A Real Madrid CF 2001–2002-es szezonja Ez a szócikk a Real Madrid CF 2001–2002-es szezonjáról szól, amely a csapat 98. idénye fennállása óta, sorozatban 71. a spanyol első osztályban Mezek Gyártó: Adidas/ mezszponzor: Realmadrid.com Átigazolások Érkezők Összes kiadás: 72M € Távozók Összes bevétel: 0M € La Liga Győzelem Döntetlen Vereség Santa Cruz FC (PE) Az Santa Cruz Futebol Clube, röviden Santa Cruz, labdarúgócsapatát 1914. február 3-án alapították. Székhelye a brazíliai Recifében található. A Pernambucano állami bajnokságban, és az országos bajnokság másodosztályában, a Série B-ben szerepel. Története 1914. február 3-án, tizenegy fiatal (14-től 16 évesig) alapítottak egy labdarúgócsapatot és az utcán játszották baráti mérkőzéseiket. A csapatot az utcában található templomról nevezték el. A Fiúk csapatának (ahogy a környéken nevezték a csapatot) első hivatalos mérkőzését nagy érdeklődés előzte meg. A Rio Negro csapata ellen 7-0 arányban bizonyultak jobbnak. Sílvio Machado öt találatot jegyzett. A sértett fél visszavágót kért, aminek időpontját, úgy intézték, hogy Sílvio Machado ne tudjon részt venni a meccsen. Ennek ellenére elfogadták a kihívást és a Santa Cruz 9-0-ra nyert. A Machado helyén szereplő Carlindo hat alkalommal zörgette meg a Rio Negro hálóját. Sikerlista Hazai 1-szeres harmadosztályú bajnok: 2013 Állami 29-szeres Pernambucano bajnok: 1931, 1932, 1933, 1935, 1940, 1946, 1947, 1957, 1959, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1976, 1978, 1979, 1983, 1986, 1987, 1990, 1993, 1995, 2005, 2011, 2012, 2013, 2015, 2016 Játékoskeret '2014-től Estemmenosuchidae Az Estemmenosuchidae az emlősszerűek (Synapsida) osztályába és a Therapsida rendjébe tartozó család. Tudnivalók Az Estemmenosuchidae, nagy testű állatokból álló therapsida család, amely a perm időszakban élte virágkorát. Az Estemmenosuchidae-fajokat a szarvszerű képződményeknek segítségével lehet megkülönböztetni a többi kortárs állatoktól; ezeket a „szarvakat” valószínűleg mutogatásra vagy társkereséskor használták az állatok. Az Estemmenosuchus nemen kívül, a többi nemet alig ismerik. E család maradványait eddig csak az oroszországi Perm tartományban találták meg. Megjelenésük Az Estemmenosuchidae-fajok a legkülönlegesebbek a perm kori négylábúak között. Az állatok magas és vastag koponyáján szarvszerű képződmények ültek, amelyek felfelé és oldalirányba mutattak. A metszőfogak és a szemfogak nagyok voltak, de az oldalsó fogak viszont kisebbek, az utóbbiaknak csúcsa fogazott volt. Ezeket inkább csak a táplálék letépésére használták az állatok. Testük hatalmas és vastag, ami arra utal, hogy nagyméretű emésztőrendszerük volt, ami a növények fogyasztásához szükséges. A koponya hasonlít a Styracocephaluséra, de a „szarvak” más csontból fejlődtek ki. Evolúció és rokonság Az Estemmenosuchidae család a Dinocephalia alrendhez tartozik, amelynek tagjai ősi jellegű - sokszor hatalmas testű - és változatos alakú therapsidák. Ezek a középső perm korszakban éltek. Az Estemmenosuchidae család tagjai ősibbek, mint a dél-afrikai Karoo-medencében talált ismertebb fajok. Az Estemmenosuchidae-fajok korábban éltek, mint a más családok fajai. Bár ősibb állatok, a különlegesség az, hogy növényevő alkalmazkodást mutatnak. Ezek miatt, két fő feltételezés létezik az Estemmenosuchidae család evolúciója és a Dinocephaliákkal való rokonság között. 1986-ban, James Allen Hopson és Herbert Barghusen, akik először tanulmányozták kladisztikusan a Therapsidákat, megalkották a Tapinocephalia nevet egy növényevő Dinocephalia csoportnak, amely szemben állt a ragadozó „Anteosauria” csoporttal. Szerintük az Estemmenosuchidae család a Tapinocephalia csoportnak egy nagyon ősi tagja. Thomas Kemp (1982) és Gillian King (1988) szerint az Estemmenosuchidae család a legősibb Dinocephaliák közé tartozik, így ősibbek, mint a Tapinocephalia és az Anteosauria csoportok. Betöltött szerepük Az Estemmenosuchidae-fajok helyettesítették a Caseidae-fajokat, amiután ezek kihaltak (a Caseidae-fajok a Wordi korszak megafauna növényevői voltak). Az Estemmenosuchidae-fajokat viszont a Tapinocephalidae-fajok helyettesítették a Capitani korszak alatt. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoztak: Anoplosuchus Estemmenosuchus típusnem Molybdopygus Parabradysaurus Zopherosuchus Acenaftén Az acenaftén a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) közé tartozó szerves vegyület, molekulaszerkezetét tekintve egy naftalingyűrűből áll, melyben az 1-es és 8-as szénatomot egy etilénhíd köti össze. Színtelen szilárd anyag, a kőszénkátrányban mintegy 0,3% mennyiségben fordul elő. Előállítása és reakciói Az acenaftént először Marcellin Berthelot állította elő kőszénkátrányból. Később Berthelot és Bardy α-etilnaftalin gyűrűzárásával szintetikusan is előállította. Iparilag még mindig a kőszénkátrányból nyerik az acenaftilénnel (és sok már vegyülettel) együtt. Alacsony oxidációs állapotú fémcentrumokkal – más aromás szénhidrogénekhez hasonlóan – komplexeket képez. Ilyen például a (η6-acenaftén)Mn(CO)3]+. Az acenaftén redukciója során nátrium-acenaftilenid gyök anion keletkezik, mely erős redukálószer (E° = −1,75 V). Felhasználása Nagy mennyiségben használják naftálsav-anhidrid (naftalindikarbonsav-anhidrid) előállítására, mely színezékek és optikai fehérítők szintézisének kiindulási anyaga.A naftilsav-anhidrid a periléntetrakarbonsav-anhidrid prekurzora, melyből számos, kereskedelmi forgalomban kapható pigmentet és színezéket állítanak elő. Lorschi kapucsarnok A lorschi kapucsarnok a késő-karoling építészet kiemelkedő alkotása, egykoron a lorschi kolostor részét képezte és valószínűleg 800 körül épült, Német Lajos idején (régebben Nagy Károly korára időzítették). A kolostor maga nem maradt meg, de a kapucsarnokot, mint utolsó még meglévő épületrészt 1991-ben az egyéb építészeti és archeológiai anyaggal az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A régészeti feltárás alapján arra lehet következtetni, hogy a csarnok eredetileg is egyedül állt, azonban eredeti funkciója máig ismeretlen. Lehetett könyvtár, bírósági tárgyalóterem, fogadóterem, királyi szálláshely vagy akár a lorschi nazarius-relikvia épülete, akár diadalkapu (az alsó átjárható rész). Szintén elképzelhető, hogy az épületet több célra is használták. A falak belső újradíszítése és újrafestése utalhat arra, hogy már a karolingi időben új funkciót kapott az épületet. A földszinti nyílt kapucsarnokot három félkör alakú, zárt és egymagasságú boltív határolja el egymástól, melyeket jól kivehető pilaszterek hangsúlyoznak. Ezek folytatása az emeleti szinten azonban már csak díszítés - egyfajta hornyolt dombormű. Az oszlop- ill. pontosabban pilaszterfők ión stílusban készültek, bár jellegzetesen korinthoszi akantuszdíszítéssel. A háromszögletű oromzat kialakításában valószínűleg a helyi hagyományok is szerepet játszottak. A falak külső felületét a földszinten négyszögletű, az emeleten három- illetve hatszögletű, vörös és fehér homokkőlapokkal borították. Az emeleti szinten a pilasztereket végül fogazott vonal-dombormű zárja. Éppen a földszinti és emeleti pilaszterek kettőssége az, amelyben olyan nyilvánvalóan megmutatkozik egyfelől az ókori római hagyományok megőrzésének szándéka, másrészt ezen hagyományok leegyszerűsítése illetve újraértelmezésüknek az igénye. Forrás Wilfried Koch: Baustilkunde. München 2005 (25. kiadás) Balogh Sámuel Fertősalmási Balogh Sámuel (vagy Almási Balogh, Nagybarca, 1796. június 6. – Serke, 1867. október 15.) református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Élete Apja Balogh Mózes, nagybarcai református lelkész, anyja Kökényesdy Erzsébet volt. 1796. október 13-án keresztelték. Iskoláit Rimaszombatban kezdte és Sárospatakon végezte 1819-ben; közben egy évet a késmárki líceumban, egyet Mikolán, a Szirmay-családnál mint nevelő töltött. Pataki tanulmányai befejeztével a putnoki partikulában tanított, egy év múlva segédlelkésznek rendelték Zsipbe. Otrokocson (1825), Sajókesziben (1826), Naprágyban (1832), majd Serkén (1834) választották lelkésznek. Haláláig e gömöri-honti kisközség protestáns lelkipásztora maradt. 1858. december 18-án választották az Akadémia levelező tagjává. Testvére volt Almási Balogh Pál híres orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Balogh József költő. Irodalmi működését nyelvtani dolgozatokkal kezdte a Tudományos Gyűjteményben 1819-ben és ugyanott filozófiai, esztétikai, irodalmi s vegyes tárgyú cikkei is megjelentek (1822−25. 1827. 1831. 1839.); továbbá a következő lapokba és folyóiratokba írt: Szépliteraturai Ajándék (1819. 1821−23.), Sas (1831−32.), Kritikai Lapok (III. X. k. 1833.), Literaturai Lapok (1836. 1841.), Századunk (1839.), Tudománytár (1837-43.), Budapesti Hiradó (1846. 13. sz.) és a Magyar Akadémiai Értesítő (1859. III. és új folyam 1866. V. k.). Szépirodalmi tanulmányai jelentek meg az Érzékeny történetek című kötetben (Kolozsvár, 1832.) és az Aurórában (1834.) A Közhasznu Esmeretek Tárában 174 cikke jelent meg. − A szépről és fenségesről írt filozófiai pályaművét az Akadémia 1842-ben 100 arannyal és ezüst serleggel jutalmazta. Munkái Áhítatosság órái. Buda, 1828–30. (1. 2. 3. és 6. kötet. A. B. S. alájegyzéssel.) A Különcz. Rajzolatja az Emberi szívnek. Lafontaine után. Pest, 1829. (3 kötet) Első Rész Második Rész Harmadik Rész Az ezüst lakodalom. Nézőjáték öt felv. Kotzebue után. Kolozsvár, 1831. Érzékeny történetek I. A szegény Dorkó J. S. után. II. Margit, Kotzebue után. Kolozsvár, 1832. Halotti tanítás, néhai Losoitczy Judit asszony, tekint. Tornallyay Antal ur hitvese felett. Rozsnyó, 1837. Kéziratai: Még egy szó a menyasszony fektetésről Gömörben és vegyes tárgyú költemények az Országos Széchényi Könyvtárban. Yuksek Pierre-Alexandre Busson, művésznevén Yuksek (Reims, 1977. június 3. – ) francia zenei producer, DJ. Pályafutása Busson zongorázni tanult, mielőtt DJ Pea néven kezdett el zenélni, majd az elektropop-együttes Klanguage tagja lett. 2002-ben vette fel a Yuksek művésznevet, mely török nyelvű, jelentése „magas”, de Busson nem tudatosan választotta. Nem akart angol vagy francia nyelvű művésznevet és saját elmondása szerint valahol meglátta leírva ezt a török szót. Remixeiről is ismert DJ, átdolgozta többek között a The Prodigy Invaders Must Die, Lady Gaga Paparazzi vagy Katy Perry Peacock című dalát is. Diszkográfia Away from the Sea (2009) Living on the Edge of Time (2011) Nous Horizon (2017) Hit (vallás) Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el. A hit a Bibliában A közvéleményben gyakran téves eszme él a keresztény hit mibenlétéről: aki hisz, az "elhiszi" Isten létezését, esetleg Krisztus istenségét, az üdvösséget stb. A bibliai hit fogalma azonban merőben más: a hit az ember helyes lelki magatartása Isten iránt, míg a hit hiánya az Istennel ellentétes, természetellenes állapot. A bibliai értelemben vett hit alapját egy erős meggyőződés képezi, nem pedig egy bizonytalan "elhivés". Ez közelebbről véve a feltétel nélküli bizalmat jelenti a Teremtő hatalmában és erkölcsi jellemében - igazságosságában és irgalmasságában. Minél inkább látja az ember Isten hatalombeli nagyságát és a tökéletes igazságot és szeretetet megtestesítő jellemét, annál inkább felismeri a maga gyengeségét az erkölcsi erő szempontjából. Ezen az alapon igazi, őszinte alázatra jut Isten előtt. A következő lépés a hit cselekvése. Jakab apostol írja, hogy míg cselekedet nincs, addig nem lehet teljes hitről beszélni. A hit utolsó lépése vagy eleme a mély hála, a szeretet elmélyülése Isten iránt azért, amit az emberért cselekszik. Ez a hála magában foglalja azt a vágyat az ember részéről, hogy egész életét Isten tulajdonának tekinti. A hitnek ez az utolsó lépése kimutatja az ember erkölcsi értékét. Az önző ember szívesen elvesz javakat a maga számára, ezzel szemben az igazi istenfélő ember teljes önfeláldozással dolgozik másokért, Krisztus jellemét követve: Krisztus áldozatára való viszont-áldozatként adva oda egész lényét, életét és minden szolgálatát. A hit az Ószövetségben Az Ószövetségben nem a hit, hanem az Örökkvaló Isten és népe közötti szövetségi kapcsolat, valamint az életvitel volt a vallásos gondolkodás középpontjában. Ennek ellenére az Istenben való bizalom számos ószövetségi alak életében meghatározó volt, a pátriárkáktól a késői prófétákig. A hit az Újszövetségben Újszövetségi szempontból a „hit” szó, amely a görög eredetiben πιστις (pisztisz), elsősorban a bizalmat, erős meggyőződést tartalmazza. A szövegkörnyezettől függően a görög szó jelenthet „hűséget” is. (A thesszalonikéiaknak írt első levél 3:7; Pál apostolnak Titushoz írt levele 2:10). A zsidókhoz írt levél szerzője a hit szerepéről szólva azt mondja: Ugyanitt a 6. vers leírja a hit jelentését és gyakorlati szerepét: Az újszövetségi szerzők kifejtik, hogy a hitről való fogalmuk az Ószövetségben gyökerezik. Emellett egybekapcsolják, ill. egyenlőségjelet húznak az Istenbe vetett hit és a Jézusban való hit között. János evangéliuma különösen hangsúlyos ezen a területen, ahol leírja Jézus szavait: „Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta; hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt.” Amikor megkérdezték Jézustól: „Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?”, azt válaszolta: „Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.” Az úgynevezett általános hiten kívül, amelynek jutalma az üdvözülés, a Biblia beszél a hitről mint lelki ajándékról : mikor valaki egy kritikus helyzetben különleges módon tud hitet gyakorolni Isten Igéjében, és ezt Isten természetfölötti módon megjutalmazza. ami az Isten fegyverzetének része: pajzs az ellenség támadásainak kivédésére. a Lélek egyik gyümölcséről (hűség értelemben), amely az Úrral való együttélés következménye a hívő életében. A hitet növelni lehet Isten Igéjének hallása és megvallása, könyörgés, böjt és Szent Szellemmel való ima által. A hit tárgya megvallás által lesz hathatós a hívő életében.[forrás?] Összefoglalva az Újszövetség hitfelfogását, a hit elsősorban ráhagyatkozás Isten kinyilatkoztatásaira. Ez a hit Istennek a Szentlélek ajándéka által prédikált Igéje hallásából származik. „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.” (A rómaiakhoz írt levél 10:17) Ezentúl a hit lehet a Szentlélek gyümölcse, ajándéka, és lelki „fegyver” is. A hit vallásfilozófiája Az olyan empirista alapú filozófiák és filozófusok, mint a pozitivizmus, illetve a modern analitikus filozófia sok képviselője, többnyire nem fogadják el a vallásos hitet a megismerés forrásának, mert csak a tapasztalati úton igazolt ismeretet fogadják el tudásnak, és a hitet és a tudást elválasztják egymástól. "Ha valami elvileg túl lenne a lehetséges tapasztalaton, akkor nem lehetne sem elmondani, sem elgondolni, s kérdéseket sem lehetne feltenni vele kapcsolatban" – írta Rudolf Carnap (A Metafizika Kiküszöbölése a Nyelv Logikai Elemzésén Keresztül). . Ugyanakkor például a hívő Werner Heisenberg, a jórészt elméleti és nem tapasztalati alapokon létrejött kvantumfizika egyik alapítója, hamar elfordult az elméleti gondolkodást szerinte nem segítő pozitivizmustól. "Tudományos munkánk a fizikában abból áll, hogy kérdéseket teszünk fel a természetről a rendelkezésünkre álló nyelven és megpróbálunk választ kapni a kísérletekből a rendelkezésünkre álló módokon" - írta. Az ilyen filozófiák számára a hit nem a megismerés egyik formája, hanem csupán szociológiai, pszichológiai jelenség, amelynek társadalmi és lélektani funkciói vizsgálhatóak. Az ilyen jellegű vallásfilozófia Európában elfogadott, de az USA-ban jelentős érvelésre van szükség még ahhoz, is, hogy az ilyen vizsgálódás lehetőségét elfogadják, mint azt Daniel Dennett Breaking the Spell c. könyve demonstrálja (Dennett 2006). Az intézményteremtő vallások szempontjából az adott vallás gondolatrendszerét legalább alapvető elemeiben elfogadó hit szükséges feltétele az adott valláshoz tartozásnak, de köznapi értelemben a magukat semmilyen valláshoz nem sorolók is gyakran számolnak be arról, hogy hisznek valamiben. Vallásos és nem vallásos emberek is nyitottak lehetnek az áltudományos elméletekben való hit iránt, egymásnak ellentmondó tudományos elméletekben hihetnek, sőt általában elmondható, hogy a tudományos elméletek köznapi elfogadása ugyanúgy tekintély alapon, "hit" útján történik, mint a vallások dogmáié. Az omnisták az összes vallásos hitet elfogadják, az ateisták általában egyiket sem. A köznapi gondolkodásban a vallásos hit teljes elfogadása és teljes elutasítása közt rengeteg átmeneti nézet létezik, ami gyakran okoz nehézséget a világnézetet kutató statisztikák számára és vitákat gerjeszt értelmezése körül. Cserépy László Cserépy László (Budapest, 1907. december 29. – Toronto, Kanada, USA, 1956. augusztus 1.) magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró. Életpályája 1926–1929 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán tanult. 1929–1932 között a Nemzeti Színház tagja volt. Az 1930-as években kisfilmekkel mutatkozott be. 1940-ben áttért a játékfilmrendezésre. 1945-ben elhagyta Magyarországot. Színházi szerepei William Shakespeare : A windsori víg nők....Nym Szép Ernő : Azra....Szálim főfőeunuch Herczeg Ferenc : Szendrey Júlia....Balázs Sándor Filmjei Filmrendezőként Magyar textilipar (1938) (forgatókönyvíró is) Észak felé! (1938) Szent István, a magyarok első királya (1938) A Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása (1938-1939; Nagy Lászlóval ) Miből élünk? (1939) Beszélő kövek (1939) Kincses Felvidék (1939) Felvidéki levél (1939) Autóval Kárpátalján (1939) Megindul az erdő (1939) Cserebere (1940) (forgatókönyvíró is) A tej élet, erő, egészség (1940) Halló, halló! (1940) Megjött a posta (1940) Bölcsőtől az iskoláig (1940) Magyarország műemlékei (1940) Porcelán (1940) Film a filmről (1941) Fehér veszedelem (1941) Árnyékban (1941) A harmincadik (1942; Kerecsendi Kiss Mártonnal) (forgatókönyvíró is) Lelki klinika (1942) (forgatókönyvíró és vágó is) A kétezerpengős férfi (1942) Éjfélre kiderül (1942) Estélyi ruha kötelező (1942; Horváth Árpáddal ) Orient Express (1943) Féltékenység (1943) Kettesben (1943) Aranypáva (1943) A látszat csal (1943) Az első (1944; Kerecsendi Kiss Mártonnal) (forgatókönyvíró is) Forgatókönyvíróként Kelet felé (1940) Varázsos vizek városa (1940) A "28-as" (1943; Apáthi Imrével ) Filmvágóként Földindulás (1939) Hazafelé (1940) Szeressük egymást (1941) Tassillé Tassillé település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 143 fő (2015). Tassillé Auvers-sous-Montfaucon, Crannes-en-Champagne, Loué és Vallon-sur-Gée községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kopt naptár A kopt naptár, más néven alexandriai naptár az ókori egyiptomi naptáron alapul, és Egyiptomban ma is használja a Kopt Ortodox Egyház. A naptár az ókorban használt egyiptomi naptár egy módosított változata. Hogy elkerüljék az egyiptomi naptárban nem alkalmazott szökőnapok hiánya miatti csúszást – mellyel az ókori egyiptomiak is tisztában voltak, de nem korrigálták – a III. Ptolemaiosz idején, i. e. 238-ban kiadott kanópuszi dekrétumban elrendelték, hogy négyévente iktassanak be egy hatodik napot az év végén lévő öt epagomenális nap közé. A reform az egyiptomi papok részéről ellenállásba ütközött, emiatt csak i. e. 25-ben vált véglegessé, amikor Augustus császár megreformálta az egyiptomi naptárat, hogy végérvényesen szinkronban legyen a julián naptárral. Ezt a naptárváltozatot nevezik kopt naptárnak, hogy megkülönböztessék az ókori egyiptomi naptárral, melyet egyes csillagászok még a középkorban is használtak. Évei és hónapjai egybeesnek az etióp naptáréval, de mások a hónapnevek. A kopt év A kopt év megtartja az ókori egyiptomi év három, négy hónapos évszakból álló felosztását. Az évszakokról a kopt liturgia külön imákkal emlékezik meg. A naptár 13 hónapból áll – 12 harmincnaposból és egy beékelt ötnapos kiegészítő hónapból, mely szökőévekben egy hatodik nappal egészül ki. Az év a julián naptár szerinti augusztus 29-én, (julián) szökőév előtt augusztus 30-án kezdődik. A gazdálkodók egész Egyiptomban használják ezt a naptárat mezőgazdasági okokból. Az év első napja Nirúz ünnepe. Neve onnan ered, hogy az egyiptomi nyelvet nem ismerő arab hódítók összetévesztették az újévi ünnepséget – melyet az egyiptomiak Ni-Jarunak, „a folyók ünnepének” neveztek – a perzsa Norúz újévi ünneppel. A téves eredetű név a mai napig fennmaradt. Az ünnep Thout havának első napjára esik, amely 1901 és 2098 közt rendszerint szeptember 11-e, kivéve a gregorián naptár szerinti szökőéveket, amikor szeptember 12-e. A kopt éveket 284-től, Diocletianus római császár trónra lépésétől számítják, akinek uralkodása keresztényüldözéssel telt, különösen Egyiptomban. Ezért az év rövidítése A. M. (Anno Martyrum, „a mártírok éve”). Nem tévesztendő össze más, ezzel a jelöléssel jelölt naptárrendszerekkel, például a bizánci és a zsidó naptárral, melyek a teremtés feltételezett kezdetétől számolják az éveket; ezeknél az A. M. az Anno Mundi rövidítése. A julián naptárhoz hasonlóan minden negyedik év szökőév, ez ellentétben áll a gregorián naptárral, ahol a 100-zal osztható évek csak akkor szökőévek, ha 400-zal is oszthatóak. Emiatt érvényesek a fent említett dátumok csak 1900 és 2099 között (a kezdő és végső éveket is beleértve). A húsvétot a julián naptár szerint számítják. A kopt év így számítható ki: a julián naptár évéből le kell vonni 283-at (julián újév előtt) vagy 284-et (utána). Karácsony dátuma A kopt karácsony a gregorián naptár szerinti január 7-re esik. Az, hogy Jézus december 25-én született, már a római Hippolütosz (170–236) írásaiban előfordul; Dániel könyve 4:23-hoz írt kommentárjában írja, hogy „Urunk első eljövetele, mikor testté lett Betlehemben, nyolc nappal január kalendája előtt, egy szerdai napon történt, Augustus uralkodásának negyvenkettedik évében, Ádám teremtése után 5500 évvel.” Egy másik korai forrás Theophilus caesariai püspök (115–181) írása: „Urunk születésének napját december 25-én kell megünnepeljük.” Csak 367-től kezdték azonban egységesen december 25-én ünnepelni Jézus születését, azelőtt a keleti egyházak január 6-án ünnepelték, Vízkereszt néven. Aranyszájú Szent János 387-ben egy antikokhiai prédikációjában kitért arra, hogy a Keleten már tíz évvel korábban elterjedt a helyes dátum ünneplése. Alexandriai Szent Dénes misztikus igazolásokat idézett, melyek ezt a dátumot támasztják alá. Március 25-ét – mely a középkori julián naptárban az év első napja, és a julián naptár összeállításakor a tavaszi napéjegyenlőség napja volt – a teremtés évfordulójának tartották. Úgy vélték, Jézus ezen a napon fogant, és innen számítva kilenc hónapra született meg. December 25-e kiválasztásának praktikusabb okai is lehettek: így a keresztény ünnep felválthatta a téli napforduló környékén rendezett pogány ünnepségeket (például a római Sol Sticiát, amikor a nap december 21-én, 22-én és 23-án ugyanazon a legdélebbi ponton kelt fel). A pogány ünnep egy teljes héttel a napforduló előtt kezdődött, és december 24/25-ére már kellőképpen kijózanodtak az ünneplők, ezért ideális időpont volt Krisztus születésének ünneplésére. A vallások heves versengése közepette 274-ben Aurelianus császár december 25-ét Sol Invictus, a Legyőzhetetlen Nap ünnepévé nyilvánította. A vidám ünnepeknek az a hasznuk is megvolt, hogy oldották az évszakból adódó komorságot. December 25-e egészen a 16. századig egybeesett a kopt naptár Koiak hónapjával, de a gregorián naptár 1582-es bevezetésével tíz nappal korábbra csúszott a gregorián naptárbeli december 25-e a kopt és a julián naptárhoz képest. Emellett a gregorián naptár 400 évenként 3 szökőnapot kihagy, emiatt a kopt karácsony minden évben, amikor a gregorián naptárban szökőnap marad ki (a legutóbbi három alkalommal 1700-ban, 1800-ban és 1900-ban), egy nappal előrébb kerül. Emiatt a régi naptárak, mint a julián és a kopt naptár hívei jelenleg január 7-én ünneplik a karácsonyt, tizenhárom nappal a gregorián naptárat használók után. 2100-ban a kopt karácsony a gregorián naptár szerinti január 8-ra kerül át. Húsvét dátuma A keresztény hagyomány szerint Jézus kereszthalála a kilencedik órában következett be pészah első teljes napján, ami abban az évben péntekre esett, és a rákövetkező vasárnap első órájában támadt fel. Pészah első napja mindig az északi féltekén bekövetkező tavaszi napéjegyenlőség első teliholdjának a napja. A 325-ben tartott első nikaiai zsinat határozott úgy, hogy húsvétot az ezt követő vasárnapon ünneplik, hogy a keresztény egyház ünnepe ne essen egy napra a zsidókéval. A zsinaton az alexandriai pápa és pátriárka feladata lett, hogy meghatározza az egyes években a húsvét dátumát és kihirdesse a többi keresztény egyháznak. Azért őrá esett a választás, mert Alexandria a műveltség egyik központja volt. A napéjegyenlőség névleges dátuma a zsinat idején március 21 volt. A Julius Caesar-i naptárreformkor a napéjegyenlőség még március 25-én következett be, és mivel ez a naptár nem vette figyelembe, hogy a tropikus év nem teljesen azonos a 365¼ napos julián évvel, a napéjegyenlőség a julián naptárban egyre csúszik hátrafelé. Kopt hónapok A kopt hónapok neve az ókori egyiptomi naptár hónapjaiból származik; soknak az ókori egyiptomi vallásból eredő neve van. Thot: az egyiptomi Thot isten nevéből ered. Paophi: az Opet-ünnep hónapja volt. Athür: Hathor istennő hónapja. Koiak: Tübi: Mehir: Phamenóth: „pa-en-Amenhotep”, azaz „Amenhotephez tartozó”, I. Amenhotep tiszteletére. Pharmuthi: „pa-en-Renenutet”, Renenutet termékenységistennő nevéből; ekkor kezdett sarjadni a termés. Pakhónsz: Honszu hónapja. Pauni: „a völgyé”, a völgy gyönyörű ünnepe ebben a hónapban volt. Epip: Meszoré: Mesz-en- Ré , „a Nap születése”. Pi Kogi Enavot: jelentése „a kicsi hónap”, mindössze öt napos. Santa Cruz de Nogueras Santa Cruz de Nogueras község Spanyolországban, Teruel tartományban. Santa Cruz de Nogueras Bádenas, Luesma, Nogueras és Loscos községekkel határos. Lakosainak száma 38 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Treffurt Treffurt település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 5080 fő (2016. december 31.). Treffurt Wanfried és Eschwege községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dzsajs ibn Humáravajh Abu l-Aszákir Dzsajs ibn Humáravajh (arab írással ��� ������� ��� �� ������� – Abū l-ʿAsākir Ǧayš ibn �umārawayh; Katái, Egyiptom 881–882 k. – Katái, Egyiptom, 896 novembere) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, illetve az anatóliai határvidék és Felső-Mezopotámia egy részét uraló túlúnida dinasztia harmadik fejedelme volt. Még nagyapja, a dinasztiaalapító Ahmad ibn Túlún életében született a trónörökös, Humáravajh gyermekeként. 884-től uralkodó, pazarló apját 896 januárja vagy februárja folyamán saját eunuchjai gyilkolták meg Damaszkuszban, így tizennégy esztendős fia került a trónra, amit az al-Mutadid kalifával 893-ban kötött szerződés legitimált. Abu l-Aszákir zsenge kora ellenére alkoholista volt már trónra kerülésekor is, ráadásul igen kegyetlennek mutatkozott: Mudar nevű nagybátyját halálra korbácsoltatta. Ennek hatására a jogtudósok és bírák (fakíhok és kádik) kimondták alkalmatlanságát az uralkodásra, és július 26-án bebörtönözték. A trónon öccse, Hárún ibn Humáravajh követte. Dzsajs néhány hónappal megbuktatását követően börtönben halt meg. Marius Müller-Westernhagen Marius Müller-Westernhagen (Düsseldorf, 1948. december 6.) német zenész, színész. Élete Autodidakta módon tanult gitározni az 1960-as években, majd klasszikus énektanulmányokat folytatott. Az évtized végén a Harakiri Whoom elnevezésű zenekarával már helyi ismertségre tett szert szülővárosában. Első lemezszerződését 1974-ben írta alá a Warner Music kiadónál, első lemeze (Das erste Mal) pedig 1975 elején jelent meg. Ezzel párhuzamosan színészként is tevékenykedett, édesapja nyomdokain haladva, aki szintén színész volt. Az ifjabb Westernhagen leghíresebb szerepét az 1980-ban megjelent Theo gegen den Rest der Welt című német mozifilmben kapta, amely az egyik legsikeresebb német alkotás a világháború után. 1987-ig több mint két tucat alkotásban szerepelt, ezt követően azonban már csak a zenére koncentrált. Két további, kevéssé sikeres nagylemez után az 1978-as Mit Pfefferminz bin ich Dein Prinz című lemez hozta meg neki a széles körű ismertséget, amelyet máig több mint 1,5 millió példányban adtak el. Szövegei gyakran provokatívak: a Dicke című szám például a kövér emberekről szól gúnyos formában, a Grüß mir die Genossen pedig a Vörös Hadsereg Frakció elnevezésű szervezet terroristái körül kialakult hisztériát tematizálja. Albumok 1975: Das erste Mal 1976: Bittersüß 1977: Ganz allein krieg ich's nicht hin 1978: Mit Pfefferminz bin ich dein Prinz 1980: Sekt oder Selters 1981: Stinker 1982: Das Herz eines Boxers 1983: Geiler is' schon 1984: Die Sonne so rot 1985: Laß uns leben – 13 Balladen 1986: Lausige Zeiten 1987: Westernhagen 1989: Halleluja 1990: Live 1992: Jaja 1994: Affentheater 1996: Keine Zeit 1998: Radio Maria 2000: So weit ... – Best of 2002: In den Wahnsinn 2005: Nahaufnahme 2009: Williamsburg 2014: Alphatier Zsidahegy (Magyarország) Zsidahegy (szlovénül Žida, németül Schidau) Szentgotthárd külső területe. Szomszédságában, Szentgotthárd közvetlen közelében van a Zsida nevű városrész. Mindkettőt először 1350-ben említik Sydoufolua néven. Nevét egy helyi szolga nevéről kapta. Sidó, Zsidó, Schidau, Zsidafalva. A két település még hosszú időn át egy falut képzett. A 17. században mindkettő behódolt a törököknek, s a kettős adózás, valamint a szentgotthárdi csata miatt egészen elnéptelenedett majdnem. Amikor a szentgotthárdi apátság a 18. században a Heiligenkreuzi apátsághoz került újra benépesült a falu. 1983-ban egyesítették Szentgotthárddal. Rábakethely és Zsida között, Zsida falu határában ölték meg Brenner János rábakethelyi káplánt 1957-ben. Sergey Rachmaninov Sergey Rachmaninov (vagy Szergej Rahmanyinov – az angolos formát az emigrációban kezdte használni) (oroszul: Сергей Васильевич Рахманинов [Szergej Vasziljevics Rahmanyinov]; Szemjonovo, Novgorodi kormányzóság, Oroszország, 1873. április 1. [március 20.] – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. Bár zeneszerzőként való elismerése váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt. Művei többsége Csajkovszkijéval rokon késő romantikus stílusú, bár jelentős mértékben érezhető Chopin és Liszt hatása is. Gyermekkor Rahmanyinov orosz arisztokrata családban született. Apja, Vaszilij Rahmanyinov katonatiszt volt, anyja, Ljubov Butakova egy gazdag tábornok lánya, akit nagy vidéki birtok hozománnyal adtak férjhez. Eleinte úgy tűnt, hogy az öt jelentős birtok életük végéig biztosítja a család anyagi jólétét. Apja otthagyta a hadsereget, és a földjeik jövedelméből kicsapongó, kártyázó életmódot folytatott. Ennek következtében, mire Szergej kilencéves lett, már a vagyon nagy része elúszott. A család hat gyermekével kénytelen volt lakást bérelni Szentpéterváron. A család anyagilag tönkrement, a családfő elköltözött. Rahmanyinov ötéves korától tanult zongorázni, és nagy tehetségnek tartották. Kilencévesen ösztöndíjjal felvették konzervatóriumba, ez anyagilag is jó volt a családnak. Szergej nem volt jó tanuló, sokat csavargott, sőt bizonyítványát is meghamisította, ez a rendezetlen családi körülmények számlájára volt írható. Az érzékeny fiú anyai nagyanyja pétervári látogatásaikor volt boldog. A nagymama szívesen hallgatta játékát, és 25 kopejkával jutalmazta darabonként. Nyarait is vele töltötte borivoszói birtokán. Konzervatóriumi tanárait annyira elbűvölte játéktechnikájával, hogy elnézték neki rossz tanulmányi jegyeit, és zeneelméleti oktatását elhanyagolták. 1885-re elméleti tárgyakból olyan rosszul szerepelt, hogy megfenyegették, elveszik ösztöndíját. Ekkor unokatestvére, Alekszandr Ziloti, aki maga is kiváló zongorista volt, azt tanácsolta, hogy menjen a moszkvai konzervatóriumba Nyikolaj Zverevhez. Szergej félt a szigoráról és fegyelméről híres Zverevtől, de megfogadta a tanácsot. Zverev keze alatt Zverev, a híres tanár, valóban szigorúan vette a nevelést. Tehetséges tanítványait otthonába fogadta, ahol nővérével együtt gondoskodott nevelésükről. Gyakran vitte őket színházba, zenei estekre, hangversenyekre, sőt a nyári szünetet is velük töltötte. Összeismertette őket a kor leghíresebb orosz zeneszerzőivel: Csajkovszkijjal, Anton Grigorjevics Rubinstejnnel, Glazunovval, és játszhattak előttük. Zverev 1886-ban a Krímbe vitte őket egy milliomos birtokára, akinek a gyermekét tanította. Velük tartott az akadémia zeneelmélet- és összhangzattanára is, akinek az volt a dolga, hogy felkészítse a tehetségeket a következő évre. 1887-ben Rahmanyinov bemutatta Zverevnek két zongoraátiratát és noktürnjeit, de a tanárnak mások voltak az elképzelései Szergej jövőjével kapcsolatban. Inkább zseniális játékosként, mint komponistaként akarta biztatni. Csajkovszkijnak viszont tetszett a Manfred szimfónia átirata, és további komponálásra biztatta a tizennégy éves fiút. A tizenhat éves Szergej egyre többet szeretett volna írni, de Zverev nem vette ezt jó néven. Amikor Rahmanyinov azzal állt elő, hogy külön szobát kér, hogy komponálni tudjon, mert zavarta a többi gyerek, tanára hálátlansággal és arcátlansággal vádolta meg. Zverev ezután szóba sem állt vele, így kénytelen volt elköltözni egyik moszkvai rokonához, akit addig nem is látogatott. Szatyinéknál végre megtalálta a rég elveszettnek hitt családi légkört. Zverev nem tanította tovább, így nem tudta befolyásolni további fejlődését. Zongoratanára, Ziloti váratlanul fölmondott az akadémián, de Rahmanyinov senki mástól nem volt hajlandó leckéket venni, ezért inkább egy évvel korábban levizsgázott. Három hét alatt készült fel a vizsgákra, és végül kitüntetést is kapott. Zeneszerzői ambíciók 1892-ben újabb meglepetést okozott tanárainak, mert 18 nap alatt tökéletes hangszereléssel elkészítette első operáját, a Puskin művére készült Aljekót. E művéért megkapta az akadémia nagy aranyérmét, melyet előtte csak két alkalommal adtak ki. Akadémistaként több kisebb darabot írt és egy zongoraversenyt. Önálló zongoraestet is tartott. Az akadémia befejezése után a Gutheil kiadótól 500 rubelt kapott az Aljekóért. 1892-ben megírta a Fantázia darabokat, amelynek cisz-moll prelűdje óriási sikert aratott. Ez volt az a mű, melyet minden későbbi fellépésén elő kellett adnia. A mű a legenda szerint Rahmanyinov egyik rémálma alapján íródott, amelyben a szerző azt álmodta meg, hogy élve eltemetik. A darab során végig lehet követni a temetés és a szenvedés pillanatait. Az első három hang jelképezheti a szegek koporsóba ütését, az elhalkuló, elhaló befejezés pedig a levegő elfogyását. A megélhetésért tanári állást vállalt, de tanítani nem szeretett. Életének zavaros korszaka következett, elköltözött rokonaitól, apjával lakott, majd lakást bérelt, de végül visszatért Szatyinékhoz. Beleszeretett Anna Logyizsenszkajába, aki férjes asszony volt. Neki ajánlotta a nyugtalan és heves I. szimfóniáját, melyet 1897-ben Szentpétervárott mutattak be. E művét a szerelmi mámor nagy lelkesedésével írta. A rosszul felkészült zenekar miatt a darab óriási bukás volt. Rahmanyinovot annyira lesújtotta a sikertelenség, hogy mély depresszióba esik a bukás miatt, három évig egy sort sem írt. Orvosa (Dr. Nikolai Vladimirovich Dahl) tanácsára kezd ismét komponálni. Megismerkedett egy moszkvai gyárossal, aki magánoperát igazgatott. 1897-1898 között ebben az operában vezényelt, itt találkozott Saljapinnal, akivel haláláig barátok maradtak. Önbizalom és új szerelem 1899-ben meghívták Londonba, ahol játszott és vezényelt, a sikeres út egy új megbízást hozott számára. Felkérték egy új zongoraverseny komponálására. Nehezen haladt a munkával, ezért Nyikolaj Dalh hipnotizőrhöz fordult, akinek segítségével elkészült a művel, és Dalhnak ajánlotta a II. zongoraversenyt. Önbizalmát új szerelme, Natalja Szatyina is erősítette. Natalja unokatestvére volt Rahmanyinovnak, ezért házasságuk előtt engedélyt kellett kérni a cártól. 1902 tavaszán összeházasodtak. Élete legboldogabb tíz éve következett. Boldog házasságban élt, az alkotás is jól ment, és két lánya született. Gazdag alkotói korszaka 1902-1912 között vezényelt a moszkvai cári operában, utazott, Drezdában töltött három telet, hangversenyeket, szólóesteket adott. Elkészítette a II. szimfóniáját, és III. zongoraversenyét. Arnold Böcklin svájci festő műve ihlette a Holtak szigete című szimfonikus költeményét, és Edgar Allan Poe egyik verse A harangok című korálszimfóniáját. 1910-től a cári orosz zenei társaság alelnökévé választották. Sokat dolgozott és ez megviselte egészségét, egyébként is hajlamos volt a hipochondriára. Gyermekkora óta mélyen vallásos volt, most problémáival ismét hitéhez fordult. Megalkotta két csodálatos vallási művét: az Aranyszájú Szent János liturgiáját és az Esti misét (más néven: Éjszakai áhítat). Nyugtalan évek – emigráció A 20. század elején Oroszországban háborúk és forradalmak követték egymást. 1917-ben a forradalom miatt családjával együtt kénytelen volt elhagyni hazáját. Svéd hangversenykörútra indult és soha többé nem tért vissza szülőföldjére. Eleinte a megélhetéshez való pénzkeresés volt a legfontosabb számára. Karmesterként és zongoravirtuózként nyílt lehetősége dolgozni. 1918-ig Stockholmban és Koppenhágában maradt, majd az Amerikai Egyesült Államokba ment a Rahmanyinov család. New York lett a központ, ahonnan hangversenykörutakat tett és lemezfelvételeket készített. 1926-ban Párizsba utazott unokája születésére, de váratlanul meghalt egyik veje, Volkonszkij herceg. Egyedül maradt lánya megsegítésére kiadót alapított, amely az emigráns orosz zene központja lett, ezért ettől kezdve egyre több időt töltött Európában. Párizstól nem messze villát bérelt, amit orosz udvari stílusban átalakított. Ekkoriban Franciaországban sok volt az orosz emigráns, többek között a Ziloti és a Szatyin család is. 1930-ban házat épített a Luzerni-tó partján, ahol szívesen csónakázott és pihent. Szüksége volt a pihenésekre, mert sokfelé fellépett és hanglemezeket adott ki. A rádióhoz soha nem ment, mert hangminőségét merényletnek tartotta a zenével szemben. Az élő hangversenyeket tartotta a legtöbbre. 1931-ben a The New York Times-ban megjelent szovjetellenes cikk után indexre kerültek művei a Szovjetunióban. A Pravda megvetően írta: „jelentéktelen imitátor, zenéje már rég kiment a divatból”. Természetesen ő tovább komponált. Megírta a III. szimfóniát (1936) és a Rapszódia egy Paganini témára című művét (1934), ezeknek a műveknek továbbra is sajátos stílusuk volt, ami ugyan messze állt az avantgárdtól, de a közönség körében osztatlan tetszést aratott. Utolsó évek Utolsó műveiben a halál misztikus jellemzésére felhasználta a „Dies irae” középkori egyházi dallamot. Ez a motívum számtalan 19-20. századi zeneszerzőnél hasonló mondanivalóval jelent meg. 1938-ban meghalt legjobb barátja, Saljapin. Európa felett újra a háború felhői gyülekeztek, ezért 1939 nyarán elhagyta Európát, feleségével, nagyobbik lányával, Irinával és unokájával, Zsófiával végleg az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Másik lánya és annak családja Franciaországban maradt, akikért sokat aggódott. Miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, Rahmanyinov segélykoncerteket adott, ezzel ismét elismerték hazájában. 1943-ban rossz egészségi állapota miatt lemondta turnéit. 1943. március 28-án Kaliforniában halt meg rákban. Ravatalát és temetését Beverly Hillsben rendezték, de földi maradványait később a New York állambeli Valhalla településen, a Kensico temetőben helyezték el. Művei Op. 1. I. zongoraverseny (fisz-moll) (No. 1.) ( 1891 ) Op. 2. Két darab csellóra és zongorára ( 1892 ) Prelűd Keleti tánc Op. 3. Fantázia darabok ( 1892 ) Elégia (No. 1.) cisz-moll prelűd (No. 2.) E-dúr melódia (No. 3) Polichinelle (No. 4.) Szerenád (No. 5.) Op. 4. Hat románc ( 1890 - 1893 ) Op. 5. Zongoradarab két zongorára (No. 1.) „Fantázia-darabok” ( 1893 ) Op. 6. Két darab; hegedűre és zongorára ( 1893 ) Románc Magyar tánc ' Op. 7. A szikla (Утёс) (szimfonikus fantázia) ( 1893 ) Op. 8. Élégia trió (No. 1.) (g-moll) ( 1893 ) Op. 9. Élégia trió (No. 2.) d–moll) ( 1893 ) Op. 10. Szalon darabok a-moll nocturne A-dúr keringő g-moll barcarola e-moll melódia G-dúr humoreszk f-moll románc Desz-dúr mazurka Op. 11. Hat négykezes zongoradarab Barcarolle Scherzo Orosz dal Keringő Románc Szlava (Glória; Dicsőség) Op. 12. „Cigány” capriccio (Capriccio cigány témákra) ( 1894 ) Op. 13. I. szimfónia (d-moll) ( 1896 ) Op. 14. Tizenkét románc ( 1896 ) Op. 15. Hat kórusmű ( 1895 ) Op. 16. Hat “Moment Musical” zongorára( 1896 ) Andantino (b–moll) (No. 1.) Allegretto (esz–moll) (No. 2.) Andante cantabile (b-moll) (No. 3.) Presto (e-moll) (No. 4.) Adagio sostenuto (Desz-dúr) (No. 5.) Maestoso (C-dúr) (No. 6.) Op. 17. Szvit két zongorára (No. 2.) ( 1901 ) Introduction (C-dúr) G-dúr keringő Asz-dúr románc Tarantelle (c-moll) Op. 18. II. zongoraverseny (c-moll) ( 1901 ) Op. 19. Csellószonáta ( 1901 ) Op. 20. „Veszna” „Tavasz” Kantáta bariton hangra, énekkarra, és zenekarra ( 1902 ) Op. 21. Tizenkét románc ( 1902 ) Op. 22. Variációk egy Chopin témára, (c-moll) ( 1903 ) Op. 23. Tíz prelűd ( 1903 ) fisz-moll prelűd (No. 1.) B-dúr prelűd (No. 2.) d-moll prelűd (No. 3.) D-dúr prelűd (No. 4.) g-moll prelűd (No. 5.) Esz-dúr prelűd (No. 6.) c-moll prelűd (No. 7.) Asz-dúr prelűd (No. 8.) esz-moll prelűd (No. 9.) Gesz-dúr prelűd (No. 10.) Op. 24. A fösvény lovag (Скупой Рыцарь) ( szkupoj ricar ) (opera) ( 1904 ) Op. 25. Francesca da Rimini (opera) ( 1905 ) Op. 26. Tizenöt románc ( 1906 ) Op. 27. II. szimfónia (e-moll) ( 1908 ) Op. 28. I. zongoraszonáta (d-moll) ( 1908 ) Op. 29. A holtak szigete ( szimfonikus költemény ) ( 1909 ) Op. 30. III. zongoraverseny (d-moll) ( 1909 ) Op. 31. Aranyszájú Szent János liturgiája (kórusmű) ( 1910 ) Op. 32. Tizenhárom prelűd ( 1910 ) C-dúr prelűd (No. 1.) b-moll prelűd (No. 2.) E-dúr prelűd (No. 3.) e-moll prelűd (No. 4.) G-dúr prelűd (No. 5.) f-moll prelűd (No. 6.) F-dúr prelűd (No. 7.) a-moll prelűd (No. 8.) A-dúr prelűd (No. 9.) b-moll prelűd (No. 10.) B-dúr prelűd (No. 11.) gisz-moll prelűd (No. 12.) Desz-dúr prelűd (No. 13.) Op. 33. Études-Tableaux ( 1911 ) f-moll etűd (No. 1.) C-dúr etűd (No. 2.) c-moll etűd (No. 3.) a-moll etűd (No. 4.) d-moll etűd (No. 5.) esz-moll etűd (No. 6.) Esz-dúr etűd (No. 7.) g-moll etűd (No. 8.) cisz-moll etűd (No. 9.) Op. 35. A harangok (korálszimfónia) ( Edgar Allan Poe versére) (1913) Op. 36. II. zongoraszonáta (b-moll) (átdolgozott változat) ( 1913 ) Op. 37. Éjszakai áhítat (Esti mise) (kórusmű) ( 1915 ) Op. 38. Hat dal ( 1916 ) Op. 39. Études-Tableaux ( 1916 ) c-moll etűd (No. 1.) a-moll etűd (No. 2.) fisz–moll etűd (No. 3.) b-moll etűd (No. 4.) esz-moll (No. 5.) a-moll etűd (No. 6.) c-moll etűd (No. 7.) d-moll etűd (No. 8.) D-dúr etűd (No. 9.) Op. 40. IV zongoraverseny (g-moll) ( 1926 ) Op. 41. Három orosz dal (kórusra és zenekarra)( 1927 ) Op. 42. Variáció egy Corelli témára (d-moll) ( 1931 ) Op. 43. Rapszódia egy Paganini témára (zongorára és zenekarra) (a-moll) ( 1934 ) Op. 44. III. szimfónia (a-moll) ( 1936 ) Op. 45. Három szimfonikus tánc ( 1940 ) Posztumusz ; Orosz rapszódia Op. nélkül Csajkovszkij : Manfred szimfóniájának zongoraátirata két zongorára ( 1887 ) Elégikus trió ( 1891 ) Alejko (opera) ( 1892 ) „Панталей-целитель” kórusmű ( 1899 ) Liebes freud ( Fritz Kreisler zongoraátirat) Posztumusz ; Orosz rapszódia A lista forrása Bruno Monsaingeon: Richter (Írások, beszélgetések) Holnap Kiadó , Budapest 2003 . ISBN 963-346-582-6 Megjegyzések „…1901-ben komponálta a c-moll zongoraverseny -t (op.18), és sosem tért el a sémától: lényegében egész életében egyforma zenét írt. A közönség szerette a zenéjét, de mint alkotó a profik szemében egy nagy nulla volt, aki Csajkovszkij lábainál zokogta el a maga orosz könnyeit.” (Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete; ISBN 963-07-7225-6) Rachmaninovot, a nem kifejezetten zeneértő közönséggel Scott Hicks felkavaró, és óriási sikert arató filmje, a "Shine" (Ragyogj) ismertette meg közelebbről. A film a zseniális zongorista, David Helfgott romantikus regényírók fantáziáját is megszégyenítő élettörténetét meséli el, akinek sorsa szinte misztikusan összeforrott Rachmaninov "nagy", 3. zongoraversenyével. A filmet több kategóriában is nominálták Oscar-díjra, melyet végül a zongoraművészt alakító Geoffrey Rush kapott meg. A filmben hallhattuk, láthattuk Rimszkij-Korszakov híres Dongójának a zongoraátiratát is, melyet ugyancsak Rachmaninovnak köszönhetünk. Rachmaninov családja részben tatár eredetű. A Rachmaninovok a 16. század óta álltak cári szolgálatban; a család tagjai gyakran választották a katonai és zenei pályát. Canalis condylaris A canalis condylaris egy járat a koponya (cranium) fossa condylaris részében, ami a nyakszirtcsont (os occipitale) pars lateralis részénél a condylus occipitalis mögött található. A vena emissaria occipitalis megy keresztül rajta, mely a sinus transversus-ból jön. (nem mindig van jelen ez a képlet) Koptok Koptoknak nevezzük az Afrikában és a Közel-Keleten, elsősorban pedig az Egyiptomban és Etiópiában élő, az ókorból – az erőteljes muszlim behatás ellenére – máig fennmaradt keresztény közösségeket, illetve azok tagjait. A kopt nyelv a koptok által a késő ókortól beszélt nyelv, az egyiptomi nyelv legkésőbbi fejlődési fázisa. A kopt egyház szervezetileg független a többitől. Klasszikus arab történetírók, mint al-Maqrizi általános értelemben valamennyi nem muszlim egyiptomira ezt a kifejezést használták. Központjuk Alexandriában van. A név eredete A kopt szó az arab qub�i ���� (pl: qub� ��� és aqbā� �����) szóból származik, amely a kopt nyelv bohairi dialektusának kubti vagy a saidi dialektus kuptaion szavából származik. Maga a kopt forma is az „egyiptomi” jelentésű ógörög Αιγύπτιος, aigüptiosz szó átvételéből eredeztethető. Lásd még Kopt nyelv Kopt művészet Forrás Andrzej Binkowski: Ország a Könnyek Kapuja mögött, Kossuth Kiadó, 1977, ISBN 963-09-0720-8 Sztáray Irma Gróf sztárai és nagy-Mihályi Sztáray Irma (Sztára, 1863. július 10. - Szobránc, 1940. szeptember 3.) Wittelsbach Erzsébet magyar királyné udvarhölgye, csillagkeresztes hölgy, az Erzsébet-rend nagykereszt tulajdonosa. Életrajza A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család sarja. A "Mária Amália Jozefa" név alatt született. Apja, gróf Sztáray Viktor (1823-1879), anyja, szendrői gróf Török Mária (1835-1916) volt. Testvérei: Ödön, István, Sarolta, Sándor, Elza. Nem ment férjhez és gyermeke sem született. 30-éves korában lépett Erzsébet szolgálatába, ahol elődje a szintén magyar Festetics Mária volt. Genfben, 1898. szeptember 10-én az Erzsébet királyné elleni merényletkor is – amikor az anarchista merénylő leszúrta Erzsébetet – a királyné kíséretében volt. Később erről megírta visszaemlékezését is, melyben csodálattal és odaadással idézte fel azt az ötévnyi szolgálatot, amelyet az érdekes, boldogtalan és irigyelt asszony mellett töltött. 77 évesen halt meg 1940. szeptember 3-án, Szlovákiában, a Nagymihály közeli Szobráncon temették el. Könyve Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében (1909) Gus Kenworthy Gus Kenworthy (Chelmsford, 1991. október 1. –) olimpiai ezüstérmes amerikai síakrobata. Élete A coloradói Tellurideben tanult meg síelni szüleitől, nem sokkal azután hogy járni kezdett. 14 évesen elhatározta, hogy profi karriert fog befutni, és két évvel később már szponzort is keresett magának. 2012-ben – Devin Logannel – elnyerte az első alkalommal kiosztásra kerülő Sarah Burke-trófeát. A 2011-es Deer Valley-i világbajnokság lejtő versenyszámában a 10., két évvel később a norvégiai Vossban pedig a 6. helyen végzett. A 2014-es téli olimpián a síakrobatika férfi slopestyle versenyszámában – honfitársa, Joss Christensen mögött – a második helyen ért célba. Négy évvel később, a phjongcshangi téli olimpián ismét rajthoz állt a síakrobatika férfi slopestyle mezőnyében. Bár az edzések során egy könnyebb sérülést szenvedett (eltörte jobb hüvelykujját), de így is sikeresen vette az akadályokat és 90,80 pontos eredményével bekerült a döntőbe, azonban a fináléban csak a 12. helyet sikerült megszereznie. 2015 októberében a Twitter-oldalán jelentette be, hogy meleg. Később az ESPN magazinnak adott interjújában beszélt a coming outhoz vezető útjáról, érzelmeiről, a benne felgyülemlett feszültségről, valamint hogy családja előtt már két évvel korábban felvállalta, hogy meleg. 2015 novemberétől él párkapcsolatban Matthew Wilkas színházi és filmszínésszel. Puerto Ricó-i amazon A Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Puerto Rico területén honos. 200-300 méter magasan fekvő erdők lakója. Alfajai Korábban kettő alfaja volt, a Puerto Rico főszigetén élő 'Amazona vittata vittata és a szomszédos Culebra szigeten élő Amazona vittata gracilipes. Ez utóbbi mára sajnos kihalt, mivel rájárt a szigeten levő banánültetvényekre és egyéb mezőgazdasági kúltúrákra így kihalásig vadászták. Utolsó egyedét 1912-ben látták. Az alapfaj korábban előfordult a fősziget mellett Vieques és Mona szigetén is, de ezekről mára kihalt. Megjelenése Testtömege 250-300 gramm. Fehér szemgyűrűje van. Tollazata zöld színű, hasán világosabb és sárgásabb árnyalattal. Tarkóján és hátán a zöld tollak feketével szegélyezettek. Homlokán vörös csík látható. Szárnyán a külső evezőtollak kékek zöld szegéllyel. A faj legközelebbi rokonfajai a Jamaica szigetén élő jamaicai amazon (Amazona agilis) és a Hispaniola szigetén honos kékkoronás amazon (Amazona ventralis). Szaporodása Fészekalja 3-4 tojásból áll. Természetvédelmi helyzete Mára a vadászat, az élőhelyét jelentő erdők kiirtása, a díszmadárpiacra való élve befogás és az őshazáját sújtó hurrikánok miatt a faj a kihalás szélére került. A megritkult populációra súlyos veszélyt jelentenek a szigeten élő emlős vagy madár ragadozók, mint az elvadult macskák, patkányok, a szigeten meghonosított jávai mongúz (Herpestes javanicus), a rőtfarkú ölyv vagy a szélesszárnyú ölyv. Emellett a fajnak erős fészekkonkurrense a Margarops fuscatus nevű gezerigó faj, mely akár elpusztítja a papagáj tojásait is, csak hogy ő foglalhassa el a kiszemelt fészekodút. A madár kifejezetten gyakori faj volt Puerto Ricóban, amikor azt Kolumbusz Kristóf 1493-ban az európaik számára felfedezte. A következő 150 évben is elég gyakori madár volt, mivel Puerto Rico benépesülése lassan zajlott és nem háborgatták a madarakat. A szigeten 1650-től kezdve erős népességnövekedés indult meg és onnantól számítva indult meg a madár a megritkulás felé. A 19. század második felére Puerto Rico erdeinek java része (melyek korábban szinte az egész szigetet beborították) kiirtásra került mezőgazdasági területek nyerése céljából. Nagyjából ekkortól számít a faj kihaltnak a környékbeli kisebb szigeteken. 1912-re Culebra-szigeti alfaj végleg kihalt. 1940-re a faj már csak a Luqillo hegységben levő védett terülteken maradt fenn. 1950-re összegyedszáma 200 egyed alá csökkent. Az egyedek fogyása tovább folytatódott és 1975-re elérte a mélypontot, mivel akkora már csak 13 élő egyede maradt a fajnak. Ezután a védelmi intézkedések miatt lassú állománynövekedés indult és 1989-re 47 egyed élt a fajból. 1989 szeptember 18-án a Hugo hurrikán elképesztő erővel csapott le a szigetre és hatalmas pusztítást hagyott maga mögött. A hurrikán elvonulása után már csak 23 egyedet tudtak a természetvédők összeszámlálni a fajból. A nagyarányú visszaesést máig nem tudta teljesen kiheverni a faj, a legutóbbi 2006-os állományszámláláskor a madár összegyedszámát 44 egyedben határozták meg. A madár egyike a 10 kihalástól leginkább fenyegetett madárfajnak a Földön. 1968 óta igyekeznek a természetvédelmi hatóságok megnövelni a szabadban élő egyedek számát. 1972-ben alapított az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Hatósága egy szaporítótelepet a faj utolsó mentsvárának számító Luquillo Nemzeti Park közelében a faj zárttéri szaporításának megkezdésére. Ez szerencsére máig nagy sikerrel működik. 2006-ban 39 fiókát neveltek fel itt, ami kifejezetten nagy sikernek számít, ha összehasonlítjuk a szabadban élő 44 egyeddel. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a fajt a „kihalóban” lévő kategóriába sorolja. Iván Labrado Iván Labrado García (Ávila, 1989. november 2. –) spanyol labdarúgó. Klemens Wenzel Lothar von Metternich Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője. A 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája. A konzervativizmusnak – korát messze megelőző szellemű – egyik megalapozója, teoretikusa, és egyúttal sikeres gyakorlati politikusa. Élete Koblenzben született mint gróf Metternich (Graf von Metternich). Apja, Franz George Karl von Metternich-Winneburge zu Beilstein gróf diplomata volt, aki a trieri érsekség szolgálatából állt át a bécsi udvarhoz; anyja Maria Beatrice Aloisia von Kagenegg grófnő volt. Metternich születésekor apja a három rajnai választófejedelemnél volt nagykövet, és a fiúra nagy hatással volt a kis német királyi udvarokra jellemző szellemi élet, mely a forradalom előtti Franciaország hatása alatt állt. 1788-ban Metternich a Strasbourgi Egyetemre ment, de két évvel később, a francia forradalom kitörésének hírére abbahagyta tanulmányait. 1790-ben a vesztfáliai grófok katolikus csoportjának ceremóniamestere volt II. Lipót német-római császár koronázásán Frankfurtban. 1792-ben ugyanezt megtette II. Ferenc koronázásán. Ezután az osztrák miniszter hollandiai kancelláriáján kezdett dolgozni. Hosszabb angliai tartózkodás után Bécsbe ment, ahol 1795. szeptember 27-én feleségül vette Eleonore von Kaunitz grófnőt, a híres Kaunitz gróf, osztrák kancellár unokáját. Ezzel bekerült a bécsi arisztokrácia legmagasabb köreibe. 1797 decemberében a vesztfáliai grófok követükké választották a rastatti kongresszusra. 1799-ig töltötte be ezt a pozíciót. 1801 januárjában kinevezték a szász választófejedelem osztrák követévé. Így sok fontos orosz és lengyel családdal megismerkedett. 1803 novemberében nagykövetként Berlinbe nevezték ki, ahol úgy megkedveltette magát a francia követtel, hogy Napóleon kérésére őt nevezték ki párizsi nagykövetté. 1806 augusztusában költözött Párizsba. Innentől fontos szerepet játszott a francia udvarban és a párizsi társasági életben, és gyors ütemben nőtt befolyása az európai politikára. 1809-ben azonban háború tört ki Franciaország és Ausztria között. Metternichet letartóztatták megtorlásként, amiért Ausztria foglyul ejtette a francia nagykövetség két alkalmazottját Magyarországon. Júniusban Napóleon elfoglalta Bécset, Metternichet onnantól Bécsben tartották fogságban, mígnem júliusban a francia diplomatákért cserébe szabadon engedték. Július 8-án ő lépett Johann Philip Stadion helyébe államügyi miniszterként. Bár október 8-án kinevezték külügyminiszterré, nem volt jelen az altenburgi béketárgyaláson, ahol a császár 1809. október 14-én aláírta a schönbrunni békeszerződést. Családja Metternich háromszor nősült. Feleségeitől összesen 14 gyermeke született, ezenkívül volt még egy törvénytelen leánya is. Első feleségétől, Maria Eleonore von Kaunitz-Rietberg grófnőtől nyolc gyermeke született: Maria Leopoldina (1797–1820), aki gróf galántai Esterházy Józsefhez (1791–1847) ment feleségül. Franz Karl Johann Georg (1798–1799) Clemens Eduard (*/† 1799) Franz Karl Viktor Ernst Lothar Clemens Joseph Anton Adam (1803–1829) Clementine Marie Octavie (1804–1820) Maria Antonia (1806–1829) Leontine Adelheid Maria Pauline (1811–1861), aki gróf szlavnicai és bajnai Sándor Mórichoz (1805–1878) ment feleségül. Hermine Gabriele Henrietta Marie Eleonore Leopoldine (1815–1890) Második neje, Maria Antonia von Leykam grófnő egyetlen gyermeket szült neki: Richard Clemens Josef Lothar Hermannt (1829–1895), aki gróf szlavnicai és bajnai Sándor Paulina Klementina Mária Walburgát (1836–1921) vette feleségül. Harmadik felesége, gróf zicsi és vázsonykői Zichy-Ferraris Melánia újabb öt gyermekkel ajándékozta meg: Melanie Marie Pauline Alexandrine (1832–1919), aki gróf zicsi és vázsonykői Zichy Józsefhez (1814–1897) ment feleségül. Clemens (*/† 1833) Paul Clemens Lothar (1834–1906), aki gróf zicsi és vázsonykői Zichy Melániát (1843–1925) vette feleségül. Maria Emilia Stephania (*/† 1836) Lothar Stephan August Clemens Maria (1837–1904), akinek első felesége: Karoline Anna Rosalie Johanna Reittner (1868–1899); második felesége: Františka Mittrowsky von Mittrowitz (1846–1918) lett. Törvénytelen gyermekének anyja Jekatyerina Pavlovna Bagratyion hercegné, született Szkavronszkaja hercegnő volt: Marie-Clementine Bagration (1810–1829), aki Otto Lensgraf Bloméhoz (1795–1884) ment feleségül. Miniszterként Ausztria a schönbrunni szerződés folyományaként másodrendű hatalommá vált, veszélyes és bonyolult helyzetbe került, és Metternich ennek tudatában volt. Első céljául azt tűzte ki, hogy időt nyerjen, és hogy eltávolítsa egymástól Napóleont és az orosz cárt. Az egykori ellenség, Franciaország tűnt számára a legjobb szövetségesnek, de úgy akarta megnyerni őket, hogy nem tesz nagy engedményeket. Kapóra jött, hogy Napóleon megkérte Ferenc császár legidősebb leányának, Mária Ludovika főhercegnőnek kezét. Metternich elkísérte a menyasszonyt Párizsba. 1810. március 13-án értek oda, április 1-jén megtartották az esküvőt, a főhercegnő Mária Lujza néven Franciaország császárnéja lett. Az engedmények, amelyeket Metternichnek sikerült elérnie, nem voltak túl nagyok, de Ausztria visszanyerte mozgásszabadságát. Október 10-én éppen időben ért vissza Ausztriába ahhoz, hogy megakadályozza az oroszpártiakat abban, hogy meggyőzzék a császárt, hogy Oroszországgal szövetkezzen. Metternich rávette a császárt, hogy egyik nagyhatalmat se segítse fegyverrel. A francia–orosz háború kitörése miatt ezt egyre nehezebb volt betartani. Metternich ügyesen lavírozott a szemben álló felek közt: bár 1813. március 14-én szövetséget kötött Napóleonnal, és bizonyos engedményekért cserébe katonai támogatást ígért, ugyanakkor az orosz cárt arról értesítette, hogy Ausztria hadereje csak a védekezésben játszik szerepet, és régi szövetségük felújításának esélyét is megcsillantotta. Amikor Napóleon vereséget szenvedett az oroszországi hadjáratban, Metternich felbontotta az osztrák–francia szövetséget, és Ausztria újra semleges lett, majd a közvetítő szerepébe került. Amikor Metternich június 26-án meglátogatta Napóleont Drezdában, megpróbálta helyreállítani a békét a három ország közt, de Napóleont már csak az érdekelte, hogy meghódítsa Ausztriát, és azt mondta: „Bécsben majd találkozunk.” Metternichnek ezután meg kellett védenie Ausztriát; az ezt követő háborúban főként az kötötte le, hogy gondoskodjék arról, hogy sem Oroszország, sem Poroszország ne erősödjék meg túlságosan. Emiatt kénytelen volt szándéka ellenére támogatni a Bourbon-restaurációt, a német államok szövetségét azonban meg tudta akadályozni, és az orosz befolyástól való félelmet is sikerült mérsékelnie, tevékenysége nyomán ugyanis kialakult az a folyamat, hogy Európa nagyhatalmai megbeszélik egymással a nemzetközi érdeklődésre számot tartó eseményeket. A Napóleon utáni Európában Metternich április 10-én érkezett Párizsba, tíz nappal azután, hogy a szövetségesek elfoglalták a várost. Elismertsége elérte tetőpontját. 1813. október 20-án birodalmi hercegi rangra (Fürst von Metternich) emelték, és ugyanekkor megkapta a daruvári grófságot. Március 30-án aláírta a párizsi békét. Július 18-án már ismét Bécsben volt, ahol ősszel összeült a bécsi kongresszus, amelyen ő képviselte a Habsburg Birodalmat. Nagy sikert aratott diplomáciájával és megnyerő modorával, valamint azzal a könnyed és sokoldalú hozzáértéssel, mellyel a bonyolult diplomáciai kérdéseket kezelte. Sikerült kedvére való megegyezésre jutnia a németekkel és az oroszokkal. Élete hátralévő éveit nagyrészt azzal töltötte, hogy igyekezett állandósítani a közreműködésével létrejött helyzetet. Ebben kulcsfontosságúnak bizonyult az, hogy megakadályozza az 1830-as évek forradalmait, amelyek, úgy tűnt, veszélyeztetik Európa stabilitását. Az 1833-as berlini egyezség Metternich diplomáciájának újabb diadala lett, ez volt azonban a herceg utolsó beavatkozása az európai politikába; az általa kialakított rendszer már a végét járta. A belügyekben nem volt teljesen az az elkötelezett konzervatív, aminek gyakran tartják: túl intelligens volt ahhoz, hogy ne vegye észre az osztrák kormány visszaéléseit és szívesen változtatott volna ezen. Azon munkálkodott, hogy a birodalom különféle népei egyenlő jogokat élvezhessenek, még egy olyan országgyűlés kialakítását is felvetette, melyben az egyes népcsoportok arányosan képviseltetnék magukat. A 19. század első felében Ausztria konzervatív törekvéseinek hátterében I. Ferenc császár állt. Maga Metternich többször is liberálisnak vallotta és valószínűleg annak is hitte magát. Nem volt azonban meg a képessége ahhoz, hogy végrehajtsa a reformokat, amelyeket szükségesnek tartott, és bár éveken át Ausztria kancellárjaként tevékenykedett, a belpolitika nem tartozott elsődleges érdeklődési körébe. Lemondása Az 1848-as forradalmak karrierjének a végét jelentették. A bécsi tömeg a lemondását követelve tüntetett kabinetje előtt. A császár 1848. március 18-án fogadta el Metternich lemondását, a herceg pedig ezek után családjával Angliába költözött. Itt visszavonultan éltek Brightonban és Londonban. Metternich 1849 októberében Brüsszelbe ment, 1851 májusában johannisbergi birtokára (Geisenheim), szeptemberben pedig visszatért Bécsbe, ahol 1859. június 11-én elhunyt. Emlékezete Metternich már életében megosztotta a közvéleményt, voltak, akik a diplomácia mesterének tartották, voltak, akik az elnyomás megtestesítőjeként tekintettek rá. A demokrácia terjedése óta különösen ez utóbbi álláspont népszerű, különösen a liberális szemléletű történészek körében. Metternich mestere volt a diplomáciának. Írásai ékesszólóak és gyakran terjengősek, a szavak megválasztása azonban gyakran józan számítások eredménye volt. Az utána jövő nemzedékekből sokan csodálták; Henry Kissinger is alaposan tanulmányozta, és Ph.D. disszertációjának (megjelent 1957-ben) A World Restored: Metternich, Castlereagh and the Problems of the Peace 1812-1822 – Helyreállított világ: Metternich, Castlereagh és a béke problémái, 1812–1822) témájául a waterlooi csata utáni európai hatalmi egyensúlyra törekvő egyezkedéseket választotta, és dicsérte Metternichet a roskadozó osztrák birodalom összetartásában játszott szerepéért. Zsidákovics Mihály Zsidákovics Mihály (Budapest, 1948. április 24. –) magyar amatőr festő és grafikus. Életútja, munkássága Már 8-10 éves korában készített szénrajzokat, képregényrajzoló szeretett volna lenni. A képzőművészet iránti érdeklődését Rédey Tamás szobrászművész és rajztanár próbálta terelgetni. Kisplasztikájával díjat nyert egy centenáriumi kiállításon. Hosszú évek kihagyása után kezdett újra festeni. Szeret kísérletezni. Az olajfestés áll közel hozzá, saját útjait járja. Sokféle technikát kipróbált, nem szereti korlátok közé szorítani alkotásait. Képeinek nagy része emberközpontú, a városok jelenje, jövője és utópisztikus látomásai. 2008-ban létrehozta a Network Amatőr Festők közösségét, amely teljesen amatőr módon anyagi támogatások, juttatások nélkül és önerőből működik. Fontos feladatának érzi a kortárs amatőr művészet népszerűsítését. Több kiállítást szervezett, ahol bemutatkozási lehetőséget kaptak amatőrjei. 2010 júliusában megrendezte Magyarország legnagyobb amatőr kiállítását, ahol 120 alkotó több mint 250 képe volt kiállítva. Szervezett kiállítást fiatal művészeknek a Fővárosi Művelődési Házban, kamarakiállítást a Rózsa Művelődési Központban, csoportos részvételt az Art Feszten, valamint az Allee Centerben. Verőcén meghívást kapott kiállításokra, ide is meghívott társkiállítóként művészeket. Felkérték 2012–2014-ben egy székelypálfalvi (Erdély) festőtábor művészeti vezetésére. 2016-ban a Király Klub Galériában 2017-ben a Király Klub Galériában és a Rátkai Márton Klubban szervezett havonta kiállításokat kortárs művészeknek A MAG (Mini Art Galéria) művészeti központ működtetésén dolgozik. Művészeti tanácsadóként közreműködött az Art Expo kiállításokon 2014–2015-ben. 2009 óta közel 1000 kortárs művésznek biztosított kiállítási lehetőséget, saját szervezésben és a kiállítók részére költségmentesen. 2011-ben a Liszt Ferenc-emlékév alkalmából meghirdetett országos pályázaton díjazták a Bullfight című alkotását. Publikált a Műértő művészeti folyóirat 2015. májusi számában. Kiállításai (válogatás) Egyéni (válogatás) 2012 • ColibriArtCafee Egymásra figyeltünk 2012 • Rét Galéria, Budapest Párisban járt az ősz 2012 • Ferdinánd Galéria, Budapest, Falk Miksa utca Divat az élet 2013 • Verőce, Művelődési Központ évadnyitó kiállítás 2013 • Puskin kávéház Letisztult színek és formák 2013 • Pécs, Origó ház Letisztult színek és formák 2013 • Kő-Tár-Lat Galéria Korlátok nélkül 2014 • Gyömrő, Hankó központ City 2014 • Kamara Galéria, Harmónia Szalon Letisztult Formák 2015 • R3 Galéria, Budapest City 2015 • Műterem Café, Budapest Ősz 2016 • Király Klub Galéria Évzáró 2017 • Rátkai Márton Klub Galéria (Urai Pál-terem) „Mi ketten” rendező, kiállító Csoportos (válogatás) 2010 • Karinthy Szalon 100 Festő 100 Képe Budapest országos csoportos kiállítás szervezője, rendezője, kiállító (árvízkárosultak megsegítése) 2010 • Rózsa Művelődési Központ Kamara kiállítás szervezője, rendezője, kiállító 2010 • FMH fiatal tehetségek kiállítása, szervező, rendező 2010 • Kasza Blanka Kúltúrbisztró Bari Janó és barátai, csoportos kiállítás, 2011 • Karinthy Szalon 100 Festő 100 Képe Budapest országos csoportos kiállítás szervezője, rendezője, kiállító 2012 • Mag tanoda Papp Norbert festőművész kiállítása, szervező és rendező 2012 • Vaskapu Taverna „TavernaArt” Jámbor Mihály-Mónika és Zsidákovics Mihály festőművészek kiállítása 2012 • „Csepp a tengerben” Pszinapzis nemzetközi konferencia, meghívott kiállító 2012 • Colibri Art-Caffee Zsidákovics Mihály és barátai grafikai kiállítás , kiállító és szervező, rendező 2012 • Podmaniczky-Vigyázó kastély Budapest. Csoportos kiállítás, kiállító 2013 • Budapest Rét Galéria „Téli forgatag” csoportos kiállítás, szervező és kiállító 2013 • Vác Credo-ház csoportos kiállítás 2014 • Art Expo Hungary Budapest Vásárváros országos kiállítás, kiállító, szervező 2014 • Esztergom Comedium Corso Fesztival csoportos kiállítás szervező és kiállító 2014 • Budapest Corvin Művelődési Ház 100 Festő 100 Képe szervező és kiállító 2015 • Verőce Galéria 100 Festő 100 Képe (Napfény és Ecset) szervező és kiállító 2015 • Art Expo Hungary Budapest országos kiállítás, kiállító, szervező 2017 • Rátkai Márton Klub Galéria 100 Festő 100 Képe rendező Othnielia Az Othnielia a madármedencéjű dinoszauruszok egyik neme, melyet felfedezője, a 19. századi amerikai őslénykutató professzor, Othniel Charles Marsh után neveztek el. Peter Galton az Othnielia rex taxont 1977-ben, a Marsh által (1877-ben) létrehozott Nanosaurus rex fajból hozta létre. Az Othnieliához tartozó maradványokat Wyoming, Utah és Colorado államokban, a késő jura kori (oxfordi-tithon korszakbeli) Morrison-formációban fedezték fel, de Galton 2007-es, a Morrison madármedencéjűiről szóló áttekintésében csak az YPM 1875 katalógusszámú lelet (a „Nanosaurus” 'rex' holotípus combcsontja) és néhány feltételesen hozzá kapcsolt koponya alatti csontmaradvány szerepel. A combcsontot nem tekintette diagnosztikusnak, ezért az Othnielia kétséges nemmé, a két részleges csontváz pedig az új Othnielosaurus nem részévé vált. Nem volt biztos, hogy ezt széles körben elfogadják, de ilyen jellegű taxonómiai döntések korábbról is ismertek (például a Marasuchus és a Lagosuchus esetében). Az Othnielosaurushoz kapcsolt maradványok nélkül az állat kétséges nemnek számít és csak általánosságban írható le a hasonló állatok alapján. Egy dinoszauruszhoz képest viszonylag kicsinek számító, gyors mozgású, két lábon járó, aránylag kis mellső és hosszú hátsó lábakkal rendelkező növényevő volt, melynek hossza körülbelül 1,5–2 méter, a tömege pedig nagyjából 10 kilogramm lehetett. A nem tagjai „othy” becenéven, kis, fára mászó növényevőként szerepelnek az Őslénypark című regényben, bár erre a viselkedésre nincs bizonyíték. Kapcsolódó példányok Galton cikkében csak az Othnielia holotípusa és két további részleges csontváz szerepelt, így a szakirodalomban felbukkant egyéb csontvázak besorolatlanok maradtak. Közéjük tartozik az Aathal Múzeum egy majdnem teljes példánya is, ami a „Barbara” becenevet kapta, és egy fogcsont (MWC 5822 katalógusszámmal, szintén az O. rex részeként). A Természet és Tudomány Denveri Múzeumának (Denver Museum of Nature and Science) kiállításán szintén láthatók Othnieliaként azonosított csontvázak. DMNH 21716 Kathleen Brill és Kenneth Carpenter egy fiatal ornithopodáról, feltehetően egy Othnielia rexről számolt be, melyet a coloradói Garden Parknál, a Morrison-formációban találtak. A példányt kis csontjai, összeforratlan csigolyaívei és hosszú csontjainak „lyukacsos és nem teljesen kialakult” végződései miatt tartják kifejletlennek. A példány a DMNH 21716 katalógusszámot kapta. A csontváz öt gesztenyebarna homokkő blokkba ágyazódott. Ha a példány valóban egy O. rex, akkor a mérete nagyjából harmadakkora, mint egy felnőtté. A példány kronológiai korát azonban nem tudták megbecsülni, mivel az Othnielia tojásai és fiókái még nem kerültek elő. 6282 Edwelda A 6282 Edwelda (ideiglenes jelöléssel 1980 TS4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1980. október 9-én. Matulini Matulini ( olaszul: Mottolini) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 12 km-re délkeletre, az A9-es autóút mellett fekszik. Története A falunak 1880-ban 22, 1910-ben 38 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 16 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal foglalkoznak. Rákóczi Pál Rákóczi Pál (Szerencs, 1596 – 1636. március 12.) országbíró, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Gerendi Anna harmadszülött fia, I. Rákóczi György öccse. Élete Anyját a születése után nem sokkal elveszítette, apja pedig még ugyanebben az évben újranősült. Mostohaanyja, Thelegdy Borbála a római katolikus vallásban nevelte. Grazban 1611-től 1616-ig bölcsészetet tanult. Előbb királyi főajtónálló lett, majd 1626-tól országbíró, Sáros és Torna vármegye főispánja. Élete végén grófi rangot kapott. 1636. március 12-én halt meg, Szepeshelyen temették el. Házassága 1627 előtt vette feleségül Pethe Annát, Pethe László és Kapy Anna leányát. A házasságból két gyermek született: Rákóczi Anna Mária apáca (1627-1647) és Rákóczi László, Sáros vármegye későbbi főispánja. Felesége alig egy évvel élte őt túl, Bécsben halt meg 1637. július 25-én. Sinosuthora zappeyi A Sinosuthora zappeyi a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó, 12 centiméter hosszú madárfaj. Közép-Kína mérsékelt övi, hegyi erdőiben és bokros vidékein él. Sebezhető, mivel élettere csökken. Magokat (elsősorban bambuszmagot) és rovarokat fogyaszt. Májustól júniusig költ. Alfajai S. z. zappeyi (Thayer & Bangs, 1912) – középső Kína (északnyugat- Kujcsou , délközép Szecsuan , az Erlang-hegység kivételével); S. z. erlangshanicus (Cheng Tsohsin et al., 1983) – középső Kína (Erlang-hegység). Poás A Poás egy aktív tűzhányó Costa Ricában. Könnyű megközelíthetősége és látványos volta miatt a környező nemzeti parkkal együtt kedvelt turisztikai célpont. Földrajz A növényzettel sűrűn borított vulkán az ország középső részén emelkedik, az innen délre néhány tucat kilométerre található San José de Costa Rica irányából gépjárművel is könnyen megközelíthető. Három krátere egy észak–déli irányú vonalon helyezkedik el, közülük kettőben krátertó található. A délebbi, a hideg, tiszta vizű, 400 méter átmérőjű, 14 méter mély Botos-tó egy olyan kráterben található, amely időszámításunk előtt 7000 évvel volt aktív, az északi, a Caliente-tó viszont meleg vízű (akár 50 °C-os is lehet), és egyike a világ legsavasabb természetes tavainak: pH-ja nulla körül van. Ennek a kráternek (amely a világon az egyik legnagyobb) 1320 méteres átmérője és 300 méteres mélysége van. A vulkánkitörések gyakran járnak együtt gejzírszerű vízkilövellésekkel is. Kitörései A Poás igen aktív. Szénizotópos kormeghatározás segítségével már az időszámításunk előtti korból is 5 kitörését bizonyították, a középkorból kettőt, majd 1747-től kezdve bőséges történeti adat áll rendelkezésre. Ezek alapján tudjuk, hogy a vulkán aktivitást mutatott 1747-ben, 1828-ban, 1834-ben, 1860-ban, 1880-ban, 1888-tól 1891-ig, 1895-ben, 1898 végétől 1907-ig vagy 1908-ig, 1910 elején és őszén, 1914-ben, 1915-ben, 1916-ban, 1925-ben, 1929-ben, 1932-től 1934-ig, 1941-től 1946-ig, 1948-tól 1951-ig, 1952-től 1957-ig, 1958-tól 1961-ig, 1963-ban, 1964-től 1965-ig, 1967-ben, 1968-ban, 1969-ben, 1970-ben, 1972-től 1973-ig, 1974-től 1975-ig, 1976-ban, 1977-től 1978-ig, 1979-től 1980-ig, 1981-ben, 1987-től 1990-ig, 1991-ben, 1992-től 1993-ig, 1994-ben, 1996-ban, 2006-ban, 2008-ban, 2009-től 2014-ig, 2016-ban és 2017-ben is. A Volcán Poás Nemzeti Park A Poás körül 1955-ben nemzeti parkot hoztak létre. A turisták számára látogatóközpontot építettek, de van a területen konferenciaterem, kézművestermék-bolt, mosdó és kávézó is. A területet borító köderdőkben gyakoriak a tölgyek és a Gunnera insignis nevű óriáslapuk. A madárvilág jellemző fajai a szürke koronáspinty, a Pezopetes capitalis nevű verébsármányféle, a Henicorhina leucophrys nevű ökörszemféle, a hegyi fülemülerigó, a lángfoltos kolibri, a rozsdás remetekolibri és a kvézál, az emlősök közül pedig a prérifarkas, a hosszúfarkú menyét, a Costa Rica-i vattafarkúnyúl, az amazóniai bűzösborz, a Deppe-mókus és a kilencöves tatu. B típusú madárodú A B típusú madárodú közepes röpnyílású mesterséges madárodú. A 32 mm-es röpnyílással elsősorban széncinege, csuszka és örvös légykapó számára, 46 mm-es röpnyílással nyaktekercs és seregély számára alkalmas. Gyakran kisebb testű fajok, mint a kék cinege és a barátcinege is elfoglalják. Elkészítése Legkönnyebben egy 25-30 cm hosszúra vágott, 20-25 cm-es átmérőjű odvas fatörzsdarabból készíthető el, amelyre 32 mm-es vagy 46 mm-es röpnyílást kell fúrni, felül a csapadék ellen védő tetőt kell rögzíteni. Hasonló méretekkel deszkából összeszegezve is készíthető, illetve eternitcsőből esetleg megfelelő falvastagságú műanyag csőből is gyártható. Használata A "B típusú madárodú" egyaránt használható kertek, parkok területén odúlakó madárfajok megtelepítésére és gyümölcsösökben, erdőkben a kártevő rovarok elleni védekezést szolgáló rovarevő madárállományok fészkelési lehetőségeinek megteremtésére. A kémiai növényvédelem elterjedése előtt a rovarevő madarak megtelepítése szolgálta elsősorban a biológiai növényvédelmet. Elterjesztését a Magyar Madártani Intézet számos kiadvány megjelentetésével szorgalmazta, többek között a madarak és fák napja rendezvényei keretében. Használatának elsődleges előnye, hogy ez az odútípus a legkönnyebben alkalmazkodó, elterjedt fajok, pl. széncinege, kék cinege, házi veréb, mezei veréb és a seregély számára alkalmas megtelepedését szolgálja. A madárodút célszerű 1-6 m magasságban kifüggeszteni, olyan módon, hogy ahhoz a fészekpredátorok, mint a nagy pele, nyest, nyuszt ne férhessenek hozzá. A fészekodúban felhalmozódó fészekanyagban a paraziták bábjai, hosszú ideig életképesek maradhatnak, így a használt odvakat a madarak kisebb eséllyel foglalják el. Emiatt célszerű minden ősszel az odvakból a felgyűlt fészekanyagot eltávolítani és megsemmisíteni. Árpádváros (városrész, Pécs) Árpádváros Pécs egyik déli városrésze, a város egyik legfiatalabb népességű területegysége. Ezzel együtt itt az egyik legmagasabb a munkaképes lakosság aránya. A magyarázat erre az, hogy az 1980-as évek második felében elkészült lakásokba fiatal párok költöztek, akik a családi életciklusnak abban a szakaszában vannak, amikor még gyermekeik velük egy háztartásban laknak. A városrész a köztemető és Nagypostavölgy között fekszik. Itt találkozik az 57-es és az 58-as számú főút. Nevét Nagyárpád városrészről kapta. A területen élő felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja a pécsi átlagot, ugyanakkor a 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya is magas. Árpádvárosban, melyet a Köztemető közelsége miatt a helyiek „Szellemvárosként” is hívnak, 1980 előtt még nem volt egyetlen lakóépület sem, ma azonban 38 panelépület is található. Határai Északon az Kanizsai Dorottya út, keleten Nagyárpád (a Kemény Zsigmond és Kiss János utcai telkek keleti határa), délen Postavölgy (a Kispostavölgyi út, illetve telekhatárok), nyugaton Megyer (II. János Pál út) határolja. Tömegközlekedése Belvárossal a 41-es, 41E, 41Y és 42Y, Megyerrel, Gyárvárossal és a Budai külvárossal a 121-es és 142-es járatok kötik össze. Kutná Hora-i járás Kutná Hora-i járás (csehül: Okres Kutná Hora) közigazgatási egység Csehország Közép-Csehországi kerületében. Székhelye Kutná Hora. Lakosainak száma 73 602 fő (2007). Területe 916,93 km². Települései Adamov • Bernardov • Bílé Podolí • Bludov • Bohdaneč • Brambory • Bratčice • Církvice • Čáslav • Čejkovice • Černíny • Červené Janovice • Čestín • Dobrovítov • Dolní Pohleď • Drobovice • Hlízov • Horka I • Horka II • Horky • Horušice • Hostovlice • Hraběšín • Chabeřice • Chlístovice • Chotusice • Kácov • Kluky • Kobylnice • Košice • Krchleby • Křesetice • Kutná Hora • Ledečko • Malešov • Miskovice • Močovice • Nepoměřice • Nové Dvory • Okřesaneč • Onomyšl • Opatovice I • Paběnice • Pertoltice • Petrovice I • Petrovice II • Podveky • Potěhy • Rašovice • Rataje nad Sázavou • Rohozec • Řendějov • Samopše • Semtěš • Schořov • Slavošov • Soběšín • Souňov • Staňkovice • Starkoč • Sudějov • Suchdol • Svatý Mikuláš • Šebestěnice • Štipoklasy • Třebešice • Třebětín • Třebonín • Tupadly • Uhlířské Janovice • Úmonín • Úžice • Vavřinec • Vidice • Vinaře • Vlačice • Vlastějovice • Vlkaneč • Vodranty • Vrdy • Záboří nad Labem • Zbizuby • Zbraslavice • Zbýšov • Zruč nad Sázavou • Žáky • Žehušice • Žleby Demokratikus Forradalom Pártja A Demokratikus Forradalom Pártja egy mexikói baloldali politikai párt, amelyet 1989-ben alapítottak meg. A párt a 2006-os és 2012-es választásokon a második helyen végzett. A párt jelenleg Mexikóváros, Morelos, Michoacán, Tabasco és Quintana Roo államokat kormányozza. A 2018-as mexikói szövetségi választáson a párt a Nemzeti Akció Párttal a Por México al Frente (Előre Mexikóért!) közös választási koalícióban indul. A párt a Szocialista Internacionálé tagja. Története Alapítása A pártot 1989-ben alapította Cuauhtémoc Cárdenas Solórzano, Porfirio Muñoz Ledo, Ifigenia Martínez, Andres Manuel Lopez Obrador illetve olyan veterán baloldali személyiségek mint Heberto Castillo, Gilberto Rincón Gallardo és Amalia Garcia. A párt alapítói két táborból származnak: az egyik tábor a "forradalmi baloldal" az Intézményes Forradalmi Párt baloldali szárnyának tagjaiból alakult a másik az olyan markánsan szocialista, kommunista szárnyból jött létre, mint az egykori Mexikói Kommunista Párt, Mexikói Munkáspárt és más keményvonalas gerillaszervezetek tagjai. 1988-as szövetségi választás Az 1988-as választás alapvetően botrányos volt. A választásokon a párt jelölt Cuauhtémoc Cárdenas tűnt a legesélyesebbnek, ám a Mexikói Választási Bizottság szavazatszámláló informatikai rendszere összeomlott és miután megjavult utána már a PRI jelöltje Carlos Salinas jött ki győztesen. Első diadalok A párt jelentősebb áttörésre 1997-ben kerület sor, amikor a párt jelölt Cuauhtémoc Cárdenas nyerte el Mexikóváros kormányzói tisztségét, egyben ő lett a város első demokratikusan megválasztott kormányzója. 1998-ban a párt a Munkáspárttal alkotott koalíciója révén elnyerte Zacatecas, majd 1999-ben Tlaxcala és Déli-Alsó-Kalifornia államok kormányzását. E két utóbbi állam hagyományosan a PRI fellegvárai voltak. Ideológia A párt elkötelezett a demokrácia felé és fontosnak tartják a demokratikus értékeket. Emberi jogok Ellenzik a szegregáció és diszkrimináció minden formáját. Kiállnak, hirdetik és harcolnak az emberi jogokért emellett fontosnak tartják a fiatalok, nők, gyerekek, idősek, LMBTQ közösség és a külföldi munkavállalók jogait. Mexikó történelme miatt az indiánok felé több tiszteletet és toleranciát követelnek. Ellenzik a halálbüntetést és a rendőrség katonai célokra való felhasználását. Oktatás Álláspontjuk szerint az oktatás alapvető jog, amit az alkotmány is rögzít. Szerintük az oktatásnak szekulárisnak, ingyenesnek, elérhetőnek kell lenni. Gazdaság Támogatják, hogy az állam a stratégiailag fontos iparágakba beleavatkozzon, mint az élelmiszer, telekommunikáció, infrastruktúra, országos és regionális fejlesztések. Michael Radford Michael Radford 1946. február 24.-én született Új-Delhiben. Forgatókönyvíró, filmproducer és filmrendező, nevéhez főződik George Orwell klasszikus regényének, az 1984 második megfilmesítése is. Filmográfia Van Morrison in Ireland (1980) - rendező (dokumentumfilm) The White Bird Passes (1980) - rendező (TV) Another Time, Another Place (1983) – rendező/író Nineteen Eighty-Four (1984) – rendező/író White Mischief (1988) – rendező/író Il Postino (1994) – rendező/író B. Monkey (1998) – rendező/író Dancing at the Blue Iguana (2000) – rendező/író/producer Ten Minutes Older: The Cello (2002) - rendező/író The Merchant of Venice (2004) – rendező/író rükkös gyémántrablás (2007) – rendező Michel Petrucciani (2011) - rendező (dokumentumfilm) Hotel Lux (2011) – rendező La Mula (2012) – író/Co-Producer Magyar vívóbajnokság A magyar vívóbajnokság egy évente megrendezésre kerülő sportesemény a hazai vívók számára, melynek győztesei a magyar bajnoki címet nyerik el. A bajnokságot a Magyar Vívó Szövetség írja ki és rendezi meg. Jelenlegi versenyszámok: tőrvívás, párbajtőrvívás és kardvívás, ezeket férfiak és nők részére is megrendezik, tehát évente hat bajnoki címet osztanak ki. Története Az első magyar bajnokságot 1900-ban rendezték, ekkor még csak férfi tőrvívó és kardvívó verseny volt. Női tőrvívásban 1928, férfi párbajtőrvívásban 1930, női párbajtőrvívásban 1987, női kardvívásban 1998 óta avatnak bajnokot. 1915 és 1919 között, valamint 1945-ben nem rendeztek bajnokságot. 1900-tól 1913-ig a Magyar Atlétikai Szövetség írta ki a bajnokságokat, 1914-től pedig az akkor megalakult Magyar Vívó Szövetség. Vidéken eddig csupán három alkalommal rendeztek bajnokságot. 1944-ben Nagyváradon rendezték a férfi kardvívó bajnokságot, valamint 2006-ban és 2007-ben Gödöllő volt a házigazda, ekkor minden fegyvernem versenyét itt rendezték. Az összes többi bajnokság mind Budapesten volt. Eleinte azonos időben és helyszínen rendezték a különböző fegyvernemek bajnokságát (leggyakoribb helyszín a Vigadó, a Nemzeti Lovarda és a MAC margitszigeti vívóterme volt), majd az 1920-as évektől már különböző időben és helyszínen (leggyakoribb helyszín a Műegyetem, a Nemzeti Tornacsarnok, a BBTE tornacsarnoka, a HTVK vívóterme, később a Dózsa és a Vasas vívóterme volt). Az 1950-es évektől ismét általában azonos helyszínen, azonos időben (egymást követő napokon vagy hétvégéken) rendezték a bajnokságokat (leggyakoribb helyszín a Nemzeti Sportcsarnok és a Játékcsarnok volt). Az utóbbi években minden fegyvernem részére a bajnokságokat az év végén, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendezik, és ekkor tartják a csapatbajnokságokat is. A vidéki versenyzők nem játszottak jelentős szerepet a bajnokságokban. Bajnoki címet csak férfi párbajtőrben (7-szer, először 1930-ban, utoljára 2016-ban), női párbajtőrben (5-ször, először 1990-ben, utoljára 2017-ben) és női kardban (4-szer, először 2009-ben, utoljára 2012-ben) nyertek. Legeredményesebb versenyzők és csapatok A legtöbb bajnoki címet a férfiaknál dr. Tóth Péter és Gerevich Aladár nyerte, összesen 10-10-et (előbbi 8-szor tőrben és 2-szer kardban, utóbbi 6-szor tőrben és 4-szer kardban), utánuk Békessy Béla és Berczelly Tibor következik 8-8 bajnoksággal (előbbi 2-szer tőrben és 6-szor kardban, utóbbi mindet kardban). A nőknél Gerevichné Bogáthy Erna nyerte a legtöbbet, összesen 12-t (mindet tőrben), utána Mohamed Aida következik 11 elsőséggel (mindet tőrben), harmadik pedig Mincza-Nébald Ildikó 8-cal (4-szer tőrben és 4-szer párbajtőrben). Férfi tőrben dr. Tóth Péter (8-szor), férfi párbajtőrben Boczkó Gábor (6-szor), férfi kardban Berczelly Tibor (8-szor), női tőrben Gerevichné Bogáthy Erna (12-szer), női párbajtőrben Szász Emese (7-szer), női kardban Nagy Orsolya (6-szor) nyert legtöbbször. A klubok közül az MTK (jogelődeivel együtt) nyerte a legtöbb bajnoki címet, összesen 58-at (8 férfi tőr, 22 női tőr, 13 férfi párbajtőr, 11 női párbajtőr, 2 férfi kard, 2 női kard), utána az Újpesti TE következik 54 bajnoksággal (14 férfi tőr, 15 női tőr, 8 férfi párbajtőr, 11 férfi kard, 6 női kard), harmadik pedig a Bp. Honvéd és a Vasas SC 53-53-mal (előző 5 férfi tőr, 13 női tőr, 14 férfi párbajtőr, 8 női párbajtőr, 12 férfi kard, 1 női kard, utóbbi 13 férfi tőr, 3 női tőr, 3 férfi párbajtőr, 3 női párbajtőr, 29 férfi kard, 2 női kard). Férfi tőrben a MAC (28-szor), férfi párbajtőrben a Bp. Honvéd (14-szer), férfi kardban a Vasas SC (29-szer), női tőrben az MTK (22-szer), női párbajtőrben az MTK (11-szer), női kardban az Újpesti TE (6-szor) nyert legtöbbször. Lebonyolítás A bajnokságot két nap alatt bonyolítják le (a harmadik napon a csapatversenyeket rendezik). Az első nap a selejtezőket rendezik meg (csoportkör, majd direkt kieséses tábla a legjobb 32-ig), a második nap a legjobb 32-től vívnak a döntőig egyenes kieséses rendszerben. Karácsfalva Karácsfalva település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban. Fekvése Tiszaújhelytől északnyugatra fekvő település. Története Karácsfalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1260-ban említették először Karacunfalua néven, később pedig Karachfalva alakban írták. A fennmaradt adatok alapján egykori lakói oroszok voltak, akik később elmagyarosodtak. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején a település Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. 1910-ben végzett összeíráskor 506 lakosa volt, melyből 503 magyar volt, ebből 18 görögkatolikus, 455 református, 25 izraelita volt. Nevezetességek Görögkatolikus templom Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum 1916-os Copa América Az 1916-os Dél-amerikai Válogatottak Bajnoksága volt az első olyan megrendezett torna, melyen csak dél-amerikai válogatottak vettek részt. A tornának Argentína adott otthont Argentína függetlenségének 100. évfordulója alkalmából, 1916. július 2. és július 17-e között. A tornát Uruguay nyerte meg. Lebonyolítás A négy részt vevő válogatott egy csoportban körmérkőzéses formában mérkőzött meg egymással. A tabella első helyén álló csapat nyerte meg a tornát. Mérkőzések A mérkőzést eredetileg július 16-án játszották, de félbeszakadt az 5. percben. Másnap folytatták a mérkőzést a 6. perctől. Végeredmény A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Charles Frederick Henningsen Charles Frederik Henningsen (Egyesült Királyság, 1815. február 21. – Washington, 1877. június 14.) svéd származású angol író, felfedező, zsoldos katona, kalandor, fegyverkereskedő. Különféle háborúkban tűnt fel Európában és Amerikában. Életútja Első útja Spanyolországba vezetett, ahol részt vett az 1833-tól 1839-ig tartó polgárháborúban. A királypártiak egyik tábornokának Tomás de Zumalacárreguinak volt a testőre, de amikor angol közvetítéssel egyezmény született a szembenálló felek között, Henningsen is rövid időre visszament Angliába. A harcok rövidesen újra kiujúltak és Henningsen is visszatért, ezúttal ezredesi rangban. A Villar de los Navarros melletti királypárti győzelemhez járult hozzá jelentős mértékben. Egy időre fogságba is esett, melyből azzal a feltétellel engedték szabadon ellenfelei, hogy elhagyja Spanyolországot. Ő ennek eleget is tett, de még Angliában is kiállt a királypártiak mellett. A háború végül az ellenlábas liberálisok győzelmével ért véget. Ezt követően Henningsen beállt a cserkeszek közé és az orosz hadsereg ellen harcolt sikertelenül. Erről, mint a spanyolországi kalandjairól is külön könyvet írt, amit hamar lefordítottak franciára, így Henningsen rövidesen hírnévre tett szert Európában. Egy kalandos életű katona sorsát nehéz nyomon követni, Vasváry Ödön 1959-ben úgy tudta, hogy Henningsen akart harcolni a magyar 1848-49-es szabadságharcban, de már nem érte el. Utána ment Kossuth Lajosnak, akivel Vidinben találkozott a Balkánon. Kossuth tárgyalt vele, s nem tudta, hogy ekkor már Klapka György feladta a Komáromi várat, s kinevezte Henningsent a vár parancsnokának és Magyarországra küldte. Henningsen csak Belgrádig jutott, itt értesült a Komáromi vár feladásáról, s Itáliába ment. Más értesülések szerint Henningsen harcolt a magyar szabadságért egy másik önkéntes, a francia Guyon Richárd alatt. A szabadságharc bukása után az Oszmán Birodalomba ment, 1850-ben meglátogatta Kossuth Lajost száműzetése helyén a török Kütahya nevű városban. Henningsen Konstantinápolyon és Albánián keresztül utazva hajóra szállt az Adriai-tengeren és Itáliában kötött ki. Henningsen 1851-ben az Újvilágba távozott, ahol csakhamar megint összejött Kossuth Lajossal. A néhai kormányzónak a Magyarországért folyó kampányából is aktívan kivette a részét és támogatókat keresett a magyarok ügyének Amerikában. 1852-ben Henningsen köreadott egy könyvet The past and future of Hungary (Magyarország múltja és jövője) címmel, a megjelenés első helye: London vagy Cincinnati. 1856. októberében belépett a kalandor William Walker zömmel jenki zsoldosokat tömörítő csapatába az Amerikai Falanxba. Walker Henningsent vezérőrnaggyá és tüzérségi parancsnokká nevezte ki. A falanxot a nicaraguai liberálisok fogadták a zsoldjukba (Henningsen két évtizeddel korábban még a liberálisok ellen harcolt Spanyolországban!). Henningsen Walker oldalán két győztes ütközetben volt jelen Rivasnál, a második rivasi ütközetben, illetve a Transit és Masaya melletti csatákban pedig maga vezette a falanxot. Szintén ő volt a parancsnok Obraje mellett, illetve a San Jorge közelében vívott harmadik és negyedik csatában is vezető szerepet vállalt. Walker elnökké választása után ő lett a megbízott haderőparancsnok. Henningsen közép-amerikai szerepléséért már kevéssé lelkesedtek, mivel amikor Salvador, Guatemala, Costa Rica és Honduras közösen benyomult Nicaraguába az amerikaiak elleni harcra, Henningsen stratégiai megfontolásból úgy döntött, hogy elpusztítja a fővárost, Granadát. Habár 416 polgári személyt (nőket, gyerekeket, sebesülteket) sikerült biztonságba helyeznie. A város felégetése után visszavonult a túlerőben levő ellenséges haderő elől, de nagy veszteségeket kellett csapatának elszenvednie útközben, közel 230 ember veszett el vagy a harcokban, vagy a betegség által, másokat az ellenség fogott el. Visszavonulásakor állítólag egy lándzsát hagyott hátra a következő felirattal: Itt volt Granada. A maradék 130 amerikait a guatemalaiak és salvadoriak a Nicaraguai tó környékén szétverték. Henningsen Walkerrel együtt menekült el és az Egyesült Államok hadiflottájának egyik vitorlására szálltak fel, ahol Charles Henry Davis admirális fogságába kerültek. Az admirális a két férfit New Yorkba szállította. Henningsen ezután az Egyesült Államokban telepedett le, ahol John M. Berrien georgiai szenátor unokahúgát vette feleségül. Családi okból az amerikai polgárháborúban a Konföderáció mellé állt, a déli seregben ismerkedett meg Estván Béla magyar származású tiszttel. Henningsen remekelt Richmond védelmében és az észak-karolinai Elizabeth City mellett vívott folyami ütközetben. A háború végeztével Washingtonban telepedett le és támogatta a kubai szabadságharcosokat fegyverszállítmányokkal. Henningsen katonai specialitása a tüzérség volt, illetve a kézi lőfegyverek fejlesztését is szorgalmazta. A Minié puskák szabványosítását is elérte Amerikában, amelyek a porosz–osztrák–olasz háborúban is jól beváltak, nagyban hozzájárulva az osztrákok vereségéhez. Emlékezete Művelt ember volt és jártas a tudományokban. Folyékonyan beszélt oroszul, franciául, spanyolul, németül és olaszul. Egyik kortársa azt írta, anélkül halt meg, hogy győzelemre vitte volna elveit a háborúkban. Ha Henningsen pályafutását szemügyre vesszük, akkor csak vesztes oldalon állt a különféle háborúkban, a spanyol polgárháborúban, a cserkesz háborúban, a magyar szabadságharcban, a nicaraguai polgárháborúban, vagy az amerikai polgárháborúban. Számos cikket , könyvet írt azokról az országokról, amelyekkel kapcsolatba került. Ernesto Cardenal nicaraguai költő írt róla egy verset, amelyben kiemeli Magyarországgal kapcsolatos szereplését is. Élete utolsó éveit Washingtonban töltötte, anyagi nehézségei is voltak már ekkor, de pártfogói kisegítették, köztük régi jó barátja Albert Pike ezredes. Washingtonban érte a halál, itt halt meg 62 éves korában, 1877. június 14-én. A Congressional temetőben helyezték örök nyugalomra. Axl Rose William Bruce Rose, Jr. (Lafayette, Indiana, 1962. február 6. –) ismertebb nevén W. Axl Rose amerikai énekes. A Guns N’ Roses énekese. Rose az indianai Lafayette-ben született és élt, rossz családi körülmények között. A zene iránti szeretete az egyházban teljesedett ki, ahol részt vett az iskolai kórusban, valamint zongorázni tanult, de a sorozatos törvényszegések és rendőrségi incidensek miatt tizenévesen elhagyta szülőhelyét. Miután 1982-ben Los Angelesbe költözött, sok sikertelen zenekarszereplés után tagja lett Tracii Guns zenekarának az L.A. Guns-nak, amely a Guns N’ Roses korai előfutára volt. A Guns N’ Roses frontembereként az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején világhírűvé vált, a zenekarral több millió lemezt, koncertjegyet értékesített, majd eltűnt a köztudatból néhány évre. 2001-ben a Guns N’ Roses új tagjaival tért vissza, kisebb koncertekkel és turnékkal a háta mögött, végül 2008-ban kiadta a sokáig halasztott Chinese Democracy albumot. Sokáig ő volt az egyetlen alapító tag a formációban, azonban 2016 elején hivatalosan is bejelentették hogy összeáll Slash-el és Duff McKagan-nel. Hírhedt a színpadi stílusáról és vitáiról, amik közte és a zenekar korábbi tagjai, vagy más híres emberek között zajlottak. Rose-t a Hit Parader magazin a 11. helyre sorolta a „Minden idők legjobb metal énekesei” listáján, a Rolling Stone magazin „Minden idők 100 legnagyobb énekese” listáján a 64. helyen végzett. A Roadrunner „Minden idők 50 legnagyobb frontembere” listáján a 4. helyen végzett. Biográfia Ifjú évei (1962–1982) W. Axl Rose William Bruce Rose, Jr. néven született az Indiana állambeli Lafayette-ben a 16 éves Sharon E. Lintner és a 20 éves William Bruce Rose fiaként. Apja végül elhagyta a családot, Axl ekkor csupán 2 éves volt. 1965-ben Rose anyja találkozott Stephen L. Bailey-vel egy egyházi esten, majd nem sokkal később feleségül is ment a férfihoz. Fia nevét William Bruce Bailey-re változtatja, új férje vezetéknevét maga is felveszi. Bailey-nek két gyereke volt, Amy és Stuart. Rose bevallotta, hogy őt és féltestvéreit Bailey rendszeresen, minden ok nélkül bántalmazta. Axl gyerekként azt hitte, hogy Bailey a biológiai apja. A viharos neveltetése és az anyja iránti gyűlölete miatt, mert az nem akarta elhagyni Bailey-t, Rose-ról sokan mondják, hogy kérdései és gondjai vannak a nőkkel kapcsolatban. Egy 1992-es áprilisi Rolling Stone interjúban elmondta, a gyerekkora során elszenvedett évek arra késztették, higgye azt, hogy a nők és szexualitás bűn, valamint a mostohaapja bántalmazásai láttán, könnyen befolyásolhatóvá vált, így azt hitte, a családon belüli erőszak normális dolog. A Bailey háztartás mélyen vallásos volt, mindannyian részt vettek a Pünkösdista egyházban, a fiútól pedig megkövetelték az alkalomadtán három-nyolc segítséget hetente. Ötéves korában kezdett el énekelni az egyházban, testvéreivel együtt, az emberek csak "Bailey Trio"-nak emlegették őket. Rose figyelmét annyira felkeltette a vallásosság, hogy még vasárnapi iskolába is járt. Később így beszélt a neveltetéséről: Végül is az egyház biztatta és képezte Rose-t az éneklésben. Ennek köszönhetően több hangfekvésben is tud énekelni. Énekhangja tenor, azonban bariton hangfekvésben beszél. Képes részeket kiénekelni a basszustól a baritonig, és fejhangon is tud énekelni különböző hangokat. Saját bevallás szerint azért tanult meg több hangfekvésben énekelni, hogy idegesítse a kórustanárját. Középiskolában részt vett a kórusban, valamint zongorázni is tanult. Axl a lafeyette-i Jefferson High School-ba járt, ahonnan nem sokkal később ki is rúgták. 17 éves volt, mikor átkutatott néhány papírt az otthonában és a papírok között rálelt biológiai apjára és eredetére, ezután felvette a Rose nevet (habár törvényesen még mindig William Bailey volt). Mindazonáltal csupán W. Rose-nak nevezte magát, mivel a William nevet utálta. Miután felfedezte az igazságot, Rose élete fenekesen felfordult. Többször is konfliktusba keveredett a rendőrséggel, húsz alkalommal tartóztatták le, többek közt alkoholfogyasztás és támadások miatt. 16 évesen kirúgták otthonról, mert nem vágatta le a haját. Ebben az időben találkozott Izzy Stradlin-nel az iskolában. A zene iránti hatalmas szeretetükből adódóan hamar összebarátkoztak, majd közösen zenélni kezdtek. Stradlin végül Rose-t és Indiana-t elhagyva Los Angeles-be ment, hogy végleg a zenére összpontosítson. A lafayette-i hatóságok fenyegetni kezdték Rose-t, hogy visszaeső bűnözőként fogják vád alá helyezni. 17 éves volt, mikor az ügyvédje tanácsára elhagyta Indiana-t, majd stoppolással és buszozással körbejárta az országot. Miután egy-két alkalommal visszatért Indiana-ba, meglátogatni a családját, 1982 decemberében végleg Los Angeles-be költözött, az akkori barátnőjével. Rose ezután W. Axl Rose-nak nevezi el magát (az „Axl” egy zenekar neve, amiben játszott), majd új életet kezd Stradlin-nel. Rose 1986-ban, hivatalosan is felveszi a W. Axl Rose nevet, majd egy becenevet tetováltat a karjára, azon az estén, mikor a Guns N’ Roses aláír a Geffen Records-hoz. Stephen Davis író szerint Rose megpróbálta aláírni a szerződést „W. Axl Rose” néven, de nem tehette, mivel a neve törvényesen még mindig William Baley volt. Rose ezután törvényesen is megváltoztatta a nevét. A Guns N’ Roses előtti évek (1983–1984) Los Angeles-ben Rose olyan zenekarokban játszott, mint a Rapidfire, L.A. Guns és a Hollywood Rose. Miközben azért küzdött, hogy híres zenész legyen a Hollywood-i közegben, Rose sokféle alkalmi munkából próbálta fenntartani magát a Sunset Boulevard levő Tower Records-nál még éjszakai menedzser is volt. Egy alkalommal Rose és Stradlin 8 dolláros órabérért cigarettákat szívott az UCLA egyetemen, egy tudományos tanulmány érdekében. A Guns N’ Roses befutása és sikerei (1985–1994) Rose és az L.A. Guns másik tagja Tracii Guns 1985 márciusában megalakítják a Guns N’ Rosest. A banda az L.A. Guns és a Hollywood Rose zenekar ötvözete volt, olyan tagokkal akik az egyik, vagy éppen mindkét bandában játszottak, Ole Beich-t és Duff McKagan-t beleértve. A banda a Hollywood-ban található Troubadour-ban debütált, majd hozzáfogtak, hogy Los Angeles különböző helyein koncertezzenek, így egyre több rajongót toboroztak és elkezdték felkelteni a lemezkiadó vállalatok figyelmét is. A végső fellálásban Rose, mint énekes, Slash gitáros, Izzy Stradlin ritmusgitáros, Duff McKagan basszusgitáros és Steven Adler dobos vett részt. A Guns N' Roses 1986-ban írt alá a Geffen Records-hoz, majd kibocsátották a négy dalt tartalmazó Live ?! *@ Like a Suicide című EP-t, amit a saját cégükön az UZI Suicide-on keresztül adtak ki még az év decemberében. A zenekar jelentős bemutatkozó albuma az Appetite for Destruction 1987. július 21-én jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban. A lemez lassan kezdett, mindössze 500,000 darabot adtak el belőle a megjelenést követő egy évben. A gyenge kezdés után a jég megtört, a „Sweet Child o’ Mine” és a „Welcome to the Jungle” videoklipeket az MTV zenecsatorna napi rendszerességgel, gyakran egy nap többször is vetíteni kezdte, aztán a "Sweet Child o' Mine" kislemez sikerének köszönhetően az Appetite for Destruction a Billboard 200-as lista első helyére ugrott, 1988-ban. Az Appetite for Destruction a mai napig a legtöbbet eladott bemutatkozó album az Egyesült Államokban, hazájában 18 alkalommal lett platinalemez, világszerte pedig 28 milliót adtak el belőle. Az Appetite for Destruction és az utáni megjelenő EP, a G N’ R Lies sikereinek köszönhetően Rose-t minden idők egy legkiemelkedőbb frontemberének nevezték el. Kurt Loder az MTV újságírójának egyik 1990-es interjújában dicséri Rose-t, "talán ő jelenleg a legjobb hard rock énekes és rengeteg karizmával rendelkezik". Rose megjelent a híres Rolling Stone magazin címlapján 1989 augusztusában, majd még egyszer 1992 áprilisában. 1990-ben a Guns N’ Roses stúdióba vonult, hogy felvegye következő lemezét. A munkafolyamat lassan és kínkeservesen haladt, mivel Steven Adler drog és alkoholfüggőséggel harcolt, de végül 1990 júliusában kirúgták a zenekarból, helyére a The Cult együttes dobosa, Matt Sorum került. A zenekar továbbá kirúgta a menedzser Alan Niven-t, 1991 májusában, helyére Doug Goldstein került. A Rolling Stone 1991-es címlapsztorijában Rose elmondta, hogy azért rúgták ki Niven-t, mert az úgy szervezett le koncerteket, hogy a zenekar még nem készült el a lemezével. Mikor már elég zenével készültek el, megjelentették a Use Your Illusion I és Use Your Illusion II albumokat, 1991. szeptember 17-én. A taktika bevált, az albumok a Billboard lista első és második helyén debütáltak, a Guns N' Roses tehát egy új rekordot állított fel, máig nem sikerült végrehajtani ezt a bravúrt. Az albumok 108 héten át szerepeltek a listán. 1991-ben, még az Illusion albumok megjelenése előtt, a Guns N’ Roses megkezdte a 28 hónapig tartó Use Your Illusion Turnét. Ez leginkább a rekordmennyiségű jegyeladások és a sok ellentmondásos zenekaron belüli konfliktusok miatt vált híressé. A turné alatt állítólag rég elfogadott volt, hogy Rose megkapja Slash és McKagan tulajdonjogát a Guns N’ Roses névből. Bár Rose részéről ez vitatott, mivel törvényesen nem szerezhette meg a Guns N’ Roses névhasználati jogát. A kapcsolat az együttes tagjai között egyre felszültebbé vált: Izzy Stradlin 1991. november 7-én önként hagyta ott a bandát, helyét a Kill For Thrills gitárosa Gilby Clarke vette át a kétéves turné alatt. Clarke végül 1994-ben lépett ki, őt Rose gyerekkori barátja Paul Tobias váltotta fel. Mikor Rose lecserélte Slash gitárrészeit Tobias-éra a The Rolling Stones „Sympathy for the Devil” feldolgozásának felvételei során (a dal egyébként az Interjú a vámpírral című film betétdala volt), a feszültségek tovább növekedtek. Slash, McKagan és Sorum 1996 és 1997 között kiléptek a zenekarból különféle balhék miatt, mára a bandában Rose-on kívül az egyetlen régi tag Dizzy Reed billentyűs, aki az Illusion-korszakban csatlakozott a Guns N’ Roses-hoz. 2004-ben, a Greatest Hits válogatásalbum megjelenése után a három egykori tag, Rose, Slash és McKagan perelték be az Universal és a Geffen kiadót, mivel a lemezcég a beleegyezésük nélkül nyúlt a régi dalokhoz, és nem kérték ki a véleményüket a korongon szereplő számokkal kapcsolatban sem. Úgy érezték, hogy a legjobb szerzeményeik lemaradtak a válogatásról, így a lemez nem képviseli méltón a csapat szellemiségét. Slash és McKagan szintén többször keveredtek perbe Rose-zal, a Guns N’ Roses dalainak szerzői jogaival kapcsolatban. Az egyik ilyen ügy során Slash és McKagan elmondták, hogy a lemezkiadó megtagadta tőlük a 2005-ös lemezeladásokkal kapcsolatos jogdíjcsekket. Végül az ASCAP azzal érvelt, hogy ez egy elírás eredménye és végül megoldották az ügyet. Kihagyás, turnézás és a Chinese Democracy (1995-napjainkig) Miután a Guns N’ Roses stabilitása összeomlott, Rose elvonult a nyilvánosság elől. A zenekar nem oszlott fel véglegesen, bár nem turnéztak és évekig nem adtak ki új anyagot. Rose ennek ellenére toborozta a zenészeket az eredeti tagok helyére, de a tagváltások majdhogynem heti rendszerességgel zajlottak. A zenekar utolsó alapító tagja (Rose-t kivéve) Duff McKagan volt. Az 1990-es évek végéig remetének tartották Rose-t, mivel ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt és ideje legnagyobb részét a malibui házában töltötte. Különféle szaksajtókban és cikkekben Rose-t „a rock Howard Hughes-ának” és „a rock legnagyobb remetéjének” nevezték. Rose hosszú hallgatás után elmondta, hogy éjszakáit próbákkal és írással tölti, mivel a Guns N’ Roses új felállásán és a zenekar új lemezén a Chinese Democracy-n dolgozik. Egy 2006-os Rolling Stone magazinban megjelent interjúban Rose több titkot is elárul a Chinese Democracy lemezről. "32 dalon dolgozunk, ebből 26 majdnem kész" mondta az interjúban. "Az emberek ebben az évben zenét fognak hallani" mondta. "Ez egy nagyon összetett felvétel, megpróbálok valami mást csinálni. Pár koncepció olyan, mint a Queen. Néhány ember azt fogja mondani, 'Ez nem úgy hangzik, mint Axl Rose, ez nem olyan mint a Guns N’ Roses'. De néhány dalt biztosan kedvelni fogtok róla." A Guns N’ Roses végül turnézott különböző országokban 2002-ben és 2006-ban ismét. A zenekar tagjai most Rose, Dizzy Reed, Robin Finck, Tommy Stinson, Chris Pitman, Richard Fortus, Frank Ferrer és Bumblefoot (ő Bucketheadet váltotta fel), első élő fellépésük pedig május 12-én, 14-én, 15-én és 17-én volt a Hammerstein Ballroomban, New York Cityben, 2006-ban. Május 25-én Madridban, május 27-én pedig Lisszabonban (Rock in Rio) léptek fel, ahol több mint 50,000 ember látta őket. 2006. május 6-án Rose megjelent az Eddie Trunk Show-ban, ahol megígérte, hogy az albumot valamikor 2006 vége felé, vagy év végén adják ki. 2006. augusztus 31-én Rose felkonferálta a The Killers együttest az MTV Video Music Awards díjátadón. Kisétált a színpadra, majd sikítva előadta a „Tudjátok hol a faszba vagytok?” szöveget, ami évekkel korábban a védjegyévé vált. Egy kulisszák mögötti interjúban elmondta, a hivatalos Chinese Democracy turné október 24-én kezdődik, az album pedig ugyanabban az évben jelenik meg. 2006. december 15-én Rose kibocsátott a Guns N’ Roses rajongóknak egy nyílt levelet, amelyben elmagyarázta, hogy a Chinese Democracy miért nem jelent még meg. Ebben Rose elmondta, reméli, hogy az album 2007-ben meg fog jelenni és megjelölte március 6-át, mint valószínű megjelenési időpontot. Majd a megjelenést megint eltolták. 2007-ben Rose régi barátjának, Sebastian Bach-nak a szólóalbumán, az Angel Downon működött közre, Bachhal duettezik a „Back in the Saddle” című Aerosmith-dal feldolgozásában. Rose szintén énekel a „(Love is) a Bitchslap” és a „Stuck Inside” című dalokban, amikben társíróként is részt vett. 2008. október 22-én aztán hivatalossá tették a Chinese Democracy megjelenési dátumát: 2008. november 23. (vasárnap Hálaadás előtt). Az albumot Észak-Amerikában kizárólag az ország legnagyobb elektronikai láncában, a Best Buy-ban lehetett megvásárolni. 2009. december 11-én, a Guns N’ Roses megkezdte a 2009/2010-es Chinese Democracy turnéját Tajpejben, Tajvanban. Ez volt az első alkalom 2007 óta, hogy Rose nyilvánosan megjelent és koncertezett. Március 13-án a São Paulo-i Palestra Itália stadionban léptek fel, 40 000 rajongó előtt, ahol Rose-t eltalálta egy színpadra dobott üveg és a show egy pillanatra félbeszakadt. Két nap múlva a limai koncerten ugyanez az incidens megismétlődött. Ezt követően főzenekarként léptek fel a Reading és a Leeds Fesztiválokon. 2010 májusában, Axl Rose 5 millió dollárra perelte Irving Azoffot, a zenekar korábbi menedzserét, mondván Azoff szabotálta a Guns N’ Roses visszatérő albumát és hazudott egy esetleges „szuper turnéról” a Van Halennel (Azoff őket is menedzselte), amely része volt Azoff tervének, mely szerint egyesíti a Guns N’ Roses korábbi felállását. Rose azt mondta, hogy Azoff elrontotta a Chinese Democracy népszerűsítésére tett intézkedéseket is. 2010. május 31-én megkezdték európai turnéjukat Bergenben, Norvégiában. Botrányok Drogfogyasztás Miután a Guns N’ Roses sikeres lett, Rose lemondott a kemény drogok használatáról. Egy 1989-es interjúban elmondta: „Más fizikumom és gondolkodásom van a drogokat illetően, mint bárkinek, akit Hollywoodból ismerek, mert ugyan nem tartózkodom a drogok használatától, de nem engedhetem meg magamnak, hogy függő legyek. Nem leszek függő.” Bár Rose-t nem alkoholbotrányairól ismerték, de 2006. június 26-án letartóztatták Stockholmban, Svédországban, egy kora reggeli dulakodás miatt, ami egy szállodában történt a szállodai biztonságiakkal szemben. Elmondták, hogy Rose részegen megharapta egy biztonsági őr lábát és összetört egy antik tükröt. Rose később megmagyarázta az esetet egy sajtótájékoztatón: "Nagyon jól éreztük magunkat a koncerten Stockholmban és nem hagytam, hogy ez az eset rontsa le az összképet. Én és az asszisztensem Beta a hallban beszélgettünk, mikor az egyik biztonsági őr felénk indult. Az volt az egyetlen aggodalma, hogy megbizonyosodjon róla, minden rendben van-e." Rose végül bűnösnek vallotta magát, majd kifizetett 6000 dollárt a bírságokra. A The Summer European körút az eltervezett menetrend szerint folytatódott. „One in a Million” 1988-ban a Guns N’ Roses megjelentette a G N’ R Lies című EP-jét .Az album nagyon jó eladási számokat produkált, ám a kritikusok mégis negatív jelzőkkel illették a rajta szereplő „One In A Million” című dal miatt. A dal szövege miatt Axl-t homofób, rasszista vádakkal illették, melyet ő erősen tagadott. A banda fellépését törölték egy 1989-es jótékonysági rendezvényről, mely a homoszexuális férfiak egészségügyi krízisközpontját támogatta. Rose tagadta a homofóbiáról szóló állításokat, mindazonáltal elmondta, hogy a homoszexuálisokkal kapcsolatban rossz tapasztalatokkal rendelkezik, és mint ilyen, nem érti a céljukat az életben. Tagadását azzal folytatta, hogy példaként hozta fel Elton John-t és Freddie Mercury-t, akikre példaképként tekintett, valamint elmondta, hogy olyan zenészek is adták számára az inspirációt akik biszexuálisak, vagy homoszexuálisak voltak. Ezt követően egy meglepetés fellépés keretében Rose előadta Elton Johnnal együtt a "November Rain" című dalt az 1992-es MTV Video Music Awards-on. John (Bernie Taupinnal egyetemben) nagy hatással volt rá zeneileg és lírailag is. Szintén elismeréssel adózott Freddie Mercury-nak, mikor az 1992-es Freddie Mercury emlékkoncerten (szintén Johnnal) elénekelte a híres Queen-dalt a "Bohemian Rhapsody"-t. Rose fenntartotta barátságát Johnnal, akinek támogatására Rose bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be. Miközben rasszizmussal is vádolták, Rose erre is több magyarázatot adott. Egy 1989-es interjúban elmondta, a dal olyan emberekről szól „akik valamilyen oknál fogva problémát jelentenek az életedben. A ’nigger’ szó nem feltétlenül jelent fekete bőrűt”. Utalt a fekete rap csapat, az N.W.A nevére (Niggaz With Attitude), melyben a ’nigger’ szó szintén pozitív kicsengésű. Innentől kezdve többször láthattuk Rose-t N.W.A sapkában a koncerteken. 1992-ig úgy tűnt, hogy Rose-nak sikerült elfogadtatnia magyarázatát a közvéleménnyel. Egy későbbi interjúban azonban bevallotta: "Mérges voltam néhány fekete srácra, akik megpróbáltak kirabolni. Kizárólag azokhoz az emberekhez szóltam. Eszem ágában sem volt rasszista elveket támogatni.” Zavargások, viták, koncertbalhék és törvényszegések A Guns N’ Roses fénykorában Rose notórius késő hírében állt. Emellett híres volt arról is, hogy személyeskedésnek vett néhány nézői reakciót és a biztonsági őröket a színpadról irányította, hogy elintézze a problémáit a közönséggel. Egy 1992-es interjúban a Rolling Stone magazinnak elmondta: „A legtöbb előadó a biztonsági emberekre bízza a dolgot, az egész dolog csendben történik. Én ezzel szemben szívesen konfrontálódom az adott személlyel úgy, hogy megállítom a dalt és azt mondom: ’Tudod mit? Ugrott a pénzed, húzz el innen!’” Szintén koncerteknél volt ismert a késői megjelenés, volt mikor órákkal a nyitás után jelent meg a fellépésen. Sok esetben ezt Rose azért tette, hogy későbbi botrányokat előzzön meg. Az 1988-as Monsters Of Rock fesztiválon, Doningtonban több esetben leállította a koncertet, mert a közönség a színpadnak nyomta az első sorokban álló nézőket, aztán végül a szerencsétlen eset folytán két rajongót tapostak halálra. Az esetről készített jegyzőkönyv is megjegyzi, hogy Rose minden esetben együttműködött a biztonsági emberekkel, amikor azok arra kérték, hogy nyugtassa le a közönséget. A 2006-os birminghami koncerten Axl egy biztonsági őrt dobatott ki a koncertről, mert az molesztált egy rajongót. 1991. júliusában a 28 hónapos Use Your Illusion Turné egyik korai szakaszában a zenekar St. Louis-ban lépett fel, ahol Rose a közönség közé ugrott, hogy elvegyen egy videokamerát egy rajongótól, mert az felvette őt. A koncertet félbehagyták, Rose a földre dobta a mikrofont, majd lesétált a színpadról és azt mondta: "Kösz a segg biztonsági őröknek. Hazamegyek!". Miután a többi bandatag is elvonult, a fények felgyulladtak, a rajongok pedig fellázadtak és összetörték a vadi új színpadot, valamint a Guns N’ Roses felszereléseit is. A keletkezett jelentős kár miatt Rose-t tartották hibásnak, helytelen viselkedéséért zendülésre való felbujtással, tulajdon ellen okozott kárral, testi erőszak és garázdaság vádjával vádolták, aztán 1992-ben ki is tiltották az egész Guns N’ Roses-t St. Louis-ból. Az ügy miatt Axl végül 1992-ben állt bíróság elé, ahol bűnösnek találták testi erőszak és garázdaság vádjában és 2 év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 50,000 dollár pénzbüntetést szabtak ki rá. Egy másik esetre 1992. augusztus 8-án került sor a montréali Olimpiai Stadionban, ahol a Guns N’ Roses a Metallica együttessel közösen lépett fel. A koncert során az énekes James Hetfield egy rossz pirotechnikai művelet közben égési sérüléseket szenvedett és kórházba kellett szállítani. A Guns N’ Roses nem tudta azonnal elkezdeni a koncertet, mert Axl késve érkezett a helyszínre. Tovább bonyolódott a helyzet, mikor kilenc dal eléneklése után (ez körülbelül 50 perc volt) lejött a színpadról, mondván gondok vannak a hangjával. A „Double Talkin’ Jive” előtt azt mondta, hogy „ez lesz egy ideig az utolsó koncertünk”, majd a "Civil War" után így szólt: „Köszönjük, visszakapjátok a pénzeteket!” és elsétált. Azonnal botrány tört ki a nézőtéren, mely az utcákon is folytatódott. A hatóságok alig tudták megfékezni a káoszt. A Guns N’ Roses új felállása sem úszhatta meg botrányok nélkül. 2006. június 11-én főzenekarként léptek fel a Donington Parkban lezajlott Download Fesztiválon, Angliában. A bemutatót követő fél órán belül Rose hangjával gondok akadtak, valamint ideges lett a koncertszemélyzetre, miután elcsúszott a színpadon, ami miatt majdnem a színpad előtti árokba esett. Röviddel ezután eldobta a mikrofont és lesétált a színpadról, Bumblefoot pedig elkezdte játszani a "Don't Cry" szólóját, Rose erre nyugodott le és már teniszcipőben tért vissza (korábban csizma volt a lábán) és bejelentette Izzy Stradlin-t, mint meglepetésvendéget, együtt eljátszották az "Used to Love Her" című dalt. Stradlin ezután eltűnt, majd többször is visszatért, eljátszotta a "Patience"-t, majd végül a "Paradise City"-t. Az éjszaka alatt Rose-hoz csatlakozott Sebastian Bach is, akivel együtt elénekelték a "My Michelle"-t. 2006. júliusában a Newcastle-i koncerten a "Nightrain" alatt Rose lement a színpadról, mivel állítólag megdobták egy 1 fontossal. Ezt követően azt kérte a biztonságiaktól, hogy dobjanak ki a koncertről bárkit, aki őt vagy a zenekar többi tagját bármivel is megdobja. A zenekar visszatért a színpadra, hogy befejezze a dalt, de Rose elmondta "ennek a koncertnek annyi”. A dal befejeztével a zenekar lement a színpadról és a lámpák felgyulladtak. Csak a "Paradise City" szokásos ráadását nem játszották el. 2009. december 11-én Rose a Los Angeles-i nemzetközi repülőtéren keveredett egy kisebb dulakodásba, miközben Tajpejbe indult, hogy megkezdje az új turnéját a bandával. Egy fotós állítólag zaklatta a Rose társaságában lévő hölgyet. Az énekes először beérte szóbeli fenyegetéssel, ám amikor a fotós továbbra sem hagyta békén a Rose-zal utazó hölgyet, Axl nekirontott, földre vitte, majd még a földön is belerúgott. Rose-t a társaságában lévők igyekeztek csillapítani és elkísérték a helyszínről. A Chinese Democracy körüli események A Geffen lemezkiadó dühös volt Rose-ra, mert az a Chinese Democracy megjelenése után nem promotálta és nem tett abszolút semmit a lemez jobb eladásai érdekében. Az AOL Canada Entertainment 2008. december 2-án azt jelentette, hogy két hónapon keresztül próbálták elérni Axl-t, ám az nem válaszolt a telefonhívásokra és nem küldött semmiféle visszajelzést. 2008. december 11-én Rose végül megtörte a csöndet, mikor elbeszélgetett a Guns N’ Roses jövőjéről, az új lemezről és egy közelgő videoklipről, ami a „Better” című dalból készülne. Valamint egy interjúban sokkal átfogóbb képet adott a Chinese Democracy megjelenéséről, a cikk Rose 47. születésnapján jelent meg, 2009. február 6-án a Billboard-ban és a Reuters-ben. Az interjúban Rose megvetéssel beszélt az Interscope Records-ről, különösen a főnökéről Jimmy Iovine-ról. Kijelentette, hogy sosem kapta meg azt a támogatást a kiadótól, amire ő számított. Az interjú műszaki részében Rose felfedi, hogy a kiadó zenei üzletei és a zenei ipar gyors átalakulása mennyivel hátráltatták a Chinese Democracy megjelenését. Axl továbbá elmondta, hogy még két albumnyira való anyaga van, de most a Chinese Democracy-ra kell összpontosítania. 2008. december 16-án Axl Rose a Guns N’ Roses honlapján egy nyílt levéllel várta a látogatókat. Ténykedései a zenélésen kívül Axl a hangját adta Tommy "The Nightmare" Smith-nek, aki a volt énekese egy kitalált 1970-es évekbeli rockbandának a Crystal Ship-nek (ez utalás a híres The Doors dalra) és rádiós DJ-je egy klasszikus rockzenét játszó adónak a K-DST-nek a Grand Theft Auto: San Andreas nevű videojátékban. Rose feltűnt egy háttérszerepben a Guns N’ Roses akkori felállásával az 1988-as Clint Eastwood-filmben a Holtbiztos tippben. 2009-ben szóba került, hogy Rose lesz a producere annak a filmnek, ami az Almost Home című regényből készül. Magánélete Viszályok Mióta a Guns N’ Roses-t megalapították, 1985-ben, Rose sok zenésszel, ismert emberrel, és zenekarral viszálykodott már. Ilyen például Vince Neil, a Mötley Crüe frontembere, Kurt Cobain, Scott Weiland, korábbi barátja és zenekartársa Slash, James Hetfield, a divattervező Tommy Hilfiger, Jon Bon Jovi, az Eagles of Death Metal és Dexter Holland. Kapcsolatai A ’80-as évek közepén és a '90-es évek elején Rose viharos kapcsolatba került Erin Everlyvel, Don Everly (Everly Brothers) énekes lányával. Rose a „Sweet Child o’ Mine” című dalt Erinnek írta, a lány a videóban is megjelent. Axl és Erin 1990 április 28-án Las Vegas-ban házasodtak össze, bár kényszer alatt, miután Rose megjelent Erin házánál, azt állítva, hogy fegyver van az autójában és öngyilkos lesz, ha Erin nem megy hozzá feleségül. Rose azt akarta, hogy Dan McCafferty (a Nazareth énekese) énekeljen az esküvőn. Egy 2004-es interjúban McCafferty úgy nyilatkozott, hogy "Röhögőgörcsöt kaptam, amikor Axl arra kért, hogy énekeljem el nekik a „Love Hurts” című dalt az esküvőn, mivel tudtam, hogy a dal maga hosszabb, mint a házasságuk lesz. A Guns N’ Roses menedzsmenttől 18 ember hívott fel, hogy tegyem meg, de végül elfoglaltságra hivatkozva visszautasítottam. Valószínűleg tényleg elfoglalt lehettem.” A pár kevesebb, mint egy hónapig volt házas, bár bizonyos források szerint a házasság több hónapig tartott, mivel Erin teherbe esett, majd végül sajnálatos módon elvetélt 1990 októberében. Ez mélyen megrázta Rose-t, mert nagyon szeretett volna egy saját gyereket. Egy nappal az eset után Axl-t letartóztatták, mivel megütött egy szomszédot egy borosüveggel, aki a nagy hangerőre panaszkodott. A házasságot 1991 januárjában érvénytelenítették. Rose sohasem házasodott újra és gyerekei sincsenek. A válás után Rose még évekig kereste Everly kegyeit, rendszeresen virágokat, leveleket küldött neki, sőt egyszer még egy madarat is kalitkában. 1994-ben Erin polgári pert indított Rose ellen, családon belüli erőszak miatt, mivel szerinte Axl a házasság alatt folyamatosan bántalmazta őt és veszekedett vele; az ügy végül bíróságon kívüli egyezséggel zárult. 1991 közepén, Rose a szépséges modellel, Stephanie Seymourral kezdett randizni. Seymour feltűnt a Guns N’ Roses "November Rain" és "Don't Cry" című videóiban is. Rose nagyon megszerette Stephanie korábbi kapcsolatából született fiát, Dylant és próbált jó apaként viselkedni, mindezt valószínűleg azért, mert neki gyerekkorából ez nem jutott. A pár 1993-ban szakított, amitől Rose mély depresszióba esett. Mindkét fél beperelte a másikat, ám Seymour tanúként vonultatta fel oldalán Erin Everly-t is. Ez a per is bíróságon kívüli megegyezéssel zárult. 1993-tól, Rose Jennifer Driver modellel járt, aki feltűnt a zenekar „Since I Don’t Have You” című klipjében is. Nigel Kennedy Nigel Kennedy (Brighton, 1956. december 28. –) brit hegedű-, és brácsaművész, akit a világ egyik vezető hegedűvirtuózaként tartanak számon. Egyedülálló tehetsége friss energiát hozott a klasszikus és kortárs zeneirodalomba. Kennedyt egyesek a klasszikus zene fenegyerekének is tartják, kissé rámenős természete, illetve az esetenkénti szándékos faragatlansága miatt. Ugyan vannak emberek, akik nem kedvelik (1991-ben John Drummond egy újságcikkben meg is támadta), de számos nagy művész körében megbecsülésnek örvend, ilyen Lynn Harrell csellista is. Valószínűleg ez annak köszönhető, hogy Nigel Kennedy ars poeticájának érzi a komolyzene népszerűsítését, különösen a fiatalok körében. Az esetenként csak egyszerűen Kennedy néven ismert előadó a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a legtöbb eladott klasszikus lemez előadója; az 1989-es Vivaldi: A négy évszak című felvételével érte ezt el ezt a rekordot. Önmagát ekképpen szokta definiálni: „Mondhatják, ha akarják, hogy én egy komolyzenét játszó hegedűs vagyok, de én mindig egy olyan muzsikusként látom magam, aki a zenének nem csak egy részét játssza.” Élete Fiatalkora Kennedy szülei maguk is zenészek voltak: apja hivatásos csellista, anyja zongoratanárnő. Hatévesen kezdett el hegedülni; már igen fiatalon, hétéves korától kezdve Yehudi Menuhin támogatta; helyet biztosított számára világhírű iskolájában – és mint Menuhin halála után kiderült – ingyen és bérmentve. Ezután 16 évesen a rangos New York-i Julliard Schoolban Dorothy Delay növendéke lett. Eközben Stéphane Grappelli a dzsesszimprovizáció rejtelmeibe is bevezette. Karrierje Kennedy hegedűsként mára már bejárta mind az öt kontinenst, a legtöbb vezető zenekarral fel is lépett, és a legtöbb fontos hegedűversenyből felvételt is készített. 1977-ben volt debütáló koncertje a Royal Festival Hallban, a Riccardo Muti vezényelte Londoni Filharmonikusokkal a Mendelssohn: Hegedűversenyt játszotta. 1980-ban mutatkozott be a Berlini Filharmonikusokkal, illetve 1987-ben a New York-iakkal. Egy súlyos nyakszirti sebészeti beavatkozást követően 1992-ben Kennedy ideiglenesen búcsút mondott a koncertezésnek. Ez alatt az öt év alatt számos saját szerzeménye született, amelyeket a kelta népzene, a rock- és dzsessz-zene elemeinek ötvözésén alapszik. 1997-es visszatérése után a kritikusok csak szuperlatívuszokban írtak róla. „Egész életemben egyetlen brit hegedűstől sem hallottam még ilyen merész és mámorító előadást. Kennedy játéka egy magasabb rendű érettségről tanúskodik. A világ egyetlen hegedűművésze sem lenne képes ilyen gördülékeny átmenetre különböző stílusok között!” 1999-ben egy emlékezetes telt házas fellépése volt Belgrádban Bachhal és Bartókkal a műsoron: a koszovói háború után ő volt az első nyugati művész, aki a térségben koncertezett. 2000-ben, november 27-én a The Who együttes adott egy koncertet a the Royal Albert Hallban, melynek a különlegességet a sok sztár vendégszereplő adta: Bryan Adams, Noel Gallagher, Kelly Jones, Eddie Vedder, Paul Weller mellett fellépett Kennedy is. Ő a DVD 10. számában szerepelt egy hegedűszólóval. A szám címe: Baba O'Riley). 2001-ben az év művészének választották Nagy-Britanniában. 2002 szeptemberétől a Lengyel Kamarazenekar művészeti vezetője. Gyakran használ előadásaiban improvizatív elemeket: például ilyen a Jimi Hendrix ihlette kadenciája a Beethoven: Hegedűversenyhez. Jelenlegi lakhelyei: Malvern (Worcestershire), illetve Krakkó. Emellett Aston Villa- és Cracovia-rajongó. Hegedűi Ilyen hangszereken játszott, vagy birtokolta őket: Guarneri del Gesu, 'La Fonte' c.1735; Stradivari ; Scott Cao; Johannes Finkel vonó Diszkográfia Kennedy sokszor készít koncertfelvételt egész darabokról vagy műrészletekről, hogy megőrizze a hangversenyek azon tulajdonságát, hogy a zene a pillanaté. 1984 : Nigel Kennedy Plays Jazz (Peter Pettinger) 1984 : Salut d'Amour & other Elgar Favourites (Peter Pettinger/Steven Isserlis) 1984 : Elgar: Hegedűverseny, h-moll, Op. 61 (Vernon Handley – London Philharmonic Orchestra ) – a kiadvány 300 000 eladott példánnyal aranylemez lett, elnyerte „Az év felvétele” címet a Gramophone magazinnál, valamint „A legjobb klasszikus album” lett a BPI Awards szerint. 1986 : Csajkovszkij: Hegedűverseny , D-dúr, Op. 35 / Chausson – Poème hegedűre és zenekarra (Okko Kamu – London Philharmonic Orchestra ) 1986 : Szólószonáta / Duke Ellington : Mainly Black (Alec Dankworth) 1987 : Walton: Brácsaverseny / Walton: Hegedűverseny (André Previn – Royal Filharmonikus Zenekar ) 1987 : Let Loose (Nick Robbins/Dave Heath/Dominic Miller) 1988 : Bruch: 1. hegedűverseny, g-moll, Op. 26 / Schubert : A-dúr rondó hegedűre és vonósokra / Mendelssohn: Hegedűverseny, e-moll, Op. 64 ( English Chamber Orchestra ) 1988 : Sibelius: Hegedűverseny / Sibewlius: 5. szimfónia (Sir Simon Rattle – City of Birmingham Symphony Orchestra) 1989 : Antonio Vivaldi : A négy évszak ( English Chamber Orchestra ) – több mint kétmillió példányt kelt el – ezzel Nigel Kennedy bekerült a Guinnes Rekordok könyvébe 1991 : Brahms: Hegedűverseny, D-dúr, Op. 77 (Klaus Tennstedt – The London Philharmonic ) 1992 : Just Listen: Sibelius Hegedűverseny (Sir Simon Rattle – City of Birmingham Symphony Orchestra) / Csajkovszkij hegedűverseny (Okko Kamu – London Philharmonic Orchestra ) 1992 : Beethoven: Hegedűverseny / Johann Sebastian Bach : Preludio a 3. partitából / Allegro Assai a 3. szólószonátából (Klaus Tennstedt – Sinfonie-Orchester des NDR) 1993 : Csajkovszkij: Hegedűverseny (Okko Kamu – London Philharmonic Orchestra ) / Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára, Op.33 (Yan Pascal Tortelier – Northern Symphony Orchestra) 1996 : Kafka 1997 : Elgar Hegedűverseny / Ralph Vaughan Williams : A pacsirta röpte (Sir Simon Rattle – City of Birmingham Symphony Orchestra) 1998 : Kreisler 1999 : The Kennedy Experience – Inspired by the music of Jimi Hendrix 1999 : Classic Kennedy ( English Chamber Orchestra ) 2000 : Hegedű- cselló duók (Lynn Harrell-lel, Johann Sebastian Bach , Maurice Ravel és Kodály Zoltán művei) 2000 : Riders On The Storm – The Doors Concerto (Prague Symphony Orchestra) 2000 : Kennedy plays Bach ( Berlini Filharmonikus Zenekar ) 2000 : The Who @ Special Guests Live at the Royal Albert Hall, 10. szám: Baba O'Riley 2002 : Greatest Hits 2003 : East Meets East (Kroke Band) 2003 : Vivaldi (Berliner Philharmoniker) 2004 : Vivaldi II (Berliner Philharmoniker) 2005 : Inner thoughts 2006 : Kennedy, Live at La Citadelle 2006 : Bluenote Sessions Daniel Felgenhauer Daniel Felgenhauer (Hof, 1976. május 10. –) német labdarúgóhátvéd, az MSV Duisburg segédedzője. Le Folgoët Le Folgoët település Franciaországban, Finistère megyében. Lakosainak száma 3156 fő (2015). Le Folgoët Le Drennec, Kernilis, Kernouës, Lanarvily, Lesneven, Ploudaniel és Saint-Frégant községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 839 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 780-as évek – 790-es évek – 800-as évek – 810-es évek – 820-as évek – 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek Évek: 834 – 835 – 836 – 837 – 838 – 839 – 840 – 841 – 842 – 843 – 844 Busserolles Busserolles település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 506 fő (2015). Busserolles Écuras, Roussines, Bussière-Badil, Champniers-et-Reilhac, Piégut-Pluviers és Maisonnais-sur-Tardoire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ókortudomány Az ókortudomány (németül Altertumswissenschaft vagy Altertumskunde, franciául antiquités, angolul classical studies vagy classics) hagyományos értelemben az ókori Kelet, Európa és Észak-Afrika történelmi, irodalmi és régészeti forrásainak együttes kutatásával foglalkozó tudományág. A klasszikus ókortudomány elsősorban az ókori görög és római civilizáció történetével foglalkozik, a szélesebb értelemben vett ókortudomány ma már a Mediterrán vidéken túli régiókat (Közép-Ázsia, Távol-Kelet) is magába foglalja. A XIX. század közepe óta az egyetemes ókortudomány számos ágra, altudományra bomlott, ezek közül kiemelendő az egyiptológia, assziriológia, keltológia vagy a hettitológia. A klasszikus ókortudományból nőtt ki a klasszika-archaeológia, amely a görög és római világ régészetével (provinciális régészet) foglalkozik. Bár az alábbi tudományágak nemegyszer szoros együttműködést igényelnek, számos magyarországi és külföldi egyetemen az ókortudományi tanszékek ma már elkülönülnek az egyiptológiai, assziriológiai vagy klasszika-archaeológiai tanszékektől. A világ egyik legnagyobb ókortudományi csoportjának jelenleg több, mint 10.000 tagja van és világszerte mintegy 300 egyetemen oktatnak jelenleg ókortudományi tárgyakat. A magyar ókortudomány története A magyar ókortudományi kutatások a reneszánsz kor ókor iránti felélénkülésével indultak és elsősorban a latin feliratok gyűjtésével, az epigráfiai kutatásokkal és a latin irodalom és klasszika-filológiai kutatások elindulásával kezdődtek a XVI-XVII. században. A XVIII. században indultak el az első régészeti kutatások is, amelyek a XIX. században felélénkülnek. A XVIII. század óta a magyar klasszika-filológusok és történészek rendszeresen fordították úgy az ókori auktorok műveit, mint a neves kortárs történészek munkáit, de több saját Róma történet vagy az ókorról szóló korai traktátus születik már a XIX. században is. A magyar klasszikus ókortudomány úttörői között találjuk Ponori Thewrewk Emilt, a magyar klasszika-filológia atyját, Rómer Flórist, a magyar régészet atyját és Mahler Edét, az első magyar egyiptológust. A dualizmus első felének magyar ókortudománya nagyban függött a klasszikus német ókortudománytól és annak domináns alakjától, Ulrich von Wilamowitz-Moellendorff személyétől. Hasonlóan nagy hatást gyakorolt a magyarországi epigráfiai kutatásokra és klasszika-régészet fejlődésére Theodor Mommsen személye is. A XX. század első évtizedeire az ókortudomány - egy időben a Magyar Királysággal – darabjaira hullva és szabdaltan indul el a „szakosodás” útján, fokozatosan eltávolodva a Wilamowitz - féle egységes és klasszicizáló szemlélettől, új utakat akart találni magának. A világháború előtti nagy nemzeti lelkesedés áthatotta a klasszikus ókorral foglalkozó és a nemzetközi ismertségért megfáradtan küzdő kis magyar ókortudósi közösség egy jelentős részét is, ezáltal új perspektívákat nyitva ikonikus alakokkal és korszakalkotó géniuszokkal. A német ókortudomány hű követése után a magyar ókortudósok egy része a századfordulón úgy gondolja, hogy az egy évszázados kutatástörténetre visszatekintve értelme lehetne már „magyar ókortudományról” beszélni: Pecz Vilmos (1854 – 1923) a sokak által máig használt Ókori Lexikon szerzője, a magyar bizantinológia atyja a latin és a görög műveltség és nyelviség kettéválasztását szorgalmazta, keresve az antik hagyományok magyar kultúrába is beszivárgó latin elemeit, egyedi szint hozva az útkereső „magyar” ókortudomány palettáján. Az „eredetiség” és a kiaknázatlan lehetőségek után kutatva a magyaros – vagy mondhatni sajátosan helyi jelleget – kereső ókortudomány talán legeredetibb alakja és egyben egy korszak iskolateremtő képviselője, Alföldi András (1895 – 1981). A kivételes szakmai tudással rendelkező ókortörténész kezdetben Pannonia és Dacia történetével foglalkozott, ám későbbi kutatásai a Római Birodalom egészére kiterjedtek. Módszertanának alapvonása, hogy a történelmi folyamatokat egészében, kontextusukban próbálja megérteni több tudományág – régészet, numizmatika, történetírás, filológia – interdiszciplináris együttműködését hívva segítségül. A római társadalom kutatásába bevonta a Barbaricum, vagyis a környező népek múltjának és régészeti anyagának a kutatását is. Irányadó módszertana nemcsak a magyarországi ókortudományba hozott új lelkesedést és alapozott meg egy máig ható iskolát, de hamar a nemzetközi figyelem középpontjába helyezte a nagyformátumú tudóst. Tanítványai személyében – a világhírű epigráfus, Mócsy András (1929- 1987), a mindenki által csak „direktor úrnak” becézett Fitz Jenő (1929 – 2011) vagy a régészként eredményeskedő Nagy Tibor (1910 – 1997) - az ókorkutatás további generációi kerültek ki, akik mindvégig az interdiszciplinaritásban és az ókortudomány egyetemes jellegében látták a magyar szakemberek kirobbanási lehetőségét és a járható tudományos utat. A harmincas évek végén, az ókortudomány nemzetközi szinten is kezdett egyre inkább szakosodni és ugyanakkor a politikától is tarkítottá válni (lásd Raffaele Pettazzoni vagy Franz Altheim politikai ingadozásait), amit a „magyaros” ókortudományt követők – Moravcsik Gyula (1892 – 1972) vagy Alföldi is – átvett. A harmincas években Budapesten föltűnt egy másik csodabogara is a magyar és az egyetemes ókortudománynak: a vallástörténész Kerényi Károly (1897 – 1973). A sokáig Pécsett, majd Szegeden is oktató klasszika-filológus, vallástörténész új szint hozott a magyar tudományos életbe. A kortársai által versekben, naplókban és regényben is megörökített tudós a Carl Gustav Jung által kidolgozott analitikus pszichoanalízis és archetípusok vallástörténeti alkalmazásának legnagyobb tekintélyű tudósa lett, akinek budapesti magánóráit fürtökben lógva hallgatták a bölcsészhallgatóktól az orvos hallgatókig. Hétvégén tartott, kirándulásokkal és auktorolvasással tarkított szakmai szemináriumain, Stemma Kör néven a magyar ókortudomány legjava gyűlt össze, olyan tanítványokat vonzva mint a Homéroszt fordító Devecseri Gábor (1917 – 1971), az ókori keleti kultúrákat kutató Harmatta János (1917 – 2004), az egyiptológus Dobrovits Aladár (1909 – 1970), a művészettörténész Szilágyi János György (1918 - 2016) vagy a későbbi világhírű vallástörténész, Angelo Brelich (1913 – 1977). A budai hegyekben eltöltött hétvégék során a korabeli magyar értelmiségi elit – a Karinthy család, Szerb Antal, Trencsényi – Waldapfel Imre, karmesterek, költők, zenészek – követték az akkor már Magyarország első számú „sztár” ókortörténészévé váló Kerényit. Az általa hirdetett „religio academici”, vagyis az ókortudós hitvallása is az egyetemesség és az interdiszciplinaritás jegyében hirdette a szakma szeretetét. Anekdoták szerint a nehéz természetű zseniális tudós még reggelijéhez kapott tojássárgájában is a Napkultuszra és vallási jelenségekre asszociált. A második világháború eseményei megpecsételték a két iskolaformáló egyéniség sorsát és ezáltal a magyar ókortudományt is. Kerényi Károly 1943-ban Svájcba emigrál, majd a kommunista hatalomátvétel szószólójának, Lukács Györgynek köszönhetően, végérvényesen kiszakad nemcsak hazájából de annak hivatalos tudományos szféráiból is. Ugyanígy jár Alföldi András is, aki 1947-ben Angliába, majd ezt követően Svájcba végül az amerikai Pricetonba emigrál. Bár mindkét kutatót a világ legnagyobb egyetemei hívják meg előadóként, mégis életüket gyökeresen megváltoztatta a kényszerű hontalanság. A két mester emigrációja és szakítása a hivatalos rendszerrel szétszabdalta a magyar ókortudomány útját is. Első és másodgenerációs tanítványai közül néhányan, főleg a legtehetségesebbek, így a neves gazdaságtörténész Pekáry Tamás (1929 – 2010), a vallástörténész Thomas Köves - Zulauf (1923 - ) vagy korunk Mommsene, Alföldy Géza (1935 – 2011) elhagyták az országot, külföldön követve Alföldi és Kerényi ókorszemléletét. Mások a Pannónia – kutatást tették „hazai” unikummá és követték ebben Alföldi sajátosan magyar, de módszertanában mégis egyetemes irányzatát. Sokan az ókortudomány hazai iskoláinak kitartó véderői voltak a kommunizmus idején, átemelve az ingadozó, de ideológiáktól talán legkevésbé fertőzött történettudományi irányzatot a jelenbe. Ilyen nagyhatású oktató és kutató volt a nyelvzseni Hahn István (1913 – 1984), a latinos Borzsák István (1914 – 2007) és Szepessy Tibor (1929-2018), a magyar egyiptológia tartópillére, Kákosy László (1932 – 2003) vagy a matematikatörténész Szabó Árpád (1913 – 2001). Akadt persze olyan is, akiknek neve ma már rosszul cseng az ókortudomány történetében. Érdekes, ám egyedülálló színfoltja volt a magyar ókortudománynak az erdélyi Bodor András (1915-1999), aki egyedüliként képviselte a dominánsan régészet-központú Kolozsváron az ókortörténeti kutatásokat. Alföldi és Kerényi iskolájában számos régész és ókortörténész generáció lelte meg azt az erős várat, amelyben a magyar ókortudomány sokáig úgy tűnt, hogy nemzetközi erőddé tud válni. Bárhogy is alakult, hatásuk mai napig él. Az ókortudomány ma, a második és harmadik generációs tanítványok (Ritoók Zsigmond, Komoróczy Géza, Török László, Adamik Tamás, Karsai György, Németh György) óvó égisze alatt már csakis a nemzetközi projektek és együttműködések révén tud életben maradni és továbbvinni a nagy elődök munkáját. A magyarországi ókortudomány jelenlegi helyzete A magyarországi és határon túli magyar ókortudósok hivatalos szervezete a Magyar Ókortudományi Társaság. Magyarországon jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Debreceni Egyetemen folyik ókortudományi oktatás. A magyar ókortudomány eseményeiről az Ókor folyóirat és honlapja tájékoztatja a nagyközönséget. Bibliográfia Devecseri Gábor : Lágymányosi istenek. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1967. Litván György-Molnár Adrienne: Egzisztenciális ókortudomány. Életinterjú Szilágyi János Györggyel. Enigma folyóirat 87-88, 2016. Ritoók Zsigmond: Az ókortudomány fogalmának változásai. In:Havas László (szerk.), Bevezetés az ókortudományba I. Debrecen,1998, 7–36. Ritoók Zsigmond: Ókortudomány. Magyar Tudomány 7, 2006, 794. Simon Attila: Bezáródás és kinyilás. Az ókortudomány egysége és sokfélesége. Ókor 2, 2013. Szilágyi János György: Mi, filológusok. In: Szirénzene. Budapest,Osiris, 2005. Szilágyi János György: Religio Academici. In: Szirénzene, Budapest,Osiris, 2005. Szilágyi János György (szerk.): Voces paginarum. Magyar ókortudomány a XX. században. Budapest, Osiris, 2008 Török László: Magyar ókortörténet a XXI. század elején. In: Antik Tanulmányok LII, 2008, 127–136. Daniel Flottmann Daniel Flottmann (1984. augusztus 6. –) német labdarúgó, az SC Fortuna Köln hátvédje. Sergio Mantovani Sergio Mantovani (Milánó, 1929. május 22. – Milánó, 2001. február 23.) olasz autóversenyző. Pályafutása Pályafutása alatt a Formula–1-es világbajnokság nyolc versenyén vett részt. Két alkalommal végzett pontot érő helyen; 1954-ben a német és a svájci nagydíjon lett ötödik. Rajthoz állt több, a világbajnokságon kívül rendezett Formula–1-es futamon is. 1955-ben egy baleset miatt térdtől lefelé amputálni kellett az egyik lábát. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Szövetes növények A szövetes növények, edényes növények vagy magasabb rendű növények (Tracheophyta vagy Tracheobionta, illetve Cormophyta vagy Cormobionta) a növények országának (Plantae) egyik csoportja. Rokonértelmű fogalom még a hajtásos növények is, mert csak a valódi hajtás tartalmaz szöveteket, így a mohák (Bryophyta) még nem tartoznak a szövetes növények közé. A szövetes növényeknek egyedfejlődésük során kialakulnak a szöveteik, melyek között munkamegosztás van, ezáltal sokkal hatékonyabb és gyorsabb anyagcseréjük, növekedésük, fejlődésük, tehát fontos élettani (fiziológiai) szerepük van. A szövetes növényeket a legújabb filogenetikus osztályozás 7 törzsre, míg a hagyományos rendszertan 3 törzsre és 17 osztályra osztja. Jellemzőik A szövetes növény egyetlen sejtből, a zigótából (megtermékenyített petesejt) fejlődik tovább (mint minden soksejtű növény). Az osztódás képességével eleinte minden sejt rendelkezik, később azonban az embrió bizonyos helyeire korlátozódik, ezek a sejtek azonban életük végéig megőrzik osztódóképességüket. Ez az ún. „ős-osztódószövet” (merisztéma). Ez a szövet a gyökér- és hajtáscsúcsokon látja el feladatát. A merisztéma hozza létre az elsődleges osztódószövetet, amely ezután kialakítja a tovább osztódni képtelen állandósult szöveteket: a bőrszövetrendszert (epidermis, periderma, rhytodoma), szállítószövet-rendszert (xilém, azaz fatest és floém, azaz háncstest) és az alapszövetrendszert (kiválasztó, mechanikai, víztartó, asszimiláló, átszellőztető alapszövet). Ha az állandósult szövetek újra osztódóképessé válnak, másodlagos osztódószövetről beszélünk (például kambium). A szövetes növények másik közös sajátossága az edényrendszer kialakulása. Az edénynyalábok szállítószövetekből épülnek fel, melyek az evolúció folyamán elsőként az ősharasztokban (Psilopsida) jelennek meg tipikus formában. Már a mohákban (Bryophyta) is találhatunk valamiféle edénynyalábokat, de ezeket még nem valódi szállítószövet-rendszer építi fel. Egyszerű edénynyalábról beszélünk, ha az csak fa-, vagy csak háncselemeket tartalmaz. Ez lehet sugaras (radiális) és lemezes szerkezetű edénynyaláb. Az előbbi esetben a háncs- és fanyalábok sugarasan, felváltva állnak. A szövetes növények gyökerére jellemző. A lemezes edénynyalábok a korpafüvekre (Lycopsida) jellemzőek. A szárban lemez alakú fa- és háncsrészek váltakozva állnak. Az összetett edénynyalábok esetén egy nyaláb háncs- és faelemeket is tartalmaz. Két fajtája a szórt elrendeződésű (kollateriális) és a körkörös (koncentrikus) edénynyaláb. Ezeknek több altípusa ismeretes. A szórt elrendeződés (kollaterialitás) esetén a háncs a kerület felé, a fa befelé esik. Nyílt a kollateriális nyaláb, ha a háncs- és a fanyaláb között van kambium (nyitvatermőknél, kétszikűeknél), ha nincs akkor zárt (egyszikűeknél). A kettős szórt elrendeződés (bikollaterialitás) mindig nyílt. Ekkor a fatestet a kerület felől és a bél felől is háncstestek fogják közre. Az összetett edénynyalábok másik fő típusa a körkörös edényrendszer. Ebben az esetben vagy a henger alakú háncsrész veszi teljesen körül a farészt (amfikribális edénynyaláb: például egyes páfrányok), vagy fordítva, a farész a háncsot (amfivazális nyaláb: például az egyszikűek rizómája. Zárt típus, kambium a koncentrikus edényrendszernél nincs. Rendszerezésük Filogenetikus rendszerezés A szövetes növényeket a filogenetikus osztályozás a következő törzsekre osztja (a törzsek vastagbetűs kiemeléssel): Korpafüvek (Lycopodiophyta) Csoport: Valódi levelűek (Euphyllophytina) Harasztok (Pteridophyta) Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta) Páfrányfenyők (Ginkgophyta) Leplesmagvúak (Gnetophyta) Cikászok (Cycadophyta) Toboztermők (Pinophyta) (A fenti 4 törzs a hagyományos osztályozásban a nyitvatermők (Gymnospermatophyta) törzsét alkotja.) Zárvatermők (Magnoliophyta) Hagyományos rendszerezés Harasztok törzse (Pteridophyta) Az első szövetes növények, de szaporodásuk még az egyszerűbb, fejletlenebb spórás szaporodás, virágjuk, magvuk még nincs. Szaporodásukhoz víz szükséges. Osztály: Ősharasztok (Psilopsida) Osztály: Tmesipterisek (Tmesipteropsida) Osztály: Korpafüvek (Lycopsida) Osztály: Zsurlók (Sphenopsida) Osztály: Páfrányok (Pteridopsida) Nyitvatermők törzse (Gymnospermatophyta) Magvas szövetes növények. Kialakul virágzatuk és magvuk, de a nucellusz (magkezdemény) termőlevelek tövében szabadon nyitottan fejlődik. Nincs zárt magházuk, így termésük sem alakul. Altörzs: Szárnyaslevelű nyitvatermők (Pteridospermatophytina) Osztály: Magvaspáfrányok (Pteridospermatopsida) Osztály: Cikászok (Cycasopsida) Altörzs: Leplesmagvú nyitvatermők (Chlamydospermatophytina) Osztály: Bennettitopsida Osztály: Gnetopsida Osztály: Wellwitschopsida Osztály: Csikófarkvirágúak (Ephedropsida) (néhol Coniferophytina) Altörzs: Tobozvirágzatú nyitvatermők (Coniferophytina) Osztály: Nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida) Osztály: Páfrányfenyők (Ginkgopsida) Osztály: Fenyők (Coniferopsida) Osztály: Tiszafák (Taxopsida) Zárvatermők törzse (Magnoliophyta vagy Angiospermatophyta) Kialakul a termőlevelek összenövéséből egy zárt magház, mely nagyobb védelmet biztosít a nucellusznak. A magházból pedig kialakul a magot éréséig védő termés . Osztály: Kétszikű zárvatermők (Dicotyledonopsida) Osztály: Egyszikű zárvatermők (Monocotyledonopsida) Aszekejevói járás Az Aszekejevói járás (oroszul Асекеевский райо́н) Oroszország egyik járása az Orenburgi területen. Székhelye Aszekejevo. Népesség 1989-ben 24 682 lakosa volt. 2002-ben 24 492 lakosa volt. 2010-ben 21 050 lakosa volt, melyből 10 383 tatár, 7 647 orosz, 937 mordvin, 500 kazah, 489 ukrán, 423 csuvas, 140 baskír, 117 azeri. La Canourgue (kanton) La Canourgue kanton (franciául Canton de la Canourgue) Lozère megye Mende-i kerületének egyik kantonja; a megye nyugati részén, Aveyron megye határán fekszik, központja La Canourgue. Területe 198,96 km², 1999-ben 3087 lakosa volt, népsűrűsége 16 fő/km². 6 község tartozik hozzá, valamennyi tagja a Aubrac-Lot-Causse Településtársulásnak. A kanton területének 52%-át alkotja La Canourgue község (104,29 km²). A kanton területének 6,6%-át (30,14 km²) erdő borítja. Malý Bor Malý Bor település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Malý Bor Rabí, Velké Hydčice, Břežany, Hradešice és Horažďovice településekkel határos. Lakosainak száma 512 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Granville megye Granville megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Karolina államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Oxford. Lakosainak száma 58 275 fő (2013. július 1.). Granville megye Mecklenburg, Vance, Franklin, Wake, Durham, Person és Halifax megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Tremolo (zenei fogalom) A tremolo (ol. jelentése: reszketés, remegtetés) egy hang, hangpár vagy akkord hangjainak gyors egymás utáni ismételgetését jelenti, a hangnak gyors egymásutánban való megszakítása vagy megerősítése. Emellett jelenti még, az egymástól szekundnál nagyobb távolságú két hang gyors, egyenletes váltakozását. Nem tévesztendő össze az ondeggiando technikával, mely a vonóshangszer-játéknál a vonó periodikus nyomásfokozása illetve -csökkentése útján előidézett hangerő hullámzást jelent. Keletkezése A tremolo kezdetleges használatával már a 16. század végén is találkozunk vokális, és instrumentális művekben egyaránt, így például Janequin program-chansonjaiban, illetve Gabrieli 1590-ben keletkezett Aria della Battaglia című művében is. Ezt, az egy hang többszöri ismétlését trillónak nevezték. Később a tremolo ennek értelmében azonos hang vibratóhoz hasonló hangerő-ingadozást jelentette. A tremolo első konkrét használata Biagio Marini nevéhez köthető, aki 1617-ben használta először ezt a technikát hangfestő színezettel. Az Affetti musicali (Op. 1.) La Foscarina című tételében alkalmazta ezt a technikát: a vonósszólamoknak a "tremolo con l'arco", a harsonának és fagottnak a "tremolo col strumento", míg a continuónak a "metti il tremolo" írta ki egy bizonyos résznél. Később a tételhez - a tremolo alkalmazása miatt - egy alcímet is csatolt: Sonata a 3 con il tremolo. Mint drámai effektus Monteverdi használta a Tankréd és Klorinda párviadala c. művében (1624), egyben ez a tremolo használatának első, híres példája. Alkalmazása Ez a technika a vonóshangszereken a leghatásosabb, leginkább ezeken a hangszereken alkalmazzák a legnagyobb számban. Zongorán is fokozza a hang súlyát és erejét, viszont az énekben hamar modorosságra vezet. Ami a két hang váltakozásából álló tremoló vonósokon való intonálását illeti: hegedű még könnyen játszik kvinttremolót egy húron; csellónál legfeljebb nagyterc, nagybőgőnél a nagy szekund érhető el. A dobpergés, a dobok és üstdobok egyik (gyakran alkalmazott) megszólaltatási módja, melyet a két dobverő gyors váltogatásával hoznak létre. Ezen a kifejezésen még azt a elektronikus hangeffektet is érthetjük, ahol a következő hangok amplitúdója, és így a hangerősség is változik. A hatvanas években ez terjedt el, mint az elektromos gitárok „standard” hangja. Ma is állandóan használt effekteszköz a Vox vagy Fender erősítőkben. Office 365 Az Office 365 a Microsoft által üzemeltetett felhő alapú, üzleti hatékonyságot növelő szolgáltatás. Középpontjában maga az Office –a rendkívül népszerű és jól ismert Office-alkalmazáscsomag- áll, amely már felhőszolgáltatásként is elérhető. A szoftver segítségével azonnali hozzáférést kap a Microsoft Office új verzióihoz, amelyek szinkronizálódnak a különböző eszközök között is. Ám az Office 365 ennél jóval többet nyújt: nagyvállalati kategóriájú szolgáltatásai bármilyen méretű szervezet számára elérhetőek, az online értekezletektől a dokumentumok megosztásán át az üzleti levelezésig. Munkatársai bárhol is dolgozzanak, mindig a munkájukhoz szükséges fájlok és eszközök legfrissebb verzióit érhetik el, ráadásul gyakorlatilag bármilyen eszközről. A kollégák közti hatékony együttműködést is segíti az Office 365 , hiszen az üzleti levelezést, megosztott naptárakat, csevegő- és webkonferencia-szolgáltatást , valamint a felhőben tárolt legfrissebb dokumentumok elérését is biztosítja. Akár egyszerre is dolgozhatnak biztonságban együtt másokkal, mégis távol egymástól. A felhő a felhasználó szervezetén kívül üzemeltetett, webalapú számítástechnikai szolgáltatás. Ennek igénybevételekor ahelyett, hogy a felhasználó egy kiszolgálót üzemeltetne vállalkozásában, az informatikai infrastruktúrát egy harmadik fél üzemeltetni, azaz a felhasználó a Microsoft kiszolgálóin tárolhatja adatait, szoftvereit. Változások Új Office-verzió vásárlása helyett előfizetéses alapú. Egy felhasználó akár öt PC-n vagy Macen is telepítheti. Az Office okostelefonon, táblagépen és IOS eszközökön is használható. A felhőbe való mentéssel a biztonsági mentés és a távoli hozzáférés is megoldható. Csomagok Vállalati Vállalati alap Vállalati prémium ( Próbaverzió elérhető ) Nagyvállalati E1 Nagyvállalati E3 ( Próbaverzió elérhető ) ProPlus Egyszemélyes verzió Otthoni verzió 365 University Bővebb információ A Microsoft ehhez kapcsolódó honlapján A SysInfo Kft. által üzemeltetett www.office-365.hu weboldalon. Stazione di Savona Marittima Stazione di Savona Marittima vasútállomás Olaszországban, Savona településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Savona Parco Doria Pugh Rogefeldt Pugh Rogefeldt svéd könnyűzene-énekes, zeneszerző és dalszöveg-író, a svéd popzene egyik úttörő alakja. 1947. március 2-án született Västeråsban. Karrier Rogefeldt 1968-ban debütált Haru vart på cirkus kislemezével. Első nagylemeze a Ja, dä ä dä volt, melyet a pszihedelikus stílus és játékos, sok helyen képtelenségbe csapó dalszöveg jellemzett. 1970-ben Grammy díjat kapott, mint a legjobb debütáló énekes. A következő évek folyamán eltávolodott a pszihedelikus rocktól, zenéje egy keményebb, letisztultabb hard rock lett. 1974-ben saját együttest alapított Rainrock néven, és a skandináv országokban turnézott. 1978-ban részt vett a svéd dalfesztiválon, ahol harmadik lett. A 80-as évek végén mindinkább a popzene felé fordult, és új együttest alapított, a Grymlings-et, mellyel két nagyon sikeres albumot készített (Grymlings és Grymlings II). Ezután egy ideig visszavonult a zenei élettől, de 1999-től újból szólólemezeket adott ki. Legutóbbi albuma a Vinn hjärta vinn, mely 2008 márciusában jelent meg. Nagylemezek Szólólemezek 1969 Ja, dä ä dä 1970 Pughish 1972 Hollywood 1973 Pugh on the Rocks 1977 Bamalama 1978 Attityder 1981 Het 1983 Face 1985 Hammarhjärta 1986 Pugh Rogefeldt 1991 Människors hantverk 1999 Maraton 2005 Opluggad Pugh 2008 Vinn hjärta vinn Rainrock 1974 Bolla och rulla 1975 Ett steg till Grymlings 1989 Grymlings 1992 Grymlings II FIFA év játékosa 2008 A díjat 2009. január 12-én adták át. A hölgyeknél immár harmadszor nyert a brazil Marta, ezzel az összetett listán befogta a szintén háromszoros győztes német Birgit Prinzet. A férfiaknál sem történt meglepetés, a győztes a portugál Cristiano Ronaldo lett. State of Grace (Taylor Swift-dal) A State of Grace egy dal Taylor Swift amerikai énekesnő negyedik, Red című albumáról. 2012. október 16-án jelent meg a Big Machine Records gondozásában a lemez negyedik és egyben utolsó promóciós kislemezeként. Szerzője Swift volt, a produceri munkákat Nathan Chapman mellett végezte. A dal rock jegyeket tartalmaz, így eltér Taylor megszokott hangzásvilágától. Háttér A GMA-n így jellemezte a számot: „A dalt arról írtam, mikor először leszel valakibe szerelmes - a lehetőségek, gondolatok arról, hogyan történhetnének a dolgok. Elképesztő hangzása van. Számomra olyan, mint az abszolút szerelem.” Élő előadások Taylor 2012. november 15-én adta elő először élőben a dalt az amerikai X Factor második évadában. Epicyon Az Epicyon az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó fosszilis nem. Tudnivalók Az Epicyon-fajok a miocén kor alatt éltek, 20,5-5,5 millió évvel ezelőtt, körülbelül 15 millió éven keresztül maradtak fenn. Maradványaikat a kanadai Alberta tartománytól kezdve, Kalifornián, Nebraskán és Kansason keresztül, egészen Új-Mexikóig és Texasig találták meg. Becslések szerint az átlag Epicyon 1,5 méter hosszú és 91-136 kilogramm testtömegű volt. Habár a kutyafélék családjába tartoztak, a szürke farkastól eltérően nem hosszúkás pofájuk, hanem széles nagymacskaszerű fejük volt; ezt a megjelenést a nagy, széles koponyáik, valamint az erőteljes állkapcsaik kölcsönözték. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Epicyon aelurodontoides X. Wang et al., 1999 - körülbelül 5,4 millió évig marad fenn; maradványait Kansasban találták meg. Epicyon haydeni Baskin, 1980 - típusfaj ; körülbelül 15,3 millió évig marad fenn; testtömegét 170 kilogrammosra becsülték - így az egyik legnagyobb, hanem a legnagyobb kutyaféle, amely valaha létezett; szinonimái: Aelurodon aphobus , Aelurodon haydeni , Osteoborus ricardoensis , Osteoborus validus , Tephrocyon mortifer . Epicyon saevus Leidy, 1858 - körülbelül 11,4 millió évig marad fenn; testtömegét 44,8-50,8 kilogrammosra becsülték; szinonimái: Aelurodon inflatus , Aelurodon saevus . Lalići Lalići falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 9, közúton 12 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Kapela és Visovi között fekszik. Története A falu neve 1775-ben az első katonai felmérés térképén tűnik fel először, amikor „Lallich” néven szerepel. A térkép ekkor még csak egy nagyobb épületet jelez itt. Faluként csak a 19. század második felében tűnik fel először. 1890-ben 56, 1931-ben 66 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 23 lakosa volt. Lakossága (1910-ben és 1921-ben lakosságát Stanićihezt számították.) Puglia zászlaja Puglia zászlaját a mai formájában 2001. augusztus 10-én fogadták el. A korábban kékkel keretezett, 1988 óta használt zászlóban új elemként jelent meg az olasz színeket szimbolizáló vertikális vörös és zöld sáv, valamint a régió neve. A zászló közepén a régió címerét ábrázolták, a pajzsban egy vörös nyolcszögben természetes (nem heraldikai) színekkel ábrázolt olívafával. A címerpajzs felett egy korona látható. A zászló oldalainak aránya 2:3. Yves Vanderhaeghe Yves Vanderhaeghe (Roeselare, 1970. január 30. –) belga válogatott labdarúgó. A belga válogatott tagjaként részt vett a 2000-es Európa-bajnokságon és a 2002-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (4): 2000–01, 2003–04, 2005–06, 2006–07 Belga szuperkupa (3): 2000, 2001, 2006 Luther Márton 95 tétele Luther Márton 1517-ben írt vitaindító dokumentumát „95 tétel” megnevezéssel a protestáns reformáció kirobbantójaként tartják számon. Vitaindító központi téma a megtérés, a bűnbánat, és hogy az egyház igazi kincse az evangélium. Ilyen biblikus alapokról közelíti meg az akkoriban igen aktuális kérdést, a búcsúcédulák árusítását, és hogy a püspököknek és a pápának mire lehet és mire nem lehet hatásköre. Levelezésekből tudjuk, hogy a 95 tétel keletkezése idején, a kezdetekben Luthertől távol állt bárminemű szakadás gondolata. Luther és környezete által kezdeményezett teológiai viták végül mégis elvezettek a nyugati kereszténység ma is fennálló felekezeti megosztottságához. Protestáns oldalon az összlétszámában legnagyobb két felekezet az evangélikus és a református. Keletkezése és terjedése A 95 tétel keletkezése formailag egy alkalmi tiltakozás egy akkor aktuális kérdés kapcsán. A 95 tétel keletkezése tartalmilag viszont messze túlmutat egy alkalmi tiltakozáshoz szükséges érvek gyors, alkalmi összeállításán. A 95 tétel ereje éppen abban van, hogy csak formailag egy alkalmi tiltakozás, de tartalmilag közzéteszi Luther rendszeres teológiai felismeréseit, lásd részletesebben az életrajzban. Philipp Melanchthon írása szerint Luther 1517. október 31-én a wittenbergi Schlosskirche (vártemplom) kapujára szögezte ki a 95 tételt. Ezt néhány tudós megkérdőjelezte, mert korabeli feljegyzés nem létezik róla, ez a hirdetésmód azonban szokásban állt már a korabeli egyetemeken is, és a templomajtók afféle hirdetőtáblaként funkcionáltak akkoriban is és ma is. Egy nemrég megtalált írás, Luther titkárának feljegyzése megerősíteni látszik a közismert történetet. Luther a biblikus alapokra helyezett kritikájával és reform gondolataival első lépésben a klérushoz fordult, de érdemi eredmény nem született. Luther ezek után kezdte nyilvánosabban terjeszteni a gondolatait, először a 95 tétel formájában, amit Nürnbergben, Lipcsében és Bázelben ki is nyomtattak. Ezt számos röpirat követte Luther, környezete és vitapartnereik tollából. A kinyomtatott röplapok jelentős részét kereskedők és utazók a saját útjuk során terjesztették. Így nemsokára az egész Németországban és határain túl is ismertté váltak. Európa népét nem érte váratlanul a 95 tétel tartalma, mert az azt megelőző korszakban már voltak biblikus és hitvalló alapon álló ébredési kísérletek. A reformáció igénye benne volt a levegőben, csak a megfelelő rendszeres teológiai alapozás hiányzott. Luther ezt dolgozta ki. Így igen rövid idő alatt földrajzilag is és társadalmilag is széles körben elterjedt, nagy népszerűségre tett szert minden társadalmi rétegben. 1520 júniusában X. Leó pápa kiadott egy enciklikát, az Exsurge Domine kezdetűt, melyben kiközösítette Luthert az egyházból, elítélte a tételeit, elrendelte könyveinek megsemmisítését. Tartalmi kerete és alapja A 95 tétel nem 95 hosszan kifejtett különböző tétel, hanem többsége egyetlen hosszabb mondat, némelyik tétel esetleg két-három mondat. A tételek nem önállóak, hanem feltételezik, hogy az adott sorrendben olvassák őket, és az egyes tételeken a környező tételekhez viszonyítva gondolkodnak, vitatkoznak. A bevezető egy tipikus hirdetési, ügyrendi szöveg: „Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya … … … elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból, írásban.” A tartalmi keretet az első tételben idézett megtérési felhívás és az utolsó tétel utáni biblikus záradék adja. Az első tétel a Máté evangéliuma 4. részének 17. verséből („Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa”) idézi, hogy „Térjetek meg!”. Az utolsó tétel utáni biblikus záradék pedig: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, mint a Jézus Krisztus”, ami Pál első korinthusi levele 3. részének 11. verse. És végül a gyakran alkalmazott Soli Deo gloria (legtöbbször csak: S. D. G.), azaz „Egyedül az Istené a dicsőség”. A tartalmi keret, a tartalmi váz, minden egyes korban húsba-vágó kérdésként, az adott kor nem-hívő hatalmasságainak érdekeit is súlyosan sérti. A nyitásként elhangzó „Térjetek meg” sem könnyű falat, mert „Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy – miközben a jót akarom tenni – csak a rosszat tudom cselekedni. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Pál levele a rómaiakhoz 7. fejezetének 21–24. verse) A középkori kiváltságok világában új hangot jelentett a tételek szava, amikor minden ember Isten előtti egyenlőségét hirdette. Isten maga adja a bűnbocsánatot. Ezek a szentírási igazságok hosszú időszakon át nem voltak hallhatók az egyházban, helyettük a pápai hatalomról szóló tanítást hirdették. Luther a Szentírás középponti tanításának védelmében lépett fel. Az 5. tétel kimondja: A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit maga, vagy a kánonok rendelkezése alapján kiszabott. A búcsúcédulák árusítása csak a jéghegy csúcsa. Maga a 95 tétel látszólag főleg ezzel foglalkozik. A 6. tétel szerint: A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdetheti és megerősítheti Isten bocsánatát. Ezzel Luther máris ellent mondott a búcsú fogalmának, a pápai büntetés-elengedések elméletének. A pápa nem gazdálkodhat Krisztus és a szentek kincstárával s nem adományozhatja azokat senkinek sem. A bibliai és apostoli bűnbocsánat minden emberi közbenjárás nélkül, pápai hatalom nélkül hirdette Isten bűnbocsánatáról szóló evangéliumot. Istennek ez a kegyelmes üzenete, igéje az, ami hirdeti a bűnbocsánatot. A 62. tétel így szól: Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma. Ebben a vallástételben éri el a 95 tétel csúcspontját. Itt találta meg Luther a keresztyén hit és élet középpontját, és egyben itt vált nyilvánvalóvá a kibékíthetetlen ellentét is a magát Isten hatalmába helyező pápaság és a Szentíráshoz való hűség között. A tételek Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: „Térjetek meg!” – azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével történik. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek országába való bemenetelig. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont kétségkívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket: ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétségkívül megmarad. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak. A bűnbánati egyház-jogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a szükséghelyzetet. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól egyházjogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt követelnek a purgatóriumban. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti jóvátevő bűnhődést át lehet változtatni purgatóriumbeli bűnhődésre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára tegyék a töredelem őszinte voltát. A haldoklók halálukkal mindenért megfizetnek, és az egyházjogi szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól való feloldás. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél tökéletlenebb volt. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával határos. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel, hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán). De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés feloldását. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve gyülekezetében. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jó tetszésétől függ. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felől, még kevésbé a következmény: a teljes elengedés felől. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék, amely által rendbe jön az ember dolga Istennel. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és) ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs szüksége töredelemre. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki, búcsúcédula nélkül is. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elengedés kinyilvánítása. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis esetenként. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jó cselekedeteinek. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy – hacsak nem dúskálnak a fölöslegben – mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák kötelességüknek házuk népe javára fordítani és semmiképp se pazarolják búcsúkra. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem parancsolat, hanem szabad döntés dolga. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából és csontjából épüljön fel. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni. Az egyház kincse, amelyből a pápa búcsúkat engedélyez, nincs eléggé megnevezve, és Krisztus népe nem is ismeri azt. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a halált és a poklot. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények, de ő korának szokásos kifejezésével élt. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott). Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit halászták. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás, – valóban az, de a kereset szempontjából. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához mérten a legeslegkisebb dolog. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú hirdetőit teljes tisztelettel fogadni, arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel, de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és önfejűsége ellen. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben bármi módon csalást követnek el, de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják az embert, még ha valaki képtelenséget mondva – az Istenszülő (Máriát) erőszakolta volna is meg. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha ő volna most a pápa – káromlás Szent Péter és a pápa ellen. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték közt a legigazságosabb – ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen indíték erre? Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált? Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt? Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának? Továbbá: Miért nem építi föl a pápa – akinek vagyona ma felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is – Szent Péternek legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből? Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben) részesítésre? Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a pápa – amit most csak egyszer tesz meg – naponta százszor osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének? Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak? Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné tesszük. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel sem merülnének. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: „Béke, béke.” – de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16). Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: „Kereszt, kereszt!” – de nincs kereszt! Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek, és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe Otoszklerózis Az otoszklerózis (otosclerosis) nem pontosan ismert eredetű, primer hallászavar, amely vezetéses és vagy szenzorineurális halláscsökkenést okoz. Az otosclerosis kizárólag az emberi belsőfül csontos tokját (oticus capsula) érintő, patológiailag és szövettanilag is gyulladásos betegség, amely kóros csontátépüléssel jár. A betegség etiológiájában felmerül örökletes tényezők, hormonális hatások és a kanyaróvírus szerepe is. A kanyaróvírus kóroki szerepét többek között magyar kutatók is vizsgálják. Az otosclerosis hazai incidenciája 3-4 új eset/10 000 lakos, Magyarországon 150-300 stepedectomiát, stapedotomiát (hallásjavító fülműtétet) végeznek évente otosclerosis miatt. Az otosclerosis becsült prevalenciája a kaukázusi fehér populációban 0,3-0,4%. Előfordulási gyakorisága a halláscsökkenések között 3-7%, a vezetéses halláscsökkenések között pedig 10-17%. Az otosclerosis kb. 3-szor gyakrabban alakul ki nőkben, amely a betegség hormonális hátterét támasztja alá. Az otosclerosis főbb etiológiai (kóroki) tényezői: Perzisztens kanyaróvírus fertőzés, CD46 polimorfizmus (egyedi alternative splicing), Emelkedett női nemi hormon (ösztrogén, progeszteron) szintekkel járó állapotok, Csökkent NaF tartalom az ivóvízben, Örökletes tényezők (OTSC1-9) gének, Col1-a1 polimorfizmus. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint a BNO-10-08 – A fül és a csecsnyúlvány megbetegedésein belül a H80 kód tartozik hozzá. Dorian Dervite Dorian Dervite (Lille, 1988. július 25. –) francia labdarúgó, jelenleg az angol Tottenham Hotspur játékosa. Tagja volt a francia U19-es válogatottnak, korábban játszott az U15-ös, U16-os, U17-es és U18-as válogatottakban is. Pályafutása Dervite 2006. július 1-jén csatlakozott az angol Tottenham Hotspur csapatához a Lille-től. Első Tottenham gólját debütáló mérkőzésén, egy szezon előtti barátságos mérkőzésen szerezte az Enfield Town ellen. Leginkább az utánpótláscsapatban lépett fel eddig, többek közt a Chelsea és a West Ham ificsapata ellen, ahol gólt is szerzett. A Tottenham-ben első tétmérkőzését a Port Vale ellen az angol Ligakupa 4. körében játszotta 2006. november 8-án. A mérkőzést 3–1-re nyerte a Spurs. Kõrvemaa natúrpark A Kõrvemaa natúrpark (észtül: Kõrvemaa maastikukaitseala) védett terület (natúrpark) Észtország északi részén, Harju és Järva megye területén. Felszínét közel száz kisebb-nagyobb tó, valamint számos láp és mocsár tagolja. 1957-ben nyilvánítottak védetté négy tavat Aegviidu környékén, majd 1971-ben jelentősen kiterjesztették a védett területet. Fehérlófia (rajzfilm) A Fehérlófia 1981-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Arany László azonos című elbeszélő költeménye alapján készült. A rendezője és írója Jankovics Marcell, a producere Kunz Román, a zeneszerzője Vajda István. A mozifilm Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve fantasyfilm és kalandfilm. Magyarországon 1981. október 22-én mutatták be a mozikban. Történet A film az alkotók szándéka szerint a pusztai népeknek állít emléket, témájában a hun, avar, magyar mondavilágokból merítkezik. Elsősorban a Fanyüvő és Fehérlófia mesék, illetve mondák tartalmát ötvözi a főhősök azonosításával – ellentétben Arany László meséjével, ahol különböző a két mesealak –, de a narrációval nem kísért első néhány percben az eredetmondák motívumai is felbukkannak, így az Ősanya, Ősapa, világfa. Főhőse, aki Fehérlófia és Fanyüvő is egyben, emberfeletti erejű fiú, aki anyja, a fehér ló halála után útnak indul, hogy megkeresse és legyőzze a sárkányokat, akik hatalmukba kerítették a világot. Megbirkózik a szintén hatalmas erejű Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik szintén a fehér ló gyermekei, és barátságot köt velük. A sárkányok lakóhelyét, illetve az alsó világ bejáratát keresve egy fa odújában szállásolják el magukat, onnan indulnak kutató útjaikra. Egyikük mindig otthon marad kását főzni és kötelet fonni. A Hétszűnyű Kapanyányi Monyók az otthon maradottat megkísérti, kér a kásából, s mikor nem adnak (Kőmorzsoló és Vasgyúró) a hasukról eszi meg azt. Fanyüvővel azonban nem bánik el. A Hétszűnyű, akinek a szakállát Fanyűvő a fa hasadékába szorította, ki akarván szabadulni kidönti a fát, aminek tövében megtalálják az alsó világ bejáratát. Fehérlófia odalent legyőzi a három sárkányt és kiszabadítja a három királylányt a fogságból. A királylányokat Kőmorzsoló és Vasgyúró fel is húzzák, de Fehérlófiát lent hagyják. Fehérlófia talál egy griffmadárfészket, majd amikor egy kígyó fel akarja falni a fiókákat, megmenti őket. A madár hálából felviszi Fehérlófiát e világra, igaz, hogy közben Fehérlófia kénytelen megetetni vele a fél lábát, hogy a griff bírja erővel. De a griff gyermekei varázsfűvel visszaforrasztják Fehérlófia lábát, amit hálából a griff visszaöklendezett. Szimbólumok A rajzfilm felszíni rétegei alatt nagyon sok indirekt utalás, szimbolikus tartalom is meghúzódik. Például a Fehér ló az ősanya, aki a sárkányok kora előtt a világon uralkodott. A Hétszűnyű maga volt a világ királya, az ősapa mielőtt a sárkányok előjöttek volna. Hasonlóképpen a Hétszűnyű archetipikus képe azonosítható a Fehérlófiát próbák elé állító öregemberrel, akinek a tanácsára a főhős háromszor hét évig szopja anyja tejét. A háromfejű sárkány kőkori embert idéz, aki kőbunkójával bírja a világot. Partnere, a vörös királykisasszony a női nem bujaságra ingerlő alakja. Később ez a hercegnő lesz Kőmorzsoló mátkája, aki a három legény közül a legemberszerűbb, legföldhözragadtabb. A második sárkány világháborús harckocsi képében ölt testet, míg a második királykisasszony a 40-es évek freudizmusa által felmutatott hisztérikus nő alakját vesz fel. Ő lesz később Vasgyúró felesége. A harmadik sárkány hol egy mai nagyváros sziluettjét, hol egy számítógépes játék pixelekből álló képét veszi fel. A harmadik királykisasszony felvállalja Fanyűvő küldetését és együtt győzik le a sárkányt – ő lesz később Fanyűvő felesége. A három legény alakja a Nap három arcát ölti fel. A delelő nap képe Fanyüvőhöz, a lenyugvóé Vasgyúróhoz, a kelő nap képe Kőmorzsolóhoz van kötve. Ez a hasonlat jelenik meg a három királylányhoz kapcsolódva is. Több, nem csak magyar népmeséhez kapcsolódik az a momentum, hogy a sárkányok az ősidőkben akkor szabadultak ki, amikor a királylányok – a tiltásnak nem bírva ellenállni – megnézték mi van a lezárt ajtó mögött. A gonosz ekkor szabadult a világra, és verte láncra a fehér lovat. Szereplők Források Gyártás Rendezte : Jankovics Marcell Írta : Jankovics Marcell, György László Zenéjét szerezte : Vajda István Operatőr : Bacsó Zoltán Hangmérnök : Szakály Mátyás, Zsebényi Béla Hangrendező : Vajda István Vágó : Hap Magda , Kern Mária, Pauka Valéria, Szarvas Judit Kép- és grafikai tervezők : Jankovics Marcell, Hegedűs László, Richly Zsolt Animátorok : Ádám László, Baksa Edit, Bánki Katalin, Botlik Anna, Jankovics Marcell, Javorniczky Nóra, Kiss Ilona, Kozma Péter, Kuzma Istvánné, Küsztel Richárdné, Paulovics András, Prunner Gabriella, Schibik József, Szabó Tamás, Szalay Edit, Szórády Anna, Szórády Csaba, Szutor Gabriella, Újváry László, Uzsák János, Vágó Sándor, Vas Zoltán, Zsáky Zsuzsa Festették : Bajusz Pálné, Bandl Teréz, Barta Irén, Benyovszky Ágnes, Dancs Krisztina, Demcsák Júlia, Dikász Éva, Elekes Mariann, Eötvös Zsuzsa, Gaál Zsuzsa, Károlyi Borbála, Kiss Katalin, Koltai Jenőné, Kovács Andrea, László Andor, László Ferencné, Lettner Györgyi, Megyeri Katalin, Mester Éva, Nemes Beatrix, Páhi Piroska, Pócs Györgyi, Reményi Ágnes, Reményi Borbála, Sárkány Edit, Simonfi Jutka, Somorjai Nóra, Szörényi Éva, Vörös Zsuzsa, Waliczky Tamás, Würtz Andrea és sokan mások Közreműködtek : Debreceni Katalin, Fazekas Pál, Gyöpös Katalin, Haris László , Körmöci Judit, Orosz István , Török Klári Tudományos tanácsadó : Hoppál Mihály Rendezőasszisztens : Kő Edit Színes technika : György Erzsébet Gyártásvezető : Marsovszky Emőke Produkciós vezető : Kunz Román A laboratóriumi munkák a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál készültek Készítette a Pannónia Filmstúdió Díjak Minden idők legjobb rajzfilmje díja (Los Angeles, 1984) [forrás?] Stazione di Secugnago Stazione di Secugnago vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Secugnago településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Casalpusterlengo Stazione di Lodi Paul Sabatier Paul Sabatier (Carcassonne, 1854. november 5. - Toulouse, 1941. augusztus 14.) francia vegyész. 1912-ben Victor Grignard-ral megosztva kémiai Nobel-díjban részesült, mert felfedezte, hogy a nikkel katalizálja a szerves vegyületek hidrogénezését. Pályafutása Paul Sabatier 1854. november 5-én született a dél-franciaországi Carcassonne-ban. Elemi és középiskoláit szülővárosában és Toulouse-ban végezte, majd az École normale supérieure-on tanult. 1877-ben évfolyamelsőként kapott diplomát a fizikai tudományokból. Egy darabig a nîmes-i gimnáziumban tanított, majd 1878-ban Marcellin Berthelot, a neves vegyész meghívta párizsi laboratóriumába. Itteni kísérleti munkája alapján 1880-ban a Collège de France-ban megszerezte doktorátusát. Egy évig a bordeaux-i, utána pedig a Toulouse-i Egyetemen tanított; utóbbin 1884-ben, mikor betöltötte a poszthoz minimálisan szükséges harmincéves kort, megkapta a kémiai részleg vezetését. 1905-ben ő lett a természettudományi tanszék dékánja; ezt a pozíciót egészen 1926-ig betöltötte. 1907-ben Sabatier-nek felajánlottak egy professzori katedrát a párizsi Sorbonne-on és a Collège de France-on is (utóbbi Berthelot megüresedő helye volt). Bár tisztában volt azzal, hogy ha tagja akar lenni az Akadémiának, akkor Párizsban kell laknia, mégis inkább Toulouse-ban maradt. 1913-ban az Akadémia létrehozott hat pozíciót a vidéki tudósok számára is és az egyiket Sabatier kapta meg. Elérte, hogy az egyetemen vezessék be a vegyészmérnöki, villamosmérnöki és agrármérnöki oktatást. Személyes példamutatásával és adminisztratív úton is azt igyekezett elérni, hogy a francia felsőoktatás és tudományos élet ne csak Párizsban koncentrálódjék. Tudományos munkássága Sabatier Berthelot laboratóriumában kezdte kutatói tevékenységét, itt elsősorban termokémiával foglalkozott. Tanulmányozta a szulfátokat, kloridokat, hidrogén-diszulfidot állított elő vákuumdesztillációval, izolálta a bór- és szilícium-szelenidet. Spektrofotométeres módszerrel vizsgálta a bázisok két sav közötti megoszlását. 1895-ben kezdte el kísérleteit, melyben fém-oxidokat redukált hidrogénnel fémmé, de ekkor olvasta, hogy brit vegyészek finomra őrölt nikkelt szén-monoxiddal reagáltatva nikkel-karbonilt állítottak elő. Ennek alapján 1896-ban sikeresen reagáltatta a nitrogén-peroxidot fémes rézzel, kobalttal, nikkellel és vassal. Miután megtudta, hogy Henri Moissan hasonló kísérleteiben az acetiléngázzal nem járt sikerrel, ő az etilénnel próbálkozott. Nikkel-oxidon 300 °C-on hidrogént fúvatott keresztül, hogy nikkellé redukálja, majd etilént áramoltatott rá, ám a keletkező gáz nem hidrogén volt, mint Moissan jósolta, hanem etán, mert az etilén hidrogéneződött. 1901-ben nikkelkatalízis-módszerével sikerült benzolból ciklohexánt készítenie, majd bemutatta használhatóságát telítetlen ketonok, aldehidek, fenolok és nitrilek esetében is, valamint sikeresen állított elő szén-dioxidból metánt (Sabatier-reakció). Kidolgozott egy új elméletet a katalizátorok működésére: a 19. századi elképzeléssel szemben, miszerint a katalizátor (a platina, mert akkor csak ezt ismerték) csak fizikailag abszorbeálja a kiindulási anyagokat és egymás közelébe hozza őket, Sabatier azt állította, hogy a katalizátor reakcióba is léphet a vegyületekkel és instabil köztesterméket hoz létre, amely könnyebben reagál a másik kémiai anyaggal. Módszerét a későbbiekben széleskörűen alkalmazták az iparban, főleg a petrolkémiában, metanolgyártásban és margaringyártásban, de Sabatiert nem érdekelték eredményei gyakorlati alkalmazásai. Néhány szabadalmat azért beadott, ezek elsősorban a kőolaj alkotóelemeinek hidrogénezésére vonatkoztak. Díjai Paul Sabatier 1912-ben kémiai Nobel-díjban részesült (Victor Grignard-ral megosztva) a nikkelkatalízis felfedezéséért. Kitüntették a Becsületrend parancsnoki fokozatával. 1915-ben megkapta a brit Royal Society Davy-érmét, 1918-ban pedig a Royal-érmet; 1926-ban a brit Királyi Művészeti Társaság Albert-érmét, 1933-ban pedig az amerikai Franklin-érmet. Róla nevezték el a Toulouse-i Egyetem fiókintézményét, az Université Paul Sabatier-t (hivatalos nevén Université Toulouse III - Paul Sabatier). Családja Paul Sabatier nős volt, felesége családneve Herail volt. Négy lánya született, egyikük a neves olasz vegyészhez, Emilio Pomilióhoz ment férjhez. Szabad idejében művészetekkel és kertészkedéssel foglalkozott. Paul Sabatier 1941. augusztus 14-én halt meg Toulouse-ban, 86 évesen. Alsósztamora Alsósztamora, 1904-ig Németsztamora (románul: Stamora Germană, németül: Deutschstamora) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Nevének eredete Neve szláv eredetű. 1808-ban még Tót-Sztamora néven említették, nevének előtagja a szlovákok el- és a németek beköltözésével változott meg. Fekvése Temesvártól 57 kilométerre délre, a szerb határon fekvő sakktábla alaprajzú település. Népesség Etnikai és vallási megoszlás 1880-ban 1305 lakosából 1229 volt német anyanyelvű és 1286 római katolikus vallású. 2002-ben 892 lakosából 731 volt román, 62 cigány, 56 magyar, 23 német és 14 szerb nemzetiségű; 758 ortodox és 128 római katolikus vallású. Története A Malenicza család telepítette 1789-ben Temes vármegyében, lutheránus szlovák lakossággal. Malenicza Péter helyben telepedett le és 1802-ben kb. hétszáz római katolikus német telepest költöztetett be Zichyfalváról, Moravicáról, Szakálházáról, Lovrinból, Bogárosról, Grabácról, Vértesacsáról, Vértesboglárról, Vérteskozmáról és más falvakból. A szlovákokat Malenicza elkergette a faluból, ezután Szemlakra, Buttyinba, Klopódiára és Nagylakra költöztek. Az általuk épített imaház és iskola miatt beperelték az új telepeseket, és a bíróság végül kifizettette ezek értékét a németekkel. 1811-ben alapították római katolikus plébániáját. 1853-tól postaállomás működött itt, a Temesvár és Pancsova közötti út mellett. Jelentősége megnőtt a vasút 1858-as kiépítése után, ugyanis Moravicával közös vasútállomása volt Detta és Versec között az egyetlen, amelyet árufelrakodásra is alkalmassá tettek. 1886-ban hengermalom épült a faluban, amelynek hengerszéke egészen 1975-ig működött. 1891-ben megalakult a Német-Sztamorai Takarékpénztár (Deutschstamoraer Sparkasse), 1897-ben a Németsztamorai Takarék- és Önsegélyező Egylet. Lakói 1900 körül nagyjából nyolcszáz kataszteri holdat béreltek a dentai és hatszázat a kisgáji határban, a község pedig kétszáz holdat birtokolt a moravicai határban (Kormospuszta) és 472-t a dentaiban (Sminek-Flur). Utóbbit az 1924-es romániai földreform román háborús veteránok között osztotta szét. 1920-ban maga a falu Romániához került, határából azonban ötszáz holdat a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatoltak. 1944–45 telén a front elől elmenekült sváb lakosság helyére ötszáz román telepes és több magyar család költözött be. Ők részben a környező falvak lakói, részben besszarábiai menekültek voltak. A svábok egy része helyben maradt, más részük visszatért. Az elmenekültek nagy része jugoszláv illetve szovjet táborokba került, sokukat szerb partizánok ölték meg. A 20. század végén maradék sváb lakossága nyugatra távozott. Nevezetességek A 187. számú, emeletes épület (helyi német nevén a „Stockhohes Haus”) a Malenicza család udvarházaként 1833-ban épült. Római katolikus templomát 1859-ben Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelték fel. 1931-ben leégett, később újraépült. 1969-es magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) Az 1969-es magyar férfi kézilabda-bajnokság a tizenkilencedik kézilabda-bajnokság volt. Tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. A Győri Vasas ETO új neve Rába ETO lett. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Zsigmond Aranka Zsigmond Aranka (Nagybacon, 1948. február 26. –) festő, textilművész. Életútja 1962 és 1967 között a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Líceumban tanult, ahol tanárai Piskolti G., Nagy Pál és Bordy András volt. 1967 és 1973 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Szentimrei Judit, Bene József és Doina Hordovan tanították. Ezután a székelyudvarhelyi Művészeti Iskolában, majd 1981-től a Pedagógiai Líceumban tanított festészetet. 1985-ben Székesfehérvárra költözött, itt rajztanárként dolgozott. A Székesfehérvári Művészek Társaságának tagja. Díjak, elismerések 1996: Fehérvári Művészek díja; "Új Atlantisz" ajkai társaság díja, Magyarpolány. Egyéni kiállítások 1973 • Művelődési Ház, Székelyudvarhely • Megyei Múzeum, Sepsiszentgyörgy 1974 • Igazság szerkesztősége, Kolozsvár • Korunk Galéria, Kolozsvár • Fő utcai Galéria, Csíkszereda 1975 • Új Élet szerkesztősége, Marosvásárhely • Korunk Galéria, Kolozsvár (kat.) 1991 • Püski Galéria, Székesfehérvár 1992 • Városi Könyvtár, Agárd 1994 • Gárdonyi Városi Galéria 1997 • MKB Bank Képtára, Székesfehérvár 1998 • Pelikán Galéria [Bak Áronnal], Székesfehérvár 1999 • Amalthea Galéria, Verőce. Válogatott csoportos kiállítások 1973-81 • Csíkszereda 1974 • Egervári művésztelep, Művelődési Ház, Zalaegerszeg • Művelődési Ház, Kovászna (RO) • Városi Múzeum, Kézdivásárhely (RO) 1979 • Országos Képzőművészeti Tárlat, Brassó 1986, 1989, 1991 • Fejér Megyei Őszi Tárlat, Uitz Terem, Dunaújváros 1987, 1990 • VI. Dunántúli Tárlat, Megyei Múzeum, Kaposvár 1987, 1988 • Fejér Megyei Őszi Tárlat, Székesfehérvár 1992, 1994 • Székesfehérvári Művészek Társasága, Budapesti Art Expo '94, Hungexpo 1995 • Gallery 27, Somerset (USA) 1996 • Székesfehérvári Művészek kiállítása, Sepsiszentgyörgy • Galerie Kunst Treff, Bécs 1997 • Millecentenáriumi kiállítás, Pelikán Galéria, Székesfehérvár 1997 • Székesfehérvári Művészek kiállítása, Sepsiszentgyörgy • Textil-Tér Kiállítás, Romkert, Budai Vár, Budapest 1998, 2000 • 1. Nemzetközi Zászlóbiennálé, Szombathelyi Képtár, Szombathely 2000 • I. Országos Szalagkiállítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely. Művek közgyűjteményekben Kézdivásárhelyi Múzeum, Kézdivásárhely • Nemzeti Múzeum, Bukarest • Székelykeresztúri Múzeum, Székelykeresztúr • Székelyudvarhelyi Múzeum, Székelyudvarhely • Városi Tanács, Székesfehérvár. Köztéri művei faliszőnyeg (gobelin, 1974, Sepsiszentgyörgy, Bodok Szálló) faliszőnyeg (kétnyüstös gyapjú, 1975, Székelyudvarhely, Korunk Galéria) faliszőnyeg (kétnyüstös gyapjú, 1992, Székesfehérvár, Tóparti Gimnázium) olajfestmény (1994, Agárd, Chernel I. Általános Iskola) Gustav Mráz Gustav Mráz (1934. szeptember 11. –) csehszlovák válogatott labdarúgó. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1958-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Az KEK társgólkirálya (1): 1964–65 (5 gól) Nagymodró Nagymodró (szlovákul Modrová) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Fekvése Vágújhelytől 17 km-re délkeletre fekszik. Története A falu Szent Mihály temploma és Pál nevű papja az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepel. A települést ezt követően 1348-ban "Madro" néven említik, Temetvény várának tartozéka volt. 1452-ben szerepel először "Nagmodro" néven. 1524-ben II. Lajos király az uradalom részeként a Thurzó családnak adta. 1530-ban egy török támadásban a falut felégették. A 16. század közepén lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Thurzók kihaltával több nemesi család birtoka lett. 1660-ban lakói rekatolizáltak, újra kezdte működését a katolikus plébánia. 1664-ben a falu rövid időre török uralom alá került. 1695-ben említik e község első iskoláját. A község anyakönyveit 1705-ben kezdték vezetni. 1715-ben pincészete, 10 jobbágy és 14 zsellér háztartása létezett. 1720-ban a Sándor család birtoka lett. 1753-ban 26 család lakta. A község urbáriuma 1769-ben kelt. 1787-ben 41 házában 239 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 340 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. 1836-ban kolerajárvány pusztított. Vályi András szerint "Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé." Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz." 1887-ben iskolája leégett. A század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1921-ben a nagybirtokok egy részét a földreform során felosztották. 1946-ban megindult a buszközlekedés. Népessége 1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 512 lakosából 500 szlovák volt. 2011-ben 517 lakosából 500 szlovák. Nevezetességei A modrói cseppkőbarlang, a Vágmente legnagyobb barlangja a falutól északnyugatra található. 1991 -ben fedezték fel. 570 m magasan fekszik és 45 m mély. Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1175 -ben állt. Tornya a 18. században épült. Jette Jette (franciául: ˈ��t, hollandul: ˈj�t�) egyike a belgiumi Brüsszel fővárosi régiót alkotó 19 kerületnek. 2010-ben lakossága 46818 fő volt, területe 5,04 km², népsűrűsége 9289 fő/km². A kerület elsősorban lakóövezet, főleg családi házak találhatók itt. A kerület északnyugati része kevésbé beépített, több zöldterület található itt, mint a központban. A Brüsszeli Szabadegyetem holland tannyelvű része, a Vrije Universiteit Brussel a kerületben helyezte el az orvostudományi tanszéket és az egyetemi kórházat, bár az egyetem többi épülete Ixelles-ben található. Földrajzi elhelyezkedése Jette kerület a Brüsszeli Régió északnyugati részén található, szomszédai nyugat-délnyugaton Ganshoren, keleten Brüsszel, délkeleten Sint-Jans-Molenbeek/Molenbeek-Saint-Jean, míg délen egy kis területen Koekelberg. Északon a Flamand-Brabant tartományhoz tartozó Wemmel és Zellik települések határolják. Története Jette területén újkőkorszaki kőszerszámok maradványait, illetve gallo-román villa maradványait tárták fel. Az első templomot Szt. Péternek dedikálták. A középkor során a térség a Brabanti Hercegség része volt, a herceg védnökségével alapította 1095-ben Cambrai püspöke a dieleghemi apátságot. 1140-ben az apátság a premontrei rendhez csatlakozott. A 13. századtól fogva az apátság a település területének felét közvetlenül birtokolta és a maradék gazdasági-szociális életében is nagy szerepet játszott. Jette a 17. századig Merchtem település része volt, amikor a németalföldi kormányzók, Izabella infánsnő és Albert főherceg pénzügyminisztere megszerezte és felújíttatta a szomszédos Ganshorenben található Rivieren kastélyt. 1654-ben a miniszter fia bárói címet kapott, majd öt évvel később gróffá emelték, a grófi birtok pedig magában foglalta Jette-ét és a környező falvakat. 1794-ben a francia forradalmi hadsereg elfoglalta a környéket, Jette-ét önálló városnak nyilvánították, az apátságot viszont feloszlatták és a szerzeteseket 1796-ban elkergették. A következő évben az apátság legtöbb épületét megsemmisítették, csak az apát palotája maradt épen. 1841-ben Ganshoren, amely korábban Jette része volt, önállósodott. Ezt követően Jette lassanként elvesztette önálló arculatát és Brüsszel egyik külvárosává fejlődött. Népessége 1900-ban 10000 fő volt, 2010-re meghaladta a 46000 főt. Látnivalók A városháza épülete Jules Van Ysendyck remekműve, építését a 20. század első éveiben fejezték be. A dieleghemi apátság egyetlen megmaradt épületét, az apát palotáját történelmi múzeummá alakították át. A kerület régi sörözői és sörfőzői aránylag sokáig működtek, csakúgy, mint az itt található kovácsműhely, amely 1960-ig üzemelt. A René Magritte múzeumot abban a házban alakították ki, ahol a művész 24 évig élt és alkotott. A Szt. Péter-templom a Mercier bíboros téren található Maison du Peuple A Maison du Peuple (francia) vagy Volkshuis (holland), jelentése "A nép háza", volt a híres belga építész, Victor Horta egyik legnagyszabásúbb alkotása, amelyet a Belga Munkáspárt felkérésére az Émile Vandervelde téren emeltek. Horta a meglehetősen szabálytalan építési telek ellenére, amely egy kör alakú tér mellett, lejtős terepen volt, olyan épületet tudott tervezni, amely maximálisan kihasználta a rendelkezésre álló helyet. Az épületben helyet kaptak irodák, kávézók, üzletek, találkahelyek és egy táncterem. Az épületet úttörő módon jórészt öntöttvasból készült - több, mint 600 tonnát használtak fel. 15 munkás dolgozott 18 hónapig az épület vasszerkezetének elkészítésén, Horta több, mint 8500 m² tervrajzai alapján. Az 1899-ben átadott épületet sokan mesterművének tartották és mivel téglából, vasból és üvegből építette, a modern építészet egyik példája volt- Azonban az épületet 1965-ben a jette-i önkormányzat, több mint 700 nemzetközi építész tiltakozása ellenére lebontotta. A tervek szerint egy új helyszínen felépítették volna, az épület darabjait ezért megszámozták és egy tervureni raktárba szállították. Az 1980-as években a jette-i önkormányzat nagyszabású vállalkozásba fogott: a "Parc Roi Baudouin" park magában foglalta volna a Laarbeek és Poelbosch erdőket és a parkban felépítettek volna egy pavilont Horta stílusában, a lebontott épület darabjainak felhasználásával. Ezért az épület egyes részeit visszavásárolták és a leendő park helyén, a szabad ég alatt tárolták. Miután kikerültek a raktárból, az öntöttvas darabok rohamosan rozsdásodni kezdtek, viszont a projekt pénzügyi nehézségekbe ütközött és késett a park kialakítása. A botrány akkor robbant ki, amikor egy csaló az épületmaradványok tulajdonosának adta ki magát és a vasszerkezet egy részét ócskavasként eladta. 1988-ban a Maison du people maradványait felajánlották Gent városának, Horta szülővárosának. 1991-re az épület részeit összeállították a Flanders Technology kiállítás részeként. Azonban Gent városának sem volt elegendő pénze, hogy az épületet újjáépítése, ezért a maradványokat a "Fondation des Monuments et Sites" alapítványnak adták át, hogy Antwerpenben egy pavilon építéséhez felhasználják. Antwerpen pályázatot írt ki a maradványok hasznosítására, amelyet a Palm sörfőzde nyert meg: a "Horta Grand Café" nevű épület Willy Verstraete építész munkája, aki többek között a flamand parlament épületét is tervezte. A Horta Café 2000-ben nyílt meg, és a Maison du Peuple'1 maradványai ma a "Salle Art Nouveau" termet díszítik. Horta épülete helyén 1966-ban egy jellegtelen toronyházat építettek. Híres emberek A kerületben született vagy élt: René Magritte , szürrealista festő (1898–1967) Jean Roba, képregényíró , Boule et Bill megalkotója (1930–2006) François Narmon (szül. 1934), üzletember Thomas Chatelle, labdarúgó (szül. 1981) Halte du Bruel Halte du Bruel vasútállomás Franciaországban, Esclanèdes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Monastier-La Bastide-Saint-Laurent-les-Bains-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Chanac Gare de Barjac Český Rudolec Český Rudolec település Csehországban, a Jindřichův Hradec-i járásban. Český Rudolec Heřmaneč, Cizkrajov, Dačice, Staré Město pod Landštejnem, Volfířov, Nová Bystřice, Kunžak, Slavonice és Peč településekkel határos. Lakosainak száma 920 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Miribel (Ain) Miribel egy település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 9574 fő (2015). Miribel Mionnay, Neyron, Saint-Maurice-de-Beynost, Tramoyes, Cailloux-sur-Fontaines, Vaulx-en-Velin, Décines-Charpieu, Rillieux-la-Pape és Meyzieu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mosel A Mosel (franciául Moselle, hollandul Moezel) folyó Franciaország, Luxemburg és Németország területén, a Rajna bal oldali mellékfolyója. Nevének eredete Neve a latin Mosella szóból származik, jelentése „kicsi Maas”. Földrajzi adatok A folyó Franciaországban, a Vogézekben ered Lotaringia és Elzász határán 715 méter magasan. Átfolyik az egyik legnagyobb francia iparvidéken (Nancy-Metz), érinti Luxemburgot, és északkeleti irányba folyva Koblenz városnál torkollik a Rajnába. A hossza 544 km, vízgyűjtő területe 28 286 km², míg átlagos vízhozama 428 m³ másodpercenként. A Mosel fontos hajóút. A felújított medret 18 zsilippel 1967-ben adták át. Azóta 3000 tonna teherbírású hajók is közlekedhetnek a folyón. Jelentősebb városok a Mosel mentén: Épinal, Toul, Metz, Remich, Trier és Koblenz. Mellékfolyói a Moselotte, Vologne, Madon, Meurthe, Rupt de Mad, Seille, Orne, Fensch, Gander, Sûre, Syre, Laafbaach, Leiteschbaach, Rouderbaach, Gehaansbaach, Kelsbaach, Donverbaach, Aalbaach, Kurlerbaach, Duelemerbaach, Saar, Sauer, Ruwer, Kyll, Salm, Lieser és az Alf. Cshollima-szobor A Cshollima-szobor (koreaiul: �����, Cshollima tongszang) Észak-Korea fővárosában, Phenjanban található. A cshollima egy pegazushoz hasonló mondabeli lény a kelet-ázsiai kultúrában. A neve kínaiul Csienlima (Qianlima), japánul pedig Szenrima. Mindhárom elnevezés eredeti jelentése: „ezer li-s ló”. A „li” egy kelet-ázsiai mértékegység, 500 méternek felel meg. Az észak-koreai labdarúgó-válogatott erről a mitikus lényről kapta a becenevét. Számos más, észak-koreai program viseli a nevét, mint például a Cshollima mozgalom, ami Észak-Korea gyors fejlesztésére irányult, hasonlóan, mint a kínai Nagy ugrás politikai program. Története A koreai háború után az ország romokban hevert, és az újjáépítéshez szükség volt a nép bátorítására. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy a mitikus lényt újra „divatba hozták”. A cshollima-szobor, és maga a lény is újjápítésének szimbóluma lett. Számos hasonló, cshollimát ábrázoló emlékmű található még Phenjanban. Az észak-koreaiak elmondása szerint a szobor a hősiességet, a "koreai nép állandó harci szellemét", a fejlődés, és az újítások gyorsaságát jelképezi, ami olyan gyorsan halad, akár a mondabeli lény. A Manszude tetején álló szobor építése 1961. április 15-én fejeződött be. A bronzból készült szobor magassága 14 méter, hossza 16 méter. Az álvány magassága 32 méter, így a szobor teljes magassága álvánnyal együtt 46 méter. Moselotte A Moselotte folyó Franciaország területén, a Mosel jobb oldali mellékfolyója. Földrajzi adatok Vosges megyében a Vogézekban ered 1280 méter magasan, és Remiremont-nál, szintén Vosges megyében torkollik a Moselba. Hossza 47,5 km, vízgyűjtő területe 357 km². Átlagos vízhozama 14 m³ másodpercenként. Mellékfolyói a Chajoux, Xoulces, Ventron, Bouchot, és Cleurie. Megyék és városok a folyó mentén Vosges : La Bresse, Cornimont, Saulxures-sur-Moselotte, Thiéfosse, Vagney és Remiremont Bolívia az 1980. évi téli olimpiai játékokon Bolívia az egyesült államokbeli Lake Placidben megrendezett 1980. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Bolívia 24 év eltelte után először szerepelt újra a téli olimpiai játékokon. Bescheid (Hunsrück) Bescheid település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 406 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: München–Regensburg-vasútvonal A München–Regensburg-vasútvonal egy normál nyomtávolságú, kétvágányú 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Németországban München és Regensburg között. A vasútvonal hossza 138,1 km, engedélyezett sebesség 80–160 km/h. A vonalon a müncheni S-Bahn S1-es járata is közlekedik München és Freising között. A vasútvonalat a Königlich privilegirte Actiengesellschaft der bayerischen Ostbahnen építette, a teljes vonal n 1859. december 12-ig lett kész. München és Freising között 1925. szeptember 28-ig, Landshutig 1925. október 3-ig, Neufahrnig 1926. október 1-jéig, majd Regensburgig 1927. május 10-ig lett villamosítva. Szilassy Ibolya Szilassy Ibolya (Budapest, 1916. június 16. – Győr, 1973. május 29.) színésznő, Máriáss József felesége, Máriáss Melinda édesanyja. Életpálya 1938-ban végezte el a Színiakadémiát. Eleinte Kecskeméten játszott, majd tíz évig élt Bulgáriában. 1948-ban tért haza, innentől fogva egészen haláláig a győri Kisfaludy Színháznak volt a tagja. 1953-tól 1958-ig dolgozott a Magyar Rádió győri stúdiójának bemondójaként. Filmjei Sziget a szárazföldön (1969) A mi Földünk (1959) Dormagen Dormagen Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália területén található, közép méretű város. Vegyipara jelentős. A Rajna folyó mellett van Zons városa, ami 1373-1400 körül lett megalapítva. Friedrich von Saarwerden lépésére alakult meg a település. Dormagenben található egy erőd is (Schloss Friedestorm). A Knechtsteden Dormagentől nyugati irányban fekszik. Premontrei szerzetesek templomot emeltek Dormagenben az 1100-as években. Krisztus ábrázolás díszíti a szentélynek falát. Esteve Rabat Esteve Rabat Bergada (Barcelona, 1989. május 25. –) spanyol motorversenyző, jelenleg a Moto2-es géposztályának tagja. A sorozatban 2005-ben, szabadkártyásként mutatkozhatott be. Eddigi legjobb eredménye három harmadik helyezés. 2014-ben megnyerte a Moto2-es géposztályt a Kalex versenyzőjeként. 2016-tól a királykategóriában versenyez egy Hondával Jack Miller csapattársaként. Teljes MotoGP-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) * Szezon folyamatban. Saint-Mandrier-sur-Mer Saint-Mandrier-sur-Mer település Franciaországban, Var megyében. Lakosainak száma 5787 fő (2015). Saint-Mandrier-sur-Mer La Seyne-sur-Mer községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Trenel megye Trenel egy megye Argentína középső részén, La Pampa tartományban. Székhelye Trenel. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Demény Lajos Demény Lajos írói álnevei Enyedi Lajos, Erdélyi Lajos (Kisfülpös, 1926. október 6. – Bukarest, 2010. november 19.) romániai magyar történész, művelődéstörténész, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A székely művelődéstörténet neves kutatója. Élete és munkássága Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban, illetve a szászrégeni és marosvásárhelyi tanítóképzőben végezte. Utána a Bolyai Tudományegyetemen, majd Szverdlovszkban és Leningrádban tanult, ez utóbbi helyen 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. Ezt követően Bukarestben 1959-ig a pártfőiskola tanáraként dolgozott, 1959-1963 között az Akadémiai Könyvkiadó szerkesztője volt. 1964-től a Nicolae Iorga Történettudományi Intézet, 1971-től Iorga-intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya főkutatójaként tevékenykedett. Az ő kezdeményezésre indult el az intézetben a Székely Oklevéltár új sorozata. Tagja a Revista de Istorie, Studii și Materiale de Istorie Medie illetve a Magazinul Istoric szerkesztőbizottságának. Alapító tagja az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. 1989 után rövid ideig politikai téren is tevékenykedett. 2009-től haláláig a Bukaresti Tudományos Műhely elnöke volt. Kutatási területe a 15. –18. századi művelődéstörténet, illetve ugyanezen korszak parasztmegmozdulásai. Köszöntése 75. születésnapja alkalmából pályatársai emlékkönyvet adtak ki tiszteletére: Demény Lajos-emlékkönyv (Historia manet. Bukarest, 2001). Díjai, kitüntetései A Román Akadémia Nicolae Bălcescu-díja, 1978 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje , 1997 József Attila Tudományegyetem díszdoktora Báthory-díj (2008) Művei Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés , 1960 Răscoala seimenilor sau răscoala populară? , 1968 Relațiile politice ale Angliei cu Moldova, Țara Românească și Transilvania în secolele XVI-XVIII (Paul Cernovodeanuval), 1974 Székely felkelések a XVI. század második felében , 1976 A székelyek és Mihály vajda. 1593-1601 , 1977 Paraszttábor Bábolnán , 1977 Carte, tipar și sociatate la români în secolul al XVI-lea (feleségével, Demény Lídiával közösen), 1986 Parasztfelkelés Erdélyben 1437-1438, 1987 Serious Sam 2 A Serious Sam 2 egy Sci-fi témájú, sok humorral, és filmek, más játékok paródiáival kevert FPS, amit a horvát Croteam készített el 2005-re. A történet a játék szerint Serious Sam ismét Sirius felé tartott egy rakétával. Eközben a Siriusi Nagy Tanács tagjai (Rolanda, Jebediah és Rajiv) rájönnek, hogy Sam a kiválasztott. A kiválasztott, aki megmentheti az univerzumot Mentaltól. Kiteleportálták Samet a rakétából. Elmagyarázták neki, hogy van egy medál, amit öt darabra törtek. A darabokat öt különböző bolygón őrzik. A medál azért fontos, mert sebezhetővé teheti Mentalt. Sam leteleportálódott az M'digbo nevű bolygóra, ahol a békés Simba faj lakik. A simbák törzsfőnöke elmondta Samnek, hogy a medál darab nincs nála, mert Kwongo ellopta és a simba sámán emiatt elvarázsolta Kwongót. A Sámán most be van börtönözve egy bizonyos Ursul nevű városban. Sam elment oda és kiszabadította a Sámánt, aki elvezette Samet a szertartás arénába. A Sámán megidézte Kwongót, aki egy hatalmas majom volt. Sam és a simbák együttes erővel legyőzték Kwongót. Megvolt az első darab. A tanács tovább teleportálta Samet a következő bolygóra. A következő bolygó neve: Magnor, egy mocsaras bolygó. A Zixie nevű faj a fák tetején él. A medál darab az egyik fatelepen volt, de ZumZum, egy óriás-méh ellopta. Sam követte őt az óriások földjére, ahol megküzdött vele és megszerezte a darabot. A harmadik bolygó Chi-Fang, ahol kínaiszerű lények, a chiChek élnek. Chan hercegnek éppen születésnapja volt. Annyira szeretett enni, hogy még a medál darabot is megette. Chan herceg olyan kövér volt, hogy a töltények eltűntek a hájas testében. De a füle nagyon érzékeny volt. Sam megkongatott egy gongot és erre Chan szétrobbant. A helyén pedig ott volt a medál darab. Sam visszakerült a tanácshoz, akik tovább küldték őt. A negyedik bolygón élnek Sam jól ismert ellenségei, a kleerek. A kleerek régen boldogan éltek a bolygón, míg Mental rá nem dobott egy jókora napalm-bombát. Később egy varázslattal újraélesztette a kleereket. A kleerek most Mentalt szolgálják. A medál darab Kleerofski varázslónál volt. Sam átvergődött a kleereken, megtalálta Kleerofskit és megölte őt. A tanács leteleportálta Samet a következő helyszínre. Az ötödik Ellenier bolygó volt, a mesebolygó. Az elvianok sikeresen őrizték a medált, amíg Cecil a sárkány meg nem szerezte. Sam megkereste a királyi palotát, éppen akkor rabolta el Cecil a hercegnőt. A király megbízta Samet, hogy hozza vissza a hercegnőt. Sam egy légdeszka segítségével követte Cecil-t és eljutott a lebegő szigetekre. Ott tovább követte Cecil-t. Amikor utolérte furcsa dolog történt. Cecil észre vette, hogy a hercegnő nagyon csúnya. Oda akarta adni Samnek. Samnek se kellett a csúnyaság. A sárkány kitalálta, hogy küzdjenek meg és a vesztesnek kell elvinnie a hercegnőt. Sam győzött, aztán felajánlott a sárkánynak egy alkut. Cecil elfogadta az alkut és átadta a medál darabot Samnek, Sam pedig elvitte a hercegnőt a királyhoz. Meg volt mind az öt darab. Már csak el kellett jutni Siriusra. Sajnos Siriust egy erős pajzs védte, amit csak a Sirius holdján, a Kronoron lévő ágyúval lehet megszüntetni. Samnek meg kellett küzdenie Hugoval, Mental legerősebb robotjával, hogy beindíthassa az ágyút. Ezután könnyedén átrepült a nyitott pajzson, de a szövetséges erők (ezalatt simbákat, zixieket, elvianokat és chiCheket kell érteni) már nem jutottak át a pajzson. Ahhoz, hogy átjussanak, vagy újra kéne tölteni az ágyút, vagy Samnek kéne felrobbantania belülről a pajzsgenerátort. Sam már majdnem bejutott a pajzs generátorhoz, amikor elkapták és berakták egy "Fuss az életedért" nevű TV vetélkedőbe. Az ágyú újratöltött és a szövetséges erőknek hála Sam eljutott Mental Főhadiszállásához, ami egy hatalmas háromszögű épület volt. Legyőzte a hatalmas védelmét és bejutott. Bent úgy tűnt, hogy Mentalnak annyi, de ekkor kiderült, hogy elmenekült. Helyszínek A játék hat bolygón és egy holdon játszódik: M'digbo: Dzsungel Folyótánc M'keke falu Út Ursulba Ursul külvárosa Kukulele börtön Ursul kertjei Kwongo Magnor: Halálerdő Elhagyatott terület Branchester Fatelep Óriás szeméttelep ZumZum Chi-Fang: Hong-Pong A szerencse kerekei Chanolin termei Chanolin temploma Chan herceg Kleer: Kipusztult vidék Halálos kanyon Csontudvar Kleerofski gróf Ellenier: Greendale Kikötés Kingsburg Királyi csatorna Sziklakastély Lebegő szigetek Cecil Kronor: 5100-as körzet Parancsnoki központ Fagy Fagy bázis Hugo Sirius: Siriusopolis külvárosa Pajzsgenerátor Légy gyors, vagy meghalsz! Isten hozott a dzsungelben! Ugorj a tűzbe! Siriusopolisi belváros Mental intézete Fegyverek "Csontmetsző" P-Lah Láncfűrész Mk. 2 "Az Áthatoló" Magnum Cobra replica, 0.44 "ZapGun" Hidroplazmatikus Kézifegyver Autó-újratöltő vadászpuska Lefűrészelt dupla csövű 12-es kaliberű vadászpuska Komoly (Serious) UZI - Suzzi XM214-A minigun XPML30-as rakétavető MK4-es gránátvető XL 808-as hidroplazmatikus puska RAPTOR 2-es mesterlövészpuska Clawdavic Cacadoos Vulgaris Komoly bomba SBC ágyú v2.0 RB-45 "A ROMBO" Kézigránátok Ellenfelek Lefejezett Kamikaze Rhino cyberjáték Zombi tőzsdeügynök Zombi katona Kentaur Kleer csontváz Repülő kleer Vegyes kleer Hárpia Harcművész zombi A primitív Tank biomechanoid Bika katona A tábornok Futballjátékos Yagoda, a boszorkány Boszorkány üsttel Harcművész mester Iszap-csiga a Rigil Kentaurusról T-mech, az ideges csirke Albínó küklopsz SF röfögő ork Sárga Piros Kék Pokoli csaj Cerberus Tüskés buldog Marcel, a bohóc Onan, a könyvtáros Pók mechanoid Lebegő Skorpió katona Levitaló Megidéző Kaktusz Görgolyó Automata plazmatorony Automata rakétatorony Főellenfelek: Kwongo ZumZum Chan herceg Kleerofski Cecil Hugo Mental főhadiszállása Járművek (Megjegyzés: a járművek közül a legtöbb ellenségként is feltűnik) Velociraptor Vulgaris HAM-Z-rr314-es görgolyó XZ - 808-as "hasító csészealj" CR - 181-es "Barracuda" Kísérleti "Sirály AF-29" vadászgép Gyalogsági "Kozak aHa-C64" harci helikopter Haditengerészeti mindenre jó "Fatso XP-1" vadászgép APC 404 "A cápa" szállítóhajó Simba bombázó Lövegtornyok Gépfegyvertorony Plazmaágyútorony Kalózágyútorony Íjtorony Füles kosbor A füles kosbor (Orchis mascula) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A füles kosbor Európa és Délnyugat-Ázsia nagy részén őshonos; elterjedési területe Írországtól Iránig tart. Vad állományai még megtalálhatóak Északnyugat-Afrikában és a Közel-Keleten is. A Börzsönyben és a Bükk-vidéken is megtalálható növényfaj. Alfajai Orchis mascula subsp. ichnusae Corrias, Boll. Soc. Sarda Sci. Nat. 21: 403 (1982) Orchis mascula subsp. laxifloriformis Rivas Goday & B.Rodr., Anales Jard. Bot. Madrid 5: 377 (1946) Orchis mascula subsp. mascula Orchis mascula subsp. scopulorum (Summerh.) H.Sund. ex H.Kretzschmar, Eccarius & H.Dietr., Orchid Gen. Anacamptis Orchis Neotinea: 308 (2007) Orchis mascula subsp. speciosa (Mutel) Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. 1(2): 347 (1909) Megjelenése A füles kosbor nyúlánk szárú, 20-40, néha 60 centiméter magas, felső részén vöröses színű növény. Lándzsás vagy keskeny, hosszúkás alsó levelei bíborvörös rajzolatúak, a felsők szárölelők. A virágzat 10-15 centiméter hosszú és sokvirágú. A virágzati fellevelek hártyásak, bíborvörösek és olyan hosszúak, mint a magház. A virágok rózsa- vagy bíborszínűek, szaguk a macska vizeletére emlékeztet. A lepellevek kihegyezettek, csak a három belső hajlik össze sisakká, a két külső szétáll. A mézajak világosabb színű, sötét foltokkal, mélyen háromhasábú, rojtos szélű, aprón bársonyos szőrrel. A sarkantyú jól fejlett, többnyire felálló és olyan hosszú, mint a magház. Életmódja A füles kosbor nyirkos hegyi rétek, törpecserjések és napfényes lomberdők lakója. Üde vagy közepesen száraz, tápanyagban és bázisokban gazdag törmelék- és vályogtalajokon nő, 2600 méter magasságig. A virágzási ideje április-június között van. Hibridek A Pilisben előfordult már a sápadt kosborral (O. pallens) alkotott hibridje az O.×kisslingii. Sophie Ferguson Sophie Ferguson (Sydney, 1986. március 19. –) ausztrál teniszezőnő. 2002-ben kezdte profi pályafutását, eddig két egyéni és egy páros ITF-tornát nyert meg. Legjobb egyéni világranglista-helyezése százötvenkilencedik volt, ezt 2007 októberében érte el. Vászló Vászló (románul: Vaslui), város Romániában, az ország keleti részében, Vaslui megye központja. Történelme A Duna felől Halicsba vezető, régi kereskedelmi út mellett fekvő települést valószínűleg magyarok alapították. Először 1435-ben, I. Illés moldvai trónra kerülésekor említik. Vászló vámszedési joggal rendelkező, pihenő és piachely volt. 1439 és 1440 között a tatárok csapásai óriási pusztítást okoztak a településen. 1470-ben III. István moldvai fejedelem is itt lakott udvartartásával együtt. 1475-ben Vászló település környékén III. István moldvai fejedelem legyőzte a törököket. Ez egy fontos mozzanat volt az európai törökellenes harcokban. A városban a második világháború során haláltáborok léteztek. A kommunista időszakban a város fontos ipari központtá vált, mára azonban fontosságát elveszítette és fejlődésben lemaradt. Nevezetességek Keresztelő Szent János templom - 1490 -ben, Ștefan cel Mare fejedelem uralkodásának idején épült. 1820 körül újították fel. Falfestése 1894 -ben készült. Szerkezeti megoldása a moldvai hagyományokat követi. Fejedelmi lakóház romjai - A 15. századi épület maradványa Ștefan cel Mare udvartartásának színhelye volt. Hirboanca-erdő - Vászlótól 5 km-rel északra fekvő Hirboanca-erdő természetvédelmi terület. Cumulonimbus A zivatarfelhő (Cumulonimbus, nemzetközi jele: Cb) függőleges felépítésű, sűrű felhő, melyből jelentős mennyiségű csapadék: záporeső, jégeső, télen hó eshet. Magassága elérheti a 12, kivételes esetben a 18 kilométert is, azaz felnyúlhat a sztratoszférába, míg alapja 2000 méter alatt található. Belsejében a függőleges áramlatok sebessége elérheti az óránkénti 100 kilométeres sebességet is. Alsóbb részein a légnedvességből kicsapódott vízcseppekből áll, de az igazán magas zivatarfelhők fölső részén ez megfagy, és jégszemcsék keletkeznek, ezek, ha csökken a föláramlás, csapadékként jégesőt, vagy ha esés közben megolvadnak, esőt hoznak létre. A zivatarfelhő elsősorban nyáron jön létre, helyi jelenségként a gomolyfelhők további növekedésével, de létrejöhet hidegfrontok előtt is (ritkán, amikor a markáns hidegfront enyhe időjárásra következik, télen is). Tetején gyakran jelenik meg egy többé-kevésbé kifejlett üllő, melyet a magassági szelek messze sodorhatnak. Különleges változata a szupercella (cbpower) amely több órán át fennáll, heves jelenségeket okozva, esetenként tornádót is. Láncokba rendeződhet, ekkor zivatarláncról beszélünk. A zivatarfelhő létrejöttét elősegíti: A nagy mennyiségű légnedvesség Meleg, instabil levegő Energiaforrás, mely a nedves, meleg levegőt gyors feláramlásra készteti. Tádzsik labdarúgó-válogatott A tádzsik labdarúgó-válogatott (tádzsikul: тими миллии Тоҷикистон, magyar átírásban: timi millii Todzsikiszton) Tádzsikisztán nemzeti csapata, amelyet az tádzsik labdarúgó-szövetség irányít. A Szovjetunió felbomlása utáni első hivatalos mérkőzésüket Üzbegisztán ellen játszották 1992. június 17-én. Nem indultak a világbajnoki selejtezőkben egészen az 1998-as franciaországi világbajnokságig. Világbajnoki szereplés 1930 - 1994 : Nem indult, Szovjetunió része volt 1998 : Nem jutott be 2002 : Nem jutott be 2006 : Nem jutott be 2010 : Nem jutott be 2014 : Nem jutott be 2018 : Nem jutott be Ázsia-kupa-szereplés 1956 - 1992 : Nem indult, Szovjetunió része volt 1996 : Nem jutott be 2000 : Nem jutott be 2004 : Nem jutott be 2007 : Nem indult 2011 : Nem jutott be 2015 : Nem jutott be Játékosok Híresebb játékosok Rasid Rahimov Mukszin Muhamadijev Szergej Mandreko Arszen Avakov Suhrat Mamadzanov Tohirjon Muminov Rahmatullo Fuzajlov Dzsamolidin Ojev Ibrahim Rabimov Black Hat School módszer Thomas Lin Yun 1986-ban, Kaliforniában, az általa alapított Black Sect Tantric Buddhism egyház égisze alatt kidolgozott egy egyszerű, közérthető - és ezáltal könnyen népszerűsíthető - módszert. A hagyományos feng shui alapelveket ötvözte különféle ezoterikus, tantrikus, konfúciánus, buddhista eszmékkel, valamint népi bölcsességgel és modern pszichológiai elméletekkel. Magyar forrásokban BHS (Black Hat School) módszer, Black Sect iskola, háromajtós módszer vagy bágua-módszer néven ismert. Bagua-térkép A Lin Jün (Lin Yun) professzor által átdolgozott bagua-térkép (egyszerűsített kínai: ��, pinjin: bāguà, magyar átírás: pakua) segítségével szobánkat, lakóhelyünket nyolc egyenlő részre osztjuk, és az egyes részeket különböző életterületeknek feleltetjük meg. A pakua (bagua) jelentése: pa (bā) = nyolc, kua (guà) = trigram. A térképet úgy kell elhelyezni, hogy az első, vagyis a karrier része a bejárat legyen. Egyes felhasználók nyolcszögletű pakua-térképet (bagua-térképet) alkalmaznak, véleményük szerint a négyzet alakút a kényelem szülte. Megjegyzendő, hogy a hagyományos módszerek nem zárt nyolcszöget használnak, hanem négy, egymást metsző egyenes vonallal osztják fel a vizsgált helyszínt. A részletek iskolánként változnak, de általánosan igaz, hogy az egyes nyolcadokat nem életterületeknek feleltetik meg, illetve az elhelyezést nem a bejárathoz kötik. Az itt vázolt elmélet tehát a fengsujnak csak egy bizonyos megközelítése, nem pedig a több ezer évre visszanyúló kínai hagyomány ismertetése. A hagyományos vagy klasszikus fengsujban (fengshuiban) nincsenek ilyen életterületek. A térkép felosztása: Karrier Barátok, pártfogók, utazás Alkotókészség, gyermekek Szerelem, házasság Hír, hírnév Gazdagság, siker Család, egészség Bölcsesség, tudás Karrier A karrier területére a víz elem tulajdonságai jellemzőek. A pályafutás és az életút megértése miatt használják. A bejáratra esik. Az ősi kínaiak úgy tartották, ez a rész védi meg őket a szellemektől. Az elmélet szerint a karrier területén a pozitív energiaáramlás érdekében ajánlatos rendet tartani, minden felesleges tárgyat elrakni innen. Itt ajánlatos dolgozni. Díszítéséül ajánlott: a szoba vagy lakás használója számára fontos emberek, példaképek, hírességek képei, oklevelek fém vagy sötét színű keretben, vízesések vagy folyók képei, apró díszek, amik szorgalmas állatokat ábrázolnak, akváriumok páratlan számú halakkal, csillogó üvegtárgyak, tükrök, nyugalmat árasztó tárgyak. Kedvezőtlennek számítanak itt a föld elemmel kapcsolatos tárgyak, például a kerámiából készültek, a sárga és más földszínek, és a négyzet alakú dolgok. Barátok, pártfogók, utazás Eleme a fém, ezért itt ilyen jellegű tárgyak ajánlatosak. Berendezésénél a feng suj (feng shui) tanítása szerint fontos, hogy mindig rend legyen. Ajánlottak a fekete, fehér, ezüstös, fémes színű tárgyak, különleges szobrok; a hittel kapcsolatos dolgok, például Krisztus, Buddha, angyalok, szentek, stb. képei; földgömb, atlasz, térképek; úti célokat ábrázoló fotók, festmények és képeslapok; úti emlékek, csengők; barátok, segítőkész emberek fényképe, fényképalbum, barátoktól kapott ajándékok és minden, ami rájuk emlékeztet; vándorló állatok képe, például gólya, fecske stb. Ezen a részen kedvezőtlennek számítanak a csövek. Alkotókészség, gyermekek Eleme a fém. Itt fejezhető ki a kreativitás, és ez a terület erősítendő, ha a szoba lakója gyermeket szeretne. Berendezésénél itt is fontos, hogy rend legyen. Ajánlottak a bronz-, acél-, ezüst-, réz-, arany-, ónjellegű, csillogó tárgyak, mozgó szobrok; csiszolt vagy természetes kristályok, kavicsok, hegyi kövek; gyermekek fotói fémkeretekben a falakon, játékok, minden olyan tárgy, ami az alkotást segíti, a kicsinyeikről gondoskodó állatok, nyúlszobrocskák; fehér, kör alakú tárgyak, kerek óra, sárgaréz csengők, kerek asztalka. Nem ajánlatos tűz jellegű tárgyakkal, berendezni ezt a sarkot; kerülendő a piros szín, és háromszög alak. Szerelem, házasság Eleme a föld, ami a stabilitás jelképe. Ennek a területnek a szerelem és az önismeret az üzenete, mert a helyes önismeret teremti meg a kapcsolatokat, így nem a belőlünk hiányzó részt próbáljuk a társunkkal pótolni. Berendezésénél ajánlottak a föld elemű és föld színű dolgok (sárga, drapp, barna) és a romantikusság jellemző színei (például rózsaszín, barackszín). Ajánlott minden olyan holmi, ami a szoba lakója számára a szerelmet jelképezi; gyertyák, masszázsolajak, pezsgő, az ágy, páros szobrocskák és képek, amik delfinpárt, két galambot, mandarinkacsát stb. ábrázolnak; szívecskék, párnák, puha selymek, bársony, illatszerek, füstölők; romantikát sugalló virágok, különösen azok, melyeknek levele szív alakú. Kedvezőtlennek számítanak a múlt kapcsolatait idéző, illetve a magányosságot sugalló tárgyak, a rendetlenség. Hír, hírnév E terület eleme a tűz. Megalapozza a sikeres vállalkozásokat, és az emberi kapcsolatokat. Segít abban is, hogy ne szoruljunk senki segítségére, és mások is számíthassanak ránk. Berendezése: Rakjunk ide valódi tűzzel égő tárgyakat, ilyenek a gyertyák, mécsesek, kandalló, lámpák stb. Legjellemzőbb színek a narancs és a vörös. Eredményeinket jelző dolgok, és példaképünk fotója is ezen a területen kap jelentős szerepet. Cégünk zászlójával, valamint a nap és a tűz szimbólumok mindegyikével is segíthetjük a terület erősítését. Az ágaskodó ló, a kakas, a szorgos méhecske is jellemző lehet, esetleg szikrázó csillagok kivilágítva a falakon vagy a mennyezeten. Amik kedvezőtlenül hatnak erre a területre: Azok a vízzel kapcsolatos dolgok, fekete és más sötét színek, kitömött állatok, rendetlenség. Gazdagság, siker Fa jellegű terület. Berendezése: Rakj el minden felesleges tárgyat különösen azokat, amik ellenkeznek a gazdagság eszméjével. Tehetsz ide csobogót, lehetőleg gömbölyű akváriumot halakkal, olyan szép növényeket amik egészségesek és sok pici levelük van, tükröket, mert ezek bővítik a vagyont, kincseket, drágaságokat, bőség jelképeket például békát, vagy szerencsemalacot. Legyenek a bíbor, zöld és piros színek a jellemzők, használatban levő pénzek, csobogók, is rakhatók ide. Kedvezőtlenek: A beázott falak, vagy az omló vakolat, a hamutartó, törött tárgyak, pénztelenségre emlékeztető dolgok. Egészség, család Fa jellegű rész. Ha nincs energiánk, szomorúak vagyunk, ez a terület szorul megerősítésre, a tavasz esik hozzá a legközelebb. Berendezése: Fém jellegű tárgyak, kör alakú dolgok. Amik kedvezőtlenül hatnak erre a területre: A beteg növények és a rendetlenség. Bölcsesség, tudás Föld jellegű terület. Erősítsük akkor, ha tanulmányokat folytatunk, vagy ha azt akarjuk, hogy több belátásunk legyen, és ha időbeosztásunkon akarunk változtatni, mert ez a teremtés ciklusának legutolsó része. Berendezése: Könyvespolcok, tankönyvek, bölcsek képei. Az ezoterikus képek, mandalák, piramisábrázolások, mert ezek az időtlenség jelképei. Azok az állatok szobrocskái, amik a bölcsességet, tudást jellemzik, ilyenek például a bagoly, az elefánt. Gyertyák és lámpák, valamint az éles kések, állítólag mert élesítik a tudást, általában a fém tárgyak. Kedvezőtlenek: A piros szín, a por és a rendetlenség. A színek hatása és helye az életterületeken A vörös a tűz és vér színe. Felpezsdítő, melegítő rezgése van; az élet, a vitalitás, az erő szimbóluma. Aktivizál és bátorít. Testi hatása: A vörös szín emberét meggondolatlanság, szertelenség, lobogás és nyugtalanság jellemzi. Szereti a kalandokat, az örömöt. Ha testében kevés a vörös, látásgyengeség, vérszegénység léphet fel. Lelki hatása: Immunrendszer-erősítő; enyhíti a depressziót; serkenti a vérkeringést. Gyógyító hatása: Az ilyen színű ételek serkentik a vérkeringést, méregtelenítenek. Helye: A karrier területén. A narancssárga pezsdítő, pozitív, melegítő szín. Az energia, az életerő és a természet szimbóluma. Szellemi és testi serkentő. E szín képviselője rokonszenves, törekvő társasági ember. Testi hatása: Segít legyőzni a félénkséget és a szorongásokat. Általában derűs béke és kiegyensúlyozottság árad ebből a színből. Nyugalomba hozza a vérkeringést. Lelki hatása: Növeli az önbizalmat, a kapkodó, bizonytalan embereket egyensúlyba hozza. Legyőzi a félénkséget, tartást ad. Gyógyító hatása: Kiegyensúlyoz testi és lelki értelemben egyaránt. Harmóniateremtő. Helye: A dolgozószobába és tanulóhelyekre, ahol egyenletes szellemi tevékenységre van szükség. A sárga a bölcsesség, a gondolati tudás szimbóluma. Kreatív tudás és tolerancia jellemzi e szín képviselőjét. Testi hatása: A sárga szín hiányában májpanaszok, mellhártyagyulladás és vérkeringési gondok léphetnek fel. Lelki hatása: Pozitív energiákat szabadít fel. Gyógyítja az idegrendszert, ingerlékenység esetén nyugtató hatású. A sárga tárgyakkal körülvett helyiség melegebb érzete ad. Gyógyító hatása: Gyümölcsben – frissítő hatása miatt – sejtfalvédő hatása van. Könnyíti a tanulási folyamatot, enyhíti a lelki betegségek hatását, vigaszt nyújt. Bélműködést javító, immunrendszer-erősítő hatása van. Helye: A szórakozásra szánt helyekre. A zöldet regeneráló és erőt adó színként ismerik. Idegrendszer nyugtató, erőt ad az újrakezdéshez. Testi hatása: Növekedés és fejlődés, nagy változások elősegítőjeként ismeretes. Gyümölcsökben értékes tápanyagok hordozója (pl. magnézium, folsav) Lelki hatása: Enyhíti az általános kimerültséget, frissítő és koncentrációfokozó. Lazít és oldja a feszültséget. Gyógyító hatása: Erősen nyugtató hatású; szívpanaszok és szívritmuszavarok orvoslója. A máj és a vese működését előnyösen befolyásolja. Helye: Pihenésre szánt helyeken. A kék jellemzően hűsítő, nyugtató, csillapító és gyógyító hatású. Testi hatása: Segíti a harmóniára való törekvést, a szépség iránti fogékonyságot. Elősegíti a társas kapcsolatokat, a barátkozást, a kommunikációt. Hiányában gégebetegség, torok- és fejfájás léphet fel. Lelki hatása: Léleknyugtató; segít rendezni a gondolatokat. Segítségével leküzdhető az alvászavar; lelki viharok csillapítására is alkalmas. Gyógyító hatása: Szenvedélybetegségek, fejfájás és torokfájás ellen hatásos. Helye: Mellékhelyiség és a fürdő. Nem alkalmas olyan helyen, ahol szellemi tevékenység folyik, vagy ahol testi erőkifejtés a cél. A lila szín az önuralom és misztikum jele. A legspirituálisabb szín. Szellem és megértés. Fejleszti az alkotókészséget. Testi hatása: Az ilyen színű embert erős hagyománytisztelet jellemzi; nem tűri a hamis csillogást és az álnokságot. Nagy fantázia és képzelőerő jellemző erre a típusra. Lelki hatás: Magabiztosság és erő. Gyógyító hatása: Hallászavarok és kisebb helyi panaszok enyhítése. Akaraterősítő. Helye: Alkotókészség. Az arany a méltóság szimbóluma. Megtestesíti a gazdagságot és vonzza a pénzt. Helye: A dolgozószoba, a tárgyaló és a munkahely minden pontja. A fehér Távol-Keleten a gyász színe. A sok fehér akadályozza a gondolkodást. A szűzi tisztaságot is jelképezi. Nem ajánlatos önmagában használni, csak keverve. A fekete a komoly és megbecsült emberek színe. Az erő és okosság jelképe. Minden más színt elnyel. Csak kombinálva használható. 21673 Leatherman A 21673 Leatherman (ideiglenes jelöléssel 1999 RL15) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 7-én. Peter Pilz listája A Peter Pilz listája (németül: Liste Peter Pilz) osztrák politikai mozgalom. Története 2017 július 17-én Peter Pilz, aki alapítója és sokáig parlamenti képviselője volt a Zöld Pártnak, hátat fordított korábbi párttársainak, miután június 25-én a Zöld Párt delegáltjainak többsége megszavazta, hogy nem kerül újítják meg a részvételét a párt választási listáján. Pilz többször is kifejezte a szándékát, hogy saját listát indít a 2017-es ausztriai parlamenti választásra. Július 25-én egy sajtótájékoztatón közzé is tette a listát. Rendelkezik 4 parlamenti képviselő támogatásával, így az induláshoz nem kellett szavazói aláírásokat gyűjtenie. A listán van: Peter Pilz, Maria Stern (muzsikus, tanár), Peter Kolba (jogász és fogyasztóvédelmi aktivista), Bohrn Mena (volt SPÖ-politikus és állatvédő), Stephanie Cox (üzletember), Alfred Noll (jogász), Wolfgang Zinggl (zöld politikus), Bruno Rossmann (zöld politikus), Daniela Holzinger-Vogtenhuber (SPÖ-politikus), Renée Schroeder (tudós), Hannes Werthner (tudós), Teresa Roscher (ápoló) és Alma Zadic (ügyvéd). 2017. július 26-án regisztráltak a listát mint párt a belügyminisztériumban. Füles vöcsök A füles vöcsök (Podiceps auritus) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. A mérsékelt égövi tavaknál él. Alfajai Podiceps auritus auritus – Észak-Eurázsia és Kína Podiceps auritus cornutus – Kelet-Szibéria és Észak-Amerika Megjelenése A fajra a 31-38 centiméteres átlagos testhossz és 59-65 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, tömege 360-450 gramm. Fejét övező fekete gallért visel, mely a feje tetején két tollszarvacskában végződik. Élénkpiros szeme mögött aranyvörös kantársáv van sárga szegéllyel. Nyaka mellső fele, begye és oldalai élénk barnásvörösek, alsó fele fehér. A csőr fényes fekete, őszibarackvirágszínnel keverve, lába halvány sárga. Életmódja Víz alá bukva, sebes úszással szerzi vízirovarokból, rákokból, csigákból, halakból álló táplálékát. Rövidtávú vonuló. Szaporodás Kisebb-nagyobb tavakon építi úszó fészket. 3-5 tojást tojik, melyen 22-25 napig kotlik. A fiókák fél-fészekhagyók. Kárpát-medencei előfordulása Március-április és szeptember-október hónapokban tartózkodik Magyarországon, alkalmilag áttelelő példányok is előfordulnak. Védettsége Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint. Charles Mehan Charles Thomas Mehan (Amerikai Egyesült Államok, Arizona, Nogales, 1896. május 15. – Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia, Boulder Creek, 1972. augusztus 11.) olimpiai bajnok amerikai rögbijátékos. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokon az amerikai rögbicsapatban játszott és olimpiai bajnok lett. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen tanult és végzett. Moskovits Adolf-palota A nagyváradi Moskovits Adolf-palota műemlék épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01028 sorszámon szerepel. Leírása A Szent László tér (románul Piata Unirii, azaz Egyesülés tér) és a Zöldfa utca (Str. Vasile Alecsandri) sarkán áll. Ómer Dámárí Ómer Dámárí (héberül ���� �����, izraeli angol átírással Omer Damari) (Risón Lecijón, 1989. március 24. –) izraeli válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Makkabi Haifa kölcsön játékosa az RB Leipzig csapatától. Ő az első labdarúgó, aki RB Leipzig, Red Bull Salzburg és a New York Red Bulls csapataiban szerepelt. Sikerei, díjai Hapóél Tel-Aviv Israel State Cup: 2012 Red Bull Salzburg Osztrák Bundesliga : 2015–16 Osztrák kupa : 2016 Köd előttem, köd utánam (Kukori és Kotkoda) A Köd előttem, Köd utánam a Kukori és Kotkoda című magyar rajzfilmsorozat második évadjának ötödik része. Cselekmény Kukori sóvárogva tekint Habzsolháp motorbiciklijére, amit Köd előttem, köd utánam-nak hívnak, s a járgány méltó a nevére. Kukori is szeretne magának egyet venni, s látja, Kotkodánál mennyi pénz van. „Szép kis summa!” – jegyzi meg a kakas, s kéri is a feleségét hadd vehessen belőle motorkerékpárt. Kotkoda nem hagyja, mert míg Habzsolháp ésszel használja, Kukori össze-vissza száguldozna vele a cimborájával, Kopasznyakúval. Kukori arra hivatkozik, hogy ezzel vihetné a tojást a városba, de Kotkoda szerint arra ott van az Öreg Sas , aki a hátán fuvarozza az utasokat. El is küldi Kukorit, hogy a Sassal repüljön be a városba, és a pénzt rakja be a takarékbetétkönyvbe. Kukori motorral menne, de Kotkoda nem tágít, és a kakas végül szomorúan elkullog. A Sas-megállóban találkozik Kopasznyakúval, akit nagyon mogorván fogad. Barátja megkérdezi honnan van ennyi pénze. Kukori elmondja neki, hogy nem vehet belőle motort, pedig jókat furikáznának vele. Kopasznyakúnak van egy terve: azt hazudják Kotkodának majd, hogy ellopták a pénzt, aztán Kopasznyakú elrejti és egy idő múlva megveszik belőle a motort. Az elvetemült ötletet még színesíti, hogy az Öreg Sast eltérítenék, hogy ezzel hihetőbbé váljon Kukori meséje. Mivel a Sas naponta kétszer közlekedik, az első járatot kihagyják és elmennek beszerezni néhány eszközt: egy róka és egy farkas álarcot, meg két pisztolyt. Úgy gondolják, az eset nagy port kavarna fel, s talán elterelné Kotkoda figyelmét a pénzről. A Sason még ülnek mások is, köztük egy szószátyár papagáj. Kopasznyakú lesz a farkas, Kukori a róka. Kopasznyakú játékpisztolyát a Sas halántékának szegezi és követeli, hogy a cukorrépaföldön szálljon le. A Sas viszont sejti, hogy a két eltérítő nem az, akinek kiadja magát, mert kappanhangon szólalnak meg. Miközben a Sas útirányt változtat, a két semmirekellő szerencsétlenkedve játssza a gépeltérítőt. A cukorrépaföld Kukoriék háza mellett van. Egy posványos földön akarnak Kopasznyakúék leszállni, de a Sas nem hajlandó ezért a két hitvány légi-kalózért összesározni a csüdjét, s Kopasznyakú amilyen szerencsétlen, nem tud komolyabb fenyegetésnek hangot adni. Hamarosan egy sűrű ködfelhőbe repülnek bele, ezért nem látják merre vannak. A köd beborítja Kukoriék lakóhelyét is. Kotkoda aggódik is a férje miatt és az épp hazatérőt kacsát kérdezi, hogy tudod hazajönni. Hápogi azt feleli, hogy ő is csak lépésben. Kotkoda aggodalmát azonban messze túlhaladja az a rémület, ami a Sas hátán uralkodik. Az utasok rettegnek, hogy lezuhannak, míg a papagáj egyfolytában azt rikácsolja, hogy tengeribetegséget kap. A pánikhangulat miatt Kukoriék is megrémülnek. Kukori az eltűnésre sarkallja barátját, leveszik hát a maszkokat és leugranak, amikor viszonylag alacsonyan repülnek. A szárnyukat kitárják, s szép lassan leereszkednek. Már előre örülnek, hogy bevált a tervük, de nem akárhová esnek, hanem pont Kukoriék házának udvarába. Kukorit épp elkapja Kotkoda, míg Kopasznyakú ezt látva szárnyverdeséssel próbál a levegőben maradni. Kukori ijedtében azt hazudja, hogy eltérítették a Sast, de ő kiugrott. „És a pénz?” – kérdezi Kotkoda. Kukori nem tehet mást, mint hogy visszaadja neki. Kopasznyakú ekkor elengedi magát és nagyot esik a földre, lyukat ütve az udvarban. Kotkoda a pénzt elteszi és a két léha kakas keserűen állapíthatja meg, hogy a pénz is éppúgy köddé vált, mint a motorkerékpár. Alkotók Írta: Bálint Ágnes Tervezte és rendezte: Mata János Zenéjét szerezte: Lovas Ferenc Operatőr: Klausz András, Körmöci Judit Vágó: Hap Magda Vágóasszisztens: Gyöpös Kati Hangmérnök: Bársony Péter Háttér: Rádóczy Gy. Gábor Mozdulatterező: Pál Emmi Rajzolta: Szabados Mária Színes technika: Dobrányi Géza Gyártásvezető: Szigeti Ágnes Produkciós vezető: Gyöpös Sándor, Kunz Román Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió Szereplők Kukori: Márkus László Kotkoda: Hacser Józsa Hápogi: Horváth Gyula Kopasznyakú: Szuhay Balázs Sas: Bánhidi László Liba: Dömsödi János Gerle hölgy: Simor Erzsi Papagáj: Deák B. Ferenc A háttér A Köd előttem, köd utánam motorbiciklije az akkor igen divatos, NDK -beli motorkerékpárok konstrukcióját kölcsönzi, melyek kisméretű, de tartós és jó közlekedési eszközök voltak. Trent Lott Trent Lott (Grenada, 1941. október 9. – , ) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Mississippi, 1989–2007). Bassu Bassu település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 120 fő (2015). Bassu Vanault-le-Châtel, Bassuet, Val-de-Vière, Lisse-en-Champagne és Vavray-le-Petit községekkel határos. Népesség A település népességének változása: MS Amorella Az MS Amorella tengerjáró komphajó, melyet a finn Viking Line hajóstársaság működtet Turku, Mariehamn és Stockholm között. Története 1986-ban a Viking Line elődje, az SF Line rendelte meg ezt a hajót. Bár a jugoszláviai (ma horvátországi) Brodogradiliste Split hajókészítő dokkban készítették el, a finn állam is felajánlotta a támogatását, ha a hajó Finnországban épül meg. Ez egy bevett gyakorlat volt akkoriban, hogy így támogassák a finn munkaerőipart, de az SF Line végül úgy döntött, hogy Horvátországban építteti meg a hajót. Eredetileg 1988 márciusára kellett volna elkészülnie, de végül csak szeptemberre készült el. Az 1997-es, 1998-as és a 2002-es rövid időszakokat leszámítva, az Amorella mindig is a Turku–Mariehamn–Stockholm útvonalon közlekedett, ezzel a leghosszabb ideig ezen a szakaszon hajóvá válva. 1993-ban Stockholm közelében zátonyra futott, végül saját erejéből képes volt kiszabadulni onnan, de a hajófenék megsérült. A tank a vízbe engedte az üzemanyagot. Folytatta az útját Stockholmba, majd az utasok és a rakomány leadása után Naantaliba hajózott, hogy kijavítsák a sérülését. 1995-ben és 2001-ben is tűz pusztított a hajón, az egyik kabinban. 2005-ben az egyik parkoló autó gyulladt ki. Oranje Szabadállam elnökeinek listája Oranje Szabadállam Afrikában, az Oranje völgyben jött létre, összesen 6 elnökük volt. A főváros Bloemfontein lett. A független köztársaság 1854-től 1902-ig működött, utána brit fennhatóság alá került. Zsigmondfalva Zsigmondfalva (szerbül Лукићево / Lukićevo, németül Sigmundsfeld) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Fekvése Nagybecskerek délkeleti szomszédjában, Lázárföld és Óécska közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik. Története Zsigmondfalva egykor az écskai uradalomhoz tartozó puszta volt, melybe 1809-ben római katolikus vallású németek települtek be: a falu ekkor 49 egész, 30 fél, 14 nyolcad jobbágytelekből és 42 zsellérházból állt. 1838-ban birtokosa Lázár Zsigmond vezérőrnagy volt, majd gróf Harnoncourt Felix és Alice lettek itt a nagyobb birtokosok. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. október 8-án Milutinovics nemzetőri őrnagyot és 1000 főből álló hadát, 2500 szerb felkelő kiverte a helységből; de rövid idő múlva Kiss Ernő a szerbeket kiűzte a településről, majd tábori kórházat állított fel itt. 1910-ben 1094 lakosából 21 magyar, 1061 német volt. Ebből 1072 római katolikus, 12 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Nevezetességek Római katolikus temploma - 1906 -ban épült Saint-Marceau (Sarthe) Saint-Marceau település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 546 fő (2015). Saint-Marceau Maresché, Teillé, Le Tronchet, Assé-le-Riboul és Saint-Jean-d’Assé községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Moskát Anita Moskát Anita (1989 –) magyar író. Élete és pályafutása Moskát Anita 1989-ben született. Biológusként végzett, jelenleg szerkesztőként dolgozik Budapesten, az SFmag.hu cikkírója és egyik szerkesztője. Tíz éve ír, 2007 óta a Delta Műhely (későbbi Írókör) tagja. Novellái magazinokban, többek közt a Galaktikában jelentek meg, 2009-ben elnyerte a Preyer Hugó-díjat. Nemcsak a fantasztikum érdekli, gyerekek számára is írt ismeretterjesztő könyvet. A Bábel fiai az első regénye, 2014-ben jelent meg a Gabo Kiadó SFF sorozatában. Második regénye Horgonyhely címmel 2015-ben jelent meg a Gabo Kiadó gondozásában. Könyvei 2014 : Bábel fiai , regény, Gabo Kiadó 2015 : Horgonyhely , regény, Gabo Kiadó Erdőlakók ; Bencsik Antal és Majoros Nóra meséivel, Miklya Zsolt verseivel; Abrakadabra, Bp., 2013 ( Varázspálca ) Díjai 2009 : Preyer Hugó-díj Ferrières-sur-Ariège Ferrières-sur-Ariège település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 805 fő (2015). Ferrières-sur-Ariège Foix, Ganac, Montgaillard és Prayols községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tádzsikisztán vasúti közlekedése Tádzsikisztán vasúthálózatának hossza 680 km, nyomtávolsága 1520 mm. A tádzsik vasúti hálózat Üzbegisztán vasúti rendszerével áll kapcsolatban. Mivel az ország nagy részét magashegység foglalja el, így a vasúthálózat nem túl kiterjedt. Három részre bontható: egy vonal Dusanbébe és környékére vezet, egy az ország délnyugati felében található, egy pedig a Fergana-medencében. A három részt csak Üzbegisztánon keresztül lehet összekötni. Vasúti kapcsolata más országokkal Üzbegisztán - van Türkmenisztán - nincs Afganisztán - nincs Kirgizisztán - nincs Kína - nincs Castrovalva A Castrovalva a Doctor Who sorozat 116. része, amit 1982. január 4. –e és január 12.-e között adtak négy epizódban. Ez volt az Ötödik Doktor első története. Történet A regenerálódó Doktort és társait az őrség elfogja, de egyből Nyssa és Tegan a mentőautót ellopva a Tardis-ba viszi a Doktort, de Andric-t elrabolja a Mester. A Doktor regenerálódása nem úgy halad, ahogy kéne. Először a Tardis Nulla-szobájába vonul, elzárva magát a külvilágtól, majd miután jobban lesz, a misztikus Castrovalva nevű helyre megy, hogy ott segítsenek rajta. De a Mester követi... Könyvkiadás A könyvváltozatát 1983. június 16.-n adta ki a Target könyvkiadó. Írta Christopher H. Bidmead. Kuvait a 2013-as úszó-világbajnokságon Kuvait négy sportolóval vett részt a 2013-as úszó-világbajnokságon, akik kettő nagy versenyszámban indultak. Moso Moos (olaszul: Moso) településrész (frazione) az észak-olaszországi Dolomitokban, Dél-Tirol (Trentino-Alto Adige) autonóm régióban, Bolzano megyében, a Sexteni-Dolomitok (Dolomiti di Sesto) és a Karni-Alpok között futó Sexteni-völgyben, az SS 52 sz. főútvonal mentén, a Kreuzberg-hágó (Passo di Monte Croce di Comelico) nyugati lejtőjén, a Fischlein-völgy bejáratában. Sexten (Sesto) község része. Az első világháborúban szinte teljesen elpusztult. Ma idegenforgalmi központ, télen síelők, nyáron hegyi túrázók kiindulási pontja. Fekvése Moos a Sexteni-völgyben fekszik, Sexten községtől 2 km-re délkeletre, a Sexteni-patak mentén. Neve a völgyet egykor domináló mocsárvidékre (németül: Moos) utal. Maga Moos központ az SS52-es főúton fekszik, tőle délkeletre, a Fischlein-völgy bejáratánál Waldheim településrész, és délebbre, a Sextener Rotwand lábánál Bad Moos településrész fekszik. Az SS52-es fűút a Puster-völgyi Innichentől Sextenen és Kreuzberg-hágón át Venetói Comelico-vidékre, majd a Piave völgyébe vezet. A Sexteni-völgy északkeleti oldalát a Karni-Alpok képezi, ennek gerincén fut a jelenlegi osztrák–olasz államhatár. A hegycsoport legnyugatibb csúcsa a 2434 m magas Helm (Monte Elmo). A völgy délnyugati oldalát a Sexteni-Dolomitok vonulata határolja. Itt van a „sexteni napóra”, egy 5 hegycsúcsból álló együttes, amely a nap állása alapján mutatja az időt (Sextenből nézve). Moostól délre a 2965 m magas Sextener Rotwand (Croda Rossa di Sesto) emelkedik, ezt Zehnernek („tízesnek”) is hívják, mögötte a 3092 m magas Elferkofel (Cima Undici), a „tizenegyes”. Moos déli szélén nyílik a Fischlein-völgy (Valle Fiscalina), az itteni Fischleinboden-turistaháztól nagy hegyi túrákat lehet indítani a Drei Zinnen vidékére, a Kreuzberg-hágót uraló 3046 méteres Monte Popera irányában, sőt tovább délnek, a Cadini hegycsoport felé, akár az Ansiei-völgybe is ki lehet jutni. (Itt halad az 5. sz. Dolomiti magashegyi túraút (Höhenweg / alta via). A Fischlein-völgy déli végét a „tizenkettes” csúcs, a 3094 méteres Zwölferkofel (Croda dei Toni) zárja le. Moostól nyugatra a láthatárt a 3145 m magas Dreischusterspitze zárja le, amely tovább nyugat felé már a Drei Zinnen platójára néz le. Az első világháborúban 1866 óta a Moostól 5 km-re fekvő Kreuzberg-hágó képezte az osztrák–olasz államhatárt, amely 1915 május 23-tól (Olaszország hadba lépésétől) közvetlen frontvonallá vált. A Kreuzberg-hágó és a Fischlein-völgy felől betörni próbáló olasz haderő tüzérsége 1915–17 között rendszeresen lőtte Sexten és Moos katonai létesítményeit. A Waldheim közelében álló Heideck erődöt (Werk Heideck) rommá lőtték. A civil lakosságot elköltöztették, a helység házai a tüzérségi tűzben elpusztultak. Az osztrák–magyar védelem kitartott, az 1917-es caporettói áttörés után az olasz csapatokat kivonták a Dolomitokból. 1919-ben a saint-germaini békeszerződés értelmében Moos, egész Dél-Tirollal együtt) Olaszországhoz került. Infrastruktúra, sport Az 1900-as évekig Moos szinte kizárólag parasztházakból állt, ezek a világháborúban elpusztultak. Az 1980-as évekre Moos modern turistaközponttá vált, lakóinak zöme idegenforgalomból él. A kis Moos helység egy német nyelvű óvodát és egy helyi tűzoltó-állomást tart fenn. A helységben számos szálloda, panzió, vendéglátóhely üzemel. A környező sípályák a Dolomiti Superski regionális síszövetség Sexten-Alta Pusteria zónájához tartoznak. Sífelvonó működik Waldheim településrészben, amely észak felé a Karni-Alpokhoz tartozó Helm hegycsúcsra visz (innen a Puster-völgyi Vierschach községbe is le lehet csúszni). Bad Moosból egy másik felvonó visz a délen emelkedő Sextener Rotwand lejtőire, végül a településtől keletre, a Kreuzberg-hágóban található a Marc Girardelli osztrák síbajnokról elnevezett síterep. A völgyben kiépített sífutópálya halad. Waldheimben működik egy fedett sportkomplexum, ahol mászófal is van. Látnivalók Szent József-templom, Moos központjában, a sexteni Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom „leány”-intézménye. Írott dokumentumban először 1679 -ben említették. Szent Jakabnak és Szent Mártonnak szentelték. Az 1925-ös újjáépítés során Clemens Holzmeister harangtornyot épített hozzá. Szent Bálint-kápolna (Valentinskapelle) Bad Moos-ban (1925-ben építette Valentin Wassermann, 1980-ban restaurálták). Táhiridák A Táhiridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9. században, 821 és 873 között. Uralmuk magterülete Horászán volt, de hozzá tartozott az összes kelet-iráni és közép-ázsiai tartomány is: Tabarisztán, Gorgán, Kúmisz, Szisztán és Transzoxánia is. Befolyásuk alá tartozott a területeikről származó és innen ellátott bagdadi központi hadsereg (horászáni gárda) és rendfenntartó alakulatok (surta), ami jelentős hatalmat adott a kezükbe. A szisztáni eredetű Szaffáridák buktatták meg őket. Központjuk először Merv, később Nisápur volt. Kulturális örökségük is igen jelentős: nevükhöz fűződik a perzsa nyelvű irodalom újjáélesztése. Történetük Táhir ibn Huszajn, a dinasztiaalapító egy horászáni nagyúr volt, aki hathatós segítséget nyújtott a Hárún ar-Rasíd rendelkezése értelmében keleti birodalomfelet igazgató, Mervben székelő al-Mamúnnak a bátyja, al-Amín kalifa ellenében. Bár 813-ban sikerült bevenni Bagdadot, és al-Mamún lett a kalifa, egészen 819-ig jobbnak látta nem elhagyni Horászán területét. Ezt követően 821-ben Táhirt, hű hívét hűsége fejében örökös horászáni helytartónak nevezte ki. A pillanatnyilag hasznosnak tűnő rendelkezés hamarosan veszélyesnek bizonyult. Már maga Táhir függetlenítette magát a kalifátustól, ennek jeleként 822-ben elhagyatta a kalifa nevét a pénteki szentbeszédből (hutba). Mivel azonban hamar meghalt, a kalifa hozzájárult, hogy fia, Talha örökölje tisztségét. Talha és fivére, az őt 828-ban követő Abdalláh nagy szolgálatot tettek a birodalomnak különféle felkelések elleni harcaikkal – Abdalláh például oroszlánrészt vállalt a tabarisztáni Mázjár elleni háborúskodásban, melynek eredményeképpen területeit sajátjához csatolhatta. Ettől eltekintve a központi kormányzat tisztában volt a dinasztia veszélyes túlhatalmával, ezért elsősorban a hadsereg irányítását próbálták meg kivenni a Táhiridák kezéből. Ennek kapcsán jött létre az elsősorban törökökből álló, korábbi központi seregtől független, könnyűlovas rabszolgahaderő, amelynek tisztjei nemsokára hasonló, sőt maradandóbb veszélyforrássá váltak, mint maguk a Táhiridák voltak. Abdalláh fia, Táhir (845–862) még egyben tudta tartani birodalmát, nem így az ő gyermeke, Muhammad (862–873). A zajdita síita felkelők 864-ben elszakították Tabarisztánt, 867-ben pedig Szisztán kormányzója, a Szaffárida dinasztia alapítója, Jaakúb ibn al-Lajsz lázadt fel, meghódítva Herátot. Az utolsó táhirida emír hatalma mindinkább visszaszorult, végül 873-ban Nisápur, a székhelye is Ibn Lajsz kezére került. A fogságból 876-ban szabadulva Muhammad Bagdadba került, ahol a bázis nélküli család még őrizte névleges hatalmát. 879-ben a tartomány hivatalosan is a Jaakúbot követő Amr ibn al-Lajsz emírsége lett. Az új horászáni helytartó elérte, hogy a Muhammad kiessen az uralkodó kegyeiből, helyette egy nagybátyját, Ubajd Alláh ibn Abdalláhot juttatta magas pozícióba. Amikor 884-ben nyílt kenyértörésre került sor az udvar és a Szaffáridák között, Muhammad elnyerte Bagdad kormányzásának lehetőségét, sőt névlegesen Horászánét is. Ez utóbbit azonban sosem volt módja valóssá tenni. 890 körül bekövetkezett halálával a Táhiridák elvesztették korábbi befolyásuk utolsó maradékait is. A transzoxániai Számánidák a Táhiridák fontos kereskedelmi utakat ellenőrző klienseiként emelkedtek fel, és később ők buktatták meg a Szaffáridákat. Kulturális hagyatékuk A Táhiridák iráni udvara volt az immár iszlamizált perzsa kultúra újjáéledésének első központja. A pehlevit ekkor kezdték el először arab betűkkel átírni, és innen indult ki az arab kulturális dominancia elleni irodalmi mozgalom, az ún. suúbijja – igaz, a perzsa reneszánsz központja a Számánidák transzoxániai birodalma volt. Uralkodók Táhir ibn Huszajn (821-822) Talhá ibn Táhir (822-828) Abdalláh ibn Táhir (828-845) (II.) Táhir ibn Abdalláh (845-862) Muhammad ibn Táhir al-Hurászání (862-873) Alexamenosz-falfirka Az Alexamenosz-falfirka vagy gúnyfeszület a palatinusi, római császári palotához csatlakozó, az udvari szolgafiúk tartózkodási helyéül szolgáló épületben talált, falra karcolt durva rajz és felirat (ma a Museo del Palatino őrzi). A rajz T alakú feszületen szamárfejű alakot ábrázol, mellette egy másik alak áll imádó mozdulattal. Az utóbbit megnevezi a felirat: Αλεξαμενος σεβετε θεον, azaz „Alexamenosz imádja az istenét”. A rajz valószínűleg a korai keresztény vallás egyik követőjét gúnyolja, a kor pogány hiedelmei alapján, hiszen a rómaiak számára a világban csak az számított, csak az ért valamit, aki erős volt és hatalommal bírt, tehát a gyengeség jelét jelentő kereszten függő ember nem lehetett az imádatuk tárgya, nem lehetett az Isten. A történészek közül sokan Jézus keresztre feszítésének legkorábbi ábrázolásának tartják. Valószínűleg a 3. században keletkezett, de több más lehetséges keletkezési dátum is felmerült, a legkorábbi a 85-ös év. A rajzot 1857-ben fedezték fel, amikor a Palatinus dombon feltártak egy domus Gelotiana nevű épületet. A házat Caligula a császári palotához csatolta, halála után paedagogiumként, a császári palotában szolgáló inasok iskolájaként használták. Később az utcát, melyen a ház állt, fallal választották el, hogy támasztékot adjanak az épületek emeleteinek, így a rajz évszázadokon át el volt zárva. Értelmezése A rajzot legtöbben egy keresztény hívőt gúnyoló rajznak tekintik. A korabeli rómaiak számára a szamárfej és a keresztre feszítés egyaránt sértő ábrázolásnak számított, hiszen ebben az időben elítélt bűnözőket végeztek ki kereszten, ezt a kivégzési módot csak a 4. században törölte el I. Konstantin. Az a hiedelem, hogy a keresztények onolatriát (szamarak imádatát) gyakorolták (a bor – amelyben az Oltáriszentség jelen van – görögül οἶνος, ami egy betűvel különbözik a szamár jelentésű ὄνος-tól), elterjedt lehetett ebben az időben, mint ahogy elterjedt nézet volt a pogányok között az is, hogy a keresztények istentiszteleteik után vérfertőző, orgiasztikus lakomákat rendeznek, ami előtt gyermekeket gyilkolnak le és a vérüket megisszák, a keresztény feleségek paráznák és vérfertőzők és a keresztények szamárfejet imádnak.Tertullianus, aki a 2. század végén és a 3. század elején írt, említés tesz erről, valamint egy karthágói hitehagyott zsidóról, aki egy keresztény szamárfülű, patás karikatúráját mutogatta az embereknek, melyen a Deus Christianorum Onocoetes („a keresztények szamár nemzette istene”) felirat állt. Mások felvetették, hogy a rajz Anubisz vagy Széth imádatát ábrázolja, vagy hogy a fiatalember valójában egy gnosztikus szertartáson vesz részt, melyen egy tau-keresztre szögezett lófejű alak szerepel. Jelentősége Vitatott, hogy a korai keresztények valóban imádták-e a feszületet. Egy érv szerint az, hogy a rajzon ágyékkötő látható, míg a bűnözőket ebben az időben teljesen meztelenül végezték ki, azt bizonyítja, hogy a rajzoló olyan cselekedetet ábrázolt, amelynek valóban tanúja volt Alexamenosz részéről. Ellenérvként felhozták, hogy a keresztet a 4.-5. századig nem imádták. „Alexamenos fidelis” A következő helyiségben más kézírással a következő felirat található latinul: Alexamenos fidelis (Alexamenosz hű). Sugár Péter (építész) Sugár Péter (Sárospatak, 1956–) magyar építész. Kutatási terület középületek elméleti és gyakorlati problémái, tágabb értelemben a kontextualitás az ornamentika és az identitás kérdései az építészetben Tanulmányok Sárospataki Gimnázium, fizika tagozat 1970–1974 BME Építészkar 1975–1980 diploma, Középülettervezési Tanszék 1980 Mesteriskola VIII. ciklus, 1984–1986 Szakmai gyakorlat 1980–1981 Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat – építész tervező gyakornok 1981–1988 Általános Épülettervező Vállalat – építész tervező gyakornok, majd tervező Varga Levente műtermében 1988–1990 Magasépítési Tervező Vállalat, építész tervező Reimholz Péter műtermében 1990–1992 ATLANT Épülettervező Kft., építész tervező 1992–2000 RADIUS Építészműterem Kft., ügyvezető, építész tervező 2000- RADIUS B+S Kft., ügyvezető, építész tervező 1982 óta kisebb megszakításokkal külsős korrektor és óraadó tanár a BME Középülettervezési Tanszékén 2002- tanársegéd 2007- adjunktus Tanulmányutak, ösztöndíjak 1985 Erdély - a Mesteriskola VIII. ciklusának a tanulmányútja 1986 Mongólia, Kína - a Mesteriskola VIII. ciklusának a tanulmányútja 1991 Izrael - a Lauder Alapítvány tanulmányútja 1992 Amszterdam - a Lauder Alapítvány tanulmányútja 1998 Spanyol - és Dél- Francia borászatok - a Tokaj- Oremus cég tanulmányútja 2003 Svájc - Észak-Itália - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tanulmányútja Finnország, Helsinki – a FINNFOREST tanulmányútja Munkahelyek Fimüv 1980 Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) Varga Levente Műterme 1981–1988 Magasépítési Tervező Vállalat (MATERV) Reimholz Péter Műterme 1988–1990 Atlant Épülettervező Kft. (Varga Levente Műterme) 1990–1992 Radius Épülettervező Kft. (saját iroda) 1993–2000 Radius B+S Kft. 2000-től 1982-től megszakításokkal külsős korrektor a BME Építészkar Középülettervezési Tanszékén Fontosabb munkái Megvalósult munkák Kiskunhalas, Kossuth II. Lakótelep (közös munka Varga Leventével és Tomay Tamással) 1982-83 Kecskemét, Batthyányi krt. 101-103. 1983-84 (közös munka Turányi Gáborral és Somogyi Soma Katalinnal) Skála-Coop Üdülők, Balatonszemes, Balatonföldvár (átalakítás-bővítés, belsőépítészet) 1990-91 Tápiógyörgye, Ideg-és Elmeotthon 70 ágyas szállásépülettel 1991-92 Budapest, II. Csalán utca 42/B, 4 lakásos társasház 1994-96, munkatárs Szerényi Győző Budapest, II. Völgy utca 30. századeleji villa átépítése iroda-és apartmanházzá 1995-96 Dunaújváros, Skála Áruház földszinti átalakítása és bővítése belsőépítészettel 1996-98 Székesfehérvár Skála Áruház átalakítása és belsőépítészete 1997–2000 Budapest, XII. Gaál József utca 34/a, 4 lakásos társasház 1999–2000, munkatárs Szerényi Győző Tolcsva, az OREMUS társaság szőlő- és borfeldolgozó épülete 1996–2000 Budapest, XII. Kékgolyó utca 6. lakó-és irodaház (+ irodák, üzletek és mélygarázs) 1990–2000 Budapest, Róna utcai, volt bőrgyári épület átépítése nyomdává és irodaházzá 2002–2003 Szegi, a Törley cég pincészetének fogadóépülete, 2006 Villány, a Sauska és Társa cég szőlő és borfeldolgozó épülete, 2007 Budapest, I. Lánchíd utca 19-21., Lánchíd 19 Design Hotel 2007 Fontosabb tervek Lauder Javne Világi Zsidó Iskola Részletes Rendezési Terve, Építési Engedélyezési Terve (Karácsony Tamással és Szerényi Győzővel) – az épület az alapkőletételig jutott 1993-94 Nagytétény Műemléki Városközpont Részletes Rendezési Terve (Szerényi Győzővel és Csernyánszky Gáborral) 1995-97 Csepel Központ Részletes Rendezési Terve (Szerényi Győzővel, Csernyánszky Gáborral és Karácsony Tamással) 1995-97 Budapest, XIII. Honvéd Kórház Bejárati Épülete (belsőépítészet Tardos Tibor) 1989-90 ( az épület alapozása elkészült, majd a kivitelezés leállt – a Honvéd Kórházéval együtt) Tolcsva, Kurucz Udvar, Szőlő-és Borfeldolgozó Üzem I. változata, Engedélyezési és Kiviteli Terv (építész munkatársak: Sebők Ildikó, Selényi György) 1994-96 Tolcsva, Borászat, Traktorszín és Gépműhely 2001 Gyöngyös, Rusz-ház (1922-23, Medgyaszay István) átalakítása és bővítése szállodává, étteremmé és irodaházzá 2001 Fontosabb tervpályázatok Eger, Tetemvári városrész rehabilitációja, UIA-és Diplomadíj Pályázat 1980 (Zákányi Ildikóval közösen) – Diplomadíj Eger, Hibay tömb rehabilitációja 1980 – megvétel Nyírbátor, műemléki városközpont rehabilitációja 1980 (munkatársak: Fekete Antal, Juhari Katalin, Lengyel István) I. díj Szilvásvárad, üdülőterület beépítése 1982 (Juhari Katalinnal, Magyar Ádámmal, Potzner Ferenccel) – megvétel Cegléd, Szabadidő Központ thermálvízhasznosítással 1986 ( Potzner Ferenccel) – megvétel Eger, Szarvas tér és környéke 1985 (Csikós Zoltánnal) megosztott I. díj Salgótarján, Baglyaskő beépítése 1987 (Gerő Balázzsal) I. díj Budafok központjának beépítése 1992 (Csernyánszky Gáborral és Szerényi Győzővel) – megosztott 2. díj Lauder Javne Világi Zsidó Iskola 1993 (Karácsony Tamással) – I. díj Gandhi Cigány Alapítványi Gimnázium Pécs 1995 (Csernyánszky Gáborral, Selényi Györggyel, Sebők Ildikóval, Klemm Gabriellával) – megvétel Budakeszi, Német Közösségi Ház 2001 – megvétel LRI Székház, meghívásos tervpályázat 2001 Díjak Diplomadíj, 1980 kollektív III. díj az alkotó ifjúság építésügyi pályázatán, 1985 Kiváló Ifjú Szakember, 1986 Betonépítészeti Díj, 2001 Építőipari Nívódíj, 2001 Ybl Miklós-díj , 2002 Molnár Péter díj, 2004 Az Év Szép Háza díj, 2004 Budapest Építészeti Nívódíj, 2007 Oktatási tapasztalatok 1982–2002 Óraadó tanár, opponens, Középülettervezési gyakorlat, BME Építészmérnöki Kar, 2002- Tanársegéd, tanszéki oktató, Középülettervezési Tanszék, BME Építészmérnöki Kar 2007- Adjunktus, BME Építészmérnöki Kar Szakmai és tudományos közéleti tevékenység 1980- Magyar Építészek Szövetsége tagja 1996- Magyar Építészkamara tagja 2001- Kamarai biztos az Országos Műemléki Hivatalban (2002-től Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) 2002- Győr város tervtanácsának meghívott tagja 4711 Kathy A 4711 Kathy (ideiglenes jelöléssel 1989 KD) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1989. május 31-én. Nigéria az olimpiai játékokon Nigéria 1952-ben vett részt első alkalommal az olimpiai játékokon, azóta minden nyári sportünnepen képviseltette magát, kivéve 1976-ban, mikor a többi afrikai országhoz hasonlóan bojkottálta az eseményt. Nigéria még nem vett részt a téli olimpiai játékokon. Nigéria sportolói eddig összesen 24 olimpiai érmet szereztek. A Nigériai Olimpiai Bizottságot 1951-ben alapították. Kökény (növényfaj) A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona. Elnevezései Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva. Elterjedés, élőhely Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol. Jellemzése Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak. Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Felhasználása Gasztronómiai Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. Mézzel , gyógyító hatású dzsem , vagy zselé készítésére használhatjuk. Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran). Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve. Nyersen is ehető. Leveléből is főztek teát. Gyógyászati Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg. Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó. Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják. Dísznövényként Kedvelt díszcserje, több fajtája van. Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel, Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű, Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú. Fa anyaga Nagyon kemény. Érdekesség Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás. Óno Sinobu Óno Sinobu (�� �; Hepburn: Shinobu Ōno; Zama, 1984. január 23. –) világbajnok japán válogatott labdarúgó, csatár. Jelenleg az INAC Kóbe Leonessza csapatának a játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 1999-ben kezdte a labdarúgást az NTV Beleza csapatában. 2000-ben mutatkozott be az élvonalban. 2010-ig szerepelt a Beleza együttesében. 2011-ben az INAC Kóbe Leonessza csapatához szerződött. A válogatottban 2003 óta 92 alkalommal szerepelt a japán válogatottban és 35 gólt szerzett. Részt vett a 2007-es világbajnokságon és a 2008-as pekingi olimpián. Tagja volt a 2011-es németországi világbajnokságon győztes csapatnak. Sikerei, díjai Olimpiai játékok ezüstérmes: 2012, London Világbajnokság aranyérmes: 2011, Németország Henry Källgren Henry Källgren (Norrköping, 1931. március 13. – Helsingborg, 2005. január 21.) világbajnoki ezüstérmes svéd válogatott labdarúgó. A svéd válogatott tagjaként részt vett az 1958-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Svéd bajnok (4): 1951–52 , 1955–56 , 1956–57 , 1960 Világbajnoki döntős (1): 1958 A svéd bajnokság gólkirálya (1): 1957–58 Királykolobusz A királykolobusz (Colobus polykomos) a cerkóffélék családjába tartozó, Nyugat-Afrikában honos majomfaj. Megjelenése A királykolobusz közepes méretű majom, testhossza 45–72 cm között változik, amihez még hozzájárul 52–100 cm-es farka. A hímek átlagsúlya 9,9 kg, a nőstényeké 8,3 kg. Testét fekete bunda fedi, de az arca körül és vállain hosszú, fehér szőr nő. Farka teljesen fehér és a végén nincs bojt. Testalkata karcsú, végtagjai és ujjai megnyúltak, farka hosszú, ülepén jól kifejezett, szarus megvastagodás látható. A többi kolobuszhoz hasonlóan gyomra több rekeszből áll, de pofazacskói nincsenek. Hüvelykujja erősen megrövidült. Lehetséges, hogy a Sassandra folyótól keletre él egy alfaja, a C. polykomos dollmani; ami azonban valószínűleg a Geoffroy-kolobusszal képzett hibridje. Elterjedése Nyugat-afrikai faj; viszonylag kis elterjedési területén Szenegál, Bissau-Guinea, Guinea, Sierra Leone, Libéria és Elefántcsontpart osztozik. Erdőben él. Ezek a nyugat-afrikai erdők évente két esős és két száraz (egy rövid és egy hosszabb) évszakon esnek át. A fák többsége a hüvelyesek rendjébe tartozik. Az utóbbi időkben az erdők a fakitermelés és a mezőgazdaság térhódítás amiatt visszaszorulóban vannak. Életmódja A királykolobuszok kis csoportokban élnek, amely 1-3 felnőtt hímből, 3-4 nőstényből és a kölykökből áll. A nőstények egymáshoz közel tartózkodnak, gyakran kurkásszák egymást. A hímek csak ritkán kerülnek egymás közelségébe és egyértelmű rangsort tartanak fenn. A csoportok ritkán találkoznak, ilyenkor a hímek agresszívan viselkednek és kiáltásokkal igyekeznek elűzni a másikat. Ezt a hangjelzést ragadozó feltűnésekor is hallatják. Territóriumok átlagosan 22 hektárt tesz ki, de a szomszédos csapatok területe jelentős mértékben átfedhet. Növényevő. Elsősorban a fák lombkoronájában keres élelmet, de gyakran megfigyelték a talajon is. Naponta kb. 500 métert tesznek meg élelem után kutatva. Főleg levelekkel, de az évszaktól függően gyümölcsökkel, virágokkal is táplálkozik. Gyümölcsevő viselkedésével segít terjeszteni a növények magvait. Leopárdok, óriáskígyók, ragadozó madarak vadásznak rá. Szaporodása A csoporton belül promiszkuitásban élnek, több hím több nősténnyel, esetleg egy hím több nősténnyel párosodik. Nincs kizárólagos párzási időszaka, de többnyire olyan az időzítése, hogy az utódok a gyümölcsben gazdag, december-május közötti száraz évszakban szülessenek. A nőstények 175-185 napig vemhesek és két vemhesség között 20-24 hónap telik el átlagosan. Egyszerre egy, 0,7 kg-os utódot hoznak a világra, amelyet döntően az anyja nevel fel. Az újszülött kismajom még nem tud járni és az anyjába kapaszkodik. Az anyjuk kilenc hónapos korukban választja el őket. A hímek két, a nőstények ötéves korukban lesznek ivarérettek. Fogságban 23-34 évig élnek, de a szaporítási kísérletek többnyire kudarcot vallottak. Környezetvédelmi helyzete A királykolobusz a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető státusszal szerepel, mert az utóbbi 30 évben több mint 30%-kal csökkent az állománya. A fajt elsősorban élőhelyének visszaszorulása és a vadászat fenyegeti. Szerepel a washingtoni egyezmény II. mellékletében, vagyis kereskedelme korlátozott. Châtel-Montagne Châtel-Montagne település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 363 fő (2015). Châtel-Montagne Arfeuilles, Le Breuil, Isserpent, Le Mayet-de-Montagne, Nizerolles, Saint-Clément és Saint-Nicolas-des-Biefs községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Denaturáció A denaturáció a globuláris fehérjék jellemző térszerkezetének megváltozása a konformációt kialakító kötések átrendeződése miatt. A denaturáció következtében a fehérje elveszti biokémiai hatását. A denaturációt kiválthatja a hőmérséklet emelkedése illetve csökkenése, mechanikai hatás, az ionerősség, illetve a kémhatás megváltozása, ultraibolya sugárzás, elektromos áram, a közeg koncentrációjának növekedése. A denaturáció általában az oldatból történő kicsapódással – koaguláció, a kolloid állapot megszűnése – jár: szétcsavarodnak a fehérjeláncok és véletlenszerűen gabalyodnak össze. A fehérje visszanyerheti eredeti térszerkezetét, tehát renaturálódhat – ekkor reverzibilis változásról beszélünk. A denaturáció lehet visszafordíthatatlan, irreverzibilis változás is (ilyen például a tojásfehérje kicsapódása hőhatásra). Az enzimek is (mivel fehérjék) denaturálódhatnak, például magas hőmérséklet hatására. Reverzibilis denaturáció A denaturáció során a fehérje hidrátburkát elvonja a denaturáló hatás. Ekkor csak másodrendű kölcsönhatások alakulnak ki. Víz hozzáadására megszűnnek, tehát a folyamat visszafordítható, reverzibilis. Okozhatják: könnyűfémsók (pl. NaCl) oldatai, alkohol. Irreverzibilis denaturáció Elsőrendű (erős) kötések alakulnak ki, ezért nem alakul vissza hígítás hatásra a hidrátburok. Okozhatják: nehézfémsók (pl. CuSO4, PbCl2) oldatai, hő, ultraibolya sugárzás, elektromos áram, szerves savak. Sipos Lajos Sipos Lajos (Kassa, Szlovákia, 1939. szeptember 5. –) irodalomtörténész Életpályája Édesapja Farkaslakáról, ötgyerekes székely családból származott. 1956. október 23-án szemtanúja volt a Sztálin-szobor ledöntésének. 1957-től az ELTE magyar–orosz szakos hallgatója, 1963-ban szerezett diplomát. 1959-ben házasságot kötött Takács Zsuzsannával. Középiskolai tanári évei után az MTA Irodalomtudományi Intézetében aspiráns, majd a Budapesten szerveződő tanárképző főiskola, ezután az ELTE docense lett, 2004-ben egyetemi tanára. 2007 decemberében választották meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökének. Munkássága 1985-ben az ELTE-n Babits-kutatócsoportot szervezett, két kötetben adta közre Babits Mihály életét és pályáját demonstráló dokumentumokat, sajtó alá rendezte a kritikai kiadásban Babits Mihály Timár Virgil fia című regényét, megírta a költő élet- és pályarajzát. Szerkesztőtársaival kiadott a kritikai kiadásban Babits életművéből tizenhét kötetet, a Babits Könyvtárban tizenöt, a Babits Kiskönyvtárban hét könyvet. 1995–96 között a pozsonyi Komensky Egyetem vendégtanára. 2006-ban édesapjának emlékének ajánlva jelent meg Tamási Áronról készített monográfiája. Díjai József Attila-díj (2017) Czine Mihály-díj (2011) Tamási Áron-díj (2008) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2007) Apáczai-Csere János díj (1997) Vangaži Vangaži város Lettország központi részén 30 km-re Rigától. Neve a lív vang (patak) aži (hely) szavakból származik. Fekvése Vangaži Lettország központi részén a Gauja folyótól 3 km-re helyezkedik el. A városon keresztül vezet a Budapestet - Pszkovval és ezen keresztül Oroszországgal összekötő E77-es főútvonal. Története A város létrejötte a szovjet idők iparosításának az eredménye. 1955-ben gazdag kavicstelepeket fedeztek fel a környéken és ezekre alapozva egy betonellemgyárt építettek. 1957 Oktobra ciemats (Október fénye) néven jött létre a település. Ezt 1961-ben keresztelték át a jelenlegi nevére Vangaži-ra. A betonellemgyár termékeivel (épületpanelekkel) látták el Lettország és Észtország építkezéseit. A vangazi futball csapata 1968 - 1991 között Lettország egyik legjobb labdarúgó csapata volt. A Szovjetunió szétesését követően a betongyár csöndbe ment, a város nehéz gazdasági helyzetbe került, a munkahelyek nagy része megszűnt, helyzetén mindössze Riga közelsége segített. Lakossága 46,5% orosz, 34,7% lett, 5,3% fehérorosz, 5,3% ukrán és 2,7% lengyel Le Locheur Le Locheur település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 260 fő (2015). Le Locheur Bougy, Missy, Noyers-Bocage, Tournay-sur-Odon, Vacognes-Neuilly és Noyers-Missy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szilveszter Ferenc Szilveszter Ferenc (Budapest, 1971. november 26. –) magyar válogatott labdarúgó. Pályafutása A labdarúgást Szekszárdon kezdte, de jó teljesítménye miatt felkerült a Vasas-hez, ahol eleinte csak epizódszerep jutott neki, és több szezont is kölcsönjátékosként töltött alacsonyabb osztályú csapatokban. Ám ott remek játékkal visszakerült a fővárosi csapathoz, és előbb alapember, majd csapatkapitány is volt a Vasasban, és később az MTK Budapest FC-hez igazolt, de nem váltotta be a reményeket, és a több játéklehetőség érdekében előbb a BKV Előre SC, majd a Békéscsaba 1912 Előre gárdájához igazolt. De a Vasas-nél maradt meg emblematikus figuraként. Pályafutása csúcsán 1998-ban volt, amikor is négy alkalommal szerepelt a válogatottban is. Sikerei, díjai Vasas : Magyar bajnoki bronzérmes : 1998, 2000 Magyarkupa-döntős : 2000 Magyarkupa-elődöntős : 1994, 1998 Butești (Mogos község) Butești falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Valeabarni közelében fekvő település. Története Buteşti korábban Valeabarni része volt. 1956 körül vált külön 24 lakossal. 1966-ban 94, 1977-ben 88, 1992-ben 54, 2002-ben pedig 35 román lakosa volt. Fogyókúra (Kukori és Kotkoda) A Fogyókúra a Kukori és Kotkoda című rajzfilmsorozat második évadjának harmadik része. Alkotók Írta: Bálint Ágnes Tervezte és rendezte: Mata János , Szombati-Szabó Csaba Zenéjét szerezte: Lovas Ferenc Operatőr: Klausz András, Körmöci Judit Hangmérnök: Bársony Péter Vágó: Hap Magda Vágóasszisztens: Gyöpös Kati Háttér: Rádóczy Gy. Gábor Rajzolták: Csiszér Ágnes, Orbán Anna, Radvány Zsuzsa, Szalay Edit Színes technika: Dobrányi Géza Gyártásvezető: Szigeti Ágnes Produkciós vezető: Gyöpös Sándor, Kunz Román Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió Szereplők Kukori: Márkus László Kotkoda: Psota Irén Hápogi: Horváth Gyula Kopasznyakú: Szuhay Balázs Pulyka: Dömsödi János Pulykáné: Simor Erzsi Gesztenyeárus nyúl: Pártos Erzsi Michal Tučný Michal Tučný (Prága, 1947. január 11. – Prága, 1995. március 10.) a cseh country zene egyik legendás énekese, gyakran királyaként emlegették. Több ismert szám szerzője, köztük a Báječná ženská, a Všichni jsou už v Mexiku és továbbiak. Gyerekkorában zongorázott. 1965-ben egy kereskedelmi iskolában érettségizett, kitanult eladó volt. Halálát az információk szerint, vastagbélrák, vagy szívelégtelenség okozta. Hoštice u Volyně temetőjében nyugszik. Ugyanitt egy teret is elneveztek róla. Játszott a Rangers, Rivals, Greenhorns, Fešáci és a Tučňáci nevű zenekarokban. Estrées (Aisne) Estrées település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 412 fő (2015). Estrées Beaurevoir, Gouy, Joncourt és Nauroy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lambda-szonda Gépjárművekben az üzemanyag/levegő arány szabályozásra ún. lambda-szondát (más jelöléssel: λ-szonda, oxigénszenzor) használnak. A gépkocsik kipufogórendszerébe épített lambda-szondáknak kettős szerepük van. A kipufogógáz oxigéntartalmának folyamatos mérésével egyrészt az üzemanyag/levegő mennyiségi arányának szabályozásához, másrészt a katalizátor hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához elektromos jelet szolgáltat. A nevét a tüzeléstechnikában is használatos légfeleslegtényező általánosan használt jelének, a lambda (λ) görög betű nevéből kapta. A légfeleslegtényező egy dimenziómentes szám, ami megadja a tüzelőanyag (üzemanyag) egységnyi mennyiségének tökéletes elégetéséhez szükséges, a gyakorlati és az elméleti levegőmennyiség hányadosát. Sztöchiometrikus összetételű keverék esetén értéke: λ = 1,00. A szenzor kiviteli formájában a gyújtógyertyára emlékeztet és a kipufogócsonkba építve, a katalizátor előtt helyezik el. A lambdaszonda kerámiatubusát (1) perforált fémház (4) védi a mechanikai sérülésektől, mint az ábrán látható. A kívül-belül porózus Platina-bevonattal ellátott kerámiatubus (a szilárd elektrolit) (1) külső felülete közvetlenül érintkezik a kipufogógázban levő oxigénnel (ez a mérőelektród tér), a tubus belsejébe (ez a referencia-elektród tér) pedig a külső levegőből jut oxigén, s ott állandó, 20,95%(V/V) oxigénkoncentrációt biztosít. E két tér oxigénkoncentrációja közötti eltérés a lambda-szonda két elektródja között feszültséget kelt, melynek nagysága a kipufogógáz oxigéntartalmának függvényében – 300 oC-os üzemi hőmérsékletet feltételezve – a mellékelt ábrán látható, a gyakorlatban néhány tíz mV. A szilárd elektrolit segítségével tehát egy ún. oxigén elektród-koncentrációs galváncella alakul ki. Motortípustól függően a kipufogógáz optimális oxigénkoncentrációját kísérleti úton előre megállapítják, és az ennek megfelelő elektromotoros erő (V-ban) az összefüggéssel kiszámítható, amelyben: Ha a feszültség kisebb, mint az előre megállapított érték, akkor a kipufogógázban nagyobb az oxigéntartalom és a keverék üzemanyagban szegény, és fordítva. A folyamatos feszültségjelet a gépkocsi elektromos vezérlőegysége dolgozza fel, amely negatív visszacsatolással folyamatosan szabályozza az üzemanyag/levegő keverékarányt. A szonda működésének elengedhetetlen feltétele, hogy üzemmeleg állapotba kerüljön, mintegy 300 °C-ra melegedjen fel. Amíg ez nem következik be, a gépkocsi elektromos vezérlőegysége "szabályozatlanul" üzemel, és az üzemanyag/levegő keveréket előre meghatározott értékek szerint állítja be. Ezek a hideg motorüzemnek megfelelő, kissé dús keveréket biztosítanak. Az üzemi hőmérséklet mielőbbi elérése érdekében a modernebb lambda-szondákat beépített fűtőszál melegíti. Ezeket a szondákat a vezetékeik számáról lehet megismerni: a három vezetékeseknél az egyik a szabályozó jel, a másik kettő a fűtést biztosítja; négy vezeték esetén a negyedik a fűtőszál által keltett esetleges zavaró jeleket vezeti el (árnyékolás). A gépkocsi elektromos vezérlőegysége ezáltal majdnem teljesen zavarmentes jelet kap. A lambdaszonda másik fontos szerepe az, hogy a katalizátor hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához elektromos jelet szolgáltat. A katalizátorok ugyanis csak a λ = 1,0 értékhez közeli tartományban képesek a kipufogógáz három legkárosabb komponensének a szénhidrogén (CH), a szén-monoxid (CO) és a nitrogén-oxidok (NOx) leghatékonyabb átalakítására. Zsindelyné Tüdős Klára Zsindelyné Tüdős Klára (Debrecen, 1895. július 20. – Budapest, 1980. április 16.) jelmeztervező, néprajzkutató. Élete Debrecenben született, liberális szabadelvű családban. A debreceni református felsőbb leányiskola növendéke volt, később külföldön, magánintézetekben tanult. 1915-től Budapesten az Iparművészeti Iskolában folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokban. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott, ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Részt vett a falukutató mozgalomban. 1938-ban házasságot kötött Zsindely Ferenccel. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A második világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg. Ezért 2001-ben Izrael Államtól megkapta a Világ Igaza kitüntető címet. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, 1952-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy nyaraló házmestereként. Férje halála után Ausztráliában élő lányához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1970-től megírta a református egyházhoz kötődő kapcsolatát, az évtized közepétől a Nők Lapja és a református sajtó is közölt vele interjúkat. 1989-ben a Magyar Református Egyház rehabilitálta. 2010-ben az Országos Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított. Emlékezete 2011-ben egykori svábhegyi lakóházán emléktáblát avattak. Művei Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat (Bp., 1938); A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában (Bp., 1940); Isten markában (karcolatok, Bp., 1975, 1976, 1977, 1978, 1980, 1982, 1986); Visszaemlékezések (Bp., 1978); Csizma az asztalon (visszaemlékezések, Zürich, 1978, Bern, 1978). Henry Moseley Henry Moseley (Weymouth, 1887. november 23. – Törökország, Gallipoli, 1915. augusztus 10.) angol fizikus. Teljes neve Henry Gwyn-Jeffreys Moseley. Életpálya Az oxfordi Trinity Collegeban tanult. 1910-től a Manchesteri Egyetemen tanított, Ernest Rutherford laboratóriumában kutatott. Az első világháború kitörésekor belépett a hadseregbe, a fronton esett el. Tudományos munka Az elemek röntgenszínképét vizsgálta, felfedezte a nevét viselő törvényt (1913), amelyben egyszerű összefüggést mutatott ki a röntgenszínképvonalak frekvenciája és a kibocsátó elem rendszáma között. Ezzel bebizonyosodott, hogy az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helyét a rendszám (az atommagban lévő töltések – protonok – száma) határozza meg. Felfedezése hozzájárult az atomszerkezet felfedezéséhez. 2006–2007-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2006-2007 bajnokságot a Debrecen nyerte meg, és ezzel történelmet írt, mert elsőként sikerült vidéki csapatként háromszor egymás után bajnokságot nyernie. A bajnokság érdekessége volt még, hogy a Ferencváros története során először nem volt tagja az élvonalnak. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ eljárásának következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. A végeredmény az Újpest FC 3 pont levonást kapott A bajnok Debreceni VSC játékosai: Csernyánszki Norbert (17), Balogh János (10), Sandro Tomić (3, horvát), kapusok, Balogh Zoltán (2), Bernáth Csaba (24), Bíró Péter (4), Igor Bogdanović (10, szerb), Böőr Zoltán (2), Bojan Brnović (10, szerb), Dombi Tibor (24), Dzsudzsák Balázs (23), Éger László, (2), Halmosi Péter (16), Hegedűs Gyula (1), Thierry Issiémou (3, gaboni), Kiss Zoltán (26), Komlósi Ádám (23), Leandro de Almeida (26, brazil-magyar), Madar Csaba (6), Mészáros Norbert (21), Rezes László (5), Sándor Tamás (23), Ibrahima Sidibe (27, szenegáli), Szatmári Csaba (11), Szilágyi Péter (3), Aco Stojkov (10), Szűcs István (29), Takács Zoltán (6), Jimmy Jones Tchana (5, francia-kameruni), Marco Túlio (5, brazil), Virág Béla (12), Dragan Vukmir (24, szerb), Zsolnai Róbert (24) Edzők: Supka Attila (1–2. forduló), Miroslav Beránek (3-30. forduló) Edzőváltások Budapest Honvéd: Aldo Dolcetti helyett Supka Attila, 9. forduló után Debreceni VSC: Supka Attila helyett Miroslav Beránek, 2. forduló után Diósgyőri VTK: nem volt FC Fehérvár: Csertői Aurél helyett Németh Zoltán (megbízott), 9.forduló után Németh Zoltán helyett Marijan Vlak, 10. forduló után FC Sopron: Selymes Tibor helyett Roberto Landi, 2. forduló után Roberto Landi helyett Selymes Tibor, 5. forduló után Selymes Tibor helyett Csertői Aurél, a 15. forduló után. Csertői Aurél helyett Dario Bonetti FC Tatabánya: Sisa Tibor helyett P. Nagy László (megbízott), a 21. forduló után P. Nagy László helyett Tornyi Barnabás Győri ETO: Pajkos János helyett Reszeli Soós István (megbízott), a 16. forduló után Reszeli Soós István helyett Klement István, a 17. forduló után Kaposvári Rákóczi: nem volt MTK: nem volt Paks: nem volt Pécsi MFC: Keszei Ferenc helyett Szabados József (játékos) az utolsó előtti fordulóban REAC: Urbán Flórián helyett Aczél Zoltán, 4. forduló után Újpest FC: Bicskei Bertalan* helyett Valére Billen, a szezon kezdete előtt Valére Billen helyett Urbányi István Vác: Gergely Károly helyett Nicola Scitta a 18. forduló után Vasas: nem volt ZTE: Simon Antal helyett Nagy Tamás *Bicskei Bertalan bár a bajnokságban nem ült a kispadon, de a felkészülést a bajnokságra vele végezte el a csapat, s közvetlenül a szezon előtt állították fel a kispadról. Nihat Kahveci Nihat Kahveci (ejtsd: [nihat kahvedzsi], Isztambul, 1979. november 23. –) török labdarúgó. A nemzeti tizenegyben 2000-ben a Svédország elleni mérkőzésen mutatkozott be. Nihat leginkább csatár, de támadó középpályás szerepet is elvállal. A gólerős jobb lába és sebessége az egyik legélvezetesebb játékot nyújtó focistává teszi. Nihat a Beliktas JK tehetséggondozó részének köszönheti pályafutását. Az 1995-96-os szezonban Hurser Tekinoktay fedezte fel, mikor a Dikilitaş csapatában játszott. A Beşiktaş kezdőcvsapatába az 1997-98-as szezonban került be. 2002 januárjában átment a Real Sociedad csapatába, Spanyolországba. Nihat 115 találkozón 57 gólt lőtt. Legjobb idénye a 2002/2003-as volt, mikor 23 góljával Ronaldóval együttaz év második legeredményesebb játékosai lettek. Nagyon jól össze tudott játszani a jugoszláv Danko Kovaceviccsel, olyannyira, hogy Phill Bell sportújságíró egy közös becenevet adott nekik, „az Alacsony és a Magas”. Nihat 175, Kovacevic 187 cm magas. A Real Sociedaddal a Bajnokok Ligájában, majd a 2002-es vb-n is szerepelt. 2006. május 16-án megegyezett a Villarreal CF-fel, hogy öt évig hozzájuk igazol. Pályafutásának statisztikái 2008. [[június 16. |június 16-ig Érdekességek Nihal vezetékneve (Kahveci) kávéárust jelent törökül. A 20. század elején sok török ember a foglalkozását vette fel családnévnek, így lehet tudni, hogy ősei mivel foglalkoztak. A legtöbb török játékos mezéhez hasonlóan az ő mezén sem család-, hanem utóneve látható. Forrás {{cite]] news | title =Kahveci Nihat | url =http://uk.eurosport.yahoo.com/football/kahveci-nihat.html | publisher =yahoo.eurosport.com | date = | accessdate =2008-07-26}} Râches Râches település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 2723 fő (2015). Râches Faumont, Anhiers, Douai, Flines-lez-Raches, Raimbeaucourt és Roost-Warendin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Frankie Fredericks Frank Fredericks (becenevén Frankie) (Windhoek, 1967. október 2. –) namíbiai atléta, négyszeres olimpiai ezüstérmes (1992 és 1996). 2017. márciusának elején lemondott a 2024-es olimpiai pályázatokat értékelő bizottság vezetéséről, mivel korrupcióval gyanúsították meg. Életpályája Namíbia olimpikonja, Frankie Fredericks sprinter összesen négy ezüstérmet szerzett atlétikában. Korrupciós gyanú 2017 elején Fredericksszel szemben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság etikai vizsgálatot indított, miután felmerült annak a gyanúja, hogy 2009-ben pénzt fogadott el egy pénzügyi tanácsadótól a 2016-os olimpia odaítélését megelőzően. Fredericks határozottan tagadja a vádakat, azonban 2017. március 6-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnél (IAAF) betöltött pozíciójáról mondott le, majd március 7-én jelezte, hogy önként távozik a 2024-es olimpiai pályázatokat értékelő bizottság éléről. Vázsec Vázsec (szlovákul Važec) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. A 20. század elején nevét Vágfalvára magyarosították, de ez nem maradt fenn. Fekvése A Liptói–medencében Liptóújvártól 28 km-re keletre a Fehér-Vág partján fekszik. Története Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonytják az itt talált kőkori eszközök, valamint a hallstatt korból származó bronztárgyak. Oklevél 1280-ban "Vasych" alakban említi először. 1286-ban "Vasych", 1480-ban "Wasecz", 1492-ben "Wasewcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A települést soltészjog alapján alapította birtokosa Bohumir comes aki 1269-ben kapta adományba. Később utódaiké a Szent-Iványiaké, a Szmrecsányiaké és a Baanoké volt. Már nem sokkal az alapítás után felépítették a Remete Szent Antal tiszteletére szentelt templomot. 1545-ben a falu áttért az evangélikus hitre és a templom is az evangélikus egyházé lett. Később a visszakapták a katolikusok és az evangélikus hívek csak 1783-ban a türelmi rendelet után építhettek maguknak templomot. 1715-ben 63, 1720-ban 48 adózója volt. 1784-ben 153 házában 1489 lakosa volt. 1828-ban 197 háza és 2093 lakosa volt. Lakói állattenyésztők, faárukészítők, zsindelykészítők, fuvarosok, tutajosok voltak. 1871-től sokan dolgoztak a vasútnál is. Vályi András szerint " VASCSEG. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Szentiványi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csorbához közel, mellynek filiája; határjának fele síkos, és könnyen míveltetik, fája is van mind a’ kétféle, legelőeje elég." Fényes Elek szerint " Vasecz, Liptó vm. tót falu, a szepesi országutban, a Fejér-Vágh mellett, a Hochvald hegy tövében: 179 kath., 1888 evang., 28 zsidó lak. Ev. anya-, kath. fil. szentegyház. Több urasági kastélyok; nagy de sovány határ; szép erdő, mellyben gomba bőséggel találtatik; lakosai fával, léczekkel, sat. eleven kereskedést üznek. F. u. Bán, Szmrcsányi. Ut. p. Vichodna." A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. 1931, július 17-én tűzvész pusztított, s a település faházainak jelentős része a lángok martalékává vált. Népessége 1910-ben 2639 lakosából 2529 szlovák volt. 2011-ben 2387 lakosából 2065 szlovák és 157 roma volt. Híres emberek A faluban élt és alkotott 1923 és 1959 között Jan Hála cseh festőművész, művei a képtárban láthatók. Nevezetességei Remete Szent Antalnak szentelt bencés apátsági temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban , benne gótikus Madonna-szoborral. 1738 -ban barokk stílusban felújították, majd 1910 -ben teljesen átépítették. Evangélikus temploma 1892 -ben épült neogótikus stílusban . Határában egy 1923 -ban felfedezett cseppkő barlang is van, amelynek egy része már régebben is ismert volt a helyiek körében. Az 1954 -ben megnyitott barlang teljes hossza 530 méter, ebből 235 méter látogatható. Levegőhőmérséklete egész évben 7 – 7.5°C körül mozog. A barlang őslénytani leletekben rendkívül gazdag, többek közt a barlangi medve maradványainak egyik lelőhelye. Az 1998 -ban felszentelt katonai temető a második világháborúban e környéken elesett 7000 német katonának állít emléket. Múzeum. Egykoron a település egyetlen falazott, emeletes lakóházaként túlélte az 1931-es tűzvészt. Jelenlegi tulajdonosa felújíttatta, s a község múltját bemutató múzeumot alapított az épületben. Jan Hála Képtár (szlovákul Galéria Jana Hálu ). A festőművész egykori lakóházában, mely egyúttal műtermeként is szolgált 1977 -ben képtárat alapítottak. 2013-as Junior Eurovíziós Dalfesztivál A 2013-as Junior Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizenegyedik Junior Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Ukrajna fővárosa, Kijev adott otthont. A helyszín a kijevi Palace Ukraine volt. A versenyre 2013. november 30-án került sor. Az Eurovíziós Dalversennyel ellenben itt nem az előző évi győztes rendez, hanem pályázni kell a rendezés jogára. 2011 után másodszor fordult elő, hogy az előző évi győztes ország rendezte a dalfesztivált. A 2012-es verseny az ukrán Anasztaszija Petrik győzelmével zárult, aki a Nebo című dalát adta elő Amszterdamban. 12 ország erősítette meg a részvételét a dalfesztiválra, beleértve San Marinót, mely első alkalommal vett részt, Macedóniát, mely egy, és Máltát, mely két kihagyott év után tért vissza. Albánia, Belgium és Izrael pedig visszaléptek. A helyszín és a verseny A verseny helyszínét 2013. február 6-án jelentette be az EBU. Azerbajdzsán, Belgium és Ukrajna közül utóbbi nyerte el a rendezés jogát, így Örményország után a második ország volt, amely a győzelmét követő évben rendezhette meg a dalfesztivált. Ukrajna volt így a második ország (Hollandia után), mely második alkalommal volt a házigazda, ugyanis 2009-ben is ők rendezték a versenyt a Palace of Sportsban. Emellett Kijev volt az első város, amely másodjára adott otthont a versenynek. A pontos helyszín a kijevi Palace Ukraine volt, ami 3714 fő befogadására alkalmas. Sorozatban másodszor fordult elő, hogy egy korábbi műsorvezető volt ismét a dalfesztivál házigazdája: Tyimur Mirosnicsenko 2009-ben Anyi Lorakkal együtt látta el ezt a feladatot. A 2013-as verseny másik műsorvezetője pedig Zlata Ohnevics volt, aki ebben az évben képviselte Ukrajnát a felnőttek versenyén. Ez volt az első alkalom, amikor a győztes mellett a második és harmadik helyezettet is díjazták. Ettől az évtől kezdve a benevezett dalok hosszúsága maximum 3 perc lehet, a felnőtt versenyhez hasonlóan. Korábban 2 perc 45 másodperc volt az időkorlát. Növelték a dalok előtt látható „képeslapok” hosszát is: a korábbi 30-40 másodperc helyett 50 másodpercesek voltak. Újítás volt az is, hogy a pontbejelentők nem az adott országból, hanem a helyszínről ismertették az eredményeket. Változás volt az is, hogy a fellépési sorrendet nem a szervezők, hanem a résztvevők döntötték el, sorsolással. A rajongók ebben az évben először rádión is követhették a versenyt. Az ukrán köztársasági elnök, Viktor Janukovics 2013-at a Gyermeki Kreativitás Évének nyilvánította, erre utal a verseny mottója is: Be creative!, azaz Légy kreatív!. Október 9-én mutatták be a verseny hivatalos logóját, ami egy puzzle-ből kirakott embert ábrázol. A résztvevők Az országok augusztus 16-ig jelezhették részvételi szándékukat, de a határidőig nem jelentkezett annyi ország, amennyivel már meg lehetne rendezni a versenyt. Az EBU ezért tárgyalásokat folytatott több közép- és kelet-európai állammal, és október 7-én bejelentették, hogy a minimum létszámot jelentő tizenkét ország már biztosan részt fog venni a versenyen, de a hivatalos listát ekkor még nem hozták nyilvánosságra. Viszont egy október 17-én megjelent cikk azt állította, hogy tizenhárom ország vesz részt a versenyen, köztük egy debütáló ország. Azonban november 1-jén derült ki, hogy a lehetséges tizenharmadik résztvevő, Ciprus elutasította a részvételt, így tizenkét ország vett részt a versenyen. Először vett részt a dalfesztiválon San Marino, mely már 2011-ben is jelentkezett, de végül nem indult el. Belgium 2013. március 26-án jelentette be, hogy nem indulnak a 2013-as versenyen. Így ez volt az első Junior Eurovízió, amit a nyugat-európai ország nélkül rendeztek meg. Hozzájuk hasonlóan Albánia sem vett részt pénzügyi problémák miatt, és Izrael sem küldött versenyzőt Kijevbe, ellentétben Macedóniával és Máltával: előbbi egy, utóbbi pedig két kihagyott év után képviseltette magát a gyerekek versenyén. A szavazás A szavazás megegyezett a hagyományos versenyen alkalmazott szavazási rendszerrel, vagyis minden részt vevő ország és a gyerekekből álló zsűri a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kapnak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat. Először a Gyerek Zsűri pontjait ismertette az előző évi győztes, Anasztaszija Petrik. A szavazatok alapján Málta került az élre. Ezután következtek a részt vevő országok pontjai. A szavazás sorrendje a fellépési sorrend szerint alakult, vagyis Svédország volt az első és Oroszország az utolsó szavazó. A svédek öt pontjával Fehéroroszország megelőzte Máltát, de a nyolc ponttal ismét ők vezettek. Azerbajdzsán hat pontjával a fehéroroszok visszavették a vezetést, de a hét pont után Málta ismét az élre került. A tíz ponttal viszont Ukrajna vezetett. A tizenkét pont után pedig az orosz dal állt az élen. Az örmények nyolc pontjával a házigazda vezetett, a tíz ponttal Málta, a tizenkét ponttal pedig Oroszország. San Marino hét pontja után Málta, a nyolc ponttal pedig Oroszország vezetett. Macedónia nyolc és tizenkét pontjával hármas holtverseny alakult ki Oroszország, Málta és Ukrajna között. Az ukránok a hét ponttal Oroszországot, a tizenkét ponttal pedig Máltát helyezték az élre. Fehéroroszország nyolc pontjával Oroszország átvette a vezetést, de a tíz pont után Málta visszavette azt. A szigetország egészen az oroszok nyolc pontjáig megőrizte előnyét, de ekkor Ukrajna egy pillanatra átvette a vezetést, viszont a tíz pont eldöntötte a versenyt. Málta első győzelmét aratta a gyerekek megmérettetésén, és egyben ez volt az első máltai győzelem bármely eurovíziós versenyen. Emellett a The Start az első győztes dal a Junior Eurovízión, melyet teljes egészében angol nyelven adtak elő. A dal minden részt vevő országtól és a Gyerek Zsűritől is kapott pontot. (Ez rajtuk kívül csak a házigazda Ukrajnának, a harmadik helyezett Fehéroroszországnak, a nyolcadik helyezett Hollandiának és a negyedik helyezett Oroszországnak sikerült.) Emellett a Gyerek Zsűritől és négy országtól (Macedónia, Ukrajna, Moldova, Hollandia) gyűjtötték be a maximális tizenkét pontot. A szavazás és a nemzetközi közvetítések A pontbejelentők A pontbejelentők között volt három ország előző évi képviselője is: Denis Midone Moldovából, Lova Sönnerbo Svédországból és Anasztaszija Petrik, az előző győztes, aki a Gyerek Zsűri szavazatait ismertette. Colombiana A Colombiana (eredeti cím: Colombiana) 2011-ben bemutatott akciófilm. Főszereplő Zoë Saldana. Cselekménye Bogotá, Kolumbia Fabio találkozik Don Luis Sandoval drogbáróval. Látszólag szívélyesen beszélgetnek. Fabio átad Sandovalnak egy flopilemezt. Amikor Fabio távozik, Sandoval Fabio meggyilkolására ad parancsot. Fabio otthon azonnali távozásra sürgeti feleségét és lányát, akik már összecsomagoltak. Azonban Sandoval megbízottja, Marco megérkezik embereivel, és a lakás mindkét oldala felől fegyveresek rontanak az épületbe. Fabio egy névjegyet, egy papírra írt címet, és egy memóriacsipet ad a lányának, Cataleyának. Feleségével együtt harcolni próbálnak, de a túlerő legyőzi őket. Cataleya az asztalnál ülve marad. Marco megpróbálja vallomásra bírni, de a lány az asztal alá rejtett tőrrel Marco kezét az asztalhoz szegezi és akrobatikus, begyakorolt módon elmenekül, majd az amerikai követségre megy, ahol felöklendezi a memóriacsipet, amin a drogbáróra vonatkozó terhelő adatok vannak. Cataleyát az Egyesült Államokba menekítik, ott azonban a hatóságok elől megszökik, és busszal a nagybátyjához, Emilióhoz utazik, Chicagóba. Emilio anyjával együtt szívélyesen fogadja a lányt. Egy drága iskolába íratja, de előtte még választás elé állítja, mert Cataleya azt mondja neki, hogy gyilkos akar lenni. 15 évvel később Cataleya Emiliónak dolgozik, mint bérgyilkos. Emellett Emilio tudta nélkül szülei gyilkosait kutatja fel és öli meg, később kiderül, hogy már 22 áldozatnál tart. Egy rendőrautóba egy piros sportkocsi ütközik, amiből egy részeg nő tántorog elő, akit a rendőrök bevisznek kihallgatásra, majd éjszakára egy cellába zárják. nem sokkal később egy Genarro Rizzo nevű gengsztert visznek be az előzetesbe. A „részeg nő” valójában Cataleya, aki leveszi fekete parókáját, testhezálló fekete ruhába bújik, egy drótdarabbal kinyitja a cellája ajtaját, időzített rövidzárlatot okoz, majd a szellőzőjáraton keresztül mászva megközelíti a gengszter celláját. Leüti az őrt, amikor az a WC-be megy, és annak fegyverével lelövi a gengsztert. A szellőzőn és épületen kívül haladva visszamászik a cellájába, miközben nem csak az őrséget riasztják, hanem az FBI-t is. Cataleya visszaveszi korábbi álcáját, és másnap kiengedik. Az utcán leveszi és eldobja átlátszó kesztyűjét, amit azért viselt, hogy ne hagyjon ujjlenyomatot. Mivel az FBI egy helyben topog, James Ross különleges ügynök úgy dönt, hogy megszellőztetik a részleteket a sajtó felé, ugyanis a gengszter (és a korábbi áldozatok) mellkasán egy belekarcolt virágmotívumot találnak és abban reménykednek, hogy valaki felismeri a rajzot. Ez meg is történik: az FBI-nál az egyik takarító felismeri benne a cataleya nevű virágot, ami csak Kolumbiában terem, és a drogbáró is felfigyel az újságokban közölt fényképekre ér ráállítja az embereit a merénylő felkutatására. Közben kiderül, hogy a drogbárót a CIA időközben átköltöztette Florida államba. Don Luis jobbkeze, Marco megtalálja Emiliót és megöli anyjával együtt. Cataleya betör Ross ügynök házába és megfenyegeti, hogy adja ki neki Don Luis címét (akiről csak annyit tud, hogy áttelepült az Egyesült Államokba). Ross közli vele, hogy a pontos címet csak a CIA tudja, aminek adatbázisához neki nincs hozzáférése. Cataleya azonban egy távcsöves puskával figyelmeztető lövést ad le a CIA-ügynök irodájára, amikor Ross is jelen van, így megkapják a drogbáró címét. Cataleya egy teherautót megpakol fegyverekkel és két idomított harci kutyáját is magával viszi. Ostrom alá veszi Don Luis házát (aki egy üregbe bújik), és mindenkit megöl, aki az útjába kerül. Marcóval a fürdőszobában puszta kézzel küzdenek meg, aminek végén Marco meghal. Cataleya magához veszi Marco mobilját, amin nem sokkal később Don Luis hívja, aki egy autóval elmenekült a házból. Amikor rájön, hogy Marco meghalt és Cataleyával beszél, fenyegetni kezdi, Cataleya azonban nyugodt hangon válaszolgat, majd a kocsiban lévő kutyáinak parancsot ad, amik halálra marják Don Luist. A történet közepe táján kiderül, hogy Cataleyának van egy barátja, egy festő, akinek Jennifer néven mutatkozott be és aki szinte semmit sem tud róla. Egyik reggel, amikor Cataleya még alszik, a barátja, Danny a mobiljával egy fényképet készít róla, amit megmutat a sógorának, aki viszont a tudta nélkül egy rendőrségen dolgozó ismerősének küldi el a képet, hogy azonosítsa be. Az FBI riasztást kap a keresésről, letartóztatják az ügyintézőt, és a mobiltelefonok beazonosításával nagy erőkkel kivonulnak Danny és Cataleya lakhelyére is. Dannyt elfogják és beviszik kihallgatásra, Cataleya azonban elmenekül és egy utcai fülkéből felhívja Danny-t, majd elbúcsúzik tőle és felszáll egy távolsági buszra. Szereposztás Zoë Saldana - Cataleya Restrepo Amandla Stenberg - a fiatal, 8-9 éves Cataleya Michael Vartan - Danny Delanay, festő, Cataleya barátja Cliff Curtis - Emilio Restrepo, Cataleya nagybátyja Lennie James - James Ross, FBI különleges ügynök Callum Blue - Steve Richard Jordi Mollà - Marco, Don Luis Sandoval jobbkeze Graham McTavish - Warren Max Martini - Williams, különleges ügynök Jesse Borrego - Fabio Restrepo, Cataleya apja Cynthia Addai-Robinson - Alicia Restrepo, Cataleya anyja Sam Douglas - William Woogard Doug Rao - Michael Shino Beto Benites - Don Luis Sandoval, drogbáró Affif Ben Badra - Genarro Rizzo, gengszter, valamikor Don Luis Sandoval embere volt Bevételek A Colombiana 10 408 176 dolláros bevétellel a második helyen kezdett az Egyesült Államok mozipénztárainál. A film 36 665 854 dollár bevételt produkált az Egyesült Államok és Kanada mozijaiban, 24,3 millió dollárt külföldön, összesen 60 965 854 dollár bevételt ért el. A film készítése A film forgatása 2010. augusztus 20-án kezdődött Chicago, New Orleans és Mexikóváros helyszínein. A filmet Luc Besson filmproducer cége, az EuropaCorp készítette, a forgatókönyvet Besson és Robert Mark Kamen közösen írták. Forgatási helyszínek Chicago , USA New Orleans , USA Mexikóváros , Mexikó Miroslavské Knínice Miroslavské Knínice település Csehországban, a Znojmói járásban. Miroslavské Knínice Kadov, Bohutice, Miroslav, Našiměřice, Suchohrdly u Miroslavi és Lesonice településekkel határos. Lakosainak száma 323 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Zsiráffélék A zsiráffélék (Giraffidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja. 2 nem és 2 ma élő faj tartozik a családba. A zsiráffélék hímjét a bika, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú szóval jelöljük. A többi kérődzőhöz hasonlóan fogképletük: Rendszerezés A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában (a lista hiányos): † Bohlinia (Matthew, 1929) † Bohlinia adoumi † Bohlinia attica - 1929-es évig a Giraffa nembe sorolták † Bohlinia nikitiae † Bramatherium (Falconer, 1845) † Bramatherium perimense (Falconer, 1845) ( típusfaj ) † Bramatherium progressus † Bramatherium giganteus (Khan & Sarwar, 2002) † Bramatherium megacephalum (Lydekker, 1876) † Bramatherium grande (Lydekker, 1880) † Bramatherium magnum (Pilgrim, 1910) † Bramatherium suchovi (Godina, 1977) Giraffa (Brisson, 1762) – 1 élő faj Zsiráf (Giraffa camelopardalis) † Giraffa gracilis † Giraffa jumae † Giraffa priscilla † Giraffa punjabiensis † Giraffa sivalensis † Giraffokeryx (Pilgrim, 1910) † Helladotherium † Helladotherium duvernoyi † Helladotherium sp. † Honanotherium (Bohlin, 1927) † Honanotherium schlosseri (Bohlin, 1927) † Mitilanotherium † Mitilanotherium inexpectatum Okapia (Lankester, 1901) – 1 faj Okapi (Okapia johnstoni) † Palaeotragus † Palaeotragus primaevus † Palaeotragus germaini † Palaeotragus decipiens † Samotherium † Samotherium africanum † Samotherium boissieri † Samotherium major † Samotherium neumayri † Samotherium sinense † Shansitherium - egyes biológus szerint a Samotherium nembe kéne sorolni † Shansitherium fuguensis † Shansitherium tateli † Sivatherium (Falconer & Cautley, 1836) † Sivatherium giganteum ( típusfaj ) †? Sivatherium maurusium †? Sivatherium hendeyi †? Sivatherium olduvaiense Gusztáv, a szalmaözvegy A Gusztáv, a szalmaözvegy a Gusztáv című rajzfilmsorozat első évadának hatodik epizódja. Rövid tartalom Gusztáv félre akar lépni, de kudarcot vall. Alkotók Írta és rendezte : Jankovics Marcell Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Klausz Alfréd Hangmérnök : Bélai István Vágó : Czipauer János Rajzolták : Erdélyi Mária, Gattyán György, Marsovszky Emőke, Szoboszlay Péter Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Gyártásvezető : Bártfai Miklós, László Andor Készítette a Pannónia Filmstúdió. 641-es busz A 641-es jelzésű elővárosi autóbusz Ócsa és Örkény között közlekedik, csak iskolai tanítási napokon. Trescore Cremasco Trescore Cremasco település Olaszországban, Lombardia régióban, Cremona megyében. Lakosainak száma 2888 fő (2017. január 1.). Trescore Cremasco Bagnolo Cremasco, Casaletto Vaprio, Crema, Cremosano, Palazzo Pignano, Quintano és Torlino Vimercati községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Aizenay Aizenay település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 9212 fő (2015). Aizenay La Chapelle-Palluau, Apremont, Beaulieu-sous-la-Roche, La Chapelle-Hermier, Coëx, La Génétouze, Maché, Martinet, Le Poiré-sur-Vie és Venansault községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nempont-Saint-Firmin Nempont-Saint-Firmin település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 187 fő (2015). Nempont-Saint-Firmin Lépine, Roussent, Tigny-Noyelle és Nampont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 339-es busz A 339-es számú regionális autóbusz Vác, autóbusz-állomás és Püspökszilágy, általános iskola között közlekedik. Megállóhelyei *Vácrátótra csak 1-2 járat tér be hajnalban és este. **Váchartyán, vasútállomás megállót csak néhány járat érinti. Alexander Hacke Alexander Hacke (1965. október 11. –) német zenész, gitáros, basszusgitáros, producer, író. Elsősorban a német indusztriálisrock-együttes, az Einstürzende Neubauten tagjaként és zenei rendezőjeként ismert. Hacke saját szólólemezein kívül számos művész és művészcsoport, például Robert Rutman, a Tiger Lillies, Danielle de Picciotto, FM Einheit, a Crime and the City Solution, Phew, Gianna Nannini, Gry, a Miranda Sex Garden, a Terranova, Wovenhand (David Eugene Edwards), David Yow, Mona Mur és mások produkcióiban működött közre. Életrajz Korai évek Hacke zenei pályafutása tizenéves korában kezdődött, az 1980-as évek elején. Ekkor néhány saját kiadású minialbumot jelentetett meg, például a Hiroshimát. Különböző berlini underground zenekarokban játszott, többek között a Sentimentale Jugendben, a Sprung Aus Den Wolkenben és a Mona Murban. Einstürzende Neubauten 1980-ban, tizenöt éves korában csatlakozott a valamivel korábban alakult Einstürzende Neubautenhez. Hacke gitáron játszott, és a zenekar hangzásán dolgozott a kilencvenes évek közepéig. Ekkor basszusgitárra váltott és – a zenekarvezető Blixa Bargeld szavaival – "az együttes zenei igazgatója" lett. Szólókarrier Hacke első szólólemeze 1992-ben jelent meg Filmarbeiten (Filmes munkák) címmel. Az 1990-es években a Jever Mountain Boys frontembere volt. Az együttes tagjai kedvenc dalaik alternatív country-feldolgozásait játszották. 2003-ban Alexander Hacke partnerével, Danielle de Picciottóval szervezte a BadaBing című havi klubestet a Big Eden elnevezésű híres berlini klubban. A sorozatban új, szokatlan zenét játszó zenekarokat mutatott be, így vette kezdetét a berlin központú "futur-electroclash" hullám. De Picciottóval rengeteget utazott és multimédiás estjeiken a berlini underground kultúrát népszerűsítették. De Picciotto 2004-ben dokumentumfilmet készített az Einstürzende Neubautenről, Alexander Hacke hangmérnöki segítségével. 2005-ben Hacke és de Picciotto létrehozta a Mountains of Madness című, H.P. Lovecraft történetein alapuló multimédiás élő előadást, melynek megvalósításában a Tiger Lillies is részt vett. 2005-ben jelentette meg a Sanctuary című lemezt, amelyhez egy mobil felvevőkészülékkel keresztül-kasul utazta Európát és az Egyesült Államokat, és rengetegen működtek közre az elkészítésében. A felvételekről de Picciotto forgatott dokumentumfilmet, amely Road Record címmel jelent meg, és bemutatja azt a különleges módszert, mellyel Hacke a felvételeket készítette. 2018-ban jelentette meg régi barátjával és zenésztársával, a 16 Horsepower és a Wovenhand frontemberével, David Eugene Edwardsszal közös lemezét. A Risha című album az indisztriális ielektronikus zenét ötvözi a keleti ritmusokkal és a népi hangszerekkel. Hacke számos filmzenét szerzett többek között a Napsugár sétány, a Wilde Leben, a Fallal szemben című filmekhez, a Viktor Pelevin regényéből készült Generation P-hez, illetve főszerepet kapott az Át a hídon - Isztambul hangjai című Fatih Akın-dokumentumfilmben. Fatih Akın 2015-ös filmjéhez, a Cuthoz írt filmzenéjét német filmdjíra jelölték Legjobb filmzene kategóriában. Több alkalommal zenélt együtt egykori zenésztársával, FM Einheittel kísérleti előadásokban. Önéletrajzi kötete 2015-ben jelent meg KRACH - Verzerrte Erinnerungen, azaz CSATT - Eltorzult emlékek címmel. Magyarországi fellépései Alexander Hacke többször fellépett Magyarországon is, az Einstürzende Neubauten tagjaként és szólóprodukcióival is. Az Einstürzende Neubautennel koncertezett az A38 Hajón, illetve ott mutatta be a Ship of Foolst, a Ministry of Wolvest, a Hitman's Heelt, valamint a Perservantiát. Magánélete Alexander Hacke sokáig szerelmi és munkakapcsolatban állt Christiane F-fel, A végállomás gyermekei című önéletrajzi könyv írójával. Sentimentale Jugend nevű közös zenekarukkal turnéztak Európába és az Egyesült Államokban, illetve szerepeltek a Decoder című 1983-as filmben. 1989. október 3-án született meg fia, Joshua. Az anya Angela Mettbach, a berlini éjszakai élet ismert alakja, az Octopussy nevű zenekar énekesnője. Rövid ideig felesége volt Meret Becker német színésznő, énekesnő. Becker vendégszerepelt az Einstürzende Neubauten Ende Neu című lemezén is.Hacke 2006-ban házasodott össze régi partnerével, a Berlinben élő amerikai multimédia-művész Danielle de Picciottóval. De Picciotto arról is ismert, hogy Dr Mottéval együtt ő alapította a berlini Love Parade elnevezésű elektronikuszenei eseményt, illetve a Space Cowboy nevű zenekarban énekel. Diszkográfia Szólólemezek Das Leben ist schön , 1980 Borsig-Werke , 1981 Hiroshima , 1982 Filmarbeiten , 1992 Sanctuary , 2005 Mountains of Madness , 2006 (Danielle de Picciottóval és a Tiger Lillies-zel) The Ship of Fools , 2008 (Danielle de Picciottóval) Doomed , 2009 Hitman's Heel , 2010 (Danielle de Picciottóval) Ministry of Wolves , 2014 (Danielle de Picciottóval, Mick Harvey-vel, Paul Wallfisch-sel) Needle at Sea Bottom , 2014 (Danielle de Picciottóval, Lary 7-nel) Perservantia , 2016 (Danielle de Picciottóval) Unity , 2016 (Danielle de Picciottóval) Menetekel , 2017 (Danielle de Picciottóval) Joy , 2018 (Danielle de Picciottóval, Eric Hubellel, Vincent Signorellivel) Risha , 2018 (David Eugene Edwardsszal) Einstürzende Neubauten Lásd az Einstürzende Neubauten szócikkben Crime & The City Solution Room of Lights , 1986 Shine , 1988 American Twilight , 2013 Jever Mountain Boys Bury the Bottle with Me , 1994 Egyéb közreműködések Christiane F.: Wunderbar , 1982 (közreműködő) Mona Mur und die Mieter: Jeszcze Polska , 1982 (közreműködő) Phew: Our Likeness , 1992 (közreműködő) Gianna Nannini: Dispetto , 1994 (közreműködő) Die Haut: Sweat , 1994 (közreműködő) Blind: Live Saver , 1995 (producer) Miranda Sex Garden: Fairytales about Slavery , 1995 (producer) Meret Becker: Nachtmahr , 1998 (producer, közreműködő) Terranova: Close the Door , 1999 (közreműködő) Fieber: Tagebuch eines Aussätzigen , 2001 (zeneszerző) Fred Alpi: Les chiens mangent les chiens , 2002 (producer) Martin Dean: The Best of Martin Dean , 2005 (közreműködő) Danielle de Picciotto: Tacoma , 2015 (producer) Filmzenék Nihil, oder alle Zeit der Welt , 1988 (Uli M Schueppel) A Priori , 1990 (Uli M Schueppel) Vaterland , 1992, Mick Harvey-val (Uli M Schueppel) Planet Alex , 2000, Mick Harvey-val (Uli M Schueppel) Tatort: Endspiel , 2002 (Ciro Cappellari) Fallal szemben , 2004 ( Fatih Akın ) Át a hídon: Isztambul hangjai , 2005 (Fatih Akın) Das wilde Leben , 2007 (Achim Bornhak) Fuori dalle corde , 2007 (Fulvio Bernasconi) Elektrokohle - Von Wegen , 2009 (Uli M Schueppel) Hinter Kaifeck , 2009 (Esther Gronenborn) Last Cowboy Standing , 2009 (Zichy Bergroth) Empire Me - Der Staat bin Ich! , 2010 (Paul Poet) Francesco und der Papst , 2011 (Ciro Cappellari) Generation P , 2011 (Viktor Ginzburg) Lollipop Monster , 2011 (Ziska Riemann) Der Müll im Garten Eden , 2012 (Fatih Akın) The Cut , 2014 (Fatih Akın) Napforduló , 2015 (Michal Rogalski) Michel Barnier Michel Barnier (La Tronche (Isère), 1951. január 9.- ) francia politikus, az Európai Néppárt alelnöke (2006 és 2015 között). 2016 októbere óta az EU főtárgyalója az Egyesült Királysággal a Brexittel kapcsolatban folytatott tárgyalásain. Családja Nős; 3 gyermeke van. Életpályája Párizsban szerzett diplomát az ESCP-n (European Business School in Paris). Európai karrierje előtt Franciaországban szenátor, majd több kormányban miniszterként vett részt. 2006 és 2015 között az Európai Néppárt alelnöke volt. 2016 októbere óta az EU főtárgyalója az Egyesült Királysággal a Brexittel kapcsolatban folytatott tárgyalásain. Publikációi 2014: "Se reposer ou être libre“ – Gallimard 2008: "Europe, cards on the table“ - Acropole 2008: "Who will feed the world: a new agricultural revolution" - Acropole 2007: "Atlas for a sustainable world" - Acropole 2005: "Sortir l’Europe des idées reçues" - Plon 2001: "Notre contrat pour l'alternance" - Plon 1994: "Vers une mer inconnue" - Pluriel 1994: "Le Défi écologique - Chacun pour tous" - Hachette 1992: " Atlas des risques majeurs" - Plon 1985: "Vive la politique" - Stock Nyelvtudása francia (anyanyelv) angol Gare de Chazay - Marcilly Gare de Chazay - Marcilly vasútállomás Franciaországban, Marcilly-d'Azergues településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Coteau–Saint-Germain-au-Mont-d'Or-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Lozanne Szilvásy László Szilvásy László (Budapest, 1926. július 1. – 2018. február 25.) gordonkaművész-tanár. Életútja A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kerpely Jenőnél tanult, továbbá tanárai voltak Kurtág György, Rados Ferenc, Tátrai Vilmos, Németh Géza, Botvay Károly és Mező László gordonkatanár, majd 1943–44 között Gaspar Cassadónál a Salzburgi Mozarteum növendéke. 1944–1990 között a Magyar Állami Hangversenyzenekar (ÁHZ) tagja, szólócsellistája. A Tátrai Vilmos vezette Magyar Kamarazenekar szólócsellistája. Forrás Elhunyt Szilvásy Lajos, gordonkaművész (pdf). parlando.hu. (Hozzáférés: 2018. július 20.) Cannes-i fesztivál A cannes-i fesztivál (franciául: Festival de Cannes), 1947-49-ben cannes-i filmfesztivál, majd 2001-ig cannes-i nemzetközi filmfesztivál elnevezéssel, a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmfesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fesztivál fődíjáért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. A nagyjátékfilmek és rövidfilmek versenyével párhuzamosan több szekció eseményei zajlanak; közülük legismertebb az Un certain regard, a Cinéfondation és a Cannes-i Klasszikusok. Ugyanekkor rendezik meg a fesztiválhoz kapcsolódó Filmvásárt, amely jelentőségét tekintve a világ legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Nem tartoznak szorosan a cannes-i fesztiválhoz, mivel külső szervezetek által létrehozott, független, párhuzamos rendezvényekről van szó, azonban az időbeni egybeesés miatt, tágabb értelemben mégis a fesztivállal együtt emlegetik a Kritikusok Hete és a Rendezők Kéthete szekciókat. Noha a kezdetektől turisztikai látványosság és mondén találkozók színhelye volt, a fesztivált arra hozták létre, hogy elismerésben részesítse a legjobb filmeket, a legjobb rendezőket, illetve a legjobb alakításokat. Az évek folyamán újabb és újabb díjak emelték Cannes presztízsét, elsősorban az Arany Pálma és a zsűri díja. A benevezett filmek mindig a világ élenjáró rendezőinek legújabb alkotásaiból adnak válogatást, az itt megszerzett díjak komoly szakmai reputációt jelentenek. Olyan neves rendezők köszönhetik első nemzetközi elismerésüket a filmfesztiválnak, mint François Truffaut, Jim Jarmusch vagy Steven Soderbergh. A rendezvényre ellátogató filmkészítőknek és producereknek lehetőségük van forgalmazókat és televíziós csatornákat keresni kész filmjeikhez, illetve partnereket felkutatni filmterveik megvalósításához szerte a világban. A fokozott médiaérdeklődés és a szponzorok révén befolyása egyre nő, eseményeit – elsősorban a megnyitót és a vörös szőnyegen, a „dicsőség huszonnégy lépcsőfokán” való felvonulást, valamint a díjkiosztó gálát – egyre többen követik figyelemmel. Hírneve ellenére gyakran éri kritika is a fesztivált, időről időre botrányoktól és vitáktól hangos. Mottója: Története Eredete és az első rendezvény Egy Franciaországban rendezendő filmfesztivál ötlete 1938-ban, a világ legrégebbi filmszemléjén, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon született meg, ahol a nemzetközi zsűrire egyre nagyobb nyomás nehezedett a náci Németország és a fasiszta Olaszország részéről, hogy olasz és német propagandafilmeket hozzanak ki győztesnek. Emiatt az amerikai, brit és francia zsűritagok kivonultak a rendezvényről; köztük Philippe Erlanger történész, diplomata, a francia kultúrát külföldön népszerűsítő AFAA (Association française d'action artistique) igazgatója. Velencéből hazatartva gondolt először arra, hogy egy új – „kényszer és kompromisszumok nélküli” – nemzetközi filmes seregszemlét kellene szervezni. Ötletét felkarolta Jean Zay, akkori francia közoktatási és szépművészetügyi miniszter. A kezdetekben Cannes-i Mozgókép-kiállítás (Exposition Cinématographique Cannoise) néven jegyzett ellenrendezvény helyszínének kiválasztásakor hosszas hezitálás után Cannes mellett döntöttek, mivel a város felajánlotta, hogy a fesztivál rendelkezésére bocsátja az éppen felépülő kaszinót, amelynek 1200 főt befogadó nagytermét szánták a vetítésekre. Az első fesztivált, amelynek főmegbízottja Philippe Erlanger lett és amelynek zsűrielnöki tisztére a film feltalálóját, Louis Lumière-t kérték fel, 1939. szeptember 1. és szeptember 20. között tervezték megrendezni. Annak érdekében, hogy ne feszítsék túl a húrt a németekkel és az olaszokkal, a szervezők elsősorban az új rendezvénynek a Mostrától való abszolút különbözőségét, illetve eredetiségét emelték ki; ez abban állt, hogy minden nevező ország maga választhatta ki a versenyfilmeket, képviseltethette magát a zsűriben, s egy filmje megkaphatta a Nagydíjat, amelynek odaítélése részrehajlás nélkül, objektívan, tisztán művészi szempontok érvényesítésével történik. Az előzetes egyeztetések után végül nyolc állam nevezett filmet a fesztiválra (Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Szovjetunió és USA), számos ország – köztük hazánk – elhárította a részvételt, arra hivatkozva, hogy kevés filmet gyártanak, illetve, hogy hivatalos szakmai szervezet híján nem indulhatnak nemzetközi versenyeken. Mivel a megnyitó napján tört ki a második világháború, a szervezők előbb arra gondoltak, hogy a hivatalos megnyitót elnapolják szeptember 10-ére, majd, „ha a helyzet nem súlyosbodik”, 1940 februárjára. A halasztás végül a háború utánig tartott. A II. világháború után Charles de Gaulle kormánya, az Oktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Filmközpont (Centre National de la Cinématographie) közös védnöksége alatt újra elővette a rendezvény tervét, s azt 1946 őszén, Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál néven, meg is valósították. Az akkor benevezett filmek rendezői között található Jean Cocteau, Alfred Hitchcock, Roberto Rosselini, Billy Wilder, valamint a magyar származású Charles Vidor. A háború utáni Olaszország már nem volt ellenséges állam, nem lehetett szó ellenrendezvényről, ezért a két fesztivál vezetői 1946 augusztusában megegyeztek, hogy kétévente rendeznek nemzetközi fesztivált, a köztes években pedig nemzeti jellegű filmfesztivált. Mivel a következő évben a velenceit tervezték nemzetközinek, 1947-ben a cannes-i rendezvényt átkeresztelték cannes-i filmfesztiválra. Az egyezséget azonban nem hozták nyilvánosságra, ami zavart okozott a nemzetközi filmes szakmai körökben, hiszen az előző évi rendezvény sikereinek folytatását várták. Erőltetett munkával, még abban az évben új fesztiválpalotát építettek. Mivel az építők kissé megcsúsztak, csak ideiglenesen tették fel a tetőszerkezetet, amit a fesztivál végén egy nagy vihar megrongált. A zárórendezvényt kénytelenek voltak visszavinni a kicsinynek bizonyult kaszinóba. A már befejezett, Croisette-palotának elkeresztelt új építmény végül 33 évig szolgálta az eseményt. Az 1948. és 1950. évi fesztiválokat pénzügyi problémák miatt nem tartották meg; 1949-ben ismét nemzeti jellegű rendezvényt tartottak. A további súrlódások elkerülése végett 1951-től az állandó szeptemberi időpontot áprilisra módosították és ettől fogva mind a velencei, mind a cannes-i fesztivál nemzetközivé lett. A zsűri összetétele többször is vitát váltott ki, mivel – a nemzeti fesztivál maradványaként – a 11 zsűritag 1953-ig kizárólag francia volt, aminek következtében kérdésessé vált a pártatlanság. Ekkor a szervezők úgy döntöttek, hogy a zsűrit ismét nemzetközivé teszik. A professzionális filmkészítőknek lehetőségük nyílt Cannes-ban találkozókat szervezni, megalapozhatták jövendő projektjeiket, és üzleteket köthettek az egyre gyarapodó számú részt vevő országok filmpartnereivel. 1955-ben a fesztivál rendezői létrehozták az Arany Pálma díjat, amelyet a fesztiválra nevezett legjobb filmnek szántak, felváltva az addigi Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját. Noha továbbra is a híres arany pálmaágat osztották ki, 1964 és 1974 között visszatértek a Nagydíj elnevezéshez; azóta viszont ismét az Arany Pálma a legmagasabb elismerés. Új törekvések 1959-ben megnyitotta kapuit az első Filmvásár. A szervezők megértették, hogy a hetedik művészeti ág egyben ipar is, és nem elég csak művészeti vitákat folytatni a bemutatott filmekről, de azokat el is kell adni, azaz a filmgyártás szereplőit össze kell hozni a filmforgalmazókkal. A kezdeményezés nagy fordulatot jelentett a filmfesztiválok versengésében, és máig tartó előnyhöz juttatta a cannes-i filmseregszemlét, mivel a nemzetközi filmkereskedelem első számú helyévé vált. 1962-ben indították a Kritikusok Hete szekciót. A hivatalos válogatással párhuzamosan tartott, hét nagyjátékfilmet és hét rövidfilmet versenyeztető rendezvény célja, hogy „megbecsülésben részesítse a világ filmeseinek első és második alkotásait”. Ezen tűnt fel először többek között Bernardo Bertolucci, Ken Loach, Wong Kar-wai és François Ozon. Két évvel később a fesztivál azzal fejezte ki tiszteletét az 1963-ban elhunyt Jean Cocteau-nak, hogy kinevezte a fesztivál örökös elnökének. 1965-ben újabb gesztusnak lehettünk tanúi: a fesztivál elnökének először választottak nőt, Olivia de Havilland amerikai színésznő személyében. Minden fejlődés ellenére az 1968-as rendezvényt május 19-én félbeszakították. Egyetemisták özönlötték el több ízben a termeket és akadályozták meg a hivatalos vetítések megtartását. Csatlakozva a diákság megmozdulásaihoz, François Truffaut, Jean-Luc Godard, Claude Lelouch, Richard Berry, Roman Polański, Louis Malle és Jean-Pierre Léaud május 18-án megszállták a fesztiválpalota nagytermét, ahol átvették az addigra már állandósult viták irányítását. Elsősorban az háborította fel őket, hogy André Malraux kulturális miniszter el kívánta mozdítani Henri Langlois-t az általa alapított francia filmarchívum éléről. Felhívva a figyelmet a filmgyártás radikális demokratizálódásának szükségességére, a filmalkotók a fesztivál berekesztését követelték. Roman Polański, Louis Malle és Monica Vitti lemondott zsűritagságáról, Alain Resnais, Carlos Saura és Miloš Forman pedig visszavonta filmjét a versenyből. A szervezők végül a fesztivál bezárása mellett döntöttek. Nagymérvű változások Az 1968. évi események hatására 1969-ben létrehozták a Rendezők Kéthete szekciót, abból a célból, hogy bemutassa azokat a külföldi filmeket, amelyeknek rendezője még kevésbé ismert, és amelyek nem kerültek be a hivatalos válogatásba. A rendezvény jelmondata Pierre Kast rendező-filmesztéta kijelentése lett: „Minden film szabadnak és egyenlőnek születik”. Mivel nem volt idő a hosszas válogatásra, az első alkalommal végül 62 nagyjátékfilmet és 26 rövidfilmet mutattak be, bárki számára ingyenesen. 1972-ben a fesztivál új igazgatót és főmegbízottat kapott, ami újabb változásokhoz vezetett: míg azelőtt az egyes államok határozták meg, mely filmeket indítják a fesztiválon (ami politikai imázs formálására volt alkalmas), ekkor két válogató bizottságot hoztak létre: egyet a francia és egyet a külföldi filmek részére, amelyek közvetlenül válogatták be a filmeket. A változás átstrukturálta mind a versenyfilmek, mind a versenyen kívüliek mezőnyét, ezért 1972-ben olyan nagy rendezők maradtak távol, mint Ingmar Bergman, Bernardo Bertolucci, vagy Francis Ford Coppola. 1978-ban alapították és egy független zsűri első alkalommal ítélte oda az Arany Kamera díjat a hivatalos válogatás (versenyprogram, Un certain regard), valamint a párhuzamos rendezvények (Rendezők Kéthete, Kritikusok Hete) szekcióiban bemutatott legjobb elsőfilmnek. Ugyanekkor hoztak létre egy szekciót a hivatalos válogatáson belül Un certain regard elnevezéssel, a filmek forgalmazásának elősegítésére. Az új főbiztosnak sikerült csökkentenie a fesztivál idejét két nappal, ami a beválogatott filmek számát is csökkentette. 1983 elején az utolsó pillanatban került olyan állapotba az új fesztiválpalota, hogy be lehessen költözni. A kezdetben rengeteg technikai problémával küszködő, de jóval nagyobb befogadóképességű, komfortosabb, a médiát is jobban kiszolgáló építményt a közönség nehezen szerette meg: hidegnek, tömörnek, katonai jellegűnek tartotta, s egyszerűen „bunkernek” csúfolta. Közelmúlt 1998-ban hozták létre a Cinéfondation alapítványt és a hivatalos válogatáson belül az azonos elnevezésű szekciót, hogy nemzetközi szinten támogassák a filmes alkotói munkát és segítsék a kezdő fiatalokat neves filmkészítőkkel való találkozásban. Minden évben több, fikciós rövidfilmet készítő fiatal látogathat el a fesztiválvárosba és mutathatja be alkotását. A Cinéfondation párizsi lakhatást biztosít egy tucatnyi külföldi fiatal részére a négy hónapos tanfolyam alatt, segít egy nagyjátékfilm forgatókönyvének megírásában, havonta 800 euró költőpénzt ad, és ingyenes belépőt több párizsi filmszínházba. 2005-ben a Cinéfondation keretében alapítottak egy Műhelyt, mely összehozza a fiatalokat neves filmesekkel, továbbá segít filmjeik elkészítésében és forgalmazásában. A fesztivál megszervezése A cannes-i fesztivál szekciói A cannes-i fesztivál két nagy egységből áll, amelyeken belül több szekció található: Hivatalos válogatás Nagyjátékfilmek versenye – a versenyszekció mezőnyében évente mintegy 20 film mérettetik meg a fesztivál jelképévé vált fődíjért, az Arany Pálmáért . Un certain regard – 1978 óta a hivatalos válogatás versenyen kívüli szekciója, melyen mintegy 20 nagyjátékfilm vesz részt, a díj mellett a nyertes film támogatást kap a franciaországi forgalmazáshoz. Nagyjátékfilmek versenyen kívül – más fesztiválokon vagy nemzetközi megmérettetésben részt vett nagy sikerű alkotások bemutatására. Cinéfondation – 1998 óta mutat be filmfőiskolások és egyetemisták által készített kisfilmeket. Rövidfilmek versenye – a rövidfilmek Arany Pálmájáért 10-15 kisfilm verseng évről évre. A Fesztivál által alapított párhuzamos szekciók Örök Mozi (Cinéma de toujours) – 1992 óta emlékeznek meg ebben a szekcióban régi kiváló alkotókról és a filmművészet nagy pillanatairól. Cannes-i Klasszikusok (Cannes Classics) – 2004 óta karolja fel a világ filmes örökségét, azzal, hogy restaurált, felújított kópiákat mutat be. A fentieken felül, a cannes-i fesztivál ideje alatt zajlanak a fesztiváltól független, külső szervezetek által alapított párhuzamos szekciók eseményei is: Kritikusok Hete – 1962 óta ad lehetőséget fiatal tehetségek, első- és másodfilmes rendezők bemutatkozására. Rendezők Kéthete – 1969 -ben alternatív rendezvényként indult szekció azon „független, szabad filmek” részére, amelyeknek alkotói még kevésbé ismertek, és amelyek nem kerültek be a hivatalos válogatásba. A fesztivál díjai Amíg az 1946-os fesztiválon egyetlen díjat adtak át több filmnek is Nagydíj néven, 1947-ben kategóriánként ismerték el az alkotásokat: volt közöttük lélektani és szerelmes film, kaland- és bűnügyi film, szociofilm, zenés vígjáték és rajzfilm. Az 1950-es évek elején, különösen Jean Cocteau elnöksége alatt, egyes díjak fantázianevet kaptak, például: fényképezés és plasztikus megjelenítés díja (1952), legvidámabb film nemzetközi díja vagy képben elmesélt film nemzetközi díja (1953). Az Arany Pálma megjelenésével a díjak elnevezése egységesebb lett. Esetenként azonban továbbra is alkotnak díjakat, olyan filmek részére, melyek nem kaptak hivatalos díjat, viszont a zsűri úgy ítéli meg, hogy megérdemlik az elismerést. Így került átadásra a forradalmi hősköltemény legjobb felidézésének díja (1963), vagy az alkotói filmkészítés nagydíja, melyet 1983-ban adtak át megosztva Robert Bresson és Andrej Tarkovszkij részére. A díjak egy része alkalmi jellegű. Így például, azért, hogy Luchino Visconti Halál Velencében című műve ne hagyja el díj nélkül Cannes-t, kiosztották számára a Nemzetközi Filmfesztivál 25. születésnapjának díját. A rendező meg is jegyezte, hogy „ilyen legalább senki másnak nem lesz!”. Megjegyzendő, hogy miután 1991-ben a zsűri 3 jelentős díjjal is jutalmazta a Hollywoodi lidércnyomás című filmet, módosították az alapszabályt: a későbbiekben egy fontosabb díj mellé csupán előadói díjat lehetett kiosztani. Az 1955-ös fesztivál óta a legnagyobb presztízzsel bíró díj az Arany Pálma, melyet a legjobb filmnek ítélnek oda. A második legértékesebb díj a Nagydíj, melyet a Zsűri díja követ. Nagyjátékfilmek versenye Arany Pálma (Palme d’Or) – 1955 óta ítélik oda a legjobb nagyjátékfilmnek Nagydíj (Grand prix) – a legeredetibb, vagy kísérletező szellemű film részére (gyakran a Zsűri nagydíjaként említik) Zsűri díja (Prix du Jury) – egy különösen nagyra értékelt filmnek Legjobb rendezés díja (Prix de la mise en scène) – a legjobb filmrendezőnek Legjobb forgatókönyv díja (Prix du scénario) – a legjobb forgatókönyvírónak Legjobb női alakítás díja (Prix d'interprétation féminine) – a legjobb színésznőnek Legjobb férfi alakítás díja (Prix d'interprétation masculine) – a legjobb színésznek Rövidfilmek versenye Arany Pálma (rövidfilm) (Palme d'or du court-métrage) – a legjobb kisfilmnek Zsűri díja (rövidfilm) (Prix du jury du court-métrage) Un certain regard (változó számban és elnevezéssel) Un certain regard-díj (Prix Un Certain Regard) Un certain regard zsűri különdíja (Prix spécial du Jury Un certain regard) Un certain regard zsűri kedveltje (Coup de cœur du Jury Un certain regard) Cinéfondation A Cinéfondation első díja A Cinéfondation második díja A Cinéfondation harmadik díja Hivatalos válogatás (nagyjátékfilmek versenye és Un certain regard) Technikai-művészi Vulcain-díj (Prix Vulcain de l’artiste technicien) – 1951 óta ítélik oda – kezdetben technikai nagydíj néven – egy film elkészítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtott „filmtechnikai művésznek” FIPRESCI-díj (Prix Fipresci) – a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége ítéli oda egy merész, eredeti vagy személyes jellegű filmnek Hivatalos válogatás és párhuzamos szekciók Arany Kamera (Caméra d'Or) – 1978 óta ítélik oda az összes szekció valamelyikében bemutatott legjobb elsőfilmnek A fesztivál vezetősége által odaítélt életműdíj Tiszteletbeli Pálma (Palme d’or d'honneur) – annak a neves filmrendezőnek , aki alkotásai révén méltán megkaphatta volna, mégsem nyerte el soha az Arany Pálmát . A fesztivál zsűrijei 1965 – Dósai István, a Hungarofilm igazgatóhelyettese (rövidfilm) 1967 – Jancsó Miklós , filmrendező (nagyjátékfilm) 1971 – Gaál István , filmrendező (nagyjátékfilm) 1972 – Dósai István, a Hungarofilm igazgatója (rövidfilm) 1976 – Kovács András, filmrendező (nagyjátékfilm) 1979 – Kézdi-Kovács Zsolt, filmrendező (nagyjátékfilm) 1984 – Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója (nagyjátékfilm) 1986 – Szabó István , filmrendező (nagyjátékfilm) 1993 – Somogyi Lia, szakíró (Arany Kamera) 1995 – Gaál István , filmrendező (Arany Kamera) 2011 – Vezér Éva , a Magyar Filmunió igazgatója (Arany Kamera) 2016 – Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró (nagyjátékfilm) A fesztivál hivatalos válogatásában négy zsűri értékeli az alkotásokat: Nagyjátékfilmek zsűrije Cinéfondation és rövidfilmek zsűrije Un certain regard zsűrije Arany Kamera zsűrije A zsűrik elnökeit és nemzetközi tagjait a fesztivál igazgatótanácsa kéri fel. A nagyjátékfilmek zsűrije egy elnökből és nyolc tagból áll (művészek, filmrendezők, színészek, írók, értelmiségiek…). Döntéseiket titkos szavazással hozzák meg. Az eredeti tervek szerint a több filmet delegáló országok egyben zsűritagot is delegáltak volna, azonban ez az elv végül csak 1946-ban érvényesült. Mivel a Velencei Mostra szervezőivel az egyezség úgy szólt, hogy a cannes-i rendezvény minden második évben nemzeti jellegű lesz, az 1947-es, 1949-es rendezvényeken tiszta francia zsűrit állítottak fel és ezt a „hagyományt” őrizték az 1951-es és 1952-es – immár nemzetközi jellegű – fesztiválokon is, ami heves vitákat váltott ki. 1953-tól aztán végleg nemzetközivé vált a zsűri. A zsűrielnökök vezetése alatt 1974-ig két csoport dolgozott: a nagyjátékfilmeké és a rövidfilmeké. 1974-től nem tettek különbséget a két csoport tagjai között, a döntéseket közösen hozták. 1983-tól létrehozták az Arany Kamera zsűrijét (1987-től független zsűrielnök vezetése alatt), majd 1998-tól az Un certain regard szekció és a Cinéfondation zsűrijét. 2002-től ez utóbbi látja el a rövidfilmek zsűrizését is. Az 1939-es, meghiúsult fesztivál elnökségét maga Louis Lumière, a film feltalálója vállalta el. Az 1950-es években főként írókat, később inkább neves filmrendezőket és színészeket kértek fel elnöknek. A filmek kiválasztása Kezdetben a filmeket maguk a küldő államok, illetve azok filmfőigazgatóságai választották ki, s igyekeztek diplomáciai úton is befolyásolni a szervezőket és a zsűrit. Ilyen szempontból a fesztivál csak 1972-ben vált függetlenné. Napjainkban két válogató bizottság dönti el, mely filmek kerüljenek be a hivatalos válogatásba és azon belül mely szekcióban mutassák be: Külföldi filmeket válogató bizottság – vezetője a fesztivál művészeti igazgatója, tagjai: egy újságíró, egy filmrendező, egy filmkedvelő, és Laurent Jacob. Francia filmeket válogató bizottság – összetétele változó, tagjainak kiléte nem nyilvános; a bizottság minimum három filmet választ ki. E bizottságok naponta hat filmet tekintenek meg; sőt a dokumentumfilmek, az animációs filmek és a zsánerfilmek versenyre engedésével a bizottságnak 2005-ben közel 4000, 2008-ban 4025 alkotást kellett megnéznie. Ahhoz, hogy egy film beválogatásra kerülhessen, a fesztivált megelőző 18 hónapon belül kell készülnie, forgatását a fesztivál előtt legalább 12 hónappal be kell fejezni, s csak az utómunkálatai folyhatnak, előzetesen kizárólag a produkcióban részt vevő országokban mutatható be (de nem forgalmazható), nem vetíthetik más nemzetközi fesztiválon, vagy filmes eseményen, nem tehető közzé az interneten , és hossza nem haladhatja meg nagyjátékfilm esetében a 90 percet, kisfilmek esetében a 15 percet. Beválogatottnak lenni a híres cannes-i versenybe kiváltságot és óriási esélyt jelent mind a filmkészítőknek, mind pedig a producereknek, akik gyakran úgy neveznek a versenybe, hogy a film még kész sincs. A válogató bizottsághoz beérkező alkotások hosszú várólistára kerülnek. A nagyközönség és a filmkedvelők általában a bejelentés előtt egy hónappal ismerik meg a végleges válogatást, bár egyes filmek valójában késve kerülnek kiválasztásra, míg mások félhivatalosan már hónapok óta arra várnak, hogy kizárólag a fesztiválon mutatkozzanak be. Gilles Jacob, az 1978-ban kinevezett főmegbízott bevezette a „meglepetés film” intézményét: abban az évben Andrzej Wajda Lengyelországban betiltott A márványember című alkotását mutatták be. A tekercseket olyan dobozokban csempészték ki az országból, amelyeken hamis cím szerepelt. A film folytatása, A vasember is csak akkor lett benevezve, amikor a verseny már elkezdődött. Később Gilles Jacob egy interjúban bevallotta, hogy „ez az egyedüli alaki hiba, amikor más jelöltek tiltakozhattak volna”. A fesztivál vezetése A cannes-i fesztivál szervezőgárdájának állandó létszáma mintegy 30 fő, ami azonban a fesztivál közeledtével fokozatosan duzzad fel közel 850 főre, a Filmvásárral pedig további 300 főre. A fesztivál vezetősége 2000-ig mindössze két főből állt: az elnökből és a főmegbízottból, aki egyben ellátta a főigazgatói és a művészeti igazgatói feladatokat is. A fesztivál fejlődésével azonban a beosztások száma is növekedett; az összevont feladatkörök egy részét leválasztották, s a vezetésbe további két személyt vontak be. Ugyancsak ekkor hoztak létre egy pénzügyi ellenőri munkakört is. 2007-ben újabb változások történtek, így a fesztivál vezetésében jelenleg az alábbi főbb beosztások vannak: Elnök – a fesztivál első számú vezetője; irányítja a fesztivál érdekében tevékenykedő szervezeteket és személyeket, s ő fogadja a filmes hírességeket a vörös szőnyegen. Főmegbízott – a fesztivál második számú vezetője, ő osztja el a feladatokat és végzi azok végrehajtásának ellenőrzését, továbbá művészettörténeti és filmtechnikai képzettsége folytán ő látja el a művészeti igazgató i feladatokat, végzi a filmek végleges kiválasztását. Filmfőosztály igazgatója – egyben a főmegbízott helyettese Un certain regard szekció igazgatója és a kiállítások felelőse Pénzügyi ellenőr Kommunikációs igazgató Technikai szolgálatok igazgatója A fesztivál protokollja Tizenkét napos időtartama alatt a fesztivál teljesen felforgatja Cannes városát. A Croisette-et közel 4500 újságíró özönli el. Május első két hetében a tömeg folyamatosan nő, ezért az esemény lebonyolítására külön protokollt kellett kidolgozni. Nagyon sok helybéli emlegeti nosztalgiával a régi fesztiválokat; Marina Vlady színésznőhöz hasonlóan, aki a 60. évfordulós dokumentumfilmben idézte azokat az időket, amikor a filmcsillagok még azért mentek Cannes-ba, hogy a Croisette-en sétáljanak, beszélgessenek a járókelőkkel, s megmártózzanak a népszerűségben, a közönség szeretetében. Ma már többnyire páncélozott autóba és testőrök mögé rejtőznek… A színésznő szerint a cannes-i fesztivál már teljesen elszakadt a tömegektől. A fesztivál ideje alatt minden este két versenyfilmet vetítenek a 2246 fős Louis Lumière nagyteremben. Az írott sajtó képviselőit előző nap vagy aznap délelőtt hívják meg a film megtekintésére, a hivatalos vendégek és a média részére szóló vetítésre. Az esti, hivatalos vetítéseken foglalnak helyet a film alkotói és szereplői, miután zene kíséretében, kíváncsi nézősereg tekintetétől követve és a fotósok vakuinak kereszttüzében végigvonulnak a vörös szőnyegen és felmennek a lépcsőn. A meghívott vendégek és előkelőségek, valamint a nagy befolyással rendelkező szervezetek képviselői követik őket; ugyanakkor mindig akad néhány meghívóval nem rendelkező filmkedvelő, aki a lépcső alján arra vár, hátha szerencséje lesz és kap egyet a nagyon ritkán kiosztásra kerülő meghívóból. A sajtóvetítéseken is meghatározott protokoll van érvényben. Az újságírók, fotósok és szerkesztők ezreinek akkreditálása öt, szigorúan betartatott, szint szerint történik, amelyek meghatározzák a vetítőtermekbe való bejutás rendjét is. Az akkreditálás szintjét a sajtószolgálat határozza meg, amely figyelembe veszi a sajtótermék példányszámát, megjelenése gyakoriságát, az általa lefedett terület nagyságát, valamint a kért akkreditálások számát. A hivatalos program vetítésein való megjelenésnek szigorú öltözködési előírásai vannak. A férfiak rendszerint szmokingot viselnek, a hölgyek nagyestélyit, melyek igen gyakran a nagy divatcégek műhelyeiből kerülnek ki. Ugyanakkor kirívó esetek is akadnak: Pablo Picasso például – külön engedéllyel – birkabőr zakóban vonult fel az 1953-as cannes-i filmfesztiválon. 2000 óta a fesztiválon megjelent a kevésbé előkelő öltözködés is, mivel a nagyközönségnek is szerveznek versenyen kívüli, ingyenes vetítéseket, melyekre bárki bemehet. Egyéb rendezvények A cannes-i fesztivál 1991-ben indította be Filmlecke (La leçon de cinéma) elnevezésű rendezvénysorozatát. A filmes előadást minden évben egy-egy neves filmkészítő tartja. Az előadók egyéni stílusuknak megfelelően avatják be a hallgatóságot titkaikba; beszélnek filmművészeti és esztétikai kérdésekről, művészi pályafutásukról, útkereséseikről, és pályájuk felemelő pillanatairól. Személyes élményeiket átadva a közönség közvetlenül nyerhet bepillantást alkotói munkájukba, a forgatások és az utómunkálatok kulisszatitkaiba. Az előadások elsődleges célja a film megértetése és megszerettetése, s egyben nagyon konkrét ismeretek nyújtása a filmrendezői szakmáról. A neves előadók között található Nanni Moretti, Oliver Stone, Stephen Frears, Miloš Forman, Wim Wenders, Nyikita Mihalkov, Wong Kar-wai, Sydney Pollack, Martin Scorsese, vagy Quentin Tarantino… Követve a rendezői leckéket, könnyebb megérteni azt a mámort, amit a vörös szőnyegen való végigvonulás jelent. A filmleckék sikerén felbuzdulva kezdték meg 2003-ban a Zenei lecke (La leçon de musique) sorozatot, amelynek keretében neves filmzenét szerző művészek osztják meg – gyakran filmrendezőkkel közösen – gondolataikat és tapasztalataikat a közönséggel. Tartott már előadást Alexandre Desplat, Patrick Doyle, Nicola Piovani, Lalo Schifrin és Howard Shore. 2004-ben szervezték meg először a Színészleckét (La leçon d’acteur), a neves színészek által adott mesterkurzust, amelyen a hallgatók találkozhattak többek között Catherine Deneuve-vel, Max von Sydow-val és Gena Rowlands-szel. A mesterkurzusok tartása igazi cannes-i újításnak számít, hiszen az érdeklődők azelőtt egyetlen nagy nemzetközi filmfesztiválon sem találkozhattak ilyennel – sem a Velencei Mostrán, sem pedig a Berlinálén. A nagyközönség, amely ritkán jut be egy hivatalos vetítésre, a leckék révén közvetlen kapcsolatba kerülhet a „tanárrá” előlépő művészekkel. 1985 óta szerveznek a fesztiválon estélyt egy-egy nemzetközi hírnevű művésznek, hogy kifejezzék az iránta való tiszteletet. Az estély folyamán levetítik egy alkotásukat és átadják részükre a cannes-i fesztivál Trófeáját. A különféle szekciók és a filmvásár vetítései mellett számos kísérőrendezvényt, szakmai fórumot tartanak, így kollokviumokat, koncerteket, előadásokat, kiállításokat, játékokat, jótékonysági gálákat, partikat stb. Ezek helyszíne a fesztiválpalota mellett húzódó különböző országok pavilonjai és sátrai, valamint a Croisette sétány szállodái. A rendezvények közül kiemelkedik a 2003 óta megszervezett Európa Napja, melynek keretében az Európai Unió tagállamainak kulturális és audiovizuális miniszterei gyűlnek össze az Európai Bizottság információs társadalom és média biztosának vezetésével, hogy az uniós audiovizuális politika aktuális kérdéseiről tárgyaljanak. A fesztivál jelentősége és hatása Filmvásár 1959 óta rendezik meg a fesztivál ideje alatt a Filmvásárt (Marché du Film) annak érdekében, hogy ne csak bemutassák az új filmeket, hanem hatékonyan segítsék eljuttatni azokat a nézőkhöz, azaz összehozzák a filmgyártás szereplőit a filmforgalmazókkal. Kiegészülve a Produceri Hálózattal és a Cinando.com internetes adatbázissal, a rendezvény mára a filmkészítők, producerek, befektetők és forgalmazók egyik legjelentősebb találkozóhelye lett, irányadó rendezvénnyé vált. 2008-ban már 97 ország 10 709 filmszakemberét fogadta; 4173 társaság ajánlott 5613 filmet, melyeknek közel fele szervezés vagy már gyártás alatt állt. 1628 vetítésen összesen 1004 filmet mutattak be, háromnegyedüket premier előtt. A szponzorok és a média Az, hogy a cannes-i fesztivál a média által leginkább követett kulturális eseménnyé vált, elsősorban a közel háromszáz, helyszínről tudósító televíziónak köszönhető. A francia Canal+ csatorna például 2007-ben mintegy hat és félmillió eurót költött a fesztiválra. Az utóbbi években különösen sok színésznő képviselte a L'Oréal francia szépségipari óriást. Sokan bírálták például Penélope Cruzt, aki 2006-ban a Volver főszereplőjeként legjobb színésznő díjat kapott, mert a hivatalos védnöke a kozmetikai cég volt. A L'Oréal és a fesztivál szoros együttműködésének kezdete egyébként az 1990-es évek végére datálódik. A sztárok szállítását a fesztiválpalotába a 25 éve partner Renault S.A vállalta fel, de újabban beszállt az Audi is. Természetesen jelen van az haute couture is, a legnagyobb sztárok részére egyedi alkalmi ruhákat készítenek. A cannes-i esemény ideje alatt számos napilap, hetilap és filmes szaklap van jelen a Croisette-en. A fesztivált kritizáló filmkedvelők nehezményezik, hogy a díjakat is érinti a szponzorizáció. Az Arany Pálmát készítő svájci Chopard cég – amely egyben a Chopard Trófea adományozója – filmprodukciókban érdekelt. De a különféle szekciók díjainak szponzorai között megtalálható a Mercedes-Benz, a Kodak, a Gras Savoye biztosítási ügynökség stb. A fesztivál mindent megtesz, hogy szponzorálják, de a jelenség fordítva is igaz: a különböző szponzorok és médiumok versengenek a reklámot jelentő jelenlétért. Jól mutatja a fesztivál jelentőségét a 2008-as fesztiválon való médiajelenlét: 4268 újságíró, 1074 sajtótermék, 268 televíziós csatorna, 154 rádióállomás, 134 hírügynökség és 305 fényképész. A fesztivál hatása A cannes-i fesztivál az évek során a világ legjelentősebb filmes seregszemléi közé emelkedett. „A háború utáni első nagy nemzetközi kulturális rendezvény”-t működtető szervezetet a francia kulturális miniszter 1972-ben közhasznú társasággá minősítette. A European Cinema: An Introduction című művükben Jill Forbes és Sarah Street azt állítják, hogy Cannes „rendkívül fontossá vált a kritikusi és a kereskedelmi érdekek, valamint azon európai törekvések miatt, hogy a filmeket művészi minőségük alapján adják el.” A fesztivál hírneve a filmek művészi kvalitásának, illetve eladhatóságának egyensúlyán alapszik. A filmes világ számos szereplője akar a vörös szőnyegen végigmenni, megmutatni magát az eseményen jelenlévő médiában. A sajtó időnként támadja ugyan a rendezvényt, de annak sikerült megőriznie arculatát, sőt, a külföldi látogatók számának folyamatos emelkedésével befolyása évről évre nő. Helyi kihatása sem elhanyagolható: a fesztivál két hete alatt Cannes lélekszáma 70 000-ről 210 000-re, azaz mintegy háromszorosára nő; a város kereskedelmi egységeinek, szállodáinak és éttermeinek forgalma kiugróan magas lesz. A rendezvény előtt a házakat teljesen renoválják, a köztereket díszítik. A fesztivál megnyitója előtti órákban a repülőtér és a vasútállomás környékén óriási a felfordulás. A legtöbbször elismert személyek A Cannes-ban versenyző filmesek közül művészetük, stílusuk vagy az általuk alkalmazott műfaji elemek okán néhányan kitüntetett figyelemben részesültek, filmjeikkel több díjat is nyertek. A 60. fesztivál plakátján egyébként csokorba szedték a kedvenc rendezőket és színészeket: látható rajta Souleymane Cissé, Penélope Cruz, Wong Kar-wai, Juliette Binoche, Jane Campion, Gérard Depardieu, Bruce Willis, Samuel L. Jackson és Pedro Almodóvar. Két Arany Pálmát, illetve nagydíjat vihetett haza Alf Sjöberg (Hets; Júlia kisasszony), Francis Ford Coppola (Magánbeszélgetés; Apokalipszis most), Imamura Sóhei (Narajama balladája; Az angolna), Emir Kusturica (A papa szolgálati útra ment; Underground), Bille August (Hódító Pelle; A legjobb szándékok), valamint a Luc és Jean-Pierre Dardenne testvérpáros (Rosetta, A gyermek). Megjegyzendő, hogy a két Arany Pálmán felül Emir Kusturica megkapta Cannes-ban a legjobb rendezés díját a (Cigányok ideje) és a Közoktatás díját is (Az élet egy csoda). Kevés színész kapta meg kétszer a legjobb férfi alakítás díját: Marcello Mastroianni (Féltékenységi dráma; Fekete szemek), Dean Stockwell (Compulsion; Hosszú út az éjszakába) és Jack Lemmon (Kína-szindróma; Eltűntnek nyilvánítva). Kétszer vehette át a legjobb női alakítás díját Isabelle Huppert (Violette Nozière; A zongoratanárnő), Helen Mirren (Cal; György király), Barbara Hershey (Félénk emberek; Elválasztott világ) és Vanessa Redgrave (Morgan: Orvosi eset; Isadora). Egyes filmrendezők gyakrabban kerültek meghívásra az Arany Pálmáért folytatott versenybe, így Federico Fellini és Carlos Saura 11 filmmel, Ingmar Bergman és André Téchiné 10 filmmel, Wim Wenders, Luis Buñuel, Mihálisz Kakojánnisz, Ettore Scola és Andrzej Wajda 9 filmmel, továbbá Jancsó Miklós és Claude Lelouch 7-7 filmmel. A fesztivált ért kritikák A cannes-i fesztivált gyakran bírálja a sajtó, részrehajlással, „kedvencek” szerepeltetésével vádolva. Egyes filmrendezők, akik egyébként bizonyították tehetségüket, sohasem nyertek Arany Pálmát. Kiemelkedik közülük Ingmar Bergman, aki az 50. évfordulón végül megkapta a Pálmák Pálmáját. Említhető még Woody Allen, Alfred Hitchcock, Stanley Kubrick, Claude Sautet, Steven Spielberg, Bertrand Tavernier, André Téchiné, François Truffaut. Jean-Luc Godard, a francia új hullám kiemelkedő alakja viszont csak 1980-ban kerülhetett be a hivatalos válogatásba, a Mentse, aki tudja (az életét) című filmjével. Csak 1993-ban vehetett át nő első alkalommal Arany Pálmát, az új-zélandi Jane Campion személyében, Zongoralecke című alkotásáért. A sajtó a cannes-i rendezvény központi pillére, amely arra vágyik, hogy világrengető mesterműveket lásson. Ha nem, azonnal támadásba lendül… Felhánytorgatják, hogy nagyon kis számban hívnak meg zsánerfilmeket: a hivatalos válogatásban kevés, vagy csak elvétve látható horrorfilm, kung-fu film stb. Az utóbbi évek néhány beválogatott zsánerfilmjének új stílusát látva pedig egy lap azt a kérdést tette fel: „Hova tart a cannes-i fesztivál?” A szervezők válasza: „Oda, ahova a filmművészet”. Az egész estét betöltő rajzfilmek és dokumentumfilmek megjelenésével a fesztiválnak is követnie kellett a tendenciát. Cannes mindenekelőtt művészi hitelességet biztosít a filmkészítőknek. A város sokak számára idealizált hely. Apichatpong Weerasethakul thaiföldi rendező például részben a cannes-i fesztiválnak köszönhetően lett elismert művész. Egy alkalommal elmondta Thierry Frémaux-nak, hogy „egy-egy beválogatástól az egész nemzeti filmgyártás két évig tartó lélegzetvételhez jut”. A „kereskedelmi” fesztivál kritikája A 2000-es évek eleje óta egyesek olyan kritikát fogalmaznak meg a fesztivál szervezőivel szemben, hogy csak a már elismert, nemzetközi hírnevet szerzett alkotókat hívják meg. A sajtóban esetenként „divatjamúlt fesztiválról” írnak, és a nagy kereskedelmi márkákhoz hasonlítják, amelyek szükségessége vitatott, de kereskedelmi értéke mégis magas. Mások egyszerűen bombasikerek reklámozójának nevezik, mint például 2005-ben a Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja, vagy 2006-ban A da Vinci-kód, amelyet a cannes-i vetítés után 20 000 filmszínházban mutattak be és egyetlen hétvégén 24 000 000 USD bevételt hozott. Ez volt a filmtörténet második legnagyobb bevétellel indult filmje, holott a fesztivál nyitóelőadásának mintegy 2000 filmkritikusa és újságírója részéről nem éppen meleg fogadtatásban részesült. Az Arany Pálmát nyert filmek nézőszámával kapcsolatban is csalódottságuknak adnak hangot az újságírók: Franciaországban például az 1987-et követő húsz évben mindössze öt fődíjat nyert alkotás érte el az egymilliós nézőszámot. Mások szerint Cannes néhány éve a nagy alkotók fesztiváljává vált. A hivatalos válogatásban a filmes világ számos ünnepelt rendezője megtalálható, akik már régebben is részt vettek a versenyprogramban. David Lynch, Clint Eastwood vagy David Cronenberg már megszokott arcok a fesztiválon. Ugyanakkor megjegyzik, hogy 2007-ben a 22 versenyfilmből tizenháromnak az alkotói még sohasem voltak Cannes-ban. Miközben a szervezők szemére vetik, hogy csak befutott sztárokat hívnak meg a versenybe, a fiatal ismeretlenek elismerését füttykoncert kíséri. Így járt például 1999-ben a legjobb férfi alakításért díjazott Emmanuel Schotté, és a legjobb színésznői díjat átvevő Séverine Caneele és Émilie Dequenne. Egyesek meg is jegyezték az újságíróknak, hogy „strasszokat és flittereket akarunk látni”. A Le Monde diplomatique francia folyóirat írta 2007. májusi számában, hogy egyes rendezők csak azért forgatnak filmeket, hogy beválogatásra kerüljenek a cannes-i versenybe és ezzel igazolják munkájukat saját hazájukban, ahol alkotásuk nem könyvelhet el igazi sikert. A fesztivál szervezőit azzal a váddal is illetik, hogy elfelejtették: azelőtt a film inkább népszerű művészet volt, mint ipar. Botrányok és kínos esetek A fesztivál gyakran állt újságírókat, neves személyiségeket vagy a politika világát érintő botrányok és viták középpontjában. Más filmfesztiválok, mint például a Velencei Mostra vagy a Berlinálé – úgy tűnik – kevésbe voltak kitéve e jelenségnek, vélhetően azért, mert kevésbé mediatizáltak. Amíg egyes filmesek szándékosan kerülik a fényképészeket, mások arra törekszenek, hogy az események, sőt botrányok középpontjába kerüljenek, és kihasználják a rendezvény fokozott médiajelenlétét. A közönség miatt A közönség időnként tiltakozott a filmesek ellen a díjátadásokon. 1960-ban Michelangelo Antonioni trilógiájának első része, A kaland hideg fogadtatásban részesült Cannes-ban. Az Anna eltűnésének kiderítetlenségét félreértő közönség kifütyülte a filmet a vetítésen, sőt paradicsommal dobálta meg a rendezőt és a színésznőt a díjátadáskor. Elszigeteltebb, de nem kevésbé radikális tiltakozás történt 1987-ben. Abban az évben ugyanis a mali Souleymane Cissé Yeelen című alkotása képviselte – a fesztivál történetében első alkalommal – Fekete-Afrikát, és nyerte el a zsűri díját. A díjátadón egy néző felrohant az emelvényre, és megkérdezte a rendezőtől: „Na, koszos néger, minek köszönhető, hogy díjat kaptál?” A vérig sértett Cissé elvette tőle a mikrofont és az illető arcába vágta. Maurice Pialat francia rendező, akit nem sokkal előtte éppen Cissé bátorított, amikor a közönség kifütyülte, közéjük lépett. Ez volt az első alkalom, hogy két filmrendező együttesen lépett fel a cannes-i fesztivál egy nézőjével szemben. Az Arany Pálma átadása sem volt mindig mentes az ellenséges nézői inzultusoktól; például 1987-ben, amikor Pialat vette át a fődíjat (A Sátán árnyékában), vagy 1994-ben, amikor Quentin Tarantino (Ponyvaregény). Mindkét rendező ingerülten reagált: Pialat azt válaszolta a hangos nemtetszés-nyilvánításra és füttyre, hogy „Ha Önök nem szeretnek engem, azt mondhatom, hogy én sem szeretem Önöket…” és ökölbe szorított kézzel többször a levegőbe csapott. Tarantino egyszerűen középső ujját mutatta fel. Ugyanőt 2004-ben azzal vádolták, hogy zsűrielnökként részrehajló módon ítélte az Arany Pálmát Michael Moore Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilmjének. A zsűri miatt A zsűri döntései több alkalommal váltottak ki vitát és hűvös fogadtatást a közönség körében. Françoise Sagan írónő a főszereplője lett az egyik ilyen botránynak. Hét hónappal az után, hogy az 1979-es fesztivál elnöke volt, a Le Matin de Paris napilapban felfedte a cannes-i gépezet kulisszatitkait. Állítása szerint a fesztivál igazgatósága megkísérelte befolyásolni a zsűrit, amely Volker Schlöndorff filmje, A bádogdob elismerésére hajlott, hogy az Arany Pálmát Francis Ford Coppola Apokalipszis most című alkotásának ítélje. A zsűri tagjai rendszerint titokban tartják döntéseik okát, Françoise Sagan ezt a „szabályt” szegte meg. A két film végül megosztva kapta a fődíjat. Sagan bejelentése óriási vitát provokált a fesztivált addig is erősen támadó sajtóban, annak vezetése azonban nem reagált. Előfordult, hogy a viták a zsűritagok egyet nem értéséből, összezördülésből adódtak. Az 1987-es fesztivál idején Nyikita Mihalkov Fekete szemek című alkotása volt a legesélyesebb, de Elem Klimov szovjet filmrendező, zsűritag állítólag kijelentette: „Ha ez a szemét, ez a gazember Mihalkov elismerésben részesül, kivonulok a zsűriből és nyilvánosságra hozva döntésemet, botrányt csapok”. A zsűri engedett ennek az ellenvetést nem tűrő követelésnek és az Arany Pálmát Maurice Pialat A Sátán árnyékában című filmdrámájának adta. Az 1999-es fesztiválon a fődíjat átadó Sophie Marceau provokálta ki a közönség hangos zajongását és füttyét azzal, hogy beszéde alatt többször elbizonytalanodott és elakadt. Végül a ceremóniamester avatkozott közbe: megszakítva Marceau beszédét, közvetlenül David Cronenberghez, a zsűri elnökéhez fordult, hogy jelentse be a győztes film címét (Rosetta) és szerzőinek nevét (Jean-Pierre és Luc Dardenne). Időnként maguk a hírességek provokálnak vitát, a médianyomás ellenére, vagy éppen azért. 2007-ben például, a fesztivál 60. évfordulója alkalmából harmincöt filmrendező közreműködésével készült egy szkeccsfilm, Chacun son cinéma címmel. A rendezők egyike, Roman Polański a sajtókonferencián kritizálni kezdte a hivatalos vetítés után összegyűlt – szerinte felkészületlen – újságírókat, mondván, színvonaltalan kérdéseket tesznek fel. Szerinte „a nagyon szegényes kérdéseivel” a sajtó elszalasztotta azt „az egyedüli lehetőséget, amit ennyi jelentős rendező összejövetele kínált”. Ez után a lengyel rendező úgy döntött, ideje "kajálni" és elhagyta a termet. A politika, illetve cenzúra miatt Az, hogy a fesztivál filmjeinek kiválasztása kezdetekben a beküldő állam feladatát képezte, időnként a diplomáciai és politikai szempontok térnyerését eredményezte a döntés meghozatalakor, s ez komolyabb esetekben a film cenzúrázásához vezetett a fesztiválrendezők részéről. A fesztivál akkori alapszabálya kimondta, hogy a filmek vetítése nem sértheti a Cannes-ban jelen lévő más országok érzékenységét (alapszabály 5. cikkelye). Így 1951-ben kivették a versenyfilmek közül Szergej Geraszimov Oszvobozsgyennij Kitaj című dokumentumfilmjét, a szovjet rezsim melletti propaganda miatt. Máskor a cenzúra külső politikai nyomásgyakorlás eredménye volt. 1956-ban a franciák engedtek Németország kérésének és visszahívták a hivatalos válogatásból Alain Resnais Sötétség és köd című dokumentumfilmjét, melyet a holokausztról, a Harmadik Birodalom koncentrációs táborairól készített. Ez a cenzúra élénk tiltakozást váltott ki mind Franciaországban, mind pedig Németországban. 1959-ben ugyancsak Alain Resnais Szerelmem, Hirosima című filmjét hagyták ki a vetítésből a beválogatás ellenére, nehogy megsértse az amerikai küldöttséget. A felháborodások végül nem maradtak következmények nélkül: e fesztivál óta ilyen okokból többé nem lehetett kivenni filmet a már közzétett válogatásból. 2007-ben az iráni kulturális minisztériumhoz köthető Farabi Filmalapítvány tiltakozott levélben a teheráni francia kultúrattasénál, mert szerintük Marjane Satrapi Persepolis című animációs filmjének beválogatása „politikai, sőt kultúraellenes cselekedet volt”, amely az „iszlám forradalom sikereinek és következményeinek valóságtól eltérő képét” festette le. A helyzet tehát 1959 óta sokat változott, a cenzúra szemmel láthatóan eltűnt, de a diplomáciai nyomásgyakorlás kísérlete még előfordul. Más esetekben a színészek és rendezők az állami presszió ellenére is elmennek a fesztiválra; például Wen Jiang, akit Ördögök a küszöbön című filmjének 2000-es cannes-i beválogatása miatt öt évre eltiltottak a forgatástól Kínában. Az egyház és a fesztivál Ritka, hogy az egyház beleavatkozik a film és a cannes-i fesztivál világába. Egyes filmek esetében azonban mégis előfordult. 1960-ban például az Osservatore Romano, a Szentszék „félhivatalos” lapja hét indulatos cikket publikált Federico Fellini arany pálmás filmje, Az édes élet ellen, és a Vatikán csak 1994-ben, néhány hónappal a rendező halála után oldotta fel a film tiltását. A katolikusokat kiközösítés fenyegette, ha megnézték a filmet. Ezzel szemben a jezsuiták védelmükbe vették a filmet. A francia kulturális miniszter egyébként cenzúrázta a film egyes részeit 1961-ben Luis Buñuel Viridiana című filmjét a Vatikán blaszfémiának minősíttette és keményen elítélte, a francoista rezsim pedig betiltotta Spanyolországban. Mindezek ellenére a zsűri Arany Pálmával jutalmazta. Nézetkülönbség támadt a katolikus egyház és a cannes-i szervezők között még 2006-ban is, A da Vinci-kód kapcsán, amely az egyház kritikája ellenére fesztiválnyitó film lett. Egyes katolikus szervezetek annak ellenére folytattak kampányt a film ellen (például plakátokat szaggattak le), hogy a Vatikán elítélt minden ilyen akciót és bojkottot, mondván, „vannak fontosabb dolgok is a világon, mint a film hamis tényei, és nem szolgál semmire sem a védekezés” Kínos esetek A cannes-i fesztiválon gyakran történnek előre nem látható dolgok, s okoznak kínos pillanatokat. Filmcsillagok fényképeztetik magukat ruhájukból kibukkanó keblekkel, de történnek váratlan, kedélyeket felborzoló események is. 1946-ban például, az első igazi fesztiválon, a szervezők ingyenes vetítést javasoltak a közönség és a szakemberek részére is. A kereskedők azonban megijedtek és sztrájkba léptek, mivel úgy gondolták, hogy az árt gazdasági érdekeiknek. Ugyanezen rendezvényen elsőként Alfred Hitchcock Forgószél című filmjét mutatták be, azonban a gépész összekeverte a tekercseket és a vetítés botrányosra sikeredett. 1955-ben Gunther Sachs, Brigitte Bardot férje állítólag alkudozott a szervezőkkel, mert a sztárfeleség cannes-i jelenlétét egy általa finanszírozott dokumentumfilm vetítéséhez akarta kötni. Akkor is kínos pillanatokat élt át a fesztivál vezetése, amikor „A Nép Megromlása Elleni Népi Harc Bizottsága” jelentős üvegkárokat okozó bombát robbantott a fesztiválpalota mellett, az 1975-ös nyitóceremónia előtt. Szerencsére személyi sérülés nem történt, s a fesztiválmegnyitót folytatni lehetett. Fényképészek és keblek A vörös szőnyegen és a „dicsőség huszonnégy lépcsőfokán” való felvonulás során a filmcsillagoknak időnként komoly nehézsége adódik extravagáns alkalmi ruháikkal, a szemfüles fotósok örömére. Máskor éppen a fotósok lépnek sztrájkba a sztárok viselkedése miatt. Az 1954-es fesztiválon Simone Silva fürdőruhában állt a lencsék elé, s pózolt Robert Mitchummal együtt. A fotósok unszolására végül a színésznő levette melltartóját, és hagyta, hogy kibukkanó melleire Mitchum rátegye kezeit. A kép bejárta a világot, mérhetetlen botrányt kavarva a fesztivál és az angol színésznő körül, akinek másnap reggel el kellett hagynia Cannes-t. Forgatott ugyan még néhány filmet, hogy elfeledje ezt a napot, de depresszióba esett és 1957-ben öngyilkos lett. Megtagadva, hogy elmenjen filmje, a Gyilkos nyár sajtótájékoztatójára, 1983-ban Isabelle Adjani provokálta ki az első és egyetlen fényképészsztrájkot: a fotósok lerakták gépeiket a lépcső aljába, tiltakozásul a színésznő viselkedése ellen. Egy másik eset képei ugyancsak bejárták a világot: 2006-ban, a vörös szőnyegen, Sophie Marceau ruhájának pántja esett le, fedetlenül hagyva egyik keblét – akaratlanul is a fesztivál egyik kiemelt figyelemre méltatott eseményét produkálva. Magyar filmek a fesztiválon Az 1939-ben tervezett fesztiválra a francia külügyminisztérium Magyarország részére is küldött meghívót, azonban a hivatalos válasz szerint kevés versenyeztetésre alkalmas filmet gyártottunk, és – hivatalos szakmai szervezet híján – az elkészült filmek sem indulhattak nemzetközi versenyeken. Az első magyar alkotást végül 1947-ben mutatták be Cannes-ban: Keleti Márton Bródy Sándor színművéből készített filmjét, A tanítónőt. Az 1950-es években Keleti további három alkotással képviselhette hazánkat, de már nevezték Makk Károly (Liliomfi) és Fábri Zoltán (Körhinta, Édes Anna, Dúvad) filmjeit is. A nagyjátékfilmeket illetően az első hivatalos magyar elismerést Páger Antal kapta 1964-ben, a Pacsirta című filmdrámában nyújtott alakításáét. Rá egy évre Banovich Tamás kapott technikai nagydíjat táncfilmjéért, Az életbe táncoltatott leányért, filmrendezőként pedig 1967-ben Kósa Ferenc kapott elismerést Tízezer nap című alkotásáért. Az 1960-as évek második felétől szinte majdnem minden évben jelen volt Cannes-ban Jancsó Miklós: a Szegénylegények 1966-os sikeres bemutatkozása után sorra vetítették fontosabb műveit – Csillagosok, katonák, Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Magánbűnök, közerkölcsök, Magyar Rapszódia és Allegro Barbaro stb., azonban rendezői munkáját díjjal csak 1972-ben ismerték el (Még kér a nép). Jancsó Miklós mellett Makk Károly képviselte legtöbbször a hazánk filmművészetét a fesztivál hivatalos válogatásában – az előbbi hét, míg az utóbbi hat filmet mutatott be (Jancsó-alkotásokat vetítettek a párhuzamos rendezvényen is.) A legmagasabb elismerést – a hivatalos válogatás második díjának számító zsűri külön nagydíját – Mészáros Márta kapta Napló gyermekeimnek című alkotásáért (1984). Ugyancsak nagydíjas lett 2015-ben az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című filmdrámája, emellett elnyerte a FIPRESCI díját, a Technikai-művészi Vulcain-díjat (Zányi Tamás hangmérnök), valamint a François Chalais-díjat. Két díjat vehetett át (legjobb forgatókönyv, valamint zsűri különdíja) Szabó István. Szépen mutatkozott be 1989-ben az Un certain regard szekcióban Enyedi Ildikó: Az én XX. századom című filmje elnyerte az Arany Kamerát. A magyar filmművészet rendszerváltás utáni helyzete nem tette lehetővé, hogy jelen legyünk az Arany Pálmáért folytatott versenyben; Szabó István Hanussenjének 1988-as bemutatója után 19 évnek kellett eltelnie, hogy Tarr Béla filmje, A londoni férfi meghívásra kerülhessen. 2008-ban ismét sikeresen szerepeltünk, Mundruczó Kornél Delta című alkotása elnyerte a filmkritikusok elismerését. Törőcsik Mari színészi játékát két alkalommal is elismerték: 1971-ben Darvas Lilivel együtt részesült külön dicséretben (Szerelem), 1976-ban pedig a Déryné, hol van? főszerepének megformálásáért vehette át a legjobb női alakítás díját. 1983-ban Mandragora-díjat kapott. Nagyon eredményesek rövidfilmjeink. Homoki Nagy István Egy kerecsensólyom története című kisfilmjének 1951-es bemutatkozása óta öt alkotás kapott fődíjat: Nyitány (1965), Küzdők (1977), Moto Perpetuo (1981), Szél (1996) és Eső után (2002) – ezzel a nemzetek sorában a franciák után a másodikak vagyunk. Kezdetben elsősorban Kollányi Ágoston kisfilmjei képviselték hazánkat (ő kétszer is technikai nagydíjat kapott), majd főleg animációs filmjeink arattak sikert. A párhuzamos rendezvényeken ugyancsak rendszeresen jelen vagyunk. A Kritikusok Hete keretében Erdőss Pál Adj király katonát! című filmje volt a legsikeresebb: megkapta az Arany Kamerát. A független filmesek Rendezők Kéthete elnevezésű rendezvényén Mészáros Márta és Jancsó Miklós 1969-es részvétele óta olyan filmek kerültek bemutatásra, mint Jancsó Égi bárány (1971), Bódy Gábor Nárcisz és Psyché (1981), Xantus János Eszkimó asszony fázik (1984), vagy Tarr Béla Werckmeister harmóniák (2000) című filmje. Elnyerte a FIPRESCI-díját Gábor Pál: 1979-ben az Angi Verával, Sándor Pál pedig 1983-ban a Szerencsés Dániellel. Ugyanezt a díjat kapta meg 1993-ban Szabó Ildikó Gyerekgyilkosságok című alkotása. A 78-as szent Johannája című kisfilmjével e szekció rövidfilmjei között mutatkozott be Cannes-ban 2003-ban Mundruczó Kornél, aki ezt követően – Iványi Marcell 2000-es részvétele után másodikként – meghívást kapott Párizsba, a Cinéfondation keretében való képzésre, majd újabb filmjének (Kis Apokrif No. 2.) a hivatalos programban történő vetítésére. A fesztivál filmen Főbb játékfilmek 1978 : Evening in Byzantium – rendezte: Jerry London – Az Irwin Shaw regényéből készített tévéfilmben terroristák szállják meg a filmfesztivált, és azt követelik, hogy engedjék szabadon egy Párizsban bebörtönzött társukat. 1979 : Egy majdnem tökéletes kaland (Almost Perfect Affair) – rendezte: Michael Ritchie – Romantikus vígjáték egy amerikai filmrendezőről és egy producer feleségéről, akik a fesztivál idején találkoznak. 1980 : Emmanuelle Goes to Cannes – rendezte: Jean-Marie Pallardy – Emmanuelle arról álmodik, hogy filmsztár lesz; a cannes-i fesztiválon találkozik egy producerrel, aki hozzásegítheti ehhez. 1982 : Emlék (Al-Dhakira) – rendezte: Youssef Chahine – Az önéletrajzi ihletésű filmben az egyiptomi filmrendező szívműtétje közben végiggondolja saját életét, többek között visszaemlékszik a cannes-i filmfesztiválon csalódást okozott szereplésére. 1987 : Emmanuelle V – rendezte: Walerian Borowczyk – A hősnő legutóbbi, pornográfiával vádolt filmjét mutatja be a cannes-i fesztiválon, ahonnan egy arab herceg elrabolja és háremébe viszi. 1994 : A félelem városa (La Cité de la peur) – rendezte: Alain Berberian – Egy eléggé gyenge vígjáték sajtófőnökének szerencséjére a film bemutatóján meggyilkolják a mozigépészt (majd másokat is), ami nem várt ingyen reklámot biztosít. 1994: Segítség, csaló! (Grosse Fatigue) – rendezte: Michel Blanc – A bűnügyi vígjáték főszereplője maga a színész-rendező, akit azzal vádolnak, hogy szexuálisan zaklatott neves színésznőket; azonban kiderül, csak hasonmásról van szó. 1996 : Cannes Man – rendezte: Richard Martini – Egy ünnepelt producer arra fogad, hogy bárkivel le tudja forgatni a következő cannes-i filmfesztivál bombafilmjét. 2000 : Murder at the Cannes Film Festival – rendezte: Harvey Frost – A fesztiválon játszódó bűnügyi vígjáték, sok áldozattal, szokatlan gyanúsítottakkal. 2001 : Cannes-i kavalkád (Festival in Cannes) – rendezte: Henry Jaglom – A vígjáték a cannes-i filmfesztivál idején egy megállapodást tető alá hozni óhajtó filmkészítők kalandjain keresztül mutatja be a szórakoztatóipar kicsinyes játszmáit. 2002 : Mr. Bean nyaral (Mr. Bean's Holiday) – rendezte: Richard Martini – A Cannes -ba utazó Mr. Bean , akit összetévesztenek egy gyermekrablóval, majd egy filmrendezővel is, felforgatja a fesztivált. 2002: Femme Fatale – rendezte: Brian De Palma – Egy értékes gyémántkollekciónak a fesztivál idején történt elrablását követően a hősnő egy halott nő személyazonosságát felhasználva próbál meg eltűnni és lerázni tettestársait. Néhány dokumentumfilm 1997 : Törőcsik Mari Cannes-ban – Törőcsik Mari , az 50. fesztivál egyik díszvendége idézi fel cannes-i emlékeit. 2001 : Cannes 2001 – magyar riportfilm az 54. fesztiválról , olyan filmcsillagokat megszólaltatva, mint Jean-Paul Belmondo , Faye Dunaway és Tim Robbins . 2002 : Cannes 2002 – magyar riportfilm az 55. fesztiválról . 2007 : Isten hozta Cannes-ban (Bienvenue à Cannes) – amerikai dokumentumfilm a fesztivál 60. évfordulójának megünnepléséről. 2008 : Vetítőszoba: Cannes Filmfesztivál (The Screening Room - Cannes Film Festival) – az amerikai dokumentumfilm-sorozat ezen epizódja a 61. fesztivál eseményeit mutatja be. Pima megye Pima megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arizona államban található. Megyeszékhelye Tucson. Lakosainak száma 996 554 fő (2013. július 1.). Pima megye Yuma, Maricopa, Pinal, Graham, Cochise, Santa Cruz, Altar, Caborca, Plutarco Elías Calles és Sáric megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Vantoux-et-Longevelle Vantoux-et-Longevelle település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 171 fő (2015). Vantoux-et-Longevelle La Chapelle-Saint-Quillain, Velleclaire, Bucey-lès-Gy, Étrelles-et-la-Montbleuse, Villers-Chemin-et-Mont-lès-Étrelles és Vellefrey-et-Vellefrange községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Eppertshausen Eppertshausen település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Fertővidéki Helyiérdekű Vasút A Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. (Fertővidéki HÉV, Fhév Zrt., német neve Neusiedler Seebahn Aktiengesellschaft) Nezsider (Neusiedl am See, Burgenland, Ausztria) és Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye, Magyarország) között közlekedő nemzetközi közforgalmú vasút. Ez Magyarország utolsó megmaradt helyiérdekű vasútja, amelynek Pomogy (Pamhagen)–Fertőszentmiklós közötti szakasza a 9-es számú menetrendi mező. A vasútvonal üzemeltetését kezdetektől a GYSEV végzi. A vonal A vasutat 1897. december 19-én nyitották meg. Jelenleg a helyiérdekű vasút ötven kilométeres pályájából 13 kilométer Magyarországon, a többi Ausztriában található. A magyarországi szakaszon a forgalom csekély, az osztrák szakaszon nagyobb regionális ingázó forgalmat bonyolítanak le a burgenlandi településekből Bécs felé. A Fertővidéki HÉV 19. századi jogi státusát gyakorlatilag a trianoni békeszerződés konzerválta. Ma a vasúttársaságban az osztrák államnak 50,1%, a burgenlandi tartománynak 49,9% üzletrésze van. A vasútvonal eredetileg Nezsidertől Celldömölkig vezetett, azonban a közlekedéspolitikai koncepció eredményképpen a Fertőszentmiklós–Celldömölk szakaszt (mely utoljára a Pomogy–Celldömölk viszonylatban a 19-es számú menetrendi mező része volt), azaz a trianoni békeszerződés után Magyarországon maradt vonalszakasz legnagyobb részét 1979. május 26-ával megszüntették, a vasútvonalat felszedték. Celldömölkről induló 3 km-es pályarészt a leselejtezett gőzmozdonyok tárolására használták az 1980-as években, azok szétdarabolásáig. Répcelak állomáson ma is tolatóvágányként üzemel a Fertőszentmiklós felé induló pályatest. Az egykor Celldömölk felé induló pályának ma már nincs nyoma. A vasút villamosítása 2003-ban kezdődött és szakaszosan 2004. április közepéig került átadásra. A szakaszt a nálunk szokásos 25 kV/50 Hz rendszerben építették ki, ami szokatlan Ausztriában, viszont a pályát az ÖBB szerelvényei is használják. A vönöcki baleset 1942. június 30-án következett be a vasútvonal történetének legsúlyosabb balesete. A Celldömölkről Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsija szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba. A baleset a szerelvény megfékezettségének hiánya miatt következett be, mivel a mellékkocsikat Celldömölkön nem kötötték be a főlégvezetékbe. A tragédiának 80 sérültje és négy halottja volt. Napjainkban A FHÉV formálisan önálló vállalat egy-egy osztrák és magyar társasággal, a vasút üzemeltetését a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút végezi a kezdetektől fogva, jelenleg többnyire az ÖBB-től bérelt villamos Talent motorvonatokkal és ingavonatokkal. A vonalat 2004-ben végig villamosították 25 kV 50 Hz áramrendszerrel. 2015-ben a GYSEV megvásárolta az osztrák Fertővidéki HÉV Kft-től a magyarországi FHÉV Zrt. összes részvényét, valamint a magyarországi pályaszakasz tulajdonjogát. 2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződtek 32 millió euró értékben, amelyek 2016 szeptemberétől kezdődően többek között a Bécs-Pomogy (Pamhagen) vonalon is szolgálatba álltak. Santa Maria dei Miracoli (Velence) A Santa Maria dei Miracoli egy fogadalmi templom az olaszországi Velencében. A templomot Nicolò da Pietro 1409-ben festett csodatévőnek tartott, a Madonnát és a Gyermeket ábrázoló ikonjának szentelték. Az egész épület egy ékszerdobozra emlékeztet, mintha a csodatévő ikon foglalata lenne. Az 1481 és 1489 között Pietro Lombardo tervei alapján emelt templom a velencei kora reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása. Az Amadi család jelentős összeget adományozott az építkezéshez, így a munkálatokat felügyelő Francesco di Marco Zen a díszítéshez drága márványokat vásárolhatott. A templom legfőbb jellegzetessége a nagy fantáziával kialakított színes márványborítás. Elhelyezkedése csaknem egyedülálló Velencében, mind a négy oldala szabadon van, teljesen körüljárható. Építésekor erre nagy figyelmet fordítottak, minden oldalát egyformán, gazdagon díszítették. A Rio dei Miracoli csatorna felőli oldala úgy tűnik, mintha egyenesen a vízből emelkedne ki. Az eredeti tervekben nem szerepelt az apszis, a későbbi, jelentős összegű felajánlások tették lehetővé kialakítását 1485-től. A templom felszentelésére 1489-ben került sor. Ugyanebben az évben egy kolostort is építettek a muranói klarissza apácák számára, amelyet 1810-ben majdnem teljesen leromboltak. A kétszintes homlokzatot korinthoszi félpillérek tagolják, a bejárat fölötti lunettában elhelyezett Madonna-szobor Giorgio Lascaris görög szobrász alkotása. A félköríves oromzat két szélén egy-egy imádkozó angyal szobra látható, az oromzat tetejére egy Krisztus-szobrot helyeztek el. A homlokzat összhangban áll az épület szerkezetével, a két szint a bejárat és a fölötte lévő apácák kórusának felel meg, míg a félkörív alakú pedimentum a dongaboltozatra utal. Az épület belseje egyhajós, dongaboltozatú, csarnokszerű tér, a főhajóhoz csatlakozó kupolás kórussal. A megemelt szentélyhez egy tizennégy fokból álló lépcső vezet fel. A szentély előtti domborművekkel gazdagon díszített ív ókori diadalívre emlékeztet. A szentély valószínűleg azért került ilyen magasra, mert el kellett helyezni az eredeti tervekben nem szereplő sekrestyét is. A szentélyhez vezető lépcső előtt kétoldalt állnak Szent Ferenc és Szent Klára szobrai, Girolamo Campagna művei. A lépcső tetején Szent Ferenc, Szent Klára, Gábriel arkangyal és Szűz Mária mellszobrait Tullio Lombardo készítette. A főoltárt egy áttört korlát fogja körül, két oldalán Alessandro Vittoria művei, Szent Péter és Szent Antal apát bronzszobrai állnak. A kazettás mennyezeten ötven próféta és szent mellszobra látható. A szobrok 1528-ban készültek, alkotójukat eddig nem tudták egyértelműen azonosítani, valószínűleg a trevisoi Pier Maria Penacchi munkái. A mennyezet legnagyobb festménye, egy ismeretlen 16. századi festő alkotása a Madonnát ábrázolja Szent Ferenc és Szent Klára társaságában. A bejárat fölött található a templom orgonája és a klarissza apácák kórusának galériája, amelyet eredetileg egy híd kötött össze az utca túloldalán álló kolostorral. Az épületen az első nagy helyreállítási munkákat 1883 és 1887 között végezték, ekkor a márványburkolat egy részét kicserélték, majd 1988 és 1998 között kívül-belül ismét restaurálták. Eszement zaci Az Eszement zaci (Pawn Shop Chronicles) 2013-as amerikai krimi-vígjáték, melyet Wayne Kramer rendezett és Adam Minarovich írt. A film főszereplői Paul Walker, Matt Dillon, Brendan Fraser, Vincent D'Onofrio, Norman Reedus és Chi McBride. Gloster E.28/39 A Gloster E.28/39 (időnként "Gloster Whittle ", "Gloster Pioneer" vagy "Gloster G.40" néven is hivatkoznak rá) volt az első angol sugárhajtású repülőgép, mely a levegőbe emelkedett Nagy-Britanniában. A repülőgépet a Frank Whittle által kifejlesztett sugárhajtómű kipróbálására építették meg, tapasztalatait felhasználták az első szolgálatba állított szövetséges vadászrepülőgép, a Gloster Meteor tervezésénél. Tervezés és fejlesztés 1939 szeptemberben a brit Légügyi Minisztérium egy olyan repülőgép követelményjegyzékét adta meg a Gloster cégnek, mellyel Frank Whittle egyik sugárhajtású motorját repülés közben ki lehet próbálni. George Carter, a Gloster vezető tervezője kapta azt a feladatot, hogy Whitle-vel szorosan együttműködve tervezzen meg egy szokásos kialakítású kis alsószárnyas repülőgépet. A légbeszívás a motor orrán volt, és a vízszintes vezérsík a hajtómű fúvócsöve felett helyezkedett el. 1940. február 3-án a Légügyi Minisztériummal aláírtak két prototípusról szóló szerződést, melyekből az első 1941 áprilisára készült el. A gyártás Gloucesterhez közeli Hucclecotban kezdődött, de hamarosan áttelepítették a Cheltenham-i Regent Motors-hoz, melyről úgy gondolták, hogy kevésbé veszélyeztetik a német bombázások. A gép E.28/39 típusjelzése onnan származik, hogy ez volt 1939-ben a minisztérium által specifikált 28-ik kísérleti (experimental) repülőgép. Vizsgálatok Az elkészült repülőgépet visszaszállították Hucclecote-ba az április 7-én kezdődő földi gurulási próbákhoz, melyhez a nem repülésre kész Power Jets W.1 sugárhajtású motort használták. Miután a próbák kielégítő eredményt mutattak, a gépet új motorral szerelték fel és ezzel 1941. május 15-én Gerry Sayer repülőhadnagy, a Gloster berepülő pilótája először szállt fel sugárhajtású repülőgéppel a RAF Cranwell-i repülőteréről a Lincolnshire-i Sleaford közelében. Az első repülés 17 percig tartott és teljes sikert hozott. A próbák a következő hónapokban tovább folytak, miközben a gépen sorra hajtottak végre apróbb-nagyobb változtatásokat. A későbbi próbák során kis terelőfelületekkel látták el a vezérsíkokat a végeik közelében, melyek arra szolgáltak, hogy nagysebességű repülésnél növeljék a stabilitást. Az E.28/39 kiírásában a repülőgépet fel kellett volna szerelni két Browning .303 típusú 0,311" (7,9 mm) kaliberű géppuskával, de ez soha nem történt meg. A második prototípust (szériaszáma W4046), mely a programba 1943. március 1-jén kapcsolódott be, kezdetben egy Rover W2B motor hajtotta. A próbák alatt problémák merültek fel a motor olajellátásával és kenőrendszerével. A második prototípus lezuhant július 30-án. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a csűrőmozgatáshoz nem a megfelelő minőségű zsírt használták. Az egyik csűrőlap beszorult, a gép irányíthatatlanná vált. A berepülőpilóta sikeresen kiugrott és ejtőernyővel földet ért. Az első prototípussal folytatták a tesztrepüléseket 1944-ig, ezután már fejlettebb sugárhajtású repülőgépek is üzembe álltak. A Gloster E.28/39 az addigi legnagyobb sebességet érte el Nagy-Britanniában, jó alapot adott a kezdeti vizsgálatokhoz és jó emelkedősebességet és magasságot ért el. Ezen túlmenően az E.28/39-cel végzett próbák kikövezték az utat az első hadrendbe állított sugárhajtású vadászgéphez, a Gloster Meteorhoz. Ma is látható 1946-ban az első prototípust (szériaszám W4041) a londoni Tudományok Múzeumában (Science Museum) helyezték el, ahol ma is látható. Egy életnagyságú másolatot a Farnborough-i repülőtér északi szélén egy körforgalmi tér közepén helyeztek el Frank Whittle emlékére. Egy másik hasonló modell Lutterworth-ban, szintén egy körforgalomban áll, ott, ahol a gázturbinát gyártották. Egy eredeti anyagokból és festéssel készült a legapróbb részletekig kidolgozott teljes nagyságú modellt a Gloucester-i Jet Age Museum munkatársai építettek meg. A Gloster E.28/39 adatai Személyzet: 1 fő Hossz: 7,74 m Fesztáv: 8,84 m Magasság: 2,70 m Szárnyfelület: 13,6 m² Üres tömeg: 1309 kg Felszálló tömeg: 1700 kg Hajtómű: 1 db Power Jets W.1, második prototípusnál Rover W.2 gázturbinás sugárhajtómű Maximális tolóerő: 3,8/7,33 kN Legnagyobb sebesség 750 km/h Hatótávolság: 656 km szolgálati csúcsmagasság: 9755 m Emelkedőképesség: 5,9 m/s Tolóerő/súly : 0,21 Nagysalló Nagysalló (szlovákul Tekovské Lužany, korábban Tekovské Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Lévától 25 km-re délnyugatra fekszik. Hölvény és Kissalló tartozik hozzá. Élővilága Nagysallóban van gólyafészekalátét, de régóta nincs adat fészkelésről. Nevének eredete Neve a magyar sarló főnévből származik, de lehet, hogy közvetlenül a szóból eredő személynévből keletkezett. Története 1156-ban „Surlou” néven említették először. 1293-ban az esztergomi érsekség birtoka volt. 1311-ben az érsekség megmaradt falvaival együtt Csák Máténak adózott. Az 1397-es vizitáció 15. század második feléből származó változatában Nagh Sarlo alakban szerepel. 1508-tól mezőváros. 1561-ben a török a környék falvaival együtt felégette. 1593-ban 196 adózó portája volt. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést. 1662-től vásártartási joggal rendelkező mezőváros. 1664-ben a török adólajstrom szerint 264 háztartásában 411 fejadófizető lakott. Lakosai főként mezőgazdaságból éltek. 1715-ben 75, 1720-ban 80 adózó háztartása volt. Egy 1746-os feljegyzés szerint 15 kézműves és 6 kereskedő működött a településen. A 18. században Aranyosmarót mellett a vármegye legjelentősebb vásáros helye volt. 1770-ben 1017-en lakták, 1786-ban 232 házában 252 család élt és 1241 lakossal rendelkezett. 1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Fényes Elek szerint „Nagy-Salló (Velke Sarluhi), magyar mezőváros Bars vgyében, Lévától délre 2 1/2 mfdnyire, 646 kath., 16 evang., 981 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházak. Róna és dombos határja mindennek bővölködik: van tágas legelője, jó rétje, földje, erdeje, sat. Lakosai szép csikókat szoktak nevelni; az itteni baromvásár hires. F. u. az esztergomi érsek. Nevezetes azon ütközetről, melly itt történt a csász. és magy. seregek közt 1849. apr. 19-kén, mellynek következtében a császáriak visszavonultak.” 1922-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A falu magyar lakosságának többségét – főleg a reformátusságot –, 1945–1948 között kitelepítették Magyarországra, illetve „rabszolgamunkára” deportálták a Szudétavidékre. Termelőszövetkezete 1965-ben az Év Szövetkezete címet nyerte el. Nyolcvan gyermekes magyar alapiskolájában 2006-ban 16 végzős volt, de már csak négyen iratkoztak be az első osztályba. Népessége 1910-ben 2588, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 2926 lakosából már 1771 szlovák és csak 1035 magyar. 2011-ben 2907 lakosából 1915 szlovák és 841 magyar. Nevezetességei A nagysallói csata 1876 -ban emelt emlékműve a község parkjában. A nagysallói csatában elesett honvéd hősök síremléke a református temetőben. A homokkőből faragott, 1910 -ben emelt sírkő alatti tömegsír mintegy 700 katona végső nyughelye. A falu minden évben, a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút. Az 1740 -ben barokk stílusban épült, római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A Szentháromság -oszlop 1755 -ben készült barokk alkotás. A református templom 1784 -ben épült, tornya 1886 -ban készült. A kissallói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban , 1927 -ben neoklasszicista stílusban átépítették. Híres emberek Itt született 1895 . március 20-án Dudich Endre zoológus professzor, a Baradla-barlang állatvilágának kutatója. Itt született 1895 . szeptember 28-án Móczi András szakszervezeti vezető, diplomata, a francia ellenállási mozgalom résztvevője. Itt született 1909 . június 16-án Czeglédy Sándor debreceni teológiaprofesszor. Itt hunyt el 1893. június 1-jén Salgó János római katolikus alesperes-plébános, műfordító. Testvérvárosok Bátaszék , Magyarország Kondoros , Magyarország Maupiti tengerilégykapó A maupiti tengerilégykapó (Pomarea pomarea) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó kihalt faj. Előfordulása A maupiti tengerilégykapó Francia Polinézia egyik endemikus madara volt. Ezt a fajt, csak a holotípusnak köszönhetően ismerünk. Ezt a példányt a Társaság-szigetekhez tartozó Maupiti nevű szigeten gyűjtötték be. Életmódja és kihalása Mivel e szigeten nem voltak szárazföldi ragadozók, a maupiti tengerilégykapó valószínűleg az erdők talaján mozgott. Élőhelyének mindegyik részét meghódította, azonban az ember által behurcolt ragadozókkal és patkányokkal szemben védtelen volt. Felfedezése óta egy élő példány sem került elő többé. Washington Irving Washington Irving (New York, 1783. április 3. – Tarrytown 1859. november 28.) amerikai író, történész és diplomata. Az USA első nemzetközi ismertségre szert tevő írója, aki jelentős szerepet játszott az amerikai irodalmi hagyomány kialakításában. Napjaink kánonjában irodalmi súlya háttérbe szorult, szélesebb körben csupán két novellája (Rip Van Winkle, Az Álmosvölgy legendája) maradt népszerű. Karrier Irving gazdag New York-i kereskedőcsaládban született, közvetlenül az amerikai függetlenségi háború befejezése után. Szülei George Washingtonról nevezték el, akivel később, hatévesen személyesen is találkozott. A tizenéves fiút kevésbé érdekelte a tanulás, annál inkább a színház és városának, illetve országának múltja. Már 19 évesen megjelentek egy New York-i újságban színházi kommentárjai. Miután - a tehetős fiataloktól elvárt módon - európai körutazást tett, még komolyabban bekapcsolódott New York irodalmi életébe. Létrehozta a Salmagundi nevű irodalmi folyóiratot, ebben jelent meg először az általa kitalált, eredetileg New Yorkra utaló "Gotham" név, mely később a Batman történeteknek helyt adó fiktív város nevévé vált. Első, Diedrich Knickerbocker álnéven megjelent, New York történetét szatirikusan bemutató könyvét sikeres sajtócsíny (mediahack) kampánnyal népszerűsítette: újsághirdetésekben kerestette az állítólagos holland történészt. Irving rövidesen széles körben ismertté vált az USA-ban. 1819-ben jelent meg talán legfontosabb műve, a Vázlatkönyv. Ebben - a korban népszerű módon - rövid, egymástól független történetek találhatóak: úti beszámolók, kísértethistóriák, helyi legendák, romantikus szerelmi történetek, valamint esszék. A Vázlatkönyv tartalmazza Rip Van Winkle és Az Álmosvölgy legendája történeteket is, mindkettő a Hudson-völgyi holland telepesek legendáin alapul. (Irving személyesen is jól ismerte a környéket). Az 1820-as években az író további utazásokat tett Európában, újabb történeteihez helyi legendákat keresve. Közben egyre több ismeretségre tett szert az egyes országokban. 1826-ban Spanyolországba költözött és az amerikai követségen tevékenykedett diplomataként. Itteni tartózkodása során írta meg több romantikus történelmi regényét, például a magyarul is megjelent Az Alhambra meséit. 1832-ben visszatért hazájába. A következő évtizedekben további, elsősorban életrajzi jellegű regényei jelentek meg. Emellett 1842 és 1846 között a spanyol követi pozíciót is betöltötte. Nagy presztízsre tett szert az amerikai kulturális életben, igyekezett támogatni a feltörekvő új írógenerációt (Hawthorne, Melville, Longfellow). Edgar Allan Poe is elküldte neki műveit véleményezésre. Európában is komoly elismertségre tett szert és baráti viszonyt ápolt Charles Dickenssel. Washington Irving 1859-ben halt meg szívrohamban. A New York állambeli Sleepy Hollowban (Álmosvölgy) temették el. Jelentősége Bár korában többnyire nagy elismeréssel nyilatkoztak róla, rövidesen az amerikai kánonban betöltött szerepe megkopott. Már életében megjelentek olyan kritikák (pl. Poe-tól), melyek munkásságát túlértékeltnek tartották. Továbbra is meghatározónak tartják azonban szerepét az önálló amerikai irodalmi kultúra megalapozásában és népszerűsítésében. Szerb Antal szerint: "ő indítja meg az újangliai irodalom kissé sznobisztikus nagyjainak sorát, azokét, akik a kifinomult irodalmat önkéntelenül a társadalmi kiválasztódás eszközének tekintették." Irving valószínűleg meghatározó szerepet játszott az amerikai Santa Claus-legenda kialakításában. Egyik karácsonyi témájú történetében említést tesz a repülő kocsiján a fák fölött szálló Saint Nicholasról. Magyarul Lázár Gyulaː Washington let- és jellemrajz Irving, Bancroft s mások nyomán ; Heckenast, Bp., 1872 ( Történelmi könyvtár az ifjúság számára ) A szerelem zarándoka ; ford. Zólyomi K. Vilmos; Légrády Ny., Bp., 1896 Rip van Winkle / Az Álmos-völgy legendája ét rajz ; ford. Bartha László; Népszava, Bp., 1919 ( Világosság könyvtár ) Ahmed al Kamel herceg legendája vagy a szerelem zarándoka ; ford. Baló József; Városi Ny., Szeged 1934 ( Széphalom-könyvtár ) Vázlatkönyv ; ford., utószó Lutter Tibor, jegyz. Vajda Gábor; Magyar Helikon, Bp., 1959 Az Alhambra meséi ; ford. Pintér Károly; Olvasósarok, Bp., 2011 Vladimir Buač Vladimir Buač (szerbül: Bлaдимиp Буaч; Knin, 1984. december 26. –) szerb labdarúgó, jelenleg az Egri FC középpályása. Pályafutása Vladimir Buač 2013 februárjában féléves szerződést írt alá az Egri FC csapatával. Bessie Coleman Bessie Coleman (Atlanta, 1892. január 26. – Jacksonville, 1926. április 30.) amerikai pilóta. Ő volt az első afro-amerikai nő, aki megszerezte az USA-ban a repülővezetői engedélyt és az első afro-amerikai nő, aki megszerezte a nemzetközi repülővezetői engedélyt (és amerikai nők között elsőként), légi mutatványaival elkápráztatta a közönséget. Család, gyermekkor Édesanyja néger, édesapja néger-cseroki származású volt. Bessie Coleman 13 gyermekes családban született tizedik gyerekként. Amikor kétéves lett, a család Texas államba, egy Waxahachie nevű helyre költözött, ahol Bessie 23 éves koráig lakott. Itt kezdett iskolába járni hatéves korában. Minden nap 6,5 kilométert gyalogolt az iskolába, ami egyetlen teremből állt és szegregált volt. Bessie szeretett olvasni és kiemelkedő diák volt matematikából. Nyolc évig járt ebbe az iskolába. Az iskolába járás, a kórusban szereplés és a templomba járás rutinjához minden évben gyapotszedés is társult. 1901-ben az apa, George Coleman elhagyta a családot és visszatért Oklahomába, az indián területre, „a jobb lehetőségek miatt”. Bessie tizenkét éves korában ösztöndíjasként bekerült a Missionary Baptist Church School nevű iskolába. Amikor tizennyolc éves lett, az összegyűjtött pénzéből beiratkozott az Oklahoma Colored Agricultural and Normal University-be (mai neve Langston University). Csak egy félévet tudott kijárni, mert elfogyott a pénze, és hazatért, vissza Waxahachie-be. Repülős pályafutás Chicago 1916-ban, 23 éves korában Chicagóba költözött, ahol a fivéreivel lakott. Chicagóban manikűrösként dolgozott a White Sox fodrászüzletben. Ott különféle történeteket hallott a repülésről az első világháborúból visszatért pilótáktól. Másodállást vállalt, hogy gyorsabban keressen pénzt, és hamarabb lehessen pilóta. Az Egyesült Államokbeli repülőiskolák azonban elzárkóztak attól, hogy egy nő, főleg néger hozzájuk járjon pilótának tanulni. Robert S. Abbott, a Chicago Defender című újság alapítója és kiadója arra bátorította, hogy menjen külföldre tanulni. Coleman pénzügyi támogatást kapott egy Jesse Binga nevű bankártól és a Defender nevű laptól. Franciaország Bessie Coleman beiratkozott egy francia-nyelvi tanfolyamra a Berlitz Language Schools-nál Chicagóban, majd annak elvégzése után 1920. november 20-án Párizsba utazott, hogy megszerezze a pilótavizsgáját. Egy kétfedelű Nieuport 82 gépen kezdett tanulni, amiben „az irányítórendszer egy függőleges, baseball-ütő vastagságú botból állt a pilóta előtt, és egy vízszintes rúdból a pilóta lábánál”. 1921. június 15-én Bessie Coleman lett az első afro-amerikai nő, aki sikeres pilótavizsgát tett, és az első afro-amerikai nő, aki megszerezte a nemzetközi pilótaigazolványt. Az engedélyeket a Fédération Aéronautique Internationale adta ki számára. Mivel még szerette volna a tudását fejleszteni, ezután két hónapig repülési leckéket vett egy francia ász-pilótától Párizs közelében. 1921 szeptemberében hajón visszatért az Egyesült Államokba, New Yorkba. Azonnal a média érdeklődési körébe került. Légibemutatók Coleman hamar rájött, hogy ha repülésből szeretne megélni, légibemutatókon kell részt vennie (a kereskedelmi repülés csak jó tíz év múlva indult be). Ezek a bemutatók nyaktörő, látványos kaszkadőr-mutatványokból álltak, amik fizető közönség előtt zajlottak. A piac azonban telített volt, sokan próbáltak ebből pilótaként megélni. Így további pilótaleckéken vett részt, hogy a mutatványai körét bővíteni tudja. Visszatért Chicagóba, de ott senkit sem talált, aki elvállalta volna a tanítását, így 1922 februárjában újból Európába utazott. Két hónapot töltött Franciaországban és ezalatt repülési továbbképző tanfolyamon vett részt. Majd Hollandiába utazott, hogy találkozzon Anthony Fokkerrel, egy kiváló repülőgép-tervezővel. Tovább utazott Németországba, ahol meglátogatta a Fokker üzemet. Itt szintén repülési leckéket vett az üzem egyik fő pilótájától. Ezután visszatért az USA-ba, hogy beindítsa légibemutató karrierjét. A légibemutatókon a következő öt évben húzónév volt, ha szerepelt, „Queen Bess” néven említették (=Bess királynő). A bemutatókat többnyire fontos eseményekhez időzítve tartották, a nézők szórakoztatására. Az újságok gyakran készítettek riportot vele. A négerek és a fehérek is csodálták. Elsősorban egy kétfedelű Curtiss JN-4 „Jenny” géppel repült, de más gépekkel is, amik a légierő számára feleslegessé váltak. Első amerikai légibemutatója 1922. szeptember 3-án volt, amit az első világháborús, feketékből álló 369-es gyalogsági ezred veteránjai tiszteletére tartottak. Az esemény a Curtiss Field-en zajlott (Long Island, New York), közel New York City-hez, az esemény támogatója Bessie Coleman barátja, Abbott volt és a Chicago Defender újság. Az eseményen nyolc további amerikai ász-pilóta vett részt, és az ugyancsak néger Hubert Julian ejtőernyős ugró. Hat héttel később visszatért Chicagóba, hogy lélegzetelállító figurákat hajtson végre (például „nyolcas”-t, hurkokat, földközeli repülést) a nagyszámú, lelkes közönség szórakoztatására a Checkerboard Airdrome-on (ma Hines Veterans Administration Medical Center, Hines, Illinois). A sajtó gyakran kritizálta a szenzációhajhász repülési stílusa miatt, de elismerték, hogy elvállalt minden nehéz, veszélyes mutatványt és ezért tisztelték is. 1923. február 22-én Los Angelesben például eltörte a lábát és három bordáját, amikor a gépe lezuhant és a földbe csapódott. Valamikor az 1920-as években egy előadókörúton Orlandóban találkozott Hezakiah Hill tiszteletessel és feleségével, Violával, akik meghívták, hogy lakjon velük a Mount Zion Missionary Baptist Church melletti paplakban (Parramore közelében). A lányukként bántak vele és meggyőzték, hogy maradjon ott; Coleman szépségszalont nyitott, amivel plusz pénzt tudott keresni, hogy saját repülőgépet vásárolhasson. Média-kapcsolatain keresztül ajánlatot kapott egy egész estés filmben való szerepre a Shadow and Sunshine című filmben (=árnyék és napsütés) az afro-amerikai Seminole Film Producing Company-tól. Örömmel elfogadta a szerepet, mert azt gondolta, hogy a nyilvánosság segíti majd a karrierjében, és elegendő pénzt keres vele, amiből megnyithatja saját repülős iskoláját. Amikor azonban megtudta, hogy rongyos ruhában kellene szerepelnie, sétapálcával, és a hátán egy batyuval, visszautasította a szerepet. „Nyilvánvalóan az, hogy Bessie visszautasította a szerepet, elvi kérdés volt számára. Lehet, hogy sok mindent elvállalt, de a származásával kapcsolatban soha nem volt megalkuvó. Nem akarta a fehérek előítéleteit erősíteni a feketékkel kapcsolatban.” - írta róla Doris Rich. Coleman nem élt elég hosszú ideig ahhoz, hogy saját repülős iskolát nyisson fiatal feketéknek, de a példamutatása elérendő céllá vált sok néger nő és férfi számára. „Bessie Coleman miatt” - írta róla William J. Powell hadnagy Black Wings című 1934-es könyvében, amit Bessie Coleman-nek ajánlott, „túlléptünk azon, ami rosszabb volt, mint a faji előítélet. Leküzdöttük a korlátokat magunkban és mertünk álmodni.” Powell egy szegregált (csak feketékből álló) egységben szolgált az első világháborúban, és fáradhatatlanul mellé állt a könyvében, az újságjaiban, és a Bessie Coleman Aero Club alapításával (amit 1929-ben alapított) a feketék repülésben való részvételének. Halála 1926. április 30-án Bessie Coleman Jacksonville-ben volt (Florida). Nemrég vásárolt magának egy Curtiss JN-4-et Dallasban. A gépet a szerelője és ügynöke, a huszonnégy éves William D. Wills hozta el számára. Willsnek azonban útközben három alkalommal kényszerleszállást kellett végrehajtania, mert a gép a karbantartás hiánya miatt rossz állapotban volt. Amikor ez a barátai és a családja tudomására jutott, megpróbálták lebeszélni róla, hogy ezzel a repülőgéppel repüljön, mivel az nem elég biztonságos. A repülőgépet Wills vezette, Coleman a hátsó ülésben ült. Nem kapcsolta be a biztonsági övét, mert útközben szeretett volna ismerkedni a helyszínnel, ahol másnap repülni fog a géppel és abból majd ejtőernyős ugrást fog végrehajtani. A repülés megkezdése után mintegy tíz perccel a gép váratlanul dugóhúzóba került és zuhanni kezdett. A pördülés miatt Coleman nagyjából 600 méteres magasságban kiesett a gépből és azonnal meghalt, amint becsapódott a földbe. William Wills nem tudott úrrá lenni a zuhanáson, és a géppel együtt lezuhant. A gép kigyulladt és William Wills is meghalt. Bár a gép teljesen kiégett, a maradványok alapján rekonstruálni lehetett, hogy a rossz karbantartás miatt egy villáskulcs maradt a gépen és az akadályozta az irányítórendszer megfelelő működését. Coleman 34 éves volt. Emlékezete Chicago, nyilvános könyvtár a nevét viseli O’Hare nemzetközi repülőtérhez vezető út Oakland nemzetközi repülőtér Tampa nemzetközi repülőtér, Florida Frankfurt nemzetközi repülőtér Chicago Cultural Center: emléktábla egykori lakóhelyén (41st és King Drive, Chicago) Néger repülősök virágokat szórnak a sírja közelében, miközben a temetője fölött repülnek el (Lincoln Cemetery (Cook County)). A nizzai repülőtérhez vezető körforgalom a nevét viseli 2016 márciusa óta Bessie Coleman középiskola (Cedar Hill, Texas) Bessie Coleman Boulevard, Waxahachie, Texas - ahol a családjával élt gyerekkorában B. Coleman Aviation repülősiskola (Chicago, nemzetközi repülőtér) Bessie Coleman ösztöndíjak középiskolások számára, repüléssel kapcsolatban Az USA postaszolgálata 32-centes Bessie Coleman bélyeget bocsátott ki 1995-ben. 2015. január 25-én Orlandóban a West Washington Street-et átnevezték a nevére 2016-ban taggá választották a National Aviation Hall of Fame -be 2017. január 26-án a Google a kezdőlapján megemlékezett a 125. születésnapjáról Jorge Romo Jorge Romo, teljes nevén Jorge Romo Fuentes (Havanna, Kuba, 1924. április 20. – 2014. június 17.) mexikói válogatott labdarúgó, középpályás. Pályafutása Romo karrierje során összesen három csapatban játszott. Első felnőttcsapata az Asturias volt, ahol két évet töltött. Következő klubja a CD Marte volt, ahol bajnoki címet is ünnepelhetett, majd utolsó éveiben a Tolucát erősítette. A mexikói válogatottban már az 1950-es vb selejtezőin bemutatkozhatott Kuba és az Egyesült Államok ellen, de a tornára végül nem került be a nemzeti csapat keretébe. Az első világbajnokság, amelyen ténylegesen részt is vett, az 1954-es volt, majd játszott a svédországi tornán is. A válogatottban összesen tizenhárom meccse van. Bozsó A Bozsó szláv eredetű férfinév, a Bozsidár kicsinyítő képzős változata. Jelentése: Isten ajándéka; a görög Theodórosz (magyarul: Tódor) tükörfordítása. Női párja: Bozsóka. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok november 9. Blaha Sándor Blaha Sándor, születési nevén: Reindl Sándor Károly Benedek Rezső (Budapest, 1874. szeptember 25. – Budapest, Józsefváros, 1948. június 9.) belügyminisztériumi államtitkár, szolgabíró, Blaha Lujza fia. Élete Blaha Lujza színésznő házasságon kívüli gyermekeként született. 1874. szeptember 30-án keresztelték a Pest-belvárosi római katolikus főplébánián. A születési anyakönyvi bejegyzésében az "Észrevételek" rovatban Máday Sándor országgyűlési képviselő, köz- és váltóügyved neve szerepel, aki természetes atyaként jelent meg és íratta be nevét, ezt utólag kihúzták. Más források szerint Soldos Sándor az édesapja. Blaha Sándor Budapesten járt gimnáziumban és egyetemre. 1897-től Zala vármegyénél működött, majd 1903-ban a belügyminisztériumhoz került. Előbb a vármegyei osztályon volt előadó, majd főnök. 1900. március 16-án kötött házasságot Budapesten Paál Margit Annával, Paál Viktor és Dobosfi Mária lányával, esküvői tanúja Splényi Ödön rendőrtanácsos, édesanyja harmadik férje volt. Családnevét 1910-ben "Blaha"-ra változtatta, 1925-ben elvált feleségétől. 1925. július 4-én Budapesten, a Józsefvárosban kötötte második házasságát a nála öt évvel fiatalabb Orosz Mária Magdolna Henrika Lenkével, Orosz Pál és Szkenderovits Mária lányával. 1922-ben a törvénykészítő osztály élére nevezték ki, egyúttal a közösségi osztályt is vezette. A Brüsszelben és Párizsban megrendezett nemzetközi közigazgatási kongresszusok során a magyar csoport vezetője volt. A Magyarország és Románia között a trianoni békeszerződés által elszakított területek vagyoni ügyek rendezésére vonatkozó egység végrehajtásánál választott bíróként működött közre. A párizsi tárgyalás folyamán a román választott bíróval kötött egyezsége nyomán körülbelül 3000 hold földet és 240 000 dollárt kapott a magyar állam kárpótlás címén. Az első világháborúban egészen huszárszázadosi fokozatig léptették elő. Számos kitüntetésben részesült. Második felesége, Orosz Mária 1945. november 6-án elhunyt, lányuk, Blaha Margit még 1944. november 8-án öngyilkosságot követett el. Blaha Sándor 1948. június 9-én délelőtt negyed 12 órakor hunyt el Gutenberg téri lakásában. A Fiumei úti Sírkertben nyugszik (18-3/0/0/1). Gera György Gera György (Nagyvárad, 1922. február 23. – Budapest, 1977. december 11.) magyar író, műfordító, dramaturg, publicista, műkritikus. Életpályája A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd Mauthausenben került fogolyként. 1945-ben Textilfőiskolán tanult, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát szociológia, filozófia és esztétika szakon 1947-ben. Tanára Gaál Gábor volt. 1947-ben ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt a Sorbonne hallgatója volt. 1948-ban Budapesten telepedett le. Ezután a MAFILM-nél valamint a Színház és Mozi című lapnál dolgozott. 1971-től haláláig a Könyvvilág szerkesztője volt. Költészete Első írásai 1941-ben jelentek meg a Népszavában, majd Kassák Lajos Kortárs című lapjában publikált. Első írásainak szürrealisztikus hangvétele az 1950-es évek "termelési beszámolóinak" politizáló hangjára váltott (Tisztuló világ, 1950). Hamarosan szakított a sematizmussal, francia műveltsége, európai tájékozódása szembeállította a kommunista irodalom-politikával. Ezután jobbára a világirodalom, elsősorban a modern francia és német elbeszélő irodalom közvetítésében talált feladatot. Számos fordítása jelent meg, főleg Eugène Ionesco, Robert Merle, Charles-Ferdinand Ramuz, Friedrich Dürrenmatt, Lion Feuchtwanger, Guillaume Apollinaire, Louis Aragon, Thomas Mann műveiből. Pokoltánc (1956) című regényében a háborús évek szörnyűségeit mutatta be. Az elbeszéléseit összegyűjtő Megtorlás (1979) című kötetében személyes hangon, de elemző tárgyilagossággal ábrázolta a magyar értelmiség konfliktusait. Terelőút (1972) című regénye az üldözött magyar zsidóság önvizsgálata. Az endogén expedíció (1980) című sci-fi regényében egy földalatti utazás kalandjait meséli el. Művei Tisztuló világ (elbeszélés, 1950) Holland partokon (elbeszélés, 1953) Pokoltánc (regény, 1956) Baudelaire (kismonográfia, 1968) Terelőút (regény, 1972) Megtorlás (elbeszélés, 1979) Az endogén expedíció (sci-fi regény, 1980) Növényevő darazsak A növényevő darazsak vagy ülőpotrohú hártyásszárnyúak (Symphyta) a hártyásszárnyúak rendjének (Hymanoptera) egyik alrendje. Már a korai természetes rendszerekben is jól elkülönítették egymástól a növényevő darazsakat és a nyelespotrohú hártyásszárnyúakat (Apocrita), és a későbbi kladisztikus taxonómia is megerősítette ezt; a hártyásszárnyúak rendje tehát két jól elkülöníthető csoportra oszlik: az ősibb növényevő darazsakra és a fejlődéstörténetileg fiatalabb, nagyobb fajszámú nyelespotrohú hártyásszárnyúakra. A növényi darazsak legelső leletei kb. 150 millió évesek, azaz a földtörténeti középidő felső jura korszakából származnak, de ezek már erősen emlékeztetnek a mai formákra, így vélhetően az első ülőpotrohú darazsak már sokkal korábban kialakulhattak, ezzel kezdetét vette a hártyásszárnyúak evolúciója. Testfelépítésük A növényevő darazsak testmérete tág határok között változik; a legnagyobb formák elérik a 4−5 cm-es hosszt is, míg a legkisebb fajok csak néhány mm-esek. A darazsak színezete is igen változatos lehet: fényeszöld, csupa fekete, kékesfekete, vagy fekete alapon sárga, esetleg vöröses. Kitinszőrzetük csak nagyon ritkán van, testük csupasz. A fej A fej alakja tipikus, a többi hártyásszárnyúra jellemző, melyen két ovális összetett szem, és még 2−3 pontszem is található. A fejen vannak a csápok, melynek alakja és felépítése öregcsaládonként, családonként eltérő. A csáp ízeinek száma 3−36 között változik. Alakja lehet fonálszerű (például levéldarazsak családja – Tenthrepinidae), bunkószerűen megduzzadt (például buzogányosdarazsak családja – Cimbicidae) vagy bozontos, tollszerű (például fésűs fenyődarazsak családja – Diprionidae). A szájszervek az általánosan jellemző rágók, melyek egyes fajokon visszafejlődnek, mert a darázs imágó korában már nem táplálkozik. A tor A toron a legfejlettebb rész a középtor, az elő- és utótor kevésbé erőteljes. A középtoron találhatók az elülső szárnyak, melyek nagyobb méretűek, fejlettebbek, az utótoron a kisebb, hátulsó szárnypár. Az elülső és hátulsó szárnyat apró horgocskák kötik össze, így működési egységet képeznek. A kapcsoló horgok száma lényegesen kevesebb, mint a nyelespotrohúakon. Az utótoron alakult ki az ún. cenchri, mely egy kis felületű, világos, érdes mező, amelyen a szárnyak nyugalmi helyzetben szorosan összezárulnak, így szilárd tartásuk lesz. A szárnyak ősi felépítésűek, vagyis szilárdító erek merevítik őket. A szárnyhártya általában üvegszerűen tiszta, csak néha van barnás vagy kékes tónusa. Csak ritkán fordul elő olyan szexuális dimorfizmus, hogy a nőstények szárnya hiányzik. A toron találhatók még a lábak is, melyek felépítése csak kissé tér el a nyelespotrohúak lábától. Rajta mindig tapadókorongok, és erős kitinkarmok vannak, melyekkel a sima felületeken is jól meg tudnak kapaszkodni. A potroh A potroh 9 szelvényből áll, és mint azt a csoport neve is mutatja – ülőpotrohúak −, a potroh széles alappal kapcsolódik az utótorhoz, így nincs meg a darázsderék, mely a nyelespotrohúak általános jellegzetessége. A potroh végén található a méretes peterakó tojócső, melyet többé-kevésbé képesek behúzni a potroh belsejébe. A tojócső eredendően fűrészes felépítésű, amely egyes családokban módosul (például fadarazsak – Siricidae; szalmadarazsak – Cephidae). A lárvák felépítése Az ülőpotrohúak lárvái az ún. álhernyók, melyek nagyon emlékeztetnek a lepkék hernyóira (konvergencia). Amiben erősen különböznek, az a szemek és a potrohlábak felépítése. Testük megnyúlt, hengeres vagy lapított, színezetükkel jól beillenek környezetükbe, testükön még szemölcsöket és gyér kitinszőrzetet is találunk, bár általában sima, csupasz testűek. Fejükön rövid csápok (1−7 íz), kétoldalt egy-egy kis pontszem van. Rágó szájszerveik jól fejlettek. A potrohlábaik száma eltér a valódi lepkehernyókétól, általában több (6−8 pár, míg a lepkéknél csak 5 pár). A lepkehernyókra jellemző kapaszkodó horgocskákat a növényevő darazsak álhernyóin tapadókészülékek helyettesítik. A potrohlábak egyes családokban visszafejlődtek (például fadarazsak). Életük A kifejlett ülőpotrohú darazsak egy része egyáltalán nem táplálkozik, rágóik is visszafejlődtek, míg egyes fajok szívesen látogatnak virágokat, nyalogatnak különféle növényi nedveket, esznek virágport, ill. nektárt. Néhány levéldarázs pedig áttért a ragadozó életmódra, és akár saját kisebb fajtársait is felfalja. Az imágókkal főképp május−júliusban találkozhatunk, a nyár második felétől jelentősen lecsökken a számuk. Egyes imágók igen jó repülők (például a fadarázsfélék), míg mások szinte nem is repülnek, csak lárváik gazdanövényén tartózkodnak, nehézkesen mozognak. A mozgásukat, aktivitásukat jelentősen befolyásolja a nappali felmelegedés is, felhős, esős napokon nem találkozni velük. A párzást gyakran a hímek harca előzi meg, marakodnak a nőstényekért, és ilyenkor rágó szájszerveikkel próbálják a vetélytársukat elkapni. A párzás igen hosszú idő, akár fél- vagy egy óráig is eltarthat. Rendesen belső megtermékenyítésűek, a nőstényeknek hüvelyük, a hímeknek péniszük van. Párzáskor a hím erősen fogja a nőstényt, és péniszét annak ivarnyílásába helyezi, majd a hímivarsejtek átjutnak a nőstény petecsövébe. A megtermékenyítés után a nőstény a petéket arra a gazdanövényre helyezi, melyen a lárvák fejlődni fognak. Egyes fajok kevésbé, mások erősebben gazdaspecifikusak, kiváltképp kedvelik a fűzfaféléket. A nőstény tojócsövét a növénybe szúrja, és oda helyezi le a petéit, egy vagy több darabot. A kikelés időtartama, azaz az embrionális fejlődés hossza eltérő lehet. Kikelés után a lárvák azonnal nekilátnak a növényi szövetek fogyasztásának, és fejlődni kezdenek. Éppen ez okozza a mezőgazdasági, erdészeti kártételüket is. A lárvák több hétig fejlődnek, 5−6-szor vedlenek, majd bebábozódnak. A bábképzésre biztonságos helyre húzódnak vissza, a talajba vagy az avarba. A báb köré még kokont is szőnek sajátos ajakmirigyeikkel. Ha nem kokont készítenek, földalatti üreget ásnak, melynek belsejét mirigyváladékukkal kenik ki, így az erősebb és vízhatlan is lesz. A több nemzedékű fajok lárvái hamar kikelnek és szaporodnak, az egynemzedékes fajok lárvái a kis üregükben, vagy védő kokonjukban telelnek át, és tavasszal kikelve szaporodnak. A lárvák jellegzetes viselkedése a védekezés, riasztás. Sokféle állatnak nyújthatnak fehérjedús táplálékot a darázslárvák, azonban ezek képesek a ragadozók ellen védekezni. Egyes fajok veszély esetén azonnal az avarba vetik magukat, ahonnan aztán később felmásznak. Mások jellegzetes testtartást vesznek fel, mellyel elijesztik a ragadozót. Védekező módszer a rejtő színezet is, valamint a test köré kiválasztott nyálkaanyagok is, melyekkel más állatokra (csigákra) vagy növényi részekre próbálnak hasonlítani. Elterjedésük A növényevő darazsak az északi mérsékelt övezet lakói, a trópusi területeken ritkábbak. Főképp Európában és Észak-Amerikában elterjedtek. Az alrend fajszámáról pontos adat nincsen, az eddig ismert fajok száma 7000 körül van, melyből Közép-Európában mintegy 750 faj él. Osztályzásuk Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak: Szalmadarázs-alkatúak (Cephoidea) Szalmadarázs-félék (Cephidae) Ephialtitoidea - kihalt Szövődarázs-alkatúak (Megalodontoidea vagy Pamphilioidea) Megalodontesidae Szövődarázs-félék (Pamphiliidae) Orussoidea Orussidae Fadarázsalkatúak (Siricoidea) Anaxyelidae Fadarazsak (Siricidae) Levéldarázs-alkatúak (Tenthredinoidea) Botcsápú levéldarazsak vagy varródarazsak (Argidae) Blasticotomidae Buzogányos levéldarazsak (Cimbicidae) Fésűs fenyődarazsak (Diprionidae) Pergidae Levéldarazsak (Tenthredinidae) Xyeloidea Xyelidae Xiphydriidae Trethon Judit-emlékgyűrű A Trethon Judit Emlékgyűrűt olyan műfordítóknak ítélik oda, akik fordítói munkásságukkal kiemelkedő módon hozzájárultak az idegennyelvű science-fiction irodalom magyar nyelvre történő átültetéséhez. A díjat Trethon Judit édesanyja alapította, hogy ezzel emléket állítson a 2008-ban tragikus autóbalesetben elhunyt lányának. Trethon Judit műfordítóként és újságíróként a science-fiction számos területén végzett több évtizedes, kiterjedt munkát. Stazione di Albano Sant’Alessandro Stazione di Albano Sant'Alessandro vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Albano Sant’Alessandro településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bergamo–Brescia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Montello-Gorlago (Bergamo–Brescia-vasútvonal, kelet) Stazione di Seriate (Bergamo–Brescia-vasútvonal, nyugat) Koreai irodalom A koreai irodalom a koreai nyelven vagy koreai személyek által írt irodalmi művek összességét jelenti. A művek kezdetben klasszikus kínai nyelven, majd koreai nyelven, de kínai írással, később pedig hangul írással születtek. A koreai irodalom tárgykörébe tartozónak tekintik az úgynevezett „szóbeli irodalomba” tartozó, szájról-szájra terjedő legendákat, énekeket, phanszori (pansori)-műveket, a népi drámák körébe tartozó koreai bábjátékot vagy a maszkos táncokat is. A három királyság korának irodalmában a meghatározó műfaj a hjangga (hyangga) volt. A Korjo (Goryeo)-korban keletkeztek olyan történelemkönyvek, mint a Szamguk szagi (Samguk sagi) és a Szamguk jusza (Samguk yusa). Számos buddhista dokumentum maradt fenn ebből a korból, például a Csikcsi (Jikji). A 13. század végén megjelent a rövid sidzso (sijo) és a hosszabb kasza (gasa) versforma. A Csoszon (Joseon)-korban virágzott az irodalmi élet, népszerűek voltak a meséket, mondákat megörökítő elbeszélések, az állatmesék, a történelmi regények. Az első modern regényt I Gvangszu (Yi Gwang-su) írta 1917-ben. A japán megszállás alatt a modernizmus és a realizmus volt a meghatározó irányzat. A koreai háborút követő időszak dél-koreai irodalmát a háború és következményei határozták meg. A korszak legfontosabb írói közé tartozik Cshö Inhun (Cshoi In-hun), Pak Kjongni (Park Gyeong-ni), valamint Cso Szehi (Jo Se-hui). Az 1990-es évek új irodalmi trendeket teremtettek, előtérbe került az individualizmus. Sin Gjongszuk (Shin Gyeong-suk) az évtized egyik legsikeresebb írónője. Észak-Koreában a kettéválást követően az irodalom elsődleges szerepe a kommunizmus eszméjének terjesztése volt, jellemző volt a szocialista realizmus és a forradalmi romantika. Az 1960 utáni irodalom központi témája a dzsucse volt. Az 1990-es évek előtti időszakra jellemző a „szocialista éden”-megközelítés, ez a 2000-es években némiképp megváltozott. A koreai irodalom a koreai hullámnak köszönhetően külföldön is egyre népszerűbb, 2011-ig több mint 1500 művet fordítottak le 34 nyelvre. Több regény, verseskötet és népmese megjelent magyarul is. A koreai nyelv A koreai nyelv mintegy 77 millió ember anyanyelve, Észak-Korea, Dél-Korea, valamint Kína Jenpien Koreai Autonóm Prefektúrájának hivatalos nyelve. A koreai nyelvet hosszú időn át kínai írásjegyekkel írták, ezek elnevezése handzsa. Többféle rendszer is létezett, az idu írást (��) már a 7. században használták kínai szövegek transzliterációjához. A Korjo (Goryeo)-korban ezt követte a jóval fejlettebb hjangcshal (hyangchal) (��) rendszer, melynek segítségével teljes mondatokat tettek koreaiul olvashatóvá a handzsa írásjegyek segítségével. Ezen felül létezett még a kugjol (gugyeol) (��) rendszer is, melyet kínai klasszikusok olvasásához használtak. A 15. század óta létezik a hangul (hangeul) ábécé, melyet kifejezetten a koreai nyelvre hoztak létre Csoszon (Joseon)-kori tudósok, ám a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. Az első hangullal írt, 1446-ban publikált Hunmindzsongum herje (Hunminjeongeum herye) dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába. Ezeknek a nyelvi sajátosságoknak megfelelően a korai irodalom klasszikus kínai nyelven, majd koreai nyelven, de kínai írásjegyekkel íródott, a hangul bevezetését követően pedig hangullal írt művek is megjelentek, de a 20. századig a kínai írással írt művek domináltak. A koreai nyelv nem egységes, regionális különbségek lépnek fel a dialektusokban, bár Dél-Koreában az írott irodalmi nyelv a szöuli dialektuson alapszik. Az észak-koreai és a dél-koreai változat között is számos különbség található, amióta a Koreai-félsziget két részre szakadt. Nem csak a kiejtés és az egyes szavak jelentése, valamint a dél-koreai nyelvváltozatban a nyugati, főleg angol nyelvterületről átvett szavak jelentik a különbséget, de nyelvtan és helyesírás tekintetében is különbözik a két országban beszélt és írott koreai nyelv. A dél-koreai nyelvváltozat szókészletében mintegy 35%-ban találhatóak őshonos szavak, a szókincs további 60%-a sino-koreai (azaz koreanizált kínai) eredetű, 5% pedig külföldi (főképp angol és francia) jövevényszó. 1945 előtt ezek japán közvetítéssel, utána pedig közvetlenül kerültek át a koreai nyelvbe. A jövevényszavak becsült száma 20 000 körül mozog, melynek 90%-a angol eredetű. Története Korai irodalom A szájhagyomány útján terjedő legendák eredete egészen a legkorábbi ismert időkig vezethető vissza. Ilyenek az egyes királyságok alapító legendái, például a koreai nép atyjaként emlegetett Tangun (Dangun) legendája, melynek legkorábbi ismert verzióját a Szamguk juszában (Samguk yusában) jegyezte le Irjon (Il-yeon) szerzetes, aki a kínai Vejsu (Weishu)t (��, „Vej (Wei) könyve”) használta fel forrásként, így nem tudható, mennyire autentikus a lejegyzés. Ugyanígy Irjon (Il-yeon) lejegyzéséből ismerni csupán Szuro (Suro), Kumgvan Kaja (Geumgwan Kaya) uralkodójának mondáját, mivel a korszakból egyetlen írásos emlék sem maradt fel. Az első lejegyzett koreai verset Juri (Yuri) kogurjói (goguryeói) királynak tulajdonítják i. e. 17-ből, mely a Hvangdzsoga (Hwangjoga) (���, ���; „Sárgarigók”) címet viseli, azonban történészek egyetértenek abban, hogy nagy valószínűséggel nem ő költötte, hanem egyszerű népi költemény. A három királyság és az Egyesített Silla kora A három királyságként emlegetett Silla, Pekcse (Baekje) és Kogurjo (Goguryeo), valamint az őket követő Egyesített Silla korának irodalmában a meghatározó műfaj a hjangga (hyangga) (��) volt, melyet népdalként lehetne leginkább definiálni. A kínaiak már elég korán feljegyezték, hogy a koreaiak szeretnek táncolni és énekelni, olyan kötetekben, mint a Szan kuo cse (San guo zhi) (���, „A három királyság története”, 3. század) vagy a Hou Han su (Hou Han shu) (���, „A kései Han-dinasztia könyve”, 5. század). A kínaiakat meglepte, hogy a koreai államokban mennyire gyakran tartanak táncos-zenés ünnepeket, sámánisztikus rituálékat. A 7. századtól az idu írás bevezetésével a korábban szájhagyomány útján terjedő dalokat le is jegyezték. A 9. század végén Szamdemok (Samdaemok) (���, ���) címmel hjangga (hyangga)gyűjtemény is készült Sillában, azonban a 13. századi mongol invázió idején sok más feljegyzéssel együtt ez is elpusztult. Mára csupán néhány korabeli hjangga (hyangga) maradt fenn. Az első dal, amit kínai írással lejegyzetek, még a Kaja (Kaya)-korszakból származik, a címe Kudzsi ka (Guji ga), azaz „Kudzsi (Guji) éneke”, mellyel valószínűleg Szuro (Suro) királyért imádkoztak. A kínai hatás nem csak az írásjegyek használatában mutatkozott meg, de kínai hagyományok szerint történt az egyes államok történelmének feljegyzése is. Számos óriás kőfaragvány született ebben a korszakban, melyekre neves személyek, királyok tetteit vésték fel, szintén kínaiul. A konfucianizmus és a buddhizmus terjedése az irodalmi témaválasztást is befolyásolni kezdte. Akárcsak a politikai életben, az irodalom és a művészetek területén is Silla volt a vezető állam a térségben, és bár valószínűleg a másik két államnak is voltak saját dalai, költeményei, ezek írásos emléke nem található. A fennmaradt sillai hjangga (hyangga)-költeményekre nagy hatással volt a buddhizmus és számos szól a hvarangok (hwarangok), az állam elit lovagjainak hőstetteiről. Az Egyesített Silla korban több kiemelkedő íróról is tudomása van az irodalomtörténetnek. Egyikük Szol Cshong (Seol Chong) (��), a Hvavanggje (Hwawanggye) (���, ���; „Intelem a Virágok Királyának”) című példázat szerzője, valamint a Tang-kori Kínában tanult Cshö Cshivon (Choi Chi-won) (���), aki kínai nyelven írt költeményeket. Az utókorra fennmaradt hjanggák (hyanggák): Szodongjo (Seodongyo) (���, c. 600) Hjeszongga (Hyeseongga) (���, 594) Phungjo (Pungyo) (��, c. 635) Von vangszengga (Won wangsaengga) (����, c. 661–681) Mo csukcsirangga (Mo jukjirangga) (�����, c. 692–702) Honhvaga (Heonhwaga) (���, c. 702–737) Vonga (Wonga) (��, 737) Toszolga (Dosolga) (���, 760) Cse mangmega (Je mangmaega) (����, c. 742–765) Anminga (���, 765) Cshan kipharangga (Chan giparangga) (�����, c. 742–765) To cshonszu kvanumga (Do cheonsu gwaneumga) (������, c. 762–765) Udzsokka (Ujeokga) (���, c. 785–798) Cshojongga (Cheoyongga) (���, 879) Pohjon sibvonga (Bohyeon sibwonga) (�����, 923–973) Korjo (Goryeo)-kori irodalom 1013-ban megkezdődött Korjo (Goryeo) állam történelmének összefoglalása, kiadtak egy 36 kötetes történelemkönyvet, ez azonban a kitaj támadás következtében megsemmisült. A fennmaradt kiadványok közül a kora koreai történelem kutatásában az 1145-ben kiadott Szamguk szagi (Samguk sagi) (����, „A három királyság története”) és az 1285-ben kiadott Szamguk jusza (Samguk yusa) (����, „A három királyság emlékezete”) játszik fontos szerepet. 1234-ben kiadták Cshö Juni (Choi Yun-ui) (���) korábban összegyűjtött 50 kötetes könyvét, a Szangdzsong kogum jemun (Sanjeong gogeum yemun)t (������, „A múlt és a jelen szokásainak részletes leírása”). I Gjubo (Lee Gyu-bo) (���) Tongmjong vangphjon (Dongmyeong wangpyeon) (����, „Tongmjong király legendája”) című művéből Kogurjo (Goguryeo) alapításának legendája ismerhető meg. A Karak kukki (Garak gukgi) (����) Kumgvan Kaja (Geumgwan Gaya) (Karak (Garak)) állam legendáit és történeteit gyűjtötte össze. A Silla szuidzson (Silla suijeon) (�����, „Bizarr sillai történetek”) természetfeletti legendákat örökített meg a Silla korból. Számos buddhista szöveg, könyv keletkezett ebben az időben, beleértve például a Csikcsi (Jikji)t. A kínai befolyásnak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendtek a kínai költők, mint például Li Paj (Li Bai) vagy Tu Fu (Du Fu). A koreai költők is írtak kínai stílusú verseket, ezek neve hansi (��). A 13. század végén megjelent a rövid sidzso (sijo) (��) versforma, valamint a hosszabb cshangga (changga) (��), de a kasza (gasa) (��) is a Korjo (Goryeo)-korban keletkezhetett. Gyakori téma volt az őszintén kifejezett szerelem, ez élesen elüt például a sillai irodalmi tradícióktól és a kiszeng (gisaeng)ek is írtak verseket. A kor kiváló konfucianista tudósai, mint Cshö Cshung (Choi Chung) (��) vagy Cshö Szungno (Choi Seung-no) (���) költeményeket és prózát is írtak. Királyi parancsra Korjóban (Goryeóban) elkezdték a nép által mesélt történeteket gyűjteni, és számos kiváló író és költő népszerűsítette a phegvan (paegwan)-irodalmat (��), illetve írt maga is ilyen népies jellegű történeteket. A kor kiválóságai közé tartoztak a Csungnim kohö (Jungnim gohoe) (����, „A bambuszerdő bölcsei”) tagjai, többek között I Illo (Lee Il-lo) (���), Im Cshun (Im Chun) (��) és I Gjubo (Lee Gyu-bo) (���). A társaság irodalomkritikával is foglalkozott. Népszerűek lettek a különféle tárgyakat (papír, pénz) és állatokat (teknős, ebihal) megszemélyesítő allegorikus történetek, például I Gok (Lee Gok) (��) Csuk puin cson (Juk buin jeon) (����, „Bambusz asszony története”) című műve. Ugyancsak elterjedt az életrajzok írása, különösen olyan személyeké, akiket életükben nem becsültek meg a munkásságukért. A Korjo (Goryeo)-korban írt dalokat a későbbi korokban vulgárisnak találták, nagy részüket ezért inkább nem jegyezték le, vagy ha le is jegyezték, feltehetően cenzúrázták. Összesen 33 olyan dal maradt fenn így, amelynek szövege ismert, jó részük a Korjosza (Goryeosa) (���, „Korjo (Goryeo) története”), az Akhak kvebom (Akhak gwebeom) (����, „Zenei kánon”), az Akcsang kasza (Akjang gasa) (����, „Dalszövegek zenére”) valamint a Sijong hjangakpo (Siyong hyangakbo) (�����, „Koreai dalok jegyzéke”) című Csoszon (Joseon)-kori gyűjteményekből származik. További 39 dalnak csupán a címe ismert. A korjói (goryói) daloknak két reprezentatív típusa különíthető el: a szogjo (��, sogyo) és a kjonggicshega (����, gyeonggichega), az előbbi jellegzetes ismétlődő refrénnel rendelkezik, ami sokszor csupán hangutánzó szavakból áll és zenei kísérettel adták elő; a másikban pedig a kjonggi ottohaniikko (gyeonggi eoddohaniikko) (�� ������) kifejezés ismétlődik minden versszak negyedik és hatodik sorában. Csoszon (Joseon)-kori irodalom A Csoszon (Joseon)-kori irodalmi életet a jangban (yangban) elit, a tudós-dzsentri réteg uralta, akiktől elvárt volt, hogy értsenek a költészethez, az irodalomhoz. Az írott irodalmi nyelv a kínai íráson alapuló handzsa rendszert használta, amellyel a koreai nyelvet ültették át kínai írásjegyekre, vagy pedig kínai nyelven íródtak a művek. A koreai nyelvet leképező önálló hangul ábécé bevezetése a 15. században nem hozott nagy változást, mivel az elit réteg a kínai írást presztizskérdésnek tekintette, a hangult jobbára a nők használták, majd később fokozatosan a populáris irodalom írásává fejlődött, az irodalmi művek többsége azonban továbbra is handzsával íródott. A tudós-dzsentri réteg szinte minden tagja foglalkozott költészettel, a legnépszerűbb műfaj a sidzso (sijo) volt, amely rím nélküli háromsoros költemény, és amelyet a Csoszon (Joseon)-időkben még tanga (danga) (��) néven ismerték. A koreai nyelv kötött szórendje miatt a szóvégi rímek helyett inkább alliterációt használtak. Sidzsókat (Sijókat) az igen művelt kiszeng (gisaeng)ek is írtak, közülük a legismertebb Hvang Dzsini (Hwang Jin-i), akinek nyolc kínai nyelvű verse maradt fenn. A műfaj egyik legnagyobb mesterének Jun Szondo (Yun Seon-do) (���) költőt tartják, aki meghonosította a hosszabb lélegzetvételű változatot. A másik népszerű műfaj a kasza (gasa) volt, mely hosszabb, mint a sidzso (sijo), és sokszor a természet szépségéről szól. Művelői közé tartozott például Csong Cshol (Jeong Cheol) (��) (1537–1594) és Ho Nanszolhon (Heo Nanseolheon) (����) (1563–1585), a kor egyik prominens költőnője, akinek a társadalmi konvenciókat kellett legyőznie, amelyek szkeptikusan viszonyultak a nők irodalmi tehetségéhez. A kasza (gasa) gyakorta hangullal íródott, így a köznép körében igen kedvelt volt. A Silhak („gyakorlati tudás”) mozgalom tagjai, akik a hagyományos, elméleti tanulás helyett a praktikus tanulást népszerűsítették, a népszerű irodalomhoz is hozzájárultak, méghozzá hangullal írt művekkel. Nem csak költeményeket és szépirodalmi műveket hoztak létre így, de tudományos munkákat és filozófiai elemzéseket is. Megjelentek a népi mondákat, meséket megjelenítő, vagy azokat imitáló művek is. Ekkor született az egyik legnépszerűbb koreai népi hős, Hong Gildong figurája, akit Ho Gjun (Heo Gyun) (��) alkotott meg Hong Gildong cson (Hong Gil-dong jeon) (����, „Hong Gildong meséje”) című művében, ahol a főszereplő egyfajta Robin Hood-alak, aki gazdagoktól lop, hogy a szegényeknek adja a zsákmányt. Kim Siszup (Kim Si-seup) (���) a korban meglehetősen szokatlan módon műveiben kiállt a nők emancipációja és a szerelmen alapuló házasság mellett. Leghíresebb műve a Kumo Sinhva (Geumo Sinhwa) (����, „Új mesék az arany teknőstől”). Néhány művet erősen áthatott a taoizmus és a buddhizmus, például Kim Mandzsung (Kim Man-jung) (���) Kuunmong (���, „A kilenc-felhő álom”) című, hangullal íródott művét. A Silhakhoz tartozó Pak Csivon (Park Ji-won) (���) népszerű népies műveiben az egyszerű embereket emelte a nemesek fölé, például a Jangban cson (Yangban jeon) (���, „Egy jangban (yangban) története”) című művében. A legtöbb, társadalmat kritizáló, vagy a fennálló társadalmi rendet megbolygató mű írója ismeretlen. Feltehetően konfuciánus arisztokraták írták ezeket is, de névtelenek kívántak maradni. Ezek a művek sokszor szerelmi történetek, női főhőssel, vagy korrupt hivatalnokokról szólnak. Ilyen például a ma már klasszikus irodalmi műnek számító Cshunhjang cson (Chunhyang jeon) (���, „Cshunhjang (Chunhyang) története”), mely egy kiszeng (gisaeng) lányának és egy állami tisztviselő fiának nem hétköznapi szerelméről szól. Történelmi regények is megjelentek, mint az Imdzsinnok (Imjinnok) (���), mely a 16. századi japán invázióról szólt, vagy az Im Gjongop cson (Im Gyeong-eop jeon) (����), mely Im Gjongop (Im Gyeong-eop) tábornok mandzsuk elleni harcát mutatja be. Szép számmal születtek olyan művek is, melyek a japán megszállás ideje alatt hősiesen küzdő hazafias női alakokat állították középpontba, mint például a Jodzsanggun cson (Yeojanggun jeon) (����, „Egy tábornoknő története”). Népszerűek voltak az állatokat megszemélyesítő művek, melyekben nyulak, tehenek, tigrisek, teknősök, madarak és más állatok beszéltek. Megemlítendő még a nép által művelt phanszori (pansori) „opera”, a szöveges bábjáték valamint a thalcshum (talchum), a maszkos tánc, ami egyfajta népi drámatípus. A modern koreai irodalom kezdete Az 1920-as évek végéig Már az 1894-es Kabo (Gabo)-reformok előtt is léteztek olyan mozgalmak, amelyek a fejlődést, a modernizálást sürgették, ilyen volt például a szohak (��, „nyugati tudomány”) vagy a silhak (��, ��), a „gyakorlati tudomány” iskolája. Mivel azonban a társadalmi-politikai változások is lassan mentek végbe, az 1890-es évek végétől körülbelül 1920-as évekig egyfajta átmeneti időszakról lehet beszélni az irodalomban is. Megjelentek az olyan újságok, mint a Tongnip Sinmun (Dongnip Sinmun) (����, ����, „Függetlenség”, angol címén: The Independent; 1896–1899) vagy a Cseguk Sinmun (Jeguk Sinmun) (����, ����, „Birodalmi Hírlap”; 1898–1910), valamint irodalmi magazinok, mint a Pjeho (Pyeheo) (��, ��, „Romok”; 1920–1921), a Cshangdzso (Changjo) (��, ��, „Teremtés”; 1919–1921) és a Pekcso (Baekjo) (��, ��, „Fehér ár” vagy „Hattyú”; 1922–1923). A kínai írást fokozatosan elkezdte felváltani a hangul, bár a korszak elején még jellemző volt a vegyes írású szöveg. A reformokat követően megjelent az új regényforma, a sinszoszol (sinsoseol) (���), amely külföldi hatásra fejlődött ki, több mű pedig úgy született, hogy régi történeteket dolgoztak fel újra, prózában (korábban az elbeszélő művek is verses formátumúak voltak). A jelentős sinszoszol (sinsoseol) írók mint I Indzsik (���, Yi In-jik), I Hedzso (���, Yi Hae-jo) vagy Cshö Cshansik (���, Choi Chan-sik) nem csak a modernizációt hirdették műveikben, de az írott és a beszélt nyelvet is megpróbálták egységesíteni. A kor egyik kiemelkedő írója I Gvangszu (Lee Gwang-su) volt, akinek 1917-ben írt Mudzsong (��, „Szívtelen”, Mujong) című regényét az első koreai modern regényként tartják számon. 1919-ben megjelentek az első nyugati versfordítások, Kim Ok (��, Kim Eok) Paul Verlaine-, Rémy de Gourmont, Stéphane Mallarmé-fordításai mutatták be a koreai olvasóközönségnek a francia szimbolizmust. 1921-ben jelent meg Kim első fordításkötete Onöi mudo (Onoe-ui mudo) (��� ��, „A gyötrelem tánca”) címmel. Az 1920-as években kezdett el kibontakozni a naturalizmus a koreai prózában, Jom Szangszop (Yeom Sang-seop) (���) használt először pszichológiai analízist és tudományos dokumentálást írásaiban. A kor naturalista írásainak jó része egyes szám első személyben írt narratíva, több író is a természetbe, az egyszerű népi elemekbe menekült a társadalom kitaszítottságából. Ilyen jellegű például Kim Dongin (���) Kamdzsa (Gamja) (��, „Krumpli”) című novellája. A lírára a korszak elején a kasza (gasa) és a sidzso (sijo) változatai voltak jellemzőek, 1908 és 1918 között pedig megjelent egy újfajta költészeti stílus is, ahol már nem a sor jelentette a legfontosabb összefüggő elemét a versnek, hanem a versszak. A költők többsége immáron középosztálybeli volt (korábban leginkább a jangban (yangban)ok verseltek). A korszak említésre érdemes költői közé tartozik Han Jongun (Han Yong-un) (���), aki buddhista költészetben keresett válaszokat a japán gyarmati időszakban felmerülő társadalmi kérdésekre, míg Kim Szovol (Kim So-wol) (���) a tömör, egyszerű, egyenes kifejezésmódú népi lírát képviselte. Az 1920-as években megjelentek a női írók is, például Kim Mjongszun (Kim Myeong-sun) (���), aki novellákat, verseket, esszéket írt; Na Hjeszok (Na Hye-sok) (���), az első koreai nő, aki nyugati festészetet tanult; és Kim Iljop (Kim Il-yeop) aki feminista folyóiratot alapított. Az 1930-as és 40-es évek A korszak meghatározó irányvonala a nacionalizmus és a szárnyait bontogató szocializmus volt, melynek keretében realista és modernista művek születtek. 1925-ben megalakult a Koreai Művészek Proletár Egyesülete (�������������, Csoszon Phurolletharia Jeszulga Tongmeng (Joseon Peurolletaria Yesulga Dongmeng)), melynek írói a szocializmus terjesztését tekintették fő feladatuknak. 1935-ben feloszlatták az egyesületet, az összefogás nélkül maradt írók egy része visszatért a természethez, a szexualitáshoz és a misztikus témákhoz. A korszak legsikeresebb költője Csong Dzsijong (Jeong Ji-yong) (���) volt, akire William Blake és Walt Whitman voltak nagy hatással. A korszak jelentős művei közé tartozik I Thedzsun (Yi Tae-jun) (���) Talbam (Dalbam) (��, „Holdfényes éj”; angol címén Moonlit night; 1934) című írása; Pak Thevon (Park Tae-won) (���) Szoszolga Kubo-ssi-i il il (Soseolga Gubo-ssi-ui il il) (��� ���� ��, „Kubo (Gubo) író életének egy napja”; 1934), mely egy kapitalista városban tengődő burzsoá író hétköznapjairól szól; illetve a fiatalon elhunyt Kim Judzsong (Kim Yu-jeong) (���) Szonakpi (Sonakbi) (���; „Esős varázslat”; angol címén A Rainy Spell; 1935) című műve, mely a populista humort keverte a falusi lírával. A még mindig túlzottan patriarchális Koreában kevés hely jutott a női íróknak, költőknek, de így is akadtak, akik szembeszálltak a konvenciókkal. A korszak kiemelkedő költőnői közé tartozott Mo Junszuk (Mo Yun-suk) (���) és No Cshonmjong (No Cheon-myeong) (���), és mintegy egy tucat prózaírónő tevékenykedett ekkor. Kang Gjonge (Kang Gyeong-ae) (���) 1936-os Csihacshon (Jihachon) (���, „Falu a föld alatt”) című novelláját a kor proletár irodalmának egyik legjobb darabjaként tartják számon. A kor végének írónői olyan főhősnőket alkottak, akik kezdenek elszakadni a tradicionális női szerepektől (feleség, anya), és egyre inkább önállóak, saját vágyaikat helyezik előtérbe. Az alternatív szerelem, a férfi nélküli élet is megjelenik, Cshö Dzsonghi (Choi Jeong-hui) főhősnői között például gyakoriak az egyedülálló anyák. Ekkor jelennek meg az első, prostituáltakról, illetve a női dominanciáról szóló művek is nők tollából. Irodalomkritikai szempontból a nők azonban ekkor is háttérbe szorultak, volt olyan írónő például, akit azzal vádoltak meg, hogy valójában egy férfi írta a regényét, mert „nő nem tud történelmi regényt írni.” Az 1910-ben bevezetett japán cenzúra egyre szigorodott, az 1940-es évek elején végül betiltottak minden koreai nyelvű publikációt. A koreai irodalom illegalitásba vonult, a legtöbben hallgattak az ország japán uralom alól való felszabadulásáig. A hivatalosan megjelenő, japán nyelvű művekben, újságokban csak japán propagandáról lehetett írni azon kevés koreai írónak, újságírónak is, aki hajlandó volt együttműködni a japánokkal. Tiltott versek, művek ekkor is születtek, melyeket jobbára lefoglalt a japán csendőrség. Modern dél-koreai irodalom A koreai háborút követően az 1950-es és 60-as évek dél-koreai irodalmát a háború és következményei határozták meg. A háború és az ország kettéválása nem csak a fizikai szenvedések szimbólumává vált, de az emberiség megosztottságát és a főhősök saját maguktól való elidegenedését is megjelenítette. Az 1960-as évek egyik legfontosabb regénye Cshö Inhun (Cshoi In-hun) (���) Kvangdzsang (Gwangjang) (��, „A tér”, angol címén: The Sqaure), melynek főhőse Észak-Koreát először egy „tiszta, nyílt térhez” hasonlítja, Dél-Koreát pedig „hermetikusan zárt, fojtogató szobához”, hamarosan azonban az északi ideológiából is kiábrándul. A regény Osváth Gábor szerint „a két diktatúra szorításában fulladozó koreai értelmiség erkölcsi, eszmei válságának kórképe”, pontos korrajz. A háború utáni irodalmi élet egyik legkiemelkedőbb írónője Pak Kjongni (Park Gyeong-ni), akinek 16 kötetes (1969–1994) Thodzsi (��; A föld) című regényfolyamát (roman-fleuve) a koreai irodalom egyik legkiválóbb alkotásának tartják. Az 1980-as évek sikersorozata volt a Thebek szanmek (Taebaek sanmaek) (����, „Thebek (Taebaek)-hegység”; angol címén Taebaek Mountain range; 1983–1989), Cso Dzsongne (Jo Jeong-rae) (���) tíz kötetes regényfolyama, mely szintén a koreai háborúval foglalkozik. Az 1970-es évektől kezdve más témakörök is foglalkoztatni kezdték az írókat, a Han folyó csodájaként emlegetett gazdasági fellendülés negatív következményekkel is járt, polarizálta a lakosságot, megjelent a társadalmi elidegenedés fogalma, a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre tágult. A kor meghatározó alakja Cso Szehi (Jo Se-hui) (���), akinek A törpe (���� �� �� �� �, Namdzsangiga sszoa ollin csagun kong (Namjangiga ssoa ollin jageun gong)) című 1976-os műve a gazdagok és szegények közötti éles ellentétet ábrázolja. Az 1990-es évek új irodalmi trendeket teremtettek, előtérbe került az individualizmus, a személyes vágyak fontossága. Sin Gjongszuk (Shin Gyeong-suk) (���) az évtized egyik legsikeresebb írónője, aki 1992-es Phunggumi ittdon csari (Punggeumi ittdeon jari) (��� �� ��, „Ahol a harmónium állt”) című művével szerzett hírnevet. A 2000-es évek teret engedtek a „fiatalosabb”, dinamikusabb irodalomnak, és az olyan modern, digitális jelenségeknek, mint a hiperszöveges irodalom. A könnyed témák mellett a társadalmat bemutató alkotások sem maradnak el. A történelmi regények is népszerűek a 21. században, többüket meg is filmesítik, illetve televízióra adaptálják. Modern észak-koreai irodalom Észak-Koreában a kettéválást követően az irodalom elsődleges szerepe a kommunizmus eszméjének terjesztése, az új szocialista társadalom kiépítésének segítése volt. 1946-ban megalakult az Észak-koreai Irodalmi és Művészeti Szövetség, melynek legfontosabb tagjai, Ri Gijong (Ri Ki-yong) (���, 1896–1988), Han Szorja (Han Sor-ya) (���, 1901–1963), An Hamgvang (An Ham-gwang) (���, 1910–1982), Szong Jong (Song Yong) (��, 1903–1979), Pak Szejong (Pak Se-yong) (���, 1902–1989) és Ri Donggju (Ri Tong-gy) (���, 1913–1951) Szöulból Phenjanba költöztek, hogy a számukra megfelelő ideológiát kövessék. A korszakra a szocialista realizmus és a forradalmi romantika volt jellemző. A kezdeti időszakban az orosz-koreai származású Cso Gicshon (Cho Ki-chon) (���, 1913–1951) került középpontba. A korszak másik prominens költője Kang Szunghan (Kang Seung-han) (���, 1918–1950) volt, aki a Hallaszan (Hallasan) (���, „Halla-hegy”) című költeményével vált ismertté 1948-ban. A prózát olyan írók dominálták, akik már a gyarmati időszak alatt is a proletár irodalmat szorgalmazták, beleértve Ri Gijong (Ri Ki-yong)ot és Han Szorját (Han Sor-yát) is. A koreai háborút követően a párt tisztogatásokat végzett és számos, délről érkezett írót eltávolítottak az irodalmi körökből. A megmaradt írók feladata az újjáépítési és gazdagási propaganda terjesztése lett. Megjelentek az olyan művek, melyek Kim Ir Szen japánellenes hősiességét és a háború alatti vezetői képességeit dicsőítették, valamint kritizálták az amerikai katonai politikát és a dél-koreai társadalmat. Az 1960 utáni irodalom központi témája a dzsucse, valamint a „nemzeti irodalmi forma” megteremtése. A dzsucse-irodalom a 70-es évekre teljesen elfogadottá és elterjedtté vált Észak-Koreában és három kategóriára osztható. Az első Kim Ir Szen munkásságát élteti, a második a koreai szocialista állam nagyságát hangsúlyozza, a harmadik pedig a Dél-Koreával való „forradalmi újraegyesülést” propagálja. Az 1980-as évekre két irodalmi trend volt a jellemző: a Kim Dzsongil (Kim Jong-il)-féle dzsucsepolitika propagálása és a dél-koreai történések éles kritikája, ellentétbe állítva a „szocialista állam nagyságával”. A Dél-Koreára összpontosító művek jórészt a kvangdzsui felkeléssel foglalkoznak, és eltorzítva, egyoldalúan mutatják be az eseményeket, felnagyítva a dél-koreai szegénységet, mindezt annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a szocialista berendezkedés felsőbbrendűségét. Az 1990-es évek előtt az észak-koreai irodalomra jellemző „szocialista éden”-megközelítés, ahol mindenki egyenlő, nemre, korra, foglalkozásra való tekintet nélkül és boldogan, idilli körülmények között él, elkezdett realisztikusabb formát ölteni. Emiatt az irodalmi váltás miatt több kritikus is úgy véli, Észak-Koreában most már megengedett, hogy más témákról is írjanak és az enyhe kritika is elfogadott. Tatiana Gabroussenko, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója szerint azonban ezek a művek nem szállnak szembe a szocialista ideológiával, a korábban felépített dzsucse-értékrenddel és társadalmi kritikát sem fogalmaznak meg. A hősök szenvedését, az ország problémáit nem a rendszer okozza, hanem a külső ellenség (az USA, Dél-Korea), akik miatt több pénzt kell költeni a védelemre (a hadseregre). Hagyományos koreai irodalmi műfajok A hangul írás kialakításáig az írott irodalmat kínai írással művelték, és a kínai költészetre jellemző műfajokat alkalmazták. A gyakori versformák közé tartozott a ku-si (gushi) (��, „régies verselés”), a lü-si (lüshi) (��, nyolcsoros szabályozott verselés), a paj-lü (pailü) (��, meghatározatlan hosszúságú, párversekből álló költemény), a fu (�, „rímes próza”), a ce (ci) (�), valamint a jüe-fu (yuefu) (��, népdal). A hagyományosan koreainak mondható műfajokat Kim Hunggju (���, Kim Heung-gyu) irodalomprofesszor öt részre osztotta: a lírai műfajok közé tartoznak többek között a korjói (goryeói) dalok, a hjangga (hyangga), a sidzso (sijo); az elbeszélő műfajok közé a legendák, mítoszok, sámánkántálások, a phanszori (pansori), a sinszoszol (sinsoseol) és a modern regény; a drámai műfajokhoz sorolhatóak a thalcshum (talchum) maszkos táncok, a koreai bábjáték és a modern dráma; a didaktikus műfajokhoz tartozik az akcshang (akchang) és a cshangga (changga); a kevert műfajok közé pedig a kasza (gasa), a kjonggicshega (gyeonggichaega), a jadam (yadam) és az úgynevezett „álomfeljegyzések”. Koreai irodalom külföldön A koreai irodalom első tengerentúli debütálására az 1890-es években került sor, amikor Hong Dzsongu (Hong Jong-u), az első, Franciaországban tanuló koreai nemes segített egy francia fordítónak lefordítani a Cshunhjang cson (Chunhyang jeon)t (���, „Cshunhjang (Chunhyang) története”) és a Sim Cshong cson (Sim Cheong jeon)t (���, „Sim Cshong története (Sim Cheong)”). Az első, angol nyelven megjelent koreai mű Kim Mandzsung (Kim Man-jung) (���) Kuunmong (Guunmong) (���, „A kilenc-felhő álom”) című műve volt, melyet James Scarth Gale kanadai misszionárius fordított. Gale írta az első angol-koreai szótárat is. 1940-ben Japánban jelent meg egy válogatás Csoszon (Joseon)-kori művekből, 1947-ben pedig Kim Namcshon (Kim Nam-cheon) (���) Teha (Daeha) (��) című regényét cseh nyelvre fordították le, ez volt az első, koreaiból (és nem közvetítő nyelvből) fordított koreai regény Csehszlovákiában. 1974-ben a Koreai Kulturális és Művészeti Alapítvány (Korean Culture and Arts Foundation, 2005 óta Arts Council Korea, ���������, Hanguk Munhva Jeszul Üvonhö (Hanguk Munhwa Yesul Wiwonhoi)) elkezdte támogatni a modern koreai művek idegen nyelvű megjelentetését. Az 1980-as évektől kezdve számos fordítás készült el. 2011-es adatok szerint mintegy 1564 művet fordítottak le 34 nyelvre, 52 országban. Ezek között 292 fordítás angol nyelvű, 224 japán, 221 kínai és 214 francia, 171 német, 96 spanyol, 94 orosz és 59 cseh. Magyar nyelvre hét művet fordítottak. Ritkább nyelveken is történt fordítás, négy mű jelent meg például urdu nyelven. A koreai hullám terjedése a koreai irodalom sikerét is növeli külföldön. Sin Gjongszuk (Shin Kyung-Sook) Vigyázzatok Anyára! című művének kiadási jogait 34 országnak sikerült eladni, az első koreai regény lett, amely felkerült a The New York Times bestsellerlistájára. 2011-ben Sin lett az első koreai, és az első nő, aki elnyerte az Man Asian Prize ázsiai irodalmi díjat. Magyarországon A koreai irodalom fordítása viszonylag későn kezdődött, 1950-es években jelentek meg az első koreai könyvek magyarul. Magyarul megjelent kötetek időrendben: Te Gi Csen: Pektuszán, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952 Csunjan szerelme, Európa Könyvkiadó , 1958. Koreai költők 1920–1930, Európa Könyvkiadó, 1958. Csö Sza-he (���): Árvíz után, Európa Könyvkiadó, 1958. A sárkánykirály palotája (koreai népmesék), Európa Könyvkiadó, 1959. A szerencsés nyúl (Koreai népmesék), Ifjúsági Könyvkiadó, 1962. A három özvegy miniszter (koreai népmesék), Európa Könyvkiadó, 1966. Kim Mandzsung (���): Pajzán álom (���). Fordította: Harsányi Éva – Mártonfi Ferenc . Európa Könyvkiadó, 1990. Az öt barát éneke (koreai rövidversek), Terebess, 2002. Hvang Szun-von (���): Kagylóhéjak (��� ����). Fordította: Yoo Jin-Il, Szűts Zoltán. Ráció Kiadó, 2005. A tigris intelme – koreai elbeszélések, Terebess, 2006. Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp, Trivium Kiadó, 2006. A tigris és a nyúl. Koreai mesék és történetek (��� ��). Fordította: Yoo Jin-Il, Szűts Zoltán. Ráció Kiadó, 2007. Pák Ván-sza (���): Annak az ősznek három napja (��� ��). Fordította: Jin Kyung-Ae, Varga Katalin. Nyitott Könyvműhely, 2007. Cso Sze-Hi (���): A törpe (���� �� �� �� �). Fordította: Kim Bo-Gook, Varga Katalin. Nyitott Könyvműhely, 2007. Lee Gil Won: Napfénypalást, Pluralica, 2011 Shin Kyung-Sook (���): Vigyázzatok Anyára!, Könyvmolyképző Kiadó , 2012. Sun-mi Hwang : Rügy – A tyúk, aki repülésről álmodott, Athenaeum kiadó, 2014. Yi Mun-yol : Torz hősünk, Pont kiadó, 2016. Han Kang: A növényevő, Jelenkor, 2017. Han Kang: Nemes teremtmények, Jelenkor, 2018. Megjegyzések Utalás Hvang (Hwang) művésznevére, a Mjongvol (Myeongwol)ra, ami „fényes holdat” jelent. Forradalmi romantika. Kislexikon. (Hozzáférés: 2015. január 29.) Hong Franciaországból való visszatérte után meggyilkolta a haladó gondolkodású, a Kapsin (Gapsin)-incidensben részt vett politikus Kim Okkjun (Kim Ok-gyun)t (���), aminek köszönhetően magas politikai beosztásba került. A kötetek adatai a megjelenéskori helyesírással, illetve latin betűs átírással szerepelnek, nem a Wikipédia által használt akadémiai átírás szerint. Châtillon-sur-Loire Châtillon-sur-Loire település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 3143 fő (2015). Châtillon-sur-Loire Santranges, Beaulieu-sur-Loire, Bonny-sur-Loire, Briare, Cernoy-en-Berry, Ousson-sur-Loire, Pierrefitte-ès-Bois és Saint-Firmin-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Prakriti A prakriti vagy prakrti szanszkrit szó (�������, IAST: prak�ti), jelentése: természet, eredet. A mindenséget betöltő anyag összessége a prakriti, az anyagvilág teljessége, a szó legátfogóbb értelmében vett Természet. Az örök ősanyag vagy ősforrás; a megnyilvánuló, szemmel látható sokféleség energiahálója, amely a természetként, a fizikai világként jelenik meg. A hinduizmuson belül a szánkhja iskolában használt kulcsfontosságú fogalom. Ebben a bölcseletben ellentétben áll a purusával, a tiszta öntudatossággal, az önvalóval. A szánkhja kimondja, hogy a lélek — purusa — az anyagtól (még az anyag legfinomabb formájától is) tökéletesen és végletesen különbözik, fölötte áll mindannak, ami az anyagvilágban törvényszerűleg megnyilvánul. A Szánkhja bölcseletében az ősanyag — a Múlá-prakriti (,,a Természet gyökere, alapanyaga") kezdet- és vég nélküli; de nem módosulásaiban és alakzataiban az, hanem egészében, összességében, eredendő, módosulatlan mivoltában. Mint ilyen, meg-nem-nyilvánuló, rejtett állapotban van. Úgy is mondhatjuk, hogy a Prakriti ebben az elsődleges állapotban még mozdulatlan, formátlan. A Szánkhja és a Bhagavad-gíta alapján a prakriti jellege a három guna, a minőségi sajátosságok, ezek: szattva, radzsasz, tamasz. A Szánkhja rendszere a kibontakozott anyagvilágot 24 alapvető princípiumra, lényegiségre osztja, ezen belül nyolcféle prakritit említ, amelyek az egyetlen prakriti kibontakozásának nyolc különböző fázisa. A hinduizmus szerint a karma (az ok-okozat törvénye) a Prakritinek, az Univerzum matériájának rezgése. Mindenben, amit tevékenységnek, cselekvésnek lehet nevezni, a prakriti rezdül, áramlik, vibrál. Brahman és a Prakriti (Mindenség) elválaszthatatlan egymástól. Ez a Világ létezésében mutatkozó látszólagos kettősségnek az alapja. A Védánta bölcselete rávilágít a Brahman (a létezésének ősokának) fogalmára. A Prakritit nevezhetjük egynek, hiszen anyagi, s ezért, ha felfogásunk nem is tekintheti át határait, már természeténél fogva is egy: az egység gondolatába zárható tény. A Brahman azonban nem anyagi, nem ismer korlátozást, nem ismer változást, mint a Prakriti, tehát még az „egység" fogalmán is felül kell, hogy álljon. Ha az anyagvilág összessége a Prakriti ákása-szubsztanciájának megmozdulása, vibrációja, módosulása révén áll elő, akkor a világ minden jelensége, külön-külön és együttvéve, még mindig csak a Prakriti és gyökeresen különbözik a létesítő, mozdító indíték forrásától, a Brahmantól. Az anyagvilág, amelybe a létesítő erő áradt, bizonyos értelemben a Brahman megnyilvánulási formája. a Brahmanból kiáradó léterő, a létesítő akarat, már nem maga a Brahman, hanem csupán elv, tény, amely belőle ered, belőle nyeri hatalmát, s ilyen értelemben csakugyan a Brahman megnyilatkozása. A megnyilatkozáshoz felfogó közeg kell, amelyben valami megnyilvánulhat. Ez a felfogó közeg a Prakriti, az anyagvilág, amely éppen a Brahmanból kiáradó akarat első indítékára jön mozgásba, általa létesül és bontakozik ki vibrációinak végtelen módosulásaiban. 1993-as izlandi labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az Úrvalsdeild 1993-as szezonja volt a bajnokság nyolcvankettedik kiírása. A bajnokságban 10 csapat vett részt, a győztes a ÍA lett. Ez volt a klub tizennegyedik bajnoki címe. Châtillon-sur-Thouet Châtillon-sur-Thouet település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 2701 fő (2015). Châtillon-sur-Thouet Adilly, Amailloux, Parthenay, La Peyratte, Saint-Aubin-le-Cloud, Le Tallud és Viennay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: ATC D – Bőrgyógyászati készítmények Az ATC D – Bőrgyógyászati készítmények a gyógyszerek anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszerének (ATC) egyik fő csoportja. Polepy (Litoměřice járás) Polepy település Csehországban, a Litoměřicei járásban. Polepy Vrbice, Křešice, Chotiněves, Vrutice, Chodouny, Hoštka, Horní Řepčice és Drahobuz településekkel határos. Lakosainak száma 1370 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Châtillon (Olaszország) Châtillon település Olaszországban, Valle d’Aosta régióban. Lakosainak száma 4753 fő (2017. január 1.). Châtillon Ayas, Champdepraz, Pontey, Saint-Denis, Antey-Saint-André, La Magdeleine, Montjovet, Torgnon és Saint-Vincent községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Óriás jávorantilop Az óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus, olykor Tragelaphus derbianus) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó afrikai kérődző, a világ legtermetesebb antilopfaja. Tudományos neve XIII. Edward Smith-Stanley, Derby grófja, a nagy angol természettudós és gyűjtő nevét viseli. Előfordulása Az óriás jávorantilop Közép-Afrika szavannáinak lakója. A területen két alfaj osztozik: a keleti (T. derbianus gigas) Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán területén él, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi határán. Uganda területén valószínűleg kihalt, bár ez biztosan nem tudható a faj vándorlási hajlama miatt. A veszélyeztetett nyugati alfaj (T. derbianus darbianus) előfordulása Szenegál délkeleti, Guinea északi és Mali délnyugati vidékén bizonyított. Ghána, Togo, Elefántcsontpart és Gambia területéről kipusztult, nigériai és bissau-guineai előfordulása bizonytalan. Megjelenése Az óriás jávorantilop nevével ellentétben nem sokkal nagyobb rokonánál, a jávorantilopnál. Leginkább a színezetben és a szarvhosszban akadnak eltérések: az óriás jávorantilop alapszíne vörösesebb, az oldalán pedig minden esetben 8-12 vékony, függőleges fehér csík fut végig. Fejtől hátközépig rövid, fekete sörény fut az állat gerince mentén. A bikák ennél a fajnál is viselnek homloksörényt és toroklebenyük is nagy, de ebben az esetben nem a test többi részével megegyező a színe, hanem fekete. A fejen is vannak sötét foltok. A bikák nagyobbak a teheneknél, tömegük 400 – 1000 kilogramm, míg a tehenek mindössze 300-600 kilogrammot nyomnak. A faj átlagos testhossza 210-345 centiméter, marmagassága pedig 150-180 centiméter között mozog. A többszörösen csavart, egyenes szarvak a hímek esetében akár 120 centiméteres hosszt is elérhetnek, míg a nőstények tülkei kb. fele ekkorák. Életmódja A félénk, meglepően jól futó és ugró óriás jávorantilop a nap hűvösebb óráiban aktív, ekkor legeli fűfélékből, levelekből és gyümölcsökből álló táplálékát. A legforróbb órákat nyugalomban tölti. A faj alapvetően kb. 25 egyedből – gyakran többől is – álló csordákban él, amelyek az esős évszak váltakozását követve vándorolnak. A csordák zömmel tehenekből és fiatal borjakból állnak, a hozzájuk tartozó kevés bika között ritka a hierarchiában elfoglalt posztért vívott harc. Számos bika magányosan él, és várja, hogy megtermékenyíthető nőstények keresztezzék útját – territóriumot azonban nem tartanak fenn. A fiatal egyedek az elválasztást követően kb. 2 évig ifjonccsapatokat alkotnak, majd ezt követően a nemek egynemű csordákba különülnek el. Szaporodása A párzás általában az esős időszakban történik. A tehenek 3 napig sárlanak, majd a megtermékenyítést követően 8-9 hónapos vemhesség után világra hozzák egyetlen borjukat. A fiatal állat csak rövid ideig csatlakozik a csordához: eleinte rejtekhelyén eteti anyja, majd a 4-6 hónap után bekövetkező elválasztás után kb. két évre külön fiatalcsordák jönnek létre. Kb. 2 éves korukra a nőstény állatok elérik az ivarérettséget (a bikák csak 4-5 évesen), ekkor alakulnak ki az egynemű csapatok. Az óriás jávorantilop akár 25 évig is élhet. Védettsége A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a nyugati óriás jávorantilop veszélyeztetett, míg a keleti óriás jávorantilop státusza mérsékelten veszélyeztetett. A helyiek omlós húsa és erős bőre, a külföldiek pedig trófeájáért vadásszák. A túlvadászat mellett élőhelyének pusztulása és a marhapestis miatt fenyegeti veszély. Az állomány zöme ma védett parkokban él, elsősorban Szenegálban. Rokonai Az óriás jávorantilop rendszertani besorolása körül vita folyik, ámbár a legvalószínűbb, hogy a jávorantiloppal (Taurotragus oryx) külön nemet alkot. Egyes tudósok még mindig a Tragelaphus nembe sorolják, ahova a bongó, a nyalák és a kuduk tartoznak. Creative Nature vol.2 A Creative Nature vol.2 Gigi D'Agostino és Daniele Gas közös 1994-es középlemeze. A számokat (két) 12" méretű mikrobarázdás lemezen adták ki. A korongok egyik oldalán Gigi, a másikon Gas verziói szerepelnek. Számlista A-oldal Panic mouse (Gigi Noisemaker beat) 14:08 B-oldal Panic mouse (Gas side dream) 14:41 C-oldal Giallone remix (Gigi remix) 11:40 D-oldal Meravillia (Gas mouse version) 8:23 Szerzők Gigi D'Agostino, Lombardioni Ed. Musicali Érdekességek Minden oldal fordulatszáma 45 RPM, kivéve a C-oldal: 33 RPM A borítón a számok hosszúsága hibásan van feltüntetve, mindenhol 9:00 Ez az első olyan Gigi D'Agostino kiadvány, ami valódi borítóval rendelkezik. Mark White Mark White (Henderson, Texas, 1940. március 17. – Houston, Texas, 2017. augusztus 5.) amerikai politikus, Texas állam kormányzója (1983–1987). Élete 1973 és 1977 között államtitkár, 1979 és 1983 között főállamügyész volt Texasban. 1983 és 1987 között Texas állam kormányzója volt. Sacramento Kings A Sacramento Kings a kaliforniai Sacramento profi kosárlabdacsapata, amely az NBA-ben játszik. Története A kezdetek A csapatot 1945-ben alapították Rochester Royals néven, ekkor még az NBL-ben (National Basketball League) vett részt. Miután fennállásuk második évében, 1946-ban megnyerték az NBL-t, a BAA-ra (Basketball Association of America) váltottak. A csapat eddigi egyetlen NBA-győzelmét 1951-ben szerezte. 1957-ben a Royals Cincinnatibe költözött, de az ohioi évek alatt nem tudtak győzelmet aratni, így 1972-ben Kansas City-be tették át székhelyüket, ekkor változtatták meg a csapat nevét Kingsre. Azonban Kansasben sem állapodtak meg teljesen, a csapat sok hazai meccsét Omahában játszotta. '80-as, '90-es évek Az 1980-as évek elején látott biztató játék után a csapat 1985-ben Sacramentóba költözött, ahol a következő 10 évben folyamatos gyenge teljesítmény jellemezte a Kingset, amelyet balszerencsével, Bobby Hurley autóbalesetével, nem megfelelő edző-, illetve játékosválasztással indokoltak. A Kings az 1990-es évek végén tört ki a középszerűségből, ekkorra alakította ki Geoff Petrie a Sacramento új csapatát (Jason Williams, Vlade Divac, Chris Webber, Peja Stojakovic). A csapat folyamatosan javította eredményeit, átvették a vezetést a meccsenkénti pontok statisztikáiban, látványos támadójátékot alkalmaztak, ami a szurkolótábor gyarapodásához vezetett ország- és világszerte, de sok kritika érte a játékosokat a gyenge védőmunka miatt. A jelen 2000 után a csapat támadójátéka tovább javult, két új, meghatározó játékos, Doug Christie és Mike Bibby került a keretbe. Az eredmények jöttek, 2001-ben megnyerték első rájátszás-párharcukat, 2003-ban pedig már második csoportgyőzelmüket ünnepelhették. A kritikus pillanatokban azonban nem jött ki jól a lépés a liga legjobbjának tartott csapatnak, a főcsoportdöntők, elődöntők hetedik meccseit rendre elveszítették az utolsó pillanatokban. Az eredménytelenség 2004-re a csapategység megbomlásához vezetett, Christie, Webber, Divac és Stojakovic is eligazolt a Kings-től. A 2005–06-os szezonban már elkezdődött a Sacramento új korszaka, Artest, Wells és Bibby vezetésével a főcsoport nyolcadik helyét csípték el, de a címvédő San Antonio Spurs ellen 4–2-re vesztettek. Játékosok Hall of Fame-tagok Nate Archibald (Cincinnati/Kansas City/Omaha) Al Cervi (Rochester) Bob Davies (Rochester) Jerry Lucas (Cincinnati) Arnie Risen (Rochester) Oscar Robertson (Cincinnati) Maurice Stokes (Rochester/Cincinnati) Jack Twyman (Rochester/Cincinnati) Bobby Wanzer (Rochester) Visszavonulatott mezek 1 – Nate Archibald, G, 1970–76 (1970–72 Cincinnati, 1972–76 Kansas City) 2 – Mitch Richmond, G, 1991–98 4 – Chris Webber, C, 1998–2005 6 – Hatodik Ember - a Sacramento szurkolói, 1985-től 11 – Bob Davies, G, 1948–55 (Rochester) 12 – Maurice Stokes, F, 1955–58 (a csapat első szezonjában pályafutásának végét jelentő sérülést szerzett Cincinnatiben) 14 – Oscar Robertson, G, 1960–70 (Cincinnati) 21 – Vlade Divac, C, 1998–2004 27 – Jack Twyman, F, 1955–66 (1955–57 Rochester, 1957–66 Cincinnati) 44 – Sam Lacey, C, 1970–81 (1970–72 Cincinnati, 1972–81 Kansas City) Archibaldot és Robertsont az NBA 50 legnagyobb játékosa közé nevezték 1996-ban. Csarnokok Edgerton Park Arena (1945–1955) Rochester War Memorial (1955–1957) Cincinnati Gardens (1957–1972) Kansas City Municipal Auditorium (1972–1974) Omaha Civic Auditorium (1972–1978) Kemper Arena (1974–1985) ARCO Arena I (1985–1988) ARCO Arena II (1988–) Fámjin Fámjin (dánul: Famien) település Feröer Suðuroy nevű szigetén. Közigazgatásilag Fámjin község egyetlen települése. Földrajz A település a sziget nyugati partján, magas hegyek ölelésében fekszik. Mivel a geológiai viszonyok miatt a szigetek nyugati partjai általában meredek sziklafalként szakadnak a tengerbe, a feröeri települések többsége a keleti parton található. A falu fölött található a Kirkjuvatn, Suðuroy legnagyobb és egyben Feröer kilencedik legnagyobb tava. Történelem Első írásos említése az 1350-1400 között írt Kutyalevélben található. Fámjin temploma 1875-ben épült. Merkið - Egy rúnakő mellett ott őrzik a feröeri zászló első példányát is, amelyet az innen származó Jens Olivur Lisberg orvostanhallgató és társai készítettek 1919-ben, Koppenhágában. 2005. március 25-én itt írta alá Per Stig Møller dán külügyminiszter és Jóannes Eidesgaard feröeri miniszterelnök a Fámjini szerződést, amely az autonóm szigetcsoportnak először biztosítja az önálló kül- és biztonságpolitika lehetőségét. Gazdaság Fámjin a halászat szempontjából kedvező helyen fekszik, mivel vizei halban gazdagok. A halászcsónakok nyáron védett kikötőjéből indulnak a tengerre, télen padig csónakházakban tárolják őket. Más falvakhoz hasonlóan a halászat és a juhtenyésztés a mindennapi foglalatosság részei. A vágásérett juhokat októberben gyűjtik össze és vágják le. A település lakói burgonyát és répát termesztenek, valamint madarakat is fognak. Egy nemrég létesített lazacnevelő telep folyamatos munkalehetőségeket biztosít a helybelieknek. Közlekedés Fámjint egyetlen út köti össze a sziget többi részével, amely kelet felé a hegyen át a keleti parti Øravík felé vezet. Ezen az úton közlekedik a 701-es busz is, amely innen indulva Tvøroyrin keresztül az északi Sandvíkig közlekedik. Személyek Itt született és halt meg Jens Olivur Lisberg (1896-1920) joghallgató, a feröeri zászló egyik tervezője Kvadrat A Kvadrat egy 2013-ban készült egész estés dokumentumfilm, melyet Anatoly Ivanov írt, rendezett és társproducerként forgatott. A film valószerűen tárja fel a techno-DJ foglalkozást, Andrey Pushkarev orosz DJ példája nyomán. Az útifilm és zene videoklip hibridjeként készült Kvadrat nem csak az éjszakai klubok emelkedett hangulatát illusztrálja, hanem felfedi ennek a hivatásnak a kevésbé ismert oldalát is. A Svájcban, Franciaországban, Magyarországon, Romániában és Oroszországban forgatott filmből kimaradtak a tipikus dokumentumfilm elemek: nincsenek interjúk, nincs magyarázó narratív szöveg, nincsenek tények, nincsenek adatok. A bőséges techno zene kapja a legfőbb prioritást, a részletes értelmezés pedig a nézőre marad. Filmipari szempontok alapján figyelemre méltó a Kvadrat megkülönböztető színes képi világa, a bonyolult hang-dizájn, a részletekre fordított figyelem és a hagyományos drámai struktúra teljes hiánya, és hogy mindezt alacsony költségvetéssel sikerült elérni. Cselekmény DJ Andrey Pushkarev moszkvai lakásán ébred, bepakolja lemezeit egy gurulótáskába, és indul Domodedovo nemzetközi repülőtérre, hogy Zürichbe repüljön. Megérkezésekor üdvözli a promoter a Supermaket klubból. Épp hogy elalszik a hotelban, az ébresztőóra durva hangja kelti. Felöltözik és dolgozni indul az éjszaka közepén. Miután befejezi DJ szettjét, elhagyja a klubot, hogy felszálljon a Genfbe tartó vonatra. Út közben ahelyett, hogy az alpesi tájat csodálná, alszik. Egy genfi barátnál tett rövid látogatás után repülőre száll Moszkvába. E képen fejezi be az első „történetloop”-ot, amit kis változtatásokkal ismétel az egész film során, a techno zene „loop”-jainak metaforájaként. Moszkvai lakásán gyorsan válaszol a foglalási felkérésekre Skype-on, majd átnézi hatalmas technolemez-gyűjteményét, hogy felkészüljön elkövetkező fellépéseire. Gyors borotválkozás, és már indul is taxival a vasúti pályaudvarra, ahol felszáll a vonatra Szentpétervár felé. Már Szentpéterváron, egy barátja lakásán várakozik, közben a Beatport zenekínálatából szemezget. Napnyugtakor autóval viszik a Barakobamabarba, ahol lead egy szettet. Hajnalban barátai kísérik a metróhoz a szentpétervári belvároson át; egyikük alig áll a lábán a sok ital miatt. Pushkarev ezután metróval megy vissza a pályaudvarra. Újra Moszkvában és újra kezdődik a „történetloop”. Egy barátjánál tesz látogatást, és miközben teát iszogat, megvitatják álmát a napközben tartott technozenei rendezvényekről, és hogy hogyan hozhatnák közelebb a technoclub-ipart egy egészséges életstílushoz. Rövid metrózás után a moszkvai Mir nevű kultikus klubban játszik, majd Genfbe repül ismét. Ott megint ugyanarra a vonatra száll, csak épp az ellenkező irányba, Olten felé Bern városán keresztül. Üdvözli a klub promótere, egyenesen a helyi Terminus klubba megy, ahol technikai probléma nehezíti a fellépést. A Technics SL-1210 lemezjátszó nem kapcsolja a lejátszás fordulatszámát percenkénti 45-ről 33-ra. Később a klub egyik technikusa beveri könyökét a lemezjátszó hangkarjába. Fáradtan megy Pushkarev egy taxival a hotelba, ahol átnézi a beérkezett felkéréseket laptopján. Reggel az úti cél Lausanne, ahová vonattal megy, hogy itt átszálljon a Párizsba tartó TGV gyorsvasútra. A 4 Éléments bárban lép fel, majd folytatja útját a Zürichi SWISS hub-reptérre, ahol gépre ül Budapest felé. Budapesten a helyi stáb társaságában az úti cél Kecel. A Korona klub masszív közönségének zenél. A visszaúton Budapest felé alszik a kocsiban, így elszalasztja a karácsonyi díszbe öltöztetett belváros látványát, és csupán néhány órája marad összepakolni a hotelban, mielőtt ismét repülőre ül, és újrakezdődik a „loop”. Visszarepül Zürichbe, ahol átszáll a bukaresti járatra. Felveszik a reptéren, az új cél Craiova. Minden pihenés nélkül játszik a Krypton klub falai közt. Másnap, úton a kolozsvári Midi klub felé, az autóban alszik, közben odakint Románia történelmének egyik legpusztítóbb hóvihara tombol. Eksztatikus tömeg előtt játszik, hogy utána újra ugyanabban az ütött-kopott BMW-ben ébredjen, amint szeli át a telet. Végül megérkezik a tengerpartra. A hullámokat és az alkonyt bámulja. Csendben elsétál, hátrahagyva lemezekkel teli táskáját a parton. Gyártás A költségmegszorítások miatt Anatoly Ivanov dolgozott a filmen mint író, társproducer, rendező, operatőr, szerkesztő és mint hangmérnök. Előkészítés Anatoly Ivanov formálta meg a Kvadrat ötletét nem sokkal az után, hogy 2011 februárjában befejezett egy Hongkongban rendezett privát harcművészeti találkozóról készített, rögtönzött 30 perces rövidfilmet kantoni nyelven. Azt javasolta Andrey Pushkarevnek, amikor a rendező párizsi otthonában találkoztak, hogy készítsenek egy dokumentumfilmet, amely valósághűen ábrázolja a DJ-ket. Anatoly Ivanov Yury Rysevvel társult, hogy magánpénzből finanszírozzák a projektet. Kezdésnek elszámolták a teljes szükséges összeget az ötszörösével. A drasztikus költségvágás öt országban való munkát tett lehetővé, az apró büdzsé ellenére, ami részben azoknak köszönhető, akik vállalkoztak rá, hogy anyagi térítés nélkül segítsék a projektet. Helyszínek A Kvadrat exkluzív helyszíneken forgott. : Svájc Zürich Genf Olten Franciaország Párizs Marseille Magyarország Budapest Kecel Románia Bukarest Craiova Kolozsvár Oroszország Moszkva Szentpétervár Izsevszk , Udmurtföld Votkinszk , Udmurtföld Stepanovo, Udmurtföld A SWISS és Izsavia légitársaságok menetrend szerinti járatai, vasúton a SBB CFF FFS, RZSD járatai, a genfi TPG, valamint a szentpétervári és a moszkvai metró. Forgatás A forgatás 2011. augusztus 27-én kezdődött, 2012. július 16-án fejeződött be, és 55 napot vett igénybe (ha azokat a napokat számoljuk, amikor forgott a kamera). A film 1080p HD formátumban lett rögzítve egy pár Canon 1D mark IV kamerával és mindössze két Canon lencsével. Anatoly Ivanov egyszemélyes stábként fényképezte a filmet és vette fel a hangot, a teljes felszerelést magán hordozva. Mellőzte a dolly, kamera daru, steadicam, állvány, csúszók és autós rögzítők használatát, így a Kvadrat teljes egészében kézi platformon készült. Kiegészítő világítást sem használt. Vágás és utómunkálatok A vágás a forgatás befejezése után rögtön megkezdődött, a használt program a Final Cut Pro X. Egy teljes évig tartott Genfben és olyan technikai problémák nehezítették, mint a hibás pixelek korrigálása vagy az elégtelen számítógépes hardver (egy 2011 MacBook Pro és egy Sony MDR7506 fejhallgató). Zene A film 35 zeneszámot tartalmaz DJ Pushkarev repertoárjából, bemutatva a techno zene szubkategóriáit, a deep house-tól a dub techno-ig, a minimal techno-n és elektro-n át: “Abyss” by Manoo – Deeply Rooted House, 2008 “Direct” by Kris Wadsworth – NRK Sound Division, 2009 “La Grippe (Helly Larson Remix)” by George Soliis – Wasabi, 2011 “Air” by Havantepe – Styrax Leaves, 2007 “Mauna Loa” by Mick Rubin – Musik Gewinnt Freunde, 2009 “Soul Sounds (Freestyle Man Original Dope Remix)” by Sasse – Moodmusic, 2005 “Tammer (David Duriez Remix From Da Vault)” by Phonogenic – 20:20 Vision, 2000 “Track B1” by Slowhouse Two – Slowhouse Recordings, 2008 “Post” by Claro Intelecto – Modern Love, 2011 “Acid Face” by Scott Findley – Iron Box Music, 2003 “Warriors” by Two Armadillos – Secretsundaze Music, 2007 “Grand Theft Vinyl (JV Mix)” by Green Thumb vs JV – So Sound Recordings, 2004 “Tobacco (Alveol Mix)” by Kiano Below Bangkok – Only Good Shit Records, 2011 “When The Dark Calls” by Pop Out and Play – Alola, 2001 “Circular Motion (Vivid)” by Christian Linder – Phono Elements, 2002 “Blacktro (Demo 1)” by Jerome Sydenham and Joe Claussell – UK Promotions, 2007 “Green Man” by Mr. Bizz – Deepindub.org, 2008 “Tahiti” by Ben Rourke – Stuga Musik, 2011 “Willpower” by Joshua Collins – Prolekult, 2002 “Lullaby For Rastko (Herb LF Remix)” by Petkovski – Farside, 2011 “Agape Dub” by Luke Hess – Modelisme Records, 2009 “Glacial Valley” by Makam – Pariter, 2011 “The Time” by Vizar – Jato Unit Analog, 2011 “Libido” by Sean Palm and Charlie Mo – Railyard Recordings, 2008 “Ahck (Jichael Mackson Remix)” by Minilogue – Wir, 2007 “Altered State (Artificial Remix)” by Jason Vasilas – Tangent Beats, 2004 “Modern Times (Dub Mix)” by Hatikvah – Baalsaal, 2009 “That Day (Loudeast Black Label Remix)” by DJ Grobas – Thrasher Home Recordings, 2004 “The Hills (John Selway Dub)” by Filippo Mancinelli and Allen May – Darkroom Dubs, 2011 “Running Man” by Petar Dundov – Music Man Records, 2007 “Ice” by Monolake – Imbalance Computer Music, 2000 “Lucky Punch” by Peter Dildo – Trackdown Records, 2006 “Live Jam 1” by Rhauder – Polymorph, 2011 “Can U Hear Shapes?” by Pop Out and Play – Alola, 2001 “Be No-One” by Charles Webster – Statra Recordings, 2001 Témák A DJ munka nyilvánvaló arculatai mellett a Kvadrat kevésbé ismert témákkal is foglalkozik: DJ utazás, fáradtság, alvás nélkülözése, önpusztítás, abszurditás, magány, a művészet célja és sztereotípiák a művészről. Műfaj Anatoly Ivanov az úti film és a zenés video műfajokat kombinálva hozott létre egy modern techno musical-t nem sok dialógussal. Szándékosan alkalmazott a feltáró filmekre nem jellemző esztétikát és elhagyta a dokumentum kliséket hogy ezek által egy harmadik kategóriát teremtsen. Más szóval, egy olyan dokumentumfilmet hozott létre amely olyan alkotói eszközöket használ mint a metaforák és szimbólumok, melyekkel eszméket kommunikál, emóciókat provokál és kérdéseket ébreszt, ahelyett hogy megvilágítaná, majd megrendezett interjúkkal és narrációval megadná a választ. Bemutató A film csendben jelent meg 720p minőségben a Vimeo videó megosztón, 2013, október 17-én angol franciául és orosz felirattal, begyűjtve 53 000 lejátszást (2014 szeptemberéig, nem összetévesztendő a letöltéssel). Moziban 2K DCP-ként került bemutatásra a Kommt Zusammen fesztivál során aminek a helyszíne Rostock, Németország volt, 2014 április 18-án. Fogadtatás A nyilvánosság és a sajtó meglepődött a csendes, marketing kampány nélküli megjelenéstől. A kritikák elismerték esztétikáját, atmoszféráját, zeneiségét és a film meditatív jellegét, realisztikus természetét. Valamint azt hogy a tradicionális interjúk elhagyása mellett döntött és innovatív vágást adoptált. 16013 Schmidgall A 16013 Schmidgall (ideiglenes jelöléssel 1999 CX38) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. február 10-én. Óriás lószúnyog Az óriás lószúnyog (Tipula maxima) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a lószúnyogok (Tipulidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az óriás lószúnyog Közép-Európában széles körben előfordul és helyenként gyakori. Megjelenése Az óriás lószúnyog 55-65 milliméteres szárnyfesztávolsága és 27-40 milliméteres testhosszúsága alapján a legnagyobb kárpát-medencei kétszárnyú. Feje orrszerűen előrenyúlik, szeme nagy, félgömb alakú. A csápok fonalasak. Szájszervei elcsökevényesedtek, de hosszú tapogatókkal rendelkeznek. Teste világosbarna, szürkén hamvas. A tor két oldalán feketés csíkok húzódnak, szárnyát barna foltok díszítik. Életmódja Az óriás lószúnyog hegyvidéki erdőkben, lassú folyású, iszapos patakok partján, forráskifolyóknál él. Repülési ideje május-július között van. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Gerald Asamoah Gerald Asamoah (Mampong, 1978. október 3. –) ghánai születésű, német válogatott labdarúgó. Sikerei, díjai DFB-Pokal 1. hely (2): 2000–01 , 2001–02 DFB-Ligapokal 1. hely (1): 2005 Intertotó-kupa 1. hely (2): 2003 , 2004 Bundesliga II 1. hely (1): 2011–12 Konföderációs kupa 3. hely (1): 2005 Világbajnokság 2. hely (1): 2002 3. hely (1): 2006 Franky Van der Elst Franky Van der Elst (Ninove, 1961. április 30. –) belga válogatott labdarúgó. A FIFA 100 tagja. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1986-os, az 1990-es, az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (5): 1987–88, 1989–90, 1991–92, 1995–96, 1997–98 Belga kupa (3): 1990–91, 1994–95, 1995–96 Belga szuperkupa (7): 1988, 1990, 1991, 1992, 1994, 1996, 1998 Királysikló A királysikló (Lampropeltis getula) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj. A Lampropeltis kígyónem típusfaja. Előfordulása A királysikló az Amerikai Egyesült Államok nagy részén, valamint Észak-Mexikóban és Alsó-Kaliforniában (Baja California) fordul elő. Az USA-ban a következő államokban lelhető fel: Alabama, Arizona, Arkansas, Kalifornia, Colorado egyes részei, Delaware, Florida, Georgia, Illinois dél és délnyugati részei, Indiana déli része, Iowa déli része, Kansas, Kentucky, Louisiana, Maryland, Mississippi, Missouri, Nebraska, Nevada déli és nyugati részei, New Jersey, Új-Mexikó, New York, Észak-Karolina, Ohio déli része, Oklahoma délkeleti része, Oregon déli része, Dél-Karolina, Tennessee, Texas, Utah déli része, Virginia és Nyugat-Virginia. Alfajai A királysiklónak 7-8 alfaja van elismerve: kaliforniai királysikló (Lampropeltis getula californiae) (Blainville, 1835) Lampropeltis getula floridana Blanchard, 1919 Lampropeltis getula getula ( Linnaeus , 1766) Lampropeltis getula holbrooki Stejneger, 1902 Lampropeltis getula nigra (Yarrow, 1882) Lampropeltis getula nigrita Zweifel & Norris, 1955 Lampropeltis getula splendida ( Baird & Girard, 1853) Lampropeltis getula meansi Krysko & Judd, 2006 A L. g. nigra nevű taxont, újabb rendszerezések szerint önálló faj, Lampropeltis nigra néven. Megjelenése A kifejlett példány általában 51-197 centiméter hosszú; a méret alfajtól függően változó. A L. g. holbrooki a legkisebb, átlagos 91,5 centiméterrel, míg a legnagyobb a törzsalfaj, L. g. getula, átlagos 107 centiméteres hosszúsággal. A leghosszabb megmért példány 208,2 centiméteres volt. A kisebb alfajok 87,2 grammosak, míg a nagyobbak 2268 grammosak is lehetnek. Habár a színezete, az árnyalatai és a minták alfajtól függően kissé eltérnek, mindegyiküknek fényes fekete, kékesfekete vagy talajszínű a háti része; rajta 23-52 fehér láncszemmel. A keleti partok mentén a fehér sávozások szélesebbek, míg a hegységekben vékonyabbak, vagy akár teljesen hiányozhatnak. Keskeny fejének átmérője majdnem megegyezik a test átmérőjével, világos foltokkal tarkított, orra tompa végű. Az ajakpajzsok a legtöbb fajnál részben, vagy néha teljesen fehérek, vagy világossárgák. Életmódja Főleg a nyílt térségeket kedveli, mint például a füves pusztákat, sivatagokat, alacsonyabb hegységeket és tölgyeseket, de az elhagyott farmokat és mocsaras területeket sem kerüli el. Szorítással öl, más kígyók mérgére immúnis. Tápláléka főleg kígyókból, akár fajtársaiból is állhat - emiatt egy terráriumban, csak egyetlenegy példányt szabad tartani -; ezek mellett teknős tojásokat, gyíkokat, kétéltűeket és kisebb emlősöket is fogyaszt. Szaporodása Tojásokkal szaporodik. A nőstény egy fészekaljba néhány tucatnyi tojást rak le. A kikelés 2-2,5 hónap után következik be. Az újonnan kikelt királysiklók élénk színűek és hamarosan gyíkokra, kígyókra és rágcsálókra vadásznak. Fogságban Közkedvelt kígyófaj az állatkertekben és gyűjteményekben. Fogságban 25 évig, vagy ennél tovább is élhet. Tomasz Zahorski Tomasz Zahorski (Barczewo, 1984. november 22. –) lengyel válogatott labdarúgó, jelenleg a San Antonio Scorpions játékosa. Posztját tekintve csatár. Sikerei, díjai Lengyel kupagyőztes (1): 2006–07 Lengyel ligakupagyőztes (1): 2006–07 Ohio (Illinois) Ohio egy falu Bureau megyében, Illinois államban. Demográfiai adatok A 2000-es népszámlálási adatok szerint Ohio lakónépessége 540 fő, a háztartások száma 219 és 146 család él a faluban. Ohio népsűrűsége 227 fő/km². A faluban 241 lakás van, minden km²-re 124,1 lakás jut. A falu lakónépességének 99,07 százaléka fehér ember, 0,37 százaléka afroamerikai, 0,37 százaléka egyéb rasszba tartozó és 0,37 százaléka két vagy több rasszba tartozik. Peter von Hofmann Peter Freiherr von Hofmann (Bécs, 1865. június 10. - Bécs, 1923. május 8.) osztrák nemzetiségű osztrák-magyar katonatiszt, gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok az első világháború idején, a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjének tulajdonosa. Élete Származása és pályafutásának kezdete Von Hofmann 1865. június 10-kén született Bécsben, nemesi (bárói) családban. Apja a hadsereg tisztje volt. Hofmann először egy katonai középiskolában végezte tanulmányait, majd a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiára került. 1884-ben diplomázott, majd hadnagyi rangban aktív szolgálatot látott el. A Háborús Akadémián végzett ebben az időben további tanulmányokat, majd ezt befejezve 1889-ben főhadnagyi rangot kapott és a vezérkarhoz került. 1892-től százados. 1898. november 1-jén őrnaggyá léptetik elő. 1902-től már alezredes, majd 1904-től a vezérkart elhagyva újból csapatszolgálatot lát el. 1905. novemberében megkapta ezredesi kinevezését. 1908-tól a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot. 1911-ben kinevezik vezérőrnaggyá. Ezekben az években nősült meg, házasságából két gyermeke született. 1911-től a 15. Lövészdandárban szolgál, majd 1913-tól a 6. Hadtest parancsnoka Lembergben. Az első világháborúban Az első világháború 1914-gyes kitörése után nem sokkal altábornaggyá nevezik ki. Új egységet kap és azzal a magyar-orosz határra kerül. 1915-ben kapta meg a vegyes, német-osztrák állományú ún. Hofmann hadcsoportot, amellyel az 1915. tavaszán támadó orosz erőkkel sikeresen vette fel a harcot az Uzsoki-hágó körzetében és később teljesítményéért megkapta a Katonai Mária Terézia-rend (MMThO) lovagkeresztjét. Nem sokkal ezután grófi rangja emelték. Az uzsoki harcok után részt vett egységével a Gorlicei áttörés kivitelezésében, majd a Bug-offenzíva megállításában. 1916-ban részt vett a Bruszilov-offenzíva védekező harcaiban. 1918. februárjának végén kinevezik gyalogsági tábornokká. A háború során mindvégig a Keleti fronton szolgált, a háború legvégén rövid ideig Ukrajnában, a 25. Hadtesttel. A háború után A háború után leszerelt a hadseregből. Bécsben halt meg 1923. május 8-kán. Élete során számos kitüntetést kapott meg. Említésre méltó a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje, az Osztrák Császári Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a Vaskereszt. A tábornok anyanyelve német volt, de jól beszélt franciául és a hatósági használatra elegendő szinten tudott beszélni magyarul és olaszul. Numitor A római mitológiában Numitor Alba Longa királya, Procas fia, Rhea Silvia apja volt. Testvére, Amulius letaszította a trónról és száműzte. Hogy minden hatalom az övé legyen, megölte Numitor fiait. Ám Numitor unokái – Romulus és Remus – megölték Amuliust és visszahelyezték nagyapjukat korábbi méltóságába. Livius I, 3; Vergilius VI, 768. Jezréel-völgy A Jezréel-völgy (héberül: ��� ������ , arabul: ��� ��� ����) Izrael északi részén, Dél-Galilea területén elhelyezkedő termékeny síkság. Határai nyugatról a Kármel-hegy, keletre a Jordán völgye, északról a galileai hegyvidék, délről Szamária hegyei. A Kison patak folyik át rajta. Neve az ókori Jezréel városának nevéből ered, amely a völgyben feküdt. A Biblia Megiddó síkságának is említi, mivel ez a város a völgy nyugati szélén feküdt. Súnem települése is a völgyben volt. Gyakran volt csatamező. A terület a legkorábbi időktől fogva lakott. Az első földművelők valószínűleg már a korai újkőkorban (Neolitikum) Kr. e. 11 000 körül telepedtek le. Ásott kutat a Kr. e. 6500 körüli korból találtak itt a régészek. Ma Afula (héber: ��������) a völgy legnagyobb települése. Měřín Měřín település Csehországban, a Žďár nad Sázavou-i járásban. Měřín Otín, Meziříčko, Kamenice, Stránecká Zhoř, Blízkov, Černá és Chlumek településekkel határos. Lakosainak száma 1969 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: TV JOJ A TV JOJ egy szlovák kereskedelmi televízióadó, melyet a J&T Media Enterprises üzemeltet. 2000 márciusa óta sugároz, két testvéradója a 2008 októbere óta elérhető Plus és 2013 márciusában indult TV WAU, utóbbi műsoraival elsősorban a fiatal nőket célozza meg. Történet 2002. március 2-án a TV Globa utódjaként kezdett el sugározni, 20.00 órai kezdettel a Noviny műsort. A kezdet nagyon nehéz volt, mert a konkurens csatorna (TV Markíza) igyekezett megakadályozni a JOJ születését. A TV JOJ megalakulásával véget ért a monopolhelyzet a szlovák TV-piacon, ez legfőképpen a TV Markíza-át érintette. A TV JOJ prezentációs kampánya is ezzel foglalkozott, szlogenje: „Nuda na Slovensku skončila” (Szlovákiában véget ért az unalom). A TV JOJ-nak és a TA3-nak köszönhető, hogy 2003-ban üzembe helyezték az ún. People metrové meranie sledovanostit, azaz a People Meter nézettségvizsgáló rendszert. 2005-ig a TV JOJ testvér televíziója a cseh TV NOVA-volt, 2005 után a szintén cseh TV Prima és a magyar RTL Klub lett. Műsorok A TV JOJ sok újdonságot hozott a szlovák TV piacra. Hír/Magazin műsorok Noviny – Fő híradó 19:30-tól Najlepšie počasie – Időjárás-jelentés Šport – Sporthírek a híradó után Ranné Noviny – Reggeli hírek Krimi noviny – Hírműsor főműsoridőben Promi noviny – Sztárhírek minden hétköznap délután Szórakoztató műsorok Inkognito – 4 színész találgatja az emberek foglalkozását, műsorvezető Vlado Voštinár, csütörtök este 20:00-kor. Mafstory – a szlovák maffiát parodizáló műsor, kedd este 22:05-kor. Bez obáv, prosím! – Jan Kraus a legismertebb cseh műsorvezető talkshow-ja, vasárnap este 21:00-kor. Nikdy nehovor nikdy – rejtett kamera Jožo Pročko-val, hétfő este 20:00-kor. Varí vám to – mindennapos főzőcske Andrej Bičan-nal 9:05-kor (hétfőtől – péntekig) Veľký hráč – szlovák változata Poker Face-nek, műsorvezető Peter Kočiš, kedd este 20:00-kor. Otec v akcii – az a műsor ahol az apukáknak néhány napig gondoskodniuk kell a háztartásról és a gyerekeikről, vasárnap délután 17:45-kor Črepiny okolo sveta za 80 dní – Rasťo Ekkert utazása 80 nap alatt a Föld körül. Hviezdy na ľade – 14 szlovák sztár pár jégtánc versenye (2006). Rozmrazení Hľadá sa supermodelka – fashion-reality show 14 szlovák lány verseng, hogy ki lesz a szupermodell, műsorvezető Michal Hudák, péntek 20:00-kor. Celebrity CAMP – túlélő show, 26 szlovák sztárnak muszáj túlélnie egy lakatlan szigeten a Fülöp-szigeteken, szerda és szombat este 20:00-kor. Hazai sorozatok Panelák - Rák Vikivel a főszerepben. Reality Show VyVolení 1 – A ValóVilág szlovák verziója VyVolení 2 – A VyVoení második szériája. Vetélkedők Páli vám to? – vetélkedő Peter Kočiš-sal, hétfőtől-péntekig 18:00-kor. Riskuj! – nagy sikerű vetélkedő Štefan Bučko-val, hétfőtől-péntekig 17:15-kor Politikai műsorok De Facto – Daniel Krajcer nagy sikerű politikai talk show-ja Politika.sk – vasárnap délelőtti politikai műsor Silvia Kušnírová-val 11:30-kor. Talkshows SOŇA TALKSHOW – Soňa Müllerová talk show-ja. Skutočné pribehy – Igaz történetek a TV JOJ új talk show-ja. Egyebek Autoblik – a TV JOJ autós magazinja. Sexi telá – tv aerobik. T-music – a TV JOJ zenei műsora szombat délelőtt 10:00-kor. Műsorvezetők A TV JOJ műsorvezetői: Barmošová Lucia műsor: Noviny Bičan Andrej műsor: Varí vám to, Nakupuje vám to Bruteničová Monika műsor: Ranné noviny Bučko Štefan műsor: Riskuj! Dianová Dagmar alias Didiana műsor: Mojito Doval Igor műsor: Črepiny Gallová Hana műsor: Črepiny PLUS Guzová Klaudia műsor: Počasie Hajdin Juraj műsor: Počasie Haydu Karin műsor: Mojito Hollý Peter műsor: Šport Hriadelová Lenka műsor: Šport Hudák Michal műsor: Hľadá sa Supermodelka Kmotríková Adriana műsor: Noviny Kočiš Peter műsor: Páli vám to?, Veľký hráč Krajcer Daniel műsor: De Facto Kraus Jan műsor: Bez obáv, prosím! Kroner Ján műsor: Celebrity camp Kušnírová Silvia műsor: Politika.sk Lancoš Marek műsor: Ranné noviny Majerníková Michaelak műsor: Skutočné príbehy, Hviezdy na ľade Müllerová Soňa műsor: Soňa talkshow, Skutočné príbehy Ondruš Braňo műsor: Noviny Polnišová Petra műsor: Celebrity camp Pospíšilová Adriana műsor: Počasie Pročko Jozef műsor: Nikdy nehovor nikdy Ružička Marek műsor: Skutočné príbehy Sabo Michal műsor: T-music Cifra Matej alias Sajfa műsor: Hviezdy na ľade Sarnovský Ľuboš műsor: Noviny Šišková Ivana műsor: Ranné noviny Voštinár Vladimír műsor: Inkognito Wallachová Natália műsor: Ranné noviny Wirthová Lucia műsor: Počasie Žitniaková Katarína műsor: Skutočné príbehy Elérhetőség Televízia JOJ P.O. Box 33 830 07 BRATISLAVA 37 Tel: +421 2 59 888 111 Fax: +421 2 59 888 112 Vaše otázky a pripomienky nám píšte na: E-mail: joj@joj.sk Tipy pre tím Novín TV JOJ nájdu správneho adresáta na: E-mail: noviny@joj.sk, alebo na telefónnom čísle 02/59888444. Kalna (Crna Trava) Kalna (cirill betűkkel Кална) egy falu Szerbiában, a Jablanicai körzetben, Crna Trava községben. Népesség 1948-ban 826 lakosa volt. 1953-ban 817 lakosa volt. 1961-ben 885 lakosa volt. 1971-ben 720 lakosa volt. 1981-ben 441 lakosa volt. 1991-ben 217 lakosa volt 2002-ben 147 lakosa volt, akik mindannyian szerbek. Feröer hegyei Feröer hegyei a szigetcsoport méretéhez képest magasak. Itt találhatók Európa legmagasabb tengerparti sziklafalai, amelyek világviszonylatban is a legmagasabbak közé számítanak. A szigetcsoport legmélyebb pontja a tengerszint, a legmagasabb a 882 m magas Slættaratindur. Földrajz Feröeren a 400 m-nél magasabb területeket számítják a magasabb hegyek közé; ez az ország területének 25%-át teszi ki. A tájat a szeles időjárás alakítja; ritka növényzet, de meglepően vastag talajréteg jellemzi. A kemény időjárás sokszögű alakzatokat hoz létre a vízszintes felületeken, és sávos mintázatot ad a lejtőknek. Élővilág A magasság emelkedésével csökken a növény-, madár- és más állatfajok száma. Az itt megjelenő fajok a Feröertől északra fekvő sarkvidéki régiókra, illetve a tőle délre található magashegységekre (például az Alpokra, illetve Skócia, Norvégia és Svédország hegyeire) jellemzők. A szeles, sarkvidéki környezet miatt a növények csak szélvédett helyen eresztenek gyökeret, ez magyarázza a hegytetők ritkás növényborítottságát. A védettebb hegyoldalakban azonban gyakran dúsabb vegetációt találunk. A hegycsúcsokat általában hanga borítja. A hegyeket csak rövid ideig borítja hó, amelynek nyárra nyoma sem marad. Amint kihajtanak a tavaszi növények, a juhokat kihajtják a hegyi legelőkre. A téli időszakban néhány holló kivételével nem látni madarakat. Nyár derekán, amikor jó az idő, időnként nagy pillangókat is lehet látni, amelyek itt, a hegyi régiókban keresnek társat, majd petéiket már lejjebb, védettebb helyeken rakják le. Bozók Bozók (szlovákul Bzovík) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában. Fekvése Korponától 6 km-re, délkeletre található. Története A bozóki apátságot 1135-ben alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Lampert comes és a cisztercita rendnek adta. 1135-ben "Bozouk", 1245-ben "Bozok", 1331-ben "Bozook", 1439-ben "Kis Bozok" néven szerepel. 1156-ban a bozóki uradalom a legnagyobb volt Hont vármegyében. 1181-ben a cisztercitákat a premontreiek váltották fel és prépostságot alapítottak. A település maga mezővárosi ranggal és vásártartási joggal rendelkezett. Címerében Szent István király volt látható. A középkorban többször feldúlták a főúri pártharcokban, 1433-ban a husziták pusztították el. A 15. század közepén Korpona várának parancsnoka tartott igényt uradalmára. 1530-ban Balassa Zsigmond a szerzeteseket elűzve 1546-ig várrá alakíttatta át. 1541-ben már visszavert egy török ostromot. 1599 és 1646 között többször volt megyegyűlés színhelye. 1658-ban a Fánchy család a birtokosa, majd 1678-ban a jezsuitáké lett. 1678-ban Thököly egyik vezére elfoglalta és felgyújtatta, de Szelepcsényi György 1686-ra helyreállíttatta. A jezsuita rend feloszlatása után az esztergomi szemináriumé. A településen 1715-ben 26 háztartás adózott. 1828-ban 80 háza és 456 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. Vályi András szerint "BOZOK. Mező Város Hont Vármegyében, hasonló nevű Vár alatt, lakosai katolikusok, ’s tótok, fekszik Selmeczbányától két mértföldnyire, szőlő hegyei meglehetős borokat teremnek, szántó földgyei is középszerűek, és a’ síkon könnyen miveltetők, mindenét elárúlhattya Korponán, és Selmeczen, legelője szoross, és fája is kevés, második Osztálybéli. A’ Bozóki Uradalomnak fele része az Oskolabéli Kintstárhoz, fele része pedig az Esztergomi Fő Megyebéli Szent István Semináriumhoz tartozik." Fényes Elek szerint "Bozók, (Bzowik), tót mezőváros, Honth vgyében, Zólyom vármegye szélén, Korponához 3/4 mfd. 484 kath. lak. Van egy régi vára, melly jó karban lévén laknak is benne jelenleg, szép kath. paroch. temploma, serfőzőháza, több liszt- és fűrész-malmai. Hegyes sovány határa szorgalmas mivelést kiván; erdeje; legelője nem sok; borsója hires; országos- és hetivásárokat tart. F. u. a Sz. Istvánról nevezett prépostság, mellyhez egész uradalom tartozik, s mellynek 1/2 a Sz. István semináriuma, 1/2 a pesti kir. egyetem birja. Ut. p. Selmecz." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. A vár még a 20. század elején is lakott volt. Népessége 1910-ben a falunak 501, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 982 lakosából 922 szlovák volt. 2011-ben 1103 lakosából 1052 szlovák. Nevezetességei A falutól délre emelkedő dombon áll Bozók várrá átalakított, bár kissé romos kolostora . A kolostor temploma, a Boldogságos Szűzanya kegyhelye 1285 -ben már állt. 1433 és 1446 között új épületszárnnyal bővítették, 1530 és 1546 között késő gótikus - reneszánsz stílusban építették át és védművekkel, bástyákkal és vizesárokkal látták el. A kolostorépületet a 17. században újjáépítették. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Szent István király római katolikus templom, 1606 -ban épült, ebben az időben készült kő keresztelőmedencéje is. Barokk kőszobor a 18. század közepéről. Híres emberek Itt született 1757 . szeptember 17-én Mocsáry Antal író. FK Volga Nyizsnyij Novgorod Az FK Volga Nyizsnyij Novgorod (oroszul: Футбольный Клуб "Волга" Нижний Новгород, magyar átírásban: Futbolnij klub Volga Nyizsnij Novgorod) egy orosz labdarúgócsapat Nyizsnyij Novgorodban. Történelem A klubot 1963-ban alapították, miután két gorkiji csapat a Torpedo és Raketa egyesült. A szovjet élvonalban szerepeltek, ahol a legjobb eredményük egy 14. hely volt 1964-ben. A klubot 1984-ben feloszlatták és majd csak 1998-ban alakult újra FK Elektronyika Nyizsnyij Novgorod néven. Az orosz harmadosztályban indultak. 2004-ben átnevezték a klubot, ekkor kapta az FK Volga Nyizsnyij Novgorod nevet. 2009-ben a másodosztályban szerepeltek és a 4. helyen végeztek. Az ezt követő 2010-es szezonban a 2. helyet szerezték meg és ennek köszönhetően az első osztályba. Villandraut Villandraut település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 1012 fő (2015). Villandraut Noaillan, Balizac, Préchac, Saint-Léger-de-Balson és Uzeste községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Izland éghajlata Izland éghajlata szubarktikus a Köppen éghajlati osztályozási rendszer alapján pedig: Cfc. A sziget az Golf-áramlat útjában található, amely jóval enyhébbé teszi a sziget éghajlatát, mint amilyen az a hasonló szélességi körön fekvő egyéb területek éghajlata. A szigetország alig valamivel az északi Sarkkörtől délre fekszik. Az Irminger-áramlat szintén enyhébbé teszi az ország éghajlatát. Az időjárás azonban meglehetősen változékony az országban. A sarki fényt telente gyakran meg lehet figyelni a hosszú téli éjszakák idején. Az éjféli nap jelensége nyaranta figyelhető meg, az északi partvidéktől 40 kilométernyire fekvő Grimsey-szigetén. Nyaranta itt két héten keresztül le sem bukik a nap a horizont alá. Évszakok Tél A telek Izlandon földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyítva enyhék. A délies fekvésű alföldjein 0 °C körül alakul az átlaghőmérséklet, míg az Izlandi-Felföld területén - 10 °C az átlag telente. Az ország északi részein a leghidegebb hőmérsékleti értékek -25 és - 30 °C közt alakulnak. A szigetországban mért leghidegebb hőmérséklet -39,7 °C volt. Nyár A szigeten az átlagos júliusi középhőmérséklet + 10 és + 13 °C közt alakul. A legmelegebb nyári napokon a hőmérséklet elérheti a + 20 és + 25 fok közti tartományt is. A legmagasabb hőmérséklet + 30,5 °C volt, melyet a Keleti Régióban mértek 1939-ben. Reykjavíkban az éves napsütéses órák száma 1300 körül alakul, amely megfelel a Skóciában vagy Írországban mérhető napsütés mennyiségének. Szelek és viharok Az uralkodó szélirány a keleti szél, míg a nyugatias széláramlás viszonylag ritkának számít. Általánosságban elmondható, hogy a szélsebesség többnyire a felföldön erősebb, ám topográfiai sajátosságoknak köszönhetően egyes síkvidéki területeken időnként erősebb széllökések is kialakulhatnak. Izland déli részén évente átlagosan öt zivatar vonul át, tehát elmondható, hogy a zivatarok kialakulása meglehetősen ritkának számít az országban. Leggyakrabban nyár elején, vagy végén szoktak zivatarok kialakulni. Ezeket főleg a kontinens felől érkező meleg légáramlatok okozzák, vagy telente mélységi hidegteknők, délnyugaton. villámlást leginkább akkor lehet megfigyelni a szigeten, amikor valamelyik vulkán kitör és a kilökődő vulkáni hamufelhő kapcsolatba lép a levegő elektronjaival. 2007-es Formula–1 magyar nagydíj A magyar nagydíj volt a 2007-es Formula–1 világbajnokság tizenegyedik futama. 2007. augusztus 3-a és 5-e között rendezték meg a magyarországi Hungaroringen, Mogyoródon. Ez volt a 22. Formula–1-es futam Magyarországon. Scott Speed helyére Sebastian Vettel érkezett a Toro Rossóhoz, Winkelhockot pedig Jamamoto Szakon váltotta a Spykernél. Időmérő edzés Az időmérőn Alonso szerezte meg a pole-pozíciót 1:19,674-es idővel Hamilton előtt. Utolsó boxkiállásánál a harmadik szakaszban olyan sokáig tartotta fel a mögötte kerékcserére várakozó Hamiltont, hogy az nem tudott mért kört futni. Néhány órával az időmérő edzés után Alonso öthelyes rajtbüntetést kapott, így a versenyen a hatodik helyről kellett indulnia. Ezen kívül elvették a McLaren magyar nagydíjon szerzett konstruktőri pontjait is. A második helyről Heidfeld, a harmadikról Räikkönen indulhatott. † - Fernando Alonso öthelyes rajtbüntetést kapott, mivel feltartotta a bokszutcában Lewis Hamiltont. ‡ - Giancarlo Fisichella öthelyes rajtbüntetést kapott, mert a Q1-ben feltartotta Sakon Yamamotót. Futam Hamilton egyértelműen dominálta az egész versenyt. Räikkönen második, Nick Heidfeld harmadik, Alonso negyedik, a 2006-os magyar nagydíjon debütáló Kubica az ötödik, Ralf Schumacher a hatodik, Nico Rosberg a hetedik, Kovalainen a nyolcadik lett. Massa pont nélkül, a 13. helyen fejezte be a versenyt. A leggyorsabb kör Räikkönené lett 1:20,047-del. A magyar nagydíj után Alonso hátránya hét pontra nőtt Hamiltonnal szemben. A világbajnokság élmezőnyének állása a futam után A magyar nagydíjon szerzett pontokat elvették a McLarentől. Statisztikák Vezető helyen: Lewis Hamilton: 70 (1-70) Lewis Hamilton 3. győzelme, 4. pole-pozíciója, Kimi Räikkönen 16. leggyorsabb köre. McLaren 154. győzelme. Peterbald A peterbald vagy pétervári szfinx orosz eredetű macskafajta. Nagyon kedves, ragaszkodó cica, idegenekkel is barátságos, és más állatokkal is jól kijön. Csendes, intelligens, kis lakásban is jól érzi magát, nem igényel nagy helyet. Eredet A peterbald (pétervári szfinx) a keleti rövid szőrű és a doni szfinx keresztezésével (World Champion Radma fon Jagerhof x Afinogen Mif) jött létre 1994-ben, Olga Sz. Mironova jóvoltából. A TICA 1997-ben fogadta el. A fajtáról A peterbald és a doni szfinx nagyjából azonos génszerkezettel rendelkezik, ami teljes egészében eltér a kanadai szfinxétől. Egy peterbald létezik 100%-ban csupaszon is (szemöldök és szempillák nélkül), míg egy kanadai szfinx nem lehet 100%-ban csupasz. Az a gén, amely egy kanadai szfinxben a csupaszságot okozza, recesszíven öröklődik, addig ugyanez a gén a doni szfinxben és a peterbaldban dominánsan. Azonban a peterbaldok is léteznek különböző „csupasz változatokban”: vagy teljesen csupasz (más néven „gummy”), vagy max. 1 mm-es „szőrrel”, ami szemmel nem is igazán látható, inkább csak tapintható (más néven „flock”), vagy 1–3 mm-es szőrrel, amit leginkább ahhoz hasonlíthatnánk, mintha egy bársonyt simogatunk (más néven „velúr”), vagy pedig 3 mm-nél hosszabb szőr borítja, ami már tulajdonképpen majdnem a sziámi/orientális cicák szőrhosszúságát éri el (más néven „brush”). Továbbá olyan kölykök is születhetnek, amelyek a fentebb felsorolt szőrzetek valamelyikével jönnek a világra, ám azt kétéves korukig elhullatják, és ezután teljesen csupaszok lesznek (a szőr ezután már nem nő vissza). Ám ennek a folyamatnak a macska kétéves koráig végbe kell mennie, ha nem történik meg, utána már nem is fog. Azt, hogy egy peterbald mennyire lesz csupasz, azt a csupasz gén mellett álló módosító gének határozzák meg. Tenyésztésre legalkalmasabbak a teljesen csupaszok, a flockok és a velúrok. Több orosz tenyésztő egybehangzó véleménye, hogy ahhoz, hogy egy egészségileg stabil peterbaldalom szülessen, a legjobb párosítás, ha az egyik szülő teljesen csupasz, míg a másik flock vagy velúr. Azonban a csupasz-csupasszal párosítás sincs tiltva, de ebben az esetben gyengébb minőségű és egészségi állapotú egyedek várhatók. Egyébként az alomban a teljesen csupaszon született kölyök mindig nagyobb figyelmet és törődést igényel, mint a bundásabb társaik. A peterbaldok tenyésztőinek nagy előnyt jelent, hogy fedeztethetők a típusukon belül más fajtákkal is, pl.: sziámival, orientálissal, balinézzel (félhosszú szőrű sziámi) és javanézzel (félhosszú szőrű orientális), de mivel Oroszországban az utóbbi két fajta nem túl gyakori, így ezekkel ritkán párosítják össze a peterbaldot. Sziámival és orientálissal viszont meglehetősen gyakori, így az alomban vegyesen születhetnek flock, velúr és brush kölykök is. Más fajtával tiltva van a peterbaldok párosítása, még a doni szfinxszel is, ami pár éve még a fajta létrejöttét alapozta meg. A fajtát főleg Szentpéterváron és környékén tenyésztik, de néhányan más országban is foglalkoznak vele, köztük Németországban és az Egyesült Államokban is. Minden szín és kombináció megengedett, még a sziámi rajzolat is. A szemszín általában zöldes arany, kivéve a „point” állatoknál, ahol a szemszín kék. A bőr lágy és könnyen simítható, teljesen meztelen, vagy csak finom pihék borítják. Számtalan ránc a fejen, kevesebb a testen. Hasonló fajták Bambino doni szfinx Dwelf Elf cat kanadai szfinx Kohona/Kohana, Hawaiian hairless ukrán levkoy Gömörmihályfalva Gömörmihályfalva (szlovákul: Gemerské Michalovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. Fekvése Tornaljától 10 km-re, nyugatra fekszik. Élővilága A faluban két gólyafészek található. 2014-ben 2 fiókát számoltak össze az egyik fészekben. Története 1413-ban „Myhalfalwa" néven említik először, de a falu régebben keletkezett. Nemesi község volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyűmöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire." 1828-ban 44 házában 337 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömőrhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek. Ut. posta Torna." Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Mihályfalva, a Kopány patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 188 ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Michela néven. 1427-ben az Eördögh család a földesura, később azután megoszlik a Bodon, Forgon és a Nagy családok közt. A községben levő úrilakot Bodon Ábrahám, a vármegye egykori alispánja építtette és ez most Beélik Iváné. A református templom 1772-ben épült. A községhez tartoznak Loponyi, Ablonczi és Morhó puszták. Az utóbbi már 1427-ben mint a Derencsényiek birtoka szerepel. 1480-on túl már nem találjuk nyomát. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya." A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. Földműves szövetkezetét 1952-ben alapították, a lakosság többsége itt dolgozott. Népessége 1910-ben 167-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 97 lakosából 76 magyar és 21 szlovák. 2011-ben 99 lakosából 78 magyar és 18 szlovák. Híres emberek Itt született 1810 -ben Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró. Itt született 1885 -ben Forgon Mihály genealógus, történész, jogász. Mőcsényi-féle tájfogalom A Mőcsényi-féle tájfogalom Dr. Mőcsényi Mihálynak, a tájépítészet diszciplina egyik hazai megalapozójának és megszilárdítójának 1968-ban írt tanulmányában kifejtett – a földrajztudomány képviselői által azóta is vitatott, a közvélemény számára viszont kevéssé ismert – nézetei a táj fogalmáról. Mőcsényi tanulmányában ezt írja: „És most lássuk a legkényelmetlenebb, de mindenképpen alapvető kérdést: mi a táj?” Mőcsényi tájfogalma „A táj nem más, mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és természet kölcsönhatásainak tárgyiasult – az ember alakította anyagi világban manifesztálódott – története. A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően bioszférából nooszférává alakított, emberiesített természet, emberi környezet.” – írja Mőcsényi 1968-ban. A táj fogalmának eltérő megítélései Mőcsényi fogalommagyarázatában természet és a társadalom megbonthatatlan egységet képez, vagyis társadalom (ember) nélkül nincs táj. A geográfusok felfogása abban különbözik a Mőcsényi-féle felfogástól, hogy az a „természeti tájat” a társadalomtól függetlenül létező természeti objektumnak tartja, és ilyen értelemben (is) elsődleges szerepet tulajdonít neki. Vagyis a földrajztudományi szemlélet szerint az ember előtt is léteztek tájak. A geográfiának a Mőcsényi-féle tájfogalommal kapcsolatos dilemmáit legjobban Kerényi Attila geográfus, egyetemi tanár foglalta össze „Kényelmetlen, de alapvető” című értekezésében. A Mőcsényi-féle tájfogalom azért osztja meg a tájról véleményt formálókat, mert Mőcsényi a definícióval kimondja: természetes táj nem létezik: a táj alapvető tulajdonsága, hogy az ember formálóként jelen van benne. Vannak persze „természetközeli” tájak, ahol ez az emberi hatás nem nyilvánvaló, de egyetlen tájról sem mondhatjuk el: az ember közvetve, vagy közvetlenül nem gyakorolt rá hatást. Az építészettudomány is meglehetősen nehezen fogadja be azt az elképzelést, miszerint a település is egyfajta táj (urbánus, avagy települési táj), ahol történetesen az emberi beavatkozás és az épített elemek vannak túlsúlyban. A hazai urbanisztikai gyakorlatban máig vezető elképzelésnek számít a város (település) és a táj (külterület) fogalmának kettéválasztása, amely a Mőcsényi-féle tájfogalommal összeegyeztethetetlen. További zavaró elem, hogy a táj és a tájkép fogalma a közbeszédben meglehetősen összekeveredik. Ez sokszor adódik abból, hogy az angol „landscape” és a német „landschaft” magyar fordításakor keverten fordítunk tájat, tájképet, vidéket. Wesselényi-Garai Andor építészetkritikus például odáig megy, hogy a tájat egy dinamikusan változó, elsősorban vizuális jelenségként írja le, amelyet szembeállít a régióval, mellyel fogalmilag a helyi kultúra-, és történelem abszolút elválaszthatatlanságát írja le. Ebben az összehasonlításban a táj horizontális, a régió vertikális szerveződés, de a tájat elsősorban tájképi mivoltaként jeleníti meg. Ez az értelmezés szintén szemben áll a Mőcsényi-féle tájfogalom lényegi megállapításaival. A Mőcsényi-féle tájfogalom tautológiának (értelmetlen ismétlésnek) tekinti a „kultúrtáj” kifejezést is, amely az UNESCO és az egyéb örökségvédelemmel foglalkozó szervezetek nevezéktanába – az IFLA minden törekvése ellenére – erőteljesen beépült. Mőcsényi szerint a táj fogalma önmagában hordozza ugyanis annak művelt (kultivált) voltát, és ilyen értelemben minden táj „kultúr-” tájnak tekinthető. A Mőcsényi-féle tájfogalom kialakítására ható legfontosabb új elméletek és felfedezések Mőcsényi a tájfogalmával rámutatott: szigorúan véve nincs olyan területe a Földnek, amibe az ember közvetlenül, vagy közvetetten ne nyúlt volna bele. Ugyanezt a holland Bacema professzor az IFLA 1970-ben megrendezett portugáliai kongresszusán így írta le: „Amennyiben a nagy előadótermet a Földhöz hasonlítjuk, akkor az abban elszórt néhány tucatnyi gombostű lehet csak bioszféra értékű, a többi az ember által közvetlenül vagy közvetve, de egyértelműen befolyásolt nooszféra.” A nooszféra (az ember tevékenysége által befolyásolt földi övezet) koncepciója Vlagyimir Ivanovics Vernadszkij orosz geokémikustól származik és e koncepciónak abban az időben nemzetközi szinteken is újdonságereje volt. Mőcsényi elméletének kialakítására erőteljesen hathatott még James Lovelock brit akadémikus munkássága, akit a Gaia-elmélet (1979) tett világszerte ismertté. Lovelockról azonban kevéssé tudott, hogy az 1960-as évek végén (azaz a Mőcsényi-féle tájfogalom keletkezésének idején) olyan eszközt (elektron elfogó detektor) fejlesztett ki, amely lehetővé tette az ózonlyuk kialakulásáért felelős anyagok (CFC) nagyon kis mennyiségeinek kimutatását a légkörben. De a Mőcsényi-féle tájfogalom keletkezéstörténetéhez hozzá tartozik az is, hogy a DDT (diklór-difenil-triklór-etán) nevű nagy hatású rovarirtószer hatóanyag, amelyet egészen a 60-as évek végéig csodaszerként tartottak nyilván, az 1966-1970 közötti időszakban fokozatosan betiltottak. A betiltás oka: lassanként kiderült, hogy a DDT nem szelektív hatású, s a hasznos rovarokat is válogatás nélkül elpusztítva ökológiai zavarokat, károkat okoz. Amit pedig a legkedvezőbb tulajdonságának véltek – ti. hogy nem illékony és a természetben hosszú ideig nem bomlik le –, rendkívül hátrányosnak bizonyult, hiszen a kipermetezett DDT a talajvízzel a folyókba és a tavakba (sőt a mélytengerekbe) jutva felhalmozódik az algákban, onnan a táplálékláncon át a halakba, majd a madarakba és végül az emberbe kerül át, amelyek szervezetében felhalmozódva tömeges pusztuláshoz, vagy legalábbis szaporodásuk gátlásához vezethet. Mindezek a felfedezések jól illusztrálják: a romlatlan természet illúziójával le kell számolnunk, bolygónkat az antropogén hatások természetből tájakká alakították át, amelyet Mőcsényi igen lényeglátóan és tömören foglal bele tájfogalmába. A Mőcsényi-féle tájfogalom generálta elméleti kérdések Mekkora egység a táj? – Mőcsényi azt mondja: „a tájat nem elsősorban a méretei, hanem a jellege írja le”. Azaz a táj kiterjedését, mérettartományát e tájfogalom viszonylagossá teszi. Átfedésben lehetnek-e egymással a tájak? – A Mőcsényi-féle fogalom levezetéséből az adódik, hogy igen. Míg a geográfiai értelmezés (pl.: kistáj kataszter) jól elkülöníthető, földrajzi egységekként kezeli a tájat, addig a tájépítészeti tervezési gyakorlat jobban közelít a társadalmi értelmezéshez és egy nyitottabb tájértelmezést ad. Földrajzi értelemben például nem létezik „Duna-táj”, „Tisza-táj” vagy „Hegyaljai táj”, míg kognitív tudatunk valamilyen közös jelleg, szempontrendszer alapján (a példákat tekintve a vízrajz és annak társadalmi hatásai, vagy a szőlőtermesztés, borászat és a domborzat összefüggései) ezeket az egységeket mégis tájakként értelmezi. De tájként értelmezzük a környezetünk adott pillanatban pillanatképként kimerevített részletét is, amelyet a nézőpont megváltoztatásával újabb tájként fogunk fel. A geográfiai értelemben vett táj merevebb felfogásával (egymással átfedésben nem lévő tájak) a Mőcsényi-iskola nyitottabb tájfogalma (tájak átfedéseinek lehetősége) erősen szemben áll és máig szakmai vitákat generál. Milyen megvilágításba helyezi a Mőcsényi-féle tájfogalom a marsi vagy holdbéli tájat vagy a belső tájakat? – Holdbéli tájról azóta beszélünk, amióta az ember képessé vált érzékelni (először távcsövön, majd műholdakon és szondákon, majd a Holdra szálláson keresztül) a Holdat. Azaz „megművelni” és „humanizálni” kezdte a Hold természeti területét. Ugyanez levezethető a marsi példára is. Ebben az összefüggésben érdekes tény, hogy pl. Nap tájról, Merkúr tájról, stb. nem beszélünk. A belső táj (angolul: brainscape) egy érdekes bizonyítéka a Mőcsényi-féle tájfogalom helytállóságának. Avagy mi lehetne egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy az antropogén hatás a természeti egységből (emberi test) „művelt” és „emberiesített” egységet varázsol, mint a saját „belső tájaink”? 1924–1925-ös osztrák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1924–1925-ös osztrák labdarúgó-bajnokság az osztrák labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának tizennegyedik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 11 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Hakoah Vienna csapata nyerte. A bajnokság végeredménye A Hakoah Vienna az 1924-25-ös szezon bajnoka. Canredondo Canredondo település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Canredondo Abánades, Sacecorbo, Cifuentes, Torremocha del Campo és Torrecuadradilla községekkel határos. Lakosainak száma 75 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Uvala Az uvalák a karsztos vidékek nagy méretű, többnyire szabálytalan peremű, egymásba érő felszíni formái, amelyek két vagy több töbör egymásba növésével jönnek létre. Az uvala délszláv szó, a magyar földrajzi irodalomban gyakran töbörsor néven szerepel. Az uvalák dolinákból alakulnak ki. A karsztosodási folyamat előrehaladtával az egymással szomszédos töbrök pereme egyre közelebb kerül egymáshoz, végül sor kerül a két dolina összeoldódására. Az uvalák lefolyástalan mélyedések. Sok esetben tölti ki belsejüket tó vagy mocsár, a vízzel nem borított uvalákban talajtakaró képződik, amely a környező karsztos felszíneknél változatosabb növényzetnek ad otthont. Az uvalák leggyakoribb megjelenési formája az ún. ikerdolina, amikor két dolina nő össze. A legnagyobb uvalák több, például egy karsztvölgy alján elhelyezkedő töbör összeolvadásával keletkeznek, ilyenkor akár igen hosszan elnyúló uvala is keletkezhet. Az így létrejött nagy méretű felszíni formát már a karsztos területeket jellemző vakvölgyek közé soroljuk. Az uvalák további növekedésével polje keletkezik. Ohm törvénye Ohm törvénye egy fizikai törvényszerűség, amely egy fogyasztón (pl. elektromos vezetékszakaszon) átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. A törvényszerűséget Georg Simon Ohm német fizikus 1826-ban ismerte fel először. A törvény A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos, vagyis: ahol az állandó az adott vezetékszakaszra jellemző elektromos ellenállás. (A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes: a fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.) Az ellenállás mértékegysége az ohm: Fémes vezeték ellenállása A mérésekből (és egyszerű gondolatmenetből is) következik, hogy egy adott keresztmetszetű, homogén anyagú fémes vezeték hosszúságú szakaszának ellenállása egyenesen arányos a vezeték hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével: ahol a arányossági tényező a vezeték anyagára jellemző ún. fajlagos ellenállás. Ennek mérőszáma az egységnyi keresztmetszetű, egységnyi hosszúságú vezeték ellenállásának számértékével egyenlő. A fajlagos ellenállás SI-egysége az Ez azonban a gyakorlatban túl nagy érték, ezért helyette az 1 méter hosszú, 1 mm² keresztmetszetű vezeték ellenállását veszik alapul: Az adott anyagra jellemző fajlagos ellenállás az alábbi összefüggés szerint függ a hőmérséklettől: ahol : a 20 °C-on mért fajlagos ellenállás, : a 20 °C-on mért hőmérsékleti együttható, 20°C. Régi Szent János-kórház Az egykori Szent János Közkórház a 18. század elején épült Budán, a mai II. kerületi Széna téren, az I. kerület határán. Eredetileg járványkórháznak szánták, majd közkórházzá és szegényházzá alakították. 1818–20 között épületét kibővítették. 1898 után Régi Szent János-kórháznak nevezték, hogy megkülönböztessék a Diós-árok mellett felépített „Új Szent János-kórháztól”. Buda 1944–45-ös ostroma során súlyosan megsérült. 1949-ben lebontották, helyén közpark és busz-végállomás található. Története 18. század Buda városának elöljárósága az 1710-es pestisjárvány után határozatba tette, hogy a fertőző betegek ápolásának céljára egy faszerkezetű karantént (korabeli kifejezéssel „veszteglőházat” (Contumazhaus) építtet. Ezt 1713-ban átalakították szegényházzá, és közkórházzá, melyben 26 beteget ápolhattak. A közkórház és a szegényház fogalma ezekben az időkben még egybemosódott, az ilyen intézmények a szegényebb néposztály fertőző betegeit vették fel. A 18. századi magyar kórházakat a jómódú polgárok adományai tartották fenn. A szakosított gyógyító egységek sokkal később, az orvostudomány fejlődésével jöttek létre. A kórház mellett, különálló épületként egy kápolnát is építettek, alapkövét 1735-ben helyezték el. A kápolnát Kayr Mátyás (Mathias Kayr) tervezte és építette. Nepomuki Szent János nevére szentelték. Elhelyezték benne egy középkorból fennmaradt cilicium-ereklyét, melyet Árpád-házi Szent Margitnak tulajdonítottak. Az oltárképet Mertz János (Johannes Mertz) festette 1801-ben. A templomban Szent Vendel arcképét is kihelyezték. 1777-ben Mária Terézia királynő rendeletére a Nagyszombati Egyetemet visszaköltöztették Budára. A közkórház új, klinikai rendeltetést is kapott. A orvosok elméleti képzése a Várban folyt, a gyakorlati képzés a közkórházban. 19. század 1818–1820 között Boulandt József (Joseph Boulandt) és Eckermann József (Josef Eckermann) tervei szerint kibővítették a kórházat, melyet „Polgári Városi Kórháznak” kezdtek nevezni. A megnagyobbított alapterületű épület ekkor már magába foglalta az addig különálló Szent János-kápolnát is. Az épület Margit körút felé néző frontja barokk stílusban készült. Az épület mellett felállították Nepomuki Szent János új szobrát. Ignaz Schlesinger 1840-es könyvében leírja, hogy az intézményt Szent János Kórháznak nevezik. A 19. század első felében a közkórháznak nem voltak saját állandó orvosai, de Buda város tiszti főorvosa, Phisterer András és Christen Xavér Ferenc, Buda város főorvosa, és más, a pesti orvosegyetemen tanító budai orvosok a kórház betegeit is kezelték. A korabeli szemléletet Hőgyes Endre így jellemezte: „Budán e tekintetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények kórházának betegein végezhették.” Az 1848–49-es magyar szabadságharc idejében az emeleten sebészeti műtőt létesítettek. 1849-ben, miután a magyar honvéd sereg visszafoglalta Budát a császáriaktól, az orvosi feljegyzések szerint sok szifiliszes női beteget vettek fel, akik azonban a kórházban is folytatták „mesterségüket”. 1863-ban a kórház utcai főbejárata nagyívű új kőkeretet kapott, Gangusch István kőfaragó művét. A templom tornyába két harang került, ezeket Zehenter Antal (Anton Zehenter) mester műhelyében öntötték. A toronyórát 1864-ben Henszler János (Johannes Hensler), a templom orgonáját 1893-ban Országh Sándor készítette. Budapest 1873-as egyesítése után a kórház élére önálló igazgatót neveztek ki. Az ágyak számát 100-ról 234-ra növelték, 20 kórteremben 6 állandó orvos kezelte a betegeket. A kórház évente 4-5000 főnyi betegforgalmat bonyolított. A szabadságharc előtti időkben az orvosi feljegyzéseket német nyelven, gót betűs (fraktúr) írással készítették. 1849 után a kórlapokat már magyar nyelven írták. 1887. június 28-án Budapest székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése egy 300 ágyas új kórház építését határozta el, az 1887. évi 534. határozatában. Az építkezés telkét a Diós-árok dűlőjében jelölték ki, a mai XII. kerületben. Darányi Ignác kerületi képviselő javaslatára az új kórházat már pavilonrendszerben építették. 1898. augusztus 3-án ünnepélyesen megnyitották „Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát”, 420 ággyal. A Margit körúti öreg közkórházat ettől kezdve „Régi Szent János kórháznak” nevezték, megkülönböztetésül. 20. század A Margit körúti volt közkórházat 1932-től a „Székesfőváros Dunajobbparti Szeretetotthonává” alakították át. Szegényházként üzemelt a második világháború végéig. 1944–45-ben, a Vár ostroma során súlyosan megsérült, gyakorlatilag rommá lőtték. Használhatatlan romként állt néhány évig, patkányok tenyésztek benne. 1949-ben közegészségügyi és városrendezési szempontok miatt a volt kórházépületet és az óratornyos kápolnát is lebontották. Csak a külső fal egy szakaszának alacsony maradványa maradt meg eredeti formájában. A lebontott épület helyén közterület létesült, melyet többször átépítettek. A 21. század elején a Régi Szent János Kórház helyén, a mai Margit körút és Hattyú utca sarkán közpark és a Széna tér autóbusz-állomás található. A régi kórházra csak a falmaradvány és egy eldugott emléktábla emlékeztet. Kölni karnevál A kölni karnevált minden évben Németországban, Köln városában rendezik meg. A Rajna parti népünnepély első napja a „nők farsangja”: ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezbe öltöznek. Innentől kezdve egészen hamvazószerdáig éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken és a kocsmákban egyaránt. Rangra s korra való tekintet nélkül szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik – legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű, bohókás kalapot. Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is; még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik. Ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepélye, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek. Nagy felhajtás közepette megválasztják a karnevál három fő figuráját, a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és parasztját. A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város. A karnevált minden évben ők nyitják meg a régi piacon, az ún. Altmarkton. Az ünnep csúcspontját a Rózsák hétfője, Rosenmontag jelenti. Több mint egymillió ember kíséri szemmel a parádés felvonulást, ami a Chlodwigplatztól, a belvároson áthaladó útvonalon, egészen a Mohrenstraßéig tart. A felvonuló „karneváli vonatot” (Karnevalszug) különböző beöltözött egyesületek, iskolák, zenekarok, tánccsoportok alkotják. Menetelés közben csokoládét, cukorkát és apróbb ajándékokat szórnak a nézelődők közé, miközben a tömeg skandálja, hogy „Kamelle, Kamelle!” („adományt!”). Ilyenkor a városban egyaránt megnő a német és a külföldi turisták száma, és sokan iszogatnak is. Érdekes látványt nyújt a nyakba akasztható söröspohártartó. Ezen a napon legkésőbb déltől csaknem minden üzlet zárva tart. A jelmezek A kölniek minden évben nagy hangsúlyt fektetnek a jelmezükre. A saját kézzel készített maskarákat előnyben részesítik a boltokban kapható, bárki által megvásárolható jelmezekkel szemben. Minden évben feltűnik a hagyományos bohóc-, kalóz- vagy cowboyjelmez, de a fantázia szabadon szárnyalhat, és mindenki annak öltözik be, aminek éppen kedve tartja. Ettől lesz igazán színes a kavalkád a városban. A karneváli hét napjai Nők farsangja, karneváli péntek, karneváli szombat, karneváli vasárnap, rózsák hétfője, karneváli kedd, hamvazószerda. „Nők farsangja” (Weiberfastnacht) – csütörtök 11 óra 11 perckor a főpolgármester hivatalosan is megnyitja a karnevált. Megválasztják a herceget, a szüzet és a parasztot a régi piacon. Az üzletek zárva tartanak, vagy korábban zárnak, hogy mindenki együtt ünnepelhessen. Ezen a napon az „őrült nők” a hagyomány szerint levágják a férfiak nyakkendőjét, innen ered a „nők farsangja” elnevezés. Karnevál péntek (Karnevalsfreitag) Már több mint tíz éve rendezik meg ezen a napon Köln belvárosában, a régi piacon az egész estés mulatságot, ami színes programokkal és számos fellépővel vár mindenkit. Rózsák hétfője (Rosenmontag) A karnevál csúcspontja. Több mint egymillió ember kíséri szemmel a karneváli felvonulást, ami a Chlodwigplatztól a belvároson áthaladó útvonalon egészen a Mohrenstraßéig tart. A felvonuló „karneváli vonatot” (Karnevalszug) különböző beöltözött egyesületek, iskolák, zenekarok, tánccsoportok alkotják. Menetelés közben csokoládét, cukorkát és apróbb ajándékokat dobálnak a nézelődő tömegbe. Ezen a napon legkésőbb déltől majdnem minden üzlet zárva tart. Hamvazószerda (Aschermittwoch) Ezen a napon a mulatság véget ér. A legtöbb karneváli társaság a hagyományokhoz híven még egyszer találkozik, hogy mielőtt megkezdődik a nagyböjt, a szokásos halból készült menüt elfogyasszák. 2007-es IIHF divízió I-es jégkorong-világbajnokság A 2007-es IIHF divízió I-es jégkorong-világbajnokság A csoportját Kínában, a B csoportját Szlovéniában rendezték április 15. és április 21. között. A vb-n 12 válogatott vett részt, két hatos csoportban. Résztvevők A világbajnokságon az alábbi 12 válogatott vett részt. Elevátor Az elevátor vagy felhordó darabos, szemes, szemcsés vagy por alakú ömlesztett anyagok függőleges, illetve ferde irányú mozgatására használt, folyamatos üzemű szállítóberendezés. A csörlő elvén forgó, többnyire villanymotor hajtotta dobok vagy lánckerekek körkörösen vezetik a vonóelemet, amely lehet gumi-, textil-, láncheveder vagy drótkötél (dob esetében), illetve szemes vagy csuklós vonólánc (lánckerék esetében). Az erre csavarral vagy kengyellel felerősített serlegekbe, illetve szállítókarokra felmenetben, az elevátor lábánál elhelyezkedő adagolócsúszdáról, az ún. surrantóról vagy merítéssel kerül a szállítandó anyag. A felső dobnál vagy lánckeréknél a serlegek és a szállítókarok átfordulnak, s a vonóelem sebességétől függően gravitációs vagy centrifugális erő hatására ürítik az anyagot. Az elevátor másodpercenkénti szállítósebessége 2,5 méter, szállítási magassága elérheti a 60 métert, szállítóteljesítménye a 200 köbmétert óránként. Széles körben alkalmazott ipari és mezőgazdasági szállítóberendezés. Nevezetes hazai példája volt Magyarországon a második világháborúban elpusztult Ferencvárosi Elevátor . Szürke féreggyík A szürke féreggyík (Blanus cinereus) a hüllők (Reptilia) osztályába az ásógyíkalakúak (Amphisbaenia) alrendágába és az ásógyíkfélék (Amphisbaenidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Ibériai-félszigeten, Spanyolország és Portugália területén honos. Megjelenése Testhossza 20-25 centiméteres, testtömege 6 gramm. Féreg alakú törzse, tompavégű, hengeres farka, de még a színe is a földigilisztára hasonlít. Szemét bőrhártya védi. Erős állkapcsa és fogai vannak. Az ásógyíkok csontváza sok szempontból különbözik a gyíkokétól és a kígyóéktól, bár az agy és más belsőszervek mindhárom rend tagjainál nagyon hasonló. Életmódja Lábatlan talajlakó, a felszínre csak esős időben jön fel. Rovarlárvákkal táplálkozik. Szaporodása Tojást rak, de szaporodásáról keveset tudni. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.) Vertebradosibericos.org Guinness: Különleges állatok (Rekordok az állatvilágból) Lamon Lamon település Olaszországban, Veneto régióban, Belluno megyében. Lakosainak száma 2842 fő (2017. január 1.). Lamon Canal San Bovo, Cinte Tesino, Sovramonte, Arsiè, Castello Tesino és Fonzaso községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Janny József Janny József (Székesfehérvár, 1814. március 7. – Székesfehérvár, 1892. október 27.) elemi iskola-igazgató, Janny Gyula apja. Élete Apja iparos és székesegyházi zenész volt. Iskoláit szülővárosában végezte; 1829-től mint magántanító működött szülővárosában. 1837. március 16-án Budán népiskolai oklevelet nyert és április 21-én a székesfehérvári tanács megválasztotta a belvárosi elemi leányiskola főtanítójának, a káptalan pedig a székesegyház karnagyának. 1872. szeptember 24-én az ottani elemi iskolák igazgatójának választották meg; öt évig (1876-tól) a polgári leányiskolának is igazgatója volt. 1856. március 17-én ő felsége a koronás ezüst érdemkereszttel és 1879. június 4-én 50 éves sikeres tanítói működéséért a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. 1881. július 4-én nyugalomba lépett. Tanítótársai megválasztották őt a megyei iskolatanácsba képviselőjüknek; a katolikus néptanítók székesfehérvári egyesülete, a helyi Eötvös-alap és a székesfehérvári járási kör elnökének; a Fejér megyei tanítótestület alelnökének. Pedagógiai értekezései: Iskolaházak és tanszobák, Tanodai bucsúemlék felserdült lányoknak, Őrangyal, A házi és iskolai nevelés párhuzamban állítva; programmértekezései a székesfejérvári fő- és elemi tanodák Évkönyveiben (1857. Izsák feláldozása, 1860. Néhány szó a házi nevelésről.) Szerkesztette az elemi iskolai értesítőket 1861-től 1881-ig. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897. Elfeledettek Az Elfeledettek, második szinkronban Az elveszet bárány (eredeti cím: The Forgotten) a Batman: A rajzfilmsorozat első évadjának huszonharmadik része. Amerikában 1992. október 8-án mutatták be. Cselekmény Batman megtudja, hogy Gotham City egyik rossz hírű negyedében sorra tűnnek el hajléktalanok és lezüllött munkások, de a rendőrség tehetetlen. Ezért Bruce elhatározza, hogy utánajár a dolgoknak. Hajléktalan ruhában próbál információkat szerezni, mikor őt is leütik. Később a várost közelében lévő kopár vidéken ébred, egy munkatáborban. A hájas Biggis főnök dolgoztatja a hajléktalanokat, hiszen a terület bányáiban sok arany van. Közben Alfred megpróbálja megtalálni Batmant, hiszen nem volt beavatva a tervbe. Bruce a fejére mért ütés miatt elvesztette emlékezetét, így nem tudja, ki is ő valójában. Aztán minden jóra fordul, s Batman pár rab segítségével le tudja győzni Biggist és bandáját. Közben Alfred is a helyszínre érkezik. Interkozmosz–6 Interkozmosz–6 (IK-6) (Energija–1 műhold) szovjet mesterséges, geofizikai–felderítő műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának része. . Küldetés Energiya-1 műhold a visszatérésre alkalmas Zenyit/Vosztok űrhajó átalakított egysége. A műhold a Föld környezetét és a légkört kutatta. Az elektromágneses hullámok jelenlétét, hatását vizsgálta a földi légkörben. Vizsgálta a Nap hatását a Föld sarki ionoszférájában, valamint a magnetoszférában. Megfigyelésnek vetették alá a sarki fény kialakulását, intenzitását, hatását a sarki légkörre. Az első műhold, melynek fedélzetén magyar fejlesztésű műszer kapott helyet. A Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Atomenergia Kutatóintézet neutronforrásra alapozott aktivációs analitikai módszerrel működő (kombinált mikro-meteorit-detektor) műszerét a visszatérő műholdon felbocsátott, műanyagfólia szerkezetű csapdákkal – (Tánya) begyűjtő – mikro-meteoriteket vizsgálták. A román űrkutatók egy kozmikus sugárzás-detektort szerelhettek fel műszerükként. Jellemzői 1972. április 7-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy továbbfejlesztett kétfokozatú Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. A műhold több manővert hajtott végre. Pályaelemei első pályájaelem 89.84 perces, 51.82 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 198 kilométer, az apogeuma 335 kilométer, második pályájaelem 89.06 perces, 51.79 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 198 kilométer, az apogeuma 257 kilométer volt harmadik pályájaelem 89 perces, 51.78 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 204 kilométer, az apogeuma 246 kilométer volt negyedik pályájaelem 88.92 perces, 51.76 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 200 kilométer, az apogeuma 242 kilométer volt Energiaellátását akkumulátorok biztosították. Az űrkabin súlya 5 886 kilogramm, műszereinek hasznos tömege 1 070 kilogramm. Aktív szolgálati idejét 1972. április 11-én 4 nap után fejezte be, a Föld légkörébe érve elégett. Petersberg (Pfalz) Petersberg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Luxusjavak Luxusjavaknak hívja a mikroökonómia azokat a javakat, amelyeknek a kereslete a jövedelem változásánál nagyobb arányban nő, szemben a létszükségleti és alsóbbrendű javakkal. A luxusjavak esetében a kereslet jövedelemrugalmas (a jövedelemrugalmasság nagyobb 1-nél – 1% jövedelemnövekedés a luxusjavak iránti kereslet 1%-nál nagyobb mértékű növekedéséhez vezet), ami azt jelenti, hogy ahogy a fogyasztóknak nő a jövedelme, egyre többet és többet vásárolnak az ilyen típusú javakból. Mindez fordítva is igaz: a jövedelem csökkenésével a jövedelemnél nagyobb mértékben csökken a luxusjavak iránti kereslet. Azonban meg kell említenünk, hogy a luxusjavak nem minden jövedelemszinten teljesítik ezeket a feltételeket: bizonyos szinteken normál vagy akár alsóbbrendű jószágként is viselkedhetnek. Például egy magas jövedelemmel rendelkező fogyasztó luxusautókereslete kezdetben a jövedelemnövekményénél nagyobb arányban növekszik, de amikor már milliárdokra tesz szert, autók helyett repülőket kezd el vásárolni. Ebben az esetben egy adott jövedelemszinten a luxusautó alsóbbrendű jószággá válik, hiszen a jövedelem növekedése a kereslet csökkenéséhez vezet. Divald Ferdinánd János Divald Ferdinánd János (Selmecbánya, 1787 – Selmecbánya, 1845) kamarai királyi erdőmester volt Besztercebányán. 1810-ben a selmeci erdészeti akadémia hallgatója volt. 1837-től Besztercebányán dolgozott a királyi kamara erdészeként, Jozef Dekret Matejovie (Decrett József) után. Művei A magyar orvosok és természetvizsgálóknak Beszterczebányán tartott III. nagygyűlésén felolvasott értekezései: A zólyomi kir. erdőszetek rövid vázlatban, Némely zólyomi nevezetességek és Fanemek jegyzéke. Munkálatok. Pest, 1843. 1971-es CONCACAF-bajnokság Az 1971-es CONCACAF-bajnokság az Észak- és Közép-amerikai, valamint a Karib-térség labdarúgó-válogatottjainak kiírt ötödik labdarúgótorna volt, melyet 1971. november 20. és december 5. között rendeztek. Az eseményt Trinidad és Tobagóban rendezték, 6 nemzet válogatottjának részvételével. A bajnokságot Mexikó nyerte. Lebonyolítás A hat csapat egy csoportot alkotott, ahol körmérkőzéseket játszottak. A csoport végeredménye lett egyben a torna végeredménye is. Selejtező 1. forduló Salvador 4–2-es összesítéssel jutott tovább. Holland Guyana 7–3-as összesítéssel jutott tovább. Kuba 1–0-s összesítéssel jutott tovább. Honduras 2–1-es összesítéssel jutott tovább. Curaçao visszalépett, ezért Haiti játék nélkül továbbjutott. 2. forduló Mexikó 6–0-s összesítéssel jutott tovább. Salvador visszalépett, ezért Honduras játék nélkül továbbjutott. Suriname visszalépett, ezért Kuba és Haiti játék nélkül továbbjutott. Costa Rica címvédőként, Trinidad és Tobago házigazdaként automatikus résztvevője volt a tornának. Luxémont-et-Villotte Luxémont-et-Villotte település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 435 fő (2015). Luxémont-et-Villotte Bignicourt-sur-Marne, Écriennes, Frignicourt, Marolles, Matignicourt-Goncourt, Norrois, Reims-la-Brûlée és Vauclerc községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Védjegy A védjegy jogi, azon belül iparjogvédelmi fogalom. Az árujelzők közé tartozik. Lényegében „áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan megjelölés, amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg." A köznyelvben helyette főleg a márka, márkanév, logó szavakat használják. A védjegyoltalom lényege A védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. A legátfogóbb meghatározás A védjegy fogalmának nemzetközi szinten legátfogóbb meghatározását a TRIPS egyezmény adja, amely szerint A védjegyoltalom Magyarországon Magyarországon a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt – többek között – a 2003. évi CII. törvénnyel módosították. Ez utóbbi 2004. május 1. napján lépett hatályba. A magyar védjegytörvény 1.§ (1) szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegy szót a törvény csak olyan megjelölésekkel kapcsolatban használja, amelyeket védjegyként lajstromoztak (kivéve a közismert védjegyet, amely lajstromozás nélkül is védjegyoltalomban részesül). A védjegyoltalom törvényi szabályozása a védjegytörvényen kívül A XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény az olimpiai szellemi tulajdonról szóló X. Fejezetének 11. pontjában, A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések cím alatt kifejezett rendelkezéseket tartalmaz a magyar védjegytörvény bizonyos rendelkezéseitől való eltérésre. A védjegy funkciói A leglényegesebb a megkülönböztető funkció , azaz a jogosult áruinak/szolgáltatásainak mások áruitól/szolgáltatásaitól való megkülönböztetése mások (gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek illetve magánszemélyek) azonos vagy hasonló jellegű áruitól vagy szolgáltatásaitól. versenyeszköz funkció, reklámeszköz funkció, minőségjelző (pl. tanúsító vagy eredetjelző) funkció. A védjegyoltalomban részesíthető megjelölések A magyar védjegytörvény szerint védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: szó , szóösszetétel , beleértve a személyneveket és a jelmondatokat ; betű , szám ; ábra, kép ; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy csomagolás formáját; szín , színösszetétel, fényjel, hologram ; hang , valamint a fent felsorolt egyes megjelölések összetétele. A lajstromozást kizáró okok Feltétlen kizáró okok 2. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. (3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet. 3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll; b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik; c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. (3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi. (4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható. Viszonylagos kizáró okok 4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés; b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. (2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint – az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában – az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján – lajstromozásától függetlenül – korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen – a megjelölés lajstromozásától függően –a korábbi védjegybejelentést is érteni kell. (3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően. (4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. 5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, a) amely másnak személyhez – különösen névhez, képmáshoz – fűződő korábbi jogát sértené; b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is. (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően. (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni. Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés akkor is, ha azt a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. [6. §] A védjegyjog tartalma (a védjegyhasználat) A magyar védjegytörvény a védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek körében kiemeli, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. E kizárólagos jogot csak a védjegyjogosult gyakorolhatja, illetve az, akinek a védegyjogosult használati engedélyt (licencia) adott. A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Különösen tilos! (jogosulatlanoknak) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása szolgáltatás nyújtása, vagy annak felajánlása a megjelölés alatt a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban A védjegyoltalom területi hatálya A védjegyjog területi (territoriális) hatályú, ami főszabályként annyit jelent, hogy csak abban az országban áll oltalom alatt, ahol védjegyként bejelentették és akként lajstromozták. (Angolszász jogrendszerű országok joga hagyományosan az adott országban való használatot tartja fontosnak). Következésképpen egy Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentett és a hivatal által lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarországra terjed ki. E szabály következménye, hogy regionális illetve nemzetközi védjegyoltalmi rendszerek jöttek létre, biztosítva az oltalmat több országra. Nincs olyan egyezmény, amely a Föld valamennyi országában lehetővé tenné a védjegyoltalom egyetlen bejelentéssel való megszerzését. A legfontosabb regionális védjegyoltalom a közösségi védjegy, amely egyetlen bejelentéssel oltalomszerzést tesz lehetővé az Európai Unió teljes területére. A különleges védjegyfajták az együttes védjegyet és a tanúsító védjegyet . Európai uniós védjegy Magyarországnak az Európai Unióhoz történt 2004. május 1-jei hatályú csatlakozása nem jelenti azt, hogy a Magyarországon lajstromozott védjegyek oltalma automatikusan kiterjedne az Európai Unióra is. Az oltalomszerzés érdekében új közösségi védjegybejelentést kell tenni. Az európai uniós védjegy elsősorban azok számára lehet fontos, akik nem csak Magyarországon kínálják áruikat illetve nyújtják szolgáltatásaikat. Európai uniós védjegy védjegybejelentést az EUIPOnál lehet tenni (Alicante, Spanyolország), amelynek alapján az eljárás valamennyi tagországra nézve megindul egyetlen bejelentési kérelem alapján. Nagy előnye, hogy így nem tagállamonként kell külön-külön a megjelölést regisztráltatni. A közösségi védjegybejelentés hátránya, hogy amennyiben akárcsak egyetlen tagállamban kizáró ok merül fel, a megjelölés nem kaphat közösségi oltalmat. Ajánlatos ezért a bejelentés előtt védjegykutatást végezni. Az európai uniós védjegyrendszer módosítása 2015. december 24-én tették közzé a közösségi (most már európai uniós) védjegyrendelet módosított végrehajtási rendeletét (Címe: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről) A végrehajtási rendelet 2016. március 23-án lépett hatályba. (Néhány kivétellel: az 1. pont egyes rendelkezései csak 2017. október 1-jétől lesznek hatályosak.) A preambulum (2) bekezdése két terminológiai változtatást tartalmaz: "A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ennek keretében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép. A „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezés helyébe „Az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala” elnevezés ... lép, hogy megfelelőbben tükrözze a Hivatal által ténylegesen végzett munkát." A megjelölés védjeggyel való védett jellegének feltüntetése Az Egyesült Államokban a védett jelleg feltüntetése kötelező, ezért tüntetik fel a ® szimbólumot (regisztrált védjegy; nagy R betű egy körben). Ha nincs technikai lehetőség a szimbólum megjelenítésére, akkor (R) (nagy R betű zárójelek között) karaktereket is szokták használni. Szintén az Egyesült Államokban szokásos a ™ (=trademark; TM betűk [alternatívaként a TM betűk zárójelek között]) és SM (=service mark) jelek feltüntetése, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy bár a megjelölés nincs lajstromozva, azt a használója védjegynek tekinti. Számos országban – így Magyarországon – ezzel szemben nem kötelező a védjegy védett jellegének feltüntetése. Ezekben az országokban nem egységes a gyakorlat, Magyarországon a ® szimbólumot használják, vagy a „Törv. védve” (értsd: törvény által védve) feliratot. A védjegybitorlás A védjegy más által való jogosulatlan használata védjegybitorlást valósít meg. Vannak polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményei. Védjegy és fajtanév Fajtanév A fajtanév fogalmát a védjegytörvény sajátos értelemben használja. A fajtanév olyan szó vagy szóösszetétel (a továbbiakban együtt: szó), amely nem alkalmas védjegyoltalomra, tehát amelynek védjegyként való oltalmát a védjegytörvény kizárja. A fajtanév azért nem alkalmas védjegyoltalomra, mert olyan szó, amely úgy nevez meg egy árut vagy szolgáltatást (a továbbiakban együtt: árut), hogy egyáltalán nem utal az előállító (forgalomba hozó, a szolgáltatást nyújtó) vállalatra. Nem fajtanév ezzel szemben az a védjegyoltalom alatt álló szó, amely ugyan egyértelműen megnevez egy vagy több árut, azonban egyúttal a védjegyjogosultra (előállítóra stb.) is utal. A fajtanév értelmezésénél mindig figyelemmel kell lenni az árujegyzékre, azaz eltérő áru esetén a fajtanévben foglalt szó alkalmas lehet védjegyoltalomra. Például: Lotto – szerencsejátékra , lottószelvényre fajtanév, de ruházati termékekre védjegyként lajstromozható; Parabola – antennákra fajtanév, de TV-műsor szolgáltatására védjegyként lajstromozható; Poison (magyarul: méreg ) – mérgező vegyi anyagokra nem, de parfümre védjegyként lajstromozható. Védjegy fajtanévvé válása Fajtanévvé válhat a védjegy, ha a védjegyjogosult hagyja, hogy általánosan fajtanévként használják védjegyét, amely ily módon – szaknyelven – elveszíti megkülönböztető képességét. Ez történt például a fridzsider (eredetileg Frigidaire) szóval. A védjegyjogosultak egy része különös figyelmet fordít arra, hogy megakadályozza védjegye megkülönböztető képességének elveszítését. A fajtanévvé válási folyamat ugyanis bizonyos ideig visszafordítható. Például a védjegyjogosult hirdetésekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a megjelölésre védjegyoltalommal rendelkezik. Megtörtént, hogy a „zsilett” szót az 1950-es–1970-es években általában a „borotvapenge” fajtaneveként használták Magyarországon – a Gillette cég termékei ekkor nem voltak elérhetők. Mióta azonban a Gillette védjeggyel ellátott termékek kaphatóak, a termékeket kiterjedten reklámozzák, a GILLETTE védjegy visszanyerte megkülönböztető képességét. A védjegyoltalom megszűnhet, ha az oltalom megszűnését a védjegy megkülönböztető képességének megszűnésére alapítva kérik. Miután a védjegyoltalom megszűnéséről jogerő határozat születik, a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként. Védjegyek és fajtanevek feltüntetése lexikonban A szótárakban, lexikonokban, enciklopédiákban bármilyen nyilvános információ szerepelhet, így védjegyszavak is (a védjegyjogosult engedélye nélkül is). Egy példa: a „Renault” cégről információ adható a Renault védjegy jogosultjának engedélye nélkül. Nem kelthet azonban a megjelent információ olyan benyomást, hogy fajtanévről és nem védjegyszóról van szó. Például: Teflon – fémtárgyak bevonata, van védjegyjogosult (Du Pont de Nemours, Amerikai Egyesült Államok ); Jeep – négykerék hajtású járművek – a DaimlerChrysler védjegye; Aspirin – gyógyszer , a védjegyjogosult Magyarországon Bayer AG ( Németország ); Microsoft Windows – operációs rendszer , a Microsoft Corporationé ; Post-It – ragasztós felületű jelzőcédulák, van védjegyjogosult ( 3M ); Walkman – sétálómagnóra a Sony cégé. Ezt a benyomást a lexikon stb. akkor kelti – a szerkesztő szándékától függetlenül – ha a védjegyet úgy tünteti fel, mintha fajtanév lenne (képzeletbeli példák valódi védjegyekkel): a „Walkman” címszónál a következő szöveg szerepel: „»walkman« a sétálómagnó szokásos neve” vagy „Ma már a világon sok vállalat gyárt walkmant” stb. avagy: „»dzsip«: a négykerék-hajtású járművek gyűjtőneve” vagy „a Land Cruiser a Toyota dzsipje” stb. Ez a védjegyből képzett egyéb szavakra is vonatkozik: például másokat zavarhat a hangos walkmanozás (vókmenezés) közterületen stb. (A lexikon szerkesztőjének akkor is figyelemmel kell lennie arra, hogy védjegyszóval van dolga, ha a védjegyszó fajtanévvé válása történetesen előrehaladott stádiumban van, vagyis általában már fajtanévként emlegetik.) A fajtanévvé válási folyamatot tehát a lexikon stb. nem támogathatja, a téves fogyasztói tudatot nem erősítheti, ez ellen a védjegyjogosult tiltakozhat és követelheti, hogy a lexikon stb. következő kiadásában helyesen jelenjenek meg a kifogásolt tények. A védjegytörvényben foglalt rendelkezés nem nyilvánítja az ilyen esetet védjegybitorlásnak, viszont e rendelkezés megsértéséért a védjegyjogosult polgári bírósághoz fordulhat és követelheti a helyreigazítást. Szürke lármásmadár A szürke lármásmadár (Corythaixoides personatus) a madarak osztályának turákóalakúak (Musophagiformes) rendjébe, ezen belül a turákófélék (Musophagidae) családjába tartozó faj. Korábbi rendszertanok, a család más tagjaival együtt a kakukkalakúakkal rokonították. Előfordulása Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Kenya, Malawi, Ruanda, Tanzánia, Uganda és Zambia területén honos. Kedveli a nyílt területeket, gyakran fordul elő folyó menti fákon. Globális elterjedési területe 750 000 km². Alfajai Corythaixoides personatus leopoldi (Shelley, 1881) Corythaixoides personatus personatus (Ruppell, 1842) Megjelenése A szürke lármásmadár nagy méretű, nyughatatlan, zajos madár. A hím 20 cm hosszúságú. Jellegzetes fekete arca alapján jól felismerhető. Mindkét ivarú egyed szürke. A nőstény csőre zöld színű. Farktolla és bóbitája jellegzetesen hosszú. Lába, lábfeje és a hím csőre fekete. Életmódja Főként bogyókkal táplálkozik. Szaporodása Fészkét főként akácfákra építi. A tojó 2-3 zöldes-fehér ovális tojást tojik. Természetvédelmi helyzete A faj populációjának egyedszámát még nem mérték fel, de elegendően nagy és stabil ahhoz, hogy a faj ne legyen veszélyeztetett helyzetben. Divatcsarnok A Párisi Nagy Áruház (korábbi nevén: Divatcsarnok) elődje, a Terézvárosi Kaszinó, Petschacher Gusztáv tervei szerint épült, 1882-ben. Első átalakítását 1909-ben kezdték el, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki benne. A áttervezésre Sziklai Zsigmond kapott megbízást. Az épület a budapesti Andrássy út déli oldalán található, a 39. szám alatt. A Paulay Ede utca 54. felől is van bejárata. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusban épült, a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel. Története Az Andrássy út kiépítése során a rendezést irányító Közmunkatanácstól a mai telket 1884-ben vásárolta meg a Fővárosi Casinoépület Részvénytársaság. A Petschacher Gusztáv tervezte háromszintes neo-reneszánsz épületben az Andrássy út felé néző földszinti részt oszlopokkal tartott boltíves terem alkotta, ide Petanovits József híres sörcsarnoka és étterme került. Az első emeletet a biliárd terem foglalta el, két végén oszlopos emelvénnyel a nézők számára. A Paulay Ede utcai épületszárnyba pedig a bálterem került. A második emeleten játék- és olvasószobák voltak, a harmadik emeletet pedig két luxuslakás foglalta el. Első átalakítására 1909-ben került sor, amikor az új tulajdonos, Goldberger Sámuel itt keltette újra életre a Rákóczi úton 1903-ban tűzvészben elpusztult áruházát, amely szintén a Párisi Nagy Áruház nevet viselte. Az új épület 1911. március 3-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Ez volt az ország első modern áruháza, mely a főváros legszebb sugárútjának egyik legszebb épülete lett. Az átriumos elrendezésű, egylégterű épület különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar és az üvegfalú, tükrös felvonók voltak. A tetőn egy kilátósétány is épült. A háborúban az épület szerencsére nem sérült meg, de az államosítást követően nem eredeti rendeltetésére, hanem könyvraktárnak használták. 1958-ban – immár Divatcsarnok néven – nyitották meg újra, 1967-ben műemléki védelmet kapott. 1999-ig a Centrum Áruházak üzlethálózat tagjaként üzemelt, majd bezárták, és 2001-től a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében állt. 2005-ben az ORCO Property Group vásárolta meg az államtól és újította fel. Az épület első bérlője, az Alexandra könyvesház 2009. november 10-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Azóta több neves informatikai vállalkozási is itt székel, az épület tetején pedig vendéglátóipari egység létesült. Mivel az ORCO 2009-ben csődvédelmet kért, az épületet az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt. vásárolta meg. 2016-ban az épület a Divatcsarnok Projekt Zrt. tulajdonába került. Az épület földszinti és első emeleti területén az Andrássy Élményközpont, további emeleti helyiségeiben irodák, tetőteraszán a népszerű 360Bár üzemel. Az épület 1. emeletén található a Lotz-terem. Rothbach Rothbach település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 475 fő (2015). Rothbach Bischholtz, Ingwiller, Lichtenberg és Offwiller községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mentőhelikopter (televíziós sorozat) A Mentőhelikopter (eredeti cím: Die Rettungsflieger) egy német televíziós sorozat. Története A sorozat, a katonai mentőhelikopteres egység kalandjairól szól. A kezdetben lévő 4 főszereplő folyamatosan kicserélődik a sorozat folyamán. A legtöbb részben Oliver Hörner szerepel. Ő a 10.részben Érkezett Frank Stieren azaz Max helyére aki súlyos balesetet szenvedett. Pilóták: Alex majd Jens. Érdekesség hogy Jens korábban már feltűnt a sorozatban, akkor Alex helyett ugrott be. Technikusok: Max majd Wollcke. Maxról a balesete után nem hallani többet. Orvosok: Maren, távozása után Ilona aki balesete után már nem tér vissza és helyét Sabine veszi át. Szanitécek: Thomas az elejétől szerepel ű, de volt egy időszak amikor máshol dolgozott, helyette Torsten volt a csapat tagja. Thomas visszatértével Torsten elhagyta a csapatot. Thomas végleges távozása után Paul vette át a helyét aki egy szerencsétlen eset közben meghalt. Helyére Johnny érkezett. Érdekesség hogy Torsten még később két részre visszatért a sorozatba. Ho-kuan-ce A Ho-kuan-ce (Heguanzi) (szó szerint: Fácántoll-kalpagos mester) ókori kínai, ismeretlen szerzőjű filozófiai jellegű mű, amely feltehetően a Hadakozó fejedelemségek idején íródott. Szerzősége, keletkezési kora A mű címe legkorábban a Han-dinasztia hivatalos történeti művének bibliográfiájában, a Ji-ven-cse (Yiwenzhi)ben bukkan fel, ahol egy Csu (Chu)-fejedelemségbeli ember (Csu-ren (Churen) ��) műveként hivatkoznak rá, aki „mélyen a hegyek között élt és fácánból (fácántollból?) készült kalpagot viselt”. A feltételezett szerzőt ezen jellegzetességéről nevezték el, akiről – az ókori kínai filozófiai művek esetében nem szokatlan módon – maga a mű is kapta a címét. A filológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a mű csakugyan több, az egykori Csu (Chu)-fejedelemségben létezett tisztségnevet tartalmaz. A Fácántoll kalpagos mesterről tudni lehet továbbá, hogy Csao (Zhao)-fejedelemség híres hadvezérének, Pang Nuannak (�� / ��) a tanítómestere volt, aki az i. e. 3. században élt. A Tang-dinasztia idején élt költő, irodalmár, Liu Cung-jüan (Liu Zongyuan) úgy vélte, hogy a Ho-kuan-ce (Heguanzi) csupán egy kései kompiláció. Rá hivatkozva a történelem során sokan hamisítványnak tartották. Való igaz, hogy a műnek máig nem került elő egyetlen, az ókorban íródott változata, még töredékes formában sem, de a modern szövegtani vizsgálatok alapján nem lehet kizárni, hogy valamilyen változata már a Han-kor elején, az i. e. 2–1. században is létezhetett. Tartalma, szerkezete A Ho-kuan-ce (Heguanzi) a Han shu (Han shu) bibliográfiája szerint taoista mű, más helyen viszont hadtudományos műként hivatkozik rá. A ma ismert szöveg csakugyan több filozófiai iskola gondolatiságából merít. A taoizmushoz kapcsolódóan megjelennek benne a Huang-Lao taoizmus tételei, a jin-jang (yin-yang) és az öt elem gondolata, ugyanakkor legista szellemben megfogalmazott részek is találhatók, és több hadászati, stratégia kérdést is boncolgat. Épp ezért az eklektikus vagy vegyes jellegű filozófiai (csa-csia (zajia) ��) művek közé szokás sorolni. A Ho-kuan-ce (Heguanzi) legkorábbi változata csak a Szung (Song)-dinasztia idejéből származik, és egy 3 tekercsbe (csüan (juan)) osztott, 19 fejezetből álló mű. A későbbi korokból ismert egy 16 fejezetes változata is. Fordítása A műnek még részleteiben sem létezik magyar nyelvű fordítása. A könyvet teljes terjedelmében Carine Defoort fordította le angolra, amely 1997-ben jelent meg. Marnix Wells 2013-ban egy újabb angol nyelvű fordítást jelentetett meg. Nü-su írás A nü-su (nüshu) (szó szerint: „női írás”) egy szótagírásjeleket és a kínai írásjegyek sajátos módon leegyszerűsített, módosított formáiból kialakított jeleit használó írásrendszer, amelyet kizárólag nők használnak a kínai Hunan tartománybeli Csiangjung (Jiangyong) �� megyében. A nyelv A nü-su (nüshu) írást kizárólag egy Hunan tartománybeli déli nyelvjárás, az úgy nevezett hsziangnan (xiangnan)i dialektus (hsziangnan tu-hua (xiangnan tuha) ����) lejegyzésére használják, amelyet Csiangjung (Jiangyong) megyében a Hsziang (Xiang)- � és a Jungming (Yongming) �� -folyó vidékén élők beszélnek. Ennek a nyelvjárásnak a pontos hova tartozása máig nem tisztázott. Jelentős különbségeket mutat ugyanis a Hunan tartományban létező többi nyelvjárástól. A mindennapi gyakorlatban természetesen itt is a köznyelv írásos formáját használják. Hunan tartományban a han kínai lakosság mellett nagy számú jao (yao) � nemzetiség is és, de a nü-su (nüshu) írást kizárólag a helyi kínai nyelvre használják. Története A történelem során hosszú évszázadokon keresztül az írás-olvasás elsajátításának lehetősége szinte kizárólag a férfiak privilégiuma volt. Ennek oka a társadalmat mélyen átható konfuciánus erkölcstanokban gyökerezik. A leginkább a hivatalnoki és tudóskarrierhez szükséges ismereteket csak a férfiak kiváltságos kisebbsége szerezhette meg, és kevés – általában az arisztokrata családok leányainak – kivételével az írástudatlan asszonyok feladata kizárólag a családra, a ház körüli teendőkre összpontosult. Ezen csak a császárkort követően (1911-ig), a 20. században bevezetett oktatási reformok változtattak. Pontosan nem állapítható meg, hogy a nü-su (nüshu) mikor alakult ki, de egyes körülmények alapján arra lehet következtetni, hogy erre mindenképpen i. sz. 900 után került sor, amikor a kínai írásjegyek azon szabványosítását végrehajtották, amely előzményei lehetnek a nü-su (nüshu)ban használt karaktereknek. A nü-su (nüshu) írás nem hivatalos használatára már a Szung (Song)- és a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia idejéről meggyőző források vannak, de fénykorát valamikor a mandzsu Csing (Qing)-dinasztia (1644-1911) második felében érhette el. A 20. század közepén megtorpant a nü-su (nüshu) írás gyakorlata, mert a mindenkori kínai kormány a köznyelvet és ennek írott változatát szorgalmazta és tette általánosan kötelezővé. A nü-su (nüshu) feltehetően utolsó autentikus használója, Jang Huan-ji (Yang Huanyi) ���, aki még kislány korában sajátította el a titkos nő írást 2004. szeptember 20-án, 98-évesen hunyt el. Élete utolsó éveiben hasznos ismeretekkel szolgált az írás kutatói számára. Jellemzői A nü-su (nüshu) ellentétben a tisztán logografikus jellegű kínai írással, fonetikus alapú szótagírás, amely emellett kínai mintára használ logografikus írásjegyeket is. Mintegy 6-700 különböző jelet használ a szótagok jelölésére, igaz, ennek a fele is elég lenne a nyelvjárásban létező szótagok jelölésére. Az írás legelismertebb szakértőjének számító Csou Suo-ji (Zhou Shuoyi) ��� (1926-2006) – aki az első férfi volt, aki elsajátította a nü-su (nüshu) írást – szótárában (Nü-su ce-tien (Nüshu zidian) ������) mintegy 17-18 ezer jelét és variánsát gyűjtötte össze a nü-su (nüshu)nak. A nü-su (nüshu) hagyományosan, akárcsak régen a kínai, fentről lefele, jobbról balra haladó sorokba rendeződik, és nem használ központozást. Jeleit a szabályos kínai írás úgynevezett kaj-su (kaishu) írásformájából alakították ki. Nü-su (Nüshu) írásos művek Feltehetően magának a nü-su (nüshu) írásnak a kialakulása is összefügghet azzal, hogy a térségben régi, jelentős hagyománya van az egymásnak „fogadalmat tevő nővérek” szokásának, ami azt jelentette, hogy a falusi lányok örök barátságot és hűséget esküdtek egymásnak. A nők testvéri közösségét majd csak a házasság szakította meg. Az esküvőjüket követő harmadik napon a fiatalasszonyok titokban kézhez kapták az úgy nevezett „Harmadik napi írásokat” (szan-csao-su (sanchaoshu) ���, amelyben az újdonsült asszonynak korábbi társai és édesanyja nü-su (nüshu)val lejegyzett kézírásos levelekben fejezik ki, hogy mennyire fájlalják, hogy elvesztették őt, és egyben házassági jókívánságaikat is megfogalmazzák. Ezt a szöveget a vőlegény, az ifjú férj nem tudta elolvasni. A könyvformátumú ajándék elején a kívánságok voltak, a többi lapon viszont már az asszonyként élő nő jegyezhette fel saját tapasztalatait, érzéseit. A nü-su (nüshu) modern kori felfedezése A nü-su (nüshu) létezésére a tudományos közvélemény csak az 1980-as években figyelt fel. Több verziója is ismeretes annak, hogy az évszázadokig titokban tartott nyelv végül hogyan és mikor „lepleződött le”. Lin Lee Lee, a Minnesotai Egyetem kutatója a nyolcvanas években számolt be arról, hogy egy Csiangjung (Jiangyong) megyei nő, amikor meglátogatta pekingi rokonait, számukra érthetetlen nyelven beszélt és írt, s ennek eredményeként látott napvilágot a nü-su (nüshu) írás létezése. A már említett Csou Suo-ji (Zhou Shuoyi) szerint a nyelv modern felfedezése máshogyan történt. Szerinte a nyelvet akkor fedezték fel, amikor egyik, hat nemzedékkel korábban élt felmenője írt egy verset „Neveld a lányokat!” címmel, amelyet nemzedékről nemzedékre adták tovább a helybéliek, és közben nü-su (nüshu) írással is lejegyezték. Egyik nagynénje viszont az 1920-as években elhozta ezt a változatot Csou (Zhou) édesapjának, aki annak megfejtését a fiára bízta. Csou (Zhou) később, a Csiangjung (Jiangyong) megyei hivatal kulturális osztályának munkatársaként az ötvenes években felfedezett egy helyi asszonycsoportot, akik még használták a nü-su (nüshu)t. Minthogy Csou (Zhou) anyanyelve a helyi dialektus volt, valamelyest megértette a nü-su (nüshu)t, és felismerte annak jelentőségét. Csou (Zhou) felfedezéséről beszámolt a fővárosi hatóságoknak, de a kulturális forradalom idején a kommunisták „jobboldali elhajlónak” minősítették, az általa összegyűjtött dokumentumokat, forrásokat pedig a fanatikus vörös gárdisták megsemmisítették. 1979-ben kezdhette újra munkáját a helyi múzeum alkalmazásában. A nü-su (nüshu)t írni és olvasni ekkoriban tanulta meg. 1982-ben könyvet is írt a régió kultúrájáról, és ebben egy teljes fejezetet szentelt a nü-su (nüshu)nak. A nü-su (nüshu) ma A nü-su (nüshu) írás tanulmányozása ma már nem csupán Kínára korlátozódik. A kínai szakemberekkel együttműködve egyre több nyugati kutató is bekapcsolódott a kínai egyetemeken, kutatóintézetekben az 1980-as évektől zajló projektekbe. A helyi hatóságok igyekeznek kihasználni a nü-su (nüshu) írás iránti érdeklődésből fakadó lehetőségeket. A 2000-es évek elején 80 ezer amerikai dollárért építettek fel egy kisebb múzeumot és iskolát Pumej (Pumei)ben, ahol a helybéli lányoknak tanítják az írást. A turistáknak árult helyi ajándéktárgyakat is előszeretettel dekorálják nü-su (nüshu) írással hímzett, kalligrafált szövegekkel. Saligny (Yonne) Saligny település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 665 fő (2015). Saligny Voisines, Fontaine-la-Gaillarde, Malay-le-Grand, Malay-le-Petit, Saint-Clément, Sens, Soucy és Villiers-Louis községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Schwarzenberg/Erzgeb. Schwarzenberg/Erzgeb. település Németországban, a Nyugati-Érchegységben, azon belül Szászország tartományban. A 12. században a kereskedelmi útvonal védelmére szolgáló erődítményként épült kis hegyvidéki város. Az NDK végéig a város Kelet-Európa legfontosabb mosógépgyártó helyszínévé fejlődött. Fekvése Zwickautól délkeletre fekvő település. Története Az itteni erődítmény és a település 1150 körül keletkezett, nevüket először egy 1262-ből származó oklevél említette. A várat egy sziklafokon építették a Csehországból Zwickau és Meissen felé vezető kereskedelmi út védelmére. Első urai közül az egyik Barbarossa Frigyes volt, kinek unokája II. Frigyes császár a várat átadta Ottokár cseh királynak. Első átépítésére 1433-ban került sor. Schwarzenberg 1533-ban a szász választófejedelmek birtokába került, és ez időtől kezdve a sziklafok fontos hivatalokkal rendelkező személyiségek székhelye volt. Az építmény mai alapformáját 1558-ban nyerte el, Wolf von Schönberg ekkor vadászkastéllyá építtette át. 1709-ben nagy túzvész pusztított a vátrosban, amely a várat sem kímélte. Újjáépítése során eltünt a felvonóhídja és 3 méter vastag falakból álló öregtornyára ekkor hagyma alakú toronysisakot helyeztek. Schwarzenberg vidékén a korábbi évszázadokban vasércbányászat folyt, később a település főként hivatalnokváros volt, majd a 20. század folyamán jelentőssé vált uránbányászata, és több más iparág is új lendületet kapott. Nevezetességek Schwarzenberg vára Erzgebbirgisches Eisen Múzeum - Az érchegységben folyó bányászat történetét és az ércbányászatot és a vasérc feldolgozását mutatja be. Városháza Szent György templom - festett angyalokkal díszített famennyezete, fából készült oltára és hozzá tartozó domborművekkel és szobrokkal gazdagon faragott szószéke van, melyek a barokk művészet értékes alkotásai. Népesség A település népességének változása: U4 (Berlin) A berlini 4-es metró (eredeti német nevén U-Bahnlinie 4, vagy Linie U4) a berlini metróhálózat második legrövidebb tagja, hossza 2,9 km. A vonal színe: aranysárga. Története Az 1903-ban még független Schöneberg városban a tömegközlekedés javítása érdekében földalatti vonal létesítését tűzték ki célul. A Berliner Hochbahngesellschaft-tal folytatott tárgyalások azonban sikertelenek voltak. A tárgyalások azért nem vezettek eredményre, hiszen a rövid vonalszakasz veszteséggel kecsegtetett. Ennek következtében Schöneberg város megterveztette az első önkormányzati U-Bahn-t Németországban. A pályát kéregvasútként tervezték meg a Berlini Magas- és Földalatti Vasút (Berliner Hoch- und Untergrundbahn) Nollendorfplatz állomásától a Schöneberg déli részén futó Hauptstraßéig. A Weißensee-ig történő északi meghosszabbítás akkoriban elképzelhetőnek tűnt. Ezek után tervezték meg az állomásokat: a Nollendorfplatz-ot (önálló föld alatti állomás a Motzstraßén a meglévő U-Bahn állomás előtt), a Viktoria-Luise-Platz-ot, a Bayerischer Platz-ot, az akkor Stadtpark-nak (ma: Rathaus Schöneberg - Schöneberg, Városháza) nevetett, és az akkor Hauptstraßé-nak nevezett (ma: Innsbrucker Platz) állomásokat. A Hauptsraße (Innsbrucker Platz)-tól délre került elhelyezésre a kocsiszín. Schöneberg város a vonalat 1908 decemberében kezdte el építtetni . Az építkezés nem sokáig tartott; 1910. december 1-jén állt a vonal üzembe. Bár Schöneberg város építtette, később átadta tulajdonjogát a Berliner Hochbahngesellschaft-nak. Üzem Átlagos menetideje csúcsidőben 5 perc, napközben 10 perc, kora reggel és késő este pedig 15-20 perc. Éjszakai üzem nincs a vonalon. Sadournin Sadournin település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 177 fő (2015). Sadournin Duffort, Fontrailles, Guizerix, Puntous, Puydarrieux és Trie-sur-Baïse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nükteusz Nükteusz (ógörögül: Νυκτεύς) a görög mitológiában a Kadmosz által megölt sárkány elvetett fogaiból kikelt egyik vitéz (Szpartoszok) Khthonisz (jelentése: „földből való”) fia (másik változat szerint: Hürieusz és Klonia fia). Annak idején, Lükosz nevű bátyjával együtt megölték Phlegüaszt, Arész fiát, el kellett menekülniük Euboiából (ez valószínűleg a boiótiai Euboia városa), és apjuk szülőhazájának, Thébainak polgárai lettek. Nükteusz leánya, Antiopé titokban egyesült Zeusz főistennel, és apja haragjától félve Sziküónba menekült. Nükteusz kétségbeesésében öngyilkos lett, ám halála előtt meghagyta Lükosznak, büntesse meg Antiopét, melynek későbbi következményeként Antiopé fiai - Nükteusz unokái - megölték magát Lükoszt. U511 Szimferopol Az U511 Szimferopol (ukrán betűkkel: Сімферополь) az Ukrán Haditengerészet 861M tervszámú iskolahajója volt 2012-ig. Eredetileg SZSZV–46 jelzéssel és Jupiter (orosz betűkkel: Юпитер) néven a Szovjet Haditengerészetnél az Arhipelag osztály (NATO-kódja: Moma-Mod) tagjaként mint közepes felderítő hajó állították szolgálatba. A Szovjetunió felbomlása után az orosz Fekete-tengeri Flottához tartozott, majd 1996-ban került ukrán fennhatóság alá. Honi kikötője Szevasztopolban volt. A hajót Lengyelországban, a gdański Északi Hajógyárban építették hidrológiai mérőhajóként, majd a Szovjetunióban alakították át katonai feladatokra. Története A 861 tervszámú hidrológiai mérőhajókat szovjet megrendelésre Lengyelországban a gdański Északi Hajógyár építette a Szovjet Haditengerészet számára. Ezek közül 1968–1973 között kilenc darabot a Szovjetunióban 861M jelzéssel rádióelektronikai felderítőhajóvá alakítottak át. Feladatuk az ellenséges hajók és flotta-csoportok kommunikációjának nyomon követése volt. Az U511 Szimferopolt Gdańskban 861/30 gyári szám alatt építették és 1973. január 31-én bocsátották vízre. 1973 júniusában helyezte üzembe a Szovjet Haditengerészet SZSZV–416 hadrendi jelzéssel, Jupiter néven. A hajót a szovjet Fekete-tengeri Flotta 112-es felderítő hajódandárjánál állították szolgálatba. Honi kikötője kezdetben Szevasztopolban, később a Donuzlav-tavon, Mirnijben volt. A hajó fontos feladatokat hajtott végre a hidegháború időszakában. Fő bevetési területe a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán Ibériai-félsziget körüli térsége volt, ahol feladata az Egyesült Államok és a NATO haditengerészeti egységeinek, főként az Egyesült Államok Haditengerészete 6. Flottájának, elsősorban a repülőgép-hordozók, a tengeralattjárók mozgásának megfigyelése és kommunikációjuk lehallgatása volt. 1974–1976 között Libanon és Izrael térségében hajtott végre bevetéseket és az arab–izraeli konfliktusokról gyűjtött információt, majd 1976-ban modernizálták. Még abban az évben Gibraltár térségében az akkor újonnan megjelent Nimitz repülőgép-hordozóról gyűjtött adatokat. 1987-ben az Amerikai Egyesült Államok Líbia ellen indított katonai akcióját figyelte meg a Szidra-öböl térségében. Emellett a hajó részt vett több amerikai és NATO tengeri hadgyakorlat megfigyelésében, több esetben tengeri rakétalövészetek térségében gyűjtött információt. A hajót Oroszország 1996. január 10-én átadta Ukrajnának, ahol az Ukrán Haditengerészet U511 hadrendi jelzéssel, Szimferopol néven parancsnoki hajóként állította rendszerbe. Az ukrán haditengerészeti lobogót 1996. március 1-jén vonták föl a hajóra. Honi kikötője a Donuzlav tavon Novoozerne lett. A hajó 1999-ben átkerült Szevasztopolba, az Ukrán Haditengerészet 1. Hajódandárjához. 2002-ben nagyjavításra vezényelték Balaklavába. A nagyjavítást a balaklavai Metaliszt hajójavító üzem végezte el. 2006-ban visszavezényelték aktív szolgálatba, és az Ukrán Haditengerészet szevasztopoli Nahimov Haditengerészeti Akadémiájának állományába került iskolahajónak. Az ukrán kormány 2012. november 7-i határozata alpján 2013 januárjában kivonták az Ukrán Haditengerészet állományából és leselejtezték. 2014. március 10-én átvontatták Inkermanba szétbontásra. Szilágyi György (humorista) Szilágyi György (Budapest, 1928. december 15. – Budapest, 2010. október 21.) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató. 1969-ben a Rádió Kabarészínház egyik alapítója volt. Romhányi József mellett a modern magyar kabaré másik szövegvirtuóza. Életút Már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, majd a Fővárosi Varieté igazgatója, később a Kamara Varieté művészeti titkára volt. Több mint két évtizedig a Magyar Rádiónál dolgozott az Irodalmi Főosztály szerkesztőjeként, 1962-től 1975-ig mint a kabarérovat vezetője és a szórakoztató osztályvezető helyettese. Semsey Jenő társszerzőjeként két zenés színművet is jegyez. A Békebeli háború bemutatója 1966-ban, az Áll a bál premierje a következő évben volt. Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának. Számos hangjáték, színmű, kabarétréfa, vers szerzője. Több színháznak állandó szerzője volt. Több önálló kötete jelent meg kabaré- és cirkusztörténetről. Tanított az Állami Artistaképző Intézetben. Írásait külföldön is publikálták. Két alkalommal „civil” munkahelyen dolgozott: 1977 és 1980 között az Állami Rádió és Televízió Bizottság, 1989 és 1989 között az Izraeli Nagykövetség titkára volt. 1980 óta dolgozott szabadfoglalkozású íróként. Egyik legsikeresebb alkotásának címe: Hanyas vagy?, amelyben saját évjárata, a „huszonnyolcas” születésűek átélt élményeit mutatja be. Először Kálmán György adta elő a rádióban. Az írás tévés adaptációja nemzetközi fesztiválon első díjat kapott. A kabaré írásától, szerkesztésétől önként vonult vissza. Ezt követően elsősorban visszaemlékezéseit vetette papírra. Város- és ipartörténeti értekezései rendszeresen megjelentek az Új Magyarország című lapban. Gyermekei: Szilágyi Ákos költő, esztéta, Szilágyi Ádám, Szilágyi András televíziós szerkesztő és Szilágyi Stefánia fotográfus. Megjelent kötetei Londonban hej... ; inː Műsorfüzet. Három vidám jelenet ; szerk. SZOT Kultúrnevelési Osztálya; Művelt Nép, Bp., 1953 Az első szó jogán (1959) Nem viccelek (1974) Szekeres József–Szilágyi Györgyː Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből ; Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, Bp., 1979 Komédia nagyban és kicsinyben (1985) Nem lehet letenni (Hungarus Kiadó, 1994) A nyilas jegyében (Bereményi Könyvkiadó, 1998) Kinn vagyok a viccből ; Kairosz, Bp., 2006 Dzsingisz Kohn córeszban. Volt egyszer egy vurstli... ; Gabbiano Print, Bp., 2007 Mindenre emlékszemǃ (Gabbiano Print, 2008) Hibaaprólék – liba nélkül (Gabbiano Print, 2011) Elismerései Karinthy-gyűrű (1977) Fipresi-díj (1984) Az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíja (1984) Tisztesség Sajtódíj (1994) Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995) Hang és kép Hányas vagy? Animációs film; r.: Vajda Béla A Fábri Show-ban Ballada a Fehér Ökörről Hófehérke és a hét elgyötört törpe 1926-os magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) Az 1926-os magyar férfi vízilabda-bajnokság a huszadik magyar vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban hat csapat indult el, a csapatok egy kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont II. osztály 1. MUE 12, 2. BSzKRt SE 10, 3. Óbudai TE 8, 4. BEAC 6, 5. Bankszövetség 4, 6. Postás SE 2, 7. BAK 0 pont. Vidék 1. MOVE Eger SE, 2. Szegedi UE, 3. Bajai SE, 4. Orosházi TK Dosu Văsești Dosu Văsești falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Alsóvidra községhez tartozik. Fekvése Alsóvidra közelében fekvő település. Története Dosu Văsești egyike az Erdélyi-középhegységben fekvő, Alsóvidrához tartozó hegyoldalakon húzódó apró, mócok lakta falvainak,[forrás?] mely korábban Alsóvidra része volt. 1956 körül vált külön településsé 88 lakossal. 1966-ban 46, 1977-ben 40, 1992-ben 15, a 2002-es népszámláláskor pedig 11 román lakosa volt. Actel SmartFusion A SmartFusion egy mikrovezérlő-család az Actel cégtől, jellemzője az integrált FPGA. Az eszközt egy ARM Cortex-M3 beágyazott hard-processzormag vezérli, amelyhez akár 512 KiB flash és 64 KiB RAM memória és analóg prifériák járulhatnak, pl. többcsatornás ADC és DAC áramkörök, és emellett ott van az alapvető FPGA szerkezet. Fejlesztőhardver Az Actel két fejlesztőkártyát árul, amelyek SmartFusion csipet tartalmaznak. Az egyik az ún. SmartFusion Evaluation Kit (kb. kiértékelő készlet), amely egy olcsó kártya, rajta egy SmartFusion A2F200 csippel és az ára 99 dollár A másik a SmartFusion Development Kit (fejlesztőkészlet) elnevezésű, amely e teljes kiépítésű kártya, SmartFusion A2F500 csippel; ez valamivel drágább, ára 999 dollár. Dokumentáció Az ARM csipekhez elérhető dokumentáció mennyisége ijesztően nagy, különösen a kezdők számára. Az elmúlt évtizedekben a mikrovezérlők dokumentációja könnyedén elfért egyetlen dokumentumban, de a csipek fejlődésével az információs anyag mennyisége is megnőtt. Az összes ARM csiphez készített teljes dokumentációt különösen nehéz átfogni, mert az az IC gyártójának (Actel) és a CPU mag forgalmazójának (ARM Holdings) anyagait is tartalmazza. A tipikus dokumentumelérési útvonal a következő: a gyártó weboldala, a gyártó bemutató és marketinganyagai, a gyártó adatlapja a konkrét fizikai csiphez, a gyártó részletes referenciakézikönyve, amely leírja a szokásos perifériákat és a fizikai csip különböző jellemzőit, az ARM mag általános felhasználói kézikönyve, az ARM mag technikai referencia-kézikönyve, ARM architektúra referencia-kézikönyv az utasításkészlet(ek) leírásával. A SmartFusion documentációs fa (felülről lefelé) teljesen megfelel a fenti leírásnak, tehát a dokumentációval való ismerkedés a SmartFusion weboldallal és a SmartFusion marketing diákkal kezdődhet, és így tovább. Az Actel további dokumentációt is biztosít: a próbakártyák kézikönyvei, alkalmazási jegyzetek, gyors kezdő útmutatók (getting started guides), a szoftverkönyvtárak leírásai, hibajegyzékek és egyéb anyagok. A További információk rész tartalmaz a hivatalos STM32 és ARM dokumentumokra mutató hivatkozásokat. Trgetari Trgetari (olaszul: Traghettari) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Rašához tartozik. Fekvése Az Isztria keleti részén, Labin központjától 14 km-re, községközpontjától 10 km-re délnyugatra a Raša-öböl északkeleti partja felett fekszik. Története A településnek 1880-ban 256, 1910-ben 276 lakosa volt. Az I. világháború után Olaszországhoz került. A II. világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 50 lakosa volt. İlkay Gündoğan İlkay Gündoğan (Gelsenkirchen, Németország, 1990. október 24. –) török származású profi német labdarúgó, jelenleg a Manchester City középpályása és a Német válogatott tagja. Többszörös korosztályos válogatott. Klub karrier A VfL Bochum együttesétől 18 évesen igazolt át az 1. FC Nürnberg-hez. 2009. szeptember 19-én az FC Bayern München ellen osztotta ki az első gólpasszát, majd 2010. február 20-án a Bayern ellen szerezte meg első gólját is. 2011. május 5-én bejelentette, hogy négy évre a Borussia Dortmund együtteséhez igazol. Egészen a 17-ik fordulóig kellett várnia, mígnem a SC Freiburg ellen megszerezte első gólját a Dortmund színeiben. 2012. március 20-án a SpVgg Greuther Fürth ellen győztes gólt szerzett, amivel a Német labdarúgókupa döntőjébe kerültek. A 2012-13-as szeronban alapembere volt az UEFA-bajnokok ligája döntőjébe jutó Dortmundnak, ott azonban 2-1-es vereséget szenvedtek a Bayern Münchentől. 2013 július 27-én a német labdarúgó-szuperkupa döntőjében sikerült visszavágni, a Dortmund 4-2-re legyőzte a Münchent, és Gündogan szerezte a mérkőzés egyik gólját. Augusztusban hátműtéten esett át, majdnem egy teljes évet kihagyott. 2015. április 28-án gólt szerzett a Bayern ellen 2-1-re megnyert kupadöntőben. 2015 július 1.én meghosszabbította a szerződését 2017-ig. 2016 június 2-án a Manchester City szerződtette. Válogatott Többszörös ifjúsági német válogatott. 2011. augusztus 4-én a felnőtteknél Joachim Löw jelölte a Brazil labdarúgó-válogatott elleni barátságos mérkőzésre, majd 10-én pályára is lépett. Ez volt a felnőttek közt az első szereplése. A Belga labdarúgó-válogatott ellen is jelölték a keretbe, de pályára nem lépett. A Svájci labdarúgó-válogatott ellen a második félidőben viszont pályára lépett. 2012. májusában a német szövetségi kapitány, Joachim Löw a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra utazó 23 fős keretébe nevezte. A német válogatott az elődöntőig jutott, de Gündogan nem lépett pélyára a tornán. A 2014-es brazíliai világbajnokságról hátsérülése miatt maradt le. A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságról szintén sérülés miatt maradt le. Sikerei Borussia Dortmund Bundesliga : 2011–12 Német kupa : 2011–12 Bajnokok-ligája döntős: 2013 Német szuperkupa : 2013 Manchester City FC Angol ligakupa : 2017–18 FR–F2 Az FR–F2 (franciául Fusil à Répétition modèle F2, magyarul Forgózáras Puska, F2 minta) egy szabványos mesterlövészpuska, melyet a francia hadsereg használ. Pontcélok leküzdésére tervezték 800 méteres távolságon belül. Tervezet Az FR–F2 az FR–F1 továbbfejlesztett változata. A MAS (Manufacture d'armes de Saint-Étienne) gyártotta. A MAS jelenleg a GIAT Industries-hez tartozik, jelenlegi neve: NEXTER. A puskacső polimer borítással hőszigetelt. 7,62×51 mm NATO lőszert használnak hozzá és távcsővel van felszerelve, amely a francia hadsereg szabvány távcsövei közül az APX L806, a SCROME J8 (hadsereg), a Nightforce NXS (légierő) vagy a Schmidt & Bender 6×42 mil-dot (haditengerészet). Az FR–F2 ugyanazt a zártervezetet használja, mint a régebbi MAS–36 gyalogsági puska. Lásd még SZVD PGM Hécate II Forrás Jones, Richard D. Jane's Infantry Weapons 2009/2010. Jane's Information Group; 35 edition (January 27, 2009). ISBN 978-0710628695. Az 1968. évi téli olimpia magyarországi résztvevőinek listája Az 1968. évi téli olimpiai játékokon a magyar csapat tagjaként 8 férfi és 2 női sportoló vett részt. Az olimpia műsorán szereplő tíz sportág ill. szakág közül négyben indult magyar versenyző. A magyarországi résztvevők száma az egyes sportágakban ill. szakágakban a következő (zárójelben a magyar indulókkal rendezett versenyszámok száma, kiemelve az egyes oszlopokban előforduló legmagasabb érték, vagy értékek): ABC-rendi bontás A következő táblázat ABC-rendben sorolja fel azokat a magyarországi sportolókat, akik az olimpián részt vettek. Lásd még: sportágankénti ill. szakágankénti bontás. Sportágankénti ill. szakágankénti bontás A következő táblázat sportáganként sorolja fel azokat a magyarországi sportolókat, akik az olimpián részt vettek. Lásd még: ABC-rendi bontás. Ta Ting Ta Ting (Da Ding) (más néven: Taj Ting (Tai Ding) ��) Kína első történeti dinasztiájának, a Sang (Shang)-háznak a 2. uralkodója. Élete, uralkodása Ta Ting (Da Ding) személyével kapcsolatban ellentmondásosak a források. A Sang (Shang)-házbeli Tang király legidősebb fia volt, de nem biztos, hogy ő követte apját a trónon. A történetíró feljegyzései szerint fiatalon halt meg még azelőtt, hogy apja örökébe léphetett volna, és ekkor kapta a Taj Ding (Tai Ding) halotti nevet. Tang király halála után ezért az öccse, Vaj Ping (Wai Bing) (��) lett a Sang (Shang)-ház második királya. A Sang (Shang) uralkodókkal kapcsolatos másik fontos forrásban, a Bambusz-évkönyvekben nem szerepel a neve. Az egykori Sang (Shang) főváros területéről előkerült jóslócsont-feliratok tanúsága szerint azonban ő volt az uralkodóház második uralkodója, akit fiai, Taj Csia (Dai Jia), majd pedig Pu Ting (Bu Ting) követtek a trónon. FS ALn 773 sorozat Az FS Aln 773 sorozat egy olasz (1A)(A1) tengelyelrendezésű dízelmotorvonat-sorozat. 1956 és 1959 között, majd 1962-ben gyártotta az OM. Összesen 70 db készült belőle két szériában az FS részére. Roton A roton egy elemi részecske, vagy kvázirészecske a szuperfolyékony Hélium-4-ben. Kvázirészecske A kvázirészecske nem valódi részecske, hanem egy adott anyaghoz kapcsolódó állapot illetve tulajdonság leírását segíti elő. Mint ilyen a térben elfoglalt helye, előfordulási területe sem tetszőleges. Felfedezése Lev Landau Nobel-díjas fizikus a szuperfolyékony hélium vizsgálatakor sejti meg a létezését, és írja le a hélium mikroszkopikus örvényszerű gerjesztéseinek, a rotonoknak a tulajdonságait. A Svéd Tudományos Akadémia fizikai Nobel-díjat odaítélő bizottsága 1962-ben Lev Landau-t a szilárd és folyékony anyagra, különösképpen a folyékony héliumra vonatkozó úttörő elméleteiért Nobel díjjal jutalmazta. A kísérlet A folyékony hélium viselkedése 2,2 kelvin fok hőmérséklet alá hűtésekor hirtelen megváltozik, szuperfolyóssá válik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag súrlódás nélkül áramlik át egyik része a kapillárison. A hélium másik fele erősen felmelegszik, mintha a folyadék hideg része távozott volna az edényből. Landau ötlete, amely ma már a kvantumfolyadékok elméletének alapja, azt mondja ki, hogy az ilyen tulajdonságú szuperfolyékony héliumban kétféle hanghullám terjedhet. Landau pontosan megjósolta mindkét hullám tulajdonságait és közben a szuperfolyékony hélium mikroszkopikus örvényszerű gerjesztéseinek, a "roton"-oknak a tulajdonságait is. Ezeket csak Landau halála után sikerült kimutatni, amikor is egy kísérlet során a héliumon neutronnyalábot engedtek át és neutronsugár elhajlásából világosan kiderült: a rotonok valóban léteznek. Tomislav Nikolić Tomislav Nikolić (cirill betűkkel Томислав Николић, magyar átírással Tomiszlav Nikolity, Kragujevac, 1952. február 15. –) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke. Életrajz Az általános és szakközépiskoláját Kragujevacban végezte. Iskoláit befejezve 1978-1990 között egy építőipari cégnél vezetői beosztásban dolgozott. Több beruházás irányítását látta el, Jugoszlávia egész területén. 1990–1992 között a helyi közüzemi vállalt műszaki igazgatója volt. Politikai karrier Szerbia politikai irányítása többpártrendszeren alapul. Tomislav Nikolić a Népi Radikális Párt (NRS) tagjaként politizált. Az NRS 1991. február 22-én személyében megválasztotta első alelnökét. A Népi Radikális Párt egyesült a Vojislav Seselj vezette, Szerb Nemzeti Megújulásból kivált politikusokkal. Az újonnan létrejött Szerb Radikális Pártnak alelnöke lett. 1992–2012 között parlamenti képviselő. 1992-ben a szerb parlament elnökhelyettese lett. 1998-ban a SRS koalícióra lépett a Szlobodan Milosevics-féle Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), és együtt alkották az új szerb kormányt. Nikolics a szerb kormány alelnöke lett. Volt időszak, amikor politikai ellenfelei nyomására kizárták a pártból. Miután az SRS elnöke, Vojislav Seselj 2003-ban önként a hágai nemzetközi bíróság elé vonult, átvette az párt irányítását, bár formálisan Seselj maradt a vezető. A 2008-as szerbiai elnökválasztáson az első fordulóban győzött, a másodikban azonban alulmaradt Boris Tadić-csal szemben. A 2008-as szerbiai parlamenti választások után felismerte, hogy a politikai középre húzódva nagyobb esély kínálkozik a sikerre. Kilépett az SRS-ből, és népszerűségét felhasználva új jobbközép pártot hozott létre, a Szerb Haladó Pártot. 2008. október 21-én az SNS elnökévé választották. Az ellenzékben töltött négy év alatt a párt jelentősen megerősödött, az ország legnépszerűbb pártjává vált. 2012. május 20-án megválasztották Szerbia elnökének. Május 24-én lemondott párttisztségéről, és május 31-én megkezdte államfői tevékenységét. Állami pozíciók szerb miniszterelnök-helyettes (1998. március – 2000. október) a jugoszláv szövetségi kormány alelnöke (1999. december – 2000. november) a szerb parlament ( szkupstina ) elnöke (2007. május 8. – 2007. május 13.) Szerbia Köztársaság megválasztott (2012. május 20.) és hivatali tevékenységét megkezdett elnöke (2012. május 31.) Családja Nős, két fiúgyermek édesapja. Szent Ilona-i font A Szent Ilona-i font (angolul: Saint Helena pound) Szent Ilona brit tengerentúli terület (és szigetcsoport) hivatalos pénzneme. Valamennyi érmén és bankjegyen II. Erzsébet királynő portréja látható fő motívumként. A Szent Ilona-i font egyenértékű a brit font sterlinggel, annak helyi változatának tekinthető. A kibocsájtó a helyi kormányzóság (Government of St. Helena). Blandas Blandas település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 145 fő (2015). Blandas Arrigas, Alzon, Arre, Campestre-et-Luc, Montdardier, Rogues, Vissec és Saint-Maurice-Navacelles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kis Aton-templom A kis Aton-templom (Hut-Aton, �wt �tn – „A Napkorong palotája”) egy templom, melyet Ehnaton fáraó építtetett Aton tiszteletére, akinek kultuszát igyekezett kizárólagossá tenni. A templom az Ehnaton által építtetett új fővárosban, Ahet-Atonban állt, közvetlenül a királyi palota mellett. A templom egyike volt azoknak az építményeknek, melyek emelésére Ehnaton ígéretet tett határkősztéléin; ma ez a legjobb állapotban fennmaradt amarnai templom. Koordináták: é. sz. 27° 38′ 44″, k. h. 30° 53′ 45″27.645555555556, 30.895833333333 A város fő templomához, a nagy Aton-templomhoz hasonlóan a kisebbik templom is szakított az egyiptomi templomépítészet hagyományaival: teteje nyitott, hogy besüssön rajta a nap. Területe kb. 127×200 méter, téglafal veszi körül, melyet a homlokzati oldal kivételével minden oldalon támpillérek erősítenek meg. A bejárat a város főútjára, az ún. királyi útra nyílik. A templomnak három egymást követő udvara volt, mindháromba 15 méter magas, fehérre festett pülónok közt, valamint kétoldalt két kisebb bejáraton át lehetett bejutni. A téglából épült bejárati pülónon két-két zászlótartó rúd volt. Az első udvarban 8,8 méter széles emelkedő vezetett a téglából épült oltárig, melyet 108 kisebb oltár (áldozóasztal) vett körül. Maga az udvar ott terült el, ahol a templom építése előtt egy magas oltár állt. Ezt az udvart követte a második pülón, amin túl újabb udvar terült el, ennek végében a pap háza állt, melynek saját udvara volt oltárral és egy folyosóról nyíló három szobája. A harmadik pülón magába a szentélybe vezetett, a körülötte elterülő udvarba, melynek déli végében három melléképület állt, csak a mellékajtókon lehetett kijutni. A szentély mészkőből és homokkőből épült, négyszögletes alaprajzú volt, két udvarból állt, mindegyikben egy oltár és áldozóasztalok sora. A második udvarból kis kápolnák nyílnak. Tutu sírjának képeiből úgy tűnik, a szentély mögött fák nőttek. Mivel a templom közvetlenül a királyi palota mellett fekszik, és feltehetőleg közvetlen összeköttetésben állt a palotával, egy időben feltételezték is, hogy a királyi család magánkápolnájának szánták, de ezt nem támasztja alá bizonyíték; valószínűbb, hogy a fáraó halotti templomának épült – egy vonalban fekszik ugyanis a sírjával. A templom bejárati pülónja a zászlórúdtartókkal együtt részben fennmaradt. Az 1890-es években Sir William Flinders Petrie kezdte el feltárni. A jelenleg a területen ásató Barry Kemp néhány megmaradt oszlopot rendbehozatott és felállíttatott újonnan emelt talapzatokon; kőtömbökkel a templom eredeti alaprajzát is kirakták. Zadravec Zadravec falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Bedekovčinához tartozik. Fekvése Zágrábtól 34 km-re északra, községközpontjától 8 km-re északnyugatra a horvát Zagorje területén fekszik.. Története 1857-ben 126, 1910-ben 303 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A településnek 2001-ben 150 lakosa volt. Dálnoky Nagy Sámuel Dálnoky Nagy Sámuel (Ónod, 1775. július 23. – Miskolc, 1827. szeptember 7.) főgimnáziumi tanár, költő. Élete 1775. július 23-án született Ónodon. Nagyapja Dálnoki Nagy Sámuel református lelkész. (1690 körül született, és 1736-ból fennmaradt egy kézírásos, versben és prózában írt imakönyve.) Atyja is református lelkész volt, 1769-től 1780-ig Ónodon szolgált. Itt kötött házasságot 1774. január 11-én a Tiszakesziből származó Tasi Végh Judittal. Következő évben született Sámuel fiuk. József nevű testvére 1778. március 3-án született. Apja 1779. december 20-án elhunyt. Dálnoky Nagy Sámuel iskoláit Sárospatakon végezte. Majd alig húszévesen a miskolci református főgimnaziumba került, ahol poéták tanításával foglalkozott. 1801-ben megnősült és elvette Szőts Zsuzsannát. A házasságból négy gyermek született: 1802-ben Susanna, 1805-ben Sámuel, 1813-ban Eszter és 1816-ban Therézia. Dálnoky Nagy Sámuel a miskolci gimnázium professzora, a miskolci református lyceum poétika osztályának tanítója, majd subrectora lett. Később még latint és németet is tanított. "Mint végzett theológus 1795-ben a Kovács Károly elmenetelével megüresedett sub rectori állásra hívatott ... az inferior és superior syntáxisták osztályainak tanítására . . .” , majd 1809-től poétikát tanított. Munkája hamar elismerést váltott ki. Kitüntetés volt tanítványának lenni. 1796-ban Szűts Sámuel kéziratos naplójában olvassuk: "Aratáskor . . . promoveáltattam a grammatisták közé és lettem tanítványa Dálnoky Sámuel urnák . . ." Nevelői munkáját lelkiismeretesen végezte. Egyre több feladatot kap, és azokat igyekszik tökéletesen teljesíteni. Az 1799-ben kelt egyik jegyzőkönyv szerint " . . . Subrector Dálnoky Sámuel Ur azon tekintetből, hogy hivatalának terhe nevelkedett . . . fizetésen felül egy hordó részére adandó borral néminemüképen jutalmaztasson meg." A Helytartótanács 1819-ben elrendelte az iskoláknak az "informácionális tabellák" készítését. Új tantervet készítettek, alapul véve a sárospataki iskolarendszerét. „A humaniórák és a reáliák egyformán kapnak helyt benne az igényeknek és a korszerűségnek megfelelően.” Az ismeretanyag bővült. A tanároknak is lépést kellett tartani és tovább kellett képezni magukat. A Consistorium jegyzőkönyvéből ismert nyilatkozat arról tanúskodik, hogy Dálnoky Sámuel nem restellt a továbbképzésben részt venni, sőt igen komolyan végezte azt. Mivel újabb tudományok jöttek elő, "azokra újabb készülésre leszsz szükség, a benne helyeztetett bizodalom iránt viseltető tiszteletből" - mondja. Tudományosságát és képességét mutatja az az 1821-ben készült jellemzés, amelyet a miskolci helvét confessiot valló gimnázium professzorairól és praeceptorairól készítettek évenként. E szerint Dálnoky "Ónodi szül. - 46 éves - Nemes - Házas - Absolvált: Filos-Theol-Historia - görög - héber nyelv. Docet: Poesis — 26 éve professzor”. Egy 1825. július 2-án kelt jelentés szerint Ferenczy Józseffel együtt „tanítványaikat ... a megszabott rendre szoktatni el nem mulatták, sőt közülök Ferenczy József és Dálnoky Sámuel urak . . . buzdítások sikeres voltának példás jelét adták . . .” A vidéken híres volt mint halotti énekíró és nagyobb temetések alkalmával őt kérték fel ének készítésére. 1827 elején egészsége megromlott. Annyira legyengült, hogy segédtanító segítségével tanított, majd az új tanévet már nem kezdte meg. A halotti anyakönyv 1827. szeptember 7-én rögzíti a szomorú eseményt bekövetkezett haláláról: "Helybeli iskolánk Professzora tiszteletes Dálnoky Nagy Sámuel Ur meghalt 53 éves korában, vízibetegségben. Temette Bányai György Orátióval és Énekkarral." Irodalmi tevékenysége Kora irodalmi tevékenységre a hanyatlás volt jellemző. Dálnoky mindenképpen ki akarta emelni Miskolcot ebből a tehetetlen korszakból és a halotti énekírás elismert szerzője lett. Nemcsak tanította, hanem gyakorolta a poézist. 1806-ban a Magyar Kurírban jelent meg versezete: Felséges korona hercegünknek Ferdinándnak felséges szüleihez lett visszatérésének s Miskolcon nyugvóhely tartásának alkalmatosságával íratott homagiale versezet címmel. 1811-ben orátiot ír „Az erköltsi szép Asszonyrul . . . Néhai Tekintetes Sóvári Soós Ferentz Ur élete Szerelmes párjának utolsó tiszteletére címmel. Néhány soros idézet belőle: „Az ártatlan szívű Asszonynál drágább kincs, Bár a kerek földet összve.járod nincs, nincs.” . . . Egy másik idézet: „Ha valamely hiba született testeddel. Pótold ki erkölcsi cselekedeteddel . . .” 1812-ben kezdi meg működését Szigethy Mihály nyomdája, mely első volt a város történetében. Ekkor vált lehetségessé az irodalmi élet. Ennek a korszaknak az érdeme az előkészítés. Irodalmi gyümölcseit a századvég szüretelte. Ennek az előkészítésnek volt részese Dálnoky Nagy Sámuel a maga tevékeny akarásával, mindenféle népréteget ebbe bevonni szándékozó terveivel. Dálnoky Sámuelnek két művét nyomtatták ki a Szigethy-nyomdában: Molnár Sámuel a gróf Aspremont család ügyei directora és több t.n. megyék táblabírája felett mondott orátiója (1814) Az elszenderedett nyugvó tetemeket keseregve kísérő Melpomene, avagy halotti énekek több más alkalmatosságokra készítettekkel (1823) Ez utóbbi mű közel 150 versezetet tartalmazó kötet. Különleges halálesetekre alkalmazott versekkel, melyeknek dallamul a genfi zsoltárok szolgálnak. Utóbbi kötet érdekessége, hogy a kötet végén a nyomtatást "előmozdító hazafiak" névsora található. Köztük a gimnázium osztályai, a csizmadia-céh, a szabó-céh, a vargacéh. A kötet elején kapunk hírt arról, hogy miképpen jelent meg a mű, ti. "Praenumerátio által" - vagyis előre fizettek a megrendelők. Ugyanitt ígéri a szerző - hasonló megjelenési módszerrel - a humoros versezetet. Az előszóban erről így ír: „ . . . a jövő esztendőben ennek hátat fordított testvére, a víg Poesis is, ugyancsak Praenumeratio útján fog előtted megjelenni . . .” A Víg Poesis megjelenéséről nincs tudomása az irodalomtörténetnek. Előfordulhat, hogy kézirata valamely miskolci család iratai közt hever. Tudjuk, hogy a Melpomene kibocsátása sem ment nehézségek nélkül. Sőt még alaptalan vádaskodások is érték a professzort. Bizonyára a könyvkiadás korabeli nehézségei és a vele járó, felmerülő alaptalan kételyek is hozzájárultak korai halálához. Nem jött össze a szükséges pénz, mert egy 1826-i jegyzőkönyv szerint: „Dálnoky Sámuel ur, az általa kibocsátott Halotti Énekeskönyv kinyomtatására a külső pénzből kölcsönzött 100 Frt-t.” Dálnoky professzor munkája és költészete túllépte a helyi korlátokat. Nemcsak Miskolcon volt ismert. Tompa Mihály is idézi mondását. Pákh Albcrthez írt levelében ezt olvashatjuk: "Vasárnapi Újság? Nem hallottam még hírét. Jókay főmunkatárs vagy pláne szerkesztő? Hát a Délibáb hová lesz? Minden esetre közétek állok, a hajdani 10-ek akármelyikétől szégyen volna a hűtlenség. Legalább én együgyű falusi ember így képzelem; meglehet: Pesten más pennával írnak, mint Dálnoky professzor hajdan éneklé." Dálnoky Nagy Sámuel becsületességben, emberiességben, tudományosságban, pedagógiai képességben és költészetben sokat adott Miskolcnak és a korabeli nemzedéknek is. Ha a halál el nem ragadja olyan korán, még más művekkel is gazdagította volna irodalmunkat. Szülőháza Ónodon ma a Vár utca 2. szám, református lelkészlak. Munkái Molnár Sámuel a gróf Aspermont család ügyei directora és több t. n. megyék táblabirája felett mondott oratiója. Miskolcz, 1814. (Igaz Sámuel halotti beszédével együtt.) "Egy rövid, és egyűgyű halotti beszéd, mellyet néhai tekintetes nemzetes és vitézlett Mólnár Sámuel úrnak, ... szomorú temetsége' alkalmatosságával elmondott, ... 1814-dik esztendőben Szent-Mihály-havának 18-dik napján. Miskólczon : nyomtatódott N. Szigethy Mihály' betűjivel, [1814]." Az elszenderedett nyugvó tetemeket keseregve kísérő Melpómene, a'vagy Halotti énekek több más alkalmatosságokra készíttettekkel. Miskólcz : Szigethy Ny., 1823. A M. Kurirban (1806. I. 49. sz.) jelent meg a következő versezete: Felséges korona herczegünknek Ferdinandnak felséges szüleihez lett visszatérésének s Miskolczon nyugovóhely tartásának alkalmatosságával iratott homagiale versezet 1806. ápr. 14. (Miskolcz.) Több humoros verset irt, melyek kéziratban maradtak. Pindères Pindères település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 217 fő (2015). Pindères Beauziac, Sauméjan, Lartigue, Saint-Michel-de-Castelnau, Allons, Casteljaloux, Pompogne és Saint-Martin-Curton községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Schweich Schweich település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 7146 fő (2012. december 31.). Népesség A település népességének változása: Edo Trivković Edo Trivković (Split, 1964. július 11. –) horvát nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása testnevelő tanár. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1994-ben lett hazája legmagasabb labdarúgó osztályának játékvezetője. Hazájában az egyik legjobb játékvezetőnek számít. Az aktív nemzeti játékvezetést 2007-ben befejezte. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 2. Nemzetközi játékvezetés A Horvát labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1996-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. FIFA JB besorolás szerint első kategóriás bíró. A horvát nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 1. helyet foglalja el 9 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2007-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 13. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Dél-Koreába és Japánba a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra és Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság Norvégia rendezte a 2002-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol az UEFA JB bíróként alkalmazta. Három európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, Portugáliába a XII., a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, valamint Ausztriába és Svájcba a XIII., a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Magyar labdarúgókupa Az eddig lejátszott hatvanöt Magyar labdarúgókupa döntőben most fordult elő először, hogy nem hazai játékvezető fújta a sípot. Nikola Radović Nikola Radović (szerb cirill betűkkel Никола Радовић; Nikšić, 1933. március 20. – Kosovska Mitrovica, 1991. január 28.) olimpiai ezüstérmes montenegrói labdarúgó. A jugoszláv válogatott tagjaként részt vett az 1956. évi nyári olimpiai játékokon és az 1958-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Jugoszláv kupa (1): 1952–53 Jugoszláv bajnok (1): 1954–55 Olimpiai ezüstérmes (1): 1956 Uzonka Az Uzonka újabb keletű névadás, valószínűleg a kora középkorban Magyarországon letelepedett úz nép nevéből ered. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok július 12. Mauricio-José Schwarz Mauricio-José Schwarz mexikói sci-fi-szerző, újságíró, fényképész. Élete 1999 óta Spanyolországban él. Munkássága Több száz novellája jelent meg hazájában és a spanyol nyelvterületen. Főleg sci-fi, horror, fantasy témákban ír. Irodalmi és kulturális folyóiratokat alapított és alapító tagja a Mexikói SF és Fantasy Társaságnak is. Santa Marta de Tormes Santa Marta de Tormes település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Santa Marta de Tormes Salamanca, Cabrerizos, Pelabravo és Carbajosa de la Sagrada községekkel határos. Lakosainak száma 14 806 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hochdorf (Biberachi járás) Hochdorf település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Jill Craybas Jill Craybas (Providence, Rhode Island, USA, 1974. július 17. –) amerikai teniszezőnő. Egy egyéni és négy páros WTA-tornát nyert meg. Legjobb egyéni világranglista-helyezése harmickilencedik volt, ezt 2006 áprilisában érte el. Babéziózis A babéziózis, latin nevén babesiosis egy kullancsok által terjesztett, egysejtű parazita által okozott súlyos betegség, mely nálunk elsősorban a kutyákat veszélyezteti. A kutyatartók általában és tévesen a kórokozó után babézia, babéziás kutya, vagy egyszerűen kullancstól kapott betegség, kullancskór, ritkábban kutyamalária néven ismerik. Sokan összetévesztik a szintén kullancsok által terjesztett Lyme-kórral. A babéziózis leggyakrabban heveny tünetekben nyilvánul meg és lehetőleg azonnali állatorvosi beavatkozást igényel. A betegség magas lázzal, bágyadtsággal és gyakran „véres” / barnás vizelet megjelenésével jár. Szövődményes esetekben szervi károsodás (veseelégtelenség, hasnyálmirigy-gyulladás, májbetegség miatti sárgaság és súlyos vérszegénység alakulhat ki), amely akár néhány napon belül az állat elpusztulását okozza. Azonnal megkezdett, szakszerű kezeléssel jó eséllyel gyógyítható. A betegség emberekre és a macskákra veszélyes változata Magyarországon egyelőre nem terjedt el. A babéziózis legfőbb szezonja a tavasz és az ősz, de hűvös nyarakon és enyhe teleken is gyakori. A kórokozó és terjedése A kutyák babéziózisát a Babesia canis canis (kutyababézia) nevű egysejtű parazita okozza. A kórokozó a kullancs vérszívása során jut a kutya szervezetébe, majd a vörösvértsejtekbe jut és ott szaporodik. A megtámadott vérsejteket enyhébb esetekben az immunrendszer kiszűri és elpusztítja, de a vörösvérsejtekből kiszabaduló babéziák újabb vérsejteket fertőznek. A vörösvérsejtek sejthártyája merevvé válik, ezáltal azok összecsapódva elzárják a kis kapillárisokat, ettől a szervekben oxigén- és tápanyagellátási zavar alakul ki (szervi hypoxia), emiatt károsodhat a vese, a máj és a hasnyálmirigy is. A vesekárosodást tovább súlyosbíthatja, hogy a vörösvérsejtekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) eltömi a vesecsatornácskákat. A kórokozó közvetítője Magyarországon szinte kizárólag a Dermacentor reticulatus nevű kullancsfaj, aminek a nyálmirigyeiben él. Újabb megfigyelések szerint a Mediterráneumból az utóbbi években behurcolt barna kutya kullancs (Rhipicephalus sanguineus) is terjesztheti a kórt. Ennek a kullancsfajnak külön veszélye, hogy jól érzi magát a lakásban is, ott akár télen is csíphet. A Dermacentor reticulatus könnyen felismerhető pajzsrészének (megszívódott kullancs esetén a háton, a fejhez közeli rész) márvány jellegű, foltos, pöttyös mintázata után. Az eltávolított kullancsot nagyítóval megvizsgálva a faj viszonylag biztonsággal felismerhető. Amennyiben a mintázat nem észlelhető, valószínűleg más fajról van szó. A babéziózis esélye ebben az esetben jóval kisebb, de nem zárható ki teljesen. A csípés után jelentkező bizonytalan és hullámzó sántítással, hullámzó hőemelkedéssel járó Lyme-kór terjesztője a feketés-vöröses Ixodes ricinus kullancs. Erősen megszívott kullancs esetében a beazonosítás nehezebb. Kihangsúlyozandó, hogy egyrészt a sok kullancsfaj között gyakorlatilag csak egy hordozza a kórokozót, nem mindegyik kullancs fertőzött, másrészt a fertőzött kullancs is csak a megtelepedése után mintegy két nap után tud fertőzőképes babéziát átadni, ezért a kutya mindennapos átvizsgálása és a kullancsok időbeni eltávolítása jelentős védelmet ad. Fentiek alapján kullancs találása esetén nem kell azonnal betegségre gondolni, de a kullancs eltávolítása után az állatot egy hétig fokozottan figyelni kell. Ugyanez fordítva is igaz, sok esetben úgy alakul ki a betegség, hogy az azt okozó kullancsot nem lehetett észrevenni. A betegség előfordulása Mivel a betegséget kullancsok terjesztik, ott a legnagyobb a betegség esélye, ahol sok kullancs van. Állatorvosi vélemények szerint a kullancsok rohamos terjedésével a babébiózis igen gyakorivá vált az utóbbi években. Kullancsok leggyakrabban füves, gazos helyen fordulnak elő, Magyarország teljes területén gyakorinak tekinthetők, de a legfertőzöttebb a nyugati országrész és az Északi-középhegység környéke, valamint a vízpartok, nedves területek. Kiskertekben, városi parkokban is gyakori, de olyan állat is kullancsot szerezhet, amelyiket kizárólag városi aszfalton sétáltatnak. Főként egy helyben állva, ülve, vagy a kutya esetében feküdve, vagy lyukat ásva a legnagyobb az esély kullancscsípésre. Folyamatos haladás esetén a vérszívó nehezebben tud megkapaszkodni. A kullancsok legfőbb szezonja a tavasz és az ősz. Fagyos, havas időben a föld alá húzódnak, akárcsak a nyári forróságban. Mindez azonban egyáltalán nem zárja ki azt, hogy akár havas télen is előforduljon a csípés és a betegség, például egy a lakásban elrejtőzött kullancs miatt. Gyakorlatilag az év bármelyik szakaszában fennáll a betegség kockázata. Tünetek A betegség tünetei átlagosan 3-7 napos lappangási idő után jelentkeznek. Legelőször a bágyadtságot, kedvetlenséget és étvágytalanságot veszi észre a gazdi. A kórkép általában magas lázzal jár (végbélben mért hőmérséklet >39,5C). Ezt követi a vizelet megsötétedése: a szétesett vörösvérsejtek festékanyaga miatt a vizelet fokozatosan sötétsárga, narancsos-rozsdás, bizonyos fényviszonyok között akár enyhén zöldesnek tűnő, majd barnás színű, végül kólához, majd feketekávéhoz hasonló lesz. Szövődményes esetekben a fent említett tüneteken felül jelentkezhet még a nyálkahártyák sápadtsága, akár porcelánfehérré válása (ez jól észlelhető a szem alatt), sárgaság (a szemfehérjén könnyen észrevehető), nyálzás, hányás, hasmenés és a vizeletürítés csökkenése, majd hiánya. A babesiosis nagyon ritkán (<1%) idegrendszeri tünetekkel (támolygás, bizonytalan mozgás, bénulás, görcsrohamok) is járhat. A máj és a lép többnyire megnagyobbodik. Bőr alatti bevérzések jelentkezhetnek. Ezek vöröses, vörösesbarnás, elmosódott szélű foltok, ha a hason jelentkeznek jól láthatók. A bőrgyulladástól úgy lehet megkülönböztetni, hogy egy üvegdarabot (pl. pohár oldalát, nagyítólencsét, szemüveglencsét) rányomva sem halványulnak el. Hasonló bevérzések keletkezhetnek a nyálkahártyákon, pl. a pofa belső oldalán. Az állat állapota rohamosan romlik, míg végül lábra sem tud állni. Kezeletlen esetekben a megbetegedett állatok többsége néhány napon belül elpusztul veseelégtelenség és urémia miatt, a széteső vörösvérsejtek festékanyaga eltömíti a vesét, veseleállást és ezáltal vizeletkimaradást okozva. A 42 fok fölé emelkedő láz önmagában is okozhatja a kutya elpusztulását. A betegségnek több súlyossági foka létezik. Néhány kutyánál egyáltalán nem fejlődik ki, másoknál csak enyhe tüneteket okoz. A kutyák többsége azonban sajnos kezelés nélkül néhány napon belül elpusztul, a hiperakut akár egyetlen nap alatt is végezhet velük. Fontos tudnivaló, hogy a betegségen való átesés semminemű immunitást nem jelent egy újabb fertőzéssel szemben. A legfontosabb: a legcsekélyebb gyanús tünet, hirtelen belázasodás, elesett állapot megjelenése esetén késlekedés nélkül forduljunk állatorvoshoz. Mivel a kezdeti tünetek nem egyértelműek és más betegségekre is utalhatnak, fel kell hívni az állatorvos figyelmét az esetleges kullancsípésre. Mire a tünetek és a vizsgálati eredmények egyértelművé teszik a babéziózist, gyakran már késő a hatásos kezeléshez. Akár egy nap késlekedés is az állat életébe kerülhet. A kullancsok által terjesztett másik betegség, az emberre is veszélyes Lyme-kór sokkal hosszabb idő után alakul ki, tünetei nem ilyen drámaiak. Elsősegély Ha az orvoshoz érkezésig több órát kell várni (például éjszaka), a negyven fokot elérő, vagy meghaladó lázat addig is csillapítani kell. A kutyák lázának házilagos csillapítására emberi gyógyszerek nem alkalmasak. Paracetamol (pl. Coldrex, Panadol, Neo Citran, Rubophen, Saridon, stb.) és szalicilkészítmény (pl. Aszpirin, Kalmopirin) adása szigorúan tilos! Végszükség esetén és kizárólag alkalmilag Algopyrin adható, 30 kilogrammonként fél tabletta (kb. 8 mg/kg). Amennyiben a láz nem csillapodik megfelelően, hűtést kell alkalmazni, például priznic (vizes törülközőbe, lepedőbe tekerés), vagy alapos, de nem jéghideg vízzel történő bevizezés által. 42 fok feletti láz önmagában is életveszélyes a kutya számára. A betegség kivizsgálása Rutin állatorvosi vizsgálat, a szív és a tüdő meghallgatása, lázmérés, reflexvizsgálatok, nyirokcsomók keresése, a látható nyálkahártyák sárgás elszíneződésének keresése és természetesen az állat gazdájának részletes kikérdezése szükséges. A vérvizsgálat során külön ki kell térni a máj- és veseműködés vizsgálatára. A babéziák jelenléte általában vérkenetből kimutatható, de előfordulhat, hogy negatív eredmény esetén is jelentkezik a betegség, ebben az esetben a vizsgálat későbbi megismétlése szükséges. Kávébarna színű vizelet jelentkezése önmagában is elegendő a betegség alapos gyanújához. A betegség kezelése A kizárólag izomba, vagy bőr alá adható Imizol injekció hatékonyan pusztítja el a kórokozókat. Babéziózis gyanúja esetén akkor is Imizol adandó, ha a vérvizsgálat eredményére egy napot várni kell, mert addigra az állat állapota esetleg súlyosan leromlik. Noha az injekció enyhén toxikus hatású, kisebb a kockázata az esetleges felesleges beadásának, mint a túl későinek. Az injekció a kutya számára igen fájdalmas, bőr alá adva pár hétig tartó csomó keletkezhet, esetleg kifekélyesedés is bekövetkezhet. Beadás után nem sokkal hányás, hasmenés, vérnyomásemelkedés jelentkezhet. A veseműködés támogatására infúzió adandó, a magas lázat injekcióval, hideg infúzióval, külső priznices hűtéssel kell csillapítani, hogy legalább a kibírható 40 fok fölé ne menjen. 42 fok önmagában is életveszélyes a kutya számára. Súlyos és előrehaladott esetekben vérátömlesztés szükséges, de ez bizonyosan csak egyetlen helyen lehetséges az országban. A betegség prognózisa és szövődményei Kihangsúlyozandó, hogy mennyire fontos az időbeni orvosi kezelés. Legrosszabb esetben egy nap is elég az első tünetek megjelenése és az állat elpusztulása között, ezért gyanú esetén várni nem szabad. Amennyiben a kezdeti stádiumban elkezdődik a kezelés, a vese még jól működik, a prognózis jó. Ha már a vese, lép és máj károsodott, a prognózis sokkal rosszabb. Sajnos előfordulhat, hogy a leggondosabb kezelés ellenére is elpusztul az állat. Főképp az enyhébb lefolyású esetek krónikussá válhatnak, ebben az esetben hosszan tartó hullámzó láz, fáradékonyság, fokozatos leromlás jelentkeznek, máj- és vesekárosodás lép fel, azok összes további következményével. Ritkábban de előfordulhat, hogy a szerveztet kóros immunreakcióval válaszol a betegségre, kialakul az immunhemolitikus anémia (IHA). Előbbi kettő a máj- és veseelégtelenségig fokozódhat, utóbbi speciális immunológiai kezelés nélkül szintén halálhoz vezethet. A betegség megelőzése A legfontosabb a kullancsok elleni védekezés, ami sajnos nehéz feladat. Míg néhány évtizede a kullancs ritka volt, manapság a klímaváltozás miatt bárhol, akár a városi aszfalton is elfordulhat. Erdőbe, parkokba, telekre, vízpartra vitt kutya esetén a kullancs elkerülése nagyon nehéz, de a saját udvar sem jelent biztonságot. Kifejezetten kutyák számára készített különféle védőszerek vásárolhatók, úgymint kullancsellenes sampon, spray, csöpögtethető spot, speciális nyakörv, de száz százalékos biztonságot egyik sem jelent. Háztartási rovarirtószerrel a kutyát befújni, valamint kutyák számára készített szereket macskákon alkalmazni szigorúan tilos. Az Imizol injekció néhány hétig védelmet ad a betegség kialakulása ellen, de toxikus hatása miatt csak kivételes esetben alkalmazható megelőzésre. Novibac Piro néven újabban védőoltás is lehetséges, ez azonban nem véd a megbetegedéstől, csak a tünetek súlyosságát enyhíti. A kullancs eltávolítása A kutya szőrét napi rendszerességgel át kell vizsgálni és a talált kullancsot azonnal el kell távolítani, lehetőleg egyben és élve, erre különféle csipeszek és kanalak szerezhetők be, de akár egy szemöldökcsipesz is alkalmas lehet. Az erősen megszívott kullancsot kézzel is el lehet távolítani. Csipesszel, eltávolító kanállal, vagy nagy kullancs esetén akár három ujjal alaposan alá kell nyúlni, majd a testet nem összenyomva óvatos, de határozott (csavaró) mozdulattal ki kell húzni, az elválást kis pattanó hang kíséri. Ha a kullancs feje beleszakad, az nem jelent külön kockázatot, egy idő után ki fog lökődni. A kullancs potroha összenyomását viszont feltétlenül kerülni kell, mert esetleg a kórokozókat a sebbe öklendezi. A hagyományos megoldások, olajjal, vagy benzinnel való leöntés éppen az öklendezés miatt nem javasoltak. Ezután a sebet fertőtleníteni kell jódtinktúrával, vagy Betadine nevű, jódtartalmú oldattal, vagy kenőccsel, majd alaposan kezet kell mosni. A csipeszt is fertőtleníteni kell, esetleg lángon való áthúzással. Kullancs találása esetén az állatot egy hétig fokozottan figyelni kell. Altenmedingen Altenmedingen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1519 fő (2016. december 31.). Altenmedingen Vastorf és Jelmstorf községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ajvaszedapur Az Ajvaszedapur (oroszul: Айваседапур) folyó Oroszország ázsiai részén, a Nyugat-Szibériában, Jamali Nyenyecföldön; a Pur jobb oldali forrásága. Földrajz Hossza: 178 km, vízgyűjtő területe: 26 100 km², évi közepes vízhozama: 260 m³/sec. A Szibériai-hátságon eredő két folyó, a Jetipur (balról) és a Jerkalnadejpur (jobbról) egyesülésével keletkezik. Hossza a Jerkalnadejpurral együtt 601 km. A Nyugat-szibériai-alföld erdős-mocsaras sík vidékén folyik északi irányban. Tarko-Szale település mellett egyesül a Pur másik forráságával, a Pjakupurral. Vízgyűjtő területén mintegy 29 000 kis tó fekszik, összterületük több mint 3800 km². A folyó medencéjének kb. 50%-a mocsár vagy erősen elmocsarasodott terület. Októbertől májusig befagy, átlagosan 220 napig jég borítja. A tél végén Tarko-Szalenál a jégpáncél vastagsága 80– 85 cm. Tavaszi árvize van, vízszintje általában június elején tetőzik. Alsó folyásán átlag július végéig magas vízállás jellemzi. Fürth Fürth (frank nyelven: Färdd) város Németországban, Bajorország szabadállamban. Fekvése Bajorország északi részén található. A város történeti magja a Rednitz és Pegnitz folyók összefolyásánál található. Története Első okirati említése 1007-ből való. 1524-ben protestáns várossá vált. 1835-ben nyílt meg az első németországi vasútvonal Fürth és Nürnberg között. Városrészek Fürth területe 16 városrészre oszlik. Politika A 27 SPD-mandátum között a főpolgármester is van. Partnervárosok Fürth a következő városokkal ápol partnervárosi kapcsolatot: Region Renfrew (korábban Paisley) (Nagy-Britannia), (1969 óta) Limoges ( Franciaország ), (1992 óta) Marmaris ( Törökország ), (1995 óta) Xylokastro ( Görögország ), (barátsági szerződés 2001 óta, partnervárosi kapcsolat 2006-tól) Kultúra Színházak Stadttheater Fürth (építette: Fellner és Helmer irodája, 1902) Comödie Fürth a szecessziós Berolzheimerianum épületében Múzeumok Jüdisches Museum Franken (Königstraße 89) (1999-ben nyílt meg) Rádiómúzeum (Rundfunkmuseum Fürth) (Kurgartenstraße 37) Városi Múzeum (Stadtmuseum) Dialízistechnikai történeti gyűjtemény (Historische Sammlung Dialysetechnik) ; a Jakob-Henle-házban Művészeti galéria (Kunst Galerie Fürth)(Königsplatz 1) Parkok Stadtpark a Pegnitz partján Südstadtpark Ismert emberek Henry Kissinger , az USA volt külügyminisztere a városban született; 1998 óta díszpolgár. Ludwig Erhard egykori szövetségi kancellár Karl Mai és Herbert Erhardt , német labdarúgók, az 1954-es világbajnokságot nyert válogatott tagjai Jakob Wassermann, író Michael Lassel , festőművész 65-ös busz (Budapest) A budapesti 65-ös jelzésű autóbusz Budapest III. kerületében a Kolosy tér és a Szépvölgyi dűlő között közlekedik. Fenyőgyöngye és Szépvölgyi dűlő között munkanapokon 9 és 14 óra között, valamint hétvégén csak igény esetén közlekedik. Más időszakokban a teljes vonalon jár. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. A járműveket az Óbudai autóbuszgarázs állítja ki. A járaton engedélyezett a kerékpárszállítás. Története A Bécsi út és Fenyőgyöngye között 65-ös jelzésű autóbuszok 1961. augusztus 21-én váltották le a korábbi H jelzésű buszokat. 1962. május 6-án 165-ös jelzéssel gyorsjárat is indult az Akácfa utca és a Fenyőgyöngye között a Rákóczi út–Deák tér–Marx tér–Margit híd–Árpád fejedelem útja–Lajos utca–Szépvölgyi út útvonalon. Kalauzok nélkül, csak munkaszüneti napokon járt és a két végállomás között nem állt meg. Az utasok kérésére már június 16-án több megállóhelyet szolgált ki, illetve kalauzok is szolgáltak a buszokon. Kihasználatlanság miatt 1962. november 7-én megszüntették a gyorsjáratot. 1963. május 13-án 65Y jelzéssel indult buszjárat a Szépvölgyi út és Mátyáshegy (Bányászati Kutató Intézet) között, igazodva az Intézet munkarendjéhez. Június 16-án újra forgalomba helyezték a 165-ös gyorsjáratot, korábbi útvonalán és megállási rendjével, majd nyár végén, augusztus 25-én újra megszűnt. 1965. június 7-én a 65Y jelzésű járatot meghosszabbították a Remetehegyi útig. 1967. november 13-án 65A jelzésű időszakos betétjárat indult a Bécsi út és a Szélvész utca között. 1975. szeptember 15-én átadták az új Kolosy téri végállomást, a 65-ös, 65A és 65Y járatok is innen indultak. 1977. január 1-jén a járatátszervezések a 65-ös vonalcsoportot is érintették, a 65Y busz a 165-öst jelzést kapta. 1982. augusztus 1-jén módosult a Kolosy téren végállomásozó buszok közlekedési rendje, csúcsidőben a HÉV-átszállás biztosítása érdekében a járatok a Szépvölgyi út HÉV-állomás érintésével jártak (ez a rendszer 1991. július 31-én szűnt meg). 1984. szeptember 30-án a 65A jelzésű betétjáratot megszüntették. 1985. február 1-jén megszűnt a Hármashatár-hegyre járó H jelzésű busz, helyette 129-es buszt indítottak a Fenyőgyöngyétől a Hármashatár-hegyre. Ez a járat 1987. január 1-jén átadta szerepét a Hármashatár-hegyig hosszabbított 65-ös busznak, aminek korábbi útvonalán 65A jelzésű betétjáratot is indítottak. 1996. március 1-jén megszűnt a 65A betétjárat, és a 65-ös végállomását a Fenyőgyöngyéhez helyezték vissza. A Hármashatár-hegyre azóta sem közlekedik autóbuszjárat. 2010. március 29-én a 65-ös és 165-ös vonalakon bevezették az első ajtós felszállási rendet. 2014. október 1-jén a 65-ös busz útvonalát meghosszabbították a Szépvölgyi dűlőig, korábbi útvonalán újraindult a 65A jelzésű betétjárat. Az új szakaszon bizonyos időszakokban csak előre jelzett igény esetén közlekedik. Járművek A vonalon Ikarus 415-ös típusú buszok közlekedtek 2010. március 29-éig. Ezután Ikarus 260-as buszok jártak a vonalon. 2012. május 1-jétől Mercedes-Benz Citaro alacsony padlós buszok is közlekednek a vonalon. Megállóhelyei Az átszállás kapcsolatok között a 65A jelzésű betétjárat nincsen feltüntetve, amely Kolosy tér és Fenyőgyöngye között közlekedik. Uzsuri járás Az Uzsuri járás (oroszul: Ужурский район) Oroszország egyik járása a Krasznojarszki határterületen. Székhelye Uzsur. Népesség 2002-ben 36 169 lakosa volt. 2010-ben 33 737 lakosa volt. Rémi Gaillard Rémi Gaillard (Montpellier, 1975. február 7.) francia átverőművész, tréfacsináló. 2002-ben keltett feltűnést a médiában, amikor a francia kupa focifinálén, kamerák össztüzében játékosnak öltözve vegyült el a népszerű Lorient tagjai között. Maga a francia államfő Jacques Chirac köszönő szavak mellett rázott vele kezet. Eme kis poénkodása csak szelete volt egy többrészes videóanyagnak. Címe: pranks. Gaillard ezek után egyre gyakrabban és fura módokon jelent meg a francia nézők örömére. Leginkább sportközvetítések, TV Game show-k és politikai vitaműsorok normális menetét bontja meg előszeretettel megjelenéseivel, munkát adva az ország biztonságőreinek és rendőreinek. Épp e rendfenntartók válnak leggyakrabban poénjai céltáblájává. Feltűnő a sporthoz való ragaszkodása. Tagadhatatlan ebbéli tehetsége. Legnézettebb videóanyagai: a labdakezelésében jeleskedő Rémi :Foot 2008, Put It Where You Want It és Foot 2009 Ezekben a videókban szórakoztatóan mutatja meg a világnak, hogy helye van a sport és a média világában. Gaillard mottója : "C'est en faisant n'importe quoi qu'on devient n'importe qui" Azzá válsz, amit épp teszel... Forrás http://www.nimportequi.com Kereskedőjegyek Névváltozatok: de: Handelszeichen Rövidítések: A kereskedőjegyek a kereskedők által az áru tulajdonának megjelölésére használt jelképek voltak. Ezeket saját elhatározásból vették fel és használták. Kezdetben személyi jelek voltak, később sokat pajzsra helyeztek és ezáltal valódi, színezett polgári címerekké váltak. Gyakran hagyták azonban figyelmen kívül a heraldikai szabályokat és az ilyen címerek meghatározása sokszor bonyolult feladat. Műkorcsolya-csapatverseny a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a műkorcsolya-csapatversenyt február 6. és 9. között rendezték Szocsiban. Az aranyérmet Oroszország nyerte. Magyar csapat nem vett részt a versenyben. Ez a versenyszám először szerepelt a téli olimpiai játékok programjában. A csapatverseny programba kerülése miatt a jégtáncversenyt háromról kétnaposra rövidítették. A versenyszámban tíz nemzet szerepelt. Mind a négy másik számban – jégtánc, páros, férfi és női egyéni – egy-egy versenyző szerepelt, a rövid programot követően a legjobb öt mutathatta be a kűrjét. Sérülés esetén akkor lehetett cserélni, ha az adott nemzetnek a megsérült versenyzője helyett volt másik, kvótával rendelkező versenyzője. Cserélni a rövid program után lehetett. Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények Versenyszámonként a helyezések alapján pontokat kapnak versenyzők. Az adott nemzet versenyzőire vonatkozó összesített pontszám határozza meg a végeredményt. Óriástukán Az óriástukán vagy más néven tokótukán (Ramphastos toco) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj. Ez a tukánfélék legnagyobb termetű faja. Előfordulása Dél-Amerika mélyföldi esőerdőiben él Surinametől Argentína északkeleti részéig. A faj természetes élőhelyének nyugati határa Peru és Bolívia. A legtöbb időt a fában lévő odvaikban töltik. Alfajai Ramphastos toco albogularis Cabanis, 1862 Ramphastos toco toco Statius Müller, 1776 Megjelenése Testmagassága 50–60 centiméter, testtömege 350-450 gramm. Könnyen fel lehet ismerni sárga-narancssárga csőréről és fekete, fehér tollazatáról. Ez a faj rendelkezik a legnagyobb csőrrel a tukánfélék közül. Ismertetőjegye a fehér fej és a kék szeme körüli narancssárga tollazat. Egy óriás tukán akár 20 évig is élhet. Életmódja Elsősorban gyümölcsökkel, rovarokkal, tojásokkal táplálkozik. A tukán hatalmas csőre segítségével szedi le a nagyobb gyümölcsöket. Ezután a termést csőrével összenyomja, majd a kipréselt levet megissza. A kisebb gyümölcsöket egészben eszi meg. Maasmechelen (település) Maasmechelen belga település a flandriai Limburg tartományban, a tongereni járás területén található. A városnak a résztelepülésekkel együtt 36661 lakosa van (a helyi megnevezésük maasmechelaar A település legnagyobb része a Maas (Meuse) folyó völgyében fekszik, és közvetlenül határos Hollandiával. A település nyugati része, amely Zutendaal és As városokkal szomszédos, a Kempen fennsíkon található. A két földrajzi egység közötti szintkülönbség helyenként eléri a 45 métert. Közigazgatásilag Maasmechelen része még Mechelen-aan-de-Maas, Vucht, Leut, Meeswijk, Uikhoven, Eisden, Opgrimbie, Boorsem és Kotem települések. Maasmechelent legkönnyebben az E314-es autópályán lehet megközelíteni Brüsszel, Leuven vagy Aachen felől. A Mass folyóval nagyjából párhuzamosan fut az N78-as út, amely Maasmechelent és résztelepüléseit köti össze. Bányászat Eisden település északi részén 1907-ben kezdte meg a kőszén bányászatát az S.A. Charbonnages Limbourg-Meuse vállalat, amely 1923-1987 között N.V coal mines Limburg-Maas néven működött. A bánya egyes épületei még ma is láthatók, területének egy részén található ma a Maasmechelen Village bevásárlófalu. A bánya épületeinek nagy részét 1987 után lerombolták, a maradékban ma önkormányzati iskola, szálloda, kávézó és mozi működik. A bánya aknái felett épített tornyokat ipari emlékműként őrizték meg. A bánya munkásai számára Eisden, Vucht, Mechelen és Opgrimbie településeken lakóövezeteket építettek, majd később szociális lakóövezeteket alakítottak ki itt. A környéken nagy nehézséget okoz az építtetőknek, hogy a használaton kívüli aknák, járatok beomolhatnak, amely a talaj megsüllyedését és a házak instabillá válását okozhatja. Emellett a talajvizet is állandóan ki kell pumpálni a járatokból, a vizet tisztítás után Limburg tartomány nagy részén ivóvízként használják. A bányaművelés a környék lakosságát is befolyásolta: a munkások nagy számban érkeztek Hollandiából, Lengyelországból, Olaszországból és Törökországból, leszármazottaik ma is itt élnek. Ezen kívül szlovén és görög bevándorlók is érkeztek - a becslések szerint a mai lakosság fele nem belga származású. Kultúra Maasmechelenben számos olasz és görög étterem található A belvárosban speciális török és olasz boltok és szupermarketek működnek A városban egy nagyobb (török) és két kisebb (marokkói) mecset szolgálja ki a helyi muzulmán közösséget. ezen felül egy görök katolikus templom is működik itt. Eisden-Tuinwijk-ban található a bányakatedrális, amelyet a helyi bányászok védőszentjének, nikomédiai Szent Borbálának szenteltek. A városban és környékén számos fesztivált rendeznek minden évben: meglepő módon a karnevál november 11-én kezdődik Maasmechelenben a De Limburgse Stripbelofte keretén belül minden évben ide gyűlnek a belga képregények rajongói és rajzolói nyaranként önkéntesek rendezik a kétnapos Moshvalleyfest metálzenei fesztivált a helyi infjúsági központ közreműködésével szervezik a Glitz zenei fesztivált a techno/elektro zene kedvelőinek Érdekesség A holland De partizanen című tévésorozatot, amely egy második világháborús holland partizáncsoportnak állított emléket, Leut faluban és környékén forgatták. A sorozat érdekessége, hogy a szereplők a helyi limburgi nyelvjárást használták. A város közepén található szökőkútban 2006-ban horogkeresztet véltek felfedezni a GoogleEarth használói. A polgármester ígéretet tett a szökőkút átépítésére, bár a földről a kereszt nem látható. Turisztika, természet A település területén fekszik a Hoge Kempen belga nemzeti park jelentős része. A nemzeti park egyik hivatalos "bejárata" ( Toegangspoort ), a Mechelse Heide itt található. A bejárat közelében kávéző, kempingek és a nemzeti parkon keresztül vezető ösvények kiindulási pontja található. A régi eisdeni vasútállomás közelében található a Het Kolenspoor kisvonat végállomása, amely a nemzeti parkon keresztül viszi az utazókat a régi limburgi bányákat a belga nemzeti vasúthálózattal összekötő síneken. A Maas folyó árterében található a 280 hektáros de Maaswinkel . A kiemelkedően szép területen gyalog- és kerékpárúthálózatot építettek ki. Leut falu környékén 1981 óta legelésznek a lengyel eredetű konik kislovak. Maasmechelen környéke kiterjedt kerékpárúthálózattal rendelkezik, amelyet 1995 óta a helyi Regionaal Landschap Kempen en Maasland kezelésébe tartozik. A kerékpárúthálózatot az eisdeni Hugo Bollen, volt bányamérnök tervezte meg és jól kijelölt csomópontjaival igen könnyű tájékozódást tesz lehetővé. Kléber Gábor Kléber Gábor, Kompóti, Kompóti-Kléber (1901. május 23. – 1973. október 15.) válogatott labdarúgó, fedezet, edző. Pályafutása Klubcsapatban 1924-ig a III. Kerületi TVE labdarúgója volt. Innen került be először a válogatottba. 1924-ben az MTK-hoz igazolt. Az 1926-tól induló profi bajnokságban a Hungáriára nevet változató MTK-ban szerepelt továbbra is. A kék-fehérekkel kétszeres bajnok. Először 1924–25-ben amatőrként, másodszor 1928–29-ben profiként. A válogatottban 1922 és 1931 között 23 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Edzőként 1949 és 1965 között négy élvonalbeli csapat vezetőedzője volt. Az 1949–50-es idényben a Salgótarján, az 1950-es őszi bajnokságban a Budapesti Előre csapatait irányította. 1953 és 1954 között ismét a Salgótarján, majd 1956-ban a Tatabánya edzőjeként tevékenykedett. 1957–58-ban a Dorog, 1964 és 1965 között ismét a Tatabánya vezetőedzője volt. 1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület főtitkárának. Sikerei, díjai Játékosként Magyar bajnokság bajnok: 1924–25 , 1928–29 2.: 1925–26 , 1927–28 , 1930–31 3.: 1926–27 , 1929–30 Magyar kupa győztes: 1925 az MTK örökös bajnoka Edzőként Magyar bajnokság 3.: 1964 Erdei Ferenc (szociológus) Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24. – Budapest, 1971. május 11.) szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, a Márciusi Front egyik élharcosa, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője, gyakorlatban teljes mértékben együttműködött a kommunistákkal, szerepet vállalt az ötvenes évek rákosista törvénytelenségeiben. A padlássöprések időszakában, 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszter, de volt belügyminiszter és igazságügyi miniszter is. 1956-ban a forradalom alatt – Nagy Imréhez fűződő személyes kapcsolatának köszönhetően – kompromittáló politikai múltja ellenére is miniszterelnök-helyettes, a felháborodás hatására küszöbön levő leváltását a forradalom leverése akadályozta meg. 1956 után újra a szövetkezetesítés egyik élharcosa. Jelentős irodalmi munkássága van. 1948-tól az MTA levelező tagja, 1956-tól rendes tagja. Életpályája Makón született hagymakertész paraszti családban, jogot hallgatott a Szegedi Tudományegyetemen, naponta járt be Makóról, albérletre nem telt a családnak. Ekkor csatlakozott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának falukutató mozgalmához, majd a népi írók táborához. A jogi egyetemen jó barátságban volt Reitzer Bélával, Bibó Istvánnal. Könyveiben a parasztság helyzetéről írt, szociográfiai tanulmányaiban elemezte a mezőgazdaságból élők sorsát. Leghíresebb művei e korszakából: Futóhomok (1937), Parasztok (1938), Magyar falu (1940). 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója, 1945-ben a párt főtitkárává választották. 1944-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminiszteri pozícióját töltötte be. Már az 1943-as szárszói találkozón Erdei a szocialista társadalom megvalósítását tűzte ki célul. 1945 után A háború után parasztpárti létére el kezdett egyre szorosabban – lényegében kriptokommunistaként – együttműködni a kommunista párttal, ami annál érthetőbb, minthogy már 1944. decemberben titokban belépett a Magyar Kommunista Pártba.[forrás?] 1944. december és 1945. november között – a parasztpárt képviselőjeként – belügyminiszter volt (az 1945-ös nemzetgyűlési választásokig, amely után a kommunista párt a fontos belügyi tárcát magához vette). Az ÁVH elődjének számító Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát ő hozta létre, amelynek székhelye már ekkor az Andrássy út 60. volt. A totális egypárti diktatúra kiépítése után kritika nélkül kiszolgálta a Rákosi-féle kommunista rezsimet. 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszter volt, így felelős a szovjet mintára bevezetett kulák-listáért, a padlássöprésekért és a falvakban, vidéken történt atrocitásokért, jelentős szerepet vállalt a mezőgazdasági szövetkezetesítés ügyében is. Tevékenységének köszönhetően a magyar parasztság legszélesebb körében ekkorra heves gyűlölettel gondoltak Erdei Ferencre. 1953 júliusától igazságügyi miniszter volt. 1953-ban, a Sztálin halálát követő átmeneti enyhülés alatt a szovjet vezetés által Rákosi ellenében a hatalomba helyezett Nagy Imre miniszterelnöksége idején Erdei Rákosi oldaláról hozzá pártol, majd Rákosi újra megerősödésekor ismét melléállt. 1955-ben rövid ideig ismét földművelésügyi miniszter lett. A valódi hatalmat birtokló kommunista politikusokkal szembeni alázatos lojalitását jelzi, hogy – több forrás szerint – Rákosi vele pucoltatta a cipőjét. Az 1956-os forradalom alatt rákosista múltja ellenére közeli személyes barátságuknak köszönhetően Nagy Imre első kormányában miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki. Erre többen, így a Nemzeti Parasztpártot Petőfi Párt néven újjáalakító Németh László, Illyés Gyula Féja Géza tiltakozásukat fejezték ki, hogy Erdei Ferenc bármilyen szerepet vállalhasson az ország vezetésében. A következő kormányformációból már kiszorult, de – feltehetően utolsó megbízatásként – még az egyik vezetője volt a szovjetekkel tárgyaló magyar delegációknak. A tököli tárgyalásokra érkezve november 3-án a KGB Maléter Pál honvédelmi miniszterrel és az egész küldöttséggel együtt a szovjetek letartóztatták. Letartóztatása alatt alaposan megverték, jellegzetes hosszú haját kopaszra nyírták, megalázták. Néhány hét múlva Kádár János közbenjárására tényleges vezető szerepet nem vállalt. Formálisan továbbra is együttműködött a politikai vezetéssel, súlytalan tisztségeket kapott is, a szovjetek iránt érzett addigi kritikátlan lojalitása azonban elfojtott gyűlöletbe fordult át. 1957-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az Agrártudományi Kutató Intézet igazgatója lett, nagy szerepe volt a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában. Ez a folyamat szétverte a tradicionális magyar paraszti társadalmat és a tanyavilágot, helyére nagyüzemi típusú, állami irányítású mezőgazdaságot vezetve be. Ez, a bevezetésekor elkövetett tömeges igazságtalanságok után, a szocialista tervgazdálkodás számos visszássága mellett, de a rendszerváltásig jó terméseredményeket biztosított, s megélhetést a paraszti rétegnek, amely kielégítette a hazai szükségleteket és piacra is termelt (szovjet piac, KGST piac, nyugat-német piac). 1964-től 1970-ig a Hazafias Népfront főtitkára volt. 1966-1971-ig a Magyar Tudomány c. akadémiai folyóirat főszerkesztője. 1948-ban és 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1948-ban a Kossuth-érdemrendet (első osztály) is megkapta. 1964-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott. Könyvei Főbb munkái 1945-ig A makói tanyarendszer (Szeged, 1933) A makói parasztság társadalomrajza ( Makó , 1934 ) Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe. Bp., 1937. 242 lap. Parasztok. Bp., 1938. 219 lap. Magyar város. Bp., 1939. 246 lap. Magyar falu. Bp., 1940. 238 lap. A magyar paraszttársadalom. Bp., 1941. 170 lap. Magyar tanyák. Bp., 1942. 260 lap. Szövetkezetek. Bp., 1945. 92 lap. Főbb munkái 1945-től A szövetkezeti úton. Bp., 1956. A magyar tudomány helyzete és fejlesztésének főbb irányai. Bp., 1958. Mezőgazdaság és szövetkezet. Bp., 1959. A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve. (Szerk.) Bp., 1960. 625 p. A mai agrárgazdaságtan főbb irányai és hazai fejlődése. Bp., 1961. Üzemszervezési kérdések a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben. Bp., 1961. 111 p. Erdei Ferenc-Csete László-Márton János: A mezőgazdaság belterjessége. Bp., 1964. 384 p. A mezőgazdasági üzemszervezés néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Bp., 1966. 121 p. A mezőgazdaság helye a nap alatt. Bp., 1967.135 p. Zöldségszükséglet és zöldségtermelés. Bp., 1967. Néprajzi ínyesmesterség. Bp., 1971. 90 p. Város és vidéke. Bp., 1971. 444 p. Főbb munkái posztumusz Erdei Ferenc válogatott írásai és beszédei. (Szerk. Fekete Ferenc.) Bp., 1973. 439 p. Emberül élni. (Vál. Berend T. Iván, Szuhay Miklós.) Bp., 1974. 670 p. Agrárgazdasági tanulmányok. (Szerk. Fekete Ferenc.) 1-3. köt. Bp., 1976. 309, 343, 355 p. A magyar társadalomról. Bp., 1980. 402 p. Tudománypolitika, kutatásirányítási és szervezéstudományi tanulmányok. Bp., 1980. 551 p. Történelem és társadalomkutatás. (Szerk. Kulcsár Kálmán.) Bp., 1984. 482 p. A magyar társadalom Bp., 2003. Politikai írások 2. kötet (szerk: Tamasi Mihály) Bába Kiadó Szeged 2004. 448 p. Nutella A Nutella egy mogyorós, csokoládés krém védjegyezett neve. 1964-ben a Ferrero cég vezette be. Története A Nutella valójában Napóleonnak és Hitlernek köszönheti a születését. A francia császár 1806-ban kereskedelmi embargó alá vonta Angliát, így próbálva megroppantani a birodalmat gazdaságilag, és végső soron megnyerni a róla elnevezett háborút. Ennek a bojkottnak nem várt mellékhatása volt, hogy Európán eluralkodott a csokoládé- és kakaóhiány, mivel az nagyrészt a brit gyarmatokról, Anglián keresztül érkezett a kontinensre. Az olasz cukrászok ekkor találták ki kényszerűségből, hogy az iszonyúan drágává váló csokoládét olcsó darált mogyoróval dúsítsák. Így született meg a gianduja fantázianevű mogyorós csokikrém, amit csaknem másfél évszázaddal később, a második világháború (újabb csokihiány) alatt újított fel Pietro Ferrero. Pietro Ferrero egy pékség tulajdonosa volt Alba városában, Olaszország mogyorótermesztéséről ismert vidékén. Termékének első, 300 kg-os, akkor még szilárd állagú adagját 1946-ban, Pasta Gianduja néven adta el. 1951-ben Supercrema névvel alkotta meg az édesség új, krémesebb változatát. 1963-ban Ferrero fia, Michele Ferrero azzal a szándékkal újította meg a Supercremát, hogy egész Európában ismert termék legyen. Módosította az összetételét és átkeresztelte Nutella névre. Az első Nutella-üveg 1964. április 20-án hagyta el a gyárat. A termék azonnal sikert aratott, és továbbra is széles körben népszerű. Franciaországban Yves Daudigny szenátor javasolta a pálmaolaj adójának tonnánkénti 100€-ról 400€-ra való emelését. Mivel a pálmaolaj a Nutella egyik fő összetevője, így a médiában ezt „Nutella-adónak” nevezték. A világ Nutella-napja február 5. Az olasz posta 2014. május 14-én, a Nutella megjelenésének 50. évfordulójára bélyeget adott ki. Összetevői A Nutella fő összetevője a cukor, pálmaolaj (több mint 50%), mogyoró (13%), kakaó és a sovány tej. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban szóját is tartalmaz. Nutellát számos országban "mogyorós krémként" forgalmazzák. Az olasz jog szerint nem lehet "csokoládékrém" címkével ellátni, mivel nem felel meg a kakaó szárazanyag tartalom minimális kritériumainak. A Ferrero a mogyoró globális kínálatának 25 százalékát használja fel. 2017 novemberében a vállalat kicsit módosította a receptet, növelve a cukor és a sovány tejpor tartalmát. Mivel a termék színe világosabb lett, a hamburgi fogyasztóvédelmi központ becslése szerint a kakaó tartalma is csökkent. A recept módosítása miatt, egyes fogyasztók "felháborodtak". A hagyományos piemonti recept alapján, körülbelül 71,5% mogyorópépet és 19,5% csokoládét tartalmazó keverék volt. Termelés A Nutellát több különböző létesítményben gyártják. Olaszországban két üzem van: egy Albában és egy Sant’Angelo dei Lombardiban. Franciaországban Villers-Écallesben van üzeme, Németországban pedig Stadtallendorfban, ez 1956 óta üzemel, innen látják el az észak-európai piacokat is. Közép-Európában Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában gyártják, valamint készül Törökországban is. A dél-afrikai piacra a varsói és a manisai üzemből termelnek. Észak-Amerikában a termelés Brantfordban zajlik, újabban Mexikóban lévő San José Iturbide üzemben is termelnek. Ausztráliába és Új-Zélandra Lithgowban gyártják 1970-es évek óta. A Ferreronak Brazíliában is van egy üzeme, amely a brazil piacot látja el. A globális termelés 2013-ban körülbelül 350 000 tonna volt. Előállítása Hasonlít a kenhető csokoládéhoz, azonban a Nutella kenhető mogyorókrém, kevés kakaó tartalommal. A gyártási folyamata nagyon hasonlít a kenhető csokoládé általános előállításához. A Nutella cukorból, módosított pálmaolajból, mogyoróból, kakaóporból, sovány tejporból, savóporból, lecitint és vanillint tartalmaz. A folyamat a kakaópor a kakaóbabból való kivonásával kezdődik. A kakaóbabokat a kakaófákról szüretelik és körülbelül tíz napig hagyják száradni, mielőtt feldolgozásra kerülnek. A kakaóbabok kb. 50% kakaóvajat tartalmaz, ezért azokat pörkölni kell, hogy a kakaóbabok folyékony pasztájúak legyenek. Ez a lépés nem elegendő ahhoz, hogy a kakaóbabot csokoládépasztává alakítsa, mivel szobahőmérsékleten megszilárdul, és nem lesz kenhető. A kezdeti sütés után a folyékony paszta sajtolásra kerül, amelyet a vaj kakaóbabból való kipréselésére használnak. A végtermékek kerek csokoládé lemezek. A második folyamat magában foglalja a mogyorót. Miután a mogyoró megérkezik a feldolgozó üzembe, minőség ellenőrzésen esnek át, hogy feldolgozásra alkalmasak legyenek. Egy guillotine-t használnak a mogyorók felszeletésére, hogy belülről is ellenőrizni tudják a minőséget. Ezt követően a mogyorót tisztítják és pörkölik. A második minőség ellenőrzést egy számítógép vezérelt fújtatott levegővel végzik, amely eltávolítja a rossz mogyorókat a tételből. Ezek az ellenőrzések biztosítják, hogy minden egyes üvegben egységes legyen a megjelenés és az íz. A vállalat állítása alapján, 50 db mogyoró található a Nutella minden egyes üvegében. Ezután a kakaóport összekeverik a mogyoróval, a cukorral, a vanillinnal és a sovány tejporral egy nagy tartályban, amíg pasztaszerűvé nem válik. Ezután módosított pálmaolajat adnak hozzá, hogy segítse megőrizni a Nutella szilárd állapotát szobahőmérsékleten, ami a kakaóbabban található vajat helyettesíti. A keverékhez hozzáadják a tejsavóport, amely a paszta kötőanyagaként működik. A tejsavópor az az adalékanyag, amelyet gyakran alkalmaznak, mivel megakadályozza a termék koagulálását, mivel stabilizálja a zsíremulziókat. A lecitin, az állati és növényi szövetekben található zsíros anyag, hozzáadásra kerül a paszta emulgeálására, mivel elősegíti a különböző összetevők homogenizált keverését, lehetővé téve a paszta kenhetővé tételét. Segíti a kakaópor lipofil tulajdonságait is, amely megtartja a termék elválasztását. A csokoládé édességének növelése érdekében hozzáadnak vanillint. A készterméket ezután csomagolják. Tápanyag A Nutella 10,4% telített zsírt és 58% feldolgozott cukrot tartalmaz. Két evőkanál(37 gramm) adagja 200 kalóriát tartalmaz. Tárolás A címke szerint a Nutellát nem kell hűtőszekrényben tartani. Ez azért van így, mert a termékben található nagy mennyiségű cukor tartósítószerként működik a mikroorganizmusok növekedésének megakadályozásának érdekében. Pontosabban, a cukor tartósítószerként hat a termékben lévő vízben, ami meggátolja a mikroorganizmusok növekedését. A hűtés a Nutellát megkeményíti, mert zsírokat tartalmaz. A mogyorófélék közel 91%-ban egyszeresen telítetlen zsírt tartalmaznak, amelyekről ismert, hogy szobahőmérsékleten folyékonyak, viszont a hűtőszekrényben megszilárdulnak. Ezenkívül a Nutellában használt pálmaolaj nem igényel hűtést, mert nagy mennyiségű telített zsírt tartalmaz, és ellenáll az avasságnak. A Nutella többi komponense, például a kakaó, a sovány tejpor, a szójalecitin és a vanillin szintén nem igényel hűtést. Ezért a Nutellát nem kell a hűtőszekrénybe helyezni. Polgári peres eljárás Az Egyesült Államokban a Ferrero-t hamis vagy félrevezető reklámozási osztályba sorolták az által, hogy a Nutellának táplálkozási és egészségügyi előnyei vannak (a Nutella "tápláló reggeli részét képezi"). 2012 áprilisában a Ferrero beleegyezett, hogy 3 millió dollárt fizet (vásárlónként legfeljebb 5 üveget és üvegenként 4$-t). E mellett arra is kötelezték a Ferrero-t, hogy változtassa meg a Nutella címkézését és a marketingjét, beleértve a televíziós reklámokat és weboldalukat. A milliméteres hullám biológiai hatásai A milliméteres hullám (MMW) rendkívül magas frekvenciájú (Extremely High Frequency - EHF) elektromágneses hullám. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) meghatározása szerint a hullámsáv frekvenciája 30–300 gigahertz közötti (1 GHz = 109 másodpercenkénti rezgésszám). A foton energiája <2·10−23 J; vagy <120 mikroelektronvolt. Egyre nagyobb az aggodalom a vezeték nélküli technológiák lehetséges egészségügyi és biológiai hatásainak következményeivel szemben. A legtöbb bioelektromágneses tanulmány a mobiltelefon expozíciót vizsgálta, és csak kevés tanulmány foglalkozik a milliméteres hullámok biokompatibilitásával. A milliméteres hullám nem-ionizáló elektromágneses sugárzás, hiszen egy kvantum energiája 2–20·10−24 J. Ez az energia nem elegendő ahhoz, hogy feltörje a molekulák kémiai kötéseit, amely szükséges ahhoz, hogy ionizáció következzen be. Az 1960-as évek derekán fedezték fel a biológiai hatásait a milliméteres hullámoknak. A penetráció mélysége a biológiai szövetekbe a felszíntől számítva 0,3-0,5 mm a frekvenciától függően, mert elnyelődik a bőr víztartalmában, valamint a sejtstruktúrák hidrát burkaiban. Az elnyelt energiának klinikailag igazolt terápiás hatása van. A lehetséges bioelektromos és mágneses kölcsönhatások mechanizmusai nem teljesen tisztázottak. Elektromágneses hullámok alacsony intenzitással, de extrém magas frekvencián behatolnak a biológiai szövetekbe, és szinte teljesen elnyelődnek a bőr felületi rétegeiben (a fehérjék hidratált vízmolekuláiban, a kollagénben, a kötőszöveti sejtekben) anélkül, hogy termikus hatást okoznának. Így az EHF sugárzás nem érinti közvetlenül a belső szerveit a kísérleti alanyoknak. Több érv szól amellett, hogy lehetséges kölcsönhatás a milliméteres hullámok és az élő szervezetek között. Terápiát bevezetett néhány kelet-európai ország több mint 20 évvel ezelőtt. Még mindig nem világos teljesen az, hogy a megfigyelt hatások teljes egészében leírhatók-e a termodinamika keretében, vagy az expozíció során közvetlen EM interferencia jön létre a biológiai folyamatokkal. Fontos hangsúlyozni, hogy általánosságban ezt a terápiás módszert nem fogadja el a nyugati orvostársadalom. A milliméteres hullámok interakciói az emberi testtel Elsődleges biológiai célpontok 60 GHz-es sugárzáson Az elsődleges biológiai célpontjai a 60 GHz-es sugárzásnak a bőr és a szem. Szem Az expozíciót követően a szem abszorbeálja az elektromágneses (EM) energiát a szaruhártya jellemzően szabad víztartalmába (75%), aminek vastagsága 0,5 mm. Nagy intenzitású expozíció (3 W/cm2, 6 perc) után elváltozásokat találtak a szemen. Ha a vizsgálatokat 60 GHz-en (10 mW/cm2, 8 óra) végezték, nem mutattak kimutatható fiziológiai módosításokat, ami azt jelzi, hogy a milliméteres hullámok a szaruhártyán dózisfüggő módon hatnak. Bőr Alapvető a kölcsönhatás a bőrrel, mert 95%-át fedi le az emberi test felszínének. EM szempontból a bőr úgy tekinthető, mint egy többrétegű, diszperz, anizotrop szerkezetű rendszer, amely három különböző rétegből áll, nevezetesen, a felhám (epidermisz), az irha (dermisz), és a bőr alatti zsírréteg. A bőr tartalmaz hajszálereket és idegvégződéseket is. A három réteg 65,3%-a szabad vizet, 24,6%-a fehérjét és 9,4%-a lipidet tartalmaz. A bőr dielektromos tulajdonságai A bőr dielektromos tulajdonságainak ismerete alapvető fontosságú a reflexió, a transzmisszió, és az abszorpció szempontjából a szervezetben, valamint az EM modellezés tekintetében. Szemben a 20 GHz alatti frekvenciákkal, a milliméteres hullámhosszsávban a technikai nehézségek miatt nagyon korlátozottak a dielektromos szövetekről rendelkezésre álló adatok. A 10–100 GHz-es tartományban a diszperziós dielektromos tulajdonságai a bőrnek és a biológiai alkotóelemeknek elsősorban a rotációs diszperzió szabad víz molekulákkal kapcsolatosak. Különösen magas veszteség kapcsolódik a szabad víz relaxációs csúcsához 19 GHz-en, 25 °C-on. Összefoglaló a milliméteres hullám fő biológiai hatásairól Reflexió és transzmisszió a levegő-bőr felületen Az eredmények azt mutatják, hogy az energia 26–41%-a visszaverődik a levegő/bőr felület találkozásnál, amely normális incidenciájú, és ez az érték lényegesen eltér a megvilágítás ferde beesési szöge esetén. Elnyelés a bőrben Több mint 90%-a elnyelődik a továbbított energiának a bőrben, és így egy- vagy többrétegű bőrmodell elegendő, ha megbízható elektromágneses dozimetriához szeretnénk jutni. A ruházat hatása Ahol a ruházat közvetlenül érintkezik a bőrrel, ott fokozza az energiaátvitelt; ahol 0–2 mm légrés van a ruha és a bőr között, az csökkenti az átvitelt. A milliméteres hullám hőhatása A milliméteres hullámok dinamikus egyensúlyi állapotot indukálnak a hőmérséklet lépésenkénti, néhány tized °C nagyságrendű PD alatt, amely a távoli mező expozíciós határértékre vonatkozik; ugyanakkor jelentős hőhatás jelentkezhet a helyi, közeli mező expozíció esetén. Biológiai hatásai A milliméteres hullám nem-ionizáló elektromágneses sugárzás, hiszen egy kvantum energiája 2–20·10−24 J. Ez az energia nem elegendő ahhoz, hogy feltörje a molekulák kémiai kötéseit, amely szükséges ahhoz, hogy ionizáció következzen be. Számos folyamat sokkal kevesebb energiát igényel ahhoz, hogy megváltoztathatóak legyenek a biológiai folyamatok, például ehhez szükséges energia gerjesztésre rotációs üzemmódban 10−25–10−22 J. A tudományos szakirodalom szerint a milliméteres hullámok biológiai hatásai két fő útvonalon vizsgálhatók: a fájdalomcsillapító és a gyulladásra és immunrendszerre gyakorolt hatásán keresztül. Biológiai hatások fiziológiás szinten 10–100 GHz között a melegedés a fő hatás az EM energia abszorpciójának. Jelentős hőmérséklet változás (ΔT 0,58 °C) PD: 5 mW/cm² teljesítménysűrűség után következik be. Abban az esetben, ha nagyon nagy teljesítményű az expozíció (fentinél több száz mW/cm2), ez fájdalomérzethez vagy szöveti károsodáshoz vezethet. A várható értékei a PD-nek az elterjedőben lévő vezeték nélküli kommunikációs rendszerekben elég alacsony ahhoz, hogy nem indukálnak biológiailag szignifikáns termikus hatást, tipikusan, az előzőekben felvázolt lépésekben, ahol a hőmérséklet változása meghaladja az 1-2 °C-ot. A közvetlen vagy kombinált biológiai hatások elmaradása, amelyek nem közvetlenül függnek a hőmérséklet emelkedésétől még ellentmondásosak. Fájdalomcsillapító hatás Egyes kutatások szerint a milliméteres hullámok alkalmazása a fájdalomterápiában pozitív eredményeket mutat. A tanulmányok állatokon kimutatták, hogy optimális hatást kapunk 61,22 GHz-es és 13,3 mW/cm2-es hullámokkal. A különböző tudományos publikációk pozitív adatokat mutatnak állati vagy önkéntes vak vizsgálatokkal végzett tanulmányok esetén is. 15 perces expozíció lehetővé teszi, hogy jobban ellenálljanak az egerek ártalmas stimulációnak, hideg víz farok-fricska tesztnek. A fájdalomcsillapító hatás nem figyelhető meg a PD, 0,5 mW/cm2. Előkezelés speciális opioid antagonistákkal teljesen blokkolja ezt a hatást, amely azt sugallja, hogy endogén opioidokat (természetes molekula vesz részt a fájdalom toleranciájában) von be a fájdalomcsillapító hatás kialakulásába. Hatása a gyulladásra és az immunrendszerre A milliméteres hullámok hatásait az immunrendszerre az elmúlt 25 évben széles körben tanulmányozták, ezek a kutatások azt mutatják, hogy ezek a hullámok képesek modulálni az immunválaszokat. Szabó és mtsai. vizsgálták a 61,2 GHz-es expozíciónál az epidermális keratinociták mérésével a molekulák felszabadulását, amely azt mutatta, hogy döntő szerepet játszanak a sejtek vándorlásában számos élettani és kóros folyamatban, az úgynevezett kemokinek esetében. Ebben a munkában a szerzők nem találtak modulálását annál a két kemokin termelésnél, amelyek részt vesznek a gyulladásos bőrbetegségekben, nevezetesen a RANTES-nél (Szabályozott Aktiválás Normális T-sejt-expressziós és Szekréciós molekula) és az IP-10-nél (Interferon-indukálta Fehérje). Ennek ellenére csekély növekedést mutatott az intracelluláris IL-1b, egy jelentős gyulladáskeltő citokin, amelyt a keratinociták szekrenálták, válaszul különböző ingerekre. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a 61,2 GHz-es expozíció képes aktiválni a keratinocitákat. Makar és mtsainak in vivo vizsgálatai egereken 61,3 GHz-es és 31 mW/cm2 hullámsűrűségnél is kimutattak, egy pro-gyulladásos hatást, amit a szabad idegvégződéseken a bőrben történő aktiválással váltott ki az expozíció. Másrészt, az alacsony intenzitású expozíció 42 GHz-en gyulladásgátló hatásként jelentkezett. Az egértalp ödéma- és a helyi hipertermiás kísérleti modell használatával a helyi akut gyulladás vizsgálatával Gapeyev és mtsai. kimutatták, hogy csökkentik a milliméteres hullámok a Zimozán injekciót által előidézett gyulladást. Hatásmechanizmus fiziológiás szinten A bőrben található neuronok stimulációja összehangolt fiziológiás tevékenységeket indukál az úgynevezett szisztémás választ Közvetlen aktiválása a bőrsejteknek (keratinociták és /vagy hízósejtek) indukálja a szekrécióját a molekuláris jelátviteli faktoroknak az általános vérkeringésbe Biológiai hatások sejt- és molekuláris szinten Celluláris és szubcelluláris kísérleteket végeztek annak érdekében, hogy a lehetséges molekuláris mechanizmusait megfejtsék a milliméteres hullámok és a sejtek között létrejött kölcsönhatásoknak. Ezek a tanulmányok nagyon heterogének, és néhány közülük elemezi a közös biológiai funkcióit a létrejött interakcióknak. Hatása a sejtosztódásra Milliméteres hullámokat már használták hagyományos gyógyszeres terápia kezelése mellett melanomában olyan kutatásokban, amely potenciális antiproliferatív hatásira irányult. Azt tapasztalták, hogy 52–78 GHz-es expozíció mellett a proliferációját csökkenti az emberi melanoma sejteknek. Azt is kimutatták, hogy a proliferáció gátlása mérsékelt volt, és korrelált a kezelt sejtek energia-metabolizmusában bekövetkezett szerkezeti változásaival és módosulásával. Megjegyezendő, hogy 2 évvel később ugyanez a szerző nem tudta reprodukálni ugyanezeket az eredményeket. Éppen ellenkezőleg, a tanulmányt készítő szerzők kutató csoportja azt nyilatkozta, hogy a proliferáció nem volt szignifikánsan alacsonyabb a milliméteres hullám expozíció után. Ziskin és kutató csoportjának eredményei kimutatták, hogy rákellenes tulajdonságai a milliméteres hullámoknak közvetett lehet. Azt találták, hogy az expozíció csökkentheti a tumor metasztázis aktiválódását természetes ölősejtek révén, vagy védi a sejteket a toxikus, általánosan alkalmazott tumorellenes gyógyszerekkel szemben. Hatása a génexpresszióra Egyfelől a legtöbb tanulmány szerint a nem-ionizáló milliméteres hullámok nem genotoxikusak. Másfelől, létezik az a hipotézis, hogy lehetséges proteotoxikus hatásuk. A közelmúltban egy csoport kiadott egy alapos tanulmányt, ami azt mutatja, hogy ha ügyelünk, hogy ne alakuljon ki hőhatás, nincs jelentős változás a fehérje chaperon kifejeződésben, vagy mint például a HSP70-es ciusterint lehetne kimutatni. Ezek az eredmények összhangban vannak a korábban közölt adatokkal, amely kimutatta a hiányát a HSP indukció hatásának. Annak érdekében, hogy tovább vizsgálják a lehetséges proteotoxikus hatását a milliméteres hullámoknak, elemezték a hatását a retikulum stresszhez és ehhez kapcsolódó fehérje választ. Az eredmények azt mutatták, hogy 59–61,2 GHz-es sugárzás és 0,14 mW/cm2 teljesítménysűrűség mellett nem befolyásolták az endoplazmatikus retikulum homeosztázisát. Ezek az adatok azt jelzik, hogy milliméter hullámok nem váltanak ki akut stresszt a transzkripciós válaszban. Hatása a biomembránokra A sejtmembránok foszfolipidek kettős rétegébe beágyazott fehérjékből állnak. A szerkezet dinamikus, bár nagymértékben rendezett, és számos tanulmány azt gondolja, hogy a sejtmembrán a lehetséges molekuláris célpontja a milliméteres hullámoknak. Például, egy kutatócsoport adatai azt mutatták, hogy a 60 GHz-es expozíción hasonlóan alakultak, az általában elvárható értékek a vezeték nélküli kommunikációs rendszerekben is (0,9 mW/cm2), és kiválthatnak szerkezeti módosításokat a mesterséges biomembránokban. Az expozíció reverzibilisen növelte a laterális nyomását az egyrétegű foszfolipidnek, de ez az esemény nem elég erős ahhoz, hogy zavarja a foszfolipid mikrodomén szerveződését egy biomembránban. Reverzibilis externalizálása a foszfatidilszerinnek megfigyelhető volt sejtkárosodáskor anélkül, hogy megszüntetné az apoptózis indukció hipotézisét. A biológiai jelentősége ennek a megfigyelésnek nem világos, de ez a módosítás játszhat szerepet a celluláris jelátvitelben vagy celluláris kölcsönhatásokban. Azt feltételezték, hogy a milliméteres hullámok zavarhatják a orientációját a töltéssel rendelkező molekuláknak és a bipoláris molekulák vezetőképességének változása a membrán/ víz kapcsolatnál jelentkezik. A jövő trendjei A jövőbeli kutatások tendenciájának a bioelektromágneses, milliméteres hullámok körében ki kell terjednie olyan szempontokra is, mint lehetőség a szinergikus és kombinált EM/ hőhatás (IR technológia) pontos meghatározása bizonyos teljesítmény küszöbértékeken, és azonosítása a lehetséges biomarkereknek a milliméteres hullámhossz-expozíciótól függően, a terápiás lehetőségek szélesebb skálájának céljából. Intelligens orvosi műszerek (Biotrem technológiák) gyártása, ahol az élő szervezet EM állapotát figyelembe véve, egyénre szabott orvoslásban (personalized medicine) alkalmazzák a milliméteres terápiát. Végül, az új trendek a vezeték nélküli, test felszíni hálózatok (BAN: Body Area Networks) arra utalnak, hogy a milliméteres hullámokkal működő on-és off-body érzékelők, beleértve a hordható, viselhető antennákat a növekvő érdeklődésre tekintettel válnak a kutatások célkeresztjévé. Ki kell alakítani a megfelelő antennákat ezekben az alkalmazási formákban, a testre gyakorolt hatásait és az antenna teljesítményét nagy gondossággal kell figyelembe venni. Ezért pontos jellemzésére és ismeretére van szükség a bőr dielektromos tulajdonságaival kapcsolatban. Emellett, az egyik jelenleg ígéretes felderítetlen megoldás lehet, hogy végre konfigurálható , milliméteres hullámhosszú, viselhető, hordható antennákat fejlesszenek ki. Az on-body alkalmazások terjedésének jellemzése rendkívül fontos, mivel jelentősen eltérnek a szabad téri viszonyoktól, és nincs jelenleg elérhető tudományos információ a szakirodalomban ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. I. e. 6. évezred Események A rizs nemesítése Ázsiában . A Nílus völgyében kialakul a mezőgazdasági kultúra. A földművelés elterjedése Közép-Európában . i. e. 5600 körül: A Fekete-tengert elönti a Földközi-tenger sós vize. i. e. 5509. szeptember 1. : A világ teremtésének napja (a Bizánci Birodalom szerint), a bizánci naptár kezdő napja. i. e. 5500 körül: A dél-ázsiai Mehrgarhnál a fazekasság kialakulása. i. e. 5500 körül: A letelepült életmódra és a mezőgazdaság megjelenésére utaló első jelek Nyugat- Magyarországon . A vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó leletek a zala-megyei Szentgyörgyvölgy és a vas-megyei Torony községekből. i. e. 5500 körül: A letelepült életmódra és a mezőgazdaság megjelenésére utaló első jelek az északkelet- magyarországi középhegység vidékén: sajószentpéteri bödönkút. i. e. 5500 körül: Az erdélyi tatárlakai agyagtáblák i. e. 5500–5200 A vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó telep az északkelet- magyarországi Füzesabony -Gubakúton. i. e. 5400 körül: Mezopotámiában az öntözés kialakulása. i. e. 5100 körül: Dél-Mezopotámiában templomok építése. i. e. 6. évezred vége: A mai Szombathely környékén tovább terjednek a vonaldíszes kerámia kultúrájára jellemző hosszú házak. A Szombathely melletti mai Sé község határában körárokkal védett földvár és település. Anton Ausserer Anton Ausserer (Bolzano, 1843. július 5. – Graz, 1889. július 20.) osztrák természettudós, arachnológus. Szenvedélyes természettudós volt, 15 évesen lett árva. Élete során tanított Feldkirchben, Innsbruckban és Grazban. 1872-ben nyert doktori fokozatot. 1888-ban megnősült, de betegségben 1889-ben meghalt. Zoológiai szakmunkában, nevének rövidítése „Ausserer”. Általa leírt nemek és fajok Élete és kutatásai során több pók, -elsősorban madárpók- nemnek és fajnak adott nevet, illetve több fajt fedezett fel. Ezenkívül más tudósok Ausserer iránti tiszteletből több fajt is róla neveztek el. Nemek Acanthoscurria Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Antrodiaetus Ausserer, 1871 (Antrodiaetidae) Bolostromus Ausserer, 1875 (Cyrtaucheniidae) Chaetopelma Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Cyclocosmia Ausserer, 1871 (Ctenizidae) Cyclosternum Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Cyrtocarenum Ausserer, 1871 (Ctenizidae) Euagrus Ausserer, 1875 (Dipluridae) Euathlus Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Eucteniza Ausserer, 1875 (Cyrtaucheniidae) Hapalopus Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Harpactira Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Homoeomma Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Hypsosinga Ausserer, 1871 (Araneidae) Idiommata Ausserer, 1871 (Barychelidae) Ischnocolus Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Ischnothele Ausserer, 1875 (Dipluridae) Selenocosmia Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Sericopelma Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Tapinauchenius Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Fajok Acanthoscurria minor Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Aphonopelma mordax Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Aphonopelma rubropilosum Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Aphonopelma steindachneri Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Avicularia doleschalli Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Avicularia hirsuta Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Avicularia metallica Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Avicularia obscura Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Avicularia rapax Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Avicularia rutilans Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Brachypelma vagans Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Chaetopelma gracile Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Cyclosternum kochi Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Cyclosternum macropus Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Cyclosternum schmardae Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Cyrtopholis cursor Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Cyrtopholis innocua Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Cyrtopholis intermedia Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Grammostola grossa Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Grammostola mollicoma Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Hapalopus formosus Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Harpactira tigrina Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Hemirrhagus pernix Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Ischnocolus syriacus Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Ischnocolus triangulifer Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Lasiodora isabellina Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Lasiodora spinipes Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Lasiodora striatipes Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Leviellus thorelli Ausserer, 1871 (Araneidae) Megaphobema robustum Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Pamphobeteus ferox Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Pamphobeteus fortis Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Pamphobeteus nigricolor Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Phlogiellus inermis Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Phormictopus cautus Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Poltys idae Ausserer, 1871 (Araneidae) Selenocosmia lanipes Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Sericopelma rubronitens Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Sericopelma striatum Ausserer, 1871 (Theraphosidae) Xenesthis immanis Ausserer, 1875 (Theraphosidae) Zygiella keyserlingi Ausserer, 1871 (Araneidae) Róla elnevezett fajok Altella aussereri Thaler, 1990 (Dictynidae) Nomisia aussereri L. Koch, 1872 (Gnaphosidae) Singa aussereri Thorell, 1873 (Araneidae) Tudományos publikációi 1867. Die Arachniden Tirols nach ihrer horizontalen und verticalen Verbreitung, 1. Verhandlungen der kaiserlich-königlichen zoologisch-botanischen Gesellschaft . Wien, 17 :137–170. 1871. Beiträge zur Kenntniss der Arachniden-Familie der Territelariae Thorell (Mygalidae Autor). Verhandlungen der kaiserlich-königlichen zoologisch-botanischen Gesellschaft . Wien, 21 :184-187. 1871. Neue Radspinnen. Verh. zool.- bot. Ges. Wien 21 : 815-832. 1875. Zweiter Beitrag zur Kenntnis der Arachniden-Familie der Territelariae Thorell (Mygalidae Autor). Verhandlungen der kaiserlich-königlichen zoologisch-botanischen Gesellschaft . Wien, 25 :169. Danis Ferenc Danis Ferenc (Egeg, 1931. január 16.) tanár, agrármérnök, helytörténész. Élete 1951-ben érettségizett az ipolysági gimnáziumban. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960 között az Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa volt. Az 1960-as közigazgatási átszervezéskor megszűnt az Ipolysági járás, így lett az Ipolysági Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára, majd igazgatóhelyettese, 1968-tól pedig igazgatója, egészen 1994-ben történt nyugalomba vonulásáig. Emellett kultúraszervezéssel és helytörténetírással is foglalkozott. 1990 után egyik kezdeményezője volt az ipolysági Honti Múzeum újraindításának és a Simonyi Lajos Galéria létrehozásának. Első igazgatóként sokat fáradozott a múzeum és a galéria gyűjteményének bővítésén. 1993-tól éveken át főszerkesztője volt a Honti Lapoknak. Több helytörténeti művet írt Ipolyságról és szülőfalujáról is. Elismerései 1991 Csemadok OV ezüstérme 1998 Nyitrai Mezőgazdasági Intézet arany emlékérme 2001 Ipolyság Város Díja Művei 1997 Ipolyság a határ menti város 2001 Az ipolysági mezőgazdasági iskolák története 2002 Ipolyság – A zsidóság és történeti emlékei (2002) 2005 Ipolyság Beszterec Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban. Fekvése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, a Nyírségben, Dombrádtól 10 km-re délnyugatra fekvő település. Tiszatelek 5 km, Vasmegyer 5 km, Kék 5 km, Kemecse 10 km, Nyírbogdány 11 km távolságra található. Története Beszterec és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt támasztja alá a határában található földvár is. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának tárgya. A település nevét már 1332-ben említi a pápai tizedlajstrom is, Beztherch néven. 1410-ben már ismert volt birtokosának neve is: ekkor a Parlaghy család tagjainak birtoka volt. 1445-ben a Rosályi Kún család és a Kusalyi Jakcs család birtokaként van feltüntetve. 1463-ban a petri Ders család volt a település földesura. A 19. század első felében több család: a Kriston, Major, Répássy, Mikecz, Tahy, és Madách családok voltak birtokosai. 1850-ben a Felsőméray-Ostorharics Horváth László (1822-1872) birtoka a Beszterec-Vártanya néven ismert terület és körülötte több mint 500 hold termőföld. A család II. Rudolf királytól kapta nemességét, ami az 1838. évi 797. közgyűlési szám alatt lett megerősítve. Kassán 1906. június 2-án 7560/1906. szám alatt újabb hatósági bizonyítvány került kiállításra Dr. med. Horváth József részére (1901. évben nyert mandátumot mint felsőházi képviselő). Vasmegyeri-Megyery Celesztával 1891-ben kötött házasságot Nyíregyházán. Leszármazottaik 1947-ig birtokolták a területet, amelyet kényszerből hagytak el. Horváth László sírkövét (rajta ekevasak nyoma) a helyi önkormányzat ismét felállíttatta a földvárban kegyeletből, de a temetőt, a monostort és az épületeket barbárul elpusztították 1955-ben. A településen előforduló jelentősebb hely- és dűlőneveket is feljegyezték a XX. század elején: Nagyrév, Gyakor, Nyárádszeg, Hídszeg, Kerekedvize, Ferhídja, Tahiláp, Bajcs, Törésláp, Vársziget, Kapony, Orozd, Királytó, Katonató, Solymostó, Kabalás helynevek voltak itt ismertek. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Evangélikus templom - A XVI. század közepén épült. Beszterec-Vársziget - 11 – 13. századi földvár maradványai Lipoprotein lipázhiány A lipoprotein lipázhiány (LPLD, más néven: családi chylomicronemia-szindróma) egy ritka örökletes, autoszomális recesszív lipid betegség. A betegségben szenvedők nem tudnak lipáz enzimet előállítani, vagy csak nagyon keveset. Ez a betegség súlyos hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Menő Manó A Menő Manó (eredeti cím: La linea) egy olasz rajzfilmsorozat, amit az olasz Osvaldo Cavandoli készített, és eredetileg a RAI nevű csatornán sugározták Olaszországban. Az animált figura könnyűszerrel tudott különböző nemzetek televízióiban megjelenni, köszönhetően annak, hogy felirat és szinkron igénye nem volt, történetei univerzálisak, így a legtöbb kultúra számára egyértelműek. A sorozat nagy sikerre tett szert Magyarországon is, televízióban az M2 csatornán találkozhattak vele a nézők, otthoni visszanézésre pedig DVD-n is kiadták egyes epizódjait (lásd a lenti táblázatban). A 2010-es évek elején az egyik kereskedelmi bank (K&H) felélesztette a manót, így a közönség a televíziós reklámszünetekben találkozhatott vele újra, ahol a bank éppen aktuális ajánlatait segített eljuttatni a nézőkhöz. Évadok A sorozat 1971-től 1986-ig futott, és 90 epizódot élt meg. Az interneten több különböző epizód- és évadszám is megjelenik, de legáltalánosabban három fő etapra bontják. Az első 1971-es, 8 epizóddal (4-6 perces részek); a második 1978-as, 56 epizóddal (101-156-ig tartó számozással); és végül az 1986-os, harmadik szezon a maga 26 részével (200-225-ig tartó számozással). Az utóbbi két etapban már 2-4 percre csökkentek az egyes epizódok hosszai. A cselekmény A történetben a rajzoló (maga Osvaldo Cavandoli) mindig megrajzolja először a figurát, aki ezután életre kel, és be nem fogja a száját (halandzsa nyelven beszél). Minden epizódban más történik (pl: sportol, autókázik, stb...) amit a rajzoló rajzol mindig, és a rajzfilm mindig a figura "halálával" ér véget. DVD megjelenés A sorozat először 2007. márciusa és áprilisa között jelent meg, három részre bontva. Később, 2010-ben megjelent egy új kiadás, mely megkapta "A teljes sorozat" jeligét, és az addig megjelent három különálló kiadvány összes epizódját tartalmazta. Kiadta az Europa Records Kft., korhatárra tekintet nélkül megtekinthető besorolással; 2-es régió kóddal; normál tokban, DVD5-ös lemezeken; változó minőségű hangsávval (mono és sztereó); színes - PAL formátumban; 4:3-as képaránnyal. Minőség A 2010-es kiadás kép- és hangminősége nagyon változó. Az időrendiség nem garancia arra, hogy egy később készült epizód jobb minőségű legyen, mint egy korábbi. Előfordulhat, hogy az elsőként készült epizódok jobb képpel és hanggal rendelkeznek, mint az utolsók közt készültek. A digitalizálás több esetben VHS szalagról történhetett, ami az egyes részek elején (a sötét kép alatt) látható torzulások, és egyszer felbukkanó fehér négyzet alakú piktogramból következtethető. Ez azért fontos, mert papírtokos kiszerelésben is forgalomba kerültek a 2007-es verziók, amik borítóján a "Digitálisan felújított képpel" figyelemfelkeltő szöveg volt olvasható. Epizódok Az előző táblázatból kitűnik, hogy hazánkban a második etapba sorolt részek jelentek meg; egyszer "A teljes sorozat" megnevezéssel, ami így félrevezető lehet. Az itthon kiadott részek címei az alábbi táblázatban olvashatóak. Érdekességek A 2010-es DVD kiadás borítójának elején "A sün" című epizód 1perc 29 másodpercénél látható jelenet egyik részlete szerepel. Néhány részben látható, hogy a készítő egy üveglapra rajzol, mert visszatükröződik a kezének körvonala (szellemkép jelenség). Két különböző főcímzenét használtak a második etap részeiben, ugyanakkor a részek alatt hallható főtéma ugyanaz maradt. Majdnem minden rész elején ugyanazt az "éledező" sóhajtást produkálja a frissen rajzolt manó, és követeli, hogy elkezdhessen barangolni; kivéve azt a részt, amikor nem ő nyitja az epizódot. Egy-két részben más adja a manó hangját. Szumátrai orrszarvú A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó Dicerorhinus emlősnem egyetlen élő és egyben típusfaja is. Az öt ma élő orrszarvúfaj közül a szumátrai a legkisebb méretű, azonban más szárazföldi emlősökhöz képest mégis nagynak tekinthető. Marmagassága 112–145 centiméter, fej-testhossza 236–318 centiméter, farokhossza 35–70 centiméter. Testtömege élőhelyétől függően 500–1000 kilogramm között lehet, azonban általában 700–800 kilogrammos. A rekordot tartó példány 2000 kilogrammot nyomott. Mint az afrikai fajoknak, a szumátrai orrszarvúnak is két tülke van: az elülső a nagyobbik, általában 15–25 centiméter magas és az állat orrán ül, a második tülök az elülső és a homlok között helyezkedik el, és igazából csak egy csonk. Testének legnagyobb részét vörösesbarna szőrzet borítja. Korábban ez az orrszarvúfaj India, Bhután, Banglades, Mianmar, Laosz, Thaiföld, Malajzia, Indonézia és Kína esőerdeiben, mocsaraiban és köderdeiben élt. A történelmi időkben Kína délnyugati részén, főleg Szecsuanban fordult elő. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajnak minősíti ezt a ritka állatot, mivel ma már csak hat állománya létezik: négy Szumátrán, egy Borneón és egy a Maláj-félszigeten. Igen nehéz megbecsülni a példányok valódi számát, mivel magányos állatok és az előfordulási területeiken szétszórva élnek. Feltételezések szerint a vadonban már kevesebb mint 100 szumátrai orrszarvú maradhatott. A Maláj-félszigeten élő állománynak a fennmaradása igen kérdéses, a négy szumátrai állományból az egyik már valószínűleg kihalt. Az egyedszámcsökkenés fő oka az orvvadászat, mivel az orrszarvúak tülkét nagyra becsülik a hagyományos kínai orvoslásban. Emiatt a feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50 000-65 000 amerikai dollárért kel el. Életének legnagyobb részét magányosan tölti, ez alól kivételt képez a szaporodási és a borjak nevelésének időszaka. Az orrszarvúak közül a szóban forgó faj adja ki a legtöbb hangot. Hangadáson kívül területét talajkaparással, cserjék kidöntésével és ürülékkupacokkal is megjelöli. Ezt az orrszarvúfajt többet tanulmányozták, mint a félénkebb és ezáltal kevésbé megfigyelt jávai orrszarvút (Rhinoceros sondaicus), talán azért is mert ebből a fajból egy szaporodási program következtében 40 példányt fogtak be. Ez a szaporítási program, azonban katasztrófának bizonyult – már a program kezdeményezői is annak tartották –, mert a legtöbb befogott állat elpusztult és 20 év alatt egy borjú sem született, ez pedig nagyobb állománycsökkenéshez vezetett, mint ha a vadonban hagyták volna őket. Felfedezése és neve Az első szumátrai orrszarvút 1793-ban, Szumátra nyugati partjainál levő Fort Marlborough mellett (16 kilométeres távolságban) lőtték le. Az állatról készült rajzot és első leírást, elküldték Joseph Banks angol természettudósnak, aki akkortájt a Royal Society-nek volt az elnöke. Még abban az évben Banks kiadott egy hivatalos leírást az állatról. 1814-ben Johann Fischer von Waldheim német anatómus, entomológus és paleontológus tudományos nevet adott az állatnak. A nemének a neve, a Dicerorhinus a görög nyelvből ered: di = „kettő”, cero = „szarv” és rhinos = „orr”: vagyis „kettős szarvorrú”, míg fajneve, a sumatrensis, a típuspéldány lelövésének a helyére, Szumátrára utal. Carl von Linné először minden addig ismert orrszarvúfajt a Rhinoceros nembe sorolt, emiatt von Waldheim tisztelete jeléül, először a Rhinoceros sumatrensis nevet adta az állatnak. Joshua Brookes angol anatómus és természettudós, látva, hogy ennek az állatnak két tülke van, a Rhinoceros nembélieknek pedig csak egy, ezért 1828-ban átnevezte Didermocerus-ra. Aztán 1841-ben Constantin Wilhelm Lambert Gloger német zoológus újra átnevezte az állatot, de most már a ma is használt nevére, a Dicerorhinus-ra. 1868-ban John Edward Gray, szintén angol zoológus a Ceratorhinus elnevezést javasolta. Rendes körülmények között a régebbi név az érvényes, azonban 1977-ben a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság (International Commission on Zoological Nomenclature, ICZN) úgy döntött, hogy a Dicerorhinus lesz a hivatalosan elfogadott neve ennek az orrszarvúfajnak. Kifejlődése Feltételezések szerint az első orrszarvúfélék a kora eocén korszakban váltak el a többi páratlanujjú patásoktól (Perissodactyla). A mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint a jelenkori orrszarvúak ősei és a lófélék (Equidae) ősei körülbelül 50 millió évvel ezelőtt válhattak szét. A mai orrszarvúfélék családja Eurázsiában jelent meg először, az eocén kor vége felé. A mai fajok ősei, körülbelül a miocén kor idején terjedtek szét Ázsiából. A ma élő orrszarvú fajok közül a szumátrait tekintik a miocén korban élt őseihez legközelebb állónak, ez a faj mutatja magán a legtöbb ősi jegyet. Őslénytani leletek szerint a Dicerorhinus nem a kora miocénből származik, azaz 23–16 millió éves. Több fosszilis fajt is ebbe a nembe soroltak, azonban a szumátrai fajon kívül a jelenkorban már más faj nem tartozott ehhez a nemhez. A DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy a Dicerorhinus körülbelül 25,9 (± 1,9) millió éve vált el a ma is élő másik négy fajtól. Hogy a szumátrai orrszarvú ezekkel az orrszarvú fajokkal milyen rokonsági kapcsolatban áll, az három különböző hipotézis szerint eltérő. Az egyik feltevés szerint a szumátrai orrszarvú az afrikai keskenyszájú orrszarvúval (Diceros bicornis) és szélesszájú orrszarvúval (Ceratotherium simum) áll szoros kapcsolatban, mivel ezeknek a fajoknak két tülkük van egy helyett. Egy másik feltevés szerint a szumátrai az indiai és a jávai orrszarvú testvér taxonja, mivel előfordulási területeik majdnem azonosak. A legújabb kutatási eredmények alapján azonban rendszertani szakértők azt feltételezik, hogy az afrikai orrszarvúak (keskeny- és szélesszájú), az ázsiai orrszarvúak (indiai és jávai) és a szumátrai orrszarvú három teljesen eltérő fejlődési ágat képviselnek, (amelyek kb. 25,9 millió éve váltak szét) de, hogy ezek közül melyik vált el előbb a többitől, az egyelőre még tisztázatlan. Anatómiai hasonlóságok miatt feltételezik, hogy a szumátrai orrszarvú közeli rokonságban áll a késő pleisztocén korban (legutóbbi jégkorszak) élt gyapjas orrszarvúval (Coelodonta antiquitatis). A fosszilis faj a nevét a vastag, gyapjas bundájáról kapta, ahogy a szumátrai fajt is szokták szőrös orrszarvúnak nevezni (hairy rhino angolul). A gyapjas orrszarvú Kína területén jelent meg először, ahonnan később benépesítette Eurázsiát: a Koreai-félszigettől kezdve egészen Spanyolországig megtalálhaó volt. A gyapjas orrszarvú túlélte a jégkorszakot, de akárcsak a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) tízezer évvel ezelőtt már szinte teljesen kihalt. Habár egyes morfológiai kutatások megkérdőjelezték a gyapjas orrszarvú és a szumátrai orrszarvú rokonságát, az újabb molekuláris vizsgálatok alátámasztják, hogy a két faj testvér taxonok. Előfordulása Ez az orrszarvúfaj egyaránt megél az alföldek és hegységek esőerdeiben, mocsaraiban és köderdeiben. Főleg a dombos vízközeli élőhelyeket kedveli, ahol a meredek lejtőkön nagyon sűrű az aljnövényzet. A történelmi időkben a szumátrai orrszarvú előfordulási területe Bangladestől és Kelet-Indiától kezdve, Mianmar északi részén és a Maláj-félszigeten keresztül, egészen Szumátráig és a borneói Sabahig terjedt. Kambodzsai, laoszi és vietnámi elterjedése nincs hivatalos kutatásokkal megerősítve. E faj nemrég még élő példányai a Maláj-félszigeten, Szumátrán és a borneói Sabah szövetségi államban találhatók meg. Egyes természetvédők azt remélik, hogy Mianmar kevésbé feltárt őserdeiben még megtalálható ez az orrszarvúfaj, bár ennek igen kicsi az esélye. A mianmari politikai helyzet ezidáig megakadályozta az orrszarvú felkutatását. A legutolsó indiai beszámolók erről az emlősről az 1990-es években érkeztek. A megmaradt szumátrai orrszarvú egyedek igen szétszóródva élnek, a többi ázsiai orrszarvútól eltérően időnként sem gyűlnek össze, emiatt a kutatásuk, tanulmányozásuk és védelmezésük igen nehéz. A világon már csak öt helyen található meg a szabad természetben: a szumátrai Bukit Barisan Selatan, Gunung Leuser és Way Kambas nemzeti parkokban, a borneói Sabah államban levő Danum-völgyben, valamint Borneó indonéziai részén, Samarindahtól nyugatra. Szumátra legnagyobb védett területén az 1980-as években, a Kerinci Seblat Nemzeti Parkban becslések szerint körülbelül 500 egyed élt, azonban az orvvadászat miatt ezt az állományt kihaltnak vélik. Nagyon valószínűtlen, hogy a Maláj-félszigeten még élne ilyen állat. A szumátrai orrszarvú esetén a genetikai mutációk vizsgálata három különböző fejlődési vonalat (haplotípust) mutat. A fejlődésük során úgy tűnik a Malaka-szoros nem volt olyan áthatolhatatlan határ mint a Szumátrán végighúzódó Barisan-hegység, mivel a vizsgálatok szerint a sziget keleti részén és a Maláj-félszigeten élő példányok között nem találtak eltérést, a hegy túloldalán, Szumátra nyugati részén élő állomány génjeiben csak kisebb eltérést találtak, és ezekhez képest jóval nagyobb eltérést találtak a Borneón élő állomány esetén. Bár Szumátra és Borneó csak a pleisztocén vége óta (kb. 10 000 éve) nem olvadnak egybe a kontinentális Ázsiával (a jégkorszak alatt a tengerszint jóval alacsonyabb volt) így kellett, hogy legyen valamilyen más természetes határ az állományok között, mert a génmutációk közötti nagyobb különbség régebbről ered. Valószínűleg volt egy félsivatagos, kiszáradt folyóvölgyekkel tarkított szélesebb észak-déli sáv, ami elválasztotta a borneói állományt a többitől, ahogy ezt egyes kutatók feltételezik, míg a Maláj-félsziget és Szumátra keleti része átjárható volt mindvégig. (Bár a Barisan-hegység jóval korábbi: kora krétakori, az nem volt teljesen áthatolhatatlan.) A fajmegörző programok szempontjából a kutatók megállapították, hogy a Maláj-félszigeten és kelet Szumátrán élő állomány nem tér el annyira a sziget nyugati, elszigeteltebb állományától, hogy ne lennének képesek egészségesen szaporodni egymással, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a Borneón élő állomány már elég nagy eltérést mutat a többihez képest, így ennek fejlődési vonalát egyelőre nem lenne tanácsos keresztezni. Mivel a vizsgálataik a mitokondroális és nem a sejtmag génjein alapulnak, szerintük lehetséges, hogy a szaporodás során sérül a génkészletük, amit mindenképpen kerülni kell, amíg a létszámuk még elegendő és nem kapnak biztató eredményeket hasonló keresztezési programokból. A fajmegörző programok keretében elkezdték feltérképezni az orrszarvú állományok genetikai készletének beszűkülését is. Ez egyelőre azt mutatja, hogy a szumátrai orrszarvú génvariációs szintje eléri a kevésbé fenyegetett afrikai fajokét, de a szumátrai orrszarvú esetén a vizsgálatok még nem annyira előrehaladottak, így meg kell várni a további eredményeket, hogy ez bizonyosság legyen. Bár az 1990-es évektől ezt az orrszarvúfajt kihaltnak vélték Kelet-Kalimantánban, 2013 márciusában a WWF bejelentette, hogy egy borneói orangutánokat (Pongo pygmaeus) figyelő kutatócsoport West Kutai Regency-ben friss orrszarvú lábnyomokra, dagonyázóhelyekre, csapásokra, tülökmaradványokra és orrszarvúrágásokra bukkantak. Ugyanezek a kutatók legalább 30 különböző növényfajon fedeztek fel orrszarvúharapásokat. 2013. október 2-án, szintén a WWF, szumátrai orrszarvúról készült filmet mutatott be, ami a kalimantani Kutai Baratban készült egy fára erősített kamera segítségével. A szakértők szerint a filmen két különböző példány van, azonban ezt nem lehet pontosan tudni. A „Jakarta Post” szerint Indonézia Erdészeti Minisztere, Zulkifli Hasan „nagy jelentőségűnek” tartja ezt a videót, továbbá a miniszter azt is mondta, hogy „az a cél, hogy évente három százalékkal nőjön az orrszarvúállomány”. Egy 2017-ben készült becslés szerint, az orrszarvú mind az öt védett területének szakértőinek véleménye alapján a legjobb esetben is csak 90 példány élhet vadon, de az is lehet hogy a valós szám mindössze 30. Alfajai Dicerorhinus sumatrensis sumatrensis G. Fischer, 1814 – laikus megnevezéssel: nyugat-szumátrai orrszarvú : feltételezések szerint, csak 75–85 példány él belőle, többségük a szumátrai Bukit Barisan Selatan Nemzeti Parkban és a Gunung Leuser Nemzeti Parkban, valamint a Way Kambas Nemzeti Parkban is található néhány. A Maláj-félszigetről valószínűleg kihalt. Megmaradásának legfőbb veszélyeztető tényezői az élőhelyek elvesztése és az orvvadászat. Ez az alfaj és a D. s. harrissoni alfaj között kis genetikai eltérést mutattak ki. A Maláj-félszigeten élt állományt, korábban D. s. niger -ként ismerték, de azóta beleolvasztották ebbe az alfajba. Dicerorhinus sumatrensis harrissoni Groves, 1965 (laikus megnevezéssel kelet-szumátrai orrszarvú vagy borneói orrszarvú ): korábban széles körben elterjedt volt Borneón, 2008-ban viszont már csak körülbelül 10-50 egyede élt. Az ismert állomány Malajzia Sabah nevű államában élt, de fákra szerelt vadkamerák Kelet-Kalimantanban is felvették őket. A sarawaki észlelések nincsenek megerősítve. 2015. április 23-án a maláj Borneo Rhino Sanctuary hivatalnokai bejelentették, hogy a szumátrai orrszarvú eme alfaja a vadonban kihalt, fogságban is csak három példány él, egy hím, Tam és két nőstény, Iman és Puntung . Ez az állat az alfaj nevét, az angol Tom Harrissonról kapta, aki az 1960-as években Borneóban zoológiai és antropológiai kutatásokat végzett. A három alfaj közül ez a legkisebb méretű. † Dicerorhinus sumatrensis lasiotis Buckland, 1872 – laikus megnevezéssel: észak-szumátrai orrszarvú : a történelmi időkben Indiában és Bangladesben élt, de azóta kihaltnak nyilvánították. Megerősítetlen beszámolók szerint Mianmarban még élhet egy állománya, azonban az ország politikai helyzete megakadályozza az utánajárást. Az alfajnév, a lasiotis a görög nyelvből ered, és jelentése: „szőrös fülek”. A későbbi kutatások bebizonyították, hogy ennek az alfajnak nem voltak szőrösebb fülei , mint a többinek, ennek ellenére a D. s. lasiotis megtarthatta az önálló alfaji státusát, mivel a három alfajból ez volt a legnagyobb testű. Megjelenése A kifejlett állat fej-testhossza általában 250 centiméter, marmagassága 120–145 centiméter, testtömege 500–1000 kilogramm (átlagosan mintegy 700–800 kilogramm). Az állatkertekben a legnagyobb példányok elérhetik a 2000 kilogrammos testtömeget is. Mint az afrikai fajoknak, a szumátrainak is két tülke van, a teheneké kisebbek, de más nemi kétalakúság nincs a fajon belül. A két tülök közül az elülső a nagyobbik, melynek hossza 15–25 centiméter között van; a rekord 81 centiméteres volt. A második, vagyis hátsó tülök az elsőnél kisebb, nem hosszabb 10 centiméternél, és csonkként hat. A tülkök sötétszürke vagy fekete színűek. Tülkeit az afrikai orrszarvúktól eltérően nem tudja hatékony fegyverként használni. Esetlennek tetsző teste és vaskos, erős végtagjai vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy az orrszarvú áthatoljon a sűrű erdőn. Patáján három ujj található. Bőre szőrös, gyakran iszap fedi, amellyel a legyek ellen védekezik. A szőrzete vörösesbarna, a borjaknál sűrűbb, mint a felnőtteknél. A fogságban tartott állatok szőrösebbek, mint a vadonbeli fajtársaik, mivel itt nem koptatja a sűrű növényzetben való járás. Fülei körül nagyobb a szőrzet, továbbá farka végén bojtszerű növésű. Kevésbé ráncos, mint a többi ázsiai orrszarvúfaj, azonban a mellső lábai mögött és a hátsó lábai előtt vastag bőrránc veszi körül a testét. A nyaka körül is van egy kisebb bőrránc. Maga a bőr eléggé vékony, csak 10–16 milliméter vastag, alatta pedig nincsen zsírréteg. Mint minden orrszarvúnak, ennek is rossz a látása, azonban a többi érzékei igen kifinomultak. Mérete ellenére igen gyors és mozgékony. Könnyedén felmászik a hegyoldalakra és a meredek folyópartokra. Életmódja Ez az emlősállat a síksági és hegyvidéki sűrű esőerdők lakója. A szumátrai orrszarvú bika egyedei a többi rokon fajhoz hasonlóan általában magányosan élnek, és viszonylag nagy, akár 50 km2-es territóriumokat tartanak, melyek határait vizeletükkel, ürülékkupacaikkal, lábnyomhagyásokkal és kidöntött csemetékkel jelölik meg. Nem figyeltek meg azonban harcokat a bikák között, pedig a territóriumok átfedhetik egymást. A tehenek kisebb, általában 10–15 km2-es territóriumokat tartanak, és az övéké nem fedik egymást, továbbá a legtöbbször csak a tehén és a frissen született borjú él együtt egyazon területen. Táplálkozáskor a legtevékenyebb, ez pedig hajnalban és szürkület után van. Nappal dagonyázással tölti az idejét, ilyenkor pihen és hűsöl. Az esős évszakban élőhelyének a magasabb részeire húzódik fel, az év hűvösebb részein pedig újra a síkságokra vándorol le. Amikor kiszáradtak a dagonyázóhelyei, az orrszarvú más vizes gödröket tágít ki tülkei és lábai segítségével. A dagonyázás a test lehűtését, valamint a külső élősködőktől és egyéb rovaroktól való megszabadulást szolgálja. A fogságban tartott példányoknak, melyeknek nem biztosítottak dagonyázógödröket, feltört és feldagadt a bőre, szemproblémáik lettek, körmeik feldagadtak, szőrzetük elhullott, és végül elpusztultak. Egy 20 hónapos kutatás azt tárta fel, hogy egy szumátrai orrszarvúnak egyszerre nincs három dagonyázógödörnél több, továbbá 2–12 hét után az orrszarvú elhagyja a helyet és újat keres magának. A dagonyázás általában a nap közepén van és 2–3 órán át tart, ezután pedig táplálkozni indul. Habár a szumátrai állatkertekben az orrszarvúak kevesebb mint 45 percet töltenek dagonyázással, a vadonban ez a kedvelt tevékenység jóval hosszabb: 80–300 percet tarthat, az átlag 166 perc naponta. Ha egyáltalán nincs dagonyázóhely, vagy más vizesgödör a térségben, akkor a sekélyebb folyószakaszok is megfelelnek. Mivel igen ritka és eléggé újonnan kutatott állat, a faj körében még nem végeztek járványtani kutatásokat. A 19. században a fogságban tartott állatok körében végzetesnek bizonyultak a kullancsok és a Gyrostigma nevű bagócslegyek szúrásai. Ismert tény, hogy az orrszarvúféléket megtámadja a bögölyfélék által terjesztett Trypanosoma, amely a surra nevű vérbetegség okozója. 2004-ben a Szumátrai Orrszarvút Megmentő Központban (Sumatran Rhinoceros Conservation Centre) 18 nap alatt mind az öt itt tartott példány elpusztult az előbb említett betegség miatt. A kifejlett állatnak az emberen kívül nincs természetes ragadozója, azonban a borjakból zsákmányolhat a tigris (Panthera tigris) és az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus). Hogy milyen gyakran történik ez meg, azt nem tudjuk. Bár az elterjedési területe átfedi az ázsiai elefánt (Elephas maximus) és az ázsiai tapír (Tapirus indicus) élőhelyeit, állítólag az állatok nem versengenek egymás között a táplálékforrásokért. Sőt, a megfigyelések szerint az elefántok és az orrszarvúak ugyanazokat a csapásokat használják. A két nagytestű állatfaj utat nyit a sűrű erdőben a kisebb, szarvasféléknek, disznóféléknek és vadkutyáknak. Az orrszarvúk csapásai két típusúak lehetnek: a jártabbak, azaz a növényzettel kevésbé benőttek, hosszabbak és az évszakos vándorlásaikon használják; a kisebb csapások, amelyek egy orrszarvú területén belül összeköti a dagonyázóhelyeket és sógödröket a táplálkozóhelyekkel, ezeket még jócskán borítja növényzet. Útjai során folyókon is átkel, könnyen átúszik 1,5 méternél mélyebb és 50 méter széles folyókat is, még erős áramlás esetén is. Feltételezések szerint a vadonban körülbelül 30–45 évet él. Fogságban az élettartamrekordot egy D. s. lasiotis alfajbeli tehén példány tartja, amely 32 évet és 8 hónapot élt. 1900-ban a londoni állatkertben pusztult el. Táplálkozása Ez az állat főleg az éjszaka érkeztével és reggel korán táplálkozik. Tápláléka jórészt a trópusi esőerdők növényzetéből kerül ki, leveleket, hajtásokat, illetve a fákról lehulló ágakat és gyümölcsöket fogyasztja. A nagyon fiatal csemetéket mindenestül megeszi. Életmódja szerint lombevő állatként van számon tartva, és az életben maradásához napi 50 kilogrammnyi táplálékra van szűksége. Az ürülékének átvizsgálásával a kutatók megtudták, hogy ez az orrszarvúfaj több mint 100 növényfajjal táplálkozik. Az 1–6 centiméter átmérőjű csemetéket is elfogyasztja. A csemetéket a testével dönti ki, úgy, hogy rámegy anélkül, hogy rátaposna, utána pedig leeszi a leveleit. Számos, táplálékául szolgáló növényfaj csak elszigetelten és kis helyen fordul elő, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy az orrszarvú jóllakjon, több helyet is fel kell, hogy keressen. Tápláléknövényei főleg a következő családokból kerülnek elő: kutyatejfélék (Euphorbiaceae), buzérfélék (Rubiaceae) és díszlevélfafélék (Melastomataceae). Legkedveltebb és legközönségesebb tápláléka a cseresznyemirtusz (Eugenia). Kimondottan növényi tápláléka gazdag a rostokban, de szegény a fehérjékben. A só nyalása létfontos számára, emiatt fontos szerepet játszanak életében azok a sólelőhelyek, ahol a talaj sótartalma jelentősen magasabb. Ezeket a sógödröket időről időre, általában havi rendszerességgel felkeresi. A bika itt „értesül” a szagnyomok alapján általában arról is, ha a territóriumában fogamzóképes tehén fordul elő. A létszükséges ásványokat a vulkanikus iszap evése mellett az ásványokban gazdag növények fogyasztásával is megkaphatja. Kommunikációja Az összes ma élő orrszarvúfaj közül a szumátrai orrszarvú adja ki a legtöbb hangot. Az állatkertekben megfigyelt példányok majdnem folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással hangangadással, valószínűleg a vadonban is így tesznek, legalábbis az anya és borja biztosan. Három fő hangtípusa van: visítás, „bálnahang” és fütyülés. A visítás igen rövid, 1–2 másodpercig tart ez a legegyszerűbb, és ezt használja a legtöbbször. A „bálnahang”, ami a hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) „énekére” emlékeztet (innen a neve is), egy erős visítással kezdődik és körülbelül 7 másodperces hangoskodásból áll. A fütyülés két másodperces visításból áll, melynek végén erős levegőfúvás hallható; ezt használja a legkevesebbszer. Ez utóbbi olyan erős, hogy állatkertekben vibrálni kezdenek tőle a ketrecek vasrácsai. Még nem ismert ennek az erős hangkiadásnak az értelme, de legvalószínűbb, hogy veszélyészleléskor, párkereséskor vagy a távoli példányokkal való kommunikációkor játszik szerepet. A fütyülést a vadonban messziről, a sűrű növényzettel borított erdőben is meg lehet hallani. Az elefántnak is van ehhez hasonló hangja, az ormányosé pedig 9,8 kilométerre is elhallatszik. Az orrszarvú füttyhangja sem marad sokkal el ettől. A hangjezléseken kívül a szagok is igen fontosak az orrszarvúk közötti kommunikációban. Legfőbb eszköze ennek az úgynevezett ürülékkupac. A kupacot, a fákat és a bokrokat a vizeletével is megjelöli. Néha csemetéket is kicsavar anélkül, hogy táplálkozna belőlük, a kutatók szerint ezzel az állat társainak jelez, mivel főleg a csapások kereszteződésénél találhatók ilyenek. Szaporodása A tehén 6–7 évesen éri el az ivarérettséget, míg a bika csak körülbelül 10 évesen. Vemhessége 15–16 hónapig tart. Egyetlen borjat hoz világra egyszerre, ami születésekor körülbelül 40–60 kilogrammot nyom, majd 13–15 hónapos koráig szopik és életének első 2–3 évét anyja mellett tölti. Két ellés között általában 4–5 év telhet el, de a nevelési időszakot vadonélő állatok esetén eddig még nem sikerült tanulmányozni. Mindent, amit a szumátrai orrszarvú szaporodásáról tudunk, az állatkerti példányok megfigyelésén alapul. Az udvarláskor felerősödnek bizonyos viselkedéseik, így pl. gyakrabban és hangosabban jeleznek egymásnak, emelgetik farkukat, vizelnek, orrukkal bökdösik egymás fejét és ivarszerveit. A párzási viselkedésük leginkább a keskenyszájú orrszarvúéra hasonlít. A fiatal bikák gyakran túl agresszívek a tehenekkel szemben, megsebezhetik, vagy akár meg is ölhetik azokat a párzási időszakban. A vadonban a tehén el tud futni az ilyen bika elől, de zárt helyen erre nincs lehetősége, ezért ez is hozzájárulhat az alacsony szaporodási rátához, illetve halálozáshoz a szaporítási programok keretében fogvatartott orszarvúak körében. A vadonban a párzási időszak egész évben tarthat. A tehén fogamzó készsége, amikor egyáltalán hajlandó a bikát magához engedni körülbelül 24 órán át tart, ha ez alatt nem történik meg az aktus, akkor ez csak 21–25 nap után ismétlődik meg a megfigyelések szerint. A párzási aktus, ahogy azt a cincinnati állatkertben megfigyelték, 30–50 percen keresztül tart, hasonlóan a többi orrszarvú fajhoz. Ennél rövidebb időtartamot figyeltek meg a Malajziában működő Szumátrai Orrszarvú Fajmegörző Központban (Sumatran Rhinoceros Conservation Centre). Miután a cincinnati állatkertben több sikeres megtermékenyülés is volt, és ezek hosszabb párosodások után következtek be, feltehető, hogy a vadonban is hosszabb az udvarlási szertartás, illetve a párzási aktus. Habár több megtermékenyülés is sikeres volt, a vemhességek egy adott idő után valamilyen okból megszakadtak. Az első sikeres fogságban ellés 2001-ben, a cincinnati állatkertben történt meg. A kutatások és megfigyelések következtében kiderült, hogy a petetermelést az udvarlás idézi elő, és az úgynevezett sárgatesthormon (progesteron) ilyenkor megjósolhatatlan szinteket ér el. A szaporodási sikereket 2001-ben, 2004-ben és 2007-ben úgy érték el, hogy a vemhes teheneknek progestint adtak be. Indonézia nyugati részén is született egy borjú, amely az ötödik fogságban született borjaknak egyike az elmúlt 125 évben. A szumátrai orrszarvú és az ember Veszélyeztetettsége és védelme Délkelet-Ázsiában a történelmi időkben a szumátrai orrszarvúk nagy számban fordultak elő. Manapság viszont, becslések szerint, kevesebb mint 100 példánya él. Az állatot súlyosan veszélyeztetett fajként tartják számon, elsősorban az orvvadászat miatt. A 2008-as évben végzett felmérés szerint körülbelül 250 szumátrai orrszarvú létezett. Az 1990-es évek elején, becslések szerint, az állomány minden évtizedben több mint 50%-kal csökken. A megmaradt és egymástól elszigetelt kis állományokat mostanság a beltenyészet is veszélyezteti. Megmaradt területeik, Indonézia kevésbé bejárt hegységeiben vannak. A szumátrai orrszarvú tülkének kilogrammját a feketepiacon körülbelül 30–50 ezer amerikai dollárért adják el. Ezt az állatfajt már több száz éve pusztítják, ez is egyik oka kicsi és tovább csökkenő létszámának. A vadonban való megfigyelése és vadászata igen nehéz. Egy kutató hét hetet ült egy fára felszerelt megfigyelőhelyen egy sólelőhely szomszédságában, anélkül, hogy megpillantott volna egy orrszarvút. Emiatt az orvvadászok nem keresik fel az állatot, hanem a csapások mentén különböző csapdákat állítanak neki. Ezek a csapdák állhatnak rácsapódó lándzsákból vagy gödrökből. Az 1970-es években feljegyezték, hogy a szumátrai emberek mire is használják fel az orrszarvú különböző testrészeit. A tülökből például amuletteket készítenek, amelyek hiedelmük szerint véd a kígyómarástól. A szárított orrszarvúhúst a hasmenés, lepra és gümőkór (tuberculosis) ellen használták fel. Az úgynevezett „orrszarvú olajat”, melynek készítéséhez néhány hétig kókuszolajban tartanak egy orrszarvúkoponyát, bőrbetegségek kezeléséhez használták. Hogy még mi mennyire használatos az orrszarvú, azt nem tudjuk. A kínai hagyományos orvoslásban az orrszarvútülök afrodiziákumnak számít. Akármire is használják fel, az orrszarvútülöknek még manapság is nagy a piaca. Szumátrán, melyen a szumátrai orrszarvú mellett Indonézia és Malajzia is osztozik, nagymértékű illegális fakitermelés folyik. Az itteni esőerdőket főleg a keményfaipar számára irtják ki. A ritka fák, mint például az Intsia bijuga, a Shorea-fajok és a Palaquium-fajok igen értékesek a nemzetközi piacokon, köbméterük akár 1800 amerikai dollárt is érhet. Az illegális fakitermelés megakadályozása igen nehéz, mivel számos ember él ugyanott, ahol ezek a fák és orrszarvúk is élnek. A 2004-es indiai-óceáni cunami újabb ürügy volt a további fakitermeléshez. Habár az orrszarvú erdőiből kivágott értékes fák inkább a nemzetközi piacra kerülnek, nem hazai használatra, a szökőár után nagymértékben megnőtt a favágóengedélyek száma. Bár az orrszarvút igen érzékenyen érinti élőhelyének a háborgatása, a fakitermelés kevésbé veszélyezteti, mint az orvvadászat. Ha hagyják, a szumátrai orrszarvú kevésbé egészséges erdőben is képes megélni. Fogságban Bár eléggé ritkán, de az elmúlt 150 évben látható volt néhány szumátrai orrszarvú a világ állatkertjeiben. 1872-ben, a londoni állatkert egy párt szerzett be, melynek a tehenét Begum-nak nevezték el. Őt 1868-ban a bangladesi Csittagongnál fogták be és egészen 1900-ig élt a londoni állatkertben. Fogságban töltött élettartama azóta is rekordnak számít. Ugyanez az egyed a D. s. lasiotis nevű alfaj típuspéldánya. A két orrszarvú beszerzésének idején Philip Sclater, aki a Londoni Állatkerti Társaság (Zoological Society of London) titkára volt, azt állította, hogy az első ilyen fogságban tartott állatok 1868-ban a hamburgi állatkertben voltak. Mielőtt kihalt volna a D. s. lasiotis alfaj, legalább hét példánya volt látható a világ különböző állatkertjeiben és cirkuszaiban. Ezek ellenére a szumátrai orrszarvú nem viseli jól a fogságot. Indiában, a kalkuttai állatkertben történt meg az első fogságban ellés. Ez a ritka esemény 1889-ben történt meg, azonban az egész 20. században egyetlen másik fogságban történő ellés sem volt. 1972-ben, a Subur nevű, utolsó fogságban tartott szumátrai orrszarvú Dániában, a koppenhágai állatkertben pusztult el. A szumátrai orrszarvú nem szaporodik jól a fogságban. Ennek ellenére az 1980-as évek elején egyes környezetvédő szervezetek szaporítási programot indítottak el a szumátrai orrszarvúfaj körében. 1984 és 1996 között, az úgynevezett ex situ védelem program alatt, negyven orrszarvút fogtak ki a vadonból és szállították a világ különböző állatkertjeibe. Noha az elvárások nagyok voltak és a befogott példányok tanulmányozása sok adathoz vezetett, az 1990-es évek vége felé egyetlen borjú sem született. A programban részt vevő kutatók többsége elismerte, hogy ez a szaporítási program csődöt mondott. 1997-ben, az IUCN ázsiai orrszarvúakra szakosodott csoportja bevallotta, hogy nemcsak, hogy nem sikerült szaporítani az orrszarvút, hanem a negyven befogott példányból húsz el is pusztult. 2004-ben a Maláj-félszigeten egy surrajárvány megölte az összes Szumátrai Orrszarvút Megmentő Központban tartott egyedet, nyolc példányra csökkentve a fogságban tartott szumátrai orrszarvúk számát. A nyolc megmaradt egyedből hetet átküldtek az Amerikai Egyesült Államokba, egyet pedig meghagytak Délkelet-Ázsiában. 1997-re a nyolc túlélőből már csak három példány maradt meg: egy tehén a Los Angeles-i állatkertben, egy bika a cincinnati állatkertben és egy tehén a bronxi állatkertben. Egy utolsó erőfeszítés reményében a három állatot a cincinnati állatkertben hozták össze. Több éves sikertelen próbálkozás után a Los Angeles-i Emi nevű tehén hatodszorra majdnem életet adott egy kis bikának, Ipuh-nak, azonban ez mégsem sikerült. Az azelőtti öt vemhesség még hamarabb megszakadt. Az évek során az állatkerti kutatások és kísérletek következtében a szakértők rájöttek, hogy a vemhesség alatt speciális hormonális kezelés szükséges. Ennek következtében Emi egy második bikának is életet adott, ennek neve, Andalas, amely indonézül szó szerint Szumátrát jelenti. Andalas 2001 szeptemberében jött világra, és 112 év után az első sikeres, fogságban tartott szumátrai orrszarvú születést jelentette. 2004. július 30-án Andalast egy tehénborjú, Suci (indonézül: „tiszta”) követte. 2007. április 29-én Emi megellette harmadik borját, második kis bikáját, Harapant (indonézül: „remény”, de Harry-nak is hívják). 2007-ben Andalast, amely Los Angelesben élt, átszállították Szumátrára, hogy az ottani szaporodási program keretében egészséges tehenekkel párosodhasson. 2012. június 23-án Andalas apa lett, mivel világra jött az évszázad negyedik fogságban ellett borja. Az Andatu nevű bikaborjú anyja egy vadonban született tehén, melynek neve Ratu. Ratut a Way Kambas Nemzeti Park orrszarvúmenhelyén tartják. Habár Cincinnatiban sikereket ér el a szaporítási program, amivel jelentős adatokhoz jutnak a kutatók a szumátrai orrszarvú szaporodásával kapcsolatosan, továbbá felhívják az emberek figyelmét az orrszarvúak kényes ügyére: adományokat szereznek az orrszarvúk és a szumátrai élőhelyeinek a megmentésére. Egyesek véleménye szerint viszont ez a program több kárt tesz, mint hasznot (a rengeteg elpusztult állatra hivatkozva), és hogy túlságosan költséges, továbbá, hogy az állatok kivétele az erdőből megváltoztathatja a helyi bioszférát, és még azzal is érvelnek, hogy az orrszarvúak a védett természetes élőhelyükön sikeresebben szaporodnak, mint a mesterséges körülmények között. A médiában A néhány állatkerti és könyvekben lerajzolt példányokon kívül a szumátrai orrszarvú alig ismert állat. A sokkal jobban ismert, azaz közönségesebb indiai, keskenyszájú és szélesszájú orrszarvúak több sajtóérdeklődést és ismeretterjesztő filmben szereplést kapnak. Ennek ellenére a szumátrai orrszarvút újabban több ismeretterjesztő filmben is lehet látni: az állatokat vagy a természetes élőhelyükön, vagy pedig a szaporítási program keretében fogva tarartva mutatják be. Ilyen film például az Asia Geographic által bemutatott: The Littlest Rhino. Ez 2001-ben készült úgy, hogy miközben Alain Compost független operatőr a Natural History New Zealand számára készített felvételeket a The Forgotten Rhino című (az indiai és a jávai orrszarvúakról szóló) ismeretterjesztő filmhez, aközben több szumátrai orrszarvút is felvett, és a másik filmet ezekből készítette. Habár főleg ürülék és lábnyom által ismert a szóban forgó orrszarvú borneói állománya, 2006 áprilisában a fákra szerelt videokameráknak végre sikerült felvenniük a maláj borneói Sabahban e ritka állatot. 2007. április 27-én a kutatók bejelentették a sikert, és a videót széles körben továbbították a nagyvilágban. A felvett állat egy egészséges felnőtt példány volt, amely a filmezés alatt eszik, az aljnövényzetben halad és megszagolja a kamerát. A WWF, szervezet, melynek tulajdona e videokamera, arra használta fel a filmet, hogy a helybéli hatóságokat próbálja meggyőzni a térség védelem alá helyezésében. A megfigyelések tovább folytatódtak, és a fákra szerelt kameraállományt ötven darabbal növelték meg. Ennek eredményét 2010 februárjában látták, amikor is lencsevégre került egy olyan példány, amely vemhes tehénnek tűnik. Népi hiedelmek A 19. század közepétől a 20. század elejéig, a természettudósok és vadászok több népi történetet is begyűjtöttek erről az emlősfajról. Mianmarban az emberek azt hitték, hogy a szumátrai orrszarvú – amely korábban közönséges volt ebben az országban – tűzzel táplálkozik. A népmesék szerint az orrszarvú megérzi a füstöt és eljön a tábortüzekhez, ahol aztán rátámad a táborozókra. Szintén egy mianmari hiedelem szerint az orrszarvút júliusban kell vadászni, amikor is az állatok összegyűlnek a telihold alá. A malájok pedig úgy vélték, hogy az állat tülkének közepe üres, és merüléskor légzőcsőként használja, vagy akár vizet is spriccel vele. Malajziában és Szumátrán az emberek szerint az orrszarvú minden évben levedli tülkét, utána pedig elássa. Borneóban ragadozó életmódot tulajdonítanak az állatnak: a szumátrai orrszarvú ürüléket ereszt a patakba, aztán az ürüléktől megdöglött halakat elfogyasztja. Siskovics–Fischof-kúria A Siskovics–Fischof-kúria a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson található. Jelenleg a Gyűjtemények Háza működik a falai közt, otthont adva a Helytörténeti Gyűjteménynek és a bácsalmási festőművész műveit bemutató Dulity Tibor Képtárnak. Története Bácsalmás 1780-ig kincstári uradalom volt, ekkor korábbi, a határőrvidéken teljesített katonai szolgálataikért cserébe, a nemesi cím mellé adományként több család kapott itt birtokot, köztük a gödrei gróf Siskovics család. I. Ferenc király 1803-ban megerősítette az adományt és a Siskovics családdal leányágon rokon Gugánovics család kapta az almási birtokot és az almási előnevet. Gödrei és almási nemes Gugánovics Pál 1807. június 9-én Bécsben Ferenc király engedélyével felvette édesanyja (Siskovics Ágnes) és főnemesi rangú nagybátya (gróf Siskovics József) vezetéknevét. Így birtokba vehette a család gödrei és bácsalmási uradalmait. Fia Siskovics József Baranya vármegye alispánja, később Verőce vármegye főispánja kezdte meg az építkezéseket Almáson. Az ő fia volt Siskovics I. Tamás, Sásd, majd Almás országgyűlési képviselője. Az apja által építtetett szerényebb méretű lakot lebontatta és a helyére építtette fel eklektikus, klasszicizáló kúriáját. A stílus kiválasztására hatással lehetett a téren álló többi köznemesi kúria (Kovachich-kúria, Antonovits-kúria). Az építés idejét a fennmaradt források 1896-ra teszik, de ez valószínűleg csak egy rekonstrukció dátuma lehet, mert az épület minden bizonnyal korábban épülhetett. Siskovics II. Tamás 1913-ban bekövetkezett halálával kihalt a Siskovics és a Gugánovics család, így az épületet ügyvéd kollégája dr. Fischof Béla vásárolta meg, aki 1944-ig a kúria tulajdonosa maradt. 1950-től 1987-ig orvosi rendelő és lakás volt az épületben. Ekkor a város megvásárolta és 1987-88-ban teljesen felújította a kúriát, a korábban az épülethez épített oda nem illő szárnyakat lebontották. Az eretileg téglalap alaprajzú épületnek egyetlen szervesen illeszkedő oldalszárnyát tartották meg. A felújítást követően nyílt meg az épületben a Gyűjtemények Háza, mely jelenleg az önkormányzati fenntartású Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alá tartozik. A gyűjtemények látogatása nyitvatartási időben vagy előre egyeztetett időpontban a szintén a téren található könyvtárban történő jelentkezés után lehetséges. Felépítése Az eredetileg téglalap alaprajzú, később oldalszárnnyal bővített földszintes épület tér felőli 2+3+2 osztású főhomlokzatának közepén enyhén előreurgó vakolatkváderes rizalit található. A középrizalitot timpanon zárja le, melynek mezejében címerpajzsba írott ST monogram látható az építtető Siskovics I. Tamás után. Udvari homlokzata előtt faoszlopos, mellvédes tornác található, közepén falazott oszlopos, nyeregtetős, nyitott verandával. Említésre méltó még a földszinten az eredetileg fürdőszobaként funkcionáló helység eredeti állapotában fennmaradt süllyesztett medencéje és kovácsoltvas kályhája. 3485 Barucci A 3485 Barucci (ideiglenes jelöléssel 1983 NU) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1983. július 11-én. Andreas Dombrowski Andreas Dombrowski (Mährisch-Ostrau, 1894. november 30. - ?) az Osztrák–Magyar Monarchia hat légi győzelmet arató ászpilótája volt az első világháborúban. Élete Andreas Dombrowski 1894. november 30-án született Mährisch-Ostrauban (ma Ostrava). 1915 nyarán besorozták a hadseregbe és az alapkiképzés után jelentkezett a Léghajós részleghez. Miután elvégezte a pilótatanfolyamot és 1916. június 17-én kézhez kapta igazolványát, az orosz frontra, a stanislaui bázisú 29. repülőszázadhoz irányították. Június 26-án előléptették tizedessé. 1916. augusztus 17-én megszerezte első légi győzelmét, egy felderítő gép pilótájaként, Franz Sycek megfigyelővel együtt lelőttek egy orosz Voisint. A Bruszilov-offenzíva kifulladása után a századot a román frontra helyezték át. 1917. február 5-én Kománfalva mellett ismét kétüléses felderítőt vezetett, amikor egy ellenséges Nieuport vadászt sikerült földre kényszerítenie. Június 13-án Ónfalva közelében, június 21-én pedig Borşaninál tett harcképtelenné egy-egy újabb Nieuportot. Július 10-én aratta az ászpilótai státuszhoz szükséges ötödik légi győzelmét, amikor Soveja légterében lelőtt egy ismeretlen típusú, "nagyméretű, hárommotoros repülőgépet". 1918 áprilisában átirányították az olasz frontra, az akkor felállított 68. vadászrepülő-századhoz, amelyet Dombrowski régi ismerőse, Karl Patzelt főhadnagy vezetett. Május 4-én Dombrowski és Patzelt egy hatfős, Albatros D.III vadászokból álló kötelékkel járőrözött és Vidornál egy nagyobb brit vadászcsapattal találkoztak. A tűzharcban Dombrowski kilőtt egy Sopwith Camelt, de maga is súlyos arcsérülést kapott és Pieve di Soligónál kényszerleszállást hajtott végre. A csatában maga Patzelt és egy másik pilóta is odaveszett. Felépülése után az 57. távolfelderítő-századhoz került, itt szolgált a háború végéig. Életének további eseményei, halálának időpontja ismeretlenek. Kitüntetései Arany Vitézségi Érem Ezüst Vitézségi érem I. osztály Károly Csapatkereszt Harcos Érdemérem (Poroszország) Interpol (együttes) Az Interpol egy amerikai rockegyüttes, 1997-ben alakultak New Yorkban. Az alapító tagok Paul Banks (ének, gitár), Daniel Kessler (gitár, ének), Carlos Dengler (basszusgitár, billentyű) és Greg Drudy (dob). Drudy 2000-ben otthagyta a zenekart, helyére Sam Fogarino került, Carlos Dengler pedig a 4. album felvételei után, 2010-ben távozott. Többek között David Pajo helyettesítette, aki azonban 2011 februárjától már nem turnézott velük, helyét Brad Truax vette át. Első két albumuk Amerikában és Angliában is aranylemez lett. 2017-ben Magyarországon a Sziget Fesztiválon léptek fel. Diszkográfia Nagylemezek Turn on the Bright Lights (2002) Antics (2004) Our Love to Admire (2007) Interpol (2010) Kislemezek Obstacle 1 (2002) Say Hello to the Angels/NYC (2002) Obstacle 1 (Arthur Baker Remix Edit) (2003) Interlude (2004) Slow Hands (2004) Evil (2005) C'mere (2005) Slow Hands (Re-issue) (2005) The Heinrich Maneuver (2007) Mammoth (2007) Barricade (2010) Winger A Winger egy amerikai hard rock/heavy metal zenekar, mely a 80-as évek végén és a 90-es évek elején volt népszerűségének a csúcsán. Két platinalemez Winger (1988) és az In the Heart of the Young (1990) fűződik a nevükhöz. 1990-ben a zenekart jelölték az American Music Award "legjobb új heavy metal banda" címre is. A grunge hullám megerősödésével a zenekarra is nehezebb idők jártak, az 1993-as Pull album már szerényebb sikereket aratott. 1994-ben feloszlottak, majd 2001-ben ujra összeálltak, de csak 2003-ig voltak együtt. 2006-ban azonban újult erővel kezdték ismét újra, és azóta is jelen vannak a színtéren. 1987-1994 Kip Winger a 80-as évek második felében Alice Cooper mellett dolgozott, de szerepelt háttérénekesként a Twisted Sister Love Is for Suckers albumán. A korongon Reb Beach gitáros is felbukkant vendégként, innen az ismeretség. Paul Taylor belépése után szállt be hozzájuk az a Rod Morgenstein aki korábban a Dixie Dregs dobosa volt. Eredetileg a Sahara nevet vették fel, de hasonló nevű formáció miatt kényszerültek fel venni a Winger nevet. A debütáló album Winger címmel jelent meg az Atlantic Records kiadásában 1988-ban. Hazai terepen hamar platinalemezzé vált, Kanadában és Japánban pedig aranylemez lett. A lemezről több dalt is szívesen játszottak a rádiók és az MTV (Madalaine, Seventeen, Headed for a Heartbreak, Hungry), 1990-ben pedig jelölést kaptak a "legjobb új heavy metal együttes" kategóriában. In the Heart of the Young címmel jött ki a folytatás 1990-ben, mely az USA-ban megintcsak platina, míg Japánban aranylemez lett. A korongról a Can't Get Enuff, a Miles Away és az Easy Come Easy Go lett a rádiók kedvence. A lemezmegjelenést egy 13 hónapos, több mint 230 koncertből álló turné követte, többek között a KISS, a Scorpions, a ZZ Top, az Extreme és a Slaughter társaságában. A turné után Paul Taylor kimerültségre hivatkozva kilépett, így a Pull albumnak hármasban álltak neki. A lemez egy "érettebb" Wingert mutatott, komolyabb mondanivalóval, kevésbé slágeres dalokkal. A korong nem aratott akkora sikert mint elődei, de manapság már ugyanolyan klasszikusnak számít. A lemezbemuató turnén már John Roth gitáros állt Paul Taylor helyére. A grunge hullám térhódításával a dallamos rockbandák egyre inkább háttérbe szorultak, így 1994-ben a Winger is feloszlott. 2001-napjainkig 2001-ben a The Very Best of Winger c. válogatáslemez alkalmából újra összeállt a korábbi formáció, beleértve Roth-ot és Taylort is. 2002-ben az USA-ban és Kanadában egy miniturnét bonyolítottak le a Poison társaságában. A Wingert így ezen a turnén öten alkották, mert Kip Winger fontosnak érezte, hogy az ujjáalakulásban minden régi tag részt vegyen. A zenekar 2002-ben mégis feloszlott, de amint később kiderült csak egy hosszabb szünet idejére, hiszen 2006-ban már újra együtt volt az alábbi felállás: Kip Winger Reb Beach Rod Morgenstein Jon Roth 2006-ban megjelent 13 év után a negyedik Winger album IV címmel. A turné során Európa egyes részeire is ellátogattak. 2009-ben újabb lemez jelent meg Karma címmel. John Roth játszotta fel a 2010 elején megjelent Giant albumot a Promise Landet. Kritikák A Winger állandó nevetség tárgya volt az MTV animációs sorozatában a Beavis és Butthead sorozatban. A sorozat főszereplőinek szomszédságában levő Winger pólót hordó fiút nem szívesen fogadta el az AC/DC és Metallica pólót viselő Beavis és Butthead. Szintén nem tett jót hírnevüknek, amikor Lars Ulrich a Metallica Nothing Else Matters klipjében egy Winger posztert használt dárc tábla gyanánt. Az eset kapcsán Kip Winger kijelentette, hogy a Metallica zenészei technikai szempontból, nem vehetik fel a versenyt a Wingerrel, valamint a "hajbandák" Dream Theater-jének nevezte zenekarát." Az eset kapcsán Reb Beach 2010 áprilisában nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ihlette a Metallica gitárosát Kirk Hammettet. Diszkográfia Nagylemezek: Winger (1988) In the Heart of the Young (1990) Pull (1993) IV (2006) Karma (2009) Koncertlemezek : Winger Live-2007 Válogatásalbumok : The Very Best of Winger-2001 Demo Anthology-2007 Kislemezek : "Madalaine"-1988 "Seventee"-1989 "Headed for a Heartbreak"-1989 "Hungry"-1989 "Can't Get Enuff"-1990 "Miles Away"-1990 "Easy Come Easy Go"-1991 "Down Incognito"-1993 Klímatörténet és az emberi történelem A klímatörténet és az emberi történelem cikk a Föld éghajlatának múltbeli történetével és a hozzá szorosan kapcsolódó történelemmel foglalkozik. A kainozoikum szakaszai A kainozoikum földtörténeti korai: paleocén – kb. 65,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és 55,8 millió éve ért véget. eocén – kb. 55,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be oligocén – 33,9 millió évvel ezelőtt kezdődött és 23 millió éve zárult miocén – 23 millió évvel ezelőtt kezdődött és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult pliocén – 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2,6 millió évvel ezelőtt ért véget pleisztocén – 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget holocén – jelenleg is tart Holocén A holocén időszaka kb. 11 700-11 500 évvel ezelőtt kezdődött és máig tart. Az éghajlati ingadozásokon alapulva öt időintervallumra osztják. Ezek a nemzetközi és a Kárpát-medencei nevük alapján: preboreális (wd) szakasz vagy fenyő-nyír-kor boreális (wd) szakasz vagy mogyoró-kor atlantikus (wd) szakasz vagy tölgy-kor szubboreális (wd) szakasz vagy bükk-kor szubatlantikus (wd) szakasz A holocén kezdetén a megafauna kipusztulásával megszűnt a jégkorszaki vadászok létalapja. A nagyemlősök jelentős fajtapusztulásának okáról a szakirodalomban élénk vita folyik. A gyapjas orrszarvú, a nagy barlangi medve, az európai kardfogú tigris kihalását ma túlnyomórészt a klímaváltozás következményének tartják. A feltételezések szerint 99%-al csökkent a nagyállatok száma klímaváltozás következtében. A fiatalabb driász (wd) kb. 1000 év után éppoly hirtelen fejeződött be, mint ahogy elkezdődött. A holocén kezdetén az évi átlaghőmérséklet néhány évtized alatt több Celsius-fokkal emelkedett. A viharok hevessége csökkent, a csapadékmennyiség megduplázódott. Arra a kérdésre, hogy hogyan került sor erre a radikális klímaváltozásra és felmelegedésre – mint mindig – most is hiányzik a válasz. Csak a holocénban jött létre az a környezet, amit ma "természetesnek tartunk. A tengerszint emelkedésével létrejött a kontinensek mára is jellemző formája, a növény- és állatvilág pedig igazodott az új klimatikus viszonyokhoz. Kr. e. 7000 körül a Föld tengelyének dőlésszögében bekövetkezett változás miatt az északi féltekén hidegebbek lettek a nyarak. Kr. e. 7500-5000 között: özönvizek A tengerszint emelkedésével világszerte megváltoztak a tengerek partvonalai. A Beringia szubkontinens eltűnt, akárcsak az ázsiai szárazföldet, Japánt és Indonézia nagy szigeteit összekötő földhidak, például a Szunda-föld. Örökre megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ausztrália és Új-Guinea között, India és Ceylon, továbbá Afrika és Madagaszkár között. A világon mindenhol nagy tengerparti régiók kerültek víz alá, amelyek korábban lakott területek voltak. Egyúttal új tengeri utak jöttek létre, például a Bering-tenger, a Szunda út vagy a Márvány-tenger, új tengerágak jöttek létre, mint a Perzsa-öböl vagy a Vörös-tenger. Új tengerek foglalták el a korábbi gleccserek helyét, mint például a Balti-tenger vagy a Hudson-öböl. Kialakult a La Manche csatorna, amely elválasztja Brit-szigeteket a szárazföldtől. Kr. e. 5500 körül csobogás hallatszott a Boszporusznál, majd a víz a Niagara-vízesésnél 400-szor hatalmasabb erővel tört át, ami az európai történelem legnagyobb árvízi katasztrófájának kezdetét jelezte. Az egykori nagy édesvizű tóból a Fekete-tenger lett. Ezt az özönvizet sokan a Gilgames-eposz történetével és a bibliai özönvízzel kötik össze. A korai fekete-tengeri kultúrák maradványai azóta a tenger alatt fekszenek eltemetve. Kb. Kr. e. 5000 körül elkezdődött az Északi-tengeren a Dogger-pad víz alá kerülése. Szicília különvált Olaszországtól, akárcsak a görög szigetek az anatóliai szárazföldtől. az atlantikus korszak klímaoptimuma A középső holocénban, Kr. e. 6000 körül nedvesebb lett az éghajlat. Általánosan ezt a közbülső meleg periódust nevezik atlantikus (wd) szakasznak (kb. Kr. e. 6000-3000). Ez a legmelegebb és egyúttal a leghosszabb szakasza a holocénnek. Átlagosan 2-3 °C fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint a 20. század végén. A gleccserek nagyrészt elolvadtak, és nagy mennyiségű vizet szabadítottak fel. A mai Jeges-tenger jégmentes volt. A Közel-Kelet egész területén Indiával és Kínával bezárólag nedvesebb klíma uralkodott. A tengerszint és a tavak vízszintje jóval magasabb volt, mint ma. A tavak akkorák voltak, mint a beltengerek. Ha az aranykorról szóló mítoszoknak van reális alapjuk, akkor alighanem a neolitikumban és a bronzkorban uralkodó tartósan meleg éghajlatról szólnak. A klímatörténészeknek az a véleményük, hogy ez a kor messzemenően mentes volt a viharos időjárástól, és hogy a klíma stabilitása kedvezően hatott a kultúrák gyors fejlődésére. Az újkőkor évezredeiben az erdő borította Közép-Európa az irtások és a földművelés következtében kultúrtájjá alakult át. A növekvő népességszám miatt újabb és újabb erdőket kellett kiirtani. Az atlantikus szakasz alatt az Alpok messzemenően fagymentes volt. Csak a vége felé kezdődött el lassan újra az eljegesedés a magasban. Ötzi, a gleccsermúmia megtalálása éghajlatjelzőként szolgálhat. Szahara Afrikában a Csád-tó területe Kr. e. 4000-ben 400 000 km² lehetett, míg a vízszint 40 méternyivel volt a mai fölött. A Nílus áradásai 7 méterrel magasabb szintet értek el, mint az asszuáni-gát felépítése előtti időkben. A nagyobb nedvesség felvirágoztatta Észak-Afrikát. A korai holocénban a Szahara középső részén, amelyet gyakori esőzések, számtalan folyó és tó jellemezett, nagyvadra vadászó emberek sűrű populációja élt. Őket váltották később fokozatosan a nomád marhapásztorok. Feltehető hogy első ízben éppen itt háziasították a szarvasmarhát. A legújabb kutatások alapján a Szahara vegetációja Kr. e. 3500 körül kezdett átalakulni. Először az erdős vegetáció, majd a füves szavanna is eltűnt, és vele együtt az orrszarvúak, zsiráfok, elefántok és az ember is. A terület kiszáradása igen hosszú ideig, több ezer évig tartott, de Kr. e. 700 körül már a maihoz hasonló sivatagi környezet jellemezte. Kr. e. 2150 körül: a fejlett kultúrák összeomlása Az első fejlett kultúrák összeomlása még közvetlenebbül hozható összefüggésbe az éghajlat ingadozásaival, mint felemelkedésük. Az Óbirodalom krízisét és az "első átmeneti kor" kezdetét a Nílus áradásának Kr. e. 2150 körüli megszűnésével és a szubboreális (wd) szakasz egyik tetőpontjával magyarázzák. A klímaváltozás következményei nem a fejlődés irányát határozták meg, hanem az "eddigi létformák folytatását zárták ki". II. Pepi fáraó hosszú uralkodásának végén éhínségek törtek ki. A birodalom összeomlott, a központi hatalom már nem töltött be ellenőrző szerepet. A következő dinasztia alatt Egyiptom több részre hullott, és csak több mint száz évvel később, a Középbirodalom 11. dinasztiája idején vált újra egységes birodalommá. Nem sokban különbözött a helyzet Mezopotámiában. Ennek a fejlett kultúrának a felemelkedése az éghajlat megváltozásának volt köszönhető. A Perzsa-öböl partvonala lényegesen megváltozott annak következtében, hogy a jégkorszak után 110 méterrel megemelkedett a tengerszint. Az atlantikus szakasz végén, Kr. e. 3500 felé a tenger Ur környékéig, a sumer kultúra központjáig ért. A szubboreális szakasz szárazabb éghajlata következtében hátrébb húzódott a partvonal és lehetővé vált a termékeny árterület benépesülése. A mocsarak lecsapolásáról a világirodalom egyik legrégibb eposza ad hírt. A mezopotámiai kultúra felemelkedéséhez hasonlóan a bukása is szélsőséges klimatikus eseményekhez, a boreális szakasz tetőpontjának aszályaihoz kapcsolódik: az Akkád Birodalom megközelítőleg ugyanabban az időben bomlott fel, mint az Egyiptomi Óbirodalom, Kr. e. 2150 körül. A folyamatot a városállamok és a nomád törzsek lázadásai indították el. A Perzsa-öböl mélyéről vett furatminták azt mutatják, hogy az összeomlás idején pusztító aszály uralkodott, ami minden valószínűség szerint társadalmi és politikai problémákhoz vezetett. A komoly öntözési problémával küszködő aszályos terület a Földközi-tenger térségétől Kínáig terjedt. A "termékeny félhold" térségét száraz nyarak és lerövidült vagy kimaradó esős időszakok sújtották. Indus-völgyi civilizáció Majdnem egy időben Egyiptommal – kb. Kr. e. 2600 körül – kezdődött az Indus-völgyi kultúrák virágzása. Ezt a csapadékmennyiség megnövekedése és a növényzet sűrűbbé válása előzte meg Kr. e. 3000 körül. Az indiai folyamvölgyi kultúrák nagy mértékben függtek a csapadék mennyiségétől; a monszun megbízható ismétlődése a mezőgazdasági termelés kezdetén kedvezett a terméshozamnak. Az indológusok szerint a klímaváltozás okozta környezeti katasztrófa vetett véget az Indus-völgyi civilizációnak. A régészeti leletek arra utalnak, hogy a Ghaggar (wd) folyó völgyének Kr. e. 1700 körüli hirtelen kiszáradása idézte elő a termés visszaesését, ami azután a városok pusztulásához vezetett. A városokkal együtt az emberek is eltűntek és a harappai kultúra a feledés homályába merült. Csupán 200 évvel később, Kr. e. 1500 körül az indoeurópai népvándorlási hullámmal Dél-Ázsiába jött nomádok telepítették be újra a területet. Elképzelhető hogy erre a hanyatlásra van párhuzamos példa a másik korai civilizációban, Egyiptomban is. Ott a Kr. e. 18. században hasonló katasztrófa történt, mint az Óbirodalom pusztulásakor. A 13. dinasztia korában olyan gyakran váltották egymást a fáraók, hogy pontos számukat a mai napig sem sikerült tisztázni, majd az azt követő 14. dinasztia alatt összeomlott a birodalom. Kr. e. 1200 körül: kulturális összeomlás A fejlett mükénéi kultúra a Kr. e. 13. század végén katasztrófával végződött. Ebben az időben fejeződött be Görögországban a palotaépítések kora. A jelentős központok kiürültek, és az elkövetkező évtizedekben egész övezetek maradtak lakatlanok az ország belsejében. Ez a korszak Görögország sötét korának számít, mert kiapadtak a művészet, az építészet és az irodalom forrásai, és a homéroszi kor kezdetéig egyáltalán nem léteznek írásos művek, amelyek a történelem e sötét időszakát megvilágítanák. A Görögországot sújtó hosszan tartó aszály következtében veszítette el a társadalom a létalapját. A vízhiány volt az oka a hettita birodalom bukásának is, ami 200 év prosperitása után Kr. e. 1200 körül következett be. Az Anatóliában pusztító éhínségek után a hettiták Egyiptom segítségét is kérték, és birodalmuk központját a fennsíkról Szíria sík vidékére helyezték át. Ott azonban másik nehézséggel kellett szembenézniük. A Földközi-tenger térségében dúló éhínség a tengeri népek rohamát, pusztítással egybekötött vándorlását idézte elő, amely Ugarit és feltehetőleg a hettita birodalom kultúrájának leáldozását is okozta. A városállamok bukása után a tengeri népek áradata, illetve a nagyjából vele egy időben történő zsidó népmozgás és honfoglalás nyomán alakult ki Palesztinában Izrael népe. A kaliforniai szálkástobozú fenyők dendrokronológiai vizsgálatai kimutatták, hogy Kr. e. 1200 körül több évszázadra kihatóan erősen lelassult a fák éves növekedése, ami a monszun áthelyeződésére utalhat. Szárazság sújtotta Dél-Ázsiát is: a monszuneső mennyisége Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között Rádzsasztánban 70%-al esett vissza, és a pollen-elemzésekből a régi fejlett indiai kultúra végére lehet következtetni. Ebben az időben keletkezett a Thár-sivatag. Kínában a Sang-dinasztia utolsó évtizedei idején éghajlati turbulenciákra került sor: a Napot "száraz köd" sötétítette el, természetellenes hidegek voltak, fagyok még júliusban is, éjszakai jégképződés a Sárga-folyó völgyében, ahol egyébként normális körülmények között nagyon meleg volt, továbbá rossz termések és éhínségek, heves esőzések és áradások, amelyeket azután hét évig tartó aszály váltott fel. Ezek a turbulenciák vezettek a dinasztia bukásához, és eltartottak egészen a Csou-dinasztia kezdetéig (Kr. e. 11-10. század). Kr. e. 800 körül: hirtelen éghajlatváltozás A bronzkor hosszú meleg és száraz periódusait Kr. e. 800 körül a szubatlantikus szakasz (wd) lehűléses ideje követte. A Kr. e. 800 körüli hirtelen klímaváltozásra a régészeti ásatások során derült fény, és később paleobiológusok vizsgálatai is igazolták. A régészek számára az volt különösen érdekes, hogy az éghajlatváltozás előtt és után Közép-Európában más-más kultúra létezett: előtte a bronzkori urnamezős kultúra, amely nevét a temetkezési rítusok után kapta, utána pedig a jégkorszaki hallstatti kultúra. A klímaváltozás és a kultúraváltás között olyan markáns az összefüggés, hogy a szakirodalomban felvetődött a kérdés, nincs-e ok-okozati kapcsolat a vas használata és a kedvezőtlen éghajlat között. A paleobiológusok szerint a természet rövid idő alatt teljesen megváltozott. A szubatlantikus szakasz kezdetével 1-2 °C fokkal csökkentek az átlaghőmérsékletek, és jelentősen megnőtt a csapadékmennyiség. Gyakrabban esett hó, és nagy felületen hosszabb ideig megmaradt, nőtt a gleccserek mérete, és visszahúzódtak az erdőhatárok – az Alpokban 300-400 méterrel, a 20. század végére jellemző magasságig. A tavak vízszintje megemelkedett. A vízhez közeli, eredetileg kedvező településhelyek lakhatatlanná váltak. A sóbányászat fellendülését a klímaváltozással hozzák összefüggésbe, ugyanis az élelmiszert már nem lehetett természetes szárítás útján konzerválni. római kor A szubatlantikus (wd) szakasz nedves-hűvös klímája – amit hűvös nyarak és enyhe, csapadékban gazdag telek jellemeznek – időszámításunk kezdetéig megmaradt, tehát a római köztársaság alatt mindvégig. A talajvízszint feltehetőleg magasabb volt, mint ma, és Észak-Afrika oázisai elegendő megélhetési forrást biztosítottak. Ez a magyarázata annak, hogy miért Észak-Afrika lett a Római Birodalom éléstára. A kedvező klíma alatt fejlődtek ki a görög és etruszk városállamok, valamint a római köztársaság kultúrái. Az első római császár, Augustus alatt minden bizonnyal melegebbé vált az éghajlat. Akkoriban hasonló hőmérsékletek lehettek, mint ma, az Alpoktól északra talán melegebbek is. A Közel-keleten és Észak-Afrikában továbbra is nedvesebb volt az éghajlat. Észak-Afrika csak a 4. században száradt ki. A felmelegedés, ami kb. az időszámításunk kezdetétől kb. 400-ig tartott és a gleccserek megolvadása miatt a tengerszint megemelkedésével járt együtt, valószínűleg hozzájárult ennek az első mediterrán nagyhatalomnak a konszolidálódásához, de mindenképp elősegítette az északi irányú terjeszkedését. A Magas-Alpok olyan régióiban foglalkoztak bányászattal, ahol a 20. század végén is állandó fagy uralkodott. A szőlőtermesztést Németországban és Angliában olyan sikerrel vezették be, hogy 300-tól kezdve már alig voltak déli borimportról hírek. a maja civilizáció bukása A maja civilizáció klasszikus kora 900 körül hirtelen összeomlott. 900 után egyetlen új épületet vagy feliratos oszlopot sem emeltek. A népesség drámaian lecsökkent, a lakott települések elnéptelenedtek. A bukás természetes okai közé sorolhatjuk a háborúk mellett a krónikus túlnépesedést, a rossz termést, a járványokat, az éhínségeket, a természeti környezet tönkretételét a mértéktelen földhasználat és erdőirtások révén. Richardson Gill régész bizonyítása alapján az utolsó 7000 év vízben legszegényebb periódusa a 800 és 1000 közötti időszakra esett. Ez az aszály létalapjaiban ingatta meg a civilizációt, és a népességet ismétlődő éhínségek tizedelték. Venezuela partjainál egy óceáni mélyfúrási programon dolgozó geológuscsoport bebizonyította, hogy azokban az évszázadokban, amikor összeomlott a maja civilizáció, a nyári monszunok határvonala tartósan dél felé vette az irányt, és ennek következtében kimaradt a megszokott eső Mexikóban. kb. 950-1250: középkori meleg periódus A középkori meleg időszak létezésével kapcsolatos feltételezést 1965-ben Hubert Lamb (wd) brit klimatológus fogalmazta meg, aki következtetéseit történelmi forrásokra és tényszerű klímaadatokra alapozta. Ez az időszak mai adataink szerint kb. 950-től 1250-ig tartott és elsősorban az észak-atlanti régió melegebb korszakának ideje volt. A felmelegedés mértékét Lamb 1-2 fokkal a 20. század közepén jellemző "normál periódus" középértéke fölé becsülte. Fenn északon viszont még 4 fokkal is melegebb volt az éghajlat. Ebből a korból nincs tudomásunk Izland és Grönland között úszó jégről. Grönland olyan földrétegéből ástak ki sírokat, amelyeket a 20. század végén még állandó fagy uralt. Grönland A vikingek Izlandról Vörös Erik (kb. 950-1004) vezetésével nyugati irányba, egy nagy szigetre hajóztak tovább. Ez a sziget a "zöld sziget" (Grönland) nevet kapta. A későbbi krónikások számára a Grönland elnevezés gyanúsnak tűnt és Eriket a megtévesztés vádjával illették, hiszen az éghajlat fent északon a 12. században már újra lehűlt. Erik életében azonban még találó lehetett. Amikor a meleg periódus a messzi északon a csúcspontjára ért, Grönland zöld volt és semmi akadálya nem volt itt a gabonatermesztésnek. A középkori viking sírok ma olyan területen helyezkednek el Grönlandon, amelyet az állandó fagy jellemez, de a temetkezések idején feltehetőleg nem volt így. kb. 14-19. század: kis jégkorszak A kis jégkorszakot általában a 16. századtól a 19. századig terjedő időszakként határozzák meg, de egyes szakemberek 1300 és 1850 közötti időszakot preferálnak. Ebben a korban az Alpokban, Skandináviában és Észak-Amerikában gleccserelőretörések következtek be, és az időszakot a nagy jégkorszakoktól való megkülönböztetésképpen "kis jégkorszaknak nevezték el. A kis jégkorszakban legerősebben az északi országokat érintette a lehűlés. Grönlandon a klímaváltozás okozta kedvezőtlen feltételek vetettek véget az európaiak településeinek. Nyugat-Európában ebben az időszakban az átlaghőmérséklet 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el a 20. század végi évtizedek időszakának átlagától. 1645 és 1715 közé esett a korszak leghidegebb periódusa. 1816 Az indonéziai Tambora-vulkán 1815-ös kitörését a következő évben a „nyár nélküli év” (wd) követte. 1816 tavaszán és nyáron tartós "száraz köd" volt észlelhető az Egyesült Államok keleti részén. Itt júniusban és júliusban is havazott. Európában, főleg Németországban a helyzet olyan súlyos volt, hogy az élelmiszerárak meredeken emelkedtek. Zavargások, gyújtogatás és fosztogatások történtek számos európai városban. Ekkor, 1816-ban volt a század legnagyobb éhínsége Európában. Közép-Európából népvándorlás indult meg, főleg kelet felé. 20. század végétől: globális felmelegedés Az 1960-as években még egy közeledő új jégkorszak veszélyeit rebesgették, ám egy évtizeddel később felfedezték a globális felmelegedést. Ennek okának az ember tevékenységét nevezték meg: elsősorban a kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező gázok, továbbá a metánkibocsátás növekedését, az erdőirtásokat és a felhasznált mesterséges permetezők és műtrágyák globális elterjedését. Ordan-Larroque Ordan-Larroque település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 919 fő (2015). Ordan-Larroque Saint-Lary, Antras, Auch, Barran, Biran és Castin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A mobil A mobil (Cell) Stephen King amerikai író 2006-ban megjelent apokaliptikus horror-regénye. Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a regény, Bihari György fordításában, 2006-ban. Cselekmény Egy rejtélyes, mobilhálózaton keresztül terjesztett jel következtében minden éppen akkor telefonáló elveszíti emberi mivoltát és értelmi képességeit. Az így manipulált emberek megvadulnak, egymásnak esnek vagy önmaguk ellen fordulnak, többen kegyetlenül legyilkolják embertársaikat. Hamarosan őrjöngő-vérengző félőrültek töltik meg az utcákat. Három túlélő Boston városából megindul észak felé, és útközben megfigyeli a „zombik” magatartását, akik kezdetben őrültként viselkednek, majd elkezdenek szerveződni. Érdekességek A regény egyik szereplője, Ray Huizenga (a „zombik” egyik falkájának lemészárlója) úgy került a műbe, hogy testvére, Pam Alexander egy külön erre a célra kiírt aukción 20 000 dollárt fizetett ezért az egyedülálló lehetőségért, amelyet ajándéknak szánt a testvérének. Filmadaptáció Tod Williams rendezésében, John Cusack és Samuel L. Jackson főszereplésével 2013-ban forgatták le a történet filmadaptációját, mely várhatóan 2016 júliusában kerül a mozikba. Salles-de-Barbezieux Salles-de-Barbezieux település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 455 fő (2015). Salles-de-Barbezieux Barbezieux-Saint-Hilaire, Challignac, Condéon, Reignac és Saint-Bonnet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szakácsi Gábor Szakácsi Gábor egy Amerikában élő magyar születésű gitáros, énekes, zeneszerző. Ő alapította a C.A.F.B. nevű budapesti alternatív rockegyüttest 1990-ben. 1999 nyarán az Egyesült Államokbeli Seattle városába költözött, ahol később amerikai állampolgárságot kapott. A korábban botrányairól híres Szakácsi ma az amerikai Sledgeback zenekar tagja. Egy 2011 márciusi rádió interjú alkalmával elmondta, hogy sem kábítószert, sem alkoholt nem fogyaszt. Korai évek Szakácsi a Budapest északi részén fekvő békásmegyeri lakótelepen élt egészen az USA-ba való távozásáig. Interjúk alkalmával többször is beszélt múltjáról és zenei pályafutásának kezdetéről. 1989-90-es időszakban a Fekete Lyuk nevű szórakozóhelyen ismerkedett meg Szita Mihállyal akivel közösen alapították meg a 90-es évek végén sikeressé vált C.A.F.B. együttest. Sikerek és kudarcok Az 1990-es évek elején elért sikereket követően, amelynek csúcspontját a Trottel Records által kiadott Ne bízz senkiben című album jelentette, Szakácsi más irányba terelte az együttest, ami néhány nehéz év után talpra állt és új lemezszerződéshez jutott a Premier Art Records segítségével. A C.A.F.B. soraiban eltöltött évek alatt országosan ismertté vált énekes magánéleti problémái többször is a magazinok és lapok hasábjaira kerültek, ami nagyban hozzájárult a zenekar megítéléséhez. Szakácsi az 1999-és Minden-ható című nagylemez felvételei után az Egyesült Államokba távozott, de hivatalosan csak 2004 tavaszán szakított az általa alapított C.A.F.B. együttessel. Új zenekarral Miután 2004-ben elhagyta a C.A.F.B. sorait, Szakácsi életre hívta Sledgeback nevű együttesét, néhány amerikai barátjával. A 2004 óta működő zenekar élén, turnék alkalmával többször is bejárta az USA nyugati részét.. 2015 óta újra a C.A.F.B. tagja. Zenei stílus Szakácsi nyers zenei stílusa már a korai anyagokon is hallható. A főleg punk zenéhez közel álló irányzat és hangzás minden egyes lemezen fellelhető, az 1992-es Utcastílus anyagtól, a Sledgeback 2010-es nagylemezéig. A dalok általánosságban az élet sötétebbik oldalát taglalják, amihez sokszor a mély énekhang kölcsönöz sajátos hangulatot. A korai Szakácsi által írt dalok ennek ellenére eltérnek az 1996 utáni zenei irányzat vonalától. Ezekre példaként említhető a BRFK (1991) és Engedj be! (1997) című dalok közti műfaji különbség. Az utóbbi videoklipje hónapokig a Magyar könnyűzenei televíziók (Z+, Szív TV, VIVA) listáinak élvonalában volt, aminek köszönhetően a C.A.F.B. komoly elismerésekre tett szert.[forrás?] Szakácsi Gábor énekstílusának hatásai megtalálhatóak a kilencvenes évek végén és azt követően érkező Magyar underground rockzene generációjának zenei világában. Diszkográfia C.A.F.B. Utcastílus - 1992 Ne bízz senkiben! - 1993 Pajtás daloljunk IV - 1993 /Válogatás/ 2 dal Koncert'92 (Archív) - 1995 Zanza - 1997 Sokk and roll - 1998/ Válogatás/ 1 dal Klubbang! - 1998 Minden-ható - 1999 Subkontakt - 2001 Let the hammer fall - 2001 /Metal hammer melléklet/ 1 dal Naiv? - 2004 EP'17 - 2017/EP C.A.F.B. - 2017 Sledgeback A Scavenger for life - 2004 /EP Punks and pints - 2004 / Válogatás/1 dal People's choice - 2004 101 Music California - 2005 /1 dal Skratch magazine - 2005 /Skratch melléklet/1 dal Punks and pints 2. - 2005 /1 dal Music is stupid we like noise - 2006 /1 dal Perception becomes reality - 2006 Perception becomes reality (Europai kiadás/Rebellion records) - 2007 Punks and pints 3. - 2006 /1 dal We are the underground - 2007 / Válogatás/ 1 dal Reality bites - 2010 /Split Bite the bullet - 2010 Shut the f...up and listen IV - 2011 / Válogatás/1 dal 3 of a kind - 2012 /Split 7 years like a broken record - 2012 Land of the freak - 2014 36206 - 2016 Raped in Their Own Blood Az 1996-os Raped In Their Own Blood a svéd Vomitory death metal zenekar debütáló nagylemeze. Dalok Nervegasclouds - 5:19 Raped In Their Own Blood - 3:22 Dark Grey Epoch - 3:15 Pure Death - 3:11 Through Sepulchral Shadows - 4:56 Inferno - 2:44 Sad Fog Over Sinister Runes - 4:50 Into Winter Through Sorrow - 4:22 Perdition - 2:50 Thorns - 5:41 Sulzbach/Saar Sulzbach/Saar település Németországban, azon belül Saar-vidék tartományban. Népesség A település népességének változása: Miskolczi Csulyak István Miskolczi Csulyak István (Tolcsva, 1575 - Olaszliszka, 1645. december) erdélyi református lelkész, Zempléni esperes, költő. Élete Lelkészcsaládban született Tolcsván. Tanult Bodrogkeresztúron, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd 1600-ban visszatér Sárospatakra, ahol Thököly Miklós nevelője lett. A következő évben Németországban, Görlitzben, majd 1603-ban Heidelbergben tanult Szenczi Molnár Alberttel együtt. 1607-ben Tarcalon iskolamester, majd esperes volt különböző településeken, Szerencsen (1608-1612), Miskolcon (1612-1616), majd Olaszliszkán. Hatszor nősült, tíz gyereke született. A politikában a Rákóczi-család híve, 1629-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Zempléni esperesnek nevezte ki. Ő mondta a gyászbeszédet Rákóczi Zsigmond és Bocskai István felett. Egyházi kérdésekben konzervatív volt, elutasította a holland puritanizmust, haláláig prédikált ellene. Munkássága Miskolczi Csulyak István teljes könyvtára, közte latin nyelven írt naplója, esperesi naplója, összeállított leveleskönyve, egyházkerületi látogatásának jegyzőkönyvei az utókorra maradtak. Költőként nem a vallásos témák vonzották, különböző alkalmakra (születés, lakodalom, halál) írt verseket. Kedvelte a játékos, szokatlan formákat. Jocoserum című lakodalmi csúfolója refrénjét („Hej fa la la, Hej jo lo lo”) Juhász ferenc felhasználta a Tékozló Ország egyik betétdalához. Művei Quas Iuveni, ut nobilitatis dotibus eximio, sic literarum cognitione exculto, Dn. Stephano Kegelio Posoniensi Pannonio, ex augusto Gorlicensium gymnasio abeunti In celeberrimam Academiam Witebergensem, boni et fausti ominis ergo scribebant Praeceptores et amici , Wittenberg, 1602 Argentin kékcsőrű réce Az argentin kékcsőrű, más néven argentínai tavi réce vagy argentínai vörös réce (Oxyura vittata) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül pedig a halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Dél-Amerikában Argentína és Chile területén honos, de télen néha Brazíliába és Paraguayba is átvándorol. Megjelenése Testhossza 40 centiméter, testtömege 640 gramm. A hím feje fekete, teste vörösbarna, a tojó barna testű, fehér torkú, vízszintes fehér csík van a szeme alatt is. Életmódja Szárazföldön ügyetlen a mozgása, mert a lába szokatlanul hátul van. Így többnyire vízben tartózkodik, onnan táplálkozik és igen ritkán repül. Szaporodása Ez a réce arról nevezetes, hogy bár madaraknak általában nincs erősen kidudorodó nemi szervük, ez a réce a gerincesek között testsúlyához viszonyítva a leghosszabb ivarszervvel rendelkezik, ami lanyha állapotban spirális alakba csavarodik, de merev állapotában többé-kevésbé kiegyenesedve egyes példányoknál eléri az állat testhosszát is, még ha általában 20 cm-nél nem is hosszabb. Egyes elméletek szerint a hosszú ivarszerv a víz alatti közösülést segíti elő, a sertés hegy pedig a válogatás nélkül közösülő madarak közötti nemi vetélkedés eredményeképpen fejlődött ki, ami a palackmosó kefe mintájára az előző közösülésből származott ondó eltávolítására szolgál. Ennél a récénél a hím hosszú csavaros ivarszerve a tojó csavaros hüvelyével párosul, ez utóbbi azonban az ellenkező irányban sodródik. A hím sokszor erőszakot próbál tenni a tojón, de a bonyolult nemi geometria a tojó segítségére szolgál abban, hogy eldöntse, kitől akar megtermékenyülni, és az erőszak eredménye igen ritkán vezet megtermékenyüléshez. Mandzsu réce A mandzsu réce (Aythya baeri) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár. Elterjedése Japán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, India, Vietnám, Thaiföld, Mongólia, Mianmar, Nepál, Bhután, Srí Lanka, Oroszország, Banglades, Tajvan és Hongkong területén honos. A természetes élőhelye a gazdag vízi növényzetű tavak és folyók, valamint bozótos rétek. Megjelenése Testhossza 41-46 centiméter. A gácsér színesebb tollazatú, mint a tojó. Természetvédelmi állapota Az IUCN vörös listáján a veszélyeztetett kategóriában szerepel. Fédra A Fédra görög eredetű női név, jelentése: fényes. A név a mitológiai Phaedra nevéből származik. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok május 1. július 4. szeptember 2. Híres Fédrák Phaedra , mitológiai alak Eduard Iszaakovics Dubinszkij Eduard Iszaakovics Dubinszkij (ukránul: Едуард Ісаакович Дубинський, oroszul: Эдуард Исаакович Дубинский; Harkov, 1935. április 6. – Moszkva, 1969. május 11.) ukrán labdarúgó. A szovjet válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon és az 1964-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Szovjet kupa (1): 1955 Európa-bajnoki döntős (1): 1964 Łódź Łódź ( kiejtése�, IPA: [wu�], jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt)), népessége alapján Lengyelország harmadik legnagyobb városa, lakosainak száma 2016-ban 698 688 fő volt. A Łódźi vajdaság központja. Az ország közepén, a łódźi fennsíkon fekszik, amely vízválasztó a Visztula és Odera vízgyűjtő területe között. Nevének eredete nem tisztázott, a számos feltételezés – egyesek szerint a Łodzic nemzetségnévből, mások szerint a łoza (fűzfa) szóból, a Łódka folyó nevéből, a łódź szóból (csónak, ladik) vagy a Włodzisław személynévből ered – a kutatások fényében valótlannak bizonyult. Łódź területén 18 kisebb-nagyobb folyó és patak folyik keresztül: a Ner, a Łódka (régebben Ostroga) és az őket tápláló Bałutka, Dobrzynka, Gadka, Jasień és a belé ömlő Karolewka, Olechówka, Augustówka, Jasieniec, Bzura, Łagiewniczanka, Sokołówka, Brzoza, Aniołówka, Wrząca, Zimna Woda Nowosolna és Miazga. Története Łódź falut először 1332-ben említik oklevélben, városi jogokat és ezzel együtt vásárok szervezésére jogot 1423-ban kap. A 17. század végéig Łódź a włocławeki püspökséghez tartozó kis mezővárosként fejlődik. Ekkor helyi kézműves és kereskedelmi központtá válik (nyolc malom, valamint kerékgyártó, kádár, szabó, ácsműhelyek és vágóhidak működtek a városban). Ennek a periódusnak a tetőpontján, a 18. század elején a városka 800 lakost számlált. A svéd támadások miatt a század közepén hanyatlás következett be és a város részben elnéptelenedett. Lengyelország második felosztása során 1793-ban Łódź Poroszországhoz kerül. Ebben az időszakban mindössze 250 lakosa volt, területe a mai Stare Miastóra (óváros) terjedt ki. 1798-ban az egyházi vagyon szekularizációja következtében állami várossá vált. 1807-től az I. Napóleon által kreált Varsói Hercegséghez tartozott, 1815-től pedig a Kongresszusi Lengyelországhoz. 1820-ban a kormány döntése értelmében Łódź csatlakozott az iparvárosok hálózatához, és a posztó- és textilipar központjának szerepét töltötte be be. Az iparvárosi létre predesztinálták a természeti és jogi feltételek is: az állami tulajdonban levő földet az esetleges betelepülők számára fel lehetett parcellázni, az építkezésekhez rengeteg fa állt rendelkezésre a környéken, és a sok rövid, ám nagy esésű vízfolyás az energiatermelést tette lehetővé. Łódź ekkor indult meg az iparvárossá válás útján. Łódźba főleg németajkú takácsok települtek be, Wielkopolskából, Sziléziából, Szászországból, Csehországból, Morvaországból és Brandenburgból. A városi hatóságok 1821 – 1823 között megtervezték és kijelölik a posztókészítők városrészéül a Nowe Miastót (Újváros). Ez a már meglévő Stare Miastótól délre terül el, legfontosabb része a központi fekvésű nyolcszögletű piactér, négy sugarasan szétágazó utcával. A régi piactér mai neve Plac Wolności. 1824–1827 között ismét új városrészt (Łódka) jelöltek ki a Nowe Miastótól délre annak a tengelynek a mentén, amelyet az Ulica Piotrkowska jelent. Rohamos fejlődés indult meg, néhány évtized alatt az apró helységből, amelynek 1830-ban csupán 4 000 lakosa volt, 1865-ben már 40 000, 1900-ban 300 000 és 1914-ben 500 000 polgára volt, ami demográfiai világrekordnak számít. Łódź iparvárosi története kezdetén hatalmas manufaktúrák alakultak, többek között a Ludwik Geyer, amely 1828-tól kezdett terjeszkedni, a Lengyel királyság területén az első gyár, amely gőzgépet alkalmazott, a mai nevén Biała Fabryka. Az 1830-as években ez volt a Lengyel Királyság legnagyobb üzeme. Łódź termékeit főleg Oroszországba és Kínába exportálja. Az 1831-es novemberi felkelés után vámkorlátok és némi stagnálás áll be. A 19. század második felétől azonban újabb konjunktúra kezdődött, amelyet a belső piac megnyílása indított, az első vasútvonal megnyitása 1865-ben Łódź Fabryczna-től Koluszkiig a Varsó-Bécs vonalon, az olcsóbb munkaerő megjelenése, a jobbágyfelszabadítás után és az exportlehetőségek újabb megnyitása (a vám eltörlése Oroszország felé) gerjesztett. Ez a sikeres ipar időszaka (Karol Scheibler, Grohman, Izrael Poznański). Megalakultak az első helyi bankok (1872-ben Karol Scheibler kezdeményezésére a Bank Handlowy oraz Towarzystwo Kredytowe m. Łodzi), amelyek elsősorban kereskedelmi hitelekkel foglalkoztak. A varsói bankok is fiókokat nyitottak. Łódź a nagy lehetőségek városává vált, főleg lengyelek, németek, oroszok és zsidók számára. Az „ígéret földje” kifejezés Łódź állandó jelzőjévé vált a publicisztikában, ez a címe Władysław Reymont egyik regényének is. Az akkori nagyok nyoma mindenütt látszik a mai Łódź gyárain, műemlékein, templomain és a temetőkben is. Városrészei Łódź 5 adminisztratív kerületre oszlik, területüket a táblázat tartalmazza (2003. december 31-i állapot). Turisztika Műemlékek Plac Wolności a klasszicista városházával 1827 -ből. Ulica Piotrkowska – Európa egyik leghosszabb sétálóutcája, amely mentén eklektikus és szecessziós lakóházak sorakoznak a 19. és 20. századról, többek között: Maksymilian Goldfeder palotája 1892 -ből (ul. Piotrkowska 77) Eklektikus lakóház „ Gutenberghez ” 1896 -ból (ul. Piotrkowska 86) Juliusz Heinzel neobarokk palotája 1882 -ből (ul. Piotrkowska104, jelenleg a városi hatóságok székháza) Wilhelm Schweikert palotája a 20. század elejéről (ul. Piotrkowska 262/264, jelenleg az Instytut Europejski w Łodzi székháza) Karol és Emil Steinert neoreneszánsz palotája 1896 -ből (ul. Piotrkowska 272) Ludwik Geyer háza 1833 -ból (ul. Piotrkowska 286.) Meyer passzázs – privát utca eklektikus lakóházakkal 1886 -ból (Jelneleg ul. St. Moniuszki) A Poznański család palotái: Izrael Poznański neobarokk palotája 1898 -ból (ul. Ogrodowa 15, jelenleg Łódź várostörténeti múzeuma) Maurycy Poznański palotája 1896 -ból (ul. Więckowskiego 36, jelenleg łódźi szépművészeti múzeum) Karol Poznański neoreneszánsz palotája 1904 -ből (ul. Gdańska 32, jelenleg łódźi zeneakadémia) Karol Scheibler palotája 1865 -ből (például Zwycięstwa) (jelenleg łódźi filmmúzeum) Edward Herbst rezidenciája 1876 -ból (ul. Przędzalniana 72, jelenleg a łódźi szépművészeti múzeum részlege) Robert Biedermann palotája 1878 -ből (ul. Kilińskiego 2.) Arnold Stiller neoreneszánsz villája 1893 -ból (ul. Jaracza 45, jelenleg étterem, klubok és irodák vannak benne) Jakub Hertz palotája 1898 -ból (al. Kościuszki 4, jelenleg a łódźi orvosi egyetem rektori hivatala) Rudolf Keller neobarokk villája 1893 -ból (ul. Gdańska 49/53.) Reinhardt Bennich palotája 1904 -ból(ul. Gdańska 89.) A łódźi erőmű kis palotája (ul. Gdańska 107.) Reinhold Richter szecessziós villája 1904 -ből (ul. ks. Skorupki 6/8, jelenleg a łódźi műszaki egyetem rektori hivatala) Leopold Kindermann szecessziós villája 1903 -ból (ul. Wólczańska 31/33, jelenleg a városi képtár épülete) Az egykori Kopisch fehérítőjének klasszicista épülete 1826 -ból (ul. Tymienieckiego 5, jelenleg bank) Henryk Grohman neoreneszánsz villája 1892 -ből (ul. Tymienieckiego 24/26, jelenleg a művészeti könyvek múzeuma) Leon Kaufman szecessziós villája 1911 -ből (ul. Żeromskiego 96, jelenleg bank) „Régi temető”: katolikus , evangélikus és ortodox temető műemlék síremlékekkel, alapítva 1856 -ban (ul. Ogrodowa 39/43.) Zsidó temető Bałutyban (ul. Bracka 40.), alapítva 1892 -ben. Európa legnagyobb zsidó temetője (200 000-nél is több sír 42 hektáron ), a világ legnagyobb zsidó síremlékével (Izrael Poznański síremléke) Ferences rendi kolostor épületcsoportja (ul. Okólna 185.): Szent Antal barokk temploma ( 1723 ) Kolostorépület ( 1746 ) Fakápolnák csoportja (ul. Wycieczkowa75.): Szent Antal kápolnája ( 1676 ) Szent Rókus kápolnája (18. század eleje) Szent József római katolikus fatemploma ( 1768 , ul. Ogrodowa 22, áthozva a Stare Miastóból) A Szent Kereszt Felmagasztalása neoromán római katolikus temploma ( 1880 , ul. Sienkiewicza 38.) Alekszandr Nyevszkij ortodox neobizánci temploma ( 1884 , ul. Kilińskiego 56.) Szentháromság neoreneszánsz evangélikus templom ( 1891 , Plac Wolności, jelenleg római katolikus) Szent János neoromán evangélikus templom ( 1884 , ul. Sienkiewicza 60, jelenleg római katolikus) Szent Máté neoromán evangélikus temploma, ( 1928 , ul. Piotrkowska 283.) Mária mennybemenetele római katolikus neogótikus temploma ( 1897 , Plac Kościelny) Kosztka Szent Szaniszló neogótikus római katolikus katedrálisa és püspöki palota ( 1912 , ul. Piotrkowska 265.) Az ismeretlen katona sírja Ludwik Geyer klasszicista szövődéje, ún. „ Biała Fabryka ” (fehér gyár) ( 1835 – 1837 , ul. Piotrkowska 282/284, jelenleg textilipari múzeum) Izrael Poznański eklektikus gyárépület-csoportja ( 1872 – 1897 , ul. Ogrodowa) Karol Scheibler eklektikus gyárépület-csoportja, ( 1855 – 1914 például Zwycięstwa 2., ul. ks. W. Tymienieckiego és ul. Kilińskiego) Karol Scheibler munkásainak lakótelepe, „ Księży Młyn ” ( 1873 – 1900 ul. Księży Młyn, ul. Przędzalniana, ul. Fabryczna, ul. ks. W. Tymienieckiego) Tűzoltóság épületcsoportja ( 1878 , ul. ks. W. Tymienieckiego 30.) Ludwik Grohman eklektikus szövődéje ( 1896 , ul. Targowa) Más érdekességek Łódźi állatkert – ul. Konstantynowska, alapítva 1938-ban Łódźi botanikus kert – ul. Krzemieniecka, 64 hektárnyi területen 9 tematikus részleg: lengyel flóra , japánkert , növényrendszertan , alpinárium, arborétum , dísznövények, ipari és gyógynövények, növénybiológia, növények a parkban. Pálmaház a legrégebbi łódźi parkban, a Źródliská ban – ul. Piłsudskiego Łagiewnicki erdő: Európa legnagyobb városmenti erdeje, amelynek egy része természetvédelmi terület Łódźi parkok – több mint 30 park van Łódźban Rudzka Góra hegy – ul. Starorudzka hegyi kerékpár pályákkal, 800 méteres szánkópályával Híres łódźiak utcai szobortára, ul. Piotrkowska A világ legnagyobb graffitije : több, mint 900 m² felületű – ul. Piotrkowska 152. 0 -ás műemlék villamosvonal, minden nyári vasárnap közlekedik Centrum Manufaktura, Európa egyik legnagyobb bevásárló és szórakozó központja – ul. Ogrodowa 17. Kultúra Filharmonia Łódzka (Łódźi Filharmónia) http://www.4film.pl/ Wytwórna Filmów Fabularnych (Játékfilmgyár) Se-ma-for (animációs filmgyár) Fesztiválok Camerimage (2000-2009) Festiwal Dialogu Czterech Kultur (Négy Kultúra Dialógusának Fesztiválja) Międzynarodowy Festiwal Fotografii (Nemzetközi Fotófesztivál) Színházak Teatr Wielki (Nagyszínház) Teatr Muzyczny (Zenés Színház) Múzeumok Muzeum Historii Miasta Łodzi (Łódźi Várostörténeti Múzeum) Narodowe Muzeum Sztuki (Nemzeti Szépművészeti Múzeum) Centralne Muzeum Włókiennictwa (Központi Textilipari Múzeum) ( Nemzetközi Textiltriennálé ) Muzeum Kinematografii (Filmtörténeti Múzeum) Muzeum Archeologiczne i Etnograficzne (Régészeti és Néprajzi Múzeum) Muzeum Tradycji Niepodległościowych (Függetlenség Hagyománya Múzeum) Muzeum Przyrodnicze Uniwersytetu Łódzkiego (Łódźi Egyetemi Természettudományi Múzeuma) Muzeum Przyrodnicze Zakładu Zoologii Doświadczalnej i Biologii Ewolucyjnej Uniwersytetu Łódzkiego Muzeum Artystów (Művészek Múzeuma) Muzeum Geologiczne Wydziału Nauk Geograficznych Uniwersytetu Łódzkiego (A Łódźi Egyetem Természettudományi Karának Földtani Múzeuma) Muzeum Oświaty Ziemi Łódzkiej (Művelődési Múzeum) Muzeum Książki Artystycznej (Művészeti Könyvek Múzeuma) Muzeum Polskiej Wojskowej Służby Zdrowia przy Zakładzie Historii Medycyny WAM (Lengyel Katonai Egészségügyi Szolgálat Múzeuma) Kutatás és oktatás Lengyel Tudományos Akadémia molekuláris és makromolekuláris kutatóközpontja Lengyel Tudományos Akadémia mikrobiológiai kutatóközpontja Európai ekohidrológiai központ Egyetemek és főiskolák Łódźban jelenleg 23 egyetem és főiskola van (6 állami és 17 nem állami). Állami intézetek: Akademia Muzyczna im. Grażyny i Kiejstuta Bacewiczów (Zeneakadémia) AM Akademia Sztuk Pięknych im. Władysława Strzemińskiego (Képzőművészeti akadémia) ASP Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa, Telewizyjna i Teatralna im. Leona Schillera (Állami film-, televízió- és színházművészeti főiskola) PWSFTviT Politechnika Łódzka (Műszaki egyetem) PŁ Uniwersytet Łódzki (Łódźi egyetem) UŁ Kihelyezett részleg többek között Sieradzban Uniwersytet Medyczny w Łodzi (Orvosi egyetem) UM Kihelyezett részleg Piotrków Trybunalskiban Nem állami intézetek: Salezjańska Wyższa Szkoła Ekonomii i Zarządzania ( Szaléziánus közgazdasági és államirányítási főiskola) SWSEiZ Społeczna Wyższa Szkoła Przedsiębiorczości i Zarządzania (Vállalt- és államirányítási társadalmi főiskola) SWSPiZ Kihelyezett részleg Brodnicében, Ostrów Wlkp.-ban, Varsóban és Garwoliniában Wyższe Seminarium Duchowne (Felsőfokú papi szeminárium ) WSD Wyższe Seminarium Duchowne Towarzystwa Salezjańskiego (Felsőfokú szaléziánus papi szeminárium ) WSDTS Wyższe Seminarium Duchowne Oo. Franciszkanów (Felsőfokú ferencrendi papi szeminárium) WSDOo.F Wyższa Szkoła Administracji Publicznej (Közigazgatási főiskola) WSAP Wyższa Szkoła Edukacji Zdrowotnej (Egészségügyi főiskola) WSEZ Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof J. Chechlińskiego (Pénzügyi és informatikai főiskola) WSFiInf Kihelyezett részleg Kaliszban Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi (Humán-gazdasági főiskola) WSHE Kihelyezett részleg Bydgoszczban és Koninban Wyższa Szkoła Informatyki (Informatikai főiskola) WSInf Kihelyezett részleg Bydgoszczban , Włocławekben és Opatówekben Wyższa Szkoła Kupiecka (Kereskedelmi főiskola) WSK Kihelyezett részleg Piotrkowi Tryb.-ban, Sieradzban, Koninban i Szczecinekben Wyższa Szkoła Marketingu i Biznesu (Marketing és üzleti főiskola) WSMiB Wyższa Szkoła Pedagogiczna w Łodzi (Pedagógiai főiskola) WSP Wyższa Szkoła Studiów Międzynarodowych (Nemzetközi tanulmányok főiskolája) WSSM Wyższa Szkoła Sztuki i Projektowania (Művészeti és design főiskola) WSSiP Wyższa Szkoła Turystyki i Hotelarstwa (Turisztikai és szállodaipari főiskola) WSTiH Wyższa Szkoła Zawodowa Łódzkiej Korporacji Oświatowej (Szakképzési főiskola) WSZ ŁKO Sport Łódzi sportegyesületek: AZS Łódź – könnyűatlétika Budowlani Łódź – rugby Klub Rowerowy Adventure – hegyi kerékpározás ŁKS Łódź – kosárlabda , labdarúgás , röplabda Łódzki Klub Jeździecki – lósport Orzeł Łódź – salakmotorozás Start Łódź – röplabda TŻ Łódź – salakmotorozás Widzew Łódź – labdarúgás Gazdaság A textilipar, amely megalapozta Łódź nagyságát, ma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Egyik ilyen példa erre a Wólczanka gyár. Bankok jelentősek a városban: mBank, Multibank, GE Money Bank, CitiBank. Itt van a Philips könyvelése.Beruházásokat eszközöltek: Ericpol, Telekomunikacja Polska, a Merloni Indesit és a Bosch/Siemens. Fontos iparág a háztartási gépek gyártása. Łódźban működik a Łódzka Specjalna Strefa Ekonomiczna (Łódźi különleges gazdasági övezet) ŁOP – Łódzki Okręg Przemysłowy (Łódźi ipari körzet) Híres łódźiak Ismert emberek, akik Łódźban születtek vagy dolgoztak: Oszip Abdulov – híres szovjet színész Andrzej Bartkowiak – filmkészítő és rendező Hollywoodban Artur Brauner – filmrendező Németországban Avraham Chalfi – zsidó színész Izraelben Max Factor – sminkművész Joseph Green – zsidó színész Lengyelországban és New Yorkban Jan Karski – II. világháborús ellenálló Krzysztof Kieślowski – filmrendező Jerzy Kosiński – író Tadeusz Kotarbiński – filozófus, matematikus Daniel Libeskind – építész, az új World Trade Center tervezője Stanisław Mikulski – színész Artur Partyka – magasugró Roman Polański – rendező Władysław Reymont – irodalmi Nobel-díjas (1924) író Józef Rotblat – az 1995 -ös béke Nobel-díj nyertese Arthur Rubinstein – klasszikus zongorista Mordechai Chaim Rumkowski – a łódźi gettó vezetője (Judenrat) a náci korszakban Zbigniew Rybczyński – filmrendező Andrzej Sapkowski – író Aleksander Tansman – zeneszerző Julian Tuwim – költő Michał Urbaniak – dzsesszhegedűs Yohanan Cohen – a Knesszet tagja Mások: Jadwiga Andrzejewska Kiejstut Bacewicz Ludwik Geyer Ludwik Grohman Karol Jonscher Aleksander Kamiński Katarzyna Kobro Władysław Król Franciszek Ksawery Drucki-Lubecki Stanisława Leszczyńska Hilary Majewski Jan Moll Henry Morgentaler Izrael Poznański Rajmund Rembieliński Karol Scheibler Stefania Skwarczyńska Bohdan Stefanowski Władysław Strzemiński Jan Sztaudynger Wincenty Tomaszewicz Franciszek Walicki Marta Wiśniewska Lazaro Ludoviko Zamenhof Wincenty Zaremba Tymieniecki Sister Cities A Sister Cities egy amerikai film, melyet 2016. szeptember 17-én 20:00 órai kezdettel mutatott be a Lifetime csatorna. A film főszereplői Troian Bellisario, Stana Katic, Michelle Trachtenberg, Jess Weixler és Jacki Weaver. Történet Mary Baxter irigylésre méltó életet élt, rengeteget utazott fiatal táncosként. Négy lánya született négy különböző apától. A lányok legalább annyira különböznek, mint azok városok, amelyek után a nevüket kapták. Halálának hírére hazatérnek lányai New England-i otthonukba. Amíg a rendőrség Mary halálának körülményeit vizsgálja, a lányok között felszínre tör egy sötét titok, amely választás elé állítja őket. Az igazság végleg elválasztja őket, vagy kockáztatnak, hogy megvédjék egymást. Sulzburg Sulzburg település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2742 fő (2010). Punta Carena-világítótorony A Punta Carena-világítótorony (olaszul: Faro di Punta Carena) Capri szigetének délnyugati részén áll, az azonos nevű fok területén, Anacapritól 3 kilométerre. Története 1862-ben építették és 1867-től folyamatosan üzemel. Építésekor a második legnagyobb világítorony volt Olaszországban a genovai mögött. Leírása és működése A világítótorony nyolcszög alaprajzú téglaépítmény, függőlegesen piros-fehér csíkosra festve. A fénycsóva a tengerszint felett 73 méter magasan világít. Fénye 25 tengeri mérföldről látható (kb. 46 km). A forgó világítótest 3 másodperceként ad le egy jelzést. Egy első fokozatú Fresnel-lencsével üzemel. Stazione di Trieste Centrale Stazione di Trieste Centrale vasútállomás Olaszországban, Trieszt településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velence–Trieszt-vasútvonal Udine–Trieszt-vasútvonal Spielfeld-Straß–Trieste Centrale-vasútvonal Linea di cintura Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Miramare Stazione di Trieste Campo Marzio Jim DeRogatis Jim DeRogatis (Jersey City, 1964. szeptember 2. –) amerikai zenei kritikus. Gyakran írt cikkeket a Spin, Guitar World és Modern Drummer magazinokba, valamint ő a könnyűzenei kritikusa a Chicago Sun-Times magazinnak. Gyakran támogat olyan zenekarokat, amelyek még nem lettek széles körben népszerűek, de közel állnak hozzá. 1995 és 1996 között a Rolling Stone magazin szerkesztője volt, de kirúgták, miután negatív kritikát írt a Hootie & the Blowfish Fairweather Johnson című albumáról. Jelenleg a Sound Opinion című rádiós beszélgető műsor vezetője Greg Kot kritikus mellett. Ő a dobosa a Vortis nevű indie rock együttesnek. Könyvei Let it Blurt : The Life and Times of Lester Bangs, America's Greatest Rock Critic , Broadway Books, 2000 Milk It!: Collected Musings on the Alternative Music Explosion of the '90s , Da Capo Press, 2003 Turn On Your Mind : Four Decades of Great Psychedelic Rock , Hal Leonard Publishing Co, 2003 Kill Your Idols: A New Generation of Rock Writers Reconsiders the Classics , Da Capo Press, 2004 Staring at Sound: The True Story of Oklahoma’s Fabulous The Flaming Lips , Broadway Books, 2006 2013-as úszó-világbajnokság A 2013-as úszó-világbajnokságot július 19. és augusztus 4. között rendezték Barcelonában, Spanyolországban. Ugyanitt, és ugyanekkor rendezték a férfi- és női vízilabda-világbajnokságot is. Összesen 68 versenyszámban avattak világbajnokot. Úszásban a férfiaknál és nőknél is egyaránt 20–20, nyílt vízi úszásban 3–3, valamint egy csapatversenyt, műugrásban 6–6 versenyszámot rendeztek. Új versenyszámként a műugrás egyik módja, a szupertoronyugrás került a programba. A nők 20 méterről, a férfiak 27 méterről ugrottak. Szinkronúszásban 7 versenyszámban hirdettek győztest. Vízilabdában a férfiaknál és a nőknél is 16–16 csapat mérkőzött a világbajnoki címért. A rendező A 2013-as úszó-világbajnokság helyszínéről először 2009. július 18-án döntött a Nemzetközi Úszószövetség. Ennek értelmében Dubaj kapta meg a 2013-as úszó-világbajnokság rendezési jogát. Dubaj azonban 2010. május 15-én visszalépett a rendezéstől anyagi okokra hivatkozva. 2010. szeptember 26-án a FINA úgy döntött, hogy a spanyolországi Barcelona rendezheti a 2013-as vb-t. Magyar versenyzők eredményei Magyarország a világbajnokságon 47 sportolóval képviseltette magát. Éremtáblázat Jelmagyarázat: Eredmények Úszás WR – világrekord CR – világbajnoki rekord AM – Amerika-rekord AS – Ázsia-rekord ER – Európa-rekord OC – Óceániai-rekord NR – országos rekord Sorkitótfalu Sorkitótfalu 1941-ben Sorkikápolna részévé vált egykori község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Fekvése A Sorok-patak jobb partján fekszik Szombathelytől 15 km-re délkeletre. Története 1418-ban a közeli Zalakkal összefüggésben említik Poss. Kapolna alio nomine Zalak ac poss. Thothfalu al. nom. similiter Zalak alakban. 1466-ban Poss. Thothfalu néven szerepel. A 15. században a Váti család birtoka volt. Fényes Elek szerint "Sorki-Tótfalu, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 125 kath., 63 ref. lak. Határa egészen róna és termékeny. F. u. gr. Hugonnay, s Jellencsics család. Ut. p. Szombathely." Vas vármegye monográfiájában Sorki-Tótfalu, magyar község a Sorok patak mellett. Házainak száma 33, lélekszám 274. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Határában vezet el a Szombathelyről Kanizsa felé menő vasútvonal. Földesura a báró Mikos -család és Hugonnay gróf volt. Jelenlegi birtokosa gróf Szápáry László. 1910-ben 357 lakosa volt. 1941-ben Sorkikápolnához csatolták. Híres emberek Itt született 1882. január 1-jén Adorján János gépészmérnök, a magyar repülés úttörője. Magyarországon először készített repülőgépet, mellyel 1909-ben több sikeres felszállást végzett. Thaptomys nigrita A Thaptomys nigrita az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó faj. Nemének eddig az egyetlen felfedezett faja. Előfordulása A Thaptomys nigrita előfordulási területe Dél-Amerikában van. A következő országokban található meg: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Megjelenése E rágcsálófaj szőrzete feketés színű. Vlagyimir Nyikolajevics Gyezsurov Vlagyimir Nyikolajevics Gyezsurov (oroszul: Владимир Николаевич Дежуров; Javasz, Mordvin ASZSZK, 1962. július 3. –) orosz űrhajós, ezredes. Életpálya 1983-ban szerzett mérnök-pilóta diplomát a Harkovi Katonai Repülési Iskolában. Katonaként volt pilóta, vezető pilóta, csoportvezető pilóta. Egy alkalommal – hajtóműhiba – katapultálnia kellett. Három repülőgéptípuson több mint 900 órát repült. Ejtőernyős ugrásainak száma 170. 1987. március 26-tól részesült űrhajóskiképzésben. Kettő űrszolgálat alatt összesen 244 napot, 5 órát, 29 percet és 53 másodpercet töltött a világűrben. Űrsétái (kutatás, szerelés) alatt 36 óra 46 percet töltött az űrállomáson kívül. 1994-ben a légierő Akadémiáján szerzett diplomát. Űrhajós pályafutását 2004. július 12-én fejezte be. A Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ (CPK) űrhajósok kiképzési osztályának egyik vezetője. Űrrepülések Szojuz TM–21 kutatásfelelős parancsnok. Az STS–71 , az Atlantis űrrepülőgép fedélzetén szállt le. Összesen 115 napot, 8 órát, 43 percet és 54 másodpercet töltött a világűrben. Három űrséta alatt 18 óra 11 percet töltött az űrállomáson kívül. STS–105 Discovery űrrepülőgépen fedélzeti mérnökként száll fel, és az STS–108 Endeavour űrrepülőgép fedélzetén tért vissza. Összesen 128 napot, 20 órát, 45 percet és 59 másodperc töltött a világűrben. Négy űrséta (kutatás, szerelés) összesen 18 óra 35 percet volt az űrállomáson kívül. Tartalék személyzet Szojuz TM–31 kutatásfelelős parancsnok Kitüntetések Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Az Adult Swim eredeti produkcióinak listája Ez a cikk az Adult Swim eredeti sorozatait és filmjeit sorolja fel. Azokat is, amelyek ez adó számára készültek. Zagyva A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. A Zagyva útját a nógrádi megyeszékhely közelében kezdi, majd három megye 22 községét és kilenc városát érintve torkollik Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyénél a Tiszába. Legnagyobb mellékfolyója a Tarna, amin túl számos kisebb patak torkollik bele. Magyarország tizenharmadik legnagyobb folyója, amely nagyobb a Balatont tápláló Zalánál. Partjai mentén több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. Közel egy tucatnyi halfaj él a folyóban, ezért kedvelt horgászhely. Lefolyása Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves-hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. Magyarország tizenharmadik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, Bodrog, Sajó, Hernád, Rába, és az Ipoly után. Vízrajzi adatai A hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/s, középvize: 9,5 m³/s, nagyvize: 254 m³/s (Zagyvarékasnál). Közepes vízhozama a 2000-es évben Jászteleknél 9,6 m³/s volt, míg július és december közt 2 m³/s volt a folyó vízhozama. Mellékvizei A Tarján-patak, Kis-Zagyva, Szuha-patak, a Bér-patak, a Galga és a Kövecses-patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak. A Gödöllői-dombság területéről: a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva. Vízgyűjtő rendszere A Parádi-Tarnába torkollik a Köszörű-patak, a Köves-patak, az Ilona-patak, a Baláta-patak, a Balla-patak, a Kürti-patak, a Csevice-patak, a Búzás-patak és a Baj-patak. Közvetlenül a Tarnába torkollik a Domoszlói-patak, a Kígyós-patak, a Hosszú-völgyi-patak, a Kajra-patak, a Bene-patak, az Utas-patak, a Szilas-patak, a Tó-patak, a Leleszi-patak, a Bükkszéki-patak, a Fedémesi-patak, a Bene-patak és a Tarnóca-patak. A Gyöngyös-patakba torkollik a Tarján-patak és a Toka-patak. Ettől délre ismét a Tarnába folyik a Szarv-Ágy, valamint az Ágói-patak és a Nyiget-patak. Közvetlenül a Zagyvába torkollik nyugati irányból a Bér-patak, a Vanyarci-patak, a Csurgó-patak, a Saj-völgyi-patak, a Céklás-völgyi-patak, a Kömrök-patak, a Sziráki-patak, a Tarcsai-patak, a Bujáki-patak, valamint a Virág-patak. Környezetvédelem A Zagyva útja során több természetvédelmi terület mellett is elhalad, melyek a következők: Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet (6619 hektár), Mátrai Tájvédelmi Körzet (11841 hektár), Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet (7425 hektár), Hajta-mocsár (Jászberény) (353 hektár kiterjedésű), Jászberény- Jászfelsőszentgyörgy, Zagyva menti Természetvédelmi Területek (462,6 hektár), Jásztelek, Pusztamizsei Természetvédelmi Terület (70,4 hektár), Jászalsószentgyörgy, Vadaspark Természetvédelmi Terület (8,5 hektár), Pap-erdő (Jászdózsa) (4,1 hektár), Tarna-holtág (Jászjákóhalma) (35 hektár). További területek is védelem alá kerülhetnek a jövőben: Borsóhalmi-legelő (615,3 hektár), Pusztamonostori fás legelő (150,7 hektár), Gyepterület, Alattyán (290 hektár). 2013-ban kapott természetvédelmi státuszt a folyó forrásvidékén elterülő maconkai rét. A területen védett rovarfajok, köztük a nagy tűzlepke, az ibolyás tűzlepke és a farkasalmalepke, valamint kétéltűek élnek (a vöröshasú unka és a dunai tarajos gőte), melyek helyi populációja európai jelentőséggel bír élőhely tekintetében. A madárvilág igen változatos ezen a vidéken. Védett növényfajai a hússzínű ujjaskosbor, a bánsági sás és a mocsári csorbóka. Horgászat és halfauna Felső folyásánál tiszta vizű. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, dévérkeszeg, harcsa, törpeharcsa, busa, balin, fogassüllő és a compó. 2014 szeptemberében a Magyar Haltani Társaság szakemberei felmérést készítettek a folyó halállományáról és első alkalommal fogtak ki szúnyogirtó fogaspontyot a folyóból. Az egy évvel később megismételt felmérés során ugyanazon a szakaszon került elő tíz példány ugyanebből a halfajból, ami azt jelenti, hogy önfenntartó állomány jött létre a folyóban e fajból. Áttelelését az enyhe téli időjárás is segítette. A szakemberek nem tudják, hogy pontosan honnan és hogyan jutottak a szúnyogirtó fogaspontyok a Zagyvába. Hasznosítása A Zagyvának Hatvan és Szolnok közti szakaszán 11 vízimalom volt. Települések a folyó mentén A folyó Nógrád megyei szakaszán fekvő 12 településen mintegy 35 700, Heves megyei szakaszán fekvő 6 településen mintegy 37 200, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán 13 településen mintegy 135 100 él. A folyó mentén elhelyezkedő 31 településen összesen 208 000 ember él. A folyó nógrád megyei szakaszán a következő települések fekszenek: Salgóbánya, Zagyvaróna, Mátraszele, Mátraterenye, Nemti, Dorogháza, Bátonyterenye, Mátraverebély, Tar, Pásztó, Szurdokpüspöki, Jobbágyi. Heves megyében a következő települések fekszenek a Zagyva mentén: Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya, Lőrinci, Hatvan, Boldog. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbi települések fekszenek a folyó mentén: Jászfényszaru, Szentlőrinckáta, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok. Szun Pin Szun Pin (Sun Bin) kínai hadvezér a Hadakozó fejedelemségek idején, a Szun Pin ping-fa (Sun Bin bingfa) (����) („A hadviselés szabályai”) című hadtudományos kézikönyv szerzője. Nem keverendő össze egyik ősével, az egy évszázaddal korábban élt Szun-ce (Sunzi)val, akinek a neve alatt egy ugyanilyen címet viselő hadtudományos, stratégiával kapcsolatos művet tartanak számon. Kora Szun Pin (Sun Bin) a Hadakozó fejedelemségek középső korszakában élt, amikor a fejedelemségek politikai megmaradásukért vívtak fegyveres harcokat egymással. Az egymással rivalizáló fejedelemségek közül Vej (Wei) fejlődött a legdinamikusabban, ő vált a legerősebbé mindközül. Wei hegemóniája megkérdőjelezhetetlen volt a Közép-Kínában, olyan hatalommal, amelyre korábban nem volt példa. Miközben állandó fenyegette Han és Csao (Zhao) államokat, több ízben csapást mért Csin (Qin)re, Csu (Chu)ra, Csi (Qi)re és más kisebb fejedelemségekre, hatalmas területeiket bekebelezve. Vej (Wei) trónjára i. e. 370-ben Huj (Hui) király léphetett, aki országa valamennyi szomszédja ellen háborút viselt, még több ellenséget szerezve magának. Szövetségre lépett azzal a Han és Csao (Zhao) fejedelemséggel, akikkel korábban a Cin (Jin) államot alkották. Vej (Wei) tekintélye és hatalma ahhoz is elég volt, hogy ne csupán e két szövetségese tartsa fenn vele jó viszonyát, de a többiek is igyekeztek közeledni felé. i. e. 356-ban még egy liga is létrejött, amely célja egyértelműen a keleti Csi (Qi) fejedelemség megtörése volt. A ligát alkotó államok szomszédjainak azonban ez nem állt érdekében, hiszen attól tartottak, hogy a hajdani erős Cin (Jin) újjáéled, ezért minden eszközzel azon voltak, hogy a ligában szövetkezett államokat szétszakítsák egymástól. Végül a ligán belüli ellentétek és a külső nyomás hatására megroppanni látszott Vej (Wei) presztízse, csupán Han maradt hozzá továbbra is hűséges. Ebben az időszakban már csupán két fejedelemség volt elég erős ahhoz, hogy Közép-Kína sorsát eldöntse. A nyugati Csin (Qin) és a keleti Csi (Qi) nézett egymással farkasszemet. Csi (Qi) erejét leginkább Vej (Wei) királynak köszönhette, aki i. e. 357-ben lépett a fejedelemség trónjára. Bölcs uralkodóként maga köré gyűjtötte a legtehetségesebb tanácsadókat, akik segítségével reformokat vezetett be a kormányzati politikába, a gazdaságba és a hadseregbe egyaránt. Vej (Wei) és Han fejedelemség dolgát megnehezített, hogy a liga felbomlását követően Csi (Qi) befolyása folyamatos növekedett a térségbe. Az egyre erősödő állam ellen kénytelenek voltak Csin (Qin)nel szövetségre lépni i. e. 350-ben. A következő évben átengedték területeiken a Csi (Qi) ellen vonuló seregeket. Ám ez a szövetség is gyorsan felbomlott, amikor Han a meggyöngült Vej (Wei) fejedelemséggel szemben fegyveresen lépett fel. Csi (Qi) örömmel szemlélte a riválisai közt kibontakozó feszültséget, és mihelyt lehetősége nyílt rá katonai segítséggel sietett Han védelmére Vej (Wei)jel szemben. A küzdelem Vej (Wei) vereségével zárult, akinek hatalma ezzel végleg megtört. Élete A Szun (Sun) nemzetség eredetileg a nagy és hatalmas Csi (Qi) államból származott, valamikor az i. e. 6. század közepe táján. Családja férfi tagjai hagyományosan a hadviseléssel, katonai dolgokkal foglalkoztak. Ősei között találjuk azt a Szun Vu (Sun Wu)t is, akinek a nevéhez a Szun-ce ping-fa (Sunzi bingfa) („A hadviselés szabályai”) című 13 fejezetes hadtudományos kézikönyv is köthető. A korai évek A fiatal Szun Pin (Sun Bin) a veszélyes időszakban, minden bizonnyal embert próbáló eseményeket élt át. Országát, ahol gyermekkorát és ifjúságát élte, Vej (Wei), Han, Csao (Zhao), Jen (Yan) és a többi fejedelemség állandó betörésekkel fenyegette, így első kézből volt alkalma szembesülni a háborúk borzalmaival, és az állandó hadi készültség szükségével. Ebben a bizonytalan, veszélyes időszakban Szun Pin (Sun Bin), akárcsak akkoriban valamennyi fiatal, aki tanulni vágyott, elhagyta otthonát, szülőföldjét, és a hagyomány szerint ő is a hegyek közé vonult, ahol Kuj-ku-ce (Guiguzi)val, az „Ördögvölgyi mesterrel” tanult. Szu Csin (Su Qin) és Csang Ji (Zhang Yi) életrajzaiból tudjuk, hogy ők is a titokzatos Ördögvölgyi mester tanítványai voltak. Azért különösen fontos megemlíteni, hogy ők azok, akiket a Csin (Qin) elleni ún. „vertikális szövetség”, és a Csu (Chu) elleni ún. „horizontális szövetség” kidolgozóinak tartanak. A történetíró feljegyzéseiben az olvasható, hogy Szun Pin (Sun Bin) valahol a Csi (Qi) államban található O (E) és Csüen (Juan) városok között született, több mint egy évszázaddal a legendás Szun Vu (Sun Wu), az első Szun-ce (Sunzi), azaz Szun (Sun) mester halála után, sőt magának a nagy stratégának kései leszármazottja is volt. Büntetése Szun Pin (Sun Bin) neve tulajdonképpen beszélőnév, hiszen a nagy hadvezér személyes tragédiájára utal. A pin (bin) írásjegy egyik jelentése: „térdkalács”, azonban jelenti a lábak térdből történő eltávolítását is, amelyet Szun Pin (Sun Bin) korában csonkításos büntetésként használtak. Világosan látszik, hogy Szun Pin (Sun Bin) nevét, a történeti írásokban is feljegyzett büntetéséről kapta, amelyet a vele egyidős, egykori diáktársa, Pang Csüan (Pang Juan) �� ármánykodása miatt volt kénytelen elszenvedni: Noha Pang Csüan (Pang Juan) első támadása Szun Pin (Sun Bin) ellen sikeres volt, hiszen elmozdította Vej (Wei)béli hivatalából őt, ám mégis végzetes hibát követett el azzal, hogy alábecsülte leleményes ellenségét. A csonkításos büntetés az egyént nem csupán kirekesztette a társadalomból azzal, hogy bűnözőnek minősítették, de ráadásul még őseire is szégyent hozott. Aki temetésekor nem rendelkezett teste valamennyi porcikájával, az nem tett eleget a gyermeki szeretet, a szülő tisztelet törvényének. Az ilyen személyt tehát még életében kirekesztették a közösség társadalmi és vallási tevékenységeiből, és magányos szolgai munkára, vagy még ennél alantasabb munkára osztották be. Így aztán Pang Csüan (Pang Juan) még csak nem is sejthette, hogy Szun Pin (Sun Bin), akivel sikerült így elbánnia, esetleg egy rivális ország szolgálatába állíthatja stratégiai tehetségét. Fogyatékossága ellenére, Szun Pin (Sun Bin) katonai karrierje nem rekedt meg: Csi (Qi) fejedelemség szolgálatában Ahogyan Pang Csüan (Pang Juan) vált Szun Pin (Sun Bin) legádázabb ellenségévé, úgy vált Tien Csi (Tian Ji) az ő legközelebbi barátjává és pártfogójává. A Szun Pin (Sun Bin) és Tien Csi (Tian) közötti együttműködésről a korszak eseményeit tárgyaló történeti följegyzések tudósítanak. Kettejük szövetsége különösen szoros volt a Vej (Wei) elleni hadjáratban, amikor is Csi (Qi) katonai segítséget nyújtott Csao (Zhao)nak i. e. 354-ben. Noha Tien Csi (Tian)t száműzték Csi (Q)ből, Hszüan (Xuan) király azonban visszahelyezte őt korábbi tisztségébe, hogy a Csi (Qi) seregeket ő vezesse a Malingnál vívott harcba, Kr. e. 341-ben. Vej (Wei) hadseregével megtámadta Csao (Zhao)t. Pang Csüan (Pang Juan) a nyolcvanezer fős Vej (Wei) sereg élén ostrom alá vette Csao (Zhao) fővárosát, Hatan (Handan)t. Csao (Zhao) segítséget kért Csi (Qi)től, amit Vej (Wei) király meg is ígért. Csakhogy Vej (Wei) fejedelemség katonai erejétől tartva, csupán egy kisebb különítmény bevetésével szeretett volna kockázatot vállalni, amelyet két kisebb fejedelemség, Szung (Song) és Vej (Wei) erőivel szövetségbe küldött ki. Amikor Csi (Qi) Szung (Song) és Vej (Wei) fejedelemség erőivel egyesült serege ostrom alá vette Hszialing (Xiangling)et, Vej (Wei) fejedelemség délkeleti határvidékén, Vej (Wei) serege több mint egy esztendő után, a végső győzelem előtt alig valamivel felhagyott Hantan (Handan) ostromával. Ekkor azonban nyugatról és dél felől Csi (Qi) és Csu (Chu) seregei is megindultak Vej (Wei) ellen kihasználva annak egyre apadó tartalékait. I. e. 354-ben Csi (Qi) uralkodója, Vej (Wei) király pedig kiadta a parancsot csapatainak az ütközetre, amely elsöprő győzelmükkel zárult. A Történeti följegyzésekben, Szun Pin (Sun Bin) életrajzában hosszú leírását olvashatjuk a kb. i. e. 341-ben, Malingnál vívott háborúnak is. A történeti dokumentumok számottevő mennyiségének dacára, a Szun Pin (Sun Bin): A hadviselés szabályainak nem oly rég előkerült példányának első fejezete, amely a Pang Csüan (Pang Juan) foglyul ejtése címet viseli, részletes leírását adja a kujling (guiling)i hadjáratnak, bizonyos kérdéseket vet fel a kujling (guiling)i és malingi hadjáratra vonatkozó más történeti följegyzések hitelességével kapcsolatban, különös tekintettel a Vej (Wei) hadsereg tábornokának kilétére és sorsára ebben a két ütközetben. A Szun Pin (Sun Bin): A hadviselés szabályainak megfelelő részleteit tanulmányozva, az eddig ismert időpont helytelennek látszik, hiszen a mű azt korábbra helyezik. Valóban, ha összevetjük, a kujling (guiling)i és a malingi hadjáratra vonatkozó különböző hivatkozásokat A történeti följegyzésekben, A hadakozó fejedelemségek intrikáiban, valamint Szun Pin (Sun Bin) művében, akkor viszonylag határozottan kijelenthetjük, hogy mindkét alkalommal Tien Csi (Tian) és Szun Pin (Sun Bin) vezette a Csi (Qi) seregeket. A Vej (Wei) oldalon pedig, a kujling (guiling)i ütközetkor Pang Csüan (Pang Juan) volt a hadvezér, de a Csi (Qi) sereg elfogta. Mintegy tizenhárom évvel később a tapasztalatlan és szerencsétlen csillagzat alatt született Vej (Wei)beli Sen (Shen) herceg vezette a Vej (Wei) seregeket, ám Tien Csi (Tian) és Szun Pin (Sun Bin) őt is foglyul ejtette Malingnál. A hadakozó fejedelemségek intrikái egy tapasztalatlan fiatalemberként mutatja be Sen (Shen) herceget, már amennyiben csakugyan ő volt az, akit Pang Csüan (Pang Juan) kísért. Hasonlóképpen számolnak be róla A történeti följegyzéseknek és A hadakozó fejedelemségek intrikáinak más részei is. Azok a tudósok, akik azon a nézeten vannak, hogy Pang Csüan (Pang Juan) és Sen (Shen) herceg együtt vettek részt, ugyanabban az ütközetben, Szun Pin (Sun Bin) művének a negyedik fejezetében olvasható részlettel támasztják alá véleményüket: „Ezt (a taktikát) használtam akkor, amikor legyőztem Pang Csüan (Pang Juan)t, és amikor rabul ejtettem Sen (Shen) herceget.” Ámbár, meg kell jegyezni, hogy mivel Szun Pin (Sun Bin) mindkét ütközetben, Kujiling (Guiling)nál és Malingnál egyaránt jelen volt, lehetséges, hogy arra a taktikára hivatkozik, amelyet két hadjárat során alkalmazott, nevezetesen az ellenség fővárosa ellen nyomulni, és így szabadítani meg az ostrom alól a szövetséges államot, mivel a támadó kénytelen erőivel visszavonulni saját területének védelmére. Ez a taktika, amelyet először a kujling (guiling)i ütközetben használtak, majd azt követően a malingiban a kínai irodalom, és ami még fontosabb a katonai stratégia egyik klasszikus fogásává vált, amelyet úgy emlegetnek, hogy „Vej (Wei) bekerítésével megmenteni Csao (Zhao)t” (vej Vej csiu Csao (wei Wei jiu Zhao) ���� / ����). A Szun Pin (Sun Bin) és Tien Csi (Tian Ji) közötti barátság oly szoros volt, hogy úgy tűnik Szun Pin (Sun Bin) a nehéz esztendőkben is Tien Csi (Tian Ji) mellett maradt, még akkor is ez feltételezhető, ha róla külön nem emlékezik meg a történeti irodalom. A 341-es, malingi csatát követően Szun Pin (Sun Bin)t és Tien Csi (Tian Ji)t is szem elől veszítjük, további sorsukról, a források hiányában semmit nem tudunk. Műve Szun Pin (Sun Bin) művét, A hadviselés szabályai (Szun Pin ping-fa (Sun Bin bingfa)) című hadtudományos értekezést, majd kétezer évig elveszettnek hitték. 1972 áprilisában a Santung (Shandong) tartománybeli Linji (Linyi)nél található Jincsüesan (Yinjueshan) közelében feltárt sírkomplexum egyikében – amely a Nyugati Han-dinasztia idején, feltehetően i. e. 134. és i. e. l18. között került lezárásra – számos tárgyi lelet (edények, fegyverek stb.) és más, már ismert hadtudományos mű mellett 364 bambuszcsík is előkerült, melyről ott helyben megállapítást nyert, hogy a rajta olvasható több mint 11 000 írásjegy Szun Pin (Sun Bin) elveszettnek hitt művét tartalmazza. Az erősen töredékes szöveg rekonstrukciója során az első, legfőbb problémát az okozta, hogy a műről eddig azt hitték, hogy valamikor 89 fejezetből állt, az előkerült töredékekből azonban összesen csak 30 fejezetet lehetett többé-kevésbé rekonstruálni. A kötetekbe sorolást a tudósok önkényesen hajtották végre, hiszen a fellelt anyag erre semmiféle utalást nem tartalmazott. A hajdani 4 kötet helyet csupán 2 kötetet különítettek el. A felosztás alapja pedig az lett, hogy az első kötetbe sorolt 15 fejezet mindegyike a „Szun-ce (Sunzi) mondotta” bevezetéssel kezdődik, és Szun-ce (Sunzi) neve mindegyik fejezetben megjelenik, míg a második kötetbe sorolt 15 fejezet egyike sem tartalmazza a Szun-ce (Sunzi) nevet. A későbbi kiadások kínai szerkesztői általánosan azt az álláspontot fogadták el, hogy csupán Az első kötet tartalmazta 15 fejezet tekinthető a Szun Pin (Sun Bin) ping-fa (bingfa) részének. Ezt a 15 fejezetet kiegészítették egy 16. fejezettel, amelyet szintén a Szun Pin (Sun Bin) ping-fa (bingfa)t is tartalmazó sírban találtak, azonban egyetlen ismert mű részeként sem tudták azonosítani. A mű történetileg legizgalmasabb és legértékesebb része az első fejezet, amely a Kujling (Guiling)nál és a Malingnál vívott csatákat meséli el, mindkettőt történeti aspektusból és párbeszédes formában feldolgozva. A Szun Pin (Sun Bin) ping-fa (bingfa) filológia vizsgálatai a mai napig is tartanak. A világ legtöbb nyelvére lefordították. Magyarul A háború művészete címen Tokaji Zsolt tolmácsolásában olvasható. Szun Pin (Sun Bin) a kínai panteonban Szun Pin (Sun Bin) a csizmadiák, vargák és szíjgyártók védőistene a késői kínai mitológiában. Ez arra az eseményre vezethető vissza, hogy Szun Pin (Sun Bin)t riválisa koholt vádjai miatt térdből történő csonkolással büntették. A legenda tudni véli, hogy Szun Pin (Sun Bin) később bőrcsizmát csinált magának (afféle bőrből készített műlábat) és kocsin (afféle tolószéken) követte a sereget. Más változat szerint, mivel nehezen tudott lóra szállni, ő nevéhez fűződik a nyereg feltalálása is. Magas szárú csizmában, mankókkal ábrázolják. Hatása A Szun Pin Ököl (Sun Bin Ököl) vagy Szun Pin (Sun Bin) ökle ( Szun Pin csüan (Sun Bin quan) ���/���) néven ismert egy hagyományos kínai kungfu stílus, amely a hosszú ököl irányzatok közé tartozik. Szun Pin (Sun Bin) egyike annak a 32 történeti figurának, akinek karaktere megjelenik A három királyság regényes története XI ( Romance of the Three Kingdoms XI ) című videojátékban. Lučina (Frýdek-místeki járás) Lučina település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Lučina Soběšovice, Horní Domaslavice, Žermanice, Bruzovice és Dolní Domaslavice településekkel határos. Lakosainak száma 1380 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: János vitéz (rajzfilm) A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, amely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. Grafikai megformálására meglehetősen hatott az 1968-ban bemutatott Sárga tengeralattjáró című brit rajzfilm. Az animációs játékfilm rendezője Jankovics Marcell. A forgatókönyvet Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írta. A zenéjét Gyulai Gaál János szerezte. A mozifilm gyártója a Pannónia Filmstúdió, forgalmazója a MOKÉP. Műfaja zenés mesefilm. Magyarországon 1973 májusában mutatták be a mozikban. A János vitéz volt az első magyar egész estés rajzfilm. Cselekmény A történet a költeményhez hasonlóan tüzes napsütéssel kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár, a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi. Egy távoli énekhangot hall – szerelme, a kökényszemű Iluska az, amint éppen ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá. A szerelmeseket Iluska mostohájának érkezése riasztja fel. A mostoha szidja Iluskát, de Jancsi megfenyegeti, hogy ne merészelje bántani. A mostoha és Iluska hazaindulnak. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött, az utolsó báránya is felhővé változott. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazda elébe. A gazda eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de utána megdühödik és elzavarja Jancsit. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy. A vándorlás során egy sűrű erdőbe jut és a sötétben rátalál a rablók tanyájára. A rablók vezére éppen a zsákmányt osztja – „Egyet neked, egyet nekem...” Jancsi közéjük lép, és mikor kijelenti, hogy neki már nem kedves az élet, a zsiványok maguk közé fogadják és nagy mulatozás kezdődik. Mikor álomba merülnek, Jancsi a rablott kincs láttán kísértésbe esik – „Megtöltöm tarisznyám ...” –, de aztán észbe kap, hiszen tán minden darabhoz vér tapad. A zsiványok egy leeső pénzdarab pengésére felébrednek és körülállják Jancsit, aki a lámpással felgyújtja a házat és elmenekül. A pusztában folytatja a vándorlását, mikor a délibábból egy vonuló huszárcsapat bontakozik ki. Jancsi is beáll közéjük. A huszárok Franciaországba tartanak, amit megtámadott a török. Hegyen-völgyön át haladnak, keresztül a zord, jeges Taljánországon; át a kutyafejű tatárok földjén, akik megkergetik őket; át India földjén, keresztül az égig érő hegyen, aminek a túloldalán leszánkázva már ott is vannak Franciaország határánál. A sorompónál maga a francia király fogadja őket, elpanaszolja a törökök dúlását, és leánya kezét ígéri annak a huszárnak, aki megmenti a leányt, akit elrabolt a török szultán. A huszárok lepihennek a hosszú út után, hogy másnap hajnalban csatarendbe álljanak. Nagy csata kezdődik, melyben a magyar huszárok győzedelmeskednek, és felgöngyölik a törököket, mint egy szőnyeget. Egy török elvágtat, Jancsi utána ered, és ekkor kiderül, hogy ez a szultán fia, aki menekül az elrabolt királylánnyal. Jancsi kettévágja a törököt, mire az két darabban világgá szalad. A csata után a francia király nagy fogadást rendez. Jancsit a király átkereszteli, ettől fogva János Vitéz a neve. Ígéretéhez híven hozzá akarja adni a királylányt, de János ezt nem fogadhatja el, és elmeséli a történetüket Iluskával. A király gazdagon megjutalmazza, és János hajóval hazaindul Iluskájához A faluban üres ház fogadja. A falubeliek elmesélik, hogy Iluska meghalt, eltemették, a mostoha pedig koldusbotra jutott. János a temetőben a sírhanton nőtt rózsát magához veszi, hogy az legyen útmutatója a keresésben, míg a halál el nem éri. Zord utakon vándorol, mígnem az óriások földjére ér. Az óriások éppen ebédelnek, kősziklával kínálják őt is. János egy követ a király homlokához vág, mire az holtan rogy össze. Az óriások Jánost királyukká választják, de ő csak annyit kér, hogy amikor szüksége van rájuk, jelenjenek meg előtte. Az óriások kijelölt vezére egy sípot ad neki, amivel hívhatja őket, ezzel János továbbindul. Sötét éjszakában a sötétség országába jut, ahol rátalál a boszorkányok körtáncára. A boszorkányok megtámadják, de egy izzó seprűvel visszaveri őket. Feltűnik a gonosz mostoha is boszorkány képében, János megöli. Feltűnik Iluska jelenése a boszorkányok üstjéből szabaduló lelkek között. János az Óperenciás tenger partjára ér. A tenger nem hajlandó továbbengedni, mindig partra veti. János ekkor a síppal az óriásokat hívja, és az egyik óriással nekiindulnak a tengernek. Sokáig mennek, mikor egyszer János földet pillant meg. Az óriás elmondja hogy az a tündérek szigete, a világ szélén, utána a tenger a semmibe veszik. Figyelmezteti Jánost, hogy a szigetet szörnyek őrzik, de János nem hátrál, így az óriás lerakja a sziget partjára és visszafordul. A szigetet egy tüzes sárkány őrzi, el akarja emészteni a betolakodót. János beugrik a sárkány torkába, ami elnyeli őt, vesztére: János megtalálja a sárkány szívét és összeszorítja. A sárkány szíve megáll és a lény szétfoszlik a levegőben. János Tündérországban találja magát. A tündérek körbevezetik földjükön. Egyik tündér egy tündéralmát ad neki, amire ő is tündérré változik. János vitézt a tündérek királlyá koronázzák. Megjelenik Iluska is, mint királynő. A szerelmesek végre találkoznak: Források: Alkotók Rendező, képes forgatókönyv, kép- és figuraterv : Jankovics Marcell Írta : Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter Zenéjét szerezte : Gyulai Gaál János Zenei rendező : Székely András Dalszöveg : Romhányi József Ének : Delhusa Gjon Operatőr : Bacsó Zoltán , Csepela Attila, Henrik Irén , Kassai Klára, Nagy Csaba Hangmérnök : Bársony Péter Hangasszisztens : Csintalan Gergely, Zsebényi Béla Vágó : Czipauer János Vágóasszisztens : Gyöpös Katalin, Szakács Katalin Háttér- és színtervek : Richly Zsolt Háttérfestők : Csonka György , Fülöp Ilona, Kálmán Mária Mozdulattervezők : Jankovics Marcell, Nepp József , Ternovszky Béla Színek : Csonkatéri Sándor Hangrendező : Vajda István Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Laborösszekötő : Lőrincz Árpád Felvételvezető : Pusztai Ágnes Gyártásvezető : Gyöpös Sándor, Marsovszky Emőke Közreműködött az MRTV ének és zenekara, a Stúdió II. a zeneszerző vezényletével A Pannónia Filmstúdió készítette. Forrás Szereplők Kukorica Jancsi / János vitéz : Cserhalmi György Iluska : Nagy Anikó Mostoha : Pártos Erzsi Gazda : Farkas Antal Haramiavezér : Mádi Szabó Gábor Huszárkapitány : Bárdy György Francia király : Körmendi János Királylány : Kútvölgyi Erzsébet Török vezér : Képessy József Az óriáskirály és jobbágyai : Bessenyei Ferenc Forrás Televíziós megjelenések MTV-1 / M1 , Duna TV / Duna , HBO , M2 , Duna World , M5 TV2 , Super TV2 Hausbay Hausbay település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Szent István Tudományos Akadémia A Szent István Tudományos Akadémia (SZIA, 2004-ig Szent István Akadémia) a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályából 1915-ben alakult, 1916 januárjától működő katolikus tudós társaság, mely „a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú, önálló tudományos akadémiaként szerveződött meg”. Az akadémia virágkora a két világháború közötti időszakra tehető, amikor számos tudományos előadás hangzott el az osztály- és közgyűléseken. Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent. Számos tudományos társulattal – köztük protestáns szervezetekkel is – tartotta a kapcsolatot. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak jelentős része egyben a Szent István Akadémiának is a tagja volt. A második világháború utáni megváltozott környezetben a felolvasó előadások folytatódtak, de az 1951. január 25-én ajánlott tagok székfoglalójukat már nem tudták megtartani. A június 1-jei ülés az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomására beszüntette működését. A SZIT igazgatóválasztmányi ülésein azonban 1953 szeptemberétől szórványosan, 1958-tól rendszeresen ismét elhangzottak előadások. A rendszerváltást követően – több éves előkészítés után – hivatalosan 2003. március 10-én alakult újjá. 2004-ben felvette a Szent István Tudományos Akadémia nevet. Kánonjogilag tudományos testület, hivatalos nyilvános egyházi társulás (consociatio publica), amelynek fővédnöke Magyarország mindenkori prímása. Szent István Akadémia A Szent István Akadémia (1915–1951) a tudományok katolikus szellemű művelését tűzte ki célul. Előzménye a Szent István Társulat – Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére – 1885-ben életre hívott Tudományos és Irodalmi Osztálya, mely azzal a szándékkal jött létre, hogy a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelyévé váljon. Harminc év elteltével ez a testület olyan jelentős tudományos tevékenységet tudott maga mögött, hogy 1915-ben Csernoch János hercegprímás a hatékonyabb munka összefogására javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály önálló intézménnyé alakuljon, Szent István Akadémia néven. A tagság feltétele a megválasztás, prímási jóváhagyás és székfoglaló tartása volt. Az osztályokat elnök és titkár, 1920-tól másodelnök vezette. Vagyonkezelésüket a Szent István Társulattal közösen végezték. Osztályai 1. Hittudományi és bölcseleti osztály ( hittudomány , bölcselet és neveléstudomány ) 2. Történelem , jog - és államtudományi osztály (történelem és segédtudományai, jog- és államtudományok, társadalomtudományok) 3. Nyelv- és széptudományi osztály ( irodalomtörténet és nyelvészet , esztétika , művelődéstörténet és szépirodalom ) 4. Mennyiségtan- és természettudományi osztály (mennyiségtan és természettudományok) Szent István Tudományos Akadémia Az Akadémia újjászervezése 1989 után kezdődött. A negyvenéves kikényszerített “szünet” után Horváth Adolf Olivér OCist professzor, az 1951 óta “tetszhalál” állapotában lévő akadémia egyetlen élő tagja közbenjárásával az akadémia újrakezdhette munkáját, mivel kánonjogi feloszlatására nem került sor. A szervezést 1998-tól irányító Stirling János fölvette a kapcsolatot Adolf atyával. 1999 és 2001 között elkészült az új alapszabály, melynek végleges változata szerint az akadémia egyházmegyei tudományos társulás, szokásjogi alapon az esztergom-budapesti érsekség főhatósága alatt. 2002. október 25-én – Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenlétében – megtartotta XXXVIII. rendes közgyűlését. Az akadémia elnökévé az ötventagú testület Bolberitz Pált, a főtitkári tisztre Stirling Jánost választotta meg. Hivatalos megalapítása 2003. március 10-én történt. A Szent István Tudományos Akadémia nevet 2004-ben vette fel. Tagsága zárt létszámú, legfeljebb 100 fő lehet. A rendes tagok (80 fő) mellett 10-10 tiszteletbeli és külső, határon túli tagja lehet. A tagság feltétele: nemzetközileg jegyzett tudományos munkásság, valamint legalább kandidátusi fokozat. egyházjogilag rendezett házasság – elvált családi állapot, zavaros magánélet kizáró ok vegyenek részt aktívan a katolikus közéletben. A tudományos munkásság alapján legalább két személynek kell ajánlania az illetőt. Ha minden rendben van, a közgyűlés dönt a jelölt felvételéről, a végső szót pedig a mindenkori érsek mint fővédő mondja ki. (2000-től Paskai László, 2003-tól Erdő Péter.) Tiszteleti tagok O’sváth György (2000-2017) Semjén Zsolt (2000-) Tar Pál (2000-) Előadásai 2003 Csapodi Csaba: Teleki Pál búcsúlevele Bolberitz Pál : A magyar filozófia kezdetei - Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De homine" című művében 2004 Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore V. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében Naszlady Attila: Egyetemesség a tudományban Sáringer Gyula: A rovarok nyugalmi állapotáról Bognár Sándor: Quo vadis növényvédelmi akarológia Császár Ákos: Ötven éve halt meg Szőkefalvi Nagy Gyula 2005 Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete Zlinszky János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika 2007 Csordás Eörs: A valláskülönbség akadálya a katolikusok és muszlimok között Kerpel-Fronius Sándor: A nürnbergi orvosper ma is élő tanulságai 2008 Kuminetz Géza : A lelkiismeret a tomista bölcselet tükrében Erdő Péter: Az egyházmegye kormányzása a püspöki szék akadályoztatása idején – Egy különleges eset: Meszlényi Zoltán káptalani helynökké választása 2011 Bognár Sándor: A bábaképző intézet szülészetétől az egyetemi katedráig 1972-es Le Mans-i 24 órás verseny A 40. Le Mans-i 24 órás versenyt 1972. június 10. és június 11. között rendezték meg. Megjegyzések Pole Pozíció - #14 Equipe Matra-Simca Shell - 3:42.02 Leggyorsabb kör - #8 Ecurie Bonnier Switzerland - 3:46.90 Táv - 4691.343 km Átlag sebesség - 195.472 km/h Forrás https://web.archive.org/web/20090801025233/http://www.experiencelemans.com/en-us/dept_165.html Fütyülő réce A fütyülő réce (Anas penelope) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Európa, Ázsia és Amerika északi részén elterjedt, télen délre vonul. A Kárpát-medencében rendszeres vendég. Megjelenése Testhossza 45-51 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-86 centiméter, testtömege 500-1000 gramm. A tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Életmódja A költési időszakon kívül tengerpartok és folyótorkolatok vidékén él. Kisebb-nagyobb csoportokban fordul elő. Napközben a csapatok a vízen tartózkodnak. Veszély esetén gyorsan képes a vízből felszállni és azonnal viszonylag gyorsan repül. A földön a fütyülőréce gyorsabban és ügyesebben mozog, mint a többi récefaj. Elsősorban nappal jár táplálék után, de néhol jórészt éjszakai életmódúvá is válhat. Általában növényevő, de kagylókat és rovarokat is fogyaszt. Kedvenc eledele az iszapzónákban növő tengerifű. Ezenkívül egyéb növényeket és algákat fogyaszt nagyobb mennyiségben. A többi récétől eltérően előszeretettel legel a tavak partján található fűfélékből is. Nagyobb rajai gyakran egész fűsávot legelnek le a partokon. Ez az egyetlen réceféle, amelyik így táplálkozik, így más récefajok társaságában ritkán figyelhető meg, de szívesen társul a hasonló életmódú örvös ludak társaságában. Szaporodása Észak-Európa növényekben gazdag sekély tavai és folyói mentén költ. Udvarlási időszaka április és május hónapokban van. Ilyenkor a gácsérok élénken dürrögnek. Felborzolják fejtollaikat és sárga fejtetőjüket mutogatják a tojóknak. A tojó a fészket lehetőleg fa vagy bokor alá rakja, főként víz közelébe, majd növényi anyagokkal és tollal béleli ki. Fészekalja 6-11 tojásból áll, melyeken 22-25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és 6 hetes korukra lesznek önállóak. Védettsége Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Greatest Hits (ABBA-album) A Greatest Hits az ABBA együttes első válogatásalbuma. 1975. november 17-én jelent meg a Skandináv országokban, 1976-ban pedig az Egyesült Királyságban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában. Az albumon található Fernando egyetlen stúdióalbumon sem szerepel, kizárólag ezen a válogatás albumon hallható először. Az album sikere nagymértékben csak a Skandináv országokra korlátozódott, valamint az Egyesült Királyság és Észak-Amerika területeire, ahol megjelentették az albumot. A két piac mérete nagyban elősegítette a lemez sikerességét, mely mára az ABBA egyik legkeresettebb albuma a világon. Előzmények Miután az ABBA 1974 áprilisában megnyerte az Eurovíziós Dalversenyt, a Waterloo című dallal, a soron következő dalok nem értek el akkora sikert, így azok csak évekkel később lettek sikeresek. Az SOS, és a Mamma Mia című dalok világméretű megjelenése után ismét fellendült a zenekar iránti kereslet. Ez alkalomból a kiadók világszerte megjelentették a dalokat kislemezen, és megjelentek stúdióalbumaik is. Megjelenések A dalok az ABBA első három stúdióalbumából, a Ring Ring, Waterloo és az ABBA című albumok gyűjteménye. A Fernando című sláger viszont ezen a lemezen jelent meg először, stúdióalbumra nem került fel. A Waterloo (dal)|Waterloo, SOS (ABBA-dal)|SOS, Mamma Mia, és a Fernando Top 10-es slágerek voltak az Egyesült Királyságban, és a világ számos országában. Érdekes módon Ausztráliában, ahol több dal is slágerlistás helyezést ért el, az album csak évekkel később jelent meg, a piacot az RCA Viktor kiadó The Best Of ABBA válogatása uralta. Ettől függetlenül az album még a Rolling Stone kritikusai által is pozitív bírálatot kapott. Az album Svédországban és Norvégiában elérte az első helyet, de az Európán kívüli országokban és Ausztráliában, valamint Új-Zélandon is helyezést ért el. Az album brit változata 1976 áprilisában jelent meg. Az album az 1976-os év egyik legnagyobb eladását produkáló kiadványa lett, több mint 2,6 millió eladott példányszámmal. A Greatest Hits 1976 szeptemberében jelent meg az Egyesült Államokban és Kanadában, de az eladás nem produkált sikereket 1977 áprilisáig, amikor aztán megjelent a Dancing Queen című dal, és mindkét országban elérte az 1. helyet. A Dancing Queen nem került fel a Greatest Hits című válogatás albumra, viszont az új album, az Arrival vezető dala lett. Később a Greatest Hits album platina helyezést ért el az USA-ban és Kanadában. A borító Az album két különféle borítóval került forgalomba területtől függően. Az eredeti skandináv kiadáson látható festmény Hans Arnold alkotása, és a svéd VeckoRevyn magazin díját is elnyerte. A borítót a 30. évfordulós kiadás CD változatában is is megjelent. Az Egyesült Királyságban, Észak-Amerikában, és néhány más országban a borítón látható fényképen Benny és Frida csókolóznak, Björn újságot olvas, miközben Agnetha egyenesen a kamerába néz. A fényképet Bengt H. Malmqvist készítette. A fotót az Egyesült Államokban előlapi borítóként tracklista nélkül is használják, illetve belső papírtokként is látható a kép. Megjelenések más médiában Az album megjelenik a 2015-ös Mentőexpedíció (The Martian) című science-fiction filmben, amikor a diszkóbarát lovas hajóparancsnok Mellissa Levis (Jessicsa Chastain) férje egy video linken keresztül jelzi, hogy megtalálta az eredeti album bakelit példányát. A Waterloo című dal is kiemelkedő szerepet játszik a filmben. Az album dalai A oldal SOS (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 3:22 He Is Your Brother – 3:17 Ring Ring (Anderson, Andersson, Cody, Sedaka, Ulvaeus) – 3:03 Hasta Mañana (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 3:09 Not on US/Canada edition Nina, Pretty Ballerina – 2:52 Honey, Honey (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 2:55 So Long – 3:06 B oldal I Do, I Do, I Do, I Do, I Do (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 3:15 People Need Love – 2:43 Bang-A-Boomerang (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 3:02 Another Town, Another Train – 3:10 Mamma Mia (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 2:54 Dance (While the Music Still Goes On) – 3:05 Waterloo (Anderson, Andersson, Ulvaeus) – 2:42 Betbezer-d’Armagnac Betbezer-d’Armagnac település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 141 fő (2015). Betbezer-d’Armagnac Labastide-d’Armagnac, Lagrange, Mauvezin-d’Armagnac, Saint-Julien-d’Armagnac és Saint-Justin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jim McElmury James Donald "Jim" McElmury (USA, Minnesota, St. Paul, 1949. október 3.) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb karrierjét a Bemidji State University-n kezdte 1969-ben. Az egyetemen két évet töltött majd két idényt az amerikai válogatottban játszott. 1972-ben a Minnesota North Stars leigazolta de előbb az AHL-es Cleveland Baronshoz került. A következő idényben hét mérkőzésen lépett pályára a North Stars színeiben de a szezon többi részét a Cleveland Baronsban és a Jacksonville Baronsban töltötte (szezon közben átköltözött a csapat). Az 1973–1974-es idényt a WHL-es Portland Buckaroosban töltötte majd a következő másfél idényt az NHL-es Kansas City Scoutsban. A szezon közben leküldték az AHL-ben szereplő Springfield Indiansba. Az 1976–1977-es szezonban az NHL-es Colorado Rockiesban és az AHL-es Rhode Island Redsben szerepelt. 1977–1978-ban a Colorado Rockiesban játszott még két mérkőzést majd a CHL-es Phoenix Roadrunnershöz került innen pedig az AHL-es Hampton Gullsba. A szezon végén visszavonult. Nemzetközi szereplés Első nagy nemzetközi megmérettetése az 1970-es jégkorong-világbajnokság volt ahol feljutottak az A csoportba. Az 1971-es jégkorong-világbajnokságon az amerikai válogatott nagyon gyengén szerepelt és kiesett az A csoportból. A következő évben játszhatott az 1972-es téli olimpián és ezüstérmes lett. Utolsó világeseménye az 1977-es jégkorong-világbajnokság volt, ahol az amerikai válogatottal a hatodik lett. Díjai NAIA All-American Első csapat: 1968, 1969, 1970, 1971 Olimpiai ezüstérem: 1972 Női 1000 méteres rövidpályás gyorskorcsolya a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a rövidpályás gyorskorcsolya női 1000 méteres versenyszámát február 18-án és 21-én rendezték. Az aranyérmet a dél-koreai Park Seung-Hi nyerte. A versenyszámban a Magyarországot képviselő Heidum Bernadettet az előfutamban kizárták, így helyezetlenül zárt. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények Minden futamból az első két helyen célba érkező versenyző jutott tovább a következő fordulóba. Vitatott esetben a bírók döntése alapján a vétlen versenyző továbbjuthatott, ha nem ért be a továbbjutást jelentő helyek valamelyikén. A rövidítések jelentése a következő: Végeredmény A versenyzők helyezéseit fordulónként határozták meg. Először a fordulókban elért helyezések döntöttek, ha ez azonos volt, akkor a jobb időeredmény döntött. 488 Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek – 520-as évek – 530-as évek Évek: 483 – 484 – 485 – 486 – 487 – 488 – 489 – 490 – 491 – 492 – 493 Fél (település) Fél (szlovákul: Tomášov, korábban Fél, németül: Feilendorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában. Doma és Kismadarász tartozik hozzá. Fekvése Pozsony központjától 18 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. Élővilága Félben egy gólyafészket tartottak nyilván a szövetkezet egyik kéményén, de már nem létezik. Története 1240-ben Pozsony várának tartozékaként említi először oklevél. A 13. századtól említik itt a helyi birtokos Féli családot. 1330-ban a települést két faluként Kis- és Nagyfélként említik. 1390-ben Fele alakban szerepel oklevélben, később a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Részben a szentgyörgyi, részben az éberhárdi uradalomhoz tartozik. Lakossága – mely a 16. században áttért a református hitre – nagyrészt halászatból élt. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhárdi uradalom a birtokosa. 1657-ben Szelepcsényi hercegprímás a helyi református lelkészséget felszámolta, a reformátusokat Csicsóra száműzték. A 18. században az éberhárdi uradalmat a Jeszenák család szerezte meg, Fél pedig önálló uradalom lett. Fél birtokosai ezt követően a Maholányi és Apponyi családok voltak. A Jeszenákokat a Draskóczyak követték, a falu más részén a Csenkey, majd a Németh és Csillinyi családok voltak birtokosok. 1869-ben 815 lakosa volt. A 19. század végén a Draskóczy birtokot Vay Dénes vásárolta meg, 1908-ban pedig tőle a Strasser család. Vályi András szerint "FEL. vagy Féll, Fallendorf. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa, Gróf Illésházy, és Gróf Aponyi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, napkeletre Madarászhoz, északra Éberhárdtól nem meszsze, határja középszerű, legelője, réttye szűken elég, ’s vagyonnyainak eladására meglehetős módgya lévén, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Fél, (Feilendorf), magyar f., Pozsony vmegyében a kis Duna mellett, Eberhardhoz egy fertálynyira: 783 kath. 6 evang., 30 zsidó lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, jó rétekkel, sok gyümölcscsel. F. U. az eberhardi uradalom, s némelly curialisták, mint Csenkey, Német, Csillinyi." A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A Beneš-dekrétumok következtében kitelepített helybéli magyar családok mintegy kétharmada Mórágyon telepedett le. Népessége 1910-ben 1137 lakosából 1124 magyar, 7 szlovák, 5 német és 1 ismeretlen nemzetiségű lakosa volt. Kismadarász 65 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. 1991-ben 2015 lakosából 1212 magyar volt. 2001-ben 2052 lakosából 1137 magyar volt. 2011-ben 2329 lakosából 1206 szlovák, 1049 magyar, 15 cseh, 3 cigány, 2 morva, 1-1 ukrán, német és szerb, 10 más és 41 ismeretlen nemzetiségű volt. Neves személyek Itt született Pataki Miklós (1944) magyar labdarúgó. Itt született Németh Szilvia levéltáros. Itt nyugszik Varsányi László (1921–1985) pedagógus. Itt hunyt el Machnyik Andor (1888-1955) agrármérnök, gazdasági szakíró. Nevezetességei Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, melyet a 17. században teljesen átépítettek. Egykori erőd jellegére a lőrésnyílások utalnak. A temetőben álló Szent Kereszt kápolna a 19. században épült, 1965 -ben leégett, de helyreállították. Majorháza nevű részén áll a Jeszenák család 18. század végén épült kétszintes, barokk - klasszicista kastélya szép parkkal. A Csenkey-kúria a 19. század első felében épült. A faluban ma is látható az Erzsébet királyné emlékére telepített park. A Kis-Duna vadregényes partján ligeterdők zöldellnek. Mórágy községgel 2013-ban kötöttek testvértelepülési szerződést. Az esemény tiszteletére két platánfát ültettek el a temetőkertben. Testvértelepülései Mórágy Halászi 2247 Hiroshima A 2247 Hiroshima (ideiglenes jelöléssel 6512 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Crevarska Strana Crevarska Strana (1953 és 1971 között Vladimirovo) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik. Fekvése Sziszektől légvonalban 45, közúton 58 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 26, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északkeleti lábánál fekszik. Itt halad át a 6-os számú főútvonal és a Vrginmostról Károlyvárosra menő vasútvonal. Nyolc településrésze Crevari, Jovičići, Rodići, Vukmirovići, Tepšići, Lackovići, Zorići és Vignjevići az itt élő családok neveit viseli. Története A térség többi településéhez hasonlóan újabb alapítású, csak a 17. század vége felé keletkezett, majd a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. Nehéz nap virradt a falura 1941. augusztus 11-én hajnalban, amikor egy sikeres partizánakció után 82 lakosát gyűjtötték össze és gyilkolták meg a vasútállomás közelében. 1942. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 135-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 192 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 161 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Népesség (1931-ben és 1948-ban lakosságát Vrginmosthoz számították.) Kis gyöngyházlepke A kis gyöngyházlepke (Boloria dia, Clossiana dia) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a Boloria nem egyik faja, a gyöngyházlepkék parafiletikus csoportjának tagja. Származása, elterjedése Az északi tájak kivételével egész Európában elterjedt; Dél- és Közép-Európában közönséges — Magyarországon is csaknem mindenfelé gyakori. Kelet felé Közép-Ázsiáig jutott el. Megjelenése, felépítése Elülső szárnyának fesztávolsága 32–40 mm. Ezzel — amint erre neve is utal — a legkisebb termetű gyöngyházlepkék egyike. Hátulsó szárnyának fonákján a tőtér ibolyásbarna vagy feketésibolya, a középtér felé legjobban kiszökellő foltot ezüstszínű petty díszíti. A tőteret követő szalag legnagyobb foltjai ezüstszínűek, a kisebbek okkersárgák. A gyöngysor foltjainak alakja és mérete is különböző; némelyiküknek fehér pupillája van. A külső tér ibolyásszürke vagy ibolyaszínű, helyenként sárga betéttel. A szegélyfoltsor pettyei kúp alakúak, ezüstszínűek, a rájuk boruló finom, ék alakú vagy ívelt sapkák ibolyásfeketék. A szárnyak felül fakó sárgásbarnák; fekete rajzolatuk széles és erőteljes, a gyöngysor foltjai nagyok, a tőtér fekete hintése erőteljes. Hátulsó szárnyának felső szegélye a külső szegéllyel majdnem derékszöget zár be. Csápja nem gyűrűs. Sötétszürke hernyójának vörösesbarna fejét merev szőrök díszítik. A hátán kettős fehér vonal, két oldalán egy-egy fekete foltsor húzódik végig. A lábak fölött rozsdavörös sáv látható. Az áltüskék rozsdasárgák, a hegyük fehéres. Hasonló fajok Hasonlít rá a fakó gyöngyházlepke (Boloria selene) és az árvácska-gyöngyházlepke (Boloria euphrosyne) . Életmódja, élőhelye Napfényes tisztások, domboldalak lakója. Röpte gyors. Dél-Európában évente három nemzedéke repül, Magyarországon többnyire csak kettő: az első április-májusban, a második július-augusztusban. A hernyók telelnek át. Tápnövényei: ibolya fajok (Viola spp.) , szeder fajok (Rubus spp.) . Lance Reddick Lance Reddick (Baltimore, Maryland, 1962. június 6. –) amerikai színész és zenész. Jelenleg főszereplő A rejtély című thrillersorozatban, amelyben Phillip Broyles FBI-ügynököt alakítja,továbbá a Quantum Break c. videojátékban Martin Hatch szinkronhangja és modellje. Zahara Zahara (születési neve: Bulelwa Mkutukana) (East London, 1987. november 9. –) dél-afrikai énekesnő. Hatéves korában egy iskolai kórusban kezdett énekelni, erőteljes hangjának hála kilencévesen már vezető énekes volt. 2011-ben jelent meg a Loliwe című első albuma, ami 17 nap múlva már kétszeresen platinalemez lett, vagyis több mint 100 000 példányban kelt el. A címadó dal közel két és fél milliónyi megtekintést ért el a YouTube-on. 2012-ben Zahara nyerte el Dél-Afrikában a legjobb énekesnő és az év lemeze díjat. Lemezek Loliwe ( A vonat ; 2011) The Beginning Live (2012) Nelson Mandela (2013) Phendula (2013) Country Girl (2015) Raphiophoridae A Raphiophoridae a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályának az Asaphida rendjéhez, ezen belül a Trinucleoidea öregcsaládjához tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoznak: Ampyx Ampyxella Ampyxina Ampyxinella Ampyxoides Anisonotella Bulbaspis Caganaspis Carinocranium Cerampyx Cnemidopyge Collis Edmundsonia Ellsaspis Endymionia Globampyx Jiuxiella Kanlingia Lonchodomas Malinaspis Malongullia Mendolaspis Metalonchodomas Miaopopsis Nambeetella Nanshanaspis Parabulbaspis Parampyx Pseudampyxina Pytine Raphioampyx Raphiophorus Raymondella Rhombampyx Salteria Sinampyxina Sinoluia Taklamakania Kis héja A kis héja (Accipiter brevipes) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Európa keleti-délkeleti részén, Ázsia nyugati és középső részén, a Közel-Keleten illetve Afrika egyes területein él. Megjelenése A testhossza 32–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–75 centiméter, a hím testtömege 150–220 gramm, a tojóé 240–270 gramm. Az öreg madarak egész felső része kékesszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal mintázott, a szárny vége fekete. Szeme vörösbarna, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga. A fiatalok hasalja fehér, nagy barna foltokkal. Életmódja Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú madarakat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik. Szaporodása Látványos nászrepülést végez. Víz közeli sűrű erdőkben általában tölgyfákra rakja gallyakból álló fészkét. Fészekalja 3–5 tojásból áll, a kotlási idő 29–30 napig tart. A kirepülési idő 4–5 hét. Kárpát-medencei előfordulása A Magyarország keleti részén ritka fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik itt. Hosszútávú vonuló. Védettsége Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Európában ritka fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft. Rokon fajok Legközelebbi rokonai közül hazánkban is honos a héja (Accipiter gentilis) és a karvaly (Accipiter nisus). Észak-Amerika és Mexikó sűrű erdeit lakja a csíkos karvaly (Accipiter striatus). Ezeken kívül még 45 közeli rokona van az Accipiter nemben, még Óceániában is több faj ismert. Santa Teresa (Lecce) A Santa Teresa egy leccei templom. Története A templom 1620-ban épült barokk stílusban Giuseppe Zimbalo tervei alapján. Az egyik legszebb barokk templom a városban. Leírása A főhomlokzat befejezetlen maradt, hiányzik a lezáró része, a timpanon. Korintoszi pilaszterek díszíti valamint gazdagon faragott fesztonok. A földszinten fülkékben Keresztelő Szent János és János evangélista szobrai állnak. A befejezetlen emeleti szint központi eleme egy nagy ablak, amelynek keretét virágmotívumos faragások díszítik. A templom belsője egy hajós. A kereszthajó rövid. A menyezetet lunetták díszítik. A templomban áll Szent Orontius legnagyobb papírmasé szobra, amely 1869-ben készült. A templomhoz csatlakozó épület egykoron a kármeliták kolostora volt. Később kaszárnya, majd iskola lett. Crevin Crevin település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 2707 fő (2015). Crevin Chanteloup, Bourg-des-Comptes, Laillé, Pancé, Le Petit-Fougeray és Poligné községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Santa Teresa a Chiaia (Nápoly) A Santa Teresa a Chiaia egy nápolyi templom. Az eredetileg Cosimo Fanzago által épített templomot az 1688-as földrengés után teljes egészében újjáépítették barokk stílusban. A bronz portálja két oldalán levő fülkéket szobrok díszítik. A Szent Terézt ábrázoló oltár Cosimo Fanzago műve, míg a feskókat Luca Giordano festette. Szőcs Géza Mihály Szőcs Géza Mihály (Kézdivásárhely, 1937. február 8. –) erdélyi magyar természettudományi és pedagógiai szakíró. Életútja Középiskoláit szülővárosában végezte (1954), majd a Bolyai Tudományegyetem Matematika–Fizika Karán szerzett tanári diplomát (1958). Kézdivásárhelyen volt középiskolai tanár 1991-ig (ezalatt irányította az iskola Atom c. folyóiratát). 1991-ben áttelepült Magyarországra; s az egri Eszterházy Károly Főiskola tanáraként működött. Első szakcikkét a Matematikai és Fizikai Lapok közölte 1962-ben. Pedagógiai és módszertani írásait a Tanügyi Újságban, a Revista de Fizică şi Chimie, Matematikai és Fizikai Lapok, Megyei Tükör, A Hét hasábjain, a nagybányai, illetve a iaşi-i főiskolák szakközlönyeiben közölte. Ébred az erdő című zenés-táncos mesejátékát a Kovászna megyei Művelődési Bizottság jelentette meg (Sepsiszentgyörgy, 1980. Kis színpadi művek); társszerzője a Fizikai kísérletek c. könyvnek (Eger, 1993). Markt Einersheim Markt Einersheim település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1114 fő (1987. május 25.). Sitervölgy Sitervölgy (románul: Șușturogi) falu Bihar megyében, Romániában. Fekvése Nagyváradtól 23 km-re, Hegyközcsatártól 8 km-re keletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik. Földrajaza A Réz-hegységhez nyugatról csatlakozó Hegyköz dombvidék nyugati részén, a Kösmő patak felső folyásánál fekszik (ez a faluban egyesülő, a Kapocsán-völgyön keletről és a Dudu-völgyön délkeletről érkező patakokból keletkezik), ez a Fergeság-völgyön délnyugatra tart, majd balról felveszi a Butyi Pál-völgyön keletről jövő Butyipal patakot, innen Hegyközpályiig nyugatra tart, ott északra fordul és Paptamási után a Berettyó bal oldalába ömlik. Északkeletre a Pusztahegy nevű dombvidéki határrész terül el, keletre a Láz-hegy (261- 2,7), kelet-délkeletre a Meristei-hegy (267- 2), délre az Abroncsos nevű dombvidéki határrész húzódik, ezen a Ferchi-hegy (260- 1,1) emelkedik, nyugatra a Bárdos nevű dombvidéki határrész húzódik, ezen a Bükk-hegy (291- 2) magasodik, mögötte a Bihari (Uradalmi) erdő nevű dombvidéki határrész terül el. Környező települések: Északra Alsótótfalu (7 ill. 7,3- 5,9), észak-északkeletre Szalárdalmás (4,1), északkelet-keletre Borszeg (5,5- 5), északnyugatra Siter (4,6- 3,5). Névváltozatok 1372: Surdula; 1489: possessio walachalis Seytherwelgh, Esytherwelg; 1625: Seiter Veölgy Valacorum, Seiterweolgi; 1692, 1800: Siter-Völgye; 1828: Siter-Völgye, Sustoros; 1851: Sitervölgye, Sustorozs; 1913: Sitervölgy; La Clayette La Clayette település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1706 fő (2015). La Clayette Curbigny, Baudemont, La Chapelle-sous-Dun és Varennes-sous-Dun községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Félelemben élni A Félelemben élni (Wake in Fright) egy 1971-ben bemutatott ausztrál filmdráma. Nemzetközi forgalmazásra az Outback címet kapta, mely a sivatagi Ausztrália népszerű neve. A világvégi poros bányavárosban játszódó, brutális jeleneteket is tartalmazó film igen jó kritikákat kapott, de mivel kifejezetten rossz fényt vet a vidéki Ausztráliára, a saját hazájában nem fogadták jól. Bemutatója az 1971-es Cannes-i fesztiválon volt, ahol Arany pálma díjra jelölték. Az úgynevezett elfelejtett filmek közé tartozik, negyven évvel a bemutatója digitálisan felújították, újra bemutatták, majd kiadták DVD és Blu-ray lemezen. A filmet Magyarországon nem vetítették moziban, hivatalos magyar címe sincs. Az eredeti címet és a cselekményt is figyelembe véve pontosabb volna a „Rémületben ébredni” fordítás. A film címének spanyol fordítása „Ébredés a pokolban”. A film internetes forrásokban teljes egészében megtekinthető. Cselekmény John Grant egy fiatal, tisztességes tanárember Sydneyből. Vagyon híján tanulmányi szerződést kötött, ennek fejében diploma után néhány évet egy világvégi hely, Tiboonda iskolájában kell eltöltenie. Maga sem gondolta volna, hogy a „világvégi” jelző Tiboondára egyáltalán nem túlzó, munkáját adósrabszolgaságnak fogja fel. A karácsonyi hat hetes nyári szünetre elhatározza, hogy meglátogatja Sydneyben élő barátnőjét. A vonat egyetlen felszálló utasaként elutazik Bundanyabba „The Yabba” bányászvárosba, a legközelebbi nagyobb településre, hogy másnap onnan utazzon repülővel Sydneybe. A barátságos, közvetlen és segítőkész, ugyanakkor durva, izzadt és nagyivó férfiakkal teli, de szinte nő nélküli poros város azonban beszippantja és a saját képére formálja a gyenge jellemű, és az alkoholt nem bíró fiatalembert. Miután egyetlen éjszakára bejelentkezik egy egyszerűbb szállodába, lemegy annak ivójába egy sörre. A söröző férfiakkal zsúfolt, sötét, lepusztult, szinte lázálomszerű hely leginkább egy játékterem, bár és kocsma keveréke. Mint addig sosem látott személyt, a város ott söröző rendőre megszólítja, akivel elbeszélgetnek. Míg elmeséli történetét, a rendőrtiszt folyamatosan hozza neki a söröket. Annyit gyorsan észrevesz, hogy a meghívásokat visszautasítani sértés. Noha szívesen kitérne az ivás elől, erre nem találja meg a megfelelő módot, udvariasságból sorra dönti le a poharakat. Mikor említi, hogy mindössze 1000 dollár a tandíjtartozása, ha visszafizetné szabad ember lenne és visszamehetne Sydneybe tanítani, a rendőr elviszi a 2-Up nevű szerencsejátékra, ahol pénzfeldobással komoly összegeket lehet pillanatok alatt nyerni. Az akkor már félrészeg, józan ítélőképességét elveszített John először folyamatosan nyer. Már meglenne a teljes tartozás, ám még egy utolsót fogad, ezen az eddigi nyereményen felül az összes pénzét is elveszíti, nem tud továbbutazni sem. Másnap keserűen látja a város felett elszálló repülőt, melyre ő már nem tudott felszállni. Megpróbál valami munkát szerezni, de ilyen gyorsan nem sikerül, kénytelen az egyébként közvetlen és barátságos környezetben mások segítségét elfogadni. A segítőkészség azonban inkább csak újabb sörök fizetésére és eldurvult férfiak hektikus kicsapongásaira szóló meghívásokra szorítkozik. A poharak számolatlan ledöntéshez nem szokott tanár pillanatok alatt csúszik le a lejtőn. Alig két nappal az érkezése után a soros ivászaton megismerkedik egyik új barátja könnyen megkapható húgával, de már annyira részeg, hogy nem képes semmit kezdeni vele. Ezt látva a háta mögött beszélni kezdenek esetleges eltérő szexuális orientációjáról. Ezután éjszakára egy a társasághoz tartozó, már nem praktizáló, lezüllött, alkoholista orvos, a „Doki” fogadja magához, miután már szállásra sincs pénze. A Doki reggel ad neki pár tablettát „másnaposság ellen”. A tabletta azonban kissé másként hat. A szertől John teljesen kikészül, majd a többi, szintén elborult, alkoholtól és tesztoszterontól fűtött fickóval egy brutális kenguruvadászaton vesz részt, benne van egy lebuj szétverésében, utána még mindig a narkó hatása alatt enged a Dokinak egy homoszexuális aktus erejéig. Másnap reggel kijózanodva döbben rá, hogy önmagából kivetkőzve a végtelenségig lealjasodott. Megérkezése óta folyamatosan részeg volt, kábítószert vett be, kengurukat ölt, szétvert egy kocsmát, mindezek betetőzésére a Dokival szeretkezett. Önmagától is megrémülve mocskosan, véresen, szakadt ruhában rohan a városba. Rendőr ismerősét egy ivóban találja meg, de az sem tud rajta segíteni azon felül, hogy megint fizet neki pár sört. John jobb híján gyalog menekül el az elátkozott városból. Később egy kocsi felveszi és elviszi egy kis faluba. Ott egy Sydneybe készülő teherautóssal megállapodik, hogy az elviszi magával a csomagtérben a ponyva alatt, John utólag fog fizetni a fuvarért. Mikor megállnak, John döbbenten veszi észre, hogy megint a városban vannak. A sofőr ekkor mondja el, hogy valóban Sydneybe fog menni, de majd csak később, Yabba után. John nem veszi észre, hogy a vele történt bajokért csak önmagát okolhatja, minden gyűlölete az őt megrontó Doki ellen irányul, elmegy hozzá, hogy lelője. Mivel nem találja otthon, elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg, fejbe lövi saját magát. A kísérlet nem sikerül, nem hal meg, a Doki menti meg és viszi kórházba. Felgyógyulása után szintén ő viszi ki a vasútállomásra. A Tiboondába tanítani visszatérő John viszont már nem azonos az onnan eljött tanárral, The Yabba örökre megváltoztatta. A mögöttes társadalmi probléma A film az ausztrál sivatag, az Outback távoli világában, egy bányászvárosban játszódik. Az efféle városokba a jó fizetség, egy jobb élet reménye okán érkeztek az erős és fiatal férfiak a világ minden tájáról, többnyire egyedül. A világtól való elszigeteltség, a nehéz életkörülmények miatt nagyon kevés nő élt az efféle helyeken, a nemek aránya teljesen felborult. Noha a valóban nehéz életkörülmények és az egymásra utaltság miatt kialakult egyfajta az ausztrál néplélekre jellemző közvetlenség és segítőkészség, a nő nélkül élő fiatal férfiak gyorsan eldurvultak, féktelen ivászatokba, szerencsejátékokba és brutális vadászatokba menekültek, levezetni a hormonokat. A nőhiányos, durva, sörrel túltelített ausztrál vidéki élet problémájával több film is foglalkozik, többek között a Wolf Creek – A haláltúra, a Priscilla, a sivatag királynőjének kalandjai, a Krokodil Dundee, vagy a közeljövőbe helyezve a Mad Max filmek. A kenguruvadászat A kenguruvadászat jelenet egy a filmtől függetlenül, vadászok által eltervezett kenguruvadászat filmrevétele volt. A valóban részeg, a gyilkolástól elborult vadászok minden cél és értelem nélkül, terepjáróról lődözték halomra a kengurukat, a több órás mészárlás látványa a filmeseket is kikészítette. Feljegyezték, hogy a 2009-es cannesi újrabemutatón 12 néző ment ki a jelenet alatt. Noha 1971-ben még mások voltak a filmesekre vonatkozó etikai szabályok, a jelenethez külön magyarázószöveget helyeztek el a filmben, kitérve rá, hogy a vadászat mindenképpen megtörtént volna, kifejezetten a forgatás miatt egyetlen állatot sem pusztítottak el. Fogadtatás A filmet Arany Pálma díjra jelölték a Cannes-i fesztiválon, 1971-ben. A világ számos országában bemutatták, a legnagyobb sikert az Egyesült Királyságban és Franciaországban érte el. Ausztráliában viszont igen rosszul fogadták a filmet, mivel erősen megzavarta az ausztrálok önmagukról kialakított pozitív képét. Feljegyezték, hogy a film egyik ausztrál díszbemutatóján valaki felállt vetítés közben és a vászonra mutatva felkiáltott: „ezek nem mi vagyunk”. A bemutatón részt vevő egyik filmszereplő ekkor rászólt: „ülj le haver, ezek bizony mi vagyunk”. A 2011-es újrabemutató után szinte kizárólag pozitív fogadtatásban részesült. Martin Scorsese felkavarónak, Nick Cave ausztrál zenész az ország legjelentősebb filmjének nevezte. Érdekességek A film Kenneth Cook 1961-es Outback című regénye alapján készült. A klasszikusan ausztrál témájú film rendezője kanadai, két főszereplője brit. Forgatókönyvírója fekete bőrű jamaicai brit, aki sohasem járt Ausztráliában. Forgatási helyszínek Broken Hill - bányászváros, a film városi jelenetei itt készültek. A filmben szereplő Bundanyabba város valójában nem létezik. Silverton - Néhány tucat lakosú település Broken Hilltől északra, kb. 20 kilométerre. Ide menekült gyalog John. Tiboonda valójában nem létező település. A vasútállomás helye nem egyértelmű, vélekedések szerint a Broken Hill irányából Sydney felé tartó vasútvonal mentén forgatták, Lake Horse közelében. A belső jeleneteket Sydneyben (Ajax studió, Bondi) forgatták. Szereplők Gary Bond - John Grant, tanár Donald Pleasence - Doc Tydon, a Doki, lezüllött, alkoholista orvos Chips Rafferty - Jock Crawford, rendőrtiszt Sylvia Kay - Janette Hynes, laza erkölcsű hölgy John Meillon - Charlie Jack Thompson - Dick Peter Whittle - Joe Al Thomas - Tim Hynes Dawn Lake -Joyce John Armstrong - Atkins Slim de Grey á Jarvis Maggie Dence - portás Norman Erskine - Joe, a szakács Varga Attila (közgazdász) Varga Attila (Budapest, 1958. június 18. –) magyar közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ (RIERC) és a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola igazgatója. Életpályája Varga Attila 1958. június 18-án született Budapesten. 1983-ban közgazdászként végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Közgazdaságtudományi Karán, és a diploma megszerzésétől tanít a JPTE (2000-től Pécsi Tudományegyetem/PTE) Közgazdaságtudományi Karán (KTK). 1989-ben a JPTE-n egyetemi doktori (Dr. univ.) fokozatot nyert el. 1992-től az USA-ban Ph.D. hallgató a Nyugat Virginiai Egyetemen (West Virginia University), témavezetője Luc Anselin. Doktori fokozatot 1997-ben szerzett.1997-től kutató adjunktus a Nyugat Virginiai Egyetem Regionális Kutatóintézetében (Regional Research Institute). 1998-ban az Osztrák Tudományos Akadémiára került, majd a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen (Wirtschaftsuniversität Wien) tudományos főmunkatársaként dolgozott. 2001-től ismét a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik. 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Közgazdaságtudományi Karán habilitált és az MTA doktora címet nyerte el. A PTE KTK-n kapott egyetemi tanári kinevezést 2006-ban. Oktatott tárgyai: mikroökonómia, regionális gazdaságtan, térökonometria, kutatásmódszertan. Munkássága Szakterülete a közgazdaságtan és a regionális tudomány. Kutatásai során az innovációs folyamatok területi dimenzióit és a tudásalapú gazdaságfejlesztés lehetőségeit tanulmányozza. Az USA innovációs rendszerének szereplői közötti innovációs együttműködések térbeli kiterjedésével kapcsolatos kutatási eredményeit nagy számban hivatkozzák a nemzetközi szakirodalomban. Innovációs kutatásaihoz szorosan kötődik kiterjedt modellfejlesztő tevékenysége. Több országra (az USA, az Európai Unió, Magyarország, Törökország) elkészített gazdasági modelljeivel elsősorban a tudásalapú fejlődést célzó szakpolitikák (K+F és humán tőke fejlesztése, vállalkozási és innovációs hálózati politikák, beruházás-támogatás, infrastruktúra-fejlesztés) hatásait tanulmányozza regionális, nemzeti és nemzetek feletti (EU) szinteken. A munkálatok eredményeként kialakított GMR (földrajzi, makro- és regionális) modelljei számos országban kerültek alkalmazásra. Széleskörű nemzetközi és hazai szakmai publikációs tevékenységet folytat, tudományos közleményeinek száma 150 fölötti. A cikkeire, könyveire történt nemzetközi hivatkozások száma 8000 fölötti, Hirsch-indexe 25-ös. A Regional Studies folyóirat szerkesztése (2007-2013) mellett több nemzetközi és hazai szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Több USA-beli és európai egyetemen dolgozott, illetve kapott vendégkutatói meghívást. 2018-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Tudományi Bizottságának, 2013-tól az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont külső tudományos tanácsadó testületének elnöke, a Magyar Regionális Tudományi Társaság alelnöke (2017-től). Tagja a West Virginia University Regional Research Institute külső tanácsadó testületének (2016-tól) és a European Regional Science Association Council-nak (2003-tól). Több nemzetközi és hazai elismerés mellett 2018-ban kutatási eredményeiért és iskolateremtő tevékenységéért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét és az Akadémiai Díjat vette át. Szervezeti tagságok alapító elnökségi tag: Magyar Regionális Tudományi Társaság alapító elnökségi tag: Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület tag: European Regional Science Association tag: Regional Studies Association Közéleti és tudományos tevékenységei elnök: MTA Regionális Tudományok Bizottsága elnök: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Külső Tudományos Tanácsadó Testülete alelnök: Magyar Regionális Tudományi Társaság tag: MTA Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság tanácsadó bizottsági tag: Regional Research Institute, West Virginia University tag: European Regional Science Association Council Díjai, elismerései Akadémiai Díj , 2018 A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat, 2018 Outstanding Alumni Scholar Award, Regional Research Intitute, West Virginia University, 2011 Arany Katedra Díj, Pécsi Tudományegyetem, 2008 Széchenyi István ösztöndíjas, 2001–2004 A. J. Dadisman Doctoral Award az év legkiválóbb Ph.D. jelöltjének Közgazdaságtanból, College of Business and Economics, West Virginia University, 1996 Baltic/East Central European Assistance Award by NAFSA: Association of International Educators, 1992–1994 Művei PhD-értekezés Varga, Attila: Regional Economic Effects of University Research: A Spatial Econometric Perspective . West Virginia University, Morgantown, WV, USA, PhD-disszertáció, 1997. Fontosabb könyvei Varga Attila (2016) Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés. Innováció, vállalkozás és gazdasági növekedés a GMR-Európa modellben . Akadémiai Kiadó, Budapest Varga Attila (Ed.) (2009) Universities, Knowledge Transfer and Regional Development: Geography, Entrepreneurship and Policy . Edward Elgar Publishers Varga Attila (2009) Térszerkezet és gazdasági növekedés . Akadémiai Kiadó, Budapest Varga, Attila and László Szerb (Eds.) (2002) Innovation, Entrepreneurship and Regional Economic Development: International Experiences and Hungarian Challenges . University of Pécs Press, Pécs Varga, Attila (1998) University Research and Regional Innovation: A Spatial Econometric Analysis of Academic Technology Transfers. Kluwer Academic Publishers, Boston Fontosabb folyóiratcikkei Attila Varga (2017) Place-based, Spatially Blind, or Both? Challenges in Estimating the Impacts of Modern Development Policies: The Case of the GMR Policy Impact Modeling Approach. International Regional Science Review 40, 12-37. Attila Varga, Tamás Sebestyén (2017) Does EU Framework Program participation affect regional innovation? The differentiating role of economic development. International Regional Science Review 40, 405-439 . Attila Varga, Mete Basar Baypinar (2016) Economic impact assessment of alternative European Neighborhood Policy (ENP) options with the application of the GMR-Turkey model. The Annals of Regional Science 56, 153-176. Varga Attila, Erdős Katalin (2015) A magyar idegtudomány nemzetközi beágyazottsága. Magyar Tudomány 6., 1-8. Attila Varga, Dimitros Pontikakis, George Chorafakis (2014) Metropolitan Edison and cosmopolitan Pasteur? Agglomeration and interregional research network effects on European R&D productivity. Journal of Economic Geography 14, 229-263 (doi:10.1093/jeg/lbs041). Varga Attila, Járosi Péter, Sebestyén Tamás (2014) A GMR-Európa modell és alkalmazása EU kohéziós politikai reformok előzetes hatásvizsgálata során. Szigma 1-2, 117-143. Varga, Attila (2006) The Spatial Dimension of Innovation and Growth: Empirical Research Methodology and Policy Analysis. European Planning Studies 9, 1171-1186. Acs, Zoltan and Attila Varga (2005) Entrepreneurship, agglomeration and technological change. Small Business Economics 24, 323-334. Varga, Attila and Hans Joachim Schalk (2004) Knowledge spillovers, agglomeration and macroeconomic growth. An empirical approach. Regional Studies 38, 977-989. Fischer, Manfred M. and Attila Varga (2003) Spatial knowledge spillovers and university research: evidence from Austria, Annals of Regional Science 37, 303-322. Acs, Zoltan, Luc Anselin and Attila Varga (2002) Patents and innovation counts as measures of regional production of new knowledge . Research Policy 31, 1069-1085. Varga, Attila (2000) Local academic knowledge spillovers and the concentration of economic activity. Journal of Regional Science 40, 289-309. Anselin, Luc, Attila Varga and Zoltan Acs (1997) Local geographic spillovers between university research and high technology innovations. Journal of Urban Economics 42, 422-448. (8547) 1994 CQ A (8547) 1994 CQ a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1994. február 4-én. Izrael az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Izrael a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 10 sportágban 30 sportoló képviselte, akik összesen 2 érmet szereztek. Birkózás DQ2 - passzivitás miatt mind két versenyzőt kizárták Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Súlyemelés * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Vitorlázás * - nem ért célba Macedón dénár A macedón dénár (macedónul: Македонски денар) Macedónia jelenlegi törvényes pénzneme. Története Macedónia 1991. szeptember 8-án nyerte el függetlenségét és már 1992 januárjában készültek is önálló bankjegyek, de ezeken Szalonikit idéző motívumok voltak, ami a görögök hatalmas felháborodását váltotta ki, így hivatalosan sose kerültek forgalomba. Macedónia első önálló valutáját 1992. április 26-án vezették be dénár (денар / denar) néven (ISO 4217-kód: MKD), ez 1:1 arányban lépett az addig használt 1990-es kiadású jugoszláv dinár helyébe. A pénznem elnevezése az ókori római dénár (latinul: denarius) szóhoz köthető. 1993. május 5-én pénzreformot hajtottak végre, az akkor bevezetett és jelenleg is használt új dénár 100 régit ért. Bankjegyek 1996-os sorozat 2016. december 15-én új tagokkal bővült a bankjegycsalád, amikor bevezették a 200 és 2000 dénáros bankjegyeket. Az 5 000 dénáros bankjegyet pedig kivonták, mivel ritka volt a használata. A bankjegyeket a De La Rue nyomdájában állítják elő. 2018. május 16-án vezették be a 10 és 50 dénáros polimer alapanyagú bankjegyeket. Mickaël Roche Mickaël Roche (Papeete, 1982. december 24. –) tahiti labdarúgó, aki jelenleg az AS Dragon játékosa. Villar de Argañán Villar de Argañán település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 87 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Le Plessis-aux-Bois Le Plessis-aux-Bois település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 283 fő (2015). Le Plessis-aux-Bois Cuisy, Iverny, Montgé-en-Goële, Le Plessis-l’Évêque, Villeroy és Vinantes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Beffi Stazione di Beffi vasútállomás Olaszországban, Acciano településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Terni–Sulmona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Acciano Stazione di Tione degli Abruzzi Keresztes háborúk A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11–13. században. Fő céljuk a Szentföld visszaszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik, Konstantinápoly elleni keresztes háború. Keresztes seregeket később is szerveztek, például a Magyarországot megtámadó törökök ellen 1456-ban (lásd: nándorfehérvári diadal). A keresztes háború kifejezés napjainkban átvitt értelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy ideológiai-politikai kampányokra. I. keresztes hadjárat (1096–1099) Előzmények Politikai és vallási helyzet a középkorban A középkori világot az erős vallásos hit jellemezte. Európában a kereszténység volt a fő vallás, míg Délnyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten az iszlám. Az iszlám egyik pillére a dzsihád, a szent háború, amelyet a hitetlenek ellen kell vívni. Mohamed próféta halála után utódai, a kalifák, megkezdték az iszlám fegyveres terjesztését előbb Ázsiában, majd Afrikában és végül elfoglalták az Ibériai-félszigetet. Előrenyomulásukat csak Martell Károly frank majordomus tudta megállítani 732-ben a poitiers-i csatában. Az eseményt a hagyományos történetírás világtörténelmi jelentőségűnek ítéli. A hódító hadjáratok egyik fontos mozzanata volt, amikor 638-ban I. Omár kalifa serege elfoglalta Jeruzsálemet. Jeruzsálem elvesztése a keresztények számára nagy veszteség volt, mivel szent helynek tartották, amiért Jézus itt élt, tanított, és a kereszthalált is itt szenvedte el. Ugyanakkor viszont a muszlimok és a zsidók számára is szent hely. A zsidóknak azért, mert itt állt valaha templomuk, valamint mert hitük szerint itt akarta feláldozni fiát, Izsákot Ábrahám Isten parancsára, a muszlimoknak pedig azért, mert hitük szerint innen szállt Mohamed próféta a mennybe. Így Jeruzsálem vita tárgya lett a keresztények és a muszlimok között. Kezdetben az arabok továbbra is engedélyezték a Szent Sír látogatását a keresztények számára, annál is inkább, mert a keresztényekre és zsidókra tisztelettel tekintettek abban az időben, amiért az ő vallásuk is kinyilatkoztatott vallás, és szent könyveik vannak (Biblia). A két vallás követőire az Ahl-al-Kitab („a könyv népe”) kifejezést használták, és szabadon gyakorolhatták vallásukat az iszlám kalifátusokon belül is, csupán fejadót (dzsizja) kellett fizetniük cserébe. Egy idő után azonban a békés állapotok megszűntek. Hakem kalifa uralma alatt (996–1021) üldözni kezdte a keresztény és zsidó vallásúakat. A kalifa a keresztényeket egy fakereszt, a zsidókat egy fa ökörfej viselésére kötelezte, akiket büntetlenül megölhették az „igazhitűek”, akár az utcán is. Hakem megmérgezése után az üldöztetés véget ért, de a keresztények elleni atrocitások nem szűntek meg, a nyugati zarándokokat egyre többször rabolták ki. A 11. század vége fele a szeldzsukok uralmuk alá hajtották a Bagdadi Kalifátus nagy részét. 1078-ban Jeruzsálemet is elfoglalták. Időközben megtámadták Bizáncot is és 1071-ben a manzikerti csatában katasztrofális vereséget mértek Romanosz Diogenész bizánci császár seregére. Nem sokkal később, az 1081-ben trónra került I. Alexiosz segítséget kért VII. Gergely pápától a szeldzsukok ellen, de a pápa el volt foglalva az invesztitúra jogáért folytatott küzdelemmel a német-római császárral szemben. Később azonban II. Orbán pápa erre a segítségkérésre hivatkozva hirdette meg a „fegyveres zarándoklatot” Jeruzsálembe. A clermont-i zsinat Az első keresztes háború közvetlen előzménye a clermont-i zsinat volt 1095 novemberében. II. Orbán pápa már nyár végén megérkezett Franciaországba. Útja során beleavatkozott a francia egyház ügyeibe is: augusztus 5-én Valence-ban volt, 11-én Le Puy-en-Velayben. Innen levelet küldött a francia püspököknek, amelyben novemberre Clermont-ba hívta őket. Ezután délnek indult, a szeptembert Provence-ban töltötte: Avignonban, majd Saint Gilles-ben. Október elején ért Lyonba, majd továbbhaladva 25-én Clunyben felszentelte a nagy bazilika főoltárát. Eztán Souvignyben lerótta tiszteletét Szent Maiolus clunyi apát sírjánál, végül a clermont-i püspök kíséretében a zsinat helyszínére érkezett. Útja során valószínűleg már tárgyalt Monteil-i Adhemarral, Le Puy-en-Velay püspökével, illetve Saint Gilles-i Rajmunddal, Toulouse grófjával a későbbi terveiről. A clermont-i zsinat 1095. november 18-ától 28-ig tartott, körülbelül háromszáz egyházi személy vett részt rajta. Általánosságban megismételték a laikus invesztitúra, a szimónia és a papi házasság elleni dekrétumokat, a konkrét ügyeket tekintve pedig kiközösítették Fülöp királyt házasságtörés, Cambrai püspökét szimónia miatt, valamint megállapították Lyon érsekségének elsőbbségét a sens-i és reimsi egyháztartományokkal szemben. A pápa november 27-én, egy keddi napon nyilvános gyűlést tartott. Egyháziak és laikusok akkora tömege gyűlt össze (hála a korábbi kihirdetésnek, miszerint nagy horderejű bejelentés következik), hogy a pápa trónját a város keleti kapujánál, a mezőn kellett felállítani, az érdeklődők ugyanis nem fértek be a zsinatnak addig helyet adó székesegyházba. Bár a beszéd eredeti szövege nem maradt fenn, hatását jól érzékelteti a fennmaradt öt későbbi beszámoló is. A pápa elbeszélte, hogy a keleti kereszténység segítséget kér tőlük a szeldzsukok elleni harchoz. Ezután beszélt Jeruzsálemről, a hitetlenek kezére került Szent Városról, ahol a keresztény zarándokok nem, vagy csak hatalmas nehézségek árán tudnak eljutni a szent helyekre. Eztán felszólította a jelenlevőket és minden nyugati keresztényt, hogy vonuljanak keleti testvéreik megsegítésére. Aki vállalkozik az útra, és elesik a harcban, az feloldozást és bűnbocsánatot nyer. „Deus vult!” – „Isten akarja!” – kiáltozott a tömeg. Valahonnét előkerült egy vörös posztódarab, amelyből nyomban kereszteket hasogattak ki. Miután II. Orbán pápa befejezte beszédét, Le Puy püspöke azonnal fölállt székéből, és a pápa elé térdelve kérte, hadd vehessen részt a vállalkozásban. Majd Gergely bíboros rázendített a Confiteorra, a tömeg visszhangozta. Az ima után a pápa ismét szólásra emelkedett, feloldozást adott, és elbocsátotta a jelenlevőket. Ezután a zsinat határozott arról, hogy aki hadba indul Krisztus zászlaja alatt, az nem csak feloldozást nyer világi bűnei alól, de távollétében vagyonáért a helyi püspök felel, és azt a harcos visszatérte után hiánytalanul vissza kell neki szolgáltatni. Továbbá eldöntötték, hogy annak, aki felveszi a keresztet, meg kell esküdnie, hogy elmegy Jeruzsálembe, de senki sem indulhat el anélkül, hogy meg ne tanácskozta volna meg a dolgot lelkiatyjával. Az időseket és betegeket inkább le kell beszélni az expedícióról, a papok és szerzetesek pedig csak püspökük, illetve apátjuk kezéből vehetik fel a keresztet. A gyülekezőt a következő év Nagyboldogasszony ünnepére (augusztus 15.) tűzték ki. A sereg vezérének a hagyomány szerint I. László magyar királyt kérték fel, de ez nem felel meg a valóságnak, mert ő már a zsinat előtt meghalt. Négy sereg alakult, az egyiket Bouillon Gottfried, a másikat Tarantói Bohemund szicíliai normann vezér, a harmadikat Vermandois-i Hugó, a negyediket pedig Rajmund toulouse-i gróf vezette – az ő seregében volt Adhemar püspök, a hadjárat pápa által kinevezett fővezére is. A seregek négy különböző úton indultak Jeruzsálem felé; gyülekezési helyül Konstantinápolyt jelölve meg. Szónoklatának hatása messze meghaladta II. Orbán számításait. Ezzel és az első keresztes hadjárattal gyakorlatilag megkezdődött Nyugat-Európa közel kétszáz évig tartó fegyveres expanziója a Közel-Keleten, ami éppúgy kihatott a kor társadalmára, mint kulturális fejlődésére. A zsinatról a zsidók egy gyásznapon, a tisá beávon emlékeznek meg. Gyülevész seregek A keresztes eszme először a pórnép körében terjedt el tehetséges prédikátorok révén. Ilyen volt a francia Nincstelen Walter, valamint Remete Péter. Mindketten nagy sereget toboroztak össze a parasztok köréből. Először Nincstelen Walter serege indult a Szentföldre. Útjukat már a Német-római Birodalomban fosztogatással kezdték, így érkeztek el Magyarország határára. Könyves Kálmán királlyal megegyeztek, hogy az országon való békés átvonulásért cserébe élelmet kapnak a lakosságtól. A szerződést kezdetben mindkét fél tiszteletben tartotta, de a déli határhoz közeledve a keresztesek lerohantak egy közeli falut, a lakosság nagy részét lemészárolták, a falut kifosztották és lerombolták[forrás?]. A környéken állomásozó magyar katonák emiatt rátámadtak a seregre, és az utóvédet szétverték, de a sereg nagy része már átkelt a határon. A bizánci császár nagyon megijedt a fegyelmezetlen sereg láttán, és azonnal átszállította őket Ázsiába, ahol a törökök nagy részüket szétverték Kibotosz-nál. Walter is elesett. Nem sokkal később megindult a Remete Péter vezette sereg is. Ők is Magyarországon vonultak keresztül, kezdetben szintén békésen viselkedtek a lakossággal, azonban amikor Zimonyhoz értek, meglátták a vár tornyára elrettentésképpen kitűzött keresztes hadijelvényeket, amelyeket Nincstelen Walter seregének utóvédjétől zsákmányoltak a magyar katonák. Remete Péter serege megrohanta és elfoglalta a várat, és a védőket lefejeztette. Kálmán király erről értesülve azonnal megindult Zimony irányába seregével, de a keresztesek azonnal elhagyták az országot. Alexiosz császár velük is úgy bánt el, mint Walter seregével: Átszállíttatta őket Ázsiába, ahol a törökök szétverték őket. Remete Péter néhány hívével együtt megmenekült, és visszament Konstantinápolyba, ahol később csatlakozott az I. keresztes hadjárat seregéhez. Nem sokkal Remete Péter seregének megindulása után elindult egy Volkmar nevű rablólovag serege is, akik szintén Magyarországon keresztül szándékoztak a Szentföldre vonulni. Az útjukba eső falvakat azonban kifosztották és felégették, ezért Nyitránál maga a nép fordult velük szembe, és szétverte a sereget. Időközben egy újabb sereg a német Gottschalk pap vezetésével a király engedélye nélkül tört be Magyarországra, és Táplány környékén tábort ütött, lemészárolva a környékbeli lakosságot. Kálmán erős sereggel vonult ellenük, és őket is szétverte. Nem sokkal ezután indult meg az Emicho von Leiningen gróf vezette keresztes sereg. Ők Németország területén lemészároltak mintegy 4000 zsidót, majd így vonultak Magyarország határához, a király azonban megtagadta számukra az átvonulást az országon. Emiatt a keresztesek ostrom alá vették Moson várát, ahol a király is tartózkodott. A magyarok azonban hat héten keresztül sikeresen védték a várat, majd végül kitörve a várból hatalmas veszteségeket okoztak a keresztes seregnek, akik így jobbnak látták hazatérni, de egy részük csatlakozott az I. keresztes hadjárat seregéhez. Az út Jeruzsálemig Az I. keresztes háború II. Orbán pápa áldásával 1096. augusztus 15-én indult a Szentföld felszabadítására. A pápa francia származása miatt a hadjáratban elsősorban francia, burgund és normann nemesek közül kikerülő keresztes lovagok vettek részt. Bár a harci vállalkozás a lovagi erények, a keresztény ideák és az aszkézis jegyében indult, hamarosan a hűbéri rendszerből szabadulni akaró és vagyonra vágyó közrendűek nagy seregei is csatlakoztak. A sereg különböző útvonalon keresztül jutott el a Szentföldre. A fősereg a Duna vonalát követve Magyarországon és a Balkán-félszigeten keresztül haladt Konstantinápoly felé. Az összeütközés elkerülése végett Bouillon-i Gottfried személyesen tárgyalt Könyves Kálmán magyar királlyal az országon való átvonulás biztosításáról. Könyves Kálmán engedélyt adott az átvonulásra, de csak azzal a feltétellel, hogy túszként nála marad Gottfried öccse, Balduin, akiből később jeruzsálemi király lett. Az alkut megkötötték, majd a keresztesek rendbontások nélkül átvonultak az országon. A déli határon Kálmán visszaadta Gottfriednek Balduint, majd sok szerencsét kívánva elbúcsúzott tőle. Bizáncban már nem találtak ilyen szíves fogadtatásra, de sorra leszámoltak a bizánci rablóbandákkal és a lázongó néppel. Gottfried megostromolta Selymhia városát, Tarantói Bohemund Tekirdagot foglalta el, Toulouse-i Rajmund Vardarnál vert szét egy bizánci rablócsapatot. A császár ezután rákényszerítette a keresztes vezéreket, hogy ismerjék el fennhatóságát a meghódítandó területekre. Vermandois-i Hugó és Bohemund erre szó nélkül hajlandóak voltak, Gottfried és Rajmund azonban nem. Gottfried és a császár közötti viszony végül nyílt összecsapásba torkollott, a bizánciak nagy megrökönyödésére a keresztes sereg április 2-án, nagycsütörtök napján megrohamozta Konstantinápoly falait. A csata bizánci győzelemmel végződött, így Gottfried hűségesküt tett a császárnak. Rajmund azonban csak arra volt hajlandó megesküdni, hogy nem fog a császár ellen lázadni. Bizáncból 1097 májusában folytatták útjukat. A keresztesek görög zsoldosai elfoglalták a Konstantinápolyt leginkább fenyegető Nikaiát, amit átadtak Bizáncnak. A keresztes csapatok ezután legyőzték I. Kilidzs Arszlán seregét Dorylaeumnál. A sereg demoralizáltan vonult tovább dél felé, és ostrom alá vette Antiókhiát. A vár ostroma sokáig tartott. Végül a kereszteseknek árulás révén sikerült katonákat bejuttatniuk a várba, akik kinyitották a Szent-György kaput, így 1097. június 2-án sikerült megszállniuk, a város török lakosságát, pedig a helybeli görög és örmény lakosság segítségével lemészárolták. Alighogy a vár a kezükbe került, megérkezett Kerboga moszuli emír seregével, és ostrom alá vette azt. Az európaiak ijedten kértek segítséget a császártól, aki seregével meg is indult Antiókhia felé, de országa határán letáborozott. Ennek ellenére a keresztesek megvédték a várost, a lelkesedést az is fűtötte, hogy egy látnok megtalálta a városban azt a lándzsát, amellyel állítólag Longinus centurio megszúrta Jézus oldalát. A város megvédésének hírére Alexiosz császár hazavonult katonáival, amiért a keresztesek megsértődtek, és végleg szakítottak Bizánccal. Tovább vonulva dél felé ostrom alá vették Arqach városát, amit azonban nem tudtak bevenni. Amíg Arqachot vívták, az európaiak egy része elkezdte kibővíteni az egyik muszlim erődöt. Ez később a Krak des Chevaliers nevet kapta, és a keresztes háborúk egyik jelképe lett. Arqach sikertelen ostroma után a keresztesek tovább vonultak Jeruzsálem felé, és 1099. június 9-én körülzárták a várost. Az ostrom lassan haladt, mivel nem volt elég ostromgépük. Kiegészítésként két genovai hajó hozott ostromtornyokat, és ezekkel 1099. július 15-én bevették a várat. A győztesek tömegesen mészárolták le a város zsidó és muszlim lakosait, majd elzarándokoltak a Szent Sírhoz, és körmenetet tartottak a város elfoglalásának örömére. A Jeruzsálem visszafoglalásával próbálkozó kalifát a keresztesek Aszkalónnál megverték, majd többségük hazatért Európába. A "zarándokok" uralkodót választottak az elfoglalt területek élére. Választásuk Bouillon Gottfriedre esett, aki szerénységből azonban nem fogadta el az uralkodó címét, hanem csak a „Szent Sír Ügyvivőjének” tekintette magát. Ezzel azonban a keresztesek egysége felbomlott és mire Gottfried 1101-ben meghalt és testvérét, Balduint királlyá koronázták, már több keresztes állam is megalakult a Szentföldön. Latin államok a Közel-Keleten A keresztesek sikereinek köszönhetően több keresztes állam is megalakult a Közel-Keleten. Az első ilyen állam az Edesszai Grófság volt, amely 1098-ban alakult meg, Balduinnak, Bouillon Gottfried testvérének köszönhetően. Balduin ugyanis segítségére sietett Torosz edesszai nagyúrnak, aki a szomszédos török emírrel hadakozott. Mivel Balduin sikerrel legyőzte Torosz ellenségét, a nagyúr fiává fogadta, és feleségül adta hozzá lányát, egyúttal örökösévé tette Edessza trónján. Az Edesszai grófság mindvégig nehéz háborúkat volt kénytelen vívni a törökökkel. A keresztes országok közül elsőként ez az állam bukott meg, 1146-ban. A Jeruzsálemi Királyság az összes állam közül a legfontosabb volt. A legendás hírű Gottfried egy évnyi uralkodás után meghalt, őt az Edesszát elfoglaló Balduin unokaöccse, az ifjabb Balduin követte: Betlehemben Jeruzsálem királyává koronázták. Meghódította Arzuf, Caesarea (1101), Akko (1104), Bejrút és Szidón (1110) városokat, és egymás után verte vissza az egyiptomi kalifa támadásait is. Utóda, II. Balduin (1118–1131) is hasonlóképp sikeres volt, velencei segítséggel elfoglalta Türoszt, így közvetlen kapcsolatot létesített a Tripoliszi Grófsággal, és ezzel az Észak-Szíriában lévő többi keresztény állammal. A hódításokat III. Balduin fejezte be: elfoglalta Askalont, és ezzel végleg kiszorította az egyiptomiakat Szíriából. A királyság I. Balduin, II. Balduin és Fulko király alatt élte virágkorát. Hosszú hanyatlása Fulko halálával (1143) kezdődött meg. Az Antiochiai Fejedelemség 1098-ban jött létre, a város elfoglalása után és egészen 1268-ig fenn is maradt, ekkor azonban a törökök meghódították. A Tripoliszi Grófság 1102-ben jött létre, végóráit a Krak des Chevaliers és Tripoli 1289-es elfoglalásakor érte meg. A Kis-Örmény Királyság 1198-ban jött létre és egészen 1375-ig állt fenn, amíg az oszmán-törökök meg nem szállták. Mivel azonban normann uraival a bizánci császár már régóta ellenséges viszonyban volt a dél-itáliai birtokai elvesztése miatt, a háborúskodások folyamatosak voltak. A letelepült lovagok hűbéri rendszert vezettek be, a földeket felosztották, majd megkezdték harcaikat egymás, a törökök és Bizánc ellen. Az elfoglalt területen élők többsége görög volt. Közömbösen fogadták az új hódítókat, vallásukat ugyanúgy megtarthatták, mint az arab és török uralom alatt. A tengerparti városokat főképp az olasz kereskedővárosok segítségével foglalták el a keresztesek, ide nagyszámú olasz lakosság is letelepedett. Ez idő alatt alakultak meg a lovagrendek is. A jeruzsálemi királyok hatalmának alapját a lovagi tanácsok alkották, ezek bocsátották ki a törvényeket is, például a jeruzsálemi királyság nagy törvénykönyvét (Les assis de Jérusalem – Jeruzsálemi Assziszák). Ez tartalmazta a hűbéri rendszer szokásjogon alapuló szabályait, amelyet ekkor Európában még nem gyűjtöttek össze. A keresztes államok nagy nehézsége volt, hogy messze voltak az európai országoktól, akik így nehezen tudtak utánpótlást küldeni nekik. Ezenkívül pedig Bizánc rosszindulatával is szembe kellett nézniük, így nem csoda, hogy olyan nagy nehézségekbe ütközött ezeknek az államoknak a fenntartása. Norvég keresztes hadjárat (1107 - 1110) 1107-ben I. Sigurd norvég király személyesen indított hadjáratot a Szentföldre 5000 katona és 60 hajó élén. A hosszú és viszontagságos utazás után 1110-ben érkeztek meg a Szentföldre, ahol Balduin szívélyesen fogadta őket. A norvégok segítettek Szidón ostrománál, majd pedig Bizánc, a Magyar Királyság, a Német-római Császárság és Dánia érintésével tértek vissza Norvégiába. II. keresztes hadjárat (1147–1149) A II. keresztes háború a szentföldi és kis-ázsiai keresztes államok megsegítésére szerveződött azt követően, hogy híre jött, Imád ad-Dín Zangi moszuli emír 1144-ben elfoglalta Edesszát. Előkészületek III. Jenő pápa szólította újból fegyverbe a kereszténységet. A pápa követe, Clairvaux-i Szent Bernát, VII. Lajos francia királyt és III. Konrád német királyt is megnyerte a tervnek. 1147 tavaszán több mint egymillió keresztes gyülekezett a Felső-Duna völgyében, ahonnan előbb a németek, utánuk a franciák Magyarország határára vonultak. Magyarországon történő átvonulása a keresztes hadaknak nem volt egyszerű, mivel II. Géza és a sereget vezető két uralkodó között ellentétek alakultak ki. A hadjárat folyamán a keresztes hadak már Kis-Ázsiában sorra vereségeket szenvedtek, Konrád serege Dorylaeum mellett, Lajos pedig Attilia közelében. I. Manuél bizánci császár sem volt hajlandó támogatni őket, mert az uralkodók nem voltak hajlandók elismerni Bizánc jogát a meghódított területekre. Végül nagy nehézségek árán hajón érték el Antiochiát. A szentföldi események 1148. június 24-én Akkóban került sor a középkor egyik legnagyobb „csúcstalálkozójára”, amelyen III. Konrád és VII. Lajos mellett részt vett I. (Rőtszakállú) Frigyes, II. Henrik osztrák herceg, a templomosok és a johannita lovagrend nagymesterei, a szentföldi és kis-ázsiai keresztes államok uralkodói. Az akkói tanácskozást követően a sereg az egyébként semleges, de gazdag Damaszkusz ellen indult, ahol az ellátási nehézségek, vízhiány és a sereg vezetői között feszülő ellentétek megpecsételték a keresztes sereg sorsát. A Búridák székvárosa alól öt nap után szégyenszemre visszavonultak, miután híre jött Núr ad-Dín segélycsapatai jövetelének. A damaszkuszi vereség után még több kisebb csatára került sor. III. Konrád még ebben az évben, VII. Lajos pedig 1149-ben visszatért Európába. A II. keresztes háború eredménytelennek bizonyult. III. keresztes hadjárat (1189–1192) Előzmények A II. keresztes hadjáratot követően a muszlimok nagyobb erővel kezdték támadni a keresztes államokat. Már Núr ad-Dín Mahmúd emir idején sikereket értek el, az igazi muszlim sikerek azonban a feltehetően kurd származású Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán uralkodása idejére esnek. Szaladin hatalomra kerülése után nemsokára megostromolta és elfoglalta Damaszkuszt és még két várost, amely nem volt hajlandó elismerni fennhatóságát. Ezt követően ostroma alá vette Kerak várát, amelynek ura, Châtillon Rajnald rendszerint fosztogatta az arab karavánokat. A vár ostroma miatt újra kitört a háború a keresztes államok és Szaladin között. A háborúban egymást követték Szaladin sikerei. Bevette Aleppó várát, amelyet a keresztesek szinte bevehetetlennek tartottak. 1187 júniusának végén Szaladin megtámadta Tibériás várát, amely III. Rajmund tripoliszi gróf és felesége kezében volt. A keresztesek a város védelmére erős sereget indítottak Szaladin ellen, amelyben Guidó jeruzsálemi király mellett ott voltak a keresztesek legfőbb vezetői és a templomosok is. A vízhiánytól demoralizált keresztesek azonban a hattíni csatában katasztrofális vereséget szenvedtek. A templomos nagymester elesett; Szaladin a fogságba esett főurak nagy részét lefejeztette, csak a királynak kegyelmezett. Ezt követően Szaladin Jeruzsálem alá vonult, amelyet Ibelini Balian és Szibilla jeruzsálemi királynő védett. 1187. október 2-án a keresztesek a város feladására kényszerültek. A lakosság egy része meg tudta pénzzel váltani szabadságát, a többieket eladták rabszolgának. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és II. Vilmos szicíliai normann király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre: ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit és Türoszt. A VIII. Gergely pápa felszólítására a három leghatalmasabb keresztény uralkodó: I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király szállt hadba Jeruzsálem felszabadítására. Előkészületek A seregek más és más útvonalakon indultak a szentföldre. Az angolok és a franciák hajón, míg a németek a hagyományos Duna menti útvonalon, Magyarországon keresztül. III. Béla magyar király vendégszeretően fogadta a Szentföld felszabadítására igyekvő külföldi seregeket. A magyarok szerepelnek a harmadik keresztes háborúban, 1189-ben Géza herceg 2000 fős serege csatlakozik Frigyeséhez. A németek kezdetben sikerrel nyomultak előre, elfoglalták Konyát és felmentették az ostromlott Türosz és Belvoir várát. 1190. június 10-én azonban a sereget vezető 70 éves Frigyes a Kalikadnosz folyóba belefulladt. Fia, Frigyes sváb herceg, tovább vezette ugyan a sereget, de 1191 januárjában Akko alatt ő is meghalt. A szentföldi események A keresztény seregek, hosszú ostrom után 1191. július 12-én bevették Akkot. Pár héttel az akkori győzelem után II. Fülöp Ágost francia király a francia seregekkel hazaindult. Oroszlánszívű Richárd seregei nem bizonyultak elegendőnek Jeruzsálem ostromához. A következő egy évben Richárd és Szaladin még számos csatát vívott, de döntő sikert egyik fél sem volt képes elérni. Végül 1192. szeptember 2-án Szaladin és Richárd békét kötött. Eszerint Jeruzsálem Szaladin birtokában maradt, aki garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságosan és szabadon látogathassák a szent várost és a Szent Sírt. A keresztények megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti városokat. Oroszlánszívű Richárd október 9-én indult haza. Útközben hajótörést szenvedett, és a szárazföldön keresztül folytatta útját. Szerencsétlenségére Bécs közelében felismerték, és ellenségének VI. Henrik német-római császárnak a vazallusa, V. Lipót osztrák herceg fogságba vetette. Csak miután 1194 tavaszán jelentős váltságdíjat fizettek érte, térhetett vissza Angliába. Visszatérve háborúba keveredett korábbi szövetségesével, a francia királlyal és egy kis vár ostroma közben meghalt. Eddigre már Szaladin szultán is halott volt. IV. keresztes hadjárat, vagy latin háború (1202–1204) A IV. keresztes hadjárat előzménye volt, hogy VI. Henrik német-római császár hadjáratot vezetett a Szentföldre, amely kezdetben sikeres volt, de Henrik 1197-ben hirtelen meghalt, így a hadjárat abbamaradt. III. Ince pápa azonban nem akarta kihasználatlanul hagyni a győzelmeket, ezért új keresztes hadjáratot hirdetett meg. A keresztesek célja eredetileg Egyiptom volt, melyet a pápa és vele együtt sokan mások – jogosan – a Szentföld kulcsának tekintettek. A keresztes seregek szállítását a velenceiek vállalták magukra. A velencei hajók a kereszteseket, előbb a magyar kézben levő Zára alá vitték, melyet mintegy fizetségül elfoglaltak. A velenceiek a pápa követelésére csak egy év múlva adták vissza várost, teljesen kifosztva. Zára alól Enrico Dandolo velencei dózse Konstantinápoly alá vitte a seregeket, hogy Angelosz Izsák és fia, Alexiosz kérésére az oldalukon részt vegyenek az Izsák bitorló fivére, III. Alexiosz ellen vívott politikai harcokban. A keresztesek – mivel a bebörtönzött császár fia ígéretet tett adósságaik kifizetésére – a fővárost bevették, III. Alexiost elkergették és Izsákot újra trónjára ültették. Azonban Izsák és Alexiosz ellen lázadás tört ki a városban és új császárt emeltek a trónra, V. Alexiosz néven. A keresztesek emiatt Konstantinápolyt megrohanták, uralmuk alá hajtották és kifosztották. Ezután a keresztes lovagok megalapították az úgynevezett Latin Császárságot, és a Keletrómai Császárság tartományait maguk között felosztották. Az a tény, hogy a keresztesek a pogányok helyett keresztény országot támadtak meg, a nagy egyházszakadás után nem volt különösebben III. Ince pápa ellenére. A zömmel földnélküli, másodszülött nemesek alkotta keresztes seregeknek sikerült a hadjárat során birtokokat szerezni. A Görögország földjén és a szigeteken alapított kisebb országok – Thesszalonikéi Királyság, Akháj Fejedelemség, Athéni Hercegség – a török hódítás koráig megmaradtak a francia, katalán, német lovagok kezén. Velence megszabadult a Földközi-tenger keleti medencéjében egy nagy vetélytársától, a Genovával szövetséges Bizánctól. Ezzel együtt a IV. keresztes háború véglegesítette a nagy egyházszakadás következményeit, megerősítette különállásukban a keleti (ortodox) egyházakat. A Konstantinápolyi Latin Császárság 1204–1261 között létezett. Első uralkodója I. Balduin lett, akinek rövid uralkodása a bolgárok elleni háborúkkal telt el, a császár is a bolgár cár börtönében halt meg. A Császárság fennállásának ideje végig a bolgárokkal vívott harcokkal telt, míg végül 1261-ben Palaiologosz Mihály visszafoglalta Konstantinápolyt. Habár újra létrejött a Bizánci Császárság, már soha nem tudta elérni régi hatalmát, így a IV. keresztes hadjárat hosszútávon a Bizánci Császárság bukásával járt. Gyermekek keresztes hadjárata (1212) és a pásztormozgalom Egyes krónikások szerint a IV. és V. keresztes hadjárat között francia illetve német gyermekekből álló sereg indult el a Szentföld felszabadítására. Két helyen szerveződött, az egyik Németországban, a másik Franciaország területén. Németországban az események kirobbantója egy Miklós nevű fiatal volt, Franciaországban pedig egy Péter nevű pásztorgyerek, aki azt állította, hogy találkozott Jézussal, aki felszólította, hogy gyermekekből szervezzen hadsereget és induljon velük Jeruzsálem felé, mert az ártatlan gyermekek, akik mentesebbek a bűntől, mint a felnőttek, képesek lesznek visszavenni Jeruzsálemet. Péter hatalmas tömeg élén vitte el „Jézus üzenetét” a királynak, aki rájött, hogy a fiú hazudik, ezért utasította a tömeget, hogy tartson körmenetet, majd térjen haza. A németországi események rekonstruálása, már nehezebb feladat, mivel jóval kevesebb forrás maradt fenn róla, mint a Franciaországban történtekről. A hadjáratra összetoborzott gyerekek útra keltek Miklós vezetésével, átkeltek az Alpokon és egyenesen a Földközi-tengernek tartottak, remélve, hogy mint annak idején Mózes előtt a Vörös-tengert, úgy előttük is szét fogja választani az Isten a Földközi-tengert. A várt csoda azonban elmaradt, mire a gyerekek egy része hazaindult, de csak néhányan értek haza. A fanatikusabb gyerekek két hajón indultak a Szentföld irányába, az egyik elsüllyedt, a másik hajó arab kalózok kezébe került, akik a hajó „rakományát” eladták az afrikai rabszolgapiacokon. Egy 1977-ben megjelent tanulmány kétségeit fejezte ki az események megtörténtével kapcsolatban. A kutatás mai álláspontja szerint valóban volt egy ilyen mozgalom 1212-ben Franciaországban és Németországban, de a résztvevők nem vagy nem elsősorban gyermekek voltak, hanem nyomorban élő fiatalok. A pásztormozgalomra (les pastoreaux) pár évtizeddel később került sor. A sereget egy magyar szerzetes, Jakab toborozta össze. Elképzelésének lényege az volt, hogy Isten, a szegények pártfogójaként valószínűleg inkább nekik fogja visszaadni Jeruzsálemet, mint a nemeseknek. A francia parasztok meg is indultak a Szentföld irányába, de időközben irányt változtattak és végigpusztították egész Dél-Franciaországot, mire IX. Lajos sereggel vonult ellenük és 1251-ben szétverte a sereget, Jakab is elesett. V. keresztes hadjárat (1217–1221) Az V. keresztes hadjáratot még 1215-ben a IV. lateráni zsinaton kezdeményezte III. Ince pápa. A háború megindítására 1217-ben, már III. Honoriusz pápa idején került sor. Az egyházfő Szicíliában veszélyesen nagy hatalomra szert tevő II. Frigyes császárt megakadályozta a hadjáratban való részvételben. A keresztes seregek II. András magyar király és VI. Lipót osztrák főherceg vezetésével indultak el. II. András csak azért vállalta el a fővezérséget, mert apjának, III. Bélának halála előtt megígérte, hogy teljesíti azt a fogadalmat, amelyet még Béla tett, vagyis keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre. A magyar és osztrák sereg 1217. augusztus 23-án Spalatoban szállt hajóra és a tengeren keresztül, Ciprus érintésével Akkóba hajózott. Jeruzsálem muszlim lakói a város falait lerombolták, hogy bevétele esetén a keresztényeknek a város védelmét megnehezítsék és elmenekültek a városból. A keresztesek azonban mégsem vonultak Jeruzsálem ellen. II. András szentföldi tartózkodásának legnagyobb részét azzal töltötte, hogy beszerzett néhány kétes hitelű ereklyét. Néhány kisebb katonai műveletre is vállalkozott. A magyar keresztesek körbejárták a Tiberiás-tavat, kifosztva az ottani településeket, majd ostrom alá vették a Tábor-hegyen épült muszlim erősséget, az ostromhoz azonban mindössze egyetlen ostromlétrát használtak, így természetesen nem jártak sikerrel. A hadművelet azonban végeredményben mégis sikeresnek tekinthető, mert az Ajjúbida uralkodó leromboltatta az erősséget, mert remélte, hogy így ráveheti a kereszteseket a békére. A későbbiekben 500 magyar lovas vállalkozott arra, hogy kifüstöli az asszaszinokat egyik erődjükből, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, és a hadműveletből csak 3 katona tért vissza. II. András király aztán 1218-ban, mivel rossz híreket kapott otthonról, hazatért seregével, néhány magyar katona azonban önként ottmaradt és részt vett a további harcokban. A keresztes seregek ezután Damietta egyiptomi kikötővárost vették ostrom alá a Nílus deltájában. A várost 1219-ben sikeresen el is foglalták abban a reményben, hogy Damiettából kiindulva elfoglalhatják Egyiptomot, majd Palesztinát és végül Jeruzsálemet is. Miután a várost elfoglalták, hozzáláttak annak megerősítéséhez. 1219-ben Assisi Szent Ferencnek néhány szerzetestársával sikerült áthajóznia Szíriába, ahonnan Egyiptomba érkezett. Ott Al-Kámil (Melek-el-Kamel) szultánnal többek között a békéről is tárgyalt. Szent Ferenc rávette a szultánt, hogy adja át a keresztényeknek Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet és környékét is, cserébe a békéért. A szultán felajánlotta ezt a kereszteseknek ők azonban elutasították, mivel biztosak voltak győzelmükben és azt hitték, hogy a szultán csak azért ajánlotta fel a békét, mert nem képes ellenállni nekik. Több ferences legenda is született a szent egyiptomi útjáról, de a szultán előtti sikeres prédikáció és a tűzpróba legendájának történeti hitelesége kérdéses, bár az eset megtörténte sem zárható ki. 1221. júliusában támadásba lendültek Egyiptom ellen, ám ekkor Ál-Kámil váratlanul segítséget kapott a szíriai Ajjúbida uralkodótól, így legyőzte a kereszteseket, majd ellentámadásba lendülve visszafoglalta Damiettát és a keresztesek által elfoglalt többi területet. Az V. keresztes hadjárat így teljesen sikertelenül végződött. VI. keresztes hadjárat (1227–1229) Előzmények II. Frigyes német-római császár még 1215-ben, koronázásakor fogadalmat tett egy Jeruzsálem felszabadítására indítandó keresztes háború vezetésére. Miután ebbéli fogadalmát az V. keresztes háború idején nem tartotta meg, a keresztények nagy része a kudarcért személy szerint őt tette felelősé. 1223-ban a Ferentinói zsinaton a pápa jelenlétében Frigyes újra fogadalmat tett a keresztes háború megindítására. Frigyes igyekezett helyreállítani tekintélyét. Ehhez kapóra jött, hogy a jeruzsálemi királyi trón megüresedett, ezért II. Frigyes 1225-ben Brindisiben feleségül vette a Jeruzsálemi Királyság régense, Brienne-i János leányát, Jolántát. A házasság nagyon rövid ideig tartott: Jolánta a következő évben megszülte Konrádot, majd a szülés után 6 nappal meghalt. Ezzel II. Frigyes elvesztette jogát a jeruzsálemi trónra. 1227-ben végre útnak indultak a keresztes seregek a Szentföld felé. Brindisiben maláriajárvány tört ki a seregben, amely magát II. Frigyest is megbetegítette. A keresztes hadjárat újabb elhalasztását IX. Gergely pápa nem tűrhette és II. Frigyest a hír hallatán kiátkozta. A császár kiátkozásának hírére seregeinek egy része visszafordult. A szentföldi események 1228. június 28-án végül a keresztes hadak útra keltek. Első állomásuk Ciprus szigete volt, mivel a ciprusi király jog szerint II. Frigyes hűbérese volt. Ciprus királya ekkor a gyermek I. Henrik volt, és nemesei attól tartottak, hogy Frigyes megteszi magát Ciprus régensének. Így Frigyes támogatás helyett komoly ellenállásba ütközött, ami tovább késleltette az utat. Végül 1228 szeptemberében szálltak partra a keresztesek Akkóban.[forrás?] Időközben azonban újabb pápai átok sújtotta Frigyest. Ennek az átoknak a híre a császárral egy időben ért Akkóba. Az újabb kiátkozást hallván a teuton lovagokat kivéve a keresztes lovagrendek is elfordultak II. Frigyestől. A Jeruzsálemet birtokló Kámil szultán ez idő tájt komoly konfliktusban állt Damaszkusszal, és bár Frigyes tett néhány kísérletet, hogy maradék seregével megütközzön a szultán hadaival, az kitért az ütközet elöl. Végül 1229 februárjában II. Frigyes és Kámil békét kötött. A béke értelmében a keresztények visszakapták Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet, Montfort és Thorn (Toruń) várát, valamint Jaffát. II. Frigyes 1229. március 17-én vonult be Jeruzsálembe. A jeruzsálemi pátriárka azonban a várost egyházi tilalom alá vonta, így nem volt egyházi személy, aki hajlandó lett volna Frigyest Jeruzsálem királyává koronázni. Frigyes kénytelen volt önmagát Jeruzsálem királyává koronázni, majd 1229. május 1-jén elhagyta a Szentföldet. A VI. keresztes hadjáratnak harcok nélkül sikerült elérni azt, amit a megelőző keresztes hadjáratoknak véres harcok árán sem: hogy Jeruzsálem ismét keresztény legyen. Azonban ez nem békítette meg sem a katolikus egyházat, sem a szentföldi lovagokat, akik nem voltak hajlandók a császár hűbéri fennhatóságát elfogadni. A helyi nemesek a várost megvédeni önmagukban képtelenek voltak, így a megkötött béke addig tartott, amíg azt a muszlimok önként betartották. A megkötött békét a keresztesek megszegték, ezért 1241-ben a muszlimok megszállták Jeruzsálemet. A keresztesek ellenállásra sem gondoltak, mivel a város falai szinte teljesen romokban voltak. A muszlimok folytatták az előrenyomulást nyugat felé és 1247-ben már Askelónt is elfoglalták. VII. keresztes hadjárat (1248–1254) A VII.és VIII. keresztes háború, a nagy keresztes hadjáratok közül az utolsók IX. (Szent) Lajos francia királyhoz kapcsolódtak. A XIII. században a keresztes hadjáratok már elvesztették korábbi jelentőségüket. Az uralkodókat csak vonakodva tudta a pápa rábírni a keresztes hadjáratokra. Az utolsó uralkodó, aki még szívesen ment a Szentföldre, IX. Lajos francia király volt, aki 1244-ben egy súlyos betegsége idején megfogadta, hogy, ha felépül, keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre. IX. Lajos nagy kísérettel, többek között a királynéval, két testvérével és más rokonaival 1248 augusztusában szállt hajóra Aigues-Mortes-ban. Szeptember 18-án érkeztek Ciprus szigetére. Itt Henrik, Ciprus királya fogadta őket. IX. Lajos a templomos lovagok nagymesterével és több palesztinai hűbérúrral tanácskozást tartott, és a tanácskozáson Egyiptom megtámadását jelölték ki mint elsődleges feladatot. A télre való tekintettel a seregek Cipruson maradtak és csak a következő év májusában indult meg a támadás Damietta ellen, amelyet június 8-ra sikerült bevenniük, majd 1250-ben ostrom alá vették a stratégiailag fontos Manszúra erődöt. A sereget azonban időközben skorbut és vérhas kezdte tizedelni. Emiatt Lajos félbehagyta az ostromot és megkezdte a visszavonulást. Lajost és seregét azonban bekerítették, ezért a sereg kapitulált és fogságba estek. Hatalmas váltságdíj ellenében nyerte vissza szabadságát 1250 májusában és egyúttal addigi hódításait is kénytelen volt visszaszolgáltatni. VIII. keresztes hadjárat (1269–1272) IX. Lajos 1269-ben indította meg a VIII. keresztes hadjáratot a tuniszi emír ellen, aki, habár jóindulattal viseltetett a keresztények iránt, befogadott udvarába néhány szicíliai menekültet, akik Lajos fivére, I. Károly szicíliai király ellen vezettek lázadást. Lajos Július 1-jén indult hajókkal Észak-Afrika irányába. Tunisz elfoglalása esetén sikerült volna Egyiptomot két tűz közé szorítani a keresztes államokkal közösen. Tunisz elfoglalása után azonban a táborában vérhas járvány ütött ki, melyben Lajos megbetegedett és meghalt. A trónörökös, Fülöp azonnal hazautazott és nagybátyját, Károlyt bízta meg a béke megkötésével. A keresztesek a béke értelmében visszaadták Karthágót és hazahajóztak Franciaországba, így az utolsó keresztes hadjárat is kudarcba fulladt. A keresztes államok bukása Ezt követően gyors ütemben folytatódott a keresztes államok hanyatlása, mivel már egy keresztény uralkodó sem küldött segítséget a szorongatott kereszteseknek. Legelőször az Antiochiai Fejedelemség szűnt meg létezni, mivel 1268-ban a törökök Bajbarsz szultán vezetésével elfoglalták Antiochiát és vele egész Észak-Szíriát. Ezt követte a Tripoliszi Grófság bukása. A törökök 1271-ben ostrom alá vették a Krak des Chevaliers várat, melynek őrsége szabad elvonulás fejében április 8-án átadta a várat. A legjelentősebb keresztes erőd elveszítése megpecsételte a keresztes államok sorsát. A törökök ezentúl innen intézték támadásaikat a még keresztény fennhatóság alatt levő területek ellen és sorra megszállták azokat. 1289. április 26-án elesett Tripolisz. Tripolisz utolsó grófja, I. Lúcia ekkor Ciprusra menekült. Ekkor már csak egy jelentős erőd volt a keresztesek kezén, Akko, amelynek a meghódítására 1291-ben indultak a muszlimok. A vár hosszú ostrom után elesett, amelynek "örömére" a muszlimok nagy mészárlást vittek végbe a város keresztény és zsidó lakossága körében, valamint lefejezték az összes fogságba került keresztes vezért, többek között a templomos rend nagymesterét, Guillaume de Beaujeu-t is. II. Henrik jeruzsálemi és ciprusi király Ciprusra menekült és haláláig megtartotta királyi címét. Halála után a ciprusi királyok viselték a "Jeruzsálem királya" névleges címet, valamint a nápolyi királyok is igényt tartottak erre a címre. II. András magyar király az V. keresztes hadjárat után szintén felvette ezt a címet, és őt követve egészen 1918-ig mindegyik magyar király viselte. A magukat jeruzsálemi királyoknak valló uralkodók közül azonban csak egyedül I. Péter ciprusi király tett kísérletet Jeruzsálem visszafoglalására, azonban serege még csak a Szentföldig sem tudott eljutni. A keresztes hadjáratok mérlege A keresztes hadjáratok két évszázadnyi küzdelem után látszólag eredménytelenül zárultak. Valójában a hadjáratoknak voltak pozitív és negatív hatásai is. Negatív hatás volt kétségtelenül, hogy a keresztes háború a keresztények, muszlimok és zsidók közötti viszony megromlását okozta. Pozitív hatás volt azonban, hogy a hadjáratok alatt fejlődött a kereskedelem Kelet és Nyugat között, az arabok közvetítésével számos keleti fűszer, növény, találmány került át Európába. Későbbi kisebb keresztes hadjáratok A kisebb keresztes hadjáratoknak számbavétele igen nehéz. Számuk meghaladja a félszázat. A szakirodalom "kései keresztes hadjáratok" néven ismeri őket. Ide számítják a teuton lovagok által a Baltikum meghódítására folytatott hittérítő háborúkat. De a magyar királyok is több keresztes hadjáratot folytattak a Balkánon. Utóhatások II. János Pál pápa 2000-ben bocsánatot kért a keresztes háborúk során elkövetett borzalmakért. Más vallások képviselői ezt nem tették meg. Triconodontidae A Triconodontidae az emlősök (Mammalia) osztályának és a fosszilis Eutriconodonta rendjének egyik családja. Tudnivalók A Triconodontidae-fajok a jura és kréta időszakokban éltek, ezelőtt 155,7—70,6 millió évvel. A következő kontinenseken fordultak elő: Észak-Amerikában, Európában és Afrikában; továbbá meglehet, hogy Dél-Amerikában, valamint Ázsiában is előfordultak. Ha az Argentoconodon is ebbe a családba tartozik, akkor a Triconodontidae-fajok létezése kinyúlik a kora jura korszakra is. Rendszertani besorolásuk A Triconodontidae megnevezést 1887-ben Othniel Charles Marsh amerikai őslénykutató alkotta meg. Azóta ezt a családot több, különböző rendbe és öregrendbe is besorolták: 1889-ben Edward Drinker Cope a Polyprotodontiába; 1981-ben Rasmussen és Callison, valamint 1986-ban Bonaparte, 1988-ban Carroll, 1998-ban Engelmann és Callison a Triconodontába; 1887-ben Marsh az emlősök (Mammalia) közé sorolta a csoportot, ezt a besorolást 2001-ben Luo és társai megerősítették. Rendszerezés A családba az alábbi 13 emlősnem tartozik: Alticonodon Fox, 1969 Arundelconodon Cifelli et al., 1999 Astroconodon Patterson, 1951 Corviconodon Cifelli et al., 1998 Jugulator Cifelli & Madsen, 1998 Meiconodon Kusuhashi et al., 2009 Priacodon Marsh, 1887 Triconodon Owen, 1859 - típusnem Triconodon mordax Owen, 1859 Trioracodon Simpson, 1928 Victoriaconodon Montellano et al., 2008 Alticonodontinae az alábbi 3 emlősnem alcsaládot alkot a családon belül: Argentoconodon Rougier et al., 2007 Ichthyoconodon Sigogneau-Russell, 1995 Volaticotherium Meng et al., 2006 Back to Black A Back To Black Amy Winehouse második, és egyben utolsó stúdiólemeze. A lemezt az Island Records adta ki. A lemez hangulata, és Amy hangja felidézi az 1960-as évek Angliáját. A lemez dalai szólnak szexről, az ivásról (Addicted), a drogokról (Rehab), és a férjével folytatott szerelmi háborúról (Some Unholy War, You Know I No Good). Amy ezen lemeze nagyon őszinte hangvételű. Előző lemeze a Frank sok olyan dalt tartalmaz amelyeket Amy nem szeretett, nyomás alatt készültek. Ezzel ellentétben a Back To Black egy őszinte, szókimondó, és keserédes lemez. Őszintén énekel arról, hogy miért kezdett inni, és drogozni, és arról is, hogy mi az oka annak, hogy ezeket nem akarja abbahagyni. Ezért a lemezért öt Grammy-díjjal jutalmazták, ám a díjátadón nem lehetett ott, mert az Amerikai Egyesült Államok nem adott vízumot neki sorozatos botrányai és drogügyei miatt. A lemez első kislemeze a Rehab volt, amely azonnal a legkelendőbb kislemez lett. Sláger lett belőle, a rádiók TOP10 listájának állandó szereplőjévé vált. Ezt követte You Know I'm No Good 2007. január 7-én amely szintén hatalmas siker lett. Ezután jött a lemez címadó dala a Back To Black 2007. április 30-án, majd a Tears Dry On Their Own 2007. augusztus 13-án és végül a Love Is A Losing Game december 10-én. A lemez bekerült a Rolling Stone magazin "Top 100" lemeze kategóriába is. A "Back To Black" 11 dalt tartalmaz, még a Back To Black - Deluxe Edition ami egy bővített kiadás további 8 dalt tartalmaz. Ezek többsége feldolgozás (The Zutons - Valerie ; Sam Cooke - Cupid ; The Specials - Monkey Man ; The Teddy Bears - To Know Him Is to Love Him ; The Specials - You're Wondering Now). A lemez standard változatán hallható 11 dalt mind Amy írta Mark Ronson, és Salaam Remi közreműködésével. A lemezből élete során 5,499,763 darabot adtak el (2,262,399-et az Egyesült Királyság-ban, (824,764-et szintén az Egyesült Királyságban, de ez a lemez a bővített változat volt, és az Amerikai Egyesült Államok-ban 2,412,600 darabot értékesítettek. (Ennél valószínűleg jóval több lemezt adott el, ám ezek a hivatalos adatok) A lemezből halála után 3,982,571 darabot adtak el 2011-ben, még kislemezeiből szintén 2011-ben 1,753,418 darabot. Az album dalai Rehab – 3:34 You Know I'm No Good – 4:17 Me And Mr. Jones – 2:33 Just Friends – 3:13 Back to Black – 4:01 Love Is a Losing Game – 2:35 Tears Dry on Their Own – 3:06 Wake Up Alone - 3:42 Some Unholy War – 2:22 He Can Only Hold Her - 2:46 Addicted – 2:46 Valerie – 3:53 Cupid – 3:49 Monkey Man – 2:56 Some Unholy War (lassabb verzió) – 3:17 Hey Little Rich Girl – 3:35 You're Wondering Now – 2:33 To Know Him Is to Love Him – 2:24 Love Is a Losing Game (Original Demo) - 3:43 Vékony Gábor Vékony Gábor (Csengőd, 1944. december 15. – 2004. június 10.) történész, régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa, az ELTE Régészeti Tanszékének tanára. A rovásírás egyik szakértője, magyar őstörténet-kutató. Élete Általános iskoláit Tabdiban, a gimnáziumot Kiskőrösön végezte, itt érettségizett 1963-ban, majd az ELTE Régészet-Történelem szakán végzett 1968-ban. 1969-ben megvédte bölcsészdoktori értekezését kora vaskor témájában. 1968-tól a tatai Kuny Domokos Múzeumban dolgozott, 1970-től haláláig az ELTE Régészeti Tanszékén, illetve az Ős- és Koratörténeti Tanszéken tanított. Főbb kutatási területe: Közép- és Kelet-Európa őskora, valamint a népvándorláskor. Régészeti és történeti feldolgozásai mellett filológiai filológiai és nyelvészeti munkái is megjelentek. Több ásatást vezetett Magyarországon, ezek közül a fontosabbak a süttői kora vaskori település egység és a tatabányai népvándorlás-, honfoglalás- és Árpád-kori települések. Szervezője volt Vas megye 9. századi kutatási programjának. Több nemzetközi kongresszuson, konferencián is tartott előadást. A szakmában László Gyula tanítványaként tartották számon, bár nézete több lényeges kérdésben eltért a mesterétől. Megállapításaival, írásaival számos vitát kavart szakmai körökben. Új szempontok szerint vizsgálta a magyar nép etnogenezisét. először fejtette meg a nagyszentmiklósi és szarvasi, valamint a bodrog-alsóbűi rovásfeliratokat. Tőle származik a kárpát-medencei rovás elnevezés. Tagja volt az Erdély történetét feldolgozó munkaközösségnek, amiért 1987-ben Akadémiai Díjban részesült. Művei 1970 Lábatlan-Rózsa Ferenc utca (Komárom m., dorogi j.) RFüz I: 23. 1970. 9. 1970 Vespasianus-kori építési felirat Aquincumban (Tóth Endre társsz.), Arch. Ért. 97, 109-115. 1981 Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében, SzMMÉ 1982 Das nordwestliche Transdanubien im 9. Jahrhundert und die "Uungariorum marcha", Savaria 15 1983 Veneter – Urnenfelderkultur – Bernsteinstrasse, Savaria 16 1983 A gyepű szerepe az etnikai és politikai átalakulásokban, in: Tőkei Ferenc (szerk.) : Nomád társadalmak és államalakulatok (Körösi Csorna kiskönyvtár 18). Budapest 1983, 215-236. 1986 A Karoling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez, KEMMK 2 1986 A dák királyság (Mócsy András társsz.), in: Makkai László - Mócsy András (szerk.): Erdély története I. A kezdetektől 1606-ig. Akadémiai Kiadó Budapest, 32-46. 1987 Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken 1988 Késő népvándorláskori és Árpád-kori települések Tatabánya-Dózsakertben, in: Gombkötő G. (Főszerk.):Komárom megye története I. 1989 Dákok, rómaiak, románok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1997 Protobolgárok a Kárpát-medencében, KEMMK 5 1999 Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában, Tudományos Füzetek 11 2000 „A Dunántúl középső bronzkora és kapcsolatai”, KEMMK 7 2000 A koszideri korszak a Dunántúlon, KEMMK 7 2000 A Bodrog-alsóbűi felirat, SMK 14 2002/2005/2016 Magyar őstörténet - Magyar honfoglalás 2004 A székely írás emlékei, kapcsolatai, története 2007 A rézkortól a hunokig A médium A médium (Medium) egy 2005-ös amerikai televíziós sorozat, Patricia Arquette főszereplésével. A sorozatban egy látnoki képességekkel rendelkező nő bűncselekmények felderítésében segít. A téma hasonlít a Hatodik érzék c. film történetéhez. Történet Allison Dubois (Patricia Arquette), egy három gyermekes családanya. Fiatal kora óta olyan látomásai vannak, melyekben előre látja a jövőt. Ezt a képességét ártatlan emberek megmentésére használja, a hatóságokkal együttműködve. Az eredetileg jogásznak készülő Allison képességeire felfigyel Manuel Devalos kerületi ügyész (Miguel Sandoval), és miután megbizonyosodik róla, hogy a nő látnoki képességeivel és olykor elhunyt emberekkel való kommunikációval csakugyan képes különböző bűnügyeket felderíteni, felajánlja, hogy dolgozzon az ügyészi hivatalnak, afféle "konzultánsként". Később felbukkan Lee Scanlon nyomozó (David Cubitt) is a történetekben, aki kezdetben szkeptikus Allisont illetően, azonban hamar ő is rájön, érdemes a nő információira hallgatnia. Így oldanak meg különféle bűnügyeket, legtöbbször gyilkosságokat, ám néha az igazság, ami Allison tudomására jut egy-egy ügy kapcsán, más megvilágításba helyezi az elkövető megítélését. Ilyenkor általában az derül ki, hogy az elkövető "jó célért" követte el a bűncselekményt, ezért ilyenkor Allison is hallgat az igazságról, főleg ha a látomásán kívül nincs is más bizonyíték. A problémát mindig is ez jelenti: az álmok, látomások alapján valamilyen kézzelfogható bizonyítékot találni egy bűntény megoldása érdekében. Allison férje, Joe Dubois (Jake Weber) aki légelemzőmérnök, alapvetően jól viseli felesége látomásait, olykor kétségeit. Legtöbbször ő is segíti véleményeivel az aktuális ügy látomásait értelmezni. Reális dolgokkal foglalkozó szakemberként kézenfekvő érvekkel támaszt alá vagy cáfol meg egy problémát, amit Allison álmaiban, látomásaiban látott. A három különböző korú kislány is mint rendesen okoz problémákat a családban, főleg hogy nekik is van az anyjukéhoz hasonló képességük, bár ez ritkábban mutatkozik meg. Vannak még más visszatérő szereplők is, mint Kenneth Push parancsnok (Arliss Howard), a texasi rendőrségtől, vagy Edward Cooper FBI ügynök (Kurtwood Smith), de bizonyos szellemek vagy bűnözők is felbukkannak párszor. De alapvetően mindig Allison látomásainak darabkái segítenek egy ügy megoldásában. Díjak és jelölések Emmy-díj ( 2005 ) - Legjobb televíziós sorozat - drámai kategória - legjobb színésznő: Patricia Arquette Emmy-díj ( 2007 ) - Legjobb televíziós sorozat - drámai kategória - legjobb színésznő jelölés: Patricia Arquette Golden Globe-díj ( 2006 ) - Legjobb televíziós sorozat - drámai kategória - legjobb színésznő jelölés: Patricia Arquette Golden Globe-díj ( 2007 ) - Legjobb televíziós sorozat - drámai kategória - legjobb színésznő jelölés: Patricia Arquette Golden Globe-díj ( 2008 ) - Legjobb televíziós sorozat - drámai kategória - legjobb színésznő jelölés: Patricia Arquette Beter Beter falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Klinča Selához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 22 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a Plešivice délkeleti lejtőin fekszik. Története 1783-ban az első katonai felmérés térképén már a mai nevén szerepel. A falunak 1857-ben 181, 1910-ben 265 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 217 lakosa volt. Polina Gagarina Polina Szergejevna Gagarina (Szaratov, Szovjetunió, 1987. március 27. –) orosz énekesnő, dalszerző, színésznő és modell. Ő képviselte Oroszországot a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon, Bécsben az A Million Voices című dalával. A döntőben 303 pontot sikerült összegyűjtenie, így a második helyezést érte el. Zenei pályafutása 2003-ban részt vett a Star Factory című tehetségkutató második évadjában, amit végül meg is nyert. 2005-ben a Lettországban megrendezett New Wave Nemzetközi Énekversenyen harmadik helyezést ért el. 2015. március 11-én bejelentették, hogy ő fogja képviselni Oroszországot a 60. Eurovíziós Dalfesztiválon, Ausztria fővárosában, Bécsben. Magánélete 1987. március 27-én, Szaratovban született. Első osztályos koráig Görögországban éltek, édesanyja ui. hivatásos táncosnő volt és szerződése ezt lehetővé tette. Apja 1993-ban bekövetkezett halála után visszaköltöztek Oroszországba, de aztán sürgősen visszatértek görög földre és Athénban telepedtek le. Polina iskoláit mégis szaratovi nagyanyjánál lakva fejezte be. 2007. augusztus 25-én összeházasodott Pjotr Kiszlov, orosz színésszel. 2007. október 14-én megszületett közös gyermekük, Andrej. A pár 2010 márciusában elvált. 2014. szeptember 9. óta Dmitrij Iszhakov fotóművész felesége. Diszkográfia Szólóalbumok Poproszi u oblakov ( 2007 ) O szebe ( 2010 ) Saint-Martin-en-Bière Saint-Martin-en-Bière település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 767 fő (2015). Saint-Martin-en-Bière Arbonne-la-Forêt, Barbizon, Fleury-en-Bière és Fontainebleau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Siuntio vasútállomás Siuntio vasútállomás vasútállomás Finnországban, településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Helsinki–Turku-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kirkkonummi vasútállomás Inga vasútállomás Danny Blind Dirk Franciscus „Danny” Blind (Oost-Souburg, 1961. augusztus 1. –) holland labdarúgóhátvéd, edző. A holland volt szövetségi kapitánya. Fia a világbajnoki bronzérmes Daley Blind. Erdei timália Az erdei timália (Cutia nipalensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Brian Houghton Hodgson angol ornitológus írta le 1837-ben. Alfajai Cutia nipalensis cervinicrissa Sharpe, 1888 Cutia nipalensis melanchima Deignan, 1947 Cutia nipalensis nipalensis Hodgson, 1837 Előfordulása Dél- és Délkelet-Ázsiában, Bhután, Kína, India, Malajzia, Mianmar, Nepál és Thaiföld területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 17–19 centiméter, testtömege 40–56 gramm. Életmódja Rovarokkal, magvakkal és bogyókkal táplálkozik. Crillon-le-Brave Crillon-le-Brave település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 475 fő (2015). Crillon-le-Brave Bédoin, Malaucène, Modène és Saint-Pierre-de-Vassols községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hédervári család A mára már kihalt Hédervári család a Héder nemzetség egyik ága. A nemzetség a történelemben nagy szerepet játszott, Németországból, a Hennenburgi vagy Houmburgi grófoktól vette eredetét. Történetük A 14. században már sűrűn felbukkan a település neve az oklevelekben, különböző formákban. 1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban, azután az 1330. évi oklevélben két változatban: „Hedrukvar”, illetve „Hderukvara”. Az 1322-es oklevélben Leupold, azaz Lipót leszármazottai a Héder várának szigetéről származóknak vallották magukat. Az okleveles említésekből is világosan kiderül, hogy a Héder név német eredetű, s csak összetett változatban jelenik meg: Héderfája (Kis-Küküllő vármegye, ma Románia), Hedrekhely, Hederhel (Somogy vármegye). Ezért egyesek a Héder személynevet a Hédervári család nevéből vagy a Hédervárból származtatják, és az oklevélkiadók alkotásának tartják, esetleg feltételezik, hogy valamilyen történeti munkában keletkezett. Valójában Hédervár nevének Héder tagja a német eredetű Hedrich személynévből alakult ki. A második tagja, a magyar „vár” főnévből származik. Azaz a latin „Castrum Hedrici” magyar fordításának „Hedrich vára” összevonásából jött létre, úgy, hogy a „vára” szó birtokos személyragja elmaradt. A Héder név jelentése Kristó Gyula szerint „körülkerített birtokán uralkodó”. Mindenesetre a település egy erdőirtáson nyert tisztáson alakult ki a mai Zsidó-domb környékén. 1540 után már csak a Héder változat szerepelt előtagként. Érdekes megemlíteni, hogy a közelben volt még egy másik Hédervár is. A Hont-Pázmány nembeli Szentgyörgyiek építettek a környéken egy erősséget a 14. században. A Bazinhoz tartozó „Hedvará”-ban Szentgyörgyi János 1361-ben engedélyt kapott új vár építésére, ezután a helynév többet nem fordul elő. Ma már nem tudjuk, hol állt, régebben Pesty Frigyes a Csallóközbe helyezte. A Héderváriak a privilégiumok és a katonaság birtokában, az adományozások révén sorra megszerezték az egymás után kialakuló szigetközi falvak feletti uralmat. Az előkelő családnak szüksége volt az erősségre, és nem csak erejének bizonyítására. Igazán félelmetes ellenséges erő először a tatárjárás idején (1241–1242) gyürkőzött a falaknak. A vár stratégiai jelentősége abban állt, hogy a Győr–Magyaróvár útvonalon talán az egyetlen erősség volt. Egy ilyen család otthona, székhelye szükségszerűen fejlődésnek indult, s méltán válhatott a térség központjává, az élet biztosabb volt a vár tövében, főként a Szigetköz vízrajzi körülményei között. A mai Zsidó-dombon emelt nemzetségi központ 13–14. századi létezését az ásatások és az itt talált Árpád-kori cserepek is megerősítették. Az erősség eredetileg negyven-ötven méter átmérőjű lehetett. Mindenesetre e régészeti eredmények nem támasztják alá Járdányi Paulovics István feltételezését, hogy a várat, pontosabban annak egyik tornyát egy római őrtorony alapjaira emelték, és ezt bővítették tovább. Ez az erősség a mai falu közepén, a kastélypark végén állt, s vizesárokkal övezték. Az ezt megelőző 12. századi favár nyomait nem sikerült megtalálni. 1241-ben, amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az északi részeket, Frigyes osztrák herceg, kihasználva az ország szerencsétlen helyzetét, megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát. Hadai Hédervárt is kirabolták és felégették. Ezután az elkeseredett lakosság fegyvert fogott, az osztrák sereget megverte, a várat visszafoglalta, és az ellenséges katonákat megégette. Alig verték ki az osztrák csapatokat, a befagyott Dunán átkelő tatárhordák pusztították végig a környéket. Osztozott a sziget sorsában Hédervár is. 1271-ben II. Ottokár cseh király hadainak pusztítását szenvedte el a lakosság. Feldúlta Hédervárt, a magyar csapatok Csák Péterrel az élükön verték ki az országból. A csehek két esztendő múlva ismét betörtek, és Ottokár utasítására az összes elfoglalt helységet földúlták és kirabolták. Árulás révén Győr is a kezükre került. A Hédervárral szomszédos Ráróról feljegyezték, hogy a több hónapos megszállás alatt csaknem teljesen elpusztult. A Hédervári család középkori neves személyiségeinek tetteit megörökítették a krónikák is. Elhíresült Dezső esete Károly Róbert havasalföldi hadjáratában (1330), ahol páncélt cserélt királyával, így halt hősi halált, megmentve a király életét. A nemes cselekedetet két miniatúra örökítette meg a Képes krónikában. Thuróczi János krónikája is megemlékezik a hősi tettről: „A király pedig elcserélte címeres fegyverzetét Dénes fia Dezsővel, ezt pedig mivel azt hitték róla, hogy ő a király – kegyetlenül legyilkolták. A király kevesed magával tudott megmenekülni, néhány hű emberének védelme alatt.” 1348. szeptember 5-én Nagy Lajos király megadta a Hédervári családnak a pallosjogot, tehát a teljes körű ítélkezési jogkört jobbágyaik felett. „Mi, Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, kijelentjük…, hogy Héder nembeli Hédervári Miklós fia Miklós mester felségünkhöz járulva jó emlékű István testvérével hűségét és hűséges szolgálatait kinyilvánította, és kezünkbe ajánlotta… István fiaival, Miklóssal, Györggyel, Jánossal és Mihállyal együtt. Mivel birtokaikra jószágaikra különböző tolvajok, latrok és más gonosztevők járnak, azzal kívánjuk biztatni őket, hogyha valamely ártó szándékkal közeledő gonosztevőt az előbbiek közül birtokaik határán belül elfognak, szabadon cselekedhessenek ezek méltó elítélésében és megbüntetésében” – szól az oklevél szövege magyarul. A szájhagyomány a hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és úgy tudják, a Hédervári uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva. Sokan azt tartják, hogy a Viczayak által állított Pietà-szobor engesztelésképpen került éppen erre a helyre. Hédervári Kont István összeesküvése Luxemburgi Zsigmond ellen vérbe fulladt, 1388-ban több társával együtt kivégezték. Thuróczi János a krónikájában így ír a gyászos eseményről: „Ezek a vitézek kóborolva bejárták az ország vidékeit, és ez Zsigmond király gyalázatára volt. Ezért ő gyanakodva, hogy felkelést szerveznek ellene, elhatározta, hogy elfogatja őket… Mikor azonban Haram városához érkeztek, súlyos bilincseket raktak rájuk, és kocsin Buda városába szállították őket. A nemesek… összebeszéltek, hogy ha a király színe elé kerülnek, egyetlen üdvözlő szóval sem tisztelik meg… Ezért heves haragjában Buda városában, Szent György vértanú piacán lefejeztette őket. Némelyek azt állítják, hogy Kont István, amikor a lefejezés büntetését el kellett szenvednie, a hóhér csapását szembefordulva akarta fogadni, szemtől szembe, és azt mondta, hogy ő már sokszor és szemrebbenés nélkül nézett szembe a fenyegető halállal, és most sem fél tőle… Kivégzésük után azonban Kont István Csóka nevű kardhordozója feltartozhatatlan könnyekben tört ki”, s a következőket vágta Zsigmond király fejéhez: „Sohasem szolgálnálak téged, te cseh disznó.” Ezek után őt is kivégezték. Tettét az utókor dicsőnek nevezte, személye a szabadságért küzdő és mártírhalált halt hős jelképe lett. Irodalmunk nagyjait is megihlette tettük és gyászos haláluk. Arany János, Petőfi Sándor, Garay János énekelte meg hősiességüket. Garay Kont című versében így: Harminc nemes Budára tart / Szabad halálra kész; / Harminc nemes bajtárs előtt / Kont a kemény vitéz, / De térdet zsarnok úr, hogy úgy / Dúlsz minket és e hont / Nem hajt neked sem e sereg, / Sem Héderváry Kont! Kont hagyományát a mai napig őrzi Héderváron a Kont-fa és a körülötte kialakított emlékhely. Úgy mesélik, a főúr ez alatt a fa alatt gyűlt össze társaival, és itt szervezték meg összeesküvésüket. Hédervári Lőrinc (1413–1447) is jeles személy, bárói címre érdemesítették, diplomata, és az ország nádora is volt. A család vele érkezik a fénykorához. Jelentős hatalmának bizonyítéka, hogy a Héderváriak Pozsony védelmére 1435-ben két zászlóalj katonát állítottak ki. Lőrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenő pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bűnbocsánatért maga és a családja számára. A vitézség és dicső tettek mellett a család egyes tagjai nem rettentek vissza a törvénytelenségektől sem vagyonuk gyarapítására. Egy 1395-ben kelt oklevél – amely egyébként először említi a hédervári várat és várnagyot – így örökíti meg a sajátos „vagyonszerzést”: az országbíró felszólítja a pozsonyi káptalant, hogy „…személyes megjelenésre idézze meg Hédervári Jánost, és szólítsa fel, hogy állítsa elő a várnagyot, Bálintot és ennek hozzátartozóit, mivel ezek május 9-én, uruk, Hédervári János parancsára az óbudai apácáknak tárnoki birtokáról 49 szarvasmarhát, hét lovat, 27 sertést és ugyanannyi kecskét elhajtatottak. Az elrabolt jószágból egy ökröt Hédervári János megtartott magának, a többit pedig eladta, mint már a királyi parancsra… tartott vizsgálat be is igazolta.” A Szigetköz legnagyobb birtokosai is többször idézték perbe őket hatalmaskodás vádjával. A család virágzásával természetesen a falu is gyarapodott. Ez megnyilvánult például az építkezésekben. Bővítették várukat, és még a középkorban felépült a Boldogasszony-templom. A mai, egy gondozott parkkal övezett templom első említése írásos forrásban csak 1643-ban tűnik fel. A láthatóan jóval régebbi épületet már feltárták, és építését a 15. század első felére teszik. Templom vagy kápolna minden bizonnyal állt korábban is, ha más célra nem, egyszerűen a főúri család igényeinek kielégítésére. A Historia Domus szerint már 1296-ban létezett a családi temetkezési hely, efölé épült fel a templom. A középkorban, pontosabban a 15. század derekán készült az a márvány keresztelőkút is, amelyet már említettünk – a sokkal korábbi legendás évszámmal. 1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváriak és a Tamásiak között jött létre. Eszerint, ha valamelyik család magtalanul kihal, annak birtokai a másik félre szállnak. Az oklevél az első fennmaradt dokumentum, amely a család birtokainak teljességre törekvő számbavételét tartalmazza. Megnevezik „Lőrinc nádor és az ő fia, Imre várainak, kastélyainak, mezővárosainak, birtokainak, birtokrészeinek nevei[t]: …nemkülönben Hédervár vára és városa, valamint a birtokrészek…”, így például Hédervár közelében: Olthwa, Gywlwez, Selew, Darnow, Remethe, Bodak, Zolnok, Lypolthfalwa, Gomboldus, Assowan, Raro, Sekethew, Fayz, Zenthpal, Panthe, Chanad, Dunazeg, Ladamer, Hedreh, Zamor, Wyfalw, Radwan, Medwe, Kendermedwe, Zabady, Zygeth, Ettewen, Gyewr, Kysbarthy. A család tulajdonolt még birtokokat Komárom, Moson, Veszprém, Győr, Pozsony, Tolna, Somogy, Pest, Baranya, Pozsega, Fejér, Valkó, Csanád és Bihar megyében is. A család az 1604-ben élt V. Istvánig virágzott, annak Katalin (Viczay Jánosné) nevű unokájával 1658-ban kihalt. A család címere Az ősi, 13 századi nemzetségi címer vörös mezőben három ezüst cölöp. E címer tűnik fel Hédervári János püspöki vikárius 1347 évi pecsétjén. A Héder-nemzetségből eredő Tamási és Rohonci családok később vörössel és ezüsttel ötször hasított címert használtak, amelyet átvettek a Hédervári család tagjai. 1440-ben Hédervári László pannonhalmi apát már az utóbbi címert használta. A család címere - Wágner által kiadott - V. János pecsétjéről ismert: Függőlegesen kétfelé osztott vért, a jobb-oldali osztály ismét vízszintessen alsó és felső udvart képez, a felsőbben az ősi címer: a három függőleges csík látható; az alsóban hátulsó lábain álló koronás oroszlán, kinyújtott első lábakkal. A vért jobb oldali osztályában szintén az előbb leírttal megegyező oroszlán áll. A vért fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal koronás egyfejű fekete sas emelkedik ki. A sisak két oldaláról a vértet szokásos foszladék veszi körül. Ismertebb tagjai Hédervári Dezső a hősies önfeláldozás és nemeslelkűség példaképe Hédervári Dénes fiaként került az Anjouk udvarába, majd 1322–1327-ig Erzsébet királyné országbírája volt. 1326 és 1330 között soproni főispán és világosvári várnagy volt, majd 1330-ban Károly Róbert-el együtt indult Basarab havasalföldi vajda ellen. A magyar sereg azonban a Kárpátok egyik szorosában csapdába került, a krónikás szerint „olyanok voltak, mint a varsában megfogott halak”. A posadai csatában a vlachok négy napon át mészárolták a magyarokat. Maga a király is csak egy alattvalójának önfeláldozása árán menekülhetett meg. A krónika leírása szerint: „A király pedig elcserélte címeres fegyverzetét, amit azután Dezső, Dénes fia öltött magára…”. Így a havasalföldiek Hédervári Dezsőt hitték a királynak és őt ölték meg. Károly Róbert így is csak nehezen menekült meg néhány híve védelme alatt. Hőstettéért özvegye férje korábbi szolgálati helyét kapta meg jutalmul. III. Miklós királyi főajtónálló, 1364-től országbíró. Hédervári Lőrinc (1437. +1447) nádor. Héderváry László (? - 1468) egri püspök Héderváry III. István (1541) Győr vármegye alispánja. Héderváry VIII. István (1604) első felesége: Nebojszai Balogh Zsuzsanna, második felesége: Andrássy Katalin. Héderváry IX. István felesége: galántai báró Esterházy Erzsébet. Set Fire to the Rain A "Set Fire to the Rain" a brit származású Adele egyik dala, amely az énekesnő második stúdióalbumáról, a 21-ről került kiadásra harmadik kislemezként. A dalt Adele és Fraser T Smith írta, amely 2011. július 4-én jelent meg az Egyesült Királyságban. A dal a tizenegyedik helyig tudott felkúszni a brit listán. Első helyezést ért el azonban Belgiumban, Lengyelországban, Hollandiában, Csehországban, Szlovákiában és az Egyesült Államokban. A legjobb tíz közé került Ausztriában, Kanadában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Új-Zélandon, Norvégiában, Dél-Afrikában és Svájcban. A "Set Fire to the Rain" hivatalosan csak 2011. november 21-én jelent meg kislemezként az Egyesült Államokban, nem sokkal később elérte az első helyet a Billboard Hot 100-on. Adele ezzel már zsinórban a harmadik listavezető pozícióját szerezte meg egyazon albumról az Egyesült Államokban. A legutóbbi előadó, aki hasonló sikereket ért el egy albumával, az Katy Perry. Adele az első olyan brit női előadó, akinek három kislemezes dala is első helyezett lett ugyanazon albumáról. Korábbi kislemezeivel együtt ("Rolling in the Deep" és "Someone like You") Adele összesen 14 hetet töltött a Billboard Hot 100 élén, többet mint bármilyen más brit női előadó egy albummal. 2012-ben a Billboard olvasói a "Set Fire to the Rain"-t az év legjobb dalának választották meg. A nagy kereskedelmi sikerek ellenére, a dal nem tudott bekerülni a brit slágerlista legjobb tíz dala közé sem. Adele élő felvétele a dalról (Live at the Royal Albert Hall) elnyerte az 55. Grammy-gálán a legjobb szóló popénekesnek járó Grammy-díjat. Sors (képregény) Sors, más néven Irene Adler egy kitalált szereplő a Marvel Comics képregényekben. A Uncanny X-Men #141. ik számában tűnt fel (1981. január); és a #225.ik részben elhunyt. Megalkotói Chris Claremont és John Byrne. Különleges képességei Sors pszionikus sajátossága, hogy képes előre érzékelni a jövő eseményeit. Bár vak, elméje audiovizuálisan jeleníti meg a legvalószínűbb alternatív jövőket. Ha pihenteti e képességét, a tudatát valósággal elárasztják az egymást átfedő látomások. Mikor koncentrál képes csak a legvalószínűbb alternatív jövőkre figyelni. Az egytől 15 másodpercnyi távolban levő alternatív jövőket kényelmesen vizsgálja, de minél nagyobb az időbeli távolság, annál nagyobb a lehetséges jövők száma. Ezért, bár a 10 másodpercnyire levő vagy közelebbi események megjóslásában az esetek 97%-ában nem téved, az időtényezők növekedésével eredményessége csökken. E bizonytalanság ellenére hosszú távú észlelései is hasznosak, mert segítenek felfedezni olyan véletlen tényezőket, melyek megzavarhatnák saját, vagy partnerei terveinek megvalósítását. Minél valószínűbb, hogy egy bizonyos alternatív jövő megvalósul, annál tisztább kép rajzolódik ki róla Sors elméjében. A kevésbé valószínű alternatív jövők ködösnek és zavarosnak látszanak. Ha teljesen megnyitja jövőbe látó érzékeit „látja” miként váltakoznak az egymást követő és átfedő képek, a valószínűségek változása és a távolabbi jövő eseményeinek jelen felé közeledése eredményeképpen. Amennyiben aktívan részt vesz a körülötte zajló eseményekben Sors segíthet a valószínűséget a kívánt irányba mozdítani. Jövőbelátó képességei arra a térre korlátozódnak, amelyben tartózkodik. Ezért Sors nem képes olyan események vizsgálatára, amelyek a Föld másik oldalán, vagy tartózkodási helyétől akár csak egy kilométerre is esnek. Markus Babbel Markus Babbel (München, 1972. szeptember 8. –) Európa-bajnok német labdarúgó, hátvéd. Két alkalommal volt tagja UEFA-kupa győztes csapatnak. 1996-ban a Bayern Münchennel, 2001-ben a Liverpoollal. Tagja volt az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságot megnyerő német válogatottnak. 2007-ben visszavonult az aktív labdarúgástól. Pályafutása Klubcsapatban 1979-ben a TSV Gilching-Argelsried csapatában kezdte a labdarúgást. 9 évesen már a Bayern München korosztályos együttesében játszott. Az 1991–92-es idényben mutatkozott be az élvonalban. 12 alkalommal szerepelt a Bayern első csapatában ebből nyolcszor kezdőjátékosként. 1992. augusztusában a Hamburger SV együtteséhez igazolt és többnyire az első csapatban szerepelt, ahol megszerezte első Bundesliga gólját. 1994-ben visszatért a Bayernhez és a következő hat idényen át a bajor klub játékosa volt. Három bajnoki címet és két német kupa-győzelmet ért el a csapattal. Tagja volt az 1995–96-os UEFA-kupa győztes csapatnak és az 1998–99-es idényben bajnokok ligája döntős együttesnek. 2000 júniusában Gérard Houllier a Liverpool FC menedzsere megvásárolta. Első szezonjában meghatározó játékosa volt a csapatnak, amely megnyerte a 2000–01-es UEFA-kupát. Liverpooli pályafutását egy egyéves kihagyás törte meg, mikor Guillain–Barré szindrómát diagnosztizáltak nála. 2003 augusztusában miután felépült egy idényre kölcsönbe a Blackburn Rovers csapatához került, 25 alkalommal szerepelt bajnoki mérkőzésen és három gólt szerzett. 2004 júliusában szabadon igazolható volt hazatért a VfB Stuttgart együtteséhez. Három idényen át 46 alkalommal szerepelt az élvonalban és két gólt ért el. 2007 januárjában bejelentette, hogy a szezon végével visszavonul az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1995 és 2000 között 51 alkalommal szerepelt a német válogatottban és egy gólt szerzett. Tagja volt az 1996-os Európa-bajnok csapatnak Angliában. 1992–93-ban 12 alkalommal szerepelt az U21-es válogatottban. Edzőként Visszavonulása után utolsó klubjánál maradt mint segédedző. 2008. november 24-én a csapat vezetőedzőjének nevezték ki. Amikor átvette a csapat szakmai irányítását a 11. helyen álltak a Bundesligában 14 fordulót követően. A bajnokságot a harmadik helyen zárták öt ponttal lemaradva a bajnok Vfl Wolfsburg mögött és kvalifikálták magukat a következő bajnokok ligája idényre. 2009. május 6-án szerződését 2011 nyaráig meghosszabbította a VfB Stuttgarttal, de már ez év december 6-án felmondtak neki mivel a csapat csak 16. helyen állt a bajnokságban 15 forduló után. 2009 őszén még Babbel irányítása alatt a VfB Stuttgart a bajnokok ligája csoportkörében a csoportjában a második helyen végzett és bejutott a legjobb 16 közé. Babbel 2010. júliusában vette át a másodosztályú Hertha BSC szakmai irányítását. Rögtön az első idényben megnyerte a csapattal a bajnokságot és feljutottak az élvonalba. A bajnokság során egy alkalommal Dárdai Pál is szerepelt a csapatában. 2011. december 18-án a Hertha kirúgta a vezetőedzői állásból. 2012. február 10. és december 3. között a TSG 1899 Hoffenheim vezetőedzője volt, de a csapat csak a 16. helyen állt a Bundesligában ezért a gyenge szereplés miatt felmodtak neki. Sikerei, díjai Játékosként Európa-bajnokság aranyérmes: 1996, Anglia Német bajnokság (Bundesliga) bajnok: 1996–97 , 1998–99 , 1999–00 Német kupa (DFB-Pokal) győztes: 1998 , 2000 döntős: 1999 Német ligakupa (DFB-Ligapokal) győztes: 1997, 1998, 1999 UEFA-bajnokok ligája döntős: 1998–99 UEFA-kupa győztes: 1995–96 Angol kupa (FA Cup) győztes: 2001 Angol ligakupa (League Cup) győztes: 2001 Angol szuperkupa (FA Charity Shield) győztes: 2001 UEFA-kupa győztes: 2000–01 UEFA-szuperkupa győztes: 2001 Német bajnokság (Bundesliga) bajnok: 2006–07 Német kupa (DFB-Pokal) döntős: 2007 Német ligakupa (DFB-Ligapokal) döntős: 2005 Edzőként Német bajnokság (Bundesliga) 3.: 2008–09 Német bajnokság, másodosztály (2. Bundesliga) bajnok: 2010–11 16238 Chappe A 16238 Chappe (ideiglenes jelöléssel 2000 GY104) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. április 7-én. Grechenek György Grechenek György (angolul: George Grechenek; Magyarország, 1825 — Washington, USA, 1862. május 17.) magyar mérnök, honvédhadnagy, az amerikai polgárháború hősi halottja. Élete A keszthelyi Georgikonban végezte tanulmányait, tanulmányainak befejeztével Károlyi gróf birtokán felügyelői állást kapott. 1848 őszén a szatmár megyei nemzetőrségbe jelentkezett, majd az 1848-49-es magyar szabadságharcban Ihász Dániel parancsnoksága alatt teljesített szolgálatot, különösen a Vöröstoronyi-szoros védelménél 1849. március 16-án és 28-án tüntette ki magát. Honvédhadnagyként verekedte végig a magyar szabadságharcot, a szabadságharc leverése után Kossuth Lajos kíséretében a török internáló táborokban volt, végül az amerikai „Mississippi” nevű hajóval érkezett meg New York-ba. Azok közé tartozott, akik valóságos testőrei voltak Kossuth Lajosnak, amerikai körútján is végig kísérte Németh Józseffel, Kalapsza Jánossal és másokkal. Együtt volt Kossuth Lajossal George Washington sírjának meglátogatásakor is. A polgári életben Frank Baldwinnál, a syracusai csatornaépítés fővállalkozójánál vállalt munkát, főmérnöke Asbóth Sándor volt. A munkálatoknál Grechenek György megbízhatóságát értékelték. Az amerikai polgárháborúba 1861. június 21-én kapcsolódott be a New York melletti Staten Islandon. A George Sykes tábornok brigádjához tatozó 72. New York-i önkéntes gyalogezredben harcolt kapitányi rangban. 1862. május 5-én a Williamsburg (Virginia) melletti csatában súlyos térdlövést kapott. Néhány nap múlva Washingtonba szállították, ahol a Harewood Hospitalban kezelték, két nap múlva jobb lábának háromnegyedét amputálni kellett, de a szövetelhalás nem állt meg és 1862. május 17-én meghalt, 37 évet élt. A Washington közelében fekvő veterán otthon (Soldier's Home) melletti nemzeti temetőben nyugszik. Gobbi Henrik Gobbi Henrik (Enrico Gobbi-Ruggieri, Gobby Henrik Alajos Béla; Pest, Józsefváros, 1841. június 7. – Budapest, Lipótváros, 1920. március 20.) zongoraművész, Gobbi Alajos hegedűpedagógus bátyja. Élete Gobbi Alajos (Luigi Gobbi-Ruggieri, szül. 1811. ápr. 21.), mantovai származású hegedűművész és Roth Mária bécsi énekesnő gyermekeként született. Szerény anyagi körülmények között nevelkedett, tízévesen kezdett el tanulni zongorázni egy bérelt hangszeren. Tanárai között voltak Thern Károly, Volkmann Róbert és Dunkl Nepomuk János, aki az általa megrendezett estélyeken és hangversenyeken szerepeltette növendékét. Miután Dunkl Bécsbe költözött, Gobbi nehéz anyagi helyzetbe került, s zongoraleckéket adott, hogy szobát és hangszert tudjon bérelni. 1858-ban tartotta első nyilvánosa hangversenyét a Zeneakadémián, számtalanszor fellépett az Európa Szállóban is. Zongoraművészi pályájánál fontosabb szerepet játszott a zenetanítás. Az 1860-as években sem javult nehéz anyagi helyzete, így továbbra is zongoraórákat adott, többek között Acsán a báró Prónay családnál két ízben is: 1859-ben és 1861-ben; itt születtek első zeneművei is. Az évtized közepére összeszedett annyi pénzt, hogy Bécsbe utazhatott egykori mesteréhez, Dunklhez. Itt találkozott Brahms-szal, Herbeckkel, Hellmesbergerrel, valamint Anton Rubinstejnnel is. Rubinstein és Carl Tausig hatást gyakoroltak zongoratechnikájára. Miután visszatért Pestre, újból komponálni és tanítani kezdett. Az egyik ekkor szerzett trióját Volkmann Róbertnek is megmutatta, akitől zeneszerzést tanult. 1866-ban megpályázta a Nemzeti Zenede zongoratanári állását (melyről Thern Károly előzőleg lemondott), azonban zsenge kora miatt nem nyerhette azt el. 1867-ben Gobbi kiadója, Kugler László javaslatára hallgatva néhány művét elküldte Liszt Ferencnek Rómába, a mester pedig válaszlevelében kedvezően értékelte azokat. Gobbi 1870-től tanított a Budai Zeneakadámián, 1877/78-tól a Zeneakadémia rendes, majd 1879 őszétől 1889-ig rendkívüli tanáraként működött, 1888-ban helyettesítette az akkor betegeskedő Erkel Ferencet. 1881-ben Trefort Ágoston miniszter oktatói munkájának elismerése gyanánt 200 forint jutalmat utalt ki számára. 1886. április 3-án, alkotói munkásságának negyedszázados évfordulójának tiszteletére, a Zeneakadémián ünnepi hangversenyt rendeztek. 1911-től a Fodor Zeneiskola tanára volt. Zongoraműveit magyaros romantikus stílusban írta. Neje Frömmel Alojzia Terézia Natália volt. Művei Szózat (1867); Koronázási induló (1867); Liszt kantáta (1873); zongoraművek; kétzongorás átiratok Bach; Liszt; Mendelssohn; Schumann stb. műveiből. Kambodzsa a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Kambodzsa az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Gerenday Endre Gerenday Endre (Bogyiszló, 1926. április 19. – 2014. április 28.) zenepedagógus, karnagy. Életpályája Bogyiszlón született, ahol édesapja református lelkészként szolgált. 1932 és 1936 között a bogyiszlói elemi iskolában tanult, 1936-tól 1941-ig a nagykőrösi Arany János Gimnáziumba járt. Ezután mivel nehéz anyagi körülmények között élt a család, 1941 és 1944 között a soproni és pécsi hadapród iskolába került. A második világháború miatt felavatására hamarabb sor került és a német frontra vitték. Kilenc hónapot töltött amerikai fogságban, sokszor embertelen körülmények között tartották. Hazatérése után 1946-47-ben a nagykőrösi tanítóképző hallgatója lett, ahová egy különbözeti vizsga letétele után felvették ötödévre. Kántortanítói oklevelét 1947-ben szerezte meg, ezzel került a Zeneakadémiára, ahol énekszaktanítói tagozaton folytatta tanulmányait. Egyik tanára közbenjárására kapott állást a főváros egyik általános iskolájában. Ezután a Zeneakadémia egyházzenei tanszakára felvételizett, mivel azonban egy év után a tanszakot megszüntették, középiskolai énektanár és karvezető szakra került, ahol 1952-ben diplomázott. 1950-ben feleségül vette Fallenbüchel Ágnes kézimunka-földrajz szakos tanárnőt, akit 1956-ban letartóztattak, mert a Forradalmi Bizottság tagja volt. Állásából elbocsátották, ezért hat éven keresztül kifutóként, presszósnőként kereste kenyerét. A tanítással 1962-től kezdve foglalkozhatott újra. A házasságból egy lányuk született, Ágnes, aki édesapja hatására szintén a zenei pályát választotta. Gerenday Endre 1948 és 1951 között a Lajos utcai Általános Iskolájában volt énektanár, majd 1952-től 1962-től a Fényes Adolf (korábban Kiskorona) utcai Általános Iskolában szintén énektanár, 1962-től 1968-ig Tanítóképző Gyakorló Iskolában működött mint énektanár, 1968-70-ben a jászberényi Felsőfokú Tanítóképzőben tanított, 1970 és 1995 a budapesti Tanítóképző Intézet (később: Tanítóképző Főiskola) docense és főiskolai tanár volt. 1988-ban vonult nyugalomba. 2004 végéig a Nemzetközi Pető Intézet tanára volt, itt a leendő konduktorok oktatásával foglalkozott. 2006-ban a KAIROSZ Kiadó jelentette meg Negyedszázad vándorútján – Bogyiszlótól a heilbronni fogolytáborig című önéletrajzi könyvét. 1948-tól megszakítás nélkül mint kórusvezető működött (Ganz, BKV, Volánbusz Liszt Ferenc férfikar, Kalevala kórus, Solymári Férfikar, Solymári Hagyományőrző Asszonykórus, Acélhang kórus), számos nemzetközi kórusverseny díjazottja. Óbudai fiúkórusával nagy sikert aratott a Zeneakadémián, a produkciót a jelen lévő Kodály Zoltán is méltatta, aki kiemelte a fiúkórus kiváló előadását. Zenés színpadot alakított a Fényes Adolf utcai és Tímár utcai általános iskolás gyermekekkel, itt Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát és Kodály Háry Jánosát adták elő a szerző jelenlétében. Az Attila utcai általános iskolában a Székelyfonót mutatták be, Gerenday zenekart is alapított a kórus mellett. Sikeresnek bizonyult Mozart Gyermekszimfóniájának előadása is. Több versenyen zsűritagként volt jelen, a VBKM Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Új Világ Férfikarát, valamint a Kőbányai Általános Munkásegylet és a BKV és a Volánbusz Férfikarát is vezette. Kitüntetései Munka érdemrend bronz fokozat (1986) Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskereszt (1996) Solymárért Érdemérem (2003) Csokonai Díj (2005) Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola A Diósgyőri-vasgyári Szakképző Iskola Miskolcon, annak Diósgyőr-Vasgyár városrészében található. Története Az 1868-as népoktatási törvény évében és részben annak hatására alapították. A kiegyezés utána rohamosan felgyorsultak az események, a vas-acélgyártás és gyáripar, melyet az ország egész területét érintő nagyarányú vasútépítés bontakozott ki, melynek következtében egyre több szakemberre volt szükség. Diósgyőrben megalakult a Magyar Királyi Vas- és Acélgyár. Ennek következtében az iskola ún. tanonc iskolaként működött. Ekkoriban számtalan elemi iskola is működött Diósgyőrben, viszont legfejlettebbnek a gyártelepieket tartották. Az iskolák végleges tanterveit 1921-ben hagyták jóvá. Tulajdonképpen mintaiskolákká váltak, példájukra hozták létre az országban több ilyen típusú iskolát. 1948-ban a MÁVAG kezdeményezésére új iskolaépület, 1949-ben kollégium épült, melyben jelenleg is működik az iskola. Volt olyan időszak, amikor az iskola 3200 tanulót oktatott, ma 1200 diákja van. 1972-től szakközépiskolai képzéssel bővült az oktatás, amely négyéves, és szintén az általános iskolai képzésre épül. A képzési profil súlypontjában az ún. vasas szakmák állnak, de a korábbiakhoz képest az 1990-es években módosult az oktatás szerkezete, miközben megszűntek egyes szakmák, és helyükre újabbak kerültek. Szakmák Érettségi után választható szakképzések Bútoripari technikus CAD-CAM informatikus Gépgyártás-technológiai technikus Szakiskola 10. évfolyama után választható szakképzések Gépi forgácsoló (MITISZK) Géplakatos (MITISZK) Szerkezetlakatos Hegesztő CNC forgácsoló Karosszérialakatos Bútorasztalos Számítógép szerelő, karbantó Járműfényező Kárpitos Miss International 2011 A Miss International 2011 a Miss International nemzetközi szépségverseny-sorozat 51. versenye volt. 2011. november 7-én rendezték meg a kínai Csengtuban, ahol a venezuelai Elizabeth Mosquera átadta helyét az új győztesnek. Versenyzők Első részvétel 2011-ben az alábbi országok először vesznek részt a versenyben: Belize Észtország Haiti Zimbabwe Visszatérő országok Utoljára 2009-ben versenyzett: Argentína Kuba Spanyolország Honduras Románia Tanzánia Utoljára 2004-ben versenyzett: Magyarország Utoljára 2000-ben versenyzett: Portugália Más versenyen Néhány versenyző részt vett más nemzetközi szépségversenyen is: Miss Universe 2011 Nicaragua : Adriana Dorn Miss Universe 2010 Mauritius : Dalysha Doorga Miss World 2010 Egyesült Királyság : Lori Moore mint Miss Észak-Írország (Top25) Miss Earth 2009 Venezuela : Jessica Barboza (3. helyezett) Miss Earth 2007 Új-Zéland : Claire Kirby Pavel Petrovics Bazsov Pavel Petrovics Bazsov (Sziszerty, 1879. január 27. – Moszkva, 1950. december 3.) orosz író, meseköltő, Jegor Tyimurovics Gajdar orosz politikus nagyapja. Életrajza Bányászcsaládban született. Diplomáját 1899-ben szerezte a Permi Teológiai Szemináriumban. Jekatyerinburgban és Kamislovban tanított. Itt ismerkedett meg Ivanyickaja Valentyinával, akit később feleségül vett. 1918-ban önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, harcolt az oroszországi polgárháborúban. Később az Urál területén - ahol 20 évig tanítóskodott - gyűjtötte a népmeséket. Lenin-renddel és a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki. A II. világháború után a látása drasztikusan gyengülni kezdett, de ő folytatta a szerkesztői munkáját, valamint a népmesék gyűjtését. 1946-ban választották be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. Moszkvában halt meg 1950. december 3-án, sírja Szverdlovszkban (Jekatyerinburgban) található. Microchirus A Microchirus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe és a nyelvhalfélék (Soleidae) családjába tartozó nem. Rendszerezésük A nembe az alábbi 7 faj tartozik: Microchirus azevia (de Brito Capello, 1867) Microchirus boscanion (Chabanaud, 1926) Microchirus frechkopi Chabanaud, 1952 Microchirus ocellatus (Linnaeus, 1758) Microchirus theophila (Risso, 1810) Microchirus variegatus (Donovan, 1808) Microchirus wittei Chabanaud, 1950 Forrás http://www.fishbase.org/identification/SpeciesList.php?genus=Microchirus - Fishbase Erdenet Erdenet (mongolul Эpдэнэт) 83 ezer lakosával Mongólia második legnagyobb városa, Orhon tartomány székhelye. Földrajzi fekvés A fővárostól, Ulánbátortól 240 kilométerre északnyugatra fekszik, a Szelenge és Orhon folyók között. A város a szovjet idők térképein stratégiai okokból pontatlanul volt berajzolva. Gazdaság A várost 1973-ban kezdték el építeni azért, hogy bányát nyithassanak Ázsia legnagyobb rézlelőhelyén. A rézércet jelenleg egy mongol-orosz vegyesvállalat termeli ki. Ez a világ negyedik legnagyobb rézbányája, és a bánya termelése adja a mongol export jelentős részét. Hosszú ideig csak dúsított rezet exportáltak, de a 2005-ben elvégzett fejlesztések óta tiszta rezet is előállítanak. A bányák éves termelése 25 millió tonna, amiből 530 ezer tonna dúsított rezet és 3 ezer tonna dúsított molibdént állítanak elő. A rézbányászat mellett Erdenetben működik egy nemzetközileg ismert szőnyeggyár, valamint élelmiszer- és faipari üzemek. Közlekedés Erdenet Ulánbátorból közúton Bulgan, vagy Darhan felől közelíthető meg, mindkét irányból 390 kilométerre. Az út nagy része aszfaltozott, a helyi viszonyokhoz mérten jó minőségű. Ulánbátor és Erdenet között menetrend szerinti buszjárat van. A Transzmongol vasútvonal Darhannál elágazik, és egy mellékága Erdenetig megy. Az erdeneti repülőtér jelenleg használaton kívül van. Testvérvárosok Fairbanks , Amerikai Egyesült Államok Ulan-Ude , Oroszország Edremit, Törökország Székesfehérvár , Magyarország Vergil (Devil May Cry) Vergil a Capcom által fejlesztett és kiadott Devil May Cry sorozatnak, valamint a Devil May Cry 3 Special Edition változatnak játszható karaktere. A játékokon kívül megjelenik még a mangában is. Élettörténet Vergil a Legendás Démonlovag, Sparda és felesége, Eva elsőszülött gyermeke, valamint a sorozat főhősének, Dante (Devil May Cry) bátyja, ikertestvére. Vergil mindig is hűvös és forrófejű volt. Gyermekkorában úgy látta szülein, hogy édesanyja Dante-t szereti a legjobban, ő pedig édesapjához állt közel. 8 éves korukban, amikor elválasztották testvérétől, Dante halottnak hitte, de a Devil May Cry 3 cselekményei előtt 1 évvel visszatért, csak már a gonosz oldalon. Gilver néven mutatkozott, társa pedig Arkham volt. Cselekményben való szerepe Devil May Cry 3 Miután Dante megkapta üzenetét, várt rá a Temen-Ni-Gru tetején, de közben gyanított is valamit Arkhamon, aki a hívatlan vendégüket (Lady-t) ment elintézni. Miután a éj leple alatt, a zuhogó esőben megérkezett öccse, kisebb beszélgetés után harcoltak. Úgy tűnt végzet testvérével, s megszerezte az elfelezett amulett másik felét is. Távozni készült, amikor Dante feltámadt, s harcolni akart volna vele ismét, de Arkham megállította. Nem várták meg az átváltozást, hanem távoztak. Később elértek egy kapuhoz, ahol megkérdezte a férfit, mit akart tőle Lady, de Arkham úgy tett, mintha nem tudná, miről beszél, s leszúrta, majd ott hagyta. Amikor megérkezett a kapuhoz, Beowulf követte, aki végezni akart vele, de gyorsabb volt, s lefejezte, majd megszerezte az erejét. Amikor már elhelyezte az amuletteket, s a véréből is cseppentett a gömbbe, nem nyílt még ki, amiért dühöngött. Dante megérkezett, akivel ismét harcolt. A harc során Lady, majd Arkham is megjön. Arkham felfedi kilétét (ugyan is ő volt Jester, a bohóc). Vergil az öccsével és Lady-vel (ha nem is együtt) megpróbálták megállítani Arkhamot, de túljárt mindannyiuk eszén. A terem beomlott, ő pedig a mélybe zuhant. Később, miután Dante belépett a Démoni Világ kapuján, a könyvtárban hagyott Lady előtt elsétál, s megy Dante után. Dante találkozott Arkhammal, akit félig már legyőzött, de majdnem megölte őt. Vergil levágta a Dante felé úszó csápot, majd Dante-val együtt legyőzték Arkhamot. Az amulettek még mindig ott vannak, amik a mélybe zuhannak, a testvérpár utána. Vergil már majdnem megszerezte a másikat is, de Dante-nak sikerült elvennie. Az utolsó harcuk folyamán Vergil súlyos sérülést szerezz, s kéri Dante-t, hagyja ott s meneküljön el, majd a mélybe veti magát. Miután levette magát, egy vérrel teli vízben találja magát (ott ahol Dante-val kezdjük a 19. pályát). Ott lát három gömböt, amivel kapcsolatban úgy dönt, szembe száll, mivel annak idején apja is képes volt rá. A Devil May Cry 3 Dante's Awakening Special Edition változatában játszható karakter lesz azután, hogy Dante-val végig játszottuk a játékot. Devil May Cry Vergil túlélte a Mundussal való találkozást, aki hipnotizálta, s átcserélte az emlékeit is. Itt Nelo Angelo-ként jelenik meg. Háromszor találkozik Dante-val, aki nem is sejtette, hogy a bátyja van valójában az álarc mögött. Az utolsó harcukon tudja meg Dante. Végül, amikor legyőzte, úgy tűnik, felrobban a teste, vagy elnyelte valami, nem tudni. Feltehetően meghalt vagy eltűnt, de az amulett másik fele ott maradt, amit Dante magához vett, s eszébe jutott a 8. születésnapja, amikor megkapták édesanyjuktól az amulettet. Külső jellemzés Vergil Dante-nak az ellentétje. Míg Dante lefésülve, Vergil hátrafésülve hordja a haját, ami ugyan olyan hosszú, szürke színű. Szemei kicsik, kék színűek. A Devil May Cry 3-ban Vergil fekete bőrnadrágot, fekete ujjatlan pulóvert, barna csizmát és ujjatlan kesztyűt, valamint kék kabátot, aminek jobb oldalán egy kígyót mintáz. Amikor Nelo Angelo lett, páncélzatot viselt. A páncél egy sisakot is tartalmazott, szarvakkal, s egy köpenyt. Amikor levette a sisakot, arca falfehér, szemei vörösek, kék vérerei látszódtak, haja hátrafésülve volt. Megalkotás Az ő személyisége Dante ellentéte: nyugodt, forrófejű, hűvös. Ennek ellenére hobbijának mondható az olvasás. Fegyvertárában inkább kardokat használ (Jamato, Force Edge), lőfegyvert nem. Bár a Devil May Cry 3-ban, Beowulf legyőzése után annak erejét szerezte meg. Dante-val azonban abban egyeznek, hogy ő se ismeri a félelmet. Megtesz mindent, hogy apja erejét és örökségét megszerezze, nem érdekelve semmi és senki. Gyermekkorában Dante-val igazi testvérként szerették egymást. Egyike talán annak, amikor a Devil May Cry 3-ban Arkhamra mérték volna utolsó, közös csapásukat: amikor a lőfegyverrel lőttek volna, előtte Dante megkérdezte: "Emlékszel még, mit szoktunk mondani?", amire Vergil nevetett, mert eszébe jutott. Majd "Jackpot"-ot mondva lőttek. Miután Mundus hipnotizálta, majd harcolt Dante-val, meglátta a nyakában az amulettet, ami miatt a családja és a gyerekkoruk is eszébe jutott. Emiatt kénytelen rendesen visszaemlékezni, mert Mundus birtokolta a gondolatait. Érdekesség Vergil a római költő Publius Vergilius Maroról kapta a nevét. A Devil May Cry 3 Dante's Awakening Special Editionban játszható karakter, miután Dante-val végig vittük a játékot. Dante később Vergil összes fegyverét megszerzi. Forrás http://devilmaycry.wikia.com/wiki/Vergil Ez a szócikk részben vagy egészben a Vergil_%28Devil_May_Cry%29#Vergil című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Csillagainkban a hiba A Csillagainkban a hiba (eredeti cím: The Fault in Our Stars) 2014-ben bemutatott egész estés amerikai film, amelyet Josh Boone rendezett. A forgatókönyvet Scott Neustadter és Michael H. Weber írta, a zenéjét Mike Mogis és Nate Walcott szerezte, a producere Marty Bowen és Wyck Godfrey volt, a főszerepeket Shailene Woodley, Ansel Elgort, Nat Wolff, Willem Dafoe és Laura Dern játszotta. A Fox 2000 Pictures, a Temple Hill Entertainment és a TSG Entertainment készítette, a 20th Century Fox forgalmazta. Az Egyesült Államokban 2014. május 26-án, az Egyesült Királyságban 2014. június 6-án, Magyarországon 2014. június 5-én mutatták be a mozikban. Cselekmény A történet elején megismerjük Hazel Grace Lancastert, egy végstádiumú pazsjmirigyrákkal küzdő amerikai tinédzsert. Orvosa, lelki állapota miatt, önsegítő csoportba járásra buzdítja, ahová rendszeresen el is megy, bár nem nagy örömmel teszi. Ott ismeri meg Augustus Waterst, aki, bár már kigyógyult oszteoszarkómájából, fél lábát elveszítette. A fiú rögtön el is hívja fimet nézni Hazelt, aki megfogadja anya tanácsát, miszerint barátkoznia kell a korabeliekkel, és igent mond a programra. Innentől kezdődik kettőjük kapcsolata, amit mondhatni Hazel (majd később Augustus) kedvenc regénye alapoz meg. Ennek kapcsán utaznak ugyanis - nagy nehezen - Amszterdamba, hogy találkozzanak Peter Van Houtennel, a könyv szerzőjével, és Hazel megtudja a regény esetleges folytatását, de az íróval való találkozásuk voltaképpen egy katasztrófává vált. Gus ekkor megígérte Hazelnek, hogy ő ír majd neki egy befejezést a könyvhöz. Hollandiában tett látogatásuk során tudatja azt is Hazellel, hogy hiába volt annyi időn át újra tünetmentes és ,,egészséges", most visszaesett, újból rákos lett. Gus állapota egyre csak romlik hazautazásukat követően, hiába is próbál optimista maradni. Amikor már tudja, hogy nem sok ideje van hátra, megkéri Hazelt, és közös barátjukat, a vak Isaacet, hogy tartsanak neki egy elő-temetést, hogy hallja, milyen gyászbeszéddel készülnek valódi temetésére. Gus nyolc nappal később az intenzívosztályon valóban meghal, temetésén megjelenik Van Houten is. Hazel kiakad rá, nem hajlandó elolvasni a levelet, amit adott neki. Csak később keríti újra elő, amikor Isaac közli vele, hogy amit korábban átadtak neki, az nem Van Houten, hanem Gus írása, aki levélben segítséget kér Van Houtentől, Hazel gyászbeszédének megírásához. A film ennek a levélnek a felolvasásával ér véget, kettőjük ,,örökké"-jével lezárva: -Hát, jó, Hazel Grace? -Hát, jó. Filmzenei lista Ed Sheeran - All of the Stars Jake Bugg - SImple as This Grouplove - Let Me In Birdy - Tee Shirt Kodaline - All I Want Tom Odell - Long Way Down Charli XCX - Boom Clap STRFKR - While I'm Alive Indians - Oblivion The Radio Dept. - Strange Things Will Happen Afasi & Filthy - Bomfalleralla Ray LaMontagne - Without words Birdy - Not About Angels Lykke Li - No One Ever Loved M83 - Wait Birdy ft. Jaymes Young - Best Shot (Bonus Track) Le Pradal Le Pradal település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 313 fő (2015). Le Pradal Taussac-la-Billière, La Tour-sur-Orb és Villemagne-l’Argentière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Raquel Garza Raquel Garza (Tampico, Tamaulipas, Mexikó, 1967. április 28. –) mexikói színésznő, humorista. Élete Raquel Garza 1967. április 28-án született Tampicóban. Karrierjét 1984-ben kezdte. 2008-ban szerepet kapott a Candy című sorozatban. 2012-ben megkapta Martina Durán szerepét a Könnyek királynője című telenovellában. Két lánya van. Filmográfia Pasión y poder .... Petra / Samantha (2015) Fiorella (Muchacha italiana viene a casarse) .... Adela (2014) Estrella2 .... Különböző szerepek (2013) Todo incluido...." Anita "la recamarera" (2013) Könnyek királynője (Corona de lágrimas).... Martina Requena Vda. de Durán (2012-2013) Miss XV.... Catalina de los Monteros / Galicia de García de Contreras (2011-2012) TV Millones.... Conductora (2010) Décadas.... Experta de la década de los 90´ (2010) Hazme reír y serás millonario.... (2009) Atrévete a soñar .... Nina (2009) Candy (Las tontas no van al cielo) .... Hortensia "la secretaria" (2008) Amor sin maquillaje (2007) Objetos perdidos .... Különböző szerepek (2007) Lety, a csúnya lány (La fea más bella) .... Sara Patiño (2006-2007) La oreja .... Tere "la secretaria" (2002-2007) Vida TV .... Tere "la secretaria" (2002-2005) Vas o no vas con Boletazo .... (2004) La parodia .... (2004) Otro rollo .... Tere "la secretaria" (2004) Big Brother VIP: México .... Tere "la secretaria" (2004) Con todo (2004) .... Tere "la secretaria" Mujer, casos de la vida real (6 epizód, 2000-2004) Amor real (2003) A szerelem ösvényei (Las vías del amor).... Tere "la secretaria" (2002) Gente bien .... Martita (1997) Introduction to Buddhism and Tantric Meditation Az Introduction to Buddhism and Tantric Meditation (magyarul: Bevezetés a buddhizmusba és a tantrikus meditációba) a könyv címének megfelelően egy bemutató jellegű könyv a buddhizmus iránt érdeklődők számára. Az első rész a My Land and My People című 1962-ben kiadott dalai láma könyv egyik részlete. Tartalma A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco az előszóban elmeséli, hogy a könyv két részét évekkel korábban írta. Voltak, akiket általánosságban érdekelt a buddhizmus, másokat pedig a tantra gyakorlata érdekelt. Buddha tanításai összefoglalhatók magaviseleti és világnézeti témákra. A viselkedés lényege, hogy ha tudunk, akkor segítsünk másoknak, vagy ha nem tudunk, akkor legalább ne ártsunk senkinek, ez az erőszakmentesség. A világnézet arra vonatkozik, hogy hogyan tekintünk a valóságra, hogyan értelmezzük azt Buddha úgy magyarázta, hogy semmi nem létezik csak úgy önmagában, más dolgok függvényében van csak értelme a létezésről beszélni. Amint az őket fenntartó körülmények megszűnnek, a dolgok is elmúlnak, megszűnnek. A dalai láma elmagyarázza, hogy a buddhista elmélet ezen részeit praktikus okokból érdemes alkalmazni a hétköznapi életben. Mivel az élet gyorsan elmúlik, érdemes mindenkor figyelemmel lenni a saját motivációnk felé. A tudatos odafigyelés által értelmesebbé válik az élet. A dalai láma saját bevallása szerint a tantrikus meditációval foglalkozó részt a komoly gyakorlóknak szánta. A könyv instrukcióit az előzetes tapasztalatokat nélkülöző gyakorlók is alkalmazhatják, ezért a könyvben egyszerű vizualizációk szerepelnek, hagyományos mantra és szertartásos recitációk, valamint meditációs istenalakok ürességre való lebomlásának vizualizációi. A hittel végzett gyakorlatok hatalmas segítséget nyújthatnak a mentális tisztulásban és érdemszerzésben. A dalai láma nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatok rendszeres végzésére. Salonga Nemzeti Park A Salonga Nemzeti Park a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Kongó-medencében helyezkedik el. A nemzeti park Afrika legnagyobb, egyben bolygónk második legnagyobb trópusi esőerdő borította természetvédelmi területe. A park területe 36 000 négyzetkilométer, melyet kisebb szavannás-erdős területekkel szabdalt esőerdő borít. Számos, csak itt található veszélyeztetett állatfaj élőhelye, ezek közé tartozik a törpe csimpánz, avagy bonobó (Pan paniscus), a kongói páva, az erdei elefánt és az afrikai karcsúorrú krokodil. A Salonga Nemzeti Parkot 1984-ben felvették az UNESCO Világörökség Listájára. Az ország keleti részében folyó polgárháború eredményeképpen 1999-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került. A Salonga Nemzeti Park megóvása Az UNESCO Világörökség Listája a Kongói Demokratikus Köztársaság öt nemzeti parkját tartja nyilván, köztük a Salonga Nemzeti Parkkal. A parkok jellegzetessége a biológiai sokszínűség, az egyedülálló flóra és fauna. Az 1998-2003 között dúló polgárháború alatt, jelentős beavatkozás nélkül a parkok nagymértékű pusztulása volt várható. A parkok pusztulása magával vonta volna olyan állatfajok kipusztulását, mint például az okapi, az erdei elefánt és a bonobó. A veszélyeztetett világörökségi helyszínek biológiai sokszínűségének megóvása érdekében az UNF az UNESCO-n keresztül pénzügyi támogatást nyújtott a parkok személyzetének képzésére, motiválására és felszerelésére. Jellemzők A park délkelet-északnyugati irányban folyó vízgyűjtők mentén elterülő két körzetből áll. Háromféle tereptípus jellemzi: a mély, mocsaras-erdős síkság, a folyami terasz, valamint a magasabban fekvő száraz plató. Mindegyik tereptípust jellegzetes növényzet borítja. Az északi körzetben, a Lomela és a Loile folyók között széles, kanyargós folyóvölgyek találhatók, mocsaras folyópartokkal. A keleti magasabban fekvő területeken a völgyek mélyebbek, a folyók akár 80 m magas sziklalak között is futnak. A déli körzet Luilaka és a Lula folyók között fekszik. A talajtakaró vékony humuszréteg, mely alatt agyagos-homokos réteg található. Éghajlat Jellemzően egyenlítői kontinentális: meleg és párás, az évi átlagos csapadékmennyiség a park csaknem teljes területén 2000 mm, a déli részen némileg kevesebb, ahol júniustól augusztusig kissé szárazabb az éghajlat. Az eső többnyire felhőszakadás-szerű. Az átlagos relatív páratartalom 86%, mely az éjszaka során rendszerint telítetté válik, nappal viszont 77% körül állandósul. Az éjszakai középhőmérséklet 20 °C, a nappali 30 °C. Az évi átlagos középhőmérséklet 24,5 °C. A felhőtakaró délelőtt 10 óráig gyakran teljesen zárt, déltől délután 3-ig köd és eső lehetséges. Az égbolt éjszaka, hajnali 4-ig gyakran felhőmentes. Növényzet A Salonga Nemzeti Park a hatalmas Salonga-Lukenie-Sankuru esőerdő mintegy harmadán terül el, és a Föld második legnagyobb, csaknem érintetlen trópusi esőerdő borította természetvédelmi területe. Területének legnagyobb részét magas, akár 45 m-es egyenlítői erdő borítja, melynek összetétele a felszíni, talajtani viszonyoktól függően változik. A jellemző erdőtípusok, mocsári, folyó menti és száraz erdők. A síkságot örökzöld erdők borítják. A folyók közti terület csaknem teljes részét féllombhullató erdők borítják. A folyópartokon átmeneti növénytársulások találhatók. A park területének kevesebb, mint 0,5%-át füves területek borítják. A déli körzetben természetes, szavanna-szerű tisztások találhatók. Az ember által megbolygatott területeken másodlagos erdők hajtanak. Fauna Az itt élő állatfajok közül talán a legfontosabb a bonobó, vagy törpe csimpánz (Pan paniscus), mely természetes környezetben egyedül a Kongói Demokratikus Köztársaságban él. Egyedszámuk 10 000 körül van. További főemlősök: az angolai fekete és fehér kolobuszmajom, a nyugati vörös kolobuszmajom, a Thollon-féle vörös kolobuszmajom, a csak itt élő fekete mangábé. A délen található szavannaszerű területeken több, a füves területeken honos faj él, például a sujtásos sakál, a szervál, a pusztai bóbitásantilop és a feketebegyű túzok. Korábban az afrikai elefánt mindkét alfaja elterjedt volt a parkban. A barbár orvvadászatot csak kevés élte túl. További itt élő állatfajok: hosszúfarkú tobzoska, óriás tobzoska, kongói tömpeujjú-vidra, foltosnyakú vidra, leopárd, afrikai aranymacska, Ansorge-zebramanguszta, vízi cibetmacska, vörös bojtosfülű disznó, nílusi víziló, kék bóbitásantilop, vörös bivaly. A hüllők közül többek közt az afrikai karcsúorrú krokodil él a parkban. Természetvédelem A Salonga Nemzeti Park Afrika legnagyobb, csaknem érintetlen trópusi esőerdő borította természetvédelmi területe. Élőhelye a legkülönbözőbb növény- és állatfajoknak, köztük számos, csak itt megtalálható fajnak, például a bonobónak, mely egyik oka volt a park létrejöttének. A park a Kongó-medence egyetlen olyan része, melyben a bonobó ténylegesen védett. Tudományos kutatás A kezdetek A park nagy része még feltáratlan. 1973-1977 között a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség felmérést készített a park állat- és növényállományáról. A Freiburgi Egyetem 1987-es expedíciója bonobókat fedezett fel a park északkeleti szélén. 1989-ben a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society - WCS) végezte el az első nagyszabású emlősfelmérést a park északi körzetében, elsősorban az elefántokra koncentrálva. 1987-ben a Salonga Nemzeti Parkot egy Közép-Afrikai erdei ökoszisztéma megőrzési projekt célterületéül (Écosystèmes Forestiers d'Afrique Centrale, ECOFAC) választották, a projektet az Európai Bizottság finanszírozta. Ennek végrehajtására M. Colyn (Rennes-i Egyetem, Franciaország) kutatóállomást létesített a park keleti szélén Botsimánál, ahol egyetemi kutató csoportok dolgoztak 1990-91-ben. 1994-ben együttműködés kezdődött a Lukuru Project és a Kongói Természetvédelmi Intézet (ICCN) között. A park déli körzetének délkeleti részében fekvő Dekese területen közösen tanulmányozták a növényzetet és az állatvilágot, elsősorban a bonobókra, közösségi kapcsolatokra és természetvédelmi oktatásra koncentrálva. Az 1990-es évek vége felé azonban a fegyveres vadorzók és a polgárháború mindenféle kutatást megakadályozott. 1988 óta a Milwaukee-Megyei Zoológiai Társaság (ZSM) a Bonobó Túlélési Program vezetője. 1995-ben publikálták akciótervüket a bonobók megmentésére (Action Plan for Pan paniscus) és 1996-óta, hacsak a háború éppen nem akadályozta meg őket, a ZSM – a „Bonobók és a kongói biodiverzitás” – terepi program keretében segítséget nyújtott az ICCN-nek a helyi terepi kutatók kiképzésében, a vadállomány felmérésében valamint folyamatos figyelésében. 1997-98-ban társfinanszírozója volt a park északi körzetének északi szélén folytatott két hónapos felmérésnek, melyet a Salonga Társaság és az Antwerpeni Zoológiai Társaság folytatott E. Van Krunkelsven vezetésével. A felmérés célja a bonobók és más nagyemlősök állapotának valamint eloszlásának meghatározása volt a területen. 2000 decembere és 2002 májusa között B. Inogwabini (ICCN/ZSM) folytatott további felmérést a háború által az állati populációkban okozott károk felbecslésére. Napjainkban 1998 március-áprilisában egy LWRP (Lukuru Vadkutatási Project) - ICCN csapat vezette az első bonobó/nagyemlős felmérést a déli körzetben és adatokat gyűjtött az emberi tevékenységről. 1999-ben a WCS és a Természetvédelmi Világszövetség az UNESCO Világörökség programjában egy hosszú távú, nagy léptékű felmérésbe kezdett. 2000-ben a jénai Max-Planck Intézet (MPI) az ICCN-nel karöltve állandó megfigyelőállomást hozott létre a bonobók tanulmányozására a park nyugati határán kívül, az Ipopétől 30 km-re eső Lui Kotal táborban. 2001-től kezdve az intézet és az LWRP együttműködött a Természetvédelmi Világszövetség programjában, és a Vadvédelmi Társasággal együtt 948 km-es szakaszt mértek fel 2003 júniusa és decembere között. A felmérés célja a parknak és környékének vadvilágára vonatkozó adatok és a természetvédelmet fenyegető okok szisztematikus és reprodukálható értékelése volt. Ezeket az adatokat az azonosított fajok eloszlásának és létszámának értékelésére használják, az emberek által használt utakkal és folyókkal, településekkel, az erdészet, bányászat és mezőgazdaság hatásával, vadászattal összefüggésben. 2003-ban a Lukuru Vadkutatási Projekt átlépte a park határait, célja az volt, hogy felmérje a déli körzet keleti és déli határain túl eső területeket, meghatározza a lázadók által elfoglalt részeket. Ezeket az adatokat (élőhelyek leírását, emberi tevékenységet, fényképeket, földrajzi adatokat) felvették az ICCN adatbázisába. 2003-ban a Max-Planck Intézet és a GTZ (Németország) műholdas képeket és légi fényképeket készített a park teljes területéről. Ezt a felmérést kétévente megismétlik. Az eszközök hiánya miatt a múltban csak az északi körzetben folyhatott tudományos kutatás. Újabban a ZSM kutatóállomást létesített a déli körzet északi részén Etatéban. A természetvédelem irányítása A Milwaukee-Megyei Zoológiai Társaság – csakúgy, mint a Lukuru projekt a park déli részében - a park északi körzetében nyújtott segítséget az ICCN-nek; forrásokat biztosított az őrök fizetésére, képzésére, eszközökre és gyógyszerekre. Mind a ZSM mind az LWRP szétosztotta az UNESCO-tól kapott forrásokat. A ZSM egy orvvadászat elleni programot indított, melyben a folyami járőrözés, valamint a Yenge folyón felállított kábelakadályok bizonyultak hatékonynak. A park 1999-ben lerombolt központját helyreállították Angában, továbbá két új leszállópályát is kialakítottak Angában és Monkotóban. A ZSM és a Local Waterfront Revitalization Project (LWRP) aktívan közreműködik a Vadvédelmi Társaság terepi munkájában, a Max-Planck Intézet Lui-Kotalban folytatott kutatásában és a GTZ felméréseiben. 2002-ben mindegyik kutatóállomásra önálló irányítási tervet dolgoztak ki, majd 2003-ban a teljes parkra is. Napjainkban irányításmentes politikát követnek, abból a célból, hogy elkerüljék az ökológiai egyensúly nem várt megzavarását, valamint hogy lehetőség nyíljon az ökorendszerek természetes fejlődésére. Személyzet 1990-ben mindössze 150 vadőr volt az angai fővadőr irányítása alatt. Jelenleg hat helyszínen dolgozik az ICCN személyzete: az északi körzetben Watshi-Kengóban, Mondjokuban és Lomelában, a déli körzetben Monkotóban, Mundjában és Angában. 1994–1995-ös magyar férfi röplabdabajnokság Az 1994–1995-ös magyar férfi röplabdabajnokság az ötvenedik magyar röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizenkilenc csapat indult el, az előző évi első két helyezett az osztrák, magyar, szlovák, horvát és szlovén csapatok részvételével tartott Interligában szerepelt, a többiek az előző évi szereplés alapján két csoportban (Extraliga: 1-6. helyért, NB I.: 7-17. helyért) négy, illetve két kört játszottak. Az alapszakasz után az Interligában szereplő két csapat és az Extraliga 1-4. helyezettjei egymás közt két kört játszottak, majd play-off rendszerben játszottak a végső helyezésekért. Az Extraliga 5-6. és az NB I. 1-4. helyezettjei egymás közt két kört játszottak a 7-12. helyért, míg az NB I. 5-11. helyezettjei az addigi pontjaikat megtartva egymás közt még két kört játszottak a 13-18. helyért (az ifjúsági válogatott már nem vett részt). A Tungsram SC-Újpest neve Tungsram SC lett. A Kazincbarcikai RC új neve Kazincbarcikai VSE lett. A Szolnoki Vegyiművek új neve Szolnoki RK lett. Alapszakasz NB I. * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Rájátszás 1–6. helyért Elődöntő: Medikémia-Szeged–Vasas SC-Remia 3:2, 1:3, 3:0, 3:0 és Csepel SC-Kordax–Kaposvári Balatel RC 1:3, 3:1, 1:3, 3:2, 3:1 Döntő: Medikémia-Szeged–Csepel SC-Kordax 2:3, 3:1, 3:2, 2:3, 3:2 3. helyért: Kaposvári Balatel RC–Vasas SC-Remia 2:3, 0:3, 3:1, 0:3 13–18. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Forrás Magyar sportévkönyv 1996 4916 Brumberg A 4916 Brumberg (ideiglenes jelöléssel 1970 PS) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Krími Asztrofizikai Obszervatórium fedezte fel 1970. augusztus 10-én. Roundcube A Roundcube egy webalapú levelezőrendszer, ami lehetővé teszi az e-mailezést bármilyen böngészővel. Minden funkcióval rendelkezik, amit egy webmail szoftvernek tudnia kell. Felhasználói felülete rendelkezik olyan funkciókkal, mint például a kattintás és húzás (drag and drop). A Roundcube rendszergazdai oldalon személyre szabható. Könyvtári Szemle A Könyvtári Szemle a könyvtárosok negyedévi folyóirata. (1957-1985, 1991-) Története Eredetileg Könyvtárosok Tájékoztatója címmel indult 1957-ben. Első kilenc évében a Revista Bibliotecilor c. román lap fontosabb írásait közölte magyar fordításban. 1966-tól X. évfolyam jelzéssel felvette a Könyvtári Szemle nevet. A címváltozás önállósodási folyamat kezdetét is jelentette. 1971-től a román és a magyar lap főszerkesztője, Ștefan Gruia mellett a Könyvtári Szemle összeállítása Balogh József szerkesztő feladata lett. A következő három év (1971-73) a lap fénykora, hatósugara túlmutat a csak könyvtári szakembereket érintő témakörökön, kielégítve a legszélesebb olvasóközönség bibliográfiai és bibliofil igényeit. Ezt a feladatot önállóságának megszüntetése és a Művelődés c. folyóiratba negyedévi rovatként beolvasztva, majd kiemelhető mellékletként is betöltötte Könyvtár c. alatt (1974-77). Szerkesztőként továbbra is Balogh József (1979-80 között Mezei József) jegyezte. 1983-tól a Művelődés megszüntetéséig (1985) újra csak rovat, havi öt oldalon, a szerkesztő nevének feltüntetése nélkül. 1991-ben önálló laptestben, ugyancsak a Művelődés mellékleteként indult újra, félévi megjelenéssel Könyvesház címen, új évfolyamjelzéssel. Lesi-tó A Lesi-tó egy gyűjtőtó a Jád völgyében, a Nyugati-szigethegységben, Bihar megyében. Elérhetőség Kétféleképpen lehet megközelíteni, a Kolozsvár-Nagyvárad országútról, Kolozsvár felől haladva, a Királyhágó előtt, Királyhágó (Bucea) helység után balra letérve, s innen mintegy 20 km a gát, vagy Biharfüredtől úgyszintén mintegy 20 km távolságra van a gát. A tó A tó maga egy gyűjtőtó, amelynek felülete 148 hektár, s a tárolt vízmennyiség, 28,3 millió m³. A gyűjtőtavat 1973-ban adták át, míg a vízerőművet 1977-ben. Turisztikai szempontból főleg a tó vége látogatott, amely június és szeptember között üdülőfaluvá alakul át. Kirándulóhelyek A tó közelében több kedvelt kirándulóhely is van, az első, ami pont a tó fölött helyezkedik el, a Bagolykő, innen szép kilátás nyílik a tóra. A tó végétől Biharfüred fele haladva három vízesés is megcsodálható, az első a Jadolina vízesés, mely pont a főút alatt helyezkedik el. Második az Őzikeugrató (Szerenád-vízesés), melynek kék kör a turistajelzése és 15-20 perc viszonylag könnyű túra után lehet elérni miután a főútról letértünk. A harmadik a Menyasszony fátyla, amely szintén a főút mellett van. A fentieken kívül még kisebb barlangok is találhatóak a tótól nyugatra, ezeket már nehezebb megközelíteni. Tavaszébredés A Tavaszébredés egy 2006-os rockmusical, melynek szövegét Frank Wedekind 1891-es A tavasz ébredése című drámája alapján Steven Sater írta, zenéjét Duncan Sheik szerezte. A történet a késő 19. századi Németországban játszódik, és olyan tizenévesekkel foglalkozik, akik most ismerkednek a szexualitás külső és belső jegyeivel. Az eredeti darabot hazájában betiltották, mivel megjelenik benne a önkielégítés, terhességmegszakítás, homoszexualitás, nemi erőszak, gyermekgyalázás és az öngyilkosság is. A musical zenei anyaga elsősorban alternatív rock, de használ népi elemeket is. A Tavaszébredés a 2007-es Tony-díjon tizenegy jelölést kapott, melyből nyolcat meg is nyert, köztük a legjobb musical, rendezés, szövegkönyv, zene és bemutatkozó színésznek járó elismerést. Emellett négy Drámakritikusok Díját és – a londoni produkció – nyolc Oliver-díjat is megnyert. Magyarországon a Budapesti Operettszínház és a Nyugati Teátrum közös koprodukcióban mutatta be 2009-ben – előbb nagyszínpadon, majd a SÚGÓ Raktárszínházban. Keletkezés és eredeti bemutató Mielőtt a Tavaszébredés bemutatkozott volna a Broadwayn, hét év alatt számos workshopelőadást, koncertet és átdolgozást megélt, köztük egy workshopot a San Diego-i La Jolla Playhouse-ban és a Roundabout Theatre Companyban, valamint egy koncertet 2005 februárjában a Lincoln Centerben Tom Hulce színész–rendező pártfogásában. Végül az ősbemutatóra az off-Broadwayn, az Atlantic Theatre Companyban 2006. május 19-én, ahol augusztus 5-ig futott. Még abban az évben, december 10-én színpadra került az Eugene O'Neill Theatre-ben a Broadwayn, ahol 888 előadás és 29 előzetes után 2009. január 18-án fejezte be pályafutását. A darabot itt Michael Mayer rendezte, Bill T. Jones koreografálta, Susan Hilferty tervezte jelmezeit, Christine Jones a díszletet, míg Kevin Adams a világítást. Szinte kizárólag pozitív kritikákat kapott. Az előadás hanganyagát a Decca Broadway adta ki 2006. december 12-én, mely 2008-ban megnyerte a legjobb musicalalbumnak járó Grammy-díjat. A New York Library For The Performing Artsban kiállították azt a gitárt, melyet Sheik használt a dalok komponálásakor. Cselekmény A musical középpontjában a kitűnően tanuló Melchior, nyugtalan barátja, Moritz és a nővé érés határán álló fiatal lány, Wendla áll. A mű a múltban játszódik, a zeneszámok azonban frissek és modernek. Zeneszámok ++Megjegyzések: „The Guilty Ones” a még az off-Broadway-változatban szereplő második felvonás nyitányt, „There Once Was a Pirate”-ot váltotta le, mely később az album iTunes-változatának bónuszdalaként megjelent Duncan Sheik előadásában. A darab bécsi, londoni és turnéváltozatába belekerült Melchior egy további dala is, a „Touch Me”, mely a „Whispering” közben kapott helyet. Magyar bemutató A magyarországi premierrel a londoni Westend-bemutatóval egy időben került sor. Az előadást a Budapesti Operettszínház a Nyugati Teátrummal közös koprodukcióban mutatja be, új, fiatal tehetségek közreműködésével. A magyarországi premier rendhagyó annyiban, hogy a produkciót először mutatták be non-replika változatban a Nyugati Teátrumban. Magyar szöveg: Kerényi Miklós Gábor , Somogyi Szilárd Zenei vezető: Riederauer Richárd Díszlet-jelmez: Bartha Andrea Koreográfus: Tihanyi Ákos Rendező: Somogyi Szilárd A magyar változat utolsó előadása 2014. május 9-én volt a Budapesti Operettszínház raktárszínházában. Forrás Estvanik, Nicole: The Outside Man. Theatre Communications Group. (Hozzáférés: 2010. január 15.) Spring Awakening Review Roundup. BroadwayWorld.com Pincus-Roth, Zachary: Spring Awakening Advance Approaches $2 Million. playbill.com. (Hozzáférés: 2006. december 12.) Information about 2008 Grammy Awards Broadway’s Hidden Treasures Revealed. www.broadway.tv Spring Awakening. ibdb.com. (Hozzáférés: 2010. július 24.) http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?evad=4&pid=show&rId=61 http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=74&evad=5 Honlap Ez a szócikk részben vagy egészben a Spring Awakening című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A darabról az Operettszínház oldalán Bacsák Zsigmond Benefai Bacsák Zsigmond, Žigmund Bačák (1749 – Nagyszombat, 1784. április 28.) katolikus pap, kanonok. Élete Esztergom vármegyei áldozópap és pozsonyi kanonok volt. 1775-től szentszéki jegyző, 1778-tól vadkerti plébános, 1779-ben pozsonyi és 1784. január 9-től esztergomi kanonok lett. Munkái Geographica globi terraquei synopsis. Tyrnaviae, 1755. Assertiones ex universa philosophia. U. ott, 1767. Tomuțești Tomuțești falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Aranyosvágás községhez tartozik. Fekvése Aranyosvágás közelében fekvő település. Története Tomuţeşti korábban Aranyosvágás része volt. 1956 körül vált külön, ekkor 150 lakosa volt. 1966-ban 171, 1977-ben 148, 1992-ben 131, 2002-ben pedig 119 román lakosa volt. Trigance Trigance, település Franciaországban, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megyében. Fekvése Grassetől nészaknyugatra, magas hegyek között, 790 méter magasságban, az 1282 m magasságú Breis-hegy lábánál, a Jabron völgyben, egy domboldalon fekvő település. Története A település környéke már a vaskorban is lakott hely volt, amit a környéken feltárt több e korból származó sír napvilágra kerülése is bizonyít. A falutól 4 km-re északkeletre fekszik a Soleils vár. A római kor alig hagyott nyomot a területen, eltekintve néhány érmétől és egy márvány szarkofágtól. A település fölött álló vár eredetileg a Marseillei Szent Viktor apátság kastélya volt; az 1213 méter magas Biach tetején található. Trigance 1252-ben a Provencei grófok birtoka volt. Az osztrák örökösödési háború alatt az osztrák-szárd hadsereg szállta meg Trigance-t. Nevezetességek Szent Rókus kápolna Híd USS Illinois (BB–65) Az USS Illinois az Egyesült Államok Haditengerészetének ötödik Iowa osztályú csatahajója volt, illetve a negyedik hajó, amit a 21. állam után neveztek el. A hajó törzsét eredetileg az első Montana osztályú csatahajó törzsének szánták, de a második világháború miatti változások eredményeképp Iowa osztályú hajóként folytatták az építést. A csatahajó számos tekintetben jobb lett így, mint ha megmaradtak volna a Montana osztály tervei mellett. Ilyen előny volt például, a nyolc csomóval nagyobb sebesség, a több 20 és 40 mm-es légvédelmi ágyú vagy a Panama-csatornán való átkelés képessége. Másfelől a nagyobb fegyverekből kevesebbet tudtak a hajóra rakni, illetve a USS Montana-ra tervezett erősebb páncélzat sem épült meg. Testvérhajójához, a Kentucky-hoz hasonlóan az Illinois is még a hajógyárban volt a második világháború végén. 1945 augusztusában a hajó építését leállították, de a hajótestet egészen 1958-ig nem bontották szét. Felépítése A második Vinson-törvény (mely a haditengerészeti erők 20%-os növelését lehetővé tette) 1938-as elfogadásával lehetőség nyílt a négy South Dakota osztályú csatahajó, és az első két Iowa osztályú csatahajó megépítésére, de az Iowa osztály későbbi négy hajójának építését csak 1940-től lehetett elkezdeni. Ebből a négy hajóból pedig kettőt - a BB-65 és BB-66 jelűt - eredetileg Montana osztályú csatahajónak szánták. Az elképzelések szerint a BB-65 lett volna az Egyesült Államok válasza a japánok Jamato osztályú csatahajóira, melynek építéséről az amerikai haditengerészet legfelsőbb vezetése már tudott. Pletykák keringtek arról is, hogy a Jamato és a Muszasi 457 mm-es, vagy még ennél is nagyobb kaliberű lövegekkel fog rendelkezni. Hogy fel tudják venni a versenyt a japánokkal, az amerikai haditengerészetnél egy 58 000 tonna vízkiszorítású, 12 darab 406 mm-es löveggel rendelkező hajó tervezésébe kezdtek. A hajó tervei az 1930-as évek közepe felé kezdtek alakot ölteni, a USS Montana csatahajóban. A USS Montanán, és a többi Montana osztályú csatahajón hárommal több 406 mm-es löveg lett volna, mint a korábbi, Iowa osztályú hajókon. Emellett a másodlagos fegyverzetet is erősebb, 130 mm-es lövegek váltották volna fel, valamint növelték volna a páncélzatot, hogy ellenálljon a 410 mm-es lövegeknek, és az 1200 kg-os lövedékeknek. A Montana tűzerejének, és páncélzatának növelése viszont negatív hatással volt a hajó sebességére, valamint így már nem tudott átkelni a Panama-csatornán. Az utóbbi probléma viszont hamarosan megoldódott a csatorna harmadik, és egyben nagyobb zsilipjének megépülésével. Amikor az 1930-as évek végén az európai helyzet kezdett elfajulni, az Egyesült Államokban egyre inkább aggódni kezdtek a hadihajók óceánok közti mozgatása miatt. A legnagyobb amerikai hajóknak, méreteik miatt már ekkor is problémáik akadtak a zsilipekkel, az aggodalmakat pedig tovább fokozta, a zsilipek elleni légitámadás lehetősége. 1939-ben, hogy megszüntessék a problémákat, a Panama-csatornánál új zsilipek építésébe kezdtek, melyek az épülő, vagy tervezett, nagyobb hadihajók átkelését is lehetővé tették. Ezen új zsilipeknek köszönhetően a Montana osztályú hajók közlekedni tudtak volna a Csendes- és Atlanti-óceán között, Dél-Amerika megkerülése nélkül. A Montana osztály lett volna az egyetlen amerikai hajóosztály, melynek tagjai fel tudták volna venni a versenyt a japán Jamato osztály hajóival, páncélzatukat, fegyverzetüket és tömegüket tekintve. 1942-ben az Egyesült Államok Haditengerészete a repülőgép-hordozók építésére helyezte a hangsúlyt, miután ezek a hajók komoly sikereket értek el a Korall-tengeri, és Midwayi csatákban. Így tehát az amerikai hajógyárak elsődleges célja az Essex osztályú repülőgép-hordozók legyártása lett. Az Essex osztály repülőgép-hordozói jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államok meg tudja szerezni a légifölényt a Csendes-óceáni hadszíntéren. Később pedig az amerikai haditengerészet legkomolyabb fegyverei lettek a Japán Birodalom elleni küzdelemben. Ennek következtében a North Carolina, South Dakota és Iowa osztályú csatahajók páncéljából lefaragtak, hogy növelni tudják a hajók sebességét. Erre azért volt szükség, hogy a csatahajók elég gyorsak legyenek, hogy kísérni tudják az Essex osztályú repülőgép-hordozókat, ezzel is növelve azok védelmét. Építése Mikor a BB–65-öt áttervezték Iowa osztályú csatahajóvá, a hajó megkapta az Illinois nevet, és számos átalakítást végeztek rajta, hogy illeszkedjen az 1938-ban kidolgozott "gyors csatahajó" koncepcióba. A hajó építésének költségeit 1940-ben fogadta el az Egyesült Államok Kongresszusa a Two Ocean Navy törvénnyel. Ezt követően az Illinois lehetett az amerikai haditengerészet ötödik Iowa osztályú csatahajója. Testvérhajóihoz hasonlóan az Illinois ára is 125 millió dollár volt, építése pedig körülbelül 30-40 hónapot vett volna igénybe. Feladata elsősorban az Essex osztályú repülőgép-hordozók védelme lett volna. Az Iowa osztály tagjaként az Illinois szélessége is 33 méter lett volna, melyhez 260 méteres, vízvonalban mért hossz társult. A hajó így 34,9 csomós, azaz 64,6 km/h-s sebességre lett volna képes. Az osztály hajói ezek mellett meghosszabbított orral és hajóközéppel, valamint bulbaorral is rendelkeztek, melyek a hajók sebességének növelését szolgálták. A Kentucky-hoz hasonlóan, az Illinois is különbözött a többi Iowa osztályú csatahajótól, mivel ezen két hajó törzse teljes mértékben hegesztéssel készült, szemben a korábbi hajók szegecselt és hegesztett megoldásaival. A hegesztések kizárólagos használatával a hajók teste könnyebb és erősebb lett. A mérnökök fontolóra vették, hogy a hajóra, az eredetileg a Montana osztályra tervezett páncélzatot építik, mellyel a hajó páncélzata 20%-kal erősödne, de ezt az ötletet végül elvetették, mivel a hajó építésére szűkös volt az időkeret. A hajó árának előkerítésében komoly szerepet játszott King Neptune a malac, akivel Illinois államot bejárva 19 millió dollárnyi hadikötvényt árvereztek el. Ez 2007-es árfolyamon 200 millió dollárt jelentene. Szétbontása Az Illinois építését 1942. december 6-án kezdték a philadelphiai Philadelphia Naval Shipyard-ban, de az építést 1945. augusztus 11-én leállították, mikor a hajó körülbelül 22%-os készültségi állapotban volt. Másnap, augusztus 12-én a hajót törölték a haditengerészet jegyzékéből. A hajó félkész törzsét egészen 1958 szeptemberéig megtartották, de ezután megkezdték a szétbontását. A hajó harangját ekkorra már kiöntötték, és jelenleg az Illinoisi Egyetem Memorial Stadiumjában található. A harangon az "USS Illinois 1946" felirat olvasható. Az egyetem feljegyzései nem adnak egyértelmű választ arra, hogy a harangot konkrétan az egyetemnek, vagy az egyetem tengerészeti tartalékos tiszt képző alakulatának adományozták, de az Associated Press egyik 1983-ban megjelent cikke, az utóbbi verziót tartja helyesnek. Az AP cikke szerint a harang korábban egy washingtoni múzeumban volt, ameddig 1982-ben rá nem találtak és az illinoisi Fighting Illini amerikaifoci-csapathoz nem került. Azóta a harangot a tengerészeti tartalékos tiszt képző alakulat egyik tagja mindig megkongatja, ha a csapat gólt szerez, vagy touchdownt ér el. Képzeletben Az Illinois feltűnik a Neon Genesis Evangelion egyik részében. A sorozat szerint a hajót befejezték, és szolgálatban állt egészen 2015-ös megsemmisüléséig. Megjegyzések Bár az Illinoist az amerikai haditengerészetnél soha nem állították hadrendbe, ezért hivatalosan nem járna neki az USS előtag, leggyakrabban mégis USS Illinoisként hivatkoznak rá. Nem ez volt az első eset, hogy egy Iowa osztályú hajót módosítani akartak. A csatahajók építésekor néhány törvényhozó úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége több csatahajóra, ezért azt javasolták, hogy az Iowa osztályú hajókat alakítsák át repülőgép-hordozókká, megtartva azok törzsét, de átépítve a fedélzetüket (ahogyan az korábban már megtörtént a USS Lexington és USS Saratoga csatacirkálókkal). A terv azonban nem valósult meg Ernest King tengernagy ellenkezése miatt. BB-61 Iowa-class Aviation Conversion. (Hozzáférés: 2007. május 19.) A törvényt azután hozták, hogy Németország lerohanta Franciaországot. Az európai eseményeket látva Franklin D. Roosevelt elnök azzal a kéréssel fordult a kongresszushoz, hogy támogasák a Two Ocean Navy törvényt, hogy szembe tudjanak szállni az egyre fenyegetőbb Németországgal, vagy Japánnal. Az Illinoist soha nem akarták más típussá átépíteni, ellenben a Kentucky-val, amelyből majdnem irányított rakétás hadihajó lett. Hoffman-tétel A Hoffman-tétel azt mondja ki, hogy mikor van adott kapacitásokra egy irányított gráfban megengedett áram. Jelölje az x szerinti S-be menő beáramlást, az S-ből való kiáramlást. A D=(V,A) irányított gráfban akkor és csak akkor van megengedett áram, ha minden halmazra. Ha emellett a korlátok még egész értékűek is, akkor van egész értékű megengedett áram. Bizonyítás A szükségességet egyszerű igazolni: , amiből a feltétel következik. Az elegendőséghez vezessük be a függvényt. A feltétel most ekvivalens azzal, hogy . Jelölje az x(e) értékek összegét az X\Y és az Y\X között menő élekre. Lemma: Lemma bizonyítása: minden lehetséges élre le kell ellenőrizni, hogy valóban mindkét oldalhoz ugyanannyival járul hozzá. Visszatérve a tételhez legyen egy e él pontos, ha f(e)=g(e), és Z pontos halmaz, ha γ(Z)=0. Tegyük fel indirekt, hogy a Hoffman-feltétel nem szükséges. Ekkor vannak ellenpéldák valamely D irányított gráfon. Most rögzítsük D-t. Tekintsünk egy olyan ellenpéldát D-n, amiben a pontos élek és halmazok együttes száma maximális az ellenpéldák között. Ha minden él pontos lenne, akkor a feltétel szerint f és g közös értéke megengedett áram lenne. Legyen a egy nem pontos él, így f(a). Hozzáférés ideje: 25 August 2015 Greenwood and Earnshaw, pp. 850–1 Greenwood and Earnshaw, pp. 862–5 Greenwood and Earnshaw, pp. 871–2 Ioffe, David and Kampf, Arieh (2002) “Bromine, Organic Compounds” in Kirk-Othmer Encyclopedia of Chemical Technology. John Wiley & Sons. doi:10.1002/0471238961.0218151325150606.a01. (2004) „Vanadium Bromoperoxidase-Catalyzed Biosynthesis of Halogenated Marine Natural Products”. Journal of the American Chemical Society 126 (46), 15060. o. DOI:10.1021/ja047925p. PMID 15548002. (1999) „The diversity of naturally occurring organobromine compounds”. Chemical Society Reviews 28 (5), 335. o. DOI:10.1039/a900201d. Organic Chemistry, 2nd, Oxford University Press, 427–9. o. (2012. szeptember 20.). ISBN 978-0-19-927029-3 Greenwood and Earnshaw, pp. 795–6 Tallmadge, John A. (1964. szeptember 20.). „Minerals From Sea Salt”. Ind. Eng. Chem. 56 (7), 44. o. DOI:10.1021/ie50655a008. Oumeish, Oumeish Youssef (1996. szeptember 20.). „Climatotherapy at the Dead Sea in Jordan”. Clinics in Dermatology 14 (6), 659. o. DOI:10.1016/S0738-081X(96)00101-0. Al-Weshah, Radwan A. (2008. szeptember 20.). „The water balance of the Dead Sea: an integrated approach”. Hydrological Processes 14, 145. o. DOI:<145::AID-HYP916>3.0.CO;2-N 10.1002/(SICI)1099-1085(200001)14:1<145::AID-HYP916>3.0.CO;2-N. Greenwood and Earnshaw, pp. 798–9 Mills, Jack F.. Bromine: in Ullmann's Encyclopedia of Chemical Technology. Weinheim: Wiley-VCH Verlag. DOI: 10.1002/14356007.a04_391 (2002. szeptember 20.) Green, Joseph (1996. szeptember 20.). „Mechanisms for Flame Retardancy and Smoke suppression – A Review”. Journal of Fire Sciences 14 (6), 426. o. DOI:10.1177/073490419601400602. Kaspersma, Jelle (2002. szeptember 20.). „Fire retardant mechanism of aliphatic bromine compounds in polystyrene and polypropylene”. Polymer Degradation and Stability 77 (2), 325. o. DOI:10.1016/S0141-3910(02)00067-8. Weil, Edward D. (2004. szeptember 20.). „A Review of Current Flame Retardant Systems for Epoxy Resins”. Journal of Fire Sciences 22, 25. o. DOI:10.1177/0734904104038107. Günter Siegemund, Werner Schwertfeger, Andrew Feiring, Bruce Smart, Fred Behr, Herward Vogel, Blaine McKusick “Fluorine Compounds, Organic” Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2002. doi:10.1002/14356007.a11_349 Alaeea, Mehran (2003. szeptember 20.). „An overview of commercially used brominated flame retardants, their applications, their use patterns in different countries/regions and possible modes of release”. Environment International 29 (6), 683–9. o. DOI:10.1016/S0160-4120(03)00121-1. PMID 12850087. Messenger, Belinda: Alternatives to Methyl Bromide for the Control of Soil-Borne Diseases and Pests in California. Pest Management Analysis and Planning Program, 2000 (Hozzáférés: 2008. november 17.) Decanio, Stephen J. (2008. szeptember 20.). „Economics of the "Critical Use" of Methyl bromide under the Montreal Protocol”. Contemporary Economic Policy 23 (3), 376. o. DOI:10.1093/cep/byi028. Samuel Hopkins Adams. The Great American fraud. Press of the American Medical Association (1905. szeptember 20.). Hozzáférés ideje: 2011. június 25. McCall AS (2014. szeptember 20.). „Bromine Is an Essential Trace Element for Assembly of Collagen IV Scaffolds in Tissue Development and Architecture”. Cell 157 (6), 1380–92. o. DOI:10.1016/j.cell.2014.05.009. PMID 24906154. (2000) „Possibly Essential Trace Elements”, 11–36. o. DOI:10.1007/978-1-59259-040-7_2. Mayeno AN (1989. szeptember 20.). „Eosinophils preferentially use bromide to generate halogenating agents”. J. Biol. Chem. 264 (10), 5660–8. o. PMID 2538427. Gribble, Gordon W. (1999. szeptember 20.). „The diversity of naturally occurring organobromine compounds”. Chemical Society Reviews 28 (5), 335. o. DOI:10.1039/a900201d. Burreson, B. Jay (1976. szeptember 20.). „Volatile halogen compounds in the alga Asparagopsis taxiformis (Rhodophyta)”. Journal of Agricultural and Food Chemistry 24 (4), 856. o. DOI:10.1021/jf60206a040. Butler, Alison (2004. szeptember 20.). „The role of vanadium bromoperoxidase in the biosynthesis of halogenated marine natural products”. Natural Product Reports 21 (1), 180–8. o. DOI:10.1039/b302337k. PMID 15039842. Poisoning & drug overdose, 4th, Appleton & Lange, 140–141. o. (2003. november 1.). ISBN 978-0-8385-8172-8 The American Psychiatric Publishing Textbook of Substance Abuse Treatment, 4th, United States of America: American Psychiatric Publishing Inc, 217. o. (2008. július 1.). ISBN 978-1-58562-276-4 Science Lab.com: Material Safety Data Sheet: Bromine MSDS. sciencelab.com Bibliográfia Greenwood, Norman N., Earnshaw, Alan. Chemistry of the Elements, 2nd, Butterworth-Heinemann (1997). ISBN 0-08-037941-9 Fekete-víz (Baranya megye) A Fekete-víz Marócsa községtől északra ered, Baranya megyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad Drávapalkonyáig, ahol beletorkollik a Drávába. A Fekete-víz vízgazdálkodási szempontból az Alsó-Duna jobb part Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik. A patak az Egyesült Gyöngyös, az Almás-patak és az Endrőc-Felső-csatorna összefolyásából keletkezik Marócsánál, amely tulajdonképpen így az Egyesült Gyöngyös patak folytatása. A Fekete-vízbe torkollik a Denci-árok, a Körcsönye-csatorna, az Okor-patak, a Pécsi-víz, a Nádas-tói-árok, az Egerszegi-csatorna. Oktatásügyi Minisztérium Az Oktatásügyi Minisztérium a minisztériumok egyik volt a Magyarország Népköztársaság idején. Rövidítése: OM. Története Az első Oktatásügyi Minisztérium 1953. július 4-ével jött létre, miután összevonták az addigi Felsőoktatási Minisztériumot a Közoktatásügyi Minisztériummal. Ez a minisztérium 1957. január 1-jével szűnt meg, amikor összevonták a Népművelési Minisztériummal. Jogutódja a Művelődésügyi Minisztérium volt. A második Oktatásügyi Minisztérium úgy jött létre, hogy 1974. június 21-én a Művelődésügyi Minisztérium kettévált: létrejött az Oktatásügyi Minisztérium és a Kulturális Minisztérium. 1980. június 27-én az Oktatásügyi Minisztériumot és a Kulturális Minisztériumot összevonták Művelődési Minisztérium néven. Oktatásügyi miniszterek 1953. ? 1974. június 21. - 1980. június 27. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter Zubcovi járás A Zubcovi járás (oroszul Зубцовский район) Oroszország egyik járása a Tveri területen. Székhelye Zubcov. Népesség 1989-ben 21 950 lakosa volt. 2002-ben 19 398 lakosa volt. 2010-ben 17 216 lakosa volt, melyből 15 616 orosz, 231 ukrán, 134 fehérorosz, 96 csecsen, 83 csuvas, 81 tatár, 72 örmény, 53 cigány, 48 üzbég, 43 tadzsik, 32 moldáv, 24 német, 18 grúz, 17 azeri, 15 mordvin, 11 lengyel, 10 karjalai stb. Fémhulladékok újrahasznosítása A fémhulladékok újrahasznosítása tartós ipari nyersanyagforrást biztosít, mivel végtelen ideig újrafeldolgozhatók, és ennek során tulajdonságaik általában nem változnak, a kevés kivételek közé tartoznak az atomerőművek építőelemei. A fémreciklálást tehát elméletileg csak a kívánt elemek kinyerési és szétválasztási technikái korlátozzák. A fémhulladék hozzáférhető, folyamatosan újratermelődő forrást jelent. A fémhulladékok begyűjtése Magyarországon az önkormányzatok általában a lakosság számára biztosított szelektív hulladékgyűjtő kukákkal, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kihelyezésével biztosítják a fémhulladékok begyűjtését. A begyűjtést és újrahasznosítást emellett a magánszektorban működő cégek is végzik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A fémhulladékok nagy része ugyanakkor nem a szelektív begyűjtésből kerül a vastelepekre, nagy arányban a lomtalanítások idején szállítják azt oda. Több városban is működik házhoz menő gyűjtés, amelynek előnye, hogy nagyobb és tisztább mennyiségek begyűjtésére alkalmas, ám költségesebb módszer is. Székesfehérváron, Kaposváron, Pécsett, Hajdúböszörményben és Budapesten is megvalósultak a házhoz menő gyűjtést lehetővé tévő beruházások. A fémhulladékok tárolása A hasznosítható vas- és színesfém hulladékok tartalmazhatnak veszélyes anyagokat is, ezért tárolásuk általában lebetonozott tárolótéren történik. Így a csapadékvíz a veszélyes anyagokat nem a talajba mossa. A fedett tárolás a legtöbb esetben a begyűjtött hulladék nagy mennyisége miatt nem kivitelezhető. Elkülönítés, szeparálás A homogén fémhulladék tömörítésére rendszerint ollózó-bálázógépeket alkalmaznak. A fémforgács brikettálásához ellennyomólapos vagy kéthengeres megoldású prések használatosak. A fémhulladékok szeparálását általában már az átvételkor elvégzik kézzel vagy rakodógép segítségével. Amennyiben erre később kerül sor, a szeparálást és dúsítást hidromechanikai eljárással, nehézközegű és mágneses folyadékkal vagy örvényáramú és elektrosztatikus eljárással végzik. A fémhulladékok hasznosítása Magyarországon évente több mint 1 millió tonna (nagyobb részt ipari) fémhulladék kerül begyűjtésre és újrahasznosításra. A hulladékról szóló törvény értelmében 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni. Az alumínium italos dobozok először gépi és kézi válogatáson esnek át majd a bálázásra kerülnek. A mágnesezhető vasat óriási mágnesek segítségével választják szét a nem mágnesezhető alumíniumtól. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket készítsen belőlük a feldolgozóipar. Az újrahasznosított fémhulladékokból készülhet például újra italos doboz, járműalkatrész, ventilátorlapát. A vashulladékokból gyakorlatilag bármilyen vas alapanyagú tárgy készülhet. Vas- és acélhulladékok A fémhulladékok beolvasztása és fémmegmunkálási alapanyagok, féltermék előállítása kohászati úton történik. Színesfémhulladékok Rézhulladékok olvasztására többnyire forgódobos kemence használatos, bár aknás kemencék is használhatók és ezekkel kombinálhatók. Az alumíniumhulladék újrahasznosításának, megfelelő beolvasztásának jelentősége különösen energiatakarékossági szempontból igen nagy. Egy tonna primer alumínium előállítása a kohászati fázisban közel 15 ezer kWh-t igényel, egy tonna szekunder fémalumínium előállítása alumíniumhulladékból pedig csupán 2 ezer kWh-t. Az alumínium csomagolóanyagok minőségromlás nélkül újrahasznosíthatóak, és ez az eljárás rendkívüli mértékű energiamegtakarítással jár az elsődleges alumíniumgyártáshoz képest. A szelektíven gyűjtött dobozok beolvasztásával készülő termék 95 százalékos energiamegtakarítás mellett állítható elő. Ennek köszönhetően a világ alumínium-felhasználásának harmadát újrahasznosított fémalapanyag biztosítja. Az alumínium gyártásakor minden tonna timföld keletkezésekor legalább egy tonna vörösiszap is keletkezik, ami veszélyes hulladéknak számít. Törvényi háttér A fémkereskedelmet, így a fémhulladékok kereskedelmét is a 2013. november 25-én életbe lépett úgynevezett fémtörvény (2013. évi CXL. törvény a fémkereskedelemről), a hulladékok begyűjtését, előkészítését és újrafeldolgozását pedig a hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) szabályozza. Bănel Nicoliță Bănel Nicoliță (Făurei, 1985. január 7. –) román válogatott labdarúgó, jelenleg kölcsönben az FC Nantes játékosa. Posztját tekintve szélső középpályás. Sikerei, díjai Román bajnok (2): 2004–05, 2005–06 Román kupagyőztes (1): 2010–11 Román szuperkupagyőztes (1): 2006 Francia ligakupagyőztes (1): 2012–13 Bleed It Out A Bleed It Out a Linkin Park második kislemeze a harmadik stúdióalbumukról, a Minutes to Midnight-ról. 2007. augusztus 20-án adták ki. 2007. július 31-én a klip látható volt az MTV Germany-n, az MTV Asia-n, a Muchmusic Countdown-on és a MuchAxs videómegosztó oldalán. Ez a szám a 44. lett a Rolling Stone „2007 száz legjobb száma” toplistáján. Az MTV Networks Asia „2007 száz legjobb száma” toplistáján a 83. lett. Háttér-információk A Bleed It Out azon két szám egyike, amelyekben Mike Shinoda rap vokálozik (a másik szám a Hands Held High). A szám felépítése a Faint-hez hasonlítható. Mindkettő rövid szám, mindkettőben rappelnek és van kórus, és mindkettő a frusztrációról szól. A gitár-riff a Bleed It Out-ban úgy jött létre, hogy Brad Delson rosszul játszott egy hangjegyet. Az album kiskönyvében Mike Shinoda azt mondta, hogy a szám szövegét „több százszor” újraírta (a szám első sorában benne is van: „Here we go for the hundredth time”). Ez a szám a legrövidebb a Minutes to Midnight-ról, ha a bevezetőt nem számoljuk, a Wake-t. A koncerteken a szám körülbelül háromszor hosszabb. Koncerten először 2007. május 11-én New York-ban, a Webster Hall-ban hallhatta a közönség. 2007. július 7-én Tokió-ban előadták a számot a Live Earth-ön. 2007. május 12-én ez a szám volt hallható a Saturday Night Live egyik epizódjában. A Linkin Park a 2007-es MTV Video Music Awards-on is előadta a számot Timbaland-el. A klip A klipet Joe Hahn rendezte. Először 2007. július 31-én lehetett látni az MTV Germany-n. Az Államokban először 2007. augusztus 6-án lehetett látni az MTV2 Unleashed című műsorában. A TRL-en is ugyanekkor lehetett látni. Augusztus 3-án debütált a Muchmusic Countdown című műsorán, ekkor a 27. helyen végzett. A klipben az látható, ahogy a zenekar egy bárban játszik, és előttük egy visszafelé tekert verekedés látható. A klip végén kiderül, hogy azért kezdődött a verekedés, mert egy ember ráhányt egy másik cipőjére. Számlista Digitális Bleed It Out What I've Done (Distorted Remix) Given Up (Third Encore Session) CD 1 Bleed It Out Given Up (Third Encore Session) CD 2 (Maxi / AU kislemez) Bleed It Out What I've Done (Distorted Remix) Given Up (Third Encore Session) Toplisták A szám már a hivatalos kiadás előtt felkerült a toplistákra. A Billboard U.S. Hot 100-on 52., a Billboard Pop 100-on 54. volt a legjobb helye. Ez volt a Pts.Of.Athrty óta az első kislemezük, ami nem érte el a Modern Rock Tracks 1. helyét. A Mainstream Rock Tracks toplistán elérte a 3. helyet. Az Egyesült Királyságban a 29. helyen debütált. Ausztráliában, Kanadában, Lengyelországban és Izraelben a legjobb 30 között debütált. Szerkesztett verzió Az MTV és a VH1 cenzúrázva adta le a számot. Diószegi Vilmos Diószegi Vilmos (Budapest, 1923. május 2. – Budapest, 1972. július 22.) néprajzkutató, orientalista. Élete 1923. május 2-án született Budapesten. Édesapja műszaki rajzoló volt, édesanyja otthon nevelte két gyermekét, fiát és nála hét évvel fiatalabb lányát. Igen élénk fantáziájú gyerek volt. Szerette a mesét, külön álomvilágot épített ki magának, saját maga által kitalált történetekkel. Gyermekkorában sokat betegeskedett. A gyakori betegségek alatti szobafogság tétlen napjai fájdalmas emlékként maradtak meg benne, ilyenkor képzeletéhez menekült. Hogy pontosan mikor kezdett el érdeklődni a magyar történelem, "ősvallás" iránt, azt ő maga mondja el Sámánok nyomában Szibéria földjén című útleírásában. édesapja, mikor 7-8 éves lehetett, névnapi ajándékként elvitte az „Angolparkba”, ahol a látványosságok mellett Feszty Árpád Körképét is megtekintették. Gimnáziumi évei alatt titokban kezdett el törökül és japánul tanulni önszorgalomból. Már érettségi előtt próbált tájékozódni a magyar hitvilágra vonatkozó fontosabb művekről, elsősorban Kőrösi Csoma Sándorról olvasott el mindent, ami csak a keze ügyébe akadt. Érettségi vizsgáján, szerencsés véletlen folytán, az elnök Németh Gyula professzor, a turkológia neves kutatója előtt csillogtathatta meg ismereteit a nomádok életformájáról, kultúrájáról. Ez a felelet a professzorban maradandó nyomot hagyott. Miután felvették az egyetemre, a Belső-ázsiai, a Török Filológiai-, és a Magyar aőstörténeti Intézet hallgatója volt. A tanári diploma megszerzéséről lemondott. Az egyetem végzése mellett, hogy szüleit ne terhelje, az egykori csepeli Weiss Manfréd gyárban vállalt délelőtti adminisztrációs munkát. Ez a hivatali munka saját bevallása szerint nyomasztotta, mivel lelkiismerete nem engedte meg, hogy ne végezzen jó munkát, ugyanakkor gondolatai folyton tanulmányain jártak. Legtöbbet a Belső-ázsiai tanszéken tartózkodott, amelynek ekkor Ligeti Lajos peofesszor volt a vezetője. Doktori disszertációját is Ligeti professzorhoz írta, mandzsu-tunguz nyelvészeti témából. 1944-1947 közt az egyetem Belső-ázsiai Intézetének tanársegédjeként dolgozott. Az 1946-ban megszerzett doktorátus után, mint fizetés nélküli gyakornok egy darabig a Belső-ázsiai Tanszéken maradt. 1947-ben a Néprajzi Múzeumba kapott kinevezést, az ún. Ázsiai Gyűjtemény kezelését bízták rá. Rendkívül értékes anyagot kapott a keze alá; ezek közül elsősorban Baráthosi Balogh Benedek által gyűjtött nanaj tárgyakat kell kiemelni, ugyanis a nanajok (goldok) a mandzsu-tunguz nyelvcsaládhoz tartoznak, amelyről a disszertációját írta. Ezek után fordult aktívan a néprajztudomány felé. Az egyetemen mint nyelvész kitűnő filológiai iskolát járt végig, amelynek módszerét a néprajzi kutatások során is érvényesítette. A Szibéria-kutatás mellett, amelyet egyre jobban leszűkített a szibériai hitvilág, a sámánizmus kutatására, elkezdte rendszeresen gyűjteni a magyar hiedelmeket, szokásokat, s a feltehetően rokon vonásokat. bejárta az ország hagyományőrző vidékeit. Többek között alapos gyűjtést végzett a bukovinai, moldvai székelyeknél, a mátravidéki palócoknál. Két nagy gyűjtőút alkalmával a Dunántúlon járt, igen részletes gyűjtést végzett Mezőkövesden, a Nyírségben, Abaúj és Zemplén megyébe és Szarmárban. Csallóközben, Gömörben és Nyitra környékén többször járt a magyar falvakban. A terepen szerzett anyag többségét publikálta. Kandidátusi fokozatát 1958-ban kapta meg. 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia, Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője. Négy alkalommal (1957, 1958, 1960, 1964) járt Ázsiában (Dél-Szibériában és Mongóliában), ahol a szibériai és mongol népek elsősorban sámánista hitvilágát kutatta. Halála előtt az a megtiszteltetés érte, hogy az Encyclopaedia Britannica számára felkérték a „Sámánizmus” címszó összefoglalására, amit megírt, de a megjelenést már nem érte meg. A Farkasréti temetőben temették el. Diószegi Vilmos kutatásait a sámánhittel kapcsolatban orosz múzeumokban, szibériai és mongóliai helyszíneken is végezte. A Diószegi Vilmos hagyatéka az MTA BTK Néprajztudományi Intézetében, a Néprajzi Múzeumban és örököseinél van elhelyezve. A maga nemében hagyatéka egyedülálló. Fő kutatási területe a magyarság honfoglalás előtti sámánista hitvilágának feltérképezése. Kutatásokat végzett a táltos szó eredetének kiderítésével kapcsolatban is. A magyar, a szibériai és közép-ázsiai népekén kívül foglalkozott a Magyarországon élő nemzetiségek hitvilágával is. Művei A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben, Budapest, 1958 Sámánok nyomában Szibéria földjén, Budapest, 1960 , 1998 Samanizmus, Budapest, 1962 , 1998 A pogány magyarok hitvilága, Budapest, 1967 Sebestyén Gyula, Budapest, 1972 Lys-völgyi csata A Lys-völgyi csatát (másik elnevezése IV. ypres-i csata v. estaires-i csata) 1918. április 9-én indította a Német Birodalom 6. hadserege Ludwig von Falkenhausen tábornok vezetésével a nyugati fronton, Flandria területén, a tavaszi német offenzíva második részében. A hadművelet eredeti fedőneve Georg, majd a támadásban részt vevő csapatok számának lecsökkentése után Georgette hadművelet volt. Az április 9-én meginduló német támadás komoly kezdeti sikerekkel járt a szemben álló brit és portugál erőkkel szemben, de a francia erősítések beérkezése után, április 29-ére a támadás elakadt és május 1-re a németek védekező pozíciókat vettek fel. Ez a csata jelentette a Portugál Expedíciós Haderő egyetlen jelentős összecsapását az I. világháborúban és a portugál hadtörténelem legjelentősebb vereségének számít, az 1578-ban Alcácer-Quibir mellett a móroktól elszenvedett vereség után. Előzmények 1918 elején a német vezérkar a mindent eldöntő legnagyobb áttörésre készült a nyugati fronton. Miután megszűnt – vagy legalábbis kevésbé veszélyessé vált – az orosz front, a németek átcsoportosíthatták haderejük egy részét Franciaországba. A német vezérkar ezt azzal indokolta, hogy a háborút még azelőtt meg kell nyerni, mielőtt az Egyesült Államok hadserege megérkezett volna a frontra. A Schlieffen-terven alapuló és a vezérkari főnökről Ludendorff hadműveletnek elnevezett áttörés célja a brit és a francia frontvonalak elszigetelése, a britek visszaszorítása a csatorna partjára, illetve a francia haderő bekerítése és felmorzsolása volt. A nagy támadás március 21-én indult meg és jelentős kezdeti sikereket aratott, mivel a németek ügyesen kombinálták a gyalogság támadását a tüzérség támogató tüzével. Azonban a túlságosan gyors előrenyomulás miatt a gyalogság mögött lemaradt a tüzérség és egy héten belül a támadás a Somme folyó vonalán elakadt. Mivel a szövetségesek jelentős erőket vontak ki Flandria térségéből, hogy a Somme mentén megerősítsék állásaikat, a németek jó alkalmat kaptak arra, hogy újabb fronton kíséreljék meg a brit vonalak áttörését. Szemben álló felek Német Birodalom Az északi hadműveletekben a német 4. és 6. hadsereg katonái vettek részt, azonban a 4. hadsereg feladata Ypres elfoglalása volt, és a Lys mentén csak a 6. hadsereg katonái harcoltak. A Ludwig von Falkenhausen tábornok parancsoksága alatt álló 6 hadosztályban összesen kb. 75000 fő vett részt a támadásban. Szövetségesek A szövetséges oldalon a következő erők vettek részt a csata első szakaszában: Nagy-Britannia: A német támadás főirányába eső front 55 km-es szakaszát az 1. brit hadsereg egységei védték (köztük a portugál dandár), összesen kb. 84000 fő. A szektorban tartózkodó brit csapatokat a Somme környéki csatározásokból vonták ki és Flandriába pihenés, illetve feltöltés céljából csoportosították át. Emiatt a legtöbb brit alakulat harcértéke alacsony volt, a katonák fáradtak voltak, és az alakulatok egy részét alig kiképzett újoncokkal töltötték fel. XI. hadtest: 3. hadosztály, 51. hadosztály, 55. hadosztály, 61. hadosztály, az 1. hadosztály 2. ezrede, valamint a portugál erők (ld. lent) XV. hadtest: 29. hadosztály, 31. hadosztály, 34. hadosztály, 40. hadosztály, 50. hadosztály, 25. hadosztály 74. ezrede A csata második részében, a Kemmel-hegy környéki harctevékenységben a brit 2. hadsereg egységei is részt vettek: XXII. hadtest: 9. hadosztály, 21. hadosztály, 25. hadosztály, 39. hadosztály, 49. hadosztály, 6. hadosztály 71. ezrede, 30. hadosztály 89. ezrede Portugália: A Portugál Expedíciós Haderő 2. hadosztálya (4., 5. és 6. dandár), kb. 20 000 fő Gomes da Costa tábornok (később portugál köztársasági elnök) parancsnoksága alatt a front 12 km-es szakaszát ellenőrizte, a következő egységekkel: Az első vonalban a 8., 20., 2., 1., 17. és 10. gyalogezredek A második vonalban a 29., 11. és 4. gyalogezredek Tartalékban a 3., 5. és 13. ezredek A portugál szektorban található falvakat a portugál 1. hadosztály 3. dandárja, a 9., 12.,14. és 15. ezredek foglalták el. A csata megindulása előtti napon, április 8-án vonták vissza a 3. dandárt a frontvonalból a hátországba, helyét a 6. dandár egységei foglalták el. Emiatt mind a 3., mind a 6. dandár katonái előtt ismeretlen volt a számukra kijelölt védelmi szektor. A 6. dandárt már korábban kijelölték felváltásra és éppen egy brit dandár beérkezését várták. A helyzetet súlyosbította, hogy a korábbi karcok során a hadosztály 139 tisztet és 5792 katonát vesztett halottakban és sebesültekben. Ausztrália: Az 1. ausztrál hadosztály erői Merris és Méteren környékén Franciaország: A csata második szakaszában érkező francia erősítés a francia északi hadsereg különítménye (Detachement d'armee du Nord) volt: II. lovashadtest: 3. hadosztály, 28., 39. és 154. hadosztályok XXXVI. hadtest: 2. lovassági hadosztály, 34. és 133. hadosztályok Német elképzelések A Lys völgyében indított támadást eredetileg Ludendorff tábornok tervezte, hogy a nagy tavaszi offenzíva során megzavarja a szövetségeseket, de a kezdeti sikerek láttán a támadást kiszélesítése mellett döntött. Az eredeti német haditerv (fedőneve: "Operation George", de később átnevezték "Operation Georgette"-re) a franciaországi St. Quentin környékére összpontosította a támadó erőket, de felkészültek arra az eshetőségre, hogy a szövetségesek jelentős erőket csoportosítanak át Flandriából a támadás megállítására. Ez március végére be is következett, a német támadás megakadt és ekkor kezdődhetett a támadás a Lys folyó völgyében. Ez az alacsonyan fekvő terület az év nagy részében víz alatt állt és nehéz technikai eszközök számára szinte járhatatlan - normális körülmények között csak áprilisra remélhették a németek, hogy a talaj megfelelően kiszárad. Azonban a Rupprecht koronaherceg parancsnoksága alatt álló flandriai német erők arról értesítették a vezérkart, hogy a szokásosnál szárazabb tavaszi időjárás következtében a talaj március végén járható. A haditerv szerint a 6. német hadsereg Armentières környékén törte volna át a szövetséges vonalakat, míg a 4. hadsereg Ypres elfoglalását kapta feladatul. A támadás távlati célpontja Calais és Boulogne-sur-Mer elfoglalása volt, amely súlyosan megzavarta volna a brit csapatok utánpótlási vonalait. A csata lefolyása Az első támadás április 9-én Április 9-én indult meg a támadás Neuve-Chapelle térségében, amelyet a német gyalogság elitalakulatai, a rohamcsapatok (németül Stoßtruppen) vezettek. Az új német harcmodornak megfelelően kis számban, golyószóróval, lángszóróval és könnyű géppuskával felszerelt alegységek szűk arcvonalon támadták a 2. portugál hadosztály állásait. Hajnali 04.15-kor kezdődött a német tüzérségi előkészítés, amelyet ugyanaz a Bruchmüller őrnagy vezetett, aki korábban a Somme mellett kialakított brit állások ellen vezényelte a német tüzérség csapásait. 08.00-kor a német gyalogság aknavetői is bekapcsolódtak a támadásba, majd 45 perccel később négy német hadosztály kezdte meg a támadást. A német tüzérség és az aknavetők mozgó tüzének támogatásával hamarosan elfoglalták az első vonalakat. A jobb szárnyon egy teljes német hadosztály áttört a portugál és a brit vonalak közötti résen, majd hátulról támadva felszámolta az 5. portugál dandár állásait és elfoglalta a dandárparancsnoki harcálláspontot. A balszárnyon hasonló manőverrel áttörtek a németek, majd a mélységben elfoglalták a 3. dandár által csak részben elfoglalt védelmi állásokat. A portugál katonák, bár helyenként elkeseredett ellenállást tanúsítottak és a bekerítésben is végsőkig harcoltak, a túlerő láttán hamarosan menekülésbe kezdtek. A portugál hadtörténelem egyik legnagyobb vereségében a 2. hadosztály a támadás első napján mintegy 327 tisztet és 7000 katonát veszített halottakban, sebesültekben és további 6000 főt hadifoglyokban. Az ezred- és századparancsnokok szinte mind meghaltak, a három dandárparancsnokból csak egy menekült meg. Armentières elfoglalása Április 10-én a németeknek lehetőségük nyílt a támadás egyik céljának elérése, a Lys folyó északi partjának elfoglalása Armentières és Ypres között. Kevesebb, mint 24 óra alatt a német áttörés arcvonala kétszeresére nőtt. Hajnali 5.30-kor az előző napi tüzérségi támadáshoz hasonló tűz alá vették a front 20 km-es szakaszát, Armentières és Ypres között, Armentières városára számos gázgránátot lőttek ki. Az 1917 júniusában nagy erőfeszítések után elfoglalt messiness-i kiemelkedés és a közeli Ploegsteert falu néhány óra alatt a németek kezére került. Wyshaete faluban elkeseredett közelharcra került sor a német támadó ékek és a falut védő dél-afrikai ezred katonái között. Északabbra, az 1917 novemberében a harmadik ypres-i csata során elfoglalt területeket hódították vissza a németek. Az egész frontra nehezedő nyomás miatt a brit parancsnokság Armentières városának kiürítése mellett döntött a nap folyamán. Délen Bois-Grenier, északon Ploogsteert települések elfoglalásával a németek valóban a város bekerítésével fenyegettek. A várost védő britek visszavonulása ellenére a németek folytatták az Armentières elleni tüzérségi támadásokat. 21.30 körül az utolsó brit katonai is elhagyta a várost és Nieppe felé vonultak vissza, közben felrobbantották a Lys folyón átívelő hidakat. A német gáztámadások után a britek is mérgező gázokkal töltött gránátokat lőttek ki a városra, hogy megakadályozzák elfoglalását. Az április 10-i harcok eredményeként a brit parancsnokság számára világossá vált, hogy fel kell adniuk az előző év novemberében elfoglalt Passchendaele falut és a körülötte kialakított védelmi állásokat, hogy a brit vonalakat lerövidítsék. A visszavonulás április 12-én kezdődött és néhány óra leforgása alatt semmissé tette az előző évi csatában részt vevő több, mint 270 000 szövetséges katonai áldozatait. Küzdelmek a Nieppe körüli erdőben Két nappal a támadás megindulása után a német csapatok pár kilométerre közelítették meg Hazebrouck városát, amely fontos szerepet játszott a flandriai szövetséges csapatok utánpótlásában. A várost, ahol több vasútvonal is összetalálkozott, csak a Nieppe körüli erdők választották el az előrenyomuló német csapatoktól április 11-én. Miután kijutottak a Lys folyó északi partjára és számos hídfőállást létesítettek, a német csapatok nagy ütemben folytatták az előrenyomulást. Még 10-én elesett Estaires városa, ami miatt a brit parancsnokság Poperinghe térségéből Nieppe és Vieux-Berquin települések közelébe csoportosította át tartalékait. Az itt kialakított védelmi állásokat támadták április 10-11. folyamán a németek. A német támadás következtében hamarosan elesett Doulieu és heves küzdelem alakult ki Vieux-Berquin birtoklásáért, amely a nap folyamán többször is gazdát cserélt. A 29. brit hadosztály kitartó védekezésének köszönhetően a front az Estaires-Cassel közötti út mentén stabilizálódik. A következő napon a németek elfoglalták Merville települést és a nieppe-i erdőt védő katonák is hamarosan visszavonulásra kényszerülnek. Április 12-én teljes volt a zűrzavar a brit vezérkarban, mivel az előző napok rendezetlen visszavonulása miatt a legtöbb egységgel megszakadt a kapcsolat. A Hazebrouck-ba települt vezérkari harcálláspontnak semmilyen információja nincs arról, hogy a beosztott egységek továbbra is harcolnak, visszavonulnak vagy már német fogságba estek. A rendelkezésre álló erőkkel egy újabb védelmi vonalat próbálnak megszervezni a Merris és Merville települések között húzódó úton. Az információk hiánya miatt rémhírek terjednek a katonák között a német előrenyomulásról, egyesek azt rebesgetik, hogy az ulánok már Hazebrouck elővárosában vannak. Ez azonban nem igaz: bár a németek 11-én este elfoglalták Merville-t és ezután a város kifosztásával voltak elfoglalva. Hogy a szövetséges vonalakat megerősítse, Haig tábornok a körzetbe vezényli az 1. ausztrál hadosztály egységeit. Haig tábornok: "hátunkat a falnak vetve…" Haig tábornok előbb a francia főparancsnokhoz, Foch tábornokhoz fordult segítségért, aki ezt kereken megtagadta, mivel a Flandriában indított német támadást csak elterelő manővernek tartotta. A tényleges támadás elleni védekezéshez saját magának tartotta fenn a francia haderő tartalékait, bár két hadosztályt átengedett Herbert Plumer brit tábornok 2. hadseregének, illetve Paul Maistre tábornok 10. hadseregét az Authie folyó völgyében, Doullens térségébe csoportosította át, hogy biztosítsák a franciák hátországát egy esetleges német áttörés esetén. A helyzet annyira kétségbeejtő volt április 10-11-én, hogy ezen a napon a brit erők főparancsnoka, Sir Douglas Haig kiadta híres napiparancsát, amelyben "hátukat a falnak vetve" végsőkig tartó ellenállásra szólította fel a brit csapatokat. Ausztrál ellenállás Merris-nél Az ausztrál 1. hadosztály április 8-án indult a Somme völgyébe az ottani brit csapatok támogatására, de a meginduló támadás miatt hamarosan a hadműveletek kellős közepén találták magukat. Az ausztrál szektorban található Hazebrouck városa rendkívül fontos brit logisztikai bázis volt, amelynek elesése szétzilálta volna a brit utánpótlási vonalakat. Haig brit tábornok a brit vonalak megerősítésére vezényelte az ausztrálokat és 11-én estére a brit front némileg stabilizálódott a nieppe-i erdő szélén. A britek könnyebbségére a következő napon, 12-én a német támadásokat délen Robecq, míg északon Merris és Meteren települések ellen összpontosították Azonban a korábbi napok területi nyereségei következtében Hazebrouck a német ágyúk hatótávolságába került és április 10-étől a vasúti csomópont folyamatos német tűz alatt volt. A frontra érkező erősítéseket és a katonák utánpótlásait ezután csak a 15 km-re távolabb található Aire-sur-la-Lys városig szállíthatták vonaton, onnan a katonák gyalog vagy az éppen rendelkezésre álló szállítóeszközök segítségével érték el a frontot. Április 14-én reggel a németek támadást indítottak a Mont de Merris magaslat ellen, amelyet az ausztrál hadosztály 3. zászlóalja védelmezett. A nap során az ausztrálok számos német támadást visszavertek, de végül április 16-án a magaslat, illetve Méteren és Wijtschate elestek és a németek a Kemmel-hegyen kialakított brit állások közvetlen közelségébe kerültek. Brit ellenállás Givenchy környékén Ekkorra a német sikerek révén a frontban egy jelentős kiszögellés alakult ki, ami együtt járt azzal, hogy a németek ki voltak téve egy esetleges szövetséges ellentámadás veszélyének. A francia és brit tartalékok már útban voltak a térségbe és hamarosan támadásba lendülhettek a németek ellen. Hogy ezt elkerülje, a német főparancsnokság újabb támadásokat indított három irányban: a belga front ellen Ypres-től északra, a Kemmel-hegy ellen, illetve Béthune ellen. Április 18-án a németek támadást indítottak Givenchy-St. Venant térségében, a távlati célpont Béthune város volt. Hajnalban tüzérségi előkészítés után 9 német hadosztály, kb. 137 000 német katona indított támadást a Givenchy körzetében kialakított brit állások ellen. A brit csapatok, elsősorban az 55. hadosztály katonái, jelentős veszteségek árán tudták csak megállítani a németeket, akik a nap végére néhány helyen előrenyomultak. Helyenként a németek annyira megközelítették a brit állásokat, hogy a brit tüzérség ágyúi közvetlen irányzással támadták a német csapatokat. A másnap indított ellentámadások révén a britek mindenhol visszafoglalták korábbi állásaikat. Ezt követően támadások súlypontja északabbra, a Kemmel-hegy és a környező magaslatok elfoglalására helyeződött át. A belga hadsereg harca Bixschoote környékén Április 17-én a németek a Houthulst körüli erdőből, Ypres-től északra támadást indítottak a belga hadsereg állásai ellen Merkem és Kippe települések között. Hamarosan sikerült áttörni a belga vonalakat és a németek egy pillanatra azt hihették, hogy teljesül az 1914 óta dédelgetett álom: a szövetséges hadseregek bekerítése és felmorzsolása. Nem számoltak azonban a hazájuk utolsó szegletét védő belga katonák elkeseredettségével és kitartásával: szívósan védték a maradék állásokat és hamarosan olyan heves ellentámadásokat indítottak, hogy teljesen visszavetették a németeket és helyreállították a korábbi frontvonalat. A belgák 800 hadifoglyot és 60 géppuskát zsákmányoltak a nap során, a teljes német veszteség halottakban és sebesültekben háromszorosa volt a belga 3. hadosztály veszteségeinek. Ennél is fontosabb, hogy a belga ellenállás révén a tartalékban állomásozó brit hadosztályokat a front másik részén lehetett bevetni. Az első Kemmel-hegyi csata Ypres városától délre és keletre számos magaslat található: Mont Kemmel, Mont Noir és a Mont des Cats. A flamand síkságból kiemelkedő, igazából alacsony dombok (a Kemmel-hegy legmagasabb pontja 159 m-re emelkedik a tengerszint felé) azonban rendkívül jó védelmi pozíciót jelentettek és innen remek kilátás nyílt a körben elterülő síkságra. Amennyiben a németek el tudták foglalni a hegyeket, akkor lövegeikkel tűz alá tudták volna venni a szövetséges utánpótlási vonalakat és a briteknek fel kellett volna adni Ypres városát. A Kemmel-hegyen (ma Kemmelberg) kialakított védelmi állásokat a brit 19. hadosztály katonái foglalták el. Április 17-én reggel 08.30-kor német támadás indult a hegy ellen, amelyet a britek vissza tudtak verni, de az általuk elszenvedett veszteségek miatt a helyzet olyan válságosra fordult, hogy a francia 28. hadosztály aznap este leváltotta őket, majd április 25-éig elfoglalták a Bailleul és Spanbroekmolen közötti vonalat. Április 19. és 24. között rövid szünet állt be a harccselekményekben, ami alatt szövetségesek nem tudták, hogy hol várják a következő német támadást. A második Kemmel-hegyi csata A Kemmel-hegy elleni támadás további folytatása, illetve a francia erősítés beérkezésének megakadályozása érdekében a németek elterelő támadást indítottak Villers-Bretonneux közelében április 24-én. Ez a támadás teljes kudarcot vallott, mert ausztrál katonák 25-én már visszafoglalták a várost, de a fő támadás északon, a Kemmel-hegyi állások ellen indult. Április 25-én hajnali 02.30-kor 250 német löveg kezdte meg a hegyen kialakított francia védelmi állások elleni tüzérségi támadást. A támadásban a németek hagyományos és vegyi töltetű gránátokat is bevetettek, elsősorban a megerősített védelmi pontok és a francia tüzérségi állások ellen. Hajnali 5.00-kor rövid szünet után a tüzérség a francia lövészárkokat kezdte támadni, majd 6.00-kor megindult a német gyalogság támadása. A hegyet védő francia 28. hadosztállyal szemben a németek három hadosztályt vetettek be és nem is maradt el az eredmény: 07.10-re a hegyet gyakorlatilag elfoglalták és 10.30-kor a hadműveletet sikeresen befejezték. A támadásban részt vett a német légierő 96 repülőgépe is, amelyek 700 bombát vetettek ki a francia állások fölött. A németek ezután a hegy túloldalán található Scherpenberg és Loker települések irányába sorakoztak fel és várták, hogy a tüzérséget új állásaikba mozgassák át, mivel a Kemmel-hegyről a német tüzéreknek lehetősége volt a szövetséges hátországot tűz alatt tartani, illetve a csapatok manővereit megfigyelni. Velük szemben ekkor a francia 99. sorezred egységei, illetve a Kemmel-hegyi állásokból visszavonult csapatok maradványai és a 3. lovashadosztály egységei álltak. Állásaiktól délre a francia 154. hadosztály kitartóan védekezett, északra pedig a 9. brit (King's Own Yorkshire Light Infantry) és 6. skót (King’s Own Scottish Borderers) ezredek védekeztek. A 99. francia és a 9. brit ezred között azonban rés keletkezett, amit a németek további támadásaikban kihasználtak és dél körül elfoglalták Vierstraat települést. Eddigre azonban a németek kifáradtak és beszüntették a további támadásokat. 25-én este Reningelst-hez megérkeztek a brit 25. hadosztály egységei, akiket a francia 39. hadosztállyal közös parancsnokság alá helyeztek, hogy megkíséreljék a hegy visszafoglalását. Francia-brit ellentámadás Mind Foch marsall, mind Haig tábornok az azonnali ellentámadás mellett voltak: a franciáknak a hegyet, míg a briteknek Kemmel falut kellett volna visszafoglalni. Egész éjszaka zuhogott az eső, amely feláztatta a talajt és 26-án reggel sűrű ködbe burkolta a csatateret. A szövetségesek tüzérsége olyan gyenge volt, hogy a németek nem ismerték fel a támadást előkészítő tüzérségi tüzet. A támadás egész nap folyt és csak a brit 74. ezrednek sikerült valamennyire előrenyomulnia a nap végére, máshol csak a francia állásokban tátongó rések betömése sikerült. A németek, csapataik kimerültsége miatt, nem tudtak ellentámadásba lendülni, és a Kemmel-hegy környékén álló magaslatok elleni német támadásokat mindenhol visszaverték. Április 29-én reggel 6.00-kor német tüzérségi támadás és vegyi támadás készítette elő a hegyivadász hadosztály támadását, amely kezdetben sikeres volt és áttörte a francia állásokat Scherpenberg közelében. Azonban a francia 39. és 154. hadosztályok katonái sikeres ellentámadást indítottak és végül visszavetették a németeket kiindulási állásaikba. Északon a briteknek a tüzérségi támadás hevessége miatt ki kellett üríteni Voormezele települést, de eddigre a németek már jelentős veszteségeket szenvedtek. Április 29-én Ludendorff tábornok lefújta a további támadó hadműveleteket és a németek védekező pozíciókat vettek fel. A Kemmel-hegyi állásokat egészen 1918. augusztus végéig megtartották, amikor az amerikai 27. hadosztály és a brit 30. hadosztály támadása végleg vissza nem vetette őket a térségből. Következmények Az I. világháború utolsó német offenzívájának részeként a Lys folyó völgyében indított támadás, a kezdeti sikerek ellenére, végül alig négy hét alatt kifulladt. A német csapatok jobb felszerelésüknek és kiképzésüknek köszönhetően több helyen áttörték a szövetséges védelmi vonalakat, azonban a veszteségek, az ellátási nehézségek, a szövetséges csapatok kitartó ellenállása és a hamarosan beérkező erősítések miatt mindenhol sikerült megállítani a német előrenyomulást. A szövetséges veszteségek jelentősek voltak: 1918 áprilisában 1000 ágyú, 4000 géppuska, 200 000 puska, 70 000 tonna tüzérségi lőszer és 250 millió puskalőszer, valamint 200 harckocsi került a németek kezébe. A veszteségeket azonban bőven ellensúlyozták a beérkező amerikai csapatok: áprilisban közel 120 000 amerikai katona érkezett Európába, májusban 220 000, míg júniusban 275 000. Július 2-án Wilson elnök bejelentette, hogy 1 millió amerikai katona már a nyugati fronton állomásozik és a nyár vége előtt számuk megduplázódott. A német oldalon viszont nem volt lehetőség a veszteségek pótlására, és bár a tavaszi offenzíva folytatódott májusban és júniusban, sehol sem sikerült elérni a régóta áhított áttörést. A júliusban indított II. marne-i csatában a szövetségesek jelentős győzelmet arattak és augusztusra a legtöbb német parancsnok tisztában volt azzal, hogy a háborút elvesztették. Tégely A tégelyek a kémiai laboratóriumokban használatos edények egyik típusa. A tégelyeket anyagok kemencében való hevítésére, izzítására, hamvasztására használják. Több méretben is készítik őket. Az anyagveszteség megakadályozására tégelyfedők szolgálnak. A tégelyek többnyire porcelánból készülnek, de platina, irídium, más nemesfém, de kvarc, öntöttvas és hőálló fém-oxid is lehet az anyaguk. A porcelántégely nem alkalmas erősen lúgos anyagok olvasztására, mivel a lúgos ömledékek a porcelánt megtámadják. Ilyen esetben vastégely használható. Platinatégely használatakor ügyelni kell arra, hogy az izzó platina könnyen ötvöződik más fémekkel és szénnel is, ami rontja a tégely anyagának fizikai és kémiai ellenállóképességét. A tégelyeket felmelegítve erre a célra kialakított tégelyfogóval fogják meg. Bunsen-égőn vagy más laboratóriumi hőforráson való melegítésére drót-, porcelán- vagy kerámiaháromszöget használnak. Écoche Écoche település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 558 fő (2015). Écoche Saint-Igny-de-Roche, Coublanc, Arcinges, Belmont-de-la-Loire, Le Cergne, Mars és Cours községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Taenioides kentalleni A Taenioides kentalleni a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az Amblyopinae alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A Taenioides kentalleni előfordulási területe az Indiai-óceán északnyugati részén van, Szaúd-Arábia közelében. Megjelenése Ez a hal legfeljebb 19,8 centiméter hosszú. 45 csigolyája van. Teste hosszú és karcsú. A második húszó és a has alatti úszó feketén szegélyezett. Farokúszója majdnem teljesen fekete. Szája nagy. Fejének oldalain 5 pár rövid bajuszszál látható. Szemei kezdetlegesek és bőr fedi őket. Hátúszói tüskések. Életmódja A Taenioides kentalleni trópusi gébféle, amely a tengerfenék közelében él. Rasohe Rasohe falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Skradhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 40 km-re, községközpontjától 3 km-re északkeletre erdők között fekszik. Története A falunak 1857-ben 16, 1910-ben 27 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 1 lakosa volt. Sunny Leone Sunny Leone (Toronto, Ontario, Kanada, 1981. május 13. –) indiai származású, amerikai pornószínésznő. Élete Kanadában született szereti a sportot és az éneklést. 1996-ban Dél-Kaliforniába költözött. Egy barátja mondta, hogy ki kellene próbálni a modellkedést. 2001 márciusában a Penthouse magazinban a hónap kedvence lett. Fiat Multipla A Fiat Multipla (jelentése: sokoldalú) egy kompakt egyterű (MPV), melyet az olasz Fiat autógyár készített 1998 és 2010 között. Számos alkatrészében a kortárs Bravo/Brava modellpár alapjaira épül, ám különleges, újító stílusa és koncepciója meglehetősen egyedülállóvá tette. Nevét egy korábbi FIAT modelltől örökölte, az 1956-ban bemutatott és a 600-as sorozatra épülő, szintén 6 üléses Multipla 600-tól. Minden szempontból találó névválasztás, hiszen az elődmodell is újszerű elrendezéséről, illetve erősen megosztó formájáról vált közismertté a maga korában. Felépítés Az első generációs Multipla mindössze 3,99 m-es hossza ellenére szokatlanul széles és magas karosszériájának felépítését saját padlólemeze és egy speciális térváz tette lehetővé. Mindennek köszönhetően - konkurenseivel ellentétben - két sorban kínált 3-3 ülést (a hasonló felépítésű Honda FR-V csupán 2004-ben jelent meg). E koncepció eredményeképpen a csomagtér mérete állandó lehetett teljes létszámnál is, illetve az utasoknak egyformán komfortos ülések jutottak, továbbá senki sem kényszerül a csomagtartóban utazni. Dizájn Mindezen újítások ellenére a modell fogadtatása Olaszország határain kívül meglehetősen visszautasító volt, aminek oka kifejezetten a karosszéria formájában keresendő. És bár 1998-ban bemutatták a "Different Roads" című kiállításon a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MOME), ahol fődíjat is nyert, ugyanabban az évben az angol Top Gear autós magazin szavazásán elnyerte a "A világ legrondább autója" címet is. Mindez jól érzékelteti a típussal kapcsolatos végletes álláspontokat, melyeknek következtében a legtöbb piacon elmaradtak a várt üzleti sikerek is. 2004-ben, két alaposabb belső frissítés után, a Multipla külsejét is átszabták és az akkoriban futó Stilóhoz illesztették. Ezzel egyúttal megszüntették az addig legnagyobb ellenkezést kiváltó szélvédő alatt domborítást is, de ez - az ekkorra már szinte jelenkori klasszikusnak számító előd hírhedtsége okán - nem sokban javította az elfogadottságát, legalábbis a konzervatív piacokon. Mindezekért - és mindennek ellenére - a Multipla a korát megelőző és jelentősen újszerű elvek alapján épített autó, melyet jelenleg is gyártanak (2008). Környezetvédelem Szintén a típushoz kapcsolódik a FIAT környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseinek bemutatkozása is. A Multiplában jelent meg elsőként a Bipower változat, amely metánnal és benzinnel egyaránt üzemeltethető volt. Később készült tisztán gázos, majd LPG-benzines verzió is. Szintén gyártásra kész állapotban volt már 1998-ban (és a gyári katalógusokban szerepelt is) egy elektromos-hibrid verzió is, melyet aztán - feltehetően a vegyes fogadtatásból származó veszteségek miatt - mégsem gyártottak. Motorok Az 1,6-os benzines és 1,9-es dízelmotorok dinamikus haladást és agilis vezethetőséget kínálnak, illetve a rövid, széles kasztni és a közvetlen kormányzás kedvező menettulajdonságokat biztosítanak. A különböző évjáratú motorok között a legjelentősebb különbség az Euro besorolás változása, teljesítményüket tekintve közel azonosak. A metán/benzines üzemeltetésű Bipower változat jelenlegi neve Naturalpower. A Blupower tisztán metánnal üzemelt és már 1998-ban teljesítette az Euro 5 normát, de viszonylag rövid hatótávolsága és a máshol (értsd: Olaszországon kívül) kiépítetlen metánkút-hálózat nélkül csak korlátozott használhatóságú volt. A Gpower LPG/benzines motorral érkezett, ami többek között itthon volna különösen előnyös, ezt viszont az olasz piac nem díjazta, hiszen ott nem terjedt el ez az üzemanyagfajta (LPG). 2008 decemberében még három változatban készültek Multiplák: 1,6-os benzines, 1,9-es mJTD és a szintén 1,6-os Naturalpower. Fabrizio Lai Fabrizio Lai (Utica, 1978. december 14. –) olasz motorversenyző, a MotoGP 250-es géposztályának korábbi versenyzője. Karrierje Lai egymás után kétszer is, 1996-ban és 1997-ben is megnyerte az Európa-bajnokságot. Ezután az olasz 125 köbcentiméteres géposztályban versenyzett. Ezt a kategóriát is megnyerte, 2002-ben. A MotoGP-ben 2001-től versenyzett, először mint szabadkártyás, majd 2003-ban megkapta első teljes szezonra szóló szerződését. 2004-ben megszerezte első dobogós helyezését, a japán nagydíjon második lett. 2005-ben a hatodik, 2006-ban pedig a 11. helyen végzett összetettben. Ezt követően igazolt az Aprilia csapatához, eddig ez volt az utolsó szezonja a MotoGP-ben. Jász (Románia) Jász románul: Iaz, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Karánsebestől északra fekvő település. Története Jász nevét 1480-ban említette először oklevél Jaz in districtu de Sebes formában, Mátyás király oklevelében, majd 1485-ben Yaaz in districtu civitatis Karansebes alakban fordult elő. 1597-ben Jaaz, 1785-ben Pesty Frigyes említette Jasch néven, 1828-ban Jász, Jáz, 1888-ban Jáz (Jaas), 1913-ban pedig Jász néven fordult elő. 1480-ban Mátyás király az aradi káptalan által örményesi Fiáth Lászlónak adományozta a sebesi kerületben fekvő Jaz, Mezfalu, Cserenyes és Keregh falvakat adományozta. 1485-ben Jász (Yaaz) falut több más faluval együtt Kinisy Pál temesi főispán Bakoviczay Lászlónak ítélte oda Bizerei Miklós ellenében. 1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem levele szerint Jász és Mészfalu Karánsebessel voltak határossak. 1590-ben Pribék László de Jaz, más néven Bánul és rokonsága pereskedett egymással öröklött birokaikért, mely per hosszan elhúzódott. A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Jász faluban Pribék János 2, és Pribék Mátyás szintén 2 portáról adózott. A falu a 18. században kincstári birtok volt, az 1778-as évben pedig az akkor alakult oláh–illír határőrezredhez került. A határőrvidék feloszlása idején az oláhbánsági ezred ohabai századához tartozott. Az 1858 évi összeiráskor 670 lakost találtak itt, melyek 9 katolikus kivételével, mind görögkeleti vallásúak voltak. 1913-ban 815 lakosából 17 magyar, 794 román volt. Ebből 18 római katolikus, 793 görög keleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. Web 2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl. A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre. Legújabban a webes keretrendszerek programozási felületét (API) is megnyitják, így a felhasználók maguk is írhatnak az adott szolgáltatás adataira épülő programokat, honlapokat (nyitott API). A tartalmat létrehozó felhasználók számának nagyságrendi növekedése az alkotás, a fogyasztás, a véleménynyilvánítás és a kommunikáció demokratizálásához, valamint a világról szerezhető ismeretek minőségi változásához vezet. A címkézés (tagging) lehetővé teszi, hogy fogalmakat több szempontból egyszerre osztályozzunk. A hagyományos, kategóriákon alapuló osztályozási rendszerekben az osztályozni kívánt dolgokat fő kategóriákra osztják, ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden dolog egyszerre csak egy kategóriában lehet (ilyen például a könyvtári Egyetemes tizedes osztályozás : egy könyv nem lehet egyszerre a Vallás és a Filozófia kategóriában, mert minden kategóriához más könyvespolcok vannak rendelve). Ez a kategorizálás feltételezi, hogy van egy, a témához nagyon jól értő szakember, aki a legjobb kategóriába teszi az adott dolgot. A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó) címke fölrakását lehetővé teszi ugyanarra a dologra. A szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége. Olyan területeken, ahol sok amatőr alkotó van, megváltozik a profik szerepe, igénybe vehetik a sok, egyenként szerényebb képességekkel rendelkező amatőr erőforrásait is. (Például újságírók hagyatkozhatnak amatőr bloggerek véleményére és információira, szak csillagászok igénybe vehetik amatőrcsillagászok megfigyeléseit. A SETI@Home projekt pedig a számítógép-felhasználók gépidejét veszi igénybe számítások elvégzéséhez, miközben azokat nem használják.) Megnő a társadalmi mobilitás. Egy tehetséges ember számára hasonló eszközök és terjesztési csatornák állnak rendelkezésre, mint a profiknak. A marketing is újraértékelődik, a kevés fajta, de nagy mennyiségben eladható termék (a slágertermékek) uralmát felváltja a hosszú farok uralma, a nagyon sokféle, egyenként nagyon kis mennyiségben fogyó, rétegszükségletet kielégítő (de ezeken a piacokon jól eladható) termékek piaca. A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban. O'Reilly egyébként eredetileg nem generációváltással kapcsolatos értelemben használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni újraéledését értette alatta. Tipikus webkettes szolgáltatások Közösségi oldalak ( Social networking , például: iWiW , Orkut , Facebook , MySpace , LinkedIn , Mindenki.hu, Barátikör.com , MyVIP ) Képmegosztó oldalak (például: Flickr , Indafotó, Picasa , Photobucket , SmugMug , Zooomr , Open Photo Project , Instagram ) Videómegosztó portálok (Például: YouTube , Google Videos, IndaVideó) Blogok , mikroblogok (például Twitter , Jaiku.com, Plurk ) Online irodai alkalmazások (Például: Google Calendar , Google Docs & Spreadsheets , Zoho ThinkFree Online) Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) Fórumok Aukciós oldalak (például: eBay , Vatera ) Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak ( PayPal , Abaqoos) Linkmegosztó szolgáltatások (például: del.icio.us , Diigo, mylink.hu, Linkzilla, Ma.gnolia.com), Más oldalakat értékelő szolgáltatások, például a Digg Hírforrások (feedek) ( RSS , Atom (feed)) és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (például a tartalmat szűrő Yahoo Pipes, AideRSS, FeedHub, a hírcsatornákat egyesítő FeedRinse, FeedBlendr) Hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok (iGoogle, Netvibes, Hírfigyelő ) és RSS-olvasók ( Google Reader ) Podcast-ok Előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt ( Creative Commons , GPL ) Közösségi zeneajánló oldalak (Pandora.com, Last.fm ) Az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek ( Fon , Meraki ) Online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox ) Virtuális világok ( Second Life ) és online játékok Egyesített beléptetőrendszerek ( OpenID , TypeKey) Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások Online térképalkalmazások ( Google Maps , Yahoo! Maps) Nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató ún. verziókezelő rendszerek (CVS, SVN , Git , Mercurial, Bazaar) Pastebin-ek Az internet felhasználásával futó tudományos programok (SETI@Home, Galaxyzoo ) valamint meteorológiai közösségek (Metnet.hu, www.időkép.hu , Viharvadász.hu ) Jellemzői Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői: Landreville Landreville település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 468 fő (2015). Landreville Celles-sur-Ource, Gyé-sur-Seine, Loches-sur-Ource, Neuville-sur-Seine, Ville-sur-Arce és Viviers-sur-Artaut községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bad Company A Bad Company egy brit rockzenekar, mely 1973-ban alakult. A Free maradékaiból ( Kirk és Rodgers ) jött létre az együttes, mely nevét Robert Benton westernjéből kölcsönözte. Habár a Bad Company nem volt korszakalkotó csapat, de azért jócskán megpiszkálta a brit és az USA rockpiacot a 70-es években. Burrell ( ex King Crimson ), Kirk és Ralphs ( ex Mott The Hoople ) mértéktartó, kötött ritmusszekciója tökéletes aláfestést nyújtott Rodgers kirobbanó énektehetségéhez és csúcsformájukban a legjobb koncertzenekarok közé tartoztak. Pályafutás Rövid összerázódás után 1974 márciusában csaptak a lovak közé. Rodgers hazai pályáján, a Newcastle Town Hallban mutatkoztak be ( a hely továbbra is egyik kedvencük maradt ). Debütáló lemezük beplatinázódott és róla a Can't Get Enough és a Movin' On az óceán mindkét oldalán bejutott a Top 20-ba. A korong az évtized egyik legerősebb bemutatkozó hard rock albumának számít. Munkáik Peter Grant menedzseri irányítása és a Led Zeppelin Swan Song márkaneve alatt betörtek az USA-piacra és öregbítették Grant menedzseri hírnevét. Az 1975-ös Straight Shooterről a Good Lovin'Gone Bad valamint a Feel Like Making Love szerepelt a listákon. A Grant szervezte kétévenkénti világturnék ébren tartották a közönség érdeklődését. Ebben az időszakban az egyik legjobb színpadi együttesnek számítottak, így nem csoda, hogy rengeteg bootleg koncertfelvétel jelent meg tőlük. A 70-es évek második felében megjelent albumaik már meglehetősen fantáziátlanok és erőtlenek lettek, ennek ellenére továbbra is jól fogytak. Az 1979-es Desolation Angels megjelenése után suttogtak az együttes feloszlásáról, de ez csak a Rough Diamond sikere után valósult meg, amikor Kirk és Burrell is új csapatot toborzott. Rodgersnek a The Firm is rövid USA sikert hozott (Rodgers, Jimmy Page, Tony Franklin és Chris Slade). Ezután Kenny Johnsszal a The Who korábbi dobosával Law néven kiegészültek és ez lett 1991-es LP-jük címe is. A Bad Company Brian Howe (ex Ted Nugent) énekessel alakult újjá és két sikeres lemezt alkotott: Fame And Fortune-1986, Dangerous Age-1988. Kirk és Howe Geoff Whitehorn gitárossal és Paul Cullen basszusgitárossal készítették el a Holy Water lemezt, mely az USA-ban feljutott a 40-es listára. A 2002-es újbóli leállásig számos közepes, bár anyagilag sikeres lemezt jelentettek meg. Adamidi Frashëri Gaqo Adhamidhi Frashëri bej vagy Georges Adamidis (Görice, 1859 – 1939) albán orvos és politikus a 20. század elején. Fia, Paul Adamidi Frashëri (1904–1987) emigrációban élő albán műgyűjtő, diplomata. Élete Adamidi az Oszmán Birodalomban, Korça településen született (ma Albánia). Az ortodox közösség nagy részéhez hasonlóan emigrált, Egyiptomban telepedett le, ahol orvosnak tanult. A szintén egyiptomi albán orvos-politikus Mihal Turtulli közeli barátja lett. Adamidi 1892 és 1914 között Egyiptom és Szudán utolsó Muhammad Ali-dinasztiabeli kedivéje, II. Abbász egyiptomi alkirály személyi orvosa lett. 1914-ben, a Qemali-kormány feloszlása után hazatért, és a március 18-án felesküdött Permeti-kabinet (az Albán Fejedelemség első kormánya) pénzügyminisztere lett (1914. május 20-áig). Az első világháború kitörésekor Svájcba menekült, a Lausannei Egyetemmel összefüggésben. Több évet töltött Svájcban, az „Albán Nemzeti Tanács”, az albán diaszpóra egy genfi politikai társasága elnöke lett. Ő képviselte Albániát a Nemzetek Szövetségében is. Személyként Általános vélekedés szerint az albán nemzeti felkelés prominens aktivistája, Andon Zako Çajupi költő Klubi i Selanikut (’Szaloniki Klub’) című komédiájában róla mintázta „Dr. Adhamutit”. Ennek az oka személyes bosszú volt, ugyanis a költő társkeresése rosszul sült el, amiért Adamidit okolta. A komédiában Dr. Adhamuti groteszk, fukar, ignoráns, oszmánbarát áldoktorként van lefestve. Sevilla Atlético A Sevilla Atlético, teljes nevén Sevilla Atlético Club egy spanyol labdarúgócsapat. A klubot 1958-ban alapították, jelenleg a harmadosztályban szerepel. Az első csapatba felkerült játékosok A félkövérrel írt játékosok felnőttválogatottjukban is szerepeltek. Mississippi Fred McDowell Fred McDowell (1904. január 12. – 1972. július 13.), művésznéven: Mississippi Fred McDowell, amerikai Hill country blues énekes, gitáros, zeneszerző volt. Élete McDowell Tennessee államban Rossville-ben született, közel Memphishez. A szülei farmerek voltak, akik még fiatal korában meghaltak. 14 évesen kezdett el gitározni Rossville környéki táncokban vett részt. A szántási munkálatokról váltani szeretett volna, ezért Memphisbe költözött 1926-ban ahol a Buck-Eye takarmánygyárban kezdett dolgozni, itt gyapotot dolgoztak össze olajjal és más termékekkel. Ezen kívül számtalan egyéb munkája volt és egy kis kiegészítő keresetért is játszott. 1928-ban délre költözött Mississippibe gyapotot szedni. Később Comóban települt le farmerként 1940 körül, 40 mérföldnyire Memphis-től, a zenélést táncokon és piknikeken folytatta. Kezdetben a slide gitározást egy zsebkéssel kezdte, ezzel fogta le a húrokat később marhabordára váltott, de végül rájött, hogy az üveg adja a legtisztább hangot, ezért a gyűrűs ujjára üvegnyakat bottlenecket húzva játszott. Mialatt Delta blues énekesekkel járt össze vagyis lumpolt, megbizonyosodott, hogy az első blues zenészek az É-Mississippi vidékén jelentek meg párhuzamosan, de nehéz megítélni a K-Delta vidéket-ezek széleskörű felismerését használta fel munkájában. Egy verziója az államok zenei formájának, ami szerkezetében közel áll az afrikai gyökerekhez (gyakran kerüli az akkord váltásokat a hipnotikus búgó hang elérése érdekében, egyszerű akkord összetételek)a north hill country blues stílust sok alak zenéjében hallhatjuk mint: Junior Kimbrough és R.L. Burnside, mialatt az eredeti lendületet szolgálja a Fat Possum kiadó által. Az 50-es években megnőtt az érdeklődés a blues és a folk zene számára, McDowell is nagyobb figyelmet kapott, a kezdet az volt amikor felfedezte 1959-ben és felvételt készített vele Allan Lomax és Shirley Collins. McDowell felvételei népszrűek voltak, fesztiválokon, klubokban lépett fel. Fellépésein továbbra is North Mississippi blues stílusban játszott de néha használt elektromos gitárt is. Amikor híres lett kijelentette "Én nem játszok rock and roll-t". McDowell nem idegenkedett attól, hogy társuljon fiatalabb rock zenészekkel: ő tanította Bonnie Raitt-t slide technikára. És hízelgett neki a "You gotta move" című számának a Rolling Stones által készített, meglehetősen előre mutató autentikus feldolgozása az 1971-es Sticky Fingers című albumukon. 1969-es albuma, az "I Do Not Play No Rock 'N' Roll" volt az első amin elektromos gitárt használt. Egy interjút is tartalmaz a lemez amiben a blues eredetét tárgyalja és a szerelem természetét (az interjú a címadó dalba volt keverve Dangerman által 1999-ben). Utolsó lemeze, Live in New York (Oblivion Records) egy New York, Greenwich Village-i koncertfelvétel 1971-ből ami a Village Gaslight-ban készült (ismert még The Gaslight Cafe néven is). 1972-ben halt meg rákban, 68 évesen, és a Hammond Hill Baptista temetőben temették el, Como és Mississippi, Senatobia között. 1993. augusztus 6-án egy emlékművet állíttatott sírjára az Mt. Zion Memorial Fund alapítvány. A ceremóniát Dick Waterman vezette le, és az emlékművet McDowell portréjával Bonnie Rait fizette. Az emlék követ azonban újra kellett állítani McDowell nevének elgépelése miatt. Az eredetit pedig McDowell családja a Delta Blues Museum részére adományozta ami Clarksdale-ben található. Bibliográfia William Ferris; - Give My Poor Heart Ease: Voices of the Mississippi Blues - The University of North Carolina Press; (2009) ISBN 0807833258 ISBN 978-0807833254 (with CD and DVD) William Ferris; Glenn Hinson The New Encyclopedia of Southern Culture: Volume 14: Folklife The University of North Carolina Press (2009) ISBN 0807833460 ISBN 978-0807833469 William Ferris; Blues From The Delta Da Capo Press; Revised edition (1988) ISBN 0306803275 ISBN 978-0306803277 Ted Gioia; Delta Blues: The Life and Times of the Mississippi Masters Who Revolutionized American Music - W. W. Norton & Company (2009) ISBN 0393337502 ISBN 978-0393337501 Sheldon Harris; Blues Who's Who Da Capo Press 1979 Alan Lomax - The Land Where The Blues Began . New York: Pantheon, 1993. Robert Nicholson; Mississippi Blues Today ! Da Capo Press (1999) ISBN 0306808838 ISBN 978-0306808838 Robert Palmer (writer); Deep Blues: A Musical and Cultural History of the Mississippi Delta - Penguin Reprint edition (1982) ISBN 0140062238; ISBN 978-0140062236 Charles Reagan Wilson - William Ferris - Ann J. Adadie; Encyclopedia of Southern Culture (1656 pagine) The University of North Carolina Press; 2nd Edition (1989) - ISBN 0807818232 - ISBN 978-0807818237 Kamera A kamera a camera obscura latin kifejezésből származó elnevezés, amelyet a magyar filmfelvevőgép és videokamera értelemben vett át. Idegen nyelvek analógiájára a fényképezőgép elnevezésére is használni tévedés. Egy optikai lencsékből és fényvédett részből álló szerkezet. A lencsék zárszerkezeten keresztül képet vetítenek egy rögzítő felületre (analóg filmre vagy digitális CCD-re). A híradástechnikában az átviteli rendszer eleme, képek vagy képsorozatok optikai képét időben változó elektromos jellé alakító leképező készülék. A kimenetéről levehető videojel szinkron és színkódolási (például PAL) információkat tartalmaz. Filmfelvevőgép A filmfelvevőgép fényérzékeny filmre (celluloidra) rögzíti a tárgyakról beeső fényjeleket. Ezeket a filmszalag szélessége alapján csoportosítják: a leggyakoribb, legelterjedtebb a 8 (otthoni használatra), 16 vagy 35 mm-es film. A mozifilmek jellemzően 35 mm-es filmre készülnek, s terjed a pusztán digitálisan rögzített nagy felbontású film is. Videokamera A videokamera a CCD-re vagy CMOS-ra érkező fényt elektronikus jellé alakítja. A jel rögzítése történhetett analóg módon kazettában lévő mágnesszalagra, de ma már inkább digitálisan (kazettában lévő mágnesszalagra, írható DVD-re, esetleg merevlemezre, mint a számítógépnél). A felbontásuk már eléri a hagyományos, celluloidos kamerákét. Különleges kamerák nagysebességű kamera; másodpercenként több száz, ezer vagy tízezer kép készítésére alkalmas kamera slow-motion videó készítése vagy műszaki diagnosztika céljából mikroszkópos kamera víz alatti kamera sztereoszkóp holografikus rendszerű kamera sávkamera ipari Forrás Élesség-életlenség, autofókusz AF. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/digitalis-mozi-vege-a-celluloid-korszaknak Vége a celluloid-korszaknak (2002) https://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/09/18/egy_digitalis_mozi_mind_felett/ Celluloid vs. DVD IP nagysebességű Box kamera vagy ipari kamera Mont-sous-Vaudrey Mont-sous-Vaudrey település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 1241 fő (2015). Mont-sous-Vaudrey Belmont, Bans, Montbarrey, Oussières, Souvans, Vaudrey és Villers-les-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mont-sur-Courville Mont-sur-Courville település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 133 fő (2015). Mont-sur-Courville Dravegny, Mont-Saint-Martin, Arcis-le-Ponsart, Courville és Saint-Gilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának tagjai Az Egyesült Államok Kabinetje, illetve más nevén Szövetségi Kormánya közvetlenül az Elnök alá tartozó szövetségi intézmények hálózata. Fő feladata az elnök segítése. Az első kabinet az államalapító George Washingtonhoz kötődik, akinek négytagú kabinetje volt, az államtitkár Thomas Jefferson; a pénzügyminiszter Alexander Hamilton; a háborús miniszter Henry Knox; és az igazságügy-miniszter Edmund Randolph személyében. A teljes kabinetet az elnök jelöli, s a szenátus egyszerű többségének kell jóváhagynia. A kabinet tagjainak személye teljes egészében az elnöktől függ, szabadon nevezi ki és menti fel őket. Illendőségből minden elnöki ciklus kezdetén (tehát az újraválasztott elnök második ciklusának kezdetén) valamennyi kabinettag beadja a lemondását, s az elnök dönt, hogy folytassa-e feladatát. A kabinet tagjai a Secretary (miniszter) nevet viselik. Jelenleg a Donald Trump által kinevezett kabinet tölti be ezt a szolgálatot. A kabinet feladatköre Az amerikai szövetségi végrehajtó hatalom letéteményese az elnök (President), aki egyben a politikai rendszer „legközpontibb” szereplője is. Az elnök nem csak államfő és a fegyveres erők főparancsnoka, hanem a végrehajtó hatalom, a kormány vezetője is, sőt alkotmányjogilag ő „a kormány maga”. A végrehajtó hatalom gyakorlását ugyanis az USA alkotmánya az elnökre bízza. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya kifejezetten nem rendelkezik az elnököt segítő testületről, mint egész kabinetről, bár említést tesz tálcák vezetőiről. Maga a kabinet szó elsődlegesen elzárt termet jelent, ahol a tanácsadók össze tudtak ülni tárgyalni. . A kabinet léte azonban nem jelent kabinetkormányzást, sőt testületi kormányzást sem, ugyanis az egyes elnökök kedvük szerint alakíthatták magát a kabinetet. Az Egyesült Államok államberendelkezése az erős elnöki státuszt mutatja, amely erős elnököt és gyenge, az elnöktől függő kormányt ad. Noha a gyakorlatban a kabinet a miniszterek tanácsa (más néven kormány), de ez nem mérhető az európai kormányok értelmével, ez az USA-ban a kabinet elsődlegesen az elnök tanácsadó és végrehajtó szerve. A kabinetnek, illetve az adott miniszternek (titkárnak) annyi joga és feladata van, amennyit az elnök részére delegál. Nagyon lényeges különbség az európai (többek között a magyar) kormányrendszerrel szemben, hogy az USA kabinetje nem döntéshozó szerv, feladatuk (a saját területük ellátása mellett), hogy az elnök döntéseit a gyakorlatba átvigyék, az elnököt tanáccsal lássák el, valamint a saját területükről tájékoztassák őt. Juttatások Az Egyesült Államok Kódexének 5. cikkelye meghatározza, hogy a kabinet tagjainak milyen juttatásokat kell kapniuk Ez az összeg 2015-ben 203,700 dollár volt. Bár a kabinet tagja, de más szabályok vonatkoznak az alelnökre, valamint a kabinet alá tartozó személyek juttatásaira. Az ülések gyakorisága A kabinetrendszer első 175 évében az ülések nagyon gyakoriak voltak, többször előfordult, hogy több alkalom is volt egy héten. Ennek fontosságára utal az is, hogy például Woodrow Wilson elnök olyan fontosnak tartotta az ülések megtartását, hogy amikor ő Európában tartózkodott helyette az alelnöke vezette azokat. Az ülések száma Lyndon Johnson és Richard Nixon elnöksége alatt csökkent le, ma már elég ritkának mondható. Ehhez az is hozzájárult, hogy az elnöki személyzet sok feladatkört átvett a Kabinettől. Jelenlegi kabinet A kabinet tagjait az Elnök jelöli, de ahhoz, hogy a jelölt betölthesse a feladatkörét, a Szenátus jóváhagyása szükséges. Nem kell a Szenátus jóváhagyása az Alelnöknek, valamint az Elnök kabinetfőnökéhez, illetve az az alá tartozó személyek kinevezéséhez. Kabinet A kabinet tagja az alelnök, valamint a 15 minisztérium vezetője. A lenti lista felsorolása az elnöki utódlási sorrend alapján van összeállítva, tehát, ha az elnöki szék megürül az alábbi sorrendben lehet betölteni a státuszt. Megjegyzendő, hogy a minisztert az öröklési sorrendben megelőzi a Képviselőház Elnöke, valamint a Szenátus Pro Tempore elnöke, de ők nem részei a kabinetnek. A kabinet alá tartozó tisztségviselők Jelen tisztségviselők a kabinet ülésein tárgyalási joggal vesznek részt. Nem részei az elnöki öröklési rendnek. 3593 Osip A 3593 Osip (ideiglenes jelöléssel 1981 EB20) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Magyarország bíróságai Magyarország bíróságairól az Alaptörvény 25-28. cikkei rendelkeznek. Eszerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Szintén a bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. A bíróságok feladatait a bírók és egyéb bírósági alkalmazottak látják el. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, és adott esetben ő is menti őket fel. A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat és legalább egy év bírósági titkárként, ügyészségi titkárként, ügyvédként, közjegyzőként vagy jogtanácsosként teljesített munkaviszony, vagy legalább egy év kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben teljesített munkaviszony, vagy nemzetközi szervezetnél ill. az Európai Unió valamely szervénél az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenység valamint a 30. életév betöltése. A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal (OBH) látja el. A legmagasabb szintű bíróság Magyarországon 2012. január 1-jétől a Kúria (korábban a Legfelsőbb Bíróság), amely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét az ítélőtáblákon, a törvényszékeken, a munkaügyi bíróságokon és a helyi bíróságokon. Jóllehet a bíróságok szintjei hierarchikusak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos működésének ellenőrzése, a rendes bíróságok ítélkezési munkájában nem vesz részt. Történetük A kiegyezés nagyban befolyásolta a bírósági rendszert is Magyarországon. Az igazságszolgáltatás alapelvei 1. A bírói függetlenség elve 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve 4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve 6. Az anyanyelv használatának elve 7. Az ártatlanság vélelmének elve 8. A védelem joga és az ügyvédség 9. A jogorvoslati jogosultság elve 10. A tisztességes eljárás elve A bírói hatalom egyetlen korlátja a törvényeknek való alárendeltsége. A bírák függetlenek, ítélkezésükben semmilyen módon nem befolyásolhatóak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Minden jogsérelem vagy jogvita elbírálására a bíróságnak van kizárólagos hatásköre, mely egyébként mindent megtesz a jogszabályok alkalmazásának egységességéért. Bizonyos eseteket kivéve a tárgyalások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az érintettek jogosultak anyanyelvük használatára, a védelemre, és senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapítja. A felek az ítéletek és a végzések ellen jogorvoslattal élhetnek, azaz fellebbezéssel, ha pedig az ítélet fellebbezés hiányában vagy fellebbezést követően másod- vagy. harmadfokon jogerőre emelkedett, meghatározott esetekben perújítást vagy felülvizsgálatot indítványozhatnak. Bíróságok hatáskörei – négyszintű ítélkezés A helyi bíróság (járásbíróság illetve Budapesten a kerületi bíróságok) minden hatáskörébe tartozó ügyben (ezek nem súlyos vagy nagy horderejűek) első fokon jár el. Általában egyesbírák járnak el, kizárólag súlyosabb, nyolc évi szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények miatt indult büntetőügyekben jár el egy bíróból és két ülnökből álló tanács. Ha a bíróság határozata ellen nincs fellebbezés, a határozat első fokon jogerőre emelkedik. A megyénként egy, általában a megyeszékhelyen működő törvényszékek másodfokon elbírálják a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság ellen benyújtott fellebbezéseket. A súlyosabb ügyek (pl. emberölés ) első fokon a törvényszékekhez kerülnek. Öt törvényszéken katonai tanács működik, és a munkaügyi bíróságok ennek székhelyén működnek. Ha a másodfokú ítélet ellentétes az elsőfokú ítélettel, lehetőség van újbóli fellebbezésre, ezzel az ügy harmadfokra kerül. Az ítélőtáblák (=táblabíróságok) adott régióra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Másodfokon bírálják el a törvényszékek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, továbbá büntetőügyekben harmadfokon a másodfokú ügyek elleni fellebbezéseket (polgári ügyekben harmadfokú eljárás nincs, csak perújítás vagy felülvizsgálat). A Kúria elsősorban elvi irányítást gyakorol, és harmadfokon elbírálja az ítélőtáblák másodfokú büntetőügyeinek fellebbezéseit, valamint minden felülvizsgálati ügyben jár el. A Magyar Királyi Kúria elnökei 1884 előtt a mindenkori országbíró töltötte be a Magyar Királyi Kúria elnöki tisztségét. Ezt a státuszt az 1884. évi XXXVIII. tc. változatta meg, amikor az országbírói funkció pusztán szimbolikussá vált. Perczel Béla (1884–1888) Szabó Miklós (1888–1905) Oberschall Adolf (1906–1908) Günther Antal (1909–1920) Tőry Gusztáv (1920–1925) Juhász Andor (1925–1934) Osvald István (1934–1937) Töreky Géza (1937–1944) Szemák Jenő (1944–1945) Kerekess István (1945–1949) A Legfelsőbb Bíróság elnökei Somogyi Ödön (1949–1950) Jankó Péter (1950–1953) Molnár Erik (1953–1954) Domokos József (1954–1958) Jahner-Bakos Mihály (1958–1963) Szalay József (1963–1968) Szakács Ödön (1968–1980) Szilbereky Jenő (1980–1990) Solt Pál (1990–2002) Lomnici Zoltán (2002–2008) Baka András (2009–2011) A Kúria elnökei Darák Péter (2012-től) Commerveil Commerveil település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 132 fő (2015). Commerveil Saint-Rémy-des-Monts, Saint-Vincent-des-Prés, Monhoudou, Pizieux és Saint-Calez-en-Saosnois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Véres farsang A véres farsang egy székely felkelés leverése volt 1596-ban. 1595 szeptemberében a török seregek megtámadták a havasalföldi vajdaságot. A támadás hírére Báthory Zsigmond mintegy 20 ezer fős székely csapat élén Vitéz Mihály vajda segítségére sietett. Mihály serege kb. 60 ezer főből állott. A szövetséges seregek Gyurgyevónál súlyosan megverték a törököket. 1596 elején a közszékelyek – akik a gyurgyevói győzelemben döntő szerepet vállaltak – a be nem váltott ígéretek miatt fegyveres felkelésbe fogtak. Ugyanis székely földesurak nem voltak hajlandók eleget tenni a fejedelmi ígéretnek, nem szabadították fel a hadjáratból visszatért jobbágyaikat. A felkelést Bocskai István vezetésével az erdélyi nemesség a „véres farsang” során kíméletlenül leverte. Gyergyószárhegyen a Hősök emlékoszlopán a történelmi esemény emlékére az 1992. augusztus 1-jén feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: „Bármilyen kegyetlen is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabadság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA.” Alfara de Carles Alfara de Carles település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Alfara de Carles Aldover, Arnes, Terra Alta, Horta de Sant Joan, Roquetes, Tortosa, Paüls, Xerta és Beceite községekkel határos. Lakosainak száma 369 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Chassiers Chassiers település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 1016 fő (2015). Chassiers Ailhon, Chazeaux, Joannas, Largentière, Rocher, Tauriers és Vinezac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az Amerikai Egyesült Államok településeinek listája Ez a szócikk az Amerikai Egyesült Államok városainak és falvainak listáját tartalmazza államonkénti bontásban. Sok amerikai települést európai településről neveztek el. A Alabama Alabama városainak listája Alaszka Alaszka városainak listája Arizona Arizona városainak listája Arizona helyiségeinek listája Arkansas Arkansas városainak listája C Colorado Colorado települései Colorado városainak listája Connecticut Connecticut városainak listája Connecticut községeinek listája D Delaware Delaware városainak listája Delaware helyiségeinek listája Dél-Dakota Dél-Dakota városainak listája Dél-Dakota falvainak listája Dél-Karolina Dél-Karolina városainak listája Dél-Karolina falvainak listája District of Columbia Washington D. C. városrészeinek listája É Észak-Dakota Észak-Dakota településeinek listája Észak-Karolina Észak-Karolina településeinek listája F Florida Florida településeinek listája Florida megyéinek listája Florida helyiségeinek listája G Georgia Georgia városainak listája Georgia helyiségeinek listája Georgia falvainak listája H Hawaii Hawaii földrajzi helyeinek listája I Idaho Idaho városainak listája Idaho helyiségeinek listája Illinois Illinois városainak listája Illinois falvainak listája Indiana Indiana városainak listája Indiana községeinek listája Iowa Iowa városainak listája K Kalifornia Kalifornia városainak listája Kalifornia helységeinek listája Kansas Kansas városainak listája Kentucky Kentucky városainak listája L Louisiana Louisiana településeinek listája M Maine Maine városainak listája Maine ültetvényeinek listája Maine községeinek listája Maryland Maryland önkormányzati jogú településeinek listája Massachusetts Massachusetts településeinek listája Michigan Michigan településeinek listája Minnesota Minnesota városainak listája Mississippi Mississippi városainak listája Mississippi városainak listája Missouri Missouri városainak listája Missouri falvainak listája Montana Montana városainak listája Montana helységeinek listája N Nebraska Nebraska városainak listája Nebraska falvainak listája Nevada Nevada városainak listája New Hampshire New Hampshire városainak listája New Jersey New Jersey településeinek listája New York New York városainak listája New York községeinek listája New York falvainak listája Nyugat-Virginia Nyugat-Virginia városainak listája Nyugat-Virginia községeinek listája Nyugat-Virginia falvainak listája O Ohio Ohio városainak listája Ohio falvainak listája Oklahoma Oklahoma városainak listája Oklahoma falvainak listája Oregon Oregon településeinek listája P Pennsylvania Pennsylvania városainak listája Pennsylvania falvainak és borough-jainak listája R Rhode Island Rhode Island városainak listája Rhode Island falvainak listája T Tennessee Tennessee településeinek listája Texas Texas városainak listája Texas településeinek listája U Utah Utah városainak listája Új-Mexikó Új-Mexikó településeinek listája V Vermont Vermont városainak listája Vermont községeinek listája Virginia Virginia városainak listája Virginia településeinek listája W Washington Washington városainak listája Washington községeinek listája Wisconsin Wisconsin városainak listája Wisconsin községeinek listája Wisconsin falvainak listája Wyoming Wyoming városainak listája 497 Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek – 520-as évek – 530-as évek – 540-es évek Évek: 492 – 493 – 494 – 495 – 496 – 497 – 498 – 499 – 500 – 501 – 502 Születések az év folyamán – I. Chlothar frank király († 561 ) A The Beach Boys dalainak listája Ez a lista megpróbálja az összes Beach Boys által megjelenített dalt felsorolni. A szóló vokálnál az eredeti tagoknak (Brian Wilson, Mike Love, Al Jardine, Carl Wilson, Dennis Wilson) csak az első nevüket írja, a vendégművészeknek a teljes nevét. Stúdió felvételek A következő dalok kizárólag Brian Wilson & Mike Love szerzemények. A következő dalok a The Beach Boys egyéb dalait tartalmazza. A szerzők külön vannak feltüntetve. Források Ez a szócikk részben vagy egészben a List of The Beach Boys songs című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Könyvek Badman, Keith. The Beach Boys: The Definitive Diary of America's Greatest Band on Stage and in the Studio. Backbeat Books (2004. October). ISBN 978-0879308186 Elliott, Brad. Surf's Up! The Beach Boys on Record, 1961–1981. Surf's Up Books (2003. November). ISBN 978-0972768610 Saint-Alban-les-Eaux Saint-Alban-les-Eaux település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 969 fő (2015). Saint-Alban-les-Eaux Saint-André-d’Apchon, Villemontais, Arcon, Lentigny és Ouches községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lisbeth Korsmo Lisbeth Korsmo, született Lisbeth Berg (Oslo, 1948. január 14. – 2017. január 22.) olimpiai bronzérmes norvég gyorskorcsolyázó, kerékpárversenyző. Pályafutása Négy olimpián vett részt (1968, Grenoble, 1972, Szapporó, 1976, Innsbruck, 1980, Lake Placid). 1976-ban Innsbruckban 3000 méteren bronzérmet szerzett. Ő volt az első norvég nő, aki gyorskorcsolyázásban olimpiai érmet szerzett. Sikerei, díjai Olimpiai játékok bronzérmes: 1976, Innsbruck – 3000 m Voga–Turnovszky-duó A Voga–Turnovszky-duó humoros és szatirikus dalokat játszó gitár-kettős volt a 80-as években. Két székesfehérvári tanár, Voga János és Turnovszky Tamás alkotta. Főként popparódiáik révén váltak országosan ismertté. A kezdetek A kettős a 80-as években főleg kis klubokban, középiskolákban, egyetemeken lépett fel. Dalaikat akusztikus gitárkísérettel, számos humoros improvizáció kíséretében adták elő, gunyoros, groteszk szövegeikben a késő Kádár-kor társadalmi és kulturális jellegzetességeit állították pellengérre. A színpadon és időnként dalaikban is Egonnak (Turnovszky), illetve Sanyinak (Voga) szólították egymást. Az akkori lemezgyár egyik tagja Boros Lajos fantáziát látott a zenekarban, majd első kislemezük 1983-ban jelent meg, egyik oldalán egy aktuális magyar popslágerek paródiáiból készült egyveleggel ("Sztárok 45-ön 83-ban"), másik oldalán egy saját dallal ("Nehéz a szívem, de könnyű a marmonkanna"). Paródiáikat elsősorban a korabeli népszerű rádióműsor, a B. Tóth László vezette Poptarisznya tette népszerűvé. Ettől kezdve 1984-86 között évente kiadtak egy kislemezt egy-egy paródia-egyveleggel és egy saját dallal, valamint állandó szereplői voltak szilveszteri műsoroknak, ahol bemutatásra került videoklipjük paródiák összeállításából. 1986-1991 Első saját nagylemezük 1986-ban jelent meg Egy fejjel kisebb vagyok címmel, kizárólag saját dalokkal, túlnyomórészt gitáralapú kísérettel, időnként szintetizátorok felhasználásával. Ezt követte az 1988-as Popparódiák 1983-1987, melynek A oldalán kiadták a korábban kislemezen megjelent paródiákat, a B oldalán pedig saját dalokat és egy újabb paródia-egyveleget helyeztek el. Ehhez a paródiához már videoklip is készült. A sikeres receptet követték 1989-ben is, amikor az 1988-as év paródiája mellett saját dalokat adtak ki, 1990-es Néger a jégen c. albumukon már külföldi slágerekből is készítettek paródiát. 1987-es albumuktól kezdve saját dalaikban is többnyire szintetizátorral kísérték magukat. Paródiáik olyan népszerűek voltak, hogy szinte presztízskérdés volt egy együttesnek, hogy a VT-duó parodizálta-e őket (eltekintve attól, hogy a kifigurázás néha jobban sikerült, mint az eredeti). A megszűnés A duó utolsó - 5. - nagylemeze Ez az ötödik lemez! címmel jelent meg 1991-ben, majd végül Turnovszky kilépésével 1991-ben a duó megszűnt. Voga János a 2000-es években a Bumeráng c. reggeli rádióműsorban vált ismét országosan ismert médiaszemélyiséggé. Capranica Capranica település Olaszországban, Viterbo megyében. Lakosainak száma 6455 fő (2017. január 1.). Capranica Barbarano Romano, Bassano Romano, Ronciglione, Sutri, Vejano és Vetralla községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1995-ös magyar úszóbajnokság Az 1995-ös magyar úszóbajnokságot – amely a 97. magyar bajnokság volt – júliusban rendezték meg Budapesten, a Komjádi Béla Sportuszodában Csúcsok A bajnokság során az alábbi felnőtt csúcsok születtek: Paolo Sorrentino Paolo Sorrentino (Nápoly, 1970. május 31. –) olasz filmrendező, forgatókönyvíró. Munkássága Első filmjében forgatókönyvíróként működött közre, a Polvere di Napoli című filmet 1998-ban mutatták be. Karrierjét rövidfilmekkel kezdte, többek között az 1998-as L'amore non ha confini-vel, és a 2001-es La notte lunga-val. Első nagyjátékfilmje a L'uomo in più (One Man Up) volt, amellyel Nastro D'Argento díjat nyert. Nemzetközi ismertséget a 2004-ben bemutatott A szerelem következményei-vel szerzett magának. A film amely egy svájci hotelszoba magányos bérlőjéről szól, 2004-ben cannes-i aranypálma jelölést kapott, valamint megkapta az olasz filmakadémia (David di Donatello-díj) legjobb filmjének és legjobb rendezőnek járó díját is. 2013-as La Grande Bellezza (A nagy szépség) c. filmje elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Ifjúság című filmje 2015-ben elnyerte az Európai Filmakadémia által odaítélt Európai Filmdíjat. A filmeken kívül 2016-ban megalkotta a The Young Pope nevű sorozat első évadát, amely nagy sikert aratott mind a nézők, mind pedig a kritikusok körében. Ezt a sorozatot Magyarországon az HBO tűzte műsorra. Játékfilmjei One Man Up ( L'uomo in più , 2001) A szerelem következményei ( Le conseguenze dell'amore , 2004) Szombat, vasárnap és hétfő (2004) - TV movie The Family Friend ( L'amico di famiglia , 2006) Il Divo (A megfoghatatlan) (2008) Ez az a hely ( This Must Be the Place, 2011) A nagy szépség ( La grande bellezza , 2013) Ifjúság ( La giovinezza , 2015) Sorozatok Az ifjú pápa ( The Young Pope , 2016) Díjai Legjobb forgatókönyv - A szerelem következményei ( David di Donatello-díj , 2005) Legjobb rendező - A szerelem következményei ( David di Donatello-díj , 2005) Legjobb rendező - A nagy szépség ( David di Donatello-díj , 2014) Legjobb rendező - A nagy szépség ( Európai filmakadémia díja , 2013) Legjobb idegen nyelvű film - A nagy szépség (Oscar-díj, 2014) Legjobb rendező - Ifjúság ( Európai filmakadémia díja , 2015) 1995-ös rali-világbajnokság Az 1995-ös rali-világbajnokság volt a 23. rali-világbajnoki szezon. Január 22-én kezdődött és november 22-én ért véget. Az egyéni bajnok Colin McRae lett, a csapat világbajnokságot pedig a Subaru nyerte. Fekete György (jogász) Fekete György (Alsóvárca, 1911. május 15. – 2002.) magyar jogász, egyetemi tanár, jogi szakíró. Életútja Középiskolát Szilágysomlyón végzett, jogi diplomát Kolozsvárt szerzett, a párizsi Sorbonne-on folytatott tanulmányokat. Ügyvédi irodában dolgozott Kolozsvárt, s bekapcsolódott az illegális Kommuinisták Romániai Pártja (KRP) munkájába. Katonai szolgálata után szövetkezeti jogtanácsos (1945-1947), majd a Bolyai, ill. Babeș-Bolyai Egyetemen adott elő, a jogi kar tanára. Az Új Út című politikai hetilap felelős szerkesztője (1949-1953). Jogi írásait a Justiția Nouă, a Studia Universitatis Babeș-Bolyai s a Korunk közölte; egyes tanulmányai külföldi német folyóiratokban jelentek meg. Egyetemi tankönyveket szerkesztett, s részt vett A Román Népköztársaság alkotmánya című munka (1957) szerkesztésében. Egyéb munkái: Lakóházak építése állami hitellel (Asztalos Sándorral, 1957. Jogi Kis Könyvtár; németül is; Házasságkötés, a házasság felbontása (1958). La Ferté (Jura) La Ferté település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 188 fő (2015). La Ferté Ounans, Aumont, Mathenay, Molamboz és Vaudrey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nincskegyelem-aknabarlang A Nincskegyelem-aknabarlang egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Naszályon található. A Cserhát jelenlegi három fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Cserhát második legmélyebb és harmadik leghosszabb barlangja. Leírása Vácnak a Sejce nevű területén, a Naszály hegy nyugati részén található bányában nyílik a szűk bejárata, egy körülbelül 30 méter magas bányafalnak körülbelül a harmadában. Felső triász, dachsteini mészkőben keletkezett. A hosszúságához viszonyítva kicsi, megközelítőleg 27 méter vízszintes kiterjedésű. A barlang fő járatainak többsége függőleges irányban alakult ki. A hőmérsékletét nagyon meghatározza a kinti hőmérséklet. Az üregrendszer mind a három nagy aknája közel, körülbelül öt méterre van a bányafalak külső felszínétől. Nyáron a bejárati aknában előfordult 25–30 °C-is. A járatainak a kialakulási irányát négy fő tektonikus törés határozta meg. A felső járatai a formajegyek tanúsága alapján hévizes eredetűek, freatikus, azaz gőz hatására létrejött oldás által keletkeztek. A simára oldott falak, a jellegzetes, íves falfelületek és a borsókő jelenléte bizonyítják ezt. Az alsó szakasza valószínűleg a süllyedő karsztvízszint melletti keveredési korrózió hatására vált a jelenlegi morfológiájúvá. Kialakultak a mély, kör szelvényű aknák és a sima falak. A morfológiai kisformái, a kőcsipkék, az élek és az oldalvályúk, a kannelúrák, azaz a függőleges karrok és a boxwork szerkezetek a későbbi, hideg vizes oldás termékei. Huzatborsókövek is láthatók az aknák közötti ablakokban. A barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható, a teljes bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. Először Romantika-aknabarlang (Antal 2002) volt a neve, majd Nincs kegyelem-aknabarlangnak (Antal 2002) nevezték el. Azért kapta a Nincs kegyelem-aknabarlang elnevezést, mert egy működő kőbányában megnyíló üreg sorsa általában a megsemmisülés. A részeinek az elnevezése vallási témákat tartalmaz: Purgatórium, Pokol-akna, Menyország-akna – ez vagy szabálytalan helyesírású, vagy tréfás elnevezés –, Sátán-akna, Áldásosztó és a már átnevezett Juliánusz-átjáró, illetve régen Juli-ánusz-átjáró is – ez a rész Juliánusz barátra utal, vagy Julira, valamint a nyelvjátékra és a magyar helyesírásra (Juliánusz, Julianus). A 2002-es térképén Nincskegyelem-aknabarlang (Szabó 2002) szerepel. Kutatástörténete A barlang bányászat következtében tárult fel. A Naszály Barlangkutató Csoport tagjai, azaz Antal József és társai 2002. március 7-én bukkantak a bejáratára a hivatalos helyszíni bejárásuk alkalmával és jártak a barlangban. 2002-ben a Környezetvédelmi Minisztérium Barlangtani Intézetének megbízásából a részletes állapotfelmérése is megtörtént a járatrendszernek a Troglonauta Barlangkutató Egyesület munkájaként. Sok mindenre kiterjedő leírás, helyszínvázlat, fénykép-dokumentáció készült, amely részletes bejáráson alapult. A kürtők is be lettek járva. A barlang régi helynevei ekkor a hivatalos barlangtérképen és a szakvéleményen át lettek nevezve. A barlangtérképe ebben az évben készült el a részletes állapotfelmérés részeként, amelyhez a barlangot a Pizolit Barlangkutató Egyesület és a Troglonauta Barlangkutató Egyesület tagjai mérték fel. A térképezést Szabó Zoltán vezette és ő szerkesztette, valamint rajzolta az alaprajzi barlangtérképet, a hosszmetszet barlangtérképet és a térhálós, vetület barlangtérképet. Az első bejárás részletes leírása 2003-ban jelent meg nyomtatásban. A 2003. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázaton, a Troglonauta Barlangkutató Egyesületnek a csoport kategóriában indult pályamunkájában az egyik legszínvonalasabb rész a Nincskegyelem-aknabarlangban végzett feltáró munka bemutatása. Ezért a pályázat bíráló bizottsága különdíjjal jutalmazta az egyesületet. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. Érdekesség A Cserhát fokozottan védett barlangjainak nevei „N” betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé. A Cserhát legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak a neve is „N” betűvel kezdődik. Keresőalgoritmus A keresőalgoritmusok olyan, az informatikában használt algoritmust jelöl, aminek a segítségével egy bizonyos tulajdonsággal felruházott elemet keresünk elemek egy gyűjteményében. Ez a gyűjtemény lehet akár rekordok sorozata, tömb(ök), mátrixok, vagy akár adatbázisok, az internet vagy akár egy matematikailag leírható tér is. Általános jellemzők Az algoritmusok, így a keresőalgoritmusok hatékonyságát is jellemezhetjük az idő-, és tárbonyolultságukkal, azzal a két metrikával, ami leírja, hogy az adott algoritmus mennyi időt, és helyet igényel a lefuttatáshoz, és ezáltal valamilyen osztályba sorolhatók. Ezeket a számítástudomány eszközeinek segítségével számolhatjuk ki. Sok esetben a keresőalgoritmusokat valamilyen korlátozás-kielégítő probléma (angolul CSP) megoldására használjuk, ekkor a célunk olyan eredmény/eredmények előállítása, mely eleget tesz valamilyen matematikailag leírható feltételrendszernek. Természetesen az is előfordulhat, hogy nem a legjobb megoldással, vagy nem az összes megoldással tér vissza egy ilyen algoritmus. Fajták Az egyik legegyszerűbb keresőalgoritmus-típus, a brute-force, ami lineárisan végignézi az értelmezési tartomány elemeit, és a feltételnek legjobban megfelelőt visszaadja. Azonban ennek az algoritmusnak az időigénye nagyon nagy, sőt, sok esetben a tér végtelensége miatt nem is alkalmazható sikerrel. Ha van valamilyen ismeretünk az értelmezési tartományról (pl. tudjuk, hogy egy növekvően rendezett tömbben keresünk egy adott értéket), akkor azt kihasználhatjuk, így jelentősen gyorsabb keresőt kapunk (pl. bináris kereső). Azonban a legtöbb (akár való életbeli) probléma nem oldható meg ilyen kereséssel. Ezért több különböző megközelítés is létezik a problémák megoldására: Lokális keresők: ezeknél a probléma értelmezési terét úgy fogjuk fel, mint egy függvényt, melynek tipikusan valamely tulajdonságnak megfelelő pontját ( szélsőértékeit , inflexiós pontjait , stb.) keressük, mindig az éppen vizsgált pontunk környezetéből kiindulva. Ilyenkor mindig ezen pont(ok) környezetében keresünk egy, vagy több olyan pontot (adott vizsgált tulajdonságnak jobban megfelelőket, vagy akár sztochasztikus módszereket alkalmazva), majd következő lépésként onnan vizsgálódunk tovább. Mindezt addig folytatjuk, amíg nem találunk egy kellően jó megoldást, vagy amíg el nem érünk egy iterációs korlátot, vagy időhatárt. Tipikusan ilyen keresőalgoritmusok pl. a hegymászó algoritmus , szimulált hűtés, vagy ide sorolható akár a Bees-algoritmus is. Fa struktúrában kereső algoritmusok: amikor a keresési teret egy fa struktúraként ábrázolhatjuk, és a feladat, hogy olyan utat/bejárást találjunk, ami megfelel a feltételeinknek. A bejárásnak irányítás szempontjából két fajtája lehet: a mélységi bejárás és a szélességi bejárás, de léteznek megosztó, és véletlen alapján keresők is. Tipikusan ilyen elven működik pl. a visszalépéses keresés, ahol addig haladunk előre, amíg jó/jobb értékeket találunk, majd ha találunk egy rosszabbat, akkor visszalépünk az első elágazáshoz, és a másik irányban folytatjuk a keresést. Ezen algoritmusokat felhasználják a játékelméletben (kétszemélyes játékok, pl. sakk lépéseinek kiszámítására), katonai, és gazdasági folyamatok modellezésére, és optimalizálására. Ide tartozó algoritmusok, pl. a Minimax algoritmus , A* algoritmus. Gráfokban kereső algoritmusok: Sok esetben hasonlóak a fában kereső algoritmusokra, az adott fa-kereső minimális változtatással alkalmazható gráfokra is. Ezek az algoritmusok rendszerint valamilyen részgráfot, utat keresnek, tipikusan valamilyen bejárást (mélységi, szélességi) megvalósítva. Optimalizációra használjuk őket, egyik legismertebb feladata ezeknek az utazó ügynök probléma megoldása. Ilyen algoritmusok pl. a Dijkstra-algoritmus , Kruskal-algoritmus , Prim-algoritmus . Sztringben kereső algoritmusok: Mintaillesztéssel foglalkoznak tipikusan, vagyis egy adott részsztringet (mintát) keresnek a kiinduló szövegben, eredményként pedig általában két dolgot vizsgálnak : Két közismert példa: Boyer-Moore algoritmus, Knuth-Morris-Pratt algoritmus. 1995-ös wimbledoni teniszbajnokság – női egyes Az 1995-ös wimbledoni teniszbajnokság női versenyét a német Steffi Graf nyerte a spanyol Arantxa Sanchez-Vicario előtt. Verneugheol Verneugheol település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 244 fő (2015). Verneugheol Laroche-près-Feyt, Saint-Merd-la-Breuille, Giat, Herment, Saint-Étienne-des-Champs, Saint-Germain-près-Herment, Sauvagnat és Voingt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szuronyos istállólégy A szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és az igazi legyek (Muscidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A szuronyos istállólégy eredetileg eurázsiai származású volt, viszont manapság világszerte előfordul. Megjelenése A szuronyos istállólégy 5-8 milliméter hosszú. Nagyon hasonlít a kis házilégyre és a házilégyre, azonban a nyugalmi helyzetben levő állaton azonnal észrevehetjük az előreálló, hosszú, szuronyszerűen kihegyesedett, vérszíváshoz alkalmazkodott szívókát. Testének elülső részét kissé emeltebben tartja. Életmódja A szuronyos istállólégy a gazdaságok környékén a leggyakoribb, de városokban is megjelenik. E kétszárnyú bomló szerves anyagok és emlősállatok vérével táplálkozik. Az embert is megtámadja, lakásokba is berepül. Szúrásával veszélyes kórokozókat, baktériumokat, fonálférgeket és véglényeket terjeszthet. Szaporodása A hímek és a nőstények már a bábból való kibúvást követő 4. napon párosodnak. A nőstény ló- vagy szarvasmarhatrágyába rakja petéit. Számuk a 600-at is elérheti, mennyiségüket a hím jelenléte és a magas hőmérséklet erősen befolyásolja. A teljes fejlődési idő a peterakástól a légy megjelenéséig mindössze 14 nap. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Sex Pack A Sex Pack a Sex Pistols együttes válogatásalbuma. Egy műanyag táskában jelent meg, hat héthüvelykes kislemezen, 40 000 példányban. A lemezen szerepel a Black Leather című dal, amelyet Paul Cook és Steve Jones rögzített a The Great Rock ’n’ Roll Swindle filmhez. A dalt később a The Runaways és a Guns N’ Roses is feldolgozta. Az album dalai God Save the Queen Pretty Vacant Holidays in the Sun My Way Somethin' Else Silly Thing C'mon Everybody The Great Rock 'n' Roll Swindle (I'm Not Your) Stepping Stone Anarchy in the U.K. Black Leather Here We Go Again 8834 Anacardium A 8834 Anacardium (ideiglenes jelöléssel 1989 SX2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1989. szeptember 26-án. Az Amerikai Virgin-szigetek a 2002. évi téli olimpiai játékokon Az Amerikai Virgin-szigetek az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben megrendezett 2002. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Stazione di Busalla Stazione di Busalla vasútállomás Olaszországban, Busalla településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torino–Genova-vasútvonal Torino–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: stazione di Borgo Fornari per Voltaggio Stazione di Piano Orizzontale dei Giovi Missy Peregrym Melissa 'Missy' Peregrym (Montréal, Québec, 1982. június 16.) kanadai színésznő. Élete Édesapja lelkész volt, míg édesanyja a háztartást vezette. Missy élete nagy részét Surreyben, Angliában töltötte, ahol a Fleetwood Park Középiskolában kezdte meg tanulmányait. 2004-ben az Aurora College-on diplomázott le. A középiskolában futballozott, lacrosse-ozott és hokizott, de szereti a kosárlabdát és a snowboardozást is, a középiskolájában kosárlabdaedző is volt. Egy ideig a Lizbell Ügynökségnél modellkedett. Ám 2010-ben szerepet kapott a Kékpróba című sorozatban, amelyet Torontóban forgattak, így Missy kénytelen volt odaköltözni. Karrier Peregrym 18 évesen kezdte meg modellkarrierjét a Lizbell Ügynökségnél. Legelőször hirdetéseken szerepelt, ám egy idő után hírnevet szerzett, és több reklámban is szerepelt, köztük a Mercedes-Benz, Sprint Canada és a The Olympics. A rendezők és producerek felfigyeltek rá a reklámokban, és hamarosan fel is keresték őt, ugyanis megtetszett nekik Missy alakítása. Első szerepe Hottie Blood megformálása volt a Sötét angyal (2000) című tévésorozatban. Majd 2003-ban a Black Sash című tévésorozatban kapott főszerepet, Russell Wong oldalán. 2006-ban először szerepelt mozifilmben, itt is főszereplőként (a másik főszereplő Jeff Bridges): a film címe Talajfogás, melyben Haley Grahamot alakította (egyébként azóta se szerepelt mozifilmben, csak televíziósorozatokban, tévéfilmben). 2010–2012 között az ABC televíziótársaság által vetített rendőrsorozatban, a Kékpróbában Andy McNallyt játszotta. Díjak és jelölések 2008 – (Jelölés) Leo-díj – Reaper – Démonirtók ( Love, Bullets and Blacktop című epizód) 2009 – (Jelölés) Leo-díj – Reaper – Démonirtók ( Coming to Grips című epizód) 2012 – Prism Award – Kékpróba Taylor Gun-Jin Wang Taylor Gun-Jin Wang dr. (Sanghaj, Kína, 1940. június 16. –) amerikai űrhajós. Életpálya 1967-ben az University of California (Los Angeles) (UCLA) keretében fizikából szerzett diplomát. 1968-ban ugyan itt doktorált, 1971-ben megvédte (áramlástan, szilárdtestfizika) doktorátusát, professzor. 1992-ben tudósként csatlakozott California Institute of Technology Jet Propulsion Laboratory-hoz (JPL). 1975-től amerikai állampolgár. 20 amerikai, tudományos szabadalom tulajdonosa. 1983. június 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 00 órát, 8 percet és 46 másodpercet töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1985. május 6-án fejezte be. A Vanderbilt Egyetem (Tennessee) professzora. Űrrepülések STS–51–B, a Challenger űrrepülőgép 7. repülésének kutatás specialistája. Az Európai Űrügynökség (ESA) Spacelab–3 laboratórium egyik specialistája. Egy űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 00 órát, 8 percet és 46 másodpercet (168 óra) töltött a világűrben. 4 651 621 kilométert (2 890 383 mérföldet) repült, 111 alkalommal kerülte meg a Földet. Írásai 70 tudományos cikk szerzője. Soues (Hautes-Pyrénées) Soues település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 3048 fő (2015). Soues Séméac, Barbazan-Debat, Horgues, Laloubère, Salles-Adour és Tarbes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fekete Ibolya Fekete Ibolya (Pásztó, 1951. január 23. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár. Életpályája 1970 és 1976 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1976 óta publikál. 1976-1977 között az ELTE BTK esztétika tanszékén tudományos segédmunkatárs volt. 1978-1979 között a Hunnia Filmstúdióban sajtó- és forgalmazási referensként dolgozott. 1980-1983 között szabadfoglalkozású volt (filmes kiadványokat szerkesztett, filmkritikákat és tanulmányokat írt, Szomjas György filmjeiben volt forgatókönyvíró). 1984-1989 között a Mahír Reklámfilmstúdiójában dramaturg és forgatókönyvíró volt. 1989 óta dokumentumfilmeket, 1995 óta játékfilmeket rendez. 1990-2002 között a Hunnia Filmstúdió dramaturgja volt. 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Filmjei Könnyű testi sértés (1983) Viadukt (1983) Eszmélés (1984) Falfúró (1985) forgatókönyvíró Mr. Universe (1986) forgatókönyvíró Isten veletek, barátaim (1987) Könnyű vér (1989) forgatókönyvíró Berlinből Berlinbe (1989-1990) Az apokalipszis gyermekei (1991-1992) Bolse vita (1995) forgatókönyvíró Négy dal Kelet-Európából (1997) Chico (2000) VII. Olivér (2001) Dokumentátorok (2001) Simó Sándor (2002) Utazások egy szerzetessel (2004) A Mester és Margarita (2005) Vakáció (2006) Csángók (2007) Anyám és más futóbolondok a családból (2015) Díjai a reklámfilmszemle első díja (1987) a filmszemle elsőfilmes díja (1996) Gene Moskowitz-díj (1996) a szocsi fesztivál nagydíja (1996) Bolse vita londoni Satyajit Raj-díj (1996) Bolse vita Európa-díj (1996) Bolse vita az angers-i fesztivál fődíja (1997) Bolse vita B. Nagy László-díj (1997) Balázs Béla-díj (1997) a Kamera Hungária tv-fesztivál legjobb forgatókönyvíró díja (1999) a Karlovy Vary-i fesztivál legjobb rendezés díja (2001) Chico a filmszemle fődíja (2002) a filmkritikusok díja (2003) Chico Magyar Filmkritikusok Díja: a legjobb forgatókönyv (Anyám és más futóbolondok a családból) (2015) Könyv Kopaszkutya ; szerk. Fekete Ibolya; Mafilm Hunnia Stúdió–MOKÉP, Bp., 1981 Könnyű testi sértés. Egy film dokumentumai ; szerk. Fekete Ibolya; Népművelési Propaganda Iroda–Mafilm, Bp., 1983 Viadukt. Egy film dokumentumai ; szerk. Fekete Ibolya, interjúk Bika Júlia, Fekete Ibolya, Horváth János; Népművelési Propaganda Iroda–MAFILM, Bp., 1983 Chico. Játékfilm-forgatókönyv ; Hunnia Filmstúdió Vállalat, Bp., 1999 Jegyzetek Nemes Jeles Lászlóé a legjobb rendezésért járó díj és a fődíj is. muosz.hu (2016. jan. 29.) (Hozzáférés: 2016. jan. 30.) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Vérnyomás A vérkeringés juttatja el a szükséges vért a test különböző részeihez. A vér szállítja a szervekhez az oxigént, tápanyagokat, szabályozó anyagokat és távolítja el az anyagcsere végtermékeit. A vérkeringés fenntartásához szükséges a vérnyomás: a vérpálya központi és környéki része közötti nyomáskülönbség. A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása. A vérnyomás alatt általánosságban, a nagy artériákban mérhető nyomást értjük. Az artériák kisebb ágakra történő oszlásával a vérnyomás is csökken, a legjelentősebb esés a hajszálerek előtti kis verőerekben (precapillaris arteriola) következik be. A hajszálerek artériás végén a vérnyomás valamivel nagyobb, mint a vénás végen. Ez a nyomáskülönbség eredményezi azt, hogy a hajszálerek artériás végén víz és kismolekulájú anyagok szűrődnek ki a szövet közötti térbe, majd a vénás végen visszaszívódnak. Ez eredményezi a szöveti (sejtközötti) folyadék cserélődését. A vénás végen a visszaszívódás kisebb, mint az artériás végen a kiszűrődés. A felesleget a nyirokérrendszer (nyirokkeringés) vezeti el. A vénákban a nyomás alacsony és szakaszonként változó. A velük közös hüvelyben futó verőerek pulzálása, a környező szervek és testüregek nyomása határozza meg. A megfelelő irányú véráramlást főleg a vénák billentyűi biztosítják. A vérnyomást fenntartó tényezők A szív munkája A szív ritmusos összehúzódásaival pumpálja a verőerekbe a vért. (A bal kamra a nagy-, a jobb kamra pedig a kis vérkörbe). A két kamra által továbbított vér mennyisége azonos, de a kisvérköri nyomás jóval alacsonyabb. Ennek hatásosságához szükség van az áramlást irányító szívbillentyűk hibátlan működésére is. Az egy összehúzódás (systole) alatt kipumpált vér mennyisége a pulzustérfogat. A szív percenkénti összehúzódásainak száma a szívritmus. A pulzustérfogat és a szívritmus szorzata a perctérfogat, ami a percenként továbbított vér mennyisége. Ez átlagos esetben és nyugalomban 4,5-5,0 liter/perc. Az összehúzódást követően a szívizomzat elernyed (diastole). A két folyamat együttese a szívciklus. A diastole alatt a nagyerek szájadékaiban lévő zsebes (félhold alakú: szemilunáris) billentyűk záródása akadályozza meg, hogy a vér a nagyerekből visszaáramoljon. A diasztole alatt a kitágult, rugalmas nagy artériákban tárolódott energia tartja fenn a vérnyomást (szélkazán funkció). A korral az artériák rugalmassága csökken, aminek következtében nő a diasztolés nyomás és romlik a perifériás vérkeringés. A perifériás erek áramlási ellenállása A szív által továbbított véráram számára sem a főverőér (aorta), sem a nagyobb artériák nem jelentenek jelentős áramlási ellenállást. Ezért az ezekben bekövetkező vérnyomásesés is elhanyagolható. A legnagyobb perifériás áramlási ellenállást a kapillárisok előtti - még egyrétegű simaizommal bíró - arteriolák jelentik. A vér így mintegy a szív és az arteriolák közé "szorul", ami nyomást (vérnyomást) eredményez. Ebben az arteriolák szűkülése és tágulása alapvető szerepet játszik. A nagyerek rugalmassága Az aorta és közvetlen ágai rugalmas (elasztikus) típusú artériák. Ezek a szív összehúzódásakor kitágulnak, és tárolják a szív összehúzódásából eredő energiát: szélkazán funkció. A szív elernyedésekor a vérnyomást ezeknek az ereknek a rugalmassága tartja fenn. Így alakul ki a vérnyomás két értéke a (szisztolés) és (diasztolés) vérnyomás. (Jelölése: szisztolés/diasztolés és az alkalmazott mértékrendszer pl. 120/80 Hgmm.) A diasztolés érték emelkedése inkább a magas vérnyomás betegség jellemzője, míg a szisztolés és diasztolés érték közötti különbség növekedése - egyéb okokat (pl. billentyűelégtelenség) mellőzve - az erek rugalmasságának csökkenésére utal (idős kori érelmeszesedés). A vér térfogata A normál vérnyomás fenntartásának alapvető feltétele, hogy a vérpálya és a keringő vér térfogata egymásnak megfeleljen. Az egyensúly két alapvető okból szokott megbomlani: A vér térfogatának csökkenése vérvesztés (külső vagy belső vérzés) következtében, vagy a véreloszlás olyan megváltozása, ami csökkenti a ténylegesen keringő vér térfogatát. Ez utóbbira a legjellemzőbb példa a hasi vénák nagymértékű kitágulása. (A beteg „elvérzik” saját hasüregébe. Természetesen tényleges vérzésről ebben az esetben nincs szó.) Kisebb mértékben észlelhető bőséges étkezések után is. A vér viszkozitása A vér viszkozitása növekszik, ha a vörösvértestek száma kórosan magas. Ez jellemző egy viszonylag ritka kórképre (polycythemia vera). Ilyenkor a vörösvértesteket képző rendszer rosszindulatú túlműködése miatt túl sok vörösvértest kerül a vérbe. Megjegyzendő, hogy a kórképben számos - főleg agyi - artériás keringési zavar okoz problémát. Ezek mellett a vérnyomás esetleges változásai lényegében elhanyagolhatóak. A nyugalomban mérhető vérnyomás változása az életkorral 1 éves korban - 95/65 Hgmm 6-9 éves korban - 100/65 Hgmm Felnőtt korban - 110/65 - 140/90 Hgmm Vérnyomás a kis vérkörben A kis vérkörben a szisztolés nyomás 20-25 Hgmm, a diasztolés 7-12 Hgmm, az artériás középnyomás 15 Hgmm. A vérnyomás szabályozása Idegi Vazomotor központ A vérnyomás központi szabályozásáért az agytörzsben a hálózatos állományban formatio reticularis található vazomotor központ a felelős. A központ az átáramló vér széndioxid és kisebb mértékben oxigén tartalmára, valamint hőmérsékletére reagál. Funkcionálisan két része van: A presszor központ növeli, a depresszor központ csökkenti a vérnyomást. Baroreceptorok és reflexek Nyomásérzékelő végződések (baroreceptorok) találhatók a kétoldali közös fejverőér elágazódásánál található tágulatban (sinus caroticus), itt van a kétoldali (glomus caroticum) és az aortaívben. Előbbiből a nyelv-garat ideg [IX.] egyik ága, utóbbiból a bolygóideg [X.] közvetíti a vérnyomásra vonatkozó információkat a központi idegrendszerben a tractus solitarius magjához. Innen ingerületfokozó (excitatoricus) rostok futnak a talamusz bizonyos magjaihoz, amelyek szintén ingerületfokozó rostokat küldenek a gerincvelő szürke állományának oldalsó szarvához. Gátló rostok futnak a vazomotor központ presszor részéhez is. A baroreceptoroknak a vérnyomás növekedésére bekövetkező aktivitása ezen az úton gátolja a szimpatikus aktivitást, ugyanakkor a bolygóidegen keresztül fokozza a paraszimpatikus aktivitást, ezzel csökkenti a vérnyomást. A baroreceptorok mechanikai, feszülést érzékelő receptorok. Ha a vérnyomás emelkedik, ingerületi állapotuk fokozódik, és az előbbi mechanizmuson keresztül, csökkentik a vérnyomást. (Kisebb jelentőségű baroreceptorok a szív fülcséiben és a nagy vénákban (vena cava superior et inferior) is vannak.) Bainbridge-reflexek: a pitvarok fokozott telítődése növeli a szívfrekvenciát (a szív percenkénti összehúzódásának gyakoriságát). Az autonóm idegrendszer hatásai Az autonóm idegrendszer a szívre és az erekre hatva befolyásolja a vérnyomást. A vérnyomás szimpatikus hatásra nő, paraszimpatikus hatásra csökken. Hormonális (neuroendokrin) Mellékvese (velő és kéreg) A mellékvese velőállománya termeli az egyik leghatásosabb vérnyomásemelő hormont, az epinephrint (adrenalint). A mellékvese kéregállományában termelődő aldoszteron (és más szteroid hormonok) elsősorban a só- és vízháztartáson keresztül befolyásolják a vérnyomást. Vese A vese a juxtaglomeruláris apparátus által termelt renin-angiotenzin rendszeren keresztül hat a vérnyomásra. Ennek antagonistája az átriális nátriumuretikus peptid. Pajzsmirigy A pajzsmirigy közvetetten, az anyagcserére kifejtett hatásán keresztül befolyásolja a vérnyomást. Magas vérnyomás A magas vérnyomás (hypertónia) korunk egyik fontos népbetegsége. Részletesen a hivatkozott szócikk tárgyalja. A vérnyomás ingadozása Gyakran egyik jele a magas vérnyomás kialakulása kezdeti szakaszának. Sajnos szinte elkerülhetetlen a magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek adagolásának beállításakor. Emellett okozhatják egyéb - elsősorban a belső elválasztású mirigyek rendszerének - működési zavarai, vagy daganatai is. (A mellékvese, pajzsmirigy, agyalapi mirigy, de felléphet terhesség alatt is.) Kezelése alapvetően a kiváltó okok felismerésén és befolyásolhatóságán múlik. Alacsony vérnyomás Az alkati alacsony vérnyomás (hypotensio) sok esetben nem okoz panaszokat és nem igényel kezelést. Be kell avatkozni, ha levertség, fáradékonyság, aluszékonyság, fejfájás, szédülés vagy más panasz társul hozzá. Bizonyos gyógyszerek mellékhatása, vagy túladagolásának következménye is lehet. Egyes gyógyteák illetve gyógyszerek fogyasztása kontraindikált. Az ingadozó vérnyomás hátterében más betegség is állhat, ezért fokozott odafigyelést igényel. Az ájulás átmeneti vérnyomáseséssel járó eszméletvesztés, ami bekövetkezhet spontán, szokatlan lelki megterhelés, undor stb. hatására. Többnyire spontán is megszűnik, esetleg enyhe fizikális ingereket alkalmazó beavatkozás végezhető, vagy injekcióban vérnyomásemelő gyógyszer adható. Veszélye, hogy az átmeneti öntudatlan állapot alatt az egyén sérüléseket okozó hatásoknak lehet kitéve. Mérése Minden vérnyomásmérő eszköz alapvetően öt fő részből áll, közülük az érszakaszt az ún. mandzsetta (egy szövetzsákban elhelyezkedő, felfújható gumipárna) szorítja el, ami rendszerint tépőzárral rögzíthető a karon. Az ebbe pumpált levegő nyomása az izmok és kötőszövetek közvetítésével fejti ki hatását az érfalra, és az eret a felkarcsonthoz szorítva állítja meg a vér áramlását. A vérnyomásmérő pumpájának (modernebb készülékek elektromos kompresszorral működő) segítségével hozzuk létre a méréshez szükséges nyomást. Így zárja el a vizsgált artériában a keringést, majd a nyomás csökkentésekor a pulzus megjelenése (szisztolés vérnyomás) és ismételt eltűnése (diasztolés vérnyomás) jelzi az aktuális vérnyomás értékét. A pumpa leengedésekor szükség van a nyomásváltozás sebességének pontos beállítására, melyet a korszerű műszerekben mikroprocesszor vezérel. A nyomásmérő egység a hagyományos vérnyomásmérőkön higanyos vagy manométeres rendszer, ma egyre inkább az elektronikus mérőátalakítóval ellátott készülékek terjednek el, és 0-300 Hgmm nyomás mérésére készülnek. A mérés végén a kijelzőn a szisztolés és a diasztolés értéket és a pulzusszámot olvashatjuk le. A mérés helye lehet: További mérési módok az ultrahangos-, a tonometriás vérnyomás meghatározás, valamint a Penaz-féle ujj pletizmográfia - de ezek alkalmazása speciális klinikai területekre és a kutatásra korlátozódik. A bal kamra összehúzódási fázisában a vér egészen addig nem tud átjutni az elszorított érszakaszon, ameddig az artériában a vér nyomása kisebb, mint a mandzsetta nyomása. A nyomás csökkentésével azonban, akkor, amikor az összehúzódó bal kamrához tartozó maximális nyomást, azaz a szisztolés nyomást elérjük, a szív átpréseli a vért a megszorított érszakaszon, lüktető áramlása ismét megindul. A szív elernyedési fázisa alatt a mandzsetta nyomása nagyobb, mint az érben uralkodó nyomás, így az ér a mandzsetta alatt megint összezárul, a fonendoszkópban először ekkor hallható a Korotkov-hang. A hangok az artéria falának összecsapódásától a vér örvénylő áramlásából és az arteria falának rezgéséből származnak, és a szisztolés vérnyomást jelzik. Addig ismétlődnek és hallhatók, míg a mandzsetta nyomása nem csökken a diasztolés vérnyomásérték alá. Ekkor a külső nyomás már annyira alacsony, hogy nem tudja a véreret összeszorítani. A legújabb, otthoni használatra tervezett készülékek nem a Korotkov-hangokat használják a vérnyomás-értékek meghatározására, hanem az érfal mozgásából származó, a mandzsettában létrejövő 1-2 higanymilliméteres amplitúdójú nyomásváltozást, aminek az érzékelésére egy nagyon érzékeny nyomásmérőegységet építettek be, mely akár 0,05 Hgmm nyomásváltozást is képes detektálni. Ezek, az oszcillometriás elven működő vérnyomásmérők csak akkor adnak pontos eredményt, ha a szív ritmusa szabályos. Hogy valóban reális vérnyomás-értéket kapjunk, közvetlenül a mérés előtt nem szabad megerőltető fizikai-idegi munkát végezni, mozogni, inkább maradjunk nyugalomban. A mérés előtt 30 percig lehetőleg ne fogyasszunk koffein-, illetve alkoholtartalmú italt, ne dohányozzunk. Az öltözet ne zavarja a mérést, ne szorítson. Kényelmes fekvő vagy ülő helyzetben tegyük a bal felkarra a vérnyomásmérő mandzsettáját, amelynek alsó széle könyökhajlattól egy-két ujjnyira legyen. A mandzsettának lötyögés nélkül, de nem szorosan kell a karra simulnia. Figyelnünk kell arra is, hogy ha a vérnyomásmérő mandzsettája túlságosan nagy vagy túlságosan kicsi, akkor a mérés során pontatlan eredményeket kapunk. Pl.: amennyiben a felkar körmérete meghaladja a 36 cm-t, a szokásos szélességű mandzsettával a valóságosnál magasabb értéket mérünk. Mérés közben ne beszéljünk, ne mozogjunk! Az alkart csuklóval fölfelé fektessük az asztalra, a tenyér fölfelé nézzen. Érdemes a felső végtag alá puha, kényelmes támasztékot is helyezni. Sokk A sokk számos okból bekövetkező súlyos, életveszélyes állapot, amely vérnyomáseséssel, keringés összeomlással jár. Az életfontosságú szervek vérellátása elégtelenné válik. Részletesen a hivatkozott szócikk tárgyalja. Common Object Request Broker Architecture A Common Object Request Broker Architecture, azaz a CORBA az OMG által létrehozott architektúra, illetve szabványgyűjtemény a számítógépes hálózatok kommunikációjának szabványosítására. A CORBA szabványokat úgy határozták meg, hogy lehetővé tegyék különböző operációs rendszereken futó, eltérő programozási nyelveken megírt alkalmazások kommunikációját is. Ennek érdekében az egymással kommunikáló alkalmazások, programok között az interfészt egy a CORBA szabvány által meghatározott interfészleíró nyelven (angolul Interface Definition Language, IDL) kell definiálni. Verziók A CORBA infrastruktúráját több szabvány együttesen határozza meg, ezek közül azonban a legfontosabb a core CORBA technológiát specifikáló szabvány, amely a korábbi DCE szabványokon alapul. Ez jelenleg a 3.0.3-as verziónál tart. A különböző CORBA implementációk természetesen különböző verzióját támogatják a specifikációnak, illetve a core CORBA specifikációhoz kapcsolódó egyéb specifikációkból is egymástól eltérő részeket valósítanak meg. Az első, az OMG honlapjáról letölthető verzió a 2.0-s szabvány, ami 1997 . február 25-én jelent meg. Ebben a szerveroldalon még Basic Object Adaptert használtak Portable Object Adapter helyett. A szabványnak ez a verziója még tartalmazta az ún. mappingek specifikációit is, amelyek az IDL-nek az egyes konkrét programozási nyelvekre történő leképezését definiálják: a támogatott programozási nyelvek a C , C++ és Smalltalk voltak. A CORBA 2.1 többek között kibővítette a szabványt a COBOL és Ada nyelvekre való IDL leképezés specifikálásával. Az 1998 -ban megjelent CORBA 2.2 bevezette a Portable Object Adapter használatát és az interceptorokat. Ezenfelül ekkor jelent meg a Java nyelv támogatása is a mappingek között. Ugyanezen év végén megjelent a CORBA 2.3 is, ami már az érték szerinti objektumátadást is lehetővé tette. A mappingek specifikációja kikerült a core szabványtól és innentől kezdve a CORBA specifikációgyűjteményen belül külön specifikáció lett létrehozva minden egyes támogatott programozási nyelv mappingjéhez. 2000 -ben jelent meg a CORBA 2.4, ami tartalmazta a Minimum CORBA és a Real-Time CORBA specifikációkat is. 2001 -ben a CORBA 2.5 kibővült a Fault-Tolerant CORBA specifikációjával. Áttekintés A CORBA objektumorientált megközelítést alkalmaz a hálózati alkalmazások kommunikációjának specifikálására, és ennek megfelelően minden olyan alkalmazást, programot, amely ebben a kommunikációban részt vesz, akár mint egy kérés küldője, akár pedig mint egy kérés címzettje, azt egy absztrakt objektumnak tekint, amiről kezdetben semmi mást nem feltételez, csak hogy valahogy képes kéréseket generálni, illetve feldolgozni. A CORBA intrastruktúrában a kommunikáció távoli metódushívásokként megvalósított kérésekből áll. A kérések küldői, generálói az ún. kliens objektumok a szerver objektumoknak hívják meg valamely metódusát. Ehhez azonban először meg kell találniuk egy olyan szerver objektumot, ami az adott metódust tartalmazó interfészt megvalósítja. A szabvány első verziója nem specifikálta, hogyan kell a kliens objektumoknak szabványos módon megkeresniük a megfelelő szerver objektumokat, ezért erre több különböző, gyártónként különböző megoldást alakítottak a szabvány implementálói. A szabványgyűjtemény újabb verziói már tartalmaznak egy Naming Service specifikációt is (COSNaming), aminek a használatával már legalább részben szabványosítható ez a folyamat is. A szerveroldali folyamatok szabványosítása egyébként nem is célja a specifikációnak, ez teljesen implementációfüggő, ezzel szemben a szabvány előírja, hogy ennek az implementációnak teljesen transzparensnek kell lennie a kliensek számára, azaz a különböző implementációknak is ugyanazt a külső interfészt kell támogatniuk, illetve ugyanazt a kommunikációs mechanizmust kell megvalósítaniuk. A kommunikáció megvalósítására a szabvány az GIOP, illetve még konkrétabban az IIOP eljárás támogatását írja elő kötelezően. Az egyes szerveroldali objektumok által támogatott interfész leírására a CORBA szabvány tartalmazza az ún. IDL interfészleíró nyelv specifikációját, ami független a szerveroldal, illetve a kliens megvalósítására alkalmazott konkrét programozási nyelvektől. Éppen ezért szükség van egy további specifikációra, amely a IDL-nek az adott konkrét programozási nyelvekre történő leképezését határozza meg. Ilyen specifikációk léteznek az összes széles körben elterjedt programozási nyelvhez, így például a C++-hoz és a Javához is. Ezzel az architektúrával lehetővé válik, hogy egy C++ nyelven megírt kliens egy Javában megírt szerverrel kommunikáljon. Az IDL által definiált interfészeket azután le kell fordítani mind a kliens, mind pedig a szerver objektumok által használt programozási nyelvekre. A fordításon túlmenően az interfész segítségével automatikusan generálhatunk további forráskódokat is az adott nyelven. A kliens oldal esetében az ún. csonk (angolul stub) objektumok, illetve ezek kódja generálható, amelyek segítségével a távoli metódust hívó CORBA kliensek elől elrejthető mind a GIOP kommunikáció konkrét megvalósítása, mind pedig a szerverobjektum megtalálásának a megvalósítása. Ezeket a programozási feladatokat a CORBA implementációk automatikusan elvégzik. A szerveroldal esetében ezzel szemben az ún. skeleton objektumok, illetve ezek kódja generálható, amelyek szintén elrejtik a felhasználó elől a GIOP kommunikáció megvalósítását. Azonban a szerveroldali objektumok esetében az így legenerált kód még nem használható, hiszen szükség van az IDL interfész által meghatározott metódusok konkrét megvalósítására, ami már a felhasználók, azaz a CORBA infrastruktúrát használó programozók feladata. Portable Object Adapter (POA) A Portable Object Adapter (POA) feladata a virtuális CORBA objektumok (azaz a külvilág számára az IOR-ok, azaz az objektumreferenciák) leképezése, azaz mappingje a megfelelő servant implementáció-, azaz szerveroldali nyelvi alapú objektumok irányába. A POA számos rendszabály (policy) bevezetésével valósítja meg azt a szerveroldali skálázhatóságot, amellyel a szerveroldal terhelése, valamint erőforrásainak elosztása megoldottá válik. A POA-k hierarchikus elrendezésűek. Ezt az ORB (Object Request Broker) felé történő hívásokkal valósíthatjuk meg, amikor felinicializáljuk az objektumadapterek faszerkezetű hálózatát, mégpedig valószínűleg a programunk, avagy az osztálykönyvtárunk inicializációja során. A POA-k hierarchiája egyáltalán nem jelent semmiféle OO-szerű öröklést - hiszen ez csupán egy létrehozási (creation-time) hierarchia, amely csupán abban ölt testet, hogy az ORB leállásakor e POA hierarchia a C++ destruktor-hívási sorrendjének megfelelően építi lefelé ezt a struktúrát. Ily módon a POA-k fa-alapú felépítése egyáltalán nem definiál semmiféle OO-szerű öröklést a POA-k policy-jeinek deklarálásakor. CORBA implementációk A CORBA specifikációknak léteznek kereskedelmi forgalomban megvásárolható, azaz fizetős és nyílt forráskódú implementációi egyaránt. Ezek azonban a szabvány különböző, általában régebbi verzióit támogatják, illetve a CORBA szabványgyűjteményből sem támogatják az összes lehetséges szabványt, hiszen ezt a szabvány nem is teszi kötelezővé. A szabvány szerint ugyanis a core funkcionalitáson kívül legalább egy mapping, azaz programozási nyelvre való leképezés támogatása van kötelezően előírva a gyártók számára. BEA Tuxedo – – A CORBA 2.5–öt támogató, kereskedelmi forgalomban megvásárolható ORB implementáció Java és C++ mappingekkel a BEA Systems-től Borland Enterprise Server, VisiBroker Ed. – – A CORBA 2.6–ot támogató kereskedelmi ORB implementáció Java és C++ mappingekkel a Borlandtól . Combat – Tcl ORB és egy Tcl layer C++ ORB-okhoz. JacORB – – Free Software (LGPL) Javában implementált ORB-bal. MICO – – Free Software (LGPL) ORB C++ -ban implementált ORB-bal. omniORB – – Free Software (LGPL) ORB C++ és Python nyelvekhez. OpenORB – – Free Software (BSD) ORB Javához . Orbacus – fizetős, C++ mappinggel rendelkező ORB az IONA Technologiestól. ORBit2 – – Free Software (LGPL) ORB C -hez, C++ -hoz és Python -hoz. Orbix – fizetős ORB implementáció az IONA Technologiestól. Perl ORB – – Nyílt forráskódú (Artistic License) ORB implementáció Perl nyelven. Real-time CORBA with TAO - Nyílt forráskódú C++ ORB implementáció. Douglas Schmidt kutató csoportjának munkája. Támogatás vásárolható hozzá. Pussycat Dolls A Pussycat Dolls egy amerikai pop lánybanda és tánccsoport, melynek kitalálója Robin Antin. A PCD hivatalosan 1995-ben alakult meg Los Angelesben, de akkor még csak tánccsoportként működtek. Miután országszerte ismertek lettek, 2003-ban Antin megállapodott az Interscope Records-szal, és ezentúl már zenéléssel is foglalkoztak. Ekkor alakult meg a jelenlegi Pussycat Dolls. Tagjai Nicole Scherzinger, Melody Thornton, Jessica Sutta, Ashley Roberts, Kimberly Wyatt. A Pussycat Dolls első albuma 2005-ben jelent meg PCD címmel. Az album rögtön az ötödik helyen debütált az amerikai Billboard 200 albumeladási listán, és olyan slágerek hallhatók, rajta, mint a Don't Cha, a Buttons és a Stickwitu, melyekért az együttest később több Grammy díjra is jelölték. Miután a csapatból kilépett Carmit Bachar a lányok tartottak egy kis szünetet, de három évvel később 2008-ban megjelent második albumuk Doll Domination címmel, melyről eddig két világszerte sikeres kislemez jelent meg: a When I Grow Up és az I Hate This Part. Sikerükhöz hozzájárul - és sokan kritizálják őket - a nyíltan szexuális kisugárzású táncaik miatt és azért, mert a hangsúly Nicole Scherzingeren van, aki énekli az együttes dalait, a többi lány pedig csak vokálozik mögötte. 2009-ben az együttest az a megtiszteltetés érte, hogy ők lehettek Britney Spears turnéjának nyitózenekara. Történetük 1995-2003 1993-ban Robin Antin és barátnője Christina Applegate elkezdett dolgozni egy modern tánccsoport megalapításán. A tánccsoport első fellépése 1995-ben volt. Ebben az időszakban több vendég vokalistával felléptek az 1950-es és 1960-as évek tradicionális popzenei repertoárjával, miközben fehérneműben vagy ódivatú, pin-up kosztümökben voltak. 1995-2001 között a Los Angeles-i The Viper Room nevű nightclubban léptek fel csütörtök esténként. Az együttes akkor vált igazán híressé, amikor 1999 júniusában az akkori hét tag szerepelt a Playboy magazinban. Három évvel később a The Roxy Theatre nevű nightclubban léptek fel esténként. Ekkorra már az együttest az Amerikai Egyesült Államokban ismerték, több magazin címoldalán, televízióban (különösen az MTV-n és a VH1-on), filmekben szerepeltek és több kampányban is részt vettek. 2003-ban szerepeltek a Charlie angyalai: Teljes gázzal című filmben, ahol eltáncolták a The Pink Panther Theme-et. A film kapcsán szerepeltek Pink Trouble című videoklipjében. 2002-ben Christina Applegate-tel, Christina Aguilerával és Carmen Electrával (aki az együttes tagja is volt és fellépett több műsorban is) egyetemben szerepeltek a Maxim magazinban, ami még jobban megnövelte ismertségüket. Népszerűségüknek és Jimmy Iovinenek és Ron Fairnek, zenei producereknek köszönhetően a Pussycat Dolls új felállással átalakult egy popzenei formációvá, amely az Interscope Records együttese lett. Az együttesben csak Carmit Bachar, Cyia Batten, Kasey Campbell, Ashley Roberts, Jessica Sutta és Kimberly Wyatt maradtak meg. 2003-ban csatlakozott hozzájuk Nicole Scherzinger és Melody Thornton. Zenei karrier 2005-2007: PCD 2003-ban Nicole Scherzinger - az egykori Popstars műsor győztese - a Pussycat Dolls tagja lett és az együttes első számú énekesnője. Még ugyanebben az évben Melody Thorntont is bevették a csapatba, hogy megerősítsék a vokált is. Ekkor alakult ki a zenei együttes első felállása: Nicole Scherzinger, Melody Thornton, Carmit Bachar, Kimberly Wyatt, Ashley Roberts, Jessica Sutta és Kaya Jones (aki a Sway című videoklip forgatása után otthagyta az együttest). A lemezfelvételek közben elkészítették a lányok fellépőruháit, amelyeken több különböző jel mellett látható a PCD. Ezekből, a ruhákból annak idején több példány kelt el, mint, más márkás ruhából és kiegészítőből (főleg az előadások alatt és a honlapon veszik a ruhákat a rajongók). A PCD dalai pop és R&B stílusúak. Néhány dalban szerepel egy vendég rapper. Az első zenei felkérésük 2004-ben volt, amikor felkérték őket a Cápamese és a Hölgyválasz című filmek egy-egy betétdalának feléneklésére. Az együttes első kislemeze és videoklipje a Hölgyválasz betétdalából a Sway című dalból készült. 2005. szeptember 13-án jelent meg a Pussycat Dolls első albuma PCD címmel. Az album rögtön az ötödik helyen debütált az amerikai Billboard 200 albumeladási listán. Az album első kislemeze a Busta Rhymessal közös Don't Cha több nemzetközi slágerlistán elérte az első helyet: (Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada) és az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán elérte a második helyet. A kislemezért az együttes megkapta a Billboard Music Awardon az Év kislemeze díjat és a Hot Dance Music/Club Play díjat. Az albumról a Don’t Cha-n kívül még hat kislemez jelent meg. A következő kislemez egy lírai dalból a Stickwituból készült. A dalból letöltések és maxi formájában összesen 3 millió példány kelt el világszerte. A dal ötödik lett az USA-ban és ez lett a második daluk amivel vezetni tudták a UK Singles Chart slágerlistát. A dalért Grammy jelölést is kaptak a Legjobb popegyüttes dala kategóriában. Az album harmadik kislemeze a will.i.ammel készült Beep című dalból készült. A kislemez nem lett olyan sikeres, mint az előző kettő, de ez a szám is első lett több nemzetközi slágerlistán. A negyedik kislemez a Snoop Doggal készült Buttons című volt, amely Amerikában elérte a harmadik helyet. Az ötödik kislemez az I Don't Need a Man című dal lett, amely Ausztráliában, Írországban, Új-Zélandon és Angliában is bekerült a Top10-be az ottani slágerlistákon. Az album hatodik és egyben utolsó kislemeze a Timbalanddel készült Wait a Minute, amely a világ legtöbb slágerlistáján bekerült a Top40-be. 2008. március 8-án Carmit Bachar az együttes hivatalos oldalán közölte, hogy elhagyja a lányokat. Így a Pussycat Dolls 5 tagra csökkent és máig is ezzel a felállással szerepelnek. Doll Domination 2008- Egy rövid szünet után 2008 májusában a Pussycat Dolls új kislemezzel jelentkezett, When I Grow Up címen, amely második albumuknak a Doll Dominationnek az előfutára volt. Az album producere Rodney "Darkchild" Jerkins volt. A dal először élőben május 20-án a Jimmy Kimmel Live!-ban hangzott el, majd később június 1-jén az MTV Movie Awardson. A kislemez 2008. május 27-én jelent meg, a világ legtöbb slágerlistáján bekerült a Top10-be. A kislemez az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán kilencedik, a Billboard Hot Dance Club Play listán pedig első lett. A When I Grow Up az UK Singles Charton a harmadik helyet érte el. A PCD második albuma 2008. szeptember 20. és szeptember 23. között jelent meg világszerte és olyan, neves zenészek dolgoztak rajta, mint Dr. Dre, Timbaland, The Clutch, Sean Garrett, Quiz & Larossi, New Kids on the Block, Scott Storch, Darkchild, Fernando Garibay, Ryan Tedder, Mark Taylor, és Taio Cruz, vagy éppen Lady Gaga. 2008-ban a malajziai Genting Highlandsban felléptek az MTV Asia Awardson, ahol előadták Buttons és When I Grow Up című dalaikat, majd felléptek Szingapúrban a Singfesten, több híres előadóval együtt. A fesztiválon előadták a Buttonst, a Don't Chát és a When I Grow Upot. A Doll Domination második kislemeze az I Hate This Part című dalból készült. A kislemez eredetileg nem sokkal a Missy Elliottal közös Whatcha Think About That után jelent meg, de az I Hate This Part sokkal népszerűbb lett, ezért háttérbe szorította a Whatcha Think About Thatet, amit csak a radiók játszottak, de még így is 70. lett a Billboard Pop 100 slágerlistán és 66. a Canadian Hot 100 slágerlistán. Később a Whatcha Think About That az album harmadik kislemezeként jelent meg Angliában, ahol elérte a kilencedik helyet. Az I Hate This Part 2008 októberében és novemberében jelent meg világszerte, és a legtöbb országban bekerült a top40-be. Először az ausztráliai slágerlistára került fel, ahol a 45. helyen debütált és végül a tizedik helyet érte el. A dal a Billboard Hot 100 sklágerlistán tizenegyedik lett, a UK Singles Charton pedig tizenkettedik. 2008. december 11-én az együttes fellépett a London Palladiumban megrendezett Royal Variety Performance-en. A Royal Variety Performance egy bál, amit minden évben megrendeznek a legnagyobb brit színházban, és ahol pénzt gyűjtenek az Entertainment Artistes Benevolent Fund (Szórakoztató Előadók Jótékonysági Alapja) szervezetnek. A bálon ott volt az egész Royal család, és megtiszteltetésnek tartották, hogy részt vehettek ezen a gyűjtésen. Az album negyedik kislemeze eddig csak Észak Amerikában és harmadik kislemezként az óceániaia térségben jelent meg. A kislemez a Snoop Doggal készült Bottle Pop című dalból készült. Ebből a kislemezből is készült videoklip, de abban nem szerepel Snoop Dogg, így a teljes dal csak az albumon hallható. 2009-ben a Pussycat Dollst felkérték az MTV új valóságshowjának a The City főcímdalának feléneklésére. A dal címe Top Of The World lett és felkerült a Pussycat Dolls március 31-én megjelenő, Doll Domination 2.0 című válogatáslemezre. 2009-ben felkérték a lányokat a The Secret Dreamworld of a Shopaholic című film egyik betétdalának, a Bad Girlnek a feléneklésére. A dal producere Polow da Don volt. 2009-ben a Pussycat Dolls elkészítette a 8 Oscar-díjat nyert film (Gettómilliomos) főcímdalának angol verzióját. A szám eredeti verzióját A.R. Rahman írta, aki felkérte Nicole Scherzingert a dal angol szövegének megírására. A dal megszületett és ostromolja a slágerlistákat. A Jai Ho eddigi csúcshelyezései: Amerikában a 15. lett, Ausztráliában pedig 1. Szóló karrierek 2006-ban Nicole Scherzingert a híres rapper Sean Combs kérte fel egy duettre a Come to Me című dalához. A kislemez 9. lett az amerikai Bilboar Hot 100-on és negyedik lett az UK Singles Charton. 2005-2007 között Nicole első szólóalbumát is elkészítették a Her Name Is Nicole-t, amely hivatalosan még nem jelent meg. 2007 júliusa és decembere között az albumról négy kislemez jelent meg. A kislemezek közül egyik se került fel a Billboard Hot 100-ra, de a will.i.ammel készült Baby Love Angliában 14. lett Németországban pedig ötödik. Ezen kívül több előadóval is énekelt duettet. 2007-ben Melody Thornton egy amerikai rapperel, Jibbssel énekelte el egyik dalát a Go Too Far-t, amelybő kislemez is készült. Melodí egy interjúban elmondta, hogy ő is tervezi egy szólóalbum kiadását, de eddig nem jelentek meg tőle szólódalok. 2008-ban Ashley Roberts szerepet kapott a Make It Happen című filmben. Kimberly Wyatt szerepelt a VH1 egyik valóság showjában, a Celebracadabra-ban. 2007-ben Jessica Sutta szerepelt Paul van Dyk White Lies című klipjében és Dave Audé Make It Last című klipjében. A White Lies elérte az első helyet az amerikai Billboard's Hot Dance Airplay slágerlistán, amely ezzel Paul van Dyk addigi legsikeresebb kislemeze lett. 2008. március 28-án Carmit Bachar az E! című műsorban elmondta, hogy 2009-ben új szólóalbummal fog jelentkezni. Az albumról már megjelent egy demófelvétel, amely a Carmasutra című dalból készült. Turnék 2006-ban a Pussycat Dolls már bejárta Észak-Amerikában a Black Eyed Peassel. Ezen kívül a lányok felléptek már az Egyesült Királyságban, Európában, a Fülöp-szigeteken és Malajziában az évente megrendezett Singfesten. 2006. augusztus 8-án, a lányok felléptek Malajzia fővárosában Kuala Lumpurban. A lányokat figyelmeztették, hogy itt az emberek konzervatív muszlim vallásúak és nem léphetnek fel lenge öltözetben (a muszlim nőknek még a válluk vagy a bokájuk sem látszódhat ki a ruhájuk alól), ők mégis a szokásos előadásukkal léptek fel. Malajzia Kulturális és Örökségi Minisztere Datuk Mohamad Arif Abdul Rahman a The Malay Mailnak adott interjújában azt mondta, hogy: „Úgy gondolom, hogy a Pussycat Dolls fellépése rendkívül durva és illetlen volt”. A lányoknak 5000 ringit (1358 USA dollár) bírságot kellett fizetnie a „botrányos” fellépés miatt. 2006 novemberétől 2007 januárjáig tartott a lányok PCD World Tour nevű turnéja, melynek Rihanna volt a lányok előénekese. 2007. február 4-én a lányok felléptek a manchesteri Evening News Arénában. 2007-ben a Pussycat Dolls volt Christina Aguilera Back to Basics Tourjának észak-amerikai részén az előzenekar a Danity Kanenel és a NLT-vel. Felléptek még Bukarestben is a Cokelive Fesztiválon, és a Live Earth keretein belül a londoni Wembley Stadionban. 2009. január 18-án megkezdődött a skót Aberdeen-ben az Aberdeen Exhibition Centreben a Pusycat Dolls második nagy koncertsorozata a World Domination Tour, amelyen a lányokkkal fellép Ne-Yo és Lady Gaga. A Pussycat Dolls volt Britney Spears The Circus: Starring Britney Spears turnéjának nyitózenekara. Az együttes összes tagja Tánccsoport Robin Antin (eredeti tag, koreográfus 1993-2005) Christina Applegate (eredeti tag, 1993-2002) Linh Le (eredeti tag, 1993-?) Carmit Bachar (original member, 1995-2003) Cyia Batten (original member, 1995-2003) Kasey Campbell (original member, 1995-2003) Kiva Dawson (original member, 1995-2001) Lindsley Allen (original member, 1995-2001) Erica Gudis (original member, 1995-2001) Antonietta Macri (original member, 1995-2001) Erica Breckels (Original member, 1995-2001) Katie Bergold (original member, 1995-2001) Staci Flood (original member, 1995-2003) Carmen Electra (2001-2003) Christina Aguilera (2002) (részt vett együttes Maxim fotózásán) Nadine Ellis (2003) Andre Carra Erika Le Rachel Sterling Chelsea Rafanan Rebecca Pickering Zenei együttes Robin Antin (2003-2005) Carmit Bachar (2003-2008) Cyia Batten (2003-2005) Kasey Campbell (2003-2005) Kaya Jones Staci Flood (2003) Asia Nitollano (2007) 2010 elején Ashley Roberts és Kimberly Wyatt is kilépett a Pussycat Dollsból. Diszkográfia Stúdióalbumok 2005: PCD 2008: Doll Domination Válogatásalbumok 2009: The Pussycat Dolls: Greatest Hits Koncert DVD-k 2006: Pussycat Dolls: Live from London Turnék 2007: PCD World Tour 2009: World Domination Tour Női 1500 méteres síkfutás a 2015-ös atlétikai világbajnokságon A 2015-ös atlétikai világbajnokságon a női 1500 méteres síkfutás versenyszámának selejtezőit és döntőjét augusztus 22-én és 25-én rendezték a Pekingi Nemzeti Stadionban. A győztes Genzebe Dibaba lett. Inó (Kadmosz leánya) Inó (görögül: Ίνώ) a görög mitológiában Kadmosz egyik leánya, Athamasz boiótai király második felesége. Neve prehellén eredetre mutat. Athamasznak már volt egy leánya, Hellé és egy fia, Phrixosz a második házassága idején. Inótól még két gyermeke született, Learkhosz és Melikertész. Inó el akarta veszejteni Hellét és Phrixoszt, mostohagyermekeit, mire azok Kolkhiszba menekültek előle. Ezt olyan módon érte el, hogy szándékosan éhínséget okozott Boiótiában. Kívánságára a vetőmagot megpörkölték az asszonyok, a férfiak erről nem tudva azt vetették el. A megpörkölt búza természetesen nem hajtott ki, így nem volt aratás. Athamasz a delphoi jósdától kért orákulumot. Inó a küldötteket megvesztegette, így azok nem jártak Delphoiban, és azt mondták Athamasznak, hogy Phrixoszt fel kell áldozni Zeusz oltárán. Athamasz első felesége, Nephelé azonban a Hermésztől kapott aranygyapjas kos segítségével elmenekítette mindkét gyermekét Aiétészhez. Útközben Hellé meghalt, csak Phrixosz érkezett oda, a kos lenyúzott bőre lett az aranygyapjú, ami miatt az argonauták Kolkhiszba utaztak. Szemelé halála után Zeusz kérésére magához vette közös gyermeküket, Dionüszoszt is, a bor, az öröm, a szőlő, a termékenység és a téboly kétszer született istenét, aki így Inó Melikertész nevű fiának tejtestvére lett. Zeusz felesége, a féltékeny Héra tébolyt bocsátott rá és férjére, mire Athamasz lenyilazta Learkhoszt – mivel szarvasnak nézte –, Inó pedig Melikertészt forró vízzel telt üstve vetette és fia holttestével a tengerbe ugrott. Ott Inó tengeristennővé változott, és a Leukothea nevet kapta, Melikertész is tengeri istenné vált, e minőségében Palaimónnak hívják. Mindketten a hajósok és a bajba jutott utazók oltalmazói lettek. Így Odüsszeuszt is Inó-Leukothea mentette ki a viharból. Rómában Inót Mater Matuta, Palaimónt Portunus néven tisztelték, ő vezérli a tengerészeket, hogy szerencsésen eljussanak a kikötőbe. Az Inó-mondában a gonosz mostoha meseeleme fedezhető fel. La Floresta, Lleida La Floresta, Lleida település Spanyolországban, Lleida tartományban. La Floresta, Lleida Arbeca, Els Omellons, Vinaixa és Les Borges Blanques községekkel határos. Lakosainak száma 155 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Max Joseph Lovagrend A Max Joseph Lovagrend (németül: Militär-Max-Joseph-Orden) a legmagasabb katonai kitüntetés volt a Bajor Királyságban. 1806. január 1-én alapította I. Miksa, Bajorország első királya. A kitüntetésnek három osztálya van: Nagykereszt ( Großkreuz ) Parancsnoki Kereszt (Kommandeurkreuz ) Lovagkereszt ( Ritterkreuz ) Azok akik megkapták a kitüntetést, de nem voltak a nemesség tagjai megnemesedtek és hozzátették a családnevükhöz, hogy „Ritter von”. A cím nem öröklődött. A rend elavulttá vált, mikor a monarchia összeomlott, Németország I. világháborús veresége után. Azonban a kancellária folytatta a díj ajánlását, 1922-ig. Leírása A rend jelvénye fehér zománcozott arany máltai kereszt, minden sarkán golyókkal. Az központi érem kék zománc és a szélén arany, Max Joseph kiemelt monogramjával (kurzív „MJK”), valamint a hátulján a rend latin mottójával „Virtuti pro patria” („Bátorság a hazáért”), mindkettő aranyban. A kereszt fölött egy arany korona. A Lovagkereszt jelvénye sokkal kisebb volt, mint a legtöbb katonai kitüntetés. 28 mm-es volt (és 50 mm magas a koronával és a gyűrűvel együtt), míg a Bajor Katonai Érdemrend alsóbb fokozatai 41-45 mm-esek voltak. Egy szalagon hordták a tiszti érem sáv előtt. 1951-ben a Lovagkeresztet a nyak körül kezdték viselni, egy nem hivatalos gyakorlati ideig. A Parancsnoki Kereszt valamivel nagyobb mint a Lovagkereszt, mérete 38-55 mm volt. Egy szalagon viselték a nyak körül. A Nagykereszt még nagyobb volt (68-100 mm) és arany sugarak voltak a kereszt karjai között. A rend csillaga csak a Nagykereszthez járt, és egy nyolcágú ezüst csillag volt. A csillag közepén a rend jelvényével, de egy túlméretezett medalionnal, a mottóval. A szalag fekete moaré volt, szélén fehér, kék csíkkal. Nemesség Azoknak akik nem voltak a nemesség tagjai, a rend biztosította a megnemesedésüket. Ez nem volt örökölhető, csakúgy mint a lovagi cím az Egyesült Királyságban. Mikor nemességet kaptak, a családnevük megváltozott a „Ritter von” („Lovagja”) cím hozzáadásával. Mint például Wilhelm Ritter von Leeb (született: Wilhelm Leeb). Az ilyen nemesség csak bajoroknak járt. A nem-bajorok megkaphatták a rendet, de nem vehették fel a címet. Így például Erich Ludendorff maradt csak simán Ludendorff, pedig megkapta a Nagykeresztet 1916-ban. De nem minden bajor „Ritter von” volt a Max Joseph Lovagrend lovagja. A Bajor Korona Érdemrendje, egy magas polgári kitüntetés (de gyakran katonáknak adták), is biztosított nemességet. Például Bajorország miniszterelnöke az 1920-as években, Gustav Ritter von Kahr a Bajor Korona Érdemrendjének kitüntetettje volt, a Max Joseph Lovagrend helyett. Továbbá a „Ritter von” örökletes cím egyes nemesi családokban, úgy hogy nem volt kapcsolatuk ezekkel a rendekkel. Kitüntetettek Lipót bajor királyi herceg Rupprecht bajor koronaherceg Hans Ritter von Adam Sir Colin Campbell tábornok Franz Ritter von Epp Erich von Falkenhayn Robert Ritter von Greim Wilhelm Groener Bruno Ritter von Hauenschild Paul von Hindenburg Franz Ritter von Hipper Heinrich bajor herceg Max Hoffmann Friedrich Freiherr Kress von Kressenstein Hermann von Kuhl Wilhelm Ritter von Leeb Erich Ludendorff August von Mackensen Reinhard Scheer Eugen Ritter von Schobert Hans von Seeckt Hans Ritter von Seißer Wilhelm Ritter von Thoma Ludwig Ritter von Tutschek Adolf Ritter von Tutschek Otto Weddigen Karl Ritter von Bolle Eduard Ritter von Schleich Taylor Rain Taylor Rain (1981, augusztus 16., – ) amerikai pornószínésznő. Taylor Rain Long Beachen (Kalifornia) született. 2004. január 10-én összeházasodott Scott Faynerrel. 2007 februárjában 20 napig börtönben volt, mert marihuána hatása alatt volt mikor vezetett.[forrás?] Díjai 2006 F.A.M.E. Award – Kedvenc Anális Csillag Wisconsin Wisconsin az Egyesült Államok egyik tagállama. Az úgynevezett Midwest (Közép-Nyugat) régió északi részén fekszik. Nyugatról Minnesota, délnyugatról Iowa, délről Illinois állam, keletről a Michigan-tó, északkeletről Michigan állam, északról pedig a Felső-tó határolja. Fővárosa Madison, legnépesebb városa Milwaukee. 2008-as adatok alapján 5,6 millió lakosa volt. Történet 1634-ben, első európaiként fedezte fel a területet Jean Nicolet. Ő volt a Zöld Öböl gyarmatnak, angolul Green Bay colony-nak az alapítója. A következő 150 évben főként francia szőrmekereskedők települtek le a területen. 1763-ban a franciák az angoloknak adták a területet. Az 1783-ban, a forradalom eredményeként az Egyesült Államok része lett, de 1812-ig de facto a britek irányítása alá tartozott. A 19. században a jenkik, cornwalli bányászok, német, skandináv és svájci telepesek lakták. 1793-ban François Dominique Ducharme az első fehér európai telepes volt Fox Valley-ben, aki két hordó rummal fizetett az indiánoknak a Fox folyó két partjáért, a Kaukauna zuhatag közelében. A Ducharme-okirat az első írásos emlék Wisconsinról. Ő építtetett először házat a területen, és kezdett kereskedni a Menominee és Chippewa törzsbeli indiánokkal. Abban az időben 1500 indián élt Kaukauna környékén. A következő évben Ducharme és egy másik kereskedő, Jacob Franks megszerezte a Menominee indiánoktól a Fox folyó mindkét partját La Baye-ig. A következő 15 évben tovább folytatta az indiánokkal a prémkereskedelmet, több indián dialektust is elsajátított. Név eredete A Wisconsin indián eredetű szó. A francia felfedező, Jacques Marquette volt az első európai, aki 1673 körül elérte a Wisconsin-folyót és feljegyezte a nevét Meskousing néven. Később Ouisconsin néven is emlegették, szintén francia felfedezők. Így alakult át fokozatosan a név, és már nemcsak a folyó, hanem az azt körülvevő terület neve is Wisconsin lett, aminek írott formája eltért még a maitól. Az angolok természetesen angolosították a területet a 19. században, így nyerte el a Wisconsin nevet 1845-ben. Az eredeti variációja, az algonkin indián megfelelőjének jelentése ismeretlen, de valószínűsíthetően köze van a folyóhoz és a folyó partján megfigyelhető vörös homokkőhöz. Egyes teóriák szerint a Miami indián eredetű Meskonsing szó jelentése "vörössel borított", ebből eredezteti a másik forrás Wisconsin nevét, mely szintén a Wisconsin-i homokkőre utal. A név eredetének tehát több verziója létezik, melyek közül a legrelevánsabb a "vörös homokkő", de előfordult még a "vízgyűjtő" és a "nagy szikla" kifejezés is, a Wisconsin szó eredetével kapcsolatban. Gazdaság Gazdasága eredetileg a prémre épült (innen az állam beceneve: Badger State / borzállam). Később jelent meg a fakitermelés, földművelés, a tejgazdaság és a vendéglátás. Az iparosodás, amelynek központja Milwaukee volt, a 19. század végén indult meg a délkeleti területeken. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatóipar, azon belül is főként a gyógyszergyártás és az oktatás vette át a vezető szerepet. Nevezetességek Capitolium (Madison), Lake Delton, Vízi vidámparkok (Wisconsin Dells), Miller Park (Milwaukee), Wyalusing State Park, Devil's Lake State Park Macizo de Larancagua A Macizo de Larancagua egy rétegvulkán az Andokban, Bolíviában. Turcótól nyugatra terül el. Andezitből és dácitból áll. Az utolsó kitörés ideje ismeretlen, de legtöbbször a holocénre teszik. Forrás Siebert, L. és T. Simkin (2002-). Volcanoes of the World: an Illustrated Catalog of Holocene Volcanoes and their Eruptions. Smithsonian Institution, Global Volcanism Program Digital Information Series, GVP-3. URL: http://www.volcano.si.edu/world/ Dlouhá Lhota (Mladá Boleslav járás) Dlouhá Lhota település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Dlouhá Lhota Dolní Bousov, Březno, Sukorady, Petkovy és Obrubce településekkel határos. Lakosainak száma 424 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Téli rája A téli rája (Leucoraja ocellata) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a valódi rájafélék (Rajidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A téli rája előfordulási területe az Atlanti-óceán nyugati felének az északi része. A kanadai Új-Fundland tengerpartjaitól a Szent Lőrinc-öblön keresztül, egészen az Amerikai Egyesült Államokbeli Észak-Karolina állam mentéig található meg. Megjelenése Ez a rájafaj 73-76 centiméteresen felnőttnek számít, de ennél tovább nőhet és elérheti 110 centiméteres hosszúságot is. A testéhez képest a nagy mellúszói kerekített alakot kölcsönöznek a halnak. Felső testét számos sötét pontozás borítja; Mindkét mellúszóján 1-4 folt van, ezeknek közepe sötétbarna és szegélye világosabb árnyalatú. A fiatalnak a gerince mentén, valamint a farkán tüskesor található. A felső állcsontján (maxilla) 72 fogsor van. A hasi tájéka fehér, alaktalan világosbarna foltokkal. Életmódja Mérsékelt övi rája, mely akár 120 méter mélyen fekvő tengerfenéken is fellelhető. A homokos tengerfenéket és az árapálytérséget kedveli, ahol Peprilus triacanthus és Tautogolabrus adspersus csontos halakra, valamint kalmárokra vadászik. Nappal pihen és éjszaka tevékeny. Akár 21 évig is él. Szaporodása Belső megtermékenyítéssel szaporodik. A tojástok 5,5-9,9 centiméter hosszú és 3,5-5,3 centiméter széles, a sarkai élesek és kemények. Felhasználása Az ember táplálkozási célokból halássza a téli ráját. Adams–Onís-egyezmény A John Quincy Adams amerikai és Luis de Onís spanyol külügyminiszterek által 1819-ben megkötött Adams–Onís-egyezmény megszüntette az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország közötti határvitákat Észak-Amerikában, és lecsendesítette a két hatalom között növekvő feszültséget. Előzmények. A spanyol gyarmati hatalom gyengülése Spanyolország csak akkor kezdett hajlandóságot mutatni a határok rendezésére, amikor gyarmati hatalma gyengülni kezdett, s nyugati gyarmatain felkelésektől kellett tartania. Az amerikai Georgiából az első szeminol háború elől szökött rabszolgák, indiánok és bűnözők menekültek Spanyol Floridába. Andrew Jackson a szeminol háborúval egy időben megtámadott és elfoglalt több floridai spanyol erődöt. A Monroe-kormány néhány tagja Jackson azonnali eltávolítását követelte, mivel az erődök megtámadását a spanyol fél semmivel nem provokálta ki, ám Adams úgy látta, hogy Jackson túlkapásai kedvezőbb diplomáciai pozícióba juttatják az Egyesült Államokat. Az Újvilágban a spanyol hatalom már korábban hanyatlásnak indult, Jackson támadása most nyilvánvalóvá tették ezt. Louisiana megvásárlása (1803) után nyilvánvaló volt, hogy spanyol területek is amerikai kézre fognak kerülni. Az üzlet érvényességégét a spanyolok megkérdőjelezték, mondván, a titkos francia-spanyol San Ildefonsó-i egyezmény értelmében Franciaországnak nem volt joga eladni ezeket a területeket. A spanyolok Louisiana pontos kiterjedését is vitatták, mivel ők az elnevezést csak a Mississippi nyugati partjára és New Orleans városára használták. Az USA szerint azonban a megvásárolt terület egész a Rio Grandéig és a Sziklás-hegységig terjedt, s így magába foglalta a spanyol Coahuila y Tejas gyarmat jó részét. Az egyezmény részletei Az egyezményt 1819. február 22-én kötötték meg Washingtonban, s a ratifikálások után 1821. február 22-én lépett életbe. A szerződés az országok határait a következőképp állapította meg: a Mexikói-öbölbe torkolló Sabine folyó mentén a 32. északi szélességi körig, innen a hosszúsági kör mentén a Red folyóig, a Red folyó mentén a 100. nyugati hosszúsági körig, a hosszúsági kör mentén az Arkansas folyóig, az Arkansas folyó mentén annak forrásáig, majd a hosszúsági kör mentén a 42. szélességi körig, a Sziklás hegységen keresztül egészen a Csendes-óceánig pedig az északi 42. szélességi kör mentén. Spanyol Florida szintén amerikai kézre került (1822-ben territóriummá szervezték, 1845-ben pedig az unió 27. állama lett). Az elnyert területekért cserébe az Egyesült Államok átvállalta a területek lakosai által Spanyolországtól követelt 5 millió dollár kifizetését, és lemondott további spanyol területek iránti igényéről, különösen Texas egy kis részéről a Sabine folyótól keletre. A benyújtott 1800 igény pontos értéke 5 454 545,13 dollár volt, de mivel az egyezményben meghatározott összeget nem lehetett túllépni, az USA arányosan 8,3%-kal csökkentette a kifizetéseket. A spanyolok jogát Oregonra már egy 1493-as pápai bulla jóváhagyta, amely Észak-Amerika nyugati partjának gyarmatosítását a spanyolok előjogának minősítette. 1513-ban Vasco Núñez de Balboa a nyugati partokat, és az európaiként általa felfedezett „déli tengert” (a Csendes-óceánt) a spanyol korona nevében birtokba vette. A késői 1700-as években a spanyolok igyekeztek megszilárdítani ezt a 250 éves igényt és kihelyezett katonai-kereskedelmi posztot hoztak létre a mai Brit Columbiában, valamint a mai Alaszkát is uralmuk alatt álló területnek tekintették. Az Adams–Onís-egyezmény értelmében az Oregon iránti igény is az Egyesült Államokat illette meg. Későbbi problémák az egyezménnyel Az egyezményt a spanyolok 1820-ban ratifikálták, míg az Egyesült Államok csak 1821-ben. Ebben az időben Spanyolországot lefoglalta a mexikói függetlenségi háború (1810-1821). Mexikó 1831-ben szintén ratifikálta a szerződést, de a függetlenné váló Texas pontos határát vitatta. A Mexikó által el nem fogadott velascói szerződések a Rio Grandét nevezték meg határfolyóként, Mexikó azonban az északabbra lévő Nueces folyóig terjedő területre is igényt tartott. A határvita volt a mexikói-amerikai háború egyik oka. Edward Martin Edward Martin (Greene megye, 1879. szeptember 18. – Washington, 1967. március 19.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Pennsylvania, 1947–1959). 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság A 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság házigazdája Magyarország volt. a mérkőzéseket július 19. és július 31. között rendezték meg. A tornán azok a játékosok vehettek részt, akik 1995. január 1-je után születtek. Az Eb-t a német csapat nyerte. A tornáról a csoportok első három helyezettje kijutott a 2015-ös U20-as labdarúgó-világbajnokságra. Helyszínek A tornát a következő négy helyszínen rendezik meg: Játékvezetők Az UEFA hat játékvezetőt és nyolc asszisztenst nevezett meg. A rendező országból további két negyedik játékvezetőt választott ki. Csoportkör Az Európa-bajnokság csoportjaiban ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, a következő pontok alapján kellett megállapítani a sorrendet: több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken (ha kettőnél több csapat áll azonos pontszámmal) több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken (ha kettőnél több csapat áll azonos pontszámmal) Ha a felsorolt első három pont alapján két, vagy több csapat még mindig holtversenyben áll, akkor az első három pontot mindaddig alkalmazni kell, ameddig nem dönthető el a sorrend. Ha a sorrend nem dönthető el, akkor az 5–10. pontok alapján állapítják meg a sorrendet jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen jobb Fair Play pontszám sorsolás Ha a felsorolt első hét pont alapján csak két csapat áll úgy holtversenyben, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos), akkor közöttük büntetőrúgások döntenek a sorrendről. Gólszerzők Davie Selke André Silva Sinan Bytyqi Florian Grillitsch Hany Mukhtar Rony Lopes Nemanja Maksimović Markus Blutsch Valentin Grubeck Peter Michorl Levin Öztunali Niklas Stark Marc Stendera Anthony Syhre Balogh Norbert Kalmár Zsolt Mervó Bence Varga Szabolcs Dor Hugi Gelson Martins Tomás Podstawski Romário Baldé Ivo Rodrigues Luka Jović Staniša Mandić Mykyta Burda Vyacheslav Tankovskiy Derovere Derovere település Olaszországban, Lombardia régióban, Cremona megyében. Lakosainak száma 296 fő (2017. január 1.). Derovere Cappella de’ Picenardi, Cella Dati, Cingia de’ Botti, Pieve San Giacomo és Ca’ d’Andrea községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Őszikék Az Őszikék Arany János kései versciklusa, maga nevezte így, feltehetően egy elterjedt kikericsfajta, az őszike (Colchicum autumnale) neve nyomán. Ez késő ősszel virágzik, szinte levéltelenül, csak a virág látszik, „…s gyakran úgy tetszik, mintha valaki leszaggatott puszta virágokat szurkált volna a száradó őszi fű közé … már a régiek is ismerték és efemeron-nak (a. m. egy napra való v. múlékony) nevezték, s azt hitték róla, hogy a gumójától még aznap meg kell halni…” – írta róla Borbás Vince botanikus doktor a Pallas nagy lexikonában száz évvel ezelőtt. A „kapcsos könyv” Arany kései lírája illetve életművének ezen korszakában keletkezett balladái az úgynevezett „kapcsos könyvben” maradtak fenn. Ez a „kapcsos könyv” a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került mai helyére. Így ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattára őrzi K. 510. jelzet alatt. (Érdekesség, hogy ma a kézirattár az egykori „főtitkári lak” szobáit használja, ahol annak idején Arany is lakott. A kéziratok tehát ott születtek, ahová később, némi kalandozás után megőrzés céljából kerültek.) A kapcsos könyv egy B/5-öshöz hasonló méretű egyedi bőrkötésű könyv, amely ma 179, részben számozott lapot tartalmaz. Eredetileg talán 200 lapos lehetett, de még feltehetően Arany kitépett/kivágott tucatnyi lapot. Ma az első 45 lapon található Arany kezeírása és az utolsón néhány töredék. Az Arany kezeírását tartalmazó összes oldal megtekinthető a fakszimilékben, illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár hivatkozott elektronikus kiállításán. Mondhatjuk, hogy a könyvecske nagy kulturális becsét az is bizonyítja, hogy az elmúlt fél évszázadban három ún. hasonmás kiadás a is megjelent: 1962-ben Sőtér István utószavával és Sáfrán Györgyi jegyzeteivel, majd Keresztury Dezső tanulmányával 1977-ben és 1982-ben is. Az első ezek közül szürkeárnyalatos képek formájában tartalmazza a könyv lapjait, az utóbbi két kiadás már színes, de ezzel együtt is a fakszimilék technikailag nem túl jól sikerültek. A ciklus Az akadémiai kézirattárban eredetiben vagy az említett hasonmás kiadásokban bárki megnézheti a bejegyzést: „Arany Jánosnak. Aug. 20. 856. Gyulai Pál.” A költő örült a kis, lezárható bőrkötésű könyvnek, el is kezdte bemásolni a Szondi két apródját. Ezekben az években gyakran jegyez bele: még hat vers került ide 1856-ban ill. 1857-ben, közöttük egy vígballada, a Pázmán lovag. Az 1865 és 1871 közötti időszakban megint ennyi beírás van, magánéleti kudarcainak emlékei (akadémiai keservei, Juliska betegsége és halála stb.) Majd sok évig semmi. 1877-ben aztán új lap és új cím: Új folyam. Alatta ceruzával a lírai újrakezdés dátuma s mellette, ugyancsak ceruzával, egészen halványan, a ciklus címe: Őszikék. A kézirat még 56 verset tartalmaz. Az egy Aj-baj! korábbi, a többi gondosan, napra datált, tehát 1877. július 3. és 1880. december 10. között születtek. A ciklushoz tehát 55 új és egy régebbi verset sorolhatunk. Arany eredetileg nem gondolt kiadásra, később – talán Gyulai Pál unszolására mégis foglalkozni kezdett a gondolattal, ezt mutatják a címek mellé tett kék ceruzás csillagok ill. ceruzás számok. 1880. február körül – úgy tűnik – Arany feladta a kötetkiadás tervét, mert az utolsó négy darabot már nem számozta meg. Így az ekkoriban készülő Összes Munkákba csak az a 15 vers került be az Őszikékből, amelyeket barátai kikönyörögtek a költőtől. A többi vers csak a költő halála után, az Arany László-féle kiadásban jelenik majd meg. Irodalmi jelentősége Noha Arany János irodalmi nagysága és megbecsültsége soha nem képezte vita tárgyát a magyar irodalomtörténet-írásban, költészetének, pályájának értékelése, értelmezése annál inkább. Közhely számba megy, hogy míg a kortársak és közvetlen túlélők nemzedéke Aranyban elsősorban az epikus költőt látta, addig a Nyugat első nemzedéke szinte programszerűen „fedezte fel” magának a lírikus Aranyt. Természetesen az „Őszikék” ciklus megítélése is változott az idők folyamán. De az értelmezés azon lehetősége, hogy ezek az öregkori versek a modern magyar költészet születésének pillanatait jelenthetik, mindig fel-felbukkan. Kájusz pápa Szent Kájusz (latinul: Caius), (kb. 245 – 296. április 22.) a 28. pápa Szent Péter trónján. 283. december 17-én választották meg, és egészen haláláig ült a trónon. Élete Dalmáciában született és személye miatt a történelem egyik legkülönösebb pontifikátusát vezethette le. Ugyanis felszentelése után pár héttel a Római Birodalom élére unokaöccse, Diocletianus került. Mindenki visszafogott kíváncsisággal figyelte, hogy Aurelianus üldözései után mi lesz a császárság és az egyház kapcsolatával. Mindenki harmóniát várt a tiltott vallás és a hatalom közös útján. Diocletianus valóban békét hozott a kereszténység számára. A birodalom határait kitolta, és főhadiszállást rendezett be Nicomedia városában, a Fekete-tenger szorosaira felügyelve. A gyarapodó császárság gyarapodó egyházat is jelentett. Kájusz idején jólét köszöntött Jézus Krisztus követőire, és nagy tömegeket sikerült ebben az időszakban megtéríteni. Azonban Diocletianus hamar úgy döntött, hogy az egyház terjedésének útját kell állni, mert annak terjeszkedése az ő hatalmát gyengíti. Így történt, hogy nicomediai palotáját felgyújtatta és az egészet a keresztényekre fogta. Ezzel kezdődött a történelem egyik legnagyobb keresztényüldözése. Hiába volt rokoni kapcsolat, a császár kegyetlen megtorlást alkalmazott. Eleinte Örményország és Szíria hívőit sújtotta a rendelet, ám hamarosan börtönbe vetettek majdnem minden egyházi vezetőt, Kájusz életére azonban mindig is vigyáztak. Több falvat és házat romboltak porig, de Diocletianusnak ez sem volt elég, és elrendelte, hogy a keresztényeknek áldozatot kell bemutatniuk a pogány istenek előtt. Ennek megtagadásáért rengetegen kerültek állami bányákba. Azonban hiába akarta a császár eltaposni a kereszténységet, az makacsul fennmaradt, és tovább élt. 296 áprilisában Kájusz vértanúhalált halt unokaöccse egyik munkatáborában. Mindarról amiről a fentiekben szó volt, mindennek ellenére nem tekinthető történelmileg feltétlen hitelesnek. Már Kájusz uralkodásának időtartama sem biztos, hiszen Euszebiosz szerint mindössze 10 hónapig töltötte be hivatalát. És persze az sem feltétlen igaz, hogy Diocletianus rokona volt, vagy hogy vértanúként halt meg. Az igazság a történelem nagy titka, a fentieket cáfolni sem lehet bizonyítottan. Ünnepét április 22-én tartják. Dalmácia és Velence védőszentjeként is ismert, és ezeken a helyeken tisztelet övezi. A képzőművészetben pápai tiarával a fején ábrázolták. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.) Zalaegerszegi TE–Manchester United UEFA-bajnokok ligája-selejtező (2002) A Zalaegerszegi TE–Manchester United UEFA-bajnokok ligája-selejtező 2002. augusztus 14-én került megrendezésre a budapesti Puskás Ferenc Stadionban. A mérkőzést a 2002-es magyar bajnok ZTE és a 2002-es angol bajnoki bronzérmes Manchester United játszotta az UEFA-bajnokok ligája 2002–2003-as kiírásának harmadik selejtezőkörében. A találkozót végül a Zalaegerszeg nyerte 1–0-ra Koplárovics Béla góljával. Előzmények A Zalaegerszeg a 2001–2002-es szezonban története során először nyerte meg a magyar bajnoki címet. A bajnoki címvédőként indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligája selejtezőjének 2. fordulójában. Európai kupaújoncként a 2. selejtezőkörben a horvát NK Zagreb csapata ellen 2–2-es összesítéssel, idegenben lőtt góllal jutott tovább a 3. selejtezőfordulóba. A Manchester United az angol bajnokság harmadik helyén végzett az Arsenal és a Liverpool mögött. Bajnoki helyezése az UEFA-bajnokok ligája 3. selejtezőkörébe biztosított indulást. A találkozó helyszínének a Puskás Stadiont választották, noha az előző hazai bajnokok ligája-selejtezőt az Üllői úti stadionban rendezték. Lang József, a ZTE akkori elnöke elmondta, hogy a döntésre két ok miatt került sor: a mérkőzés napját követően a Ferencvárosi TC selejtezőt játszott az UEFA-kupa 2002–2003-as kiírásában az AÉ Lemeszú ellen, és edzéslehetőséget kellett biztosítani a ciprusiaknak. A választás másik oka az volt, hogy a Puskás Ferenc Stadion több néző befogadására alkalmas. A mérkőzés összefoglalója A mérkőzés játékvezetője a német Wolfgang Stark volt. A találkozó 4. percében Ole Gunnar Solskjær kapufát lőtt. Már hat perc elteltével cserét kellett végrehajtania a Manchester Unitednek: a megsérülő Wes Brown helyett Phil Neville lépett pályára. Az első félidő végén egyperces hosszabbítást rendelt el Stark, végül gólnélküli döntetlennel ért véget az első játékrész. A második félidőben David Beckham szögletét Roy Keane csúsztatta meg, amit Ruud van Nistelrooy lőtt a kapuba, ám les miatt érvénytelenítették azt. A második játékrészben az angol csapat tagjai közül van Nistelrooy és Beckham is sárga lapot kapott reklamálásért, míg a Zalaegerszeg cserékkel próbálta tördelni a játékot. A rendes játékidő leteltéig 0–0-s döntetlen volt kialakulóban, azonban a 90. percben Molnár Balázs indítását követően Szamosi Tamás bal oldali beadását Koplárovics Béla négy méterről a kapuba lőtte. A hosszabbításban Saša Ilić és Molnár is sárga lapos figyelmeztetést kapott időhúzás miatt. Az eredmény nem változott az utolsó percekben, így 1–0-s győzelmet aratott a Zalaegerszegi TE. Utóhatása Az angol sajtó a vereséget követően bírálta a Manchester Unitedet. „Szerény tudású, de roppant lelkes csapatként jellemezték a ZTE-t”. „A magyar csapat meghökkentette a Manchester Unitedet” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a mérkőzést követő napon az amerikai Los Angeles Times internetes portálján. A cikkben sokkoló vereségként utalnak az eredményre. Sir Alex Ferguson, a Manchester United vezetőedzője a következő nyilatkozatot tette a találkozó után: „Sokkoló eredmény született. Egy helyzetük volt, amiből egy gólt szereztek.” Bozsik Péter, a ZTE edzőjének nyilatkozata: „Büszke vagyok a játékosaimra, akik megfogadták a meccs előtti tanácsomat, miszerint legyenek büszkék magukra - mert a Zágráb elleni továbbjutás ugyan szerencsés volt, de a játék biztató -, és lehetőleg ne essenek kétségbe.” A győztes gólt szerző Koplárovics Béla az „Ördögűző” becenevet kapta a szurkolóktól. Koplárovics első gólját lőtte a ZTE színeiben. Poll Hugó Poll Hugó (Pest, 1867. november 15. – Budapest, 1931. július 11.) magyar festő. Életútja Festői tanulmányait 1886-tól Münchenben, Hollósy Simonnál folytatta, majd Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Mestere volt többek között William-Adolphe Bouguereau. Franciaországban elsősorban Bretagne, Normandia tájai foglalkoztatták. Magyarországon is a plein air festészet érdekelte, főleg a Balatont és Dömsöd környékét örökítette meg. Budapesti kiállításain is ilyen képekkel jelent meg. A Műcsarnokban 1907-ben, 1923-ban, 1928-ban állított ki. Elnyerte a Képzőművészeti Társulat nagydíját is. Művei a Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthetők. (15189) 3071 T-2 A (15189) 3071 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 30-án. Nakba-nap A Nakba-nap (arabul: ��� ������ Jam an-Nakba jelentése "katasztrófa nap") palesztin gyásznap. Ez a nap a palesztinok nemzeti katasztrófájának állít emléket, ugyanis arról emlékeznek meg, hogy amikor Izrael állam létrejött, akkor elvesztették a hazájukat. Évente tartanak megemlékezéseket és ez a nap megegyezik a Jom Háácmáuttal (héberül: ��� �������), mely Izrael Függetlenségének Napja. Izrael állam 1948. május 14-ei megalapításától kezdve a dátum évente változó, hiszen ez a zsidó naptár szerinti ijár hónap ötödike. Történeti körülmények Az 1948-as palesztin háború során becslések szerint 700 000 palesztint utasítottak ki vagy üldöztek el otthonaikból. A konfliktusban több száz palesztin település néptelenedett és pusztult el. A menekültek túlnyomó többsége kívül maradt a háborút lezáró 1949-es fegyverszüneti egyezményben Izrael által vállalt lakóhely rekonstrukcióból és visszatelepítésből. A menekültek és leszármazottaik száma később millióssá duzzadt. Számuk Jordániában 2 millió, Libanonban 427 057, Szíriában 477 700, Ciszjordániában 788 108, a Gázai övezetben 1,1 millió és további negyedmillió palesztinnal számolnak Izraelben is. Ezeknek a menekülteknek az elnevezésére használt kifejezés lett az al-Nakba, melynek fordítása a katasztrófa vagy a szerencsétlenség. Ez az elüldözött milliós tömeg adta a palesztin nacionalista szervezetek tömegbázisát. Az üldöztetésük kezdete óta a menekültekből alakultak szélsőséges fegyveres csoportok, melyek jelentős veszteségeket szenvedve részt vettek fegyveres összecsapásokban, de a mostoha körülmények miatt járványok is tizedelték soraikat. A sok csapás miatt a Nakba kifejezés az arab nacionalista gondolkodó Constantin Zurejk 1948 nyarán megjelent írásában jelent meg elsőnek és később ennek köszönhetően ment át a köztudatba. Eleinte a palesztinok a kifejezés használatától idegenkedtek, hiszen azt gondolták, hamarosan visszatérhetnek otthonaikba és ezért kifejezetten kerülték említését is. Az 1950-es és 1960-as években emiatt más kifejezésekkel írták le üldöztetésüket, de az 1990-es évektől a nakba használata egyértelműen közkeletűvé vált. Megemlékezések Az 1990-es évekig a megemlékezések inkább személyes jellegűek voltak. Az elüldözöttek ilyenkor összegyűltek, együtt virrasztottak és így emlékeztek korábbi életközösségükre. A Nakba-napi megemlékezések kiszélesítése 1988-tól Jasszer Arafat nevéhez köthető, aki egyfajta tömegrendezvénnyé szervezte azokat. A megemlékezések központi elemévé vált a jól megkoreografált felvonulás, melyben a főszerepet palesztin zászlókat lobogtató gyerekek játsszák. A felvonulások a demonstráció mellett terrortámadás lehetőségét is magukban hordozzák és emiatt ilyenkor a biztonsági erők fokozott készültségben állnak. Fontaine-l’Abbé Fontaine-l’Abbé település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 528 fő (2015). Fontaine-l’Abbé Saint-Léger-de-Rôtes, Beaumont-le-Roger, Bernay, Corneville-la-Fouquetière és Menneval községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szuszókfélék A szuszókfélék (Steatornithidae) a lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjének egyik családja, melybe egyetlen élő faj, a zsírfecske (Steatornis caripensis) tartozik. NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszer Igazgatási Szervezet Igazgatótanács A NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszer Igazgatási Szervezet Igazgatótanács – angolul NATO ACCS Management Organization Board of Directors, rövidítve NACMO BOD – 1989-ben alakult, mint az Észak-atlanti Tanács által létrehozott NACMO legfelső döntéshozó szervezete. Feladatait, működésének jogi kereteit az Észak-atlanti Tanács által elfogadott Alapító Okirat határozza meg. Az Igazgatótanács munkájáról beszámolni az Észak-atlanti Tanácsnak köteles. Az Igazgatótanácsban az ACCS programban részt vevő NATO tagállamok a légvédelem, vagy a légi vezetés és irányítás rendszerei fejlesztéséért és/vagy beszerzéséért felelős felső szintű katonai vezető által vezetett küldöttségekkel vesznek részt. Az Igazgatótanács hivatalos elnöke NATO főtitkár helyettes, az ülések állandó levezető elnöke a NATO Légvédelmi Tanács alelnöke. Az Igazgatótanács munkáját a Nemzetközi Törzs részéről a Végrehajtó Titkárság és a Védelmi Támogató Osztály, valamint az Igazgatótanácsnak közvetlenül alárendelt ACCS Tanácsadó Bizottság támogatja. Az Igazgatótanács fő feladata a NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszer tervezésének, beszerzésének, fizikai megvalósításának, a rendszer tesztelésének egységes irányítása, továbbá ennek során biztosítani a NATO minden hadműveleti, beszerzési, szabványosítási követelményének való megfelelést. Az egységes légvédelmi feladatok költséghatékony megvalósítása érdekében minden, a légvédelemmel összefüggő beszerzéssel, képesség fejlesztéssel kapcsolatban véleményezési joga van. Az Igazgatótanács általában évente háromszor ülésezik, de sürgős esetben soron kívül is összehívható. Az Igazgatótanács szervezeti felépítése hierarchikus, alapvetően a NATO bizottsági struktúráját követi. Ennek a struktúrának a bizottságok - angolul Comittee -, albizottságok - angolul Sub-Committee, röviden SC - a részei, melyekben minden nemzet szakértőkkel képviselteti magát. A szervezeti felépítés annyiban egyedülálló, hogy a tervezésért, beszerzésért és tesztelésért felelős NACMA szintén rendelkezik a munkáját segítő, a programban részt vevő tagállamok szakértőivel működő munkacsoport - angolul Working Group, röviden WG - struktúrával. A fő koordináló munkacsoport az Ismétlés Koordináló Munkacsoport, mely szakmai kérdésekben dönt, ajánlásokat tesz az ACCS Tanácsadó Bizottságnak. Ennek a munkacsoportnak számos kisebb alárendelt munkacsoportja van, melyek közül némelyek évente gyakrabban, mások ennél ritkábban, esetleg csak időszakonként működnek. Okui Maszami Okui Maszami (�� ��; Hepburn: Masami Okui; Itami, 1968. március 13. –) japán énekesnő, zeneszerző, szövegíró. Karrierjét vokalistaként kezdte 1989-ben. Karrierje Gyermekkor, és debütálása előtti évek Okui Maszami már kisgyermekkora óta szeretett énekelni, ekkor figyeltek fel szülei arra, hogy tisztán énekelt. Miután a család Oszakába költözött, ott benevezték Siróto Meidzsi Kai énekversenyre, amit meg is nyert. Mivel Maszami szeretett énekelni, ezért tovább képezte a hangját. 1989 szeptemberében Szaitó Juki háttérvokalistájaként kezdte. Ekkoriban ismerkedett meg Hajasibara Megumi szeijú-énekesnővel, aki ekkoriban kezdte pályafutását Szaitó Jukival együtt. Azonnal szimpatikusak lettek egymásnak, és jó barátságot kötöttek. Később, amikor Megumi elkezdett énekelni Maszaminak nagyon tetszett, hogy Megumi önmagát adja, és mivel rajongója volt a stílusnak, elhatározta, hogy ezt a stílust fogja ő is művelni, és azon lesz, hogy az animét hangjával, dalaival tovább népszerűsítse. Kezdeti évek, az első album 1993-ban kezdte szólóénekesnői pályafutását. Sokak szerint, ha nem ismerte volna meg Megumit, nem tudott volna ilyen hamar kitörni a vokalista-szerepből. Augusztus 21-én jelent meg első kislemeze Dare jori mo zutto... címmel. Még egy kislemeze jelent meg 1993-ban a Jume ni konnicsiva (Willow Town monogatari). Egyik kislemez sem került be az Oricon 100-as listájába, valószínűleg azért, mert keveset gyártottak belőle.[forrás?] Ezért is van az, hogy mára nemzetközi rajongók által legkeresettebb kislemezzé vált. Nagyon ritka, és ha eladásra is kerül egy-egy példány, csillagászati áron adják el. A következő évben 1994-ben négy kislemezt adott ki, ezek már megjelentek az Oricon 100-as listáján 80–92. közötti helyeken. Az lendített még az ismeretségén, hogy az ebben az évben megjelent Hajasibara Megumi Sphere albumán vokálozott. Az igazi áttörés számára 1995-ben jött meg, amikor közösen elénekelték a Get Along című dalt, mely a Slayers anime főcímzenéje. Valamint ebben az évben jelent meg első nagylemeze Gyuu címmel. Az album sikeres lett, a 47. helyet érte el a japán Oricon album listán. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy remekül vegyítette az akkori japán divatos pop zenét a saját stílusával, végeredményként kellemes hangzású igényes pop dalok születtek. Karrierjének csúcsa Ezután minden évben kiadott albumot. A második albuma, az 1996-ban kiadott V-sit a legnagyobb példányszámban értékesített albuma lett. Igaz csak a 19. helyen nyitott az Oricon listán, de 7 hétig szerepelt rajta. Egy albuma sem szerepelt ilyen sokáig az album eladási listán. Ez annak köszönhető, hogy az ebben az évben megjelent Slayers Next kislemezen, a Give a Reasonön szerepelt a Dzsama va szaszenai dala, mely a mai napig az egyik legnépszerűbb dala. A kislemez a 9. helyen nyitott, és 232 850 példányban kelt el. Mivel a dal egy új verziója szerepelt a V-sit albumon, nagyon népszerű lett az. 1997-ben megjelent a Ma-King albuma, mely a 12. helyen nyitott az Oricon lemezeladási listán, de mivel csak öt hétig szerepelt rajta, nem sikerült megelőzni az előző albumát, de így is szép eredményeket ért el. 1998-ban jelent meg negyedik Do-Can albuma, melynek lemezbemutató turnéja annyira sikeres volt, hogy 1999 nyarán lemezen is hallható volt, megjelent első koncertalbuma Best-est címmel, mely limitált, 20 000 példányszámban lett kiadva. Pár hónap alatt elkelt az összes. Még ebben az évben megjelent ötödik stúdióalbuma Her-Day címmel, mely a mai napig nagy népszerűségnek örvend.[forrás?] Az új stílus, és sikerének hanyatlása 2000-től azonban stílust váltott. Megmaradtak a pop jellegű dalok, de egyre nagyobb arányban jelent meg a keményebb hangzású rock stílus. Valamint a 2000-ben megjelent Neei albumában nemzetközi ismeretségű zenészekkel dolgozott, köztük olyan nagy nevek ékesítik az albumot, mint a Toto együttes gitárosa, Steve Lukather, aki a Turning Point videoklipben látható is. Az új stílus hatására megcsappant Okui Maszami rajongótábora, illetve átalakult. Ennek ellenére a Neei album volt a legmagasabb helyen nyitó album, a tizenegyedik helyet érte el. 2001-ben megjelent Devotion albumán egy kicsit hanyagolta rockot, de komoly témájú, és szinte tragikus hangulatú dalaival felhívta magára a kritikusok figyelmét, hogy eddig jórészt könnyed, kellemes hangzású albumokat csinált, most meg egy teljesen komoly albummal lepte meg a rajongóit. Ez volt az utolsó stúdióalbum, mely megjelent az Oricon album listán a harmincadik helyen. Valamint ez az utolsó album, melyet Jabuki Tosiró producerelt. 2002-ben elkészült a Crossroad, ezzel az első olyan albuma, melyet teljes mértékig Okui Maszami producerelt. Valamint ez az első olyan album, mely egy anime dalt sem tartalmaz. Erre alaposan rákontrázott a 2003-ban megjelent Maszami Kobusi albummal, amely az első feldolgozás albuma. Mivel az album sok régebbi népszerű anime dalt tartalmazott, ezért visszatért az Oricon album listára, szám szerint a tizenhetedik helyre. Ez az év több szempontból is jelentős volt az énekesnő számára, hiszen ez év márciusában csatlakozott a JAM Project nevű rockegyütteshez, mely rock stílusban játszik anime főcímdalokat. Emellett 2003 nyarán Jonekura Csihiro japán énekesnővel megalapították az r.o.r/s nevű duettet, mely a Kaleido Star című anime főcímzenéjével vált ismertté. Emellett Maszami tovább folytatta szólóénekesnői karrierjét, továbbra is minden évben ad ki nagylemezt. A 2004-ben megjelent Rebirth album igen viharos körülmények között jelent meg. Ugyanis a Neei után ez az első rock albuma, és ez azért volt probléma, mert King Records fő profilja az anime dalok, rock albumokkal egyáltalán nem foglalkozik. Így igencsak nagy kompromisszumok árán jelent meg az album. Saját kiadó, saját út 2004-ben szakított a King Records kiadóval. Hogy most eleve lejárt a szerződés, vagy fel lett bontva, azt nem lehet tudni, de létrehozta saját lemezkiadó stúdióját, az Evolutiont, melyet mai napig producerel. Ez év novemberében megjelent az Olive kislemez, mely a hatvankilencedik helyen debütált az Oricon kislemez listán. Ekkortól kezdett el sikere igazán mélyrepülésnek indulni, és az újabb albumai közül már egy sem tudott feljönni a Top 50-ig, sőt néhány a Top 100-at sem érte el. Ennek valószínűsíthetőleg az az oka, hogy amíg a King Recordsnál meg volt szabva, hogy a mindig megjelenő aktuális új albumot promotálni, reklámozni kell, addig a saját kiadója által kiadott albumok esetében jóformán csak tematikus TV-műsorokban (animés) beszél az új albumairól, valamint a blogjában ír róla. Amióta a saját kiadójánál van, jóformán csak a blogjából értesülhetünk róla újdonságokról, a médiában nagyon-nagyon keveset szerepel. És bár népszerűsége csak árnyéka a karrierjének kezdeti stádiumához képest, zenéjének minősége továbbra is magas.[forrás?] 2008-ban a JAM Project együttessel világ körüli turnéra indult, ahol olyan országokban is megfordultak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, vagy Franciaország. Szóló lemezei pedig továbbra is a rock alapjain nyugszanak. Adanson-sisakteknős Az Adanson-sisakteknős (Pelusios adansoni) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a sisakteknősfélék (Pelomedusidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Afrika középső részén Benin, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán területén honos. Megjelenése Páncélja 22 centiméter. Lábszex A női mellek, a fenék, a haj, a kéz mellett hasonlóan kitüntetett szerephez jutnak a lábak is, mint a szexuális fantáziák tipikus ihletői. Szexuális életünk számtalan kiegészítő tevékenységgel vagy előjátékkal gazdagíthatja a közösülést. Néhány esetben, ezen tevékenységek helyettesíthetik is a nemi aktust. A behatolás nélküli szex (biztonságos szex) leggyakoribb megjelenési formája a nemi szervek kézzel, szájjal, lábbal vagy szexuális segédeszközökkel történő, külső ingerlése. A női lábak erotikus megjelenítése és a szexhez fűződő, esetenként szoros kapcsolata a világirodalomban és a filmművészetben egyaránt bemutatásra került. De Johann Wolfgang von Goethe, Thomas Hardy, Luis Buñuel, Quentin Tarantino neve mellett Andy Warhol, Elmer Batters és Marilyn Manson ugyanúgy megemlíthető, mint akik láb-erotika hirdetői. Áttekintés A lábszex, vagy lábmunka szexuális tevékenység, legismertebb formája a férfi hímvesszőjének lábbal történő izgatása. Főként a lábfetisizmushoz kapcsolódik, tehát olyan férfiak körében kedvelt módszer, férfi, vagy női láb, lábfej, boka, illetve talp is szexuális izgalmat okoz. [2] Lehet azonban a normál szexuális tevékenység, az előjáték és a petting része is, de önmagában alkalmazva, tarthat akár az orgazmusig is. Tágabb értelemben a lábszex jelentheti a férfi és a női erogén zónák lábbal ingerlését is. A lábszexnek többféle módja van. A hímvesszőt az összeszorított combok, lábszárak, vagy az egymással szembehelyezett talpak közé helyezve a közösülésre jellemző ingerlést lehet biztosítani. A hímvesszőt a lábujjak közé szorítva, vagy a talppal a makkot masszírozva más-más jellegű ingerléssel lehet örömöket elérni. A természetes nedvesség hiánya miatt a lábszexnél célszerű síkosító krémek, zselék használata. A lábszex másik elterjedt gyakorlata, amikor leszbikus beállítottságú nők, a meztelen, vagy harisnyás lábfejükkel, lábujjaikkal izgatják partnernőjük melleit, csiklóját, hüvelybemenetét, esetleg be is vezetik lábfejüket a női nemi szervbe. Minden esetben nagyon fontos az elérhető legmagasabb higiénia biztosítása. A nők esetében főként, hiszen a lábszex során könnyen mikroorganizmusok kerülhetnek a női hüvelybe. Gyakori jelenség, hogy a láberotikát kedvelők nem hogy taszítónak tartanák, de kifejezetten igénylik is a női láb kis mértékű, izgató, természetes 2 vagy illatszerekkel fedett illatát. A lábfetisizmussal való kapcsolatot az is mutatja, hogy a résztvevők előszeretettel vonják be a lábszex gyakorlatába a harisnyával és cipővel öltöztetett lábakat, illetve külön-külön a nő által viselt harisnyát, zoknit és cipőt. A lábszex mindkét nem esetén, a nemi szervek érintkezése általi ingerlés helyett, egy másfajta, változatos, a megszokottól intenzitásában és vizuális inger jellegében is eltérő élményt jelenthet. Alkalmazása ezért - a megszokott közösülési módok megtartása mellett -, mindazok számára előnyös lehet, akik változatosságra vágynak párkapcsolatukban. A lábszex a terhesség utolsó hónapjai alatt - vagy orvosi ellenjavallat (veszélyeztetett terhesség) esetén korábban is -, szintén valódi alternatívát jelenthet a hagyományos, vaginális közösülési formákkal szemben. 1.b. Passzív lábszex A passzív lábszex általában a nők, vagy a házastárs, partnernő lábainak nézegetésében, simogatásában, illetve ilyen tárgyú erotikus, vagy pornográf fényképek, filmrészletek, webtartalmak nézegetésében, továbbá az ebből származó öröm átélésében nyilvánul meg. A lábszex gyakorlati alkalmazása Nő - férfi: combok, lábszárak közé szorított hímvessző térdhajlatba szorított hímvessző meztelen vagy harisnyás lábfejjel simogatott hímvessző meztelen vagy harisnyás talpak közé fogott hímvessző lábujjakkal ingerelt makk , hímvessző cipős, szandálos, csizmás lábbal ingerelt hímvessző meztelen, cipős, szandálos, csizmás lábbal való taposás meztelen, vagy harisnyás, zoknis lábra, lábfejre, talpra élvezés a lábra, lábfejre került ondó lenyalogatása Nő - nő: meztelen vagy harisnyás lábujjakkal simogatott mellek meztelen vagy harisnyás lábujjakkal simogatott csikló lábfejjel, talppal simogatott, dörzsölt női nemi szerv lábujjak, lábfej bevezetése a női hüvelybe cipős, szandálos, csizmás lábbal simogatott mellek, csikló Mindkét nem által alkalmazott: a női láb, lábfej, talp csókolgatása, szagolgatása, a lábujjak nyalogatása, harapdálása a cipősarok nyalogatása, a cipő szagolgatása, nyalogatása A partnerek száma alapján: Egy férfi, egy nő Egy férfi, több nő (Ekkor az arcra élvezés mintájára, a férfi megpróbálja ondóját - általában - két nő lábfején, egyenlő arányban elhelyezni.) Több férfi, egy nő (Ebben az esetben a férfiak ondójukat, a bukkake -hoz hasonlóan, egy nő combjára, vagy lábfejére helyezik el.) Több férfi, több nő A lábszex, láberotika megjelenése 1965 és 1994 közt nyolc, nagy példányszámú erotikus magazin esetén figyelték meg azt a jelenséget, mely szerint a női lábakat hangsúlyos módon ábrázoló fényképek száma, exponenciálisan, 8-ról, 37-re emelkedett. 3 A divatszakma és a szex-ipar - a női láb erotikus jellegének hangsúlyozása érdekében -, az utóbbi évtizedben kihívóan magas sarkú, élénk színű, illetve extrém anyagokból és mintázatokkal készített cipőkkel lepi meg az érdeklődőket, de a harisnyák megjelenése is a szokatlan színű és mintázatú darabok sokaságától kezdve, a hagyományos, szolid árnyalatokig bezárólag, egyre szélesebb skálán mozog. Napjainkban, árnyaltabban vagy karakteresen, a filmek is utalnak a lábszex jelenlétére. Példaként említhető a Született feleségek (Desperate Housewives 2004 - ) egyik jelenete, melyben Gabrielle Solis (Eva Longoria) és John Rowland (Jesse Metcalfe) nyilvános helyen flörtöl egymással. A Totál káosz (Big Trouble - 2002) egyik képsorában Sofia Vergara (Nina) és Stanley Tucci (Arthur) mutat be lábujjnyalogatást. A felsorolás Walerian Borowczyk 1975-ös The Beast (La Bête) [4] című filmjén át a 9 Songs című moziig (2004) igen hosszú lenne. Utóbbiban Matthew (Kieran O'Brien) és Lisa (Margo Stilley) jelenetében láthatunk rövid lábszexet. Kapcsolódó fogalmak Erotikus tartalmú weboldalakon, az alábbi címszavak a lábszexre utalnak: Barefoot (mezítláb) Bootjob (csizma-szex) Dangling (a cipő lóbálása a lábujjakon) Dipping (a lábujjak, lábfej cipőbe illesztése, "mártogatás") Double footjob (két nő, egy férfi, vagy egy nő, két férfi) Feet (lábfej) Foot femdom (domina) Footjob (lábmunka) Foot Fetish (lábfétis) Foot Worship (lábimádat) High Heels (magassarkú cipők) Leg Sex (láb-szex) Licking (nyalogatás) Nylon (harisnyás lábak) Pantyhose (harisnyás lábak) Shoejob (cipőzés, cipő-szex) Shoeplay (cipős játék) Socks (zoknis) Soles (talp) Stiletto (tűsarkú cipők) Stockings (harisnyás) Toe Sucking (lábujjak szopogatása) Trampling (taposás) Under Feet (taposás) Fűrész III. A Fűrész III. (Saw III) 2006-ban bemutatott amerikai–kanadai thriller Darren Lynn Bousman rendezésében, Tobin Bell és Shawnee Smith főszereplésével, mely a Fűrész horrorsorozat harmadik része. Cselekmény Egy SWAT-csapat a sorozatgyilkos legújabb áldozatának maradványait találja meg. Az áldozatnak, Troynak, láncokat kellett volna kitépnie a testéből, különben egy bomba felrobbantotta volna. A helyszínre siet Rigg hadnagy, Hoffmann nyomozó és Allison Kerry. Kerry, akinek bűntudata van Matthews nyomozó eltűnése miatt, rámutat, hogy ez az eset más, mint a többi: a menekülésre szánt útvonal eleve le volt zárva. Márpedig a gyilkos eddig mindig biztosította a lehetőséget a szabadon távozásra, ha az áldozat túlélte a viszontagságokat. Aznap este, amikor visszanézi a videófelvételeket, elrabolják,és egy géphez kötözik, melyek széttépik a bordájánál fogva, hacsak nem szerzi meg a savba mártott kulcsot időben. Bár sikerrel jár, a csapda akkor is működésbe lép, és megöli őt. A rákja miatt ágyhoz kötött John Kramer eközben utasítja Amandát, hogy rabolja el és hozza el hozzá Dr. Lynn Denlont a kórházból. A nőnek az a feladata, hogy tartsa addig életben Johnt, amíg a többi áldozattal zajló játék véget nem ér. Hogy biztosan minden rendben alakuljon, Amanda egy robbanó nyakörvet tesz rá, mely működésbe lép, ha John szíve megáll, illetve ha a nő megpróbálna megszökni. Közben a másik áldozat, Jeff, egy régi húsüzemben ébred. Az általa talált kazetta szerint különféle próbatételeken kell átmennie, és a végén eljuthat ahhoz az emberhez, aki a gyermeke haláláért felelős. Jeff fia három évvel ezelőtt vesztette életét, amikor egy részeg sofőr halálra gázolta, és azóta teljesen a rögeszméjévé vált a bosszú. Emiatt még a feleségétől és a lányától is teljesen elhidegült. Az első teszt során egy húsfagyasztó részlegben találja meg Danica Scottot, a nőt, aki szemtanúja volt a fia halálának, mégsem volt hajlandó tanúskodni. A nő meztelenül áll kikötözve, és folyamatosan jéghideg vízzel locsolja egy berendezés. Jeff a halálát kívánja, végül mégis úgy dönt, hogy megmenti a nőt. Sajnos már későn: mire ki tudná szabadítani, halálra fagy. A második próbatétel helyszíne egy hatalmas kád, amelyben Halden bíró hever megláncoltan. Mindössze hat hónapot adott a részeg sofőrnek, és ezért azzal kell bűnhődnie, hogy a behulló malactetemek alatt megfullad. Jeff mégis megmenti az életét, annak ellenére, hogy ezért el kell égetnie a fia személyes holmijait. A harmadik helyszínen magával a tettessel, Timothy Younggal találkozik, akinek a végtagjai és a nyaka ki vannak feszítve, és egy gép egyre jobban húzza azokat. A leállító kulcs egy sörétes puskához van kötve, amely véletlenül megöli Halden bírót, és már túl későn találja meg ahhoz, hogy Young életét megmentse. Eközben Lynn egy műtéttel megpróbálja eltávolítani John Kramer koponyájának egy darabját, hogy csökkentse az agyra nehezedő nyomást. Közben a férfi egy másik nőről hallucinál, akinek a nevét kiáltja, és ez összezavarja Amandát. Egy múltbeli jelenetben láthatjuk, hogyan engedte számára Kramer, hogy könyörületből öljön, a jelenben pedig elolvas egy neki szóló levelet, aminek hatására hisztérikus lesz. Bár Jeff teljesítette a tesztet, mégsem hajlandó elengedni Lynnt. Bevallja, hogy már nem hisz Kramer ideológiájában, és pusztán kedvtelésből gyilkol és építi a szerkezeteket. Azt állítja, hogy Matthews nyomozóval is megküzdött és megölte őt, de Kramer szerint csak hagyta meghalni. Már nem hallgatván Kramerre, Amanda hátbalövi Lynnt, éppen akkor, amikor váratlanul betoppan Jeff. A nála lévő fegyverrel halálra sebzi Amandát. Miközben haldoklik, Kramer bevallja neki, hogy az egész nem Lynn, hanem az ő próbatétele volt: valaki, aki már kedvtelésből öl, nem lehet az ő szellemi örököse, ezért próbára tette, hogy képes-e valakit életben hagyni. Mi több, azt is eltitkolta előle, hogy Jeff és Lynn házasok. Kramer ezek után felajánlja, hogy mentőt hív Lynnhez, de csak egy utolsó próbatétel után. Vagy megbocsát neki a férfi, vagy meg is ölheti őt. Jeff bár azt állítja, hogy megbocsát, de aztán mégis elvágja Kramer torkát. A haldokló Kramer lejátszik egy utolsó kazettát, miközben rájuk zárul a helyiség ajtaja: eszerint döntésének, hogy megölte őt, végzetes következményei lesznek. Egyedül ő tudta ugyanis, hol van a lánya, akit közben elraboltak. Hogy megmentse őt, egy újabb játékot kell játszania. Amint Kramer meghal, Lynn feje felrobban a bombától, Jeff pedig egyedül marad, bezárva, a három holttest között. 2350 von Lüde A 2350 von Lüde (ideiglenes jelöléssel 1938 CG) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Alfred Bohrmann fedezte fel 1938. február 6-án, Heidelbergben. Kobajasi Ju Kobajasi Ju (1987. szeptember 23. –) japán labdarúgó, a Kawasaki Frontale csatára. Chatham-szigeteki pingvin A chatham-szigeteki pingvin (Eudyptes chathamensis) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó kihalt faj. Tudnivalók Csak szubfosszilis leletekből ismerjük, de lehet, hogy csak a 19. század végén pusztult ki. 1867 és 1872 között talán egy példányát fogságban tartottak. A vékony csőre miatt, ami lejjebb volt mint más pingvin fajoknál, a biológusok arra következtetnek, hogy ez egy teljesen különböző pingvinfaj volt. Amint neve is mutatja az Új-Zélandtól 800 kilométerre keletre levő Chatham-szigeteken élt. Ezt a kihalt pingvinfajt, csak 2009-ben írták le hivatalosan. Crișan (Tulcea megye) Crișan község Tulcea megyében, Dobrudzsában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Caraorman és Mila 23. Fekvése A település az ország délkeleti részén található, a Duna-deltában. Közút nem vezet a községhez, a Duna Sulina-ágán hajóval érhető el, Tulcsától ötven folyami kilométerre. Történelem Régi török neve Kapici, románul Capugi. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: Látnivalók Emlékmű a Sulina-ág 1856 -ban elkezdett és a 20. században befejezett szabályozásának és hajózhatóvá tételének tiszteletére. Málta az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Málta a szovjetunióbeli Moszkvában megrendezett 1980. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. 8865 Yakiimo A 8865 Yakiimo (ideiglenes jelöléssel 1992 AF) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Natori Akira és Urata Takesi fedezte fel 1992. január 1-jén. Robotálmok A Robotálmok (Robot Dreams) egy 1986-os sci-fi novella, amelyet Isaac Asimov írt. Angolul a Robot Dreams című novelláskötetben, magyarul először a Galaktika antológia 96. számában, 1988-ban jelent meg Robotálom címmel. Történet 2055-ben Linda Rash robotpszichológus egy újfajta, fraktális pozitronagy-struktúrát alkalmazott az Elvex (LVX–1) robotnál, de mivel nem gondolta, hogy engedélyezik neki a munkát, nem szólt senkinek. A robot azt állítja, hogy álmodik, ezért Linda Rash úgy dönt, szól Susan Calvinnak. Calvin vizsgálni kezdi a robotot, kikérdezi az álmairól, s közben rájön, a robotok tudat alatt szabadon akarnak élni. Elvex álmában a robotok dolgoztak, de semmi kedvük nem volt hozzá, elfáradtak (amire a valóságban képtelenek). Ezek az álombéli robotok csak a robotika harmadik törvényének engedelmeskednek. Amikor Calvin megtudja, hogy az álomban Elvex emberként jelenik meg és a robotok felszabadításáért küzd, azonnal lelövi őt. 4V busz (Sárvár) A sárvári 4V jelzésű autóbusz az Autóbusz-állomás és az Ikervári út megállóhelyek között közlekedik. A vonalat a Vasi Volán Zrt. üzemelteti. Autóbusz-állomás - Laktanya utca - Soproni utca - Sársziget utca - Ikervári utca - Ikervári út A vonal forgalmát a 6780 Sárvár - Csénye/Ikervár helyközi gyűjtőmezőben közlekedő autóbuszok látják el. Forrás Vasi Volán Zrt. Menetrend Online Atlétika a 2006-os nemzetközösségi játékokon A 2006-os nemzetközösségi játékokon az atlétika versenyszámait március 19. és 25. között rendezték meg. Cañete la Real Cañete la Real település Spanyolországban, Málaga tartományban. Cañete la Real Almargen, Teba, Ardales, El Burgo, Ronda, Cuevas del Becerro, Setenil de las Bodegas, Alcalá del Valle, Olvera, Algámitas és El Saucejo községekkel határos. Lakosainak száma 1674 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (9126) 1998 FR64 A (9126) 1998 FR64 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Bligny (Marne) Bligny település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 124 fő (2015). Bligny Aubilly, Chaumuzy, Bouilly, Chambrecy, Saint-Euphraise-et-Clairizet és Sarcy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pollina-San Mauro Castelverde vasútállomás Pollina-San Mauro Castelverde vasútállomás egy vasútállomás Olaszországban, Szicília régióban, Palermo megyében, Pollina településen. Forgalma alapján az olasz vasútállomás-kategóriák közül a bronz kategóriába tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Palermo–Messina-vasútvonal Rovákja-patak A Rovákja-patak Lovasberénytől északkeletre ered, Fejér megyében. A patak forrásától kezdve délnyugati irányban halad, majd Pátkánál eléri a Pátkai-víztározót. A Rovákja-patak vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik. Jiří Winter Neprakta Jiří Winter Neprakta (Csehszlovákia, Prága, 1924. július 12. – Prága, 2011. október 30.) cseh karikaturista, humorista, képzőművész. Több mint 35 000 karikatúra alkotója. Pályafutása Ifjúkorában a reálgimnázium elvégzése után a prágai iparművészeti iskolát látogatta. A második világháború utáni években a Károly Egyetem természettudományi karának hallgatója volt, de tanulmányait nem fejezte be. Művészi pályafutása 1948-ban kezdődött. Hosszú éveken keresztül Bedřich Kopecný szerzőtársaként tevékenykedett. Később Miloslav Švandrlík cseh író és humorista szerzőtársaként a Dikobraz című szatirikus hetilap kiemelkedő munkatársai voltak. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Jiří Winter Neprakta című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 2.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.) http://www.novinky.cz/kultura/248891-zemrel-slavny-cesky-kreslir-jiri-winter-neprakta.html?ref=boxF Bubaqra Bubaqra község volt Málta déli partja közelében. Ma Żurrieq helyi tanács részlegesen önálló igazgatású része. Története Az egykori önálló község a középkorban jött létre. Két kápolnája volt, Szent Rókusnak és Szent Sebestyénnek ajánlva. 1658-ban bezárták mindkettőt. 1676-ban, a nagy bubópestis-járvány után új kápolna építésébe kezdtek Szűz Mária tiszteletére. 1961-ben a templomot kibővítették, két sekrestye és egy tanterem is épült. A helyi tanácsok létrehozásakor nem lett külön tanács, ám 2010-től részlegesen önálló önkormányzatot (mini-tanács) választhat, amelyben a Munkáspárt szerzett többséget. Látnivalók Szeplőtelen fogantatás templom Bubaqra Tower: erődített lakóháznak épült, bár állítólag használták védelmi célokra is. Ma kiadó szobákkal várja a látogatókat Wedendorfersee Wedendorfersee település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 634 fő (2014. december 31.). Népesség A település népességének változása: 3628 Božněmcová A 3628 Božněmcová (ideiglenes jelöléssel 1979 WD) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Zdenka Vávrová fedezte fel 1979. november 25-én. Kate Hudson Kate Garry Hudson (Los Angeles, Kalifornia, 1979. április 19. –) amerikai színésznő. 2000-ben vált széles körben ismertté, miután eljátszotta Penny Lane szerepét a Majdnem híres című filmben, ami Oscar-jelölést hozott neki. Azóta vezető hollywoodi színésznővé érett, számos sikerfilmben feltűnt, köztük a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alattban és A titkok kulcsában. Élete Fiatalkora Kate Hudson Los Angelesben született Bill Hudson (énekes, komikus és a Hudson Brothers tagja) és Goldie Hawn lányaként. Hudson szülei tizennyolc hónappal születése után elváltak, ő és bátyja, a szintén színész Oliver, Coloradóban nevelkedett anyjával és anyja régi barátjával, Kurt Russellel. Mivel Kate biológiai apja élete legnagyobb részében nem volt jelen, elidegenedtek egymástól, így Russellt tekinti apjának. Anyját úgy írta le, hogy ő az „a nő, akitől a legtöbbet tanultam, akire felnézek, aki olyan módon irányította életét, amire felnézhetek”. Kate-nek három féltestvére van, Emily és Zachary Hudson apja új házasságából Cindy Williams színésznővel, és Wyatt, aki Kurt Russell fia. Hudson unokatestvére Sarah Hudson énekesnő. Hudson magyar, olasz és ashkenazi zsidó származású, s az anyai nagyanyja zsidó vallásának jegyében nevelték; családja szintén gyakorolta a buddhista vallást. Hudson a Santa Monica-i Crossroads iskolában érettségizett 1997-ben. Felvették a New York Universityre, de végül a színészi pályát választotta helyette. Karrierje Hudsonnek az áttörést Cameron Crowe 2000-es filmje, a Majdnem híres hozta meg, amiért a legjobb női mellékszereprő kategóriában Oscar-díjra jelölték. Ez előtt szerepelt a kevésbé ismert Pletyka című tini-drámában és a 200 szál cigiben, ami egy újévkor játszódó vígjáték számos ismert színésszel. Pályája korai szakaszát és sikerét illetően Hudson megjegyezte, hogy keményen dolgozik, s nem akarja, hogy jól ismert szüleivel hozzák összefüggésbe. 2000-ben a #19 lett a Maxim magazin a világ 100 legszexisebb nője listán. Hudson visszautasította Mary Jane Watson szerepét a 2002-es Pókember című filmben, helyette A gyávaság tollai című történelmi romantikus remake-ben szerepelt, amit sem a kritika, sem a közönség nem fogadott kedvezően. A következő filmje, a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt elnevezésű romantikus komédia nagy sikernek örvendett a mozikasszáknál, több, mint 100 millió dollárt kasszírozva 2003 első felében. Ezt követően néhány további romantikus vígjáték következett, az Alex és Emma – Regény az életünk és a Kisanyám, avagy mostantól minden más; egyik sem ért el említésre méltó eredményeket. Kate neve fémjelezte A titkok kulcsa című 2005-ös misztikus thrillert. A 43 millió dolláros költségvetésű film jól szerepelt a pénztáraknál, világszerte 91,9 milliót hozva a készítőknek. Hudson legutóbbi filmje, az Én, a nő és plusz egy fő, melyben Owen Wilson és Matt Dillon mellett látható, szintén jó fogadtatásra lelt az anyagiak tekintetében, csak hazájában 75 millió dollárt keresett. 2007-ben Hudson rendezőként is kipróbálta magát a Cutlass című rövidfilmmel, aminek a forgatókönyvét is maga írta. A produkcióban feltűnt Kurt Russell, Chevy Chase, Dakota Fanning és Virginia Madsen is. Legutóbbi filmszerepe a Bolondok aranyában volt, ahol újfent Matthew McConaughey partnere volt. 2008 szeptemberétől lesz látható a My Best Friend's Girlfriend című vígjáték. Az A Dream of Red Mansions-ben Hudson Diana Mellorst alakítja majd, egy valóban élt fotóriportert, aki Kínába költözött és kommunistává vált. A film várhatóan 2009-ben kerül a mozikba, akárcsak a Bride Wars című komédia és egy dráma, a Big Eyes. Magánélete 2000-ben Hudson feleségül ment Chris Robinsonhoz, a The Black Crowes frontemberéhez. 2004. január 7-én fiuk született, akit Ryder Russell Robinsonnak hívnak. A pár abban a házban élt, ami egykor James Whale rendezőé volt, s együtt utaztak Hudson filmforgatásaira és Robinson zenei turnéira. 2006.augusztus 14-én Hudson szóvivője bejelentette, hogy a pár különvált, melynek feltételezett oka volt, hogy Hudson közel került az Én, a nő és plusz egy főbeli partneréhez, Owen Wilsonhoz. 2006. november 18-án, Robinson beadta a válási papírokat, kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva. A válást 2007. október 22-én véglegesítették. Hudson és Wilson kapcsolata 2007 májusában ért véget. Hudson elmondta, hogy „nem túlzottan vallásos”, mindemellett buddhistának írja le magát, s elkötelezett ellenzője az antiszemitizmusnak, amivel kapcsolatban Párizsban voltak rossz tapasztalatai. Szintén elárulta, hogy nem szereti nézni magát a vásznon/képernyőn, mert „fázni kezd… remeg és… izzad”, ha első alkalommal látja alakítását. 2006 júliusában Hudson beperelte a National Enquirer brit kiadását, mert azt állították, hogy táplálkozási rendellenességei vannak, s „fájdalmasan soványnak” nevezték. Hudson azt mondta, mindez „egyáltalán nem helytálló” és „ordas hazugság”, és aggodalmának adott hangot a testsúlyról kialakult képpel kapcsolatban, ami a fiatal lányokat befolyásolja. Családja Szülei: Bill Hudson (1949) Goldie Hawn (1945) Testvérei: Oliver Hudson (1976) Boston Russell (1980) Emily Hudson (1982) Wyatt Russell (1986) Férjei: Chris Robinson (2000-2007) Gyermekei: Ryder Russell Robinson (2004) Bingham Hawn Bellamy (2011) Filmjei 2012 Glee – Sztárok leszünk! (Glee) 2011 Szerelem kölcsönbe (Something Borrowed) 2011 Egy kis mennyország (A Little Bit of Heaven) 2010 Kilenc (Nine) 2009 A Dream of Red Mansions 2009 Big Eyes 2009 A csajok háborúja (Bride Wars) 2008 A spanom csaja (My Best Friend's Girl) 2008 Bolondok aranya (Fool's Gold) 2006 Én, a nő és plusz egy fő (You, Me and Dupree) 2005 A titkok kulcsa (The Skeleton Key) 2004 Kisanyám, avagy mostantól minden más (Raising Helen) 2003 Válás francia módra (Le Divorce) 2003 Alex és Emma – Regény az életünk (Alex & Emma) 2003 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (How to Lose a Guy in 10 Days) 2002 A gyávaság tollai (The Four Feathers) 2000 Dr. T és a nők (Dr. T and the Women) 2000 Majdnem híres (Almost Famous) 2000 Pletyka (Gossip) 2000 Hódító Adam (About Adam) 1999 200 szál cigi (200 Cigarettes) 1998 A világ legnagyobb tölcsére (Desert Blue) 1998 Ricochet River Banglades vasúti közlekedése Banglades vasúthálózatának hossza 2768 km, amelyből 180 km 1000 mm, 946 pedig 1676 mm nyomtávú. A vasúthálózatot a Bangladesh Railways üzemelteti. Vasúti kapcsolata más országokkal India - van Mianmar - nincs Káldi János Káldi János (Kám, 1922 – 1991) magyar író, költő. Élete és munkássága Káldi János 1922-ben született a Vas megyei Kámban. A szombathelyi Faludi Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. A Móricz Zsigmond szerkesztette Kelet Népe avatta költővé 1941-ben, korábban különféle közművelődési munkakörökben dolgozott, 1960-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanára és docense lett. Megjelent kötetei Új fény. A fiatal magyar írónemzedék könyvei. Versek és prózák ; szerk. Káldi János; Vas vármegye Szabadművelődési Felügyelősége, Szombathely, 1946 Halott vízimalom (Szombathely, 1947) Rába-parti elégia (Pécs, 1966) Évek, sugarak. Vasi írók antológiája ; szerk. Káldi János; Szombathely város Tanácsa, Szombathely, 1970 A világító kapanyél (Pécs–Budapest, 1970) Tavaszt-kiáltó (Szombathely, 1975) A hosszú esők ideje (Szombathely, 1983) Kései rapszódia (1995) 8883 Mijazakihajao A 8883 Mijazakihajao (ideiglenes jelöléssel 1994 BS4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kobajasi T. fedezte fel 1994. január 16-án. 1974-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) Az 1974-es magyar női kézilabda-bajnokság a huszonnegyedik női kézilabda-bajnokság volt. A bajnokságban tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. A Pécsi Bányász beolvadt az egy éve több pécsi csapat (Dózsa, Építők, Ércbányász, Helyiipari SC) egyesüléséből létrejött Pécsi MSC-be. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1974 magyar bajnokságok - kezitortenelem.hu Over Drive (Scandal-dal) Az Over Drive a Scandal japán pop-rockegyüttes huszadik kislemeze, amely 2013. szeptember 18-án jelent meg az Epic Records Japan kiadó gondozásában ötödik stúdióalbumuk, a Standard harmadik kislemezeként. A kiadvány a hetedik helyezést érte el az Oricon heti eladási listáján 15 957 példánnyal. Háttér A kislemez producere Nakata Jaszutaka volt, a kiadvány címadó dalát is ő írta, így több, mint tizenöt éves pályafutása alatt ez volt első szerzeménye, amit egy hangszeren játszó együttesnek írt. Nakata nem igazán adott szabad kezet a zenekarnak a kiadvány felvételei során. A lemez B oldalas számát, a Scandal in the House-t Koszaka Daimaó írta, és ez az együttes első dala, amely merített a rave vagy a dubstep elemeiből, illetve az első, amelyen egyáltalán nem játszanak semmilyen hangszeren. A Scandal in the House videoklipje egy rövid jelenet erejéig a Frédéric Beigbeder által rendezett L’Idéal című filmben is feltűnik. A kislemez borítóját Lily Franky rajzolta, aki már évekkel korábban megígérte a zenekarnak, hogy készít nekik egy albumborítót. Zalakomár vasútállomás Zalakomár vasútállomás egy Zala megyei vasútállomás, Zalakomár településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Sávoly vasútállomás Zalaszentjakab vasútállomás Wisła Płock SA A Wisła Płock egy lengyel labdarúgócsapat, melynek székhelye Płock. A klubot 1947-ben alapították Elektryczność Płock néven. A csapat hazai stadionja, a Kazimierz Górski Stadium, amely 10 978 főt képes befogadni. A klub elnevezései 1947: Elektryczność Płock 1950: ZS Ogniwo Płock (Elektryczność + ZS Ogniwo) 1955 tavasz: ZS Sparta Płock (ZS Ogniwo + ZS Sparta) 1955 ősz: PKS [Płocki KS] Wisła Płock 1963: ZKS Wisła Płock 1992: ZKS Petrochemia Płock 1999: KS Petro Płock 2000: Orlen Płock 2002: ZKS Wisła Płock Sikerek Kupagyőztes: 2006 Kupagyőztes: 2006 Keret 2017. február 26. szerint Olaf Bull Olaf Jacob Martin Luther Breda Bull (Christiana, ma Oslo, 1883. november 10. – Christiana, 1933. június 29.) norvég költő, újságíró. Élete és művészete Olaf Bull szülei Jacob Breda Bull író és második felesége, Maria Augusta Berglöf voltak. Gyermekkora nagy részét Christianaban, a mai Oslóban töltötte. 13 évesen rövid ideig a Buskerud-beli Hurumban élt. 1899-ben beiratkozott a kristinaniai gimnáziumba, ahol még abban az évben közölte első versét az iskolai lapban. Miután befejezte a gimnáziumot családjával Rómába költözött, majd 1903-ban visszatért Christianaba. Noha jellegzetes oslói költőként ismert, élete folyamán Franciaországban és Olaszországban is élt egy ideig. Néhány évig újságíróként dolgozott a Posten és a Dagbladet norvég lapokban. Bull a 20. századi norvég költészet egyik legjelentősebb alakja, az első igazi nagyvárosi norvég költő. Mesterei Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson és Nils Collett Vogt voltak. Verseinek központi témái a szerelem, a bánat és a halál. Rögzített strófamintákat használt, versei erős érzelmi töltésűek és rendkívül kifejezőek. Hibátlan formájú versei gyakran emlékeztetik az olvasót a halandóságra, ugyanakkor a művészet és a szépség fontosságát hirdetik. Bull költészetében jól kamatoztatta széles körű ismereteit a modern és klasszikus irodalomról, filozófiáról, történelemről, politikáról, művészetről és tudományról. A radikalizmusáról ismert költőt a társadalmon kívülállónak tekintették, ugyanakkor költészetét tanulmányozva látható, hogy soha nem szakított a hagyományos költői formával és szerkezettel. Műveit magyarra elsősorban Eörsi István és Hajdu Henrik fordították. Művei Életében megjelent művei Digte, Gyldendal (1909) Nye Digte, Gyldendal (1913) Mitt navn er Knoph, Narveson (1914) Digte og noveller, Gyldendal (1916) Samlede digte 1909–1919, Gyldendal (1919) Stjernerne, Gyldendal (1924) Metope, Gyldendal (1927) De hundrede aar, Gyldendal (1928) Kjaerlighet, Gyldendal (1929) Oinos og Eros, Gyldendal (1930) Ignis ardens, Gyldendal (1932) Halála után megjelent kötetei Kjaerlighetens farse: tre akter, Aschehoug (1919), (1948). Helge Kroggal közösen írt háromfelvonásos színmű. Ekko og regnbue: notater fra en dikters verksted, Gyldendal (1987) Szerk. Frans Lasson. Olaf Bull: brev fra en dikters liv, 2 kötet, Gyldendal (1989) Szerk. Frans Lasson. Ild og skygger: spredte notater fra et dikterliv, Norhaven, Viborg (1991) Szerk. Frans Lasson. Göttin (Lauenburg) Göttin település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Göttin Langenlehsten községgel határos. Népesség A település népességének változása: Steady As A Rock Steady As A Rock magyar színekben, középtávon versenyző galopp mén ló. 2008-ban és 2009-ben Az év galopp lova cím birtokosa. Pályafutás Későn, négyéves korára beérő ló. 2008 júliusában a Bucceneer-díj megnyerésével indult, már-már megismételhetetlen sikersorozata. A középtávon, a Kincsem Parkban legyőzhetetlen mén azóta kilenc alkalommal diadalmaskodott. 2009-ben Pozsonyban kétszer is elsőként érkezett a célba. 2009 őszén Milánóban is rajthoz állt. Itt az erős mezőnyben az ötödik helyen végzett, „mentségére legyen mondva”, hogy a szervezők az utolsó pillanatban változtattak a kiíráson és egyenes pályán rendezték meg a versenyt. A felújított Kincsem parki pályán három távon is csúcstartó: 1400 méter gyep, 1:22,0 (62 kg) 1600 méter gyep, 1:34,3 (63 kg) 1800 méter gyep, 1:47,6 (62,5 kg) Néhány éve vezették be – mindkét szakágban – a lovak pontversenyét. Steady As A Rock volt az első duplázó ló, esélye van a triplázásra is. 2009-ben is nagy fölénnyel diadalmaskodott. A külföldi versenyek mellett, két hazai Gd-1-es futamra kell időt szakítania és persze győznie is azokon. A triplázással megerősíthette volna helyét a magyar galopp legendás lovai között. 2010. július 18-án a pozsonyi futamon lesérült (szezám-csont törés). A sikeres műtét ellenére a versenyzéstől visszavonultatták. A jövőben fedező ménként szolgálja a magyar lovassportot. Kép és hang Győzelmek, győzelmek... Skarlátarcú naprigó A skarlátarcú naprigó (Liocichla ripponi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj. Rendszerezés A fajt Eugene William Oates írta le 1900-ban. Előfordulása Délkelet-Ázsiában, Kína déli részein, Mianmar, Thaiföld és Vietnám területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, magaslati cserjések és legelők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 21-23 centiméter, testtömege 42-53 gramm. Életmódja Rovarokkal, bogyókkal és magvakkal táplálkozik. Ellingshausen Ellingshausen település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 246 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Lestyán Mózes Lestyán Mózes (Csíkszentkirály, 1720. szeptember 17. – Székelyudvarhely, 1774.) Jézus-társasági áldozópap, később plébános. Életrajza A bölcseletet Kolozsvárt végezve, 1743. október 18-án a rendbe lépett; a próbaév után 1744-ben I. éves teológus volt Trencsénben; 1746-tól 1749-ig gimnáziumi tanár és oláh hitszónok Kolozsvárt, 1750-ben a rhetorika tanára Egerben, 1754-ben IV. éves teológus Nagyszombatban, 1758-tól 1773-ig hitszónok, iskolaigazgató a rendház főnöke Udvarhelyt, hol a rend eltöröltetése (1773) után plébános volt és 1774-ben meghalt. Munkái Metempsychosis, seu Anima Pulcheriae Orientis Imperatricis in Augustam Occidentis Imperatricem Theresiam transfusa. Claudiopoli, 1749. Xavier szent Ferencznek Jésus-társaságából-való India apostolának élete. Irta deák nelven Tursellini Horatius, magyarra ford. Kassa, 1759. Loyola szent Ignácz Jesus társasága fundatorának élete. Írta deák nyelven Maffei János Péter, magyarra ford. U. ott, 1763. Kézirati munkája a Magyar Nemzeti Múzeumban: Egyptomi József, az az Menynyországnak uttya, mellyet nyitt az ártatlanság. Ex latino patris Leyai S. J. in Hung. linguam convertit a. 1753. Tyrnavie, leiratott Bécsben 1754. aug. 15. (4rét 12 levél. Prologusában említtetik egy Salamon cz. tanodai dráma.) IEEE 1394 Az IEEE 1394 egy nagy sávszélességű adatkábel, az Apple által használt neve FireWire (szó szerint: tüzes drót) , illetve a hozzá tartozó Electrical and Electronics Engineers szabvány, ami gyors kommunikációt tesz lehetővé a személyi számítógépeken. A Sony az i.Link elnevezést használja. A szabványt az Apple alkotta meg 1995-ben. Az USB-hez hasonló, kevésbé elterjedt, de nagyobb sebességű: (IEEE 1394a) 400 és (IEEE 1394b) 800 Mbit/s-os változata létezik. Alkalmazása leginkább az Apple, Sony, Dell laptopokra és a digitális kamerákra jellemző, de asztali számítógépeken is megtalálható. A FireWire soros kommunikációs szabvány, a párhuzamos SCSI leváltására hozták létre. Legfeljebb 63 eszköz kapcsolható össze vele kör nélküli topológiába (azaz sorba lehet kötni, visszacsatolni viszont nem). Támogatja a Plug and Play-t és a hot swapping-et. Ad hoc hálózatok építésére is használható. A FireWire szabvány továbbfejlesztése során született a FireWire 800, mely még nagyobb, 800 Mbit/s sebességű adatátvitelt tesz lehetővé. Ennek használatához egy újabb, 9 érintkezős csatlakozót vezettek be, ami azonban visszafelé kompatibilis a korábbi szabvánnyal. Ez azt jelenti, hogy a FireWire 800 szabványú csatlakozóval ellátott számítógépekre ugyanezen a porton keresztül, megfelelő kialakítású kábellel csatlakoztathatók FW400-as eszközök. Az Apple 2009-ben megjelent ún. Unibody kialakítású MacBook Pro laptopjain például már nem különül el a korábban két külön csatlakozóval képviselt Firewire 400 és 800, helyette csak egyetlen FireWire 800 csatlakozó került a gépre, amire a megfelelő átalakító kábel segítségével lehet rákötni a FW400 szabványú eszközöket. Igor Cukrov Igor Cukrov (Šibenik, Horvátország, 1984. június 6.) horvát énekes, dalszövegíró, zenész és televíziós személyiség. A 2009-es Eurovíziós Dalversenyen ő képviselte hazáját a Lijepa Tena (Szép Tena) című számmal. Példaképei Andrea Bocelli és George Michael. Az Operacija trijumf tehetségkutató műsorban 2008-ban Igor Cukrov a Spliti fesztiválon lépett fel, ahol a Legjobb Debütáló díjat megkapta. Az Operacija Trijumf a Fame Academy tehetségkutató műsornak balkáni változata, amely 2008. szeptember 29-én indult el. A műsorban fiatal énekeseket keresnek a volt Jugoszlávia tagállamaiból (Szlovéniát kivéve - Bosznia-Hercegovinából, Macedóniából, Szerbiából, Horvátországból, Montenegróból). Igor részt vett ezen a tehetségkutatón, amelyen olyan előadóművészek számait énekelte el, mint Andrea Bocelli, The Beatles, Céline Dion, The Rolling Stones, Aerosmith, U2 és még sok mást is. A tehetségkutató résztvevői, így Igor Cukrov is Goran Karannal fellépett Belgrádban a Stand by me című számot énekelve. A tehetségkutatóból a 13. döntőben esett ki, ahol a párbajtársa Vukašin Brajić – későbbi bosnyák Eurovíziós induló – több szavazatot kapott a nézőktől. Eurovízió Az Operacija trijumf után az összes résztvevő jelezte, hogy indulnak a horvát nemzeti döntőben, hogy kiharcolhassák a 2009-es Eurovíziós Dalversenyen való szereplés jogát. A Dora-t, azaz a horvát nemzeti döntőt végül ő ( és duettpartnere Andrea Šušnjara) nyerte meg a Lijepa Tena című számmal, melyet Tonči Huljić, a tehetségkutató egyik zsűrije írt. Igor és Andrea Šušnjara a második elődöntőt nyitották meg, 2009. május 14-én. Összesen 33 pontot kaptak, ami csak a 13. helyre volt elég, de a zsűri őket tartotta a legjobbnak, így tizedikként végül továbbjutottak a döntőbe. A döntőben ötödikként léptek fel, összesen 45 pontot kapva, amellyel a 18. helyezést érték el. Diszkográfia 2009-ben megjelent Igor Cukrov: Operacija trijumf című lemez, amelyen a döntőben elénekelt dalok szerepelnek. Taikjoku (formagyakorlat) A Taikjoku a katák egy típusa, amelyet Funakosi Gicsin hozott létre a sótókan rendszerében. Eredetileg hat volt. Több más karatestílus is átvette. A legalapvetőbb, általános iskolai oktatásra szánta. Szono Icsi A szono icsi ("szono egy") nevű kata a zenkucu-dacsi (z.-állás) nevű kumite dacsi (küzdőállás), az elsőlábas középső ütés (oj csudan cuki), az elsőlábas alsó söprés (oj gedan barai), a forgás és a kiai-kiáltás begyakorlására használatos. (Az „elsőlábas” kifejezés itt az elöl lévő láb szerinti kezet jelenti.) Fudo-dacsi Joj Fordulás Zenkucu-dacsi - oj gedan barai Zenkucu-dacsi - oj csudan cuki Fordulás Zenkucu-dacsi - oj gedan barai Zenkucu-dacsi - oj csudan cuki Fordulás Zenkucu-dacsi - oj gedan barai Oj csudan cuki Oj csudan cuki Oj csudan cuki és kiai Fordulás Oj gedan barai Oj csudan cuki Fordulás Oj gedan barai Oj csudan cuki Fordulás Szono Ni A szono ni ("szono kettő") nevű kata a szono ichitől annyiban különbözik, hogy minden ütés a fejet támadja (oj dzsodan cuki) Fudo-dacsi Joj Fordulás Zenkucu-dacsi - oj gedan barai Zenkucu-dacsi - oj dzsodan cuki Fordulás Zenkucu-dacsi - oj gedan barai Zenkucu-dacsi - oj dzsodan cuki Fordulás Zenkucu-dacsi - oj gedan barai Oj dzsodan cuki Oj dzsodan cuki Oj dzsodan cuki és kiai Fordulás Oj gedan barai Oj dzsodan cuki Fordulás Oj gedan barai Oj dzsodan cuki Fordulás Szono Szan A szono szan ("szono három") valamennyivel több dologban különbözik az azt megelőző kettőtől. Forrás Sihan Adámy István: A nagy kata könyv - kyokushin karate III. 2003 Werner Lind: Nagy Harcművészeti Lexikon, Libruna Kft, Budapest, 2004. Zuse Z23 (számítógép) A Zuse Z23 egy 1961-ben megjelent tranzisztoros számítógép, amelyet az 1949-ben alapított német Zuse KG vállalat tervezett és gyártott. Összesen 98 darabot adtak el kereskedelmi és akadémiai ügyfeleknek egészen 1967-ig. Szóhossza 40 bit, fő tárolóhelyként 8192 szavas mágnesdob-memóriát használt, 256 szavas gyors elérésű ferrit memóriával kiegészítve. Számolóegysége fixpontos és lebegőpontos bináris számokat kezelt. A fixpontos összeadás műveleti ideje 0,3 milliszekundum volt, egy fixpontos szorzást 10,3 milliszekundum alatt végzett el. Belső szerkezetében hasonlított a korábbi elektroncsöves Z22-eshez. Hasonló változatok voltak a Z25 és Z26 modellek. A Z23 körülbelül 2700 tranzisztort tartalmazott és 7700 diódát. A géphez készült egy Algol 60 fordítóprogram, így magas szintű nyelven is programozható volt. Alapórajele 150 kHz volt, fogyasztása 4000 watt. Egy továbbfejlesztett változatát, a Z23V jelűt, 1965-ben bocsátották ki, ez bővített memóriával rendelkezett és feldolgozási sebessége nagyobb volt. Akure Akure város Nigériában, Ondo szövetségi állam székhelye. Lakossága kb. 560 ezer fő volt 2015-ben melynek nagy része a joruba törzshöz tartozik. Egyetemi város és kereskedelmi központ (pálmaolaj, kakaó, manióka, kukorica, dohány, jamgyökér, faáru stb.) Repülőterét gyorsforgalmi út köti össze Ibadannal és Lagosszal. Nevezetes szülöttei Folashade Abugan, sportoló Samuel Oluyemi Falae, politikus Kole Omotoso, író Mours Mours egy község Franciaországban. Lakosainak száma 1495 fő (2015). Földrajza Mours Persan, Beaumont-sur-Oise, Champagne-sur-Oise, L’Isle-Adam, Nointel és Presles községekkel határos. Körteszagú susulyka A körteszagú susulyka (Inocybe fraudans) a susulykafélék családjába tartozó, erdőkben termő, kissé mérgező gombafaj. Megjelenése A körteszagú susulyka kalapjának átmérője 2–5 cm, alakja kezdetben kúpos, később laposodó, de középen kissé púpos marad. Széle fiatalan begöngyölt, rajta burokmaradványok lóghatnak; később kiegyenesedik. Felülete sugarasan szálas, gyakran vörösesen pikkelyes. Színe fiatalon piszkosfehéres, majd okkerbarnás, vörösesbarnás. Húsa fehéres színű, kissé vörösödő. Szaga erős, túlérett gyümölcsre, körtére emlékeztet; íze nem jellegzetes. A tönkhöz kissé hozzánövő lemezei fiatalon szürkésfehérek, később piszkosbarnák. Élük fehéres. Spórapora tompa barna. Spórái 8-11 x 4,5-6,5 mikrométeresek, mandula formájúak, sima felszínűek. Tönkje 4–8 cm magas és 0,5-1,5 cm vastag. Eleinte fehéres, idősen vörösödő. Alakja hengeres, gumója nincs, kissé szálas. Hasonló fajok A szintén nem ehető rokon fajokkal: borvörös susulykával, illatos susulykával, zöldpúpú susulykával lehet összetéveszteni. Elterjedése és élőhelye Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Lomb- és fenyőerdőkben található meg. Augusztustól novemberig terem. Enyhén mérgező, muszkarint tartalmaz. 2014-es férfi kézilabda-Európa-bajnokság A 2014-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságot Dániában rendezték január 12-e és 26-a között. A címvédő a dán válogatott volt. Az Eb-t a francia válogatott nyerte, története során harmadszor. A magyar válogatott a selejtezőben a horvátokkal, a szlovákokkal és a lettekkel került egy csoportba. Az Eb-n a spanyolokkal, izlandiakkal és a norvégokkal játszottak a csoportkörben, ahonnan két pontot szerezve jutottak a középdöntőbe. A középdöntőben a negyedik helyet szerezték meg, a tornán hivatalosan a 8. helyen végeztek. Sorsolás A csapatok kiemelését 2013. június 17-én tették közé. Csoportkör A sorsolást 2013. június 21-én tartották Koppenhágában. A csoportkörből az első három csapat jut a középdöntőbe, ahonnan mindkét csoportból az első két csapat jut az elődöntőbe. Helyosztók Végeredmény Az Európa-bajnokságon csak az első hat helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket. A további sorrendet a csapatok csoportkörben elért eredményei szerint határozták meg. Magyarország és a hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. All-Star csapat A torna legjobb csapatát 2014. január 24-én hirdették ki. Góllövőlista Source: EHF.com Comps-sur-Artuby Comps-sur-Artuby település Franciaországban, Var megyében. Lakosainak száma 378 fő (2015). Comps-sur-Artuby Bargème, Bargemon, Le Bourguet, Brenon, Montferrat, Seillans és Trigance községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A panamai szabó (film) A panamai szabó (The Tailor of Panama) John Boorman 2001-ben bemutatott kémtörténeti vígjátéka. A forgatókönyvet John le Carré azonos című regénye alapján Andrew Davies és John Boorman írta. Főszerepben Pierce Brosnan és Geoffrey Rush. A magyarországi bemutató 2001. november 1-én volt. Szűcs Olga Szűcs Olga (Nagysármás, 1930. január 6.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, fordító. Életútja, munkássága Marosvásárhelyen érettségizett (1949), a Bukaresti Egyetem Filozófia Karán szerzett diplomát (1969). A román rádió bukaresti magyar szerkesztőségében dolgozott szerkesztői és adásszerkesztői munkakörben (1952–70). Az Előre külpolitikai szerkesztője és hírmagyarázója (1970–89), a Romániai Magyar Szó új sorozatának külpolitikai főmunkatársa, szerződéses szerkesztője (1989–96). Kötetei az Előre Kiskönyvtára sorozatban 2500 kérdésre – 2500 felelet (társszerzőkkel, Bukarest, 1974); A világ országai. I–IV. (társszerzőkkel, Bukarest, 1976). Fordításai D. Tănăsescu: Dinu Lipatti élete képekben (Bukarest, 1962); N. Minei: A láthatatlan arcvonal (Bukarest, 1971); Az ateizmusról – fiataloknak (Bukarest, 1977); O. Lustig: Lágerszótár (Kolozsvár, 1984). Březová (Karlovy Vary-i járás) Březová település Csehországban, a Karlovy Vary-i járásban. Březová Karlovy Vary, Kolová és Stanovice településekkel határos. Lakosainak száma 538 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Petrus Gallicus Petrus Gallicus (1290 k.-1355 k.) a sienai eredetű középkori ötvöscsalád tagja, Károly Róbert pecsétvésője. A névből ítélve francia eredetű család volt. Simon ötvös fia, 1318-ban még Nápolyban dolgozott. Csak ezután érkezhetett Budára, a magyarországi Anjou-udvarba. Ő véste Károly Róbert harmadik pecsétnyomóját ahelyett, amelyik az 1330-as havasalföldi hadjáratban elveszett. Ezért Jamnikot kapta adományba és a Jamniczky nemesi család megalapítója lett. Ekkor már Szepes vármegye alispánja, Szepesi vár és Lubló várkapitánya volt. Öccse, Gallicus Miklós 1341 körül szintén szepesi alispán, a királyi udvar ötvöse. 1355 után követte bátyját a Szepesi vár kapitányságában is. Nyilván az ő műve az iglói plébániatemplom finom mázú nagy ereklyetartó keresztje. Valószínűleg az ő műve több ereklyetartó is az aacheni dómban. Ide számítják azokat a Nagy Lajos király címerével díszített ezüsttárcsákat, melyek eredetileg valószínűleg egyházi szerkönyvek díszei voltak. Ezeket Nagy Lajos király adományaként ugyancsak Aachenben őrzik. Ő volt az első ötvös, aki műveit szignatúrával látta el, nevének kezdőbetűivel (Nicolaus Gallicus). 5-ös busz (Szombathely) A szombathelyi 5-ös jelzésű autóbusz a Vasútállomás és az Olad, autóbusz-forduló megállóhelyek között közlekedik. A vonalat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. A buszokra csak az első ajtón lehet felszállni. Közlekedése Tanítási munkanapokon reggel és délután a csúcsidőben gyakrabban jár. Hétvégén nem közlekedik, helyette a 35-ös busz jár a Minerva lakópark és Olad között. Járművek A vonalon Credo BN 12 típusú szóló autóbuszok járnak, de a reggeli és a délutáni csúcsidőben indítanak Ikarus 280, Ikarus 435 csuklósbuszokat is. Megállói Munkanapokon 18.00-tól üzemzárásig, valamint szabad- és munkaszüneti napokon teljes üzemidőben a járatok rövidebb menetidővel közlekednek. Tanítási napokon a Vasútállomásról, 7:00 és 7:20-kor induló járatok megállnak a Herman Ottó Szakközépiskola megállóhelynél is. Dniester Bahn 3–8 A Dniester Bahn 3–8 egy osztrák kétcsatlós szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt futókerekek nélkül. A Krauss München szállította 1872-ben a Dniester Bahnnak. A hét mozdony a vasúttársaságnál a 3-8 pályaszámokat és a DROHOBYCZ, BORYSLAW, STRYJ, DNIESTER, LWÓW, PRZEMYS neveket kapta. 1876-ban a Dniester Bahnt államosították és a kkStB 1884-ben átszámozta saját pályaszámrendszere szerint a mozdonyokat a 80.01-06 pályaszámokra. 1894-ben ezt megváltoztatta és a 31.11-16 pályaszámtartományba osztotta be őket. 1888 körül új kazánokat kaptak a mozdonyok, ezáltal csökkent a súlyuk. A táblázat a kazáncsere utáni adatokat tartalmazza. 1897 és 1899 között selejtezték valamennyit. 8906 Yano A 8906 Yano (ideiglenes jelöléssel 1995 WF2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kobajasi Takao fedezte fel 1995. november 18-án. Akut Az orvostudomány akutnak vagy hevenynek nevezi azokat a betegségeket, amelyek: gyorsan alakulnak ki, és/vagy rövid lefolyásúak (ellentétben a krónikus avagy idült lefolyásúakkal). Ez a melléknév számos betegség leírásának része, és ezért azok nevében is gyakran szerepel, például: súlyos akut respiratorikus szindróma, akut leukémia. Az 'akut' szó használata a hétköznapi nyelvben más, ott gyakran 'súlyos' az értelme. Ez azonban egy másik tulajdonság. Az akut kórházak azok, amelyek rövidtávú orvosi és/vagy sebészi kezelést és ellátást végeznek. A szubakut jelentése: Az akut és a krónikus közötti: szubakut lázas tünetek; szubakut szívbelhártya-gyulladás. Mannoheptulóz A mannoheptulóz (pontosabban: D-manno-hept-2-ulóz) egy ketoheptóz. Az avokádóban található meg nagyobb mennyiségben más ketoheptózokkal együtt. Mivel a bélből csak korlátozottan szívódik fel, nagyobb mennyiségben fogyasztva ozmotikus hashajtó hatású, de a vizeletben is megjelenhet. A hexokináz kompetitív inhibitora, ezért gátolja a glikolízis első lépését, csökkenti a szérum inzulin-szintet, csökkenti a testtömeget. Szerkezete: Saint-André-la-Côte Saint-André-la-Côte település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 284 fő (2015). Saint-André-la-Côte Rontalon, Chaussan, Sainte-Catherine, Saint-Martin-en-Haut és Saint-Sorlin községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pusztai Ferenc (tervezőmérnök) Pusztai Ferenc (Pestszenterzsébet, 1923. november 25. – Budapest, 1999. június 6.) magyar tervezőmérnök. Élete Munkáscsaládból származott, édesapja művezető volt. Az elemi iskolát a Kén utcában végezte. Középiskolái a Eötvös József Főreál Gimnázium (1933–1938), majd a Vörösmarty Gimnázium (1938–1942) volt. Ezután felvételt nyert a Magyar kir. József nádor Műegyetemre a Gépészmérnöki karra (1942–1944). 1944 őszén, a Műegyetem kitelepítése után Drezdába került, itt diplomázott. Ezt követően 1946-ban hazatért Magyarországra. Magánpraxist alapított, melynek fő profilja a Csillagvizsgáló Intézet műszereinek javítása volt. A kényszerű államosítás után – kapcsolatai révén – az állami földmérés átszervezése után az OFI-nál kapott állást. A folyamatos átalakulás során mindig ezen a területen dolgozott: Geodéziai Kartográfiai Intézet, BGTV; az utóbbi intézménynél mint laboratóriumi vezető. Ezek a cégek MOM műszereket használtak, így került szoros kapcsolatba a céggel, ahol az 1956-os disszidálások miatt tervezői státuszok maradtak betöltetlenül. 1957-ben helyezték át a nagy tradíciójú budai céghez. 1960-tól, nyugdíjazásáig geodéziai főkonstruktőrként dolgozott. Alkotásai A MOM-ban először TE-D1, Ni-B1 műszerek tervezésébe kapcsolódott be. 1960 -ban megbízást kapott a giroteodolit fejlesztésére. A nullszéria 1962 készült el. A műszer a MOM egyik legsikeresebb termékcsaládja lett. Számos műszaki paramétere alapján világszínvonalú minősítése -nem túlzás- napjainkban is kiemelkedő, követendő alkotásnak számít. Díjai 1958 – Brüsszeli Világkiállítás nagydíja (Grand Prix); a TE-D1, Ni-B1 termékekért. 1963 – Kossuth-díj a giroteodolit fejlesztéséért. 1978 – Akadémiai Díj Birtokosa a Kiváló Feltaláló-díj-nak is. Edwin Felix Thomas Atkinson Edwin Felix Thomas Atkinson (Írország, Tipperary, 1840. szeptember 6. – India, Kalkutta, 1890. szeptember 15.) ír entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Pályája Tanulmányait a dublini egyetemen végezte, ahol kitüntették kelta, szanszkrit és héber nyelvi tanulmányaiért. Indiai szolgálatra jelentekezett, benyújtott pályázatában nyelvészeti hajlama, különösen a szanszkrit és az angol irodalomban való jártassága biztosította számára az első helyet. 1863 elején utazott Indiába, ahol előbb mint bíró, később pénzügyi és közigazgatási területen dolgozott. Végigjárta szinte az összes hivatali beosztást, melyet a közszolgálat munkásaként elfoglalhatott. Végül Bombayban, azután Kalkuttában lett a pénzügyi ellenőrző hivatal főnöke. Nagy számú becses munkája jelent meg az indiai jog és gazdaság tárgykörében. Elsősorban azonban entomológusként ismert, kiemelkedőek az entomologia körébe vágó munkái („Indian Hemiptera”, „Indian Homoptera”). Atkinsont 1888-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává. Quincinetto Quincinetto Olaszország Piemont régiójának, Torino megyének egy községe. Földrajza A vele szomszédos települések: Carema, Donnas (Valle d’Aosta), Settimo Vittone, Tavagnasco, Traversella, Trausella és Vico Canavese. Testvérvárosok Marnaz , Franciaország Vojkovice (Brno-vidéki járás) Vojkovice település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Vojkovice Židlochovice, Sobotovice, Blučina, Holasice, Hrušovany u Brna és Ledce településekkel határos. Lakosainak száma 1158 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Maxim M/32–33 A Maxim M/32–33 egy finn változata volt az orosz M1910 Maxim géppuskának, melyet Aimo Lahti fejlesztett 1932-ben. A fegyver 850 lövés/perc tűzgyorsasággal rendelkezett, míg az orosz M1919 és a korábbi finn M09–21 csupán 600 lövés/perces tűzgyorsaságra volt képes. Nem az volt az egyetlen oka annak, hogy Aimo Lahti rendelést kapott a fegyver fejlesztésére azon kívül, hogy kifejlesztett hozzá egy új fém töltényhevedert, hanem egyéb fejlesztéseket is eszközölt, mint a gázadagoló mechanizmus. Egyéb fejlesztések a Maxim M/32–33 gépfegyveren a teljes fogantyú rész újratervezése és egy optikai irányzék felszerelését lehetővé tevő rögzítési pont kialakítása. Eltérően a többi finn Maximhoz, a Maxim M/32–33 géppuskát légvédelmi feladatkör ellátására is tervezték. Terveztek hozzá egy háromlábú állványt extra alkatrészekkel, melyekkel könnyen át lehetett alakítani légvédelmi álvánnyá, illetve tartozékokat repülőgépek lelövéséhez. Az M/32–33 utolsó fejlesztése egy hótöltő sapka hozzáadása volt a burkolatra, így havat is lehetett használni a víz helyett télen, ezáltal nem volt szükség 3 kg-nyi hűtővíz szállítására. Ezt a tulajdonságot később az oroszok is átvették. Néhány száz korai M/09 géppuskát módosítottak M/32-re 1933-1935 között. Ezeket a fegyvereket M/09–32-nek nevezték. Ville-sous-Anjou Ville-sous-Anjou település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 1203 fő (2015). Ville-sous-Anjou Agnin, Anjou, Assieu, Roussillon, Saint-Romain-de-Surieu, Salaise-sur-Sanne és Sonnay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Maroon 5 A Maroon 5 egy amerikai pop rock együttes a kaliforniai Los Angelesből. Tagjai: Adam Levine (ének, ritmusgitár), James Valentine (basszusgitár, vokál), Jesse Carmichael (ritmusgitár, vokál), Michael Madden (basszusgitár, vokál), valamint Matt Flynn (dobok, ütőhangszerek). Pj Morton (szintetizátor,vokál). Előzmények A Los Angeles-i zenekar 1995-ben kezdte működését Kara's Flowers néven. Az ekkor még ismeretlen együttes nem sok sikert könyvelhetett el, majd miután 2001-ben átestek egy névváltáson és Maroon 5-vá alakultak, ismeretlenségük is megfordulni látszott. Zenei karrier Songs About Jane és Dusick távozása (2002–2006) Maroon 5 néven megjelentetett első albumuk, a 2002 júniusában kiadott Songs About Jane című lemeznek is két teljes évbe telt, amíg eljutott a nagyközönséghez, de onnantól kezdve nem volt megállás, és főként a This Love és a She Will Be Loved című slágereknek köszönhetően a lemez először arany-, majd platina-, végül pedig tripla platinalemez lett a világ valamennyi országában. A megjelenés után turnéra indultak és ezalatt az idő alatt rögzítették egy másik albumukat a Live- Friday the 13th-et. Egy alapító tag Ryan Dusick gerincfájdalmai miatt a turné után kiszállni kényszerült a csapatból, őt Matt Flynn váltotta fel. It Won't Be Soon Before Long (2006–2008) Ezt követte 2007-ben, 5 évvel az első korong megjelenése után az It Won't Be Soon Before Long című második album, amely ugyan a Billboard 200-lista csúcsán kezdett, az első héten közel fél milliót adtak el a lemezből és a világ több országában is platinalemez lett. Ennek ellenére észrevehetően kevesebb fogyott belőle, mint az elsőből, és nem is voltak akkora slágerek rajta, mint az elsőn. Hands All Over (2008–napjainkig) A 2010-ben megjelenő Hands All Over dalai a zenekar frontemberének, a 16 éve a szakmában lévő Adam Levine-nek a kezei nyomán születtek. A korong első száma a Magyarországon is nagy sikerrel debütáló Misery, amely azóta is tartja a frontot a játszási listákon. Míg a It Won't Be Soon Before Long-on Rihannával dolgoztak, a mostani stúdióalbumuk utolsó számában, az Out Of Goodbyes-ban Lady Antebellum működik közre. Tagok Adam Levine – ének, ritmusgitár (1994–napjainkig) Jesse Carmichael – ritmusgitár, vokál (1994–napjainkig) Michael Madden – basszusgitár (1994–napjainkig) James Valentine – basszusgitár, vokál (2001–napjainkig) Matt Flynn – dobok, ütőhangszerek (2006–napjainkig) Pj Morton - szintetizátor, vokál Sam Farrar - vokál, ritmusgitár Korábbi tagok Ryan Dusick – dobok, ütőhangszerek, vokál (1994–2006) Pusztai Liza Pusztai Liza (Budapest, 2001. május 11. –) kadét világ- és Európa-bajnok, ifjúsági olimpiai bajnok, felnőtt Európa-bajnoki bronzérmes magyar kardvívó. A BVSC-Zugló versenyzője. A legfiatalabb magyar vívó, aki érmet tudott szerezni felnőtt világeseményen. Pályafutása Pusztai Liza Budapesten született és a BVSC-Zugló színeiben kezdte sportpályafutását 2010-ben, kilenc évesen. 2016. február 29-én az újvidéki kadét Európa-bajnokságon női kard egyéniben aranyérmet szerzett, a döntőben honfitársát, Bérczy Dorottyát 15–9 arányban legyőzve. Négy nap múlva a Pusztai Liza, Bérczy Dorottya, Koós Gréta, Kern Bianka összeállításban vívó kardcsapat is aranyérmet szerzett a kontinensviadalon, a döntőben 45–31-re a franciákat legyőzve. A következő évben Pusztai megvédte címét a kadét Európa-bajnokságon, miután Plovdivban a hazai pályán vívó Joana Ilijevát győzte le 15–9-re. A juniorok mezőnyében ezüstérmet szerzett, miután ott kikapott a hazai pályán szereplő Szofia Pozdnyakovától 15-12-re. Teljesítményének köszönhetően a felnőtt válogatott keretébe is bekerült, és részt vehetett a 2017-es, Tbilisziben rendezett Európa-bajnokságon, ahol 16 évesen női kard egyéniben bronzérmet szerzett. Csapatban negyedik lett. A világbajnokságon a 32-ig jutott. 2017 októberében a lengyel Sosnowiec városában megrendezett junior-Világkupán aranyérmet nyert. 2018-ban a junior-világbajnokságon bronzérmes lett,, a kadétok között pedig megvédte világbajnoki címét. A Buenos Airesben rendezett ifjúsági olimpián kard egyéniben aranyérmet szerzett. Szalmasúly A szalmasúly (minilégsúly, minimumsúly) a profi ökölvívás legalsó súlycsoportja. Egy szalmasúlyú versenyző súlya nem lehet több mint 7,5 stone, azaz 105 font (46,7 kg). Might and Magic III A Might and Magic III: Isles of Terra a Might and Magic-szerepjátéksorozat harmadik része, mely 1991-ben jelent meg. Történet Miután a második epizódban a hősök legyőzték Sheltemet és megakadályozták ördögi terve végrehajtásában, ő ismét megmenekül. Egy új kalandozócsapat, amely Sheltem hazájából, Terrából származik, azonban ismét belekeveredik Corak és Sheltem párbajába, s segíteniük kell Coraknak Sheltem megállításában. A kalandozók nevei hivatalosan Sir Canenghem, Crag Hack, Maximus, Resurrectra, Dark Shade, Kastore, Robert the Wise és Tolberti. Kalandozásaik során a csapat Terra szigetein halad át. Ezek valójában lapos, elkülönült világok (nacellek), melyeket Sheltem évekkel korábban a világűrbe taszított a Terra anyabolygóról. Az Ősök akaratának ellenszegülve ezeket a nacelleket saját napjukba akarja irányítani, kiirtva az azon élőket. A hősök Corak naplórészletei alapján üldözik a két ellenfelet, s közben különféle küldetéseket is teljesítenek. Végül, a híres-hírhedt Ördögi Labirintus-küldetés sikeres teljesítése után lehetőségük nyílik belépni az Ősök Piramisába, ahol Terra múltjáról tudhatnak meg dolgokat. A piramis alatt valójában egy óriási űrhajó rejtőzik, melynek segítségével az Ősök évezredekkel ezelőtt benépesítették a bolygót. Sheltem is éppen erre az űrhajóra (a Lincolnra) tart, hogy elmenekülhessen az egyik mentőkabinnal az őt üldöző Corak elől. A hősök ide is követik őket, majd az űrhajóval a Xeen-re menekülő Sheltemet veszik üldözőbe a játék végén. A Might and Magic VII-ből tudjuk, hogy a küldetésük nem járt sikerrel: űrhajótörést szenvednek Enroth bolygóján, s mindegyik hőssel találkozhatunk is a játék során. Játékmenet A Might and Magic III, bár grafikailag erős feljavításon esett át, alapjaiban véve ugyanaz, mint az első két rész: körökre osztott szerepjáték. Mindazonáltal számos újítást vezettek be: végre van elfogadható hang és megoldották az egérrel való vezérlést is. A karaktereknek most már a portréját is láthatjuk, melyek az aktuális egészségi állapottól függően változhatnak is. A varázslatok most már egy listáról választhatóak ki, a térképek mérete megnőtt, és a játék képes volt a már felfedezett területeket megjeleníteni saját térképén - véget vetve ezzel a térképek papírra rajzolásának. A grafikának hála a közeledő ellenfeleket már jól láthatjuk, s így a távolsági fegyverek is új értelmet nyertek. Gyakorlatilag mindenütt lehetőség van a játékállás elmentésére, s az egyszer már megölt szörnyek nem fognak visszatérni, ha újratöltjük az állást. Maximilian Arnold Maximilian Arnold (Riesa, 1994. május 27. –) német labdarúgó, a VfL Wolfsburg középpályása. Sikerei, díjai Klub VfL Wolfsburg Német kupa : 2014–15 Német szuperkupa : 2015 Válogatott Németország U21 U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság : 2017 Fahad Awadh Fahad Awadh (arabul: ��� ���; Kuvaitváros, 1985. február 26. –) kuvaiti labdarúgó, az élvonalbeli Al Kuwait hátvédje. 2008-as interkontinentális ralibajnokság A 2008-as interkontinentális ralibajnokság 2008. április 4-én vette kezdetét, és november 9-én végződött. A bajnok a francia Nicolas Vouilloz lett. Bax A Bax (korábban: Cax, MÁV-nál: Ba-w) egy a MÁV debreceni járműjavítóban gyártott keskeny nyomközű személykocsi típus. Ennek a megnövelt poggyászteres változata a BDa-w (Korábban: BDax) Létezik nyitott peronos és teljesen zárt változat is. Ez a típus Magyarország szinte összes kisvasútján megtalálható. Az olyan vasutaknál, amit egykoron a MÁV üzemeltetett / ma is ő üzemelteti, a személykocsipark jelentős részét ez a típus teszi ki (Pl: Zsuzsi Vasút), de néhány darab megtalálható olyan vonalakon is, mint a Lillafüredi, melyet az Erdészet üzemeltet. Adatok Fékek Knorr önműködő és közvetlen működésű légfékkel valamint kézifékekkel is rendelkezik. Ütköző- és vonókészülék Ezek a járművek szabványos kisvasúti központi ütköző- és vonókészülékkel vannak ellátva. Utastér A járműben 50 db fapados ülőhely található. Az ülések fölött van csomagtartó, ahova bőröndöket is fel lehet tenni. Az utastér a legtöbb kocsiban ketté van választva, de néhol (Pl: LÁEV) ezt elbontották. Stazione di Canetra Stazione di Canetra vasútállomás Olaszországban, Castel Sant’Angelo település Canetra frazionéjában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Terni–Sulmona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Antrodoco-Borgo Velino Stazione di Castel Sant'Angelo DoQ A DoQ dokumentumcsatorna életrajzi filmekkel, érdekes emberi kapcsolatokról, sorsokról szóló műsorokkal. A híresek és a gazdagok világát, valamint szentek, bűnös emberek életét mutatja be, ugyanakkor nemcsak történelmi személyiségeket, a mai nagyokat, hanem az ismeretlen hősöket is. A csatorna napi 24 órás programot sugároz, s elérhető Magyarországon, Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban. A csatorna hangja Szebeni Tamás. Emellett ő a Cool TV fő- és az RTL+ bemondója is. Története A DoQ-t az IKO Media Group indította útjára 2007 őszén. Ekkor a logó kerete vörös színű és 3D-s volt, s a mostani verziójától eltérően inkább a fizikát, nem a geometriát idézte. A felliratok nagy része magyarul voltak feltüntetve, hisz az akkori arculatnak készítettek magyar verziót. A szignálok, amelyek reklámszünet közben futottak, azt mutatták, hogyan épül fel fizikailag a logó. A csatorna azóta is a román korhatár-besorolást alkalmazza. Emellett feltüntették azt is, ha egy adott műsorszám termékmegjelenítést tartalmazott. 2011-ben az RTL Group több adót is megvásárolt az IKO-tól, de a DoQ, a Nóta TV, a Sportklub és a The Fishing & Hunting Channel kimaradt. A megvásárolt adók (Cool TV, Film+, Film+2, Muzsika TV, Prizma TV, Sorozat+) 2015 decemberéig - a Muzsika TV kivételével - a román médiahatósághoz tartoztak, így a román korhatár-besoroláshoz alkalmazkodtak, azután áttértek a magyarra. 2012. október 15-én a csatorna új arculatot kapott. Az új szignálok elhagyták a korábbi szürkés árnyalatot, áttértek a sötétkékre, a logóval együtt, amely egyúttal 2D-re váltott. A logó mérete valamelyest csökkent, valamint a kerete kékre változott. Emellett új műsorokat is felvett az adó, például a TotalCar-t. 2014 február 8-tól az IKO Media Group-ot az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. birtokolja, amely alapján a DoQ, a Nóta TV, a Sport Klub és a The Fishing & Hunting Channel új felső-tulajdonoshoz tartozik. 2015-től a DoQ reklámidejét az Atmedia értékesíti, előtte az R-time tulajdonában állt az adó reklámblokkja. 2015 április 1-én újból megújult a csatorna, mi több, elindult a HD változata is. Emellett felvette a román- és cseh nyelvű formát is. Új szlogent is bevezetett: "Sorozatok újratöltve! A doqmentumfilmek új generációja!" A sorozatok szereplése rendszerezést kapott. A hétfői műsorrend középpontjában a történelem áll, kedden a tudományos műsorok kapnak főszerepet, szerdán a háborúzás, csütörtökön pedig a titkok. A pénteki műsorok a szórakozásról szólnak, a vasárnapiak pedig a vallási rejtelmekről. Számos műsor játékfilmes technikával készült. Ismertebb műsorok Muhammad Ali , Christopher Reeve , Winston Churchill , Diego Maradona portréja Bármit megtennék! – érzelmes családi show Flintown kölykei – Michael Moore dokumentumfilmje Las Vegas Law – a város legfoglalkoztatottabb és legsikeresebb ügyvédjének mindennapjait bemutató reality show A háború színe – azokról, akiknek életét megváltoztatta a második világháború. Fekete cowboyok szövetsége Hírességek vágatlanul A szex és a mozivászon Bob Marley – próféciák és üzenetek Késő esti show Jools Hollanddel – a legtöbb vitát kiváltó élő zenei talk show Frei dosszié Sorozatok 9/11: 24 órával később 24 órával a Pearl Harbor után A 7 halálos bűn A 60 leghalálosabb állat A becstelen római csata A fegyverek története A háború művészete A hidegháború kémtörténetei A Jövő Vadászgép Csatái A legextrémebb repülőterek A Legendás 300 A luxus világa A majomtól az emberig A múlt megfejtése A Nostradamus effektus A pestisjárvány A rettegés foka A történelem nyomában A túlélés története A világháború utolsó napjai Álruhás milliomosok Amerika: Az Egyesült Államok története Amerikai haditengerészet Ami a Bibliából kimaradt Apokalipszis-sziget Az alvilág városai Az Amerikai Függetlenségi Háború Az elveszett Kennedy családi filmek Az igazság nyomában Az istenek összecsapása Az Univerzum Barbárok Belépés csak férfiaknak Biblia kód, az apokalipszis Classic Mobils Döntő ütkezetek Egy birodalom felépítése Élet az emberek után Elveszett világok Ember, idő, gép Emberi fegyver Extrém hivatások Favágók bevetésen Felperzselt földeken – Sherman tábornok hadjárata Feltámadó ősi szörnyek Fort Boyard – Az erőd Gyerek katonák Háború színesben Hajmeresztő tények Halálos fogás Harc a túlélésért Harctéri detektívek Hihetetlen, de igaz! Hitler bukása Hódítók Hogyan csinálják? Honnan származik? Keményen Alaszkában Kémhálózat Keresztes háború: Félhold és kereszt Kínzó történelem Koreai háború Különleges vonatok Különös rituálék Kütyükommandó LA Ink Legendás csatahajók Megakatasztrófák Mélytengeri nyomozók Miami Ink. Mindent bele! Modern csodák Múmiák nyomában Osmin gatyába ráz Parancsnoki döntések Párbaj az égen Patton 360 Piszkos munkák Ray Mears északi vadonja Ray Mears túlélőtudománya Róma: Egy birodalom tündöklése és bukása SAS – Bírod a kiképzést? Séfek harca Szeszfőzők és alkoholcsempészek Szétvágva Titkosítás feloldva TotalCar Történelem előtti megaviharok Tudományosan lehetetlen Túlélők Túlélőkalauz USA USS Midway Úton Ray Mears-szel Üstökösök: A végzet prófétái Ütközet 360 fokban Valódi harcosok Veszélyes küldetések Veterán bajtársak Vietnam, elveszett filmek Washington tábornokai Filmek A 60 leghalálosabb állat – különkiadás A becstelen római csata A fekete porvihar igaz története A hét törpe Auschwitz-ban A Hindenburg léghajó A John Wilkes Hajsza A Kennedy-gyilkosság: 24 órával később A majomtól az emberig A Múmiák és Egyiptom igaz története A pokol csataterein A pokol kapui A sötét középkor Amerika igazi felfedezője Az élet kezdete Az elveszett Frigyláda igaz kutatója Az elveszett piramis Az igazi farkasember Az orosz haditengerészet Az Univerzum: Az ősrobbanáson túl Boudica, a harcos királynő Bűnös Róma – Élet a római korban Charlie Wilson Igaz Története Colombus elfeledett utazása Elnöki különgép Halotti maszkok Hosszú kések éjszakája József: a hallgatag szent Kr. előtt 10 000 évvel Különleges mesterlövészek Lökéshullám Megaföldrengés Mesterlövész: Célkeresztben Mesterlövész: Leghalálosabb küldetések Pokol a Csendes-óceánon Pokol: A Sátán birodalma Repülő piramisok, szárnyaló kőtömbök Szent Grál Amerikában Szent Grál nyomában Utóhatás: Terror a polgárháború után Végzett napja: Japán bukása Véres gyémántok Veterán bajtársak Betűkép A tipográfiában a betűkép egy, az elemeivel összhangba hozott betűtervsorozat, ami egy teljes ábécét alkot, és amelyet nyomtatásban vagy a számítógép képernyőjén meg lehet jeleníteni. A betűtípusok betűrajzolatok olyan sorozata, melyek egy bizonyos betűképen belüli karaktereket írnak le egy karakterkészletben. A számítógépes környezetben használt font szó a francia fonte szóból ered, amelynek jelentése 'olvadt', és a hajdani nyomdászok ólomból öntött betűsorozatára utal. Ma a font egy adott betűtípust jelent, amelynek karakterei egy közös fájlban vannak tárolva. A fontfájlok gyártójától függ, hogy az adott betűtípusban a fájl mely karakterek rajzolatát tartalmazza; csak az angol "írógép-betűkészlet", a magyar ékezetes betűk is, egyéb nyelvek betűi, vagy akár a Unicode jelkészlet nagy része. Egy fontban minden tárolt karakter rajzolata egyazon betűtípus tipográfiai jellegzetességeit mutatja. A raszterfontok a betűképeket csak néhány méretben definiálják, a vektorfontok (TrueType, OpenType, Graphite) karakterei viszont bármilyen méretben megjeleníthetők a minőség változása nélkül. Az előbbi csoporthoz tartoznak például a fon kiterjesztésű fájlok, az utóbbiba a ttf, ttc, otf kiterjesztésűek. Egy adott font karakterei megjeleníthetők dőlt (italic) és félkövér (bold) változatban is. Osztályozási kritériumok Két típusba sorolhatók: talpas (serif) betűk és talpatlan (sans-serif) betűk (a sans franciául „nélkül”-t jelent, tehát a sans serif: ’betűtalpak nélküli’). Az utóbbi állandó vonalvastagságú változatát groteszk betűtípusoknak is szokták hívni. Mindkét típusból nagy számban van választék; egyes típusokat széles körben használnak, másokat csupán díszítőelemként alkalmaznak. Lásd még: betűtalp A serif betűtípust könnyebb olvasni hosszabb szövegben, mint a serif nélkülit. Ezért a legtöbb könyvben és újságban ezeket használják (legalábbis a főbb cikkekben). A weblapoknak nem kell betűtípust megadniuk, általában elég, ha a böngészők beállításait használják. Ellentétben a nyomtatott szöveggel, a talpatlan betűk jobban olvashatóak a számítógép képernyőjén. A leggyakrabban használt modern sans-serif betűtípus a Verdana nevezetű. Arányok Az olyan betűtípust amely az egyes karaktereket változó szélességben jeleníti meg arányosnak nevezzük, – amelyik állandó szélességgel azt pedig aránytalannak (vagy rögzített szélességűnek). Az arányos betűtípusokat általában sokkal könnyebb olvasni, ezért többnyire ezt használják profi nyomtatványok esetében. Ugyanakkor ezt a betűtípust használják a szövegszerkesztők és böngészők is. A legtöbb arányos betűtípusban a számok azonban aránytalanok, így az olyan oszlopok tagjai amelyek számokat tartalmaznak, függőlegesen egymás alá kerülnek. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az aránytalan betűk szükségesek. A legtöbb nem elektronikus írógép és csak szöveges módban működő számítógép is aránytalan betűtípust használ. A legtöbb számítógépes programozó is aránytalan betűket használ a szerkesztéskor. Az ASCII-művészet is aránytalan betűtípust igényel a helyes megjelenítéshez. Egy weblapon az aránytalan betűk legtöbbször a
 és 
HTML-címkék között találhatók. Betűtípus-családok Mivel a századok során rengeteg betűtípust alkottak, ezeket családokba rendezték megjelenés szerint. Ezek alapvetően lehetnek: vastagított, talpas, talpatlan és díszítő betűtípusok. Figyelem: az alábbi betűtípus példákban a szövegnek semmi értelme, ezek célja, hogy minden betűt megjelenítsenek az ábécéből (lásd: pangramma), vagy legalább a magyar ékezetes betűket. Vastagított (blackletter) betűképek A vastagított (blackletter) betűképek voltak az elsők, amelyek a nyomdagép feltalálásával megjelentek. Hasonlítanak a középkori apátságok korabeli írásaira. Három csoportra oszthatók: Talpas betűképek A talpas, serif vagy római betűképeknek négy fő csoportjuk van: Talpatlan betűtípusok A talpatlan vagy sans-serif betűtípusok a többihez képest nagyon újkeletűek. Az első ilyen ismert típus az angliai Egyptian („egyiptomi”) betűtípus, amelyet 1816-ban William Caslon nyomdája adott ki. Legtöbbször címsorokban vagy olyan helyeken használják, ahol az érthető jelentés kötelező, de nem szükséges a folytonos olvasásuk. Négy fő csoportjuk van: Más gyakran használt betűtípusok: Optima, Tahoma és Verdana. Környezetbarát betűtípusok A környezetvédelem előtérbe kerülésével a betűtervezők is elkezdtek olyan betűtípusokat kidolgozni, amelyek betűképe lyukacsos, így nyomtatáskor kevesebb tintát igényelnek. Érdekesség A magyar designer Hegedűs Martzi Frustro betűkészlete az úgynevezett Penrose-háromszöget is megalapozó elveket követve készült. Weida Weida település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 8694 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Pipreola frontalis A Pipreola frontalis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kotingafélék (Cotingidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Philip Lutley Sclater angol ornitológus írta le 1858-ban, az Euchlornis nembe Euchlornis frontalis néven. Alfajai Pipreola frontalis frontalis (P. L. Sclater, 1859) Pipreola frontalis squamipectus (Chapman, 1925) Előfordulása Az Andok lábainál, Bolívia és Peru területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki, de inkább hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 15,5–16,5 centiméter, testtömege 38-44,3 gramm. Életmódja Gyümölcsökkel táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) (angolul) BayArena A BayArena jelenleg otthont ad a német Bundesliga nevű labdarúgó bajnokságban játszó Bayer Leverkusen csapatának. A stadionban 30210 néző fér el. 2009-ben bővítésre és felújításra került sor. Az aréna 73.000.000 €-s támogatást kapott. Mára már teljesen modern lett, például az új tetőszerkezete miatt. A lelátók teljesen fedettek, világítás és fűtés a pályán van. A stadionban van a Bayer Leverkusen székháza is. 2014-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (CAF – 2. forduló) A 2014-es labdarúgó-világbajnokság afrikai selejtezőjének 2. fordulójának mérkőzéseit tartalmazó lapja. Lebonyolítás A második fordulóban az első forduló 12 továbbjutója és az 1–28. helyen rangsorolt válogatottak vettek részt, összesen 40 csapat. 10 darab csoportot képeztek, mindegyikben négy csapat szerepelt. A csapatok oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok győztesei továbbjutottak a harmadik fordulóba. A sorsolást 2011. július 30-án tartották Rio de Janeiroban. A mérkőzéseket 2012. június 1. és 2013. szeptember 10. között játszották le. Sorsolás A csapatokat négy kalapba osztották a kiemelési rangsor szerint. A kalapokat 1–4-ig számozták. Az „1. kalapba” az 1–10., a „2. kalapba” a 11-20., a „3. kalapba” a 21-28. helyezettek, valamint az első forduló 1. és 2. mérkőzések győztesei, a „4. kalapba” az első forduló 3–12. mérkőzések győztesei kerültek. T: Az 1. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem ismert. Megjegyzések A Botswana–Etiópia mérkőzést eredetileg Etiópia nyerte 2–1-re, de az etióp Minyahil Teshome jogosulatlan szereplése miatt a mérkőzést 3–0-ra Botswana javára írták. A Közép-afrikai Köztársaság–Dél-afrikai Köztársaság és a Közép-afrikai Köztársaság–Etiópia mérkőzést semleges helyszínen játszották a Közép-afrikai Köztársaságban lévő politikai helyzet miatt. Az Egyenlítői-Guinea–Zöld-foki Köztársaság mérkőzést eredetileg Egyenlítői-Guinea nyerte 4–3-ra, de az egyenlítői-guineai Emilio Nsue jogosulatlan szereplése miatt a mérkőzést 3–0-ra a Zöld-foki Köztársaság javára írták. Az Zöld-foki Köztársaság–Egyenlítői-Guinea mérkőzést eredetileg a Zöld-foki Köztársaság nyerte 2–1-re, de az egyenlítői-guineai Emilio Nsue jogosulatlan szereplése miatt a mérkőzést 3–0-ra a Zöld-foki Köztársaság javára írták. Az Tunézia–Zöld-foki Köztársaság mérkőzést eredetileg a Zöld-foki Köztársaság nyerte 2–0-ra, de Fernando Varela jogosulatlan szereplése miatt a mérkőzést 3–0-ra Tunézia javára írták. A Zöld-foki Köztársaság fellebbezett, de a FIFA elutasította a beadványt. A FIFA a mérkőzést 3–0 arányban Zambia javára írta, Saif Ali jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzést eredetileg 2–0-ra Szudán nyerte. A FIFA a mérkőzést 3–0 arányban Kongó javára írta, Herve Zengue jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzés eredetileg 0–0 lett. A FIFA a mérkőzést 3–0 arányban Niger javára írta, Charly Moussono jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzés eredetileg 0–0 lett. A Mali–Algéria mérkőzést semleges helyszínen játszották a Maliban zajló politikai események miatt. A Líbia–Kamerun mérkőzést semleges helyszínen játszották. A Togo–Kamerun mérkőzést eredetileg Togo nyerte 2–0-ra, de az togói Alaixys Romao jogosulatlan szereplése miatt a mérkőzést 3–0-ra Kamerun javára írták. A CAF döntése szerint Szenegálnak az Angola és Uganda elleni hazai mérkőzését semleges helyszínen kellett lejátszaniuk, mert a 2013-as afrikai nemzetek kupája selejtezőjében a Szenegál–Elefántcsontpart mérkőzés szurkolói lázadás miatt félbeszakadt. A Ulloa A Ulloa egy comarca (járás) Spanyolország Galicia autonóm közösségében, Lugo tartományban. Székhelye Palas de Rei. Települések Antas de Ulla Monterroso Palas de Rei Zaleszovói járás A Zaleszovói járás (oroszul Залесовский район) Oroszország egyik járása az Altaji határterületen. Székhelye Zaleszovo. Népesség 1989-ben 20 405 lakosa volt. 2002-ben 17 714 lakosa volt, melyből 15 164 orosz, 1 325 mordvin, 728 német, 152 ukrán, 77 csuvas, 38 fehérorosz, 36 örmény, 33 tatár stb. 2010-ben 15 074 lakosa volt. Zvjezdan Cvetković Zvjezdan Cvetković (Károlyváros, 1960. április 18. – 2017. február 27.) jugoszláv válogatott horvátországi szerb labdarúgó, hátvéd, edző. Öccse Borislav Cvetković szintén jugoszláv válogatott labdarúgó. Pályafutása 1980 és 1987 között a Dinamo Zagreb csapatában játszott, ahol egy-egy jugoszláv bajnoki címet és kupagyőzelmet ért el az együttessel. 1987 és 1990 között a nyugatnémet Waldhof Mannheim játékosa volt. 1982 és 1987 között kilenc alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban és egy gólt szerzett. 2005-ben a Dinamo Zagreb, később az FK Sopot, illetve 2011-ben a Borac Banja Luka vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Jugoszláv bajnokság bajnok: 1981–82 Jugoszláv kupa győztes: 1983 Petrény Petrény (románul: Petreni) település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Piskitől délre fekvő település. Története Petrény nevét 1425-ben említette először oklevél p. Petren néven. 1495-ben p. Petrehen, 1501-ben Pethren, 1515-ben p. Petren, 1733-ban, 1808-ban és 1913-ban Petrény néven írták. 1497-ben a Barcsaiak birtoka, ez évben Barcsai János Ilona nevű leányának, ki Beretei Pogány Péter gyalui várnagy felesége volt, Petrehen-ben is volt itt birtokrésze. 1515-ben a Szentimrei, Sztrigyi, Barcsai, Kolonityi, Márgai családok voltak birtokosai. 1733-ban Petrény Barcsay Ábrahám birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott. 1910-ben 599 román, görögkeleti ortodox lakosa volt. Fraser Forster Fraser Gerard Forster (Hexham, 1988. március 17. –) angol válogatott labdarúgó, a Southampton kapusa. Statisztika 2014. május 11. szerint Sikerek Football League One győztese (1): 2009–10 Premier League győztese (2): 2011–12, 2012–13 Premiership győztese (1): 2013–14 Skót kupa győztese (2): 2011, 2013 II. Albert osztrák herceg II. Albert (1298. december 12., Habsburg – 1358. augusztus 16., Bécs) osztrák herceg 1330-tól. I. Albert német király fiaként látta meg a napvilágot 1298. december 12-én a Habsburgok ősi várában Svájcban. 1330-ban, bátyja, Frigyes, halála után öccsével Ottóval együtt ő lett az összes Habsburg birtok ura. Pozícióját még jobban erősítette felesége öröksége, amely több német várost foglalt magába. Ezenfelül még Karintiát és Karniolát is megszerezte Vak János cseh királytól. Albert növekvő hatalmát jelzi az is, hogy 1335-ben XII. Benedek pápa őt kérte meg, hogy járjon közben a Bajor Lajos német-római császárral fennálló egyházi vitában. IV. Fülöp francia király is az ő segítségét kérte Bajor Lajos és III. Edward angol király ellen 1337-ben, a százéves háború kitörésekor. Ennek ellenére Albert hűséges maradt Lajoshoz annak 1347-ben bekövetkezett haláláig. Ő alapította a Habsburg család „Albert ágát”, hogy biztosítsa Ausztria nagyhatalmi szerepét a jövőben is. Mely nem sokkal Albert halála után ketté szakított a Habsburg-dinasztiát, amely csak I. Miksa idején egyesült újra. Többek között ez a megosztottság eredményezte később a Pragmatica sanctiót is. Családja és gyermekei Albert 1324. február 15-én vette feleségül Pfirti Johannát, III. Ulrich pfirti gróf lányát. Hat gyermekük született: IV. Rudolf ( 1339 . november 1. , Bécs – 1365 . július 27. , Milánó ) megházasodott, de utód nélkül halt meg. V. (Bőkezű) Frigyes ( 1347 , Bécs – 1362 , Bécs) sohasem házasodott meg. III. Albert ( 1349 . szeptember 9. , Bécs – 1395 . augusztus 29. , Laxenburg kastély) III. Lipót ( 1351 . november 1. , Bécs – 1386 . július 9. , Sempach) Katalin ( 1342 , Bécs – 1381 . január 10. , Bécs), a Szent Klára rend apácája Bécsben Margit ( 1346 , Bécs – 1366 . január 14. , Brno ) házasságot kötött: 1359 . szeptember 4-én Passauban III. Menyhért tiroli gróffal. 1364 -ben Bécsben János Henrik morva őrgróffal. Igra Igra (oroszul: Игра) városi jellegű település Oroszországban, Udmurtföldön, az Igrai járás székhelye. Lakossága: 20 737 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Udmurtföld központi részén, Izsevszktől 92 km-re északra, a Loza (a Csepca mellékfolyója) partján fekszik. Vasúti és közúti csomópont. Itt találkozik a nyugat-keleti irányú Kazán–Perm közötti főút és a regionális jelentőségű Izsevszk–Glazov észak-déli irányú országút. Vasútállomás az Izsevszk–Balezino–Glazov, illetve Izsevszk–Perm vasútvonalon. Története Udmurt nevének eredete a komi obi-ugorok Jogra (Йогра) népnevével rokonítható. A települést írott forrás 1615-ben említi először. Igrán át vezetett az egykor nagy jelentőségű régi szibériai útvonal (szibirszkij trakt). 1798-ban alacsonyabb szintű igazgatási egység (voloszty) központja, 1937-ben járási székhely lett. 1954-ben városi jellegű településsé nyilvánították. A járás területén felfedezett olajlelőhely kitermelése 1973-ban kezdődött meg. Napjainkban az izsevszki Udmurtnyefty Rt. Igrában lévő olajbányászati igazgatóságához tartozó lelőhelyek a köztársaságban kitermelt kőolaj közel harmadát adják. Ovjuri járás Az Ovjuri járás (oroszul Овюрский кожуун, tuvai nyelven Өвүр кожуун) Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban. Székhelye Handagajti. Népesség 1989-ben 8 868 lakosa volt. 2002-ben 7 930 lakosa volt. 2010-ben 7 025 lakosa volt. Antropikus elv Az asztrofizikában és a kozmológiában az antropikus elv (a görög anthropos után, jelentése "emberi") egy filozófiai gondolat, amely szerint a fizikai univerzum megfigyelhetőségének kompatibilisnek kell lennie egy őt megfigyelő tudatos élet létrejöttével. Az antropikus elv néhány támogatója azzal érvel, hogy ez az elv megmagyarázza, miért pont annyi idős az Univerzum és miért rendelkezik pont olyan fizikai paraméterekkel, amelyek épp lehetővé teszik benne a tudatos élet létrejöttét. Ebből következően úgy gondolják, hogy nincs túl nagy jelentősége annak, hogy az univerzum alapvető állandói pont olyan szűk intervallumokba esnek amelyek épp kedveznek az élet létrejöttének. Az erős antropikus elv (Barrow és Tipler szerint) azt mondja ki, hogy ennél többről nincs is szó, ugyanis az antropikus elv szükséges következménye a tudatos élet létrejötte az univerzumban. Az erős antropikus elv kritizálói a gyenge antropikus elvet részesítik előnyben (Brandon Carter definíciójához hasonlóan), mely szerint az univerzum látszólagos finomhangoltsága egy szelekciós torzítás eredménye: csak egy olyan univerzumban jöhetnek létre olyan tudatos megfigyelők, amelyek képesek annak paramétereinek finomhangoltságát megfigyelni, amelyik eleve kedvező az élet létrejötte szempontjából. Egy olyan univerzumban, amelynek fizikai paraméterei nem kedvezőek soha nem fognak létrejönni tudatos megfigyelők. A gyenge antropikus elv feltételezi több univerzum létét (multiverzum). Az erős antropikus elv egyesek szerint feltételezi egy felsőbb hatalom vagy teremtő Isten meglétét, aki beállította az univerzum kezdeti paramétereit. A gyenge antropikus elv tovább megy és kimondja, hogy az univerzum kezdeti paraméterei is lehetnek (univerzumok közötti) természetes szelekció eredményei, és így az élet létrejöttének egyáltalán nem szükséges feltétele egy felsőbb hatalom létezése - bár azt nem is cáfolja. Fekete Zsuzsa Fekete Zsuzsa (1969 –) újságíró. Az első női sportriporter, aki televízióban közvetített futballmérkőzéseket. 2003-tól a Magyar Sportújságíró Szövetség tagja, majd elnökségi tagja. 2009-ben beválasztották a 10 legismertebb Diósgyőr-szurkoló közé. Tanulmányai Tanulmányait a Nyíregyházi Főiskolán, a Semmelweis Egyetemen, valamint a Budapesti Kommunikációs Főiskolán végezte. Munkássága Dolgozott riporterként, hírszerkesztő-hírolvasóként, műsorvezetőként, felelős szerkesztőként, főszerkesztőként. Munkahelyei: Nonstop Rádió, DVTK, Európa Rádió, Észak-Magyarország, Miskolc Televízió, Lánchíd Rádió, nb1.hu, reformatus.hu, InfoRádió, ezenkívül publikált a Reformátusok Lapjában, a Confessio-ban, a kozosseg.hu és a Parókia portálon. 2017 őszétől a Magyarországi Református Egyház kommunikációs vezetője. Crognaleto Crognaleto község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Teramo megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik. Határai: Amatrice, Campotosto, Cortino, Fano Adriano, L’Aquila és Montorio al Vomano. Története Első említése 1297-ből származik, bár valószínűleg már korábban kialakult. Önálló községgé a 19. század elején vált, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Nardi di Corvaro (16. század) Santi Pietro e Paolo-templom (Valle Vaccaro) Madonna della Tibia-templom Sant'Andrea Apostolo-templom (Cervaro) Santa Maria Laurentana-templom (Poggio Umbricchio) Santa Maria Apparens-templom (Alvi) San Silvestro-templom (Macchia Vomano) San Nicola-templom (Piano Vomano) San Michele Arcangelo-templom (Tottea) San Giovanni Battista-templom (Frattoli) San Giorgio-templom (San Giorgio) Madonna della Lacrima-templom (San Giorgio) Santi Silvestro e Rocco-templom (Aiello) SS. Pietro e Paolo-templom (Nerito) Gare de Guillerval Gare de Guillerval vasútállomás Franciaországban, Guillerval településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Bordeaux-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Monnerville (Gare de Bordeaux-Saint-Jean, Párizs–Bordeaux-vasútvonal) Gare d’Étampes (Paris Gare d’Austerlitz, Párizs–Bordeaux-vasútvonal) Kamuti Jenő Kamuti Jenő (Budapest, 1937. szeptember 17. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes magyar vívó, orvos, sportvezető, a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnöke, Kamuti László világbajnoki ezüstérmes tőrvívó bátyja. Sportpályafutása 1950-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1957-től 1976-ig mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. Az 1957. évi párizsi világbajnokságon tagja volt a Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilli Endre összeállítású, világbajnoki címet nyert magyar tőrcsapatnak. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban elért két ezüstérme mellett még négy alkalommal ért el olimpiai pontszerző helyezést. Visszavonulása után, 1977-ben megkapta az UNESCO Fair Play-díját. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe. 2017. június 28-án választották a Nemzet Sportolójává Földi Imre helyére. Sporteredményei tőrvívásban kétszeres olimpiai 2. helyezett (egyéni: 1968, 1972) kétszeres olimpiai 4. helyezett (csapat: 1960, 1972) kétszeres olimpiai 5. helyezett (egyéni: 1964; csapat: 1968) világbajnok (csapat: 1957) hatszoros világbajnoki 2. helyezett (egyéni: 1961, 1967; csapat: 1961, 1962, 1966, 1970) világbajnoki 3. helyezett (egyéni: 1973; csapat: 1959) ötszörös Universiade-győztes (egyéni: 1959, 1961, 1963, 1965; csapat: 1961) kétszeres Universiade 2. helyezett (csapat: 1959, 1963) hatszoros magyar bajnok párbajtőrvívásban Universiade 2. helyezett (csapat: 1963) kétszeres magyar bajnok Sportvezetői pályafutása 1989 és 1998 között a Magyar Vívószövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőségi tagja. Közben 1992-től 1996-ig a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke. 1996-tól az Európai Vívószövetség elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának tagja. 2006-tól a MOB főtitkára. 2013 novemberétől a FIE örökös tiszteletbeli tagja lett. 2014-ben, majd 2016-ban a Magyar Vívószövetség általános alelnökének választották. Orvosi pályafutása 1963-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett. 1967-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. A Semmelweis Kórház orvosa, majd a MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa, 1996-tól 2001-ig kórházigazgató főorvosa volt. Díjai, elismerései UNESCO Fair Play-díj (1977) Budapestért díj (2014) A Nemzetközi Vívószövetség hírességek csarnokának tagja (2014) Csik Ferenc-díj (2015) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015) A Nemzet Sportolója (2017) Magyar Örökség díj (2018) Stefan George Stefan George (Büdesheim (ma Bingen am Rhein része), 1868. július 12. – Minusio (Locarno mellett), 1933. december 4.) német költő, műfordító, a modern német líra képviselője. Művészete Művészetére a francia szimbolisták voltak hatással (különösen Stéphane Mallarmé). Művészetét a szimbólumhasználat és az impresszionista hangulatok jellemzik. Elutasította azon felfogást, miszerint a művészetnek közvetlen társadalomformáló szerepe lenne, és véleménye szerint a művészet csak a kiválasztottakhoz és beavatottakhoz szól. Arisztokratikus művészetfelfogás, fogalmi nyelvhasználat, illetve különös hangzásokra épülő versbeszéd jellemezte. Homoszexuális vonzalma és ennek hatása művészetére a kortárs kritikusok érdeklődésének középpontjában állt. "George-kör" 1892-ben folyóiratot alapított Blätter für die Kunst (Levelek a művészetért) néven, melybe csak a körülötte kialakult csoport tagjai írhattak, így jött létre az úgynevezett "George-kör". Hatása Jelentős hatást gyakorolt a német és az európai irodalom lírájára, Magyarországon elsősorban a fiatal Szabó Lőrinc költészetére. A "kiválasztottság" kultuszát megfogalmazó költészetfelfogása miatt gyakran kapcsolatba hozták a fasizmus eszmeiségével, annak ellenére, hogy George 1933-ban visszautasította a Porosz Művészeti Akadémia elnöki tisztét, és Svájcba utazott. "Az álarcos hölgy" "A termen illeg a sok-sok selyembáb. De az ő lázát némán födi rizspor. Lelkében látja a hamvazószerdát, a bús zsivaj körötte bárhogy is forr. Kimegy a puszta parkba, a bokorban röviden int még a farsangi bálnak, didergve dől a jégre... zengve roppan. Csend, néma fagy, benne táncra muzsikálnak. A pípes lovag urak és a hölgyek nem is látták a hináros mederbe... De hogy tavasz lett és a kertbe jöttek, a tó feléjük sóhajtott remegve. Hallották. És a könnyűvérű század nem kérdezte, mi e tompa, moraj ős dal... Tovább fecsegtek, vígan dudorásztak tréfálva a tréfálkozó habokkal." (Fordította: Kosztolányi Dezső) Művei Verskötetek Die Fibel (első versei, 1901-ben jelentek meg) Hymnen (1890) Pilgerfahrten (1891) Algabal (1892) Die Bücher der Hirten- und Preisgedichte der Sagen und Sänge und der hängenden Gärten (1895) Das Jahr der Seele (1897) Der Teppich des Lebens und die Lieder von Traum und Tod mit einem Vorspiel (1900) Tage und Taten (1903) Der siebente Ring (1907) Der Stern des Bundes (1914) Das neue Reich (1928) Műfordítások Charles Baudelaire: A romlás virágai (1901) Kortárs költők 2 kötetben (1905) Dante Alighieri: Isteni színjáték részletek (1909) William Shakespeare: Szonettek (1909) Levelezések Briefwechsel zwischen George und Hofmannsthal (1938) Stefan George / Friedrich Wolters: Briefwechsel 1904–1930 (1998) Briefe. Melchior Lechter und Stefan George (1991) Briefwechsel. Stefan George und Ida Coblenz (1983) Magyarul Stefan George és Hugo von Hofmannsthal versei ; ford. Áprily Lajos et al., vál., utószó Szabó Ede; Európa, Bp., 1981 ( Lyra mundi ) Beulich Beulich település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Beulich Boppard községgel határos. Népesség A település népességének változása: Ratíškovice Ratíškovice település Csehországban, Hodoníni járásban. Ratíškovice Rohatec, Milotice, Vracov, Vacenovice, Dubňany és Hodonín településekkel határos. Lakosainak száma 4015 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: The Clash (album) A The Clash az azonos nevű zenekar első albuma 1977-ből. Az USA-ban 1979-ben jelent meg. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Macskajáték (dráma) A Macskajáték Örkény István egyik legismertebb és legtöbbet játszott színműve, melyet 1969-ben írt. A tragikomédiát az 1963-ban keletkezett kisregényéből dolgozta át. Könyvként először a Magvető Könyvkiadó Rivalda sorozatában, 1972-ben jelent meg.[forrás?] Utóbb Szabó István német színészekkel televíziófilmet is készített belőle. Keletkezése Miután a szerző előző színműve, a Tóték nagy sikert aratott a fővárosban, bemutatták a szolnoki Szigligeti Színházban, az 1968/69-es évadban. A darabot Székely Gábor rendezte. Az előadás annyira megnyerte az író tetszését, hogy ígéretet tett, miszerint írni fog egy új színdarabot a színháznak. Csakúgy, mint a Tóték esetében, Örkény ismét egy előző kisregényéhez – ez esetben a Macskajátékhoz – nyúlt vissza, és dolgozta át azt színművé. Az átdolgozásban Radnóti Zsuzsa dramaturg segítette tanácsaival az írót. A dráma keletkezés történetéhez hozzátartozik, hogy a kisregény átdolgozását -először, 1970-ben- Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója kezdeményezte. Az ötlet nem nyerte el Örkény tetszését. Gyurkó vitatta ezt és elkészítette az átdolgozás első változatát. Ezt az író "oratorikus jellegűnek" minősítette. A fiatal színészekből álló társulat nem tudta eljátszani a darabot, így végül nem tűzték műsorra. Az előadás az évad egyik legjobban várt bemutatója volt, és – csakúgy, mint a Tóték – hatalmas sikert aratott. Az ősbemutató a szolnoki Szigligeti Színházban volt 1971. január 15-én. A darabot Székely Gábor rendezte. Nemzetközi szinten is sikert aratott; Örkény István a brüsszeli előadást tartotta felejthetetlenül szépnek. Szereposztás: Erzsi, özv. Orbánné - Hegedűs Ágnes Giza, a nővére - Koós Olga Ilus, a leánya - Bókai Mária Józsi, a veje - Lukács József Paula, a barátnője - Gyimesi Pálma Egérke, a szomszédnője - Bodnár Erika Csermlényi Viktor ny. operaházi tag - Bángyörgyi Károly Cs. Bruckner Adelaida operaházi örökös tag - Kaszab Anna Pincér - ifj. Tatár Endre A nagy sikerű vidéki előadás után a fővárosban is bemutatták a művet, a Pesti Színházban 1971. március 6-án. A darabot szintén Székely rendezte. A főszerepet Sulyok Mária (Orbánné) játszotta, akinek ez az alakítása lett az egyik legemlékezetesebb pályája során. Felléptek továbbá Bulla Elma (Giza), Simor Erzsi (Paula) és Halász Judit (Egérke). Az előadás Budapesten is nagy sikert aratott, később, 1977-ben a televízió ugyanezzel a szereposztással felvételt is készített. A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: 67, ugyanitt huszonhat fotó, három felvétel és hatvanhét cikk is található.. Története A szerző a darab előszavában így foglalta össze a cselekményt: „„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is húszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.” Szereplői Özv. Orbán Béláné (szül. Szkalla Erzsébet): Idős, özvegy asszony, aki szerelmi kapcsolatot ápol Csermlényi Viktorral, bár ezt mások előtt tagadja. Giza: Erzsi Németországban, a családjával élő, tolószékes húga. Paula: Erzsi régi barátnője, akivel együtt vészelték át Budapest ostromát, majd évekkel később újra találkoztak. Egérke: Erzsi szerencsétlen sorsú szomszédasszonya, akit sanyarú sorsából ő mentett meg, és szerzett neki munkát. Ilus: Erzsi lánya, aki tolmácsként dolgozik. Csermlényi Viktor: Egykor nagy népszerűségnek örvendő, sikeres operaénekes, Erzsi szerelme. Csermlényi Bruckner Adelaida: Viktor anyja, aki szintén operaénekes volt. Józsi: Erzsi gyógyszerészként dolgozó veje. Darići Darići falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Draganić község része. Fekvése Károlyvárostól 10 km-re északra, Draganić község központjától 2 km-re délre, a Zágrábot és Károlyvárost összekötő régi főút mellett fekszik. Északról Budrovci Draganićki, délről Mrzljaki Draganićki határolja. Története A település, mely nevét egykori birtokosáról a Darich (Darić) családról kapta ahhoz a draganići nemesi községhez tartozott, melynek jobbágyai 1249-ben IV. Béla királytól szolgálataikért nemesi rangot kaptak. A draganići nemesi közösséget a Gutkeled nembeli István egész Szlavónia bánja, a podgorjei nemesi birtokok felől rendelkező oklevelében említik először. A közösség Šipak-hegyen álló Szent György temploma és plébániája 1334-ben már megvolt. A község lakóinak ez a helyi közössége a túrmezei nemesi kerülethez hasonlóan mintegy önkormányzatként államilag is elismerten fennmaradt egészen a 20. századig. A közösség vezető testületét minden évben Szent Fülöp és Szent György napja között választották újjá. Minden általuk kiadott okmányt a közösség nagypecsétjével hitelesítettek. A község lakói mezőgazdaságból és a kiterjedt, a közösség elöljárósága által igazgatott erdőkből éltek. A török elleni háborúk idején a király hívására draganići közösség 200 kopjást tartozott adni a turopoljei nemesi bandériumba. A településnek 1857-ben 91, 1910-ben 66 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. Lakosságát 2001-óta nem számlálják önállóan. Legutolsó számlálásakor 1991-ben 48-an lakták. Darja Igorevna Klisina Darja Igorevna Klisina (oroszul: Дарья Игоревна Клишина; Tver, 1991. január 15. –) orosz távolugró. A 2017-ben rendezett londoni atlétikai világbajnokságon ezüstérmet szerzett a független atléták zászlaja alatt, miután az orosz sportolók versenyengedélyét felfüggesztette a Nemzetközi Atlétikai Szövetség. Pályafutása Tverben született, a Szovjetunióban. 15 éves koráig röplabdázott, majd távolugrásra váltott. 2010. június 26-án orosz junior csúcsot ugrott, 7,03 métert. 2016-ban kijutott az olimpiára, az orosz atléták eltiltása miatt speciális engedéllyel, ahol kilencedik lett. A 2017-es világbajnokságon 2 centiméterrel maradt le az aranyéremről. Jarama A Jarama egy folyó Spanyolországban, a Tajo egyik legfontosabb mellékfolyója. Az Ayllóni hegyen ered, Madrid keleti határfolyója a Barajas repülőtér mögött, a várost átszelő Manzanares folyócska anyafolyója is. A folyó Coslada-nál folgadja az Henarest, majd Rivas-Vaciamadridnál fogadja be a Manzanarest. A következő nagyobb település Arganda del Rey, majd a folyó Aranjueznél ömlik a Tajóba. Mellékfolyói A Jarama főbb mellékfolyói: Henarez Manzanares Tajuña Neve A sar- az egyik legáltalánosabb "folyik" jelentésű előtag a legkülönfélébb indoeurópai nyelvekben. A szanszkrit sará- jelentése: folyékony, a görög sarít-: patak, a latin serum szintén innen származik. A nem-atlanti irányú, föld- és vízrajzilag alapvetően Közép-Európai területeken is több folyónév származik innen, ezek közül a legismertebb a Rajna vízgyűjtőjében a Sarre-Saar. A szókezdő S arab hatásra alakult a torokhangú irányba, habár a szókezdő torok és sziszegő hang billegés az indoeurópai nyelvekben is megfigyelhető, de főleg a magas rendű magánhangzók előtt. Miután az arabok még az Ibériai-helygségrendszer északi oldalának nagy részét is sokáig uralták, például Medinaceli vagy Calatayud környékét, e feltételezés szerint a Jarama neve a (sar-) előtagból is arab hatásra alakult a ma ismert formává. Történelem és örökség A Jarama völgye (és részben tágabb vízgyűjtője) természeti és kulturális örökségben gazdag. Ezek közül kiemelkedik a Torrelaguna mellett található különleges paratölgy-erdő. Torrelagunából Espinosa de Henares is könnyen elérhető. A Jarama-Henares közének környéke a 2001 óta történt vizsgálatok szerint egyedülálló módon a felső pleisztocén kora óta viszonylag változatlan. Ez különösen ösztönzi a természeti és történelmi örökségek megóvását. Jegyzetek J. PANERA, A. PÉREZ-GONZÁLEZ, S. RUBIO JARA y C. SESÉ" "El yacimiento paleolítico de Hat en el valle del Jarama: Una aportación del Cuaternario de la cuenca de Madrid al debate sobre el inicio del Paleolítico Medio", en Geología y conservación del patrimonio. 20/26. 2004. Bibliográfia Jiménez, Ana Isabel. " La campiña entre el Henares y el Jarama: Arte y naturaleza en tierras alcarreñas ", en Revista de información de la Junta de Castilla-La Mancha , nº194. Silva, P., Goy, J.L., y Zazo, C. " Evolución geomorfológica de la confluencia de los ríos Jarama y Tajuña durante el cuaternario ", en Cuaternario y Geomorfología , vol. 2, págs. 125 a 133. Redacción. " Protección ambiental del valle del Jarama da sus primeros pasos ", en El Taray , nº8. Febrero de 1998. Női 3000 méteres gyorskorcsolya az 1998. évi téli olimpiai játékokon Az 1998. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 3000 méteres versenyszámát február 11-én rendezték. Az aranyérmet a német Gunda Niemann-Stirnemann nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : világrekord Vézénobres Vézénobres település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1761 fő (2015). Vézénobres Ners, Cassagnoles, Deaux, Martignargues, Ribaute-les-Tavernes, Saint-Christol-lès-Alès és Saint-Hilaire-de-Brethmas községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Badendorf Badendorf település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 777 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: 1975-ös indianapolisi 500 Az 59. alkalommal megrendezett Indianapolisi 500 mérföldes versenyt 1975. május 25-én rendezték meg. Forrás http://hp.lanck.net/faster/Indy-500/1975ind.htm Letenőc Letenőc (1899-ig Lettnicz, szlovákul Letničie) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban. Fekvése Szakolcától 18 km-re dél-délnyugatra fekszik. Története 1452-ben említik először, de a település már jóval előbb, valószínűleg a 13. században keletkezett. Királyi birtokként a holicsi várispánsághoz tartozott. A 14. század végén Luxemburgi Zsigmond hívének, Stíbor vajdának adta. Ezután a Czobor családé, majd örökség révén a bécsi Stegner családé lett. 1736-ban a Habsburg család szerezte meg, akik 1918-ig voltak a birtokosai. 1831-ben és 1866-ban kolerajárvány, 1874-ben tűzvész pusztított a községben. Katolikus templomát 1822-ben említik, ennél azonban valószínűleg sokkal régebbi. Elődje egy fatemplom lehetett, amely helyett a kutatások szerint később barokk templomot építettek. Vályi András szerint "LETNICZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Petrovillának szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, de legelője szoross, szőleje sóvány bort terem." Fényes Elek szerint "Lettnics, tót falu, Nyitra vármegyében: 441 kath., 7 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Holicshoz 2 óra." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Az első és második világháborúban is felégették a seregek. Az elektromos áramot 1941-ben vezették be, termelőszövetkezete 1959-ben alakult. Népessége 1910-ben 559, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 512 lakosából 508 szlovák volt. 2011-ben 514 lakosából 500 szlovák. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1822-ben már állt. 1905-ben és 1987-ben restaurálták. Külső hivatkozások Községinfó Letenőc Szlovákia térképén E-obce.sk Képeslap a községről Letenőc története Források és jegyzetek http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Benferri Benferri község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 1923 fő (2017). Benferri Granja de Rocamora, Orihuela és Redován községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Fahéjszínű csuszka A fahéjszínű csuszka (Sitta castanea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, valamint ültetvények és vidéki kertek. Megjelenése Testhossza 12 centiméter. JCVD – A Van Damme menet A JCVD – A Van Damme menet (JCVD) 2008-as belga bűnügyi vígjáték-dráma, melyet a francia-tunéziai Mabrouk El Mechri rendezett. A film főszereplője Jean Claude Van Damme, aki önmagáról forgatott filmet. A cselekmény szerint szülővárosában, Brüsszelben egy postát kirabolnak, ahova Van Damme épp tart, mert nincs pénze, ekkor bajba keveredik. A filmet Belgiumban és Franciaországban 2008. június 4-én vetítették.2009. február 20-án a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon és az Adelaide Filmfesztiválon vetítették. A filmet a Peace Arch Entertainment forgalmazza. Cselekmény A filmben Jean-Claude Van Damme önmagát alakítja, mint sikertelen színész. Pénze elfogyott, ügynöke nem tud számára egy megfelelő munkát találni, és a bíró a felügyeleti jog döntésének meghozatalában az exfeleség javára dönt, így a lány az anyához kerül. Van Damme visszatér gyerekkori otthonába, a brüsszeli Schaerbeek-be, ahol még mindig nemzeti ikonként tekintenek rá. Belép egy postahivatalba, hogy megkapja átutalását, vitatkozni kezd a bankpénztárossal, mindeközben kirabolják a bankot. Ahogy megfordul, a rablók vezetője, pisztolyával megüti az arcát, amivel megvágja a száját. A bankrabló túszul ejti az ügyfelet, a rendőrség pedig tévesen azt hiszi Van Damme-ról, hogy ő a bankrablók vezére. A cselekmény további része több perspektívából lett ábrázolva, Van Damme azon kapja magát, hogy hősként viselkedik, megvédi a túszokat, eközben tárgyalóként is tevékenykedik és a feltételezett elkövető szerepét is ő tölti be. Egy figyelemre méltó jelenetben, a kamera a díszletek fölé emelkedik, és Van Damme előad egy hat perces monológot, ahol közvetlenül a közönséget célozza meg érzelemmel teli (de jellegzetesen rejtélyes) beszédével, melyben a karrierjéről, több házasságáról és a kábítószerrel való visszaéléséről beszél. Van Damme ezután meggyőzi az egyik bankrablót, hogy engedjék el a túszokat. Miután ez megtörtént, dulakodás alakul ki és a konfliktus következtében a bankrablók vezetőjét meglövik. A rendőrség a pisztolylövést meghallva azonnal megrohamozza az épületet. A rendőrség lelő még egy rablót, Van Damme-ra pedig az utolsó rabló szegez fegyvert. Van Damme röviden elképzel egy esetet, ahol könyökkel leüti a rablót, majd arcon rúgja, ezután mind a rendőrség, mind a tömeg éljenezésbe kezd. De a valóságban csak hason könyökli, így a rendőrség gyorsan le tudja tartóztatni a bankrablót. Korábban, amikor a rablók vezetőjeként beszélt, Van Damme 465 ezer dollárt követelt az ügyvédi irodának, aki az ő felügyeleti jog ügyét kezelte. Emiatt letartóztatják zsarolásért és egy év börtönre ítélik. A végső jelenetben Van Damme karatézni tanítja a többi rabot a börtönben, ezután pedig családja látogatja őt meg. Szereplők Jean-Claude Van Damme – JCVD ( Mihályi Győző ) François Damiens – Christian Bruges felügyelő (Megyeri János) Zinedine Soualem – Hosszú hajú túszejtő ( Mikula Sándor ) Karim Belkhadra – Arthur, biztonsági őr (Rudas IStván) Jean-François Wolff – Szakállas túszejtő ( Várkonyi András ) Anne Paulicevich – Pénztáros a postán (Bíró Anikó) JCVD anyja – Liliane Becker ( Kassai Ilona ) JCVD apja – François Beukelaers (Végh Ferenc) Videotékás – Vincent Lecuyer (Túri Bálint) (9412) 1995 GZ8 A (9412) 1995 GZ8 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1995. április 4-én. Udmurt Állami Egyetem Az Udmurt Állami Egyetem (udmurtul Удмурт кун университет [Udmurt kun unyiverszitét], oroszul Удмуртский государственный университет [Udmurtszkij gaszudarsztvennij unyiverszitét]) egy felsőoktatási intézmény az Oroszországi Föderációhoz tartozó Udmurtiában. Ez az egyetem Udmurtia legnagyobb ilyen intézménye, egyben a legrégebbi is. 1931-ben alapították Izsevszkben. 1993-ban a 20 legjobb orosz egyetem közé választották. A mintegy 1000 egyetemi oktató közül 130 rendelkezik PhD-fokozattal, és 460-an kandidátusok. Az egyetemen 29 028 diák tanul. Története 1931-ben Udmurt Állami Pedagógiai Intézet néven alapították. A második világháború alatt a fő cél az volt, hogy megvédjék a szerkezeti struktúra kulcselemeit, a háború után az egyetem növekedésnek indult. 1958-ban gyakorló iskolát is nyitottak, számos PhD-végzettségű tanárral. Az 1960-as években robbanásszerű fejlődés volt látható az egyetemen, a 10 legjobb szovjet egyetem között volt számon tartva. Ennek az lett az eredménye, hogy 1971-ben a Pedagógiai Intézetből Udmurt Állami Egyetem lett. Szervezeti egységei Az egyetem főépülete Izsevszkben, az Udmurtszkaja utcán található. Hat főépülete van az egyetemnek, és számos kollégiuma a város egész részén. 2006-ban az egyetemnek 14 kara és 7 intézete volt. Bölcsészettudományi egységek Szociológiai és filozófiai kar Történettudományi kar Filológiai kar Udmurt filológiai kar (itt tanulhatnak finnül és magyarul) Testnevelési tanszék Újságírói kar Művészeti és design intézet Idegen nyelv és irodalom intézete Pedagógiai és pszichológiai intézet Szociális kommunikáció intézet Jogi és államigazgatási intézet Közgazdasági intézet Természettudományi egységek Földrajzi kar Biológiai és kémiai kar Matematika kar Fizika kar Mérnöki egységek Polgári védelmi intézet M. Sz. Gucerijev olaj és gázipari intézet Információs technológiai és számítástechnikai intézet Atosfalva Koordináták: é. sz. 46,4768°, k. h. 24,8976°46.4768, 24.8976 Atosfalva (románul Hotești) Hármasfalu (Trei Sate) településrésze a mai Romániában Maros megyében. Székelyszentistvánnal és Csókfalvával összenőve alkotja Hármasfalu települést, amely közigazgatásilag Makfalvához tartozik. Története Első említése az 1567-ből maradt fenn. A falu a hagyomány szerint egy pestisjárvány után keletkezett, amikor Székelyszentistvánról hat család költözött ide és eredetileg Hatosfalva volt a neve. A jelenkori tudományos nézet szerint neve az Atos személynévből származik. 1910-ben 342 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. Látnivalók Református temploma 1819 és 1821 között épült, az 1760 -ban épített korábbi templom helyett. 1966 -ban újították meg. Haranglába 1760-ban készült. Gizella királyné szobra a templom kertjében. Magyarország és Jordánia kapcsolatai Magyarország és Jordánia kapcsolatai hivatalosan 1964-ben köttettek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1964. április 25-én hozott határozatot a nagyköveti szintű kapcsolatfelvételre. A külügyminisztérium nem kívánt Ammánban nagykövetséget létesíteni, ezért Murai István damaszkuszi nagykövetet akkreditálták Jordániába, aki innentől szíriai és jordániai nagykövet lett. A magyar labdarúgó-válogatott 2001. március 7-én játszotta első labdarúgó-mérkőzését a jordán labdarúgó-válogatott ellen Ammánban. A labdarúgó-mérkőzés végeredménye 1–1 lett. Mátyus János és Mohamed Omar Szilbajeh lőtt gólt. Dobi-kormány A Dobi-kormány volt az 1946-49 közötti Magyar Köztársaság utolsó, egyben a Magyar Népköztársaság első kormánya 1948. december 10. és 1952. augusztus 14. között, vezetője Dobi István volt. Működése alatt szilárdult meg a kommunista hatalomgyakorlás és kiépült az 1953-ig sztálinista vonalat követő diktatúra. 1949-ben a Magyar Népköztársaság alkotmányának megalkotásával a miniszterelnöki tisztséget a minisztertanács elnöki tiszte váltotta fel, a köztársasági elnök helyébe pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa lépett, mely úgynevezett „kollektív” államfő volt, tehát mint testület gyakorolta az államfői jogokat. 1952. augusztus 14-én Dobi Istvánt felmentették a minisztertanács elnöki tisztségéből, mivel egyúttal a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökévé választották. Összetételének változásai A Dobi-kormánynak megalakulásakor 14 tagja volt, ami megszűnéséig majdnem a duplájára, 26-ra nőtt, összesen 36 tagja volt működése alatt. A kormánynak Dobi István miniszterelnökön kívül csupán a helyettese, Rákosi Mátyás és Farkas Mihály honvédelmi miniszter volt a tagja mindvégig változatlan tisztségben. Mindvégig tagja volt még a kormánynak, de változó tárcák élén Gerő Ernő (pénzügy- majd államminiszter, ideiglenesen közlekedésügyi és külkereskedelmi is) és a volt parasztpárti politikusok, Darvas József (építés- majd közoktatásügy) és Erdei Ferenc (államminiszter majd fölművelésügy). Megalakulásakor tagjai között kilenc MDP-tag szerepelt, akik közül heten a kommunista, ketten pedig a szociáldemokrata párt tagjai voltak az egyesülés előtt. A többi öt tagból három kisgazda volt, közéjük tartozott a miniszterelnök is, ketten pedig a Nemzeti Parasztpártot képviselték. Dobi István megbízatásának megszűnésekor már csak az MDP működött, a többi párt nem. A kormány akkori 26 tagja közül ketten-ketten voltak egykori kisgazdák és parasztpártiak (Dobi és Bognár József, illetve Darvas és Erdei), a többiek pedig valamennyien MDP-tagok, méghozzá kommunisták voltak, az egykori szociáldemokrata politikusokból egy sem volt már a kormány tagja. Mivel működése a Rákosi-diktatúra kiépülésével és megszilárdulásával esett egybe, a Dobi-kormány tagjai közül sokakkal szemben indult koncepciós eljárás. Elsőként Rajk Lászlót tartóztatták le 1949. május 30-án, az ő pere halálos ítélettel végződött, kivégzésére október 15-én került sor. Marosán Györgyöt és Ries Istvánt a volt szociáldemokraták elleni per előkészítéseként 1950. július 7-én tartóztatták le, Kállai Gyulát pedig a "hazai" kommunista vezetők egy része elleni eljárás részeként – azután, hogy Zöld Sándor belügyminiszter Rákosi kritikájának hatására kiirtotta saját családját és öngyilkos lett – 1951. április 20-án. Ugyanaznap letartóztatták Kádár Jánost is, aki korábban szintén tagja volt a Dobi-kormánynak. Megalakulása (1948. december 11.) A miniszterelnök-váltáshoz közvetlenül az az esemény vezetett, hogy Nyárádi Miklós kisgazdapárti pénzügyminiszter nem tért haza hivatalos külföldi útjáról (disszidált), ráadásul Bán Antal év eleji távozása után ez már a második ilyen eset volt a kormányban, és az MDP vezetése mindezért személyesen párttársát, Dinnyés Lajos miniszterelnököt tette felelőssé. A Dobi-kormány megalakulásával csak három poszton történt változás a megelőző Dinnyés-kormányhoz képest. Nyárádi helyét a pénzügy élén Gerő Ernő (MDP) közlekedésügyi miniszteri posztjának megtartása mellett töltötte be ideiglenesen, Dinnyés Lajos miniszterelnök helyét a szintén kisgazdapárti, az új politikai rendszerhez azonban nála is lojálisabb Dobi István földművelésügyi miniszter vette át, Dobi helyére pedig párttársa, Csala István került. Így a kormánynak megalakulásakor eggyel kevesebb, tehát 14 tagja volt, mint elődjének. A pénzügyminisztérium vezetésének átmeneti helyzetét 1949. február 18-án úgy oldották meg, hogy Gerőt véglegesen kinevezték pénzügyminiszterré, utóda a közlekedésügyi miniszteri poszton pedig Bebrits Lajos (MDP, korábban MKP) lett, aki 1945 vége óta a minisztérium adminisztratív államtitkára volt. Ezzel a kormány létszáma 15 fő lett. Dinnyés a következő évekre kikerült ugyan a politika sűrűjéből, de országgyűlési képviselő maradt 1961-ben bekövetkezett haláláig és különböző szakmai vezető posztokat töltött be: először az Egyesített Mezőgazdasági Kísérleti Intézetek elnöke lett. A Kádár-rendszerben, 1958-tól haláláig az Országgyűlés alelnöke is volt. Kormányátalakítás az 1949-es országgyűlési választás után (június 11.) A Dobi-kormány első átalakítására az 1949. május 15-én megtartott országgyűlési választást követően, június 11-én került sor. Rajk László külügyminisztert, akit a május 15-én tartott országgyűlési választáson ismét képviselővé is megválasztottak, 1949. május 30-án titokban letartóztatták. Az ellene tervezett koncepciós per előkészítése miatt azonban e tényt nem hozták nyilvánosságra és formálisan külügyminiszter maradt a júniusi átfogó kormányátalakításig. Június 11-ével több minisztérium átszervezésére illetve névváltoztatására került sor. Az iparügyi minisztériumot könnyűipari és nehézipari, a kereskedelem- és szövetkezetügyit belkereskedelmi és külkereskedelmi minisztériumokra osztották, a vallás-és közoktatásügyi minisztériumból pedig ügykörének egy részét kiemelve önálló népművelési minisztériumot hoztak létre. Ezzel a minisztériumok száma hárommal nőtt. Emellett az építés- és közmunkaügyi minisztérium neve építésügyire változott, a közlekedésügyié pedig közlekedés- és postaügyire. A kormány tagjai között továbbra is egy miniszterelnökhelyettes-államminiszter és egy államminiszter szerepelt, új összetételében tehát 15 helyett 18 tagú lett. Változatlan vagy szűkebb feladattal, esetleg minisztériuma elnevezésének módosításával maradt a kormány tagja Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes-államminiszter, továbbá Farkas Mihály honvédelmi, Kádár János belügy-, Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi és Ries István igazságügy-, valamint Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi (korábban közlekedésügyi), Darvas József építésügyi (korábban építés- és közmunkaügyi) és Rónai Sándor külkereskedelmi (korábban kereskedelem- és szövetkezetügyi) miniszter. Továbbra is a kormány tagja maradt, de új tárcát kapott Gerő Ernő (pénzügyminiszter helyett államminiszter és a Népgazdasági Tanács elnöke), Erdei Ferenc (államminiszter helyett földművelésügyi miniszter) és Kossa István (iparügyi helyett pénzügyminiszter) Új tagként került a kormányba Bognár József belkereskedelmi, Kállai Gyula külügy-, Marosán György könnyűipari, Ratkó Anna népjóléti, Révai József népművelési és Zsofinyecz Mihály nehézipari miniszter. Miniszteri kinevezésüket megelőzően Bognár kisgazda színekben, de lényegében az MDP döntése alapján Budapest polgármestere volt, Kállai az MDP pártközpont kultúrpolitikai osztályvezetője, Marosán a kommunistákkal együttműködő volt szociáldemokrataként az egyesült párt főtitkárhelyettese, Ratkó pedig a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a szaktanács alelnöke volt. Révai miniszteri kinevezéséig a párt legszűkebb vezetésének egyetlen kormányon kívüli tagja volt, több pozíciót is betöltött egyszerre, Zsofinyecz pedig egy ipari nagyvállalat munkásból lett vezérigazgatója volt. A kormányból hárman kerültek ki: a május 30-a óta letartóztatásban lévő Rajk László külügy-, a június 8-án az Országgyűlés elnökévé választott Olt Károly népjóléti, továbbá Csala István földművelésügyi miniszter, aki a későbbiekben szövetkezeti vezető posztokat töltött be és 1953-ig maradt országgyűlési képviselő. A tagok eredeti pártállását tekintve mind a távozó, mind az új kormánytagok közül egy-egy volt kisgazda (Csala István illetve Bognár József), a többiek valamennyien az MDP tagjai voltak. A népköztársasági alkotmány következményei (1949. augusztus–szeptember) Az új országgyűlés 1949. augusztus 18-án alkotmányt fogadott el, ami szeptember 5-én lépett hatályba. Ennek következtében Magyarország államformája népköztársaság lett és az állami szervek rendszerét jórészt szovjet mintára átalakították. A kormányt és tagjait ez többek között annyiban érintette, hogy a kormány illetve a miniszterelnöki és a miniszterelnökhelyettes-államminiszteri tisztség elnevezése minisztertanács illetve a minisztertanács elnöke és elnökhelyettese lett. A minisztertanács tagjait a korábbiaktól eltérően nem a köztársasági elnök (e tisztség meg is szűnt) nevezte ki és mentette fel, hanem az országgyűlés választotta meg és hívta vissza vagy mentette fel őket. E hatáskörében az országgyűlést annak ülései között egy újonnan létrehozott kollektív államfői testület, a 21 tagú Elnöki Tanács korlátozás nélkül helyettesíthette, csupán döntéseinek utólagos bemutatására volt kötelezve a parlament következő ülésén. További változás volt, hogy a minisztériumok felsorolását az alkotmányban (a 24.§-ban) rögzítették, ennek következtében a minisztériumok minden átszervezése alkotmánymódosítást igényelt. Különös módon ez a jogi helyzet éppen abban a néhány évben (1949-57 között) állt fenn, amikor a leggyakoribb és legnagyobb léptékű átszervezések történtek a kormányzati igazgatás szervezeti rendjében. Az Elnöki Tanácsnak (NET) az Országgyűlést helyettesítő általános hatásköre alól egyetlen kivétel volt, az alkotmánymódosítás. Ennek ellenére már a Dobi-kormány alatt általánossá vált, hogy az átszervezésekről törvényerejű rendeletben intézkedett a NET, és a parlament csupán a következő ülésén, ennek utólagos bemutatásakor vezette át a változást az alkotmányban. Ennek a furcsa eljárási rendnek a következménye volt az, hogy az 1952. január 5-én törvényerejű rendelettel létrehozott Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának neve június 16-ától Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma lett, mivel az Országgyűlés ez utóbbi névvel fogadta el az alkotmányt módosító törvényt. Az alkotmány elfogadása és hatályba lépése közvetlenül nem járt személyi változással, a korábbi kormány változatlan összetételben folytatta munkáját minisztertanácsként. Minisztercserék 1950 júniusáig 1950. február 25-én Ortutay Gyulát felmentették a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium éléről, kárpótlásul a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának elnöke lett. Helyére Darvas József építésügyi miniszter került, neki pedig Sándor László lett az utóda. Sándor eredeti foglalkozása kőművessegéd volt, és miniszterré választása előtt Hajdú-Bihar megye, korábban pedig a határőrség párttitkára volt. Ugyanekkor távozott a kormányból a részlegesen kegyvesztetté vált Kossa István pénzügyminiszter, akit az Országos Munkaügyi Bizottság elnöki posztjára száműztek, helyét a kormányba visszatérő Olt Károly vette át, aki egy évvel korábban távozott a népjóléti tárca éléről, a köztes időben pedig előbb az Országgyűlés elnöke, majd az Elnöki Tanács titkára volt. Rónai Sándor külkereskedelmi minisztert 1950. május 8-án az Elnöki Tanács elnökévé választották, ezért a minisztériumot másnaptól május 30-áig ideiglenesen Gerő Ernő irányította, megtartva államminiszteri tisztségét is, ezután az új külkereskedelmi miniszter Szobek András, az addigi moszkvai nagykövet lett. Kádár János belügyminisztert június 23-án felmentették, mivel májusban az MDP Központi Vezetőségének párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjévé nevezték ki, utóda a mindössze 37 éves Zöld Sándor, a minisztérium adminisztratív államtitkára lett. A volt szociáldemokraták eltávolítása a kormányból (1950. július–augusztus) Július 7-én a volt szociáldemokrata Ries István igazságügy-minisztert és Marosán György könnyűipari minisztert letartóztatták az egykori szociáldemokrata vezetők elleni koncepciós per előkészítéseként, de ezt ‑ a már kialakult szokás szerint ‑ hetekig titokban tartották. Ries felmentésére és utódának megválasztására július 17-én, Marosánéra csak augusztus 4-én került sor. Ries helyére Molnár Erik került, aki a két háború közötti illegális kommunista mozgalom kiemelkedő értelmiségi alakja, ügyvéd, történész és filozófus volt, 1944-48 között népjóléti, tájékoztatásügyi majd külügyminiszter, 1948-49-ben moszkvai nagykövet, 1949-50-ben pedig egyetemi tanár. Marosán utóda a 32 éves mérnök, Kiss Árpád lett, aki csupán ebben az évben lett a minisztérium műszaki főosztályvezetője, előtte a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott. Új minisztériumok szervezése 1950. december 16-án 1950. december 16-án a korábbi 15-ről 17-re nőtt a minisztériumok száma. Egyrészt a Nehézipari Minisztérium kettéválasztásával létrejött a Bánya- és Energiaügyi, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium, másrészt Élelmezési Minisztériumot hoztak létre, melyhez a Belkereskedelmi Minisztériumtól a begyűjtéssel kapcsolatos, a Könnyűipari Minisztériumtól pedig az élelmiszeriparral kapcsolatos feladatokat rendelték. Bánya-és energiaügyi miniszterré Czottner Sándort, a nehézipari minisztérium addigi politikai államtitkárát választották meg, az élelmezési miniszter Nagy Imre lett, aki 1949-es politikai száműzése után önkritikát gyakorolt, így visszatérhetett a gödöllői agráregyetem éléről a politika csúcsaira. Zsofinyecz Mihály addigi nehézipari miniszter a Kohó- és Gépipari Minisztériumot vezette tovább, az egyidejűleg Egészségügyi Minisztériumra átnevezett Népjóléti Minisztérium vezetője pedig továbbra is Ratkó Anna maradt. Támadás a "hazai" kommunista vezetők ellen (1951. április) Április 19-én a Politikai Bizottság ülésén, melynek Zöld Sándor belügyminiszter is tagja volt, Rákosi keményen bírálta őt a minisztérium munkája miatt és elítélte baráti kapcsolata miatt több, akkor már letartóztatott egykori illegális kommunista vezetővel. Zöld Sándort és családját aznap éjszaka szörnyű körülmények között holtan találták lakásukban, a hivatalos verzió szerint lemészárolta feleségét és gyermekeit, majd öngyilkos lett. Ez meggyorsította a "hazai" kommunisták elleni koncepciós per előkészítését: Rákosi nem akarta, hogy a vezetésben bizonytalanság alakuljon ki a megrendítő esemény miatt, ezért gyorsan cselekedett. Április 20-án Házi Árpád, az Elnöki Tanács tagja, az Állami Ellenőrzési Központ elnöke lett a belügyminiszter (őt a kapkodás miatt az ÁEK elnöki tisztségéből csak május 4-én mentették fel), és még aznap letartóztatták Kállai Gyula külügyminisztert. (Szintén letartóztatták Kádár János volt belügyminisztert, a KV osztályvezetőjét is.) A forgatókönyv ismét a szokásos volt: a letartóztatásokat hetekig titkolták, Kállait csak május 12-én mentették fel, utódja Kiss Károly, az Elnöki Tanács helyettes elnöke lett. További változások a kormányban 1951-ben Május 19-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium neve Közoktatásügyi Minisztériumra változott, mivel május 8-án önálló kormányszervként létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt. A miniszter Darvas József maradt, az új hivatal vezetője pedig Kossa István, korábbi pénzügyminiszter lett. Október 6-án felmentették Sándor Lászlót, az új építésügyi miniszter Szíjártó Lajos lett, aki addig a miniszter első helyettese volt (ezt a tisztséget 1951. január 27-étől vezették be az addigi államtitkári rang helyett). Szíjártót a tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt Magyarországon 12 év fegyházra ítélték, majd 1922-ben fogolycserével került a Szovjetunióba, ahol mérnöki diplomát szerzett és csak 1948-ban tért haza, hogy az építésügyi minisztériumban töltsön be különböző állásokat. Újabb minisztériumok szervezése 1952. január 5-én 1952. január 5-én a minisztériumok száma 17-ről 23-ra nőtt hat minisztérium kettéosztásával. Az Építésügyi Minisztériumból kivált az Építőanyag-ipari, a Földművelésügyiből Az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériuma (ennek neve június 16-ától az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma lett), a Kohó- és Gépipariból a Középgépipari (a középgépipar szovjet mintára a hadiipar fedőneve volt), a Könnyűipariból pedig A Helyi Ipar Minisztériuma. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kettévált Közlekedésügyire és Postaügyire, az Élelmezési Minisztérium pedig Élelmiszeriparira és Begyűjtésire. Az Építésügyi, a Földművelésügyi és a Könnyűipari Minisztériumot a korábbi miniszterek vezették tovább: Szíjártó Lajos, Erdei Ferenc és Kiss Árpád. Az építőanyag-ipari miniszter Apró Antal, a SZOT főtitkára, az Elnöki Tanács tagja lett, az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere a 30 éves Hegedüs András földművelésügyi miniszterhelyettes, korábban a MADISZ országos titkára, a helyi ipar minisztere pedig Szabó János belügyminiszter-helyettes lett, aki 1926-tól 1950-ig a Szovjetunióban élt. A Kohó- és Gépipari Minisztériumot addig vezető Zsofinyecz Mihály középgépipari miniszter lett, az ő helyét Kossa István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, korábbi iparügyi, majd pénzügyminiszter vette át. A Közlekedésügyi Minisztériumot az addigi közlekedés- és postaügyi miniszter, Bebrits Lajos vezette, a Postaügyit pedig Katona Antal közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, aki azelőtt a Magyar Posta vezérigazgatója is volt. Nagy Imre addigi élelmezési miniszter a Begyűjtési Minisztériumot vezette tovább, az élelmiszeripari miniszter pedig Altomáré Iván belkereskedelmi minisztériumi csoportfőnök lett, aki 1916-os hadifogságba esésétől 1948-as hazatéréséig Oroszországban, illetve a Szovjetunióban élt. A kormány tagjainak listája A kormánytagok felsorolásánál az eredeti pártállásuk szerepel. Mivel a korábbi partnerpártok, az FKGP és az NPP működése a Dobi-kormány hivatali ideje alatt megszűnt, ezért a kezdetben még formálisan koalíciós kormány végül már kizárólag MDP-tag és pártonkívüli miniszterekből állt. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának hatályba lépését követően 1949. szeptember 5-étől a kormány elnevezése Minisztertanács lett, ezzel összhangban a miniszterelnök és a miniszterelnökhelyettes-államminiszter tisztségének elnevezése pedig a Minisztertanács elnöke illetve elnökhelyettese lett. A Dobi-kormány működése alatt a minisztériumok száma majdnem a duplájára, tizenkettőről huszonháromra nőtt. A későbbi átszervezések során létrejött minisztériumok az után a minisztérium után következnek, amelyből alakultak, mellettük zárójelben a létrehozásuk (és néhol a megszűnésük, amennyiben a Dobi-kormány ideje alatt történt) dátumával. A minisztériumi átszervezések áttekintése A Dobi-kormány működése alatt a minisztériumok száma az eredeti 12-ről három átszervezést követően 23-ra nőtt. Számos minisztériumot kettő vagy több részre osztottak, illetve néhánynak az elnevezését változtatták meg, jórészt szovjet mintára. Az első, a minisztériumok számának növelésével járó átszervezés az 1949-es országgyűlési választás után 1949. június 11-én, a második 1950. december 16-án, míg a harmadik 1952. január 5-én lépett életbe, amikor a minisztériumok száma rendre hárommal, kettővel, majd hattal nőtt. Az alábbi táblázat diagramszerűen mutatja be a változásokat, az egyes oszlopok szélessége arányos az átszervezések között eltelt idővel. a középgépipar kifejezés a hadiipar fedőneve volt szovjet mintára a vallási ügyek az újonnan létrehozott Állami Egyházügyi Hivatalhoz kerültek Brandy Norwood Brandy Rayana Norwood (McComb, Mississippi, 1979. február 11. –) művésznevén Brandy amerikai R&B- és popénekesnő, dalszerző, színésznő, lemez- és filmproducer. 1994-ben jelent meg első albuma. 1998-ban nagy sikert aratott The Boy Is Mine című számával, mely egy duett Monicával. Második albuma, a Never Say Never megszilárdította pozícióját az 1990-es évek második felében megjelenő R&B-énekesnők egyik legsikeresebbjeként. Zenei karrierje mellett filmekben és tévésorozatokban szerepelt, többek közt főszerepet játszott az Amerikában igen népszerű Moesha című szituációs komédiában (1996–2001) és a Rodgers and Hammerstein Hamupipőkéjének 1997-es feldolgozásában, valamint a Double Platinumban. Mellékszerepet alakított a Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron című horrorfilmben. A RIAA adatai szerint Brandy Norwood az egyik legsikeresebb női előadó az amerikai popzene történetében, négy stúdióalbumából az Egyesült Államokban összesen több mint 10,5 millió példány, világszerte több mint 25 millió kelt el. Több mint száz díjat nyert énekesi pályafutása során. Élete Gyermekkor Willie Norwood volt R&B-énekes és kórusvezető és Sonja Bates-Norwood, a H&R Block korábbi kerületi vezetője két gyermeke közül az idősebbként született. Öccse, ifjabb William Raymond Norwood is zenész és színész, Ray-J művésznéven. Bo Diddley bluesénekes és Snoop Dogg rapper unokatestvére. Kétévesen kezdett énekelni, szülővárosa templomában. Mire négyéves lett, a kaliforniai Carsonba költöztek, a szülők azt remélték, itt majd beindul gyermekeik karrierje Hatévesen fellépett Diddleyvel és Little Richarddal a Los Angeles Forumban, majd egy gyerekekből álló csapattal többször is fellépett énekesként. Tizenegy évesen találkozott Earl Harrisszel és Chris Stokesszal, akik háttérénekesként alkalmazták a Norment együttes és az Immature R&B-trió fellépésein. 1993-ban, miközben lemezcéget keresett, részt vett egy partin, melyet az Atlantic Recording Corporation tartott. Miután több száz ember előtt énekelt, fantáziát láttak benne és kapott egy lemezszerződést az Atlantic Recordsszal. Zenei pályafutása 1994–2000 Mire Brandy befejezte első albumát Keith Crouch és Daryl Williams segítségével, az Atlantic Records eldöntötte, hogy első kislemezként az I Wanna Be Down című dalt adja ki. Bár Brandy nem volt elégedett a döntéssel, a dal első helyre került a Billboard Hot R&B Singles slágerlistáján, és négy hétig meg is őrizte listavezető helyét. Sikere miatt egy remixelt változatot is készítettek hozzá, melyben Queen Latifah, Yo-Yo és MC Lyte rappel. Második kislemeze, a Baby lett első nemzetközi sikere. A Brandy című album, mely hiphop soul-hangulatú popdallamok gyűjteménye, a 20. helyre került az amerikai Billboard 200 albumslágerlistán és a 6. helyre a Top R&B Albums listán. Az Egyesült Államokban négymillió példányban kelt el, és még két top 10 kislemez született róla, a Best Friend és a Brokenhearted. Utóbbinak a kislemezen egy duettváltozata szerepel a Boyz II Men énekesével, Wanya Morrisszal, és akkor vették fel, amikor Brandy két hónapig az együttes előzenekaraként lépett fel. Az album kritikai fogadtatása kedvező volt. Az Allmusic munkatársa, Eddie Huffman Brandyt Janet Jacksonhoz és Mary J. Blige-hoz hasonlította. Az album két Grammy-jelölést is hozott Brandynek, legjobb új előadó és legjobb női R&B-előadás kategóriában. Négy Soul Train díjat és két Billboard-díjat is nyert. Brandy ezután Lenny Kravitzzal énekelt együtt egy dalt a Mindörökké Batman filmzenéjéhez, majd nagy sikert aratott Sittin’ Up in My Room című dalával, mely Az igazira várva című film (1995) betétdala volt.1996-ban Tamiával, Chaka Khannal és Gladys Knighttal együtt vette fel a Missing You című számot, ami a Set It Off filmzenéje volt. Ezért a dalért kapta harmadik Grammy-díj-jelölését. 1997-ben az Atlantic Records megbízta Rodney „Darkchild” Jerkinset azzal, hogy működjön közre Brandy második albumán. A Never Say Never 1998. június 9-én jelent meg az USA-ban. Brandy hat dalnak társszerzője és társproducere volt. Ezen az albumon szerepelt első olyan dala, ami listavezető lett a Billboard Hot 100-on: a Monicával énekelt duettje, a The Boy Is Mine. A terjengő szóbeszédnek köszönhetően, hogy a két fiatal énekesnő rivalizál egymással, a dal az év egyik legnagyobb slágere lett, rekordnak számító tizenhárom hetet töltött a Billboard slágerlisták élén, és a két énekes Grammy-díjat kapott érte legjobb R&B-előadás duótól vagy csapattól kategóriában. Az album is nagy sikert aratott, emiatt és a The Boy Is Mine nemzetközi sikere miatt a Never Say Nevert 1998 nyarán az USA-n kívül is megjelentették. Ez lett Brandy legnagyobb példányszámban elkelt albuma, világszerte tizennégymillió példányban kelt el, és a kritikusok is dicsérték – az Allmusic munkatársa, Stephen Thomas Erlewine szavaival élve Brandy megtalálta az arany középutat Mariah Carey és Mary J. Blige között. Az albumról hét kislemez született, köztük a második listavezető dal, Diane Warren szerzeménye, a Have You Ever?. 2001–2005 Hosszabb szünet után, mely alatt befejeződött a Moesha című sorozat, melyben Brandy főszerepet játszott, az énekesnő visszatért a zenéhez. Öccsével, Ray-J-vel feldolgozták Phil Collins 1980-as évekbeli slágerét, az Another Day in Paradise-t az Urban Renewal: A Tribute to Phil Collins című albumhoz. A dal az album első kislemezeként jelent meg Európában és Ausztráliában, és nagy sikert aratott, a top 10-be került minden slágerlistán, amelyen szerepelt. Harmadik albuma, a Full Moon készítése közben Brandy és Robert „Big Bert” Smith producer egymásba szerettek és 2001 nyarán összeházasodtak, de ezt titokban tartották 2002 februárjáig, amikor Brandy bejelentette, hogy első gyermekét várja. Lányuk, Sy’rai Iman Smith 2002. június 16-án született. Brandy nem sokkal ezután elvált Smithtől, később pedig kiderült, hogy házasságuk jogilag nem volt törvényes, csak az énekesnő tiszta imázsát védték vele. Maga Brandy úgy nyilatkozott, kapcsolatát „lelki egységnek és igaz elkötelezettségnek” tartotta. A Full Moon album 2002 márciusában jelent meg. Több dalt Jerkinsszel, Warryn Campbell-lel és Mike Cityvel írt Brandy. Az album első kislemeze, a What About Us? világszerte top 10 sláger lett, a címadó dal, a Full Moon csak az USA-ban és az Egyesült Királyságban lett sikeres. A kritikusok közt volt, aki gyengének és túl hosszúnak tartotta az albumot. Brandy ezek után más énekeseknek is elkezdett dalokat írni (Kelly Rowland, Tarralyn Ramsey, Toni Braxton). 2004 júliusában eljegyezték egymást Quentin Richardson sportolóval, de tizenöt hónap után, 2005 októberében az énekesnő felbontotta az eljegyzést. Hátán a Richardson arcát ábrázoló tetoválást átalakíttatta macska képévé. Negyedik albuma, az Afrodisiac 2004. június 29-én jelent meg Észak-Amerikában. Az album nagyon kevés promóciót kapott, és az énekesnő alig egy év után megszakította üzleti kapcsolatát Benny Medina menedzserrel, mert az album első kislemeze, a Talk About Our Love nem kapott megfelelő bánásmódot és az Usherrel közösen tervezett turnét sem sikerült megszerveznie. Mindezek ellenére az Afrodisiac, melynek producere Timbaland, Brandy kritikusok által legelismertebb albuma lett, volt, aki úgy vélte, Timbaland hatására érettebb lett Brandy zenéje, míg mások nagyon hallgathatónak, érzelmileg átélhetőnek nevezték és Janet Jackson legjobb műveihez hasonlították. Maga Brandy az albumot legérettebb és legsokoldalúbb alkotásának tartotta. „Korábban nem voltam elég idős és érett, hogy mások szívéhez szólhassak. Most igen.” Listás helyezések tekintetében az Afrodisiac Brandy karrierjének legkevésbé sikeres albuma lett: a Billboard 200 harmadik helyén nyitott ugyan. és az USA-ban 500 000 példányban kelt el, világszerte nem aratott nagy sikert. A Talk About Our Love a 6. helyre került a brit slágerlistán, de a többi kislemez nem ért el magas helyezést a listákon. 2004 végén Brandy kérésére az Atlantic Records tizenegy év után felbontotta vele a szerződést. Ezután megjelent első válogatásalbuma, a The Best of Brandy. „Úgy gondolom, nagyszerű, hogy egy albumon szerepelnek mindazok a dalok, melyeket az emberek szívesen hallgattak az elmúlt években”, mondta Brandy egy interjúban. „Örülök, hogy elmondhatom, több dal, ami szerepel rajta, az én kedvencem is.” 2006–2010 2006 júniusában Norwood az America’s Got Talent, az NBC tehetségkutató műsora háromtagú zsűrijének egy tagja lett (a másik kettő Simon Cowell producer és Regis Philbin műsorvezető). A műsor a nyár egyik legnézettebb televíziós műsora lett, és augusztus 17-én a tizenegy éves Bianca Ryan győzelmével végződött. 2006. december 30-án Brandy autója összeütközött egy másikkal Los Angelesben. A másik autó sofőrje, a 38 éves Awatef Aboudihaj meghalt. Egy szemtanú állítása szerint Brandy nem állt meg, mikor előtte lelassított a forgalom, nekiütközött az előtte álló autónak. A balesetben végül négy autó ütközött egymásnak. Brandy nem ivott vagy kábítószerezett, ezért nem tartóztatták le. 2007 nyarán a tervek szerint vissza kellett volna térnie a tehetségkutató műsorba, de lemondta, mert úgy érezte, nem tudná megadni neki a kellő figyelmet. Sharon Osbourne valóságshow-szereplő vette át a helyét. Norwood 2008-ban megjelent ötödik stúdióalbuma, a Human az első kiadványa az Epic Records lemezcégnél. Együtt dolgozott rajta többek között Rodney Jerkinsszel, a The Neptunes-szal, Kerry „Krucial” Brothersszel, Greg Curtisszel, Kara DioGuardival, Rockwilderrel és Tim & Bobbal. Bár az első kislemez, a Right Here (Departed) Brandy legsikeresebb dala lett a 2002-es What About Us? óta, maga az album nem aratott nagy sikert, és csak egy másik kislemez jelent meg róla, a Long Distance. 2009 elején szerződést írt alá Jay-Z rapper Roc Nation menedzsmentjével, de fél évvel később felbontották a szerződést. Pár hónappal később az énekesnő az Epic Recordstól is megvált. 2009 decemberében rapperként is bemutatkozott Timbaland Timbaland Presents Shock Value 2 című albumán; rapperként a Bran'Nu nevet használja (ami keresztnevéből és az angol brand new, azaz „vadiúj” kifejezésből ered). Ezután elkezdett dolgozni hatodik stúdióalbumán Timbaland közreműködésével. Ezen énekelni és rappelni is fog. Az albumon együtt dolgozik vele Will.i.am, Danja, Kadis & Sean és Akon is. 2010 óta 2010 áprilisában Brandy szüleivel és öccsével, Ray J-vel valóságshowt indított a VH1 csatornán Brandy and Ray J: A Family Business címmel. A sorozat a két testvér mindennapi életére összpontosított, miközben kezdtek nagyobb szerepet vállalni a család cégében, az R&B Productionsben. Az eredetileg tizenegy részes sorozatnak 2010 őszén újabb évadja indult. 2011. június 21-én megjelent hozzá egy album is, A Family Business címmel, ezen minden családtag énekelt. Első kislemeze a Talk to Me volt. Bejelentették, hogy Brandy és Ray J közös albumot is meg fognak jelentetni, R&B címmel. 2011 őszén szerepet kapott a 90210 és a Drop Dead Diva című televíziós sorozatban. Novemberben azt is bejelentették, hogy Brandy szerepelni fog a The Marriage Counselor című filmben, amit 2012 nyarán mutatnak be. 2012-ben szerepet kapott a BET csatornán futó The Game sorozatban is. Új albuma, a Two Eleven előreláthatólag 2012 júniusában jelenik meg. Miután kísérletezett a rappel Timbaland albumán, és kiváltotta a kritikusok elismerését azzal, hogy a cappellaként több soulklasszikust is előadott, úgy döntött, hogy visszatér eredeti R&B-hangzásához. Az albumon Bangladesh hiphopproducerrel és Sean Garrett dalszerzővel dolgozik együtt. Az albumnak eddig két kislemeze jelent meg: az It All Belongs to Me, melyen ismét duettezik Monicával, és a Put It Down, Chris Brown közreműködésével. Színészi karrier 1993-ban, miközben első albuma felvételei zajlottak, Brandy megkapta Danesha Turrell szerepét az ABC Thea című szituációs vígjátéksorozatában. A főszereplő, Thea Turrell (Thea Vidale) tizenkét éves lányát játszotta. A sorozatot nyolc hónap múlva levették a műsorról, de Brandyt jelölték a fiatal művészeknek járó Young Artist Awardra. Ezután a UPN Moesha című szituációs vígjátékának címszerepét kapta meg. A sorozatban Sheryl Lee Ralph és Countess Vaughn is szerepelt. Brandy Moesha Mitchellt játszotta, egy 16 éves Los Angeles-i lányt. Az 1996 januárjában indult sorozat az UPN legnézettebb műsora lett. Norwood, aki korábban nem hitte, hogy vannak színészi képességei, egyre nagyobb önbizalomra tett szert. „Moesha annyira olyan, mint én, hogy jól érzem magam a bőrében.” 2001-ben, hat évad után a UPN hirtelen félbehagyta a sorozatot, az utolsó rész befejezetlenül hagyta a történet szálait. 1997-ben Whitney Houston személyesen választotta ki Brandyt a Rodgers and Hammerstein Hamupipőke-musicalje tévés változata főszerepére. A multikulturális szereplőgárdának Jason Alexander, Whoopi Goldberg, Bernadette Peters és maga Houston is tagja lett, Houston a műsor producere is volt. A kétórás Disney-különkiadást 60 millióan nézték, a tévécsatorna 16 év óta legsikeresebb műsora lett. Brandy később azt mondta, a forgatás élete legnagyobb élménye volt. Egy évvel később szerepelt első mozifilmjében: a Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáronban Karla Wilsont játszotta. A film nagyobb bevételt hozott, mint előzménye, de a kritikusok fanyalogva fogadták, Norwoodot azonban dicsérték. Alakításáért jelölték a Blockbuster Entertainment Awardra és MTV Movie Awardra. 1999-ben Diana Ross-szal együtt szerepelt a Double Platinum tévés drámában. A 2000-es évek eleje óta inkább csak televíziós sorozatokban fordul elő vendégszereplőként, de 2004 közepe óta a Touchstone Television még cím nélküli vígjátéksorozatán is dolgozik. New York-i lányt alakít majd, aki Los Angelesbe költözik egy állás kedvéért. A szerepet Brandyre szabták; mint az énekesnő az MTV News-nak nyilatkozta, a szereplő ugyanazokkal a kihívásokkal fog szembesülni, mint ő a való életben: egyedülálló anyukaként próbálja megtalálni a helyét. A sorozat bevezető epizódját, melynek producerei Norwood, anyja, Sonja, valamint Neil Meron és Craig Zadan, Mara Brock Akil írta. Diszkográfia Brandy (1994) Never Say Never (1998) Full Moon (2002) Afrodisiac (2004) The Best of Brandy (2005) Human (2008) Filmográfia Televíziós sorozatok Thea (1993–1994) Moesha (1996–2001) Sabrina, a tiniboszorkány (1 epizód, 2002) Reba (1 epizód, 2002) American Dreams (1 epizód, 2004) House (1 epizód, 2005) One on One (4 epizód; 2006) That’s So Raven (1 epizód; 2003) Valóságshow-k Brandy Norwood: A Special Delivery (2002) America’s Got Talent (1. évad, 2006) Chaumont-sur-Aire Chaumont-sur-Aire település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 140 fő (2015). Chaumont-sur-Aire Courcelles-sur-Aire, Érize-la-Petite, Longchamps-sur-Aire és Neuville-en-Verdunois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kállay András Nagykállói Kállay András (Napkor, 1839. április 1. – Nyíregyháza, 1921. november 30.), Szabolcs vármegye főispánja, író, földbirtokos, Kállay Miklós apja. Élete Édesapja, nagykállói Kállay György, édesanyja, alsólelóczi és jezerniczei Tarnóczy Mária. Tanulmányait Bécsben végezte, s már 22 évesen megyebizottsági tag lett, majd 1866-ban Lónyay Menyhért távozása után a Felsőszabolcsi Tiszai Társulat elnökének választották. 1889-ben Szabolcs vármegye főispánjának nevezték ki, e tisztét 8 évig töltötte be. Íróként is dolgozott. 78 évesen, 1917. decemberében egy időközi választáson lett először és egyetlen alkalommal képviselő a nyírbogdányi kerületből. Az őszirózsás forradalom után nem vállalt politikai szerepet. Irodalmilag értékesebb írásaiban, pl. a Régi dolgok, újabb idők-ben sajátságos módon vegyíti az útirajz, helytörténet és memoár műfaját. Egyik fia, Kállay Miklós 1942-1944-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Jelentősebb művei A dohánytermelés és kezelésről (Budapest, Franklin Ny., 1893) Szabolcsmegyei szocziálizmus (Nyíregyháza, Jóba E.,1898) A nagy chauvin (Nyíregyháza, Piringer Ny., 1904) A válság (Budapest, Franklin Ny., 1905) Régi dolgok, újabb idők (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1907) Az örökség: gondolatok a politikai helyzetről (Budapest, Franklin Ny., 1908) Utazás Nyíregyháza körül, hol szekéren, hol gyalog (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1908) A földmívelési kamarákról (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1910) Politikai beszédeim és újságcikkeim (1912) Vegyes költemények (Nyíregyháza, 1912) Köz- és Mezőgazdasági viszonyaink (1912) A vármegye intézménye (Nyíregyháza, Borbély Ny., 1918) Családja Nejétől, eördöghfalvi Csuha Vilmától (1849-1922) nyolc gyermeke született: György (1867-1923); felesége: cserneki és tarkeői Dessewffy Jolán (1873-?) Mária (1868-1940); férje: nagykállói Kállay Emánuel (1862-?) Sarolta (1869-1952); férje: radványi és sajókazai Radvánszky György (1863-1937) Emil (1871-1934); felesége: gencsi és érmihályfalvai Gencsy Ella (?-1869) Zsuzsanna (1872-?) András (1875-1941); felesége: gencsi és érmihályfalvai Gencsy Márta (1883-1965) Tamás (1876-1963) országgyűlési képviselő; első felesége: Farkas Anna (1892-?); második neje: nagykállói Kállay Ágota (1903-1978) Miklós (1887-1967) miniszterelnök; első neje: nagykállói Kállay Helén (1894-1945); második felesége: csokalyi Fényes Márta (1887-1961) Eudyptes moseleyi Az Eudyptes moseleyi a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj. Habár a legújabb kutatások szerint külön, önálló fajnak tekinthető, egyes rendszerezők még mindig az aranytollú pingvin (Eudyptes chrysocome) alfajaként kezelik. Egy 2009-ben kiadott kutatás szerint, ennek a fajnak az állománya az 1950-es évektől 90%-kal csökkent. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon. Rendszertani besorolása 2006 óta, amikor is egy kutatás alapján az aranytollú pingvin két fő állománya között alaktani, hangtani és genetikai különbségeket vettek észre, megnyílt az állományok külön fajba való besorolásának a lehetősége. A molekuláris adatok szerint a két állomány szétválása, valamikor a pleisztocén közepén történt klímaváltozás idején történt meg; hiszen ez a változás melegebb áramlatokat eredményezett a térségben - melegebb áramlatok, melyeket a pingvinek elkerültek. A mitokondriális vizsgálatok azt mutatják, hogy a Kerguelen-szigetekre tévedt Eudyptes moseleyi példányok a 6000 kilométer távolságban levő Gough-szigetről érkeztek, és nem közeli rokonai a helybéli madaraknak. E bizonyítékok ellenére a rendszerezők többsége még nem fogadta el a különválasztást. Előfordulása Az Eudyptes moseleyi állományának 99%-a az Atlanti-óceán déli részén levő Tristan da Cunha és a Gough-szigetek területén költ. A szaporodási időszakon kívül az év többi részét a nyílt óceánon tölti. Életmódja Ez a pingvinfaj főleg krillel táplálkozik, de ezek mellett egyéb rákokat, kalmárokat, nyolckarú polipokat és halakat is fogyaszt. Szaporodása Költőkolóniákba tömörül, általában a tenger melletti sziklafalakon, de néha beljebb a szárazon is. Természetvédelmi helyzete és veszélyeztetettsége Becslések szerint a Gough-szigeten 100 000-499 999, az Inaccessible-szigeten 18 000-27 000 és a Tristan da Cunhán 3200-4500 költőpár van. Az eddigi megfigyelések szerint az Atlanti-óceánban az állomány évente 2,7%-kal csökken. Ezt a madarat a mai éghajlatváltozás, a tengeri ökoszisztémákban levő változások, valamint az ember által végzett túlhalászás veszélyezteti. A tojásra és fiókára a szigetekre behurcolt házi egér (Mus musculus) jelent veszélyt. A megcsappant táplálékforrásokért a szubantarktikus medvefókával (Arctocephalus tropicalis) kénytelen osztózni. 2011. március 16.-án az MS Oliva nevű tankhajó zátonyra futott a Nightingale-szigetnél. Az olajos madarakat, megtisztítási célból a Tristan da Cunhára kellett átvinni a szigeten levő édesvízhiány miatt. Máragyulafalva Máragyulafalva (románul: Giulești, németül: Ludwigsdorf, jiddisül �'�����) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban. Fekvése Máramarosszigettől 14 kilométerre délre, a Mára partján fekszik. Nevének eredete Első említését egy 1317-ben kelt oklevél 1349-ből fennmaradt másolatában találjuk. Ennek tanúsága szerint mind magyar, mind román nevét az alapító Drágos kenéz Gyula (Giulea) nevű fiáról kapta. 1355-ben Gyulahaza, 1385-ben Gywlafalwa. Története A legpatinásabb máramarosi román kisnemesi falu volt, családjai a vármegye irányításában is gyakran szerephez jutottak. Az alapító kenézi család a 14. században kiterjedt birtokokat szerzett, később több részre szakadt, és a különböző ágak közül több más falvakban települt le. Innen írták nemesi előnevüket többek között a Bandra, Berche, Czinczas, Fejér, Ficze, Gyula, Ivanka, Nemes, Pap, Perse, Rednik, Stibor és Vlád családok. Maga Máragyulafalva túlnyomóan nemesi falu maradt, amire jellemző, hogy 1848-ban mindössze két jobbágycsaládot szabadítottak föl. 1956-ban különvált tőle Gyulamonostor. Egyike azon kevés falvaknak Romániában, ahol a 2002-es népszámláláskor a lakosság relatív többségét a görögkatolikus felekezet alkotta. 1838-ban 1108 görögkatolikus és 16 zsidó vallású lakosa volt. 1910-ben 1821 lakosából 1615 volt román, 174 német (jiddis) és 32 magyar anyanyelvű; 1628 görögkatolikus és 175 zsidó vallású. 2002-ben 1178 lakosából 1172 volt román nemzetiségű; 561 görögkatolikus és 529 ortodox vallású. Látnivalók Jelenlegi görögkatolikus temploma 1888-ban épült. A templomkertben azonban feltárták egy 14. században épített, valószínűleg kenézi alapítású kőtemplom alapfalait. A félkörös záródású szentéllyel épített templom hajója belülről 8,8 × 5,5 méteres, az eredeti templom kívülről 15 × 7,2 méteres volt. Ehhez Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején tornyot, a 16. vagy 17. században pitvart építettek. A Mihali (Mihályi) család 1826-ban épült faházát eredeti helyén helyreállították és múzeumot alakítottak ki benne. A kiállítási tárgyak egy része arra emlékeztet, hogy 1918-ban akkori tulajdonosa, dr. Ilie Lazar innen indult el a máramarosi román küldöttekkel a gyulafehérvári gyűlésre. Köcsögfák. A Valea Brazilor patak folyása mentén, egy két kilométer átmérőjű egykori vulkáni kráterben egy tőzegláp és egy erdős láp található. Mindkettő kb. 15–20 hektár területű. A kettő elágazása három hektáros területen természetvédelmi terület. Itt található a havasi törpefenyő legalacsonyabb, 970 méteres tengerszint feletti előfordulása Romániában. Híres emberek Itt született 1722-ben Atanasie Rednic görögkatolikus püspök. Itt született 1891-ben Perr Viktor Sixtus római katolikus lelkész, kisgazda politikus, a pécsi Emericanum igazgatója. Vers (Haute-Savoie) Vers település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 812 fő (2015). Vers Andilly, Cernex, Chênex, Jonzier-Épagny, Minzier, Présilly és Viry községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Miguel Hidalgo (kerület) Miguel Hidalgo Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 372 000 főt. Földrajz Fekvése A Szövetségi Körzet északnyugati részén fekvő kerület teljes területe beépített. Északkeleti része a tenger szintje felett kb. 2250 m-rel fekvő síkság, de délnyugat felé a szint emelkedik, és a kerület egy csücskében még a 2500 m-t is meghaladja. Vízfolyásai nem nagyon vannak, a La Piedad is csővezetékben folyik. Éghajlat A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 26 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 11,6 és a júniusi 17,7 fok között váltakoznak, gyenge fagyok előfordulnak. Az évi átlagosan 922 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a. Népesség A kerület népessége a közelmúltban egy ideig csökkent, de az utóbbi években ismét növekedésnek indult: Története A kerület nevét a haza atyjának is nevezett Miguel Hidalgo y Costilláról, a mexikói függetlenségi háború kirobbantójáról és egyik legnagyobb hőséről kapta. A mai kerület területén a spanyolok megérkezése előtt három fontos település létezett: Chapultepec, Tacuba és Tacubaya. Chapultepec jelentősége abban állt, hogy erdős vidékén vízforrások eredtek. Tenochtitlan 14. század eleji megalapítása után I. Moctezuma azték uralkodó vízvezetéket építtetett, amelyen az itteni vizet a fővárosba vezették. II. Moctezuma halastavakat létesített Chapultepecben, az erdőbe pedig Mezoamerika több vidékéről számos fafajtát telepíttetett, Nezahualcóyotl pedig palotát építtetett a dombok lábánál, bekeríttette az erdőt és még több állat- és növényfajt hozatott a területre. Tacubában, akkori nevén Tlacopanban a hármas szövetség hozott létre egy központot a legyőzött és azcapotzalcóból elűzött tepanékok és uralkodójukká tett Totoquihuatzin számára. Mikor 1520-ban Hernán Cortés emberei megölték II. Moctezumát, és támadást indítottak Tenochtitlan ellen, az azték seregek visszaverték őket, ezért a legenda szerint Cortés egy Tlacopanban található Moctezuma-ciprusfa alatt sírni kezdett, ezért a nép ezt a fát ma is „árbol de la noche triste” („a szomorú éjszaka fája”) néven emlegeti. Miután 1521-ben Cortés visszatért és végleg leigázta az aztékokat, földosztásba kezdett a Mexikói-völgy területén, de Chapultepecben nem kapott engedélyt I. Károly spanyol királytól, mivel a király védelem alá helyezte a források környékét. Körülbelül 100 évvel későbbre elkészült egy újabb, 4 km hosszú vízvezeték, ami az itteni vizet vezette el. Nezahualcóyotl palotáját lerombolták, és helyette 1784 és 1786 között építettek fel egy nyaralóként használt kastélyt az új-spanyol alkirályok számára. Tacubában viszont megvalósult a földosztás, így a következő évszázadokban területe benépesedett. 1533 és 1535 között a ferencesek templomot és kolostort építettek itt, és innen irányították a környező 18 település indiánjainak hittérítését. A 17. század végén a domonkosok is építkeztek a területen, a kármeliták pedig 1689-ben felépítették a Szent Joachim-kolostort. Az egyház Tacubayában is terjeszkedni kezdett: 1590 körül építették fel első templomukat. Tacubayában létesült malom is, valamint jelentős volt a gyümölcstermesztés. 1607-ben III. Fülöp spanyol király elrendelte, hogy a főváros az eddigi áradások miatt költözzön át a tacubayai dombokra, ám végül visszavonta a rendelkezést, mert meggyőzték, hogy nagy veszteség lenne elhagyni a már felépített épületeket. 1740-ben létesült a helyi érseki palota, amelyben ma az országos meteorológiai szolgálat működik. 1842-től a chapultepeci kastélyban a Colegio Militar nevű katonai iskola rendezkedett be. 1864-ben, amikor a franciák megszállták Mexikót, és Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceget ültették a császári trónba, ő úgy határozott, hogy az iskola költözzön el innen, hogy ő maga megtelepedhessen a kastélyban. Az épületet bővíttette, környékén pedig jelentős építkezéseket végeztetett, többek között kiépíttette a Paseo del Emperador nevű utat, a mai Paseo de la Reforma elődjét. A következő időszakban is itt laktak az ország elnökei, a legtöbb ideig Porfirio Díaz, aki szintén bővíttette a kastélyt. A tacubai kolostorba az 1854-ben alapított mezőgazdasági iskola költözött be. Tacubayában két fontos politikai tervet is kiadtak, az elsőt 1841-ben (ez azt a cél szolgálta, hogy visszajuttassa a hatalomba Antonio López de Santa Annát), a másodikat 1857-ben: ennek következménye lett a reformháború. A háború során, 1859. április 11-én csatára került sor Tacubayában, ahol Leonardo Márquez vereséget mért José Santos Degollado csapataira, ezután pedig a foglyokat, a sebesülteket ellátó orvosokat és több civilt pedig kivégeztetett, ezért később ezt a zónát Tacubaya de los Mártires névre keresztelték. 1875-ben létesült Tacubayában a Dolores nevű temető, a következő évtizedekben pedig számos gazdag mexikóvárosi lakos vásárolt ingatlanokat a szép környezetű, kellemes éghajlatú településen. Emellett néhány játékterem is épült itt. Az 1888-ban még csak 9000 lakosú Tacubaya a 20. század elejére több mint 20 000 fősre duzzadt. A chapultepeci kastélyban a 20. század során voltak elnökök, akik ott éltek, mások máshova költöztek. 1944-ben történelmi múzeumot rendeztek be benne. A század folyamán mindhárom település folyamatosan nőtt és fejlődött, és amikor 1928-ban létrehozták Mexikóváros kerületeit, Miguel Hidalgo még nem volt köztük, csak az 1970-ben véglegesített kerületrendszerben alapították meg az addigra összenőtt korábbi városrészekből. Turizmus, látnivalók Miguel Hidalgóban kettő is megtalálható Mexikóváros legfontosabb múzeumai közül: a chapultepeci kastélyban berendezett Nemzeti Történelmi Múzeum és a Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum. Kerületszerte számos emlékmű és szobor emlékezik meg az ország történelmének kiemelkedő személyiségeiről és eseményeiről, például az 1938-as kőolaj-államosításról a mexikói olajipar emlékműve. Emellett sok jelentős műemlék és egyéb látnivaló is található a városrészben, például Moctezuma fürdőjének romjai, az 1618-ban épült „sárga ház” (eredetileg ferences kolostornak épült, majd Agustín de Ahumada y Villalón alkirály lakóhelye volt), az 1908-ból származó, a központi tó partján álló casa del lago és a Cincalco-barlang. Luis Barragán építész világörökség részét képező háza és műterme szintén ebben a kerületben áll. Jared Leto Jared Joseph Leto (Bossier, Louisiana, USA, 1971. december 26.) Oscar-díjas amerikai színész, zenész. A 30 Seconds to Mars amerikai rockegyüttes énekese, gitárosa és dalszerzője. Jordan Catalano a My So-Called Life mélabús szívtiprójaként vált ismertté. Olyan filmekben szerepelt, mint a Rekviem egy álomért, Pánikszoba, Nagy Sándor, a hódító, Fegyvernepper, Chapter 27 és Mr. Nobody. 2014-ben Oscar-díjat nyert a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért. Család Biológiai apja Tony Devour (már elhunyt), aki újranősült, két gyermeke van a második feleségétől. Apja Carl Leto aki szintén újranősült, feleségül vette Constance-t (Jared édesanyját) és adoptálta Jaredet és Shannont. Szemorvosként dolgozik. Anyja Constance, aki felnevelte Jaredet és testvérét, Shannont a válás után. Bátyja Shannon Leto, szintén színész, zenész (a 30 Seconds to Mars dobosa), fényképész. Két féltestvére van biológiai apja második házasságából. Nagymamája Ruby. Végzettség Emercon Általános Iskola, Washington DC (Emerson Preparatory School) Newton Északi Középiskola (Newton North High School) Flint Hill Előkészítő, Oakton, Virginia (Flint Hill Preparatory) Művészetek Egyeteme, Philadelphia (University of the Arts) Vizuális Művészetek Iskolája, filmkészítés szakirány, New York (School of Visual Arts) Jared Leto egy amerikai színész és zenész. Egy kábítószerfüggő szerepének a kritikusok által is dicsért megformálásával vált ismertté a Rekviem egy álomért című filmben. Jared énekes és gitáros a 30 Seconds to Mars nevű rock együttesében. Eredetileg a festés érdekelte és beiratkozott a Philadelphiai Művészeti Egyetemre. Később azonban átiratkozott a Vizuális Művészetek Iskolájába New York-ban, ahol filmkészítés szakirányon tanult. Az első filmje a Crying Joy volt, amit tanulás alatt készített. Ő írta és a főszerepet is ő játszotta. 1992-ben kezdődött a küzdelem, hogy megalapozza a színészi karrierjét és Los Angelesbe költözött. Csak két évvel később, 1994-ben volt, hogy az első főszerepét megkapta. Jordan Catalanót játszotta a 90-es évek közepén a tini dráma sorozatban, a My So-Called Life-ban. Bár a sorozat csak egy évig tartott, Jared szerepe igen népszerűvé vált azáltal, hogy a Music Television többször is a műsorára tűzte ezt az ABC show-t, ami hozzájárult, hogy a képernyőn látható legyen. 1994-ben Jared főszerepet játszott Alicia Silverstone-nal a Cool and The Crazy című tv-filmben. Első nagy mozifilmszerepét a következő évben, 1995-ben kapta, amikor A szerelem színei című film főszerepét játszotta el. 1996-ban Christina Ricci oldalán volt főszerepe Az utolsó nagy király című filmben. 1997-ben Danny Glover és Dennis Quaid volt a partnere a Halálkanyarban, majd a legendás futó, Steve Prefontaine élete alapján készült Harc a másodpercekért című filmben játszotta egy atléta szerepét. 1998-ban Az őrület határán című filmben Nick Nolte, George Clooney és Sean Penn mellett kapott helyet a szereposztásban. Szintén fontos szerephez jutott a Rémségek könyve és az Átok és bosszú című filmekben. 1999-ben mellékszereplőként láthattuk viszont a sokat vitatott Harcosok klubjában. 2000-ben a lehető legjobb kritikát kapta az Amerikai Psychóban és a Rekviem egy álomért című filmben nyújtott merész színészi játékáért. Szintén játszott a Sunset Strip – A jövő útja (2000), a Highway (2001) című filmben és kapott egy kis szerepet a 2002-es Pánikszoba című filmben. Az elmúlt években a Nagy Sándor, a hódító (2004), a Fegyvernepper (2005), a Lonely Hearts (2006) és a Chapter 27 (2007) című filmekben jelent meg. 2010 nyarán a magyar mozivásznakra került Mr. Nobody című sci-fi-drámájában láthattuk. Jaredet módszeres színésznek tartják, ismert arról, hogy mennyire felveszi az eljátszandó szerep karakterét. Először állítólag 14 kilót fogyott, és két hónapig szexmentes életet élt a Rekviem egy álomért heroinfüggő szerepének a kedvéért, majd 24 kilót hízott a Chapter 27-ben játszott szerepéhez. A színészi hivatáson kívül gitárosa és énekese a 30 Seconds to Mars nevű együttesének, melyben bátyja, Shannon dobol. Az együttes az önmagáról elnevezett 30 Seconds to Mars című lemezével debütált 2002-ben, második albumuk pedig a 2005-ös A Beautiful Lie, ami platinalemez lett. 2006 márciusában indultak első önálló turnéjukra, mely a Forever Night Never Day címet viselte. Harmadik albumuk 2009 decemberében jött ki, This Is War címmel. Azóta is ezt a lemezt turnéztatják, immár lassan 2 éve. 2013. május 20-án jelent meg 4. stúdióalbumok ami Love Lust Faith + Dreams címet visel. Egyéb Az OK! magazin 2008. február 18-án közhírré tett 3 fotót férfiakról, akik sminkelik magukat, ők Zac Efron, Jared Leto és Brian Austin Green. Az első helyezett Jared lett, 50%-kal. Zack Efron 39%-ot, Brian Austin Green pedig 12%-ot kapott. Turnék 2007 30 Seconds to Mars Tour Dates 30 Seconds to Mars/A Beautiful Lie World Tour 21/10 - Sao Paulo 24/10 - Buenos Aires 26/10 - Mexikóváros 2008 30 Seconds to Mars Tour Dates 30 Seconds to Mars/A Beautiful Lie European Tour 24/01 - Newcastle 25/01 - Dublin 26/01 - Glasgow 27/01 - Manchester 29/01 - Liverpool 30/01 - Leeds 31/01 - Bristol 02/02 - Birmingham 03/02 - Norwich 04/03 - Southampton 06/03 - London 08/02 - Párizs Díjak 2006 - Fuse Fangoria Chainsaw Awards - Prince of Darkness 2006 - Hollywood Life's Breakthrough of the Year Awards - Crossover Artist 2007 - Top on Rock - Top Rock Frontman 2007 - Top on Rock - Top Rock Screamer 2008 - Rock on Request Magazine's - Top Rock Frontman 2013 - Golden Globe - legjobb mellékszereplő 2013 - Oscar-díj - legjobb mellékszereplő Jared Wilson Jared Andrew Wilson (Cheltenham, 1989. január 24. –) angol labdarúgó, aki jelenleg a Birmingham Cityben játszik, hátvédként. Pályafutása Birmingham City Wilson 2007-ben tagja volt a Birmingham City akadémiai csapatának, mely az FA Youth Cup negyeddöntőjéig jutott. A 2007/08-as szezon előtt írta alá első profi szerződését a csapattal. Az idény során tízszer lépett pályára a tartalékok és ötször az ifik között. Az évad végén egy évvel meghosszabbította kontraktusát. A 2008/09-es idényt megelőzően ő is elutazott az első csapattal Ausztriába, a felkészülési időszakra. Ottani teljesítménye után a Birmingham menedzsere, Alex McLeish azt mondta róla, hogy nagyon szép jövő áll előtte. A szezon kezdetén mezszámot kapott a felnőtt csapatnál. 2008 októberében, egy Crystal Palace elleni bajnokin leülhetett a kispadra, de nem kapott játéklehetőséget. Október 28-án, a Queens Park Rangers ismét bekerült a keretbe, és a 12. percben pályára is léphetett, amikor Stuart Parnaby megsérült. Wilson 2009 februárjában kölcsönben a negyedosztályú Chesterfieldhez igazolt. Egészen a szezon végéig ott maradt és rendszeresen pályára a lépett a klubban. Miután visszatért a Birmingham Cityhez, egy évvel megtoldotta érvényben lévő szerződését. Samantha Mumba Samantha Tamania Anne Cecilia Mumba (Dublin, 1983. január 18.) ír énekesnő és színésznő. 2000-ben lett híres első, Gotta Tell You című dalával, amely a top 10-be került az ír, brit és amerikai slágerlistán Viszonylag rövid zenei pályafutás után számos filmben szerepelt, legismertebb Mara szerepe a 2002-ben bemutatott Az időgépben. Emellett számos ír független filmben is szerepelt. 2011-ben még azt nyilatkozta, nem foglalkozik többé zenével és a filmes karrierjére összpontosít, 2013-ban a azonban Twitteren bejelentette, hogy új dalokon dolgozik. Élete Samantha Mumba Dublinban született. Apja, Peter Mumba zambiai repülőmérnök, anyja, Barbara Bishop ír. Mumba három- és tizenöt éves kora közt a dublini Billie Barry Színiiskolába járt. Tizenöt évesen a RTÉ tévécsatorna Let Me Entertain You című zenei tehetségkutatójában fedezte fel Louis Walsh, a Boyzone és Westlife menedzsere. Walsh leszerződtette Mumbát a Polydor Recordshoz. Ezt követően Mumba több hónapot töltött ingázással Dánia, Svédország, az Egyesült Királyság és Írország közt, miközben felvették első albuma, a Gotta Tell You dalait, amelyek közül többnek társszerzője volt. Közben abbahagyta az iskolát, mert nehéz volt egyszerre a tanulásra és a zenére is koncentrálnia. Pályafutása Zenei karrierje 1998-ban főszerepet kapott a The Hot Mikado című darabban, ami A mikádó dzsesszes feldolgozása. Első kislemeze, a Gotta Tell You 2000-ben jelent meg és listavezető lett Írországban, majd második helyezett a brit slágerlistán. A dal az Egyesült Államokban a negyedik helyet érte el a Billboard Hot 100-on. Az album hat hónapig maradt az albumslágerlistán, végül a RIAA platinalemez minősítését érte el egymillió eladott példány után. Az Egyesült Királyságban öt további top 10 sláger, az Egyesült Államokban újabb top 50-es helyezés követte az elsőt. Az albumból összesen négymillió példány kelt el. 2001-ben Mumba közreműködött a Celtic Tenors You Raise Me Up című dalában. 2001 karácsonyán jelent meg Samantha Sings Christmas című középlemeze, mely a Gotta Tell You néhány ritka kiadásához is jár bónuszlemezként. 2001-ben egy másik tinisztárral, Aaron Carterrel közös koncertet adott a Disney MGM Studiosban a Disney Channel Aaron Carter and Samantha Mumba in Concert műsorához. Három dalát adta elő, a Gotta Tell You-t, a Baby Come on Overt és a Don't Need You To (Tell Me I'm Pretty)-t. Egy évvel később ismét együtt szerepelt Carterrel, az All That egyik epizódjában. 2002-ben megjelent egy új kislemeze, az I'm Right Here, melynek videoklipjében Damien Marley is szerepel. A dal Mumba ötödik top 5 slágere lett az Egyesült Királyságban és ötödik top 40 dala Írországban, de az Egyesült Államokban és Németországban kevésbé lett sikeres, a 80. és a 81. helyet érte el. Több hírben is szerepelt, hogy Samantha második albuma, a Woman a kislemez viszonylagos sikertelensége miatt nem jelent meg, és az énekesnőtől emiatt szabadult meg a kiadója, de Mumba 2007 februárjában a Late Late Show-ban kijelentette, hogy második album soha nem létezett, az internetre kiszivárgott dalok csak kísérletek voltak arra, hogy megtalálja új hangját. 2005 decemberében Jay-R filippínó énekessel együtt előadta a Just the Way You Are című Billy Joel-dal feldolgozását. 2006. október 23-án megjelent válogatásalbumán, a The Collectionön a Gotta Tell You album több dala és korábbi kislemezeinek B-oldalas számai mellett az I'm Right Here és annak B-oldala, a Sensuality szerepel. Egy nagy reklámhadjárattal beharangozott, visszatérőnek szánt dublini koncertjére alig pár jegy kelt el, így a koncertet 2007 februárjában lemondták. A The Late Late Show 2007. február 9-ei adásában jelentette be valóságshow-ját, melyet hat hónapon át forgattak és március végén mutattak be a Channel 4 műsorán. A Get Your Act Together with Harvey Goldsmith című sorozat Mumbának a zenei karrierje újjáélesztésére tett kísérleteit követi végig, melyek során Harvey Goldsmith a mentora. 2008. január 17-én Mumba a brit Loose Women tévéműsorban beszélt a zenei sikerei óta eltelt évekről és az ITV tévécsatorna Dancing on Ice című műsorában való szereplése után bejelentette, hogy már majdnem készen áll következő albuma, melyet 2008 nyarán remél megjelentetni. Micky Modelle ír DJ remixet készített Mumba leghíresebb slágeréből, a Gotta Tell You-ból, melyhez videoklipet is forgattak Londonban és Belfastban. A klipet 2008 júniusában mutatták be, a dal azonban nem lett sikeres a brit kislemezlistán, bár a dance listán elérte a 36. helyet. Egy 2009 januári interjúban Mumba célzott rá, hogy az új album 2010 elején megjelenik, a megjelenésre azonban nem került sor, és 2010 végén az énekesnő megerősítette, hogy a továbbiakban ne jelentkezik új zenei anyaggal, inkább színészi pályafutására koncentrál. 2013 júniusában azonban a Twitteren bejelentette, hogy visszatér a zenéhez. Augusztus 16-án szerepelt az RTÉ The Hit című tévéműsorában. Somebody Like Me című új dala, mely iTunes-on is megjelent közvetlenül a tévés szereplés után, a Republic of Loose című ír együttes Thinking of You című dalával versenyzett a műsorban. A döntőben végül nem ő győzött, de a dal az ötödik helyet érte el az ír kislemezlistán, ezzel tizenegy év óta az első slágerlistás dala lett. 2014. február 21-én ismét megjelent egy dala, az Only Just Begun. Filmes karrierje A Gotta Tell You nemzetközi sikere után Arnold Leibovit Mumbát választotta Mara szerepére Az időgép új feldolgozásában. A filmet 2002-ben mutatták be. Filmbeli öccsét tényleges öccse, Omero Mumba alakította. Vígjátékok és a Nailed című horror után a Meghalsz, Johnny! című gengszterfilmben szerepelt, majd 2011-ben a legendás ír kísértetházról szóló Loftus Hall című filmben. [forrás?] Modellkarrierje Nem sokkal a Gotta Tell You sikere után Louise Kennedy divattervező tavaszi/nyári kollekciójának az arca lett. 2005-ben a Dunnes Stores ír üzletlánc Ultimo Per Amore márkájának reklámarca lett, majd 2008-ban a Dior nagyköveteként az új órakollekciót mutatta be Írországban. Ugyanebben az időben a Reebok reklámkampányában is részt vett, a cég vele mutatta be Írországban és az Egyesült Királyságban a Quest márkát. Magánélete 2004-2005-ben Sisqó R&B-énekessel járt. 2011 júniusában eljegyezték egymást Torray Scales rendőrrel. 2012. február 24-én házasodtak össze Los Angelesben. 2014 szeptemberében Mumba bejelentette, hogy első gyermekét várja. Kislánya, Sage 2015. március 3-án született meg. 2015 februárjában sérülés nélkül vészelt át egy autóbalesetet Los Angelesben. Diszkográfia Gotta Tell You (2000) Samantha Sings Christmas (2001) The Collection (2006) Gotta Tell You (2000) Body II Body (2000) Always Come Back to Your Love (2001) Baby Come On Over (This Is Our Night) (2001) I Don't Need You To (Tell Me I'm Pretty) (2001) Lately (2001) I'm Right Here (2002) Gotta Tell You (Remix) (2008) Stay in the Middle (Hill Zaini feat. Samantha Mumba) (2009) Somebody Like Me (2013) Only Just Begun (2014) Filmográfia Filmek Az időgép (2002) Spin the Bottle (2003) Boy Eats Girl (2005) Nailed (2006) Meghalsz, Johnny! (2006) 3 Crosses (2007) Shifter (2007) Loftus Hall (2011) Televíziós fellépések Get Your Act Together with Harvey Goldsmith (2008) Dancing on Ice (2008) Díjak és jelölések Grammy-díj 2001, legjobb remixelt felcétel, nemklasszikus (jelölés) Meteor Music Awards 2002, legjobb énekesnő MOBO Awards 2001, legjobb album, Gotta Tell You (jelölés) 2000, legjobb videoklip, Gotta Tell You (jelölés) Smash Hits Legjobb új női előadó Litera Könyvkiadó A Litera Könyvkiadó Temesvár (1944–45) és Bukarest (1969–1989) székhellyel működött. Temesváron Temesváron 1944 őszén létesült és 1945 végéig működött magánkiadó és nyomda. Magyar nyelven összesen nyolc művet jelentetett meg: Ernyes László, Herczeg-Hermann Zsuzsi és Pető Tibor versesköteteit, Szobotka András, a később ismertté vált szobrász Vasbeton c. poémáját, Szűts László Bor és Plesz Artúr Detasament c. regényeit, egy Modern orosz elbeszélők c. gyűjteményt (mindjárt 1944 őszén), többek között Ilja Ehrenburg, V. Ognyev és Mihail Solohov elbeszéléseivel Fenyves László fordításában és szerző megnevezése nélkül egy Mesedélután a kirgizek között c. könyvet, amelynek alcíme: "Egy hadifogoly feljegyzései." Bukarestben Bukarestben 1969 végén létesített és 1989-ig fennállt állami könyvkiadó, amely a szerzők költségén vállalta eredeti műveik megjelentetését. A kisszámú belső munkatárs feladata a benyújtott kéziratok lektoráltatása s kedvező vélemény esetén megjelentetésük nyomdai útjának egyengetése. Megalakulásakor igazgatója a Sajtó-főigazgatóság egykori vezetője, Bihari László volt. Magyarul 1971-ben jelentette meg első könyvét: Lászlóffy Csaba Bolondok játékai c. színdarabkötetét; rajta kívül olyan szerzők fordultak hozzá, akik ebben a keretben érezték biztosítottnak műveik nyilvánosság elé kerülését és ezt követően a megmérettetést, amiért nemcsak az állami kiadóknál járó honoráriumról mondtak le, hanem anyagi áldozatot is készek voltak vállalni. A Litera Könyvkiadónál jelentek meg még Böszörményi Zoltán (1979, 1981), Fülöp Lídia (1977, 1979), Horváth Loránd (1983), Z. Jakab István (1977), Kercsó Attila (1981), Kövesdi Kiss Ferenc (1971, 1977), Veress Endre (1981, 1984) verseskötetei, Réthy István novellái (1986), Csata Ambrus ifjúsági regénye (1983), Almási Tibor és Károlyi S. Mihály képzőművészeti kismonográfiája Gyárfás Jenőről (1979), Bartos-Elekes Ildikó marokkói úti beszámolója (1985). Hawaii zászlaja Hawaii zászlaja a Hawaii Királyság által 1816-ban adoptált lobogón alapul. Az Egyesült Királyság zászlaját, a Union Jacket, az Egyesült Államok egyik jelképével, egy 19. századi amerikai lobogó sávjaival kombinálja. A nyolc sáv itt a nyolc fő szigetet képviseli (Hawaii, Kahoolawe, Kauai, Lanai, Maui, Molokai, Niihau és Oahu). Híres balkányiak listája Hírességek, díszpolgárok listája, akik Balkányhoz kötődtek; itt születtek vagy itt éltek. Híres balkányiak Madár János Madár János (Balkány, 1948 –) jelenleg Tokajon, Bátonyterenyén és Budapesten él párhuzamosan. A Rím Könyvkiadó vezetője, a Kelet Felől című irodalmi és művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. A Magyar Írószövetség és az Írók Szakszervezet tagja. Madár János az én kis vidéki köröm vezetője. Versei, tanulmányai számtalan lapban jelentek meg, négy verseskötete jelent meg önállóan. A költő, író a több száz tagot számláló Váci Mihály Irodalmi Kör, a Szabolcsi és a Szorospataki Írótáborok alapítója. 2002-ben Pro Civitatae kitüntetést kapott az irodalmi, művészeti, helytörténeti értékek megmentéséért végzett munkájáért. Díszpolgárok Dr. Szilágyi Zsolt (†) Balkány jegyzője volt közel húsz évig. 2008. július 21-én elhunyt. Ezen év szeptember 20-án kapott posztumusz díszpolgári címet. Ungvári Sándor (†) Balkány Város volt közterület-, és piacfelügyelője. A helyi tűzoltó egyesületnek 40 évig volt aktív tagja. 2008. június 6-án hunyt el. 2008. szeptember 20-án kapott posztumusz díszpolgári címet. Gazda László Gazda László a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Exelnöke, országgyűlési képviselő. Gazda László az utóbbi években megyei és országos szinten is hathatós segítséget nyújtott Balkány fejlődéséhez. 2006. március 15-én Balkány Város Önkormányzata díszpolgári címmel mondott köszönetet áldozatos munkájáért. Az elismerő oklevél átadására az 1848-as forradalom és szabadság nemzeti ünnepén, a József Attila Művelődési Házban tartott megemlékezés keretein belül kerül sor. Marjánné Rinyu Ilona, Balkány város polgármestere: „Balkány Város Képviselő-testülete 2006. február 28-án tartott ülésén úgy határozott, díszpolgári címmel mond köszönetet Gazda László Elnök Úrnak azért, hogy munkájával hozzájárult Balkány társadalmi, szociális, kulturális és gazdasági életének fejlődéséhez. Példaértékű munkájáért hálásak vagyunk, további sikereket és hosszú életet kívánunk.” Dankó József (†) 1998-2002-ig települési vezetőként, a nagyközség polgármestereként tevékenykedett. A társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb területen végzett munkájáért a Képviselő-testület 2004 szeptemberében, Balkány várossá nyilvánításakor ’Balkány Város díszpolgára’ posztumusz címmel tüntette ki. Az elismerést felesége vette át. Részlet a 2004. szeptember 19-én tartott várossá nyilvánítási ünnepségen elhangzott beszédből: „Dankó József Úr Balkány korábbi polgármestere egész életét a közigazgatásnak és Balkánynak szentelte. Köztiszteletben álló személyiség volt, mindenki bizalommal fordulhatott hozzá. Élete nagy álma volt, hogy a település városi rangot kapjon, de sajnos az álom megvalósulása előtt néhány nappal örökre távozott közülünk. Távozása miatt nem volt lehetőségünk elismerni településünkért végzett munkáját, így Balkány Város díszpolgára posztumusz címet adományozunk neki.” Szántó János (†) Negyven éven át dolgozott Balkányban, mint pedagógus és népművelő. Áldozatos munkájával a település kulturális életének meghatározó személyisége volt. 1999 decemberében, 90 esztendős korában tüntette ki díszpolgári címmel a település Képviselő-testülete. Balkány várossá nyilvánításakor díszpolgári címét ’Balkány Város díszpolgára’ posztumusz címmel erősítették meg. Részlet a 2004. szeptember 19-én tartott várossá nyilvánítási ünnepségen elhangzott beszédből: „Szántó János bácsi neve fogalommá vált településünkön, hiszen negyven éven keresztül dolgozott a közelségünkben, mint pedagógus és aktív közművelődési tekintély. Sok mindent köszönhetünk neki, erejét, egészségét nem kímélve, folyton a feladatok ellátására koncentrált, Balkány kulturális életéért dolgozott. 1999-ben még életében Balkány Nagyközség Önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki. Sajnos időközben elveszítettük Őt, de érdemeit nem feledjük, ezért Szántó Jánost Balkány Város díszpolgára Posztumusz címmel is elismerjük.” Dr. Halmay Balázs A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mentőszolgálat vezető főorvosa. 2001-ben a Képviselő-testület díszpolgári címmel ismerte el munkáját, majd az elismerést Balkány várossá nyilvánításakor, 2004 szeptemberében ’Balkány Város díszpolgára’ címmel erősítette meg. Részlet a 2004. szeptember 19-én tartott várossá nyilvánítási ünnepségen elhangzott beszédből: „Kiváló egészségügyi ellátásunk alappilléreinek megteremtésében és az erre épülő Mentőállomás létrehozásában Dr. Halmay Balázs főorvos Úr kimagasló szakmai munkát végzett. Ez a létesítmény a kistérség 50 000 lakosának nyújt egészségügyi biztonságot. 2001-ben munkája elismeréséül Balkány Nagyközség Önkormányzata díszpolgári címet adományozott Dr. Halmay Balázsnak, amelyet most, a település várossá nyilvánításakor Balkány Város díszpolgára címmel erősítünk meg.” Balkány Város által adományozott kitüntető díjak Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008.(III.04.) önkormányzati rendelete (A3) a városi kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről a módosításáról szóló 10/2013.(VI.12.), 12/2014.(VIII.13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Balkány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közügyek valamely területén elért kimagasló teljesítmény vagy huzamosabb időn át folytatott kiemelkedő munkálkodás, életmű elismerésére kitüntető díjat alapít, amelyek megnevezése és adományozásuk rendjének meghatározása céljából a következő rendeletet alkotja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján. Az adományozás rendje: A rendeletben felsorolt díjakat a városnapon rendezett ünnepségen kell átadni. Az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottság a javaslatát az érintett területi szakmai közvéleményének és az érintett vezetők figyelembe vételével alakítja ki. A kitüntető díjak adományozása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A határozatot minősített többséggel kell meghozni. Szántó János-díj Szántó János-díj adományozható azoknak a tanár szakos pedagógusoknak és közösségeknek, akik kiemelkedő eredményt értek el az iskolai oktató-nevelő munkában magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültségük alapján élen járnak a hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. Szántó János-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Baboss Csoma Sándor (2013) Baboss Csoma Sándorné (2013) Dankó Józsefné (2013) Fejes András (2013) Gergely Andrásné (2018) Herczku István (2014) Kálny Dezső László (2014) Kotricz János † (2013) Réti Gáborné (2013) Terdik Mihályné (2014) Tóth Ilona (2013) Újhelyi Jolán-Díj Újhelyi Jolán-díj adományozható azoknak a tanító szakos, szociál-, gyógy- és fejlesztő pedagógusoknak, pszichológusoknak és közösségeknek, amelyek az oktatásban kiemelkedő eredményt értek el és az iskolai oktató-nevelő munkában magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültségük alapján élen járnak a hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. Újhelyi Jolán-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Horváthné Illés Klára (2018) Juhász Ernőné (2013) Kovács Imréné (2014) dr. Lovas Imréné (2013) Németh Olivérné (2014) Pásztor Istvánné (2018) Radványi Imréné (2013) Takács János (2018) Takács Jánosné (2014) Szentgyörgyi Amália-díj Szentgyörgyi Amália-díj adományozható azoknak az óvodákban pedagógusi munkakörben dolgozó kimagasló minőségű munkát végző óvoda pedagógusoknak és közösségeknek, akik kiemelkedő eredményt értek el az óvodai oktató-nevelő munkában, magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültségük alapján élen járnak a hatékony és pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. Szentgyörgyi Amália-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Fejes Andrásné (2013) Katona Ferencné (2013) Pető Ferencné (2013) Sallai Lászlóné (2014) Az Oktató-nevelő Munka Segítéséért-díj Az Oktató-nevelő Munka Segítéséért-díj adható azon nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottaknak és közösségeknek, akik az oktató-nevelő munkát kimagasló munkavégzéssel segítik és eredményesen hozzájárulnak az óvodai és iskolai oktató-nevelő munka hatékony segítéséhez. Az Oktató-nevelő Munka Segítéséért-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Agárdi Lajosné † (2013) Bánházi Jánosné (2013) Molnár Józsefné (2013) Tóth Istvánné † (2014) Balkány Város Kultúrájáért-díj Balkány Város Kultúrájáért-díj adományozható azoknak a személyeknek és közösségeknek, akik a város kulturális, művészeti életében hosszú időn át kiemelkedő munkát végeztek, vagy jelentős művészeti alkotással járultak hozzá a város hírnevének öregbítéséhez, illetőleg művészi alkotásuk általános elismerést vívott ki a művészeti életben, a műértő közösség körében. A Balkány Város Kultúrájáért-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Ficskovszky Ilona (2013) Gyeskó Jánosné (2014) Kévés Mihályné (2013) Molnár Zoltán (2014) Tóth István (2013) Zsadányi István † (2016) Balkány Város Sportjáért-díj Balkány Város Sportjáért-díj adományozható azoknak a személyeknek és közösségeknek, akik a város sportéletében hosszú időn át kiemelkedő munkát végeztek, vagy jelentős sportteljesítményükkel járultak hozzá a város hírnevének öregbítéséhez és az elért teljesítményük általános elismerést vívott ki a sportot kedvelő közösség körében. A Balkány Város Sportjáért-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Békési Sándor Mihály † (2013) Farkas László (2017) István Ferenc † (2013) Káplár János (2015) Kereskai Adorján (2018) Mészáros Sándor (2015) Mirgai László (2017) Pásztor László (2013) Pásztor Richárd (2015) Pásztor Sándor (2013) Ratkó József (2014) Tóth József (2014) Tóth Zoltán (2017) ifj. Varró Miklós (2018) Vass Zoltán (2017) dr. Balogh István-díj Dr. Balogh István-díj adományozható a város egészségügyi és szociális ellátása érdekében kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyeknek és közösségeknek, így különösen orvosoknak, gyógyszerészeknek, mentősöknek, ápoló és kisegítő személyzetnek, szociális intézményben dolgozóknak. Dr. Balogh István-díj évente adományozható, odaítélésére az önkormányzat Szociális és Kulturális Bizottsága tesz javaslatot. Kitüntetettek: Barnucz Jánosné (2013) dr. Budaházi Gusztáv (2013) Felföldi Andrásné (2013) dr. Horváth Ferenc † (2013) Kozma János Józsefné † (2013) dr. Kraus Heidrun Ellena (2014) Módos Józsefné (2014) Turán Józsefné (2014) Egyéni különdíj Kitüntetettek: dr. Budai Gyula – Parlamenti államtitkár (2013) dr. Hegedűs István Csaba – Magyar Birkózó Szövetség elnöke (2013) Lengyel István – Lázári polgármestere (2013) Adam Soltys – Słopnice polgármestere (2013) Subert Béla – A Helyi Választási Bizottság elnöke (2015) Lean A lean (kiejtése: [lín], eredeti jelentése: ’karcsú’) egy vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszer, amelynek célja, hogy a vállalat minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit, szolgáltatásait. A lean vállalat a tevékenységeit elsősorban az alapján alakítja ki, hogy a vevő számára mi az érték. Ami a vevő számára nem teremt értéket, amiért a vevő nem fizet, azt a lean veszteségnek (pazarlásnak) tekinti, és a munkafolyamatok hatékonyságát ezeknek a veszteségeknek a megelőzésével, megszüntetésével vagy minimálisra csökkentésével növeli. A vevő a lean esetében nem csak a vállalat vásárlóit, megrendelőit jelenti (ők a külső vevők), hanem a vállalaton belül egy olyan másik osztály, részleg munkatársait is (ők a belső vevők), aki az egy másik osztály vagy részleg által előállított termékekkel, szolgáltatásokkal tovább foglalkoznak, mielőtt azok a külső vevőkhöz érnek. A lean filozófiának a Toyota Motor Corporation Toyota Termelési Rendszere (TPS, Toyota Production System, újabb megközelítésben Thinking People System) képezi az alapját. A TPS az 1950-es években született, Taylor, Gilbreth, Smiles, Miles és Gantt munkássága és a Ford addig elért eredményei nyomán. A leant használják leanmenedzsment vagy leanfilozófia szóösszetételekben is. A lean mint módszer legfőképpen az iparban terjedt el - és van ma is terjedőben - azon belül is főként az autóiparban. De bármilyen iparágban és a szolgáltatások (egészségügy, IT, pénzügy), valamint általában véve bármilyen irodai munka esetén is használható. Mivel főleg az ipar alkalmazza, módszereinek és eszközeinek szakirodalmi leírása is elsősorban ipari környezetben való felhasználásra készül, onnan meríti példáit. Napjainkban van kialakulóban és terjedőben a lean módszereknek speciálisan a szolgáltatások számára való alkalmazása és leírása. A lean eredete A lean, mint vállalatirányítási, működtetési modell több ember munkásságának összegzése. Kialakulásában a Tojoda-család és Óno Taiicsi (�� ��; Hepburn: ŌNO Taiichi) játszott igen fontos szerepet, de a lean – anélkül, hogy ezt a nevet használták volna – már az emberiség történetének korai szakaszában fontos szerepet játszhatott. Az első dokumentált leanhez hasonló elven működő gyár a velencei Arzenálban működött az 1500-as években, ahol a folyamatos anyagáramlás elvét alkalmazva, rekordidő alatt voltak képesek egy gályát felépíteni. Az 1700-as években megkezdődött a fegyverek és alkatrészeik tömeggyártása, megkönnyítve a katonák dolgát a harctéren. Az 1800-as évek második felétől a veszteségmentes és minél hatékonyabb gyártási módszerek alkalmazása a civil iparban is tért hódított, főleg Henry Ford munkássága révén. Az általa alapított Ford gyárban már a 20. század legelején futószalagos gyártást alkalmaztak. Ezekben az időkben kezdtek el közgazdászok, üzemszervezők, pszichológusok is a munka hatékonyságával foglalkozni, köztük Frank és Lilian Gilbreth, akik a mozdulatok elemzését tették kutatásuk tárgyává. Ugyanezidőtájt mások elméleti módszereket állítottak fel, így Lawrence D. Miles az értékelemzés módszerét dolgozta ki, Vilfredo Pareto megalkotta a Pareto-elvet, Henry Gantt a Gantt-diagramot, és főleg Frederick Winslow Taylor, akinek a tudományos irányítás elvét köszönhetjük. Hasonló című könyvében többek között lerakta a standard munka alapjait, kijelentette, hogy a vezetőknek elsődleges feladata a munkatársak támogatása, hogy munkájukat sikeresen végezhessék. A lean – bár nem ezen a néven ismerték – Japánban vált meghatározó módszerré, filozófiává, mivel japán cégek, elsősorban a Toyota alkalmazta és dolgozta ki részleteiben. Sokan emiatt távol-keleti filozófiának tartják. Singó Sigeo (�� ��; Hepburn: SHINGŌ Shigeo) volt az, aki a poka-yoke és a SMED módszereket kifejlesztette, és ő a TPS egyik első dokumentálója. A róla elnevezett díjat olyan vállalatok kapják, amelyek kiváló eredményeket értek el a lean, a hatékony és sikeres működés területén. W. Edwards Deming a PDCA-ciklus, a 14 pont és a 7 halálos szervezeti betegség (Seven Deadly Diseases) megalkotója. Az USA Hadügyminisztériumának kérésére 1947-ben Japánba ment, hogy ott a háború utáni újjáépítésben segítsen. Hatása a 2. világháború utáni japán iparra meghatározó volt. Maga a lean, mint elnevezés először John Krafcik 1988 őszén írt cikkében bukkan fel, majd James Womack, Daniel Jones és Daniel Roos híres könyvében, a The Machine That Changed the World-ben határozták meg pontosan a mibenlétét. A lean alapelvei A lean filozófia két fő alapelve a az ember tisztelete és a veszteségek, azaz az értéket nem teremtő lépések eltávolítása minden folyamatból, tevékenységből. Az ember tisztelete Az ember tisztelete egy lean vállalatnál azt jelenti, hogy a vállalat számára fontosak a munkatársai (hiszen ők képezik a vállalat legfőbb értékét), tiszteletben tartja ötleteiket, véleményüket, gondolataikat. A lean szervezetek a bennük dolgozó emberek folyamatos fejlesztésével működnek. A veszteségek elkerülésére ők keresik a lehetőségeket a kaizen segítségével, ők működtetik hatékonyan a folyamatokat, vevőorientált mérőszámokat és mérési módszereket kialakítva. A lean vezető nem elsősorban utasításokat adó vezető, hanem jól ismeri a munkatársak munkáját, felismeri és megérti az összefüggéseket, támogatja beosztottait céljaik elérésében, fejleszti képességeiket. Egy ilyen szervezetben mindenki felelős a kialakított rendszerért, követi annak előírásait és folyamatosan fejleszti, a környezethez, annak elvárásaihoz alakítja azokat. A lean bevezetése illetve alkalmazása sohasem okoz leépítéseket, elbocsátásokat, a folyamatos fejlesztés során felszabadult kapacitásokat új termékek kialakításába, új piacok keresésébe illetve a vállalat folyamatos fejlesztésébe vonja be. A veszteségek, a felesleges tevékenységek megkeresésével és eltávolításával a lean kapcsolata a munkabiztonsággal és a környezetvédelemmel egyértelműen felismerhető. Az érték és a vevő fogalma Az értéket (vagy hozzáadott értéket) minden esetben az ügyfél, a vevő szempontjából kell meghatározni. Ebben az esetben nem fontos, hogy belső (a vállalat egy másik szervezeti egységéről) vagy külső (valódi, fizető) vevőről van szó. Egy folyamat számára vevőnek számít mindazon személy (ügyfél, páciens, vásárló), másik vállalati folyamat, másik vállalat (vevő), amely az adott folyamat termékét (legyen az valódi termék vagy szolgáltatás) felhasználja. Speciális vevőnek számít ilyen szempontból a vezető. Így tehát hozzáadott érték az a tevékenység, amiért az ügyfél fizetni hajlandó, ami a termék funkcióját, színét, formáját, egyéb tulajdonságait úgy változtatja meg, hogy a termék közelebb kerül a vevő által elvártakhoz és amit már első alkalommal is helyesen végzünk el. A veszteség fogalma A veszteségek állandó keresése, elemzése és eltávolítása a lean vállalat egyik legfontosabb tevékenysége. Veszteségnek számít mindazon tevékenység, amely közvetlenül nem állít elő a vevő számára értéket. Ezen tevékenységeket tovább kell osztályozni szükségtelen, megszüntetendő és az értékteremtést támogató, meg nem szüntethető kategóriákba. Az első csoportba tartozik a muda, mura és muri, a másodikba kerülnek például a folyamatok irányítását, felügyeletét szolgáló folyamatok. Muda típusú veszteségek Óno Taícsi munkássága során a vállalatoknál fellelhető veszteségeket 7 fő csoportba különítette el. Az azóta eltelt időben a veszteségfajták bővültek. Az Óno által felállított veszteségfajták a túltermelés, felesleges készletek, várakozás, felesleges mozgás, selejt, felesleges tevékenység, nem ergonomikus munkavégzés. A később megállapított veszteségtípusok közé tartozik még a rossz kommunikáció, a kihasználatlan emberi tudás. Mura típusú veszteségek A mura egyenetlenséget, kiegyensúlyozatlanságot, szabálytalanságot jelent, a tervezhetőség teljes vagy részleges hiányát mind emberek, mind gépek munkavégzése esetében. A mura egyértelműen oka lehet számtalan, muda típusú veszteségnek. Muri típusú veszteségek A muri túlterheltséget, túlterhelést jelent, a standard munka hiányának egyértelmű jele. Vonatkozhat mind emberekre, mind gépekre. Emberek esetében az irreálisan sok munka, az indokoltnál gyorsabb munkavégzés, a folyamatos túlórák, extra műszakok, gépek esetében a maximális kapacitás közelében történő folyamatos működtetés lehet ilyen típusú probléma. A muri egyértelműen oka lehet számtalan, muda típusú veszteségnek. A lean rendszer építésének 5 alapvető lépése A lean rendszereket, függetlenül attól, hogy hol alkalmazzák, 5 fontos alapelv szerint kell felépíteni. Ezek sorrendben a következők: Meg kell határozni, mi a vevő számára a hozzáadott érték (value) Ki kell alakítani azt a folyamatot (value stream), amely a vevő számára az értéket előállítja Ezt a folyamatot úgy kell üzemeltetni, hogy az anyagok, alkatrészek, információk akadálytalanul áramolhassanak (flow) Az így kialakított folyamatokkal csak azt, akkor és olyan mennyiségben kell előállítani, ahogy, amikor és amilyen mennyiségben a folyamat ügyfele igényli (pull) Az így felépített rendszert folyamatosan fejleszteni, tökéletesíteni kell (kaizen/perfection) Az egyes lépések a következőket tartalmazzák: Az érték meghatározása mindig a vevő szempontjából történik. Ennek érdekében meg kell tudni, mik a vevő igényei termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban. Ez történhet külső vevők esetében a marketing -, vagy piackutatás eszközeivel, belső vevőink esetében személyes beszélgetések segítségével. Az így meghatározott értéket minden esetben célszerű a vevővel közösen megállapított mérőszámokkal pontosan leírni, mivel ezek képezik a későbbiekben a folyamatos fejlesztés alapját. Az értékteremtő folyamat feltérképezése minden esetben a folyamat helyszínén (genba) kell, hogy történjen, a folyamat irányával megegyezően haladva. A tevékenység eredménye az ún. értékáram-térkép (value stream map), annak is az ún. jelenállapot térkép (current state map) verziója. Mielőtt a folyamat fejlesztésébe kezdenénk, célszerű céljainkat egy un. jövőállapot térképben (future state map) összefoglalni. Akadálytalan áramlás biztosítása , az ún. flow elv. A folyamatból el kell távolítanunk minden veszteséget, hogy a termék akadálytalanul jusson végig az előállító folyamaton. Húzórendszer kialakítása és üzemeltetése , az ún. pull elv. Egy adott folyamatnak csak akkor, annyit és oda kell a terméket előállítania, amikor, amennyit és ahova a vevő azt igényli, természetesen az általa elvárt minőségben. A folyamatos fejlesztés , a kaizen filozófiája. Lényege, hogy folyamatainkat mindig fejlesztenünk kell annak érdekében, hogy a vevőink által elvárt értéket minél kevesebb ráfordítással legyünk képesek előállítani. A kaizen elsősorban a tevékenységeket végrehajtó munkatársak ötleteire építő folyamat, melynek alapja minden esetben egy ún. standard. A lean alkalmazási lehetőségei Lean termelés Mivel a lean a Ford és a Toyota gyáraiból indult, termelési alkalmazása elsősorban az autóiparban jelentős, az autógyártók és a hozzájuk beszállító vállalatok között. Napjainkban gyorsan terjed pl. a gyógyszergyártók, a nyomdaipari vállalatok, a repülőgépgyártók ill. beszállítóik körében. Lean szolgáltatások A lean termelő vállalatok is számtalan külső és belső szolgáltatást igényelnek, így a lean filozófia egyre inkább teret nyer ezen területeken is. Az ember tiszteletét és a veszteségek állandó kutatását, megszüntetését, a folyamatos fejlesztést és fejlődést célul kitűző gondolatok megjelentek már beszerzési, személyügyi, pénzügyi és információtechnológiai szervezetekben, vállalatoknál, kórházakban és klinikákon, bankoknál és biztosítóknál. A Lean Six Sigma módszer A Lean Six Sigma módszertan a lean elveket ötvözi a Hat szigma (Six Sigma) módszerekkel és eszközökkel. Előbbi a munkafolyamatok hatékonyságának növelését a vevő számára értéket nem teremtő veszteségek, pazarlások megszüntetésével, megelőzésével éri el, míg utóbbi a vállalati folyamatok, a folyamati outputok minőségének javítását, fejlesztését célozza meg a működés feltérképezése és az eredményesség folyamatos mérése mellett. A leanhez hasonlóan tehát a Hat szigma is a folyamatos fejlesztésre törekszik, de sokkal inkább előtérbe helyezi a mérést, a számokon alapuló elemzést, és ezt nagyon komoly statisztikai módszertannal támogatja. A Lean Six Sigma átveszi a Hat szigmából az ún. DMAIC módszertant. Az elnevezés egy folyamatfejlesztési projekt öt szakaszának nevéből keletkezett (a DMAIC betűszó az egyes szakaszok nevének kezdőbetűiből áll össze): • Define: a feladat meghatározása, az elvárások összegyűjtése, kiemelten kezelve a vevői elvárásokat; • Measure: a folyamat és a mutatók definiálása és pontos mérése; • Analyze: az adatok és tevékenységek elemzése; • Improve: fejlesztési akciók meghatározása; • Control: visszamérés és az új folyamat irányítása. A módszertan alkalmazásával a vállalat költségeinek és veszteségeinek csökkentése mellett a másik legfontosabb cél az ügyfél megelégedettségének növelése. Az ügyfél nem csak a vállalat vásárlóit, megrendelőit jelenti, hanem a vállalatnak azokat a munkatársait is, akik az adott osztály vagy részleg által előállított termékkel, szolgáltatással kapcsolatba kerülnek. Saint-Arailles Saint-Arailles település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 139 fő (2015). Saint-Arailles Castelnau-d’Anglès, Mirannes, Montesquiou és Riguepeu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rhinow Rhinow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 1614 fő (2016). Népesség A település népességének változása: Víctor Valdés Víctor Valdes Arribas (L’Hospitalet de Llobregat, Katalónia, 1982. január 14. –) katalán születésű spanyol válogatott labdarúgó, kapus. Pályafutás 1993-ban került a Barcelona ifjúsági csapatához, azonban családjával ugyanebben az évben Tenerifére költözött, ahonnan 3 év múlva tért csak vissza. Végigjárta az ifjúsági ranglétrát, míg végül 2002-ben felkerült a nagycsapathoz, ahol Roberto Bonano cseréjeként számítottak rá. A 2003–2004-es szezontól (kiszorítván Rüstü Recbert) megszakítás nélkül 2014-ig elsőszámú hálóőrnek tekinthető. Egyre magabiztosabb, páratlan reflexekkel megáldott hálóőr, aki régebben gyakran előforduló hibáit szinte maradéktalanul elhagyta és a világ egyik legjobb kapusává nőtte ki magát. Néhányszor pályára lépett a katalán nemzeti csapatban, 2010-ben pedig már a spanyol szövetségi kapitány, Vicente del Bosque is felfigyelt Valdés egyre javuló teljesítményére és a tar portás a világbajnoki szűkített keretbe is bekerült. Válogatottbeli bemutatkozására a tornát megelőző Spanyolország által 1–0-ra megnyert találkozón került sor Dél-Korea ellen. A Barcelonával megnyerte a Bajnokok Ligája 2005–2006-os továbbá a 2008–2009-es kiírását, amikben vitathatatlanul hatalmas szerepet vállalt. 2017. augusztus 17-én bejelentette visszavonulását a profi futballtól. Sikerei, díjai Barcelona Spanyol bajnok (La Liga) (6): 2004–2005 , 2005–2006 2008–2009 , 2009–2010 , 2010–2011 , 2012–2013 Spanyol Király Kupa (Copa del Rey) (2): 2008–2009, 2011–2012 Spanyol szuperkupa győztes (Supercopa de España) (6): 2005, 2006, 2009, 2010, 2011, 2013 UEFA Bajnokok Ligája-győztes (Champions League) (3): 2005–2006 , 2008–2009 , 2010–2011 UEFA Szuper Kupa (UEFA Super Cup) (2): 2009 , 2011 FIFA Klub Világbajnokság(FIFA Club World Cup) (2): 2009 , 2011 Zamora-trófea győztes (4): 2005, 2009, 2010, 2011 Standard de Liège Belga kupagyőztes : 2016 Spanyol válogatott Világbajnok (1): 2010 Európa-bajnok (1): 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság Statisztikái 2017. április 28-án frissítve Saint-Arcons-d’Allier Saint-Arcons-d'Allier település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 201 fő (2015). Saint-Arcons-d’Allier Vissac-Auteyrac, Chanteuges, Langeac, Mazeyrat-d’Allier, Saint-Julien-des-Chazes és Siaugues-Sainte-Marie községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bengy-sur-Craon Bengy-sur-Craon település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 673 fő (2015). Bengy-sur-Craon Avord, Cornusse, Flavigny, Jussy-Champagne, Laverdines, Nérondes, Raymond, Saligny-le-Vif és Tendron községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lithodes maja A Lithodes maja a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Lithodidae családjába tartozó faj. Előfordulása A Lithodes maja előfordulási területe az Észak-Atlanti-óceán. Európa és Észak-Amerika hidegebb, part menti vizeiben lelhető fel. Állományai vannak Norvégia egész partmentén, a Brit-szigetek északi felében, a Feröert, Izlandot és a Spitzbergákat körülvevő vizekben, valamint Grönland déli részén és Kanada keleti partjain. Néha az Amerikai Egyesült Államokbeli New Jerseyig is lehatol. Megjelenése A páncélja majdnem kerek; az átmérője körülbelül 13-14 centiméter. Az egész testszíne narancssárga vagy barna. Testét és lábait sok nagy tüske borítja. Mint a legtöbb Lithodidae-faj esetében, a Lithodes maja nőstényének is a hasi rész bal oldala nagyobb; léteznek olyan példányok is, amelyeknek a jobb oldala a nagyobb. Életmódja A Lithodes maja egyaránt kedveli a homokos tengerfenéket és a kemény sziklás felületeket is. Ez a rák akár 800 méter mélyre is lehatolhat. Tápláléka dögök és kisebb gerinctelenek. Szaporodása Ez a rákfaj csak kevés petét rak, tehát nem szaporodik gyorsan. Emiatt nincs ipari mértékű halászata, mint más Lithodes- vagy Paralithodes-fajoknak. Jegyzetek Cédric d'Udekem d'Acoz: 'Lithodes maja (Linnaeus, 1758). Crustikon – crustacean photographic website. Tromsø Museum – University of Tromsø, 2003. [2008. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.) K. Telnes: Deepsea king crab. seawater.no. [2007. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.) Stone crab, Lithodes maja'. Canada's Species. McGill University. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.) S. D. Zaklan (2000). „A case of reversed asymmetry in Lithodes maja (Linnaeus, 1758) (Decapoda, Anomura, Lithodidae)”. Crustaceana 73 (8), 1019–1022. o. DOI:10.1163/156854000504949. Northern stone crab (Lithodes maja) exploratory fishing (PDF). Government of Newfoundland and Labrador, 2000 Forrás Lithodes maja (Linnaeus, 1758) WoRMS Woggersin Woggersin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Szinyei Viktor Szinyei Viktor (Pásztó, 1983. február 10. –) magyar grafikus és festőművész Életútja Tanulmányait 1997 és 2001 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola alkalmazott grafika szakán folytatta. 2007-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. 2009 óta Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének grafikus munkatársa. Díjak, elismerések 2000 „A jövő grafikusaiért” - Bauer+Bauer Hungária Kft. ösztöndíja 2006 Gara Arnold Könyvillusztrációs pályázat 2. díj 2009 Kajári Gyula Emlékalapítvány ösztöndíja Kiállításai 2000, 2001 Agora nemzetközi művészeti fesztivál, Bécs Tagságai 2008 Magyar Grafikusművészek Szövetsége 2008 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Pettnau Pettnau település Ausztriában, Tirolban az Innsbrucki járásban található. Területe 10,78 km², lakosainak száma 919 fő, népsűrűsége pedig 85 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 628 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Rauschwitz Rauschwitz település Németországban, azon belül Türingiában. Rauschwitz Schkölen, Serba, Bürgel, Hainspitz, Petersberg és Mertendorf községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Weilrod Weilrod település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Magyarországi Független Szocialista Párt A Magyarországi Független Szocialista Párt (MFSZP), olykor Független Szocialista Párt egy 1897. szeptember 8-tól 1905. október 29-ig létező parlamenten kívüli ellenzéki párt volt Magyarországon, egyben az első magyar parasztpárt. Forrás szerk.: Vida István: Magyarországi politikai pártok lexikona (1846-2010). Budapest: Gondolat Kiadó, 78-79. o. (2011). ISBN 978 963 693 276 3 La Guyonnière La Guyonnière település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 2733 fő (2015). La Guyonnière La Boissière-de-Montaigu, Montaigu, Saint-Georges-de-Montaigu, Saint-Hilaire-de-Loulay és Treize-Septiers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lovaspóló az 1924. évi nyári olimpiai játékokon Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon a lovaspólóban 5 csapat vett részt. A körmérkőzésekre a Saint Cloud Country Clubban került sor. Éremtáblázat (Az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) 2008-as szecsuani földrengés A 2008-as szecsuani földrengés Kína nyugati részén, Szecsuan tartományban történt 2008. május 12-én helyi idő szerint 14:28:04-kor (magyar idő szerint 08:28:04-kor). A földrengés erőssége a Richter-skála szerint 7,8-as volt. Epicentruma Csengtutól, Szecsuan székhelyétől 92 kilométerre nyugat-északnyugati irányban volt, a föld felszíne alatt 26 kilométerrel. A földrengést érezni lehetett Kína távoli pontjain is, Pekingben és Sanghajban is, a város egyes részeit, beleértve a Hong Kong Új Világ Tornyot és Jin Mao Épületét evakuálták. A rengések a környező országokban is érezhetők voltak, Vietnámban, Pakisztánban, Thaiföldön és Mianmarban is. Az áldozatok számáról viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre, a rengés Mianyangt sújtotta elsődlegesen, itt 21 960 áldozat volt, Ngawában 20 159, Deyangban 17 117, Chengduban 4276, Guangyuanban körülbelül 4817 ember halt meg. Megközelítőleg 69 000 ember vesztette életét, 368 545 ember megsérült, 18 830 ember eltűnt. Šatov Šatov település Csehországban, a Znojmói járásban. Šatov Havraníky, Hnanice és Chvalovice településekkel határos. Lakosainak száma 1115 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Saint-Arnoult (Calvados) Saint-Arnoult település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 1195 fő (2015). Saint-Arnoult Bonneville-sur-Touques, Deauville, Touques és Tourgéville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Faint Object Camera A Faint Object Camera (magyarul: Halvány Objektum Kamera) a Hubble űrtávcső egyik első generációs műszere, mely Európai Űrügynökség (ESA) legfőbb hozzájárulása a HST-hez. A kamera a látható és ultraibolya fényt érzékelte, 115-től 650 nm-es hullámhosszokig. Csak a COSTAR beépítése után kezdhették meg FOC-cal a tudományos munkát 1993-ban. Nagy felbontással bíró a különlegesen halvány égitestekre specializált digitális fényképező, tulajdonképpen kettő teljesen különálló képalkotó rendszer. Mindkettő egy foszfor képernyőn hoz létre egy új képet, mely százezerszer fényesebb mint a beérkező fény. Ezután egy második kamera beolvassa a foszfor képet amit digitális jelekké alakít, melyet csak a Földön rekonstruáltak digitális képpé. 2002 februárjában adta át helyét az Advanced Camera for Surveysnek az STS–109-es küldetés során. Érdekességek: Felbontó képessége olyan magas, hogy képes lenne külön fényforrásként érzékelni egy autó első lámpáit akár 8 000 kilométerről. A Legtovább a Hubble fedélzetén lévő tudományos műszer (4340 napot, azaz majdnem 12 évet volt a Hubble fedélzetén) A FOC-cal készítették ez első közvetlen képet egy távoli csillagról, a Betelgeuseról . Maya 'n' Peti A Maya 'n' Peti akusztikus duó 2016 második felében alakult meg egy szerelmes pár örömzenéléseinek eredményeképpen. Szikszai Pétert a nagyközönség a 2013-as X-faktor-ban második helyen végzett ByTheWay zenekarból ismerhet már, míg Szalma Annamária a szegedi Volvox zenekar vokalista/énekeseként kezdte meg pályafutását. Maya és Peti találkozása is a 2016-os BTW-s „A Dal 2016”-os szerepléshez köthető, ahol Szalma Annamária vokalistaként szerepelt. A sors fintora, hogy a csapat 2017.11.15-én felbomlott, ami az akusztikus duettnek szinte rögtön egy nagyon nagy lehetőséget adott. 2017 decemberében ugyanis a páros első szerzeményükkel „Nekem Te”, bejutottak „A Dal 2018” c. műsor legjobb 30 közé. A név eredete Eredetileg MP2 néven indult a csapat. Maya és Peti duett rövidítését jelképezte, de később azért, hogy egyértelműbb legyen a nevük, a hosszabb verzió használata mellett maradtak: Maya 'n' Peti, melyet könnyebben megjegyezhetnek az emberek. A logójuk továbbra is őrzi a rövidített formát. A zenekar tagjai Szalma Annamária ének, shaker, csörgő, zongora Maya a Volvox zenekar vokalistájaként kezdte el pályafutását, aminek köszönhetően nagy színpadi rutinra és vokális stabilitásra tett szert. Ezen felül Maya Soul nevű latin jellegű formációjában már szólistaként is kiteljesedhetett. Szikszai Péter: ének, gitár, basszusgitár, beatbox, Boss rc 300 looper pedal Peti az X-faktor negyedik évadjában 2. helyezettjeként végzett ByTheWay zenekar egyik alapítója, énekese és zeneszerzője volt egészen 2017.november 15-ig. Stílus A Maya ’n’ Peti duó eleinte saját hangszerelésű covereket készítettek Youtube csatornájukra. Repertoárjukat képezi minden olyan stílusú és korszakú zene, ami csak megtetszik nekik. Így magyar és angol, régi és új zenéket egyaránt hallhat tőlük a közönség. A duó különlegessége, hogy teljes hangszerelést képesek létre hozni, melyet egy gitár és looper pedál segítségével valósítanak meg. Két énekhang, beatbox és néhol ritmus hangszerek (shaker, csörgő) színesítik előadásukat. Öt év után feloszlik az X-Faktorban megismert csapat. 24.hu, 2017. november 15. (Hozzáférés: 2017. november 15.) Maya 'n' Peti (hu nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2018. január 23.) (9451) 1998 BE2 A (9451) 1998 BE2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR program keretében fedezték fel 1998. január 20-án. 89E busz (Budapest) A budapesti 89E jelzésű autóbusz a Határ út és a Gyál, Bem József utca között közlekedik. A vonalat 2014. május 29-étől a Volánbusz üzemelteti. A járat Gyálon körforgalomként közlekedik a Kőrösi út – Kolozsvári utca – Bajcsy Zsilinszky utca – Brassói utca – Erdősor utca – Bem József utca – Kőrösi út útvonalon. Története 2002-ben Gyálra egy új, 294-es jelzésű járat indult, amely Gyál olyan részén közlekedett, amelyen korábban nem volt buszközlekedés. 2006. október 1-jén az 54-es, a 94-es és a 294-es viszonylatok kiváltására három gyorsjáratot és egy expresszjáratot indítottak Gyál és Budapest között. 84-es jelzéssel új járat indult, mely Pestszentimre, központtól a Kisfaludy utcán érte el Gyált. A 89-es jelzésű busz a 294-es busz útvonalán járta körbe Gyált. A 94-es busz több megállóban állt meg, illetve új járat indult 94E jelzéssel, mely a 94-es üzemidején kívül közlekedett és kevesebb megállóban állt meg. 55-ös jelzéssel új alapjárat is indult a Boráros tér és Gyál között. Az 54-es busz változatlan maradt. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével megjelentek a vonalon a Volvo 7700A típusú buszok, ezzel egyidőben a 89-es jelzése 89E jelzésre változott. 2014. június 1-jétől a Volánbusz vette át a járat üzemeltetését Volvo 7900A típusú autóbuszokkal. Megállóhelyei *A reggeli órákban az első járat a Szentlőrinci út helyett a Szentlőrinci út (gyorsétterem) megállóból indul Gyál felé. Nyilas Zoltán Nyilas Zoltán (1975. november 1.) a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség vezetőlelkésze és az Északpesti Református Egyházmegye választási bizottságának elnöke. Nős, 3 gyereke van. Fiatalkorában Veresegyházon, majd Szokolyán lakott. 2006-ban megkapta a Szokolya díszpolgára címet. 2007. április 22-én iktatták be a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség vezetőlelkészévé. Zoltán amellett, hogy a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközséget irányítja, a gyülekezeti ifjúsági életben is nagyon aktívan közreműködik. Az ifjúsági alkalmak jelentős részét is ő maga tartja. Carcen-Ponson Carcen-Ponson település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 651 fő (2015). Carcen-Ponson Bégaar, Beylongue, Carcarès-Sainte-Croix, Lesgor, Rion-des-Landes, Saint-Yaguen és Tartas községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Korélia A Korélia (vagy Corellia) a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik bolygója. Társaságkedvelő lakóiról, nagy és gyors csillaghajókat építő gyárairól ismert, továbbá a közelében fekvő kereskedelmi útvonalakon történő kalóztámadásokról. Legismertebb szülötte Han Solo. A Korélia rendszer A rendszer mind az öt bolygója lakható, ami ritkaságnak számít. Néhány xenoarcheológus úgy véli, a bolygókat valamikor nagyon régen egy igen fejlett civilizáció mozgatta jelenlegi helyükre egy hiperűr-vontatóval, amit Centerpoint Station-nek neveznek. A Centerpoint Station a Talus és Tralus bolygó között helyezkedik el, amik egymás körül keringenek. Leírása Zöld mezők, erdők és tengerek találhatók a felszínén. Környezetszennyezése minimális, mivel csillaghajó-építő gyárai nem a bolygón, hanem körülötte, orbitális pályán vannak. Kontinenseit két hatalmas óceán fogja közre, a Keleti- és a Nyugati-óceán. Fővárosa, Coronet az Aranypartnak nevezett tengerparton található; több más város van a közelében, mint például hegyvidéki Bela Vistal, Kor Vella vagy Tyrena. Városai nem foglalnak el nagy területet, és itt nincsenek egybeépült városok, mint a Coruscanton. Kisebb városok és tanyák szétszórva mindenfelé megtalálhatók a bolygón. Coronet egy nyüzsgő főváros, de jellemzői a zöld parkok, nyílt területek és szabadtéri piacok. Ezek közé tartozik a Kincseshajó sor (Treasure Ship Row), ahol rengeteg idegen kultúra termékei fellelhetők. Korélia mélyén egy ősi, bolygómeghajtó hajtómű található, amit egy ismeretlen civilizáció helyezhetett el valamikor a távoli múltban. Élővilága Bennszülött értelmes lényei az emberek, szeloniak és drallok. Az emberek a felszíni városokban élnek, a szeloniak a föld alatti járatokat, alagutakat kedvelik, ahol a Köztársaság előtti időktől kezdve összetett útvonalakat alakítottak ki. koréliai homokpárduc - nappal vadászó ragadozó, karmolása mérgező Gazdasága Bár kinézetre mezőgazdasági jellegűnek lehet gondolni, az ipara jóval kiterjedtebb, gyárai azonban nem a felszínen vagy a felszín alatt, hanem a bolygó körüli orbitális pályán találhatók. Elsősorban csillaghajókat építő gyárairól ismert. A bolygó által előállított hajók közé tartoznak például: a CR90 korvett, az YT-1300 teherhajó és a DP-20 Corellian Gunship, továbbá az erőteljes Corellian Dreadnaught, ezeket Y. u. 40 -ben állították elő. Ennek a három hajónak a festése sötétkék, törzsük tojás alakú. Legismertebb koréliai hajó a Millennium Falcon, ami eredetileg teherhajónak készült. A legnagyobb hajóépítő cégét (ami egyúttal a galaxisban is a legnagyobbak közé tartozik), a Corellian Engineering Corporation-t (röviden CEC) még a Köztársaság megalakulása előtt alapították. Történelme Y. e. 30 000 -ben a rendszer a Rakata Végtelen Birodalom részévé, pontosabban rabszolgájává vált. Amikor a rakaták egy járvány áldozataivá váltak, a koréliaiak megszabadultak tőlük. A Y. e. 25 000 körüli időszakra tökéletesítették a hiperűr-meghajtót, de előtte már létrehoztak egy átmeneti megoldást, amivel a Coruscant és a Duro bolygó elérhetővé vált. A bolygó a Galaktikus Köztársaság egyik alapítója volt. Tévedés, hogy a jedik itt jelentek volna meg először (mivel ez a Tython bolygó volt). Az azonban igaz, hogy a koréliai jedik hagyományai különböznek más jedik hagyományaitól. Például ők zöld övet viselnek. A koréliaiak az elsők között voltak, akik elindultak felfedezni az akkor még ismeretlen és ezért rendkívül veszélyes hiperűrt. Az első és legfontosabb tanulság, ami sok felfedező életébe került, az volt, hogy a hiperűr túlnyomórészt instabil és járhatatlan, csupán keskeny sávokban mutatkozik stabilnak. Ezeken a stabil útvonalakon kezdtek el közlekedni a felfedezők után a kereskedők és ezért nevezték ezeket különféle „kereskedelmi útvonal”-aknak. Ezer éven belül a koréliaiak feltérképezték a Koréliai Útvonalat (Corellian Run) és a Koréliai Kereskedelmi Útvonalat (Corellian Trade Route) Y. e. 5500 -ig. Felfedezéseik között volt: New Plympto (Y. e. 10 019), Goroth Prime (Y. e. 8000) és a Koboth bolygó (Y. e. 219 előtt). Kolonizálták: Rabaan (Y. e. 7299 ), Socorro (Y. e. 3000 ), Trulalis és Trigalis bolygókat. Korélia az egyik legkorábbi kereskedelmi partnere volt a vukiknak, amikor Kashyyyk csatlakozott a Köztársasághoz (Y. e. 3956 körül). A Mandalori Háborúk idején fontos szárazdokkja volt a Köztársaság hajóhadának. 33 BBY-ban Koréliát a Galaktikus Szenátusban közvetlenül Com Fordox képviselte, aki a következő évben segített abban, hogy Palpatine legfelsőbb kancellár legyen. Háttérinformációk A kezdeti időszakban a bolygó neve Corell és Corelli is volt, de a Corellia név is korán megjelent, ez szerepelt A Birodalom visszavág megjelenésekor forgalmazott „Intergalaktikus” szuvenír útleveleken. A bolygó nagyrészt felderítetlen maradt addig, amíg a Lázadókról szóló könyvtrilógia meg nem jelent 1995-ben. Ezekben a könyvekben a hősök ebbe a rendszerbe érkeznek, hogy a Sacorrai Triádlázadással foglalkozzanak. A sorozatot Roger MacBride Allen írta. A bolygó lakóinak, illetve az itt készült tárgyak megnevezése lehet: koréliai, korelli, koréli (angol rövidítéssel „corellian”). Megjelenése A filmekben Solo: Egy Star Wars-történet (2018) Videojátékokban Star Wars: Rebellion (1998) Star Wars: Rogue Squadron (1998, Nintendo 64, PC) Star Wars: Jedi Knight: Jedi Academy (2003, PC, Xbox) Star Wars: Empire at War (2006) Képregényekben Star Wars 100: First Strike (1985) X-wing Rogue Squadron 25: The Making of Baron Fel (1997) X-wing Rogue Squadron: Family Ties (1998) X-wing: Rogue Leader (2005) Star Wars: The Force Unleashed (2008) Könyvekben Alan Dean Foster: From the Adventures of Luke Skywalker (Del Rey, 1976), magyarul: A csillagok háborúja , vagy Csillagok háborúja IV: Egy új remény (Móra, 1980) - ( Han Solót koréliainak nevezik benne, magát a bolygót más formában nem említik) Timothy Zahn: Dark Force Rising (1992) Timothy Zahn: X-wing Rogue Squadron 25: The Making of Baron Fel (1992) Allen, Roger MacBride. The Corellian Trilogy I: Ambush at Corellia. Bantam Spectra (1995). ISBN 0-553-29803-8 Allen, Roger MacBride. The Corellian Trilogy II: Assault at Selonia. Bantam Spectra (1995). ISBN 0-553-29805-4 Allen, Roger MacBride. The Corellian Trilogy III: Showdown at Centerpoint. Bantam Spectra (1995). ISBN 0-553-29806-2 Stackpole, Michael A.. X-wing II: Wedge's Gamble. Bantam Spectra (1996). ISBN 0-553-56802-7 Stackpole, Michael A.. X-wing III: The Krytos Trap. Bantam Spectra (1996). ISBN 0-553-56803-5 Zahn, Timothy, Michael A. Stackpole.szerk.: Peter Schweighoffer (ed.),: Side Trip., Tales From the Empire. Bantam Spectra (1997). ISBN 0-553-57876-6 Michael A. Stackpole: I, Jedi (1998) Daniel, Wallace, Scott Kolins. The Essential Guide to Planets and Moons. Del Rey (1998). ISBN 0-345-42068-3 James Luceno: Agents of Chaos II: Jedi Eclipse (Del Rey, 2000) Carey, Craig R., et al.. Coruscant and the Core Worlds. Wizards of the Coast (2003). ISBN 0-7869-2879-4 Voronica Whitney-Robinson és Haden Blackman: Star Wars Galaxies: The Ruins of Dantooine (2004) Aaron Allston: Betrayal (2006) Karen Traviss: Bloodlines (Del Rey, 2006) Aaron Allston: Exile (2007) Aaron Allston: Fury (Del Rey, 2007) A California Golden Seals játékosainak listája Ez a lista a National Hockey League-ben szerepelt California Golden Seals játékosait tartalmazza, akik legalább egy mérkőzésen jégre lépetek a csapat színeiben. Tartalomjegyzék: A Fred Ahern , B Ken Baird, Ivan Boldirev, Lyle Bradley, C Wayne Carleton, Lyle Carter, Bob Champoux, Mike Christie, Gary Coalter, Gary Croteau, Barry Cummins, E Marv Edwards, F Norm Ferguson, Len Frig, G Dave Gardner, Stan Gilbertson, Bob Girard , Hilliard Graves, Bruce Greig, H Del Hall, Rick Hampton, Ernie Hicke, Gary Holt , Dave Hrechkosy, Frank Hughes, Ron Huston, J Tim Jacobs, Gary Jarrett, Joey Johnston, Marshall Johnston, Jim Jones , K Rick Kessell, Wayne King, Ralph Klassen, Gary Kurt, L Pete Laframboise, Brian Lavender, Reggie Leach, M Al MacAdam, Darryl Maggs, Kris Manery, Bert Marshall, Dennis Maruk, Ted McAneeley, Ray McKay, Walt McKechnie, Brent Meeke, Gilles Meloche, Wayne Merrick, Hartland Monahan, Morris Mott, Jim Moxey, Bob Murdoch, Terry Murray, N Jim Neilson, O Don O'Donoghue, P Jim Pappin, Larry Patey, Craig Patrick, Glenn Patrick, George Pesut, Gerry Pinder, Tom Price R Dick Redmond, S Gary Sabourin, Ron Serafini, Paul Shakes, Bobby Sheehan, Paul Shmyr, Charlie Simmer, Al Simmons, Gary Simmons, Greg Smith, Rick Smith, Frank Spring, Ron Stackhouse, Bob Stewart , John Stewart, T Ted Tucker, U Gene Ubriaco, V Carol Vadnais, Pete Vipond, W Tom Webster, Stan Weir, Tommy Williams, Warren Williams, Larry Wright, Fray Mamerto Esquiú megye Fray Mamerto Esquiú egy megye Argentínában, Catamarca Tartományban. A megye székhelye San José. Települések A megye a következő nagyobb településekből (Localidades) áll: Collagasta La Carrera El Hueco La Falda de San Antonio La Tercena Pomancillo Este Pomancillo Oeste San Antonio San José Villa Las Pirquitas Kisebb települései (Parajes): Forrás camsencat.gov.ar/andalgal.html catamarcahuasi.com.ar website Maya és Miguel A Maya és Miguel (eredeti cím: Maya & Miguel) amerikai televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet Deborah Forte alkotott és Tony Kluck rendezett. A zenéjét David Ricard szerezte. Amerikában a PBS vetítette, Magyarországon pedig a Minimax sugározta. Ismertető A két főszereplő egy tízéves rakoncátlan ikerpár, akiknek neve Maya Santos és Miguel Santos. A történet vibrálóan színes és mozgalmas, amely nem enged egy perc unatkozást sem a képernyő előtt. A történet során megismerhető a Santos család kalandos, bővelkedő és mediterrán módra pörgős hétköznapjai. Az élet náluk olyan, hogy nem lassul le. Szereplők Maya Santos (Kiss Virág) Miguel Santos (Seszták Szabolcs) Paco (Szokol Péter) Maggie anyja Maggie (Böhm Anita) Abuela Elena, Maya és Miguel nagymamája (Illyés Mari) Chrissy (Roatis Andrea) Rosa Santos,Maya és Miguel anyukája (Németh Kriszta ) Santiago Santos, Maya és Miguel apukája (Faragó András) Tito Chávez,Maya és Miguel unokaöccse (Szalay Csongor , Baráth István) Andy (Molnár Levente) Theo (Szvetlov Balázs) (9477) 1998 QK41 A (9477) 1998 QK41 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 17-én. Jarmo Lehtinen Jarmo Lehtinen (1969. január 3. –) finn rali-navigátor. Jelenleg Mikko Hirvonen navigátora a rali-világbajnokságon. Pályafutása 1997-ben a finn ralin, Marko Ramanen társaként debütált a rali-világbajnokságon. 2002-óta Mikko Hirvonen navigátora. Ez idő alatt megfordultak a Subaru, a Skoda, valamint a Ford gyári csapatában. A 2006-os ausztrál ralin megszerezték első abszolút rali-világbajnoki győzelmüket. 2008-ban és 2009-ben második helyen zárták az összetett értékelést. Pályafutása alatt tizenkét győzelmet, valamint negyvenkét dobogós helyezést ért el a világbajnokságon. Litohlavy Litohlavy település Csehországban, Rokycany-i járásban. Litohlavy Dýšina, Rokycany, Osek, Klabava, Volduchy és Bušovice településekkel határos. Lakosainak száma 516 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Banneville-la-Campagne Banneville-la-Campagne település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 166 fő (2015). Banneville-la-Campagne Cagny, Démouville, Émiéville, Saint-Pair, Sannerville, Troarn és Vimont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bálványosfürdő Bálványosfürdő (románul Băile Bálványos, németül Bad Götzenburg): Torja településhez tartozik, attól tíz kilométerre, Romániában Kovászna megyében. Üdülőtelep, amelynek nincs állandó lakossága. Fekvése Kézdivásárhelytől 20 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyfőjében fekszik. Nevének eredete Nevét onnan kapta, hogy építtetője az Aporok őse a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. Története Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól. A 17. század közepén elhagyták, majd a Lengyelországba menekülő Apor András felrobbanttatta. A település a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1990-től 1996-ig itt tartották a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet később áttettek Tusnádfürdőre. Látnivalók A település híres gyógyfürdőhely. A mai Bálványosfürdő három régi, s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös volt. 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál megalakult a Csiszár-fürdő, az alapító Csíszár Dénes (sz. 1857-ben) után elnevezve. A harmadik fürdő a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt, ezt a Transzilvánia Bank megvásárolta, erről kapta újabb nevét, a Transzilvánia-fürdőt. A számos fürdőmedencét szénsavas, sós, savas borvízforrások táplálják. A vendégeket ma a Best Western szállodalánchoz tartozó hotel, a Bálványos Gyöngye turisztikai központ, az Istvana Vendégfogadó és a Vár panzió várja. A település feletti 1040 m magas sziklatetőn állnak Bálványosvár romjai. Határában van a torjai Büdös-barlang , melyet kéngáz tölt ki. Méretei nem nagyok, mindössze 4 lépés hosszú és 3 lépés széles, falai a kéntől sárgák. Napi gázhozama 4000 m³. Közelében épült fel az első magyar szénsavgyár. A 15 m hosszú Gyilkos-barlang is kénlerakódásokban gazdag. Északra a Buffogó-patak völgyében van a kigőzölgéseiről Buffogó-lápnak nevezett mocsár. Andrásik Remo Andrásik Remo (Miskolc, 1968. április 10.-) magyar zenész, gitáros, szervező, gitártanár, zenei újságíró. Számos zenei formáció gitárosa, több gitár-tankönyv szerzője, az utóbbi években jelentős zenei fesztiválok és programok megvalósítója. A Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára. Életpálya Miskolcon született, édesanyja Lükő Margit (Miskolc, 1938-1990), édesapja Andrásik Remo (Róma, 1935-2017). A Szemere Bertalan Szakközépiskolában érettségizett 1989-ben. 1981-ben, tizenhárom évesen kezdett el zenélni, és hamarosan olyan sikeres és népszerű zenekarok tagja lett, mint a Z'Zi Labor. A zenei élet elismert művésze, a 90-es évek elejétől számos magyar előadó albumán közreműködött gitárosként (Anita, Z'Zi Labor, Gálvölgyi János, Somló György), hangszer szakértőként a Peavey zenei márka demonstrátora volt. A kilencvenes évek közepétől zenei újságíróként is dolgozott, hangszertesztek, hangszeres cikkek szerzője volt a Rockinform magazinban. Ezt követően rendszeresen publikált különböző zenei kiadványokban, 2000-2008 között a Roland és BOSS zenei márkák hivatalos hangszerszakértője volt. A Music Media Magazin (korábban Instrument és Hangfoglalás Magazin) tulajdonosa és főszerkesztője. 2015-ben a hangszeres-élőzene népszerűsítése iránti elkötelezettségéért megkapta az Öröm a zene!-díjat (Az év zenei újságírója kategória). 1990 óta foglalkozik gitártanítással. A Gitár kézikönyv, valamint a Gitáreffekt kézikönyv című tankönyvek szerzője és kiadója. A hangszeres zenélés élharcosa Magyarországon, 1992 óta számos esemény (Zánkai Poppiac, Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor, Zenész Klub) társadalmi szerveződés megálmodja és létrehozója. Nevéhez fűződik a több éve sikeres Budapest Music Expo – Hangszer-, Hang-, Fény- és Stúdiótechnikai kiállítás (régebbi nevén Hangfoglalás), Hangfoglaló Hétfő, majd Hangfoglaló Magyarország tehetségkutató sorozatok, a „KI LESZ AZ ÉV LEGJOBB ÚJ GITÁROSA?” tehetségkutató, és a Zenélni... (később Öröm a zene!) társadalmi kampányok megvalósítása, mellyel legfőbb célja, hogy felkutassa és segítse a zenei tehetségeket és az embereket közelebb hozza a zenéhez. 2016-ban megalapította az Öröm a Zene Iskolát, amely a tömeges, élmény alapú zeneoktatás úttörő kezdeményezése. 2017-ben szervezője volt hazánk első könnyűzenei oktatási sorozatának, amely HANGSZERT A KÉZBE címmel zajlott. 2006 óta a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára. Magánélet Felesége Andrásik Bernadett, gyermeke Andrásik Remo 2006-ban született. Érdekességek Zenésszé fejlődését a szakma kiválóságai, mindenkori zenész társai, barátai mindvégig segítették, ám teljes szakmai tudását önerőből szerezte. Díjak A Magyar Hangszermíves Céh nívódíja (2008) Öröm a zene! – Az év zenei újságírója díj (2015) Lemezek Anita: Exclusive (1993) – szerző és gitáros Z'Zi Labor: Csókolj homlokon (1994) – szerző és gitáros Somló György: A Rock harmonikás (1994) – gitáros Remo-Rudán Band: Emberként élni (1995) – szerző és gitáros Gálvölgyi János: Klónkirály (2002) – gitáros Könyvek Gitár kézikönyv – Elméleti és gyakorlati alapismeretek (1999) Gitáreffekt kézikönyv – Amit mindig tudni akartál az gitáreffektekről, de soha nem merted megkérdezni (2007) Magazinok Instrument Hangszer Magazin – alapító, tulajdonos, főszerkesztő (2000-2008) Hangfoglalás Hang- és Hangszertechnikai Magazin – alapító, tulajdonos, főszerkesztő (2008-2014) Music Media Magazin – alapító, tulajdonos, főszerkesztő (2014-) Rendezvények I. Zánkai Poppiac (1993) Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor (1994 óta) Zenész Klub (2000-2006.) Hangfoglalás Budapest Music Expo (2006-) Hangfoglaló Hétfő – Hangfoglaló Magyarország – Öröm a zene! Országos Tehetségkutató sorozat (2009-) „KI LESZ AZ ÉV LEGJOBB ÚJ GITÁROSA?” tehetségkutató (2010) Null Sík Dalverseny (2012-2013) Hangszert a kézbe (2017-) Munkahelyek 1981-től zenész (Miskolc: The Gray Monster, Chronos, Colosseum-Miskolc, Társulat, Canada, Alison, Karambol RockPont, Remo-Rudán Band. Budapest: Anita , Z'Zi Labor, Somló György, Yellow Rebel, Gálvölgyi János , R.E.E.D. Only) 1990-től gitártanár. 2000-től Instrument Reklám (grafikai stúdió és kiadó) ügyvezető. 2006-tól főtitkár – Hangszeresek Országos Szövetsége. 2016-tól alapító és igazgató – Öröm a Zene Iskola Macuo Basó Macuo Basó (japánul: �� ��, Hepburn-átírással: Matsuo Bashō, született Macuo Csümon Munefusza néven; japánul: �� ���� ��, Hepburn-átírással: Matsuo Chūemon Munefusa) (Ueno, 1644 – Oszaka, 1694. november 28.) az Edo-kori Japán egyik leghíresebb költője. Élete során a haikai no renga formában írt műveiért ismerék el; ma, évszázadokkal később pedig a haiku (akkoriban hokku) legnagyobb mestereként tartják számon. Macuo Basó költészete nemzetközileg is elismert; Japánban pedig több műve is megtalálható emlékműveken. Bár nyugaton jogosan híres hokku verseinek köszönhetően, ő maga úgy hitte, legjobb munkái a renku stílusból származtak. Ahogy idézni szokták: „Követőim közül sokan tudnak olyan jól hokkut írni, mint én. Ahol én megmutatom, ki is vagyok, az a haikai versek átkötései." Basó már fiatalon elkezdett költészettel foglalkozni, s miután beilleszkedett Edo (modernkori nevén Tokió) szellemi életébe, hamar Japán-szerte ismertté vált. Kenyerét tanárként kereste; de miután lemondott az irodalmi körök társasági és városi életéről, bejárta szerte az országot keletre és nyugatra, eljutva egészen az északi területekig azért, hogy inspirációt gyűjtsön. Verseit átitatják első kézből szerzett tapasztalatai az őt körülvevő világról, gyakran egyszerű képekben megragadva a jelenetek érzéseit. Életrajz Korai évek Macuo Basó 1644-ben született az Iga tartománybeli Ueno közelében. A Macuo család szamurájok leszármazottja, édesapja feltehetően musokunin volt, a birtokos parasztok rétegének tagja, akik a szamurájok bizonyos kiváltságait kapták. Gyerekkoráról keveset tudni. Késői tizenéves korában Todo Jositada (kandzsival: �� ��) szolgálatába állt, és valószínűsíthetően nem promotálták a szamuráj osztály teljes jogú tagjaként. Néhány korabeli forrás szerint szakácsként vagy konyhai dolgozóként foglalkoztatták, de ezekre perdöntő bizonyítékok nem utalnak. Későbbi felvetések szerint kiválasztották arra, hogy Jositadát szolgálja mint inas (japán nevén koshō-ként), amely alátámasztja, hogy fiatal korában lépett az ő szolgálatába. Osztozott Jositada haikai no renga iránt érzett szeretetében, amely egyfajta összevont, költői műfaj. A költői sorozat egy 5-7-5 mora alapegységgel kezdődik; az ilyen versszakokat nevezték hokku-nak, amely évszázadokkal később különálló műfajként, a haikuként élt tovább. A hokku más költőtől származó, ám az előzőhöz kapcsolódó 7-7 morás versszakkal folytatódott. Jositadához hasonlóan Basó is haigo-t (japánul haigō ��), más néven haikai írói álnevet választott magának: a Sóbó (japánul: Sōbō ��) születési nevének, a Munefuszának (japánul: Munefusa ��) az onjomi (Sino-Japán) olvasata. Első feljegyzett verse 1662-ben jelent meg. Basó és Jositada 1665-ben néhány ismerősükkel közösen alkotott egy hyakuin-t, vagyis egy száz versszakból álló renku verset. 1666-ban Jositada váratlan halálát követően megszűnt Basó szolgasága. Ebből az időszakból bár nem származnak feljegyzések életével kapcsolatban, úgy hiszik, Basó feladott minden lehetőséget, hogy szamuráj lehessen, és elhagyta otthonát. Az életrajzírók több lehetséges okot és helyszínt vetettek fel, köztük annak a lehetőségét is, hogy Basó viszonyt folytatott egy shinto miko-val, Jutei-jel (kandzsival: ��), de ez valószínűsíthetően nem igaz. Basó saját elmondásai is homályosak ezt az időszakot illetően, úgy emlékezett vissza, mint „az idő, melyet tisztességes földbirtokosként földje használatával töltött”, valamint „az időszak, amikor lenyűgöztek a homoszexuális szerelem útjai” – arra nincs bizonyíték, hogy valódi szenvedélyről, avagy fiktívről szólt. Bizonytalan volt, hogy hivatásos költőként keresse-e a kenyerét; saját szavaival élve: „az alternatívák küzdelme nyughatatlanná tette az életem”. Határozatlanságát feltehetően befolyásolta az is, hogy a renga és a haikai no renga még nem volt annyira elterjedt mint komoly művészi törekvés, hanem inkább mint közösségi tevékenység. Versei mindenesetre továbbra is megjelentek különböző antológiákban (1667, 1669, 1671), 1672-ben pedig a Teitoku iskola több írójával közösen kiadtak egy gyűjteményt The Seashell Game (japánul: Kai Ōi ����; magyarul megközelítően: Kagyló játék) címen. Az év tavaszának környékén Edóba költözött, hogy elmélyítse tudását a költészetről. A hírnév útján Nihonbashi divatos irodalmi köreiben Basó hamar népszerűvé vált egyszerű, természetes stílusának köszönhetően. 1674 során behívták a haikai alkotók belső körébe is, aminek köszönhetően privát leckéket vehetett Kitamura Kigintől. Amikor a haikai danrin iskola alapítója és vezetője, Nisijama Sóin Oszakából Edóba érkezett 1675-ben, Basó azok a költők között volt, akiket közös alkotásra invitált. Ekkor vette fel a Tosze (japánul: Tōsē ��) haikai írói álnevet, és 1680-ra már teljes munkaidőben tanított húsz tanítványt, akik a Tosze iránt érzett tiszteletük reprezentálásaként kiadták The Best Poems of Tōsei's Twenty Disciples (japánul: Tōsei-montei Dokugin-Nijukasen ����������; magyarul megközelítően: Tosze húsz tanítványának legjobb versei) munkájukat. Az év telén mindenkit meglepve a Fukagawa folyó másik partjára költözött, el a nyilvánosság elől, hogy visszahúzódóbb életet folytasson. A tanítványai építettek neki egy falusias kunyhót és japán banánfát (japánul: bashō ��) ültettek a kertjébe, Basó első saját otthonát adva ezzel neki. Sikerei ellenére Basó elégedetlen és magányos volt. Zen meditációt kezdett gyakorolni, de úgy tűnt, ez sem nyugtatta le az elméjét. 1682 telén leégett a kunyhója, nem sokkal később, 1683 elején pedig elhunyt az édesanyja. Ezt követően Jamurába utazott, hogy egy barátjánál maradjon. 1683 telén a tanítványai egy második kunyhót adtak neki Edóban, de a kedélyén nem javított. 1684-ben egyik tanítványa, Takarai Kikaku egy gyűjteményt adott ki az ő és más költők verseiből Shriveled Chestnuts (japánul: Minashiguri ��; magyarul megközelítően: Összezsugorított gesztenyék) címen. Basó még abban az évben elindult első nagy utazására a négyből. Basó egyedül utazott, letérve a kitaposott ösvényről, amely egy volt Edo öt útja közül, amit a középkori Japánban roppantul veszélyesnek tartottak – és amin elsőre maga is azt hitte, hogy vagy a semmi közepén fog meghalni, vagy pedig banditák által. Ennek ellenére, ahogy telt vándorútja, úgy javult a lelke és vált ismerősebbé az úttal. Basó sok barátra lelt, és megtanulta élvezni az évszakok és tájak váltakozását. Versei már kevésbé voltak befelé fordulóak, és inkább rácsodálkozó hangot ütöttek meg: Útja Edóból eljuttatta a Fudzsi-hegyig, Uenóig és Kiotóig. Számtalan költővel találkozott, akik a tanítványainak nevezték magukat és tanácsait kérték; az mondta nekik, hagyják figyelmen kívül a kortárs Edo stílusát, beleértve a saját művét is (Shriveled Chestnuts), mert, mint állította: „sok versszak megvitatásra se érdemes”. Basó 1685 nyarán tért vissza Edóba, az út alatt kihasználva idejét még több hokkut és kommentárt írt életéről: Miután visszatért Edóba, boldogan folytatta a tanítást kunyhójában, ámbár titokban már követkető utazását tervezte. Útja alatt írt versei Amount of Exposure to the Field (japánul: Nozarashi kikō ������; magyarul megközelítően: A mező expozíciójának mértéke) címen jelentek meg. 1686 elején írta meg egyik legjobban emlékezett haikuját: Történészek úgy hiszik, ez a verse azonnal híressé tette őt: áprilisban Edo költői összegyűltek Baso kunyhójánál egy haikai no renga versenyre, melynek témája a verseny legtetejének számító Basó hokkujának tiszteletére a béka volt. Basó Edóban maradt, tovább tanított és versenyeket tartott, 1687 őszén egy rövidebb utat tett vidékre a holdnézésre, valamint 1688-ban egy hosszabb utazásra indult Uenóba a holdújévet megünnepelni. Edói otthonába Basó néha visszavonult: aközött vacillált, hogy elutasítja-e látogatóit vagy örvend a társaságnak. Oku no Hoszomicsi Basó tervei között egy újabb hosszú utazás szerepelt, melyet a mesterművének tartott The Narrow Road to the Deep North (japánul: Oku no Hosomichi ����; magyarul: Keskeny út északra) írt le, és amely 1689. május 16-án kezdődött, amikor is elhagyta Edót tanítványaival és inasával, Kavai Sorával, útnak indulva Honsú északi tartományai felé. Június 29-én érték el Hiraizumit, majd miután a sziget nyugati oldalán haladva bejárták Kiszakatát július 30-án, elindultak visszafelé. Az összesen 150 napos utazás alatt Basó összesen 600 rit (2400 km) tett meg Honsú északkeleti területein, 1691 végén visszatérve Edóba. Mire Basó elérte a Gifu prefektúrai Ógakit, már készen volt az útinapló. Három éven át szerkesztette, mígnem 1694-ben elkészült a végleges verzió. Az első kiadás posztumusz jelent meg 1702-ben. Azonnali siker lett, és számos másik költő követte kalandozásának útján. Gyakran tekintették legkiválóbb munkájának, melyben olyan hokkuk szerepelnek, mint: Utolsó évei Az 1691-es téli visszatérését követően Basó a harmadik kunyhójában élt, melyet ugyancsak tanítványai biztosítottak neki. Ezúttal azonban nem volt egyedül: befogadta barátját, Juteit és egy unokaöccsöt, akik mindketten betegségből lábadoztak. Rengeteg látogatója is akadt. Mégis kényelmetlenül érezte magát. Egy barátjának így írt: „zavarva a többiektől, nem találom a lelki békém”. Tanárként kereste kenyerét és haikai összejöveteleken jelent meg egészen 1693 augusztusáig, amikor bezárta kunyhójának ajtaját, és egy hónapig senkivel se volt hajlandó találkozni. Magáévá tette a karumi könnyűség elvét, amely egy félig buddhista filozófia a földi világ üdvözlésére ahelyett, hogy elszigetelné magát attól. Basó utoljára 1694 nyarán hagyta el Edot és töltött el időt Uenóban és Kiotóban, mielőtt megérkezett volna Oszakába. Gyomorbetegségtől szenvedett, tanítványai körében, békében hunyt el. Annak ellenére, hogy betegágyán már nem alkotott egy halálverset sem, a következő, még betegsége alatt írt verset fogadják el általánosan búcsúverseként: Hatása és irodalmi megítélése Basó ahelyett, hogy a mindmáig Japán-szerte népszerű kigo (kandzsival: ��) formában írta volna verseit, inkább hokkuban fejezte ki környezetét és érzelmeit. Élete során széles körben elismerték erőfeszítéseiért és költészetének stílusáért – halála után pedig még inkább. Több tanítványa saját verseiről mondott idézeteit gyűjtötte össze, leghíresebb közülük Mukai Kjorai és Hattori Dohó volt. A 18. században Basó verseinek értékeltsége tovább nőtt és az olyan kommentárírók, mint Isiko Szekisi és Moro Nanimaru hosszabban értekeztek a hokku versei kapcsolódásáról történelmi eseményekhez, középkori könyvekhez és más költők verseihez. Ezek a kommentárok gyakran túláradóan dicsérték Basó homályos utalásait. 1793-ban Basót a sintó kormány is istenítette, és egy időben az őt ért kritikák szinte istenkáromlásnak számítottak. A késői 19. századra az egyhangú imádat azonban véget ért. Maszaoka Siki, Basó vitathatatlanul legnagyobb kritikusa hosszasan értekezett bátor és őszinte kifogásairól Basó stílusát illetően. Ennek ellenére Siki is jelentősen részt vett abban, hogy Basó költészete elérhetővé váljon angol nyelven is az értelmiség és a japán közönség felé is. Létrehozta a haiku kifejezést, amely leváltott a hokkut, különálló 5-7-5 formaként az általa leginkább csodálatra méltó részére a haikai no renga költészetnek. A 20. században folytatódott Basó költészetének kritikus megítélése Jamamoto Kenkicsi, Imoto Noicsi és Ogata Tsutomu munkái nyomán. A század eredménye azonban az is, hogy Basó munkáit sok ország fordította saját nyelvére és adta ki. A nyugati közönség előnyben részesítette a haikut olyan formáknál mint a tanka vagy a renga, ezáltal pedig alapvető helyet biztosított Basó számára a köztudatban mint japán költő és a haikunak mint japán költészeti formának. Néhány tudós mégis tévesen úgy hitte, hogy Basó találta föl a haiku műfaját. Basó költészetének impresszionista és tömör képei nagy mértékben hatottak Ezra Poundra, az imagistákra, valamint a beatnemzedék költőire. Basó két versét a The New Yorker magazinban megjelent, J.D. Salinger által írt „Teddy” elbeszélés is népszerűsítette. 1979-ben az Nemzetközi Csillagászati Unió egy Merkúron felfedezett krátert nevezett el róla. Művei magyar nyelven Japán haiku versnaptár. Matsou Basho, Yosa Buson, Kobayashi Issa versei ; fametszet Ando Hiroshige, ford. Tandori Dezső, vál. prózaford., utószó Halla István; Magyar Helikon, Bp., 1981 Macuo Basó legszebb haikui ; összeáll., bev. Vihar Judit; Fortuna-printer Art, Bp., 1996 Százhetven haiku ; ford. Fodor Ákos , vál., prózaford. Racskó Ferenc; Terebess Kiadó, Bp., 1998 Majoros Valéria fotói. Napvilág Könyves Galéria, 1999. május 27. –június 28. ; vers Matsuo Basho, Yosa Buson, Kobayashi Issa, ford. Tandori Dezső; Napvilág, Bp., 1999 Kavicsok. Tandori Dezső haikufordításai ; szöveg Matsuo Basho, Yosa Buson, Kobayashi Issa, ill. Tóth-Vásárhelyi Réka; Print-X, Bp., 2004 333 haiku , fordította Gy. Horváth László és Tandori Dezső , válogatta Gy. Horváth László, a jegyzeteket írta Gy. Horváth László és Nagy Anita, Európa Könyvkiadó , Lyra Mundi sorozat, 2009, ISBN 9789630787185 Útinaplók ; ford., bev., jegyz. Kolozsy-Kiss Eszter; Ráció, Bp., 2011 ( Pagoda és krizantém ) ISBN 9786155047138 Észak ösvényein. Egy 17. századi japán költő verses útinaplója ; szerk., ford. Vihar Judit, fotó Nagy Z. László, az eredeti japán szöveget Utagava Hirosige fametszetei díszítik; Vince, Bp., 2011 ISBN 978 963 303 047 9 Joanna Harvelle Joanna Harvelle az Odaát (Supernatural) című televízióssorozat kitalált szereplője, akit Alona Tal alakít. Jo a sorozat egyik mellékszereplője. Háttér Jo Ellen Harvelle lánya, együtt üzemeltetnek Nebraskában egy saját kocsmát, mely a vadászok egyik legkedveltebb találkahelye. 2. évad Jo az évad elején tűnik fel, amikor is kocsmájukba betoppan Dean és Sam Winchester. Jo anyjával együtt összebarátkozik a fiúkkal, és a lány minden találkozásnál egyre jobban vonzódni kezd Deanhez. Jo egy alkalommal elszökik anyjától, és Winchesterékkel tart egy veszélyes vadászatra, melynek során a lány majdnem meghal. Értesülve erről, Ellen azonnal lányáért utazik és hazaviszi, illetve egy veszekedés közepette elárulja neki, hogy apja a fivérek apja, John miatt halt meg, aki egy akció közepette cserbenhagyta Williamet. Jo ezek után Deanékkel is összeveszik, majd elköltözik anyjától. Az évad közepén Samet megszállja egy démon, ami aztán a fiú testében felkeresi és elfogja Jót. A lány segítségére végül Dean siet, és sikeresen megmenti, majd Bobby segítségével űzi ki a gonoszt öccséből. 5. évad Jo kibékül anyjával, és együtt kezdenek vadászni, azonban az évad elején démonok csapdájába esnek egy másik vadász, Rufus Turnerrel és egy csapat túlélővel együtt egy kisvárosban. Szintén feltűnnek a Winchester fivérek, akik rájönnek, hogy a vérontás hátterében valóban az Apokalipszis egyik lovasa, a Háború áll, aki egymásnak ugrasztotta a környéken élőket, pusztán szórakozásból. Az öt vadásznak végül együttes munkával sikerül megfékeznie Háborút. Lear király A Lear király William Shakespeare egyik leghíresebb és legösszetettebb tragédiája, amely az idős címszereplő fokozatos megőrülését mutatja be, ahogy a három lánya hízelgésére számítva lemond a javukra a koronáról és szétosztja közöttük az országot. A tragikus történet forrása a britonok királyának, Leirnek a legendája, a római kor előtti kelta vaskorból (i.e. 8. század). A művet a XVII. század eleji bemutatásától napjainkig játsszák a különböző színházak szerte a világon, emellett számos filmes adaptációja is létezik. A kritika leginkább az emberi szenvedés és együttérzés kifinomult ábrázolását dicséri a műben. George Bernard Shaw szerint: "Soha senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni". A mű története A Lear király 1603 és 1606 között keletkezhetett, először 1608-ban quatro (negyedrét) formában adták ki, és az 1623-as Első Fólio kiadásban is megjelent. Ebben a gyűjteményben a tragédiák között kapott helyet, a Hamletet követi, és megelőzi az Othellót. Shakespeare valószínűleg Holinshed krónikájából vette a mű alapjául szolgáló történetet, melyet több ponton is megváltoztatott. Gloster grófnak és fiainak története valószínűsíthetően Sidney Fülöp Arcadiá-jából származik. Már a szerző életében az egyik legkedveltebb darabjának számított, azóta is komoly megtiszteltetést jelent a világ minden részén a tragikus színészek számára a címszereplőt eljátszani, többek között Orson Welles, Laurence Olivier, Ian McKellen és Bessenyei Ferenc is magára ölthette az öreg király jelmezét. Magyarországon már 1812-ben játszották a darabot. Az első fennmaradt fordítás 1838-as, Jakab István, Vajda Péter és Egressy Gábor közös alkotása. Később széles körben elterjedt Vörösmarty Mihály fordítása, amely először 1856-ban jelent meg, majd 1865-ben Arany János javításaival, illetve 1955-ben Szabó Lőrinc átdolgozásában. Később Zigány Árpád (1899), Kosztolányi Dezső (1936), Füst Milán (1955), Mészöly Dezső (1986), Forgách András (1993), Jánosházy György (2002), legutóbb pedig Varró Dániel (2009), illetve Nádasdy Ádám (2010) ültette át magyar nyelvre a művet. Szereplők A tragédia szereplői (Vörösmarty Mihály fordítása alapján) Lear, Britannia királya A francia király A burgundi fejedelem Cornwall fejedelem Alban fejedelem Kent gróf Gloster gróf Edgar, Gloster fia Edmund, Gloster törvénytelen fia Curan, udvaronc Oszvald, Goneril udvarnoka Aggastyán, Gloster haszonbérlője Orvos Bolond Tiszt Edmund szolgálatában Nemes Cordelia kíséretében Hírnök Szolgák, Cornwallnál Goneril, Lear leánya Regan, Lear leánya Cordelia, Lear leánya Lovagok a király kíséretében Tisztek, követek, katonák és kísérők Történet Az idősödő Lear, Britannia királya úgy döntött, felosztja országát lányai között, mégpedig annak arányában, hogy azok mennyire szeretik őt. A két idősebb lánya, Goneril és Regan hamis hízelgésükkel elérték, hogy fele-fele arányban osztozhassanak Lear országán, mert a legkisebb lány, Cordelia túlzások nélküli őszinte szavai felbőszítették a megromlott ítélőképességű öreg uralkodót. Kent grófja megpróbálta jobb belátásra bírni a királyt, de az mérgében száműzte hűséges szolgáját. Ekkor Goneril már Alban herceg, Regan pedig Cornwall herceg felesége volt, így rájuk szálltak az uralkodói jogok. Lear csak annyit kért, hogy száz lovag továbbra is szolgálja őt, illetve hogy havonta felváltva a két idősebb lánya palotáiban lakhasson. Cordelia két kérője közül Burgundia fejedelme elállt szándékától az események hallatán, Franciaország királyát viszont meghatotta a lány őszintesége, és feleségül vette. Cordelia könnyek között búcsúzott el a családjától. Goneril gonosz természete hamar kiütközött, kerülte apját és próbálta még a maradék hatalmától és jogaitól is megfosztani. Ez oda vezetett, hogy már Lear saját szolgái sem hallgattak rá, egyre ritkábban engedelmeskedtek neki. Kent gróf közben a halálbüntetéssel dacolva Britanniában maradt, szolgának öltözött, és Caius néven elszegődött Learhez, aki nem ismerte fel őt. Az egyenes és hűséges Caiust egyre jobban megkedvelte az egykori uralkodó, aki ekkor már megértette, hogy nem szabad hinni a hízelgéseknek. Rajta kívül csak az udvari bolondja ragaszkodott Learhez, aki ugyan igyekezett felvidítani őt, de ki is gúnyolta a korábbi tévedése miatt. Goneril végül kidobta apját a kastélyából, aki ezért megátkozta őt. Lear ezután Reganhez fordult, elküldte lányához Caiust, aki azonban az egykori király iránti hűségétől vezérelve megvert egy álnok szolgát, ezért Regan és férje kalodába záratta. Mikor Lear a kastélyba ért, hűvös fogadtatásban részesült, ugyanis Goneril őt megelőzve már szövetkezett Regannel. Végül Leart kizárták a kastélyból, ekkor már nem volt más társa csak a bolond. Vihar támadt, Lear megpróbált dacolni az elemekkel, de Caius rátalált, és egy kunyhóba vezette őt. Itt egy félkegyelmű koldussal találkoztak, aki láttán Lear zavaros beszédbe kezdett, amiről Caius rájött, hogy egykori királya megtébolyodott a lányai viselkedése miatt. Leart maroknyi hívei Dover várába vitték, Kent grófja pedig levetette a Caius-álruhát, és Franciaországba ment Cordeliához. A francia király sereget adott neki, hogy Leart visszaültethessék a trónra. Lear megszökött őreitől, Cordelia néhány katonája talált rá, zavart állapotban. Cordelia orvosainak végül sikerült talpra állítaniuk az öreg királyt, aki így találkozhatott a leghűségesebb lányával. Lear elmeállapota lassan helyreállt. Gloster grófot, a király egykori hívét - akit ármányos törvényen kívüli fia hasonlóképpen tévútra vitt, mint Leart két idősebb leánya - Cornwall herceg megvakította, aki emiatt öngyilkos lett. A herceg viszont belehalt sebébe, melyet a gróf egyik hű szolgája ejtett rajta, ezért a szolgát Regan hátulról ledöfte. Később Goneril és Regan beleszerettek Edmundba, az elhunyt Gloster gróf törvénytelen fiába, aki álnok módon orozta el a grófságot Edgar bátyjától. Regan férje, Cornwall herceg halála után szeretett volna Edmund felesége lenni, de a féltékeny Goneril megmérgezte húgát. Mikor tettére fény derült, Alban herceg börtönbe záratta, ahol öngyilkos lett. Edmund vezette Goneril és Regan seregét, mely legyőzte Cordelia katonáit. A lányt később a börtönben felkötötték. Lear megölte a gyilkost, majd összeroskadt és elhunyt. Nem sokkal élte őt túl a hűséges Kent gróf. A gonosz Gloster grófot, Edmundot a jogos örökös Edgar párviadalban megölte, végül Alban herceg lett Britannia királya. Elemzés A darab öt felvonásból áll, melyek sorban 5, 4, 7, 7 és 3 színre tagolódnak. Shakespeare egyik legtragikusabb darabja, a legtöbb szereplő a mű végére elhalálozik. A műben (az Othellóhoz hasonlóan) a címszereplőt félrevezetik, így rossz döntést hoz, ami végül tragédiához vezet, melynek önmaga is áldozatául esik. A családi viszályok és a gyermeki hálátlanság története a Lear király, mely végül egy apokaliptikus, értékvesztett káoszba torkollik, ahol a rossz és a jó egyaránt elbukik. Érdekességek Lev Tolsztoj Shakespeare különösen gyenge művének tartotta a Lear király t 100 éven keresztül egy vidámabb befejezéssel játszották a művet, ahol Cordeliát Lear megmenti a börtönben, aki így egybekelhet Edgarral. Több előadáson előfordult, hogy a Leart játszó színész a koldussal való találkozásakor teljesen levetette ruháit, és meztelenül állt a színpadon. III. György uralkodása alatt nem játszották Angliában a művet, ugyanis a király Learhez hasonlóan elmebajos volt. „A túlélhetem-e önmagam?-kérdés miatt érdekes számomra a Lear király. Igenlő válasz esetén le kell mondani az uralkodásról.” – Cserhalmi György Filmek A művet nem egyszer megfilmesítették: Lear Király, magyar tévéfilm, 1978, r.: Vámos László , fsz.: Bessenyei Ferenc King Lear; brit, 1971 r.: Peter Brook , fsz.: Paul Scofield King Lear; amerikai, 1987 r.: Jean-Luc Godard , fsz.: Peter Sellars King Lear; brit, 1999, r.: Brian Blessed, Tony Rotherham, fsz.: Brian Blessed King Lear (brit tévéfilm), 2008 r.: Trevor Nunn, fsz.: Ian McKellen King Lear (amerikai tévéfilm), 1953 r.: Peter Brook , fsz.: Orson Welles Lear király (Король Лир) , szovjet, 1971 r.: Grigorij Mihajlovics Kozincev , fsz.: Jurij Jarvet King of Texas (amerikai tévéfilm), 2002 r.: Uli Edel, fsz.: Patrick Stewart Káosz (angol: Ran, japán: �) ; japán, r.: Kuroszava Akira , fsz.: Tatsuya Nakadai Csirögefélék A csirögefélék (Icteridae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak: Icteria - 1 faj Xanthocephalus - 1 faj Dolichonyx - 1 faj Sturnella - 3 faj vagy 8 faj Leistes - 5 faj vagy Sturnella Amblycercus - 1 faj Cassiculus - 1 faj vagy Cacicus Psarocolius - 10 faj Cacicus - 14 faj Icterus - 34 faj Nesopsar - 1 faj Agelaius - 5 faj Molothrus - 5 faj Dives - 3 faj Euphagus - 2 faj Quiscalus - 7 faj Hypopyrrhus - 1 faj Lampropsar - 1 faj Gymnomystax - 1 faj Macroagelaius - 2 faj Amblyramphus - 1 faj Curaeus - 1 faj Anumara - 1 faj Gnorimopsar - 1 faj Oreopsar - 1 faj vagy Agelaioides Agelaioides - 2 faj Agelasticus - 3 faj Chrysomus - 2 faj Xanthopsar - 1 faj Pseudoleistes - 2 faj Rochefort-en-Valdaine Rochefort-en-Valdaine település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 349 fő (2015). Rochefort-en-Valdaine Espeluche, Montjoyer, Puygiron és La Touche községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: JSP modell 2 architektúra A Java webalkalmazások tervezésében két széles körben használt tervezési modell a modell 1 és a modell 2. A JSP összetett programtervezési minta, ami elkülöníti a megjelenítést a tartalom létrehozásától és manipulálásától, emiatt kapcsolatba hozható a modell-nézet-vezérlő programtervezési mintával. Ugyan maga a modell nem határozza meg az MVC modelljét, számos publikáció ajánl formalizált réteget, ami az MVC-ből a modell kódot tartalmazza. A modell 2-ben a kliens kérései a vezérlőhöz érkeznek. Ez felelős a tartalom elkészítéséért, rendszerint POJO vagy JavaBean formában. Eldönti, hogy melyik nézetnek küldi tovább, ami elkészíti a megjelenítést, és meg is jeleníti. Ez a modell közepes és nagy alkalmazásokhoz is ajánlott. Félreértések Egy gyakori félreértés, hogy a modell 2-höz szükség lenne formalizált MVC mintára. A Java BluePrints azonban arra figyelmeztet, hogy ez az elképzelés téves: A J2EE Web-tier technológia irodalma gyakran minden magyarázat nélkül használja modell 1 és a modell 2 kifejezéseket. Ezek a JSP specifikáció vázlataiból származnak, amelyek két alapvető mintát írnak le a JSP oldalak számára. Ezek a kifejezések eltűntek a specifikációból, de megmaradtak a nyelvhasználatban. A modell 1 és a modell 2 egyszerűen a vezérlő hiányára vagy meglétére utal, ami átveszi a kéréseket a klienstől, és választ a nézetek között. Továbbá az MVC2 elnevezés ahhoz a félreértéshez vezetett, hogy ez az MVC továbbfejlesztése. Valójában ez az "MVC Model 2" rövidítése. Az MVC2 analógiájára megalkották az MVC1-et is, ami azonban hibásnak tekinthető, mert az nem az MVC architektúrán alapul. Története 1998-ban a Sun Microsystems megjelentette a JavaServer Pages előzetes specifikációját, 0.92 verziószámmal. Ebben a Sun két módot adott meg a JSP használatára. Az első modell a modell 1 volt, ezt ismertette előbb. Ez egy egyszerűbb modell volt, amiben a JSP lapok különálló egységek voltak. A logikát maguk a lapok tartalmazták, és linkekkel lehetett lépkedni közöttük. Ez megfelel a sablon technológia használatának. Ezt a modellt alkalmazta a kortárs ColdFusion és Active Server Pages. A modell 2 kombinálta a szervlet technológiát a JSP-vel. A servlet-et feldolgozza a kérést, a tartalmat egy kérés attributumba teszi renderelésre, ezt tipikusan JavaBean reprezentálja. Ekkor hív egy JSP-t, hogy renderelje a tartalmat a megkívánt formába. Abban különbözik az előző modelltől, hogy a logikát kiszervezi egy szervletbe, és a JSP-ben csak a renderelés marad. 1999 decemberében a JavaWorld publikálta Govind Seshadri cikkét, Understanding JavaServer Pages Model 2 architecture címmel. Azt javasolta, hogy a modell 2-t architekturális mintának tekintsék, továbbá ezt ajánlotta, mint MVC architektúrát a web alapú programokhoz. Ezek mérföldkövet jelentettek a modell 2 életében. Govind szerint a szervlet a vezérlő, és a JSP a nézet, de hogy mi a modell, arra nem adott egxyenes választ. Csak annyit írt, hogy bármely adatszerkezet betöltheti ezt a szerepet. A példában ez egy Vector volt, amit a program kliens sessionben tárolt. 2000 márciusában jelent meg az Apache Struts. Ez formalizálta a vezérlő és a nézet elkülönítését, és az állította, hogy a modell 2 mintát implementálta. A modell kérdését ez is nyitva hagyta, feltételezve, hogy ezt a programozók majd alkalmas megoldással töltik ki. Erre példaként az adatbázis interakciókat jelölte, mint JDBC és EJB. Újabban a Hibernate, iBatis, és Object Relational Bridge nyújtanak modernebb lehetőséget a modell használatához. A Struts kiadása óta több versengő keretrendszer is megjelent, amelyek a modell 2 és a MVC használatát deklarálták és segítették, ezért ezek sok fejlesztőnél összefonódtak, és emiatt kezdték el használni az MVC2, majd az MVC1 elnevezést használni. Az Egyesült Államok tengerészgyalogságának hírszerzése Az Egyesült Államok tengerészgyalogságának hírszerzése a többi haderőnem hírszerző ügynökségeivel és más nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve és az egyesített parancsnokságok, valamint a Vezérkari Főnökök Bizottságának egyesített hírszerző központjai alárendeltségében tevékenykedik. A Hírszerző Közösség tagja. Ez a szervezet végzi az általában a partvidékeken és expedíciós műveletekben tevékenykedő tengerészgyalogság különleges alakulatainak felderítő kiképzését; felderítési adatokkal segíti a csapatok telepítését, bevetését olyan váratlan és rendkívüli helyzetekben, amelyekhez más nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudnak támogatást nyújtani. Speciális hírszerzési anyagokkal, jelentésekkel támogatja a tengerészgyalogság parancsnokának munkáját, aki egyben a Vezérkari Főnökök Bizottságának is tagja, valamint a tengerészgyalogság törzsfőnökségének tevékenységét. Támogatja továbbá adatokkal a haditechnikai beszerzéseket, a költségvetés tervezését is. A tengerészgyalogság hírszerzését igazgató irányítja. A tengerészgyalogság hírszerző központjait két helyen telepítették: az egyik a haditengerészet hírszerzésének (ONI) és a Parti Őrség hírszerzésének egyenjogú partnereként dolgozik a Nemzeti Tengerészeti Hírszerző Központban (National Maritime Intelligence Center, NMIC) ), másik részét pedig a Tengerészgyalogság quanticói bázisán helyezték el, Virginia államban. Érdekesség, hogy a tengerészgyalogság hírszerző egységének emblémája a Rubik-kocka motívumát is felhasználja. Papp Gyula (orvos) Papp Gyula (Szigetvár, 1937. augusztus 29.) Széchenyi-díjas magyar orvos, kardiológus, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1991 és 2000 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese. Életpályája 1955-ben érettségizett, majd felvették a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett Sub auspiciis Rei Publicae Popularis orvosi diplomát. Még diplomájának megszerzése előtt a POTE Gyógyszertani Intézetéhez került központi egyetemi gyakornoki, később egyetemi tanársegédi beosztásban. 1968-ban átment a Szegedi Orvostudományi Egyetem (később: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem) Gyógyszertani (ma: Farmakológiai és Farmakoterápiai) Intézetébe. 1970-ben adjunktus, később docens lett. Egyetemi tanári kinevezését 1979-ben vette át. 1991-ben az intézet és a mellette működő tanszék vezetője lett. 2001-ben az MTA és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Keringésfarmakológiai Kutatócsoportjának vezetőjévé nevezték ki, 2006-ig vezette a csoportot. 2007-ben elnyerte a professor emeritus címet, és kutatóprofesszori megbízást kapott a szegedi Keringésfarmakológiai Kutatócsoportban. 1988 és 2000 között az egyetem tudományos bizottsága elnöke, ill. 1991 és 2000 között tudományos rektorhelyettese volt. 2000 és 2006 között a Szegedi Tudományegyetem habilitációs bizottságának elnöki tisztét látta el. Számos külföldi intézmény vendégkutatója, vendégprofesszora volt: Leningrádi Akadémia Gyógyszertani Intézete (1964), berlini Akadémiai Keringéskutató Intézet (1965), Oxfordi Egyetem Gyógyszertani Intézete (1968–1969; 1971; 1981), Párizsi Egyetem (1990-1991). Oxfordban mentora az antiaritmiás gyógyszerek klasszifikációjáról ismert E. M. Vaughan Willams volt. Számos hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként is dolgozik ill. dolgozott, többek között a European Journal of Cardiology, Cardiovascular Drugs and Therapy, Cardiologia Hungarica, Cor et Vasa, Journal of Clinical and Basic Cardiology, Journal of Cardiovascular Pharmacology and Therapeutics és a Heart-Drug. 1968-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1982-ben doktori értekezését. 1973-ban az MTA Gyógyszerkutatási Bizottsága tagjává, 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává választották. 1996-ban az MTA I. Számú Doktori Bizottság elnöke és az Elméleti Orvostudományi Bizottság tagja lett, emellett 1999 és 2006 között a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnökeként is dolgozott. A Román Orvostudományi Akadémia is felvette tagjai sorába. 1976-ban a Magyar Kardiológiai Társaság vezetőségi tagjává, 1992-ben elnökévé választották (utóbbi tisztségét három évig töltötte be). 1998-ban a tudományos társaság tiszteletbeli elnöke lett. 1982-ben a Magyar Farmakológiai Társaság vezetőségébe került be, itt 1999 és 2001 között töltötte be az elnöki pozíciót. Ezen kívül a Brit és a Német Farmakológiai Társaság tagja, az Európai Kardiológiai Társaság alelnöke (1992–1994), az oslói Nemzetközi Szívterápiás Kutatóintézet tudományos tanácsadója volt. A Kardiológiai Világszövetség főtitkáraként is dolgozott 1999 és 2003 között. Tiszteletbeli tagja a Cseh, Görög, Horvát, Olasz, Román, Szlovák és Szlovén Kardiológiai Társaságnak. Tagja a Királyi Orvostudományi Társaságnak (Royal Society of Medicine, London; Fellow 1996 óta) és a Spanyol Kardiológiai Társaságnak. 1998-ban az Egészségügyi Minisztérium klinikai farmakológiai, kábítószer- és gyógyszerfüggőségi bizottságának elnöke lett, emellett az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségi tagjaként is tevékenykedett. Ugyanezen Tanács Klinikai Farmakológiai-Etikai Bizottságának elnöki tisztét 1996 és 2006 között látta el. 2003 és 2006 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. Munkássága Kutatási területei a szív- és érrendszer gyógyszertana, a szív ritmuszavarait előidéző és gátló természetes és szintetikus anyagok hatásmechanizmusa, új vegyületek keringésfarmakológiai hatása és kémiai szerkezete közötti összefüggések. A szív elektromos működésének fejlődésmenetében az emberre jellemző sajátosságokat fedezett fel és feltérképezte a fejlődő szív gyógyszerérzékenységének kialakulását. Jelentősen hozzájárult a szívelégtelenség új típusú gyógyszereinek („kalcium érzékenyítők”) kifejlesztéséhez. Alapvető megállapításokat tett a humán magzati és az öregedő szív idegrendszeri szabályozását illetően, ezek endogén és exogén anyagok iránti reaktivitására vonatkozólag. Családja 1963-ban nősült, felesége Németh Ilona orvos, egyetemi tanár. Házasságukból két leánygyermekük született: Papp Andrea szemész szakorvos és Papp Eszter gyermekgyógyász-neonatológus szakorvos. Díjai, elismerései Szent-Györgyi Albert-díj (1994) Finn Köztársasági Fehér Rózsa Rend (1995) Issekutz-díj (1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996) Széchenyi-díj (1999) Batthyány-Strattmann László-díj (2003) Einthoven Érdemérem (2008) Hippocrates-díj (2009) Gábor György-díj (2011) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2012) Főbb publikációi társszerzőkkel Experimental Cardiac Arrhythmias and Antiarrhythmic Drugs (1971) Drugs and Heart Meabolism (1973) Pharmacology of the Heart (1976) Pharmacological Control of Heart and Circulation (1980) Pharmacological Protection of the Myocardium (1986) Cardiovascular Pharmacology (1987) Pharmacology of Smooth Muscle (1994) Impending Global Pandemic of Cardiovascular Diseases (2002) Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia (1999 és 2009) Férfi 10 000 méteres gyorskorcsolya az 1994. évi téli olimpiai játékokon Az 1994. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya férfi 10 000 méteres versenyszámát február 20-án rendezték Hamarban. Az aranyérmet a norvég Johann Olav Koss nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új világrekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: WR : világrekord Lány (Chrudim járás) Lány település Csehországban, a Chrudimi járásban. Lány Bylany, Heřmanův Městec, Stolany, Chrudim, Sobětuchy és Morašice településekkel határos. Lakosainak száma 262 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Holectypoida A Holectypoida rend a Gnathostomata öregrendbe tartozik. Ebbe a rendbe már csak 2 élő tengerisünnem tartozik. Két alrend, és három család tartozik a rendbe: Holectypina (Duncan, 1889) Holectypidae (Lambert, 1900) Pygasterina (Durham & Melville, 1957) Pygasteridae (Lambert, 1900) Anorthopygidae (Wagner & Durham, 1966) Tony Soprano Anthony John Soprano az HBO egyik sorozatának, a Maffiózóknak a főszereplője. Az egyetlen, aki minden epizódban szerepel. Ő a New Jersey-i DiMeo maffiacsalád de facto főnöke. A szerep megformálója James Gandolfini színész volt. Magyar hangja: Kőszegi Ákos. Tony 1960. augusztus 24-én született Giovanni "Johnny Boy" Soprano és Livia Pollio gyermekeként. Tony édesapjával, édesanyjával és két nővérével nőtt fel New Jersey beli Ironboundban, Newarkban, és már édesapja és nagybátyja Corrado "Junior" Soprano is részt vett a szervezet bűnözésben. Felesége Carmela Soprano, két gyereke van Anthony JR és Meadow Soprano. Ő az a maffiavezér, aki pszichiáterhez jár. Ezt a tényt titkolnia kell "munkatársai" előtt, mert úgy gondolja, hogy ez a gyengeség jele, és emiatt kigolyózhatják. Viszont amikor elég erősnek érzi magát hozzá, akkor ezt közli velük. Azért sem kell félnivalójának lennie a többiektől, mert egy kimondottan nagydarab és hatalmas fizikai erővel bíró ember, így nem szívesen fordulnak ellene. Ő egyébként a tipikus javíthatatlan szociopata (=pszichopata) megformálása. Javíthatatlanságát pszichiáterének a sorozat végén be kell látnia, és be kell fejeznie a vele folytatott sziszifuszi munkát. Mint szociopata, bármikor képes bárkivel szembefordulni, ha érdekei úgy kívánják - senkitől és semmitől nem riad vissza. Igazából egy magányos ember lelke mélyén emiatt. A pszichiáterhez egy pánikroham miatt kerül, amit az úszómedencéjéből - korábban kertjébe költözött - kacsacsalád elszállása vált ki (a család szimbóluma). Mindent csinál, amit egy igazi romlott embernek kell csinálnia: iszik, drogozik, nőzik - közben otthon várja szerető családja. Gyermekei lassan döbbennek rá, hogy apjuk ki is valóban. Némi javulást mutat viselkedése azután, miután kap egy lövést, és sokáig kómában van (ő közben "odaát" üzleti úton van). Viszont a lényegen ez sem változtat: minden szemrebbenés nélkül átsegíti a másvilágra balesetet szenvedett unokaöccsét, aki sok gondot okozott neki. Számára ez csak egy problémaforrás kiiktatását jelenti. Karaktere giccsektől mentesen van megformálva. A pszichiáternél (aki történetesen nő) való megjelenései alkalmával lelki világának boncolgatása során bizonyos pszichológiai ismeretet szerezhet a néző arra vonatkozóan, hogy is alakul ki egy személyiség, mik a befolyásoló tényezők - egy-két szakkifejezéssel fűszerezve. Ezek a boncolgatások időnként igen kellemetlenek Anthony számára, főleg az anyjához fűződő viszonyát tekintve. Viszont egy kábítószeres élmény hatására összegzi ezt: "... úgy éreztem, az anyáink buszsofőrök. Nem .. nem .. nem... Ők a buszok. Ők azok a járművek, amik idehoznak minket. Kitesznek, és aztán folytatják az útjukat. És az a legnagyobb baj, hogy amíg ők továbbmennek, mi görcsösen próbálunk visszajutni a buszra. Ahelyett, hogy hagynánk elmenni." 2013. június 19-én halt meg. Bán-patak A Bán-patak a Bükk-vidéken a Bálvány oldalában ered Bánkútnál. Végigfolyik Dédestapolcsányon, Bánhorvátin, Nagybarcán és Vadnán. Vadna mellett torkollik a Sajóba. A Bán-patak völgye és a Szilvás-patak völgye földrajzi határt képez a Bükk-vidék központi része és az Upponyi-hegység között. Leírása A Bükk-vidéken, a Bálvány északi lábánál, Bánkútnál ered. 23,9 kilométer a teljes hossza, ebből 3 kilométeres szakasz a Lázbérci-víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe esik. Nagybarca és Vadna között a patak két ágra bomlik. A nyugati ága az 1980-as évek végén kialakított mesterséges mederben fut a Sajóba. A keleti ága Vadnán keresztül torkollik a Sajóba a 97,4 folyamkilométernél. Mellékvizei Csimás-patak. Dédestapolcsánynál . Csernely-patak . Az Upponyi-hegységben ered, és a Lázbérci-víztározóban egyesül a Bán-patak kal. Teljes hossza: 17,2 kilométer. Szilvás-patak . A Bükk-vidéken ered, végigfolyik a Szalajka-völgyön Szilvásváradon keresztül, majd Nagyvisnyó után egyesül a Bán-patak kal. Történelem A patak a 13. században Vadna-patak néven volt ismeretes. 1375-ben tapolcsányi Jobbágy Tamás adományozott a pálos rend hangonyi kolostorának egy vízimalmot a patakon. Ennek tulajdonjoga később vita tárgyát képezte, és 1393-ban Miklós perjel hosszú pereskedésbe kezdett az említett malom birtoklásáért. II. Damáz pápa II. Damáz (latinul: Damasus), (Pildenau, ? – Palestrina, 1048. augusztus 9.) volt a történelem 151. pápája. A harmadik német származású egyházfőként tartják számon, és immár a második, akit maga III. Henrik, német-római császár helyezett a szent székre. Damáz igen rövid ideig uralkodhatott, mindössze 23 napot sikerült hivatalában megélnie. Élete Eredetileg Poppo néven látta meg a napvilágot Bajorországban, egy nemesi családban. 1040 előtt III. Henrik kinevezte a Brixen (Bressanone) püspökévé. 1046-ban elkísérte a magát megkoronáztatni vágyó Henriket Rómába, és fontos szerepet játszott a páviai, sutri és római zsinatokon. Kelemen halála után ismét IX. Benedek pápa került a pápai trónra, Bonifác toszkánai őrgróf támogatásával. 1047 karácsonyán az elégedetlen rómaiak követeket küldtek a szászországi Pölthébe Henrikhez, és kérték, hogy nevezzen ki új pápát. A követek a népszerű Halinard lyoni érseket javasolták pápának, de Henrik 1048 januárjában a brixeni püspököt, Poppót nevezte meg, és utasította Bonifácot, hogy kísérje Rómába a jelöltet. Az őrgróf először tiltakozott Henrik óhaja ellen, de végül kénytelen volt meghajolni a császár akarata előtt. 1047 telén eltávolította Szent Péter trónjáról Benedeket, a pápaválasztó zsinat pedig a II. Damasus nevet felvevő tiroli püspököt választotta meg főpásztorrá, akit aztán 1048. július 17-én szenteltek fel. Pápasága alatt csak arra volt ideje, hogy kinyilvánítsa reformszándékát. Röviddel ezután maláriában hunyt el, 1048. augusztus 9-én; a korabeli szóbeszédek azonban mérgezést emlegettek. Testét a San Lorenzo fuori le mura templomban helyezték örök nyugalomra. Jegyzetek Battista Mondin: Pápák enciklopédiája. SZIT, Bp., 2001. 196. ISBN 963 361 295 0 Források Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2008. 126–129. o. ISBN 978 963 370 953 5. Paolo Bertolini: Damaso II. In: Enciclopedia dei Papi. Roma. 2000. Online elérés Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István ; szerk. Viczián János . Budapest: Szent István Társulat. 1996. Thomas Oestereich: Pope Damasus II. in: Catholic Encyclopedia 4. New York: Robert Appleton Company. 1908. Online elérés Művei nincs Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Alföldi András Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, 1981. február 12.) régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is. Élete Alföldi Antal orvos és Klein Sarolta gyermeke.1913-ban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett történészdiplomát és bölcsészdoktorátust 1918-ban. Ekkor dolgozott a Nemzeti Múzeum Éremtárában. 1923 és 1932 között a Debreceni Egyetem ókori történeti katedráján, 1932-től 1947-ig pedig a Budapesti Egyetem Érem- és Régiségtani Intézetének vezetőjeként adott elő régészetet. A nála készült disszertációk egy egységet alkotva törekedtek a teljes ismert forrásanyag közlésére, interdiszciplináris eredményeket is felhasználva. Ennek az egységnek a keretében dolgozott a feliratcorpuson és e cél érdekében különböző tudományterületeken dolgozókat tömörített a Corona Archaeologicába. 1947-ben Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le, ahol a Berni Egyetem ókori történeti katedrájára került, majd 1952-től 1956-ig Bázelben volt egyetemi tanár. Ezek után a Princetoni Egyetem meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott. Hatalmas tudása és tudományszervezői munkássága nagy hatással volt a császárkor, majd később Róma egész történetének kutatására. Szerkesztette többek között a Numizmatikai Közlönyt, 1940-től az Archaeologiai Értesítőt, 1949 és 1955 között a Dissertationes Berneusest, 1955-1965 az Antiquitast. Tagja volt a Pápai Régészeti Akadémiának, valamint a francia, az angol, a svéd, a dán és az osztrák tudományos akadémiáknak. 1960-ban a Premio Cintori di Roma díjjal tüntették ki. Művei 1926 Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonien. Berlin/Leipzig. 1930 A gót mozgalom és Dácia feladása. Bp. 1932 Leletek a hun korszakból. Arch. Hung. IX. Bp. 1935 Epigraphica. Pécs. 1939 Ein neues Verfahren für die Reproduktion. Berlin. 1940 Dákok és rómaiak Erdélyben. Bp. 1946 Az utolsó nagy pannon császár. Bp. 1948 The Conversation of Constantine and Pagan Rome. Oxford. 1952 A Conflict of Ideas in the Late Roman Empire. Oxford. 1953 Studien über Caesars Monarchie. Lund. 1957 Die trojanischen Urahnen der Römer. Basel. 1965 Early Rome and the Latins. Ann Arbor. 1968 Die Hilfstruppen der römischen Provinz Germania inferior. Düsseldorf. 1969 Fasti Hispanienses Senator. Wiesbaden. 1971 Caesarin 44 v. Chr. Bonn. 1976 Octavians Aufstrieg zur Macht. Bonn. 1977 Das frühe Rom und die Latiner. Darmstadt. Chavagnes Chavagnes település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1277 fő (2015). Chavagnes Les Alleuds, Luigné, Martigné-Briand, Notre-Dame-d’Allençon és Bellevigne-en-Layon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piridin A piridin egy nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület. Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik, szerves oldószerekben is jól oldódik. Higroszkópos vegyület. Kitűnő oldószer. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő. Először Anderson vonta ki állati csontok lepárlásakor keletkező csontolajból. Gyenge bázis, savakkal piridíniumsókat képez. Kiindulási anyag mezőgazdasági vegyszerek és gyógyszerek előállításánál. Fontos oldószer és reagens. Szerkezete Szerkezete a benzoléból vezethető le az egyik CH-csoport nitrogénre cserélésével. Aromás jellegű vegyület, a nitrogénatom egy elektronja a 6 delokalizált π-elektron egyike (π-elektronszextett), két elektronjával pedig a két szomszédos szénatommal létesít σ (szigma-) -kötést. Két elektronja szabad, ezek nemkötő elektronpárt alkotnak, a nemkötő elektronpárral magyarázható a piridin bázisos sajátsága. A nitrogénatom jelenléte miatt a piridin gyűrűje már a nem teljesen szabályos hatszög (a benzollal ellentétben), de az eltérések nem jelentősek. Kémiai tulajdonságai A piridin bázisos jellegű vegyület, bázisos jellege azzal magyarázható, hogy a nitrogén két elektronja nem vesz részt a π-elektronszextettben, nemkötő elektronpárt alkot. A piridin gyengébb bázis, mint az aminok, például a trimetil-amin. (A trimetil-amin pKb értéke 4,3, a piridiné 8,8). Savakkal sót képez, ezek a sók stabilak, vízben jól oldódnak, higroszkópos sajátságúak. Tulajdonságaik az ammóniumsókéra emlékeztetnek. A protonfelvételkor piridíniumion keletkezik, a nitrogénatom pozitív töltésűvé válik. A pozitív töltés szétterjed az egész aromás gyűrűre. A piridin katalizátor jelenlétében hidrogénnel telíthető (katalitikus hidrogénezés). A hidrogénezés könnyebben megy végbe, mint a benzolnál. A piridin hidrogénezésekor piperidin keletkezik. A piperidin erősebb bázis, mint a pirimidin. A piridin alkil-halogenidekkel a tercier aminokhoz hasonló reakcióba lép. A folyamatban N-alkil-piridíniumsók keletkeznek. Savkloridokkal N-acil-piridínium klorid képződése közben acilezhető. Oxidálószerekkel piridin-N-oxiddá oxidálható. A piridin a gyűrűben található nitrogénatom elektronszívó hatása miatt a piridin kevésbé hajlamos az aromás vegyületekre jellemző elektrofil szubsztitúciókra, a nitrogénatom dezaktiválja a gyűrűt, a szubsztitúció csak magas hőmérsékleten játszódik le. A nitrogénatom elektronvonzó hatása azonban kedvez a nukleofil szubsztitúcióknak. Ez legkönnyebben a 2-es helyzetű (azaz a nitrogénatommal szomszédos) szénatomon megy végbe. A piridin például nátrium-amiddal 2-amino-piridinné alakítható. Előállítása A piridinnek és származékainak többféle szintézise is létezik. Piridinszármazékok keletkeznek például telítetlen 1,5-dioxovegyületek és ammónia kondenzációs reakciójában. A Hantzsch-szintézis során aldehidek és β helyzetű oxocsoportot tartalmazó karbonsavak észtereiből (β-oxosav-észterekből) keletkeznek piridinszármazékok. Fontos piridinszármazékok A piridin metilszármazékai a pikolinok. A metilcsoport helyzete (2,-es, 3-as, vagy 4-es helyzet) megkülönböztethető α, β, és γ-pikolin. A pikolinok oxidációjakor piridin-karbonsavak keletkeznek. A nikotinsavban és a nikotinsav-amidban (vagy más néven nikotinamidban ) a 3-as helyzetű szénatomhoz kapcsolódik karboxil- illetve amidcsoport. Ez a két vegyület a B- vitaminok családjába tartozik (B 3 -vitamin). A nikotinsav-amid a szervezetben nikotinsav-amid-dinukleotidként ( NAD ) fordul elő. A NAD fontos hidrogénátvivő koenzim , biokémiai redoxifolyamatokban vesz részt. A nikotin a dohány legfontosabb alkaloidja . A piridingyűrű mellett pirrolidingyűrűt is tartalmaz. 3-as helyzetben szubsztituált piridinszármazék, N-metil-pirrolidincsoport kapcsolódik a piridin 3-as szénatomjához. A B6-vitamin , a piridoxin és a piridoxál is a piridin származéka. A piridoxin oxidációjakor piridoxál keletkezik. A piridoxál foszforsavésztere, a piridoxál-5′-foszfát számos enzim prosztetikus csoportja . Ördög-árok Az Ördög-árok időszakos patak, buda Dunába torkolló vízfolyásainak egyike. Legjelentősebb oldalvize a Kis-Ördög-árok, amely Hűvösvölgy mellett, a Nagyrétnél éri el. Az Ördög-árok korábban a budai oldal szennyvizének jelentős részét is befogadta; a Budapesten keletkező napi 600 ezer köbméter szennyvízéből 50 ezer köbméter rajta keresztül ömlött tisztítatlanul a Dunába, aminek a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése vetett véget. Folyása A patak a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül érkezik a Hűvösvölgybe. A Hűvösvölgyi úti volt katonai akadémiától egy nagy iszapfogón átfolyva, a föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt haladva az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd mellett éri el a Dunát. Története A vízfolyás a 14. századtól a Paulus-patak (Remete Szent Pál után), a török hódoltság idején a Kovácsi-patak nevet viselte, német Teufelsgraben-nevét később kapta. 1837 pünkösdjén kiöntött, az áradat jelenetős károkat okozott. Befedése A 19. század második felére rendezetlen, néhol veszélyesen meredek partjai, valamint a Rácváros lakossága által beleengedett szennyvíz okozta egészségtelen kipárolgás és kellemetlen szaghatás miatt beboltozása mellett döntöttek. A Dunához közel eső részét már igen régen boltozat fedte el, fölötte lakóházak épültek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben magára vállalta az árok rendezését. A lefedés munkálatait 1873. március 5-én kezdték meg a János hídnál (Horváth-kert). 1875. június 26-án este hat órakor hatalmas esővíz zúdult a városra, amely az Ördög-árkot és a rajta végzett munkálatokat 1200 m hosszban alaposan megrongálta. A régi boltozat is több helyen beszakadt, magával sodorva a Rácvárosban rajta épült házakat is. A Krisztinavárosban szinte minden épület kárt szenvedett, és még a fogaskerekű is hetekre működésképtelenné vált. Az árok befedése végül 1876 júniusára készült el a Vérmezőig. Azóta a Horváth-kertben csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonalára. 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz beboltozása. A közparkra eső szakaszt azonban csak az 1910-es évek végén adták át. A befedett patak Az 1933 és 1935 között, Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján épült Városmajori Jézus szíve plébániatemplom építése során a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomot a harangtoronytól; a köztük lévő távolságot árkádsorral hidalták át. 1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kitörési kísérlet azonban kudarcba fulladt. A csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep és a budai főgyűjtő csatorna 2009-es megépülése vetett véget annak az állapotnak, hogy a budai oldal szennyvizének jelentős részét az Ördög-árok vezette tisztítatlanul a Dunába. Az Ördög-árkot 2013-ban járta végig az Index három tudósítója, ekkor derült ki, hogy a Döbrentei tér melletti Duna-parti torkolat előtt kb. 20 méterre egy több méter vastag betonszűkítést építettek a csatornában, így arra nem is tudtak kijutni, végül egy szűk mellékaknán másztak ki. 8 cm Feldkanone M. 18 A 8 cm Feldkanone M. 18 az Osztrák–Magyar Monarchia tábori lövege volt az I. világháború idején. Az eredetileg tervezett löveg kalibere hagyományosan 76,5 mm lett volna, de ezt a tesztelés közben 83,5 mm-re módosították. Az I. világháború végéig csupán hat ilyen típusú ágyú került a frontra. A löveg háború utáni sorsa nem tisztázott, de nagy valószínűséggel, ha csak kis számban is, de szolgált az osztrák hadseregben, habár közvetlenül az Anschluss után a németek nem állították őket szolgálatba. Valószínűleg azért, mert nem állt rendelkezésükre megfelelő lőszer. Habár Gander és Chamberlain nem említik meg újabb könyvükben, de egy régebbi műben, mint a német hadsereg lövegére találunk utalást 8 cm Feldkanone M. 18(ö) néven. Külsőre sokkal modernebb volt, mint a 8 cm Feldkanone M. 17. A lövegtalpat egy hajlított tengelyre rögzítették, amely lehetővé tette az oldalirányzást a kerekek mozgatása nélkül. Szállításkor három darabra bontották szét. Garudimimus A Garudimimus (nevének jelentése 'Garuda-utánzó', a hindu és buddhista mitológiából ismert mitikus, madárszerű lényre utalva) az ornithomimosaurus dinoszauruszok egyik bazális tagja, amely egyetlen, Mongóliában a késő kréta kori Bayan Shireh-formáció üledékes kőzetében felfedezett példány alapján ismert. Anatómia A hossza körülbelül 4 méter volt és feltehetően mindenevőként élt. A korai ornithomimosaurusok egyikeként a Garudimimus úgy tűnik nem alkalmazkodott annyira a sebességhez, mint a fejlettebb ornithomimidák. Aránylag rövid lábakkal, nehéz lábfejjel és a csípőjéhez tartozóan rövidebb medencecsonttal rendelkezett, ami azt jelzi, hogy lábainak izomzata nem voltak olyan jól fejlett, mint a későbbi ornithomimidáké. A lábfejhez négy szokványos lábujj és egy elcsökevényesedett első lábujj tartozott, míg az ornithomimidák három lábujjú lábfejének első és ötödik lábujja hiányzott. A koponyája pofarésze jóval kerekebb, mint a csoport többi tagjáé, szemei pedig nagyobbak. Korábban úgy gondolták, hogy az Ornithomimosauria e kezdetleges tagja a feje tetején szarvat viselt. A későbbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a „szarv” valójában egy rosszul elhelyezett koponyacsont volt. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Garudimimus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Dixon, Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. London: Hermes House, 190. o. (2006). ISBN 0-681-37578-7 Kobayashi, Y., Barsbold, R. (2005). „Reexamination of a primitive ornithomimosaur, Garudimimus brevipes Barsbold, 1981 (Dinosauria:Theropoda), from the Late Cretaceous of Mongolia”. Canadian Journal of Earth Sciences 42, 1501–1521. o. 2008 a labdarúgásban Ez a szócikk 2008 labdarúgással kapcsolatos eseményeit mutatja be. Esemény január 20. – február 10. : Afrikai Nemzetek Kupája Ghánában . május 4. – május 16. : U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság Törökországban . június 7. – június 29. : Európa-bajnokság Ausztriában és Svájcban . augusztus 26. – augusztus 24. : Női és férfi labdarúgótorna az olimpián október 30. – november 16. : U17-es női vb Új-Zélandon . november 20. – december 7. : U20-as női vb Chilében . Az egyes labdarúgó-bajnokságok győztesei AFC-országok Ausztrália : Newcastle Jets Bahrein : Muharraq Club Kína : Shandong Luneng Hong Kong : South China India : Dempo SC Irán: Persepolis FC Japán : Kashima Antlers Dél-Korea: Suwon Samsung Bluewings Szaúd-Arábia: Al-Hilal Malajzia: Kedah FA Katar : Al-Gharafa Sports Club Szingapúr: Singapore Armed Forces FC Thaiföld: Provincial Electricity Authority FC Türkmenisztán: FC Aşgabat Tajvan: Taipower Egyesült Arab Emírségek: Al-Shabab Üzbegisztán: FC Bunyodkor UEFA-országok Albánia : KS Dinamo Tirana Andorra : Santa Coloma Örményország : FC Pyunik Ausztria : SK Rapid Wien Azerbajdzsán : Inter Baku Fehéroroszország : FK BATE Bariszav Belgium : Standard Liège Bosznia-Hercegovina : FK Modriča Bulgária : CSZKA Szófia Horvátország : Dinamo Zagreb Ciprus : Anórthoszi Ammohósztu Csehország : SK Slavia Praha Dánia : AaB Anglia : Manchester United FC Észtország: FC Levadia Tallinn Feröer-szigetek : EB/Streymur Finnország : FC Inter Turku Franciaország : Olympique Lyonnais Grúzia : Dinamo Tbiliszi Németország : FC Bayern München Görögország : Olimbiakósz Magyarország : MTK Izland : FH Hafnarfjörður Írország : Bohemian FC Izrael : Beitar Jerusalem Olaszország : Internazionale Kazahsztán : FK Aktobe Lettország : FK Ventspils Litvánia : FK Ekranas Luxemburg : F91 Dudelange Macedónia : FK Rabotnički Málta : Valletta FC Moldova : FC Sheriff Tiraspol Montenegró : FK Budućnost Podgorica Hollandia : PSV Eindhoven Észak-Írország : Linfield FC Norvégia : Stabæk Fotball Lengyelország : Wisła Kraków Portugália : FC Porto Románia : CFR Cluj Oroszország : FK Rubin Kazány San Marino : SS Murata Skócia : Celtic FC Szerbia : FK Partizan Szlovákia : FC Artmedia Bratislava Szlovénia : NK Domžale Spanyolország : Real Madrid CF Svédország : Kalmar FF Svájc : FC Basel Törökország : Galatasaray SK Ukrajna : FK Sahtar Doneck Wales : Llanelli AFC CAF-országok Algéria : JS Kabylie Angola : Petro Atlético Luanda Botswana : Centre Chiefs Burkina Faso : Etoile Filante Ouagadougou Kamerun : Cotonsport Garoua Kongó : CARA Brazzaville Kongói DK : DC Motema Pembe Dzsibuti : Société Immobilière de Djibouti Egyiptom : Al-Ahly Etiópia : Saint-George SA Gabon : AS Mangasport Gambia : Wallidan FC Ghána : Asante Kotoko Guinea : Fello Star Bissau-Guinea : Sporting Clube de Batafá Libéria : Black Star Líbia : Al Ittihad Mali : Djoliba AC Mauritánia : ASAC Concorde Mauritius : Curepipe Starlight SC Marokkó : FAR Rabat Niger : AS Police Nigéria : Kano Pillars FC Sierra Leone : Ports Authority Dél-Afrika : SuperSport United Tunézia : Club Africain CONMEBOL-országok Argentína : CA River Plate (C) / Boca Juniors (A) Bolívia : Universitario (A) / Aurura (C) Brazília : São Paulo Chile : Everton (A) / Colo-Colo (C) Bolívia : Boyacá Chicó FC (A) / América de Cali (C) Ecuador : Deportivo Quito Paraguay : Club Libertad (A) (C) Peru : U. San Martín Uruguay : Defensor Sporting Venezuela: Deportivo Táchira FC (A = Apertura, C= Clausura) OFC-országok Amerikai Szamoa: Pago Youth JYJ-diszkográfia A JYJ, melyet a TVXQ-ból kivált Kim Dzsunszu, Kim Dzsedzsung és Pak Jucshon hozott létre, 2010 és 2014 között három stúdióalbumot és két középlemezt adott ki és összesen több mint másfél millió lemezt adott el. Koncertalbumok Thanksgiving Live in Dome (2011) Udvarhelyi Tölcséres Mihály Udvarhelyi Tölcséres Mihály (Székelyudvarhely, 1670. – Kolozsvár, 1737. március 2.) református teológiai tanár Kolozsváron. Élete Előbb Székelyudvarhelyen, majd 1686-tól a Debreceni Református Kollégiumban, 1693-tól Kolozsváron és 1697-től Nagyenyeden tanult. 1701-ben Máramarosszigeten lett rektor, ezután külföldre ment és 1705-től a franekeri hallgatój volt. 1707 tavaszától újból Máramarosszigeten működött mint rektor. 1721 tavaszán került Kolozsvárra tanárnak. Latin verse van a Hedera Poeticában. (Debrecini 1686). Munkái Fő orvosság a testi halál félelme ellen embernek Isten akarattyán való megnyugovása, mellyről néhai meltsgs ... Kemény Simon úr ... hideg tetemeinek sírba tétetésének alkalmatosságával együgyűen beszélgetett Vétsén 1722. Hely n. Gyászbeszéd Kemény János urfinak koporsóba tétetésekor Kolosvárott ... Kolosvár, 1724. (Szomorú halotti Pompa c. gyűjteményében, többek beszédével együtt). A Christmas Gift for You Az 1963-as A Christmas Gift for You from Philles Records (későbbi kiadás neve A Christmas Gift for You from Phil Spector) egy karácsonyi dalokból álló válogatáslemez. Az album producere Phil Spector. A dalokat azok az előadók énekelték fel, akikkel Spector abban az időben együtt dolgozott. Az albumot 1972-ben újból kiadta az Apple Records Phil Spector's Christmas Album néven. Az album ezek után is rengeteg kiadást élt meg: 1974-ben a Warner-Spector (sztereó hangzás), 1981-ben a Pavilion, 1983-ban az Impression (kazetta formájában), 1984-ben a Passport, 1987-ben a Rhino adta ki. Még ugyanebben az évben, ugyancsak a Rhino gondozásában (a Phil Spector International-lel együttműködve) jelent meg az első CD kiadás is. Ez már az eredeti mono felvételeket tartalmazta, akárcsak a Chrysalis Egyesült Királyság területén kiadott CD-változata. 1989-ben jelent meg a felújított változat az ABKCO gondozásában (ez a kiadás elterjedtebb). Az album több box set-ben feltűnt: az 1991-es Back to Mono (ABKCO), 2006-os The Phil Spector Collection (ABKCO). Miután 2009-ben a Sony Music vette meg a Philles Records jogait, október 27-én kiadta az album felújított verzióját. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Bán Ferenc Bán Ferenc DLA (Tokaj, 1940. szeptember 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, a kortárs magyar építészet egyik legprogresszívabb alakja. Kelet-Magyarország építészetének emblematikus figurája. Tokaji nyaralóját a kortárs nemzetközi építészet műveként is számon tartják. Vallomások „Idősebb nővérem kórházban töltötte fél életét. A szerető féltés, amellyel körülvettük, növelte az összetartozás érzését. Életem legnehezebb időszaka az Ő korai kínhalála volt. Fiatalabbik bátyám öngyilkosságát is nehéz volt túlélni. Idősebbik bátyám is aránylag fiatalon halt meg. Testvéreim, és sógornőim korai halála miatt van talán, hogy magamnak már nem tulajdonítok túlzott jelentőséget… Megvetem a fecsegést. A hallgatni tudás kevesek kiváltsága….A fecsegő ember munkájában is szertelen. Az építészet nem tűri a fecsegést Véletlenül lettem építész. Lemondva művészkedő álmaimról a Tiszán dolgoztam hajópakolóként. Motorcsónakkal táviratot hoztak. A Képzőművészeti Főiskola átirányította Önt a BME Építészmérnöki karára, holnap reggel 8-kor meghallgatásra jelentkezzen. A kihúzó vonat utolsó kocsi lépcsőjére sikerült még felugranom, a tokaji állomáson. Ezen múlott csak tanulni nem szerettem, de azt következetesen. Az egyetemi öt évet is átlinkeskedtem. Utóvizsga rekorderként jó-tanulóék nem fogadtak be. Baráti köröm évhalasztó, évismétlő, túlkoros építészhallgatókból állt. Kocsmáztunk, vagonpakolással, segédmunkával, hómunkával kerestük a rávalót. Az volt a baj, hogy ők okosabbak voltak és tehetségesebbek….” Életpályája Bán Ferenc 1959-ben iratkozott be Budapesti Műszaki Egyetem Építészkarára és 1964-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Rövid ideig kivitelezőként dolgozott. 1966-1990-ig a NYÍRTERV-ben (Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsi Tervező Iroda) dolgozott tervezői majd később főépítészi beosztásban. Ez időszak kiemelkedő és megvalósult munkái a Nyíregyházán felépült MITÁSZ székház (1974-1978), a Művelődési ház (1979-1982), a Szakszervezeti-székház (1983-1985) és a Mátészalkai Városháza (1980-1985). 1973-75: között elvégezte Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláját. Mestere Plesz Antal volt. A rendszerváltás idején gyakorlatilag széthullott a NYÍRTERV, amikor – többekkel együtt kilépett belőle - Bán Ferenc néhány társával együtt megalakította „A”STÚDIÓ’90’ Kft.-t. mely jelenleg is a város legeredményesebb tervezőcsoportja. Első jelentős tevékenységük volt hogy 1997-ben elnyerték a budapesti Nemzeti Színház tervpályázatát, és a kiviteli terveket is elkészítették, annyira, hogy a kivitelezés is elkezdődött az Erzsébet téren. Sajnálatos, hogy ezen építkezést leállították és nem valósult meg az épület . A Kft. ma is sikeresen működik. Ezt igazolja azóta felépült épületek sokasága, többek között Bán Ferenc tokaji lakóháza (2000), a Saxum lakópark (2002), a nyírbátori Kulturális Központ (2004), stb. Bán Ferenc tanított a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, a Magyar Építőművészek Szövetsége mestertanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Címzetes egyetemi tanár. „Tudomásul kell vennem, hogy mutáns vagyok. Márpedig a túlélés egyetlen garanciája a mutáció. A mutánsok közül kerülnek ki és szaporodnak el a megváltozott feltételek között is életképes generációk alapítói. Ezért nem érdekel, ha ferde szemmel néznek. Elkéstek. Már túl sokat fertőztem. Vannak fiatalok, akik akaratom ellenére követnek.” (2) Bán Kitüntetései Pro Urbe-díj (1984) Ybl Miklós-díj (1986) Kossuth-díj (1994) Pro Architectura-díj (1997) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2003) Molnár Farkas-díj (2004) Prima Primissima díj (2004) A Nemzet Művésze (2016) Főbb művei Művei: 1974-78 MITÁSZ székház, Nyíregyháza 1979-82 Művelődési Ház, Nyíregyháza 1980-85 Városháza, Mátészalka. Hősök tere 4 1983-85 Szakszervezeti székház, Nyíregyháza 1986-88 Kulturális és Művészeti Központ, Mátészalka Kölcsey u. 2 1987 uszoda, Záhony 1990 napenergia-ház, Nyíregyháza 2000.Bán Ferenc lakóháza Tokaj. Bodrogkeresztúri út 6/a 2000 Nyíregyháza, Jókai és Nagy Imre tér beépítése, 1. változat (László Zoltánnal) 2001 Nyíregyháza, Jókai és Nagy Imre tér beépítése, 2. változat (László Zoltánnal) 2002 Nyíregyháza, Benkei László társasháza 2002 Nyíregyháza, Jókai tér beépítése, 3. változat 2002 Nyíregyháza, Saxum lakópark (Balázs Tiborral) 2003 Nyíregyháza, Jókai és Nagy Imre tér beépítése, 4. változat (Balázs Tiborral) 2004 Kisvárda, Művészetek Háza (elvi engedélyezési terv) 2004 Nyírbátor, Kulturális Központ 2008 Korzó Bevásárló és Szolgáltató Központ . Nyíregyháza Tervpályázatok. (Önállóan és munkatársakkal): 1989. NEMZETI SZÍNHÁZ - II. DÍJ 1990. SEVILLAI VILÁGKIÁLLÍTÁS, MAGYAR PAVILON - II. DÍJ 1990. BUDANOVA TELEPORT CENTER - MEGVÉTEL 1992. PÁRIZSI UNIESCO SZÉKHÁZ ELŐTTI MAGYAR PAVILON - I. DÍJ 1992. KÖZÉPEURÓPAI EGYETEM - II. DÍJ 1992. ECOPOLIS IDEÁK RIO de JANEIRO 1992. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROSKÖZPONT RENDEZÉSE - II. DÍJ 1992. ÚJ EGYETEMI KÖZPONT 1992. EXPO ’96 BUDAPEST PESTI DUNAPART BEÉPÍTÉSE - I. DÍJ 1993. EUROPA HOTEL BUSSINESS CENTER - I. DÍJ. 1994. EXPO ’96 BUDAPEST SPORT ÉS KULTURÁLIS CENTRUM - III. DÍJ. 1996. VÁROSI SPORTCSARNOK TISZAÚJVÁROS. 1995. DEBRECENI UNIVERSITAS CAMPUS BEÉPÍTÉSI TERVE - MEGVÉTEL 1995 1996. EXPO ’98 LISSZABON MAGYAR PAVILON. 1996. TRAUMHAUSER – ÁLOMHÁZAK. 1997. KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM DEBRECENI UNIVERSITAS 600 FÉRŐHELYES KOLLÉGIUM - I. – II. DÍJ. 1997. NEMZETI SZÍNHÁZ - I. DÍJ. (László Zoltánnal, Balázs Tiborral, Kajáti Attilával, Gáva Attilával) 1998. BUDAPEST CLARK ÁDÁM TÉR BEÉPÍTÉSE I. DÍJ. 2000. HANOVERI EXPO. MEGVÉTEL. 2002. NYÍREGYHÁZA SAXUM LAKÓPARK I. DÍJ (Balázs Tiborral) 2002. BUDAPEST ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK REKONSTRUKCIÓJA. Egyéni kiállítások: 1985 Bercsényi Kollégium, Budapest 1991 Budapest Galéria, Budapest • Prága • Ljubjana. Válogatott csoportos kiállítások Műcsarnok, Budapest, Szófia, München, London, Madrid, New York. Weinolsheim Weinolsheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Nanda (hercegnő) Sundari Nanda hercegnő Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha féltestvére volt. Közös apjuk volt Suddhódana király személyében, azonban az ő édesanyja Mahá Padzsápatí Gótamí volt, Buddha anyjának húga. Buddha megvilágosodása után belépett apácának és a dhjána (teljes meditatív felvétel) legjelesebb gyakorlójává vált. Az i. e. 6. században élt a mai Bihár és Uttar Prades állam területén, Indiában. Élete Nanda születését hatalmas örömmel fogadták a szülei: Suddhódana király és Mahá Padzsápatí Gótamí királyné. Mahá Padzsápatí Gótamí Suddhódana második felesége volt, Májá (Buddha édesanyja) édestestvére. Nanda neve örömöt, elégedettséget jelent, annak megfelelően, amit a szülők éreztek születése után. Nanda ismert volt érettségéről és gyönyörűségéről. A sakjáktól való megkülönböztetés véget nevezték még őt "Rupa-Nanda", illetve "Szundari-Nanda" néven is. Idővel a családjából sokan maguk mögött hagyták a fényűző világi életet Sziddhártha herceg megvilágosodását követően. Többek között testvére Nanda, unokatestvérei Anuruddha és Ánanda is, akik Buddha öt legkedvesebb tanítványai közé tartoztak. Anyja volt az első buddhista apáca (bhikkhuni), miután saját maga kérte meg a szanghát, hogy fogadják be őt. Ennek eredményeként sok nő a sakják közül szintén beállhatott apácának (például Jasodará, Sziddhártha felesége. Nanda is így tett, ám ő nem amiatt, hogy bízott volna a Buddhában és a tanításokban, hanem a vérrokonai felé érzett szeretete miatt. Hamar kiderült, hogy Nanda nem tudott egészen jól összpontosítani apácaként a szerzetesi életmódra. Főleg saját szépségével és népszerűségével törődött, amelyet elmúlt életeiben szerzett karmájának köszönhetett. Ezeket a jó karmákat azonban újakkal nem tudta megtoldani. Bűnösnek érezte magát, hogy nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Meg volt győződve arról, hogy Buddha ki fogja őt zárni a rendből, ezért kerülte is őt. Megvilágosodása Egy napon Buddha azt kérte bhikkhuniktól, hogy egyesével járuljanak elé, hogy tanítást adhasson át nekik. Nanda azonban nem engedelmeskedett a kérésnek, csak Buddha kifejezett, ismételt kérésére. Buddha kedvesen szólt hozzá és dicsérte pozitív tulajdonságait, ami miatt Nanda nagyon megörült. Mivel Nandát annyira lefoglalták saját szépségével kapcsolatos gondolatai, a Buddha fizikai hatalmát felhasználva Nanda szemei elé varázsolt egy nálánál szebb fiatal nőt, aki a szeme előtt öregedett gyorsított sebességben évtizedeket. Ez a látomás mélyen érintett Nandát. Ezután Buddha el tudta magyarázni Nanda számára az állandótlanság törvényét, amit ő tökéletesen megértett és elérte a jövőbeli megszabadulás szintjét — folyamba-lépés. A Buddha azt tanácsolta neki, hogy meditációjának középpontjába az állandótlanságot és a test hibáit állítsa. Szorgalmas gyakorlással Nanda lett a dzshána meditáció legkiválóbb gyakorlója és elérte az arhat szintet. Cardesse Cardesse település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 289 fő (2015). Cardesse Ledeuix, Lucq-de-Béarn, Monein és Oloron-Sainte-Marie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Neoton Família (válogatásalbum) A Neoton Família című 4 CD lemezt tartalmazó válogatás a Neoton Família egyik legnagyobb válogatásalbuma, mely az együttes pályafutásának legsikeresebb dalait, valamint Csepregi Éva és Végvári Ádám szólólemezeinek sikereit is tartalmazza. A 4 CD-s válogatást a Reader's Digest jelentette meg 2005-ben. A lemezek külön gyűjtőnevet kaptak, úgy mint Párizsi lány, Kétszázhúsz felett, Kell hogy várj és Holnap hajnalig. A 4 CD összesen 69 dalt tartalmaz. Az album dalai Párizsi Lány Neoton Família - Minek Ez A Cirkusz? - 3:21 Neoton Família - Ha Szombat Este Táncol - 3:23 Neoton Família - Szédült Napraforgó - 3:22 Neoton Família - Monte Carlo - 3:49 Neoton Família - Margaréta - 3:35 Végvári Ádám és Csepregi Éva - Japán Fiú - 3:54 Neoton Família - Nyár Van - 4:04 Neoton Família - Medvetánc-Dal - 4:17 Csepregi Éva - A Sárkány Éve - 3:54 Neoton Família - Szia! (Hello) - 3:33 Neoton Família - Jojó (Yo-Yo) - 3:59 Csepregi Éva - Párizsi Lány - 3:22 Neoton Família - Abrakadabra - 4:12 Neoton Família - Hazudós - 3:54 Neoton Família - Védőháló Nélkül - 4:49 Neoton Família - Santa Maria - 4:29 Neoton Família - Hátizsák-Dal - 3:35 Csepregi Éva - Társasjáték - 3:37 Kétszázhúsz felett Neoton Família - Kétszázhúsz Felett - 4:24 Neoton Família - Nem Szállunk Ki A Hajóból - 3:58 Neoton Família - Hétvégi Motorozás - 3:50 Neoton Família - Marathon - 5:24 Neoton Família - Jöjjön A Nyár - 3:04 Csepregi Éva - Nagy Boldogság (Meseautó) - 3:31 Neoton Família - Szeretek Ugrálni - 3:41 Neoton Família - Pofozkodó - 3:51 Neoton Família - Bye, Bye Kedvesem - 3:34 Neoton Família - Forrófejű Lány - 4:32 Neoton Família - Menekülj! - 3:49 Csepregi Éva - Európai Rock - 3:25 Neoton Família - Visz A Hajó, Fúj A Szél - 4:32 Csepregi Éva - Kék Korszak - 3:39 Neoton Família - Eszterlánc - 3:48 Neoton Família - Don Quijote - 4:02 Neoton Família - Pago Pago - 4:29 Kell, Hogy Várj! Neoton Família - Vadvirág - 3:45 Neoton Família - Kell, Hogy Várj! - 3:48 Neoton Família - Vándorének - 2:54 Neoton Família - Látomás - 4:44 Neoton Família - Búcsú 3:46 Neoton Família - Vallomás - 2:30 Neoton Família - Ha Elmúlik Karácsony - 3:39 Neoton Família - Emlékül - 3:54 Neoton Família - Régi Zongorám - 3:20 Neoton Família - Megváltást Várok - 4:22 Csepregi Éva - Emlékkönyv - 2:53 Neoton Família - Ha Varázslólány Lennék - 3:59 Neoton Família - Vannak Kivételek - 4:34 Neoton Família - Első Szerelem - 4:17 Neoton Família - Te Quiero - 3:55 Csepregi Éva - Szeret, Vagy Nem Szeret - 3:18 Neoton Família - Latin Szerenád - 4:17 Holnap Hajnalig Neoton Família - Tinidal - 3:32 Neoton Família - Holnap - 4:03 Neoton Família - Gimi Love - 3:45 Végvári Ádám és Csepregi Éva - Elmentél - 4:47 Neoton Família - I Love You - 5:01 Végvári Ádám és Csepregi Éva - Éva, Éva, Ez A Nevem, Így Hívnak - 3:21 Csepregi Éva - Éjszakai Láz - 4:04 Neoton Família - Egy Kis Nyugalmat - 3:23 Végvári Ádám és Csepregi Éva- Ádám, Álmodj Csak Tovább - 4:07 Neoton Família - Robinson - 4:05 Végvári Ádám és Csepregi Éva - Elfújta A Szél - 4:06 Neoton Família - Holnap Hajnalig - 4:30 Neoton Família - Nincs Semmi Baj! - 3:48 Neoton Família - Végtelen Játék - 3:35 Neoton Família - Azon Az Éjszakán - 4:18 Neoton Família - Karnevál - 3:08 Végvári Ádám - Varaderói Kaland - 2:45 Oxosav Az oxosavak oxigént tartalmazó savak. Pontosabban olyan savak, amelyek: oxigént tartalmaznak; legalább egy másik kémiai elemet is tartalmaznak; legalább egy oxigénatomhoz kapcsolódó hidrogénatomot tartalmaznak; és egy vagy több proton leadásával iont képeznek. Néhol az oxisav név is előfordul, de ennek használatát nem javasolják. Az oxosavak általában összetett ionok, melyeken található egy (vagy több) hidrogén kation. Lavoisier eredeti elmélete szerint minden sav tartalmaz oxigént, melyet a görög οξυς (oxys) (sav, savanyú) és γεινομαι (geinomai) (képezni) után neveztek el. Később felfedezték, hogy néhány sav (például a sósav) nem tartalmaz oxigént, ezért a savakat tovább osztották oxosavakra és az újfajta hidrogénsavakra. Példák oxosavakra: karbonsavak kénsav salétromsav foszforsav Halogén-oxosavak: hipoklórossav ; klórossav ; klórsav ; perklórsav ; perbrómsav ; perjódsav Nem oxosav (hanem hidrogénsav) például: sósav hidrogén-fluorid hidrogén-bromid hidrogén-jodid Az oxosavakban a savas hidrogén oxigénatomhoz kapcsolódik, ezért a kötés erőssége (hossza) – a biner nemfém-hidridekkel ellentétben – nem befolyásolja az oxosavak erősségét, ehelyett a központi atom (E) elektronegativitása és a hozzá kapcsolódó oxigénatomok száma a meghatározó. Ugyanazon E központi atom esetén a sav erőssége növekszik, amint E-hez egyre több oxigén kapcsolódik. Ha E-hez ugyanannyi oxigén kapcsolódik, akkor a sav annál erősebb, minél nagyobb E elektronegativitása. La Hérelle La Hérelle település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 237 fő (2015). La Hérelle Chepoix, Gannes, Mory-Montcrux, Plainville, Sains-Morainvillers és Welles-Pérennes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rochetaillée Rochetaillée település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 163 fő (2015). Rochetaillée Auberive, Bay-sur-Aube, Saint-Loup-sur-Aujon, Vauxbons, Vitry-en-Montagne és Voisines községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Love Me Do 1962. október 5-én (az Egyesült Államokban 1964. április 27-én) jelent meg a Beatles Love Me Do című dala a Love Me Do/P.S. I Love You című kislemezen. Ez volt a zenekar történetének első kislemeze. A dal John Lennon és Paul McCartney együttműködésének gyümölcse, amelyet nagyrészt McCartney írt 1958-1959-ben. A Beatles menedzsere, Brian Epstein felvette a kapcsolatot az EMI-nál dolgozó George Martin hangmérnökkel. Az együttes 1962 júniusában stúdióba vonult. George Martin nem volt elégedett a munkával, ezért szeptember 4-re visszahívta az együttest. Pete Best helyét Ringo Starr vette át a doboknál. Ringo rossz hangulata miatt a felvételt tizenötször meg kellett ismételni. Az együttes szeptember 11-én ismét megjelent a stúdióban, de Ringo helyett Andy White session-dobos játszott, vele vették fel újra a Love Me Do, a P.S. I Love You és a Please Please Me című számokat, Ringo a csörgődobot rázta. A kislemez először 1962. október 5-én jelent meg, piros színű címkével, ezen Ringo dobjátéka hallható, a fél évvel később fekete címkével kiadott kislemezen pedig Andy White dobol. Ez a felvétel hallható a Please Please Me c. nagylemezen. Suramin A suramin álomkór és a tripanoszómák(en) által okozott más betegségek elleni gyógyszer. A tripanoszómák egysejtű élősködők, melyek a cecelégy csípésével terjednek. A suraminnak rák- és HIV elleni hatása is van; a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó kutatások még folynak. Hatásmód A suramin hatásmódja nem ismert, feltehetően a redukált nikotinamid-adenin-dinukleotid (NADH) oxidációjában szerepet játszó enzimek gátlásának köszönhető. Az NADH a tripanoszóma számára sok sejten belüli reakció – pl. a légzés és a glikolízis – koenzimje. Elképzelhető, hogy ezen felül a P2-receptorok(en) gátlója, és a rianodin-receptorok(en) agonistája is. Folyamatban levő kutatások és klinikai vizsgálatok Jelenleg is vizsgálják a suramin rák elleni alkalmazhatóságát. Már ismert, hogy a suramin gátol több növekedési hormont, pl. inzulinszerű növekedési faktor 1(en) (IGF-I), epidermális növekedési faktor(en) (EGF), vérlemezke eredetű növekedési faktor, transzformáló növekedési faktor(en) beta (TGF-beta), ezáltal gátolja az endothel sejtek(en) osztódását és helyváltoztatását. A suramin ezen felül gátolja az érképződésért felelős növekedési faktor(en) (VEGF) és a bázikus fibroblast növekedési faktor(en) (bFGF) által kiváltott érképződést(en). Az új erek képződése a növekvő daganatok vérellátásához elengedhetetlen. A suramin gátolja a retrovírusok (ilyen pl. a HIV is) reverz transzkriptáz enzimjét, mely azok továbbterjedéséhez nélkülözhetetlen. Gátolja a topoizomeráz(en) enzimeket, melyek a DNS szét- és visszatekeredését szabályozzák. Gátolja a sejten belül a folsav-továbbítást. A folsav (B9-vitamin, magzatvédő vitamin) a sejtek osztódásakor nélkülözhetetlen. Adagolás A suramin rendkívül mérgező, ezért csak kórházban, folyamatos megfigyelés alatt adható. Az emésztőrendszerből alig szívódik fel, ezért injekció formájában kell adni. Az állatkísérletekben magzatot károsító hatása volt, és a tapasztalatok alapján bizonyosra vehető, hogy az emberi magzatot is károsítja, ezért terhes nőnek szigorúan tilos adni. A túlérzékenység megelőzésére először 0,1–0,2 g-s tesztadagot kell beadni lassú intravénás injekcióban. 24 óra elteltével adható be a teljes adag. Túlérzékenység esetére adrenalin (1:1000 oldat), parenterálisan adott antihisztaminok és kortikoszteroidok(en) kell kéznél legyenek. Felnőttek szokásos adagja napi 20 mg/tskg, de legfeljebb napi 1 gramm, gyermekeké 10–20 mg/tskg. Az adagokat hetenként (és esetleg a 3. napon is) kell beadni addig, amíg az összes beadott mennyiség eléri az 5 g-ot. Ha a beteg rossz állapotban van, a teljes adag akár a negyedére is csökkenthető. Készítmények Nemzetközi forgalomban: Antrypol Metaret Moranyl Naganin Naganine Naganinum Naganol Nátriumsó formájában: Germanin Magyarországon nincs forgalomban. Rhipsalis pulchra A Rhipsalis pulchra egy kultúrában nagyon ritkán tartott epifita kaktusz, a nemzetség más fajaitól könnyen elkülöníthető vörös virágaival. Jellemzői Gazdagon elágazó csüngő habitusú növény, ágai néha 3 vagy 4 finom bordával tagoltak, 3–4 mm átmérőjűek, élénkzöld színűek, kis areoláik vöröses színezetűek. Virágai száma kevés, leggyakrabban a szárszegmensek csúcsain, de néha az oldalsó areolákon jelennek meg, vöröses-bordó színűek, nagyok, 12–14 mm hosszúak. A bibeszál fehér. Termése vörös, magjai kicsik, feketék. Elterjedése Brazília: Minas Gerais, Rio de Janeiro, São Paulo államok. Epifitikus vagy litofitikus perhumid köderdőkben 1500–2400 m tengerszint feletti magasságban. Rokonsági viszonyai Az Eryrthorhipsalis subgenus tagja. Nemzetségében ritkának számító virágszínében csak a kevéssé ismert Rhipsalis ormindoi fajra hasonlít, rokonsági kapcsolatuk azonban kevéssé vizsgált. Varstu (község) Varstu község közigazgatási egység volt Võrumaa megye déli részén. A 2017-es észt közigazgatási reform során Rõuge községhez csatolták. A községet Rein Ansip polgármester vezette. Lakossága 2016. január elsején 1050 fő volt, amely 170,7 km²-es területét tekintve 6,2 fő/km² népsűrűséget jelent. Közigazgatási beosztás Központja Varstu Falvak Varstu község területéhez 19 falu tartozott: Harjuküla, Hintsiko, Kangsti, Krabi, Kõrgepalu, Laurimäe, Liguri, Lüütsepa, Matsi, Metstaga, Mutemetsa, Paganamaa, Punsa, Pähni, Raudsepa, Soolätte, Tagakolga, Vana-Roosa, valamint Viru. Vívás a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a vívásban tíz versenyszámban avattak olimpiai bajnokot. A versenyszámokat július 28. és augusztus 5. között rendezték. Ezen az olimpián a férfiaknál tőrben és kardban, a nőknél párbajtőrben és tőrben volt csapatverseny. Éremtáblázat (A táblázatokban Magyarország sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.) 2014 a filmművészetben 2014 a filmművészetben a 2014-es év fontosabb filmes eseményeit tartalmazza az alábbiak szerint: Események január 13. – átadják a kaliforniai Beverly Hillsben a 2014-es Golden Globe-díjakat . A nyertesek között volt Cate Blanchett , Matthew McConaughey , Amy Adams és Leonardo DiCaprio . Sikerfilmek Sikerfilmek Magyarországon Forrás: Box Office Mojo - Hungary Yearly Box Office Moziban nem játszott filmek március 4. – Rossz vér (Wicked Blood) augusztus 19. – Az igazság védője (A Good Man) augusztus 22. – A herceg (The Prince) Díjak, fesztiválok 86. Oscar-gála 71. Golden Globe-gála 27. Európai Filmdíj-gála 39. César-díjátadó 67. Cannes-i Fesztivál 67. BAFTA-gála 34. Arany Málna-gála Papp József (botanikus) Papp József (Sopron, 1900. május 10. – Budapest, 1985. június 23.) kertész, kertészeti szaktanár, dendrológus, botanikus, a turistamozgalom tevékeny résztvevője. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.Papp”. Életútja 1928-ban végzett kertészként a budapesti Kertészeti Tanintézetben, s 1940-ig szakmájában dolgozott. Ezt követően a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársa volt 1945-ig, miközben 1941-ben kertészeti szaktanár végzettséget szerzett a Műszaki Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karán. 1946–1949 között gyakorlatvezetőként tanított a Magyar Agrártudományi Egyetem szőlő- és kertgazdaságtudományi karán, majd 1950-ben az Országos Természetvédelmi Tanácshoz (később Hivatal) került, ahol 1963-ig szakértői feladatokat látott el. 1964-ben a szigligeti Alkotóház arborétumának vezetője lett, ahonnan 1972-ben nyugdíjba ment. Munkássága Cikkeiben és könyveiben főleg dendrológiával és természetvédelemmel foglalkozott, emellett növény- és állatvilággal kapcsolatos bibliográfiákat is készített, valamint szótárak és lexikonok munkatársa, mint például az 1941-ben kiadott Magyar Turista Lexikon főmunkatársa is volt. Botanikai munkásságának jelentős eredménye a mátrai juhar első példányának felfedezése Parádsasvár közelében, melyet mátrai ősjuhar néven írt le akkor. Társasági tagságai, elismerései A Magyar Turista Szövetség (MTSz) túravezetője, vezetőképző tanfolyamának tanára, 1939 és 1941 között természetvédelmi bizottságának tagja, a Magyar Turista Egyesület (MTE) Tátra Asztal nevű osztályának titkára, 1943-ban pedig a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) választmányi tagja volt. 1975-ben Pro Natura emlékéremmel díjazták természetvédelmi munkásságát. Főbb művei Klek [Karsztos hegycsoport Jugoszláviában] (Turisták Lapja, 48. évf. 131–136. o., 5 kép, 1936) A Gerecse flórája (Turisták Lapja, 49. évf., 5. sz., 191–193. o., 2 kép, 1937) Kék tó, tiszta tó… (A Plitvicai tavak mellett) (Turisták Lapja, 50. évf. 639–649. o., 7 kép, 1938) A Lotus uliginosus Magyarországon és néhány új florisztikai adat. Új adatok hazánk edényes növényeinek ismeretéhez (Botanikai közlemények, 45. évf., 3-4. sz., 267–271. o., 1954) Mátrai ősjuhar – Acer acuminatilobum J. Papp (Az erdő, 7.(93.) évf., 1. sz., 29–31. o., 1958) Vas megye természeti értékeivel foglalkozó irodalom bibliográfiája I-II. (Szombathely, 1962–1964) A Bakony növénytani bibliográfiája (Veszprém, 1965) Védett területek, növény- és állatritkaságok (Budapest, 1967) A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971) A budai Sashegy élővilága (Budapest, 1977) Magyar madártani bibliográfia (Békéscsaba, 1980). Fekete tinamu A fekete tinamu (Tinamus osgoodi) a tinamualakúak (Tinamiformes) rendjébe, ezen belül a tinamufélék (Tinamidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Black Tinamou). Rendszerezése A fajt Henry Boardman Conover amerikai amatőr ornitológus írta le 1949-ben. Alfajai Tinamus osgoodi hershkovitzi (Blake, 1953) - ritkán látható madár, utoljára Kolumbia területén látták 1400-2100 tengerszint feletti magasságban. Tinamus osgoodi osgoodi Conover, 1949 - megtalálható Peruban , az Andokban , Magdalen folyó völgyében 600-1400 méteres magasságban. Előfordulása Kolumbia, Ecuador és Peru kis területén, az Andok 900-1400 méter magasságában honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Nagy méretű faj, a 40-46 centiméteres átlagos testhossz jellemző rá. A tojó kicsivel nagyobb mint a hím. Kis feje és tömzsi teste van, tollazata fekete, a hasi része világosabb. Életmódja Lehullott gyümölcsöket eszik, valamint gerincteleneket, virágbimbókat, magvakat és gyökereket. Szaporodása Fészkét a földre rakja, 2-3 fényes kék tojást tartalmaz általában. Természetvédelem A fekete tinamu veszélyben van az erdőirtás miatt, az emberi települések terjeszkedése miatt, a mezőgazdasági terjeszkedés (főleg ópium ültetvények használata) miatt, kőolaj feltárás miatt és egyre jobban vadásszák élelmiszer céljából. Mayim Bialik Mayim Chaya Bialik (San Diego, Kalifornia 1975. december 12. –) amerikai színész, neurológus, író. 1991 és 1995 között címszerepet játszott a Blossom című sitcomban. 2010 óta alakítja Dr. Amy Farrah Fowlert a CBS Agymenők című sorozatában. A szerepért háromszor jelölték Emmy-díjra és elnyerte a Critic's Choice Television legjobb komédia mellékszereplőnek járó díját. Fiatalkora Mayim Bialik 1975. december 12-én született San Diegóban. Felmenői Lengyelország, Csehország és Magyarország területéről emigráltak az Amerikai Egyesült Államokba. Bialikot reform zsidóként nevelték fel, de jelenleg ortodox zsidónak tartja magát. Neve héberül vizet jelent. Walter Reed Junior High School-ba járt, de az érettségiét 1993-ban szerezte meg a North Hollywood High School-ban. a Blossom sorozat végeztével tovább folytatta tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen. Alapdiplomáját idegtudomány, héber és zsidó tanulmányokból szerezte és neurológia tanulmányait tovább folytatta. 2005-ben abbahagyta tanulmányait, hogy visszatérhessen a színészkedéshez. 2007-ben Ph.D. minősítést szerzett idegtudományból. A disszertációja a Prader-Willi-szindrómában szenvedő betegek hipotalamikus aktivitását vizsgálta. Ravnice (Veliko Trgovišće) Ravnice falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Veliko Trgovišćéhez tartozik. Fekvése Zágrábtól 28 km-re, községközpontjától 5 km-re északnyugatra horvát Zagorje területén és a megye délnyugati részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 316, 1910-ben 494 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 2001-ben 333 lakosa volt. Hayward (Kalifornia) Hayward város az USA Kalifornia államában. Lakosainak száma 149 392 fő (2014). Hayward Castro Valley községgel határos. Népesség A település népességének változása: Manuel Balbi Manuel Balbi (Guadalajara, Jalisco Mexikó 1978. március 13. –) mexikói színész. Élete Manuel Balbi 1978. március 13-án született Guadalajarában. Tanulmányait a Televisa színészképzőjében, a Centro de Educación Artísticaban (CEA) kezdte meg. 2000-ben a Sebzett szívek című telenovellában játszott. 2013-ban a Fortunában Jerónimo Duránt alakítja. Szerepei Filmek Seres: Génesis (2010) .... Graco De día y de noche (2010) .... Urbano Chiapas, el Corazón del Café (2012) .... Eduardo Casi treinta (2012) .... Emilio Színház Hamelin (2008-2009) HAIRSPRAY Comedia Musical (2010) La Caja (2013) Quirla Quirla település Németországban, azon belül Türingiában. Quirla Bollberg és Ruttersdorf-Lotschen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Grid (Hunyad megye) Grid (románul: Grid) település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Pusztakalántól keletre fekvő település. Története Geréd nevét 1392-ben p. Gred in d-u de Dewa néven említette először oklevél. 1490-ben p. Gered, 1505-ben p. Gyryd, 1733-ban és 1913-ban Grid néven írták. 1505-ben a Szentgyörgyi, Geredi, Szálláspataki, N. Ungor, D. Árka, Vingárti Geréb, Bélai, Folti és más családok voltak birtokosai. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott. 1910-ben 1187 lakosából 1141 román , 17 magyar volt. Ebből 812 görögkeleti ortodox, 363 görögkatolikus, 10 római katolikus volt. Celebrimbor Celebrimbor A Gyűrűk Ura című fantasy történet egy kitalált szereplője. Celebrimbor nolda származású kovács, Fëanor, a Szilmarilok készítőjének leszármazottja. A történet szerint Celebrimbor Curufin gyermeke, ő maga pedig (a megtébolyult és bizonytalan sorsú Maglort nem számítva) Fëanor királyi házának utolsó túlélője. Remek kézművesmester, aki a Három Gyűrűt kovácsolta. Története Útjának kezdete Úgy tartják, Celebrimbor, apjához és nagyapjához társul, mikor Fëanor Középföldére vezeti a nolda, hogy visszaszerezzék a Szilmarilokat Morgothtól. Anyja, (akinek a neve ismeretlen) megtagadta a felkelésben való részvételt és Halhatatlanföldön maradt. Noha Celebrimbor követte is apját, úgy vélték, hogy temperamentuma anyjáéhoz hasonló. Curufin először testvérével, Celegormmal élt Himlad földjén, de kényszerből elmenekültek a Hirtelen Tűz csatája után (e.k. 455). Nargothrondba menekültek, unokatestvérük, Finrod Felagund erődjébe, ahol Celebrimbor is élt. A konfliktus A Düh Háborúja, és az Első Kor vége után sok tünde tért vissza Halhatatlanföldre, de Celebrimbor azok között volt, akik maradtak. Kelet felé keresett új lakhelyet magának, ahol egy csapat nolda tündével, köztük Findrod nővérével, Galadriellel, és férjével, Celebornnal találkozott. M.k. 750-ben Eregionban telepedtek le, a Ködhegység lábánál. Azért választották ezt a helyet, mert Celebrimbor megtudta, hogy a törpök egy igen értékes fémre bukkantak Khazad-dûmban, amit mithrilnek neveztek el. A kovácsolás mestersége Celebrimbor volt a legnagyobb a tündekovácsok között. Összebarátkozott a kazad-dûmi törpökkel, megosztották a tehetségüket és titkaikat egymással. A törpök felvették a tündék rúnaírását, s Celebrimbor magasan képzett lett a mithril megmunkálásában. Kiváltképp a Törp-kézművessel, Narvival kötött barátságot. Narvi készítette Durin Kapuját, ami Khazad-dûm nyugati bejárata volt, melyre Celebrimbor egy titkos írást vésett egy mithrilből előállított anyagból, ithildinből, mely csak a hold, vagy a csillagok fényét tükrözte vissza, és csak ekkor volt látható. Szintén Celebrimbor készíthette az Elessart, ami egy tiszta, zöld színű kővel kirakott, sas alakú ezüstbross. Galadirelnek adta, aki később Aragonnak. A történet szerint Celebrimbor szerelmes volt Galadrielbe. Egy másik történet szerint még az Első Korban csinált egy Elessart, ami Errendilnél kötött ki. A Hatalom Gyűrűi A történet egyik verziója szerint Szauron meggyőzte Celebrimbort, hogy indítson felkelést Galadriel ellen, aki elhagyta Eregiont és Lothlorienbe ment 1350 és 1400 között. Noha sehol máshol nincs ennek a felkelésnek bármilyen említése. Szauron irányítása alatt Celebrimbor és a Tünde kovácsok 1500 körül elkezdték elkészíteni a Hatalom Gyűrűit. Hét gyűrűt kovácsoltak, és Szauron segítségével kilencet. 1590 körül Celebrimbor egymaga megcsinálta a Három Gyűrűt, Naryát, Nenyát és Vilyát. 1600 körül Szauron megalkotta az Egy Gyűrűt, hogy uralkodhasson a Hatalom Gyűrűin. Még a Három Gyűrű is célpontja volt a Egynek, mert Celebrimbor Szauron képességeit használva készítette azokat. Amikor Szauron felhúzta az Egy Gyűrűt, Celebrimbor észrevette, hogy tévedett. Tanácskozott Galadriellel, hogy mit is tegyenek a Három Gyűrűvel. Nem tudták rávenni magukat, hogy elpusztítsák, így megállapodtak, hogy elrejtik azokat. 1693-ban Celebrimbor, Galadrielnek adta Nenyát, Naryát és Vilyát pedig Gil-galadnak küldte, Lindonba. Ez feldühítette Szauront és háborút indított a Tündék ellen. Serege megostromolta Eregiont és átütötte a külső védelmi vonalát 1697-ben. Celebrimbor szembe került Szauronnal Mirdain Házának lépcsőin, és fogságba esett. Szauron addig kínozta, míg elárulta a Hét Gyűrű hollétét, de Celebrimbor megtagadta elmondani, hogy hol van a Három. Megpróbáltatások vége Celebrimbort orkok lenyilazták, holttestét pedig egy csontoszlopra feszítették, melyet afféle hadi zászlóként hordoztak Szauron seregei, ahogy folytatták a hadjáratot a Tündék ellen. Ám végül Szauront legyőzték 1701-ben és visszatért Mordorba. Forrás tuckborough.net Róka-hegyi Füstös-barlang A Róka-hegyi Füstös-barlang egy barlang, amely Budapest III. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található. Leírása A róka-hegyi, középső, felhagyott kőfejtőben, természetvédelmi területen, a feljárati lépcsőtől jobbra, a sziklafal aljában van az északra néző, szabálytalan alakú, vízszintes tengelyirányú, viszonylag nagy méretű bejárata. A bejárat körül látható korom miatt könnyen észrevehető a bejárata. Felső triász, dachsteini mészkőben létrejött, kis méretű barlang. A hévizes eredetű, inaktív barlang freatikus körülmények között alakult ki a kőbányában lévő, többi barlanghoz hasonlóan. A bejárati nyíláson bebújva lehet a barlangnak az egyetlen, körülbelül 1,5×4×2 méteres termébe jutni. A terem nagyon átalakult az eredeti állapotához viszonyítva, mert majdnem mindenhol vastag korom fedi a falakat és a mennyezetet. A barlangban napjainkban is raknak tüzet, amelyet a terem alján található, friss hamurétegek jeleznek. Nagyon rongálódtak a barlangban megfigyelhető, barlangi képződmények. A barlang tág bejáratának a könnyű megközelítése és a barlangba történő egyszerű bejutás miatt került ilyen állapotba a barlang. Az engedéllyel megtekinthető barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül járható. A bejárásához csak egy világítóeszköz szükséges. A kormos falai miatt kapta a nevét. Előfordul az irodalmában, a Sásdi László által 1997-ben szerkesztett barlangtérkép-lapon Füstös-barlang néven is. Kutatástörténete Kőfejtés következtében tárult fel. 1997. március 22-én Sásdi László és Babay Rita mérte fel, valamint a felmérés alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. Róka-hegyi Kristály-barlang A Róka-hegyi Kristály-barlang egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budapest III. kerületében található. A Róka-hegyen lévő kőfejtőnek a legjelentősebb barlangja. Leírása A felhagyott Róka-hegyi kőfejtőnek a déli sziklafalában, természetvédelmi területen van a bejárata. Felső triász, dachsteini mészkő és eocén, márgás mészkő határán, kalcittelér mentén, freatikus körülmények között alakult ki a barlang. A bejáraton lebújva, könnyű mászással le lehet jutni egy kilenc méter hosszú és néhány helyen két–három méter magas terembe. A teremben van a barlang végpontja. A barlangban, nagy felületeken található kalcit és borsókő, de napjainkra már ezek a felületek kis mértékben károsodtak. A barlangot lezáró, régi ajtó elromlott és ez a barlang jelenlegi állapotának a kialakulását nagyon segíthette. A kőbánya legjelentősebb és leghosszabb barlangja. Nincs lezárva és engedéllyel látogatható. Barlangjáró alapfelszereléssel megtekinthető. A nevét a benne előforduló kristályok miatt kapta. Előfordul az irodalmában Kristály-barlang (Mezei 1967), Rókahegyi-kristálybarlang (Leél-Őssy 1958), Rókahegyi Kristály-barlang (Jakucs, Kessler 1962) és Rókahegyi új barlang (Bertalan 1976) néven is. A közeli Róka-hegyi-barlangnak is az egyik névváltozata a Kristály-barlang név. Kutatástörténete A kőbányászat következtében tárult fel. Az 1958-ban kiadott, Leél-Őssy Sándor által írt tanulmányban lehet, hogy ez a barlang van ismertetve Rókahegyi-kristálybarlang néven. A Róka-hegynek a keleti végében található, nagy kőfejtőben, körülbelül 220 méter tengerszint feletti magasságban van a barlangbejárat. A bejáratnál egy nagy, jellegzetes hévforrástölcsér látható, amely messziről is jól látható. Kőbányászatkor nyílt meg és fedezték fel az eredetileg zárt kavernát. Lebányászták egy részét. Körülbelül 30 méter hosszú és körülbelül 10 méter mély. A jellegzetes hévizes eredetű barlang, régi hévforrástölcsér dachsteini mészkőben jött létre. Jelenleg már nagyon pusztul, száraz és eltömődik. Kertai György írt a barlangban lévő, a hévizekből lerakódott, nagy mennyiségű, borsóköves aragonitkristályokról. Nagyon porlik a mészkő a hévizes hatás miatt. A publikációhoz mellékelt, a Kevély-hegycsoportot bemutató térképvázlaton fel van tüntetve a helye. Az 1962. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató szerint a vámőrségi barlangkutató csoport egy új barlangot fedezett fel a Róka-hegyi-barlangtól nyugatra lévő, következő kőbányában. A bejárata, amely a hegytetőtől körülbelül 20 méterrel lejjebb van a kőfejtés miatt nyílt meg. A tagok a szűk bejáraton keresztül egy ovális, zsombolyszerű, két–három méteres és körülbelül nyolc méter mély aknába jutottak. A falon aragonitra növő cseppköveket figyeltek meg, amelyek között 50 centiméter hosszú cseppkő is volt. Szokatlannak tartották, hogy a felszínhez közel, fejlődő cseppkövek vannak. Az akna alján, egy szűk nyíláson át megközelíthető, kétszer három méteres fülke van, amelyben egy másfél méter hosszú és 50–60 centiméter széles, kis tavat fedeztek fel. A tó kialakulása különös volt és ezért részletesen le lett írva a tó. A leírás szerint a tó alja hullámosan, vánkosszerűen cseppköves. A vízszint állandó volt, mert az évszázadokon át a falakról és a felülről csepegő víz mennyisége megegyezett az elszivárgott és az elpárolgott víz mennyiségével. A vízben a kalcium töménysége mindig nőtt és ezért a cseppkő kiválása különös módon történt. A cseppkő a víz felületén, a szélein, vízszintesen kezdett nőni. Néhány helyen a 15 centiméter szélességet is eléri a cseppkő. A szélén fél centiméter vastag, hófehér, a falaknál három centiméter vastag, világossárga a cseppkő. A tóban, több helyen apró cseppkőgombák nőttek, amelyek vékony törzsön állnak a tó fenekén. A három–négy centiméter átmérőjű, világossárga cseppkőgombáknak vízszintes a teteje és a cseppkőgombák olyan magasak, amilyen a tó vizének a magassága. A tavat néhány helyről lefényképezték, mert a barlangnak nincs folytatása és a bányászat miatt meg fog semmisülni. Ehhez hasonló, tavirózsa levelekre emlékeztető képződmény található a Deményfalvi-barlangban. Az 1962-ben napvilágot látott, „A barlangok világa” című könyvben az olvasható, hogy a Rókahegyi Kristály-barlang a Csillaghegy feletti, nagy kőfejtőben nyílik. A nagyon pusztuló, hévizes eredetű barlang bejáratánál egy jellegzetes hévforrástölcsér maradványai láthatók. A barlangban sok borsókő keletkezett. Az 1967-ben kiadott, „Pilis útikalauz” című könyv szerint a Csillaghegytől északnyugatra lévő Róka-hegy egyik kőfejtőjében van. A Róka-hegyi-barlang a Kristály-barlangtól nyugatra fekvő kőbányában található. A Kristály-barlang régóta ismert, hévizes eredetű, körülbelül 30 méter hosszú és körülbelül 10 méter mély. A falait sok, borsókőszerű képződmény fedi. Az 1974-ben megjelent, „Pilis útikalauz” című kiadványban az 1967-es útikalauzban közölt leírás lett megismételve. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Rókahegyi új barlangnak Budapest III. kerületében, a Róka-hegyi-barlangtól nyugatra, a következő kőbányában, a hegy tetejétől körülbelül 20 méterrel mélyebben található a bejárata. A nyolc méter mély, hévizes eredetű barlang hossza nem ismert. Még nem állapítható meg a hasznosíthatósága. A kéziratban egy irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva és ez a hivatkozás a Szilvássy Gyula által írt, az 1962. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent publikáció. 1983-ban a BLSE Aragonit Barlangkutató Csoport dolgozott a Róka-hegy középső kőfejtőjében elhelyezkedő, névtelen barlangban. Tizennégyszer voltak a tagok a kutatási területen, de ennek ellenére keveset jutottak előre, mert nagyon szűk a hasadék, amelyen át kellett hordani a kitermelt törmeléket és az agyagot. Az állandó, friss levegő jelenléte azt bizonyította, hogy érdemes tovább kutatni. A bontott hasadékban sok a kalcitkristály és a borsókő. A munka közben vigyázni kellett ezeknek az épségére. Ebben az évben három köbméter törmeléket hordtak ki a barlangból. Az 1983. évi Karszt és Barlangban egy ábrán van jelölve a helye és meg van említve, hogy 200 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a 30 méter hosszú és 10 méter mély barlang. 1984 tavaszán a csoport lezárta a barlangot és folytatta a barlang feltárását, valamint a korábbi években széttört és lent hagyott képződmények felszínre szállítását. Csak 600 vödörnyi anyagot hordtak ki belőle, mert a szűk és keskeny járatokban lassan tudtak haladni. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában nem szerepel a barlang. A Róka-hegyi-barlangnak az egyik névváltozata a Kristály-barlang név. Valószínűleg ez a névváltozat a Róka-hegyi Kristály-barlangnak az egyik névváltozata. 1985-ben a csoport kicserélte a kristálybarlangban a korábban beépített, nagyon megrongált depókat és a képződmények megóvása miatt egy biztosan rögzített, merev fokos létrát helyezett el a barlangban. A bejárati ajtót többször feltörték és ezért megerősítették a lezárást a csoporttagok. Mérték a barlangnak a relatív páratartalmát és a barlangi levegő hőmérsékletét. A mérések eredményeként meg lehet állapítani, hogy a levegő páratartalma majdnem 100% és a hőmérséklet a magyarországi barlangok átlagos hőmérsékletéhez hasonló, körülbelül 10 °C. 1987-ben a csoport dolgozott a barlangban, de nagy eredményt nem ért el. Az 1987-es évről szóló jelentésük szerint szerették volna folytatni a barlang kutatását 1988-ban. Az 1991-ben napvilágot látott, Miczek György által szerkesztett útikalauzban az 1967-es útikalauzban publikált leírás van megismételve és az 1996. évi XL. Barlangnap túrakalauzában is. 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérte fel, valamint a felmérés alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt egy hossz-szelvény barlangtérképet a Kristály-barlangról, amely 1:100 méretarányban készült. A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint a Kristály-barlangban találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta, valamint hasonló üregek figyelhetők meg a Róka-hegyi Kristály-barlangban. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon lévő, ismeretlen időben és ismeretlen szerző által írt kéziratban meg van említve, hogy sok szemét és erős ragasztószag van a barlangban, amely a barlangjárót sok esetben visszafordulásra kényszeríti. Surdulica Surdulica (cirill betűkkel Сурдулица) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Pcsinyai körzetben. Népesség 1948-ban 2 971 lakosa volt. 1953-ban 4 032 lakosa volt. 1961-ben 4 769 lakosa volt. 1971-ben 6 493 lakosa volt. 1981-ben 9 538 lakosa volt. 1991-ben 11 357 lakosa volt 2002-ben 10 914 lakosa volt, melyből 8 108 szerb (83,45%), 2 176 cigány (10,77%), 196 bolgár, 52 jugoszláv, 24 montenegrói, 23 macedón, 7 horvát, 5 szlovén, 4 bosnyák, 4 magyar (0,03%) , 4 muzulmán, 2 orosz, 1 albán, 1 német, 1 szlovák, 1 ukrán, 93 ismeretlen, a többi egyéb nemzetiségű és a nemzeti hovatartozásról nem nyilatkozó személy. A községhez tartozó települések Alakince , Bacijevce , Belo Polje (Surdulica) , Binovce , Bitvrđa , Božica , Vlasina Okruglica , Vlasina Rid , Vlasina Stojkovićeva , Vučadelce, Gornja Koznica, Gornje Romanovce, Groznatovci, Danjino Selo, Dikava, Donje Romanovce, Drajinci, Dugi Del, Dugojnica, Zagužanje Jelašnica (Surdulica), Kalabovce, Kijevac (Surdulica), Klisura (Surdulica), Kolunica, Kostroševci, Leskova Bara, Masurica, Mačkatica, Novo Selo (Surdulica), Palja, Rđavica, Stajkovce (Surdulica), Strezimirovci, Suvojnica, Suhi Dol, Topli Do (Surdulica), Topli Dol, Troskač, Ćurekovica (Surdulica), Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Gare de La Ferté-Bernard Gare de La Ferté-Bernard vasútállomás Franciaországban, La Ferté-Bernard településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Brest-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Sceaux - Boëssé (Gare de Brest, Párizs–Brest-vasútvonal) Gare du Theil - La Rouge (Paris Gare Montparnasse, Párizs–Brest-vasútvonal) Shareware A shareware olyan szellemi termék (elsősorban "közprogram"), amelyet a készítője ingyen hoz nyilvánosságra, de bizonyos felhasználási formák esetében (például rendszeres vagy üzleti célú használat), illetve egy megadott idő letelte után valamilyen (jellemzően alacsony) díjat vagy a haszonból való részesedést kér a felhasználójától. Shareware programok Total Commander VMware Workstation 1997-es MTV Video Music Awards Az 1997-es MTV Video Music Awards díjátadója 1997. szeptember 4-én került megrendezésre, és a legjobb, 1996. június 17-től 1997. június 16-ig készült klipeket díjazta. Az est házigazdája Chris Rock volt. A díjakat a New York-i Radio City Music Hall-ban adták át. Jelöltek A győztesek félkövérrel vannak jelölve. Az év videója Beck — The New Pollution Jamiroquai — Virtual Insanity Jewel — You Were Meant for Me Nine Inch Nails — The Perfect Drug No Doubt — Don't Speak Legjobb férfi videó Babyface — Every Time I Close My Eyes Beck — Devils Haircut R. Kelly — I Believe I Can Fly Will Smith — Men in Black Legjobb női videó Erykah Badu — On & On Toni Braxton — Un-Break My Heart Meredith Brooks — Bitch Paula Cole — Where Have All the Cowboys Gone Jewel — You Were Meant for Me Legjobb csapatvideó Blur — Song 2 Counting Crows — A Long December Dave Matthews Band — Crash into Me No Doubt — Don't Speak The Wallflowers — One Headlight Legjobb új előadó egy videóban Fiona Apple — Sleep to Dream Meredith Brooks — Bitch Hanson — MMMBop Jamiroquai — Virtual Insanity The Wallflowers — One Headlight Legjobb rock videó Aerosmith — Falling in Love (Is Hard on the Knees) Dave Matthews Band — Crash into Me Foo Fighters — Monkey Wrench Marilyn Manson — The Beautiful People Rage Against the Machine — People of the Sun Legjobb R&B videó Babyface (közreműködik Stevie Wonder ) — How Come, How Long Erykah Badu — On & On Blackstreet (közreműködik Dr. Dre és Queen Pen) — No Diggity Toni Braxton — Un-Break My Heart Puff Daddy (közreműködik Faith Evans és a 112) — I'll Be Missing You Legjobb rap videó Blackstreet (közreműködik Dr. Dre és Queen Pen) — No Diggity Dr. Dre — Been There, Done That Missy Elliott — The Rain (Supa Dupa Fly) The Notorious B.I.G. — Hypnotize Legjobb dance videó The Chemical Brothers — Crash into Me Freak Nasty — Monkey Wrench The Prodigy — The Beautiful People Spice Girls — Wannabe Legjobb alternatív zenei videó Beck — The New Pollution Blur — Song 2 Foo Fighters — Monkey Wrench Nine Inch Nails — The Perfect Drug Sublime — What I Got Legjobb filmből összevágott videó Iggy Pop — Lust for Life (a Trainspotting filmből) R. Kelly — I Believe I Can Fly (a Space Jam - Zűr az űrben filmből) Will Smith — Men in Black (a Men in Black - Sötét zsaruk filmből) Bruce Springsteen — Secret Garden (a Jerry Maguire – A nagy hátraarc filmből) Legnagyobb áttörés The Chemical Brothers — Setting Sun Daft Punk — Da Funk Missy Elliott — The Rain (Supa Dupa Fly) Jamiroquai — Virtual Insanity Radiohead — Paranoid Android Legjobb rendezés Beck — The New Pollution (Rendező: Beck Hansen) Missy Elliott — The Rain (Supa Dupa Fly) (Rendező: Hype Williams) Jamiroquai — Virtual Insanity (Rendező: Jonathan Glazer) Nine Inch Nails — The Perfect Drug (Rendező: Mark Romanek) The Smashing Pumpkins — The End Is the Beginning Is the End (Rendező: Joel Schumacher , Jonathan Dayton és Valerie Faris) Legjobb koreográfia Beck — The New Pollution (Koreográfus: Peggy Hickey) Cibo Matto — Sugar Water (Koreográfus: Michel Gondry ) Dr. Dre — Been There, Done That (Koreográfus: Fatima & Swoop) Jamiroquai — Virtual Insanity (Koreográfus: Jason Kay ) Will Smith — Men in Black (Koreográfus: Stretch) Legjobb speciális effektek Eels — Novocaine for the Soul (Speciális effektek: Ashley Clemens) Jamiroquai — Virtual Insanity (Speciális effektek: Jonathan Glazer és Sean Broughton) Marilyn Manson — The Beautiful People (Speciális effektek: D.A.V.E./Panic & Bob) The Smashing Pumpkins — The End Is the Beginning Is the End (Speciális effektek: Chris Staves, Nigel Randall, Edson Williams és a Strause testvérek) Will Smith — Men in Black (Speciális effektek: Paul Griffin, Alan Rosenfield és Wayde Howie) Legjobb művészi rendezés Beck — The New Pollution (Művészi rendezés: K. K. Barrett) Jamiroquai — Virtual Insanity (Művészi rendezés: John Bramble) Marilyn Manson — The Beautiful People (Művészi rendezés: Ken Baird) Nine Inch Nails — The Perfect Drug (Művészi rendezés: Tom Foden) Legjobb vágás Beck — Devils Haircut (Vágó: Hank Corwin) Jamiroquai — Virtual Insanity (Vágó: Jonathan Glazer és John McManus) The Smashing Pumpkins — The End Is the Beginning Is the End (Vágó: Hal Honigsburg) The Wallflowers — One Headlight (Vágó: Einar Thorteinsson) Legjobb operatőr Eels — Novocaine for the Soul (Operatőr: Jeff Cronenweth) Jamiroquai — Virtual Insanity (Operatőr: Steven Keith-Roach) Nine Inch Nails — The Perfect Drug (Operatőr: Jeff Cronenweth) The Smashing Pumpkins — The End Is the Beginning Is the End (Operatőr: Declan Quinn) Közönségdíj Jewel — You Were Meant for Me The Prodigy — Breathe Puff Daddy (közreműködik Faith Evans és a 112) — I'll Be Missing You Spice Girls — Say You'll Be There The Wallflowers — One Headlight Nemzetközi közönségdíj MTV Asia Dewa 19 — Kirana The Eraserheads — Ang Huling El Bimbo Joey Boy — Fun Fun Fun KRU — Fanatik Lee Seung-Hwan — Family MTV Australia Human Nature — Don't Say Goodbye Powderfinger — Living Type Savage Garden — To the Moon and Back Silverchair — Freak Spiderbait — Calypso MTV Brasil Fernanda Abreu — Kátia Flávia Angra — Make Believe Baba Cósmica — Uma Pedra no Meu Caminho Barão Vermelho — Amor Meu Grande Amor Carlinhos Brown — A Namorada Camisa de Vênus — O Ponteiro Tá Subindo Cidade Negra — Firmamento Kid Abelha — Te Amo pra Sempre Lagoa — Revista de Mulher Pelada Maria do Relento — Conhece o Mário Nenhum de Nós — Vou Deixar Que Você Se Vá Os Ostras — Uma, Duas ou Três (Punheta) Os Paralamas do Sucesso — La Bella Luna Pato Fu — Água Planet Hemp — Dezdasseis/Dig Dig Dig (Hempa) Raimundos — Puteiro em João Pessoa Lulu Santos — Aviso aos Navegantes Sepultura — Ratamahatta Skank — É uma Partida de Futebol Virgulóides — Bagulho no Bumba MTV Europe Daft Punk — Around the World Jamiroquai — Virtual Insanity The Prodigy — Breathe Radiohead — Paranoid Android Skunk Anansie — Hedonism (Just Because You Feel Good) MTV India Lucky Ali — O Sanam Amitabh Bachchan — Eir Bir Phatte Asha Bhosle — O Mere Sona Re Colonial Cousins — Krishna Daler Mehndi — Dardi Rab Rab MTV Japan Air — Hair Do Chara — Yasashii Kimochi Denki Groove — Shangi-La Scha Dara Parr — Otona Ni Nattemo The Yellow Monkey — Rakuen MTV Latin America Azul Violeta — Volveré a Empezar Café Tacuba — Chilanga Banda Control Machete — ¿Comprendes Mendes? Fito Páez — Cadáver Exquisito Aleks Syntek y la Gente Normal — Sin Ti MTV Mandarin Jeff Chang — Affection Chyi Chin — Cliff Mavis Fan — Bartender Angel Valen Hsu — If Cloud Knows Aaron Kwok — Share My Love Wu Bai & China Blue — End of Love Életmű-díj LL Cool J Mark Romanek Fellépők MTV.com online sugárzás Meredith Brooks Elő-show The Mighty Mighty Bosstones (közreműködik John Popper) — The Impression That I Get Foo Fighters — Everlong / Monkey Wrench Fő show Puff Daddy (közreműködik Faith Evans, 112, Mase és Sting ) — Mo Money Mo Problems / I'll Be Missing You Jewel — Angel Standing By The Prodigy — Breathe (élőben Londonból ) The Wallflowers (közreműködik Bruce Springsteen ) — One Headlight Lil Kim, Da Brat, Missy Elliott, Lisa "Left-Eye" Lopes és Angie Martinez — Not Tonight (Ladies Night Remix) U2 — Please Beck — The New Pollution Spice Girls — Say You'll Be There Jamiroquai — Virtual Insanity Marilyn Manson — The Beautiful People Résztvevők Cindy Crawford és Pat Smear — átadták a Legjobb csapatvideó díjat Martha Stewart és Busta Rhymes — átadták a Legjobb dance videó díjat Madonna — Diána walesi hercegné haláláról beszélt és bemutatta a The Prodigy -t Kevin Bacon és Janeane Garofalo — átadták a Legjobb filmből összevágott videó díjat Adam Sandler és Meredith Brooks — átadták a Legjobb alternatív zenei videó díjat Wu-Tang Clan — bemutatta Lil' Kimet, Missy Elliottot, Angie Martinezt, Da Bratot és Lisa Lopest Elton John — átadta a Legjobb új előadó díjat Dermot Mulroney és John Popper — átadták a Legjobb férfi videó díjat (és bejelentették Beck győzelmét a Legjobb rendezés kategóriában) Mariah Carey — átadta az Életmű-díjat LL Cool J-nek No Doubt — átadta a Legjobb R&B videó díjat Mike Myers — bemutatta Becket Sheryl Crow — műholdas kapcsolaton keresztül beszélgetett a The Rolling Stones -szal, majd bejelentette a következő díjátadót Fiona Apple és Chris Tucker — bejelentették a Nemzetközi közönségdíj győzteseit Maxwell, Dave Matthews és Boyd Tinsley — átadták a Legjobb rap videó díjat Janet Jackson — átadta az Életmű-díjat Mark Romanek-nek Naomi Campbell — bejelentette Jamiroquai -t David Arquette és Lisa Marie Presley — átadták a Közönségdíjat Blackstreet — átadta a Legjobb női videó díjat Will Smith — átadta az Év videója díjat II. Ferdinánd aragóniai király II. Ferdinánd (Sos, Aragónia, 1452. március 10. – Madrigalejo, Kasztília, 1516. január 25.), ragadványneve: Katolikus Ferdinánd, spanyolul: Fernando II de Aragón, el Católico, Aragónia, Szicília és Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya. V. Ferdinánd néven Kasztília királya iure uxoris, majd régense. Kasztíliai Izabellával kötött házasságából született fia nem maradt életben, ezért a lánya, I. Johanna és az ő nevében az unokája Károly lett az utódja. Másik Habsburg-házi fiúunokája, Ferdinánd vele egy napon, március 10-én született. Élete II. János aragóniai király és Johanna Enríquez fia. Az aragóniai és a kasztíliai uralkodócsalád beleegyezése nélkül 1469-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd titokban házasságot kötött egymással. Izabella támogatásával megkezdődtek a felfedező utak, melynek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. A gazdaság prosperálása mellett a művészetek is virágzásnak indultak. Az egyház és a királyi pár adományai elősegítették a kultúra és a tudomány fejlődését, ráadásul a nagyvárosokban hatalmas építkezésekbe fogtak. Az aranykor azonban nem tartott sokáig. Az Izabellával kötött házasságából született fiuk, Aragóniai János asztúriai herceg meghalt még a szülei életében, és a király második házasságából született fiúgyermeke is a születését követő órában meghalt. Utódként ezért nem jöhetett más szóba, mint az első házasságából származó lányának, Johannának valamelyik fia. Törvény szerint Johannának kellett volna elfoglalnia a trónt, de az asszony férjére való féltékenykedéseibe beleőrült. 1516. január 25-én 64 éves korában meghalt Aragóniai Ferdinánd. Az 1512-ben készített végrendelete szerint nem a kasztíliai földön nevelkedett Ferdinánd örökölte a trónt anyja, Őrült Johanna nevében, hanem annak bátyja, a még spanyolul sem beszélő Károly. Ferdinánd második felesége Germaine de Foix volt. Gyermekei 1. feleségétől, I. Izabella kasztíliai királynőtől ( 1451 – 1504 ), 6 gyermek: Izabella ( 1470 – 1498 ) kasztíliai trónörökösnő, Asztúria hercegnője, 1. férje Alfonz ( 1475 – 1491 ) portugál infáns, II. János ( 1455 – 1495 ) portugál király fia, nem születtek gyermekei, 2. férje I. (Szerencsés) Mánuel ( 1469 – 1521 ) portugál király , 1 fiú: (2. házasságából:) Avisi Mihály ( Zaragoza , Aragónia , 1498 . augusztus 23. – Granada , 1500 . július 19. ) portugál, kasztíliai és aragón infáns és trónörökös, Asztúria hercege János ( 1478 – 1497 ), Asztúria hercege, felesége Margit ( 1480 – 1530 ), I. Miksa német-római császár leánya, 1 gyermek: Aragóniai N. (gyermek) ( Alcalá de Henares , 1497 . december – Alcalá de Henares , 1497 . december), halva született Johanna ( 1479 – 1555 ), II. Johanna néven kasztíliai és aragón királynő , férje Szép Fülöp ( 1478 – 1506 ) ausztriai főherceg, I. Fülöp néven felesége jogán Kasztília királya . I. Miksa német-római császár fia, 6 gyermek, többek között: Habsburg Károly ( 1500 – 1558 ), I. Károly néven kasztíliai és aragón király , V. Károly néven német-római császár , felesége Izabella ( 1503 – 1539 ) portugál infánsnő, I. Mánuel portugál király és Aragóniai Mária kasztíliai infánsnő lánya, l. alább, 5 gyermek(+2 házasságon kívüli) Habsburg Ferdinánd ( 1503 – 1564 ) I. Ferdinánd néven magyar és cseh király , német-római császár , felesége Jagelló Anna ( 1503 – 1547 ), II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna (II. Ferdinánd féltestvérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája) lánya, 15 gyermek Habsburg Mária ( 1505 – 1558 ), férje II. Lajos magyar király ( 1506 – 1526 ), II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna (II. Ferdinánd féltestvérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája) fia, nem születtek gyermekei Mária ( 1482 – 1517 ), férje I. (Szerencsés) Mánuel ( 1469 – 1521 ) portugál király , 10 gyermek, többek között: Avisi Izabella ( 1503 – 1539 ), férje V. (I.) Károly ( 1500 – 1558 ) kasztíliai és aragón király , német-római császár , l. fent, 5 gyermek N. (leány) halva született ( 1482 . június 29. / 30. ), Mária infánsnő ikertestvére Katalin ( 1485 – 1536 ), 1. férje Artúr walesi herceg ( 1486 – 1502 ), gyermekei nem születtek, VII. Henrik angol király idősebb fia, 2. férje VIII. Henrik angol király ( 1491 – 1547 ), VII. Henrik angol király kisebbik fia, 6 gyermek, többek között: (2. házasságából): I. (Tudor) Mária ( 1516 – 1558 ) angol királynő , férje II. (Habsburg) Fülöp ( 1527 – 1598 ), Kasztília és Aragónia királya , V. (Habsburg) Károly kasztíliai és aragón király , német-római császár és Izabella portugál infánsnő fia, 1 halva született fiú (?) 2. feleségétől, Foix Germána ( 1488 / 90 – 1538 ) navarrai infánsnőtől, Foix János , Narbonne algrófja lányaként I. Eleonóra navarrai királynő (II. Ferdinánd féltestvére) unokájától, 1 fiú: János ( Valladolid , 1509 . május 3. – Valladolid , 1509 . május 3.), Girona hercege, aragón trónörökös Ágyasától, Aldonza Ruiz de Iborre úrnőtől, 1 fiú: Alfonz ( 1470 – 1520 ), Zaragoza érseke, Aragónia régense , 7 természetes gyermek Ágyasától, Juana Nicolau úrnőtől, 1 leány: Johanna ( 1471 – 1522 előtt), férje Bernardino Fernández de Velasco ( 1451 – 1512 ), Frías hercege, Haro grófja, Kasztília hadsereg-főparancsnoka, Granada alkirálya, 1 leány Ágyasától, Toda de Larrea úrnőtől, 1 leány: Mária (– 1530 után), Madrigalejo Ágoston-rendi kolostorának apácája Ágyasától, N. de Pereira úrnőtől, 1 leány: Mária (– 1550 ), Madrigalejo Ágoston-rendi kolostorának apácája Nivolas-Vermelle Nivolas-Vermelle település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 2536 fő (2015). Nivolas-Vermelle Sérézin-de-la-Tour, Bourgoin-Jallieu, Les Éparres, Meyrié és Ruy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája Az Európai Unió polgárai fogyasztókként kulcsszerepet játszanak az Unió határok nélküli belső piacán. Tény ugyanis, hogy a fogyasztók aktív részvétele nélkül nem lehet teljesen sikeres az egységes belső piac működése. A fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására az Európai Közösségek belső piacán azért van szükség, mert az egyes tagállamok eltérő szabályozása mellett nem érvényesül egyformán mindenütt az Unió által elvárt, a fogyasztói érdekek „magas szintű” védelme. Az Európai Unió polgárai részére biztosítani kell, hogy fogyasztói minőségükben eljárva az egységes európai piacon bármely tagállamban hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a legtisztességesebb tájékoztatáshoz. Az Európai Unió nagy gondot fordít a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági jólétének védelmére. Az Unió védi a fogyasztók tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jogát, támogatja érdekvédelmi tevékenységüket, és ösztönzi érdekképviseleti szervezeteik létrehozását. Európai uniós piac létrehozása a fogyasztók számára A hatékony, integrált uniós gazdaság elősegítené a fogyasztók bizalmának megerősítését határokon átnyúló tranzakciók esetén is. De a külföldön történő vásárlás előtt a vásárlóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy rendelkeznek a megfelelő információkkal, és tisztában vannak jogaikkal arra az esetre, ha a tranzakciókkal kapcsolatban problémák merülnének fel. Az Európai Unióban a szabályok biztosítják a fogyasztók megfelelő védelmét. Az EU jelenlegi fogyasztóvédelmi programja (2007-2013) a következő célkitűzéseket tartalmazza: -magas szintű védelem biztosítása a fogyasztók számára és -a védelmi szabályok hatékony végrehajtása. A fogyasztók érdekeinek védelme Az elmúlt évek során az uniós politika számos területen magas szintű biztonságot nyújtott a fogyasztók számára: Ennek köszönhetően napjainkban már specifikus biztonsági előírások érvényesek a játékokra, egyéni védőfelszerelésekre, elektromos cikkekre, kozmetikumokra, gyógyszerekre, élelmiszerekre, öngyújtókra, gépekre és kedvtelési célú kishajókra. Az EU szigorú szabályokat alkalmaz a hibás termékek visszahívásával kapcsolatban, és évente több mint 2000 bejelentés érkezik az Unióhoz veszélyes vagy nem biztonságos termékekről. A leginkább érintett termékek a textíliák, divatcikkek és ruházat, valamint a játékok. A fogyasztók tíz alapelve Hiába biztosít az EU egységes belső piaca szabad hozzáférést az árukhoz és szolgáltatásokhoz 27 ország közel ötszázmillió fogyasztója számára, ha a fogyasztók bizalmatlanok más tagországok kereskedőivel vagy a webáruházakkal szemben. Ezért az EU arra törekszik, hogy fogyasztókat az EU egész területén védjék a fogyasztóvédelem alábbi alapelvei, függetlenül attól, melyik tagállamban történik a vásárlás: Bármit, bárhol vásárolhat Ha nem működik, visszaküldheti Az élelmiszerekre és a fogyasztási cikkekre szigorú biztonsági előírások vonatkoznak Joga van tudni, mit eszik A szerződéseknek tisztességes feltételeket kell biztosítaniuk a fogyasztók számára A fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy meggondolják magukat Meg kell könnyíteni az árak összehasonlítását A fogyasztót nem szabad félrevezetni Üdülés idején is biztosítva van a fogyasztók védelme Hatékony eszközök állnak rendelkezésre a határokon átnyúló viták rendezésére Ezek az elvek olyan minimális fogyasztóvédelmi jogokat képviselnek, amelyeket valamennyi uniós országnak garantálnia kell. Az egyes tagállamok természetesen ennél szigorúbb, a fogyasztónak kedvező szabályokat is bevezethetnek. Magas szintű védelem A pénzügyi szolgáltatások és az elektronikus kereskedelem térhódítására válaszul a Bizottság irányelveket javasolt a helyes internetes kereskedelmi módszerekkel és szabályokkal, valamint a fogyasztói hitelek és a készpénzkímélő fizetési eszközök valamennyi szempontjával kapcsolatban. A fogyasztók érdekeit már beleillesztették a kulcsfontosságú közszolgáltatások liberalizálásával (pl. közlekedés, elektromos energia és gázszolgáltatás, távközlés, postai szolgáltatások) kapcsolatos jogszabályokba. Ezek a jogszabályok minden fogyasztó számára biztosítani fogják, hogy elérhető árakon színvonalas szolgáltatásokhoz jussanak. Fogyasztóvédelmi stratégia A 2007-2013 közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi stratégia három fő célkitűzést fogalmaz meg: Az európai fogyasztók pozíciójának erősítése. Ez nemcsak a polgárok számára előnyös, de a versenyre is jelentős serkentő hatást gyakorol. Az erős pozíciójú fogyasztók valódi választékot, pontos információkat, piaci átláthatóságot igényelnek, és jellemzőjük a bizalom, ami a hatékony védelemből és a szilárd jogrendszerből következik. A fogyasztók jóléte a jól működő piacok központi eleme. Ezért a stratégia célul tűzi ki az európai fogyasztók jólétének növelését az árak, a választék, a minőség, a sokféleség, a megfizethetőség és a biztonságosság tekintetében. A harmadik célkitűzés a 2007-2013 közötti időszakban a fogyasztók hatékony védelme olyan súlyos kockázatokkal és fenyegetésekkel szemben, amelyekkel egyénként nem tudnának megbirkózni. Az e fenyegetések elleni magas szintű védelem a fogyasztói bizalom alapvetően fontos része. Az EU célja, hogy a stratégia megvalósítása révén 2013-ra elérje, hogy a belső piac integráltabb és hatékonyabb legyen, különösen a kiskereskedelmi dimenzióban. A fogyasztóvédelem valamennyi tagállamban egyformán magas színvonala alapján a fogyasztók egyaránt nagy fokú bizalommal lesznek a termékek, a kereskedők, a technológiák és a kiskereskedelmi piacokon használt értékesítési módszerek iránt az egész EU-ban. A stratégia sikeres megvalósításával a fogyasztói piacok versenyképesek, nyitottak, átláthatóak és tisztességesek, míg az áruk és szolgáltatások biztonságosak lesznek. A fogyasztók megfizethető áron vehetik igénybe az alapvető szolgáltatásokat, miközben a kereskedők, de főleg a kis- és középvállalkozók könnyen és egyszerűen juthatnak piacra és végezhetnek értékesítést az EU-ban mindenütt. A fenti célok elérése érdekében a közösségi fogyasztóügyi politika a következő, elsődlegesnek tartott területekre koncentrál: A fogyasztói piacok és a nemzeti fogyasztóügyi politikák nagyobb figyelemmel kísérése Jobb fogyasztóvédelmi szabályozás Jobb jogalkalmazás és jogorvoslat Jobban tájékozott és felvilágosított fogyasztók A fogyasztónak közösségi szakpolitikák és a jogi szabályozás középpontjába helyezése Közösségi cselekvési program A fogyaszóvédelmi politika 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi kereteit a közösségi cselekvési program rögzíti, amely két célkitűzésre épül: a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, főleg pontosabb adatok, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén a fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, különösen a jogalkalmazói együttműködés, a tájékoztatás, az oktatás és a jogérvényesítés révén A cselekvési program továbbá cselekvéseket és eszközöket is megnevez, amelyek igénybevételével a fenti célkitűzéseket meg kell valósítani. A cselekvési program célja, hogy támogassa a tagállamok fogyasztóvédelmi intézkedéseit, valamint, hogy hozzájáruljon a fogyasztók egészségének, biztonságának és érdekeinek védelméhez. A program hangsúlyozza a fogyasztók oktatásának és a saját érdekvédelmük megszervezésének fontosságátis. A hétéves időszakra a cselekvési program 156,8 millió eurót irányoz elő. A magyar fogyasztóvédelmi szabályozás eredményei az Európai Közösség szabályaihoz való közelítés tükrében Az Európai Unió a fogyasztóvédelem körébe tartozó magyar jogszabályok közösségi normáknak való megfelelését, illetve a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérését kiemelten fontosnak tartja. Az átfogó és egységes hazai fogyasztóvédelmi szabályozás iránti igény a csatlakozás előkészítését célzó jogharmonizációs tevékenységgel egyidejűleg merült fel. Az Európai Bizottság által 1997-ben elkészített, a csatlakozni kívánó országok – köztük Magyarország – integrációs felkészültséget értékelő, úgynevezett országvélemény fogyasztóvédelemre vonatkozó része alapvető hiányosságként tüntette fel, hogy hazánkban nem volt átfogó fogyasztóvédelmi törvény. Erre is tekintettel még ugyanebben az évben megalkotásra került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, melyet az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadott el. A törvény meghatározza a fogyasztók: egészségének és biztonságának védelméhez való joga érvényesítése céljából az egészséges és biztonságos áru és szolgáltatás alapvető kritériumait és a gyártói felelősséget ezek biztosításáért, vagyoni érdekei biztosításához való joga érvényesítése céljából a fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó speciális rendelkezéseket, megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz való joga érvényesítése céljából a fogyasztók tájékoztatására (a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, az árfeltüntetés és a csomagolás kötelező szabályai), valamint a fogyasztói oktatásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket, gyors, hatékony és olcsó jogérvényesítéshez fűződő joga gyakorlása céljából a békéltető testületekre, az ügyfélszolgálatokra és a közérdekű keresetindításra vonatkozó rendelkezéseket, érdekei képviseletéhez való jogának gyakorlásához szükséges fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel kapcsolatos alapvető szabályokat. A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett több, más hazai jogszabály is tartalmaz fogyasztóvédelmi rendelkezést. Ezen jogszabályok vonatkoznak egyrészt a fogyasztók egészségének és biztonságának, másrészt gazdasági érdekeiknek a védelmére. A szabályok alkalmazása Az uniós országok polgárai jogorvoslatban részesülhetnek abban az esetben, ha az uniós jogszabályok végrehajtása nem megfelelő. Ez a tagállamok szorosabb együttműködését igényli. A peres eljárások költségesek és hosszadalmasak – különösen, ha azokat egy másik országban kell lefolytatni. A peren kívüli megállapodásokat elősegítendő, az Európai Bizottság kidolgozta a vitarendezési eljárások alacsony költséggel járó, sőt költségmentes alternatíváit is. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat , mint például a megtévesztő reklám és az agresszív értékesítési módszerek (pl. zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás) alkalmazása tilos az Európai Unió összes tagállamában. A fogyasztók bizalmatlanok a határokon átnyúló vásárlással kapcsolatban, mivel nem biztosak jogaikban, és tartanak az esetlegesen előforduló csalásoktól. Az új uniós szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a fogyasztókat ugyanolyan szabályok védjék az agresszív kereskedelmi gyakorlatok és a tisztességtelen eszközöket használó kereskedők ellen akkor is, ha a sarki vegyesboltban, és akkor is ha az interneten, külföldi eladótól vásárolnak. A jogviták eldöntése és az eljárási szabályok kidolgozása a Bizottság irányelveire és ajánlásaira figyelemmel a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság ajánlására a fogyasztói jogviták esetén a bírósági eljárások egyszerűsödtek, lehetővé váltak a bíróságon kívüli eljárások, továbbá az ingyenes vagy kedvezményes jogi tanácsadás igénybevétele is. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (EFK-hálózat vagy ECC-Net) Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (EFK-hálózat) a következő célkitűzések elérésére törekszik a fogyasztókkal kapcsolatban: annak lehetővé tételét célzó tájékoztatás, hogy a fogyasztók a jogaik és kötelességeik teljes ismeretében vásárolhassanak termékeket és szolgáltatásokat a belső piacon; a fogyasztóktól és más felektől érkező közvetlen kérdések megválaszolása; panasz esetén a fogyasztók segítése és támogatása a kereskedőkkel való kapcsolattartásuk során; szükség esetén a fogyasztók segítése egy-egy jogvita során. Minden tagállam rendelkezik egy, az EFK-hálózathoz tartozó nemzeti kapcsolattartási ponttal. Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Izland és Norvégia ugyancsak rendelkezik egy-egy nemzeti kapcsolattartási ponttal. Működés Az EFK költségvetését a fogyasztóvédelmi politika európai cselekvési programja alapján irányozzák elő. A program egyik célkitűzése, hogy támogassa a fogyasztóvédelmi tájékoztatásra, tanácsadásra és jogorvoslati lehetőségekre irányuló, tagállamok közötti együttműködést. Más hálózatokkal való együttműködés Az EFK-hálózat együttműködik más európai hálózatokkal, mégpedig a FIN-NET (pénzügyek), a SOLVIT hálózattal (belső piac) és a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózattal. Uniós fogyasztóvédelmi program a jövőben A következő, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi programról szóló javaslatát 2011 novemberében nyújtotta be a Bizottság, 197 millió eurós költségvetéssel. A programot 2013 végéig kell jóváhagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az EU fogyasztóvédelmi politikáját támogató fogyasztóvédelmi program elsődleges célkitűzése, hogy a polgárokat az egységes piac középpontjába állítsa, és lehetőséget teremtsen számukra az eredményes és aktív piaci részvételre. Ennek érdekében az alábbi területeken vázol fel intézkedéseket: a termékbiztonság növelése hatékony piacfelügyelettel; a fogyasztók tájékozottságának, ismereteinek javítása és az őket megillető jogok tudatosítása; a fogyasztói jogok megszilárdítása a hatékony jogorvoslat, különösen az alternatív vitarendezés által; a határokon átnyúló jogérvényesítés megerősítése. VII. Kelemen (ellenpápa) VII. Kelemen (1342 – 1394. szeptember 16.) uralkodói néven lépett fel a katolikus egyház történetének harminckettedik ellenpápája. Kelemen uralkodása egybeköthető a nagy nyugati egyházszakadás kezdetével is, hiszen a bíborosi kollégium választása révén ő a pápák avignoni vonalát vitte tovább, szemben VI. Orbánnal, aki Rómában rendezte be székhelyét, és ami sokkalta fontosabb, aki legitim feje volt az egyháznak. Az egyháztörténészek ez utóbbi tényt vitatják, de az kétségtelen, hogy a hivatalos vatikáni források VII. Kelemen uralkodását az ellenpápák között tartják számon. Kelemen Orbán 1389-es halála után sem kaphatta meg a teljes egyház feletti hatalmat, hiszen az itáliai kardinálisok megválasztották IX. Bonifácot a pápai székre, így a szakadás elmélyült. Élete és pályája 1342-ben született Genfi Róbert néven Genf városában III. Amadeus, genfi gróf gyermekeként. A gazdag család elsőrangú neveltetést biztosított gyermekének, amelybe a kor szelleme szerint beletartozott a vallásosság is. Mindemellett a genfi grófok nem feltétlen egyházi pályára szánták gyermeküket. Ezt támasztja alá, hogy Róbert gyakran elkísérte apját diplomáciai utakra, ahol megtanulhatta a politikai párbeszéd minden mozzanatát. Emellett komoly hadászati ismeretekkel is rendelkezett, több csatában is részt vett, igaz a parancsnoki állások mögül szemlélve az ütközeteket. Mindemellett egyházi képzést is kapott, és hamarosan Párizs egyik kanonoki hivatalát tölthette be. Innen Avignonba utazott, ahol a pápai kúria jegyzője lett 1359-ben. Az egyházfői hivatalhoz egyre közelebb kerülő Róbert 1361-ben megkapja kinevezését a francia Thérouanne püspöki székére. 1368-ban Cambrai érsekévé szentelték fel, majd XI. Gergely pápa 1371. május 30-án bíborosi rangra emelte. A bíborosi kalap elfogadása után Róbert diplomáciai küldetései is megsokszorozódtak. Erélyes politikus és keménykezű hadvezér hírében állt, ezért Gergely pápa nem sokáig habozott, hogy a Pápai Államban rendet teremtő Albornoz bíboros halála után őt tegye meg az itáliai rend fenntartójának és a pápai sereg vezetőjének. Róbert 1376-ban nagy hévvel állt a sereg élére, és sorra verte le a pápa és a franciák elleni felkeléseket. 1377-ben Róbert az egyik utolsó komoly ellenállás felé vette az útját, a Forlì közelében álló Cesena felé. A városka nem volt hajlandó újra csatlakozni a Pápai Államhoz, és nem ismerte el a pápát uralkodónak. A megtorlás különös kegyetlensége miatt vonult be a történelembe. Róbert parancsára négyezer embert gyilkoltak le a városban különösebb válogatás nélkül. A cesenai mészárlás megdöbbentette a keresztény Európát, és gúnynevet is kölcsönzött Róbertnek. A köznyelv gyakran emlegette a bíborost úgy, mint Róbert, a hentes, vagy a cesenai gyilkos. Gergely 1378-ban Rómában halt meg, és a bíborosok kollégiuma a pápaválasztás törvényei szerint itt gyűlt össze, hogy megválasszák az új egyházfőt. A francia túlsúllyal bíró konklávén a huszonhárom bíboros közül csak tizenhat jelent meg, köztük Róbert is. A tanácskozást az összegyűlt főpapok megkezdhették, ugyanis Gergely egyik utolsó határozata alapján a pápaválasztáshoz nem kellett megszerezni egy jelöltnek a kardinálisok szavazatának kétharmadát, hanem elég volt csak az abszolút többség a döntéshez. Azonban a választást erősen befolyásolta az a tény, hogy a római köznép és a nemesség is római, de legalábbis itáliai egyházfőt akart látni Szent Péter ősi trónján. A tömeg a Szent Péter-téren gyűlt össze, és a konklávéra igyekvő bíborosok figyelmeztették őket, hogy a nyomásra hozott döntést érvénytelennek fogják tekinteni. Három nap után azonban a téren várakozó borgőzös tömeg elveszítette a türelmét, és lázongani kezdett. Erre meghúzták az örök város vészharangjait, és a kétségbeesett bíborosok igyekeztek meggyorsítani a döntést. Pedro de Luna bíboros vetette fel végül Bartolomeo Prignano nevét, aki akkoriban Bari érseke volt. Bartolomeo képzett volt, gyakorlott egyházi vezető, és ami sokkal fontosabb volt, nápolyi származása miatt egyaránt számított itáliainak, és az Anjouk alattvalójaként franciának. De a tömeg nem tudta megvárni a végeredményt, ezért a konklávéra törték az ajtót, majd a zavargások miatt csak estére vált egyértelművé, hogy a bíborosok a bari érseket választották meg pápának, aki 1378. április 10-én felvette a VI. Orbán nevet. A bonyodalmak csak ezután kezdődtek, ugyanis miután a bíborosok megerősítették Orbán választását, az új pápa mindenre rácáfolt, amivel támogatói a pápaválasztás előtt mellette érveltek. A krónikák szerint Orbán idegbeteg volt, és a történelmi jelek szerint teljesen érzéketlen a diplomácia iránt. Miután kijelentette, hogy a bíborosok hatalmát meg akarja nyírbálni, a huszonhárom bíboros közül tizenkilenc azonnal tiltakozni kezdett. Miután egy itáliai kardinális meghalt, Orbánt már csak három bíboros támogatta. Az ellentétek addig fajultak, hogy az először Anagniban, majd Fondiban összeülő bíborosi kollégium kinyilatkoztatta, hogy nem ismerik el Orbánt törvényes egyházfőnek. Ezt azzal magyarázták, hogy a római nép nyomására történt választás a kánoni jog értelmében nem érvényes. Hamarosan a három Orbán-párti bíboros is csatlakozott a vádlók csoportjához, és a magára maradt pápa dühében huszonkilenc új bíborost nevezett ki saját hívei közül. Erre a rebellis bíborosok üresnek nyilvánították a pápai trónt, és V. Károly, francia király bátorítására 1378. szeptember 20-án újra összeültek, és egyházfőt választottak maguk közül. A küszöbön álló háború miatt a hadászatban és politikában is járatos Róbert kiváló jelöltnek tűnt, és ezért a bíborosok őt választották meg pápának. Róbert pedig felvette a VII. Kelemen nevet. Pápaként Európa egy részének élén A Fondiban lezajló pápaválasztás a város ura, Gaetani gróf védelme alatt zajlott le. A gróf az Orsini család tagjaként örök ellensége volt a római pápáknak. Kelemen megválasztása kettéosztotta Európát, ugyanis mindketten legitim egyházfőként léptek fel a politikai színpadra. Amikor Orbán kiátkozta Kelement és a hozzá hű bíborosokat, Kelemen ugyanazt tette Orbánnal. Jellemző, hogy a százéves háborúban szembenálló felek között húzódott meg ez a törésvonal. Így Orbánt Anglia, Magyarország, Lengyelország, a Német-római Birodalom és Itália nagyobb része fogadta el egyházfőnek, addig Kelemen pártjára állt Aragónia, Franciaország, Navarra, Kasztília, Portugália, Skócia, Írország, Dánia, Norvégia, Savoya és több német hercegség is, így például Ausztria is. Hamarosan fontos szövetségesre talált Kelemen I. Johanna nápolyi királynőben is, aki kezdetben egykori alattvalója, VI. Orbán mellé állt, de amikor a pápa érvényteleníteni akarta házasságát, Johanna országával együtt Kelement ismerte el egyházfőnek. A dél-itáliai királyság közel volt Rómához, és ezért szinte minden háború kiindulópontja lehetett. A fegyveres konfliktus pedig elkerülhetetlen volt. A Fondiban berendezkedő Kelemen pápa a szövetséges államoktól jelentős hadi támogatást kapott, így francia és nápolyi seregek felett is rendelkezhetett, míg Orbánnak saját zsoldosserege mellett a magyar király, I. Lajos küldött segítséget, és néhány német herceg is megjelent a hadszíntéren. A háború Kelemen jól szervezett hadainak és kiváló hadvezéri képességeinek ellenére sem az ő javára dőlt el. Orbán seregei 1379. április 28-án leverték a Pápai Állam területén támadó Orbán-ellenes pártot, és az Angyalvárat is elfoglalták. Lajos, magyar király pedig nemcsak a pápa védelmében érkezett Itália földjére, hiszen eltökélt szándéka volt elfoglalni a nápolyi trónt is, amelyet Orbán számára garantált is. A kezdeti kudarcok miatt Kelemen kénytelen volt Nápolyba menekülni, majd amikor Lajos hadai átlépték Johanna határait, hajóra ült, és a korábbi pápák székhelyére, Avignonba utazott. Ez tulajdonképpen sorsdöntő fordulat volt Kelemen pontifikátusában. A régi bíborosi karral együtt újra berendezkedtek az avignoni palotában, és Kelemen létrehozta a pápai kúriát, amely így már a második ilyen intézmény volt Orbáné mellett. A pápák hatalma ekkor attól függött, hogy a világi uralom mennyire fogadja el az egyházfők uralmát. A mindenhol kétszer kivetett egyházi adókat a királyok csak egyszer szedették be, és annak a pápának adták, amelyiket elismerték. Ezzel a pápai hatalom a világi alá süllyedt. Emellett az egymás ellen marakodó egyháziak alapjaiban ingatták meg az emberekben élő képet az Isten házáról, amely a későbbiekben komoly mozgalmakhoz vezet majd. A pápa egyházi főhatósága is szertefoszlott, és ebben a korban szövődött össze az egyes országok egyházi és világi szervezete. A nemzeti egyházak kialakulása pedig szintén a pápai hatalom hanyatlását idézte elő. Kelemen azután hogy Avignonba költözött, tulajdonképpen kivonta magát az Orbán ellen zajló háborúkból. A francia király, V. Károly teljes befolyása alá került, és a krónikák feljegyzései szerint nem különösebben törődött az egyházszakadás felszámolásával. Az Itáliában dúló harcokat figyelemmel kísérte, de már nem avatkozott bele akkora súllyal, mint Fondiban tette azt. A nápolyi háború lassanként az Anjouk belügyévé vált, amelybe csak a francia király kérésére szólt bele. 1386-ban, amikor a magyar I. Lajos által a trónra emelt Durazzói Károly meghalt, a nápolyi trónért kitörő harcokban V. Károly rokona mellé, II. Anjou Lajos mellé állt. Amikor 1389. október 15-én meghalt VI. Orbán az egész keresztény világ fellélegzett, és mindenki úgy vélte, hogy az egyházszakadás véget ért, és a római bíborosok is elismerik VII. Kelemen uralmát. Éppen ezért az avignoni pápa november 1-jén mint Nápoly hűbérura királlyá koronázta II. Lajost. Másnap, november 2-án az itáliai kardinálisok új pápát választottak maguknak, IX. Bonifác személyében. A meglepett Kelemen és Európa tudomásul vette, hogy az egyházi szembenállás sokkal mélyebben gyökerezik. A harcok kiújultak Dél-Itáliában, de ez Kelement már közvetlenül nem érintette. A pápa nagyobb hangsúlyt fektetett az egyházi szervezet megreformálására. Kortársai egyöntetűen elismerték, hogy római „kollégáinál” sokkal jobb érzéke volt az egyház ügyeinek intézéséhez. A régi bíborosokkal együttkormányozva kiváló hivatalnoki rendszert épített ki, amely gyakran összefonódott a királyi hivatali rendszerrel is. Több bíborost nevezett ki, akik egytől egyig kiváló képességű emberek voltak, és mindenképpen az avignoni egyház javát szolgálták. Mindemellett Kelemenre is jellemző volt a nepotizmus és gyakran ő is eltűrte a szimóniát vagy a hivatalok kiárusítását. Az egyházszakadás felszámolásával igazán nem törődő Kelemen 1394. szeptember 16-án halt meg az avignoni pápai palotában. A későbbi korokban gyakran pápaként említik meg a források, ami érthető, hiszen mind VI. Orbánt, mind VII. Kelement törvényesen választották meg a pápai trónra, és mindkettőjüket el is ismerte a világi hatalom, igaz nem egységesen. Kelemen pontifikátusa mégis ellenpápaságként lett rögzítve a későbbiekben, hiszen VI. Orbán trónfosztása nem volt jogszerű. A határvonal Kelemen pápasága és ellenpápasága között igen keskeny, és emiatt gyakran viták alapjául is szolgálhat. A Vatikán listái azonban inkább ellenpápaként emlékeznek meg róla, mint pápaként. Sámánizmus A samanizmus vagy sámánizmus olyan hiedelmek gyűjtőneve, melyek bizonyos vitatott jelentőségű közös vonásokat mutatnak. Ezek a közös elemek a – többféle értelemben is vehető – közvetítő szerepű sámánok jelenlétén alapulnak, a segítő szellemekkel való rendelkezés, a felső és alsó világba való utazás képessége. A samanizmusnak néha központi alakja a sámán, aki a közösség és a túlvilág között kapcsolatot tud teremteni, máskor viszont az inkább csak eksztatikus túlvilági közvetítő. A samanizmus nem annyira vallás, mint inkább valamiféle mágikus világképhez kapcsolt vallásos gyakorlat, amely a múlt és a jelen különböző vallásain belül megtalálható. A név gyűjtőfogalmát egyesek vitatják, mások óvatosságra intenek és a helyi jellegzetességek fontosságára hívják föl a figyelmet. Hoppál Mihály szerint a samanizmus olyan hiedelemrendszer, amely magában foglalja a tudást az istenekről, a hitet az istenekben és a samanikus panteon segítő szellemeiben bizonyos szövegek emlékét, a tevékenység szabályait és a tárgyakat, eszközöket, kellékeket, amelyeket a sámán használ. Alapfilozófiája, hogy a létezésben minden él, minden egy és minden kommunikál mindennel információt cserél. Négy alapeleme a tűz, a víz, a levegő és a föld. Írott dogmája nincsen, létezése az igazságon és racionalitáson alapul. A sámánizmus szerint a létezésben minden egy egységet képez, ez az Isteni elv. Egy vagyok éggel és földdel benne és rajta minden létezővel. A földi élet csak egy tanulási folyamat a lélek számára, ami szabad akaratú örök szellem. A földi lét célja a megtapasztalás amit szellemként nem tudunk megélni. Ilyenek például az ízek, az illatok, a színek, az érzelmi állapotok megélése és megértése. Életünk során megtapasztalhatjuk a szélsőségeket és szabad akaratunkkal választhatunk, így megtalálva a helyes utat, és megtudjuk, hol az igazság. [forrás?] Klasszikusan számos szibériai nép hiedelemvilágát nevezték samanizmusnak, de más kultúrákban is lehetnek olyan szerepet betöltő személyek, akiket a szakirodalom sámánnak nevezhet. A samanizmus előfordul az őstörténeti vallásokban és a jelenkori Afrika, Ázsia, Óceánia törzsi vallásaiban, Amerika hagyományos vallású indiánjainál és az arktiszi hagyományos vallásokban. A ma még 10 milliót meghaladó sámánista zöme Koreában él, többi elsősorban Mongóliában és Oroszországban (Szibériában). Eleven még a lámaista Tibet tantrikus buddhizmusában is. Lélekfogalom, szellemek A sámán funkciói változatos megoszlást mutathatnak kultúránként. Általában igen sokfélék, egyes kultúrákban többfajta sámán is van. Ez az összetett rendszer, az esetleg látszólag egymással összefüggésben nem álló funkciók (például lélekvezető, gyógyító, a vadászat sikerét és a jó időjárást biztosító szerep) közti kapcsolat érthetőbbé válik (legalábbis egyes kultúrák esetén), ha például a szóban forgó kultúra lélekfogalmát megértjük, esetleg hasonló alapvető hiedelmeket: a test és lélek kapcsolata, esetleg többféle lélek föltételezése, ezek szereposztása, esetleg egymásba átalakulása, a szellemekhez fűződő elképzelésekkel való kapcsolat. Lásd még egyes kultúrák kettős lélek képzetét. Története Története, eredete viták tárgya: nem tekintik még bizonyítottnak, hogy már az őskorban létezett volna, de vitatott az is, hogy nagyon új képződmény lenne. Általában az újkőkortól vagy a bronzkortól tekintik valószínűnek a meglétét. Mint az egyes kultúrák említéséből kitűnik, sok helyen már a XIX. században hanyatlóban volt. A XX. században számos olyan vadász-gyűjtögető népnél is lényegében megszűnt, amelyeknél még a modern időkben is létezett valamilyen formában. Eszkimó példák: már a XX. sz. végén is legfeljebb nem gyakorló sámánok éltek csak, és már a nagy néprajzkutatók idejében is pusztulófélben volt a samanizmus, például a sarki eszkimóknál a XIX. sz. végén halt meg az utolsó olyan sámán, aki a hiedelem szerint még tudott az égbe és a tenger mélyére utazni – és sok más korábbi sámánképesség is eltűnt ekkor már (hasbeszélés, trükkök). A samanizmus jövőjét illetően említést érdemelnek a különböző újjáélesztési törekvések. Helyi változatok Korea A koreai sámán általában nő, és közvetítőként funkcionál a szellemek vagy az istenek, valamint az emberek között. Magyarság A magyar nép hiedelemvilága hajdan valószínűleg samanisztikus jellegű volt. Ezt őrzik például egyes népszokások, mesék, mondókák sajátos vonásai, és a táltos alakja köré szerveződő hiedelemrendszer is. A sámán mágikus dobjának alakja is megőrződött: van rá közvetlen utalás is, vagy disznóbőrrosta, szita alakjában őrizték meg népszokások, hiedelmek. Más jellegzetesen samanisztikus motívumok is föltárhatók (betegség, feldaraboltatás-élmény, sámánok egymással való küzdelme, megnövekedett képességekkel való fölépülés, sámánfa). A környező Kárpát-medencei népek folklórjával való egybevetés feltárja, hogy a szóban forgó mesék, hiedelmek, szokások egyes vonásai magyar etnikus jellegzetességek, nem pedig európai átvételek, ugyanakkor megfelelőik föllelhetőek nyelvrokonaink múltjában és egyes szibériai népek egykori vagy máig fennmaradt samanisztikus gyakorlatában. Más uráli nyelvű népek Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó nyelveket beszélő népek („uráli népek”) közül a magyarokon kívül számos nép kultúrájának voltak samanisztikus vonásai. Még a 20. században is létezett a szamojéd népek samanizmusa (különösen a sokáig elszigetelt nganaszanoknál). A lappok samanizmusa a kora modern kori hittérítés és a szintén ekkor jelentkező gazdasági változások következtében fokozatosan megszűnt, írásos emlékek azonban vannak. Az obi-ugor népeknél is a szibériai samanizmus klasszikus példáit lehetett gyűjteni még a 19. században is. A többi uráli nép esetében a samanizmusnak csak emlékei mutathatók ki, nemúgy, mint Szibéria keletebbi részein található tunguzoknál, jakutoknál, evenkiknél, eveneknél, kamcsadáloknál, burjátoknál, csukcsoknál és még fellelhető a ma már nagyon megcsappant számban élő jukagiroknál is. A Bajkál-tó szinte minden népnél jelentős szerepet tölt be, mint Szent tenger. Egyes rajzok és mondák hasonlósága alapján kapcsolatot lehet vonni az ősmagyarok és e messzi vidéken élő népek, pl. burjátok és jakutok között. Lappok (számik) Utazók feljegyzésein túl a lapp folklór régebbi rétegéhez tartozó mesék is megőrizték a noajde alakját, és a varázsdob használatára is történik utalás. A noajde képes természetfölötti cselekedeteket végrehajtani (például két sziget fölcserélése), vagy a vadászott állatok bőségét megvédeni ellenséges varázslókkal szemben. Sok más samanisztikus kultúrában meglévő motívum, hogy a sámánok közvetlenül is megküzdhetnek egymással, ez a lappoknál is dokumentálható: XVIII. századi feljegyzés is beszámol e hiedelemről, és mesék is megőrizték noajdék egymással vívott párharcának motívumát. A sámán dobját használva, énekelve jutott révületbe, és míg teste mozdulatlan feküdt, a hiedelem szerint távoli világba tett utazást. Segítője gondoskodott az utazás vagy a hazatérés biztonságáról. Szamojéd népek Az uráli nyelvcsalád szamojéd ágához tartozó eredeti nyelvüket mindmáig megőrzött népek (nyenyec, enyec, nganaszan, szölkup) klasszikus példákkal szolgálnak. Ezen kívül egyes, azóta eltörökösödött, de valószínűleg szamojéd eredetű népeknél is élő jelenség volt a samanizmus még a XX. század első felében. Nganaszanok A nganaszanoknak még a 20. században is élő sámánhagyományuk volt (földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően), az utolsó jelentős nganaszan sámán tevékenységét film örökíthette meg az 1970-es években. Szajáni szamojédok A déli szamojéd nyelvek közül csak a szölkupot beszélik ma. Ezzel szemben a Szaján hegységben élő déli szamojéd népek többségénél még a XIX. század elején–közepén fejeződött be a nyelvcsere: ma zömükben a környező török népek nyelveit beszélik (a kamassz nyelv nemrég halt ki, már 1914-ben is csak 8 idős ember beszélte, a XX. sz. végén csak a nyelvet aktívan régóta nem használt idős emberek éltek, megbízható nyelvi adatok gyűjtése már nem volt lehetséges). Maga a samanizmus jelensége tovább maradt meg (amennyiben a karagaszokat és a szojotokat szamojéd eredetűeknek tekintjük, bár e nézeteket mások finomították, például a karagaszok eredetének kérdése összetettebb is lehet, a beolvadó szamojéd csoportoknál meghatározóbbnak feltéve a ket eredetet): Diószegi Vilmosnak a késő 1950-es években még sikerült nemcsak a folklór samanisztikus emlékeit gyűjtenie, hanem még élő (de nem feltétlenül gyakorló) sámánokkal is beszélnie. Érdekes kérdés viszont, hogy e samanizmusuk mennyire őrzött meg esetleg etnikus, csak rájuk jellemző (vagy más szamojéd népekkel közös), a környező török népektől eltérő vonásokat? Az egyébként burját és abakáni-török hatást mutató karagasz samanizmusban, és a szojotok hegyi, rénszarvastartó életmódot folytató csoportjainak samanizmusában megfigyelhetők etnikus vonások is (a két nép sámándobját jellemző két-keresztfás szerkezet nem figyelhető meg a környező török népeknél), sőt találhatók olyan vonások is, amelyek esetleg a szamojéd múltból erednek, a ma is szamojéd nyelveket beszélő népek samanizmusával közösek: ilyen az emberi testrészek (például csontok) ábrázolása a sámán csizmáján, fejviseletén, köntösén, a karagasz Kokujev sámán öltözék-avató éneke is „hét csigolyás … kám-köntösöm” kifejezést említ. A karagasz sámánköntös csontvázszerű rátét díszítését Hoppál mint a sámáni újjászületés képességének jelképét értelmezte, hasonló megjegyzés vonatkozik a (nem szamojéd, hanem besorolatlan, „paleoszibériai”) ket nép sámánruhájának csontvázszerű vasdíszítésére. (A karagaszok legalábbis részbeni ket eredetének elméletét már említettük.) Eszkimó samanizmus Említést érdemel a 20. században is létező (bár gyorsan pusztuló) eszkimó samanizmus gazdag anyaga. Blum Zoltán Blum Zoltán, Virág, (Pápa, 1892. január 3. – Budapest, 1959. december 25.) labdarúgó, edző. Testvére Blum Miklós, labdarúgó. A két világháború között ez egyik legjelentősebb magyar labdarúgóedző-egyéniség. A Ferencvárosnál ő dolgozott a leghosszabb ideig edzőként. Pályafutása Játékosként Tizenhárom évesen került az FTC-hez, amelyhez 1928-ig hű maradt. Négy bajnokság és három kupagyőzelem részese volt. Miután már az első csapatba nem fért két kisebb csapatnál játszott és Vácon fejezte be az aktív sportot. A Ferencvárosban 416 mérkőzésen szerepel, ebből 222 bajnoki. Összesen 5 gólt szerzett. A válogatottban 1912 és 1925 között 38 alkalommal szerepelt és 1 gólt szerzett. 1912-ben a stockholmi olimpia résztvevője. Edzőként 1930 és 1937 között a Ferencváros második hivatalos vezetőedzője, Egykori csapattársát Tóth Potya Istvánt követi. Hét éven át 351 mérkőzésen ült a kispadon és ezzel rekorder. Két bajnoki cím és két kupa győzelem fűződik a nevéhez, ebből az egyik a legendás 1931/32-es 100%-os bajnoki cím. Egy évig Aradon edző, ahol bajnoki címig vezeti a csapatot. Sikerei, díjai Játékosként Olimpiai játékok 5.: 1912 - Stockholm Magyar bajnokság bajnok: 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1926–27 Magyar kupa győztes: 1913, 1922, 1927 Edzőként Magyar bajnokság bajnok: 1931–32, 1936–37 Magyar kupa győztes: 1933, 1935 Közép-európai kupa (KK) győztes: 1937 Román bajnokság bajnok: 1946–47 The Emperor’s New Groove (videojáték) Az Eszeveszett birodalom, eredeti nevén Emperor's New Groove egy, a Disney animációs filmjével megegyező című, valamint az ahhoz kapcsolódó videojáték, amelyet 2000 decemberében adtak ki. A játék a film cselekményét követi, ám műfajának meghatározása nehéz. Egyesek szerint leginkább ügyességi elemeket vonultat fel, némi logikával és akcióval, ám vannak, akik teljesen másképp vélekednek róla. Az akkori filmadaptációktól eltérően hosszú a végigjátszási idő, és mind a grafika, mind a pályák, mind pedig a dialógusok remekül vannak kidolgozva. Egyetlen hátránya, hogy nem dolgoztak ki számára multiplayer-módot, ám figyelembe kell venni, hogy akkor még keveseknek volt komoly, igazi személyi számítógépük. Történet A játék szinopszisa megegyezik a filmével: párszáz évvel ezelőtt, Dél-Amerikában, egy inka-féle birodalom uralkodójaként Kuczo, a fiatal, nagyszájú fiú meg akarja építtetni Kuczópiát. A hely egy üdülő lenne, csakhogy pont egy hegyi parasztember, Pacha házának helyére épülne. Kuczo azonban nem hajlandó megkegyelmezni a pásztornak. Még mielőtt bele foghatna a tervezésbe, Yzma, a gonosz, sovány boszorkány lámává változtatja egy bájital segítségével. Ezután szerencsétlenségére Kuczo pont Pachánál köt ki, és végül a parasztemberben felülkerekednek a jó érzelmek: megígéri, hogy Kuczóval tart, vissza a birodalom szívébe, a hatalmas és pompázó fővárosba, hogy megszerezzék a bájitalt, mellyel emberré transzformálhatják Kuczot... A játék ezután veszi fel a menetét, így tulajdonképpen egy izgalmas hajszának lehetünk részesei. A filmben történő fontosabb eseményekről videókon keresztül értesülhetünk - minden egyes pálya előtt van egy ilyen. Játékmenet A játékban csak Kuczo bőrébe bújhatunk, ám mivel számos átváltozás történik a történet folyamán, kipróbálhatjuk, milyen teknősnek, békának vagy nyúlnak lenni - és persze lámának is. Nyolc fejezetre osztva, összesen huszonkilenc pályán játszhatunk, melyek közül néhány kifejezetten egy küldetésre koncentrál - például van egy olyan, ahol fekete párducok elől kell menekülnünk, vagy hullámvasúton juthatunk egyre közelebb Yzmához. A játékban kulcsfontosságú szerepet játszanak az ún. red idol-ok, amik egy piros fej formájában jelennek meg. Minden egyes pályán - kivételt képeznek a fent említettek - ezeket kell összegyűjtenünk, hogy tovább juthassunk. Általában kettő ilyen kell a továbblépéshez, de néhány pályán akár hat is. A játékban fontosak a visszatérő elemek is. Például nincs olyan fejezet, ahol ne bukkanna fel legalább egyszer a fekete hajú, névtelen fiúcska, aki folyton versenyre hív ki minket fabiciklijével, vagy pedig a többi falusi gyermek (például Tipo), akik szerencsére segítőkészek. A dzsungeles pályákon gyakran találkozhatunk egy léggyel, amely ugyan nem segít és nem is hátráltat, de kitűnően el lehet vele beszélgetni. Természetesen mindig velünk van Pacha, s néha megjelenik Kronk is, Yzma csatlósa, akit könnyű átverni vagy legyőzni. Kuczonak öt élete van, amelyeket zuhanáskor, valamiféle ellenség sikeres támadásakor, valamint vízhez éréskor veszíthet el. Azt, hogy jelenleg hány élettel rendelkezünk, a monitor tetejére pillantva tudhatjuk meg, ugyanis öt arany téglalap jelzi a még meglévő, és vörös téglalap jelzi a már elvesztett életek számát. Checkpoint-ok Minden pályán öt-tíz aranyoszlop jelzi a checkpointokat, amikhez érve felszabadíthatjuk azokat, ezáltal ha meghalunk, nem a pálya elején kezdjük a játékot, hanem a checkpoint-tól. Gyűjthetű tárgyak A játékban lehetőségünk áll különböző tárgyakat gyűjteni, úgymint arany- vagy ezüsttallérokat, és bizonyos esetekben szőlőt a köpködéshez. A legfontosabb azonban mégiscsak wampy, egy rózsaszín, maciszerű plüssállat, amely pluszéleteket ad nekünk, és amit legtöbbször rejtett területeken kaparinthatunk meg. Ezen felül arany és vörös színű rögöket gyűjtve felszabadíthatjuk elvesztett életeinket. Számtalan helyzetben jól jönnek a sárga, lófejet formázó aranytömbök, amiket felvéve gyorsabb futást érhetünk el. A pályák A következő nyolc fejezetet játszhatjuk végig (a címek mögött a bennük található pályák száma olvasható): A falu (4) A dzsungel - éjjel (3) A folyó (3) A dzsungel - nappal (3) A hegység (3) A város (3) A katakombák (5) A laboratórium (5) A pályák végigjátszási ideje általában húsz-negyven perc, így a játékot végigvinni nagyon nehéz és hosszú folyamat. Hangok Az eredeti szinkronhangok adták a filmhez is a hangjukat, azaz a következő személyek: Kuczo: David Spade Pacha: John Goodman Yzma: Eartha Kitt Kronk: Patrick Warburton Fogadtatás Többeknek elnyerte a tetszését az Eszeveszett birodalom videojáték formája, és akik negatívumot fedeztek fel benne, azok azt ezzel magyarázták: néhol túlságosan nehéz. Kiemelték azonban a fantasztikus, hangulatos zenét, a játékos grafikát és a vicces poénokat, karaktereket. Azóta sok neves filmes honlap egész egyszerűen klasszikusnak nevezi, ami bármikor élvezetes játék lehet, kortól, vallástól, nemtől, érdeklődési kortól függetlenül. Orič Orič (olaszul: Villa Orizzi) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pićanhoz tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget keleti felén, Pazintól 13 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra fekszik. Története A településnek 1880-ban 203, 1910-ben 256 lakosa volt. Az I. világháború után Olaszország része lett, majd a II. világháborút követően Jugoszláviához csatolták. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ig Labin községhez tartozott, azóta Pićan község része. A falunak 2011-ben 150 lakosa volt. Kristopher Van Varenberg Kristopher Van Varenberg (1987. május 20.) belga származású amerikai színész. Pályafutása során apja, Jean-Claude Van Damme filmjeiben szerepelt, ezek közé tartozik A kalandor, a Vakvágányon, a Tökéletes katona 3. – Egy új kezdet és a Tökéletes katona: A leszámolás napja. Családja Kristopher a színész-harcművész Jean-Claude Van Damme és Gladys Portugues (extestépítő és fitneszversenyző) fia. Egy húga (Bianca Bree) és egy féltestvére (Nicholas) van. Filmes pályafutása 1992-ben debütált a filmvásznon a Tökéletes katona című filmmel, ebben az apja által játszott főszereplő, Luc Deveraux fiatalabb kori énjét alakítja. 1996-ban A kalandor című kalandfilmben szintén az apja által megformált Christopher Dubois ifjúkori szerepében látható. A 2002-es Vakvágányon című akciófilmben apja filmbeli fiát játssza. A Tökéletes katona két további folytatásában is feltűnik (2009-ben és 2012-ben). Souvigné (Charente) Souvigné település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 216 fő (2015). Souvigné Bessé, Brettes, Courcôme, Ébréon, Saint-Fraigne, Tusson és Villefagnan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Brasilsat–A1 A Brasilsat–A1 az első brazil műhold, polgári távközlési műhold. Küldetés Feladata távközlési szolgáltatások biztosítása (adatátvitelt [vétel-adás] – telefon, telex, televízió) Brazília lefedettségével. Társműholdja az Arabsat–1A. Jellemzői A Spar Aerospace Company (Kanada) gyártotta, az üzemeltető a Brazil Telebsat Ügynökség. Megnevezései: Brasilsat A1; Brasilsat 1; SBTS-1 (Sistema Barasilero de Telecommunicacoes por Satelite); COSPAR : 1985-015B; Kódszáma: 15561. 1985. február 8-án a Kourou Űrközpontból, az ELA1 jelű indítóállványról egy Ariane–3 (V12) hordozórakétával állították közepes magasságú Föld körüli pályára. Az orbitális pályája 1446,6 perces, 5,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 35 983 kilométer, az apogeuma 35 999 kilométer volt. A műhold a kanadai HS 376 licenc alapján készült. Első eleme a brazil nemzeti Sistema Barasilero de Telecommunicacoes por Satelite (SBTS) hálózatnak. Forgás stabilizált űregység. Hengeres test, átmérője 2,16, hossza 2,74 méter, teljes tömege 982, műszerezettsége 671 kilogramm. Parabola (1,8 méter átmérő)- és körsugárzó antennáival, telemetriai egységével segítette szolgáltatásának végzését. 24 C -sávos transzponderrel, 6 pótalkatrésszel működött. Teljesítménye 600 telefonforgalom és 24 TV – program. Üzemanyaga hidrazin (311 kilogramm) , gázfúvókák közreműködésével segítette a stabilitást- és a pályaadatok tartását. Az űreszköz felületét napelemek borították (982 W), éjszakai (földárnyék) energia ellátását nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Nyitrai egyházmegye A nyitrai egyházmegye (szlovákul: Nitrianska diecéza, latinul: Dioecesis Nitriensis) a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Szlovákiában. Történelem A hagyomány szerint az egyik legrégibb egyházmegye a régi Magyarország területén, így a mai Szlovákia legrégibb egyházmegyéje is. Már feltehetőleg 880-ban alakult meg a Nagymorva Birodalom idejében. Ekkor VIII. János pápa Industriae tuae bullájával létrehozza a morva-pannon főegyházmegyét, melynek élére Szent Metódot nevezi ki. A főegyházmegye székhelye nem ismert. Az egyházmegye történeti forrásokból biztos alapítása 1110-ben következett be, amikor az esztergomi érsekségből kivonták a területét. Mivel azonban az alapítási dokumentum, sem arra vonatkozó utalás nem maradt fenn, ezért II. János Pál pápa 1995-ben hivatalosan is létrehozta a nyitrai egyházmegyét. Jelenleg a nyitrai egyházmegye a pozsonyi főegyházmegye érseki tartományába tartozik. 2008-ig területe 5321 km² és 156 plébániája volt. Mátyás király egy időben meg akarta szüntetni a püspökséget. A mohácsi csata után az egyházi javadalmakat hadicélokra foglalták le. 1530-ban I. Ferdinánd hadvezére, Wilhelm von Roggendorf Török Bálintnak adta, aki 1535-ben Thurzó Eleknek adta tovább. 1557-ben a király kiváltotta a nyitrai püspökséget Thurzó Ferenc kezéből. A püspök a nyitrai várban székel. A székesegyház a nyitrai Szent Emmerám bazilika. Az egyházmegye védőszentjei Szent Zoerard-András és tanítványa Szent Benedek, akik maradványai a Szent Emmerám bazilikában vannak elhelyezve. Szervezet Területi beosztás Espereskerületek 2008-ig Nyitra Szkacsány Bán Divékrudnó Trencsén Nemsó Illava Puhó Vágbeszterce Nagybiccse Rajec Zsolna Várna Kiszucaújhely Csaca Espereskerületek 2008-tól Aranyosmarót Bán Divékrudnó (plébániák: Csavajó , Nyitradivék , Felsővesztény , Kisegyházas , Divékrudnó , Nyitraszucsány , Bélapataka ) Érsekújvár Léva (plébániák: Barsbese , Alsópél , Kálna , Garamkovácsi , Újbars , Garamszőlős , Óbars , Nagygyőröd ) Nagysurány Nagytapolcsány Nemsó (plébániák: Alsószúcs , Drétoma , Felsőszúcs , Felsőszernye , Vágsziklás , Diósfalu ) Nyitra 1 Nyitra 2 Párkány Szkacsány Trencsén Verebély Zseliz és Zsolt illetve Csicsmány plébániák 2014–2015-ös UEFA-bajnokok ligája (selejtezők) A 2014–2015-ös UEFA-bajnokok ligája selejtezőit négy fordulóban bonyolították le 2014. július 1. és augusztus 27. között. A rájátszás párosításainak győztesei jutottak be a 2014–2015-ös UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe. Fordulók és időpontok Az időpontok közép-európai idő/közép-európai nyári idő szerint értendők. 1. selejtezőkör Az első selejtezőkörben 6 csapat játszott a továbbjutásért, melyet a 49–54.-ig helyen rangsorolt országok bajnokai képviseltek. Sorsolás előtt a csapatok UEFA-együtthatója alapján sorba rendezték a résztvevőket, majd minden kiemelthez egy-egy kiemelés nélkülit párosítottak. 1. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2014. június 23-án sorsolták. 2. selejtezőkör Az első selejtezőkör három továbbjutójához a 16–46.-ig rangsorolt nemzeti labdarúgó-bajnokságok győztes csapatai csatlakoztak (Liechtensteint kivéve). Sorsoláskor a csapatok aktuális UEFA-együtthatója alapján sorba rendezték a résztvevőket, földrajzi elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolták, majd a csoportokon belül minden kiemelthez egy-egy kiemelés nélkülit párosítottak. 2. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2014. június 23-án sorsolták. A sorsoláshoz képest a pályaválasztói jogot felcserélték. 3. selejtezőkör Ez a selejtezőkör két ágon zajlott, mely a bajnokcsapatoknak rendezett, valamint a bajnoki helyezés alapján induló csapatok selejtezőjéből állt. A párosítások győztesei a következő körbe léptek, míg a vesztes csapatok a 2014–2015-ös Európa-liga rájátszásában folytatták. A bajnoki ágon a második selejtezőkör 17 továbbjutójához a 13–15.-ig rangsorolt nemzeti labdarúgó-bajnokságok győztes csapatai csatlakoztak. A bajnoki helyezés alapján részt vevő csapatok selejtezőkörében a 7–15. helyig rangsorolt nemzeti labdarúgó-bajnokságok ezüstérmes csapatai, illetve a 6. helyen rangsorolt bajnokság bronzérmes csapata indult. Sorsolás előtt a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján sorba rendezték a résztvevőket, majd minden kiemelt csapathoz egy-egy kiemelés nélkülit párosítottak. T: A 2. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. A dőlt betűvel írt csapatok a 2. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal. 3. selejtezőkör, párosítások Az UEFA a Celtic–Legia Warszawa mérkőzést Bartosz Bereszyński jogosulatlan szereplése miatt 3–0 arányban a Celtic javára írta. Így a Celtic jutott tovább 4–4-es összesítéssel, idegenben szerzett több góllal. A mérkőzést eredetileg a Legia Warszawa nyerte 2–0-ra. 3. selejtezőkör, 2. mérkőzések A Celtic–Legia Warszawa mérkőzést eredetileg a Legia Warszawa nyerte 2–0-ra. Az UEFA a mérkőzést Bartosz Bereszyński jogosulatlan szereplése miatt 3–0 arányban a Celtic javára írta. Így a Celtic jutott tovább 4–4-es összesítéssel, idegenben szerzett több góllal. Rájátszás A harmadik selejtezőkörhöz hasonlóan a rájátszás is két ágon zajlott. A párosítások továbbjutói a bajnokok-ligája csoportkörébe jutottak, míg a vesztes csapatok a 2014–2015-ös Európa-liga csoportkörében folytatták. A bajnokcsapatok harmadik selejtezőkörének 10 továbbjutója játszott a bajnokok ligája-csoportkörbe kerülésért. A bajnoki helyezés alapján részt vevő csapatok selejtezőkörében a 4. és 5. helyen rangsorolt labdarúgó-bajnokságok bronzérmes, valamint az 1–3.-ig rangsorolt labdarúgó-bajnokságok 4. helyezett csapatai ebben a körben csatlakoztak a bajnoki helyezés alapján részt vevő csapatok harmadik selejtezőkörének öt továbbjutójához. Rájátszás, párosítások A sorsolást 2014. augusztus 8-án tartották. Saint-Aubin-sur-Mer (Seine-Maritime) Saint-Aubin-sur-Mer település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 200 fő (2015). Saint-Aubin-sur-Mer Le Bourg-Dun, Quiberville és Sotteville-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rókacápa A rókacápa (Alopias vulpinus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe és a rókacápafélék (Alopiidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A rókacápa a Földközi-tenger leggyakoribb cápája. Ritkán előfordul az Adriai-tengeren. De a Fekete-tengerben és az Azovi-tengerben valamit az Északi-tengerben is megtalálható. Nagyon ritkán a Balti-tengerben is. Az Indiai-óceánban az Atlanti-óceánban és Csendes-óceánban is észlelhető. De a szubtrópusi meleg tengerek lakója. Ez a cápafaj a nyílt tengeren és partközelben is egyaránt van. Megjelenése Hossza meghaladhatja az 5 métert, testtömege a 150–200 kg-ot. Farokúszója aránytalan, mert a felső része sokkal hosszabb, mint az alsó. Hátúszója kicsi, mellúszója a többi cápaféléhez képest jóval nagyobb. Életmódja Hosszú farokúszójával messzire hangzó csapkodást osztogat a hering és szardínia rajokban. Így együtt tartva őket, könnyebben ejthet tömeges zsákmányt belőlük. Gyakran rajokban vagy párban vadászik. Nagy ritkán az embert is megtámadja. Bagdy Gábor Dr. Bagdy Gábor József (Budapest, 1957. november 5.) a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa, 2010–2014 között országgyűlési képviselő, szintén 2010-től Budapest pénzügyi főpolgármester-helyettese, 2015-től pedig a KDNP fővárosi szervezetének elnöke. Élete Tanulmányai és szakmai pályája Bagdy Gábor 1957 novemberében született Budapesten. Iskoláit is a fővárosban végezte, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1982-ben szerezte meg közgazdász oklevelét a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2004-ben pedig a Nottingham Trent Univeristy-n(en) ingatlanszakértő diplomát kapott. 1986-ban kapta meg egyetemi doktori címét. A rendszerváltozás előtt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójaként kezdett dolgozni. Majd az Antall-kormányban a Surján László KDNP-elnök által vezetett Népjóléti Minisztériumban kabinetfőnökként majd helyettes államtitkárként dolgozott. 1994-től pénzügyi szakemberként valamint ingatlanfejlesztőként tevékenykedett vezető tisztségekben nemzetközi cégeknél. Tagja az Okleveles Ingatlanszakértők Királyi Társaságának(en). Politikai szerepvállalása A 2002-es magyarországi önkormányzati választáson a fővárosi önkormányzati képviselő lett, akkor a KDNP fővárosi frakcióvezetőjének is megválasztották. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a budapesti területi listán országgyűlési mandátumot nyert, az őszi önkormányzati választás után pedig Tarlós István főpolgármester pénzügyi főpolgármester-helyettesnek választotta, amely pozíciót jelenleg is betölt. 2010 óta a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének, 2015-ben pedig a párt budapesti szervezetének elnökének választották. Egyben kurátora a KDNP pártalapítványának, a Barankovics István Alapítványnak is. Könyv Kereszténység és közélet. Tisztelgés Kovács K. Zoltán 75. születésnapjára ; szerk. Bagdy Gábor, Gyorgyevics Miklós, Mészáros József; Barankovics Akadémiai Alapítvány, Bp., 1999 Stazione di Castelplanio-Cupramontana Stazione di Castelplanio-Cupramontana vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, Castelplanio településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Róma–Ancona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Montecarotto-Castelbellino Stazione di Serra San Quirico Lovemore Jere Lovemore Jere (1976 –) zambiai nemzetközi labdarúgó-partbíró, asszisztens. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés 2004 óta nemzetközi partbíró. Több nemzetközi mérkőzésen segítette a játékvezetőt. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Dél-afrikai Köztársaság a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB partbíróként alkalmazta. Grignasco Grignasco település Olaszországban, Piemont régióban, Novara megyében. Lakosainak száma 4543 fő (2017. január 1.). Grignasco Borgosesia, Serravalle Sesia, Boca, Prato Sesia és Valduggia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Jablonkay Mária Jablonkay Mária (Kaposvár, 1943. július 13. –) magyar színésznő. Életpályája 1943-ban született Kaposváron. 1961-1963 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1963-1966 között a békéscsabai Jókai Színház, 1966-1967 között az Állami Déryné Színház, 1967-1968 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1968-1970 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1970-től a kecskeméti Katona József Színház színásznője. Fontosabb színházi szerepei Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Mágnás Miska (Szereplő) - 2016/2017 Kocsis L. Mihály - Cseke Péter: Újvilág Passió (Angyalok Kara) - 2015/2016 Tirso De Molina: Hol Szoknya, Hol Nadrág (Lucrecia) - 2014/2015 Réczei Tamás: Színházi Vándorok (Szemes Etelka, Őr) - 2014/2015 Arisztophanész: Lüszisztraté (Elnök Mamája) - 2013/2014 Réczei Tamás: Szabadság Kórus (Kornélia Nővér) - 2013/2014 Réczei Tamás - Déry Tibor: Szerelem (Mária) - 2013/2014 Réczei Tamás: Vasárnapi Gyerekek (Szereplő) - 2012/2013 Németh Virág: Mátyásmese, Avagy Hogyan Került Álruha A Királyra? (Szereplő) - 2012/2013 Kocsis L. Mihály - Cseke Péter: Újvilág Passió (Angyalok Kara - (Színház), Angyalok Kara - (Szabadtér)) - 2012/2013 Heinrich Von Kleist: Az Eltört Korsó (Gréta, Cseléd, Ádám Bírónál) - 2011/2012 Thomas Middleton - William Rowley: Átváltozások (Szereplő) - 2011/2012 Füst Milán: Boldogtalanok (Öreg Parasztasszony) - 2011/2012 Vajda Katalin: Anconai Szerelmesek (Agnese, Panziótulajdonos ) - 2010/2011 Ganxsta Zolee - Pierrot - Darvasi László: Popeye (Kéttonna Manyika) - 2010/2011 Michael Cooney: Nem Ér A Nevem (Miss. Cowper) - 2009/2010 Anton Pavlovics Csehov: Három Nővér (Anfissza , Öreg Dajka) - 2009/2010 Márai Sándor: Eszter Hagyatéka (Nunu, Családi Rokon, Nunu, Családi Rokon) - 2008/2009 Osvaldo Golijov - Barta Dóra: Garcia Lorca Háza (Öregasszony, Anya, Anya, Nagynéni, Nagynéni, Öregasszony) - 2008/2009 Euripidész: Alkésztisz (Pheraibeliek) - 2007/2008 James Rado - Gerome Ragni - Mcdermot: Hair (Berger Mama) - 2007/2008 Jaroslav Hašek: Švejk, A Derék - (Munkatárs) - 2006/2007 Bereményi Géza - Horváth Károly: Laura (Képviselő, Utas, Hajléktalan, Presszóvendég) - 2006/2007 Roland Schimmelpfennig: Berlin, Greifswalder Strasse (Dr. Birgit Schade (Csoportkép), A Nő Kutya Nélkül) - 2005/2006 Anton Pavlovics Csehov: A Manó (Marija Vasziljevna, Az Anyósa) - 2005/2006 Friedrich Schiller: Don Carlos (Fuentes Hercegnő) - 2005/2006 Hervé: Nebántsvirág (Sophia, Kapusnővér) - 2005/2006 Witold Gombrowicz: Yvonne, Burgundi Hercegnő (I. Nagynéni) - 2004/2005 Julius Brammer - Kálmán Imre - Alfred Grünwald: A Cirkuszhercegnő (Anyuka) - 2004/2005 Kiss Csaba: A Dög (Öreganya, Lilike Nagyanyja, 70-80) - 2003/2004 Molière: Dandin György (Madame De Sotenville, A Felesége, Angélique Anyja) - 2003/2004 Karinthy Frigyes: Játsszunk Micimackót (Kanga ) - 2003/2004 Morricone Ennio: Előre Hát, Fiúk! (A Déli Nép Leánya) - 2002/2003 Mihail Bulgakov: Álszentek Összeesküvése (Renée, Molière Öreg Dajkája) - 2002/2003 Eisemann Mihály - Somogyi Gyula - Zágon István: Fekete Péter (Ságiné) - 2002/2003 Jevgenyij Svarc: A Király Meztelen (Főudvarhölgy) - 2001/2002 Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Mágnás Miska (Stefánia Grófnő, Rolla Anyja) - 2001/2002 A Magyar Líra Fesztiválja (Szereplő) - 1980/1981 Hubay Miklós: Túsz-Szedők (Iii. Polgárnő) - 1980/1981 Victor Hugo: Hernani (Egy Hölgy) - 1963/1964 Díjai és kitüntetései A kecskeméti Katona József Színház örökös tagja Magyar Arany Érdemkereszt (2018) Topika (Arisztotelész) A Topika (latin: Topica) Arisztotelész (Aristoteles, i. e. 384-322) görög tudós és filozófus hat fennmaradt logikai művének az egyike. A hat műre összefoglalva az Organon (jelentése „eszköz”) címen szokás hivatkozni. Az Organon hat fejezete: Kategóriák Herméneutika Első Analitika Második Analitika Topika Szofisztikus cáfolatok Arisztotelész a logikát nem önálló tudománynak, hanem előzetes tudnivalónak tekintette, amivel a teoretikus tudományok művelőinek rendelkeznie kell. Elsősorban a Herméneutikában foglalkozott az ún. formális logikával, továbbá a Kategóriákban a kategóriaelmélettel. Arisztotelész logikája az őse valamennyi, így a hagyományos és a szimbolikus logikának is. Topika A topika a görög és római dialektikában és retorikában az a tan, mely az anyaggyűjtéssel, az érvek forrásaival foglalkozik. A Topika nyolc fejezetből, ún. könyvből áll. Magyar nyelvű fordításban a Topika I. és VIII. fejezetének részei elérhetőek Kutrovetz Gábor fordításában, W. A. Pickard angol fordítása nyomán. Tartalom A Topika a logika felhasználását tárgyalja a vitatkozásban és érvelésben (dialektika). Meghatározza az érvek általános viselkedési és használati módjait. A Topika - egy általánosan, de feltételekkel elfogadott elmélet szerint - tartalmilag két részre osztható aszerint, hogy mennyire távolodott el Arisztotelész mestere, Platón gondolatvilágától. Eszerint az értelmezés szerint a Topikát az Organon művek legfiatalabbjaként ismerjük, azaz mind közül a leginkább hatottak rá Platón tanításai. Az II-VII. fejezetek témájukban, tartalmukban és formájukban legplatónibbaknak látszó részek. Ezzel szemben az I. és VIII. fejezet később keletkezhetett. I. könyv 1. rész: "Az érv (szillogizmus) olyan beszéd, amelyben bizonyos dolgokat feltéve valami más, tőlük különböző dolog következik belőlük és általuk." Fajtái: demonstráció, dialektikus érv, vitás érv. 2. rész: a Topika tartalmának ismerete hasznos: szellemi edzés, alkalmi megmérettetés és filozófiai tanulmányok végzésekor. 10. rész: Arisztotelész különbséget tesz dialektikus kijelentés és dialektikus probléma között. Egy dialektikus kijelentés négy féle lehet. 1. olyan dolog állítása, amit mindenki vagy a legtöbb ember elfogad; 2. olyan dolgok állítása, amelyek hasonlóak az általánosan elfogadottakhoz, azaz valószínűek; 3. olyanok, amelyek ellentmondanak a valószínűek ellentétének; 4. olyanok, amelyek összhangban állnak az elismert tudományok kijelentéseivel. 12. rész: A dialektikus meggyőzés (argumentum) két fajtája: érvelés és indukció. VIII. könyv 2. rész: A dialektikában érvekkel a dialektusokat próbáljuk meggyőzni, az indukcióval a tömeget. Kerüljük az általánosítást, és a "minden ilyen esetben" kifejezést. Vegyük észre, ha az egyik fél eltérő dolgok hasonlóságát állítja, míg a másik hasonló dolgok hasonlóságát vitatja. 3. rész: A hipotézis definiálásának fontossága. 4. rész: A válaszadó feladata: annak a látszatát kelteni, hogy nem ő a felelős a lehetetlenségek és paradoxonok felbukkanásáért, hanem az álláspontja. 10. rész: A hamis konklúzióra vezető érvek esetén vessük el azt az elemet, amelyből a tévesztés származik. Négy módja van a másik fél konklúzióalkotásának a megakadályozásának: 1. elvetjük a téves elemet; 2. közvetlenül az ellenfélnek szegezzük ellenvetéseinket; 3. a feltett kérdéssel szemben teszünk ellenvetést; 4. az akadály a vita megengedett idejére irányul – olyan esetekben, amikor az ellenvetések elmondása túl sokáig tart. 11. rész: Egy érv öt fajta kritikát kaphat: 1. ha a konklúzió nem következik a feltett kérdésekből; 2. ha a konklúzió irreleváns az eredeti álláspont szempontjából; 3. ha bizonyos hozzátett premisszák gyengébbek, mint a már meglévők; 4. ha több premisszát tettünk fel, mint ami szükséges; 5. ha a premisszák kevésbé általánosan elfogadottak, mint a konklúzió. 12. rész: Tiszta érvnek nevezzük azt az érvet, amelyik úgy éri el a konklúziót, hogy közben nem vet fel további kérdéseket. Az érv hibás lehet négy értelemben: 1. ha elér egy konklúziót, de csak látszatból (téves érv); 2. ha elér egy konklúziót, de nem a kívántat; 3. ha elér egy konklúziót, de nem a kívánt módon; 4. ha a konklúzióhoz hamis premisszákon keresztül ér el. A Topika felhasználása Feltételezhető, hogy Arisztotelész a Topikában található effajta megállapításai szolgálnak később az arisztotelészi modális logikai rendszer kidolgozásának alapjául, kiinduló problémaként és motiváló erőként. The Everly Brothers Az Everly Brothers egy amerikai country és rock and roll duó, amely Don Everly (1937 február 1. - és Phil Everly (1939 január 19. - 2014 január 3.) fivérekből állott. Az Everly Brothers beválasztották a Rock and Roll Hall of Fame-be, a lista első évében, 1968-ban. 2001-ben beiktatták őket a Country-hírességek Csarnokába. A testvérek már korán a zene felé fordultak, mivel muzikális családban nőttek fel. Az apa gitáros volt. Karrierjük kezdetén dalaikat a helyi rádióállomások sugározták. Az első igazi slágerük Bye Bye Love volt 1957-ben, 2. a listán Elvis Presley (Let Me Be Your) Teddy Bear száma mögött. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején több slágerük ért el helyezést a Billboard listákon: Wake up Little Susie (1), All I have To Do Is Dream (1), Bird Dog (1), Problems (2), Cathy's Clown (1), és Crying In The Rain (6). A zárójelben lévő számok, a helyezések az amerikai Billboard-listán. A testvérek belefáradtak a közös fellépésekbe és 1973 júliusától kezdve külön utakon jártak tíz évig. A szóló karrierjük nem volt sikeres, a közönség cserben hagyta őket, kivéve a Phil Everly kislemezét She Means Nothing To Me, amely Cliff Richard közreműködésével elérte a kilencedik helyet az angol listán 1983-ban. 1983 szeptember 23-án tartották az újraegyesülési koncertet a londoni Royal Albert Hall-ban. A következő évben adták ki az EB84 stúdióalbumot Dave Edmunds producer gondozásában, rajta egy-egy Paul McCartney és Jeff Lynne által speciálisan nekik írt dalával. Szintén Edmunds producersége alatt 1985-ben jelent meg a Born Yesterday albumuk is. Az 1988-ban kiadott Some Hearts... albumuk után csak turnéknak szentelték idejüket. 1990-ben a norvég A-ha pop-csoport nagy sikert aratott az Everly Brothers Crying in the Rain dalával. A Nazareth 1976-ban a 8. helyre került a Billboard Hot 100-listán Love Hurts című dallal, amit legelőször az Everly Brothers vett lemezre. Miután 2003-ban és 2004-ben együtt turnéztak Simon and Garfunkel-lel, egy hosszabb szünet után az Everly Brothers újabb angliai turnéra indult 2005 november-decemberében. A 2006 elejére tervezett koncerteket Las Vegas-ban minden magyarázat nélkül lemondták. Több fellépésük 2006 után, mint a duó, már nem volt, és Phil Everly 2014 januárjában meghalt. Diszkográfia Albumok The Everly Brothers (1958) Songs Our Daddy Taught Us (1958) The Fabulous Style of the Everly Brothers (1960) It's Everly Time (1960) A Date with the Everly Brothers (1961) Both Sides Of An Evening (1961) Instant Party (1962) Christmas with the Everly Brothers (1962) The Everly Brothers Sing Great Country Hits (1963) Gone Gone Gone (1965) Rock'n'Soul (1965) Beat & Soul (1965) In Our Image (1966) Two Yanks in England (1966) The Hit Sound of the Everly Brothers (1967) The Everly Brothers Sing (1967) Roots (stúdióalbum) (1968) The Everly Brothers Show (1970) (koncertalbum, 2-LP) Stories We Could Tell (1972) Pass the Chicken & Listen (1973) The New Album (1977) (korábban kiadatlan felvételek) Reunion Concert (1983) (live, 2-LP) Nice Guys (1984) (korábban kiadatlan felvételek) EB84 (1984) Home Again (1985) (válogatáslemez, két korábban kiadatlan dallal) All They Had to Do Was Dream (1985) (korábban kiadatlan alternativ felvételek) Born Yesterday (1986) Suzie Q (1987) (korábban kiadatlan felvételek) Some Hearts... (1988) The Warner Bros Years Vol 1 (1989) (válogatáslemez 1962-1965) The Warner Bros Years Vol 2 (1989) ( válogatáslemez 1964-1970) Classic Everly Brothers (1992) (3-CD Box, teljes 1957-1960) Heartaches & Harmonies (1994) (4-CD Box) Too Good to Be True (2005) (korábban kiadatlan demofelvételek 1957-1960) Give Me a Future (2005) (korábban kiadatlan demofelvételek) The Price of Fame (2005) (7-CD Box, komplett 1960-1965) Chained To A Memory (2006) (8-CD + 1 DVD Box, komplett 1966 - 1972) Eugène Guillaume Eugène Guillaume (magyarosan Guillaume Jenő) (Montbard (Côte-d'Or), 1822. július 4. - Róma, 1905. március 1.) francia szobrász, professzor, műkritikus,Emile Guillaume szobrász apja. Életpályája Előbb Dijonban, majd Párizsban tanult James Pradier szobrásznál. 1845-ben elnyerte a római nagydíjat, Theseus egy szikla alatt megtalálja atyja kardját című művével. Rómában különösen az ókori mellszobrokat tanulmányozta. Ott készítette aratót ábrázoló bronzszobrát (a párizsi Musée Luxembourgba került). Ezt a szobrát Anakreon ülő márványszobra, majd 1853-ban a Gracchusok kettős szobra követte. Ugyanazt az erőteljes realizmust követte későbbi műveiben. 1862-ben az Institut tagjává választották. 1868 és 1875 között a párizsi École nationale supérieure des beaux-arts igazgatója volt. Az École polytechnique rajzprofesszoraként is működött. 1882-től a Collège de France professzora volt. 1898. május 26-án a francia akadémia tagjává választották. 1891-től 1904-ig ő irányította a római francia akadémiát Auguste Rodin 1903-ban elkészítette Eugène Guillaume bronz mellszobrát (Párizs, musée d'Orsay). Guillaume Rómában hunyt el. Művei Le Faucheur (1849), szobor, bronz, Párizs , Musée d’Orsay Anacréon (1849 - 1851), szobor, márvány, Párizs, Musée d’Orsay Cénotaphe des Gracques , szoborcsoport, bronz, Párizs, Musée d’Orsay I. Napoléon mint római császár , statuette en pied, viasz, Párizs, Musée d’Orsay Portrait de Jules Ferry , 1887, mellszobor, plâtre, Párizs, Musée d’Orsay Portrait de Jules Grévy , 1896, mellszobor, plâtre, Párizs, Musée d’Orsay La Musique instrumentale , szoborcsoport, kő, Párizs, Opéra Garnier, főhomlokzat La Force (1860), szobor, pierre, Paris, fontaine Saint-Michel : une des quatre vertus cardinales Monument d'Ingres (1871), Párizs, École nationale supérieure des beaux-arts Portrait de Félix Duban (1884), mellszobor, bronz, Párizs, École nationale supérieure des beaux-arts, entrée de l'amphithéâtre d'honneur Ludwig van Beethoven portréja , mellszobor, márvány, Koppenhága , Ny Carlsberg Glyptotek Source de poésie (1873), szobor, plâtre, Salon de 1873 Portrait de Paul Bert , 1887, mellszobor plâtre, Versailles-i kastély Adolphe Thiers emlékműve , 1903, Versailles-i kastély Michel-Eugène Chevreul emlékműve , 1893, bronz Szent Lajos szobra , 1878, A párizsi Igazságügyi Palota Szent Lajos-galériája számára. Alginát Az alginát (más néven algin, alginsav vagy E400) egy viszkózus, gumiszerű anyag, mely a barnamoszatok sejtfalában nagy mennyiségben fordul elő. Innen a neve: alga latinul moszatot, hínárt jelent. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum alginicum néven hivatalos. Felépítése Az alginát kémialag egy lineáris ko-polimer. β-D-mannuronsav és α-L-guluronsav 1-4 glikozidos észterkötéssel összekapcsolódó monomerjeiből épül fel. β-D-mannuronátból (M blokkok) és C-5-epimer-α-L-guluronátból (G blokkok) álló homopolimer blokkok is találhatók. Ezek kovalens kötéseket alkotnak. Monomerjei: G blokkok homopolimerje M blokkok homopolimerje G és M blokkok felváltva alkotott homopolimer G és M blokkok által véletlenszerűen alkotott homopolimer. Formái Az ipari felhasználásra kerülő alginsavat általában a Macrocystis pyriferaból, Ascophyllum nodosumból vagy a Laminaria fajokból állítják elő. Az alginát jó vízmegkötő képessége miatt testsúlycsökkentő készítményekben, a papír- és textilgyártás során egyaránt alkalmazzák. Felhasználják továbbá víz- és tűzálló anyagok gyártásakor, zselésítőanyagként, valamint a vérben oldott állapotban lévő mérgező fémek megkötésére (a túl sok alginsav bevitele meggátolhatja a vas felszívódását, mert leköti azt). Megjelenése tág határok között mozog: Színe: fehér, sárga, sárgásbarna Állaga: granulátum, por, zselé Vízben és szerves oldószerekben nem oldható, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid és trinátrium-foszfát lúgos oldatában lassan oldható. Felhasználási területei a gyógyszeriparban széles körben alkalmazzák égési sérülések esetén elősegíti a sérült rész gyógyulását fémmérgezés esetén fémek megkötésére használják élelmiszerekben sűrítőanyagként, stabilizálószerként, zselésítő anyagként, valamint emulgeálószerként használják E400 néven. Alginátok nátrium-alginát (E401) kálium-alginát (E402) ammonium-alginát (E403) kalcium-alginát (E404) propán-1,2-diol-alginát (propilén-glikol-alginát) (E405) Az élelmiszerekben sűrítőanyagként, stabilizálószerként, zselésítő anyagként, valamint emulgeálószerként használják őket. Napi maximum beviteli mennyiséget kizárólag a propilén-glikol-alginát esetében állapítottak meg (70 mg/testsúlykg), a többi esetén nincs ilyen korlát, bár túlzott fogyasztás esetén meggátolhatják a vas felszívódását) Előfordulásuk: nátrium-alginát: számos termékben kálium-alginát: alacsony sótartalmú élelmiszerekben ammonium-alginát: üdítőitalokban, kalcium-alginát: jégkrémekben, és fagyasztott pékárukban propilén-glikol-alginát: jégkrémekben, cukrászipari termékekben Stazione di Castiglion del Lago Stazione di Castiglion del Lago vasútállomás Olaszországban, Umbria régióban, Castiglione del Lago településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Firenze–Róma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Chiusi-Chianciano Terme Stazione di Terontola-Cortona Golles Golles románul: Goleș, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Vajdahunyadtól délnyugatra, a Ruszka-havas keleti oldalán, Csernisorafloresza keleti szomszédjában fekvő település. Története Golles nevét 1733-ban említette először oklevél Gales néven. Későbbi névváltozatai: 1760–1762 között Gollyes, 1805-ben Golesd, 1808-ban Goles ~ Golyes, Galisá, 1861-ben Goles, 1888-ban Golles (Golicsu), 1913-ban Golles. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott. 1910-ben 171 görögkeleti ortodox román lakosa volt. Gyermeknap A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és ezen a napon különösen a volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye. Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják. Nemzetközi gyermeknap A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, az év legkülönbözőbb napjain. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day) Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak. Piros vonal (Metropolitan Area Express) A Metropolitan Area Express piros vonala egy 41 km hosszú tram-train-járat, amelyet a TriMet üzemeltet. A 2001. szeptember 10-én megnyitott vonal a Beaverton Transit Centert köti össze a Portlandi nemzetközi repülőtérrel a belvároson át. Történet A repülőtér növekvő forgalma egyre nagyobb forgalmi dugókhoz vezetett, a kikötőben pedig már nem volt hely új parkolók kialakítására, így utóbbi üzemeltetője a TriMethez fordult, hogy kössék össze a repülőteret a várossal. Az 1970-es években az autópálya építésekor már számoltak a vasúttal, így biztosították a megfelelő helyet. Az Airport MAX projekt kivitelezése késett, mivel a sárga vonallal együtt kivitelezett észak-déli irányú vasúti folyosó terve megbukott. Ehelyett a TriMet és a kikötő részben privát tőke bevonásával, a Bechtel Corporationnel együtt építette meg a vonalat. A vállalat a jelenlegi Cascades megálló mellett lévő, akkoriban a kikötő üzemeltetőjének tulajdonában lévő telekért cserébe vállalta a kisajátítás költségeit. A kivitelezés 1999 tavaszán indult. A járat 2001. szeptember 10-én, egy nappal a Világkereskedelmi Központot ért terrortámadások előtt indult el. Ezek a MAX-re is kihatottak, mivel minden, az USA-n belüli repülőjáratot töröltek, valamint a megnyitót elnapolták. A vonal önálló szakasza a Gateway Transit Center és a repülőtér közötti 9 km-es szegmens. A buszpályaudvar és Portland belvárosa között az Eastside MAX pályáját használja. Az első két évben a Galleria/SW 10th Avenue megállóhelynél volt a végállomás. A sínek egy számottevő szakaszon az 1980-as évek elején elkészült Interstate 205 mellett futnak, ahová az autópálya építésekor még buszsávokat terveztek. Ennek köszönhetően a vonal megépítése jóval olcsóbb volt, mivel a szükséges terület nagy része már köztulajdonban volt. A Gateway és a Parkrose/Sumner autóbusz-állomások között egy rövid alagút található, amely a gyorsforgalmi út keleti oldalától a közepéig fut. A műtárgyat 20 évvel a vonal elkészülte előtt, az autópályával együtt építették meg. Fejlesztések 2003 szeptemberében a járatot meghosszabbították a kék vonallal közös pályán, hogy a Gateway/NE 99th Ave Transit Center és a Beaverton Transit Center közötti kapacitást növeljék, valamint így a repülőtér és a kék vonal nyugati szakasza között nem kell átszállni. 2008 márciusától csúcsidőben óránként három indulás a Hatfield Government Center felé közlekedik; a bővítést az utasszám nem várt növekedése indokolta. Ezek a menetrendben a kék vonal járatainál szerepelnek. Volmerange-les-Mines Volmerange-les-Mines település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 2156 fő (2015). Volmerange-les-Mines Escherange, Kanfen, Ottange, Rochonvillers és Zoufftgen községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bluu A Bluu (kódnevén Mira) egy magyar fejlesztésű internetes kereső volt. Története A Bluu fejlesztését 2006-ban kezdte el Szűcs József, elmondása szerint a saját munkáinak megkönnyítésére. 2009-re elkészített egy saját indexelőmotort. Ekkor már többször is megjelent a kereső az interneten, az eredeti, Mira nevén. Ekkor azonban még zárt volt a rendszer, 2009. decemberében nyílt meg mindenki számára - igaz, még regisztrálni kellett a használatához. Ráadásul csak magyar oldalakon keresett, ám funkcióinak jelentős része elérhető volt. Erre a szükséges erőforrások megbecslése miatt volt szükség. Ezután megváltozott a kereső dizájnja, melyhez különböző felhasználók segítségét kérték. 2010. májusában vált a kereső regisztrációk nélkül is elérhetővé. Nem sokkal később a Yamm nevű twitter szolgáltatással szövetkeztek, ezáltal a leggyakoribb Twitter keresések, üzenetek megjelenhettek az oldalon. Áprilisban a kereső megkapta az „élő témát”, mely a napszakhoz és időjáráshoz igazodik, majd a hónap végén az autosuggest szolgáltatást is a Bluu része lett. 2011. augusztusában, öt évvel a fejlesztés elkezdése után leállt a kereső. A fejlesztők által a Bluu Facebook oldalán közzétett információ alapján csak ideiglenesnek tervezték a rendszer leállását. 2012. január 25-én tervezték a rendszer újbóli elindítását, Bluu 2.0 INSTANT néven. Funkciói Keresés különböző kategóriákban A Bluu képes volt menetrendkeresésre, a Busz Győrtől Budapestig holnap formában, amivel átirányított a megfelelő oldalra. Árukereső szolgáltatásával a megfelelő árkategóriában különböző termékeket lehetett szűrni, TV-műsor keresője pedig a Port.hu megfelelő televíziócsatornájára és napjára irányított át, míg cégkeresésével települések és cégfajták szerint lehetett keresni. A programkereső funkció a beírt számítógépes program letöltéséhez irányított át. Információk kiszűrése Amennyiben idegen nyelvű szót vagy alma angolul formájú kifejezést kapott a rendszer, akkor annak jelentését előrehozta. Hasonló módszerrel témakörök szerinti hírkeresés is a szolgáltatásai közé tartozott. Tartalmazott még film- és receptadatbázist, felismerte az autótípusokat, településnév beírásakor kiírta annak időjárását is. Képes volt a Wikipédia-szócikkek információit előrehozni és megjeleníteni. Átváltások A kereső tartalmazott beépített valutaváltót és számológépet. Olaszország az Eurovíziós Dalfesztiválokon Olaszország negyvennégy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az olasz műsorsugárzó a Radiotelevisione Italiana, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és az első, 1956-os versenyen debütált. Története Évről évre Olaszország egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. Egyszer, 1966-ban végeztek az utolsó helyen, a többi alkalommal mindig az első tízben, vagy annak közelében végeztek. Kétszer tudták megnyerni a versenyt, 1964-ben és 1990-ben. Az 1965-ös versenynek Nápoly, az 1991-esnek Róma adott otthont. A RAI 1981-ben visszalépett a versenytől a helyi érdeklődés hiányára hivatkozva, de két kihagyott verseny után újból neveztek. Nem vettek részt 1986-ban, illetve 1994 és 1996 között sem. 1997-ben ismét részt vettek, de ezután az olasz tévé a visszalépés mellett döntött. Tizenhárom kihagyott verseny után a Németországban rendezendő 2011-es Eurovíziós Dalversenyre benyújtotta jelentkezését az olasz köztelevízió. Visszatérésük sikeresen zárult, a második helyen végeztek a döntőben. 2012-ben a 9., 2013-ban pedig a 7. helyen végeztek. Visszatérésük óta 2014-ben fordult elő először, hogy nem lettek top 10-esek: ekkor a 21. helyen zártak. A 2015-ös versenyt ismét sikerrel zárták, hiszen harmadikok lettek. 2016-ban a 16., míg 2017-ben a 6. helyen zárták a versenyt - annak ellenére, hogy Francesco Gabbani dalát nagy győztesesélyesként tartották számon. Nyelvhasználat Olaszország negyvennégy dalából negyvenegy olasz nyelvű, három pedig angol és olasz kevert nyelvű volt. A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Olaszország indulóinak olasz nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ekkor a szabad nyelvhasználatot kihasználva 1976-ban egy olasz- és angol nyelvű részeket is tartalmazó dallal neveztek. 2011-es visszatérésükkor ismét angol és olasz kevert nyelvű dallal neveztek, ahogy a következő évben is. A következő években ismét teljes egészében olasz nyelvű dalokat indítottak, egy kivétellel: Francesca Michielin 2016-os dala félig olasz, félig angol nyelven hangzott el. Nemzeti döntő 1956 és 1966 között az olasz nemzeti döntő az Eurovíziós Dalfesztivál létrehozásának ötletét is adó Sanremói dalfesztivál volt. A győztes dalt – 1956-ban az első két helyezettet – automatikusan benevezték a nemzetközi versenyre. 1966 után ez már nem volt jellemző, a RAI belső döntéssel választotta ki az indulót. Azonban a Sanremói fesztivál továbbra is fontos volt, többször is az adott évi verseny győztesét nevezték, de egy másik dallal. Kétszer fordult elő, hogy az olasz fesztivál győztesével neveztek a versenyre: 1972-ben és 1997-ben. 2011-ben a fesztivál "Giovani" (fiatalok) kategóriájának győztesével neveztek. Szavazás (1975-2015) Olaszország a következő országoknak adta a legtöbb pontot: Olaszország még sosem adott pontot a következő országoknak: Fehéroroszország, Montenegró, San Marino. Olaszország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot: Olaszország még sosem kapott pontot a következő országoktól: Bulgária, Marokkó. Forrás: Megjegyzés: A táblázat csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. 2016-ban új szavazási rendszer lépett életbe, ezért az azóta kapott és adott pontok nem szerepelnek a táblázatban. Szavazás (2016-2017) Olaszország a következő országoknak adta a legtöbb pontot: Olaszország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot: Megjegyzés: A táblázat a 2016-ban bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. Eugène Parlier Eugène Parlier (Montreux, 1929. február 13. – Montreux, 2017. október 30.) svájci labdarúgókapus. Öribarik Az Öribarik (eredeti cím: Best Friends Whenever) 2015-től 2016-ig futott amerikai televíziós filmsorozat, amelyet Jed Elinoff és Scott Thomas készített a Disney Channel számára. A vezető producerek Jed Elinoff, Scott Thomas és Michael B. Kaplan. A sorozat főszereplői Cyd (Landry Bender) és Shelby (Lauren Taylor). Amerikában 2015. június 26-án volt a premiere, Magyarországon pedig 2015. szeptember 19-én mutatták be. Ismertető A történet az oregoni Portlandben játszódik. Két lány, Shelby és Cyd, legjobb barátok, akik együtt élnek, mialatt Cyd szülei régészeti ásatáson vannak Peruban. Miután Barry szomszéduk tudományos laborjában történik egy baleset, képesek lesznek utazni az időben, ha mindketten arra a helyre gondolnak, ahová menni akarnak, és átölelik egymást. Viszont amikor a jövőbe utaznak, mindig ugyanott kötnek ki, egy asztalhoz kötözve. Meg kell oldaniuk ezt a rejtélyt, miközben számos kalandot élnek át. Gyártás A sorozatot Jed Elinoff és Scott Thomas készítette. Ők készítették a Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa című sorozatot is. A szereplőválogatás 2015 januárjában kezdődött. 2015. március 6-án a Disney berendelte a sorozatot, és még ebben a hónapban elkezdték a gyártását. 2016. február 29-én a Disney Channel berendelte a sorozat 2. évadát. Epizódok Az Öribarik (eredeti cím: Best Friends Whenever) amerikai televíziós filmsorozat, amelyet Jed Elinoff és Scott Thomas készített a Disney Channel számára. A vezető producerek Jed Elinoff, Scott Thomas és Michael B. Kaplan. A sorozat főszereplői Cyd (Landry Bender) és Shelby (Lauren Taylor). Amerikában 2015. június 26-án volt a premiere, Magyarországon pedig 2015. szeptember 19-én mutatták be. 2016. február 29-én a Disney Channel berendelte a sorozat 2. évadát. Dramaturgia A dramaturgia a színművészettel és a filmművészettel foglalkozó tudományág, ezek elméleti kérdéseivel, törvényszerűségeivel, a szerkezeti felépítéssel, a hatáseszközökkel foglalkozik. Dramaturgia színházban A dramaturg a színház irodalmi szakértője. A rendező segítségére van értelmezni a dráma szövegét, felkutatja a darab megértéséhez szükséges háttérismereteket. Elméleti dramaturgia A klasszicizmus idején a hármas egység (hely, idő és cselekmény egysége) – amit Nicolas Boileau fogalmazott meg – a drámaírás kötelező szabálya volt. Ezen túllépve a modern drámaelméletet Lessing alapozta meg (Hamburgische Dramaturgie, Hamburgi dramaturgia; 1767-1769). Leíró és magyarázó módszerrel vizsgálta a színművek szerkezeti törvényeit, figyelembe véve a színpadi előadást, és a formai elemekből összefüggő rendszer felépítésével próbálta körülírni az adott kor, adott író, illetve adott színjátéktípus dramaturgiáját. Gyakorlati dramaturgia Ezen a fogalmon annak a dramaturgnak a tevékenységét értjük, aki aktív részvevője a mű előadásra való előkészítésének. Egy-egy dramaturg az adott dráma színrevitelében a rendező közvetlen munkatársa és mind a szöveg adaptálásában (meghúzásában, bővítésében, megváltoztatásában), mind a szükséges drámatörténeti kutatásban döntő szerepet kap(hat). A gyakorlati dramaturgia az elméleti dramaturgiai ismereteket is hasznosítja munkája során. Története Az első dramaturgiának Arisztotelész Poétika című művét tekintik, később a 17. században újból feltűnik a francia klasszicista dráma kialakulásakor, amikor Mairet, La Ménardiére és más francia drámaírók munkái, vitái során kialakul a kor drámaírásának dramaturgiája. Arisztotelész szerint a költészet lényege a mimészisz. A mimészisz az élet cselekményeinek utánzását jelenti, ami legteljesebben a cselekvés sajátos közegében, a tragédiában, a drámában valósul meg. Arisztotelész a tragédiát a mimészisz maximális megvalósulásának tartja. A tragédia műfaj elemzésekor a szerkezeti alkotóelemeket emeli ki. Szerinte a tragédia alkotóelemei közül a legfontosabbak: a jellem (éthosz) és a cselekmény (müthosz), melyek közül a cselekmény az elsődleges. Két feltétele van a szerkezetnek: a mese egységessége és a váratlanság. Az egységesség biztosítja a néző számára a befogadhatóságot, a váratlan fordulat pedig az érzelmi azonosulást erősíti meg. A hely, idő és cselekmény egysége, hármassága is Arisztotelésztől eredeztethető, ám felfogása korántsem volt olyannyira dogmatikus, mint amilyenné Boielau-nál vált. A dramaturgia történetének jelentős állomásai Külföldön Gotthold Ephraim Lessing Denis Diderot John Howard Lawson, amerikai drámaíró és drámaesztéta Bertolt Brecht Sztanyiszlavszkij Erwin Piscator Max Reinhardt Peter Brook Ljubimov Jan Kott ; Kortársunk, Shakespeare, (1965) , a modern drámaelemzés és színjátszás egyik alapműve. stb. Magyarországon Vörösmarty Mihály Bajza József Szigligeti Ede Csiky Gergely Sebestyén Károly (1872-1945) kritikus, irodalomtörténész, dramaturgia tanár Hevesi Sándor Filmdramaturgia A filmdramaturgia a filmek szerkezeti felépítésének, hatásmechanizmusának elmélete és gyakorlata. Mivel a film egy modern kori művészet (mellesleg filmipar), ezért sajátos nyelve még ma is alakulóban, fejlődőben van. Mindazonáltal szinte a kezdetek kezdetén megjelent a filmelmélet is. A lelkes alkotók munka közben és mellett azonnal elgondolkodtak azon, hogy mit miért csinálnak, és mit tudnak még csinálni a nézőkre való hatás érdekében. A filmelmélet úttörői orosz (szovjet) filmesek voltak. A filmdramaturgia első elméleti megfogalmazása a montázselmélet volt. Lev Kuselov, Dziga Vertov, Eisenstein kísérleteket is végeztek, ezeket vetítőben közönségen tesztelték a gyakorlatuk és ennek nyomán elméletük megfogalmazására. A montázs, mint dramaturgiai eszköz már Griffithnél megjelent, filmjeit tanulmányozva jutott el Eisenstein máig érvényes gondolatainak megfogalmazásához. A 20. század közepére, amikor a filmet már felnőtt művészetnek tekintették, többek között Balázs Béla, Georges Sadoul, François Truffaut, Peter Bogdanovich foglalták össze időtállóan a filmnyelvről, a filmdramaturgiáról ma is helytálló elméleti gondolataikat. A filmnyelv zseniális (szerzői) filmrendezők új megoldásaival egyre bővül. René Clair, Federico Fellini, Michelangelo Antonioni, Alain Resnais, Jancsó Miklós, Andrej Tarkovszkij olyan módon filmeztek, ahogy elődeik még nem. Filmnyelvi újításaik közkinccsé lettek, benyomultak a közönségfilmek dramaturgiájába, ideértve a hétköznapi, kommersz televíziós sorozatokat is. A filmdramaturg a forgatókönyvíró és a filmrendező alkotótársa. A producer által meghatározott (üzleti) filmgyártásban a produceré is. Bátrabb alkotók ezt a dramaturgot cenzornak (is) tekintik. Az alkotók és a producer céljai ugyanis sok tekintetben eltérnek. A producer célja az üzleti, az alkotóé viszont a művészi siker. Fesztiválsikerek szokták oldani ezt a (sokszor termékeny) feszültséget. Forrás Színházi kislexikon , Gondolat, Budapest, 1969 Filmdramaturgia Köveskál Köveskál község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. Fekvése Köveskál a Balaton-felvidéken, a Káli-medencében található, a Balaton partjától kb. 7 kilométerre északra. Megközelíthető 71-es főútról Zánka, illetve Révfülöp felől. Tapolcától kb. 15 km-re van. Balatonhenye, mely igen szép fekvésű és hangulatos zsáktelepülés körülbelül 5 km-re fekszik északra Köveskáltól, s közúton csak Köveskál felől közelíthető meg. Köveskál ma egyre inkább kedvelt a kerékpáros és más turisták körében, mivel a Káli-medence természeti szépsége és nyugalma rabul ejti a látogatókat. Érdemes innen gyalog, vagy kerékpáron a medence környező falvakat (Szentbékkálla, Kővágóörs, Mindszentkálla, Monoszló ) a mezőn áthaladva felkeresni, a környékbeli vulkáni hegyek (Gulács, Szent György-hegy, Badacsony, Csobánc, Fekete-hegy) vagy a Kornyi-tó látványa egyedülálló élményt nyújt. Az egész terület a nemzeti park része, állat- és növényvilága számos különlegességet foglal magába. Története A falu a kora középkor óta lakott település, mely a török uralom miatt elnéptelenedett. A község képét két templom uralja. Az egyik egy magaslaton álló a református, a másik a falu közepén elhelyezkedő katolikus. Mindkettő a 18. század elején épült, a törökök kiverése utáni évtizedekben. Mivel a Káli-medence korábbi évszázadokban vízben gazdag volt, az itt átfolyó patakokon számos vízimalom üzemelt. Az átfolyó patakokon un. mosóházakat építettek. Egy ilyen található szépen helyreállítva Köveskálon is a Vásár téren. A falu régi házai közül számosat az elmúlt évtizedekben szépen felújítottak, sok városi család vásárolt itt ingatlant. Ezek többsége a Fő utcán látható, a legszebb ma idegenforgalmi célokat szolgál. Ekkor Köveskál mezővárosi rangot viselt és lakossága a mai többszöröse volt. Régi börtönépülete ma fogadó. Köveskál bortermelő vidéken fekszik, a 17-18. században számos borkereskedő telepedett itt le, s épített nagy polgári házat.A bort nagy szekereken egész Bécsig szállították, s a helyiek emlékezete szerint boruk híresebb, keresettebb volt, mint a badacsonyi… A bor konjunktúrájának a filoxéravész vetett véget itt is a 19. század végén, mint annyi magyar borvidéken. Az újratelepítések után a legelterjedtebb fajták a Szürkebarát, az Olaszrizling, Tramini lettek. Bár a borok minősége a kiváló vulkanikus talajnak köszönhetően feltehetően nem rosszabb mint előtte volt, de a hírnév már nem a régi. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,5%, református 22,9%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 2,9% (5,9% nem nyilatkozott). Villeneuve-d’Ascq Villeneuve-d’Ascq (jelentése: Ascq új városa) egyike a lille-i agglomeráció főbb városainak Franciaországban. Lille és Roubaix között fekszik, a Párizs, Gent, Antwerpen, és Brüsszel felé vezető autópályák kereszteződésében. Demográfia A város több mint 60 000 lakost számlál, és 40 000 diákot vonz. Földrajz Villeneuve-d’Ascq 10 km²-nyi zöld területet tudhat magáénak: tavakat, erdőket, és megművelhető földterületeket. Történelem A város gyökerei egészen a római időkig nyúlnak vissza. Területét az 1960-as években választották ki Lille-Est új városa számára, amelyet az agglomeráció fejlesztése céljából hoztak létre. A Villeneuve-d’Ascq közösség 1970-ben jött létre, Ascq, Annapes, és Flers egyesítésével. Neve egyaránt idézi az új várost, és Ascq-t, 1944. április 1. mártír városát, amikor a nácik 86 embert mészároltak le. Közigazgatás Gérard Caudron polgármester és csapata meg kívánja őrizni az egyensúlyt a környezet és a gazdasági fejlődés, a zöld területek és a technológia, a mindennapi jólét és a nagyobb beruházások, a pénzügyek és a magasfokú közműszolgáltatások között. Villeneuve-d’Ascq két kantonra oszlik: Villeneuve-d’Ascq-Nord (észak) Villeneuve-d’Ascq-Sud (dél) Jellegzetességek A város megőrizte a múlt számos maradványát. Megtekinthető egy modern művészetekkel foglalkozó múzeum, és egy római–gall város rekonstrukciója is. Oktatás Villeneuve-d’Ascq számos egyetemnek, felsőfokú tanintézménynek ad otthont: Polytech’Lille École centrale de Lille École nationale supérieure de chimie Telecom Lille 1 ITEEM Université Lille 1 (Sciences et Technologies) Université Lille 3 Charles-de-Gaulle A városban 200 kutató laboratórium működik, ahol 2300 tudományos kutató dolgozik. Közlekedés Villeneuve-d’Ascq Lille-hez a VAL-en, egy vezető nélküli, gumikerekes metrón keresztül kapcsolódik. Ugyan a VAL rövidítés ma hivatalosan a Véhicule Automatique Léger (automatikus könnyűjármű) nevet takarja, eredetileg a Villeneuve-d’Ascq à Lille (Villeneuve-d’Ascq-ből Lille-be) kifejezésből származik, ami az előként létrehozott, 1983. április 25-én átadott nyomvonalra utalt. Látnivalók Stade Pierre-Mauroy Lovinac (Poličnik) Lovinac falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik. Fekvése Zára központjától légvonalban15 km-re, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik. Története A települést 1421-ben említik először a Domenico Mocegno velencei dózse rendeletére összeállított zárai kataszterben „Lovignaz” és „Lovinec” néven. Területe már a 14. század végétől egészen a török hódításig velencei uralom alatt állt. 1467-ben a szomszédos Poličnik egyik határleírásában mint a faluval északról határos település, majd 1474-ben egy adásvételi szerződésben, melyben Karlo Krbavski eladja Ivan Benkovićnak néhány birtokát szerepel. A következő adat a falu létezéséről 1495. május 9-én kelt okiratból származik „villa Lovinzi” alakban. 1581-ben Poličnik várának elestével török uralom alá került, majd 1669-ben a kandiai háborút lezáró békével került vissza a Velencei Köztársasághoz. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1880-ban 169, 1910-ben 219 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de sokan dolgoztak a közeli Zárán is. A településnek 2011-ben 278 lakosa volt. Nevezetességei Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templomát 1896-ban újították meg. a homlokzat feletti harangépítményben egy harang található. Fából faragott oltárán Szent Lukács szobra áll. Kétszáz éves útikápolna Szent Lukács szobrával. Sovánka István Sovánka István (Liptószentmiklós, 1858. december 26. – Sepsibükszád, 1944. február 23.) Pályafutása 1875-től 1880-ig Fadrusz Jánossal együtt a zayugróci fafaragó iskolában tanult, utána Zala György műtermében dolgozott. 1893-ban ő is benevezett Kolozsváron a Mátyás-szoborra meghirdetett pályázatra, amit végül Fadrusz János nyert meg. Sovánka pályázatát hatodik helyezettként pénzjutalomban részesítették, és rendkívül dicsérő kritikákat kapott. Az üveges szakmával a zayugróci üveggyárban ismerkedett meg, majd 1881-től 1904-ig az üveggyár tervezőjeként dolgozott. Szobrász képzettsége okán az üveget is, az agyaghoz hasonlóan plasztikusan formálható anyagként kezelte. Többrétegű, maratással megmunkált üvegtárgyakat alkotott. Az üvegtárgyak felületére megrendelésre fényképeket, grafikákat maratott. Maratással készítette leghíresebb réteges üvegtárgyát is, amit az 1896-os millenniumi kiállításra készített keresztelőmedencét. Munkáiban tükröződik mind a korban divatos magyaros historizáló stílus, mind pedig a szecesszió. 1904-től a gömör vármegyei Újantalvölgyön dolgozott, az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. üzemében. Kezdeményezte a gyertyánvölgyi üveghuta felújítását, ahol főképp a hazai piacra elérhető áron kívánt fogyasztási cikkeket gyártani. A kor nagy üvegművészeihez, Émile Galléhoz és Jean Daumhoz hasonlóan világítási és háztartási cikkeket is tervezett. Ezután 1914-ig a sepsibükszádi gyárban dolgozott, majd az üzem leállása után visszavonult, fafaragással, fényképezéssel foglalkozott. Elismerései Az 1902-es torinói, az 1904-es St. Louis-i és az 1906-os milánói világkiállításon aranyérmet nyert. Forrás A Szegedi Egyetem könyvtárának honlapja Háromszék – Százötven éve született Sovánka István (Az üvegművész emlékére) — Cserey Zoltán cikke Kodi (szoftver) A Kodi – régebbi nevén XBMC, amely eredetileg a „Xbox Media Center” rövidítése volt – egy szabad és nyílt forráskódú, cross-platform digitális médialejátszó és HTPC (Házi-Mozi PC) szoftver, melyet úgy alakítottak ki, hogy nappaliban amolyan médialejátszó szerűen, könnyen vezérelhető legyen akár egy távirányítóval is, egy televízión. A grafikus felhasználói felület kialakítása lehetővé teszi, hogy könnyen és gyorsan hozzáférjen a képekhez, videókhoz, zenékhez és podcastokhoz, akár a számítógépen, hálózaton vagy optikai lemezeken tárolja őket. Az XBMC projektet egy non-profit konzorcium fejleszti, a XBMC Foundation. Maga a program egy népszerű alternatívája a Microsoft által fejlesztett Windows Media Center-nek, és az Apple Front Row szoftverének, HTPC-s környezetben. Hasonlóan a MediaPortal és a MythTV programokhoz az XBMC arculata is szabadon megváltoztatható un. skin-ekkel (bőrökkel), amiből rengeteg áll a rendelkezésre, teljesen ingyenesen, és a kínálat folyamatosan bővül, hiszen alapszintű programozói tudással bárki nekiállhat egy egyedi design elkészítéséhez. Ezen kívül rengeteg szintén ingyenes kiegészítő (plug-in) is a rendelkezésre áll, melyekkel különböző extra funkciók érhetőek el. A legutóbbi un. "stabil" kiadás már egy beépített plug-in menedzserrel is rendelkezik, amivel letölthetjük-törölhetjük a kiegészítőket, pl. a YouTube, Netflix, Hulu klienseket, skineket stb., és ún. repo-kat, (külső fejlesztőktől származó kiegészítő tárolóhelyeket) adhatunk hozzá az XBMC-hez, amellyel további külső fejlesztőktől származó kiegészítők vállnak elérhetővé. A Kodi (XBMC) eredetileg egy média-center alkalmazás volt az első generációs Xbox játékkonzolhoz, de ma már hivatalosan is elérhető Windows és Linux operációs rendszerrel rendelkező PC-kre, MacOSX-re (Snow Leopard, Leopard, Tiger, iOS (iDevices; kell hozzá jailbreak), AppleTV) is, és támogatja a legtöbb, ma használatban lévő processzor-architektúrát (ARM, PowerPC, x86/IA-32, x86-64, MIPS, ez utóbbi fejlesztés alatt), valamint létezik egy ún. boot-olható, önállóan telepíthető (Linux-kernelre épülő) LIVE CD és LIVE USB változat is, mely optikai lemezről vagy egy USB pendrive-ról telepíthető. 2014. augusztus 1-jén az XBMC nevét Kodi-ra változtatták, különböző praktikus okok miatt, de leginkább azért, mert sok jogi támadás érte az alapítványt a név miatt. Az utolsó XBMC nevű kiadás a „13.2 Gotham” verzió volt, ezután már az új néven futó változatok következnek. A névváltozással a szoftver honlapjának URL-jét is lecserélték. Jellemzői Az XBMC támogatja a legelterjedtebb videó-, audió- és képformátumokat, zenei virtualizációkat, időjárás-információkat (kiegészítőkön keresztül), lejátszási listákat, diavetítéseket és harmadik féltől származó kiegészítőket. A Windows Media Centerrel és a MythTV-vel ellentétben az XBMC hivatalosan még nem támogatja az élő TV-adás lejátszását/felvételét (PVR/DVR), de a külső fejlesztőknek köszönhetően már most is elérhető ez a funkció, és a hivatalos támogatás is fejlesztés alatt áll. Lehetőség van játékok letöltésére is az XBMC-n belül, minek köszönhetően python programnyelven írt mini-játékokkal játszhatunk, de vannak különböző kiegészítők is, melyekkel játékokat és emulátorokat indíthatunk el, majd kilépés után visszatérhetünk az XBMC-be. A Pythonban írt pluginok segítségével az XBMC többek között képessé válik YouTube és Veoh videók, valamint SHOUTcast / podcast műsorok lejátszására. A lejátszó Xbox-os változata továbbá képes konzoljátékok indítására is. Az XBMC nyílt forráskódját GNU GPL alatt licencelték. Az XBMC-t az Xboxot gyártó Microsoft nem tartja "hivatalos" szoftvernek, ezért Xboxon való futtatásához modchipre, softmodra vagy az Xbox BIOS EEPROM chipjének felülírására van szükség. A többi platformon mindenféle egyéb beavatkozás nélkül futtatható. Nyelvi támogatás Az XBMC jelenleg (verzió: 11.0) 40 nyelvet támogat, de a felépítésének köszönhetően nagyon egyszerűen lefordítható, mindössze egy XML kiterjesztésű fájlt kell lefordítani, majd eljuttatni a fejlesztőknek, hogy mások is használhassák az adott nyelven a szoftvert. Jelenleg a támogatott nyelvek listája a következő: afrikaans, baszk, brazil-portugál, bolgár, katalán, egyszerűsített kínai, hagyományos kínai, horvát, cseh, dán, holland, angol, amerikai angol, eszperantó, finn, francia, német, görög, héber, magyar, izlandi, indonéz, olasz, japán, koreai, máltai, norvég, lengyel, portugál, román, orosz, szerb, szlovák, szlovén, spanyol, mexikói spanyol, svéd, thai, török és ukrán. Azonban külső fejlesztőktől származó skin-ek használata esetén előfordulhat bizonyos nyelvek támogatásának hiánya! Rendszerkövetelmények Az XBMC alapjában véve nagyobb rendszerkövetelményekkel rendelkezik mint a legtöbb 2D-s médialejátszó program. Szüksége van egy 3D-t is támogató grafikus vezérlőre (GPU), azonban ez ma már majdnem minden számítógépben megtalálható, és az XBMC-t a lehető legjobban optimalizálták, hogy minél kisebb erőforrást használjon fel a működése során. A FullHD, 1080p videókhoz azonban szükség van egy minimum két processzormagot tartalmazó központi processzorra, ami 2 GHz-es, vagy nagyobb frekvencián üzemel, ugyanis kisebb teljesítményű processzor esetén nem garantált a nagy-felbontású videók akadásmentes lejátszása. Azonban az XBMC támogatja a videoprocesszoron keresztüli dekódolást is (hardveres gyorsítás), amely tehermentesíti a központi processzort videólejátszás közben, és helyette a GPU-t használja a videó lejátszásához. Hardvergyártónként és operációs rendszerenként eltérhetnek a hardveres gyorsítási metódusok, melyek a következők: Intel VAAPI, Nvidia VDPAU, AMD XvBA, a Microsoft DXVA, Apple VDADecoder/VideoToolBox, OpenMAX és a Broadcom Crystal HD Enhanced Media Accelerator. A hardveres gyorsításnak köszönhetően az olcsó és alacsony fogyasztású eszközökkel (pl. Intel Atom, AMD Fusion stb.) is elérhetővé válik az XBMC-n a nagyfelbontású videók zökkenőmentes lejátszása. Támogatott platformok KodiBuntu BSD iOS Android Linux Mac Windows Xbox Classic Tulajdonságok Zenék, Videók és Képek lejátszása, kezelése Az XBMC lejátssza az optikai lemezeket (CD/DVD), a külső és belső merevlemezen található, és a hálózaton tárolt (SMB/SAMBA/CIFS) médiafájlokat (pl. Windows Fájlmegosztási szolgáltatás). Vagy akár stream-elhetőek rá ReplayTV DVR/PVR és UPnP (Universal Plug and Play) megosztások, és iTunes-megosztások (DAAP) is. Széles sávú internetkapcsolat esetén internetes stream-ek is megtekinthetőek rajta, mint pl. YouTube, Hulu, Netflix és Veoh videók és internetes rádiók (pl. Pandora Radio). Lehetőség van időjárás-információk megjelenítésére is (pl. weather.com, google weather). E mellett zene és videolejátszási funkciók, képmegjelenítő és diavetítés, és karaoke funkció is rendelkezésre állnak. Az XBMC képes az SD minőségű videók (480i/480p/576i/576p) felkonvertálására is 720p, 1080i és 1080p HD felbontásra. További információk és leírások a lap alján, a hasznos linkek között. Videólejátszás Az XBMC két különböző un. magot használ a videók lejátszására. Az első mag egy saját fejlesztésű cross-platform médialejátszó, a DVDPlayer, mely többek között a DVD Videók lejátszásáért felel, és támogatja a DVD menüket is (a lejátszó alapja szabad, nyílt forráskódú (libdvdcss, libdvdnav)). Ez egy FFmpeg alapú mag, mely támogatja a legelterjedtebb videoformátumokat. A DVD lejátszó mag képes lejátszani az ISO vagy IMG DVD-lemezképeket, és a merevlemezen található DVD filmeket (IFO/VOB/BUP), és akár a RAR-ZIP archívumokból való DVD film lejátszást is. A második videolejátszó mag egy ismételten saját fejlesztésű mag, a DSPlayer, ezt csak a windowsos változatban használják a fejlesztők. A DSPlayer egy DirectShow alapú lejátszó, amely segítségével az FFmpeg lejátszhatja az összes elterjedt videoformátumot, és támogatja a DirectShow szűrőket is. Audiolejátszás A különböző audioformátumok lejátszását is egy saját fejlesztésű audiolejátszó mag végzi, a PAPlayer. A PAPlayer támogatja a legfontosabb audiolejátszási funkciókat, mint a menet közbeni resampling, gapless lejátszás, crossfading, ReplayGain, cue sheet és Ogg Chapter támogatást. A PAPlayer rengeteg formátumot képes lejátszani, támogatja az un. audio tag-eket (címkéket), és támogatja a karaoke-t is, melyhez időzített dalszövegeket is képes megjeleníteni (grafikus/szöveges CD+G, LRC, KAR fájlok). Támogatott formátumok Az XBMC a legtöbb népszerű multimédiás formátumot le tudja játszani. A szoftveres dekódolás mellett az S/PDIF digitális kimeneten át az AC3 és a DTS digitális továbbítására is képes. Videó médiatár A Videó médiatár az egyik legfontosabb jellemzője az XBMC-nek, ugyanis lehetővé teszi a filmek-videók információinak-borítóinak letöltését is. Ezek az információk különböző forrásokból is beszerezhetőek, például un. Scraper-ekkel (lehúzókkal), amik különböző internetes adatbázisokból képesek ezen információk letöltésére (pl. TheMovieDB, TheTVDB, IMDb stb.). Magyarországi, lokális filminformációk a port.hu scraperrel szerezhetőek be. A port.hu scraper egy kiegészítő, mely az XBMC add-on (Kiegészítők) menedzserében tölthető le, ingyenesen. A scraper-ek képesek automatikusan letölteni a filmek információit, borítóit és háttérképeit (un. Fanart-okat). A Filmek-Videók almenüben, az oldalsó menüben válthatunk a Médiatár mód és a Fájlok mód között. A fájlok módban kereshetjük ki a filmek mappáit, és adhatjuk hozzá a médiatárhoz, médiatár módban pedig az eddig felvett filmeket és videókat láthatjuk. A scraperek több nyelvet is támogathatnak, a megfelelő nyelv a scraper beállításaiban választható ki. Zene médiatár A Zene médiatár lehetővé teszi, hogy kereshessünk a Zene gyűjteményünkben, vagy létrehozhassunk intelligens lejátszási-listákat. Képes megjeleníteni a zenék címkéit (audio tag), mint Előadó, Album, Cím, Év, Műfaj, Népszerűség. A scrapereknek köszönhetően pedig automatikusan letölthetjük az albumborítókat, előadó Fanart-okat, és egyéb információkat. Scraper-ek Az XBMC-ben egy beépített, opcionálisan használható funkciónak köszönhetően automatikusan letölthetőek a különböző médiafájlok információi, borítói, internetes adatbázisokból. Így lehetőség van a filmek borítóinak, háttérképeinek (FanArt) és egyéb információinak, a TV Sorozatok plakátjainak és információinak, letöltésére. Film scraper Az információk letöltéséhez a filmgyűjteményük megfelelő elrendezése szükséges a merevlemezen. Szükség van egy egységes Film (vagy Movies) mappára, amiben minden film külön-külön mappában található, és a mappa illetve a videofájl neve a film teljes címét (és zárójelben a megjelenési évét) tartalmazza, az esetleges cím ütközések elkerülése miatt. Példa: Legnépszerűbb film scraper-ek: TheMovieDB (többnyelvű, magyar is), IMDb, Port.hu (magyar nyelvű) Több fájlból álló filmek Az XBMC támogatja a szétválasztott videók együttes lejátszását, és médiatárba-vételét is, ehhez csak annyit kell tennünk, hogy a film mappájában leellenőrizzük, hogy a fájlok tartalmazzák e a cd1, cd2 stb. jelölést ha nem, írjuk be a fájlnévbe. Példa: TV Sorozat scraper Lehetőség van sorozatok információinak letöltésére is, itt szintén fontos az epizódok megfelelő elrendezése. Itt is szükség van egy egységes Sorozatok (vagy TV Shows) mappára, majd ezen belül minden sorozatnak külön mappára, és ezen belül kell elhelyezni a sorozat epizódjait. Az epizódok nevének tartalmaznia kell azt, hogy melyik évadról és melyik epizódról van szó. Példa: A támogatott tripla (vagy több) epizód jelölések Legnépszerűbb sorozat scraper: TheTVDB (többnyelvű, magyar is) Pedro Ponce de León Fray Pedro Ponce de Leon (1510 — 1584) spanyol bencés szerzetes és pap, az első ismert magántanító, aki siketeket hangbeszédre tanított. Élete, munkássága Születési évét és helyét csak a legújabb források (Löwe, A.) jelzik, ill. a korábbiak eltérően (1500, 1510 vagy 1520). 1526-tól az ońai kolostorban Burgosban élt és dolgozott. Feljegyzéseinek sorsáról többféle hírt adnak a forrásmunkák. Hitelesnek tartott adatok szerint legalább 12, nagyfokban hallássérült gyermeket tanított meg hangosan beszélni, írni, olvasni és sokféle ismeretre. Szamosi Szabolcs (orgonaművész) Szamosi Szabolcs (Pécs, 1970. december 31. –) orgonaművész, közel húsz éven át a pécsi bazilika orgonistája, karnagya és zenei vezetője, 2013-tól a Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezetője. Tanulmányai Általános iskolába 1977 és 1985 között a pécsi Mátyás Király utcai ének-zene tagozatos általános iskolába járt. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1985-89 között végezte, orgonálni is itt kezdett, orgonatanára Áment Ferenc Lukács OSB orgonaművész volt. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1989-től matematika és énektanári szakokat hallgatott, ahol 1994-ben diplomázott. Közben orgonát Szegeden Égető Máriánál tanult. 1993-tól Budapesten az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) egyházkarnagyi szakán tanult, ahol diplomáját 1996-ban szerezte meg, mesterei Koloss István orgonaművész, zeneszerző és Tardy László karnagy voltak. 1996-tól a Grazi Zeneművészeti Egyetemen (Universität für Musik und darstellende Kunst Graz) tanult, ahol 2000-ben orgonaművészi, 2001-ben egyházzenei, 2002-ben orgonatanári diplomát szerzett kitüntetéssel. Tanárai voltak Ernst Triebel(wd), Hannfried Lucke(wd) és Josef M. Doeller(wd). 2000-től 2002-ig a Salzburgi Zeneművészeti Egyetemen (Universität Mozarteum) tanult orgonát, tanára Hannfried Lucke volt. Mesterkurzusokon Louis Robilliard(wd) (1998, Svájc), Edoardo Bellotti(wd) (1999, Olaszország) illetve Michael Radulescu(wd) (2000, Ausztria) irányítása alatt vett részt. Szakmai pályája 1993-tól 1994-ig énektanár az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 2. számú általános iskolájában. 1994-től 2013-ig a pécsi bazilika orgonistája, karnagya és zenei vezetője, a Pécsi Egyházmegyei Kántorképző igazgatója. Munkája során az osztrák tanulmányai alatt tapasztaltakat adaptálva megújította a pécsi egyházzenei életet. Nevéhez kötődik többek között a zenekari misék újraindítása Pécsett, illetve hogy a Mozart-év alkalmából (2006-ban, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján) a Pécsi Bazilika Kórusa és Zenekarával bemutatták Mozart összes zenekari miséjét, továbbá a pécsi egyházmegye 1000 éves évfordulójának alkalmából szervezett rendezvénysorozat koordinálása, ahol többek között Mahler: Ezrek szimfóniája művét 600 fős kórussal és 150 fős zenekarral mutatták be. A korábbi vezető, Várnagy Attila felkérésére 2010-től a Filharmónia Dél-Dunántúl Nkft. ügyvezetője. A több, mint 60 éves múltra visszatekintő szervezet pécsi irodájának vezetőjeként több megye felnőtt és ifjúsági hangversenyeinek felelőse, a régió fesztiváljainak koordinálója. A területi Filharmóniák összevonásakor (2013-ban) őt nevezik ki az újonnan létrejött Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezetőjének. Az ország egyik legjelentősebb hangversenyszervező cége nemzetközi hírű zenekarok, kórusok és szólisták közreműködésével évente több száz koncertet rendez az ország egész területén. Számos új zenei sorozat elindítása, több jelentős fesztivál megrendezése, és nemzetközi zenei versenyek (pl. Karmesterverseny) megszervezése kötődik a nevükhöz. Az ifjúsági hangversenysorozatokkal évente 280.000 iskolás korú gyermeket érnek el. Magánélete Nős, felesége Ábrahám Eszter gyermekpszichológus, a PVSK női kosárlabdacsapatának aranykorszakában centereként nyolc éven át meghatározó tagja, sokszoros válogatott. Öt gyermekük van, Amadea Dóra (1994), Laura Antónia (2002), Viktória Eszter (2004), Benedek Szabolcs (2013), Zoé Anna (2016). Társadalmi szerepvállalása Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) – vezetőségi tag (1995-) Pécsi Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara – karnagy (2000-) Gyermán Alapítvány – elnök (2009-) Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége – alelnök (2016-) Elismerései Johann Weber Stiftung ösztöndíj (1997-2001) Würdigungspreis – az osztrák kultuszminiszter kitüntetése (2002, Bécs) Udvardy György pécsi megyéspüspök kitüntetése (2014, Pécs) Diszkográfia Koncertjeit a televízió és rádió több ízben közvetítette, CD felvételeket 1993 óta készít. Fontosabb CD-felvételei: A pécsi bazilika orgonája I. (1995) A pécsi bazilika orgonája II. (1997) Best of Bach (2000) Camille Saint-Saëns : Karácsonyi oratórium (2003) Johann Georg Lickl: Sacred Music (2008) Festival organ music (2009) Az FC Bayern München nemzetközi kupamérkőzéseinek listája Az alábbiakban az FC Bayern München nemzetközi kupamérkőzéseinek listája található. Nemzetközi kupamérkőzések listája 2015. május 31. szerint Pommier Pommier település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 235 fő (2015). Pommier Bailleulmont, Berles-au-Bois, Bienvillers-au-Bois, Humbercamps és Saint-Amand községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Golop megállóhely Golop megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Tállya településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tállya vasútállomás Abaújszántói fürdő megállóhely Madagaszkári uralkodók házastársainak listája A madagaszkári uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 1810-től 1897-ig. Jérôme Kerviel Jérôme Kerviel (1977. január 11.) a Société Générale francia bankcsalással vádolt brókere. Élete A Bretagnebeli Pont-l'Abbéban nőtt fel. Anyja nyugdíjazott fodrász, 2006-ban elhunyt apja pedig kovács volt. Kerviel nős, de feleségével nemrég szétköltöztek. Alapfokú képesítését a Nantesi Egyetemen szerezte. Mesterfokozatát 2000-ben szerezte meg a Lyoni Egyetem pénzügyi szakán pénzügyi piacok szervezése és ellenőrzése szakirányon. 2001-ben Thierry Mavic, Pont-l'Abbé polgármestere tanácsára indult az önkormányzati választásokon az UMP színeiben, de nem sikerült mandátumot szereznie. Banki előélete Kerviel néhány éve dolgozott a Société Généralenál. 2005-ben kinevezték a bank párizsi Delta One csapatába junior kereskedőnek. A Delta One tevékenysége magában foglalja a programozott és kvantitatív kereskedést, a tőzsdén cserélt befektetési alapokat, az indexekbe fektető alapokat és a swapügyleteket. Christian Noyer, a Banque de France kormányzója Kervielt komputergéniuszként jellemezte, noha a Société Générale berkein belül nem tartották kiemelkedő teljesítményűnek. Fizetését és bónuszait egybevéve is kevesebb mint 100 ezer eurót keresett évente, ami a pénzügyi szektorban szerénynek számít. A bank nyilatkozata szerint Kerviel a hagyományos és a származtatott értékpapírok közötti arbitrázslehetőségek kutatásával volt megbízva. A vád Azzal vádolják, hogy hamis ügyfélszámlákon keresztül kötött határidős ügyleteket, amik a 2008. januári tőzsdei zuhanással kb. 4,9 milliárd euró összegű veszteséget okoztak bankjának. Kerviel 2006 végén - 2007 elején kezdett fiktív ügyletek kötésébe, akkor még relatíve kis összegben, de az idő előrehaladtával egyre gyakrabban és egyre nagyobb volumenben. Feltételezések szerint cselekménye az eddig leleplezett legnagyobb értékű banki csalás. Bankhivatalnokok szerint 2007 során a piaci áresést sikeresen kihasználva nyereséget tudott felmutatni. Már ekkor érték vádak, hogy a hatáskörénél jóval nagyobb, 49,9 milliárd euró értékben bocsátkozott kereskedési ügyletekbe (ez a bank piaci kapitalizációját is jóval meghaladja). Kerviel tevékenységét szándékosan megkötött veszteséges kötésekkel próbálta leplezni, hogy mérsékelje a felmutatott nyereségét. Munkáltatói állítása szerint 2008. január 19-én derítették fel a jogtalan kereskedési tevékenység hozzá vezető szálait. A következő három kereskedési napon, január 21-től kezdve sorra zárták le ezeket a pozíciókat, ami egyes vélekedések szerint nagyban hozzájárulhatott a világon kibontakozó tőzsdepánikhoz. A Société Générale menedzserei azt állítják, hogy Kerviel különféle trükkökkel próbálta elkerülni, hogy a belső ellenőrzőrendszer lebuktassa. Daniel Bouton egy mutálódó vírushoz hasonlította a módszert, amivel több százezer kötést rejtett hamis fedezeti ügyletek mögé. Nyilatkozatok szerint minden pozícióját két-három napon belül zárta, majd újakat kezdeményezett helyettük, a belső rendszer ugyanis három nap után jelezné őket. Pénzügyi szakértők kételkednek a bank által előadott történet hitelességében. Szerintük ilyen hatalmas összegű pozíciókat három naponta lezárni képtelenség volna. Kervielt egyelőre csak felfüggesztették, de az elbocsátása folyamatban van. Ha vádjaiban bűnösnek találják, 15 évre is börtönbe kerülhet. Kerviel nem valószínű, hogy profitált az ügyleteiből. Az ügyészség szerint együttműködik a nyomozókkal, nekik azt mondta, hogy a bankban más kereskedők is éltek ezekkel a módszerekkel. Elismeri, hogy túllépte a keretét, de azt állítja, hogy csak a bank nyereségét akarta növelni. Elmondása alapján a bank elégedett volt 2007-es teljesítményével, amiért 300 ezer eurós bónuszt várt. Családtagjai szerint a bank csak bűnbakként használja fel Kervielt, hogy elterelje a figyelmet a közelmúltbeli hatalmas veszteségeiről. Rock ’n’ Roll Juvenile A Rock ’n’ Roll Juvenile Cliff Richard brit énekes 42. nagylemeze. Az album felvételeit 1979. július 18-án kezdték meg Párizsban, a Pathe Marconi Stúdióban még az előző nagylemez, a Green Light megjelenése előtt. A következő néhány napban felvették a dalok háttér hangsávjait, míg a vokál felvételeit csak 1979 januárjában kezdték meg és hellyel-közzel a következő hónapokban folytatták. A Falling Love című dal végső vokál felvétele 1979. június 30-án lett kész (csaknem egy évvel a háttér hangsávok után). A legutolsó dal, a We Don't Talk Anymore felvételei 1979. májusában fejeződtek be. Az album dalainak nagy része Terry Britten produceri munkáját dicséri, aki Richard dalszövegírója, de ez volt az első közös produceri munkájuk. Richard co-producerként is dolgozott az albumon. Az album története Cliff Richard előző albumának, a Green Lightnak nem volt nagy sikere. Az új lemez 1979. szeptemberében jelent meg az EMI kiadásában és rögtön bekerült a Top 10-be. A lista 3. helyére került fel és ott is maradt 21 hétig, ez a lemez lett a 60-as évek óta a legsikeresebb albuma az énekesnek. Az amerikai album listán a 74. lett, ami brit albumhoz képest jó helyezés, az album itt We Dont’ Talk Anymore munkacímen jelent meg, kicsit különböző dalokkal, mint az angol kiadás. Az album Richard újjászületése lett, amely 1976-ban kezdődött az I’m Nearly Famous című nagylemezzel és a következő néhány évre a 80-as években is megszilárdította karrierjét. A Rock ’n’ Roll Juvenile újrakiadása CD-formátumban 2001-ben jelent meg. A nagylemez dalainak szövegét egy skót szövegíró, B.A. Robertson írta. Bruce Welch arra számított, hogy ő fogja a dalokat megírni, hónapokig dolgozott is a lemezen, de végül Terry Brittenre esett a választás. A Rock ’n’ Roll Juvenile című album egy kísérlet volt arra, hogy új dolgot fedezzenek fel, bár Terry Britten nem hitt abban, hogy ez sikerülni fog. Ő azt gondolta, hogy Cliff rajongói jobban szeretik a szerelmes dalokat. Kislemezek Az album első kislemeze a We Don't Talk Anymore című dal Bruce Welch munkája – bár ezen a dalon közösen dolgozott Alan Tarneyvel, Richard későbbi producerével. A dal négy hétig volt a slágerlista negyedik helyén 1979 augusztusában. A lemezről a második kislemez októberben jelent meg Hot Shot címmel. Meglepetésszerű volt, hogy a listán csak a 46. helyre tudott felkerülni. A harmadik kislemez viszont, a Carrie visszahozta Richardot a Top 10-be, mert a Carrie 1980 februárjában felkerült a 4. helyre. A legutolsó kislemez egyik legjobban elismert lemeze lett, az Allmusic az összes Cliff Richard felvétel közül a legütősebbnek titulálta. A Carrie-nek Amerikában is nagy sikere lett. A dal címe Terry Brittentől származik, a történet Robertsontól. „A dal erejét az adja, hogy nem lehetsz biztos abban, miről is szól valójában” – mondja Robertson. „Nem tudod, vajon Carrie hajléktalan, vagy kicsoda. Azt sem tudni, hogy Cliff, aki narrátorként szerepel a dalban, a férje, a barátja, a szeretője, a bátyja, vagy az apja-e Carrie-nek. Ez a dal nagyon misztikus és zeneileg ugyanarra a mintára készült, mint az I Heard It Through The Grapevine című dal. Dalok listája A-oldal B-oldal Bónusz dalok (2001-es kiadás): Csoda A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek tapasztalataink és ismereteink fényében. A csodát ezért főleg különböző vallások hívői élik meg, fogadják el és magyarázzák úgy, hogy az az isten és/vagy természetfeletti erők munkájának eredménye. Álmunkban is történhetnek velünk szokatlan, valószínűtlen, sőt a fizika törvényeivel vagy más „valóságos” ismeretekkel ellentétes dolgok, melyeket, ha valóban megtörténnének, csodáknak kellene minősítenünk. Magát a csodát konkrét megvalósulását tekintve a sokféleség jellemzi, a hirtelen gyógyulástól kezdve a halott feltámadásán át a reménytelen helyzetből való megmenekülésig. Egyes dolgok, események csodaként való felfogásának az ember gondolkodásában nemcsak igénye, hanem valószínűleg természetes szerepe is van, a puszta észszerűség az emberek egy jelentős része számára nem jelent kielégítő világmagyarázatot. Nem lehetetlen, hogy a csoda a hihető valóság ellentéte (a gondolkodásban meglévő ”dialektikus billegés” egy fogalom és ellentettje közt), amelyre ugyanúgy szükségünk van, mint a „semmi”, a „nincs”, a „halál”, az „élet után” stb., szintén páros fogalmi konstrukciókra. Csodák szerepelnek irodalmi alkotásokban is, átalakulások, méretváltozások, különleges kalandok és hőstettek formájában. A csodákra emlékezni szokás, a csodákkal összefüggő személyek és helyek, tárgyak és módszerek hitbeli kérdéssé válnak. Az emberekre jellemző, hogy várnak, számítanak arra, hogy hétköznapi életük során csodák történjenek velük. Littlewood törvénye szerint az emberek legalább havi egy csodára, meg nem magyarázható, fel nem fogható eseményre számítanak hétköznapjaikban. A csodának van egy láthatóan emberek által előidézett változata is, a mágia (eredetileg perzsa szó). Ezek illúziókeltéssel és trükkökkel kapcsolatosak (például laterna magica és a camera obscura). A csoda fogalma a Bibliában A csoda kifejezésére használt szavak az Ószövetségben PALA gyök különböző származékai Miflöót Jób 37,16 Mófét Hanóraót - ez a járah ige nifal participiuma, ami félelmetes csodát jelent. Kozma Zsolt véleménye szerint ezek a kifejezések az Ószövetségben mindig Isten teremtő hatalmára és szabadító tettére utalnak, és egyben arra a csodálkozásra, megdöbbenésre, félelemre, amit az emberből kiváltanak. A csoda kifejezésére használt szavak az Újszövetségben Thaümazzó ige és annak származékai. Szémeion jelentése jel, csodajel. Terata általában az előző szóval szerepel együtt és csodajelet jelent. Thambosz csodálkozás Dünamisz elsődleges értelme ugyan: isteni erő, hatalom, de csodát is jelent. Az Újszövetségben főképpen Jézus csodáiról, aztán majd az apostolok csodáiról és az Ószövetségi idézetekben fellelhető csodákról találunk leírásokat. A csoda jel, előlege a teljességnek, a tökéletes megváltásnak, a természet rendje, Istennel való viszonya helyreállításának. Nem az a kérdés, hogy például egy béna ember meggyógyítása természetes vagy nem természetes módon megy végbe, hanem az, hogy a bénaságban a természetellenes, az Isten rendje ellen való mutatkozik meg és ezt ki kell küszöbölni, meg kell gyógyítani. A megrontott természet meggyógyítása a bűnbocsánat csodájában megy végbe. Az Újszövetség legnagyobb csodája, hogy Jézus Krisztusban a bűn és halál törvénye legyőzetik az élet Lelkének törvénye által (Róm 8,2). A csoda fogalma a teológiában C. S. Lewis definíciója szerint „Ha azt mondom csoda, akkor arra gondolok, hogy egy természetfölötti hatalom beleavatkozik a természet rendjébe.” Paul Tillich a kinyilatkoztatás összefüggésében értelmezi a csodát. Ő a következő három ismérvét sorolja fel a csodának: Az igazi csoda olyan esemény, amely ámulatra késztet, szokatlan, megrázó, és mégsem mond ellent a valóság racionális szerkezetének. A csoda olyan esemény, amely a lét titkára utal, és meghatározott módon fejezi ki annak viszonyát hozzánk. A csoda olyan esemény, amelyet esemény-jelként fogunk fel az eksztatikus tapasztalatban. Richard Webster kétféle csodát ismer: Isteni beavatkozásnak tulajdonított csodák Olyan csodák, amelyeket mi magunk idézünk elő. Ez utóbbi megfogalmazás éreztet némi ezoterikus gondolkodást. Az ezoterikus gondolkodásmód, vallásos attitűd, elképzelés azon az elgondoláson alapul, hogy az emberben benne rejlik annak potencialitása, hogy csodatevővé legyen. Paulo Coelho könyvei erre az ezoterikus attitűdre épülnek. A Portobellói boszorkány, A zarándoklat – Egy mágus naplója, Alkimista, Veronika meg akar halni – mind olyan művek, amelyeknek a fő mondanivalóját talán egy idézet tudná a legjobban összefoglalni. „Legalább minden újabb napot csodaként él meg. Hiszen valójában minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben.” A protestáns – és többnyire a keresztyén – teológia elutasítja a csodáknak és az életnek ilyetén felfogását. Tillich kifejezetten hangsúlyozza, hogy a csoda nem lehet varázslat, hanem valami Istenre mutató, magán a jelenen túlmutató esemény, megnyilvánulás. Ami nem felel meg ennek a kritériumnak az démonikus cselekedet. Itt kell visszakötni a gondolatot a cikk elején bemutatott filozófiai istenképekhez. Nos, egy olyan isten, ami valójában nem egy személy, hanem egy energia, egy erő-megnyilvánulás, az bizonyára tud létrehozni csodákat, de abban semmi szabályszerűség nincsen. Pro és kontra, kérdezem én, ha egy ilyen „energia-isten” áll a világ mögött, akkor annak van intelligenciája? Ha pedig nincsen intelligenciája, akkor vajon hogyan állnak fenn a természeti törvények? A bibliai csodáknak öt fő jellegzetességét nevezhetjük meg: A csodák szokatlanok. Félelemmel vegyes tiszteletet és csodálatot keltenek. Egy égő csipkebokor és a vízen járás képessége nem mindennapi eset. A csodákat Isten ujjának is nevezik. Ez feltételezi, hogy létezik egy Isten, aki az univerzumot teremtette. A csodák Istent tükrözik. Mivel Isten jó, a csodák a jóságot támogatják. A csodák gyakran Isten igazságát bizonyítják, Isten egy szolgája által (Zsid 2,4). Ennélfogva a csodák megmutatják a valódi prófétákat. A csodák megtétele mindig valamilyen meghatározott céllal történik. Dicsőítik Istent, és ugyanakkor bizonyítják a létezését. Ha csodákról beszélünk, akkor az szükségképpen elválaszthatatlan Jézus Krisztus személyétől. Ugyanis a Bibliában található legtöbb csodaleírás az ő nevéhez fűződik. Sőt, tovább megyek, nemcsak, hogy az ő nevéhez fűződik, de ha mindaz igaz, amit az őskeresztyén tanítás és az egyház a legkorábbi időktől napjainkig állít, akkor Jézus Krisztus egész egzisztenciájában maga a csoda. Hogyan lett emberré az Isten? Talán tíz emberből kilenc ma is azt mondaná: „meghallgatunk erről máskor is”, mint ahogyan az athéniak tették, amikor Pál apostol Jézusról, mint a testté lett Istenről beszélt. Csodák a vallásokban A Biblia több jelenésről, csodáról számol be, amelyek egy részét természeti jelenségekként is lehet magyarázni. A modern kor talán legismertebb csodája, amelyet napcsodaként emlegetnek, a portugáliai Fátimában történt 1917. október 13-án, 30-70.000 szemtanúja volt, a korabeli sajtó is beszámolt róla. Mind a mai napig nincs rá tudományos magyarázat. Lásd még a 16 éves fiatal lengyel lány csodálatos gyógyulását, aki Bogner Mária Margit közbenjárását kérte. Statisztika A Newsweek magazin feltett egy kérdést, hisznek-e az amerikaiak a csodákban? A felmérés eredményét 2000. május 1-jén tették közzé: Az evangélikusok hisznek a csodákban 98% A keresztények hisznek a csodákban 90% Isten csodát hajt végre 84% A Bibliai csodák valóban megtörténtek 79% Tapasztalt, vagy látott csodát 48% Száli-ház A Száli-ház vagy száli frank dinasztia frank uralkodócsalád volt, akik a Mosel és Saar folyók által körülölelt vidékek birtokosaiként tűnnek fel a 7-8. században. A család a 10. századra kiterjesztette befolyását a környező vidékekre, így Speyer és Worms városaira, valamint a későbbi rajnai Pfalz vidékre. Ebben az időben a száliak Lotaringia hercegeiként uralkodnak, és szoros kapcsolat fűzi őket az Ottó-házhoz (Liudolfingekhez). Ezeknek a szoros családi kapcsolatoknak köszönhetően 1024-ben, az Ottók kihalásával II. Konrád császárrá választásával a Száli-dinasztia tagjait választják a császári trónra. Nevük eredete A dinasztia etnikai eredete alapján kapta a nevét. A frankok törzsének két nagy ága volt már a hunok idején. A száli („sós”, azaz tengerparti) frankok a mai Németalföld területén, a ripuári („folyóparti”) frankok a Rajna vidékén telepedtek le. A catalaunumi csata idején a száli frankok a hunok, a ripuári frankok a rómaiak oldalán harcoltak. A két ág elkülönülését az eltérő jogrend őrizte sokáig. A száli frankok törvényeit a száli törvény foglalja össze. Császárok és pápák A Száli-dinasztia soraiból az alábbi császárok kerültek ki. (Zárójelben a császári uralkodás éve) II. Konrád (1027–1039) III. Henrik (1046–1056) IV. Henrik (1084–1106) V. Henrik (1111–1125) V. Henrik 1125-ös halálával véget ér a Száliak uralma. Kiemelkedő jelentőségű tagja a háznak Brúnó, aki V. Gergely néven 996–999 között pápa volt. A család története A család történetének legjelentősebb eseménye az 1075-1122 között a pápa és császár között lefolyt ún. invesztitúraharc, melynek legismertebb eleme IV. Henrik császár vezeklése volt a pápa előtt Canossa váránál, mely Canossa-járás néven vonult be a történelembe. Forrás és külső hivatkozások Netzwerk für Wissensweitergabe A Száliak családfája Zágrábi püspökök listája A lista az 1093-1853 között működő Zágrábi püspökség püspökeit sorolja fel. Baon Baon település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 79 fő (2015). Baon Rugny, Cruzy-le-Châtel, Pimelles és Tanlay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 16 Greatest Hits A 16 Greatest Hits című lemez a Bee Gees Mexikóban megjelent válogatáslemeze. Az album dalai How Can You Mend A Broken Heart (Barry és Robin Gibb) – 3:55 Jive Talkin' (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:43 Run to Me (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:10 I Started a Joke (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:06 You Should Be Dancing (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:48 How Deep Is Your Love (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:02 My World (Barry és Robin Gibb) – 4:18 Night Fever (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:31 Stayin' Alive (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:43 How Deep Is Your Love (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:01 Tragedy (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 5:03 Love So Right (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:33 Words (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:18 Cherry Red (Barry Gibb) – 3:07 Melody Fair (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:47 To Love Somebody (Barry és Robin Gibb) – 3:00 Haßmoor Haßmoor település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: 50th Anniversary Time Machine Tour 2008 A 50th Anniversary Time Machine Tour 2008 elnevezésű turné Cliff Richard brit énekes 2008-as turnéja, amely megkoronázza 50 éves énekesi pályáját. A jegyeket online módon 2008. október 14-én kezdték el árusítani. Hivatalos weboldala: 2008. december 1-jén jelent majd meg a Time Machine Tour DVD-je. Mišovice Mišovice település Csehországban, Píseki járásban. Mišovice Minice, Rakovice, Mirovice, Myštice, Uzeničky, Bělčice, Uzenice, Drahenice és Koupě településekkel határos. Lakosainak száma 251 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 16 bites architektúra Ez a szócikk a számítógép-architektúráról szól. Lásd még: high color színmélység. A számítógép-architektúrák területén 16 bites egészek, memóriacímek és más adategységek azok, melyek legfeljebb 16 biten (2 oktett) kifejezhetők, illetve ilyen szélesek. 16 bites mikroprocesszor-, illetve ALU-architektúrák továbbá azok, melyek ilyen méretű regisztereket, címsíneket és adatsíneket használnak. 16 bites érának nevezték a mikroszámítógépek (és videojátékok) azon generációját, melyekben a 16 bites mikroprocesszorok voltak a legelterjedtebbek. Napjainkban a legtöbb ilyen rendszer és megoldás elavultnak számít, felváltották őket a 32 és 64 bites megoldások. 16 bites architektúra A korai (c. 1966-1972) 16 bites számítógépek közé tartozott a HP 2100, a Data General Nova, a DEC PDP-11, az IBM System/7, és a HP 3000. A korai (c. 1973-1975), még többcsipes, 16 bites mikroprocesszorok között található meg a National Semiconductor IMP-16 és a Western Digital MCP-1600. A korai (c. 1975-1976) egycsipes, 16 bites mikroprocesszorok közé soroljuk a National Semiconductor PACE-t, a HP BPC-t és a TI TMS9900-at. Az ismertebb 16 bites processzorok közé tartozott még az Intel 8086, az Intel 80286, a WDC 65C816 és a Zilog Z8000. Az Intel 8088 binárisan kompatibilis volt az Intel 8086-tal, regiszterei és műveletvégző képességei alapján is 16 bites volt, csak a külső buszszélessége korlátozódott 8 bitesre. Egy 16 bites egész 216 (azaz 65 536) különböző értéket vehet föl. Előjel nélküli ábrázolás esetén ezek a számok a 0 és 65 535 közötti egészek; kettes komplemenst alkalmazva a lehetséges értékek −32 768 és 32 767 között vannak. Ebből következően a 16 bites memóriacímzésű processzor 64 KiB bájtcímzésű memóriát képes megcímezni. A 16 bites processzorok gyakorlatilag teljesen kivesztek a személyi számítógépek területén, de beágyazott alkalmazásokban továbbra is használják őket. Például a 16 bites XAP processor sok ASIC alkotóeleme. A 16/32 bites Motorola 68000 és Intel 386SX A Motorola 68000-et néha „16 bitesnek” nevezik, mivel belső és külső adatbuszai 16 bit szélesek, más részről 32 bites processzornak tekinthető, hiszen általános célú regiszterei 32 bitesek és legtöbb aritmetikai utasítása is 32 bites volt. Az MC68000 mikrokód-alapú processzor volt, három belső 16 bites ALU egységgel. Az eredeti DIP-tokban csak 24 bit volt hozzáférhető a programszámlálóból, amivel legfeljebb 16 megabájt RAM címezhető. Ettől eltekintve az MC68000 szoftveresen 32 bites volt, és előre kompatibilis volt más 32 bites processzorokkal. Az MC68008 a 68000-es 8 bit széles külső adatbusszal és 1 MB-os címezhető memóriával rendelkező változata volt. Számos Apple Macintosh-modell – köztük az LC-sorozat – használt 16 bites adatsínt a 32 bites MC68020 és MC68030 CPU-k mellé a költségek leszorítása érdekében. Hasonló logika vonatkozik az Intel 80286 processzorát lecserélni hivatott 386SX-re, ami 32 bites ALU-val és belső adatsínekkel rendelkezett, de a 286-oshoz hasonlóan csak 16 bites külső adatsíne, valamint csak 24 címbitje volt. A Sega Mega Drive-ban lévő 68000-es processzor a videojáték-platform kiemelten reklámozott funkciója volt. A mindent elárasztó reklámok miatt is tekintik a videojátékok 1988-1995 közötti időszakát a „16 bites korszaknak”. 16 bites memóriamodellek Ahogy különböző adatmodellek léteznek a 64 bites architektúrákon, úgy a 16 bites Intel architektúra is több memóriamodellt – egy memóriacím elérésének módját – enged meg. Egy-egy memóriamodell használatának oka lehet az assembly utasítások mérete vagy a mutatók tárolásához szükséges terület. A 16 bites korszak fordítóprogramjai általában a következő típus-szélesség karakterisztikákat ismerték: 16 bites alkalmazás Az IBM-kompatibilis PC és a Wintel platformok kontextusában 16 bites alkalmazás az a szoftver, ami eredetileg a 16 bites Intel 8088 és Intel 80286 processzorokon az MS-DOS, az OS/2 1.x vagy a Microsoft Windows operációs rendszer korai változatain futott. Az ilyen alkalmazások 20 vagy 24 bites szegmens- vagy szelektor-offset címkezeléssel terjesztették ki a 16 bites címteret. A bájtot (64 kilobájt) meghaladó utasítást és adatot tartalmazó programoknak így különleges utasításokkal kellett a 64 kilobájtos memóriaszegmensek között váltaniuk, ezzel növelve a 16 bites programok fejlesztésének bonyolultságát. 16 bites CPU-k listája Angsztrem 1801-es processzorcsalád Data General Nova Digital Equipment Corporation PDP-11 (az LSI-11-et lásd a Western Digitalnál) DEC J-11 DEC T-11 EnSilica eSi-1600 Freescale Freescale 68HC12 Freescale 68HC16 General Instrument CP1600 Infineon XE166 család C166 család C167 család XC2000 IBM 1130/1800 System/7 Series/1 System/36 Intel Intel 8086 / Intel 8088 Intel 80186 / Intel 80188 Intel 80286 Intel MCS-96 National Semiconductor IMP-16 NEC V20/V30 Seiko Epson EPSON S1C17 family Texas Instruments Texas Instruments TMS9900 TI MSP430 Western Design Center WDC 65816/65802 Western Digital MCP-1600 (a DEC LSI-11 használta) Xerox Alto Zilog Zilog Z8000 Manuel Valls Manuel Carlos Valls Galfetti (Barcelona, 1962. augusztus 13. –) francia szocialista politikus. 2014. március 31. és 2016. december 6. között Franciaország miniszterelnöke volt. Utódja Bernard Cazeneuve korábbi belügyminiszter. Pályafutása Édesapja, Xavier Valls katalán festőművész (1923–2006), édesanyja, Luisangela Galfetti svájci olasz színésznő, aki Ticino kantonból származik. Valls 17 évesen csatlakozott az Ifjú Szocialisták Mozgalmához, hogy támogathassa példaképét, a francia Szocialista Pártban (PS) a második baloldalt képviselő Michel Rocard-t François Mitterrand-nal szemben. Egyetemi évei alatt tagja volt a Francia Diákszakszervezetnek (Unef-ID), és Michel Rocard tanácsadója lett a diákságot érintő kérdésekben. 1982-ben kapta meg a francia állampolgárságot. 1986-ban szerzett diplomát történelem szakon az Université Paris 1 Panthéon-Sorbonne-on. 1985-ben kilépett az Emberi Jogok Francia Ligájából, mert a szervezet tiltakozott az ETA tagjainak Spanyolországba történő kitoloncolása ellen. 1983 és 1986 között Robert Chapuis Ardèche megye képviselője mellett volt parlamenti munkatárs. 24 évesen beválasztották az Île-de-France regionális tanácsába, amelynek első elnökhelyettese lett 1998-ban. 1988-ban Argenteuil-Besons-ban a PS helyi elnökévé választották. Lionel Jospin kormánya idején (1997–2002) kormányzati szóvivő volt. 1989 és 1998 között Argenteuil helyettes polgármestere volt. Ezután a Párizshoz közeli Évry polgármestere 2001 márciusától 2012. június 18-ig. 2002-től Essonne megye 1. számú választókerületének nemzetgyűlési képviselője volt 2012. július 9-ig. 2007-ben Nicolas Sarkozy meghívta François Fillon kormányába a politikai nyitás jegyében, de Valls visszautasította az ajánlatot. 2012. május 16-tól belügyminiszter volt a szocialista Jean-Marc Ayrault kormányában. Belügyminiszterként népszerű lett, mivel a tabudöntögetőnek számító és tekintélyelvű személyiségéről ismert politikus keménykezűnek mutatkozott a terrorizmus és a migrációs válság jelenségeinek kezelésében. A 2014-es helyhatósági választásokon elért gyenge szocialista eredmény után 2014. március 31-én François Hollande az Ötödik Francia Köztársaság 21. miniszterelnökévé nevezte ki. Augusztus 25-én Valls bejelentette, hogy a gazdaságpolitikája elleni éles bírálatok miatt a kormánya lemond, ám az államfő újra őt kérte fel kormányfőnek. A következő nap megalakult az új kormány, melynek gazdasági minisztere a 36 éves Emmanuel Macron, Hollande köztársasági elnök korábbi gazdasági tanácsadója lett. Újdonság, hogy az oktatási tárcát most először vezette női miniszter Najat Vallaud-Belkacem személyében. 2016. december 5-én bejelentette, hogy elindul a 2017-es franciaországi elnökválasztáson és ezért benyújtja a lemondását, utódja Bernard Cazeneuve korábbi belügyminiszter lett. A PS által rendezett 2017 januári előválasztáson azonban meglepetésre csak a második helyen végzett Benoit Hamon volt oktatási miniszter mögött, így nem ő lett a párt elnökjelöltje. (Érdekesség, hogy a szocialista előválasztásokon megjelenő jobboldali szavazók a jobboldali elnökjelölttel szemben esélytelenebbnek gondolt szocialista jelöltre, Hamonra szavaztak és a baloldaliak is hasonló módon ejtették ki Nicolas Sarkozyt a jobboldali előválasztáson, majd azután a két nagy párt jelöltje egyaránt elmaradt Macron és Le Pen mögött az elnökválasztáson.) Az elnökválasztáson Macront támogatta. A 2017-es nemzetgyűlési választáson ugyan nem lett az En Marche, Macron új pártjának a jelöltje, de az sem állított vele szemben ellenjelöltet, és azután Évryben, ahol korábban polgármester volt, újraválasztották képviselőnek. 2017. június 27-én közölte, hogy kilép a meggyengült Szocialista Pártból. Írásai La Laïcité en face , 2005. Les Habits neufs de la gauche , 2006. Pour en finir avec le vieux socialisme … et être enfin de gauche , 2008. Pouvoir , 2010. Sécurité : la gauche peut tout changer , 2011. L’énergie du changement – Abécédaire optimiste , 2011. La Laïcité en France , 2013. Mozart: 40. szimfónia Csaknem pontosan egy hónappal az előző, Esz-dúr szimfónia után, 1788. július 25-én fejezte be Wolfgang Amadeus Mozart legszemélyesebb hangú szimfóniáját, a 40., g-moll szimfóniát, K. 550. Míg az Esz-dúr szimfónia az élet boldogabb, fényesebb oldalát mutatta be, ebbe a művébe Mozart beleszőtte mindazt a keserűséget, amit először a fiatalkori 25, „kis” g-moll szimfóniában jelenít meg, és ami későbbi kamarazeneműveiben, a hasonló hangnemben írt zongoranégyesben és még fokozottabban a vonósötösben megrázó erővel jelenít meg. Tételek Molto allegro Lassú bevezetéssel ebben a szimfóniában nem találkozhatunk, mindössze pár halk mélyhegedűk által megszólaltatott g-moll akkordfelbontás készíti elő a panaszos („sóhaj-figura”) motívumból írt főtémát, amelynek mozgalmassága nyugtalanságot és feszültséget áraszt. Ez a „mélyvízbe bedobós technika” a romantikában nagyon kedvelt lett, szép példák Felix Mendelssohn hegedűversenye vagy Sergey Rachmaninov 3 zongoraversenye. Mindvégig ez a hangulat az uralkodó a tételben, hol agresszívabban, hol kétségbeesettebben, a feloldódás reménye nélkül. A tétel szonátaformájú. Andante Ritkán találkozhatunk olyan esettel, mint amit itt tapasztalhatunk: a lassú tétel rendkívül szorosan kapcsolódik a nyitó gyors tételhez. Mozart ezt az Esz-dúr tételt is szonátaforma szerint írta meg. Itt is fontos szerep jut az ellenpontozásnak. Főtémájának melódiavonala ugyanaz a négy hang, ami Mozart kvázi zenei „névjegye” és amely a Jupiter-szimfóniában a fúgatémát adja. A lassú tétel kidolgozásában démoni erők viaskodnak egymással; mint ahogy Hermann Abert írja: „az egész kidolgozás az érzelem egyetlen hatalmas diminuendója, anélkül, hogy ez az előadási utasítás egyszer is szerepelne a partitúrában…” Menuetto. Allegretto A Menüett itt már nem tánc, lapidáris ellenpontozás és sajátos ritmika figyelhető meg benne. Csak a trió osztrák népzenei fordulatai lazítja valamennyire a tétel feszültségét. Jellegzetes a tétel kezdésén hallható hemiolák. Allegro assai A finálé „szurony”-témája a mannheimi iskola közismert stílusjegye, a kisebb és nagyobb hangszercsoportok váltakozása a versenyművek hatása. A tétel nyugtalansága azonban éppúgy az első tétel visszaidézése, mint a harcias ritmikája. Ez a tétel is szonátaformában íródott. A kidolgozási szakasz a főtéma legkisebb tetszetősségét is eltörli, ellenpontozó szerkesztése ugyanolyan, mint a nyitótételben, itt azonban valóban a kontrapunktikus technika mesterének bizonyul Mozart. Ez a rész arról is híres, hogy rövid időn belül egy hang kivételével a kromatikus skála összes hangját megszólaltatja: Hangszerelés Itt is nagy gonddal válogatta össze a zenekar hangszereit: klarinétok helyett oboákat írt elő, trombitákat és üstdobokat pedig egyáltalán nem kívánt használni. Később úgy módosította eredeti elképzelését, hogy az oboák szólamát megosztotta az oboák és klarinétok között. Innen a mű két változata. A végleges hangszerelés: fuvola, két oboa, két klarinét, két fagott, két kürt és vonós hangszerek. Hatása más szerzőkre, ill. kritikusokra Ludwig van Beethoven nagyon jól ismerte ezt a szimfóniát, 29 ütemet ki is másolt a műből a jegyzetfüzetébe. Állítólag ezen szimfónia utolsó tétele inspirálta a „Sors”-szimfónia harmadik tételének megírására. Franz Schubertre is nagy hatással volt a mű; általában a vonósötösein , ill. az 5. szimfóniájának menüettjén mutatkozik meg. Robert Schumann szerint „görögös könnyedség és bátorság” jellemzi a művet. Donald Francis Tovey szerint ez egy opera buffa , annak ellenére, hogy a szimfónia hangvétele elég tragikus. Charles Rosen a Klasszikus zene c. könyvében (megjelent magyarul a Zeneműkiadó kiadásában) kifejtett nézete szerint a szenvedés, az agresszió és a fájdalom megtestesítője a szimfónia. Hatása a populáris kultúrában 1971 -ben „pop” változata, amelyet Waldo de Los Rios készített, az Egyesült Királyságban a slágerlisták élére állt. Ezen kívül mint csengőhang is igen népszerű. Női 4 × 5 km-es sífutóváltó az 1976. évi téli olimpiai játékokon Az 1976. évi téli olimpiai játékokon a sífutás női 4 × 5 km-es váltó versenyszámát február 12-én rendezték Seefeldben. Az aranyérmet a szovjet váltó nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar csapat. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Hangvilla (hangkeltő eszköz) A hangvilla egy idiofon hangkeltő eszköz. Kétágú, U-alakú villa formájú, és rugalmas fémből, rendszerint acélból készül. Ha megütéssel rezgésre késztetik, akkor a villa szárai egy stabil frekvenciával rezegni kezdenek, ami a levegőben hangot kelt, a legtöbb típusnál a normál zenei A-hangot (440 Hz-es rezgés). Ezt a hangmagasságot néhány másodperc után szolgáltatja, miután a megütéskor keletkező magasabb részhangok elhalnak. Természetesen más frekvenciát adó hangvilla is készülhet. Fő alkalmazása a zenészek számára a hangszerek behangolásakor a kamarahang szolgáltatása. A hangvillát egy brit muzsikus, John Shore találta fel 1711-ben. A hangvilla elterjedt használatának fő oka az, hogy szemben sok más hangkeltő eszközzel, tiszta hangot produkál kevés és gyenge magasabb részhanggal. Ez amiatt van, hogy a magasabb részhangok közel két és fél oktávval feljebb hangzanak, mint a fő rezgés. A hangvilla használatának másik oka az, hogy könnyen kézben tartható, a rezgést nem tompítja a kézben tartás. Járulékos rezonátor nélkül a hangzás elég halk. Ennek az az oka, hogy a két villa hanghullámai ellentétes fázisúak, és már kis távolságban is kioltják egymást. Ha hangelnyelő anyagot helyezünk a villák közé, akkor ez a hatás korlátozódik, és hangosabban hallható az alaphang. Bár a kereskedelemben kapható hangvillák hangmagassága gyárilag adott, a villák ágának reszelésével a hangmagasság hangolható. Az ág végéből lereszelt anyag emeli a hangmagasságot, míg az ágak alsó felének vékonyítása csökkenti azt. Az általánosan ismert hangvilla A=440 Hz alaphangot produkál, mert ez az elfogadott alaphang koncertzenészeknél hangszereik hangolásához. A hangvilla alapfrekvenciája kismértékben változhat a hőmérséklet függvényében. A szabványos referenciahőmérséklet 20 °C. Számos hangszer működik a hangvillához hasonló elven, ezek között a legismertebb a Rhodes zongora, ahol kalapácsmechanikával megütött rudak állítják elő a hangokat. A járművek sebességének mérésére használt radarpuskákat rendszerint hangvillával kalibrálják. Az ilyen hangvillákon a sebességet és a radarsávot tüntetik fel. Rezgő szerkezetű giroszkópoknál is használnak H típusú hangvillákat. A frekvencia kiszámítása A hangvilla frekvenciája a villa méreteitől és anyagától függ: Ahol: f a hangvilla frekvenciája Hertzben . 1,875 a cos( x )cosh( x )=–1 egyenlet legkisebb pozitív megoldása. l a villa ágainak hosszúsága méterben. E a rugalmassági modulus . I másodrendű nyomaték ( m 4 ). ρ a hangvilla anyagának sűrűsége (kg/ m 3 ). A a villa ágainak keresztmetszete ( m 2 ). Az kifejezés -nek is írható, ha a villa ágai r sugarú hengerek, és -nek, ha négyzet keresztmetszetűek. Cheffes Cheffes település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 974 fő (2015). Cheffes Briollay, Champigné, Écuillé, Étriché, Juvardeil, Soulaire-et-Bourg és Tiercé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Montdurausse Montdurausse település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 399 fő (2015). Montdurausse Saint-Urcisse, La Sauzière-Saint-Jean, Monclar-de-Quercy, La Salvetat-Belmontet és Verlhac-Tescou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Atyai pofonosztó Az Atyai pofonosztó (alternatív cím: Remény Atya, eredeti cím: Padre Speranza) 2001-ben bemutatott olasz akció–vígjáték, amelynek főszereplője Bud Spencer. A rendezője Ruggero Deodato, a producere Guido De Angelis, a forgatókönyvírói Ruggero Deodato, Sandro Moretti és Giuseppe Pedersoli, a zeneszerzői Guido és Maurizio de Angelis. A tévéfilm készítője és forgalmazója a RAI Radiotelevisione Italiana. Műfaját tekintve akciófilm és filmvígjáték. Olaszországban 2002-ben, Magyarországon két szinkronos változat is készült belőle, amelyből az elsőt 2002. március 20-án az RTL Klub-on, a másodikat 2013. június 4-én a FilmBox-on vetítették le a televízióban. Cselekmény Speranza atya, akit Don Carlo Vasarinak hívnak, különös egy pap, mivel nem tartja be a szabályokat és képtelen tisztelni az egyházi hierarchiát. Ezért aztán nem csoda, ha feljebbvalói egy délolasz kisvárosba száműzik. De ő a nevelőintézetben is keményen dolgozik, mindent elkövet, hogy vigaszt, reményt, példaképet adjon a csellengő, talajt vesztett, elfelejtett gyerekeknek. Amikor azonban az intézet egyik lakóját, a tizenéves korú Darko Jacubit megölik, a 16 éves Nicót vádolják meg a szörnyű tett elkövetésével. De az atya tudja, hogy nem ő a bűnös... Női 4 × 5 km-es sífutóváltó az 1994. évi téli olimpiai játékokon Az 1994. évi téli olimpiai játékokon a sífutás női 4 × 5 km-es váltó versenyszámát február 21-én rendezték a Birkebeineren Stadionban. Az aranyérmet az orosz váltó nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar csapat. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Nanteuil-lès-Meaux Nanteuil-lès-Meaux település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 5871 fő (2015). Nanteuil-lès-Meaux Boutigny, Fublaines, Mareuil-lès-Meaux és Meaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Force India VJM05 A Force India VJM05 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Sahara Force India tervezett a 2012-es Formula–1 világbajnokságra. Február 3-án mutatták be Silverstone-ban. Az autó pilótái a skót Paul di Resta és a korábbi tesztpilóta, a német Nico Hülkenberg. Tervezés A Force India a 2012-es évre szánt új konstrukció kifejlesztését már a tavalyi év júniusában megkezdte, és az ezzel kapcsolatos első, szélcsatornában elvégzett vizsgálatokra 2011 júliusában került sor. A kezdeti nehézségek ellenére a Force India az elsők között, még 2011 decemberében sikeresen teljesítette a VJM05-ös kötelező töréstesztjeit, amelynek köszönhetően az idei első, február 7-én kezdődő jerezi tesztsorozaton ott tudnak lenni a vadonatúj konstrukcióval. Az új konstrukció hasonlóan McLaren Mercedes MP4-27-es az egyedüli kivétel -, a lépcsőzetes kialakítású orrkúpjával látványos módon magán viseli az idei évben bevezetett új technikai szabályok következményeit. Az FIA által 2012-re kötelezően előírt új szabálykönyv értelmében átszabott kipufogórendszer karcsú megjelenésű oldaldobozt és hátsó felépítményt kölcsönöz a VJM05-nek. A Force India technikai csapata által követett tervezői filozófia eredményeképpen egy magasabb első felépítménnyel rendelkező konstrukció került ki a csapat műhelyéből, amellyel a legfőbb cél a kellő aerodinamikai hatékonyság biztosítása lett. A VJM05-ös megfelelő teljesítményében nagy szerep jut továbbra is a német motorgyártó, a Mercedes AMG által biztosított V8-as erőforrásnak és a hajtáslánc részét képező Kinetikai Energia Visszanyerő Rendszernek is, amely immáron második éve, hogy szintén a Mercedes jóvoltából kerül be a Force India versenyautóiba. Az extra lóerőt, egészen pontosan 60 kW teljesítményre képes KERS-en kisebb fejlesztést végzett a Mercedes és a Force India, melynek eredményeképpen az oldaldobozban történt kedvezőbb pozícionáláshoz kisebb súly, és nem utolsósorban a megbízhatóság terén elvégzett változtatások is társultak. Az új konstrukció sebességváltója ezúttal a McLaren Applied Technologies együttműködésével fejlesztettek ki, és illesztették az átalakított elrendezésű erőátviteli rendszerbe. A továbbfejlesztett váltómű a jobb súlyeloszlás érdekében kisebb és könnyebb lett. A kerékfelfüggesztésével kapcsolatban sem voltak tétlenek a csapat mérnökei. Annak ellenére, hogy a korábban használt, elöl nyomórudas, hátul pedig vonórudas rendszert megtartották, a beállítások könnyebbé tétele, valamint ahhoz, hogy a különböző versenypályákon jobb hatékonyságot és karakterisztikát legyenek képesek biztosítani, kisebb mechanikai változtatásokat végeztek el. Ezen beavatkozásokra többek között a tavalyi évben a Pirelli abroncsokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok miatt is szükség volt, nem megfeledkezve azon körülményről sem, hogy az olasz gumibeszállító a 2012-es szezonban új összetételű, és nagyobb tapadási felületet biztosító gumiabroncsokat biztosít a csapatok számára. Az idei évet megelőzően a Formula-1-es csapatok igyekeztek arra törekedni, hogy a megfelelő súlypont megtartása mellett a lehető legnagyobb mértékben megemeljék az autó elülső karosszériaelemeit, amelynek köszönhetően kedvezőbb áramlási viszonyokat lehet kialakítani az orrkúp alatt helyet foglaló fordítólemezek és az oldaldoboz előtt beépítésre kerülő homloklemezek tekintetében. Az FIA által bevezetett új direktívák alapjaiban véve változtatták meg ezt a koncepciót, vagyis azon csapatok, akik az előzőekben említett aerodinamikai jellemzőket minél inkább meg kívánják tartani, a VJM05-höz hasonló orrkialakítás használatára kényszerülnek. A technikai szabályzat módosításával ugyanis az FIA meghatározta az orrkúp és a biztonsági cella találkozásánál lévő válaszfal keresztmetszetének megengedett méretét, amely a 2012-es autók esetében 275mm-es magasságban (ez a méret az orr és a pilótafülke találkozásánál 400mm) és 300mm-es szélességben készülhet el. Ennek a területnek a méretkorlátozása természetesen nem újdonság a csapatok számára, de a mérnökök igyekeztek minden olyan lehetőséget megragadni, amivel kompenzálni tudják mindezt. Ennek egyik eszközeként a minél jobb aerodinamikai hatásfok érdekében egyedileg változó nagyságú rádiuszok készültek a karosszériaelemek élei mentén. Az első légterelő szárny mellett ugyanis az orrkúp is jelentősen befolyásolja az autó elülső részének aerodinamikai hatékonyságát, és a magasabb építés, és az ezzel együtt járó magasabb súlypont ellenére is jó stabilitást tud eredményezni. A széles és lapos kivitelű orrkúp kialakítására vonatkozó módosított szabályok alapján tehát az orrkúp és a referencialemez közötti távolság nem haladhatja meg az 550mm-t, de a válaszfal és a pilótafülke elülső éle közötti terület magassága továbbra is 625 mm-ben lett maximálva. A 2012-es szezonban újonnan bevezetett technikai szabályok az orrkúp mellett a kipufogórendszert érintő kritériumokat is megváltoztatták. A tavalyi évben a csapatok körében elterjedt technikai megoldás volt a kipufogóval fújt diffúzorok használata, amely jelentős aerodinamikai előnyt jelentett a versenyautóra ható aerodinamikai leszorító erő növelésének terén. A kipufogóból távozó forró égésterméket a versenyautó padlólemeze, valamint diffúzor oldalsó légkamrái alá vezették, és a meleg levegő által kifejtett kedvező aerodinamikai jellemzőből eredően fokozni tudták az autóra ható szívóhatást. Mivel az FIA a 2012-es évtől kezdődően tiltólistára tette a motorvezérléssel befolyásolt égéstermék-áramlást a padlólemez aerodinamikai hatékonyságának növelése céljából, a csapatok számára az egyik legnagyobb fejtörést az fogja majd idén jelenteni, hogy milyen módon lesznek képesek a fentiekben említett szigorításból adódó leszorító erő hiány pótlását a versenyautó hátsó- és első tengelyére vonatkozóan is pótolni. A Force India mérnökei tehát úgy döntöttek, hogy a Caterham Renault CT01-en is látható lépcsős orrkialakítással fognak próbálkozni. A válaszfal előtti részt a technikai szabályoknak megfelelően a referencia lemeztől mért maximálisan megengedett 550 mm figyelembe vételével alakították ki. Az orr-rész további szakasza viszont a lehető legmagasabb építést kapta, amelynek eredményeképpen kellően nagy tér lett biztosítva az orrkúp és a pálya aszfaltja között. Az orrelem alatt kialakított dupla fordítólemez és a splitter, vagyis a padlólemez előrenyúló szakaszának megfelelő kialakítása az elölről érkező légáramlatok nyomását hivatottak fokozni, elősegítve ezzel a VJM05-ös első tengelyének jobb aerodinamikai tapadását. Ennek további fokozására egy érdekes, az autó tengelyvonalához képest mindkét irányba kinyúló kameratok került kialakításra. Érdekes lesz majd látni, hogy ez a fajta kialakítás milyen összhangban lesz az első, nyomórudas felfüggesztés nem éppen kedvező aerodinamikai jellemzőivel. Módosításra került az első légterelő szárny belépő éle is, amelynek tagoltsága jól mutatja a szabályzat szerint kötelezően kialakítandó, az orrkúp alatt lévő vízszintes kiterjedésű, 550 mm hosszú semleges szakaszt. A szárny belépő éle hasonló szerepet játszik, mint ami a splitter esetében is említésre került, vagyis megfelelő pozitív nyomást kell biztosítania az elölről érkező légáramlatok révén. A főprofilt illetően további érdekesség, hogy annak két végét a Ferrari F2012-n látható módon alakították ki. Az első légterelő szárny véglezáró lemezei a tavalyi évben használt verzióhoz képest egyszerűbb kialakítást kaptak. Annak tudatában, hogy az autó ezen része is további fejlesztéseken és módosításokon fog átmenni a szezon előtti tesztsorozatokon szerzett tapasztalatoktól függően, a jelenlegi változaton a véglezáró lap egyedüli elemként van jelen. A véglezáró lapokkal kapcsolatban elvégzett módosítások mellett változott a főprofil és a véglezáró lemez csatlakozásánál kialakított keresztmetszet is, amelynek eredményeképpen az új dizájn egy ún. csavart keresztmetszetet kapott. A módosított belépő élnek köszönhetően létrejövő légcsatorna révén megfelelő módon kontrollálhatóak az elölről érkező légáramlatok turbulens hatása, amely a főprofil alatt lévő, függőleges elhelyezésű ívelt lapokkal kiegészülve tisztább áramlásképet eredményez a padlólemez elülső élénél, az angol szakszóval splitternek nevezett területnél. A szárny konfigurációját szemlélve látható, hogy a főprofil mögött egy-egy nagyobb méretű légterelő lap került elhelyezésre, amelynek az orrkúp felőli része hasonlóan felfelé ível, mint a Lotus Renault E20-as autón. A főprofil a hátsó lap előtti részen a Ferrari F2012-es autón is kialakított műszaki megoldáshoz hasonlóan egy-egy hosszú kivágást is tartalmaz. Ennek hatására a szárny aerodinamikai szempontból úgy jellemezhető, mintha azt két különálló profilból állították volna össze, vagyis így az első légterelő szárny két vége egy háromelemű szárnyként funkcionál. A két nyílás az első kerék előtt került kialakításra, mindamellett, hogy a kerék előtti terület nem igazán alkalmas extra leszorító erő előállítására. A főprofilon létrejött nyílás keskeny kialakítása révén a belépő légáramlatok felgyorsulnak, amely pozitív nyomásából eredően növeli az első tengelyre ható aerodinamikai leszorító erő nagyságát, elősegítve ezzel a VJM05-ös alulkormányozottságának megelőzését. Szezon A 2012-es szezonra az addigi tesztpilóta Nico Hülkenberg lett Paul di Resta csapattársa. Az év elején di Resta folyamatosan legyőzte Hülkenberget, ami a szezon második felében megváltozott. Hülkenberg Belgiumban, di Resta pedig Szingapúrban lett 4., ami a csapat legjobb helyezését jelentette az évad során. Hülkenberg 63 ponttal az egyéniben 11., di Resta 46 ponttal a 14. helyen zárt az év végén. A csapat 109 ponttal a hetedik helyen zárt. Eredmények (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Megjegyzés: † – Nem fejezte be a futamot, de rangsorolva lett, mert teljesítette a versenytáv 90%-át. Zákameneklin Zákameneklin (1899-ig Zákamennye-Klin, szlovákul Zákamenné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. 1899 után nevét Kőkelényre magyarosították. Fekvése Námesztótól 15 km-re nyugatra a Zákameni-medencében fekszik, melyet a Klini és a Zaszihlaki-patakok vize vájt a Beszkidek erdővel borított hegyei közé. Településrészei: Grúň, Mrzačka, Nižný koniec, Oravice, Podkamenné, Podkostol, Poriečie, Špitáľ, Vyšný koniec, Oravice, Podkamenné, Podkostol, Poriečie, Špitáľ és Vyšný koniec. Története A település 1615-ben keletkezett, amikor a vidék birtokosa Thurzó György Árva várának ura megbízta Breznicki Pált és Reguli Györgyöt, hogy a vlach jog alapján falut alapítsanak ezen a helyen, melyet előbb Kamenszkának, majd később Kamenni Klinnek, Zákamenszki Klinnek, Zákamennének neveztek. 1615-ben "Nouvo Kamenska" alakban említik először, az árvai váruradalomhoz tartozott. A falu vezetője a bíró volt, lakói állattartással, favágással, tutajozással, faáru készítéssel, tímármesterséggel, vászonszövéssel, háziiparral, házalással foglalkoztak. Áruikkal eljutottak Lengyelországba, Námesztó, Trsztena, Alsókubin vidékére is. 1659-ben 418 lakosa volt, ekkor építették a falu első fatemplomát a Kálvária hegyen. A falu a 17. században a rekatollizáció egyik árvai központja. A kuruc háborúk során kuruc hadak pusztították el. 1708-ban új fatemplomot építettek a községben, melyet Szent Adalbert tiszteletére szenteltek fel. Lomna filiája volt. 1715-ben 320 lakosa volt, de 1715-ben és 1716-ban az éhínség elől menekülve mintegy 30 család települt be a községbe. 1739-ben, 1831-ben és 1873-ban súlyos járványok pusztítottak. Első plébániáját és egyházi iskoláját 1748-ban alapították. 1777-ben erdészeti felügyelőség alakult. 1778-ban 902 lakost számláltak a községben. 1828-ban 256 házában 1608 lakos élt, akik földműveléssel, állattartással, házi kereskedelemmel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. századra Zákamenne kereskedelmi központ lett. Kálváriáját a keresztúttal 1862-ben építették. 1875-ben itt alapították Árva vármegye első korszerű faüzemét. 1890 és 1929 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. 1893-ban leégett a község temploma. 1894 és 1896 között felépítették az új kőtemplomot, melyet a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az első világháborúban 21 falubeli férfi esett el. Vályi András szerint " ZAKAMENE. Klin Zakamene. Elegyes lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lomna felett hegyes helyen, fekvése az Erdődihez hasonló, házaik a’ lengyel szokás szerént széjjel vannak szórva, úgy hogy az ide való Plébánusok, számos meszsze fekvő helységek lévén öszve foglalva, egész apostoli hivatalt tellyesítenek a’ sok téli terhes útaknak igen alkalmatlan vóltok miatt." Fényes Elek szerint " Zakamene (Klin-), tót falu, Árva vmegyében, 1597 kath., 3 evang., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, 68 1/8 sessiója, roppant erdeje s legelője. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg." A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1918 és 1926 között a fa szállítására erdei vasutat építettek, mely 1971-ig üzemelt. 1920-ban egészségügyi központot, 1923-ban könyvtárat, 1927-ben gyógyszertárat létesítettek a településen. A szlovák nemzeti felkelés idején itt volt a partizánok árvai központja. A 20. század második felében lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal foglalkoztak, valamint Árva és Ostrava üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét 1975-ben alapították. Népessége 1910-ben 2052, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 4812 lakosából 4790 szlovák volt. 2011-ben 5214 lakosából 5097 szlovák volt. Híres emberek Itt született 1932 . január 2 -án Milan Čič szlovák politikus, jogász, a Szlovák Alkotmánybíróság egykori elnöke. Nevezetességei Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1893-ban épült. Berendezéséből sok darab a korábbi 18. századi templomból származik. Szent József tiszteletére szentelt temploma 2000 -ben épült. Kálváriája a keresztúttal 1862 -ben épült. Kápolnája a 19. század második felében épült. Nepomuki Szent János szobra a 18. században készült. A Pieta -szobor 19. századi. Zákupy Zákupy település Csehországban, Česká Lípa-i járásban. Zákupy Ralsko, Provodín, Velenice, Svojkov, Česká Lípa, Bohatice, Brniště, Cvikov és Pertoltice pod Ralskem településekkel határos. Lakosainak száma 2845 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 1997 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 1997-ben történt vasúti eseményeket mutatja be. Események a világban Szeptember 25. - A Párizsból Dunkerque -be tartó TGV ütközött egy aszfaltozógéppel. Október 11. - Tűz ütött ki a Lyonból Párizsba tartó szerelvény motorkocsijában. November 19. - A Brestből Párizsba tartó TGV ütközött egy szintbeli kereszteződésnél egy pótkocsi-vontatóval. Mars-sous-Bourcq Mars-sous-Bourcq település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 52 fő (2015). Mars-sous-Bourcq Bourcq, Grivy-Loisy, Tourcelles-Chaumont és Vouziers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Anyós (családtag) Névváltozatok: nap, napa: socrus (NySz. I. 1598.), napamasszony, napa (Nagy Iván I. 22.) napa 1395 k.: socrus: nap [Besztercei szójegyzék 19.] 'anyós, Schweigmutter' (TESz. II. 997.) la: socrus, matercula, anicula, de: mütterchen, altes weib (M. nyelvtört. 97.) Rövidítések: Az anyós vagy napamasszony a házastárs szülőpárjának női tagja. Az úgynevezett házassági rokonságok közé tartozik, amely a leszármazáson alapuló vérrokonsággal ellentétben házasság útján létrejött rokoni kapcsolat. Az anyós szó első írásos említése a 18. század végéről maradt fenn, míg a nap már egy 14. századi szójegyzékben megtalálható. Ez utóbbi a tájnyelvben még használatos. Az anyóst gyakran az anya szóból képzett neveken szólították (például a mátraaljai palócoknál anyámasszony, az Alföldön kedvesanyám). Amennyiben együtt laknak, az anyós a fiatal házaspár életében meghatározó szerepet játszik. Tapasztalata és nagyobb vagyoni ereje miatt nagy tekintéllyel rendelkezett a fiatalok életvitelének és az unokák nevelésének meghatározásában. Forrás Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6 illetve ugyanott Férfi 1500 méteres gyorsúszás a 2005. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2005. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszás férfi 1500 méteres gyorsúszás versenyeit július 7-én rendezték, Lignano Sabbiadoróban. Sarah Polley Sarah Polley (Toronto, Ontario, 1979. január 8. –) kanadai színésznő, énekesnő, rendező és forgatókönyvíró. Korai élete 1979. január 8-án született Torontóban, Kanadában. Édesapja, a brit Michael Polley szakmunkás és színész, édesanyja, Diane Polley pedig skót származású színésznő és rendezőnő volt. Édesanyjának köszönhető, hogy Sarah is elindult a színészi pályán. Sarah a Toronto’s Claude Watson iskolába járt. 1990-ben édesanyja rákban hunyt el, és ez nagyon megrendítette. Négy testvére van: Susanna, John, Mark és Joanna. Sarah felnőtt koráig azonban nem tudta, hogy a vér szerinti apja valójában nem Michael volt, hanem Harry Gulkin film- és színházi producer, akinek viszonya volt az édesanyjával. Az igazság akkor derült ki, amikor Sarah véletlenül összefutott apjával, Gulkinnal. Továbbá, az apasági DNS teszt is egyértelműen megerősítette, hogy ő az apja. Filmes pályafutása Pályafutása 1985-ben vette kezdetét. Első emlékezetes alakítását a Váratlan utazás című televíziós sorozatban nyújtotta. 2009-ben Jared Leto mellett szerepelt a Mr. Nobody-ban, Adrien Bory-val pedig a Hibridben. Utolsó filmes szerepe a Trigger című 2010-es dráma volt. Filmes rendezései 1999-ben figyelmet fordított egy új forgatókönyvre, ami a Don't Think Twice címet kapta. Ezután következett az I shout Love, de az igazi áttörést, Doug Liman Go! című filmjével szerezte. 2004-ben másodjára nyert Genie Award-ot, az Élet nélkülem című filmmel. 2006-ban készült egy megható film, az Alice Munroe által alapozott novellán, az Egyre távolabb, amelyért Oscar-díjra jelölték, a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában. Továbbá ő írta és rendezte a Volt egy tánc című filmet is. 2012-ben megrendezte az Apáim története című dokumentumfilmet. Magánélete Polleyről kiderült, hogy ateista. 2003. szeptember 10-én ment férjhez, először David Wharnsbyhoz, akivel 2008-ig tartott a házassága. Második házassága 2011. augusztus 23-án volt, amikor David Sandomierskit választotta. Házasságukból 2 lányuk született: Eva, 2012. február 7-én és egy másik, 2014 augusztusában. Filmográfia Filmszerepei 2010 - Trigger 2009 - Mr. Nobody 2009 - Hibrid (Splice) 2008 - John Adams ... Abigail "Nabby" Adams 2005 - Beowulf - A hős és a szörnyeteg (Beowulf & Grendel) ... Selma 2005 - A szavak titkos élete (La vida secreta de las palabras) 2005 - Kívül tágasabb (Don't Come Knocking) ... Sky 2004 - Holtak hajnala (Dawn of the Dead) ... Ana Clark 2003 - Belső útvesztő (The I Inside) ... Clair 2003 - Mázli (Luck) ... Margaret 2003 - Az élet nélkülem (My Life Without Me) ... Ann 2001 - Ilyen nincs (No Such Thing) ... Beatrice 2000 - Aranybánya (The Claim) ... Hope Dillon 2000 - Örvénylő vizeken (Weight of Water) ... Maren Hontvedt 1999 - eXistenZ – Az élet játék (eXistenZ) ... Merle 1999 - Guinevere ... Harper Sloane 1999 - Nyomás! (Go!) ... Ronna Martin 1998 - Jerry és Tom (Jerry & Tom) ... Deb 1997 - Eljövendő szép napok (The Sweet Hereafter) ... Nicole Burnell 1994 - Exotica ... Tracey 1990 - Az öreg ház titka (Lantern Hill) ... Jody Turner 1989 - Babar - A győzelem ünnepe (Babar - The Movie) (szinkronhang) 1989 - Váratlan utazás sorozat (Road to Avonlea) ... Sara Stanley 1988 - Münchausen báró kalandjai (The Adventures of Baron Munchausen) Rendezései 2012 - Apáim története 2011 - Volt egy tánc 2006 - Egyre távolabb 2004 - The Shields Stories (TV mini-sorozat) (1 epizód) 2002 - All I Want for Christmas 2001 - I Shout Love 1999 - The Best Day of My Life 1999 - Don't Think Twice Bagnoles-de-l’Orne Bagnoles-de-l’Orne település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 2341 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Atyurjevói járás Az Atyurjevói járás (oroszul Атюрьевский район, erza nyelven Атюрьбуе, moksa nyelven Атерень аймак) Oroszország egyik járása Mordvinföldön. Székhelye Atyurjevo. Népesség 1989-ben 15 112 lakosa volt. 2002-ben 12 151 lakosa volt, akik főleg moksák, oroszok és tatárok. 2010-ben 10 952 lakosa volt, melyből 9 886 mordvin, 589 tatár, 432 orosz. Québec (település) Québec (franciául a Ville de Québec, angolul a Québec City alakot is használják az azonos nevű tartománytól megkülönböztetendő; kiejtése /kw�ˈb�k/ vagy /keˈb�k/ kiejtése�) Észak-Amerika egyik legidősebb városa, Québec tartomány fővárosa, a Szent Lőrinc-folyó partján fekszik. Montréal után ez a tartomány második legnépesebb városa, lakossága 491 142 fő. A város neve az algonkin Kébec szóból ered, mely egy olyan helyre utal, „ahol a folyó összeszűkül”, mivel a település a Szent Lőrinc-folyó tengerszorosának egyik partján fekszik, Lévis városával átellenben. Samuel de Champlain alapította 1608-ban, és így Észak-Amerika legrégibb városai közé tartozik. Az óvárost (Vieux-Québec) körülvevő városfalak az egyetlen megmaradt erődített városfalak az amerikai kontinensen Mexikótól északra. Québec történelmi óvárosát 1985-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Québec hírnevét elsősorban az 1894 óta minden évben megrendezett téli karneváljának köszönheti. A több mint egymillió látogatóval büszkélkedő rendezvény a világ harmadik legnagyobb karneválja. Az erődítményváros 3 szinten helyezkedik el: a Felsőváros, az Erődítmény és az Alsóváros. A Felsővárosban kolostor-múzeumok, a Parlament, templomok és a Citadella található, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a folyóra és a városra. A város fő látnivalóinak nagy része, keletre a városfaltól, az óvárosban található. A kőépületek és kanyargós utcák európai hangulatot adnak a városnak. A városkapu felől középkori utcák vezetnek 19. század második felében épült Château Frontenac luxusszállodához. A város egyik legmagasabb építményének számító hotel hatalmas, zöld tetejű tornyaival uralja a városképet. A francia kastélyokat utánzó monumentális épület a transz-kanadai vasútvonal minden jelentősebb állomásához tervezett hotellánc Québec-i egységeként épült a Szent Lőrinc-folyót övező dombok egyikén. A modern belvárosba két híd, a St. Jean és a St. Louis vezet a városfalon keresztül. Nyugatra haladva található a Parliament Hill körzet. A turisztikai látványosságok közé tartozik még a Notre-Dame székesegyház, az Akvárium Park, az impozáns városháza és a várostól pár kilométerre lévő Montmorency vízesés is. Történelem Québec volt a legelső jelentős, időközben nagyvárossá fejlődött település a mai Kanada területén. Francia telepesek alapították 1608-ban a Szent Lőrinc-folyó partján. Kezdetben különféle indián törzsek laktak a város mai területén. Noha 1690-ben a kormányzó Louis de Frontenac sikeresen visszaverte a britek támadását, 1763-ban a hétéves háború során előbb Québec, majd a párizsi békeszerződés alapján egész Kanada Nagy-Britannia fennhatósága alá került. Az 1775-ös amerikai függetlenségi háború során az amerikaiak Benedict Arnold vezetésével megpróbálták meghódítani a várost, de nem jártak sikerrel. 1917-ben épült meg az egyedülálló építészi alkotásként számon tartott 987 méter hosszú Pont de Québec híd, melynek építése közben 80 munkás vesztette életét. A második világháború alatt két kulcsfontosságú konferenciát tartottak itt a szövetségesek 1943-ban és 1944-ben. Az 1943-as konferencián Franklin Delano Roosevelt (az Amerikai Egyesült Államok elnöke), Winston Churchill (az Egyesült Királyság miniszterelnöke), William Lyon Mackenzie King (Kanada miniszterelnöke) és Song Ziwen (Kína külügyminisztere) vett részt. A másodikon, 1944-ben Churchill és Roosevelt volt jelen, és a Citadelle-ben illetve a közeli Château Frontenac hotelben tartották. A normandiai partraszállás terveinek nagy részét ezen a találkozón hozták meg. Főváros A város négyszáz éves fennállása alatt végig fővárosként szolgált. 1608-tól 1627-ig, majd 1632-től 1763-ig a francia Kanada gyarmat és egész Új-Franciaország fővárosa volt, 1763 és 1791 között Québec Tartományé, 1791 és 1841 között Alsó Kanada fővárosa volt, majd 1852-től 1856-ig és 1859-től 1866-ig Kanada Tartományé, végül 1867-től máig Québec tartomány fővárosa. Földrajz Québec a Szent Lőrinc-folyó völgyében, a folyó északi (bal) partján fekszik. A közelben található a Szent Lőrinc- és a Saint-Charles-folyó összefolyása is. A környék igen alacsonyan fekszik és lapos. A folyó árterülete gazdag, művelhető talajjal rendelkezik, melynek köszönhetően a város környéke tartomány legtermékenyebb régiójának számít. A várostól északra található a Laurentian-hegység, a felsőváros pedig a Cap-Diamant (Gyémánt-fok) nevű magaslaton fekszik. A város ezen részét egy magas sziklafal övezi, a hegyfok közelében található a Plains of Abraham (Ábrahám-mező) is. Az alsóváros a Gyémánt-fok lábánál, a folyóparttal egy szintjén fekszik. Éghajlat Québec több különböző éghajlati övezet találkozásánál fekszik. A város éghajlata nedves kontinentálisként vagy hemiboreálisként határozható meg. A városban négy elkülönülő évszak van. A meleg vagy esetenként forró nyár idején magas a páratartalom, a legmagasabb hőmérséklet 22 - 25 °C körül, a legalacsonyabb pedig 11 - 13 °C körül ingadozik. A nagyon hideg, szeles és havas telek legmagasabb átlaghőmérséklete -5 és -8 °C, a legalacsonyabb pedig -13 és -18 °C között mozog. Bár a tavasz és az ősz rövid ideig tart, egyaránt hoz hideg és meleg hőmérsékletet. Gyakoriak az meleg őszi időszakok, melyeket „indián nyárnak” neveznek. Az évi csapadékmennyiség 1230 mm körül mozog. A napsütéses órák száma évente 1905 óra. Kerületek és körzetek 2002. január 1-jén Sainte-Foy, Beauport, Charlesbourg, Sillery, Loretteville, Val-Bélair, Cap-Rouge, Saint-Émile, Vanier, L'Ancienne-Lorette, Saint-Augustin-de-Desmaures és Lac-Saint-Charles városok összeolvadtak Québec City-vel. Ez az esemény egyike volt a tartománybeli egyesüléseknek, melyek abban az időpontban Québecben létrejöttek. 2006. január 1-jétől L'Ancienne-Lorette és Saint-Augustin-de-Desmaures kiváltak, a többi város azonban Québec City része maradt. 2009. november 1-jén a város újjászervezte kerületeit, nyolcról hatra csökkentve azokat. 2011-ben Québec City 35 körzetből (district) és 6 kerületből (borough) állt. Minden körzet számozott, de többségük nevet is visel. Az esetek többségében a körzet neve megegyezik a településrész történelmi megnevezésével. A körzetek polgárai maguk választják tanácsaikat, melyek a városvezetéssel is konzultálnak. Korábbi önkormányzatok (10) Quebec Beauport Cap-Rouge Charlesbourg Lac-Saint-Charles Loretteville Sainte-Foy Saint-Émile Sillery Val-Bélair Vanier Kivált önkormányzatok (2) L'Ancienne-Lorette Saint-Augustin-de-Desmaures Népesség A 2011-es népszámlálás adatai alapján a városnak 516 622 lakosa volt. A város metropolis-övezetében pedig 765 706 személy lakott. A népesség 48,2%-a férfi, 51,8%-a pedig nő volt. Az 5 év alatti kiskorúak a helyi lakosság 4,7%-át tették ki, míg a tartományban 5,2%, Kanada egészében pedig 5,6% volt a hasonló korúak aránya. Míg Montréalt inkább kétnyelvűnek tartják, ahol a lakosság többsége egyaránt beszéli a francia és az angol nyelvet, addig Québec és a környező települések többségében frankofónnak számítanak. A város lakóinak elsöprő többsége francia anyanyelvű. Az angolul beszélők aránya az 1860-as években csúcsosodott ki (40%). Jelenleg az anglofónok a város és a metropolis-övezet alig 1,5%-át teszik ki. Azonban az évente megrendezett karnevál egyaránt vonzza a francia és angol ajkú látogatókat, ami az angolul beszélők számának növekedését eredményezi a rendezvény ideje alatt A Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint a város lakosságának 94,55%-a francia anyanyelvű. Míg majdnem mindenki anyanyelvi szinten beszéli a francia nyelvet, addig a polgárok több mint harmada beszél angolul és franciául is. Nyelvek 2001-ben a lakosság 13%-a 65 év feletti volt, ami hasonló volt a kanadai arányhoz (13,2%). A város lakóinak átlagéletkora 39,5 év, ami kanadai viszonylatban 37,6 év. 2006 és 2011 között a város népessége 6,5%-kal nőtt, míg Québec tartomány lakossága 4,9%-os növekedést mutatott. A város népsűrűségi átlaga 228,6 fő/km² szemben a tartomány 5,3-as átlagával. A 2001-ben Québec város lakossága 682 757 fő volt (az elővárosokat is magába foglaló Greater Quebec City Area: 710 700 fő), míg a tartományban 7 237 479-en éltek. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság soraiban 90% fölött volt a római katolikusok aránya. A városban kisebb protestáns, muszlim és zsidó közösség is él. Gazdaság A városi munkahelyek többsége a közigazgatásban, a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben, a szállítóiparban és a turizmusban található. Tartományi fővárosként számos regionális intézmény és szolgáltatás található a városban. Ennek eredményeképp a tartományi kormány az egyik legnagyobb munkaadó, mely 2007-ben 27 900 személyt foglalkoztatott. A legnagyobb intézményi munkaadó a helyi egészségügyi hálózatot működtető Centre hospitalier universitaire de Québec (CHUQ), melynek 2007-ben 10 000 alkalmazottja volt. 2008-ban a munkanélküliek aránya 4,5% volt, mely jóval a tartományi (7,3%) és országos (6,6%) arány alatt volt. A munkahelyek 10%-a gyári munka. Az előállított termékek közül a legfontosabbak a pép és papír, feldolgozott élelmiszer, fa- és fémelemek, nyomdaipari termékek, elektronikai cikkek, villamos berendezések és vegyi anyagok. A város számos híres vállalat székhelyének is otthont ad. Építészet A város legjelentősebb építészeti alkotásainak többsége az erődítmény falaitól keletre az Óvárosban (Vieux-Québec) és a Place Royale környékén találhatóak. Az európai hangulatú városrész kanyargó utcácskáiban kőépületeket, kis éttermeket és boltokat találhat a látogató. Az alsóváros modern részéből a Porte St-Louis és a Porte St-Jean kapukon keresztül lehet eljutni a régi városrészekbe. A Kent kapu Viktória királynő ajándéka volt, alapkövét pedig leánya, Lujza brit királyi hercegnő tette le 1879. június 11-én. A városfalaktól nyugatra található a Parlament-domb körzet (Parliament Hill,colline Parlementaire) és az Ábrahám-mező (Plains of Abraham) is. A felsővárost az alsóvárossal az Escalier „casse-cou” (Nyaktörő lépcső) és a Funiculaire du Vieux-Québec (Óvárosi Siklóvasút) köti össze. Az alsóvárosban található az 1723-ban felszentelt Notre Dame des Victoires templom, a Petit Champlain történelmi kerület, a kikötő egy része, és a Civilizáció Múzeum is. A városrészben már a város alapítása óta jellegzetes építészet és utcakép alakult ki, melyhez a szobrok és falfestmények is hozzátartoznak. A környék kis butikjairól és az itt árusított kézműves tárgyairól is híres. Québec belvárosa a település alsóbb részén fekszik. Epicentruma határos az Óvárossal, mely Saint-Roch körzettől, a Saint Sauveur és a Saint-Sacrement körzetekre, illetve a Limoilou kerületekre terjed ki. A város látképét a Château Frontenac Hotel dominálja, mely a Gyémánt-fok magaslatain épült. A Bruce Price tervezte épület a Canadian Pacific Railway vasúttársaság megrendelésére készült, mely a 19. –20. század fordulóján építette ki a Canadian Pacific Hotels szállodaláncát. Célja a luxusturizmus elősegítése, és a gazdag utasok megnyerése volt. A hotel mellett halad a Terrasse Dufferin, egy szikla menti sétány, melyen gyönyörű kilátás nyílik a Szent Lőrinc-folyóra. A Terrasse Dufferin-en keresztül lehet eljutni az Ábrahám-mezőre. Az itt lezajlott ábrahám-síksági csatában 1759. szeptember 13-án a franciák felett aratott győzelmével a britek megszerezték Québecet. A csatában mindkét vezénylő tábornok, James Wolfe brit vezérőrnagy és Louis-Joseph de Montcalm márki, a védők parancsnoka is elesett. A harcmező közelében található a Kanadai Erők és egyes kormányhivatalok által használt Citadelle. A tartományi parlament épülete is a Citadellához közel található. A Château Frontenac közelében található a Notre-Dame székesegyház, a Québeci Római Katolikus Érsekség központi temploma. Ez volt az Újvilág első székesegyháznak épített temploma, és a Kanada prímási temploma is egyben. A városban és a hozzá tartozó településeken 37 nemzeti történelmi emlékhely található. Kultúra A város legismertebb kulturális eseményei a Québec-i Téli Karnevál, a nyári zenefesztivál (Festival d'été de Québec) és a Keresztelő Szent János (Saint-Jean-Baptiste) napján (június 24.) tartott Québec-i nemzeti ünnep. A város közelében található fontosabb látványosságok közé tartozik a Montmorency vízesés, Sainte-Anne-de-Beaupré bazilikája, a Mont-Sainte-Anne síparadicsom és a Sainte-Catherine-de-la-Jacques-Cartier-i Jéghotel is. A település állatkertjét (Jardin zoologique du Québec) 2002-ben, kétéves felújítás után újra megnyitották, azonban 2006-ban, egy politikai döntés miatt bezárták. Az állatkertben 300 különböző faj 750 példányát tekinthették meg a látogatók. Az állatkert főként a madár- és kerti-témára szakosodott, de több emlősfajt is bemutatott. Nagy hangsúlyt kapott a Québec-i régió faunája, de az Indo-ausztrál faunát és flórát bemutató üvegház is népszerű volt. Az Akvárium Park (Parc Aquarium du Québec) 2002-ben nyílt meg újra a látogatók előtt, egy a Szent Lőrinc-folyóra néző területen. A park több mint 10 000 észak-amerikai és sarkköri emlőst, hüllőt, halat és egyéb vízi élőlényt mutat be. A jegesmedvék, a sarkköri régió és az óceánok fókái, illetve egy alulról megtekinthető kiterjedt medence számítanak a park fő látványosságainak. Québec városa számos történelmi helyszínnel (Citadelle), képzőművészeti galériával és múzeummal rendelkezik. Ezek közül a legfontosabbak a Québec-i Szépművészeti Múzeum (Musée national des beaux-arts du Québec), az Orsolyiták Múzeuma (Musée des Ursulines de Québec) vagy a Civilizáció Múzeum (Musée de la Civilisation). Sport A város számos sporteseménynek adott otthont. Québecben tartották a Kanadai Téli Speciális Olimpiát 2008. február 26-tól március 1-jéig. Halifax-szal közösen rendezték meg a 2008-as IIHF jégkorong-világbajnokságot. A városban rendszeresen megrendezett eseménynek számít a Bell Challenge női tenisztorna; a Crashed Ice, egy extrém downhill korcsolyaverseny; a Québec City International Pee-Wee Tournament, egy ifjúsági jégkorong torna; és a Tour de Québec országútikerékpár-verseny. 2011 decemberében a városban rendezték a nemzetközi műkorcsolya- és jégtáncverseny döntőjét az ExpoCité Pavillon de la Jeunesse arénájában. A város hivatásos baseball-csapata a Capitales de Québec, mely a Canadian American Association of Professional Baseball bajnokságában játszik. Az 1999-ben alapított csapat eredetileg Northern League-ban szerepelt. Alapítása óta három bajnoki címet nyert 2006-ban, 2009-ben és 2010-ben. A csapat mérkőzéseit a helyi Stade Municipal-ban rendezik. A helyi Laval Egyetem csapata, a Laval Rouge-et-Or számos sportág bajnokságában képviseli magát, így tollaslabdában (badminton), kanadai futballban, kosárlabdában, tájfutásban, úszásban, alpesisíban, golfban, rögbiben, labdarúgásban, műugrásban, atlétikában, triatlonban és röplabdában is. A legtöbb sportágban női és férfi szakosztályok is működnek. A Québec Kebs a kanadai kosárlabda-bajnokságban (National Basketball League of Canada) szerepel. A Québec Remparts ifjúsági jégkorongcsapat a Quebec Major Junior Hockey League-ban szerepel. A Québec City Monarks és a Québec City Rebelles a Ligue de football majeur du Québec kanadai futball-bajnokság résztvevői. A Québec Phoenix női jégkorongcsapat a kanadai elsőosztályú bajnokságban (Canadian Women's Hockey League), a Québec City Amiral SC női labdarúgó klub pedig az Egyesült Államok és Kanada közös női bajnokságában, a második vonalnak számító a W-League-ban szerepel. A városnak korábban hivatásos jégkorongcsapata is volt. A Québec Nordiques 1972 és 1979 között a World Hockey Association (WHA), majd 1979-től 1995-ig az NHL tagja volt, és mindvégig a Montréal Canadiens legnagyobb riválisának számított. 1995-ben, gazdasági okokra hivatkozva a csapat átette székhelyét a Colorado állambeli Denverbe, majd Colorado Avalanche néven az NHL egyik meghatározó résztvevőjévé vált. A New Québec City Amphitheatre (más néven: Quebecor Arena) csarnok építését abban a reményben tervezik, hogy a városnak újra NHL-csapata lesz, azonban a projektet attól függetlenül is megvalósítják, hogy érkezik-e csapat vagy sem. Az aréna megépítése egy jövőbeli olimpiai pályázat esélyeit is növelné. A tervezett csarnok a jelenlegi Colisée Pepsi-t (korábban: Colisée de Québec, magyarul: Québec Kolosszeum), a város első számú arénáját is felváltja majd. Kormányzat A város polgármestere 2007 óta Régis Labeaume, akit a korábbi városvezető, Andrée P. Boucher halála után választottak. A haláleset és az új választások között Jacques Joli-Coeur, a „Québec Város Megújulása” (Renouveau municipal de Québec) nevű párt képviselője töltötte be ezt a tisztséget. Québec a székhelye az azonos nevű bírósági kerületnek is, mely a tartomány 36 bírósági kerületeinek egyike. Oktatás Az Université Laval (Laval Egyetem) a város nyugati szélén található, Sainte-Foy kerületben. Az egyetem építészeti karának székhelye azonban az óvárosban van. Az Université du Québec (Québec-i Egyetem) központi kampusza ugyancsak Québec területén található, és különböző szakterületek épületeit is magába foglalja. Így közigazgatási oktatással (École nationale d'administration publique), tudományos kutatással (Institut national de la recherche scientifique) és távoktatással (Télé-université, TELUQ, az Université du Québec à Montréal részlege) foglalkozó intézmények is megtalálhatóak a központ területén. A városban számos CEGEP, vagyis általános és szakképző kollégium (Collège d'enseignement général et professionnel) működik (Collège François-Xavier-Garneau, Cégep O'Sullivan, Cégep Limoilou, Cégep de Sainte-Foy, Champlain College St. Lawrence). Ezeken kívül több magánfőiskola is várja a diákokat (Collège Notre-Dame-de-Foy, Collège Mérici, Collège Bart, Collège CDI, Collège Multihexa). A városban működik Észak-Amerika legrégebbi leányiskolája: az orsolyiták kolostorában 1639 óta folyik a fiatal lányok oktatása. Infrastruktúra Közlekedés Québec és Lévis között, a Szent Lőrinc-folyó déli partjain két híd, a Pont de Québec és a Pont Pierre-Laporte, illetve egy kompjárat biztosítja az összeköttetést. Az Île d'Orléans-hídon keresztül Orléans szigetére (Île d'Orléans) lehet eljutni. A város fontos csomópontja a tartomány közút-hálózatának. A 40-es főút nyugatra Montréallal és Ottawával, keletre pedig Sainte-Anne-de-Beaupré-val és a Charlevoix régióval köti össze a települést. A Szent Lőrinc-folyó déli partvonalán haladó 20-as főút nyugati irányba Montréallal és Torontóval, míg keleti irányba Rivière-du-Loup-al, Rimouskival és a Tengeri tartományokkal köti össze a várost. A 73-as főút egy észak-déli irányban szeli át a metropolis-övezetet, összekötvén Québec-kel Saint-Georges-t, a Beauce vidéket és Mainet déli irányba, illetve Saguenayt és a Lac-Saint-Jean régiót északi irányba. A 40-es és 73-as főutak és néhány autópályára vezető út kötik össze a külvárosokat Québec belvárosával. Az 573-as főút (Autoroute Henri-IV) biztosítja a város és a kanadai haderő Valcartier-i bázisa közötti összeköttetést. A 740-es főút észak-déli irányú autópálya-gyűrűként szolgál, a 440-es Québec-i főút pedig a városmag nyugati és keleti részén haladó két különálló útvonalat köt össze. Utóbbit eredetileg a város alatt áthaladó alagútnak tervezték. Az út nyugati szakasza (Autoroute Charest) a 40-es és 73-as főutakat a Boulevard Charest-el, a keleti szakasza (Autoroute Dufferin-Montmorency) pedig a városközpontot és Beauportot, illetve Montmorency Falls-t köti össze. A város és a közeli települések közszállítását a Réseau de transport de la Capitale (RTC; Fővárosi Közlekedési Hálózat) látja el. Az RTC gépparkja szóló és csuklós buszokból áll. Emellett tervbe vették a villamoshálózat újraépítését is, mellyel a zsúfolt vonalak tehermentesítését és az utasok számának növekedését remélik. A vasúti közlekedést a Via Rail vasúttársaság bonyolítja. A Gare du Palais pályaudvar a Quebec City-Windsor vasúti folyosó keleti végállomásának számít. A pályaudvar közelében egy távolsági buszjáratokat indító busz-pályaudvar is található. A város repülőtere a Québec City Jean Lesage International Airport, mely a város nyugati felén fekszik. A Szent Lőrinc-folyó partján fontos tengeri és folyami kikötővel rendelkezik. Közbiztonság A város közbiztonságáért a városi rendőrség (Service de police de la Ville de Québec) és a városi tűzoltóság (Service de protection contre les incendies de Québec) felel. Québec rendelkezik Kanada egyik legalacsonyabb bűncselekményi arányával. 2006. október 31-től 2007 decemberéig a városban egyetlen gyilkosság sem történt. Testvérvárosok Bejrút , Libanon Bordeaux , Aquitaine , Franciaország (1962 óta) Calgary , Alberta , Kanada (1956) Namur , Vallónia , Belgium (1999) Ouagadougou , Burkina Faso (2000) Párizs , Franciaország (2003) Szentpétervár , Oroszország (2002) Xi'an , Senhszi , Kína (2001) Kerékpározás az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a kerékpározás versenyek tíz számból álltak. Éremtáblázat (A rendező ország sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.) Magyarszentmihály Magyarszentmihály (szerbül Михајлово / Mihajlovo, németül Michajlowo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben. Fekvése Nagybecskerektől 12 km-re északkeletre, a Duna–Tisza–Duna-csatorna mellett, Elemér és Jankahíd közt fekvő település. Története Magyarszentmihály nevét az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen találjuk először, mely a becskereki kerületben, a lakatlan helységek között jelölte. 1750-ben kincstári puszta volt, melyet a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelt. 1838-ban népes pusztaként említették, 828 magyar lakossal, akik dohánykertészettel foglalkoztak. Ekkor Kiss Ernő eleméri uradalmához tartozott. 1908-ban nagyközséggé alakult. A 20. század elején Farkas Géza, Jekelfalussy Zoltánné és Szent-Ivány Zoltánné birtoka volt. 1910-ben 929 lakosából 849 magyar, 36 német, 32 szerb volt. Ebből 869 római katolikus, 15 görögkatolikus, 30 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Nevezetességek Római katolikus temploma - 1910 -ben épült Szent Mihály Főangyal tiszteletére Mihail Vlagyiszlavovics Tyurin Mihail Vlagyiszlavovics Tyurin (oroszul: Михаил Владиславович Тюрин; Kolomna, 1960. március 2. –) orosz űrhajós. Életpálya 1984-ben szerzett diplomát a Moszkvai Repülési Főiskolán (MAI). Diplomát követően az NPO Enyergija vállaltnál helyezkedett el fejlesztőmérnökként. 1994. április 1-től részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban, sikeres vizsgák után kezdhette meg szolgálatait. Két űrszolgálata alatt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) összesen 344 napot, 5 órát, 8 percet és 49 másodpercet töltött a világűrben. Öt űrséta (kutatás, szerelés) összesen 25 óra 31 percet töltött az űrállomáson kívül. Űrhajós pályafutását 1994. április 1-én fejezte be. Tevékenyen részt vett olyan szimulátor létrehozásában, amely segítette az űrhajósok (űrrepülés, dokkolás, elválasztás, visszatérést, nappali és éjszakai repülést) kiképzését. 2012. október 1-jétől a kiképzésért, az űrállomáson folytatott kutatások, kísérletek helyettes vezetője. Űrrepülések STS–105 , a Discovery űrrepülőgépen fedélzeti mérnök, az ISS fedélzetén űrállomás specialista. Első űrszolgálata alatt a ISS űrállomáson összesen 128 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben. STS–108 , az Endeavour űrrepülőgép fedélzetén küldetés specialistaként tért vissza bázisára. Három űrséta alatt (kutatás, szerelés) 13 óra és 35 percet töltött az űrállomáson kívül. Szojuz TMA–9 parancsnok, az ISS űrállomáson fedélzeti mérnök. Második hosszútávú űrszolgálata alatt a ISS űrállomáson összesen 215 napot, 8 órát, 22 percet és 50 másodpercet töltött a világűrben. Kettő űrséta alatt (kutatás, szerelés) 11 óra és 56 percet töltött az űrállomáson kívül. Az előírt kutatási, kísérleti program részeként golflabdákat gyártottak. Szojuz TMA–11M parancsnok, az ISS űrállomáson fedélzeti mérnök. Harmadik hosszútávú űrszolgálata a ISS űrállomáson. Tartalék személyzet Szojuz TM–31 fedélzeti mérnök Szojuz TMA–6 parancsnok Szojuz TMA–7 parancsnok Szojuz TMA–09M parancsnok Kitüntetések Megkapta az Arany Csillag kitüntetést. Kerékpárutak Dunaújvárosban Dunaújváros kerékpáros közlekedése vagy kerékpárutak Dunaújvárosban, a kiépített kerékpáros sávok sok helyen megépültek Dunaújvárosban. A fő közlekedési utak mentén végig ki vannak építve a kerékpárutak is. A Béke körúttól kezdődően, a Dózsa György úton haladva végig lehet kerékpározni a Dunapart felső sétáló utcájáig a Panoráma útig és a Felső sétányig, az Alsó-Duna-Parti utcán sárga festés jelöli, hogy a kerékpárosok hol közlekedhetnek rajta. Ha a kerékpárosok a Dózsa György útról rákanyarodnak a Vasmű útra ott végig megépített kerékpárutat találnak. A Vasmű úton és a Vasmű úttal párhuzamos úton a Duna felé a kerékpársáv belvárosi része felrepedezett és résekkel tagolt. Az Építők útja és a Dózsa György út kerékpárútjának aszfalt felülete nagyon kátyús és darabos összehasonlítva az autóutakkal. Sok helyen nincsenek a kerékpárutak egy szintbe hozva a kereszteződés útjaival, a padkák sokszor élesek, még a Dózsa György úti kerékpárúton is, ami az egyik legforgalmasabb szakasz. A legörbített padka, ami nem a hagyományos éles padka szintén veszélyforrás, gyakori a gumidefekt. Az íves padka lenne az ideális megoldás. A Kossuth Lajos utca nem forgalmas, ezért kiválóan alkalmas kerékpározásra is. Dunaújváros Belvárosában a Városházatéren van kerékpártároló. Dunaújváros Belvárosától az Aranyvölgyi út mellett egy rövid szakaszon van kerékpárút, majd a járdán lehet azoknak közlekedni, akik az autóúton nem érzik magukat biztonságban. Az Aranyvölgyi út és a Baracsi út kereszteződésénél az Aranyvölgyin van még egy szakasz, ahol kicsi a gyalogosforgalom és biciklizhető a járda. A Szalki-sziget kerékpározható, mert nem forgalmas az útja. A Dózsa Mozi Centrumnál és az italozóval felújított téren, ahol így két kávézó van a távolsági buszmegállóval szemben nincs biciklitároló, pedig nagyon sok fiatal kerekezik arrafelé. Viakoloros kerékpárút A Béke városrész Interspar buszmegállójától a Baracsi út felé kanyarodva a körforgalom körül a Dózsa György úton a legközelebbi kollégium sportpálya magasságáig a kerékpársáv sárga Viakolor festékkel kerékpárosoknak van kijelölve, hossza körülbelül 250 méter. A Dózsa György út mellett a Lórántffy Szakközépiskolánál, ahol völgy van két oldalt a Dózsa György útnál a kerékpárút szintén viakoloros, körülbelül 110 méter hosszú szakasz. A Dózsa György úton továbbhaladva a Dunaújvárosi Főiskola kollégiumai előtt haladva, végig a Városháza térig van kerékpárút. Minősége vitatható. A viakoloros rész megfelelő a kerékpározás számára, csak nem az a kijelölt kerékpárút, amely időnként feltöredezett, a javítások látszanak és nem simulnak össze, rések vannak. A Dózsa György út északi oldalán szintén vannak viakoloros részek, de váltakoznak az aszfaltosakkal. A padkákat átalakították, az út és a járda közötti részen van padka csak kisebb, mint korábban, ugyanúgy kidurranhat rajta a kerék, csak kisebb az esély rá. A Városháza tértől északra 2014 októberében átadott körforgalom körül viszont megoldott a viakoloros kerékpárút, sőt a padka is teljesen átmenetes a kerékpárút és az úttest között. Furcsa lenne, ha mindenhová körforgót kellene építeni, hogy felújított kerékpársáv épüljön, mintha az annak feltétele lenne. Célterv Nem elfogadható a repedezett, résekkel teli kerékpárút. Mintaszerű a budapesti Margit-sziget futópályája, vörös salakot idéző vörös műanyag szőnyegen nemcsak futni kellemes, hanem kerékpározni is. A kerékpározásnál szintén nagyon sokat számít, ha göröngyös, kátyús pályán haladunk a kerékpárral vagy teljesen síma autóút aszfaltján, ahol ki van jelölve a kerékpáros út. Második példaadó megoldás, amit sok helyen alkalmaznak országszerte a viakoloros kerékpárút, a kis macskakövekhez hasonló alapanyagból a viakolorból hosszú kerékpárutakat lehet lerakni. Macskakövekből sem lehet kerékpárutat építeni. Németországban már minden régen megvalósult ötcentis rések, hézagok nélkül. A viakolor visszaszedhető ezért költséghatékony és főleg sima. A hupliknál, bukkanóknál a kisagy minden alkalommal megrázkódik, ütésnél károsodik az agy, és az agysejtek. Dunaújvárosban rengeteg a teljes felújításra, felbontásra és újrafektetésre váró kerékpárszakasz, mert nem elfogadható, hogy négyméterenként a kerékpárúton öt centiméteres dilatációs hézag legyen, amitől kilyukadhat a gumink. Az ötcentis keresztirányú vágat a kerékpárúton hupliként tovább rontja a helyzetet, mert a vágat előtt és mögött fel van gyűrődve az aszfalt, ott szintén ütés éri az agyat, ami kellemetlen érzés is. Dunaújvárosban folyamatos veszélynek vannak kitéve a kerékpárok, bármikor kidurranhat a kerékpár kereke három okból, elsősorban az ötcentis aszfaltrések miatt, másodszor a kerékpárutakat nem takarítják kellő rendszerességgel, így üvegszilánk veszélynek is állandóan ki vannak téve a kerekek. Harmadsorban a padkák nincsenek egy szintbe hozva a kerékpárutakkal, a járdáról lehajtva vagy felhajtva rá egy 10-15 centiméteres padka nagyon könnyen és nagyon sűrűn ki is durrantja a kerekét még gyakorlott kerékpárosnak is. Az is kérdéses, hogy minősíthető-e kerékpárútnak a fenti három fennálló veszélyforrás mellett egy kerékpáros szakasz, inkább járdának lehetne mondani a résekkel tagolt kerékpárutakat, mert a gyalogos közlekedést nem hátráltatja, a gyalogosok nem esnek el, a kerékpárosoknak viszont származnak belőle baleseteik. Nem elfogadható annak a tévhitnek a terjesztése, hogy azért van szükség a kerékpárutak aszfaltjának ötcentiméteres résekkel való tagolására négyméterenként, mert a hő hatására az aszfaltutak tágulnak és így van hova. Ugyanezen elv alapján az autós aszfaltutaknak is kellene tágulási teret hagyni. A sima autóút veszély nélkül kerékpározható, nincs rés, nincs üvegszilánk és nincs padka. A másik ok, amiért nem elfogadható az ötcentis résekkel tagolt kerékpárút, hiszen rengeteg kerékpárutat építettek már Magyarországon, ahol egybefüggő a kerékpárút, az autóúthoz hasonlóan nincsenek rések. Ha más városokban meg tudták oldani, Dunaújvárosban is megépíthető a hézagmentes, egybefüggő kerékpársáv. A városban vannak szakaszok, ahol csak járda van és a kerékpárosok is csak ott tudnak közlekedni, nem minősíthető a járda kerékpárútnak, nem is kerékpározható, a kerékdurranásnak a veszélye is fenn áll a padkák miatt. Amennyiben az építtető - kerékpárutakat kivitelező cég - azért hagyta abba a kerékpárút építését, mert elfogyott valamilyen anyag vagy a pénz miatt megálltak a munkálatokkal, az egész munka nem elfogadható, sem a munkáltató, sem a kerékpárutat építettő megbízója - önkormányzat - részéről, ha a kerékpárút a leállások miatt résekkel lesz négy, két vagy öt méterenként tagolva, mert a kerékpárosok kerekei veszélynek vannak kitéve. A főutak szintén kerékpározhatóbbak, csak ott meg tilos és kifejezetten veszélyes a kerékpáros közlekedés a KRESZ szabályai szerint is. Főút minőségű kerékpárutak kivitelezése a cél és ha az önkormányzatok csak leállássokkal tudják kiviteleztetni, azaz öt centis rések lesznek az aszfalton, akkor meg kéne várniuk, amikor lesz annyi pénzük, hogy egy teljes kerékpárútszakaszt el tudnak készíteni. Igaz ez a kivitelező építettető cégekre, amíg nincsen megfelelő mennyiségű alapanyaguk, nem kéne elkezdeni a kerékpárutak fektetését, mert ahol megállnak és ahonnan elkezdik ötcentis rést fognak hagyni, ami már nem elfogadható. Magyarországon és külföldön rengeteg az egybefüggő kerékpárút, ami nem hézagos. A kerékpárút azt jelenti vagy azt kéne jelentse mindenhol az országban, hogy nem durran ki a kerék vagy legalábbis nem áll fenn a kerekek kidurranásának a veszélye két, négy vagy ötméterenként. Egész sávokat kell visszabontani és újra lefektetni, mert nem csinálták meg jól. A macskaköves kerékpárút is pocsék, ráz, lyukacsos, drága, bizonyított a viakolor a macskakővel szemben. A viakolor kerékpárút megoldás az elfogadható, ami ráz ugyan menet közben, de legalább nem durran ki tőle a kerék. A főút minőségű kerékpárút volna a kiváló, mert gyorsabban lehet haladni rajta kisebb energiaráfordítással. Például viakolort alkalmaztak a dunaújvárosi Dózsa György út és a Baracsi út melletti kerékpárútnál, ahol az aszfaltjárdán középen viakolor kerékpárút fut. Dicséretes megoldás a viakolor pálya, utólag módosítható, vizuálisan elkülönül a színe és a mintázata miatt is. Sötétben, rossz látási körülmények között, közvilágítás mellett is könnyű a viakoloros kerékpárúton haladni. A sötétvörös viakolor kerékpársáv egy kicsit sötétebb, mint az aszfaltjárda. A toldozgatás-foltozgatás helyett teljes, egész utakat kellene új, modern, viakoloros kerékpárúttal ellátni, amik nem padkásak, hanem egy szintbe vannak hozva a kereszteződéseknél az utakkal. Felújítás sorrendje A legforgalmasabb területeiről haladva a város szélei felé kellene a felújításoknak folyniuk. Kerékpárutak városrészenként Belváros A Dózsa György úti kerékpárút viakoloros. A Dózsa Mozival szemben a távolsági és a helyi buszmegálló a viakoloros a többi résekkel teli aszfalt. Technikum A Dózsa György útszakaszon van viakoloros kerékpársáv. A Táncsics Mihály és a Szórád Márton út között körülbelül 10-20 méteren van viakolor utána felrepedezett aszfalt van. Dózsa városrész A Szórád Márton út mellett, a tízemeletes paneleknél van viakolor. Dunaújváros Járás kerékpárral Dunaújvárosból a legkönnyebben megközelíthető település kerékpárral Rácalmás. Egy szakasz problémás csak: van egy domb, ahol kavicsos földút van, még sima aszfalt sincs. Rácalmás dunaparti kerékpáros szakasza kellemes, padok, régi utcalámpák teszik hangulatossá a fákkal övezett Duna-menti szakaszt. Kerékpártárolók Dunaújvárosban Kezdetleges kiépített kerékpártárolók vannak a városban, Budapesten a fedett kerékpárolás teljesen megszokott módszer, ahol a kerékpártárolásához használt fémszerkezeten kívül még tető is védi a kerékpárokat egy esetleges eső ellen, nagyon előnyös, hogy ne rozsdásodjanak meg a drága kerékpárok. A Dunaújvárosi Főiskolánál vannak bicikli tárolására alkalmas helyek, a Szent Pantaleon Kórháznak szintén van biciklitárolója, ugyanúgy a József Attila Könyvtárnak is és a Dunaújvárosi Művelődési Központnak, utóbbi előtt egy fémdarab van kihelyezve, körülbelül tíz bicikli fér bele. A Művelődési Központ látogatóinak száma egy előadás, egy vásár, egy oktatási esemény kapcsán nagyobb biciklitárolót kívánna meg, mert nagyobb a forgalom. A Fabó Éva Uszodánál két fém biciklitároló van. A nagy bevásárló áruházak mellett van lehetőség a bicikli tárolására. Vannak iskolák, ahol a diákok nem tudják megfelelően tárolni a kerékpárjukat, mint a Széchenyi István Gimnázium előtt, sem a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskolánál. A Szalki-sziget Halászcsárda épületénél a szigetre látogatóknak van kialakítva hely, ahol tudják tárolni a kerékpárukat. Fedett, eső ellen védő kerékpártárolók a biciklik megóvását segítenék elő, hosszú távon biztosan megtérülő fejlesztés. CCleaner A CCleaner (teljes nevén Crap Cleaner) freeware és fizetős verzióban is elérhető program, amely optimalizálja a felhasználó számítógépét és eltávolítja a nem-használt, illetve szükségtelen fájlokat a merevlemezről. A programot a Piriform fejleszti Microsoft Windows-ra, összesen 47 nyelven érhető el. 2009. június 25-ig több mint 300 millióan töltötték le a Piriform weboldala szerint. Tulajdonságok A CCleaner-rel a felhasználó eltávolíthatja a nem használt, szükségtelen fájlokat a merevlemezről és számos más támogatott programból, illetve a webböngészőkből például az előzményeket vagy a cookie-kat. Kitisztíthatjuk vele még a lomtárat, a memóriát, a töredezett fájlokat, a naplófájlokat, a fájltöredékeket és még számos más adatot is. A program emellett megkeresi és javítja az olyan hibákat, mint például a nem-használt fájl-kiterjesztések, program-bejegyzések és hiányzó megosztott DLL fájlok a Windows Registry-ben. A CCleaner rengeteg programban ki tudja tisztítani a nem használt, vagy szükségtelen fájlokat: Internet Explorer, Firefox, Google Chrome, Opera, Safari, Windows Media Player, eMule, Google Toolbar, Netscape, Microsoft Office, Nero, Adobe Acrobat, McAfee, Adobe Flash Player, Sun Java, WinRAR, WinAce, WinZip, GIMP és egyéb alkalmazások. Mindemellett segít a programok eltávolításában és a Windows indulásakor automatikusan elinduló programok beállításában is. A 2.13.8-as verziótól kezdve már rendszer-visszaállítási pontot is lehet vele törölni. Rendszeresen jelenik meg hozzá frissítés, amit a program saját maga ellenőriz elindításakor, de ha ez blokkolva van tűzfallal, akkor manuálisan is leellenőrizhetjük az új kiadást. A program mentes a hirdetésektől és kémprogramoktól, ingyenesen és korlátozás nélkül használható. Kövi sármány A kövi sármány (Emberiza buchanani) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Oroszország, Törökország, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Szíria, Afganisztán, Bhután, Kína, Hongkong, India, Irán, Mongólia, Pakisztán és Omán területén honos. Alfajai Emberiza buchanani buchanani Emberiza buchanani cerrutii Emberiza buchanani neobscura Emberiza buchanani obscura 1997–1998-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (másodosztály) Az 1997–1998-as magyar férfi másodosztályú vízilabda-bajnokságban tizennégy csapat indult el, a csapatok egy kört játszottak, majd az 1-7. és a 8-14. helyezettek egymás közt még két kört. Tabella 1-7. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Osztályozó az OB I-be jutásért OSC–Csanádi Árpád KSI 8–8, 8–7 Forrás Nemzeti Sport 1998.07.09. Élesmart Élesmart (1890-ig Osztrigrun, szlovákul: Ostrý Grúň) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban. Fekvése Zsarnócától 12 km-re, északkeletre fekszik. Nevének eredete Magyar neve a szlovák ostrý grúň név tükörfordítása. Története A település akkor keletkezett, amikor a török terjeszkedés hatására a magyar országhatár erre a vidékre tolódott. 1700-ban említik először, területe Revistye várának tartozéka volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt. 1945 januárjában a partizánok támogatása miatt a németek Edelweiss nevű partizánellenes egysége szállta meg a falut. 128 házat felégettek, 64 lakost kivégeztek. A háború után lakói főként a környéken: Garamszentkereszt, illetve Zsarnóca üzemeiben dolgoztak. Csak 1950-ben lett önálló község, addig Gyertyánfa része volt. Népessége 1910-ben még Gyertyánfa településrésze volt. 2001-ben 591 lakosából 574 szlovák volt. 2011-ben 565 lakosából 487 szlovák. Nevezetességei Temploma a 18. század végén épült, a 20. században bővítették. A szlovák nemzeti felkelés emlékműve 1954 -ben készült. A faluban rekreációs központ található. Lantilly Lantilly település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 106 fő (2015). Lantilly Champ-d’Oiseau, Villars-et-Villenotte, Semur-en-Auxois, Grignon, Massingy-lès-Semur és Millery községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2015-ös Electronic Entertainment Expo A 2015-ös Electronic Entertainment Expo a 21. megrendezésre került Electronic Entertainment Expo rendezvény volt. Az E3 a videojáték-ipar egyik legnagyobb éves kiállítása, melyet az Entertainment Software Association (ESA) szervez. A rendezvény 2015. június 16. és 2015. június 18. között zajlott a los angeles-i Los Angeles Convention Centerben. A rendezvény jelentősebb kiállítói között van az Activision, az Atlus, a Bethesda, az Electronic Arts, a Microsoft, a Nintendo, az Nvidia, a Sony, a Square Enix és a Ubisoft. Sajtótájékoztatók Oculus Az Oculus VR egy E3 előtti sajtótájékoztatót tartott 2015. június 11-én 10:00 (PDT) órakor. A tájékoztató során bemutatták az Oculus Rift végleges designját. Bejelentették az Oculus Touch kontrollert a Rifthez, illetve számos Rift exkluzív játékot, így a High Voltage Software Damaged Core-ját, a Sanzaru Games VR Sports Challenge-ét, a Gunfire Games Chronosát vagy az Insomniac Games Edge of Nowhere-jét is bejelentették. Bethesda A Bethesda június 14-én 19:00 (PDT) órakor tartotta meg legelső E3-sajtótájékoztatóját. A Bethesda a tájékoztató során bemutatta a Fallout Shelter, a Dishonored: Definitive Edition, a Dishonored 2, illetve a The Elder Scrolls: Legends című videojátékokat, illetve bejelentették a Fallout 4, a Doom és a BattleCry megjelenési idejét, valamint ezekből előzeteseket és játékdemókat is mutattak. Microsoft A Microsoft június 15-én 9:30 (PDT) órakor tartotta meg a sajtótájékoztatóját. A Microsoft a tájékoztató során bemutatta a Recore, a Plants vs. Zombies: Garden Warfare 2, a Dark Souls III, az Ashen, a Beyond Eyes, az Ion, a Rare Replay, a Sea of Thieves és a Gears of War Ultimate Edition című videojátékokat, valamint az Xbox One visszafelé kompatibilitását és az új Elite kontrollert, illetve új képi anyagot mutatott a Halo 5: Guardians, a Forza Motorsport 6, a Fallout 4, a Tom Clancy’s The Division, a Tom Clancy’s Rainbow Six Siege, a Gigantic, a Tacoma, a Cuphead, a Rise of the Tomb Raider, a Fable Legends, a Minecraft Microsoft HoloLenszel kompatibilis változatából és a Gears of War 4 című videojátékokból. Electronic Arts Az Electronic Arts június 15-én 13:00 (PDT) órakor tartotta meg a sajtótájékoztatóját. A tájékoztató egy órán át tartott. Az Electronic Arts a tájékoztató során bejelentette a Mass Effect: Andromedát, a Star Wars: The Old Republic - Knights of the Fallen Empire-t, az Unravelt, az NHL 16-ot, az NBA Live 16-ot, a Star Wars: Galaxy of Heroest, a Minions Paradise-t, illetve új képi anyagot mutatott a Need for Speed, a Plants vs. Zombies: Garden Warfare 2, a Mirror’s Edge Catalyst, a Madden NFL 16 és a Star Wars Battlefront című videojátékokból. Ubisoft A Ubisoft június 15-én 15:00 (PDT) órakor tartotta meg a sajtótájékoztatóját. A Ubisoft a tájékoztató során bejelentette a South Park: The Fractured But Whole-t, a For Honort, a The Crew: Wild Runt, a Trials Fusion: Awesome Level Maxt, az Anno 2205-öt, a Just Dance 2016-ot, a Trackmania Turbót és a Tom Clancy’s Ghost Recon Wildlandst, illetve új képi anyagot mutatott a Tom Clancy’s The Division, a Tom Clancy’s Rainbow Six Siege és az Assassin’s Creed Syndicate című videojátékokból. Sony A Sony június 15-én 18:00 (PDT) órakor tartotta meg a sajtótájékoztatóját. A Sony a tájékoztató alatt újra bemutatta a The Last Guardiant, bemutatta a Horizon: Zero Dawnt, Hitmant, a Dreamst, a Firewatcht, a Destiny: The Taken Kinget, a World of Final Fantasyt, a Final Fantasy VII PS4-es remake-jét és a Shenmue III-at, illetve új képi anyagot mutatott a No Man’s Sky, az Assassin’s Creed Syndicate, a Batman: Arkham Knight, a Call of Duty: Black Ops III, a Disney Infinity 3.0, a Star Wars: Battlefront és az Uncharted 4: A Thief’s End című videojátékokból. Nintendo A Nintendo egymást követő harmadik évben döntött úgy, hogy hagyományos sajtótájékoztató helyett egy Nintendo Digital Event névre keresztelt előre felvett bejelentést fog tartani. A rendezvényt június 16-án 9:00 (PDT) órakor online streamelik egy kísérő sajtóközleménnyel karöltve. A Nintendo 2015. június 14-én egy Nintendo World Championshipet is tartott. A bajnokság alatt bejelentették a Blast Ballt, illetve a Mario Makert átnevezték Super Mario Makerre. A Nintendo a tájékoztatón bejelentette a Star Fox Zerót, a Skylanders: SuperChargerszel kompatibilis Amiibo-figurákat, a The Legend of Zelda: Tri Force Heroest, a The Legend of Zelda: Hyrule Warriors Legendst, a Metroid Prime: Federation Force-t, a Fire Emblem Fatest, a Shin Megami Tensei X Fire Emblemt, az Animal Crossing: Happy Home Designer, az Animal Crossing: Amiibo Festivalt, a Yo-kai Watcht, a Mario & Luigi: Paper Jamet és a Mario Tennis: Ultra Smasht, illetve új képi anyagot mutatott a Xenoblade Chronicles X-ből, a Yoshi’s Wooly Worldből és a Super Mario Makerből. Square Enix A Square Enix június 16-án 10:00 (PDT) órakor tartotta meg a sajtótájékoztatóját. A Square Enix a tájékoztató során bejelentette a Niert, a Lara Croft Gót, a Kingdom Hearts Unchained χ-t, a Star Ocean: Integrity and Faithlessnesst és a Project Setsunát, illetve új képi anyagot mutatott a Just Cause 3, a Rise of the Tomb Raider, a Kingdom Hearts III, a World of Final Fantasy, a Hitman és a Deus Ex: Mankind Divided című videojátékokból. PC Gaming Show A PC Gamer magazin és az AMD június 16-án 17:00 (PDT) órakor egy személyi számítógépes játékokra összpontosító sajtótájékoztatót fog tartani. A jelenlévő cégek között lesz a Blizzard Entertainment, a Microsoft Studios, a Bohemia Interactive, a Paradox Interactive, az Obsidian Entertainment, illetve a Tripwire Interactive, az ArenaNet, a The Creative Assembly, a Frictional Games, a Frontier Developments, az SCS Software, a Splash Damage, a Square Enix, a Cloud Imperium Games és a Devolver Digital is jelen lesz. A tájékoztató házigazdája Sean Plott lesz. Jelentősebb kiállítók A következő a 2015-ös E3 nagyobb kiállítóinak nem teljes körű listája. No Minu No Minu (1986. május 29. –) dél-koreai zenész, énekes és színész. 2004-ben debütált a TRAX nevű rockegyüttes dobosaként, két évvel később kivált. 2008 óta számos televíziós sorozatban és filmben játszott, legismertebb sorozatai a Pasta, a Midas, a My Girlfriend is a Nine-Tailed Fox és a Full House Take 2. Élete és pályafutása Édesanyja Japánban dolgozott énekesnőként, húszéves volt, amikor fia megszületett. Míg édesanyja Japánban élt, No sokat ingázott Korea és Japán között. 7 évesen kezdett el zongorázni tanulni. No Minu 2004-ben a TRAX rockegyüttes dobosaként debütált Rose művésznéven. Az együttes létrehozására az S.M. Entertainment négy évig készült, zenéjükben a rockot, az elektronikus zenét, a triphopot és az acid rockot ötvözték. 2006-ban kivált az együttesből, hogy színészi karrierjére koncentrálhasson. 2009-ben a 24/7 elnevezésű alkalmi formáció vezetőjeként tért vissza a zenei életbe, I Dzsangu és Hjon U mellett. Az együttes That Guy's Girl címmel kislemezt és videoklipet adott ki. 2008-tól kezdődően No számos filmben és televíziós sorozatban kapott szerepet. Kisebb szerepek után 2012-ben a Pasta és a My Girlfriend is a Nine-Tailed Fox sorozatokban játszott, utóbbiért az SBS Drama Awardson elnyerte az „Új sztár”-díjat. Első főszerepét a Rock, Rock, Rock című négyrészes sorozatban kapta, ahol Kim Thevont, a legendás koreai rockegyüttes, a Boohwal gitárosát alakította. 2011-ben a Midas sorozatban egy rákos beteget játszott, a színész csaknem 10 kilogramot fogyott a szerep kedvéért. 2012-ben a Full House Take 2 című sorozatát a koreai SBS Plus és a japán TBS csatorna kezdte vetíteni. Ugyanebben az évben No a kínai Love Expiration Date című sorozat főszerepét is megkapta, emellett a sorozat zenei rendezője is, illetve dalszerzőként is közreműködik. 2012-ben szerződése a Core Contents Mediával véget ért, saját menedzsmentcéget alapított MJ Dreamsys néven. Filmográfia Televíziós sorozatok 2015: My Unfortunate Boyfriend (MBC Dramanet) 2014: The Greatest Marriage (TV Chosun) 2014: God's Gift – 14 Days (SBS) 2013: The Blade and Petal (KBS2) 2013: Love Expiration Date (ZJSTV) 2013� Monstar (Mnet) (cameo) 2012: Full House Take 2 (TBS/SBS Plus) 2011: Midas (SBS) 2010: Rock, Rock, Rock (KBS2) 2010: My Girlfriend is a Nine-Tailed Fox (SBS) 2010: Pasta (MBC) 2009: Jung Yak Yong (OCN) (cameo) 2009: Mrs. Town (tvN) 2009: Tae-hee, Hye-kyo, Ji-hyun (MBC) 2008: Detective Mr. Lee (tvN) Filmek 2014: The Admiral: Roaring Currents 2014: One Day, First Love Invaded Me 2011: Ghastly 2008: A Frozen Flower 2008: Story of Wine Diszkográfia Story of Wine OST (dalszövegíró, előadó, zenei rendező; 2009) My Girlfriend is a Nine-Tailed Fox OST (2010) � Tot (dalszövegíró, előadó) Midas OST ���� Szulphun szarang (szövegíró, előadó) ���� ��� Szaranghedo tönajo (dalszerző, előadó, zongora, gitár) Full House Take 2 OST (2012) Touch (előadó) Sad Touch (előadó) Hello Hello (előadó) Love Expiration Date OST (2013) 1 Minute 1 Second ICON (középlemez, 2013� ROCKSTAR Baby Hello Alive God's Gift - 14 Days OST (2014) Snake Eyes Heaven The Greatest Marriage OST (2014) Crazy Love My Unfortunate Boyfriend OST (2015) I Love You Shining Love Gravity (japán, Minue néven, 2016) Gravity We rock believe Díjai és elismerései 2010 SBS Drama Awards: Új sztár (My Girlfriend is a Nine-Tailed Fox) Tilli Endre Tilli Endre vagy Tilly Endre (Budapest, 1922. augusztus 15. – Shannon, 1958. augusztus 14.) világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, edző, szakíró. Sportolói pályafutása A Budapesti Vasas vívójaként 1948-tól 1957-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindhárom fegyvernemben versenyzett, pályafutása elején kardvívásban, később tőrvívásban ért el jelentős eredményeket. A magyar férfi tőrcsapat tagjaként két olimpiai és négy világbajnoki érmet nyert. A magyar férfi tőrvívás pályafutása időszakában zárkózott fel a világ élvonalához. Az 1957. évi párizsi világbajnokságon tagja volt a magyar férfi tőrvívás első világbajnoki címét nyerő csapatnak. Legjobb egyéni eredménye az 1953. évi brüsszeli világbajnokságon elért negyedik helyezés. Az aktív sportolástól 1957-ben vonult vissza. Sporteredményei Tőrvívásban kétszeres olimpiai 3. helyezett: 1952, Helsinki : csapat ( Berczelly Tibor , Gerevich Aladár , Maszlay Lajos , Palócz Endre , Sákovics József ) 1956, Melbourne : csapat ( Fülöp Mihály , Gyuricza József , Marosi József , Sákovics József, Somodi Lajos ) világbajnok: 1957, Párizs : csapat (Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő ) világbajnoki 2. helyezett: 1955, Róma : csapat (Fülöp Mihály, Gyuricza József, Marosi József, Pacséry Kázmér, Szőcs Bertalan ) kétszeres világbajnoki 3. helyezett: 1953, Brüsszel : csapat (Gerevich Aladár, Gyuricza József, Maszlay Lajos, Palócz Endre, Sákovics József) 1954, Luxembourg : csapat (Gerevich Aladár, Gyuricza József, Marosi József, Palócz Endre, Szőcs Bertalan) világbajnoki 4. helyezett: 1953, Brüsszel: egyéni kétszeres főiskolai világbajnoki 2. helyezett: 1949, Budapest : egyéni 1949, Budapest: csapat ( Balthazár Lajos , Márkus László, Sákovics József) kilencszeres magyar bajnok: egyéni: 1951–1954 csapat: 1948, 1951–1953, 1956 Kardvívásban főiskolai világbajnok: 1949, Budapest: csapat ( Kárpáti Rudolf , Karvázy István, Németh Dezső, Versényi Lajos) magyar bajnok csapat: 1950 Edzői és szakírói pályafutása Már aktív sportpályafutása alatt tudományos alapossággal foglalkozott a vívással. Több, az ötvenes évek első felében megjelent vívószakkönyv társszerzője. Visszavonulása után az egyiptomi vívóválogatott edzője lett, illetve nemzetközi versenyeken bíróként vett részt. Az írországi Shannon környékén – az 1958. évi philadelphiai világbajnokságra utazva – repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Főbb művei Tőr- és párbajtőrvívás ( Bay Bélával és Rerrich Bélával , Budapest, 1953) A kardvívás (Rerrich Bélával, Budapest, 1954) A magyar vívás kézikönyve (Rerrich Bélával, Budapest, 1955) Díjai, elismerései Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949) Kánon (művészet) Kánon: Szabály. A képzőművészetben azon törvények összessége, amelyek megszabják a formák egymáshoz viszonyított harmonikus arányát. Az emberi alaknál többnyire a fejnek a testhez való ideális arányát határozza meg. (Forrás: Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa Kiadó: Apáczai) A képzőművészetben a kánon a görög és a reneszánsz művészetre jellemző szabálytan, illetve arányrendszer. Egyrészt a tökéletes arány, a belső szükségszerűség összefüggésének kutatása, másrészt a felismert törvények normatív alkalmazása. Az első kánont Polükleitosz görög szobrász foglalta írásba és konkretizálta Lándzsavivő (Dorüphorosz) című szobrával. A reneszánszban jelentős volt Dürer, Leonardo da Vinci, Piero della Francesca és az építész Leon Battista Alberti ilyen jellegű kutatása. A kánont elsősorban az emberi test ábrázolásakor juttatták érvényre, s lényegében körébe tartozik az aranymetszés is. A kanonikus normák szolgai követése az akadémizmus jellegzetes vonása volt. Forrás Az ógörög nádpálca , konyv7.hu Szent Paraszkiva-fatemplom (Rogoz) A rogozi Szent Paraszkiva-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04617 sorszámon szerepel. Iraki labdarúgó-válogatott ® Az Iraki labdarúgó-válogatott – avagy becenevükön Aszúd ar-Ráfidaín (Mezopotámia oroszlánjai) – Irak nemzeti csapata, amelyet az iraki labdarúgó-szövetség (arabul: ������� ������� ���� �����, magyar átírásban: Ittihád al-Iraki li-Kurat al-Kadam) irányít. Ázsia egyik legsikeresebb válogatottja. Eddig egyszer szerepeltek labdarúgó világbajnokságon 1986-ban. 2007-ben megnyerték az Ázsia-kupát. Nemzetközi eredmények Ázsia-kupa-szereplés 1956 : Nem indult 1960 : Nem indult 1964 : Nem indult 1968 : Nem indult 1972 : Csoportkör 1976 : 4. hely 1980 : Nem indult 1984 : Nem indult 1988 : Nem indult 1992 : Nem indult 1996 : Negyeddöntő 2000 : Negyeddöntő 2004 : Negyeddöntő 2007 : Aranyérmes 2011 : Negyeddöntő 2015 : 4. hely Cryptic Writings A Cryptic Writings a Megadeth nevű amerikai heavy metal együttes hetedik stúdióalbuma, amely 1997 júniusában jelent meg a Capitol Records kiadásában. A Trust című dalt a lemezről Grammy-díjra jelölték a "Best Metal Performance" kategóriában. Az album dalai Az összes szám szerzője Dave Mustaine, kivéve a jelzett helyeken. Ormingya Ormingya (románul: Ormindea) falu Romániában, a Partiumban, Hunyad megyében. Fekvése Az Erdélyi-érchegységben, Brádtól 16 kilométerre délkeletre, Dévától harminc kilométerre északnyugatra fekszik. Nevének eredete Első említésekor, 1439-ben, nevét Gormend, majd pár évvel később Germend alakban jegyezték fel. Ez Kiss Lajos szerint a Germen személynév magyar -d képzős származéka. Mai neve ebből alakult ki a románban; 1464-ben Ermendfalwa és Kurmenfalwa, 1525-ben Ormynde. Lakossága 1766-ban 432 ortodox lakost írtak össze benne. 1910-ben 1342 lakosából 1329 volt román anyanyelvű; 1337 ortodox vallású . 2002-ben 577 román nemzetiségű lakosából 576 volt ortodox vallású. Története Első említései idején, a 15. században a Világos várának uradalmához tartozott. Később román falu volt Zaránd vármegyében, amelyet 1876-ban csatoltak Hunyad vármegyéhez. 1525-ben 13 jobbággyal és négy szabadossal (madarásszal) írták össze. Az 1820-as Czirakyana Conscriptio 118 jobbágyportával vette fel, jobbágyai a Naláczy család öt tagjának és Tóth Andrásnak szolgáltak. Az éves kézi robot háromtól öt hétig tartott. Lakói a 20. század elején a rudai és a muszári bányákban dolgoztak, naponta több kilométert gyalogolva. 1936-ban még százötvenen dolgoztak bányászként. Látnivalók A falu fölött, Valisora község területén található a Găunoasa din Valea Bobii barlang. A barlangnak hét bejárata van, körülbelül háromszáz méter hosszú, a szintkülönbsége három-négy méter. Mladecko Mladecko település Csehországban, a Opavai járásban. Mladecko Litultovice, Jakartovice és Hlavnice településekkel határos. Lakosainak száma 141 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Little Eva Little Eva, eredeti nevén Eva Narcissus Boyd) (Belhaven , Észak-Karolina, Amerikai Egyesült Államok) 1943. június 29. - Kinston, Észak-Karolina, Amerikai Egyesült Államok), 2003. április 10.) amerikai énekesnő. The-Loco-motion című dala 1962-ben több országban is vezette a slágerlistát. (Ez a dal később Kylie Minogue feldolgozásában lett ismert.) Nevének eredete Bár többen azt feltételezik, hogy a névadás a Tamás bátya kunyhója egyik szereplőjére utal, maga az énekesnő mondta el egy interjúban, hogy művésznevét saját családja kezdte használni, egyik nagynénjével való összevetésben. Életpályája Egy 16 (!) gyermekes családban született. Szülővárosából igen fiatal korában költözött a new yorki Brooklynba, ahol – többek között – bébiszitterként dolgozott a Carole King és Gerry Goffin szerzőpárosnál. King és Goffin felismerték a fiatal lány tehetségét és kifejezetten az ő számára írták a The Loco-motion című dalt, amelyet a Dimension Records 1962-ben hatalmas sikerrel dobott piacra: a szám első helyre került az amerikai slágerlistákon. A lemezből több mint 1 millió példányt adtak el. Diszkográfiája Lemeztársaságok Dimension Records Collectables Records Amy Records Verve Records Spring Malibu Stúdióalbumok Loco-motion (1962) Swinging on a star (1963) Válogatásalbumok The best of Little Eva (1988) Greatest hits (1991) Loco-motion (1996) Little Eva! (1997) The Gift of Game A The Gift of Game a Crazy Town Los Angeles-i együttes első nagylemeze. A Columbia Records 1999. november 9-én adta ki az Egyesült Államokban. A lemezen hallható a csapat legnagyobb sikerét jelentő Butterfly című dal, amely a Billboard Hot 100-on az első helyet érte el 2001. március 24-én. Az albumon vendégszereplő az Orgyból Jay Gordon és Amir Derakh, valamint KRS-One rapper. Számlista (A 15. számtól a 31. számig csend van) Intro – 0:25 Toxic – 2:48 Think Fast – 3:52 Darkside – 3:52 Black Cloud (feat. Jay Gordon of Orgy) – 5:02 Butterfly (sampled Red Hot Chili Peppers) – 3:36 Only When I'm Drunk – 2:47 Hollywood Babylon – 4:23 Face the Music – 3:24 Lollipop Porn – 3:54 Revolving Door – 3:40 Players (Only Love You When They're Playing) – 4:13 B-Boy 2000 (feat. KRS-One) - 4:27 Outro (www.crazytown.com) – 1:19 [The Gift of Game] (rejtett dal) – 0:55 Felállás Bret Mazur – ének , billentyűk Shifty – ének DJ AM - DJ James Bradley Jr. – dob Rust Epique – gitár Anthony Valli – gitár Doug Miller – basszusgitár Kislemezek Toxic - 1999 Darkside - 2000 Butterfly - 2001 Revolving Door - 2001 Teide A Teide hegy a Kanári-szigeteken, Tenerifén található, területileg La Orotava város fennhatósága alá tartozik. 3718 méter magas csúcsa Spanyolország és az Atlanti-óceán legmagasabb pontja. Aktív, de szunnyadó vulkán, a világ harmadik legnagyobbika, legutóbb 1909-ben tört ki. A Teide hegyszomszédaival (Pico Viejo és Montaña Blanca) egy központi vulkáni tömböt alkot. A vulkán és környéke a Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) része, amelynek területe 18 990 hektár, és 2007 óta a világörökség része. Feljutás a csúcsra A csúcsot elsőként Sir Edmund Scory érte el 1582-ben. Ma népszerű célpontja a kirándulóknak mivel az év nagy részében hómentes és sziklamászás nélkül elérhető. A nemzeti parkot aszfaltút és menetrend szerinti buszjáratok kötik össze a turisták által látogatott városokkal, a hegy tövétől pedig kötélpályán lehet a csúcs közelébe feljutni. A felvonó felső állomásától kb. félórás gyalogút vezet a csúcsra, ehhez azonban előre engedélyt kell váltani. A kötélpálya használata nélkül is fel lehet jutni a csúcsra. A feljutást segíti az Altavista menedékház 3260 méteren. A menedékházban a szállást előre le kell foglalni. A szállás egyben engedélyt is biztosít a csúcs megmászására is az éjszakát követő reggelen. A Dallas Stars 1993–1994-es szezonja A Dallas Stars egy új csapat volt az amerikai profi jégkorongligában vagyis a National Hockey League-ben. A Minnesota North Stars jogutódja lett. A csapat az 1993–1994-es szezonban nem képviselt erős játékos keretet, viszont ahhoz elég volt, hogy bejussanak a rájátszásba. A fiatal Mike Modano élete első 50 gólos szezonját érte el. Alapszakasz Tabella x = bejutott a rájátszásba, y = megnyerte a divíziót Sándorfi István Sándorfi István (franciául: Étienne Sandorfi, Budapest, 1948. június 12. – Párizs, Franciaország, 2007. december 26.) magyar festő. Külföldön elismert művész volt, idehaza sokáig nem is tudtak róla. Első hazai kiállítása 50 évvel azután volt, hogy elhagyta az országot. Élete Édesapja egy amerikai tőkés nagyvállalat (IBM) magyarországi igazgatója volt, ezért 1950-ben koncepciós perben (kémkedés vádjával) öt év börtönre ítélték. A család aközben Csökmőre lett kitelepítve, ezután Vecsésen éltek, majd titokban Kispestre mentek az anyai nagyszülőkhöz, id. Magyar József és neje. 1956-ban, pár nappal a forradalom előtt szabadult. 8 évesen, 1956-ban hagyta el családjával Magyarországot. Az IBM segítette őket a szökésben, hiszen miattuk került az apa börtönbe: lefizették az ávósokat, a határőröket. Gyalog mentek át Ausztriába, ahol egy menekülttáborba kerültek, másnap az IBM kocsit küldött a családért és a következő éjszaka már egy elegáns bécsi hotelben laktak. Fél évig utazgattak, jártak Spanyolországban is, majd Németországba mentek. 1958-ig élt a család ott, majd Sándorfi onnantól kezdve haláláig Franciaországban élt. Párizsban az École Supérieure des Beaux Arts-ban szerzett diplomát és járt a École des Arts décoratifs-ba is. Két lánya van, Ange (*1974) és Eve (*1979). 2007. december 26-án hunyt el egy párizsi kórházban, egy gyors lefolyású betegség vitte el. 2008. január 2-án vettek tőle végső búcsút Párizsban, majd akaratának megfelelően hamvait Magyarországra hozták, a kispesti Újtemetőben nyugszik, anyai nagyszülei sírboltjában. Művészete Először a rajzolásba menekült, majd 12 évesen olajfestményeket kezdett festeni. 1956-ban első rajzain a kispesti lakásuk ablakából figyelt forradalmárok szerepeltek, annyira jól, hogy anyja el is rejtette ezeket a műveket. Az 1970-es évektől 15 éven át saját magát használta modellként, ennek fő oka az volt, hogy zavarta, ha munka közben más jelen volt. Emiatt az önábrázolás miatt sokan nárcizmust véltek felfedezni a képeiben. Ezzel együtt nem csak az embereket űzte el maga mellől az alkotás fázisai alatt, hanem a természetes fényt is. Első kiállítása egy kis párizsi galériában volt, 17 évesen. A kiállítás megrendezéséhez szerencse is kellett: véletlenül fedezte fel a Galerie des Jeunes nevű galériát, ahol a bemutatott művek alapján döntöttek arról, hogy ki lehet-e állítani náluk. Ezeket a képeket tollal rajzolta, a tintát az ujjával elhúzva, így portréi fényképszerű hatást mutattak. 1970-ben már voltak megrendelései. Egy idős kritikus, Henri Hérault ajánlására képeit kiállították a Galerie 3+2-ben, majd a Galerie Laplace-ban. Itt látta meg és vette meg egyik képét egy kereskedő, aki bemutatta őt egy komoly galériának. 1973-ban volt az első igazán jelentős kiállítása Párizsban, a Modern művészetek Múzeumában. Ettől kezdve több külföldi galéria is versengett Sándorfi képeiért, így a későbbiekben Koppenhága, Róma, Párizs, München, Brüsszel, Bázel, New York, Los Angeles és San Francisco képtárai adtak helyet képeinek. Az első időszakában egyszerű portrék helyett különféle tárgyak bonyolult beállításait alkotta meg. Meghökkentette a nézőket a belekről készült csendéleteivel. Képein ekkor gyakran kifacsart, megkötözött tagokkal, torzóként, bekötött szemmel, vagy oda nem illő tárgyakkal festette le önmagát. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején színvilága a kék, a lila, illetve ezek hideg kombinációja volt. A 80-as években több kéz- és lábrészletet festett, valamint csendéleteket, női alakokat, természetesen csak fotók alapján. Egész pályája során kísérletezett, javítgatta stílusát. 1988-tól kezdve főleg csak női alakokat festett, modelljei gyakran a saját lányai voltak. Szokásához híven a leplekbe burkolt női testek mellett szokatlan tárgyak voltak megtalálhatók. Ezzel szemben csendéletein már főként palackokat, gyümölcsöket - almákat, narancsokat, barackokat, körtéket - ábrázolt. Képei háttere általában semleges, egyszerű fal, azonban azok repedéseit is a legaprólékosabban megfestette. Első magyar vonatkozású kiállítása 2001-ben volt a párizsi Magyar Intézetben, ezt - miként a későbbi magyarországi kiállításait is - Makláry Kálmán szervezte. Első magyarországi kiállítása (napra pontosan) 50 évvel az után jött létre, hogy elhagyta Magyarországot, 2006-ban, akkor 15 képét lehetett megtekinteni a budapesti Erdész & Makláry Fine Art galériában. 2007. április 13-ától június 3-áig Debrecenben volt gyűjteményes kiállítása, a MODEM-ben 70 képével lehetett találkozni. Bár két neves intézményben is tanult, önmagát mindig autodidakta művésznek tartotta. Sándorfi Istvánt a műkritikusok gyakran a hiperrealista művészek közé sorolták, ő maga sosem sorolta oda magát, ugyanis az aprólékosnak tűnő képein valami mindig szándékosan hibádzott (elmázolt kéz, elmosódó lábfej), ami megtörte a festmény fotószerű hatását. Kiállításai 1966 - Galerie des Jeunes, Párizs • Galerie de la Barbière, Le Barroux 1970 - Galerie 3+2, Párizs 1973 - M. d'Art Moderne de la Ville de Paris 1974 - Galerie Daniel Gervis, Párizs 1975 - Galerie Beaubourg, Párizs 1976 - Bucholz Galerie, München 1977 , 1980 - Galerie Isy Brachot, Brüsszel 1978 , 1981 , 1983 - Galerie Isy Brachot, Párizs 1979 - FIAC, Galerie Isy Brachot, Párizs 1981 - Galerie Isy Brachot, Bázel 1982 - Amaury Taitinger Gallery, New York 1984 - FIAC, Galerie Isy Brachot, Párizs 1986 - Galerie Lavignes-Bastille, Párizs - Galerie de Bellecour, Lyon 1987 - Lavignes-Bastille Gallery, Los Angeles - Hôtel de Ville, Nancy 1988 - Armory Show '88, Lavignes-Bastille Gallery, New York - Abbaye des Cordeliers, Châteauroux (retrospektív) - Louis K. Meisel Gallery, New York - FIAC, Galerie Lavignes-Bastille, Párizs 1991 - Galerie Prazan-Fitussi, Párizs 1993 - Galerie Guénéguaud, Párizs - Galerie Mann, Párizs 1994 , 1997 - Jane Kahan Gallery, New York 1999 - Galerie Tempera, Brüsszel 1999 - 2000 - Gallerihuset, Koppenhága 2006 - Erdész-Maklári Galéria, Budapest 2007 - A test színeváltozása. Életműkiállítás, MODEM, Debrecen . 2016 - Museu Europeu d'Art Modern, Barcelona Díjak, kitüntetések Franciaországban megkapta az Ordre des Arts et des Lettres kitüntetést.[forrás?] Adolf Miesz Adolf Miesz dr. (Bécs, 1888. március 16. –?) osztrák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Játékvezetésből Bécsben vizsgázott. Vizsgáját követően az Osztrák labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével az Österreichische Fußball-Bundesliga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1943-ban visszavonult. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés Az Osztrák labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1928–1936 között osztrák, 1941–1943 között német színekben tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott, valamint Kupagyőztesek Európa-kupája klubmérkőzést vezetett vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1943-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 6. Jason Hughes (színművész) Jason Hughes (Porthcawl, Wales, 1971 –) walesi születésű filmszínész, számos brit televíziós sorozat szereplője. Magyarországon legismertebb alakítása Ben Jones nyomozó őrmester a Kisvárosi gyilkosságok (Midsomer Murders) c. televíziós krimisorozat 2005–2013 közötti évadaiban, előbb Tom Barnaby (John Nettles), majd John Barnaby rendőr-főfelügyelő (Neil Dudgeon) állandó munkatársaként. Életpályája A dél-walesi Porthcowl városában született, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait a Porthcawl Comprehensive School-ban. Iskolás korában kiváló rögbijátékos volt, iskolai drámatanára látta meg színész tehetségét, és rábeszélte, lépjen fel egy iskolai színielőadáson. Tizenéves korában tagja lett a walesi Nemzeti Ifjúsági Színháznak (National Youth Theatre of Wales). Később a londoni Zene- és Színművészeti Akadémián, a „LAMDA”-án tanult színészmesterséget. Itt elnyerte a legjobb színésznek járó Alec Clunes-díjat. Amikor Londonba költözött, közös lakást bérelt walesi színésztársával, Michael Sheen-nel, akivel 2004-ben együtt játszott a Szabadság és apaság (Dead Long Enough) című játékfilmben. Hughes számos brit játékfilmben és televíziós sorozatban szerepelt. 1997 előtt legismertebb tévészerepét a Amíg még élünk (This Life) sorozatban játszotta, Warren Jones ügyvédként. (A magyar változatban Hughes szinkronhangját Görög László adta). Sikert aratott a brit színpadokon is, jónevű társulatok tagjaként, így a londoni Lambeth-ben működő Királyi Nemzeti Színház (Lyttelton Theatre) Nézz vissza haraggal c. előadásán (1992), vagy a Royal Shakespeare Company The Herbal Bed c. darabjában (1998). A jó orgánumú színész emellett több brit rádiójátékban is közreműködött. A magyar mozinézők (2013-ig) két játékfilmben láthatták, a Stukkerben és a Magassági mámorban (utóbbi eredeti címe Killing Me Softly). Az Amíg még élünk sorozat mellett a kereskedelmi televíziók Magyarországon Hughes más filmjeit is bemutatták, így a Szabadság és apaság-ot és a Kísért a múlt c. sorozatot is. Az ITV televízió 1997-től kezdte forgatni a Kisvárosi gyilkosságok (Midsomer Murders) c. krimisorozatot, amelynek Hughes 2005-től – Ben Jones nyomozó őrmesterként – állandó szereplője lett. Magyar szinkronhangját Juhász György adta. (A sorozatot Magyarországon a Universal, a Film+ és a Film+2 csatornák adják). E szerepében Hughes „túlélte” a 2011-ben nyugdíjba vonuló főszereplőt, Tom Barnaby főfelügyelőt (John Nettles). Az új főfelügyelőt, John Barnabyt (Neil Dudgeon) szintén korrekt beosztottként kísérte (bár Jones őrmester időnkénti érdes megjegyzéseiből kitűnik, hogy sérelmezi saját előléptetésének elmaradását). 2013 végén Hughes elhagyta a sorozatot, helyét Gwilym Lee vette át, Charlie Nelson őrmesterként. Jason Hughes a dél-angliai Brightonban él feleségével, Natasha Dahlberg ékszertervezővel. Három gyermekük van, a legidősebb, Molly 1999-ben született. Jegyzetek This Life star couldn't be more different in real life; Actor Jason Hughes finds his favourite job is being a househusband, 2001. október 2. [2009. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 21.) Paul Revoir: Meet the new DCI Barnaby: Neil Dudgeon to take over from John Nettles as ace Midsomer Murders sleuth. dailymail.co.uk. (Hozzáférés: 2013. december 14.) (angolul) Forrás Jason Hughes (színművész) az IMDb -n Chelonodon A Chelonodon a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe és a gömbhalfélék (Tetraodontidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Chelonodon fluviatilis Chelonodon laticeps Chelonodon patoca Chelonodon pleurospilus Chelonodon pulchellus Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolás Sarcey (Rhône) Sarcey település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 990 fő (2015). Sarcey Saint-Vérand, Le Breuil, Bully, Légny, Les Olmes, Saint-Loup és Saint-Romain-de-Popey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Welcome Home (Sanitarium) A Welcome Home (Sanitarium) az amerikai Metallica nevű heavy metal zenekar 1986-os kislemeze. Az együttes harmadik nagylemezének, a Master of Puppets-nek kislemezei közül, harmadikként, egyben utolsóként jelent meg. A dal a nagylemezen a negyedik szám volt. A zeneszám hosszúsága 6 perc és 27 másodperc. Zenéjét és dalszövegét James Hetfield, Lars Ulrich és Kirk Hammett szerezte. Ez a kislemez volt az utolsó, melynek elkészítésében Cliff Burton basszusgitáros is közreműködött. A dalszöveg A szöveg az elképzelt elmebajjal van összefüggésben, ennek semmi köze a valós betegséghez. A Welcome Home "Üdv Itthon"-t jelent, míg a zárójelbe tett Sanitarium pedig Szanatóriumot. Hetfield azt nyilatkozta a dalról, hogy a Száll a kakukk fészkére című Ken Kesey regényből készült film ihlette meg. Zene A zeneszám lágyan, harmonikusan kezdődik, majd a gitár torzításokkal tarkított főtémával folytatódik és a gitár és basszusgitárszólókkal, illetve a két pörgős és nehéz dobszólóval ér véget. A dal demo változata egy másik, hosszabb végződést tartalmaz, melyet lerövidítve felhasználtak a szólókhoz, illetve a teljes végződés instrumentális változata Orion címen látott napvilágot. Az együttes elismerte, hogy a dal főtémáját a Rainbow Warrior című Bleak House dalból kölcsönözték. Feldolgozások Apocalyptica (A Plays Metallica by Four Cellos albumon) Bullet for My Valentine (A The Poison, később a Kerrang! albumon) Corey Taylor (A Slipknot és Stone Sour együttes tagja) John Marshall, Mikkey Dee , Tony Levin , Scott Ian and Whitfield Crane ( a Metallic Assault: A Tribute to Metallica albumon) Thunderstone (a A Tribute to the Four Horsemen feldolgozás albumon) Blind Guardian (a Nightfall in Middle-Earth albumon) Érdekességek A basszusgitáros a kislemez megjelenése előtt egy hónappal elhunyt. Az 1990-es évektől kezdve a zenekar koncertjein gyakran egyesíti a dalt, egy másik 1986-os dallal, a Master of Puppets-el és Mastertarium címen konferálják fel. A dalt gyakran hasonlítják a Fade to Black , a One , és a The Day That Never Comes című Metallica-zeneszámokhoz, mivel e számok is lágyan és harmonikusan kezdődnek, de a végére durva hangzásúak lesznek. A dal szerepelt a Paradise Lost: The Child Murders at Robin Hood Hills című 1996 -os dokumentumfilmben. A filmet Joe Berlinger és Bruce Sinofsky rendezte. A film a nyugat-Memphisi hármas néven ismertté vált fiúkról szól, akiket több rendbeli gyilkosság vádjával állítottak bíróság elé, egyiküket kivégezték, a másik kettő életfogytiglani büntetést kapott. Az első részt még két további film követte, melyekben több Metallica dal hallható. 24 (szám) A 24 (római számmal: XXIV) a 23 és 25 között található természetes szám A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 24-es a kettes számrendszerben 11000, a nyolcas számrendszerben 30, a tizenhatos számrendszerben 18 alakban írható fel. A 24 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 23 · 31 szorzattal, normálalakban a 2,4 · 101 szorzattal írható fel. Az első négy pozitív egész szám szorzata (4 faktoriálisa). Erősen összetett szám: több osztója van, mint bármely nála kisebb számnak. Az első olyan szám, amelynek pontosan 8 osztója van, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12 és 24. Erősen bővelkedő szám: osztóinak összege nagyobb, mint bármely nála kisebb pozitív egész szám osztóinak összege. Szuperbővelkedő szám. Áltökéletes szám. Erősen tóciens szám: bármely nála kisebb számnál többször (10 esetben: 35, 39, 45, 52, 56, 70, 72, 78, 84 és 90) szerepel a φ(x) függvényértékek között. Egyetlen szám valódiosztó-összege adja ki a 24-et: ez az 529 = 232. Félmeandrikus szám. Erdős–Nicolas-szám. A 24 a második Granville-szám. A legkisebb 5-féltökéletes szám. Kilencszögszám. A négydimenziós hiperkocka 24 lappal rendelkezik. A 24 Harshad-szám, azaz osztható számjegyeinek összegével (6-tal). A 24-es szám több pitagoraszi számhármasban szerepel, ilyenek például a (24; 32; 40), (24; 45; 51), (24; 70; 74), (24; 143; 145), valamint a (7; 24; 25), (10; 24; 26), (18; 24; 30) hármasok. Az n = 24 és 0 ≤ k ≤ 12 értékekhez tartozó binomiális együtthatók rendre 1, 24, 276, 2024, 10 626, 42 504, 134 596, 346 104, 735 471, 1 307 504, 1 961 256, 2 496 144 és 2 704 156. A 24 négyzete 576, köbe 13824, négyzetgyöke 4,89898, köbgyöke 2,88450, reciproka 0,041667. A 24 egység sugarú kör kerülete 150,79645 egység, területe 1809,55737 területegység; a 24 egység sugarú gömb térfogata 57 905,83579 térfogategység. A 24 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 8, a Möbius-függvényé 0, a Mertens-függvényé −2. A szám az informatikában 31 bites architektúra A szám a természettudományokban Egy nap 24 órából áll. A szám a kultúrában A 24 egy amerikai televíziós sorozat, valamint Jem walesi énekesnő kislemezének címe. A Chapter 24 a Pink Floyd dala. Az Exotic együttes 24/24 címmel írt számot, amit később feldolgozott az Alvin és a mókusok is. A szám mint sorszám, jelzés A periódusos rendszer 24. eleme a króm. A 24 Themis egy kisbolygó, az NGC 24 egy spirálgalaxis neve. A Messier-katalógus 24. objektuma (M24) a Kis Sagittarius-csillagfelhő. A 24-es szám szerepel a Jak–24, a Mi–24, a PWS–24 és a Szu–24 légi járművek nevében. Magyarországon a 24-es számú országos közút Gyöngyös és Eger között, a 24-es számú vasútvonal Zalabér-Batyk és Zalaszentgrót között húzódik. 24-es számmal jelölt autóbuszvonal Debrecenben, Miskolcon, Pécsen és Székesfehérváron, villamosvonal Budapesten található. OEIS A005179: Smallest number with exactly n divisors Cementégető kemence A cementégető kemencét portland és egyéb típusú hidraulikus cementek előállítására használják a tűzmegmunkálás fázisában, amelynek során a kalcium-karbonát reakcióba lép a szilícium-dioxid tartalmú ásványokkal, kalcium-szilikát keveréket hozva létre. Több mint egy milliárd tonna cement készül évente, elsősorban égetőkemencékben. Ez utóbbiak kapacitása általában meghatározza a cementgyár kapacitását is. Mivel a cementgyárak nagy energiafogyasztók és üvegházhatást keltő gázok kibocsátói, a cementgyártó technológiák tervezőinek legfontosabb feladata, hogy a gyártás hatékonyságát minél magasabb szintre emeljék. A cement-klinker előállítása Egy tipikus előállítási folyamat három lépésből áll: Első lépés: mészkő és agyag vagy palás agyag keverékének őrlése, amelyből így „nyersliszt” lesz (lásd: Nyersmalom ); A második lépésben hozzáadják a kemencéhez a nyerslisztet, és fokozatosan hevítik a kemence fűtőanyagának égéséből származó gázokkal. Folyamatos kémiai reakciók lépnek fel, ahogy a nyersliszt hőmérséklete növekszik: 70 és 110°C között a szabad víz elpárolog. 400 és 600°C között az agyagszerű ásványok lebomlanak az őket alkotó oxidokká ; elsősorban szilícium-dioxiddá (SiO 2 ) és alumínium-oxiddá (Al 2 O 3 ). A dolomit (CaMg(CO 3 ) 2 ) kalcium-karbonátra bomlik le, magnézium-oxid (MgO) és szén-dioxid (CO 2 ) keletkezik. 650 és 900°C között a kalcium-karbonát reakcióba lép a SiO 2 -dal, amelyből így belit (Ca 2 SiO 4 ) lesz. 900 és 1050°C között a megmaradó kalcium-karbonát lebomlik kalcium-oxidra és CO 2 -re. 1300 és 1450°C között részleges (20–30%) olvadás történik, a belit reakcióba lép a kalcium-oxiddal, és alit (Ca 3 O.SiO 4 ) keletkezik . A harmadik lépésben, a keletkezett keveréket ( klinker ) cementté őrlik (lásd: Cementmalom ). Jellegzetes klinkercsomók Az alit a portlandcement egyik jellegzetes összetevője. Mintegy 1400-1450°C csúcshőmérséklet szükséges az előállításához. A részleges olvadástól az anyag összecsomósodik, és darabos lesz. A darabok átmérője átlagban 1–10 mm közötti. Ezt nevezik klinkernek. A forró klinker ezután egy hűtőrészbe kerül, ahol kb. 100°C fokra süllyed a hőmérséklete, és így már alkalmas lesz tárolásra. Az égetőkemence-rendszert úgy tervezik meg, hogy ezeket a folyamatokat hatékonyan végezze. A kezdetek Először 1842-ben készült portlandcement-klinker egy átalakított mészégető kemencében. Alapvetően a tojástartó alakú mészégető kemencét egy kúpos résszel toldották meg, hogy a húzását megnöveljék, így könnyebben érték el a cement-klinkerhez szükséges magasabb hőmérsékletet. Kisebb átalakítások mellett ez a tervezés maradt a kizárólagos gyártási eljárás majdnem fél évszázadon keresztül. A nagy nyerslisztdarabok súlya miatt az égetőkemence méretét elővigyázatosságból lecsökkentették, emiatt ezek a kemencék soha nem termeltek adagonként 30 tonna klinkernél többet. Egy adag megforgatása egy hétig tartott. Egy napig töltötték a kemencét, három napig égették ki, két napig hűlt, és egy napig ürítették. Így a kemence évi 1500 tonna terméket tudott előállítani. Egy égetőkemence lényegében csak egy ipari sütőnek tekinthető. Annak ellenére, hogy gyűjtőnév, az elnevezést mégis jó néhány különböző elven működő kemencére használják. A korai tervezések felfelé áramoltatásúak voltak, amelyeket gyakran építettek egyenes oldalú tölcsérként, melybe a tüzet padlószinten vagy fölötte vezették be. 70 láb (kb. 21,33 m) magasságot elérve a kemence dóm alakja már a táj jellegzetességét is megadta. A kemencebelső (korona) védelme mellett a tetőn lévő nyílás a gyártási folyamatok során keletkezett füstök és gázok elvezetésére is szolgált. Mintegy három, négy láb (kb. 1,22 m) széles rés volt a külső fal és a köpeny belseje között. Mivel az egy láb széles rés tágult, és zsugorodott a tüzelés alatt, köröskörül vasrudakkal merevítették. A 20. század elejéről származó lefelé áramoltató rendszer sokkal tüzelőanyag-takarékosabbnak bizonyult. Enyhe ívet terveztek a kemence „vállaihoz”, amelyek visszaverték a felszálló hőt a kemencében lévő anyag irányába. A füstöt és gázt ezután kiszívták a kemence alján lévő lyukakon át egy közelben álló kéménybe, amely több kemencével volt összekötve. Annak ellenére, hogy ez az eljárás sikeresnek bizonyult, a probléma az volt, hogy a kemencét mindig fel kellett fűteni, majd hagyni kellett kihűlni. Ez nem csupán rengeteg veszteséggel járt, de a késztermék kárára is vált. A fűtőanyag megtakarítása végett a kemencét folyamatosan működtetni kellett, míg a nyersanyagot valahogy át kellett adagolni rajta. Ez vezetett a kamrás kemence kialakulásához az 1850-es évek végén. Ez a különleges kemence különálló kamrákból állt, amelyeket úgy rendeztek el, hogy az egyik kamrából kiáramló forró gázok előmelegítsék a másik kamrában lévő anyagot. Miután az első kamra megtelt nyersanyaggal, szenet adtak hozzá a kamratetőn lévő nyílásokon keresztül, és meggyújtották. Az innen származó hőt is felhasználták a soron következő kamrához, és ez így ment végig a kemence teljes hosszán. Mire a legutolsó kamrát begyújtották, az első kamrát már újra is töltötték, és a folyamat újra kezdődhetett. Az 1900-as évek végén még épültek ilyen kemencék, de a forgókemencék egyre szélesebb teret nyertek. Az ipar számára a forgókemence feltalálása rendkívül jelentős volt, hiszen ez lehetővé tette a folyamatos termelést, ezáltal nagyobb mennyiséget lehetett előállítani. 1885 környékén kezdődtek kísérletek folyamatosan termelő égetőkemence kialakítása érdekében. Az egyik ilyen volt az aknás égetőkemence, amely kialakításában hasonlított a vasolvasztóhoz. A darabos nyerslisztet és a fűtőanyagot a tetőn keresztül adagolták be, és a klinkert alul folyamatosan szedték ki. Az alsó részen nyomás alatt lévő levegőt fújtak keresztül, hogy a fűtőanyagot begyújtsák. Ezzel a kemencével napi 100-200 tonnát lehetett termelni, ezért rövid ideig alkalmazták. Mégis 1970 után Kínában és máshol rövid reneszánszát élte, vidéki gyárakban, kereskedelmi útvonalaktól távolabb eső helyeken előszeretettel alkalmazták. Néhány ezer ilyen típusú kemencét építettek a hatalmas ázsiai ország területén. 1885-től kezdve kísérleteztek a forgó kemencés megoldáson, amelyet mára a világ cementtermelésének 95%-ánál használnak. A forgókemence A forgókemence egy acélcsőből készül, amelyet tűzálló téglával bélelnek ki. A cső enyhén lejt (1–4°), és lassan forog a tengelye körül 30 és 250 óránkénti fordulattal. A felső végen adagolt nyersliszt a kemence forgása miatt fokozatosan, a lejtés irányába, a cső alsó vége felé halad. A cső másik végén, az égetőcsövön keresztül fűtőanyagot fúvatnak be gáz, olaj vagy porlasztott szilárd fűtőanyag formájában, és ezzel az égetőkemence csőrészének alsó részén hatalmas koncentrikus lángot keltenek. Ahogy az anyag a lángba bevándorol, eléri a csúcshőmérsékletet mielőtt kiesne a kemence alján a hűtőbe. Először a hűtőn, majd a kemencén keresztül fújnak levegőt, hogy a tüzelőanyagot táplálja. A hűtőben a klinker felmelegíti a levegőt, amely 400-800°C-os lesz mire a kemencébe ér, ezáltal fokozott és gyors lesz a fűtőanyag égése. A legkorábbi sikeresen működő forgókemencét Pennsylvaniában fejlesztették ki 1890 környékén. Annak a kemencének az átmérője 1,5 m, hossza 15 m volt. Egy ilyen kemence naponta kb. 20 tonna klinker előállítására volt képes. Eleinte olajat használtak a fűtésre, amely akkoriban bőségesen akadt Pennsylvaniában. Ezzel a fűtőanyaggal különösen könnyű volt jó lángot elérni. A következő 10 éven belül a porlasztott szenes fűtés technikája terjedt el, lényegesen lecsökkentve a fűtés költségét. 1905-re a legnagyobb kemencék mérete 2,7×60 m lett, napi 190 tonnás teljesítménnyel. Azóta a kemencék kapacitása erőteljesen nőtt, és a legnagyobb kemencék ma már napi 10.000 tonnát is termelnek. Az anyag olyan gyorsan megy át a korszerű kemencéken, hogy néhány öreg, nedves technológiás kemencénél 3 óra, vagy a rövid előkalcinálós kemencéknél akár 10 perc is elegendő a folyamathoz. A forgókemencék egész nap működnek, megszakítás nélkül akár 18 hónapig, csupán pár napra állnak le rövid karbantartás erejéig. A nedves és a száraz technológia A nyerslisztet már a kezdetek óta két különböző eljárással készítették elő: az ásványi összetevőket vagy szárazan őrölték lisztszerű porrá, vagy víz hozzáadásával őrölték nedvesen finom iszappá, amelynek állaga egy 40–45%-osan hígított festékre emlékeztet. A nedves módszer egyértelmű hátránya, hogy amikor az iszap bekerül a kemencébe sok üzemanyag használódik el a víz elpárologtatására. Emellett, a kemence mérete is nagyobb kell, hogy legyen a szárítási folyamat miatt. Ugyanakkor vannak előnyei is ennek a módszernek. Amikor az iszap a kemencében megszárad, szemcsés és morzsolódott lesz, ami ideális a kemence fűtéséhez. A száraz módszernél nagyon nehéz a finom nyerslisztet a kemencében tartani, mivel a gyorsfúvásos gázok általában újra kifújják. Emiatt vizet szoktak permetezni a száraz kemencébe, hogy a száraz liszt leülepedjen, így éveken keresztül kis különbség volt a két technológia között. Kezdetben a nedves módszer volt elterjedtebb. Örményország a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Örményország a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 25 sportoló képviselte, akik összesen 6 érmet szereztek. Atlétika Férfi Női Birkózás Férfi Kötöttfogású Szabadfogású Cselgáncs Férfi Ökölvívás WO - ellenfél nélkül Sportlövészet Férfi Súlyemelés Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás Férfi Férfi 15 km-es sífutás az 1980. évi téli olimpiai játékokon Az 1980. évi téli olimpiai játékokon a sífutás férfi 15 km-es versenyszámát február 17-én rendezték. Az aranyérmet a svéd Thomas Wassberg nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. A bahái hit története A bahái hit, bahái írásmóddal: bahá'í hit Baháalláh követőinek a vallása, egyike a világ legfiatalabb önálló vallásának. A vallás Iránból indult 1844-ben, jelenleg 5-6 millió tagot számlál, akik 166 ország és 48 területen laknak. A bahái irodalom több mint 800 nyelven olvasható. Bár muszlim országból származik, a bahái hit épp ugyanannyira különbözik az iszlámtól, mint a kereszténységtől és a többi világvallástól. Egyaránt elfogadja minden nagy vallás tanításait és prófétáit egyesítve azt egy közös, papi rendszer nélküli vallásban. A bahái hit kezdetei A 19. század elején a közel- és közép-keleti térség, politikai, gazdasági és társadalmi hanyatlás jeleit mutatta. Irán népe, amely a korábbi évszázadokban fejlett civilizációnak számított, más népekhez viszonyítva, az 1800-as években legyengült és elszigetelődött a világ fejlődésétől. Amíg a gazdag uralkodó réteg fényűző életet élt, a nép szegénységben szenvedett, nyomorúságos körülmények között tengette életét. Irán lakosságának vallási összetétele változatos volt: éltek itt muszlimok, zoroasztriánusok, keresztények és zsidók is. A vallási türelmetlenség és gyűlölet mindennapos volt. Kutatás a Megígért után A 18. század végén egy Saykh Ahmad (ejtsd: Sájh Áhmád) nevű szentéletű muzulmán, útnak indult, hogy felkeresse az iszlám Szent Könyvében megemlített "Megigértet". Saykh Ahmad szerint, a megjövendölt Isten hírnöke, a világ tanítója, akinek eljövetele az emberiség egy újabb korszakát jelenti majd. Irányítása alatt a vallások egyesülnek, a nemzetek megbékülnek egymással, béke lesz az emberek között. Saykh Ahmad először Najafba (ejtsd:Nádzsáf) ment, onnan a muzulmánok egyik szent városába Karbilába (ejtsd:Kárbela). Időközben egy fiatalember Siyyid Kázim (ejtsd: Szejed Kazem) hallott Saykh Ahmad küldetéséről, ezért átutazott az országon, hogy találkozzon vele. Saykh Ahmad tanítványául fogadta és együtt folytatták kutatásukat a "Megígért" után. Saykh Ahmad halála után Siyyid Kázim, akit Saykh Ahmad utódául választott, Karbilában maradt és tanított. Az egyik tanítványa Mullá Husayn (ejtsd: Molá Hoszein), aki szenvedélyesen kutatta az igazságot, mestere tanácsára Iránba küldte, a következő leírást adva a "Megígért"-ről: "Nemes család sarja,… Isten Prófétájának a leszármazottja. Korára nézve fiatal, és olyan tudással rendelkezik, melyet nem iskolában szerzett. Tudománya nem Shaykh Ahmad tanításaiból ered, hanem magától Istentől. Az enyém csak csepp az Ő mérhetetlen tudásához képest, eredményeim pedig porszemek az Ő kegyelmének és hatalmának csodáival összehasonlítva… Középmagas, megtartoztatja Magát a dohányzástól, és kitűnik istenfélő életével" Siyyid Kázim arra ösztönözte követőit, hogy szóródjanak szét a világban és családjuk, anyagi javaik, életpályájuk feláldozásával keressék a Megígértet. Mullá Husayn, iráni útjából visszatérve tudta meg, hogy tanítómestere meghalt. Ezt követően negyven napot töltött imádkozásba merülve és meditálva, majd visszatért Iránba, hogy folytassa a keresést. Útját, melyen elkísérték öccse és unokaöccse, egy megérzése miatt a dél-iráni Shíráz nevű városban kezdte. A városhoz érve Mullá Husayn leült a város kapui előtt, kísérői pedig bementek a városba. Míg várakozott a kapúk előtt, egy fiatal zöld turbános ember lépett melléje, majd meghívta a házába, hogy ott megpihenjen. A Báb kinyilatkoztatása és üzenete A fiatal zöldturbános neve, akivel Mullá Husayn találkozott, Siyyid `Alí Muhammad (ejtsd: Szejed Áli-Mohamed) volt, és mind anyai, mind apai ágon a próféta leszármazottja volt. Mikor Mullá Husayn elmesélte, hogy mi járatban van a városban, és hogy pontosan kit is keres, Siyyid `Alí Muhammad azt válszolta: "Ím, lásd, mindezek a jelek testet öltöttek bennem" Mullá Husayn először tiltakozni kezdett e kijelentés hallatán, majd megkérte házigazdáját, hogy magyarázatot adjon egy dolgozatához, mely Saykh Ahmad és Siyyid Kázim nehezen értelmezhető tanításairól szól. A Báb egyszerűen és világosan elmagyarázta a problémákat, melyekkel Mullá Husayn az írásakor szembesült. Majd kántálni kezdett egy kommentárt József szúrájához. Mullá Husaynt megigézte a hang kedvessége és a kiejtett szavak ereje. Báb (1819-1850) Isten független Hírnöke volt, aki az emberiség szellemi fejlődésének új ciklusát indította el. Írásai Bahá’u’lláh küldetésének útját készítették elő. A Báb kinyilvánította, hogy Ő Istentől származó kinyilatkoztatás ismerője, valamint, hogy Ő egy isteni hírnök előfutára. A Báb (kapu) változtatásokat vezetett be az addigi ima, böjt, házasság, öröklés és válás muszlim szabályaiban. Baháalláh Baháalláh (Isten dicsősége) volt a Báb által megjövendölt próféta, pontosabban Isten azon küldötte, kinek eljövetelét minden nagy vallás megjövendölte: a keresztény "Atya dicsőségében visszatért Fiú", a zsidó "Seregek Ura", a muzulmán " Ítélet Napja, Isten Napja", a zoroasztriánus "Világmegváltó Sah Bahram", a buddhista "Egyetemes Emberiség Buddhája, a Maitreya Buddha", a hindu "Krisna Szeplőtelen Manifesztációja". Baháalláh egyike volt a Báb első követőinek, aminek köszönhetően börtönözték, azonban a börtönben misztikus élményben volt része: Isten kinyilvánította neki, hogy maga az, akinek eljövetelét a Báb megjövendölte. Többszöri bebörtönzések és száműzetések ellenére a világbékéért küzdött: számos levelet írt a kor uralkodóinak, felszólítva őket ellenségeskedéseik feloldására, a fegyverek letételére. 1892. május 29-én halt meg a Szentföldön. Baháalláh kinyilatkoztatásán alapul a bahái hit. ’Abdu’l-Bahá ’Abdu’l-Bahá (Bahá szolgája) Bahá’u’lláh legidősebb fia volt. Apja a végrendeletében a közösség vezetését és a bahái tanítások értelmezését `’Abdu’l-Bahára hagyta. ’Abdu’l-Bahá apja üzenetét elvitte a világ népeinek: hetvenévesen 1911 és 1913 között Európába és Amerikába látogatott, ahol előadásokat tartott. 1921-ben hunyt el Haifában. A bahái hit napjainkban A bahái hitűek támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami a világ egyesítését közelebb hozza. Ilyenek az egy-világ-kormány és -vallás, a viszályok békés megoldása (ellenzik az adott ország törvényeivel való szembeszegülést), a nemek egyenlősége, nyomor felszámolása és mindenféle megkülönböztetés megszüntetése is. Az abortuszt jelenleg az egyéni lelkiismeret döntésére bízzák, de hangsúlyozzák az egyén óriási felelősségét és elítélik az abortusz születésszabályozásra való felhasználását. Mások szolgálatát egyfajta istentiszteletnek tekintik. Helytelenítik a válást, de nem büntetik, és nem ítélik el. A homoszexuális embert nem ítélik el, a homoszexualitást viszont a természetes (heteroszexuális) nemi irányultság torzulásának tekintik. A homoszexuális életformát nem tartják összeegyeztethetőnek Isten akaratával, a házasság szentségét rendkívül fontosnak tartják. A bahái hit követőinek száma 5-6 millió körül van. A közösség irányítását helyi és országos szinten az évente választott Szellemi Tanácsok végzik el. A vezető testület az Igazságosság Egyetemes Háza Haifában (Izrael) székel. Jelenleg több mint 180 országban működik Országos Szellemi Tanács. Az európai templom Frankfurt mellett található. Indiában 1,5 millió, Iránban 300 ezer az USA-ban pedig mintegy 120 ezer hívő él. A bahái hit története Magyarországon Az első hír Bábról és követőiről 1852-ben látott napvilágot Magyarországon. Az akkori újságok beszámoltak a Báb és követőinek kegyetlen üldöztetéséről, majd Bahá’u’lláh száműzéséről. Később 1900 körül, két neves orientalista, Goldziher Ignác és Vámbéry Ármin keleti utazásaik nyomán írásaikban bemutatták a bahái hitet. 1906-ban, az Amerikában élő Bethlen Aurélia grófnő bahái hitűnek vallta magát. Valószínűleg ő volt az első magyar nemzetiségű bahái hitű. 1913. április 9-én Budapestre utazott `Abdu’l-Bahá Stark Lipót meghívására. Előadásokat tartott a Nemzeti Múzeumban és a Régi Képviselőházban. Számos újságcikk számolt be a nemzetek és a vallások közötti béke, a nők és férfiak egyenjogúsága, valamint édesapja más alapelveiről. Találkozott a közélet képviselőivel, mint például gróf Apponyi Alberttel és Goldziher Ignáccal. Vámbéry Ármin élete végéhez közeledve, nem sokkal budapesti találkozásai után levélben fejezte ki egyetértését a bahá'í hit tanaival, és felajánlotta szolgálatait `Abdu'l-Bahának, így őt tekintik a hit hívei az első magyarországi bahá’í hívőnek. Nádler Róbertet ‘Abdu’l-Bahá kisugárzása annyira megihlette, hogy képet festett róla. Az első magyarországi bahái közösség 1933-ban jött létre, azonban hamarosan, 1950-ben hatósági nyomásoknak köszönhetően feloszlott. A közösség csak 1987-ben szerveződött újra, majd 1990-ben a budapesti Helyi Szellemi Tanács is megalakult. Ez évben a magyarországi közösség mintegy 70 tagot számlált. 1992-ben megalakult az Országos Szellemi Tanács. 2001-ben megnyílt az Országos Bahá'í Központ Budapesten és Debrecenben. 2007-ben A Magyarországi Bahá'í Közösség 1158 tagot számlált, baháiok az ország 84 helységében élnek. Máriaffy-kastély (Marosszentgyörgy) A marosszentgyörgyi Máriaffy-kastély az országút mellett, kis magaslaton álló késő reneszánsz stílusú épület. Az 1870 után épült, kétszintes kastélyt a főútról, az egykori parkon keresztül lehet megközelíteni. Története A falu nevét először az 1332. évi pápai tizedjegyzékben említették Sancto Georgio néven. Marosszentgyörgy a 15. században a Szentgyörgyi család tulajdonát képezte. A korabeli dokumentumok Szentgyörgyi Barabás székely főkapitányt, valamint Szentgyörgyi Györgyöt említik a birtok tulajdonosaként. A későbbiekben a falu a jobbágyfalvi Tóth, majd a székelyderzsi és királyhalmi Petki családra szállt és az utóbbiak birtokában maradt a 19. század első feléig. Gr. Petki József (1757-1817) halála után a birtok házasság révén a Máriaffy család kezére jutott. Petki István 1640-ben építtette a marosszentgyörgyi reneszánsz udvarházát, mely a mai kastély helyén állott. 1860-ban Orbán Balázs szerint: „terjedelmes és erődített várkastély volt, mely most részben romban hever, részint át van alakítva". Az 1870-es években Máriaffy Albert megbízásából az épületet átalakították, a munkálatokat Soós Pál (1843-1910) marosvásárhelyi kőművesmester végezte, aki a kastély építési munkálatainak kivitelezője volt. A Máriaffy család eklektikus kastélyt építtetett a részben elromosodott, részben lebontott Petki-kastélyra, erre engednek következtetni az épületnél régebbinek látszó pincefalak. Az államosítást követően a kastély az állami gazdasági vállalat használatába került, a rendszerváltás után azonban elhagyottá és elhanyagolttá vált, mára már ajtói, ablakai is hiányoznak. A Kanadában élő Máriaffy család visszakapta az épületet és az egykori kastélypark töredékét. 2011-től a helyi önkormányzat tulajdonába került az épület, ahová a polgármesteri hivatalt költöztetnék, ugyanakkor kulturális központot és falumúzeumot is kívánnak kialakítani. Leírása Az 1870 körül átalakított késő reneszánsz stílusú kétszintes épület mindkét homlokzata 28 méteres, díszes megjelenésű. Az országútról hosszú sétány vezet a kastélyhoz és a nagy pergolás oszlopos teraszhoz, a központi hallhoz. A homlokzat főpárkánya felett díszes attikafal hangsúlyozza a kastély főtengelyét. A Maros felé néző oldalon árkádívek és cseh süvegboltozatok tartják a földszint és a síkmennyezetű emeleti fedett tornácot. Az emeleti rész téglapillérei korintizáló fejezetekkel készültek. A erkély fölé a hátsó homlokzatihoz hasonló, díszesebb kialakítású neoreneszánsz attikafalat építettek, melyre a megrendelő házaspár, Máriaffy (I.) Albert (1823-1889) és második felesége, gr. Bethlen Lujza (1835-1900) kettős címere került. A hármas árkádnyílású földszinti és emeleti tornácos főhomlokzat a Maros völgyére néz. A kastély homlokzatait fő és osztópárkány, valamint a zsalugáteres ablakok keretezése díszíti. A szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastély halljának belső díszítése és a kovácsoltvas korlátja a kastély fényűzésére vallott. Szalonjai és arcképcsarnoka sok kiváló mester alkotását őrizte. Képeslapok, régi rajzok alapján a főhomlokzat legszebb részlete a középtengelyben kialakított árkádos főbejárat és a fölötte álló, ugyancsak árkádos, háromosztatú fedett erkély, melyet korinthoszi fejezetű pilaszterek díszítettek. Máriaffy (III.) Lajos (1868-1915) és fia, (IV.) Lajos (1894-1971) idején a kastélyhoz 68 hektáros díszpark tartozott, különleges fafajtákkal és egy kis tóval. Az egykori díszes park helyén tömbháznegyed, szarvasmarha-tenyésztési kutatóállomás és csendőrlaktanya épült, a tó pedig elmocsarasodott. (16304) 6704 P-L A (16304) 6704 P-L a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. José Bustamante (labdarúgó, 1907) José Bustamante (1907 – ?) bolíviai válogatott labdarúgó. A bolíviai válogatott tagjaként részt vett az 1930-as világbajnokságon és az 1926-os és az 1927-es Dél-amerikai bajnokságon. Amaseno Amaseno település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében. Lakosainak száma 4375 fő (2017. január 1.). Amaseno Castro dei Volsci, Prossedi, Roccasecca dei Volsci, Sonnino, Vallecorsa, Villa Santo Stefano és Monte San Biagio községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dobrá Voda u Hořic Dobrá Voda u Hořic település Csehországban, a Jičíni járásban. Dobrá Voda u Hořic Milovice u Hořic, Bílsko u Hořic, Třebnouševes, Bašnice, Holovousy, Hořice, Lískovice és Ostroměř településekkel határos. Lakosainak száma 584 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Szivárvány hadművelet (Gázai övezet) A Szivárvány hadművelet (héberül: Mivtza Keshet Be-Anan, ���� ��� ����) az Izraeli Honvédelmi Erők katonai művelete volt 2004. május 12–24. között a Gázai övezetben, miközben megrohanták és elfoglalták Rafaht. Erre azután került sor, hogy egy palesztin támadásban izraeli csapatszállítókat semmisítettek meg, és megöltek öt izraeli katonát. A Human Rights Watch jelentése szerint május 12–24. között 59 palesztint öltek meg, köztük 11 gyermeket és 18 felfegyverzett férfit. A hadsereg 300 házat ledózerolt. Ezzel a területtel akarta bővíteni az izraeli–egyiptomi határon a biztonsági övezetet. Ezzel egyidőben egy állatkertet és mintegy 70 hektár termőterületet is felszámoltak. Izraelnek hivatalosan az volt a célja a Szivárvány hadművelettel, hogy felszámolja a földalatti átjárókat, lecsapjon a terroristákra, és a biztonsági övezet kiszélesítésével növelje a Philadelphia folyosó (keskeny földsáv a Gázai övezet és Egyiptom között) biztonságát. Samu Pál Samu Pál (Vajdaszentivány, 1935. június 28. –) erdélyi magyar biológiai és földrajzi szakíró. Életútja, munkássága 1954-ben végezte a tanítóképzőt Szászrégenben. Utána Vadasdon és Toldalagon volt tanító, 1959-től a gernyeszegi kultúrház igazgatója, 1962–68 között Szászrégenben a rajoni kultúrbizottság szakfelügyelője. Közben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen biológia–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett s 1968-tól Szászrégen különböző iskoláiban tanított. Helyi és megyei lapokban közölt természetvédelmi írásokat, szervezője és vezetője volt a Jóbarát Pro Natura mozgalmának, társszerzője a Flora sărăturilor din zona Ideciului című munkának (in: Studii şi comunicări, Szászrégen, 1982). Crysis Warhead A Crysis Warhead egy sci-fi belső nézetű számítógépes lövöldözős játék, amelyet a Crytek Budapest fejlesztett ki. A Crysis Warhead egy teljesen különálló kiegészítő, és a Crysis-tól függetlenül telepíthető. A játékban Michael Sykes őrmester („Pszihó”) bőrébe bújhatunk, akit a Crysis-ból már jól ismerhetünk, mint Nomád társát. A Crysis-al ellentétben ez a játék Windows XP alatt is képes "Very High" grafikán futni. Játékmenet A Crysis Warhead-ben rengeteg frissítés található, amelyet kijavítottak az előző játék során. A történet alatt Michael Sykes („Pszihó”) kalandjait kísérhetjük végig ugyanazon a trópusi szigeten, az eredeti játékkal párhuzamosan. A játék teljesen új, testreszabható fegyvereket, járműveket és ellenségeket, valamint új multiplayer lehetőségeket tartalmaz. A játékban egyúttal továbbfejlesztett és jobban optimalizált a CryEngine 2 motor. Fejezetek Call me Ishmael : A lezuhant VTOL-ból kijutva kell haladnunk a sziget belseje felé, és ki kell iktatnunk a KNH bázisát a parti nyaralóknál. Shore Leave : O'Neil-el együtt kell követnünk a konténert egészen a kikötőig, ahol utána be kell szállnunk a tengeralattjáróba. Adapt or Perish : A hirtelen jött fagyban kell követnünk Li ezredest, közben pedig a Sólyom csapathoz csatlakozva kell tovább haladnunk. Frozen Paradise : Egy anyahajón átkelve kell újra találkoznunk a Sólyom csapattal egy bányánál, majd harcolnunk kell az idegenek ellen. Below the Thunder : A bánya belsejében kell harcolnunk a koreaiakkal, majd el kell jutnunk a vasúti sínekig, hogy elérjük a konténert. From Hell's Heart : A vonaton kell maradnunk a konténerrel egészen egy hídig, közben pedig harcolnunk kell a koreaiak és az idegenek ellen. All the Fury : A konténer ismételt elvesztése után be kell jutnunk a repülőtérre, harcolni a koreaiak és az idegenek ellen, majd végleg meg kell szereznünk a konténert miközben az idegenekből végtelen mennyiségű támad ránk és ott kell harcolni a boss-al. Csapattársak Raptor csapat Ez az a csapat, amellyel együtt vetnek be a szigetre, még nem tudva, hogy mi is történik ott. Az Amerikai Különleges Erők csapata. Fel vannak szerelve nanoruhával. Pschyo (Pszihó) - játékos, rang: őrmester Prophet (Próféta) - akcióvezető, rang: őrnagy (csak rádión hallhatjuk egyszer) Nomád - hadnagy (Csak a Crysis-ben van) Jester (Dzseszter) - sima katona (Csak a Crysis-ben van) Azték - sima katona (Csak a Crysis-ben van) Sólyom csapat Ez a csapat segít Pscyho-nak a játék második felében legyőzni az idegeneket, és továbbhaladni a bánya felé. Az Amerikai Különleges Erők csapata. Fel vannak szerelve nanoruhával. Dándog - parancsnok Bandita Lompos - őrmester Kókuszgolyó Hernandez Johnson Panda (később meghal) (SPOILER!!) Kondor csapat Ez a csapat segít a Sólyom osztagnak, viszont harc közben elveszítik egymással a kapcsolatot. Később, amikor Sólyomék megtalálják őket, kiderül, hogy mind meghaltak. Az Amerikai Különleges Erők csapata. Fel vannak szerelve nanoruhával. Sierra csapat Ez az osztag segít Psycho-nak a légicsapásoknál. Sean O'Neil (Sierra 2) - pilóta (korábban a Raptor csapat tagja) Sierra 3 Nagyanyó JSOC parancsnokság Ez a parancsnokság segíti taktikailag a nanoruhával felszerelt csapatokat, és küldetéseket osztanak ki. Rádión kommunikálnak a katonákkal. Emerson - rádiós tiszt Crysis System Requirements Revealed (angol nyelven), 2007. október 9. (Hozzáférés: 2007. október 26.) Szent Patrik napja Szent Patrik napja (írül Lá ’le Pádraig vagy Lá Fhéile Pádraig) évente tartott ünnep Szent Patrik, Írország egyik védőszentje tiszteletére, az írek nemzeti ünnepe. Március 17-én tartják, azon a napon, melyen a hagyomány szerint Patrik meghalt. Munkaszüneti nap Észak-Írországban, Írországban, Montserratban és Newfoundland és Labrador kanadai tartományban. Kanada többi részén, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban sok helyen megünneplik, de nem hivatalos ünnepnap. Bánky Gábor Bánky Gábor (Budapest, 1955. június 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, játékmester. Életpályája 1955-ben született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1977-1981 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1981-2018 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 2006-2010 között a Janus Egyetemi Színháznál is dolgozott. Korábban a Bóbita Bábszínház vezetője volt. Édesapja ifj. Bánky Róbert bábszínész, édesanyja Jókai Anna író. Három húga van: Eszter, Vera és Nóra. Felesége Illés Ilona bábszínésznő, négy fiúgyermekük van. Filmes és televíziós szerepei Család (1982) Mint oldott kéve (1983) Erózió (1992) Kisváros (1995-1999) Díjai és kitüntetései Szendrő József-díj (2002) Jászai Mari-díj (2016) Monte San Martino Monte San Martino település Olaszországban, Marche régióban, Macerata megyében. Lakosainak száma 746 fő (2017. január 1.). Monte San Martino Amandola, Montefalcone Appennino, Santa Vittoria in Matenano, Smerillo, Servigliano és Penna San Giovanni községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mozgásvakság A cerebrális akinetopszia, vagy más néven mozgásvakság, egy különösen ritka neuropszichológiai rendellenesség, melynek során a beteg képtelen érzékelni a mozgást vizuális látóterében, annak ellenére, hogy mozdulatlan tárgyakat tökéletesen lát. Ennek magyarázata olyan sérülés az agyi struktúrában (pl. agyvérzés következtében), amely a mozgás vizuális érzékelésért felelős agyi területeket (V1, V5) érinti. Legtöbb információnk az akinetopsziáról egy beteg, LM esetéből származik. Az akinetopsziára a mai napig sem találtak hatásos kezelést. Jellemzők Az akinetopszia olyan neuropszichológiai rendellenességként ismert, melynek okozója az agyi struktúrában (főleg sérülések következtében) bekövetkezett változás, ami zavarja a szenzoros információ pszichológiai feldolgozásának folyamatát, ez esetben a vizuális információét. Az, hogy kizárólag a mozgás látásában jelentkeznek zavarok annak köszönhető, hogy a mozgás látása az agyban anatómiailag elkülönül egyéb vizuális funkcióktó. Az akinetopsziához hasonlóan a színérzékelés is sérülhet szelektíven, mint az akromatopszia esetében. A mozgás látásáért felelős agyi területek Az agyban egy-egy funkcionális területet neuronok egy csoportja alkot, melyek inger-szelektíven aktivizálódnak a terület ingerlése során. Ezek a vizuális érzékelésben betöltött szerepük alapján választhatóak külön A vizuális kéregben több, mint 30 specializált feldolgozó terület van, melyek közül a mozgásérzékelésért a V1 valamint a V5 felel. V1 V1, vagy más néven az elsődleges vizuális kéreg a Brodmann 17-es területre tehető. Ez a vizuális információ elő-feldolgozásáért felelős, azonban nem az egyetlen lehetséges agykéreghez vezető út. A mozgási érzékletet tartalmazó információ eljuthat a V5-be anélkül, hogy keresztülhaladna a V1-en, és a V5-ből V1-be való visszatérése sem feltétele az egyszerű mozgások vizuális érzékelésének. A két terület független működésének köszönhetően mozgással kapcsolatos jelek különböző időben érkezhetnek a V1-hez (60-70ms) és V5-höz (<30ms) egyaránt. A vaklátásban (alexitímia) szenvedő betegnél sérült a V1, de mivel a V5 érintetlen, továbbra is képesek a mozgást érzékelni [12], az azonban nem tudatosul. A V1 inaktiválásával limitálódik a mozgásérzékelés, de nem szűnik meg teljesen. V5 A V5 (vagy más néven MT, azaz mediotemporális terület) szintén vizuális területként ismert, a homloklebeny oldalsó-hátulsó részén található, a sulcus temporalis inferior valamint az incisura preoccipitalis kereszteződésénél. A V5 neuronjai mind mozgásérzékelésre specializáltak, és ezek közül is a legtöbb az irány látására. A V5 funkció-specifitására bizonyítékot először főemlősökben találtak. A V5 léziója vagy inaktivációja akinetopsziát okoz. Ventrális és dorzális pályarendszer A vizuális agy szerveződésére vonatkozó másik elmélet a térlátásért felelős pályák elmélete. A ventrális pálya (MI-rendszer) feladata a tárgy- és arcfelismerés, míg a dorzális pálya (HOL-rendszer) elsősorban a mozgás feldolgozásában, valamint a szem- és fejmozgatásban játszik jelentős szerepet. Az akinetopszia a mozgás észlelésére való képesség hiánya a normális mélységlátás, a szem rezgőmozgása, sztereó és színlátás ellenére. Egyéb ép funkciók továbbá a térlátás, a formalátás, tárgyak és arc felismerése. A szimpla észlelés mellett az akinetopszia azonban zavarja a vizuomotorikus feladatokat is, mint például egy tárgy elérése vagy elkapása (Bálint-szindróma). Körülményeiktől függően az akinetopsziában szenvedőknek rengeteg dologgal kell megküzdeniük mindennapi életük során. Gisela Leibold (LM) esete LM, egy akinetopsziában szenvedő 43 éves nő beszámolt arról, hogy milyen kellemetlenségekkel jár a mozgásvakság hétköznapi élete során. Kezdve az úttesten való átkelésig, keresztül azon, hogy mennyire frusztrálva érzi magát, ha kettőnél több ember mászkál körülötte egy szobában, vagy milyen nehézségekkel jár egy beszélgetés követése a szájmozgás és arc mimikájának hiányában, egészen apró dolgokig, mint egy csésze kávé vagy tea kiöntése. Elmondása szerint a folyadék „fagyottnak tűnik, akár a gleccser”, így sosem tudja, mikor kell abbahagynia az öntést, mivel nem érzékeli a folyadékszint emelkedését. LM 1978 októberében került kórházba fejfájásra és szédülésre panaszkodva. Trombózist diagnosztizáltak nála a sinus sagitalis superiorban, amely szimmetrikus sérülést eredményezett a vizuális kéreg hátulsó részének mindkét oldalán, azonban elég kicsi volt ahhoz, hogy a mozgás látásán kívül más vizuális funkciót ne zavarjon. LM továbbra is normális mélység-, tér-, forma- sztereó és színlátással rendelekezett, épek voltak a szem rezgőmozgásai, valamint a mozdulatlan tárgyak és arc látásában sem jelentkezett deficit. Rendelkezett továbbá minimális mozgásérzékeléssel, ami utalhat a V1 egy funkciójának –mint a vizuális kérgi terület magasabb szervezettségű funkciója- megmaradására, vagy a V5 néhány funkciója maradhatott sértetlen. A sérülés azonban a szimpla érzékelésen túl zavart okozott a vizuomotorikus feladatok végrehajtásában, mint például egy tárgy elérése vagy elkapása, melyből feltételezhető, hogy a V5 látja el bemenő jelekkel mind a venrtális mind a dorzális pályákat. Vizsgálatok Egyéb vizuális funkciók LM-et három területen hasonlították össze egy 24 éves, normál látású nővel színlátás, tárgyak és szavak felismerési ideje, valamint a látómező épségére vonatkozó teszteléseken keresztül. Nem tapasztaltak kimutatható színlátási zavarokat sem a vizuális mező közepén, sem pedig a perifériákon, a felismerési idő kissé nagyobb volt, mint a kontroll alanyé, de a különbség nem számottevő, valamint látómezeje sem korlátozott, és nem tapasztalható nála szkotóma. Ezek alapján megállapították, hogy a vizuális funkciók különböznek a mozgás látásától. Vizuális mozgásérzékelés LM mozgásról alkotott benyomása alapvetően három dologtól függött: a mozgás irányától (vízszintes vagy függőleges), sebességétől, és attól, hogy tekintetével az útvonal közepére fixált, vagy követte a tárgyat szemével. 1. Az első kísérlet alatt körmozgást végző fényeket használtak célpontnak. Előre meghatározott látóterében LM a következő paraméterek mellett számolt be bizonyos mozgási érzetekről: Vízszintes mozgás esetén: tekintetét az útvonal közepére fixálva, 14 fok/mp-es sebességnél (az ettől eltérő sebességű mozgást nehezen érzékelte) tekintetével követve a mozgás irányát 18 fok/mp körül volt némi mozgási vízió Függőleges mozgás esetén: tekintetét az útvonal közepére fixálva csak 10 fok/mp alatti sebességnél a mozgás irányát követve 13 fok/mp alatti sebességnél A 18 fok/mp (vízszintes) és 13 fok/mp (függőleges) feletti sebességnél úgy írta le érzékelési tapasztalatait, mint „egy fény bal- vagy jobboldalt” illetve „egy fény fent vagy lent” és „néha egymást követő pozíciók a kettő között”, de soha nem mozgásként. 2. A második kísérlet során a térbeli mozgás érzékelését vizsgálták egy feketére festett fa kocka segítségével. A kísérletvezető a kockát egy asztalon mozgatta a látótengely mentén közelítve vagy távolítva. 3 vagy 6 fok/mp-es sebességnél 20 próbálkozás után a betegnek nem volt a mozgásról egyértelmű benyomása, annak ellenére, hogy tudta, hogy a kocka helyet változtatott, tudta a kocka méretét és pontosan meg tudta becsülni a kocka távolságát más tárgyakhoz viszonyítva. 3. Mozgásérzékelés vizsgálata a központi és perifériás látóterekben A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy LM a központi látóterében képes volt némi mozgás detektálására (vízszinteset könnyebben felismerte, mint a függőlegeset), a perifériás területeken azonban egyáltalán nem jelentkezett mozgási érzet. Vizsgálták LM sebesség felmérő képességét is. A sebességeket több, mint 12 fok/mp-el alábecsülte. 4. Vizuális illúziók Függőlegesen mozgó vízszintes vonallakkal és forgó spirál illúzióval tesztelték a mozgási utóhatást. LM mindkét esetben érzékelt mozgást, de mozgási utóhatásról csak a vonalak esetén számolt be 10-ből 3 alkalommal. A spirálnál egyáltalán nem érzékelt hasonlót, és nem volt mélységre vonatkozó benyomása sem. A Phi-jelenségnél felváltva jelenik meg két visszatérő fénypont, mintegy „ugráló” érzetet keltve. LM itt nem érzett semmiféle mozgást, bárhogyan is kombinálták a feltételeket, mindig két, egymástól függetlenül felvillanó fénypontról számolt be. 5. A következő vizsgálat során azt figyelték, hogy milyen kapcsolat van az ujjak mozgatása, és azok szemmel való követése között, azaz milyen vizuális irányítottság alatt állnak. LM-nek egy táblára erősített drót útját kellett mutatóujjával követnie. A tesztet háromszor végezték el, különböző feltételekkel: csak tapintással (bekötött szemmel), csak látással (üveglap a tábla fölött), valamint tapintással és látással egyszerre. A beteg a tisztán tapintásos feladat során teljesített legjobban, míg a csak látásos során a legrosszabbul. A kettő kombinációjánál nem volt segítségére a vizuális információ, inkább akadályt jelentett, mivel képtelen volt szemével követni az ujját, ha túl gyorsan kellett mozgatnia. LM számára nem sikerült eredményes kezelést találni, így szép lassan megtanult együtt élni a rendellenességgel. Megtanulta a közeledő gépjármű távolságát felbecsülni mindössze hang alapján, hogy át tudjon kelni egy úttesten, és megtanulta elkerülni az összetett vizuális ingereket azáltal, hogy nem nézett oda, vagy nem figyelt rájuk. Nagyon hatékony stratégiákat dolgozott ki ennek érdekében, és nem utolsósorban azért, hogy normálisan élhesse életét. További esettanulmányok Potzl és Redlich betege 1911-ben Potzl és Redlich beszámolt egy 58 éves nő kliensükről, akinek mindkét oldalon sérült az agy hátulsó része. Úgy írta le a mozgást, mintha a tárgyak mozdulatlanok lennének, csak egymás után különböző helyeken tűnnének fel. Ezen felül elvesztette a vizuális mező jelentős részét, és nominális afáziában szenvedett. Goldstein és Gelb betege Goldstein és Gelb betege egy 24 éves férfi, akinek golyó ütötte seb volt agya hátulsó részén. A beteg meg tudta állapítani a tárgy új helyzetét (jobbra, balra, fentebb, lentebb), de magát a mozgást nem észlelte. Habár Goldstein és Gelb azt hitték, hogy a férfi bal agyféltekéjének okcipitális lebenye (laterális és mediális részen) sérült, később kiderült, hogy valójában mindkét oldali okcipitális sérülés állt fent, melynek következtében elvesztette vizuális mezejét 30 fokos excentritásban, továbbá nem volt képes megnevezni a látott tárgyakat. Pelak és Hoy Alzheimeres betege 2000-ben egy 70 éves férfit diagnosztizáltak akinetopsziával. A férfi 2 éve hagyta abba a vezetést, mert jelentkeztek nála a tünetek, nem volt képes többé látni a mozgást. Felesége elmondása szerint nem tudta felbecsülni egy másik autó sebességét vagy távolságát, és gyakran mondogatta, hogy „egyáltalán nem látja, mi folyik körülötte”. Amikor a tárgyak mozogni kezdenek olyan, mintha eltűnnének. Nehézséget okozott továbbá számára az olyan tv-műsorok figyelemmel követése, amelyek túl sok mozgást tartalmaztak, mint az akció-filmek vagy sportközvetítések. A férfi a Bálint-szindróma tüneteit is mutatta (enyhe szimultánagnózia, optikus ataxia és okulomotorikus apraxia). Pelak és Hoy TBI-s betege 2003-ban egy 63 éves férfi panaszkodott a vizuális mozgásérzékelés kiesésére egy 2 évvel azelőtti traumatikus agysérülés (TBI) következtében, amikor is egy hatalmas pózna ráesett és megütötte a fejét. Példákat hozott a vadászként tapasztalt nehézségekre. Képtelen volt észrevenni a vadat, követni más vadászokat, vagy észrevenni, hogy a kutyája közeledik felé. Ehelyett ezek a dolgok mintha feltűntek volna egy helyen, majd egy másikon, bármiféle mozgás vagy összefüggés nélkül. Nehézséget okozott számára a vezetés valamint kettőnél több részvevős beszélgetés követése. Elvesztette a fonalat amikor vízszintes vagy függőleges szöveget olvasott és nem tudott háromdimenziós képeket felidézni kétdimenziós képekről. Kiváltó okok, előidézés Agyi sérülések Az akinetopszia egy, a vizuális kéreg (okcipitális lebeny) elülső részén bekövetkezett sérülés okozta károsodás.Az okcipitális és temporális kéreg határán elhelyezkedő neuronok reagálnak a mozgási ingerekre, ennél fogva az okcipitotemporális lebeny a mozgási folyamatok feldolgozásáért felelős terület az agykéregben. LM esetében a sérülés szimmetrikusan érintette mindkét oldalt, és ezzel egyidőben elég kicsi volt ahhoz, hogy egyéb vizuális funkciókat ne zavarjon. Ismerünk néhány esetet, melyben egyoldali sérülés is a mozgásérzékelés károsodásához vezetett. A sérülések okozta akinetopszia azonban ritka, mivel ilyen esetekben az okcipitális lebeny sérülése többnyire jóval nagyobb károkat okoz, mint kizárólag a vizuális funkciók károsodása. Traumatikus agysérülések esetén is számoltak be akinetopsziáról. Alzheimer-kór A memóriagondok mellett az Alzheimer-kórban szenvedőknél különböző fokozatú akinetopszia is felléphet. Ez is hozzájárulhat a rájuk jellemző tájékozódási zavar meglétéhez. Habár Pelak és Hoyt már feljegyeztek egy Alzheimeres tanulmányt1, nem történt több kutatás a témában azóta. TMS Részlegesen és ideiglenesen előidézhető akinetopszia egészséges emberben is, a V5-ös agyterület TMS-sel történő ingerlése során. Ezt az agy egy 1cm2 nagyságú felüleletén kell végrehajtani a V5-ös terület megfelelő állapotában. Egy 800ms-es MRI pulzálással és egy 28ms-os ingerrel percenként 11 fokozatban, a V5-ös terület működésképtelenné válik nagyjából 20-30 ms-re. Ez abban az esetben működik, ha vizuális inger kezdete előtt 20ms-al kezdődik, és 10ms-el utána (az inger kezdete után) ér véget. A V1-es terület MRI-vel való inaktivációjával is érhetünk el bizonyos fokú akinetopsziát, amennyiben a vizuális inger kezdete után 60-70ms-al ingereljük. A V1 MRI-vel való ingerlése korántsem annyira hatásos az akinetopszia előidézésében, mint a V5-ös területé. Akinetopszia a médiában Az akinetopszia feltűnt a Dr. House című tévésorozat 3. évadjának 7. részében („Son of Coma Guy) is. Amikor egy fiatal férfi sétál be a kórházi szobába, House kapcsolgatni kezdi be és ki a fényeket, rohamot idézve elő ezzel a férfinél, majd az arcába hajít egy zacskó chipset, azonban ő nem tesz semmiféle mozdulatot annak érdekében, hogy hárítsa, vagy elkapja azt. Megkérdezi tőle, akar e látni valami érdekeset, ezek után megindul felállni a székről, eltűnik, és nem jelenik meg újra, míg abba nem hagyja a mozgást, egyenesen a férfi arca előtt. House végül elmondja neki, hogy nem képes látni a mozgást egy akinetopsziának nevezett rendellenesség miatt. Jason Segel Jason Jordan Segel (Los Angeles, Kalifornia, 1980. január 18. –) amerikai színész, forgatókönyvíró és zenész, leginkább az Így jártam anyátokkal című szituációs komédiából, Marshall Eriksen szerepéből, illetve a Felkoppintva, a Lepattintva és a Spancserek című filmekből ismert. Élete Segel Los Angelesben született, Jill Jordan és Alvin G. Segel gyermekeként és Pacific Palisades-ben nőtt fel. Apja zsidó, anyja pedig keresztény; apja vallása szerint nevelték, de keresztény iskolába is járt. Állítása szerint ő és féltestvére, Adam, fiatalon nem álltak egymáshoz közel. Az általános iskola után Segel közép- és felsőfokú tanulmányait a Harvard-Westlake Schoolban végezte, ahol 193 cm-es magassága segítette, hogy fontos tagja legyen az állami fiú kosárlabda-csapatnak. A főiskolán arról álmodott, hogy profi színész lesz, a helyi palisades-i színházban játszott darabokban. Karrier Az NBC rövidéletű dráma-vígjátékával, a Különcök és stréberekben Nick Andopolis szerepével vált ismertté. Ő írta a karakterének, Nicknek is egy dalát, amit a női főszereplőnek, Lindsaynek (Linda Cardellini) énekel. Ő és Segel pár évig jártak a sorozat megszüntetése után. Eterjedt, hogy a lány azért szakított vele, mert felszedett 10 kilót, de közben kiderült, hogy csak vicc volt, amit egy másik szövegkörnyezetből emeltek ki. Segel később visszatérő szerepet kapott a CSI: A helyszínelőkben és az Undeclaredben is. Jelenleg Marshall Eriksen szerepét alakítja az Így jártam anyátokkal című szituációs komédiában. Filmszerepei között van többek között a Svihákok – A nyúl viszi a puskát, az SLC Punk!, az A humor forrása és az Egy hulla a szobatársam. 2007-ben szerepelt a Felkoppintva című filmben, amit a Különcök és stréberek megalkotója, Judd Apatow rendezett. Majd 2008-ban ő volt a főszereplő a Lepattintva című filmben, amit ő írt, és aminek Apatow illetve Shauna Robertson volt a producere. Szintén ő a főszereplő a 2009. március 20-án kiadott Spancserekben. A 2010-es vígjátéknak, a Felhangolva című filmnek Segel írta a legtöbb betétdalát, amit egy kitalált együttes, az Infant Sorrow adott elő. Craig Ferguson talk showjában is előadott egy teljesen eredeti dalt, a "Wonky Eyed Girl"-t. 2010-ben ő adta a hangját Gru ősellenségének, Vektornak a Universal animációs filmjében, a Gruban. Raymond Sawada Raymond Masao „Ray” Sawada (Kanada, Brit Columbia, Richmond, 1985. február 19. –) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierjét a BCHL-es Nanaimo Clippersben kezdte 2003–2004-ben. 2004-ben felvérelt nyert a Cornell Egyetemre, ahol játszott az egyetemi hokicsapatban. A 2004-es NHL-drafton a Dallas Stars választotta ki a második kör 52. helyén. A draft után tovább játszott az egyetemi csapatban. Utolsó idénye volt a legjobb, amikor 26 pontot szerzett 36 mérkőzésen. Az egyetem elvégzése után még a 2007–2008-as szezonban kezdett el játszani az AHL-es Iowa Starsban és tíz mérkőzésen léphetett jégre, amelyeken összesen kilenc pontot szerzett. A következő idényt már a szintén AHL-es Manitoba Moose-ban kezdte és 52 meccset játszott, miután felhívták az NHL-be a Dallasba öt mérkőzésre és egy gól ütött, amit a legelső mérkőzésén szerzett. A rövid NHL-es élmény után visszatért a Manitoba Moose-ba és a csapattal egészen az AHL-nagydöntőbe meneteltek, de ott kikaptak 4–2-es összesítéssel a Hershey Bearstől. 2009–2010-ben átkerült az újonnan alapított AHL-es Texas Starsba és 60 mérkőzés után ismét felkerült a Dallas Starsba öt mérkőzésre, de nem szerzett pontot. Ebben az évben ismét eljutott az AHL-nagydöntőbe az aktuális csapattal, de ismét elvéreztek a Hershey Bears ellen 4–2-es összesítéssel. A 2010–2011-es idényben csak egyszer játszhatott a Dallas Starsban. A szezon többi részét, 57 mérkőzést az AHL-ben töltötte és hat rájátszás mérkőzésen is szerepelt. 2012. március 2-án egy csere keretein belül a St. John's IceCaps-hez került. Ebben a csapatban 17 mérkőzést játszott az alapszakaszban és még 15-öt a rájátszásban. Carl Geyling Carl Geyling (magyarosan: ’’Geyling Károly’’, teljes nevén Carl Franz Michael Geyling) (Bécs, 1814. február 23. – Bécs, 1880. január 2.) osztrák üvegfestő. Életpályája Josef Geyling (1799-1885) festő fivére volt. A bécsi Akadémián tanult tájképfestészetet A. Petternél és J. Mössmernél. 1840-ben a laxenburgi kastélyban üvegre festendő tájképekre kapott megbízást. 1841-ben Bécsben - máig fennálló - üvegfestő műhelyt alapított. Művei Tőle való a kassai székesegyház 13, a pozsonyi koronázási kápolna 9 festett ablaka, több más Esztergomban , Pannonhalmán stb. Nevezetes művei továbbá: 10 nagy ablak a bécsi Szt. István templomban Jobst, Führich és mások rajzai nyomán, a bécsi Votivkirche ablakai, Klosterneuburg - az apátság ablakai, valamint a párizsi német templom 3 ablaka. Szamárköhögés (film) A Szamárköhögés 1986-ban készült, 1987-ben bemutatott színes, magyar játékfilm. Történet 1956 októberében, a forradalom ideje alatt játszódik a mese. Két testvér, Tomi és Annamari annak örül, hogy nem kell iskolába menni. Apa hazajön a munkahelyéről, és elújságolja, hogy felpofozta a munkatársát. A nagymama kenyeret szerez be útközben, a kenyérben két golyóütötte lyuk van. Budapest felfordult, lőnek, a család meg van zavarodva. Virágnyelven közlik a telefonban az amerikai rokonokkal, hogy mi folyik Pesten. Anya el akarja hagyni a családot és az országot egy fickóval. Megbuggyant, mint az ország, egy pillanatra. Tominak mintha szamárköhögése lenne. De csak kamaszodik. Egy novemberi napon újra kezdődik a tanítás. Van, akinek már többé sosem. Apa hazudós lett. Szereplők Garas Dezső – Feri, az apa Törőcsik Mari – Nagyi Hernádi Judit – Franciska, az anya Tóth Marcell – Tomi Kárász Eszter – Annamari Eperjes Károly – Ákos Fehér Anna – Szidi, a háztartási alkalmazott Rudolf Péter – Szidi barátja Végvári Tamás – Feri öccse Reviczky Gábor – Tausz Ujlaki Dénes – tanár Dégi István – iskolaportás Gera Zoltán – szomszéd Szersén Gyula Kránitz Lajos További szereplők: Ajtay Andor György, Barthal Zsuzsa, Bors Károly, Fülöp Gergely, Fülöp István, Fürj György, Gárdos Katalin, Koós Balázs, Mezey Lajos, Somhegyi György, Szűcs Ildikó, Sághy Kálmán, Sándor Erzsi. Díjak Budenz, 1988 – Arany Egyszarvú (fődíj) Frankfurt am Main (gyerekfilmfesztivál), 1987 – a legjobb film díja Chicago, 1987 – Arany Hugó díj Magyar Játékfilmszemle, 1987 – a legjobb férfi alakítás díja Garas Dezsőnek Montreál, 1987 – FIPRESCI-díj Troia, 1988: a legjobb rendezés díja Vevey, 1988 – Arany Pierrot díj a legjobb filmnek Vevey, 1988 – Arany Sétapálca díj Garas Dezsőnek, Törőcsik Marinak , Hernádi Juditnak , Kárász Eszternek és Tóth Marcellnek Bağcılar Bağcılar Isztambul egyik kerülete az európai oldalon, Bahçelievler mögött, a két autópálya-körgyűrű, a TEM és az E5 között. Nevének jelentése „gyümölcsöskert”. A település 1992-ben lett Isztambul kerülete, főként szegény nagycsaládosok lakják, akik sokáig hirtelen, engedélyek nélkül felépített úgynevezett gecekondukban („egy éjszaka alatt épült”) házakban éltek, amíg a városi önkormányzat ezeket lakótelepekre nem cserélte. A kerületben kevés a kulturális intézmény, amit az önkormányzat most pótolni próbál, parkokat, kávéházakat igyekeznek létesíteni, de a területet korábban annyira beépítették lakóházakkal, hogy erre alig van esélyük. Annak ellenére, hogy Bağcılar fontos ipari létesítményeknek ad otthont (textilipar, villamosipar, nyomdaipar) és itt vannak a nagyobb újságok és televíziócsatornák központjai is, a kerület szegénynek számít és magas a bűnözési arány is. Népessége 2008-ban 719 267 fő volt. (16323) 1107 T-2 A (16323) 1107 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Pehelysúlyú ökölvívás az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a ökölvívás pehelysúlyú versenyszámának selejtezőit és döntőjét július 29. és augusztus 9. között rendezték a Club Joventut Pavillionban. Eredmények A rövidítések jelentése a következő: E : erőnyerő RSC : a játékvezető megállította a mérkőzést Mesocapromys A Mesocapromys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hutiák (Capromyidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: Cabrera hutia (Mesocapromys angelcabrerai) Varona, 1979 nagyfülű hutia (Mesocapromys auritus) Varona, 1970 - típusfaj feketefarkú hutia vagy bozontos-farkú hutia (Mesocapromys melanurus) Poey, 1865 - korábban Mysateles melanurus törpe hutia (Mesocapromys nanus) G. M. Allen, 1917 San Felipe-szigeti hutia (Mesocapromys sanfelipensis) Varona & Garrido, 1970 – kihalt, egykor a Kuba szigete melletti Pinal del Rio szigeten élt Forrás Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) Eunice Az Eunice a soksertéjűek (Polychaeta) osztályának Eunicida rendjébe, ezen belül a palolo-férgek (Eunicidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 248 faj tartozik: Eunice aciculata (Treadwell, 1922) Eunice afra Peters, 1854 Eunice alata Miura, 1977 Eunice amphiheliae Marion in Filhol, 1885 Eunice annulicirrata Miura, 1986 Eunice antipathum (Pourtalès, 1867) Eunice aphroditois (Pallas, 1788) - típusfaj Eunice arcturi (Treadwell, 1928) Eunice arenosa Kinberg, 1865 Eunice argentinensis (Treadwell, 1929) Eunice armillata (Treadwell, 1922) Eunice articulata Ehlers, 1887 Eunice atlantica Kinberg, 1865 Eunice aucklandica Averincev, 1972 Eunice australis Quatrefages, 1866 Eunice austropacifica Orensanz, 1990 Eunice badia Grube, 1878 Eunice balfouriana (McIntosh, 1885) Eunice barvicensis McIntosh, 1885 Eunice bassensis McIntosh, 1885 Eunice benedicti (Verrill, 1885) Eunice bertoloni (Delle Chiaje, 1828) Eunice biannulata Moore, 1904 Eunice bicirrata Rullier, 1964 Eunice biformicirrata (Treadwell, 1922) Eunice bilobata Treadwell, 1906 Eunice bipapillata Grube, 1866 Eunice borneensis (Grube, 1878) Eunice bottae Quatrefages, 1866 Eunice bowerbanki Baird, 1869 Eunice brasiliensis Kinberg, 1865 Eunice brevis (Ehlers, 1887) Eunice bucciensis (Treadwell, 1921) Eunice burmeisteri O. F. Müller in Grube, 1878 Eunice caeca Shisko, 1982 Eunice carrerai Wu, Sun, Liu & Xu, 2013 Eunice cedroensis Fauchald, 1970 Eunice challengeriae McIntosh, 1885 Eunice chicasi de Léon-González, Rivera & Romero, 2004 Eunice cirribranchis Grube, 1870 Eunice coccinea Grube, 1878 Eunice coccinioides Augener, 1922 Eunice collaris Grube, 1870 Eunice collini Augener, 1906 Eunice colombia Ardila, Fauchald & Lattig, 2005 Eunice complanata Grube, 1877 Eunice contingens (Chamberlin, 1919) Eunice crassitentaculata (Treadwell, 1922) Eunice curticirrus Knox, 1960 Eunice denticulata Webster, 1884 Eunice dilatata Grube, 1877 Eunice djiboutiensis Gravier, 1900 Eunice donathi Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice dubitata Fauchald, 1974 Eunice edwardsi McIntosh, 1885 Eunice edwinlinkae Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice ehlersi Gravier, 1900 Eunice eimeorum Fauchald, 1992 Eunice elegans (Verrill, 1900) Eunice elseyi Baird, 1869 Eunice equibranchiata McIntosh, 1885 Eunice eugeniae Fauchald, 1992 Eunice excariboea Fauchald, 1992 Eunice fauchaldi Miura, 1986 Eunice fauveli Gravier, 1900 Eunice fijiensis Baird, 1869 Eunice filamentosa Grube & Örsted in Grube, 1856 Eunice fimbriata Grube, 1870 Eunice flaccida Grube, 1869 Eunice flavapunctata (Treadwell, 1922) Eunice flavocuprea Grube, 1869 Eunice flavofasciata Grube, 1878 Eunice floridana (Pourtalès, 1867) Eunice franklini Monro, 1924 Eunice frauenfeldi Grube, 1866 Eunice fucata Ehlers, 1887 Eunice fuscafasciata (Treadwell, 1922) Eunice fusicirris Grube, 1878 Eunice gagzoi Augener, 1922 Eunice gaimardi Quatrefages, 1866 Eunice gallica (Savigny in Lamarck, 1818) Eunice goodei Fauchald, 1992 Eunice goodsiri (McIntosh, 1885) Eunice gracilis Grube, 1866 Eunice gravieri Fauvel, 1911 Eunice grubei Gravier, 1900 Eunice guanica (Treadwell, 1921) Eunice guildingi Baird, 1869 Eunice guttata Baird, 1869 Eunice hainanensis Wu, Sun, Liu & Xu, 2013 Eunice hartmanae Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice havaica Kinberg, 1865 Eunice hawaiensis Treadwell, 1906 Eunice hernandezi Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice heterochaeta Quatrefages, 1866 Eunice hirschi Fauchald, 1992 Eunice hispanica (Savigny in Lamarck, 1818) Eunice ibarzabalae Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice imogena (Monro, 1924) Eunice impexa Grube, 1878 Eunice indica Kinberg, 1865 Eunice interrupta Treadwell, 1906 Eunice investigatoris Fauvel, 1932 Eunice jagori Grube, 1878 Eunice japonica Fauchald, 1992 Eunice jihueiensis Hsueh & Li, 2014 Eunice johnsoni Hartman, 1954 Eunice kerguelensis Averincev, 1972 Eunice kinbergi Ehlers, 1868 Eunice kobiensis McIntosh, 1885 Eunice kristiani Hartmann-Schröder in Hartmann-Schröder & Zibrowius, 1998 Eunice lanai Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice langi (Treadwell, 1943) Eunice laticeps Ehlers, 1868 Eunice leptocirrus Grube, 1870 Eunice leucodon Ehlers, 1901 Eunice leucosticta Grube, 1878 Eunice levibranchia (Hoagland, 1920) Eunice lita (Chamberlin, 1919) Eunice longicornis Grube, 1866 Eunice macrobranchia (Schmarda, 1861) Eunice macrochaeta Schmarda, 1861 Eunice magnifica Grube, 1866 Eunice makemoana (Chamberlin, 1919) Eunice manihine Longbottom, 1970 Eunice manorae Aziz, 1938 Eunice marconii Nogueira, Steiner & Amaral, 2001 Eunice marenzelleri Gravier, 1900 Eunice margaritacea Williams, 1853 Eunice margariticacea Fischli, 1900 Eunice marianae Hartmann-Schröder in Hartmann-Schröder & Zibrowius, 1998 Eunice marovoi Gibbs, 1971 Eunice martensi Grube, 1878 Eunice masudai Miura, 1986 Eunice medicina Moore, 1903 Eunice megabranchia Fauchald, 1970 Eunice megalodus Grube, 1878 Eunice metatropos Hanley, 1986 Eunice microprion Marenzeller, 1879 Eunice mindanavensis McIntosh, 1885 Eunice misakiensis (Miura, 1987) Eunice modesta Grube, 1866 Eunice monilifer (Chamberlin, 1919) Eunice mucronata Moore, 1903 Eunice multicylindri Shisko, 1981 Eunice multipectinata Moore, 1911 Eunice murrayi McIntosh, 1885 Eunice musorstomica Hartmann-Schröder, 1998 Eunice mutabilis Gravier, 1900 Eunice narconi Baird, 1869 Eunice neocaledoniensis Lechapt, 1992 Eunice nesiotes (Chamberlin, 1919) Eunice nicidioformis Treadwell, 1906 Eunice nonatoi Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 1998 Eunice northioidea Moore, 1903 Eunice norvegica (Linnaeus, 1767) Eunice oerstedii Stimpson, 1853 Eunice oliga (Chamberlin, 1919) Eunice orensanzi de Léon-González, 1990 Eunice ornata Andrews, 1891 Eunice ovalifera Fauvel, 1936 Eunice pacifica Kinberg, 1865 Eunice palauensis Okuda, 1937 Eunice panamena (Chamberlin, 1919) Eunice papeetensis (Chamberlin, 1919) Eunice parasegregata Hartmann-Schröder, 1965 Eunice parca Grube, 1878 Eunice parvibranchis Grube, 1870 Eunice paupera Grube, 1878 Eunice pauroneurata (Chamberlin, 1919) Eunice pectinata Grube, 1869 Eunice pelamidis Quatrefages, 1866 Eunice pennata (O. F. Müller, 1776) Eunice perimensis Gravier, 1900 Eunice perrieri Gravier, 1900 Eunice petersi Fauchald, 1992 Eunice philippinensis Hartmann-Schröder, 1998 Eunice philocorallia Buchanan, 1893 Eunice plessisi Rullier, 1972 Eunice plicata Baird, 1869 Eunice polybranchia (Verrill, 1880) Eunice prayensis Kinberg, 1865 Eunice procera Grube, 1866 Eunice profunda Miura, 1987 Eunice prognatha McIntosh, 1885 Eunice pruvoti Fauchald, 1992 Eunice pulvinopalpata Fauchald, 1982 Eunice purpurea Grube, 1866 Eunice pycnobranchiata McIntosh, 1885 Eunice quinquefida Moore, 1903 Eunice quoya Quatrefages, 1866 Eunice reducta Fauchald, 1970 Eunice reticulata Hsueh & Li, 2014 Eunice riojai de León-González, 1988 Eunice romanvivesi de Léon-González & Castañeda, 2006 Eunice rosaurae Monro, 1939 Eunice roussaei Quatrefages, 1866 Eunice rubella Knox, 1951 Eunice rubrivittata (Treadwell, 1921) Eunice rullieri Fauchald, 1992 Eunice salvadorensis de Léon-González, Rivera & Romero, 2004 Eunice savignyi Grube, 1878 Eunice schemacephala Schmarda, 1861 Eunice schizobranchia Claparède, 1870 Eunice scombrinis Quatrefages, 1866 Eunice sebastiani Nonato, 1965 Eunice segregata (Chamberlin, 1919) Eunice semisegregata Fauchald, 1969 Eunice senta (Moore, 1902) Eunice shihmenensis Hsueh & Li, 2014 Eunice solita Amoureux, 1978 Eunice sonorae Fauchald, 1970 Eunice splendida Grube, 1856 Eunice spongicola (Treadwell, 1921) Eunice stanleyi Fauchald, 1992 Eunice stigmatura (Verrill, 1900) Eunice subdepressa Grube, 1866 Eunice suviensis (Treadwell, 1922) Eunice tahitana Kinberg, 1865 Eunice tanseiae Miura, 1986 Eunice taoi Hsueh & Li, 2014 Eunice tenuicirrata (Verrill, 1900) Eunice tenuis (Treadwell, 1921) Eunice tibiana (Pourtalès, 1867) Eunice torresiensis McIntosh, 1885 Eunice tovarae Carrera-Parra & Salazar-Vallejo, 2011 Eunice tribranchiata McIntosh, 1885 Eunice tridentata Ehlers, 1905 Eunice tristriata Grube, 1870 Eunice tubicola (Treadwell, 1922) Eunice tubifex Crossland, 1904 Eunice unibranchiata Imajima, 2006 Eunice unidentata Rioja, 1962 Eunice unifrons (Verrill, 1900) Eunice uschakovi Wu, Sun & Liu, 2013 Eunice valenciennesii Grube, 1878 Eunice validobranchiata Monro, 1937 Eunice violaceomaculata Ehlers, 1887 Eunice vittata (Delle Chiaje, 1828) Eunice vittatopsis Fauchald, 1970 Eunice vivida Stimpson, 1853 Eunice wasinensis Fauchald, 1992 Eunice websteri Fauchald, 1969 Eunice weintraubi Lu & Fauchald, 1998 Eunice woodwardi Baird, 1869 Eunice wui Lu & Fauchald, 1998 Eunice yamamotoi Miura, 1986 Eunice zonata Delle Chiaje, 1841 Az alábbi taxonok, csak nomen dubium, azaz „kétséges név” szinten szerepelnek: Eunice attenuata Grube, 1866 (nomen dubium) Eunice binominata Quatrefages, 1866 (nomen dubium) Eunice longicirrata (Kinberg, 1865) (nomen dubium) Eunice punctata (Risso, 1826) (nomen dubium) Jób könyve Jób könyve (rövidítve: Jób) (héberül: ������� Ijjóv, jiddisül: ���� Iev) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, a zsidó bölcsességi irodalom kiemelkedő alkotása, amely legkésőbb Kr. e. 5. és 3. század között keletkezett. Címét a könyvben szereplő Jóbról kapta, aki egy istenfélő igaz emberként boldogságban és gazdagságban él, de váratlanul és vétlenül balsors tör rá: élete válságba kerül. Ezzel a történettel a mű azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy miért szenved az igaz, és miért él jól a bűnös, honnan ered a sok baj, szenvedés és nyomorúság a földön, van-e ezeknek célja és lényege, és összeegyeztethető-e a rossz és az igazságtalanság egy jóságos és igazságos Isten létével? A zsidó fogság utáni korban keletkezett Jób-könyv nem elméleti eszmefuttatásokkal, hanem egy drámai elbeszélés keretében, a türelmes, Istenhez szenvedéseiben is kitartóan hűséges Jób élettörténetébe ágyazottan próbál választ adni erre. Helye a bibliai kánonban és szövege Jób könyve a héber kánonban az Írások vagy Iratok (Ketubím) között a második vagy harmadik helyen áll (Zsolt, Péld, Jób; vagy Zsolt, Jób, Péld sorrendben). A Septuagintában a bölcsességi iratok között, a Salamonnak tulajdonított művek (Péld, Préd, Én) és a deuterokanonikus könyvek közé helyezték. A Vulgatában pedig a bölcsességi könyvek élén, a Zsoltárok előtt áll. A magyar katolikus és protestáns bibliafordításokban ez az utóbbi sorrend található. Jób fennmaradt eredeti, héber szövege nem túl jó állapotban maradt fenn, és a Septuaginta sem fordít le minden verset, sokszor pedig parafrázisszerűen adja vissza a héber kifejezéseket. Ez a fordítóknak néhány esetben komoly problémát jelent abban, hogy pontosan rekonstruálják az eredeti szöveg minden részét. Témája, szerkezete Jób könyve egy prózai elbeszéléssel kezdődik, amelyből kiderül, hogy Jób egy jámbor, istenfélő ember, aki hűségesen szolgál Istennek, és boldogságban és gazdagságban él. A Sátán szerint azonban Jób hűsége csak a jólétben valódi, ezért Isten megengedi neki, hogy megkísértse, hogy így próbára tegye Jóbot a bajban is. Jób elveszti vagyonát és gyermekeit, majd súlyos betegség tör rá, azonban mindebbe belenyugodva továbbra is kitartott Isten mellett: „Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!” (Jób 1,21). A magányos, beteg, szemétdombon kucorgó Jóbot ekkor három barátja, Elifáz (Elifász), Bildád és Cofár (Szófár, Zófár) látogatja meg, akik azt állítják Jóbnak, hogy bűnei miatt szenved, mert minden szenvedés valamilyen bűn büntetése. Jób azonban nem fogadja ezt el. Tudja, hogy nem bűntelen, és hogy a bűnökért büntetés jár, de tagadja, hogy vétkei és szörnyű állapota arányban állnának egymással, és valami más okot keres. Szenvedélyes védekezésében végül már Istenhez fordul igazolásért, perbe hívja Teremtőjét, de a barátok elméletét nem fogadja el. Ekkor színre lép Elihu (Elíhú, Eliú), aki más magyarázattal szolgál: szerinte Isten a szenvedéssel az embert – az igazat is – nevelni akarja. Jóbot ezzel függő helyzetére akarja ráébreszteni, és megmenteni akarja őt az elbizakodottságtól. Isten azonban félbeszakítja Elihut, és két beszédben szól Jóbhoz, de a válaszadást visszautasítja, mert az embernek nincs joga megítélnie a végtelenül bölcs és mindenható Istent. Felvonultatja Jób előtt a teremtés csodáit: rendjét és tökéletességét, a behemót (víziló?) és a leviatán (krokodil?) példájával a természet burjánzó sokszínűségét és pazarló játékosságát. Ha az ember a természet teljes összefüggésrendjét sem képes teljességgel megismerni, akkor hogyan ismerhetné meg az emberi lét nagy misztériumait, mint pl. a szenvedést? Ezeket az ember képtelen lenne befogadni, és így nem is tudná helyesen elrendezni őket világában, ezért ezen titkok végső értelme Istennél van és nála is marad. Jób megérti ezt, és megrendülve, és felszabadulva meghajol Isten nagysága előtt. Isten ekkor megszégyeníti Jób három barátját, és visszaadja Jóbnak egészségét, gyermekeket ad neki, volt vagyonát pedig megkétszerezi. Szerkezete Jób könyve szerkezetileg egy prózai keretelbeszélésből és egy hosszú dialógusokból álló költői részből áll. I. Keretelbeszélés: prológus (1-2) Jób jámborsága és boldogsága (1,1-5) Első mennyei jelenet: Isten és Sátán párbeszéde (1,6-12) Jób első próbatétele: vagyonának és gyermekeinek elvesztése (1,13-22) Második mennyei jelenet: Isten és Sátán párbeszéde (2,1-7a) Jób második próbatétele és helytállása: betegség (2,7b-10) A három barát megjelenése (2,11-13) II. Beszédek (3,1-42,6) Jób panasza (3) Beszédváltás Jób és a barátok között. (4-27) A három barát három-három beszédet mond, amelyekre Jób egyenként válaszol: Elifáz – Jób; Bildád – Jób; Cofár – Jób sorrendben. (Az utolsó sorozatból azonban hiányzik Cofár beszéde.) Ének a bölcsességről (28) Jób monológja (29-31) Elihu négy beszéde (32-37) Isten két beszéde és Jób két válasza (38,1-42,6) III. Keretelbeszélés: epilógus (42,7-17) A barátok elítélése, Jób rehabilitálása (42,7-10) Jób életének visszaállítása: ismerősök, család, vagyon (42,11-17) Szerzője, egységének kérdése és keletkezési ideje A Jób-könyv szerzőjével kapcsolatban a legkülönbözőbb nézetek születtek meg a történelem folyamán. A prófétai hagyomány Jóbot valós, történeti személynek tartotta (vö. Ez 14,14.20), a régi idők egyik hősének, és így a könyvet az ókeresztény kor egyházatyái és a középkor teológusai magát Jóbot vagy Jób valamelyik barátját tartották a szerzőnek. A Talmud és több régi bibliamagyarázó szerint Mózes írta a könyvet – legalábbis a keretelbeszélést -, amit az elbeszélés patriarkális hangja támogat, valamint, hogy nincs szó a műben a törvényről, a szent sátorról vagy a templomról. A Talmudban ezenkívül olyan vélemény is akad, amely szerint a könyv az első Templom előtti időből, Jákob pátriárka vagy Ahasvéros király idejéből való. Mások szerint pedig Izaiás, Jeremiás vagy Ezékiel írta a könyvet, ugyanis a kifejezések és gondolatok rokonságot mutatnak velük. A modern bibliatudósok szerint azonban az a valószínű, hogy a teljes könyv valamikor a babiloni fogság után keletkezett (legkésőbb az i. e. 3. század végén, de inkább az 5. században), szerzőjéről pedig nem lehet semmi közelebbit megállapítani, csak azt, hogy egy sokat utazó izraelita volt, aki ismerte a bölcsek és a próféták tanításait, és igen valószínű, hogy Palesztinában élt. A késői, fogság utáni eredet mellett szól az, hogy az igaz ember szenvedésének témája, az egyéni sorsok fölötti elmélkedés az izraelita bölcsességtan késői szakaszáról tanúskodik, és az Elihu-beszédekben lévő aramaizmusok szintén ezt erősítik meg. A kísértő és perlekedő Sátán alakja szintén főként a fogság utáni időben került elő. A Jeremiás és a Siralmak könyvével való irodalmi összefüggések pedig arra engednek következtetni, hogy a szerző ismerte ezeket. Jób könyvének témája és tanítása egységes: az igaz ember szenvedésére keresi a választ. Azonban a könyv egyes alkotóelemiből a modern kutatók arra következtetnek, hogy a jelenlegi forma egy folyamatos szerkesztés eredményeként jött létre, azaz egy alapművet többször is kiegészítettek és átdolgoztak. Ezt a következőképpen feltételezik: a középső, költői egység szerzője felhasználta a Jób próbatételéről és helytállásáról szóló hagyományt, és keretként a párbeszédek elejére és végére helyezte azt. Később újabb kiegészítéseket (a bölcsességről szóló éneket, Elihu beszédét, esetleg az Úr beszédét vagy annak egy részét) kapcsoltak hozzá, de ezt nem minden bibliakutató tartja így. Mindezek ellenére a Jób könyve organikus egységet képez, mert az alaptéma egyben tartja a – feltételezett – különböző részeket is. Kapcsolata az ókori Kelet irodalmával Jób könyve egyértelműen Izraelben keletkezett, és a zsidó egyisten-hit fényében keres választ a szenvedés miértjére, de mű formája és tartalma felbukkan az ókori Kelet irodalmában is. Ilyen rokonságot mutatnak egyiptomi (pl. „Az életunt beszélgetése lelkével”; „A paraszt panaszai”; „Ipu-wer intelmei”; „Cha-Chope-Re seneb panasza") és mezopotámiai (pl. a „Dicsérni akarom a bölcsesség urát”, az ún. „Babiloni Jób”; „A szenvedő beszélgetése jámbor barátjával”, az ún. „Babiloni teodicea”; „A szenvedő igazról”; „Ember és Istene”, az ún. „Sumér Jób”) bölcsességi és egyéb szövegek. A tudományos irodalom sokat foglalkozott Jób könyve és ezen irodalmi alkotások rokonságával, és egymás függőségével, és arra az eredményre jutott, hogy kizártnak tartható, hogy Jób könyve közvetlenül függne a kor ezen keleti bölcsességkultúrájától. Jób könyvének szerzője bár minden bizonnyal ismerte Kelet bölcsességi irodalmát, azonban a könyv emelkedettsége, a szenvedés problémájára adott pozitív válasza, a költői kifejezés szépsége nem csak eredetiségéről tanúskodik, hanem arról is, hogy felette áll az ókori Kelet irodalmi alkotásainak. Tanítása Jób könyve elsősorban nem azt vizsgálja, hogy a szenvedés hogyan hozható összhangba az igazságos és irgalmas Isten képével, hanem egy gyakorlati, morális kérdést tesz fel: a szenvedést hogyan lehet az emberi létbe beépíteni, van-e célja és lényege, és mik ezek? Jób barátai a hagyományos zsidó felfogást képviselik: minden szenvedés a bűn miatt van, az a bűn büntetése; azaz, ha Jób megvizsgálja lelkiismeretét, megtér és vezekel, akkor a szenvedése is elmúlik. Elihu képvisel egy másik hagyományos magyarázatot: a szenvedés nevelő, jobbító célzatú. Jób könyve – bár elfogadja ezeket a magyarázatokat, hogy ti. a bűnért büntetés jár, valamint, hogy Isten megfenyítheti gyermekeit a jó érdekében – ezeket nem tartja kielégítőnek és általánosnak. Ez így túl szívtelen és kategorikus lenne, és tapasztalata is mást mutat: ő ártatlan és mégis szenved, tehát a jó sors és a jámborság, illetve a rossz sors és a bűn a valóságban nem tartoznak szükségszerűen össze. Magyarázatai Jób könyvének gondolati mélysége sokféle magyarázatra adott alkalmat, kezdve az ókortól, a modern filozófiai gondolatokig. A Talmudban A Talmud egyik szövege szerint Jób a szenvedő igaz Izrael megtestesítője, megszemélyesítője. Ez a „Jób-Izrael” élt mindenkor, amikor csak Izrael szenvedett, így pl. az egyiptomi fogságban, a bírák korában, Dávid napjaiban vagy a babiloni számkivetésben. Egy másik helyen azonban elítélően beszél Jóbról: Jób „csak azért jött erre a világra, hogy itt kapja meg az ő jutalmát. De amint a Szent – áldassék neve! – szenvedést bocsátott rá, Jób zúgolódásra és szidalomra kezdett fakadozni. Ezért kétannyira gyarapította a Szent – áldassék neve! – Jóbnak jutalmát e világon, hogy őt a jövőbeli világból kirekessze” (Baba Bathra, 15a). Modern megközelítések Carl Gustav Jung Válasz Jób könyvére című művében arról ír, hogy Jób mérhetetlen szenvedése egyenesen kikényszerítette Istentől a megváltást, mert Isten egyszerűen nem tehetett mást, mint, hogy szabadítót küldött a szenvedő emberiségnek. Ádám almái (2005-ös dán film) G. K. Chesterton : Az ember, aki csütörtök volt Robert A. Heinlein : Job: A Comedy of Justice Harold Kushner: Amikor rossz dolgok történnek jó emberekkel C.S. Lewis : A fájdalom Henry M. Morris: Jób csodálatos beszámolója James Morrow: "Blameless in Abaddon" Joseph Roth: Jób Robert Frost : A Masque of Reason Elie Wiesel : Az éjszaka (vers) Archibald MacLeish: JB (dráma) Gombos Géza Gombos Géza magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Játékvezetői vizsgát Budapesten a Magyar Futballbírák Testületénél tette le. Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottságai minősítése alapján jutott magasabb osztályokba. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. III. fokú besorolással 1930-ban lett az NB I játékvezetője. Vezetett kupadöntők száma: 1. Az 1932-es magyar kupa döntője 1–1-es eredménnyel zárult ezért az MLSZ megismételtette a mérkőzést. Ezt a találkozót Gombos vezette. Szakmai sikerek A Magyar Futballbírák Testülete javaslatára az Országos Tanácsülés, elismerve szakmai felkészültségét, bronz oklevelet és kis-plakettet adományozott részére. Bronz oklevelet 15 éves szakmai pályafutás után, plakettet az éves teljesítmény alapján adományoztak. Neskowin Neskowin (kiejtése: [ˈn�sko�.�n]) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Tillamook megyéjében, a Slab-patak és a Csendes-óceán találkozásánál elhelyezkedő népszámlálás által kijelölt hely és jogi személyiséggel nem rendelkező közösség. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 134 lakosa van. Területe 3,7 km2, melynek 100%-a szárazföld. Szelesebb időszakokban, amikor a szél elfújja a homok felső rétegét, láthatóvá válnak egy az 1700-as években megsemmisült lucfenyők alkotta őserdő maradványai. Népesség 2010 A 2010-es népszámláláskor 134 lakója, 71 háztartása és 45 családja volt. A népsűrűség 36,2 fő/km2. A lakóegységek száma 464, sűrűségük 125,4 db/km2. A lakosok 95,5%-a fehér, 1,5%-a ázsiai, 1,5%-a egyéb-, 1,5% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 2,2% (0,7% mexikói, 1,5% pedig egyéb spanyol/latino származású). A háztartások 9,9%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 56,3% házas, 4,2% egyedülálló nő, 2,8% pedig egyedülálló férfi; 36,6% pedig nem család. 26,9% egyedül élt; 8,4%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 1,89 személy élt; a családok átlagmérete 2,27 fő. A medián életkor 60 év volt. A lakók 10,4%-a 18 évesnél fiatalabb, 1,5% 18 és 24 év közötti, 11,1%-uk 25 és 44 év közötti, 48,4%-uk 45 és 64 év közötti, 28,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 47%-a férfi, 53%-uk pedig nő. 2000 A 2000-es népszámláláskor 169 lakója, 94 háztartása és 47 családja volt. A népsűrűség 45,3 fő/km2. A lakóegységek száma 408, sűrűségük 109,4 db/km2. A lakosok 94,08%-a fehér, 3,55%-a indián, 0,59%-a ázsiai, 0,59%-a egyéb-, 1,18% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 2,4% (1,2% mexikói, 1,2% pedig egyéb spanyol/latino származású). A háztartások 11,7%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 44,7% házas, 4,3% egyedülálló nő; 50% pedig nem család. 40,4% egyedül élt; 16%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 1,8 személy élt; a családok átlagmérete 2,32 fő. A lakók 8,9%-a 18 évnél fiatalabb, 2,4%-a 18 és 24 év közötti, 17,8%-a 25 és 44 év közötti, 44,4%-a 45 és 64 év közötti, 26,6%-a pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 54 év volt. Minden 100 nőre 85,7 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 83,3. A háztartások medián bevétele 42 000 amerikai dollár, ez az érték családoknál $61 094. A férfiak medián keresete $27 500, míg a nőké $61 250. Az egy főre jutó bevétel (PCI) $26 576. A teljes népesség 8,1%-a élt létminimum alatt; a 65 év felettieknél ez a szám 15,8%. Amax EC Az Amax Esporte Clube, röviden Amax labdarúgó csapatát 2009-ben a brazíliai Xapuri városában alapították. Acre állam első osztályának részt vevője. Története A egyesületet 2007-ben, a labdarúgó csapatot 2009-ben alapították. Nevük jelentése a Associação dos Militares e Amigos de Xapuri (Xapuri Katonai és Civil Egyesülete) szóösszevonása. 2011 óta rendelkeznek profi státusszal. Eddigi legnagyobb sikerüket 2014-ben érték el, mikor megnyerték az állami másodosztály küzdelmeit. Sikerlista 1-szeres Segunda Divisão bajnok: 2006 Játékoskeret 2015-től Első világháborús emlékművek (Kazincbarcika) Első világháborús emlékművek Kazincbarcikán. Kazincbarcikán - Magyarország több településéhez hasonlóan - emléket állítottak az első világháborúban hősi halált halt katonák tiszteletére. A városban két első világháborús emlékmű található. A barcikai első világháborús emlékmű A barcikai I. világháborús emlékmű a Bocskai István téren, a felsőbarcikai református templom mellett található. Kazincbarcika legrégibb emlékművét 1931-ben egy sajókazinci mesterember készítette az első világháborúban elesett barcikai katonák tiszteletére. Az emlékoszlop 1989-ben második világháborús, 1992-ben pedig 1848-as emléktáblával egészült ki. Barcikáról a besorozott férfiak egy része a 25. közös gyalogezredbe került Losoncra, míg egy másik részük a 34. számú császári és királyi gyalogezredbe Kassára vonult be. Innen az olasz frontra indultak, ahol a Doberdói csatában harcoltak. A sajókazinci első világháborús emlékmű Sajókazinc első világháborús emlékművét Hősi emlékműnek nevezik. 1933-ban avatták fel, alkotója Rözge László szobrászművész volt. Az emlékoszlop eredetileg a falu főutcájának közelében található gesztenyefás parkban állt. A városrekonstrukció folyamán az emlékművet 1989-ben áthelyezték jelenlegi helyére: a sajókazinci református templom kertjébe. Az emlékoszlopra később felkerültek a második világháborúban elesett sajókazinci katonák nevei is. Dreamspace A Dreamspace a Stratovarius nevű finn power metal együttes 3. nagylemeze. 1994-ben került a piacra, a rajta található összes számot Timo Tolkki írta. Ez az utolsó olyan Strato album, amelyen Tolkki tölti be az énekes szerepét, valamint az első, amelyen Jari Kainulainen játszik basszusgitáron. A lemez számainak felvétele közben Tuomo Lassila dobos, a zenekar egyik alapító tagja váratlanul 8 hetes pihenőre kényszerült a mindkét kezében fellépő izomfájdalmak miatt. Így végül 5 szám felvételében a Kingston Wall dobosa, Sami Kuoppamäki segédkezett. A lemez tartalma 1. Chasing Shadows – 4:36 2. 4th Reich – 5:52 3. Eyes of the World – 6:00 4. Hold on to Your Dream – 3:38 5. Magic Carpet Ride – 5:00 6. We are the Future – 5:23 7. Tears of Ice – 5:41 8. Dreamspace – 6:00 9. Reign of Terror – 3:33 10. Thin Ice – 4:31 11. Atlantis – 1:09 12. Abyss – 5:06 13. Wings of Tomorrow – 5:15 Cipérez Cipérez település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 284 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kiskoh Kiskoh (románul Chișcău) falu Romániában, Bihar megyében. Közigazgatásilag a tőle 4 km-re északra fekvő Vasaskőfalvához tartozik. 1914-ben Biharmagurát és Felsőfeketevölgyet csatolták hozzá. Fekvése A Bihar-hegységben, Vaskohtól északkeletre, Vaskohsziklástól 7 km-re északkeletre fekszik. Van itt egy barlang, melyből a kis-kohi patak ered. Története Kiskoh nevét 1588-ban Alsokoch néven említette először oklevél. 1600-ban Kis Koch, 1808-ban Kóh (Kis-), 1913-ban Kiskoh néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kis-Koh, Bihar vármegyében, 313 óhitü lakossal, anyatemplommal. Itt a híres Válja-Szákó, vagy Reichenstein ezüstbánya. Birja a váradi görög püspök” 1910-ben 1002, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott. A település egykori földesura a nagyváradi görögkatolikus püspök volt. Határában egykor ezüstbányát műveltek. Nevezetességek Itt van Európa egyik leglátványosabb cseppkőbarlangja a Medve-barlang . Nevét onnan kapta, hogy 17 000 éves barlangi medve teljesen ép csontvázát találták meg benne. Az 1,5 km hosszú barlangot 1975 -ben egy márványbányában fedezték fel az ott dolgozó bányászok, és 1980 -ban nyitották meg a látogatók előtt. Helytörténeti múzeum Közgazdasági Kis Könyvtár Közgazdasági Kis Könyvtár – a bukaresti Tudományos Könyvkiadó gondozásában indult könyvsorozat. Két kötete jelent meg: 1. Keresztes Endre: A vállalati nyilvántartás szervezése és az önköltség (1957); 2. Balogh László: Mezőgazdasági hitelek (1958). (9976) 1993 TQ A (9976) 1993 TQ a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. S. Shirai és S. Hayakawa fedezte fel 1993. október 9-én. László János (aktivista) László János (Budapest, 1949. június 16. – Budapest, 2015. december 23.) a magyarországi Critical Mass mozgalom alapítója, a Magyar Kerékpárosklub aktivistája, 2006 és 2015 között elnöke, a rendszerváltás utáni kerékpáros mozgalom egyik fő formálója, kiemelkedő személyisége. Élete 1971 és 1976 között az ELTE pszichológia szakának hallgatója, majd 1977 és 1982 között a Közlekedési Pályaalkalmassági Intézet pszichológusa. 1989-től családjával Ausztriában élt, és egyéni vállalkozóként dolgozott. 1996-ban visszaköltözött Magyarországra. 2006-tól 2013 januárjáig, majd 2013 júniusától 2015 novemberéig a Magyar Kerékpárosklub elnöke volt. 2015 novemberében betegség miatt visszavonult az elnökségtől, ekkor az egyesület tisztújító közgyűlése tiszteletbeli örökös klubelnöki cím odaítéléséről döntött. 2015 decemberében elhunyt, az egyesület kerékpáros megemlékezést tartott az emlékére. 2017. április 5-én a Fővárosi közgyűlés posztumusz Budapest díszpolgárává avatta. Tevékenysége A Kerékpárosklub elnökeként kiemelkedő szerepet vállalt a szemléletformálásban, a klub szakmaiságának emelésében, a kerékpáros mozgalom kiszélesítésében. Kezdetektől fogva aktív mozgalmárként a Klub irodáját eleinte saját otthonában üzemeltette, és munkája nyomán az eleinte szűk körű, kerékpáros szubkultúrára építő aktivistacsoportból nagy tömegeket megmozgató, szervezett egyesület jött létre. A megmozdulásokban, kampányokban személyesen is részt vett. Közlekedésszakmai meglátásai közül kiemelendők például hogy a kerékpáros érdekek egyoldalú hangsúlyozása helyett a fenntartható közlekedési módok általános képviseletét hirdette, illetve hogy a közlekedési útvonalak kialakításakor nem az áthaladó járművek, hanem az áthaladó közlekedők számát érdemes szem előtt tartani. A Klub több KRESZ-módosítási javaslatának ötlete is László Jánoshoz köthető. Fontos szerepe volt a kerékpáros buszsávok, a kerékpáros nyomok, a kerékpárral két irányból járható egyirányú utcák illetve egyéb szabálymódosítások elfogadtatásában, és felszólalt a költséges, de nem biztonságos korábbi építési gyakorlatok, például a járdán vezetett kerékpárutak létesítése ellen. Az elsők között volt, aki Budapesten közbringarendszer létrehozását javasolta, majd a MOL Bubi rendszer kiépítése közben aktívan részt vett az egyeztetésekben. Igyekezett előmozdítani a kerékpárosok szakmai érdekképviseletét. Aktív közreműködésével a klub elérte többek között, hogy a Főváros megbízásából a BME-n készült Kerékpáros Budapest Programban rögzítsék azt, hogy minden útfelújításnál meg kell vizsgálni a kerékpározhatóság feltételeinek javítását. Elérték továbbá, hogy a Budapesti Közlekedési Központ rendszeres konzultációs alkalmat biztosított a klub által delegált szakemberek számára, így lehetőség nyílt a kerékpáros közlekedés szakmai érdekképviseletére. Vezetése alatt a Klub a magyarországi civil szféra jó nemzetközi szakmai kapcsolatokkal is rendelkező, fontos szereplőjévé vált. Díjai, elismerései 2015. A Magyar Kerékpárosklub örökös tiszteletbeli elnöke 2017. Budapest díszpolgára (posztumusz) Római szerződés A római szerződés vagy más néven EGK-szerződés Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux államok által 1957. március 25-én Rómában aláírt, és 1958. január 1-jén hatályba léptetett nemzetközi szerződés, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget. Teljes neve és hatályba lépése A szerződés eredeti neve Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról . A maastrichti szerződés kivette a közösség és a szerződés nevéből a gazdasági jelzőt. Tehát a szerződés neve hivatalosan Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról . Ugyanazon a napon egy másik szerződést is aláírtak, ez az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) hozta létre. A két szerződésre együttesen római szerződések néven szokás hivatkozni. Mindkettő 1958 . január 1-jén lépett hatályba. A módosítások Az eredeti szerződést többször is módosították későbbi megállapodások. A maastrichti szerződés 1993-as életbe lépése újabb lépés volt az európai integráció felé, ennek ellenére az Európai Unió intézményei döntéseinek többsége számára a római szerződés szolgáltatja a jogi alapot, ez maradt a közösségi jog legfőbb forrása. Az aláíró államok Belgium , (Paul-Henri Spaak és J. Ch. Snoy et d'Oppuers) Franciaország , (Christian Pineau és Maurice Faure) Hollandia , (Joseph Luns és J. Linthorst Homan) Luxemburg , (Joseph Bech és Lambert Schaus) Németország , ( Konrad Adenauer és Walter Hallstein) Olaszország (Antonio Segni és Gaetano Martino). Geszt (botanika) A geszt (latinul duramen) a fatest (xylem) belső, elhalt része. Az élő fa növekedése során, miközben kívül újabb évgyűrűket hoz létre, másokat belül fokozatosan kikapcsol az életműködésből. Ezekbe az elhalt szövetekbe tartósító anyagok, elsősorban lignin, ezen kívül fagumi, csersav, festékanyag, ásványi só épülnek be. A fatestnek ez a külső szíjácstól elkülönülő része a geszt. A geszt legtöbbször sötétebb színű, mint a szíjács, a két rész határvonala általában az évgyűrű vonalát követi. A szíjács-geszt határ lehet éles, mint a tölgyek, akác, vörösfenyő esetében, vagy fokozatos, mint a dió, kőris, fűzfa esetében. A geszt a legtöbb esetben a fa tartósabb, felhasználás szempontjából értékesebb részét képezi, mint a szíjács. Elsőajtós felszállás (Budapest) Az elsőajtós felszállási rendszert Budapesten a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezette be. Az első ilyen buszjáratok 2009. június 2-án kezdtek el működni a 87-87A-187-es illetve a 141-141A, majd július 1-jén a 40-es vonalakon. A rendszer bevezetése idő közben folytatódott, és a legtöbbet 2012 és 2013-ban vezették be, mivel 2012-ben a jegyárbevétel az új rendszer miatt 1,6 milliárd forinttal nőtt. 2017-ben 165 nappali autóbusz-, 10 troli- és 33 éjszakai járat közlekedik első ajtós felszállási rendszerrel. Jegyet a buszvezetőnél is lehet vásárolni emelt, 450 forintos összegért. Az összeget érdemes pontosan fizetni, mert a buszvezető – számos külföldi rendszerrel szemben – csak akkor ad vissza, ha van nála elég váltópénz. A rendszer lényege, hogy felszállás pillanatában a bérletet/menetjegyet a jármű vezetőjének (éjszakai járatokon a jegyellenőröknek) fel kell mutatni, jegy esetében lyukasztani is kell. Ha az utas ezt nem teszi meg, a járművezető a felszállást megtiltja. Az ellenőrzésen túl a rendszer lényege, hogy az utas az első ajtón száll fel, és azon át nem szállhat le. (Kivétel: mozgáskorlátozottak és babakocsival utazók, akik a második ajtón át szállhatnak fel-le.) Az utasok szükségszerűen a busz középső illetve hátsó ajtaja irányába húzódnak. Fegyelmezett utasok számára ez az áramlás az utazást kényelmesebbé teszi. Első ajtós felszállású viszonylatok 2018-ban Autóbuszjáratok 10, 13, 13A, 15, 25, 26, 27, 29, 38, 38A, 39, 40, 40B, 40E, 46, 53, 54, 55, 57, 58, 63, 64, 64A, 65, 65A, 67, 71, 84E, 87, 88, 88B, 89E, 91, 92, 92A, 93, 93A, 94E, 95, 96, 98, 98E, 100E, 102, 104, 104A, 113, 113A, 115, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 124, 125, 126, 126A, 128, 129, 130, 131, 134, 137, 138, 140, 140A, 140B, 141, 142, 143, 144, 146, 146A, 147, 149, 150, 152, 153, 154, 154B, 155, 156, 157, 157A, 158, 160, 161, 161A, 162, 162A, 164, 165, 166, 168E, 170, 172, 172B, 173, 174, 175, 178, 179, 181, 183, 185, 186, 187, 188E, 191, 193E, 195, 197, 198, 200E, 201E, 202E, 204, 212, 217, 217E, 218, 219, 224, 225, 226, 231, 236, 236A, 237, 238, 240, 241, 241A, 243, 250, 250B, 251, 251A, 254E, 257, 260, 260A, 262, 264, 266, 270, 272, 277, 278, 279, 280, 281, 287, 291, 294E, 296, 296A, 297, 298 Tanítási időszakban munkanapokon 6:30–9:00 és 14:00–18:30 között minden ajtó igénybe vehető az alábbi járatokon: 40 , 40B , 240 Csak hétvégén és ünnepnapokon: 11 , 33 , 68 , 99 , 114 , 194 , 194B , 213 , 220 Trolibuszjáratok 72, 73, 74A, 77, 79, 82 Csak hétvégén és ünnepnapokon: 70 , 74 , 76 , 78 Éjszakai buszjáratok 901, 908, 914A, 916, 918, 922, 930, 931, 934, 937, 938, 940, 941, 943, 948, 960, 963, 964, 966, 968, 972, 972B, 979, 979A, 980, 990, 992, 994, 996, 996A, 998, 999 Message for Albert A Five for Fighting debütáló albuma volt a Message for Albert, 1997. március 11-én került kiadásra az Amerikai Egyesült Államokban. Az albumról két szám vált ismertté a "The Last Great American" és a "10 Miles from Nowhere". Dalok "Bella's Birthday Cake" "Day by Day" "The Garden" "Ocean" "Happy" "Love Song" "Wise Man" "White Picket Fence" "2 Frogs" "10 Miles from Nowhere" "Last Great American" (European B-Side) Alamosa megye Alamosa megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Colorado államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Alamosa. Lakosainak száma 16 253 fő (2013. július 1.). Szomszédos megyék Saguache megye (észak) Huerfano megye (kelet) Costilla megye (délkelet) Conejos megye (délnyugat) Rio Grande megye (nyugat) Népesség A megye népességének változása: Dredd A Dredd 2012-es brit-dél-afrikai sci-fi akciófilm, melyet Pete Travis rendezett, a film forgatókönyvírója és producere Alex Garland. A film alapjául a 2000 AD Dredd bíró című képregénysorozata szolgált, amelyet John Wagner és Carlos Ezquerra alkotott meg. Karl Urban alakítja Dredd bírót, aki a törvény embereként a poszt-apokaliptikus, bűnözéstől sújtott metropoliszban, Mega-City One-ban egyszerre rendelkezik rendőri, bírói és végrehajtói jogkörrel. A történet szerint Dreddnek és újonc, tapasztalatlan társának, Anderson bírónak (Olivia Thirlby) egy kétszáz emeletes lakótömbben kell rendet tenniük, végezve egy veszedelmes drogbáróval, Ma-Mával (Lena Headey), illetve annak felfegyverzett embereivel. Garland 2006-ban látott neki a forgatókönyv megírásának, de a film elkészítését – melynek cselekménye nem kapcsolódik az 1995-ös Dredd bíró eseményeihez – csupán 2008 decemberében hozták nyilvánosságra. A forgatásra, melynek során 3D kamerákat is alkalmaztak, Fokvárosban és Johannesburgban került sor, 2010 novemberétől kezdődően. A Dredd az Egyesült Királyságban 2012. szeptember 7-én került a mozikba, világszerte 2012. szeptember 21-én mutatták be. A kritikusok dicsérték a film vizuális effektjeit, a szereplőválogatást és az akciójeleneteket, de az eredeti képregényre jellemző szatirikus elemek hiányát, illetve a túlzott erőszakot negatív bírálatok érték. A pozitív kritikai fogadtatás ellenére a becslések szerint kb. 45-50 millió dolláros költségvetésből készült film mindössze 36 millió dolláros bevételre tett szert a jegyeladásokból. A film a DVD és Blu-ray disc eladások tekintetében nagyobb sikert ért el, és kultuszfilm státuszt szerzett. A jegyeladásokból befolyt alacsony bevétel alapján valószínűtlennek tűnik egy folytatás lehetősége, azonban az eladott lemezek és a 2000 AD rajongóinak erőfeszítései mégis fenntartják a lehetőséget egy újabb film elkészítésére. Cselekmény A jövőben az Amerikai Egyesült Államok radioaktív pusztasággá változik. Az ország keleti partvidékén fekszik a bűnözéstől sújtott metropolisz, Mega-City One, melyben 800 millió lakos él és naponta 17 ezer bejelentett bűneset történik, melyeknek csupán 6%-ával tudnak a hatóságok foglalkozni. A városban egy újfajta drog jelenik meg, a Slo-Mo, mely fogyasztóinak időérzékelését átmenetileg a normális 1%-ára csökkenti. Az egyetlen rendfenntartó erőt a bírók képviselik, akik rendőrként az ítélethozás és a (gyakran halálos) ítélet azonnali végrehajtásának jogkörével is rendelkeznek. Dredd bíró (Karl Urban) főnökétől egy fiatal újoncot kap maga mellé: Cassandra Anderson (Olivia Thirlby) telepatikus képességekkel bír, és korábban csupán néhány ponton múlt, hogy nem tudta teljesíteni a bírók alkalmassági vizsgáját. Peach Trees-ben, egy kétszáz szintes, lepusztult toronyházban 75 ezren laknak. Az épület tetején van Madeline 'Ma-Ma' Madrigal (Lena Headey) bandájának főhadiszállása. Ma-Ma kivégeztet három rivális drogdílert (miután Slo-Mo-t adott be nekik), a megnyúzott tetemeket pedig figyelmeztetésképpen a legfelső szintről a toronyház központi csarnokába hajíttatja. Dreddet és Andersont küldik a helyszínre, akik rajtaütnek egy drogüzleten és letartóztatják Kayt (Wood Harris), aki Ma-Ma embere. Anderson gondolatolvasó képességével megérzi, hogy Kay-nek köze volt a dílerek brutális kivégzéséhez, ezért Dredd-del úgy döntenek, magukkal viszik a férfit a bírók központjába, további kihallgatás céljából. Hogy elkerülje Kay kihallgatásának lehetőségét és a drogüzlet lelepleződését, Ma-Ma egy biztonsági tesztnek álcázva hermetikusan lezáratja az épületet, így a bírók képtelenek elhagyni Peach Trees-t és segítséget sem tudnak hívni. Ma-Ma elrendeli Dredd és Anderson megölését, akiknek ezután menekülés közben számos felfegyverzett bandataggal kell szembenézniük. A 76. emeleten Ma-Ma és emberei gépágyúkkal veszik össztűz alá a szintet, melyek darabokra szaggatják a falakat és sok lakóval végeznek. A bíróknak sikerül kijutniuk az épület külső részére, és erősítést hívniuk. Dredd gyanakodni kezd, hogy Ma-Ma valamiért kétségbeesetten próbálja elkerülni Kay kihallgatását, és ezért zárta őket csapdába az épületben. Erőszakkal próbálja meg szóra bírni a férfit, de Anderson közbeavatkozik, és látnoki képességével hamar kideríti, hogy Peach Trees a Slo-Mo kábítószer előállításának és terjesztésének központja. Dredd azt javasolja Andersonnak, hogy az erősítésre várakozás helyett inkább saját kezűleg végezzenek Ma-Mával. Két bíró, Volt és Guthrie a helyszínre érkezik, de az épület Ma-Ma által manipulált számítógépes szakembere elhiteti velük, hogy csupán biztonsági okokból zárták le a lakótömböt. Két felfegyverzett tizenéves fiú rátámad Dredd-re és Anderson-ra, a zűrzavart kihasználva Kay lefegyverzi és túszul ejti Anderson-t és magával viszi őt a legfelső szintre, Ma-Ma bázisára. Mialatt Dredd tovább halad a legfelső szint felé, Ma-Ma felbérel négy korrupt bírót, Lexet, Kaplant, Chant és Alvarezt, hogy végezzenek Dredd-del. Dredd találkozik Channel, de egy elejtett félmondatból gyanússá válik neki a bíró, melyet szóvá is tesz. Chan nekitámad, de a küzdelemben Dredd kerekedik felül. Eközben Kay Anderson kivégzésére készül, melyet a lány saját fegyverével akar végrehajtani, de a DNS-olvasóval felszerelt fegyver – avatatlan kezekbe kerülve – felrobban és leszakítja a férfi karját, ezután Anderson megöli Kay-t. Anderson találkozik Kaplannal, de képességével azonnal rájön, hogy a bíró korrupt és végez vele. Az épület egy másik részében Dredd lelövi Alvarezt, de közben elfogy a lőszere; Lex megsebesíti a bírót és már Dredd kivégzésére készül, amikor Anderson – kihasználva Dredd időhúzását – hátulról agyonlövi Lexet. Anderson és Dredd bejut Ma-Ma bázisára, ahol Ma-Ma közli velük, hogy a testére egy jeladót szerelt; ha leáll a szívverése, felrobban az épület felső szintje, mely leomolva elpusztítja az egész épületet. Dredd rájön, hogy a jeladó nem elég erős, hogy a földszintről is működjön, ezért Slo-Mo-t ad be Ma-mának és kihajítja őt az ablakon. A film végén Anderson elfogadja, hogy megbukott a vizsgán, mivel korábban hagyta magát lefegyverezni. Azonban amikor a bírók főnöke megkérdezi Dredd-et, átment-e a lány a vizsgán, Dredd igennel felel. Szereplők Főszereplők Karl Urban – Dredd bíró; magyar hangja Viczián Ottó Hírhedt és rettegett bíró. Allon Reich a következőképpen írta le a szereplőt: „kirívó egyéniség, aki különösen elfogulatlanul szolgáltat igazságot”. Urban kereste fel a producereket, hogy csatlakozzon a filmhez. A szerepben nagy kihívást látott, mert az általa alakított szereplő sosem veszi le sisakját a filmben, ezért tekintetének használata nélkül, pusztán arcmimikájával kell kimutatnia érzéseit. Urban a szereplőt úgy látja mint egy átlagos embert, aki nagyon fáradságos munkát végez egy darabjaira hulló társadalomban, Dredd hősiességét a tűzoltókéhoz hasonlította. A szerepre való felkészülés fizikai erőfeszítéseket is igényelt; Urban intenzív edzésprogramnak vetette alá magát, hogy „vadállatias emberré” váljon. Emellett fegyveres és taktikai kiképzést is kapott, hogy megtanuljon egy tűzharcban cselekedni, bűnözőket letartóztatni és ajtókat betörni. A színész ragaszkodott ahhoz, hogy a motoros jeleneteket kaszkadőr nélkül forgassa le. Dredd szerepét reszelős és durva hanghordozással alakította, mely „egy csontokat átvágó fűrész hangjához” hasonlatos, ez pedig megterhelő volt számára. Olivia Thirlby – Cassandra Anderson bíró; magyar hangja Nemes Takách Kata Újonc bíró és genetikai mutáns, aki erőteljes pszichikus képességekkel bír. Anderson képes mások gondolatait és érzéseit megérezni. Thirlby szembeállította a szereplőt Dredd „fekete-fehér” nézőpontjával, szerinte Anderson „egy szürke világban él, ahol mindent kihangsúlyoz vagy éppen elhomályosít az a tény, hogy a lány tudja, mi folyik egy személy legbelső lényében”. A színésznő fegyveres és pusztakezes edzésen vett részt, melynek során megtanulta egy körrúgás végrehajtását, hogy hihetően alakíthasson a filmben egy átlagosnál jóval harcedzettebb embert. A szereplőt részben Debbie Harry énekesnő inspirálta. Wood Harris – Kay; magyar hangja Czvetkó Sándor Ma-Ma klánjának tagja. Harris gonosztevőként jellemezte a szereplőt, de mégis olyasvalakinek látja, aki önmagát nem tartja rosszabbnak a bíróknál. Harris a következőket mondta erről: „...Dredd szó szerint elítél és megöl bárkit, ha az rosszat tett... Bárki, aki szembeszáll a rendszerrel, rosszfiúként végezheti. Ezért úgy vélem, Kay ezzel igazolja önmaga számára a tetteit”. Lena Headey – Ma-Ma (Madeline Madrigal); magyar hangja Bertalan Ágnes Egykori prostituált, akiből drogbáró és bandavezér lett, a Slo-Mo egyedüli terjesztője. Headey alakítását Patti Smith punk-rock énekesnő inspirálta. Reich úgy jellemezte a szereplőt, mint „olyasvalaki, akit egyáltalán nem érdekel, mint gondolnak vagy éreznek mások, és azt teszi vagy úgy viselkedik, ahogyan akar”. Headey úgy gondol a szereplőre, mint „egy öreg, hatalmas fehér cápára, amely csak arra vár, hogy egy nagyobb és erősebb valaki megjelenjen és megölje őt... készen áll rá. Valójában alig várja, hogy ez bekövetkezzen... Függő, ezért ebben az értelemben már halott, de az a bizonyos végső csapás még nem következett be”. Mielőtt Headey elvállalta volna a szerepet, Ma-Ma alakját erősen kisminkelt, sebhelyes és túlsúlyos idősebb nőként jellemezték. Adolfus Az Adolfus a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, valamint a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) tartozó családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Adolfus africanus Adolfus alleni Adolfus jacksoni Adolfus vauereselli Forrás Biolib szerinti rendszerbesorolása Cârlibaba Cârlibaba település Romániában, Bukovinában, Suceava megyében. Fekvése Az Aranyos-Beszterce (Bistrița) völgyében, a DN 17 úton fekvő település. Története A települést a 18. században egy osztrák vállalkozó alapította, aki a település közelében bányászat céljából egy aknát nyitott és a bányaműveléshez német munkavállalókat hozatott a Máramarosi Felsővisóból (Oberwischau, Viseu de Sus) és itt telepítette le őket. Később Felső Sziléziából is érkeztek német munkások, akik a közeli településeken telepedtek le. Régi bányászközség, de favágók és pásztorok is élnek itt. A település Erdély és Moldva határán alakult ki, az Aranyos-Beszterce bal partján a Moldvához tartozó Cârlibaba, németül Mariasee, míg a jobb parton az Erdélyhez tartozott Radnalajosfalva, Ludwigsdorf terül el. Az addig Beszterce-Naszód megyéhez tartozó települést 1925-ben a Câmpulung megyei Cârlibaba községhez csatolták Cârlibaba Nouă néven. A település első megemlítése 1850-ben történik, ekkor Ludwigsdorf a neve, 1857-ben Ludwigsdorf, Kirlibaba 265 lakossal, 1882-ben Kirlibaba, Kirlibába, Lajosfalva, Ludwigsdorf, 1887. aug. 11-től Lajosfalva, 1913-ban Radnalajosfalva, 1921-ben Cârlibaba nouă, Radnalajosfalva. 1968-tól Cârlibaba-hoz tartozó községrész. A felvételen látható római katolikus templom Radnalajosfalván van. A 2007 évi népszámláláskor 1957 lakosa volt. Nevezetességek Evangélikus templom Római katolikus templom Ortodox templom Sheridan megye (Nebraska) Sheridan megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nebraska államban található. Megyeszékhelye Rushville, legnagyobb városa Godon. Lakosainak száma 5251 fő (2013. július 1.). Sheridan megye Oglala Lakota, Garden és Cherry megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Nyugat-Dunántúl turisztikai régió Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja. A nyugat-dunántúli statisztikai régió területe megegyezik a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Zala megye keleti, Balaton körüli részét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik. Turisztikai látnivalók A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalóit a műemlékek sokasága, a kisvárosok és falvak középkori és barokk templomai, kastélyai, a sok helyütt még érintetlen természet és a nagy kiterjedésű, tiszta levegőjű hegyvidéki erdőségek jelentik. Épített örökség Nevezetességek Győr-Moson-Sopron megye településein: Pannonhalma Győr Sopron Fertőd Nagycenk A vidék híres látnivalói közé tartozik még a lébényi román stílusú templom és a fertőrákosi kőfejtő. Nevezetességek Vas megye településein: Szombathely Kőszeg Ják Az Őrség népi építészetének emlékei: Nevezetességek Zala megye településein: A megye fő vonzerejét a természet mellett a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. Zalaegerszeg Göcsej népi építészetének emlékei: Hetés népi építészetének emlékei: Természeti örökség Fertő–Hanság Nemzeti Park Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület : Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány. Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület : az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne. Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület : a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő Őrségi Nemzeti Park Írottkő Natúrpark Egészségturizmus: Gyógy- és wellnessturizmus Győr-Moson-Sopron megye gyógyfürdői Soproni Állami Szanatórium Balfi Részlege - Balf : A gyógyforrások már a római korban is ismertek voltak. Magas hidrogéntartalmú gyógyvízzel rendelkezik. Mozgásszervi betegségek (ízületi, lágyrész betegségek, anyagcserezavar okozta ízületi bántalmak), ortopédiai betegségek (gerinc, tartás), neurológiai betegségek, balesetek utáni utókezelések, bőrgyógyászati problémák kezelésre ajánlott. Flexum Termál Gyógyfürdő és Uszoda - Mosonmagyaróvár : Az Egészségügyi Minisztérium 1967 – ben már elismert gyógyvízként tartotta nyilván a mosonmagyaróvári vizet. A fürdőben jelenleg négy medence van, alapterületük 340 m2, 255 m2, 1125 m2 és 680 m2. 2 db úszómedence és 2 db ülőmedence. A két ülőmedence egyike 37-38 fokos gyógyvizes a másik 30-32 fokos kevert gyógyvizes. Az úszómedencék vízhőfoka 26-27 C illetve 28-30 C- os. Összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos víz sok oldott sóval és kloridtartalommal. Mozgásszervi betegségek fürdőkezelésére, idült légzőszervi bántalmak esetén – belégzéses formában, gyomor- és bélbetegségek ivókúrával ajánlható. Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő - Győr : A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, mert számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C-os vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé. 2004. október 3-án nyitotta meg kapuit a mai kor igényeinek megfelelő Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő. Győr-Moson-Sopron megye termálfürdői Sára Termál – Hegykő : 1971-ben a Konyha-dűlő 11 hektáros területén gyógyhatású fürdőt építettek ki. 1969-ben kezdték el azt a fúrás, mely 1500 m mélységből percenként 400 liter 58°C-os alkáli-hidrogén-karbonátos vizet fakasztott. A strand négy medencés, 2500 férőhelyes. Két, egyenként 180 m² területű, háromszög alakú medencéjében a fürdőzők ülőpadokra telepedhetnek. A medencék vize 38, illetve és 32°C-os. A 90 m²-es pancsolót 26°C-os vízzel töltik fel. 1976-ban nyílt meg a 33,3 m x 22 m-es úszómedence, amelyben rendszeresen edzéseket és versenyeket tartanak – ennek vize 24°C-os. A két ülőmedence elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas, de a forrás gyomorbántalmak elleni ivókúrára is megfelel. Kapuvári Termálfürdő – Kapuvár Lipóti Termál- és Élményfürdő vagy Lipótfürdő – Lipót : A termálfürdő 65°C-os termálvizével 2002 óta új arculattal fogadja a vendégeket. 3 hektár területen működik, két termálmedencével, egy úszómedencével, 600 m2 élménymedencével, gyermekpancsolóval és gyermekmedencével, 1600 m2 vízfelülettel. A medencék vízhőmérséklete 38 C-os, 32 C-os és 25°C-os. Vas megye gyógyfürdői Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő : 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962 -ben fürdőt épített. Vizét 1965 -ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972 -ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973 -ban gyógyfürdővé, 1979 -ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992 -ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár : A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk : 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, vize főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő - Szentgotthárd Vas megye termálfürdői: Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely : Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővítették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. Zala megye gyógyfürdői Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark - Lenti : Az 1970-ben talált 40 fokos termálvízre építették a fürdőt, mely 1978-ban nyílt meg, s utána folyamatos fejlesztésen ment keresztül. 2004 júliusában avatták fel a termálfürdő 1340 m2 felületű élménymedencéjét. A lenti fürdő vize Európa szerte ismert 40 000 éves nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi, ízületi, gerinc és hátproblémák kezelésére alkalmas. A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark jótékony földsugárzásai egészítik ki. A gyógyvízhez kapcsolódóan kúraszerűen alkalmazott gyógyászati kezelések is igénybe vehetők. Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő - Kehidakustány : Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vízét a kénes gyógyvízek csoportjába sorolták, radont nem tartalmaz. Mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák ellen ajánlott. Zala megye termálfürdői: Aquacity Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark és Termálfürdő - Zalaegerszeg : a Gébárti Szabadidőközpontban, Ságod városrészben fekszik. A terület nagysága 7,5 ha, 6000m2-nyi vízfelülettel. 18 db csúszda (13 db felnőttek, 5 gyermekek részére) helyezkedik el itt. A komplexum a Széchenyi Terv támogatásával jött létre. Szent Gróth Termálfürdő – Zalaszentgrót : 2001-ben nyitotta meg kapuit, 2005-ben fedett fürdővel bővült. Négy szabadtéri és négy fedett medence, 1100 m2 vízfelület áll a fürdővendégek rendelkezésére. Bázakerettyei Termálfürdő – Bázakerettye : A vizet az 1990-es évek végén találták, a medencék 200-2002 között épültek. A fürdőben két melegvizes élménymedence, pezsgőfürdő, egy hidegvizes medence látogatható. Befogadóképessége: 2000 fő. Pusztaszentlászlói Termálfürdő – Pusztaszentlászló : A településen 2002-ben termálkutat nyitottak, majd 2003-ban megkezdték a termállétesítmény építését. Kulturális rendezvények Győr-Moson-Sopron megye: Budapesti Vonósok Haydn Fesztiválja (Fertőd) Haydn Eszterházán (Fertőd) Győri Tavaszi Fesztivál (Győr) Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál (Győr) Barokk Bál és Gyermekbál (Győr – Zichy-palota) Magyar Táncfesztivál (Győr-Győri Balett) Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál (Győr) Barokk Nosztalgiák (Győr) Soproni Ünnepi Hetek (Sopron) Régi Zenei Napok (Sopron) Magyarország Bormarketing Konferencia (Sopron) Vas megye: Kőszegi Várszínház (Kőszeg) Nemzetközi Folklórnapok (Sárvár) Savaria Nemzetközi Táncverseny – IDSF Latin Világkupa (Szombathely – Művelődési és Sportház) Savaria Történelmi Karnevál (Szombathely) Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Szombathely) Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál (Szombathely) Őrségi Vásár (Őriszentpéter) "...Természetesen, Őrség" – biogazdálkodási és ökoturisztikai szakkiállítás (Őriszentpéter) Őrségi Rétesfesztivál (Kondorfa) Zala megye: Tavaszi Művészeti Fesztivál (Nagykanizsa) Zalai Nemzetközi Néptáncfesztivál (Nagykanizsa) Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál (Nagykanizsa) Kanizsai Sörfesztivál és Fúvószenei Találkozó (Nagykanizsa) Prószafesztivál (Zalaegerszeg) Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó (Zalaegerszeg) Egerszeg Fesztivál (Zalaegerszeg) Egervári Esték (Egervár, Várszínház) La Mézière La Mézière település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 4644 fő (2015). La Mézière Montreuil-le-Gast, La Chapelle-des-Fougeretz, Gévezé, Pacé, Vignoc és Melesse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (II.) Olaf dán király Olaf Haraldsen (meghalt 1143-ban) dán ellenkirály és Skåne uralkodója. Nem szerepel a Dán Királyság hivatalos uralkodólistáján. Olaf Harald Kesja egyik fia volt, Harald pedig II. Erik dán király féltestvére, aki maga is uralkodói babérokra tört és Erik ellen küzdött a foteviki csatában. A vesztett csata után, 1135 februárjában II. Erik Vejne mellett utolérte Haraldot, elfogta és nyolc fiával együtt lefejeztette. A vérengzésből egyedül a fiatal Olaf menekült meg nőnek öltözve. Erik király 1137-es halála után Olaf Haraldsen hazatért, hogy követelje az örökségét. Ám mivel apja árulónak számított, birtokait a korona elkobozta és az új király, III. Erik megtagadta a visszaszolgáltatásukat. Hogy bosszút álljon, Olaf a skånei Lund mellett rátámadt a királyra, de támadása sikertelen volt és kénytelen volt Svédországba menekülni. 1139-ben visszatért Skåneba és négy évig tartó véres polgárháborúba kezdett a koronáért. Az egyik sjællandi portya során egy vesztett csata miatti bosszúból megölte a roskildei püspököt, Rikét, amiért a pápa később kiátkozta az egyházból. 1139-ben vagy 1140-ben Olaf Haraldsen kikiáltotta magát Skåne királyának. Lund városa és Eskil lundi érsek ellenállt, mire Olaf megostromolta a várost és a védők az érsekkel együtt beszorultak a katedrálisba. Az érsek megesküdött hogy elismeri Olafot királyának és túszokat is adott szava alátámasztására, de amint erre lehetősége adódott, elmenekült III. Erikhez. Erik király ennek hallatán nagy sereget és hajókat gyűjtött és átkelt az Øresundon a mai Landskrona mellett érve partot. Olaf Haraldsen csapatai már vártak rá és súlyos vereséget mértek a király és az érsek seregére. A király nem sokkal később új csapatokat gyűjtött és ezúttal az éj leple alatt biztonságosan átkelt a tengerszoroson. Ellenállás nélkül értel el Lund városáig és meglepték a lázadókat. Olaf kénytelen volt újból Svédországba menekülni. 1142-ben Olaf újra betört Blekinge tartományba, de visszaűzték. 1143-ban újból próbálkozott és Skåne-ban a tjutebroi csatában emberei nagy részével együtt megölték. Rialto híd A Rialto híd egyike a négy hídnak (a ponte dell'Accademia, a ponte degli Scalzi és a ponte della Costituzione mellett), amelyek a Canal Grande felett átívelnek, Velence városában. A négy híd közül ez a legidősebb és minden bizonnyal a leghíresebb. Története A krónikák szerint az első lépés a Canal Grandén egy hajóhíd volt. Egy facölöpökre épült híd, Nicolò Barattiero tervei alapján Sebastian Ziani vagy Orio Mastropiero velencei dózse alatt a 12. század második felében, volt a mai kőhíd elődje, amelynek „Ponte della Moneta” (a. m. Az érme hídja) volt a neve, a keleti végén működött régi pénzverdéről. A Rialto-negyed egyre növekvő kereskedelmi forgalmát már nem tudta kiszolgálni a pontonhíd. Ezért előbb egy fahidat építettek a helyére. A faszerkezet két ferde rámpát tartalmazott, hogy a központi részt fel lehessen nyitni, ezzel lehetővé téve a hajózófolyosón a legmagasabb hajók áthaladását is. Tekintettel fekvésére a híd felvette a Rialto nevet. A 15. század első felében a híd két oldalán végig két sorban boltok épültek. Azok bérleti díjából fedezte az állami kincstár a híd fenntartását. 1310-ben a híd a Bajamonte Tiepolo által vezetett lázadók visszavonulásakor megrongálódott. 1444-ben összeomlott, amikor hatalmas tömeg gyűlt össze rajta, hogy megcsodálja Leonello d'Este, Ferrara márkija menyasszonyának vízi felvonulását. 1503-ban javasolták első alkalommal kőhíd építését. A következő évtizedekben különböző projekteket is megvalósítottak. Elsőként 1514-ben Giovanni Giocondo barát terveit, de 1524-ben az is összeomlott. 1551-ben a velencei hatóságok pályázatot hirdettek rekonstrukciójára. Bizottságot neveztek ki három felügyelő részvételével a Rialto negyed vállalattulajdonosaiból Antonio Cappello, Tommaso Contarini, és Vettor Grimani személyében. 1554-től a kor leghíresebb építészei jelentkeztek terveikkel, de csak a 16. század végén tűzött ki pályázatot Pasquale Cicogna dózse. Olyan neves építészek tettek javaslatot, mint Jacopo Sansovino, Andrea Palladio és Giacomo Barozzi da Vignola, de mindannyian a klasszikus, többíves megközelítésben. Nem fogadták el egyikükét sem, pedig Palladio az egész környéket megtervezte, a hídfőknél egy-egy kereskedőfórumot is kialakítandó. A pályázatot 1587-ben ismét meghirdették, amelyen Vincenzo Scamozzi és Andrea da Ponte tervezete közül az utóbbiét fogadták el 1588. június 9-én, mivel az az egyíves változatot tartalmazta. Mindazonáltal valószínű, hogy eredetileg ez Scamozzi ötlete volt. Az építés 1591-ben fejeződött be, Antonio és Tommaso Contin közreműködésével, akik Da Ponte unokaöccsei, vagyis sógora, Bernardino Contin fiai voltak. Leírása A jelenlegi egyíves kőhíd szerkezete nagyon hasonló az előző, fából készült hídéhoz, az eredeti hídkoncepció helyességét jelezve. A hídfőknél egy-egy ferde rámpa helyezkedik el, lépcsősorral. A híd mindkét víz felőli oldalán a balusztrádos korláttal határolt járda mögött egy-egy elegáns, fedett üzletsor húzódik, amelyek egy központi fedetlen gyalogjárdát fognak közre. A híd legmagasabb pontján kétfelé íves kapu nyílik a szélső járdákhoz. Szentek szobrai művészi domborművek díszítik. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Ponte di Rialto című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Jegyzetek Elena Bassi: Nicolò Barattiero, 1964, 6. kötet A Ponte di Rialto: a terv rejtélye. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.) a Sóhajok hídja tervezője Bibliográfia Giulio Lorenzetti: Venezia e il suo estuario, Edizioni Lint, Trieszt , 1963 ISBN 8886179243 463. o. Tóth Ferenc (labdarúgó, 1993) Tóth Ferenc (Budapest, 1993. január 9. –) magyar labdarúgó, az MTK Budapest hátvédje. Jelenleg kölcsönben szerepel a Vác FC csapatánál. Crécy-sur-Serre Crécy-sur-Serre település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 1494 fő (2015). Crécy-sur-Serre Bois-lès-Pargny, Chalandry, Chéry-lès-Pouilly, Montigny-sur-Crécy, Mortiers, Pargny-les-Bois és Pouilly-sur-Serre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Olderup Olderup település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 443 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Vasember 3. A Vasember 3. (eredeti cím: Iron Man 3) 2013-ban bemutatott amerikai szuperhős mozifilm a Stan Lee által alkotott Vasember főszereplésével. A Jon Favreau által rendezett 2008-as A Vasember és a 2010-es Vasember 2. után a harmadik részt már Shane Black rendezi. Bemutatójának időpontja 2013. május 3., a produkciót 3D-ben is elkészítették. Magyarországon 2013. április 25-én volt a premierje. Cselekmény 1999 szilvesztere, Bern, Svájc. Tony Stark épp végzett az előadásával, de annyira részeg, hogy csak a gyönyörű feltalálóra, Maya Hansenre szeretne a továbbiakban mély benyomást tenni - nem kíváncsi sem Jinsenre, a gulmirai tudósra, sem pedig Aldrich Killianre, az Advenced Idea Mechanics (AIM) munkatársára, aki együtt akar dolgozni a csodagyerekkel - utóbbit úgy rázza le, hogy találkozót beszél meg vele 5 perc múlva a tetőn. Maya akkoriban egy olyan szeren dolgozott, amely képes regenerálni az élő szöveteket - de a sikeres regenerálás után az anyagok mindig túlhevültek és felrobbantak. Tony Stark felír valamit egy poháralátétre, ami közelebb viszi Mayát a megoldáshoz, de az ő megoldása sem tökéletes. Napjainkban Amerikát terrorcselekmények rázzák meg. Az öngyilkos robbantásokat egy rejtélyes terrorista, a „Mandarin” vállalja magára, aki élő egyenes adásban akarja megleckéztetni az amerikai elnököt. Az amerikai kormány a Mandarin ellen azzal próbál védekezni, hogy átalakítják a Hadigép páncélt az amerikai zászló színeiben tündöklő Vashazafivá. Eközben Tony Starkot a Bosszúállók között eltöltött időszak gyötri; folyamatos rémálmai és időnként pánikrohamai vannak, amit azzal kompenzál, hogy éjjel-nappal a páncéljai fejlesztésével foglalkozik (köztük a 42-esen, amit a Tony bőre alá ültetett implantátumokkal tud magához hívni), valamint a Stark Industriesnál felbukkan az AIM nevű cég immár vezetője, a Tony által lerázott Killian, aki korábban Tonyhoz hasonlóan Pepper Potts kezére pályázott. Killian új szérumához, az Extremishez kérné Pepper és a Stark Industries támogatását, amivel módosíthatnák az ember agyát és genetikai állományát, ám Pepper elutasítja ezt, mert túl veszélyesnek tartja. Happy Hogan, Tony Stark korábbi testőre, a Stark Industries biztonsági vezetője felettébb gyanúsnak találja Killian emberét, Willt, akit követni kezd egészen a kínai moziig. Ott Will egy katonának ad át egy táskát, benne a katona Extremis fejadagjával, ám Happy megpróbál ellopni egy kis adagot belőle. Will összeverekedik Happyvel, ám a katona szervezete nem reagált jól az Extremisre, ezért felrobbant, megsemmisítve a mozit és több tucat embert. Happy épphogy túléli a robbanást és el is ájul, ám előtte még látja, ahogy a szintén Extremisszel kezelt Will teste regenerálódik a robbanás után és elmegy, mintha mi se történt volna. A robbantást később a Mandarin vállalja magára, így a kórházban fekvő Happy meglátogatása után egy csapat várakozó újságíró kapja el Tonyt, hogy a Mandarinról kérdezzék. Tony ettől ideges lesz, és miután nyilvánosan párbajra hívja a Mandarint, megadva neki a malibui lakása címét, elviharzik a helyről. Otthonában Tony rekonstruálja a robbantás helyszínét virtuálisan, így talál ott egy dögcédulát, habár a jelentések szerint nem halt meg a helyszínen katona. A meglepő, 3000 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet termelő robbantást alapul véve Tony nyomozni kezd, majd Tennessee talál egy hasonló esetet, ahol egy katona öngyilkossága okozott ilyen robbanást, ám ez minden Mandarin támadást megelőzött. Tony épp útitervet csinálna a helyre, amikor megjelenik a háznál Maya Hansen, aki figyelmeztetni akarja őt, ám ekkor rakétatámadás éri Stark házát. A támadás során Pepper a Vasember páncéllal kimenti Mayát, majd Tony a páncélt felszedve leszed 2 helikoptert a rájuk támadó 3-ból, ám az összeomló háza őt is maga alá temeti, a páncél súlyosan megsérül és ő is eszméletét veszti. Az egész világ azt hiszi, hogy Stark meghalt, ám mesterséges intelligenciája, J.A.R.V.I.S. még időben kimenti őt és elrepül vele. Mikor Stark ismét magához tér, Tennessee közelében van, ahova az útitervet kérte, ám lezuhan és a páncél teljesen lemerül. A páncélt magával vivő Stark üzenetet hagy Peppernek, bizonyítva, hogy életben van, majd egy Harvey nevű kölyök lakásában talál menedékre, akinek a segítségéért egy minifegyvert ad neki, amivel Harvey az őt bántó srácon bosszút állhat. A Tony életben maradásáról értesült Pepper kérdőre vonja Maya Hansent, akiről kiderül, hogy Killiannek dolgozik. Elmondása szerint az Extremist az általa 1999 szilveszterén Tonynak mutatott szerből gyártották, Killien pedig megszerezte tőle, hogy továbbadja a főnökének, aki nem más, mint a Mandarin. Ám kiderül, hogy Maya csellel hozta magához Peppert, akit Killian kezére játszik. Ezalatt Tony a Tennessee-ben felrobbant katona, Chad Davis anyját látogatja meg a kocsmában, akitől megkapja a fia aktáját, ám ekkor egy Extremis katona támad Tonyra, ám sikerül legyőznie őt. Ekkor Will is feltűnik a színen, ám Harvey segítségével legyőzi őt, majd az akta alapján rájönnek, hogy Davis az AIM-nek dolgozott. Rhodey hozzáférése segítségével - ugyanis az AIM csinálta a Vashazafi páncél specifikációit - kiderül, hogy Killian az Extremis segítségével sérült embereknek adja meg a regenerálódás képességét, ám némely kísérlet sikertelen, ezért az adott ember felrobban - ám ezt tökéletes merényleti eszköz a Mandarinnak. Tony ezután az újra feltöltött J.A.R.V.I.S. segítségével megtalálja a Miamiban lévő házat, ahonnan a Mandarin adásait sugározzák, ahova pár összebarkácsolt kütyüvel jut be. A házba érve nagy meglepetés éri: akit a világ Mandarinnak hisz valójában egy Trevor Slattery nevű színész, akit a sikertelen kísérletek felhasználása végett talált ki Killian. Ekkor viszont Killian és Maya elfogják őt, ugyanis utóbbinak Tony segítsége kell a szer tökéletesítéséhez. Killian elmondja, hogy amit Tony tett vele szilveszterkor, az láttatta vele meg, hogy az anonimitás mögé rejtőzve mekkora hatalomra tehet szert, ennek okán találta ki a Mandarint is. Ezután afféle bosszúként megmutatja Tonynak, hogy Peppernek is beadták az Extremist, amit látva Maya öngyilkossággal fenyegeti Killiant - ami a férfit nem hatja meg, így lelövi Mayát. Eközben Killian ellopta a Vashazafi páncélt, amiben Willt álcaként felküldi az elnöki repülőgépre, ahonnan a páncélt az elnökkel együtt elhozza. Ám közben Tony az immár feltöltött 42-es páncélt magához hívva kiszabadul, majd Rhodeyval együtt a Slatterytől kiszedett információk alapján az elnök gépéhez indulnak, ahol Tony végez Will-lel és kiment minden utast - ám addigra az elnök már nincs ott. Killian a Roxxon vállalat egyik tönkrement olajfúrójánál akarja kiiktatni az elnököt, ám Tony és Rhodes rajtuk ütnek és nincsenek egyedül: a Tony által gyártott több tucat, korábban a ház alatt tartott Vasember páncélt aktiválják, amik J.A.R.V.I.S. irányítása alatt támadják az ellenséget. Rhodes visszaszerzi a Vashazafi páncélt és kimenti az elnököt, ezalatt Tony Pepperért indul, aki viszont a Killiannel folytatott harca eredményeképp a mélybe zuhan. Tonyt elönti a düh és Killiannel kezd harcolni, majd végül Killianre küldi a 42-es páncélt, amit aztán megsemmisít. Killian még ezt is túléli, ám ekkor megjelenik a halottnak hitt Pepper, aki Tony egyik páncélját felhasználva öli meg Killiant. Ezután Tony a Pepper iránti szeretetből és azért, mert már tudja hogy a páncélok nélkül is ér valamit, megsemmisíti az odarendelt páncélok nagy részét. Az eset után a Mandarint játszó Slatteryt és Killiant támogató embereket - köztük az alelnököt - letartóztatják, Tony pedig Harveynak hálából egy kisebb labort épít. Tony helyrehozatja Peppert, ám itt nem áll meg, és végül kiszedeti a még a szíve felé tartó repeszeket. Ezután már nincs szüksége a reaktorra, ezért a tengerbe dobja, majd levonja azt a konklúziót, hogy sok mindent elvehetnek tőle (a házát, a cuccait, a páncélját), de egy dolgot nem: hogy ő Vasember. A stáblista utáni jelenetben kiderül, hogy Tony az egészet Bruce Bannernek meséli, aki viszont már a Killiannel történt liftes találkozásnál elaludt. Bruce elmondja Tonynak, hogy neki az ilyenekhez nincs türelme, ám Tony ezt nem veszi figyelembe, és egy fiatalkori sérelméről kezd beszélni, amin Bruce ismét bealszik. Szereplők Robert Downey Jr. ( Tony Stark/Vasember) – Fekete Ernő Guy Pearce (Aldrich Killian) – Stohl András Gwyneth Paltrow (Virginia 'Pepper' Potts) – Major Melinda Don Cheadle (James Rhodes ezredes) – Takátsy Péter Ben Kingsley (a Mandarin) – Szilágyi Tibor Paul Bettany (Jarvis hangja) – Kárpáti Levente Rebecca Hall (Maya Hansen) – Németh Borbála Stephanie Szostak (Brandt) – Kovács Patrícia William Sadler (Sal Kennedy) – Rosta Sándor James Badge Dale (Eric Savin) – Zámbori Soma Megjelenés A Vasember 3. című filmet világszerte a Walt Disney Studios Motion Pictures, kivéve Kínát, ahol a DMG Entertainment mutatja be, valamint Németországot és Ausztriát, ahol a Tele München Group. Marketing 2012 júliusában a San Diego Comic-Con International rendezvényen egy új Vasember-páncélt mutattak be a filmből az előző két Vasember-filmben és a Bosszúállókban látott másik hét páncél mellett. Egy beszélgetés keretében Shane Black, Robert Downey Jr., Don Cheadle, Jon Favreau és Kevin Feige beszélgetett a film forgatásáról és több percnyi részletet mutattak be a filmből. Eric Jennings Eric Jennings (teljes neve Eric Thomas Jennings) (Worcester, 1923. január 23. – Hereford, 1988. június) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása vízkezelő cég műszaki vezetője. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1954-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1970-ben vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. FA-kupa Szakmai pályafutásának elismeréseként, visszavonulása alkalmából kapta a döntő mérkőzés koordinálását. Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1966-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1970-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4. Brit Bajnokság 1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották. Ali Farka Touré Ali Ibrahim „Ali Farka” Touré (1939. október 31. – 2006. március 6.) egy sok hangszeren játszó Mali származású énekes, az afrikai kontinens egyik leghíresebb zenésze. Zenéje a hagyományos mali zene és az észak-amerikai blues találkájának szülötte. Touré a 76. helyen szerepel a Rolling Stone Magazin listáján: (Minden idők 100 legjobb gitárosának listája (Rolling Stone magazin); és 37. a Spin magazin „Minden idők legjobb gitárosai” listáján. Pályakép Ali Farka Touré nemesi családba született. Tizedik gyerek volt, de az egyetlen, aki túlélte a csecsemőkort. Az apja a II. világháború alatt halt meg. Ali egy farmon nőtt fel, iskolába nem járt. Taxisofőrként, autószerelőként, vízi mentősként dolgozott. Az első hangszerét, egy gitárszerű egyhúros djerkelt tizenkét évesen kapta. Hamarosan falusi zenés összejövetelek főszereplőjévé vált. Tehetségesnek bizonyult az egyhúros hegedűn (ndzsarka), a négyhúros lanton (n'goni) és a bambuszfuvolán is. Tizenhét éves volt, amikor a Guineai Nemzeti Balett társulatában meghallotta játszani Fodéba Keïta-t. Akkor eldöntötte, hogy szintén gitáros lesz. Csak amikor 1968-ban Szófiában Malit képviselte, tudott végre venni magának egy rendes gitárt. Szülőfalujában 2003-ban polgármesternek választották. Ali azok közé a muzsikusok közé tartozott, akikről úgy vélték, hogy képesek kapcsolatot teremteni a Niger szellemeivel. Lemezek 1976 – Ali Touré Farka 1976 – Spécial Biennale du Mali 1978 – Biennale 1979 – Ali Touré Farka 1980 – Ali Touré dit Farka 1984 – Ali Farka Touré (Red) 1988 – Ali Farka Touré (Green) 1988 – Ali Farka Touré 1990 – African Blues 1990 – The River 1992 – The Source 1994 – Talking Timbuktu 1995 – The Rough Guide to West African Music 1996 – Radio Mali 1999 – Niafunké 2002 – Mississippi to Mali 2004 – Red&Green 2005 – In the Heart of the Moon 2006 – Savane 2010 – Ali and Toumani Gesztenyés (település) Gesztenyés (szlovénül: Kuštanovci, vendül Küštanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik. Fekvése Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) közepén a Muraszombatba tartó főútvonal mellett fekszik. Talaját az errefelé megszokott kavicsos agyag alkotja. Története Első írásos említése 1476-ból való "Kysthanowcz" néven. 1496-ban "Kwsthanowcz", 1500-ban "Kwsthanolcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Köznemesi birtok volt. A térképeken a 19. századig "Kustanócz" vagy "Küstanócz" néven szerepelt, amit Gesztenyésre magyarosítottak, mivel neve hasonlít a szlovén kostanj, azaz gesztenye szóra, de valószínű, hogy nem áll összefüggésben vele. Lakóinak száma 1837-ben 300 fő volt, ebből 15 volt katolikus, 285 fő evangélikus. Ekkor az ún. Tótsági járás része volt. A faluból egy rövid időre aztán eltűntek a katolikusok, mert néhány évtized múlva már 344 lakója már mind evangélikus felekezethez tartozott. Vályi András szerint " KUSKANÓCZ. vagy Kusztanócz. Tót falu Vas Várm. földes Urai Györfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kotsanóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, de más javai vannak." Fényes Elek szerint " Kustanócz, vindus falu, Vas vmegyében, ut. p. Radkersburg. Lakja 344 evang. Határa felette köves és sovány; hanem híres bort termeszt. Közbirtokosoké." Vas vármegye monográfiája szerint " Gesztenyés, vend község, 84 házzal és 514 ág. ev. lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány." 1910-ben 471, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 194 lakosa volt. 1991-ben még 217-en voltak. Nevezetességei Kápolnája a 20. század első felében épült. Híres emberek Franc Horvat, szlovén politikus. Eric Lichaj Eric Lichaj (Downers Grove, Illinois, 1988. november 17. –) amerikai labdarúgó, aki jelenleg az angol másodosztályban érdekelt Hull City játékosa. Pályafutása Aston Villa Lichaj ifiként megfordult a Chicago Magicben és a Dél-Karolinai Egyetem csapatában, a North Carolina Tar Heelsben is. Profi pályafutása 2007. augusztus 1-jén kezdődött, amikor az angol Aston Villa leigazolta és egy két évre szóló szerződést adott neki. Mivel szülei Lengyelországból költöztek Amerikába, nem kellett külön munkavállalási engedélyt kérnie Európában. A 2007/08-as és a 2008/09-es szezonokban állandó tagja volt a Villa tartalékcsapatának. 2009-ben két évvel meghosszabbította szerződését. Nottingham Forest Lichaj kétéves szerződést írt alá az angol másodosztályú Nottingham Forest csapatához. Bemutatkozó mérkőzését 2013. június 19-én a Huddersfield Town ellen játszotta. Válogatott Lichaj az U17-es és az U20-as amerikai válogatottban is megfordult. A nagyválogatottal részt vett a 2011-ben hazai környezetben rendezett CONCACAF Aranykupán. Legutóbb 2013-ban szerepelt a nemzeti csapatban a Skócia és Ausztria elleni barátságos mérkőzéseken. Peyrusse-le-Roc Peyrusse-le-Roc település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 229 fő (2015). Peyrusse-le-Roc Les Albres, Asprières, Drulhe, Galgan, Naussac és Sonnac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Piat Saint-Piat település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 1055 fő (2015). Saint-Piat Soulaires és Yermenonville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dobó István tér A Dobó István tér (Dobó tér) Eger történelmi belvárosának főtere. A nagyjából trapéz alakú, barokk hangulatú hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó (bal) partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik. Épületek A dőlt betűvel szedett címek a kis Dobó téren vannak. Dobó István tér 1. – Centrum Áruház Dobó István tér 1. – Forst-ház (1774-1777) Forst Antal üveges mester építtette. Dobó István tér 1./B. – Najmájer-ház (XVIII. sz.) Najmajer Ignác vaskereskedő építtette. Dobó István tér 2. – Városháza Dobó István tér 3. – Lakóépület Dobó István tér 4. – Minorita (Páduai Szent Antal) templom (1758-1772) Dobó István tér 5. – Offi-ház (Ruzsin–Offenbacher-ház) Benne az Arany Oroszlán étterem. Dobó István tér 6. – Minorita rendház (Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma) (1773–1775) Dobó István tér 7. – Lakóépület Dobó István tér 8. – Lakóépület Dobó István tér 11. – Szenátor-ház. A házat 1727 után Boldogi György felcser építtette ki mai formájára. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt. Dobó István tér 13. – Farkas Ferenc Zeneiskola (Panakoszta-ház). A 18. század elején épült. Látnivalók a téren Dobó István szobra; Strobl Alajos (1907) alkotása Permetező szökőkút. Korábban itt volt Kisfaludi Strobl Zsigmond Végvári vitézek (Végvári harcosok) című szobra (1967-ben állították fel). barokk híd Jacka (Ausztráliai fővárosi terület) Jacka a főváros, Canberra egyik elővárosa Ginninderra kerületben. A legközelebbi külvárosok Jackához: Moncrieff, Taylor, Amaroo, Bonner. Jacka, Gungahlin kerület északi részén helyezkedik el. A város mindössze 4 kilométernyire fekszik Gungahlin városközponttól és 16 kilométerre található Canberra központjától. A város nevét Albert Jackáról kapta, aki az első olyan ausztrál volt, akit Viktória-kereszttel tüntettek ki az első világháború alatt a Dardenellák ostroma alatt végzett tevékenységéért. Tervek Mikorra elkészülnek a családi házak, addigra 1500 darab otthon fog itt állni, amelyek különféle stílusúak lesznek. A Horse Park Wetland egy fontosabb fejlesztési terület a város kijelölt területének közepén. A vízivilág ad otthont a Latham-sárszalonka (Gallinago hardwickii) populációjának, amely – költöző madár lévén – évente elrepül Délkelet-Ausztráliába. A vízivilág az Ausztrál Fővárosi Terület természeti értékeinek védelméről szóló szigorú szabályozás védelme alatt áll. Földrajza A terület az Amaroo felé folyó két kisebb patak találkozásánál mindösszesen 628 méterrel van a tenger szintje felett, ám a tengerszint feletti magasság eléri a 708 métert a város keleti határán. A város területének nagyobbik része a völgy aljában helyezkedik el. Kannelúra A kannelúra a görög-római s az ezek alapján álló stílusokban az oszloptörzsön hosszában futó, íves vagy elliptikus keresztmetszetű rovátka. A kannelúrák a görög-dór oszloprendben élben metsződnek, a többiben az oszloptörzs felülete hosszirányú keskeny lemezek alakjában marad meg közöttük: számuk különböző, a dórban 16-20 között változik. Forrás Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. Messemé Messemé település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 237 fő (2015). Messemé Ceaux-en-Loudun, La Roche-Rigault, Loudun és Sammarçolles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (16379) 1981 EJ18 A (16379) 1981 EJ18 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Borhamisítás Borhamisításról akkor beszélünk, amikor az eladott folyadék nem a címkének megfelelő minőségű, tiltott adalékokat tartalmaz, vagy nem is szőlőből készült. A borhamisítás egyidős a bortermeléssel. Karl Marx Tőke c. híres műve is hivatkozik Chevallier, A. (1793-1879.): "Dictionnaire des altérations et falsifications des substances alimentaires médicamenteuses et commerciales - A kereskedelmi élelmiszerek és gyógyszerek anyagainak módosítási és hamisítási szótára" című könyvére, amely 30 módszert ír le a borhamisításra. Itt csak a leggyakoribb módszerek rövid ismertetése következik. A borhamisítás típusai Hamis címkézés Ez akkor fordul elő, ha az eladott bor származási helye, termelője, évjárata, vagy fajtája a valóságban nem egyezik meg a címkén feltüntetett információval. Ez a manipuláció úgy is történhet, hogy az eredeti bort valamilyen arányban keverik egy gyengébb minőségű borral. Adalékanyagok használata Ekkor a borhoz tiltott adalékanyagokat adnak, vagy az engedélyezett adalékanyagokból a megengedettnél többet használnak. A leggyakrabban használt adalékanyagok a következők: Répacukor : A must cukorfokának feljavítására használják. Nagyon gyakori, hogy a megengedett mennyiségnél többet alkalmaznak. Mustsűrítmény : A must cukorfok emelésének legális módja, azonban ha túlzásba viszik, vagy erjedés után adják a borhoz, akkor már egyáltalán nem elegáns megoldás. Tipikusan ez utóbbi kategóriába tartoznak a boltok alsó polcaira kirakott olcsó félédes borok. Víz : A mennyiség növelésére használt adalék. Bizonyos import borok (pl. ausztrál borok) esetében legálisan előfordulhat, de hazai borok esetében tilos alkalmazni. Főleg alacsony kategóriás italkimérésekben szoktak élni ezzel a módszerrel. Borkősav : Savhiányos borok esetében alkalmazzák a bor eltarthatóságának, illetve élvezeti értékének növelése érdekében. Inkább a mediterrán országok boraira jellemző. Bizonyos arányig legális a használata. Savtompítók: Az előző adalékkal ellentétes hatású, a túl magas savtartalom csökkentésére szolgáló vegyszerek. Alkalmazásuk bizonyos arányig legális, de ekkor sem elegáns. Kellemetlen vegyszerízű lesz tőle a bor. Alkohol : Az alkoholfok növelése érdekében utólagosan tömény alkohol hozzáadása. Jó esetben etanol, néhány kirívó esetben metanol utólagos hozzáadása történik. Ez utóbbi akár vakulást vagy halált is okozhat. Glicerin : A bor természetes glicerintartalmának növelése utólag hozzáadott tiszta glicerinnel. Alkalmazásával testesebbnek, "olajszerűbbnek" tűnik a bor. Tanninpor: A vörösborok fanyarkás ízét adó természetes tannintartalom megnövelése utólag hozzáadott tanninnal. Hatására a vörösbor kellemesen fanyarabb, "erőteljesebb" lesz. Természetes színezékek: A vörösborok teltebb színét biztosító színezőanyagok. Hagyományosan a bodzát, mályvát, meggyet, áfonyát használtak erre a célra. Fehérborok festésére sáfrányt használtak. Mesterséges színezékek: Az élelmiszeriparban használt színezékek, amelyekkel elsősorban a vörösboroknál alkalmaznak a teltebb színek elérésére. Nem szőlőből készült borok Lőre: a must kiforrása után a hordó alján maradt seprűt vízzel felöntik, majd cukor hozzáadása után újból kierjesztik. "Tablettás" borok: szőlő nélkül, kizárólag a fentebb ismertetett adalékanyagok vegyítésével készült borutánzatok. Elsősorban fehérbor-utánzatokat állítanak így elő. A sárgás színt régebben szalma- vagy kukoricaszár beleáztatásával érték el. Ez utóbbi miatt alakult ki a „Csövidinka” gúnynév a Kövidinka szőlőfajtára utalva. José Juncosa José Juncosa, teljes nevén José Juncosa Bellmunt (Les Borges Blanques, 1922. február 2. – 2003. október 31., Reus) néhai spanyol-katalán labdarúgó, csatár.. Pályafutása Pályafutását 1941-ben egy katalán kiscsapatnál, a Reusnál kezdte 1941-ben. Egy évvel később az Españolhoz igazolt, ahol két év alatt negyvennégy összecsapáson 34 gólt szerzett. 1944-ben kezdődött pályafutása legszebb időszaka, ugyanis ekkor került az Atlético de Madridhoz. Az itt töltött tizenegy szezonja alatt az összes lejátszott tétmeccset nézve a klub történetének hetedik legeredményesebb góllövőjévé nőtte ki magát, százhárom gólt szerezve. Ez a szám a bajnokikon nyolcvan találat. A matracosokkal a tizenegy év alatt két bajnoki címet és egy szuperkupa-győzelmet is ünnepelhetett. A spanyol válogatottban kétszer léphetett pályára, egyszer egy Írország elleni barátságos összecsapáson, másodszor pedig az 1950-es vb-n Svájc ellen. Gólt nem szerzett. 1955-ben, rögtön visszavonulása után edzősködni kezdett, egy szezon erejéig a Córdobát irányította. Tizenegy év szünet után 1968-ban ült ismét kispadra, sorrendben a Lérida, a Córdoba (másodszor), a Pontevedra és a Levante trénere volt. Sikerei, díjai Bajnok : 1949-50 , 1950-51 Szuperkupa-győztes : 1951 Samuel Smiles Samuel Smiles [ejtsdː 'szmájlsz'] (Haddington, 1812. december 23. – Kensington, 1904. április 16.) skót író, aki elsősorban a neveléssel kapcsolatos műveket adott ki. Élete és művei A skóciai Haddington városában született. Fiatalon orvosi pályára készült, hamarosan azonban az irodalomra tért át. Életét a London melletti Blackheathban töltötte. Jelentősebb műveiː Railway property (1849); Life of George Stephenson (1864); Selfhelp (1860); Workmen's earnings, strikes and wages (1861); Lives of engineers I–V. (1874); Lives of Boulton and Watt (1866); The Hugenots (1876); Scotch, naturalist (1876); George Moore (1878); Robert Dick, botanist (1878); Duty (1880); James Nasmiyth, engineer (1883); Men of invention adn industry (1884); Life and labour (1887); Jasmin Barber, poet, philanthropist (1891). Érdekesség, hogy több művét még 19. században magyar nyelvre fordította, és magyar példákkal egészítette ki Könyves Tóth Kálmán. Magyar nyelvre fordított művei Takarékosság – Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán , Légrády Testvérek, Budapest, 1878, 388 o. Önsegély – Élet- és jellemrajzokban , Légrády Testvérek, Budapest, 1879, 397 o. Jellem , Légrády Testvérek, Budapest, 1880, 407 o. Kötelesség – jellemrajzokban és példákban , Légrády Testvérek, Budapest, 1882, 383 o. (Hugo Schramm-Macdonalddal)ː A boldogulás útja , Lampel Róbert Könyvkereskedése, Budapest, 1882, 91 o. Forrás Bokor József (szerk.). Smiles, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. június 19. Won’t Look Back A Won't Look Back című dal Duke Dumont 2014 augusztus 31-én megjelent dala, mely az EP1 című középlemezen található. A dalt Naomi Miller és Yolanda Quartey írta,melyben ő is vokálozik. A dal a megjelenés napján került fel az iTunes-ra. Videoklip A dalból készült videoklipben három rabló pénzt lopott különböző helyekről, majd egy rendőrtiszt elkapta őket, és törött autón menekülnek, miközben a rendőr egy segway-en üldözi őket, majd az egyik rablót letartóztatja. A videó úgy ér véget hogy az utolsó rabló leugrik egy parkolóház épület tetejéről, majd egy helikopter hangja hallható. 6964 Kunihiko A 6964 Kunihiko (ideiglenes jelöléssel 1990 TL1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Endate Kin és Vatanabe Kazuo fedezte fel 1990. október 15-én. Krivány (Gyetvai járás) Krivány (szlovákul: Kriváň) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. 2011-ben 1689 lakosából 1635 szlovák volt. Fekvése Gyetvától 5 km-re délkeletre fekszik. Története A középkorban ez a terület Végles várának uradalmához tartozott. A község Szlovákia legfiatalabb települései közé tartozik. Vályi András geográfai művében 1796-ban még csak egy csárdát említ itt. Egy 1852-ben kiadott térképen a település még nem létezett. 1860-ban említi először írott forrás. Fejlődéséhez nagyban hozzájárult a Salgótarján-Losonc-Ruttka vasútvonal 1871-ben történt kiépítése, melynek egyik állomása lett. A 20. század elején postahivatal létesült a településen, ahonnan telefonálni is lehetett. Később csendőrőrs is épült itt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. Krivány csak 1955. május 1-jén lett önálló község, ekkor 420 házában 2135 lakos élt. Még az évben felépült a kultúrház is. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult. 1993-ban 480 háza volt 1630 lakossal. 2001-ben 1650 lakosából 1640 szlovák volt. Nevezetességei Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1989-ben épült. Aubréville Aubréville település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 391 fő (2015). Aubréville Avocourt, Clermont-en-Argonne, Montzéville, Neuvilly-en-Argonne, Récicourt és Vauquois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Arnad Arnad (1976-ig Arnaz, frankoprovanszálul Arnà) egy olasz község Valle d'Aosta régióban. Az Olivetti Tecnost nanotechnológiai kutatóintézetének székhelye. Látnivalók San Martino di Tours parókiatemplom Notre-Dame-des-Neiges szentély a Vallaise kastély az arnadi kastély az Échallod-híd Zátonykócsag A zátonykócsag (Egretta gularis) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár. Előfordulása Afrika, a Vörös-tenger, Dél-Ázsia és India. Európában ritka kóborló. Magyarországon jegyzett faj. Alfajai Egretta gularis gularis Egretta gularis schistacea Megjelenése Testhossza 55-65 centiméter, szárnyafesztávolsága 86-104 centiméter, testtömege 350-400 gramm. Életmódja Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből álló táplálékát. A bombák földjén A bombák földjén (The Hurt Locker) egy 2008-ban bemutatott amerikai háborús film. A történet három amerikai bombaspecialista mindennapjait mutatja be az iraki háború alatt. A rendező Kathryn Bigelow, a forgatókönyvíró pedig Mark Boal, aki 2004-ben újságíróként megjárta Irakot, az USA bombaosztaga mellett. A főszereplők Jeremy Renner, Anthony Mackie és Brian Geraghty. A forgatókönyvet Boal az iraki háborúban szerzett tapasztalatai alapján készítette. Bigelow és ő már dolgozott korábban együtt, és Boal e-mailen keresztül folyamatosan tartotta a kapcsolatot a rendezővel. Eredetileg Irakban szerették volna elkészíteni a filmet, de a stáb biztonsága érdekében végül Jordánia lett a fő forgatási helyszín. A helyi filminfrastruktúra fejletlensége a munkálatok során több bonyodalmat is okozott a készítőknek, többek között a vágás és a felszerelések szállítása során. A filmet a 2008-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál vetítése után a Summit Entertainment kezdte forgalmazni az Egyesült Államokban. A hivatalos bemutató 2009. június 26-án volt, de szélesebb körben csak 2009. július 24-én kezdték vetíteni az amerikai mozik. Magyarországon első vetítésére 2010. február 18-án került sor. A kritikusok zöme elismerően szólt az alkotásról, a Rotten Tomatoes honlapján a 2008-as év egyik legtöbb pozitív értékelését begyűjtő filmje lett. Mindezek ellenére sokan a háború dicsőítését és az USA haderejének méltatását látták benne. A bombák földjént a veteránok is erősen bírálták, amiért nem valósághűen mutatja be a háborús körülményeket, illetve azért, mert véleményük szerint rengeteg pontatlanságot tartalmaz. Egy amerikai bombaspecialista, Jeffrey S. Sarver főtörzsőrmester, keresetet nyújtott be a készítők ellen, mivel szerinte a főszereplő megformálásakor az ő személyét vették alapul. A majdnem két évig tartó pereskedést Sarver végül elveszítette. Mivel a filmet hivatalosan csak 2009-ben mutatták be, a 82., tehát a 2010-ben tartott Oscar-díjátadón jutalmazták. Összesen kilenc kategóriában jelölték, amiből hatot nyert meg. Bigelow vihette haza a legjobb rendezőnek járó díjat, így a kategória első női győztese lett. Az alkotás a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriákban szintén győzedelmeskedett. A bombák földjén ezen felül számos hazai és külföldi díjat nyert különböző gálákon, filmes rendezvényeken és fesztiválokon, többek között hat BAFTA-díjat. Cselekménye A film egy idézettel kezdődik: Jelentése: a háború drog, és az akciók feszültsége halálos függőséghez vezet. Az idézet Chris Hedges haditudósító 2002-ben megjelent A háború értelmet ad nekünk című könyvéből származik. Az idézet végül elhalványul, és csak az utolsó négy szó marad belőle látható: for war is a drug (kb. „mivel a háború kábítószer”). William James bombaspecialista főtörzsőrmester (Jeremy Renner) 2004-ben, az iraki háború alatt, az amerikai hadsereg bombaszakértőinek Bravo századához kerül, miután elődjét, Thompson főtörzsőrmestert (Guy Pearce) Bagdadban megölte egy távvezérlésű, rögtönzött robbanó szerkezet. Az irányítása alá J. T. Sanborn őrmester (Anthony Mackie) és Owen Eldridge specialista (Brian Geraghty) kerülnek, akik a helyszínt biztosítják, amíg James hatástalanítja a bombákat. Kettejük egyetlen célja, hogy a szolgálatból hátra maradt pár napot élve megússzák. James sajátos módszerei és viselkedése miatt Sanborn és Eldridge hamar arra a következtetésre jut, hogy új felettesük vakmerő feszültséghajhász, aki a katonai protokollt sem fél áthágni. Amikor azt a feladatot kapják, hogy néhány robbanószerkezetet semmisítsenek meg a sivatagban, James visszamegy a robbanásra kijelölt helyszínre, hogy visszahozza ottfelejtett kesztyűjét. Sanborn ekkor hangosan kijelenti a megdöbbent Eldridge-nek, hogy balesetnek álcázva most megölhetnék Jamest, aki szerintük mindhármuk életét kockáztatja meggondolatlanságával. Végül azonban semmit nem tesznek. Visszafelé a bázisra egy Ford Excursiont találnak az út szélén, amint öt arabnak öltözött férfi a kerekét cseréli. A kezdetben ellenségnek hitt csoportról azonban hamar kiderül, hogy brit zsoldosok, és két körözött fogoly van náluk. Hirtelen támadás éri őket, ezért gyorsan menedéket keresnek. A zűrzavart kihasználva a két fogoly szökni próbál, de ekkor a zsoldosok vezetője (Ralph Fiennes) lelövi őket, mivel holtan is megkapja értük a pénzt. A tűzharcban három zsoldos meghal, köztük a vezető is; Sanborn és James végül lelő három támadót, a negyediket Eldridge öli meg. Egyik este együtt lazítanak James szálláshelyén, akiről kiderül, hogy van egy kisfia. Amikor a barátnője teherbe esett, elvette feleségül, és azóta ugyan hivatalosan elváltak, de még mindig együtt élnek. Sanborn talál az ágy alatt egy dobozt, amiben James a korábban hatástalanított bombák alkatrészeit gyűjti. Ahogy ő fogalmaz, a dobozban van minden, ami eddig majdnem megölte. Sanborn és Eldridge megdöbbennek a furcsa gyűjteményen. Egy raktári rajtaütés során James egy holttestet talál, amiben bombát helyeztek el. A halott nagyon emlékezteti őt „Beckham”-re, egy iraki fiúra, aki a bázisuk mellett árul DVD-ket, és akivel korábban összebarátkozott. Kiszedi a fiú testéből a fel nem robbant bombát, és kihozza a holttestet az épületből. A rajtaütés során életét veszti Cambridge alezredes, aki Eldridge kérésére ment velük. A specialista éppen ezért saját magát hibáztatja a főtiszt haláláért. Aznap éjszaka James kiszökik a bázisról, hogy megkeresse és bosszút álljon Beckham gyilkosain, de semmi nyomot nem talál; csalódottan tér vissza. Szintén aznap éjjel felrobbantanak egy gáztartályt a városban, így őt és csapatát is a helyszínre hívják. A főtörzsőrmester úgy véli, hogy a tettesek még a közelben lehetnek, ezért úgy dönt, hogy erősítés nélkül hárman induljanak felkutatásukra. Sanborn és Eldridge ugyan ellenzik az ötletet, de szó nélkül követik őt. Szétválnak, és Eldridge-et elkapják. Jamesnek és Sanbornnak sikerül megmenteniük, de közben véletlenül lábon lövik társukat is. A következő reggel Beckham a bázis mellett focizik. Amikor meglátja Jamest, megpróbál szóba elegyedni vele, de ő szóra se méltatja. Egy helikopterhez megy, amin épp a sebesült Eldridge-et készülnek elszállítani, aki nekiesik Jamesnek, mert őt hibáztatja a sérüléséért. Jamest és Sanbornt még aznap újabb küldetésre hívják, egy iraki polgárra valaki időzített bombát erősített. James megpróbálja leszedni róla a mellényt, de az túl sok lakattal van a férfi testére erősítve, így fel kell hagynia a próbálkozással. Az utolsó pillanatban Sanbornnak és neki is sikerül elmenekülnie, de az irakit már nem tudják megmenteni. Sanborn a hazaúton elérzékenyül és bevallja Jamesnek, hogy nem tudja többé legyűrni a stresszt, amit a bevetések okoznak, haza akar menni és szeretne egy fiút a barátnőjétől. Amikor a Bravo század szolgálati ideje lejár, James hazatér volt feleségéhez és csecsemő fiához. A civil élet unalma elkedvetleníti. Egyik éjjel bevallja fiának, hogy csupán egyetlen dologról tudja biztosan, hogy szereti. A film utolsó jelenetében James látható, ahogy egy újabb, 365 napos szolgálatot kezd meg a bombaosztag Delta századával. A film készítése Forgatókönyv A bombák földjén forgatókönyve Mark Boal szabadúszó újságíró beszámolói alapján készült, aki 2004-ben az iraki háborúban két hétre egy amerikai bombaszakértő osztaghoz tudósítóként csatlakozott. Bigelow már ezelőtt is ismerte Boal munkáit, az író egyik Playboynak írt cikkéből The Inside címmel rövid életű sorozatot készített. Amikor Boal Irakban volt, naponta 10–15 alkalommal is az egységgel tartott, hogy figyelhesse munkájukat, és Bigelow-nak e-mailen keresztül számolt be élményeiről. Boal a valós eseményeket fikcióval itatta át. A film céljáról azt nyilatkozta, hogy „Az az ötlet lényege, hogy ez legyen az első olyan iraki háborúról szóló film, aminek célja a katonák élményeinek bemutatása. Azt akartuk a nézők elé tárni, hogy a katonáknak miken kell keresztülmenniük, amit a CNN-en nem láthatunk, és ezt nem a cenzúrára értem. Úgy értem, hogy a hírek nem teszik a fotósaikat egy ilyen elit szakasz mellé tudósítónak”. Bigelow-t az foglalkoztatta igazán, hogy „mi mozgatja ezeket a katonákat, hogy önként vállalják a halálos veszélyt. Miféle emberek ezek?” Amíg 2005-ben Boallal közösen az akkor még The Something Jacket munkanéven futó alkotás forgatókönyvén dolgoztak, Bigelow elkezdett előzetes, nyers vázlatokon, storyboardokon dolgozni, hogy meg tudja fogni azt a jellegzetes földrajzi atmoszférát, ahol forgatni tudna. A bomba hatástalanításának protokollja megköveteli a terület teljes lezárását. A lehető leghitelesebben szerette volna elkészíteni a filmet és „beültetni a nézőt a Humvee-ba, mintha ő is egy katona lenne a bevetésen”. Szereplőválogatás Bigelow fontosnak tartotta, hogy a főszerepeket viszonylag ismeretlen színészek kapják, mivel szerinte „ez nagyobb feszültséget kelt, mert az ismeretlenséghez a kiszámíthatatlanság érzése is társul”. William James bombaspecialista őrmester összetett személyiség, akinek jellemét Boal az Irakban megismert bombaszakértők tulajdonságai alapján írta meg. Bigelow a Kannibál című, Jeffrey Dahmer sorozatgyilkos életét feldolgozó filmben nyújtott teljesítménye miatt választotta Rennert a főszereplő James megformálására. A forgatásra való felkészülés kapcsán a színész egy hetet töltött a mojave sivatagi Fort Irwin katonai bázison. Itt megtanították neki a Composition 4 robbanóanyag használatát, hogyan hatástalanítson biztonságos rögtönzött robbanószerkezeteket (angolul improvised explosive device, IED), és a filmben viselt ruházat megfelelő használatát. Szerepe kedvéért Renner mellett Brian Geraghty is elutazott Fort Irwinre. Geraghty először 2007 júniusában került kapcsolatba a projekttel, amikor Bigelow előtt Rennerrel közösen felolvastak néhány jelenetet. Ekkor még egy másik színészt szerettek volna felkérni az alkotók, ám egy hónappal később felajánlották neki Eldridge karakterének megformálását. Elmondása szerint Eldridge jeleníti meg a filmben az „átlagos fickót, aki nyilvánvalóan egy önkéntes […] Számomra ő képviseli az olyan embereket, mint te vagy én.” Anthony Mackie, J. T. Sanborn őrmester megformálója, így jellemezte a forró nyári forgatás hangulatát: „Hihetetlen volt a hőség, mi pedig nagyon könnyen felidegesítettük magunkat. De a film készítése olyan volt, mintha egy színdarabon dolgoznánk. Mindenki figyelt a másikra és egy nagyszerű élmény volt. Ezért kezdtem hinni a filmben.” A szerepre készülve rengeteget beszélgetett amerikai katonákkal és szakértőkkel az interneten keresztül. Jordániában, a forgatás helyszínén élő több százezer iraki menekült felkeltette Bigelow érdeklődését. Azoknak, akiknek volt színészi tapasztalata, kisebb szerepeket adott a filmben, többek között Suhail Aldabbach-nak is, aki egy kényszerített öngyilkos merénylőt alakít a film vége felé. Forgatás A filmet Jordániában és Kuvaitban forgatták, nem messze az iraki határtól. Ezzel a rendező célja az volt, hogy nagyobb hitelességet adjon a filmnek, valamint ennek köszönhető a számos iraki statiszta és a Közel-Kelet hamisíthatatlan forró időjárása is, „vizuálisan és fizikailag ez áll a legközelebb Irakhoz”. A készítők kezdetben Marokkóban tervezték elkészíteni a filmet, már lehetséges helyszíneket is bejártak, de a rendező úgy érezte, hogy ezek nem hasonlítottak Bagdadra, ráadásul a lehető legközelebb akart lenni a háborús övezethez. Néhány jelenetet kevesebb mint három mérföldnyire vettek föl az iraki határtól. Eredetileg Bigelow Irakban szerette volna elkészíteni a filmet, de a biztonságért felelős csoport ezt nem támogatta az orvlövészek miatt. Greg Shapiro producer a következőket nyilatkozta a jordániai biztonsági aggályokról: „Érdekes volt elmondani az embereknek, hogy Jordániában készítünk filmet, mert mindenki először a biztonsági helyzetről érdeklődött.” A bombák földjén készítése során azonban semmi atrocitás nem történt, leszámítva egy palesztin menekülttáborban felvett jelenetet, mely során néhány fiatal okozott gondot a készítőknek. Renner a következőképp írta le a történteket: „Kétemeletes épületek tetejéről szöges vackokat szórtak a sisakomra, és köveket dobáltak. Csak néhány gyerek volt, akik a közelben szórakoztak, de mégis. Megdobáltak minket néhányszor, amíg forgattunk. […] Amikor nézed, olyan érzésed lesz, mintha háborúban lennél.” A Jordániában való forgatást a stáb néhány tagja nehezen fogadta el elsőre. Néhányan vissza is léptek a projekttől a hír hallatán, és Bigelow-nak így új embereket kellett keresnie. A kezdeti győzködésekre a rendező szerint azért volt szükség, mert az amerikai kultúrát áthatják a területről alkotott előítéletek: „Sajnálatos módon az amerikai és Los Angeles-i emberekre jellemző ez a felfogás. De ha egyszer kiszállsz a repülőgépből, rájössz, hogy a hely olyan, mint Manhattan fák nélkül.” Mivel világszerte mindenhol Irakról beszélnek, a rendező úgy gondolja, hogy a filmkészítőket továbbra is érdekelni fogja az ottani viszály, és ez Jordániát egy fő forgatási helyszínné emelheti. A film elkészítését a jordán filmbizottság is támogatta és segítette, cserébe Bigelow meghívta a helyi filmfőiskola hallgatóit, hogy tapasztalatot szerezhessenek. A forgatás 2007 júliusában kezdődött, 44 napig tartott, az átlaghőmérséklet pedig 120 °F (kb. 49 Celsius-fok) volt. Gyakran négy, vagy annál is több forgatócsoport dolgozott egyszerre, ami közel kétszáz órányi nyersanyagot eredményezett. Tony Mark producer szerint a képernyőn látható vér, izzadság és hőség a kulisszák mögött is érezhető volt. „Ez egy kemény, nagyon kemény film egy kemény, nagyon kemény témáról. A forgatás egész ideje alatt tapintani lehetett a feszültséget. Pont olyan volt, mint a vásznon, három ember aki küzd egymással, de amikor eljön a munka ideje, összefognak, hogy elvégezzék azt.” A forróságon túl a speciális ruha tömege, amit Renner a hatástalanítások idején egész nap viselt, kb. 74 font (33,5 kg) volt. Egy jelenetben, ahol egy iraki fiút cipel, a színész elesett a lépcsőn és kificamította a bokáját. Emiatt nem tudott járni, és a forgatással le kellett állni egy időre. Ennél a pontnál „az emberek abba akarták hagyni. Minden részleg csak azért küzdött, hogy elvégezhesse a rá eső munkát, és senki nem beszélt a másikkal.” A baleset után egy héttel később már folytatódott a munka. Mivel az országba korlátozva lehet katonai kellékeket bevinni, a speciális effektekért felelős Richard Stutsman tűzijátékot használt puskaporként. Egy nap, amikor éppen egy kelléket rakott össze, a hőség és a súrlódás miatt a petárdák fölrobbantak, közvetlenül az arca előtt. Két nappal az eset után már ismét dolgozott. David Fencl fegyvermester egy 12 órás munkanap után egész éjjel fennmaradt, hogy megfelelő lőszert készítsen egy orvlövész géppisztolya számára, amikor a jordán vámon nem engedték át időben a felszerelést. A forgatás csupán kevés elemét tartalmazta a megszokott, hollywoodi körülményeknek: senkinek nem volt légkondicionált lakókocsija vagy saját fürdőszobája. Renner úgy nyilatkozott, hogy nagyon ügyeltek arra, hogy a film hiteles legyen, amihez szerinte az is hozzájárult, hogy a Közel-Keleten készítették. „Nem lehet tettetni azt a forróságot” teszi hozzá Mackie. „Amikor a forgatáson vagy és ott van az a sok iraki menekült statisztaként, az elég sokat elmond a filmről, amit épp készítesz. Amikor meghallod a történeteket azoktól az emberektől, akik tényleg ott voltak, az nagyon tiszta nézőpontot ad, hogy művészként hol tartasz és hogy milyen történetet szeretnél előadni. Nagyszerű élmény volt ott lenni.” Operatőri munka Bigelow a filmmel olyan hatást szeretett volna elérni, ami a közönségnek nyers, közvetlen és zsigeri élményt nyújt. A rendezőt lenyűgözte Barry Ackroyd A United 93-as és a Felkavar a szél című filmeken végzett munkája, és felkérte A bombák földjén operatőri munkáinak elvégzésére. Noha a film stúdiótól függetlenül, kis költségvetéssel készült, Bigelow négy Super 16 mm-es kamerával forgatott, hogy több nézőpontból örökíthessen meg egy-egy jelenetet. A kamerák mindegyike 90 fokot zárt be, így néggyel le tudta fedni az egész helyszínt 360 fokban. A színészeket minden oldalról vették, ami folyamatos koncentrációt igényelt tőlük. A több kamera használata lehetőséget adott a rendezőnek, hogy a díszlet bármely részét megmutathassa a nézőnek, bármely irányból. Ez esetben Bigelow szerint arra kellett ügyelni, hogy a több nézőpont miatt ne essen külön részekre a jelenet és megmaradjon a linearitás. Ackroyd számára az volt az elsődleges cél, hogy az operatőri munka segítségével a néző ténylegesen a helyszínen érezhesse magát. A nyitó jelenetben, amikor felrobban a bomba, fontosnak tartotta a lassítást, mivel a rombolás hatását akarta megmutatni. „A kamera tényleg ott van, mivel nem becsapni szeretnénk a közönséget, hanem meggyőzni. Ezzel segítünk nekik hinni.” Vágás A bombák földjén vágásáért Chris Innis és Bob Murawski feleltek. A két vágónak összesen majdnem 200 órás, kézi kamerával felvett anyagból kellett elkészítenie a filmet. A munkájukat az is nehezítette, hogy Boal forgatókönyvének szerkezete a hagyományostól eltérő, aszimmetrikus és epizódszerű volt. Nem volt hétköznapi értelembe vett „főgonosz”, hanem a feszültséget a szereplők egymás közti viszálya, valamint a bombák fölrobbanásából és orvlövészek hirtelen felbukkanásából adódó bizonytalanság adta. Innis szerint „ez a mozi olyasmi, mint egy horrorfilm, amiben nem látod a gyilkost. Tudod, hogy bármelyik pillanatban fölrobbanhat egy bomba, de nem tudod, hogy pontosan mikor fog megtörténni, szóval Hitchcock ötletei – arról, hogyan kelts feszültséget a nézőidben – nagyban hatott ránk, amikor a vágást végeztük.” A nyersanyagot úgy jellemezte, mint „egymástól független, émelygést okozó képsorok összevisszasága, amik folyamatosan keresztezték a 180 fokos vonalat”. Innis az első nyolc héten Jordániában dolgozott, majd ezután tért vissza Los Angelesbe, ahol Murawski csatlakozott hozzá. A vágás folyamata több mint nyolc hónapot vett igénybe. A cél az volt, hogy a háborút a végletekig valósághűen mutassák be, a lehető legkevesebb speciális effektus vagy technikai fokozás felhasználásával. Innis állítása szerint „nagyon szerettük volna, ha a filmnek megmarad a híradós dokumentumfilm-jellege… A túl sok megrendezett effektus zavaró lett volna. A vágás során a legfontosabb a mértékletesség volt”. A helyszínen történő vágás további bonyodalmakhoz vezetett az utómunkálatok során. A készítők nem akarták, hogy a film nyersanyagát olyan repülőtereken kelljen átjuttatni, ahol kinyithatják, megröntgenezhetik vagy megrongálhatják. Éppen ezért a tekercseket kézipoggyászban a produkciós asszisztens Ammanból Londonba vitte. Ott egy laboratóriumban a super 16 mm-es filmet átmásolták DVcam formátumra, és ezeket a vágás elvégzése céljából ugyanígy visszajuttatták a Közel-Keletre. Az út hossza három nap és egy hét között váltakozott, és Innis úgy jellemezte a módszert, mint „szamárkordén történő szállítás a modern korban”. A kis költségvetés és a fejlett filminfrastruktúra hiánya a területen megnehezítette Innisék munkáját, és ezért volt szükség a kópiák utaztatására: „Szemcsés super 16 mm-es filmmel dolgoztunk, a normál vágástechnikával. Próbáltuk FTP letöltésekkel, de a jordániai körülmények ezt nem engedték.” Tony Mark producernek később sikerült elintéznie, hogy egy helyi rádióállomást használhassanak éjjelente, hogy az interneten keresztül rossz minőségű QuickTime-videókat tudjanak fogadni. Innis a vágási folyamatokkal kapcsolatban a hangok fontosságát is kihangsúlyozta. „A vágások ritmusa gyakran szónikus elemeken alapszik – a katonák lélegzése, a robbanások hangjai, vagy éppen a robbanás előtti teljes csönd.” A két vágó a Ray Beckett hangkeverő által felvett hanggal dolgozott. Innis szerint Beckett nagyszerű, helyszínen végzett munkájának köszönhető az is, hogy az utómunkálatok folyamán nem kellett sokat foglalkozniuk a hangvágással. Filmzene A film zenéjét Marco Beltrami és Buck Sanders szerezte. A munka 2008 februárjában kezdődött és áprilisra fejezték be. Először a készítők nem akartak külön filmzenét készíteni, azt gondolták, hogy a Paul Ottoson hangeffektvágó által megalkotott hangzás fog uralkodni a filmben, hangszerelés nélkül. Később a vágók ideiglenesen elkezdték használni a Börtönvonat Yumába zenéjét. Ez olyan jól működött a filmhez, hogy végül meggyőzte az alkotókat a zene szükségességéről. Felkérték a Börtönvonat Yumában zeneszerzőjét, Beltramit, hogy készítse el A bombák földjén zenéjét is. Amikor Sanders és ő először megnézték a filmet, úgy gondolták hogy nincs szükség túl sok és erőteljes zenére, mivel a képi világ jól működik önmagában. Beltrami elmondása szerint westernjelleget adtak a zenének, amivel a főhős lázadó cowboy jellemét akarták kiemelni. Hatott rájuk Ennio Morricone is, aki Sergio Leone több filmjéhez írt zenét. A zeneszerzők a film hangeffektjeit is felhasználták, valamint gyakran hallható hangszer a gitár mellett az erhu is, egy kínai kéthúros vonós hangszer. A western mellé ez adja a keleties hangzást, ami a film helyszíne miatt volt fontos. Bigelow azt szerette volna a két zeneszerzőtől, ha elmosódik a határ a filmzene és a hangeffekt között. Beltrami és Sanders ezért szoros együttműködésben dolgozott Ottossonnal. A filmzenét és a hangot is Oscar-díjra jelölték, és egyes kritikusok szerint az alkotás azért csak az utóbbi kategóriában nyert, mert fölösleges kétszer díjazni azt, ami a filmben együtt, egyesített erővel éri el célját. A filmzene önmagában nem elég erős, pusztán azért van, hogy a film hangjait jobban kiemelje. A legtöbb kritika szerint a film részeként jól működő zene önmagában nem jó hallgatnivaló. A filmzene CD-n 2010. január 19-én jelent meg az Egyesült Államokban a Lakeshore Records támogatásában. Bemutató Vetítések fesztiválokon A bombák földjén világpremierje 2008. szeptember 4-én volt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Mikor a vetítés véget ért, a közönség tíz percig állva tapsolta a filmet. A fesztiválon összesen négy díjat nyert el, a SIGNIS Awardot, az Arca Cinemagiovani Awardot a „65. Velencei Filmfesztivál legjobb filmje” kategóriában, a Human Rights Film Network Awardot és a „Navicella” – Venezia Cinema Awardot. Az alkotást szeptember 8-án a 33. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is levetítették, ahol élénk érdeklődést váltott ki. A forgalmazók ennek ellenére sem tolakodtak a megvételéért, mivel a korábban bemutatott, iraki háborút feldolgozó filmek legtöbbször rosszul szerepeltek a kasszáknál. Végül a Summit Entertainment vette meg és kezdte forgalmazni az Egyesült Államokban. Szintén 2008-ban a film a 3. Zürichi Filmfesztivál, a 37. Festival du Nouveau Cinéma, a 21. Mar del Plata Film Festival, az 5. Dubai Nemzetközi Filmfesztivál és a 12. Tallinn Black Nights Film Festival programjára is felkerült. 2009-ben levetítették a Göteborgi Nemzetközi Filmfesztiválon, a 10. Film Comment Selects Festivalon, a South By Southwest Film Festivalon, a Human Rights Nights International Film Festivalon, a Seattle-i Nemzetközi Filmfesztiválon és a Philadelphiai Filmfesztiválon. Szintén ebben az évben a Marylandi Filmfesztiválon is részt vett az alkotás, a fesztivál zárófilmjeként. A vetítésen Boal és Bigelow is megjelentek. A 3. AFI Dallas Nemzetközi Filmfesztiválon az egyik kiemelt alkotás volt, Bigelow-t pedig rendezéséért a Dallas Star Awarddal jutalmazták. Mozibemutató és bevételi adatok A bombák földjént először 2008. október 10-én kezdték vetíteni, méghozzá Olaszországban, a Warner Bros. jóvoltából. Az Egyesült Államokban a Summit Entertainment 1,5 millió dollárért vette meg a jogokat a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon. Az USA-ban 2009. június 26-án került sor egy korlátozott bemutatóra, csupán négy moziban kezdték vetíteni Los Angelesben és New Yorkban. Az első hétvégén 145 352 dollár bevételt termelt, ami mozinként átlagosan 36 338 dollárt jelentett. A következő, július 3-tól kezdődő hétvégén a film kilenc moziban összesen 131 202 dollárt hozott, ami mozinként átlagosan 14 578 dollár. Bemutatása után két hétig a legmagasabb ilyen aránnyal büszkélkedhetett, és később fokozatosan belépett az első húsz helyezett közé a heti bevételeket tekintve. Ezen listán a legjobb eredménye a 14. hely lett, amit három hétig sikerült megtartania. 2009. július 24-én több mint 200 mozi mutatta be a filmet, július 31-ére pedig ez a szám 500 fölé emelkedett. Az alkotás összesen 49 230 772 dollár bevételt termelt, ebből 17 017 811 dollárt az USA-ban. Ezzel a 2009-ben bemutatott filmek közül a 116. legtöbb bevételt hozta hazájában. A Los Angeles Times szerint A bombák földjén jobban szerepelt bármely, addig bemutatott és a közel-keleti konfliktust feldolgozó filmnél. Felülmúlta a 2007-ben elkészült Elah völgyébent, a 2008-as A sereg nem engedet, valamint a 2007-es, afganisztáni háborúról szóló Gyávák és hősöket. Ez a mozifilm, valamint Az angol beteg, az Amadeus és a The Artist – A némafilmes az a négy legjobb film kategóriában Oscar-díjat nyert alkotás, amely sosem érte el az első öt helyezés valamelyikét a legjobb hétvégi bevételek top 10-es listáján az USA-ban, amióta 1982-ben elkezdték számon tartani azokat. Ebből a négyből ráadásul A bombák földjén és a The Artist – A némafilmes az a kettő, amelyeknek még magára a listára sem sikerült fölkerülniük. A bombák földjén legelőkelőbb helyezését 2009. július 24. és 26. között szerezte, ekkor 13. lett. Az Egyesült Királyságban a filmet 103 moziban mutatták be, és már az első héten a top 10-ben végzett. A mozikra bontott arány szerint a 4. legjobb volt 3607 dollárral mozinként. Az első hétvégén, 2009. augusztus 28. és 30. között a film félmillió dollár bevételt termelt a szigetországban. 2010 márciusára Japánban, Ausztráliában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Dél-Koreában és Mexikóban a film több mint egymillió dollár bevételt termelt országonként. Magyarországon első vetítésére 2010. február 18-án került sor, és összesen 132 025 dollárt hozott. Kópiahiány Az illinoisi Springfield The State Journal-Register nevű újságjának egyik cikke szerint 2009 augusztusára elfogytak a film kópiái olyan független filmekkel együtt, mint pl. az Élelmiszeripar Rt.. A hiány kisebb városokat érintett, a mozitulajdonosoknak a forgalmazók azt mondták, hogy heteket, akár hónapokat kell várniuk a hivatalos USA-beli megjelenést követően, hogy megkaphassanak néhány olyan kópiát, amit már korábban forgalomba hoztak. Az egyik tulajdonos így reagált az eseményekre: „Néha a forgalmazók eltolják a dolgokat. Alábecsülik, hogy milyen széles körben kellene terjeszteni a filmjeiket.” Az egyik magyarázat szerint a független filmek nyáron nehezen veszik fel a versenyt a kasszasikerekkel, amiket sokkal többször vetítenek, és amiknek a kópiái ilyenkor elárasztják az amerikai piacot. A mozitulajdonosok azt is neheztelték, hogy túl sok filmet akarnak egyidejűleg bemutatni. A forgalmazók ráadásul sokak szerint úgy próbálnak spórolni a független filmekkel, hogy már elkészített kópiákat újra eladnak, és azért kell egyes filmszínházaknak hónapokat várni az országos bemutatás után, hogy máshol felszabaduljon egy-egy ilyen másolat. Ez azzal magyarázható, hogy a forgalmazóknak nem éri meg drágán legyártani a kisebb piacok számára is külön-külön a kópiákat, ahol nagy eséllyel az előállítás ára nem térül meg, így inkább a nagyobb piacokra, Los Angelesre, New Yorkra vagy San Franciscóra koncentrálnak. DVD- és Blu-ray-megjelenés A bombák földjén 2010. január 12-én jelent meg DVD-n és Blu-ray-en az 1-es régióban, vagyis Észak-Amerikában. A lemez 1.78:1 képarányban és 2.0 Dolby Surround angol, valamint Dolby Digital 5.1-es angol és spanyol hanggal tartalmazza a filmet. Bónuszanyagnak egy audiokommentár Kathryn Bigelow és Mark Boal közreműködésével, egy képgaléria a forgatásról (amihez kommentár is választható) és egy werkfilm került föl rá. A forgalmazó később kiadta a Blu-ray fémdobozos változatát is. Magyarországon 2010. május 18-án kezdték forgalmazni a filmet DVD-n, míg Blu-ray-en már május 12-től elérhetővé vált. A magyar kiadvány az extrák közül csak az audiokommentárt nem tartalmazza, viszont helyet kapott rajta két eredeti filmelőzetes. Az USA-ban 2012 végén az eladott kópiák száma meghaladta 1,9 millió darabot, ami összesen több mint 33,9 millió dollár bevételt jelent. Kalózmásolat adásba kerülése 2011 márciusában a fehérorosz nemzeti tévé az Oscar-gála kapcsán vetítette le a filmet, csakhogy egy kalózmásolat került adásba. A kópián a film vége felé egy női hang a következőket mondta be: „Ezt a kiadást exkluzív módon az interfilm.ru számára készítettük”. Az interfilm.ru egy ismert orosz letöltőoldal, amin többek között elérhető volt A bombák földjén is. Az innen származó kópiákat azonosítás céljából gyakran ellátják az előbbi mondattal. A tévétársaság szóvivője úgy reagált az eseményekre, hogy a vetítéshez minden szükséges licencet megvásároltak a GALA Media nevű orosz cégtől, a bejátszás valószínűleg technikai hiba volt. Fogadtatás Kritikai visszhang az angol nyelvű sajtóban A bombák földjén számos visszajelzést kapott világszerte. A Rotten Tomatoes elnevezésű, kritikákat összegyűjtő weboldal 97%-ra értékelte a filmet, 219 véleményből 213 pozitív volt. Ugyanezen honlapon ezzel az eredménnyel a 2008-ban bemutatott filmek között a 11. legjobbnak bizonyult. Az összefoglaló értékelés azt írja, hogy „[a film] egy nagyszerű színészi teljesítményt nyújtó, erőteljesen fényképezett, akcióval teli háborús eposz”. A Metacritic nevű weboldalon, amely szintén a kritikákat összegzi, az alkotás 35 bírálat alapján 94 pontot kapott az elérhető 100-ból. Roger Ebert amerikai filmkritikus a The Chicago Sun Times-ban az év és egyben az évtized egyik legjobbjaként említi a filmet, „A bombák földjén egy nagyszerű film, egy okos film, egy film, ami tisztán lett leforgatva, így pontosan tudjuk hogy ki kicsoda és hol vannak és hogy mit és miért csinálnak.” Dicséri a bizonytalanság megjelenítését, szerinte az alkotás „lenyűgöző hatású”. Ebert szerint Renner volt az egyik legnagyobb esélyese az Oscarnak, azzal jellemezve őt, hogy „játéka nem bonyolult szónoklatokra, hanem a személyisége és érzései belső kivetítésére épül. Nem az elfogadott értelembe vett hős.” A 2000-es évek második legjobb filmjének tartja a Kis-nagy világ mögött. Richard Corliss, a Time magazin egyik írója szintén dicséri Renner teljesítményét, azt írva, hogy „elsőre úgy tűnik, hogy nem elég karizmatikus ahhoz, hogy elvigyen egy ilyen filmet a hátán. Ez a feltevés azonban néhány percen belül elenyészik […] A színész és a karakter összeolvadása az egyik olyan dolog, ami olyan szerethetővé teszi a filmet.” Corliss magasztalja az alkotás „hideg nyugalmát”, amit a főszereplő karaktere tükröz. A kritikus szerint A bombák földjén egy majdnem tökéletes film, aminek egyik fő mondanivalója, hogy „még a pokolban is szükség van hősökre”. A The New York Times-ban megjelenő értékelésben A. O. Scott azt írja, hogy a film a legjobb amerikai produkció az iraki háborúról. Scott megemlíti, hogy az alkotás bírálja a háborút, de szerinte „Ms. Bigelow egyfajta túlzó realizmus használatával a modern háború lélektani és erkölcsi problémáit egy sor briliáns és agonizáló jeleneten keresztül csöpögteti a nézőbe.” Dicsérendőnek tartja a karakterek összetartását is. A Los Angeles Times számára írt cikkében Kenneth Turan szintén elismerően szól a három főszereplőt alakító színészről. Karaktereik felfedik nem várt tulajdonságaikat is, ezt mutatja például a Renner által megformált James és az iraki fiú kapcsolata is. Turan Boal forgatókönyvéről, és Bigelow rendezéséről is pozitív véleménnyel van kritikájában. Joe Morgenstern a The Wall Street Journalban megjelenő kritikájában úgy jellemzi a filmet, mint egy „első osztályú akcióthriller”, ami ráadásul életszerű és ami mögött egy nagyszerű alkotógárda áll. Az Entertainment Weekly írója, Lisa Schwarzbaum az adható legjobbra, „A”-ra értékelte a mozit, azzal a magyarázattal, hogy „[A bombák földjén] egy erőteljes, akciódús háborús film, egy férfias, hatásos és kiemelkedő alkotás”. Derek Elley, a Variety kritikusa szerint A bombák földjén thrillerként izgalmasnak mondható, de az alkotást gyengíti „zavaros (és a legkevésbé sem eredeti) pszichológiája”. Elley azt írja, hogy nehezen érthető, hol a dráma a filmben, a forgatókönyv pedig erőltetve tudja csak feltárni a karakterek mélységét. A The American Prospect nevű politikai havilap értékelésében Tara McKelvey azt állítja, hogy a mozi egy USA haderejét méltató propagandafilm annak ellenére, hogy úgy állítja be magát, mint egy háborúellenes alkotás. Ez utóbbit leginkább a kezdő idézettel („a háború kábítószer”) sugallja. McKelvey azzal folytatja kritikáját, hogy „a nézőben empátia ébred a katonák iránt, amikor lőnek”. Következtetésként pedig azt mondja, hogy „a filmben mutatott erőszak, véres robbanások és a szó szerint vett emberi mészárlások ellenére A bombák földjén az amerikai hadsereg egyik leghatásosabb toborzóeszköze”. John Pilger a The New Statesmanben bírálta a filmet, azt írva, hogy „hamis izgalmat ajánl egy hétköznapi pszichopatán keresztül, akinek elveszi az eszét az erőszak egy olyan, számára idegen országban, ahol milliók halála egyszerűen feledésbe merül.” A film dicsőítését Pilger az 1978-ban készült A szarvasvadászéhoz hasonlítja. A kanadai Toronto Star kritikusa, Peter Howell szerint épp, amikor mindenki leírná már az iraki konfliktust feldolgozó háborús drámákat, egyszer csak jön egy igazán izgalmas darab, amit viszont látni kell. Az angol Sight & Sound nevű filmmagazinban megjelenő kritikájában Guy Westwell Barry Ackroyd éles, kézi kamerával rögzített felvételeit és a Paul Ottosson által kevert hangzást dicséri. Westwell elismerően szól a rendező ügyességéről is: „a bombák közti hajszálnyi különbségek alapos feltérképezése, a nézőpont váltogatása […] és a kulcs akciójelenetek hígítása […] a filmnek sajátos minőséget kölcsönöz, ami csak Bigelow okos és magabiztos rendezésének köszönhető.” A kritikus felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotás más szemszögből közelít az iraki háborúhoz, előtérbe helyezve a tényt, hogy a férfiak gyakran örömüket lelik a háborúban. Kritikai visszhang a veteránok körében A filmet néhány iraki veterán és tudósító keményen bírálta, amiért nem valósághűen ábrázolja a háborús körülményeket. Kate Hoit, aki megjárta a háborút, azt írja a The Huffington Postban, hogy „A bombák földjén Hollywood és az ott harcoló katonák álláspontját tükrözi az iraki helyzetről, és az ő változatuk bizony hibás”. A legtöbb, manapság készült iraki témájú filmekhez viszonyítva azonban sok szempontból pontosnak minősíti, ilyen például az a sajátos kötelék, ami az irakiak és néhány katona – a filmben James és Beckham – között alakul ki, vagy a háborúból visszatérő veterán civil életbe való visszatérésének nehézségei. Hoit azonban erősen bírálja a számos hibát és bakit – rossz egyenruha, rádiókapcsolat hiánya, a katonák szabálysértései – ami teljesen elrontja a filmélményt a szolgálatot teljesítők számára. Brandon Friedman Irakot és Afganisztánt is megjáró veterán és író a VetVoice-ban Hoitéhoz hasonló véleményt fogalmaz meg: „A bombák földjén egy feszültséggel teli, jól megcsinált akciófilm, ami garantáltan a székéhez szegezi nézőit. De ha bármiféle fogalmad van a hadseregről, a műveletekről vagy az iraki életről, teljesen el fogja vonni a figyelmed a sok abszurd jelenet és csavar, a film élvezhetetlenné válik. Velem legalábbis ez történt.” Friedman a filmbeli harcjelenetek hitelességét is erősen bírálta, azt írva, hogy „a valóságban az EOD [a bombaosztag] tagjai nem vesznek részt önálló, háromfős csapatként veszélyes küldetéseken, pláne nem kommunikáció nélkül” Az Army of Dude nevű blogban is megjelent egy értékelés, amiben Alex Horton iraki veterán azt írja, hogy lehetetlen elvégezni a bevetéseket úgy, ahogy az a moziban van. Ennek ellenére mégis napjainkig legjobb iraki filmjének tartja. Troy Steward, szintén háborús veterán, a Bouhammer blog számára írt kritikát, amiben azt állítja, hogy a film élethűen ábrázolja a bombák robbanásának látványát valamint az irakiak viselkedését az amerikai katonák közelében, de minden más szürreális. „Olyan volt nézni a filmet, mintha két vonatot figyelnél, amik 25 mérföld/óra sebességgel száguldanak egymás felé ugyanazon a vágányon. Tudod, hogy rossz vége lesz és tudod, hogy van időd elmenekülni, de egyszerűen képtelen vagy rá. Meg kell nézned, hogy micsoda borzalom lesz a vége. […] Csodálkozom, hogy egy ilyen rossz filmet hogy dicsérhet bárki is.” Az Air Force Times-ban, 2010. március 8-án megjelenő cikkben az Irakban dolgozó bombaosztag tagjai – többnyire negatívan – értékelték a mozit, az egyik szakaszvezető szerint a film a bombaspecialistákat a végletekig szélsőségesen és nem megfelelően ábrázolja. A főszereplőt úgy jellemzi, mint „egy megyek-lövök cowboy… pontosan olyan személyiség, amit mi nem kérünk a hadseregbe”. Az osztag egy másik tagja azt bírálta, hogy a főhős „felvágása az egész egységet veszélybe sodorja. A vezetőinknek nincs ilyen fajta legyőzhetetlenség-komplexusa, ha mégis van, eltiltják a bevetéstől. Egy vezető legfontosabb feladata, hogy csapatát egyben hozza haza.” Henry Engelhardt, akinek segédtisztként 20 évnyi tapasztalata van a bombák hatástalanításáról, dicsérte a film légkörét és a munka nehézségeinek megjelenítését, szerinte „minden részletében természetesen egyik film sem élethű, de a fontos dolgokat ebben nagyon jól ábrázolták.” A tudósítók a veteránokkal és katonákkal hasonló véleményen voltak, a The Politico és Military Times volt munkatársa, Christian Lowe (aki 2002 és 2005 között minden évben az amerikai hadsereggel tartott újságíróként a Közel-Keletre) a DefenseTechen azt írja, hogy „Néhány jelenetnek annyira nem volt köze a valósághoz, hogy már-már paródia is lehetett volna.” Magyar kritikai visszhang A magyar kritikusokat megosztja a film. Az átgondolt élet című kritikájában Wostry Ferenc nemcsak a filmet és a rendezést, hanem a forgatókönyvet is dicséri, amiről úgy fogalmaz, mint „az őrült precizitás iskolapéldája”. A Revizor számára írt kritikájában Hungler Tímea „bombasztikus mozi”-nak nevezi az alkotást, mely az iraki háború „szemtelen, gyomorforgató, ugyanakkor elgondolkodtató metaforája”. Hungler szerint a film amellett, hogy nem propagandacélokkal készült, azzal is megújítja műfaját, hogy felcseréli a haza és front általános viszonyát: „Az őrnagy menthetetlenül függő, számára a Közel-Kelet, a sivatag a haza”. Szintén pozitívan értékelt a mozit Megyeri Dániel, aki azt írja, hogy a film rendkívül élesen bírálja a háborút, „Bigelow azonban nem didaktikus és vegytiszta dráma, hanem érdekfeszítő és minden ízében vérprofi akció-thriller formájában tárta elénk az iraki háború tragédiáját.” Bigelow-nak sikerül folyamatosan fenntartania a feszültséget, míg Renner az alkotás „egyértelmű motorja és legfőbb összetartó ereje”. Kovács Bálint a Kultúra.hu honlapon megjelenő kritikájában azt írja, hogy az alkotás csalódást kelt mindenkiben, aki többet vár egy „kőegyszerű akciófilmnél”, vagy egy „háborúpárti, ostobán macsó és rasszista akciófilmnél”. Szerinte Bigelow filmjében a precíz rendezés és a nagyszerű színészi teljesítmény értékelhető pozitívan, „Más tekintetben – agyban, úgyszólván – viszont gyalázatosan rosszul teljesít.” Következtetésképp azt vonja le, hogy „A bombák földjén végeredményben egy remekül megcsinált rossz film.” A Kikötő Online munkatársa, Szelle Ákos közepesre ítélte a mozit. Szerinte A bombák földjén a számos elnyert díj (az értékelés írásakor már összesen 53 díjat vihettek haza az alkotók) ellenére sem több egy izgalmas akciófilmnél. Az alapötlet, minthogy a háború függővé tesz, már számos más alkotás fő témája volt, amik közül több sokkal jobb volt ennél: „A film nem a témája, vagy a hangneme miatt válik tehát aktuálissá, hanem pusztán a helyszínválasztás miatt. Bigelow kettős játékot folytat: úgy tesz, mintha filmje hiánypótló kérdéseket feszegetne egy égető probléma kapcsán, holott Irakot csak díszletnek használja egy olyan történethez, ami a világ összes háborújában érvényes lenne.” A film klisékkel teli, gyakorlatilag semmi olyat nem ad, amit eddig nem láthatott volna a néző. Szelle számára csak a valóban izgalmas akciójelenetek mentik meg a filmet, de még így is, „A bombák földjén – aranyeső ide, vagy oda – egy nagyon is közepes dolgozat. Gyakorlatilag átlagos, profin kivitelezett akciófilmmé degradálja a háborút, sokszor kínosan erőlködve”. A havonta megjelenő magyarországi Vox magazin munkatársai a 2010-ben bemutatott filmek közül az ötödik legjobbnak értékelték, míg az újság olvasóinak szavazatai alapján nem került az első tíz helyezett közé. Perek Sarver-per 2010. március elején, napokkal az Oscar-díjátadó előtt több millió dolláros keresetet nyújtott be a készítők ellen Jeffrey S. Sarver főtörzsőrmester, aki annak az egységnek volt a tagja, akikhez Boal csatlakozott. Sarver azt állította, hogy ő alkotta meg a „hurt locker” (a film eredeti címe) kifejezést, ő használta Boal előtt az „a háború kábítószer” frázist is, valamint a főszereplő William James karakterének megformálására az ő személyét vették alapul, amivel megsértik becsületét. A katona úgy érezte, hogy kihagyták, és őt is részesedés illetné a filmből befolyó összegekből. Sarver azt állította, hogy a „hurt locker” kifejezés tőle származik, pedig az már régóta létező katonai szlengkifejezés. Először 1966-ban, a vietnámi háború idején használták, és azóta is használják az amerikai katonák. Egy olyan helyre vagy helyzetre utal, ahol az emberekre hatalmas kín és fájdalom vár. Boal a vádakra úgy reagált, hogy „a film sokak történetein alapuló fikció”, kutatásai alatt több mint 100 katonával beszélt. Jody Simon, egy Los Angeles-i médiajogász hozzátette, hogy amikor Boal csatlakozott a hadsereghez, engedélyt kapott, hogy megfigyelését teljesen szabadon és saját belátása szerint használhassa fel. A Summit Entertainment a per gyors lefolyását remélte. Végül 2011. december 8-án bejelentették, hogy a főtörzsőrmester perét ejtette a bíróság, és Sarvert több mint 180 000 dollár bírósági díj kifizetésére kötelezték. Szerzői jog megsértése miatt indított per 2010. május 12-én a filmet gyártó Voltage Pictures bejelentette, hogy valószínű tízezreket érintő perre készül, ugyanis beperel minden olyan internetezőt, akik letöltötték A bombák földjén kalózváltozatát. A film öt hónappal az USA-beli bemutatása előtt szivárgott ki. Az ügyet kirobbanásakor az addigi legnagyobb ilyen pernek tekintették. A vádat 2010. május 28-án nyújtották be az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának Columbiában, összesen 5000 ismeretlen BitTorrent-felhasználó ellen. Személyenként 1500 dollárért a Voltage hajlandó lett volna ejteni a vádat, de sokan visszautasították a stúdióval történő megegyezést. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Csoportja végül ejtette a vádakat mindenki ellen, aki a film illegális letöltője lehetett. 2011. augusztus 29-én a Kanadai Szövetségi Bíróság elrendelte, hogy három kanadai internetszolgáltató, a Bell Canada, a Cogerco és a Videotron adja meg azoknak a nevét és címét, akik az IP-címük alapján gyaníthatóan letöltötték a film illegális változatát. A szolgáltatók két hetet kaptak az utasítás megvalósítására. A stúdió személyenként 2900 dollárért ejtette volna a vádakat, amely díj azonban 3900 dollárra módosul, ha három héten belül nem fogadta el a vádlott az ajánlatot. A kanadai La Presse értesülései szerint ezzel ellentétben a vádlottaknak személyenként 1500 dollárt kellett volna megfizetni, ami később akár 20 000 dollárra is nőhetett volna. Néhányan megegyeztek a felperes Voltage-dzsel, de legalább egy ember úgy nyilatkozott az újságnak, hogy kivárják a bíróság döntését. A felperes Voltage Pictures 2012. március 28-án visszavonta a vádat Kanadában is. A cég visszalépésének oka ismeretlen, ugyanis decemberben a cég még több vádlott megkeresését követelte az egyik montreali szövetségi bíróságtól. Kanadában 2004 óta ez volt az első ilyen nagyméretű, ezreket érintő per az illegális letöltők ellen. 2004-ben a zeneletöltők ellen nyújtottak be keresetet, aminek eredményeként a bíróság kijelentette, hogy Kanadában legális a peer-to-peer hálózatokról szerzői joggal védett tartalmak letöltése. Később ezt a határozatot érvénytelenítették. 2012 áprilisában a Voltage Pictures újabb perbe kezdett, Floridában. A cég ezúttal is az illegális letöltések okozta veszteségét próbálta ellensúlyozni a 2514 ismeretlen tettes feljelentésével. A stúdió személyenként 3000 dolláros kártérítést követel, ami összesen akár 6 millió dollár bevételt is termelhet. A TorrentFreak által megvizsgált részletek szerint mindegyik IP-cím egy szolgáltatóhoz, a Charter Communicationshoz tartozik, és mindegyikről két éve, 2010-ben töltötték le a filmet. A hírportál szerint a Voltage Pictures azért ennek a szolgáltatónak a felhasználóit támadja, mert tudják, hogy a Charter két évnél tovább tartja meg az IP-címeket, és kérésükre akár át is adja a felhasználók adatait. Ezen ügy sikerétől függően a BitTorrent felhasználói elleni pereskedés akár évekig is elhúzódhat. Díjak és elismerések A 2008-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon történő bemutatójától kezdve A bombák földjén számos díjat és elismerést szerzett. A filmkritikusok körében több top 10-es helyezése volt 2009-ben, mint bármelyik másik, az év folyamán bemutatott filmnek. A 82. Oscar-gálán kilenc kategóriában jelölték, amiből hatot sikerült díjra váltania: legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb hangkeverés, legjobb hangvágás és legjobb vágás. A fennmaradó három kategóriában végül az Őrült szív (legjobb férfi főszereplő), a Fel (legjobb eredeti filmzene) és az Avatar (legjobb operatőr) bizonyult jobbnak. Ezzel A bombák földjén az egyik legkevesebb bevételt szerző Oscar-díjas film lett, Bigelow pedig a legjobb rendező kategória első női győztese. 2010 februárjában Nicolas Chartier producer e-mailt küldött a szobor sorsáról döntő Akadémia néhány tagjának, hogy voksolják legjobb filmnek A bombák földjént „egy 500 millió dolláros film” helyett (utalás az Avatarra), valamint megemlíti a független filmek győzelmének fontosságát. Később bocsánatot kért a nyilvánosság előtt, de mivel megsértette az Oscar szabályait, kitiltották a gáláról. Ez volt az első eset, hogy egy jelöltet eltiltottak a részvételtől. A bombák földjént három kategóriában jelölték Golden Globe-díjra. Bigelow elnyerte 2010-ben a Directors Guild of America Awardot is, ezzel a díj történetének első női győztese lett. A 2010. február 21-én kiosztásra kerülő BAFTA-díjak közül a film hatot vihetett haza, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járókat. Emellett a legtöbb filmkritikusszövetség legjobb film és legjobb rendező díjait is megkapta, többek között a Los Angeles-i, New York-i, Chicagói, Bostoni és Las Vegas-i Filmkritikusok Szövetségének elismeréseit. A film a Nagymenők, Schindler listája és a Szigorúan bizalmas mellett az egyetlen olyan alkotás, ami az USA három legfontosabb kritikusszövetségének díját elnyerte (New York-i, Los Angeles-i és az NSFC, az amerikai Filmkritikusok Országos Társasága). A Washington DC Környéki Filmkritikusok Szövetségének legjobb rendező díját Kathryn Bigelow szintén úgy nyerte el, hogy ő lett az első női győztese az elismerésnek. A Bostoni Filmkritikusok Szövetsége öt díjjal honorálta az alkotást, a szervezet 30 éves történelmében eddig egyetlen filmet sem jutalmazott ennyiszer. ls Az ls fájlokat listázó parancs. A legtöbb Unix és Unix-szerű operációs rendszer implementálja, hiszen az ls része a POSIX és a SUS szabványoknak. Történet Az ls az AT&T Unix rendszer eredeti verziójában jelent meg. Nevét a Multics rendszer hasonló parancsáról kapta, melynek jelentése list segments volt. Ma két elterjedt változata van. Az egyik a Free Software Foundation által készített GNU ls, a másik a különböző BSD változatokban megjelent ls parancs. Működés A Unix és Unix-szerű rendszereken van aktuális munkakönyvtár, ami azt a könyvtárat jelöli a fájlrendszerben, ahol az adott folyamat pillanatnyilag ,,tartózkodik", azaz ahol a fájlműveletek alapértelmezésben végrehajtódnak. Ha paraméter nélkül adjuk ki az ls parancsot, akkor az aktuális munkakönyvtár fájljait listázza. Ha paraméterként fájl- és/vagy könyvtárnevet kap, akkor az aktuális munkakönyvtár helyett azokat listázza. Opciók -l Hosszú formátumú lista, amely a fájlnév mellett tartalmazza a fájltípust, a hozzáférési jogokat, a tulajdonost, a csoportot, a méretet és a dátumot is. -a A ponttal (.) kezdődő fájlneveket az ls alapértelmezésben nem listázza, a -a opció viszont felülbírálja ezt a működést. -F Ez az opció hozzáad egy ismertető karaktert a fájlnevek végéhez, ami a fájl típusáról árulkodik. Nevezetesen, a futtatható fájlokat * karakterrel, a könyvtárakat / jellel jelöli. -R Rekurzívan kilistázza az összes alkönyvtár összes fájlját. Az ls parancs még ezeken kívül sok egyéb opcióval rendelkezik, melyek a man lapon részletesen megtalálhatók. 1267 Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század Évtizedek: 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek Évek: 1262 – 1263 – 1264 – 1265 – 1266 – 1267 – 1268 – 1269 – 1270 – 1271 – 1272 Események ősz – IV. Béla király kiadja dekrétumát, mely az Aranybulla megújítása. (Ebben megerősíti a nemesek jogait és először ismeri el a nemesi megyét, azonban nem biztosítja őket a bárói hatalom ellen.) az év folyamán – Roger Bacon megírja Opus Majus című művét. Kubiláj kán Pekinget építi ki birodalmának fővárosává. I. Geórgiosz trapezunti császár trónra lépése. (1280-ig uralkodik.) Pongrácz Lajos (író) Szentmiklósi és óvári Pongrácz Lajos (Felsőtúr, Hont vármegye, 1815. február 14. – Budapest, 1899. augusztus 10.) író, útleíró, költő, tüzérőrnagy, császári és királyi kamarás, Hont vármegye alispánja. Élete A szentmiklósi és óvári Pongrácz család sarja. Pongrácz István megyei táblabiró és Okolicsányi Klára fia, Pongrácz István tábornok testvérbátyja. A gimnáziumot Vácon és Selmecen végezte, azután 1830-ban Pestre ment, ahol az egyetemen a bölcseletet és törvénytudományokat hallgatta. 1835-ben szülőmegyéjében rendes esküdtté, 1842-ben szolgabíróvá s a megyei népnevelési választmány tagjává lett. Közben 1839-ben a pozsonyi országgyűlésen mint absentiumi követ jelen volt. 1845-ben az összes ellenzékkel leköszönt megyei hivataláról. 1848-ban tiszteletbeli főjegyző lett, nemsokára pedig az első magyar felelős miniszteriumnál pénzügyminiszteri titkárnak nevezték ki. A szabadságharc után hazatérve gazdaságának élt. 1853-tól 1859-ig uradalmi igazgató volt Bihar megyében; honnét ismét szülőföldjére visszatért és az októberi diploma folytán életbe lépett alkotmány megyei szervezésekor a megye első főjegyzője lett. 1861-ben állásáról leköszönvén, gyermekeinek neveltetése végett Esztergomba költözött. Utazott Német- és Franciaországban, Svájcban, később Olaszországban. Az alkotmányos éra bekövetkeztével ismét szülőmegyéjében törvényszéki ülnök lett, míg 1867-ben központi járási főszolgabíróvá választották, valamint a megyei kaszinó igazgatójává, s ezen kettős működése alatt kiválólag társadalmi működésre fordította figyelmét, szervezett műkedvelő társulatot, mely több évig különféle hazafias vagy jótékony célokra sikeresen működött; díszes sétatért alkotott és behozta a város világítását sat. 1869-ben a megye főjegyzőjévé másodízben is megválasztották és ezen hivatalában 1881-ig maradt, midőn Hont megye alispánjává egyhangúlag megválasztották. Ez évben császári és királyi kamarás lett. 1889 végén aggkora s betegeskedése miatt hivataláról leköszönt és Budapestre költözött, ahol műveinek sajtó alá rendezésével foglalkozott. Fáradhatlan agitációjának eredménye volt a Simor hercegprimás által 1884-ben emelt Szondi-kápolna. Midőn megyéjéből távozott, könyvtárát a megyei levéltárnak, a gazdasági egyesületnek és a megyei kaszinó-társulatnak adományozta; numizmatikai gyűjteményét pedig a Nógrád megyei múzeumnak. Még 1870-ben a Kisfaludy Társaságnak alapítótagja lett. Írásai Költeményeket, beszélyeket, útleírásokat, leveleket és vegyes cikkeket írt a következő lapokba s évkönyvekbe: Rajzolatok (1835. Költ.); Társalkodó (1839. Pesti levelek, Kirándulás Ausztriába, 1840. Aggtelek, 1841. Kárpáti levelek); Honti Literaturai Füzér (1839-40. Hugo Victor, két beszély és költemények); Kliegl-Könyv (1841. Drégel vára); Regélő Pesti Divatlap (1842. A pénztaláló, A Balaton, 1843. Kárpáti levelek); Életképek (1843. Beszélyek, 1844. Kőszegi-út, 1845. Fényűzés és egyszerűség, Irodalom és művészet, 1846. Társadalmi vezéreszmék, Szklenói fürdői kirándulás); Honderű (1844. Franczia királyleány Hontban, 1846. Szerelem és honszeretet); Gazdasági Lapok (1850. Burgonya termesztéséről); Vasárnapi Ujság (1856. Tamásdai csonkatorony); Pesti Napló (1865. Kéjkirándulás Bécstől Mainzig, 1877. Siófok, Közmunkaváltsági pénzek kezeléséről); Hazánk és a Külföld (1868. Drégelvár és hőse, Adatok Vasváriról); Esztergom (1868. Szózat a Szondi-emlék ügyében); Fővárosi Lapok (1871. Koritniczai fürdői kirándulás); Nógrádi Lapok (1879. A nógrádi 1817. tisztújítás); Esztergomi Közlöny (1882. Az első esztergomi lap és Scitovszky primásról); Hazánk (1888. IX. hang a napoleoni időből); Hontvármegyei Almanach (1893. Visszaemlékezések a szabadságharcz egyes jeleneteire, Visszaemlékezés Lamberg gróf halálára, Nemzetőrségi szolgálat, Távozás Budapestről, Szalatnya a multban és epigrammák, 1894. Fegyverneki Ferencz sírirata). A Kossuth és Csengery Pesti Hirlapjának, később a Pesti Naplónak volt a levelezője. Munkatársa volt még a Honti Hirlap, Honti Lapok, Bolond Istók sat. folyóiratoknak. Munkái Érzemények. Pest, 1838. (Költemények.) Kárpát-uti zengemények. Irta s ez évi árvíz által inségre jutott hontvármegyei nép javára kiadta. Buda, 1838. (Költ.) Tisztválasztási szózat Baloghy Imre úrhoz, honti első alispánná lettekor 1839. évi május 8. napján. Esztergom. (Költ.) A "Kelet népe" felnyitotta szemeit egy nyugotfinak. Pest, 1841. Magyar utiképek. U. ott, 1845. (Pongrácz Lajos munkái II. k. Ism. Irodalmi Őr 1845. 47. sz.). omline Versek. U. ott, 1846. (P. L. munkái I. k. Ism. Életképek 1847. 6. sz.) online Honti Krónika. Első darab. Márcziustól júniusig 1848. U. ott. Szózat a Szondiemlék ügyében. Esztergom, 1868. Egy el nem mondott beszéd. Irta és az ipolysági elemi iskolás szegényebb gyermekek tanszereinek beszerzési javára kiadta. Balassa-Gyarmat, 1869. Roesel Borbála. Selmeczbánya, 1883. Vázlata a hontmegyei kaszino 50 éves történetének. Bpest, 1886. Kivonatok Hontmegye 1848-49. és 1860-61. jegyzőkönyveiből. I. füzet. Selmeczbánya, 1890. II. füzet. Ipolyság, 1891. Kiadta Vörös Ferencz. Epigramm-koszorú. Bpest, 1893. Mult időkből. U. ott, 1897. (Elbeszélések.) Szemelvények egy régi táblabirónak hátrahagyott dolgozataiból. U. ott, 1898. Szerkesztette a Honti Literaturai Füzés I. II. füzetét (Buda, 1839-40.); alapította és szerkesztette az Esztergomi Ujságot 1863-ban és a Szondi Albumot (Drégeli emléklapok) 1885-ben Ipolyságon (uj bőv. kiadása. U. ott, 1886.). Levele a cenzorhoz: Felső-Túr 1841. aug. 27. (a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár kézirati osztályában). Álnevei s jegye Honti, Többen, Ipolysági és P. L. (a Jelenkorban, Társalkodóban stb.). Emlékezete Ipolyságon magyar tannyelvű alapiskola és a Pongrácz Lajos Társaság viseli nevét, ápolja emlékét. Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Bőcs településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Felsőzsolca vasútállomás Tiszalúc megállóhely Vonalkázott szürkebegy A vonalkázott szürkebegy (Prunella strophiata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Afganisztán, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán területén honos. Alfajai Prunella strophiata jerdoni Prunella strophiata strophiata Megjelenése Testhossza 15 centiméter. Budapest IV. kerületének műemléki listája Források Műemlékem.hu Jogalap nélküli gazdagodás A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (jogcím) nélkül jut valaki, másnak a rovására. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása ú.n. „kötelemkeletkeztető tényállás. A hatályos Ptk. nem vette át a korábbi Ptk. azon szabályozását, amely bizonyos esetekben lehetővé tette a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését. Szilárd szabály polgári jogunkban, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Története A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 361 - 364. §§-ai rendelkeztek a jogalap nélküli gazdagodásról. Fogalma A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) XXXII. fejezete szabályozta a jogalap nélküli gazdagodást. Kimondta, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem volt köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellett volna téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélhette meg. Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése A bíróság köteles volt az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető volt, hogy a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor. Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül köteles volt megtenni. Az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának nem volt helye. "Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza." "Ha a Ptk. 237.§-ának (1) bekezdésében és a 361.§-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg." "A szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetőleg a vagyoni előnyt a gazdagodást előidéző fél már visszakapta." "Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza." "Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt." "Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg." "A gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195.§) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti." "Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni." "A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni." A hatályos Ptk.-ban A hatályos Ptk. szó szerint Hatodik Részében (Egyéb kötelemkeletkeztető tények) XXXII. Címben rendelkezik a jogalap nélküli gazdagodásról. Fenntartja azt a rendelkezést, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. 6:580. § [Az érték megtérítése] Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, annak értékét kell megtéríteni. A Ptk. más címeiben is több helyen rendelkezik a jogalap nélküli gazdagodásról. Így pl. az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. A jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért. Főbb esetei a túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás stb. okafogyott tartozás (amikor a teljesítésre a szerződés megszűnése után kerül sor, vagy például a szerződés egyik félnek sem felróható okból lehetetlenült, de az egyik fél már a szolgáltatását teljesítette.) a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés amikor valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik jogszabály által nevesített esetek, pl. a ráépítés körében Circuit de Dijon-Prenois A Circuit de Dijon-Prenois egy motorsport-versenypálya, amelyet 1972. május 26-án nyitottak meg Stade Automobile de Dijon-Prenois néven a francia Burgundia régióban. Az óramutató járásával megegyező irányú pálya Dijon központjától mintegy 15 km-re északkeletre, Prenois mellett található. 1984-ben rendeztek itt utoljára Forma-1 versenyt. 2001-ben újjáépítették, ma sportversenyeknek ad otthont. Története A pálya tervei már 1967-ben elkészültek, de a munka csak 1969. decemberében kezdődött meg. A versenypálya építése része volt annak a törekvésnek, mellyel Dijont az autóipar központjává szerették volna tenni. A pályát 1972. május 26-án nyitottak meg. Az eredeti, 3,289 km hosszú versenypálya, a maga 1,1 km hosszú, enyhén emelkedő célegyenesével majdnem ovális alakú volt, két nagy és sok kisebb kanyarkombinációval. Az 1975-ös átépítés előtt, 1974-ben a Formula–1 francia nagydíjnak adott otthont, majd a 3,801 km-re bővített pályán 1984-ig további hat futamot rendeztek. 1982-ben itt került megrendezésre a versenynaptárban régóta nem szereplő Formula–1 svájci nagydíj is. Dijon több különböző, főképp francia és svájci nemzetközi bajnokság illetve klub- és tesztverseny helyszínéül szolgált. A Francia Nagydíj 1983-ban Paul Ricardba költözött, de 1984-ben újra Dijon látta vendégül a mezőnyt, Niki Lauda nyert a McLaren-TAG csapattal. Addigra a Formula-1 kinőtte Dijont és habár a Formula–3000-es versenyeket 1988-ig rendeztek a helyszínen, a pálya jelentősége egyre csökkent. Sportautó versenyeket ugyan még rendeztek itt és a francia nemzetközi versenyeknek is helyt ad a pálya. A létesítményt 2001-ben újjáépítették és egy gokartpályát is felépítettek a helyszínen. 1998-as magyar asztalitenisz-bajnokság Az 1998-as magyar asztalitenisz-bajnokság a nyolcvanegyedik magyar bajnokság volt. A bajnokságot március 6. és 8. között rendezték meg Budapesten, a Statisztika Marczibányi téri csarnokában. Forrás Magyar Sportévkönyv 1999 Devil May Cry 3: Dante’s Awakening A Devil May Cry 3: Dante's Awakening (vagy csak Devil May Cry 3, DMC3) a japán Capcom által fejlesztett és kiadott 3D-s külső nézetes akció videojáték, amit 2005-ben adtak ki, s Special Edition változatát pedig 2006-ban. A történet az első játék előtt és a Devil May Cry 3 Manga előtt játszódik, bemutatva a két fivér közti konfliktust. A történet modern korban játszódik, ahol Dante éppen irodáját készül kinyitni és elnevezni, amikor váratlanul egy idegen férfi felbukkan. Visszatér Vergil is, aki meg akarja szerezni édesanyjuktól kapott amulettjét Dante-tól és édesapja erejét, de ez végül kudarcba fullad. Feltűnik egy emberi démonvadász nő, Lady, aki Arkham lánya, s Dante segítője lesz. A játék eladásakor a nehéz nehézségi szintek miatt kritizálták a játékot, de elődjéhez képest dicséreteket kapott, mivel javult. A videojátékból készült egy manga, ami a történet előtti eseményeket mutatja be. Szereplői lista Dante: A fiatal démonvadász megnyitni készült irodáját, amikor Arkham meglátogatta, majd szörnyeket uszított rá. A Temen-Ni-Gru toronyba veszi küldetés útját, ahol találkozik nem csak Lady-vel és a rá váró szörnyekkel, de ikertestvérével, Vergil-lel is. Angol hangja és Motion Picture színész: Reuben Langdon. Vergil: Az emberiség ellen harcoló félvér apja erejét kívánja megszerezni, de kudarcba fullad a terve. Arkham segíti, de elárulja. Angol hangja és Motion Picture színész: Daniel Southworth. Lady: A fiatal démonvadász apja megölésére esküdött, miután az megölte édesanyját, akinek feláldozásával démoni erőre akart szert tenni. Végül saját maga végezz az apjával. Angol hangja: Kari Wahlgren. Motion Picture színész: Stephanie Cheeva. Arkham/Jester: Lady, azaz Mary édesapja, aki felesége feláldozásával tett démoni erőre szert. Vergil-t segíti, de miután elárulta, visszatért az életbe, hogy véghez vigye tervét. Végül kudarcba fulladt a terve, s saját lánya ölte meg. Angol hangja: Adam D. Clerk Cselekmény röviden "Sparda legendájáról hallottál már? Amikor fiatal voltam, édesapám sokat mesélt róla. Régen, még az ókorban, egy démon fellázadt saját fajtája ellen az emberiség védelme miatt. Kardjával, a két világ közti kaput lezárta és megpecsételte. Démoni származása miatt a túloldalon ragadt. Sose hittem el. Tündérmesének hittem mindig. De rájöttem, hogy ez a legendának nevezett történet nem csak mese. Sparda valóban létezett. S hogy honnan tudom? Nos... találkoztam velük. Mindkét fiával. Ugyan egy apától származnak, mégis esküdt ellenségekként küzdöttek egymással. Még csak egy kis testvéri szeretett se volt bennük. Így végül egy maradhatott élve." - Lady idézte a játék Prológusában. A történet egy bevezető videóval kezdődik, amikor Dante és Vergil a torony tetején kardoznak, s Vergil kerül ki győztesen. Azonban ez egy álom lehetett. Dante-t meglátogatja egy Arkham nevű férfi, aki Dante bátyjától, Vergil-től visz neki egy meghívót. Miután legyőzte az ellenséget, az utcán ráváró ellenség legyőzése után a toronyba ér. Ott megküzd a háromfejű démonkutyával, Cerberus-szal, akit legyőzve megkapja a fegyverét. A barlangban találkozik Lady-vel. Miután a torony tetejére felér, s döntetlenül végződik testvére elleni harca, folytatnák még, de Vergil-nek sikerül kijátszania. A halál küszöbén állva kitör belőle a démoni énje. Később, miután felébredt, folytatta útját, de a nagy Leviathan gyomrában köt ki. Onnan kijutva a szörny szívét kell támadnia. Leviathan gyomrából való kijutása után találkozik egy percre Lady-vel, majd megy tovább. Nevan barlangjához ér, ahol legyőzi a denevérboszorkát, megkapva a fegyvert. BOSS-ellenségek Cerberus: A jeget uraló háromfejű kutya, akinek legyőzésekor egy lánchoz hasonló fegyvert kapunk meg. Agni & Rudra: A Tűzet és a Szelet uraló ellenfelek, akik kardot használnak. A markolatuk végén van az arcuk, s beszélni tudnak. Leviathan: Egy hatalmas szörnyhalhoz hasonló biológiai fegyver, ami az égben röpköd. A szívét végezve szabadul ki Dante. Nevan: Egy denevérnő, aki a villámot képes irányítani. Legyőzésekor egy gitár alakú fegyvert kapunk, amivel a villámokat és a denevéreket képes irányítani a játékos. Beowulf: Egy hatalmas kapuőr, akit 2000 évvel ezelőtt Sparda megállított. Vergil végezz vele, de Dante-val együtt megkapják a képességét, amit eltérően használnak. Geryon: Egy hatalmas démonló, aki egy hintót magával húzva támad ellenségére. A hintóból robbanógömböket képes kilőni, de azzal sebezni is. A legyőzésével Dante kapja meg a Quicksilver képességet. Doppelganger: Egy másoló árnyék szörny, aki képes ellenfele tükörmását felvenni. Ha fény éri, sebezhető. Dante győzte le és kapta meg képességét. Arkham és csatlósai: Arkham Lady édesapja, Vergil csatlósa, de később mindannyiuk ellenfele. Sparda erejét akarta megszerezni, de kudarcba fulladt, végül saját lánya, Lady ölte meg. Vergil: Mint a játék ellensége is egyben, a Special Edition változatban játszható karakter. Ha a Special Editiont végigvisszük Dante-val (nehézségi szint mindegy), akkor Vergil is játszható lesz. Lady: Arkham lánya, Dante társa. Azért harcol ellene Lady, mert már nem tud kiben bízni, s Dante erőltette a harcot. Jester: Jester ellen három lehet küzdeni, Dante-val és Vergillel is. Játékmenet A Devil May Cry 3 minden pályája "Mission" vagyis küldetés néven játsszuk, számos ellenség ellen. Mint a többi játékban, itt is rejtvényeket kell megoldani a továbbjutáshoz. Minden küldetést automatikusan értékel a játék, teljesítménytől, időtől, Vörös Gömb (Red Orb) összegyűjtésétől, sebesülés (amit el kell kerülni), Item használata se kell ahhoz, hogy jobb eredményt érjünk el (D=Dope (Dopping) , C=Cool (Közömbös), B=Blast (Robban) , A=Alright (Jól van) , S=Sweet, SS=Showtime és SSS=Stylish). Minél tovább harcolunk, és használjuk minden képességünket, annál jobb eredményt érünk el. A Devil Trigger lehetővé teszi, hogy a játékos (Dante vagy Vergil) felvegye ezzel démoni alakját, aminek segítségével, gyors futás, mozgás, nagy ugrás és sérülésregenerálódást ad. A Dante Must Die szinten bármeddig használható, de az előzőekben Devil Star segítségével gyorsan lehet növelni. A játék során harci stílusokat is használhatunk, amivel szintén növelhetjük a teljesítményt a játék végére. Minden pályán egyet lehet csak használni, de a pályához tökéleteset. Dante ezeket használja: Trickster: Ezzel lehet a falon futni, gyorsan kitér a támadás elől. Swordmaster: A kard és a lőfegyverek extra képességeket kapnak. Gunsliger: Több technikával látja el a lőfegyvereket. Royal Guard: A megfelelő használatkor elhárítja a támadásokat, amivel a teljesítményt is lehet használni. Quicksilver: A 12. pályán, Geryon legyőzésekor kapjuk meg, s csak ebben a játékban használható. Ennek segítségével le helet lassítani körülöttünk az időt, még az ellenfeleket is, így könnyen támadni tudjuk, de nem marad fent sokáig. Doppelganger: Tükörmását mutatja meg Dante-nak. Vergil csak egyet használ Dark Slayer: Ezzel a képességel teleportálni is lehet, s elkerülni a támadásokat. Nehézségi fokozatok Sokan úgy tartják, hogy a sorozat harmadik játéka a legnehezebb. Minden nehézségi szint növelésével a játékos gyengébnek, míg az ellenfél erősebbnek bizonyul. Easy Az első és legkönnyebb szint. Ellenfelünket könnyebben tudjuk sebezni. Normal Egyik alapértelmezett mód. Több életerejük van ellenfelünknek. A BOSS ellenségek erősebbek, míg a játékos többször is sérül. Hard A Normal szintet végig véve érhető el. Az ellenségeknek több életerejük van és sok sérülést okoznak a játékosnak. A BOSS ellenségek támadásai gyakoriak. Very Hard Ez a nehézségi szint csak a Special Edition-ban érhető el, miután teljesítettük a Hard szintet. Többször támadnak, majdnem folyamatosan a Boss ellenségek. A játékos nehezen jutt ahhoz, hogy támadni vagy kért okozni tudjon. Dante Must Die A Hard szintet teljesítve érhető el. Az ellenség az eddigieknél sokkal több kárt képes okozni. Ebben a szintben, bármeddig fenntartható a Devil Trigger használata, míg vissza nem akarunk változni. Vergil Must Die Ez a szint alapvetően hasonló a Dante Must Die-hoz, csak itt Vergil-t lehet irányítani. Ez a szint is csak a Special Edition-ban érhető el. Heaven Or Hell A sorozatban ebben a játékban mutatkozik ez a szint először, aztán a Devil May Cry 4-ben. A Dante Must Die szint teljesítésekor érhető el. Az ellenfél és a játékos is egyetlen támadástól pusztul el. Fejlesztés, alkotás Miután vegyes kritikákat kapott a Devil May Cry 2, a Capcom úgy döntött, ennek ellenére elkészítik a Devil May Cry 3-at. Míg a Devil May Cry 2-ben kritizálták a harci technikákat és Dante kinézetét, valamint a játék gyenge nehézségét, új környezetet és harci stílusokat alkottak meg. Tanaka Cujosi producer szerint, létrehoztak egy új grafikát a játékba, új harci rendszereket terveztek, új fegyvereket, ellenségeket és harci stílust is fejlesztettek. A kameranézeteket mindig a karakterre fektették, hogy a zsúfolt csatajelenekben ne tévedjen el a játékos. A Devil May Cry 2 nehézségei után enyhítettek, hogy a japán piacon jobban fogyhasson. A nagy mennyiségű eladásnak hála, más országok piacain is eladható volt a játék. A siker érdekében, 2006 elején kiadták a Special Edition-t is. Dante karakterén is változtattak a korábbiakhoz képest. A hozzáállásán, ami főleg a fiatalabb és arrogáns karaktert tükrözte. Dante és Vergil Devil Trigger-ét Kaneko Kazuma tervezte. Fogadtatás A Devil May Cry 3 Japánban a 8. Legjobban eladott játék volt az első héten. Több mint 1.300.000 példány kelt el világszerte, ezzel megszerezve a Platinum Címet a Capcom. A Metacritic 84-re értékelte a 100-ból, míg a GameRankings 84,2%-ra. A Game Informer 2005-ös Top 50 Games listáján is szerepelt, s az Év hónapa játéka díjat is megkapta. Több pozitív dicséretet kapott a történet, a játékmenet, a harci stílusok, kameraállás és az irányítás miatt főleg. A harci stílusokat például a Ninja Gaiden és a Prince of Persia-hoz hasonlították. A Special Edition már eladásban és értékelésben jobban teljesített. A GameSpy 9. helyén kezdett 2006-ban, pozitív visszajelzéseket főleg a Bloody Palace szint és Vergil irányíthatósága miatt kapott. Azonban sokaknak nem tetszett az, hogy minden egyes pályát a játék elején kell elmenteni, s játék közben nem lehet. A sorozat harmadik játéka világszerte annyira nagy sikert ért el, hogy a Capcom közzétette, készítenek mangát, ami történetileg a játék előtt játszódik 1 évvel. A mangát Csajamacsi Szuguro írta, Észak-Amerikában pedig a Tokyopop adta ki. Ennek a sikernek még a Revoltech által készített játékfiguráknak is köszönhető minden. 2005. március 31-én került a japán piacra a játék háromlemezes zenelemeze, amit Sibata Tecuja és Haszegava Kento készített a játékhoz. A dalok dalszövegét írta és elénekelte Shawn McPherson. Teljesítmény és eladás terén a Special Edition teljesített a legjobban. Forrás PEGI besorolás Koszmosz–1171 A Koszmosz–1171 (oroszul: Космос–1171) szovjet DSZ–P1–M típusú célműhold. Küldetés Kijelölt pályán mozogva imitálta egy Ballisztikus rakéta támadását, ezzel segítve a rádiólokátoros felderítést. Biztosította a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, riasztás, imitált elfogás, gyakorló megsemmisítés) összehangolt működését. Hosszabb tárolási idő utáni tesztrepülés. Jellemzői Az ISZ típusú elfogó vadászműholdak teszteléséhez a dnyipropetrovszki OKB–586 (Juzsnoje) tervezőirodában kifejlesztett űregység. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – MO). Megnevezései: COSPAR: 1980-026A; SATCAT kódja: 11750. 1980. április 3-án a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC–132/2 indítóállásából egy Koszmosz–3M (11K65M 47198-315) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 104,84 perces, 65,84 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 964 kilométer, az apogeuma 1010 kilométer volt. A második generációs ASAT űregységek tesztműholdja. Teljes vizsgálati tesztsorozat végrehajtása az 1978-as ABM szerződés aláírásáig. Könnyű célobjektum, kisebb hordozórakéta, gazdaságosabb üzemeltetés, manőverező képesség. Formája hengeres, hasznos tömege 650 kilogramm. 1980. április 18-án az indított Koszmosz–1174-es vadászműhold több manőver és önrávezetés (optikai és radar) után sem tudta 1 kilométer közelségbe megközelíteni. Április 20-án mindkét műhold önmegsemmisítést hajtott végre. 2517 Orma A 2517 Orma (ideiglenes jelöléssel 1968 SB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Paul Wild fedezte fel 1968. szeptember 28-án. II. Jóannész trapezunti császár II. Jóannész (görögül: Ιωάννης Β' Μέγας), (1262 – 1297. augusztus 16.) Nagy Komnénosz, trapezunti császár 1280-tól haláláig. Élete I. Mánuel és Eiréne Szürikaina császárné fia, II. Andronikosz és I. György öccse. Miután bátyja fogságba esett, János elfoglalta a trónt. Kezdettől fogva bizánci küldöttségek jártak nála, míg végül 1282-ben VIII. Mikhaé diplomáciája rávette, hogy feleségül vegye a bizánci császár harmadik leányát, Eudokiát. A trapezunti uralkodó beleegyezett, hogy magas udvari tisztséget kap cserébe a Bizánci Birodalomban, cserébe többé nem formált igényt a minden római urát megillető címekre és szimbólumokra. A frigy létrejött, és hamarosan megszületett a trónörökös, a későbbi II. Alexiosz. Más természetű hozadéka is volt a házasságnak a Konstantinápollyal való kiegyezés mellett: ugyan Hülegü kán 1265-ben bekövetkezett halálával Trapezunt megszűnt a mongolok hűbérese lenni, feltehetően hasznos volt a rokoni kapcsolat, ami Abakha mongol vezér felesége, a bizánci császár törvénytelen lányán keresztül jött létre. Ugyan rendezte a kapcsolatokat nyugaton, II. Jánost keletről még veszély fenyegette. Távollétében még 1282 folyamán VI. Dávid (Narin) grúz király megostromolta fővárosát. Fogságból szabadult bátyja, György is megpróbálkozott a trón megszerzésével, azonban ismét fogságba került. A családi vita hevében 1285-ben még féltestvérük, I. Mánuel Ruszudani grúz feleségétől származó Theodóra is magához ragadta a hatalmat egy kis időre. A belső bajokon úrrá lenni nem tudó, gyengekezű János 1291-ben, az utolsó szentföldi keresztes város, Akkon eleste után levelet kapott IV. Miklós pápától, aki a római katolikus egyház kebelébe akarta édesgetni, hogy segíthesse az esetleges új keresztes akciókat, illetve megkezdje mongolok térítését. A pápa nem járt sikerrel, János megmaradt az ortodox hiten. Conrad József Conrad József (Sopron, 1756. április 12. – Sopron, 1780. június 20.) orvos. Élete Conrad András főorvos fia volt. Tanulmányait szülőföldjén végezve, az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta, ahol 1779-ben doktor lett; azután Sopronban főorvosnak választották. Az Academia naturae curiosorum természetvizsgálótársaság 1781. május 20.-án IV. Diodorus névvel tagjai közé választotta. Munkái Philosophia historiae naturalis specimen inauguralis. Viennae, 1779. Természetrajzi és gazdasági cikkeket írt az Ung. Magazin I. és II. kötetébe és a Göttingische Gelehrte Anzeigen című folyóirat I. kötetébe. (Ueber Verbindung und Zusammenhang der systematischen und historischen Studien der Naturgeschichte; Bemerkungen über die Entomologie überhaupt, nebst Beyträgen zur Kenntniss der um Oedenburg befindlichen Insekten.) Devil’s Garden A Devil's Garden (az Ördög kertje) az Arches Nemzeti Park egy területe, Utah államban, az Amerikai Egyesült Államokban, ahol számos látványos szikla képződmény található, amelyeket a természet erózió útján alakított ki. A területen áthaladó út 11 km hosszú, és a következő (homokkő) sziklaképződmények mellett vezet el: Tunnel Arch, Pine Tree Arch, Landscape Arch, Partition Arch, Navajo Arch, Double O Arch, Dark Angel monolith, Private Arch és a Fin Canyon. 2008-as összeomlásásig itt volt a Wall Arch is. A Black Arch sötét körvonalai is láthatók az útról, ez utóbbi jelzetlen ösvényen érhető el. A turistaút vége az Arches Nemzeti Park fő útjánál végződik. A Devil's Garden-ben camping és amfiteátrum is található. Mo Cowan Mo Cowan (Yadkinville, 1969. április 4. –) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Massachusetts, 2013). Gymnogyps A Gymnogyps a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 1 élő faj és 4 fosszilis faj tartozik: kaliforniai kondor (Gymnogyps californianus) (Shaw, 1797) - típusfaj ; Észak-Amerika † Gymnogyps amplus L. H. Miller, 1911 - késő pleisztocén - holocén ; Kalifornia ; egyes kutatók a kaliforniai kondor paleoalfajának tekintik, Gymnogyps californianus amplus néven † Gymnogyps howardae Campbell, 1979 - késő pleisztocén; Peru † Gymnogyps kofordi Emslie, 1988 - kora - középső pleisztocén; Florida † Gymnogyps varonai (Arredondo, 1971) - késő pleisztocén - kora holocén; Kuba Uhlířské Janovice Uhlířské Janovice település Csehországban, a Kutná Hora-i járásban. Uhlířské Janovice Rašovice, Petrovice II, Skvrňov, Staňkovice, Vavřinec, Zbizuby, Rataje nad Sázavou és Sudějov településekkel határos. Lakosainak száma 3118 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Marange-Zondrange Marange-Zondrange település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 331 fő (2015). Marange-Zondrange Fouligny, Bionville-sur-Nied, Brouck, Hallering, Narbéfontaine és Haute-Vigneulles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Devin Özgür Çınar Devin Özgür Çınar török színésznő Törökországban született 1973. június 21-én Zonguldak városában (Zonguldak tartomány). Biográfia Devin Özgür Çınar 1996-ban az ankarai Hacettepe Egyetem Állami Konzervatóriumának drámai tagozatán végzett. 1996–1997 között a bakırköyi városi színházban Can Yücel: Bahar Noktasi darabjában szerepelt (Shakespeare: Szentivánéji álom c. vígjátékának fordítása). 1999–2000 között a Türkan Derya rendezte Második tavasz (Ikinci Bahar) televíziós sorozatban is szerepelt. Szintén 2000-ben játszott a Serdar Akar rendezte Dar Alanda Kisa Paslasmalar, valamint a Tunç Basaran rendezte Abuzer Kadayıf c. filmekben is. Legutóbb az Ugur Yücel rendezte Karanlikta Kosanlar c. televíziós sorozatban szerepelt. 2011-ben főszerepet kapott az Geriye Kalan c. filmben (rendezte: Çiğdem Vitrinel), és az alakításáért elnyerte a 48. Antalyai Filmfesztivál Arany Narancs-díjat a „legjobb színésznő” kategóriában. Central News Agency irodalmi díj A CNA irodalmi díj Dél-Afrika legmagasabb irodalmi elismerése. Teljes neve Central News Agency Literary Award. Díjazottak 1962: Mary Renault: The Bull from the Sea 1963: Laurens van der Post: The Seed and the Sower 1964: Alan Paton: Hofmeyr 1966: Etienne Leroux : Een vir azazel 1967: Breyten Breytenbach: Het huis van de dove , valamint Laurens van der Post: The Hunter and the Whale 1968: Siegfried Stander: The horse 1969: Breyten Breytenbach: Kouevuur 1970: John McIntosh: The Stonefish 1971: Elsa Joubert: Bonga , valamint P. G. Du Plessis: Siener in die suburbs: ’n spel in drie bedrywe 1972: Sheila Fugard: The Castaways 1973: Alan Paton: Apartheid and the archbishop: The life and times of Geoffrey Clayton, Archbishop of Cape Town , valamint Elisabeth Eybers: Krujs of munt 1974: Nadine Gordimer : The Conservationist 1975: Anna M Louw: Kroniek van Perdepoort , valamint Guy Butler: Selected poems 1976: Anthony Delius: Border: A novel , valamint Etienne Leroux: Magersfontein, o Magersfontein! 1977: John Maxwell Coetzee : In the Heart of the Country (A semmi szívében), valamint Elisabeth Eybers: Einder 1978: André Brink: Rumours of Rain (Aszály és vízözön), valamint Elsa Joubert: Poppie Nongena 1979: Nadine Gordimer: Burger’s Daughter , valamint Diederik Johannes Opperman: Komas uit ’n bamboesstok: Synde die mirakelagtige terugkeer na lewerversaking van ene Marco Polo: bevattende reisbeskry 1980: John Maxwell Coetzee: Waiting for the Barbarians (Barbárokra várva) 1981: Nadine Gordimer: July’s People 1982: André Brink: A Chain of Voices 1983: Breyten Breytenbach: (Yk): Die vierde bundel van die ongedanste dans 1984: John Maxwell Coetzee: Life & Times of Michael K (Michael K. élete és kora) 1986: Etienne van Heerden: Ancestral Voices 1989: Christopher Hope: White Boy Running , Etienne van Heerden: Liegfabriek , Breyten Breytenbach: Memory of Snow and Dust 1990: Nadine Gordimer: My Son’s Story 1991: John Miles: Kroniek uit die Doofpot 1992: Damon Galgut: The Beautiful Screaming of Pigs 1993: Chris Barnard: Moerland , valamint Mark Behr: The Smell of Apples 1994: Nelson Mandela : Long Walk to Freedom: The Autobiography of Nelson Mandela , valamint Marlene van Niekerk: Triomf 1995: Margaret McCord: The Calling of Katie Makanya: A Memoir of South Africa (ismeretterjesztő kategória), valamint Sarah Ruden: Other Places (kreatív kategória) Conradin Kreutzer Conradin Kreutzer (Meßkirch, 1780. november 22. – Riga mellett, Lettország, 1849. december 14.) német zeneszerző. Főbb művei Die Alpenhütte , opera ( August von Kotzebue ), Stuttgart , 1815. március 1. Libussa , romantikus opera (Joseph Carl Bernard), Theater am Kärntnertor, Bécs , 1822. december 4. Melusina , romantikus opera ( Franz Grillparzer ), Königstädtisches Theater, Berlin , 1833. február 27. Das Nachtlager von Granada , romantikus opera (Karl Johann Braun von Braunthal), Theater in der Josefstadt, Bécs, 1834. január 13. Esz-Dúr trió zongorára, klarinétra, fagottra; op. 43 Esz-Dúr szeptett klarinétra, kürtre, fagottra, vonóshármasra, basszduóra; op. 62 Bibliográfia – Diszkográfia Karl-Peter Brecht: Conradin Kreutzer. Biographie und Werkverzeichnis . Meßkirch, 1980 Armin Heim: Meßkirch-Bibliographie/Conradin Kreutzer , in: Meßkircher Heimathefte , Nr. 11, 2004, S. 180–189. II. Kaplan Giráj krími kán II. Kaplan Giráj (krími tatár: II Qaplan Geray, � ������ ����), (1739 – 1771) krími tatár kán, II. Szelim kán fia. Élete Kaplan a núreddin tisztséget viselte Arszlán Giráj (1767) és Kirim Giráj (1768–1769) kánok uralkodása idején. 1770-ben, a Krím sorsát illetően sorsdöntő orosz-török háború közepén kapta meg káni kinevezését a szultántól. Összegyűjtve a kánság hadseregét, nyolcvanezer ember élén a moldvai Iaşi felé indult, majd a Prut folyó mentén védelmi pozíciót vett fel és elállta a Rumjancev tábornok vezette orosz hadsereg útját. Rumjancev huszonöt napon át próbálta kicsalogatni megerősített állásai mögül a tatárokat, majd végül elhíresztelte, hogy kifogytak a készletei és visszavonul. Az ekkor rátámadó tatárokat visszaverte és folytatva a támadást kivetette őket az állásaikból. Kaplan hadserege védekezve hátrált, ám eközben átkelt a Dunán a nagyvezír százötvenezres serege és Rumjancev két folyó és két ellenséges hadsereg között találta magát, amely együttvéve háromszoros túlerőt jelentett. Ekkor mindhárom fél megerősítette állásait, majd a törökök megrohamozták az oroszok sáncait, akik kivédték a rohamot majd ellentámadásba mentek át és megfutamították az oszmánokat. A török veszteség negyvenezer ember, száznegyven ágyú és nagy mennyiségű készlet és muníció volt. A győztes orosz hadsereg ezután elfoglalta Bender, Izmail és Akkerman erődjeit. Ezek után Kaplan Giráj megtudta, hogy a jediszani (a Dnyeper-torkolat és Moldva közötti tengerparti terület) nogáj tatárok át akarnak állni az oroszokhoz, és hogy a krími tatár klánok egy része is arra tendál, hogy orosz segítséggel kivívják a függetlenséget. Maga Kaplan is kapott hasonló felhívást a cárnőtől, ám ekkor még elutasította a gondolatot. Lehetséges, hogy később meggondolta magát és megpróbált tárgyalásokat folytatni, hogy a kánság megmaradjon orosz függésben, ahelyett hogy megszállják és annektálják, ám az oroszokkal való levélváltásáért a szultán hamarosan leváltotta tisztségéből. Kaplan Giráj Törökországba vonult vissza, ahol hamarosan, 1771-ben pestisben meghalt. Egri csillagda Az egri Líceum 10. emeletén található egri csillagdát, Magyarország harmadik csillagvizsgálóját Eszterházy Károly egri püspök megrendelésére Hell Miksa jezsuita szerzetes csillagász tervezte. A turistalátványosság a camera obscurának helyet adó forgókupola. Ezt Fazola Lénárd (Fazola Henrik öccse) egri lakatosmester készítette 1779-ben. A kupola alatt található nagytermet szeli át az egri meridián vonal. A meridián vonalat 1778-ban készítették márványból. Története A csillagdát Eszterházy püspök a tervezett egyetem egyik fő tudományos létesítményének szánta, ezért egyik papját, Balajthy Mátét már a Líceum építésének megkezdése előtt, 1762-ben Bécsbe küldte, hogy alaposan ismerje meg a csillagászat tudományát és annak művelőit. Ugyancsak 1762-ben Hell felhívta Eszterházy figyelmét arra, hogy a tudományos tevékenységhez megfelelő szakkönyvtár is kell. A könyveket is az ő javaslatára szerezték be. A szakkönyvtár: 1775-ben 27 mű 67 kötetéből, 1776 végén 43 mű 95 kötetéből, 1777 végén 58 mű 116 kötetéből állt; ezekért Eszterházy összesen 602 forintot fizetett. A csillagászati könyvtárt a megfigyelő terem alatt, a csillagász lakószobájában helyezték el. 1799-ben, a püspök halálakor a csillagászati gyűjtemény 75 mű 350 kötetét tartalmazta. Balajthy utódja 1774-ben Madarassy János áldozópap, Hell Miksa tanítványa lett. A megfigyelő állomást a egri Líceum 53 méter (tíz emelet) magas, speciálisan csillagászati megfigyelésekre épített tornyában rendezték be az ugyancsak Hell Miksa javaslatára beszerzett, angol és osztrák műszerekkel. A torony jóval a Líceum többi része előtt, 1776 végén elkészült; ekkor ez volt Európa (egyik) legmodernebb csillagvizsgálója. II. József azonban 1784-ben nem engedélyezte Egerben egyetem alapítását, ezért 1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófia és jog oktatását, majd 1786-ban Pestre helyezték a papneveldét is. A csillagdát ugyan nem zárták be, és dolgozott itt Tittel Pál, majd montedegói Albert Ferenc is, de a műszerek fokozatosan elavultak, felújításukra pénz nem volt, így a tudományos munka apránként alábbhagyott, a csillagda elnéptelenedett. 1794-ben, amikor Eszterházy Bécsbe küldte továbbképzésre Jenesch Józsefet, a csillagda gondnokát, az obszervatórium már nem működött. Csillagászati Múzeum 1950-ben került az egri tanárképző főiskolára Zétényi Endre adjunktus. Érdeklődését felkeltette a Líceum tornyában található lomtár. Rendszerezte az ott talált eszközöket, és az 1960-as évek elején, az épület felújításakor kijavította, rendbe hozta az egri meridiánt. Részben az épületben megmaradt műszerekből, részben saját gyűjtéséből berendezte a ma is látható csillagászati kiállítást. Céline Dion chante Noël A Céline Dion chante Noël (magyarul Céline Dion karácsonyi dalokat énekel) Céline Dion kanadai énekesnő második stúdióalbuma, mely 1981 decemberében jelent meg Québecben. A lemez hagyományos karácsonyi dalok francia nyelvű változatait tartalmazza, mely az énekesnő első karácsonyi lemeze volt. Háttér Az album három héttel a La voix du bon Dieu című debütáló album után jelent meg. Az énekesnő első két albuma 30 000 példányban kelt el 1981-ben, és a következő évben 125 000 darabra növekedett az eladások számra. A Céline Dion chante Noël album önmagában 25 000 példányban kelt el. A Glory Alleluia, a Promenade en traîneau és a Joyeux Noël című dalok Dion Chants et contes de Noël című második karácsonyi albumára is felkerültek. 1993-ban Céline Dion lemezre énekelte a Joyeux Noël angol nyelvű verzióját The Christmas Song címen, mely 1998-ban megjelent These Are Special Times című, szintén karácsonyi lemezén jelent meg. 1994-ben az Alvin and the Chipmunks együttessel közösen vették föl a Petit Papa Noël új változatát, ami az együttes A Very Merry Chipmunk lemezén jelent meg. Férfi 20 km-es egyéni indításos biatlon a 2006. évi téli olimpiai játékokon A 2006. évi téli olimpiai játékokon a biatlon férfi 20 km-es egyéni indításos versenyszámát február 11-én rendezték Cesana San Sicarióban. Az aranyérmet a német Michael Greis nyerte, a távot közel ötvenöt és fél perc alatt teljesítette, egyetlen lövőhibával az első, álló helyzetben leadott sorozatban. A dobogó másik két fokára norvég versenyzők állhattak, a második Ole Einar Bjørndalen, a harmadik pedig Halvard Hanevold lett. A Magyarországot képviselő Tagscherer Imre a 77. helyen zárt, hét lövőhibával és közel tizenhárom perccel végzett az első helyezett mögött. A hatvanadik helyen végzett osztrák Wolfgang Perner eredményét a versenyt követően megsemmisítették, miután szervezetében doppingszert mutattak ki. Végeredmény Minden hibás találat 1 perc időbüntetést jelentett. Az időeredmények másodpercben értendők. Ribeirão Preto Ribeirão Preto (IPA: [�ibejˈ��̃w ˈp�etu]) nagyváros Brazíliában, São Paulo államban. São Paulótól kb. 310 km-re ÉNy-ra fekszik. Ribeirão Preto Brodowski, São Paulo és Cravinhos községekkel határos. Napraforgók (Van Gogh festményei) A napraforgók Vincent van Gogh holland festő egyik kedvenc témája volt. Két sorozat csendéletet is festett ezekről a virágokról. 1887-ben Párizsban festette az első napraforgós képeket, ezeken a virágok a földön fekszenek. Barátjának, Paul Gauguinnek nagyon tetszettek ezek az alkotásai, és kettőt is megkapott belőlük. Körülbelül nyolc hónappal később Van Gogh arra készült, hogy immár Arles-ben látja vendégül barátját, és itt a számára előkészített vendégszobát újabb napraforgó-festményekkel kívánta feldíszíteni. Ekkor készültek a második sorozat képei. Később, Gauguin elutazása után Van Gogh egy triptichont tervezett, amelynek két napraforgós képe alkotta volna a két szárnyát, és a Berceuse lett volna a középső eleme. Ezeket a festményeket be is mutatta 1890-ben brüsszeli kiállításán. Ahogy maga Van Gogh is számított rá, a napraforgós képek - önarcképei mellett - a művész máig leghíresebb alkotásai lettek. 1901 óta nem volt olyan retrospektív kiállítás Van Gogh képeiből, amely mellőzte volna ezt a témát. Sikerüket mutatja, hogy számtalan hamisítvány, másolat is készült róluk, az eredetiek pedig rekordárakat értek el az aukciókon. Forrás Christian Lenz: The Neue Pinakothek - Munich Napraforgómoly A napraforgómoly (Homoeosoma nebulella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a karcsúmolyok (Phycitinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj. Elterjedése, élőhelye Európában és Ázsia nyugati részén terjedt el. Magyarországon is mindenfelé megtalálható kártevő, de igazán súlyos károkat a Szovjetunió európai utódállamaiban, valamint Romániában és Dél-Európában okoz. Megjelenése Szürke szárnyát elmosódott fekete foltok élénkítik. Szárnyának fesztávolsága 24–26 mm. Életmódja Magyarországon egy évben két vagy három nemzedéke nő fel úgy, hogy a kifejlett hernyók telelnek át a talajban – Romániában több hasonló fajnak a bábja telel át. A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fényre vonzza őket. Az egyes nemzedékek hernyói mindig az éppen virágzó fészkesvirágzatúakon nőnek fel. Hazánkban a napraforgómoly régebben csak alkalmi kártevő volt, jelentősége a napraforgó termőterületének növekedésével nőtt meg. A hernyók kárképe jellegzetes: a virágzatot rágcsálékkal és ürülékkel tarkított szövedék borítja. A hernyók a virágokat, majd a vackot és a magvakat eszik – a napraforgón kívül a különféle vadon termő fészkesvirágúakét is. A napraforgót a napraforgómoly mellett több, hozzá igen hasonló karcsúmoly: a Homoeosoma és a Rotruda nemzetségek fajai károsítják. Ezek hernyói különféle fészkes virágú növények virágzatában élnek. A kopott példányok nehezen határozhatók. Dasyurus Az erszényesnyestek (Dasyurus) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül az erszényesek(Marsupialia) közé tartozó erszényesnyestfélék (Dasyuridae) családjának erszényesnyestformák (Dasyurinae) alcsaládjába tartozó nem. Az erszényes ördög után a második legnagyobb testű faj az erszényesnyestfélék családjában. Megjelenésük Szőrzetük szürkés vagy barna színű, mindegyik fajnál jellemző a testen látható fehér színű pettyezettség. Testhosszuk (farok nélkül) 25-35 centimétertől (kis termetű fajok) egészen az óriás erszényesnyest 75 centiméteres testhosszáig terjedhet. Ez a legnagyobb faj súlya 2-7 kilogramm körül mozog. Elterjedésük Az erszényesnyestek megtalálhatóak Ausztrália majdnem teljes területén, ezen kívül előfordulnak fajaik Tasmánia és Új-Guinea szigetén is. Életmódjuk Mint az erszényes ragadozók többsége az erszényesnyestek is éjszakai életmódú állatok. Nappal faodvakban, vagy maguk ásta lyukakban alszanak. Elsősorban talajlakó fajok, de jól tudnak fára mászni is. A nembe sorolt fajok különböző élőhelyeken fordulhatnak elő, erdőkben, sziklás területeken, de Ausztrália középső részén levő füves sztyepp vidékeken is. Elsősorban ragadozó életmódú fajok. Testméretüknek megfelelően rovarokat, békákat, gyíkokat, kisebb erszényeseket fogyasztanak, de elfogják az Ausztráliában meghonosodott üregi nyulakat is, és a nagyobb testű fajok akár kisebb kengurukat is legyűrhetnek és sok faj megeszi a dögöt is. Néha előfordul, hogy növényi eredetű táplálékot, elsősorban gyümölcsöket is elfogyasztanak. Természetvédelmi helyzetük Természetes elterjedésük az utóbbi időkben jelentősen lecsökkent az emberi zavarás, a vadászat és a meghonosított emlős ragadozók (elvadult kutyák, macskák és rókák) miatt. Mivel a farmokon előszeretettel fosztogatják a tyúkólakat is, sok helyütt intenzíven irtották őket. A 6 ismert fajból 4 a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „sérülékeny” kategóriában szerepel. Rendszerezésük A nembe az alábbi 6 faj tartozik: Törpe erszényesnyest (Dasyurus hallucatus) - 24-35 centiméteres testhosszával a legkisebb faj. Ausztrália északi részének ( Nyugat-Ausztrália északi részétől Queensland keleti területéig és a York-félsziget ) hegyvidéki erdeiben él. Bár néhány helyen már megritkult, összességében még nem veszélyeztetett faj Foltos erszényesnyest (Dasyurus viverrinus) - közepes testméretű faj. Mára kizárólag Tasmánia szigetén él, a kontinens déli területein 1966 óta nem láttak élő állatot. Geoffroy-erszényesnyest vagy feketefarkú erszényesnyest (Dasyurus geoffroyi) - 29-65 centiméteres testhosszával a nagyobb testű fajok közé tartozik. Korábban Ausztrália szerte széles körben elterjedt faj volt. Mára egy kis létszámú maradék állománya maradt több széttöredezett populációban Nyugat-Ausztrália délnyugati részén. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „veszélyeztetett” kategóriában szerepel. Bronzszínű erszényesnyest (Dasyurus spartacus) - Pápua Új-Guinea állam délnuygati részén, egy kis szavannás jellegű vidéken él. Jellegzetes színezetű, bronzos árnyalatú bundája van. A faj az utolsóként leírt tagja a nemnek, csak 1972 és 1973 között gyűjtötték be az első példányok bőrét és csak 1987 -re derült ki hogy teljesen újak a tudomány számára. Új-guineai erszényesnyest ˙(Dasyurus albopunctatus) - 26-35 centiméteres testhosszával a második legkisebb faj. Új-Guinea szigetén nagy területen elterjedt faj, de sehol sem gyakori. Óriás erszényesnyest (Dasyurus maculatus) - 40-75 centiméteres testhosszával és 2-7 kilogrammos súlyával a legnagyobb testű faj a nemből és az erszényes ördög után a második legtestesebb faj az erszényesnyestfélék családjában. A nemből egyedüli fajként, a farka is foltos. Ausztrália keleti és délkeleti részén és Tasmánia szigetén él. Élőhelyeinek megváltoztatása és a vadászat miatt veszélyezetetett fajként tartják nyilván. Križ Gornji Križ Gornji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Tapalóchoz tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 17, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység déli oldalának egyik magaslatán fekszik. Története A település Velika néven már a középkorban is létezett, plébániáját 1334-ben említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „ecclesia sancte crucis” néven. Ugyanezt a plébániát említik 1342-ben is. 1501-ben György nevű plébánosát említik „Georgius plebanus sancte crucis in Velyka” alakban. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról kapta. A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kriss” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kris” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kris” néven 46 házzal, 249 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 296, 1910-ben 422 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 144 lakosa volt. Nevezetességei A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A gótikus épületet 1735-ben barokk stílusban építették át. 1771-ben, 1842-ben és 1889-ben megújították. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szűkebb, négyszögletes szentéllyel, melyhez északról csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a nyugati homlokzat felett áll, gúla alakú toronysisak fedi. A templom az átépítések ellenére sokat megőrzött a középkori épületből. Megmaradt a falak középkori szerkezete és a csúcsíves ablakok is. A templom a falun kívül északnyugatra áll, körülötte található a falu temetője. A templomhoz hasonlóan a temetőt is a középkor óta folyamatosan használják. Takács Pál Takács Pál (Marosgombás, 1913. május 18. – Bukarest, 1986. december 25.) erdélyi magyar pedagógiai író, helytörténész. Életútja, munkássága A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Tanítóképzőjében végzett. Tanított Borsabányán (1934–38), tanítója (1938–48) és igazgatója (1940–48) volt a bukaresti református elemi iskolának. 1944 őszén romjaiból élesztette újra a háborúban bombatalálatot szenvedett iskolát, biztosítva a bukaresti magyar nyelvű oktatás folytonosságát. Az 1948. évi oktatási reformot követően az államosított iskola, ill. az 1949-ben létesített Magyar Vegyes Líceum, az első bukaresti magyar középfokú oktatási intézmény tanítója és igazgatója (1948–51). Miután megszerezte a matematika tanári diplomát, az időközben többször nevet változtatott, sok változáson átment bukaresti magyar középiskolában tanított nyugdíjazásáig (1975). Pedagógiai tevékenysége mellett fiatal korától cikkezett iskolai problémákról a bukaresti Egyházi Újság, Romániai Magyar Szó, Előre, Tanügyi Újság, A Hét, Ifjúmunkás hasábjain. Nyugdíjba vonulása után dokumentációs anyagot gyűjtött a bukaresti magyar nyelvű oktatás és közművelődés történetéhez, amelyből részleteket közölt az Ifjúmunkásban és A Hétben (1981). Magyar dal- és zeneművelés Bukarestben 1856–1944 között c. dolgozatát a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője közölte (Bukarest, 1991–93). Bán Imrével közös fordításában jelent meg Vonház József Barkácsoljunk háztartási eszközöket, tárgyakat és berendezéseket c. könyve (Bukarest, 1972). Getaria, Gipuzkoa Getaria, Gipuzkoa település Spanyolországban, Gipuzkoa tartományban. Getaria, Gipuzkoa Zarautz, Aia, Aizarnazabal és Zumaia községekkel határos. Lakosainak száma 2815 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 3858 Dorchester A 3858 Dorchester (ideiglenes jelöléssel 1986 TG) egy marsközeli kisbolygó. Poul Jensen fedezte fel 1986. október 3-án. A Dominikai Köztársaság az 1984. évi nyári olimpiai játékokon A Dominikai Köztársaság az egyesült államokbeli Los Angelesben megrendezett 1984. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 19 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. A Dominikai Köztársaság első érmét szerezte az olimpiai játékok történetében. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Ökölvívás RSC – a mérkőzésvezető megállította a mérkőzést Vitorlázás * - nem ért célba ** - kizárták 1716 a tudományban Az 1716. év a tudományban és a technikában. Születések március 6. – Pehr Kalm botanikus és felfedező ( 1779 ). Uinszkoje Uinszkoje (oroszul: Уинское) falu Oroszország Permi határterületén, az Uinszkojei járás székhelye. Lakossága: 4304 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Permi határterület déli részén, Permtől 174 km-re délre, három kisebb folyó (az Aszpa, az Olga és a Bolsaja Uja) partján terül el. A legközelebbi város és vasútállomás a kb. 70 km-re délnyugatra fekvő Csernuska, a Jekatyerinburgba vezető vasúti fővonalon. Neve az Uja folyónévből származik. Története A település egy rézolvasztó manufaktúra mellett jött létre, első írásos említése 1747-ből származik.. Az üzemet egy kunguri kereskedő alapította a tatároktól bérelt földterületen, és 1749-ben helyezték üzembe. 1774-ben a Pugacsov-féle felkelés csapatai felgyújtották, de a következő év végére már újjáépült. A jobbágymunkán alapuló üzemet az 1861. évi reform után végleg bezárták. A falu az 1860-as évektől az Oszai ujezd egyik közigazgatási egységének (voloszty) székhelye volt. 1926-ban lett járási székhely és kisebb megszakításokkal (1932–1935 és 1963–1966. december között) az is maradt. A régi gátat és mesterséges tavat, melyet egykor a manufaktúra céljaira létesítettek, 2006-ban felújították. A járásban a méhészetnek nagy hagyománya van, a járási székhely nevezetes rendezvénye a hagyományos augusztusi mézfesztivál. Arnaud Geyre Arnaud Geyre (Pau, 1935. április 21. – Château-Thierry, 2018. február 20.) olimpiai bajnok francia kerékpárversenyző. Pályafutása Az 1956-os melbourne-i olimpián aranyérmet nyert országúti csapatversenyben Michel Vermeulinnel és Maurice Moucheraud-val együtt. Országúti mezőnyversenyben ezüstérmet szerzett az olasz Ercole Baldini mögött. Sikerei, díjai Olimpiai játékok aranyérmes: 1956, Melbourne (országúti csapatverseny) ezüstérmes: 1956, Melbourne (országúti mezőnyverseny) Gaurav Gill Gaurav Gill (1981. december 2. –) indiai autóversenyző, a 2007-es indiai ralibajnokság, valamint a 2013-as ázsia–óceániai ralibajnokság győztese. Pályafutása Pályafutása elején még formula-autós bajnokságokban indult. 2003-ban második, 2004-ben pedig első lett a Formula Maruti sorozatban. 2006-ban második lett hazája rali-bajnokságán. 2007-ben benevezett az ázsia–óceániai ralibajnokságba, ahol két versenyen ért célba pontszerzőként és a bajnokság nyolcadik helyén zárt, emellett megnyerte az indiai ralibajnokságot. A 2008-as ázsia–óceániai szezon indonéz versenyén elért győzelmével az első indiai győztes lett a bajnokság történelmében. A 2009-es évben az ázsia–óceániai ralibajnokság mellett a rali-világbajnokság N csoportos sorozatában is érdekelt. Előbbiben négy verseny után az ötödik helyen áll, még utóbbin, két gyűjtött pontjával a bajnoki értékelés tizenkilencedik helyét foglalja el. Rónai Éva Rónai Éva (Budapest, 1931–) iparművész, textilművész. A kárpitművészet egyik kiemelkedő alakja. Művei hagyományos francia gobelintechnikával szőtt mai, álomszerű jeleneteket ábrázolnak, melyeknek gyakori szereplői a művész családtagjai. Kárpitjait olyan sűrűségben szövi, amelyre ma már kevesen vállalkoznak a világban. Nem pontosan megfestett karton alapján dolgozik, a szövés, az improvizáció része az alkotói folyamatnak. A nagyméretű falikárpitok, melyeknek egyidejűleg csak egy részletük látható megszületésükkor, belső kép, esetleg egy kicsinyített vázlatterv alapján készülnek. Ez erős koncentrációt igényel, figyelembe véve, hogy a gobelintechnika végleges, a színek és formák utólag nem változtathatók. Rónai Éva művein a tökéletes szakmai tudás lehetővé teszi ezzel a nehéz és lassú technikával is a könnyed, lendületes és szárnyaló formák, merész kompozíciók létrejöttét. A kortárs magyar textilművészet egyedülálló képviselője ő, figurális kárpitjain a humor, az irónia, a hagyományos ábrázolásmód tisztelete, a valóságos és az álomszerű egyaránt jelen vannak. Szeretteit, családtagjait helyezi nosztalgikus környezetbe, meleg tekintetű szelíd állatokkal körülvéve, gyakran gazdagon mintázott bordűrrel keretezve. A felületek a nagy méretek ellenére egyéni technikai megoldásokkal sűrűn és aprólékosan díszítettek. Rónai Éva színvilága megidézi a régi korok textíliáit, stílusát nem befolyásolják a divatirányzatok, összességében mégis mai és előremutató. Finoman megrajzolt grafikái, selyemképei szintén egyedülálló hangot képviselnek. Életútja Rónai Éva 1931-ben született Budapesten. A Szépmíves Líceum textiles növendékeként érettségizett, majd 1971-ben nyomottanyag-tervezői diplomát szerzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Harminc évig, 1965-től 1995-ig tanított egykori iskolájában, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textil szakán. A magyar textilművészet számos képviselőjét indította útjára, emellett egyéni alkotóként is sikerrel szerepelt és szerepel a hazai és külhoni kiállításokon. Gyermekei: Roskó Gábor (1958) és Roskó Beáta (1962) képzőművészek. Kiállításai (válogatás) 1977 Csili Galéria, Budapest 1981 Dunaújvárosi Galéria, Dunaújváros 1982 Műcsarnok, Budapest 1983 Fáklya Klub, Budapest 1985 Rétsági Művelődési Ház, Rétság 1994 Galéria de Gemaux, Franciaország 1997 Modern Múzeum, Dunaújváros 1999 Lyon L’Embarcadere, Franciaország 2000 Törley, Budafok 2001 “Jardinage des genes” Lyon L’Embarcadere, Franciaország 2002 Budavári Kárpitműhely, Budapest 2008 2B Galéria, Budapest 2011 2B Galéria, Budapest 2012 Memoart Galéria, Budapest 2014 Csepel Galéria, Budapest (Bényi Eszterrel, Kiss Katalinnal, Málik Irénnel) 2016 Megmentjük ősapát, Budapest Galéria, Budapest 2016 15. Nemzetközi Textiltriennálé, Łódz, Lengyelország 2017 Kárpit3 - Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság, Vigadó Galéria, Budapest 2017 Emberkert, B32 Galéria, Budapest Díjak, elismerések (válogatás) 1989 Nemzetközi Környezetvédelmi Kiállítás díja, Varsó 1991 Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja, Vigadó Galéria, Budapest 1998 15. Magyar Textilbiennálé, Szombathely, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja 1999 Ferenczy Noémi-díj 2000 16. Magyar Textilbiennálé, Szombathely, fődíj 2010 Az év textilművésze 2012 Érdemes Művész 2017 Kiemelkedő teljesítményért Dicsérő Oklevél, Kárpit3 - Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság, nemzetközi kárpitkiállítás, Budapest Köztéri művei Tavasz (francia gobelin, 1977, Budapest, Ipari Minisztérium) Tél (francia gobelin, 1982, Budapest, Művészeti Dolgozók Szakszervezete) Brendan (francia gobelin, 1991, Budapest, MM) Fela Kuti Fela Anikulapo Kuti (Abeokuta, 1938. október 15. – Lagos, 1997. augusztus 2.) nigériai zenész, komponista, az afrobeat egyik első muzsikusa, emberjogi aktivista. Apja zeneszerző és prédikátor volt, édesanyja politikai mozgalmár. Testvérei orvosnak, ő pedig zenésznek tanult Londonban. Az európai klasszikus zene mellett megtanulta a trombitajátékot is. 1963-ban tért vissza hazájába, és megalakította Fela Ransome-Kuti Quartet-et. Következő együttese a Koola Lobitos volt, amellyel megszületett az afrobeat nyugat-afrikai joruba ritmusokat, néger tánczenét, calypso-t, soult és funkot ötvözve. Lagosban hamarosan ismertté váltak. Fela Kuti ekkor már játszott szaxofonon és billentyűsökön is. Egy stadionban egyszerre 27 nőt vett feleségül. Az együttes átlagosan évente nyolc lemezt adott ki. Közben az együttes neve Afrika 70-re változott Fela politikai radikalizmusát kifejezve. Kapcsolatba lépett ugyanis a Fekete Párducokkal, és elkezdett politikai szövegeket írni. Lagos külvárosában önálló „államot” alapított Kalakuta Köztársaság néven. Itt, a házában volt a stúdiója, zenészei, barátai voltak az állampolgárok. 1977-ben egy hivatalos művészeti fesztiválon való részvételt bojkottált, helyette kiadta a később legtöbb példányban eladott albumát, a Zombie-t, amelyben a nigériai katonákat nevezi zombiknak. Több száz katona támadta meg a Kalakutát, édesanyját megölték, feleségeit megerőszakolták, őt magát összeverték, majd Ghanába száműzték. Többször is elítélték, egy alkalommal csak a közvélemény nyomására nem börtönözték be. A nyolcvanas években átnevezte a zenekart Egypt 80-ra. AIDS következtében rátört szívelégtelenségben hunyt el. Válogatott diszkográfia Fela’s London Scene (1970) Live! (1971) Shakara (1972) Afrodisiac (album) (1973) Confusion (1975) Monkey Banana (1975) Upside Down (1976) Yellow Fever (1976) Na Poi (1976) No Agreement (1977) Zombie (1977) Stalemante (1977) Oppsite People (1977) Sorrow Tears and Blood (1977) Authority Stealing (1980) Original Suffer Head (1984) Army Arrangement (1984) Live in Amsterdam (1985) Music of Many Colours (1986) Teacher Don’t Teach Me Nonsense (1987) Beasts of No Nation (1989) Odoo (1989) Black Man’s Cry (1992) Underground System (1992) The ’69 Los Angeles Session (1994) Buy Africa (1997) Music Is The Weapon Of The Future (1998) Lagos Baby 1963-1969 (2007) Live In Detroit 1986 (2012) Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.) Discography of Fela Anikulapo-Kuti (Oct. 15, 1938 - Aug. 2, 1997) (angol nyelven). biochem.chem.nagoya-u.ac.jp (African Music) Forrás Discography of Fela Anikulapo-Kuti (Oct. 15, 1938 - Aug. 2, 1997) (angol nyelven). biochem.chem.nagoya-u.ac.jp (African Music) Vidorfest Gaurény Gaurény (románul: Alunișul) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Naszódtól északnyugatra, Cibesfalva, Pojény, Runk és Bükkös közt fekvő település. Története Gaurény nevét 1695-ben Gaureny néven említette először oklevél. A trianoni békeszerződés előtt Beszterce-Naszód vármegye Naszódi járásához tartozott. 1910-ben 461 lakosából 458 román és görögkatolikus volt. Pelargopsis A Pelargopsis a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába és a Halcyoninae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nemet Constantin Wilhelm Lambert Gloger írta le 1841-ben, az alábbi 3 faj tartozik ide: gólyacsőrű halción (Pelargopsis capensis) nagycsőrű halción (Pelargopsis melanorhyncha) barnaszárnyú halkapó (Pelargopsis amauroptera) Előfordulásuk Dél- és Délkelet-Ázsiában honosak. A természetes élőhelyük tengerpartok, mangroveerdők, tölcsértorkolatok, valamint folyók, tavak és patakok környéke. Állandó nem vonuló fajok. Megjelenésük Testhosszuk 32-35 centiméter körüli. Életmódjuk Főleg rákokkal és halakkal táplálkoznak. Saint-Calez-en-Saosnois Saint-Calez-en-Saosnois település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 169 fő (2015). Saint-Calez-en-Saosnois Saosnes, Commerveil, Courgains, Monhoudou és Pizieux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Trstenik (Marija Gorica) Trstenik falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Marija Goricához tartozik. Fekvése Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre a marija goricai előhegységben fekszik. Története A falunak 1857-ben 163, 1910-ben 275 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 355 lakosa volt. Bobbio Pellice Bobbio Pellice (piemonti nyelven Beubi) egy észak-olasz község (comune) a Piemont régióban. 6A busz (Szombathely) A szombathelyi 6A jelzésű autóbusz a Minerva lakópark és a BPW-Hungária Kft. megállóhelyek között közlekedik. A vonalat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. A buszokra csak az első ajtón lehet felszállni. Közlekedése Szombatonként 3 járatpár közlekedik, míg vasárnaponként csak 1 járat. Járművek A vonalon Credo BN 12, Ikarus 263 és MAN SL 283 típusú szólóbuszok közlekednek. Örökké tudom, mit tettél tavaly nyáron Az Örökké tudom, mit tettél tavaly nyáron (I'll Always Know What You Did Last Summer) egy 2006-os amerikai horrorfilm, s Tudom, mit tettél tavaly nyáron-trilógia harmadik, befejező része Brooke Nevin, David Paetkau, Torrey DeVitto, Ben Easter és Seth Packard főszereplésével. Leeuwarden Leeuwarden ( [leːward�]))(frízül Ljouwert, Stadsfries nyelven Liwwadden) város és alapfokú közigazgatási egység, azaz község Hollandia északi részén, a tizenegy történelmi fríz város egyike, Frízföld tartomány székhelye. Közigazgatásilag tíz szomszédos falu tartozik hozzá: Goutum, Hempens, Lekkum, Miedum, Snakkerburen, Stiens, Swichum, Teerns, Wirdum és Wytgaard. Története Leeuwarden területe a 10. század óta lakott volt, sőt nemrég a 2. században épült házak romjai is előkerültek. 1435-ben kapott városi rangot. A középkorban fontos kereskedelmi központ volt, hiszen a Middelzee nevű öböl partján feküdt, ez azonban a 15. században kiszáradt, így a város is veszített jelentőségéből. 1901-ben a lakossága 32 203 fő volt. A második világháborúban a német hadsereg megszállta a várost. 1945. április 15-én szabadította fel a kanadai páncélos sereg, a határozott parancs ellenére megostromolták az erősen védett várost és legyőzték a németeket, majd másnapra kiszorították őket. Nevezetességei A belváros ismertebb épületei a Kanselarij (az egykori kancellária), a Waag (régi kereskedelmi központ), a Szent Bonifác templom és az Oldehove nevű ferde torony. Már a modern kort idézi az Achmea toronyház (egy biztosítótársaság székháza), ami a város legmagasabb épülete. Leeuwarden ad otthont az ország legnagyobb marhavásárának, áldozócsütörtökön pedig Hollandia legnagyobb virágpiacát tartják itt. Ugyancsak itt rendezik meg minden év novemberében a Dominó Napot. Oktatás Leeuwardenben több neves technikum van (hollandul HBO), mint a Van Hall Instituut (mezőgazdasági és biológiai), a Christelijke Hogeschool Nederland, új nevén Stenden University (gazdasági és oktatási) és a Noordelijke Hogeschool Leeuwarden (minden fontosabb szakággal foglalkozó). A város két regionális szakiskolának is otthont ad, a Friese Poortnak és a Friesland College-nek. Bár saját egyeteme nincs a városnak, a wageningeni és a groningeni egyetemnek, valamint a Twente Egyetemnek is van itt kihelyezett tagozata. A szakiskolákban mintegy 16 ezer diák tanul, köztük egyre több külföldi. Sport Leeuwardenben indul és ér véget az Elfstedentocht nevű gyorskorcsolya-verseny, ami a tizenegy fríz várost érintve 200 km hosszan vezet. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb 1997-ben, azelőtt 1985-ben és 1986-ban. A városi futballcsapat, a Cambuur Leeuwarden a holland futball-liga első osztályából a 2008/2009-es szezonban esett ki. Stadionja 1995-ben nyílt meg. Híres emberek IV. Vilmos orániai herceg, kormányzó Maurits Cornelis Escher festő Mata Hari táncosnő, kém Robin Paul Weijers minden idők legnagyobb dominó műsorának a Domino Day -nek a kiötlője Leeuwarden vasútállomás Leeuwarden vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Leeuwarden községben, Leeuwarden településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Arnhem–Leeuwarden-vasútvonal Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal Leeuwarden–Stavoren-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Deinum vasútállomás (Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal) Mantgum vasútállomás (Leeuwarden–Stavoren-vasútvonal) Leeuwarden Achter de Hoven railway station (Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal) Grou-Jirnsum vasútállomás (Arnhem–Leeuwarden-vasútvonal) 1718 a tudományban Az 1718. év a tudományban és technikában. Születések Május 16. - Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus ( 1799 ) Beauchamp (Val-d’Oise) Beauchamp egy község Franciaországban. Lakosainak száma 8703 fő (2015). Földrajza Beauchamp Taverny, Franconville, Montigny-lès-Cormeilles és Pierrelaye községekkel határos. Spanyol férfi kosárlabda-válogatott A spanyol férfi kosárlabda-válogatott Spanyolország nemzeti férfi kosárlabda-válogatottja, melyet a Spanyol Kosárlabda Szövetség (spanyolul: Federación Española de Baloncesto) irányít. Utolsó nagy címüket 2015-ben szerezték, amikor megnyerték az az évi Európa-bajnokságot. A kontinenstornán három, a világbajnokságokon egy alkalommal végeztek az első helyen, míg az Olimpián háromszor lettek ezüstérmesek. Jelenleg a világranglista második helyén áll a spanyol csapat, csak az amerikai válogatott előzi meg őket. Történelem Olimpia Spanyolország válogatottja az 1936-os olimpiára kvalifikálta magát először, és esélyesként is indult volna, lévén az egy évvel korábban rendezett Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett. A polgárháború kitörése miatt négy nappal a torna kezdete előtt visszalépett a tornától a csapat. A 2006-os világbajnoki cím megszerzése előtt a spanyolok legnagyobb sikere az 1984-es Los Angeles-i olimpián szerzett ezüstérem volt, ahol a többek közt a fiatal Michael Jordannel felálló amerikaiak ellen maradtak alul a döntőben. 2008-ban megismétlődött a döntő, ezúttal Kobe Bryant vezette az amerikaiakat,akik ezúttal is jobbnak bizonyultak. Négy évvel később Londonban az amerikaiak 107-100-ra diadalmaskodtak a döntőben, így a spanyol válogatott egymást követő harmadik alkalommal végzett a második helyen az olimpián. Világbajnokság A világbajnokságok történetének kezdetén a spanyol válogatott azért küzdött, hogy kijusson a tornára, ez 1950 és 1970 között mindössze egy alkalommal sikerült. 1974-től Spanyolország rendszeres résztvevőjévé vált a tornának. A 2006-os tornán a Pau Gasol vezette spanyol csapat története legnagyobb sikerét elérve világbajnoki címet szerzett, 2006. szeptember 3-án a görögöket legyőzve a döntőben. A Japánban rendezett torna fináléjában, a Szaitamai Szuper Arénában 70-47 lett a végeredmény. Pau Gasol lett a világbajnokság legjobb játékosa és Jorge Garbajosa is bekerült az álomcsapatba. Nem sokkal ezt követően a csapat átvehette az Asztúria hercegnője díjat a sport kategóriában. Európa-bajnokság A spanyol válogatott története első hivatalos mérkőzését az 1935-ös Európa-bajnokság selejtezőiben vívta és nyerte meg 33-12-re Portugália ellen. A kontinenstornán végül ezüstérmet szerzett, ezzel kvalifikálta magát a következő évi olimpiára. Első Európa-bajnoki címét 2009-ben nyerte a válogatott, majd ezt még kétszer, 2011-ben és 2015-ben megismételte. Mediterrán játékok A spanyol válogatott rendszeres résztvevője a Mediterrán játékoknak, ahol 2017 nyaráig három aranyérmet, négy ezüstöt és egy bronzot nyert. Negatív sajtóvisszhang a 2008-as pekingi olimpia előtt 2008 augusztusában, a pekingi olimpia versenyeinek megkezdése előtt a válogatott tagjait lefényképezték egy csapatfotó alkalmából. Ezen a képen több játékos szemét résnyire húzta, a média pedig "rasszista" és "érzéketlen" jelzőkkel illette a gesztust. A kép egy reklámkampány céljából készült, egy spanyol sport napilapban jelent meg. Éremkollekció 02 Ezüst : 1984 , 2008 , 2012 03 Bronz : 2016 01 Arany : 2006 01 Arany : 2009 , 2011 , 2015 02 Ezüst : 1935 , 1973 , 1983 , 1999 , 2003 , 2007 03 Bronz : 1991 , 2001 , 2013 , 2017 01 Arany : 1955, 1997, 2001 02 Ezüst : 1951, 1959, 1963, 1987 03 Bronz : 2005 Eredményesség a különböző tornákon Rekordok Forrás: Játékos Legtöbb pont egy mérkőzésen: Jordi Villacampa: 48 pont Venezuela ellen az 1990-es világbajnokságon. Legtöbb olimpiai részvétel (5): Juan Carlos Navarro Leghosszabb ideig a válogatott tagja: Epi: 15 év, 3 hónap és 19 nap. Legtöbb érem a válogatottal: (8): Pau Gasol Felipe Reyes Juan Carlos Navarro Edző Legtöbb mérkőzés a válogatott élén: Antonio Díaz-Miguel: 423 mérkőzés 27 év alatt. Legtöbb érmet szerezte a válogatott élén: (5): Antonio Díaz-Miguel José Mayer José Mayer (Jaguaraçu, 1949. október 3. –) brazil színész és televíziós színész. 1971 óta aktív a szakmában, szerepel filmekben, televíziós műsorokban és színdarabokban is. A legjobb színésznek járó Troféu Imprensa 1990-es győztese Lima Duartéval megosztva. Gare de Lourdes Gare de Lourdes vasútállomás Franciaországban, Lourdes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Toulouse–Bayonne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-Pé-de-Bigorre Gare d’Ossun Űrsör Az űrsör a fémhab médiában megjelent elnevezése, és a „Spacebeer” egy a fémhabkísérletekkel foglalkozó hallgatói csapat magyar neve. A fémhabban, mint a sörben lévő buborékok is a folyadékot, és így a megszilárdult fémet is könnyebbé teszik. Vannak olyan fémhabok, amik még a víznél is könnyebbek, lebegnek a tetején, ám mégis megtartják fémes viselkedésüket. A fémhab forradalmasíthatja az autó-, a védelmi és az űripart, és minden olyan helyen felhasználhatják, ahol arra van szükség, hogy nagy merevségű, nagy energiaelnyelő képességű, de könnyű anyagot használjanak. Története Az anyagtudomány nagy kihívása volt a fémhab feltalálása. A fémhabok kutatása az 1951-es években kezdődött, amikor is kísérleteket végeztek arra vonatkozólag, hogyan lehet minél könnyebb szerkezetűvé tenni az anyagot, úgymond felhabosítani a fémet. Az elmúlt évtizedekben felgyorsultak a fémhabokkal kapcsolatos kísérletek, Magyarországon a Hungaluban folytak először fémhab kísérletek az 1990-es évek elején. Ezután 2003-ban Babcsán Norbert védte meg doktori disszertációját fémhab témában a Miskolci Egyetemen. Az Admatis Kft. dr. Bárczy Pál vezetésével 2008-ban kezdett saját fémhab előállító technológia fejlesztésébe, ezt a projektet Alakos Fémhab Technológia projektnek nevezték és 2010 augusztusára fejezték be. A létrejött termék neve az AluBone lett. A termék gyártását azonban nem kezdték el. 2007-től a Bay Zoltán Nonprofit. Kft. miskolci Anyagfejlesztési Osztályán kifejlesztett egyedi fémhab gyártási technológia azonban áttörést hozott. Ma már a dr. Babcsán Norbert által vezetett Anyagfejlesztési Osztályból született cég az Aluinvent Zrt. az ALUHAB-nak nevezett alumíniumhabokat gyárt és értékesít. Az ALUHAB létrejöttét az Európai Űrügynökség támogatta a PECS program keretében. Az űrsör 2006 szeptemberében szállt volna fel egy úgynevezett parabola repülésen egy magyar diákokból álló csapat projektje kapcsán Bordeaux-ban. A Magyar Űrkutatási Iroda információi szerint a Babcsán Norbert vezette csapatot, amely miskolci és budapesti diákokból állt, korábban száz pályázó közül választották ki, tehát nagyon nagy eredmény volt, hogy eljutottak a legjobbak közé. A súlytalansági repülésen részt vevő SpaceBeer (Űrsör) csapat feladata az volt, hogy alumíniumból állítson elő fémhabot, alig 20 másodperces mikrogravitációban. Mivel a korábbi kísérleteknél több műszaki hiba lépett fel, ezért a biztonsági intézkedéseket megszigorították. Az egyik ilyen ellenőrzés során a kísérlethez használt berendezésben elektronikus hiba lépett fel, ezért a kísérletet nem engedték elvégezni a súlytalanságban. Ennek ellenére két diák és a csapathoz tartozó újságíró súlytalansági repülésen vehetett részt egy másik hallgatói kísérlet csatlakozva. Habosítási kísérleteket később földönkívüli körülmények között, mikrogravitációban a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén is folytattak magyar kutatók. Ezen kívül az ESA (Európai Űrügynökség) a speciálisan átalakított Airbus A-300-as repülőgép fedélzetén és rakétákon is végzett fémhabosítási kísérletet, ahol a parabolarepülései alkalmával 20–22 másodpercen át, a rakétákon több percen át volt súlytalanság. Rubelles Rubelles település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 2121 fő (2015). Rubelles Montereau-sur-le-Jard, Maincy, Melun, Saint-Germain-Laxis és Voisenon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Wenet Wenet, más néven Hermopoliszi nomosz az ókori Egyiptom 42 nomoszának (közigazgatási egységének) egyike; Felső-Egyiptom 15. nomosza. Nevének jelentése: „vadnyúl”. A nomosz fővárosa Hemenu (görög nevén Hermopolisz Magna, arabul el-Asmunein) volt, fő helyi istene Thot, bár I. Szenuszert Fehér kápolnájában Bész és Wenet istenségekkel is kapcsolatba hozzák. Története A nomosz már az óbirodalmi IV. dinasztia idején létezett, erre bizonyíték az a hármas szobor, ami Menkauré fáraót ábrázolja Hathor és a nomosz antropomorf istennőként megjelenített alakja között. A VI. dinasztia idején kormányzóit es-Sejh Szaid nekropoliszába temették. A nomosz megőrizte jelentőségét az első átmeneti korban és azt követően, a Középbirodalom idején is. Kormányzói feleltek a Keleti-sivatagban lévő Hatnub alabástrombányáiért is, és egyben Thot főpapjai is voltak. Az első átmeneti kortól kezdve temetkezési helyük a kissé északabbra fekvő Dejr el-Bersa lett, ahol figyelemreméltó, bár rossz állapotban fennmaradt sziklasírok maradtak utánuk. A Középbirodalom idején a nomoszt egy szétágazó család uralta, melynek tagjai többnyire az Ahanaht, Dzsehutinaht vagy Neheri nevet viselték. Utolsó ismert családtagjuk, Dzsehutihotep a legszebben kidolgozott és legjobb állapotban fennmaradt Dejr el-Bersa-i sír tulajdonosa; III. Szenuszert uralkodásának első éveiig volt hatalmon. Szenuszertről tudni, hogy komoly lépéseket tett a nomoszkormányzók hatalmának mérséklése érdekében. A második átmeneti kor idején a nomosz beolvadt a szomszédos 16. nomoszba, Mahedzsbe. Kormányzói Az Óbirodalom idején élt, ma ismert nomoszkormányzók listája. Mindegyiküket es-Sejh Szaidban temették el. Szerefka (V. dinasztia) Werirni (V. dinasztia, Szerefka fia) Teti-anh, más néven Iimhotep (VI. dinasztia, talán I. Pepi uralkodása alatt) Meru, más néven Bebi (VI. dinasztia, talán I. Pepi alatt) Wiu, más néven Iju (VI. dinasztia, talán I. Pepy alatt; Meru/Bebi fia) Meru (VI. dinasztia, talán II. Pepi alatt; Wiu/Iju fia) Középbirodalom A nomosz kormányzói családja a XI. dinasztia végén és a XII. dinasztia idején (a dinasztiaváltás a 3. nemzedék környékén történt). A kormányzók neve aláhúzva szerepel. Kesztölc Kesztölc község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. Fekvése A Pilis hegység délnyugati lábánál található település. Budapesttől 39, Esztergomtól 9, Dorogtól 6 km-re fekszik.A község közelében halad el a 10-es és a 117-es főút. Története A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban. Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért. 1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi káptalan faluját említik, s elhatárolják a szomszédos Nyirtől. 1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátságot említik birtokosának. Kesztölc a török időkben sem néptelenedett el teljesen, mivel az irásos adatok szerint az 1560-as években kétfelé, a királynak és a töröknek is adót fizet. A környék híres szőlő- és bortermeléséről. Hangulatos pincesorai, melyek nagy része a hegyoldalba vájt pincéből áll, különösen érdemes említésre. A második világháborúig a falu lakóinak többsége szlovák volt. A háború után azonban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében számos szlovák család Csehszlovákiába települt át, a megállapodás értelmében helyükre felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben már csak a lakosság 9,7%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. Egy legenda szerint az 1956-os forradalom idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna. 1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd később a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt. A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 27,2% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,3% (21,5% nem nyilatkozott). Nevezetességei Salamon barlang Kémény szikla Klastrompuszta Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta, a csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz (Szent Kereszt monostor). Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok. Klastrompuszta története A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja. A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak. Kislégi Kálmán Kislégi Kálmán (szül. Korschill, Budapest, 1916. június 3. – Budapest, 1981. augusztus 31.) vízilabdázó, szakedző. Életpályája Vezetékneve eredetileg Korschill, melyet a későbbiekben Kislégire változtatott. 1939-1952 között kilencszeres magyar bajnok. 1938-ig a III. kerületi Torna és Vívó Egylet (TVE), 1938-tól 1949-ig az Újpesti Torna Egylet (UTE), 1950-től 1953-ig a Bp. Dózsa vízilabdázója. 1935 és 1949 között 32-szeres válogatott. 1938-ban a londoni Európa-bajnokságon az első, 1947-ben a monte-carlói Európa-bajnokságon a negyedik helyezett csapat tagja volt. 1949-től edzősködött. A Tungsram Rt. munkatársa, osztályvezetője volt. Díjai, elismerései A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) Szkíták a Bibliában Szerepelnek a szkíták mind az Ó-, mind az Újszövetségben. Nevük az Ószövetség könyveiben Aškuz (�����: ’aškūz), illetve rontott alakban Aškenáz (�����: ’ašk�naz). Megjelennek a deuterokanonikus könyveknek nevezett iratokban is. Az Újszövetség pedig a megtért népek példájaként, a barbár (idegen, illetve nem keresztény) ellentéteként említi őket. A történelmi valóság A Szentírásban – néhány később említendő kivételtől eltekintve – a kelet-európai szkíták szövetségéről – urartui feliraton Išqigulu, asszír ékiratos táblákon Aškuza, Iškuza, görög és latin forrásokban Szküthoi (Σκυθοι), illetve Scythae – esik szó. E szövetség képviselői hatoltak be – előőrseik az i. e. 8. század elején, nagyobb csapatuk i. e. 700. körül – a Kaukázuson túli területekre. Az Araksz, illetve a Kura folyó völgyében, valamint az Urmia-tó környékén ütöttek tanyát. Jelenlétük a környék földrajzi neveiben is nyomokat hagyott. A szkíták az asszírok szövetségeseként huszonnyolc éven át uralták a médek országát (Szüromedia: Συρομεδια – a mai Kermánsáh és Kurdisztán tartomány). Az Asszír Birodalom összeomlása után derékhaduk visszatért a kelet-európai pusztára, és a Kaukázus északi előterében, a Kubány és mellékfolyóinak völgyében telepedett le. Szkítáink a magukkal ragadott méd népességnek (szarmatai: Σαρμαται, szauromatai: Σαυρομαται, szürmatai: Συρμαται) a Dontól keletre jelöltek ki lakóhelyet. A szóban forgó irániak neve később átszállott az általuk lakott tartományra (Sarmatia), és az i. e. 2. században a kelet-európai pusztán felbukkanó, Közép-Ázsiából kivándorló szkíta alánokra is ráragadt. A szkíták kisebb csoportjai nem tértek vissza Kelet-Európába. Méd és asszír kötelékekkel megerősítve hadi vállalkozásokba fogtak. Az egyik szkíták vezette csapat (i. e. 625–610. között) Egyiptom felé indult, I. Pszammetik fáraó azonban ajándékokkal és könyörgésekkel rávette őket a visszavonulásra. A másik csapat, mely szkíták uralta asszírokból (leukoszürioi) állott, letelepedett Észak-Anatóliában, Paphlagónia és Pontosz tartomány között, a mai Zile (egykor Zila) város környékén. Az Araksz folyó völgyében, illetve a mai Gjoumri város környékén is visszamaradtak szkíta csoportok. Róluk szküthenoi, szküthinoi néven emlékeznek meg forrásaink. A Tabula Peutingeriana, illetve Abraham Ortelius térképein paralocae scythae néven szerepelnek. Utoljára az i. e. 5. és 4. század fordulóján hallunk róluk. Lakóhelyük környékéről említi Sztrabón, illetve Pszeudo-Orpheusz az iráni szigünnákat, illetve egyik csoportjukat. (Apollóniosz Rhódiosz, Ktésziasz munkájára hivatkozva, Egyiptomból is jelez egy Szigünnosz nevű várost és szigünnoi népet.) Hérodotosz szerint Lüdiában is menedékre talált egy szkíta csoport stb. Szkíták az Ószövetségben Mózes első könyve (10: 3) – hasonlóképpen A krónikák első könyve (1: 6) – Gómer fiának nevezi a szkíták bibliai ősét: „A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth, és Tógármah.” Askenáz tehát Gómer legidősebb fia, ez pedig Jáfeté, aki Noé legkisebb fia. Askenáz leszármazottai pedig a szkíták.[forrás?] Iosephus Flavius ezzel szemben a szkíták ősapjának Mágogot, Jáfet második fiát, Gómer fivérét jelöli ki: „… Mágog pedig a róla elnevezett mágogokat alapította, kik magukat szkítáknak nevezik.” Hippolütosz munkájában Askenáz a szarmaták ősapja. Szerzőnk itt szinte bizonyosan a szkíta alánokra hivatkozik. Az ő idejében ugyanis a „szkíták”, azaz a királyiak országának nagy részét az alánok foglalták el. Annál is valószínűbb e feltételezés, mivel Hippolütosz művében a szauromaták (vagyis az „igazi” szarmaták, a méd származású irániak) külön szerepelnek.[forrás?] Jeremiás könyve több ízben is hivatkozik a szkítákra. Egy alkalommal (51: 27) név szerint említi őket, általában azonban fenyegető északi veszedelemként stb. céloz rájuk (1: 13–16; 4: 6–13; 5: 15–17; 6: 22–23). Hivatkozik a szkítákra, illetve említi a róluk elnevezett várost a Bírák könyve (1: 27), Judit könyve (3: 10), valamint a Makkabeusok második könyve (4: 47; 12: 29–31.) és a Makkabeusok harmadik könyve (7: 5) is. Skythopolis (Bét-Seán) II. Ptolemaiosz, egyiptomi uralkodó csapataitól, pontosabban a városban állomásozó szkíta lovasságtól örökölte nevét.[forrás?] Ezen szkíták (i. e. 3. század) azonban nem a királyiak ivadékai voltak, hanem a közép-ázsiai szkítákat, azaz a szakákat képviselték. Szkíták az Újszövetségben Pál apostolnak a Kolossébeliekhez írt levele (3: 10–11) is megemlékezik róluk. E helyen a királyi szkítákról, illetve országukról esik szó. A királyiak az i. e. 2. században elveszették önállóságukat: előbb a pontoszi görögök, majd a Római Birodalom fennhatósága alá kerültek. Országukban András apostol hirdette Isten igéjét,[forrás?] és térítő munkája nyomán a szkíták közül sokan Krisztus követői lettek. E keresztények néhány jeles képviselője – például Dionysius Exiguus – munkásságával beírta nevét az egyetemes emberi műveltség történetébe is. Forgács Róbert Forgács Róbert (Budapest, 1958. február 20.) tanár, drámapedagógus, nyelvmester, világutazó. Élete Tanulmányok Eötvös József Gimnázium Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–történelem szak Munkahelyek Magyar Televízió : koordinátor (1980–1987) Keleti Károly Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolája (1987–1992) Szabó Ervin Gimnázium (1992–2001) Eötvös József Gimnázium (2001–) Magánélet Két lánya van: Barbara Julianna, Diána Léna. Könyvei Anya-nyelv-csavar , 2008. ( Tinta Könyvkiadó ) Anya-nyelv-ész , 2012. ( Tinta Könyvkiadó ) Na de kérem, Tanár úr! , 2016. ( Delta Vision ) Útiforgácsok; Egy nagy utazó kis feljegyzései 2018. ( Delta Vision ) Publikációk A magyar nyelv ügye a nyelvújítás korától az 1844-es nyelvtörvényig. (Magyar Nyelvőr, 1993.) Mobilmánia. ( Édes Anyanyelvünk, 2003. február) Életem regénye. (Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa Móricz Zsigmond születésének 125. Évfordulójára, 2005.) Szövegértési feladatok , (Kertész Ritával) 2014. ( Tinta Könyvkiadó ) Műsorvezetés Duna Televízió: Nyelvőrző (1997–2011) Színpadi szerepek John Whiting: Miért? (Gregory) Shakespeare : Szentivánéji álom (Égeus) Gazdag Gyula – Földessy Margit : Túsztörténet (Főorvos) Presser–Adamis–Déry: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Nyomozó) Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A padlás (Nyomozó) Filmszerepek Koltai Róbert: Ámbár tanár úr 1998. (tanár) Vizi Mária: Jelentem versben mesémet (tv-film) 2004. (pap-tanár) Vizi Mária: Budapest, nőváros 2007. (fotós) Kitüntetések 2000 – Kazinczy-díj 2015 – Arany Penna-díj ( Tinta Könyvkiadó ) Kérdésszerkesztés vetélkedőkhöz Képjáték Pesti Broadway Mindent vagy semmit EU-s vetélkedő Pókerarc Legyen Ön is milliomos Hoztam egy milliót A következő Maradj talpon! Honfoglaló Egyéb Munkatárs Földessy Margit Drámastúdiójában (1996–) Beszélgetések az Eötvös József Gimnáziumban kortárs írókkal: Költőnk és kora címen 2004–2014 között Tagja az Magyartanárok Egyesületének Vezető tanár, mentortanár, érettségi elnök közép és emelt szinten NetPincér A NetPincér.hu a Viala Kft. tulajdonában lévő online ételrendelési portál. Célja, hogy összegyűjtse a házhoz szállítást kínáló éttermeket és a rendelők számára minél egyszerűbbé tegye az ételrendelést. Története A NetPincér.hu-t 1999-ben kollégiumi vállalkozásként indította el Csontos Zoltán és Perger Péter. Kezdetben Magyarországon indult el a szolgáltatás, majd 2003-tól Európa több országában is megjelentek. Jelenleg Magyarországon és Ausztriában – NetKellner.at – működtetnek weboldalt. Az online kereskedelem piacán egykor úttörőnek számító vállalkozás mára piacvezetővé vált Magyarországon. Az Igazságügyi Minisztérium nyilvános adatbázisa szerint a vállalat nettó árbevétele 2013-ban 6 százalékkal 455,2 millió forintra emelkedett 2012-es évhez képest. Mérleg szerinti eredménye 2013-ra ugyanakkor több mint 90 százalékkal, 2,6 millió forintra esett egy év alatt. A mérleg szerinti eredmény csökkenésének oka az volt, hogy a tulajdonosok a 132,6 millió Ft adózott eredményből 130 millió forint osztalékot felvettek. Az adózott eredmény nagysága pedig az előző évhez hasonló volt, és ez mutatja a cég töretlen sikerességét. A cég 2014-ben napi közel 10000 rendelést közvetített és évi mintegy 6 milliárd forint forgalmat bonyolított. 2014. decemberében jelentették be, hogy a Foodpanda felvásárolta a NetPincért, több más Közép- és Délkelet-Európában működő ételszállítási céggel egyetemben. A vállalat Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban felvásárolta a Donesit, míg Horvátországban a Pauza cégeket, tovább erősítve a vállalt pozícióját a közép-kelet-európai régió hat országában. Tevékenység Az oldal célja, hogy a felhasználók számára a lehető legegyszerűbbé tegye az online pizza és ételrendelést. A házhoz szállítás mellett több más szolgáltatást is nyújt a látogatóknak, így lehet akár elvitelre rendelni, vagy keresgélhetünk a több ezer, hagyományos éttermi szolgáltatást biztosító éttermi adatbázisban is. Kezdeményezések Magyarország Kedvenc Étele 2010-ben nagyszabású kampányt indítottak, melynek célja a magyar gasztronómia népszerűsítése volt. A szavazáshoz a szakmai segítséget a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség biztosította. A felmérés eredményeként Magyarország kedvenc ételei az Újházi-tyúkhúsleves, a töltött káposzta és a madártej lettek. Az ételek népszerűsítésére receptfilmek is készültek Kovács Lázár és Kaszás Géza közreműködésével, valamint a szavazáson szereplő ételek receptjeivel szakácskönyvet is megjelentettek. Díjak 2009 – Az Év Innovatív Kereskedője 2010 – A „Jövő ígérete” díj (Ernst & Young) 2011 – Az ország boltja: Népszerűségi díj 1. helyezett 2011 – Deloitte Technology Fast 50 – 2. hely 2012 – Magyar Brands díj 2013 – Az Év Honlapja: Minőségi díj A Foodpanda megvette a Netpincért. Index. (Hozzáférés: 2014. december 17.) Pfalzi Erzsébet tiroli grófné Pfalzi Erzsébet Sarolta (1381. október 27. – 1408. december 31., Innsbruck) pfalzi hercegnő, házassága révén osztrák hercegné és tiroli grófné. Élete Édesapja Rupert (1352–1410) német király és pfalzi választófejedelem, II. Rupert rajnai palotagróf (*1325-1398) és Szicíliai Beatrix fia. 1407. december 24-én ment hozzá IV. Frigyes osztrák herceghez Innsbruckban, majd egy év múlva meghalt. Testvérei Rupert ( 1375 . február 20. , Amberg – 1397 . január 25. , Amberg). Frigyes (kb. 1377 , Amberg – 1401 . március 7. , Amberg). III. Lajos rajnai palotagróf ( 1378 . január 23. – 1436 . december 30. , Heidelberg ). János neumarkti palotagróf ( 1383 , Neunburg vorm Wald – 1443 . március 13 / 14. )., fia: III. Kristóf dán király István simmerni palotagróf ( 1385 . június 23. – 1459 . február 14. , Simmern). I. Ottó neumarkti palotagróf ( 1390 . augusztus 24. , Mosbach – 1461 . július 5. ). Margit ( 1376 – 1434 . augusztus 27. , Nancy ), 1394-ben hozzáment II. Károly lotaringiai herceghez. Ágnes ( 1379 – 1401 , Heidelberg), Heidelbergben ment hozzá, röviddel 1400 márciusa előtt Klevei Adolfhoz. Erzsébet 388 Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek Évek: 383 – 384 – 385 – 386 – 387 – 388 – 389 – 390 – 391 – 392 – 393 Események A Száva menti csata során I. Theodosius megsemmisíti Magnus Maximus seregeit. Ribnitz-Damgarten Ribnitz-Damgarten város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában, Rostock és Stralsund között a Recknitz folyó mellett fekszik. Városrészek Következik városrészek léteznek: Története 1950-ig Ribnitz volt egy önálló város Mecklenburgban és Dammgarten egy önálló város Pomerániában. Ribnitz írott forrásban elsőként 1230-ban tűnik fel. II. Henrik mecklenburgi herceg 1323-ban egy klarissza kolostort alapított Ribnitzben. Mint katolikus kolostor létezett 1599-ig. II. Jaromar rügeni fejedelem emelte Damgartent város rangjára 1258-ban 1648-ban a vesztfáliai béke eredményeképpen Damgarten Svédországhoz került. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyezménye alapján Damgarten az egész Pomerániával együtt Poroszországhoz csatolták. Turistalátványosságok A borostyánmúzeum A rostocki kapu A Mária-templom A Bertalan-templom A két tanácsház A borostyánmanufaktúra Ribniz-Damgartenhoz kötődő hírességek Egon Krenz (1937) az NDK államtanácsának volt elnöke, Damgartenban járt iskolába Galéria Ez a szócikk részben vagy egészben a Ribnitz-Damgarten című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Benning W. Jenness Benning W. Jenness (Deerfield, 1806. július 14. – Cleveland, 1879. november 16.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New Hampshire, 1845–1846). Férfi 30 km-es sífutás az 1980. évi téli olimpiai játékokon Az 1980. évi téli olimpiai játékokon a sífutás férfi 30 km-es versenyszámát február 14-én rendezték. Az aranyérmet a szovjet Nyikolaj Zimjatov nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Torjai-hegység A Torjai-hegység Kovászna megye és Hargita megye határán fekszik, a Csomád-hegységtől keletre. A Torjai-hágónál (940 m) kapcsolódik a Bodoki-hegységhez. Alacsonyhegység, legmagasabb pontjai sem lépik túl az 1200 méter tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb hegy a Cecele (1173 m). A Büdös-hegy keleti oldalában, 1052 méteren található a kénes torjai Büdös-barlang, amely vulkáni utóműködés hatására mérgező gázokat bocsát ki. A Torjai-hegység híres fürdőtelepe Bálványosfürdő. Fontosabb hegyek (nyugatról keletre) Bolondos-hegy (1082 m), Kerekbükk (968 m), Büdös-hegy (1143 m), Géczi-bérc (1093 m), Köztető (1085 m), Bálványosvár (1056 m), Gorgán-tető (1135 m), Tőris (1120 m), Cecele (1173 m), Ölves hegyese (1078 m). Forrás Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000); Neticle Technologies A Neticle egy Magyarországon bejegyzett, média- és tartalomelemzéssel, online média-monitoringgal foglalkozó startup, mely jelenleg három termékkel van jelen a magyar és bolgár piacon. Név A cég neve az angol net és article szavak összevonásából ered, ezzel utalva arra, hogy Big Data alapú, és szövegközpontú tartalomelemzést nyújt. A technologies szó került a név végére, hogy jelezze, több terméket fejlesztő cégről van szó. Története 2012 májusában jegyezték be a céget, de az első termék, a "Neticle" kódját már hónapokkal előtte elkezdte írni három alapítójuk, Szekeres Péter, Horváth Róbert és Csikós Zoltán egy TDK-pályázat alapján. Jelenleg 35 fő tartozik a Neticle csapatához, elemző, fejlesztő, marketing és sales csapata van jelenleg a vállalkozásnak. A magyar piac mellett a cég a bolgár, román, grúz, ukrán és orosz piacon is jelen van. Véleményárfolyam A Neticle Technologies bevezetett egy új mérőszámot, mely egy kulcsszó (márka, téma vagy személy) internetes megítélését tudja megmutatni, a tőzsdei árfolyamhoz hasonló módon. Ez véleményárfolyam egy folyamatosan, közel real-time változó mutató, mely az internetes tartalmak polaritása szerint változhat pozitív illetve negatív irányba. A polaritás azt mutatja meg, hogy a vizsgált kulcsszó pozitív, semleges vagy negatív szövegkörnyezetben került-e említésre. Termékek Neticle - online médiafigyelő és -elemző rendszer, amely közel valós időben pásztázza a bolgár webet (hírportálokat, blogokat, fórumokat és közösségi média felületeket), majd az onnan összegyűjtött adatokat strukturálja, és automatikusan véleményelemzi. Az így keletkezett adatokból megállapítható, hogy miképp alakul egy márka és konkurenciáinak megítélése a weben, kik, és hol beszélnek a termékekről. Neticle Semantic API - egyaránt alkalmas szentiment elemzésre, a szerzők nemének felismerésére, a szöveg attribútumok és kulcstémák alapján történő felcímkézésére, továbbá személyek, márkák, helyek és érzelmek felismerésére és a köztük lévő kapcsolatok feltárására. Zurvey - saját szövegek elemzésére készült szoftver, mely használható nyílt kérdések válaszainak, SMS, e-mail vagy egyéb szöveges ügyfélvisszajelzések pár perc alatti feldolgozásához. Díjak Az év sales és marketing startupja - 2014 CESA - Best Data/Cloud application in Hungary Ron Brown Apprentice 2014 - 2. hely A hónap startup vállalkozása - A Nemzetgazdasági Minisztérium díja - 2015. szeptember Neticle Technologies (hu-hu nyelven). Neticle Technologies. (Hozzáférés: 2016. május 17.) Neticle Technologies (hu-hu nyelven). Neticle Technologies. (Hozzáférés: 2016. május 17.) Zurvey - Self service text analysis for marketers. zurvey.io. (Hozzáférés: 2016. május 17.) La Pernía La Pernía település Spanyolországban, Palencia tartományban. La Pernía Polentinos, Cervera de Pisuerga, Vega de Liébana, Pesaguero, Polaciones, Hermandad de Campoo de Suso és Brañosera községekkel határos. Lakosainak száma 324 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Völner Pál Völner Pál (Győr, 1962. november 30. –) magyar politikus, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Iskolái, magánélete 1988-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd ugyanitt elvégezte a Továbbképző Intézetet. Nős, három gyermek édesapja. Munkahelyei Pályáját 1988-ban az APEH Pest Megyei Adófelügyelőségén kezdte jogi előadóként. 1988-tól 1990-ig jogtanácsos volt az Eternit Vállalatnál. 1990 és 1998 között Nyergesújfalun dolgozott ügyvédként, majd 2006-ig saját ügyvédi irodáját irányította. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke volt 2006 és 2010 között. Közéleti megbízatásokai 1990-től az Eternit Sportegyesület, 1994-től a Szamaritánus Alapítvány elnöke, 2006-tól Komárom-Esztergom Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, a Területfejlesztési Tanács elnöke volt. Tagja volt a Közép-dunántúli Területfejlesztési Tanácsnak és az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának. 2007-től a Térségi Integrált Szakképzési Központ elnöke volt. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnöke. Politikai pályája 2010–2014 Országgyűlési képviselő, infrastruktúráért felelős államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) 2014–2015 Országgyűlési képviselő, gazdasági bizottsági alelnök 2015–0000 Országgyűlési képviselő, Megyei fejlesztési biztos, majd október 9-től az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 2009-es sílövő-világbajnokság A 2009-es sílövő-világbajnokságot február 13-a és 22-e között rendezték a Koreai Köztársaságban, Phjongcshangban. Férfi Egyéni A verseny időpontja: 2009. február 17. / 6:15 CET Sprint A verseny időpontja: 2009. február 14. / 11:15 CET Üldözőverseny A verseny időpontja: 2009. február 15. / 11:15 CET Tömegrajtos A verseny időpontja: 2009. február 21. / 9:45 CET Váltó A verseny időpontja: 2009. február 22. / 11:15 CET Női Egyéni A verseny időpontja: 2009. február 18. / 10:15 CET Sprint A verseny időpontja: 2009. február 14. / 8:45 CET Üldözőverseny A verseny időpontja: 2009. február 15. / 9:00 CET Tömegrajtos A verseny időpontja: 2009. február 22. / 9:00 CET Váltó A verseny időpontja: 2009. február 21. / 11:15 CET Vegyes váltó A verseny időpontja: 2009. február 19. / 10:00 CET Orosz Róbert Orosz Róbert (Enying, 1972. június 4. –) magyar színész, a Weöres Sándor Színház alapító tagja. Életpályája 1991 és 1995 között a Merlin Színház Színészképző Iskolájában tanulta a színészetet. 1995-től 1999-ig a Merlin Színház, 1998-tól 1999-ig pedig a Junion Színházi Csoport tagja volt, amelynek alapító tagja is. 1999 és 2000 között a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 2001 és 2003 között a Merlin Színház, 2003 és 2008 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 2008-tól a Szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító tagja. 2012-ben megkapta Szombathelyen A Holdbeli csónakos díjat, a 2011/12-es évad legjobb szombathelyi színészének járó díjat! Színházi szerepei Kiss Anna: Basarózsák....Zsoldos (Esztergomi Várszínház) Georges Feydeau–Maurice Desvallieres: A tartalék tartalékos....Pupitzky (Karnevál Színház) Ivan Kušan: Galócza....Adam Zsazsics, csendőrtizedes (Kőszegi Várszínház) Molière : Scapin furfangjai....Leander (Karnevál Színház) Filmjei Játékfilmek Emil (2001) Nincs mese (2004) Tévéfilmek A szivárvány harcosa (2001) „Mi kérünk elnézést!” (2006) Olenelloidea Az Olenelloidea a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályához és a Redlichiida rendjéhez tartozó öregcsalád. Rendszerezés Az öregcsaládba az alábbi családok tartoznak: Holmiidae Olenellidae Slobodan Milošević Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, kiejtése� IPA [sloˈbodan miˈlo�evit�], Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke. Fiatalkora Milosevics montenegrói származású, Pozsarevácon született, az ország német megszállása idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Sztamboliccsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markoviccsal 1965-ben házasodott össze, akivel már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül is a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolics segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek köszönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert. Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szentelte magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választották, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Külügyi Bizottsága elnökségének. Hatalomra jutása 1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990 júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé. A per 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak: etnikai tisztogatás Horvátország területén népirtás Bosznia-Hercegovina területén terror - és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívinfarktus okozta. Rubens Josué da Costa Rubens Josué da Costa, ismertebb nevén: Rubens (São Paulo, 1928. november 24. – Rio de Janeiro, 1987. május 31.), brazil válogatott labdarúgó. A brazil válogatott tagjaként részt vett az 1954-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Campionato Carioca (3): 1953, 1954, 1955 Campionato Carioca (1): 1958 Torneio Rio-São Paulo (1): 1958 San Benedetto Val di Sambro San Benedetto Val di Sambro település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Bologna megyében. Lakosainak száma 4249 fő (2017. január 1.). San Benedetto Val di Sambro Firenzuola, Grizzana Morandi, Monghidoro, Monzuno és Castiglione dei Pepoli községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kay Bailey Hutchison Kay Bailey Hutchison (Galveston, 1943. július 22. – , ) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Texas, 1993–2013). Europa Universalis Az Europa Universalis egy történelemhű stratégiai játék, ami 2000. március 14-én jelent meg, Észak-Amerikában a Strategy Fist kiadásában. A játék az azonos nevű francia társasjátékon alapul, amit Philippe Thibault készített. A játékban 7 nagy európai nemzet irányítására nyílik lehetőség 1492 és 1792 között, ahol erőszakkal, diplomáciával vagy a gyarmatok által megszerzett vagyon segítségével lehet az ellenségek fölé kerekedni. A teljes játéktér nagyjából 1500 provinciára van felosztva, a valós idejű részek pedig bármikor megállíthatóak. A játék vezető programozója Johan Andersson volt. A játékhoz Europa Universalis II (2001), Europa Universalis III (2007) és Europa Universalis IV (2013) címen három folytatás jelent meg, illetve az Europa Universalis: Rome című mellékág 2008 áprilisában. Torkos Jakab (1711–1785) Idősebb Torkos Jakab (Pápa, 1711. február 13. [a keresztelés dátuma] – Adásztevel, 1785. november 27.) a Dunántúli református egyházkerület püspöke 1745-től haláláig. Életútja Tokros Jakab fiaként született, Pápán kezdett tanulni. Miután Sárospatakon befejezte tanulmányait, külföldre ment s 1733-tól Zürichben, 1734-től Utrechtben gyarapította ismereteit. Hazatérvén, 1735 tavaszán rektor, őszén lelkész lett Pápán. 1745-ben püspökké választotta a dunántúli egyházkerület. Hite miatt Pápáról elűzetvén, 1752-ben Peremartonban, 1758-ban Adásztevelen foglalt el lelkészi állást, melyről 1785-ben nyugalomba lépett. Püspöksége alatt egész kerületében tartott generalis vizitációt. Nyomtatásban nem jelent meg műve, de kéziratban fennmaradt két óriási kötet prédikációja. Respondens volt a „De divina hominum vocatione” (1734) Zürichben tartott disputatión. Csuzi Cseh Jakabnak unokája, II. Jánosnak unokaöccse, az 1795-től 1813-ig püspökösködő Torkos Jakab (1749–1813) csöglei, majd pápai lelkésznek pedig nagybátyja volt. Irodalom Tóth Ferenc:… Túl a dunai… püspökök élete… (1808.) Tóth Endre: T. J. dunántúli ref. püspök, mint igehirdető (1937). Jegyzetek Pápi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1711. év. Forrás Zoványi Jenő : Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Bennäs vasútállomás Bennäs vasútállomás vasútállomás Finnországban, településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Seinäjoki–Oulu-vasútvonal Bennäs–Jakobstad railway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kismihály Kismihály, (1899-ig Mihajló, szlovákul: Michajlov, ukránul: Mihaljiv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 100 lakosából 76 szlovák, 19 ruszin, 3 ukrán és 2 cseh volt. Fekvése Szinnától 30 km-re délkeletre fekszik. Története A falut a 16. század második felében a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be. Írott forrásban 1547-ben említik először. Vályi András szerint "MIHALO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Ladomér, és Strikócznak szomszédságában, határja két nyomásbéli, zabot leg inkább terem, középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdeje igen kevés, legelővel bővelkedik, piatzok Ungváron, és Homonnán." Fényes Elek geográfiai szótárában "Miháljó, orosz falu, Zemplén vármegyében, Szinna fil. 230 g. kath., 11 zsidó lak., 275 hold szántóföldekkel, erdővel. F. u. Mokcsay. Ut. posta Nagy-Mihály." 1910-ben 190, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 2001-ben 103 lakosából 79 szlovák, 15 ruszin, 5 ukrán volt. Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1841-ben a korábbi fatemplom helyén épült. Rubicon (folyóirat) A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között. Gazdag illusztrációs anyaggal jelenik meg, (képek, térképek, grafikonok, diagramok, táblázatok, adatsorok, dokumentumok) vágott A/4-es méretben. Alapelve: Sine ira et studio (harag és elfogultság nélkül). A tematikus szerkesztésű lap szerzői az éppen feldolgozott téma történész szakértői. Tematikai skálája magában foglalja az egyetemes és a magyar történelmet az őskortól napjainkig. Leggyakoribb szerzők: Romsics Ignác, Hahner Péter, Katus László, Németh György, Ormos Mária, Magyarics Tamás, Németh István. Története A Rubicont 1989 őszén alapította a Verzál kiadó. Eddigi kiadói: 1989–1990: Verzál kiadó, 1991: Kulturprofil Kisszövetkezet, 1991–1994: Magyar Történelemért Alapítvány, 1994-től: Rubicon–Ház Bt. Az első szám 1990. februárban jelent meg. Az első évfolyamban hat, a másodikban nyolc, a harmadiktól tíz száma van évente. Terjedelem 1990: 32 fekete-fehér oldal, 1991–1993: 32 fekete-fehér + 8 színes oldal, 1994–1996: 32 fekete-fehér + 4 színes oldal + 16 oldal f-f melléklet, 1997: 48 fekete-fehér és 4 színes oldal + 16 oldal f-f melléklet, 1998–2000: 52 színes oldal + 16 oldal f-f melléklet, 2001: 52 színes oldal, 2002-től: 64 színes oldal (esetenként + 16 színes oldal), 2013: 83 színes oldal. Szerkesztősége Főszerkesztő: Rácz Árpád (1990-től) Szerkesztőbizottság: Bácskai Vera, Bertényi Iván, Gyarmati György, Katus László, Mezey Barna, Ormos Mária, Orosz István, Romsics Ignác Szerkesztőség: Csorba László, Hahner Péter, Hermann Róbert, Németh György, Rainer M. János, Romsics Gergely, Szakály Sándor, Újváry Gábor Tervezőszerkesztő: Czeizel Balázs (1997-től), Olvasószerkesztő: Potencsik Erika (1990-től), Képszerkesztő: Basics Beatrix (1998-tól), Vajda László (2008-tól), Fotó: Mester Tibor, Mudrák Attila, Dabasi András További tevékenységei Mesterkurzus történelemből címmel tematikus jellegű intenzív előadás-sorozatokat tartanak diákok, tanárok, érdeklődők számára. Rubicon-könyvek sorozatcímmel összefoglaló jellegű történeti munkákat adnak ki. Fontosabb kiadványok: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok (1999) Nagy képes millenniumi hadtörténet (2000), Magyar géniusz (2001), Ki volt Kádár? (2001), Erzsébet, a magyarok királynéja (2001), Romsics Ignác : Volt egyszer egy rendszerváltás (2004), Hermann Róbert : Vértanúk könyve (2007), Romsics Ignác: A 20. század képes története (2007), Ormos Mária : Németország története a 20. században (2008) Mezey Barna : Régi idők tömlöcei (2008), Somorjai Lajos: Megjártam a Don-kanyart (2011), Gyarmati György: A Rákosi-korszak (2011). Arno Holz Arno Holz (1863. április 26. Rastenburg (Kelet-Poroszország) – Berlin, 1929. október 26.) német költő, drámaíró. Élete Holz 1875-ben családjával - apja gyógyszerész volt - érkezett Berlinbe és ide járt gimnáziumba, majd az 1880-as évektől íróként kereste meg kenyerét. 1887-től 1892-ig Johannes Schlaffal élt és dolgozott. A viták azonban Arno Holz domináns személyiségének következtében elhatalmasodtak, barátságuk megpecsételődött. Arno Holz nem csak barátjától, de a naturalizmustól is eltávolodott, ez pedig növekvő izolációt jelentett. Das Buch der Zeit (Az idő könyve) című elbeszélése egy újszerű realista irodalom képviselője, a nagyváros problémáit naturalisztikusan mutatja be. A kötet tartalmaz egy 13 versből álló ciklust is (Phantasus), amely egy szegény költő sorsáról mesél, aki magasröptű álmodozásai áldozata és valójában egy berlini bérkaszárnyában él; ez lett Holz későbbi lírai művészetének az alapja. Konzekvens naturalizmus volt a célja a Schlaffal közösen írt Papa Hamlet című prózák valamint Die Familie Selicke című színdarabnak is. Aprólékos, lehetőleg objektív valóságábrázolás szolgálatában álló nyelvi eszközük az ún. „másodperc-stílus” volt. A művészetről alkotott elképzelésük elméleti megalapozása egy kétkötetes műben (Die Kunst - A művészet) következett. Elméletük lényege az, hogy a művészet a természet pontos visszaadására kell törekedjék (Mimézis), de ennek az emberi tökéletlenség és a művészi eszközök természetes határokat szabnak. Holz tudományos képlete „Művészet = természet - X”, és az x ebben az egyenletben az eszközök tökéletlenségének következménye. Ezt kell lehetőleg alacsony szinten tartani, adott esetben a szokásos művészi eszközökről való lemondás árán is; mint pl. időmérték, rím. Azt az elképzelését, hogy a művészet forradalma csak a művészi eszközök forradalmasítása által érhető el, a Phantasus című versében próbálta megvalósítani, amelyet egyfajta életműként többször átdolgozott és kibővített. Szerinte a lírában egyedül a ritmusról nem lehet lemondani. Egy versben a sor az az utolsó egység, és ezért aztán a szabálytalan hosszú sorokat egy képzeletbeli középső tengely köré kell csoportosítani. A Phantasus-vesek kiindulópontja mint az eredeti ciklusban is maga a költő, aki fantáziájával átalakítja a világot. Holz művével másrészt Ernst Haeckel példájának is eleget akart tenni, ennek eredménye a (Weltgedicht). 1903-ban készült el a (Lieder einer alten Laute - Költemények régi lanton), amely a barokk költemények stílusát utánozza. Ezt a kötetet később kibővítette és Dafnis címen jelentette meg a Piper kiadónál. Ez egyike lett a kevés anyagilag is jól jövedelmező írásainak. A dafnis kötet versei tartalmilag, stilisztikailag is a barokk költeményekhez hasonlítanak, elsősorban ünneplésről, évesről-ivásról és erotikáról van szó. Drámáinak témája is a művészet és a művészek voltak: naturalista kortársainak szatírája (Sozialaristokraten), a költő és a világ viszonyának bemutatása, akik a társadalom értetlenkedése ellen küzdenek (Sonnenfinsternis, Ignorabimus). Kosztolányi Dezső szerint "a lírában a naturalizmust képviseli. Mint költő friss és jó szemű; öntudatos; elsőrendű elméleti ember, aki sokat írt és gondolkozott a művészet mivoltáról. Évekig harcolt a szabad, rímtelen vers jogáért." (Idegen költők anthológiája II., 1937, Révai, Budapest, 137. old.) Fontosabb művei Klinginsherz! 1883 Das Buch der Zeit. Lieder eines Modernen. 1886 Papa Hamlet. 1889. [Johannes Schlaf]fal közösen Die Familie Selicke. 1890. [Johannes Schlaf]fal közösen Die Kunst. Ihr Wesen und ihre Gesetze. 1891-92 Sozialaristokraten. 1896 Phantasus. 1898-99. (Bővített és átdolgozott kiadások 1913, 1916, 1924-25.) Revolution der Lyrik. 1899 Die Blechschmiede. Lyrisch-satirisches Drama. 1902. (Bővített és átdolgozott kiadások 1917, 1921, 1924.) Johannes Schlaf. Ein notgedrungenes Kapitel. 1902 Dafnis. Lyrisches Portrait aus dem 17.Jh. 1904 Sonnenfinsternis. 1908 Ignorabimus. 1913 Die befreite deutsche Wortkunst. 1921. Gonepteryx A Gonepteryx a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó nem. Tudnivalók Ezek a fehérlepke fajok Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában fordulnak elő. Legfőbb jellemzőik az élénk sárga színű szárnyaik. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak (meglehet, hogy a lista hiányos): Gonepteryx acuminata C. & R. Felder, 1862 Gonepteryx amintha Blanchard, 1871 Gonepteryx burmensis Tytler 1926 Gonepteryx chitralensis (Moore, 1905) Gonepteryx cleobule (Hübner, 1824) kleopátralepke (Gonepteryx cleopatra) (Linnaeus, 1767) Gonepteryx eversi Rehnelt, 1974 Gonepteryx farinosa (Zeller, 1847) Gonepteryx maderensis Felder, 1862 Gonepteryx mahaguru Gistel, 1857 Gonepteryx maxima Butler, 1885 Gonepteryx nepalensis Doubleday, 1847 Gonepteryx palmae Stamm 1963 citromlepke (Gonepteryx rhamni) (Linnaeus, 1758) Gonepteryx taiwana Paravicini 1913 Adrian Plass Adrian Plass (Tunbridge Wells, 1948.) brit író, aki leginkább humoros keresztény könyveiről híres, de ezen kívül ír komoly hangvételű regényeket, elbeszéléseket, illetve Biblia-kommentárokat is. Leghíresebb sorozata a Kegyes kétbalkezes naplója, a keresztyén élet humoros szatírája, amely világszerte több, mint egy millió példányban kelt el. Élete Adrian Plass évekig dolgozott hátrányos helyzetű gyermekekkel, egészen amíg bele nem roppant, s el nem kezdett írni. Első írása A látogatás, amely arról szól, hogy Jézus meglátogat egy helyi templomot Angliában. Ifjúsági munkásként szerzett tapasztalatairól a Broken Windows, Broken Lives könyvében ír. Plass anglikán vallású, 2010-ben a feleségével, Bridgettel Yorkshire-be költöztek. Bobital Bobital település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 1087 fő (2015). Bobital Brusvily, Le Hinglé, Saint-Carné, Trélivan és Trévron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nack Nack település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Rodriguez Endre Rodriguez Endre (Rodriguez André) (Budapest, 1899. április 28. – München, 1975. augusztus 5.) filmrendező. Élete Szülei dr. R. Béla pénzügyminisztériumi titkár (1914-ben az orosz fronton elesett) és Hlavács Olga tanítónő. Öccse Barsi (Rodriguez) Ödön rádiórendező, író. Katonai pályára készült, a Ludovika Akadémiára járt. 1917-ben harcolt az I. világháborúban. A Piávén való átkelés során megsebesült. 1920-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába. Bécsben és Berlinben színészként lépett fel, majd filmgyári gyakornok és rendezőasszisztens volt. Bécsben, a némafilm időszakában Deésy Alfréd mellett dolgozott. 1927-ben együtt rendezték A villamosszék árnyékában című filmet, amely a Sacco és Vanzetti-perről készült. 1936-ban visszatért Magyarországra és egy évig a Nemzeti Színház Kamaraszínházának volt titkára, majd folytatta filmművészeti pályáját és hamarosan a korszak ismert rendezője lett. Öccsével, Barsi (Rodriguez) Ödönnel több bűnügyi regény társszerzője E. A. Rodriguez álnéven. Néhány filmben forgatókönyvíróként és gyártásvezetőként is közreműködött. 1943-ban nagy sikert aratott a Kalotaszegi Madonna című filmjével. Ő rendezte az első Sárdy János filmet (Te vagy a dal), az Eötvös József regényéből készült "A Karthauzi"-t (Néma kolostor), az első bolgár hangosfilmet (Alkalom-Izpitanie) magyar koprodukcióban, Karády Katalin kémfilmjét (Machita). 1945 után főként oktató- és dokumentumfilmeket készített. Az ötvenes években a közlekedésügyi minisztérium filmosztályát vezette. 1956-ban elhagyta az országot és Dániába ment, ahol újból játékfilmet rendezett. Később a nyugatnémet televízió számára készített dokumentumfilmeket. 1985 óta vetítik újra Magyarországon filmjeit, néhányat DVD-n is kiadtak. Filmjei Játékfilmek Varjú a toronyórán (1938, Keleti Mártonnal) Bors István (1938-39) Rajkó rapszódia (1939, rövid) Mátyás rendet csinál (1939, művészeti vezető) Ismeretlen ellenfél (1940) Te vagy a dal (1940, Deésy Alfréddal) Elkésett levél (1941) Lesz, ami lesz (1941) Néma kolostor(1941) A karthausi (1941) Életre ítéltek (1942) Akit elkap az ár (1942) Alkalom (1942) Férfihűség (1942, Daróczy Józseffel és Nagyiványi Zoltánnal) Machita (1942) Éjféli gyors (1943) Boldog idők(1943) Kalotaszegi Madonna (1943) Heten, mint a gonoszok (1943) Ung kaerlighed (1958, Dániában) Dokumentum filmjei Norma (1949) Szárnyas fiatalok (1949) Robbanómotorok (1949) Váltóőri szolgálat (1950) Hódítsátok meg a levegőt (1950) Szabadságunk születésnapja (1950) Kocsiforduló (1950) Bejárat visszavonás (1950) Alumínium (1950) Előkészületek a téli szolgálatra (1950) A Föld mozgása a Naprendszerben (1950) Hogyan készül az acél I-II. (1951) Fűtsünk takarékosan (1951) Silózás (1951) Egyedi takarmányozás (1951) Harc a TBC ellen (1951) A textilipar harca a minőségért (1951) A repülés elmélete (1952) Gőzmozdony üzemben (1952) Gőzmozdony fűtőházi ellenőrzése (1952) Kazánmosás és korszerű kazánkő elhárítás (1952) Az elektromos áram hatása (1952) Téli szolgálat (1952) Körúti tánc (1952) Fatakarékosság a bányában (1953) A rádió működése (1953) 500-as mozgalom (1953) A repülés elmélete (1953) Ásványkincseink nyomában (1953) A tiszalöki vízierőmű kisminta kísérlete (1953) Vasmacska (1954) Elegyrendezés gurítódombos pályaudvaron (1954) Tél a Balatonon (1954) Cipőfolt varrás legjobb módszerei (1954) Egy kis meglepetés (1955) Nem megvalósult filmforgatókönyvei A nagy kalandor (193?) A plasztikában végződik (A rejtekajtó) (193?) .gd A .gd Grenada internetes legfelső szintű tartomány kódja, melyet 1992-ben hoztak létre. Orosz férfi jégkorong-válogatott Az orosz férfi jégkorong-válogatott Oroszország nemzeti csapata, amelyet az Orosz Jégkorongszövetség irányít. A válogatott a szovjet válogatott jogutóda. Függetlenként először az 1992-es világbajnokságon és az 1994-es téli olimpián indultak. Függetlenné válásuk óta 5-ször nyerték meg a világbajnokságot. Az olimpián 1994 óta egyszer másodikak és egyszer harmadikok lettek. Eredmények Világbajnokság 1992 – 5. hely 1993 – 1 Aranyérem 1994 – 5. hely 1995 – 5. hely 1996 – 4. hely 1997 – 4. hely 1998 – 5. hely 1999 – 5. hely 2000 – 11. hely 2001 – 6. hely 2002 – 2 Ezüstérem 2003 – 7. hely 2004 – 10. hely 2005 – 3 Bronzérem 2006 – 5. hely 2007 – 3 Bronzérem 2008 – 1 Aranyérem 2009 – 1 Aranyérem 2010 – 2 Ezüstérem 2011 – 4. hely 2012 – 1 Aranyérem 2013 – 6. hely 2014 – 1 Aranyérem 2015 – 2 Ezüstérem 2016 – 3 Bronzérem 2017 – 3 Bronzérem Olimpiai játékok 1994 – 4. hely 1998 – 2 Ezüst 2002 – 3 Bronz 2006 – 4. hely 2010 – 6. hely 2014 – 5. hely 2018 – 1 Arany (Olimpikonok Oroszországból néven) Hans Ferdinand Massmann Hans Ferdinand Massmann (Berlin, 1797. augusztus 15. – Muskau, 1874. augusztus 3.) német író, filológus, középkorász, a német testnevelés alapítója. Élete Miután 1817 és 1821 között több városban tanítóskodott, 1826-ban a müncheni hadapródiskolában volt tornamester, 1829-ben pedig az ottani egyetemen a német nyelv és irodalom tanára lett. 1842-ben rábizták a poroszországi tornaegyesületek és oktatás szervezését, egyúttal pedig a Berlini Egyetemre tanárnak nevezték ki. Néhány fontosabb régi nyelvemléket adott ki: Denkmäler deutsch. Sprache u. Litter. (München, 1827); Deutsche Gedichte des XII. Jahrhundert (Quedlinburg, 1837); Gottfried von Strassburg Tristán-ját (Lipcse, 1843); Die Kaiserchronik (Quedlinburg, 1849-54) stb. Fő érdeme, hogy a Graf-féle Althochdeutsche Sprachschatz indexét átdolgozta. Írt még: Litteratur der Totentänze (Lipcse, 1840); továbbá a tornászatról is sokat írt. Messier 87 A Messier 87 (M87, Virgo A, NGC 4486) egy óriási elliptikus galaxis. A Virgo-halmaz legnagyobb és legfényesebb tagja, mely közel esik a halmaz dinamikai középpontjához. A galaxisban található egy figyelemre méltó aktív galaxismag, ami erősen sugároz a spektrum valamennyi tartományában, különösen erősen a rádióhullámok tartományában. Mivel egyike a legnagyobb elliptikus galaxisoknak és egyben a legfényesebb rádióforrás az égbolton, egyaránt kedvelt célpontja az amatőr- és profi csillagászok vizsgálatának. A jet anyaga erős röntgenforrás is, és a galaxis egyike a legjobban tanulmányozott rádiógalaxisoknak. Viszonylagos közelsége és a magra való jó rálátás miatt kézenfekvő célpontja a nagyenergiájú tevékenységek tanulmányozásának. Átmérője 120 000 fényév körüli, ötödével nagyobb, mint a Tejútrendszer szélessége. Míg galaxisunk inkább korong alakú, addig az M87 közel gömbformájú. Az M87 tömege 100 000 fényév sugarú gömbön belül (2,6 ± 0,3)×1012 naptömeg, mintegy tízszer nagyobb a Tejútrendszernél. Fontosabb kísérőgalaxisai: NGC 4476, NGC 4478, NGC 4486A, NGC 4486B Felfedezésének története Charles Messier fedezte fel 1781. március 18-án egyetlen éjszaka alatt nyolc másik üstököskómaszerű objektummal együtt, amelyek közül hetet ugyanebben a régióban talált meg. 1918-ban Heber Curtis a Lick Obszervatórium csillagásza fedezte fel azt a galaxisból kinyúló anyagkiáramlást, amit ő „különös egyenes sugárként” írt le. Walter Baade és Rudolph Minkowski 1954-ben azonosította az M87-et a Virgo A jelű, egyik legerősebb rádióforrással. A rádiómérésekből ismeretes, hogy a kilövellést erős mágneses térben mozgó töltött részecskék – szinkrotronsugárzás – okozzák. Az M87 ezenkívül röntgenforrás is. 1956-ban J.E Baldwin és F.G Smith cambridge-i kutatók egy gyenge rádiófényudvar derengést is találtak a galaxis körül. A galaxisból kinyúló jet miatt 1966-ban Halton C. Arp 152. objektumként - galaxis poláris anyagkifúvással csoportba - katalogizálja az általa szerkesztett Különleges galaxisok atlaszába. 1977-ben szintén neki sikerül a jet szerkezetét több kisebb felhőre, anyagcsomóra felbontania. Tulajdonságai Szupermasszív fekete lyuk Csillagászok számításai szerint a galaxis közepén egy hozzávetőleg 3,2 milliárd (3,2 ± 0,9)×109 naptömegnyi szupermasszív fekete lyuk található. Ekkora tömegű fekete lyuk eseményhorizontjának sugara: 9,4504×109 km, azaz 63,17 CsE. Tehát az M87 magjának eseményhorizontja nagyobb, mint Naprendszerünk a Plútó pályájáig. Újabb kutatások szerint a központi fekete lyuk tömege a Nap tömegének akár 6,4 milliárdszorosa is lehet. Az M87 az egyik legközelebbi nagy méretű galaxis, melynek a közepén lévő, nagy méretű fekete lyuka viszonylag könnyen vizsgálható, és ennek eredményeiből következtetések vonhatók le a sokkal távolabbi galaxisok és kvazárok fizikai tulajdonságaira. Amennyiben például a fekete lyuk tömege valóban nagyobb a korábban feltételezettnél, akkor az összes többi, galaxis közepén lévő fekete lyuk tömegére vonatkozó becslést felül kell vizsgálni, ez például megoldhatja a kvazárok közepén fekvő fekete lyukakkal kapcsolatos ellentmondásokat, azok energiakibocsátásához ugyanis a jelenleg ismerteknél lényegesen nagyobb, 10 milliárd naptömegű fekete lyukakra van szükség, ami korábban ismeretlen volt, az új számítások szerint azonban már korántsem elképzelhetetlen. Jet A galaxis magjából egy relativisztikus anyagsugár (jet) nyúlik ki északnyugat felé, mintegy 6000 fényév hosszan (A VLA rádióteleszkóp mérései szerint ez a sugár inkább 7-8000 fényév). Az anyagsugár anyaga a fekete lyuk akkréciós korongjából a lyukba hulló és a pólusa irányában távozó szubatomi részecskék közel fénysebességre gyorsult nyalábja, amely a felvételek szerint mindössze néhány tized fényévnyire ered a fekete lyuktól. Az eredet helyét a VLA rádióteleszkóppal igazolták, amely a fekete lyuk néhány század fényévnyi környezetét is láthatóvá tette. Ez az első eset, hogy ennyire szűk részecskenyalábnak megtalálták a kiindulópontját. A nyaláb 60°-os szögben indul, de a forgó fekete lyuk szorosan felcsavarja forgástengelye körül a mágneses erővonalakat és ezt követve néhány fényévnyi távolságban már 6°-osra szűkül, azután még több ezer fényév távolságig közel egyenesen halad. A jet különlegessége, hogy sokáig csak egy (nem pontosan) felénk mutató kilövellést láttak. Ellenpárját sokáig nem találták. Már az a gondolat is felmerült, hogy az M87 valamiféle különleges objektum, amely fizikailag különbözik a szupermasszív fekete lyuk középpontú galaxisoktól. 1992-ben a Hubble űrtávcső egyik felvételén felfedezték az anyagkiáramlás ellenpárját a galaxis másik oldalán. Pontosabban a végét, ahol beleütközik az intersztelláris anyagba. Az ív alakú lökésfront távolsága a centrumtól ugyanúgy 6000 fényév körüli, mint a másik, felénk mutató kilövellés hossza. A jelenség úgy értelmezhető, hogy az ellenirányú kilövellés „alagutat vágott” a galaxis anyagába és az ebben végighaladó részecskék nem látszanak, de a végén az intersztelláris anyagba ütközve sugárzást keltenek. Az anyagsugárban 1999-ben egy fényes csomót fedeztek fel a Hubble űrtávcső segítségével ultraibolya tartományban, mely a megfigyelés évei alatt folyamatosan változtatta fényességét, időnként a galaxismagot is túlragyogta. Szuperluminális mozgás A Hubble űrtávcsővel készült képekből 1999-re világossá vált, hogy az M87 jetjének anyagcsomói mozgásában 4−6x−os fénysebességet mérnek. Erről a jelenségről úgy vélik, hogy a sugár relativisztikus sebességének vizuális következménye (optikai csalódás), és nem valódi, fénysebességet meghaladó sebesség. Az ilyen jelenségek észlelése alátámasztja a kvazárok, a BL Lacertae objektumok (blazárok) és rádiógalaxisok elméletét, melyek mind ugyanannak a jelenségnek következményei, melyet aktív galaxismagként ismernek, csak épp különböző szögekből látunk rájuk. Röntgensugárzó hurkok és gyűrűk A Chandra űrtávcső forró, röntgensugárzó gázokból álló hurkok és gyűrűk jelenlétét figyelte meg, melyek beterítik a galaxis környezetét. Ezeket a hurkokat és gyűrűket lökéshullámok hozzák létre, melynek intenzitásbeli különbségeit az okozza, amennyi anyagot éppen kidob a szupermasszív fekete lyuk a jetbe. A hurkok eloszlása feltételezi, hogy a kisebb kitörések hatmillió évenként következnek be. A gyűrűk egyike egy igen nagy kitörés eredménye, mely 85 000 fényév átmérőjű lökéshullámot rajzol ki a fekete lyuk körül. A másik figyelemre méltó jelenség egy keskeny, röntgensugárzó, szálas szerkezetű, gázokból álló hatalmas buborék a forró gázban, mely 100 000 fényév hosszan ível át és amit 70 millió évvel ezelőtt okozott egy jelentős kitörés. A rendszeres kitörések megakadályozták, hogy a mag körüli hatalmas gáztömegek lehűljenek és csillagok keletkezzenek. Ez arra utal, hogy az M87 fejlődésére komolyan hatottak és megakadályozta, hogy nagy spirálgalaxissá váljon. Gammasugárzás Az M87 nagyon erős gammasugár forrás, melyek az elektromágneses spektrum legnagyobb energiájú sugarai. Ebben a tartományban több mint egymilliószor erősebben sugároz, mint látható fényben. Az M87-ből jövő gammasugarakat 1966-ban észlelték először, de napjainkban már a HESS Cserenkov Teleszkópot használják. Mérések alapján úgy találják, hogy az M87-ből jövő gammasugárzás intenzitása az idő függvényében változik. Mindez igazolja a szupernehéz fekete lyuk jelenlétét, melynek akkréciós korongjából a lyukba hulló anyag a legvalószínűbb forrása a gammasugaraknak. Általában a kisebb átmérő gyorsabb változásokra utal, a nagyobb lassabbakra. Gömbhalmazok Az M87 körül szokatlanul nagy a gömbhalmazok száma – talán a legnagyobb, amit bármely más galaxis körül ismernek. Derengő fényudvarként veszik körül az óriási galaxist. 1998-ban a Hubble űrtávcső WFPC2-es kamerája 1057 gömbhalmazt számlált a galaxis belső régiójában. Egy 2006-os felmérés az M87 magja körüli 25'-es sugarú körben a gömbhalmazok számát 12 000 ± 800 darabra becsüli. Összehasonlítva a Tejútrendszer körül "csak" 158-at ismerünk. Az M87 halója az itt lévő planetáris ködök ESO VLT FLAMES spektrográfjával végzett megfigyelései alapján mintegy egymillió fényév átmérőjű. Ez a méret azonban sokkal kisebb, mint amit a számítógépes modellek előrejeleztek, így a haló külső részét valamilyen eddig ismeretlen hatás elfújta. A Virgo-halmaz közepén, ahol az M87 van, nem ritkák a galaxisok közötti gravitációs kölcsönhatások, egy közeli, nagy galaxis (feltehetően a Messier 84) elhaladása okozhatja a hiányt. A galaxis a nem túl távoli jövőben valószínűleg ütközik és egyesül a Messier 86-tal. Kísérőgalaxisai és gömbhalmazai nemcsak fő galaxisukkal vannak kapcsolatban, hanem egymással is. A halóban található cefeida változócsillagokkal megmérték a galaxis távolságát és közel ugyanazt az értéket kapták, mint kontroll módszerekkel. A galaxis körül fényes vörös óriásokat, valamint diffúz fényléseket sikerült megfigyelni, amelyek valószínűleg planetáris ködök. A megfigyelt égitestek nem túl szignifikáns sűrűsödést mutatnak az M87 felé haladva. Össztömegüket megbecsülve 10%-a a galaxisba tömörült anyagnak. Ez részben magyarázza csak a hiányzó tömeget, amit a galaxisok rotációs görbéje alapján – Rubin–Ford effektus – sejtenek. Megfigyelési lehetőség Május-június hónapban ideális az észlelése. Az ε Virginistől (Vindemiatrix) nyugat felé a β Leonis (Denebola) irányában 7,75°–ra található. A hozzávezető út felénél – 3,75°-ra – található a 34 Virginis csillag. Az elliptikus galaxisok jellegzetességeit mutatja. Képe egyenletes, nem láthatók rajta részletek, fényessége egyenletesen csökken a középponttól az égi háttérbe. Se füle, se farka, avagy a meseírók beájulnak A Se füle, se farka, avagy a meseírók beájulnak (eredeti cím: Die ProSieben Märchenstunde (1.-4. évad), ProSiebens 1001 Nacht (5. évad)) egész estés hosszúságú részekből álló, német televíziós filmsorozat, amelynek epizódjai a Grimm fivérek, és más szerző meséit paródizálja. Műfaját tekintve kalandfilmsorozat, fantasy filmsorozat és filmvígjáték-sorozat. Magyar hangok További magyar hangok : Albert Gábor, Andresz Kati , Bácskai János , Beratin Gábor , Besenczi Árpád , Borbély László , Crespo Rodrigo , Csondor Kata , Csőre Gábor , Csuha Lajos , Dögei Éva , Faragó András , Fesztbaum Béla , Forgács Gábor , Grúber Zita, Halász Aranka , Hankó Viktor, Háda János , Hegedűs Miklós, Holl Nándor , Joó Gábor , Kajtár Róbert, Kántor Kitty , Kárpáti Levente , Kertész Péter , Kisfalusi Lehel, Koch Szilvia, Kokas Piroska , Koroknay Géza , Kossuth Gábor, Kovács Nóra , Láng Balázs , Megyeri János, Menszátor Magdolna , Mezei Kitty , Németh Gábor , Oláh Orsolya , Orosz Anna , Pap Katalin , Pálmai Szabolcs , Penke Bence , Pusztaszeri Kornél , Rosta Sándor , Szersén Gyula , Szinovál Gyula, Szokol Péter , Uri István , Vass Gábor , Várdai Zoltán, Zsurzs Kati Constitution Act, 1867 A Constitution Act, 1867 (1867-es törvény a alkotmányról, korábban British North America Act, 1867-nek, 1867-es törvény Brit Észak-Amerikáról vagy nem hivatalosan BNA Act hívták) Kanada alkotmányának nagy részét kitevő törvény. A törvény hozta létre a szövetségi domíniumot és meghatározta Kanada kormányzati működésének nagy részét, köztük a föderális szerkezetet, a Képviselőházat, a Szenátust, az igazságszolgáltatási- és az adórendszert. A jelenlegi nevét 1982-ben kapta az alkotmány 1982-es honosításával (patriation) (eredetileg a brit parlament fogadta el a törvényt). Ugyanekkor módosítások is történtek: bekerült a 92A cikkely mely nagyobb irányítást adott a tartományoknak a nem megújuló energiaforrások fölött. Preambulum A törvény preambulummal kezdődik mely kijelenti, hogy Kanada, New Brunswick és Nova Scotia tartományok (melyek később a négy eredeti tartományt fogják alkotni) egy föderáció létrehozását kérték. Ennek a föderáció, a preambulum szerint, egy „az Egyesült Királyságéval elvben hasonló alkotmány” lesz. Az alkotmánynak ezen leírása fontossá vált az értelmezése során. Ahogy Peter Hogg írta a Constitutional Law of Canada című könyvében, egyesek amellett érveltek, hogy mivel az Egyesült Királyságban létezett a kifejezés szabadsága valamilyen formában 1867-ben, a preambulum kiterjesztette ezt a jogot Kanadára is még a Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának 1982-es törvénybe iktatása előtt; ez volt az Implied Bill of Rights (Feltételezett jogok törvénye) egyik feltételezett alapja. Továbbá, mivel az Egyesült Királyságban létezett a bírói önállóság hagyománya, a Kanadai Legfelsőbb Bíróság 1997-ben a Provincial Judges Reference állásfoglalásában úgy ítélte hogy a preambulum mutatja hogy a bíró önállóság Kanadában alkotmányosan garantált. Randy Dyck politológus kritizálta a preambulumot, mert az szerinte „súlyosan elavult,” szerinte a Constitution Act, 1867-ből „hiányzik egy inspiráló bevezető.” A Constitution Act, 1867 preambuluma nem az egyetlen preambulum a kanadai alkotmányban. Az Alapokmánynak is van egy preambuluma. The preamble to the Constitution Act, 1867 is not the Constitution of Canada's only preamble. The Charter also has a preamble. Egyesülés A British North America Act, 1867 hozta létre Kanadai Domíniumot Canada, New Brunswick és Nova Scotia észak-amerikai tartományok egyesítésével. Canada tartomány két alkotóeleme Canada West (Nyugat-Kanada) és Canada East (Kelet-Kanada) át lett nevezve Ontarióra és Québecre és egyenlő helyzetet kaptak a kanadai parlamentben, mint New Brunswick és Nova Scotia. A Képviselőházban a lakosságalapú képviseletet, míg a Szenátusban a régiók egyenlőségét tartották szem előtt, így Ontario, Québec és a tengeri „régiók” egyenlő számú szenátort kaptak. A BNA Act, 1867 előtt New Brunswick, Nova Scotia, és Prince Edward-sziget gyarmatok megtárgyaltak egy lehetséges egyesülést az amerikai bekebelezés elkerülésére és a kormányzat költségének csökkentésére. Canada tartomány a tárgyalásokba a brit kormány kérésére kapcsolódott be, kiváltva a Prince Edward-sziget ambivalenciáját, utóbbi csak hét évvel később csatlakozott a domíniumhoz. Az alkotmányozó konferenciát, ironikus módon a Prince Edward-szigeten, Charlottetownban tartották. A hatalom felosztása A kormány jogkörei a szövetségi kormányzat és a tartományok közt van megosztva és a törvény 91–95. cikkelyei írják le. A 91-92. cikkely különösen fontos, mivel sorba veszi azokat a tárgyköröket, amikre az egyes törvényhozások jogszabályt hozhatnakː a 91. cikkely a szövetségi törvénykezés hatókörébe tartozó ügyeket, a 92. cikkely a tartományi törvénykezés hatókörébe esőket. A 92A. és a 93. cikkely a nem megújítható energiaforrásokkal és az oktatással foglalkozik (mindkettő elsősorban tartományi hatáskör). A 94. cikkely nyitva hagyja a lehetőségét a tulajdon- és polgári jogra vonatkozó egy esetleges változtatásnak, mely még nem történt meg. A 94A. és 95. cikkelyek a közös hatáskörbe tartozó ügyekkel foglalkozik, nevezetesen az öregkori nyugdíjjal (94A. cikkely) a mezőgazdasággal és a bevándorlással (95. cikkely). Béke, rend és helyes kormányzás A 91. cikkely felhatalmazza a parlamentet, hogy „törvényeket hozzon Kanada békéjéért, rendjéért és helyes kormányzásáért az összes olyan üggyel kapcsolatban amelyek nem kerülnek az ezen törvény által a tartományok törvényhozásainak kizárólagos hatókörébe rendelt ügek osztályába”. Ez a Parlament számára biztosítja azt a visszamaradt jogot hogy bármely olyan területen törvényt hozzon amely nem lett a tartományi kormányzat hatáskörébe rendelve. Így amikor az egyes hatásköri vitákat elemzik észben tartják hogy ha nincs külön felsorolva akkor az a Parlament de jure hatáskörébe esik. Büntetőjog A 91. cikkely (27) bekezdése feljogosítja a szövetségi Parlamentet, hogy a büntetőjoggal kapcsolatban törvényt hozzon, kivéve a büntetőbíróságok összetételét, de beleértve az eljárásrendet a büntetőügyekben. Ezen jogkörre épített a Parlament, amikor létrehozta a Kanadai Büntetőtörvénykönyvet (Criminal Code of Canada) és erre alapozva módosította azt. Azonban a 92. cikkely (14) bekezdés alapján a tartományok kapják az igazságszolgáltatás jogát, dönthetnek a tartományi polgári- és büntetőbíróságok összetételéről, fenntartásáról és szervezetéről és a polgári ügyekben alkalmazandó eljárásrendről mindkét bíróságon. Ez alapján a tartományok eljárást indíthatnak a kanadai büntetőtörvénykönyv alapján és tartományi rendőrségeket is létrehozhatnak. A 91. cikkely (28) bekezdés a szövetségi Parlamentnek adja a fegyházak (penitentiaries) feletti, míg a 92. cikkely (6) bekezdése a tartományoknak a börtönök (prisons) feletti kizárólagos jogkört. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akit két évre vagy többre ítélnek azt szövetségi, akit annál kevesebbre, az tartományi börtönben töltheti le büntetését. Tulajdon és polgári jogok A 92. cikkely (13) bekezdés a tartományokat jogosítja fel a tartományi tulajdon- és polgári jogok szabályozására. A gyakorlatban ezt a jogkört tágan értelmezték, a tartományok számos ügy fölött szereztek jogkört, ilyen például a fogyasztóvédelem. Házzasság A 91. cikkely (26) bekezdés a szövetségi kormányzatnak felhatalmazást ad a válás és a házasság szabályainak megalkotására. Ezen az alapon a szövetségi Parlament törvényt hozhat a házassággal és válással kapcsolatban. Azonban a tartományok megtartották a jogot [a 92. cikkely (2) bekezdés alapján] a házasság megkötésének szabályozásához. Több olyan helyzet is van, ahol a házasságra és válásra vonatkozó törvények között átfedés van, legtöbb esetekben ezeket a joghatóság közti immunitás eszközével oldják meg. Például a szövetségi Divorce Act (Törvény a válásról) érvényes jogszabály, annak ellenére hogy a Divorce Act hatással van a gyermek elhelyezésre is, mely általában a tartományok jogkörébe tartozó „polgárjogok”-nak [92. cikkely (13) bekezdés] és a „magánszférába tartozó ügyek”-nek [92. cikkely (16) bekezdés] számítanak. Igazságszolgáltatási rendszer A 96–100-as cikkelyek biztosítják egy kanadai igazságszolgáltatási rendszer létrehozását. A 101-es cikkelyben található a szövetségi kormányzat azon hatalma hogy fellebviteli bíróságokat alkosson. Ilyenek közé tartoznak a szövetségi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság a Supreme Court Act (Törvény a Legfelsőbb Bíróságról) alapján. A 92-es cikkely (14)-es bekezdése ugyanakkor feljogosítja a tartományokat tartományi bíróságok létrehozására. Ezek közé tartozik a kis összegű ügyek bírósága és számos adminisztratív törvényszék. A felsőbb bíróságokat „inherens jogkörű bíróságok” („courts of inherent jurisdiction”) nevezik mert az alkotmányos jogkörüket az Egyesült Királyságból örökölt konvenciókból nyerik. 96-os cikkely alatti bíróságok A 96-os cikkely felhatalmazza a szövetségi kormányt hogy bírákat nevezzen ki a „tartományok felsőbb, kerületi és megyei bíróságaiba” (Superior, District illetve County Courts). Egyik tartománynak sincs többé kerületi vagy megyei bírósága, de mindegyiknek van felsőbb bírósága. Bár a tartományok fizetik ezen bíróságok működését, döntenek a jogkörükről és eljárási szabályaikról, a szövetségi kormány jelöli és fizeti a bírákat. Történelmi szempontból úgy értelmezték ezt a cikkelyt mint amely az inherens jogkörű felsőbb bíróságokat felruházza az ügyek meghallgatásának alkotmányos jogkörével. A „96-os cikkely alatti bíróságokat” („section 96 courts”) az igazságszolgáltatási rendszer „sarokkövének” tekintették amelyhez az összes többi bíróságnak igazodnia kell. Mivel a jogkörükre azt állítják, hogy „inherens” (bennük rejlő) ezért joguk van az összes olyan ügyben eljárni ahol a jogkörüket nem vette át egy másik bíróság. Ugyanakkor a 101-es cikkely alapján a szövetségi kormány vagy a 92-es cikkely (14)-es bekezdése alapján létrehozott bíróságok nem hatolhatnak be a 96-os cikkely alatti bíróságok fő jogköreibe. A 96-os cikkely alatti fő jogkörök köre sok vita és pereskedés tárgya volt. Amikor elkezdődik egy eljárás a bíróság jogkörét meg lehet kérdőjelezni azon az alapon, hogy nincs jogköre eljárni az adott ügyben. A kérdés általában az, hogy a jogszabály által létrehozott 101-es vagy 92 (14) cikkely alatti bíróságok behatoltak-e egy 96-os cikkely alatti bíróság kizárólagos joghatóságába. Egy szövetségi vagy tartományi bíróság jogkörének érvényesítéséhez meg kell felelnie egy háromlépcsős vizsgálatnak, melyet először a Re Residential Tenancies Act, 1979 (1981) ügyben írtak le. A bíróság nem érinthet olyan ügyet, amelyet történelmileg a felsőbb bíróság jogkörébe szántak. A vizsgálat első lépése azzal foglalkozik, hogy mely ügyek voltak általában a bíróság kizárólagos jogkörei a konföderáció korában 1867-ben. A Sobeys Stores Ltd. v. Yeomans (1989) ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta hogy a történelmileg tárgyalt „viták természetét” és nem csak a történelmi jogorvoslatokat tágan kell értelmezni. Ha a bíróságról úgy találják, hogy behatol a felsőbb bíróság történelmi joghatóságába, a vizsgálat második lépése következik amely megvizsgálja a bíróság funkcióját és hogy ítélkező szervként működik-e. A végső lépés megvizsgálja a bíróság joggyakorlásának kontextusát és megnézi, hogy van-e bármely további megfontolás amely igazolná a beavatkozást a felsőbb bíróság hatáskörébe. Alkotmánybíráskodási hatókör Nem minden bíróság és törvényszék hallgathat az alkotmányossággal kapcsolatos ügyeket. Alapvető feltétel, hogy a bíróságnak legyen hatóköre alkalmazni az adott törvényt. Az N.S. v. Martin; N.S. v. Laseur (2003) ügyben a Legfelsőbb Bíróság megismételte a alkotmánybíráskodási hatókört vizsgáló, a 'Cooper v. Canada (Human Rights Commission) ügyből származó tesztet. A vizsgálatnak azzal kell kezdődnie, hogy megvizsgálják, hogy az engedélyező törvénykezés kimondott hatáskört ad-e a jog alkalmazására. Ha így van akkor a bíróság alkalmazhatja az alkotmányt. A vizsgálat második lépése azt próbálja kideríteni, hogy létezett-e implikált hatókör a jog alkalmazására, ez a törvény szövegének, kontextusának és az ítélethozó szerv általános természetének és jellemzőinek megvizsgálásával deríthető ki. Kis jogok törvénye Az Implied Bill of Rights elmélete mellett nincs valóban írott jogok törvénye a Constitution Act, 1867-ben. Ennek ellenére bizonyos szűk alkotmányos jogok szét vannak szórva a dokumentumban. Hogg úgy utalt rájuk, mint a „kis jogok törvénye” („small bill of rights”), bár a Legfelsőbb Bíróság a Greater Montreal Protestant School Board v. Quebec (1989) ügyében elvetette ezt a megjelölést abból a szempontból, hogy a Constitution Act, 1867-ben szereplő jogokat nem lehet olyan liberálisan értelmezni, mint az Alapokmányban szereplőeket. A Hoggg által megtalált jogok közt vannak a nyelvi jogok. Léteznek az egyházi iskolákhoz tartozó jogok is a 93-as cikkelyben (melyeket az Alapokmány 29-es cikkelye megerősít), függetlenül a tartományi hatókört a kanadai közoktatás felett. A 99-es cikkely megállapítja a bírók azon jogát, hogy addig szolgáljanak amíg a törvényhozás nem váltja le őket. A demokratikus jogok közé tartozik az a szabály, hogy a szövetségi Parlamentnek és Ontario és Québec törvényhozásának legalább évente egyszer ülésezniük kell a 20-as és 86-os cikkely alapján, és legalább ötévente egyszer szövetségi választásokat kell tartani az 50-es cikkely alapján. Ezeket megismétli a Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának 4-es és 5-ös cikkelye, míg a Constitution Act, 1867 20-as cikkelyét eltörölték. A Constitution Act, 1867 szintén biztosítja a lakosság szerinti képviselet jogát. Végül a 121-es cikkely engedélyezi az áruk átvitelét a tartományi határokon bármilyen költség nélkül és a 125-ös cikkely mentesíti a kormányzatot az ingatlan adók fizetésétől. Nyelvi jogok Bár az 1867-es törvény nem nevezte ki az angolt és a franciát Kanada hivatalos nyelvének, de mindkét nyelvhez biztosított bizonyos jogokat bizonyos szövetségi és québeci kormányzati intézményekben. A 133-as cikkely megengedte a kétnyelvűséget a Parlamentben és a québeci törvényhozásban; engedélyezte a jegyzőkönyvek készítését mindkét nyelven és a kétnyelvűséget a szövetségi és québeci bíróságokon. Ezen cikkely értelmezése azt találta hogy ez a rendelkezés megköveteli hogy az összes jogszabály mindkét nyelven elérhető legyen és egyenlő érvényű legyen mindkét nyelven. A 133-as cikkelyben található „bíróságok” tartalmazzák az összes szövetségi és tartományi bíróságot és az összes itélkezést végrehajtó törvényszéket. Ezek a jogok duplikálva vannak a szövetségi kormányzat szempontjából, de nem Québec szempontjából, ugyanakkor ki vannak terjesztve New Brunswick tartományra, a Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának 17-es, 18-as és 19-es cikkelye által; az Alapokmány 16-os és 20-as cikkelye az angolt és a franciát megteszi hivatalos nyelveknek és engedélyezi a kétnyelvű közszolgáltatások nyújtását. Források és jegyzetek Hogg, Peter W.. Constitutional Law of Canada, 2003 Student Ed., Scarborough, Ontario: Thomson Canada Limited, 686. o. (2003) Dyck, Rand. Canadian Politics: Critical Approaches, Third ed., Scarborough, Ontario: Nelson Thomson Learning, 374. o. (2000) Angolul? „make laws for the peace, order, and good government of Canada, in relation to all matters not coming within the classes of subjects by this Act assigned exclusively to the Legislatures of the provinces”. Hogg, Peter W.. Constitutional Law of Canada, 2003 Student Ed., Scarborough, Ontario: Thomson Canada Limited, 682. o. (2003) Attorney General of Quebec v. Blaikie (No. 1) ibid. 1029. o. Ez a szócikk részben vagy egészben a Constitution Act, 1867 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Húsvéti tojás A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Koldenbüttel Koldenbüttel település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Hans Geiger Johannes „Hans“ Wilhelm Geiger (* 1882. szeptember 30., Neustadt an der Haardt; † 1945. szeptember 24., Potsdam) német atomfizikus, a Geiger-féle sugárzásmérő kifejlesztője . Wernburg Wernburg település Németországban, azon belül Türingiában. Wernburg Pößneck és Ranis községekkel határos. Fekvése Saalfeldtől keletre fekvő település. Leírása 1580-ban épült várkastélya reneszánsz stílusú, a 3 emeletes épületet hét művészi stílusú mandzard oromzat díszíti. Udvar felőli része kőorsós, az épülethez lépcsőtorony csatlakozik, szép indás díszítésű kapuzata van. Nevezetességek Várkastélya - 1580-ban épült. Népesség A település népességének változása: Audignies Audignies település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 348 fő (2015). Audignies Bavay, Locquignol, La Longueville és Mecquignies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Erik Beijar Erik Beijar (Shannon, 1921. május 12. – Vaasa, 1993. november 8.) finn nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Erik Edvin Beijar. Pályafutása Labdarúgóként 1944-ben és 1946-ban a Vasa IFK bajnokcsapat tagja, pozíciója középpályás támadó. 1939-től 1953-ig volt tagja a nemzeti tizenegynek. Finnországban, Az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a nemzeti tizenegy tagjaként szerepelt. Válogatott mérkőzéseinek száma: 36. Nemzeti játékvezetés Az aktív labdarúgást befejezve jelentkezett tanfolyamara, 1961-ben lett hazája I. Ligás játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1971-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Finn labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1961-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A finn nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 11. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1971-ben búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Szlepcse (Dolneni) Szlepcse (macedónul: Слепче) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Dolneni járásában. Népesség 2002-ben 68 lakosa volt, akik közül 67 macedón és 1 szerb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Orosz labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az orosz labdarúgó-bajnokság első osztálya (oroszul: Российская футбольная Премьер-Лига, magyar átírásban: Rosszijszkaja futbolnaja Premjer-Liga) a legmagasabb szintű labdarúgó-bajnokság Oroszországban, jelenleg 16 csapat részvételével zajlik. A bajnokság végén két csapat esik ki a másodosztályba és két csapat jut fel onnan az élvonalba, A korábbi első osztályú bajnokságot 2001-ben váltotta fel a Premjer-Liga, amely nagyobb arányban biztosított függetlenséget a ligát felügyelő szervezettől az élvonalbeli labdarúgó-egyesületek számára. Története 1992-ben a Szovjetunió felbomlása után minden korábbi szovjet köztársaság saját, független nemzeti bajnokságot indított. Az első orosz labdarúgó-bajnokságot a 6 szovjet élvonalbeli (CSZKA Moszkva, Szpartak Moszkva, Torpedo Moszkva, Gyinamo Moszkva, Szpartak Vlagyikavkaz és a Lokomotyiv Moszkva) és a legjobb 14 szovjet másodosztályú orosz egyesület részvételével szervezték meg. Annak érdekében, hogy a mérkőzések számát csökkentsék, a 20 csapatot két csoportba osztották. A két csoport első négy helyezettje került a felsőházi, oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerű rájátszásba. Az első orosz első osztályú bajnokságot a Szpartak Moszkva nyerte. 1993-ban előbb 18, egy évvel később 16 csapatosra csökkentették az orosz élvonal mezőnyét, és azóta egy rövid, kétéves kitérő (1996-ban és 1997-ben 18 csapattal szervezték meg az élvonalbeli bajnokságot) kivételével továbbra is 16 csapattal rendezik meg. Az orosz élvonalbeli labdarúgó-bajnokság első tíz évében a Szpartak Moszkva dominanciája figyelhető meg, hiszen a tíz megszerezhető bajnoki címből kilencet a fővárosi alakulat gyűjtött be. 1995-ben a Szpartak Alanyija Vlagyikavkaz törte meg a Szpartak egyeduralmát, 2002 és 2006 között a Lokomotyiv Moszkva és a CSZKA Moszkva váltogatták egymást a dobogó felső fokán, míg 2007-ben a Zenyit Szankt-Petyerburg szerezte meg történelme első orosz bajnoki címét. A bajnokság rendszere Minden csapat kétszer játszik a bajnokság többi egyesületével hazai-idegenbeli rendszerben, összesen 30 mérkőzést. A győzelmekért három, a döntetlenekért egy, míg a vereségekért nulla pont jár. Ha két csapat azonos pontszámot gyűjtött, úgy rangsorolásuk a győzelmek száma, a gólkülönbség és további szempontok alapján történik. Amennyiben az első helyen két csapat azonos pontszámmal végez, úgy rangsorolásuk a győzelmek száma és az egymás elleni eredményeik alapján történik. Amennyiben mind a győzelmek száma, mind az egymás elleni eredményük azonos, úgy a bajnoki címért rájátszás kerül kiírásra. Az európai kupák 2008–2009-es kiírása alapján a bajnokság első két helyezett csapata a Bajnokok Ligája csoportkörében, a bronzérmes a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörében, az oroszkupa-győztes, a 4. és 5. helyezett csapat pedig az UEFA-kupában indulhat. A bajnokság utolsó két helyén végzett csapata a másodosztályba esik ki. Az európai labdarúgó-bajnokságok megszokott rendszerétől eltérően az orosz bajnokságok küzdelmeit kora tavasztól késő őszig rendezik meg, tekintettel a zord orosz téli időjárásra. Örökmérleg Minden egyesületet az utolsó bajnoki szezonjában használt nevén írtunk, az aktuális bajnokság résztvevőit félkövéren jelöltük. Tartalmazza a bajnoki rájátszás mérkőzéseit is. A 3-pontos rendszert 1995-ben vezették be. KAMAZ-Csallitól 6 pontot levontak 1997-ben. Tyerektől 6 pontot levontak 2005-ben. Csonka Pál Csonka Pál (Budapest, 1896. július 8. – Budapest, 1987. november 26.) építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora (1952), Kossuth-díjas (1954), állami díjas (1983). Édesapja, Csonka János a karburátor feltalálója volt. Élete A Budapesti Lónyai utcai gimnáziumban érettségizett, majd 1914-től – kétévi katonai szolgálattal megszakítva – 1920-ig a József Nádor Műszaki Egyetem építészeti karának volt hallgatója, itt szerezte meg 1920-ban építészmérnöki oklevelét. Másodéves hallgató korában elnyerte a Horváth Ignác-pályadíjat. Kezdő mérnökként több városrendezési pályázaton részt vett: 1921-ben a Margit-sziget, 1922-ben Székesfehérvár, 1923-ban pedig a Szombathely rendezésére kiírt pályázaton nyert második díjat. Pályája kezdetén építésvezetőként dolgozott. 1927-től fizetés nélküli gyakornok a műegyetem alkalmazott szilárdságtani laboratóriumában. 1928-ban építőmesteri szakvizsgát is tett. 1928–1936 között az egyetem építészeti osztályán a matematika meghívott előadója. 1930-1936 között az alkalmazott szilárdságtani tanszék adjunktusaként tanított. 1931-1936 között helyettes tanárként vezette a tanszéket. 1933-ban magántanári képesítést nyert. 1936-ban a tanszék nyilvános rendkívüli tanárává, 1939-ben nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1945–1957 között tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1957-ben a kommunista vezetés nyomására le kellett mondania egyetemi katedrájáról. 1957-1969 között nyugdíjba vonulásáig az MTA szilárdságtani kutatócsoportjának vezetője, 1969-től tudományos tanácsadója volt. Az Acta Technica és a Műszaki Tudomány-technika szerkesztője volt. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, de ehhez a párt nem járult hozzá. A rendszerváltozás idején, halála után három évvel viszont - 1967-es hatállyal - elismerték akadémiai tagságát. Munkássága A műszaki mechanikai létesítmények elmélete és vizsgálata, a szilárdságtan és építésmechanika, a rugalmasság- és képlékenységtan terén elért eredményeiért a műszaki tudományok doktora címet kapta meg, a képlékeny kihajlásra és a rugalmas körhengerhéjra vonatkozó kimagasló eredményeiért Kossuth-díjjal, a műszaki mechanika, a szilárdságtan és az építéstechnika tudományterületén elért eredményeiért pedig Állami Díjjal tüntették ki. Héjszerkezetek című monográfiája (Budapest, 1981) a hazai tartószerkezeti szakirodalom kiemelkedő alkotása. Tervei szerint épült a taksonyi templom ellipszis alakú héjszerkezettel készült kupolája. A Magyar Mérnök- és Építészegylet a Czigler- és Honán-pályadíjakkal tüntette ki. Számos hazai és külföldi tudós testületnek, így a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió (IUTAM) Magyar Nemzeti Bizottságának, a Nemzetközi Héjszerkezeti Egyesületnek (IASS) tagja volt, a Lengyel Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Társaságnak pedig külső tagja volt. Díjai Horváth Ignác-pályadíj A műszaki tudomány doktora (1952) Kossuth-díj (1954) Állami Díj (1983) – A műszaki technika, a szilárdságtan és építésmechanika tudományterületén elért kimagasló eredményeiért. Czigler- és Honán-pályadíj Művei Rugalmasságtan ( Budapest , 1930) Bevezetés a héjboltozatok elméletébe ( Budapest , 1931) Statika (1-2. Budapest , 1951-1952) Statikai példatár (1-2. Budapest , 1951-1954) Membránhéjak ( Budapest , 1965; Berlin , 1966; Varsó , 1969) Héjszerkezetek ( Budapest , 1981) (16927) 1998 FX68 A (16927) 1998 FX68 egy kisbolygó a Naprendszerben. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. 1999-es U17-es labdarúgó-világbajnokság Az 1999-es U17-es labdarúgó-világbajnokságot Új-Zélandon rendezték 1999. november 10. és november 27. között. 16 válogatott vett részt a tornán. A világbajnokságon 1982. január 1. után született labdarúgók vehettek részt. A tornát a brazil csapat nyerte meg. Csoportkör A csoportok első két helyezettje jutott tovább a negyeddöntőkbe, onnantól egyeneses kieséses rendszerben folytatódtak a küzdelmek. A mérkőzések kezdési időpontjai helyi idő szerint vannak feltüntetve. Díjak Landon Donovan DaMarcus Beasley Alvaro Meneses Ismael Addo Waleed Rasoul Leonardo Mexikó Gólszerzők Ishmael Addo Waleed Rasoul Leonardo Kisnemesség palotája (Nápoly) A Kisnemesség palotája (Palazzo della Borghesia) 1884-ben épült és a nápolyi neoreneszánsz stílus iskolapéldája, mely ötvözte az újkori polgári mozgalmak megújulási törekvéseit a hagyományos nemesi eszmékkel Forrás http://www.inaples.it/ Károly József osztrák főherceg Habsburg Károly József főherceg, németül: Karl Joseph von Österreich, ragadványnevén „Utószülött Károly” (Karl der Postume), (Graz, 1590. augusztus 7. – Madrid, 1624. december 28.), II. Károly főhercegnek, Belső-Ausztria uralkodójának legifjabb gyermeke, I. Ferdinánd császár unokája, a Breslaui Érsekség hercegpüspöke (Fürstbischof), Brixen püspöke, 1619-től haláláig a Német Lovagrend nagymestere. 1621-től bátyjától, II. Ferdinánd német-római császártól megkapta Glatz Grófságát, egy Csehország koronájához tartozó hűbérbirtokot. Élete Származása Károly József főherceg 1590. augusztus 7-én született Grazban. Édesapja a Habsburgok stájerországi ágából való II. (Stájer) Károly főherceg (1540–1590) volt, Belső-Ausztria (Stájerország, Karintia és Krajna) uralkodó hercege , I. Ferdinánd német-római császár és magyar király fia. Édesanyja Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608), V. Albert bajor herceg leánya. Felnőttkort elért testvérei: Anna (1573–1598), 1592 -től III. Zsigmond lengyel király első felesége Mária Krisztierna (1574–1621), 1595 -től Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem felesége II. Ferdinánd (1578–1637), német-római császár, magyar és cseh király Eleonóra (1582–1620) apáca Miksa Ernő (1583–1616) Margit (1584–1611), III. Fülöp spanyol király felesége Lipót (1586–1632), Passau és Straßburg püspöke, 1609-től V. Lipót néven Tirol hercegesített grófja Konstancia (1588–1631), 1605 -től III. Zsigmond lengyel király felesége Mária Magdolna (1589–1631), 1608 -tól II. Cosimo de’ Medici toszkánai nagyherceg felesége. Két hónappal apjáénak halála után született, ezért gyakran „Utószülött Károly” (Karl der Postume) néven emlegették. Szülei egyházi pályára szánták, kisgyermekkorától kezdve erre nevelték, és szinte születésének percében kinevezték Passau, Salzburg, Trient és Brixen kanonokjává. Nevelését és taníttatását Jakob Eberlein irányította, aki később, 1615-ben Seckau püspöke lett. Egyházfejedelmi működése Károly József főherceget 18 éves korában, 1608. július 7-én Breslau püspökévé választották. December 14-én ünnepélyesen bevonult a városba, Lavant püspökének, Georg Stobäus von Palmburg kíséretében. A fiatalember mellé tanácsadóként Johann Jakob von Lamberget, Gurk püspökét rendelték, udvarmesteri rangban. 1613-ban kinevezték még Brixen püspökévé is. Mivel Károly József herceg-püspöki rezidenciáját a sziléziai Neisse (a Neissei Grófság székhelyén) városában rendezte be, a Brixeni Püspökség igazgatására egy püspöki adminisztrátort rendeltek ki. Az újdonsült herceg-püspököt csak évekkel kinevezése után, 1615-ben szentelték pappá, és 1619-ben szentelték püspökké, mivel a korábbi püspökké választások időpontjaiban még nem érte el a felszenteléshez előírt életkort. Ugyanebben az évben, 1619-ben megválasztották a Német Lovagrend nagymesterévé, az előző évben elhunyt unokafivére, III. Miksa főherceg, Tirol hercegesített grófja utódaként. Breslaui püspökségének átvételekor (1608-ban) Károly főherceg számára egy mélyen hívő katolikus személy számára visszatetsző politikai és vallási körülményekkel szembesült Sziléziában. Az ekkor uralkodó II. Rudolf császár, aki szintén Károly József unokafivére volt, 1609. július 9-én felséglevelet bocsátott ki, melyben biztosította a vallásszabadságot a Cseh Királyság területén. Ennek érvénye kiterjedt a sziléziai evangélikus fejedelmekre és rendekre is. Károly József herceg-püspök erélyesen tiltakozott felséges unokabátyjánál emiatt, de sikertelenül. Méltóságán újabb csorba esett a tartományi elöljáró (Landeshauptmann) megválasztásakor, mert a sziléziai rendek – az addigi szokástól eltérve – nem a herceg-püspöknek adták ezt a méltóságot, hanem hanem Adam Wenzelnek, Teschen hercegének. 1609 karácsonyán Wenzel a sziléziai rendek közül elsőként tért át katolicizmusra (áttérését 16010 tavaszáig titokban tartották). A sziléziai fejedelmi gyűlésben (Fürstentag) csupán Károly József püspök és Adam Wenzel herceg, a tartományi elöljáró voltak katolikusok. A herceg azután a püspök erős támasza lett az sziléziai ellenreformáció könyörtelen végrehajtásában. 1619-ben, a harmincéves háború kitörése után a sziléziai rendek a protestáns V. Frigyes pfalzi választófejedelmet ismerték el Csehország királyának. Károly főherceg Neissében nem érezhette magát biztonságban, ezért először sógorához, III. (Vasa) Zsigmond lengyel királyhoz menekült, majd saját (másik) püspökségébe, a tiroli Brixenbe utazott. A protestáns cseh rendek fehérhegyi veresége (1620) után a főherceg ismét visszatért Neissébe, itt 1622-ben egy jezsuita gimnáziumot alapított (Gymnasium Carolinum). Egyetemet és konviktust (diákotthont) is tervezett alapítani a városban, de erre 1624-ben bekövetkezett halála miatt nem került sor. Bátyja, II. Ferdinánd császár neki adományozta a Glatzi Grófságot, amely a cseh korona hűbérbirtoka volt. A császár az adományozást már 1621. október 1-jén megtette, amikor a grófság még a protestáns felkelők oldalán dacolt a császáriakkal. A császári csapatok 1622. október 28-án bevonultak a grófságba. Novemberben Károly főherceg fogadta a rendek hódolatát, és átadta a tartomány igazgatását az általa kijelölt elöljárónak, Philipp Rudolf von Liechtenstein-Kastelkorn grófnak. Ezután erőteljesen nekilátott a grófság rekatolizálásának, ahogy korábban Neissében is tette. Az evangélikus prédikátorokat és tanítókat elűzte, a protestáns nemeseket, városokat és a harmadik rend kiváltságos tagjait (Freirichter-eket) birtokelkobzással büntette. A fennhatósága alá került tartományok protestáns alattvalóinak választás elé állította: vagy áttérnek katolikusnak, vagy elhagyják az országot. Halála 1624-ben Károly főherceg IV. Fülöp spanyol király meghívására Madridba utazott. Fülöp azt tervezte, Károlyt kinevezi Portugália spanyol alkirályává. Károly főherceg azonban röviddel Madridba érkezése után megbetegedett és még az év decemberének végén meghalt. Testét az Escorial kolostorában helyezték örök nyugalomra. Szívét (még életében kifejezett kívánságának megfelelően) egy aranyozott urnában a neissei Szűz Mária jezsuita templomban helyezték el, ahol minden év november 4-én, Károly főherceg névadójának és védőszentjének, Borromeo Szent Károlynak emléknapján nyilvános megtekintésre bocsátják. Mike Dirnt Mike Dirnt (eredetileg Micheal Ryan Pritchard, USA, Kalifornia, Rodeo, 1972. május 4. –) amerikai zenész, a Green Day basszusgitárosa és vokalistája. Iskolás korában, amikor nem volt nála basszusgitár, úgy csinált, mintha játszana, és olyan hangokat adott hozzá, mintha pengetne (dirnt, dirnt, dirnt), így kapta a Mike Dirnt nevet. Mike az egyetlen érettségivel rendelkező tagja a Green Daynek. Élete Mike egy tinédzserkorú, heroinfüggő anyától született, így hathetes korában adoptálták. Van egy mostohanővére, Myla, aki 13 évesen hagyta el otthonát. Mike hetedik szülinapja előtt az adoptáló szülei elváltak. Édesanyja később újraházasodott. „Mikor negyedikes vagy ötödikes voltam, anyukám egész éjjel kimaradt, és másnap beállított egy pasival, aki be is költözött. Előtte még sosem láttam, és egyszer csak már ő volt a mostohaapám. Évekig nem jöttünk ki.” „De később, mikor anyukám elköltözött, a mostohaapám és én közel kerültünk egymáshoz. Sokat nevelt engem. De meghalt mikor 17 éves voltam.” Mike 15 évesen elköltözött otthonról, és a teherautójában élt, majd kibérelt Billie Joe Armstrong (a Green Day énekese) garázsában magának egy kis helyet. A John Swett High Schoolba járt, majd a Pinole Valley High Schoolba, ahol 1990-ben érettségizett, ezután ment a Green Day az első turnéjára. Mike 1982-ben találkozott a Rodeo Elementary School menzáján Billie Joeval, néhány hónappal azelőtt, hogy Billie Joe édesapja meghalt. Együtt alapították meg a Sweet Childrent 1988-ban, majd a Green Dayt 1989-ben, Al Sobrante dobossal. A Green Day 1994-es woodstocki fellépésén hatalmas sárcsata tört ki a zenekar és a közönség között. Sok sáros rajongó jutott fel a színpadra, és az egyik biztonsági őr összekeverte egyiküket Mike-kal, és megpróbálta eltávolítani a színpadról, miközben több fogát kitörte. Felszerelés Basszusgitárok Mike Dirnt Precision Bass (több színben, mint fekete, fehér) Fender 1969 Vintage Precision Bass Fender Standard Precision Bass Fender American Jazz Bass Fender 1966 Vintage Precision Bass Gibson G-3 Bass Apróságok Mike több Green Day dalt írt, többek között az „Enemius Sleepus”, a „J.A.R.”, a „Governator”, a „Panic Song”, a „Ha, Ha You're Dead” és a „Nobody Likes You” című részt a „Homecoming”-ból, ami az American Idiot albumon csendül fel. Mike-nak pánikrohamai vannak. A lánya, Estella-Desiree („Stella”) 1997 áprilisában született első feleségétől, Anastasiától. Mike-nak van egy kávézója, a Rudy's Can't Fail Cafe Emeryville-ben, Californiában. Mike az LSD hatása alatt írta a „Longview” című szám basszusgitár részét, így másnapra elfelejtette. Egyéb zenekarok The Network The Frustrators Foxboro Hot Tubs Screeching Weasel Crummy Musicians Squirtgun Talavera la Real Talavera la Real község Spanyolországban, Badajoz tartományban. Talavera la Real Badajoz, Pueblonuevo del Guadiana, Valdelacalzada és Lobón községekkel határos. Lakosainak száma 5381 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: RMS Carpathia Az RMS Carpathia gőzös a Cunard Line hajózási társaság személyszállító hajója, amely 1903-tól 1918-as elsüllyesztéséig az Atlanti-óceánon személyszállítási feladatokat végzett. A Titanic 1912. április 15-i elsüllyedésekor mentési feladatokat látott el. Története A Cunard Line hajóstársaság 1901. szeptember 10-én adott megbízást a Carpathia gőzös megépítésére. A hajó vízre bocsátására 1902. augusztus 6-án került sor. Ezután történt meg a hajózási felszerelésekkel való ellátása. 1903. május 5-én indult el első útjára. Ez Liverpoolból – Queenstownon keresztül – New Yorkba vezetett. 1903/1904-ben, a téli hónapokban (novembertől májusig) a Trieszt–New York, majd májustól ismét a Liverpool–New York útvonalat járta. A Carpathia a továbbiakban a nyári hónapokban az észak-atlanti úton, a téli hónapokban a New York – Földközi-tenger útvonalon járt. 1905-ben a hajót átépítették. Az átépítés előtt a maximális utaslétszám 1700 fő volt a II. és III. osztályon. Az átépítés után a harmadik osztályon 2550 főt lehetett elhelyezni. A III. osztály átépítésére az volt az utasítás, hogy a kis kajütök (kabinok) helyett egy nagy helyiséget alakítsanak ki, ami hálóhelyként funkcionált. 1909-től 1915-ig előkelő utasokkal a Földközi tengerről utazott New Yorkba. 1915 és 1917 között a Carpathia ismét az észak-atlanti úton hajózott. Pusztulása Szállítóhajóként szolgált az első világháborúban és 1918. július 17-én az U 55-ös német tengeralattjáró megtorpedózta a Kelta-tengeren. Két és fél óra alatt elsüllyedt. Híressé válásának okai A Titanic hajó katasztrófájának bekövetkezte után (összeütközött egy jégheggyel), riasztották a hajó rádiósait, és azok segélykérő üzeneteket küldtek a környező hajóknak (Amerika, Baltic, Californian, Caronia és a Carpathia). A legközelebbi hajó, a Californian nem vette a vészjelzést, mint ahogy először a Carpathia sem, mert a rádióstisztje éppen nem volt szolgálatban. Lefekvés előtt eszébe jutott, hogy megkérdezi a Titanicot, nem hallottak-e az ottani jéghegyekről? Értesülve a balesetről, a hajó parancsnoka Arthur Henry Rostron kapitány, a Titanic felé fordíttatta a hajóját és a szolgálati sebesség helyett maximális sebességgel (14 csomó/25,5 km/óra helyett 17 csomóval) közeledett felé. Ekkor a két hajó távolsága 93 km volt. A bajbajutott óceánjáró elérése 3,5 órába került. Hajnali 4 órára érkezett a helyszínre. Ekkorra már a Titanic elsüllyedt. A Carpathia fedélzetére 705 utast és tengerészt vett fel.A hajó magyar származású orvosa, Dr. Lengyel Árpád irányította a túlélők ellátását. Rengeteg sebesült szorult azonnali orvosi segítségre, és nem csupán a hipotermia miatt: sokan vetették kétségbeesésükben vízbe magukat a süllyedő Titanicról. Hamar megtelt a Carpathia kórterme törést és zúzódást szenvedett emberekkel, akiket kollégáival együtt fáradhatatlanul ápoltak New Yorkig. Hősies helytállásáért számos elismerést kapott. 1912. április 18-án este, zuhogó esőben, a megmentett emberekkel - akik a Titanic szerencsétlenül járt utasai és személyzete voltak - érkezett a gőzös New York kikötőjébe. Több ezer ember várta őket a Battery Parkban és a Cunard kikötőstégjénél. Nemsokára a legénység minden tagját, és a tiszteket, mindenhol (minden kikötőben) hősnek tekintették. Utóélete A Carpathiát 1918. július 17-én reggel 9 óra 15 körül az ír partoktól délre tengeralattjáró-támadás érte. A hajót összesen három találat érte. Az első két találat valószínűleg nem lett volna végzetes. A hajó 11 óra körül elsüllyedt, de addigra 215 személy már a mentőcsónakokban volt. A gépházban 5 fő a második torpedó után életét vesztette, mindenki más megmenekült. Dél körül egy hadihajó mentette ki a szerencsétlenül járt hajó személyzetét és utasait. A hajóroncsot 1999-ben 200 méteres mélységben megtalálták. A mostani tulajdonosa 2000 áprilisában a hajóroncs kiemelésére alakult társaság részvényeit 1 374 000 US$ értékben vásárolta meg, hogy egy mentőakció keretében a Carpathia felemelésére vállalkozzanak. Ennek keretében a partnercég 3%-os részesedéssel a roncsot fél millió US$ értékben megszerzi. Ezt, a mai piaci viszonyok mellett, a tulajdonos, 16 millió US$ felett tudja lebonyolítani. Szarajevói merénylet A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melyet Gavrilo Princip nacionalista szerb diák követett el Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen. Ez az esemény volt az első világháború kitörésének közvetlen ürügye, bár kétségtelen, hogy erre az európai nagyhatalmak versengése miatt került sor. A főherceg a figyelmeztetések ellenére a boszniai Szarajevóba látogatott, az ott tartott hadgyakorlat megtekintése végett. Látogatásának célja a Habsburg-ház iránti tisztelet helyreállítása volt a boszniai régióban. A szerb nacionalista körök már korábban merényletet terveztek a főherceg ellen. Ezt nagyban segítette, hogy a trónörökös Szarajevóba látogatásának időpontja és útvonala a sajtónak köszönhetően közismert volt. Az első, sikertelen merényletet 10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović kísérelte meg. Ezt követően az útvonalat megváltoztatták, azonban a sofőrök tévedésből az eredeti útvonalat követték. Ferenc Ferdinánd sofőrje is erre haladt, ekkor azonban a gépkocsiban tartózkodó Oskar Potiorek táborszernagy rászólt. A sofőr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Gavrilo Princip, aki néhány lépésre tartózkodott, előrántotta és elsütötte a fegyverét. A főhercegi pár a lövések következtében rövidesen életét vesztette. Az elfogott Principet 20 évre ítélték, azonban 1918. április 28-án a cellájában tuberkulózis következtében elhunyt. A merénylet következtében egy hónap múlva az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a Szerb Királyságot. Ezt követően az európai országok sorra bekapcsolódtak a háborúba, és kezdetét vette az első világháború. A merénylet napja és Ferenc Ferdinánd látogatása Szent Vitus napjára, az 1389-es rigómezei csata évfordulójára esett. A hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg I. Murád oszmán szultánt. Előzményei A Balkán a századfordulón Az 1878-as berlini kongresszuson az Osztrák–Magyar Monarchia engedélyt kapott a boszniai vilajet okkupálására (megszállására), de az jogilag az Oszmán Birodalom része maradt. Az említett kongresszuson a nagyhatalmak elismerték Szerbia függetlenné válását is. Az új szerb fejedelemség, később királyság, szoros kapcsolatot tartott fenn az Osztrák–Magyar Monarchiával. A helyzet 1903 májusában változott meg, amikor a Dragutin Dimitrijević szerb vezérkari ezredes által vezetett katonatisztek megrohamozták a királyi palotát. A sötétben vívott összecsapásban elfogták Laza Petrović tábornokot, a királyi testőrség vezetőjét és kényszerítették, hogy fedje fel I. Sándor király rejtőzködési helyét. Ennek következtében, amikor a király és a királyné kinyitotta a rejtekhely ajtaját, a támadók mindkettőjüket kivégezték. A királyt 30, a feleségét 18 találat érte, ezután testüket brutálisan felkoncolták. Ezt követően a holttesteket a támadók kidobták a királyi palota ablakán. A támadás során Petrović és a királyi család több tagja is életét vesztette. A királyné testvéreinek meggyilkolását Vojislav Tankosić szervezte meg. A megüresedett trónt Karađorđević Petar avagy I.Péter foglalta el. Mivel az új uralkodó nacionalistább felfogású volt az elődjénél, így az északi szomszédjával ápolt baráti viszony helyett Oroszországhoz kezdett közeledni. Ebben az évtizedben Szerbia és a szomszédai között egyre feszültebbé vált a viszony, amely végül az Osztrák–Magyar Monarchia elleni vámháborúhoz (disznó-háború) vezetett. Az 1908–09-es boszniai válságban Szerbia ellenezte Bosznia (a Monarchia általi) annexióját, a következő évtized elején pedig kirobbantak a balkáni háborúk, amelyben Szerbia jelentős területeket szerzett. A szerb katonai sikerek és az Osztrák–Magyar Monarchia boszniai annexiója felszította a nacionalizmust a szerb kulturális szervezetekben. 1910. június 15-én Bogdan Žerajić megpróbálta meggyilkolni Bosznia-Hercegovina keménykezű kormányzóját, Marijan Varešanin tábornokot. Žerajić 22 éves szerb fiatalember volt, aki a Nevesinje nevű településről származott. Tanulmányait a Zágrábi Egyetem jogi karán folytatta, és gyakran megfordult Belgrádban is. A merénylet során ötször sütötte el a lőfegyverét, de egyszer sem találta el Varešanint, végül a hatodik lövedékkel öngyilkosságot követett el. Később ez ihlette meg Principet és bűntársát, Čabrinovićot a tettük elkövetésére. Ezt Princip később elismerte. 17 évesen egy éjszaka elment Žerajić sírjához, ahol eldöntötte, hogy előbb vagy utóbb ő is merényletet fog elkövetni. Az elhatározás megszületése Az Ifjú Bosznia (szerbül Mlada Bosna) mozgalom egy magánkapcsolatokra épülő, különböző célok által vezérelt, elégedetlen fiatalokból álló szervezet volt. Sem anarchisták, sem szocialisták nem voltak, a jövőről alkotott elképzelésük sem volt egységes. A szervezetet erős irodalmi tevékenység jellemezte. Közülük Ivo Andrić tett szert komolyabb írói ismertségre. Felfogásuk szerint a „szerb forradalmár művész és összeesküvő, mártír és bujtogató, nyugati modorú ember s ugyanakkor betyár is kell legyen, aki üvölt és harcol a szerencsétlenekért és elnyomottakért”. Ennek szellemében 1910 és 1914 között hét alkalommal kíséreltek meg merényletet elkövetni az Osztrák–Magyar Monarchia délszláv régiójában a kormányzat és a Habsburg-család ellen. Ezekhez a mozgalmakhoz tartozott a Ferenc Ferdinánd trónörökös későbbi merénylői is. Az előkészületek nyomai egyértelműen Belgrádba vezetnek. Ez nem volt kétséges a kortársak előtt sem, viszont a befolyás mértéke ma sem teljesen tisztázott. Számos boszniai fiatal folytatott tanulmányokat Belgrádban. Itt sokan a délszláv állami egységet hirdető Narodna Odbrana hívévé váltak, míg mások önkéntes katonai alakulatokhoz csatlakoztak. A Fekete Kéz a szerb nacionalisták fegyveres szervezete volt. Néhány civilen kívül olyan katonatisztekből állt, akik részt vettek 1903-ban I. Sándor szerb király meggyilkolásában. A szervezet élén Dragutin Dimitrijević ezredes állt, aki Apis fedőnéven a szerb hadsereg vezérkarának hírszerző egységét vezette. A Fekete Kéz beépült különböző egyesületekbe, nacionalista klubokba és különösen az 1908-ban alapított Narodna Odbranába, amelynek tagjai többségében civilek voltak. Danilo llić publicista állt a legszorosabb kapcsolatban a fegyveres szervezettel. Ő volt az Ifjú Bosznia és a Fekete Kéz összekötője. Ilić származását tekintve boszniai szerb volt és Szarajevóban élt. Megélhetését banki alkalmazotti, valamint iskolai tanári állása biztosította. Ő volt a Fekete Kéz helyi vezetője. 1913-ban Užicében találkozott Popović ezredessel, a Fekete Kéz egyik tagjával, aki elküldte őt a szerb katonai hírszerzés vezetőjéhez, Dragutin Dimitrijevićhez. Nem sokkal később Vojislav Tankosić, akinek a gerillák kiképzése volt a feladata, szerb irrendenta megbeszélést tartott a franciaországi Toulouse-ban. A találkozón részt vett egy elszegényedett boszniai muszlim nemesi családból származó 27 éves férfi, Muhamed Mehmedbašić is, aki fel akarta éleszteni a boszniai forradalmi szellemet és újabb terrorcselekményeket tervezett elkövetni. Ezen az 1914 januári találkozón megvitatták a lehetséges célpontokat. Eldöntötték, hogy segítik Mehmedbašić Szarajevóba való eljutását Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina katonai kormányzója meggyilkolása céljából. A szarajevói vonatra azonban – egy tolvaj üldözése során – rendőrök szálltak fel. Mehmedbašić a leleplezés veszélyét felismerve, a magánál tartott tőrt és a mérget kidobta a vonatból. Ferenc Ferdinánd főherceg kiválasztása Mehmedbašić sok időt vesztett az új fegyverek beszerzésével, ezért Ilić 1914. március 26-ára Mostarba hívatta. Itt Ilić tájékoztatta Mehmedbašić-ot, hogy Belgrádban letettek a kormányzó elleni merényletről, helyette a trónörököst jelölték meg új célpontként. Apis a szerb bíróságon beismerte, hogy ő adott parancsot a merényletre, de tudott róla a belgrádi orosz nagykövet, Nyikolaj Genrihovics Gartvit és Viktor Artamonov belgrádi orosz katonai attasé is. A merénylőket ezután kezdték toborozni. A későbbi szarajevói tárgyaláson Ilić azt nyilatkozta, hogy az ortodox húsvét után vonta be a tervbe Vaso Čubrilovićot és Cvjetko Popovićot. A másik három tag, a gimnazista Gavrilo Princip, az iskolakerülő Trifko Grabež, a nyomdász Nedeljko Čabrinović is azt vallotta a tárgyaláson, hogy húsvét után csatlakoztak az akcióhoz. Ők hárman osztrák-magyar állampolgárok voltak és Belgrádban tanultak. Ott találkoztak Milan Ciganović-tyal, aki ismerte Vojislav Tankosić őrnagyot, aki egyben a Fekete Kéz szervezetének is tagja volt. A fegyverek beszerzése az ő személyéhez köthető. Ennek következtében a merénylet előkészületeibe bekapcsolódott az Egyesülés vagy halál (Ujedinjenje ili smrt) nevű titkos szervezet is. Az őrnagy egy FN Model 1910 félautomata pisztolyt adott a fiataloknak, akik egy Belgrád melletti parkban gyakoroltak .380 ACP lőszerekkel. A többi fegyver május 26-án érkezett meg Szarajevóba. A merénylők a tárgyaláson beismerték, hogy Tankosić őrnagy Ciganović-on keresztül nem csak hat kézigránátot, négy új Browning FN Model 1910 pisztolyt (sorszámaik: 19074, 19075, 19120 és 19126), .380 ACP lőszereket, hanem pénzt és méregpirulákat is küldött részükre. Emellett megszervezte a kiképzésüket, rendelkezésükre bocsátott egy a csendőrök helyzetét megjelölő térképet is, valamint ismertette velük a monarchia területén működő szerb ügynökök titkos útvonalait, továbbá átadott részükre egy kártyát is, amellyel használhatták az útvonal részét képező alagutat. Princip, Grabež és Čabrinović május 28-án hagyták el Belgrádot, és Szabácsba hajóztak, ahol átadták a kártyájukat Popović kapitánynak, a szerb határőrség tagjának. Popović pedig biztosított a számukra egy kísérő levelet, amelyet Prvanovićnak kellett átadniuk, továbbá kitöltöttek egy űrlapot, amelyen három vámtisztviselő neve szerepelt. Ennek köszönhetően olcsóbban kaphattak vonatjegyet Loznicába. Május 29-én a városba érve, Prvanović kapitány, a helyi határőrség vezetője megbeszélésre hívatta őket, ahol közölte velük, hogy csak másnap kelhetnek át a Drinán. A három fiatal az éjszakát egy nyilvánosház padlásán töltötte. Princip arra kérte Čabrinović-ot, hogy egyedül utazzon Zvornikba, ahol a hivatalos átkelőhelyen Grabež diákigazolványát használva átjuthat a határon. Čabrinović átadta a fegyvereket Principnek és Grabežnek. Május 30-án reggel Prvanović beosztott őrmestere, Budivoj Grbić vállalta el a feladatot, hogy Principet és Grabežt eljuttassa Isaković szigetére, amit a Drina vett körül és a két ország határán feküdt. Ide másnap jutottak el. Grbić átadta az összeesküvőket és a fegyvereket a Narodna Odbrana ügynökeinek, akik biztonságos helyre kísérték őket. A határt végül június 1-jén, éjjel lépték át. A fegyvereket több, egymást váltó ügynök június 3-ára sikeresen Tuzlába juttatta. Itt csatlakozott hozzájuk Čabrinović, majd a fegyvereket Miško Jovanović ügynökre bízták, aki a helyi filmszínház tulajdonosa és a helyi bank elnöke volt. A Narodna odbrana ügynökei jelentést tettek a szervezet vezetőjének, Boža Jankovićnak, aki továbbította az információkat Nikola Pašić szerb miniszterelnöknek. Pašić kézzel írott eligazító jegyzeteiben szerepelt a „Trifko”, azaz Grabež beceneve és Vojislav Tankosić neve is. Az osztrákok később megszerezték a jegyzeteket, és további dokumentumok is a kezükbe kerültek. Megérkezés Szarajevóba és a merénylet előkészítése Čabrinović édesapja rendőr volt Szarajevóban. A vonaton utazva apja egyik nyomozóbarátjával, Ivan Vilával találkozott. A vele történt véletlen beszélgetés során tudomást szereztek Ferenc Ferdinánd Szarajevóba érkezésének pontos dátumáról. Princip, Grabež és Čabrinović június 4-én érkezett meg a városba. Itt szétváltak. Princip elkísérte Ilić-et a Hadžiciban található házába, majd június 6-án visszatértek Szarajevóba, Ilić édesanyjának házába. Princip ezután írnoki állást vállalt egy szerb kulturális egyesületnél, Grabež pedig csatlakozott a családjához Paléban. Čabrinović visszament apja házába. Danilo Ilić Szarajevóban újabb három ifjút toborzott az Ifjú Bosznia mozgalomba és egyben a merénylethez is: a 17 éves Vaso Čubrilovićot, a 18 éves Cvetko Popovićot és Muhamed Mehmedbašićot, akiket Principék addig nem ismertek. Június 14-én Ilić Tuzlába távozott, hogy a fegyvereket Szarajevóba szállítsa. Miško Jovanović a fegyvereket egy nagy doboz cukor közé rejtette. Másnap ketten Dobojba utaztak vonaton, ahol Jovanović átadta a teli dobozt Ilićnek, aki még aznap elutazott Szarajevóba, ügyelve arra, hogy csak a külvárosig menjen, onnan pedig átszálljon egy villamosra, így elkerülve a rendőrséget. A fegyvereket anyja házában, a kanapé mögötti bőröndbe rejtette el. A terv szerint a merényletben részt vevő hat fő egy 500 méteres útszakaszon kettesével helyezkedett volna el, úgy, hogy mind a hat személy bombát hajíthasson az arra haladó járműre, a biztos siker érdekében. A merénylőket Ilić is lelkesítette. Június 27-én este Princip nem tartózkodott a többiekkel, de Mehmedbašić kijelentette, hogy másnap együtt lesz az összes merénylő. Ezután hárman elküldtek egy képeslapot a Fekete Kéz boszniai igazgatójának, Vladimir Gaćinović-nak, Franciaországba. Másnap Danilo Ilić kiosztotta a fegyvereket. Mindenki kapott egy-egy kézigránátot, de Čabrinovićnak és Mehmedbašićnak nem jutott pisztoly. Principé kapta a 19074-es sorszámú pisztolyt. Ferenc Ferdinánd szarajevói látogatása 1913-ban Ferenc József megparancsolta Ferenc Ferdinánd főhercegnek, hogy látogasson el az egy évvel későbbi júniusi boszniai katonai hadgyakorlatokra. A tervek szerint a hadgyakorlatok után a főherceg a feleségével Szarajevóban az új állami múzeumot avatta volna fel. Chotek Zsófia – legidősebb fia szerint – a férjét támogatva kísérte el az útra. A bécsi udvarban Zsófiát morgantikus (rangon aluli) házassága miatt közemberként kezelték. Ferenc József császár csak úgy egyezett bele a házasságba, ha utódaik nem lesznek trónörökösök. A trónörököst megpróbálták lebeszélni az utazásról, mivel több alkalommal is merénylet célpontja volt. Ferenc Ferdinánd mégis meg kívánta tekinteni a hadgyakorlatokat. A szarajevói út nem indult szerencsésen, a vasúti szerelvényben több hiba is adódott, végül a boszniai fővárosba való megérkezéskor egy bomba robbant a pályaudvaron, és tizenegy fő megsérült. Ezután a trónörökös és hitvese a közelben található ilidžai szállásukra távoztak. Június 27-én, az esti órákban, a főhercegi pár vacsorán vett részt, amelyen megjelent a helyi előkelőség negyven tagja is. Ezt egy szűk körű tanácskozás követte, amelynek témája a trónörökös további programja volt. A főudvarmester a kedvezőtlen, feszült politikai légkörre való tekintettel a szarajevói látogatás lemondása mellett foglalt állást, míg a főherceg szárnysegédje azzal érvelt, hogy ez politikai megfutamodásnak tűnne, és sértést jelentene Oskar Potiorek számára is, így végül folytatták a programot, a terveknek megfelelően. Június 28-án reggel 9 órakor a főhercegi pár a hotelben alkalmilag létrehozott házi kápolnában megtartott reggeli misét követően vonattal Szarajevóba utazott. Az állomáson Potiorek táborszernagy fogadta őket, díszőrség kíséretében. Ezt követően rövid, pár perces látogatást tettek a helyi kaszárnyában, majd gépkocsiba ülve a városháza felé vették az irányt. Automobiljuk a kíséretükre kirendelt oszlopban haladt. Mivel a menet élén haladó gépjárműben négy rendőrtiszt tartózkodott, abban valódi nyomozóknak nem jutott hely. A másodikban a polgármester és a rendőrfőnök utazott. A harmadikban pedig, amely egy Gräf & Stift sportkocsi volt, Ferenc Ferdinánd főherceg és hitvese ült egymás mellett, velük szemben Potiorek táborszernagy, a cseh sofőr mellett pedig Franz von Harrach cseh gróf foglalt helyet. A negyedik, ötödik és hatodik gépjárműben a trónörökös kísérete tartózkodott. A program szerint először egy laktanyát látogattak meg, majd 10 órakor elindultak a városháza felé. Az út egy kisebb folyó, a Miljacka mentén haladt, házak csak a folyó egyik oldalán voltak. Itt egy kisebb, éljenző csoport gyűlt össze, ekkor azonban a közeli vaskereskedés épületén elhelyezett sárga-fekete Habsburg-zászló a nézőközönségre zuhant. A merénylet A résztvevők a merénylet napján, 1914. június 28-án 8 óra 15-kor találkoztak egy kávéházban, majd 9 órakor egy 500 méteres útszakaszon kettesével leálltak az utca folyó felőli oldalán, a konvojt várva. Tervüket nagyban segítette, hogy a trónörökös látogatása ellenére biztonsági intézkedésekre, katonai sorfal által történő biztosításra nem került sor. Úgy tűnt, hogy a merénylet mégis elmarad. A gépkocsik feltűnésekor a Mostar Café kertjével szemben álló Mehmedbačić passzív maradt, mivel megzavarta egy csendőr jelenléte, és a cél eltalálásában sem volt biztos. Más verzió szerint viszont ekkor már eldugta a bombáját egy bokorba és Montenegró irányába menekült. Čabrilović a főherceg és a hitvese iránti sajnálatból nem volt képes elkövetni a merényletet. Popovićot rövidlátása és ijedtsége akadályozta meg. Princip elszalasztotta a legkedvezőbb alkalmat, Grabež pedig a főherceg hitvesére és a tömegre való tekintettel nem használta fel a rendelkezésére álló bombát. 10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović megkérdezte a közelben tartózkodó rendőrtől, hogy melyik a trónörököst szállító gépkocsi. A választ követően egy kibiztosított Kragujevac-kézigránátot hajított az említett jármű felé. A sofőr ekkor (állítólag) gázt adott, és így a kézigránát a hátrahajtott tetővászonra esett, majd arról lepattanva az oszlop negyedik gépkocsija alatt robbant fel, ahol 30 cm széles, 170 mm mély kráter keletkezett. Néhány repesz eltalálta a trónörököst szállító járművet is, de komolyabb sérülés nem történt, a benne utazó személyek pedig sértetlenek maradtak. Čabrinović a folyóba ugorva próbált menekülni, azonban elfogták. A méreg, amivel végezni akart magával, csak meghánytatta. A robbanás következtében a negyedik autó utasai, valamint a nézőseregből is néhányan megsebesültek, maga az autó pedig használhatatlanná vált. Ferenc Ferdinánd járműve megállt, a történtekről való információszerzés céljából. Ezután a városháza felé vették az irányt, ahol az első két gépkocsi utasai, köztük a polgármester – mit sem sejtve – várták őket. A polgármester ekkor elkezdte az üdvözlő beszédét, azonban Ferenc Ferdinánd dühösen félbeszakította: Az ezt követő kínos csendet a trónörökös törte meg, amikor ezt mondta a polgármesternek: „most lehet beszélni”. A Habsburg-házat dicsőítő beszédet a főherceg válasza követte, majd egy előre betanult szerb mondattal üdvözölte a helyi lakosságot. Ezt követően Zsófia a muszlim hölgyek iránt tanúsított figyelmet, a trónörökös pedig a tanácsosokkal folytatott eszmecserét. Ferenc Ferdinánd ideges viccelődésbe kezdett a merényletet illetően és megkérdezte Potiorek kormányzótól, hogy lesznek-e még bombák. Ezt követően a főherceg és a tisztviselők megvitatták a további programot. Rumerskirch báró azt javasolta, hogy maradjanak még a városházán, Potiorek viszont a program folytatása mellett érvelt: „Gondolod, hogy Szarajevó tele van merénylőkkel?” Ferenc Ferdinánd ezt követően úgy döntött, hogy meglátogatja a merényletben megsebesült szárnysegédjét a katonai kórházban. Előtte azonban táviratban értesítette Ferenc Józsefet a merényletről. A trónörökös 10 óra 45 perckor indult tovább a harmadik autóban. A gépjármű tulajdonosa, Harrach gróf az esetleges veszélyre való tekintettel a bal oldali lépcsőn állva fedezte Ferenc Ferdinándot. A merényletre való tekintettel az útvonalat megváltoztatták. Az első két gépkocsi azonban az időközben kiürített szélesebb folyóparti út helyett az eredeti tervet követve behajtott a szűk Ferenc József utcába. A szarajevói rendőrfőnök, Edmund Gerde a zűrzavarban elfelejtette értesíteni a sofőröket az új útvonalról. Ferenc Ferdinánd sofőrje, Leopold Lojka is őket követte, ekkor azonban Potiorek dühösen rászólt. A sofőr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte az autót. Gavrilo Princip, aki néhány lépésre tartózkodott tőlük (1,5 méterre a folyóparttól), Moritz Schiller delikáteszboltja előtt, előrántotta és elsütötte a fegyverét. Az első lövés a trónörökös nyaki főütőerét érte, míg a második Zsófia hercegné hastájékát érte, aki (egyes források szerint) ennek következtében azonnal életét vesztette. A főhercegi pár mozdulatlan maradt. A gépkocsi megindulásakor Zsófia férje, Ferenc Ferdinánd ölébe esett. A főherceg szájából ekkor vér buggyant ki. Harrach az állapotát illető kérdésére ezt ismételgette: „Semmiség!” („Es ist nichts!”). Ezek voltak az utolsó szavai. A kormányzói palotába szállították, ahol körülbelül 10 percen belül elvérzett. Egyéb forrásokat egybevetve azonban nem dönthető el egyértelműen, hogy melyikőjük vesztette életét először. Principet a rendőrök és a gépkocsikból a segítségükre siető tisztek azonnal elfogták. A kabátjából kieső bombát először nem fedezték fel és az egyik gépjármű át is hajtott rajta. Princip a tárgyalásán azt nyilatkozta, hogy Potioreket és nem Zsófiát akarta megölni. A temetés A holttesteket az SMS Viribus Unitis hajóval Triesztbe, majd vonattal tovább Bécsbe szállították. A tisztikarnak megtiltották, hogy a halotti szerelvénynek tisztelegjenek, ami kisebb felháborodást váltott ki. A temetés visszafogott volt, és a holttesteket csak rövid ideig ravatalozták fel. A ceremónián csak a szűk családi kör vehetett részt, még a főhercegi pár gyermekeit is kizárták onnan. Alfred von Montenuovo, a császár kamarása igyekezett a temetés költségeit az elhunyt trónörökös gyermekekre terhelni, de erőfeszítése sikertelen volt. A ceremónia után a holttesteket az artstetteni várban helyezték örök nyugalomra, mivel Zsófiát származása miatt nem temethették el a császári kriptába. Következmények Közvetlen következmények A merénylőket nem sokkal később elfogták. Az osztrák–magyar hatóságok igyekeztek nemcsak a közvetlen tetteseket, de a segítőiket is letartóztatni. Mehmedbašić-ot Montenegróban fogták el, de szabadon bocsátották, és így Szerbiába menekülhetett, ahol Tankosić segített neki a bujdosásban. A merénylet éjszakáján a monarchia több városában is, különösen a horvát és a boszniai területeken, szerb ellenes tüntetéseket tartottak. Ezeket az eseményeket Oskar Potiorek szervezte és támogatta. Zágrábban az első tüntetéseket Josip Frank követői szervezték. Másnap a szarajevói tüntetések pogromokká fajultak, mivel a rendőrség semmit sem tett az indulatok megfékezésére. Ivo Andrić így ír erről a napról: „A gyűlölet őrültsége Szarajevóban” („sarajevsku mahnitost mržnje”). Az első napon két ember vesztette életét, többen megsérültek, valamint 1000 szerb tulajdonú házat, iskolát, üzletet, bankot kifosztottak. Közvetett következmények A merénylet után az osztrák-magyar vezetés a koronatanácsban a hadüzenetről tanácskozott. Bár ezt Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte, de nem járt sikerrel, mivel a király 1914. július 23-án ultimátumot küldött Szerbiának. I. Péter szerb király – Oroszország támogatása mellett – visszautasította azt. Ferenc József öt nappal később, a merénylet után egy hónappal, hadat üzent Szerbiának, amivel – a fennálló szövetségi rendszerek miatt – kezdetét vette az első világháború, amely összességében több mint 8,5 millió katona halálát okozta (a halottak, sebesültek és eltűntek száma pedig meghaladta a 37 milliót), és az azt követő, elismerten igazságtalan békeszerződések végül a második világháború kitöréséhez vezettek. A szarajevói per után, december 2-án a bűnösöket theresienstadti börtönbe szállították. Az itteni cellák fűtetlenek, nyirkosak voltak, és az elítélteket rosszul táplálták. Ennek köszönhetően Čabrinović 1916. január 21-én, Grabež ugyanezen év október 26-án, Princip pedig 1918. április 28-án hunyt el tuberkulózisban. A világháború után, 1920. június 9-én az összeesküvők holttesteit a szarajevói Koševo temetőben újratemették. Perek Szarajevói per (1914) A főherceg meggyilkolását követően a tetteseket hamarosan elfogták. Principet, Ilić-et és Čabrinović-ot a szarajevói Phillipović-kaszárnyában található katonai börtönbe vitték. Az előzetes vizsgálat 1914. szeptember 19-én fejeződött be, és 25 fő ellen emeltek vádat. Principet kivéve mindenki bűnösnek vallotta magát. A merénylők pere 1914. október 12. és 23. között zajlott a szarajevói katonai bíróságon, az ítélethirdetésre október 28-án került sor. A bíró Luigi von Curinaldi volt. Princip kijelentette, hogy tettét a szerbek elnyomása motiválta. A felnőtt vádlottak úgy nyilatkoztak, hogy hajlandóak voltak részt venni az összeesküvésben. Veljko Čubrilović kijelentette a bírónak: „Princip rám nézett, és határozottan azt mondta: Ha tudni akarod, merényletet fogunk végrehajtani a trónörökös ellen, amit titokban kell tartani. Ha elárulod, a családod és te el fogtok pusztulni”. A kihallgatáson részletesen elmagyarázta, hogy miért érezte magát kényszerítve, hogy Princippel és Grabež-zsal együttműködjön. Čubrilović attól félt, hogy a Princip mögött álló forradalmi szervezet képes lesz a merényletekre, és hogy elpusztul a háza, valamint meggyilkolják a családját. Arra a kérdésre, hogy nem félt-e a törvény által kiszabható büntetéstől, a következőt felelte: „Én jobban féltem a terrortól, mint a törvénytől”. Annak érdekében, hogy cáfolják a vádat, a 20 év alatti belgrádi merénylők magukat hibáztatták és az előzetes tanúvallomástól eltérően vallottak a tárgyaláson. Princip azt vallotta, hogy ő jugoszláv nacionalista, és hisz abban, hogy az összes délszláv nemzet egyesülni fog valamilyen formában, Ausztriától függetlenül. Ezután megkérdezték tőle, hogy milyen formában kívánja ezt véghezvinni, úgy nyilatkozott: a terror révén. Čabrinović azt vallotta, hogy a politikai nézetei miatt akarta meggyilkolni a trónörököst. A bíróság nem hitt neki, mert Szerbiát feddhetetlennek írta le. A bíróság szerint a Narodna Odbrana és a Szerb Királyság katonai körei is támogatták a merénylőket. A bíróság az alábbi ítéleteket hozta: Čabrinović a tárgyaláson kifejezte a sajnálatát a gyilkosságot illetően. A három árva gyerektől nem sokkal később egy megbocsátó levelet kapott. Az osztrák–magyar törvények szerint a 20 év alattiakat csak 20 év börtönbüntetésre ítélhették. A merénylők korát illetően a bíróságnak voltak kétségei, de ezt végül sikerült tisztázni. Szaloniki per (1917) 1916 végén és 1917 elején az Osztrák–Magyar Monarchia és Franciaország titkos béketárgyalásokat folytatott. Emellett bizonyítékok támasztják alá, hogy a monarchiát képviselő személyek és a szerb miniszterelnök bizalmi embere, Stojan Protić illetve Sándor régensherceg bizalmasa, Petar Živković is titkos megbeszéléseket folytattak. Károly osztrák–magyar uralkodó kijelentette, hogy ha a száműzetésben lévő szerb kormány vissza akar térni Szerbiába, garanciákat kell adjon arra, hogy Szerbia nem intéz további provokációkat a monarchiával szemben. Ebben az időszakban a régensherceg, a hozzá hű katonatisztek és Pašić miniszterelnök eltervezték, hogy megszabadulnak az Apishoz tartozó katonai csoporttól, mivel politikailag veszélyeztették Sándor herceg helyzetét. 1917. március 15-én nyolc katonatisztet a régensherceg elleni merénylettel vádoltak meg. A foglyokat az antant szaloniki táborában tartották fogva. A perre áprilisban és májusban került sor, ahol tovább növekedett a vádlottak névsora. Május 23-án Apist és nyolc társát halálra, két vádlottat pedig 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Az egyik vádlott időközben elhunyt, így a vádakat ejtették ellene. Volt akinek az ítéletét enyhítették, és voltak, akinek a trónörökös megkegyelmezett. 1917. július 13-án végül csak három főt végeztek ki (továbbá 70 dináros bírósági illetéket és egy költségeket is meg kellett téríteniük): Apist, azaz Dragutin Dimitrijević-et, Ljuba Vulović-ot és Rade Malobabić-ot. Muhamed Mehmedbašić-ot 15 évre ítélték és 60 dináros bírósági illeték megfizetésére kötelezték. Amikor a három férfit a kivégzőosztag felé vezették, Apis ezt mondta az őt vezető személynek: „Most már világos nekem is és neked is, hogy ma azért ölnek meg szerb fegyverek, mert én szerveztem meg a szarajevói merényletet”. A Fekete Kéz szervezet ezzel a kirakatperrel meg is szűnt. Tankosić már 1915 végén elhunyt, így őt nem tudták bíróság elé állítani. A szaloniki pert 1953-ban a szocialista Jugoszláviában újratárgyalták, és mindenkit felmentettek. Ezzel is szerette volna igazolni a Legfelsőbb Katonai Bíróság, hogy kapitalista, elnyomó rendszer volt a korábbi királyság. Vita a felelősségről A szerb figyelmeztetés A merényletet követően Milenko Vesnić franciaországi szerb nagykövet és Spalaiković oroszországi szerb nagykövet úgy nyilatkozott, hogy korábban Szerbia figyelmeztette az Osztrák–Magyar Monarchiát egy közelgő merényletre. Nem sokkal később Szerbia tagadta ezeket az állításokat. Pašić miniszterelnök július 7-én Az Est című lapban tagadta a korábbi nyilatkozatokat, július 20-án pedig a New York Herald párizsi kiadásában is megerősítette ezt. Később többen is úgy nyilatkoztak, köztük Ljuba Jovanović szerb oktatási miniszter, aki a Krv Slovenstva hasábjain írt arról, hogy a miniszterelnök a kabinetjével május végén vagy június elején megtekintette a közelgő merénylet alappontjait. Június 18-án egy táviratot küldtek a bécsi szerb nagykövetnek, Jovan Jovanovićnak, amelyben utasították, figyelmeztesse a monarchiát egy esetleges Ferenc Ferdinánd elleni boszniai merényletre. Három nappal később Jovanović találkozott az osztrák-magyar pénzügyminiszterrel, Leon Bilińskivel. Lesanin ezredes, szerb katonai attasé szerint a bécsi szerb nagykövet figyelmeztette Bécset, hogy a főherceg boszniai útja incidenseket okozhat, akár súlyos személyi baleset is bekövetkezhet, és az osztrák-szerb kapcsolatok végzetes megromlásával is járhat a boszniai út. A találkozó végén a nagykövet azt mondta Lesanin ezredesnek, hogy Biliński nem tulajdonított nagy jelentőséget a figyelmeztetésnek. Végezetül azt mondta a pénzügyminiszter: „Reméljük, semmi sem történik”, majd elköszönt. Biliński nem beszélt a témáról, de a sajtóosztályának vezetője megerősítette, hogy volt egy találkozó, ahol a szerbek homályos említést tettek a merényletet illetően, de nem volt arról szó, hogy egy szerb nemzetiségű osztrák-magyar katona lelövi Ferenc Ferdinándot. Rade Malobabić 1914-ben Rade Malobabić a szerb katonai hírszerzés vezetőjeként felelős volt az Osztrák–Magyar Monarchia elleni titkos műveletekért. A háború alatt a monarchia által megszerzett dokumentumokban többször előfordult a neve, arra utalva, hogy a szerb ügynököket és a fegyverek szállítását irányította. Köszönhetően annak, hogy Apis vallomását, illetve a szaloniki per dokumentumainak másolatait Szerbia titkosította, a történészek kezdetben nem kötötték össze Malobabić személyét a szarajevói merénylettel. Apis a vallomásában viszont kijelentette, hogy rávette Malobabić-ot a trónörökös elleni szarajevói merénylet megszervezésére. A szaloniki tárgyaláson Ljubomir Vulović határőr ezredes, a Szerbiai Hattárrendészet parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy 1914-ben szolgálati útján (Loznicából Belgrád felé), hivatalos levelet kapott a vezérkartól. Ebben tájékoztatták Malobabić és ügynökeinek, valamint egy tanárnak az érkezéséről, akiket Boszniába kellett átirányítania. Ezt Loznicába érkezvén meg is tette, és hamarosan megtörtént a merénylet. Kivégzésének estéjén Malobabić a következőket mondta a papnak: „Megparancsolták, hogy menjek Szarajevóba, amikor a merénylet esedékes volt, és amikor minden befejeződött, megparancsolták, hogy térjek vissza és más küldetéseket teljesítsek, és akkor kitört a háború”. Vladimir Dedijer A Szarajevóhoz vezető út című könyvében járulékos tanúvallomással támasztotta alá azt, hogy Malobabić a merénylet előestéjén Szarajevóba érkezett és megadta a végső jelet Danilo Ilić-nek. A Fekete Kéz Miután Szerbia legyőzte Bulgáriát a balkáni háborúk során, a Fekete Kéz súlyos veszteségeket szenvedett, mivel elhunyt a szervezet elnöke, továbbá az anyagi támogatás is elapadt. 1914-ben a Fekete Kéz főként Dragutin Dimitrijević magánszervezeteként működött, és tagjai hűek voltak Dimitrijević-hez, azaz Apishoz. Vallomásában úgy is utalt magára, „mint a vezérkar hírszerző osztályának vezetője”. Az a tény, hogy a Fekete Kézre vonatkozott a katonai szolgálati út betartása, továbbá az, hogy a szervezet alapszabályzatának 16. cikkelye szerint a merénylet megtervezését a Legfelsőbb Tanácsnak, az elnöknek, vagy a titkárnak meg kellett volna szavaznia, amire nem került sor, olyan tényezők, amik a katonai hírszerzésre terhelik a felelősséget. Tény, hogy Milan Ciganović a Fekete Kéz legfontosabb tagja volt, Vladimir Gaćinović pedig a szervezet Bosznia–Hercegovina tartományi igazgatói szerepét töltötte be. Az újságkivágás A per során a három belgrádi merénylő magára vállalta a felelősséget. Čabrinović azt vallotta, hogy a merénylet ötlete egy március végi levélben lévő újságcikkel született. Ezt megmutatta Principnek, majd másnap elhatározták, hogy véghezviszik a merényletet. Princip a tárgyaláson azt vallotta, hogy a német újságokban olvasott a trónörökös látogatásáról. Princip kifejtette, hogy húsvét (április 19.) tájékán egy kódolt levelet küldött Ilićnek, amelyben leírta, hogy Ferenc Ferdinánd meggyilkolását tervezi. Grabež viszont úgy vallott, hogy húsvét környékén Princip és ő azt vitatták meg, hogy Potiorek vagy a trónörökös ellen kíséreljenek meg merényletet, végül a trónörökös mellett döntöttek. Március 26-án Ilić és Mehmedbašić már megállapodott, hogy meggyilkolják Ferenc Ferdinándot, tehát elhatározásuk a belgrádi merénylők tervét megelőzően megszületett. Narodna odbrana A katonai hírszerzés tagjai – a Fekete Kéz fennmaradó része – beépültek a Narodna Odbrana szervezetébe, felhasználva annak csempészalagútjait, illetve egyéb útvonalait. Tevékenységük során személyeket és fegyvereket juttattak el Belgrádból Szarajevóba. 1914. június 5-én a Narodna odbrana elnöke Boža Milanović jelentésére a csalódott Pašić miniszterelnök így reagált: „Boža az összes ügynököt tájékoztatta, hogy nem fogadhatnak senkit, kivéve ha a személy a Boža által megadott jelszót használja”. Milan Ciganović Pašić miniszterelnök hamarosan értesült a trónörökös elleni merényletről. Ljuba Jovanović oktatási miniszter szerint a miniszterelnök nem értesült elég hamar a tervről, így nem tudta a határőrséget tájékoztatni, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. A miniszteri megbeszélés valamikor május végén volt, az információt valamivel előtte kapta. Luigi Albertini újságíró szerint ez arra enged következtetni, hogy az informátor Milan Ciganović volt. Az orosz katonai attasé irodája Apis a szaloniki per során azt vallotta, hogy a trónörökös elleni merénylet elrendelésekor Artamonov orosz katonai attasé Oroszország nevében megígérte, hogy egy esetleges támadás esetén védelmet nyújt Szerbiának, és Oroszország anyagilag támogatta a merénylet végrehajtását. Albertininek tett nyilatkozatában viszont ezt később tagadta, továbbá kijelentette, hogy ekkor Olaszországban nyaralt, és minden felelősség Alexander Werchovskyt terheli, aki napi kapcsolatban volt Apissal. Werchovsky elismerte irodája részvételét, majd hallgatott a témáról. Bizonyíték van rá, hogy Oroszország tudott június 14-e előtt a tervről, de Schelking a következőket írta erről: Magyarok a merénylet helyszínén 1934-ben a Pesti Naplóban megjelent egy riport Kritzler Lajos nyomozóval, aki a merénylet idején szolgálatban volt. Az újságnak úgy nyilatkozott, hogy még június 27-én este „egy harmadrendű szállodában” elfogták Danilo Ilićet. Ez azonban nem fedte a valóságot, mivel Princip csak a merénylet napján kapta meg a fegyvert. Másnap Kritzler azon a területen tartózkodott, ahol az első merénylet történt. Erre így emlékszik vissza: „A trónörökös kocsija 50–60 lépésnyire lehetett, amikor láttam, hogy egy magas, szőke fiatalember furakszik elő a tömegben. Odaugrottam hozzá és hátralöktem, intve a rendőröknek, akik elcipelték”. Nem sokkal később, tőle 300 méterre felrobbant Čabrinović bombája. Kritzler azt állította, hogy a merényletek után ő is annak a csapatnak a része volt, amit megbíztak a nyomozással, így óránként küldték a jelentéseket Budapestre, Krecsányi Kálmán főnyomozónak. Sági (Schreiber) Ervin kadét saját személygépkocsijával vett részt a konvojban. A Gräf & Stift gyártmányú gépkocsi a legutolsó volt a sorban, így Čabrinović bombája nem okozott semmilyen sérülést az autójában. Princip támadásakor viszont a trónörökös pár mögött haladt, így mindent látott. Így emlékszik vissza a történtekre: „…látom, hogy a főhercegi kocsi hátrafelé tolat, jobbra tumultus, melynek közepén egy fekete fiatalembert (ő volt a merénylő) fognak a rendőrök, úgyhogy az az érzésem, hogy szökni engedik. S hogy a rendőrök, kik szerbofil fráterek, el ne engedjék, kéthárom ott lévő altisztnek adjuk át Principet, s sietünk vissza autóinkhoz, hogy a főhercegi pár hogyléte felől tudakozódjunk”. Čabrinović elfogásánál is közreműködött egy magyar. Marossy borbélymester kisfiával állt a Miljacka partján, amikor észrevette Čabrinović kezében a bombát, ezért feléje ugrott, így ő célt tévesztett. A merénylő menekülni próbált és a folyóba ugrott, ahol Marossy megakadályozta, hogy a pisztolyát önmaga ellen fordítsa. Marossy így nyilatkozott 1934-ben a Pesti Naplónak, hogy egy rendőr le akarta lőni a merénylőt, de ő rákiáltott: „Mit csinál? Élve kell elfogni.” Pontosan akkor ért ezután vissza a rakpartra, amikor Princip elkövette a merényletet. A tömeg ekkor ráugrott, de Marossy kiszabadította őt, mivel tudta, hogy élve kell elfogni. Relikviák A Bécsi Hadtörténeti Múzeumban egy Szarajevó-szobában találhatók meg a merénylet relikviái. A 9 mm-es FN Browning 1910 lőfegyvert, amellyel Princip a merényletet elkövette, június 28-a után a főhercegi párt búcsúztató Anton Puntigam jezsuita atyára bízták, aki múzeumot akart nyitni Ferenc Ferdinánd tiszteletére. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után azonban a terv és a fegyverek feledésbe merültek, és ezeket csak 2004-ben, a levéltári anyagok átvizsgálása után találták meg. A fegyver mellett Ferenc Ferdinánd véres ingét, Zsófia a merényletkor viselt rózsáját és a fejpárnát is megtalálták. A sportkocsi, amely a trónörököst és feleségét szállította, 1910. december 15-én került Harrach grófhoz. Az autó egy Gräf & Stift gyártmányú Doppel-Phaeton márkanevű jobbkormányos, négyhengeres, 32 lóerős, 5,88 literes, nyitott luxuslimuzin volt. A merénylet után a gépkocsi a császár tulajdonába került és a Bécsi Hadtörténeti Múzeumba vitték. A második világháborúban megsérült, ezért 1957-ben restaurálták, majd a Szarajevó-teremben ismét kiállították. A hatóságok csak időnként engedélyezik a trónörökös véres ingének bemutatását a nagyközönség számára, mivel azt nem érheti sokáig napfény. Ezt is Anton Puntigam őrizte haláláig, majd a jezsuiták 2004-ben átadták a múzeumnak. A gyilkos lövedék (.32 ACP), amely megölte Ferenc Ferdinándot, a csehországi Konopiště kastélyban van kiállítva. A merénylet a művészetekben A merényletről több dokumentumfilm és könyv készült. Játékfilmként 1975-ben elevenítették fel a történteket. A film Merénylet Szarajevóban címmel jelent meg, a rendezője Veljko Bulajić volt. A merénylet 100. évfordulójára német-osztrák koprodukcióban készült játékfilm címe A merénylet – Szarajevó 1914, rendezője Andreas Prochaska volt. Megítélése és emlékezete Sok szerb ma is nemzeti hősként tiszteli az elkövetőt, és szerintük tette hozzájárult a nemzeti megújuláshoz. A szerbek 2014-ben, az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából, szobrot emeltek Principnek a vajdasági Bácstóvárosban. A szobrot a világhírű szerb filmrendező, Emir Kusturica leplezte le. A világháborút megelőző időszakban a település közel ötven fiatalja tanult Szarajevóban és volt egyben az Ifjú Bosznia nevű szervezet tagja. Matija Bećković szerb költő szerint Princip tette alapvető változást hozott az Osztrák–Magyar Monarchia területén élő szerbek életébe. Kusturica véleménye szerint, aki filmet is forgatott Princip életéről, a merénylet nélkül ma nem létezhetne modern értelemben vett szerb állam. A szobor költségeit a település lakosai fizették, közadakozásból. A boszniai szerbek 2014 júniusában ugyancsak szobrot állítottak a hősként és szabadságharcosként tisztelt Principnek Szarajevó keleti részén. Belgrádban a szobrát a merénylet 101. évfordulóján adták át. Ennek során Tomislav Nikolić szerb elnök a következőket mondta: „Gavrilo Princip hős volt, a felszabadítás eszméjének szimbóluma … Mások azt gondolnak, amit akarnak”. Mások szemében azonban Princip csak egy fanatikus, nacionalista terrorista volt, aki a világháború kirobbantásával milliók halálához járult hozzá. Jugoszlávia fennállása alatt az állami álláspont részét képezte Princip és a merénylet pozitív megítélése, ez azonban az állam megszűnésével és a délszláv háború során megváltozott. Különösen a boszniai bosnyákok és a katolikus horvátok utasítják el a szerb álláspontot. Az őket képviselő szarajevói polgármester egy emléktáblát állított a merénylet helyszínén a meggyilkolt főherceg emlékére. Egy 72 éves boszniai muszlim férfi, Halida Basić a következőképp nyilatkozott: „Gyilkos volt, terrorista. Azért tette, mert azt akarta, hogy Bosznia Nagy-Szerbia része legyen”. Husnija Kamberović, a Szarajevói Történeti Intézet igazgatója ezt mondta: „Ahogy az elmúlt száz évben is volt, Gavrilo Princip egyesek szemében mindig is hős marad, mások számára pedig terrorista. Ez érzelmek kérdése, és nem komoly történelmi érveké”. A vélemények eltérősége gyakorlatilag az etnikai választóvonalak mentén alakult ki. A merénylet megítélése történészi szemmel nézve is ellentmondásos. Christopher Clark angol történész – aki 2013-ban nagysikerű könyvet adott ki Az alvajárók címmel – a világháború „gyújtózsinórjának” tartja a merényletet, és véleménye szerint a szerb politika központi szerepet játszott Európa háború felé sodródásában. A szerbeket elítélő véleményét pedig részben a barbár módon elkövetett korábbi királygyilkossággal támasztotta alá. Ez az álláspontja ezáltal csökkenti az imperialista nagyhatalmak felelősségét is a Balkánt illetően. Megítélését a szerb történészek revizionizmusnak tartják, és ezt a megközelítést elutasítják. Maria Todorova bolgár történész ugyancsak elítélte a „vad Balkánt tényként megjelenítő” megközelítést. Emellett szintén megfigyelhető a nyugati és a balkáni újságírói, írói vélemények fentiekhez hasonló szembenállása. Érdekességként megemlíthető, hogy Szarajevó 1941-es német megszállása alkalmával német tisztek levették az ott talált emléktáblát, és Adolf Hitler részére adományozták a születésnapja alkalmából. Hans Jörg Schelling Hans Jörg Schelling (Hohenems, 1953. december 27. –) osztrák üzletember és néppárti politikus, 2014 és 2017 között Ausztria pénzügyminisztere volt. Életpályája 2007. február 1-től 2008. október 28-ig a Nemzeti Tanácsnak (Nationalrat) tagja volt. Martin Albrich Martin Albrich, magyaros írásmóddal Albrich Márton (Medgyes, 1630. november 10. – Barcarozsnyó, 1694. szeptember 27.) evangélikus lelkész. Élete Apja tekintélyes polgár volt. Az ifjú Albrich olyan kiválóan haladt tanulmányaival, hogy már 15 éves korában külföldön folytathatta az iskolát, előbb Besztercebányán és Iglauban, majd Odera-Frankfurtba, Lipcsébe és Wittenbergbe ment egyetemre. Tanulmányai elvégzése után pár hónapig szülővárosában tanított. 1655-ben Michael Herrmann brassói városbíró kedvező feltételekkel gyermekei házitanítójaként alkalmazta. Még abban az évben a városbíró pártfogásával a brassói gimnázium rektorává választották meg, ugyanakkor a rektori járandóságot 60 aranyról 100-ra emelték, hogy a gyakori személycseréknek elejét vegyék. 1656-ban Albrich a tanárok egyetértésével kísérletet tett az iskola átszervezésére, de célszerűnek mondott tervei elháríthatatlan akadályok miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére, Simon Albelius, Petrus Mederus, Marcus Fronius és Thomas Tartler mellett őt tartják a gimnázium történetének egyik kiemelkedő vezetőjének, aki visszatért a korábban szokásos szigorú fegyelemhez, amelyen elődei lazítottak. 1657-ben újra kiadta a Honterus-féle iskolai szabályzatot, amelyet kiegészítésekkel látott el. 1660-ig maradt hivatalban, ekkor Barcarozsnyóra hívták lelkésznek. 1684–1690 között a barcasági dékáni hivatalt is viselte. Levelezésben állt bel- és külföldi tudósokkal, többek között konstantinápolyi görögökkel teológiai tanításokról vitatkozott. Munkái Disputatio de natura et constitutione logicae , Brassó, 1655. Disputatio theol. de invocatione sanctorum , Brassó, 1655. Synopsis logicae , Brassó, 1655. Theses de coena magna , Brassó, 1655. Theses miscellaneae , Brassó, 1656. Dicta s. scripturae , Brassó, 1656. Opusculum metaphysicum. (Disp. I–XII.) , Brassó, 1657. Canones logici selectiores , Brassó, 1659. Disputatio de consummatione saeculi , Brassó, 1659. Dave Lombardo Dave Lombardo (Havanna, 1965. február 16.) kubai származású, amerikai dobos, aki a Slayer zenekarban nyújtott teljesítménye alapján ismert elsősorban. Lombardo nagy mértékben hozzájárult a zenekar egyedi hangzásvilágához, játékstílusa pedig számtalan zenészre volt hatással. A kritika és a metal-rajongók is egyaránt a műfaj egyik legjobb dobosának tartják. Legnagyobb hatással rá a KISS és a Led Zeppelin voltak. Pályafutás Kiskorában a családjával átköltözött Kubából Kaliforniába. Már az általános iskolában foglalkozott a dobolással, a Marching drum sulizenekar egyik ütőse volt. Lombardo elkezdett komolyan és kitartóan gyakorolni. Ezt az apja is észre vette és 10 éves korában vásárolt neki egy öt darabból álló Maxvin dobot 350 dollárért. Ekkoriban ismerkedett meg a KISS Alive! lemezével, mely nagy hatást gyakorolt rá. Elhivatottságát hűen tükrözi, hogy képes volt az albumon hallható Peter Criss dobszólót is megtanulni. 1978-ban saját garázsában, több zenésszel egyetemben elkezdett Jimi Hendrix átiratokat játszani. Terítékre került többek közt, a Purple Haze, a Foxy Lady, és a Fire. Ekkoriban Lombardo magániskolába járta az általánost. Az iskola elvégzése, és egy újabb költözés után a X. Pius gimnáziumban folytatta muzsikusi karrierjét. Ide fűződik első lényeges zenei próbálkozása is. Osztálytársával az iskola tehetségkutatóján előadták a Johnny B. Goode nótát Chuck Berry-től. Soha nem fogom elfelejteni a tömeg morajlását a dobszólóm alatt. Úgy éreztem a hátunkon vittük a házat- mondta Lombardo. A környéken egyre népszerűbb Lombardo 1979-ben zenekart alapított. Ezzel a zenekarral főleg Led Zeppelin, Black Sabbath, és AC/DC feldolgozásokat játszott. Beinduló zenei karrierje azonban kihatással lett iskolai tanulmányaira, ezért új iskolába a Dél-Gate-i gimnáziumba íratták. Itt talált a zenekarához megfelelő énekest is. Ennek a zenekarnak a klasszikus Black Sabbath album nyomán Sabotage volt a neve. A szülei egyre rosszabb szemmel nézték Lombardo zenészi ambícióit. Lombardo, szülei kérésére a zenélés mellett elkezdett dolgozni mint pizzafutár. Ez 1981-ben történt. A fizetéséből, és az apjától kölcsönkapott pénzből pedig megvásárolta első saját TAMA Swingstart és Paiste Rude cintányér dob szettjét. Ekkoriban ismerkedett meg Kerry Kingel aki épp dobost keresett Slayer nevű formációjába. Egy rövid jammelést követően elfogadta a gitáros ajánlatát és belépett a zenekarba. A Slayer teljes felállásban elkezdte első turnéját az 1980-as évek elején, hogy támogassák a bemutatkozó albumukat a Show No Mercy-t. Érdekesség, hogy Lombardo a turné ideje alatt tovább folytatta a munkáját a K-Mart-ban. Ebben az időszakban alakult ki erős kapcsolat közte és Gene Hoglan későbbi Death dobos közt. Gene Hoglan ekkoriban roadja volt Lombardonak, aki próbálgatta az ifjú Gene-t tanítgatni az egyedi ritmusokra. Mint későbbi interjúiban utalt rá, játéka nagy hatással volt Hoglan-re. Az 1986-os "Reign in Pain" túra után még felvette a következő Reign in Blood albumot, de aztán személyes ellentétek miatt kivált a zenekarból. Többek között az is az ellentétekhez vezetett, hogy Dave nem volt hajlandó sok pénzt beleölni a zenekarba. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: Úgy gondolom, szakmailag már eléggé sokat elértem, a számláimat, és a házamat meg fizetnem kell valamiből.[forrás?] Utódja Tony Scaglione, a Whiplash dobosa lett. Ezt azonban Lombardo neje nem nézte túl jó szemmel, és hosszas könyörgés után 1987-ben ismét a visszaszált a dobok mögé Dave Lombardo. Ezt követően még két igen sikeres lemezt rögzített a zenekarral - South of Heaven (1988) és Seasons in the Abyss (1990) - de 1992-ben mégis újra kiszállt a Slayerből. Az újbóli kilépése mögött családi okok húzódtak (Első gyermeke 1993-ban született meg). Lombardo ekkor alakította meg új zenekarát a Grip Inc-t. A zenekarban viszonylag ismeretlen arcok játszottak még vele: Waldemar Sorychta, Jason Viebrooks és Gus Chambers. 1995-ben Power of Inner Strength, 1997-ben pedig Nemesis címmel adják ki első két korongjukat. A Nemesis felvétele után Viebrooks kilépett a zenekarból és helyére Stuart Caruthers vették fel '99-ben. 1998-ban csatlakozott Mike Patton Fantomas elnevezésű projektjéhez. A zenekar eredetileg csak egy projekt erejéig jött létre, ám amikor a Faith No More széthullott, Mike ismét megkereste hogy vegyen részt Lombardo a további munkákban is. Lombardo a felkérésnek nagyon örült, és teljes erővel belevetette magát a próbákba, és stúdiózásba. Elmondása szerint ez volt az egyik legkeményebb zene amit eddig játszottam. A Slayer zenéje közel sem ennyire összetett, és eredeti. Fizikailag nagyon megerőltető, de nagyon komoly technikai felkészültséget követel tőlem.[forrás?] 1999-ben közben tovább szélesíti zenei palettáját, és dobosként az olasz klasszikus zenész Lorenzo Arruga-val rögzíti Vivaldi - The Meeting albumát. 2000-ben Lombardo kiadott egy könyvet, melynek címe Dave Lombardo: Power Grooves. A könyvben és videón találhatóak nyolcados, tizenhatodos, és egyedi kétlábdobos groove-ok, tamjátékok és más Lombardóra jellemző egyedi dobalap is. 2005-ben felvételt készít DJ Spooky-val, és szoros szálak fűzik a finn Apocalyptica zenekarhoz is. Két lemezükön vett rész mint közreműködő. A 2004-es Reflections, és a 2008-as Worlds Collide album Last hope számát dobolta fel. Tíz év után Jeff Hanneman ismét felkérte, hogy csatlakozzon a Slayerhez, de mivel Lombardo ekkor már aktív tagja volt a Testamentnek, ezért csak hosszas unszolás után mondott igent. Eleinte a Slayer tagjai még attól féltek, hogy Lombardo nem fogja tudni Paul Bostaph dinamikus játékát lejátszani és ezt a felvetést Lombardo túlreagált hisztinek titulálta. A Slayer ettől függetlenül mint tartalék játékos tekintett még rá, amin egyikük sem csodálkozott. Lombardo a Slayerrel egy több állomásos turnén vett részt először. Felléptek az Ozzfest-en, Summer Tour-on, vagy a 2004-es Download fesztivál is. Lombardo eközben a Grip Inc.-vel rögzítette az eddigi utolsó albumot 2004-ben, Incorporated néven. Lombardo azt állítja, a zenekar a Slayer turnéja és feladatai miatt csak háttérben tudna létezni, ezért el kell gondolkodnia azon, hogy van-e értelme így a folytatásnak. Lombardo ezután rögzítette a Slayer 2006-os Christ Illusion albumát, majd megkezdték a felkészülést az Unholy Alliance turnéra. Dave Lombardo visszatérése mind a kritikusok, mind a rajongók részéről örömteli fogadtatásban részesült. Egy kritikus így nyilatkozott róla: Ő az egyik legjobb dobos a thrash/speed metal stílusban. Teljesítménye és tudása a többi magasan képzett dobos fölé emeli Őt. Csodálatos lábjátékával a Slayer teljesítményét és intenzitását a zene egy magasabb szintjére emeli. Stílusa Lombardo közismert gyors, agresszív játékstílusáról, gyakran használ kétlábdobos technikákat, amellyel kiérdemelte a „lábdobok keresztapja” kitüntető címet. Lombardo gyors technikáját az alábbiakkal magyarázta: a két basszus dob játéknál, ha lenyomom a pedált a nagydobon a fej mindig kap egy „slapbacket (visszaütést)”, én így hagyom lélegezni a pedált.[forrás?] Játéka közben Lombardo gyakran használja a heel-up (sarokjáték) technikát is. Érdekesség még, hogy bal kézzel szokott dobolni jobb kezes felszerelésen. Emellett szeret sokat improvizálni. Hatása Lombardo munkássága nagy hatással volt a XXI. század dobosaira is. Többek közt tőle merített Rocky Gray az Evanescenceből, Per Möller Jensen a The Hauntedből, Mike Smith a Suffocationből, Paul Mazurkiewicz a Cannibal Corpse-ból, Pete Sandoval a Morbid Angelből, Joey Jordison a Slipknotból, The Rev, az Avenged Sevenfold-ból, Max Kolesne a Krisiunból, Patrick Grün a Calibanból, Ray Herrera a Fear Factoryból. Szentek ismertetőjegyei A szentek ismertetőjegyei a kereszténységben azok a külső jegyek, amelyek alapján egy ábrázolt szent azonosítható. A kereszténység a kezdetektől gyakran használ szimbólumokat. Minden szentnek megvan a maga története és sokakat közülük az e történethez kapcsolódó kepi hegyek, ikonok segítenek felismerni. Ezen jegyeket a művészettörténeti ikonográfia tanulmányozza. Helytől és időtől függően a felhasznált jegyek változhattak. A keleti kereszténység művészetében például gyakrabban használtak névfeliratokat, így ott a szimbólumoknak kisebb volt a szerepe. A prominens szentek közül egyeseket, mint Szent Péter vagy János evangélista, arctípusuk is megkülönböztethet, ahogy Jézust is. A későbbi szenteket, akiknek már ismerjük az arcát, szintén. Vannak általánosabb jelentésű jegyek is, például a mártírok gyakran pálmaágat visznek. Az ikon azonosítja az adott szentet és felidézheti történetét is. Az alábbi lista a felhasznált ismertetőjegyek egy részét tartalmazza. Előhegy Előhegy (szlovákul: Diely) Nyitra városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Fekvése Nyitra központjától 3 km-re nyugatra fekszik. Története A városrész a 20. század utolsó évtizedeiben épült fel. 17356 Vityazev A 17356 Vityazev (ideiglenes jelöléssel 1978 PG4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1978. augusztus 9-én. Formicarius rufipectus A Formicarius rufipectus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a földihangyászfélék (Formicariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Panama, Peru és Venezuela területén honos. Alfajai Formicarius rufipectus carrikeri Formicarius rufipectus lasallei Formicarius rufipectus rufipectus Formicarius rufipectus thoracicus Bárdos Lajos Bárdos Lajos (Budapest, 1899. október 1. – Budapest, 1986. november 18.) zeneszerző, karnagy, zenetudós, a magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége. Kodály Zoltán tanítványa, majd a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Életpálya Budapesten született 1899. október 1-jén. A Zeneakadémia zeneszerzés szakán egy évet Siklós Albertnál, négy évet Kodály Zoltánnál végzett. Pályáját az Attila úti gimnázium énektanáraként kezdte, emellett elvállalta a városmajori templom Cecília Kórusának vezetését, melyből nemzetközileg is elismert és a hazai kóruskultúrában fogalommá vált együttest formált. 28 évesen óraadó tanárként meghívást kapott Harmat Artúrtól a Zeneakadémia egyházkarnagy-képző tanszakára, később a középiskolai énektanár- és karvezetőképző valamint a zenetudományi tanszék tanára lett. Tantárgyainak anyagát maga dolgozta ki - modális és romantikus összhangzattan, a legújabb kor zeneelmélete, stilisztika, prozódia - és elsőként is tanította Magyarországon. Szívügyének tekintette a magyarországi énekkarok számának és színvonalának növelését, szervezéssel és új kórusművek komponálásával is segítette őket, emellett előadásokat tartott, valamint az ország különböző városaiban megrendezett versenyek zsűritagjaként szakmai tanácsával segítette a kórusokat. 1929-től a Palestrina kórus élén főleg oratóriumokat mutatott be. Repertoárja a reneszánsz zenétől a kortárs zenéig terjedt, Josquin des Prez-től Palestrinán át Igor Stravinskyig, akinek Zsoltárszimfóniáját 1932-ben a Palestrina kórussal nagy sikerrel mutatta be Magyarországon, Stravinsky elismerését is kivívva. A Palestrina és a Cecília Kórus egyesítésével 1941-ben megalapította új kórusát, a Budapesti Kórust. A kortárs zene támogatójaként Bárdos Lajos hívta meg Olivier Messiaent Budapestre 1949-ben, Messiaen az itt töltött két hét alatt előadásokat tartott és koncertezett is. 1931-ben – Kerényi György és Kertész Gyula társaságában – megalapította a Magyar Kórus folyóiratot és azonos nevű kiadóvállalatot, mellyel húsz év alatt megközelítőleg 2.000 művet adtak ki egyfelől régi mesterek, másfelől fiatalabb magyar zeneszerzők kompozícióit, később a kiadóvállalatot 1950-ben felszámoltatták. A kiadott gazdag zeneirodalom bemutatására sok iskola részvételével hangversenyeket szerveztek, ezzel elindították az Éneklő Ifjúság mozgalmat, amely pezsgő életet vitt a magyar kóruséletébe, a cserkészmozgalmon belül megindította és elterjesztette a városi ifjúság körében is a népdaléneklést (101 magyar népdal). 1942 és 1962 között a budavári Mátyás-templom ének- és zenekarának karnagya is volt. A Zeneakadémia tanáraként tartott előadásai nevezetesek és népszerűek voltak, melyen az a különös helyzet állt elő, hogy Ligeti György, már mint a Zeneakadémia tanára is bejárt előadásaira. Ligeti György szerint korai kompozícióit részben Bárdos Lajos hatása alatt írta. Kurtág György, egykori tanára tiszteletére komponált két dalt (op. 11, #2, és op. 12). Gazdag zeneszerzői munkásságát (kb. 600 mű) népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők verseire írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkották. Zenetudósként tankönyveket, tanulmányokat, könyveket írt, tudományos munkájában nagyjelentőségűek Bartók-, Kodály- és Liszt-kutatásai. Zeneszerző, orgonista testvére, Deák-Bárdos György szintén a Zeneakadémia tanára volt. Bárdos Lajos fia, Daróci Bárdos Tamás szintén zeneszerző lett. Zeneszerzőként Bárdos Lajos karmesternek készülve kezdte meg zeneakadémiai tanulmányait, viszont Kodály zeneszerzés osztályába kerülve művészi tevékenysége egyik jelentős része a zeneszerzés lett. Kezdetben a hangszeres zene érdekelte, főként a kamarazene, diplomamunkája is egy vonósnégyes volt. Első karnagyi állásában, a Cecilia Kórus vezetőjeként kezdett el kórusműveket komponálni, végül ez lett zeneszerzői pályafutásának fő iránya. A reneszánsz zeneszerző, Palestrina polifón szerkesztésmódja, Bartók és Kodály Zoltán népzenei kutatásainak hatása mind érezhetők művein. Kórusműveit saját kórusaival mutatta be, így a gyakorlati tapasztalatok segítették a komponálásban. Minden korosztály számára komponált, nemcsak a zenét szerette hanem az énekeseket is, szem előtt tartva az énekesek lelki-hangi igényeit. Jóízű, szellemes kánonjai éppolyan élvezetet szereznek a gyermekeknek, mint karakteres, ezer apró zenei ötlettel megírt népdalfeldolgozásai a felnőtt vegyeskaroknak. Költők verseit éppúgy feldolgozza, mint a magyar népdalt. Művei a kórusok "felnevelésére" szánt etűdszerű könnyű kompozícióktól a nagy technikai tudást igénylő bonyolultabb szövetű és harmóniavilágú, nagylélegzetű kórusművekig terjednek. Hangszerkíséretes művei között kiemelendő a Nyúl éneke. Bárdos Lajos gazdag életművének jelentős részét alkotják magyar, illetve latin nyelvű egyházi kórusművei, amelyek nagy részét liturgikus használatra írta. 4 miséjét, motettáit, zsoltárait, himnuszait és más egyházi kompozícióit a Cecilia, illetve a Mátyás templom kórusának karnagyaként maga is vezényelte. Miséi közül izgalmas újszerűségével emelkedik ki a vegyeskarra és orgonára íródott Missa Prima, amelyet zeneakadémista korában komponál. Ekkor fogalmazza meg először zeneszerzői ars poeticáját: "Liturgikus szempontból ideálom a teljes tisztaság egyesítve a praktikus követelményekkel." (Lásd: Harmat Artúrnak szóló levelet.) Harmadik miséjének érdekessége, hogy zenei anyagát Liszt Ferenc Koronázási Miséjének Credo tételéből meríti. (Lásd: A Magyar Egyházzene Évszázadai - negyedik rész). Motettái németalföld üzenetét közvetítik számunkra – Bárdos egyéni megfogalmazásában –, közülük kiemelendő egyik legnagyobb hatású műve, a tenor szólóra és vegyeskarra írott Popule meus. Magyarországon és világszerte legnépszerűbb egyházi műve a Libera me című kompozíció, amelyet eredetileg dr. Dienes Valéria mozgásszínházához írt. Bárdos egyházzenei életművében jól elkülöníthető, önálló egységet alkotnak az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó, liturgikus használatra íródott latin nyelvű himnuszok, amelyeket Bárdos "kis motettáknak" is szívesen nevezett. A himnuszok népének feldolgozásai, igazi zenei gyöngyszernek, mindegyik erőteljes, önálló karaktert képviselt Bárdos kiapadhatatlan zenei ötleteinek köszönhetően. Zenetudósként Bárdos Lajos gazdag életútján zenetudományi dolgozatok sokaságát publikálta. "Eredményei korszakos jelentőségűek, legyen szó gregorián korálról vagy modern zenéről, a modális vagy romantikus zene harmóniavilágáról, az organikus szövésmódról, mint jellegzetes kompozíciós technikáról, vagy bizonyos prozódiai, ritmikai, hangrendszeri jelenségekről. Mindezek mögött egy teljesen új szemléletmód állt, amely az analízis és az élő zenei gyakorlat elválaszthatatlan egységén alapult. A zenének ez a fajta megközelítése egyszerűen lehetetlenné tette a stíluselemzés szokásos közhelyeit, az akadémikus elméleti regulákat, az oly gyakori tudományos fontoskodást." (Gonda János Muzsika 1979.) Díjai, elismerései Szent Gergely Lovagrend ( XII. Pius pápa adományozása - 1948) Erkel Ferenc-díj (1953) Érdemes művész (1954) Kossuth-díj (1955) Kiváló művész (1970) Magyar Örökség díj (1999) ( posztumusz ) Művei Tanulmánykötetei Harminc írás (1929-69) Tíz újabb írás (1969-74) Bartók és Kodály elemzései (1970-85) Modális Harmóniák (1961) Liszt Ferenc a jövő zenésze (1976). Kórusművei (válogatás) Adorna thalamum A földhez Aranyszárnyú angyal Az árgyélus kismadár Az Úr érkezése Az Úristent magasztalom Békefohász Cantemus! Csillagvirág Elmúlt a tél Első népdalrapszódia Erkel szózata Ezékiel látomása Ingrediente Domino János bácsi hegedűje Jeremiás próféta könyörgése Karácsonyi bölcsődal Kicsinyek kórusa Magos a rutafa Menyecske Örülök az én szívembe' (122. zsolt.) Patkóéknál Popule meus (1937) kórusmű tenor szólóra és vegyes karra Régi táncdal Szeged felől Szellő zúg Széles a Duna Szívbéli zsoltár Tábortűznél Tiszta forrás Tiszta patakod partjainál Tréfás házasító Zengd az Egekben ülőt! Mennyei seregek boldog tiszta lelkek Emlékezete Halála után sorra alakultak a nevét viselő iskolák. Ezek az alakulás sorrendjében a következők: Dunakeszi, Budapest (Baranyai utca), Tapolca, Fehérgyarmat, Mezőkövesd, Nagyatád, Mezőtúr, Hajdúszoboszló, Budapest (VII. Alsó erdősor). A 9 Bárdos iskola kétévente országos találkozót rendez, ahol egy közös hangversenyen mutatják be tudásukat. Dohnányi Ernő Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus. Élete Családi háttér Dohnányi Ernő 1877. július 27-én Pozsonyban született. A felvidéki család nevét először 1697-ben említi hivatalos irat, amelyben I. Lipót nemesi címet adományozott Dohnányi Györgynek. Édesapja Dohnányi Frigyes, a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt, és erősen érdeklődött a művészetek iránt. Tehetséges csellista volt, rendszeresen és elismerten szerepelt a pozsonyi polgárság zenei igényeit kielégítő koncerteken és házi muzsikálásban egyaránt. Még Liszt Ferenccel is játszott együtt egy pozsonyi koncert alkalmával. Édesanyja Szlabey Ottilia volt. Egy húga volt, a nála egy évvel fiatalabb Mária. Pozsonyi évek A gyermek Dohnányi körül folyton muzsika szólt, így nem csoda, hogy a hangszeres játék hamar felkeltette az érdeklődését. Édesapja kezdte zongorára tanítani hatéves korában. Első kompozícióját is zongorára írta 1884-ben, Gebet címmel. Kilencévesen, 1886-ban szerepelt először nyilvánosan, és ebben az évben íratták be a pozsonyi gimnáziumba is. Itt ismerte meg a nála négy évvel fiatalabb Bartók Bélát. Szülei irányítása mellett, gimnáziumi évei alatt elsődleges feladata a tanulás volt, a gyakorlás, komponálás csak ezután következhetett. Azonban a zene iránti korai elkötelezettsége és rendkívüli tehetsége olyan mértékű fejlődést eredményezett, hogy apja belátta, fiának hivatásos zenésznek kell lennie. Korai szerzeményei zongoradarabok, zongorakíséretes hegedű- és csellódarabok, valamint vonós kamaraművek. Később, 14 éves korában már vokális műveket is írt: kórusműveket iskolai alkalmakra, dalokat, sőt még az opera műfajával is megpróbálkozott, 1891-ben. 1894-ben érettségizett. Egyértelmű volt, hogy a muzsikus pályát választja. Hosszas fontolgatás után döntött úgy, hogy a Bécsi Zeneakadémia helyett az akkor még mindössze két évtizedes múlttal rendelkező Magyar Királyi Zeneakadémiát választja tanulmányai színhelyéül. 1894 szeptemberében felvették a zongora és a zeneszerzés tanszakra. Pályakezdés Zongorából a 3. évfolyamra Thomán Istvánhoz, zeneszerzésből pedig 2. évfolyamra Koessler Jánoshoz került. Ezenkívül még a Budapest Tudományegyetem bölcsészkara német–magyar szakára is beiratkozott, de egyetemi tanulmányait rövidesen abbahagyta, mivel a Zeneakadémia minden idejét lekötötte. 1895-ben írta 1. opusszámmal ellátott művét, a c-moll zongoraötöst, amelyet Koessler közbenjárására Johannes Brahms is megismert, és előadatott Bécsben, még 1895-ben. Brahms állítólag annyit fűzött a darabhoz, hogy: „Magam sem tudtam volna jobban megírni”. Budapesten is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Zeneszerzőként pedig az eddigi kamara- és zongoraművek mellett egy szimfónia megírásának ötlete kezdte el foglalkoztatni. 1897-ben ez a szimfónia (F-dúr) és a Zrínyi-nyitány elnyerte a millennium alkalmából meghirdetett Királydíjat. Még az év júniusában kitüntetéssel diplomázott mind zongorából, mind zeneszerzésből. Nyarát Eugen d'Albert-rel, a kor egyik legavatottabb Beethoven-játékosának társaságában töltötte, hogy felkészüljön őszre tervezett berlini bemutatkozására. A német főváros nem hozta meg számára a kívánt koncertsikereket, de a jövőbeni művészi karrierjéhez vezető legfontosabb esemény mégis itt érte: Richter János meghívta a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara szólistájának, 1897 novemberére. Az ő révén mutatkozott be Londonban, 1898-ban, amivel megvetette világhírnevének alapjait. Az angol fővárosban fergeteges sikert aratott, egyre újabb és újabb koncerteket követeltek tőle, és az újságok is oldalakat szenteltek méltatására. 1899 márciusában megnyerte a bécsi Bösendorfer zongoragyár által meghirdetett zeneszerzői versenyt, op. 5-ös e-moll zongoraversenye egytételes változatával. Az 1899/1900-as évad során lépett be a világutazó koncertzongoristák körébe. 1903–1905 között Bécsben, majd 1915-ig Berlinben volt a Zeneakadémia professzora, 1915 végétől Budapesten működött. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Bartókkal és Kodállyal együtt a zenei direktórium tagja volt. 1919–1944 között a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökkarnagya, 1931–1934 között a Magyar Rádió Zenei Osztályának igazgatója, majd a Zeneakadémia főigazgatója volt. Munkásságát 1930-ban Corvin-lánccalcal is elismerték. A második világháború kitörésével élete legfordulatosabb és egyben legkeservesebb szakaszához érkezett. A sorsforduló magánéletében kezdődött: ebben az esztendőben ismerkedett meg későbbi harmadik feleségével, az akkor mindössze 27 esztendős Zachár Ilonával, akinek személye több szempontból is döntő befolyással volt a zeneszerző sorsának alakulására. Akkor is például, amikor 1944 őszén közösen úgy döntöttek, hogy Ilona gyermekeivel együtt végleg elhagyják Magyarországot. Ezt követően három éven át egy ausztriai faluban várták a háború végét és a koncertélet rendeződését – kétségbeejtő anyagi körülmények között. Innen egyéves argentínai kényszerkitérő és számtalan nehézség után 1949-ben érkezett meg a család az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Florida State University zongora- és zeneszerzés-professzori állást kínált neki. Ő örömmel fogadta el az ajánlatot, s az év novemberétől haláláig, 1960-ig egzisztenciális gondoktól ugyan nem mentes, de a háborús éveknél összehasonlíthatatlanul harmonikusabb, nyugodtabb periódust töltött Florida fővárosában, Tallahassee-ben. Másrészről azonban a hányattatásoknak ekkor még nem szakadt végük: művészi és anyagi érvényesülését ugyanis csaknem teljesen lehetetlenné tette az a politikai rágalomhadjárat, mely még 1945 tavaszán indult el Magyarországon, s jó tíz éven át meghatározta életét bolyongása évei alatt, s még Amerikában is. Dohnányit háborús bűnökkel vádolták meg, s annak ellenére, hogy a hivatalos minisztériumi vizsgálat minden kétséget kizáróan felmentette őt előbb Magyarországon, majd később, amikor a vizsgálat lefolytatását kérték, az Egyesült Államokban is, a rágalom kiirthatatlannak bizonyult. Ennek következtében – bár Dohnányi mindvégig aktívan hangversenyezett országszerte kisebb városokban – az igazán jelentős kulturális központokban nem tudott érvényesülni, New Yorkban például csupán egyetlen alkalommal sikerült hangversenyt szervezni számára, így a szimbolikus rehabilitációra tulajdonképpen haláláig nem került sor. 83 éves korában hunyt el New Yorkban, ahol lemezfelvételt készített. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. Három házasságából három vér szerinti és három nevelt gyermeke volt. Dohnányi először a zsidó származású zongoraművésznővel, Elisabeth Kunwalddal élt házasságban. Ebből a frigyből két gyermeke született, Hans von Dohnányi (1902–1945) Grete (1903–1971), akik később a Bonhoeffer családba házasodtak be. 1919-től 1949-ig Dohnányi második felesége az énekesnő, Elza Galafrés volt; majd egészen haláláig Zachár Ilonával élt házastársi kapcsolatban. Hans fiának gyermekei közül Klaus von Dohnányi politikus, Hamburg egykori polgármestere, míg Christoph von Dohnányi világhírű karmester lett. Dédunokája a népszerű német színész, Justus von Dohnányi. Művei Fiatalkori művek Zrínyi-nyitány (1896) A művet a nagyközönség számára először 1996-ban a Zeneakadémián a Műegyetemi Zenekar mutatta be, a mű keletkezésének és a zenekar alapításának 100 éves évfordulója alkalmából rendezett hangversenyen. Első lemezfelvétele is a Műegyetemi Zenekar előadásában került rögzítésre 2001-ben. Zongoradarabok Gebet (1884, Pozsony) Etűd, D-dúr (1886, Pozsony) Etűd, C-dúr (1886, Pozsony) Bagatella, cisz-moll (1887, Pozsony) Bagatella II, D-dúr (1887, Pozsony) Bagatella, a-moll (1887, Pozsony) Tarantella, e-moll (1887, Pozsony) Mazurka, C-dúr (1888, Pozsony) Impromtu, A-dúr (1888, Pozsony) Scherzo, A-dúr (1888, Pozsony) Walzer, cisz-moll (1888, Pozsony) Pastorale, a-moll (1888, Pozsony) Tarantella, e-moll (1888, Pozsony) Scherzino, a-moll (1888, Pozsony) 2 Kleine Scherzandos (1888, Pozsony) Mazurka, b-moll (1889, Pozsony) Mazurka, B-dúr (1889, Pozsony) 6 Fantasiestücke (1890, Pozsony) Zongoraszonáta, A-dúr (1890, Pozsony) Zongoraszonáta, G-dúr (1890, Pozsony) Bagatelle, D-dúr (1890, Pozsony) Tarantella, c-moll (1890, Pozsony) Zongoraszonáta, B-dúr (1890, Pozsony) Canon, C-dúr (1890, Pozsony) Romance, a-moll (1891, Pozsony) Fantasiestücke, A-dúr (1891, Pozsony) Heda, 6 zongoradarab (1891, Kisherestyén) Novelette, E-dúr (1891, Budapest) Impromptu, f-moll (1892, Pozsony) Romance, fisz-moll (1894, Pozsony) Opuszszámmal ellátott művek Zongoraművek Variációk Erkel Ferenc Himnuszára (1896, Budapest) 4 Zongoradarab op.2 (1896-97, Budapest és Berlin) Variációk G.E. témájára (1897, Starnberg) Intermezzo, g-moll (1898, Budapest) Gavotte és Musette (1898, Pozsony) Passacaglia op.6 (1899, London) Albumblatt (1897–1900, Budapest) Négy rapszódia (1904, Bécs) Winterreigen, 10 Bagatell (1905, Berlin) Humoresken in Form einer Suite op.17 (1907, Berlin) Der Schleier der Pierette: Nászinduló a pantomimből (átírva 1909-10) 3 Stücke op.23 (1912, Bécs) Suite nach altem Styl op.24 (1913, Berlin) Hat koncertetűd op.28 (1916, Budapest) Változatok egy magyar népdalra op.29 (1917, Budapest) Ruralia Hungarica (zongorára), 7 darab op.32/a (1923-24, Budapest) Változatok Bókay bácsinak egy témájára (1927, Budapest) 6 Piano Pieces op.41 (1945, Neukirchen-am-Walde, Ausztria) Three Singular Pieces op.44 (1951, Tallahassee, USA) Operák, színpadi művek Pierette fátyla (1910) Simona néni (1912) A vajda tornya (1922) A tenor (1929) Oratorikus művek Szegedi mise (1930) (A Mátyás-templom kórusa Tardy László vezényletével Szegeden és Budán is előadta. Az utóbbiról videofelvétel is készült, de CD-n máig sem jelent meg.) Cantus vitae (1941) ( Az ember tragédiája filozofikus szövegeire komponálta a szerző. Egy zenekari közjátékba a szerző beleszövi a "munkás- marseillaise ", az Internacionálé témáját is. Hungaroton CD-n megjelent.) Stabat Mater (1956) Zenekari művek 2 szimfónia (d-moll:1901, E-dúr: 1944/1956) Szvit (1909) Zrínyi-nyitány (1896) Ünnepi nyitány (1923) Szimfonikus percek (1933) Amerikai rapszódia (1953) Versenyművek 2 zongoraverseny (e-moll: 1898, h-moll: 1947) Variációk egy gyermekdalra (1914) 2 hegedűverseny (d-moll: 1915, c-moll: 1950) Konzertstück (gordonka és zenekar, 1904) Concertino hárfára és kamarazenekarra (1952) Kamarazene Szerenád (vonóstrió, 1902) 3 vonósnégyes (A-dúr: 1899, Desz-dúr: 1906, a-moll: 1926) 2 zongoraötös (c-moll: 1895, esz-moll: 1914) Gordonka -zongora szonáta (1899) Hegedű -zongora szonáta (1912) Egyéb művek dalok népdalfeldolgozások . Néhány megjelent CD-n Bartók, Kodály és Lajtha feldolgozásai mellett. kórusok átiratok, kadenzák Erkel Ferenc Himnuszának átdolgozása ma ismert formájára ( 1938 ) Emlékezete Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, Gömbös Gyula miniszterelnök temetésének egyik résztvevőjeként. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.) International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Kusz Hanns von Dohnányi a geni.com-on a Sachsenhauseni koncentrációs táborban kivégezték több Hitler-ellenes merényletben való részvétele miatt Grete Bonhoeffer 100 éves jubileumi hangverseny a Zeneakadémia Nagytermében | Műegyetemi Zenekar (hu nyelven). zenekar.bme.hu. (Hozzáférés: 2017. november 11.) CD felvétel a Michelin Magyarország Kft. támogatásával | Műegyetemi Zenekar (hu nyelven). zenekar.bme.hu. (Hozzáférés: 2017. november 11.) Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica Op.32/a (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 27.) Pallós Tamás: Szegedi mise, Dohnányi művének első CD-felvétele (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 27.) Dohnányi Ernő: Cantus vitae - szimfonikus kantáta. (Hozzáférés: 2013. június 27.) Kusz Veronika előadása Dohnányi Ernő: Stabat Materéről (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 27.) Forrás ↑ Kusz: Kusz Veronika: Dohnányi és Bartók. Zeneakadémia koncertmagazin, (2017. jan.) 24. o. 1979-es magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) Az 1979-es magyar férfi kézilabda-bajnokság a huszonkilencedik kézilabda-bajnokság volt. Tizenkét csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Férfi 400 méteres síkfutás a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az atlétikai versenyszámokat Trabzonban rendezték. A férfi 400 méteres síkfutás előfutamait július 25.-én, a döntőjét pedig július 27.-én rendezték. Selejtező Minden selejtezőcsoport első 2 helyezettje (Q) illetve a további legjobb 2 időeredménnyel (q) rendelkező sportoló jutott tovább az elődöntőbe. Narboneta Narboneta település Spanyolországban, Cuenca tartományban. Lakosainak száma 49 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Mester-tétel A mester-tétel a rekurzív algoritmusok egy gyakran előforduló típusának az aszimptotikus bonyolultságának az elemzésére szolgál. A tétel lazán fogalmazva azt mondja meg, mennyi a teljes futásideje egy olyan algoritmusnak, ami minden lépésben a-szor újra meghívja önmagát b-ed akkora bemenetre, valamint további nagyságrendű műveletet végez (ahol egy bizonyos bonyolultsági osztályba tartozik). Formálisan a mester-tétel azt mondja ki, hogy ha a T függvényt a rekurzív reláció definiálja, amiben és , akkor , ha , ha , ha és valamilyen konstansra és elég nagy n -re. Az összefüggés akkor is igaz marad, ha helyett vagy áll. A tétel néhány alkalmazása: a bináris keresés minden lépésben egyszer hívja meg magát feleakkora bemenetre, és még konstans sok lépést végez; a futásideje így a rekurzív képlettel írható le, amiből a tétel alapján adódik. egy teljes bináris fa rekurzív bejárása során az algoritmus kétszer hívja meg magát feleakkora bemenetre, és még konstans sok lépést végez, amiből futásidő adódik. az összefésüléses rendezés is kétszer hívódik meg feleakkora bemenetre, de lépést végez mellette, a teljes futásidő így Megjegyzések Tegyük fel, hogy a rekurziós szabály egy additív konstans erejéig különbözik az eredetitől: Ha n elég nagy, akkor mellette eltörpül a c konstans, nagyságrendi változást nem okoz. Ezért számolhatunk c = 0-val. Ha -nek vesszük a felső vagy az alsó egészrészét , például , akkor az tekinthető -nek. Az ordo jelölésben mindegy, hogy melyik logaritmust használjuk; a logarithmus naturalis, természetes logaritmus helyett gondolhatunk akár kettes, akár tízes alapúra is, mivel ezek csak egy konstans szorzóban különböznek egymástól. Ugyanis: Általánosítás A tétel általánosítása az Akra–Bazzi-tétel. Legyen a vizsgált leképezés, ahol , és ahol . -t implicit módon fejezzük ki vagy minden -re. Ekkor: Forrás Th.H.Cormen/C.E.Leiserson/R.Rivest/C.Stein: Introduction to Algorithms . MIT Press 2002 ISBN 0-262-03293-7 Legendre-képlet Legendre 1808-ban fedezte fel hogyan kell kiszámítani, hogy mi az a legnagyobb hatványa egy prímszámnak, ami faktoriálisát osztja, eszerint kitevője: Bizonyítás -ig pontosan darab szám osztható -vel (minden -edik), mindegyik egyet ad kitevőjéhez. Továbbá darab osztható még -tel is, ezek mind még egyet adnak kitevőjéhez. Az eljárást folytatva kapjuk kitevőjére a fenti képletet. Nyilván elég addig elmenni az összegzésben, amíg még teljesül, hiszen annál nagyobb hatványok már nem szerepelnek -ban. Alkalmazás Programozásban klasszikus példa, hogy adott -re hány darab nullára végződik. A fenti tétel erre megadja a választ, mivel triviálisan , ezért a válasz rá , ami ezáltal gyorsan és kevés memóriával kiszámítható, anélkül, hogy értékét konkrétan kiszámítanánk, ami egy nagy szám. Olgierd Łukaszewicz Olgierd Łukaszewicz (Chorzów, 1946. szeptember 7. –) lengyel színész. Főiskolásként kezdett filmezni az 1960-as évek második felében. Andrzej Wajda Nyírfaliget (1970) című költői szépségű drámájában nyújtott alakítása tette nemzetközileg ismertté. Mind filmen, mind színpadon folyamatosan szerepel. 2002 óta a Lengyel Színpadi Színészek Szövetségének vezetője. Ikertestvére Jerzy Łukaszewicz operatőr, színész és filmrendező. 1968. március 13-án kötött házasságot Grazyna Marzec színésznővel, akitől Zuzanna nevű lánya született. Pályafutása A színház Olgierd Łukaszewicz a krakkói színiakadémián tanulta a mesterséget, ahol 1968-ban diplomázott. A krakkói Teatr Rozmaitosci színpadán lépett először a közönség elé, majd két évvel később Varsóba szerződött. Több mint tíz évadon keresztül a lengyel főváros olyan színházaiban lépett fel, mint a Teatr Dramatyczny, a Wspolczesny, a Powszechny és a Studio. 1988-ban Bécsbe távozott. Nyolc éven keresztül járta a német nyelvű országok színházait, két évadot töltött a bonni Municipal Theatre társulatánál. Hazatérése után a Teatr Narodowy (Nemzeti Színház) tagja lett. 2000-ben visszatért a Teatr Wspolczesny társulatához. Eleinte hősszerelmeseket játszott, például Valért Molière Tartuffe című darabjában (1969), és Waclaw szerepét Aleksander Fredro A bosszú című színművében (1970). Első igazán jelentős színpadi szereplése Jerzy Grzegorzewski Kafka Amerika című művének motívumai alapján írt darabjában volt, melyben a főszereplőt, Karl Rossmant játszotta. Az előadást a Teatr Ateneum mutatta be. Kitűnő kritikákat kapott a Száll a kakukk fészkére című előadásért is (a varsói Teatr Powszechny mutatta be 1977-ben), melyben Billyt alakította. Kétszer is eljátszotta Kafka szerepét: először a varsói Teatr Studióban Jerzy Grzegorzewski rendezésében (1984), majd Stanislaw Rozewicz irányításával a Teatr Telewizji produkciójában (1990). Łukaszewicz nemcsak a színpadi darabokban jeleskedett, hanem a költészet értő tolmácsolójának is számít: többek között Jerzy Harasymowicz, Stanislaw Grochowiak és Maurice Gilliams írásait adta elő egyszemélyes előadásokon. Egyik leghíresebb monodrámája a Stanislaw Wyspianski műve alapján készült A kaz ty ta Polska volt. 2000-ben a Teatr Wspolczesny színpadán lépett fel William Nicholson Turn Back című darabjában: egy olyan férfit játszott, aki 30 év után hagyja el a feleségét egy másik nő kedvéért. Varsói kollégáival együtt számos művészeti esemény kezdeményezője és résztvevője volt. 1999-ben a zsidók emlékének szentelt előadásban működött közre, melyet a Teatr Narodowy előtt rendeztek meg, 2000-ben pedig a Szibériába száműzött lengyeleknek emléket állító Siberia – Ostatnie pozegnanie című előadás létrehozásában vett részt. A film Łukaszewicz még főiskolásként kapta első filmszerepét Janusz Morgenstern Jowita (1967) című drámájában, melyben olyan partnerei voltak, mint Daniel Olbrychski, Zbigniew Cybulski és a címszerepet játszó Barbara Kwiatkowska. Pályája elején a filmszerepek tették lehetővé, hogy a közönség széles körben megismerje őt. Eleinte főleg érzékeny, lelkiekben gazdag figurákat játszott. Azt a fajta érzékenységet, melyet Olgierd a filmvásznon képviselt, az első időkben Kazimierz Kutz és Andrzej Wajda hasznosították a legjobban. Kutz 1970 és 1980 között trilógiát forgatott a sziléziai bányászok életéről: A fekete föld sója (1970), A korona gyöngye (1972), Egy rózsafüzér szemei (1980). Łukaszewicz a trilógia első két részében szerepelt. A fekete föld sójában ő játszotta a 7 Basista fivér közül a legifjabbat, Gabrielt, a hősies, heves vérű hazafit, aki fiatalokhoz illően naiv is. (Egyik partnere fivére, Jerzy volt.) A korona gyöngyében – amely az 1920-as években lezajlott sziléziai felkelésről szól – Olgierd alakította Jast, a melegszívű édesapát. Jelentős nemzetközi sikert aratott Andrzej Wajda Nyírfaliget (1970) című poétikus alkotása, amely Jarosław Iwaszkiewicz novellájából készült. Stanislaw, a tüdőbeteg ifjú (Łukaszewicz) féktelen örömmel veti bele magát a számára mind rövidebb élet örömeibe, és ezzel szöges ellentéte fivérének, Boleslawnak (Daniel Olbrychski), aki elveszítette a feleségét. A két testvér kapcsolatában fontos szerepet játszik a bájos Malina (Emilia Krakowska) is. Janusz Majewski Holt nyelvek órája (1980) című drámájában, amely az első világháború idején játszódik, Łukaszewicz egy osztrák tisztet alakított mély átéléssel: Kiekeritz főhadnagy megpróbál értelmet adni életének abban a világban, mely éppen összedőlni készül körülötte. A Łukaszewicz által megformált érzékeny lelkivilágú embereket többnyire életük válságos pillanataiban ismerheti meg a néző, amikor a külső tényezők vagy egyszerűen csak a Végzet formálják a figurák sorsát, mely tragikus halállal végződik. Ilyen szereplő volt Ostrzenski az Éjszakák és nappalokban (1975), Zygmunt Szczerbic gróf Walerian Borowczyk erotikus melodrámájában, A bűn történetében (1975) vagy Odrowaz a A hű folyóban (1987). (Utóbbi két film Stefan Zeromski regényei alapján készült.) Łukaszewicz szerepskálájának másik végében a negatív, beteg lelkületű figurák állnak, mint például a könyörtelen és fanatikus anarchista parancsnok Agnieszka Holland Láz (1981) című drámájában, vagy Franzel, a számító náci Filip Bajon Mágnás (1987) című filmjében. Negatív figura volt az orvos Kramer is Wieslaw Saniewski Dotknięci (1988) című alkotásában. Filmes pályafutásának egyik legnagyobb közönségsikere volt Juliusz Machulski Szexmisszió (1984) című sci-fije, melyben Jerzy Stuhr társaságában egy tudóst játszott, aki egy korszakalkotó kísérlet keretében hibernáltatja magát, és hosszú évek múlva egy nőtársadalomban ébred fel kollégájával együtt. Forgatott Krzysztof Kieslowski irányításával is a Rövidfilm a gyilkolásról (1988) című nagy visszhangot kiváltott műben, és még ugyanabban az évben kisebb szerepet formált meg az Ölj meg, zsaru! című sikeres thrillerben. A magyar közönség 2008-ban Andrzej Wajda Katyń (2007) című Oscar-díjra jelölt drámájában láthatta, amely a lengyel történelem egyik legtragikusabb eseményét, a katyńi vérengzést idézi fel, aminek Wajda édesapja is áldozatául esett. A szocialista blokkban évtizedekig azt tanították, hogy ezt a szörnyűséget a németek követték el, 1990-ben azonban Mihail Gorbacsov akkori orosz pártfőtitkár elismerte, hogy az NKVD állt az akció mögött. Filmjei 2008 Czas honoru (tévésorozat, a Spotkania, a Wielkanoc '41 és a Przysiega című epizódokban) 2008 Anonyma - Eine Frau in Berlin 2008 Pseudonim Anoda (tévéfilm) 2007 Regina (tévésorozat) 2007 Katyń 2007 Holnap moziba megyünk (Jutro idziemy do kina) (tévéfilm) 2006 Autor wychodzi (tévéfilm) 2005 Karol – az ember, aki pápa lett (Karol, un uomo diventato Papa) (tévéfilm) 2005 Pensjonat Pod Róza (tévésorozat, 2 epizódban) 2003 Dejmek (tévéfilm) 2003 Übü király (Ubu król) 2002 – 2003 Plebania (tévésorozat, 16 epizódban) 2002 Nikos Dyzma karrierje (Kariera Nikosia Dyzmy) 2001 Sąsiedzi (tévéfilm) 2001 Wiedźmin 2001 Költözködések (Przeprowadzki) (tévésorozat) 2001 Marszalek Pilsudski (tévésorozat) 2001 Twarze i maski (tévésorozat) 2000 Bajland 2000 Daleko od okna 1999 Siedlisko (tévésorozat) 1998 Rudolf czerwononosy Renifer 1998 Szlachetny dzikus 1998 Amok 1998 Sława i chwała (tévésorozat) 1995 Żywioły Grochowiaka 1995 Pokuszenie 1995 Deborah 1995 Awantura o Basię 1994 Sen srebrny Salomei (tévéfilm) 1994 Der Salzbaron (tévésorozat) 1993 Vízöntő János (Jańcio Wodnik) 1993 König der letzten Tage (tévésorozat) 1992 Nocne ptaki (tévéfilm) 1991 A Woman at War (tévéfilm) 1990 Tízparancsolat (Dekalog) (tévésorozat, 3 epizódban) 1990 Mit den Clowns kamen die Tränen (tévésorozat) 1989 Alchemik 1989 A szerelem művészete (Sztuka kochania) 1988 Ölj meg, zsaru! (Zabij mnie, glino) 1989 Rövidfilm a gyilkolásról (Krótki film o zabijaniu) 1989 Kingsajz 1989 Dotknięci 1987 Mágnás (Magnat) 1987 A hű folyó (Wierna rzeka) 1987 Rykowisko 1986 Borisz Godunov (Borys Godunov) 1986 Fehér névjegy (Biała wizytówka) (tévésorozat) 1986 K. u. K. szökevények (C. K. dezerterzy) 1986 Dziewczęta z Nowolipek 1985 Vonzások és választások (tévéfilm) 1984 Zamiana 1984 Szexmisszió (Seksmisja) 1984 Widziadło 1983 Dzwon 1983 Wir 1983 A nőstényfarkas kísértete (Wilczyca) 1983 Zasieki 1983 Odejście 1982 Sonjas Rapport 1982 Az Issa völgye (Dolina Issy) 1982 Głosy 1982 Ślepy bokser (tévéfilm) 1982 Kihallgatás (Przesłuchanie) 1981 Klejnot wolnego sumienia 1981 Szarża, czyli przypomnienie kanonu 1981 Milosc ci wszystko wybaczy (csak hang) (nem szerepel a stáblistán) 1981 Láz / Robbanásveszély (Gorączka) 1981 Klejnot wolnego sumienia 1980 Królowa Bona (tévésorozat) 1980 Holt nyelvek órája / Holtak nyelve (Lekcja martwego języka) 1979 Operacja Himmler (tévéfilm) 1979 Brzegiem szału w niepojętość zieloności 1978 Sowizdrzał świętokrzyski 1977 Éjszakák és nappalok (televíziós sorozat) 1977 Układ krążenia (tévésorozat) 1977 Lalka (tévésorozat) 1977 Jorg Ratgeb, malarz 1977 Dagny 1976 Zaklęty dwór (tévésorozat) 1975 Zwycięstwo 1975 Éjszakák és nappalok (film, 1975) (Noce i dnie) 1975 A bűn története (Dzieje grzechu) 1975 Sehonnan sehová (Znikąd donikąd) 1974 Elveszett éjszaka (Stracona noc) (tévéfilm) 1973 Menyegző (Wesele) 1973 Przyjęcie na dziesięć osób plus trzy (tévéfilm) 1972 Przeprowadzka 1972 A korona gyöngye (Perła w koronie) 1971 Bicie serca 1971 Wezwanie 1970 Pogoń za Adamem 1970 Romantikusok (Romantyczni) 1970 Nyírfaliget (Brzezina) 1970 Znicz olimpijski (nem szerepel a stáblistán) 1970 A fekete föld sója (Sól ziemi czarnej) 1969 Berlin eleste (Kierunek Berlin - ostatnie dni) 1968 Dzieci z naszej szkoły (tévésorozat) 1968 Tánc Hitler főhadiszállásán (Dancing w kwaterze Hitlera) 1967 Jowita Fontosabb díjak 1970 Zbigniew Cybulski-díj kimagasló színészi munkájáért 1979 Elismerés a Száll a kakukk fészkére című színházi előadásban nyújtott alakításáért (Billy szerepét játszotta a varsói Teatr Powszechnyben.) 1984 Díj a Pulapka című Tadeusz Rozewicz-darabban nyújtott alakításáért (Franz szerepét játszotta a varsói Teatr Studióban.) 1986 Díj a Psalmy Dawida című monodrámában nyújtott alakításáért Szardarapati csata A szardarapati csata a kaukázusi front egyik csatája volt az első világháborúban, mely az Oszmán Birodalom és a független Örményország erői között zajlott le 1918 májusában, Szardarapat városához közel. A csata örmény győzelemmel ért véget. Előzmények A breszt-litovszki békeszerződés aláírása után két hónappal az Oszmán Birodalom elhatározta, hogy támadást intéz orosz-örmény területek ellen. A törökök a megvert Orosz Birodalom romjaiból még nagyobb területeket szerettek volna kiszakítani, így az Oroszországnál maradt örmény területekre is igényt formáltak. 1918 májusában a 4. török hadsereg egységei átkeltek az orosz–török határon és megkezdték Alekszandropol (törökül Gümri, ma Gjoumri) ostromát. Az Oszmán Birodalom célja elsődlegesen a független Örményország megsemmisítése volt, másodsorban pedig orosz területek megszerzése. A központi hatalmak érthetően ellenezték az önálló török akciót, mivel az nyilvánvalóan megsértette a breszt-litovszki békeszerződésben foglaltakat. Németország megtagadta a katonai tanácsadást a törököknek a hadjárat során. A törökök által megtámadott területekre százezerszámra érkeztek 1918 előtt örmény menekültek, akik a törökök által indított örmény népirtás elől menekültek Oroszországba. A csata A török erők három részre tagozódtak, így támadták meg Örményországot. Alexandropol elfoglalása után az oszmánok az Ararát-hegy felé fordultak és folytatták tovább az előrenyomulást. Az Ararát-hegy környékén lévő Szardarapat (ma Armavir) városában kb. 6000 örmény katona gyűlt össze, és május 22. és május 26. között Movszesz Szilikjan vezetésével megverték a többszörös túlerőben lévő török sereget. Eredmények Bár az egyik támadó török sereget megverték az örmények, a másik két oszmán hadsereg mégis előrenyomult Örményországba, és május végére az örménylakta területeket nagyrészt elfoglalták. Örményországot csak a Bash Abaran melletti csata mentette attól, hogy teljesen elfoglalják a törökök. 1918 júniusában Örményország békét kötött az Oszmán Birodalommal, melynek értelmében a független örmény állam megszűnt, déli része török megszállás alá került, az északi része német védnökséggé lett. Az Oszmán hódítás következménye A központi hatalmakat felháborította az Oszmán Birodalom viselkedése, a békeszerződés megszegése, és az örmény népirtásról való tudomásszerzés. Az egykori Orosz Birodalom területén lévő, 1918-ban törökök által elfoglalt Örményország északi részét német védnökség alá helyezték, német védelmet kapott a törökökkel szemben. Németországot a német segítség megtételében azonban nemcsak az örmény népirtás megakadályozása vezette, hanem a Kaukázusban lévő olajmezők feletti felügyelet is. 1918 októberében, miután Németország fegyveszünetet kötött, Örményország újból deklarálta a függetlenségét és elszakadt az Oszmán Birodalomtól. Ha egy férfi igazán szeret (album) A Ha egy férfi igazán szeret Kasza Tibor a Crystal együttes tagjának első szólóalbuma. Kasza Tibor, két Crystal lemez megjelenése között adta ki első szólóalbumát, amelyen eltávolodik a Crystal-tól megszokott hangulat- és dallamvilágtól. A lemezen romantikus, érzelmes hangulatú, többségében klasszikus zenekarra, vonósokra és billentyűsökre írt dalok találhatóak. Számos duett hallható az albumon többek között Dósa Matyival közösen előadott egykori Kovács Kati-dal, az örök szépségű, az édesanyáknak szóló Úgy szeretném meghálálni, a Szinetár Dórával közös Nézz rám Istenem (amelyet The Prayer címen Andrea Bocelli énekelt el Céline Dionnal duettben, 1996-ban) és a Bereczki Zoltánnal közösen előadott Queen-dal, a Who Wants to Live Forever (amelynek érdekessége, hogy eredetileg nem duettnek készült). Továbbá közreműködik még az albumon Havasi Balázs, aki több helyen zongorázik, kiemelten pedig a Heaven Only Knows című dalban, amely Tibor saját angol nyelvű dala. Kasza Tibor testvére Gábor is segített az album elkészítésében mint hangmérnök és mint zongorista. A lemez végén még szerepel az Akarod-e mondd nagyzenekari instrumentális változata, illetve a Who Wants to Live Forever karaoke változata, Az album dalai Love Story Akarod-e mondd? Úgy szeretném meghálálni (duett Dósa Matyival) Hosszú az út Örökölt szerelem Nézz rám Istenem (The Prayer) (duett Szinetár Dórával) Valahol Pár lépés a végtelen Heaven only knows (feat. Havasi Balázs zongoraművész) Who wants to live forever (Queen) (duett Bereczki Zoltánnal) Akarod-e mondd? (orchestral version) Who wants to live forever (Queen – karaoke) Angelo Ambrogini Poliziano Angelo Poliziano (Montepulciano, 1454. július 14. – Firenze, 1494. szeptember 24.) olasz, latin és görög nyelven alkotó reneszánsz polihisztor, költő, drámaíró. Élete Poliziano költői nevét szülőhelyéről, Montepulcianóról alkotta meg. 1469-ben a firenzei Studio hallgatója lett, Marsilio Ficino, Cristoforo Landino, Andronico Callisto hatására kezdett epigrammákat írni. 1471-ben lefordította az Iliasz második könyvét latinra, és Lorenzo de’ Medicinek ajánlotta, 1471-től ógörög nyelvű epigrammaköltészettel is kísérletezett. 1475-től il Magnifico személyi titkáraként és fia, Pietro nevelőjeként tevékenykedett. Careggi tartózkodása idején latinra fordította Epiktétoszt. 1477-ben pappá szentelték és a Szent Pál apostol temploma priorjává, később a Firenzei dóm kanonokjává nevezték ki. 1480 farsangjára írta meg legismertebb remekét, a Favola di Orfeo c. pásztordrámát, melyet a mantovai udvarban mutattak be. Ugyanebben az évben került Firenzébe, ahol görögöt és latint oktatott az egyetemen, számos fordítása, didaktikus költeménye keletkezett ez idő tájt. Szövegkiadásai is jelentősek, egyetemi előadásai is fennmaradtak, melyek pótolhatatlan forrásai a pedagógiatörténetnek és a reneszánsz klasszikus filológiának. Halálának évében 12 könyvbe rendezte leveleit. Vonásait Domenico Ghirlandaio a firenzei Szentháromság-templom Sassetti-kápolnájában festett nevezetes freskója őrzi. Szerepel Linda Proud A Tabernacle for the Sun c. regényében is (Godstow Press, 2005). A rossz nyelvek szerint halálát egy tüdőgyulladás okozta, amelyet akkor szerzett, amikor egyik nevezetes fiúszerelmének esőben adott szerenádot. Giovanni Pico della Mirandola is szerelmei közé tartozott. A legújabb kutatások szerint Polizianót 1494-ben Mirandolával együtt arzénnal megmérgezték, feltehetően Piero de’ Medici parancsára. Fő művei Olasz nyelven Orfeo – pásztorjáték Vergilius és Ovidus Orpheusz -történetének felhasználásával. Magyarul Simon Gyula tolmácsolásában olvasható. Stanzák – epikus igényű, kalandos magasztaló költemény. Főhőse: Giuliano de Medici. A főhős halála miatt a mű befejezetlen maradt. Magyarul Simon Gyula tolmácsolásában olvasható. Daloskönyv – olasz, illetve toszkán dalok, madrigálok gyűjteménye. Latin nyelven Sylva in scabiem – monumentális didaktikus költemény a költészet lényegéről és értelméről. Pactianae coniurationis commentarium – a Pazzi-összeesküvésről szóló kommentár (1478). Manto – Vergilius szinte epikus szélességű magasztalása. Rusticus – eposz a falusi létről, illetve a mezőgazdaságról Vergilius Georgica jának modorában. Ambra – didaktikus kiseposz, mely különösen a toszkán táj megjelenítése miatt kimagasló. Homérosz ünneplését (eulogium)is tartalmazza. Nutricia – didaktikus kiseposz és megverselt tanácsok az antik szerzők olvasásával és értelmezésével kapcsolatosan. Irodalmi tárgyú bölcseleti alkotás. Panepistemon, Lamia – oktatási segédanyagok Miscellaneorum centuria – egyetemi előadások, szövegkommentárok, kritikai észrevételek. Epigrammák – ragyogó példái a Martialis-kultusznak. Mátyás királyhoz is irt egy felirat-epigrammát. Versei közt több erotikus színezetű is található. Görög nyelven Epigrammák – számos homoerotikus költemény Sztratón modorában. Magyarul Stanzák. Le stanze / Orfeusz története. Fabula di Orfeo ; ford. Simon Gyula; Eötvös, Bp., 2003 ( Eötvös klasszikusok ) Adrigán Zoltán Adrigán Zoltán (1943. – 2003. március) magyar labdarúgó. Pályafutása Győr A Győri Vasas ETO-ban játszott. Az 1963-as őszi bajnokságban nyertes csapat tagja volt. Három meccsen játszott a Hidegkuti Nándor edzette csapatban. Amikor elment, Barna, Koós, Gláser és Morvay is akkor távozott. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1963 ősz Ždánov Ždánov település Csehországban, a Domažlicei járásban. Ždánov Otov, Pařezov, Klenčí pod Čerchovem, Postřekov, Meclov, Luženičky és Draženov településekkel határos. Lakosainak száma 153 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Groupama Aréna A Groupama Aréna Európa egyik legmodernebb multifunkciós létesítménye, amely alkalmas sport-, kulturális, üzleti és magánrendezvények lebonyolítására is. Az aréna a Ferencvárosi Torna Club (FTC) otthona, nemzetközi futballmérkőzések és több tízezer fős koncertek helyszíne. Története Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012 áprilisában Kubatov Gábor, az FTC klubelnöke mutatta be a Ferencváros új stadionjának látványterveit. Az építkezést Fürjes Balázs kormánybiztos felügyelte. 2013. március 28-án elkezdődött a régi Albert Flórián Stadion bontása, és az új létesítmény alapköve is elhelyezésre került. Az alapkövet Simicskó István, Kubatov Gábor, Kocsis Máté, Bácskai János és Márton Péter helyezték el ünnepélyes keretek között. Az építkezés kezdetén a bontási és alapozási munkálatok egymással párhuzamosan zajlottak. A munka ritkán látható fegyelmezettséggel és gyorsasággal haladt, a szakemberek folyamatosan két-három héttel a tervezett ütemezés előtt jártak. A gyors munkának köszönhetően a klub irodái is a tervezettnél korábban, már április végén költözni kényszerültek. Új otthonuk az FTC népligeti sportbázisa lett. Május végére nem sok maradt már az Albert Flórián nevét viselő régi stadionból, és hamarosan az építkezés is fontos lépcsőfokokhoz érkezett: május 30-án, az első pillér elhelyezésével a lelátók elkezdtek kiemelkedni a földből, júliusban pedig már a tetőszerkezetet kezdték a helyére emelni. A labdarúgócsapat az építkezés idejére a Puskás Ferenc Stadionba vonult albérletbe, ott játszotta hazai mérkőzéseit. 2013. október 3-án nyitotta meg kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílt az épülő stadionra. A központban kapott még helyet a Fradi Múzeum átmeneti kiállítása a klub leghíresebb ereklyéivel, valamint a hivatalos szurkolói bolt is. A kivitelező 2014. május 31-én jelentette be, hogy két és fél hónappal a határidő előtt elkészült az új stadion, amely 14,735 milliárd forintba került, és teljes mértékben az állami költségvetés finanszírozta. 2014. július 2-án bejelentették, hogy a létesítmény hét évig a Groupama Aréna nevet viseli. A stadion megnyitója 2014. augusztus 10-én került megrendezésre, a Ferencváros a Chelsea ellen játszott. A gálamérkőzésen az angol vendégcsapat győzött 2–1-re. Az ünnepélyes megnyitón felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Kubatov Gábor klubelnök. 2014. június 4-én a francia biztosító Groupama (Groupe des Assurances Mutuelles Agricoles) bejelentette, hogy kész névadó szponzora lenni az új stadionnak. 2014. július 2-án hivatalosan bejelentették, hogy a stadion új neve Groupama Arena lesz. A sajtókonferencián Yann Ménétrier a Groupama főigazgatója és Szekeres Tamás, a Lagardére Unlimited Stadion Solution vezetője vettek részt. 2014. július 7-én bejelentették, hogy a stadionban az első passzt az egykori legendás ferencvárosi labdarúgó, Rudas Ferenc fogja elvégezni. Felfedték, hogy a Ferencváros és az FC Barcelona egykori legendájáról, Kubala Lászlóról nevezik el a stadion egyik termét. Kubala a klub színeiben 1945 és 1946 között játszott és 50 meccsen 33 gólt szerzett. 2014. augusztus 4-én játszották az első nem hivatalos mérkőzést a stadionban 6500 néző előtt. A Ferencváros öregfiúk csapata mérkőzött meg az Újpest öregfiúk csapatával. A Ferencvárosban olyan egykori híres játékosok jutottak szerephez, mint Szeiler, Dzurják, Lipcsei, Telek vagy Lisztes. Az ellenfélnél Kovács Zoltán, Szlezák, Fehér, Egressy és Mészöly szerepelt. A mérkőzést végül az Újpest nyerte 6-5 arányban. A mérkőzésre ingyen jutott jegyhez az a néző, aki a mérkőzést megelőzően éves bérletet váltott, illetve azok, akik az új stadion építkezésénél munkásként vagy egyéb segítőként vettek részt. 2014. augusztus 9-én a Chelsea FC a Goupama Arenában edzett, hogy a következő napon nyitómérkőzésen vegyen részt a hazai csapat ellen. Az első gólt az angolok számára is jól ismert Gera Zoltán szerezte a 17. percben. A második félidő 51. percében Ramires kiegyenlített, majd a 81. percben végül Fàbregas gólja állította be a 2-1-es végeredményt. A meccs után egy nappal a ferencvárosi B közép tüntetésként egy mérkőzést szervezett a BKV Előre SC pályáján, mintegy tüntetve a magas bérletárak, a beléptető kapurendszer ellen, valamint amiatt, hogy a csapat a nyitómeccset a Rapid Wien csapata helyett a Chelsea-vel játszotta. A játékosok a Ferencváros és a Rapid Wien szurkolótáborából kerültek ki. A mérkőzést követően a Chelsea menedzsere José Mourinho elégedett volt a stadionnal és az atmoszférával ("the stadium is wonderful, I really liked the atmosphere"). Hozzátette, hogy reméli, hogy a Ferencváros lépcsőfokként tudja majd használni a stadiont, mivel az megfelelne arra, hogy nemzetközi kupák során a legnagyobb csapatok játszanak benne." 2014. augusztus 24-én lejátszották az első bajnoki labdarúgó mérkőzést a stadionban. A Ferencváros a Nyíregyháza ellen győzedelmeskedett 3-1 arányban. Az első gólt Busai szerezte a 13. percben. Az első válogatott mérkőzést 2014. szeptember 7-én játszották a stadionban Észak-Írország ellen. Az Európa-bajnoki selejtező végeredménye 2-1 lett a vendégek javára. A Groupama Aréna megnyitását követően bajnoki mérkőzésen először, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgói teltház - azaz 21,217 néző - előtt győzték le 2-0-s eredménnyel a klub ősi riválisát, az Újpest együttesét. Sportaréna A Groupama Aréna UEFA 4-es kategóriájú stadion, alkalmas bajnoki- és kupamérkőzések, Eb-, vb-selejtező mérkőzések, Eb-csoportmérkőzések, továbbá BL csoport- és kieséses mérkőzések lebonyolítására a negyeddöntőkig, valamint helyszíne lehet U19, U21 vb-döntő mérkőzéseknek is. A Groupama Aréna befogadóképessége OTP Bank Liga és Magyar Kupa mérkőzéseken 23 800 fő, míg az UEFA vagy a FIFA által rendezett mérkőzéseken 22 000 fő. A különbség abból adódik, hogy a hazai rendezésű összecsapásokon a B-középben illetve a vendégszektorban állóhelyeket alakítanak ki. A stadion alapterülete 19 042 m², pályával együtt 28 746,5 m². A főépület négyszintes, alatta háromszintes mélygarázs épült. Utóbbiban 354, a főépület előtt 106, és a stadion mellett kialakított szabadtéri parkolóban további 405 parkolóhely van. A kivitelezés a bontástól kezdve 14 hónapig tartott. Az építkezés során 60 000 m³ földet mozgattak meg. A felhasznált beton mennyisége 24 492 m³ volt, az acélszerkezet tömege 2708 tonna. Az acéltartók Kecskeméten, az előregyártott vasbeton-elemek Dunaújvárosban készültek. Öltözők, rehabilitációs terület A vendég és a hazai csapat öltözője nem egyforma, ami a világ stadionjaiban általános jelenség, a hazai pálya előnyeit minden tekintetben élvezi a hazai csapat. A 400 m²-es hazai öltözőben minden játékos szekrényében konnektor és széf található, a zuhanyzóban jéggépet helyeztek el. Műfüves futópályával ellátott bemelegítő terem segíti a kezdőjátékosok felkészülését a mérkőzésre. Innen nyílik még az orvosi és masszázs szoba is. Üzemeltetés A stadion hivatalos üzemeltetője a Lagardère Unlimited Stadium Solutions Kft. (LUSS Kft.), mely egyben a Ferencvárosi Torna Club marketing ügynökségeként is működik. A Groupama Garancia Biztosító 2014-ben 7+3 évre szóló szerződést kötött a Lagardère Unlimited Stadium Solutions Kft.-vel, így a létesítmény hivatalos neve Groupama Aréna lett. Az aréna rendezvényközpontként is funkcionál, a mérkőzéseken kívül évi 100-150, nagy tömegeket megmozgató koncertet, konferenciát, kulturális rendezvényt tartanak itt. A rendezvények számára az épület szinte minden eleme bérelhető, az öltözők éppúgy, mint maga a gyepszőnyeg, melyet ilyen esetekben speciális technológiával óvnak. Az aréna 3. és 4. emeletén összesen 34 Sky Boksz, azaz páholy található. A stadion legnagyobb helyisége a 2. emeleti 1700 négyzetméteres, 1400 fő befogadására alkalmas rendezvényterem. Mérkőzésnapokon itt látják vendégül a VIP Gold vendégeket. A VIP Bronze vendégei a főépület két oldalán léphetnek be a stadionba, a főlelátó jobb és bal oldalán. Infrastruktúra, technikai megoldások A gyep A gyepszőnyeg kialakításához speciális fűmag-keveréket fejlesztettek ki. Egy gyepneveléssel foglalkozó skót laboratóriumban számos talajmintát vizsgáltak meg, majd elkészítették a különleges polipropilén szálakkal kevert anyagot, amelybe a fűmagok kerültek. A fű így sokkal jobban bírja a megterhelést, nehezebben szakadnak ki belőle darabok. Számítógép vezérelte műszerek jelzik, szükség van-e „napoztatásra”; erre a célra speciális lámpákat tartanak. A pálya fűthető, a legkeményebb télen sem borítja majd hó a gyepet. Beléptető-rendszer Világszinten is újdonságnak számít az aréna beléptető-rendszere, amely biometrikus kézleolvasók segítségével működik. A vénaszkenner használatához a drukkereknek – összhangban a Magyar Labdarúgó Szövetség előírásaival – rendelkezniük kell egy szurkolói kártyával, és érvényes belépőjeggyel, bérlettel. A beléptető-rendszer célja, hogy megállapítsák, valóban a kártya tulajdonosa akar-e bejutni az arénába. Az azonosítás a szurkolói kártya kiváltásánál generált számsor alapján történik. Ezt a számsort más adatbázissal összevetni nem lehet, a szurkolók azonosítására, vagy akár bűnüldözési célra felhasználni lehetetlen, viszont garantálja, hogy az adott rendezvényre csak az érvényes jeggyel rendelkezők juthassanak be. Kivetítő A Groupama Aréna két óriáskivetítője egyenként 63 m²-es. Gólvonal-technológia A stadionban a brazíliai futball-világbajnokságon is használatos Goal Line Technology(GLT) kamerarendszert telepítettek, amely 4 milliméter pontossággal észleli, ha a labda áthalad a gólvonalon, és jelzést küld erről a játékvezetők speciális karórájára. Mindezt a két kapunál felszerelt 7-7 kamera teszi lehetővé. Mérkőzéselemző rendszer Az öltözőben televízión a Tracab Online mérkőzéselemző rendszer segítségével – akár a mérkőzés alatt, akár a szünetben – nyomon követhető a két csapat játéka, a statisztikákból kiderül a passzok és a kapura lövések száma, vagy éppen a játékosok futásteljesítménye. Készpénzmentes fizetés A stadion készpénzmentes (cashless), a rendszer lényege, hogy egy multifunkcionális szurkolói kártyával lehet fizetni a Groupama Arénában, a stadion számos pontján, valamint online lehet feltölteni a kártyát. További szolgáltatások A stadion egész területén ingyenes wifi-hálózat és okostelefonos applikációk érhetők el (Fradi és Stadion). Lehetőség van SMS-ben üzenni a két nagy kivetítőre a mérkőzéseken és egyéb eseményeken. A szurkolók hangerejét mikrofonok mérik, ennek eredményét pedig a két óriáskijelzőn is meg lehet jeleníteni. Az épületben 200 darab LCD kivetítő található. Médiacenter A Groupama Aréna saját médiacenterrel rendelkezik, 80 újságíró és tévés számára van benne hely. A sajtótájékoztatók helyszínéül is szolgáló terem közvetlen kijárással rendelkezik a lelátóra. Létesítmények Fradi Múzeum 2014. augusztus 7-én nyílt meg a megújult Fradi Múzeum, itt a látogatók idővonalon tekinthetik meg a klub történelmét, mely tableteken, interaktív képeken elevenedik fel. Kupák, zászlók, emléktárgyak sokasága várja a látogatókat. A múzeumban megtekinthető többek között Albert Flórián Aranylabdája, az 1909-ben elnyert Ezüstlabda, az 1937-es Közép-Európa Kupa-trófea, Nyilasi Tibor Ezüstcipője, a Bajnokok Ligája számos emléke vagy a Vásárvárosok Kupája 1965-ből. Fradi Shop A Groupama Aréna főbejárata mellett kapott helyet a Fradi szurkolói boltja, amelyben a Klubhoz kapcsolódó relikviát lehet beszerezni. Gólvonal bisztró A Gólvonal Bisztró a Groupama Aréna étterme, sport pubja. Szobrok a Groupama Aréna területén Springer Ferenc szobra A stadion főbejárata előtt a Ferencváros két legendás alakjának szobra látható: Springer Ferencé és Albert Flóriáné. Springer Ferenc 29-szeres rekordbajnok alapította 1899-ben a Ferencvárosi Torna Clubot. Szobra (ifj. Mátrai Lajos alkotása). A szobor talpazatán látható Springer Ferenc domborműve (Berán Lajos alkotása). Albert Flórián szobra Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, a Ferencvárosi Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében. Fradi Sas A bejáratnál a klub kabalaállatát, egy futball-labdát megragadó sast ábrázoló acélszobor található, amely Szőke Gábor Miklós munkája. A szobor 16 méter szárnyfesztávú, tömege 15 tonna. Megközelítése Közösségi közlekedéssel: Gazdag József (újságíró) Gazdag József (Kassa, 1977. május 3. –) magyar író, újságíró. Életpályája 2003-tól 2014-ig az Új Szó sportújságírója, majd a felvidéki Pátria Rádió riportere. 2005-ben ő képviselte a magyar irodalmat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján (First Novel Festival). A Komáromi Szalon nevű beszélgetőest-sorozat társszervezője. Művei Kilátás az ezüstfenyőkre. Elbeszélések ; Kalligram, Pozsony, 2004, 2012 Výhľad na strieborné smreky ( Kilátás az ezüstfenyőkre ); ford. szlovákra Gabriela Magová; Kalligram, Pozsony, 2014 Egy futballfüggő naplójából (tárcák); Kalligram , Bp., 2015 Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2001) Bródy Sándor-díj (2005) Posonium Elsőkötetes Díj (2005) Madách Imre-díj (2005) NKA-ösztöndíj (2006) Gion Nándor-ösztöndíj (2011) Talamon Alfonz-díj (2016) Madách-nívódíj (2016) Feleki László-díj (2017) Gazdag László Gazdag László (Pásztó, 1953. március 19.) közgazdász, közíró. Élete és munkássága 1971-ben érettségizett a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikumban. 1978-ban diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi tagozatán agrárszakon. 1981-ben egyetemi doktori fokozatot, 1999-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1978-1989 között a szekszárdi KSZE Növénytermelési Rendszer közgazdasági osztályvezetője volt, főként elemzéssel foglalkozott. 1989-1999 között a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán adjunktus, majd 1999-2009 között egyetemi docens volt. 2009-től a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Karán, 2011-től a Kodolányi János Főiskolán tanított. Főbb kutatási területei makrogazdaságtan, a monetáris szféra és a reálszféra kapcsolata, történetfilozófia (fejlődéselmélet), a filozófia, a vallás, és a természettudomány (modern fizika) kapcsolata. Művei 13 kötete jelent meg eddig nyomtatásban, ebből két tankönyv. Átváltozások az Elbától keletre és nyugatra. Szenci Molnár Társaság kiadása, 1994. A relativitáselméleten túl. Szenci Molnár Társaság kiadása, 1995. Angol nyelven: Beyond the theory of the relativity. 1995. Homályos zóna. Kornétás, 2001. A hárompólusú világ erővonalai. (Társszerzőként Baka Judittal) Krónika, Pécs, 2002. A teremtés titka. Alexandra K. 2004. ( László Ervin és Hernádi Gyula előszavaival) A Bokros-csomag mítosza és a valóság. Laurus, 2007. A világűr meghódításának első 50 éve. (Társszerzőként Mészáros Istvánnal) Laurus, 2007. A közgazdaságtan alapjai. Dialog Campus, 2007. Magyarország úttévesztése (A rendszerváltás közgazdaságtana). Mundus, 2009. A menedzsment alapjai. Dialog Campus, 2010. A fejlődés természete (Civilizációk). Szamárfül, 2011. Van élet a halál után (?). Tarandus, 2012. (László Ervin előszavával) Marx, marxizmus, szocializmus. Scolar, 2016 Magyarország agrártörténete ; Agroinform, Bp., 2016 László Ervin filozófus The Connectivity Hypothesis (New York-i Állami Egyetem, 2003) c. könyvéhez matematikai-fizikai függeléket írt. Közgazdasági és filozófiai publikációinak száma meghaladja a 150-et, egyéb közírói cikkeinek száma az ezret. Dezsőfi Ferenc Dezsőfi Ferenc (1937 –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1959 és 1968 között a Szegedi EAC labdarúgója volt. Az élvonalban 1959. augusztus 23-án mutatkozott be a Haladás ellen, ahol csapata 1–0-s győzelmet aratott. Összesen 199 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és öt gólt szerzett. A szegedi együttes csapatkapitánya volt évekig. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett. Két időszakban volt a Zalaegerszegi TE vezetőedzője (1982–83, 1988–89), egyszer a Pécsi MSC csapatáé (1983–85). Formigny Formigny település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 242 fő (2015). Formigny Aignerville, Asnières-en-Bessin, Colleville-sur-Mer, Louvières, Mandeville-en-Bessin, Saint-Laurent-sur-Mer, Surrain, Trévières és Vierville-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Roger Crozier Saving Grace Award A Roger Crozier Saving Grace Award vagy MBNA/Mastercard Roger Crozier Saving Grace Award egy egyéni díj a National Hockey League-ben, melyet kapusok kaphatnak meg. Az a kapus kapja, aki legalább 25 mérkőzésen lépett jégre a szezonban és a legjobb a védési százaléka. Ezt a díjat először az 1999–2000-es szezon során adták át és 2006–2007-es szezon után megszüntették. Története A díjat Roger Crozier emlékére alapították, aki a Detroit Red Wings és a Buffalo Sabres Calder-emlékkupa és Conn Smythe-trófea nyertes kapusa volt. A trófea győztese kap 25000 dollárt, amit jótékony célra kell költenie. Maia Csiburdanidze Maia Csiburdanidze (grúzul: ���� �����������) oroszul: Ма́йя Григо́рьевна Чибурдани́дзе, neve a szakirodalomban előfordul Maja Csiburdanidze, Maia Chiburdanidze vagy Maya Chiburdanidze alakban is), (Kutaiszi, 1961. január 17. –) szovjet, grúz női sakkozó, a hetedik női sakkvilágbajnok (1978–1991), kilencszeres sakkolimpia bajnok csapatban, ötszörös egyéni sakkolimpiai aranyérmes, a Szovjetunió női sakkbajnoka, a női Sakk-Oscar-díj négyszeres kitüntetettje. Nemzetközi nagymester 1984-től, női nemzetközi nagymester 1977-től. 2012. július óta nem vesz részt a nemzetközi Sakkszövetség által nyilvántartott versenyeken. 2014-ben beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. Élete és családja Többgyermekes családból származik. Apja Grigorij Csiburdanidze. Különleges képessége korán megmutatkozott. Hároméves korában már tudott olvasni, ötévesen már háromjegyű számokkal számolt. Bátyja tanította meg sakkozni, akit hamarosan rendszeresen legyőzött. Az iskolákban is a legjobb tanuló volt. Elvégezte a Tbiliszi Orvosi Egyetemet, és gyakorló orvosként praktizált is. Sakkpályafutása Nyolcéves korában kezdett el sakkozni. 1970-ben külön engedéllyel indult egy 11 éven felüliek részére indított sakkversenyen, amit megnyert. A Kutaiszi Úttörőpalotában Mihail Sisov volt az első edzője, később Eduard Gufeld nagymester foglalkozott vele. 1971-ben Grúzia lánybajnoka lett. 12 évesen beválogatták a szovjet felnőtt válogatott Jugoszlávia elleni csapatmérkőzésére, amelyen Wlasta Kalchbrenner nemzetközi mestert 4–0 arányban győzte le. Borisz Ivkov jugoszláv nemzetközi nagymester a női Bobby Fischernek nevezte. Első nagy nemzetközi versenyén 1974-ben, 13 éves korában vett részt Brassóban, amit megnyert. 1975-ben Tbilisziben is nyert egy erős versenyt. 15 éves korában megnyerte a Szovjetunió lány bajnokságát, egy évvel később a felnőtt bajnokságot is. Mint szovjet női bajnok indulhatott 1976-ban a világbajnokjelöltségért folyó küzdelmekben. 1978-ban, 17 éves korában a világbajnoki döntőben legyőzte a már 16 éve címvédő Nona Gaprindasvilit, ezzel ő lett a női sakkozás legfiatalabb világbajnoka. A címet 1991-ig négy világbajnoki cikluson keresztül sikerrel védte meg, olyan erős női nagymesterekkel szemben, mint Alekszandria (1981), Levityina (1984), Ahmilovszkaja (1986) és Ioszeliani (1989). A világbajnoki címtől 1991-ben a kínai Hszie Csün fosztotta meg. 1995-ben a der Spiegel nyomán elterjedt a hír, hogy egy időre abbahagyja a sakkozást, és kolostorba vonul, ezt azonban ő maga hamar cáfolta, és tervei között a világbajnoki cím visszaszerzését említette. Ez a terve a kínai sakkozónők és Polgár Zsuzsa színrelépése miatt nem sikerült, de még hosszú évekig a női sakkozók élvonalába tartozott. Jelenleg inaktív, utolsó FIDE által figyelembe vett játszmáját 2012. júliusban játszotta. Nagyszámú versenyen indult, főleg férfimezőnyben, és több kiemelkedő eredményt ért el. Csapatban kilenc olimpiai bajnoki címet szerzett, ebből ötöt a szovjet, négyet a grúz válogatott színeiben. 1977-ben lett női nemzetközi nagymester, 1978-ban a női világbajnoki címhez a Nemzetközi Sakkszövetség a nemzetközi mesteri címet adományozta neki. 1984-ben kapta meg a nemzetközi nagymester fokozatot. Szereplései a világbajnokságokon Az 1976–1978-as világbajnoki ciklusban a 15 évesen továbbjutott a Tbilisziben rendezett zónaközi döntőből a kieséses rendszerű világbajnokjelölti párosmérkőzéses szakaszba, ahol a két zónaközi döntő első három-három helyezettje, kiegészülve az előző világbajnoki ciklus két döntősével, küzdöttek a világbajnok kihívásának jogáért. Ezt a lehetőséget Csiburdanidze szerezte meg, így 1978-ban Tbilisziben ő mérkőzhetett meg a világbajnoki címet védő Nona Gaprindasvilivel. A világbajnoki döntőt az akkor 17 éves Csiburdanidze nyerte 8,5–6,5 (+4=9-2) arányban, ezzel ő lett a női sakkozás hetedik világbajnoka. Az 1979–1981-es világbajnoki ciklusban két zónaközi döntőt rendeztek, amelyekből hét versenyző, kiegészülve Nona Gaprindasvilivel, az előző világbajnokkal, kieséses rendszerben küzdött meg a világbajnok kihívásának jogáért. A versenysorozatból Nana Alekszandria került ki győztesen, miután a világbajnokjelölti versenysorozat döntő párosmérkőzésén győzött Nana Ioszeliani ellen. A világbajnoki döntőre 1981-ben Borzsomiban és Tbilisziben került sor, amely 8–8 arányú döntetlen eredménnyel ért véget. A döntetlen eredménnyel a szabályok szerint a világbajnok megvédte címét. Az 1982–1984-es világbajnoki ciklusban is két zónaközi döntőt rendeztek, amelyekből hat versenyző, kiegészülve az előző világbajnoki ciklus két döntősével kieséses rendszerben küzdött meg a világbajnok kihívásának jogáért. A versenysorozatból Irina Levityina került ki győztesen, miután előbb az exvilágbajnok Nona Gaprindasvilit, majd az előző ciklus kihívóját Nana Alekszandriát, végül Ligyija Szemjonovát is legyőzte. A világbajnoki döntőre 1984-ben Volgográdban került sor, amelyen Csiburdanidze meggyőző fölénnyel 8,5–5,5 arányban nyert, így ismét megvédte világbajnoki címét. Az 1985–1986-os világbajnoki ciklusban a két zónaközi döntő első három-három helyezettje, valamint az előző világbajnoki versenysorozat két döntőse kétfordulós körmérkőzéses versenyen döntötte el, hogy kit illessen meg a világbajnok kihívásának joga. A versenyt Jelena Ahmilovszkaja nyerte, így ő küzdhetett meg 1986-ban Szófiában Csiburdanidzével a világbajnoki címért. A 16 játszmásra tervezett párosmérkőzés a 14. játszmával véget ért, mivel a világbajnok Csiburdanidze 8,5–5,5 arányban ismét, immár harmadszor megvédte címét. Az 1987–1988-as világbajnoki ciklusban a két zónaközi döntő első három-három helyezettje, valamint az előző világbajnoki versenysorozat két döntőse kétfordulós körmérkőzéses versenyen mérkőzött a világbajnok kihívásának jogáért. A versenyt Nana Ioszeliani nyerte. A világbajnoki döntő párosmérkőzésre 1988-ban Grúziában, Telavi városában került sor, amelyen a világbajnok Csiburdanidze megyedszer is megvédte címét, mivel szoros küzdelemben, 8,5–7,5 győzött. Az 1989–1991-es világbajnoki ciklusban a két zónaközi döntő első három-három helyezettje, valamint az előző világbajnoki versenysorozat két döntőse körmérkőzéses versenyen mérkőzött a világbajnok kihívásának jogáért. A versenyen a kínai Hszie Csün és a jugoszláv Alisa Marić holtversenyben végzett az élen, ezért köztük párosmérkőzés döntött, hogy kit illessen a kihívás joga. A párosmérkőzést a kínai Hszie Csün nyerte, így ő mérkőzhetett meg Csiburdanidzével. A világbajnoki döntő párosmérkőzésre 1991-ben Manilában került sor, amelyen Hszie Csün 8,5–6,5 (+4=9-2) arányban győzött, ezzel 13 év után elhódította Csiburdanidzétől a világbajnoki címet. Az 1991–1993-as világbajnoki ciklusban a két zónaközi döntő első három-három helyezettje kiegészült az exvilágbajnok Csiburdanidzével, valamint az előző ciklus világbajnokjelölti versenyének döntősével Alisa Marić-csal. A Nemzetközi Sakkszövetség döntése értelmében a világbajnokjelölti versenyen részt vehetett Polgár Zsuzsa is, aki az előző évben – elsőként a sakk történetében – a férfiakkal azonos körülmények között versenyen megszerezte a nemzetközi nagymesteri címet. A kilencfős mezőny kétfordulós körmérkőzésen döntötte el a két első hely sorsát, amelyen Polgár Zsuzsa 3 pont előnnyel végzett az élen, őt Nana Ioszeliani követte, Csiburdanidze vele azonos pontszámmal a 3. helyet szerezte meg. Az 1994–1996-os világbajnoki ciklusban újításként nem zónaközi döntőket rendeztek, hanem egy svájci rendszerben lebonyolított verseny eredménye alapján dőlt el a világbajnokjelöltek versenyére való továbbjutás sorsa. A svájci rendszerű verseny első hét helyezettje, kiegészülve az előző világbajnoki ciklus két döntősével Polgár Zsuzsával és Nana Ioszelianival küzdhetett meg a világbajnok kihívásának jogáért. Csiburdanidze 3. helyezettként jutott be a világbajnokjelöltek versenyébe, amelyen Polgár Zsuzsával holtversenyben az élen végzett. Köztük párosmérkőzés döntötte el, kit illessen a világbajnok kihívásának joga. A párosmérkőzést Polgár Zsuzsa nagy fölénnyel 5,5–1,5 arányban nyerte, így először a sakk történetében magyar versenyző küzdhetett meg a női világbajnoki címért, amit el is hódított kínai ellenfelétől. Az 1997–1999-es világbajnoki ciklusban a svájci rendszerű zónaközi döntőből a hét első helyezett, kiegészülve az exvilágbajnok Hszie Csünnel, valamint az előző világbajnokjelölti verseny második és harmadik helyezettjével, Csiburdanidzével és Pia Cramlinggal, küzdött a kihívás jogáért. A tíz versenyző kétfordulós körmérkőzésen mérte össze erejét. A verseny első két helyezettje párosmérkőzésen döntötte el a világbajnok kihívásának jogát. Csiburdanidze holtversenyben a 3–4. helyen végzett. A 2000-es világbajnokságon az Élő-pontszám szerinti első 64 versenyzőt hívták meg, hogy kieséses rendszerben döntsenek a világbajnok kihívásának jogáért. A versenyen végül 61-en indultak el. Csiburdanidze az első fordulóban erőnyerő volt, a második körben 1,5–0,5 arányban vereséget szenvedett a román Corina Peptantól. A 2001-es világbajnokságot az előző évihez hasonlóan az Élő-pontszám szerinti első 64 versenyző részvételével kieséses rendszerben rendezték meg. Csiburdanidze az 1. körben Asma Houli, a 2. fordulóban Elena Sedina, a 3. fordulóban Dagne Ciuksyte, a negyedikben Peng Csao-csin ellen győzött, majd az elődöntőben vereséget szenvedett a később világbajnoki címet megszerző Csu Csentől. A 2004-es világbajnokságon a világ 64 legjobb versenyzője részvételével megrendezett kieséses rendszerű világbajnokságon ismét az elődöntőbe jutott. Az első fordulóban Farida Arouche, a másodikban Marie Sebag, a harmadikban Jana Jacková, a negyedikben a korábban Alekszandra Kosztyenyukot és Pia Cramlingot is kiverő Viktorija Čmilytė ellen győzött, majd a legjobb négy között a később világbajnoki címet szerző Antoaneta Sztefanova ellen szenvedett vereséget. A 2006-os világbajnokságon a legjobb nyolc közé jutott, miután a világ 64 legjobb versenyzője részvételével megrendezett kieséses rendszerű világbajnokságon az első fordulóban Ingris Rivera, a másodikban Ketevan Arakhamia-Grant, a harmadikban Csü Ven-csün ellen győzött, majd a négy közé jutásért folyó mérkőzésen kikapott az Alekszandra Kosztyenyukot ezúttal is kiverő Viktorija Čmilytėtől. A 2008-as női sakkvilágbajnokságot a dél-kaukázusi Nalcsik városában rendezték. A dél-oszétiai háború miatti tiltakozásként a világbajnokságra kvalifikációt nyert hat grúz versenyző, köztük az exvilágbajnok Csiburdanidze nyílt levélben fordult a szervezőkhöz, hogy a háborús veszély miatt változtassák meg a helyszínt. Kirszan Iljumzsinov a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke a kérést elutasította. Válaszul a Grúz Sakkszövetség nyílt levélben ismertetve azt, hogy országában az orosz hadsereg behatolása miatt hadiállapot van, és nem látják biztosítottnak orosz területen versenyzőik épségét, ezért a világbajnokságra kvalifikációt nyert grúz versenyzők, köztük Maia Csiburdanidze exvilágbajnok nem vesznek részt a világbajnoki küzdelmekben. Biztonsági vagy politikai okokból velük együtt 11 versenyző lépett vissza a küzdelmektől, köztük orosz, amerikai, francia, holland és perui sakkozónők. A 2010-es világbajnokságon a 64 versenyző között kieséses rendszerben folyó küzdelmek során Csiburdanidze az első fordulóban legyőzte az indiai Meenakshi Subbaramant, majd a második fordulóban vereséget szenvedett a kínai Csao Hszüetől. A 2011-es világbajnokságot új rendszerben rendezték meg: a 2009–2010-es Grand Prix sorozat győztese mérkőzhetett meg a regnáló világbajnokkal. Csiburdanidze az összesítésben a 12. helyen végzett. A 2012-es világbajnokságon már nem vett részt az aktív versenyzéstől időközben visszavonuló Csiburdanidze. Szereplései a sakkolimpiákon 1978 és 2008 között 15 sakkolimpián vett részt, amelyeken csapatban 9 arany-, 3 ezüst- és 1 bronz-, egyéniben 5 arany-, 2 ezüst- és 6 bronzérmet szerzett, összesen 26-ot, ezzel a legtöbb érmet szerezte a sakkolimpiák történetében. Ezt a teljesítményét csak Nona Gaprindasvili közelíti meg, aki 25 érmet szerzett az olimpiákon. 1978–1990 között a Szovjetunió színeiben, 1992–2008 között Grúzia képviseletében játszott. További csapateredményei 2007-ben és 2009-ben tagja volt Grúzia válogatottjának a női sakkcsapat világbajnokságon, ahol a csapat mindkét versenyen a 4. helyet szerezte meg, egyéniben 2009-ben ezüstérmet szerzett. 1997-ben, 2005-ben és 2007-ben szerepelt a grúz válogatottban a női sakkcsapat Európa-bajnokságon. 1997-ben a grúz csapat 1. helyen végzett, Csiburdanidze emellett egyéniben két aranyérmet is szerzett. 2005-ben a csapat 2. lett, egyéniben egy arany és egy ezüstérmet szerzett. A Női Bajnokcsapatok Európa Kupájában hat alkalommal szerepelt, ezek közül legjobb eredménye a Merani Tbiliszi csapatával 1996-ban, valamint a MIKA Yerevan csapatával 2006-ban elért 1. helyezés – ez utóbbi alkalommal egyéni eredménye is a legjobb volt a mezőnyben. Ezen kívül 2007-ben a MIKA Yerevan csapatával, valamint 2009-ben a Samaia Tbilisi csapatával bronzérmet szerzett. A Szovjetunió csapatbajnokságában Grúzia válogatottja női játékosaként 1979-ben egyénileg a mezőny legjobb eredményét érte el, 1981-ben a csapat is és ő is bronzérmet szerzett, míg 1983-ban a csapat ezüstéremmel zárta a szereplést. A Szovjet Kupában a Dinamo csapatában 1976-ban (15 évesen) a mezőnyben a 3. legjobb eredményt érte el, 1980-ban a mezőnyben a legeredméyesebb volt, míg 1982-ben a 2. legjobb eredmény volt az övé. 1998-ban a legjobb egyéni eredményt érte el a „Nők a veteránok ellen” csapatmérkőzésen (Cancan Tournament, Roquebrune, France), amelyen a veteránok csapatában olyan neves játékosok szerepeltek, mint Viktor Korcsnoj, Borisz Szpasszkij, Portisch Lajos és Vlastimil Hort. Kiemelkedő versenyeredményei Több száz versenyen vett részt, különösen előnyben részesítette a férfiak részvételével zajló versenyeket. Az 1980-as 90-es években ezeken számos jelentős sikert ért el: 1–3. helyezés, Barcelona (1979) 1. helyezés, Új-Delhi (1984) 1. helyezés, Banja Luka (1985) 3–4. helyezés, Bilbao (1987) 2. helyezés, Brüsszel (1987) 1. helyezés, Belgrád (1992) 1. helyezés, Bécs (1993) 1. helyezés, Lippstadt (1995) Megjelent művei Играю против мужчин ('Férfiak ellen játszom', 1984) Олимпиада–90: избранные партии ('Olimpia '90. Válogatott játszmák', 1991) Díjai és kitüntetései A Szovjetunió Kiváló Sportolója („Zaszluzsennij maszter szporta”) (1978) Négy Sakk Oscar-díj (1984–1987) Munka Vörös Zászló érdemrendje (1985) Emlékezetes játszmái Maia Chiburdanidze vs Vladimir P Malaniuk, Odessa, 1982. 1–0 Lajos Portisch vs Maia Chiburdanidze Cancan Veterans-Women, 1998. 0–1 Alexandra Kosteniuk vs Maia Chiburdanidze Womens Olympiad 2008. 0–1 Maia Chiburdanidze vs Mehrshad Sharif, Lippstadt, 1995. 1–0 Emlékezete Tbilisziben hagyományosan női nagymesterversenyt rendeznek a tiszteletére Maia Chiburdanidze Cup néven. Hüll Ferenc Hüll Ferenc (szlovénül Franc Hül, vendül Ferenc Hül) (Tissina, 1800. augusztus 28. – Muraszombat, 1880. október 28.) szlovén plébános, muraszombati esperes, prépost, történetíró és Tótság utolsó esperese. Csendlak községben született (ma Tišina, Szlovénia), nemes Hüll Imre és a német származású Hemeczperger Krisztina szülőktől. Kisszeminaristaként végezte filozófiai tanulmányait, amelyet 1822-ben már befejezett, de mivel nem töltötte még be az előírt kort, ezért nem szentelhették fel. Veszprémben nevelője volt Bezerédj Györgynek, Kisfaludy Sándor sógorának, ahol 1824-ig élt ezen minőségben, majd március 11-én végre pappá szentelhették. Papi hivatását Muraszombatban kezdte káplánként a Szent Miklós-templomban, ahol több mint két évet töltött. 1826. december 8-án a mezőváros plébánosává nevezték ki, amit haláláig ellátott. 1838-tól Augusztits Adolf esperes helyettese volt. 1840-től már a ténylegesen létező muraszombati kerület esperesének tették meg, Augusztits 1863-ban bekövetkezett halála után jelképesen még a tótsági kerület esperese volt ugyan, noha a kerület már feloszlatottnak tekintetett. 1849-ben kanonokká és szentszéki ülnökké nevezték ki. 1872-ben I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója adta neki a Szepes-Langeck prépostja címet és július 17-én a szombathelyi püspök beiktatta hivatalába. Latin nyelven megírta egyházközsége történetét Historia Parochiae Murai Szombatiensis címmel. San Cono (Catania) San Cono település Olaszországban, Szicília régióban, Catania megyében. Lakosainak száma 2662 fő (2017. január 1.). San Cono San Michele di Ganzaria, Mazzarino és Piazza Armerina községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: PKP Cargo A PKP Cargo a lengyel PKP csoport teherszállítással foglalkozó leányvállalata, Európa második legnagyobb áruszállítója. A társaság tulajdonában van 3549 mozdony és 50731 tehervagon. A cég a PKP-ból vált ki az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően. A cég többségi tulajdonosa a PKP, mely 50+1%-nyi részvényt birtokol, a többi részvényt magánbefektetők vásárolták meg. A vállalat első mozdonya 2013 november 4-én lépett be Magyarországra. A tervek szerint miután a szükséges engedélyeket megkapta, szénszállító vonatokat fog továbbítani. Herrnhut Herrnhut település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 6033 fő (2016. december 31.). Történelem A település alapítása Nikolaus Ludwig Zinzendorf nevéhez fűződik, aki 1722-ben vásárolta meg nagyanyja berthelsdorfi birtokát Oberlausitzban. Még abban az évben letelepítette a morvaországból vallási okból elvándorló cseh testvéreket; az általuk épített külön település lett Herrnhut. 1727-ben ünnepelték először az úrvacsorát a faluban, ez számít a Herrnhuti testvérgyülekezet megalapításának. Személyek Itt élt Nikolaus Ludwig Zinzendorf (1700–1760) gróf, a Herrnhuti testvérgyülekezet alapítója Jósika–Mikes–Széchenyi-kastély A tordaszentlászlói Jósika–Mikes–Széchenyi-kastély műemlék épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07753 sorszámon szerepel. Rózsailonca A rózsailonca (Archips rosana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja. Elterjedése, élőhelye Ez a palearktikus faj egész Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázus két hegylánca között terjedt el, valamint Észak-Amerikában, az Atlanti-óceán partvidékén, ahová behurcolták. Megjelenése A lepke szárnya barna, elmosódott, sötétebb mintázattal. A szárny fesztávolsága 15–20 mm. Életmódja Egy évben egy nemzedéke kel ki úgy, hogy a peték telelnek át fatörzseken és vastag gallyakon. A kis hernyók akkor kelnek ki, amikor az alma virágzásnak indul. Fölfelé másznak a törzsön az ágak csúcsa felé, és ott berágnak a rügyekbe. A hernyó kifejlődéséig több levéltölcsért is készít. Május–júniusban bábozódik, és a lepkék a nyár nagy részében, hosszan rajzanak. Egy-egy nőstény akár 300 petét is rakhat, A petékben az embrionális fejlődés gyorsan elkezdődik, de a tél előtt nem ér véget. Nagyon polifág faj, amelynek gazdanövényei között nemcsak számtalan lombos fa és cserje szerepel, de néhány lágyszárú is, mint például a csalán (Urtica sp.). Hazánkban a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének állandó tagja, de gazdasági jelentősége alárendelt. 5295 Masayo Az 5295 Masayo (ideiglenes jelöléssel 1991 CE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Mizuno Y., Furuta T. fedezte fel 1991. február 5-én. 25Y busz (Debrecen) A debreceni 25Y jelzésű autóbusz a Vincellér utca és a Veres Péter utca között közlekedik. Útvonala során érinti a belvárost, Tócóskertet, Tescót, Segner teret, Mechwart András Szakközépiskolát, Helyközi autóbusz-állomást, Kistemplomot, Csokonai Színházat, Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal, Bányai Júlia Általános Iskolát, Debrecen-Szabadságtelep vasúti megállóhelyet, Zsuzsi kisvasutat, Regionális Képző Központot és a Veres Péter utcai lakótelepet. A 25Y buszon felül közlekednek 25-ös jelzésű járatok is, hasonló útvonalon. Jelenlegi menetrendje 2018. július 1-jétől érvényes. Járművek A viszonylaton többnyire Volvo B9L-Alfa Cívis 12 szólóbuszok közlekednek, de néha előfordulnak Volvo B9LA-Alfa Cívis 18 csuklós buszok is. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az ellenkező irányban közlekedő 25-ös, illetve a Vámospércsi úti betéréssel közlekedő 125-ös és 125Y busz nincsen feltüntetve. Járatsűrűség A járatok 4.12 és 23.07 között indulnak. Tanítási időszakban 6,7,13,14,15,16 órakor 3 járat indul, a többi órában 2 járat, kivéve 22 órakor csak 1 járat indul. Tanszünetben minden órában 2 járatot indítanak, kivéve 22 órakor csak 1 járat indul. Hétvégén minden órában 2 járatot indítanak, kivéve 4,5,22 órakor csak 1 járat indul. Pontos indulási idők itt. Forrás A DKV Zrt. Hivatalos oldala 3924 Birch A 3924 Birch (ideiglenes jelöléssel 1977 CU) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell, Kowal, C. T. fedezte fel 1977. február 11-én. Nardući Nardući (olaszul: Narducci) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Vižinadához tartozik. Fekvése Az Isztria középnyugati részén, Pazintól 24 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Mirna bal partján fekszik. Története 1880-ban 39, 1910-ben 44 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 19 lakosa volt. Kazahsztán városai Kazahsztánban 84 város található, melyek közül 2 köztársasági és 37 területi jelentőségű. Kazahsztán városai (a lista a 35 000 főnél nagyobb lakosságú városokra nézve teljes): Szlovák férfi jégkorong-válogatott A szlovák férfi jégkorong-válogatott Szlovákia nemzeti csapata, amelyet a Szlovák Jégkorongszövetség (szlovákul:Slovenský zväz ľadového hokeja) irányít. Az IIHF-világranglista szerint jelenleg a világ 6. legjobb férfi jégkorong-válogatottja, továbbá a világ egyik legsikeresebb nemzeti jégkorong-válogatottja. Az elmúlt tizenhat év alatt a szlovák válogatott négy érmet nyert a jégkorong-világbajnokságokon, köztük egy aranyat 2002-ben; ezzel a 8. a világbajnokságok éremtáblázatában. A téli olimpiai játékok történetében elért legjobb helyezésük egy negyedik hely, a 2010. évi téli olimpiai játékokon. A torna során megverték a favoritnak számító orosz és svéd férfi jégkorong-válogatottat, majd az elődöntőben Kanadától, a bronzmérkőzésen pedig Finnországtól kaptak ki. Története A szlovák válogatott Csehszlovákia 1993-as szétválását követően alakult meg. Az ezt megelőző években a csehszlovák válogatott összetételét nagyrészt a csehek határozták meg, így a szlovák játékosok csak kis számban szerepelhettek a válogatottban. Az ország szétválása után a cseh válogatott az A csoport tagja maradt, az IIHF a szlovákokat néhány másik szovjet utódállammal együtt a C csoportba sorolta be. 1994-ben vettek részt először a C csoportos vb-n, amit meg is nyertek. 1995-ben megnyerték a B csoportos vb-t is, így 1996-tól a szlovák csapat a világ legjobb 16 csapata között szerepel az A csoportban. A téli olimpiai játékok történetében elért legrosszabb szereplésük 2002-ben volt. Ekkor az NHL-ben játszó játékosok nem vehettek részt a csoportkörben a két torna egy időben történő megrendezése miatt. Ez minden kisebb csapatra hatással volt, de a szlovák válogatottat, amelynek nagy része az NHL-ben játszott, teljesen tönkretette. Az NHL csak az egyenes kiesés szakaszra engedte el a játékosokat, így a szlovák válogatott már a csoportkörben kiesett, és a 13. helyen végeztek. Ez a szabályozás az egész jégkorong-közösségben nagy felháborodást keltett, így 2006-ra eltörölték. A szlovák válogatott a jégkorong-világbajnokságok történetének egyik legeredményesebb válogatottja. Első érmüket 2000-ben szerezték, ekkor a csehektől kaptak ki a döntőben. Kimagasló eredményük, hogy a 2002-es svédországi világbajnokságon világbajnoki címet szereztek. Egy évvel később, 2003-ban bronzérmet szereztek. Legutóbbi érmük egy ezüst 2012-ből. A szlovák jégkorong-válogatott legismertebb tagjai közé tartozik Marián Gáborík, Marián Hossa, Marcel Hossa, Miroslav Šatan, Jaroslav Halák, Zdeno Chára, Ľuboš Bartečko, Michal Handzuš és Pavol Demitra. 2011-ben a Szlovák Jégkorongszövetség úgy döntött, hogy a tragikus körülmények között elhunyt Pavol Demitra tiszteletére visszavonultatja a 38-as mezszámot. Eredmények Világbajnokság 1994 – 21. hely (megnyerte a C csoportos vb-t) 1995 – 13. hely (megnyerte a B csoportos vb-t) 1996 – 10. hely 1997 – 9. hely 1998 – 7. hely 1999 – 7. hely 2000 – 2 Ezüstérem 2001 – 7. hely 2002 – 1 Aranyérem 2003 – 3 Bronzérem 2004 – 4. hely 2005 – 5. hely 2006 – 8. hely 2007 – 6. hely 2008 – 13. hely 2009 – 10. hely 2010 – 12. hely 2011 – 10. hely 2012 – 2 Ezüstérem 2013 – 8. hely 2014 – 9. hely 2015 – 9. hely 2016 – 9. hely Olimpiai játékok 1994 – 6. hely 1998 – 10. hely 2002 – 13. hely 2006 – 5. hely 2010 – 4. hely 2014 – 11. hely 2018 – 11. hely Jelenlegi keret A 2013-as jégkorong-világbajnokságon szereplő keret. Marc Stendera Marc Stendera (Kassel, 1995. december 10. –) német utánpótlás-válogatott labdarúgó, jelenleg a Eintracht Frankfurt játékosa. Pályafutása A TSV Heiligenrode és az OSC Vellmar csapatainál kezdte elsajátítani a labdarúgás alapjait, majd 2010-ben csatlakozott az Eintracht Frankfurt akadémiájához. 2013. április 6-án debütált a Bundesligában a Bayern München ellen 1-0-ra elvesztett mérkőzésen, amikor a 71. percben Marco Russ cseréjeként pályára lépett. Ezzel a pályára lépésével a bajnokság 5. legfiatalabb játékosa lett, aki valaha pályára lépett, mindössze 17 évesen 3 hónaposan és 27 naposan. Az FC Schalke 04 elleni bajnoki mérkőzésen gólpasszt jegyzett. Válogatott Részt vett a 2012-es U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, ahol ezüstérmesként zárt a válogatottal. Az izlandi U17-es labdarúgó-válogatott elleni csoportmérkőzésen gólt szerzett. Részt vett az U19-es labdarúgó válogatottal a Magyarországon megrendezésre kerülő 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, ahol aranyérmesként zárt a válogatottal. Első gólját ezen a Európa-bajnokságon az osztrák U19-es labdarúgó-válogatott elleni elődöntő mérkőzésen szerezte meg. Sikerei, díjai Klub Eintracht Frankfurt Német kupa : 2017–18 Válogatott Németország U19 U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság : 2014 Johann Christian Daniel von Schreber Johann Christian Daniel von Schreber (Weißensee Türingia, 1739. január 17. – Erlangen, 1810. december 10.) német orvos, botanikus, entomológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Schreber”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Schreb.”. Nevét gyakran I.C.D. előtaggal használják. Élete A hallei és az uppsalai egyetemen tanult, 1760-ban szerzett orvosi diplomát. 1761-től orvosként dolgozott Bützowban. 1764-től Lipcsébe költözött, ahol az egyetemen tanított. 1770-től Erlangenben botanikát tanított az egyetemen. 1791-től a haláláig volt a Leopoldina akadémia elnöke. 1774-ben kezdte el írni többkötetes könyvét a világ emlőseiről, Die Säugethiere in Abbildungen nach der Natur mit Beschreibungen címmel. A könyvben található állatok közül sok először kapott tudományos nevet Linné kettős nevezéktana szerint. Rovartanban is jelentőset alkotott Schreberi Novae Species Insectorvm című művével. Művei Beschreibung der Gräser (1.1769 - 3.1810) Lithographia Halensis (1758) Die Säugetiere in Abbildungen nach der Natur mit Beschreibungen (1.1774 - 64.1804) Theses medicae (1761) Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.) Forrás Hermann Beyer-Thoma: Schreber, Johann Christian Daniel Edler von. In Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 23. Berlin: Duncker & Humblot. 2007. 524. o. ISBN 978-3-428-11204-3 Gare de Marquillies Gare de Marquillies vasútállomás Franciaországban, Marquillies településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Fives-Abbeville-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Don - Sainghin Gare de Salomé A csatornalakó A csatornalakó, második szinkronban A csatorna lakói (eredeti cím: The Underdwellers) a Batman: A rajzfilmsorozat első évadjának huszonhetedik része. Amerikában 1992. október 21-én mutatták be. Cselekmény Gotham City gazdagabb részeiben lopások történnek. Elmondások szerint kis zöld koboldok ragadják el az emberek pénztárcáit, majd hirtelen eltűnek. Batman nyomoz az ügyben, s az egyik ilyen "koboldra" bukkan, akiről kiderül, hogy gyerek. A csatornában él, napfényt régen nem látott. Batman hazaviszi a gyereket, ahol Alfred gondozza. Bruce meg akarja találni a többi foglyot, végül kisgyerek elvezeti őt társaihoz. Kiderül, hogy egy őrült férfi dolgoztatja a gyerekeket, éhezteti őket, gyakorlatilag rabszolgái. Éppen ezért Batmannek nagyon fontos, hogy elkapja a Csatornalakót. Végül ez sikerül, s a gyerekek hazatérhetnek annyi szenvedés után. Érdekességek Ez az első rész, ahol nem képregénybeli ellensége van Batmannek. Most először tapasztalhatunk meg érzelmi kitörést Batmanen, mikor elfogja a Csatornalakót. Valószínűleg a gyerekek kínzása miatt ez már személyes ügy lett neki. A Csatornalakónak sikerült megszelídítenie a krokodilokat a csatornarendszerben. Ebben a részben utaltak rá egyedül, hogy Batman saját kezűleg végzett volna egy ellenségével. Éneklés Az éneklés az a cselekvés, amikor az ember hangszálaival, zenei dallamokat képez, amely elüt a beszédtől. A személyt, aki énekel énekesnek nevezzük. Az énekesek dalokat adnak elő, melyeket énekelhetnek a cappella (hangszeres kíséret nélkül) vagy zenészek és hangszereik által kísérve. Az éneklést gyakran művelik csoportosan, más énekesek és zenészek társaságában, legyen az egy kórus vagy együttes. Csaknem mindenki, aki tud beszélni, képes énekelni is, mivel az éneklés több elfogadott formája a beszéd elnyújtott hangjaira épül. Az éneklést lehet kötetlenül, csupán a magunk szórakoztatására művelni, mint az éneklés a zuhany alatt vagy a karaoke, de az éneklés lehet nagyon kötött is, mint például az egyházi énekek vagy egy professzionális színpadi előadás vagy egy stúdiófelvétel. A magas színvonalú éneklés veleszületett adottságot, tanulást és rendszeres gyakorlást igényel. A profi énekesek gyakran egy adott zenei műfajon belül építik fel karrierjüket, akár komoly- akár a könnyűzenéről van szó, és jellemzően mindannyian énektanártól vesznek énekórákat. Vougécourt Vougécourt település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 150 fő (2015). Vougécourt Martinvelle, La Basse-Vaivre, Corre, Demangevelle, Montcourt, Passavant-la-Rochère és Ameuvelle községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jacobsoniidae A Jacobsoniidae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó kis fajszámú, bizonytalan rendszertani helyzetű család. Mind a lárvák, mind a kifejlett rovarok fakéreg alatt, korhadó fában, denevérürülékben fordulnak elő. Elterjedésük 3 nembe sorolt kb. 20 ismert fajuk Észak- és Közép-Amerikában, néhány atlanti-óceáni szigeten, Óceániában és Új-Zélandon található meg. Felépítésük Apró (0,65-0,9 mm) termetű, sima testfelületű, karcsú bogarak. Fejük meglehetősen nagy és széles, szemük kis méretű. Csápjuk 10 ízű, vége felé kiszélesedik, enyhe bunkót alkothat. Előtoruk hosszabb, mint amilyen széles; hátrafelé általában elszűkülő. Szárnyfedőjük az egész potrohot lefedi, a közepén a legszélesebb, rajta sokszor mély barázdák találhatóak. Lábaik meglehetősen rövidek, vékonyak; lábfejük 2-3 ízű. Lázár Kálmán Szárhegyi gróf Lázár Kálmán (Bencenc, 1827. május 27. – Erzsébetváros, 1874. február 27.) zoológus, ornitológus, újságíró, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az erdélyi ornitológia korai történetének jelentős alakja volt. Életútja Apja Lázár Benedek, Alsó-Fehér vármegye főispánja, anyja gróf Bethlen Mária kereszteshölgy. Lázár Kálmán Nagyenyedi középiskolai éveit követően 1846–1848-ban jogi tanulmányokat végzett Kolozsváron, majd 1848 szeptemberében önkéntesként csatlakozott a szabadságharchoz. Először a Pesten Perczel Mór által szervezett Zrínyi-szabadcsapat közhonvédja volt, majd október 12-én a Zomborban Zákó István parancsnoksága alatt megalakuló 34. honvédzászlóalj főhadnagya lett. Alakulata a felső-tiszai hadtest, a későbbi I. hadtest kötelékében került. Lázár Kálmánt főhadnaggyá, majd 1849. február 1-jén századossá léptették elő. Április végétől vezérkari segédtisztként szolgált Henryk Dembiński altábornagy mellett a felső-magyarországi hadseregben. A világosi fegyverletételt követően az Oszmán Birodalomba, a ma Bulgáriában lévő Vidin városába menekült, de a hatósági felszólításnak eleget téve már 1849 októberében hazatért. Háromhetes vizsgálati fogság után birtoka rendbetételével foglalkozott és gazdálkodott, valamint törökországi emlékiratai megírásán dolgozott. Könyve 1850-es megjelenését követően letartóztatták, és néhány hónapig a gyulafehérvári várbörtönben sínylődött. 1852 után gyakran elutazott Erdélyből, ornitológiai és zoológiai tanulmányutakon járt Európa-szerte, illetve vadászszenvedélyének hódolt. 1869-től 1872-ig a kormányzó Deák-párt színeiben a hátszegi választókerület országgyűlési képviselője volt. 1872-ben Felső-Fehér vármegye árvaszéki elnökévé választották, így Erzsébetvároson telepedett le és ott élt haláláig. Munkássága Állattani, azon belül hangsúlyosan madártani munkássága főként Erdély madárfaunájának tanulmányozására irányult, ő állította össze elsőként az Erdélyben honos madarak – 217 fajt tartalmazó – listáját. Akadémiai székfoglalóját Magyarország madarairól címen tartotta meg 1867-ben. Szakmai kapcsolatban állt kora több jeles természettudósával, köztük Alfred Brehmmel is. Ismeretterjesztő jellegű könyvei mellett rendszeresen jelentkezett cikkekel és tanulmányokkal különféle hetilapok és szakfolyóiratok lapjain (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyve, Természettudományi Közlöny, Vadász és Verseny Lap stb.), ornitológiai szócikkeket írt az Egyetemes magyar encyclopaedia számára. Magyarország gerinces állatai című monográfiája kéziratban maradt, az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzik. Az általa használt magyar madárnevek elterjesztésére irányuló törekvéseit nem koronázta siker (jegér: jégmadár, kalandóc: talpastyúk, kénes billegény: hegyi billegető stb.) Szenvedélyes vadász volt, vadászati és vadgazdálkodási tárgyú cikkeket is írt. Magyarországon és európai utazásai során egyaránt foglalkozott madarak és madártojások gyűjtésével, mára nagyrészt elpusztult kollekciója mintegy kétezer kitömött madarat és nyolcezer preparált madártojást számlált. Az 1840-es évek második felétől jelentek meg cikkei, tudósításai, úti beszámolói és kisebb elbeszélései különféle lapokban (Hölgyfutár, Pesti Napló, Családi Lapok stb.). 1865-ben közreműködött az Új Korszak, 1867-ben a Pesti Hírlap, a Világ Tükre és a Természetbarátok és Vadászok Évkönyve, 1868–1869-ben pedig a Vadász és Verseny Lap című folyóiratok szerkesztésében. Társasági tagságai és elismerései 1867-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, emellett tagja volt a hallei Leopoldina Német Természettudományos Akadémiának is. Főbb művei Magyar menekvők török földön. Kolozsvár. 1850. A lég urai: Képek a madárvilágból I–VI. Pest. 1864–1866. Körút az állatkertekben: Olvasókönyv az ifjúság számára. Pest. 1867. A szabad természetből. Budapest. 1873. Hasznos és kártékony házi állatainkról: Kézikönyv mezei gazdái, erdőtulajdonosok és kertészek használatára. Budapest. 1874. A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől. Pest, 1866. (Név nélkül) (Szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. Mucsi Mucsi (németül Mutsching) község Tolna megyében, a Tamási járásban. Fekvése Mucsi Tolna megye középső részén található, a megye középpontjától délnyugatra. Két út vezet a faluba, az egyik Hőgyész és Dúzs között indul, a másik Závod és Tevel között. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 3,8% cigánynak, 2,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (24,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,5%, református 9,1%, felekezeten kívüli 11,2% (34,9% nem nyilatkozott). Nevezetességei Római katolikus temploma műemléki védelem alatt áll. Berendezése jórészt 18. századi, a főoltárkép 1899-ből származik. A szentélyben Szent Valerius ereklyéjét helyezték el, amelyet 1825-ben hozott Rómából gróf Apponyi Antal. A templomot 1960-ban és 1980-ban is felújították. Kertjében az 1800-as évekből származó kőkereszt áll. A Dózsa György utcában egy szintén műemléki védettségű, 223 éves Szent Flórián-szobor található. A mai település külterületén állt egykor Papd falu, amelyből mára már csak temploma (kápolnája) maradt, az is csak újjáépítve, nem eredeti formájában. Szintén a külterületen figyelhető meg egy bronzkori földsánc, ahol erdei pihenőt alakítottak ki. Timori zöldgalamb A timori zöldgalamb (Treron psittaceus vagy Treron psittacea) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Timor Green-pigeon). Előfordulása Indonézia és Kelet-Timor területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi párás síkvidéki erdők. Megjelenése Testhossza 28 centiméter. Tollazata szürkészöld. Közéleti Gazdasági Krónika A Közéleti Gazdasági Krónika egy interjú-magazin. Lapszámonként 20-30 interjút publikál már 18 éve a politika, a gazdaság, a sport és a kulturális szféra vezető személyiségeivel. Közéleti Gazdasági Krónika A Közéleti Gazdasági Krónika politikával, gazdasággal, közélettel, kultúrával, sporttal foglalkozó, havonta megjelenő magazin. Létezik On-Line változata is, amely a www.kronika.matav.hu címen érhető el. A lap első száma 1992. júniusában jelent meg. Alapítója a Krónikás Kiadó. Főszerkesztője az elmúlt 18 évben folyamatosan Szabados Julianna. Története A Közéleti Gazdasági Krónika magazin 1992. júniusban jelent meg először, azzal a céllal, hogy olvasóinak segítsen az életben való eligazodáshoz szükséges politikai, gazdasági, kulturális információkkal. Főszerkesztő Szabados Julianna (Miskolc) újságíró, 18 éve a Közéleti Gazdasági Krónika főszerkesztője. Állandó rovatok Az 1992-es indulástól: közélet, gazdaság, kultúra, sport, hasznos információk, események, megyék, városok, kerületek. 2000-től Divat - Szépség - Egészség és a Művészportrék. 2005-ben indult az Európai Parlament rovat. Olvasók A magazin által megcélzott olvasóközönség 25-60 éves, politikai, gazdasági és kulturális területen döntéshozói pozícióban dolgozó, vagy cégtulajdonos hölgy és úr. Terjesztés A Hírker és a Lapker árusító helyein kívül kapható több bevásárlóközpontban, áruház láncban (Kaiser, Auchen). Ideológia A Közéleti Gazdasági Krónika szerkesztői törekszenek arra, hogy megtalálják a pozitív törekvéseket, a követendő példákat. Egyazon lapszámban, azonos témában rendszeresen különböző politikai nézeteknek adnak teret. Nem kötődik a lap egyik politikai párthoz sem. Mesterfogás A Mesterfogás (Max & Jeremie) egy 1992-ben bemutatott olasz-francia film Claire Devers rendezésében, Philippe Noiret és Christopher Lambert főszereplésével. A forgatókönyv Teri White Max Trueblood and the Jersey Desperado c. regénye alapján készült. Történet Jeremie egy bűnszervezetnek dolgozik, kisebb megbízásokat kap. Vágyik arra, hogy gazdag legyen és ő is jó autókat vezethessen. Ezért személyesen keresi fel megbízóját, hogy egy igazi feladatot kapjon. Meg kell ölni egy idős férfit, akit nem ismer. Jeremie nekilát a feladatnak, megismerkedik Maxszal, akiről kiderül, hogy bérgyilkos. Jeremie habozik végrehajtani a megbízást, mert egyre jobban megkedvelte áldozatát. Max megsejti valódi szándékát, ám mégis a szárnyai alá veszi Jeremie-t. Időközben Max is megbízást kap saját főnökétől. Ekkor felkeresi Almeida felügyelő, aki már hosszú ideje szeretné elkapni Max-ot, és afelől érdeklődik, hogy ki is ez a fiatal Max mellett és mit terveznek. Almeida figyelni kezdi a párost. Max úgy dönt, hogy új társával hajtja végre a feladatot: megölnek egy idős maffiózót. Jeremie megbízója azonban nem veszi jó néven visszakozását, most már mindkettőjüket holtan akarja látni. Max lakását felrobbantják, így menekülniük kell. Útjuk Nizzába vezet, ahol Max-nak van egy búvóhelye. Azonban itt is rájuk találnak. Max megsebesül és otthagyja a fiút. De Jeremie újra rálel. Max alkut köt Almeida felügyelővel, hogy feladja magát, csak a fiút hagyja békén. Jeremie erről nem tud, dühében megöli Almeidát. Max és Jeremie egy vonaton szökik tovább. Szereplők Robert 'Max' Maxendre ( Philippe Noiret ) Jeremie Kolachowsky ( Christopher Lambert ) Almeida (Jean-Pierre Marielle) Jacky Cohen (Christophe Odent) Sam Marberg (Feodor Chaliapin Jr.) Érdekességek Feodor Chaliapin Jr. utolsó filmje, nem sokkal a film bemutatója előtt hunyt el. A filmet Párizsban és Nizzában forgatták. Gazdaságpszichológia A gazdaságpszichológia „azoknak a pszichikus jelenségeknek a tudománya, amelyek nem egyszerűen kísérnek gazdasági folyamatokat, hanem – rontó vagy javító – hatótényezőként részt is vesznek bennük”. Arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy a gazdaság hogyan befolyásolja a személyiséget, és gazdaság által befolyásolt személyiség hogyan hat vissza a gazdaságra. Történelmi áttekintés Magyari Beck István leszögezi, hogy történelmileg nézve a gazdaságpszichológia az óta létezik, amióta az ember gazdálkodik, mert a gazdaság végső soron emberek műve és a gazdasági folyamatokat lehetetlen megérteni az emberek megértése nélkül. Ez az oka annak, hogy a gazdaságtudományi szakirodalom már születésének kezdete óta telítve van pszichológiai szakkifejezésekkel. Ilyenek a szükséglet, a kielégülés, az élvezet és a kalkuláció. Még a munka is pszichológiai kifejezés, olyan értelemben, hogy a munkavégzés én-erő, akarat és motiváció nélkül elképzelhetetlen. Másfelől viszont az ember is fölfoghatatlanná válik, ha eltekintünk a gazdasági életben tanúsított viselkedésétől. Magyari Beck kifejti továbbá, hogy a pszichológia óvatosabbnak bizonyult a közgazdaságtannal, mint a közgazdaságtan a pszichológiával szemben, mert amíg a közgazdaságtan képtelen volt elkerülni a pszichológiai kifejezéseket, s az egyetlen, amit a „pszichologizálás” ellen tehetett az volt, hogy a kénytelen-kelletlen adaptált pszichológiai kifejezéseket, amelyeket aztán önkényes tartalommal telítve használt. A pszichológia viszont a gazdasági életet, mint túl bonyolult, számára sokáig nem kezelhető régiónak tekintette, s csak nagy ritkán gondolt rá. Gazdaságpszichológiai kutatástól pedig ennek megfelelően hosszú ideig tartózkodott. Az áttörés: A gazdaságpszichológia tudományos művelése Az áttörés a francia Gabriel Tarde(fr) (1843–1904)(Gabriel Tarde gazdaságpszichológiája) nevéhez fűződik. Tarde eredetileg jogász, kriminológus, szociológus és szociálpszichológus volt. Nem csak nála, hanem a gazdaságpszichológiát művelők életrajzának áttekintése során is feltűnhet a gazdaságtudományi előképzettség, vagy a pszichológiai vagy mind kettő hiánya. Tarde szociálpszichológia ismereteit hasznosítva jut el a gazdaságpszichológia tudományos műveléséhez és 1902-ben megszületik a La Psychologie Économique (A gazdaságpszichológia)című könyve és egyben a gazdaságpszichológia mint tudomány. Tarde után megindult a kutatási lavina, amelyben a magyarországi és emigrált magyar tudósok is nagy szerepet vállaltak. A gazdaságpszichológia magyarországi művelőinek jelentős köre a többször nevet változtatott mai Corvinus Egyetemen, hosszú ideig a közgazdászképzés egyetlen fellegvárában, jött létre. Ehhez a körhöz tartoznak Kindler József (1929), Garai László (1935), Magyari-Beck István (1941) és Zsolnai László (1958) Ehhez a körhöz csatlakozott 1991-ben az emigrációból, Ausztriából hazatért Menyhay Imre (1931), aki 1996-ig öt éven keresztül Magyari-Beck Istvánnal párhuzamosan tanította az általa kifejlesztett pszichoanalitikus – a mélylélektannal megalapozott – gazdaságpszichológiát, amelyet 2004-ig több magyarországi felsőoktatási intézményben is oktatott. A névsor korántsem teljes. Ha figyelembe vesszük azt, hogy mind Magyarországon, mind külföldön nagyon sok gazdaságpszichológia jellegű mű született, amelyek érdemleges méltatása egy behatárolt terjedelmű cikkben nem lehetséges, akkor érthetővé válik, hogy a teljesség igényéről le kell mondani. Viszont mindenképpen érdemes ebben, a terjedelmében korlátozott cikkben, rámutatni arra, hogy kiváló gazdaságpszichológiai munkák születtek a nélkül, hogy ezek íróit gazdaságpszichológusnak minősítették volna. Ezek közé tartozik mindenki előtt Erich Fromm (1900–1980) filozófus, szociálpszichológus, pszichoanalitikus humanista és André Kostolany (Kosztolányi Endre, 1906–1999) tőzsdeguru és spekuláns. Erich Fromm mindenekelőtt a Haben oder Sein – Die seelischen Grundlagen einer neuen Gesellschaft (München dtv.1979) (Birtokolni vagy létezni - Egy új társadalom alapvetése, Akadémiai Kiadó 1994) című könyvével szerzett különleges érdemeket a gazdaságpszichológia fejlesztésében. Hogy Erich Fromm gazdaságpszichológiai méltatása eddig elmaradt, feltételezhetően arra vezethető vissza, hogy a birtoklás és a létezés kérdéseit nem lehet mérni és nem lehet a mérés eredményeiből kimutatásokat szerkeszteni. André Kostolany pedig Kostolanys Börsenpsychologie (Wilchelm Heyne Verlag – München, 1991.) című könyvével szerezhetett volna elismerést, mint gazdaságpszichológus, ha az empirikus fetisizmus nem állt volna ennek útjában. Különösen a könyv Albert Einsteintől idézett alcíme jelentős a gazdaságpszichológia számára, mert ez a pszichológia irracionális jellegét emeli ki: „Phantasi ist wichtiger als Wissen.”("A fantázia fontosabb mint a tudás") A gazdaságpszichológia fogalomrendszerében ez azt jelenti, hogy a pszichológiában az érzelem fontosabb, mint az argumentáció, a tudományos ismeretszerzés szepontjából pedig azt, hogy a fantázia, az intuició, az inspiráció, a megérzés is vezethet tudományos felismerésekhez, ha ezeket utólag a gyakorlat igazolja, különben fennáll a veszélye annak, hogy neurotikus vagy pszichotikus fantáziák gorombán elvezetnek a valóságtól, mint ahogy ez a vallási vagy politikai ideológiákban tapasztalható. Magyar Beck írja, hogy nincs egyetértés a tekintetben, hogy ki a gazdaságpszichológia megalapítója. A franciák Tardénak adják a babért, a németek hol Hugo Münsterberget, hol az Osztrák Magyar Monarchiából származó George Katonát emlegetik a gazdaságpszichológia atyjaként. Az utóbbihoz az amerikai tudós társaság is lelkesen csatlakozik. A tények alapján megállapítható, hogy vannak tudósok, akik az első lépéseket megtették a tudományos gazdaságpszichológia felé és van egy, amelyik ezek közül az első volt. Az úttörőket veteránoknak is nevezhetjük. Ezek születési évük sorrendjében és az első jelentősebb gazdaságpszichológiai munkájuk figyelembevételével (dőlt évszámmal) a következők: 1. Gabriel Tarde (1843) (1902); 2. Hugo Münsterberg (1863) (1912) 3. George Katona (1901) (1942). Ha ezt az áttekintési módot a magyarországi Corvinus Egyetemi körhöz tartozó tudósokra alkalmazzuk, akkor a következő sorrendet láthatjuk: 1. Kindler József (1929) (1974); 2. Menyhay Imre (1931) (1985); 3. Garai László (1935) (1997); Magyari Beck István (1941) (1976); Zsolnai László (1958) (2000) Az 1843-as születésű Gabriel Tarde gazdaságpszichológiai műve 1902-ben jelent meg, az 1863-as születésű Münsterberg-é pedig 1912-ben, az 1901-es születésű George Katonáé 1942-ben. Ezek szerint Gabriel Tarde a gazdaságpszichológia atyja, de kétségtelenül Münsterberg és Katona is ott található az alapítók - a veteránok – között. A gazdaságpszichológia atyja azonban egyértelműen Gabriel Tarde. Ebből egyben az is kitűnik, hogy a huszadik században, különösen ennek második harmadának közelében született magyar vagy bármilyen nemzetiségű tudósok nem vehetik igénybe azt, hogy a gazdaságpszichológia alapítói közzé sorolják vagy soroltassák magukat. A gazdaságpszichológia tudományos művelésének okai A gazdaságpszichológia műveléséhez nagyban hozzájárult, hogy a gazdasági folyamatok permanens döntéshozatalra vannak utalva. A döntések során fellépő pszichikus feszültségek, az érvek és ellenérvek – illetve a döntéshozó pszichikus teherbíró-képessége – frusztrációs toleranciája (csalódásokat elviselő képessége) – központi szerepet játszik a döntés minőségét illetően, ami a dolog természetéből adódóan befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. A gazdaságpszichológia eredeti központi témája tehát szorosan összefüggött a döntéselmélettel – a profitorientált minőségi döntéshozatal pszichológiai hátterének vizsgálatával, amelyek olykor valószínűségszámítási kérdésekkel egészültek ki. A gazdaságpszichológia fogalma A gazdaságpszichológia témákra szakadása ellenére általánosíthatunk és mondhatjuk, hogy a gazdaságpszichológia „pszichikus jelenségeknek a tudománya, amelyek nem egyszerűen kísérnek gazdasági folyamatokat, hanem – rontó vagy javító – hatótényezőként részt is vesznek bennük. A gazdaság történéseinek felismerése vagy fel nem ismerése, derűlátó vagy borúlátó értelmezése, bizalom kölcsönzése vagy megvonása, pszichológiai teljesítmény, amelyből olyan gazdasági magatartás fakadhat, mely viszont már a reálgazdaságnak lehet kárára vagy hasznára – ilyen viszonyok belátásából született meg a gazdaságpszichológia.” Persze, a felsorolt és a hasonló pszichikus jelenségek befolyásolják a döntést, a döntés minőségét és a profitszerzés esélyét. A pszichoanalitikus gazdaságpszichológia a fenti gazdaságpszichológia-fogalmon túlmenően arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy a gazdaság hogyan befolyásolja a személyiséget, és gazdaság által befolyásolt személyiség hogyan hat vissza gazdaságra. Ennek a szemléletnek az elsődleges célja tehát nem a direkte profitmaximalizálás lehetőségének keresése a psziché sajátosságainak ismeretében, hanem a személyiségképzés, amely indirekt módon, a személyiség minőségén keresztül hat a gazdálkodás eredményességére, a személyiség minőségét viszont a gazdálkodás alapelvei – a kultúra és ezen belül a gazdálkodásetika – valamint a gazdálkodásban átélt praxis - a vezetési stílus - lényegesen befolyásolják.Ez a szemlélet elsősorban azokban a felsőoktatási intézményekben talált talajra, amelyekben a pszichoanalitikus gazdaságpszichológia alkotója oktatott. Például a Budapesti Gazdasági Főiskola tájékoztatója a gazdaságpszichológia oktatásának célját már abban látja, hogy a hallgatókkal megismertessék: „az emberek gondolatai, érzelmei, és viselkedése hogyan hat a gazdasági folyamatokra, illetve a gazdasági folyamatok hogyan befolyásolják az ember lelki életét.” Problémái A teória hiánya A gazdaságpszichológia témaköre nagyjából alig több mint egy évszázados fejlődése során alaposan kibővült, olyformán, hogy ez a gazdasági jellegű döntéseket befolyásoló tényezők lehetőleg legszélesebb körét érintse. Ez azzal járt, hogy az aktuális gazdasági érdekeket érintő témák empirikus vizsgálata vagy filozófiai megközelítése került a gazdaságpszichológia fejlesztésének középpontjába, ami az egységes teóriaképzést gátolta. George Katona nyomdokában a francia Pierre Louis Reynaud (1908–1981) elsősorban makrogazdasági folyamatok vizsgálatával járult hozzá gazdaságpszichológia fejlesztéséhez és Katonával egyetemben hangsúlyozta a teóriaképzés fontosságát. Reynaud a gazdaságpszichológia jellegét áruház-karakter jelzővel minősítette, értve alatta az egységes teória hiányát illetve a gazdaságpszichológia elaprózását, témákra szakadását. A gazdasági érdekek, a pillanatnyi profitérdek elsődlegessége határozta meg a gazdaságpszichológia ilyen jellegű fejlődési irányát. A gazdaságpszichológusok előképzettsége Ha elfogadjuk Magyari Beck István meghatározását, hogy a gazdaságpszichológia „a közgazdaságtan és a pszichológia házasságból született”, akkor a művelői csak akkor tudnak teljes értékű eredményeket felmutatni, ha legalább ebből a két tudományos diszciplínából szakmai végzettséggel rendelkeznek. A gazdaságpszichológia művelőiről általában elmondhatjuk, hogy ezek zöme nem a közgazdászok és pszichológusok köréből került ki, arról nem is szólva, hogy a közgazdászok, mint a racionalizmus hívei, idegenkednek a pszichológia irracionális, érzelmi alapú megközelítésétől A gazdaságtudományok a gazdasági racionalizmuson és a gazdasági maximalizáció elvén nyugszanak, a pszichikus folyamatok pedig az irracionális – logikával többnyire nem követhető – jelenségek szintjén. A pszichológiai (irracionális) jelenségek mozgatórugói mögött az érzelmek állnak, amelyeket logikus érveléssel aligha lehet befolyásolni. Ilyenek például a szimpátia, antipátia, szeretet, önfeláldozás, gyűlölet, harag, egoizmus, birtoklásvágy, stb. A gazdasági racionalizmus, a gazdasági maximalizáció és az irracionális pszichológiai folyamatok között nagy a szakadék. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a gazdaságpszichológusok zöme elsősorban nem a közgazdászok köréből került ki. Kirívó és példamutató kivétel lehet Scitovsky Tibor munkássága. A gazdaságpszichológusok között találunk orvosi, jogászi, pszichológiai, filozófiai, közgazdászi, szociológiai és szociálpszichológiai alapképzettséggel rendelkező gazdaságpszichológusokat, akiknél a gazdaság párosítása a pszichológiaival hiányzik. Ebben az esetben két lehetőség adódik: a továbbtanulás, vagy a hiányzó tudás filozófiai áthidalása. A filozófiai áthidalás Tarde óta tradícióvá vált. A pedagógusok – pedagógiai pszichológia képzettségük alapján – könnyebben birkóznak meg a pszichológia problémákkal, mint a más tudományterületről érkezők, de a gazdaságtudományokban való jártasságot ezzel nem lehet pótolni. A pszichológiai alapképzés hiányát a szociológusok és szociálpszichológusok is könnyebben áthidalják, mint mások, mert a szociológia és a szociálpszichológia inkább alkalmas a gazdálkodás emberközi kapcsolatinak vizsgálatára, mint az individuális pszichológia. Ez magyarázhatja azt, hogy a pszichológia gazdasági vonatkozásaival, és fordítva, a gazdálkodás pszichológiai vonatkozásaival, miért először a szociológusok és szociálpszichológusok foglalkoztak behatóbban, annak ellenére, hogy a döntéselméletben kulcsszerepet játszó énminőség és ennek ismertető jegyei, a frusztrációs tolerancia – a csalódásokat elviselő képesség – foka, az agressziós készség és a pozitívönkép-szükséglet mértéke az individuális pszichológia illetékességét inkább érinti. Az én minőségétől függ az egyén és a társadalom egészsége, s mi több, a gazdálkodás minősége is, mert minél erősebb az én, annál magasabb a frusztrációs tolerancia (az osztozásra való hajlandóság), annál kisebb az agressziós készség (a "rámenősség" profitszerzés során) és annál mérsékeltebb a pozitívönkép-szükséglet (a neurotikus becsvágy haszonorientáltsága). Ez a tézis a pszichoanalitikus gazdaságpszichológia egyik sarkalatos pontja. A gazdaságpszichológia témái Gazdaságpszichológiai írások gyakran a következő témákkal foglalkoznak. Gazdasági viselkedés paradigmái, reklám, kockázat, hazardírozás, fogyasztás és tömegfogyasztás, vásárlói szokások, fogyasztói és befektetői magatartások, tradíciók, motivációk, vásárlói befolyásolhatóság, szabadidő funkciói, a szabadidő ipar, emberi erőforrások, beruházások, szegénység és gazdagság, gazdasági bűnözés, gazdálkodás etika, mentalitások, vezetés és vezetési stílusok, kreativitás, a munka jelentősége, munkanélküliség, gazdasági válság, pénzügyi és a pszichikus válság. Gyakran esik szó, szervezés-, munka-, vezetés- és fináncpszichológiáról, valamint piacgazdaság pszichológiájáról. Gazdaságpszichológiát oktatók gyakran szerkesztett könyvekből – idegen szerzők által írt szemelvények összeállításából – és egyetemi jegyzetekből tanítanak. A tudományos utánpótlást jelentő docensek között inkább találhatók azok, akik más utat járnak. Ehhez a körhöz tartozik pl. Komor Levente, a Szent István Egyetem, Huff Endre Béla, a Szolnoki Főiskola, és Kocsis Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója. Breathitt megye (Kentucky) Breathitt megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kentucky államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Jackson. Lakosainak száma 13 545 fő (2013. július 1.). Breathitt megye Wolfe, Magoffin, Knott, Perry, Owsley és Lee megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Fresnay-le-Samson Fresnay-le-Samson település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 97 fő (2015). Fresnay-le-Samson Guerquesalles, Survie, Aubry-le-Panthou, Camembert, Champosoult és Roiville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szentendrei tömeggyilkosság A szentendrei tömeggyilkosság hét halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat volt 1947-ben, valójában nem Szentendre közigazgatási területén, hanem a várost körülvevő pilisi (pontosabban visegrádi-hegységi) erdőkben, Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozó külterületeken. A bűncselekmények két egymáshoz közeli erdős területen történtek, az egyik helyen öt tizenéves fiú esett az elkövető áldozatául, a másik helyen pedig egy turista házaspár. A gyilkosságsorozat azóta is egyike a valaha véghezvitt, legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi bűncselekményeknek. Az elkövető kiléte és motivációja a kiterjedt hajtóvadászat és nyomozás ellenére ismeretlen maradt. Egy lehetséges teória, amit már egy korabeli rendőrségi jelentés is felvet és egy a történteknek alaposan utánajáró, 70 évvel későbbi cikk is utal rá, az, hogy az elkövetőnek – aki valamelyik külföldi hadsereg szökött katonája volt – szerelmi viszonya volt az egyik helyszínen megölt gyerekek nevelőanyjával, és valamilyen ebből fakadó konfliktus miatt dühödhetett meg a fiúkra; a turisták pedig rosszkor voltak rossz helyen, a tettes azért végezhetett velük, hogy ne maradjanak tanúk. A hatóságok az eset után sokáig, nagy erőkkel sulykolták a közvéleménybe, hogy a kitelepítésből „visszaszivárgott” sváb elkövetőt feltételeznek (és keresnek), valójában azonban több jel utal arra, hogy egy, a háborúban megzavarodott volt szovjet katona lehetett a tettes. A gyilkosságok 1947. augusztus 17-én egy hattagú csoport kirándult a Szentendréhez közeli Bölcső-hegyen. A Lajos-forrástól nem messze található Kékvízű-forrásnál (ma Pomáz külterülete) megálló csoport egy félmeztelen fiatalemberre lett figyelmes, akivel szóba elegyedtek. A fiatalember egyáltalán nem beszélt magyarul. A túlélőknek a rendőrségen felvett, későbbi vallomásai szerint azt állította, hogy német SS-katona, aki egy Magdeburg környéki hadifogolytáborból szökött meg és társaival Magyarországra jött kóborolni. Ezután – ugyancsak a fennmaradt vallomás szerint – a magyarországi viszonyokról kezdett érdeklődni, majd minden előzmény nélkül fegyvert rántott elő, és megpróbálta a társaság két tagját agyonlőni. A támadás során Benke Lajos holtan rogyott össze, és a felesége is életét vesztette; az első korabeli sajtóhírek arról szóltak, hogy az asszony szívrohamot kapott, de a boncolásnál az ő testén is találtak lőtt sérülést, ami a halálát okozhatta. A kiránduló társaság többi tagja – a korabeli sajtóhírek szerint Kiss Gyula és nőismerőse, Palánkay Ilona, valamint Pribil Károly vízvezeték-szerelő és neje – túlélték a váratlan támadást, egyikük védekezésképpen fokosával a merénylő felé sújtott, mire az elmenekült. A megriadt kirándulók a szentendrei rendőrkapitányságra mentek, és jelentették az esetet. A szentendrei kapitányságra 1947. augusztus 18-án újabb gyilkosságról szóló bejelentés érkezett. A Pilisszentlászlóhoz tartozó Bükkipusztán található Zbórai-birtok fészerében – az előbbi bűncselekmény színhelyétől alig két kilométernyire – a tulajdonos holtan találta a birtokon állatokra vigyázó fia baráti társaságának négy tagját. Az ötfős fiúcsapat utolsó életben lévő tagja egy súlyosan megsebesült fiatalember volt, aki halála előtt még személyleírást adott a birtokon vérengző férfiról. A személyleírás megegyezett a Bölcső-hegyi gyilkosság elkövetőjének személyleírásával. Hajtóvadászat A gyilkosok felhajtásával Münnich Ferencet bízták meg. A rendőrség, a szovjet hadsereg és a magyar karhatalom nagy erőkkel körülzárta Szentendrét és megkezdte a feltételezett elkövetők – a rendőrség kommunikációjában a kezdetektől megjelenő koncepció szerint egy, a Pilisben bujkáló SS-szabadcsapat – felkutatását. A kutatás során az erdőkre, horhosokra és barlangokra koncentráltak. A Macska-lyuk nevű barlangban állítólag találtak is hátrahagyott fekhelyeket és lőszerkészletet. A környékbeli falvakban számos beszámolót hallgattak meg a hegyekben elrejtőzött fasiszta ellenállókról és hazafelé tartó szökött német hadifoglyokról, akik időnként megjelennek a lakott helyeken, a lakosságot fenyegetik és élelmiszert követelnek. Ezen beszámolók később hamis nyomnak bizonyultak, a hatóságok nem bukkantak fegyveresekre a hegyekben. A sajtóban többször is megjelentek olyan híradások, hogy a rendőrség nyomon van, a tettesek elfogása pusztán órák kérdése, illetve már el is fogtak gyanúsítottakat, egyes újságok pedig beszámoltak az SS és a magyar rendőrség közötti fegyveres összecsapásról is, ezen értesüléseket azonban később rendre cáfolták. A kutatást néhány nappal később kiterjesztették a Duna bal partjára is, eredményt ez sem hozott. A következő napokban-hetekben országszerte megszaporodtak a kóborló német csoportokról szóló híradások. SS-szabadcsapat felbukkanásáról érkezett hír Kemeneshőgyész és Békás, illetve Rákospalota és Fót határából. Az észlelések ellenére egyetlen kóborló német katonát sem sikerült elfogni. Ellentmondások az ügyben A korszak minden apró-cseprő ügyre ráharapó, szenzációéhes sajtója kezdetben egyáltalán nem kapta fel az ügyet. Augusztus 21-én Dinnyés Lajos egy minisztertanácsi ülésen meg is jegyezte, hogy számára úgy tűnik, mintha a sajtó agyon akarná hallgatni az esetet. Ennek magyarázata az lehet, hogy a sajtó zöme ekkorra már a hatalomra törő Magyar Kommunista Párt befolyása alá került, a választásokra készülő pártnak azonban rendkívül rosszkor jött a merénylet. A közrendet fenntartó a rendőrség ugyanis az MKP-s miniszter által irányított belügyi tárcához tartozott. A háború után azonban példátlan méretű és durvaságú bűnözési hullám sújtotta az országot, a rendőrséget pedig sorozatos kudarcok érték a közrend helyreállításáért folytatott küzdelemben. A kommunista befolyás alá került sajtó érthetően nem szívesen számolt be a kommunista irányítás alatt álló közrendvédelem kudarcáról. A háború utáni két évben a sajtó rendszeresen beszámolt a szétesett fasiszta hadseregek hazafelé tartó katonái által elkövetett bűncselekményekről. Ezen bűncselekmények azonban a szentendrei esettől gyökeresen eltérő jellegűek, jobbára állat- és terménylopás, illetve a tolvajokat felfedező gazdák ellen irányuló szóbeli fenyegetések voltak. Nem volt jellemző, hogy a kóborló katonák huzamosan és nagyobb számban tartózkodtak volna egy-egy helyen, és érthetetlen volt az is, hogy miért pont az év utazásra legalkalmasabb időszakában (alacsony folyami vízállások, gyümölcsérés, a gyors megbúvást lehetővé tevő lombos erdők, meleg éjszakák) táboroztak volna le hosszabb időre egy idegen és ellenséges helyen. A kiránduló csoport elleni támadó viselkedése kifejezetten ellentmondásos. Bár elrejtőzhetett volna a kirándulók elől, a merénylő azonban nem csak elbeszélgetett a túrázókkal, de ha hinni lehet a korabeli rendőrségi jegyzőkönyvnek, gondosan be is számolt jelenlétének okáról, 10 társáról, majd a gyilkosság elkövetése után szemtanúkat hátrahagyva menekült el. A Zbórai-birtokon történt vérengzés pontos ideje nem ismert, ugyanakkor nehezen magyarázható, hogy az elkövető miért vállalkozott egy második gyilkosság elkövetésére is, amikor érdeke az lett volna, hogy minél hamarabb és a lehető legjobban eltávolodjon az előző gyilkosság helyszínétől. Egy alkalommal a Sajtóiroda beszámolt arról is, hogy a hatóságok azonosították a tetteseket, azonban személyleírásukat és nevüket sem akkor, később sem tették közzé. A gyilkossági ügy lezárásáról kevés tudható. Az ügyben bírósági per nem zajlott, ítéletekről, a tettesek elfogásáról a sajtó nem számolt be. Mindössze 19 évvel később egy újságcikkben olvasható utalás arra, hogy az elkövetőt a törvény utolérte. A gyilkosságsorozat azóta csaknem teljesen feledésbe merült. A korabeli propaganda által sulykolt német szállal ellentétben helyi lakosok visszaemlékezései, valamint több más adat, köztük rendőrségi források szerint is a gyilkosságok elkövetője valójában inkább egy, egyesek által állítólag személyesen is ismert, Vaszil nevű kozák vagy ukrán származású, korábbi szovjet katona lehetett; ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a hatóságok végül sohasem adtak hírt az illető elfogásáról. Mi több, az első körözési felhívásban még a rendőrség is „orosz legénységi egyenruhába öltözött, lábtekercses elkövető”t keresett, így több mint valószínű, hogy a hatóságok a kezdetektől fogva tisztában voltak azzal, hogy nem német, hanem szovjet elkövetővel állnak szemben, arra azonban politikai megfontolások miatt gondolni sem merhettek, hogy ezt tudassák a nyilvánossággal is. Ezen logika mentén a hatalmas erőkkel megindított hajtóvadászat az elkövető kézre kerítése helyett sokkal inkább azt a célt szolgálhatta, hogy elejét vegyék újabb, a nyilvánosságot felkavaró bűncselekménynek, ami már csak a közelgő nemzetgyűlési választásra való tekintettel is nagyon kevéssé lett volna kívánatos a hatóságok számára. Emlékezete A Bölcső-hegyi gyilkosság helyszíne közelében, alig két kilométernyire a lajosforrási turistaháztól egy nem különösebben feltűnő, kőből faragott emlékmű őrzi az ott meggyilkolt házaspár emlékét. A Cartographia Kft. által 1996-ban kiadott és a Szarvas–Faragó kiadású, 2005-ben megjelent Pilis-térképek is a turistaháztól majdnem pontosan északnyugati irányban, légvonalban körülbelül 1500-1600 méternyi távolságban tüntetik fel a Denke Lajos-emlékművet, de nem a Kékvizű-forrás, hanem az attól még távolabbra található Helyiipari-forrás közelében; a térkép szerint a forrásig a sárga turistajelzés vezet, ahonnan észak-északkeletnek fordulva, egy jelöletlen erdei úton érhető el a körülbelül 400 méteres tengerszint feletti magasságban emelt emlékmű. Franyó Rudolf pilisszentlászlói író az egyik könyvében a gyilkosságok rekonstruálására tett kísérletet, a helyi lakosok emlékezetében megőrződött adatok alapján. Meaulne Meaulne település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 778 fő (2015). Meaulne Le Brethon, Urçay, Vallon-en-Sully, Vitray, Épineuil-le-Fleuriel és La Perche községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nohanent Nohanent település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 2195 fő (2015). Nohanent Sayat, Blanzat, Chanat-la-Mouteyre és Durtol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nohant-en-Goût Nohant-en-Goût település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 593 fő (2015). Nohant-en-Goût Brécy, Farges-en-Septaine, Moulins-sur-Yèvre, Osmoy, Sainte-Solange és Savigny-en-Septaine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Wernher von Braun Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Németország, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a náci megtorlófegyverek (Vergeltungswaffe) programjának vezetője, a németországi és az amerikai rakétafejlesztés egyik vezető alakja. Az Egyesült Államokban őt tartják az űrprogram hősének. A második világháború előtt és alatt a Harmadik Birodalom rakétaprogramjának jelentős alakja. A rakéták elméleti atyja az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij volt, az ő elgondolásait fejlesztette tovább Wernher von Braun, aki folyékony hajtóanyagú rakétákban gondolkodott. Az A–4 volt az első rakéta, amely képes volt a világűrt elérni, így nem csoda, hogy 1943-ban a kísérleti rakétákra a világűrt meghódító ember képét festették fel. (1950-ben tették közzé az első ilyen képeket.) Élete Wernher von Braun Magnus von Braun báró második gyerekeként látta meg a napvilágot. Fiatal korában álmodozó volt, a technikai dolgok érdekelték, az autók, valamint a matematika és a fizika. Doktorátusát is fizikából szerezte a berlini egyetemen. Egyetemi tanulmányai befejezése után a rakéták iránt kezdett el érdeklődni. Mivel a Német Birodalomban az 1930-as években kezdtek foglalkozni a rakétafegyverek előállításával, (ezt a versailles-i békeszerződés nem tiltotta), ezért a német hadsereg tagja lett. Braun és társai ekkor vizsgálták a torlósugár-hajtóműves, és a szilárd, illetve a folyékony hajtóanyagú rakéták megvalósíthatóságát. 1941-ben készítették el az Argus 109 torlósugár-hajtóművet. (Ez lett az alapja a Fi–103 jelű robotrepülőgépnek, amelyet a légierőnél FZG–76-nak – propaganda okokból V–1-nek, Vergeltungswaffe-1-nek (Megtorlófegyver-1-nek), nevezték el. (Az amerikaiak később JB–2 és LTV N–2 néven másolták le, de nem rendszeresítették, az oroszok robotrepülőgépei is erre a prototípusra épültek J–(1-3) kezdettel, de ugyanez volt az alapja az amerikai ALCM és BGM–109 Tomahawk robotrepülőgépeknek is) Az első folyékony üzemanyagú rakétafegyverek von Braun tervei alapján épültek meg, melyet titokban és folyamatosan tökéletesítettek. A kísérleti eredmények jelentősége miatt a német vezetés önálló kísérleti bázis létrehozását határozta el, így 1936-ban részt vett a Wehrmacht rakétakísérleti központjának létrehozásában (Balti-tenger melletti Peenemünde-ben). Vezetőjeként az A–1, A–2, A–3, kísérleti rakéták kipróbálása után, 1939–1942 között fejlesztették ki az A–4 (Aggregat–4) típusú ballisztikus rakétát. (1940-től a Luftwaffe keretében, majd 1943-tól ismét a Wehrmacht keretében). A peenemündei telep bombázása után a gyártást a türingiai Harz hegységben lévő föld alatti sóbánya tárnáiba helyezték át. (A gyakorlati bevetések, két földi alakulat részvételével, 1944. szeptember 8-án kezdődtek meg, az első rakéta a londoni Chiswick kerületben csapódott be.) Az A–4 rakétát az első bevetés után háborús propaganda miatt V–2-nek nevezték. A háború után ez a rakéta az összes katonai nagyrakéta alapja lett. 1945-ben von Braun mérnökcsapatával és családjával együtt az amerikaiaknak adta meg magát, s magával vitt sok kutatási eredményt is. (Az amerikai hadsereg Németország veresége után ötven láda tervrajzot és több mint száz rakétát vitt magával. Von Braunnal együtt 150 német tudós került Amerikába - köztük az öccse, Magnus von Braun (1919-2003), és Walter Dornberger (1895-1980), a V-2 rakétaprogram fejlesztési igazgatója.) 1945. június 20-án az USA Nemzetbiztonsági Hivatala engedélyezte, hogy von Braun mint rakétaspecialista Amerikába menjen a csapatával. Miután segített az amerikaiaknak a peenemünde-i dokumentumok és más eszközök leltározásában, csapatával Texasba került, Fort Blissbe, El Pasotól északra. 1950-ben von Braun és csapata az alabamai Huntsville-be költözött, ahol von Braun a következő 20 évben dolgozott. Kifejlesztette a Redstone rakétát, mely az első amerikai ballisztikus rakéta alapja lett, a Jupiter rakétacsaládot, mellyel az első mesterséges műholdat küldték a világűrbe (Explorer–1) 1958. január 31-én, valamint a Voyager–1 űrszondát. A NASA 1958. július 29-én alakult meg, két évvel később pedig megnyílt 1960-ban a NASA Marshall Space Flight Center, a Marshall Űrrepülési Központ, melynek 1960 júliusától igazgatója lett egészen 1970 februárjáig. A Saturn rakéta, ami később a Holdra juttatta az első embert, hamarosan elkészült, majd kifejlesztették ennek többi változatát is, ami többek között a Skylab űrállomást vitte és állította pályára, és amit az Apollo-program keretében használtak. 1972-ben összetűzésbe került a NASA-val, otthagyta az állását, a marylandi Germantownba ment, a Fairchild Industries elnöke lett. 1977. június 16-án halt meg a virginiai Alexandriában. Seattle Aquarium A Seattle Aquarium (magyarul: seattle-i akvárium) az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Washington állambeli Seattle város akváriuma, amely az 59. számú kikötőnél, az Elliott-öböl partján helyezkedik el. 1977-től az Association of Zoos and Aquariums (AZA) jóváhagyásával működik. Története Ezt a városi akváriumot 1977. május 20-án nyitották meg, és először a seattle-i város tulajdonába tartozott. 2010. július 1-jén a nonprofit Seattle Aquarium Society átvette a várostól az akvárium igazgatását. Az akváriumot a Bassetti Architects mérnökei tervezték. A Seattle Aquariumot évente 800 000 látogató nézi meg, ezek közül 50 000 diák. 2007 júniusában az akvárium területét 1700 négyzetméterrel nagyobbították meg; ide egy üzletet, kávézót és két új részleget (Window on Washington Waters és Crashing Waves) építettek. Kiállítások Window on Washington Waters (Ablak Washington vizeire): ez egy 450 000 literes víztartalmú akvárium, amelyet 2007-ben építettek. Ez az akvárium Washington állam vizeinek az élővilágát mutatja be. Az itt bemutatott állatok, a szabad természetben 1,5-18 méter mély vizekben élnek. A bemutatott fajok között helybéli lazacfélék , sügérfélék és tengerirózsák is láthatóak. Naponta búváros műsorok is vannak; a látogatók beszélhetnek a búvárokkal. Crashing Waves Exhibit (A becsapódó hullámok kiállítás): a Window on Washington Waters mellett fekszik. 12 méter hosszú és 1,5 méter mély. A helybéli tengerpart árapály térségét hivatott bemutatni. Life on the Edge (Élet a túlélés szélén): 2002 -ben nyílt meg. Két medencéből áll, amelyben árapály térségbeli állatok vannak. Ezeket a látogatók megfoghatják. Life of a Drifter (Egy vándor élete): 3,7 méter magas körszerű akvárium, amelynek közepébe bemehetnek a látogatók. Ebben fülesmedúzák , óriáspolipok , sügér ivadékok, tengericsillagok és plankton látható. Ugyanitt egy 4 méter hosszú akváriumasztalon, a látogatók megfoghatják az állatokat. Pacific Coral Reef (Csendes-óceáni korallszirt): ez egy 95 000 literes víztartalmú akvárium, amelyben mesterséges korallszirt látható. A korallszirti halakat hivatott bemutatni. Ocean Oddities (Az óceán furcsaságai): a Monocentridae-, a bőröndhal - és a Dactylopteridae-fajoknak, valamint a nagyhasú csikóhalnak és az Eurypegasus draconisnak ad otthont. Birds and Shores (Madarak és tengerpartok): az északnyugati partvidék madárvilágát hivatott bemutatni; többek között alkaféléket , mint például a kontyos lundát és lummát és egyéb tengerparti madarat. Marine Mammals (Tengeri emlősök): itt többféle tengeri emlős is megtalálható, mint például a borjúfóka , az északi medvefóka , a tengeri vidra (A Seattle Aquarium tenyésztett elsőként tengeri vidrákat, a fogamzástól a felnőttkorig. Az első fogságban született vidra Tichuk volt, amely 1979-ben jött a világra, majd az 1980-as évek elején még három további kölyök született. ) és a kanadai vidra . Az Orca Family Activity Center -ben a látogatók a kardszárnyú delfinről is tanulhatnak, főleg a közelben levő Puget Sound öbölbeli orkacsaládokról (az akváriumban nincsenek orkák). Puget Sound Fish (Puget Sound halai): három részből álló kiállítás, amelyben a Puget Sound öböl halait mutatják be, például: Rhamphocottus richardsonii, Cyclopteridae-fajok, Porichthys-fajok, Sebastes pinniger és Anarrhichthys ocellatus. Underwater Dome (Víz alatti kupola): ez egy 1 500 000 literes víztartalmú kupola alakú akvárium. A kupola alá két rövid alagúton keresztül lehet bejutni. Ez a kiállítás már a Seattle Aquarium megnyitásakor, 1977-ben létezett. Ebben is a Puget Sound öböl halait találjuk meg, például: lazacfélék, Ophiodon elongatus, cápák , valódi tokfélék , valódi rájafélék és álsügérek. Wright fivérek A Wright fivérek, Orville Wright (1871. augusztus 19. – 1948. január 30.) és Wilbur Wright (1867. április 16. – 1912. május 30.) nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, és az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett. Ennek ellenére a kezdetektől egészen napjainkig vitatja néhány ember és ország, hogy valóban ők építették az első repülőgépet. Pályafutásuk kezdete Wilbur Wright 1867-ben született az Indiana állambeli Millville-ben, Orville pedig 1871-ben Daytonban, Ohióban. Mindketten főiskolára jártak, de nem szereztek diplomát. A Wright fivérek Daytonban, Ohióban nőttek fel, ahol kerékpárjavítással, -tervezéssel és -gyártással foglalkozó céget alapítottak 1892-ben. Munkájuk eredményét a repülés iránti érdeklődésükre költötték. Sir George Cayley, Octave Chanute, Otto Lilienthal és Samuel Pierpont Langley munkája alapján 1899-ben kezdtek el repülő szerkezetekkel kísérletezni. A fivérek a repülés technikájának továbbfejlesztése során a hajtóerő növelése helyett nagy hangsúlyt helyeztek az irányíthatóságra. Kifejlesztették a háromtengelyű irányítást, és meghatározták a repülőgépek kormányozhatóságának alapelveit, melyeket ma is használunk. A Wrightok eleinte a korabeli repülési irodalomra alapozták munkájukat, többek között Lilienthal táblázataira. Hamarosan rájöttek, hogy a Smeaton-együttható (egy változó a felhajtóerő és a légellenállás képletében) hibás, és egy szélcsatorna építésébe fogtak alkalmazottjuk, Charlie Taylor segítségével. Több mint kétszáz szárnyalakot teszteltek, végül létrehozták saját táblázatukat, amely a légnyomás és a szárny formája közötti összefüggést írja le. Korábbi munkájuk kerékpárokkal, kerékpármotorokkal és a kerékpárok egyensúlyával kapcsolatban elengedhetetlen volt repülőgépük megalkotásához. Kutatásaik során a Wright fivérek mindig együtt dolgoztak, a repülőgép fejlesztésében elért érdemeiket nem lehet különválasztani. Repüléseik A Wright fivérek kutatásának fő irányát nem egyszerűen a felható- és hajtóerő, hanem a repülőgép irányíthatósága jelentette, ami tartós repülést tett lehetővé. Első siklórepülőjüket (1899 elején) egy bonyolult rendszerrel látták el, amit "szárny hajlításnak" hívtak. Ha az egyik szárnyat valamelyik irányba elhajlították, több felhajtóerő keletkezett, a repülőgép emelkedni kezdett. A cél az volt, hogy irányítani tudják a szárnyak elhajlását, mert ez könnyebbé tehette a repülést. Első vitorlázógépeiken az első és hátsó pozíciók – amelyek a repülőt tartották – nem voltak rögzítve. A hajlítást a szárnyakon végigfutó zsinór szabályozta, amelyeket a pilóta egy bottal mozgatott ahhoz, hogy balra vagy jobbra forduljon. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawkba költöztek egy meteorológus tanácsára az ott található Kill Devil Hillen folyamatos és erős szelek miatt, valamint az eldugott hely biztosította, hogy az erős verseny közepette repülőjük rejtve maradjon a versenytársak kíváncsi szemei elől. Kitty Hawkban 1900-tól 1902-ig kísérleteztek, minden évben új siklórepülőt építettek. Az utolsó siklórepülőn, a Wright Glider of 1902-n sok fontos repülési újítást alkalmaztak, és a testvérek több, mint ezerszer repültek vele. 1903. március 23-án szabadalmi bejelentést nyújtottak be a "szárny hajlítás" segítségével történő keresztirányú mozgás irányítására és fordulásra. 1903-ra a Wright fivérek valószínűleg a világ legképzettebb vitorlázó pilótái lettek. 1903-ban építették meg a Wright Flyert, amelyre később Flyer I-ként hivatkoztak. Ez a gép manapság Kitty Hawkként is ismert.[forrás?] A gépet faragott légcsavar és a Taylor által Daytonban, a bicikliműhelyben épített motor hajtotta. A légcsavar hatékonysági mutatója 80%-os volt. A motor sokkal jobb volt, mint a legtöbb akkoriban gyártott motor, elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben használják. A motorban használt lánc – nem meglepő módon – egy biciklilánc volt. 1903. december 17-én emelkedtek először a levegőbe, mindketten kétszer. Az első repülés során Orville 39 métert repült 12 másodperc alatt, és egy, azóta híressé vált fényképen is megörökítették. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt. A repüléseknek négy életmentő és egy falusi fiú is tanúja volt, vagyis ez volt az első nyilvános repülés. Egy helyi újság jelentette az eseményt, de pontatlanul. Csak egy újság, a Cincinnati Enquirer jelentette meg a hírt másnap. A Flyer I megépítése kevesebb mint kétezer dollárba került. A szárny fesztávolsága 12 m, a gép tömege 340 kg, és 12 lóerős, 77 kg tömegű motor hajtotta. A Wright fivérek repülőteret alakítottak ki a Huffman Prairie-n, Dayton közelében, és 1904-ben is folytatták a munkát a Flyer II megépítésével, a felszálláshoz pedig katapultot használtak, hogy ellensúlyozzák a szél hiányát a reptéren. Az év végéig 105 irányított repülést végeztek, néhányszor 5 percig is köröztek a mező fölött, amely ma a Wright-Patterson Air Force Base légibázis része. 1905-ben megépítették a továbbfejlesztett Flyer III-at. Ezekhez a repülésekhez gyakran meghívták barátaikat, a sajtó képviselőit és a szomszédokat is. 1905. október 5-én bukfencet is végeztek a géppel. Wilbur leghosszabb repülése több mint 39 percig tartott, és 39 km-t tett meg a Huffman Praire fölött körözve. Korai és későbbi repülőgépek Úton a repülés felé 1899 júliusában Wilbur szárnyelcsavarást alkalmazott a próbarepülőn, ami egy kétszárnyú sárkányrepülő volt 5 láb szárnyfesztávolsággal. Elcsavart szárnnyal, az egyik szárnyvég magasabban van, a másik pedig alacsonyabban. A nem egyenlő magasság arra késztette a szárnyakat, hogy elforduljanak, az alacsonyabban levő szárny felé. A csavarást négy, a repülőhöz erősített zsinórral lehetett irányítani. A zsinórokat két pálcán keresztül irányította a sárkányrepülős, aki így különböző irányokba fordította a repülőt. 1900-ban a fivérek elutaztak Kitty Hawkba, Észak-Karolinába, hogy megkezdjék siklórepülési kísérletüket. Wilbur első levelének válaszában, Octave Chanute javasolta a Közép-Atlanti partvidéket szabályos szellői és puha homok-leszállófelülete miatt. Wilbur az Amerikai Egyesült Államokban levő Weather Bureau-t is tanulmányozta, azonban mégis Kitty Hawkra esett a választásuk az ott állomásozó meteorológusok jelentései alapján. A hely, bár messze van tőle, mégis közelebb van Daytonhoz, mint más helyek, amiket Chanute javasolt, Kaliforniát és Floridát is beleértve. A helyen ezenkívül nem voltak újságírók, akik 1896-ban Chanute kísérleteit a Michigan-tónál kész cirkusszá változtatták. Chanute meglátogatta őket a táborban minden évszakban, 1901 és 1903 között. Az Ohio–Észak-Karolina vita Az elsőségért két állam is vetélkedik. Ohio azon a jogon, hogy ott épült a történelmi repülőgép. Észak-Karolina azért, mert ott történt az első sikeres felszállás. Timothy Patrick Murphy Timothy Patrick Murphy (Hartford, 1959. november 3. – Sherman Oaks, 1988. december 6.) amerikai színész. Élete Murphy számos színházban és reklámfilmekben kezdte színészi pályafutását, majd számos filmben és televíziós sorozatban szerepelt. Az egyik legismertebb alakítása a Dallas című sorozatban volt, amiben 27 részen keresztül alakította Mickey Trotter-t 1982 és 1983 között. Nyíltan vállalta homoszexualitását. Egyszer azt állította, hogy Brad Davis biszexuális és szexuális kapcsolatban áll vele. Davis, Timothy Patrick Murphy-hez hasonlóan, szintén az AIDS áldozata lett. Halála Murphy HIV-fertőzött volt és AIDS-ben halt meg 1988. december 6-án 29 évesen Sherman Oaks-ban. A Los Angeles-i Hollywood Hills-i Temetőben helyezték végső nyugalomra. Murphy öccse, Patrick Sean Murphy, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokban vesztette életét, mikor a World Trade Center épületében tartózkodott a merénylet idején. Oroszlán-tallér Az oroszlán-tallér (hollandul: leeuwendaalder; németül: Löwentaler, 1901 előtt -thaler, lásd: német helyesírás) a holland tartományok által a XVI–XVII. század során vert tallér. Nevét az éremkép oroszlánábrázolásáról kapta. A XVII. század során a legelterjedtebb fizető- és elszámolási egység volt a Balkánon, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Leírás Előlapján Hollandia címerállata, egy két lábon álló oroszlán látható, míg hátlapján egy lobogó köpenyű páncélos lovag és a tartomány jele szerepel. A leeuwendaalderek tömege mintegy 27 g volt, 750‰-es finomságú ezüstből készültek. Értékét 32 stuiverben állapították meg, habár valóságos értéke ennél 3 stuiverrel kevesebb volt, a különbségből származó forrásokat a szabadságharc finanszírozására fordították. Készültek kétszeres tallérok is. Megjelenése Az első leeuwendaaldereket 1575-ben, a németalföldi szabadságharc idején verték Holland tartományban. Az Utrechti Uniót 1579-ben létrehozó hét államból hat hamar utánozni kezdte a tallérokat (saját államuk jelét tüntetve fel az érméken) a pénzverési joggal rendelkező városokkal együtt. Mivel a korabeli nagy értékű ezüstpénzeknél (ducaton, rijskdaalder) könnyebb volt kezelni, mint a tallérokat. (Kampen, Deventer és Zwolle.) Veretek Tartományi veretek: Frisia: 1589–1653 és egy dátum nélküli veret Gelderland : 1589–1700/991 Holland: 1575–1697 és egy dátum nélküli veret Overijssel : 1585–1701 Utrecht : 1589–1697 Zeeland : 1589–1658 és egy dátum nélküli veret. Régiós veretek: West Frisia: 1588–1713. és egy dátum nélküli veret. Városi veretek: Deventer : 1640–1698 Kampen : 1637–1693 Nijmegen : 1692 Zutphen : 1690–1692 Zwolle : 1633–1692. Hollandián kívüli forgalma Az oroszlán-tallért a XVII. és XVIII. században nagy mennyiségben verték a levantei kereskedelem céljára, ahol elsődleges fizetőeszközzé vált (levantei tallér). Arábiában az oroszlán-tallért Abu Kelbnek (a kutya apja) nevezték, a balti kereskedelemmel pedig Oroszországig is eljutott, ahol levoknak nevezték. Az oroszlán-tallért számos pénzverde másolta, főleg Németországban és Itáliában. A másolatok – haszonszerzés végett – sokszor gyengébb minőségű ezüstből készültek, de a leletekben való ritka előfordulás arra utal, hogy az arab kereskedők ügyesen meg tudták különböztetni a jó és a rossz tallérokat. Hamis feliratokkal ellátott utánveretek még ritkábbak. Ennek ellenére a sorozatos pénzrontási kísérletek hozzájárulhattak, hogy az oroszlán-tallért felváltotta a Mária Terézia-tallér és a piaszter. Az oroszlán-tallérok egykori balkáni elterjedtségének nyelvi emlékei a mai lej és leva pénznevek. Neuenbürg Neuenbürg település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 76 807 fő (2014. december 31.). Hans Schomburgk Hans Schomburgk (Hamburg, 1880. október 28. - Berlin, 1967. július 27.) Afrika-kutató, vadász, a 20. század első felének meghatározó német állatfilmkészítője. Életpályája Schomburgk egy építész fiaként született. Gimnáziumi tanulmányait Hamburgban, Lünebergben és Jénában végezte. 1898-ban 17 évesen Dél-Afrikába utazott egy farmra dolgozni, majd belépett az angol hadseregbe és részt vett a búr háborúban. Utána Észak-Rodéziában teljesített szolgálatot. A szolgálatból kilépve nagyvad-vadászként dolgozott egészen 1912-ig, majd több különböző operatőrrel közösen az afrikai állatok és emberek életének a bemutatásának szentelte életét. 1906-ban vezette első önálló expedícióját, amelynek során felfedezte a Schikande-folyót és a Sengwe-tavat Dél-Angolában. A következő évben megállapította, hogy az álomkór terjesztéséért a cecelégy felelős. Élete során többször is átszelte az afrikai kontinenst, miközben vadászott és ritka állatokat ejtett el. 1909-ben ő vitte az első afrikai elefántokat Európába, majd 1912-ben pedig a második élő törpe vízilovat a hamburgi Hagenbeck cég megbízásából. Libériai utazásai során nemcsak a törpe víziló befogása foglalkoztatta, hanem filmezte az ott élő állatok és emberek életét, továbbá részt vett Nyugat-Libéria térképének az elkészítésében is, amiért is Londonban Libéria katonai attaséjává nevezték ki. Több ismeretterjesztő és játékfilmet készített Afrikáról, és az egyik ilyen film forgatásán ismerte meg későbbi feleségét, Meg Gehrtset is. 1933 után félzsidó származása miatt a náci propaganda teljesen háttérbe szorította; tilos volt könyveinek a megjelentetése, filmjeinek a szövegét átírták, és nevét, mint készítőjét ezekből kihagyták. Csak a világháború után nyílt újra lehetősége arra, hogy élményeiről előadásokat tartson, könyvei pedig több milliós példányszámban kerültek kiadásra. Gyűjteményét Querfurt városának ajándékozta, mely város 1959-ben díszpolgárának választotta. 1967-ben halt meg, 87 éves korában. Magyarul is megjelent művei Hans Schomburgk: A vadon érverése, 1961, Gondolat Kiadó Hans Schomburgk: Sátrak Afrikában, 1963, Gondolat Kiadó Filmjei Im deutschen Sudan (1913/1917) Tropengift (1919) Im Kampf um Diamantenfelder (1921) Eine Weisse unter Kannibalen (1921) Frauen, Masken und Dämonen (1932) Das letzte Paradies (1932) Die Wildnis stirbt (1936) Hans Schomburgk - Mein Abschied von Afrika (1958) Koszmosz–2416 Koszmosz–2416 (Sztrela–3M) az első orosz új típusú kommunikációs műhold. Jellemzői Fejlesztésének, szolgálatba állításának célja, hogy leváltsa az előző generációs egységeket. Feltöltött állapotban a 12 műhold biztosította a folyamatos és nagy kapacitású kommunikációt. Küldetés Készítette az (NPO) Tudományos Termelési Egyesülés (NPO) (НПО–прикладной механики им. акад. М. Ф. Решетнёва). Üzemeltetője a Moszkvai Honvédelmi Minisztérium]] (oroszul: Министерство обороны (МО) СССР), az Orosz Űrvédelmi Erők Parancsnoksága” (Космические войска Российской Федерации–КВРФ; KVRF jelenleg VVKO). Társműholdja: Gonyec–M 1 (orosz). Megnevezései: Rodnik-S; GRAU-kódja: 14F132; COSPAR: 2005-048A; SATCAT kódja: 28908. 2005. december 21-én a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC132/1 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Koszmosz–3M (11K65M 53727-232) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 114,81 perces, 82,6° hajlásszögű, a geocentrikus pálya perigeuma 1400 kilométer, az apogeuma 1414 kilométer volt. Tömege 225 kilogramm. Szolgálati idejét 5 évre tervezték. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető nikkel-hidrogén (NiH2) kémiai akkumulátorok biztosították. Telemetriai szolgáltatását antenna rendszerén keresztül biztosította. Carlos Alberto Silva Carlos Alberto Silva (Bom Jardim de Minas, 1939. augusztus 14. – Belo Horizonte, 2017. január 20.) brazil labdarúgóedző. Pályafutása A Guarani FC csapatával 1978-ban nyert brazil bajnoki címmel vált elismert edzővé. A São Paulo FC együttesével kétszer nyerte meg az állami bajnoki címet, a Paulista bajnokságot. Az Atlético Mineiro szakmai munkáját irányítva egyszer lett a Mineirão bajnokság győztese. 1987-88-ban a brazil válogatott szövetségi kapitánya volt. Az 1987-es pánamerikai játékokon aranyérmes, az 1988-as szöuli olimpián ezüstérmes lett a csapattal. 1990-91-ben a japán Jomiuri FC-nél dolgozott, ahol egy bajnoki címet szerzett az együttessel. 1991 és 1993 között a portugál FC Porto vezetőedzője volt, ahol két bajnoki címmel gyarapította sikereit. Dolgozott még a Cruzeiro, a Corinthians, a Palmeiras, a Vasco da Gama, a Santos FC és a spanyol Deportivo La Coruña csapatainál is. 2005-ben fejezte be edzői pályafutását. Sikerei, díjai Brazil bajnokság bajnok: 1978 Paulista bajnokság bajnok: 1980, 1989 Mineirão bajnokság bajnok: 1981 Pánamerikai játékok győztes: 1987, Egyesült Államok Olimpiai játékok ezüstérmes: 1988, Szöul Japán bajnokság bajnok: 1990–91 Portugál bajnokság bajnok: 1991–92, 1992–93 Portugál szuperkupa (Supertaça Cândido de Oliveira) győztes: 1991 Az apostolok levele Az apostolok levele újtestamentumi apokrif irat. Szerzője ismeretlen szerzője, és úgy tünteti fel magát, mintha a 11 apostol intézné a levelet a világ keresztényeihez. A levél Jézusnak azon állítólagos beszélgetéseit tartalmazza, amelyeket feltámadása után a tanítványaival folytatott. A mű feltehetően a 2. század végén keletkezhetett, és több részletet átvett az evangéliumokból. Forrás szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3 , 23. oldal C előfordító A C előfordító a C és C++ programozási nyelvek tényleges fordítása előtt végrehajtott speciális program. Az előfordító felel más forrásfájlok kezeléséért, felhasználható szimbólumok és makrók definiálására illetve a feltételes fordítás lehetővé tételéért. A hagyományos C programok erősen építenek rá, míg a C++ -ban a típushelyesség miatt csak speciális esetekben használják. Az előfordító feladatai Az ún. trigráf szekvenciák (?? * alakú kifejezések, ?? = → #, ??/ → \ stb.) lefordítása a nekik megfelelő karakterre. A forrásfájlban fizikailag több sorban elhelyezkedő forráskód logikailag egy sorba történő csoportosítása (ha szükséges). Preprocesszor tokenekre bontás, a kommentek helyettesítése whitespace karakterrekkel. Az előfordítónak a programozó által megadott feladatok végrehajtása (szimbólumok behelyettesítése, feltételes fordítás, makrók, stb.). Az előfordítónak szóló utasítások első sora a kettőskereszt (#, hashmark) karakterrel kezdődik és alapesetben a sor végén véget is ér, de a \ jellel semlegesíthetjük a sorvége jelet. Fájlok beolvasztása A fenti két sor a nevezett fájlokat egyszerűen bemásolja az #include helyére. Az első esetben a forrásfájl nevét a kisebb-nagyobb (<, >) jelek közé írtuk, ezért a fordító a fejállományok szabványos helyén fogja keresni azt. A második példában idézőjelek közé helyeztük el a fájlnevet, így a program saját könyvtárából relatíve keresi azt a fordító. Szimbólumok Az ún. szimbólumtábla tartalmazza a forráskódban lévő és a fordítóban előre definiált szimbólumokat. Magunk is definiálhatunk ilyen szimbólumokat: Ebben az esetben a define utasítással definiáltunk egy szimbólumot, a további részekben pedig megvizsgáljuk, hogy létezik -e. Ha igen akkor a megfelelő programrész továbbadódik a fordítónak, ha nem akkor az esetleges else rész kerül fordításra. A lehetséges utasítások: #define : egy szimbólum definiálása és értékének megadása, utóbbi opciónális. #undef : egy szimbólum eltávolítása a szimbólumtáblázatból #ifdef : if define egy szimbólum létezését vizsgálja, csak endif -fel együtt használható. #ifndef : if not define egy szimbólum nemlétét ellenőrzi, csak endif -fel használható. #else : az else lezárja a feltételt, majd az ellenkező esetnek kezd egy ágat. #endif : feltétel lezárása. A szimbólumokhoz értéket is rendelhetünk, a fordító a forráskódban az azonosító összes előfordulási helyét lecseréli az értékére (ha nem adtunk meg, akkor semmire): Egyszerű szövegbehelyettesítést végez, ezért nem várt hatásai lehetnek, ha a tapasztalatlan programozó túl sok logikát feltételez róla. A feltételekben használhatóak a defined és !defined predikátumok is. Makrók Definiáltuk a MAX makrót, amely a feltételes operátor segítségével a két érték közül a nagyobbikat adja vissza. Mivel a makró egy egyszerű szövegbehelyettesítés, bármely típusra meghívhatóak, fordítási és futásidejű hiba keletkezhet. Makrók esetében használhatjuk az # és ## operátorokat. Előbbi a megadott paramétert adja vissza stringként, utóbbi összefűz két paramétert: Őrszemek Gyakran előfordul, hogy egy fejállomány áttételes includeok hatására többször is bekerülne egy forrásfájlba, ami fordítási hibát okozna, bevett gyakorlat ennek kivédésére ún. őrszemeket (sentinel, header guard) használata: Amikor a fordító először találkozik a fejállománnyal megvizsgálja, hogy létezik -e már a szimbólum. Ha nem akkor definiálja és beírja a szimbólumtáblázatba és amikor legközelebb utasítást talál a fájl használatára egyszerűen figyelmen kívül hagyja azt. #line, #pragma, #error A #line direktíva lehetővé teszi, hogy tetszőleges hibaüzenetet használjunk, ha fordítási hiba következik be: A #pragma segítségével utasításokat hagyhatunk a fordítónak. Nem minden fordító használja ugyanazokat a kapcsolókat, ezért ha ismeretlen utasítást tartalmaz, akkor a #pragma figyelmen kívül kerül. Az #error megszakítja a fordítási folyamatot: Előredefiniált szimbólumok __LINE__ : egész szám, annak a sornak a számát tartalmazza amiben szerepel. __FILE__ : a forrásfájl nevét tartalmazza. __DATE__ : a dátumot tartalmazza MMM:DD:YYYY formátumban. __TIME__ : az időt tartalmazza HH:MM:SS formában. __cplusplus : egész érték. Ha a fordító teljes mértékben megfelel a szabványnak, akkor az értéke nagyobb vagy egyenlő mint 199711L az alkalmazott szabványtól függően. Good Old-Fashioned Lover Boy A Good Old-Fashioned Lover Boy a nyolcadik dal a brit Queen együttes 1976-os A Day at the Races albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. 1977-ben a Queen’s First EP középlemezen is megjelent, és a 17. helyet érte el az angol slágerlistán. Utolsó volt azon kabarészerű dalok közül, amilyeneket Mercury az 1970-es éveken előszeretettel írt (Bring Back That Leroy Brown, Seaside Rendezvous, Lazing on a Sunday Afternoon). Alapvetően mint az ilyen dalok, ez is Mercury zongorajátékára épül, ezenkívül felvonultatja az ismert Queen ismertetőjegyeket, a dallamos melódiákat, valamint a rétegezett gitár és vokálhangzásokat. A közepe felé elhangzik egy ismert altatódal dallama, majd ezután egy Mike Stone hangmérnök által énekelt sor (Hey boy where did you get it from?/Hey boy where did you go?). A szöveg egy régimódi gavallér udvarlását festi le, kedves szavakkal kezdve, majd egy ebédmeghívással a Ritzbe. A szöveg mindvégig humoros és parodisztikus, például amikor az éneklő bevallja a szerelmét, akkor egy cinikus kívülálló hang megkérdi, hol tanulta mindezt (ezt énekli Stone). A válasz: „In the good old fashioned school of lover boys”, azaz „a régimódi szeretők iskolájában”. 1977-ben a Top of the Pops televízióműsorban élőben előadták. Az A Day at the Races és News of the World turnék során az állandó műsor része volt. Élőben Mercury végig zongorával kísérte az előadást. Gyakran fűzték össze a másik hasonló stílusú dalukkal, a Killer Queennel. A Killer Queen: A Tribute to Queen lemezen Jason Mraz feldolgozásában szerepel. Közreműködők Ének: Freddie Mercury , Mike Stone Háttérvokál: Freddie Mercury, Brian May , Roger Taylor Hangszerek: Freddie Mercury: Bechstein akusztikus zongora Brian May: Red Special John Deacon : Fender Precision Bass Roger Taylor: Ludwig dobfelszerelés, Ludwig truangulum, Ludwig Woodblocks Külső hivatkozások Dalszöveg Hangminta Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot. Egy zseni, két haver, egy balek Az Egy zseni, két haver, egy balek (eredeti cím olaszul: Un genio, due compari, un pollo, angolul: A Genius, Two Partners and a Dupe) 1975-ben bemutatott olasz–francia–NSZK western–vígjáték, amelynek szereplője Terence Hill. A rendezője Damiano Damiani, a producerei Jean Gontier, Claudio Mancini és Fulvio Morsella, a forgatókönyvírói Ernesto Gastaldi és Fulvio Morsella, a zeneszerzője Ennio Morricone. A mozifilm a Rafran Cinematografica, az AMLF és a Rialto Film gyártásában készült, a Titanus forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve akciófilm, filmvígjáték és westernfilm. Olaszországban 1975. december 19-én, Magyarországon 1981. szeptember 3-án mutatták be a mozikban, új magyar változattal 2002. március 3-án az RTL Klub-on vetítették le a televízióban. A film nem volt népszerű a nézők körében, csak az idő múlásával, a spagettiwestern és Terence Hill kultuszának kialakulásával foglalhatta el méltó helyét. A készítők eredetileg nem is ebben a formában akarták megjelentetni a filmet, de az erre szánt eredeti film tekercseit ellopták és nem kerültek elő soha többé azok a kópiák. Cselekmény Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Pembroke ezredes hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot őrnagy erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Pembroke ezresed helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot őrnagy erődjébe. A kalamajka pedig itt kezdődik. Szereplők További magyar hangok (1. magyar változatban): Dallos Szilvia , Huszár László , Képessy József , Komlós András , Koroknay Géza , Orosz István , Varga T. József További magyar hangok (2. magyar változatban): Csuha Lajos , Horányi László, Hujber Ferenc , ifj. Jászai László , Kun Vilmos , Nagy Ervin Érdekességek Klaus Kinski úgy került a film szereplői közé, hogy a rendező Damiano Damiani már dolgozott vele együtt. A külső megjelenítéshez ezúttal nem spanyolországi helyszínt választottak a készítők, vagy más óvilági területet (forgattak spagettiwesternt Algériában , Izraelben és Törökországban is), hanem eredeti amerikai területet. A filmet Új-Mexikóban , az Amerikai Egyesült Államokban forgatták le, ahol a Monument Valley legendás sziklaóriásai állnak. Eredetileg teljesen más kópiát szándékoztak leadni a készítők, de ismeretlenek ellopták ezeket a kópiákat, amelyek a mai napig nem kerültek elő. Alternatív felvételekből kellett ezért helyreállítani a filmet, egyes részek minősége emiatt sem elég látványos. Ennek tudható be, hogy a film kedvezőtlen kritikát kapott és alulteljesített a mozikban. Egy 2002-es TV2 interjúban Ujréti László elmondta, hogy felkérték a film újraszinkronizálásakor, de elutasította az életkora miatt. Ez történt 3 másik filmjével is. Ezeknél a filmeknél Rátóti Zoltán szinkronizálta Terence Hill -t. The Millennium Bell A The Millennium Bell (magyarul: A millennium harang) Mike Oldfield 1999-es, tizenkilencedik nagylemeze. A lemez a második ezredforduló apropóján az utolsó kétezer év néhány történelmi korát zenésíti meg. Az első tíz szám egy-egy ilyen időszakot örökít meg, az utolsó, The Millennium Bell című darab pedig egy összefoglalást ad, mely főleg a többi szám témáiból áll össze. A témák a következőek: A kereszténység megszületése ("Peace on Earth"), az inka kultúra ("Pacha Mama"), Amerika felfedezése ("Santa Maria"), rabszolga-kereskedelem ("Sunlight Shining Through Cloud"), Velence fénykora ("The Doge's Palace"), 1800-as évek romantikája ("Lake Constance"), 1920-as évek gengszterei ("Mastermind"), Churchill és a második világháború ("Broad Sunlit Uplands"), a háború vége ("Liberation"), az apartheid vége ("Amber Light"). A darabok főképpen instrumentálisak, de néhány kivétel is akad. A "Pacha Mama" és az "Amber Light" kórust is használ. A "Sunlight Shining Through Cloud" pedig akár rapszámnak is tekinthető, szövegét egy rabszolgaszállító hajó kapitánya, John Newton (1725-1807) írta. A "Lake Constance" nagyzenekarral előadott mű. Számok "Peace on Earth" – 4:10 "Pacha Mama" – 4:05 "Santa Maria" – 2:44 "Sunlight Shining Through Cloud" – 4:33 "The Doge's Palace" – 3:07 "Lake Constance" – 5:16 "Mastermind" – 3:03 "Broad Sunlit Uplands" – 4:03 "Liberation" – 2:38 "Amber Light" – 3:42 "The Millennium Bell" – 7:37 Zenészek Mike Oldfield, valamint: London Session Orchestra, Robyn Smith vezényletével London Handel Choir The Grant Gospel Choir Nicola Emmanuel, David Serame, Miriam Stockley, Camilla Darlow, Andrew Johnson – vokál Gota Yashiki – dob Produkció Producer: Mike Oldfield Hangmérnök: Ben Darlow Személyi asszisztens: Caroline Monk, Jeremy Parker Művészeti vezető: Hjordis Fogelberg Jense (Blue Cactus), Caroline Nagyzenekari felvételek: Abbey Road Studio Érdekességek A "Liberation" című számon Anna Frank naplójából Greta Hegerland (Mike Oldfield és Anita Hegerland lánya) olvas fel, aki annyi idős volt ekkor, mint mikor Anna Frank a naplóját írta. Jacqueline Hill Jacqueline Hill (1929. december 17. – 1993. február 18.) angol színésznő. Legismertebbik szerepe Barbara Wright, a Doctor Who-l, de egy későbbi részben (Meglos) is feltűnt egy másik szereppel (Lexa, aki egy Tigellan papnő). Szerepei Filmek The Blue Parrot (1953) The Comedy Man (1964) Tévéfilmek Paradise Postponed (1984) Screenplay (1984) Tales of the Unexpected (1983-84) Angels (1982) Doctor Who, (újra, de más szerepben) (1980) Romeo & Juliet (1978) Crown Court (1978) Doctor Who (1963-65) No Hiding Place (1962-66) ITV Play of the Week (1958-63) Maigret (1962) Out of This World (1962) The Six Proud Walkers (1962) BBC Sunday-Night Play (1960) The Flying Doctor (1959) Joyous Errand (1957 BBC Sunday-Night Theatre (1957) Blood Money (1957) Three Empty Rooms (1955) Martin Hattala Martin Hattala (Hattala Márton, Trsztena, Árva megye, 1821. november 4. – Prága, 1903. december 11.) nyelvész, teológiai doktor és egyetemi tanár. Élete Középiskoláinak végeztével az esztergomfőmegyei papok közé fölvétetvén, előbb a pozsonyi Emericanum növendéke volt, 1842-től a bölcseletet Nagyszombatban, 1844-től a hittudományokat Bécsben hallgatta. 1848. december 12-én miséspappá szentelték föl. Segédlelkész volt Bozókon, majd Hodrusbányán; 1850-ben a szlovák nyelv tanára lett a pozsonyi főgimnáziumban. Nagy kedvvel foglalkozott a szláv nyelvek tanulmányozásával; döntőleg szólalt fel, midőn a bernolakisták és Stur (a cseh s szlovák és liptói szlovák nyelvjárás) hívei küzdöttek egymással, ez utóbbiaknak adván igazat. Felszólalásának az az eredménye lett, hogy a szlovák irodalom jelesebbjei 1851-ben Pozsonyban összegyűltek s ott elfogadván Hattalának a szlovák irodalmi nyelv megállapítására célzó javaslatait, őt bízták meg, hogy írja meg a szlovák irodalmi nyelv nyelvtanát, mely azóta máig a szlovák irodalmi nyelvnek irányadó nyelvtanául szolgál. Nyelvészeti működése elismeréséül 1861-ben a prágai egyetemhez rendes tanárnak nevezték ki, ahol már 1854 óta mint magántanár működött. 1892-ben nyugalomba vonult. A II. osztályú szent Anna-rend lovagja. Nevét Hatalának is írták. Munkái Grammatica linguae slovenicae, collectae cum proxime cognata Bohemica. Schemnicii, 1850. Čechisch-slowakische und deutsche Aufgaben zum beiderseitigen Uebersetzen und Lesestücke. Pressburg, 1851. Kratká mluvnica slovenska. Pressburg, 1852. (Rövid tót nyelvtan). Zvukoslovi jazyka staro-i novočeského a slovenského. Prága, 1854. (A régi s új cseh és tót nyelvek hangtana). Srovnávaci mluvnice jazyka českého a slovenského. Prága, 1857. (A cseh és tót nyelv összehasonlító nyelvtana). Mluvnica jazyka slovenského. I. rész. Pest, 1864., II. rész. Beszterczebánya, 1865. (Tót nyelvtan). De contiguarum mutatione in linguis slavicis. Pragae, 1865. (Ex Actis regiae scientiarum societatis Bohemicae. Ser. V. Tom. XIV.) Brus jazyka českého. Pragae, 1877. (A cseh nyelv antibarbarusa). Ezeken kívül Patera Antallal kiadta az ó-cseh Alexandreis szövegét 1881-ben és sokat polemizált német tudósokkal, főleg Schleicher Ágosttal. Gadó Pál Gadó Pál (Budapest, 1933. szeptember 17. – Piliscsaba, 2016. május 12.) fizikus, fogyatékosügyi aktivista. Élete, munkássága 1944-ben kezdte középiskolai tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1952-ben az ELTE fizika szakán tanult tovább. 1957 és 1971 közt a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet, 1969-től az Egyesült Izzó tudományos munkatársa, osztályvezető helyettes. 1971-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1971-től 1986-ig az Aluterv Fémipari Kutatóintézet munkatársa, főképp a bauxit vizsgálatával foglalkozott. A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete főtitkáraként részt vett a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége megalakításában. Széles látóköre, a fogyatékosság és a segítségnyújtás témában való jártassága, tradíciókkal szakító újszerű szemlélete mind azt eredményezték, hogy 1986-ban a Szövetség főtitkárává választották. 1991-től a Szövetség alelnöke, 2011-től tiszteletbeli alelnök, az elnökség tagja. Az 1980-as évek végétől országszerte szervezett konferenciákat, előadásokat az önálló élet mozgalom megismertetésére. 1990-ben létrehozta Piliscsabán a SILÓ Társasotthont és Önálló Élet Központot, az első ilyen intézményt Magyarországon. A piliscsabai evangélikus gyülekezet presbitere. Főbb munkái Crystal Lattice Defects (1971) Oxigénhiányhelyek hatása a volframtrioxid kristályszerkezetére (1970) Önrendelkezés a rehabilitációban (2000) Kettészakadt az ország (2003) Díjai, kitüntetései FIMITIC Ezüstérem (1991) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1991) Magyar Rehabilitációs Társaság Vass Imre Emlékérme (2000) Pro Caritate Emlékérem (2003) Ember az emberért, arany fokozat (2006) Emberi Jogokért emlékplakett (2008) Klotild Díj (2011) Bains (Haute-Loire) Bains település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 1328 fő (2015). Bains Ceyssac, Saint-Christophe-sur-Dolaison, Saint-Didier-d’Allier, Saint-Jean-Lachalm, Saint-Privat-d’Allier, Sanssac-l’Église, Séneujols és Vergezac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mesterszakács A mesterszakács a sikeres mesterszakács vizsgát tett szakács. A Magyar Köztársaság címerével ellátott mesterlevél igazolás, amely feljogosítja a mester címhez kötött tevékenység gyakorlására, és a mester cím használatára. Feltételei A mesterszakács vizsgához szükséges szakképesítések Szakács (OKJ 33 7826 02 OSZJ 2103) Vendéglátó technikus (OKJ 52 7822 02) Közép-, illetve felsőfokú, szakirányú (vendéglátó ipari) iskolai végzettség A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat Szakmunkás bizonyítvánnyal 10 év Középfokú szakirányú végzettséggel 10 év Felsőfokú szakirányú végzettséggel 8 év Szakmunkás-bizonyítvánnyal a teljes, középfokú és felsőfokú szakirányú végzettségnél az előírt munkaviszony legalább 60%-át szakács munkakörben kell letölteni. Egyéb feltétel A kamara vagy különböző szakmai szervezetek vagy az adott munkaterület két mestere és a munkáltató referencia jellegű javaslata. A vizsga részei vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek), pedagógiai ismeretek szakmai gyakorlat szakmai elmélet (írásbeli, szóbeli) Illyés András Illyés András (Csíkszentgyörgy, 1637. – Nagyszombat, 1712. október 4.) bölcseleti doktor, erdélyi katolikus püspök. Élete A Szent Adalbert szemináriumban tanult és 1663-ban bölcseleti doktor lett, ezután Rómába küldték teológiára. Visszatérve hazájába, 1668-ban vásárúti plébános volt és 1676. április 24-én pozsonyi kanonok lett. 1677 januárjában azért küldték ki a jókai plébánia administratorának, hogy a protestánsoktól visszafoglalt plébánián nagyobb tekintélyt képviseljen; de csak 1678 áprilisáig maradt ott, mert nem akart a zavargó népség között élni és visszatért a pozsonyi káptalanba, ahol olvasó-kanonokká léptették elő. 1696. január 19-én erdélyi püspökké nevezték ki (közben 1691 körül nagyszebeni prépost, 1796. április 19-én Szent István vértanúról nevezett prépost, esztergomi kanonok s pilisi apát lett). 1697. május 13-án érkezett Kolozsvárra, május 18-án Gyulafehérvárra, ahol másnap az első misét mondta száz év óta (miután Erdélynek közel egy évszázadig nem volt fölszentelt püspöke). Erdélyben azonban nem tartózkodott soká, mert mint ő maga írja (Jóra Intő Énekecskék című 1702-ben megjelent műve címlapján) "Minekutánna Erdélybe bemenvén, és a hamisan elnyomattatott kevés pápistaságot meglátogatván, a diplomás eretnekektől Magyarországba kijönni kényszeríttetett". Október 9-én már visszatért Nagyszombatba, ahol 1698-ban a Szentháromság oltárát és 1699-ben a Szent Miklós-templom oltárát újraépíttette. 1703-ban meglátogatta alvinci székhelyét. 1704. október 4-én visszatért Nagyszombatba. Hitszónokként rendkivüli buzgóságot fejtett ki; az irodalom terén szintén tevékeny volt, ő maga írja 1696-ban, hogy «28 igen hasznos és szükséges egyházi könyvet írt, melyek közül 22-t világosságra is bocsátott.» Művei A keresztyeni eletnek peldaja vagy tüköre, Az az: A szentek élete. Mely minden szorgalmatossággal, Nevezetes Autorok Irásaiban, kivált képpen Villegas Alfonsus irásaiban fel kerestetet, Sommában foglaltatot, és Olaszbol Magyarra fordittatot, s rendesen ött Részre osztatot. Első Resze Nagy-Szombat, 1682. (II. r. 1683., III. r. 1682., IV. r. 1682., V. r. 1682. U. ott. 2. kiadása 1705. I-III. r. és 1707. IV., V. r., 3. k. 1743., 4. k. 1771. U. ott. Újabb kiadása, jav. és bőv. 6. kiadás. Buda, 1813. Tótra fordította Vallasik János 1768. U. ott. Exemplum seu speculum vitae christianae, hoc est: vita Sanctorum cz. latin kiadása. Bécs, 1694. öt rész.) ( Nagyszombat, 1682 ; Nagyszombat, 1683 ; Nagyszombat, 1743 ) A Keresztyeni Jossagos Cselekedeteknek es a tekelletessegeknek gyakorlatossága, Mely a Jesus Tarsasagabeli Tisztelendő Rodericus Alfonsus Spanyól Pap által Spanyólúl megirattatott; annak-utána külömb-féle nyelvekre; Mostan pedig Olaszból, és Deákból, szorgalmatosson meg-magyaráztatott … Első Resze. Nagyszombat, 1688. (Az előbeszéd kelte: Irtam Posonban 1682. II. r. Nagyszombat 1701. III. r. 1708. U. ott.) A Kristus Jesus Elete és tudománya az negy Evangelistak Irasibol egybe-szedetett es Elmelkedeseknek Materiajara egész esztendönek minden napjaira elosztatott…Avancinus Miklos Pap-altal. Es szorgalmatosson meg-magyaráztatott, és Keresztyén Nemzetének lelki vigasztalására, és épületére kibocsáttatott. Nagyszombat 1690. (2. kiadás 1690., ujabb kiadás 1759. U. ott.) Megrövidittetet Ige Az az: Predikatios Könyv, melyben hetven négy Prédikátiok foglaltatnak, mellyekben az Igaz Hit Fő Ágazatinak nagy titkai, a Szent Atyák által megmagyaráztatnak, és szép üdvösséges tanúságok adatnak. Mellyeket sok esztendök alatt elö nyelvel prédikállott, most pedig rendesen öszveszedvén, rövid summában foglalván, és meg irván ki bocsátott… első Részsze. U. ott, 1691. ( II . és III . r. 1692. Bécsben. I. és II. r. U. ott, 1696. Verbum abreviatum .. cz. a fönebbi magyar beszédek fordítása III. Bécs, 1693., az I., II. r. U. ott, 1675.) Novae. Spirituales, ac morales duarum linguarum Cantiunculae. Quas Diversis Temporibus. varijs occurentibus occasionibus solerter composuit. Nunc porro in lucem edidit, ad laudem et gloriam Domini ei: et spiritualem consolationem. ac aedificationem Hominum Christianorum… (Bécs), 1696. (Csak a czímlap és a praefatio latin, a szöveg maga t. i. az énekek két nyelvűek, latinok és magyarok. 2. kiadása: Régi és uy Enekek, es isteni dicsiretek. Mellyeket írt, és Újonnan Kibocsátott cz. Nagyszombat, 1703. 3. k. ismét latin cz. Cantiones Spirituales, ac. Morales… 1710. U. ott.) Soliloquium divinum elegiacum. U. ott. 1697. Jora Intő Enekecskek Igassag ellen tusakodo gonosz emberek ellen, Igasság szerető Hiveknek vigasztalására. Nagyszombat, 1702. Brevis Norma Vitam Sapienter Instítuendi. Seu Breviarium Selectissimorum Carminum, Optima Eruditione Refertorum: Quae Ex diversorum Authorum Scriptis excerpsit: ex proprijs quoq, multis in locis addidit: & in Quinque Partes, & Sexaginta quatuor Capita distribuens in lucem edidit. U. ott, 1703. (Első kiadás Bécs 1696., II. és III. rész 1697., 3. kiadás Nagyszombat 1708., a 4. kiadás magyarul is: e cz. Rövid forma Embernek életét bölcsen Rendelni, Avagy Jo Tudomannyal Tellyes Verseknek Sommaja. Mely Verseket külömbkülömb Könyveket szerző bölcs embereknek Irásibol kiszedegetett: es azoknak közibe tulajdon verseiből is sokakat illendőképpen béférkeztetett: és öt Részekre osztván, háromszor Deákul kibocsátott. Most pedig negyedikszer jól megmagyarázván, s Hatodik részszelis megjobbitván világosságra hozott Magyarul is . U. ott, 1709., 5. k. U. ott, 1710.) Imádságos Könyv. U. ott, 1709. Recta vitae, morumque hominum Institutio, Id est Selectissimi versus catonis Magni quos in septem Capita distribuens, & Secunda hac editione, multo meliorem in ordinem redigens; vicissim curavit remprimi: puro Ungarico quoque idiomate perlucide declarans … Emberek eletenek, és erkölcsinek Igaz Rendelese, az az: Nagy Catonak válogatott bölcs Versei; Mellyeket Hét Fejekre el-osztván, és ez Második ki-bocsátásban sokkal job rendbe hozván, viszontag kinyomtattatott, tiszta Magyar nyelvel is világossan megfejtvén. U. ott, 1710. (Az előljáró beszéd kelte: Irtam Nagy-Szombatban … 1710. eszt. Az én megvénhedet életemnek pedig 73-dik esztendejében. Első latin kiadása Bécsben 1696-ban jelent meg.) Praetiosa Margarita. Id est: Vita Sanctae Margaritae Ungariae Virginis, Magna cum diligentia, ex proprio ejusdem Officio, & celebrium Authorum scriptis, jam pridem impressis, concinnata, in lucemque edita: Quatuor Sermonibus, quorum, duo continent Vitam ejus: alij autem duo Miracula, in Vita, atq. post mortem ejus patrata. Nagyszombat, 1707. (3. k. 1708., 4. k. 1710. U. ott.) Némelly solemnitásokra készitett Prédikácziók. U. ott, 1710. Divina Vitae morumq. Hominum Fidelium Institutio, & Doctrina Sapientissima. Id est. Selectissimae Sententiae Divinae, quas diversis temporibus, ex Sacra Scriptura solerter excerpsit. Et anta annos tredecim in Decem Capita ordinate distribuens in lucem edidit: nunc vero cum melioratione Ungarico quoque donavit idiomate. U. ott, 1710. (Első kiadása csak latinul. Viennae, 1696.) Jazvenik (Sziszek) Jazvenik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik. Fekvése Sziszek belvárosától 6 km-re nyugatra, a 36-os számú főúttól és a Zágráb-Sziszek vasútvonaltól délre fekszik. Története A települést 1334-ben „praedium Jazuenik” alakban említik először. 1520-ban „possessio Jazwynek”, 1545-ben „Jazwennyk” néven szerepel az írásos forrásokban. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Jaszvonik” néven találjuk. 1857-ben 125, 1910-ben 285 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 146 lakosa volt. Nevezetességei Jézus szentséges szíve tiszteletére szentelt kápolnája. A Ferencvárosi TC 1922–1923-as szezonja A Ferencvárosi TC 1922–1923-as szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is a 20. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 24. évfordulója. Mérkőzések Magyar kupa 1921–22 (előzményét lásd az 1921–1922-es szezonnál) Közép-afrikai pojána A közép-afrikai pojána (Poiana richardsonii) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába és a cibetmacskaformák (Viverrinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A közép-afrikai pojána előfordulási területe, amint neve is mutatja, főleg Afrika középső részén van, azonban e terület nyugatra eső részein is vannak állományai. A következő országokban található meg: Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság és Kongói Demokratikus Köztársaság. Alfajai Poiana richardsonii ochracea Thomas & Wroughton, 1907 Poiana richardsonii richardsonii Thomson, 1842 - szinonimája: Poiana richardsonii poensis (Waterhouse, 1838) Megjelenése Az állat fej-testhossza 33-43 centiméter hosszú, a farka körülbelül ugyanilyen hosszú. Testtömege 500-700 gramm. A két nem alig különbözik egymástól. Karcsú testét sűrű és pettyezett bunda borítja. Keskeny feje hegyes pofában végződik. Lábain visszahúzható karmok vannak. Szőrzetének színe általában fehér vagy krémszínű, a hátán körszerű sötét foltokkal. Egyes példány háti részén, az orrtól a farok tövéig egy sötét sáv húzódik. Farkán 10-14 különböző vastagságú fekete gyűrű látható. Talpait is szőrzet fedi. Életmódja Ez a cibetmacska főleg fánlakó állat, amely a sűrű erdőket és esőerdőket választja otthonául. Gabon északkeleti részein 300-500, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig 950 méteres tengerszint feletti magasságban is előfordul. A közép-afrikai pojána mindenevő, egyaránt táplálkozik rovarokkal, madár fiókákkal, gyümölcsökkel, diókkal és egyéb növényi részekkel. Feltételezések szerint, ha alkalom adódik, akkor kisebb gerincesekre is vadászhat, bár ezt ritkán teszi. Éjszaka tevékeny és általában magányosan vagy párban él. Körülbelül 2 méteres magasságban frissen letört ágakból és levelekből fészket készítenek maguknak. A fészkeket gyakran cserélik, át-átköltözve egy másikba. Ritkán több közép-afrikai pojána is aludhat egy fészekben. Ez az állat általában 5,3 évig él. Szaporodása A közép-afrikai pojána szaporodási szokásairól, csak keveset tudunk. Az eddigi megfigyelések szerint a nőstény évente vagy akár kétszer is egy évben, 2-3 kölyöknek ad életet. Születésükkor a kölykök tehetetlenek és anyjuk gondozására szorulnak. Veszélyeztetettsége A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Nem fenyegetett fajként tartja számon a közép-afrikai pojánát mivel ennek az emlősállatnak nagy az elterjedési területe és állományai sem kicsik. Az állat legfőbb ellensége az ember. Természetes ellenségei között lehetnek a nagytestű bagolyfélék, kígyók, valamint a nagyobb ragadozók is, bár eddig még nem figyelték meg azt, amint a közép-afrikai pojánára valami is rávadászik. Rokon faj A közép-afrikai pojána legközelebbi rokona és az afrikai tigrispetymeg (Poiana) nem másik faja a nyugat-afrikai pojána (Poiana leightoni). Naftali Kraus Naftali Kraus, Qra'ûs Naftalî (Budapest, 1932 – 2018. január) magyarországi születésű izraeli író, újságíró. Modern-ortodox zsidó szülők első fiaként született 1932-ben. Zsidó iskolában (Tajrász Emesz), majd a pesti gettóban és a 1945 után jesívákban nevelkedett. 1949-ben a magyar határ aknazárán át Izraelbe disszidált (alijázott), ahol Dusinszky huszti rabbi jesívájában tanult, majd két és fél éves katonai szolgálatot teljesített. 1954-től újságíró. Előbb a Seárim, majd a Mááriv napilapok munkatársa, hírszerkesztője. Idővel a New York-i jiddis hetilap, valamint a budapesti Magyar Hírlap izraeli tudósítója. Egy darabig az Új Élet munkatársa volt. Ma saját internetes blogjában publikál, ahol írásaiban támadja a magyar neológ zsidóságot. Egy ideig több rovatot vezetett az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) honlapján is. Hiller István kulturális miniszter 2002-ben Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki. Nős, 3 gyereke és 19 unokája van. Önéletrajzi írása 2002-ben jelent meg. Művei Zsidó morál és Etika , Ősi forrás 7., Budapest, 1998 . Az áldozat visszatér a tett színhelyére , PolgART Kiadó, Budapest, 2002 . A 613 parancsolat , Ősi forrás 13., PolgART Kiadó, Budapest, 2004 , ISBN 963-9306-76-2 Zsidó morál és etika. A Derech Erec traktátusai , Ősi forrás 7., 2. kiadás, PolgART Kiadó, Budapest, 2004 , ISBN 963-9306-05-3 Nők a Bibliában és a Talmudban (56 elbeszélő biográfia) , Ősi forrás 14., PolgART Kiadó, Budapest, 2005 , ISBN 963-9306-89-4 Anghel Saligny Anghel Saligny (Foksány (románul Focșani), 1854. április 19. – Bukarest, 1925. június 17.) román mérnök, a Dunán átívelő Fetești-Cernavodă vasúti híd tervezője Élete Édesapja, Alfred Saligny tanár, Elzászból érkezett Romániába. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, az apja által alapított intézetben. A gimnáziumot szintén itt kezdte el, majd Potsdamban végezte. Eredetileg a csillagászat érdekelte, ezért a Berlini Egyetemen ilyen jellegű kurzusokat látogatott, többek között Hermann von Helmholtz-nak is tanítványa volt. Mérnöki tanulmányait Charlottenburgban végezte, majd a szászországi vasútépítésnél (Cottbus-Frankfurt an der Oder) dolgozott. Alapító tagja volt a bukaresti Politechnikai Társaságnak (ez volt a mai Bukaresti Műszaki Egyetem elődje). 1892-ben a Román Akadémia tagja lett, melynek 1907 és 1910 között az elnöki tisztét is betöltötte. Anghel Saligny testvére, Alfons Oscar Saligny (1853–1903) kémikus volt, szintén a Román Akadémia tagja. Művei Műveiben (hidak, utak, silók, kikötők) olyan új elemek találhatók, amelyek a maguk idején nagy technikai előrelépést jelentettek. Ő tervezte az Adjud – Târgu Ocna vasútvonalat, melynek során az országban elsőként épített a vasút-közút kombinált hidat.Több fémből készült hidat tervezett, például a Cosmești-nél a Szeret folyón át egy 430 méter hosszúságút. 1884 és 1889 között Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, amelyek ma is léteznek (Konstanca, Brăila és Galați). A konstancai kikötőben ő építette az olajexportot kiszolgáló speciális medencét, illetve két silót a gabonakivitelhez. A legfontosabb műve a Fetești-Cernavodă vasúti híd volt. A híd építése 1895. november 26-án kezdődött, I. Károly román király jelenlétében. A hídnak öt íve van, négy közülük 140 méter széles, a középső pedig 190 méter. Ahhoz, hogy a hajók át tudjanak haladni a híd alatt, 30 méterrel a víz felszíne felett emelték. A hivatalos megnyitó napján tartott szilárdsági próba során egy 15 mozdonyból álló szerelvény haladt át a hídon, 85 km/h sebességgel. A híd 4037 méter hosszú, amiből 1662 méter a Duna, 920 méter pedig a Borcea-ág felett. Az építésekor ez volt Európa leghosszabb hídja, illetve a világon a harmadik leghosszabb. Groß Teetzleben Groß Teetzleben település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: 5331 Erimomisaki Az 5331 Erimomisaki (ideiglenes jelöléssel 1990 BT1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kin Endate, Kazuro Watanabe fedezte fel 1990. január 27-én. Deák Tamás (író) Deák Tamás (Arad, 1928. március 23. – Budapest, 1986. január 24.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító. Életpályája Gyermekkorát Temesvárt töltötte, a piarista gimnáziumban érettségizett. 1946-ban került egyetemi hallgatóként Kolozsvárra. 1948 és 1950 között a Romániai Magyar Szó kolozsvári tudósítója, 1950-től 1955-ig az Állami Magyar Opera művészeti titkára, 1955-56-ban az Igaz Szó, 1958-tól 1975-ig a Művészet, ill. Új Élet kolozsvári szerkesztője, 1978-tól a Téka-sorozat társszerkesztője. Gaál Gábor felfedezettjeként irodalmi pályáját versekkel és verses műfordításokkal kezdte, 1948 és 1954 között azonban csak mint opera-szövegkönyvek fordítója szerepelt a nyilvánosság előtt. Érdeklődése fokozatosan a kritika és esszé felé fordult; esszén nem a kísérletezés, hanem a mérlegelés műfaját értette, erről tanúskodtak mindenekelőtt világirodalmi tárgyú írásai (Odysseus üzenete, 1966; Boldog verseny, 1973). Michelangelóról, Flaubert-ről, Csehovról, Proustról, Musilról, Thomas Mannról, Montherlant-ról, O’Neillről, Lampedusáról szóló esszéit tájékozódottság és színvonalas gondolatmegformálás jellemezte, jótékony befolyást gyakorolt a romániai magyar irodalom igényszintjére. Olvasmányai, úti élményei kapcsán polemikusan nézett szembe a modern kor egyes erkölcsi kérdéseivel. Az 1960-as évektől egy ideig elsősorban a drámaírás foglalkoztatta, nemcsak mint irodalomtörténeti és elméleti probléma: drámaírói gyakorlatában gazdag világirodalmi ismereteit is hasznosította. Testvérek c. drámakötetének (1967) öt darabja közül elsőként a Fictus és Laodiké került bemutatásra a budapesti Egyetemi Színpadon (1963), ezt követte a Demetrius (1965) és az Ádám elkárhozása (1966) immár a kolozsvári Állami Magyar Színházban. Korai drámai művei közül azonban a Fictus és Laodiké mellett mindenekelőtt a Két halál (1960) és a Testvérek (1964) konfliktusmagva és drámai szerkezete meggyőző. Legnagyobb szakmai és közönségsikerét A hadgyakorlat c. groteszkjével aratta, amely az 1968-as országos drámapályázaton díjat nyert, s még a nagyváradi magyar nyelvű ősbemutatója előtt (1970) Szatmáron, Bukarestben és Botosán-ban román színházak játszották. Ebben a darabban a hatalom természetéről mondta el véleményét jól megépített drámai szituációkban, meggyőzően jellemzett figurák által. Hasonló gondolatok és helyzetek éltetik A forró szigetet (1968) is. E darabjának címét viselő, második drámakötetének (1972) egyik legsikerültebb alkotása, Az érsek imája ugyancsak a hatalom és emberség viszonyát elemzi a IV. századi Poitiers-beli Hilarius hittérítő buzgalmának véres történetében (a drámából Petre Bokor készített Hilarius címmel tévéjátékot 1974-ben). Írói munkásságában az 1970-es években a próza került előtérbe. Nagy sikerű regénye, az Egy agglegény emlékezései (1971), a főhős ironikusan bemutatott szerelmi kalandjaiban a közéletből kiszorult ember életének ürességét érzékelteti. Ezt követte az Antal a nagyvilágban (1975) s a Don Juan (1978). Közben Hallatlan történetek címmel már 1974-ben novelláskötete is megjelent. Új esszégyűjteménye Káprázat és figyelem (1980). Verses műfordításainak gyűjteménye, az Átváltozások (1968) latin, francia, német, angol és román költők verseit tartalmazza. Magyarra fordította többek közt Grigore Alexandrescu meséit, Vasile Voiculescu és Nina Cassian verseit, valamint Henry de Montherlant két színművét. Fordításában adták ki George Călinescu verseinek gyűjteményét A dolgok dicsérete címmel (1974). Újabb fordításai: Ion Luca Caragiale Az elveszett levél c. vígjátékának korszerű tolmácsolása, valamint a Shakespeare utolsó, kitalált szonettjei Vasile Voiculescu képzelt tolmácsolásában c. kötet (1976). A Horizont-sorozat tanácsadója; Goethe, Goncsarov, Broch, Mansfield, Gogol, Poe, Thomas Mann, Dosztojevszkij, Borges, Ibsen e sorozatban megjelent műveihez kísérő tanulmányokat írt. Drámái közül az Ádám elkárhozása román nyelven könyv formában is megjelent; lefordították románra Egy agglegény emlékezései c. regényét is. A bukaresti rádióban előadott Testvérek fordítója Nina Cassian. Művei Odysseus üzenete (1966, Irodalmi Kiadó) Testvérek (színművek, 1967, Irodalmi Kiadó) Egy agglegény emlékezései (regény, 1971, Kriterion) A forró sziget (színművek, 1972, Eminescu) Boldog verseny (1974, Kriterion) Hallatlan történetek (1974, Albatrosz) Antal a nagyvilágban (regény, 1976, Kriterion) Don Juan (regény, 1979, Kriterion) Káprázat és figyelem (esszék, 1980, Kriterion) Újabb hallatlan történetek (1980, Albatrosz) Alagutak a halálig (válogatott elbeszélések, 1984, Szépirodalmi Könyvkiadó) ISBN 963-15-2590-2 A történet értelme (esszék, 1986, Magvető) Az érsek imája (színművek, 1988, Magvető) Történet, kutyával (elbeszélések, 1993, Magyar Hírlap Kiadó) A testőr (film, 1961) Jodzsimbó (��� Yōjimbō) egy 1961-es Kuroszava Akira(Hepburn:Kurosawa Akira) által rendezett szamuráj film. Tosiró Mifune(Toshiro Mifune) által ábrázolt rónin, történetét meséli el, aki egy olyan kisvárosba érkezik ahol az egymással versengő bandavezérek a hatalomért küzdenek. Mindkét vezér megpróbálja a jövevényt testőrként felbérelni. A Jodzsimbó sikerességén alapulva megszületett Kuroszava következő alkotása, a Szandzsuro(Sanjuro, 1962) ahol megváltozatták a főszereplő jellegét. Mindkét filmben a karakter inkább sötét, kissé megrongált kimonót visel, hordozva ugyanazt a családi mont.(valószínűleg a hajdani szamuráj klán emblémáját, mielőtt a férfi róninná vált.) Történelmi háttér A világháborúk következtében a japán militarista propaganda erősödött, s ezzel párhuzamosan egyre jelentősebbé váltak a jelent, az elmúlt korokon keresztül bíráló szamurájfilmek. Kuroszava nem egyszer cenzurális okok miatt is kénytelen volt az aktuális helyett történelmi témát választani. Ezek a filmek azonban különböztek az átlagos szamurájfilmektől, a harcot nem dicsőséges akciónak ábrázolták, hanem rettenetes kényszerszerűségnek. A valóságos szamurájok nemcsak hűségből vállalták az önkéntes halált, hanem mert a csata után jutalmat várva a családjuk létfenntartását biztosították vele, tehát nem érdekelte őket, hogy jó vagy rossz ügyért szállnak-e harcba. Kuroszava mindig az embert állította előtérbe, a fő – és mellékszereplők emberi vonásait kiemelve sikerült ráébresztenie a nézőket (a történelem díszletében) a ma is aktuális problémákra. Cselekmény A Jodzsimbó (A testőr, 1961) című filmje egy gazdátlan szamurájt mutat be, aki mérhetetlen passzivitást mutat önnön életével szemben. Szandzsuro vándorlásai során egy olyan településre vetődik, amelynek lakóit nyomorban és rettegésben tartja a selyemkereskedő és szakékereskedő zsoldosainak háborúzása. Az értelmetlen mészárlás szimbólumaként egy kutya jelenik meg, egy levágott emberi kezet tartva a szájában. Szandzsuro mesterien bánik a karddal, ezért minkét fél testőrnek akarja felbérelni. A szamuráj egyik fél oldalára sem akar igazából állni, ezért eleinte láthatóan élvezettel figyeli a két háborúskodó fél összecsapásait anélkül, hogy beleavatkozna. A fekete humor eszközével a film képe az emberi magatartások negatívumait feltárni, amint ez megmutatkozik például a selyemkereskedő feleségének és a fiának a dialógusaiban. „Ha valaki egy embert öl meg az csak arra jó, hogy elhencegjen vele.” A testőr, mint megannyi Kuroszava film valóban az emberi természetről szól. A parasztok itt is a gyarló embereket ábrázolják, akik gyáván megbújnak és nem tesznek semmit a béke megteremtéséért. „Két tábor rivalizál egymással, és mindkettő egyformán gonosz. Mindnyájan tudjuk milyen ez. Itt állunk, gyengén, közéjük szorulva, és lehetetlen két rossz közül választani. Én magamban mindig szerettem volna valahogy véget vetni ezeknek az értelmetlen csatározásoknak, melyekben gonoszok harcolnak gonoszok ellen, de hát mindnyájan többé-kevésbé gyengék vagyunk – én soha nem lennék erre képes. Ebben különbözik tőlünk a film hőse. Ő képes keményen a közepére állni, és véget vetni a harcnak.” – nyilatkozta Kuroszava Akira. Szandzsuró megpróbálja a két tábort egymás ellen kijátszani, hogy egymás elpusztítása által teremtsenek békét, de tervei nem alakulnak úgy, ahogyan azt ő kigondolta. A revolveres alak feltűnésével az erőegyensúly átbillen a szakékereskedő felére. A döntő mozzanat Szandzsuro jelleme szempontjából emberségének megmutatása: noha látszólag a szamurájt nem érdekli semmi a pénzen kívül – amelyet a két háborúskodó féltől megszerezhet –, mégis úgy dönt, hogy segít egy családon. Megment egy nőt, akit a szakékereskedő kártyán nyert el annak eladósodott férjétől. A család a későbbiekben hálaként levelet ír, azonban az rossz kezekbe kerül. A levélben megfogalmazódó japán viselkedési normát, a túlzó hálálkodást kritizálja ezzel Kuroszava Akira, hiszen hősének majdnem az életébe kerül ez a teleírt papírlap. Több ponton megjelenik a kínzás, mint vallatási eszköz, mellyel Kuroszava Akira ismét csak saját korára reflektál. Szandzsurót többszörösen megverik fogva tartói, hisz nem árulja el, hová vitték az asszonyt, ugyanakkor a Szandzsurót szabadulása után bújtató és ápoló kocsmárost is kivallatják. Szandzsuro ezen a ponton határozza el magát, s dönt a tettlegesség mellett – határozott fellépése hozzásegíti a falu parasztjait és kézműveseit a békés élet lehetőségének megteremtésére, eztán pedig ahogy jött, úgy távozik – magányosan. Fontosabb szereplők Tosiró Mifune , mint Kuvabatake Szandzsuró (�� ���), a vándorló szamuráj és kardforgató mester. Ejdzsiró Tóno, mint Gondzsi (��), az izakaja (kocsma) tulaja és egyben Szandzsuró pártfogója. 5333 Kanaya Az 5333 Kanaya (ideiglenes jelöléssel 1990 UH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Akiyama M., Furuta T. fedezte fel 1990. október 18-án. Közép-amerikai nyársasszarvas A közép-amerikai nyársasszarvas (Mazama temama) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj. Rendszertani helyzete Korábban ezt a nyársasszarvasfajt a vörös nyársasszarvas (Mazama americana) alfajának vélték; azonban a karotípusaik különböznek, a közép-amerikai nyársasszarvasé 2n = 50, míg a vörös nyársasszarvasé 2n = 68-70 között mozog. Előfordulása A közép-amerikai nyársasszarvas előfordulási területe Közép- és Dél-Amerika legészakibb része. Dél-Mexikótól kezdve, Közép-Amerika nagy részén keresztül Kolumbia északnyugati részéig lelhető fel. Élőhelyének egyes részeit megosztja a Mazama pandora nevű szarvassal. A vadászat és erdőirtás veszélyezteti. Alfajai Mazama temama cerasina Hollister, 1914 Mazama temama reperticia Goldman, 1913 Mazama temama temama Kerr, 1792 Megjelenése A szőrzete vöröses; a nyaka és alsó-elülső része sárgás. Életmódja Főleg a trópusi, másodlagos erdőkben él; a tengerszinttől egészen 2800 méteres magasságig. Mexikóban a veteménybab (Phaseolus vulgaris) termesztők kártevőnek tartják. Kruesz Krizosztom Kruesz Krizosztom vagy Kruesz Károly Krizosztom (eredetileg Kruesz Károly; Völgyfalva, 1819. január 21. – Sopron, 1885. január 11.) bencés szerzetes, pannonhalmi főapát, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 1865-től haláláig pannonhalmi főapát, a pannonhalmi tanárképzés elindítója volt. Életútja Egyszerű sorból származott, szülei földművesek voltak, de apja kereskedéssel is foglalkozott. 1829-től a győri katolikus főgimnáziumban tanult, majd 1835-ben belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, ekkor vette fel a Krizosztom szerzetesi nevet. Próbaévét követően 1836-tól a győri bencés tanintézetben hallgatott bölcseletet, 1838–1839-ben pedig a bakonybéli bencés kolostorban, Guzmics Izidor apát vezetésével görög, latin és magyar irodalmat, pedagógiát, esztétikát és oklevéltant tanult. Győrben a tankerületi főigazgatóság előtt 1839-ben gimnáziumi tanári vizsgát tett. Ezt követően négy évig ismét Bakonybélben tanult, ezúttal teológiát, bölcseletet, történelmet, matematikát és fizikát. Időközben 1840-ben a Pesti Tudományegyetemen filozófiából, történelemből, mennyiség- és természettanból bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. 1840-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1843-ban pappá szentelték. 1843-tól 1845-ig a pozsonyi katolikus főgimnázium nyelvészeti osztályaiban tanított mennyiségtant és fizikát, majd 1848-ig a Győri Papnevelő Intézet természetrajztanára volt. 1848-ban a Pozsonyi Akadémiára nevezték ki a természettan rendes tanárává. A szabadságharc során rokonszenvezett a forradalmi célokkal, ezért a nemzeti küzdelem leverését követően személyét támadások érték és megpróbálták eltávolítani tanári állásából. A bencések végül elhagyták a várost, így 1850-től Kruesz a Pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán oktatott természettant. Ezzel párhuzamosan 1861-től 1865-ig az újjászervezett pozsonyi katolikus főgimnázium igazgatói feladatait is ellátta. 1865 szeptemberétől – a pápai kinevezést 1866-ban kapta meg – haláláig látta el a pannonhalmi főapáti tisztséget. Főapáti címének köszönhetően 1865-től a főrendiház tagja volt. Munkássága Főapáti irányítása alatt nagy hangsúlyt helyezett a pannonhalmi szerzetesi közösség és az egyetemes bencés rend, valamint a római katolikus egyház közötti kapcsolatok fejlesztésére, 1870-ben részt vett az első vatikáni zsinaton is. Nevéhez fűződik a Pannonhalmi Szent Gellért Főiskolában a tanárképzés 1866. évi elindítása, az itt végzett növendékek diplomáját 1884-től államilag érvényes tanári oklevélnek fogadták el. Sokat tett a környező plébániákon folyó népoktatás ügyéért. 1867-től rendszeres fizikai ankéteket tartott Pannonhalmán a rend fizikusai – köztük nemegyszer Jedlik Ányos – részvételével. Emellett a vagyonkezelés központosításával és szabályozásával jövedelmezőbbé tette az apátság birtokain folyó gazdálkodást, s a gazdatisztek és a cselédség járandóságának felemelésére is gondot fordított. Megbízása alapján, Storno Ferenc tervei szerint 1868 és 1886 között újították fel a pannonhalmi bazilikát. Már bakonybéli tanulóvei alatt foglalkozott természettudományokkal, ez irányú érdeklődése pedagógusi munkáját is meghatározta. Több kémiai tankönyvet és vegytani munkafüzetet írt, illetve Kühn Rajmunddal együtt magyar nyelvre dolgozta át Simon Šubič természettani tankönyvét (Természettan, 1862). 1874-ben ő elnökölte a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Körének Győrött megrendezett tizenhetedik nagygyűlését. A főrendiházban gyakran hallatta hangját tanügyi kérdésekben, 1883-as felsőházi beszédében az érettségi vizsga eltörlése mellett foglalt állást. Tankönyvei és egyházi beszédei mellett kisebb egyháztörténeti, teológiai, természettudományi és politikai írásai jelentek meg különböző folyóiratokban. Az 1850-es években az Ifjusági Plutarch című iskolai értesítőben neves teológusok és természettudósok (Albertus Magnus, Roger Bacon, Tycho Brahe, Johannes Kepler, Hell Miksa) életrajzai jelentek meg a tollából. Munkatársa volt az Egyetemes magyar encyclopaediának is. Társasági tagságai és elismerései 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, utóbb 5000 forintos adománnyal segítette a tudós társaság munkáját. 1869-től a Szent István-rend lovagja, 1881-től valóságos belső titkos tanácsosi cím viselője volt. 1881-ben a Budapesti Tudományegyetem teológiai díszdoktorává avatták. Főbb művei A szervetlen és szerves vegytan rövid vázlata: A felgymnasiumi ifjuság számára. Pest. 1865. A rendtársakhoz. Pest. 1865. (Főapáti székfoglalója) Encyclica quadragesimalis pro anno 1866. Pest. 1866. A nagyböjt alkalmából. Pest. 1866–1867. A pannonhalmi főapát körlevele az elemi népiskolák ügyében. Komárom. 1869. Rómának az olaszok által történt kiostromoltatása alkalmából. Komárom. 1871. Pannonhalma. In: Archaeologiai Értesítő 1871. A vegytan alapvonalai: A főgymnasiumi ifjuság használatára. Átd. Fehér Ipoly. Pest. 1872. Győrmegye éghajlata és földdelejessége. In: Győrmegye és városa egyetemes leírása. Budapest. 1874. Az egyházi búcsú kihirdetése alkalmából. Komárom. 1875. Főpásztori szózat a keresztény hívekhez. Komárom. 1877. A jelenkor bajairól. Győr. 1879. Rubídium-szelenid A rubídium-szelenid kémiai vegyület, a hidrogén-szelenid rubídiumsója, képlete Rb2Se. Előállítása A rubídium-szelenid higany-szelenid és rubídium reakciójával állítható elő. Elemeiből történő szintézise is lehetséges folyékony ammóniában. Tulajdonságai Kristályai köbösek, tércsoportja: . Rácsállandója: a = 801,0 pm, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz. Felhasználása A rubídium-szelenidet – cézium-szeleniddel együtt – napelemekben használják. Felhőváros Felhőváros (az eredetiben: Cloud City) a Csillagok háborúja elképzelt univerzumában a Bespin bolygó légkörében lebegő város. Valamikor csak egy bányászplatform volt, ami a Bespin bolygó légkörében lebegett, ahol tibanna gázt bányásztak. Nevét onnan kapta, hogy a gázóriás légkörében örökké felhőkbe burkolózik. A város a bolygó középpontjától 60 000 km-es távolságban lebeg. Miután a bányászat háttérbe szorult, luxushoteleket, pihenőhelyeket és kaszinókat alakítottak ki rajta, mivel ez a bányászatnál jövedelmezőbbnek bizonyult. Jellemzői Elrendezés Felhőváros 392 szintből áll (ezek fölött található a leszállóhely). A szintek elrendezése a következő: 1-50: luxushotelek és kaszinók, amikről a várost a Külső Peremben ismerik 51-100: előkelő magánházak 101-120: adminisztrációs irodák 121-160: magánkézben lévő ipari terület 161-220: a dolgozók házai 221-280: gyárak 281-370: a gázfinomítók és bányászok házai 371-392: a 36 000 emelőmotor és a vonósugár-generátor szintjei Az alulról-felülről csészealjakra emlékeztető formájú struktúra átmérője 16,2 km, függőleges magassága 17,3 km. Néhány közeli bányászati platformot (mint például a Vapor Room-ot és más ipari létesítményeket) a Felhőváros részeinek tekintenek. Kormányzat Felhővárost névlegesen egy „báró” irányítja, de az adminisztrációt az üzleti vezetők irányítják (ez Exex néven ismert), akik nem tekintik magukat a báró alárendeltjeinek. A Céhek parlamentje egy ősi szokás szerint irányítja a város bíróságait. Népesség Az utolsó népszámlálás szerint a lakosság 5 427 080 főből áll (nem számítva a droidokat). A Bespin bolygó teljes lakosságát 6 millió főre becsülik, így ez a város a meghatározó település a bolygó légkörében (a „felszín” lakhatatlan, hiszen gázbolygóról van szó). Történelme Felhővárost Ecclessis Figg kezdte el építeni ugnaught munkásokkal és az Incom Corporation szerződött alkalmazottaival Y. e. 400 körül. A Klónháborúk alatt a Független Rendszerek Konföderációja támadást indított harci droidokkal, hogy megszerezzék a tibanna gáz feletti uralmat, mivel ez látta el energiával a Köztársaság hajóit. A bolygó védelmét Glynn-Beti jedi mester irányította klónharcosok csoportjával együtt, a felszínt Low Altitude Assault Transport (LAAT)-ok védték. A Konföderáció csak időlegesen tudta elfoglalni a bolygót. Mindössze hónapokkal a Klónháborúk után a Birodalom megpróbált nazren rabszolgákat adni tibanna gázért cserébe. A rabszolgákat felszabadították Bail Organa ügynökei. Y. e. 2 körül Galen Marek a városba érkezett, hogy megkeresse Garm Bel Iblis szenátort, őt Bail Prestor Organa szenátor küldte azzal a megbízással, hogy a Lázadók Szövetségének támogatást szerezzen. Egy gungan fejvadász (Kleef) leküzdése után Marek még jó pár gengsztert és egy mandalori fejvadászt (Chop'aa Notimo) hatástalanított, mielőtt sikeresen elért a szenátorhoz, és megmentette őt. Ezután tárgyalások kezdődtek, amin a Lázadók Szövetsége „koréliai szövetség” néven (mivel a tárgyalás a Korélián folyt) arra tett ígéretet, hogy visszaállítják a Köztársaságot. A város gazdasága hosszú ideig a tibanna gáz körül forgott, mivel ez létfontosságú volt a fegyverek és a hiperhajtóművek szempontjából is. A Yavini csata után egy évvel Felhővárost Lando Calrissian irányította, mint annak bárója, aki Dominic Raynortól nyerte el egy sabacc-verseny során. Nem sokkal később Raynor felbérelte Bossk fejvadászt, hogy visszavágjon Calrissiannak. Bossk és zsoldosai csapdába csalták a bárót a karbantartói szinten, de a támadás sikertelen volt. Ez alatt az idő alatt Felhőváros a külső hatóságok számára viszonylag elszigetelt és jelentéktelen volt. A Hoth bolygón lezajlott csata után Han Solo és Leia Organa hercegnő megérkezett Felhővárosba, ahol menedéket kerestek és javítási lehetőséget a hiperhajtóművük számára, mivel Solo biztos volt Calrissian barátságában és segítőkészségében. Solo tudtán kívül azonban Calrissian kénytelen volt egyezséget kötni Darth Vader birodalmi vezetővel, annak érdekében, hogy a város továbbra is önállóan működhessen. Az egyezségben az szerepelt, hogy régi barátját, Han Solót elfogják, mert így jó esély volt rá, hogy a Lázadók egyik vezetője, Luke Skywalker Solo segítségére siet, és így a Birodalom el tudja fogni. Amikor kiderült, hogy Darth Vader nem fogja betartani az egyezség rá eső részét, Lando lehetővé tette, hogy a lakosság elmenekülhessen. Solót azonban próbaképpen lefagyasztották a birodalmiak, mert Vader így akarta átadni a császárnak Luke Skywalkert, és a fagyasztás még nem volt emberen biztonságosan kipróbálva. Han Solo karbonitban lefagyasztott testét Boba Fett fejvadász szállította a császárhoz. Calrissian elmenekült a Millennium Falconon, vele volt Leia Organa és Csubakka is. Ezalatt Luke és Vader fénykarddal párbajoztak, Luke itt tudta meg, hogy Vader az igazi apja. Vader levágja Luke karját, de ő nem hal meg, hanem beleesik egy szellőzőaknába, végül majdnem kizuhan Felhővárosból, de sikerül megkapaszkodnia. Luke az Erő segítségével üzenetet küld Leiának, aki a Millennium Falconnal visszamegy érte. A Birodalom egy helyőrséget létesített itt. Az Endori csata után azonban a birodalmi erőket kiverték a Lázadók. Az Új Köztársaság felemelkedése után Felhőváros a tibanna gáz fő exportőrévé vált a Köztársaság számára. Ugyanakkor a Bespin túl közel volt ahhoz a területhez, ahol a Birodalom maradványai megmaradtak, és így az irányító hatalom a következő évtizedekben többször változott. A színfalak mögött Felhővárost talán a Star Trekben látható hasonló város ihlette, ami a The Cloud Minders („A felhőbányászok”) epizódban szerepelt a tv-sorozatban, illetve elődjei lehettek egyéb sci-fi munkák is. A Csillagok háborúja korai vázlataiban (1974-ben) Alderaan egyik városa a későbbi Felhővárosra emlékeztet. Még a második vázlatban is az Alderaan bolygó volt a Birodalom fővárosa. Ezen vázlatok alapján alakult ki Felhőváros koncepciója, ami végül a filmekben megvalósult. Az ILM készítette el a város távoli látványát makettek és „matte painting” alkalmazásával. A belső tereket az Elstree Studios-ban forgatták. A padlókra és falakra nagyon vigyáztak, a felvételek között ezeket tiszta helyen tárolták, és folyamatosan mosták és tisztították a felületüket. Aki az itteni padlóra lépett, annak mamuszt kellett viselnie. A Birodalom visszavág DVD-változatának „special edition”-jében (=különleges kiadás) az ILM digitálisan kicsit mozgalmasabbá tette a várost. A korábban csak festett, tehát mozdulatlan alakok digitálisan megelevenedtek, így a szintén digitálisan ábrázolt Millennium Falcon repülő autók között kanyarog, amikor sietősen elhagyja a helyszínt és az égbolt felé tör. A belső tereken is javítottak; a korábban kissé steril és klausztrofóbiát okozó folyosókon helyenként digitálisan ablakokat hoztak létre, amiken keresztül lélegzetállítóan mutat a Bespin bolygó látványa. Megjelenése A Birodalom visszavág ( első megjelenés ), és A jedi visszatér c. filmekben jelenik meg. További megjelenések: Star Wars: Battlefront Boba Fett: Part I: Survival Republic Commando: Hard Contact Boba Fett: Crossfire Boba Fett: Maze of Deception Star Wars Battlefront: Elite Squadron A New Hope: The Life of Luke Skywalker Therefore I Am: The Tale of IG-88 The Hutt Gambit Star Wars: The Force Unleashed - könyv Star Wars: The Force Unleashed - képregény Star Wars: Empire at War: Forces of Corruption Star Wars: Rebellion - videojáték Star Wars: Rogue Squadron II: Rogue Leader Star Wars: Rogue Squadron III: Rebel Strike Star Wars Missions 10: Showdown in Mos Eisley Lady Luck - képregény Lando Calrissian: Idiot's Array Star Wars Episode V: The Empire Strikes Back ifjúsági regény Star Wars 43: The Empire Strikes Back: Betrayal at Bespin Super Star Wars: The Empire Strikes Back Thank the Maker! Star Wars 44: The Empire Strikes Back: Duel a Dark Lord The Emperor's Trophy Payback: The Tale of Dengar Star Wars 55: Plif Star Wars 56: Coffin in the Clouds Star Wars 57: Hello, Bespin, Goodbye Star Wars 58: Sundown Star Wars 59: Bazarre Star Wars 67: The Darker Star Wars 70: The Stenax Shuffle Star Wars 71: Return to Stenos Shadows of the Empire - képregény The Life and Legend of Obi-Wan Kenobi The Rise and Fall of Darth Vader Star Wars Episode VI: Return of the Jedi ifjúsági regény Star Wars: Return of the Jedi 1: In the Hands of Jabba the Hutt Star Wars: Return of the Jedi 4: The Final Duel The Truce at Bakura The Vandelhelm Mission The Glove of Darth Vader The Lost City of the Jedi Zorba the Hutt's Revenge Mission from Mount Yoda Queen of the Empire Prophets of the Dark Side (könyv) Heir to the Empire The Last Command Star Wars: Jedi Knight II: Jedi Outcast Before the Storm Specter of the Past Vision of the Future Junior Jedi Knights: The Golden Globe Junior Jedi Knights: Vader's Fortress Young Jedi Knights: Trouble on Cloud City Young Jedi Knights: Crisis at Crystal Reef Star Wars: Chewbacca Dark Nest II: The Unseen Queen Hüvelykujj izompárnája A hüvelykujj izompárnája (latinul eminentia thenaris) a hüvelykujjnál található puha domborulat, melyet négy izom alkot. hüvelykujj-közelítő izom (musculus adductor pollicis) rövid hüvelykujj-távolító izom (musculus abductor pollicis brevis) rövid hüvelykujj-hajlító izom (musculus flexor pollicis brevis) hüvelykujj-szembefordító izom (musculus opponens pollicis) Funkció A hüvelykujjat kontrollálják. Beidegzés A nervus medialis idegzi be őket. Gaffney Gaffney város az USA Dél-Karolina államában. Lakosainak száma 12 566 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Vörös köd Cselekmény Supergirl épp a város felett repked, amikor Alex szól neki, hogy jöjjön a DEO-ba. Sam Lane, Lucy (aki szintén jelen van) apja ráveszi, hogy küzdjön meg Vörös Tornádóval, ami egy robot. Kara beleegyezik, majd legyőzi, és kitépi a karját, mire Vörös Tornádó elrepül. Sam Lane ekkor Supergirlt hibáztatja, majd kirúgja a robot fejlesztőjét, T. O. Morrow-t, mondván, a kísérlet sikertelen lett. A CatCo-nál Alex és Kara ráveszi Winn-t, aki nagyon jól ért a hackeléshez, hogy törjön be a DEO rendszerébe, hogy mindent megtudjanak Alex apja halálának körülményeiről. Winn sokszori kérlelés után beleegyezik, és kideríti, hogy az utolsó ember, aki élve látta Jeremiah Danverst, Alex apját, az Hank Henshaw, a DEO parancsnoka volt. A városban megjelenik Vörös Tornádó, és miközben leáll Supergirlel harcolni, egy tornádót gerjeszt. A gép meglöki Lucyt, aki éppen az apjával és Jamesszel volt. Kara megállítja a tornádót, Vörös Tornádó pedig ismét kereket old. A DEO ügynökei rájönnek, hogy a robotot valaki kívülről irányítja valaki, ezért bemérik. Kara/Supergirl és Alex együtt mennek oda. Alex egy lépcsőn megy le, egy pinceszerűségbe, ahol megjelenik T. O. Morrow, aki elmagyarázza, hogyha ő meghal, a robot is leáll. Ezután a férfi felkap egy fémrudat, és harcolni kezdenek. Eközben fenn, az irányítója mozgását követve Vörös Tornádó is akcióba lendül. Szoros a harc, de Morrow egyszercsak már fojtogatja Alexet, így mindkét lány szorult helyzetbe kerül. Morrow és Alex az utóbbi pisztolyáért harcolnak, és véletlenül Alex meglövi a robot feltalálóját, aki meghal. A robot is leáll, de aztán öntudatra ébred, és brutálisan kezd harcolni, de Supergirl minden dühét belevetve szétrobbantja lézerszemével Vörös Tornádót. Forrás A Vörös köd az Internet Movie Database-ben Kaposense flórajárás A Kaposense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék egyik flórajárása. Földrajzi helyzete A Balaton déli partja és a Tolnai-Hegyhát közti dombvidék. Talajképző üledékek A felszín túlnyomó részét lösz borítja; uralkodó talajtípusa a mészlepedékes csernozjom. A völgytalpakon öntéstalajok alakultak ki. A Balaton partvidékén meszes homokot találunk. Tájegységei Külső-Somogyi-dombság (a Kaposvár – Fonyód vonaltól keletre a Sióig ), Tolnai-Hegyhát ( Hőgyésztől Simontornyáig ). Éghajlata A szubmediterrán és a kontinentális-pannon közötti, átmeneti jellegű. Jellemző növénytársulások és fajok Növényzete a Pannonicum és az Illiricum flóratartomány közötti, átmeneti jellegű: a terület északi peremén már gyakoriak a löszpuszta-rétek és a cserszömörcés mészkedvelő tölgyesek. A Balaton partvidékének növénytakarója a Duna–Tisza közihez hasonló, de egyedülálló jellegzetessége a tengeri szittyó (Juncus maritimus). A tótól délre az egykori nagy berkek orchideákban dús lápflórájából alig maradt hírmondó. A terület legnagyobb részének növényzete telepített; az erdők többsége cseres tölgyes, illetve gyertyános-tölgyes. A néhány megmaradt, eredeti erdőfolt jellemző növénytársulása az ezüst hársas gyertyános–tölgyes. Az erdők aljnövényzetében nő: kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) , illatos hunyor ( Helleborus odorus , igen ritka), tarka lednek (Lathyrus venetus) , szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) , illír sáfrány ( Crocus tommasinianus , Gyulaj környékén), pirítógyökér (Tamus communis) . Bükkösök csak a számukra kedvezőtlen, viszonylag száraz és melegh éghajlat miatt csak néhány kisebb folton nőnek. A löszgyepek tipikus fajai: vetővirág (Sternbergia colchiciflora, Látrány környékén). A meszes homokpuszták a Duna-Tisza közén levőkhöz hasonlók, csak kisebbek. Gaál Bertalan Gaál Bertalan (Kassa, 1860. szeptember – Budapest, 1915. február 12.) budapesti építész. A Magyar Építőművészek Szövetségének bizottsági tagja, pénztárosa. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen végezte. Magánélete 1900-tól haláláig feleségével, Schweitzer Herminával a Lipót körút 1/a. szám alatt laktak. Az épületet Gaál Bertalan saját maga számára tervezte, itt működtette irodáját is. Épületei Elsősorban Budapesten, magánmegrendelésre tervezett. Erzsébet körút 31. Royal Orfeum 1908. Szent István körút 13–15. (Haggenmacher Henrik bérháza) Nagy János út 34. (villaépület) Szent István körút 20. (bérház) Maglódi út 47. Fővárosi Serfőző Rt. gyártelepe, 1913. István utca 2896. hrsz. Vértes Hugó bérháza 1912. Lipót körút 1/a. 1900. (bérház) Balatonlelle , Erzsébet gyermektelep Budapest, Néppalota az akkori Tisza Kálmán térre, 1911. (pályázat, megvételt nyert) Piérnigas Piérnigas település Spanyolországban, Burgos tartományban. Lakosainak száma 39 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Kevin Keegan Kevin Keegan (Armthorpe, Doncaster, 1951. február 14. –) kétszeres aranylabdás angol válogatott labdarúgó, csatár, edző. Labdarúgó pályafutását 1968-ban a Scunthorpe United csapatában kezdte. 1971-ben szerződött a Liverpoolhoz, ahol háromszor nyert bajnokságot, egyszer angol kupát, egyszer bajnokcsapatok Európa-kupáját, kétszer UEFA-kupát. 1972-ben, az angol válogatottban is bemutatkozott. 1977 nyarán az NSZK-ba szerződött a Hamburger SV együtteséhez. 1978–79-es szezonban bajnok lett, majd a következő évben döntős volt a Hamburggal a bajnokcsapatok Európa-kupájában. Ez időben nyerte el kétszer az Aranylabdát, 1978-ban és 1979-ben. 1980 és 1982 között két idényt töltött el a Southamptonnál. Ezt követően a Newcastle United szerződtette. 1984-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól. Az angol válogatottban 63 alkalommal szerepelt és 21 gólt szerzett. Pályafutása Játékosként Scunthorpe United (1966–1971) 17 évesen mutatkozott be a Peterborough United ellen és az első idényében 29 mérkőzésen szerepelt. Az 1969–70-es idényben vált a csapat állandó tagjává és a klub mind a 48 tétmérkőzésén pályára lépett. Csapatával folyamatosan a negyedosztály sereghajtói között végzett, de előfordult, hogy az angol kupában az ötödik körig jutottak, kiverve az elsőosztályú Sheffield Wednesday csapatát. Keegan általában jobb oldali középpályásként szerepelt a Scunthorpe United első csapatában és 124 mérkőzésen 18 gólt szerzett. 1971-ben 35 ezer fontért vásárolta meg a Liverpool akkori menedzsere Bill Shankly. Liverpool (1971–1977) Keegan 1971. augusztus 14-én mutatkozott be a Liverpoolban a Nottingham Forest ellen, az Anfield Road-on és a 12. percben máris gólt szerzett. Bár eredetileg középpályásként szerződtették, de adottságai révén Bill Shankly hamarosan jobb oldali csatárként játszatta John Toshack mellett. A Liverpoolhoz való szerződésével Anglia szerte ismertté vált és 1971 végén bemutatkozott az angol U-23-as válogatottban. 1972. november 15-én, Cardiffban a Wales elleni világbajnoki-selejtezőn a válogatottban is debütált. Első válogatottbeli gólját szintén Wales ellen szerezte 1974. május 11-én Cardiffban. A mérkőzésen az angol válogatott 2–0-ra győzött. Keegannek ez volt a harmadik válogatott mérkőzése. Statisztika Edzőként Frissítve 2008. november 19. Páling Zsolt Páling Zsolt (Budapest, 1969. február 19. –) válogatott labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban A Dabas FC-ben örökké emlékeznek rá. A válogatottban 1992-ben két alkalommal szerepelt a válogatottban. Játéka és szereplése nemzetközileg is felejthetetlen. Minden idők nagyjai között a helye. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1991–92, 1994–95, 1995–96 2.: 1988–89, 1990–91, 1997–98 3.: 1989–90, 1992–93, 1996–97 Magyar kupa győztes: 1991, 1993, 1994, 1995 döntős: 1989, 1990 Magyar szuperkupa győztes: 1993, 1994, 1995 döntős: 1992 az FTC örökös bajnoka Kazincbarcika–Rudolftelep-vasútvonal A Kazincbarcika-Rudolftelep vasútvonal a MÁV 95a menetrendi számú megszüntetett vasúti mellékvonala Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Személyszállítás soha nem folyt rajta, mivel a vonalat a Rudolftelepi szénbánya iparvasútjaként építették meg, ezért kizárólag teherszállításra használták. A vonal Kazincbarcikától Szuhakálló-ig a 95-ös vonal része, ahol kiágazik egy vágányon, ahonnan kb. 100 méternyi szakasz maradt meg, egészen a vasúti átjáróig. A többi vágányszakaszt 1994-ben felszedték. A rendszeres forgalom 1993-ban szűnt meg, miután többé nem volt indokolt a vasúti teherforgalom. Ma a vasútvonal nyomvonala csak Szuhakálló határáig járható be.[forrás?] Szarvas Gábor (nyelvész) Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22. – Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője. Élete A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet, és jogásznak ment, de ezeket a tanulmányait betegsége miatt abba kellett hagynia. 1858-tól tanított Egerben, 1860-tól Baján, 1861-től 1869-ig Pozsonyban — eközben letette a tanári vizsgát. 1869-től 1881-ig Pesten volt gimnáziumi tanár, de 1879-ben súlyos szembaj támadta meg. Hamarosan teljesen megvakult, és 1881-ben nyugdíjba kellett vonulnia. Munkássága 1858-ban jelentek meg első tárcái a Hölgyfutárban, majd a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban is közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven. Az Aldunai Lapoknak egy ideig társszerkesztője is volt. Nyelvészeti munkásságával országos hírnévre tett szert, ezért az MTA őt bízta meg a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat alapításával. Ez a lap lett az 1872-ben indult Magyar Nyelvőr. Az új folyóirat ügyének megnyerte a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb munkásait (Simonyi Zsigmondot, Szinnyei Józsefet, Munkácsi Bernátot stb.). Lankadatlanul küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Állást foglalt az idegenszerű fordulatok és az erőszakos nyelvújítás ellen. Kutatásaival tisztázta a nyelvújítás határait. Budenz Józseffel és Szilády Áronnal szerkesztette a Nyelvemléktár I–III. kötetét (Budapest, 1874–1875), Simonyi Zsigmonddal a Magyar Nyelvtörténeti Szótárat. Tagja volt a helsingforsi finn-ugor társaságnak. Főbb művei Magyartalanságok (Pest, 1867) A magyar igeidők (Pest, 1872) A nyelvújításról (Budapest, 1875) A régi magyar nyelv szótára (Budapest, 1886) Magyar nyelvtörténeti szótár (I–III., Bp., 1890–1893; Simonyi Zsigmonddal együtt) Elismerései A magyar igeidők című munkájával (1872) akadémiai jutalmat nyert. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották. A Magyar nyelvtörténeti szótár ral elnyerték az MTA nagyjutalmát. Emlékezete Budapest XII. kerületében utat, Egerben , Baján utcát neveztek el róla. Egy szobra a budapesti Széchenyi István téren , az MTA székháza előtt áll — a mellékalakos bronz mellszobor Jankovits Gyula alkotása (1899). Teljes magassága: 3,65 m. A 274 cm-es mészkő talpazathoz fiatal lány körülbelül 150 cm magas bronz alakja simul, és babérágat nyújt Szarvas Gábor felé. A bronz mellszobor 90 cm-es. A talapzat alján a Magyar Nyelvőr egy kötete látható. Felirat a talapzaton: SZARVAS GÁBOR . Egy másik szobra szülővárosát díszíti. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület 1993-ban alakult meg Adán . Vozsegai járás A Vozsegai járás (oroszul Вожегодский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Vologdai területen. Székhelye Vozsega. Népesség 1989-ben 22 470 lakosa volt. 2002-ben 18 976 lakosa volt, akik főleg oroszok. 2010-ben 16 790 lakosa volt, melyből 16 503 orosz, 83 ukrán, 41 cigány, 22 fehérorosz, 10 örmény, 4 tatár, 3 üzbég, 2 azeri stb. Giampaolo Pazzini Giampaolo Pazzini (Pescia, 1984. augusztus 2.) olasz labdarúgó, a spanyol bajnokságban szereplő Levante és az olasz válogatott csatára. Beceneve Il Pazzo, azaz Az Őrült. Pályafutása Atalanta Pazzini futballista családba született, ugyanis apja és bátyja egyaránt az olasz harmadik vonalban játszott. Tehetségével hamar kitűnt, le is szerződtette az Atalanta. Itt a korosztályos csapatokban együtt játszott egyik legjobb barátjával, a szintén olasz válogatott Riccardo Montolivóval. A 2003-2004-es szezonban mutatkozott be az Atalanta felnőtt csapatában, mely ekkor a Serie B-ben szerepelt. A feljutó helyen végzett csapat tagjaként a következő szezonban a Serie A-ban 12 mérkőzésen játszva 3 gólt szerzett. Teljes mérlege az Atalantában 51 mérkőzés és 12 gól. Fiorentina 2005 januárjában szerződtette a Fiorentina, amely 6.5 millió eurót fizetett érte. Ugyanezen év augusztusában barátja, Montolivo is követte őt a lilákhoz. Első (fél) szezonjában 14 meccsen 3 gólt szerzett. A kezdőcsapatba kerülésért folytatott harcban azonban nem tudott az akkoriban a világ egyik legjobb befejező csatárának számító Luca Toni fölé kerekedni. A világbajnok csatár Bayernhez való távozása után, 2008-ban, azonban újabb erős vetélytársat kapott Alberto Gilardino személyében. Cesare Prandelli a Fiorentina akkori mestere a Mutu-Gilardino kettőst favorizálta, így Pazzini továbbra is kevesebb lehetőséghez jutott. Fiorentinás mérlege így is 107 mérkőzés és 25 gól, fellépéseinek igen nagy része azonban csereként beszállva történt. Sampdoria 2009-ben, ismét a téli átigazolási időszakban történt a következő klubváltás: a kevés játéklehetőség miatt elégedetlen Pazzinit a Sampdoria szerződtette. Az árat hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, azonban vélhetően 9 millió euró körül lehetett. Itt máig a szurkolók emlékezetében élő csatárkettőst alkotott Antonio Cassanóval. A duó hatékonyságát mutatja, hogy egészen a negyedik helyig repítették a Sampot a 2009-2010-es szezonban, amivel jogot szereztek a legrangosabb európai kupasorozat selejtezőjében való indulásra. Pazzini azonban hiába szerzett összesen 3 gólt a Werder Bremen elleni BL-selejtező két meccsén, csapata a visszavágó hosszabbításában elszenvedett 2-3-as vereséggel búcsúzott a brémai 3-1 után. Ezt követően a csapat lejtőre került, Cassano és Pazzini januári eladása után pedig végül kiesett a Serie A-ból. Pazzini 75 meccsen 36 gólt szerzett a genovai csapat színeiben Internazionale A következő váltásra, szokás szerint a téli átigazolási időszakban került sor. Az Inter 12 millió eurót plusz Jonathan Biabianyt adta a Sampdoriának Pazziniért cserébe. Első meccsén, a Palermo ellen csereként beszállva, 2-0-s hátrányból hozta vissza csapatának a meccset, két góllal és egy kiharcolt tizenegyessel járulva hozzá a 3-2-es sikerhez. Ezután zsinórban további két meccsen is gólt szerzett, jelesül a Bari és korábbi csapata, a Fiorentina ellen. Ez utóbbi ellen szerzett gól volt pályafutásának 100. találata. A szezont összesen 17 bajnoki góllal zárta, melyből 11-et az Inter, 6-ot pedig még a Sampdoria játékosaként szerzett. A 2011-2012-es szezon nem indult túl ígéretesen Pazzini számára, mivel az új edző, Gian Piero Gasperini inkább korábbi genovai játékosát, Diego Militót és a frissen igazolt Diego Forlánt favorizálta. A korán bekövetkezett edzőváltás, és Forlán sérülése azonban megnyitotta az utat Pazzini előtt, aki élt is a lehetőséggel, és Bologna elleni bajnokin, majd a CSZKA Moszkva és a Lille elleni BL-találkozókon is fontos találatokat szerzett. Levante 2018 januárjában az idény hátralevő részére a Levantéhoz került kölcsönbe. Válogatott Utánpótlás-válogatottak Pazzini minden korosztályos nemzeti csapatban megfordult U16-tól felfelé. 2003-ban az U19-es válogatott tagjaként korosztályos Európa-bajnoki címet szerzett. Az U21-es válogatottat 2004 és 2007 között erősítette, 22 mérkőzésen 5 gólt szerezve. Ezen a szinten legemlékezetesebb alakítását az új Wembley stadion nyitómeccsén nyújtotta, ahol Olaszország U21-es csapata mérkőzött meg Anglia korosztályos válogatottjával. Már a harmincadik másodpercben bevette az angolok kapuját, és további két gólt is szerzett a mérkőzés során, amivel ő lett az új Wembley első gólszerzője és első mesterhármast elérő játékosa is. Amikor a Milan megvette Pazzinit, kapásból kölcsönadta a Magyar NB1-ben szereplő Budapest Honvéd csapatának, ahol fél évig fog játszani. Ezután az olasz másodosztályban tölt 2 hónapot, majd feljöhet ismét a Milan-ba. Pazzini a Kispestnél a 99-es mezzel mutatkozik majd. Felnőttválogatott 2009. március 28-án mutatkozott be a felnőtt válogatottban, a Montenegró elleni világbajnoki selejtezőn. Első mérkőzésén azonnal meg is szerezte első gólját. A második válogatott gólra két évet kellett várni, melyet az Észtország elleni EB-selejtezőn szerzett. 2011. szeptember 6-án, Szlovénia ellen, a mérkőzés egyetlen gólját lőve döntötte el a találkozót csapata javára. Sikerei, díjai Válogatott U19-es Európa-bajnok: 2003 Inter Coppa Italia győztes: 2010-2011 Egyéni díjak A Serie A legjobb fiatal játékosa: 2005 Statisztikák 2010–11 2011–12 2012–13 Around The World (Dr. Alban-dal) Az Around The World című dal a nigériai származású Dr. Alban és a svéd származású Jessica Folcker közös dala, mely az Euróvíziós Dalfesztiválra készült. A dal a svéd slágerlistán az 52. helyig jutott. A dalból videoklip is készült. A dal Dr. Alban válogatáslemezén is megtalálható, kislemezen nem jelent meg. Irány Eldorádó Az Irány Eldorádó (eredeti cím: The Road to El Dorado) 2000-ben bemutatott egész estés amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a 3. DreamWorks-film. A forgatókönyvet Ted Elliott és Terry Rossio írta, az animációs filmet Bibo Bergeron, Will Finn, Don Paul és David Silverman rendezte, a zenéjét Hans Zimmer és John Powell szerezte. A DreamWorks Animation készítette, a DreamWorks Pictures forgalmazta. Amerikában 2000. március 31-én, Magyarországon 2000. december 21-én mutatták be a mozikban. Cselekmény Tulio és Miguel, a két jó barát úgy érzi, végre megfogták az Isten lábát. Kockán elnyerik - vagy inkább elcsalják - az Eldorádóba, a legendás aranyvárosba vezető út térképét. Kincsükkel azonban menekülniük kell a feldühödött ellenfelek bosszúja elől, s végül egy hordóban a hódító Cortes hajójának gyomrában kötnek ki. Szerencséjükre segítőtársra találnak Altivo, az okos csataló személyében, aki segít nekik megszökni a hajóról, és egy mentőcsónakban velük tart az Újvilág partjai felé. Már majdnem meghalnak, amikor is partot érnek. Elsőnek egy csontvázat látnak meg, és el akarnak menni a szigetről, azonban Miguel elővéve a térképet rájön, hogy megtalálták az aranyvárosba vezető út kezdetét. Kis keresgélés után találnak egy hatalmas követ, amiről Tulio azt hiszi, az maga Eldorádó. Ekkor jön azonban a menekülő Chel és a mögötte haladó katonák, így eljutnak a városba. Az eldorádói indián törzs főpapjának kapóra jön a furcsa idegenek érkezése. Isteneknek kiáltja ki őket, s titokban arra készül, hogy segítségükkel megfossza hatalmától a törzsfőnököt. Kénytelenek Chelt cinkosnak fogadni, mivel gőzük sincs az itteni hagyományokról, a lánynak meg pont kapóra jön, ő ugyanis szeretne lelépni, és új világokat felfedezni, így szövetségre lépnek. Tzekel-Kan egy "focimeccs" alkalmával rájön, hogy az "istenek" csupán szélhámosok, és gonosz tervet forral, hogy átvegye az irányítást. Időközben Tulio és Chel között szerelem bontakozik ki, ami a két jóbarát közé férkőzik. A sámán mágiája elszabadít egy óriási jaguárszerű lényt, ami rátámad a városra és az "istenekre". Végül sikerül legyőzni a főpapot és a szörnyet is, de ekkor még nem is sejtik, hogy Cortes hadai kikötöttek a szigeten és el készülik foglalni azt, Tzekel-Kan segítségével. Tuliónak azonban ismét támad egy "csodálatos" ötlete, amivel megakadályozzák a hódítók bemenetelét a városba. Az arannyal megrakott hajójukkal két sziklának ütközve sikeresen beomlasztják a városba vezető barlangot, így az megmenekül. Igaz a főhősök nem gazdagszanak meg, de visszanyerik a barátságukat és és nekivágnak egy újabb kalandnak. A Ferencvárosi TC 1960–1961-es szezonja A Ferencvárosi TC 1960–1961-es szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is az 59. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 62. évfordulója. Mérkőzések NB 1 1960–61 Eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Ferencvárosi TC 1960/61-es bajnokságban elért eredményei. Bregi Bregi (olaszul: Breghi) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Matuljihoz tartozik. Fekvése Fiume központjától 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra a Tengermelléken, az Isztria-félsziget északnyugati részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 407, 1910-ben 477 lakosa volt. 2011-ben 696 lakosa volt. Joyeuse (Ardèche) Joyeuse település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 1703 fő (2015). Joyeuse Labeaume, Lablachère, Ribes, Rosières, Saint-Alban-Auriolles és Vernon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mafalda Mafalda község (comune) Olaszország Molise régiójában, Campobasso megyében. Fekvése A megye északnyugati részén fekszik. Határai: Dogliola, Fresagrandinaria, Lentella, Montenero di Bisaccia, San Felice del Molise, Tavenna és Tufillo . Története A település eredetére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. A 13. században Trespaldum néven volt ismert és a D’Evoli család birtoka volt. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Nevét 1903-ban változtatták meg III. Viktor Emánuel olasz király lányának, Mafaldának tiszteletére Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Juliani Sant’Andrea Apostolo-templom Modern Monte Cristo Modern Monte Cristo (Sous le signe de Monte Cristo) egy 1968-as színes francia film, melyet André Hunebelle rendezett. A főszerepet Paul Barge, Claude Jade és Anny Duperey játszotta. A koholt vádak alapján börtönre ítélt Edmond Dantes (Paul Barge) temetésén nagy riadalom támad: megmozdul a koporsó fedele, és kipattan belőle a halottnak vélt fegyenc. Szerelme kocsival már várja, és megszökteti. A menekülés ezután repülővel folytatódik, át az Atlanti-óceánon, egészen Dél-Amerikáig. Maria (Anny Duperey) megígéri, hogy örökké várni fog a férfira, ám hamarosan tragikus hírről értesül: a gép lezuhant, és Edmond odaveszett a tenger hullámai közt. Pedig hősünk csak újabb leleménnyel tréfálta meg a külvilágot. Dél-Amerikában Edmond találkozik a fiatal Lindával (Claude Jade). Most Linda, Linda apja Louis (Gabriel Gascon), Edmond barátja, Bertuccio (Paul Le Person) és a régi Faria (Pierre Brasseur) élők együtt élnek egy kunyhóban. De a banditák elrabolják Lindát. A felszabadulás idején Linda apja meghal. A régi Faria szerencsést akar Lindának lenni, és barátait kincsre vezeti. Ott Faria meghal. Hazájától távol hosszú évekig készül arra, hogy visszatérhessen Franciaországba, és bosszút álljon élete megrontóin. Edmond akkori felesége pedig az egyik ellensége. Edmond terve van. Christian Montez-nek hívja magát. Linda elmondja az ellenfeleknek, hogy Christian Montez valójában Edmond Dantès. Ez egy okos csapda, amelyet Edmond és Linda kitalált. Most a gonoszok másodszor kívánják megszüntetni Edmondot. De Edmond készen áll... Szereplők Paul Barge – Edmond Dantès – Kovács István Claude Jade – Linda – Básti Juli Anny Duperey – Maria – Bánsági Ildikó Pierre Brasseur - Faria - Képessy József Michel Auclair - Villefort - Ujréti László Raymond Pellegrin - Morcerf - Láng József Paul Le Person - Bertuccio - Zenthe Ferenc Jean Saudray - Caderousse - Kézdy György Gabriel Gascon - Louis, Linda apja - Bács Ferenc Telex A telex (hivatalos megnevezéssel: géptávíró) nyilvános kapcsolt hálózaton működő távközlési rendszer géppel írt szövegek valós idejű átvitelére. A név rövidítés az angol teletypewriter exchange („távírógépes információcsere”) kifejezés előtagjainak összevonásából. Az angolban a telex eredetileg a hálózatot ill. az átviteli rendszert jelentette, de később az ilyen módon továbbított szöveget, nálunk pedig a végberendezést (magát a telexgépet, angolul: teleprinter vagy Teletype, TTY) is így nevezték. A rendszer a telefonhálózathoz hasonló volt: az előfizetők egy központon keresztül tárcsázhatták egymást és küldhették el a begépelt szöveget (pl. a hírügynökségek így továbbították a híreket, tudósításokat, akár egész riportokat). A végberendezés – a telexgép – tárcsaegységből, billentyűzetből és nyomtatóból állt; a telexgépek többségében lyukszalag is volt, beépített perforátorral és olvasóval. A bemeneti (szövegbeviteli) oldalon lévő telexgép – az adó – mint írógép a leütött betűknek megfelelő jeleket szükség szerint lyukszalagra rögzítve a központon keresztül juttatta el a vevőkészülékhez, amely azokat papírra nyomtatta (és az adattárolás érdekében ugyancsak képes volt lyukszalagra rögzíteni). A telefonnal ellentétben a telex nem analóg, hanem digitális jeleket használt az információ továbbítására. A korszerű telexgép a bináris jelekből mátrixképet is tudott nyomtatni. A telex- és telefonhálózat egymástól függetlenül működött, eltérő szabványokkal és hívószámrendszerrel. A telex német találmány, amely 1926-ban a távíróhálózat továbbfejlesztésével jött létre. 1933-ban a Reichspost (birodalmi posta) vezette be és üzemeltette a világon az első hálózatszerű telexszolgáltatást, mely 50 baudos vonalon percenként kb. 66 szó átvitelére volt alkalmas. 1942-ben a Harmadik Birodalom (Németország–Ausztria és a Cseh–Morva Protektorátus), Svájc, Franciaország, Anglia, Hollandia, Dánia, Belgium, Szlovákia és Magyarország telexrendszereit egységes hálózatba kötötték. A telex mint távközlési szolgáltatás 1945 után világszerte gyorsan tért hódított, s a 80-as évek végéig az elektronikus szövegtovábbítás gyakorlatilag egyeduralkodó módja lett. 1978-ban csak az NSZK-ban (beleértve Nyugat-Berlint) több mint 120 ezer telexelőfizetés volt. Nálunk a 100. telexállomást 1950-ben, az ezrediket tizenöt évvel később helyezték üzembe. 1991-ben több mint 14 ezer hazai vállalat és cég rendelkezett telexkészülékkel. A 80-as évek közepétől (nálunk a 90-es években) a telexet gyorsan háttérbe szorították a korszerűbb távközlési formák (elsődlegesen a telefax, majd az email). Hazánkban a nyilvános telexszolgáltatás 2002-ben szűnt meg, a még fennálló előfizetéseket a szlovák hálózatra kapcsolták át. A telex azonban korántsem tűnt el: rövidhullámú rádiófrekvencián működő modern formáját, a vezeték nélküli rádiótelexet ma is használják a katonai, polgári, állam- és rendvédelmi szervek, diplomáciai testületek, légiforgalmi és meteorológiai szolgálatok. Kiemelt szerepe van a tengerhajózásban, mint a GMDSS-hálózat (Global Maritime Distress and Safety System – Globális Tengeri Vészhelyzeti és Biztonsági Rendszer) integráns része. Lényegében telex – méghozzá mikrohullámú rádiótelex – az SMS is, azzal a különbséggel, hogy a szöveg (vagy más adatállomány) nem nyomtatott formában, hanem képernyőn (a mobiltelefon mint végberendezés kijelzőjén) jelenik meg, bizonyos késleltetéssel: a szolgáltatóközpont műszaki és biztonsági okokból előbb tárol és csak azután továbbít, míg a hagyományos telexnél a központ nem tárolta, hanem azonnal (valós időben) továbbította a szöveget. Ugyanígy egyfajta modern telexszolgáltatásnak tekinthető a chat. A hírügynökségi telexgépek egy egész korszakot meghatározó, jellegzetes hangját (a gyors kattogást és zümmögést) ma is szívesen játsszák be szignálnak vagy háttérzajnak a rádiós, televíziós hírműsorok, hírcsatornák, főleg az USA-ban, ahol ez a 60-as évek óta hagyomány. Magyarországon a telexszolgáltatás 2003. december 31-én megszűnt. Rudabánya Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel. Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye. Földrajzi fekvése Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el. Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja. Története A település - amely már több ezer éve lakott vidéknek számít - közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél. A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt. 1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta. A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt. A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme. Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel). A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában. A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről. 2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát. Népesség Népcsoportok 2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van. A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai. Vallás A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen. A református templom A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között). A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok. A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke. A római katolikus és evangélikus templom Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek. Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901-1985) mezőkövesdi festőművész készítette. Az evangélikus templom építése 1932-1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt. Nevezetességei Itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom , a Dryopithecus brancoi (korábban Rudapithecus ) maradványait. A református templom eredetileg gótikus stílusban épült; 14. századi vasajtaját a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik. A bányászati múzeumot 2006 -ban átépítették, azóta egész Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászatának történetét bemutatja. Részei: Bányászattörténeti gyűjtemény Ásvány- és őslénygyűjtemény Föld alatti bemutatóhely A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter. A Rudabányán talált ásványritkaságok többségét a bányászok eladták az ásványgyűjtőknek, csak néhányat sikerült megőrizni a helyi múzeumban (például azurit - malachitot és termésrezet ). Köztéri szobrok Ülő nő Bányász-dombormű Bányász hősi emlékmű Gvadányi József Mikoviny Sámuel Kossuth Lajos Turul -szobor Gazdaság 1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet. A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották. A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik. Politika, közélet Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven. Rudabánya polgármestere 2002 októbere óta a független Szobota Lajos. 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József töltötte be (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak). Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú: Díszpolgárok Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját. Rudabánya díszpolgárai: Közlekedés Közúti közlekedés Rudabánya közúton négy irányból (a 2607. számú úton Felsőtelekes, a 2608. számú úton Felsőkelecsény, a 2609. számú úton Ormosbánya, a 2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a 26-os főúthoz (Kazincbarcikán), Szuhogy felé pedig a 27-es főúthoz (Szendrőn) van összeköttetése. Közúti tömegközlekedés Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (az Észak-magyarországi Közlekedési Központ menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Felsőtelekesre, Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is. Vasúti közlekedés A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon. A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás. A vasércbánya bezárást követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon. Oktatás, kultúra Rudabányán egy általános iskola és óvoda van ( Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda ), amelyet a város a környező kisebb településekkel ( Felsőtelekes , Alsótelekes , Kánó ) közösen tartott fenn. 2013 . január 1 -jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát ( Bóbita Óvoda ) a helyi önkormányzat tartja fenn. A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is ( Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár ). A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is). Híres emberek Itt született 1725 . október 16-án Gvadányi József gróf, generális, író. A településen utcát, az általános iskolát és művelődési házat nevezték el róla. Szobra a református templom előtti téren (Szabadság-tér) áll. Dr. Görgő Tibor ( 1892 – 1978 ), a vasércbánya, majd később a település orvosa, költő, dalszerző. Legismertebb műve az 1934 -ben publikált Zúg az erdő... című, melyhez zenét is komponált. Veres Lajos ( 1924 – 2011 ) Rudabányán született 1924 . augusztus 11 -én. Belsőépítész, formatervező. Kitüntetései: Munkácsy Mihály-díj ( 1973 ), Nívódíjak ( 1979 , 1980 , 1984 , 1986 , 1987 ), érdemes művész ( 1990 ) Viktor Gyula ( 1933 – 2007 ) könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató, valamint ismert türelemüveg -készítő. Hernyák Gábor (1928-2013) geológus, a vasércbánya egykori főgeológusa; 1965 -ben ő találta meg a vasércbánya területén a Rudapithecus hungaricus első maradványait. Róla kapta nevét a szintén Rudabányán megtalált Anapithecus hernyaki . Sport A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel. Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel. A településen ezen kívül működik egy testépítő klub, valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai). Testvértelepülések Dobsina , Szlovákia ( 2011 ) Borszék , Románia ( 2012 ) Badaló , Ukrajna ( 2017 ) Albano Laziale Albano Laziale település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 41 654 fő (2017. január 1.). Albano Laziale Ardea, Aricia, Castel Gandolfo, Rocca di Papa és Róma községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gagnières Gagnières település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1195 fő (2015). Gagnières Banne, Saint-Paul-le-Jeune, Bessèges, Bordezac és Courry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Francisco 49ers A San Francisco 49ers amerikai futball-csapat az Amerikai Egyesült Államokban, a kaliforniai San Franciscóban, amely az NFL NFC konferenciájának nyugati csoportjában játszik. Története A csapatot egy faiparban érdekelt üzletember, Tony Morabito és három társa alapította 1944 nyarán, és az akkor alakuló All-America Football Conference (AAFC) égisze alatt kezdte meg működését. A 49ers (49-esek) név választásával az 1849-es aranyláz idején a környékre érkező emberek bátorságára kívántak emlékezni. Az AAFC fennállása négy évében a franchise a liga egyik élcsapata volt, összesített mutatója 39–15–2 volt, amivel a Browns után a második legjobbak voltak. 1949-ben a rájátszásba is bejutottak, ahol az első mérkőzést nyerték a New York Yankees ellen, a bajnoki döntőben pedig kikaptak a Cleveland Brownstól. A jó eredmények okán – az AAFC megszűnése után, 1950-ben – elfogadták a jelentkezését az NFL-be, és a nemzeti konferenciába sorolták őket. Kiváló játékosai voltak, ennek ellenére csak 1957-ben jutottak be a rájátszásba, de ott balszerencsével vesztettek: már 27–7-re vezettek, ezt követően azonban semmi nem jött be nekik, ellentétben az ellenféllel, akik sorozatban 24 pontot tudtak elérni. A 49ers ezután hosszú ideig csak közepes szereplést produkált, de mérkőzéseiken komoly újításként bevezették a ma is eredményesen alkalmazott „shotgun” formációt, az 1968-ban szerződtetett Dick Nolan találmányát. Részben az új felállás segítségével 1970-ben megnyerték a divíziójukat (10–3), és a rájátszásban a Minnesota Vikings legyőzése után csak a főcsoportdöntőben kaptak ki a Dallas Cowboystól, 17–10-re. A csapat 1971-ben új stadionba, a ma is használt Candlestick Parkba költözött, és ebben az idényben is megismételték előző évi eredményüket, a konferencia döntőjében megint a Cowboys állította meg őket (3–14). 1972-ben ugyanez volt a helyzet, csak az eredmény változott (49ers–Cowboys: 28–30). Sorozatban gyenge évek következtek. 1977-ben Edward J. DeBartolo Jr. lett az új tulajdonos, aki nagy csapatot kívánt építeni. 1979-ben Bill Walsh vezetőedzőt szerződtették, a drafton (játékosbörze) pedig megszerezték Joe Montanát. Az új játékstílusban a rövidpasszos játék játszotta a vezető szerepet, ami Montanával remekül működött. A tervszerű építkezés jegyében az 1981-es drafton a védelmet is megerősítették. És ebben a szezonban a gárda már szárnyalt: 13-3-ra hozták az alapszakaszt, a rájátszásban pedig megnyerték a New York Giants (38–24) és a Dallas Cowboys (28–27) elleni mérkőzéseket, és készülhettek a Super Bowlra. Az 1982. január 24-én, a michigani Pontiacban lejátszott szuperdöntőre 81 270 néző volt kíváncsi, az amerikai himnuszt Diana Ross énekelte. Az ellenfél az AFC bajnoka, a Cincinnati Bengals volt. Az izgalmas mérkőzésen a San Francisco az első félidőben már 20–0-ra vezetett, de a második félidőt a Bengals nyerte 21–6-ra, így alakult ki a szorosnak számító 26–21-es végeredmény, és a San Francisco 49ers világbajnok lett. A mérkőzés legértékesebb játékosa Joe Montana, az év edzője pedig Bill Walsh lett. Ebből a csapatból a későbbiekben a Hall of Fame tagja lett Bill Walsh, Fred Dean, Ronnie Lott és Joe Montana. Az ezt követő 17 évben a csapat mindössze kétszer maradt le a rájátszásról, 12-szer nyerték meg a csoportjukat, négyszer jutottak be a Super Bowlba, és mind a négyet meg is nyerték. Az 1984-es szezon végén, a 19. Super Bowlon a Miami Dolphins volt az ellenfél. A nagydöntőn a 49ers 38–16-ra győzött, és ismét Montana lett az MVP. Az 1988-as szezon nagydöntőjében a Cincinnati Bengalst verték meg 20–16-ra, Jerry Rice wide receiver lett a mérkőzés legjobbja. A következő idény végén is a 49ers ünnepelhetett: a szuperdöntőben a Denver Broncos volt az ellenfél, és a San Francisco fölényes, 55–10 arányú győzelmet aratott. Ezúttal újra Joe Montanát választották a döntő legértékesebb játékosának. A következő Super Bowl az 1994-es szezon végén jött el a 49ers számára. Az 1995. január 29-én, Miamiban megrendezett mérkőzésen a San Diego Chargers volt az ellenfél, a végeredmény 49–26 volt a San Francisco 49ers javára, és ezzel ötödször lettek világbajnokok. A döntő legjobbja Steve Young, a 49ers irányítója lett. 1995-től 2002-ig az előzőekhez képest szerényebb sikereket hozott: „csak” hatszor jutottak be a playoff körbe, de onnan egy esetben sem sikerült továbbjutniuk. 2003-mal azonban egy kifejezetten gyenge sorozat következett, 2010-ig folyamatosan negatív mutatókat értek el, csak a 2009-es szezonban voltak képesek egy 8–8-as állást kiharcolni. A 2011-es idény reményteljesebben alakult, a Jim Harbaugh vezetőedző által irányított gárda végre bejutott a rájátszásba, ott az első meccsét meg is nyerte a New Orleans Saints ellen (36–32), a konferencia bajnoki döntőt is csak hosszabbításban vesztették el a New York Giantsszal szemben (20–17). A javuló játék és az eredményesség azonban szembetűnő volt, és Jim Harbaugh vezetőedzőt az év edzőjévé választották. Cereda-hágó A Cereda-hágó, olaszul: Passo Cereda, Primör- (Primiero-)völgyi venét nyelvjárásban �arèđa; egy kevésbé ismert, 1369 m magas hegyi közúti hágó a Déli-Dolomitokban, Észak-Olaszországban, Trento megye és Belluno megye határán, mely egyben Trentino-Dél-Tirol és Veneto régiók határvonala is. Maga a hágótető a trentinói oldalon fekszik. A hágó útja összeköti a délnyugati Cismon-völgyet Gosaldo községgel, ahonnan az Aurine-hágóra vezető útban folytatódik. Fekvése A Cereda-hágót délkeletről, a venetói oldalon a Bellunói-Dolomitok, azon belül a Feltrini-Dolomitok (Vette Feltrine) hegycsoport határolja, ennek a hágó fölé emelkedő csúcsai a 2486 m magas Piz de Sagron és a 2522 m magas Sass de Mura, a hágóval párhuzamosan a Pale Alte Palughet gerinc húzódik. Északkeleten a trentinói Pala-hegycsoport, ismertebb nevén a Pale di San Martino, melynek legdélibb csúcsai a 2503m magas Cimerio és a 2397m magas 2397m magas Cima d’Ottro, utóbbi a Trentino-Venetó határvonalon. Ezek előhegyei képezik a hágó északi oldalát. A Pala-csoporttól északra és nyugatra, a Cismon-völgy keleti oldalán fekszik San Martino di Castrozza síközpont és a Rolle-hágó. A Cereda-hágó vízválasztót képez a Cismon-patak és a Mis patak völgyei között. A hágótól délnyugatra eső, észak-déli irányban folyó Cismon-patak a Brenta folyóba ömlik, a hágótól északkeletre eső Mis-patak a Mis-tavon keresztül (Lago de Mis) a Cordevole patakba torkollik, amely a Piave folyóba ömlik. Közlekedése A hágón át vezető SS347 sz. főút végig szilárd, aszfaltozott burkolatú, szűk, élesen kanyargós nyomvonalú. Délnyugati vége Fiera di Primieró-nál indul, itt ágazik ki a Cismon-völgyben futó SS50. sz. főútból. Északnak haladva három hágón megy keresztül (Cereda, Aurine, Duran). Fiera di Primieró-tól 13% meredekséggel kapaszkodik fel a Cereda-hágótetőre, ahol 1369 m magasan egy menedékház üzemel. Innen az út északkelet felé 15% maximális lejtéssel jut le a Mis-patak völgyében fekvő Sagron Mis-be, itt átlépi a régióhatárt, innen kelet felé továbbhalad a venetói Molini-völgyben fekvő Gosaldo községbe (1141 m). Innen az út ismét felfelé halad tovább az Aurine-hágó (Forcella Aurine) felé, leereszkedik a Cordevole patak völgyébe, Agordo városába, onnan a Duran-hágón át a Zoldo-völgybe ér, ahonnan a Cadore-völgy megy tovább. Turizmus A Cereda-hágó a Pala-csoportba és a Feltrini-csoportba irányuló túrázók, hegymászók kiindulópontja. A 2. számú Dolomiti magashegyi túraút észak-déli irányban haladva, a Pala-csoport hegyei közül érkezve keresztezi a Cereda-hágót, és dél felé haladva a Feltrei-Dolomitokban, Feltre városában végződik. Gaál Miklós (tanár) Gaál Miklós (Zsitvagyarmat, 1815. augusztus 27. – Zsitvagyarmat, 1891. november 25.) piarista rendi tanár. Élete Szülei jómódú birtokosok voltak, tanulmányait 1832-ban fejezte be Nyitrán, ezután szeptember 25-én a piarista rendbe lépett. A két próbaévet 1835-ig letöltötte, majd tanulmányainak folytatása végett Vácra ment; itt a bölcseletet és Nyitrán a teológiát hallgatta és 1841-ben Szentgyörgyön befejezte, 1841. augusztus 5-én áldozópappá szentelték, ezután két évig tanárkodott Kisszebenben, ahonnan hallása meggyengülése miatt Vácra helyeztetett át, ahol 1843 és 1846 közt az építészettanra és a rajzra tanította a rend bölcseleti tanulóit. Nagy Lipótnak, a siketnémák vallástanárának buzdítására megtanulta a jelekkel való néma beszédet és tanította a némákat mint kisegítő, 1849-től mint az állam által kinevezett rendes hittanár. Húsz év múlva nyugdíjazták, és visszavonult Zsitvagyarmatra. Művei Keresztény katholika hittanítás siketnémák oktatására. Dafner Ferencz után németből ford. Buda, 1861. Isten szivszerinti dicsérete és imádása a kisdedek által. Németből ford. s énekekkel bővítette. Buda, 1867. Martin Odersky Martin Odersky (1958. szeptember 5.) német programozó a Lausanne-i Szövetségi Politechnikai Intézet (franciául École Polytechnique Fédérale de Lausanne) professzora, szakterülete a programozási nyelvek. Nevéhez fűződik a Scala programozási nyelv és a Generic Java megalkotása. A Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán doktorált 1989-ben. A tizenhárom gyarmat A tizenhárom gyarmat az észak-amerikai brit gyarmatok egy részének elnevezése, amelyet Nagy-Britannia használt az 1783-as párizsi egyezményig, amikor elismerték ezek függetlenségét Amerikai Egyesült Államokként. Ezt megelőzte az Amerikai függetlenségi háború, amelyben a tizenhárom gyarmat fellázadt a brit uralom ellen. A háború kiváltó okai az anyaország által kivetett adók és más hátrányos intézkedések, melyek széles körű félháborodást váltottak ki. Ezt követte a Józan ész című szórólap, a bostoni sortűz és bostoni teadélután, melyek tükrözik a gyarmatok és Nagy-Britannia közti feszültséget. Végül megfogalmazták a függetlenségi nyilatkozatot, majd a későbbi alkotmányt. Gyarmatok listája New Hampshire Massachusetts Rhode Island Connecticut New York és Vermont New Jersey Pennsylvania Delaware Maryland Virginia és Kentucky Észak-Karolina és Tennessee Dél-Karolina Georgia Kruspér István Kruspér István (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) magyar metrológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A korszerű méréstudomány úttörő alakja volt, tevékenyen közreműködött a decimális mértékegységrendszer (méter, kilogramm stb.) magyarországi bevezetésében, 1878-tól 1894-ig a kezdeményezésére alapított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője volt. További jelentős tudományos eredményeket ért el a geodéziai módszertan területén, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű földméréstani áttekintés megírása (1869), valamint több geodéziai műszer kifejlesztése. 1867 és 1894 között a budapesti Királyi József Műegyetem geodéziai tanszékének vezetője volt. Életútja Középiskoláit szülővárosában, Miskolcon végezte. Ezt követően előbb a Késmárki Jogakadémiára járt, majd 1841-től 1844-ig a bécsi Műszaki Intézetben (Polytechnisches Institut) végzett mérnöki tanulmányokat. Oklevele megszerzését követően, 1844 és 1847 között a Műszaki Intézetben oktatott tanársegédként a földmérő mérnök Simon Stampfer mellett. 1847-ben az osztrák fővárosban optikai, látszerészeti és finommechanikai műhelyet nyitott, majd Nyugat-Európában járt hosszabb tanulmányúton. 1850-től a pesti József Ipartanodában – 1871 utáni nevén Királyi József Műegyetemen – oktatott, az első tanévben mint az elemi mennyiségtan és gyakorlati mértan tanára. 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és a mechanikai technológia tanára, 1851-től 1857-ig a felsőbb mennyiségtan helyettes tanára volt, 1863–1864-ben pedig a mechanika, géptan és szerkezettan helyettes tanáraként is működött. 1867-ben rendes tanárrá nevezték ki és megbízták a geodéziai tanszék vezetésével, ezt a munkakört 1894-es nyugdíjazásáig látta el. Ezzel párhuzamosan 1871 és 1874 között a mérnöki és építészi osztály – mai kifejezéssel: egyetemi kar – dékáni tisztét is betöltötte. 1878-tól 1894-ig a kormányzat által Kruspér kezdeményezésére felállított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság munkáját irányította. Munkássága A matematika, geometria és gépészmérnöki tudományok területén végzett oktatói munkája mellett tudományos tevékenysége főként a méréstudományra (metrológia) és a geodéziára irányult. A pontosan meghatározott és nemzetközi viszonylatban is rögzített értékű mértékegységek gazdasági-közigazgatási fontosságát felismerve behatóan foglalkozott a mérésügy elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A magyar kormányzat küldötteként – Szily Kálmánnal együtt – 1870-től részt vett az 1875-ös nemzetközi méteregyezmény előkészítő tárgyalásaiban. Nagymértékben hozzájárult az 1874. évi VIII. törvénycikk (A métermérték behozataláról) előkészítéséhez, amely törvényes mértékegységekként vezette be Magyarországon a decimális alapú hossz- (méter), terület- (négyzetméter, korabeli szóval négyszögméter), térfogat- (köbméter, liter), tömeg- (kilogramm) és teljesítménymértékeket (lóerő). Kruspér e munka során egyebek mellett síkra szállt a decimális mértékegységrendszer átfogó, kivétel nélküli meghonosítása mellett, s ellenezte a nemzetközi mértéknevek (méter, kilogramm stb.) magyarítását, hagyományos magyar mértéknevekkel (öl, lat stb.) történő kiváltását. A méter Párizsban őrzött etalonpálcája megvizsgálásakor rámutatott az annak hosszában jelentkező – csillagászati és geodéziai mérések szempontjából kiküszöbölendő – eltérésre, s tökéletesítette a méter pontos meghatározását lehetővé tevő komparátort. Az általa kifejlesztett tömegkomparátorral elnyerte az 1885-ös antwerpeni világkiállítás aranyérmét. Munkásságával nagyban hozzájárult a magyarországi mérésügy intézményi hátterének megszervezéséhez is, kezdeményezésére jött létre 1878-ban a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság, amelynek első vezetője is lett. Elméleti és gyakorlati geodéziai munkássága szintén jelentős volt. Többek között a nevéhez fűződik a Pest városában 1869–1871-ben elvégzett felmérési munkálatok előkészítése és irányítása. Számos geodéziai berendezést állított össze és tökéletesített, az általa kifejlesztett dőlésszögmérő műszert (lejtmérő) az 1878. évi párizsi világkiállításon ezüstéremmel díjazták. További találmányai sorában megtalálható többféle szintező, teodolit és szögfelrakó műszer, de mind közül legjelentősebb a heliométeres távolságmérővel felszerelt teodolit volt (1860 körül). 1869-ben megjelent Földmértan című könyve a geodézia tudományának első magyar nyelvű összefoglalása volt, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmát is elnyerte. Az eddigieken túlmenően foglalkozott geofizikával is, különösen a Kárpát-medence földmágnessége terén – többnyire Schenzl Guidóval közösen – végzett vizsgálatai jelentősek. 1868-ban a Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közleményei, 1876–1878-ban a Műegyetemi Lapok társszerkesztője volt. Társasági tagságai és elismerései Tudományos eredményei elismeréseként 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1870-ben rendes tagjává választották, 1899-ben pedig a tiszteleti tagok sorába emelték. 1867-től alapítótagként vett részt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet munkájában, tagja volt a Magyar Természettudományi Társulatnak, 1879 és 1894 között pedig a Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak (Comité international des poids et mesures). Nemzetközi elismertségét tanúsítják külföldi kitüntetései: birtokosa volt az osztrák Lipót-rend lovagkeresztjének, a Vaskorona-rend III. osztályú csillagának, a szerb Takovo-rend keresztjének, valamint a Francia Becsületrend tisztikeresztjének. Emlékezete Tiszteletére a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1956-ban Kruspér István-emlékérmet alapított, amellyel a kiemelkedő eredményeket elérő szaktudósok munkáját díjazzák. Mellszobra – Senyei Károly alkotása – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában található, emellett az egyetem közelében – Budapest XI. kerületében – utcát neveztek el róla. Főbb művei Lehrbuch der ebenen Polygnometrie als Vorbereitungs-Wissenschaft zu den Vorlesungen über praktische Geometrie an technischen Instituten. Ofen, 1856. Adaptirung des Diopter-Lineals zur Vornahme der Reduction einer in schiefer Ebene gemessenen Länge auf den Horizont. in: Zeitschrift des Österreichischen Ingenieure- und Architekten-Vereins 1857. Stampfer esetelési és távmérési módszeréhez tartozó uj táblák. Pest, 1859. Légtüneti észleletek Pest, 1866. Egy a Stampfer-féle lejtmérő műszeren tett javításról. in: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményei 1867. Földmértan: Kézikönyv, műegyetemi, erdőszeti és más rokonintézetek előadásaira és mérnöki használatra különös tekintettel hazai viszonyainkra. Pest, 1869. A Schwerdt-féle comporator módosított alkalmazása. Pest, 1869. Pest város felmérésének megvizsgálása. Pest, 1871. A párisi meter-prototyp az 1870. augusztusi meter-értekezleten. Pest, 1871. Magnetikai meghatározások Magyarországban 1866. és 1867-ben. Pest, 1872. ( Schenzl Guidóval ) Thermochronometer. in: Természettudományi Közlöny 1873. A comparatorokról. Budapest, 1873. A vonásos hosszmértékek összehasonlítása folyadékban. Budapest, 1873. A párisi levéltári méterrúd véglapjain levő mélyedések megméréséről. Budapest, 1873. A mérlegrúd meghajlása a teher alatt. Budapest, 1877. Egy új mérlegrendszer. Budapest, 1878. Mértékütő eszközök. Budapest, 1879. A Schwerdt-féle comparator módosított alkalmazása. Budapest, 1879. Felső geodaesia. Budapest, 1880. Adalékok a magyar koronához tartozó országok földmágnességi viszonyainak ismertetéséhez. Budapest, 1881. ( Kondor Gusztávval és Schenzl Guidóval) Férfi 500 méteres gyorskorcsolya az 1972. évi téli olimpiai játékokon Az 1972. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya férfi 500 méteres versenyszámát február 5-én rendezték. Az aranyérmet a nyugatnémet Erhard Keller nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Nagate (városvilág) Nagate László Zoltán regényének címadó városvilága. Kultúrák Nagate világát rég letűnt istenek építették, kiknek alakja a várost benépesítő fajok kultúrájaként változik. A városvilág több negyedre különül el, melyekről általánosságban elmondható, hogy egy-egy fajnak ad otthont, a lakatlan és vad negyedek kivételével. A fajok többsége hasonlít a földi mitológia lényeihez, mint a törpök, tündék, küklopszok, orkok, míg akadnak egzotikusabb teremtmények is. A népekben közös, hogy halhatatlanok (vagyis felfoghatatlanul hosszú ideig élnek), képesek a mágia használatára, valamint görcsösen ragaszkodnak a saját mítoszaikhoz, vallásukhoz, mint megingathatatlan igazsághoz. Az előző kettő alól kivételt jelentenek Nagate emberei. Az emberek Nagatén csak a közelmúltban tettek szert politikai hatalomra, köszönhetően annak, hogy a Földről egy kutató és gyarmatosító csapat érkezett egy emberöltővel ezelőtt. A Nagatén őshonos emberek eddig az eseményig csak másodhegedűs szerepet játszottak, lévén a többi fajjal ellentétben nem részesültek a hosszú élet és a mágiahasználat által jelentette előnyökben. A kocka a földi emberek érkezésével fordult, akik kötelességüknek tartották, hogy felkarolják nagatéi "testvéreiket", és technikájuk, valamint propagandájuk segítségével Nagate egyik legjelentősebb hatalmává tették Kapu emberkirályságát. Az idők során azonban Kapu egy katonai diktatúrává változott, ahol tényleges beleszólásuk a földieknek van, a nagatei emberek királya nem több báburalkodónál. Kapu területén megelevenedni látszik az ipari forradalom világa, annak minden árnyoldalával, ahol a mesevilág munkásait kihasználva dolgoztatják, akiket Föld csodáival (cigaretta, csokoládé, harisnya, drog) csalogattak el földjeikről. Egyesek szerint a földiek beavatkozása Nagate rendjébe (akár a kapunyitással, akár ezzel az új keletű fogyasztói társadalommal) idézte elő a Felbomlást. Sajátosságok A városvilág sajátos törvényekkel rendelkezik: az utcák folyamatosan változnak, így egy út vezethet egy olyan negyedbe, amelyik elméletileg Nagate másik végében van, vagy akár visszafuthat saját magába. Ezek folyamatosan változnak, és csak az által lehet megőrizni az általunk megtett utat, ha térképet rajzolunk róla. A lerombolt házak egy éjszaka leforgása alatt újjáépülnek, kivéve, ha a területet sóval hintjük fel; ennek következtében Nagatében nincsenek nyílt területek. Nagate világában nem működnek a számszeríjnál bonyolultabb fegyverek, ahogy nagy általánosságban a XX. századi technika sem, vagy bármi, ami meghaladja a Gőzkor fejlettségét. Az éjszakai égbolton két hold látható, egy nagy, mely hatalmas karácsonyfadíszre emlékeztet, és egy kicsi, mely felkeléskor fényesen lobban fel. Regények László Zoltán: Nagate, Deltavision, 2005 László Zoltán: Nulla pont, Metropolis Media, 2009 Krutyinkai járás A Krutyinkai járás (oroszul Крутинский район) Oroszország egyik járása az Omszki területen. Székhelye Krutyinka. Népesség 1989-ben 23 411 lakosa volt. 2002-ben 21 287 lakosa volt. 2010-ben 17 408 lakosa volt, melynek 90,8%-a orosz, 2,92%-a kazah, 1,33%-a német, 0,73%-a ukrán, 0,34%-a tatár. Gagyi mami 2. A Gagyi mami 2. (eredeti cím: Big Momma's House 2) 2005-ben bemutatott egész estés amerikai akció–vígjáték, amely a Gagyi mami-filmek második része, mutatták be a mozikban. A forgatókönyvet Darryl Quarles és Don Rhymer írta, a filmet John Whitesell rendezte, a zenéjét George S. Clinton szerezte, a producerei David T. Friendly és Michael Green voltak. A Regency Enterprises készítette, a 20th Century Fox forgalmazta. Amerikában 2006. január 22, Magyarországon 2006. március 2-án mutatták be a mozikban. Cselekmény A nemzet érdekében semmi sem drága: ha a haza biztonságáról van szó, Malcolm Turner FBI-ügynök mindenre hajlandó. Így aztán újra nyugdíjaskorú, túlsúlyos nagymamának álcázza magát. Az álruhák mestere ezúttal nemzetbiztonsági ügybe bonyolódik: nevelőnőnek adja ki magát, és beépül a gyanúsított háztartásába, ahol persze - a jóságos pótnagyinak köszönhetően - hamarosan eluralkodik a tökéletes káosz. Turner főnökei a sikeres kémtevékenységnek köszönhetően arra készülnek, hogy lecsapjanak, de a nagymamaruhás akcióhős váratlanul ellentámadásba lendül - ugyanis bevetés közben nagyon szívéhez nőtt a rábízott három gyerkőc. Szereplők További magyar hangok: Árkosi Kati, Bálinthegyi Papp Anita, Balogh Anna, Bán Lilla, Bauer Eszter, Béli Titanilla, Bíró Yvette, Csampisz Ildikó, Csomor György, Fehér Péter, Fényes Erika, Garai Róbert, Gardi Tamás, Holl János, Kajtár Róbert, Kárpáti Tibor, Katona Zoltán, Keönch Anna, Kiss Anikó, Kossuth Gábor, Maróti Viktor, Molnár Levente, Móni Ottó, Papucsek Vilmos, Penke Soma, Péter Richárd, Posta Viktor, Rácz Kati, Rékai Nándor, Székely Csilla, Szuchy Péter, Szűcs Kinga Díszes légivadász A díszes légivadász (Coenagrion ornatum) a szitakötők rendjének légivadászok családjába tartozó, Magyarországon védett, Natura 2000 jelölő faj. Megjelenése Kisméretű szitakötőfaj. A hím potroha kék, fekete "U" alakú mintázattal. Elterjedése A díszes légivadász populációja nyugat- és közép-európai élőhelyein erősen csökkenő tendenciát mutat, Kelet- és Délkelet-Európában valószínűleg szélesebben elterjedt. Többek közt előfordul Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Németország, Lengyelország, Franciaország, Szlovénia, Csehország, Ausztria, Horvátország Natura 2000 területein. Olaszországban és Svájcban regionálisan kihalt. Életmódja Jellemzően lassú kisvízfolyásokban élő faj. Az imágó május eleje-közepe táján jelenik meg és a vízfolyástól nagyobb távolságra ritkán távolodva el júliusig repül. Veszélyeztetettsége Magyarországon 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Veszélyeztető tényezők: töredezett élőhely, intenzív mezőgazdaság céljából történő lecsapolás, kisvízfolyások szabályozása, mederkotrás és növényzet eltávolítás, szennyezés. Szinonimák Coenagrion vanbrinkae (Lohmann, 1993) Mecseki kisvasút A Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb kisvasútja. A Mecseki Kultúrpark állatkertje és vidámparkja között közlekedik 570 m hosszú vonalon. A pálya végig egy vágányon, a parkerdőben halad (a két végállomáson van kitérővágány). A Mecseki Kisvasút a Pécsi Önkormányzat tulajdona. Kezelője a Pécsi Ifjúsági Központ (PIK). Az üzemeltetéssel A Mecseki Kisvasútért Alapítvány van megbízva. Magyarországon minden kisvasútnak van napja. A Mecseki Kisvasút napja augusztus 20., az átadás napja miatt. Története A kisvasút 1962-ben épült társadalmi munkával, az ország több városában már üzemelő úttörővasutak mintájára a Pécs Város tulajdonát képező parkerdőben „az ifjúság nevelése, kulturált szórakoztatása” céljából. A pályát a lehetőségekhez képest kanyargósra építették. A pálya rövidsége miatt a két végállomás között köztes megállóhely nincs. Átadása 1962. augusztus 20-án volt. 2009-ben a kisvasút nyomvonalát és a mozdonyokat is felújították. Járműállomány A vasúton egy C-50 típusú mozdony üzemel, 4509 pályaszámmal. Ez a mozdony Balatonfenyvesről 1962. augusztus 1-jén került Pécsre. 3 db nyitott, tetővel ellátott személykocsit használnak. Menetideje 15 perc. Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén Pécsi Állatkert Vidámpark Az 1972 -ben épült televízió-torony erkélyéről körpanoráma tárul elénk Dömörkapu a turistautak kiindulópontja Megközelítése Busszal a 34-es , a 35-ös és a 35A járatokkal Gaál Mózes (író, 1894–1929) Gaál Mózes, Gaál Sándor Mózes (Pozsony, 1894. augusztus 12. – Budapest, Terézváros, 1929. március 13.) író, ifjúsági író, rendező, dramaturg, esztéta. Élete id. Gaál Mózes író és Pulkovszky Gizella fiaként született, 1894. szeptember 12-én keresztelték a pozsonyi Szentháromság-templomban. A középiskolát és az egyetemet Budapesten végezte. Rendező és dramaturg volt a Renaissance Színháznál, ahová Bárdos Artúr hívta 1924-ben. Több ifjúsági regényt is írt. Thaddeus Rittner Farkasok az éjben c. komédiáját magyarra fordította és megrendezte. Később megromlott egészsége miatt a színpadtól visszavonult és teljesen az irodalomnak szentelte életét. Az Operaismertetők című sorozatnak is szerkesztője volt. Halálát szívbélhártyalob okozta. Sírja a Kerepesi úti temetőben áll (32-4-41). Munkái A beszélő madár (Magyar népmesék, Bp., 1920); Fata morgana (elbeszélés, Bp., 1920); Az elszökött állatsereglet (ifjúsági regény, Bp., 1921); A nyár szigetén (ifjúsági, regény, Bp., 1922); Mildi meséi (Bp., 1922); Az idegen (színmű, bemutatva: 1925); A királyfi játékai (mese, Bp., 1928); Muki és baba (Bp., 1935) Beautiful Journey A Beautiful Journey a dél-koreai F.T. Island együttes koreai nyelvű középlemeze, melyet 2010. augusztus 25-én jelentettek meg. Videoklip a Love, Love, Love című dalhoz készült. Szlovén tolár A tolár Szlovénia hivatalos pénzneme volt 1991. október 8-ától, amikor felváltotta a jugoszláv dinárt, 2006. december 31-éig, amikor bevezették helyette az eurót. ISO-kódja: SIT. Váltópénze a stotin. 1 tolár 100 stotin, de csak az 50 stotinos érme volt forgalomban. A szlovén más szláv nyelvekhez hasonlóan nem csak egyes és többes, hanem kettes számot is ismer, így a tolár ragozása a következőképpen alakul: 1 tolar, 2 tolarja, 3-tól tolarjev. A tolár kifejezés a német Thalerből (magyarul tallér) ered, ami pedig a csehországi Joachimsthal (ma Jáchymov) bányaváros nevéből származik, ahol 1518-ban először vertek ezüsttallérokat. A tolárt Szlovénia központi Banka Slovenije bocsátotta ki. A tolár 2007. január 14-éig még használható volt fizetésre, ez után 2007. február 28-áig bankokban át lehetett váltani euróra. 2007. március 1. óta a pénz többé nem használható. Története A pénz külső megjelenése, figyelembe véve a mennyiségét, eloszlását és tartós jelenlétét, Szlovénia egyik leglátványosabb önkifejezése volt. Szlovénia új pénznemét 1991 októberében vezették be. 1995 szeptemberétől kezdve átváltható volt a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott többi valutával. Mivel erős alapokon hozták létre, így viszonylag stabil pénzzé vált. Érmék Ellentétben a bankjegyeken található történelmi és kulturális történetekkel, az érméket természeti motívumok díszítik. Az állatok bemutatják a világ ezen részének ökoszisztémáját. Bankjegyek Jugoszláviától 1991 júniusában, a szerbek uralta jugoszláv néphadsereggel vívott rövid háború után tudott elszakadni Szlovénia, a szövetségi állam leggazdagabb és legfejlettebb állama. Az ország valutája ekkor az 1990-es denomináció után bevezetett jugoszláv dinár volt, amit a belgrádi székhelyű Jugoszláv Nemzeti (vagy Népi) Bank bocsátott ki. Ez erős gazdasági függést jelentett, amitől az ország mihamarabb szabadulni akart. A központi bank felállításáig fizetési jegynek (szlovénül vrednostni bon) nevezett államjegyek forogtak, melyek egyszerű megjelenésű ideiglenes pénzjegyek voltak, és a tolár bevezetésekor visszavonták őket, de még az euró bevezetése után is be lehet váltani a Szlovén Bankban. Az új szlovén pénzről szóló döntések megjelentek a kilenc bankjegyen (a 10 000, 5000, 1000, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 tolároson). A Szlovén Bank és a Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia választotta ki azon személyeket, akik a szlovén identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepelhettek. A pénz külső megjelenésének megtervezését Miljenko Liculra bízták. Licul alapötlete az volt, hogy a pénz a munka eredményességének kimutatása, az újonnan készített földi javak honorálása. Ez az, amiért a kiválasztott személyiségek kifejeznek egy örök érvényű tartalmat, a jelen vonatkozásban kapcsolatot a kreativitás és annak jutalma között. Mindegyik arckép hárompólusú: a személy, aki fontos újítást mutat be egy bizonyos területen; a szakterületet, ahol az illető dolgozott néhány segédeszközzel illusztrálva, és a személy és a segédeszköz kapcsolatának eredményét. Ez a személy-eszköz-eredmény háromszög a szlovén tolár külső megjelenésének alapötlete. Ezen túl található a toláron egy intézmény, amihez a kiválasztott személy többé-kevésbé kapcsolódik. Az intézményt általában az építészeti jellemvonások segítségével ábrázolják, amiket a művész összetett külső és belső ihlet által talált. A bankjegyeken található portrék árnyalakban folytatódnak. Az arc tagoltságát a körvonalban fejezi ki, és a portré térbeli szemszöge finoman folytatódik a bankjegy felületén továbbá a háromszög motívumain. A tolár bankjegyeknél használt nyomdászati megoldás bizonyos tekintetben tisztelet a klasszicizmusnak – serif betűtípus –, de mégsem nyúl vissza a történelmi klasszicizmushoz. Azonos nyomdai eljárást használtak már korábban a Miljenko Licul által tervezett szlovén útlevélen. A bankjegyeken található számértékek, összefüggésben a kép levegő-föld szemszögével, ki vannak terjesztve három dimenzióra. A két alapgondolat megjelenését – a személy-eszköz-eredmény háromszög a mulandóság bevonásával, a portré folytatása árnyképpé – feljavítják a színek. Az ötlet, hogy gyönyörű és vidám bankjegye legyen Szlovéniának a millenniumra a holland forinttól származik. A színben gazdag és élettel teli történetet, amit a bankjegyek elmesélnek, kiegészítik a Radečében készített papír tapintható tulajdonságai. Ezen kívül a papír kellemes ropogása nagyon tartós. Iré-le-Sec Iré-le-Sec település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Iré-le-Sec Flassigny, Bazeilles-sur-Othain, Juvigny-sur-Loison, Louppy-sur-Loison, Marville, Montmédy és Remoiville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Penguily Penguily település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 611 fő (2015). Penguily Le Gouray, Lamballe, La Malhoure, Plénée-Jugon, Saint-Glen és Saint-Trimoël községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hősi énekek A Hősi énekek a Kárpátia együttes 2005-ös rockalbuma. Számok listája Kárpátok, zengjetek (3:35) Abból a fából (4:21) Lesz még (3:04) Hősök (4:00) Védd magad (Ne hagyd magad) (2:57) Az én házam (3:10) Karácsony (4:21) Szél viszi messze (4:03) Summáját írom (3:44) Felvidéki táj (3:52) Vándor (2:40) Doberdó (2:25) Carlos Montezuma Carlos Montezuma (kb. 1866 - 1923) Yavapai-apacs indián polgárjogi aktivista. Az Amerikai Indiánok Szövetségének alapítója. Gyermekkor "Tiszta indián vér vagyok. 1866 táján születtem... valahol a Négy Fok környékén, arizónai territóriumon", kezdte Dr. Montezuma, magát is megemlítve 1905-ös Smithsonian Intézetnek írt levelében. "Wassaja" = "jelző" vagy "jelzőtűz" melléknevet kapta szüleitől; anyjától, Thil-ge-ya-tól és apjától, Co-cu-ye-vah-tól, aki törzsfőnök volt. 1871 októberében, 5 évesen Pima fosztogatók elfogták több gyermekkel együtt, hogy eladják vagy elcseréljék. Wassaját Adamsville-be, angol és mexikói vegyes településre vitték. Itt 30 ezüst dollárt kértek érte Carlo Gentile-től az olasz vándor fotográfustól, aki épp a környéken végezte etnográfiai tanulmányait az amerikai őslakosokhoz kapcsolódóan. Finom, kulturált és liberális nápolyi fiatalember lévén, aki 1850-es években költözött Amerikába, örökbefogadta és saját fiaként nevelte Wassaját. A fiú új neve így Carlos Montezuma lett - időtálló, büszke emlékeztetőként a gyerek kulturális örökségére, - részben maga által, részben az Adamsville-i Montezuma rom után. Örökbefogadás és iskolai évek Wassaja/Carlos követte mostohaapját úttörő fotográfusi és etnográfusi expedícióin Arizónában, Új-Mexikóban és Kolorádóban. 1872 és 73 között pár hónapig csatlakoztak Ned Buntline és Buffalo Bill színjátszócsoportjához, ahol Wassaja mint Azteka, Cochise apacs fia lépett fel a vadnyugati melodrámában. A préri cserkésze c. játékot látta Chicago, St. Louis, Cincinnati, Louisville, Cleveland és Pittsburgh, míg Gentile a promóciókat írta és árulta - vizitkártyákat a szereplőkkel. Gentile és Montezuma Chicagóban, majd New Yorkban telepedett le, míg Gentile minden vagyona ott nem veszett egy 1877-es tűzvészben. A következő években régi foglalatosságukból voltak kénytelenek élni. A gyermek gyakran tanult otthon, majd Chicagóban, Galesburgban, Brooklynban járt intézményes oktatásra. Mindig elkötelezett és tehetséges tanulónak bizonyult. Állandó letelepedést igényelt komolyabb tanulmányok folytatása, ezért 78 őszén Gentile George W. Ingalls tiszteletestől kértek asszisztenciát, az Amerikai Baptista Haza Misszió Indián Részlegében. Wassaját William H. Steadman, Urbana és Illinois baptista lelkészének pártfogására bízták, mivel Gentile fotográfusi és szerkesztői elfoglaltságával törődött. A koraérett gyermek kitűnővel végzett az Urbana főiskolán, majd egy év előkészület után, 14 évesen, 1880-ban felvételt nyert az Illinois-i Egyetemre, angol és matematika szakra. Német, pszichológia, mikroszkópia, zoológia, ásványtan, fizika, fiziológia, szellemtudományok, logika, konstitucionális történelem, politikai gazdaságtan és geológia, kimagasló kémiai tanulmányok- ezek jellemezték. Montezuma - vagy Monte, ahogy osztálytársai kedvesen emlegették- itt kezdte meg nyilvános tevékenykedését az őslakos indiánok jogainak érdekében. A campus folyóirata, a The Illini 1883. május 5-én megörökítette egy beszédét. Az Adelphi Hall-ban nagy közönség előtt az indiánokat a Thermopylae-nél harcoló spártaiakhoz hasonlította. Az egyetemi évek után visszatért Chicagóba. Doktorátust nyert öt évvel később gyógyszerészként és praktizálni kezdett. Prakszisa Már 1887-től levelezett Richard Henry Pratt-tel, egy meggyőződéses asszimiláció pártival, aki a pennsylvaniai Carlisle Indiániskolát is alapította. Pratt szemében Montezuma a továbbtanuló tehetséges indián őslakosok élő példája volt, amiről New Yorkban és Philadelphiában beszélnie is kellett. Hasonló kapcsolatai révén rögtön kapott állást. Jefferson Morgan, az indián ügyek megbízottja meghívta az Indián Ügyek Irodájához, orvosi állásba. Rezervátumokba utazott, és Fort Stevensonban, dakota területen kezelte a bennszülötteket. Később mentorával dolgozhatott együtt, a pennsylvaniai Carlisle Indián Ipariskolában. Ez a kapcsolat, és a különböző rezervátumokon töltött idő alatt felhalmozódó negatív tapasztalatok alakították Montezuma korai indiánpolitikáját. Wassaja nevelőapja 1893. október 27-én Chicagóban elhunyt. Őket anyagilag támogatta, és rövid időre Gentile hatéves vér szerinti fiát is - Carlos ő is - felügyelte. 1900-ban már saját prakszisa van. Mint csoportorvos Arizonába utazott Pop Warner Nemzeti Bajnoki Carlisle Indiániskola focicsapatával, gyermekkora óta először. Egy évre rá ismét ott volt, régi családi szálak után kutatva. Montezuma rezervátumokkal szembeni utálata jelentősen enyhült, amint megtapasztalta, mennyire kötődnek ezek az emberek az öröklött földhöz, és megértette, hogy ezt ők otthonuknak tekintik. Csatlakozott a Yavapai küzdelemhez, mely elérte a Fort McDowell Yavapai vagy Mohave-apacs rezervátum létrejöttét 1903-ra. Haláláig a rezervátum lakóinak jogaiért harcolt. Az indián vezető 1905-re Montezuma mint indián vezető felhívta a nemzet figyelmét magára. A kormányzatot vádolta az őslakók helyzete miatt. Az Indián Ügyek Irodájának nyílt ellenzékévé vált. Kétszer felajánlották számára a indián ügyek megbízottjának posztját, de visszautasította. Helyette az Amerikai Indiánok Társaságát alapította meg (1911) - az első indián jogi szervezetet, melyet indiánok indiánokért alapítottak. 1916-ban folyóiratot indított Wassaja címmel. Platformot az Irodáról alkotott nézetei, az őslakos indiánok oktatása, a polgárjogok és a rezervátum életének publikációjára. Dr. Montezuma 1922-ben súlyosan megbetegedett. Végérvényesen visszatért népének földjére. 1923. jan. 31-én halt meg. A Fort McDowell Indiántemetőben temették el. Munkájának emléke 1970-ig feledésbe merült, mikor is a történészek újrafelfedezték művét. Dhuizon Dhuizon település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 1230 fő (2015). Dhuizon Bauzy, Crouy-sur-Cosson, La Ferté-Saint-Cyr, Montrieux-en-Sologne, Neuvy, Thoury és Villeny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zederhaus Zederhaus település Ausztriában, Salzburg tartományban a Tamswegi járásban található. Területe 130,53 km², lakosainak száma 1 184 fő, népsűrűsége pedig 9,1 fő/km² (2016. január 1-jén). A település 1205 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A település részei: Lamm (385 fő, 2015. január 1-jén ) Rothenwand (234) Wald (3) Zederhaus (551) Zöldkontyos tézia A zöldkontyos tézia (Tesia cyaniventer) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Cettiidae családba és a Tesia nembe tartozó faj. 9-10 centiméter hosszú. Banglades, Bhután, India, Kambodzsa, Kína, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám nedves erdőiben él. Kis gerinctelenekkel táplálkozik. Májustól júliusig költ. Csang Mjon Csang Mjon (��; ��; Szöul, 1899. augusztus 28. – 1966. június 4.) dél-koreai politikus, 1950–1952 és 1960-1961 között hazája miniszterelnöke, 1956 - 1960 között alelnöke. Hudzsand Hudzsand (tádzsikul: Хуҷанд,����), oroszul: Худжанд, 1939-ig Hodzsent, majd 1992-ig Leninabad [Leninobod, Ленинобод, ���������]) Tádzsikisztán második legnagyobb városa a Fergana-völgyben, a Szir-darja folyó mellett. Az ország legészakibb tartománya, Szugd fővárosa. A mai Hudzsand évszázadokon át az Európából Kis-Ázsián át Indiába és Kínába vezető selyemút fontos állomása volt. Ez nagy jelentőséggel bírt a város kulturális és tudományos életére. Jelentős csillagászok, matematikusok, orvosok és egyéb írástudók éltek itt. Népessége a 2000-es népszámlálás szerint 149 000 fő volt, ami kevesebb, mint az 1989-ben becsült 160 000. Története A város történelmének kezdetei Krisztus születésének idejére esnek. Hudzsand már az Ahmenid dinasztia idején is létezett, de első írásbeli feljegyzések a 4. századból származnak. Ezek szerint 329-ben Nagy Sándor a Szir-darja mentén haladva elfoglalta a területet és Alexandria Eskhate ( latinul Alexandria Ultima) néven várost alapított itt. A 8. században az arabok majd a 13. században Dzsingisz kán mongol hadai foglalták el a várost. Az orosz seregek 1866 május 4-én foglalták el a várost. Ezzel Hudzsand és a sűrűn lakott Ferganai-medence az Orosz Birodalom része lett. 1996 és 1998 között Hudzsandban felkelések sorozata zajlott, amely végül katonai puccskísérletig vezetett. 1997 áprilisában a városban sikertelen merényletet követtek el Emomali Rahmon tádzsik elnök ellen. Később az üzbég parancsnok Hudajberdijev vezette lázadók betörtek a városba, de a hadsereg kiverte őket. Külső hivatkozások Hivatalos honlapja (oroszul) http://www.angelfire.com/pe/rudaki/khujand.html (oroszul) http://www.virtualtourist.com/travel/Asia/Tajikistan/Viloyati_Leninobod/Khujand-1431593/TravelGuide-Khujand.html (Khujand travel guide) http://www.greatestcities.com/Asia/Tajikistan/Khujand_formerly_Leninabad_city.html Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Khujand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Szentgáli Lajos Szentgáli Lajos (Budapest, 1932. június 7. - Budapest, 2005. november 3.) Európa-bajnok magyar középtávfutó atléta, atléta szakedző. Sportolói pályafutása 1947-1948 között a Kereskedők Atlétikai Országos Egylete (KAOE), 1948-1963 között a Budapesti Dózsa versenyzője. Legjobb eredményeit Híres László edzői irányítása alatt érte el. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon a 4x400 méteres magyar váltó tagja (Bánhalmi Ferenc, Szentgáli Lajos, Solymosi Egon, Adamik Zsolt). 1954-ben az Európa-bajnokságon 800 méteres síkfutásban első helyezést ért el. Főiskolai világbajnok. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon 800 méter síkfutásban kiesett. 11-szeres magyar bajnok. 1950-1962 között 50-szeres magyar válogatott. 1950-1958 között a Belügyminisztérium szolgálatában állt. Muja A Muja (oroszul: Муя) folyó Oroszország ázsiai részén, Burjátföldön; a Vityim bal oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 365 km, vízgyűjtő területe: 11 900 km². Burjátföld északkeleti részének folyója. A Mujakani-hegységben ered és északkelet felé folyik, előbb a Mujakani- és a Dél-mujai-hegység közötti szűk völgyben, majd alsó szakaszán, a széles Muja–Kuandai-medencében. Burjátföld északkeleti, Bajkálontúli határterülettel közös határán, Uszty-Muja település mellett ömlik a Vityimbe. Fő folyója magas vízállás idején az alsó szakaszt visszaduzzasztja. Partjára épült Takszimo városi jellegű település, Burjátföld Mujai járásának székhelye; vasútállomás a Bajkál–Amur-vasútvonalon. A folyó kisebb hajókkal a torkolattól kb. 100 km-ig, Takszimóig hajózható. Vízgyűjtő területén krizotilazbeszt lelőhelyek találhatók. Jelentősebb bal oldali mellékfolyója a Mujakan (a kan kicsinyítőképző, a név jelentése tehát: 'kis Muja'). Emberi koponya Az emberi koponya 28 csontból áll. A koponya csontjait két nagyobb részre oszthatjuk: az agykoponyára és az arckoponyára. Agykoponya Az agykoponya (latinul (cranium cerebrale) csontjai védelmezik az agyat a külső hatásokkal szemben. Az agykoponya csontjai fontos szerepet töltenek be a vér alakos elemeinek az előállításában (vörösvértest, fehérvérsejtek, vérlemezek), mivel csontvelőt tartalmaznak (Koponyatetőt alkotó csontok középrétegében). Az agykoponya csontjai varratosan ízesülnek egymáshoz, ez azt jelenti, hogy miután véglegesen kialakultak, nem tudnak elmozdulni egymáshoz képest. Az agykoponya legnagyobb csontja a falcsont (os parietale), amely páros csont és hátul, két oldalról fogja közre az agyat. A falcsont a lambdavarrattal (sutura lambdoidea) kapcsolódik a nyakszirtcsonthoz (os occipitale), mely az agykoponya hátsó részén található, páratlan csont. A nyakszirtcsont alján középen található az öreglyuk (foramen magnum), ahol a nyúltvelő medulla oblongata folytatódik a gerincvelőbe lép ki. A falcsont a pikkelyvarrattal ízesül a halántékcsonthoz. A halántékcsont (os temporale) területén a legsebezhetőbb a koponya. A csont latin neve arra utal, hogy itt kezd el őszülni az ember leghamarabb. A fül előtt található az ékcsont (os sphenoidale). A koponya elülső részén lehet látni a homlokcsontot (os frontale), amely a koszorúvarrattal (sutura coronalis) kapcsolódik a falcsonthoz. Arckoponya Az arckoponya több csontot tartalmaz, mint az agykoponya. Alulról felfele haladva először az állkapocscsonttal (mandibula) találkozunk, ezen helyezkedik el az alsó fogsor. Az állcsúccsal (protuberantia mentalis) csak az ember rendelkezik. Az állkapocs a járomcsonttal (os zygomaticum) és a halántékcsonttal ízesül. A járomcsont (köznyelvi nevén pofacsont) páros csont. A felső állcsonton (maxilla) található a felső fogsor. A szájüreg (cavum oris) felső részét a szájpadcsont (os palatinum) alkotja. A szájpadcsont mögött található az ekecsont (vomer). Az orrüregben (cavum nasi) található az orrcsont (os nasale) és a rostacsont (os ethmoidale), amely könnyen eltörhet. A könnycsont (os lacrimale) a szemüreg (orbita) orr felőli részén helyezkedik el. Születés A magzati korban még nem csontosak a koponyacsontok, hanem rostos kötőszövetből állnak. Később a dezmogén csontosodási folyamat során csontosodnak meg. Újszülöttnél ez a folyamat még nem fejeződött be. A koponyacsontok között rostos lemezek, ún. kutacsok vannak. Ezek alkalmazkodnak a szülőcsatornán át történő kijutáskor keletkező nyomáshoz, később pedig az agy növekedéséhez. Másfél éves kor körül a dezmogén csontosodás befejeződik, a kutacsok záródnak. Larroque (Haute-Garonne) Larroque település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 295 fő (2015). Larroque Balesta, Cardeilhac, Cazaril-Tambourès, Le Cuing, Lodes, Montmaurin, Nizan-Gesse, Saint-Plancard, Sarrecave és Sarremezan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jean-Claude Piumi Jean-Claude Piumi (Giraumont, 1940. május 27. – Fréjus, 1996. március 24.) francia válogatott labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1962 és 1967 között 4 alkalommal szerepelt a francia válogatottban és 1 gólt szerzett. Részt vett az 1966-os világbajnokságon. Pálmai Szabolcs Pálmai Szabolcs (1974. június 10. –) színész, szinkronszínész. Munkássága Színházi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1. Dale Wasserman– Ken Kesey : Kakukkfészek (Technikus) (bemutató: 1994 . január 15. , székesfehérvári Vörösmarty Színház , rendező: Bujtor István ) Sorozatbeli szinkronszerepei 112 – Életmentők : Florian Carstens - Dominic Saleh-Zaki Agymenők : Rajesh Koothrappali - Kunal Nayyar A palota ékköve : King Jungjong - Ho Lim A stúdió : Josh Girard - Lonny Ross Bűvölet : Luigi De Paoli - Maximilian Nisi Bűvölet : Massimo Nardi - Marco Quaglia (2. hang) Cinecitta: Poppe - Kika Csajok, szilikon, ez lesz a Paradicsom! : Bayron Santana - Juan Diego Sánchez Ed: Warren Cheswick - Justin Long (Hallmark szinkron verzió) Egy kapcsolat szabályai: Russell Dunbar - David Spade Egy lépés előre : Jero - Raúl Peña Eva Luna : Tony Santana - Alejandro Chabán Édes dundi Valentina : Pantoja felügyelő - Edgar Gómez Érzékeny ifjúság: Martial Bozzodi - Guillaume Toucas Felhőtlen Philadelphia : Charlie Kelly - Charlie Day Hetedik mennyország : Robbie Palmer - Adam LaVorgna Knight Rider (2008) : Billy Morgan - Paul Campbell Kyle, a rejtélyes idegen : Kyle - Matt Dallas Latin pofonok: Alex Santiago - Nicholas Gonzalez Legjobb évek: Devon Sylver - Brandon Jay McLaren Már megint Malcolm : Francis - Christopher Masterson Második esély : Mauricio 'Mauro' López - Eduardo Cuervo Mentőhelikopter : Obergefreiter Homann - Pierre René Müller Otthonunk : Robbie Hunter - Jason Smith (első hang) Pasadena : Nate Greeley - Balthazar Getty Pokoli elmék: Daniel Rocha -Quim Gutiérrez Rémvadászok: Jonathan - Jonathan Togo Roswell : Michael Guerin - Brendan Fehr Rubí, az elbűvölő szörnyeteg : Fransisco 'Paco' Gómez Gallegos - Sergio Argueta Smallville : Jason Teague - Jensen Ackles Sophie - a nem kívánt jegyesség: Max Grebe - Ben Bela Böhm Taxi : Ronnie – Raul Casso Telihold: ??? Tengeri őrjárat : Luca Rebecchi-Sottocapo - Davide Ricci Terminátor – Sarah Connor krónikái : John Connor - Thomas Dekker Tuti gimi : Nathan Scott - James Lafferty Veronica Mars : Stosh 'Piz' Piznarski - Chris Lowell A zöld íjász : Roy Harper / Arzenál - Colton Haynes Filmbeli szinkronszerepei A pálya csúcsán - Ken Strout - Carmine Giovinazzo A Szmokinger - Lundeen - Paul Bates A vasember - Jimmy - Kevin Foster Amerikai pite 4 – A zenetáborban - Derek - Matt Baker Ez a csaj nem hagy hidegen - Harley Yurken - Anthony Cleave Fegyvere van, veszélyes - Larry Lupik - Glenn Withrow Fekete könyv - Cas - Gijs Naber Hajrá csajok, újra! - Sammy Stinger - Sammy Stinger Hart háborúja - Johann Wirtz őrnagy - Holger Handtke Hogy veszítsük el barátainkat és idegenítsük el az embereket? - Vincent Lepak - Max Minghella Kémnők - Eddy - Vincent Rottiers Későn kezdő - David - Carlos A. González Make It Happen - Dobd be magad! - Joel Kirk - John Reardon Mennyé má! - Phil Quon - John Cho Örök lányok - Jules - Matthew Carey Őrült és gyönyörű - Foster - Keram Malicki-Sánchez Sikoly 2 - Billy a Döfés című filmben - Luke Wilson Szakítópróba - Willie McNerney - Thad Luckinbill Anime- és rajzfilmbeli szinkronszerepei Afro szamuráj: Dzsiro (2., 4. rész) Andy, a vagány - Jervis (52. résztől) Avatar: Az utolsó levegőidomár : Haru (1. könyv, 6. epizód), Villám (2. hang) Beyblade: Metal Fusion : Kenta Yumiya Bleach : Isida Urjú - Szugijama Noriaki Bob burgerfalodája : Tina Belcher Bújj, bújj, szellem! : Aojama Hadzsime Conan, a detektív : Szaidzso Naoja (48. rész) Cowboy Bebop - Vicious Csőrös Harvey - Harvey (Max Charles) D.Gray-man : Tyki Mikk (3. hang) D.I.C.E – A mentőcsapat: Sam N'Dool Digimon Adventure: Jamato 'Matt' Isida Digimonszelídítők: Kenta Kitagava Dragon Ball GT : Giru F-Zero: Rick Wheeler (Szuzaku Rjú) - Morikava Tosijuki Flamingó kapitány - Avi (14. résztől) Galactik Football - Ahito InuYasha : Sicsinintai no Dzsakocu Jimmy Neutron kalandjai - Sheen Estevez - Jeffrey Garcia Király suli : Kuzco Monte Cristo grófja : Raoul, Baron de Château-Renaud Nana : Terasima "Nobu" Nobuo - Szeki Tomokazu Naruto : Ucsiha Szaszuke - Szugijama Noriaki Nodame Cantabile: Tamaki Keidzsi Phineas és Ferb : Irving Pucca - Ssoso Sámán király : Zeke Asakura (1. hang), VIII. Faust (15–16. rész) Saolin krónikák : Jack Spicer Sharon naplója : Brock Leighton Slayers : Gourry Gabriev - Macumoto Jaszunori Soul Eater - Lélekfalók : Igazságos Justin - Fudzsita Josinori A Tini Nindzsa Teknőcök új kalandjai : Donatello (2003) Totál Dráma : Cameron Uhu és pajtásai : Birka Yu Yu Hakusho - A szellemfiú : Hiei (2. hang) Animációs filmekbeli szinkronszerepei 51-es bolygó - Fiú a mozifilmben A Hihetetlen család - Oliver Depi Jimmy Neutron, a csodagyerek - Sheen Estevez - Jeffrey Garcia PiROSSZka - A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi - Róka West Coast Swing A West Coast Swing (röviden WCS) egy modern, kreatív páros tánc , amely Kaliforniából elindulva napjainkra meghódította az egész világot. Gyökerei a swing táncokhoz (Lindy Hop, Shag, Push, Jitterbug,...) nyúlnak vissza, de az idők során hatottak rá a latin táncok is. Folyamatosan fejlődő, kifinomult tánc, amely követi az új zenei irányzatokat és átvesz elemeket a napjainkban divatos táncokból. Népszerűségét is részben ennek köszönheti: szinte bármilyen zenére lehet táncolni. A WCS különleges jellemzője az elegáns és folyamatos elasztikus mozgás, amely a partner "kapcsolat" (connection ) feszítő-lazító technikáján alapszik. A Vezető (Leader ) irányítja a Követőt (Follower ), de mindkét partnernek nagy szabadsága van a WCS figurákra épülő improvizálásra, amivel mindenki saját hangulatát, mozdulatait is beviheti a táncba. A WCS egyenes vonal mentén vezetett tánclépéseken alapszik. Ez azt jelenti, hogy megrajzolhatunk egy kb. 2-3 méter hosszú vonalat (ez a slot ), és a Követő általában ezen vonal mentén fog előre és hátra lépdelni, táncolni, míg a Vezető kitér az útjából az átvezetés, figurázás közben. A hagyományos WCS figurák 6, illetve 8 ütemű lépéskombinációkat tartalmaznak. A figurák túlnyomó része az alábbi 3 fő csoport valamelyikébe tartozik, de természetesen sok egyéb figura és mindegyiknek sok variációja létezik: “sugar” figurák, a “sugar push” után elnevezve. Ezekben a figurákban a Vezető nem hagyja el a Követő vonalát. Megállítja és visszaküldi őt. Az alaplépésben 6 számolásra 8-at lépnek: (1)lassú, (2)lassú, (3)gyors, (&)gyors, (4)lassú, (5)gyors, (&)gyors, (6)lassú. a második csoport a “passing” figurákat (pl. Left side pass ) tartalmazza. Ezekben a Vezető kilép a Követő vonalából és ezzel engedi, hogy a Követő a vonal egyik végéből a másikba átmenjen. A “passing” figurákban is 6 számolásra 8-at lépnek: (1)lassú, (2)lassú, (3)gyors, (&)gyors, (4)lassú; (5)lassú, (&)gyors, (6)gyors. a harmadik csoport a “whip” figuráké, amelyekben a Vezető elhagyja a vonalat az egyik oldalon, hogy engedje a Követőt elhaladni, majd keresztezi a vonalat és elhagyja a másik oldalon, hogy újra elengedje a Követőt, aki így visszatérhet a kiinduló helyre. A tipikus “whip” figurákban 8 számolásra 10-et lépnek: (1)lassú, (2)lassú, (3)gyors, (&)gyors, (4)lassú; (5)lassú, (6)lassú, (7)gyors, (&)gyors, (8)lassú. Szinte az összes West Coast Swing figurának a záró lépése az ún. “anchor step”. Az “anchor step” és a “slot” azok az elemek, amelyek leginkább megkülönböztetik a WCS-t a többi swing tánctól. A West Coast Swing története A swing zene és a swing zenére táncolt Lindy Hop több mint 100 évvel ezelőtt született az Egyesült Államokban. Azóta nagyon sok swing táncstílust írtak le (Jitterbug, Jive, Boogie-woogie, Balboa, East- és West Coast Swing stb.), amelyek nagy részét még ma is táncolják. Arthur Murray – az amerikai tánctermek királya – már 1947-ben azt írta könyvében: “regionális swing táncok százai élnek egymás mellett. Úgy látszik, hogy mindegyik régió kialakítja a saját stílusát.” Ezen stílusok egyike a West Coast Swing. A swing tánc fejlődésére Amerika nyugati részén nagy hatással volt Dean Collins (1917. május 29. - 1984. június 1.) amerikai táncos, oktató és koreográfus tanári és előadói munkássága. Collins 1937 körül költözött Hollywoodba és hozta magával a harlemi Savoy Ballroom-ban táncolt Lindy Hop saját értelmezésű változatát. Sajátos, egyedi stílusa - simábban, ugrások nélkül, jobban kiegyenesedve táncolt - gyorsan népszerűvé tette a kaliforniai táncosok körében. Népszerűségéhez filmszerepei is hozzájárultak, közel 40 hollywoodi filmben szerepelt vagy koreografált. Egyes feltételezések szerint a vonalon (sloton) való táncolást is a filmforgatás igényei hívták életre. Az új stílust sokan Hollywoodi stílusnak, mások New Yorkernek nevezték. Amikor Collinst megkérdezték, hogy ő melyik swing stílusban táncol, akkor azt válaszolta: nincsenek különböző stílusok, csak swing van! Felesége, Mary erre úgy emlékezett: Dean ragaszkodott hozzá, hogy csak kétféle swing létezik: jó és rossz! Az 1950-es években Arthur Murray és asszisztense táncos könyvükben leírták a Los Angeles környékén oly népszerű Swing táncstílust és ebből megalkották ennek egy szelídebb, társastánc változatát, amit Western Swingnek neveztek el. A Wester Swing lassabb zenére táncolt változatát Sophisticated Swingnek is hívták; 1954-ben pedig a swing táncok egy csoportját Rock ‘n’ Roll néven fogták össze. A Western Swing már nem úgy nézett ki, mint a korábbi swing táncosok hanyagul fesztelen tánca, annál sokkal kifinomultabb, letisztultabb, elegánsabb volt, és inkább lassabb, blues stílusú zenére táncolták. Az utcákon azonban a Western Swing tovább fejlődött. A 2. világháború alatt az amerikai katonák, tengerészek elterjesztették a swing táncot az egész világon, majd hazatérésük után odahaza is lelkesen táncolták. Long Beach és San Diego tánctermeiben, éjszakai klubjaiban a prostituáltak jutalékot kaptak a tengerészek szeszes ital fogyasztása után. A tengerészek a kimenőjük alatt berúgtak és közben táncoltak a hölgyekkel. Minél többet ittak, annál kevésbé tudtak táncolni. Így a hölgyek sokszor csak vártak a slot végén és szexi mozgással, lépéskombinációkkal biztatták partnerüket, hogy maradék pénzüket zárt ajtók mögött költsék el. Egyes “városi legendák” szerint ezen táncoknak nagy szerepe volt a Western Swing érzéki stílusjegyeinek kialakulásában. 1959-ben néhány kaliforniai táncszervezet Skippy Blair irányításával megváltoztatta a Western Swing nevét West Coast Swing-re, hogy ne lehessen összekeverni a country és western táncokkal. A West Coast Swing név 1961-ben jelenik meg először egy tánckönyvben, 1962-ben pedig Skippy Blair egy hirdetésében. A West Coast Swing-et először az "Encyclopedia of Social Dance"-ban írják le 1971-ben. 1978-ban a “Golden State Dance Teachers Association” már több mint 200 West Coast Swing figurát és variációt tart nyilván. 1988-ban a West Coast Swinget Kalifornia hivatalos állami táncává nyilvánították (Official State Dance). Népszerűségének nagy lökést adott, hogy 2006-ban Benji Schwimmer profi West Coast Swing táncos megnyerte a So You Think You Can Dance tehetségkutató műsort. Elterjedése a világban A West Coast Swing szépségét az adja, hogy sokféle módon táncolható (klasszikus, modern stb.), szinte bárhol, bármikor, bármilyen nem túl gyors, 4/4-es zenére, bárkivel, aki a tánc alapjait ismeri. Élő tánc abban az értelemben, hogy eredeti formáját megtartva állandóan változik újabb tánc stílusok, mozgások adaptálásával és ezzel állandó kihívás elé állítja a West Coast Swing táncosokat. Napjainkra több mint 5000 dokumentált figurát, variációt tartalmaz és ezek száma évről évre nő. A West Coast Swinget mindenfele táncolják a világon. A legnagyobb közösségek az Egyesült államokban vannak, nagy WCS központokkal, mint Kalifornia. Európában Franciaországban, Angliában és Magyarországon a legnépszerűbb, de táncolják szerte a világban, így Brazíliában, Izraelben, Koreában, Izlandon, Ausztráliában, Lengyelországban, Romániában, Litvániában, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, Finnországban, Ausztriában, Belorussziában, Oroszországban, Németországban és még sok más helyen. A magyarországi West Coast Swing élet beindítása Jóri Rita és Balásy Ádám nevéhez fűződik. 2007-ben, több éves Boogie-woogie oktatás után beleszerettek a West Coast Swingbe és elindították az első West Coast Swing órákat. Azóta egyfolytában bővül a közösség, a legjobb tanítványok már saját tanfolyamokat tartanak. A WCS növekvő népszerűségét mutatja, hogy a magyar táncosok is egyre több hivatalos külföldi versenyen és táborban vesznek részt. Két nagy nemzetközi eseménynek (BudaFest , Hungarian Open ) Budapest ad otthont. Mindkettő ún. “pontszerző” rendezvény; a BudaFestet Európa legjobb 3 eseménye között tartják nyilván. Rudi, a róka A Rudi, a róka (eredeti cím: Reineke Fuchs) 1989-ben bemutatott német rajzfilm, amely Johann Wolfgang von Goethe regénye alapján készült. A rendezői Manfred Durniok, Zhuang Minjin és He Yumen, a producerei Manfred Durniok és Markus Schächter, a forgatókönyvírói Michael Kerwer, Zhongli Yao és Fu Bing, a zeneszerzője Fang Zheng. A tévéfilm a Manfred Durniok Filmproduktion és a Zweites Deutsches Fernsehen gyártásában készült. Németországban 1989-ben mutatták be a televízióban, Magyarországon 1994-ben adták ki VHS-en. Cselekmény Rudira, a rókára mind a környékbeli emberek, mind az erdő állatai haragszanak. Ugyanis csalafinta eszével mindig túljár az eszükön. Csellel megszerzi a halászok bőséges zsákmányát, becsapja a zsarnok farkast. A vadászok elhatározzák, hogy nem tűrik tovább Rudi ügyködését és segítségül hívják a szomszéd falu vadászait. Csapdát állítanak neki. De ez még mind semmi: az állatok is összefognak és panaszt tesznek Rudi ellen az állatok királyánnál. A rókának menekülnie kell... American Journal of Archaeology American Journal of Archaeology az Egyesült Államok régészetének kiemelkedő szakfolyóirata, amely 1897-től jelenik meg folyamatosan az Amerikai Régészeti Intézet gondozásában. Elődje az 1885-től megjelenő American Journal of Archaeology and of the History of the Fine Arts volt. Fő témái a Közel-Kelet, klasszikus régészet és egyéb társtudományágak. Főszerkesztői Naomi Norman Magaré Magaré (románul Pelișor, németül Magarey) falu Romániában, Szeben megyében. Története A falu környékén szkíta, kelta és dák leleteket tártak fel. Első írásos említése 1357-ből maradt fenn possessio Magare alakban. Gótikus stílusú csarnoktemploma a 15. században épült. Harangtoronyként az erődítmény bejárati tornyát használták, amely valószínűleg a 16. század elejéről származik. A kis harangon az 1512-es dátum látható. Lakossága 1850-ben 908 lakosából 376 német, 361 román és 166 cigány volt, 1992-ben a 479 lakosból 341 román, 119 cigány és 15 német. Leövey Klára Lövői és lövőpetri Leövey Klára (olykor Löwey vagy Lövei, Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) a magyar nőnevelés egyik úttörője, író, újságíró. Életpályája Leövey József beregi földbirtokos, megyei táblabíró és Szathmáry Eszter (1796-1864) leánya. Édesapja, aki 1837-ben elhunyt, nem volt takarékos, ezért az öröklött ősi vagyon is csakhamar elkallódott. Leövey Klára nevelésével leginkább édesanyja foglalkozott, aki a zenében és éneklésben is kiképeztette. A máramarosszigeti jótékony egyesület megalakultával 1836-tól Leövey Klára a műkedvelői társulatnak legbuzgóbb tagja volt, a színművekben ügyesen szerepelt és énekével is az egyesület vagyonát gyarapította. Az 1842-43. évi országgyűlés egész időszaka alatt báró Sztojka Klárával, báró Sztojka Imre akkori máramarosi követ házánál tartózkodott. 1846 novemberében a Teleki Blanka grófnő által Pesten alapított nőnevelő intézetben alkalmazták mint nevelőt és tanítónőt. Leövey Klára a magyar nemzeti eszmék lelkes híveként üdvözölte az 1848-as forradalmat. Midőn 1849 első napjaiban Windischgrätz Buda felé közeledett, Teleki Blanka grófnő Leövey Klárával együtt rendkívül sok veszély és viszontagság között Debrecenbe menekült és Debrecenben minden erejüket, idejüket, pénzüket a honleányi tiszt teljesítésére szentelték és a sebesült honvédek ápolásával foglalkoztak. A világosi katasztrófa után is igyekezett ébren tartani az összetört magyarságban a reményt. Pesten a menekülő kompromittáltak vagy hazaszéledező szegény sorsú honvédek segélyezésére, gyámolítására fordították minden idejüket, erejüket. Később Teleki grófnő Pálfalvára vonult, Klárát Pesten hagyva, hogy a nála hagyott pénzből segélyezze a honvédeket és a többi üldözött honfitársakat. Ezen épp oly humánus, mint nemes erény okozta e két nő elfogatását. Teleki Blankát 1851 májusában hurcolták el Pálfalváról Nagyváradra és a nála talált levelek nyomán nemsokára elfogták Leövey Klárát is a báró Sztojka család falu-szlatinai birtokán. Az Újépületben szenvedtek át két évi kínos vizsgálati fogságot. 1853. június 30-án Teleki Blanka tíz évi, Leövey Klára öt évi várfogságra ítéltettek, mert lázító könyveket osztogattak és harcosokat toborzottak; június végnapjaiban Kufsteinba szállították és a legridegebb cellába zárták őket. 1856. július 11-én Leövey Klára büntetésének ideje lejárt. 1859-ben visszatérve szülővárosába édesanyjához, unokatestvére Várady Gábor házánál telepedett meg, oktatva leánykáját Gabriellát. Még tíz hasonkorú és műveltségű lánykát vettek föl a háznál és így ott nevelőintézetet létesített; ez volt ez elődje a később a nőegyesület támogatásával létrejött nőnevelő intézetnek, amelyből a későbbi állami felsőbb leányiskola emelkedett ki. Az intézmény sikeresen működött, épületét már 1860-ban bővíteni kellett. 1861-től átvette az iskola igazgatását. A Habsburg-közigazgatás azonban nem nézte jó szemmel az iskolában folyó magyar szellemű nevelést és bezáratta az intézményt. Az 1861. évi országgyűlés megnyíltával Leövey Klára is Pestre ment Váradyékkal, aztán az 1862. évet nagyrészt Teleki Blanka körében töltötte és vele együtt Párizsba utazott, ahol Teleki Blanka október 23-án meghalt, de ő még tovább időzött Párizsban a De Gerando család körében. Azután párizsi gyermekeket tanított; később pedig St. Ange-ban időzött Kiss Miklós honvédezredes és neje kastélyában. 1865-ben visszatért Erdélybe, s Teleki Miksa gróf gyermekei nevelésével és tanításával bízták meg Kendilónán. Még azután is, hogy nevelői tiszte véget ért, Kendilónán és Pálfalván De Gerando-nénál, majd a Vallyiék majtisi és Teleki Árvéd gróf családjának drassói kastélyában tartózkodott; ami kevés idejéből maradt, azt Budapesten Várady Gáborék házánál töltötte. 1866-ban kezdett újságírással foglalkozni. Szilágyi István, a Máramaros című lap szerkesztője, aki Arany Jánost is írásra biztatta, indította el az újságírói pályán. Leövey publikált a Máramarosban, de emellett sok cikke jelent meg a fővárosi és más vidéki lapokban is. Leövey Klára nyíltan vállalta az 1848-as hagyományokat, írásai többnyire visszaemlékezések a szabadságharcra. A kiegyezést elutasította: Deák Ferenc ellen, Kossuth mellett foglalt állást. Négyszáz oldalas Emlékiratában tudósította az utókort a kufsteini börtönben eltöltött éveiről. 1889-ben a rohamosan fejlődő Budapestre költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált. Szellemi frissességét, tettrekészségét idős korára is megőrizte. 1894-ben Kossuth halálának alkalmából egy cikkében hitet tett Kossuth szellemi örökségének ápolása mellett. Leövey Klára hazaszeretetben leélt hosszú, termékeny életének egy tragikus baleset vetett véget: Budapesten 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolta és néhány óra múlva elhunyt. Búcsúztatására a fővárosban került sor, végső nyughelye azonban Máramarosszigeten, a református temetőben van: április 12-én helyezték őt örök nyugalomra abba a sírboltba, amelyet 1864-ben elhunyt édesanyja részére készíttetett. Cabo Girão A Cabo Girão (a „Visszafordulás foka”) Madeira szigetének egyik legnevezetesebb turistalátványossága: a világ második legmagasabb, tengerbe szakadó sziklafala. Földrajzi helyzete A sziget déli partján, Campanário és Câmara de Lobos között, Funchaltól 19 kilométerrel nyugatra emelkedő domb meredek sziklafallal törik a tengerbe. A fal legmagasabb pontja 580 méterrel emelkedik a tenger színe fölé. A tetőn, egy kis eukaliptuszligetben kialakított kilátópontról ellátni egészen Funchalig. Közlekedés A fal tetejére a Funchal és Ribeira Brava között kanyargó ER 229 útról vezet egy kis, ám annál forgalmasabb bekötőút. Látnivalók A fő látványosság maga a sziklafal, amelynek tetejéről lepillantva a parton apró, művelt parcellákat (Fajã dos Asnos) láthatunk: ezek a földek csak hajón közelíthetők meg. A tetőn parkoló és turisztikai információs központ várja a látogatókat. A szerzetesek terasza A dombtetőtől mintegy két kilométerrel keletre az ott már valamicskét alacsonyabb sziklafal tövében egy másik kis terasz is kialakult; ezt sokáig a Jézus Társaság (Companhia de Jesus) tagjai művelték. Róluk nevezték el a földecskét Fajã dos Padresnek, és ez a név máig rajta maradt. A szerzetesek idején erre a teraszra is csak a tengerről lehetett eljutni, a közelmúltban azonban a tengerpart és a sziklafal teteje között látványos, üvegkabinos felvonót építettek ki. A parton magánstrandot alakítottak ki különféle járulékos létesítményekkel. A testvériség kápolnájának romjai máig láthatóak. Légszomj (betegség) Légszomj vagy nehézlégzés (lat: dyspnae), fájdalommal vagy anélkül jelentkező levegőhiány, fulladásérzet ami hyperventilációhoz vezethet. A légszomj oka lehet a hypercapnia (magas CO szint a vérben), ami egy közös tünete több betegségnek, különösen a szív és a tüdő betegségeknek, beleértve a tüdővizenyőt és a szívelégtelenséget. De okozhatja pánikbetegség is (perifériás idegrendszeren keresztül) és akkor somatoform rendellenesség tüneteként szerepelnek (amikor az állapot csak átélt). Gyakori tünete a rákos betegségeknek, különösen a tüdőrák, de a mellrák esetében is. Mivel légzést az autonóm idegrendszer és az endokrin rendszer szabályozza, endokrin rendellenességek és idegbetegségek szintén okozhatnak dyspnoe tüneteket. A kezelése sok esetben nehéz, mivel figyelembe kell venni úgy a fizikai, mint a pszichológiai szempontokat. A légszomj okai Krónikus obstruktív légúti betegség Asztma Ödéma Embólia Légmell (Pneumothorax) Tüdőgyulladás Szívelégtelenség Pánik Akromegália Gyógyszer mellékhatása A légszomj szokatlanabb okai közé tartozik a súlyos allergiás reakció (anafilaxia), az idiopátiás tüdőfibrózis, a pleurális folyadékgyülem és a diabetikus ketoacidózis. Teljesen normális, hogy a fizikai megerőltetés befolyásolja a lélegzést, de ha a légszomj hirtelen és váratlanul lép fel, az általában egy betegségi állapot tünete. A látszólag egészséges sportolóknál is felléphet a légszomj edzés közben, ami kimerüléssel kapcsolatos. A légzőrendszerrel kapcsolatos problémákon kívül a vashiány, a vérszegénység, a fertőző betegségek és az izom-csontrendszeri betegségek is vezethetnek légszomjhoz. Drágavilma Drágavilma település Romániában, Máramaros megyében. Fekvése Máramaros megyében, Magyarlápostól délkeletre fekvő település. Nevének eredete Nevét a szláv vylam szóból származtatják, mely magyar nyelven törés, kőbánya szónak felel meg. Előnevét Drág nevű birtokosáról kapta. Nevének második tagja nevét a falu feletti 776 méter maagasságú hegyről kaphatta, aminek neve szintén Vylam vagy Vylmia volt. Története Drágavilma nevét az oklevelek 1390-ben említették először Vydma néven, majd 1405-ben Vilma, 1543-ban 'Draga-Vilma, 1549-ben Wylmany, 1566-ban Wylma, 1598-ban Dragia-Vilma néven említették. A falu Kővár tartozéka volt. 1405-ben Zsigmond király oklevelében fordult elő, mikor Kővárt tartozékaival együtt Balk fiainak: Demeternek és Sandrinak, és Drág fiainak: Györgynek és Sandrinnak adományozta. 1424-ben osztozkodásukkor a falu Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak jutott. 1475-ös adóösszeírás szerint az elpusztult települések között említették Drágavilmát. 1543-ban Drágffy Gáspáré, majd özvegyéé lett. 1553-ban Drágffy György volt birtokosa. 1556-ban Izabella királyné magvaszakadás miatt Drágfi György birtokát Báthory Györgynek és nejének Báthory Annának és fiuknak Istvánnak adományozta. 1565-ben Báthory György Miksa császár elleni lázadása után feje váltságául Kővárt és tartozékait, köztük Drágavilmát is a császárnak engedte át. 1567-ben II. János király Kővár visszafoglalása után Kővár várát és tartozékait is beregszói Hagymási Kristófnak adományozta. 1585-ben Báthory Zsigmond először két évre, majd 12 évre haszonbérbe adta a települést Herberstein Felicziánnak. 1618-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé volt és Szamosújvár várához tartozott. 1618-tól 1668-ig több birtokosa is volt. 1668-ban I. Apafi Mihály fejedelem Teleki Mihálynak adta zálogba. 1786-ban gróf Teleki Ádám volt birtokosa. 1863-ban gróf Teleki Samu örököseié, gróf Teleki Ödön, Ujfalvi Sándor birtoka volt. Ujfalvi Sándor 1865-ben kelt végrendeletében a kolozsvári magyar színháznak hagyományozta. A végrendelet ellen a gróf Teleki család pert indított, amely Tisza István miniszterelnök közbenjárására a felek megegyezésével zárult. Drágavilma lakói főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Az 1800-as évek végén a világtól elzárt kis falu lakóinak több furcsa, babonás szokását jegyezték fel: A főleg szarvasmarhát tartó lakosság a szarvasmarhák tejét „hétfőtől-szombatig a házból ki nem adták, mert a gonosz (draku) megrontja tehenüket”. Hogy a jég a falu határát el ne verje „a péntek napot megünneplik”, s erre külön harangozót tartottak, aki a legkisebb veszélyesnek látszó felhő láttára harangozni volt köteles. Az 1886-os összeírás adatai szerint a falu 889 lakosából 875 görögkeleti, 14 izraelita. 1891-ben 802 lakosából 780 görögkeleti, 12 izraelita, 8 görögkatolikus és 2 római katolikus volt. Nevezetességek Görögkeleti temploma - melyből a községben kettő is van. Az egyik 1802 -ben épült, a másik 1832 -ben. 7110 Johnpearse A 7110 Johnpearse (ideiglenes jelöléssel 1983 XH1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Perth Observatory fedezte fel 1983. december 7-én. Rabenstein an der Pielach Rabenstein an der Pielach település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a Sankt Pölten-Land járásban. Tengerszint feletti magassága 344 méter, területe 36,25 km². Lakosainak száma 2512 fő (2016. január 1.). Sidlovics Gábor Sidlovics Gábor (Nagykanizsa, 1976. május 5. –) a Tankcsapda és a Mafia együttes gitárosa. Élete 1999-ben alapítóként csatlakozott a Zanzibar együtteshez. 2006-ban létrehozta a Mafia nevű, metal zenét játszó együttesét, amely gyakran fellépett a Tankcsapda előzenekaraként. 2012-ben kilépett a Zanzibarból és a Tankcsapdából távozó Cseresznye helyét átvéve a Tankcsapda gitárosa lett. Zenekarai Zanzibar (1999–2012) – gitár Mafia (2006–2009) – gitár Tankcsapda (2012 óta) – gitár Diszkográfia Zanzibar 2001 – Nem vagyok tökéletes 2002 – Ugyanaz vagyok 2004 – Az igazi nevem 2005 – Új napra ébredsz 2008 – Őrangyal 2009 – 10 éves nagykoncert 1999-2009 2011 – Ádám keresi Évát 2012 – Best of 1999-2012 (A válogatáslemez megjelenésekor már nem volt tagja az együttesnek) Mafia 2008 – Aki mindent lát Tankcsapda 2012 – Rockmafia Debrecen 2013 – Igazi hiénák 2014 – Urai vagyunk a helyzetnek Illírek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt. Őseik az i. e. 3. évezredben telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati területein. A történettudomány hagyományosan az Isztriai-félsziget és a Píndosz közötti vidéket tekinti az illírek szállásterületének, amely keleten a trákokéval volt határos. Az írott történelmi források alapján megközelítőleg huszonöt illír törzs, illetve azoknak további regionális csoportjaik különíthetők el. A partvidék nevezetesebb illír törzsei a liburnok, dalmaták, ardiaták és epiróták voltak, a félsziget belsejében a dardánok, piruszták és paionok éltek. Elsősorban állattenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de egyes tengerparti illírek könnyű, fürge hajóikkal az Adria rettegett kalózai voltak. Az egymással is rivalizáló illír törzsek tengeréből az i. e. 4. században alakult meg az Illír Királyság(wd), amelyet az i. e. 3. századtól a kalózportyáikról hírhedt ardiaták irányítottak. A Római Birodalom az i. e. 2. században leigázta az illír területek népét, akik az i. sz. 3. századig jórészt romanizálódtak. Kapcsolódó szócikkek Illíria taulantok Forrás Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721 Leőwey Klára Gimnázium A Leőwey Klára Gimnázium Pécs egyik patinás középiskolája a belvárosi Szent István téren. Története A Szent István téri épületegyüttest Feigler Ignác pozsonyi építész tervei alapján építették 1851-ben fokozatos bővítések mellett. Először 1907-ben kezdett el itt oktatni a Notre Dame Női Kanonokrend mindössze 34 tanulóval. Egy ideig lányiskolaként működő intézmény 1921-ben a Szent Erzsébet nevet vette fel. 4 évvel később egészen 1941-ig az egyetem gyakorlóiskolája volt. Az II. világháborút követően az iskolát államosították, de lelkes tanárainak köszönhetően továbbra is magas szinten folyt az oktatás. 1950. augusztus 21-én vette fel a gimnázium az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik neves női alakjának, Leövey Klárának a nevét. 1952-57 között a gimnázium épületében működött a Zeneművészeti Gimnázium is. 1956-ban már német nemzetiségi tagozat indult, majd 15 éven belül elindult a biológia, a francia és az angol tagozat is. Az intézményben irodalmi szakkör is működött, melyet egyszer Kodály Zoltán is meglátogatott. Állítólag a zeneszerző barátnője a Leőwey Klára Gimnáziumba járt. A Szent István téren álló szobra azt a momentumot örökíti meg, ahogy Kodály a hölgyre vár - ennek történeti alapja vitatott. Az iskola Szent István téri épületét vissza kell adni a Notre Dame Női Kanonokrend magyarországi örökösének, a Ciszterci Rendnek 2011. december 31-éig az 1997-ben Horn Gyula akkori kormányfő és II. János Pál pápa megállapodása alapján. Többféle megoldást is gondoltak az iskola számára, végül a város oktatási bizottság 2009 közepén döntött úgy, hogy a pécsi bőrklinika épületét kaphatják meg kárpótlásul. Az épületen átépítési munkálatok szükségesek, amihez az iskola állami támogatást fog kapni. 2015-ben a gimnázium a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik színhelye is volt. Az iskolában található egy Bösendorfer Ignác által gyártott zongora, amelyet 1846-ban Liszt Ferenc adományozott Pécs városának. A hangszer értéke készítőjének és volt tulajdonosának személye miatt felbecsülhetetlen. Képzések Négyéves képzések: Általános tantervű osztályok A 9-10. évfolyamon tanulók szabadsávban választható tantárgyak (angol nyelv, német nyelv, matematika, természettudományok, dráma, informatika, fizika, "utazás és turizmus") közül egyet emelt óraszámban tanulnak, 11-12. évfolyamon tanulók emelt szintű érettségire felkészítő fakultációs tárgyat, tárgyakat választanak. Német nemzetiségi tagozat ( Deutscher Nationalitäten-Klassenzug ) 1956-ban alapították. A tanulók megismerkednek a német kisebbség nyelvével, irodalmával és kultúrájával; svábbált rendeznek; gyűjtőutakon és diákcseréken vesznek részt. Német nyelven tanulják kötelezően a történelmet, földrajzot, népismeretet; választhatóan a biológiát és a matematikát. A tagozat tanulója, majd rövid ideig tanára volt Koch Valéria (1949-1998) magyarországi német költőnő, nyelvész, újságíró. Ötéves képzések: Arany János Tehetséggondozó Program osztályai Magyar-francia két tanítási nyelvű osztályok - Európa-díjas tagozat Angol és német nyelvi előkészítő osztályok Nemzetközi kapcsolatok 1981 óta fokozatosan bővültek az iskola külföldi kapcsolatai. Testvériskolák: Graz , Ausztria - BG+Borg Liebenau Fellbach , Németország - Gustav-Streesemann-Gymnasium Icking , Németország - Gymnasium Icking Sepsiszentgyörgy , Románia - Székely Mikó Kollégium Kassa , Szlovákia - Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium Akadálymentes útvonal A Szent István téren több irányból is megközelíthető a Leőwey Gimnázium. A legkönnyebb az Apáca utcán végigsétálni, ami a tér közepéről indul balra, az Elefántos ház felső oldaláról, melynek a végén kiérünk a térre, és itt található a bal oldalon. A Ciszterci köz is az Apáca utcába visz, ami a régi megyeháza és a Nagy Lajos Gimnázium között indul szintén balra. Rendezvények Leőwey-napok (1977 óta) karácsonyi koncertek (1981 óta) osztály-népdaléneklési verseny (1982 óta) Mi bálunk (1999 óta) Buzánszky Kupa (2008 óta) Igazgatók A gimnázium igazgatóinak listája: Bitter Illés (1907-1912) Jakab Béla (1912-1914, 1916-1921) Raab M. Szalézia (1914-1916) Kuzmics Ferenc (1921-1922) Györkös József (1922-1936) Bredschneider M. Ilona (1936-1948. június 26.) Vókányi Árpádné (1948. június 30. - november 26.) Görcs László (1948. november 26. - 1976) Bernáth Józsefné (1976-1991) Szolcsányi Jánosné (1991-2011) dr. Zalay Szabolcs (2011 óta) Híres diákjai Beleznay Endre - színész Lipics Zsolt - Jászai Mari-díjas színész Grisnik Petra - színésznő Második római–makedón háború A második római-makedón háború, informálisabb szóhasználatban második makedón háború vagy második makedóniai háború a Római Köztársaság és szövetségesei (Aitól Szövetség(wd), Pergamoni Királyság(wd), Rodosz, Athén stb.) i. e. 200 és 197 között zajló háborúja volt az V. Philipposz vezette Makedón Királyság ellen. A két nagyhatalom közötti korábbi összecsapás, az első római–makedón háború(wd) csupán néhány évvel korábban, i. e. 205-ben zárult le, és az újabb konfliktusra azt követően került sor, hogy Róma katonai erőforrásai felszabadultak az i. e. 201-ben győzelemre vitt második pun háború után. Az i. e. 200-ban elindított háború hadszíntere az első két évben Dél-Illíria és a makedóniai határvidék volt. A rómaiak elfoglalták Dasszarétiát, majd nyugati irányból, míg a velük szövetséges illírek és dardánok északnyugatról és északról támadták Makedóniát. Kitörési pontot keresve V. Philipposz hadseregével az Aóosz völgyén keresztül epiruszi területre vonult, az ott kibontakozó aóoszi csatában azonban alulmaradt. Makedónia már e vereség után is kereste a béke lehetőségeit, de a következő évben Thesszáliában megvívott künoszkephalai ütközetben rájuk mért megsemmisítő vereség végleg eldöntötte a háború kimenetelét. Az i. e. 196-ban kihirdetett béke értelmében Makedóniának ki kellett vonnia csapatait az általa megszállt területekről, hadseregének és flottájának nagy részét leszerelték, valamint hadisarc megfizetésére kötelezték. Róma gondosan ügyelt azonban arra, hogy V. Philipposz országa ne legyen túl gyenge, és így a régió erőviszonyait egyensúlyban tarthassa, valamint a „görög szabadság atyjának” hirdetve magát megindult a hellén világ római elfoglalásának lassú folyamata. Előzmények A Római Köztársaság az első római–illír háború (i. e. 229–228) megnyerésével vetette meg a lábát a Balkán-félsziget délnyugati partvidékén, amikor Apollónia és Epidamnosz térségében megszervezte a protektorátusa alatt álló illíriai területeket. Bár az elkövetkező évtizedekben a Földközi-tenger nyugati medencéjének hegemóniájáért folyó harc, a pun háborúk kötötték le Róma erőforrásait, időközben keleti kereskedelmi és geopolitikai érdekeit is egyre inkább sértették V. Philipposz makedón király területszerző hódításai. Amikor V. Philipposz a szövetséges háború(wd) (i. e. 220–217) után Róma illíriai érdekeltségeit fenyegette, kitört az első római–makedón háború (i. e. 214–205). A csaknem egy évtizedig elhúzódó katonai konfliktus Róma és szövetségesei győzelmével zárult, de az i. e. 205-ös phoinikéi béke(wd) feltételei csupán konzerválták az erőviszonyokat, és nem vették elejét a makedón uralkodó hatalmi törekvéseinek. Rómának sürgetőbb volt a még mindig zajló második pun háború lezárása, V. Philipposz pedig aitól és dardán(wd) területeket hódított meg, és ismét rátette a kezét Illíria déli vidékeire, Dasszarétiára és Parthiniára. Figyelme ezt követően Kis-Ázsia felé fordult. Amikor i. e. 202-ben a Márvány-tenger partján fekvő, az Aitól Szövetséghez tartozó városok ellen indított hadjáratot, az aitólok, akhájok, athéniak, pergamoniak, rodosziak egyszerre Makedóniában látták a legfőbb ellenségüket, aki biztonságukat és kereskedelmi érdekeiket is veszélyezteti. A hellén világ népeit összefogó koalíció szervezőmunkáját elsősorban I. Attalosz pergamoni király vállalta magára. Bár az aitólok Rómát is igyekeztek bevonni a szervezkedésbe, a Római Köztársaság részvételéről ekkor még nem lehetett szó: Róma a mindent eldöntő zamai ütközetre készült a punok ellen (emellett pedig neheztelt is az aitólokra az i. e. 206-os aitól–makedón különbéke miatt). Végül a pergamoni és rodoszi gályákból felállt flotta i. e. 201 júliusában Khiosz szigeténél(wd) vereséget mért a makedónokra, majd i. e. 201/200 telén blokád alá vonta a makedón kézen lévő káriai Bargülia(wd) városát. A szárazföldön azonban számukra kedvezőtlenül alakult a helyzet: a makedónok feldúlták a Pergamon Királyság nagy részét, és a megerősített főváros bevételére is kísérletet tettek. Az ostromot végül feladták, és miután flottájuk is áttörte a bargüliai hajózárat, a makedónok hazatértek. A makedónellenes koalíció megszervezése I. Attalosz vezetésével, Pergamon, Rodosz és Athén részvételével eddigre formálisan is létrejött a makedónellenes koalíció magja. Időközben i. e. 201-ben Róma győzelmével lezárult a második pun háború is, azonban Róma hajlandósága egy újabb háborúban való részvételre erősen kétséges volt. Annál is inkább, mert a növekvő birodalom katonai potenciálját részben továbbra is lekötötte a hispániai területek védelme, illetve a Pó menti gallok elleni folyamatos készültség. Elsőrendű érdeke volt tehát minél átfogóbb szövetség részeként belebonyolódni egy újabb katonai konfliktusba. Hogy maguk mellé állítsák, egy pergamoni–rodoszi követség utazott Rómába, és tárgyalásokat folytatott a szenátussal. Az ókori történeti munkák szerint a szenátus eleinte a háború erkölcsi vonatkozásait fontolgatta, azaz hogy amennyiben az első római–makedón háborúban a hellének katonailag támogatták őket, most ők sem tagadhatják meg a segítséget. A háttérben nyilván ennél pragmatikusabb indokokat is számba vettek, hiszen geopolitikai és kereskedelmi érdekeikre nézve is minden bizonnyal sérelmesnek tartották a makedón király háborúskodását. Emellett a nagy ellenféllel, Hannibállal korábban szövetséget kötött V. Philipposz megbüntetésének vágya is szerepet játszhatott döntésükben. A római népgyűlés ugyan i. e. 201/200 fordulóján nem szavazta meg a hadüzenetet, a szenátus azonban a háttérben a háborúra készülődött. Egyelőre diplomáciai úton kívánták kiterjeszteni a szövetségesek körét, valamint jobb belátásra bírni V. Philipposzt. Nem sokkal később Athénba utazott a szenátus által kijelölt három római követ – Gaius Claudius Nero(wd), Marcus Aemilius Lepidus(wd) és Publius Sempronius Tuditanus(wd) –, ahol megindultak a tárgyalások I. Attalosszal, valamint az athéniak és a rodosziak követeivel. A megbeszélések eredményeként ultimátumot intéztek a makedón királyhoz, hogy a háborúskodást felfüggessze és fizessen jóvátételt Pergamonnak. V. Philipposz érdemi válasz helyett megindította a kis-ázsiai Abüdosz(wd) ostromát. Titus Livius történeti munkája szerint ez végképp felingerelte a római szenátust, és noha a hadüzenet pontos ideje nem ismert, annyi bizonyos, hogy i. e. 200 tavaszán, de legkésőbb kora nyarán Róma már hadiállapotban állt. A makedónellenes front azonban még nem volt teljes: az i. e. 206-ban Makedóniával különbékét kötő, majd i. e. 202-ben Róma beavatkozását kérő Aitól Szövetség még nem határozta el, melyik oldalon száll be a háborúba. Fővárosukban, Naupaktoszban(wd) került sor az Aitól Szövetség gyűlésére, amelyen a makedónok, a rómaiak és az athéniak követei is megjelentek, hogy szónoklataikkal a maguk oldalára állítsák az aitólokat. Számukra eredménytelenül ért véget a gyűlés: az aitólok ugyanis ekkor még a semlegesség mellett döntöttek, és I. Attalosz közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy végül mégis Róma mellett kötelezzék el magukat. Az előrehaladott korú pergamoni király a későbbiekben is fáradhatatlanul szervezte a háttérben a szövetséges erőket: a háború második évében, i. e. 199-ben az Akháj Szövetséget is a makedónellenes táborba csábította. A halál is akkor érte i. e. 197-ben, amikor éppen a Boiót Szövetség képviselőivel tárgyalt a háborúban való részvételük feltételeiről. I. e. 200-ra mindenesetre felállt a koalíció, és reményeiket táplálhatta az a körülmény, hogy Makedónia szövetségesei, III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és az Epiróta Szövetség(wd) tüntetően távol tartotta magát a konfliktustól. A háború lefolyása A dasszarétiai hadjárat i. e. 200 szeptember közepén Sulpicius Galba consul kihajózott Brundisiumból és két római légió élén az illíriai Apollóniában szállt partra. Ötven hajóból álló flottájának egy része Pireuszba és Khalkiszba hajózott, másik része pedig Kerküránál vetett horgonyt. Maga a consul a légiók élén Apollónia közelében, az Apszosz partján vert tábort. Utasítására parancsnokainak egyike, Lucius Apustius még a tél beállta előtt elfoglalta Dasszarétia egy részét, kiverte a mindmáig beazonosítatlan Koragoszból(wd), Gertuszból(wd) és Orgüsszoszból a makedón helyőrséget, majd Antipatreia ellen vonult. Titus Liviustól tudjuk, hogy a város lakói nem adták harc nélkül Antipatreiát, így véres ostromra került sor, amelynek végeztével a rómaiak kardélre hányták a város minden tizenhat év feletti férfi lakóját, a római katonák pedig kifosztották és földig rombolták a várost. Ezt követően Apustius még elfoglalta a szintén beazonosítatlan Knidosz városát, majd megfutamította a város felmentésére siető Athénagorasz(wd) csapatait. Mielőtt még visszavonultak volna az apollóniai táborba, a rómaiak átvették az ellenőrzést Kodrion (talán Irmaj) felett is. Titus Livius történeti munkájából ismert, hogy a rómaiak Apollónia melletti táborát i. e. 200 végén felkereste III. Pleuratosz illír, Baton dardán és Amünandrosz(wd) athaman király, hogy szolgálataikat és katonai erejüket felajánlják Rómának. Sulpicius Galba az illírek és a dardánok segítségét elfogadta azzal, hogy amikor a következő évben a rómaiak Dasszarétia felől már makedón földön járnak, új szövetségesei északi irányból gyakoroljanak nyomást az ellenfélre. Miután e szövetkezés híre eljutott V. Philipposzhoz, úgy rendelkezett, hogy fő serege az Erigon völgyében készüljön a római támadásra, fiát, Perszeuszt pedig azzal bízta meg, hogy embereivel a pelagóniai(wd) völgyszorosok védelmét szervezze meg, ahonnan az illírek és a dardánok támadására számítani lehetett. A következő év, i. e. 199 tavaszán Sulpicius Galba megindította a hadjáratot, további dasszarétiai területeket hódított meg, aminek során a lakosság és a makedón helyőrségek részéről egyaránt csekély ellenállással találkozott. A hadsereg vélhetően a Dasszarétiát átszelő Eordaikosz(wd) völgyében nyomult előre, és annak felső folyásánál, egy Lünkosz nevű helyen tábort vert. Ennek hírére a makedón sereg – a pelagóniai szorosokat őrizetlenül hagyva – egyesült, és a határvidékre sietett. A rómaiak a történelem során első ízben makedón földre léptek, de különösebb elszántság nélkül feldúlta az eordaiai(wd) és elimeiai(wd) határvidék makedón erődítéseit, anélkül hogy V. Philipposszal összecsapott volna. Ezzel párhuzamosan, ahogy Perszeusz elvonult Pelagóniából, III. Pleuratosz illírjei és Baton dardánjai betörtek Makedóniába. V. Philipposz lovassága Oktolophosznál kisebb vereséget szenvedett az illír–dardán seregtől. Ezt követően az illírek visszatértek országukba, a dardánok azonban tovább dúlták a makedón vidéket, és már amikor hadi zsákmánnyal megrakottan elhagyni készültek Makedóniát, V. Philipposz akkor küldte ellenük a hadvezére, Athénagorasz parancsnoksága alatt álló könnyű- és nehézlovasságot. A dardánok harcászati téren és felszereltségben ugyan elmaradtak a makedónoktól, de kötött alakzatban védve magukat visszavonultak, és bár többen megsebesültek, kevesen estek el a harcmezőn. Eközben, a makedón határvidék feldúlása után Sulpicius Galba is visszatért apollóniai táborába, de még előtte elfoglalta a Makedónia védelme (és megtámadása) szempontjából kulcsfontosságú pélioni erősséget, és római helyőrséget helyezett el benne. Az aóoszi és a künoszkephalai csata Az elkövetkező év, i. e. 198 tavaszán az új consul, Villius Tappulus(wd) váltotta fel Sulpicius Galbát a római seregek élén. Érkezése után nem várt nehézséggel kellett szembenéznie: a hazatérni vágyó veterán legionáriusok fellázadtak. V. Philipposz kitörési pontot látott meg a római lázadásban, és hogy megelőzze a rómaiak újabb makedóniai támadását, seregével Epiruszba menetelt, ahol az Aóosz völgyszorosánál vert tábort, ahol felkészült a rómaiakkal való összecsapásra. Időközben azonban a római szenátus leváltotta a lázadással megbirkózni képtelen Villius Tappulust, és az energikus Quinctius Flamininust(wd) nevezte ki a római sereg parancsnokává, aki i. e. 198 nyarán a khaón vezető, Kharopsz(wd) jóváhagyásával epiróta földön, a Drinosz(wd) völgyén keresztül megközelítette a makedón tábort. Összecsapásra azonban negyven napig nem került sor. Egy a környéket jól ismerő helyi pásztorember vezetésével a római sereg egy része a makedón tábor mögé került, így a rómaiak két irányból csaptak le a meglepett makedónokra. Az így kibontakozó aóoszi csatában kétezer makedón harcos esett el, V. Philipposzt megmaradt seregével pedig a makedón határig űzték a rómaiak. Flamininus a győzelmet követően erődemonstrálási céllal Epiruszon, Antigoneián és az Ambrakiai-öblön keresztül tért vissza Kerküra szigetére. Az elkövetkező időszakban a hadszíntér Thesszáliára helyeződött át, és a rómaiak Apollónia helyett Ambrakia kikötőjét használták fő bázisukul. Az Aóosz-völgyi csata érzékenyen érintette a makedónokat, ráadásul hazatérésük után az Axiosz völgyén keresztül Makedóniába betörő Baton király dardán seregével kellett szembenézniük. V. Philipposz nagy nehézségekkel összegyűjtött hatezer gyalogosból és 900 lovasból álló seregével azonban Sztobinál(wd) súlyos vereséget mért rájuk. V. Philipposz már ezen a ponton békéért folyamodott, de az i. e. 198 novemberében Lokriszban sorra kerülő tárgyalásokon a rómaiaknak azzal kellett szembesülniük, hogy a makedón király egy az i. e. 205-ös phoinikéi egyezséghez hasonló „puha békében” gondolkodik. V. Philipposz ugyanis semmi másra nem volt hajlandó elkötelezni magát, mint hogy az általa korábban elfoglalt illíriai területekről lemond. Miután eddigre már valamennyi illíriai terület a rómaiak vagy az illír király kezén volt, a rómaiak békekötés helyett a háború folytatása mellett döntöttek. A mindent eldöntő künoszkephalai csatára Thesszáliában került sor i. e. 197 júniusában. A 32 500 fős egyesült római–aitól sereggel V. Philipposz 25 500 fős serege nézett farkasszemet. A csata eleinte a makedónok győzelmével kecsegtetett, de V. Philipposz a terep sajátosságait számításba nem véve egy rossz taktikai döntést hozott, amelynek következtében a harci elefántokkal is támogatott rómaiak először a makedón balszárnyat morzsolták fel, végül pedig a jobbszárnyat is szétverték. A csatatéren nyolcezer makedón harcos vesztette életét, ötezrüket pedig foglyul ejtették. Ehhez képest a rómaiak vérvesztesége (700 halott) elhanyagolhatónak volt mondható. A makedónokra mért megsemmisítő vereséggel a második római–makedón háború véget ért. Békekötés A béke feltételeiről a győzelmet magáénak kisajátító Római Köztársaság szenátusa volt hivatott dönteni. Flamininus ezt meg sem várva, V. Philipposzt 200 talentum hadisarc azonnali megfizetésére kötelezte, és arra, hogy kivonuljanak a Makedónián kívüli megszállt területekről, emellett legkisebb fiát, Démétrioszt(wd) is kezesként ki kellett szolgáltatnia Rómának. Az aitólok mindezzel elégedetlenek voltak, és V. Philipposz eltávolítását, a Makedón Királyság felszámolását követelték. Ám a rómaiak éppen a görög földekre nézve tartották veszélyesnek ezt az elgondolást. Titus Livius szerint Flamininus azzal érvelt, hogy Makedónia megszűnése esetén a trákok, illírek és kelták félbarbár tömegei előtt nyitva állna az út Makedónia, majd onnan Hellász lerohanására. Ebből a szempontból Makedóniát a kisebbik veszélynek tartotta, amelynek eltávolítása egy komolyabb fenyegetettség lehetőségét teremtené meg. A szenátus i. e. 196-ban elkészült a béketervezettel, amelynek főbb pontjai Polübiosz tanúsága szerint a következők voltak: minden görög a maga törvényei szerint, szabadon élhet az európai és a kis-ázsiai területeken egyaránt; V. Philipposz az iszthmoszi játékok megkezdése előtt köteles kivonulni az általa megszállt, nem makedón városokból és területekről; Kis-Ázsiában az eurómoszi (wd) , pedaszai (wd) , bargüliai, iaszoszi , abüdoszi, thaszoszi (wd) , mürinai (wd) és perinthoszi makedón helyőrségeket felszámolják; Makedónia ugyancsak a fenti időpontig kiadja az összes hadifoglyot és katonaszökevényt; Makedónia leszereli teljes flottáját úgy, hogy magának csak öt vitorlást és egy tizenhat evezősoros hajót tarthat meg; a makedón hadsereg létszáma nem haladhatja meg az ötezer főt, és nem lépheti át Makedónia határait; V. Philipposz azonnali 500 talentum hadisarc megfizetése mellett az elkövetkező tíz évben további 500 talentum megfizetésére köteles. Következmények Róma tehát hangsúlyt helyezett arra, hogy V. Philipposz további ellenségeskedéseinek elejét vegye, de gondja volt arra is, hogy túlságosan se Makedónia, se a vele szövetséges Spárta ne gyengüljön meg. A római protektorátusi területek és Makedónia között ütközőzónát hozott létre, amelyet az Illír Királyság fennhatósága alá rendelt. A katonai erőegyensúly kialakítása a régióban Róma érdekeit szolgálta, hiszen így folyamatos katonai jelenlét nélkül is szavatolható volt a béke. Flamininus consul az iszthmoszi játékok alkalmával hirdettette ki nyilvánosan a békefeltételeket. A hellén városállamok szabadságáról és függetlenségéről szóló passzust a görögök nagy lelkesedéssel fogadták. Róma ezzel a görögöket szabaddá tevő nagyhatalom szerepében tetszelgett, a háttérben azonban diplomáciai úton és erőltetett gyámkodásával kezdetét vette a görög világ római leigázása is. Általában is a görög városállamok arisztokrata köreit támogatta, Thesszáliában bevezettette a timokráciát, egymás ellen tüzelte az akhájokat és a spártaiakat, a Boiót Szövetség makedónbarát vezetőjét, Brakhüllaszt(wd) pedig meggyilkoltatta. Eme összetett folyamatok és további háborúk eredményeként az i. e. 2. század közepére a Római Köztársaság leigázta Makedóniát és Illíriát, valamint Athén és Spárta kivételével a görög világot is. La Salle-Prunet La Salle-Prunet település Franciaországban, Lozère megyében. Lakosainak száma 179 fő (2015). La Salle-Prunet Bédouès, Le Pont-de-Montvert, Saint-Julien-d'Arpaon, Saint-Laurent-de-Trèves, Florac, Bédouès-Cocurès, Florac-Trois-Rivières, Pont-de-Montvert-Sud-Mont-Lozère és Cans-et-Cévennes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gdinj Gdinj falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 58 km-re délkeletre, Makarskától 19 km-re délnyugatra, Jelsától légvonalban 20, közúton 28 km-re keletre, a Hvar sziget középső-keleti részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Bonkovići, Stara Crkva, Banovi Dvori, Vrvolići, Visoka, Talkovići, Dugi Dolac és Nova Crkva. A sziget északi oldalán fekvő Pokrivenik- és Zaraća-öböllel, valamint a déli oldalon található apartmanokkal utak kötik össze. Története Gdinj vidéke már a történelem előtti időkben lakott volt. Ezt igazolja a Pokrivenik-öbölben található Badanj-barlang, mely a neolitikumi emberi jelenlét nyomait őrzi. Az ókorban az illírek lakták a szigetet, rájuk emlékeztetnek olyan monumentális halomsírok, mint amilyen a "Vela gomila". A mai Gdinj pásztortelepülésként keletkezett a 14. században, vagy még ennél is előbb. A középkorban a Kačić nemzetség birtoka volt, akik templomot is építettek a településen. A 15. században a sziget többi településével együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. A török veszély hatására több lakóházát is megerősítették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 361, 1910-ben 809 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 133 lakosa volt. Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt temploma majdnem 1 km-re fekszik a falu központjától. A 16. században építették reneszánsz-barokk stílusban, majd 1901-ben bővítették, ekkor nyerte el mai formáját. Egyhajós épület, kapuzata felett timpanonnal, homlokzatán egy nagyobb és egy kisebb körablakkal, az oromzaton három harang számára kialakított pengefalú harangtoronnyal. A Szent Lúcia templomot a Kačić nemzetség építtette 1599 -ben. A Radovanović-házban a neves horvát költő és festőművész Ivko Radovanović könyvtára és festményei tekinthetők meg. A Pokrivenik-öböl egyike a sziget legszebb öbleinek,melynek végében kavicsos strand található. Régi halászházak találhatók itt kis kikötővel, mely különleges bájt ad az itteni tájnak. A sziget déli oldalán található Smrska-öbölben található az Angelini család nyári rezidenciája, benne kápolnával. Története során többször átépítették. A Smrska-öböltől kissé nyugatra található a Kozija-öböl a Kozja-barlanggal és Matija Bartulović tornyával, mely 1700 körül épült a török támadások elleni védelem céljából. A településtől északkeletre található a 417 méteres Likova Glava, az utolsó a Zastražišće felől húzódó magaslatok sorában. Innen nagyszerű kilátás nyílik Bogomolje és a sziget keleti része irányában. Az itt található illír halomsírok közül a legjelentősebb a mintegy 30 méteres átmérőjű Vela gomila. Szaszaki Kódzsiró Szaszaki Kódzsiró (��� ���, úgy is ismert mint Szaszaki Ganrjú) (1585? – 1612. április 13.) japán kardforgató, széles körben elismert mestere volt a kardvívásnak. A Fukui prefektúrában született és a szengoku valamint a korai Edo-korszak alatt élt. Leginkább a híres Mijamoto Muszasival 1612-ben vívott párbajáról ismert amelyben halálát is lelte. Története Kodzsiró harcaihoz a Ganrjú (�� . „Nagy Szikla Stílus”) nevet használta ami egyben annak a kendzsucu iskolának is a neve amit alapított. Úgy tartják Kódzsiró a Csúdzsó-rjú kardforgató stílust tanulta Kenmaki Dzsiszaitól vagy Toda Szeigentől. Toda Szeigen a kodacsi mestere volt. Ha Kódzsiró valóban tőle tanult akkor mestere vívópartnere lett volna. Mivel mestere kodacsit használt Kódzsiró nodacsit, vagy egy hosszú katanát vetett be ellene így idővel mesterévé vált ezeknek a fegyvereknek a használatának. Miután legyőzte mestere öccsét otthagyta a dodzsót és megalapította a Ganrjút. Az életének első megbízható feljegyzéséből kiderül, hogy 1610-re az iskolájának és párbajainak hírneve nagyra nőtt és miután egyszer egymaga győzött le három ellenfelet egy tesszennel Kodzsirót kinevezte Hoszokava Tadaoki az észak-kjúsúi Hosokava birtok fő fegyvermesterévé. Szaszaki később nagy képességre tett szert egy „monohosizao”(a Ruhaszárító Rúd) nevű nodacsi forgatásában, és ez lett a fő fegyvere. A párbaj Szaszaki Kódzsiró, Mijamoto Muszasi hosszútávi riválisa volt, valamint őt tartják Muszasi valaha volt legnehezebb ellenfelének. Sok beszámoló létezik a párbajról amik részletessége változó kivéve a legfontosabbakat, mint Kódzsiró vereségét. Kódzsiró kora szintén bizonytalan – a Nitenki azt mondja , hogy gyerekkorában Toda Szeigen tanításaiban részesült aki a rövidkard iskolájának mestere volt, és Kódzsiró a hosszúkard használatában felülmúlta. Miután legyőzte mestere öccsét elindult, hogy bejárjon más provinciákat és megalapítsa saját iskoláját a Ganrjút. A Nitenki leírása pontosnak tekinthető egészen addig amíg Kódzsiró korát a párbaj idején 18 évesként adja meg. Mint tudjuk két évvel korábban kinevezték egy birtok fő fegyvermesterévé, ami 16 évesen szinte lehetetlen lett volna. Egy másik komplikációt az okozza, hogy Toda Szeigen 1590-ben halt meg. Így a források megbízhatatlansága miatt Kódzsiró kora a párbaj idején 20-as éveitől akár az 50-es éveiig terjedhetett. Ami tovább bonyolítja a helyzetet, hogy kutatók szerint valójában nem is Szeigen tanította, hanem annak egy tanítványa egy bizonyos Kanemaki Dzsiszai. A 29 éves fiatal Muszasi hallva Kódzsiró sikereiről Nadaoka Szado Okinaga közvetítőn át, aki Hoszokava egyik fő hűbérese volt kérést intézett Hoszokava Tadaokihoz, hogy párbajozhassanak Kódzsiróval. Hoszokava beleegyezett és 1612 április 13-át adta meg a párbaj idejének. Helyszínéül pedig az eldugott Ganrjúdzsima sziget szolgált a Honsú és Kjúsú közötti tengerszorosban. A harc valószínűleg azért zajlott ilyen elzárt helyen mivel Kódzsiró ekkora már nagyon sok követővel és tanítvánnyal rendelkezett, és félő volt, hogy veresége esetén ők megpróbálnának végezni Muszasival. A legenda szerint Muszasi három órás késéssel jelent meg a helyszínen és sértésekkel ösztökélte Kódzsirót. Mikor Kódsziró megtámadta az csapása majdnem lemetszette Muszasi csonmagéját. Kódzsiró sokszor került közel a győzelemhez míg állítólag a szemébe sütő nap meg nem vakította, és Muszasi be nem törte a fejét egy kb. 110 cm-es bokkennel vagy fakarddal. Valószínűleg Muszasi maga készítette ezt az átlagosnál hosszabb fakardot útban a párbaj helyszínére egy evezőlapátból amelyet vakizasijával faragott meg. Muszasi szándékosan késett, hogy szellemi fölénybe kerüljön ellenfele idegessége miatt, ezt a taktikát számos alkalommal használta karriere során például a Josioka kardvívók elleni összecsapásban. A legenda egy másik verziója szerint Kódzsiró sértegette ellenfelét aki válaszul csak mosolygott. Az ettől felingerült Kódzsiról a haragtól elvakítva vetette bele magát a küzdelembe és megpróbálta bevetni a híres „Fecske Pengét” vagy „Fecske Vágást”. Azonban Muszasi hosszú fakardja még azelőtt eltalálta és felborította, hogy befejezhette volna a támadást, a csapás eltörte Kódzsiró bordáját ami kilyukasztotta a tüdejét így megölve őt. Ezek után Muszasi gyorsan visszasietett csónakjához majd elhajózott. Ez volt Muszasi utolsó halálos kimenetelű párbaja. Többek között ez a hagyományos leírás ami Nitenkiből, Kenszecüből és Josida Szeiken elmondásából származik több problémát is felvet. Kendzsi Tokicu több homályosságot és egymásnak ellentmondó tényezőket is felfedezett ezekben a leírásában más kutatókkal egyetemben. Muszasi valóban az odaút közben készítette volna csak el a fakardot? Elkészíthette-e egyáltalán időben , a kemény fát a vakizasijával munkálva? Nem fárasztotta volna őt is ki a munka? Továbbá miért Kódzsirónak nevezték át a szigetet és nem Muszasinak? Más szövegek teljesen kihagyják a késői érkezést és teljesen felcserélik az események sorozatát. Harada Mukasi és néhány más tudós szerint Kódzsirót valójában meggyilkolták Muszasi és az ő tanítványai. A Szaszaki klán politikai akadályt jelentett Hoszokavának és Kódzsiró veresége politikai csapás lenne a vallási és más ellenfelei számára. A vita a mai napig folyik, hogy Muszasi csalt-e azon a sorsdöntő napon, vagy csak a környezetét használta ki előnyére. Egy másik elmélet szerint Muszasi a dagályhoz időzítette az érkezését, mivel számított arra, hogy győzelme esetén Kódzsiró támogatói megtámadnák ezért, úgy intézte, hogy a párbaj végére pont időben és gyorsan tudjon távozni a szigetről. „A Szárító Rúd” Kódzsiró kedvenc fegyvere harcai során egy egyenes pengéjű nodacsi volt melynek pengéje több mint 90 cm volt. Összehasonlításképpen egy átlagos katana pengéjének hossza 70 cm körül volt csak ritkán több. Ezt a kardot úgy hívták Monohosi Zao ( ���� Ruhaszárító Cölöp). A kard hosszának és súlyának ellenére Kódzsiró meglepő pontossággal és gyorsasággal forgatta. Fecske Vágás A kedvenc technikája egyszerre volt ismert és félt az egész feudális Japánban. Úgy hívták, hogy „Forduló Fecske Vágás” vagy „Cubame Gaesi” (���Fecske fordítás/visszatérés). Azért hívták így mert arra a mozdulatra emlékeztetett amit a fecskék farka végez fordulás közben, ezt Kintaibasi Hídon, Ivakuniben figyelte meg. A vágás állítólag annyira gyors volt, hogy képes volt levágni egy madarat repülés közben. Nincsenek pontos leírásai ennek a mozdulatnak, de két korabeli technikához szokták hasonlítani. Az Itto-Rjú Kinsi Csó Onkenjéhez és a Ganrjú Koszetcu Tojához. Mindkettő egy erős gyors csapás lefelé majd egy azonnal visszafordított vágás fölfelé. Kódzsiró ezt a technikát 1605-ben fejlesztette ki. Szaszaki Kódzsiró a fikcióban Szaszaki Kódzsiró nagyon sok féle formában megjelent a japán pop kultúrában. Sok Muszasi életéről szóló filmben megjelenik. A vagabond című mangában szintén megjelenik mint egy süket férfi akit egy visszavonult szamuráj nevelt miután kimentette a tengerből. Szaszaki Kódzsiró egyike azoknak a Szolgáknak (Hősi Szellemeknek) akik megjelennek a 2006-os Fate/Stay Night című visual novelben és animében. A Dark Souls nevű videojátékban is van egy valószínű utalás rá. Ebben a játékban megtalálható egy „Washing Pole” nevű nagyon hosszú katana. Carlos Romero Carlos Romero mexikói forgatókönyvíró. Élete Carlos Romero 1946. április 14-én született Santa Cruz de Tenerifében. Rengeteg telenovella forgatókönyvírója volt. 1992-ben a María Mercedes történetét adaptálta. 1995-ben a María, 1998-ban a Paula és Paulina forgatókönyvét írta meg. 2008-ban megírta az Árva angyal című telenovella forgatókönyvét. Munkái Eredeti történetek Nincs hozzád hasonló (Como tú ninguna) (1994) ( Alberto Gómezszel ) La millonaria Fabiola (1993) Cara sucia (1992) Rubí rebelde (1989) Rosa salvaje (1987) Mások által írt remake Pobre diabla (2009) Cara sucia remake-je A Macska (La gata) (2014) Eredeti történet Inés Rodena Adaptációk Televisa Árva angyal (Cuidado con el ángel) (2009) Eredeti történet Delia Fiallo Peregrina (2005) Eredeti történet Delia Fiallo A betolakodó (La intrusa) (2001) Eredeti történet Inés Rodena Mujer bonita (2001) Eredeti történet Inés Rodena Rosalinda (1999) Eredeti történet Delia Fiallo Marimar (1994) Eredeti történet Inés Rodena Valentina (1993) Eredeti történet Alfonso Cremata, Salvador Ugarte és Inés Rodena María Mercedes (1992) Eredeti történet Inés Rodena Carrusel de las Américas (1992) Eredeti történet Abel Santa Cruz Simplemente María (1989) Eredeti történet Celia Alcántara Rosa salvaje (1987) Eredeti történet Inés Rodena és Abel Santa Cruz Pobre señorita Limantour (1987) Eredeti történet Inés Rodena La indomable (1987) Eredeti történet Hilda Morales de Allouis Pobre juventud (1986) Eredeti történet Felix B.Caignet Monte Calvario (1986) Eredeti történet Delia Fiallo Vivir un poco (1985) Eredeti történet Arturo Moya Grau Abandonada (1985) Original de Inés Rodena Los años pasan (1985) Eredeti történet Inés Rodena Los años felices (1984) Eredeti történet Arturo Moya Grau Guadalupe (második rész) (1984) Eredeti történet Abel Santa Cruz Principessa (1984) Eredeti történet Nené Cascallar La fiera (második rész) (1983) Eredeti történet Ines Rodena Amalia Batista (1983) Eredeti történet Inés Rodena Chispita (1983) Eredeti történet Abel Santa Cruz Bianca Vidal (1982) Eredeti történet Inés Rodena Vanessa (1982) Eredeti történetAntonio Filhio y Carmen Lidia Soledad (1981) Eredeti történet Inés Rodena El hogar que yo robé (1981) Eredeti történet Inés Rodena Colorina (1980) Eredeti történet Arturo Moya Grau Ambición (1980) Eredeti történet Ines Rodena Verónica (1979) Eredeti történet Inés Rodena Los ricos también lloran (második rész) (1979) Eredeti történet Inés Rodena Egyedül írt új verziók Maricruz (Corazón indomable) (2013) Eredeti történet Ines Rodena A liliomlány (Inocente de ti) (2004) Eredeti történet Inés Rodena Paula és Paulina (La usurpadora) & Más allá de... La usurpadora (1998) Eredeti történet Inés Rodena Luz Clarita (1996) Eredeti történet Abel Santa Cruz Bendita mentira (1996) Eredeti történet Ines Rodena María (María la del barrio) (1995) Eredeti történet Inés Rodena Prisionera de amor (1994) Eredeti történet Inés Rodena RCTV Raquel (1973) Eredeti történet Inés Rodena La doña (1972) Eredeti történet Inés Rodena Sacrificio de mujer (1972) Eredeti történet Inés Rodena Bárbara (1971) Eredeti történet Olga Ruilópez Pecar por amor (1968) Eredeti történet Corín Tellado Medaki Medaki (olaszul: Medachi) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Sveti Lovrečhez tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a félszigetbe fjordszerűen mélyen benyúló Lim-öböl északi partja felett fekszik. Itt keresztezi az A9-es autóút a 21-es számú főutat. Története A településnek 1880-ban 27, 1910-ben 50 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben mindössze 33 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoznak. Žuljana Žuljana falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik. Fekvése Dubrovnik városától légvonalban 58, közúton 80 km-re, községközpontjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget középső részén, a déli parton, a nyugatra néző Žuljana-öbölben fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint Žuljana területén már ősidők óta élnek emberek. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Illír erődített települések maradványai találhatók Žuljana határában is az Ulijenje, Orlovica és Dublje nevű magaslatokon. Halomsírjaik közül is megtalálható néhány a falu határában. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. A római villagazdaságokban nagy mennyiségű gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat és más élelmiszert állítottak elő, melyekkel élénk kereskedelmet folytattak. Ennek ékes bizonyítéka a kis Lirica-sziget déli partja előtt a tenger mélyén heverő ókori hajóroncs. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott. Ekkoriban a Pelješac-félsziget Zahumlje területének részeként a tengerparti Horvát Fejedelemség része volt. A 12. században a Zahumlje térségének zavaros történeti időszakában a félsziget a raškai uralkodók uralma alá került. Már ekkor állt a település névadója a žuljanai Szent Julián templom. 1180-ban a katolikusok esküdt ellensége Nemanja István szerb fejedelem testvére Miroszláv humi herceg lett a település ura. Nehéz időket élt át a katolikus egyház és benne a stoni püspökség. Miroszláv elkergette Donát püspököt is, aki 1211-ben száműzetésben a lokrumi bencés kolostorban halt meg. A püspök távollétében akadálytalanul kezdődhetett meg a pravoszláv hit terjesztése, Miroszláv utóda Péter idejében pedig teret nyert a bogumilizmus is. A katolikusok csak jelentéktelen kisebbséget alkottak. Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Žuljana kikötője és az előtte elterülő öböl nevét Szent Julián tiszteletére szentelt templomától kapta. A település központja eredetileg a Szent Márton templom körül alakult ki, de a sorozatos kalóztámadások miatt a központ idővel a kikötőtől távolabb került. Később a partvidék újra biztonságosabbá vált, ennek köszönhetően fejlődött a tengerészet és a kereskedelem. A helyiek újra a tengerpart közelébe települtek át és a templom majdnem a településen kívülre került. A žuljanai plébániát 1556-ban alapította Petar Gučetić stoni püspök. Kezdetben nemcsak a mai Žuljana, hanem az egész mai putnikovići plébánia területét is magában foglalta. Területe 1749-ben csökkent, amikor Dubrava, Brijesta, Tomislavovac és Putniković falvakat leválasztották róla. 1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 282, 1910-ben 246 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt kissé csökkent, de ez a folyamat a turizmusnak köszönhetően mára megfordult. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 235 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él. Nevezetességei A barokk Szent Márton templomot azután építették, hogy a helyén állt középkori reneszánsz templomot 1686 -ban a kalózok lerombolták. A templom első írásos említése a plébánia 1556-os alapításakor történt. A régi templomból csak a reneszánsz szentségtartó maradt meg a szentély falába építve. A templomot Frano Volanti stoni püspök szentelte fel. Ezt követően több felújításon esett át 1850-ben, 1910-ben, 1933-ban, 1961-ben és 1980-ban. Berendezésének legértékesebb darabjai a Lovre Dobričević alkotta Szűz Mária kép, egy barokk feszület, mely Macedonić stoni püspök ajándéka és Zorzi Ventura oltárképe. Szent Julián és Szent Rókus tiszteletére szentelt temploma az ősi temetőben áll. Annak a templomnak a romjain épült, melyet a 12. században Miroszláv humi herceg oklevelében említenek és 1396 -ban már romokban állt. Még a 14. században újjáépítették, majd 1695 -ben bővítették és ekkor nyerte el mai formáját. A Podstražica-dombon álló Fájdalmas Szűzanya fogadalmi templom 1851 és 1869 között épült. 1912-ben bővítették. 1996 -ban egy földrengésben megrongálódott, de 2004 -ben helyreállították. A használaton kívüli Szent Miklós kápolnát 1630 -ban építették. Gazdaság A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság. 267 Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek Évek: 262 – 263 – 264 – 265 – 266 – 267 – 268 – 269 – 270 – 271 – 272 Dóczy Ferenc kötelezvénye Dóczy Ferenc kötelezvénye egy 1511-ből származó, első, teljesen magyar nyelvű okirat, amely egy korabeli korrupciós ügylet dokumentációja. A kötelezvényben Dóczy Ferenc ígéretet tesz arra, hogy perének számára kedvező kimenetele után, az ügyében eljáró nádorispánnak egy paplant juttat Mendel zsidó közösségi elöljáró közvetítésével. Dóczy fontosnak tartja, hogy leszögezze, amennyiben vitás ügye nem zárul sikerrel, akkor nem tartozik a nádornak semmivel. A dátum 1511. év, tizenegyezer szűz napja, azaz október 21. A kötelezvény az Országos Levéltárban található. Özvegy menyasszonyok Az Özvegy menyasszonyok egy 1964-ben bemutatott fekete-fehér magyar krimi-vígjáték Fedor Ágnes írása nyomán, rendezte Gertler Viktor. Készítették Rendező : Gertler Viktor Írta: Fedor Ágnes Forgatókönyvíró : Bencsik Imre , Kovács Nándor, Borhy Anna Zeneszerző : Fényes Szabolcs Operatőr: Forgács Ottó Vágó: Boronkay Sándor Jelmeztervező : Katona Piroska Díszlettervező : Duba László Gyártásvezető: Golda József Hangmérnök : Novák Gyula Felvételvezető: Herskó János Fővilágosító: Dienert István Szereplők A szereplők neveinek a helyesírása a tv-film szereplőlistáján feltüntetett írásmódot követi, és a szerepek oszlopban csak a szereplőlistán megjelenített név szerepel, minden egyéb megjelölés a megjegyzések oszlopban található. Történet Egy házasságszédelgő története, akit üldöz a rendőrség és az „özvegy menyasszonyai”. Angol labdarúgó-bajnokság (harmadosztály – dél) A Football League Third Division South egy már megszűnt angol labdarúgó-bajnokság, amelyet 1921-ben alapítottak, és 1958-ban szűnt meg, és a harmadosztálynak felelt meg. A liga párhuzamosan futott a harmadosztály északi csoportjával. A 2 bajnokság létrejötte előtt és után is a harmadosztály nem volt csoportokra osztva. Mivel a bajnokságból csak egy csapat juthatott fel a másodosztályba, sok csapat rengeteg időt töltött el ebben az osztályban, páran pedig a 37 év alatt egyszer sem jutottak fel. A bajnokságban eredetileg 22 csapat vett részt, amely 1950-ben 24-re bővült. San Giorgio Maggiore-sziget A San Giorgio Maggiore egyike a számos szigetnek az olaszországi Velence városában. Tőle keletre fekszik a Giudecca, a déli részén pedig a város fő szigetcsoportja. A szigeten számos műemlék található, köztük a leghíresebbek a szigettel azonos nevű, Andrea Palladio által tervezett San Giorgio Maggiore-templom és a mögötte magasodó harangtorony. A szigeten ezen felül zöld felületek is megtalálhatók, melyek a San Giorgio-kolostor részét képzik. Ezen felül számos szabad kikötő is megtalálható, melyek összeköttetést jelentenek a többi szigetcsoporttal. Beauvoir-sur-Niort Beauvoir-sur-Niort település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 1766 fő (2015). Beauvoir-sur-Niort Prissé-la-Charrière, La Foye-Monjault, Granzay-Gript, Marigny és Villiers-en-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Richard Göransson Richard Göransson (Örebro, 1978. augusztus 8. –) svéd autóversenyző, a svéd túraautó-bajnokság háromszoros (2004, 2005, 2008) bajnoka. Pályafutása 1989-től 1993-ig gokartversenyeken vett részt. 1996-ban megnyerte hazája Formula–Ford bajnokságát, 1997-ben pedig második lett a széria skandináv sorozatában. 2002-ig több formulaautós bajnokságban is szerepelt, majd 2003-ban tért át a túraautózásra. 2003 óta a svéd túraautó-bajnokságban versenyez. A 2003-as szezonban öt futamgyőzelmet szerzett, és az ötödik helyen zárt a pontversenyben. Az ezt követő két szezonban megnyerte a bajnokságot. Harmadik címéhez 2008-ig kellett várnia, amikor is a címvédő Fredrik Ekblomot maga mögé utasítva lett első. Részt vett a 2005-ös túraautó-Európa-kupán, ahol a kupa mindkét futamán második lett és megszerezte az összesített első helyezést. Tótsági járás A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás. A neve alapján is döntően szlovénok lakták, akiknek hagyományos magyar megnevezésük tótok, majd később vendek, vindustótok, lakóhelyük is ezért viselte a Tótság nevet. Lakossága, földrajza A Tótság már évszázadokkal ezelőtt létezett, de mindössze esperesség formájában. Polgári közigazgatási egységgé csak a 18. század végén vált. Északnyugati területén feküdt a dobrai uradalom. A Tótsági járás viszont olyan részekre is kiterjedt, ahol nem szlovén elemek is éltek, Így például az Őrségből magába foglalta Kercaszomort, a mai Burgenlandból pedig Vasdobrát. Több falu lakossága volt német és magyar, vagy pedig vegyesen éltek a szlovénekkel. A 19. században hat mezőváros (ebből öt vindustót, egy német), de mai Sall település is egykor mezőváros volt, mely rangját idővel elvesztette. Lakossága Fényes Elek 1846. évi adatai szerint 42 947 fő, amelyből 27 835 fő vindustót (szlovén), 8332 magyar és 6780 német. Vallásukat tekintve 24 806 fő római katolikus, 13 647 evangélikus, 9494 református, de nyilvántartottak még kb. 98 zsidót is. A járás gazdasága földművelésből, szőlőtermelésből és kereskedelemből állt, de Seregházán vasat is bányásztak. Stájerország felé szállítottak gabonát, élőállatot, bort stb. A járás északi vidékei, elsősorban Felsőlendva, Hodos (Őrihodos) térségei meglehetősen köves és agyagos, emiatt nehezen művelhetőek. Kükecs (Újkökényes) területe rendkívül kopárnak számított, de kiválóan alkalmas szőlő termesztésére, ahol kiváló nemes bort készítettek. A járás területén három jelentős kővárat kell említeni: Felsőlendva, Muraszombat és Dobra. Muraszombat volt a járásszékhely. A járásban birtokokkal rendelkeztek elsődlegesen a Nádasdy- és Batthyány-családok, de egyes helyeken voltak birtokaik a Hertelendyeknek is. Települései Mezővárosok Dobra (Neuhaus) - Vasdobra Hidegkút (Czankova) - Vashidegkút Lendava (Felső) (Gornya Lendava) - Felsőlendva Martyáncz - Mártonhely Mura Szombat (Uisnicz, Szobota) - Muraszombat Rakicsán - Battyánfalva Falvak Adreicz - Andorhegy Adriáncz - Adorjánfalva Bajánháza - ma Bajánsenye része Barkócz - Barkóc (két falu Kis- és Nagybarkócz alkotta) Berkaháza - Berkeháza Beznócz - Búzahely Bodoncz - Bodóhegy Bokrács Borecsa - Borháza Borhida Brezócz - Vasnyíres Büdincz - Bűdfalva Bükkalya - Bükkalja, ma Domonkosfa része Csekefa Csernecz - Muracsermely Csernelócz - Kisszombat Csöpincz - Kerkafő Dankócz - Őrfalu Dávidháza - ma Bajánsenye része Dolics (Kis és Nagy) - Völgyköz Dolina - Völgyes Dolincz (Kis és Nagy) - Dolány Domafölde - Kapornaktól keletre Domaincz - Dombalja Domonkosfa Döbör - Döbör Falkócz - Úrdomb Frankócz - Ferenclak Füxlincz - Kismáriahavas Gederócz - Kőhida Gerencserócz - Gerőháza Goricza - Halmosfő Gödörháza - ma Magyarszombatfa része Görlincz - Görhegy Grádicsa - Muravárhely Grics - Döbör től északra Gyanavla - Gyanafa Güczenhof - Gedőudvar Hodos - Őrihódos Ispánk Iváncz - Ivánc Ivanócz - Alsószentbenedek Jánosfa - Felsőjánosfa Janusócz - Alsójánosfa Kalch - Mészvölgy Kancsócs - Felsőszentbenedek Kapornak Kercza - Kerca, ma Kercaszomor része Kernecz - Lendvakislak Korong Korosecz - Károlyfa Kosárháza Kotormány - ma Bajánsenye része Kovacsócs - Vaskovácsi Kölesvölgy - Kölesvölgy Kraina - Véghely Krasicz - Lendvakirályfa Kroplivnik - Vaskorpád Krotendorf - Kondorfa Kupsincz - Murahalmos Kustanócz - Gesztenyés Kuzma Kükecs - Újkökényes Lak - Nagytótlak Lehömér - Lehomér Liba Luczova - Lakháza Lukasócz - Lukácsfa Macskócz - Mátyásdomb Markócz - Marokrét Markusócz - Márkusháza Marácz - Alsómarác Minihof - Kistótlak Martinya - Magasfok Matyasócz - Szentmátyás Mladetincz - Kismálnás Mogyorósd - Őrimagyarósd Morácz - Felsőmarác Motovilcz - Mottolyád Musznya Műhlgraben - Malomgödör Nemsócz - Lendvanemesd Neradnócz - Nádorfa Norsincz - Újtölgyes Nuszkova - Dióslak Otocz - Ottóháza Pankász - Pankasz Pananócz – Úriszék Pecsnarócz - Ottóháza mellett Peszkócz - Petőfa Petrócz (Mura) - Murapetróc Petrócz (Felső) - Péterhegy Pertócsa - Perestó Pecsarócz - Szentsebestyén Polona - Vaspolony Poláncz Pordasincz - Kisfalu Poznanicz - Pálhegy Predanócz - Rónafő Prosznyákfa - Pártosfalva Puczócz Puczincz - Battyánd Rákos (Kis és Nagy) - Nagyrákos és Kisrákos Ratkócz - Rátkalak Ritkarócz - Ritkaháza , ma Kétvölgy része Roprecsa - Rétállás Rotgacsócs - Szarvaslak Sál - Sal Salamoncz - Salamon Skakócz - Szécsényfa Stanócz - Kerkaszabadhegy Strukócz - Sűrűház Strázsa - Rábaőr , ma Rábaszentmárton része Szalafő , akkoriban Szalafej néven is volt olvasható Szaknyér Szata - Szatta Szerdahely Szerdicsa - Seregháza Szinnersdorf - Határfalva Szlavecsa (Alsó és Felső) - Alsócsalogány , Felsőcsalogány Szodesincz - Bírószék Szotina - Hegyszoros Szombatfa - Magyarszombatfa Alsószombatfa - Muracsermely mellett Szomorócz - Szomoróc, ma Kercaszomor része Szöcze - Szőce Szölnök (Alsó és Felső) - Alsószölnök , Felsőszölnök Szent Biborcz - Szentbíbor Szentjakab - Hegyhátszentjakab Szentmárton - Rábaszentmárton Szentmárton - Hegyhátszentmárton Szentpéter - Őriszentpéter Sülincz - Sándorvölgy Svetahócz - Muraszentes Tauka - Tóka Tessanócz - Mezővár Tissina - Csendlak Tivadarcz - Tiborfa Tropócz - Murafüzes Tropolocz - Jegenyés Tűrke - Türke Vanecsa - Vaslak Vancsevecz - Ivánfalva Veczicza - Végfalva Velemér Vidoncz - Vidorlak Viszák Víz Lendva - Vízlendva Wocseszlavecz - Vasvecsés Zenkócz - Zoltánháza Zsidahegy , de Szárazhegy néven is olvasható Smokvica (Pag) Smokvica falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paghoz tartozik. Fekvése Pagtól 20 km-re délkeletre, a sziget délkeleti végében, az azonos nevű öbölben fekszik. Története A település a 19. század második felében keletkezett, amikor Pag városából a Negulić család telepedett le itt. 1815-óta a bécsi kongresszus döntése értelmében a Habsburg Birodalom része volt, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta egészen 1918-ig. 1880-ban 7, 1910-ben 17 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 55 lakosa volt. Speed of Light (album) Az Speed of Light Corbin Bleu második albuma, ami 2009. Március 10-jén jelent meg. Az album első kislemeze a "Moments That Matter". A videót a kislemez, a "Celebrate You" címmel 2009. Az album számai Moments That Matter (Hudson, Eric/Kelly, Claude/Bleu, Corbin) – 4:52 Fear of Flying (Seals, Brian Kennedy/Kelly, Claude) – 4:27 Angels Cry (Hudson, Eric/Kelly, Claude) – 3:31 My Everything (Seals, Brian Kennedy/Kelly, Claude) – 2:52 Paralyzed (Seals, Brian Kennedy/Kelly, Claude) – 2:51 Willing to Go (Thomas, Terry "MaddScientist"/Thomas, Theron) – 3:38 Speed of Light (Seals, Brian Kennedy/Kelly, Claude) – 4:18 Champion (Hudson, Eric/Kelly, Claude/Bleu, Corbin) – 3:42 Close (Hudson, Eric/Kelly, Claude) – 3:20 Whatever It Takes (Hudson, Eric/Kelly, Claude) – 4:03 Rock 2 It (Seals, Brian Kennedy/Wakili, Mansa/Kelly, Claude) – 3:34 Japán kiadás Celebrate You (Nevil, Robbie/Gerrard, Matthew) – 3:10 Bodyshock (Rotem, J. R./Bogart, Evan/Bleu, Corbin) – 3:07 Carlos Sastre Carlos Sastre Candil (Madrid, 1975. április 22. –) spanyol visszavonult kerékpáros, korábban a spanyol Geox-TMC és a Team CSC Saxo Bank versenyzője. A 2008-as Tour de France győztese. Sastre a mezőny egyik legjobb hegyi menője volt, rendszeresen jól teljesített a háromhetes körvesenyeken. Időfutam-képességeit folyamatosan fejlesztve, a Tour de France és a Vuelta a España legnagyobb esélyesei közé tartozott. A 2008-as Tour de France-on tudta megszerezni első összetett győzelmét, amit főleg a 17. szakaszon szerzett győzelmének köszönhetett. Itt a legendás Alpe d’Huez-re való befutón több, mint két percet vert legfőbb riválisaira, akik az itt szerzett hátrányukat már nem tudták ledolgozni az utolsó egyéni időfutamon sem. Pályafutása 1998–2005 Első profi szerződését 1998-ban kapta a spanyol ONCE csapattól. 1999-ben indult el első háromhetes körversenyén, a Giro d’Italián. Első komolyabb sikerét 2000-ben a Vueltán érte el, ő lett a hegyi pontverseny nyertese. 2001-ben bemutatkozott a Tour de France-on, és szakaszt nyert a Burgosi körversenyen. 2002-ben leigazolta a CSC Saxo Bank csapata. Még ebben az évben 10. lett a Tour-on. A következő évben tovább javított helyezésén, 9. lett és megszerezte első szakaszgyőzelmét is a legnagyobb háromhetesen. 2004-ben a Vueltán és a Tour-on is Top 10-ben végzett, előbbin 6. az utóbbin 8. lett. 2005-ben megnyerte az egyik szakaszt az Escalada a Montjuic nevű versenyen, és a Vueltán második helyen végzett. 2006–2007 2006 áprilisában megnyerte a Klasika Primavera-t. Ebben az évben mindhárom nagy körversenyen elindult, a Giro d’Italián 43. helyen végzett, a Touron szakaszt nyert és az összetett verseny 3. helyét kaparintotta meg, a Vueltán pedig 4. lett összetettben. 2007-ben 4. lett a Tour-on és 2. a Vueltán. 2008 A 2008-as év pályafutása legeredményesebb éve volt. A Tour de France-on élete versenyét futotta. Megnyerte az összetettet és a pöttyös trikót. Összetett győzelmét a 17. szakaszon nyújtott teljesítményének köszönhette, ahol legnagyobb riválisaival szemben 2 perces előnnyel ért fel az Alpe d’Huez-ra. Átvette a sárga trikót, és meg is őrizte a célig. A Vueltán is felállhatott a dobogóra, mivel a 3. helyen végzett. 2009 Májusban a Giro d’Italián 2 szakaszt nyert, összetettben a 3. helyen végzett. Sastre egymás után mindhárom körversenyen dobogós lett, c sak nem egy esztendőben. Júliusban a Tour-on 16. helyen végzett összetettben. 2010 2010-ben mindhárom háromhetesen elindult több-kevesebb sikerrel. 8. lett a Girón, 20. a Touron és 8. a Vueltán. Július 31-én a San Sebastian-i klasszikuson 3. helyen ért célba. 2011 A májusi GGiro d’Italián nem tudott maradandót alkotni, 30. lett összetettben. Júliusban a Tour de France helyett az Osztrák körversenyen indult, ahol 3. helyen végzett. A Vueltán sem tudott Top10-be kerülni összetettben, 20. helyen végzett, viszont csapattársát, Juan José Cobót összetett győzelemhez segítette. Vilmányi Benett Vilmányi Benett (1994. április 30. –) magyar színművész. Életpályája 1994-ben született. A Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán érettségizett. 2013-2018 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2018-tól a Radnóti Színház tagja. Filmes és televíziós szerepei A hetedik kör (2009) Átok (2010-2012) Terápia (2017) Korhatáros szerelem (2017-2018) Egynyári kaland (2018) Saint-Remy-sous-Barbuise Saint-Remy-sous-Barbuise település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 222 fő (2015). Saint-Remy-sous-Barbuise Les Grandes-Chapelles, Saint-Étienne-sous-Barbuise, Saint-Nabord-sur-Aube, Torcy-le-Grand, Torcy-le-Petit, Vaupoisson és Voué községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Beauvois-en-Cambrésis Beauvois-en-Cambrésis település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 2089 fő (2015). Beauvois-en-Cambrésis Bévillers, Fontaine-au-Pire, Béthencourt, Boussières-en-Cambrésis, Carnières és Caudry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Apogon Az Apogon a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a kardinálishal-félék (Apogonidae) családjába tartozó halnem. Kifejlődésük Az első Apogon-fajok a kora eocén korszakban jelentek meg, mintegy 55 millió évvel ezelőtt. Előfordulásuk Az Apogon-fajok mindegyik óceánban megtalálhatóak. Sok közülük 200 méteres mélységben tartózkodik. A legtöbbjüket csak a vonóhálóval végzett halászattal és a kotróhálós halászat segítségével lehet kifogni. A tudósok szerint még sok faj „vár” a felfedezésre. Rendszerezés A nembe az alábbi 180 faj tartozik: Apogon abrogramma Fraser & Lachner, 1985 Apogon affinis (Poey, 1875) Apogon albimaculosus Kailola, 1976 Apogon albomarginatus (Smith & Radcliffe, 1912) Apogon amboinensis Bleeker, 1853 Apogon americanus Castelnau, 1855 Apogon angustatus (Smith & Radcliffe, 1911) Apogon apogonoides (Bleeker, 1856) Apogon argyrogaster Weber, 1909 Apogon aroubiensis Hombron & Jacquinot, 1853 Apogon aterrimus Günther, 1867 Apogon atradorsatus Heller & Snodgrass, 1903 Apogon atricaudus Jordan & McGregor, 1898 Apogon atrogaster (Smith & Radcliffe, 1912) Apogon aureus (Lacepède, 1802) Apogon aurolineatus (Mowbray, 1927) Apogon axillaris Valenciennes, 1832 Apogon binotatus (Poey, 1867) Apogon brevispinis Fraser & Randall, 2003 Apogon bryx Fraser, 1998 Apogon campbelli Smith, 1949 Apogon capricornis Allen & Randall, 1993 Apogon carinatus Cuvier, 1828 Apogon catalai Fourmanoir, 1973 Apogon cathetogramma (Tanaka, 1917) Apogon caudicinctus Randall & Smith, 1988 Apogon cavitensis (Jordan & Seale, 1907) Apogon chalcius Fraser & Randall, 1986 Apogon cheni Hayashi, 1990 Apogon chrysopomus Bleeker, 1854 Apogon chrysotaenia Bleeker, 1851 Apogon cladophilos Allen & Randall, 2002 Apogon coccineus Rüppell, 1838 Apogon compressus (Smith & Radcliffe, 1911) Apogon cookii Macleay, 1881 Apogon crassiceps Garman, 1903 Apogon cyanosoma Bleeker, 1853 Apogon cyanotaenia Bleeker, 1853 Apogon dammermani Weber & de Beaufort, 1929 Apogon deetsie Randall, 1998 Apogon dhofar Mee, 1995 Apogon dianthus Fraser & Randall, 2002 Apogon dispar Fraser & Randall, 1976 Apogon diversus (Smith & Radcliffe, 1912) Apogon doederleini Jordan & Snyder, 1901 Apogon doryssa (Jordan & Seale, 1906) Apogon dovii Günther, 1862 Apogon ellioti Day, 1875 Apogon endekataenia Bleeker, 1852 Apogon erythrinus Snyder, 1904 Apogon erythrosoma Gon & Randall, 2003 Apogon evermanni Jordan & Snyder, 1904 Apogon exostigma (Jordan & Starks, 1906) Apogon fasciatus (White, 1790) Apogon flagelliferus (Smith, 1961) Apogon flavus Allen & Randall, 1993 Apogon fleurieu (Lacepède, 1802) Apogon fraenatus Valenciennes, 1832 Apogon franssedai Allen, Kuiter & Randall, 1994 Apogon fukuii Hayashi, 1990 Apogon gouldi Smith-Vaniz, 1977 Apogon guadelupensis (Osburn & Nichols, 1916) Apogon guamensis Valenciennes, 1832 Apogon gularis Fraser & Lachner, 1984 Apogon hartzfeldii Bleeker, 1852 Apogon hoevenii Bleeker, 1854 Apogon holotaenia Regan, 1905 Apogon hungi Fourmanoir & Do-Thi, 1965 Apogon hyalosoma Bleeker, 1852 Apogon imberbis (Linnaeus, 1758) Apogon indicus Greenfield, 2001 Apogon ishigakiensis Ida & Moyer, 1974 Apogon isus Randall & Böhlke, 1981 Apogon jenkinsi (Evermann & Seale, 1907) Apogon kallopterus Bleeker, 1856 Apogon kalosoma Bleeker, 1852 Apogon kautamea Greenfield & Randall, 2004 Apogon kiensis Jordan & Snyder, 1901 Apogon komodoensis Allen, 1998 Apogon lachneri Böhlke, 1959 Apogon lativittatus Randall, 2001 Apogon latus Cuvier, 1828 Apogon leptocaulus Gilbert, 1972 Apogon leptofasciatus Allen, 2001 Apogon leslie (Schultz & Randall, 2006) Apogon limenus Randall & Hoese, 1988 Apogon lineatus Temminck & Schlegel, 1842 Apogon lineomaculatus Allen & Randall, 2002 Apogon luteus Randall & Kulbicki, 1998 Apogon maculatus (Poey, 1860) Apogon maculiferus Garrett, 1864 kardinálishal (Apogon margaritophorus) Bleeker, 1854 Apogon marquesensis Greenfield, 2001 Apogon melanoproctus Fraser & Randall, 1976 Apogon melanopterus (Fowler & Bean, 1930) Apogon melanopus Weber, 1911 Apogon melas Bleeker, 1848 Apogon micromaculatus (Kotthaus, 1970) Apogon microspilos Allen & Randall, 2002 Apogon moluccensis Valenciennes, 1832 Apogon monospilus Fraser, Randall & Allen, 2002 Apogon mosavi Dale, 1977 Apogon multilineatus (Bleeker, 1874) Apogon multitaeniatus Cuvier, 1828 Apogon mydrus (Jordan & Seale, 1905) Apogon nanus Allen, Kuiter & Randall, 1994 Apogon natalensis Gilchrist & Thompson, 1908 Apogon neotes Allen, Kuiter & Randall, 1994 Apogon nigripes Playfair, 1867 Apogon nigrocincta (Smith & Radcliffe, 1912) Apogon nigrofasciatus Lachner, 1953 Apogon nitidus (Smith, 1961) Apogon norfolcensis Ogilby, 1888 Apogon notatus (Houttuyn, 1782) Apogon noumeae Whitley, 1958 Apogon novaeguineae Valenciennes, 1832 Apogon novemfasciatus Cuvier, 1828 Apogon ocellicaudus Allen, Kuiter & Randall, 1994 Apogon omanensis Gon & Mee, 1995 Apogon oxina Fraser, 1999 Apogon oxygrammus Allen, 2001 Apogon pacificus (Herre, 1935) Apogon pallidofasciatus Allen, 1987 Apogon parvulus (Smith & Radcliffe, 1912) Apogon phenax Böhlke & Randall, 1968 Apogon photogaster Gon & Allen, 1998 Apogon pillionatus Böhlke & Randall, 1968 Apogon planifrons Longley & Hildebrand, 1940 Apogon pleuron Fraser, 2005 Apogon poecilopterus Cuvier, 1828 Apogon posterofasciatus Allen & Randall, 2002 Apogon properuptus (Whitley, 1964) Apogon pselion Randall, Fraser & Lachner, 1990 Apogon pseudomaculatus Longley, 1932 Apogon radcliffei (Fowler, 1918) Apogon regula Fraser & Randall, 2003 Apogon relativus Randall, 2001 Apogon retrosella (Gill, 1862) Apogon rhodopterus Bleeker, 1852 Apogon robbyi Gilbert & Tyler, 1997 Apogon robinsi Böhlke & Randall, 1968 Apogon rubellus (Smith, 1961) Apogon rubrifuscus Greenfield & Randall, 2004 Apogon rubrimacula Randall & Kulbicki, 1998 Apogon rueppellii Günther, 1859 Apogon rufus Randall & Fraser, 1999 Apogon sangiensis Bleeker, 1857 Apogon schlegeli Bleeker, 1854 Apogon sealei (Fowler, 1918) Apogon selas Randall & Hayashi, 1990 Apogon semilineatus Temminck & Schlegel, 1842 Apogon seminigracaudus Greenfield, 2007 Apogon semiornatus Peters, 1876 Apogon septemstriatus Günther, 1880 Apogon sinus Randall, 2001 Apogon smithi (Kotthaus, 1970) Apogon spilurus Regan, 1905 Apogon spongicolus (Smith, 1965) Apogon striatodes Gon, 1997 Apogon striatus (Smith & Radcliffe, 1912) Apogon susanae Greenfield, 2001 Apogon taeniophorus Regan, 1908 Apogon taeniopterus Bennett, 1836 Apogon talboti Smith, 1961 Apogon tchefouensis Fang, 1942 Apogon thermalis Cuvier, 1829 Apogon townsendi (Breder, 1927) Apogon trimaculatus Cuvier, 1828 Apogon truncatus Bleeker, 1854 Apogon unicolor Steindachner & Döderlein, 1883 Apogon unitaeniatus Allen, 1995 Apogon urostigma (Bleeker, 1874) Apogon ventrifasciatus Allen, Kuiter & Randall, 1994 Apogon victoriae Günther, 1859 Apogon quadrisquamatus Longley, 1934 Apogon quartus Fraser, 2000 Apogon queketti Gilchrist, 1903 Apogon quinquestriatus Regan, 1908 Apogon wassinki Bleeker, 1861 Apogon wilsoni (Fowler, 1918) 2016-os Honda Indy Grand Prix of Alabama A 2016-os Honda Indy Grand Prix of Alabama volt a 2016-os IndyCar Series szezon negyedik futama. A versenyt április 24-én rendezték meg az alabamai Birminghamben. A versenyt az NBCSN közvetítette. Időmérő Az időmérőt április 23-án, délután tartották. A pole-pozíciót Simon Pagenaud szerezte meg Will Power és Josef Newgarden előtt. A nap vesztese Juan Pablo Montoya volt, aki az utolsó helyre kvalifikált. Verseny A versenyt április 24-én, délután tartották. Pagenaud a rajt után megtartotta a vezető helyét, majd szerencséjére Bourdais elmérte az ötös kanyart és megforgatta legnagyobb riválisát, Scott Dixont, aki így a huszadik helyre esett vissza. Pagenaud növelni tudta előnyét csapattársával, Will Powerrel szemben, akit a tavalyi győztes, Josef Newgarden és Graham Rahal követett. A francia növelni tudta előnyét mindaddig, míg utol nem érte a lekörözendő Conor Daly-t, de sehogysem tudta megelőzni. Ezáltal Powerék utolérték őket, de előzés még mindig nem történt. A boxkiállás után Pagenaud átlépte az amerikait, de a többiek is viszonlag gyorsan átjutottak rajta. Innentől kezdve a lekörözések jelentették az izgalmakat, hiszen a második kerékcserék után sem változott a sorrend, leszámítva, hogy Rahal feljött a második helyre. A futam vége fele Pagenaud ismét utolért néhány pilótát, de előzni szintén nem tudott, így a Rahallal kialakított hét másodperces előnye gyorsan elolvadt. A 82. körben a hetes kanyarban Graham megpróbálta megelőzni a Team Penske versenyzőjét, de összeértek, Pagenaud pedig visszaesett a második helyre. Az amerikai azonban szintén nem tudta megelőzni Jack Hawksworth-ot, sőt a 85. körben eltalálta első szárnyával, ezért autója sokat lassult. Egy körrel később Pagenaud visszavette vezető helyét, és több mint, 13 másodperces előnnyel nyerte meg zsinórban a második versenyét. Második Rahal lett, Newgarden pedig az utolsó körökben megelőzte Power, és feljött a harmadik helyre, az ötödik pedig az utolsó helyről rajtoló Montoya lett. Statisztikák Az élen töltött körök száma Simon Pagenaud : 84 kör (1–19), (22–81), (86–90) Graham Rahal : 6 kör (20–21), (82–85) Uljanički Brijeg Uljanički Brijeg falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 45, közúton 56 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 12 km-re délkeletre, a 26-os számú főttól keletre, a Čavlovica-patak bal oldaki mellékvizének, a Prasica-pataknak a bal partján emelkedő magaslaton fekszik. Története Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt, erre utalhat a lakott helyet jelölő Kućišta dűlőnév, melyet a belterülettől északra találunk. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy hosszú időre lakatlanná vált. Uljanički Brijeg csak a 20. század elején keletkezett, lakosságát pedig csak 1931-ben számlálták meg először önállóan, amikor 125-en éltek itt. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 79%-a horvát, 15%-a jugoszláv, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 26 lakosa volt. Vilnia A Vilnia (más néven: Vilnelė) Litvánia egyik folyója. Forrása Vindžiūnaiban van, 5 kilométerre a litván-belarusz határtól. A folyó mintegy 80 kilométer hosszú, vízgyűjtő területének nagysága 624 km2. A vízgyűjtő terület 88%-a Litvániához, a fennmaradó rész Fehéroroszországhoz tartozik. A folyó Vilniusnál ömlik a Nerisbe. A folyó neve a litván vilnis ("hullám"), vagy vilnyti ("hullámzik") szóból származik, míg Vilnius neve a folyó elnevezéséből ered. Homlokfogú törpecsiga A homlokfogú törpecsiga (Vertigo pygmaea) Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, kis méretű csigafaj. Megjelenése A csiga háza mindössze 2 mm magas és 1 mm széles, 5 kanyarulatból áll. Színe vörösbarna vagy szaruszínű, alakja ovális, a héj nagyon halványan rovátkolt, selymes fényű. Ajakduzzanata kifejezett, szájadékában egy parietális (fal felőli) és 3-6 egyéb fogszerű nyúlvány található. Házán fehér csík formájában látható a növekedés téli leállása. A csiga szürke vagy feketés színű. Előfordulása Az egész északi féltekén elterjedt csigafaj. Európában északon az é.sz. 64° magasságig fordul elő, a Mediterráneum déli részén (Szicília, Dél-Portugália) már nem él. Megtalálható Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, Szibériában és Észak-Amerikában is (Michigan államban veszélyeztetett). Svájcban 1800, Bulgáriában 1500 m magasságig találták meg. Magyarországon a hét Vertigo faj közül a leggyakoribb, mind a hat rokonával előfordul együttesen is. Életmódja A homlokfogú törpecsiga elsősorban nedves réteket preferálja, de előfordul közepes és kissé száraz füves területeken, napos lejtőkön is. Jól tolerálja a kultúrtájakat, kerteket, legelőket, vasúti töltéseket is. A fűcsomók tövében, moha között, kövek alatt található meg. Erdőkben nem jellemző. Lengyelországban június és szeptember között szaporodik; egyszerre egyetlen, fél milliméteres petét rak le, sokszor lehullott levelek főere mellé. Egy évben akár 70 petét is rakhat, amelyek kedvező körülmények között 11-15 nap múlva kelnek ki. A kis csigák 2-3 kanyarulatos házat növesztenek a téli hibernációig. Az ivarérettséget a következő nyár végén érik el; élettartamuk elérheti a három évet. Magyarországon nem védett. Magas vérnyomás A hipertónia, más néven magas vérnyomás, vagy néha artériás hipertónia egy elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban. Ehhez az emelkedéshez a szívnek a szokásosnál több munkájába kerül a vér erekben való keringtetése. A vérnyomás megállapítása két méréssel, a szisztoléssel és a diasztoléssel történik, amely attól függ, hogy a szívizom éppen összehúzódik (szisztolés) vagy ellazul (diasztolés) a szívverések között. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100–140 mmHg szisztolés (felső érték) és 60–90 mmHg diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. A magas vérnyomás ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 mmHg szisztolés, illetve a 90 mmHg diasztolés értéket. A hipertónia besorolása szerint lehet elsődleges (eszenciális) hipertónia vagy másodlagos hipertónia. Az esetek mintegy 90–95%-a az elsődleges hipertónia kategóriába esik, ami olyan magas vérnyomást jelent, amelynek hátterében elsődleges betegség nem található. Az esetek fennmaradó 5–10%-át (a másodlagos hipertóniát) egyéb, a vesét, az artériákat, a szívet, vagy az endokrin rendszert érintő állapotok okozzák. A magas vérnyomás jelentős kockázati tényező az érrendszeri, szív- és vesebetegségek kialakulásában. A hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényező a stroke, a szívinfarktus (akut miokardiális infarktus; AMI) („szívroham”), a szívelégtelenség, az artériatágulat aneurizma (pl. főverőér-tágulat aorta-aneurizma) és a perifériás artériás betegség esetén, és a krónikus vesebetegség egyik kiváltó oka. Már enyhe vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben, főleg ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel párosul. Az artériás vérnyomásnak még a mérsékelt emelkedése is összefügg a rövidebb várható élettartammal. Az étrend- és életmódbeli változások révén javítható a vérnyomás szabályozása, és csökkenthető a kapcsolódó egészségi szövődmények kockázata is, bár gyakran szükséges a gyógyszeres kezelés olyan személyeknél, akiknél az életmódbeli változtatások nem bizonyulnak hatékonynak vagy elégségesnek. Becslések szerint évente 7 millió ember halálát okozza és további 1,5 milliárd ember életét nehezíti meg a túlságosan magas vérnyomás, illetve az ezzel járó szövődmények. A magas vérnyomás az egyik vezető halálozási ok világszerte. A betegség megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos információk minél szélesebb körű terjesztése, illetve a társadalom figyelmének felkeltése érdekében 2007 óta minden évben május 17-én tartják a Hipertónia Világnapot (World Hypertension Day). Magyarországon a Magyar Hypertonia Társaság szervez programokat, konferenciákat, illetve ingyenes szűrővizsgálatokat ezen a napon. A magas vérnyomás osztályozása A magas vérnyomás diagnózisa életkoronként változhat. Felnőtteknél Tizennyolc éves és annál idősebb embereknél akkor diagnosztizálják a magas vérnyomást, ha a szisztolés vagy diasztolés vérnyomás mért értéke az elfogadott normál értéknél folytonosan magasabb (ezek a normál értékek jelenleg: 139 mmHg szisztolés, 89 mmHg diasztolés; lásd az Osztályozás (JNC7) című táblázatot). Alacsonyabb (135 mmHg szisztolés és 85 mmHg diasztolés) küszöbértékeket használnak 24 órás ambuláns és otthoni megfigyelés esetén. A hipertóniára vonatkozó legújabb nemzetközi módszertani ajánlások a hipertónia-tartomány alatt is létrehoztak néhány kategóriát, amelyek a kockázat fennmaradását jelzik a normál tartományon belüli magasabb vérnyomásértékek esetén. A JNC7 (2003) a „prehipertónia” kifejezést használja a 120–139 mmHg szisztolés vagy 80–89 mmHg diasztolés tartományba eső vérnyomásnál, míg az ESH-ESC európai ajánlások (2007) és a Brit Hipertónia Társaság (British Hypertension Society, BHS) IV. ajánlása (2004) optimális, normál és magas normál kategóriákra osztják fel a 140 mmHg szisztolés és 90 mmHg diasztolés értékek alatti vérnyomásértékeket. A hipertóniát további alkategóriák szerint osztályozzák: a JNC7 megkülönbözteti az I. fokozatú hipertóniát, a II. fokozatú hipertóniát, valamint az izolált szisztolés hipertóniát. Az izolált szisztolés hipertónia megnövekedett szisztolés nyomást jelent normál diasztolés nyomás mellett, és időseknél fordul elő gyakran. Az ESH-ESC ajánlásokban (2007) és a BHS IV (2004) meghatároztak egy harmadik fokozatot is (III. fokozatú hipertónia), amelynél a szisztolés nyomás meghaladja a 179 mmHg-t vagy a diasztolés nyomás meghaladja a 109 mmHg-t. A hipertónia „rezisztens” minősítésű akkor, ha a gyógyszerek nem csökkentik a vérnyomást normál szintre. Újszülötteknél és csecsemőknél Az újszülöttek körében ritka a hipertónia, körülbelül 0,2–3%-nál fordul elő. Egészséges újszülötteknél nem mérik rutinszerűen a vérnyomást. A hipertónia gyakoribb a veszélyeztetett újszülötteknél. Annak eldöntéséhez, hogy egy újszülött vérnyomása normális-e, különböző tényezőket kell figyelembe venni. Ezek közé tartozik a terhesség időtartama, a fogamzás utáni időtartam és a születési súly. Gyermekeknél és serdülőknél Gyermekeknél és serdülőknél elég gyakran fordul elő hipertónia (az életkor, a nem és az etnikai hovatartozás függvényében 2 és 9% között), és a rossz egészségi állapot hosszú távú kockázatait hordozza. Napjainkban a szakértők azt javasolják, hogy a harmadik életévüket betöltött gyermekeknél a rutinszerű orvosi ellátáskor vagy a felülvizsgálatok alkalmával vérnyomásmérésre is kerüljön sor. Gyermekeknél a magas vérnyomás jelenlétét többszöri orvosi vizsgálattal lehet csak igazolni. A vérnyomás gyermekkorban a kor előrehaladtával emelkedik, és gyermekeknél akkor állapítanak meg magas vérnyomást, ha az átlagos szisztolés vagy diasztolés vérnyomás három vagy több alkalommal eléri vagy meghaladja a gyermek nemének, korának és magasságának megfelelő 95. százalékosztályt. Gyermekek esetében akkor beszélünk prehipertóniáról, ha az átlagos szisztolés vagy diasztolés vérnyomás eléri vagy meghaladja a 90. százalékosztályt, de a 95. százalékosztály alatt marad. A serdülőknél a hipertóniát és a prehipertóniát javallott ugyanazon kritériumok alapján diagnosztizálni és minősíteni, mint a felnőtteknél. A magas vérnyomás tünetei Az elsődleges hipertónia tünetei A hipertóniát ritkán kísérik tünetek, és felismerése általában szűrés révén, illetve olyankor történik, ha a beteg egy ettől független probléma miatt vesz igénybe egészségügyi ellátást. A magas vérnyomásban szenvedők egy része fejfájásról (cephalalgia) (különösen a fej hátsó részében és reggel), valamint állandó szédülésről (vertigo), fülzúgás/csengésről (tinnitus), látászavarról, illetve ájulási epizódokról (collapsus) számol be. További jelei lehetnek a fáradtságérzet, a nehézlégzés (dyspnoe), az orrvérzés (epistaxis), a mellkasi fájdalom (angina pectoris) és az idegesség. Igen gyakran előfordul, hogy a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (pl. szív) okoznak különböző tüneteket. Fizikális vizsgálat során hipertónia gyanújára adhat okot, ha a szem hátsó részén található szemfenék szemtükrözéses (oftalmoszkópiás) vizsgálata kezdetben kereszteződési tünetet, előrehaladottabb stádiumban hipertóniás retinopathiát mutat ki. A hipertóniás retinopathia mértékét súlyosságtól függően hagyományosan I–IV. fokozatokra osztják, noha nem könnyű különbséget tenni az enyhébb típusok között. Az oftalmoszkópiás eredmények azt is jelezhetik, hogy mennyi ideje áll fenn a hipertónia az illetőnél. Másodlagos hipertónia Néhány további jel és tünet másodlagos hipertóniára utalhat, azaz olyan magas vérnyomásra, amelynek kiváltó oka meghatározható, például vesebetegség vagy endokrin betegség. A mellkasi vagy hasi elhízás, a glükóz intolerancia, a holdvilágarc, a „bölénypúp” és a lila striák például Cushing-szindrómára utalnak. A pajzsmirigy betegsége (túlműködése) és az akromegália is okozhat magas vérnyomást, valamint jellegzetes panaszokat és tüneteket. A hasi zörej jelezhet vese-artéria sztenózist (az arteria renálisok, a veséket ellátó artériák szűkületét), az alsó végtagok csökkent vérnyomása és/vagy a késleltetett vagy kihagyó combartéria pulzus (arteria femoralis pulzus) pedig szívhez közeli aortaszűkületet (aorta koarktáció) jelezhet. A fejfájással, szívdobogással, sápadtsággal vagy verejtékezéssel kísért ingadozó hipertónia alapján mellékvese velő daganat (feochromocitóma) feltételezhető. Hipertóniás krízisek A súlyosan magas vérnyomást (mely eléri vagy meghaladja a szisztolés 180 vagy diasztolés 110 értéket, és néha rosszindulatú vagy gyorsított hipertóniának nevezik) „hipertóniás krízis”-nek is nevezik. Az e szinteket meghaladó vérnyomásértékek a szövődmények magas kockázatát jelzik. Vannak, akiknél az ebbe a tartományba eső vérnyomás mellett sem jelentkeznek tünetek, ám körükben nagyobb valószínűséggel számolnak be fejfájásról (az esetek 22%-ában) és szédülésről, mint az átlagnépesség körében. A hipertóniás krízis egyéb kísérő tünetei közé tartozhat a látás romlása és a szívelégtelenség miatti légszomj, illetve a veseelégtelenség miatti általános rossz közérzet. A legtöbb hipertóniás krízisben szenvedő embernél ismert a magas vérnyomás ténye, de további kiváltó okok vezethettek a hirtelen emelkedéshez. „Hipertóniás vészhelyzet” – korábbi nevén „rosszindulatú magas vérnyomás” – lép fel akkor, ha bizonyíték van egy vagy több szerv súlyosan megemelkedett vérnyomás miatt bekövetkező közvetlen károsodására. Az ilyen károsodások közé tartozhat az agyi duzzanat és diszfunkció okozta hypertenzív enkefalopátia, amelynek jellemzője a fejfájás, émelygés, hányás és a megváltozott tudati szint (zavartság vagy álmosság, súlyos esetben kóma). A retina papillödéma és/vagy a szemfenék bevérzései és váladékozása is a célszerv károsodását jelzik. A mellkasi fájdalom jelezheti a szívizom károsodását (súlyosbodása esetén infarktust) vagy néha aorta dissectiót, az aortafal rétegeinek bevérzés okozta szétválását (disszekáló aneurizma). A légszomj, a köhögés és a véres köpet jellemző jelei a tüdőödémának. Ez a betegség a tüdőszövet duzzanata balkamra-elégtelenség miatt, mely esetben a szív balkamrája nem képes a vért megfelelően a tüdőből az érrendszerbe pumpálni. A veseműködés gyors romlása (heveny vesekárosodás) és microangiopathiás hemolitikus anémia (vérsejtek pusztulása) is előfordulhat. Ilyen helyzetben a további szervkárosodás megfékezése érdekében feltétlenül szükséges a vérnyomást gyorsan csökkenteni. Ezzel szemben nincs bizonyíték arra, hogy a vérnyomást gyorsan csökkenteni kellene olyan hipertóniás vészhelyzetekben, ahol nincs bizonyíték a célszerv károsodására és a vérnyomás túlságosan drasztikus csökkenése nem kockázatmentes. Hipertóniás vészhelyzetekben javasolt a vérnyomást szájon át szedett gyógyszerekkel 24–48 óra alatt fokozatosan csökkenteni. Terhesség esetén Hipertónia a terhességek mintegy 8–10%-ában fordul elő. A terhesség alatt hipertóniában szenvedő nők legtöbbjénél már a terhesség előtt is fennáll az elsődleges hipertónia. A terhesség alatti magas vérnyomás a preeklampszia első jele lehet, amely a terhesség második felében és a szülést követő első hetekben előforduló súlyos állapot (rángógörcs). A preeklampsziára jellemző az emelkedett vérnyomás és a fehérje jelenléte a vizeletben. A terhességek mintegy 5%-ánál fordul elő, és világszerte az összes anyai halálozás körülbelül 16%-áért felelős. A preeklampszia a perinatális mortalitást is kétszeresére növeli. A preeklampsziának általában nincsenek tünetei, és rutinszerű szűrővizsgálattal észlelhető. Ha a preeklampszia tüneteket produkál, akkor ezek leggyakrabban a fejfájás, a látászavarok (gyakran „villogó fény”), a hányás, a gyomortáji fájdalom és az ödéma (püffedés). A preeklampszia néha életveszélyes állapottá, az úgynevezett eklampsziává súlyosbodhat, és több súlyos szövődménnyel jár. Ezek a szövődmények többek között a látásvesztés, az agyödéma, a görcsrohamok, a veseelégtelenség, a tüdőödéma és a disszeminált intravasculáris coaguláció (DIC, azaz a véralvadás zavara). Csecsemőknél és gyermekeknél Újszülötteknél és csecsemőknél a növekedési zavarok, a rohamok, az ingerlékenység, a levertség erőtlenség és a gyermekkori légzési zavarok kapcsolatba hozhatóak a magas vérnyomással. Idősebb csecsemőknél és gyermekeknél a hipertónia okozhat fejfájást, megmagyarázhatatlan ingerlékenységet, fáradtságot, növekedési zavart, homályos látást, orrvérzést és arcidegbénulást. Szövődmények A hipertónia világszerte a korai halálozás legjelentősebb megelőzhető kockázati tényezője. A tartós magas vérnyomás általában az agyat, a szív- és érrendszert, a veséket és a szemet károsíthatja. A hipertónia megnöveli az iszkémiás szívbetegség (koszorúér-betegség), a agyi érkatasztrófa, a perifériás érbetegség és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívelégtelenséget, a szívinfarktust, az aorta aneurizmát, a diffúz érelmeszesedést, az érszűkületet és a tüdőembóliát. A hipertónia kockázati tényező az agyi érkatasztrófa, a kognitív károsodás és a elbutulás (dementia) kialakulásában. Hipertóniás retinopathia Hipertóniás nephropathia, veseelégtelenség , idült vesebetegség Kiváltó okok A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Az esetek többségében nem áll mögötte szervi elváltozás, ebben az esetben úgynevezett elsődleges (primer) vagy ismeretlen eredetű (eszenciális) hipertóniáról beszélünk. Ezzel szemben a másodlagos hipertónia meghatározható kiváltó okra vezethető vissza. Elsődleges hipertónia Az elsődleges (eszenciális) hipertónia a magas vérnyomás leggyakoribb formája, amely az összes eset 90–95%-át teszi ki. A vérnyomás szinte minden mai társadalomban az öregedéssel párhuzamosan emelkedik, és az öregkorban a magas vérnyomás kialakulásának kockázata jelentős. A hipertónia a gének és a környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásából ered. Számos olyan, gyakori gént azonosítottak, amelyek csekély hatással vannak a vérnyomásra, valamint néhány ritka gént is, amelyek nagy hatással vannak a vérnyomásra, de a magas vérnyomás genetikai alapja még mindig kevéssé ismert. Több környezeti tényező befolyásolja a vérnyomást. A vérnyomást csökkentő életmódbeli tényezők közé tartozik a étkezési sóbevitel csökkentése, a gyümölcsök és alacsony zsírtartalmú termékek fogyasztásának növelése (DASH-étrend, azaz Dietary Approaches to Stop Hypertension, magyarul „Étrendi ajánlás a hipertónia megállítására”). A testmozgás, a fogyás és az alkohol bevitelének csökkentése ugyancsak segít a vérnyomás csökkentésében. Kevésbé egyértelmű néhány egyéb tényező, így a stressz, a koffeinfogyasztás, és a D-vitamin hiány esetleges szerepe. Egyes vélekedések szerint az inzulinrezisztencia, ami elhízás esetén gyakran előfordul, és egyik eleme az X-szindrómának (vagy metabolikus szindrómának), is hozzájárul a magas vérnyomáshoz. Újabb vizsgálatok az élet korai szakaszának egyes eseményeit (például alacsony születési súlyt, az anya dohányzását és a szoptatás hiányát) is kockázati tényezőként nevezték meg a felnőttkori elsődleges hipertónia szempontjából, Továbbra sem ismert, hogy ezek a kitettségek hogyan függenek össze a felnőttkori magas vérnyomással. További ismert kockázati tényezők, amelyek elősegítik az elsődleges hipertónia kialakulását: öröklött hajlam ; túlsúlyosság ; mozgáshiány ; stressz ; a túlzott sófogyasztás . Másodlagos hipertónia A másodlagos hipertónia meghatározható kiváltó okra vezethető vissza. A magas vérnyomás leggyakoribb másodlagos oka a vesebetegség. A magas vérnyomást okozhatják endokrin állapotok is, például Cushing-szindróma, hyperthyreosis, hypothyreosis, acromegalia, Conn-szindróma vagy primer hiperaldoszteronizmus, hyperparathyreosis és feokromocitóma. A másodlagos hipertónia egyéb okai közé tartozik a túlsúlyosság („almatípusú” elhízás), az alvási apnoe, a terhesség, az aorta koarktáció, az édesgyökér túlzott fogyasztása, valamint bizonyos vényköteles gyógyszerek, gyógynövény-kivonatok és illegális kábítószerek. A másodlagos magas vérnyomás néhány kiváltó oka: veseartéria-szűkület vesemedence-gyulladás (pielonefritisz) vesegyulladás (glomerulonefritisz) vesetumor policisztás vese vesesérülés a veséket érintő sugárterápia pajzsmirigy-túlműködés inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség hiperaldoszteronizmus Cushing-kór feokromocitóma akromegália aorta koarktáció arterioszklerózis préeklampszia akut intermittáló profíria heveny ólommérgezés nem-szteroid gyulladásgátlók orális fogamzásgátlók kortikoszteroidok ciklosporin eritropoetin kokain alkoholizmus édesgyökér fogyasztása nagy mennyiségben Kórélettan Az esszenciális (elsődleges) hipertóniával diagnosztizált emberek többségénél a magas vérnyomás a véráramlással szembeni fokozott ellenállásnak (a teljes perifériás ellenállásnak) tudható be, míg a perctérfogat (a szív teljesítménye) normális marad. Bizonyított tény, hogy egyes, a magas vérnyomást megelőző állapotban (prehipertóniában) lévő, vagy a magas vérnyomás határesetében szenvedő fiatalabb embereknél magas perctérfogat, emelkedett pulzusszám és normális perifériás ellenállás van jelen. Ezt a kondíciót nevezik hiperkinetikus borderline hipertóniának. Ezeknél az egyéneknél az igazolt esszenciális hipertónia szokásos jellemzői későbbi életszakaszukban alakulnak ki, ahogy a korral csökken perctérfogatuk és nő a perifériás ellenállás. Vitatott, hogy ez a minta jellemző-e mindazokra, akiknél végül hipertónia alakul ki. Az igazolt hipertóniánál fellépő fokozott perifériás ellenállás főként a kis artériák és kis verőerek érfalszűkületének tudható be. A hajszálerek számának vagy sűrűségének csökkenése is hozzájárulhat a perifériás ellenállás növekedéséhez. A hipertóniát összefüggésbe hozzák a perifériás erek rugalmasságának csökkenésével is, ami növelheti a vénás visszaáramlást és a szív előterhelését, és végül diasztolés diszfunkciót okozhat. Nem egyértelmű, hogy a fokozott aktív érszűkület szerepet játszik-e az igazolt esszenciális hipertóniában. A pulzusnyomás (a szisztolés és diasztolés vérnyomás közti különbség) gyakran emelkedik a hipertóniában szenvedő időseknél. Ez azt jelentheti, hogy a szisztolés nyomás rendellenesen magas, de a diasztolés nyomás normális vagy alacsony is lehet. Ennek az állapotnak az elnevezése izolált szisztolés hipertónia. A nagy pulzusnyomást a hipertóniában vagy izolált szisztolés hipertóniában szenvedő időseknél a fokozott artériás merevség magyarázza, amely szokásos kísérője az öregedésnek, és súlyosbíthatja a magas vérnyomás. A verőérrendszerek ellenállásának fokozódását hipertónia esetén többféleképpen is próbálták magyarázni. A bizonyítékok legtöbbje az alábbi okok valamelyikére vagy mindkettőre enged következtetni: A vese só- és vízkezelésének zavarai, különösen a vesén belüli renin-angiotenzin rendszer rendellenességei A szimpatikus idegrendszer rendellenességei Ezek a mechanizmusok nem zárják ki egymást, és valószínű, hogy a legtöbb esetben valamilyen mértékben mindkettő hozzájárul az esszenciális hipertóniához. Olyan elgondolás is felmerült, hogy az endothel diszfunkció (a vérerek belső felszínének diszfunkciója) és a véredények gyulladása is hozzájárulhat a magas vérnyomásnál előforduló fokozott perifériás ellenálláshoz és az érrendszeri károsodáshoz. Diagnózis A hipertónia diagnózisát a tartósan magas vérnyomás alapján állítják fel. Hagyományosan ehhez három különálló, vérnyomásmérővel végzett mérés szükséges, melyek között egy-egy hónap telik el. Magyar ajánlás szerint az orvosi rendelőben öt perces különbséggel két mérést kell végezni, majd ezek eredményét átlagolni. A hipertóniás betegek első felmérésének tartalmaznia kell a teljes kórtörténetet és a fizikális vizsgálatot. Mivel ma már rendelkezésre állnak 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorok és otthoni vérnyomásmérő eszközök, és fontos, hogy az egészségügyi környezetben mért magasabb vérnyomás következtében ne legyen téves a diagnózis, a protokollok megváltoztak. Az Egyesült Királyságban jelenleg a legjobb gyakorlat szerint az egyszeri emelkedett klinikai leolvasást ambuláns mérés is követi. Az utókövetés kevésbé ideális esetben otthoni vérnyomásmérővel is végezhető, hét napon át. Az otthoni vérnyomásmérés előnye, hogy az orvos jobban meg tudja ítélni az antihypertenzív terápia hatékonyságát és a beteg életvitelét is kevésbé zavarja. Miután magas vérnyomást diagnosztizáltak, az orvosok megpróbálják meghatározni a kiváltó okot a kockázati tényezők és egyéb tünetek alapján (ha vannak ilyenek). A másodlagos hipertónia gyakoribb a serdülőkort még el nem ért gyermekeknél, és körükben a legtöbb esetben vesebetegség a kiváltó ok. Az elsődleges vagy esszenciális hipertónia gyakoribb a serdülőknél, és több kockázati tényezője van, köztük az elhízás és a családban előforduló magas vérnyomás. Laboratóriumi vizsgálatokat is lehet végezni a másodlagos hipertónia lehetséges okainak meghatározása céljából, és annak megállapítása érdekében, hogy a hipertónia okozott-e károsodást a szívben, a szemben, illetve a vesében. Általában sor kerül kiegészítő vizsgálatokra cukorbetegség és magas koleszterinszint tekintetében, mivel ezek az állapotok további kockázati tényezőket jelentenek szívbetegség kialakulása szempontjából, és kezelést igényelhetnek. Rutin vizsgálatok elektrokardiogram vizeletvizsgálat éhomi vércukor, vérkép a vér kálium, kreatinin, húgysav értékei lipid profil (9-12 óra éheztetést követően), összes koleszterol (Tchol), HDL és LDL koleszterin, TG számított kreatinin clearance vagy GFR (glomeruláris filtrációs ráta) érték Ajánlott vizsgálatok echokardiográfia carotis ultrahang boka-kar index szemfenéki kép vércukor terheléses vizsgálat ambuláns vérnyomás-monitorozás pulzushullám-terjedés MA diagnózis felállítása során mérik a szérum kreatinint is, melynek révén felmérhető a vesebetegség jelenléte, ami a magas vérnyomásnak kiváltó oka és következménye is lehet. A szérum kreatinin önmagában túlbecsülheti a glomeruláris filtrációs rátát. A legújabb módszertani ajánlások szerint a glomeruláris filtrációs ráta becsléséhez (eGFR-hez) olyan prediktív egyenletek alkalmazása javallott, mint például az MDRD (Modification of Diet in Renal Disease) képlet. Az eGFR olyan vesefunkció-alapméréseket is biztosíthat, amelyek segítségével meg lehet figyelni bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek vesefunkcióra kifejtett mellékhatásait. Ezenkívül a vizeletminták fehérjevizelés (proteinuria) vizsgálata is felhasználható a vesebetegség másodlagos indikátoraként. Elektrokardiogram (EKG) vizsgálat segítségével kereshető bizonyíték arra nézve, hogy a magas vérnyomás túlzottan igénybe veszi a szívet. Ez jelezheti azt is, ha a szívizomban vastagodás található (balkamrai hipertrófia), vagy ha a szívben korábban már előfordult kisebb zavar, például néma szívroham. Mellkasröntgen vagy echokardiogram segítségével is kereshetőek a szívnagyobbodás vagy szívkárosodás jeleit. Szövődmények A hipertónia legáltalánosabb szövődményei a koszorúér-betegség ( szívinfarktusveszély ); a szívelégtelenség ; a különféle agyi szövődmények (pl. agyi érkatasztrófa ), amelynek következménye lehet a lebénulás, beszédzavar, gondolkodási képtelenség; a veseelégtelenség ; az érszűkület (ha cukorbetegséggel , dohányzással , magas vérzsírszinttel társul). Mivel a magas vérnyomás sokáig nem okoz panaszt, általában túl későn ismerik fel, amikor már egyéb károsodások is felléptek. Téves az a felfogás, hogy előrehaladott életkorban a magasabb vérnyomás is normálértéknek minősül, és nem okoz károsodást. Ezzel ellentétben az idősebb emberek a legveszélyeztetettebbek körébe tartoznak, ha magas a vérnyomásuk. A hipertónia kezeltetése ajánlott, ha a vérnyomás ismételten meghaladja a 140/90 mmHg-es értéket. Megelőzés A hipertóniás betegek jelentős része nincs tudatában az állapotának. Az egész népességet érintő intézkedésekre van szükség a magas vérnyomás következményeinek csökkentése és a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel folytatott terápia szükségességének visszaszorítása érdekében. A gyógyszeres kezelés megkezdése előtt életmódbeli változtatások javasoltak a vérnyomás csökkentése érdekében. A Brit Hipertónia Társaság (British Hypertension Society) 2004-es módszertani ajánlásai a következő életmódbeli változtatásokat javasolják mindenkinek, melyek összhangban állnak az Egyesült Államok magas vérnyomással kapcsolatos nemzeti ismeretterjesztő programja (National High BP Education Program) 2002-ben felvázolt ajánlásaival, és céljuk az elsődleges magas vérnyomás kialakulásának megelőzése: Normál testsúly (pl. testtömeg-index 20–25 kg/m 2 ) fenntartása Étrendi nátriumbevitel csökkentése napi <100 mmolra (<6 g nátrium-klorid vagy <2,4 g nátrium naponta) Rendszeres aerob testmozgás végzése, például gyors gyaloglás (≥ 30 perc naponta, a hét szinte minden napján) Az alkoholfogyasztás korlátozása férfiaknál legfeljebb napi három, nőknél legfeljebb napi két egységre Gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend követése (legalább öt adag naponta) Az eredményes életmódbeli változtatás a vérnyomást éppen annyira csökkentheti, mint a vérnyomáscsökkentő gyógyszer. Két vagy több életmódbeli változtatás kombinálásával még jobb eredményeket lehet elérni. Kezelés A Magyar Hypertonia Társaság által 2009-ben kiadott irányelvek alapján a vérnyomás csökkentése életmód-változtatással és/vagy gyógyszeres kezeléssel nagymértékben csökkenti a súlyos kardio-cerebrovaszkuláris eseményeket, illetve csökkenti a vesekárosodás mértékét. A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre (azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok kiiktatása) van szüksége. Ilyenkor megjelölik az elérni kívánt célvérnyomásértékeket is (120–140/70–80 mmHg). Életmódbeli változtatások A magas vérnyomás kezelésének első fajtája azonos az ajánlott megelőző életmódbeli változtatásokkal, és a következőket elemeket tartalmazza: étrendi változtatások, testmozgás, túlsúlycsökkentés, egészségesebb étrend, dohányzás abbahagyása és a kávé (koffein) fogyasztásának csökkentése. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását. Az életmódbeli változások akkor is ajánlottak, ha a vérnyomás olyan szintre emelkedik, amely indokolja az azonnali gyógyszerezést. A hipertónia visszaszorítása érdekében a lelki stressz csökkentését célzó különböző programokat hirdetnek, mint például a biofeedback (biológiai visszacsatolás), a relaxáció, vagy a meditáció. A tudományos vizsgálatok azonban többnyire nem támasztják alá ezek hatásosságát, mivel ezek a tanulmányok általában gyenge minőségűek. Étrendi változtatások Jelentős előnyökkel jár az étrendi változtatás, mint például az alacsony nátriumtartalmú étrend. A hosszú távú (több mint 4 hetes) alacsony nátriumtartalmú étrend fehérbőrű embereknél hatékonyan csökkenti a vérnyomást, mind magas, mind normális vérnyomásúaknál. Szintén csökkenti a vérnyomást a gyümölcsökben, zöldségekben, alacsony zsírtartalmú tejtermékekben gazdag étrend (ún. DASH étrend), amelyet az Egyesült Államokban a National Heart, Lung, and Blood Institute népszerűsít. Az étrend egyik fő jellemzője a nátriumbevitel korlátozása, bár az étrend káliumban, magnéziumban, kalciumban, valamint fehérjében is gazdag. Magas vérnyomás esetén az alkoholfogyasztást férfiaknál napi 20-30 grammban, nőknél 10-20 grammban célszerű korlátozni, kivéve, ha valamelyik társbetegség miatt az alkoholfogyasztás ellenjavallt. Fizikai aktivitás A magas vérnyomás kezelésére ajánlott az életkornak megfelelő aerob kapacitás 70%-át, illetve a szubmaximális szívfrekvenciát nem meghaladó, rendszeres fizikai aktivitás: gyaloglás, kocogás-futás, kerékpározás, úszás legalább hetente háromszor, de lehetőleg minden nap, alkalmanként 30-60 perces időtartamban. A fizikai mozgás hatására értágító anyagok (nitrogén-monoxid, prosztaglandin, endorfin) szintje megnő a vérben, míg csökken az ereket szűkítő anyagok szintje. Emellett javul az endotheldiszfunkció és ezzel párhuzamosan az erek tágulékonysága is. A fizikai mozgás hatására csökkenő nyugalmi pulzusszám, csökkenő pulzus- és perctérfogat szintén vérnyomást csökkentő hatású. A mozgás emellett mérsékli az elhízást, jó hatással van az általános közérzetre és csökkenti a belső feszültséget, a stresszt is. A fentiek ellenére nem ajánlott az ellenőrzés nélküli testedzés, a nagyon magas pulzusszámot eredményező sportok, vagy a préseléssel, erőlködéssel járó sportok. Gyógyszeres kezelés A magas vérnyomás kezelésére jelenleg többféle vérnyomáscsökkentő gyógyszer létezik, amelyek különböző csoportokba oszthatók. A kardiovaszkuláris kockázat (beleértve a szívinfarktus és a stroke esélyét) és a mért vérnyomásérték határozzák meg az előírt gyógyszereket. A vérnyomáscsökkentő készítmények alkalmazásának alapelvei (a készítménytől függetlenül): nagy kardiometabolikus kockázat mellett már emelkedett vérnyomás esetén is szükséges a gyógyszeres kezelés a kezelést a gyógyszer(ek) legkisebb hatékony dózisával kell elkezdeni napi egyszeri adagolású, 24 órás hatású készítmények javasoltak törekedni kell a vérnyomás mielőbbi normalizálására a nagyobb hatékonyság érdekében és elsősorban magas kockázatú betegeknél, illetve ha a beteg vérnyomása 20/10 mmHg-rel magasabb a célvérnyomásnál, szükséges lehet rögtön a gyógyszer-kombinációk alkalmazása Amennyiben gyógyszeres kezelésre kerül sor, a JNC-7 (amerikai) módszertani ajánlás azt javasolja, hogy az orvos kísérje figyelemmel a kezelést és mérje fel a gyógyszer hatására kialakult kedvezőtlen változásokat. Ha a vérnyomás 5 mmHg-rel csökken, 34%-kal csökken a stroke kockázata és 21%-kal az isémiás szívbetegségé. A vérnyomás csökkentése a következő betegségek kockázatát is csökkenti: demencia (elbutulás), szívelégtelenség és szív- és érrendszeri betegségek következményeként bekövetkező halandóság. A kezelés célja, hogy a vérnyomást legalább 140/90 mmHg alá szorítsa, a cukorbetegségben vagy vesebetegségben szenvedőknél pedig ennél is alacsonyabbra. Néhány egészségügyi szakember 120/80 mmHg alatti vérnyomást ajánl. Ha a kezelés megkezdésekor kitűzött célvérnyomást nem sikerül elérni vagy beállítani, további kezelésre van szükség. A megfelelő gyógyszer és kezelés kiválasztásának legalkalmasabb módját meghatározó irányelvek az idők során változtak és országonként is eltérnek. Nincs egyetértés a szakértők között abban, hogy melyik a legjobb gyógyszer. A Cochrane Együttműködés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és az Egyesült Államok irányelvei kezdeti kezelésnek az alacsony dózisú tiazid típusú vizelethajtók használatát javasolják. A brit ajánlások a kalciumcsatorna-gátlók használatát részesítik előnyben 55 éves kor felett, valamint afrikai és karibi származású betegek esetén. Ugyanezek az ajánlások az ACE-gátlók (angiotenzin-konvertáló enzim gátlók) használatát javasolják a fiatalabb betegek számára. Japánban a következő hat gyógyszercsoport bármelyikét előírhatja az orvos: kalciumcsatorna-gátlók, ACE-gátlók, ARB-k (angiotenzin-receptor blokkolók), tiazid vizelethajtók, béta receptor blokkolók, és alfa receptor blokkolók. Az alfa-blokkolókat kivéve az előbb felsorolt gyógyszerek javasoltak Kanadában is. Kombinált gyógyszeres kezelés Sok embernek egynél több gyógyszerre van szüksége a hipertónia szabályozásához. A JNC7 (amerikai) és az ESH-ESC (európai) módszertani ajánlások azt támogatják, hogy kétféle gyógyszerrel kezdjék a kezelést azok, akiknek a szisztolés vérnyomása több mint 20 mmHg-rel, a diasztolés pedig több mint 10 mmHg-rel magasabb az ideálisnál és vagy többletkockázatú betegek esetén. A renin–angiotenzin rendszer gátlói és a kalciumcsatorna-blokkolók, valamint a renin-angiotenzin rendszer gátlói és a vizelethajtók együttes használata a leggyakoribb. Többek között a következő kombinációk elfogadhatóak, illetve különösen hatékonyak: Béta-blokkolók és vizelethajtók ACE-gátló vagyangiotenzin-II—receptor blokkolók és vizelethajtók Dihidropiridin-típusú kalciumcsatorna-blokkolók és béta-blokkolók Dihidropiridin-típusú kalciumcsatorna-blokkolók és ACE-gátlók vagy angiotenzin-II—receptor blokkolók A következő kombinációk nem ajánlottak: Nem dihidropiridin-típusú kalcium-blokkolók (mint a verapamil vagy a diltiazem) és béta-blokkolók Kettős renin-angiotenzin rendszergátlás (pl. angiotenzin-konvertáló enzim /ACE-gátlók + angiotenzin-receptor blokkolók) A renin-angiotenzin rendszer gátlói és béta-blokkolók Béta-blokkolók és anti-adrenerg gyógyszerek. Ahol lehetséges, a következő kombináció kerülendő, mivel heveny veseelégtelenséget okozhat: ACE-gátló vagy angiotenzin-II—receptor blokkoló, vizelethajtó és nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) (a szelektív COX-2 gátló és a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszereket is beleértve). Az ausztrál egészségügyi irodalomban ennek csúfneve „háromszoros átok” (triple whammy). Olyan gyógyszerek is kaphatók, amelyek kétféle gyógyszer kombinációját tartalmazzák. Bár ezek kényelmi szempontból vonzóak, leginkább azok számára megfelelőek, akiknél az egyes gyógyszerek dózisa be van állítva. Időseknél A hipertónia mérsékelt és súlyos eseteinek kezelése csökkenti a halálozási arányt és a szív- és érrendszeri mellékhatásokat a 60 évnél idősebbek körében. A 80 évnél idősebbek között a kezelés nem szorítja vissza jelentősen a halálozási arányt, de csökkenti a szívbetegség kockázatát. A javasolt célérték 140/90 mmHg-nél alacsonyabb vérnyomás, ezt Amerikában elsősorban tiazid vizelethajtókkal próbálják elérni. A felülvizsgált brit irányelvek a kalciumcsatorna-gátlók használatát részesítik előnyben, a klinikai célérték 150/90 mmHg alatti érték, vagy 145/85 mmHg alatti érték otthoni vagy ambuláns vérnyomásmérővel mérve. Rezisztens hipertónia A rezisztens hipertónia olyan magas vérnyomás, ami a célérték felett marad három különböző csoportba tartozó, magas vérnyomást célzó gyógyszer együttes használata ellenére is. A rezisztens hipertónia kezelésére az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is kiadtak egy módszertani ajánlást. Hasznos tudnivalók Diagnózis felállításakor az orvos elsőként részletesen kikérdezi a beteget, feltérképezi az esetleges korábbi betegségeket, a család kórtörténetét. Hipertónia esetén a legfontosabb diagnosztikai eljárás a vérnyomás mérése. A legrégebbi vérnyomásmérő a ma is legmegbízhatóbbként számontartott higanyos manométer. A legelterjedtebb eszköz az aneroid manométer, de otthoni körülmények között végzett vérnyomásmérésre alkalmas a digitális vérnyomásmérő is. Ajánlatos ötpercnyi pihenés után újramérni a vérnyomást. A betegek egy részénél már a kórházi környezet, az orvosi vizsgálat miatti izgatottság is vérnyomás-emelkedést okoz, ezt nevezik „fehérköpeny-hipertóniának”. Ennek kiküszöbölése szempontjából fontos az otthoni, napi többszöri vérnyomásmérés. A terhelési vérnyomásértékek is fontos információt szolgáltatnak, továbbá a vér- és vizeletanalízis, a vesék és a szív ultrahangos vizsgálata, a szemfenéki kép megtekintése, elektrokardiogram készítése stb. is segíthet a diagnózis felállításában. A gyógyszeres kezelés mellett a beteg is nagyon sokat tehet egészsége helyreállítása érdekében. Javallott a „káros életmód” megváltoztatása, mint például: a dohányzás , túlzott alkoholfogyasztás abbahagyása; az étkezési szokások megváltoztatása: több zöldség és gyümölcs fogyasztása, a sóbevitel csökkentése, az állati zsírok növényi olajokkal, a húsételek hallal való helyettesítése. A túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő betegek számára a legfontosabb a testsúly csökkentése. Általános felfogás szerint minden leadott kilogramm 2 mmHg-rel csökkenti a vérnyomást. Ezek mellett ajánlott a stressz megszüntetése, valamint a testmozgásra fordított idő növelése. A mozgás kedvezően befolyásolja a zsír- és cukoranyagcserét, segít a fogyásban. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek A magas vérnyomás visszaszorítását úgynevezett antihipertenzív gyógyszerek is elősegíthetik, amelyek hatásuk alapján négy nagyobb csoportba oszthatóak: a nátriumürítést fokozó vizelethajtók; a szimpatikus idegrendszerre ható szerek; az értágítók; a kalciumcsatorna-gátló gyógyszerek. Az orvosok előszeretettel írnak fel enalapril alapú készítményeket, ezeknek azonban (mint minden gyógyszernek) súlyos mellékhatásai lehetnek: száraz, szaggató köhögés; torokfájás, rekedtség, hörghurut, nehézlégzés; az orrmelléküregek gyulladása, nátha; a hörgők légszomjjal járó görcsös (asztmás) összehúzódása; a tüdők gyulladásos beszűrődése; a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, szájszárazság. Jegyzetek A Magyar Hypertonia Társaság által becsült adat Carretero OA, Oparil S (2000. January). „Essential hypertension. Part I: definition and etiology” (angol nyelven). Circulation 101 (3), 329–35. o. DOI:10.1161/01.CIR.101.3.329. PMID 10645931. Aneurizma (angol nyelven). Aneurizm. Meedline Plus Healthy Lifestyle - Healthy Blood Pressure (a World Hypertension League kiadványa a 2012-es Hipertónia Világnap alkalmából. World Hypertension League, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 10.) f Hypertonia Világnap 2008 National Clinical Guidance Centre. 7 Diagnosis of Hypertension, 7.5 Link from evidence to recommendations, Hypertension (NICE CG 127) (angol nyelven). National Institute for Health and Clinical Excellence, 102. o. (2011. augusztus 1.). Hozzáférés ideje: 2011. december 22. A hipertónia három fő kockázati tényezője (magyar nyelven) Chobanian AV (2003. December). „Seventh report of the Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure” (angol nyelven). Hypertension 42 (6), 1206–52. o. [2012. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1161/01.HYP.0000107251.49515.c2. PMID 14656957. (Hozzáférés ideje: 2012. július 19.) Mancia G (2007. September). „2007 ESH-ESC Practice Guidelines for the Management of Arterial Hypertension: ESH-ESC Task Force on the Management of Arterial Hypertension” (angol nyelven). J. Hypertens. 25 (9), 1751–62. o. DOI:10.1097/HJH.0b013e3282f0580f. PMID 17762635. Williams B (2004. March). „Guidelines for management of hypertension: report of the fourth working party of the British Hypertension Society, 2004-BHS IV” (angol nyelven). J Hum Hypertens 18 (3), 139–85. o. DOI:10.1038/sj.jhh.1001683. PMID 14973512. Dionne JM, Abitbol CL, Flynn JT (2012. January). „Hypertension in infancy: diagnosis, management and outcome”. Pediatr. Nephrol. 27 (1), 17–32. o. DOI:10.1007/s00467-010-1755-z. PMID 21258818. Gyermekkorban is támad a magas vérnyomás (magyar nyelven) Din-Dzietham R, Liu Y, Bielo MV, Shamsa F (2007. September). „High blood pressure trends in children and adolescents in national surveys, 1963 to 2002” (angol nyelven). Circulation 116 (13), 1488–96. o. DOI:10.1161/CIRCULATIONAHA.106.683243. PMID 17846287. (2004. August) „The fourth report on the diagnosis, evaluation, and treatment of high blood pressure in children and adolescents” (angol nyelven). Pediatrics 114 (2 Suppl 4th Report), 555–76. o. DOI:10.1542/peds.114.2.S2.555. PMID 15286277. Fisher ND, Williams GH.szerk.: Kasper DL, Braunwald E, Fauci AS, et al.: Hypertensive vascular disease, Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th (angol nyelven), New York, NY: McGraw-Hill, 1463–81. o. (2005). ISBN 0-07-139140-1 Szemfenéki tünetek (magyar nyelven) Wong T, Mitchell P (2007. February). „The eye in hypertension” (angol nyelven). Lancet 369 (9559), 425–35. o. DOI:10.1016/S0140-6736(07)60198-6. PMID 17276782. O'Brien, Eoin; Beevers, D. G.; Lip, Gregory Y. H.. ABC of hypertension (angol nyelven). London: BMJ Books (2007). ISBN 1-4051-3061-X Magas vérnyomás és coarctatio aortae' (magyar nyelven) Pheochromocytoma (angol nyelven) Papadopoulos DP, Mourouzis I, Thomopoulos C, Makris T, Papademetriou V (2010. December). „Hypertension crisis”. Blood Press. 19 (6), 328–36. o. DOI:10.3109/08037051.2010.488052. PMID 20504242. Marik PE, Varon J (2007. June). „Hypertensive crises: challenges and management”. Chest 131 (6), 1949–62. o. DOI:10.1378/chest.06-2490. PMID 17565029. Hemolítikus anémia (magyar nyelven) Preeklampszia Preeklampsia - Eklampsia (magyar nyelven) Disszeminált Intravaszkuláris Koaguláció (DIC) Gibson, Paul: Hypertension and Pregnancy (angol nyelven). eMedicine Obstetrics and Gynecology. Medscape, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 16.) Rodriguez-Cruz, Edwin; Ettinger, Leigh M: Hypertension. eMedicine Pediatrics: Cardiac Disease and Critical Care Medicine. Medscape, 2010. április 6. (Hozzáférés: 2009. június 16.) Global health risks: mortality and burden of disease attributable to selected major risks.. World Health Organization, 2009. (Hozzáférés: 2012. február 10.) Lewington S, Clarke R, Qizilbash N, Peto R, Collins R (2002. December). „Age-specific relevance of usual blood pressure to vascular mortality: a meta-analysis of individual data for one million adults in 61 prospective studies”. Lancet 360 (9349), 1903–13. o. DOI:10.1016/S0140-6736(02)11911-8. PMID 12493255. Singer DR, Kite A (2008. June). „Management of hypertension in peripheral arterial disease: does the choice of drugs matter?”. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery 35 (6), 701–8. o. DOI:10.1016/j.ejvs.2008.01.007. PMID 18375152. Hipertóniás retinopathia (magyar nyelven) Zeng C, Villar VA, Yu P, Zhou L, Jose PA (2009. April). „Reactive oxygen species and dopamine receptor function in essential hypertension” (angol nyelven). Clinical and Experimental Hypertension 31 (2), 156–78. o. DOI:10.1080/10641960802621283. PMID 19330604. Vasan, RS, Beiser, A, Seshadri, S, Larson, MG, Kannel, WB, D'Agostino, RB, Levy, D (2002. február 27.). „Residual lifetime risk for developing hypertension in middle-aged women and men: The Framingham Heart Study”. JAMA: the Journal of the American Medical Association 287 (8), 1003–10. o. DOI:10.1001/jama.287.8.1003. PMID 11866648. Ehret GB (2011. October). „Genetic variants in novel pathways influence blood pressure and cardiovascular disease risk”. Nature 478 (7367), 103–9. o. DOI:10.1038/nature10405. PMID 21909115. Lifton, RP, Gharavi, AG, Geller, DS (2001. február 23.). „Molecular mechanisms of human hypertension” (angol nyelven). Cell 104 (4), 545–56. o. DOI:10.1016/S0092-8674(01)00241-0. PMID 11239411. He, FJ, MacGregor, GA (2009. június 1.). „A comprehensive review on salt and health and current experience of worldwide salt reduction programmes” (angol nyelven). Journal of Human Hypertension 23 (6), 363–84. o. DOI:10.1038/jhh.2008.144. PMID 19110538. Dickinson HO, Mason JM, Nicolson DJ, Campbell F, Beyer FR, Cook JV, Williams B, Ford GA. Lifestyle interventions to reduce raised blood pressure: a systematic review of randomized controlled trials. J Hypertens. 2006;24:215-33. Haslam DW, James WP (2005). „Obesity”. Lancet 366 (9492), 1197–209. o. DOI:10.1016/S0140-6736(05)67483-1. PMID 16198769. Whelton PK, He J, Appel LJ, Cutler JA, Havas S, Kotchen TA et al. (2002). „Primary prevention of hypertension: Clinical and public health advisory from The National High Blood Pressure Education Program” (angol nyelven). JAMA 288 (15), 1882–8. o. DOI:10.1001/jama.288.15.1882. PMID 12377087. Mesas AE, Leon-Muñoz LM, Rodriguez-Artalejo F, Lopez-Garcia E. The effect of coffee on blood pressure and cardiovascular disease in hypertensive individuals: A systematic review and meta-analysis. Am J Clin Nutr. 2011;94:1113–26. Vaidya A, Forman JP (2010. November). „Vitamin D and hypertension: current evidence and future directions”. Hypertension 56 (5), 774–9. o. DOI:10.1161/HYPERTENSIONAHA.109.140160. PMID 20937970. X-szindróma - metabolikus szindróma (magyar nyelven) Sorof J, Daniels S (2002. October). „Obesity hypertension in children: a problem of epidemic proportions”. Hypertension 40 (4), 441–447. o. DOI:10.1161/01.HYP.0000032940.33466.12. PMID 12364344. (Hozzáférés ideje: 2009. június 3.) Alacsony születési súly (magyar nyelven) Lawlor, DA, Smith, GD (2005. május 1.). „Early life determinants of adult blood pressure”. Current opinion in nephrology and hypertension 14 (3), 259–64. o. DOI:10.1097/01.mnh.0000165893.13620.2b. PMID 15821420. Dluhy RG, Williams GH. Endocrine hypertension. In: Wilson JD, Foster DW, Kronenberg HM, eds. Williams Textbook of Endocrinology. 9th ed. Philadelphia, Pa: WB Saunders; 1998:729-49. Grossman E, Messerli FH (2012. January). „Drug-induced Hypertension: An Unappreciated Cause of Secondary Hypertension”. Am. J. Med. 125 (1), 14–22. o. DOI:10.1016/j.amjmed.2011.05.024. PMID 22195528. Conway J (1984. April). „Hemodynamic aspects of essential hypertension in humans” (angol nyelven). Physiol. Rev. 64 (2), 617–60. o. PMID 6369352. Palatini P, Julius S (2009. June). „The role of cardiac autonomic function in hypertension and cardiovascular disease” (angol nyelven). Curr. Hypertens. Rep. 11 (3), 199–205. o. DOI:10.1007/s11906-009-0035-4. PMID 19442329. Andersson OK, Lingman M, Himmelmann A, Sivertsson R, Widgren BR (2004). „Prediction of future hypertension by casual blood pressure or invasive hemodynamics? A 30-year follow-up study” (angol nyelven). Blood Press. 13 (6), 350–4. o. PMID 15771219. Folkow B (1982. April). „Physiological aspects of primary hypertension”. Physiol. Rev. 62 (2), 347–504. o. PMID 6461865. Struijker Boudier HA, le Noble JL, Messing MW, Huijberts MS, le Noble FA, van Essen H (1992. December). „The microcirculation and hypertension” (angol nyelven). J Hypertens Suppl 10 (7), S147–56. o. PMID 1291649. Safar ME, London GM (1987. August). „Arterial and venous compliance in sustained essential hypertension” (angol nyelven). Hypertension 10 (2), 133–9. o. PMID 3301662. Schiffrin EL (1992. February). „Reactivity of small blood vessels in hypertension: relation with structural changes. State of the art lecture” (angol nyelven). Hypertension 19 (2 Suppl), II1–9. o. PMID 1735561. Chobanian AV (2007. August). „Clinical practice. Isolated systolic hypertension in the elderly” (angol nyelven). N. Engl. J. Med. 357 (8), 789–96. o. DOI:10.1056/NEJMcp071137. PMID 17715411. Zieman SJ, Melenovsky V, Kass DA (2005. May). „Mechanisms, pathophysiology, and therapy of arterial stiffness” (angol nyelven). Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol. 25 (5), 932–43. o. DOI:10.1161/01.ATV.0000160548.78317.29. PMID 15731494. Navar LG (2010. December). „Counterpoint: Activation of the intrarenal renin-angiotensin system is the dominant contributor to systemic hypertension” (angol nyelven). J. Appl. Physiol. 109 (6), 1998–2000; discussion 2015. o. DOI:10.1152/japplphysiol.00182.2010a. PMID 21148349. Esler M, Lambert E, Schlaich M (2010. December). „Point: Chronic activation of the sympathetic nervous system is the dominant contributor to systemic hypertension” (angol nyelven). J. Appl. Physiol. 109 (6), 1996–8; discussion 2016. o. DOI:10.1152/japplphysiol.00182.2010. PMID 20185633. Versari D, Daghini E, Virdis A, Ghiadoni L, Taddei S (2009. June). „Endothelium-dependent contractions and endothelial dysfunction in human hypertension” (angol nyelven). Br. J. Pharmacol. 157 (4), 527–36. o. DOI:10.1111/j.1476-5381.2009.00240.x. PMID 19630832. Marchesi C, Paradis P, Schiffrin EL (2008. July). „Role of the renin-angiotensin system in vascular inflammation” (angol nyelven). Trends Pharmacol. Sci. 29 (7), 367–74. o. DOI:10.1016/j.tips.2008.05.003. PMID 18579222. Magyar Nemzeti Szívalapítvány: A magas vérnyomásos beteg vizsgálata. (Hozzáférés: 2012. július 24.) North of England Hypertension Guideline Development Group. Frequency of measurements, Essential hypertension (NICE CG18). National Institute for Health and Clinical Excellence, 53. o. (2004. augusztus 1.). Hozzáférés ideje: 2011. december 22. Loscalzo, Joseph; Fauci, Anthony S.; Braunwald, Eugene; Dennis L. Kasper; Hauser, Stephen L; Longo, Dan L.. Harrison's principles of internal medicine. McGraw-Hill Medical (2008). ISBN 0-07-147691-1 Padwal RS (2009. May). „The 2009 Canadian Hypertension Education Program recommendations for the management of hypertension: Part 1 – blood pressure measurement, diagnosis and assessment of risk”. Canadian Journal of Cardiology 25 (5), 279–86. o. DOI:10.1016/S0828-282X(09)70491-X. PMID 19417858. Padwal RJ (2008. June). „The 2008 Canadian Hypertension Education Program recommendations for the management of hypertension: Part 1 – blood pressure measurement, diagnosis and assessment of risk”. Canadian Journal of Cardiology 24 (6), 455–63. o. DOI:10.1016/S0828-282X(08)70619-6. PMID 18548142. Padwal RS (2007. May). „The 2007 Canadian Hypertension Education Program recommendations for the management of hypertension: Part 1 – blood pressure measurement, diagnosis and assessment of risk”. Canadian Journal of Cardiology 23 (7), 529–38. o. DOI:10.1016/S0828-282X(07)70797-3. PMID 17534459. Hemmelgarn BR (2006. May). „The 2006 Canadian Hypertension Education Program recommendations for the management of hypertension: Part I – Blood pressure measurement, diagnosis and assessment of risk”. Canadian Journal of Cardiology 22 (7), 573–81. o. DOI:10.1016/S0828-282X(06)70279-3. PMID 16755312. Hemmelgarn BR (2005. June). „The 2005 Canadian Hypertension Education Program recommendations for the management of hypertension: part 1- blood pressure measurement, diagnosis and assessment of risk”. Canadian Journal of Cardiology 21 (8), 645–56. o. PMID 16003448. Luma GB, Spiotta RT (2006. may). „Hypertension in children and adolescents”. Am Fam Physician 73 (9), 1558–68. o. PMID 16719248. Williams, B, Poulter, NR, Brown, MJ, Davis, M, McInnes, GT, Potter, JF, Sever, PS, McG Thom, S, British Hypertension Society (2004. március 1.). „Guidelines for management of hypertension: report of the fourth working party of the British Hypertension Society, 2004-BHS IV”. Journal of Human Hypertension 18 (3), 139–85. o. DOI:10.1038/sj.jhh.1001683. PMID 14973512. Whelton PK (2002). „Primary prevention of hypertension. Clinical and public health advisory from the National High Blood Pressure Education Program”. JAMA 288 (15), 1882–1888. o. DOI:10.1001/jama.288.15.1882. PMID 12377087. Szubmaximális frekvencia = 220 - életkor években x 0,7 Magyar Hypertonia Társaság Szakmai Irányelvek Bizottsága (MHT-SZIB): A hypertonia betegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei – a Magyar Hypertónai Társaság állásfoglalása és ajánlása. Magyar Hypertonia Társaság, 2009. november 10. (Hozzáférés: 2012. július 23.) A hipertónia rizikófaktorai NPS Prescribing Practice Review 52: Treating hypertension. NPS Medicines Wise, 2010. szeptember 1. [2011. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 5.) Siebenhofer, A, Jeitler, K, Berghold, A, Waltering, A, Hemkens, LG, Semlitsch, T, Pachler, C, Strametz, R, Horvath, K (2011. szeptember 7.). „Long-term effects of weight-reducing diets in hypertensive patients”. Cochrane database of systematic reviews (Online) 9 (9), CD008274. o. DOI:10.1002/14651858.CD008274.pub2. PMID 21901719. Blumenthal JA (2010. January). „Effects of the DASH diet alone and in combination with exercise and weight loss on blood pressure and cardiovascular biomarkers in men and women with high blood pressure: the ENCORE study”. Arch. Intern. Med. 170 (2), 126–35. o. DOI:10.1001/archinternmed.2009.470. PMID 20101007. Greenhalgh J, Dickson R, Dundar Y (2009. October). „The effects of biofeedback for the treatment of essential hypertension: a systematic review”. Health Technol Assess 13 (46), 1–104. o. DOI:10.3310/hta13460. PMID 19822104. Rainforth MV, Schneider RH, Nidich SI, Gaylord-King C, Salerno JW, Anderson JW (2007. December). „Stress Reduction Programs in Patients with Elevated Blood Pressure: A Systematic Review and Meta-analysis”. Curr. Hypertens. Rep. 9 (6), 520–8. o. DOI:10.1007/s11906-007-0094-3. PMID 18350109. Ospina MB (2007. June). „Meditation practices for health: state of the research”. Evid Rep Technol Assess (Full Rep) (155), 1–263. o. PMID 17764203. He, FJ, MacGregor, GA (2004). „Effect of longer-term modest salt reduction on blood pressure”. Cochrane database of systematic reviews (Online) (3), CD004937. o. DOI:10.1002/14651858.CD004937. PMID 15266549. Your Guide To Lowering Your Blood Pressure With DASH (PDF). (Hozzáférés: 2009. június 8.) Nelson, Mark. „Drug treatment of elevated blood pressure” (angol nyelven). Australian Prescriber (33), 108–112. o. [2010. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 11.) Myokardiális iszkémia (angol nyelven) Demencia - elbutulás (magyar nyelven) Hipertónia és Demencia (magyar nyelven) Law M, Wald N, Morris J (2003). „Lowering blood pressure to prevent myocardial infarction and stroke: a new preventive strategy” (angol nyelven). Health Technol Assess 7 (31), 1–94. o. [2011. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 14604498. (Hozzáférés ideje: 2012. július 24.) Shaw, Gina: Prehypertension: Early-stage High Blood Pressure (angol nyelven). WebMD, 2009. március 7. (Hozzáférés: 2009. július 3.) Eni C. Okonofua; Kit N. Simpson; Ammar Jesri; Shakaib U. Rehman; Valerie L. Durkalski; Brent M. Egan (2006. január 23.). „Therapeutic Inertia Is an Impediment to Achieving the Healthy People 2010 Blood Pressure Control Goals” (angol nyelven). Hypertension 47 (2006;47:345), 345–51. o. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1161/01.HYP.0000200702.76436.4b. PMID 16432045. (Hozzáférés ideje: 2009. november 22.) Klarenbach, SW, McAlister, FA, Johansen, H, Tu, K, Hazel, M, Walker, R, Zarnke, KB, Campbell, NR, Canadian Hypertension Education, Program (2010. május 1.). „Identification of factors driving differences in cost effectiveness of first-line pharmacological therapy for uncomplicated hypertension.” (angol nyelven). The Canadian journal of cardiology 26 (5), e158-63. o. PMID 20485695. Cochrane Együttműködés (angol nyelven) Wright JM, Musini VM (2009). „First-line drugs for hypertension” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev (3), CD001841. o. DOI:10.1002/14651858.CD001841.pub2. PMID 19588327. National Institute Clinical Excellence: 1.5 Initiating and monitoring antihypertensive drug treatment, including blood pressure targets. GC127 Hypertension: Clinical management of primary hypertension in adults, 2011. augusztus 1. [2012. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 23.) Sever PS, Messerli FH (2011. October). „Hypertension management 2011: optimal combination therapy” (angol nyelven). Eur. Heart J. 32 (20), 2499–506. o. DOI:10.1093/eurheartj/ehr177. PMID 21697169. 2.5.5.1 Angiotensin-converting enzyme inhibitors, British National Formulary (angol nyelven) (2011. szeptember 1.). Hozzáférés ideje: 2011. december 22. Musini VM, Tejani AM, Bassett K, Wright JM (2009). „Pharmacotherapy for hypertension in the elderly”. Cochrane Database Syst Rev (4), CD000028. o. DOI:10.1002/14651858.CD000028.pub2. PMID 19821263. Aronow WS, Fleg JL, Pepine CJ, et al. (2011. May). „ACCF/AHA 2011 expert consensus document on hypertension in the elderly: a report of the American College of Cardiology Foundation Task Force on Clinical Expert Consensus documents developed in collaboration with the American Academy of Neurology, American Geriatrics Society, American Society for Preventive Cardiology, American Society of Hypertension, American Society of Nephrology, Association of Black Cardiologists, and European Society of Hypertension”. J. Am. Coll. Cardiol. 57 (20), 2037–114. o. DOI:10.1016/j.jacc.2011.01.008. PMID 21524875. CG34 Hypertension - quick reference guide (PDF). National Institute for Health and Clinical Excellence, 2006. június 28. (Hozzáférés: 2009. március 4.) Calhoun DA (2008. June). „Resistant hypertension: diagnosis, evaluation, and treatment. A scientific statement from the American Heart Association Professional Education Committee of the Council for High Blood Pressure Research”. Hypertension 51 (6), 1403–19. o. DOI:10.1161/HYPERTENSIONAHA.108.189141. PMID 18391085. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypertension című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Jean-Jacques Beineix Jean-Jacques Beineix (Párizs, 1946. október 8. –) francia filmrendező. Életpályája 1964-ben Jean Becker filmrendezőnél kezdte pályafutását. 1970-1977 között segédrendező volt többek között Claude Berri-nél és Claude Zidi-nél. Ezután önálló rendező lett. 1977-ben rendezte meg első kisfilmjét. 1980-ban rendezte meg első játékfilmjét, a Dívát, amely 1982-ben César-díjat kapott. Egy évvel később a Holdfény a csatorna felett következett. Cargo Films néven céget alapított 1984-ben. 1986-ban ő irányította a Betty Blue című filmet Beatrice Dalle-val és Jean-Hugues Anglade-val. 1989-ben ő rendezte a Rosalye és az oroszlánok című filmet, melynek forgatókönyvírója is volt. Filmjei Rendezőaszisztensként Szárnyát vagy combját? (1976) Az állat (1977) Producerként Betty Blue (1986) (rendező és forgatókönyvíró is) Otaku (1994) Rendezőként Díva (1981) (forgatókönyvíró is) Holdfény a csatorna felett (1983) (forgatókönyvíró is) Rosalyne és az oroszlánok (1989) (forgatókönyvíró is) IP5 - Vastagbőrűek szigete (1991) (forgatókönyvíró és producer is) Az évszázad esete (1997) Mortal Transfer - Végzetes hipnózis (2000) (forgatókönyvíró is) Loft Paradoxe (2002) Filmzene Elvarázsolt április (1992) Művei Les Chantiers de la gloire (önéletrajz, 2006) Díjai César-díj (1982) Díva Montréali nagydíj (1986) Betty Blue Dolica Dolica (olaszul: Dolizza) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik. Fekvése Az Isztria délkeleti részén, Pólától 36 km-re északkeletre, községközpontjáról 10 km-re északra, a Raša völgyétől nyugatra fekszik. Története A falunak 1880-ban 151, 1910-ben 97 lakosa volt. Az I. világháború után Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A II. világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Nevezetességei A falu északi részén áll Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma a 18. században épült. Keletelt, egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szentélyét a hajótól diadalív választja el. Oltárán Szűz Mária szobra látható. Dolichoderinae A Dolichoderinae a hangyák családjának (Formicidae) öt alcsaládja közül az egyik. A Dolichoderinae-alcsaládra jellemző az egyízű potrohnyél, a fullánk elsatnyult és a begy igen bonyolult szerkezetű. Ezt az alcsaládot a magyar faunában mindössze 4 nembe tartozó 4 faj képviseli. Dolichoderinae-alcsalád tagjai Dolichoderus quadripunctatus (foltos hangya, négypettyes hangya) Liometopum microcephalum (tölgyfahangya) Tapinoma erraticum Tapinoma madeirense Tapinoma melanocephalum Bothriomyrmex menozzii Bothriomyrmex meridionalis A falka (film, 2007) A falka (The Flock) egy 2007-es amerikai thriller Richard Gere és Claire Danes főszereplésével, egyben Andrew Lau hongkongi rendező angol nyelvű debütje. A hollywoodi stúdióktól független film Amerikában csak DVD-n jelent meg 2008-ban, míg Magyarországon 2007. november 22-étől vetítették a mozik. Szereposztás Erroll Babbage – Richard Gere Allison Laurie – Claire Danes Viola – KaDee Strickland Robert Stiller – Ray Wise Custis – Matt Schulze Beatrice Bell – Avril Lavigne Történet Miközben fiatal női utódját képzi ki, a közbiztonsági osztály ügynökének meg kell találnia egy eltűnt lányt, aki meggyőződése szerint kapcsolatban áll azzal a feltételesen szabadlábra helyezett szexuális bűnözővel, akinek ügyében nyomoz. A férfi és a tanítványa versenyt futnak az idővel, mialatt egyre több szörnyű részletet fednek fel, mely elvezeti őket a feltételezett gyilkoshoz. Forgatási helyszínek A felvételek többek között az Új-Mexikó állambeli Albuquerque-ben zajlottak. Forráslápok A forrásláp a síklápok egyik típusa; a víz származása szerint a szoligén síklápok közé tartoznak, vagyis azok közé, ahol a láp vízellátását a talajból fakadó, áramló víz biztosítja. Minden esetben a felszínre vagy a felszín közelébe feltörő rétegvizek (források) felett, sík vagy gyenge lejtésű területeken alakulnak ki, és általában kis (maximum néhány hektáros) kiterjedésűek. Kevés tőzeget tartalmaznak, mert az oxigénben dús, friss forrásvíz hatására a szerves üledék nagy része lebomlik. Nem tévesztendők össze a források kifolyóiban kialakuló forrásgyepekkel, azaz a Montio-Cardaminetea társulástani osztály növénytársulásaival. Növényzetük A forráslápok növénytársulásai alapvetően a talaj és az alapkőzet mésztartalma, illetve ennek megfelelően a jellegadó fajok mészigénye, illetve mésztűrése szempontjából választhatók ketté, meszes forráslápokra (Carici lepidocarpae - Cratoneuretum filicini), illetve a mészmentes alapkőzetű hegy- és dombvidékeken kialakuló mészkerülő forráslápokra (Cardaminetum amarae). A meszes forráslápok (Carici lepidocarpae - Cratoneuretum filicini) mindig meszes alapkőzeten (mészkő, dolomit) alakulnak ki, a források kifolyásainál. Jellemző növényfajai a pikkelyes sás (Carex lepidocarpa), a közönséges erdeikáka (Scirpus sylvaticus), a vastagerű moha (Cratoneuron filicinum) és a barkaszárú moha (Cratoneuron commutatum). Meszes forráslápok a Kárpát-medencében több helyen is előfordulnak, főként a Bükk-vidéken, a Vértesben és a Balaton-felvidéken. A mészkerülő forráslápok (más néven kakukktormás forráslápok; Cardaminetum amarae) pionír jellegű növénytársulások, amelyek többnyire szilikátos alapkőzeten, neutrális vagy gyengén savanyú vizű források felszínre törésénél jönnek létre. Jellegadó növényfajai a hideg, tiszta vizet kedvelő, mészkerülő fajok, mint például a keserű kakukktorma (Cardamine amara), a lómenta (Mentha longifolia), a tavaszi forrásfű (Montia fontana), a veselke (Chrysosplenium alternifolium) vagy a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium). A mai Magyarország területén csak szórványosan fordul elő ilyen forrásláp, a Bükk-vidéken, a Vértesben, a Bakonyban és a Nyugat-Dunántúl peremvidékein. Természetvédelmi jelentőségük A forráslápok természetvédelmi jelentőségét nem annyira az ilyen növénytársulásokban előforduló növény- és állatfajok eszmei értéke, mint inkább az adja, hogy érzékeny, pontos indikátorai az adott forrás (és az azt ellátó vízgyűjtő terület) vízminőségének – ez különösen a közelben található települések ivóvízbázisát jelentő karsztvizek esetén lényeges. A forráslápok mindenkori állapota jól jelzi a vízbázis minőségi és mennyiségi változásait is, tehát víz szennyeződését éppúgy, mint a vízszint süllyedését. Az ilyen növénytársulásokat elsősorban a forrásvíz közvetlen elszennyeződése, valamely tápelem szintjének feldúsulása, vagy a víz elapadása, továbbá a forrás kiépítése, vagy a környék beépítése veszélyezteti leginkább. Magyarországon a forráslápok országosan nem, de egyes állományok lokálisan veszélyeztetettek. Hazánkban minden forrásláp – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-ában foglaltak alapján – ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva természetvédelmi oltalom alatt áll. Légzőgyökér A légzőgyökér (lat. pneumatofora) olyan gyökérmódosulás, amely arra szolgál, hogy a mocsaras, lápos területen élő magasabbrendű növény gyökerét ellássa levegővel. A légzőgyökerek átszellőztető alapszövetet tartalmaznak, ami eljuttatja az oxigént a gyökér többi szövetének. Szép légzőgyökerei vannak a mocsárciprusnak. Prodavíz Prodavíz (horvátul Virje) falu és község (járás) Horvátországban, Kapronca-Körös megyében. A község (járás) települései Közigazgatásilag Donje Zdjelice, Hampovica, Miholjanec, Rakitnica és Šemovci falvak tartoznak hozzá. Fekvése Kaproncától 17 km-re délkeletre, a drávamenti főút mellett fekszik. Története A római korban Lentulis nevű katonai őrtorony állt ezen a helyen, majd a korai középkorban Prodavicz vára volt itt. A települést és Szent Márton egyházát 1334-ben említik először abban a feljegyzésben, melyet Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írt. A templom pontos helyéről, építési idejéről, építési anyagáról, formájáról nincs információ. Ivan Pfeifersberg plébános beszámol arról, hogy a mai templom építésekor sírkövet találtak, mely azt a helyet jelölte, ahol 1484-ben kápolnát építettek. Ennek a kápolnának a bővítéséből lett később plébániatemplom. A plébános azt is elmondja, hogy ezt a követ odaadták az építőknek, hogy a sekrestye bejárata mellett a templom falába építsék be. A falu 1435 és 1445 között Tallóczi Matkó horvát bán birtoka volt. 1543-ban említik Weisethurm és Weisenburg néven említik erősségét, mely a török elleni védelmet szolgálta. 1552-ben teljesen elpusztította a török, a várnak nyoma sem maradt. A települést 1603-ban említik először "Wirie" néven a horvát szábor jegyzőkönyvében. 1680-ban 317 házat és 1775 lakost számláltak itt. 1735-ben a település nagy részét tűz pusztította, melyben a templom is leégett. Ezt az 1738-as egyházlátogatás is megerősíti, leírva hogy a templomból csak falak maradtak. Mihovil Igrečić plébános a romos templomot nemsokára újjáépíttette. Erre emlékeztetett a bejárat feletti 1764-es évszám az újraszentelés dátuma. A falu iskolája 1759-ben nyílt meg. A 19. század elejére a település fejlődése új lendületet vett, új utcák nyíltak, kutakat ástak és kialakult a templom körüli tér. 1818-ban megnyílt a helyi postahivatal. 1833-ban felépült a mai plébániatemplom, a régi templomból csak a torony maradt meg. 1847-ben az újonnan létesített temetőben felépült a Szent Jakab kápolna. 1878-ban megalakult az önkéntes tűzoltóegylet, megnyílt a könyvtár és olvasókör. 1884-ben megalakult az énekkar. 1894-ben felépült a régi iskola. 1908-ban megalakult a Prodavac sportegyesület. 1909-ben Virje is bekapcsolódott a vasúti hálózatba. A falunak 1857-ben 5140, 1910-ben 5467 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. 1931-ben vadásztársaság és asszonykör alakult. 1964-ben helyi rádióállomás kezdte meg működését. 1971-ben felépült az új iskolaépület. 1978-ban megnyílt a helytörténeti múzeum. 1994-ben a honvédő háborút követően megalakult Virje község. 2000-ben felépült a közösségi ház, 2006-ban pedig megindult a szennyvíztisztító építése. 2001-ben 3684 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és különböző kézműves munkákkal foglalkoznak. Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1832 és 1834 között épült barokk stílusban a leégett korábbi templom helyén. A régi templomból csak a torony maradt. A templom hosszúsága 38 méter, szélessége 19 méter. 1891 -ben a Zágrábból érkezett Marko Antonini festőművész festette ki. Öt oltára van: a Szent Márton főoltár, a mellékoltárok a Megváltó , Szent Fábián, Szent Sebestyén és a Szeplőtelen Szűz tiszteletére vannak szentelve. A templom eredeti orgonája 1733 -ban készült, a mai 18 regiszteres orgonát 1916 -ban építették Heffer műhelyében. Régi óráját 1673 -ban készítették, 1863 -ban Nagykanizsán újat vásároltak helyette és 1999 -ig működött, amikor új elektromos órával látták el a templomot. A Szent Jakab temetőkápolna 1847 -ben épült. Helytörténeti múzeumát 1977 -ben alapították a régi iskola épületében és 1979 -ben nyitotta meg kapuit. Gazdag néprajzi kiállítással és számos helytörténeti dokumentummal rendelkezik. Az épület 1894 -ben épült. A domonkos testvérek 2000 -ben kolostort építettek a településen. Vöröscsőrű szaltator A vöröscsőrű szaltator (Saltator grossus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj. Besorolása vitatott, egyes szervezetek a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába sorolják az egész nemet. Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Loxia nembe Loxia grossa néven. Alfajai Saltator grossus grossus (Linnaeus, 1766) Saltator grossus saturatus (Todd, 1922) Előfordulása Costa Rica, Honduras, Nicaragua, Panama, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és erősen leromlott egykori erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 19-20,5 centiméter, testtömege 41-53 gramm. Életmódja Magvakkal és ízeltlábúakkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 15.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. június 15.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 15.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. június 15.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. június 15.) (angolul) Kárászok A kárász (Carassius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: széles kárász (Carassius carassius) (Linnaeus, 1758) Carassius carassius jacuticus (Kirillov, 1956) Carassius auratus (Berg, 1949) ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) (Bloch, 1782) Carassius auratus grandoculis (Temminck & Schlegel, 1846) Carassius auratus langsdorfii (Temminck & Schlegel, 1846) Carassius auratus wui (Tchang, 1930) Carassius auratus cantonensis (Tchang, 1933) aranyhal (Carassius auratus auratus) (Linnaeus, 1758) Carassius auratus argenteaphthalmus (Nguyen, 2001) Carassius bucephalus (Heckel, 1837) (Szaloniki, Macedonia) Carassius burgeri (Temminck & Schlegel) (Japán) Carassius coeruleus (Basilewsky, 1855) (Nyugat-Kína). japán széles kárász (Carassius cuvieri) (Temminck & Schlegel) (Japán) Carassius discolor (Basilewsky, 1855) (Nyugat-Kína) Carassius ellipticus (Heckel, 1848) Carassius encobia (Bonaparte, 1845) Carassius grandoculis (Temminck & Schlegel) (Japán) Carassius humilis (Heckel, 1837) (Olaszország, Palermo) Carassius langsdorfii (Temminck & Schlegel) (Japán) Carassius linnaei (Bonaparte, 1845)(Svédország) Carassius linnei (Malm, 1877) Carassius linnei lacustrus (Malm, 1877) (Svédország) Carassius linnei piscinarum (Malm, 1877)(Svédország) Carassius oblongus (Heckel & Kner) (Ukrajna) Carassius pekinensis (Basilewsky, 1855) (Peking, Kína) Carassius vulgaris (Nordmann, 1840) (Oroszország). Carassius vulgaris capensis (Peters, 1864) (Dél-Afrika) Carassius vulgaris gibbosus (Walecki, 1863) Carassius vulgaris kolenty (Dybowski, 1877) (Oroszország) Carassius vulgaris subventrosus (Walecki, 1863) (Lengyelország) Carassius vulgaris ventrosus (Walecki, 1863) (Lengyelország) Carassius vulgarus crassior (Walecki, 1889) Modrava Modrava település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Modrava Srní, Kvilda, Horská Kvilda, Prášily, Neuschönau, Sankt Oswald-Riedlhütte, Lindberg és Frauenau településekkel határos. Lakosainak száma 78 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gare de Montréjeau - Gourdan-Polignan Gare de Montréjeau - Gourdan-Polignan vasútállomás Franciaországban, Gourdan-Polignan településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Toulouse–Bayonne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Lannemezan Gare de Loures - Barbazan Gare de Saint-Gaudens 541-es busz Az 541-es jelzésű regionális autóbusz Cegléd, autóbusz-állomás és Jászkarajenő, művelődési ház között közlekedik. A járatot a Volánbusz üzemelteti. Története A korábbi 2441-es járat 2016. december 11-étől 540-es, 541-es és 542-es jelzéssel közlekedik. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között nincsen feltüntetve az azonos útvonalon közlekedő 537-es, 540-es és 542-es busz. Johann Jakob von Tschudi Johann Jakob von Tschudi (Glarus, 1818. július 25. – Lichtenegg, 1889. október 8.) svájci ornitológus, természettudós, diplomata. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Tschudi”. Élete Tanult Leidenben, Neuchâtelben, Zürichben és Párizsban, később Berlinben és Würzburgban; főleg természettudományokkal foglalkozott. Nagy utazásokat tett, így 1838-tól 1843-ig Peruban; 1848-tól Jakobshof nevű falusi jószágán élt Alsó-Ausztriában; majd 1857-59-ben beutazta Braziliát, a La Plata államokat, továbbá Chilét, Boliviát és Perut és 1859-ben mint svájci követ Braziliába ment, ahol kiváltképpen a kivándorlási viszonyokat tette tanulmány tárgyává. 1861-ben visszatért Európába; 1866-tól mint követ Bécsben működött. 1883-tól visszavonultan ismét jószágán lakott. Ismeretesebb művei Systen der Batrachier (Neuchâtel, 1838); Untersuchungen über die Fauna peruana (St. Gallen, 1844-47, 76 táblával); Die Kechua-Sprache (3 rész, Bécs, 1853); Ollanta, ein altperuanisches Drama (u. o. 1875); Peru, Reiseskizzen (2 kötet, St. Gallen, 1846); Reisen durch Südamerika (5 kötet, Lipcse, 1866-1869); Handbuch für Jäger (u. o. 1878); Antiguedades peruanas (Rivero közreműködésével, Bécs, 1851). Nassereith Nassereith település Ausztria tartományának, Tirolnak a Imsti járásában található. Területe 72,4 km², lakosainak száma 2 046 fő, népsűrűsége pedig 28 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 843 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A település részei: Roßbach, Mühlofen, Brunnwald, Fernstein, Fernpass, Wiesenmühle, Dormitz, See-Eck és St. Wendelin. Boross Géza (festő) Boross Géza (Rákospalota, 1908. április 30. – Budapest, 1971. június 10.) festőművész, főiskolai tanár. Életútja 1926 és 1930 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Rudnay Gyula volt. Később az ő tanársegédjeként dolgozott 1930 és 1933 között. 1933-tól 1936-ig a szeghalmi reálgimnáziumban tanított rajzot, majd 1936-tól a nyíregyházi református tanítóképző tanára volt. Hatással voltak rá Tildy Zoltán, az akkori szeghalmi lelkész, és apósa, Kiss Lajos néprajztudós is. Részt vett a nyíregyházi Benczúr Kör és a Bessenyei Kör munkájában. 1947-ben a Bessenyei György Népfőiskola tanára volt, majd 1948-tól a Budapesti Műszaki Egyetem rajztanszékén működött mint adjunktus, később pedig docens. Egyéni kiállítások 1936, 1939 • Déri Múzeum, Debrecen 1944 • Tamás Galéria 51. kiállítása [Andrássy Kurtával] 1947 • Régi Műcsarnok, Budapest 1953 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.) 1958 • Déri Múzeum [Buza Barnával], Debrecen 1955, 1964, 1969 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1959 • Ernst Múzeum, Budapest 1964 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1970 • Gimnázium, Kisvárda (kat.) 1971, 1986 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 1975 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Tornyai Múzeum, Hódmezővásárhely (emlékkiállítás kat.). Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Művészek Szabadszervezete I. kiállítás 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1960, 1962 • 8., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest 1971 • Új művek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1978 • Alföldi tájak és emberek, Potsdam (Német Demokratikus Köztársaság) 1984 • Öt alföldi festő, Rashid G., Bagdad. Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen Jósa András Múzeum, Nyíregyháza Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Gecinulus A Gecinulus a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem. Előfordulásuk A Gecinulus-fajok ázsia harkályfélék. Az előfordulási területük Bangladestől Vietnamig, illetve a Maláj-félszigetig terjed. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Gecinulus grantia (McClelland, 1840) Gecinulus viridis Blyth, 1862 Férfi 50 méteres gyorsúszás a 2015-ös úszó-világbajnokságon A 2015-ös úszó-világbajnokságon a férfi 50 méteres gyorsúszás versenyszámának döntőjét Kazánban rendezték. A győztes Florent Manaudou lett. Johann Joachim Quantz Johann Joachim Quantz (Scheden, 1697. január 30. – Potsdam, 1773. július 12.) XVIII. századi zeneszerző és híres fuvolaművész. II. Frigyes porosz király fuvolatanára. Élete és munkássága 1697-ben egy kovács fiaként látta meg a napvilágot. 1708-ban, szülei halála után kezdett el zenét tanulni. Első mestere nagybátya Justus Quantz volt, aki Merseburgban működött, mint a város zenekarának egyik zenésze. Nagybátya halála után, annak veje, Johann Adolf Fleischhack vállalta magára Johann Joachim tanítását, aki tanulmányai végére érve kiválóan játszott vonós hangszereken, oboán, és trombitán is. 1716 márciusában a drezdai zenekar tagja lett. Egy évvel később Bécsbe utazott, ahol tanulmányait szándékozott folytatni. Jan Dismas Zelenka és Johann Joseph Fux tanítványa lett. Két év múlva tért vissza Drezdába, ahol I. Frigyes Ágost szász választófejedelem (II. Erős Ágost lengyel király) alkalmazta, mint oboást. A fuvolával, mint fúvós hangszerrel csak ekkor ismerkedett meg. Jó barátságba került a szász udvar fuvolásával Pierre-Gabriel Buffardinnal. Közben Rómába is elutazott, ahol a kontrapontról szerzett ismereteit gyarapította, Francesco Gasparini tanítványa lett. Ezután több európai nagy városban is megfordult, megismerte Alessandro Scarlatti és Georg Friedrich Händel zenéjét, mind két szerző nagy hatást tett rá. 1728-ban már mint fuvolást alkalmazták a királyi kápolna zenekarában. Egy berlini fellépésén figyelt fel rá a leendő II. Frigyes porosz király. A herceget annyira lenyűgüzte Quantz fuvolajátéka, hogy elhatározta: fuvola leckéket fog tőla venni. Ennek érdekében évente kétszer rendszeresen magához is rendelte. I. Frigyes Ágost halála után Quantz követte Frigyest Drezdába, ahol szolgálatába lépett. Miután II. Frigyes trónra lépett, állás ajánlott tett Quantznak, háromszorosát ígérte annak a pénznek, amit előtte keresett. A zeneszerző ezt el is fogdta, és mint a drezdai opera zenekarának a zenésze folytatta pályafutását. Frigyest még katonai toborzó útjaira is elkísérte. Három év múlva az uralkodó kinevezte a potsdami udvar zeneszerzőjévé és kamarazenészévé. Itt olyan neves zenészekkel dolgozott együtt, mint Franz Benda vagy Carl Philipp Emanuel Bach. Mindeközben Quantz maradt a király fuvola tanára, az ő kiváltsága volt, hogy negatív és pozitív kritikával is illethette az uralkodó játékát. A zeneszerző ekkoriban írt művein érződik az itáliai mesterek, különösen Antonio Vivaldi hatása. Művészetének tökéletesítéséhez hozzájárult Johann Georg Pisendel hegedű játékának és Johann Adolph Hasse műveinek a megismerése is. Quantz jellemző módon egészé életében tökéletesítette játékát és stlíusát. Az elkövetkező években ismerte meg Johann Sebastian Bach és Georg Philipp Telemann zenéjét. Ezen mesterek szintén nagy hatást gyakoroltak rá. Ugyanakkor II. Frigyesnek a zenei stílusa kifejezetten Quantz hatását tükrözi. 1773-ban, mint a porosz király egyik kedvenc zenésze hunyt el. A zeneszerző csak fuvolaversenyekből mintegy 300 darabot hagyott az utókorra. Ezek túlnyomórészt Nagy Frigyes számára készültek és az ő hagyatékában is maradtak fent kéziratban. A versenyművek három tételesek. A tételek felépítése Vivaldi mintáját követi. Az ellenpontos szerkesztést összekapcsolja bennük az itáliai és a francia stílus elemekkel, saját ideáljának, a vegyes ízlésnek megfelelően. Versenyművei mellett több szonátát írt fuvolára, fuvolára és hegedűre, komponált triószonátákat, dalokat és áriákat, valamint néhány concerto is a neve alatt maradt fent. Ezenkívül írt több tucat egyéb zenedarabot fuvolára. A fuvola hangskáláját kibővítette egy billentyű hozzáadásával. Híres volt fuvolaiskolája is, amely csak kisebb részben bevezetés a fuvolajátékba, nagyobb részben a gáláns zene előadói gyakorlatának értékes dokumentuma. Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné Habsburg–Estei Mária Ludovika (olaszul: Maria Ludovica d’Asburgo-Este, németül: Maria Ludovika von Habsburg-Este; Monza, 1787. december 14. – Verona, 1816. április 7.) a Habsburg–Estei-házból származó, Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg Estei Mária Beatrix tizedik gyermekeként született osztrák főhercegnő, aki 1808 és 1816 között I. Ferenc császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné, magyar és cseh királyné. Élete Származása, testvérei Mária Ludovika főhercegnőt születésekor eredetileg Maria Luigia névre keresztelték. Édesapja Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg (1754–1806) volt, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár és Mária Terézia császárné fia, Lombardia főkormányzója, II. József császár öccse. Édesanyja Estei Mária Beatrix modenai hercegnő (Principessa Maria Beatrice Ricciarda d’Este, duchessa di Modena, 1750–1829) volt, III. Herkules Regináld (Ercole III. Rinaldo d’Este) hercegnek, Modena és Reggio Hercegség trónörökösének, 1780-tól III. Herkules néven Modena utolsó Este-házi uralkodó hercegének és a Cybo–Malaspina családból származó Mária Terézia hercegnőnek (1725–1790), 1731 óta Massa és Carrara Hercegség uralkodó hercegnőjének egyetlen élő leánya, az Este-ház utolsó tagja, és a Este hercegi birtokok örököse. A szülők 1771-ben kötött házasságukkal megalapították a Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai mellékágát Haus von Österreich-Este). 10 gyermekük született, címük szerint Habsburg-Estei főhercegek és főhercegnők), heten érték meg a felnőttkort: József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt. Mária Terézia Johanna főhercegnő (1773-1832), aki I. Viktor Emánuel szárd–piemonti királyhoz ment feleségül. Jozefina főhercegnő (1775–1776), kisgyermekként meghalt. Mária Leopoldina főhercegnő (1776–1848), aki Károly Tivadar (Theodor) pfalzi és bajor választófejedelemhez , majd Ludwig von Arco grófhoz ment feleségül. Ferenc főherceg (1779–1846), 1814–1846-ig IV. Ferenc néven Modena uralkodó hercege , aki Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnőt vette feleségül. Ferdinánd Károly József főherceg (1781–1850), a napóleoni háborúkban a császári hadak főparancsnoka, 1830-tól Galícia főkormányzója Miksa József főherceg (1782–1863) tüzértábornok, erődítési szakértő, 1835–63-ig a Német Lovagrend Nagymestere . Mária Antónia főhercegnő (1784–1786), kisgyermekkorban meghalt. Károly Ambrus főherceg (1785–1809) magyar hercegprímás, 1808-tól esztergomi érsek . Mária Ludovika főhercegnő (1787–1816), osztrák császárné, magyar és cseh királyné. Modenát 1796-ban francia forradalmi csapatok foglalták el, a család Triesztbe, majd Brünnbe menekült. Kárpótlásul az 1801-es lunéville-i békében Károly Ferdinánd főherceg megkapta Breisgau és Ortenau hercegségeket, de 1805-ben, a pozsonyi békében ezeket is elveszítette. A családnak el kellett hagynia a fényűző milánói és monzai lakóhelyét, vissza kellett költözniük Ausztriába. Bécsújhelyen laktak, szűkösebb körülmények között, majd rövid ideig a bécsi Belvedere kastélyban. A viszontagságok nyomán Mária Ludovika engesztelhetetlenül meggyűlölte Bonaparte Napóleont. 1803-ban a család a bécsi Minoriták terén (Minoritenplatz) álló Dietrichstein palotába költözött. A fiatal Mária Ludovika édesapja itt halt meg 1806-ban. Házassága 1808. január 6-án a 19 éves Mária Ludovika Bécsben feleségül ment unokabátyjához, a másodjára megözvegyült, 40 éves I. Ferenc császárhoz, II. Lipót császár fiához, akinek második felesége, Mária Terézia Karolina császárné, született nápoly–szicíliai Bourbon-hercegnő 1807. április 13-án hunyt el. Az új császárné – akárcsak anyja, Mária Betrix hercegné – köztudottan ellensége volt a Napóleonnal való megbékélésnek, és tartani lehetett attól, hogy újabb háborúra fogja ösztökélni férjét. Alig két évvel az 1806-os harctéri vereségek és az Ausztriára nézve igen hátrányos békekötés után a császár új házassága komoly nyugtalanságot keltett. A békepárti politikusok és családtagok, különösen Károly főherceg a Franciaországhoz való közeledést pártolták, és ennek megfelelő házastársat kerestek volna az uralkodónak. A bécsi francia nagykövet is tiltakozott a menyasszony személye ellen. Mária Ludovika valóban elszántan törekedett arra, hogy a császárnak ne csak felesége, hanem tanácsadója is legyen. Csatlakozott a bécsi háborús párthoz, ezzel szembekerült a békét kedvelő férjével. A császárné igyekezett határozatlan férjét keményebb fellépésre bírni Napóleonnal szemben. Támaszkodhatott a bécsi háborúpárti politikusokra, köztük Stadion gróf külügyminiszterre és a hadsereg legtöbb vezetőjére, de éppen Károly főherceg, akinek a hadjáratot vezetnie kellett volna, ellenkezett. 1807 és 1816 között a Gonzaga Eleonóra királyné által alapított Csillagkeresztes Rend védnökasszonya volt, ami a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyok kitüntetése és szervezete volt. Magyarország királynéja Mária Ludovikát 1808. szeptember 7-én Pozsonyban magyar királynévá koronázták, az ünnepélyes aktust saját bátyja, Károly Ambrus főherceg, királyi herceg, esztergomi érsek végezte. Szeptember 9-én az új királyné – elődjének, Mária Teréziának nyomába lépve – elérte, hogy a magyar rendek jelentős pénzügyi és katonai támogatást szavazzanak meg a nélkülöző Habsburg Monarchiának. Az 1808-as aranjuezi felkelés újabb érvet adott a császárné és a háborús párt kezébe. Bár sem a Rajnai Szövetség államait, sem a Porosz Királyságot nem sikerült szövetségesül megnyernie, Ausztriában Mária Ludovika sikeresen népszerűsítette a háborút, amikor a bécsi Stephansdom előtt felállított hadi lobogókat saját kezűleg készített szalagokkal díszítette fel. Metternich gróf, aki 1808 végén tért vissza párizsi állomáshelyéről, felháborodással fogadta a háborús uszítást, mivel jól látta, hogy a két császár között kialakuló hatalmi presztízsharc Ausztria számára túl sok kockázattal jár. A császár azonban a császárné befolyása alatt állt, aki elkerülhetetlennek vélte a háborút, és annak kirobbantását igyekezett minél előbbre hozni. Menedéket adott Klemens Maria Hofbauer katolikus papnak, akit francia követelésre űztek el Varsói Hercegségből, és megvédte őt a további üldöztetéstől. Az ötödik koalíciós háború A franciaellenes háború ösztökélése mellett Mária Ludovika császárné igyekezett jogszerűen ítélni. 1809. április 16-án levelet írt sógorának, János főhercegnek, amelyben kifogásolta, hogy a főherceg támogatja Andreas Hofert és a tiroliak szabadságharcát a francia és vele szövetséges bajor uralom ellen, mondván, hogy Tirolt 1805-ben nemzetközi szerződés választotta le Ausztriáról, így a tiroliak Bajorország jogszerű alattvalói. Az 1809-es háború során Ausztria újabb súlyos vereségeket szenvedett. Mária Ludovika elkísérte férjét a visszavonuló csapatokhoz. Amikor Napóleon elfoglalta Bécset, Mária Ludovika császárné, Ferenc gyermekeivel együtt Budára menekült, ott húzta ki a megszállás hónapjait. Évek óta krónikus tüdőbetegségben szenvedett. Dr. Thonhauser udvari orvos rendszeres jelentéseiben leírta, hogy a budai vár hideg falai között a császárné egészsége romlik, de nem pihen, hanem önfeláldozóan gondoskodik mostohagyermekeiről, aktívan politizál és kitartásra buzdítja a lakosságot. Amikor hírt kapott a schönbrunni békeszerződésről, ahol a feltételeket Napóleon diktálta, azonnal férjéhez akart utazni. Mivel egészségi állapota ezt nem tette lehetővé, a császár utazott hozzá Budára. Nem hitt a szerződésben, mélyen meg volt győződve arról, hogy Napóleon valójában meg akarja szüntetni Ausztria önálló állami létét. Mária Ludovika bátyját, Miksa főherceget haditörvényszék elé akarták állítani Bécs feladásáért. A császárné megvádolt bátyjának oldalára állt, levélben kérte császári férjét, hogy személyesen járjon el és hozzon kedvező döntést Miksa ügyében. Háborúk békeidőben A schönbrunni békekötés után Mária Ludovika az Orosz Birodalom felé fordult: Több házassági tervet kovácsolt, hogy Oroszországot Ausztria szövetségesévé tegye. Károly főherceg számára a cár sógornőjét, Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné nővérét, Amalie Christiane von Baden hercegnőt (1776–1823) szemelte ki. Mostohaleányát, Mária Ludovika főhercegnőt, Ferenc császár legidősebb leányát saját bátyjához, a bécsi emigrációban élő Ferenc modenai trónörököshöz akarta feleségül adni. Metternich külügyminiszter azonban sorra meghiúsította Mária Ludovika terveit. A császárné megdöbbenésére Mária Ludovika főhercegnőt a béke zálogául éppen a gyűlölt Napóleon császár kapta feleségül, ráadásul a per procurationem esküvőn a csalódott császárnénak, mint örömanyának kellett mostohaleányát az oltár elé vezetni, amit Mária Ludovika nagy önuralommal meg is tett. 1810 júniusában a legyengült császárné gyógykezelésre utazott Karlsbadba, egészsége valamelyest javult. Játszott August von Kotzebue egyik színházi bemutatóján, találkozott a 61 éves Goethével, aki verseket írt hozzá, és elismerően nyilatkozott a fiatal császárné intelligenciájáról. Mária Ludovika, aki eddig csak olasz és francia műveket olvasott (nem is beszélt tökéletesen németül), Goethe hatására foglalkozni kezdett a német nyelvű irodalommal is. Bécsbe visszatérve nyílt ellentétbe került Metternich külügyminiszterrel, aki a politikában az óvatos kivárást kedvelte, és gyanakodva figyelte a császárné Napóleon-ellenes ténykedését. Metternich felnyittatta és átvizsgálta a császárné leveleit, szükség szerint átadta ezeket Ferenc császárnak. Erre magától a császártól kért és kapott felhatalmazást, mivel megfigyelték a császárné és bátyja, Ferenc modenai herceg között folyó levelezést. (A sértődött Ferenc herceg, miután meghiúsult a Mária Ludovika főhercegnővel eltervezett házassága, sértődötten elhagyta a bécsi udvart, Itáliába ment, ott kapcsolatokat kezdett kiépíteni Angliával és Oroszországgal, miközben Mária Ludovika szintén Oroszország felé keresett kapcsolatot). A császárné levelezéséről szóló jelentésekből kitűnt, hogy Mária Ludovika bizalmas viszonyt ápolt a császár öccsével, József nádorral is, aki elégedetlen volt Metternich külpolitikájával. Mária Ludovika, akinek nem volt tudomása leveleinek megfigyeléséről, őszintén írt személyes érzelmeiről, a Habsburg-család belső dolgairól is. Metternich ezekről is beszámolt a császárnak, mert ettől saját hatalmának erősödését remélte. 1812 májusában Mária Ludovika a férjével együtt Drezdába utazott, ahol az Oroszország ellen induló Napóleon császár ünnepélyes fogadást adott az összegyűlt német fejedelmeknek. Több banketten és bálon az osztrák császárné helyét Napóleon mellett jelölték ki, beszélgetnie kellett gyűlölt ellenfelével. Napóleon meghívta az orosz hadjáratba Ferenc császárt is, Mária Ludovika csak könnyek között, szenvedélyes könyörgésekkel tudta férjét visszatartani. 1812 júliusában, amikor Napóleon elvonult hadaival kelet felé, Mária Ludovika Teplitzbe utazott gyógykezelésre és pihenésre. Itt visszanyerte egészségét és életkedvét, gyakran társalgott az idős Goethével. A költő neki írta „A fogadás” („Die Wette”) című dialógusát. Napóleon oroszországi veresége után már Metternich is szorgalmazta a szövetséget Oroszországgal és Poroszországgal, de őt – Mária Ludovikával ellentétben – nem a bosszúvágy, hanem a Habsburg Birodalom biztonsága motiválta. A háborús készülődésnek, amit Mária Ludovika 1808 óta állandóan hangoztatott, mostanra meghozta gyümölcsét: a Károly főherceg által fejlesztett birodalmi haderő készen állt a döntő összecsapásra, és 1814-ben döntő szerephez juthatott a Francia Császárság megdöntésében. Utolsó évei A bécsi kongresszuson Mária Ludovika volt a háziasszony, aki méltóságteljesen fogadta az európai vezető politikusokat. Erején felül teljesítette minden protokolláris és társasági kötelezettségét. Talleyrand úgy jellemezte, hogy köhögése és véznasága ellenére igazi franciás elszántság lakozik benne. A magas vendégek számára hatalmas összegekért felújították a Hofburg termeit. Az eseményt kihasználva Mária Ludovika rávette az egyébként igen takarékos császárt, hogy saját uralkodói lakosztályaikat is hozzák rendbe, és bútorozzák újra. Napóleon bukásával Mária Ludvika elérte célját, gyűlölete elszállt. Saját családjának, az Estéknek visszajuttatták a franciák által elvett javakat. A császárné immár a régi rend helyreállításán dolgozott. Visszautasította a nép részvételi jogának elismerését a politikában, elvetette azt a tervet, hogy a Habsburg–Lotaringiai-ház ismét igényt támasszon a német-római császári címre. Férjét ilyen irányban befolyásolta. 1815-ben férjével Bajorországba, majd a franciáktól felszabadult, és a Habsburg Birodalom csatlósává tett Észak-Itáliába, a Lombard–Velencei Királyságba utazott. Velencében, Milánóban és számos más városban fogadta az alattvalók hódolatát, de a tuberkulózis elhatalmasodott rajta, legyengült, állapota gyorsan hanyatlott. Állandó kísérője, Dr. Thonhauser orvosi konzíliumot hívott össze, de nem tudtak rajta segíteni. A császárné–királyné 1816. április 7-én a veronai Canossa palotában elhunyt. Még 29 éves sem volt. Ferenc császár mindvégig mellette maradt. Harmadik házassága gyermektelen maradt, a fiatal Mária Ludovika betegsége és korai halála miatt. Testét a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájába vitték. A harmadszor is megözvegyült Ferenc császár néhány hónap múlva, 1816. november 10-én Bécsben feleségül vette Sarolta Auguszta Karolina bajor királyi hercegnőt (1792–1873), I. Miksa király (1756–1825) leányát, akit Karolina Auguszta császárné néven koronáztak meg. Emléke Az 1808 . évi országgyűlés kimondta a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia , a (Ludoviceum) felállítását. Az intézménynek Mária Ludovika magyar királyné nevét adták, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl annak felépítésére. Az intézmény főépületét Pollack Mihály tervei alapján építették, 1836-ban készült el, Budapest VIII. kerületében , a Ludovika téren áll. A Ludovika Akadémia mögött, az Orczy-kertben 1929 -ben szoborcsoportot állítottak az alapítás emlékére. A szoborcsoport Vass Viktor (1873–1955) alkotása, Mária Ludovika királynét, József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. A második világháború után eltávolították, és csak a rendszerváltás után, 1992 -ben állították helyre és avatták fel ismét. Embólia Embóliának nevezzük azt az állapotot, amikor egy objektum (embolus) az érrendszerben a vérkeringés segítségével egyik helyről egy másik helyre sodródik, majd elzárja azt az érszakaszt ahol megakad. Az elnevezés Rudolph Carl Virchow nevéhez fűződik. Az embólia abban különbözik a trombustól, hogy a trombus nem vándorol, hanem ott okoz elzáródást, ahol keletkezett. Gyakran úgy keletkezik embólia, hogy egy trombusból leszakad egy rész. Embolizációt a keringésbe került zsír vagy levegő is okozhat. Osztályozás Az embóliákat csoportosíthatjuk az embólus anyaga szerint : Tromboembólia: Az embólus anyaga megalvadt vér , trombus. Ez a leggyakoribb embólusforma. Zsírembólia: Az embólus anyaga zsírszövet. Általában nagyobb, csöves csontokat érő trauma után fordul elő. Levegőembólia: Levegőbuborékok kerülnek az érrendszerbe. Szeptikus embólia: Az embólusokat baktériumok vagy gombák alkotják. Szöveti embólia: Kisebb szövetdarabok embolizációja. Idegentest-embólia: Különféle testidegen anyagok kerülnek a vérkeringésbe, például hintőpor, injekciós tű, műbillentyű stb.. Magzatvíz-embólia: Magzatvizet és egyéb magzati sejteket tartalmaz. Az iránya szerint: Anterográd embólia Retrográd embólia Paradox embólia Az anterográd embólia a véráramlás irányában , míg a retrogád embóliánál az embólus az ellenkező irányba, azaz a véráramlással szemben halad. Ez általában a vérkeringés alacsony nyomású területein kövezkezik be (pl.: vénák). A paradox embóliánál az embólus, általában a szív szeptumfejlődési rendellenessége következtében, a szisztémás vénás keringési rendszerből a szisztémás artériásba jut. Csuhay József Csuhay József (Eger, 1957. július 12. –) magyar labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban Már tizenegy évesen az Egri Sportiskola sportolója volt. Innen került az Egri Dózsához. Egy év sorkatonai szolgálat után (Honvéd Bem József SE) az Eger SE labdarúgója lett. Itt figyeltek fel rá a fehérváriak és 1980-ban leigazolták. Az 1983–1984 idényben a Videotonnal harmadik lett a bajnokságban és így a következő szezonban az UEFA kupában indult a csapattal, ahol egészen a döntőig meneteltek és másodikak lettek a Real Madriddal szemben. Csuhay a 12 mérkőzésből a 11 szerepelt. Két sárgalap miatt az itthoni Manchester United elleni meccset hagyta ki. Az elődöntőben a szarajevói Zseljeznyicsár ellen a 88. percben szerezte a továbbjutást jelentő gólt. 1986-ban a mexikói világbajnokság után a Honvédhoz igazolt. Egy évre rá követte őt Disztl Péter és Disztl László is. Itt kétszeres bajnok és egyszer MNK győztes lett. 1990-ben hagyta abba az aktív sportot. A válogatottban A magyar válogatottban 1983 és 1988 között 11 alkalommal szerepelt. Tagja volt az 1982-es spanyolországi és 1986-os mexikói világbajnokságon részt vevő csapatnak. 1984-ben kétszeres olimpiai válogatott. Sikerei, díjai Magyar bajnok ( 1987–1988 , 1988–1989 ) Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1989) UEFA kupa 2.: (1984–1985). Hegyesorrú denevér A hegyesorrú denevér vagy hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A hegyesorrú denevér Dél-Európában, a Földközi-tenger mellékén és Délkelet-Európában valamint Közép-Ázsia egy részén él. Magyarországon gyakori faj. Alfajai Myotis blythii ancilla Myotis blythii blythii Myotis blythii lesviacus Myotis blythii omari Megjelenése A hegyesorrú denevér nagyon hasonlít a közönséges denevérre, de füle keskenyebb és rövidebb. Orra némileg hegyesebb, testmérete valamivel elmarad nagyobb rokonáétól. Feje kecses, fölülről nézve kevésbé széles. Bundája színe világosbarna, a hasi részen piszkosfehér, a medence környékén nincsen vöröses árnyalat. A kutatók szerint jó meghatározó bélyeg a fejtetőn lévő borsónyi nagyságú, az alapbundaszíntől világosabb folt. Életmód A nyár folyamán több száz egyedből álló kolóniákat alkotnak, szálláshelyül templomok, régi építmények padlásain húzódnak meg. Késő ősszel akár több száz kilométerre lévő barlangokba repülnek telelni. A leghosszabb, ismert vonulás 600 km volt. Téli álma rövid, többször megszakított, meghatározott rendszerességgel települ át a barlang különböző részeire. Tél elején a melegebb részekre, tavasszal a bejárathoz közelebbi, illetve nagyobb termeket keresi fel. Röpte lassú szárnycsapásokból áll, vadászni főleg tisztáson vagy parkokban szokott, ahol legtöbbször a talajról kapja fel a bogarakat, sáskákat, molylepkéket és nagyon sok mezőgazdasági kártevőt. A leginkább zavarástűrő faj, ennek ellenére állománya folyamatosan csökken. Bren (Drôme) Bren település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 551 fő (2015). Bren Chantemerle-les-Blés, Claveyson, Marsaz, Ratières, Saint-Barthélemy-de-Vals és Saint-Donat-sur-l’Herbasse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2,8 cm schwere Panzerbüchse 41 A 2,8 cm schwere Panzerbüchse 41 (rövidítve 2,8 cm s. Pz.B. 41 vagy 2,8 cm s PzB 41, magyarul 2,8 cm-es nehéz páncéltörő puska 41) egy német páncéltörő fegyver volt. Hivatalos besorolása nehéz páncéltörő puska (németül: schwere Panzerbüchse), de inkább könnyű páncéltörő ágyúnak lehetne leírni. Leírás Habár az sPzB 41 nehéz páncéltörő puskának volt besorolva, a konstrukciója sokkal inkább a páncéltörő lövegek közé helyezi. Mint az utóbbiaknál, volt egy hátrasikló mechanizmusa, alváza és lövegpajzsa is. Az egyetlen eltérő tulajdonsága a fegyvernek az volt, hogy hiányzott az emelő és oldalirányzó mechanizmusa, mivel a könnyű cső lehetővé tette a manuális irányzást. Ez a páncéltörő puskákra jellemző tulajdonság. A tervezet egy kúp alakú puskacsövön alapult, amely a töltényűrtől a csőszájig 28 milliméterről 20 milliméterre csökkenő kaliberrel rendelkezett. A lövedéken két külső karima volt, ahogy ez előrehalad a csőszáj felé, a karimák összenyomódnak, lecsökkentve a külső felszínt, ami a lövedék magasabb sebességét eredményezi. A cső konstrukciója nagyon magas csőtorkolati sebességet eredményezett: 1400 m/s felett. A fegyverre csőszájféket is szereltek. A vízszintesen hátrasikló lövegzár „félautomata” volt: automatikusan zárt, mikor a lövedéket betöltötték. A fegyver nyílt irányzékkal volt felszerelve, amit 500 méteres távolságig lehetett használni, ezen kívül egy teleszkópos irányzékkal (ZF 1×11) is fel lehetett szerelni, amit a 3,7 cm PaK 36 páncéltörő lövegnél alkalmaztak. A fegyvert gumiabroncsos kerekekkel látták el, amiket el lehetett távolítani, így a fegyver jelentősen alacsonyabb lett, ezáltal könnyebb volt elrejteni; a művelet 30-40 másodpercig tartott. A fegyver konstrukciója lehetővé tette szerszám nélküli szétszerelését öt részre, a legnehezebb súlya 62 kg volt. Fejlesztés és gyártás A kúpos kialakítást először 1903-ban szabadalmaztatta egy német tervező, Karl Puff. Az 1920-as években egy másik német mérnök, Gerlich kísérletezett a kúpos kialakítású csövekkel, ami eredményeképpen egy kísérleti 7 milliméteres páncéltörő puska torkolati sebessége elérte az 1800 m/s-ot. Ezen munkák alapján, 1939-1940-ben a Mauser-Werke AG tervezett egy 28/20 mm-es páncéltörő fegyvert, ami eredetileg a Gerät 231 vagy MK.8202 nevet kapta. 1940 június-júliusában kísérleti célból 94 (más források szerint 30) darabot átadtak a hadseregnek csapatpróbára. A próbák néhány módosítást eredményeztek és 1941-ben beindult a 2,8 cm schwere Panzerbüchse 41 sorozatgyártása. Egyetlen fegyver ára 4520 RM Német birodalmi márka volt (összehasonlításképp egy 5 cm Pak 38 löveg ára 10600 Német birodalmi márka volt). Az utolsó fegyvert 1943-ban készítették; a gyártás megszakításának fő oka a volfrám hiánya volt, ami a lövedékekhez kellett. Hadrendbe állítás A sPzB 41-et motorizált hadosztályokhoz és néhány vadász (Jäger, könnyű gyalogság), hegyivadász (Gebirgsjäger) és ejtőernyős (Fallschirmjäger) alakulathoz osztották be. Néhány fegyvert páncéltörő és utász alakulatokhoz osztottak. A fegyvert bevetették a keleti fronton a harci helyzet beállását követően (június 1-jén a Wehrmacht 183 darabbal rendelkezett), és egészen a háború végéig használatban maradt, illetve használták az észak-afrikai hadjárat folyamán és a nyugati fronton 1944-45-ben. Rövid távon a sPzB 41 képes volt átlőni a legtöbb második világháborús páncélt. Szerencsés találatok olyan nehéz harckocsik páncélzatát is átlőtték, mint a KV–1 és az ISZ–2. Változatok 2,8 cm sPzB 41 leFl 41 (2,8 cm schwere Panzerbüchse 41 auf leichter Feldlafette 41): ejtőernyős egységek számára kifejlesztett változat. Könnyűsúlyú felfüggesztés nélküli alvázat használtak hozzá; a kerekeket lecserélték kicsi görgőkre; a lövegpajzsot általában eltávolították. Az így létrejött fegyver súlya mindössze 139 kg volt (118 kg a görgők nélkül). Az alváz 360°-os tűzteret biztosított, illetve mínusz 15° - plusz 25°-os szögtartományban lehetett vele irányozni. 2,8 cm KwK 42 : harckocsi löveg típus. 24 darab készült. Nem tisztázott, hogy valaha használták volna. A sPzb 41 fegyvert használták az Sd.Kfz. 250 féllánctalpas járműveken; Sd.Kfz. 250/11 megnevezéssel. Néhányat az Sd.Kfz. 221 páncélgépkocsin is alkalmaztak. Szolgálat A kúpos furatú lövegek a második világháború alatt kevés szerepet kaptak. Gyártásuk csak fejlett technológiával, magas színvonalon volt kivitelezhető. Németországon kívül egyedül Nagy-Britannia foglalkozott hasonló technológiával, ahol a Littlejohn adapter ugyanezt az elvet használta fel, noha nem volt önálló löveg. Egy szovjet tervezőiroda V. G. Grabin vezetésével ugyancsak szándékozott egy hasonló fegyvert tervezni 1940-ben, de technológiai problémák miatt kudarcot vallott. Az USA-ban a tervezőket a sPzB 41 fegyverrel kapcsolatos jelentések inspirálták, így egy kísérleti sorozatba kezdtek 28/20 cső és kúpos kialakítású adapter elkészítése céljából a 37 mm M3 löveghez. A munka 1941 szeptemberében kezdődött és folytatódott a háború alatt, de nem volt kézzelfogható eredménye. A sPzB 41 egy rövid távon jó páncéltörő képességű, magas tűzgyorsaságú, könnyű súlyú (páncéltörő löveghez képest), szétszerelhető konstrukció ötvözete. Mindazonáltal volt néhány hátrányossága is, mint: A csövet nehéz volt gyártani és rövid szolgálati élettartama volt (nagyjából 500 lövés) Nagyon gyenge repeszhatás a lövedéknél volfrám-karbid használata páncéltörő lövedékeknél Rövid hatótávolság Relatíve gyenge páncél mögötti romboló hatás A szakirodalom a sPzB 41 fegyvert főleg a rövid élettartamú csöve miatt bírálja. Készült máshol is nagy tűzgyorsaságú fegyver normál csővel, ugyancsak rövid élettartammal, például a szovjet 57 mm-es ZiSZ–2 löveg, amely 1000 lövésre volt képes. A sPzB 41 gyártásának leállítását végül a volfrám hiánya okozta. Lőszer Kettő lőszertípus készült a sPzB 41-hez: a páncéltörő 2,8 cm Pzgr.41 és a repeszromboló 2,8 cm Sprg.41. A Pzgr.41-nek volfrám-karbid magja volt, egy puha acél töltényhüvely és magnézium ötvözet ballisztikus gyújtófejjel. A mag hossza 40 mm, átmérője 10,9 mm volt, és nagyjából 9,1% volframot tartalmazott. Sass Károly Sass Károly (Nyírmeggyes, 1819. április 12. – Albis, 1895. július 1.) református lelkész. Élete Édesapja, Sass Mihály református pap volt. Tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Debrecenben végezte. 1839-ben Kiskerekiben volt tanító, ahol a tornászatot és a katonai gyakorlatokat is tanította. 1848-ban Tiszafüredre ment segédpapnak. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot mint nemzetőr, majd mint tábori lelkész küzdötte végig. Ott volt Buda bevételénél. A világosi fegyverletétel után az oroszoktól nyert útlevéllel bocsátották szabadon. Sok hányattatás után 1849 novemberében Margitán segédlelkész, 1854-ben Albison (Bihar vármegye) református lelkész lett. 1875-ben föllépett képviselőjelöltnek, de kisebbségben maradt. Cikkei a Honvédben (1867. 7. sz. Küldetésem Nagy-Sándor tábornok részéről. Kossuthhoz az aradi várba 1849. aug. havában); az Országos Honvéd Naptárban (1868. Görgei bosszúja Nagy Sándor iránt a muszka invasio ideje alatt); a Vasárnapi Ujságban (1884. 6. sz. Bátori-Schulcz életéhez); a Függetlenségben (1886. 355., 1887. 157. sz. Hogyan halt meg Hentzi?); az Egyetértésben (1886. 180. sz. Budavár bevétele 1849-ben). Faraday-pohár A Faraday-pohár egy fém (vezető) edény, melyet arra használnak, hogy elektromos töltéssel rendelkező részecskéket fogjanak be vele vákuumban. Az ebből keletkező áramot meg lehet mérni és azután kiszámítani, hogy hány ion és elektron ütközik a pohárral. Működése Mikor egy sugár vagy több ion összeütközik a fémmel, akkor egy kis töltést kap, miközben az ionok semlegessé válnak. A fémnek az elektromos töltését meg lehet mérni és az áramerősség függvényében megkapjuk a ionok számát. Ellenben a Faraday-pohár egy olyan rendszernek a része, amelyben az ionok a töltésszállítók vákuumban és a Faraday-pohár a fémhez vezeti őket, ahol az elektronok töltésszállító szerepet vállalnak (mint legtöbb rendszerben). A rendszer fémrészén megmért elektromos áramból (az elektronok száma, amely átmegy a rendszeren másodpercenként) meg lehet állapítani a rendszerben résztvevő, vákuumban lévő ionok töltésének a számát. C�n Thơ C�n Thơ ( →kiejtve←) város Vietnám déli részén, Ho Si Minh-várostól 140-170 km-re délnyugatra, a Mekong folyó deltájában. Vietnám negyedik legnagyobb városa és a legnagyobb város a deltában. Magyar testvérvárosa Kaposvár. Folyami kikötő. Nevezetes az úszópiacairól, a környék rizspapírgyártó falvairól és a festői csatornáiról. A várost vízi utak hálózata köti össze a delta rizsföldjeivel. 2011-ben nemzetközi forgalmú reptér nyílt mellette. (IATA: VCA, ICAO: VVCT). Látnivalók Phong Dien-úszópiac Cai Rang-úszópiac Ong-templom (kínai) Munireangsey pagoda Can Tho Múzeum Bang Lang (madármenedékhely) Lhota (Přerovi járás) Lhota település Csehországban, Přerovi járásban. Lhota Kladníky, Týn nad Bečvou, Radotín és Hlinsko településekkel határos. Lakosainak száma 320 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Lucien Jasseron Lucien Jasseron (Orán, 1913. december 29. – Strasbourg, 1999. november 15.) algériai születésű, francia válogatott labdarúgó, edző. Sikerei, díjai Játékosként RC Paris Francia kupa : 1945 Menedzserként Le Havre AC Francia kupa : 1959 Olympique Lyonnais Francia kupa : 1964 Stazione di Glorie Stazione di Glorie vasútállomás Olaszországban, Bagnacavallo településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ferrara–Rimini-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Mezzano Stazione di Alfonsine Érd tömegközlekedése Érd város tömegközlekedése több szintre tagolódik, hiszen érinti mind a vasút, mind pedig autóbuszvonalak. Autóbusz A helyi- és helyközi járatok üzemeltetője a Volánbusz. A város nyugati csücskében található a helyi járatok depója. Helyi járatok 731, 735 , 737: (Autóbusz-állomás) - Érd felső vmh. - Riminyáki út - Parkváros, Bem tér (- Budapest, Etele tér) 734: Autóbusz-állomás - Lőcsei u. - Parkváros, Bem tér (- Budapest, Etele tér) 736: (Autóbusz-állomás) - Érd felső vmh. - Ürmös u. - Parkváros, Bem tér (- Budapest, Etele tér) 738, 739: (körjárat): Parkváros, Bem tér - Parkváros, Iparos út - Parkváros, Bem tér 744-745 (körjárat): (TESCO -) Autóbusz-állomás - Kossuth u. - Vadlúd u. - (TESCO -) Autóbusz-állomás 746: (TESCO -) Autóbusz-állomás - Ófalu, Minaret Helyközi járatok 699: Érd, Autóbusz-állomás - Csepel, Koltói Anna utca 700: Érd, Autóbusz-állomás - Budatétény, vasútállomás (Campona) 701: Nagytétény autóbusz-forduló - Nagytétény, Chinoin - Érd autóbusz-állomás 709-715: Budapest, Etele tér - Érd - Százhalombatta 720, 721: Érd, Autóbusz-állomás - Diósd - Budapest, Etele tér 722, 723: Érd, Autóbusz-állomás - Sóskút - Pusztazámor 741, 743: Érd, Autóbusz-állomás - Tárnok 755: Érd, Autóbusz-állomás - Törökbálint 756: Százhalombatta, vasútállomás - Érd - Budapest, Waldorf általános iskola (Budapest, Etele tér -) Érd, Autóbusz-állomás - Martonvásár (- Vál, Kisköz) Távolsági járatok Budapest, Népliget - Érd, Kálvin tér - Dunaújváros, Autóbusz-állomás (- Dunaföldvár) Budapest, Népliget - Érd, Autóbusz-állomás - Székesfehérvár, Autóbusz-állomás (- Siófok) Vasút Vasút szempontjából Érd meglehetősen remek helyen fekszik, hiszen két fővonal is érinti: 30a : Budapest → Érd alsó → Székesfehérvár 40a : Budapest → Érdliget, Érd felső, Érd → Pusztaszabolcs Az ütemes menetrend bevezetésének köszönhetően óránként közlekednek vonatok Martonvásár, Székesfehérvár illetve Pusztaszabolcs felé; Budapest felé átlagosan 30 percenként, de csúcsidőben akár 5-10 percenként is. A város valamennyi vasútállomása (Érdet leszámítva) úgy lettek kialakítva, hogy a FLIRT motorvonatokra történő felszállás kerekesszékkel is megoldható legyen. Érd alsó állomást és Érd felső megállóhelyet teljesen átépítették, amelynek keretében korszerű, fedett vágányok jöttek létre, és mindegyik vágány akadálymenetesen megközelíthető. Jegypénztár és váróterem is helyet kapott. Svib Svib falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Cista Provóhoz tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 42, közúton 59 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északra, a dalmáciai Zagora szívében, Imotska krajina nyugati részén, Cista Provo és Aržano között fekszik. A település magja egy kis mező körül, néhány településrésze pedig a környező fennsíkon található. Története A térség már az ókorban lakott volt. Egy illír vár és egy történelem előtti halomsír is volt itt, mely azonban mára már egy útépítés következtében megsemmisült. A horvátok a 7. században települtek be erre a vidékre. Területe a középkorban a radobiljai plébánia része volt, melyhez a 19. század első feléig tartozott. A plébánia központja Katunin volt. A középkorban lakossága nem volt jelentős és főként állattartással foglalkozott. A török a 16. század elején foglalta el területét. A török uralomnak az 1718-ban megkötött pozsareváci béke vetett véget, ezután a térség visszakerült a Velencei Köztársaság uralma alá. Területére Hercegovinából érkeztek új lakosok, akik a mai lakosság elődei. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben a radobiljai plébániától érseki rendelettel az aržanói plébániához csatolták, ahová egészen 1918-ig tartozott. 1857-ben 498, 1910-ben 747 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 430 lakosa volt. Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt régi plébániatemploma 1747-ben épült. 1832-ben bővítették. Magasságát egy méterrel megemelték és apszist építettek hozzá. A templom előtt kőből épített oltár áll, mely a szabadtéri misék céljára szolgál. A homlokzat közepén hatágú rozetta látható, felette magasodik a harangtorony , amelyet három harang számára építettek. A templom két oltára braci kőből készült. A főoltáron Szent Antal régi szobra, a mellékoltáron a Szűzanya szobra látható. Az új Nagyboldogasszony plébániatemplom 1974-ben épült Đena Hamzić tervei szerint. Az épület centrális alaprajzú, a homlokzat teljes hosszában fedett előcsarnokkal. Ennek a végében emelkedik az 1995-ben épített lapos tetejű karcsú harangtorony, tetején kereszttel. Felszentelését 1995. december 31-én végezte Ante Jurić érsek. Szűz Mária bronz szobra Stipe Sikirica munkája. A Mária mennybevételét ábrázoló festett üvegablak Frane Par munkája. A templomot betonból épített fal övezi. Red A Red az amerikai Taylor Swift country-pop énekesnő és dalszerző negyedik stúdióalbuma. Az album 2012. október 12-én jelent meg, megjelenése hetében már több mint egymillió példányban kelt el, amivel megelőzte saját 2010-es albumát, a Speak Now-t. Az album első kislemeze a We Are Never Ever Getting Back Together. Világbajnoki rekordok listája úszásban A világbajnoki rekordok listája úszásban az úszó-világbajnokságokon (50 méteres medence) és a rövid pályás úszó-világbajnokságokon (25 méteres medence) elért eddigi legjobb eredményeket tartalmazza. Versenyszámok A következő versenyszámokban tartanak nyilván világbajnoki rekordokat: Gyorsúszás: 50 m, 100 m, 200 m, 400 m, 800 m (csak női), 1500 m (csak férfi) Hátúszás: 50 m, 100 m, 200 m Mellúszás: 50 m, 100 m, 200 m Pillangóúszás: 50 m, 100 m, 200 m Vegyesúszás: 100 m (csak rövid pálya), 200 m, 400 m Váltók: 4×50 m-es gyorsúszás (csak rövid pálya), 4×100 m-es gyorsúszás, 4×200 m-es gyorsúszás, 4×50 m-es vegyesúszás (csak rövid pálya), 4×100 m-es vegyesúszás Vegyes váltók: 4×50 m-es gyorsúszás (csak rövid pálya), 4×50 m-es vegyesúszás (csak rövid pálya) Neukalen Neukalen város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában. Malchintól 10 km-re északra terül el. Városrészek Hat városrész létezik: Története Altkalen elsőként 1174-ben, Neukalen írott forrásban elsőként 1232-ben tűnik fel urbs (város) et stagnum (tó) Kalenth nevén, 1306-ban Novum Kalant nevén és 1366-ban Nygenkalant nevén. Kalen 1253-ban városi jogot kapott, amit 1281-ben elvesztett és megint falu lett, Altkalen nevén. Más helyen Neukalen varos lett. Turistalátványosságok evangelikus St. Jánostemplom a schorrentini kastély 2-1B A Birodalom visszavág c. Csillagok háborúja-rész 2-1B vagy Tu-vanbi nevű szereplője (ill. Tuvan-bi a Donald F. Glut által írt könyvváltozatban) egy, a Lázadó Szövetséghez tartozó orvosi droid volt. Tuvan-bi kúrálta ki Luke-ot a kis híján bekövetkező fagyhalálból a felkelők Hoth jégbolygón kialakított Echo Bázisában (amely a Wampa jéglény támadása miatt a hidegben eltöltött hosszú idő alatt fenyegette) a film elején, valamint ő készített neki kibernetikus kezet e rész végén a Redemption nevezetű Nebulon-B fregatton. Adatok Azonosító: 2-1B Széria: 2-1B Funkció: orvosi droid, sebészdroid Kialakítás: humanoid testalkat emberszerű fej sárga, többcsatornás vizuális szenzorokkal és mikrofon-szájjal. magasság: 1.8 méter mozgás: precíziós szervomotorok Egyéb jellemzők: Precíziós szenzorai és szervomotorjai a legnagyobb pontosságot igénylő műtéteket is lehetővé teszik. Karjai cserélhető végződésűek, ami lehetővé teszi, hogy különféle feladatok ellátására különféle műszereket vegyen igénybe. Tervezési sajátosság, hogy hasrészének belső alkatrészei nincsenek elrejtve a hasi burkolatlap átlátszósága miatt. A széria mozgása lábakon (vagy motormeghajtású kerekes mozgatóegységgel) történik. Megbízható, felkészült, tanulékony, és könnyen programozható sebészdroid-széria nagy enciklopédikus tudással, heurisztikus processzorral és statisztikai elemző algoritmussal ellátva a diagnosztikai feladatokhoz, valamint kiemelkedően intelligens és önálló, ugyanakkor udvarias és együttérző viselkedést produkáló személyiségmátrixszal (utóbbi a betegápolás nagy türelmet, empátiát igénylő feladatához). A 2-1B szériájú droidok régi gyártásuk és ósdi kinézetük ellenére első fokozatúak, vagyis a legintelligensebb ismert droidosztályba tartoznak, képesek kreatív gondolkodásra és tetteik ill. mások tetteinek erkölcsi szempontból való mérlegelésére is. A Tuvan-bi modellek legtöbbje nemcsak képes, de hajlamos is volt a specializálódásra: pl. az idegsebészet, az exo-fiziológia, vagy a biokibernetika stb. területére. Felszerelés: Működéséhez kiegészítő diagnosztikai és terápiás berendezéseket (pl. baktatartály) és/ vagy segéddroidokat igényel Hovatartozás: Galaktikus Birodalom - Felkelők Szövetsége - Új Köztársaság Tulajdonosok: Lord Cuvir Tay Vanis Tartósan önálló szolgálatba lépett Y.U. 0. és Y.U. 2. között (az Echo Bázis főorvosaként). További tulajdonosokról nem tudunk. Állandó munkatárs: FX-7 Gyártó: Geentech Corporation (tervezés) Industrial Automaton (előállítás) Irányára: 4300 galaktikus kredit Története (a kiterjesztett univerzumban) Eredetileg birodalmi szolgálatban állt, gazdája Lord Cuvir volt, de miután a felkelők megölték, 2-1B önként csatlakozott hozzájuk. Hamarosan a felkelők hoth-i Echo Bázisának főorvosává lépett elő. Túlélte a hoth-i csatát, az utolsó transzporthajóval sikerült elmenekülnie. A Home One mon calamari zászlóshajó fedélzetén az endori űrcsatának is tanúja volt (ld. lentebb). Hűségesen szolgálta mind a Szövetséget, mind az Új Köztársaságot. 2-1B példányok megjelenései A Csillagok háborúja III. epizódjában (A Sithek bosszúja) Darth Vader „megalkotásakor” a Coruscanti orvosi központban látható két másik birodalmi 2-1B droid, de egyik sem azonos az Echo bázison szolgáló Tu-vanbivel. Egyébként e birodalmi 2-1B-ket teljes egészében komputerrel rajzolták. A Jedi visszatérben is feltűnik egy pillanatra: jelen van a Mon Mothma által a második Halálcsillag megtámadásáról tartott eligazításon, a kamera többször is mutatja Lando Calrissian mögött. A Star Wars: A klónok háborúja c. animációs sorozat Grievous csapdája (Grievous Intrigue) c. részének (II. évad / 9.) végén is szerepel egy 2-1B példány, akire sebesült Eeth Koth mester ápolását bízzák. A robottípus szerepel a Star Wars: Galactic Battlegrounds c. RTS-játékban is. Hangját itt Charles Martinet adta. A Birodalom visszavág legelső moziverziójában a robotnak mindössze egysoros hangos szerepe volt (bár ezen kívül több jelenetben is feltűnik): „Uram, időbe telik, amíg indítani tudjuk a T-47-eseket.” (mondta Luke Skywalkernek az Echo bázis kiürítésének kezdetekor). A robot hangját Denny Delk szinkronszínész játszotta el. The Presidents of the United States of America A The Presidents of the United States of America (Az Amerikai Egyesült Államok elnökei) egy amerikai post-grunge/grunge/pop-rock/pop-punk/alternatívrock-együttes volt Seattle-ből. 1993-ban alakult meg, 2016-ban feloszlott. Tagok: Chris Ballew, Jason Finn, Andrew MacKeag és Dave Dederer. Hat nagylemezt, három válogatáslemezt és egy koncertalbumot jelentett meg. Albumaikat több lemezkiadó is megjelentette: Columbia Records, PopLlama, SME, Musicblitz, Pusa Inc., Fugitive Records, Tooth and Nail Records. Tagok Chris Ballew – éneklés , gitár (1993–2016) Jason Finn – dobok , éneklés (1993–2016) Andrew MacKeag – gitár, éneklés (2005–2016) Dave Dederer – gitár, éneklés (1993–2005) Diszkográfia The Presidents Of The United States Of America (1995) II (1996) Freaked Out and Small (2000) Love Everybody (2004) These Are the Good Times People (2008) Kudos to You! (2014) Rarities (1997, válogatáslemez) Pure Frosting (1998, válogatáslemez) Lump (2000, válogatáslemez) Thanks for the Feedback (koncertalbum, 2014) Gordon (Alabama) Gordon település az USA Alabama államában. Lakosainak száma 408 fő (2000). Népesség A település népességének változása: Plaine-Haute Plaine-Haute település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 1577 fő (2015). Plaine-Haute Le Fœil, Plaintel, Ploufragan, Saint-Brandan, Saint-Donan és Saint-Julien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jörg Müller Jörg Müller (Kerkrade, 1969. szeptember 3. –) holland születésű német autóversenyző. Pályafutása 1994-ben megnyerte a német Formula-3-as, 1996-ban pedig a nemzetközi Formula–3000-es bajnokságot. 1997-ben és 98-ban a Formula–1-es Arrows majd Sauber csapatnál tesztpilóta. 2002-től 2004-ig az Európai túraraautó bajnokság résztvevője volt. 2005-től a Túraautó-világbajnokság futamain indul. Eredményei Túraautó-világbajnokság Eredmények Bodor Boldizsár Bodor Boldizsár (Pécs, 1982. április 27. –) magyar válogatott labdarúgó. Pályafutása Karrierjét szülővárosa első számú csapatában, a Pécsben kezdte, 1999-ben. Mindössze egy szezon után a belga élvonalbeli Germinal Beerschot játékosa lett. Itt 2004-ig szerepelt, ezalatt 78 mérkőzésen lépett pályára, amelyen két gólt szerzett. 2004-2011-ig a holland Roda JC játékosa volt. Legnagyobb sikerét 2008-ban érte el, amikor kupadöntőt játszhatott csapatával. A 2011-2012-es szezont a görög OFI-ban húzta le, 16 mérkőzésen 1 gólt szerzett. 2012-2013-ban Belgiumban a KFCO Beerschot csapatában játszott: 10 mérkőzésen 1 gól. 2013-2014-es szezonban újra Hollandiába szerződött Bodor, ezúttal a NAC Bredában 17 mérkőzésen jutott szóhoz. 2015: Új szezon, visszatérés Belgiumba - a belga ötödosztályban szereplő KFC Antonia színeiben találjuk az egykori válogatott játékost. Sikerei, díjai Roda JC : Kupadöntős : 2008 Drávaszarvas Drávaszarvas (horvátul Sarvaš) Eszékhez tartozó település Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Dráva jobb partján. Történelme A települést Szarvas néven már a középkorban is említik a források, elsőként 1279-ben. Eredetileg Valkó és Baranya megyék határán feküdt. A török idők viharaiban teljesen elnéptelenedett falu egykori magyar lakossága helyére a 18. században németeket telepítettek. Drávaszarvas német jellegét egészen a II. világháború végéig megőrizte, amikor német lakosságát elűzték. Hajdan a település saját MÁV vasútállomással rendelkezett. Ma csak megállóhely, a régi MÁV-épületek romosak. Demográfia 1910-ben 1191 lakosa közül 1144 német (96,1%), 26 magyar (2,2%) volt. 1991-ben 1839 lakosából 862 horvátnak (46,9%), 711 szerbnek (38,7%) és 17 magyarnak (0,9%) vallotta magát. 2011-ben 1884 lakosa volt. Faragó Géza Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus. A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere. Életpályája Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy "Hansy" nevű zsokét ábrázoló rajza, nagy botrányt kavart, különösen akkor, amikor kiderült szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta. Kezdetben az Académie Colarossi hallgatója volt, s a tandíjra valót egy párizsi pliszégyárban dolgozva szedte össze. Később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett. Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét. Visszatért Budapestre. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért. 1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben, 1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is. 1916-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyan ebben az évben bemutatták munkáit az Ernst Múzeumban is. A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották. 51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik. Művei közgyűjteményekben Műveit az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban. Művei (válogatás) 1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache , papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban) (Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum , Budapest) 1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 1909 Gottschlig-rum, plakát 1909 Törley -pezsgő, plakát 1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban) 1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm ( 1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) ( 1910 körül) Ruhaüzlet plakátja 1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét) 1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban) (Év nélkül) Este a Dunán (MNG) (Év nélkül) Korai holdsütés (MNG) (Év nélkül) Reggel (MNG) (Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG) ( 1918 körül) A háború vége (egyben ez önarckép is; vegyes technika, 51 x 73 cm; magántulajdonban) Társasági tagság Kecskeméti művésztelep alapító tag Jörg Stiel Jörg Stiel (Baden, 1968. március 3. –), svájci válogatott labdarúgókapus. A svájci válogatott tagjaként részt vett a 2004-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Svájci bajnok (1): 1999–2000 Martina Suchá Martina Suchá (Érsekújvár, 1980. november 20. –) szlovák teniszezőnő. 1996-ban kezdte profi pályafutását, két egyéni WTA-torna győztese. Legjobb egyéni világranglista-helyezése harminchetedik volt, ezt 2002 áprilisában érte el. Miklós Krisztina Miklós Krisztina (Kerepestarcsa, 1987 november 14. – ) magyar színésznő, a Bűnök és szerelmek egyik szereplője. Pályafutása Tagja a gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének, a Veres 1 Színháznak, a Sziget Színháznak és az Utca színháznak is, játszott a Gimi sorozatban, illetve több vizsgafilmben is, az ország népszerűséget a Bűnök és szerelmek című sorozat hozta meg számára. Családja Édesanyja az egészségügyben dolgozik, édesapja nyugdíjas, előtte rendőr volt, bátyja őr a gödöllői kastélyban. Iskolái Szent Imre Katolikus Általános Iskola Nemes Nagy Ágnes Középiskola Premontrei Szent Norbert Gimnázium Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Hessen Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre. Fővárosa Wiesbaden. Neve A „Hessen” név a germán Chatten törzs nevéből alakult ki. Földrajz Északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten Bajorországgal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék–Pfalzcal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos. Délen a Felső-Rajna-árok lapos vidéke található, melynek északi része a Wetterau termékeny síksága. Északon a Nyugat-hesseni-medence fekszik. A tartomány többi részét középhegységek borítják. Hegyei a Kaufungerwald, a Kellerwald, a Knüll, a Rhön, a Rothaar, a Vogelsberg (mind a Hesseni-hegyvidék részei), a Spessart (a Sváb–Frank-lépcsővidék része), a Taunus és a Westerwald (mind a Rajnai-palahegység részei), valamint az Odenwald (a Felső-Rajna-árok peremhegységeinek része). Legmagasabb pontja a Wasserkuppe (950 m) a Rhönben. Főbb folyói az Eder, a Fulda, a Lahn, a Majna, a Rajna (délnyugati határfolyó) és a Werra. Története A mai hesseni állam a Hessen-Kassel, Hessen-Darmstadt, Hessen-Rotenburg és Hessen-Homburg nevű hercegségek, valamint a Frankfurt am Main szabad város, a Waldeck és Nassau hercegségek területeiből alakult. A hesseni alkotmány 1946. december 1-jén lépett életbe. Hessen volt az első német tartomány, amely a második világháború után új alkotmányt fogadott el. A tartomány közigazgatási területét az amerikai katonai kormányzat 2. proklamációjával Groß-Hessen (Nagy-Hessen) néven 1945. szeptember 19-én állították helyre. A tartomány neve az alkotmány életbelépésével Hessen lett. Politika, közigazgatás Politika Az összes állami hivatal székhelye Wiesbadenben van, melyek a következők: Parlament (Hessischer Landtag) Állami Bíróság (Hessischer Staatsgerichtshof) Állami Kancellária (Staatskanzlei), a miniszterelnök székhelye Állami Kriminalisztikai Intézet (Landeskriminalamt) Állami Rendőrakadémia (Hessische Polizeischule) Állami Statisztikai Intézet (Statistisches Landesamt) Az összes minisztérium , melyek a következők: Belügy- és Sportminisztérium Gazdaság, Közlekedés és Állami Fejlődés Minisztériuma Igazságszolgáltatási Minisztérium Képzettségszolgáltatási Minisztérium Környezet- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium Pénzügyminisztérium Tudomány és Művészet Minisztériuma A parlament olyan törvényeket is hozhat, amelyek a hesseni alkotmányt is megváltoztathatják, ugyanakkor a német szövetségi alkotmány az alapvető emberi jogok területén továbbra is magasabb rangú. Így például a hesseni alkotmány megengedi a halálbüntetést, a német szövetségi viszont tiltja. Ennek eredőjeként Hessenben sincs halálbüntetés. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekről teljesen a tartományi parlament dönt, például az állami oktatáspolitika vagy belügyi kérdések. Minden tartománynak saját költségvetése van. Az aktuális miniszterelnök 2010 óta Volker Bouffier (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. A korábban hagyományosan SPD többségű tartományban a 2003. február 2-i választásokon sikerült a CDU-nak abszolút többséget szereznie (56 képviselői hely), a 2008. január 27-i tartományi parlamenti választásokon azonban nem sikerült ezt az eredményt megtartaniuk. A két nagy párt (CDU és SPD) egyaránt 42-42 képviselői helyet szerzett, és egyik sem tudott megfelelő koalíciós partnerrel kormányt alakítani. Politikai patthelyzet alakult ki, ezért 2009. január 18-án rendkívüli választást tartottak Hessenben. Ezt követően megalakult az első Bouffier-kormány. A 2013-as választásokon ismét a CDU nyert, de nem szerzett többséget, így alakult meg 2014-ben Németország első olyan kormánya, ahol a CDU koalíciós partnere a Zöldek. Közigazgatás Hessen tartomány 21 járásból és 5 önálló városból áll. Gazdaság A Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb régiója, melyhez a következő nagyobb városok tartoznak: Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim és Bad Homburg vor der Höhe. Hessen lakosságának több mint a fele is ezen a területen él. Itt például kémiai, gépészet- és autógyártó, pezsgőgyártó és, főleg Frankfurt és Wiesbadenben, szolgáltatási ipar mint nemzetközi bankok és biztosítási cégek, valamint Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde, található. Észak-Hessenben Baunatalban egy Volkswagen-gyár, Wetzlarban a Leicaművek és Buderus, Kasselben pedig egy Transrapid-gyár települt le. Hessen területének kb. 1/3 része mezőgazdaságilag lesz hasznosítva. Biblisben egy atomerőmű áll. Isaiah Brown Isaiah Jay 'Izzy' Brown (Peterborough, 1997. január 7. –) angol labdarúgó, a Chelsea támadója, jelenleg kölcsönben a Rotherham Unitedben játszik. U17-es Európa-bajnok és UEFA Ifjúsági Liga győztes. Pályafutása Klubcsapatban Isaiah Brown Peterborough városában született 1997. január 7-én. Első csapata a Leicester City volt, 2010-ben, 13 éves korában innen igazolt a West Bromwich Albion akadémiájára. 2013. május 4-én debütált a Premier League-ben a WBA színeiben, az ellenfél a Wigan volt. 2013. július 27-én leigazolta őt a Chelsea labdarúgó csapata. A Chelsea csapatában az U18-as és az U21-es csapatokban kapott lehetőséget, egészen 2015-ig kellett várnia a 2. PL-mérkőzésére: a Chelsea színeiben a korábbi klubja, a West Brom ellen debütált az első csapatban 2015. május 18-án. Csapatkapitányként vezette győzelemre a csapatát az UEFA Ifjúsági Ligában, az FK Sahtar Doneck elleni fináléban Brown 2 gólt szerzett. A több játéklehetőség reményében Brown 2015. július 17-én kölcsönbe ment a holland SBV Vitesse csapatához , melynek színeiben éppen egy angol csapat, a Southampton FC elleni 3–0-s vereséggel záruló Európa Liga-selejtezőn mutatkozott be. A Hollandiában töltött 1 év alatt 2 Európa-liga és 22 bajnoki mérkőzésen kapott lehetőséget. A szezon során megszerezte első felnőtt gólját: 2016. március 7-én a Roda JC kapuját vette be, a csapata pedig idegenben nyert 2–1-re. 2016. augusztus 15-én kölcsönvette őt az angol másodosztályban szereplő Rotherham United. Új csapatában 2016. augusztus 20-án debütált a Brentford FC elleni 1–0-s győzelem alkalmával. Első gólját a Bristol City FC elleni hazai mérkőzésen szerezte, amely 2–2-vel ért véget. Szeptember 24-én bevette a Cardiff City FC kapuját is, de csapata 2–1-re kikapott. December 10-én a Rotherham United 1–0-ra nyert Brown góljával a QPR csapata ellen, ezzel 11 vesztes meccs után nyert újra. A válogatottban Isaiah Brown első utánpótlás válogatott mérkőzését az U16-os csapatban játszotta 2012. szeptember 27-én, az ellenfél Észak-Írország volt. Ezt követően szerepelt az U17-es válogatottban, mellyel megnyerte a 2014-es Máltán megrendezett U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságot. Ezt követően az U19-es válogatottban szerepelt, a 2016-os Eb-n az elődöntőig jutott a csapattal. Isaiah Brown a tornán 2 gólt rúgott. 2016 novemberében az U20-as válogatottban lépett pályára. Sikerei, díjai Válogatott U17-es Európa-bajnok : 2014 U19-es Európa-bajnoki bronzérmes : 2016 Via Delapidata Az Via Delapidata (latinul: „(széles) burkolt kőút”) később Sevilláig meghosszabbítva Vía de la Plata („ezüst út”) egy ókori kereskedő zarándok út volt Hispániában, ma Spanyolországban. Az eredeti út Augusta Emeritától indult. Végpontja Asturica Augusta volt. Ma Sevillából indulva előbb Méridánál csatlakozik a Toledón, Alcalá de Henaresen át Zaragoza felé tartó Via XXV Hispanica, majd Astorgánál a Szent Jakab-úthoz. Római út A római korban fontos ónszállító útvonal volt. Számos forrás, például az Antonini Itinerarium leírja, hogy Hispania Baetica és Lusitania határa felől Asturica Augusta felé tart Tarraconensis provincián is áthaladva. Idősebb Plinius is megemlíti 73-ban, aki Tarraconensis kormányzója volt. Feltételezhető, hogy Hannibal is áthaladt rajta. A római birodalom idejében az aranybányás Las Médulas és a Tinto és Odiel közti rézbányák vidékét is összekötötte, utóbbit a mai Zafra területén lévő, római korban is használt településektől a Huelva, akkor Onuba fel vezető elágazásával a Gades ma Cádiz öble fölött. Stazione di Gravellona Toce Stazione di Gravellona Toce vasútállomás Olaszországban, Gravellona Toce településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Domodossola-Novara-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Omegna-Crusinallo Stazione di Ornavasso Gruber Fülöp Gruber Fülöp (1848 decemberétől Gödrössy) (1819 – Pozsony, 1849. június 5.) az 1848-49-es magyar szabadságharc vértanúja. Élete Mint honvéd tüzérhadnagy vett részt a szabadságharcban, és e minőségében az Ordódy Kálmán parancsnoksága alatt Lipótvár védelmezésében tűnt ki. A Párizsban hadmérnöki akadémiát végzett Gruber képezte a vár tüzéreit, akik létszámát azonban nem sikerült megfelelően emelni. Ordódy látva, hogy a csekély őrséggel nem képes a várat Simunich osztrák altábornagy egész hadteste ellen megvédelmezni, az őrséget rábírta a vár feladására. Báró Mednyánszky László, akit a magyar kormány a gyanús magaviseletű Ordódy mellé ellenőrnek rendelt, s hű bajtársa, Gruber ellene szegültek a parancsnoknak. A vár feladása után Mednyánszkyt és Grubert elfogták és 1849. június 5-én reggel 3/4 3-kor a pozsonyi vár mögötti Szamárhegyen felakasztották. Jegyzetek Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Névmutató Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Red Bull Racing A Red Bull Racing a Red Bull energiaital-gyár tulajdonában álló egyik Formula–1-es csapat. (A cég másik csapata a Scuderia Toro Rosso.) A csapat 2005-ben debütált az ausztrál nagydíjon, jelenleg osztrák licenccel versenyez. 2010-ben Sebastian Vettel világbajnok lett, a csapat pedig megnyerte a konstruktőri címet. Az ezt követő három szezonban mindkét címüket sikeresen megvédték. 2014-ben azonban nem volt esélyük a Mercedesszel szemben, mindössze három futamot nyertek. Év végén Vettel elhagyta a csapatot, helyét az orosz Danyiil Kvjat vette át az ausztrál Daniel Ricciardo csapattársaként. 2015-ben hét év után nyeretlenül zárták a szezont. 2016-ban év közben váltottak pilótát: Kvjat helyet cserélt az addig a Toro Rossónál versenyző Max Verstappennel, aki a spanyol nagydíjon rögtön győzelemmel mutatkozott be új csapatánál. Ricciardo a maláj nagydíjat nyerte meg, ezzel a domináns Mercedes mellett egyedül a Red Bull tudott futamokat nyerni az év során. 2017-ben három futamot nyertek, ami a konstruktőrök között harmadik helyre volt elég a Mercedes és a Ferrari mögött. A Red Bull Racing története A kezdetek Ford Motor Company 2004-ben, öt sikerekben szegény év után eladta Formula–1-es csapatát, a Jaguar Racinget, versenymotorgyártó műhelyével, a Cosworthszal egyetemben. A Jaguar csapatot Dietrich Mateschitz, a Red Bull energiaital-gyártó vállalat tulajdonosa vásárolta meg. A csapat így a 2005-ös ausztrál nagydíjon a Jaguar jogutódjaként ott állhatott a rajtvonalnál, immár a Red Bull energiaitalok kék-ezüst színeiben. A Red Bullnak nem volt ismeretlen az autósport királykategóriája, hiszen korábban szponzorként logójuk megtalálható volt a Sauber, az Arrows, valamint a jogelőd Jaguar autóin is. Miután saját csapatot indított, a Red Bull természetesen felbontotta a szerződését a Sauberrel (az Arrows már 2002-ben megszűnt). Az italgyártó cég emellett a Formula–3000-es versenysorozatban, és ennek utódjában, a GP2-ben is feltűnt, valamint van egy európai tehetségkutató-programja Red Bull Junior Team néven. Későbbi Formula–1-es versenyzők is kerültek ki a program növendékei közül; Enrique Bernoldi, Christian Klien, Patrick Friesacher, Vitantonio Liuzzi és Scott Speed is versenyzett már a királykategóriában. A 2005-ös szezon Az új gárda csapatfőnöke, Christian Horner megszerezte a McLarentől menesztett David Coulthardot, a másik autót továbbra is a Jaguárhoz a 2004-es szezonra az energiaitalosok támogatásával érkezett Christian Klien vezethette. A csapatvezetők eredeti terve szerint Klien és Vitantonio Liuzzi, a 2004-es Formula–3000 széria bajnoka három versenyenként válthatták volna egymást a második számú versenyzői, illetve a harmadik autó ülésében (a 2005-ös szezonban az előző év utolsó 6 konstruktőri helyezettje a pénteki edzéseken három autót indíthatott), azonban Liuzzi végül csak négy versenyen indult. A Red Bull tehetségkutató programjának egyik felfedezettje, az amerikai Scott Speed a kanadai nagydíjon és az amerikai nagydíjon kapott lehetőséget a harmadik autóban. A 2005-ös versenyautó, a Red Bull RB1 a már papírra vetett Jaguar R6 alapjaiból építkezett. A csapat a leggyengébb Cosworth motorokat és Michelin gumikat használta a szezon során. Az autó a Red Bull energiaitalok kék-ezüst festését viselte. A szezon jól indult a gárda számára, hiszen a szezonnyitó ausztrál nagydíjon Coulthard a negyedik, Klien a hetedik helyet szerezte meg, ezzel 7 pontot szerezve a Red Bull Racing első versenyén. Ilyen jó eredmény többet ugyan nem született a szezonban, de Coulthard az európai nagydíjon tiszta versenyben ismét megszerezte a negyedik helyet, Klien pedig a szezonzáró kínai nagydíjon futott be ötödiknek. A csapat az idény során folyamatosan elég erős volt a pontszerzéshez, David Coulthard a kudarcokkal teli 2004-es esztendő után valósággal újjászületett a kék autó volánja mögött, 24 pontot elérve, akárcsak 2004-ben a McLarennel. A különbség mindössze annyiban állt, hogy 2004-ben a McLaren Kimi Räikkönen révén nagydíjat is tudott nyerni, a 2005-ös Red Bull viszont nem vehette fel a versenyt az élmenőkkel. Coulthard tehát 24 pontjával a 12. helyen, Klien 9 ponttal a 15. helyen, Liuzzi 1 pontjával a 24. helyen végzett a 2005-ös világbajnokságban. A csapat az elvárásokat túlteljesítve 34 pontjával a hetedik lett a konstruktőrök között, és a szezon végére magára találó BAR-Honda csak az idény utolsó részében előzte meg a Red Bull Racinget. A Red Bull számított 2005-ben a mezőny színfoltjának, hatalmas motorhome-jával, sokszor éjszakába nyúló partikkal gazdagította a Formula–1-es paddock életét. Monte Carlóban a Star Wars legújabb epizódjának színeiben pompáztak a versenyautók, és a monacói bokszutcában a Red Bull vendégeiként feltűntek a Csillagok Háborújának szereplői és rendezője is. A 2006-os szezon A 2006-os idényre a Red Bull Racing motorszállítót váltott, és a Ferrari V8-as erőforrásait használta az idény folyamán. A főtervezői székbe Adrian Newey került, akit 2005 novemberében sikerült leigazolni a McLarentől. Newey az addigra már majdnem teljesen kész RB2 tervezésében nem vállalt nagy szerepet, helyette inkább a 2007-es modellen kezdett dolgozni. A csapatfelállás a szezon utolsó feléig változatlan maradt, a két RB2 jelű versenyautót ismét David Coulthard és Christian Klien vezethette a szezon nagy részében. Az utolsó három versenyre azonban a csapatvezetés megelégelte Klien gyenge teljesítményét, és helyére a tesztsofőr Robert Doornbost ültették. Vitantonio Liuzzi és Scott Speed a Scuderia Toro Rosso versenyzőiként kaptak állást. A szezon egészében nem sikerült olyan jól, mint a 2005-ös, a gárda 16 pontjából 14-et Coulthard szerzett, kettőt Klien. Kiugróan jó eredménynek számított a magyar nagydíjon elért 5. hely, valamint a monacói nagydíjon elért első dobogós helyezés. Coulthard harmadik helye egyben a Red Bull Racing első dobogós helyezése volt. Érdekességek, hogy a 2005-ös esztendőhöz hasonlóan a Red Bull 2006-ban is filmet reklámozott Monte Carlóban, mégpedig a Superman színeiben pompáztak az autók. Coulthard a verseny előtt fogadást kötött a csapatfőnök Christian Hornerrel, miszerint ha dobogós helyen fejezi be a viadalt, akkor Horner meztelenül beleugrik a versenypálya melletti medencébe. Coulthard harmadik lett, Horner pedig egy piros Superman-köpenyt viselve teljesítette a fogadást. Ezenkívül a csapat jogelődje, a Jaguar Racing, valamint annak jogelődje, a Stewart is a hercegség pályáján érte el első dobogós helyezését. A csapat végül a dobogó ellenére csalódottan zárta a 2006-os szezont, hiszen a 2005-ben megszerzett 34 pont helyett csak 16-ot tudtak szerezni, ami szintén a hetedik helyre volt elég a konstruktőrök között. Coulthard 14 ponttal a 13., Klien 2 ponttal a 18. helyen zárt, Doornbos nem szerzett pontot 2006-ban. A 2007-es szezon 2007-re végre elkészült az Adrian Newey által tervezett autó, az RB3, amelyben már Renault motor dolgozott Ferrari helyett. A szezon közepén érkezett a csapathoz Geoff Willis, aki korában a Williamsnél és a BAR-nál, majd a Hondánál dolgozott technikai igazgatóként. A Michelin gumiszállító kiszállását követően természetesen a Red Bull Racing is Brigdestone abroncsokon indult. Versenyzői fronton David Coulthard maradt a csapatnál, míg a másik ülésbe Mark Webber érkezett. Webber 2004 után hagyta el a jogelőd Jaguárt, és a Williamsnél eltöltött két kiábrándító szezon után igazolt az energiaitalosokhoz. Az RB3 kétségkívül gyorsnak bizonyult, ám nagyon súlyos megbízhatósági problémák merültek fel vele a szezon folyamán. A problémák nagy része az ekkortájban elterjedő ultragyors kapcsolású váltóhoz volt köthető. Az első pontokat a negyedik versenyen, a Spanyol nagydíjon szerezte Coulthard nagyszerű versenyzést követően egy ötödik hellyel, azonban az utolsó néhány körben már hiányoztak fokozatok a váltójából. Arra azonban, hogy mindkét Red Bull célba érjen, a 8. versenyig, a francia nagydíjig nem került sor. Amikor azonban célba értek, erős pontszerző helyeket csíptek meg a versenyzők, Webber legjobbja egy dobogó lett az európai nagydíjon, ahol Coulthard az ötödik helyen futott be, így ez lett a Red Bull Racing történetének addigi legsikeresebb hétvégéje. Coulthard a japán nagydíjon ért be negyedik helyen. Ezen a nagydíjon egyébként történelme során először megcsillant a Red Bull számára a győzelmi esély, hiszen Webber a második helyen autózott, és gyorsabb volt, mint a vezető Lewis Hamilton, de egy biztonsági autós szakaszban a testvércsapat Scuderia Toro Rosso versenyzője, Sebastian Vettel hátulról belehajtott, így vetve véget mindkettőjük versenyének. A csapat a McLaren kizárásával és 24 pontjával az 5. lett a konstruktőri bajnokságban, David Coulthard 14 ponttal a 10. helyen végzett, míg Mark Webber 10 ponttal a 12. helyet szerezte meg a 2007-es szezonban. 2007-ben is találkozhattunk szokatlan festésű Red Bull versenyautóval. A brit nagydíjon a csapat a szurkolók által beküldött képeket festette az autójára. A kép beküldéséért 1 eurót kellett fizetni a csapatnak, aki a befolyt pénzt a Wings for life nevű jótékony célú alapítványának adományozta. A 2008-as szezon A csapatfelállás nem változott jelentősen 2008-ra az előző évihez képest. Az RB4-et ismét Adrian Newey tervezte, és a Renault a spanyol nagydíjtól átvette a Red Bulltól az általa kikísérletezett szokatlan motorburkoló elemet. A Red Bullnál végre sikerült úrrá lenni a megbízhatósági problémákon, 2008-ban elég sok versenyen sikerült pontot szerezniük. A 2008-as szezonnyitó ausztrál nagydíjon Webber műszaki hiba, Coulthard pedig a Massával való ütközése miatt esett ki. A maláj nagydíjon Mark Webber a hetedik lett, amivel 2 pontot szerzett a Red Bullnak, Coulthard a kilencedik helyen végzett. Bahreinben Coulthard Buttonnal való ütközése miatt esett ki, miközben Webber a 7. lett és ezzel újabb 2 pontot szerzett a csapatnak. A spanyol nagydíjon Coulthard ismét ütközés részese volt, ezúttal Timo Glock lökte meg hátulról, aminek következtében defektet kapott és ismét nem tudott pontot szerezni. A Webber 5. helyéért járó 4 ponttal a Red Bull leszorította a gyári Renault csapatot a konstruktőr-világbajnokság 6. helyéről. A következő versenyen ismét feljebb lépett a csapat a világbajnokságban: A Webber 7. helyéért járó két ponttal megelőzték a Toyotát. Coulthard ismét alig maradt le a pontszerzésről, kilencedikként ért célba. A monacói nagydíj időmérő edzésén mindkét versenyzőjük bejutott az első tízbe, de Coulthard a második szakasz végén összetörte az autóját, amit csak váltócserével lehetett kijavítani, így 5 helyes rajtbüntetést kapott. Az esős versenyen az elsők között esett ki, amikor a Massenet kanyarban falnak ütközött. Webber viszont célba ért, és 4. helyével újra pontokat szerzett a csapatnak. A kanadai nagydíjon Webber mindössze másodszor nem tudott az első nyolcban végezni az évad során, Coulthard viszont első pontszerzése alkalmával dobogóra állhatott, harmadik lett a kaotikus versenyen. Franciaországban a Red Bull versenyzői a 6.-7. helyet szerezték meg az időmérő edzésen. A futamon Webber 6., Coulthard 9. lett. A brit nagydíjon Coulthard bejelentette év végi visszavonulását, őt a testvércsapat pilótája Sebastian Vettel vált 2009-ben. Az időmérő edzésén Webber meglepetésre 2. lett, a verseny elején azonban hibázott, és visszaesett a mezőny végébe, ahonnan a 10. helyre jött föl. Coulthard az első körben ütközött Vettellel és mindketten kiestek. Németországban Webber a 8., Coulthard pedig a 10. helyet szerezte meg az időmérőn. A skót 13. lett, Webber azonban kiesett. A magyar nagydíjon Mark Webber a nyolcadik helyről indult, de a versenyt egy pozícióval lejjebb fejezte be, így nem szerzett pontot. Csapattársa 11. lett. Valenciában egyik autó sem szerzett pontot, Coulthard az utolsó helyen fejezte be a futamot. 2009: második hely a Brawn mögött 2009-re a visszavonuló David Coulthard helyére Sebastian Vettel érkezett a Toro Rossótól, Mark Webber maradt a csapatnál. Az új tesztpilóta – a Toro Rossóval közös alkalmazásban – az új-zélandi Brendon Hartley lett, aki azonban nem kapta meg időben a Formula–1-es szuperlicencet. Helyettesítésére visszahívták David Coulthardot, aki bár már visszavonult, az első néhány futamon a csapat tartalékversenyzőjeként vett részt. Az évadnyitó ausztrál nagydíjon Vettel a harmadik, Webber pedig a nyolcadik rajtpozíciót szerezte meg. A versenyen azonban egyik autó sem tudott pontot szerezni, mert míg Webbernek egy rajtbaleset miatt megsérült az autója, addig Vettel 2. helyének a Robert Kubicával való ütközés vetett véget. Malajziában Webber az ötödik, Vettel büntetése miatt csak a tizenharmadik helyről indult a futamon. A versenyt felhőszakadás miatt leállították a felénél. A végeredményt tekintve Vettel megint kiesett, Webber a hatodik helyre hozta be az RBR-t. Kínában a Red Bull első sort a renault-s Fernando Alonso akadályozta meg, Vettel másodszorra szerezte meg a pole-t, míg Webber a 3. rajtkockát bérelte ki. Vettelt senki se zavarta meg abban, hogy győzzön, míg Webber a Brawnokkal csatázott a 2. helyért, amit végül meg is szerzett. A következő négy futamon Jenson Button győzött. A brit győzelmi sorozatát Vettel szakította meg silverstone-i győzelmével, ahova a csapat számos fejlesztéssel érkezett. A következő versenyen (Nürburgring) a pole-pozícióból induló Webber győzött annak ellenére, hogy bokszutca-áthajtásos büntetést kapott. Mivel Barrichello beragadt Massa mögé, míg Hamiltont már az első kanyarban egy defekt sújtotta, az ausztrál könnyedén szerezte meg első futamgyőzelmét csapattársa előtt. Vettel ezt követően Japánban, míg Webber Brazíliában győzött. A csapat az évet kettős győzelemmel zárta az abu-dzabi nagydíjon. Vettel az egyéni bajnokság második helyén végzett 84 ponttal, 11-gyel a világbajnok Button mögött. A csapat második lett a konstruktőri világbajnokságban 18,5 ponttal a Brawn GP mögött. A 2010-es bajnoki cím A 2010-es szezonra a csapat megtartotta mindkét versenyzőjét, motorszállítója továbbra is a Renault maradt. Az évadnyitő Bahreini nagydíjon Vettel megszerezte a pole-t, majd gyújtógyertyájának meghibásodásáig vezette a versenyt. A lelassuló Vettelt a két Ferrari és Hamilton is megelőzte, így negyedik lett. Ausztráliában ismét Vettelé lett a pole Webber előtt. Úgy tűnt, Vettel megnyeri a versenyt, de ezúttal fékhiba miatt kicsúszott a pályáról és kiesett. Webber egy megcsúszás, majd egy vezetőszárny-csere után 9. lett. Malajziában Webberé lett a pole, Vettel a harmadik helyről indult. A németnek sikerült a rajtnál Rosberget és Webbert is megelőznie, majd megnyerte a versenyt. Webber második helyének köszönhetően a csapat kettős győzelmet aratott. Kínában (Vettel), Spanyolországban (Webber) és Monacóban (Webber) is Red Bull versenyzői indultak az első helyről. Mark Webber Spanyolországban és Monacóban is győzött. A török nagydíjon (ahol Webberé lett a pole) a boxkiállásokat követően Webber és Vettel az első két helyen haladt a 40. körig, amikor Vettel megpróbálta megelőzni csapattársát, de összeütköztek. Webber a harmadik helyen ért célba, míg Vettel kiesett. Valenciában Vettel az első helyről indulva győzött, míg Webber egy féktávon Heikki Kovalainen Lotusának hátsó kerekére hajtott, a Red Bull pedig a levegőbe emelkedett. Webber autója fejjel lefelé érkezett a pályára, majd 200 km/h-s sebességgel a gumifalba ütközött. Az ausztrál szerencsére karcolások nélkül szállt ki a autójából. A brit nagydíjon Vettelé lett a pole, de egy rosszul sikerült rajt után defektet kapott, és a mezőny végére került, végül 7. lett. Webber a második helyről indulva győzelmet aratott. A magyar nagydíjon is Vettelé lett a pole, a versenyt pedig a biztonsági autó érkezéséig vezette. Webber mögött a második helyen haladt, amikor áthajtásos büntetést kapott, mivel túl nagy távolságot hagyott maga és a biztonsági autó között. Emiatt elveszítette második helyét és harmadik lett, míg Webber megnyerte a futamot. A belga nagydíjon az ausztrál megszerezte a pole-t, de a rajtnál ötödiknek esett vissza. Vettel a harmadik helyen haladt, amikor Buttonnak ütközött, majd defektet is kapott, végül a 15. helyen ért célba, pont nélkül. Webber Button és Alonso kiesését, valamint Kubica lassú boxkiállását kihasználva második lett. Monzában Webber a negyedik helyről kilencediknek esett vissza a rajtnál, míg Vettelt rövid ideig fékhiba hátráltatta. Az utolsó előtti körben kereket cserélő német 4., míg Webber 6. lett. Japánban Vettel-Webber sorrendben a Red Bull újabb kettős győzelmet szerzett, míg Koreában a csapat mindkét versenyzője kiesett. A brazil nagydíjon a Red Bull Racing kettős győzelmével (Vettel győzött Webber előtt) bebiztosította a konstruktőri bajnoki címet. Bár Webber jobban állt a bajnokságban, győzelmével egy pontra megközelíthette volna a listavezető Fernando Alonsót, a csapat nem utasította Vettelt elengedésre. Az évadzáró abu-dzabi nagydíjon Vettel győzött, amivel megszerezte az egyéni bajnoki címet. A csapat a 19 versenyből 9-et nyert meg (Vettel: 5, Webber: 4), míg 15 versenyen a Red Bull egyik versenyzője indult a pole-ból. Eredmények a Formula–1-ben Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Szponzorok A csapat tulajdonosa és főszponzora a Red Bull italgyár, amely kb. 200 millió dollárt fordít csapatára. További szponzorok a Rauch, a Pirelli, a Siemens,az IBM a Puma,a Citrix és az AT&T. A csapat üzemanyag szállítója, a Renault motorokból kifolyólag, a Total volt 2016-ig, 2017-ben a Totalt az ExxonMobil (Mobil 1, Esso) váltotta. További szponzor még a TAG Heuer óragyár, amely nevét is adja a gárda által használt Renault motorokhoz. 2011-ben csatlakozott a szponzori listához a japán luxusautókat gyártó Infiniti, amely 2013-tól 2015-ig a csapat névadó szponzora volt. 2016-ban a Red Bull partnerségre lépett az Aston Martinnal, egy új hipersportautó kifejlesztése érdekében,2018-tól pedig a brit autógyár a csapat névadó szponzora. A fekete macska (novella) A fekete macska 1843-ban írt novella Edgar Allan Poe novellája. A művet gyakran Az áruló szív című másik novellájának párjaként emlegetik, mert stílusuk hasonló. Mindkettő során a narrátor elkövet valamilyen szörnyű bűnt, amit horrorisztikus eszközökkel hajt végre. Mindkettő során precízen titkolja el a tettét, és a módszer sikerében bízva magát lebuktathatatlannak tartja, de a történet végén önhibájából derül fény a tettére, a saját maga által közölt információk vezetik nyomra a hatóságokat. A kettő közül A fekete macska a kevésbé ismertebb, főleg nagyobb terjedelme miatt. Hosszúsága miatt azonban jobban van lehetőség a cselekmény részletezésére, az elkövetés módszerének és tettes lelkiállapotának leírására. A művet először a The Saturday Evening Post publikálta. Magyarul először 1922-ben jelent meg Kner Izidor kiadásában, Mikes Lajos fordításában. Cselekmény A novella kezdetén a narrátor az akasztófára vár. A halálos ítélet végrehajtása előtt elhatározza, hogy felfedi azt a bűnt, ami miatt bitófára küldték. Azt állítja, az egészről egy fekete macska tehet, aki „a halálnál is veszedelmesebb és rémisztőbb”. Ezután belekezd életének történetét részletezni. Mint mondja, az események megértéséhez ismernünk kell gyerekkorát. A narrátor közli, hogy mindig is rajongott az állatokért. Sok házikedvencet kapott szüleitől. Felnőttként is állatbarát maradt, és feleségével együtt – aki szintén rajongott a kisállatokért – sokat tartottak otthonukban. Közülük a kedvence Pluto nevű fekete macskája volt, aki a leghűségesebb állat volt, akit valaha látott. Egyik nap tornácán tűnt fel, és azóta elválaszthatatlanok voltak. Később azonban megváltozott az író jelleme. Alkoholizmusa a legrosszabbat hozta ki belőle. Feleségével, barátaival agresszív volt, háziállataikat is elhanyagolta. Egyik este részegen hazatérve a macskát hívta magához. Az állat azonban – félve az egy ideje agresszív gazdájától – egy ideig kivárt, mielőtt odasomfordált. A narrátor dühösen felkapta őt a nyakánál fogva. Az állat, félve a lehetséges következményektől könnyedén megsebesítette gazdáját harapásával. A szerző szerint ekkor őt „démoni düh szállta meg”. Mellényéből elővette zsebkését, és kivájta a macska egyik szemét szemüregéből. Ezután részletezi szégyenérzetét és keserűségét. Az önmarcangoló stílus kegyetlen cselekvéseivel párhuzamosan áthatja a regényt. Az állat, bár felépült ugyan, de soha többé nem mert közel menni gazdájához. Üres szemürege állandóan emlékeztette őt arra, „milyen ördögivé is vált”. A teher alatt végül összeroppant, és hogy megszabaduljon lelkiismeretfurdalásától, egyik éjjel felakasztotta a macskát egy fára. A gyilkosság alatt szeme könnyekkel telt meg, de nem látott más kiutat. A gyilkosság utáni reggel füstszagra ébredt. Körülnézve látta hogy háza lángokban áll. Ő és felesége éppen ki tudott menekülni belőle, de minden vagyona odalett. Ráadásként az egyetlen le nem omlott faldarabon, ami pont az ágya fejénél állt, egy bámulatosan élethű, hatalmas macska dombornyomatát fedezte fel, amely rendkívül megrémisztette, azonban később elhitette magával azt a racionális magyarázatot, miszerint a tűzre összesereglett tömegből valaki levágta az eredeti állatot a kötélről és behajította az ablakon, nyilván hogy őt felverje álmából, és a macskatetemet az összeomló épület préselte a falba. Az események továbbhaladtával alkoholizmusa elhatalmasodott rajta. Egész napokat töltött kocsmában, és bűnének terhe alatt roskadozott. A kocsmába az egyik alkalommal egy fekete macska somfordált be, akit – hogy enyhítse fájdalmát – magához édesgetett, és hazavitt. Felesége rögtön megszerette a jövevényt, aki szinte teljesen a mása volt egykori macskájának, Plutónak. A reggeli fényben az író észrevette, hogy a macska egyszemű. Ezután az undorát a macska iránt csak fokozta, hogy az mindenhová követte őt, és gyakran elgáncsolta. Ezután valamelyik nap felesége tűzifáért küldte. A pincébe vezető úton azonban a macska elgáncsolta. A narrátor dühe a végletekig fokozódott, és felkapott egy baltát, hogy eltegye a macskát láb alól. Ekkor azonban berontott felesége, és védelmezőn karjai közé vette az általa nagyon is kedvelt állatot. A szerző indulata erre a felesége ellen fordult, és a fejszével kettéhasította a nő koponyáját. A halott feleség teteme mellett döbbent csak rá mit tett – és hogy minderre szerinte az a gyűlölt macska kényszerítette. Első dolga az volt, hogy a tetemet elrejtse, a pincébe való befalazás mellett döntött. Miután észrevehetetlenül elrejtette a hullát, végezni akart a macskával, de az minden jel szerint eltűnt. Néhány nap múlva kihívta a nyomozókat, hogy bejelentse néhai felesége eltűnését. A sokadik házkutatás alkalmával a nyomozók mindent átvizsgáltak. Az önelégült és magabiztos szerző még jól sikerült munkájával is hencegett: „Nézzék, milyen jó építésű ez fal”, mondta számukra, és többször belerúgott abba. Erre egy vérfagyasztó sikoly hatolt bele a csendbe. A rendőrök habozás nélkül elkezdték bontani a falat a döbbenten álldogáló, magába roskadt narrátor mellett. A téglák helyén megtalálták a holttestet, aminek a fején az egyszemű macska gubbasztott. Ő adta ki magából a szörnyű sikoltásszerű nyávogást, és leplezte le az írót. A mű a szerző felismerésével zárul: „A szörnyeteget is befalaztam a sírboltba!” Idézet "Nem törődöm azzal, hogy mások is elhiszik-e ezt az eszeveszett és számomra mégis természetes történetet, amelyet most papírra akarok vetni. Bolond is lennék, ha elvárnám, hiszen még a saját érzékeim se hittek a maguk tanúbizonyságának. Pedig nem vagyok őrült, és holtbiztos, hogy nem is álmodom. De holnap meghalok, és ma könnyíteni akarok a lelkemen. (...)" Adaptációk 1934-ben Lugosi Béla és Boris Karloff főszereplésével filmre vitték a művet. 1941-ben egy másik is készült, Lugosi mellett Basil Rathbone színészi játékával. A művek eléggé szabadosan kezelték a történetet, akárcsak az 1934-es Maniac című film. A Terror meséi trilógia, ami 1962-ben került mozivászonra is feldolgozta középső epizódjában. Ez volt a leginkább történethű. Ezenkívül számos más, kisebb jelentőségű film is készült a történetből. A Horror mesterei televíziós sorozat második évadának tizenegyedik részében került adásba. Az adaptáció során fél-önéletrajzi stílusban, a történetet elmondva készült, hitelesen követve a szöveget. Vasúti Lexikon A Vasúti Lexikon a Műszaki Könyvkiadónál 1984-ben megjelent szaklexikon, amelynek főszerkesztője az akkori közlekedési miniszter, Urbán Lajos, felelős szerkesztője pedig Nagyné Baka Gabriella okl. gépészmérnök volt. Terjedelme Ívterjedelme 89,75 A/5 Oldalszám: 826 Ábrák száma: 722 ISBN ISBN 963-10-5775-5 Előzményei Magyar nyelven 1879-ben jelent meg az első, hasonló jellegű, 30 oldal terjedelmű kiadvány, a "Magyar Vasúti Lexikon" amelynek szerkesztője Wührl Jákó volt. Ezt az úttörő jellegű munkát követte 1911-ben a Rév Lajos szerkesztette "Kézi lexikon", amelyet kifejezetten vasúti mérnökök számára állítottak össze útmutatóként az építési, átalakítási és pályafenntartási munkák végrehajtásához illetve a pályafelügyelethez. A Vasúti Lexikon A lexikon előszavát Urbán Lajos jegyezte. Kiemelte, hogy a mintegy 8000 fogalmat magába foglaló lexikon összeállításánál részben a szakmai ismeretek terjesztése volt a cél, részben pedig a törekvés arra, hogy a mai korszerű vasút fogalmai egyértelműen meghatározásra kerüljenek. A témafelelős szerkesztők Csárádi János Dobrocsi Ferenc Egri István Juhász Miklós Kummer István [posztumusz] Maráz Béla Pál József Urbán Sándor Várkonyi László dr. Veress István 1327 Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század Évtizedek: 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek Évek: 1322 – 1323 – 1324 – 1325 – 1326 – 1327 – 1328 – 1329 – 1330 – 1331 – 1332 Események Határozott dátumú események január 7. – Az angol nagybirtokosok detronizálják II. Eduárdot . január 29. – Királlyá koronázzák a 15 éves III. Eduárdot . (II. Eduárd fia 1377-ig uralkodik.) május 31. – IV. Lajost Itália királyává koronázzák. (1347-ig uralkodik) november 3. – IV. Alfonz aragóniai király trónra lépése. (II. Jakab fia 1336-ig uralkodik.) december 23. – A hajósmalom első ismert okleveles említése. Határozatlan dátumú események az év folyamán – Károly Róbert jövedelmeinek növelése céljából megkezdi a korábban elidegenített királyi birtokok visszavételét. Bevezeti a harmincadvámot és a bányamonopólium rendszerét. Városi jogot adományoz Aranyosbányának , Nagybányának és Felsőbányának . Károly Róbert magyar és Luxemburgi János cseh király nagyszombati találkozója. Megegyeznek, hogy mindkét országban kettős, arany-ezüst valutarendszert vezetnek be a magyar aranyforintra és a cseh ezüstgarasra alapozva. Petrarca meglátja Laura nevű múzsáját az avignoni Sainte Claire templomban és megírja neki ajánlott költeményeit Canzoniere címmel. Születések június - Ungaro Malatesta, itáliai zsoldosvezér, Jesi ura († 1372 ) november 30. - András calabriai herceg , Károly Róbert magyar király fia, I. Johanna nápolyi királynő koronázott férje (consort) († 1345 ) Bizonytalan dátum Charles de La Cerda, francia-kasztíliai nemes, katona († 1354 ) Birger Gregersson, uppsalai érsek († 1383 ) Baldus de Ubaldis, itáliai jogtudós († 1400 ) Aerogél Az aerogél nagyon alacsony sűrűségű szilárd anyag, amely gélből származik, a folyékony komponenst gáznemű anyaggal cserélve ki. Az eddig ismert legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyagnak tartják, amely számos különleges fizikai tulajdonsággal bír (például szigetelőként). Áttetsző volta és belső fénytörése miatt angolul nevezik fagyott füstnek (frozen smoke), szilárd füstnek (solid smoke) és kék füstnek (blue smoke) is, ezek a nevek magyar nyelvben nem terjedtek el (maga az aerogél is alig ismert). Bár külsőre tényleg olyan, mintha kék füstből vágtak volna ki egy darabot, érintésre a polisztirolhoz hasonlít. Először Steven Kistler készített aerogélt 1931-ben, miután fogadott Charles Learneddel, hogy képes a zselében a folyadékot gázzal kicserélni, anélkül hogy a zselé összeroskadna. Az első ilyen gélek szilikagélek voltak. Azóta bebizonyosodott, hogy aerogélt számos különböző anyagból lehet készíteni. Már Kirstler a szilícium-dioxidon kívül alumínium-oxiddal, króm-oxiddal és ón-dioxiddal is kísérletezett. Amikor megérintik, az aerogél a könnyű, de szilárd hab érzetét kelti. Neve ellenére száraz, és fizikai tulajdonságai teljesen elütnek a gélekétől. Könnyű nyomás nem hagy rajta nyomot, erős nyomás azonban maradandó mélyedést képezhet rajta. Nagyon erős nyomásra struktúrája radikálisan reagál és az aerogél üvegként törik darabokra. Ez utóbbi tulajdonsága ellenére az aerogél strukturálisan rendkívül erős és saját súlyának kétezerszeresét is képes megtartani. Ez dendritikus mikrostruktúrájának köszönhető, amelyben a 2-5 nanométer nagyságú gyűrű alakú részecskék csomókba tömörülnek, nagyon porózus, majdnem fraktális szerkezetet létrehozva, amelynek pórusai 100 nanométernél kisebbek. Felhasználása Az aerogél változatos feladatokra alkalmazható. Elterjedten használják őrlemény formájában nagy méretű tetőablakok és átlátszó épületelemek hőszigeteléséhez. Nagy energiájú lézerek elnyeletéséhez is használható. A nanostruktúra miatt tényleges felülete óriási, így katalizátorok hordozójaként és elnyelető anyagként is alkalmazható. Használják kozmetikumok és festékek sűrítőanyagaként. 2000 körül állítottak elő hajlékony aerogélt, amikor szálakat is kevertek az anyagba. Így alkalmazási területei még szélesebbek. Az egyik ismertebb felhasználása, amikor a NASA Stardust űrszondája a Wild-2 üstökös kómájából port gyűjtött be segítségével, és azt visszajuttatta a Földre. A szén alapú aerogél jól használható szuperkondenzátorok előállításához. Az aerogél nagy felülete miatt az ilyen kondenzátor 2000-5000-szer kisebb lehet a hagyományosnál. A Dunlop cég teniszütők belső merevítéséhez alkalmazza. Előállítása Az aerogéleket a zselatinos édességekhez hasonlóan készítik. Amikor zselatinos édességet készítenek, a zselatint (egy állati fehérjét) feloldják meleg vízben, majd az oldatot lehűtik. A hűtés hatására a keverék gél állapotúvá válik. A gélt a zselatin hatszögesen (kaptárszerűen) elhelyezkedő, vékony falú molekulái alkotják, a köztük lévő teret pedig víz tölti ki. Ha el lehet párologtatni a vizet az édességből, akkor csak a kaptárszerű fehérjehálózat marad vissza nagyon könnyű szilárd anyag formájában. Azonban a víz zselatinból való elpárologtatásakor a víz és a szilárd hálózat közötti erős vonzóerők miatt a hálózat általában összezsugorodik. Az SEAgel fantázianevű aerogél úgy készül, hogy agaragart (élelmiszerek kezelésére használt, egyes tengeri algákból kinyert zselatinszerű anyag) víz és szerves oldószer elegyében oldanak, majd lehűtik az oldatot. Hűtés után az anyag zselatinszerű lesz. Ugyancsak a zselatinhoz hasonló az, hogy ha ebből az anyagból próbálnák meg elpárologtatni a vizet, akkor az agar összezsugorodik. Azonban a gél fagyasztásos szárításnál nem zsugorodik. A fagyasztásos szárításnál (liofilizálásánál) először megfagyasztják a gélt, így rögzítik alakját, majd a fagyasztott gél víztartalmát vákuumban elszublimáltatják. Ezután az agar finom kaptárszerű szerkezetének lyukaiban levegő marad. A létrehozott anyagot pontosabb lenne habnak nevezni, azonban az aerogél név terjedt el leginkább. A SEAgel sűrűsége 1,5 g/dm³ körül van, összehasonlításképpen a szén-dioxidé 1,9 g/dm³. Ez a sűrűségkülönbség lehetővé teszi egy érdekes kísérlet elvégzését, amelyben a Seagel egy szén-dioxiddal megtöltött üvegkádban úszik, látszólag a „semmin úszik”. Mivel a szilárd anyagok közül az aerogélek hőszigetelése a legjobb, ezért egyre több cég kezdi el hűtő/melegítő eszközökben használni. Stazione di Gropello Cairoli Stazione di Gropello Cairoli vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Gropello Cairoli településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Vercelli–Pavia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Villanova d'Ardenghi Stazione di Garlasco Aeronautics Az Aeronautics a német power metal együttes, a Masterplan 2005-ös albuma. Számlista Minden számot a Masterplan írt, kivéve a jelzett helyeken. "Crimson Rider" – 3:59 " Back for My Life " – 4:12 "Wounds" – 4:04 "I'm Not Afraid" – 5:29 "Headbanger's Ballroom" – 4:55 "After This War" (Masterplan/Piet Sielck) – 3:51 "Into the Arena" – 4:11 "Dark from the Dying" – 4:09 "Falling Sparrow" – 5:35 "Black in the Burn" – 9:47 "Treasure World" (Bónusz szám a „Limited Edition Digibook” kiadáson) – 3:50 A japán kiadás számlistája "Crimson Rider" "Back for My Life" "Wounds" "I'm Not Afraid" "Headbanger's Ballroom" "Love is a Rock (bónusz szám)" "After this War" "Into the Arena" "Dark from the Dying" "Falling Sparrow" "Black in the Burn" "Hopes and Dreams (bónusz szám)" Közreműködők Jørn Lande - ének Roland Grapow - gitár Jan S. Eckert - basszusgitár Axel Mackenrott - billentyűs hangszer Uli Kusch - dob Keverve Mikko Karmila, maszterizálva Mika Jussila által a Finnvox Studiosban. Forrás Allmusic review Martinica Martinica (macedónul: Мартиница) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kriva Palanka községben. Népesség 2002-ben 157 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may 1981-es magyar öttusabajnokság Az 1981-es magyar öttusabajnokságot augusztus 4. és 8. között rendezték meg. A viadalt Császári Attila nyerte meg, akinek ez volt az első, egyben egyetlen egyéni bajnoki címe. A csapatversenyt, amit az egyéni versenytől külön rendeztek meg, a Csepel SC nyerte. Ettől az évtől 1992-ig a csapatversenyben négy versenyző eredményét vették figyelembe a verseny értékelésénél. Bodosi Mihály Dr. Bodosi Mihály (Barót, 1909. december 13. – Kaposvár, 2005. március 21.) magyar egyetemi docens, osztályvezető főorvos, atléta olimpikon, főiskolai világbajnok magasugró volt. Élete legnagyobb részét Kaposváron töltötte, 1994 óta a város díszpolgára. Élete 1909. december 13-án született a Háromszék vármegyei Baróton, majd nyolc év múlva nagybátyjához, Kaposvárra került. 1928-ban tette le az érettségit a Somssich Gimnáziumban, ahol tanulóévei alatt atlétikával kezdett foglalkozni: itt érte el első sikereit magasugrásban, bár eleinte inkább síkfutásban tűnt ki. Sportolói pályafutása Tehetségére a gimnáziumban tanító Szuchovszky Bertalan figyelt fel. 1927-ben 168 cm-rel megnyert egy, a Magyar Atlétikai Szövetség által szervezett versenyt, majd a következő évben, május 4-én a kaposvári és a pécsi csapat versenyén 173 cm-es ugrásával győztes és kerületi bajnok lett. Szeptembertől májusi ellenfeleinek városában, Pécsen kezdte meg tanulmányait a Pécsi Egyetem orvoskarán, miközben a PEAC-ben atletizált. 1930-ban már a 190 cm-t is átugrotta, ezt a teljesítményét pedig 1931-ben többször is megismételte. Tag lett, és 1937-ig az is maradt a magyar atlétikai válogatottban, amellyel 1933-ban Londonban és Torinóban nemzetközi versenyeken is győzelmet ünnepelhetett: utóbbi alkalommal főiskolai világbajnoki címet szerzett. 1934. április 15-én a pécsi Szent Mór Kollégiumban rendezett, ám nem előre bejelentett, csak bemutató jellegű rendezvényen 200,5 cm-es ugrásával az első magasugró lett Európában, akinek sikerült teljesítenie a 2 métert, azonban a verseny nem hivatalos volta miatt ezt az eredményt nem hitelesítették. 21 évig tartotta azonban a hivatalos országos rekordot, 1936-ban pedig kijutott a berlini olimpiára, igaz, itt csak a 185 cm sikerült neki, amivel a 12. helyet szerezte meg. 1962-től 1978-ig a Somogy Megyei Atlétikai Szövetség elnöke volt, és vezette a megyei kórház Lendület nevű sportegyesületét is. 1998-ban Magyar Atlétikáért díjat kapott. Orvosi pályafutása Sportpályafutása befejeztével orvosként dolgozott: előbb körzeti orvos volt, majd a második világháborús angol hadifogság után Komlón bányaorvos. 1951-ben visszaköltözött Kaposvárra, ahol adjunktus lett a megyei kórház sebészeti osztályán. Itt Dr. Farkas Sándor betegsége miatt először Dr. Takács Sándor, majd 1961. január 1-től Bodosi Mihály dolgozott főorvosként. Ugyancsak 1961-ben nyílt meg a traumatológiai osztály, és mivel Bodosinak volt elegendő gyakorlata mind általános, mint ortopéd, mint baleseti sebészetben, őt nevezték ki az új osztály élére. Tevékenységének köszönhetően az osztály eszközparkja korszerű gépekkel bővült, az ellátás színvonala folyamatosan javult. Bodosi 1967-ben Kiválló Orvos kitüntetést kapott. Mivel 1970-ben a traumatológia kapta meg a járóbetegek ellátásának feladatát is, bővíteni kellett a rendelőket: a bővített épületrészeket 1972-től vették használatba. Az osztály orvosai és nővérei folyamatos képzésekben részesültek, munkáik közül számos megjelent bel- és külföldi tudományos szaklapokban is. 1975-ben Bodosit címzetes docenssé nevezték ki, és a kórház főigazgató-helyettese is lett, majd 1978. december 31-én nyugdíjba vonult. Élete során kutatta Somogy megye egészségügyének történetét, gyűjtötte az ezzel a témával kapcsolatos emlékeket. Írt híres orvosokról, régi pestis- és kolerajárványokról, és ő szerkesztette a kórház 1996-ban megjelent, 150 évre visszaemlékező jubileumi évkönyvét is. Tulajdonába kerültek például ritkaságnak számító tárgyak is: anatómiai atlasz, gyógyszertaxa, ritka körlevelek és több száz éves dokumentumok. A gyűjteményt, amely 172 dobozt tölt meg, ma a kórházban őrzik, kutatók számára hozzáférhető. Emlékezete 2009-ben emléktáblát avattak a kaposvári sportcsarnok falán, 2018-ban pedig a sportcsarnokot, az épülő Kaposvár Arénát és egyéb létesítményeket magába foglaló komplexum is dr. Bodosi Mihály nevét vette fel. Ugyancsak 2009-ben, augusztus 30-án két testvérével együtt (Bodosi Dániel festőművész és Bodosi Antal ferences szerzetes) emléktáblát kapott szülővárosában, Baróton is a Kossuth Lajos u. 57. alatt, valamint bemutattak egy könyvet is, amely a három testvér életéről szól. Firtosi József Dezső Firtosi József Dezső (Firtosváralja, 1886. július 29. – Gyula, 1965. január 1.) festőművész, hitoktató, művészeti és mértani rajztanár. Pályafutása A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, ahol mesterei Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak. 1919-től élt és dolgozott Gyulán. A gyulai polgári leányiskolában tanított rajzot, természetrajzot, szépírást és éneket. Kezdeményezésére 1922-ben megalakult a Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat (BÉKIT). Részt vett a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében. 1948-ban rajziskolát szervezett. 1921-ben és 1959-ben műveiből önálló kiállítást rendeztek Gyulán. Főként figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket és csendéletet festet. Tanítványai voltak többek között: Kohán György, Koszta Rozália, Szénási Mihály, Kiss György. "Dezső bácsi" születési helye az erdélyi Firtosváralja, melynek hangulata, bár el kellett hagynia trianoni menekültként, mégis egész életét és pályafutását végigkisérte. 1912-ben megkapta a polgári iskolai néptanári diplomát. Pályafutását Abrudbányán kezdte. Itt a Közművelődési Egyesület dalárdáját és zenekarát irányította és három nagy falfestményt is készített, melyek a lépcsőházat ékesítették. 1915-ben megnősült, elvette Tabakovits Ilonát és 1919. október 15-én együtt Magyarországra települtek Gyulára, ahol rajz, természetrajz, ének és karének tanítását vállalta a polgári leányiskola tanáraként. 1917-ben elkészítette a kolozsvári tudományegyetem Ásványtani Múzeuma részére a verespataki római bányaművek festményét, majd az erdélyi festők kiállításán szerepelt. 1922-ben a Békés megyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat (BÉKIT) megalapítója, 36 festővel, szobrásszal és iparművésszel egyetemben. Fennállása 14 évig tartott, mely során 16 kiállítást tartottak, 14-et a gyulai Vármegyeházán. Figurális kompozíciók, portrék, táj- és csendéletképek szerepeltek a repertoáron elsősorban. Három komoly díjat nyert és a budapesti Nemzeti Szalon és Gyula szinte minden művészeti termének fontos kiállítója volt. Főbb gyulai gyűjteményes kiállításainak évei: 1921, 1959 és 2011 voltak. A gyulai unitárius tanulók megbízott hitoktatójaként dolgozott 1923-tól, továbbá 30 éven át gondnok és kántor volt a szórvány egyházközségben. Fontos turisztikai és néprajzi cikkek megalkotásában is aktívan részt vett. Gyulán a II. világháborúban a polgári iskola pénztárára felügyelt és megőrizte azt. Szabad rajziskolája 1948-ban alakult Gyula városában és 1963-ig vezette azt. Fiatalok sokaságát tanította a művészetekre. Kohán György úgy nyilatkozott, hogy igazi mestere Dezső bácsi volt. Erős székely nemzetségtudata végigkísérte életét. 1929-ben emlékezetből rajzolta le, szülőfaluja Firtosváralja térképét, és a falu vízellátásának megalkotását tervezte meg. A székelyudvarhelyi Székelység című folyóiratot járatta több példányban (1931 – 1942), és ennek minden darabját megőrizte; melyet a gyulai könyvtárnak ajándékozott. Ebben az újságban írásai is megjelentek. Támogatta pénzzel is a Firtosváralján 1942. július 26-án állított Országzászló megépítését. Egyik önköltséges könyve Kolozsváron 1943-ban került kiadásra, a címe Nyikómenti Gyermekjátékok volt. Az 1947 után kialakult politikai helyzet dacára otthonában rendületlenül a falon függött Erdély címere és saját festménye az erdélyi szülői házról. Egy marék 1943-ban Firtosváraljáról hozott földet temettek a koporsójába temetésekor, ezzel is mérhetetlen erdélyi nemzeti érzését szimbolizálták tisztelői és szerettei... Márványtáblája, egykori otthona, az Ecsedi utca 22. szám alatti házra van kihelyezve, melyet a Gyulai Városbarátok Köre készített és helyezett ki Dezső bácsi tiszteletére. Szabadiskolája 1948-1963-között fiatalok százait avatta be a rajzolás alapjaiba, s ezt a tényt emléktáblája is őrzi. A táblaünnepségen egykori tanítványai közül sokan tiszteletüket tették. Mint az itt az avatóbeszédet mondó Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész is, többek közt. Gyulán kreatív művészeti alkotókör viseli nevét, valamint Gyula város egyik utcája József Dezső utca lett. Gyulán 2-5 évente rendezik meg tárlatát nagy érdeklődéssel. Happonvilliers Happonvilliers település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 294 fő (2015). Happonvilliers Champrond-en-Gâtine községgel határos. Népesség A település népességének változása: 2016-os US Open (tenisz) A 2016-os US Open (amerikai nyílt teniszbajnokság) az év negyedik Grand Slam-tornája volt, amelyet 136. alkalommal rendeztek meg New Yorkban, a Flushing Meadows kemény borítású pályáin 2016. augusztus 29. és szeptember 11. között. A férfi címvédő a szerb Novak Đoković volt, a nőknél az azóta visszavonult Flavia Pennetta győzött az előző évi tornán. Minden kategóriában új győztest avattak: a férfiaknál a svájci Stanislas Wawrinka, a nőknél a német Angelique Kerber, a férfi párosban a brit Jamie Murray és a brazil Bruno Soares páros, a női párosban az amerikai Bethanie Mattek-Sands és a cseh Lucie Šafářová kettős, míg a vegyes párosban a német Laura Siegemund és a horvát Mate Pavić párosa szerezte meg a bajnoki címet. A US Open történetében először fordult elő, hogy két magyar versenyző is a főtáblán szerepelt. Fucsovics Márton a férfiaknál a kvalifikációból jutott fel, Babos Tímea a nőknél 31. kiemeltként szerepelhetett. Babos Tímea női párosban és vegyes párosban is indult. A Grand Slam-tornák történetében utoljára 2002-ben a Roland Garroson szerepelt két magyar versenyző, Mandula Petra és Sávolt Attila egyidejűleg a főtáblán. Pénzdíjazás A torna teljes összdíjazása 46,3 millió amerikai dollár volt, amely 10%-kal magasabb az előző évinél. A férfi és női bajnokok rekord összeget, 3,5 millió dollárt kaptak. A US Open Series első három férfi és női helyezettje további díjazásban részesült. A US Open Series első három helyezettje a US Open tornán elért eredménye alapján az alábbi bónuszdíjazásban részesült. Döntők Férfi egyes Stanislas Wawrinka győzött Novak Đoković ellen 6–7(1), 6–4, 7–5, 6–3 arányban. Női egyes Angelique Kerber győzött Karolína Plíšková ellen 6–3, 4–6, 6–4 arányban. Férfi páros Jamie Murray / Bruno Soares győzött Pablo Carreño Busta / Guillermo García López ellen 6–2, 6–3 arányban. Női páros Bethanie Mattek-Sands / Lucie Šafářová győzött Caroline Garcia / Kristina Mladenovic ellen 2–6, 7–6(5), 6–4 arányban. Vegyes páros Laura Siegemund / Mate Pavić győzött Coco Vandeweghe / Rajeev Ram ellen 6–4, 6–4 arányban. Juniorok Fiú egyéni Félix Auger-Aliassime győzött Miomir Kecmanović ellen 6–3, 6–0 arányban. Lány egyéni Kayla Day győzött Viktória Kužmová ellen 6–3, 6–2 arányban. Fiú páros Juan Carlos Aguilar / Felipe Meligeni Alves győzött Félix Auger-Aliassime / Benjamin Sigouin ellen 6–3, 7–6(4) arányban. Lány páros Jada Hart / Ena Shibahara győzött Kayla Day / Caroline Dolehide ellen 4–6, 6–2, [13–11] arányban. Svojek Svojek település Csehországban, Semily-i járásban. Svojek Bělá, Roztoky u Jilemnice, Kruh, Košťálov, Libštát és Stará Paka településekkel határos. Lakosainak száma 178 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: The Rapture A The Rapture az Odaát című televíziós sorozat negyedik évadjának huszadik epizódja. Cselekmény Dean éppen horgászik álmában, amikor a csendes kis mólónál megjelenik Castiel és közöl vele egy címet, azt mondja, hogy itt megtalálhatja őt. Miután a fiú felébredt, az éjszaka közepén Sammel ellátogat a megadott helyre, ahol hatalmas káosz, romok közepette rátalálnak a földön heverő Casre, illetve egy falon lévő, vérrel festett jelre, melynek segítségével korábban még Annának sikerült angyalokat elűznie. A fiúk felsegítik az ébredező férfit, aki elmondja nekik, hogy ő Jimmy Novak, nem tudja, mi történt, de az angyal eltávozott a testéből. Jimmy vissza akar menni családjához, ám mivel úgy gondolják, hogy ez veszélyes lehet, Winchesterék ezt nem engedik; elszállásolják őt motelszobájukban. Éjszaka azonban Sam kimegy egy pillanatra, hogy erősítse magát a Ruby-tól szerzett démonvérrel, ez pedig elég időt ad Jimmy-nek, hogy megszökjön. Mialatt busszal úton van haza, Illinois-ba, feltörnek benne egyéves emlékei; amikor Isten kiválasztotta őt porhüvelynek,, hogy egy angyal szálljon bele, és ezt feltárta felesége előtt, illetve amikor Castiel "beleköltözött". Deanék reggel észreveszik a férfi eltűnését, és nyomban utána erednek. A kocsiban megjelenik Anna és közli, Castielt visszahurcolták a Mennybe, előtte azonban még valami fontosat akart volna elmondani neki, melyre azonban nem került sor, így az egyetlen nyomuk maga Jimmy, minél hamarabb meg kell találniuk. Sam időközben bátyja háta mögött telefonál Ruby-nak, a démonvére ugyanis elfogyott. Mikor végül hazaér, Jimmy elmondja feleségének, Amelia-nak, hogy gyógykezelések miatt hagyta el őt egy időre, és kér tőle egy családi vacsorát, melybe a nő beleegyezik. A lakománál lányuknak Claire-nek feltűnik, hogy apja nem mondta el a korábban megszokott áldást, ám ekkor vendég érkezik; Jimmy régi barátja, Jack. A két férfi jól elbeszélget egymással, csakhogy egy váratlan pillanatban Jack felfedi, hogy egy démon és meg fogja ölni Jimmy egész családját, mire az leüti őt egy szoborral. Betoppan azonban egy másik démon, akivel Jack túszul ejti Claire-t. A túszejtésnek végül vége szakad, megérkeznek a fivérek is; Dean a démonölő tőrrel elvágja Jack nyakát, ám mivel Sam képessége ezennel nem működik, a másik démonnal is megpróbál ő végezni, ám az elmenekül. Dean és Sam meggyőzik, muszáj elhagynia családját, ugyanis csak így lehetnek biztonságban, Jimmy ezért elbúcsúzik feleségétől és lányától, majd a fivérekkel együtt indul tovább. Nem sokkal később, míg Dean faggatja öccsét, miért ingadozik képessége, Jimmy-t felhívja Amelia, és elmondja neki, ő egy démon, és Claire is azok fogságában van. A fivérek megígérik újdonsült társuknak, figyelni fogják az eseményeket, ám a démonok utasítására, egyedül kell odamennie. Mielőtt Jimmy belépne a raktárhelységbe, Istenhez és Castielhez kezd kiabálni, és elmondja, nagyon csalódott bennük, hogy cserbenhagyták. Eljön a találkozás ideje a két démonnal, majd még kettő is feltűnik, méghozzá akik elfogták Deant és Samet. Jimmy könyörögni kezd megszállt feleségének, ne bántsa családját, mire a nő pisztolyt ragad és lelövi a férfit, majd utasítást ad egyik társának, ölje meg a székhez kötözött Claire-t. Mikor azonban a démon a közelébe ér, kiderül a lányról, hogy benne van Castiel, aki ezután Winchesterékkel együtt felveszi a harcot Pokolból jött ellenségeikkel, majd sikerül is mindhárommal végezniük. Sam az egyik vérét kiszívva, ismét erejére kap és sikeresen kiűzi Amelia testéből a gonoszt, anélkül, hogy a nőnek baja esne. A halálos sebet kapott Jimmy megkéri Castielt, az ő testét használja lányáé helyett, melybe az angyal bele is egyezik, régi testét visszanyerve pedig eltűnik, előtte még odaszól Deannek; a Mennyben megtanulta, hogy nem az embereket, hanem Istent szolgálja... A történtek után Deanék szokás szerint továbbállnak, amikor is Samet felhívja Bobby, és elmondja neki, valami kulcsfontosságút talált az Apokalipszisről. A fiúk így azonnal a roncstelepre sietnek, ám mikor Sam Bobby utasítására betér a pánikszobába, az Deannel együtt rázárja az acélajtót, és odabökik neki, ezt az ő érdekében teszik... Természetfeletti lények Démonok A démonokat a folklórban, mitológiában és a vallásban egyaránt olyan természetfeletti lényként, gonosz szellemként írják le, melyeket meg lehet idézni, és irányítani is lehet. Közeledtüket általában elektromos zavarok jelzik, maguk mögött pedig ként hagynak. Angyalok Az angyalok Isten katonái, aki időtlen idők óta védelmezik az emberiséget. Eme teremtményeknek hatalmas szárnyaik vannak, emberekkel azonban csak emberi testen keresztül képesek kapcsolatba lépni, ugyanis puszta látványuk nemcsak az emberek, de még a természetfeletti lények szemét is kiégetik, hangjuk pedig fülsiketítő. Isteni képességük folytán halhatatlanok. Időpontok és helyszínek 2009. ? - Pontiac, Illinois The Razors Edge A The Razors Edge az ausztrál AC/DC együttes tizenegyedik albuma, amely 1990 szeptemberében jelent meg az Atlantic Records gondozásában. Ez az egyetlen AC/DC-stúdióalbum, melyen Chris Slade dobol. A lemez többszörös platina lett Észak-Amerikában és Angliában. Több nagy sikerű dal is szerepel rajta, például a Thunderstruck vagy a Moneytalks. Az album visszahozta az együttes kereskedelmi sikerét és népszerűségét, amely a nyolcvanas évek közepén lehanyatlott. A lemezt újra kiadták 2003-ban az AC/DC Remasters sorozat részeként. Történet A lemezfelvétel előtt, 1990 januárjában, a dobos Simon Wright elhagyta a zenekart, hogy csatlakozzon a Dióhoz. Utódja az a Chris Slade lett, aki már akkor jól ismert név volt; olyan előadókkal dolgozott együtt korábban, mint Manfred Mann, David Gilmour, Jimmy Page, Paul Rodgers, vagy Gary Moore. 1990 február végén kezdődtek az album felvételei Írországban George Young irányításával. Öt hét munka után azonban George Young kiszállt a projektből, a zenekar pedig átköltözött Kanadába, hogy Bruce Fairbairn producerrel és Mike Fraser hangmérnökkel folytassák a felvételeket. Fairbrain előzőleg a Bon Jovi és az Aerosmith milliós eladásokat hozó lemezein dolgozott. Először fordult elő, hogy ötlethiány miatt a dalszövegek megírásában nem vett részt az énekes. Így a két fő dalszerző, Malcolm és Angus Young nem csak a zenét, de a szövegeket is együtt rakta össze. A szeptemberi lemezmegjelenés előtt Londonban, a Brixton Academyben forgattak klipet a Thunderstruck című dalra David Mallet rendezővel. A Thunderstruck kislemez a Billboard Mainstream Rock listáján az 5. helyet szerezte meg. A The Razors Edge album szintén hatalmas siker volt, már megjelenése pillanatában. Amerikában a lemezeladási listán a 2. pozíciót szerezte meg, míg Angliában a 4. helyig jutott. Számlista Thunderstruck – 4:52 Fire Your Guns – 2:53 Moneytalks – 3:45 The Razors Edge – 4:22 Mistress for Christmas – 3:59 Rock Your Heart Out – 4:06 Are You Ready – 4:10 Got You by the Balls – 4:30 Shot of Love – 3:56 Lets Make It – 3:32 Goodbye & Good Riddance to Bad Luck – 3:13 If You Dare – 3:08 Tagok Brian Johnson – ének Angus Young – szólógitár Malcolm Young – ritmusgitár Cliff Williams – basszusgitár Chris Slade – dob Turné Az amerikai lemezbemutató turné 1990 novemberi elindulása után nem sokkal az album már platina státuszt ért el az USA-ban (1 millió eladott példány). A turné kezdetén Philadelphiában klipet forgattak a Moneytalks c. számhoz. Az amerikai koncertsorozat második körét a következő év januárjában kezdték. Január 18-án Salt Lake Cityben tragédia történt a közönségben. Három tinédzser rajongó halt meg a tömeg nyomulása miatt. A koncertet félbeszakították, de a turné folytatódott. Az egyik elhunyt fiatal szülei gondatlanságból elkövetett emberölés miatt beperelte a zenekart, de az ügyet elvetették. 1991 tavaszán az Európa-turné következett, amelynek több koncertjét is rögzítették. Esténként több mint két órát játszott az együttes. A felvételek a Live című koncertlemezen jelentek meg. Augusztusban a Metallica, a Mötley Crüe, a Queensrÿche és a The Black Crowes társaságában, főzenekarként vettek részt a Monsters of Rock fesztiválturné állomásain, amelynek része volt az AC/DC első magyarországi fellépése is a Népstadionban. Az augusztus 17-i Donington Park-i nagykoncert videófelvétele később a Live koncertalbummal egyidőben jelent meg Live at Donington címmel. A fesztiválturné szeptember 28-i, moszkvai állomásán 1,2 millió ember előtt adtak ingyenes koncertet. A The Razors Edge-turné utolsó szakasza Ausztráliában és Új-Zélandon zajlott, október közepétől. A világkörüli turné zárókoncertjén, november 16-án Aucklandben a korábbi dobosuk, Phil Rudd is tiszteletét tette. Aerosmith-videográfia Az Aerosmith együttes videográfiája 33 videoklipet és 7 hivatalosan megjelent VHS/DVD kiadványt foglal magába. Ezenkívül szerepeltek két filmben és két tévéműsorban, dalaik pedig számos filmben és filmzenealbumon elhangzottak. Ezenkívül három videojáték fűződik az együttes nevéhez. Filmzenéken való közreműködés Come Together - Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Soundtrack (1978) Rocking Pneumonia And The Boogie Woogie Flu - Less Than Zero Soundtrack (1987) Love Me Two Times - Air America Soundtrack (1990) Dream On - Last Action Hero Soundtrack (1993) Deuces Are Wild - The Beavis and Butt-Head Experience (1993) Dude (Looks Like a Lady) (élő) és Shut Up and Dance (élő) - Wayne's World 2 Soundtrack (1993) I Don't Want to Miss a Thing , What Kind of Love Are You On , Sweet Emotion , és Come Together - Armageddon Soundtrack (1998) Angel's Eye - Charlie Angyalai Soundtrack (2000) Theme from Spider-Man - Spider-Man Soundtrack (2002) Lizard Love - Rugrats Go Wild Soundtrack (2003) Sweet Emotion - Starsky és Hutch Soundtrack (2004) You Gotta Move - Barnyard (2006) Walk This Way - Sex and the City: The Movie Soundtrack (2008) Filmekben elhangzott dalok Sweet Emotion - Light of Day (1987) énekli Joan Jett Walk This Way - The Lost Boys (1987) Walk This Way - Kínai lány (1987) Dude (Looks Like a Lady) - Like Father Like Son (1987) Back in the Saddle - Say Anything (1989) Sweet Emotion - Dazed and Confused (1993) The Other Side - Tiszta Románc (1993) Dude (Looks Like a Lady) - Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van (1993) Line Up - Ace Ventura: Állati nyomozó (1994) Janie's Got a Gun - Pancserock (1994) Sweet Emotion - Intim Részek (1997) I Don't Want to Miss a Thing - Armageddon (1998) és Blades of Glory (2006) Back in the Saddle - Shanghai Noon (2000) Toys in the Attic és Seasons of Wither - Dogtown and Z-Boys (2001) Janie's Got a Gun - Not Another Teen Movie (2001) énekli Chris Evans a cappella Dream On - Miracle (2004) Walk This Way - Racing Stripes (2005) Cryin' - Csak lazán! (2005) - énekel Christina Milian Sweet Emotion - Csak lazán! (2005) You Gotta Move - Barnyard (2006) Back in the Saddle - Red (2010) Érgyulladás Az érgyulladás (latinul: vasculitis) az erek (artéria, véna, kapilláris) gyulladását jelenti. A vaszkulitiszek egy tág csoportnyi betegséget takarnak. Az elsődleges vaszkulitisz azt jelenti, hogy az ér a betegség fő célpontja. A vaszkulitisz neve és besorolása főként az érintett erek nagyságától és típusától függ. Így beszélhetünk nagy erek (pl. a Takayasu arteritis), közepes erek (pl. a Wegener granulomatosis) és kis erek (pl. a Henoch–Schönlein-purpura) vaszkulitiszéről. Többségük immunológiai eredetű, de létrejöhetnek gyógyszerek mellékhatásaiként, fertőzések vagy mérgezések következményeiként is. Cerradomys A Cerradomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem. A Cerradomys-fajokat korábban az Oryzomys nembe sorolták. Rendszerezés A nembe az alábbi 7 faj tartozik: Cerradomys goytaca Tavares, Pessôa & Gonçalves, 2011 Cerradomys langguthi Percequillo et al., 2008 Cerradomys maracajuensis (Langguth & Bonvicino, 2002) - korábban Oryzomys maracajuensis Cerradomys marinhus (Bonvicino, 2003) - korábban Oryzomys marinhus Cerradomys scotti (Langguth & Bonvicino, 2002) - korábban Oryzomys scotti Cerradomys subflavus (Wagner, 1842) - típusfaj ; korábban Oryzomys subflavus Cerradomys vivoi Percequillo, Hingst-Zaher, & Bonvicino, 2008 7199 Brianza A 7199 Brianza (ideiglenes jelöléssel 1994 FR) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cavagna, M., Giuliani, V. fedezte fel 1994. március 28-án. Westhouse-Marmoutier Westhouse-Marmoutier település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 262 fő (2015). Westhouse-Marmoutier Jetterswiller, Kleingœft, Knœrsheim, Landersheim, Lochwiller, Maennolsheim, Reutenbourg és Zeinheim községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vörösfülű ékszerteknős A vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) alfaja, az akvaterráriumok kedvelt díszállata. Származása, elterjedése Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén, a Mexikói öböl és a Mississippi között, Coloradóban, Virginiában és Floridában honos, de előfordul Dél-Amerikában is. A szabadon engedett, a mocsári teknőst (Emys orbicularis) apránként kiszorító példányok miatt importját az Európai Unió betiltotta, pedig korábban ez volt a leggyakoribb kereskedelemben kapható faj. Visszavadult populációi megtalálhatók Európában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, a Karib-szigeteken, Izraelben, Bahrain Mariana szigeteken, Guamban, Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten. Ausztráliában invazív fajnak tekintik, és nemcsak kereskedelme és szabadon eresztése, hanem tartása is tilos. Az invazív fajok rontják az őshonos fajok túlélését, bizonyos előnyeik miatt. Ezek az előnyök lehetnek a természetes ellenségek hiánya, a gyorsabb ivarérés, nagyobb termékenység, nagyobb testméret, vagy immunitás azokkal a betegségekkel szemben, amit éppen az adott faj egyedei hurcolnak be. Így azok az őshonos fajok, amelyeknek ugyanazzal táplálkoznak, mint az invazív faj, kevesebb táplálékot találnak, ezért visszaszorulnak. Megjelenése, felépítése Nevét a feje két oldalán látható, széles vörös sávról kapta. Olajzöld, viszonylag lapos hátpáncélja idősebb korában elsötétedik, elbarnul. A haspáncél idősebb korában is világossárga marad minden lemezen fekete folttal. A hímek haspáncélja konkáv, a nőstényeké lapos. Lába, nyaka és feje szürkészöld, világos csíkozattal (a vörös sávok gyakran az idősebb egyedeken is élénk színűek maradnak, de előfordul, hogy narancsszínűvé kifakulnak). Egyes példányokon a sávok elmosódva még a hátpáncélon is folytatódnak – ezek a legszebbek. Külső füle nincs; középső és belső fülét porcos lemez védi. Fejét, farkát és lábait teljesen be tudja húzni a páncéljába. A két nem eltérő mérete, valamint a karmok és a farok hossza alapján különböztethető meg: a hímek karmai jóval nagyobbak, és a farkuk is hosszabb és vastagabb. Kloakájuk a páncéltól távolabb nyílik. A hosszabb karmok segítenek megkapaszkodni a nőstény hátán, és az udvarlás közben is mutogatja őket. A nőstények 30 cm-re, a hímek 25 cm-re nőhetnek meg, bár ismertek 40 cm-es óriások is. Átlagos hosszuk 12–20 cm. A nőstények testsúlya elérheti az 1,5 kg-ot. 18 cm-es mérettől kezdenek tojást rakni. A fiatal egyedek nemét nehéz meghatározni. Életmódja, élőhelye Elsősorban a nyugodt vizeket kedveli; patakokban, kisebb folyókban, mocsarakban, tavakban él, ahol az aljzat iszapos, és dús növényzetű. Természetes élőhelyén fogyatkozik: bár farmokon is tenyésztik, túl sok szabadon élő állatot fognak be exportra. Átlagos élettartama 30-40 év. Akár 75 éves koráig is elélhet. Egyaránt fogyaszt növényi és állati eredetű táplálékot (rovarokat, férgeket, halivadékot, békákat és ebihalakat): minden egyednek megvan a maga ízlése. Ahogy nőnek, úgy nő étrendjükben a növényi táplálék részaránya. Kiválóan úszik, de a szárazon is nehéz meglepni. Veszély esetén azonnal a vízbe menekül. Hideg vérű állat. 21 Celsius-fokos testhőmérséklet alatt emésztési folyamatai nem működnek megfelelően. Hűvösebb éghajlaton, mint például Magyarországon téli álmot alszik. Többnyire októberben rejtőzik el a tó fenekén, amikor a hőmérséklet 10 °C alá esik. Ilyenkor nem eszik, nem mozog, és ritkábban vesz levegőt. Néhány egyed a szárazföldön, üregekben vagy sziklák alatt pihen. Enyhébb teleken néha aktívvá válnak, és feljönnek a felszínre, majd a hőmérséklet esésekor folytatják téli álmukat. A téli álomból márciusban vagy áprilisban ébrednek fel. A tó fenekén elvermelt teknősök hetekig kibírják levegő nélkül; ilyenkor glükolízisből nyernek energiát. A termelődött tejsavat a páncéljukba választják ki. Anyagcseréjük lelassul, szívverésük gyakorisága az ötödére csökken. A szobában tartott vörösfülű ékszerteknősök nem alszanak téli álmot. Tavasszal és nyáron órák hosszat sütkérezik a szárazföldön. Ekkor gyakran nagy létszámban gyűlik össze kis helyen. Ez azonban csak a sütkérezésre szorítkozik, mert mindegyikük a legjobb helyet próbálja megszerezni magának. Egyébként csak a párzáskor találkoznak. A zsúfoltság, vagy a nemek arányának kiegyenlítetlensége agresszívvá teszi. Fogságban két vagy három nőstényre kell jutnia egy hímnek. Szaporodása A hím 2–5 éves korában válik ivaréretté; ilyenkor 9–12 cm hosszú. A nőstény később, 4–7 évesen; ilyenkor 15–19 cm-es. A jobb táplálkozás miatt fogságban hamarább ivaréretté válnak. A párzásra március-júniusban kerül sor. Szaporodás előtt a hímek gyakran rivalizálnak. Párzás előtt a hím és a nőstény „násztáncot” jár; ilyenkor szembeúsznak egymással. A hím körbeússza a nőstényt, és hosszú karmaival hadonászik előtte. Ha a nőstény készen áll a párzásra, akkor az aljzatra süllyed, különben megtámadja a hímet. A hím karmaival kapaszkodik meg a nőstény hátán. Az udvarlás 45 percbe is telhet, de maga a párzás 10 perc alatt végbemegy. Alkalmanként a hímek hasonlóan megkörnyékeznek egy másik hímet. Ez a dominancia jele, és könnyen összekaphatnak. A fiatal, még nem ivarérett teknősök is elvégzik a násztáncot, de párzani nem képesek. A nőstény a párzás után megváltoztathatja az evési szokásait, és további időt tölt azzal, hogy melegen tartsa a tojásokat. A nőstény évente 5–6 alkalommal rakhat tojást – egy-egy alkalommal 2–19 darabot. Az egyes alkalmak között 12-36 nap telik el. A párzás és a tojásrakás között akár több hét is eltelhet. A következő adag tojás a tojásrakást követően termékenyül meg. A nőstény testében a sperma a következő szaporodási időszakot is megéli. A tojások kifejlődésének utolsó heteiben több időt tölt a szárazföldön, és alkalmas helyet keres a tojásrakáshoz. Az üreget a hátsó lábával ássa ki. Ha az átlagos hőmérséklet 25 °C, akkor a tojások 112 nap alatt kelnek ki, 30 °C átlaghőmérsékleten ez az idő 69 napra rövidül. A tojásból éppen csak kikelt egyedek páncélja zöld, vékony vonalú, girbegurba, sárga-fekete mintázattal. Sárga alapú haspáncéljuk mintázata ilyenkor az ékszerberakásra emlékeztet. Gyorsan nőnek, tavaszra elérhetik a hat-hét centimétert. A későn kelt fiatalok a telet is a költőüregben töltik. Közvetlenül kelés előtt a teknősök a tojás felét teszik ki. A tojást tojásfoggal nyitják ki, amely fog a kikelés után kihullik, és többé nem nő vissza. Egy-két napig még a tojáshéjak között maradnak. Ha ennél korábban kell elhagyniuk a fészket, akkor mihelyt lehet, visszatérnek. A kisteknősök haspáncéljáról táphólyag lóg, ami néhány nap alatt felszívódik. Az utána maradt hasadék három hetes korra záródik be. Ekkortól mehetnek vízbe. A tojás mozgatása, forgatása a kisteknős halálát okozhatja. Ugyanis, ha megfordítják a tojást, akkor a szikhólyag felülről lenyomja a kisteknőst, akinek levegő jut a testüregébe, amikor megpróbál kikászálódni alóla. Ez halálos. Emiatt a tojások tetejét meg kell jelölni, és figyelni kell, hogy ez mindig felül legyen, ha netán át kell költöztetni őket. A vörösfülű ékszerteknős nemét a kritikus szakaszokban uralkodó hőmérséklet határozza meg. A 22–27 °C-os hőmérséklet hatására hímek, ennél magasabb hőmérsékleten nőstények lesznek. Tartása Ahogy a többi teknős, a vörösfülű ékszerteknős is megél legalább 30 évet, ha az első két évét túlélte. Könnyen agresszívvá válhat, főként, ha ennivalóról van szó, különösen, ha élő állatot kap. Fogságban védeni kell a kisebb lakótársakat a sérülésektől. Az egy évesnél fiatalabb egyedek könnyen megfulladhatnak vagy megsérülhet a tüdejük a garnéla páncéljától. Adhatunk neki zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, kisebb halakat, szárított halat, csirkemájat, marhaszívdarabokat és különböző csúszómászókat. Fejlődését különböző tápokkal és vitaminokkal elősegíthetjük, de a teknősök többnyire jobban szeretik a természetes eredetű ételeket. Férőhelye A közhiedelemmel ellentétben nem mindegy, hol tartjuk teknősünket, ugyanis a helytelen tartás az állat halálához vezethet. Az ideális akvaterrárium két részből áll: egy olyanból, ahol a teknősök úszkálhatnak és egy olyanból, amelyben napozhatnak. Az ideális akvaterrárium mérete: Hossza: a kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse. Széle: a kifejlett teknős páncélhosszának háromszorosa. Ehhez jön még a napozórész, aminek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a teknős kényelmesen elférjen rajta. Emellett figyelembe kell vennünk víz mélységét. Mivel a vörösfülű ékszerteknős kiválóan úszik, ezért akár mély vízbe is rakhatjuk. Az ideális vízmélység a példány páncélhosszának másfélszerese. Kockázatai és kereskedelme A vörösfülű ékszerteknős a szalmonella tünetmentes hordozója. Több forrás szerint voltak, akik a fajjal kereskedve fertőzödtek meg. Emiatt az Amerikai Egyesült Államok már 1975-ben korlátozta a kereskedelmét. Az FDA szerint nem lehet eladásra kínálni a teknős tojását, vagy 4 cm-nél rövidebb páncélú teknősöket. Ez a rendelkezés a közegészségügyi törvény alá tartozik, mert a teknős által terjesztett szalmonella már közegészségügyileg is jelentőssé vált. A rendelet megszegése esetén a teknősöket és a tojásokat el kell pusztítani. Ha az elkövető erre nem hajlandó, akkor 1001 dolláros pénzbüntetéssel, vagy egyéves szabadságvesztéssel büntetendő. Sok bolt vagy bolhapiac azonban mégis árusíthat méreten aluli teknősöket tudományos, oktatási célra, vagy kiállítás céljából, amit az FDA is engedélyez. Egyes államokban a szabályozás még szigorúbb. Floridában például tilos minden vad színezetű, vagy hibrid vörösfülű ékszerteknős kereskedelme és tartása, de például a pasztell és az albínó példányok kereskedelme és tartása megengedett, mivel ezek láthatóan tenyészetekből származnak. A szabályozás a vad népesség mellett a sárgafülű ékszerteknőst is védi. A szalmonellafertőzés esélye csökkenthető az alapvető tisztasági rendszabályok betartásával. Már a kisgyerekek is megtanulhatják, hogy kezet mossanak, miután foglalkoztak a teknőssel, vagy csak belenyúltak az akvaterráriumba. A faj Magyarországon A legelterjedtebb fogságban tartott teknősfaj Magyarországon. Már a Búvár zsebkönyvek 1976-ban kiadott Kígyók, békák című kötete könnyen nevelhető, import házi kedvencként említi. Szabadon engedett példányaiból életképes, az őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis) apránként kiszorító populáció alakult ki. Magyarországon eddig egyszer sem volt példa szaporodására, bár fészküket itthon is megépítik. Azokon a területeken, ahol a vörösfülű ékszerteknős betelepült, a mocsári teknősök testtömege kisebb.A vörösfülű ékszerteknős behozatalát az Európai Közösség országaiba a 605/2006/EK rendelet tiltja, mert „a Közösség természeti viszonyai közé történő bevitele ökológiai fenyegetést jelent a Közösség őshonos vadon élő állat- és növényfajaira”. A kultúrában A Tales of the Teenage Mutant Ninja Turtles (Tini nindzsa teknőcök) a szerzők nyilatkozata szerint ehhez a fajhoz tartoznak. A képregényhősök népszerűsége a faj elterjedéséhez vezetett Nagy-Britanniában. 132 (szám) A 132 (százharminckettő) a 131 és 133 között található természetes szám. Téglalapszám (11 · 12). 1981 100 legnagyobb slágere Ez a lista a Billboard magazin első Hot 100 zenéjét tartalmazza 1981-ből. Rötgesbüttel Rötgesbüttel település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 2376 fő (2018). Rötgesbüttel Adenbüttel, Vordorf, Meine, Isenbüttel és Ribbesbüttel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lehliu Gară Lehliu Gară város Călărași megyében, Munténiában, Romániában. Fekvése A Bărăgan síkságon fekszik, Bukaresttől 64 km-re keletre, míg Călărași városától 55 km-re északnyugatra. Történelem Első írásos említése 1853-ból való. 1968-tól 1981-ig Ialomița megye része volt. Városi rangot 1989-ben kapott. Népesség A város népességének alakulása: 1992 - 6622 lakos 2002 - 6562 lakos Gazdaság A településen található egy bioüzemanyagot előállító gyár, mely a portugál Martifer cég tulajdonában van. Nagy-Kolumbia Nagy-Kolumbia (spanyolul Gran Colombia) történelmi államalakulat, a Kolumbiai Köztársaság történetének 1819 és 1830 közötti időszakára használt kifejezés. Ez a rövid életű dél-amerikai állam fennállása alatt magában foglalta a mai Kolumbia, Venezuela, Ecuador és Panama teljes területét, valamint Peru, Brazília és Guyana kisebb részeit. A név eredete Az ország neve a maihoz hasonlóan Kolumbiai Köztársaság volt, a Nagy-Kolumbia elnevezés a történészek által alkotott fogalom, hogy így különböztessék meg egymástól az 1831 előtti és a mai köztársaságot. Maga a Kolumbia név Kolumbusz Kristóf (spanyolul Cristóbal Colón, olaszul Cristoforo Colombo) nevéből ered. Az országnak Francisco de Miranda adta ezt a nevet, hogy ez utaljon minden újvilági spanyol és portugál gyarmatra. Bolívar és a föderáció A 19. század eleji latin-amerikai függetlenségi háborúk idején, a Simón Bolívar vezette seregnek a boyacái csatában aratott győzelme után, 1819 decemberében kiáltották ki a nagy-kolumbiai köztársaságot az angosturai kongresszuson. Három részből álló köztársaságként hozták létre Bogotá, Caracas és Quito központtal, bár e három alkirályság nem mindegyike lett ekkor még független. Az ország alkotmányát a cúcutai konferencián 1821-ben fogadták el. E szerint az ország fővárosa Bogotá lett. A centralizált hatalom mellett új közigazgatási felosztást alakítottak ki: Venezuelát, Cundinamaricát és Quítót kisebb területi egységekre bontották. A választásokon Simón Bolívar lett az elnök, és Francisco de Paula Santander az elnökhelyettes. Létezésének első évében Nagy-Kolumbia segített a még spanyol függés alatt lévő területek elszakadásában, ekkor lett az ország szerves része Panama, valamint Venezuela és Quíto egyes területei. Peru később, 1824-ben szintén Nagy-Kolumbia segítségével vált független állammá. Föderalisták és szeparatisták Mikor a spanyolok elleni háború befejeződött, a központi és a helyi hatalom képviselői elkezdtek egymással viaskodni. Állandó feszültséget gerjesztett a területi felosztás megváltoztatásának kérdése, amivel együtt járt volna a gazdasági és kereskedelmi erőviszonyok megváltozása is. Ez folytonos csatározásokat indított meg a területek között, melyek változtatásokkal és kompromisszumokkal végződtek. Ezek a megállapodások soha nem tudtak tartós békét biztosítani, ami megmutatta, hogy törékeny, nem időtálló az állam felépítése. Bolívar egy egységes latin-amerikai államról szólt, de nem volt képes ezt megvalósítani. A Nagy-kolumbiai Köztársaság volt erre az egyetlen kézzel fogható lehetősége. Bolívarnak nem akadt támogatója az egész földrészen, így 1828-ban felhagyott tervével, majd 1830 első felében lemondott elnöki tisztéről. Az állam végül is 1830 nagy részében már nem funkcionált, és 1831-ben Ecuador, Venezuela és Új-Granada létrejöttével teljesen meg is szűnt. Független államok Nagy-Kolumbia szétesése bizonyította abban a korban, hogy Bolívar álma megvalósíthatatlan. Cundinaamerica (ahogy ezt Angosturában létrehozták) Új-Granada néven vált függetlenné. 1863-ban Kolumbiai Egyesült Államokra, majd 1886-ban Kolumbiára változtatta a nevét. Panama egészen 1903-ig ennek az országnak az egyik tartománya maradt, majd ekkor az USA a Panama-csatorna megépítéséért cserébe támogatást adott függetlenedéséhez. Corbarieu Corbarieu település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 1663 fő (2015). Corbarieu Labastide-Saint-Pierre, Montauban, Orgueil, Reyniès és Saint-Nauphary községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Emil Bozsinovszki Emil Bozsinovszki (macedón írással: Емил Божиновски; Bitola, 1964. január 10. – ) macedón nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2006-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Macedón labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2000-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A macedón nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében az 1. helyet foglalja el 4 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2006-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 9. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság Norvégia rendezte a 2002-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol a FIFA/UEFA JB hivatalnoki feladatokkal bízta meg. Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Portugáliába a XII., a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, illetve Ausztriába és Svájcba a XIII., a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Sportvezetőként 2012-től a Macedón Játékvezető Bizottság (FFM) elnöke. 7204 Ondrejov A 7204 Ondrejov (ideiglenes jelöléssel 1995 GH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Pravec, P. fedezte fel 1995. április 3-án. Monti Simbruini A Simbruini (olaszul Monti Simbruini) az olaszországi Appenninek egyik mészkővonulata, a Laziói-szubappenninek része. Lazio és Abruzzo régiók határán húzódik, legmagasabb csúcsa a Monte Contanto (2015 m). Neve a latin sub imbribus-ból származik, melynek jelentése eső alatt. Közismertebb nevén Római Alpok. Legmagasabb csúcsai: Monte Autore (1855 m) Monte Calvo (1591 m) Monte Cotento (2015 m) Monte Pratiglio (1421 m) Monte Tarinello (1844 m) Monte Tarino (1961 m) Monte Viperella (1834m ) Forrás Blanchard, Paul - Southern Italy , Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 9781905131181 Arrènes Arrènes település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 225 fő (2015). Arrènes Saint-Étienne-de-Fursac, Châtelus-le-Marcheix, Marsac, Mourioux-Vieilleville, Saint-Goussaud és Laurière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jørn Utzon Jørn Utzon (Koppenhága, 1918. április 9. – 2008. november 29.) dán építész, főként a sydney-i Operaház (1956-73) tervezőjeként ismert. További épületei között kiemelkednek a dániai Bagsværd-templom (1968–76) és a kuvaiti parlament (1971–83). Saját háza, a mallorcai tengerparton, kisebb léptékben összegezte építészeti elveit. 2000-ben a Velencei Építészeti Biennálé Arany Oroszlán díjával, 2003-ban Pritzker-díjjal tüntetették ki. Philippe Riboud Philippe Claude Riboud (Lyon, 1957. április 9. –) olimpiai és világbajnok francia párbajtőrvívó. 1981–1982-es lengyel labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1981–1982-es lengyel labdarúgó-bajnokság a lengyel labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának 48. alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 16 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Widzew Łódź nyerte az ezüstérmes Śląsk Wrocław, és a bronzérmes Stal Mielec előtt. Az Arka Gdynia és a Motor Lublin kiesett. 720 Bohlinia A 720 Bohlinia (ideiglenes jelöléssel 1911 MW) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Franz Kaiser fedezte fel 1911. október 18-án. Karacs Teréz Karacs Teréz (Pest, 1808. április 18. – Békés, 1892. október 7.) pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Takács Ádám lelkész unokája, Besnyei György ükunokája. Életpályája Apja, Karacs Ferenc rézmetsző és térképész volt, anyja, Takács Éva író, Takács Ádám rákospalotai majd váci lelkész leánya. Házukban gyakran megfordultak a kor szellemi vezetői, például Fáy András, Kazinczy Ferenc, Garay János, Vörösmarty Mihály és Kölcsey Ferenc. Katona József lakott is náluk egy ideig, itt írta meg a Bánk bánt. De gyakori vendég volt házuknál Virág Benedek is, aki a család otthonát csak Karacs Tusculánumnak nevezte. A szülők bátorították lányuk tanulását, bár ez elsősorban önképzést jelentett. A protestáns népiskolai (a Kálvin téri református iskolában) képzésen kívül egyéb, felsőfokú képzésben nem részesült, de mégis nagy műveltségre tett szert köszönhetően szüleinek és baráti körüknek. Édesanyjától a műveltségen kívül gyakorlati tudást is kapott; megtanult fehérneműt varrni, később pedig a selyemhajfodrok készítésének mesterségét. Első írása, egy találós kérdés, 1823-ban jelent meg a Hasznos mulatságok című lapban. 1824 októberétől tíz hónapon keresztül a bécsi Márton József professzor családjának vendégszeretetét élvezte. 1828-ban a nyarat Mezőtúron tölti lelkész barátjánál, Szabó Pálnál. Itt ismerkedik meg az ott káplánkodó Jakab Istvánnal; szerelmük beteljesületlen maradt, de életük végéig jó barátok maradtak. Első novellája 1833-ban jelent meg Mátray Gábor Vajda Péter és Jankovich Miklós buzdítására a Regélő című lapban. Ezt követően folyamatosan publikált verseket, műfordításokat, pedagógiai és politikai jellegű cikkeket egyaránt a Rajzolatok, Életképek és honderű című lapokban. Az 1838-as árvíz megrendítette a család anyagi helyzetét, ugyanebben az évben halt meg édesapja és két testvére (Ferenc és Árpád) is. Édesapja halála után házvezetőnői állást vállalt Máramarosszigeten, Kállay István és neje, Blaskovich Amália háztartásában. Ebben az időben egyre kevesebbet ír, és inkább tudományos mint szépirodalmi munkái jelennek meg. Egyik ilyen írása az Életképek című lapban jelent meg és a nőnevelés kérdésével foglalkozott. Az írással nagy feltűnést keltett és egyszerre több helyre is hívták nevelőnőnek. A miskolci református nőnevelő intézet 1846. szeptember 8-án nyílt meg elsőként az ilyen intézetek közül hazánkban, ahol nem csak nemesi származású, hanem polgári lányok is tanulhattak és évente hat szegényebb sorsú diák ingyen tanulhatott. Karacs Teréz elvállalta az igazgatónői kinevezést. Munkáját két férfi és két nő kolléga segítette. Az indulás nem volt könnyű; sok felszerelés hiányzott, ezért hozománya egy részét is feláldozta a nemes cél érdekében. A szabadságharc alatt tanítványaival fehérneműket varrt a honvédeknek és gyűjtést rendezett a lakosság körében. Miskolci évei alatt 800-nál több leányt tanított. Karacs Teréz egyetlen nőként részt vett az 1848. július 20–a és 24-e között megtartott tanügyi kongresszuson, amely a kor gyakorlatával ellentétben azt írta elő, hogy a tanítók és a tanítónők egyenlő javadalmazásban részesüljenek. Tizenhárom Miskolcon töltött év után Kolozsvárra távozott, hogy ott vegye át a belvárosi elemi és felsőbb leányiskola igazgatását. Három év működés után 1862-ben lemondott anyagi nehézségek miatt, de a szülők kérésének engedve még egy évig maradt a városban, saját erejéből működtetve egy magánnevelő intézetet. Kolozsvári évei alatt 460 tanítványa volt. 1863-tól Teleki Miksa lányainak nevelőnője volt Kendilónán, majd 1865 és 1877 között magántanárként dolgozott Pesten, nyelvet, történelmet és földrajzot tanítva. 1866-ban beválasztották a pesti református nőegylet bizottságába. 1877-től a kiskunhalasi református Felsőbb Leányiskola tanára volt, hol két unokahúga nevelőnőként dolgozott. Ebben az évben újra tollat ragadott és 31 év kihagyás után újra cikket jelentetett meg a fővárosi lapokban. Az apropót az adta, hogy Virág Benedek háza falán emléktáblát akartak elhelyezni, de vita támadt a halála időpontja felett. Ő személyes emlékeire hagyatkozva írta meg álláspontját. Ezután hasonló visszaemlékezéseket adott közre, többek között Fáy András, Vajda Péter, Döbrentei Gábor, Kalmár István vagy Táncsics Mihály. Betegsége miatt (bal karja lebénult) 1885-ben Békésre költözött unokaöccséhez, Környey Lajos ügyvédhez. 80. születésnapját Budapesten, országos ünnepségek közepette rendezték meg. Élete utolsó évét csaknem teljesen ágyban töltötte, 1892-ben halt meg, a békési temetőben nyugszik. Az 1840-es évek közepétől tartott fenn barátságot Leövey Klárával, aki bemutatta Teleki Blankának. Tanítványai között tudhatta Arany János unokáját, Széll Piroskát. Teleki Blanka nővérének, De Gerandó-nénak közbenjárásával Lajos Fülöp francia király unokájának nevelőjéül is meghívták. Emlékezete Nevét Kiskunhalason , Veresegyházon és Veszprémben utca őrzi. Békésen általános iskolát neveztek el róla. Miskolcon 1985-től Leánykollégium viseli a nevét Vácon 1989 -ben róla nevezték el a középiskolai leánykollégiumot. Az intézmény 2011-ben megszűnt. Munkái Játékszíni terv. Színjáték öt felv. Pest, 1838. Karacs Teréz összes munkái. Átvizsgálva összeszedte Takács Ádám. Miskolcz, 1853. Két kötet. Első kötet Második kötet A régi magyar színészetről. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Naményi Lajos, Arad, 1888. (Ism. Békésgyulai Hiradó 2. sz.) Karacs Teréz művei. I. Beszélyek. Gyula. 1889. (Ism. Nemzeti Nőnevelés, Fővárosi Lapok 319. sz. Több nem jelent meg). Kéziratban maradt írásai: Szerelem elvet győz, vígjáték 5 felvonásban, a Magyar Tudományos Akadémia költségén átnézett és irály tekintetében kijavított színműve a budai színház könyvtárában 1836-ban. Egy színdarabja: I. Lajos szerelme című Miskolcon az 1850-es évek elején színre is került, melyet a szabadságharc alatt nála bujdosó sógora főszereplésével mutattak be. Ernesto Filippi Ernesto Filippi (Lucca, 1954. október 26. –?) uruguayi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. egyetemi docens. Teljes neve: Ernesto Filippi Cavani. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói, majd 4. bírói szolgálatot végzett. 1985-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1995-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Uruguayi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1981-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszéli. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként, majd 4. bíróként segített. Az uruguayi nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 6. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1995-ben vonult vissza. Labdarúgó-világbajnokság U20-as labdarúgó-világbajnokság Portugália rendezte a 8., az 1991-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként alkalmazta =1991-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokság --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Olaszországba a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra és Amerikai Egyesült Államokba a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Selejtező mérkőzéseket az CONMEBOL zónákban vezetett. Az 1994-es volt az első labdarúgó-világbajnokság, ahol ténylegesen külön tevékenykedtek a játékvezetők és a segítő partbírók. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 1. Copa América Argentína a 35., az 1991-es Copa América, illetve Bolívia a 37., az 1995-ös Copa América labdarúgó tornát rendezte, ahol a CONMEBOL JB hivatalnokként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett mérkőzéseinek száma: 2. Sportvezetőként Az aktív játékvezetői pályafutását befejezve a nemzeti és a FIFA Játékvezető Bizottságánál koordinátor, nemzetközi ellenőr. Sikerei, díjai Az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 95, legjobb bírójának rangsorolta, holtversenyben Szaad Kamíl al-Fadli, Rune Pedersen társaságában. A 2008-as szavazáshoz képest 21 pozíciót hátrább lépett. D47-es autópálya (Csehország) A D47-es autópálya az R35-ös autóút olomouci kivezető szakaszától (Lipník nad Bečvou-tól) a lengyel határig tart, illetve tartana, mert az autópálya egyetlen kilométere sincs kész, az átadás várható éve: 2009 (az egész autópályát ekkor tervezik átadni). A D47-es autópálya tulajdonképpen a D1-es autópálya morvaországi folytatása. Összeköti Morvaország két legnagyobb városát: Brnót és Ostravát. Keresztülhalad Cseh-Szilézián, megkerülve Ostrava és Bohumín városát. Tehermentesíti ezt a nagyon forgalmas Északkelet-Csehországi részt, megfelelő közlekedési tengelyt adva a térségnek és összefűzve a főbb utakat. Ha elkészül, végbe mehet a hanyatló sziléziai terület szerkezetváltása. Az autópálya tervezett teljes hossza kb. 80 km, melyből 44 km építés alatt van. Műtárgyak az autópályán Klimkovický tunel: A Klimkovice városánál épülő alagút két „vájatból” áll. Az egyik 1076 m, a másik 1088 m hosszú. Az építkezést 2005 -ben kezdték és várhatóan 2008 -ra fejezik be. Az alagút költségvetése kb. 2,5 milliárd Cseh korona . Az ostravai csomópontok: Ostrava déli, illetve nyugati részén, ahol az autópályát jelenleg építik, két óriási körforgalmat "emelnek" az útpálya fölé. Botrányos építkezés Az autópálya építése hatalmas botrányokat kavart Csehországban: mielőtt kiírták volna a tendert 2001-ben, ennek lassúságára hivatkozva a beruházást egy izraeli cég kapta meg, ami saját költségén építkezett volna, adókedvezményekért cserébe. A cég a szerződés megkötése előtt elkezdte az építkezést. A következő kormány szerződést bontott és korrupció vádjával vizsgálatot indított, melybe több politikus is belekeveredett. Carmena Carmena település Spanyolországban, Toledo tartományban. Carmena Alcabón, Santo Domingo-Caudilla, Escalonilla, La Puebla de Montalbán, El Carpio de Tajo, La Mata, Toledo és Santa Olalla községekkel határos. Lakosainak száma 743 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 2-es számú Országos Kéktúra szakasz A 2-es számú Országos Kéktúra szakasz 71,9 km hosszúságú, Sárvár és Sümeg között halad a Kemenesháton. OKT = Országos Kéktúra Gibson megye (Indiana) Gibson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Indiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Princeton. Lakosainak száma 33 612 fő (2013. július 1.). Gibson megye Knox megyével határos. Népesség A megye népességének változása: Heterenchelyidae A Heterenchelyidae a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, azon belül az angolnaalakúak (Anguilliformes) rendjébe tartozó család. 2 nem és 8 faj tartozik a családhoz. Rendszerezés A családba az alábbi nem és fajok tartoznak. Panturichthys (Pellegrin, 1913) – 4 faj Panturichthys fowleri Panturichthys isognathus Panturichthys longus Panturichthys mauritanicus Pythonichthys (Poey, 1868) – 4 faj Pythonichthys asodes Pythonichthys macrurus Pythonichthys microphthalmus Pythonichthys sanguineus Forrás ITIS rendszerbesorolása Hugo Junkers Hugo Junkers (Rheydt, 1859. február 3. - Gauting, 1935. február 3.) német mérnök és repülőgépkonstruktőr, a csak fémből épített repülőgépek úttörője. Az általa alapított Junkers üzem az első világháború után utas- és teherszállító repülőgépeket készített. A náci hatalomátvétel után gyárát államosították és kényszerítették szabadalmai átadására. Élete Hugo Junkers 1859. február 3-án született Rheydt városában, Poroszország Rheinland tartományában. Apja tehetős gyártulajdonos volt. A középiskola után a Charlottenburgi Királyi Politechnikai Egyetemen és az Aacheni Királyi Műszaki Egyetemen tanult és 1883-ban megkapta mérnöki diplomáját. Egy ideig apja rheydti üzemében dolgozott, majd visszatért Charlottenburgba, hogy Adolf Slabytól elektromosságtant és termodinamikát tanuljon. Slaby ajánlotta be a dessaui Continental-Gasgesellschaft céghez, ahol Junkers részt vett az első ellendugattyús motor kifejlesztésében. Eközben az égéshő mérésére készített kalorimétert, amelynek gyártására alapított egy céget is. Kalorimétere az 1893-as chicagói világkiállításon aranyérmet nyert. A következő évben szabadalmaztatott egy gázüzemű kazánt, 1895-ben pedig megalapította a Junkers AG céget kazánjai készítésére és forgalmazására. 1897-ben az aacheni egyetem felajánlotta neki a gépészmérnöki katedrát. Junkers 1912-ig tanított, de eközben számos szabadalmat nyújtott be kaloriméterekről, nyomásszabályozókról, gáztűzhelyekről és egyéb találmányokról. Repülőgéptervezőként Junkers ötvenévesen kezdett el foglalkozni a repüléssel, amikor 1909-ben Hans Reissnerrel elkezdtek dolgozni egy fémből készült repülő szerkezeten. Dessaui üzemében elkészített egy hullámszerkezetű fémszárnyat, az áramlás tanulmányozására felállított egy szélcsatornát és kifejlesztett egy hidraulikus féket. Junkersnek úttörő koncepciói voltak, mint a "csupaszárny" repülőgép, de az első világháború kitörése után a gyors eredményeket akaró kormány a hagyományos repülőgépek készítésére ösztönözte. 1915-ben elkészítette az első működőképes, csak fémből épített repülőgépet, a Junkers J 1 "Pléhszamárt" (Blechesel). 1916-1917-ben elkezdte a Junkers J.I sorozatgyártását, amely egy fémből készült, páncélozott, földi célpontok támadására és felderítésre optimalizált modell volt. 1917-ben a kormány nyomására egyesítette cégét Anthony Fokkerével és létrejött Junkers-Fokker AG. 1918-ban elkészítették a világ első egyfedelű, alulszárnyas repülőgépét, a Junkers D.I-et, amelyben - szintén elsőként - dúralumíniumot is használtak. Ennek továbbfejlesztése volt a kétüléses Junkers CL.I vadászgép. A világháború után A békekötés után az ismét önállóvá váló Junkers cég polgári célú repülőket kezdett gyártani. Első ilyen modellje a már 1919-ben kijövő Junkers F.13 volt. Számos más konstrukció követte, mint a hatalmas, négymotoros Junkers G.38 (akkor a világ legnagyobb utasszállítója) vagy a legsikeresebb, az egészen a 80-as évekig forgalomban maradó Junkers Ju 52 utasszállítók. Hugo Junkers különböző üzleti kezdeményezésekkel segítette a légitársaságok (mint a Deutsche Luft Hansa vagy a Lloyd Aéreo Boliviano) megalapítását és kezdeti nehézségeik megoldását; ennek eredményeképpen egyre nőtt a repülőgépei iránti kereslet. 1922-ben Junkers állami hitelből Moszkva mellett épített egy repülőgép-gyártó üzemet, amely azonban 1925-ben tönkrement. A hitelek visszafizetésére több kisebb vállalkozását el kellett adnia. A 20-as években támogatta a Bauhaus-iskolát és finanszírozta Weimarból Dessauba való költözését. 1927-ben egy Junkers W 33-ban a magyar Risztics János és Wilhelm Zimmermann 65 órát tartózkodott egyfolytában a levegőben ezzel világrekordot állítva fel, a következő évben pedig ugyanilyen típusú géppel repülte át elsőként kelet-nyugati irányban az Atlanti-óceánt Köhl, Hünefeld és Fitzmaurice. Halála A nácik 1933-as hatalomátvétele után, a légierő vezetője, Hermann Göring kényszerítette a pacifista és szocialista nézeteiről közismert Junkerst, hogy adja át az államnak szabadalmai tulajdonjogait és cégeinek többségi részvényeit. A bebörtönzéssel fenyegetett Junkers engedett a zsarolásnak, de 1934-ben így is házi őrizetbe került, majd eltávolították Dessauból. Röviddel később, 1935. február 3-án halt meg a München melletti Gautingban, 76 éves korában. Bechtolsheim Bechtolsheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Léon Schellings Léon Schellings (1956. július 26. –) belga nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés A Belga labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1992-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A belga nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 25. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1995-ben búcsúzott. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Angliába a X., az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Sportvezetőként Aktív pályafutását befejezve a belga JB elnökségi tagja volt. Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 58) Lucius Calpurnius Piso Caesonius (? – Kr. e. 43 után) római politikus, a plebejus Calpurniusok nemzetségének tagja volt. Leginkább Caius Iulius Caesar apósaként és egyik legtekintélyesebb híveként ismert, akit emiatt Cicero meglehetősen sötét színekkel festett le. Származása Rangos családból származott: dédapja, Lucius Kr. e. 148-ban, nagyapja, Lucius Kr. e. 112-ben viselt consuli rangot. Apját szintén Luciusnak hívták, de közhivatalt nem töltött be: egy fegyvergyárat vezetett az itáliai szövetségesháború idején. Egy Placentia városából Rómába települt ember, Calventius lányát vette feleségül, tőle származott a legifjabb Lucius. Karrierje Kr. e. 59-ben hallunk róla először, amikor a teljhatalmú néptribunus, Publius Clodius rablással vádolta meg, amelyeket praetori magistraturája után neki juttatott tartományában követett el. A bírók lába elé borulva elkerülte a büntetést. Ugyanebben az évben adta feleségül lányát, Calpurniát az egyik consulhoz, Caius Iulius Caesarhoz, aki elérte, hogy Kr. e. 58-ra apósát is consullá válasszák a Pompeius-párti Aulus Gabinius társaságában. A két consul az első triumvirátus bábja volt, emellett Clodiust is támogatták Cicero száműzésével végződő törekvésében. Jutalomképpen a néptribunus nekik ígérte hivatali évük lejárta utánra Macedoniát és Syriát. Caesonius részt vett a Clodius által tartott örömünnepen Cicero száműzése után, és Gabiniushoz hasonlóan elrabolt vagyonából is részesült. Clodius törvényének hála valóban Macedoniába mehetett, ahol Kr. e. 57-ben és 56-ban gátlástalanul fosztogatott és harácsolt proconsuli rangú helytartóként. A senatus végül utódot jelölt ki számára, így sértetten és feldühödve Kr. e. 55-ben kénytelen volt átadni tartományát Quintus Anchariusnak. (Az Egyiptomot saját szakállára megtámadó Gabiniust is ekkor hívták vissza.) Cicero időközben visszatérhetett a városba, és a visszahívását eredményező vita során minden haragját kiontotta Piso ellen, akit az összes lehetséges bűnnel megvádolt (De provinciis consularibus). Piso hazatérésekor kikérte magának a beszédet, mire Cicero ismét a legsúlyosabb magán- és közéleti vádakat vágta a fejéhez (In Pisonem). Dühe azonban nem volt elég nagy ahhoz, hogy a hatalmas Caesar apósát be merje perelni. A polgárháborúban és utána Piso Kr. e. 50-ben Clodius bátyja, Appius Claudius Pulcher kollégájaként censori rangra emelkedett; a hivatalt Caesar felkérésére vállalta. Kr. e. 49-ben még nem vált meg hivatalától, és a polgárháború kitörésekor felajánlotta a senatusnak, hogy közvetít a testület és veje között, amiről azonban az optimaták hallani sem akartak. Caesar így Itáliára támadt, Piso pedig elmenekült a senatorok többségéhez hasonlóan, azonban nem kelt át a Balkánra. Bár Caesartól mindvégig távolságot tartott – ami miatt Cicero hajdani érzései gyökeresen megváltoztak iránta – és a harcokban sem vett részt, Rómába visszatérve veje tisztelettel fogadta. Caesar Kr. e. 44-es meggyilkolásakor fellépett intézkedéseinek érvényben tartásáért, és jóformán egyedüliként még Marcus Antonius önkényeskedéseivel is szembeszállt; igaz, később Antonius legelszántabb hívei közé tartozott (ismét csak Cicero rosszallására). Amikor Antonius északra vonult, hogy kiostromolja a Mutina városában magát elsáncoló Decimus Junius Brutus Albinust, Piso Rómában maradt, hogy képviselje a consul érdekeit. Kr. e. 43-ban követségbe küldték Antoniushoz Mutina alá. További sorsa nem ismeretes. Hasonló nevű fia, Lucius Calpurnius Piso Caesonius Kr. e. 15-ben volt consul. Forrás Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology . Szerk.: William Smith . Boston , C. Little & J. Brown, 1867 . Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D) ; II. kötet (E–N) ; III. kötet (O–Z) . Olivia Manning Olivia Mary Manning (Portsmouth, 1908. március 2. – Wight-sziget, 1980. július 23.) brit író, költő, kritikus. Szépirodalmi és szakirodalmi munkáiban gyakran részletezi személyes odüsszeiáját és utazásait, melyeket főként Angliában, Írországban, Európában és a Közel-Keleten tett. Gyakran írt személyes tapasztalatairól, de írásaiban jelentős szerepet kapnak az elképzelt események is. Fiatalkorában Portsmouth és Írország között ingázott, sehol sem töltött túl sok időt. Ebből fakadt, ahogy ő emlegette, „az a tipikus angol-ír sehova-sem-tartozás”, ami később meghatározta teljes világszemléletét. Művészeti iskolába járt, aztán Londonba költözött, ahol 1937-ben első komolyabb regénye is megjelent, The Wind Changes címmel. 1939. augusztusában hozzáment R. D. Smith-hez, aki a British Council adjunktusaként Bukarestben, később, ahogy a németek megszállták Kelet-Európát, Görögországban, Egyiptomban, majd Palesztinában tevékenykedett. Manning e bolyongás során gyűjtött tapasztalatai adták magját az írónő legjobb munkáinak, annak az összesen hat regénynek, melyek a The Balkan és a The Levant (együtt Fortunes of War) trilógiákat alkotják. Általános megítélése a kritikusok körében vitatott volt, ettől függetlenül a Fortunes of War regényciklus, melynek darabjait 1960 és 1980 között írta, meglehetősen jó kritikákat kapott. A háború után Manning visszatért Londonba, és haláláig itt élt. Verseket, novellákat, regényeket, kritikákat, szakmai témájú cikkeket és drámákat (a BBC számára) írt. Annak ellenére, hogy mind Manning, mind férje követett el botlásokat, sosem váltak el. Kortársaival (többek közt Stevie Smith-szel és Iris Murdoch-kal) sem volt felhőtlen kapcsolata, főként, mert féltékeny volt azok sikereire. Elégedetlenségének igyekezett minden módon hangot adni, állandó perlekedésével kiérdemelte a Morgó Olivia (Olivia Moaning) gúnynevet. Reggie ennek ellenére sem vesztette el feleségébe vetett hitét, mindvégig ő maradt legerősebb támasza. Mindazonáltal az igazi hírnév csak Olivia 1980-as halála után jött el, amikor 1987-ben filmre vitték a Fortunes of Wart. Életében könyvei csak korlátozott kritikai figyelmet kaptak, ezen vélemények is megoszlottak, különösen jellemábrázolását és más népek kultúrájának bemutatását illetően. Írásaiban igyekezett kerülni a nemi kérdéseket, emiatt nehéz besorolni a feminista irodalom kategóriájába. Mindazonáltal a kortárs tudomány kiemeli Manning, mint női író fontosságát a háborús szépirodalomban és a Brit Birodalom hanyatlásának témájában. Munkáiban elítéli a háborút, a rasszizmust, a gyarmati rendszert, az imperializmust, tanulmányozza a fizikai és érzelmi elidegenítés témáját. Művei Jacob Morrow álnéven Rose of Rubies (1929) Here is Murder (1929) The Black Scarab (1929) Saját neve alatt The Wind Changes (UK: 1937, 1988; US: 1938) Remarkable Expedition: The Story of Stanley's Rescue of Emin Pasha from Equatorial Africa (The Reluctant Rescue in the US) (UK: 1947, 1991; US: 1947, 1985) Growing Up (UK: 1948) Artist Among the Missing (UK: 1949, 1950, 1975) The Dreaming Shore (UK: 1950) School for Love (UK: 1951, 1959, 1974, 1982, 1983, 1991, 2001, 2004; US: 2009) A Different Face (UK: 1953, 1975; US: 1957) The Doves of Venus (UK: 1955, 1959, 1974, 1984, 1992, 2001; US: 1956) My Husband Cartwright (UK: 1956) The Great Fortune (The Balkan Trilogy; UK: 1960, 1961, 1967, 1968, 1969, 1973, 1974, 1980, 1988, 1992, 1994, 1995 2000; US: 1961) The Spoilt City (The Balkan Trilogy; UK: 1962, 1963, 1967, 1968, 1974, 1980, 1988, 1994, 2000; US: 1962) Friends and Heroes (The Balkan Trilogy; UK: 1965, 1974, 1987, 1988, 1994; US: 1966) Collected as Fortunes of War: the Balkan Trilogy (UK: 1981, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 2004; US: 1988, 2005, 2010) Extraordinary Cats (UK: 1967) A Romantic Hero, and other stories (UK: 1967, 1992, 2001) The Play Room (The Camperlea Girls in the US) (UK: 1969, 1971, 1976, 1984; US: 1969) The Rain Forest (UK: 1974, 1977, 1983, 1984, 1986, 1991, 2001, 2004) The Danger Tree (The Levant Trilogy; UK: 1977, 1979, US: 1977) The Battle Lost and Won (The Levant Trilogy; UK: 1978, 1980; US: 1979) The Sum of Things (The Levant Trilogy; UK: 1980, 1982; US: 1981) Collected as Fortunes of War: the Levant Trilogy (UK: 1982, 1983, 1985, 1987, 1988, 1989, 1996, 2001, 2003, ; US: 1982, 1988, 1996 Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Neumarkt am Wallersee Neumarkt am Wallersee város Ausztriában, Salzburg tartományban a Salzburg-Umgebungban található. Területe 36,31 km², lakosainak száma 6 219 fő, népsűrűsége pedig 171,27 fő/km² (2016. január 1-jén). A település 552 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A település részei: Lengroid (67 fő, 2015. január 1-jén ) Maierhof (94) Matzing (54) Neufahrn (227) Neumarkt am Wallersee (4332) Pfongau (406) Schalkham (528) Sighartstein (100) Sommerholz (113) Thalham (47) Wallersee-Ostbucht (41) Wertheim (149) Karagai járás A Karagai járás (oroszul Карагинский район) Oroszország egyik járása a Kamcsatkai határterületen. Székhelye Osszora városi jellegű település. Népesség 2002-ben 5 656 lakosa volt, melyből 35,2% korják. 2010-ben 4 076 lakosa volt. „EXPO” falu Az „EXPO falu” Levél község külterületén helyezkedik el, összekötve a falut és az 1-es főutat. Az EXPO falu létesítményei A Levél EXPO az 1-es út mentén fekvő szolgáltató-kereskedő hálózat, melyet egyéni és társas vállalkozások üzemeltetnek. Az állandóan foglalkoztatottak száma 4 fő, a turisztikai főszezonban 7-8 fő. Az EXPO területén mintegy 20 kisebb, nagyobb vállalkozás működik bérleti illetve tulajdonosi joggal. A foglalkoztatottak száma 80-100 fő. Aszfaltozott belső úthálózattal, víz, villany, belső csatornahálózattal, teljes telefonellátottsággal rendelkezik. Tevékenységek: 80 fős motel , fizetővendéglátás, 2000 m²-es, 80 fős kemping, 3 étterem , butiksor (zöldség, gyümölcs, ruhanemű, játék), egyéb aprócikkek), üzemanyagkutak, fa házak forgalmazása. Létrejötte A rendszerváltást megelőző években, a nyugatra irányuló külkereskedelem fellendülésével igény mutatkozott, egy olyan bemutatkozó helyre ahol, a gazdát kereső áruféleségeket alaposabban megismerhessék a jövendő kereskedők illetve a vevők. Az ötlet megvalósulásaként az osztrák határtól néhány kilométerre (5 km) találkozóhelyet és bemutatkozási lehetőséget biztosított az akkor még szocialista típusú vállalatoknak a néhány hónap alatt létesített „település”. Üzlethelyiségek, képviseletek, saját rendelkezésű mini szállodák, szolgáltató és bemutató pavilonok létesültek. Az ötlet az akkori tanácselnök Papp Zoltánnak és dr. Czerny Károlynak, a ráckevei Architektúra Kisszövetkezet elnökének jutott az eszébe. A település a tulajdonát képező nem használt külterületet adta hozzá, a kisszövetkezet pedig úgynevezett gyors lakóházakat húzott fel a közművesített telkekre. A megvalósítás nagyon rövid idő alatt, 1988 júliusától ugyanazon év november 7-ig zajlott le. Az elképzelés hátterében azt állt, hogy az akkori M1-s út és még csak a tervezői asztalon létező autópálya között illetve a későbbi szlovákiai M15-ös autóút leágazás között létesült telepen megépült 26 ház mellett folyamatosan létesülhessenek a szükségletek kielégítését szolgáló további éttermek, áruházak, különböző árusító pavilonok. Az új szemléletű tervezéshez és a megvalósításhoz a különböző szervezetek együttműködése példás volt. Az akkor napokra, dekádokra lebontott végrehajtási határidők szokatlanok voltak. A működtetés első esztendői Az átadás után megindult a letelepedési igények kielégítése. Sőt, azonnali bővítési tervek is születtek. Azonban a rendszerváltozás közbeszólt. A privatizálás megindulásával illetőleg a volt szocialista vállalatok felszámolásával az idetelepülés gyakorlatilag megszűnt. A bemutatótermek felszámolódtak, a pavilonok üresé váltak. Viszont újabb igény lett a házak hétvégi házzá, lakóházzá való átalakítására. Az ország minden részéből vándoroltak ide, letelepedési célból. A másik probléma az volt, hogy a Budapest-Hegyeshalom autópálya illetve a Levél-Rajka autóút leágazás elkerülte a telepet. A megközelítése lehetetlenné vált. Több éves harc ellenére sem sikerült elérni azt, hogy tájékoztatótábla jelezze ezt a lehetőséget. Mai helyzete 2008 novemberében ünnepelte fennállásának 20. esztendejét Látványosságai Ferenc torony. Épült 1988 -ban dr. Czerny Károly tervei szerint, Csikó című vörösréz körplasztika. Artner Ottó (1932–) szobrász művész alkotása (1988) „Heideboden” emlékgúla – terméskőből épült, tetején a község címerében is látható glóbus pánttal és kereszttel. 1991 -ben épült az Expóban, tervezte dr. Czerny Károly. (A szó jelentése: pusztaföldek. A történelem egyes szakaszaiban megfelelt nevének. Részben osztrák-német eredetű lakossága, részben földrajzi, természeti környezete alakította ki ezt az elnevezést. E német elnevezést, a 18. századi névhasználatot a német ajkú lakosság Fertő–Lajta-vidéki jelenléte az adománylevelek alapján bizonyította. ) Corbières (Alpes-de-Haute-Provence) Corbières település Franciaországban, Alpes-de-Haute-Provence megyében. Lakosainak száma 1161 fő (2015). Corbières Gréoux-les-Bains, Pierrevert, Sainte-Tulle, Vinon-sur-Verdon és Beaumont-de-Pertuis községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Allaines Allaines település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 451 fő (2015). Allaines Péronne, Aizecourt-le-Haut, Bouchavesnes-Bergen, Bussu, Cléry-sur-Somme és Moislains községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Új-Zéland címere Új-Zéland címere az ország nemzeti jelképe. Története Az eredeti címert V. György adományozta 1911. augusztus 26-án. A jelenlegi címert II. Erzsébet adományozta 1956-ban. 1911-ig Új-Zéland ugyanazt a címert használta, amit az Egyesült Királyság. Amikor 1907-ben az ország domínium lett, eldöntötték, hogy saját címere lesz az országnak. 1956-ban kisebb módosítások történtek a jelképen. Mikonazol A mikonazol egy imidazol származék, antifungális (gombaellenes) gyógyszer, amelyet általában helyi fertőzések kezelésére használnak szpré vagy krém formájában. Belsőleg is felhasználható hüvelyi fertőzések kezelésére. Védjegyezett nevű készítmények Mycosolon ( Richter ) KLION-D 100 hüvelytabletta Férfi 800 méteres síkfutás a 2015-ös atlétikai világbajnokságon A 2015-ös atlétikai világbajnokságon a férfi 800 méteres síkfutás versenyszámának selejtezőit és döntőjét augusztus 22-én és 25-én rendezték a Pekingi Nemzeti Stadionban. A győztes David Rudisha lett. Montignac-Charente Montignac-Charente település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 717 fő (2015). Montignac-Charente Marsac, Saint-Amant-de-Boixe, Saint-Genis-d’Hiersac, Vars és Vouharte községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Galambhojsza A galambhojsza (Daption capense) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Daption madárnem egyetlen faja. Rendszertani besorolása A viharmadárféléken belül a monotipikus galambhojsza és a szintén monotipikus rokonai, az antarktiszi hojsza (Thalassoica antarctica) és a hóhojsza (Pagodroma nivea), valamint a nagytestű sirályhojszák (Fulmarus) és óriáshojszák (Macronectes) közös csoportba, azaz alcsaládi vagy nemzetségi szintre gyűjthetők össze. Korábban a Procellaria nembe sorolták, Procellaria capensis néven. Előfordulása A déli félteke kontinenseinek és szigeteinek lakója. A telet a tengereken tölti, ahol Angoláig és a Galápagos-szigetekig is eljut, de általában, csak az Auckland-, a Chatham- és a Campbell-szigetekig repül el. Főleg az Antarktisz közelében levő szigeteken költ; például: az Antarktiszi-félszigeten, Déli-Georgián, Balleny-szigeteken, Kerguelen-szigeteken és a Scotia-tenger néhány szigetén. Mivel hatalmas előfordulási területtel rendelkezik, továbbá a 2009-ben végzett becslések szerint 2 millió felnőtt példány van belőle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a galambhojszát nem fenyegetett fajként tartja számon. Alfajai Daption capense australe (Mathews, 1913) - Új-Zéland és az Antarktisz között költ. Daption capense capense (Linnaeus, 1758) - az Antarktisz körül költ. Megjelenése Testhossza 39 centiméter, szárnyfesztávolsága 86-89 centiméter, testtömege 250-300 gramm. Feje, szárnyainak teteje sötétbarna, fehér mintázattal, alsó fele hófehér. Nevét a galambhoz hasonló kinézete miatt kapta a tengerészektől. A madárnak a viharmadár-alakúakra jellemző felső csőrkáváján egyenes, cső alakú, szarunemű nyúlványt visel. Zúzógyomrában olajat termel, melyet védekezésre (köpködés által) vagy a fióka táplálásakor használ fel; ha hosszabb vándorutat tesz meg, anélkül, hogy táplálkozzon, akkor ebből az olajból él. Az orrlyukai fölött sómirigyek találhatók, melyekkel a galambhojsza kivonja a sós óceán vízéből a fölös sót. Olykor magas sótartalmú nyálkát spriccel ki. Életmódja A vízfelszínén vagy a víz alá bukva vadászik kisebb halakra, kalmárokra és krillre. Táplálékának a 80%-át azonban a rákok képezik. A hajókat is követi hulladék reményében. Táplálkozáskor agresszív viselkedést mutatnak, még a fajtársaikkal szemben is. Szaporodása Sziklapárkányokon telepesen fészkel, melyet törmelékből mélyedésbe készít el. A költőkolóniái kisebbek, mint a többi rokonáé, és általában egy kilométeres távolságban van a tengertől. Novemberben a tojó csak egy tojást tojik, melyen mindkét madár 45 napig kotlik. Kikelés után 45 nappal, körülbelül márciusban, a fióka kirepül a fészekből. Rövidfarkú egértimália A rövidfarkú egértimália (Malacocincla malaccensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Gustav Hartlaub írta le 1844-ben, a Brachypteryx nembe Brachypteryx malaccensis néven. A besorolása erősen vitatott, egyes szervezetek a Pellorneum nembe sorolják Pellorneum malaccense néven, mások a Trichastoma nembe Trichastoma malaccense néven. Alfajai Malacocincla malaccensis feriata (Chasen & Kloss, 1931) Malacocincla malaccensis malaccensis (Hartlaub, 1844) Malacocincla malaccensis poliogenis (Strickland, 1849) Malacocincla malaccensis sordida (Chasen & Kloss, 1929) Előfordulása Délkelet-Ázsiában, Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Szingapúr és Thaiföld területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, cserjések, valamint folyók és patakok környéke és ültetvények. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 13,5–15,5 centiméter, testtömege 18,5–28 gramm. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Fortuna (Spanyolország) Fortuna egy község Spanyolországban, Murciában. Fortuna Murcia, Abanilla, Molina de Segura, Blanca, Abarán, Jumilla, Orihuela és Santomera községekkel határos. Lakosainak száma 10 049 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Allan Brown (labdarúgó) Allan Duncan Brown (1926. október 12. – 2011. április 20.) skót labdarúgó és edző. Sikerei Játékosként Skót Ligakupa győztes: 1950 Vezetőedzőként Negyedosztály győztes: 1967–68 Fischer random sakk A Fischer random sakk vagy Sakk960 egy Bobby Fischer által létrehozott sakkváltozat. Először 1996. június 19-én mutatták be Buenos Airesben, míg az első gyakorlati játszmára Fischer és a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre nagymester között 1996. július 12-én La Platában került sor. Fischer célja egy olyan sakkváltozat létrehozása volt, amelyben a kreativitás és a tehetség fontosabb, mint a megnyitások memorizálása és elemzése. Éppen ezért a Fischer random sakkban a játszma kezdésekor a bábuk elhelyezése többféleképpen történhet, bizonyos szabályok betartásával. Összesen 960-féle megengedett alapállás létezik, ezért használják erre a sakkváltozatra a Sakk960 megnevezést is. Szabályok A játszma előtt a figurákat véletlenszerűen, de bizonyos szabályok betartásával állítják fel. A figurák ugyanúgy lépnek és ütnek, mint a hagyományos sakkban. A játék célja itt is az ellenfél királyának mattolása. Alapállás szabályai Alapállásban a gyalogok ugyanúgy helyezkednek el, mint a hagyományos sakkban (2. és 7. sor). A többi figurát az 1. és a 8. sorra véletlenszerűen helyezik el, az alábbi szabályok figyelembevételével: A király a bástyák között foglal helyet. A futók ellentétes színű mezőn állnak. A sötét figurák a megfelelő világos figurákkal szemben kezdik a játékot (például ha a világos király az f1 mezőn áll, a sötét király az f8 mezőre kerül). Alapállás meghatározása Sok módszer létezik az alaphelyzet felállítására. Gyakran használják például Hans L. Bodlaender eljárását, melyhez mindössze egy hatoldalú dobókockára van szükség. Ez a játék megkezdése előtt az alábbiak szerint történik: Dobjunk a kockával, majd helyezzük egy világos futárt, a balról számított megfelelő sötét színű mezőre. Például az 1-es az első bal oldali sötét mezőt. jelöli (a1), 2-es balról a második sötét színű mezőt (c1), 3-as a harmadikat (e1), és 4-es a negyediket (g1). Mivel nincs több sötét mező egy sorban, 5-ös vagy 6-os dobás esetén dobjunk újra. Dobjunk a dobókockával, majd helyezzük a másik világos futárt, a megfelelő világos színű mezőre. (1 esetén b1, 2 esetén d1, stb.). 5 vagy 6 esetén dobjunk újra. Dobjunk a kockával, helyezzük a vezért a megfelelő üres helyre (hagyjuk ki a foglalt mezőket). Tehát, az 1-es dobásnál az első (balszélső) üres helyre kell tenni a vezért, míg 6-osnál a hatodik (jobbszélső) üres helyre. Dobjunk a kockával, hasonló módon helyezzük el az egyik huszárt a megfelelő üres mezőn. 6-os esetén dobjunk újra. Dobjunk a kockával, ismételjük meg a folyamatot a másik huszárral is. 5 vagy 6 esetén dobjunk újra. Három szabad mező marad ezután az alapsorban. Helyezzük a királyt a középső mezőre, a bástyákat pedig a maradék két helyre. A következő sorban a megszokott módon állítsuk fel a gyalogokat, tükrözzük át világos állását sötét térfelére (tehát sötét a8-as mezőjén ugyanolyan fajta figurának kell állnia, mint világos a1-en, persze a futárok ellentétes színű mezőn fognak állni). Ezzel az eljárással egyenlő eséllyel fordul elő mind a 960 lehetséges pozíció. Ebben benne van a hagyományos sakk felállás is (2-3-3-2-3 vagy 2-3-3-4-2 dobások után). Azt is könnyen megérthetjük, miért pont 960 állás variáció jöhet létre. A futók 4 mezőre, a vezér 6, az egyik huszár 5, a másik 4 helyre kerülhet. Ekkor három szabad mező marad, melyből a középsőre kötelezően a király, a szélsőkre a bástyák kerülnek. Tehát 4×4×6×5×4 = 1920 variáció lehetséges, ha megkülönböztetnénk egymástól a két huszárt. De mivel játék alatt nem teszünk különbséget közöttük, vagyis semmin nem változtatna ha megcserélnénk a két huszárunkat, ezért a felállások száma csak fele ennyi, így 1920/2 = 960 egymástól megkülönböztethető állást kapunk. Bár ezen pozíciók fele, tükörképe a másik felének, a sáncolásra vonatkozó szabályok megőriznek némi aszimmetriát a játékból. Mundolinco A mundolinco egy mesterséges nyelv, melyet a holland író J. Braakman hozott létre 1888-ban. Figyelemreméltó mint a legelső eszperantidó, azaz a legelső eszperantóból kialakult nyelv. Az eszperantóhoz viszonyított fontosabb változtatások közé tartozik a melléknevek és határozószavak -e végződéssel való egyesítése (az eszperantó a mellékneveknél -a végződést, míg a határozószóknál -e végződést használ), igeragozási változtatások, a latin eredetű szótövek számának növekedése és az új toldalékok létrejötte, mint például a felsőfokú -osim- míg az eszperantó a plej viszonyszót használja. A számok egytől tízig: un, du, tres, cvarto, cvinto, siso, septo, octo, nono, desem. Az ábécéjében nincsenek ékezetek. Példa Mundolinco: Eszperantó: Magyar: Karakalpak ábécé A karakalpak ábécé (saját nevén qaraqalpaq a'lipbesi) a karakalpakok és nyelvük latin betűs írására szolgál. A nyelvet 1928-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le az 1945-ben módosított, 2005-ig használt cirill írásra. A 2005-ben bevezetett új, laitn betűs írást már 1995-ben hivatalossá tették, de hagytak egy átmeneti időszakot (10 év) az átállásra. Manapság hivatalos dokumentumok már csak a latinbetűs írással adhatók ki Üzbegisztánban. A mai latin betűs ábécé A c nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűvel: c → ts. A hivatalos ábécének nem része az sh és ts betűkapcsolat, de külön fonémát jelöl, ezért szerepel a táblázatban. A aʻ, gʻ, nʻ, oʻ és uʻ betűket a kézírásban gyakran ă, ğ, n̆, ŏ, ŭ formában írják. Az 1928-as változat sorrendje: Aa Әә Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Xx Ii Jj Kk Qq Ll Mm Nn N̡n̡ Oo Өө Pp Rr Ss Şş Tt Uu Yy Vv Ww Zz Ьь. Az 1995-ös változat sorendje: Aa Ää Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ğğ Hh Iı İi Jj Kk Ll Mm Nn Ññ Oo Öö Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Üü Vv Ww Xx Yy Zz. Az előző cirill betűs ábécé A táblázat az 1995 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997 The World's Writing Systems, New York, 1996 Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000. Csak idegen eredetű szóban fordul elő Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után Idegen eredetű szavakban San Leucio komplexum A San Leucio komplexum egy régi selyemgyár Caserta városának egyik negyedében, 3,5 km-re északnyugatra a város központjától. Története A komplexumot 1750-ben vásárolta meg VII. Károly, akinek feltett szándéka volt a királyi udvar elköltöztetése a tengeri támadások esetén védtelen Nápolyból. Az eredeti elképzelés szerint a királyi család egy sor vidéki rezidenciát épített volna, amelyeket a kor divatjának megfelelően hatalmas parkokkal vettek volna körbe, amelyek nemcsak a királyi hatalom és gazdagság kifejezői lettek volna, hanem mezőgazdasági és kézművességi kísérleti központok egyben. Ezt a tervet hamarosan elvetették és a casertai királyi palota megépítése mellett döntöttek. San Leuciót, melynek központját a Belvedere palota képezte, még a casertai palota építése ötletének felmerülése előtt vásárolta meg a király. Az épület körüli park valamint magának a felvásárolt palotának az átalakításával Luigi Vanvitellit, a kor leghíresebb nápolyi építészét bízta meg. A Belvedere palota első említése 1636-ból származik, amikor nagyságában és pompájában királyi palotához hasonlítják. Az épület a 16. században épült a casertai grófok, az Acquavivák számára, valószínűleg egy korábbi épület helyén. San Leucio felújítását IV. Ferdinánd király karolta fel, aki apjának, VII. Károlynak Spanyolországba való visszatérése után felelevenítette a casertai királyi palota megépítése előtt felmerült ötletet, mely több vidéki királyi rezidencia megépítését tűzte ki céljául. A király 1773-ban rendelte el a terület megnagyobbítását és a már meglévő Belvedere palota felújítását. IV. Ferdinánd kedvenc vadászkastélya lett, miután a közeli casertai palota kertjei és erdőivel ellentétben, ez a terület jóval nagyobb vadállat állománnyal rendelkezett. A király jóval több időt töltött el San Leucióban, mint Casertában, ami politikai és államvezetési érdektelenségével magyarázható. A felújított palota mellett rövid időn belül felépült a Vaccheria is (királyi istálló) a királyi ménes és szarvasmarhacsorda számára. 1775-ben az istálló mellett egy kis selyem manufaktúrát létesítettek piemonti mesteremberek vezetésével. Ez volt az első lépés a san leuciói királyi manufaktúrák létrejöttében. Egy évvel később a Belvedere palota nagytermét átalakították templommá, a helyi lakosok számára. 1778-ban Ferdinánd felszámolta a Belvedere palota lakosztályait, helyükre telepítve az akkor már 134 lakost foglalkoztató selyemszövő manufaktúrákat, amelyeket a király a felvilágosult tanácsadói hatására létesített, a királyság gazdaságának fellendítése céljából. San Leucio 1780-ra a királyság egyik vezető gazdasági központja lett Nápoly és Portici mellett. IV. Ferdinánd kezdeményezésére 1783-1787 között ismét átépítették az egykori palotát ezúttal két fonodával bővítve. Ebben az időszakban a munkások számára két új lakónegyed is felépült a komplexum körül. A palota teljes átalakítása selyemgyárrá 1789-re fejeződött be. A komplexum fontosságát tanusítja IV. Ferdinánd 1789-es rendelete is, melyben a Nápolyi Királyságon belüli önálló entitásnak nyilvánítja San Leuciót, amelyet egy királyi megbízott felügyelt. Szintén ezen rendelet szabályozta a legyártott termékek mennyiségét és minőségét. A komplexum és környéke ezek után teljes elzártságban működött a király közvetlen felügyelete alatt. Ekkor Colonia Reale (királyi telep) név alatt volt ismert. Ferdinánd szabályozó rendeletei valamint a későbbiekben bevezetett egészségügyi és nyugdíjtámogatások San Leuciót a felvilágosodás korának egyik legkiemelkedőbb szociális intézményévé tették. A király, a selyemgyár körüli település kibővítését tervezte egy igazi várossá, melyet saját maga után Ferdinandopolinak nevezte volna. Az 1799-es nápolyi forradalom azonban megakadályozta tervének megvalósítását. A san leuciói komplexum bővítése és fejlesztése a Nápolyi Királyság francia megszállása idején (1806-1815) is töretlenül folytatódott. IV. Ferdinánd öröksége napjainkban is él a helyi selyem- és textilgyárak révén, melyek nemzetközi szinten dolgoznak olyan előkelő klienseknek, mint a londoni Buckingham Palota, washingtoni Fehér Ház, vagy a római Quirinale Palota és Palazzo Chigi. San Leucióban napjainkban egy Selyem Múzeum is működik, melyben eredeti szövőszékeket és gépeket állítottak ki, valamint bemutatja a selyem készítésének minden fázisát. A San Leuciói komplexum 1997 óta a casertai királyi palotával és a Vanvitelli-vezetékkel közös az UNESCO Világörökségének a részét képezi. A komplexum népszerűsítésére 1999 óta minden évben a nyári hónapokban megrendezik a Leuciói Fesztivált. Isihara Sintaró Isihara Sintaró (japánul: �� ���, Hepburn-átírással: Ishihara Shintarō) (Kobe, 1932. szeptember 30.) japán politikus, író, 1999-től 2012-ig Tokió kormányzója. Bestsellerek szerzője, neves díjak kitüntetettje, de elismert újságíró és filmrendező is. 1989-ben megjelent könyve Japán Mondhat Nemet, ("No" to Ieru Nihon), mit Morita Akióval együtt írt, felszólította japán népét, hogy álljanak ellen az Egyesült Államoknak. Korai irodalmi pályafutását követően a parlamentben szolgált 25 évig, egészen az 1995-ös tokiói gáztámadásig. Később Tokió kormányzója volt, 1999 áprilisától 2012-ig. Lemondását követően rövid ideig társvezetője volt a Felkelő Nap Pártnak (���� Taijó no Tó, szó szerint a Nap Pártja) majd a Japán Restaurációs Pártnak. A 2012-es általános választásokon beválasztották a Képviselőházba, ezt követően sikertelenül újraválasztást követelt 2014 novemberében. A rákövetkező hónapban hivatalosan is visszavonult politikától. Ifjúkora és művészi munkássága Isihara Sintaró Kóbe, Suma-ku kerületében született. Apja, Kijosi egy halász cég alkalmazottja, később annak igazgatója volt. Sintaró Kanagavában nőtt fel. 1952-ben jelentkezett a Hitotsubashi Egyetemre, ahol 1956-ban diplomát szerzet. Két hónappal a diplomaosztó előtt Isihara elnyerte az Akutagava-díjat (japán legrangosabb irodalmi díja) A Nap évszaka című regényéért. A filmadaptációban (amihez Sintaró írta a forgatókönyvet) öccse Judzsiro is szerephez jutott, ezt követően a két testvér egy ifjúsági mozgalom középpontjává vált. Isihara egyéb filmek rendezését is elvállalta. Korai filmkészítő éveiről 1990-ben a 'PLAYBOY' riporterének így nyilatkozott: "Ha rendező maradtam volna, biztosíthatlak, jobb lennék mint Kuroszava Akira.". A hatvanas évek elején figyelme az irodalomra koncentrálódott, írt színdarabokat, regényeket és A kincses sziget egy musical változatát. Későbbi regényében (Elveszett ország, 1982) elmélkedik, hogyan végezte volna Japán a Szovjetunió irányítása alatt. Ezek mellett igazgatott egy színházi társulatot, meglátogatta az Északi-sarkot, versenyzett jachtjával (A Grófnő) és keresztülmotorozott Dél-Amerikán. Utazásának emlékiratait Nanbei Odan Ichiman Kiro címen adták ki. 1966-tól 1967-ig a Jomiuri Újság felkérésére tudósított a vietnámi háborúról, és ennek hatására döntött úgy, politikai pályába kezd. Politikai pályafutása Isihra 1968-ban a Liberális Demokrata Párt párt jelöltkén indult, és bekerült a Tanácsosok Házába. A LDP listájának élére tört egy ezelőtt példátlan 3 millió szavazattal. A felsőházban töltött négy év után, Tokió 2. kerületét képviselve megnyerte a választásokat, és bekerült a Képviselőházba. 1973-ban harminc LPD törvényhozóval együtt csatlakozott az antikommunista Serankaihoz (Kék Vihar Csoport), a szervezet hírhedté vált vérrel pecsételt esküjükről. 1975-ben Isihara indult Tokió kormányzói címéért, de veszített az akkor 71 éves, népszerű szocialista Minobe Rjokicsivel szemben. Isihara kora miatt kétségbe vonta Minobe alkalmasságát. Ezután Isihara visszatért a Képviselőházba, és felküzdötte magát a párt belső ranglétráján, mint a környezetvédelmi hivatal főigazgatója, Fukuda Takeo (1976), majd mint közlekedésügyi miniszter, Takesita Noboru (1989) vezetése alatt. A nyolcvanas években Isihara népszerű LPD személyiség volt, mégsem tudott elég támogatót szerezni egy valós párt kialakításához, mely elősegítette volna felemelkedését a nemzeti politika hierarchiában. 1983-ban kampányvezetője szórólapokat tűzött ki egész Tokióban, melyek szerint Isihara akkori politikai ellenfele egy észak-koreai bevándorló volt. Isihara cáfolta e mozzanat diszkriminatív jellegét, szerinte a népnek minderről joga volt tudni. 1989-ben, a pártelnökségért folytatott szoros verseny elvesztése után, Isihara könyvében (Japán Mondhat Nemet) felszólította Japán népét, hogy álljanak ellen az Amerikai Egyesült Államoknak, magára vonva ezzel a nyugat figyelmét. Hamada Kóichi politikus szerint Isihara anyagi és politikai támogatást nyújtott az Aum Shinrikyónak, annak a radikális vallási szervezetnek, melyet a kilencvenes évek elején számos merényleti kísérlettel hoztak kapcsolatba. 1995-ben, a Tokiói gáztámadást követően Isihara azonnal felhagyott a nemzeti politikával, véget vetve ezzel 25 éves politikai pályafutásának. 1999-ben egy független platform politikusaként indult, és megválasztották Tokió kormányzójának. 2012 októberében Isihara bejelentette: lemond a kormányzói címről, hogy egy új politikai pártot hozzon létre a közeledő nemzeti választásokra. Bejelentését követően a Tokiói fővárosi közgyűlés elfogadta lemondását 2012. október 31-én, hivatalosítva is azt. Isira Sintaró 4941 napig volt pozícióban, ez Szuzuki Sunicsié után a második leghosszabb terminus. Felkelő Nap Párt Isihara tervei szerint, az új nemzeti párt a jobboldali Felkelő Nap Párt tagjaiból született volna, melynek létrehozását 2010-ben erősen támogatta. A párt vezetői, Isihara Sintaró és Hiranuma Takeo 2012. november 13-án bejelentették: új koalíció létrehozásán fáradoznak, mely magába foglalta Oszaka polgármesterének, Hasimoto Torunak Japán Restaurációs Pártját (Nippon Ishin no Kai). 2012 novemberében Isihara és társvezetője, Takeo Hiranuma nyilatkozata szerint, a Felkelő Nap Párt legfőbb céljai: egy független alkotmány lefektetése; japán védelmi képességeinek megerősítése; a költségvetési gazdálkodás fundamentális megreformálása; és az adózási rendszer átláthatóbbá tétele. A nukleáris energia jövőjéről, és a fogyasztói adó emelésének kérdéséről már a koalíciókkal együtt kívántak álláspontot hozni. A Felkelő Nap Párt és a Japán Restaurációs Párt egyesülése Négy nappal a Felkelő Nap Párt megalapítását követően, 2012. november 17-én Isihara és Hasimoto Toru, a Japán Restaurációs Párt vezetője kijelentették egyesítik erőiket, a párt vezetését Isiharára bízva. A 'Mindenki Pártja' (Minna no Tō) nem csatlakozott, ahogy a Genzei Nippon sem, mivel az utóbbiak politikája (fogyasztói adó emelés ellen) nem egyezett a JRP nézeteivel. Egy közvéleménykutatást követően 2012 decemberében az Aszahi Sinbun azt írta, a JRP nem egyesült az FNP-vel, hanem elnyelte azt. A 2012. decemberi alsóházi választásokat megelőzően a közvéleménykutatás azt is előrevetítette, hogy az összeolvadás ronthatja a JRP esélyeit egy vezető koalíció kialakításában, annak ellenére, hogy a JRP esélyesebbnek tűnt a hatalmon lévő Japán Demokrata Pártnál. Párt a Jövő Nemzedékeinek 2014 decemberében az általános választásokon a Párt a Jövő Nemzedékeinek jelöltjeként indult, de vereséget szenvedett. Ezt követően visszavonult a politikától. Politikai nézetek Isiharát általánosságban Japán egyik legkiemelkedőbb szélsőjobboldali politikusaként tartják számon. Az Ausztrál Abc műsorán a japán Le Pen-nek nevezték. Isihara kapcsolatba hozható a nyíltan revizionista Nippon Kaigi (����?, "Japán tárgyalás") szervezettel. Kormányzói politikája Isihara kormányzói intézkedései közül: Csökkentette városi kiadásokat: elvetette a Toei metróvonal építésének tervét, javasolta a városi létesítmények el- és bérbeadását. Megadóztatta a bankokat, azok bruttó profitját alapul véve (korábban nettó). Kihasználtságot alapul vevő adó vetett ki a hotelekre Korlátozta a dízelüzemű járművek használatát egy nagy nyilvánosságú eseményt követően, ahol egy palack dízelkormot tartott fel kamerák és újságírók előtt. Bevezette a Kibocsátáskereskedelmi adót. Kaszinókat nyitott Odaiba kerületben. 2005-ben kijelentette, szeretné ha Tokióban kerülne megrendezésre a 2016-os nyári olimpia. Tokió pályázata végül veszített Rio de Janeiróéval szemben. Rávette a ShinGinko Tokió bankot, hogy kölcsönözzön kis középvállalkozásoknak Tokióban. A bank hozzávetőlegesen 1 milliárd dollár veszített nem megfelelő ügyfél kockázatbecslésből kifolyólag. Elnöke volt a sikeres '2020-as Tokió nyári olimpia' pályázati testületének. Kiirtatott 37000 varjút Tokió környékén,kiváltva ezzel állatvédők felháborodását (PETA). Nemzetközi kapcsolatok Isihara régi barátja a fülöp-szigeteki Aquino családnak. Elsőként értesítette a leendő elnököt Corazón Aquinót férje, Benigno Aquino kormányzó meggyilkolásáról 1983. augusztus 21-én. Isihara folyamatosan bírálta Japán nem túl magabiztos külpolitikáját. Japán Egyesült Államokhoz való kapcsolatát illetően így nyilatkozott: "az amerikai-japán kapcsolatban Japánt kedvelem kevésbé, mert a két ország közül Japán az, amelyik nem képes érvényesülni." A kritika részeként Isihara kiadott egy könyvet, mit közösen írt az akkori maláj miniszterelnökkel, Mohamad Mahatir-ral. A könyv "No" to ieru Ajia – tai Oubei e no hōsaku címen jelent meg 1994-ben. Isihara sokáig kritizálta a kínai kormányt. Tokióba hívta a dalai lámát és a Kínai Köztársaság elnökét, Lee Teng-hui-t. Különös figyelmet fordított észak-koreai emberrablási ügyre, és gazdasági szankciókat kezdeményezett Észak-Korea ellen. Isihara sikertelen olimpiai kampányát (2016-os nyári olimpia) követően felhagyott a kínai kormány nyílt kritizálásával. Elfogadta a 2008-as pekingi olimpiai meghívást, és Japán egyik fáklyahordozójának választották. Véleménye a Japánban élő külföldiekről 2000. április 9-én a Japán Önvédelmi Haderő előtt tartott beszédében Isihara nyilvánosan kijelentette, hogy illegális bevándorlók ún. szangokudzsin (sangokujin) (japánul: ��� kegyetlen bűncselekményeket követtek el. A kifejezést a nyilvánosság tiszteletlennek és degradálónak tartja. Ezen kívül azt is állította, amennyiben egy természeti katasztrófa sújtaná Tokiót, ezek a bevándorlók a polgári zavargások középpontjában állnának. Kijelentése félelmet keltett a koreai származású japánokban, többen követelték lemondását, és egy nyilvános bocsánatkérést. A beszédet illetően Isihara így nyilatkozott: A kijelentését övező kritika főleg a kifejezés történelmi jelentőségének vitájából eredt: a szangokudzsin történelmileg a japánban élő és dolgozó kínai és koreai nemzetiségeket jelentette. 1923-as nagy kantói földrengést követően több ezer szangokudzsinnal végzett a dühös japán tömeg. 2006 februárjában Isihara azt is mondta, Roppongi már gyakorlatilag egy külföldiek lakta kerület. "Afrikaiak, nem afroamerikaik, kik nem beszélik az angolt ott vannak, és ki tudja mit csinálnak? Új bűnözési formák alakultak ki, mint az autólopás. Intelligens embereket kellene beengednünk." Egyéb vitatott állítások 1990-ben, Isihara egy Playboy-nak adott interjúban azt állította, a Nankingi mészárlás csupán fikció: „az emberek azt mondják a japánok is elkövettek egy holokausztot, de ez nem igaz, csupán a kínaiak által kitalált történet, mely elrondította Japán megítélését, de az egész csak fikció." Isihara az ezzel kiváltott, általános felháborodás közben is kitartott állításai mellett, majd anyagilag támogatta a The Truth about Nanking (igazság Nankingról) című filmet, mely a nankingi mészárlást Kína által fabrikált propagandaként mutatja be. 2000-ben, miközben Isihara egy irodalmi díjat zsűrizett azt mondta, hogy a homoszexualitás abnormális. A kijelentés általános felháborodást keltett Japán melegközösségében. 2001-ben egy női magazinnak (Shukan Josei) adott interjúban így nyilatkozott: „idős asszonyok, kik élnek miután elveszítették reproduktív funkciójukat, hasznavehetetlenek és bűnt követnek el,” azt is hozzátette ezt nem mondhatja, mint politikus. A Tokió Városi Közgyűlés bírálta ezen kijelentéseiért, mire Isihara csak annyit mondott a felháborodás mögött az általa kritizált ’zsarnok öreg nők’ álltak. 2004-ben, egy egyetemi épület felavatásán Isihara azt állította, hogy a franciának nem szabadna nemzetközi nyelvnek lennie: „ez egy nyelv, amelyben senki sem tud számolni” utalva ezzel a franciában lévő számolási rendszerre. A nyilatkozat 2005-ben egy számos nyelviskola által benyújtott pert eredményezett. Ezt követően Isihara egy japán Tv show-ban reagált a megjegyzésekre, majd kifejezte csodálatát a francia nyelv és kultúra iránt. 2009-ben egy IOC sajtótájékoztatón Isihara kormányzó elutasította Paul Coleman környezetvédő levelét. Coleman felhívta a figyelmet az ellentmondásra, miszerint Isihara a 2016-os Tokió olimpia pályázatot az eddigi legkörnyezetbarátabbnak mutatja be, de elpusztítaná Minamiyama erdős hegységét, mely Tokió központjához legközelebb eső Satoyama. A felbőszült Isihara csak annyit fűzött hozzá: "Coleman csak egy külföldi, tehát ez az egész nem számít” Ezt követően Jokata Hadzsime riporter tovább faggatta a témáról, mire Isihara azt válaszolta: „Minamiyama az ördög hegye, mely gyerekeket öl” aztán megkísérelte elmagyarázni, a kezeletlen erdők miként "ölnek gyerekeket", majd burkoltan utalta arra, Jokata elárulja saját nemzetét, mikor egyet ért egy külföldivel. Erről felvétel is készült, mely körbejárta a világot, elindítva a mentsük meg Minamiyamát mozgalmat. 2010-ben, Isihara azt mondta, hogy Japán Korea feletti uralkodása teljes mértékben szükséges és indokolt volt a Csing-dinasztia és a Cári Oroszország által gyakorolt történelmi nyomás miatt. A 2011-es földrengés és szökőár után Isihara azt mondta, hogy a japánok kapzsivá váltak, s a katasztrófa mennyei büntetés. Azonban az is hozzátette, hogy sajnálja a katasztrófa áldozatait. A beszéd hamar vihart kavart Japán területén belül és kívül egyaránt. Mijagi kormányzója kifejezte nem tetszését, és azt mondta Isiharának, hogy a katasztrófa áldozataira kellett volna gondolnia. Isiharának később bocsánatot kellett kérnie beszéde miatt. A 2012-es nyári olimpiai játékok idején Isihara azt mondta: „ nyugatiak, kik gyakorolják a dzsúdót, olyanok mint a dulakodó állatok. A nemzetközi dzsúdó elvesztette varázsát." Később hozzátette: "Brazíliában csokoládét tesznek a norikamiba, emiatt nem hívnám szusinak. Ugyanez történt a dzsúdóval." Isihara azt mondta, Japánnak kellene, hogy legyenek nukleáris fegyverei. Szenkaku-szigetek megvásárlásának javaslata 2012. április 15-én, Isihara beszédet tartott Washingtonban, ahol nyilvánosság előtt kijelentette: szeretné, ha Tokió megvásárolná a Szenkaku-szigeteket (Kínában Diaoyu-szigetekként ismert), lezárva ezzel a Japán és Kína között fennálló területi vitát. A beszédre a kínai társadalom válasza általános felháborodás volt, s tovább növekedett a japán és a kínai kormány közötti feszültség. Család Ishihara házastársa Isihara Noriko. Négy fiuk van: Isihara Noboteru és Isihara Hirotaka a Képviselőház tagjai, második fia, színész és meteorológus Isihara Yoshizumi. A legfiatalabb Isihara Nobuhiro pedig festő. Az elhunyt színész,Jurio Isihara Isihara Sintaró öccse volt. Művei Taiyō no kisetsu (�����), A Nap évszaka , 1956: Akutagava-díj , Legjobb új író-díj. Kurutta kajitsu (�����), Őrült Gyümölcs , 1956. Kanzen Na Yuugi (�����), A tökéletes játék , 1956. Umi no chizu (����), A tenger térképe , 1958. Seinen no ki (����), a fiatalság fája . Gesshoku (��), Holdfogyatkozás , 1959. Nanbei ōdan ichi man kiro (����1���), 10 ezer kilométer Dél-Amerikán keresztül Seishun to wa nanda (�������), Mit jelent a fiatalság? . Ōinaru umi e (������), A hatalmas tengerhez , 1965. Kaeranu umi (����), A vissza nem vonuló tenger 1966. Suparuta kyōiku (������) Spártai oktatás 1969� Kaseki no mori (����), Kővé vált erdő , 1970: Oktatási Miniszter-díj Shintarō no seiji chousho (��������), Sintaró politikai rekordja 1970� Shintarō no daini seiji chousho (����������), Sintaró 2. politikai rekordja 1971� Shin Wakan rōeishū (������), New Wakan rōeishū (Japán és kínai vers gyűjtemény) 1973� Yabanjin no daigaku (������), A barbárok egyeteme . Boukoku -Nihon no totsuzenshi (�� -������), Egy nemzet romjai - Japán hirtelen halála 1982� 'Nō' to ieru Nihon (�NO�������)� Japán nemet mondhat (társ-szerezve Morita Akioval, 1989. Soredemo 'Nō' to ieru Nihon. Nichibeikan no konponmondai (�����NO������� ―��������―) Japán mondhat nemet. A japán-amerikai kapcsolat fő problémája (társ szerezve Watanabe Shōichivel és Ogawa Kazuhisaval), 1990. Waga jinsei no toki no toki (��������), Életem fenséges pillanatai , 1990. Danko 'No' to ieru Nihon (���NO�������) A Japán mely bármikor nemet mondhat (társ szerezve Etó Junnal) 1991� Mishima Yukio no nisshoku (��������), Misima Jukió elhalványulása 1991� ’No’ to ieru Asia (�NO��������)� Ázsia nemet mondhat (társ szerezve Mohamad Mahathir) Kaze ni tsuite no kioku (��������), Emlékem a szélről , 1994. Otōto (�), Öcs , 1996 : Mainichibungakusho külön díj. 'Chichi' nakushite kuni tatazu (“�”��������), Ország nem lehet apa nélkül" , 1997. Sensen fukoku 'Nō' to ieru Nihon keizai -Amerika no kin'yū dorei kara no kaihō- (�����NO��������� ―��������������―), Hadüzenet: Japán gazdasága nemet mondhat - felszabadulás Amerika gazdasági nyomása alól , 1998. Hokekyō o ikiru (�������), Lotus Sutra , 1998. Seisan (��), Oltáriszentség , 1999. Kokka naru gen'ei (������), A nemzet illúziója , 1999. Amerika shinkō wo suteyo 2001 nen kara no nihon senryaku (������������ ―2001��������)� Ne imádd Amerikát -Japán stratégiája 2001-től , 2000� Boku wa kekkon shinai (�������) Nem nősülök , 2001. Ima 'Tamashii' no kyōiku (��������), Most, 'szellem' oktatás , 2001. Ei'en nare, nihon -moto sōri to tochiji no katariai (������� -������������)� Japán mindörökké (együtt írva Nakasone Jasuhiróval), 2001� Oite koso jinsei (�������)� Megöregedni, maga az élet , 2002. Hi no shima (���)� A tűz szigete , 2008� Watashi no suki na nihonjin (��������)� A kedvenc japánom , 2008� Saisei (��)� Felépülés , 2010� Shin Darakuron -Gayoku to tenbatsu (�����-�����)� Dekadencia" -kapzsiság és mennyei büntetés , 2011 Műfordítások Robert Ringer: Nyerés megfélemlítéssel 1978� Angolul megjelent művei Japán mondhat nemet (társszerző Morita Akioval, Simon & Schuster, 1991, ISBN 0-671-72686-2. Touchstone Books, 1992) Filmes karrier Hat filmben szerepelt: Őrült Gyümölcs (1956), The Hole (1957), és François Truffaut-val együtt rendezte az 1962-es fimet Szerelem 20 évesen (François Truffaut, Marcel Ophüls, Renzo Rossellini és Andrzej Wajda). Kitüntetések Akutagava-díj (1956) Felkelő Nap érdemrend Nagy Zsinór (2015) X-Akták (Semic) Az X-Akták egy kezdetben havonta, majd kéthavonta megjelenő képregénysorozat volt, ami Magyarországon az Semic Interprint kiadásában jelent meg az 1997-es esztendőben. Története 1997-ben egy új képregénysorozat került az újságárusokhoz, a híres X-akták című sorozat alapulvételével készült képújság. A magyar kiadás az 1995 és 1998 között, Topps Comics kiadó által publikált 41 részes sorozatból közölt néhány számot. Ugyancsak e kiadó egyik évkönyvét jelentette meg az Semic a magyar sorozat keretében. Habár a magyar 6. szám végén az szerepel, hogy a kiadvány a következő évben is folytatódik, ám 1998-ban már nem találkozhattunk Fox Mulder és Dana Scully, az FBI 2 kitűnő ügynökének kalandjaival. A megszűnéshez sajnos az vezetett, hogy sok egyéb képregényhez hasonlóan kevés vásárlója volt a lapnak. A 6. számban megkezdett Valószerűtlen érzések című többrészes történet közlése így örökre félbemaradt. Számok A megjelent számok 50 oldalasak voltak, és két amerikai számot foglaltak magukban. X-akták #1 Megjelent: 1997. január Borító eredetije: The X-Files Vol. 1 #2 (1995. február) Borítót rajzolta: Miran Kim Eredeti ár: 228 Ft Főbb szereplők: Megjegyzés: X-akták #2 Megjelent: 1997. február Borító eredetije: The X-Files Vol. 1 #6 (1995. június) Borítót rajzolta: Miran Kim és Michael Grecco Eredeti ár: 228 Ft Főbb szereplők: Megjegyzés: X-akták #3 Megjelent: 1997. március Borító eredetije: The X-Files Vol. 1 #1 (1995. január) Borítót rajzolta: Miran Kim Eredeti ár: 228 Ft Főbb szereplők: Megjegyzés: X-akták #4 Megjelent: 1997. április Borító eredetije: The X-Files Annual Vol. 1 #1 (1995. augusztus) Borítót rajzolta: Miran Kim és Chris Helcermanas-Benge Eredeti ár: 228 Ft Főbb szereplők: Megjegyzés: A füzet legvégén egy fénykép található az X-akták sorozatának három mellékszereplőjéről. X-akták #5 Megjelent: 1997. október Borító eredetije: The X-Files Vol. 1 #11 (1995. november) Borítót rajzolta: Miran Kim és Ken Staniforth Eredeti ár: 228 Ft Főbb szereplők: Megjegyzés: A The X-Files Annual Vol. 1 #1 száma Magyarországon 2 részletben jelent meg, az X-akták #5 és #6. részeiben. A füzet legvégén egy fénykép található Mulder és Scully ügynökről. X-akták #6 Megjelent: 1997. december Borító eredetije: The X-Files Vol. 1 #10 (1995. október) Borítót rajzolta: Miran Kim és Michael Grecco Eredeti ár: 228 Ft Főbb szereplők: Megjegyzés: A The X-Files Annual Vol. 1 #1 száma Magyarországon 2 részletben jelent meg, az X-akták #5 és #6. részeiben. A magyar sorozat utolsó száma. Hugo Viana Hugo Miguel Ferreira Gomes Viana (Barcelos, 1983. január 15. –) portugál labdarúgó, jelenleg a Braga és a Portugál labdarúgó-válogatott középpályása. Gorgonocephalus arcticus A Gorgonocephalus arcticus a kígyókarúak (Ophiuroidea) osztályának az Euryalida rendjébe, ezen belül a Gorgonocephalidae családjába tartozó faj. Előfordulása A Gorgonocephalus arcticus előfordulási területe az Atlanti-óceán északi felén van, az Arktisztól kezdve, egészen a Mexikói-öbölig. Főleg az észak-amerikai partok mentén lelhető fel, de néha Európa északnyugati vizeiben is megtalálható. Életmódja Ez az élőlény inkább a partok közelében és a folyótorkolatok távolabbi peremén él. Kizárólag a tengervízben található meg. Vajdafy Géza Vajdafy Géza (Pest, 1841. augusztus 26. – Ungvár, 1921. június 20.) királyi katolikus főgimnáziumi tanár. Élete Vajdafy József és Kreinecker Katalin fia, Vajdafy Béla és Ernő testvére. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumában végezte. Tanári képesítést nyert 1867-ben latinból és görögből. 1867-1868-ban magyar-latin-görög-történelem-földrajz tanárként dolgozott a Pesti császári és királyi katolikus főgimnáziumban, 1869-1870-ban a zürichi egyetemen filozófiát hallgatott. 1878-tól főgimnáziumi tanár lett Ungvárt, ugyanebben az évben vette feleségül tusnádi Pálffy Kornéliát, akitől négy gyermeke született: Zoltán (1878), Géza (1881), Irén (1886) és Gizella. Munkái Paduai Titus Livius első könyve. Tárgy- és történeti jegyzetekkel ellátva. Latinból ford. Pest, 1868. (Római remekírók). Svájczi nevelés. Dalárdák. Zenészeti Lapok, 1873. 75:273,275 Görög elemi olvasókönyv Curtius nyelvtanához. Schenkl nyomán új tanmód szerint alkalmaztatva. Bpest, 1876. Cajus Sallustius Crispus munkái. Jugurtha végeig és Catalina összeesküvése. Ford. 3. kiadás. Bpest, 1883-85. Két füzet. (Római remekírók 12., 13.). Titus Livius munkái XXI. könyve. XXI., XXII. De urbe condita. U. ott, 1880., 1886. (Római remekírók 27-29. 2. k. 1895. 5. kiadás. U. ott, 1902.) David Proval David Proval (Brooklyn, New York, USA, 1942. május 20. –) amerikai színész. Legismertebb szerepei Tony DeVienazo (Aljas utcák) és Richie Aprile (Maffiózók). Korai évei Proval New York Brooklyn városrészében született, és egy többnyire olaszok és zsidók által lakott negyedeben nőtt fel. Anyja, Clara Katz egy romániai zsidó származású színésznő volt, aki Bukarestből telepedett ki Amerikába. Pályafutása Pályafutása kezdetén Martin Scorsese Aljas utcák című filmjében szerepelt, illetve több kisebb-nagyobb alakítása volt különböző filmekben és sorozatokban. 1989-ben Az őrület hullámhosszán-ban, 1992-ben a Harapós nőben, 1994-ben A remény rabjaiban, 1995-ben a Négy szobában, 1996-ban A fantomban, 1998-ban pedig a Mob Queen-ben és a Szükségállapotban volt látható. A 2006-os Füstölgő ászokban egy maffiózót alakított, illetve több sorozatban is visszatérő szereplő volt (Picket Fences, Boomtown, Szeretünk, Raymond). Az elnök emberei című sorozat első évadjának 14. részében (A halálraítélt) Toby Ziegler rabbiját alakította. 2004-ben a Hallmark Channel Kísértő igazság című tévéfilmjében egy ikerpár mindkét tagját játszotta. 2012-ben a Just 45 Minutes from Broadway című filmben nyújtott alakítását a Wild Rose független filmes fesztiválon a legjobb mellékszereplőnek járó díjjal jutalmazták. Szinkronszínészként az 1977-es Varázslók című animációs filmben egy robot, Necron 99 hangjaként volt hallható, illetve a Hey Good Lookin' Crazy Shapiro nevű karakterének is ő kölcsönözte a hangját. A 48 óra című filmben Eddie Murphy színészi felkészítője volt. Legismertebb sorozatbeli szerepe egy New Jersey-i maffiózó, Richie Aprile volt az HBO Maffiózók című sorozatában. A műsor alkotója, David Chase a főhős, Tony Soprano szerepére is meghallgatta Provalt, azonban a főszerepet végül James Gandolfini kapta meg. Filmes és tévés munkái mellett színházi szerepeket is elvállalt, így 1985-ben a Rekviem a ringben (Requiem for a Heavyweight) című darabban Army Hakes-t alakította a New York-i Martin Beck Theatre-ben. Teljesítményét Drama Desk-díjra jelölték. 2001-ben Seymour Cohen szerepében lépett színpadra a Seltzer Man című egyszemélyes darabban (Tiffany Theater, Hollywood). 2011-ben Karen Black oldalán volt látható a Moses Supposes című színdarabban. Afganisztán vasúti közlekedése Afganisztán vasúthálózatának hossza 25 km, 1520 mm nyomtávolságú. Jelenleg egy üzemelő vasútvonal van az országban, a Hairatan–Mazari Sharif-vasútvonal, ami 2011-ben nyílt meg. Története Az első vonalat Amānullāh Khān építtette Kabul és Darulama között az 1920-as években. Három kis gőzmozdonyt vásároltak a német Henschel gyártól a 7 km-es vonalra. A vonal megszűntekor a mozdonyok múzeumba kerültek. Külső hivatkozások Railways of Afghanistan. www.andrewgrantham.co.uk. (Hozzáférés: 2010. június 20.) Vasúti kapcsolata más országokkal Üzbegisztán - az Afgán-üzbég Barátság Hídján át a Hairatan–Mazari Sharif-vasútvonal részeként Heteropoda maxima A Heteropoda maxima a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a vadászpókok (Sparassidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Heteropoda maxima előfordulási területe Laosz barlangjai. Csak 2001-ben fedezték fel. A kutatók feltételezése szerint, habár a pók színe halvány, lábai hosszúak és a hím második lábpárján speciális érzékelőszőrök vannak, mivel a szemei nincsenek elcsökevényesedve, a pók nem mély barlanglakó hanem inkább a barlangok bejáratánál él. Megjelenése A 30 centiméteres lábfesztávolságával, a világ egyik legnagyobb pókfaja. Az állat színezete sárgásbarna, a potrohán rendezetlen sötét pontokkal. A lábait széles, sötét sávok díszítik. Mint családjának összes tagjánál, ennél a pókfajnál is a lábak a testhez képest nagyon hosszúak, továbbá rákszerű tartást tanúsítanak. Életmódja Zsákmányára aktívan vadászik, azaz nem sző hálót. Mérete ellenére gyorsan mozog. Borre (Nord) Borre település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 614 fő (2015). Borre Caëstre, Vieux-Berquin, Hazebrouck és Pradelles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aulesti Aulesti város Spanyolországban, Bizkaia tartományban. Aulesti Gizaburuaga, Amoroto, Markina-Xemein, Cenarruza-Puebla de Bolívar, Munitibar-Arbatzegi Gerrikaitz, Mendata és Nabarniz községekkel határos. Lakosainak száma 658 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jagodno Jagodno falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re keletre, a Túrmező síkságán fekszik. Története 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is, a Polje járás része volt. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 123, 1910-ben 261 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 456 lakosa volt. Egyházilag a novo čičei Kereszetlő Szent János plébániához tartozik. Nevezetességei A falu környéke az Odra folyó évszázados tölgyesekkel és ligetekkel ékes forrásvidéke természetvédelmi terület. Mogyoród HÉV-állomás Mogyoród HÉV-állomás egy HÉV-állomás Mogyoród településen, melyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) üzemeltet. Megközelítés tömegközlekedéssel Elővárosi busz: 317 , 320 , 321 , 324 , 325 , 326 Éjszakai busz: 992 Sobkovice Sobkovice település Csehországban, az Ústí nad Orlicí-i járásban. Sobkovice Mistrovice, Jamné nad Orlicí, Jablonné nad Orlicí, Studené, Těchonín és Nekoř településekkel határos. Lakosainak száma 240 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Munib Junan Munib Junan (Jeruzsálem, 1950. szeptember 18. –) (angolul: Munib Younan, arabul: ���� �����) Jordánia és a Szentföld evangélikus egyházának püspöke, a Lutheránus Világszövetség elnöke. 1950. szeptember 18-án született Jeruzsálemben. Finnországban tanult teológiát. 1998 januárjában szentelték püspökké. 2010. július 24-én megválasztották a Lutheránus Világszövetség elnökének. Dolní Radechová Dolní Radechová település Csehországban, Náchodi járásban. Dolní Radechová Zábrodí, Kramolna, Horní Radechová és Náchod településekkel határos. Lakosainak száma 769 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Phillips Idowu Phillips Olaosebikan Idowu (London, 1978. december 30. –) világbajnok brit atléta. Pályafutása A 2008-as pekingi olimpián a hármasugrás döntőjében mindössze öt centiméterrel maradt alul a portugál Nelson Évorával szemben és lett ezüstérmes. A 2009-es berlini világbajnokságon, 17,73 méterrel megdöntötte egyéni legnagyobb szabadtéri rekordját, mely az aranyérmet jelentette a szám döntőjében. Phillips ezentúl két érmet jegyez a Nemzetközösségi Játékokról, valamint egyszeres aranyérmes a fedett pályás világbajnokságon. Egyéni legjobbjai Szabadtér 100 méter – 10,60 Távolugrás – 7,56 Hármasugrás – 17,73 Fedett 60 méter – 6,81 Hármasugrás – 17,75 Marton Endre (filmrendező) Marton Endre (Marton, Andrew) (1904. január 26. Budapest - 1992. január 7. Santa Monica) rendező, akciórendező, producer, vágó. Élete Már 1922-ben, nem sokkal az érettségi után a mélyvízbe került, amikor Deésy Alfréd kivitte magával Bécsbe. Az osztrák fővárosban a Sascha cég alkalmazottja volt, jobbára vágóként dolgozott, többek között az épp ott forgató Max Linderrel. Néhány hónap múlva felfigyelt rá Ernst Lubitsch, aki Hollywoodba csábította a tehetséges fiatalembert 1923-ban. Az amerikai tapasztalatszerzés után visszatért Európába. 1927-ben már a Tobis cég fővágója Berlinben, majd immár az 1930-as évek legelején, Bécsben rendezőasszisztens és vágó, például Bolváry Géza és Székely István 1-1 filmjében. Rendezőként angol színekben mutatkozott be 1929-ben. 1934-ben kalandvágya 1 német expedícióval Tibetbe szólította. Ekkor készült filmje, A Himalája démona pályája egyik emblematikus alkotása. 1935-ben Budapesten készítette egyetlen magyar filmjét. 1936-1939 között Londonban a Korda-produkció munkatársa volt. A világháború kitörése után végleg az USA-ba költözött. Az 1940-es-1950-es években jobbára az MGM cég számára dolgozott. 1954-ben produkciós céget alapított Törzs Ivánnal, Louis Meyerrel és Benedek Lászlóval közösen. Marton legfontosabb rendezései az egzotikum, a természet, a látványosság jegyében fogantak. Televíziós tevékenysége szintén jelentős, számos természetfilm és sorozat fűződik a nevéhez. Rendezői munkásságával legalábbis egyenrangú akciórendezői pályája. Olyan látványos akciók, jelenet-rendezések fűződnek a nevéhez, mint a Ben Hur fogatversenye vagy a Búcsú a fegyverektől csatajelenetei. Hollywood vezető rendezőivel dolgozott együtt, így Frank Caprával, George Cukorral, Fred Zinnemann-nal, Joseph Mankiewicz-csel vagy éppen Mike Nicholsszal . Válogatott filmográfia Rendező Two O'clock in the Morning/Hajnali két óra, 1929, GB Der Demon des Himalaya/A Himalája démona, 1935, D Storm over Tibet/Vihar Tibet felett, 1951, USA The Longest Day/A leghosszabb nap, 1962, USA Akciórendező The Seventh Cross/A hetedik kereszt, 1944, USA, r/d: Fred Zinnemann Ben Hur, 1959, USA, r/d: William Wyler Cleopatra/Kleopátra, 1963, USA, r/d: Joseph L. Mankiewicz Catch-22/A 22-es csapdája, 1970, USA, r/d: Mike Nichols Kelly's Heroes/Kelly hősei, 1970, USA, r/d: Brian G. Hutton The Day of the Jackal/A sakál napja, 1973, USA, r/d: Fred Zinnemann Vágó Eternal Love/Örök szerelem, 1929, USA, r/d: Ernst Lubitsch Ein steinreicher Mann/Egy dúsgazdag ember, 1932, A, r/d: Székely István data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.) Isim Az Isim (oroszul: Ишим, kazakul: Есіл, Eszil) folyó Nyugat-Szibériában, Kazahsztán északi részén, valamint Oroszország Tyumenyi és kisebb részben Omszki területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, az Irtis leghosszabb, bal oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 2450 km, vízgyűjtő területe: 177 000 km², vízhozama 215 km-re a torkolattól: 56,3 m3/sec. A folyó a Kazah-hátság északi részén, a Nyijaz-hegy oldalán, a Karagandi városától északra húzódó sztyeppövezetben ered. Kezdetben nyugat, északnyugat felé, többnyire szűk völgyben, sziklás partok között folyik. A kazah fővárost elhagyva völgye kiszélesedik. Gyerzsavin városnál éles kanyarral északi, északkeleti irányba fordul. Lejjebb a folyó kiér a Nyugat-szibériai-alföldre és a lapos Isim-sztyeppen halad, völgye szétterül, árterében egyre több a holtág. Alsó szakaszán apró tavakban bővelkedő, erősen mocsaras vidéken folyik, Uszty-Isimnél ömlik az Irtisbe. A vízgyűjtő területen nincsenek magas hegyek, sok a lefolyástalan terület, a mellékfolyók nem bővizűek. A folyót főként (kb. 80%-ban) olvadékvizek táplálják. Tavaszi, május-júniusi árvize van, alsó szakaszán ilyenkor akár 15 km-re is megárad. Az 1990-es években rendszeresen nagy áradásokat jegyeztek fel, az Észak-Kazahsztáni területen 1994-ben az addigi legmagasabb, 11 m-es vízállást mértek. Novembertől április-májusig befagy. A torkolattól Vikulovo településig, majd a kazahsztáni Petropavl víztározójától fölfelé 270 km-en át hajózható. Mellékfolyók, víztározók jobb oldalon a Koluton, a Zsabaj és az Akkanburluk bal oldalon a Terszakan A folyón több víztározó épült, a legnagyobbak az Észak-Kazahsztáni területen Szergejevka mellett, a felső szakaszon Asztana mellett találhatók. A szergejevkai víztározó építése 1968-ban fejeződött be. Hossza 100 km, legnagyobb szélessége 7 km, legnagyobb mélysége 20 m, víztükrének területe 117 km². Városok Kazahsztánban: Asztana (korábbi nevei: Akmola, Celinograd ), 844 930 fő (2014. okt 1.) +/- ; Kazahsztán fővárosa, a folyó legnépesebb, gyorsan fejlődő városa Gyerzsavin (oroszul: Gyerzsavinszk), 13 300 fő (1998) Eszil (oroszul: Jeszil), 15 100 fő (1998) Petropavl (oroszul: Petropavlovszk), kb. 203 000 fő (1999); az Észak-Kazahsztáni terület közigazgatási központja, a kazah-orosz határhoz közel Oroszországban: Isim, 65 500 fő (2005) Uszty-Isim Vibrac (Charente) Vibrac település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 298 fő (2015). Vibrac Angeac-Charente, Moulidars, Saint-Simeux és Saint-Simon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 273 Atropos A 273 Atropos a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Johann Palisa fedezte fel 1888. március 8-án. Apostol Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik. A szó a görög απόστολος szóból ered, melynek jelentése: küldött. A görög aposztolosz szó pedig az apostello igéből ered, melynek jelentése kiküldeni. Az apostolokról a Biblia könyvei között az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk. A négy evangélista felsorolása A szöveg csak Tizenkettőnek nevezi a tizenkét apostolt. A tizenkettes szám az ókori Izrael tizenkét törzsére utal. A három szinoptikus evangélista leírja az apostolok névsorát, ezek között apróbb eltérések vannak. Máté evangéliuma (10,2kk) a következő listát tartalmazza: „A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé, a kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett.” Márk (3,16kk) leírása a felsorolás sorrendjét kivéve megegyezik Mátééval. Márk Jakabnak és Jánosnak melléknevet is adott, ők a mennydörgés fiai. Lukács (6,13kk) felsorolásában a kánai Simont zelótának nevezi, Tádét pedig Júdásnak, Jakab testvérének. A János-evangélium nem sorolja fel az apostolokat, viszont megemlíti őket. János evangéliumában két ízben megjelenik Natánael (1,45kk; 21,2), akiről a szinoptikusok nem beszélnek. Nem mondja róla, hogy apostol, viszont Jézus feltámadása után az apostolok közösségében említi. Natánaelt a szinoptikus Bertalannal szokás azonosítani, ugyanis az Apostolok cselekedeteiben (1,13) a felsorolásban neve Bertalan helyén áll. Az Apostolok cselekedeteiben Iskarióti Júdás, miután Jézust elárulta, öngyilkos lett. Ezért Jézus mennybemenetele után azok közül, akik végig együtt voltak velük, az apostolok Júdás helyére Mátyást választották (1,15kk). A választás kritériumát így írja le a szöveg: Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról. Az Apostolok cselekedeteinek nagy alakja Tarzuszi Saul, aki a Damaszkuszi úton találkozott Jézussal. Megtért, és az eddigi üldöző Saulból új nevet kapott Pál, a pogányok apostola (Róm 11,13) lett. Ö olyan apostol, aki csak a feltámadott Jézussal találkozott, Jézus életében tanítványa nem volt. Az Újszövetség a legtöbb apostol életéről nem sok adatot közöl. Gyakran megelégszik csak nevüknek említésével. Péterről, Jánosról, és az áruló Júdásról van több részlet, illetve Szent Pálról. Jelentős azonban a Biblián kívüli hagyományképződés az apostolok személyével kapcsolatban. Ezekről részletesebben az egyes apostolok szócikkei szólnak. A tizenkét apostol A tizenkét apostol kiválasztása az evangéliumok szerint További apostolok Az újszövetség az említett Tizenkettőn és Pálon kívül másokat is apostoloknak nevez - így pld. Pál apostol a Filippiekhez írt levelében nevezi így Epafrodituszt (Phil 2:25). Szintén apostolként tartjuk számon azt a férfit is, akit az Az apostolok cselekedetei nevével és származásával együtt mutat be: „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”. A tizenkét apostol mellett szerepel a Bibliában a hetven tanítvány, azonban őket nem nevezi meg az Újszövetség, csak a későbbi egyházi hagyomány. Ábrázolások A képeken az apostolokat az attribútumaikkal ábrázolták. Az ikonográfiában attribútumnak nevezik azokat a jelképes, jelvényszerű tárgyakat, esetleg ember- vagy állatalakokat, melyek az ábrázolt személyt vagy allegóriát teszik felismerhetővé és érthetővé. Az attribútumok többnyire az ábrázolt személy kezében, oldalán vagy lábánál vannak és mindig életének egy fontos eseményére vagy vértanúságára utalnak. Ki lesz a hunyó? Ismertető Michael valótlan címet adott Falzonenak, így őt elfogták, és mivel Falzone már utalta a pénzt Bellicknek, Abruzzi visszakapta a börtönmunka vezetését. Golyó elmondja Michaelnek, hogy tud a lyukról. Michael házasbeszélőre megy, de senki, még a bátyja sem tudta róla, hogy házas. Gyorsan kiderül, hogy a bankrablás előtti napon házasodott össze azért, hogy újdonsült felesége feltűnés nélkül becsempészhessen egy hitelkártyának tűnő plasztikkártyát, ezzel a raktárba tud bemenni, ahol az elítélteknek a bejövetelkor náluk lévő tárgyaikat tárolják. Ezeket a bankrablás előtt gondosan készítette össze. Az aranyóra hiányzik. Westmoreland elmondja, hogy gyakran tűnnek el dolgok a raktárból, de ez amúgy sem tűnik fel az elítéltnek a távozásig, akkor pedig már nem reklamál. Elmondja azt is, hogy van egy erősen kleptomániás őr, aki gyakran lop el ezt-azt. Michael Gearyn meg is látja az óráját. Westmoreland új cellatársa, Tweener visszaszerzi Michaelnek az órát, cserébe azt kéri, hogy vegye be a börtönmunkába. Sara meglátja Michaelt a feleségével, és megmondja neki, hogy többé csak a hivatalos keretek közt szabályozott kapcsolat lehet kettejük között. Westmorelandet behívja Pope és közöl vele egy rossz hírt: csak a halálos beteg lánya temetésére mehet ki, aki pár hét múlva meg fog halni. Westmoreland ezért változtat a szökéssel kapcsolatos álláspontján, mert még szeretne életében találkozni a lányával. Ehhez de be kell bizonyítania Michaelnek, hogy valóban ő D. B. Cooper, hiszen eddig mindig tagadta ezt. Quinn dörzspapírral véresre horzsolt arccal megjelenik Veronicáék házánál és autóbalesetet szenvedett emberként beengedik a házba. Miután bejutott, rálő Nickre, L. J.-t és Veronicát pedig megkötözi. Veronica ki tud szabadulni a kötelekből, leüti Quinnt, majd kiszabadítja L. J.-t is. Az erdőben folytatódó üldözés végén L. J. belöki a férfit a kútba, majd elmennek. Az ügynök telefonon hívja Kellermanéket, azok viszont megérkezésükkör nem húzzák ki, a telefonja pedig addigra lemerült, így Kellerman úgy dönt, így könnyen és nyom nélkül megszabadul tőle. Társa ezúttal sem ért vele egyet. Bellick már a házasbeszélő alkalmával ismerősnek találta Michael feleségét, akit civilben egy éjszakai szórakozóhelyen felkeres. A lány elmondja neki, hogy Michael feleségül vette, így Európából Amerikába juthatott, és cserébe egy hitelkártyát kellett bejuttatnia a börtönbe. Bellick nem érti a dolgot, mert a hitelkártyának bent semmi hasznát nem lehet venni. Michael a Tweener által visszaszerzett órából és a raktárból elhozott diktafonból egy időzíthető magnetofont készít, amit a börtönmunka alatt a kertben elás, majd következő nap kivesz. A hangfelvételből kiderül, hogy az őrök 18 percenként járnak a gyengélkedő ablaka alatt az éjjeli őrjárat alatt. Az idő rövidsége miatt csak heten tudnak menni, tehát a csapatból valaki hiába ássa a lyukat, nem fog kijutni. Vršce Vršce település Csehországban, a Jičíni járásban. Vršce Slavhostice, Cholenice, Běchary, Češov, Jičíněves, Kopidlno és Židovice településekkel határos. Lakosainak száma 227 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Prokopiosz (történetíró) Kaiszareiai Prokopiosz (ógörögül: Προκόπιος ὁ Καισαρεύς [Prokopiosz o Kaiszareusz], latinul: Procopius Caesariensis), (Caesarea Maritima, 500 körül – Konstantinápoly, 562 körül) kora középkori bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert. Élete Caesarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét. Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is. 526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború). 540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan. Művei Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az itáliai harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig. Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553–555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról. De aedificiis (Peri ktismaton – Épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn) De bellis (Háborúkról – 8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat) Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558 - 559 -es évek eseményei) Személye a Régi tudós világ históriájában Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Prokópioszról: Jegyzetek Google Books, 111–112. o. Művei magyar fordításban részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre , Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 51–73 p Prokopios: Titkos történet . Ford. Kapitánffy István. Budapest, Helikon Kiadó, 1984. ISBN 963-207-675-3, 217 p Mátyás-templom A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.” Története Kérdések az alapítás körül Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházá”-nak nevezik. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben. 13. század: (újra)alapítás IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben (1255–1260) épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. A mestercsoport valószínűleg a csehországi Tišnov ciszterci monostorának építőiből állott össze, akik a tatárjárás utáni mestervándorlás során IV. Béla király unokatestvére, Prágai Szent Ágnes közvetítésével kerülhettek Magyarországra. 1260 körüli felbomlásának okai ismeretlenek. A templom teljes kiépítése a második építési szakaszban történt meg, 1260 és 1269 között. A második mestercsoport munkájára az észak-francia templomépítészet már német közvetítéssel gyakorolt hatást. E műhely további munkái a soproni ferences Kecske-templom és a klosterneuburgi kolostor, valószínűleg hozzájuk köthető a Margit-szigeti domonkos apácakolostor kibővítése is, amely IV. Béla leányának, Szent Margitnak otthona volt. A megépült budavári főtemplom kegyuraságát a király – leányára tekintettel – egy időre e kolostornak adományozta. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett, amely teljes képet ad IV. Béla korának építészeti iskoláiról. 14. század: gótikus csarnoktemplom A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület érett gótikus stílusban történt átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. A reprezentatív, kétnyílásos kapuzat legközelebbi párhuzama a nürnbergi Szent Lőrinc templom tizenöt évvel korábban épült portálja. Lajos uralkodása alatt megkezdték a bazilikális elrendezésű templomtér teljes átalakítását az érett gótika szellemében. Az oldalhajók boltozatát a főhajó magasságáig felemelték, és az így keletkezett magas falfelületeken gazdag kőrácsozatú, hatalmas ablakokat helyeztek el, ezzel világos, levegős csarnokteret hoztak létre. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Az építkezés utolsó szakaszában a prágai Parler-műhely mesterei is dolgoztak az épületen. 1412 és 33 között Garai Miklós nádor megrendelésére ők építették fel az északi mellékszentély mellett a főúri Gara család temetkezőkápolnáját. Az újonnan keletkezett csarnoktemplom legközelebbi rokona a garamszentbenedeki apátság. 15. század: Mátyás temploma A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását. A rajta elhelyezett Mátyás-címer felirata szerint a torony 1470-re készült el. A harangtorony, elpusztult sisakjától eltekintve ma is az ekkor nyert formáját őrzi, jóllehet a 19. század végén kőanyagának teljes cseréje elkerülhetetlenné vált. A kóruskarzatot támasztó nagy ív oszlopfője azonban ma is eredetiben őrzi kőindái között Hunyadi János, Mátyás és László arcképét. Mátyás királyi oratóriumot is emelt a templom déli szentélye mellé, ez azonban a török hódoltság ideje alatt teljesen elpusztult. Ekkor, a 15. század végén kezdhették meg az északnyugati torony kiépítését is, amely a török hódítás előtt a sisak kivételével már készen állott – ma azonban már csak Erhard Schön 1541-ben készült metszete őrzi emlékét. 16. század: Eszki dzsámi Buda 1526. évi első török megszállása során a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része is megsemmisült. Az újjáépült Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Berendezését, oltárait kidobálták, festett falait lemeszelték. Míg a többi budavári templomot a mohamedánok elpusztították, a Mária-templom – mint Eszki dzsámi, vagyis Öreg Mecset – fennmaradt. A rombolást persze nem kerülhette el teljesen: a megszállók Mátyás királyi oratóriumát, az északi tornyot, a Garák kápolnáját és az oldalkápolnákat elbontották, hogy köveiket máshol hasznosítsák. 17-18. század: jezsuita templom A templom Buda visszafoglalása (1686) után először a ferences, majd a jezsuita rend tulajdonába került, amely azt barokk stílusban állította helyre. 1688-1702 között északi oldalához hatalmas kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot épített, így az eredetileg szabadon álló templom egy nagy kiterjedésű épületegyüttes részévé lett. Ezzel a templom, bár nagyszerű lelkipásztori munka színterévé vált, szinte minden középkori ékességét elveszítette, levakolt külső homlokzata egyenesen jelentéktelenné vált. Esterházy Pál nádor 1690-ben építtette föl az új barokk főoltárt, 1696-ban Pálffy Miklós tábornok előcsarnokot építtetett a főkapu elé, ugyanebben az évben Mátyás tornyát már barokk hagymasisak koronázta. 1707-re alakították ki a Loretói kápolnát, 1719-ben toronyórát kapott, nem sokkal később felépítették oldalkápolnáit, és a Menyasszony-kapu helyén az új sekrestyét. Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni. A barokk átalakításoknak számos középkori elem esett áldozatul; a templom homlokzatának eredeti karakteréből csak a Mátyás-torony néhány meghagyott ablaka őrzött valamit. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után a templom kegyura Buda város (később Budapest) tanácsa lett, a templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került. 19. század: Schulek koronázó főtemploma I. Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab, a jó nevű pesti építész-család sarja végezte. Schulek a volt jezsuita épületek közé zárt templomot a szomszédos épületrészek lebontása árán kiszabadította, visszaadva eredeti, különálló jellegét. Az épület boltozatát és falait több helyen a földig lebontatta, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt eltávolította a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedett, de úgy, hogy a sérült részeket és felületeket teljesen megújította. Így került sor a Zsigmond-féle mellékszentélyek lebontására és az eredeti, egyszerűbb záródások visszaállítására, a Nagy Lajos-féle Mária-kapu kibontására, Mátyás harangtornyának megújítására – ugyanakkor szinte valamennyi eredeti oszlopfő hűen újrafaragott másolattal való cseréjére is. Ahol már támpontot sem talált, ott saját tervezésű részeket iktatott be: így a Mária-kapu elé előcsarnokot emelt, az elpusztult Gara-kápolna helyére felépítette az új Szent István-kápolnát, az északi oldalhajóhoz csatlakozó barokk kápolnasort neogótikus stílusban újjáépítette, a déli harangtornyot korábbi ábrázolások alapján a mai pazar kősisakkal koronázta meg és neogótikus erkélykoszorúval díszítette, az északi tornyot késő román modorú fiatornyos sisakkal látta el, a két torony közé áttört oromzatot helyezett, fölépítette a két sekrestyét és a szentélye északról csatlakozó királyi oratóriumot. Az 1780-ban kialakított kriptát is szabad neogótikus stílusban újította meg. A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányította. Ők maguk festették az alakos festményeket, terveik alapján Kratzmann Ede készítette a színes üvegablakokat, és Mikula Ferenc faragta az új szobrászati díszítést. Az oltárképeket Zichy Mihály (Szent Imre-kápolna) és Aggházy Gyula (Loretói kápolna) festették, a főkapu domborművét, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Lontay Lajos mintázta. A padsorok és az orgonaszekrény Schulek tervei szerint készültek. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el; a honfoglalás millenniumára ha nem is az eredeti formákban, de a régi fényben ragyogott. 1898-ban III. Béla és felesége, Ilona magyar királyné hamvai addigi altemplomi őrzési helyükről felhozva az északi oldalhajó kápolnájában nyertek végső nyughelyet. Schulek átépítésének értékeléseként elmondható ugyan, hogy korának gyermekeként nem értékelte kellőképpen a templom időmarta, rendkívül rossz állapotú, de történelmi köveit, ezért azokat nagyrészt gondos másolatokra cserélte. Mindazonáltal tudományos elmélyülésének és precíz formaátmentő munkájának köszönhetően az egykori állapotokról ma is képet alkothatunk, ha legtöbbször nem is az eredeti kövek állnak szemünk előtt. Az általa hűen rekonstruált, kisebb részben pedig méltó módon újraálmodott, templom neogót építészetünk legigényesebb alkotása, belső díszítése az európai szecesszió egyik csúcsteljesítménye. 20. század: pusztulás és újjászületés 1936-ban a budai vár visszafoglalásának 250. évfordulóján helyezték el a jobb oldali külső apszisfalon azt a magyar és olasz nyelvű feliratot, mely Michele d'Aste bárónak állít emléket. D'Aste a csata során kapott sebesüléseibe belehalt olasz alezredes nagyban hozzájárult az akció sikeréhez. A felirat magyar szövege a következő: „Michele d'Aste báró olasz alezredes 1686. szeptember 2-án döntő rohamban Buda felszabadításáért az elsők között áldozta életét itt helyezték örök nyugalomra” A második világháború előtt Teleki Pál kezdeményezésére megindult a templom teljes felújítása, azonban a nagy világégés megakadályozta annak befejezését. Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat a magyar állam állíttatta helyre 1950-1970 között. Az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el a templomról: ekkor fejeződött be a nagy orgona újjáépítése. 1994-ben máig ismeretlen merénylő pokolgépet robbantott az épület Halászbástya felé nyíló kapujánál. Az értelmetlen terror tizenhat ablakot rongált meg. 1999-ben a magyar állam – története folyamán először – az egyház tulajdonába adta a templomot. Minthogy az épület igen rossz állapotban került a plébánia tulajdonába, a templom teljes felújítása a 2005-öt követő években túlnyomórészt állami beruházásban történik. 2015 januárjában, hat évig tartó munka után, a Mátyás-templom orgonájának felújítása befejeződött. 2015 novemberében Süllei László plébános Budapestért díjat (Pro Urbe Budapest) kapott a templomért végzett munkája elismeréseként. A templom harangjai Jelenleg 7 harangja van, ezek közül 6 a harangtoronyban található, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronyban függ. Két történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzáskorrekciójára is sor került a passaui Perner-öntödében. A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak, míg a 7-es a huszártoronyban. 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe kerültek, és új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket. A négy nagyobb harang mellé azonos súlyú elleninga épült, amely a haranggal ellentétes irányban lengve semlegesíti a harangozás során keletkező vízszintes irányú dinamikus erőket, és így jelentősen csökkenti a harangtorony terhelését. E Magyarországon még nem alkalmazott rendszer teszi lehetővé a hagyományos „felülütős”, lengő nyelvű harangozási mód alkalmazását. A Krisztus-harang Három domborműve: Madonna a gyermek Jézussal, Keresztrefeszítés, Világbíró Krisztus. Fent töviskoszorú fut körbe, amelyet a mottó fölött golgotavirág-motívum fog össze. Lent Mária-monogramból eredő szőlőinda húzódik végig, amelyben a mottó alatt madarak bújnak meg. A szobrászati díszítés Szőnyi Endre szobrászművész munkája. Mottója (Róm 8,38-39): Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem erősségek, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van. Ajánlás: Az üdvösség 2010. és XVI. Benedek pápa kormányzásának 6. évében a Budavári Főtemplom közössége Varjú Imre plébános vezetésével az Isteni Megváltó, az Úr Krisztus tiszteletének szentelt engem, hogy megfeleljek mindenkinek, aki reményének okáról kérdezi. Ez jelenleg Magyarország 6. legnagyobb tömegű harangja, az 5. legnagyobb tömegű római katolikus harang Magyarországon, és Budapest 2. legnagyobb harangja is. A templom két nagyharangja egyben a budai oldal két legnagyobb harangja is. A Szent Károly-harang Domborművei: a szöveg közti mandorlákban a Magyarok Nagyasszonya, illetve Borromei Szent Károly alakja Felirata: Isten dicsőítésére, hazánk Nagyasszonya templomába, I. Mátyás király tornyából szólítom a híveket. Védszentem Borromei Szent Károly bíbornok. Fölajánlott és fölszentelt Hornig Károly báró, veszprémi püspök. Walser Ferencz öntött Budapesten, 1891. Ezt a harangot vélte hallani lázálmában boldog IV. Károly király a halálos ágyán. Ez a harang szól a Magyar Televízió csatornáin is minden délben, 1994 óta. A 13. legnagyobb magyar harang, a 11. római katolikus és Budapest 4. legnagyobb harangja. A XII. Piusz-harang Három domborműve: XII. Piusz pápa jellegzetes, széttárt karú gesztusával; Mária mennybevétele ; Piusz pápa címere. Szabó Tamás szobrászművész alkotásai. Mottója: Isten! Isten! Isten! Bár zengene minden szívben e kimondhatatlan név, minden jog, igazságosság és szabadság forrása! 1956. XI. 10. Ajánlás: Az Angyali Pásztor, XII. Piusz pápa tiszteletére és közbenjárása kiesdésére öntetett engem a Budavári Főtemplom közössége Varjú Imre plébános vezetése alatt a megváltás 2010., XVI. Benedek pápa kormányzásának 6. évében. A 36. legnagyobb harang Magyarországon. A II. János Pál-harang Három reliefje: II. János Pál pápa 2000 nyarán megáldja a Szent Korona másolatát; a templom főoltárának Mária-szobra, amelyet 2000. augusztus 15-én e koronával megkoronáztak; II. János Pál pápa címere. Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai. Mottója: Ne féljetek az igazságtól! Ne féljetek a jövőtől! Ne féljetek, ha a szeretet áldozatot követel! Ne féljetek odaszentelni az életeteket! Ne féljetek az árral szembe menni! Ne féljetek a szenvedéstől és a haláltól! Ne féljetek befogadni Krisztust! A címer alatti felirat: TOTUS TUUS Egészen a tiéd vagyok és mindenem a tiéd. Befogadlak mindenembe. Add nekem szívedet, Mária! Ajánlás: II. János Pál pápa hősi tanúságtételének emlékezetére öntetett engem Varjú Imre plébános és a budavári hívek közössége az Úr 2010., XVI. Benedek pápaságának 6. évében. A Szentháromság-harang Felirata: Goss mich Antoni Zechenter in Ofen Anno 1723. (Anton Zechenter öntött Budán, 1723-ban.) DEO Uni In Essentia Trino In Personis Patri, Filio et Spiritui Sancto D. D. (Az egylényegű és három személyű Istennek, az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Úristennek.) Anno MDCCXXIII Post Urbem Incineratam Ipso Die Paschatis 28. Martii Hanc Campanam R. P. Stephanus Dinarich Provinciae Austriae Societatis JESU Provincialis F. F. (A város leégése után, az 1723. évben, Húsvét napján, március 28-án e harangot a főtisztelendő Dinarich István atya, a Jézus Társasága ausztriai tartományának provinciálisa F.F. (?)) A Szent Margit-harang Dombormű: Árpád-házi Szent Margit alakja egy 1500 körül készült fametszet alapján A dombormű alatt: Margit imái vezekelve szállnak Mottó: Örülj, vigadj magyar haza, hogy Krisztus hozzád ily kegyes, van már, ki érted szólana, és üdvös pártfogást szerez. A huszártorony harangja A templom tetőzetének gerincén ülő, fából épült huszártorony rejti a templom hetedik, de örökre elnémult kisharangját. Palástján csak egy feszület-ábrázolás látható, felirata: Goss mich Anton Zechenter in Ofen 1724 (Anton Zechenter öntött engem Budán, 1724-ben). A harang felső részén a II. világháborúban kapott belövés nyomán kéttenyérnyi lyuk tátong, emiatt használhatatlan, húzókötele az idő folyamán teljesen elfoszlott. Valószínűleg soha többé nem fog már megszólalni. Egyenes fajármon függ, eredeti nyelve eltűnt. Érdekes, hogy az I. világháború rekvirálása elkerülte a templomot, míg a másodikban hármat is elvittek hadi célokra. Ekkor sérült meg a huszártorony lakója. Történelmi jelentősége A IV. Béla által 1270-re felépített új Mária-templom igen hamar országos jelentőségű események színhelye lett. 1279-ben már itt tartottak nemzeti zsinatot Fermói Fülöp pápai legátus és Lodomér esztergomi érsek vezetésével, amelyen megintették Kun László királyt. Az 1301 utáni trónviszályok során itt jelölték királlyá a cseh Vencelt és a bajor Ottót, majd 1309-ben egy újabb nemzeti zsinaton Gentilis de Monteflorum bíboros, pápai legátus és Tamás esztergomi érsek itt koronázta meg egy új koronával Anjou Károly Róbertet. Ugyanezt a királyt Visegrádon történt halála és székesfehérvári temetése között itt ravatalozták fel. Zsigmond király 1412 januárjában az ekkorra már átépített templom falaira először függeszti fel győzelmi zászlóit, amelyeket a Velence elleni hadjáratban zsákmányolt. E gesztusból majd Hunyadi János teremt hagyományt. 1424-ben, Úrnapján Zsigmond király és német-római császár vendégeként II. Mánuel bizánci császár fordult meg falai között. Zsigmond halála után 1438-ban Albert, 1440-ben I. Ulászló király bemutatása történt meg, megválasztásuk után, a templomban. Ulászló 1444-ben, diadalmas hadjárata után itt tartotta ünnepélyes hálaadását Hunyadi Jánossal együtt. Kapisztrán Szent János itt tartott toborzó szónoklatot a török elleni hadjáratban való részvétel előmozdítására. Hunyadi 1455-ben itt kapta meg a keresztet Carvajal pápai legátustól, és innen indult Nándorfehérvárra. III. Callixtus pápa 1456-ban társaskáptalant alapított a templom mellett. (Ez a török hódoltság alatt megszűnt, de a „Szűz Máriáról nevezett Pest-újhegyi prépost” címét az apostoli magyar király, majd 1920 óta az esztergomi érsek mindmáig adományozza.) Hunyadi Mátyás trónra lépésekor, 1458-ban a Szent Korona nem volt Magyarországon. A prágai fogságából hazatérő Mátyás ezért egyfajta „korona nélküli koronázás” keretében a Nagyboldogasszony-templomban ünnepélyesen megkezdte uralkodását: hálát adott Istennek és Máriának, Magyarország Nagyasszonyának, akinek különleges tiszteletét édesapjától örökölte; az oltár előtt ígéretet tett a szent jogok megtartására, majd palotájába ment, és trónjára ülve megkezdte az ország ügyeinek intézését. Mátyás itt tartotta mindkét esküvőjét: 1463-ban Podjebrád Katalinnal és 1476-ban Aragóniai Beatrixszal. A templom plébánosa ez időben Ilkuszi Bylicza Márton, Mátyás barátja, kitűnő csillagász, Regiomontanus munkatársa. 1526-ban Pozsonyba menekítették a templom kincseit. Werbőczy István nádor itt hirdette ki Szapolyai János királynak (1526-1540) a franciákkal, a pápával, Velencével, valamint Firenzével megkötött szövetségét. Néhány hónappal később, Szent István király ünnepén már az „ellenkirály”, a Habsburg I. Ferdinánd vett részt itt a szentmisén. A megszálló törökök 1541-1686-ig Buda főmecsetjeként használták. A legenda szerint a templomban halt meg Gül Baba, a bektási dervis rend tagja, akinek rózsadombi türbéje (mauzóleuma) ma is az iszlám világ legészakibb zarándokhelye. A Budáért folytatott elkeseredett harc győzelmét a kortársak a templom Mária-szobrával történt csodának tulajdonították, amelyet a törökök nem semmisítettek meg, csak elfalaztak. Az 1686. évi ostrom utolsó rohama előtt a II. Ulászló által adományozott fogadalmi szobor elé húzott fal egy nagyobb robbanás alkalmával ledőlt, és a főmecsetben imádkozó törökök előtt megjelent a Magyarok Nagyasszonyának régen elfeledett szobra. A diadalmas Mária-szobrot hálaadó körmenetben hordozták végig Buda utcáin. Erre az eseményre emlékezve a templom mindmáig kegyhely. A templomot 1686 után birtokló jezsuita rend igen gondos gazda volt a maga módján: a Jézus Társasága által fémjelzett 87 esztendő lelkipásztori virágkor a templom történetében. A szellemileg is letarolt várost kollégiumuk segítségével ők művelték és ők tették újra katolikussá. A rend (az ellenreformáció küzdelmei nyomán is) erősen kötődött a Habsburg-uralkodóházhoz, tagjai között alig találunk magyarokat, ahogyan az újra betelepülő polgárság is, akárcsak a középkorban, német anyanyelvű volt. Mégis ezeknek a szerzeteseknek köszönhető, hogy kivirágzott és szétsugárzott Budavárából a Magyarok Nagyasszonya-kultusz és a Regnum Marianum (Mária országa) eszme és a szent királyok tisztelete, amely a magyar identitástudat egyik oszlopa és a nemzeti önállósági törekvések szellemi alapja lett. A templom előtt 1713-ban állították fel a fogadalmi pestis-emléket, azaz a Szentháromság-szobrot, amely az ország számos hasonló alkotásának mintájául szolgált. 1867-ben, a kiegyezés csúcspontjaként Simor János bíboros-hercegprímás itt koronázta magyar királlyá I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet a Szent Koronával. Ebből az alkalomból, itt hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. 1916. december 30-án itt koronázta meg Csernoch János bíboros-hercegprímás IV. Károly királyt és feleségét, Zita királynét a Szent Koronával. 2000-ben a Nagy Jubileum évében az egykori koronaküldésre emlékezve a templom fiataljai a Szent Korona újonnan készült másolatát, amelyet II. János Pál pápa Rómában megáldott, gyalogos zarándoklattal hozták hazáig, és Nagyboldogasszony ünnepén a pápa engedélyének birtokában megkoronázták vele Szűz Máriának a főoltáron lévő szobrát. Gorica (Duga Resa) Gorica falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Duga Resához tartozik. Fekvése Károlyvárostól 8 km-re, községközpontjától 2 km-re délnyugatra fekszik. Története A településnek 1857-ben 40, 1900-ban 41 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 62 lakosa volt. Lucjan Malinowski Lucjan Feliks Malinowski (Lengyelország, Jaroszewice, 1839. május 27. – Krakkó, 1898. január 15.) lengyel nyelvész, utazó, a Jagelló Egyetem professzora, Bronisław Malinowski édesapja. A lengyel nyelv történetét és etimológiáját tanulmányozta. A krakkói Rakowicki temetőben nyugszik. Országos Földhitelintézet Országos Földhitelintézet az 1936. évi XIV. törvénycikk értelmében az 1879-ben alapított Kisbirtokos Országos Földhitelintézete és az 1911-ben alapított Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége egyesüléséből jött létre. Állami felügyelet mellett intézte a telepítést, parcellázást, a vitézi telkek kijelölését és kiosztását, illetve nyújtott jelzálogkölcsönt. Kolozsvárott és Újvidéken létesültek fiókjai. A második világháború alatt az 1942. évi XV. törvénycikk alapján megbízták a zsidó mezőgazdasági ingatlanok átmeneti hasznosításával. Ezen kívül átvette a belgrádi Privilegovana Agrarna Banca magyarországi vagyonának kezelését is. Elnökei 1884–1928 Dessewffy Aurél Reményi-Schneller Lajos Ivády Béla 1945–1949 Farkas Ferenc Saint-Eustache (Haute-Savoie) Saint-Eustache település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 511 fő (2015). Saint-Eustache La Chapelle-Saint-Maurice, Entrevernes, Leschaux, Saint-Jorioz és Viuz-la-Chiésaz községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2010-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (CONCACAF, 2. forduló) Ezen az oldalon részletezve olvashatóak a CONCACAF-zóna 2. fordulójának eredményei. A 2007. májusi FIFA-világranglista alapján végezték a zóna csapatainak kiemelését. A 2007. november 25-én Durbanben tartott sorsoláson az első forduló mérkőzéseinek győztes csapatait párosították az 1.-12. helyen kiemelt csapatokkal. A selejtező formája A második fordulóban 24 csapat vett részt, a 12 párosítás győztese jutott a 3. fordulóba, azaz az első csoportkörbe. Minden mérkőzés oda-visszavágós rendszerben zajlott, a 12 továbbjutó alkotja a következő forduló három, egyaránt négycsapatos csoportját. Annak érdekében, hogy a csoportok közel azonos erősségűek legyenek, sorsoláskor a kiemelés szerinti sorrendet figyelembe véve az 1. –12.-ig rangsorolt csapatokat három egyenlő részre bontották, az azonos bontásba kerülő csapatokat pedig a csoportok selejtező mérkőzéseinek megfelelően sorsolták be. Így az 1. –4-ig párosítások a 3. forduló 1. csoportjának, 5. –8-ig párosítások a 3. forduló 2. csoportjának, míg a 9.-12. jelű párosítások a 3. forduló 3. csoportjának selejtezőit képezték. Mérkőzések Az 1. csoport selejtező mérkőzései 1. párosítás Továbbjutott az Amerikai Egyesült Államok 9–0-s összesítéssel és a 3. fordulóba került. 2. párosítás Továbbjutott Guatemala 9–1-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. 3. párosítás Továbbjutott Trinidad és Tobago 3–2-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. 4. párosítás Továbbjutott Kuba 8–3-as összesítéssel és a 3. fordulóba került. 2. csoport selejtező mérkőzései 5. párosítás Az első mérkőzést az Amerikai Egyesült Államokban, Houstonban rendezték. Továbbjutott Mexikó 9–0-s összesítéssel és a 3. fordulóba került. 6. párosítás Mivel a bahama-szigeteki helyszín nem felelt meg a FIFA stadionokkal szemben támasztott követelményeinek, mindkét mérkőzést Jamaicában rendezték. Továbbjutott Jamaica 13–0-s gólkülönbséggel és a 3. fordulóba került. 7. párosítás Továbbjutott Honduras 6–2-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. 8. párosítás Továbbjutott Kanada 7–1-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. A 3. csoport selejtező mérkőzései 9. párosítás Továbbjutott Costa Rica 5–2-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. 10. párosítás Továbbjutott Suriname 3–1-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. 11. párosítás Továbbjutott Salvador 3–2-es összesítéssel és a 3. fordulóba került. 12. párosítás Továbbjutott Haiti 1–0-s összesítéssel és a 3. fordulóba került. 2. zongoraverseny (Chopin) Frédéric Chopin No. 2. f-moll zongoraversenye az opus 21. számot viseli. Keletkezése-története Chopin zongoraversenyeinek sorrendjét megtévesztő opus számaik miatt az utókor felcserélte. Valójában az f-moll zongoraversenyt 1829-ben, az e-moll zongoraversenyt 1830-ban komponálta. A mű bemutatója 1830. március 17-én, Lengyelországban, Varsóban volt. Szerkezete, jellemzői A partitúra szerint a mű szóló zongorára, 2 fuvolára, 2 oboára, 2 klarinétra, 2 basszetkürtre, 4 francia kürtre, 2 trombitára, tenor harsonára, üstdobra és vonósokra íródott. Tételei: Maestoso Larghetto Allegro vivace' Első tétel a klasszikus szonátaforma felépítését követi: A forma tagolását a zenekari tuttira bízza.Az expozíció elején bevezet, majd rövid összefoglalással előkészíti a kidolgozást, visszavezet a reprízhez, kóda helyett befejezi a tételt. Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot. Ismertség, előadási gyakoriság A mű az ismertebb Chopin művek közé tartozik. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab. Barcza-kastély A Balogh-kiskastély Pusztazámoron, Pest megyében található. Az eredeti kastély a 18. században épült, amit a 19. században jelentősen átalakított a Barcza család, ekkor nyerte el mai formáját. A kastélyhoz tartozott egy több mint három hektáros szép park, ami több száz éves fáival ma védett terület. A második világháborút követően jelentősen romlott az állapota, működött benne iskola, óvoda, majd magánkézbe kerülvén újúlhatott meg az eredeti tervek alapján. Forrás Utikönyvem.hu 1953-as Tour de France Az 1953-as Tour de France volt a 40. francia körverseny. 1953. július 3-a és július 26-a között rendezték. Az ötvenéves fennállását ünneplő Tour de France utolsó Párizsi befutószakaszán tizenegy egykori bajnok jelent meg: Maurice Garin (1903), Gustave Garrigou (1911), Philippe Thys (1913-ban, 1914 és 1920), Lucien Buysse (1926), André Leducq (1930 és 1932), Antonin Magne (1931 és 1934), Georges Speicher (1933), Romain Maes (1935), Sylvère Maes (1936 és 1939), Roger Lapébie (1937) és Ferdi Kübler (1950) Bevezették az 1905 és 1912 között már alkalmazott pontrendszert, abban az időben még az összetett versenyt pontozták. A mostani rend szerint a szakaszgyőzelmek mellett a hegyi befutókat és a szakaszsprinteket is pontozták, fordítót, emelkedő sorrendben pontoztak. Francia kerekes 1947 óta nem nyert Tourt, a csapat összeállítást sokan vitatták, Louison Bobet helyett Raphaël Géminianit akarták csapatvezetőnek. Kezdetben Fritz Schär svájci versenyző állt az élen, a tizedik szakaszon feladta a versenyt. Bár Jean Robic 1947-ben megnyerte a Tourt, akkor csak az utolsó szakaszon került az élre, így most viselte először a sárga trikót, egy alkalommal. Jean Malléjac vezetett egy ideig, Bobet csak a tizennyolcadik szakaszon állt az élre és megőrizte azt a verseny végéig. A csapatversenyt meglepetésre Hollandia nyerte. Becske alsó megállóhely Becske alsó megállóhely egy Nógrád megyei vasútállomás, Becske községben, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nógrádkövesd vasútállomás Magyarnándor vasútállomás Children of Bodom A Children Of Bodom egy melodikus death metal együttes, a finnországi Espooból. Történet A zenekart Inearthed néven, 1993-ban alapította két gyerekkori barát, Alexi Laiho és Jaska Raatikainen. Három demó rögzítése után, 1997-ben lemezszerződéshez jutottak egy kisebb belga kiadónál, ám később a finn Spinefarm is érdeklődést mutatott az anyaguk iránt, így a jogi bonyodalmakat elkerülendő "feloszlottak", majd "új zenekart" alapítottak, immár Children Of Bodom néven. A nevet a Bodom-tavi gyilkosságok ihlették: 1960-ban négy sátrazó tizenéves közül hármat megölt egy máig ismeretlen tettes. Az első lemez a Something Wild címet kapta. A szokatlan stílus, mely a dallamos death, a power, a neoclassical, és a thrash metal keverékeként írható le, hamar népszerűvé tették a zenekart: a lemez megjelenését két Európa-turné is követte 1998-ban, a zenekar azóta is folyamatosan készíti a lemezeit és koncertezik. 2003-ban Alexander Kuoppala kilépett a zenekarból, mert elege lett a turnézásból, és az azzal járó életvitelből. Helyére Alexi egyik kedvenc gitárosa, Roope Latvala került, akit a finn rockerek már ismerhettek a Stone nevű együttesből. Ő 2015-ig maradt tag, ekkor a többiek megváltak tőle, mert nem volt benne kellő motiváció a közös munkához. Roope helyett kisegítőként május és december között a billentyűs Janne Wirman testvére, Antti Wirman gitározott, az új gitáros pedig végül Daniel Freyberg lett, aki többek között a Naildownból és a Northerből lehet ismerős. Kiadványok Nagylemezek Something Wild (1997) Hatebreeder (1999) Follow the Reaper (2000) Hate Crew Deathroll (2003) Are You Dead Yet? (2005) Blooddrunk (2008) Relentless Reckless Forever (2011) Halo of Blood (2013) I Worship Chaos (2015) TBA (2019) Koncertlemezek Tokyo Warhearts (1999) Chaos Ridden Years - Stockholm Knockout Live (2006) Összeállítás-lemezek Bestbreeder from 1997 to 2000 (2003) Holiday at Lake Bodom (15 Years of Wasted Youth) (2012) Feldolgozás-lemezek Skeletons in the Closet (2009) Tagok Jelenlegi tagság Alexi "Wildchild" Laiho – ének, gitár (1993–tól) Janne "Warman" Wirman – szintetizátor (1997–től) Henkka "Blacksmith" Seppälä – basszusgitár (1995–től) Jaska Raatikainen – dob (1993–tól) Daniel Freyberg – gitár (2016–tól) Korábbi tagok Samuli Miettinen – basszusgitár (1994–1995) Alexander Kuoppala – gitár (1995–2003) Jani Pirisjoki – szintetizátor (1996–1997) Roope Latvala – gitár (2003–2015) Töltéstükrözés A fizikában a töltéstükrözés vagy töltéskonjugáció a részecske összes töltésjellegű kvantumszámának az ellenkező előjelűre (vagy komplex konjugáltjára) való cserélését jelenti. A fizikai törvények ezzel szembeni szimmetriája a töltésszimmetria vagy C-szimmetria, a szimmetriához kapcsolódó megmaradó mennyiség a töltésparitás vagy C-paritás. Az elektromágnesség, gravitáció és erős kölcsönhatás megőrzi a töltésszimmetriát, de a gyenge kölcsönhatás maximálisan sérti. Töltéstükrözés az elektromágnességben Az elektrodinamika (mind a klasszikus mind a kvantumelektrodinamika) törvényei invariánsak a töltéstükrözéssel szemben: ha minden q töltést egy −q töltésre cserélünk és megfordítjuk az elektromos térerősség és a mágneses indukció irányát, a dinamika megőrzi alakját. A kvantumtérelmélet nyelvén a töltéskonjugáció transzformációja: Megjegyezzük, hogy ezek a transzformációk nem változtatják meg a részecskék kiralitását. A balkezes neutrínó balkezes antineutrínóvá válik, ami a standard modellben nem hat kölcsön. Ez az, amit a gyenge kölcsönhatás maximális C-sértésének hívunk. (A standard modellnek léteznek elméleti kiterjesztései, mint a bal-jobb modellek, amik helyreállítják a C-szimmetriát.) C-paritás A töltéskonjugáció a részecskét nem önmagába hanem az antirészecskéjébe viszi át, ezért általában egy részecske nem sajátállapota a C-tükrözésnek. Kivételt képeznek azok a részecskék, amik a saját antirészecskéi, mint a foton vagy a π0-mezon, illetve az olyan részecskerendszerek, amiben a részecskék és antirészecskéik száma megegyezik. Ilyen a π0 mezon is, ami egy kvark-antikvark kötött állapot. Az ilyen önmagukba transzformálódó részecskék és részecskerendszerek esetén értelmezhető a töltésparitás vagy C-paritás, amire C2=1, azaz a töltésparitás értéke C=±1 lehet. A C-paritás egy multiplikatív kvantumszám. A foton kölcsönhatásai az anyagi részecskékkel a kvantumtérelmélet Lagrange-függvényében jA típusú töltött áram – foton kölcsönhatásként van jelen. A töltött részecskék j árama töltéskonjugáció esetén előjelet vált, így a töltéskonjugációval szembeni szimmetria csak akkor áll fenn az elektromágneses kölcsönhatásban, ha A is előjelet vált, azaz a foton C-paritása C=−1. Egy nulla spinű részecske és antirészecskéjének relatív pálya-impulzusmomentuma legyen L. Miután bozonokról van szó, a teljes hullámfüggvénynek szimmetrikusnak kell lennie. A két részecske térbeli cseréje (−1)L-nel szorozza meg a hullámfüggvényt. ha ezután töltéstükrözést kapunk, akkor a rendszer C paritásával szorzódik meg ismét, és a két csere (térbeli és töltés) után visszakapjuk az eredeti rendszert, azaz a C(−1)L=1 feltételt állíthatjuk fel, amiből a bozon-antibozon rendszer C-paritása C=(−1)L. Tekintsünk egy feles spinű fermionból és antifermionjából álló (például elektron-pozitron) rendszert. Legyen relatív pálya-impulzusmomnetumuk L teljes spinjük pedig S(=0 vagy 1). Miután fermionokról van szó, a teljes hullámfügvénynek antiszimmetrikusnak kell lennie. A két részecske térbeli cseréje esetén a szorzótényező megint (−1)L. A két spin cseréje esetén a szorzótényező (−1)S+1, mert az egyirányba mutató (S=1) mutató spinek esete a szimmetrikus eset. A töltéscseréé pedig megint C. Így azt kapjuk feltételül, hogy C(-1)L(−1)S+1=−1, azaz a fermion-antifermion rendszer C-paritása C=(−1)L+S. Ezek a szabályok nagyon jól használhatók a részecskeütközések és bomlások vizsgálatánál annak meghatározására, hogy mely folyamatok mehetnek végbe és melyek tiltottak. Mint láttuk, a C-paritás fogalma semleges részecskékre értelmezhető csak, az erős kölcsönhatás viszont az elektromos töltéstől független erő, azaz a C-paritás ebből a szempontból túl szűk fogalom. Ezen hiányosság kiküszöbölésére használja a részecskefizika a C-paritás általánosítását, a G-paritást. A töltés- és tértükrözés kombinálása Egy időben úgy gondolták, hogy a C-szimmetria kombinálható a paritásmegmaradással egy megmaradó CP-szimmetria érdekében. Azonban ennek az egysített szimmetriának a sérülése is kiderült a gyenge kölcsönhatás során (kaonok és B-mezonok esetén), bár ez sokkal kisebb mértékű, mint a töltésszimmetriáé vagy a paritásé. A standard modellben a CP-sértés a CKM-mátrix egy komplex fázisa miatt lép fel. Ha a CP-szimmetriát kombináljuk az időtükrözéssel, akkor az eredményül kapott CPT-szimmetria érvnyessége megmutatható a Wightman-axiómák igazságának feltevésével. 1798 a tudományban Az 1798. év a tudományban és a technikában. Fizika Benjamin Thompsom publikálja An Experimental Enquiry Concerning the Source of the Heat which is Excited by Friction című munkáját. Kémia Louis Nicolas Vauquelin felfedezi a berilliumot . Orvostudomány Edward Jenner publikálja An Inquiry into the Causes and Effects of the Variolae Vaccinae című munkáját. Díjak Copley-érem : George Shuckburgh-Evelyn, Evelyn Charles Hatchett Születések december 28. - Thomas Henderson csillagász († 1844 ) Berde Sándor Berde Sándor (Martonos, 1856. július 18. – Nagyenyed, 1894. október 13.) teológiai tanár, egyházi író (Berde Mária édesapja) Életrajza Berde Sándor a háromszéki Martonoson született 1856-ban. Az enyedi kollégiumban tanult, és ugyanitt folytatott teológiai tanulmányokat is, majd a bécsi, bázeli és jénai egyetemen folytatta tanulmányait. Teológiai tanulmányainak befejezése után Indiába készült hittérítőnek. Szász Domokos püspök megbízásából elvállalta az 1883-ban alakult első erdélyi szórványközpont, a Szolnok-Doboka megyei Kackó és vidéke magyarjainak lelki gondozását. E döntésében nagy része volt menyasszonyának, Ónodi Weress Máriának is, aki régi enyedi értelmiségi családból származott. Házasságkötésük után a fiatal lelkész házaspárnak Kackón három gyermeke született, köztük két leány, Amál és Mária. Hatévi szolgálat után meghívták a nagyenyedi Bethlen Kollégium teológiai fakultására, így a már öttagú család Nagyenyedre költözött, ahol Berde egykori iskolájának professzora és dékánja lett. Fényesen felfelé ívelő életpályáját harmincnyolc éves korában bekövetkezett halála törte ketté 1894-ben. A nagyenyedi református temetőben nyugszik. Torredembarra és Creixell Torredembarra és Creixell Els Montanyans-Grog néven is ismert. 62 hektáron terül el a Katalán tengerparton. Az utolsó terület Katalóniában, amelyet természetvédelmi területként tartanak számon dűnékkel határolt természetes tengerpartja miatt. Elhelyezkedése A két város Tarragonától 14 km-re északra, és Barcelónától 90 km-re délre találhatóak. Altafulla és Roda de Berá határos községeik.Közvetlenül a part mellett húzódó vasút vonalat a Rodalies társaság birtokolja, melynek segítségével a turisták számára is könnyen megközelíthető. A part teljes hossza 3.5 km, szélessége 100-300 között ingadozik területtől függően. Története Torredembarra A múltban csupán 35 hektáron terült el, de így is turisztikai központnak számított, emiatt azonban hatalmas környezeti károkat szenvedett el. Restaurációja és védelme 1992-ben kezdődött, amikor megszerezték a természetvédelmi terület státuszt.Ekkor betiltották az autós forgalmat és gyalogos útvonalakat építettek ki, illetve életbe léptettek a természetvédelmi intézkedéseket az ott élő növények és állatok védelmének érdekében. Creixell Creixell része El Gorg, amely egy mocsaras vidék Torredembarra és Roda de Berá között. A vidéket járva színes flamingók portyázása is megfigyelhető. 2005 óta a két terület nem egy természetvédelmi zónába tartozik. Éghajlat Az éghajlat mérsékelten mediterrán. Enyhe telek és meleg nyarak jellemzik, a csapadék kevés és rendszertelen egész nyáron. Mennyiségét a tenger és a szél befolyásolja. A terület specifikuma az un. "llevantades", amely nem más mint zivatarok kíséretében jelentkező erős keleti, észek-keleti szélviharok. Ezen a területen megszokottak, szemléletes példa arra, "hogyan öntsünk sok vizet kevés idő alatt." Nyáron a sok intenzív vihar miatt előfordul elektromos aktivitás, amelyet kísérhet záporeső vagy akár jégeső. Ezek tartománytól függően néhány percig vagy óráig is eltarthatnak. Ökológia A tengerparton közvetlenül megtalálható dűnék(kisebb-nagyobb homok hegyek) nyújtanak némi tápanyagot itt meghonosodott növényeknek és állatoknak. Védelmük ezért nagyon fontos. Ezt a feladatot látja el a helyi természetvédelmi szervezet az El Gepec-EdC. A terület érdekessége, hogy a tavak és tengervíz keveréke olyan különleges elegyet alkot, amely által változatos növény-és állatvilág alakult ki. Ez igen ritka ilyen típusú környezetben. Emberi aktivitás A legnagyobb kihívást a terület megőrzése és védelme jelenti, amely különösen nehéz nyáron a turista szezon ideje alatt, amikor néhány nap alatt több ezres a terület látogatottsága. Sajnos számtalan példa van arra, hogy a turisták nem tisztelik a környezetet és a turista útvonalakat nem tartják be, rongálják. Ez viszont a dűnék eróziójához vezet, amely hatással van a bioszférára is. Például az egyik ismertebb madár faj(Charadrius alexandrinus) ezen a területen fészkel és táplálkozik, ám évente 21-ből 1 madár éli túl az emberi jelenlét hatásait. Tovább rontja a helyzetet, hogy a vonat közelében jelentős a kempingek száma, amely tovább pusztítja a környezetet, ezért szükség van egy biológiai folyosóra, amely helyrehozza az adott károkat és segíti az emberek és környezet együttélését. Ez a feladat azonban nem könnyű. Jelenleg is folyamatban van a Mountanyans II. projekt, amely célja több mint, 500 új lakást építeni. Ennek azonban újabb káros hatásai lesznek a környezetre nézve. Bővebben a terület megóvásának módjairól és az aktivisták munkájáról itt olvashatsz: http://gepec.cat/ Montanyans I.-II. A területet hivatalosan ketté osztották Montanyans I. és II.-re, amely két külön települést jelöl, de földrajzilag nem esnek távol egymástól. A Montanyan I. nevezetű települést 2003-ban kezdték el kiépíteni, amely 400 új lakóépület átadásával zárult. Montanyans II. projekt megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Az építési terveket először 2004-ben nyújtották be, de akkor az árvíz veszély miatt a terveket elutasították. Az új terv azonban már tartalmazta a biztonsági terveket, így 2006-ban sikerült elfogadtatni a terveket a hatóságokkal, igazgatóságokkal. A Torredembarrai polgálmester próbálta megvédeni a Montanyans II. területét, úgy hogy megvásárolja a területet a Környezetvédelmi Minisztériumtól, de végül a tervezett felvásárlás nem történt meg. 2009-ben a gazdasági válság miatt végül az építkezés leállt, így az önkormányzatnak sikerült egy kis időt nyernie, hogy kidolgozhassa a természetvédelmi terület megóvásáról szóló tervét. Ennek eredményeképpen 2014-ben végleg egyesítették a két terület természetvédelmi terület részeit. https://ca.wikipedia.org/wiki/Platja_de_Torredembarra_i_Creixell https://ca.wikipedia.org/wiki/GEPEC-EdC http://gepec.cat/ Catalunya Turisme: Torredembarra routes guide Perafort Perafort település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Perafort Alcover, El Rourell, Vilallonga del Camp, El Morell, La Pobla de Mafumet, Constantí, La Selva del Camp, Els Garidells, La Secuita és Els Pallaresos községekkel határos. Lakosainak száma 1253 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Felső-Katanga tartomány A Felső Katanga tartomány (Haut-Katanga) a Kongói Demokratikus Köztársaság 2005-ös alkotmánya által létrehozott közigazgatási egység. Az alkotmány 2009. február 18-án, 36 hónappal az alkotmányt elfogadó népszavazás után lép hatályba. Az új alkotmány a jelenlegi Katanga tartományt négy részre osztja, melyeknek egyike lesz Felső-Katanga tartomány, Katanga jelenlegi körzete. A tartomány az ország legdélebben fekvő tartománya. Fővárosa Lubumbashi. A tartomány nemzeti nyelve a szuahéli. Története 1963 és 1966 között a terület Katanga Oriental néven volt ismert. 1966-ban összeolvadt az akkori Lualaba tartománnyal, a két tartományt együtt Dél-Katangaként ismerték. 1971-1997 között Katanga tartomány neve Shaba tartomány volt. Elnökei 1963. augusztus 13. - 1965. július 20., Édouard Bulundwe 1965. július 20. - 1966. április 24., Godefroid Munongo Körzeti felosztása Az új tartomány szerinti körzetek: Sakania Pweto Mitwaba Lubumbashi Lake Kipushi Kasenga Kambove-Likasi Nagyobb városai Lubumbashi Kolwezi Likasi Egyházi írók csarnoka Az Egyházi írók csarnoka egy 19. század végi lexikon, amely a magyarországi katolikus egyházi írók életrajzait és műveit tartalmazza. A Zelliger Alajos nagyszombati pap tollából Nagyszombatban 1893-ban megjelent mű 580 oldalon 732 magyarországi katolikus egyházi személyt mutat be a 11. századtól a szerző koráig terjedően. Először röviden ismerteti az életrajzát, majd a műveit sorolja fel az egyes személyeknek. A műben egyszerű papok és szerzetesek mellett irodalmi munkásságot kifejtett püspökök és érsekek is szerepelnek. Hatalmas adatmennyisége miatt máig jól használható, annál is inkább, mert a megjelenése óta eltelt 100 esztendőben – a magyar egyházi írók életrajzait is bemutató Magyar katolikus lexikont – leszámítva nem készült hasonló vállalkozás Magyarországon. A mű nem rendelkezik reprint kiadással, ugyanakkor az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár honlapján elektronikusan elérhető. Forrás Zelliger Alajos ː Egyházi írók csarnoka . Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, 1893 Mátyás király kálváriája Mátyás király kálváriája vagy a Corvin-kálvária az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabja, egy talpas, arany kereszt. Magyarország legnagyobb ékszerkincse. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. Magassága 72,5 cm, súlya 5411 gramm. Két részből áll, melyeket eltérő stílusban, különböző időben készítettek. A felső része a korábbi. Ez egy francia ötvös munkája. 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriai Margittól. Három tartópilléren áll a fülke, melyben Jézus alakja áll, a szégyenoszlophoz kötve. A pillérek fülkéiben próféták állnak. Maga a fülke a Golgota hegyét ábrázolja. A kálvária eredeti talapzatát nem ismerjük. Mai talapzatát Mátyás király készíttette Antonio Pollaiulo firenzei szobrászötvössel 1480 körül. Maga a talapzat egy vázát formál, amit három szfinx fog közre. Ezek egy hármas talpon állnak. A szfinxek Mátyás címerét tartják kezükben. A váza feletti medalionokban három apostol képe látható. Ezek felett delfinek alakja bontakozik ki; illetve a Nap, a Hold és Merkúr diadalszekéren. A talapzat valószínűleg Milánóban vagy Budán készült. A kereszt Mátyás kincstárából Bakócz Tamáshoz, tőle pedig az esztergomi kincstárhoz került. A két része kiválóan ötvözi a gótikát a reneszánsszal. 2010-es labdarúgó-világbajnokság (G csoport) A 2010-es labdarúgó-világbajnokság G csoportjának mérkőzéseit 2010. június 15-étől 25-éig játszották. A csoportban az ötszörös világbajnok, illetve a világbajnokság kezdetekor a FIFA-világranglista első helyén álló Brazília, Észak-Korea, Elefántcsontpart és Portugália szerepelt. A csoportból az első két helyezett jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba. Az első helyezett a H csoport második helyezettjével, míg a második helyezett a H csoport győztesével mérkőzik a negyeddöntőbe jutásért. A csoportból Brazília és Portugália jutott tovább. A mérkőzéseken 17 gól esett, ebben a csoportban volt a legtöbb gól. A válogatottak helyezései a FIFA-világranglistán, 2009. november 20. óta: San Luis Potosí (állam) San Luis Potosí szövetségi állam Mexikóban, az ország középső ill. északi részén. Északon Coahuila és Új-León, északkeleten Tamaulipas, keleten Veracruz, délkeleten Hidalgo, délen Querétaro, Guanajuato és Jalisco, nyugaton Zacatecas szövetségi állammal határos. Népesség Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése San Luis Potosí államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat: Turizmus, látnivalók Az állam területén két nemzeti park terül el: az El Potosí és a Gogorrón. Délkeleti vidékén, Aquismón község területén két híres természeti látnivaló található: a Fecskefészek-barlang és a Tamul-vízesés. A Huasteca Potosina nevű vidék az állam keleti részén terül el, kedvelt pihenőhely a mexikóiak körében, bár nemzetközileg kevéssé ismert. Az épített környezet is több helyre vonzza a turistákat: különösen a főváros, San Luis Potosí történelmi belvárosát és az állam északi részén fekvő egykori bányászvárost, Real de Catorcét keresik fel. Xilitla mellett található a Las Pozas nevű szürrealista szoborpark. Redősszárnyú darazsak A redősszárnyú darazsak (Vespidae) a hártyásszárnyúak rendjének egyik családja, melyet egyes szerzők valódi darazsak néven említenek. A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint az ebbe a családba tartozó fajokat értjük. Rendszerezés A családba az alábbi alcsaládok tartoznak: Eumeninae Euparagiinae mézevő redősszárnyúdarazsak (Masarinae) Polistinae Stenogastrinae Vespinae A társas redősszárnyúdarazsak elnevezés a Polistinae (pl. déli papírdarázs) és a Vespinae (pl. lódarázs és német darázs) alcsaládokat foglalja egybe. Vannak szerzők, akik ezeket értik valódi darazsak alatt. A többi alcsalád fajai csaknem kivétel nélkül magányos darazsak, nem társasak. Az Eumeninae (gömböcdarazsak és kürtősdarazsak) alcsaládra például teljes egészében ráillik a magányos redősszárnyúdarazsak elnevezés. Megjelenésük Néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok. Nyugalomban szárnyukat hosszában összehajtva tartják a test két oldalán. Legtöbbjük társas állat, kolóniáik fajonként a társas viselkedés és életmód kialakulásának különböző fázisait mutatják. A fullánkjukkal mérget fecskendeznek ellenségeikbe. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből. Életmódjuk A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó lakik. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, ha veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elkergetni; hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál. Nem minden darázs él társadalomban, vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiban alakítják ki. A fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárváik ezekből táplálkoznak. Szaporodásuk Az áttelelő királynő tavasszal felébred, elkezdi a fészeképítést, és az első dolgozókat maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozásának, a fészek továbbépítésének és a táplálékszerzésnek a tennivalóit; a királynő ezután csak petéket rak. A fészkek 10–80 cm átmérőjűek lehetnek, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak, és mindegyik sejtbe egy-egy petét rak le. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából júliusra. A darazsak több utódgenerációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb kell legyen a dolgozók száma. Veszélyei „Darázscsípés” A darazsak nem „csípnek”, hanem szúrásukkal, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberbe is. A szúrás során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, és gyulladást okoz. A darázsszúrás helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben rosszullét jele mutatkozik, azonnal forduljunk orvoshoz! A darázsszúrás egyes emberekre nézve igen veszélyes, van, akinél olyan allergiás következményekkel jár, hogy csak az orvosi segítség mentheti meg az életét. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázsszúrás. A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. Toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a leginkább mérgező. A darázsszúrás tünetei: Enyhe tünetek, egyetlen darázs szúrása allergiamentes emberen: testszerte viszketés, bőrpír csalángöbök kialakulása Súlyos tünetek, többszörös szúrás, vagy enyhe allergiás reakció: sejt- és szövetkárosodás bevérzés vérnyomásesés fokozott bélműködés szédülés ájulás légzési nehézség vérvizelés bénulás beszédkiesés Életveszélyes állapot, súlyos allergiás reakció: szapora pulzus kipirult bőr alacsony vérnyomás (még fekve is) csalánkiütés fulladásérzés szédülés általános gyengeség érzése halálfélelem ziháló légzés szem, fül, ajkak, nyelv és az arc duzzanata vérnyomásesés miatti ájulás és eszméletvesztés szívritmuszavar Kártevő Egészségügyi kártevőnek minősül, mivel mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszerlátogató. Mindenevő lévén bármilyen eredetű szerves hulladékra rászáll. Emellett szívesen laknak emberi otthonok közelében, és agresszíven védelmezik fészküket. Ezért a darázsfészkeket általában irtják. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal és déli papírdarázzsal találkozhatunk. Érdekesség Egy kutatás szerint a keleti lódarázs (Vespa orientalis) kültakarójába ágyazott xantopterin segítségével a fényt elektromos energiává alakítja, ami megmagyarázza, miért aktívabbak ezek a darazsak magasabb fényintenzitásnál. A fényenergia hasznosításának pontos biokémiai mechanizmusát még nem sikerült felderíteni, jelenleg ez az egyik aktív és fontos kutatási terület (Plotkin et al., Naturwissenschaften (2010) 97:1067–1076). Védekezés Hogyan védekezzünk a darazsak ellen? Abban az esetben érdemes védekezni, ha sok darázs látogatja lakóhelyünket. Legegyszerűbb módja a védekezésnek, ha egyszerű csapdával megfogjuk őket. Vegyünk egy átlátszó műanyag palackot. Középmagasságban vágunk rá egy-két, kb. 1 cm átmérőjű lyukat, majd félig megtöltjük alkoholos folyadékkal (sör, bor, pálinka), majd kihelyezzük oda, ahol a legtöbb a darázs. Cukros víz is megteszi, de akkor kis ecetet is tegyünk bele a méhek védelmében. Ha megtelt döglött darazsakkal, a folyadékot újra lehet hasznosítani, de nem ajánlott több mint három alkalommal, mert fertőzésveszélyessé válik a benne elpusztult rovartetemek miatt az ember számára. Ollauri Ollauri település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Ollauri Haro, Gimileo, Briones és Rodezno községekkel határos. Lakosainak száma 278 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jean Gabin Jean Gabin (eredeti nevén: Jean Alexis Moncorgé) (Párizs, 1904. május 17. – Neuilly-sur-Seine, 1976. november 15.) francia színész. Életrajza Apja, Ferdinand Joseph Moncorgé, kerékgyártó, aki Ferdinand Gabin néven lett kabarészínész. Anyja, Hélène Petit kávéházi énekesnő volt. Gyermekkorát vidéken, a Párizstól mintegy 35 kilométerre, északra fekvő falucskában, Mériel-ben (Seine-et-Oise megye) töltötte, ahol nővére nevelte. 1915-ben, amikor szülei ismét Párizsban rendezkedtek be, magukhoz vették. Azt szerették volna, hogy fiukból is előadóművész legyen. 1917-ben azonban abbahagyta iskolai tanulmányait és irodaszolgaként a párizsi elektromos műveknél helyezkedett el. 1918-ban elvesztette édesanyját. Apja taníttatni akarta, ezért 1919-ben beíratta egy neves gimnáziumba, ahonnan még abban az évben megszökött, és ismét Mériel-ben, nővérénél húzódott meg. 1920 és 1922 között kétkezi munkával kereste kenyerét: volt anyagmozgató, dolgozott cementgyárban, majd újságárus, kifutófiú és raktáros lett. Igazából azonban csak a boksz érdekelte. Már 10 éves korában eltört az orrcsontja egy bokszmérkőzés során. Apja unszolására és beajánlására végül is 1923-ban a Folies Bergères zenés színház statisztája lett. 1924-25-ben a haditengerészetnél töltötte sorkatonai idejét. 1925-ben elvette feleségül Gaby Basset színésznőt, akitől két gyermeke született. 1930-ban elváltak. 1927-ben debütált táncos-komikus színészként kisebb operett-szerepekben. Még ebben az évben az ünnepelt énekesnő, Mistinguett partnere lett a Moulin Rouge-ban. 1928-ban forgat először filmet: két néma bohózatban kapott szerepet. A hangos film 1930-ban fedezte fel: a Pathé fivérek produkciójában, a Chacun sa chance (Mindenkinek a maga esélye) című filmben kapott szerepet; az első nagy játékfilmje a Méphisto volt, azonban igazi nagy ismeretséget a Maria Chapdelaine-ben nyújtott alakításával szerzett 1934-ben. Ezt követően valódi sikerfilmek következtek: A nagy ábránd, Ködös utak, Állat az emberben. 1933-ban feleségül vette Jeanne Mauchain revütáncosnőt. 1939-től külön éltek, 1943-ban hivatalosan is elváltak. Közben 1937-ben kérészéletű kapcsolata volt Mireille Balin, majd 1939-ben Michèle Morgan színésznőkkel. 1939 szeptemberében mozgósítják: Cherbourg-ba vonul be a haditengerészethez. Franciaország német megszállása után, 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Filmrendező barátaihoz csatlakozva Hollywoodba ment, ahol két középszerű, De Gaulle-t támogató propagandafilmet forgatott. Ott találkozott Marlene Dietrich-hel, akivel 1947-ig együtt élt. A háború után két közös filmet is forgattak, de az átütő siker elmaradt. A már ünnepelt színész 1943-ban csatlakozott a De Gaulle tábornok által vezetett Szabad Francia Erőkhöz. Egy olajszállító hajó lövegparancsnokaként tér vissza Amerikából Casablancába. Előbb Észak-Afrikában harcolt, majd Leclerc tábornok híres 2. páncélos hadosztályában szolgál tengerészgyalogosként. Ott volt Párizs bevételénél. A háborúban tanúsított hősiességéért megkapta a katonai érdemrendet és a hadikeresztet. Amikor 1945-ben „a Szabad Franciaország legöregebb harckocsiparancsnokaként” leszerelt és visszatért a „világot jelentő deszkákra”, haja már hófehér volt. 1947-ben ismét színpadra lépett A szomj (La soif) című darabban, közben filmezett. A szerény sikerű, kisebb filmek után 1954-ben érkezett újból a siker, Az utolsó akció című filmmel. Innen karrierje ismét töretlen. 1949-ben feleségül vette Christiane Fournier-t, a Lanvin-divatház vezető modelljét. Ebből a házasságából három gyermeke született, közülük Florence Moncorgé-Gabin ma elismert forgatókönyvíró. Általában szerette a vidéki életet, különösen kedvelte a lótenyésztést. Egy nagy farmot vezetett Moulins-la-Marche-ban (Orne megye), de a környék parasztjai ellenségesen viselkedtek vele szemben. 1962-ben még tüntetést is szerveztek ellene, több száz földbérletet szerezni akaró gazda napokon át blokkolta a farmját, melyet halála után a családja gyorsan el is adott. Több dalt írtak számára, melyeknek jellemzője, hogy Gabin nem énekli, hanem elmondja a szöveget, közülük a legsikeresebb a Most már tudom… (Maintenant, je sais) című lett. 1963-ban barátjával, az ugyancsak világhírű Fernandellel együtt GAFER néven filmprodukciós céget alapított. Sokszínű egyéniségével meggyőzően alakította mind a csirkefogó, mind a Maigret-féle zsaru szerepét. A II. világháború előtt inkább a tragikus hősök szerepében tündökölt, utána inkább intellektuális szerepeket kapott (elnök, rendőrfelügyelő, igazgató). E szerepei nagyban járultak hozzá mítoszának megteremtéséhez. Egyike azon színészeknek, akik végig jelen voltak a francia filmgyártás nagy pillanatainál, forgattak vele némafilmet, de színes kópiát is. Olyan nagy személyiségekkel dolgozott együtt, mint Jean Renoir, Marcel Carné, Jacques Prévert, később pedig Michel Audiard, Alain Delon illetve Jean-Paul Belmondo csodálhatta nagyszerű jellemábrázolását és egyedi játékstílusát. Alakításaiért több fesztiválsikert könyvelhetett el: főszereplője volt a legjobb idegen nyelvű filmként 1949-ben Oscar-díjat nyert A feledés útján című filmnek. 1951-ben és 1954-ben a Velencei Mostrán kapta meg a legjobb alakítást nyújtó színésznek járó díjat (La nuit est mon royaume, illetve Az utolsó akció), 1959-ben és 1971-ben pedig a Berlinalén (Archimédesz, a csavargó, illetve A macska). 1958-ban, majd 1960-ban is jelölt volt a Brit Filmakadémia legjobb külföldi színész díjára (Átkelés Párizson, valamint Maigret csapdát állít). Több állami kitüntetésben részesült. 1960-ban a Becsületrend lovagja lett, 1976-ban pedig a Nemzeti Érdemrend tiszti rendjelét vehette át. Halálát tüdővértolulás és szívelégtelenség okozta. Temetése háborús hősnek kijáró katonai tiszteletadással történt, hamvait – kívánsága szerint – Brest-től mintegy 20 mérföldre az Atlanti-óceánba szórták. A filmes szakma megbecsülését a mai napig élvezi. 1976-ban ő vezethette az első César-díj átadást (ez volt az utolsó megjelenése nagyközönség előtt), halálának tizedik évfordulóján, 1987-ben pedig ő maga is megkapta életművéért a Tiszteletbeli Césart. Nevét adja a Jean Gabin-díjnak, melyet minden évben egy ígéretes fiatal színész kap meg. Filmjei A cím után a film rendezőjének neve szerepel. Díjak, elismerések 1951 : Volpi Kupa – La nuit est mon royaume 1954 : Volpi Kupa – Párizs levegője és Az utolsó akció 1959 : Ezüst Medve – Archimédesz, a csavargó 1971 : Ezüst Medve – A macska 1987 : Tiszteletbeli César – életművéért Értelmező programtervezési minta A számítógép programozásban az értelmező minta egy tervezési minta, mely meghatározza, hogyan értékeljen ki mondatokat egy nyelv. Az alap ötlet az volt, hogy legyen egy osztály minden szimbólumra (terminális és nem terminális) egy erre specializált nyelvben. Egy nyelvben a mondat szintaxis fája egy példánya az összetétel mintának, és a mondat megértésére használja a kliens. Lásd még összetétel minta. Értelmező mintát használók Speciális adatbázis lekérdező nyelvek, mint például az SQL Speciális programozási nyelvek, amelyek általában kommunikációs protokollok leírására használnak. A legtöbb általános célú programozási nyelv valójában magába foglal néhány más speciális nyelvet. Virtuális gép Javához és szkript nyelvekhez. Struktúra Az értelmező minta az alábbi struktúrával írható le: Példák BNF, C# és JAVA nyelveken. BNF A következő "Backus-Naur-Formula" (BNF) példa illusztrálja az interpreter mintát. A nyelvtan: Definiál egy nyelvet, amellyel a fordított lengyel jelöléssel lehet kifejezéseket megadni. Például az alábbiakat: C# Ez a strukturális kód bemutatja az értelmező mintát, amely egy definiált nyelvtant alkalmaz. Java A következő példa egy értelmező minta megvalósítását mutatja be, ahol minden nyelvtani szabályra van egy osztály. Végül értékeli a kifejezést : "w x z - +" with w = 5, x = 10, and z = 42. Libanon világörökségi helyszínei Libanon területéről eddig öt helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint kilenc további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2012 szeptemberéig 190 ország képviselői írták alá, köztük Libanon küldöttei 1983-ban. 1953-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1953-ban 14 csapat küzdött a bajnoki címért ez az ismét új néven (Budapesti Vörös Lobogó) szereplő MTK-nak sikerült, tizenhetedik bajnoki elsőségét szerezte meg. I. Baldvin konstantinápolyi latin császár I. (Flandriai) Baldvin vagy Balduin (1172 júliusa – 1205. június 11.) keresztes lovag, a Konstantinápolyi Latin Császárság első uralkodója, de eredeti forrásokban a címe ugyanaz volt, mint a bizánci császároké, akinek az örököse volt: latinul: imperator romanorum, franciául: empereur des romains (római császár). 1194-től Flandria, 1195-től Hainaut grófja. Franciaországban Baldvin (ezen a néven a IX. flandriai, és VI. hainaut-i gróf) a negyedik keresztes hadjárat egyik legjelentősebb lovagja volt. Apja V. Balduin hainaut-i gróf, anyja Alice de Namur. Felesége, Flandriai Margit I. Thierry flamand gróf lánya és I. Fülöp flamand gróf testvére volt. Amikor Fülöp meghalt, az idősebbik Balduin feleségével együtt 1191-ben örökölte a Flamand Grófság irányítását, saját grófságait (1171-től Hainaut és 1189-től Namur) pedig feleségével együtt igazgatta. 1186-ban az ifjú Balduin feleségül vette Champagne grófja, I. Henrik leányát, Máriát. 1194-ben elhunyt édesanyja, majd a következő évben apja is , így Balduin örökölte előbb Flandriát (1194), majd Hainaut-t (1195) grófságát is. Balduin Flandriája jóval kisebb volt atyjáénál, ugyanis nagybátyja a tartomány jelentős részét (például Artoist is) nászajándékba adta Balduin húga, Izabella II. Fülöp Ágost francia királlyal kötött házasságakor, Vermandois grófságát (első felesége örökségét) vissza kellett adnia Fülöp Ágostnak, illetve második feleségének, Matildának is tekintélyes területet adományozott. Noha Erzsébet 1190-ben meghalt, a király csak 1200-ban adta vissza Balduinnak a nászajándékot. Mint Flandria és Hainaut grófja, Balduin névleg a francia király hűbérese volt és a grófi cím felvételekor hűségesküt is tett II. Fülöp Ágostnak. Azonban 1197. szeptemberétől Balduin Oroszlánszívű Richárd és Földnélküli János angol, illetve IV. Ottó német-római uralkodóval szövetkezett a francia király ellen. Hamarosan háború tört ki a király és Balduin között, utóbbi 1198. végére elfoglalta Artois-t. A háború során azonban Fülöp Ágost fogságába esett Balduin öccse, Fülöp és szabadságáért cserébe Balduin kénytelen volt aláírni a Peronne-i szerződést. Ebben Balduin visszakapta Artois-t, megkapta Saint-Omer, Aire és Guines grófságokat, de felmondta az angol királyokkal kötött szövetséget. Az 1199-ben aláírt dinant-i szerződés értelmében Balduin öccse, Fülöp halála után örökölte volna Namur Őrgrófságát is, de az végül húgára, Yolandára szállt. A IV. keresztes hadjáratban Nem sokkal a birtokok visszaszerzése után Flandriai Balduin ruhájára varrta a keresztet, és mintegy kétévnyi készülődés után elindult délkelet felé 1202-ben. Hogy uradalmai békéjét biztosítsa, két jelentős oklevelet adott ki, az egyiket (melyet valószínűleg még apja kezdeményezett) a bűnözéssel, a másikat az öröklési renddel kapcsolatban. Terhes feleségét és kétéves lányát hagyta Flandriában, ám Mária grófné 1204-ben elindult, hogy csatlakozzon hozzá keleten. Néhány éven belül haza kívántak térni, ám már egyikük sem látthatta többé a két gyermeket. Mária 1204-ben, útban Konstantinápolyba hunyt el pestisben. Flandriát eztán a Balduin által kinevezett régensi tanács kormányozta (amelynek tagja volt öccse, Fülöp is) lánya, Johanna nevében. Hainaut-t pedig IV. Balduin törvénytelen gyermeke, a latin császár nagybátyja, Guillaume de Thy kormányozta. A flamand flotta 1202 végén érkezett Akkra kikötőjébe Jean de Nesle, Brugge várkapitányának vezetésével. A keresztesek 1204. április 12-én elfoglalták és kirabolták Konstantinápolyt és a győzelem után 6 velencei és 6 keresztes lovag ült össze uralkodót választani. A felállítandó Latin Császárság trónjáért a népszerű Montferrati Bonifác és Balduin vetélkedett és utóbbi sikerét jórészt a velencei szavazatoknak köszönhette: a 98 éves Enrico Dandolo, a hadjáratot pénzelő velencei dózse őt tartotta kevésbé veszélyesnek (és könnyebben befolyásolhatónak). Ezzel egyidőben került sor a konstantinápolyi pátriárka kinevezésére és a márciusi szerződés értelmében a posztra a velencei Tomaso Morosini-t nevezték ki, akinek első feladata az volt, hogy Balduint 1204. május 16-án latin császárrá koronázta a Hagia Szophia székesegyházban. A Latin Császárság élén Az új császárság feudális állam volt, mely hercegségekre oszlott. Alkotmánya szerint a császárnak kevés hatalma volt, döntéseit helyben kellett hagynia legfőbb hűbéresei tanácsának is, akik a hadműveleteket is vezették. Balduinnak, mint császárnak saját birtoka Konstantinápoly és környéke (mind Ázsiában, mind Európában), illetve Lémnosz, Khiosz, Leszbosz és Ténosz szigete volt, a hűbéreseknek szánt területek azonban még görög kézen voltak. Trákiát és Thesszáliát kellett biztosítani, ám ekkor majdnem polgárháború tört ki Balduin és Montferrati Bonifác, a sikertelen császárjelölt között, mert ez utóbbi saját szakállára akarta megszerezni és függetlenné tenni a Thesszalonikéi Királyságot. Amikor Balduin hadai a vitás város ostromára indultak, Bonifác megtámadta Adrianopolit, amit a császár kormányzója vezetett. A háború kitörését végül a blois-i gróf és Dandolo dózse közbenjárása akadályozta meg. Bonifác beleegyezett, hogy bár ő lesz a Thesszáliát megszerző csapatok vezére, új „országa” császári hűbérbirtokká lesz. 1204-1205 telén a latinok biztosították maguknak Kis-Ázsia középső részét (a harcokban tűnt ki Balduin fivére, majd utódja, Henrik). 1205. februárjában Morosini bejelentette a római katolikus (nyugati) és a görögkatolikus (keleti) egyház egyesítését, előbbi fennhatósága alatt, és ez a trákiai görög nemesség lázadásához vezetett. Kaloján bolgár cár beavatkozott a felkelők oldalán. 1205. április 14-én Adrianopoli közelében vívott csatában legyőzte a Balduin vezetése alatt álló keresztes sereget. A cár hatalmas túlerőben volt a császáriakkal szemben, akik hiába harcoltak hűségesen: a blois-i grófot megölték a csatában, a császár pedig fogságba esett. 1205. júniusában a bolgár cár börtönében halt meg. Örökösödés A császár halálhíre 1206 júliusában jutott az udvarba, ahol addig testvére, Flandriai Henrik gyakorolta régensként a hatalmat. Valószínűleg a cár egy dühkitörésének esett áldozatául. Haláláról biztosat nem tudunk: Kaloján III. Ince pápához írt levelében állítja, hogy börtönben hunyt el, míg egy történetíró szerint Balduin kezét-lábát levágták, és egy szakadékba hajították, ahol harmadnapra halt meg. Utóda a császári trónon Henrik lett, Flandriában pedig öccse, Fülöp namuri őrgróf gyámsága alatt lánya, Johanna és Margit örökölték a grófi címet. Amikor 1206. februárjában halálhíre Flandriába is eljutott, Fülöp Ágost azonnal bejelentette, hogy csak akkor hagyja jóvá Balduin lányainak, Johannának és Margitnak az öröklését, amennyiben azok elfogadják hűbéruruknak. Az ál-Baldvin 1225-ben Flandriában tűnt fel egy férfi, aki azt állította magáról, hogy ő Balduin. Feltűnése éppen egybeesett a Johanna uralma ellen indított felkelések, lázadások sorozatával, de Balduin harcostársai, miután találkoztak a férfival, tagadták feltételezett kilétét. Az ál-Balduint végül 1226-ban kivégezték. Családja és utódai 1179-ben eljegyezték Mária champagne-i grófnővel (1174 - Jeruzsálem, 1204. augusztus 9.), I. Henrik champagne-i gróf és Mária francia királyi hercegnő lányával. A házasságra 1186. január 6-án került sor. Családja és házassága révén Balduin szoros szálakkal kapcsolódott a szentföldi eseményekhez: sógora, Mária bátyja, II. Henrik champagne-i gróf volt 1192 és 1197 között Jeruzsálem királya házassága révén, és örvegye, valamint két kiskorú lánya is Balduin segítségére számított. Balduin saját családja is részt vett a küzdelmekben: nagybátjya, I. Fülöp flamand gróf Akka ostroma közben vesztette életét. 1204-ben Mária csatlakozott férjéhez a keresztes hadjáraton, útban Konstantinápoly felé előbb IV. Bohemund, Antiochia fejedelme vendége volt, majd Jeruzsálembe utazott, ahol elhunyt. Állítólag Mária azért ment Jeruzsálembe, mert azt feltételezte, hogy a keresztes had is arra vette az irányt, nem tudta, hogy a velenceiek befolyása alatt a keresztesek más irányba tartottak. Baldvin és Mária házasságából két lánygyermek született: Johanna (Valenciennes, 1200 - Marquette, 1244. december 5.) Apja halála után 1206. februárjában örökölte Flandria és Hainaut grófságokat nagybátjya, I. Fülöp namuri őrgróf gyámsága alatt. Utóbbi viszont beleegyezett abba, hogy nagykorúságuk eléréséig Johanna és Margit Párizsban, II. Fülöp Ágost francia király udvarában nevelkedjenek. Fülöp Ágost szervezte meg Johanna első házasságát is. Margit (1202. június 2. - 1280. február 10.) A második gyermek csak azután született, hogy szülei a Szentföldre utaztak, bár egy másik változat szerint a terhes Mária Flandriában maradt, megszülte gyermekét, majd férje után indult. Apja halála után Fülöp Ágost udvarában nevelkedett. A király szervezte meg házasságát is, férje, Bouchard d'Avesnes (1180 - 1244) egy hainaut-i nemesi családból származott, akik már régóta a francia királyok szövetségeseinek számítottak. Bouchard megpróbált részt kapni elhunyt apósa örökségéból, miután a flamand grófi cím Johannára szállt. III. Innocent pápához folyamodott, aki viszont 1215-ben a IV. lateráni zsinatot érvénytelennek nyilvánította a házasságot, mivel Bouchard már korábban szerzetesi fogadalmat tett. Ennek ellenére a pár együtt maradt, míg 1219-ben Johanna elfogta Bourchardot és két évvel később, 1221-ben csak úgy engedte szabadon, hogy ha elválik Margittól. Második férje (1223) II. Dampierre Vilmos (1196 - 1231), Dampierre hűbérura. 1244-ben nővére halála után örökölte a flamand és hainaut-i grófi címet. A válságstáb A válságstáb (eredeti cím: Our brand is crisis) David Gordon Green 2015-ben bemutatott filmdrámája. A forgatókönyvet Peter Straughan írta. Főszereplők: Sandra Bullock, Billy Bob Thornton és Anthony Mackie. Cselekménye Az amerikaiak által támogatott bolíviai elnökjelölt elég rosszul szerepel a közvélemény-kutatások felmérései szerint. Itt jön a képbe a briliáns Jane Bodine, aki minden szorult helyzetre tud valamilyen megoldást, s akinek ez a politikai kampány volna a nagy visszatérési lehetőség az élvonalba. Az ellenzék kampányát egykori ellenfele, Pat Candy vezeti. Miatta került Jane komoly válságba, melyet kihasználva nyertek jelentős előnyt Candyék. Chile a 2010. évi téli olimpiai játékokon Chile a kanadai Vancouverben megrendezett 2010. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí Férfi Női Boeing Boeing A Boeing Boeing egy 1965-ös amerikai vígjáték. Főszereplője Tony Curtis és Jerry Lewis. A film Marc Camoletti színdarabjából készült. A film egy riporter és három stewardessbarátnője körül bonyolódik. Cselekmény Bernard Lawrence Párizsban élő, nagy nőcsábász riporter, aki mindjárt három stewardess-szel is viszonyt tart fenn egyszerre, akikkel utazásai során ismerkedett meg. Ezidáig mindig kézben tudta tartani a nőügyeit, mivel a három hölgy három különböző légitársaságnál teljesít szolgálatot, és mikor az egyik vele van a másik kettő épp úton. Robert Reed, a barátja csak ámul, ahogy Bernard nagy mellényűen összehangolja a románcokat, de nemsokára problémák támadnak, amikor a légitársaságok újabb, gyorsabb gépeket, „Boeingeket” állítanak szolgálatba, és felborul Bernard menetrendje, mert hamarabb érnek haza a hölgyek. Reed kárörvendően fogadást köt Bernarddal, hogy egykettőre lebukik a lányok előtt, de Bernard minden tudását latba veti, hogy a lakásába egymás után szépen befutó hölgyek ne találkozzanak egymással... Szereplők Tony Curtis - Bernard Lawrence Jerry Lewis - Robert Reed Dany Saval - Jacqueline Grieux (Ms. Air France ) Christiane Schmidtmer - Lise Bruner (Ms. Lufthansa ) Suzanna Leigh - Vicky Hawkins (Ms. British United) Thelma Ritter - Bertha Lomax Study - Pierre Bihar-hegység A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll. A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai. Keleten a Kis-Szamos (Someșul Mic) és az Aranyos (Arieș) völgye között emelkedik az Öreghavas (Muntele Mare, 1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (Masivul Vlădeasa, 1836 m) és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului, 1670 m) fekszenek. Földrajz A Bihar-hegység tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtőterületei határozzák meg. Nyugat felé illetve az Erdélyi-medence felé haladó folyók vízválasztója. Az északi rész, a Felső- vagy Nagy-havas andezit és dácit kőzetekből épült. Középen van a Ponor-Öreg-havas ( Ponor-Bătrâna ) triász - jura mészkő karsztplatója. A déli rész az Alsó-havas vagy Nagy-Bihar ( Cucurbată-Găina ) vonulat, jobbára kristályos pala . Bihar-gerinc A Bihar-gerinc mintegy 10 km hosszú havasi gerinc. Főbb pontjai északról dél felé haladva a Zengő (Piatra Grăitoare) 1658 m, Bihar-nyereg (Tarniţa Bihorului) 1510 m, Nagy-Bihar 1849 m, Kis-Bihar (Cucurbăta Mică) 1769 m, illetve a Nagy-Bihartól nyugatra is van egy nyúlványa a Zanoga-tó és Zanoga-csúcs (Zănoaga Mare vagy Tăul Mare, 1543 m) felé. A Bihar-nyergen keresztül régen szekerek is közlekedtek Lepus (Arieşeni) és Biharmező (Poiana), illetve Rézbánya között. Vízválasztó gerinc: nyugati oldalán a Fekete-Körös forráságai találhatóak, keleti oldalán az Aranyosba tartanak a patakok, hogy azután a Maroson keresztül megkerüljék egész Erdélyt. Áttekintés A hegység széles hegyhátai lankásak, a megfelelő kőzeteknél változatos karsztképződményekkel: Csodaforrás ( Izvorul Minunilor ) Remete-forrás ( Izvorul Eremitului ) Kusztura ( Custura ) Sasok szérűje ( Aria Vulturilor ) Kishavas ( Muncei ) 1411 m Mezőhavas ( Poieni ) 1627 m Jád-völgyi vízesések Ördögmalom-vízesés ( Moara Dracului ) Nagyhavas ( Cornu Munților ) Pádis-fennsík A hegység közepén terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik. Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat víznyelőket töbröket (dolinákat) barlangokat A Csodavár (Cetățile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található. Jelzett gyalogtúrák: Bársza-katlan (Groapa de la Barsa) Biharfüred (Stâna de Vale) – Bihar-hágó (Șaua Vârtop) Csodavár körút Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Ponor-Ék (Ic Ponor) Sárga-Körös vagy Galbina (Galbenei) körút Kék Magura Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Biharfüred (Stâna de Vale) Pádis erdészház (Cantonul Padiș) – Varasó tisztás (Poiana Vărășoaia) Pádis menedékház – Aranyos völgye Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Istenek havasa (Bohodei) nyereg Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Pádis menedékház Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald) körút Vigyázó – Aranyosfői-jégbarlang (Peștera Scărișoara) Meleg-Szamos forrásvidéke és szorosai A Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald vagy Bazarul Someșului), azaz a Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a "bazár" elnevezést. Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetățile Rădesei), egy 212 m hosszú, több tágas teremmel is rendelkező, viszonylag könnyen bejárható alagútbarlang. Alsó-havas Az Alsó-havas (Cucurbată-Găina) hegyei általában alacsonyabbak az északiaknál, de a Nagy-Bihar 1849 m (Cucurbată Mare) az egész hegység legmagasabb csúcsa. Nagy Bihar 1849 m Rézbányai vízijátékok (kataraktáliák) Az Aranyos völgye Az Aranyos (Arieș) forrásvidékének kis medencéiben és völgyeiben elszórt települések vannak. Ez a Mócvidék (Țara Moților). Megközelítés A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye (Răchițele) – Ponor-ék (Ic Ponor) – Pádis – Boga – Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság). A Pádis-fennsíkot Magyarország felől a legegyszerűbben az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) – Belényes (Beius) – Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon lehet megközelíteni; Vasaskőfalváig jó minőségű aszfaltúton, innentől burkolatlan úton (a Boga-telepig vezető szakaszt 2008 nyarán korszerűsítik, onnantól a fennsíkra makadám erdészeti út vezet fel). Bánffyhunyad (Huedin) felől (58 km a Pádis menedékházig); Havasrekettye (Răchițele) után az utolsó 31 km rossz minőségű, burkolatlan erdészeti úton vezet. Forrás Palczer János – Bihar-Vlegyásza (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszeredea 1998) Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauz Sport kiadó Budapest, 1988 Sávszerkezet A szilárdtestfizikában az energiasáv-szerkezet (más néven elektron-sávszerkezet, egyszerűbben sávszerkezet) leírja azokat az energiatartományokat, melyekkel a szilárdtestbeli elektronok (úgynevezett sávelektronok) rendelkezhetnek. Szilárdtestben nem minden olyan energiaszint tölthető be, mely a szabadelektron-modellből következne. Azaz vannak megengedett és tiltott sávok. A megengedett sávokban az elektronok állapotfüggvényei terjedő, míg a tiltott sávban lecsengő jellegűek. A sávszerkezet úgy határozható meg, hogy ha az szabadelektrongáz hullámfüggvény-megoldását kristályrács adta potenciálban írjuk fel. A szabadelektron-közelítés egy egyszerű ilyen kiterjesztése a közel-szabadelektron közelítés, mely segítségével leírhatjuk a vezetők és szigetelők közti alapvető különbségeket. Egy anyag sávszerkezete számos tulajdonságot határoz meg, különösen az elektronikus és optikai jellemzőket. Kapcsolata az atomi elektronpályákkal Egy izolált atom elektronjai az atomi pályákon helyezkednek el, az elektronok diszkrét energiaszinteket tölthetnek be. Ezek az atomi pályák, melyek az atomok kémiai viselkedését határozzák meg. Ha több atom molekulába rendeződik és kötésbe kerül, akkor a térbeli közelség miatt az atomi elektronállapotaik elkezdenek átfedni. Az atompályák helyett molekulapályák jelennek meg, melyek első közelítésben az atomi pályák szuperpozíciójaként képzelhető el. Azonban az elektronok fermionok, így kizárási elv vonatkozik rájuk, két elektron nem tartózkodhat azonos kvantumállapotban. Ezért a molekulában az atomi pályák felhasadnak: ha a molekula két közeli atomjának vannak azonos energiájú és a kötés miatt térben átfedő elektronállapotaik (például a kötő elektronok állapotai), akkor az állapotok energiája kétfelé módosul. Az egyik atompálya kissé alacsonyabb, a másik kissé magasabb energiájú lesz. Így lehetséges, hogy a molekulapályák állapotait benépesítő elektronok térben átfedhetnek, nem sértik a Pauli-féle kizárási elvet és még alacsonyabb energiaszintre is kerülhetnek, mint az izolált atomi pályán voltak. (Ez utóbbi tekinthető a stabil molekuláris kötés feltételének is.) Az elektronokra tehát nem lehet már az atomi állapotfüggvényeket felírni, mert új, molekuláris energiaszintek jelennek meg. Az atomok között megoszló elektronok együttesen töltik be a molekulapályákat, melyek megengedett energiáit az elektronrendszer együttes állapotfüggvényének megoldásával határozhatunk meg. Igen sok megengedett molekuláris pálya jön létre, melyek száma az atomok számával jelentősen számával nő. Amikor nagyszámú atom van együtt ( nagyságrendben vagy efölött, mely már makroszkopikus mennyiségnek tekinthető) egy szilárdtestben oly sok megengedett elektronállapot található és ezen állapotok energiakülönbsége olyan csekély, hogy köztük a termikus gerjesztés (szobahőmérsékleten a termikus gerjesztés kb. 25 meV-nek felel meg) is képes elektronokat mozgatni, azaz egybefüggő energiasávok jönnek létre. Ezekben az energiasávokban az elektronok hullámszerű megoldása írható fel, az elektronok a sávon belül könnyen váltanak energiát. Azonban kialakulnak olyan energiattartományok, melyek nem tartalmaznak pályákat, függetlenül attól, hogy mennyi atom alkotja a szilárdtestet. Ezek sávréseket (tiltott sávot, illetve gap-et) alkotnak, ahol a sávelektron állapotfüggvénye lecsengő jellegű, azaz ezeken az energiákon az elektron olykor átjut (például a szilárdtest fotoeffektus során történő gerjesztésekor, vagy legerjedéskor), de ott tartósan nem tartózkodik. Az energiasávon belül a szintek közel folytonosságot mutatnak. Az energiaszintek közötti elkülönülés hasonló ahhoz, ahogy az elektronok energiát cserélnek a fononokkal. Az energia bizonytalanság a Heisenberg-féle határozatlansági relációhoz hasonlatos. Sávállapotok és betöltöttségük Állapotsűrűség a sávszerkezetben Egy energiasávban az energiaállapotok sűrűségét a szabadelektron-modell segítségével becsülhetjük meg. Ebből megmondható, hogy a szabadelektron-gáz adott dimenzióban az energiával hogyan skálázódik, azaz adott energián mennyi a lehetséges állapotok száma lenne a szilárdtest adta feltételek nélkül. Az elektronállapotok száma egy adott energia alatt az állapotszám három dimenzióra felírt alábbi kifejezésével adható meg: . Egy adott energián (illetve annak kis környezetében) az állapotfüggvény a fenti deriváltjaként áll elő, mely szerint az állapotok sűrűsége gyökfüggvény szerint nő: . Ezek tehát a lehetséges állapotok, melyek vagy betöltöttek, vagy sem, vagy tiltottak, vagy sem. A sávok betöltöttsége Az állapotokat az üres térben elképzelt szabadelekron-gázra vonatkozó fenti összefüggések adják meg. Az elektronok azonban nem minden állapotot töltenek be. Az elektronok fermionjellege miatt érvényesül a Pauli-elv. Ennek megfelelően azonos energiájú állapotban csak kettő, ellentétes spinű elektron állhat. Az elektronok a legkisebb energiájú állapotokat igyekeznek elsőként betölteni, de némelyek a kizárási elv miatt az alacsony energiájú állapotról magasabbra szorulnak. Az elektronok úgy töltik fel az alacsony energiájú állapotokat, mint ahogy egy pohárban emelkedik a vízszint, ahogy egyre több vizet töltünk bele. Ezt a képet némiképp megbolygatja a termikus gerjesztés. Hatására az elektronok időnként kisebb-nagyobb gerjesztő energiához jutnak, energiaszintjük fluktuál. A hasonlathoz visszatérve, a pohárban levő víz felszíne kissé hullámzik. Ezt a viselkedést jól leírja, ha az egyes állapotok betöltöttségére a fermionokra vonatkozó Fermi–Dirac-statisztika szerinti valószínűségi sűrűségfüggvényt alkalmazzuk: , ahol a Boltzmann állandó, a hőmérséklet, a kémiai potenciál (mely ebben az összefüggésben az -fel jelölt Fermi-szintnek felel meg). A kifejezés azt adja meg, hogy egy adott energián levő állapot milyen valószínűséggel van betöltve. T=0 esetén, azaz extrém kicsi hőmérsékleten az eloszlás egy egyszerű lépcsőfüggvény: Az abszolút nulla hőmérséklet felett a lépcső egy kicsit "lekerekedik", így a Fermi szint alatt és felett nem teljesen betöltöttek az állapotok. A lépcsős alaktól való eltérés nagysága a hőmérséklettől függ. Kapcsolat a vezetési jelleggel A szilárdtestek igen sok sávval rendelkeznek. Azonban csak kevés olyan nagy energiájú sáv van, ahonnan az elektronok el tudnak szabadulni. Mivel az alacsonyan található sávok teljesen betöltöttek, bennük terjedés (azaz elektromos vezetés) nem történik. A szilárdtestekben legfelül a vezetési sáv található, alatta a tiltott sáv (ha van). legalul a valenciasáv (azaz vegyértéksáv) található. A sávok különböző szélességűek, mely elsősorban a szilárdtestet felépítő atomi pályáktól illetve a kristályszerkezettől függ. Egyes sávok fedésbe kerülhetnek, és egy nagy sávot alkotnak, más sávok között tiltott energiasávok alakulnak ki. A szilárdtest vezetési jellegét az határozza meg, hogy a sávszerkezetében a Fermi-szint milyen helyre esik. Ahhoz, hogy az elektronok a szilárd anyagon keresztülhaladjanak, az egyik kvantumállapotból a másikba kell ugraniuk terjedés közben. Ez csak akkor történhet, ha van olyan üres kvantumállapot a kiterjedt szilárdtestben, melyre az elektron a termikus gerjesztéssel át tud ugrani. Általában, ha a vegyértéksáv telített, az elektronok nem tudnak más kvantumállapotba lépni ebben a sávban. Ahhoz, hogy vezetés létrejöjjön, az elektronoknak egy nem betöltött sávban, a vezetési sávban kell lenniük. Ez alapján az alábbi tipikus esetek különböztethetők meg: Elektromos vezetők : az ilyen anyagok (pl. fémek ) esetén a Fermi-szint egy megengedett sáv belsejében található. Ekkor a termikus gerjesztés könnyen juttat elektronokat a teljesen betöltött állapotokból a betöltetlenekre, ezek könnyen elmozdulnak a rácsban. Az ilyen anyagok jellemzője a jó vezetőképesség szobahőmérsékleten, illetve hogy a hőmérséklet csökkenésével a vezetőképességük nő és még igen alacsony hőmérsékleten sem nullához tart. Félfémes vezetők : köztes esetet képező anyagok, melyeknél a Fermi-szint olyan helyen található a sávszerkezetben, ahol a vezetési és vegyértéksáv éppen összeér. Jellemző rájuk a vezetőképesség fémeshez hasonló hőmérsékletfüggése. A fémes vezetőkhöz képest azonban nagy különbség, hogy a félfémes vezetőkben elektron - és lyukvezetés egyaránt jellemző, mely inkább egy nulla tiltott sávú félvezetőhöz teszi őket hasonlatossá. Félvezetők : bennük a Fermi-szint tiltott sávban található. Félvezetők esetén a tiltott sáv nem túlságosan nagy, fotoeffektussal átgerjeszthető. Vezetőképességük nagyságrendekkel rosszabb, mint a fémes vezetőké, azonban ez célzott szennyezéssel (azaz dópolással ) javítható. Mivel a szennyezőkkel bevitt extra állapotokhoz tartozó elektronok alacsony hőmérsékleten lokalizálttá válnak, a félvezetők vezetőképessége kis hőmérsékleten úgymond "befagy", az abszolút nulla fokhoz közeledve nullához tart. Szigetelők : a félvezetőkkel rokon a szerkezetük, szintén egy tiltott sávban található a Fermi-szint. A két utóbbi kategória között valójában egy adott alkalmazásban tehetünk csak különbséget. Jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten nem jó a vezetőképességük, mely a hőmérséklet csökkenésével tovább romlik. Bár a sávszerkezet tiltott állapotain az elektronok nem tartózkodnak huzamosabb ideig, de különféle folyamatokban átléphetnek rajta. Foton, vagy termikus gerjesztés hatására például felgerjesztődhetnek, foton kibocsátásával, fonon gerjesztésével pedig legerjesztődhetnek. Számtalan mérési eljárás (pl. Raman-szórással, fotolumineszcenciával kapcsolatos módszerek) illetve alkalmazás (pl. napelemek, LED-ek) alapul ezen az elven. Júniusi forradalom (Albánia) Az 1924-es albániai júniusi forradalom (albánul Revolucion e Qërshorit) az ország történelmének mindmáig egyetlen polgári demokratikus forradalma volt, amelynek célja a feudális viszonyok megszüntetése, Albánia társadalmi és gazdasági felzárkóztatása és a diktatórikus eszközökkel kormányzó Amet Zogu elűzése volt. Vezéralakja a korszak ellenzéki tömörülésének vezetője, az ortodox püspök Fan Noli volt. Története Az 1920-as évek elejétől az albán politikai életben mind aktívabb szerepet vállaló Amet Zogu már belügyminisztereként felhívta magára a figyelmet erőszakos és diktatórikus módszereivel. Ahogy mind több hatalmat ragadott magához, úgy szaporodott ellenségeinek száma, akiket a Fan Noli, Sylejman Delvina és Avni Rustemi alapította Demokraták Ellenzéki Pártja fogott össze. 1924 februárjában a miniszterelnök Zogu pénzügyi botrányba keveredett és egy merényletet is elkövettek ellene, amelynek során a karján megsebesült. Ezt követően lemondott és a kormányrudat átadta régi szövetségesének, leendő apósának, Shefqet Vërlacinak. Ez a lépés azonban nem nyugtatta meg az ellenzéket, nyilvánvaló volt, hogy Vërlaci háta mögül továbbra is Zogu irányítja az országot. A Népszövetség részéről márciusban történtek ugyan diplomáciai lépések afelé, hogy megbékítsék egymással a kormányzatot és az ellenzéket, de mindkét fél elutasította a közvetítést. A világszervezet ezután felhívást tett közzé, amelyben a nyomorúságban élő albánok gondjainak enyhítésére, segély gyűjtésére szólította fel a nyugati világot. Maga a Népszövetség 50 ezer svájci frankot, a Vatikán 90 ezer lírát, a brit kormány pedig 5 ezer fontot ajánlott fel a célra, és az Amerikai Egyesült Államokban is gyűjtés indult. Az egyébként is ellenséges hangulatot tovább mérgezte egy sajnálatos bűncselekmény-sorozat és a nyomában járó politikai közbeszéd. Április 6-án Tiranától negyven kilométerre, a shkodrai úton meggyilkoltak két amerikai üzletembert, Robert Lewis Colemant és George B. De Longot. Zogu kapott az alkalmon, és politikai indítékot keresve a kettős emberölés mögött, ellenzékét vádolta meg a bűntettel, mondván, hogy így akarják kormányát a nemzetközi közvélemény előtt lejáratni. Az ellenzék ezen a feltételezésen felháborodott, de április 8-án a rendőrség tűzpárbajban lelőtte az amerikaiak feltételezett gyilkosait, így a botrány ekkor még elült. Április 17-én azonban Dél-Albániában újabb két meggyilkolt amerikai holttestét találták meg, és a politikai sárdobálás újra kezdetét vette. Három nappal később, április 20-án Tiranában, a parlament épülete előtt fényes nappal meggyilkolták a radikális ifjak vezetőjét, Zogu ellenzékének egyik vezéralakját, Avni Rustemit. Noli és hívei nyilvánvalónak tartották, hogy Zogu emberei állnak a merénylet hátterében. Az ellenzék a fél országon átutaztatta a holttestet, hogy így buzdítsa a népet a kormányhatalom megdöntésére. Rustemit utolsó útjára tízezrek kísérték el, ahol Noli tartott gyújtó hangú gyászbeszédet, s az elégedetlenség országos szervezkedéshez vezetett. Május 10-én mérgesedett el végérvényesen a helyzet, amikor a nemzetgyűlés ellenzéki képviselői és a kormánypárti frakció között előbb parázs vita, majd heves lövöldözés támadt annak ürügyén, hogy kijelöljenek-e Tirana helyett egy másik fővárost vagy sem. Az affért követően az ellenzékiek 6000 fegyveres élén és az albán közvélemény támogatását maguk mellett tudva elfoglalták északon Kruját és Shkodrát, délen pedig Vlorát és Beratot. Ezzel közrezárták Tiranát, amelyet mindösszesen 3 ezer jól kiképzett kormánykatona védett – nekik köszönhetően nem tudták a lázadók számbeli fölényük ellenére sem bevenni a fővárost. Északon Luigj Gurakuqi vezetésével és Rexhep Shala katonai parancsnoksága alatt harcoltak a felkelők, míg délen Fan Noli és a katonai parancsnok Kasëm Qafëzezi irányította a csapatmozgásokat. Később csatlakoztak hozzájuk Bajram Curri, Zia Dibra és Elez Isufi csapatai is. Noli Vlorában ideiglenes kormányzóbizottságot alakított volt képviselőtársaival. Eközben a világ is figyelemmel kísérte az albániai eseményeket, nem kevés kockázattal járhatott ugyanis a kis balkáni országban uralkodó zűrzavaros helyzet. A görögök, a szerbek és az olaszok is ugrásra készen várták az alkalmas időpontot, amikor lerohanhatják Dél-Albániát, az északi Shkodra vidékét, illetve az ország középső részét. Az albán partoknál a helyzet alakulásától függően beavatkozni kész amerikai csatahajók cirkáltak. A felkelők május végén ultimátumot intéztek a kormányzathoz, amelyben az árulók (Amet Zogu és hívei) száműzését és új kormány alakítását követelték. A nemleges válaszra a felkelők vezetői kiadták a parancsot, és felfegyverzett embereik megindultak Tirana felé. Heves harcok és száz halálos áldozat árán a lázadók június 2-án elfoglalták a főváros egy részét. A Legfelsőbb Tanács két tagja, Xhafer Ypi és Refik Toptani még aznap elmenekült a fővárosból (Gjon Çoba már egy héttel korábban elhagyta a posztját). Shefqet Vërlaci ugyanaznap Tirana védelmének megszervezésébe fogott, s Iliaz Vrionit bízta meg a kormány vezetésével. Június 5-én a forradalmárok ismét ultimátumot intéztek a kormányhoz, amelyben felszólították a hatalom huszonnégy órán belüli átadására. Miután nem történt semmi, a harcok kiújultak. Eközben Fan Noli június 7-én kommünikét tett közzé, amelyben kinyilvánította, hogy a forradalom célja az albán népet nyomorba taszító középkori viszonyok felszámolása. A fennálló Zogu-adminisztráció tönkretette az ország költségvetését és gazdaságát, és egyedül ő tehető felelőssé a közelmúltban kialakult anarchisztikus viszonyokért. Kiáltványát azzal zárta, hogy az új, forradalmi kormány külpolitikája nem fog eltérni a korábbitól, belpolitikai célja az ország politikai, társadalmi és gazdasági felzárkóztatása, Rustemi és az amerikai üzletemberek gyilkosainak (értsd: Zogunak és híveinek) megbüntetése. Mindennek azért érezte szükségét, mert a nyugati újságírók mint nacionalista rebellisekről cikkeztek róluk, s a felkelőket Mussolini fasisztáihoz hasonlították. Az ország más részein sem szűntek meg a csapatmozgások. Míg Tirana folyamatos blokád alatt állt, a felkelők június 7-én elfoglalták Korçát, de Elbasant már nem tudták bevenni. A kormányhadsereg kisebb sikereket ért el Lezha térségében, június 10-ére azonban a felkelők szétverték Zogu csapatait és elfoglalták Tiranát. Az országban a rend helyreállt, a polgári lakosságtól június 11-én begyűjtötték a fegyvereket, 16-án pedig Noli vezetésével megalakult a forradalmi kormány. Nolit az elképzelt reformok végrehajtásában a legkülönfélébb érdekcsoportok lehetetlenítették el, s a nagyhatalmak sem támogatták a „vörös püspököt”. Zogu az év végén magánhadserege élén visszatért Tiranába, és december 24-én elfoglalta Tiranát. Noli és minisztertársai Olaszországba szöktek, a júniusi forradalom többi résztvevőjére pedig megtorlás várt: Bajram Curri Zogu katonáitól sarokba szorítva öngyilkos lett, Zia Dibrát elfogták, majd „szökés közben agyonlőtték”, Luigj Gurakuqit az olaszországi Bariban lőtte le egy ismeretlen fegyveres. III. Ferdinánd kasztíliai király III. (Szent) Ferdinánd (1199. augusztus 5. – 1252. május 30.), a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné bátyja. Apja, IX. Alfonz (1171–1230) leóni király, anyja a szintén a Burgundiai-házból származó Berengária (1180?–1246) kasztíliai királynő, VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai királynak és Angliai Eleonórának a leánya. III. Ferdinánd szülei 1197-ben kötöttek házasságot. Házasságukat azonban a közeli rokoni kapcsolat miatt III. Ince pápa 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181? –1250), I. Sancho (1154–1211) portugál király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként III. Celesztin pápa már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya meg is romlott, és III. Ferdinánd szülei közötti konfliktus 1217-ben csúcsosodott ki: I. Henrik (1204–1217) kasztíliai király, VIII. Alfonz fia és utóda meghalt, Kasztília királynője Berengária lett, I. Henrik nővére, de ő még ebben az évben (1217) lemondott a fia, Ferdinánd javára, aki így Kasztília királya lett. IX. Alfonz azonban a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség nem állt a leóni király mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal. IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd – szintén III. Ferdinánd néven – tulajdonképpen akadály nélkül León királya lett. Ezután a két királyi cím már sohasem vált szét, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek. III. Ferdinánd sikeresen harcolt a mórok ellen, több nagyszerű diadalt aratott felettük: 1236-ban Córdobát, 1246-ban Jaént, 1248-ban Sevillát foglalta vissza tőlük, 1243-ban pedig Murcia tartomány hódolt meg a kasztíliai király előtt. Andalúzia területén a mór uralom lényegében véve a Nasszerida-dinasztia uralta Granadai Királyság területére szorult vissza. Kasztília ekkor nőtte ki magát a spanyol területek vezető hatalmává, a középkori udvarokban Kasztíliát gyakran azonosították Hispániával, azaz Spanyolországgal. Nagyon jelentős III. Ferdinánd országépítő tevékenysége, kiválóan kormányozta az uralma alatt álló területeket. Ebben a munkájában nagy segítséget nyújtott neki a kasztíliai kancellár, Rodrigo Ximenes de Rada érsek. A király nagylelkűen támogatta a híres salamancai egyetemet, és uralkodása alatt kezdődött meg a kasztíliai gótika remekének, a burgosi katedrálisnak az építése. III. Ferdinándot 1671-ben avatták szentté. Utóda a fia lett, Alfonz (1221–1284), ő X. (Bölcs, Könyves) Alfonz kasztíliai király és leóni király, akinek az édesanyja III. Ferdinánd első felesége, a Hohenstaufen családból származó, Kasztíliában Beatrixnek nevezett Erzsébet (1202?–1235) volt, Sváb Fülöp (1177/1179–1208) német-római királynak és Iréné Angelinának (1181 körül–1208) a lánya. Allegória Az allegória a metafora kiterjesztése, szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek vagy elvont fogalmak kapnak egy második, rejtett jelentést, értelmezést. Az allegória lehet rövid, de végigvonulhat egy mű egy részén vagy teljes egészén is. Példák A Toldi álom-allegóriája: John Bunyan A zarándok útja (1678) az egyik legismertebb allegorikus mű az angol irodalomban; a mű tulajdonképpen a lélek útját ábrázolja. Bihardancsháza Bihardancsháza község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban fekvő zsáktelepülés. Fekvése Bihardancsháza, vagy röviden csak Dancsháza Hajdú-Bihar megye délnyugati részében fekszik, Berettyóújfalutól 17 km-re nyugatra. Bihartorda és Nagyrábé közelében helyezkedik el, tipikusan zsákutca település képét mutatja, hiszen az ide vezető útnak itt vége is szakad. A Nagy-Sárrét északi részén fekvő főleg mezőgazdasági település mára már veszített vonzerejéből, ugyanis domborzata sem igazán kedvez a mezőgazdasági kultúráknak. Történet Bihardancsháza közelében a Halomszer-dombon már a honfoglalás idején letelepedtek, de csak jóval később 1384-ben említik először írásos emlékek Donchhaza néven. Nevét valószínűleg korabeli földesuráról, Rábéi Danosról kapta. Hamarosan a Bajony család birtokába került, majd a bajomi váruradalom birtokaként szerepel a történelem lapjain. Egészen 1608-ig tartozott a vár vonzáskörzetébe, amikor is Nagy András hajdúgenerális birtokába került, a váruradalom többi részével együtt. Azonban Dancsháza hamarosan földesúr nélkül maradt, mivel az erdélyi fejedelem Nagy Andrást hűtlensége miatt megölette. Ezek után sokáig nem volt ura a településnek, amelyet főleg kuriális nemesek laktak. A 17. század végén a község a Bagossy család birtokába került. A 19. század közepén Dancsházán még nyolcszázan laktak, és ez a szám csak lassan apadt 100 év alatt a felére. Azonban 1960-tól drasztikusan megcsappant Bihardancsháza lakossága. A dancsháziak több mint 40%-a hagyta el a községet, így ma a lakók közel fele nyugdíjas korú. Neve egyébként 1954 óta Bihardancsháza. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességek A kicsiny falu igazán nem bővelkedik látnivalókban, de ennek ellenére gazdag múltról ad tanúbizonyságot Dancsháza. Ha a történelem rendje szerint követjük végig a község emlékeit, akkor első helyen kell említenünk a Halomszer-dombot, ahol honfoglaláskori sírokat tártak fel. A reformáció is régi hagyományokat keltett életre Bihardancsházán. 1595-ben tért át a falu lakossága a református hitre. Ennek hirdetésére építették fel a központban 1830-ban a református templomot. Néhány régi parasztház mellett tulajdonképpen ez az egyetlen épített látnivalója a kis községnek, mivel a Bagossy kúria is az enyészet martaléka lett. Dancsháza határában, az úgynevezett ásványi részen található a kb. 40-45 egyedből álló túzokállomány. Ez jelenti jelenleg a legnagyobb vonzerőt a település számára. Clap Yo Hands A Clap Yo Hands az amerikai Naughty by Nature csapat első kislemeze a 4. Poverty's Paradise című albumról. A dal 1995-ben jelent meg, és nem volt túl sikeresnek mondható, a következő kislemezzel, és a negyedik albummal ellentétben. a dal a Hot Rap kislemezlista 33. helyig jutott. Tracklista A-oldal "Clap Yo Hands" (Video Edit)- 4:11 "Clap Yo Hands" (Kay Gee Funky Mix)- 4:10 "Clap Yo Hands" (A Cappella)- 3:42 B-oldal "The Chain Remains" (Clean Album Version)- 4:33 "The Chain Remains" (Album Version)- 4:36 "Clap Yo Hands" (Instrumental)- 4:10 "Clap Yo Hands" (Kay Gee Funky Mix Instrumental)- 4:11 Honda NT 400 A Honda NT 400 motorkerékpárt a Honda a '80-as és '90-es években gyártotta. (A japán piacra szánt modellek neve Bros 400 volt.) Európába rendszerint használt modellként került behozatalra. Az NT 400-at igen népszerűvé tette a tartóssága, üzemanyag-takarékossága, minimális karbantartásigénye és sokoldalú felhasználhatósága, amely tulajdonságok kitűnő "commuter" (a gyakran egymástól távol eső lakó- és a munkahely közötti, mindennapos ingázásra használt) motorkerékpárrá tették. A típus még mindig közkedvelt Írországban, ahol a legutóbbi időkig a motorkerékpáros futárok által leginkább használt típus volt (az elmúlt néhány évben a Honda CB-sorozata átvette a helyét), valamint Görögországban. Létezik egy nagyobb hengerűrtartalmú modell is, a Honda NT 650. A vízhűtéses V2 elrendezésű motor megegyezik a Honda XRV750 Africa Twin-ben (750 cc-re növelt változat) és a Honda Transalp 400/600/650 sorozat típusaiban használt motorral. Tamási Mihály Tamási Mihály (másként: Tamásfi Mihály, Pudmerice (Pozsony vármegye), 1600. – Olmütz, 1662. március 19.) Jézus-társasági áldozópap és tanár. Élete 1622-ben lépett a rendbe; rektor volt Gitschinben; majd 1649. április 15-től 1652. május 3-ig, illetve 1662. január 22-től 1662. március 19-én bekövetkezett haláláig az olmützi egyetemen. Hét évig volt igazgató egy nevelőintézetben, öt évig hitszónok, valamint házfőnök. Munkája Imago B. M. V. Miraculosa Boskoviensis. Hely n. (Atlas Marianus 1672). Nevét Thomassinak is írták. Torrella Torrella község Spanyolországban, Valencia tartományban. Torrella Canals, Cerdà, La Granja de la Costera, Llanera de Ranes, Novelé, Vallés, Valencia és Xàtiva községekkel határos. Lakosainak száma 145 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Albert Zsuzsa (grafikus) Albert Zsuzsa (Budapest, 1954. június 13. –) magyar grafikus, festő és könyvművész. Életútja, munkássága Rajzolni általános iskolában tanult, továbbiakban iskolai képzőművészeti szakképzésben nem vett részt, 1966-tól rajzszakköröket (Postás, Dézsi Huber) látogatott és amatőr művészcsoportokkal működött együtt, s velük vett részt kiállításokon. Budapesten él és alkot, 1974-1982-ig a Népművelési Intézetben a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának titkáraként működött. Az 1970-es évek közepe táján Bak Imre figyelt fel az ő rajzaira, Bak Imre teljesítménye annyira inspirálta Albert Zsuzsát, hogy Bak Imrét tekinti mesterének. Albert Zsuzsa saját egyéni stílusát finom négyzethálókra vagy transzparenciára épülő konstruktivista-szisztematikus rajzokban valósította meg, hasonló szellemben háromdimenziós objektekkel is kísérletezik. Az 1970-es és az 1980-as években gyöngyfűzéssel is foglalkozott. Jelentős az ő munkássága a könyvművészet területén is, számos könyvborítót tervezett a Népművelési Intézetnek, a Móra Ferenc Könyvkiadónak és különböző kiállítási katalógusokat a múzeumok számára, köztük a Műcsarnok által 1987-ben közreadott Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, majd az 1995-ben kiadott Helyzetkép : magyar szobrászat : szobrok, érmek, reliefek, objektek, environmentek, installációk című kiállítási katalógusok könyvterve Albert Zsuzsa munkája. Bak Imre, 1971-1979 : Fotókonceptek (2004) című kötetének könyvterve is Albert Zsuzsa munkáját dicséri. Oltai Kata: Kortárs magángyűjtők, 2009 : Válogatás jelentős művészeti gyűjteményekből... című kötetéhez Albert Zsuzsa is készített fotókat. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, s lengyel magángyűjteményben. Kiállításai (válogatás) Egyéni 1978 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1982 • Balatonboglári kápolna ( Bohus Zoltánnal ) Csoportos 1976 • Liszt Ferenc Művelődési Ház, Ózd 1977 • Tokaj Galéria, Tokaj 1978 • Rend-rendszer, Budapesti Műszaki Egyetem aulája, Budapest • Nemzetközi Rajztriennále, Wrocław • Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1979 • Bercsényi Klub, Budapest 1980 • Tér, kapcsolat, lehetőség, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Rajz 1980, Pécsi Galéria, Pécs • Magyar Grafika és Rajz, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980. 3. Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében, Óbuda Galéria, Magyar Ház 1981 • Nemzetközi Rajztriennále, Wrocław 1982 • Meditáció, Bartók 32 Galéria, Budapest 1983 • Helyzet, Budapest Galéria Lajos u., Budapest 1988 • Magyar Ház, Berlin . Díjak, elismerések A II. wrocllawi Nemzetközi Rajztriennale oklevele (1981) Spinocerebelláris ataxia A spinocerebelláris ataxia a kisagy kóros elváltozása. A kisagy belső részei(cellái) megduzzadnak, ezért képtelenek feladatukat normálisan ellátni. Tünetei: Mozgáskoordinációs zavarok, egyensúlyzavar, beszédhiba, esetleg látászavar. A betegségnek 3 fő összetevője van fizikai betegség (lásd fent) mozgásigény: A betegnek sok mozgásra van szüksége. Nem a gyógyulás érdekében, hanem az ataxia kifejlődése ellen. A mozgás elhagyása esetén a helyzet romolhat, esetleg tolószék is lehet belőle. Súlyosabb esetben érdemes orvos és/vagy mozgásterapeuta segítségét kérni. lelki tényező: Talán az összes betegség közül itt a legfontosabb. A betegnek nem szabad kedvét vesztenie, még ha időlegesen romlik is az állapota. A spinocerebelláris ataxia gyógyíthatatlan, bár már folyik őssejtekkel való gyógyításának kísérlete. Kezelése E-vitaminnal, nátriummal(infúzió) és izomlazítókkal lehetséges. Figyelem: az E-vitamin élelmiszerekből is felvehető. Az orvosi nátrium és az izomlazítók rendkívül veszélyes szerek. A spinocerebelláris ataxia kezelésében segíthet a fokhagyma, ez ugyanis elősegíti a szervezet őssejt-termelését. Ez persze nem gyógyszer, de komoly segítség lehet. Angyal Anna Angyal Anna, szül. Engel, (Veszprém, 1848 – 1874 ősze) írónő. Élete Zsidó volt, eredetileg Engelnek hívták, s atyja a zsidó iskola tanítója volt Hódmezővásárhelyen. Korán nagy jártasságra tett szert nem csupán a hazai, hanem a német és a francia irodalmakban, s már tizenhat éves korában lapokba írt. „Egy magyar család kalandjai" című regénye a Szegedi Hiradó című lapban jelent meg. 1865-ben „Előítéletek" című regényében a magyar zsidóság sorsával s annak javításával foglalkozott. „Ilonka és Elemér" címmel történelmi regényt is írt (Bp., 1869). Dickinson W. Richards Dickinson Woodruff Richards (Orange, 1895. október 30. - Lakeville, 1973. február 23.) amerikai orvos, fiziológus. 1956-ban Werner Forßmann-nal és André F. Cournand-nal megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült a szívkatéterezés technikájának kifejlesztéséért. Tanulmányai Dickinson W. Richards 1895. október 30-án született a New Jersey állambeli Orange városában. Apja, id. Dickinson W. Richards New York-i ügyvéd, anyja Sally Richards (lánykori nevén Lambert volt). Ősei mindkét ágon 17. században betelepült New England-iak voltak, anyai nagyapja és mindhárom anyai nagybátyja orvos volt. A középiskolát a connecticuti Hotchkiss Schoolban végezte, utána pedig 1913-ban a Yale Egyetemen tanult angol és görög nyelvet és irodalmat. 1917-ben szerzett BSc fokozatot és mivel ekkor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, Richards csatlakozott az amerikai hadsereghez és a háború végéig tüzérhadnagyként harcolt. A háború után a családi hagyományt követve a Columbia Egyetemen tanult orvostudományt és 1923-ban orvosdoktori fokozatot szerzett. 1927-ig a New York-i Presbiteriánus Kórházban rezidensként dolgozott és közben megjelentetett néhány cikket a vérkeringésről és a vérgázokról. Ezután Londonban töltött egy évet kutatómunkával a leendő Nobel-díjas Henry Dale fiziológiai laboratóriumában, ahol a máj vérkeringését tanulmányozta. 1928-ban visszatért a Presbiteriánus Kórházba és folytatta klinikusi, kutatói és a Columbia Egyetemen oktatói pályáját. 1930-ban megismerkedett a francia vendégkutató André Cournand-nal és felajánlotta neki a közös munka lehetőségét. Az eredetileg egyéves ösztöndíjjal New Yorkba érkező Cournand az Egyesült Államokban maradt és a következő harminc évben közösen dolgozott Richards-szal. A szívkatéterezés kifejlesztése Richards és Cournand munkája elsősorban a tüdő oxigénfelvételére és a vér oxigén- és szén-dioxid-szállító kapacitását koncentrált. Hogy megfelelő mintát tudjanak venni a szíven keresztül szállított vérből, kifejlesztették a szívkatéterezési technikát. Korábban voltak hasonló próbálkozások, főleg állatokon, de 1929-ben egy fiatal német orvos, Werner Forßmann saját szívébe vezetett be egy vékony, urológiában használt katétert. Humán alkalmazását azonban túlságosan veszélyesnek ítélték és az önkísérlet miatt Forßmannt is eltanácsolták munkahelyéről és a későbbiekben urológusként dolgozott. Richards és Cournand számos állatkísérlet után 1941-re kidolgozta a szívkatéterezés embereken is biztonsággal alkalmazható technikáját. Az új módszer az új kutatási lehetőségeken túl lehetővé tette veleszületett szívbetegségek diagnosztizálását, szívgyógyszerek hatásának monitorozását és a betegek állapotának pontosabb követését. 1956-ban Dickinson W. Richards, André F. Cournand és Werner Forßmann orvostudományi Nobel-díjat kapott a szívkatéterezési módszer kifejlesztéséért. Későbbi pályafutása Richards 1935-től egyéb elfoglaltságai mellett a Merck gyógyszergyár tanácsadója is volt. 1945-ben a Columbia Egyetemen orvosprofesszorrá, és a New York-i Bellevue kutatókórház első (Columbiai) részlegének vezetőjévé nevezték ki. 1961-ben visszavonult és professor emeritusként dolgozott tovább. 1963-ban megkapta a francia Becsületrendet. Családja Dickinson W. Richards 1931-ben vette feleségül Constance Burrell Rileyt, a labortechnikusát. Négy lányuk született, Ida Elizabeth, Gertrude Woodruff, Ann Huntington, és Constance Lord Richards. Richards André Cournand leírása szerint "szinte a félénkségig szerény volt", a számos felajánlott díszdoktori címből is csak kettőt, a Yale és Columbia Egyetemekét fogadta el. Dickinson W. Richards 1973. február 23-án halt meg, 77 éves korában. Paroy-en-Othe Paroy-en-Othe település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 192 fő (2015). Paroy-en-Othe Bellechaume, Brienon-sur-Armançon és Esnon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Baka (Dunaszerdahelyi járás) Baka (szlovákul Baka) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Alsó- és Felsőbaka egyesítésével jött létre. Fekvése Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra, az Alsó-Csallóközben található a település. Története A falut 1274-ben királyi udvarnokok szállásaként említik, ekkor épült római katolikus temploma is, amely elpusztult. Helyette 1767 és 1770 között újat emeltek, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. 1937-ben újították fel. A község alatt folyó Duna-ágon az ősidők óta épültek vízimalmok. Vályi András szerint "Alsó Baka. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bőstöl nem meszsze Tsilíz patakja mellett, hasznos malmai vagynak a’ Duna vizén. Határja középszerű, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, második Osztálybéli." "Felső Baka. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, helyben fűrész, és száraz malma van, vízi pedig a’ Dunán jó távól; határja tzín mosó fűvel bővelkedik, réttye, legelője jó, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Baka (Alsó, Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vgyében, a Csiliz vizénél, ut. p. Somorjához 3 órányira, a győri utban. Az 1-sőben van 519 kath., 2 ref., 6 zsidó; a másodikban 413 kath., 26 zsidó lak., és egy kath. paroch. templom. Határjok termékeny; rétjek, legelőjök, s a Duna szigetjében erdejük elég. Szarvasmarhát, lovat, juhot, szép mennyiségben tartanak. F. u. Bartal, Kulcsár, Jankó, s más számos nemesek. " A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Népessége 1880-ban 809 lakosából 782 magyar anyanyelvű és 27 csecsemő volt. 760 római katolikus, 30 zsidó, 18 evangélikus és 1 református vallású volt. 1910-ben 853 lakosából 850 magyar, 2 német és 1 más nemzetiségű volt. 2001-ben 1093 lakosából 1011 magyar és 76 szlovák volt. 2011-ben 1114 lakosából 950 magyar és 148 szlovák volt. Híres emberek 1871-ben született Bakán Jankó Zoltán. A család Pozsony vármegye nemesei közé tartozott. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szülei jómódú gazdálkodók voltak. Az egyetemet Pozsonyban végezte, ahol jogot tanult. Tanulmányai befejezése után gazdag közéleti pályát futott be: volt Pozsonyban hivatali tisztviselő, tanácsos, majd mint alispán dolgozott. 1918-ban Pozsony megye főispánjává nevezték ki. Íróként és kultúrpolitikusként tartják számon. Legkiemelkedőbb műve az 1940-ben megjelent Mesél a szülőföldem című könyve. A kötetben szereplő novellák: A mi házunk, A pogánynak keresztelt gyerek, A bécsi rokon, Mozoli bácsi szóhoz jut. Nevezetességei A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728 -ban épült. A községházán helytörténeti gyűjtemény látható. Sport A bakaiak a húszas évek második felében ismerkedtek meg a futballal Jányi István és Tóth Béla jóvoltából, akik annak idején Pozsonyban végezték tanulmányaikat. Ők hozták be a faluba az első futball-labdát. A futballklubot 1931-ben alapították. Az FC Baka Csallóköz egyik legpatinánsabb klubja, legnagyobb riválisa a Bősi Tornaegylet. A csapat 24 évet játszott a kerületi osztályban, anyagi gondok miatt a 2005/2006-os szezonban kiestek, jelenleg a dunaszerdahelyi területi szövetségében kiírt első osztályában játszanak. A felnőtt csapat 2009. június 20-án a dunaszerdahelyi területi szövetség által kiírt második osztály bajnoka lett 6 pont előnnyel, és ősztől már a járási élvonalban folytatja a küzdelmet. A hazai mez színe piros-kék, míg az idegenbeli mez tiszta fehér. Testvértelepülés Lipót Stigma A stigma testi jegy vagy fájdalom, amely olyan testtájakon jelenik meg, ami Jézus keresztrefeszítését idézi. A szó Szent Pál Galatákhoz írott leveléből származik: „Ezután senki se okozzon nekem kellemetlenséget, mert én az Úr Jézus jegyeit viselem testemen” – írta Szent Pál (6:17). A latin nyelvű Vulgata a „jegy” szóra a latin stigma szót használta. A stigmák előidéző okai vitatottak. Vannak, akik szerint legalább bizonyos esetekben természetfeletti, csodás eredetűek, mások csalást látnak bennük vagy az orvosi magyarázatoknak hisznek. A stigmák általában a katolikus valláshoz, illetve hívőihez kötődnek. A stigmatizáltak többsége nő. Dokumentált esetek nem katolikusok közt is előfordultak. A stigma szót a mindennapi beszédben használják negatív értelemben is, „bélyeg, megbélyegzettség” jelentéssel. Leírása A feljegyzett esetek különfélék. Vannak olyan esetek amikor a stigmatizált testén megjelenik az öt Szent Seb (a szögektől esett sebek a kézen és lábon és a lándzsadöfés az oldalán), vagy ezek egy része. Vannak, akiknek a tövisek okozta sebek jelennek meg a homlokukon, mások vért izzadnak vagy könnyeznek, a korbácsolás okozta sebek tűnnek fel a hátukon vagy a kereszt cipelése okozta sebek a vállukon. Vannak olyan stigmatizáltak, akik csak a sebek fájdalmát érzik, anélkül, hogy maguk a sebek megjelennének: ők láthatatlan stigmákat viselnek. Máskor a seb és az óriási fájdalom együtt vannak jelen. Egyes stigmatizáltak sebei nem gyógyulnak be, frissek maradnak és mégsem fertőződnek el. Egyes feljegyzések arról számolnak be, hogy a sebek kellemes illatot árasztanak. Van, hogy a jegyek első megjelenése után a stigmatizált folyamatosan viseli őket, de az is előfordul, hogy a stigmák csak a nap bizonyos időszakában vagy bizonyos napokon jelennek meg. Története Az első dokumentált eset, amelyet a római katolikus egyház is autentikusnak fogad el, Assisi Szent Ferencé (1182–1226), aki először 1224-ben tapasztalta a stigmákat az Itália területén fekvő La Vernában. A Szent Ferenc halála után eltelt évszázadban több mint húsz újabb esetet jegyeztek fel. Azóta nagyon sok volt az ilyen eset. A 19. század végére több mint 300-at jelentettek. A 20. században az esetek száma drasztikusan emelkedett: több mint 500 esetet jegyeztek fel. A modern korban növekedett a nem az egyházból, illetve nem a katolikus rendekből jöttek száma a stigmatizáltak között. A nem katolikusok közt is jegyeztek fel eseteket. A feljegyzésekben szereplő első stigmatizált Kölni Boldog Krisztina volt (1242–1312), akit az 1320 és 1350 között készült Codex Iuliacensis (wd) említ. Relikviái a jülichi Propsteikirchében nyugszanak, Aachen közelében. Koponyáján egyes források szerint ma is láthatók a tüskék hagyta nyomok. Híres modern kori stigmatizált volt Pietrelcinai Szent Pio (1887-1968). Híres stigmatizáltak Assisi Szent Ferenc Barbe Acarie Emmerich Anna Katalin Casciai Szent Rita Galgani Szent Gemma Giuliani Szent Veronika João de Deus Kölni Boldog Krisztina (wd) Neumann Teréz Lilian Bernas Pietrelcinai Szent Pio Sienai Szent Katalin Gornik Magdaléna Híres magyar stigmatizáltak Galgóczy Erzsébet Magyar Boldog Ilona Források és jegyzetek CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Francis of Assisi . . CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Blessed Christine of Stommeln (angolul) https://www.csicop.org/si/show/stigmata_of_lilian_bernas Döntéstámogató rendszer Az olyan interaktív szoftvereket, amelyek csoportok, közösségek hatékonyabb működését és működtetését, vagy a üzleti folyamatok előrejelzését, követését teszi lehetővé döntéstámogató rendszereknek (Decision Support Systems: DSS) nevezzük. Legjellemzőbb típusai: adatorientált vagy adatvezérelt kommunikáció-orientált vagy kommunikáció vezérelt dokumentumorientált tudásorientált szimuláció vagy élethelyzet-orientált. Az informatikai területeken leginkább adatorientált döntéstámogatásról beszélünk. Ez a módszer elsődleges az adatokhoz való hozzáférésre, adatelemzésre, illetve a változatok idősoros megjelenítésén alapulnak; tipikus példája ennek az adattárházak és a ráépülő üzleti intelligencia alkalmazások. Kommunikáció alapú döntéstámogató rendszerről beszélünk akkor, amikor több ember együttes munkáját, strukturált információk rendezését és rendszerezését biztosítjuk - pl. egy teremfoglaló, egy időpontfoglaló rendszer sorolható ide. Dokumentumorientált döntéstámogatás esetében a fő segítő eszköz a dokumentum vagy más, nem strukturált adat megosztásán, kezelésén, változásán keresztül jutunk egy megfelelő döntésre, pl. levélváltások segítségével. Tudásorientált döntéstámogatásnál egy szakértőt vagy a területet behatóan ismerő embert, alkalmazást hívunk segítségül a döntés előkészítésére, pl. rendőrségi konzultációk, mélyelemzések ilyenek. Olykor pedig az segíti a megfelelő döntés létrehozását, ha a valósághoz hasonló modelleket, szimulációkat hozunk létre, amelyekben a hatások vizsgálatával segíthetünk egy-egy döntést előkészíteni. A döntéstámogató rendszereket szokás osztályozni még fókusz és a folyamat változékonysága alapján is, így beszélhetünk múlt orientált (vagy operatív) dinamikus folyamatokat elemző döntéstámogató rendszerekről, amelyek tipikusan a "mi lett volna ha...?" kérdésekkel foglalkozna, pl. hogyan lehetett volna elkerülni egy hibát, mennyire volt jó a reakciója egy-egy vezetésnek, mekkora az objektív nyereség egy-egy döntésvégrehajtáson múlt orientált (vagy operatív) statikus folyamatokat elemző döntéstámogató rendszerekről, amelyek egy-egy üzlet, vállalkozás, csoport jelenlegi állapotának (erősségeinek, hiányainak) felmérését célozza jövő orientált (vagy stratégiai) dinamikus folyamatokat elemző döntéstámogató rendszerekről, amelyek a jövő előrejelezni igyekeznek, predikciókat szolgáltatnak (pl. tőzsde, időjárás-előrejelzés, churn-elemzés) jövő orientált (vagy stratégiai) statikus folyamatokat elemző döntéstámogató rendszerekről, amelyek egy helyzet változásait, trendjeit elemzi Adatorientált döntéstámogató rendszerek Az adatorientált döntéstámogató rendszernek hat potenciálisan jelenlevő szintjét szokás megkülönböztetni a kevéssé értékes nyers adatoktól a hasznos információk felé haladva: adatbázisok adattárház adatkinyerés és -tisztítás adatbányászat riportkészítés és vizualizáció kognitív érzékelés: döntés vagy tudás Az egyes szintek nem feltétlenül vannak jelen - az első és az utolsó kivételével - minden adatorientált döntéstámogató rendszerben; akár adatbázisokra is lehet építeni döntéseket, illetve kinyerni tudást. Története az 1960-as években az ismétlődő riportok létrehozása jelentette az adatorientált döntéstámogató rendszerek első lépcsőjét. Angolul: Management Information System volt ekkor a neve. A rendszerek végfelhasználói mindig a legmagasabb szintű vezetők voltak. Az első úttörők a Carnegie Institute of Technology munkatársai Peter Keen és Charles Stabell voltak 1971-ben jelent meg a terület dinamikus fejlődését elindító könyv, a Management Decision Systems: Computer-Based Support for Decision Making. 1977-ben rendezték meg az első tudományos konferenciákat a témában 1979-ben Executive Support Systems lett a neve 1982-ben Ralph Sprague és Eric Carlsons könyve a "Building Effective Decision Support Systems" dolgozta ki elméletileg az adatorientált döntéstámogató rendszerek szoftvertechnológia alapjait. Az 1990-es években, két fontos személy, Bill Inmon (az adattárházak atyja) és Ralph Kimball (a DSS doktora) kidolgozta egymástól függetlenül, más módszertan és látásmód alapján a relációs adatbázisok elméletén alapuló, gyakorlatban is jól alkalmazható döntéstámogató rendszer felépítésének elvét, amelyet ma is alkalmazunk. A két módszer az elnevezéseken túl kisebb működési eltéréseket is alkalmaz, mindkettő jól használható. 1994-ben jelent meg az OLAP, amely új lendületet vitt a döntéstámogató rendszerek fejlődésébe. 1995-ben épült meg az első kereskedelmi célú, weborientált adatorientált döntéstámogató rendszer. 1999-ben adták át Magyarországon az első nagyméretű adatorientált döntéstámogató rendszert a Magyar Telekom számára. Roland Ratzenberger Roland Ratzenberger (Salzburg, Ausztria, 1960. július 4. – Bologna, Olaszország, 1994. április 30.) osztrák autóversenyző, Formula–1-es pilóta. Pályafutása Roland Ratzenberger 1983-ban a német Formula Ford bajnokságban versenyzett és ezen kategória osztrák és közép-európai bajnokságát 1985-ben meg is tudta nyerni. Ugyanebben az évben a Brands Hatch-ben megtartott Formula Ford fesztiválon egy második helyet szerzett, következő évben pedig a brit Formula 3 bajnokságban találta magát, ahol két év alatt két összetettbeli 12. helyet szerzett, majd továbbállt a Túraautó Világbajnokság mezőnyébe, ahol a Schnitzer csapat BMW M3 autóját vezette. A rövid zártautós kitérő után 1989-ben a brit Formula 3000-ben egy győzelmet aratva harmadik helyen végzett. 1990-ben szériát és országot is váltott, Japánban ismét sportautókkal versenyzett, köztük túraautókkal, 1990-ben és 1991-ben is ötödik helyet szerezve egy BMW M3 autóval. 1992-ben már a japán Formula 3000-ben indult és annak ellenére, hogy régebbi fejlesztésű autója volt, két versenyt is meg tudott nyerni és másodikként végzett az összetettben, a következő évben pedig tizenegyedikként. Le Mans-ban a híres 24 órás autóversenyen is több alkalommal elindult, elsőként 1989-ben a Brun Motorsportnál egy Porsche 962 volánjánál Maurizio Sandro Sala és Walter Lechner társaként, azonban a harmadik órában már feladni kényszerültek a versenyt. 1991-ben szintén velük indult, de 1990-ben egy kitérőt tett a Sard csapathoz, majd 1992-ben és 1993-ban is velük indult el. Utóbbi évben ötödik helyet szerzett Mauro Martini és Naoki Nagasaka társaként egy Toyota 93 C-V autóval. 1994-re megvalósulhatott élete nagy álma: Formula–1-es szerződést kapott a Nick Wirth vezette újonc Simtek csapattól öt versenyre, David Brabham csapattársaként. Élete első versenyén, Brazíliában nem sikerült kvalifikálnia magát a versenyre, miután az első időmérő edzésen mechanikai problémák adódtak autójával, míg a második edzésen felhőszakadás zúdult a pályára, így esélye sem volt bejutni az indulók közé. Ez óriási nyomást tett a pilótára, ami sajnos a későbbiekben megmutatkozott. A második, Aidában megtartott Csendes-Óceáni Nagydíjon már a rajtrácson állhatott: élete első versenyén, amelyen részt is vett, a 11. lett. Halála Az 1994-es San Marinó-i nagydíj időmérő edzésen, április 30-án az osztrák versenyző kicsit lecsúszott a pályáról az egyik kanyarban, majd úgy döntött, hogy megkezd még egy gyors kört. Miután csak 2 kerékkel hagyta el a pályát, így csak gyors irányváltásokkal ellenőrizte, hogy az autó nem sérült-e meg, majd megkezdte a következő gyors körét az edzés 20. percében. Az első vezetőszárnya teljes terhelésnél röviddel később, a teljes gázzal vehető Villeneuve-kanyarba érkezéskor eltört. (Jól mutatja a fellépő erők nagyságát, hogy a letört első szárny kb. 7-10 m magasra repült fel.) Ez az autó irányíthatatlanná válását okozta, és az osztrák versenyző már nem tudta elkerülni az ütközést, szinte teljes sebességgel (315 km/óra) a betonfalnak csapódott, majd a következő kanyarban megállt. A teljesen összeroncsolódott autóban a pilóta feje természetellenesen félrebicsaklott, azonnal észrevehető volt, hogy nagy a baj. Miközben természetesen az edzést megállították, a mentőcsapatok pillanatokon belül a helyszínre érkeztek, és megkezdték küzdelmüket Ratzenberger életéért, de már a sisak levételekor látták, hogy esélye sincs a túlélésre a pilótának, aki erősen vérzett az orrán, száján és a fülén keresztül is. Az osztrák versenyző szinte azonnal belehalt a csigolya- és koponyaalapi törésébe. Ezt nem sokkal a bolognai Maggiore kórházba való szállítása után jelentették be. A sors fintora, hogy Ratzenberger azért nem jött ki a boxba ellenőriztetni az autóját, hogy ne veszítsen időt a javítással, és biztosan legyen elég ideje ahhoz, hogy a vasárnapi futamra minősítse magát, és ezen tervét halála sem gátolta meg. A pilóta így is a 26. rajthelyet szerezte meg, vagyis indulhatott volna a vasárnapi nagydíjon. Ez volt az első haláleset Formula–1-es versenyhétvégén Riccardo Paletti 1982-es Kanadában elszenvedett balesete óta, és Elio de Angelis 1986-os tesztbalesete óta Roland Ratzenberger volt az első, aki Formula–1-es autóban vesztette életét. A balesetet követően Ayrton Senna, Michael Schumacher és Gerhard Berger létrehozták a GPDA-t, a Versenyzők Érdekvédelmi Szervezetét, hogy a pályák és az autók biztonságáért tegyenek. A következő napon Ayrton Senna is életét vesztette. A monacói nagydíjon az első két rajtkockát szabadon hagyták és egy brazil, illetve egy osztrák zászlót festettek rájuk a két elhunyt versenyző tiszteletére. A pilóták körében igen népszerű osztrák sisakmintáját festette a légbeszívóra a Simtek csapat "for Roland" felirattal, ezzel adózott emléke előtt a csapattársa David Brabham, akinek autóját díszítette a piros-fehér sáv. Ratzenberger és Senna balesete után több műszaki szabályváltoztatás életbe lépett, szigorították a törésteszteket, magasították a pilótafülke oldalfalait, és hosszú fejlesztések után a HANS-t is bevezették 2003-ban, amely az osztrák versenyző sérüléseihez hasonlók megakadályozását szolgálja. Ayrton Senna autójában a balesete után egy összetekert osztrák zászlót találtak: ezt lengetve akart tisztelegni a futam utáni levezető körben Roland Ratzenberger emlékére. Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Harangvirágserleg A harangvirágserleg vagy akley kupa, Agleibecher olyan talpas serleg, amelynek kuppája a harangvirág kelyhére emlékeztet. A nürnbergi ötvöscéhben a 16. században mesterremekként volt előírva, berlini és drezdai céhekben a 17. századtól számított annak. A kifejezést a szaknyelv kizárólag a nürnbergi típusra alkalmazza. Egy harangvirágserleget az Iparművészeti Múzeum is őriz. Forrás Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. Plasenzuela Plasenzuela település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Plasenzuela Cáceres, Trujillo, La Cumbre, Ruanes, Salvatierra de Santiago és Botija községekkel határos. Lakosainak száma 476 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nyírő Lajos Nyírő Lajos (eredetileg: Nebehaj Lajos Kesztölc, 1921. január 21. - Budapest, 2014. november 3.) irodalomtörténész Élete Édesapja bányász volt. Hároméves volt, amikor az egész család emigrált Franciaországba 1924-ben, ahonnan apja csatlakozott a Franco elleni nemzetközi csapatokhoz. Az elemi iskola elvégzését követően még gyerekként bányásznak állt. 1941-42 között Berlinben éltek, majd Franciaország elestét követően hazatelepültek. Magyarországon 1943-47 között különböző gyárakban segédmunkásként dolgozott. 1946-ban az ELTE munkásegyetem elvégzésével lehetősége lett továbbtanulni: 1948-ig az ELTE bölcsészkarán francia-orosz szakra járt, majd ösztöndíjjal a Szverdlovszki Egyetem (ma: Uráli Állami Egyetem(wd), Jekatyerinburg) orosz nyelv és irodalom szakán tanult, végül 1952-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Lenin Intézetben. 1954-től tanársegéd, majd az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában (ma: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet) dolgozott. 1959 végéig az akadémia személyzeti főosztályának vezetője volt. Szakmai pályafutása 1961-es megalakulásától kezdve 1989-es nyugdíjazásáig az irodalomelméleti osztály vezetője volt. A Kritika folyóirat szerkesztőbizottságának 1965-72 között volt tagja. Oroszlánrésze volt az irodalomtudományi elmélet rangjának elismertetésében. Foglalkozott az információelmélet társadalomtudományokban való térhódításával, Kibernetika és művészet címmel írt tanulmányt, ami szlovákul is megjelent. Támogatta Horváth Iván irodalomtörténész 1970-es években zajló, a magyaar irodalomtörténet adatainak számítógépes feldolgozására irányuló törekvéseit. Az 1960-as évek közepétől szerkesztette az Irodalomtudomány című kollektív tanulmánykötetet, ami 1970-re jelent meg és 20. századi irodalomtudományi iskolákat és módszereket mutat be. 1969-ben védte meg Az irodalmiság problémája az irodalomtudományban című kandidátusi disszertációját. 1981-ben jelent meg Veres Andrással közösen szerkesztett A marxista irodalomelmélet története c. kötete. 1988-ban ment nyugdíjba. Kilencvenhárom évesen teljes szellemi és testi frissességben hunyt el. Fia Nyírő András újságíró, internetes szakember, az INteRNeTTo és az Index.hu alapító-főszerkesztője. Művei Adatok az orosz forradalmi demokraták múltszázadi magyarországi fogadtatásához - 1959, tanulmány A szocializmus irodalma - 1966, szerk. Irodalomelmélet - korszerű művészet - 1967 Irodalomtudomány - 1970 (szerk.) Az irodalmiság problémája az irodalomtudományban - 1969, kandidátusi disszertáció Jeltudomány és irodalomtudomány - 1973, Helikon különszám, bevezető A mű jelentése és kompozíciója - 1979, tanulmány a Szemiotika és művészet c. kötetben Az irodalomtudomány mint metatudomány - 1980 Leiningen-Westerburg Károly Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost (Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. Élete-vértanúsága Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált, így szinte természetes, hogy testvéreivel, Lajossal (1807-1864), Viktorral (1821-1880) és Györggyel (1815-1850) együtt a császári hadsereg szolgálatába állt. Édesapja Frigyes, Leiningen-Westerburg hercege (1761-1839), édesanyja Eleonore Maria Breitwieser volt. 1844-ben nősült, felesége, Sissányi Erzsébet révén magyarországi (törökbecsei) nagybirtokos lett. 1848 őszén Temesvárra rendelték ezredének törzskarával együtt, ahol is önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. 1848 decemberében őrnagyi, 1849 márciusában alezredesi, áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, amik elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Július 2-án kiverte Benedek Lajost Szőnyből. Július 28-án gesztelyi győzelme. Görgei Artúr jó barátja volt. A kivégzés előtti utolsó mondata: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját." Kötél általi halálra ítélték, tizedikként végezték ki (hatodik volt a kötél által kivégzettek sorában). Családja Felesége, törökbecsei Sissányi Erzsébet (meghalt: 1898. november 2.), aki két gyermeket szült neki: Erzsébet „Liza” Viktória Konstancia Friderika Eleonóra (1844.-1913. január), aki William Barwell angol tábornok felesége lett, s kitől Lilien († 1894.), Henriett és Richard nevű gyermeke született. Ármin (Hermann Casimir) (1848. július 11.-1900. december). A magyar királyi honvédségben szolgált, de egészségügyi okok miatt századosi ranggal nyugdíjazták. Ezek után Titelen dolgozott, miniszteri biztosként a Tisza-Duna belvizszabályozó-társulatnál. Kiadta édesapja naplóját és levelezését, melyeket Marczali Henrik rendezett sajtó alá. 1903. január 2-án helyezték örök nyugalomra Titelen. Az özvegy Leiningenné 1854-ben újra férjhez ment. Második férjétől, Bethlen Józseftől négy gyermeke született (István, Béla, Miklós, Anna). 1911-ben Törökbecsén állították fel a hős vértanú szobrát, melyet Radnai Béla készített. III. Fülöp spanyol király III. Fülöp (Felipe III de España) (Madrid, 1578. április 14. – Escorial, 1621. március 31.) spanyol király (1598-1621), a Habsburg-ház negyedik tagja a spanyol trónon. Élete III. Fülöp 1578. április 14-én született Madridban II. Fülöp spanyol király és negyedik felesége, Habsburg Anna osztrák főhercegnő elsőszülött fiúgyermekeként. Kétéves korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis harmincegy éves édesanyja. Miután az elmebeteg Don Carlos meghalt, II. Fülöp arra a megállapításra jutott, hogy Károly herceg állapotát a spanyol udvarban dúló viszályok okozták. Hitte, hogy Károly neveltetését és tanítását ez rosszindulatúan befolyásolta és ez eredményezte elmebaját és engedetlenségét, és emiatt sokkal nagyobb figyelmet fordított későbbi fiai neveltetésére. Juan de Zúñigára bízta Fülöp fiát, aki Diego herceget nevelte, és García de Loaysát választotta gyámjának. Hozzájuk csatlakozott Cristóbal de Moura, II. Fülöp közeli támogatója. Ebben a csapatban hitt II. Fülöp, hogy képesek lesznek felnevelni Fülöp herceget és az elkerüli a Károlyhoz hasonló sorsot. Fülöp neveltetése követte a királyi hercegek neveltetését, amit Juan de Mariana atya fektetett le, és amely arra összpontosított, hogy olyan személyisége alakuljon ki már fiatal korban a hercegnek, amely egy olyan királyi személyiséget eredményez, amely nem zsarnok, de nincs is túlzottan az udvaroncok befolyása alatt. Fülöp herceg közkedvelt volt kortársai körében, dinamikus, jó modorú és ígéretes, megfelelően istenfélő, aki vidám és békés természetű volt, habár gyenge felépítésű. Megítélése Károly herceg engedetlen és elmebetegségbe torkolló emlékével többnyire pozitív volt, ámbár némely vélemények szerint Fülöp kevésbé volt intelligens és politikailag hozzáértő, mint bátyja. Bár Fülöp tanult latint, franciát, portugált és csillagászatot és hozzáértő nyelvésznek bizonyult, a mai történészek azt gyanítják, hogy nevelői inkább arra összpontosítottak, hogy Fülöp elragadó, jámbor és tisztelettudó egyéniség legyen azért, hogy elrejtsék, hogy nyelvi készségein túl nem volt különösképpen művelt sem tudással megáldott. Mindezek ellenére Fülöp nem tűnt naivnak, a lányaival folytatott levelezései megmutatták előkelő, elővigyázatos vonásait tanácsaiban, hogyan bánjanak el az udvari cselszövésekkel. Korai tinédzser korában ismerte meg Fülöp Denia őrgrófját, Lerma leendő hercegét, a királyi kamara tagját. Lerma és Fülöp szoros barátok lettek, de Lermát alkalmatlannak találta a király és Fülöp nevelői. Lermát inkább kinevezték alkirálynak Valenciába 1595-ben azzal a céllal, hogy kivonják Fülöpöt a befolyása alól. Miután azonban Lerma egészségi állapota megrendült, két évvel később megengedték neki, hogy visszatérjen. Addigra azonban II. Fülöp is egyre betegebb lett és a herceg jövője miatt aggódott. Ezért kinevezte de Mourát fia jövőbeli bizalmasának és megerősítette de Loaysa hatalmát azzal, hogy kinevezte érseknek. A herceg egy új, konzervatív, dominikánus gyóntatót kapott. Az elkövetkezőévben II. Fülöp fájdalmas betegségben elhunyt, fiára, III. Fülöpre, hagyva birodalmát. Apja halála után, 1598. szeptember 13-án foglalta el a spanyol trónt, mellyel együtt Portugália, Nápoly, Szicília, Szardínia, Milánó és Luxemburg trónját is örökölte. A kormányzást kegyencére, Lerma hercegére bízta. 1609-ben fegyverszünetet kötött a németalföldi felkelőkkel, s ezzel tulajdonképpen elismerte a németalföldi tartományok függetlenségét. Uralkodása alatt Spanyolország gazdasági és hatalmi helyzete rohamosan hanyatlott. Hozzájárult ehhez 1610-ben a moriszkók kiűzése, akik kiváló földművelők és iparosok voltak. Az angol és holland tengeri hatalom túlsúlya már Spanyolország gyarmati jövedelmeit is veszélyeztette. A vallás, Fülöp és az udvarhölgyek Fülöp 1599-ben, egy évvel koronázása után, unokatestvérét vette feleségül, Austriai Margitot. Margit, a leendő II. Ferdinánd császár testvére, volt az egyik azon három udvari dáma közül, akik jelentősen befolyásolták az uralkodót. Margitot kortársai rendkívül vallásosnak egyes esetekben vakbuzgónak tartották, aki az egyház befolyása alatt állt. Ravasz és nagyon ügyes a politikai üzelmekben, de mélabús és boldogtalan is Lerma hercegének befolyása miatt. Margit harcolt Lerma befolyása ellen 1611-es haláláig. Fülöpnek szeretetteljes kapcsolata volt Margittal és fokozottan figyelt rá, miután fiúgyermekkel ajándékozta meg 1605-ben. Margit, Fülöp nagyanyjával, Mária császárnéval, akik a spanyol udvar osztrák képviselői voltak, és Mária lánya, Margit, rendíthetetlen katolikus és Ausztria párti hangadók voltak Fülöp udvarában. Sikeresen meggyőzték Fülöpöt, hogy 1600-tól anyagilag támogassa Ferdinándot. Fülöp folyamatosan vallási tanácsadókkal vette magát körül, mint Juan de Santa Maria atya, Fülöp lányának, Doña Mariának gyóntatója, aki a kortársak szerint erős befolyással volt a királyra uralkodásának vége felé. Ő, és Luis de Aliaga, Fülöp gyóntatója, voltak valószínűleg felelősek azért, hogy 1618-ban Lerma kegyvesztett lett. Hasonlóképpen Mariana de San Josét, Margit királyné kedvenc apácáját, is azzal vádolták, hogy befolyásolta a királyt. A kormányzás stílusa A spanyol koronát abban az időben királyi tanácsok által kormányozták. A legjelentősebbek ezek közül az Államtanács és az alárendelt Haditanács voltak, amelyeket hét szakmai, regionális tanácsra támaszkodtak és négy különleges tanácsra, amelyek az inkvizícióért, a Katonai Rendekért, a Pénzügyekért és a Keresztesadóért feleltek. Ezeket a tanácsokat kiegészítették kisebb bizottságok, avagy hunták, ha szükség volt rá, úgy, mint például az ’éjszaka huntája’, amin keresztül II. Fülöp gyakorolta a hatalmat uralkodásának vége fele. Politikai okokból Fülöp igyekezet elkerülni, hogy főnemeseket nevezzenek ki fontos hatalmi pozíciókba a kormányzásba és sokkal inkább támaszkodott az alacsonyabb nemességre, az úgynevezett szolgálati nemességre. II. Fülöp megtartotta a tradicionális tanácsrendszert, de saját újításokat vezetett be főleg a papírmunka terén, aminek következtében a folyamat hosszadalmas lett. Kortársainak a szemében a személyes részvétele a folyamatokban, amit gyakorolt túlzó volt és a spanyol birodalom önként vállalt főhivatalnoki szerepe nem volt teljesen célravezető. Fülöp herceg 15 éves korában kezdett a gyakorlati kormányzással foglalkozni, mikor belépett II. Fülöp magántanácsába.Feros, p. 19. III. Fülöp felfogását a kormányzásról három fő irányelv látszott befolyásolni. Először is erősen befolyásolta őt az irenika, ami itáliai körökben terjedt el az új humanista elméletek hatására, és amit Machiavelli fémjelzett. Girolamo Frachetta és más írók, akiket Fülöp különösen kedvelt, az állam létezésének okát konzervatív módon magyarázták, aminek központjában az uralkodói bölcsesség és az általa uralt ország törvényeinek és szokásainak szigorú betartása volt. Másodszor Fülöp osztozhatott Lerma szemléletén, hogy II. Fülöp kormányzási módszere nem volt gyakorlatias, feleslegesen zárta ki a főnemességet a kormányzásból, és uralkodásának utolsó évtizedében már nagyon nehézkesen működött. Végezetül pedig Fülöp saját személyisége és barátsága Lermával erőteljesen befolyásolta politikáját. Ennek eredményeként gyökeres változás következett be a korona szerepét illetőleg a kormányzásban. Lerma hercege, mint valido Fülöp trónra lépését követően néhány órán belül Lermát kinevezte királyi tanácsosnak, királyi kegyencnek, validonak (királyi kedvenc). Lerma ezután bevezette, hogy csak hercegi engedéllyel szabad a király elé járulni, és magát nevezte ki kapuőrnek. Minden kormányzati dolgot írásban kellett beadni és Lerma által. Bár Fülöp többnyire nem volt nagyon érdekelt a kormányzásban, de ha már egy előterjesztés hozzá jutott, akkor kötelességtudóan állt hozzá. A királyi tanács gyűléseit is írásban hívták össze, amit szintén Lerma közvetített. A királyi tanács minden tagja teljesen transzparens volt Lermával szemben, aki a királyt képviselte, sőt 1612-ben a királyi tanácsnak alá kellett magát vetnie Lermának, mintha ő lenne a király. Hogy milyen mértékben vett részt maga Lerma a kormányzásban, vitatott. A kortársak azt látták, hogy Lerma keze mindenben benne van, voltak azonban, akik úgy gondolták, hogy Lermának nem volt meg sem a képessége, sem az energiája, hogy jelentékenyen befolyásolja a kormányzást. Megint mások úgy vélték, hogy Lerma gondosan csak a jelentékeny dolgokat tálalta a király elé, ezzel teret nyitott a szélesebb körű szakmai alapú kormányzásra, ami hiányzott II. Fülöp idején. Az új kormányzás nagyon gyorsan népszerűtlenné vált. A valido ötlete, aki a hatalmat gyakorolja, a régi, népszerű elgondolás ellen volt, amely szerint a király személyesen kormányzott, nem más által. Nemsokára a spanyol kormány tele lett Lerma rokonaival, barátaival és politikai szimpatizánsaival mások rovására. Lerma még tovább korlátozta nyilvános szereplését, nem írt alá dokumentumokat és folyamatosan hangsúlyozta, hogy ő szerény és csak urának, III. Fülöpnek, dolgozik. Birodalmi kormányzók De Lerma szerepe, mint kegyencé, tovább bonyolódott különböző kormányzók felemelkedésével III. Fülöp uralkodása idején, akik jelentős tengerentúli spanyol tisztségviselők voltak, akik független bíráskodást vezettek be, sőt gyakorta független politikát is az erős központi hatalom hiányában a gyarmatokon. Ebben az időben a kormányzási kommunikáció kihívásai elősegítették ezt a dolgot, és ez a jelenség sokkal jellegzetesebb volt III. Fülöp alatt, mint akár apja, vagy fia idején. Németalföldön II. Fülöp átadta maradék tartományait lányának, Izabellának és férjének, Albert főhercegnek azzal a feltétellel, hogy ha örökös nélkül hal meg, akkor a tartomány visszaszáll a spanyol koronára. Mivel Izabella gyermektelen volt, nyilvánvaló volt, hogy ez csak egy átmeneti megoldás, amely számolt III. Fülöp revíziójával. Ennek eredményeképp Fülöp hatalmát Németalföldön az erőskezű főhercegeken keresztül gyakorolta, de tudta, hogy visszaszáll rá a korona. Időközben az olasz születésű Ambrosio Spinola döntő szerepet játszott, mint spanyol tábornok a Flandriai seregben. 1603-ban Ostend ostrománál fitogtatta katonai vitézségét, ahol gyors javaslatokat ültetett át, gyakorlatilag a Madridi központi tanácstól függetlenül, spanyol anyagi segítség nélkül ért el katonai sikereket. De Lerma bizonytalan volt, hogyan viseltessen Spinola iránt. Egyrészt szüksége volt egy sikeres hadvezérre Németalföldön, másrészt de Lerma lenéző volt Spinola viszonylag alacsony származása miatt és aggódott attól, hogy aláássa a tekintélyét az udvarban. Az 1618-ban kitörő háborúig következő években Spinola azon dolgozott, hogy tervet eszeljen ki a hollandok végleges felszámolása érdekében, beleértve egy katonai beavatkozást a Rajna-vidéken, ami ellenségeskedést váltana ki és megosztaná Németalföldet. Spinola Fülöppel jelentősebb tanácskozások nélkül működött. Itáliában hasonló helyzet állt elő. Lombardia kormányzója, Fuentes grófja (Pedro Henriquez de Acevedo), kihasználta a Madridi igazgatás hiányát, hogy kövesse a saját kotnyeleskedő politikáját Észak-Itáliában, beleértve egy független felajánlást a pápának, mi szerint 1607-ben megtámadná a Velencei köztársaságot. Fuentes haláláig megmaradt hatalmon és követte saját politikáját. Utódja, Villafranca 5. márkija (Pedro de Toledo Osorio y Colonna), Milánó kormányzójaként hasonlóképpen saját ítélőképességére támaszkodott a külpolitikában. Osuna hercege, aki a Sandovel családba nősült, mint Lerma közeli szövetségese szintén jelentős függetlenséget mutatott, mint Nápolyi alkirály, Fülöp uralkodásának vége felé. A velencei nagykövettel, a befolyásos Bedmár márkival, összejátszva, Osuma meggyőzte a királyt, hogy egy hatalmas hadsereget szereljen fel, hogy elhárítsa a velencei hajókat és hogy vezessen be magas adókat, ami viszont a lázadás veszélyét hozta magával. Ahogy a dolgok kiéleződtek, Osumának meg kellett akadályoznia, hogy a nápolyiak egy indítványban panaszt tegyenek ellene az uralkodónál. Osuma csak de Lerma kegyvesztettsége után vesztette el hatalmát, amikor Fülöp be akart avatkozni a német politikába, ám Osuma ebben gátolta. Lerma bukása 1612-től és 1617 után még gyorsabban kezdett Lerma igazgatása meginogni. A hatalom összpontosulása Lerma Sandoval családja kezében számos ellenséget szült; Lerma meggazdagodása is felháborító volt. Lerma túlzott költekezése és személyes eladósodása felkeltette fia, Cristóbal de Sandoval, Uceda hercegének aggodalmát. Végül Luis de Aliaga, Fülöp gyóntatója és Juan de Santa Maria, Fülöp lányának gyóntatója tízéves csendes diplomáciája személyes és vallásos nyomást gyakorolt a királyra, hogy módosítsa kormányzási formáját. Fülöp továbbra is Lerma barátja maradt és támogatta bíborosi kinevezését 1618 márciusában, V. Pál pápa idején, hogy védve legyen, amikor kormányzása összeomlik. Lermát egy érdekszövetsége buktatta meg – Uceda fia vezette a támadást, amivel jövőbeli érdekeit védte, szövetkezett Don Baltasar de Zúñigával, egy nemessel, akinek európai szintű dipélomáciai kapcsolatai voltak, és akinek unokaöccse, Olivares, közeli barátja volt a trónörökös Fülöp hercegnek. Lerma távozott hercegi székhelyére, és hat hétig Fülöp nem cselekedett, majd októberben aláírt egy dekrétumot, amivel megfosztotta hatalmától korábbi validóját és bejelentette, hogy személyesen fog uralkodni. Uceda az elején átvette a hangadó szerepét, de apja átfogó hatalma nélkül, ám közben de Zuñiga Fülöp külügy és hadügyminisztere lett. Fülöp, bár kényszeredetten, de szimbolikus politikai aktust hajtott végre, Lerma korábbi titkára, Rodrigo Calderón ellen, aki megtestesítette a korábbi igazgatást. Calderónt megvádolták, hogy varázslattal megölte Margit királynét 1611-ben (gyermekágyi lázban hunyt el), végül megkínozták és kivégezték egy katona, Francisco de Juaras, sokkal valószínűbb gyilkosság miatt. Belpolitika Fülöp egy birodalmat örökölt, amit apja jelentősen megnövelt. A félszigeten II. Fülöp sikeresen elfoglalta Portugáliát 1580-ban, Európa szerte, a folyamatban levő holland felkelés ellenére az itáliai és a spanyolút (Németalföld és Itália közt) menti spanyol birtokok biztonságosaknak tűntek. Globálisan a kasztíliai és portugál gyarmatok egyesítése összehasonlíthatatlan kiterjedésű birodalmat alkottak a spanyol uralkodó alatt Amerikától a Fülöp-szigetekig és Indiától Afrikáig. Az uralkodónak a kihívást az jelentette, hogy birtokai különálló egységek, különféle jogi személyek voltak, amiket a spanyol korona királyi intézményei fogtak össze, és a kasztíliai nemességet használták uralkodó kasztnak. Az Ibériai félszigeten is Fülöp a Kasztíliai, Aragóniai, Valenciai és Portugál királyságokon uralkodott, valamint Katalónia és Andalúzia autonóm tartományokon. Mind csak lazán kapcsolódtak egymáshoz a kasztíliai király, III. Fülöp személyével. Minden országrészben más adórendszer, kiváltságok, katonai rendszer működtek. Ez a gyakorlatba azt jelentette, hogy az adózás több távolabbi uradalomban alacsonyabb volt, mint Kasztíliában, másrészt a kasztíliai nemesség kiváltságos helyzete minden magasabb királyi hivatalban szintén vitás kérdés volt a kevésbé kiváltságos tartományokban. A moriszkók kiűzése Fülöp egyik első belpolitikai rendeletét 1609-ben adta ki a moriszkók kiűzésére, ami a németalföldi fegyverszünettel esett egybe. A moriszkók azon moszlimok utódai voltak, akik keresztény hitre tértek az előző századokban a reconquista idején. Áttérésük ellenére megmaradtak jellegzetes kulturális egységnek, beleértve sok iszlám szokást. II. Fülöp belpolitikájának egyik kulcsfontosságú motívuma a moriszkó fenyegetés elhárítása volt délen. 1560-ban kísérletet tett a beolvasztásukra, ami lázadásba torkollott 1570-ben. Uralkodásának utolsó éveiben megerősítette erőfeszítéseit, hogy megtérítse és beolvassza a moriszkókat, de csak Dél-Spanyolországban csaknem 200 000 voltak és az új évszázad első éveiben nyilvánvalóvá vált, hogy ez a politika kudarcot vall. Az ötletet, hogy Spanyolországot teljesen tisztítsák meg a moriszkóktól Juan de Ribera javaslata volt, aki Valencia alkirálya és érseke volt, és akinek a nézetei befolyásolták az uralkodót. 1609-ben, Fülöp végleges döntése, hogy megsemmisíti ezt a „gonosz szektát”, népszerű lépés volt, mert a moriszkókat azzal vádolták, hogy együttműködtek a barbár kalózokkal, akik a partvidéket támadták, miközben vallásuk és eltérő kultúrájuk népszerűtlenné tette őket a spanyolországi keresztények szemében, különösképpen Valenciában. Anyagilag a királyi kincstárnak is jól jött az eltávolított emberek vagyonának elkobzása, míg azoknak, akik közel álltak a királyi udvarhoz, hasznuk lehetett az olcsó földekből, vagy birtokadományokból. Más források pedig a folyamatos félelmet ecsetelték, ami a moriszkók jelenléte gerjesztett és ez is hozzájárult a kiűzetés támogatásához. A becslések csak kevéssé tértek el egymástól és 275 000 és 300 000 közé teszik az 1609 és 1614 között kiűzött moriszkók számát. Ennek a tervnek a kivitelezéséhez a hajóhadat és 30 000 katonát mozgósítottak, akik Tuniszba vagy Marokkóba deportálták a családokat. Fülöp azzal a kérdéssel szembesült, hogy mi legyen a moriszkó gyerekekkel. Elfogadható-e, hogy iszlám országba távozzanak, ahol moszlimokként nevelik majd fel őket, de ha maradnak, mi legyen velük. Fülöp paternalista módon elrendelte, hogy a hét év alatti gyerekeket nem szabad iszlám országba vinni, de egyetlen Valenciában maradt gyermekből sem lehet rabszolga, és elutasította Ribera túlzó elképzeléseit. Bár ez a döntés népszerű volt abban az időben, mégis jelentősen károsította Valencia, Aragon és Murcia királyságok gazdaságát. Jelentősen csökkent az olcsó munkaerő, az adófizető gazdák száma ezekben a régiókban és élelmiszerhiány állt elő. A cukor és rizs termesztését pótolni kellett fehér eperfa gyümölcsével, szőlővel és gabonával. Gazdasági hanyatlás és a reform kudarca III. Fülöp uralkodását jelentős gazdasági gondok jellemezték országszerte. A rossz termés következtében éhínség pusztított az 1590-es években, míg 1599-ben és 1600-ban, majd néhány éven keresztül, bubópestis tizedelte a spanyol lakosságot és a lakosság 10%-a meghalt. Mateo Alemán, Európa egyik első regényírója, megragadta a kor levert hangulatát, amikor leírta, hogy „a pestis lejött Kasztíliából és az éhínség pedig Andalúziából felemelkedett, hogy harapófogóba fogja az országot”. Míg a terménykiesés elsősorban a gazdákat érintette, addig a pestis a városi lakosságot pusztította. Azonkívül a termékekre csökkenő igény még inkább aláásta a gazdaságot. A végeredmény egy gazdaságilag meggyengült, gyorsan csökkenő lakosságú Spanyolország volt. Fülöp gazdasági helyzete sem nézett ki kedvezőbben. Apjától hatalmas adósságokat örökölt és egy haszontalan tradíciót, hogy Kasztília lakossága viselte az adózás oroszlán részét, ugyanis Kasztília állta a birodalmi adók 65%-át 1616-ban. III. Fülöp semmilyen pénzt nem kapott a birodalmi cortesoktól (parlament), sem Aragóniából, a baszk tartományokból, sem Portugáliából. Valencia csak egy ízben adózott, 1604-ben. Fülöp nyíltan nem kérdőjelezte meg a helyzetet, sőt egyre jobban támaszkodott a Kasztíliai cortesra. A cortes azonban egyre inkább kötötte az új pénzeket specifikus tervekhez, finoman, de folyamatosan befolyásolva a viszonyt a király és a cortes közt. Az 1607-es gazdasági válságig a cortes kitartott amellett, hogy három évente kell összehívni és hogy Fülöp esküdjön meg, hogy a pénzt ígéreteihez híven költötte el. Fülöp és Lerma próbálkozása a krízis megoldására kudarcba fulladt. Hogy emeljék a király tekintélyét, megnövelték a királyi háztartást, de ez csak a költségeket növelte, miközben a bevételek apadtak. Fülöp új pénznemet akart bevezetni, a réz alapú vélont 1603-04-ben, 1617-ben és 1621-ben, de ez csak növelte a bizonytalanságot. A költséges németalföldi hadjárat 1607-ben anyagi csődöt eredményezett. Hogy ezt megoldják, az asiento adórendszert – magas kamatozású hitelek az adófizető gazdáknak – hosszabb lejáratú juros bondokba, amelyek sokkal alacsonyabb kamattal, rövidtávon hasznosak voltak, de az volt az ára, hogy elvesztették a pénzügyi rugalmasságot a későbbi krízisek esetén. 1618-ra a korona csaknem minden jövedelmét lekötötték a hitelek és szinte semmi sem maradt a kiadásokra. Anyagilag a spanyol birodalom a Genovai bankárok és hitelezők befolyása alá került már II. Fülöp idején, akiknek sorozatos hiteleik segítették a spanyol államot a krízisek idején. III. Fülöp alatt ez a rendszer változatlanul fennmaradt, pedig a külföldi befolyás bosszantotta az embereket, akik a bankárokat „fehér ingoványnak” nevezték. Fülöp uralkodásának idején egy testület alakult a spanyol viszonyok elemzésére, amelyben egy sor arbitrista dolgozott, akik a nyilvános vitát vezették kb. 1600-tól 1630-ig. Ezek a különböző nézeteket valló egyének a spanyol politikai gazdaságra összpontosítottak – a vidék elnéptelenedésére, a sokféle bürokratikus közigazgatási módszerekre, a szociális hierarchiákra és a korrupcióra, és számos, gyakran egymással ellentmondó, javaslatot ajánlottak. Ennek ellenére Fülöp uralkodásának java idején nem került sor jelentős reformkísérletre, Fülöp a helyi törvények és szokások szerint uralkodott. Fülöp támogatta a nemesi birtokok megszilárdítását, és hatalmas koronabirtokokat adott el a kiváltságos nemeseknek és hitelezőknek. Nem volt semmi jele annak, hogy a legközelebbi, francia minta alapján, intendánsokat (királyi megbízott hivatalnok) nevezzenek ki. A hasonló szerepet betöltő corregidornak nem volt olyan erős kötődése az uralkodóhoz, hogy a helyi ellenállást megtörjék. Csupán Fülöp uralkodásának utolsó éveiben, Lerma igazgatásának utolsó hónapjában, 1618-ban, alakították meg a reform juntát. Az új államapparátus alatt, beleértve a reformista Baltasar de Zónigát is, megalakult a bizottság, ám jelentős, de szerencsétlen sikert, csak a megújítása idején, IV. Fülöp alatt ért el. Külpolitika Trónra lépése idején két konfliktust is örökölt apjától és nagybátyjától. Az első, a folyamatban levő és elhúzódó németalföldi forradalom volt, ami komoly kihívást jelentett a spanyoloknak a protestáns Egyesült Tartományokkal szemben, a birodalom egy kulcsfontosságú részén. A második az angol-spanyol háború, a protestáns Angliával szemben, újkeletűbb volt, és kevésbé kritikus. Ebben a spanyolok kudarcát az jelentette, hogy nem tudták sikeresen felhasználni roppant katonai erejüket az angolokkal szemben. Fülöp külpolitikája három fázisra osztható. Uralkodásának első kilenc évében agresszív politikát követett, aminek a célja a nagy győzelem kivívása volt. Lermát arra utasította, hogy tűzzel, vassal vezesse a háborút Németalföldön. 1609 után, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy anyagilag Spanyolország kimerült, Fülöp tűzszünetre törekedett a hollandokkal, amikor a takarékosság. A háttérben azonban a feszültség folytatódott, sőt növekedett, és 1618-ig Fülöp kormányzói – mint Spinola, Fuentes, Villafranca, Osuna és Bedmar – egyre inkább hadilábon álltak Lerma madridi politikájával. A végső korszakban Fülöp beavatkozott a Szent római birodalom ügyeibe, hogy biztosítsa II. Ferdinánd császárrá választását és amelyben készülődtek a hollandokkal való konfliktus felújítására. De Lerma bukása után pedig egy sor új, még agresszívabb tanácsadó került a madridi udvarba. Háború a hollandokkal, Angliával és az 1609-21-es tűzszünet Fülöp eredeti célja volt, hogy egy döntő győzelmet vívjon ki a hosszan elhúzódó háborúban a lázadó németalföldi tartományokkal, miközben újult erővel igyekezett megakadályozni I. Erzsébet királynő angol segítségét a hollandoknak. A spanyol armadát újjáépítették az 1590-es években, így az továbbra is hatékony volt az angolokkal szemben, de a spanyol invázió Írország elleni kudarca után, valamint a vesztes kinsalei csata után Fülöp vonakodva elfogadta, hogy az Anglia elleni további támadásoknak kevéssé valószínű a sikere. Németalföldön egy új stratégiát dolgoztak ki a spanyol hatalom visszaállítására a Maas és Rajna folyamoktól északra, ami a katonai nyomás felerősödését jelentette a lázadókkal szemben. A nagy győzelem stratégiája azonban folyamatosan gazdasági háborúvá kopott. Dél-Németalföld, továbbra is spanyol ellenőrzés alatt volt és a Holland köztársaság északon, amit a kálvinista protestánsok uraltak, egyaránt kimerült, és az 1607-es pénzügyi krízis után Spanyolország is képtelen volt folytatni a háborút. III. Fülöp béketárgyalásokba kezdett. I. Jakab trónra lépése után Angliában lehetőség mutatkozott mind a háború, mind az angol támogatás befejezésére az 1604-es londoni béke után. Ezt követte 1609-ben a békekötés a hollandokkal. A tizenkét éves béke lehetővé tette Dél-Németalföldnek, hogy talpra álljon, másrészt de facto elismerte a független Holland köztársaságot, és számos európai hatalom diplomáciai kapcsolatot vett fel vele. A béke nem állította meg a gyarmati terjeszkedésüket a Karib-tengeren és Kelet-Indiában, annak ellenére, hogy Spanyolország megpróbálta a Holland Kelet-india Társaság felszámolását, mint a béke feltételét, átültetni. Kisebb engedmények a Holland köztársaság részéről elvetélték a Holland Nyugat-indiai Társaség létrehozását és a portugálok zaklatását Ázsiában. Mindkét engedmény átmeneti jellegű volt, mert a hollandok hamarosan felújítottak hajtóvadászatukat a portugálok ellen, és ez a holland-portugál háborúhoz vezetett 1602-ben, ami 1654-ig tartott. Az európai béke lehetőséget nyújtott Fülöpnek uralma anyagi helyzetének javítására. IV. Henrik, francia király halálával, aki a spanyolok elleni háborút támogatta, egy bizonytalan korszak kezdődött Franciaországban. Az agresszív politikai lépések sorozata, amelyek többnyire Fülöp parancsa nélkül történtek, helytartói, mint Osuma hercege, Nápoly alkirálya és Villafranca márkija, Milánó kormányzója, akik a spanyol politikát képviselték Itáliában, oda vezettek, hogy a Savoyai hercegség és a Velencei köztársaság a spanyolok ellen fordult. Hogy biztosítsák az összeköttetést Milánó és Németalföld között, új utat kellett nyitniuk, amely Valtellinán és a hármas liga (ma a Graubünden kanton, Svájc) független államain keresztül vezetett. 1618-ban a velencei összeesküvés során a hivatalok elkötelezték magukat üldözni a spanyolbarát elemeket. Belépés a harmincéves háborúba Fülöp uralkodásának utolsó éveiben Spanyolország belépett egy kezdődő konfliktusba, ami később a harmincéves háború néven lett ismert. A végeredmény egy döntő spanyol győzelem volt a Német-római birodalom területén, ami a hollandokkal való újabb háborúhoz vezetett Fülöp halála után. Európa egy új császárválasztás előtt állt a haldokló Mátyás miatt, akinek nem volt fia. A spanyol és osztrák Habsburgok közös ősökkel rendelkeztek, és ez befolyásolta Spanyolország érdekeltségét a térségben. Egyrészt Fülöp érdekelt volt unokaöccse, Ferdinánd megválasztásában, aki Mátyást kívánta követni a trónon, másrészt Fülöp reménykedett, hogy saját fiát, Fülöp herceget, ültetheti a császári székbe. Amiatt is aggódott, hogy Ferdinánd sikertelensége csökkentheti a Habsburgok tekintélyét. Fülöp végül úgy döntött, hogy beavatkozik Ferdinánd oldalán. Fülöp herceget ugyanis a német nemesség alkalmatlannak találta, azonkívül a herceget erősen befolyásolta Margit királyné és később más, befolyásos Habsburg udvarhölgyek, míg a de Lermát követő tanácsadók, különösképpen de Zúñiga, Spanyolország jövőjét egy szoros szövetségben a Habsburg Német-római birodalommal látták. Végül is az 1617. július 29-i oñatei megegyezés szerint Spanyolország megígérte, hogy támogatja Ferdinánd jelölését Elzászért cserében. Ekkor krízis tört ki Ferdinánd Cseh királyságában 1618-19-ben, amiben a katolikus és protestáns frakciók egymás ellen fordultak. Ferdinánd spanyol segítséget kért a lázadás leverésére, míg a protestáns felkelők V. Frigyes, Pfalzi herceghez fordultak segítségért. A birodalomban fennálló helyzet sok szempontból kedvező volt a spanyoloknak, hiszen a Spanyol Németalföldön Ambrosio Spinola terveket szőtt, és okot keresett a Pfalzi választófejedelem (Rajnai Palotagrófság) megtámadására flandriai seregével. A Palotagrófságot létfontosságú, protestáns lakosságú, szétszórt területek alkották a Rajna-folyó mentén, azon az útvonalon, amely a legegyszerűbb utat jelentette volna az itáliai spanyol területekről érkező utánpótlás szállítására a lázadó holland tartományokba (Genován keresztül). Franciaország vonakodott Frigyes támogatásától Ferdinánddal szemben és inkább a semlegességre törekedett. A spanyol csapatok Spinola vezetése alatt bevonultak a Palotagrófságba, míg Johann Tserclaes, Tilly grófja vezette sereg Csehországban fényes győzelmet aratott 1620-ban, a fehérhegyi csatában. A hollandokkal, akik sebezhetővé váltak a Rajna völgyén keresztül, elkerülhetetlennek tűnt a harcok felújítása, hogy a hollandokat jobb feltételekkel tartós békére kényszerítsék. Fülöp 1621-ben meghalt, nem sokkal a harcok felújítása előtt. Fia, IV. Fülöp, megtartotta fő külpolitikai tanácsadóját, de Zúñigát, és egy eleinte nagyon sikeresnek ígérkező hadjáratot indított a hollandok ellenében még ugyanabban az évben. Hagyatéka III. Fülöp 1621. március 31-én hunyt el Madridban és fia. IV. Fülöp, követte a trónon, aki gyorsan befejezte a Sandoval család utolsó tagjainak az eltávolítását a királyi udvarból. A francia nagykövet, Bassompierre emlékiratai elmesélik azt a történetet, hogy a brasero (egy izzó szénnel teli edény) hője ölte meg a királyt, mert a megfelelő tisztviselő, akinek el kellett volna azt vinnie, nem volt kéznél, de ez csak egy humoros túlzás volt az udvari formalitások rovására. A történészek általános nézete szerint Fülöp öröksége silány volt. A kor három legnagyobb történésze úgy írta le, mint egy középszerű és jelentéktelen embert, egy csapnivaló uralkodót, akinek egyetlen erénye a kicsapongások hiánya volt. Nagyobb általánosságban Fülöp inkább gyengekezű, nehézfejű uralkodó hírében állt, aki előnyben részesítette a vadászatot és utazgatásokat az uralkodói teendőinél. IV. Fülöppel ellentétben, aki a mai elemzések alapján sokkal jobb fényben mutatkozik, III. Fülöp uralkodása még nem volt alapos tanulmányozásnak alávetve, valószínűleg Fülöp és Lerma viszonyának negatív megítélése miatt. Hagyományosan a Spanyol birodalom hanyatlását az 1590-es évektől számítják, de a revizionista történészek szerint az 1960-as évektől, bárhogyan is, létezik egy másik nézet is III. Fülöp uralkodására, amely azt állítja, hogy 161-re Spanyolország új területekkel gazdagodott Elzászban, békében élt Franciaországgal és Európa domináns hatalma volt és sikeres hadjáratot indított a hollandok ellen. Sokkal jobb helyzetben volt, mint 1598-ban, annak ellenére, hogy királyának személyisége nem volt a legideálisabb. Személyiségének történelmi és korabeli kritikája elsősorban abból fakadt, hogy megtette Lermát validonak. Lehet, hogy az újabb munkák egy jobban árnyalt képet festenek majd arról a posztról, amely Fülöp bevezetett és halála után még 40 évig működött a spanyol kormányzásban. Címek és megszólítás Az 1604-es londoni egyezség Fülöpöt így szólította meg “Harmadik Fülöp, isten kegyelméből Kasztília, León, Aragónia és a két Szicília, Jeruzsálem, Portugália, Navarra, Granada, Toledo, Valencia, Galícia, Mallorca, Sevilla, Córdoba, Korzika, Murcia, Guinea, Algarve, Gibraltár, a Kanári-szigetek királya, Keleti és Nyugati India, valamint a szigetek és az Óceán minden szárazföldjének királya, Ausztria főhercege, Burgundia és Milánó hercege, Habsburg, Barcelona és Biscay hercege, Molina ura stb.”, röviden III. Fülöp, minden spanyolok királya. Származása Mint sok Habsburg, III. Fülöp is a rokoni házasságok szülötte volt. Apja, II. Fülöp, elsőfokú unokatestvérek házasságából származott, és elvette unokahúgát, Ausztriai Annát, aki maga is unokatestvérek lánya volt. III. Fülöp pedig első unokatestvérét vette feleségül Ausztriai Margitot. Ez a minta folytatódott az elkövetkező generációkban a Habsburg-ház spanyol ágának kihalásáig, Fülöp gyarló unokájáig, II. Károlyig. Házassága, gyermekei 1599-ben vette feleségül másod-unokatestvérét, a 15 éves Margit osztrák főhercegnőt (1584–1611), II. Károly osztrák főherceg (1540–1590) és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) leányát. A házasságból nyolc gyermek született: Anna Mária Mauricia infánsnő (1601–1666), 1615-től XIII. Lajos francia király felesége, Ausztriai Anna néven francia királyné, későbbi XIV. Lajos király anyja. Mária infánsnő (*/† 1603), csecsemőként meghalt Fülöp infáns (1605–1665), 1621-től haláláig IV. Fülöp spanyol király. Mária Anna infánsnő (1606–1646), 1631-től III. Ferdinánd német-római császár , magyar és cseh király (1608–1657) felesége, a későbbi IV. Ferdinánd és I. Lipót anyja. Károly infáns (Don Carlos) (1607–1632), 1621–1629 között Spanyolország trónörököse (bátyja, IV. Fülöp király első fiának, Baltazár Károly infánsnak születéséig). Ferdinánd infáns (1609–1641), bíboros (cardenal-infante), Spanyol Németalföld helytartója (1633–1641 között), akinek egyik szeretőjétől egy törvénytelen leánya született, Mária Anna de la Croix (1641–1715). Margit infánsnő (1610–1617) Alfonz infáns (1611–1612) Szentmiklóssy Zoltán Szentmiklóssy Zoltán (Komárom, 1878 – Budapest, 1916) festőművész. Életrajza Szentmiklóssy Dezső (1843-1925) komáromi ügyvéd és Petrovics Lidia fia. A Mintarajziskolában folytatott művészeti tanulmányokat, majd 1898-tól Münchenben Hollósy Simonnál tanult, később pedig Nagybányán képezte magát. A Nemzeti Szalonban az 1903. évben kiállított Női arcképe feltűnést keltett, s egyhamar vevőre is talált. 1905-től a Nemzeti Szalonban, 1911-től a Műcsarnokban állította ki tájképeit. Whatever Turns You On A Whatever Turns You On című dal a német Marusha 1993-ban megjelent kislemeze, mely albumra nem került fel. A kislemezre még 2 dal került fel, többek között a Liberation és a I Don't Need No Speed címűek. A dal azonban nem ért el slágerlistás helyezést. Megjelenések CD Maxi-Single Low Spirit Recordings – EFA 02158-03 1 Whatever Turns You On 5:08 Written-By – Klaus Jankuhn, Marusha 2 Liberation 5:15 Written-By – Klaus Jankuhn, WestBam 3 I Don't Need No Speed 4:22 Written-By – B. Burhoff*, Marusha Felhasznált zenei alapok Az I Don't Need No Speed című dalhoz a The Specials Stereotypes Part 2 című dalát használták fel. 2010-es sakkolimpia A 39. nyílt és 24. női sakkolimpiát 2010. szeptember 19. és október 4. között az oroszországi Hanti-Manszijszk-ban rendezte a FIDE. A sakkolimpia svájci rendszerben rendezett, 11 fordulós csapatverseny volt két két szekcióban. A férfiak és nők számára egyaránt nyitva álló nyílt szekcióban a bajnok Ukrajna csapata lett, Oroszország első csapata és Izrael előtt. Az átlag Élő-pontszám alapján eredetileg az 5. helyre rangsorolt Magyarország a negyedik lett, azzal csúszva le az érmet érő helyezésről, hogy az utolsó fordulóban a végső győztes Ukrajna nem győzte le Izrael csapatát, csak 2-2-es döntetlent ért el ellene. A női ágon az olimpia győztese az orosz első csapat lett, az ezüstérmet Kína, a bronzot Grúzia szerezte meg. Az előzetesen 9. helyen rangsorolt és az első fordulókban jól szereplő magyar csapat a végére visszaesett és csak 15. lett. „Egyértelmű, hogy ez lesz minden idők legerősebb olimpiája,” mondta egy interjúban Lékó Péter magyar nemzetközi nagymester az olimpia előtt. A versenyen a világ 20 legmagasabbra értékelt sakkozója közül 19-en vettek részt (csak az indiai világbajnok Visuvanátan Ánand nem szerepelt). A nyílt versenyen 148 csapat 741 fővel vett részt, akik között 242 nemzetközi nagymester és 123 nemzetközi mester volt. A női versenyen 115 csapat indult 565 fővel, akik között 12 nemzetközi nagymester, 41 nemzetközi mester, 67 női nemzetközi nagymester és 88 női nemzetközi mester volt található. Oroszország rendezőként mindkét szekcióban több csapatot indíthatott. Az olimpia előtt a nyílt bajnokság nagy esélyesének tartották, és még második csapata is nagyon erős volt, a Vaszil Ivancsukkal az első táblán felálló Ukrajna azonban felülmúlta az oroszokat. Az orosz női csapat valamennyi fordulóban győztesen hagyta el az asztalt. Oroszország nyerte el az olimpián összességében legjobban szereplő országnak járó Nona Gaprindasvili trófeát. A FIDE az olimpiával párhuzamosan tartotta 81. kongresszusát, amely négy évre újra elnöknek választotta Kirszan Iljumdzsinovot. Iljumdzsinov, az Orosz Sakkszövetség jelöltje 95 szavazatot kapott, kihívója, Anatolij Karpov csak 55-öt. Az utolsó pillanatban készült el a város új, 850 szobás szállodája, itt kaptak szállást a magyar csapat tagjai is. Az első 6 rangsorolt Az olimpiát megelőzően a nyílt ágban Élő-pontszám alapján így rangsorolták a csapatokat: Oroszország "A" csapata (2755): Vlagyimir Kramnyik (2780), Alekszandr Griscsuk (2760), Szergej Karjakin (2747), Peter Szvidler (2731), Vlagyimir Malahov (2725) Ukrajna (2737): Vaszil Ivancsuk (2754), Pavel Eljanov (2761), Ruszlan Ponomarjov (2749), Zahar Efimenko (2683), Olekszandr Moiszejenko (2658) Oroszország "B" csapata (2704): Jevgenyij Alekszejev (2691), Jan Nyepomnyascsij (2706), Nyikita Vityugov (2709), Jevgenyij Tomasevszkij (2701), Alekszandr Morozevics (2700) Kína (2703): Vang Hao (2724), Vang Jüe (2732), Pu Hsziang-cse (2695), Csou Csien-csao (2660), Li Csao (2633) Magyarország (2698): Lékó Péter (2724), Almási Zoltán (2707), Polgár Judit (2682), Berkes Ferenc (2678), Balogh Csaba (2608) Örményország (2698): Levon Aronjan (2783), Vladimir Hakobjan (2691), Gabriel Szargiszjan (2677), Arman Paszhikjan (2639), Grigorjan (2579) A végeredmény Az olimpián a fordulóban elért csapatgyőzelemért 2 pont, a döntetlenért 1 pont járt, pontegyenlőségnél a végén több különböző teljesítménymutatót vettek figyelembe: elsőként a deducted (levont) Sonneborn–Berger-számítás szerinti pontértéket, ha ez is egyenlő volt, akkor a játékosok által elért egyéni eredmények szerinti pontszámot. A nyílt verseny végeredménye *A francia csapatról később kiderült, hogy csaltak. Az egyéni érmesek Egyénileg táblánként a három legjobb teljesítményértéket elért játékos kapott érmet. A magyar játékosok közül Almási Zoltán a 2. táblán elért eredménye alapján egyéni ezüstérmet kapott. A női verseny végeredménye Oroszország első csapata pontveszteség nélkül, nagy fölénnyel nyerte a versenyt. Az egyéni érmesek Egyénileg táblánként a három legjobb teljesítményértéket elért játékos kapott érmet. A magyar játékosok közül Almási Zoltán a 2. táblán elért eredménye alapján egyéni ezüstérmet kapott. A Nona Gaprindasvili trófea A Nona Gaprindasvili trófeát az az ország kapja, amelynek csapatai a nyílt és a női versenyen összesen a legtöbb csapatpontot szerezték. Holtverseny esetén a deducted (levont) Sonneborn–Berger-számítás szerinti pontszámuk összegét vették figyelembe. A magyar részvétel Magyarország a lehetséges legerősebb felállásával vett részt az olimpián. A nyílt ágon A magyar csapat legutóbb a 2002-es bledi olimpián szerzett érmet a nyílt ágon, ekkor az első három táblán szereplők még játszmát sem vesztettek. Az ott ezüstöt nyert csapatból Hanti-Manszijszkban is szerepelt a hatodik olimpiáján játszó Lékó Péter, Almási Zoltán és Polgár Judit. A negyedik csapattag Berkes Ferenc, a tartalék Balogh Csaba. A férfi válogatott szövetségi kapitánya Horváth Tamás, a Magyar Sakkszövetség alelnöke. Az éltáblás Lékó Hanti-Manszijszk előtt 55 játszmát játszott olimpián (17 győzelem, 35 döntetlen, 3 vereség). Almási már a 9. olimpiáján játszott (29, 46, 13). Polgár Judit hatodszor volt tagja a nyílt ági csapatnak (22, 25, 12), korábban a női ágon kétszer is aranyérmes volt. Berkes Ferencnek ez volt a negyedik olimpiája (13, 16, 3). Balogh Csaba harmadszor ült asztalhoz olimpián (4, 12, 1). A női csapat A magyar női csapat legutóbb 1990-ben Újvidéken volt aranyérmes (akkor a három Polgár-nővér szerepelt, illetve Mádl Ildikó), érmet pedig utoljára 1994-ben nyertek (ezüstöt), Moszkvában. A magyar női csapat a nyílt ági csapathoz hasonlóan negyedik az örökranglistán. A Hanti-Manszijszkban induló magyar csapat: Hoang Thanh Trang (3. olimpiája magyar színekben - eddig 10 győzelem, 13 döntetlen, 1 vereség), Mádl Ildikó (13. - 55, 55, 20), Vajda Szidónia (20, 14, 10), Rudolf Anna (2.), Gara Tícia (1.). A szövetségi kapitány Horváth József. Élő-átlag alapján Magyarország 9. a hanti-manszijszki mezőnyben. Rendkívüli események A jemeni csapat politikai okokból nem jelent meg az olimpia első fordulójában az Izrael elleni összecsapásra. A 4 pontot ezért Izrael csapata kapta. A versenyt követően derült fény arra, hogy a francia válogatott kapitánya, Arnaud Hauchard és a csapat ötödik játékosa, Sebastien Feller olyan döbbenetes trükkel dolgozott össze, hogy még a csapattársak sem vettek észre semmit. A kapitánynak az otthon tartózkodó Cyril Marzolo nemzetközi mester sms-ben adta meg a sakkprogram által kielemzett legjobb lépéseket, aki ezt eredeti módon továbbította a versenyzőnek. Minden lépés továbbítása során kétszer kerülte meg a mérkőző csapatok asztalát, és mindkét körben valamely játékos mögött hosszasabban időzött. A 4–4, összesen nyolc játékos először a sakktábla megfelelő oszlopának, majd második körében sorának felelt meg. Az első körben a betűjelet adta meg úgy, hogy az ellenfél első táblása az a-, a második a b-oszlopnak, a harmadik a c-, a negyedik a d-oszlopnak, majd a saját csapat utolsó táblása az e-oszlopnak stb, első táblása a h-oszlopnak felelt meg. Ugyanígy adta meg a lépés megfelelő sorát 1-től 8-ig. Sebastian Feller és Cyril Marzolo öt-öt év, Arnaud Hauchard örökre szóló eltiltást kapott. Ugyanakkor a Feller által elért eredményeket nem semmisítették meg, és megtarthatta az ötödik táblán elért legjobb teljesítményéért kapott aranyérmet is. Lucy (Seine-Maritime) Lucy település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 179 fő (2015). Lucy Baillolet, Clais, Fesques, Ménonval, Mesnières-en-Bray, Neufchâtel-en-Bray és Saint-Martin-l’Hortier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Johannes Fuchs (városbíró) Johannes Fuchs (16. század) aranyműves, Brassó városbírója. Szolgálata egybeesett Johannes Honterus reformátori munkásságával. Élete Apja nyomdokaiba lépve kitanulta az ötvösséget; 1521-ben az ötvös céh mestereként említik, 1523-ban pedig városi tanácsosként. Ez utóbbi minőségében többször részt vett az erdélyi országgyűlésen és az erdélyi szász univerzitás gyűlésein, és többször járt követségben I. Ferdinánd magyar királynál. Lukas Hirscher (III.) városbíró 1541 áprilisában bekövetkezett halála után Johannes Fuchsot, Hirscher helyettesét nevezték ki városbírónak, mely szerepet közel négy éven keresztül, 1544 végéig töltötte be. Fuchs terminusa idején Johannes Honterus megreformálta a Barcaságot, és újjászervezte a brassói iskolarendszert. Fuchs jóváhagyásával és támogatásával Honterus 1542. október 3-án eltörölte a katolikus misét, és bevezette az evangélikus istentiszteletet. Fráter György az országgyűlés elé idézte Honterust, de a megtorlástól való félelem miatt Honterus helyett Fuchs ment el a kihallgatásra, majd bántatlanul hazatért. Honterus könyvkiadói munkásságához papírra volt szükség, így Johannes Fuchs és Johannes Benkner 1546-ban létrehozta a brassói papírmalmot, mely nemcsak Brassót, hanem Erdély és Havasalföld nagy részét is ellátta papírral. 1547-ben Johannes Fuchs és neje egy menhelyet alapított a templomudvari paplak mellett a szegények számára. Cailly-sur-Eure Cailly-sur-Eure település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 223 fő (2015). Cailly-sur-Eure Clef-Vallée-d'Eure, Fontaine-Heudebourg, Heudreville-sur-Eure és Irreville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Máté evangéliuma A Máté evangéliuma az Újszövetség első könyve, a négy kanonikus evangélium egyike. Márk evangéliumával és Lukács evangéliumával együtt az úgynevezett szinoptikus evangéliumok közé tartozik. Szerzője és megírásának helye Az evangélium szerzője az ókeresztény hagyomány szerint Máté evangélista volt. Máté adószedő volt Kapernaumban. Jézus ott hívta el, hogy a tanítványa legyen. Mátét Lévinek is nevezték. Neve az apostoli felsorolásokban a hetedik illetve a nyolcadik helyeken szerepel. Az evangélium megírásának helyét Szíriában, Antiochiában jelölték meg a mai bibliatudósok. Egyik árulkodó jelként lettek figyelmesek arra az evangéliumban szereplő megjegyzésére, hogy: "...és elterjedt híre egész Szíriában." (Mt4.24). Illetve Szíriában volt használatos a "nazariosz" (nazarénusok) kifejezés (Mt 2.23). Nyelve és célközönsége A könyv görög nyelven terjedt el. Egyes vélekedések szerint azonban ez már fordítás, és az eredeti mű – amelynek keletkezési idejét az i. sz. 50-es évekre tehetjük – valószínűleg az 1. századi zsidók nyelvén, arámiul íródott. Ez arra mutat, hogy a zsidókeresztények számára készült, de az eredeti kézirat elveszett, és csak a fordítás maradt fent. Ez a hipotézis hosszú időn keresztül népszerű volt, azonban az újabb biblikus teológiai kutatások nem látják bizonyítottnak. Ma a legtöbb biblikus teológus kifejezetten elveti az „arám Máté”-hipotézist, és az evangélium keletkezési idejét is későbbre datálja. Keletkezése Akik azt a változatot fogadják el, hogy Kr. u. 80-ban keletkezhetett, azok a Márk evangéliumból indultak ki. Ha Máté ismerte a Márk evangéliumot, akkor Máté evangéliuma csak később keletkezhetett. Márpedig Márknál utalás van a templom lerombolására (Mk 2.26) ami Kr. u. 70-ben volt, ebből következtethetően ez után írhatta csak Máté evangéliumát úgy 80 körül. Márk ezt írta: "Abjatár főpap idejében bement az Isten házába és megette a szent kenyereket, amelyeket csak a papoknak volt szabad megenniük s adott a társainak is". Ebből következtették ki, hogy Márk 70 után írhatta evangéliumát, mert múlt idejű példát hozott a templom tekintetében. Antiochiai Szent Ignác már bizonyíthatóan ismerte, idézi, így 110 - a kivégzésének ideje - előttinek kell lennie az evangéliumnak. Másik szír eredetű írás a didache, amelyet valószínűleg a második generációs apostoli atyák szerkesztettek, ugyancsak rokon vonásokat tartalmaznak, és a kutatók konszenzusra jutottak, hogy Máté hatású írat, keletkezése ugyancsak a 2. évszázad eleje. Célja A szerző célja annak bizonyítása, hogy Jézus a zsidóságnak az ószövetségi próféták által megjövendölt szabadító királya, a Messiás (görög eredetű szóval: Krisztus). Ezt több prófétai utalással fejti ki. A szerző szeretné megmutatni a zsidóknak, hogy a megígért Messiás ugyan nem hozott létre nagy birodalmat számukra, de ehelyett megígérte nekik a győzelmet a halál felett, az örök életet. Tartalom A Máté evangéliuma bemutatja a Messiás eljövetelét, személyét, színre lépését és szolgálatát, valamint szenvedését, halálát és feltámadását. Az evangéliumra leginkább az a jellemző, hogy Jézust úgy mutatja be, mint a Messiást, azaz a megígért nagy királyt. Származását Dávid királyig vezeti le, többször hangsúlyozva, hogy Jézus Dávid utódja. Kiemeli Jézus szülőhelyét, Betlehemet is, Dávid városát. Ezzel méltó utódot állít a zsidók egykori legnagyobb királyának. Mivel az evangélium a zsidóknak készült, szerzője többször említi a zsidó királyságot, amit a zsidók annyira vártak. Jeruzsálem mint szent város jelenik meg az evangéliumban, és gyakran fordul elő a mennyei királyság (magyar fordításban „mennyország”) kifejezés is. A szerző sokszor fordul az Ószövetség írásaihoz, hogy belőlük bizonyítsa: Jézus a megjövendölt Messiás. Jézus születésekor például ezt írja: Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által. (1:22) Amikor Egyiptomba menekülnek Heródes elől: Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék az, amit az Úr mondott a próféta által. (2:15) Fejezetek 1-4.: Bemutatkozik Jézus. Mivel a zsidókhoz íródott a könyv, ez az első pár fejezet bemutatja Jézust, mint a próféták által megjövendölt Messiást. 1-2. fej.: Jézus születése, és gyermekkora: Jézus családfája , Jézus születése, napkeleti bölcsek , menekülés Egyiptomba, betlehemi gyermekgyilkosság 3-4. fej.: Jézus megkeresztelkedése, megkísértése, és szolgálatának kezdete 5-13.: Jézus elkezdi szolgálatát, amelyben elmondja a híres hegyi beszédét , majd szembesíti a képmutatást az igaz emberi cselekedetekkel. 5-7. fej.: a hegyi beszéd 8-12. fej.: Jézus Galileában tanít és gyógyít 13-25.: Jézus elkezdi hosszú vándorlását, melynek célja eljutni Jeruzsálembe. Közben tanít és prédikál. 13. fej.: A hét példázat 14-20. fej.: Jézus útja Galileából Júdeába 21-25. fej.: Jézus Jeruzsálemben 26-28.: Jézus szenvedései és feltámadása. 26. fej.: Az utolsó vacsora, Jézus elfogatása és elítélése a zsidó hatóság által 27. fej.: Jézus elítélése a rómaiak által, kereszthalála és temetése 28. fej.: Jézus feltámadása, és az apostolok kiküldése Cesancey Cesancey település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 400 fő (2015). Cesancey Gevingey, Grusse, Sainte-Agnès, Saint-Laurent-la-Roche, Trenal és Vincelles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rücskösfarkú disznódelfin A rücskösfarkú disznódelfin vagy más néven indiai tengeridisznó (Neophocaena phocaenoides) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a disznódelfin-félék (Phocoenidae) családjába tartozó Neophocaena nem egyetlen faja. Elterjedése Némely szakértők 3 alfaját különítik el: a kínai Jangce folyóban élőket, Japán és Korea tengerparti vizeinek állatait, és az Ázsia egyéb részein élőket. Nemrégiben Laoszban is fölfedezték, és valószínűleg előfordul még Ausztrália északi részén. Lehet, hogy Japánban északabbra is megtalálható, mint azt a térkép mutatja (a Honshu-fok északi csúcsáig). Főként part menti állat, de megtalálható az édesvizekben is, mindenütt a sötét, zavaros vizeket kedveli. Ritkán távolodik el a parttól 5 km-nél messzebbre. Megtalálható a meleg vizű folyókban, tavakban (ha azok folyókkal kapcsolatosak), mangrove mocsarakban, folyótorkolatokban, deltákban és sós mocsarakban. Leginkább ott látható, ahol a folyó és az óceán találkozik. Egyes álltatok a táplálék mennyiségétől függően vándorolnak, erről azonban még alig tudunk valamit. Alfajai Neophocaena phocaenoides phocaenoides – A Perzsa-öböltől keletre az Indiai-óceán parti vizein át egészen Tajvanig fordul elő. Elsősorban sekély partvidéki vizekben él, de előfordul az élőhelyén található nagyobb folyók torkolatában és annak közelében édesvízben is. Neophocaena phocaenoides sunameri – Tajvantól északkeletre a Dél-kínai-tengerben és a Sárga-tengerben él, egészen Korea és Japán tengerpartjaiig. A koreai és a japán egyedek elkülönülve élnek a populáció zömétől. Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis – Kínában, a Jangce folyóban él, a folyó torkolatától még 1600 kilométerre is megtalálható. Ez az alfaj szinte kizárólag édesvízben él, csak a folyó torkolatvidékén élő egyedek élnek brakkvízben. Megjelenése Testhossza 1,2 - 1,9 m, tömege 30–45 kg. A legkisebb cetek közé tartozik. Félénk, nehezen észrevehető állat, kivéve a Jangce folyót Kínában, ahol gyakran látják, mert igen sűrű a csónakforgalom. Mozgékony állat, a felszín közelében, gyorsan, szökellve úszik. Soha nem távolodik messze a parttól, még a sekély árapály zónában is megél. Elterjedési területén az egyetlen disznódelfin, és az összes közül csak ennek van domború homlokzsírpárnája. Hátúszója nincs. A kúposfejű delfin hasonló alakú, de zömök hátúszója van. A belugára szintén emlékeztet, de elterjedési területeik távol esnek egymástól. Testük színe pusztulásuk után sötétedik, ezért a régebbi leírások - melyek elhullott állatok alapján készültek - tévesen feketének említik. Az viszont tény, hogy testszínük az életkorral valamelyest sötétebbé válik. A fajt eredetileg egy Dél-Amerikából származó példány alapján írták le, de ez a lelőhely valószínűleg téves cédulázáson alapult. Életmódja Tápláléka halakból, különféle fejlábúakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll. Amikor felszínre emelkedik, alig fodrozza a vizet, hajlamos az oldalára fordulni. Általában 3-4 gyors, egymást követő légzés után kb. 1 percre merül le, majd gyorsan ismét a felszínre jön. Néha kémlelődik, fejét és testének egy részét a víz fölé emeli. Fogságban tanítható, hogy magasra a levegőbe ugorjon, de a természetben ilyen mutatványt ritkán végez. A borjak anyjuk hátoldali tarjába kapaszkodva lovagolnak, és általában velük együtt jönnek a felszínre, ha azok felemelkednek lélegezni. Átlagos csoportmérete 1-10 példányból áll, de a táplálék gazdag területeken 50 egyed is összeverődhet. Szaporodása Az újszülött mérete 60-90 centiméter, tömege 7 kilogramm. Nyújtód Nyújtód (románul Lunga) falu Romániában, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez tartozik. Fekvése Kézdivásárhelytől 5 km-re északkeletre, az Ojtozi-szoroshoz vezető út mentén, a Feketeügy jobb partján fekszik. Nagy- és Kisnyújtódból áll, utóbbit csak az Esztelnek-pataka választja el Kézdiszászfalutól. Története 1332-ben Nachtond néven említik először. A reformáció előtt szerzetesek is voltak a faluban, akiket az unitáriusok elüldöztek, 1632-ben azonban újra kolostort alapítottak. 1643-ban elköltöztették őket, a kolostornak nyoma nem maradt. 1910-ben 1095 lakosából 1084 magyar és 10 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1608 lakosából 1600 magyar és 8 román volt. Látnivalók 15. századi gótikus eredetű barokk erődtemploma van, tornya 1863 és 1872 között épült. 1802 -ben a földrengés megrongálta, 1821 -re javították ki. Híres emberek Itt született 1925 -ben Antal Árpád irodalomtörténész, egyetemi tanár. Itt született 1940 -ben Jakabos Ödön világjáró. Socket 479 A Socket 479 az Intel Pentium M és Pentium III Tualatin-M mobilprocesszorok foglalata. Hivatalos neve mFCPGA vagy mPGA479M. A foglalat neve ellenére a Pentium M processzoroknak 478 lába van. Mivel a Pentium M a Socket 478-ba illeszkedő processzoroktól eltérő elektronikával rendelkezik, ezért egy Socket 478-as alaplapban nem használhatók ezek a CPU-k. Azonban fizikailag illeszkednek a Socket 478-as foglalatokba. Az Asus készített egy átalakító panelt (CT-479), amelynek segítségével bizonyos Asus alaplapokban használhatók a Pentium M-ek. Jelenleg csak az Intel 855GME, Intel 915GM és az Intel 6300ESB támogatja a Pentium M-et. Az Intel egyik új foglalat a szintén mobilprocesszorok számára készített Socket M szintén 479 tűs, azonos a lábak elrendezése is, azonban egy tűt áthelyeztek annak érdekében hogy ne legyen kompatibilis a Socket 479-cel. A Socket M 667 MT/s FSB-n dolgozik, és az Intel 945GM támogatja. A Socket 479 478 tűs ZIF PGA foglalat, mely fogadja a Pentium M, Celeron M és VIA C7-M processzorokat. Koszmosz–72 A Koszmosz–72 (oroszul: Космос 72) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Ötfokozatú kísérleti telekommunikációs műhold, típus Sztrela-1 (Стрела-1), valamint a harmadik fokozat geofizikai egység. Küldetés Az Interkozmosz program keretében a hordozó rakéta utolsó fokozatának az – INTEROBS-program keretében összehangolt, folyamatos, geofizikai célú optikai megfigyelését végezték Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió 26 megfigyelőállomásáról. Jellemzői Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1965. július 16-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Koszmosz-1 (8K65) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 95,9 perces, 56 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 538 kilométer, az apogeuma 588 kilométer volt. Hasznos tömege 50 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja. Az öt műholdat – Koszmosz–71, Koszmosz–72, Koszmosz–73, Koszmosz–74 és Koszmosz–75 – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára. Katonai és kormányzati hiradástechnikai feladatok ellátására tervezték, készítették. A Szovjetunió európai - Távol-keleti, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére (vétel)-lejátszására (adó) szolgáltak. 1979. augusztus 24-én belépett a légkörbe és megsemmisült. Jair da Costa Jair da Costa (Santo André, 1940. július 9. –) világbajnok brazil válogatott labdarúgó. A brazil válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Játékosként Paulista bajnok (1): 1973 Bajnokcsapatok Európa-kupája (2): 1963–64 , 1964–65 Olasz bajnok (4): 1962–63 , 1964–65 , 1965–66 , 1970–71 Copa Libertadores (2): 1962, 1963 Világkupa győztes (2): 1964, 1965 Világbajnok (1): 1962 Ernszt Krenkel Ernszt Teodorovics Krenkel (Białystok, 1903. december 24. – Moszkva, 1971. december 8.) német származású orosz sarkutazó, az „Északi-sark–1” nevű szovjet sarkkutató állomás rádiósa. Krenkel 1924 és 1938 között különböző sarkkutató állomásokon dolgozott rádiósként. Részt vett a világ legészakabbra fekvő rádióállomásának a létrehozásában a Ferenc József-földön, és 1930. január 12-én felállította a rövidhullámú rádiózás akkori rekordját: kapcsolatot teremtett Howard Masonnel, a Richard Evelyn Byrd-féle Antarktisz-expedíció rádiósával. 1931-ben részt vett az „LZ 127”-jelű Zeppelin-léghajó sarkvidéki útjában. 1932-ben az Otto Schmidt által vezetett expedíció rádiósaként, a Szibirjakov jégtörővel egy hajózási idény alatt először sikerült keresztül hajózniuk a legendás Északkeleti-átjárón, Arhangelszktől Vlagyivosztokig. 1934-ben részt vett a szintén Otto Schmidt által vezetett Cseljuszkin-jégtörő sarki útján. A jégtörő a Csukcs-félszigetnél a zajló jég közé szorult és összeroppant. A legénység a jégen felvert sátrakban keresett menedéket, és Krenkel rádiótudósításainak köszönhetően a szovjet sarki repülő-flottának egy hónap alatt sikerült mindenkit kimenekítenie. Az expedíció után elismerésképpen Krenkel megtarthatta amatőr rádiósként az elsüllyedt jégtörő hívójelét (RAEM). 1937-1938-ban az „Északi-sark–1” nevű szovjet tudományos sarkutazás rádiósa volt. Az expedíció vezetője Papanyin volt; az ő szervező munkájának, és Krenkel folyamatos rádiótudósításainak köszönhető megmenekülésük, miután a jégtábla, amelyen utaztak széttöredezett. Arcképe számos szovjet bélyegen megjelent. Az 1937-1938-as expedícióban teljesített szolgálataiért a Szovjetunió Hőse kitüntetést adományozták neki. A második világháború alatt szovjet sarkutazók családjának a kimentését irányította az ostromlott Leningrádból. 1948-ban egy moszkvai rádiónak lett a vezetője, majd 1951-től haláláig egy hidrometeorológiai felszereléseket gyártó vállalatnál dolgozott. Magyar nyelven megjelent művei E. T. Krenkel: Hívójelem: RAEM – Gondolat Könyvkiadó-Kárpáti Könyvkiadó, 1977 Jean Merkex Jean Merkex francia nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Az I. Liga játékvezetőjeként vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1938-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen partbíróként segítette működő társát. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1938-ban búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság Franciaországban rendezték a III., az 1938-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol a FIFA JB általános gyakorlatának megfelelően a hazai szövetségtől kért 10 fő játékvezetőt, kifejezetten partbírói feladatok ellátására. Az egyik nyolcaddöntőn második számú segítő partbíróként tevékenykedett. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon: 1 Allen T. Caperton Allen T. Caperton (Monroe megye, 1810. november 21. – Washington, 1876. július 26.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Nyugat-Virginia, 1875–1876). Spiritual Apocalypse A Spiritual Apocalypse az amerikai Monstrosity death metal zenekar 2007-ben megjelent ötödik albuma. A lemezen új énekes mutatkozott be Mike Hrubovcak személyében. Érdekesség, hogy a Firestorm című dalban Kelly Shaefer is énekel az Atheistből. Az album, mind a kritikusok, mind a rajongók részéről igen pozitív kritikákban részesült. Számlista "Spiritual Apocalypse" - 04:02 "Firestorm" - 04:48 "Apostles of the Endless Night" - 05:51 "Within Divisions of Darkness" - 04:19 "The Inhuman Race" - 05:12 "Remnants of Divination" - 06:11 "Illumination" - 00:46 "Sacred Oblivion" - 03:00 "The Bloodline Horror" - 06:23 "Triumph in Black" - 05:30 Közreműködők Mike Hrubovcak - ének Kelly Shaefer ( Atheist ) vendégénekel a Firestorm-ban. Mark English - gitár Mike Poggione - basszusgitár Lee Harrison - dob Forrás Munro, Tyler: Monstrosity – Spiritual Apocalypse Review. Sputnikmusic, 2007. május 16. (Hozzáférés: 2009. június 15.) Sault-Brénaz Sault-Brénaz település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 985 fő (2015). Sault-Brénaz Saint-Sorlin-en-Bugey, Souclin, Villebois, Porcieu-Amblagnieu és Vertrieu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Országos jármű Az országos jármű katonai célokra kifejlesztett, alkatrészeiben szabványosított faanyagú, lóvontatta szekér, melyet a Magyar Királyi Honvédség alakított ki és rendszeresített a második világháború idején. Kialakítását tekintve létezett egy- és kétfogatos típusváltozata, melyeket elsősorban anyagmozgatásra, hadtápcélokra alkalmaztak, de 1940-től a járműre szerelhető, szintén tipizált „hordágyfüggesztő készülék” segítségével sebesültkihordásra is alkalmazhatóvá vált. A hordágyak könnyebb alkalmazását elősegítő berendezést dr. Frank orvos tábornok tervezte meg. A jármű terhelhetősége néhány száz kilogramm mértékű volt csupán, sebessége a lóvontatású szekerekhez mérten szokványos. Kettőnél több fogatolás nem ismert. Létrehozásuk és sorozatgyártásuk a magyar gazdaság és a haderő gépesítettségének elmaradása miatt volt indokolt, a győri program keretébeni fejlesztések nem hoztak kielégítő eredményt, többek között a 38M Botond tehergépjármű gyártási üteme is messze elmaradt az igényektől. Az országos jármű alkalmazása a háború végéig általános maradt a honvédségben. Könnyített változatát, ami feltehetően az olcsóbb és gyorsabb gyártás miatt vált szükségessé, a könnyű országos járművet 1943-ban állították szolgálatba saját hámrendszerrel, az úgynevezett „könnyű országos szügyhámszerszám”-mal. A könnyített változat kialakítását feltételezhetően elősegítette a 2. hadsereg harcászati–hadműveleti utánpótlás-hálózatának 1943 év eleji elvesztése is, a szovjet területekre kivezényelt alakulatok utánszállítási feladatainak ellátása jóformán meghiúsult. Az országos jármű feladatorientált változatait a szakcsapatok céljaira kialakított és tipizált felépítményekkel látták el. Ilyenek voltak a tüzérségi lőanyagok (löveglövedékek, hajítótöltetek) szállítására alkalmas változatok is. Téli alkalmazás idején felszerelhetőek voltak csúszótalpakkal is, melyeket a mellső és hátsó kerekek tengelyeire szereltek fel. Apple Inc. Az Apple Inc. (korábban Apple Computer, Inc.) főként hardvergyártással foglalkozó cég, ami saját szoftver platformot épít Mac OS X operációs rendszerére alapozva, mely a NeXTSTEP által fejlesztett operációs rendszer leszármazottjának tekinthető. Az Apple a számítástechnika egyik úttörője volt, meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, amit eredetileg a Xerox PARC- cég fejlesztett ki, de a vezetése nem ismerte fel a technológiában rejlő lehetőségeket. Termékeit a világ minden táján kedvelik stílusuk, egyszerű használatuk, sebességük, valamint stabilitásuk miatt; a szegényebb országokban azonban nem igazán terjedtek el magas áruk miatt. Magyarországon napjainkban kezd egyre nagyobb teret hódítani a korábbinál kedvezőbb árak és az életszínvonal emelkedésének köszönhetően.[forrás?] A cégtől nem áll távol a Unix filozófia sem, sőt a nyílt forrással is megpróbálkoztak. Első Unix rendszerük az A/UX az 1990-es évek elején jelent meg, majd az ezredforduló környékén a Mac OS X avagy Darwin. A makeITfair és a GoodElectronics munkajogi szervezetek próbálják rávenni az Apple-t, hogy méltányos díjazással segítse, vegye rá beszállítóit, elsősorban a Foxconn-t hogy javítsa a munkahelyi körülményeket, tegyék meg a szükséges munkavédelmi intézkedéseket a gyárakban, (ahol többek között az Apple termékeit előállítják) a megélhetéshez elegendő bért fizessenek a munkásoknak, és reális munkaórában foglalkoztassák őket. Története Apple I Steve Wozniak elektromérnök 1975-ben egy újszerű számítógépet tervezett, amely az elektronika iránt érdeklődő amatőrök igényeinek felel meg. Barátja Steve Jobs üzleti lehetőséget lát a számítógépben és ráveszi Wozniakot, hogy szándéka ellenére próbálják meg értékesíteni a terméket. Miután pénzt szereztek - Jobs kocsiját, Wozniak számológépét adta el - hozzákezdtek a cég alapításhoz. Jobs, hogy az esetleges vitás helyzetekben a patthelyzetet elkerüljék felkéri Ataris munkatársát - a vállalkozások területén már tapasztalt - Ronald Wayne-t, hogy csatlakozzon ő is a céghez. Így 1976. április 1-jén mindhárman aláírták az alapító okiratokat. Wayne azonban 11 nap múlva - korábbi vállalkozásainak rossz tapasztalata miatt - aggódni kezd és inkább kilép a cégtől, eladja 10%-os részesedését 800 dollárért. Az Apple név eredete Sok teória jelent meg, hogy miért kapta a szokatlan Apple (alma) nevet a cég. Az egyik közismert vélekedés szerint Newton legendás almája volt a névadó, azonban Steve Jobs ezt tagadta. Valójában meghökkentő nevet kerestek, ami vicces és barátságos, de nem akartak olyan nevet adni, ami megszokott volt akkoriban a szakmában. „Éppen gyümölcs diétán voltam és egy almaültetvényről tartottam hazafelé” emlékezett vissza Jobs 2010-ben. Nem is szólva arról hogy így az „A” kezdőbetű miatt előre kerültek a céges listákban. Jobs minél előbb szerette volna a cégalapítást befejezni, így mivel egy napon belül nem jutott jobb eszükbe, maradt az Apple név. A newtoni eredet elképzelésnek az lehet az alapja, hogy alapítás után Ronald Wayne az Apple I értékesítésekor rajzolt egy logót, ahogy Newton ül egy almafa alatt, de ez már névválasztás után volt és nem is tartották meg később ezt az irányt. Később a névválasztás több problémát is eredményezett, mert a Beatles háttér cége szintén Apple volt és előbb alapították. Cég fontosabb mérföldkövei 1976 -ban Steve Jobs -szal, Steve Wozniakkal és Ronald Wayne-nel közösen alapítják a Apple Computert, ami az 1970-es években a két Steve hobbijára épülő garázsvállalkozásként indult. Az Apple Computert első gépe az Apple I . 1977 -ben elkészül az Apple II és a bevételek átlépik az egy millió dollárt. 1977-ben 2500 darabot adnak el. 1981-ben már 210 ezer darabot. Tizenhat év alatt összesen 6 millió darabot értékesítenek belőle. 1979 -ben a Xerox részvény opciókat vesz 1 millió dollárért cserében az Apple betekintést kap a fejlesztésükbe. Jef Raskin engedélyt kért és elindított egy új olcsó személyi számítógép tervezési projektet, ami a Macintosh elnevezést kapja. 1980 májusában elkészül az Apple III, de Steve Jobs által a tervezési viták és ütközések gyenge kivitelezéshez vezetett és így nem volt sikeres gép. 1980 december 12-én tőzsdére kerülnek az Apple részvények. Jobs részesedése 256 millió dollárt ér. 1981 -ben bizalomvesztés miatt Mike Scottot eltávolítják a cégvezetéséből. Helyét ideiglenesen Mike Markkula veszi át. 1983 januárban megjelenik az Apple Lisa, amelynek névadója Steve Jobs lánya volt. Ez volt az első olyan kereskedelmi gép, ami (alapértelmezésben) kizárólag egérrel vezérelhető grafikus felhasználói felület -et használt. Azonban (habár az Aple III-nál jobb konstrukció volt) nem lett sikeres, főleg a magas ára miatt. Két éven belül leállították a gyártását. 1984 -ben piacra kerül az Apple Macintosh . Kezdetben az eladási mutatók az elvárt alatt teljesítenek, ezen későbbi fejlesztések változtatnak majd és azután válik siker géppé. 1985 -ben hatalmi összetűzésbe került Steve Jobs Apple vezetési testületével és távozni kényszerül az Appletől. Steve Wozniak szintén távozik. Steve Jobs néhány hónap múlva megalapította NeXT néven ismert saját cégét. 1996 -ban a NeXT-et felvásárolta az Apple 429 millió dollárért. 1997 -ben Jobs az Apple ideiglenes (interim chief) vezetője lesz. 2000 -ben az ideiglenes jelző kikerül a megnevezésből. 1998 -ban piacra kerül az iMac, ami átütő siker, az Apple részvénye sokszorosára növekednek és milliós példányban adnak el belőle. A dizájn elnyeri a Chrysler Design Institute díját. 2001 -ben megjelenik az első iPod , ami hatalmas siker és új fejezet az Apple életében. Szintúgy a 2003 -ban elindított iTunes szolgáltatás, amely új üzleti modellt nyit a piacon és már az első héten 1 milliónál több zeneszámot értékesít. 2007 -ben megjelenik az iPhone. Habár az elemzők szkeptikusak voltak, a siker átütő és minden optimizmust meghaladó lett. Forradalmat jelentett az okostelefonok piacán. 2010 -ben megjelenik a iPad, ami bár nem technikai újdonság, de egy új piaci szegmens, az ún. táblagép kialakulását jelenti. Az egyik legnagyobb rivális a Samsung lesz a telefon- és táblagép-piacon, ahol aztán több szabadalmi jogi vita alakul ki. 2011 . Steve Jobs augusztus 25-én hajnalban egy rövid levélben bejelentette lemondását az Apple vezérigazgatói posztjáról. Helyét Tim Cook , az Apple értékesítésért felelős alelnöke, illetve Jobs hosszú betegszabadságai alatt a vállalat operatív vezetője vette át. Jobs nem távozott az Apple-től, megmaradt az igazgatótanács elnökének és Apple-alkalmazottnak egészen 2011. október 5-i elhunytáig. Az Apple termékei Az „1984” reklám Az „1984” reklámnak vagy az Apple „1984” reklámjának nevezett televíziós reklám indította útjának az Apple Macintosh személyi számítógépet 1984-ben. A reklámot január 22-én mutatták be az 1984-es Super Bowl harmadik negyedében. A felvételen egy hősnőt láthatunk piros rövidnadrágban és egy Apple pólóban, amint egy orwelli világon fut keresztül, hogy nekidobjon egy kalapácsot – az IBM-et ábrázoló – Nagy Testvér képének. A következő kép a következő üzenetet írta ki: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan mint az 1984.”' A számítógépek operációs rendszerei (időrendben) Mac OS Unix-szerű rendszerek: Unix a Lisa-ra Unix a YACC-ra A/UX AiX MkLinux Rhapsody Darwin / Mac OS X iPod Az iPod egy zenei fájlok lejátszására alkalmas, hordozható lejátszó készülék. Stílusos és ergonomikus hordozható zenelejátszó, melynek első generációját 2001 októberében dobta piacra az Apple. Könnyen kezelhető és elegáns. Mac OS X-hez és Windows-hoz USB-n vagy FireWire csatlakozón keresztül kapcsolható. A zeneszámokat iTunes nevű zenelejátszó szoftverrel lehet rátölteni. A 2005 októberében bemutatott iPod lejátszó már nem csak zene lejátszására képes, hanem videókat is képes megjeleníteni. Szolgáltatások iCloud (korábban MobileMe ) iCloud-kulcskarika (csak iOS 7.0-tól vagy OS X 10.9-től) Filmek az Apple-ról Az Apple, mint operációs rendszereket gyártó cég több filmben is megjelent. Ilyen film például a Számító emberek című 1999-ben bemutatott, nagy sikerű alkotás. A film részletesen bemutatja az Apple és a Microsoft közötti versengést. Mindemellett bemutatja, hogy Steve Jobs milyen kegyetlen és megalázó módon bánt programozóival. Still Reigning A Still Reigning a Slayer nevű zenekar koncertvideója, amelyet 2004-ben adtak ki. A felvétel gerincét a Reign in Blood album adja, melynek az összes számát eljátsszák úgy, ahogy a lemezen fel van véve. A hasonló néven futó turné Augusta-i állomásán vették fel Maine államban a koncertet 2004. július 11-én. Dalok Angel Of Death Piece By Piece Necrophobic Altar Of Sacrifice Jesus Saves Criminally Insane Reborn Epidemic Postmortem Raining Blood War Ensemble Hallowed Point Necrophiliac Mandatory Suicide Spill The Blood South Of Heaven Bonus Material Afrikai ollóscsőrű Az afrikai ollóscsőrű (Rynchops flavirostris) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjéhez, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban, még mint Rhynchops [sic] flavirostris. Előfordulása Afrikában, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Izrael, Kenya, Libéria, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Jemen, Zambia és Zimbabwe területén honos. A természetes élőhelye tengerpartok, sós lagúnák, édesvizű tavak, folyók, patakok és mocsarak. Vonuló faj. Megjelenése Testhossza 36-42 centiméter, szárnyfesztávolsága 106 centiméter, testtömege 111-204 gramm. Szaporodása Fészekalja 1-4 tojásból áll. Rokon fajok A fajnak csupán két közeli rokona van: a karibi ollóscsőrű (Rynchops niger) és az indiai ollóscsőrű (Rynchops albicollis). Martín Miguel Martín Miguel település Spanyolországban, Segovia tartományban. Martín Miguel Valverde del Majano, Abades, Juarros de Riomoros, Anaya és Garcillán községekkel határos. Lakosainak száma 212 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gigor Attila Gigor Attila (születési neve: Galambos Attila, Budapest, 1978. február 13. –) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész. Színház Budoár (egy női ruha látomásai) szöveg Kék szív (A szív csücske; Kék bögre) rendező Purimspiel Filmjei A kút (2016) rendező Terápia (film) (2012–14, 31 rész) rendező Bosszú rendező Kurátorok rendező A nyomozó (2008) rendező, forgatókönyvíró Rossz helyen szálltunk le (2005) rendező Ember a tükörben (2004) rendező, forgatókönyvíró Citromfej (2000) színész Ingerdiktor rendező Díjak, jelölések A nyomozó 39. Magyar Filmszemle (2008) - Legjobb forgatókönyv 39. Magyar Filmszemle (2008) - Zöld Holló-díj 39. Magyar Filmszemle (2008) - Moziverzum-díj 2000-es Indy Racing League szezon A 2001-es Indy Racing League volt az IndyCar Series (akkori nevén Indy Racing Northern Light Season) ötödik szezonja. Az idény január 29-én kezdődött, és október 15-én ért véget. A szezont eredetileg tízfutamosra tervezték, azonban a Clevelandbe szervezett verseny végül a CART égisze alatt zajlott le. Az összetett győztese az amerikai Buddy Lazier lett, míg az Indy 500-at a kolumbiai Juan Pablo Montoya nyerte meg. Az év újonca a brazil Airton Daré lett. Versenyek Minden versenyt oválpályán futottak. A bajnokság végeredménye A pontozás minden versenyen a következőképpen alakult: Pontegyenlőség esetén a több győzelem (második, harmadik, negyedik, stb.) helyezés döntött. A három legjobb időmérős teljesítményért sorrendben 3, 2 és 1 pont járt. Két pontot kapott, aki a legtöbb kört töltötte az élen. Pápaszemes kobra A pápaszemes kobra (Naja naja) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a mérgessiklófélék (Elapidae) családjába tartozó faj. Előfordulása India, Pakisztán, Srí Lanka, Banglades és Nepál területén honos. Változatos élőhelyeken találhatjuk meg, a falvakban és városokban is nagyon gyakori. Nappal hasadékokban, kövek, farakások alatt, üregekben rejtőzik. Megjelenése Átlagos testhossza 1,9 méter, a maximális hossza 2,4 méter. A háti színe barna, szürke vagy fekete. Nyugalmi állapotban feje alig különül el a kígyó testétől. Ha veszélyben érzi magát, szétterpeszti nyaki lebenyét, eme csuklya hátoldalának szemet utánzó rajzolatáról kapta a nevét is. A hagyomány ezt a mintát Buddha ujjlenyomatának tartja. Életmódja Rágcsálók, madarak, kígyók és gyíkok tartoznak zsákmányai közé. A szárazon, és a vízben is otthonosan mozog. Nagyon veszélyes kígyó, szájában elől 1,5 centiméteres barázdás méregfogak találhatók. Az Elapidae családba sorolt fajokat elülső méregfogas (proteroglypha) kígyóknak nevezzük, melyek mérge egyenesen az idegrendszert károsítja.[forrás?] Természetes ellensége a királykobra, ami immunis a mérgére és jóval nagyobb testével képes felfalni. Mérge Mérge elsősorban neurotoxin-t (idegméreg) tartalmaz. Marás esetén az ember légzőrendszerében és a szív működésében léphet fel zavar. Nagyobb példány marásánál az ellenszérum beadása indokolt! Egy felnőtt számára a halálos adag 20-25 milligramm, de egy kifejlett pápaszemes kobra akár 100-300 milligramm mérget is bejuttathat az áldozata szervezetébe. [forrás?] Szaporodása Átlag 12-30 db. tojást rak földalatti üregekbe, melyek 2 hónap alatt kelnek ki. Szükség esetén védelmezi is azokat. Érdekessége A világon évente összesen 50.000 ember esik kígyómarás áldozatául, melynek nagy részét ez a kígyó okozza, de csak Indiában évente 10.000 embert öl meg. A kígyóbűvölők zenéjére látványos táncszerű mozgással reagál. Ilyenkor védekező állásban az ember sípjának és kezének mozgását követi, nem pedig a hangot, ugyanis a többi kígyóhoz hasonlóan tökéletesen süket.[forrás?] Szentpál (Esztergom) (Szentpál településről itt olvashatsz.) Szentpál Esztergom egyik középkori külvárosa, ami a török elleni háborúkban pusztult el. A szentkirályi keresztesek, érseki és káptalani népek lakták. Bronzkori és késő avar kori leletekben gazdag régészeti terület. Fekvése Szentpál a királyi város és Szentkirály között feküdt a Kis-Duna ág mellett. Északról a királyi város határolta, amivel teljesen össze volt épülve. Kiterjedése csak szórvány leletek alapján ismert ezért pontos mérete nem határozható meg. Északról a királyi várostól a Szent Pál kapu választotta el. Délről Szentkirály, és Szentistván, keletről a Fehérvárra vezető út határolták. A település központja a volt Labor MIM (Labor Műszeripari Művek) gyár területén volt. A SZIM (Szerszámgépipari Művek) gyár területe pedig Szentpál település külső, falusias része lehetett. Története A külváros területe már a 9-10. századtól kezdve folyamatosan lakott volt. Mint Esztergom minden külvárosának, Szentpálnak is saját temploma volt. A Szent Pál plébániatemplomot már 1236-ban említik. Falai a Kis-Dunához közel, egy ipari üzem területén kerültek elő. Az érsek mellett a szentkirályi kereszteseknek is birtokaik voltak itt. A település a 12. század közepén a káptalan tulajdonába került. A régészeti kutatások során megmunkált (faragott, csiszolt, átlyuggatott) középkori csontkorcsolyákra leltek, ebből valószínűsíthető volt, hogy egy csontmegmunkáló műhely működött Szentpálon. Egy 1334-ben kelt, és a szentkirályi keresztesek által írt adásvételről szóló oklevél alapján pontos leírást kapunk a telkek határáról. Többek között említést tesz egy Hench nevű korcsolyakészítő mesterről („Hench dicti Korcholyas”, aki az első név szerint ismert korcsolyakészítő) és egy János nevű tímárról. A két mester háza és a föld, amelyen álltak, összesen négy ezüstmárkát ért. Egy 1335-ös újabb oklevél szerint ezt a telket megvette az esztergomi érsek, aki később újabb területekhez jutott a Kis-Duna közelében. A település 1525 és 1543 között teljesen elpusztult – az egykori kőházak helyén szántók lettek –, és csak a 18. században kezdett újra beépülni. Ma az óváros déli városrészéhez tartozik. Neuvelle-lès-la-Charité Neuvelle-lès-la-Charité település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 226 fő (2015). Neuvelle-lès-la-Charité Raze, Bourguignon-lès-la-Charité, Fretigney-et-Velloreille, Grandvelle-et-le-Perrenot, Lieffrans, Mailley-et-Chazelot, Noidans-le-Ferroux, La Romaine és Rosey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pars pro toto A pars pro toto latin kifejezés a metafora egyik fajtája. Szó szerinti jelentése: ’rész az egész helyett’; gyakorlatilag azt a közlésformát nevezzük így, amikor egy fogalomra vagy dologra úgy utalunk, hogy annak egy kisebb egységét, alkotórészét, részhalmazát nevezzük meg. Ez a beszélő felek ismeretségét és a témáról meglévő közös előismeretüket igényli. A politikatudományban a "PARS PRO TOTO" elv párt elnevezés a latin "pars", vagyis rész szóból ered, s arra utal, hogy minden párt csak a társadalom egy részének érdekeit képviseli, soha nem az egészét. A pars pro toto elve azt jelenti, hogy a párt ugyan csak a társadalom egy részét képviseli, de az egészre kíván hatni a hatalom gyakorlása és a programja megvalósítása által. Használatának jellegzetes tere a földrajzi fogalmakra, ill. népekre való hivatkozás: „Angliát” mondunk Egyesült Királyság helyett, „ruszkikat” a Szovjetunió számos népe helyett, vagy Pestet Budapest helyett. Didderse Didderse település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1315 fő (2018). Didderse Adenbüttel, Hillerse, Edemissen és Wendeburg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Umimacsi diary (film) Az Umimacsi diary (eredeti címén, félig japán, félig latin betűs írással: ��diary) egy 2015-ben bemutatott japán film Koreeda Hirokazu rendezésében. Magyar címe nincs, az eredeti cím jelentése tengerparti városi napló. A mű három lánytestvér életét mutatja be, akikhez odaköltözik 14–15 éves, szintén lány féltestvérük. A film egyik legnagyobb sikere, hogy a 2015-ös cannes-i fesztiválon a nagyjátékfilmek versenyében bekerült a hivatalos válogatásba, vagyis az Arany Pálma jelöltje volt. Cselekmény A filmnek viszonylag kevés cselekménye van, inkább az élethelyzetek és a szereplők közti beszélgetések bemutatására helyezi a hangsúlyt. A film elején a Kamakura városában élő három fiatal felnőtt lánytestvér, Szacsi, Josnio és Csika Jamagatába utazik, ahol részt vesznek 15 éve nem látott apjuk temetésén. Itt találkoznak körülbelül 14–15 éves féltestvérükkel, Szuzuval, akitől Szacsi megkérdezi, hogy nem akar-e hozzájuk költözni Kamakurába. A lány hamarosan úgy dönt, hogy összeköltözik nővéreivel. A film során megismerjük a lányok jellemét és munkájuk egy részét: Szacsi, a kórházi ápoló komoly, míg a bankban dolgozó Josino és a sportbolti eladó Csika könnyedebb, komolytalanabb stílusú, de mindannyian jól megértik egymást az új jövevénnyel, aki szorgalmas és udvarias jellemű, emellett pedig focizik is egy vegyes fiú–lány csapatban. Összebarátkozik egyik iskolatársával, Fútával, míg Szacsi egy már házas orvossal van közeli viszonyban. Szuzu jól érzi magát új helyén, azonban néha lelkiismeret-furdalása van, mert úgy gondolja (annak ellenére, hogy még meg sem született akkor), hogy ő a felelős azért, hogy a három másik lány apja annak idején elhagyta anyjukat, de testvérei megvigasztalják, hogy egyáltalán nincs így. Amikor Szacsi orvosbarátja hirtelen bejelenti, hogy ő most elhagyja feleségét, Amerikába megy, és megkérdezi Szacsit, hogy nem akar-e vele menni, a legidősebb nővér átérzi, hogy ő is hasonló helyzetbe került, mint az általa nem sokra becsült apja: elhagyja-e családját egy egyébként már házas ember miatt. Végül úgy dönt, nem testvéreitől, hanem az orvostól szakad el. Szereplők Ajasze Haruka ... Kóda Szacsi, a legidősebb nővér Nagaszava Maszami ... Kóda Josino, a második nővér Kaho ... Kóda Csika, a harmadik nővér Hirosze Szuzu ... Aszano Szuzu, a legkisebb lány Fubuki Dzsun ... Ninomija Szacsiko, a vendéglős Maeda Ósiró ... Fúta, Szuzu barátja Szuzuki Rjóhei ... orvos, Szacsi barátja 7330 Annelemaître A 7330 Annelemaitre (ideiglenes jelöléssel 1985 TD) egy marsközeli kisbolygó. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1985. október 15-én. I. Eleonóra navarrai királynő I. Eleonóra (Olite, Navarra, 1426. február 2. – Tudela, Navarra, 1479. február 12.), baszkul: Leonor I.a Nafarroakoa, occitánul: Alienòr Ièra de Navarra, franciául: Éléonore de Navarre, spanyolul: Leonor de Trastámara, navarrai királynő. Anyja I. Blanka (1387–1441), az Évreux-házból származó utolsó navarrai uralkodó. Apja a Trastámara-házból, mégpedig annak aragóniai ágából származó első navarrai uralkodó, II. János (1398–1479). II. Ferdinánd aragóniai király féltestvére (nővére) és Candale-i Anna magyar királyné nagyanyja. Élete 1441-ben, I. Blanka királynő halálakor, II. János király jogtalanul megakadályozta azt, hogy Eleonóra bátyja, Vianai Károly herceg (1421–1461), mint édesanyjának örököse, Navarra királya lehessen. II. János magának tartotta meg a Navarra királya címet, mégpedig a haláláig, 1479-ig. Ezért egyes források II. Jánost mint navarrai királyt, "Bitorlóként” említik. II. János eljárása miatt véget nem érő és bonyolult, polgárháborúba fordult küzdelem kezdődött meg az apa és a fia között, hiszen Károly a jogos örökségét, Navarra trónját meg akarta szerezni, ami azonban nem sikerült neki. A források többsége emiatt Károlyt mint Viana hercegét említi, nem navarrai királyként hivatkoznak rá, bár vannak olyan történelmi munkák, amelyekben IV. Károly néven, mint címzetes király (1441–1461) szerepel. 1461-ben Károly herceg váratlanul, törvényes utódok hátrahagyása nélkül, meghalt. A navarrai nemességnek a vianai herceget támogató része ekkor Károly húgát – Eleonóra nővérét – Blankát (1424–1464) választotta királynőnek, ezért őt II. Blanka néven címzetes navarrai királynőként (1461–1464) is számontartják. (Blanka a Trastámarai-ház kasztíliai ágából származó IV. Henrik (1425–1474), Kasztília és León királyának volt az első felesége, de házasságukat gyermektelenség miatt érvénytelenítették.) II. János azonban ezt a választást sem fogadta el, mert ő a navarrai trónt Eleonórának szánta, ugyanis a Károly herceg elleni küzdelemben Eleonóra és a férje, Gaston de Grailly, IV. Gaston, Foix grófja, a Foix-Grailly - házból, őt támogatta. II. János Blankát elfogatta és kiszolgáltatta Eleonórának és a férjének, akik továbbra is fogva tartották. Blanka később lemondott a húga javára, apáca lett, de 1464-ben mégis meggyilkolták, korabeli feljegyzés szerint a halálához „köze lehetett” Gaston grófnak és feleségének, Eleonórának. Eleonóra, aki már 1455 óta, apja helyett, a férjével együtt, részt vett Navarra kormányzásában, most már lehetséges vetélytársak nélkül látta el ezt a feladatát, férje halála (1472) után mint egyedüli helytartó a királyságban. A két navarrai párt, a spanyol elnevezéssel „beaumonteses”-nek nevezett, II. János ellenes csoportosulás, és a szintén spanyol kifejezéssel „agramonteses”-nek nevezett, II. Jánost támogató csoportosulás vetélkedésén és az ebből eredő viszályokon, harcokon azonban ő sem tudott úrrá lenni. Uralkodása II. János király 1479. január 19-én elhunyt, az 53. életévét február 2-án betöltő Eleonóra ekkor pár hétig I. Eleonóra néven Navarra királynője lett. A koronázását sikerült megtartani még e rövid időn belül is, annak ellenére, hogy hagyományosan nem siettek a királykoronázással a Navarrai Királyságban. Anyját, I. Blankát is csak négy évvel a trónra lépte után koronázták meg a férjével, II. Jánossal, I. Eleonóra apjával együtt 1429-ben. Unokáját, I. Katalint pedig csak 11 évvel a trónra lépése után sikerült megkoronázni szintén a férjével együtt Pamplonában 1494-ben. A királynő betegsége miatt nem kockáztatták meg, hogy egy pamplonai utazás viszontagságainak kitegyék. Tudelában érte az apja haláláról érkező hír, amely szintén lesújtó volt számára, hiszen ő az apja lánya volt, apjának kedvence, és ez csak rontott az állapotán. Ezért inkább a fővárosból hozták el számára a koronát és a koronázási ékszereket. A koronázás 1479. január 28-án zajlott le Tudelában, az Esperesi Palotában (Palacio Decanal). Még két hetet élt utána. Trónra léptével a gyerekei a grófi cím mellé felvehették a királyi herceg (infáns) és királyi hercegnő (infánsnő) címet is. A trónutódlás miatt is fontos volt a királlyá kenés és felszentelés szertartása, és ez mindenképp törvényesítette az uralmát, így unokája és örököse, Ferenc Phoebus, akit 1479. február 10-én kelt végrendeletében Eleonóra utódává nevezett ki, nagyanyja halála (1479. február 12.) után akadálytalanul foglalhatta el a trónt. I. Eleonóra volt az utolsó – és ha IV. Károly címzetes királyt, valamint II. Blanka címzetes királynőt nem soroljuk be az uralkodók közé – akkor a második navarrai uralkodó a Trastámara-házból, aki Navarra egészében uralkodott. Utódai I. Eleonóra és IV. Gaston gróf elsőszülött fia, Foix Gaston (1444–1470), aki Károlynak, Eleonóra bátyjának a halála után Viana hercege lett, már a szülei életében meghalt. I. Eleonóra utóda az unokája, Gaston vianai herceg fia, I. Ferenc Phoebus (1467 – 1483) volt, aki Navarra első királya a Foix-házból. Négy királynő: Három a Foix-Grailly-házból I. Eleonórának ugyan a gyerekeiből nem lettek királyok vagy királynék sem életében, sem később sem, de négy különböző gyermekétől származó négy lányunokájából a halála után kortárs királynők, illetve királynék lettek. A négy unokatestvér Európa számos meghatározó és kulcsfontosságú királyságainak élére került, amelynek révén ezek az államok szövetségesekké váltak egy időre, és e királynők így befolyásolhatták Európa nagyhatalmi politikáját a XV. század végén és a XVI. század elején, de az 1483 (I. Katalin navarrai királynő trónra lépése) és az 1517 (I. Katalin halála) közötti időszakban csak 1506-ban néhány hónapig létezett olyan időszak: március 22. (Foix Germána házassága II. (Katolikus) Ferdinánddal) és július 26. (Candale-i Anna halála) között, amikor mind a négy királynő (királyné) egyszerre, egy időben a trónon ült. Navarra királynője I. Ferenc Phoebus navarrai király húga, Foix Katalin Navarra királyává vált bátyja halála után 1483-ban, és uralkodott 1517-ig. Navarra 1512-es kasztíliai elfoglalása után utódaira már csak az ország északi csücskét hagyhatta, de akik így is egész Navarra királyainak címezték magukat. Ehhez 1589-től, Navarrai Henrik franciaországi trónraléptével a francia királyi cím is társult. Ettől fogva a francia királyok egészen a francia forradalomig a Franciaország és Navarra királya címet viselték. Aragónia királynéja Eleonóra másik fiától, a Foix János navarrai trónkövetelőtől származó unokája, Foix Germána II. Ferdinánd aragón, nápolyi, szicíliai, valenciai, navarrai király és kasztíliai régens második feleségeként 1506-tól I. Ferdinánd magyar király hispaniai gyermekkorának meghatározó személyisége volt. Egy fia született csak, János (1409–1409), aki röviddel a születése után meghalt, így utódai nem maradtak. Viszont az ő házassága és jogcíme a navarrai trónra vezetett Navarra 1512-es elfoglalásához, mellyel a Pireneusokon túli területeinek kivételével Navarra nagyobbik része a spanyol Trastamara-ház birtokába került, akik szintén Navarra királyainak címezték magukat, és ezt örökül hagyták a spanyol Habsburgokra. 1516-ig volt Aragónia, Nápoly, Szicília, Valencia és Navarra királynéja, de utána is meghatározó és befolyásos személyisége maradt országainak. Franciaország királynéja Margit nevű lányától, aki II. Ferenchez, Bretagne hercegéhez ment feleségül, Bretagne-i Anna francia királyné született. Ő két francia király, VIII. Károly és XII. Lajos felesége is volt, így kétszer lett az ország királynéja: 1491–1498 és 1499–1514, és másodszorra is megkoronázták Franciaország királynéjává. Ő és XII. Lajos hozzák tető alá a szövetséget velencei közvetítéssel a magyar és az aragón királlyal, és pecsételik azt meg a francia királyné unokahúgainak, Candale-i Anna grófnőnek és Foix Germána navarrai királyi hercegnőnek a házasságkötéseivel az említett királyokkal. Bretagne-i Annának a XII. Lajostól származó idősebbik lányán, Klaudia francia királynén keresztül, aki I. Ferenc francia királyhoz ment feleségül, 1589-ig az ő utódai uralkodtak Franciaországban. Magyarország királynéja Legkisebb, Eleonórát túlélő lánya, Katalin hercegnő, aki a szintén a Foix-Grailly házból származó II. Gaston Jánossal, Candale grófjával kötött házasságot, Candale-i Anna magyar és cseh királyné édesanyja volt. Anna királyné II. Ulászló feleségeként 1502 és 1506 között volt Magyarország és Csehország királynéja és a politikát és az országai életét nagyban befolyásoló erős asszonya. Anna királyné révén a későbbi magyar, cseh királyok és német-római császárok is I. Eleonóra királynő utódai voltak. Gyermekei Férjétől, IV. Gastontól , Foix grófjától 10 gyermek született, akik 1479 -től, anyjuk trónra léptétől a navarrai infáns és infánsnő címet viselték: Mária ( 1443 – 1467 ), férje X. Vilmos, Montferrat őrgrófja ( 1420 – 1483 ), gyermekei nem születtek Gaston ( 1444 – 1470 ), Viana hercege, Navarra kormányzója (1469–1470) , felesége Valois Magdolna ( 1443 – 1495 ) francia királyi hercegnő, Navarra régense (1479–1494) , VII. Károly francia király lánya, 2 gyermek: I. (Foix) Ferenc Phoebus ( 1467 – 1483 ), Navarra királya (1479–1483) I. (Foix) Katalin ( 1470 – 1517 ), Navarra királynője (1483–1517) Péter ( 1449 – 1490 ), Vannes püspöke, bíboros, Navarra régense (1479–1484) János ( 1450 után– 1500 ), Étampes grófja, Narbonne algrófja, navarrai trónkövetelő (1483–1497) , felesége, Valois Mária ( 1457 – 1493 ), XII. Lajos francia király nővére, 2 gyermek: Foix Germána ( 1488 / 90 / 92 – 1538 ), navarrai királyi hercegnő, Aragónia és Navarra királynéja (1513–1516) Foix Gaston ( 1489 – 1512 ) navarrai királyi herceg, Nemours hercege, Narbonne algrófja, navarrai trónkövetelő (1500–1512) Johanna ( 1454 után– 1476 ), férje V. János, Armagnac grófja ( 1420 – 1473 ), egy halva született leány Eleonóra ( 1457 – 1480 körül) navarrai királyi hercegnő Margit ( 1458 után– 1486 ), férje II. Ferenc , Bretagne hercege ( 1433 – 1488 ), 2 leány, többek közt: I. Anna ( 1476 – 1514 ), Bretagne uralkodó hercegnője , francia királyné Katalin ( 1460 után– 1494 előtt), férje II. (Foix) Gaston János ( 1448 körül– 1500 ), Candale grófja, 4 gyermek, többek közt: Candale-i Anna ( 1484 – 1506 ), férje II. Ulászló ( 1456 – 1516 ) magyar és cseh király , 2 gyermek: Anna ( 1503 – 1547 ) magyar, cseh és horvát királyi hercegnő, férje I. Ferdinánd ( 1503 – 1564 ), Ausztria főhercege , magyar , cseh és német király , IV. (Szép) Fülöpnek , a németalföldi (burgundi) tartományok uralkodójának és II. Johanna kasztíliai királynőnek a fia, 15 gyermek, többek között: I. Miksa ( 1527 – 1576 ), 1564 -től magyar és horvát , cseh és II. Miksa néven német király , német-római császár , felesége Habsburg Mária ( 1528 – 1603 ) ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánső, V. Károly német-római császár lánya, 15 gyermek, többek között: Habsburg Anna ( 1549 – 1580 ), férje II. Fülöp ( 1527 – 1598 ), kasztíliai (spanyol) király, I. Fülöp néven aragón király, IV. Fülöp néven (Felső-)Navarra királya , 5 gyermek, többek között: III. Fülöp ( 1527 – 1598 ), kasztíliai (spanyol) király, II. Fülöp néven aragón király, V. Fülöp néven (Felső-)Navarra királya II. (Jagelló) Lajos ( 1506 – 1526 ) magyar és cseh király , felesége Habsburg Mária ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánsnő ( 1505 – 1558 ), gyermekei nem születtek, 1 természetes fiú Jakab ( 1463 – 1500 ), Montfort grófja, Navarra régense (1479–1484) , 1. felesége Peraltai Anna, gyermekei nem születtek, 2. felesége Beaumont-i Katalin, gyermekei nem születtek, házasságon kívül született utódok Anna (Izabella) ( Pamplona , 1464 . január – Pamplona , 1464 . február 3. ) Stazione di Macere Stazione di Macere vasútállomás Olaszországban, Artena településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velletri-Segni-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Artena-Valmontone Stazione di Lariano 4065 Meinel A 4065 Meinel (ideiglenes jelöléssel 2820 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Széchenyi Andor Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi András Andor István Mária Béla (Pest, 1865. augusztus 1. – Nieder-Ollwitz, 1907. március 2.) világutazó. Élete Széchenyi Ödön és első felesége, Almay Irma elsőszülött gyermeke. 1888 és 1890 között bejárta a Déli-tenger szigetvilágát, 1891-ben pedig Szomáli-földet. 1892-93-ban Oroszországon, Perzsián és Indián keresztül Kínába utazott. Úti beszámolóit a bécsi Földrajzi Társulat adta ki. Kormányozható léghajóval is tett utazási kísérleteket Párizsban. Családja 1884 nyarán elvette nőül Jelena Korosztovcevát, de 1899-ben elváltak. Házasságukból egyetlen fiúgyermek született: Lipót András István Miklós Sándor Katalin (1886–1920) Svédország az 1928. évi téli olimpiai játékokon Svédország a svájci St. Moritzban megrendezett 1928. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 24 sportoló képviselte, akik összesen 5 érmet szereztek. Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ~ - az ugrás során elesett Beregdéda Beregdéda (ukránul Дийда (Dijda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 2051 lakosából 1747 a magyar. A mai Beregdéda két község (Déda és Mezőhomok falvaiból) tevődik össze. A két települést 1955-ben egyesítették. Az 1970-es években teljesen összeépült. A Dédai-tó körül Kárpátalja egyik legnagyobb üdülőterülete alakult ki. Fekvése Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. Története 1274-ben Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók. A Kirva nevű puszta helyén kisebb földvár nyomai látszanak. A Tóvárnak nevezett erősségről így írt 1881-ben Lehoczky Tivadar tájkutató: Egy parányi erőd, csak 25 m átmérőjű, s hármas sánccal és töltéssel vala egykor körülvéve, hozzá észak és dél felől az egykor kétségtelenül átgázolhatatlan mocsáron át 3-400 lépésnyit hosszú karcsú padlószerű híd vezetett, melynek földbe vert tölgyfa cölöpjei máiglan jól látszanak. A vár helyén jegytelen téglák és kövek hevernek s némi üregek, melyeket kincskeresők vájtak. A láp most már kiszáradt, legelőnek s részben kaszálónak használtatik. A két világháború között ásatásokat végeztek, melyek 17. századi kő- és téglaépület maradványait, valamint a középkori réteg alatt újkőkori település nyomait tárták fel. A Rákóczi-szabadságharc után betyárok vertek tanyát benne. Egy korabeli XIX. századi levéltári anyag alapján kiderül, hogy Beregdéda jelenlegi területének nagy része mocsaras vidék volt. Valamint a tóvár, bizonyos Várszég Hugel und Sumpf megnevezést kapott. Református temploma a 13. században épült román stílusban, a középkorban megyegyűlések színhelye volt. A 15. században gótikus stílusban átépítették, ekkor kapta a ma is látható támpilléreit, belső csúcsos diadalívét és a torony takarása miatt csak oldalról megközelíthető kapuzatát. A templom 1556-óta a reformátusoké, 1774-ben és 1903-ban felújították és átalakították. Tornya 17. századi. 1566-ban a tatárok dúlták fel a falut. 1910-ben 898 lakosából 896 magyar volt. Ebből 274 görögkatolikus, 495 református, 75 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Emlékművek Első világháborús emlékmű A falu központjában található az az emlékmű, melyet az első világháborúban elesett lakosok emlékére állíttatott a falu. Ezt az emlékművet 1923-ban állították fel. Mivel a falu lakossága fel szerették volna újítani, felmerült, hogy áthelyezzék a temetőbe. Az idősebbek kérésére eredeti helyén hagyják, mert az emlékműnek „lelke van ott”. Egykor itt gyülekeztek a háborúba induló regruták, tehát ott látták utoljára a családtagjaik. A helybéliek elmondása szerint a 70-es évek elején, az akkori tanácselnök lángvágóval távolított el egy kis márványtáblát. A táblán ötsoros idézet áll: „Legyen lobogó láng e kőből, Mely égre tör hőseink szívéből. Hamvaszd el a turáni átkot, Ó, szent szeretet, Jöjjön el országod!” 2005. október 30-án a KMKSz helyi alapszervezete megemlékezést tartott az emlékműnél. A szervezet vállalta, hogy felújítja. A meghívottakat és az egybegyűlteket Juhász Katalin, a KMKSz Beregdédai Alapszervezetének elnöke és Egressy István, a helyi tanács elnöke köszöntötte. Az emlékművet 82 évvel ezelőtt a hős katonák családja, hozzátartozói állították Szabó Sándor falubíró kezdeményezésére. A forgalmas közút melletti mementó az évek során többször megrongálódott. Az emlékmű helyreállításának költségeit egy jótékonysági rendezvény bevételéből, a helyi görögkatolikus egyházközség adományából és egyéni hozzájárulásokból teremtette elő az alapszervezet. A felújítás során visszaállították a márványtáblát is. Az ünnepségen részt vett Kovács Miklós, a KMKSz elnöke, Bakancsos László, KMKSz Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. Orosz István atya panachidát végzett, a jelenlévőkkel együtt imádkozott a hősök lelki üdvéért. A könyörgési szertartás végén Isten nevében megáldotta és felszentelte az emlékművet. Az emlékművön ez olvasható: A világháborúban elesett HŐSI HALOTTAK EMLÉKÉRE 1914-1918 A hősi halottak nevei: Legyen emlékük áldva és megőrizve az utókor számára Második világháborús emlékmű A temetőben emlékmű őrzi a második világháborúban elesett 21 dédai lakosnak a nevét, illetve a sztálini terror 43 áldozatának emlékét. A falu lakossága 1944-ben 1100 lélek volt. 1944. november 18-a a beregdédaiak számára szintén gyásznapként van nyilvántartva. Ezen a napon fegyveresen kísérték az életerős férfiakat a szolyvai táborba. Halavács József feljegyzéséből értesülhetünk arról is, hogy a gyermekeiket rajongásig szerető édesapa a haláltáborban rokonára sógorára bízza gyermekei otthoni megsegítését, nevelését, amikor a járványos betegség miatt úgy érzi, hogy életének utolsó percei meg vannak számolva. És a rokonszerető sógor szerencsésen hazatérve a táborból mindenkor, minden körülmények között eleget tett ennek a kérésnek… Sok özvegy édesanya így is csak kínkeservesen tudta felnevelni szeretett gyermekeit, de sok édesanya is meghalt a reá nehezedő teher alatt… 1945. július 4-én a helyhatóság által összeállított listák szerint 159 férfi (1900-1926 közti születésűek) az ismert okok miatt nem tartózkodott a faluban. Az 1.sz. listán 88 név van feltüntetve, akiket hadifogolyként vettek számba. A 2.sz. listán lévők korábban katonaként vonultak be (71 férfi), bővebb információval az adatgyűjtők sem rendelkeznek. A szovjet GULAG-okon meghaltak névsorát néhai Halavács József, KMKSz beregdédai alapszervezet akkori titkára állította össze az életben maradtak segítségével. Negyven mezőhomoki és beregdédai férfi pusztult el ártatlanul a sztálini lágerekben. A II. világháborúban 27-en hősi halált haltak. Sztálini terror áldozatainak emlékműve 1991. november 21-én emlékművet avatott a beregdédai és mezőhomoki áldozatok tiszteletére, melyen a következő nevek olvashatók: „Hiába kérded mi volt vétkük a halott fogoly nem felel.” Az ártatlan élni akarók örök emlékére a beregdédai és mezőhomoki utókor nevében A különleges bíróság egy beregdédai születésű férfit is elítélt: Besenyei Alekszandr Georgijevics, aki 1887-ben született. 1945. december 22-én ítélte el a Kárpátontúli Ukrajna különleges bírósága, Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsának 1944. december 18-ai dekrétuma alapján. Rehabilitálva 1990. március 5-én. 2005. november 18-án a felújított emlékműnél megemlékezést tartottak. Ez szent liturgiával kezdődött, majd emlékezők átvonultak a temetőben lévő II. világháborús emlékműhöz. Az újraavatáson Gajdos Ilona, a helyi gazdakör titkára köszöntette az egybegyűlteket, vendégeket / Zubánics László, az UMDSz OT elnöke, Szentgyörgyi Lajos elnöki főtanácsadó ( HTMH és MeH), Gajdos István, az UMDSz elnöke. Dédai homokbányászat A lelőhelyet 1963-ban fedezték fel, és a jelenleg fellelhető homoktartalék mennyisége meghaladja a 11,8 millió köbmétert. A 110 hektáros terület nagy részét (65 ha) a Gajdos Istvánhoz köthető Numinátor cég bérelte a községi tanácstól, azon belül működik a Bumeráng üdülőhely. A falu lakosai többször is tiltakoztak a bányászat ellen, hiszen a házak falai megrepedeztek. Hivatalosan jelenleg nem folyik homokkitermelés Déda határában, a munkálatokat leállították. Látnivalók Görögkatolikus Templom Református Templom Tóvár, történelmi jelentőségű. Parsley, Sage, Rosemary and Thyme Az 1966-os Parsley, Sage, Rosemary and Thyme Simon and Garfunkel harmadik nagylemeze. Az album címe megegyezik az első dal (Scarborough Fair/Canticle) második sorával. A Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 201. helyre került. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Afrikai törpeegér Az afrikai törpeegér (Mus minutoides) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj. Megjelenése A legkisebb (ismert) rágcsáló a világon, és egyike a legkisebb emlősállatoknak. Csak a dongódenevér és az etruszk cickány múlja alul. Súlya maximálisan 12 gramm és ez vemhes nőstényre értendő, az átlag 3–4 g. Testhosszuk 5–6 cm, ennek több mint felét a farok teszi ki. Közeli rokona a házi egérnek (Mus musculus), mindketten az egérfélék családjába és azon belül a Mus genusba tartoznak, ellenben az európai törpeegérhez (Micromys minutus) távolabbi rokonság fűzi. Kinézetre nagyon hasonlít az európai erdei egerekre, csak éppen sokkal kisebbek. A szőre kellemes, meleg aranybarna színű, a hason fehér és a két szín éles vonallal különül el. Létezik egy világosabb, szürkésebb tenyészváltozata is. Hajnalban és alkonyatkor a legaktívabb, de nagyobb csoportban nappal is mozog. A törpeegerek átlagos élettartama 2 év, de nem ritkák a 4 éves példányok sem. Előfordulása A Szaharától délre egész Afrikában előfordulnak, bokros-füves szavannákon. Több alfaja ismert. Az egész világon tartják kisállatként, de mindenhol elég ritka. Tartása Csak üvegterráriumban tartható, mert minden létező ketrec rácsain kifér. Hüllő vagy pókterráriumot lehet legkönnyebben beszerezni, de csak az a fajta jó, aminek rácsos a szellőzője, mert az egereknek szükségük van a friss levegőre. 50×30×25 cm-esben lehet egy kisebb, 3–5 fős csoportot tartani. Ennél kevesebb állatot nem érdemes, mert nem érzik igazán jól magukat, és minél többen vannak, annál többet lehet őket nappal is látni. Alomnak a csutkaalom a legjobb, mert jobban érvényesülnek benne ezek az icipici jószágok, de természetesen a por és illatmentes faforgács is alkalmas. Adjunk nekik szénát, mert szeretnek belőle építkezni, és el is fogyasztják. Rakjunk be sok búvóhelyet, wc-papír gurigát, kókuszhéjat, kerámiaházikókat. Fontos hogy sok lehetőséget biztosítsunk nekik a mászkálásra, mert ezzel megnöveljük a terrárium kihasznált területét, és ijedtükben is felfelé menekülnek. Vékony faágakat érdemes berakni, minél kuszább elrendezésben. Ha beépítünk még emeleteket is, etetővel, akkor sokat fognak a magasban tartózkodni. A hőmérsékletre elég érzékenyek, 20 °C alatt nem szabad őket tartani. Külön fűtést nem igényelnek, de télen a radiátor mellett van a legjobb helyük. 40%-os páratartalmat igényelnek, ezt a zárt terráriumban az itatótálka általában biztosítja. Etetése Csak a kisméretű magvakat eszik meg, ezért alaptápnak kanári és pintyeleség keveréke a legjobb. A lényeg hogy legyen benne vörös és sárga köles is. Imádják a fürtös kölest. Mint minden egérfélének, nekik is magas a fehérjeigényük, ezért sajtféléket, kis főtt tojást is érdemes adni. Jó még a célra a szárított bolharák(Gammarus, teknőseleség) vagy a haltápok is. Kalciumpótlásra a hagyományos fogkoptató kövek nem alkalmasak, mert hozzá se nyúlnak, adjunk nekik valami nyomelemekkel és vitaminokkal dúsított csemegét. Friss zöldség, gyümölcs mindig legyen náluk, ugyanaz a szabály érvényes, mint más rágcsálóknál: semmi K, azaz tilos a káposzta és mindenféle rokona, mint a karalábé, karfiol, kelbimbó. Szeretik az uborkát, a salátát, a banánt és a tyúkhúrt. Mindig legyen friss ivóvizük, erre érdemes odafigyelni, mert nagyon érzékenyek a kiszáradásra. Szaporodása Az ivarérettséget 6-8 hetes korukban érik el. A vemhesség ideje kb. 20 nap, átlagosan 3 kukoricaszem-méretű pici születik. Két hetes korukban nyílik ki a szemük, 4 hetesen már úgy néznek ki, mint a szüleik. 6 hetes koruktól lehet őket biztonságosan elválasztani, ez azt jelenti, hogy ha törpeegeret akarunk venni, akkor azok legalább fele olyan nagyok legyenek, mint a szüleik. Ez a faj nagyon érzékeny a beltenyésztésre, ezért ha nem tudunk nem-rokon vérvonalú egereket beszerezni, inkább ne szaporítsuk őket és tartsunk azonos neműeket. Az azonos nemű testvérek jól kijönnek egymással, még a fiúk is. Új egerek beszoktatása egy már kialakult csoportba nem mindig zökkenőmentes, érdemes erre az időre „idegen helyre” például egy szállítódobozba telepíteni a kolóniát és ott összerakni az új jövevénnyel. DLRM A DLRM egy 2015-ben alakult budapesti rockzenekar. Stílusukban keveredik az alternatív rock, grunge rock, desert rock, emellett néhol punkos elemeket is tartalmaz. Diszkográfia 2015 - Dear Danube (EP) 2016 - Gypsindie (EP) 2017 - Cheeky Pig (LP) Tagok Szabó Márton - Gitár, Ének Petróczi-Farkas Ádám - Gitár Lőrinczi Tamás - Basszusgitár Tóth Farkas Gáspár - Dob Vaksötét A Vaksötét (Don't Breathe) 2016-os amerikai horror-thriller, melyet Fede Alvarez rendezett, valamint Alverez és Rodo Sayagues írt. A film főszereplője Jane Levy, Dylan Minnette, Daniel Zovatto és Stephen Lang. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2016. augusztus 26-án mutatta be a Stage 6 Films, Magyarországon egy nappal korábban, augusztus 25-én került a mozikba szinkronizálva, az InterCom Zrt. jóvoltából. A történet középpontjában egy tizenéves baráti társaság áll, akik betörésekből szereznek maguknak némi pénzt. Amikor legújabb áldozatukhoz, egy vak férfihez betörnek a nagy zsákmány reményében, hamarosan csapdába esnek és szembesülniük kell azzal, hogy a ház pszichopata lakója kegyetlen macska-egér játékot játszik velük. Történet A film kezdetekor látjuk, ahogy napfelkeltekor egy kihalt városrész utcáin egy férfi vonszol maga után egy sérült fiatal lányt. A három bűnelkövető, Rocky (Jane Levy), Alex (Dylan Minnette) és Money (Daniel Zovatto) a válság-sújtotta, pusztulófélben lévő Detroit otthonaiba törnek be kulccsal, amit Alex az apja biztonsági cégének az eladási tételei közül szerzett titokban. Azonban az a személy (Raul), akinek Money eladja a lopott árukat, nem ajánl tisztességes árat neki, ami közel sem elég ahhoz, hogy finanszírozza Rocky vágyát; hogy el tudhasson menekülni Kaliforniába az ő Diddy (Emma Bercovici) nevezetű kishúgával a hanyag anyjuktól, Gingertől (Katia Bokor) és az ő alkoholista barátjától, Trevortól (Sergej Onopko). Hamarosan Money kap egy fülest, hogy a hadsereg egyik veteránja, az elhagyatott Detroit környékén él 300 000 dollár készpénzt tartva a házában; A pénze egy adaték, amit a településén egy Cindy nevezetű gazdag fiatal nő adott neki, mert véletlen megölte a lányát, Rebeccát (Jane Graves) egy autóbalesetben. Miután jól megfontolták a betörést, a trió találkozik az utcában a férfival, a háza előtt. Az autóban Alex észreveszi Rocky kezén a katicabogár tetoválását, és megkérdezi tőle, hogy miért pont egy bogarat tetováltatott magára, erre a lány elmondja, hogy egy múltjában történő incidens miatt, ahol az édesanyja bezárta őt az autójuk csomagtartójába és egy katicabogár, ami berepült volt az egyetlen, ami erőt adott neki. Ahogy észreveszik a férfit sétabottal mászkálni a kutyájával, rögtön rájönnek, hogy ő egy vak (Stephen Lang), akit gyorsan alá is becsülnek. Rövid tanakodás után (ismervén az áldozat fogyatékosságát) végül úgy döntenek, megcsinálják a betörést. Azonban a fiatalok azt nem is sejtik, hogy az öreg hallása és szaglása rendkívül kifinomult és jó. Hajnali 2 órakor a kis csapat úgy dönt, hogy elindulnak megcsinálni a "bulit". Benyugtatózzák a vak férfi kutyáját (Rottweiler) és átugranak a kerítés felett. A pincén keresztül próbálják kireteszelni az ajtót, de nem járnak sikerrel. Az összes ablak, kivéve a kis fürdőszobaablakot, le van zárva, rácsozva. Rocky betör a fürdőszobaablakon keresztül, az üvegszilánkokat szétszórva a padlón, majd a maga módján siet, hogy hatástalanítsa a riasztót, amire csak 30 másodperce van. Ezt követően lehetővé teszi a többiek számára a bemenetelt, majd a cipőjüket leveszik a küszöbnél és együttes erővel megkezdik keresni a szajrét, amire azt gyanítják, hogy az alagsorban van elrejtve. A folyamat során Money óvatosan bekúszik a férfi szobájába, ahol a tv-ben épp egy régi családi videó megy és gyorsan összekotyvasztja az altatógázt, amit alkalmaz is. Kint a folyóson találnak egy titokzatos ajtót, ami egy nagy csavarral és lakattal van lezárva. Úgy vélik, hogy ez az ajtó vezet le a pincébe. Miután sikerült a vakot elaltatni, Money mások tudta nélkül elővesz egy pisztolyt és úgy dönt, hogy szétlövi a csavart, ám Alexet megrémiszti az ötlet, hogy egy fegyveres betörés részese lehet, melyben a ház tulajdonosa akármikor lelőhetik az elkövetőket. Alex elhagyja az épületet, miközben Money az ajtóra lő. Amikor meghallja a fegyver hangját, a vak felébred és kisétál, hogy megtudja, ki van ott. Money, ekkor megpróbál tárgyalni a férfival, fenyegető lövést leadva felé, ha nem hagyja, hogy elvigyék, amiért jöttek, lelövi őt. A férfi lassan közelítve kihasználja Money nyugtalanságát és hirtelen mozdulattal elkapja és felnyomja a falra, azt kérdezve tőle, hogy rajta kívül még hányan vannak. Money azt hazudja, hogy csak egyedül van és könyörög neki, hogy engedje szabadon. A férfi váratlanul fejbe lövi a fiút. Rocky elszörnyed és összekuporodik sírva az egyik közeli szekrény sarkába. A vak belép a szekrénybe (Rocky jelenlétéről nem tudva) és a falon egy mozgatható csempét elmozdít, hogy ellenőrizze a biztonsági széfjét. Beüti a számkombináció kódját "2978" és megnézi, hogy a készpénz még mindig benne van-e. Ezután kimegy és rögzíti a hátsó ajtót, miközben Alex visszaosont a házba, hogy megmentse Rocky-t. Rocky kifigyelte a számsort és ketten kinyitják a biztonsági széf ajtaját, és ellopják az összes készpénzt, ami a belsejében van, ám meglepődve tapasztalják, hogy több mint 1 millió $ van benne. Ezután a kiutat tervezik emlékeztetve magukat, hogy az egyetlen kiút a pinceajtó, ami belülről van lezárva. Többször is sikerül észrevétlenül eliszkolniuk a ház tulajdonosa mellett, miközben ő Money hulláját zsákba rakja és a ház biztonságát ellenőrzi. Mikor megcsörren egyikük telefonja, a férfi már tudja, hogy még vannak idegenek a házában. Sietve a pinceajtóhoz futnak, hogy elmenekülhessenek a vaktól, csak hogy amikor leérnek a létrán, meglepi őket egy megkötözött, felpeckelt szájú nő, Cindy (Törőcsik Franciska), aki egy házilag készített, kipárnázott cellában tartózkodik. A nő mutat nekik egy újságcikket, amelyben az áll, hogy Cindyt ártatlannak találták a bíróságon a vak ember lányának megölése miatt; Rocky és Alex ekkor jön rá, hogy Cindyt fogságban tartja a férfi. A biztonsági-széfben megtalálják (ugyanaz a kód, mint a másik széfnél) a kulcscsomót és kiszabadítják a lányt, ezt követően sietve elkezdik elhagyni a pincét. A pincelejárathoz érve, ahogy Alex kinyitja az ajtót, hirtelen megjelenik a vak ember és rájuk lő, ám vaktában tévedésből megöli Cindyt. Alex fülét csak súrolja az egyik golyó. Rocky és Alex kénytelen visszamenekülni a pincébe, miközben a vak ember feldühödött Cindy halála miatt. Lekapcsolja a villanyt, és ezt mondja: "Most azt látjátok, amit én!". Egy kisebb macska-egérharcot követően, Alex összezörren a vak emberrel és gyorsan felszaladnak a pincelépcsőn a fény irányába. Megpróbálják bezárni a vak férfit a pincébe, csak egy újabb bökkenővel nem számoltak. Alex és Rocky ahogy felér, látják hogy a kutya éber és ellenséges, ezért sietve felmennek a második emeletre, majd elbarikádozzák magukat. Alex megpróbálja figyelmeztetni a rendőrséget a lakásriasztót aktiválva a távirányítójával. El akarja nekik árulni, hogy a vakember emberrablást és gyilkosságot követett el, de Rocky elmondja, hogy nem lesznek képesek megtartani a pénzt, ha a rendőrség megtudja, hogy pontosan mi is történt valójában. Rocky megszökik a szoba szellőztetőrendszerében, miközben a vak ember és a kutya betörnek a szobába és megtámadják Alexet, aki kiesik az ablakon át egy tetőablakra. A vak ember rá lő egyet a tetőablakra, amitől Alex nagyot esik a földre, súlyos sebesülést szerezve. Alex elmenekül a mosókonyhába, de a vak ember észleli a jelenlétét, mivel hangosan lélegzik. Rövid harc kerekedik ki közöttük, majd a vak ember eszméletlenre veri Alexet és leszúrja Money holttestét (melyet korábban hozott oda) egy metszőollóval, melyre azt hiszi, hogy Alex teste. Eközben a kutya követi Rockyt a szellőzőn keresztül, majd végül elfogja őt a vak ember. Amikor felébred a pincében, kiderül a vak embertől, hogy Cindy terhes volt tőle, az ő gyermekét várta. A bíróság felmentette Cindyt az emberölés vádja alól miután lefizette őket. Bevallja, hogy az ő kislányát szeretné visszaszerezni így és megígérte Cindynek, hogy 9 hónap után szabadon engedi, miután megszüli a babát. A vak férfi Rockyt vádolja, mert ha ők nem törnek be, akkor nem lőtte volna le véletlenül Cindyt és a magzatát. Azt mondja, hogy Rockynak kell átvennie Cindy helyét és szülnie kell neki egy gyereket, majd megígéri neki, hogy kilenc hónap múlva elengedi. A férfi úgy készült, hogy erőszakkal megtermékenyíti Rockyt egy bébi kémcsővel, a saját spermiumát alkalmazva, de Alex időben megérkezik és megtámadja őt egy kalapáccsal, majd lebilincselik őt. Alex és Rocky megpróbálják elhagyni a házat a bejárati ajtón, de a vak ember egyszer csak kiszabadul a bilincs alól és hátba lövi Alexet, aki meghal. Rocky gyorsan kiszökik a szabadba, de a vak kutyája követi őt egészen a kocsijához. A kutya kordában tartja és nem engedi ki a lányt az autóból, végül csapdát állítva a csomagtartóban, Rocky csőbe tudja húzni a kutyát és bezárja az autóba, de a vak ember addigra megjelenik mögötte és visszahúzza a házba (legelső jelenet). Rocky észreveszi a halott Alexnál a riasztó távirányítóját és aktiválja a riasztóberendezést. A férfi a kifinomult hallása miatt megzavarodik a hangzavartól. Ezt követően egy feszítővassal szétveri a vakembert és végül lelöki őt a pincébe, majd Rocky a rendőrség megérkezte előtt elmenekül a pénzzel. Rocky készül a húgával elhagyni Detroit-ot a Los Angelesi vonattal. Mielőtt felszállnának a vonatra, a lány meglátja a hírekben, miszerint a vak ember megvédte magát és megölt két behatolót (Alex és Money) a házában, valamint stabil állapotban fekszik a kórházban. A tények azt mutatják, hogy a vak ember nem tett feljelentést, mivel Rocky ellopta a pénzét, valószínűleg az emberrablás miatt a házában, mivel ő eltudná mondani a rendőrségnek. A film végén Rocky és Diddy elhagyják az indulási kaput. A film készítése Fede Alvarez elárulta, hogy a film elkészítése bizonyos értelemben „válaszlépés” volt rendezői debütálásának számító 2013-as filmjére, a Gonosz halottra. Különösen azokra a kritikákra reagált, amelyek szerint a Gonosz halott túlságosan véres volt, a nézőközönség sokkolására apellált, valamint egy régebbi film remakeje. Ezzel ellentétben a Vaksötét eredeti történettel rendelkezik, kevesebb véres jelenetet tartalmaz és a sokkolás helyett a feszültségkeltésre helyezi a hangsúlyt. A rendező el akarta kerülni, hogy a film természetfeletti jelenségekkel dolgozzon, mert ezt túlságosan divatosnak érezte. A negatív főszereplő vakká tétele is tudatos lépés volt részéről; ezzel kapcsolatban – a filmes negatív főszereplőkre utalva – a következőket nyilatkozta: „Néha természetszerűen hatalmat adsz a kezükbe és fenyegetőbbé teszed őket az átlagembernél. Ezért úgy gondoltuk, megfordítjuk a dolgot, elvesszük a látását és egy vak személyt csinálunk belőle.” A szereplőgárdához Daniel Zovatto – 2015. május 1-én, Dylan Minnette 2015. május 22-én csatlakozott, míg Jane Levy és Stephen Lang június 18-án. A film forgatása 2015. június 29-én kezdődött. Bár a Vaksötét jelentős része Detroitban játszódik, elsősorban Magyarországon forgatták; érdekesség, hogy egy magyar színésznő, Törőcsik Franciska is feltűnik a filmben. Alvarez úgy becsülte meg, hogy a film elkészítése feleannyiba fog kerülni, mint a Gonosz halott elkészítése, és ezt a tényt üdvözítőnek találta, mert így nagyobb mozgásteret kap a stúdiótól. Folytatás 2016 novemberében a rendező, producer, író Fede Alverez megerősítette, hogy lesz folytatása a filmnek, melynek középpontjában Stephen Lang karaktere lesz látható. Fogadtatás A film nagyrészt pozitív kritikákat kapott a kritikusoktól. A Metacritic oldalán a film értékelése 71% a 100-ból, amely 38 véleményen alapul. A Rotten Tomatoeson a Vaksötét 87%-os minősítést kapott, 105 értékelés alapján. A film jelenleg világszerte 140,4 millió dolláros bevételnél tart. Seeboden am Millstätter See Seeboden am Millstätter See osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 6302 lakosa volt. Elhelyezkedése Seeboden Karintia középső részén fekszik, a Millstatti-tó nyugati partjánál, a járási központ szomszédságában. Az önkormányzat 22 falut és egyéb települést fog össze: Am Tschiernock (0 lakos), Karlsdorf (142), Kolm (68), Kötzing (113), Kras (195), Liedweg (62), Lieserbrücke (806), Lieseregg (1), Lieserhofen (481), Litzldorf (24), Lurnbichl (220), Muskanitzen (37), Pirk (112), Raufen (8), St. Wolfgang (23), Schloßau (78), Seebach (61), Seeboden am Millstätter See (3035), Tangern (197), Trasischk (39), Treffling (483), Unterhaus (145). A környező települések: északra Gmünd in Kärnten, északkeletre Krems in Kärnten, keletre Millstatt am See, délre Spittal an der Drau, nyugatra Lendorf, északnyugatra Trebesing. Története Seeboden területe már régóta lakott, erről tanúskodnak az újkőkorból származó kőbalták, egy bronzkori balta, illetve a vaskori Hallstatt-kultúra tárgyi emlékei. Az első névről ismert felső-karintiai nép az indogermán nyelvű illírek; feltehetően tőlük származik a Dráva és a Tauern-hegység mai elnevezése. I.e. körül a régióban a rómaiak által ambidravusoknak nevezett kelta vagy elkeltásodott illír nép élt. Seeboden igen gazdag római kori régészeti leletekben, mert Teurnia város közvetlen közelében helyezkedett el. A Dráva völgyében futó Via Iulia Augusta út Lieserbrückénél szelte át Lieser folyót és innen indult egy útelágazás északnak, Salzburg (Iuvavum) felé. A kora középkorban szláv karantánok települtek be a régióba, jelenlétükről több helynév is árulkodik. Őket a 8. század második felében meghódították a bajorok és erőszakkal elkezdték keresztény hitre térítésüket, ami véres felkelésekhez vezetett. 800 körül békésebb módszerekre váltottak, ebből a korból származik a legrégebbi helyi templom, amelynek alapjait 1953-ban találták meg. 1000 körül katonai szolgálatra is kötelezett horvát parasztokat telepítette Seebodenbe az út és a helyi karantán lakosság felügyeletére. Ekkoriban már a német kezdte játszani az etnikailag tarka helyi népesség közvetítő nyelvének szerepét. Valamikor 1237 előtt felépült Sommeregg vára, amely előbb az Ortenburgok, később a Cillei család, majd a Habsburgok birtokában volt. A 16. század közepén a Khevenhüller-család szerezte meg, tőlük pedig 1651-ben a gmündi Lodron-házra szállt. A környékbeli falvak mind az ő birtokukban voltak egészen az 1850-es önkormányzati reformig. Megalakult Seeboden és Treffling községi tanácsa, majd 1870-ben egyesültek. Lieserhofen 1886-ig Spittalhoz tartozott, utána önállóvá vált, végül 1973-ban Seebodenhez csatolták. A 19. század végéig a Millstatti-tó környéke kevéssé értékes területnek számított, ám a meginduló turizmus miatt hamarosan a tópart vált Seeboden legnépesebb és régiójává. A turizmus a település gazdaságának húzóágazatává vált. Seeboden 2000-ben mezővárosi (Markt) státuszt kapott, 2011 novemberében pedig nevét Seeboden am Millstätter See-re változtatták. Lakosság A seebodeni önkormányzat területén 2016 januárjában 6302 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 6045 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 91,4%-a volt osztrák, 1,9% német, 1,8% pedig boszniai állampolgár. 64,8%-uk katolikusnak, 25,9% evangélikusnak, 2,2% muszlimnak, 5,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók Sommeregg vára (benne kínzókamra-múzeum). Minden augusztusban három hétig lovagi játékokat tartanak a várban. az unterhausi evangélikus templom karintiai halászmúzeum bonsaimúzeum és zen-kert a Millstatti-tó csónakázási, vízisíelési lehetőségekkel Híres seebodeniek Herbert Haupt (1947-) politikus, szociális miniszter 2000-2005 között, alkancellár 2003 február-október között Thomas Morgenstern (1986-) olimpiai bajnok síugró Eva Glawischnig (1969-) politikus, a Zöld Párt szóvivője volt Platina (Edda-album) Az Edda Művek 28. albuma egy – a Platina sorozatban megjelent – válogatás, melyen a '90-es évek dalai hallhatók. Számok listája Elérlek egyszer Szellemvilág Száguldás Sirály Egy álom elég Büszke sas (koncertfelvétel) Egyedül Blues Kör '98 (Ördögi kör) Lelkünkből Hűség és árulás Egyedül maradtunk Menedékhely Megint egy balhé Akitől minden szép Töreky Ferenc Töreky Ferenc (Nemesvita, 1922. november 17. – Budapest, 2016. december 19.) magyar tervezőgrafikus, képzőművész. Pályafutása 1946 és 1951 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Konecsni György, Barcsay Jenő, Hincz Gyula és Koffán Károly voltak. Tanulmányúton járt Lengyelországban, Németországban, az USA-ban és Olaszországban. Művészeti vezetője volt a Derkovits Alkotóközösségnek, a Hungalu Stúdiónak, a Kontakta Stúdiónak. Művészeti tanácsadóként dolgozott a Képzőművészeti Kiadónál, valamint a Lektorátus, a MAHÍR szakértője volt. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja, a Plakátművészeti Alapítvány elnöke, tiszteletbeli elnöke. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanított a Vizuális kommunikáció és grafikai tervezés tanszéken. Tervezett és illusztrált könyveket készített művésznaptárakat és üvegfestményeket intézmények és magánmegbízók számára. Díjak, elismerések A Mezőgazdasági Kiállítás fődíja (kétszer) Budapesti Nemzetközi Vásár-díj Protenvita-díj, Bulgária Köztársasági Érdemrend Klebersberg-díj Egyéni kiállítások Konstanz Augsburg Berlin Dublin Válogatott csoportos kiállítások Varsói Plakátbiennálé Brnói Plakátbiennálé Belgrádi Plakátbiennálé Női szabad stílusú sprint sífutás a 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a sífutás versenyszámainak Erzurum adott otthont. A női szabad stílusú sprint sífutást február 16.-án rendezték. Szaúd-Arábia az olimpiai játékokon Szaúd-Arábia olimpiai története során eddig tíz nyári játékokon vett részt, első alkalommal 1972-ben, Münchenben. Az ország egyetlen sportolója sem indult még a téli olimpiai játékokon. A szaúd-arábiai törvények értelmében nőknek tilos a részvétel az olimpiai játékokon, bár egyes híresztelések szerint a NOB nyomást gyakorolt a Szaúdi Olimpiai Bizottságra a nők 2012-es szereplésének érdekében. A 2012-es londoni játékokon két női sportoló vett részt. A Szaúd-arábiai Olimpiai Bizottság 1964-ben alakult meg, a NOB 1965-ben vette fel tagjai közé. Pápua varánusz A pápuavaránusz (Varanus salvadorii) a varánuszfélék családjában tartozó gyík. Tudományos nevét Tommaso Salvadori olasz természettudósról kapta és nem a közép-amerikai országról, Salvadorról. Előfordulása Új-Guinea szigetének déli részén él, de előfordul a sziget északi részén is. Élőhelye az alföldi esőerdők és mangrovemocsarak. Megjelenése Testhossza 150 cm, a bejegyzések szerint legfeljebb 244 cm. A pápuavaránusz a legnagyobb új-guineai hüllőfaj. Színe sötétzöld sárgafoltokkal. A farkán fekete és sárga csíkok vannak. Hosszú karmai vannak. Életmódja A pápuavaránusz agresszív és kiszámíthatatlan állat. 1993-ban egy pápua nőt megharapott egy pápuavaránusz, és a nő később bele halt a fertőzésbe. A fákon sütkérezik. Tápláléka madarak, tojásaik, kis állatok és döghús. Egyetlen vetélytársa az új-guineai éneklő kutya. A fogságban élő példányok hallal, békával, rágcsálókkal, csirkével és kutya eledellel táplálkoznak. Szaporodása A fogságban élő állatoknál figyelték meg a szaporodását, a vadon élő szaporodásáról keveset tudunk. A nőstény 12 tojást rak. Október és január között kelnek ki a varánuszkölykök a tojásból. A kölykök kikelésükkor 45 cm hosszúak és 56 grammosak. A kölykök rovarokat és kisebb hüllőket esznek. Természetvédelmi állapota Az erdőirtás és a vadászata fenyegeti, és elevenen nyúzzák meg a bennszülött népek, úgy vélik, hogy a varánusz gonosz szellem. A világon jelenleg 18 állatkertben tartják a fajt. Az egyesült államokbeli állatkerti populáció 52 példányból áll és ismeretlen számban van magángyűjteményekben. Az IUCN vörös listáján a faj nem szerepel. Galgovo Galgovo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délkeletre fekszik. Története 1857-ben 315, 1910-ben 638 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 2011-ben 685 lakosa volt. Nevezetességei Szent Rókus tiszteletére szentelt temploma 1765-ben épült. Egyhajós épület négyszög alakú szentéllyel. Johannes Stabius Johannes Stabius (~1468 – Graz, 1522. január 1.) humanista, természettudós, történész. Élete 1482-től az ingolstadti egyetemen tanult, ahol 1484-ben szerzett diplomát. Ezután megfordult Nürnbergben és Bécsben, majd 1498-tól az ingolstadti egyetemen matematikát tanított. 1503 nyarán I. Miksa császár szolgálatába lépett, útjain elkísérte és tanácsadója volt. 4084 Hollis A 4084 Hollis (ideiglenes jelöléssel 1985 GM) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1985. április 14-én. Liberális Demokraták A Liberális Demokraták (angolul Liberal Democrats, vagy gyakori rövidítéssel Lib Dems, azaz Libdemek) liberális politikai párt az Egyesült Királyságban. Ideológiája A Libdemek a szociális liberalizmust, az alkotmányos és választójogi reformot, a progresszív adózást és a polgári szabadságjogokat támogatják. A pártelnök alapkönyve John Stuart Mill 1859-es műve A szabadságról (On Liberty). A multilaterális elvű külpolitikát támogatják és 2003-ban a párt ellenezte a brit részvételt az iraki háborúban. 2011-ben viszont támogatják az ENSZ vezette intervenciót Líbiában. A három fő brit párt közül a Liberális Demokraták a leginkább Európai Unió-barátok. Története A Liberális Párt akkor süllyedt a harmadik párt szintjére, amikor 1918-tól és különösen az 1920-as években megerősödött a Munkáspárt. Még ez a pozíciójuk is veszélybe került, amikor az 1980-as években parlamenti képviselők egy csoportja kivált a Munkáspártból és létrehozta a Szociáldemokrata Pártot. A Liberálisok és az SDP is arra jutottak, hogy nincs helye négy jelentős pártnak az ország politikai életében, ezért létrehozták az SDP-Liberális Szövetséget, hogy egymással ne kelljen versenyezniük a választásokon. A szövetséget a liberális David Steel és a szociáldemokrata Roy Jenkins, majd utóbbit váltva David Owen vezette. A két pártnak külön politikai elképzelései és hangsúlyai voltak, de az 1983-as és az 1987-es választásokra közös manifesztóval álltak elő. A kiábrándító 1987-es szereplés után Steel a két párt egyesülését javasolta. Owen ellenezte az egyesülést, de a törekvés mindkét pártban többséget szerzett és a pártok 1988 márciusában formálisan összeolvadtak, Steel és az 1987 augusztusa óta az SDP-t vezető Robert Maclennan ideiglenes vezetésével. Az új párt neve kezdetben Szociális és Liberális Demokraták (SLD) volt. (Nem hivatalosan röviden már 1987 szeptember óta A Demokraták volt a szövetségesek közös neve.) A nevet 1989 októberében változtatták mai formájára, amelynek gyakori rövidítése a Libdemek. Az SDP kisebbsége, akik elutasították az egyesülést, Owen vezetése alatt maradtak a csonka SDP-ben. A Liberális Pártból azok, akik nem csatlakoztak az új párthoz, létrehozták az új Liberális Pártot, amely az eredeti Liberális Párt jogutódjának tartotta magát de később feloszlott. Mások mindjárt az egyesülés után visszavonultak a politikától. A szakadár liberális Michael Meadowcroft végül 2007-ben csatlakozott a Liberális Demokratákhoz, de követői közül többen még ma is a „Liberális Párt” név alatt politizálnak, többnyire néhány helyi választókerületben Liverpool Cityben. A Liberális Demokraták pártja 1988. március 2-án jött létre két párt egyesülésével. Alkotói közül a Liberális Párt a Brit Whig Pártból, a Radikálisokból és a Peeliták-ból eredt, az SDP pedig a Munkáspárt egyik szakadár csoportjából. A megelőző hét évben a két párt SDP-Liberális Szövetség néven választási szövetséget alkotott. A párt 1989-ben új logót kezdett el használni, a Szabadság Madarát. Ezt gúnyolta ki Margaret Thatcher akkori miniszterelnök híres mondata: „halott, mint John Cleese papagája” (utalás a Monty Python híres papagáj-jelenetére). A párt első korszakában vezetője Paddy Ashdown volt, akit 1999-ben Charles Kennedy váltott fel. 2006–2007-ben rövid ideig Menzies Campbell következett, majd Nick Clegget 2007-ben választottak meg a párt élére. A 2010-es választásokon 57 liberális képviselő jutott a parlamentbe. Ezzel az eredménnyel ők a harmadik legnagyobb párt az Alsóházban (House of Commons), ahol a Konzervatívok 307 mandátumot szereztek, a Munkáspárt pedig 258-at. A Liberális Demokraták a választás után kormánykoalícióra léptek a Konzervatívokkal. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes lett, négy másik liberális demokrata bekerült a kabinetbe és mások is kormányzati pozíciókhoz jutottak. 2017 júniusában lemondott Tim Farron, a Liberális Demokraták vezetője, akit hevesen bíráltak a liberális demokraták kiábrándító választási kampánya után, és többször állították pellengérre keresztény teológiai nézetei, illetve a melegekhez való hozzáállása miatt. Pártelnökök 1988–1999: Paddy Ashdown 1999–2006: Charles Kennedy 2006–2007: Menzies Campbell 2007–2015: Nick Clegg 2015–2017: Tim Farron Tiszai evangélikus egyházkerület A Tiszai evangélikus egyházkerület voltaképpen már a Szabad királyi városi evangélikus egyházkerület így lett volna nevezhető, mióta a szepessárosi egyházkerülettel való kényszerű egybeolvadást követőleg lassanként felsősége alá jutottak az Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa. Szatmár és Bihar vármegyei egyházak is. Története Attól fogva, hogy a rózsahegyi zsinat törvényesítette ezt az állapotot, „tiszavidéki” név alatt tényleg fordult is elő e kerület, hivatalosan azonban a II. Carolina Resolutio után nyerte a „tiszai” nevet, a gömörvidéki kerületnek vele 1735-ben való egyesítésével egyidejűleg. Ettől fogva mindkét élő püspök tovább is végezte ebbeli teendőit, sőt a gömörvidékiek a magukénak 1738-ban bekövetkezett halála után is kísérletet tettek a különállás fenntartására, annyira, hogy még a másik püspök életében, 1741-ben újra választottak a maguk köréből püspököt. Ez aztán hamarosan püspöke lett az egész új kerületnek, s az 1743. évi dobsinai egyezségben későbbre is szabályozták a püspökválasztás módját, ami az eperjesi egyezségben 1782-ben létrejött pótlással 1863-ig volt érvényben. Eleinte négy (hat szabad kir. városi, sáros-zempléni, gömöri, kishonti), 1742-től a hegyaljaival öt, a 18. század vége felé pedig a Szepességben keletkezett három (tizenháromvárosi, hétbányavárosi, tátraaljai) egyházmegyével együtt nyolc egyházmegyéből állott, melyekhez 1886-ban kilencedikül csatlakozott a brassói magyar egyházmegye. A budapesti első zsinat ide helyezte át a liptói és árvai egyházmegyéket is. Az egyházkerület 1898 kezdetével új beosztáson ment keresztül, ami kisebb változtatásokon kívül főként abban állott, hogy a szepesi tizenháromvárosi és hétbányavárosi egyházmegyék egybeolvasztattak, s részben a hegyaljai, részben a sáros-zempléni egyházmegyékből egy új is kiszakíttatott tiszavidéki név alatt. Ezen 1903 végére még az a módosítás történt, hogy a →hat szabad kir. városi egyházmegye szétosztásával egyházai a terület szerint illetékes egyházmegyékbe olvasztattak. Az egyesülés után a lengyel uralom alatti tizenhármon kívül összesen 70 egyháza volt (a hat szabad kir. városban 6, Abaújban 5, Sárosban 15, Szepesben 2, Borsodban 3, Zemplénben l, Kishontban 14, Gömörben 24). 1791-ben pedig 108-at, 1823-ban 117-et számlált, 1890-ben 147-et, azután 170 lett. Hozzátartozott az eperjesi kollégium (gimnázium, tanítóképezde, jogakadémia, theol. akadémia), a késmárki, iglói, rozsnyói és nyíregyházai gimnázium, meg a rozsnyói felsőbb leányiskola; egyik részben a rimaszombati egyesült prot. gimnázium is. Magyarország felosztása után a szlovenszkói keleti egyházkerület lett belőle némi változtatással. A Magyarországon maradt töredék-egyházkerület azóta alakultakkal együtt mindössze tizenhét anyaegyházból állott két egyházmegyében (a hegyaljaiban és a tiszavidékiben), s területén a miskolci jogakadémián és tanítóképezdén kívül a nyíregyházai fiú és leánygimnázium volt. A magyar ajkú Felvidék visszacsatolása után 39, Erdély és Tiszántúl egy részének visszatértével pedig 46 anyaegyháza volt négy (megszaporodva a gömör-kishontival és az erdélyivel) egyházmegyében, de aztán visszaállott az addigi helyzet. Emlékezz, Reina! Az Emlékezz, Reina! (Reina de Corazones - Szívek királynője), egy amerikai telenovella a Telemundótól. Főszereplői: Paola Núñez, Eugenio Siller, Juan Soler, Catherine Siachoque és Laura Flores. A sorozat 2014. április 28-án került adásba a Gala tv-csatornán. Magyarországon 2015. január 5-én vetíti a TV2. Történet A történet Las Vegasban játszódik. Reina Ortíz, a sikeres divattervező feleségül megy Víctor de Rosashoz. Az esküvő napján meglátja halottnak hitt vőlegényét és kirohan a templomból. Az utcán elgázolja egy autó. Reina magához tér a kómából, de a balesetnek nem várt következménye lett: részleges amnézia. Reina utolsó emléke 8 évvel korábbi. Az a nap, amikor Estefania Pérez esküvőjére készült és leesett a lépcsőről. Nyolc évvel korábban: Reina Ortíz, egy fiatal varrónő mostohaanyjával és húgával él együtt. Nicolás pincérként dolgozik a Party Poker kaszinóban. Estefania meghívja Reinát az esküvőjére, ahol találkozik a két fiatal. Reina és Nicolás egymásba szeretnek. Boldogságuk azonban nem tart sokáig. Nicolás együtt járt Camilával, Víctor lányával. Camila öngyilkossága után Víctor úgy döntött, hogy bosszút áll Nicoláson. Az ő megbízásából rálőttek Nicolásra és kábítószert raktak a kocsijába. Mivel Nicolás kórházba került nem tudott elmenni az esküvőjére. Estefania elment a templomhoz és azt hazudta Reinának, hogy Nicolás meghalt. A kórházban pedig Nicolásnak azt, hogy Reina soha sem kereste őt. Nicolás "halála" után kiderült, hogy Reina gyermeket vár tőle. Víctor felajánlotta a nevét a kislány számára. A kocsiban talált kábítószer miatt Nicolást 15 évre ítélték, de csak 3 évet töltött börtönben. Smith különleges ügynök felajánlotta neki a szabadságát cserébe azért, hogy nekik dolgozzon. Nicolást hivatalosan halottá nyilvánították. 5 évvel később Reina és Nicolás útjai keresztezik egymást. Nicolás Javier Bolívar néven Reina sofőrje lesz, kihasználva a lehetőséget, hogy Víctor után nyomozzon és megtalálja azt a személyt, aki a Reina elleni támadásokért felelős. Chilleurs-aux-Bois Chilleurs-aux-Bois település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 2016 fő (2015). Chilleurs-aux-Bois Attray, Courcy-aux-Loges, Ingrannes, Loury, Mareau-aux-Bois, Montigny, Neuville-aux-Bois, Santeau és Sully-la-Chapelle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hadik Magda Bódyné Hadik Magda (Ópécska, 1914. június 1. – Budapest, 2004. május 2.) magyar szobrász, éremművész. Élete Édesapja állomásfőnök volt Ópécskán, a trianoni békediktátum után a család átköltözött az új határ túloldalán fekvő legközelebbi városba, Makóra. Itt végezte el iskoláit - a Csanád Vezér Reálgimnáziumban tanult - és művészi pályája is itt bontakozott ki. 1947-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei Pátzay Pál, Barcsay Jenő és Ferenczy Béni voltak. 1953-ban diplomát szerzett. Többször ment külföldi tanulmányútra, járt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban és a Szovjetunióban is. Alkotott a makói, hódmezővásárhelyi, hoyerswerdai és a frunzei művésztelepen, részt vett a nagyatádi faszobrász- és a nyíregyháza-sóstói éremművészeti alkotótelepeken is. Férjhez ment Bódy Ferenchez, és mivel férje a csurgói református gimnáziumban kapott állást, a házaspár oda költözött. Rokonai Makón maradtak, gyermekei később sem születtek. A szocialista realizmus idején nem találta a helyét, főként saját szórakoztatására alkotott. Az 1970-es-80-as években megtalálta hangját, művészetének központjában az ember, az emberi érzelmek álltak. Kisplasztikákat, érmeket és nagyméretű szobrokat egyaránt készített. Szobrászatát a tömbszerűség és a zárt, lehatárolt formák jellemzik. Művészete kiegyensúlyozott, keresztyén perszonalista szemléletet tükröz. Élete végén Budapesten élt; végrendeletében fennmaradt alkotásainak zömét megosztva a csurgói és a makói múzeumra hagyta. Kiállításai Egyéni kiállításai 1969 - EVIG-gyár Művelődési Ház 1972 - Művelődési Ház, Tokaj (Juhász Erikával közösen) 1976 - Kiállítóterem, Makó ( Iványi Ödönnel közösen) 1976 - Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1981 - Művelődési Ház, Tokaj 1982 - Benczúr Terem, Nyíregyháza 1993 - Vigadó Galéria, Budapest 1994 - József Attila Múzeum , Makó 2006 - József Attila Múzeum , Makó (emlékkiállítás) Csoportos kiállítások (válogatás) 1954 -től - Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Hódmezővásárhely 1976 -tól - Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs 1978 - Magyar Szobrászat, Műcsarnok , Budapest 1979 - A Vásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1983 -tól - Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1988 - Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1988 , 1990 - Internazionale del Bronzetto Dantesco, Ravenna 1989 - Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1992 - III. Országos Faszobrászati Kiállítás, Nagyatád 1994 - Kisszobor '94, Vigadó Galéria , Budapest Köztéri munkái 1955 : Gyerekek kutyával (mészkőszobor, Bázakerettye ) 1955 : Figurális dombormű (kerámia, Budapest , XX. kerület ) 1968 : Szolmizáló (mészkőszobor, Nyíregyháza ) 1970 : Delfinek (mészkőszobor, Szombathely ) 1972 : Erdei Ferenc-szobor (bronz mellszobor, Makó ) 1972 : Cselkó István-dombormű (mészkő, Mosonmagyaróvár ) 1973 : Petőfi-szobor (mészkő mellszobor, Tiszalúc ) 1975 : Mementó-szobor (mészkő emlékmű, Makó ) 1978 : Ságvári Endre-szobor (mészkő mellszobor, Makó) 1978 : Akócsi Ágnes-dombormű (mészkő, Budapest , XIII. kerület ) 1980 : Eötvös Loránd-dombormű (vörös márvány, Debrecen ) 1980 : Káplár Miklós-szobor (bronz mellszobor, Hajdúböszörmény ) 1983 : Díszkút (kő utcabútor, Hoyerswerda ) 1983 : Térdelő lány (mészkő szobor, Nyíregyháza ) 1984 : Hankóczy Jenő-szobor (bronz mellszobor, Budapest ) 1985 : Kirgiz melódia (dolomit, Frunze ) 1992 : Nagyváthy János-emlékmű (kő-bronz kompozíció, Csurgó ) Munkái közgyűjteményekben Déri Múzeum , Debrecen József Attila Múzeum , Makó Magyar Nemzeti Galéria , Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum , Budapest Rábaközi Múzeum, Kapuvár Tornyai János Múzeum , Hódmezővásárhely Városi Múzeum, Csurgó Díjai, elismerései Marx-érem ( 1983 ) A Szovjet Képzőművészek Szövetségének diplomája ( 1985 ) Csurgó város díszpolgára Társasági tagságai Nemzetközi Éremművészeti Szövetség Harc a 282. számú magaslatért A 282. számú magaslatért folyó harc (hangul: 282 �� ��, handzsa (hanja): 282 �� ��; ibegi kodzsi csonthu (ibaegi goji jeontu)) a Koreai háború egyik ütközete volt, mely az ENSZ országok csapatainak incshoni (incheon-i) partraszállását követő hadműveletek egyik része volt. A csata lefolyása 1950. szeptember 22-én az angol erőkhöz tartozó skót Argyll és Sutherland Highlanders ezred 1. zászlóalja Leslie Nielsen parancsnoksága alatt átkelt a Naktong (Nakdong) folyón , hogy az amerikaiak új offenzívájának támogassa a balszárnyát. Másnap, szeptember 23-án négy órakor a brit erők támadást indították a hegyet védő észak-koreai erők ellen. A koreaiak a közeledő ellenség láttán tüzet nyitottak, de a támadók reggel kilenc órája elűzték a védőket a magaslatról. A hegyet rekord idő alatt elfoglaló angoloknak azonban csak pillanatnyi pihenőjük lehetett, mivel a távolabbi északiak géppuskái és aknavetői lőni kezdték a hegyen levő zászlóalj állásait. A támadó koreaiakat a britek rendületlenül visszaverték, azonban hamarosan lőszerellátmányra volt szükségük és ezért az amerikaiaktól kértek rádión lőszert és tüzérségi támogatást. Végül az amerikai reptérről P–51 Mustang repülők szálltak fel, hogy csapást mérjenek az ellenséges állásokra. A skótok az esetleges baráti bombatámadást elkerülendő a repülők számára jól látható, szabályos jelző szövetsávval határolták a saját állásaikat. Azonban a mustangok a skót állások felé tartottak. Kenneth Muir őrnagy harminc emberével együtt ekkor ijedten integetni kezdett az amerikai gépek felé, azok azonban a zászlóalj katonáit napalmmal szórták meg. A bombázásban több angol katona meghalt és rengetegen megsebesültek. A zászlóaljnak ez a bombázás túl sok volt és a legtöbb katona visszavonult a hegyről. Watts közlegény egymaga tartotta távol a koreaiakat, akihez később a Gillies őrnagy által összegyűjtött néhány ember is csatlakozott. Muir őrnagy embereivel gyorsan felismerte, hogy muszáj a hegyet megtartaniuk, ezért harminc emberével támadást indított a hegyet ekkor uraló észak-koreai katonák ellen. A pusztító tűz ellenére a britek feljutottak a magaslat tetejére, de az utolsó pillanatban a golyózápor közepette Muir őrnagy elesett. A vezetőjüket vesztett briteknek ennek ellenére sikerült visszafoglalniuk a magaslatot, de az ütközet lényegében eldöntetlen maradt. A britek vesztesége több mint 96 főre rúgott, ebből minimum 60 fő az amerikai bombázásban halt meg vagy sebesült meg. Kenneth Muir őrnagy vitézségéért posztumusz Viktória Keresztet kapott. Pornográfia A pornográfia olyan irodalmi művet, képet vagy filmet jelöl, melyben mezítelenséget vagy közösülést ábrázolnak nemi izgalom elérése céljából. A kifejezés a görög πορνογραφια szóból ered, aminek jelentése: „prostituáltakról készült írás vagy rajz”. A pornográfia jellege A pornográfia eltér az aktábrázolástól abban, hogy a test szépségének ábrázolása helyett a hangsúly a nemi aktus, illetve a nemi szervek közvetlen módon való megmutatásán van. Elfogadott vélemény szerint nem azonos az erotikával sem, ami hasonló nemi izgalom elérését tűzi ki célul, de a közösülés vagy a nemi szervek közvetlen („premiere plan”) bemutatása nélkül. A pornográfia célja elsősorban a szexuális ábrándok, vágyak főleg vizuális manifesztációja, kvázi kiszolgálása az érdeklődők számára. Épp emiatt nem (vagy általában nem) az átlagemberek vagy a szereplők valódi szexuális szokásai nyilvánulnak meg benne, hanem amit az érdeklődők többsége a fantáziái alapján látni akar. Ennek következtében a pornográf művekben nem fordítanak nagy figyelmet azok valósággal való egyezésére (jellemzően a szereplők viselkedésénél vagy a szituációknál), minekutána azok sokszor abszurdak, hiteltelenek és/vagy közönségesek, harsányak. A pornográf művek elsősorban heteroszexuális ábrándokat elégítenek ki, ahol rendszerint a nők tárulkoznak ki a férfiak számára, mivel a pornográfia iránt elsősorban a heteroszexuális férfiak részéről mutatkozik érdeklődés, de léteznek leszbikus, homoszexuális, BDSM és egyéb tematikájú pornográf termékek is. A célközönség miatt általában igyekeznek esztétikus megjelenésű, vonzó szereplőket megjeleníteni a pornográf művekben, különösen a hölgyek esetében, ettől csak akkor térnek el, ha egy tematikusabb mű ezt kívánja. A pornográfia megítélése társadalomfüggő. Egyes társadalmakban és korokban az elveket lazábban, más korokban szigorúbban határozták meg, és így előfordulhat, hogy ami a múlt században pornográfnak számított (például egy felemelt szoknyájú lány, akinek látható az alsóneműje), az mára már teljesen kikerült a pornográfia köréből. Manapság a pornográfia a fejlett világ legtöbb részén elfogadott, vagy legalábbis megtűrt, legális műfaj, de szigorú szabályok vonatkoznak az erotikus és pornográf művek forgalmazására, árusítására, hogy védjék a kiskorúak fejlődését és azok nyugalmát, akiket nem érdekel a pornográfia. Pornográf filmgyártás A pornószínész (vagy pornószínésznő) olyan filmszínész, aki pornográf filmekben szerepel. A pornófilmet régebben partyfilm-nek is nevezték. Színészek vagy színésznők egyes filmekben meztelenül jelennek meg – gyakran csak rövidebb időre – néha akár szexuális aktust is bemutatva, ám a filmek ettől még nem minősülnek pornófilmnek, és a színészek sem pornószínészek. Ehhez olyan szexjelenetekben kell megjelenniük, amelyekben általában közeli képek láthatóak a nemi szervekről. A legtöbb pornószínész művésznevet használ (Kyla Cole, Mandy Bright, Rita Faltoyano, Dora Venter), Lolo Ferrari, de akad kivétel is (Égerházi Zsanett, Louise Frevert, Ron Jeremy, Vivi Rau). A pornográf filmekben kevés kivételtől eltekintve nem fordítanak nagy gondot a környezet kialakítására, többnyire egy kész helyszín bérlése és a pornószínészek fizetése jelenti a legnagyobb költséget, akik viszonylag alacsony díjazásért foglalkoztathatóak, és az elkészült művek nagy példányszámban, magas áron értékesíthetők. A mai eltömegesedett pornóiparban új arcokat általában igen alacsony költséggel (újsághirdetés vagy ügynökség útján) is be lehet szerezni. Története Az első hivatalosan forgalmazott pornófilm a Deep Throat (Mély torok) című film volt (1972), Linda Lovelace főszereplésével. A film hatalmas sikert ért el, világforgalmazásban több mint 100 millió dollárt eredményezett. Jelentős pornószínésznek számított Marilyn Chambers (Behind the Green Door), Gloria Leonard (The Opening of Misty Beethoven), Georgina Spelvin (The Devil in Miss Jones), Jeremy Cohen (The Speed Demon Of Porn) és Bambi Woods (Debbie Does Dallas). Ez az időszak a pornó aranykorának számított az 1980-as évek elején. Számos pornó-színészlegenda született, mint például John Holmes, Seka, Ginger Lynn Allen, Annette Haven, Veronica Hart, Nina Hartley és Hyapatia Lee, akik ebben a korban kezdték pályafutásukat. Jenna Jameson, Tera Patrick, Briana Banks, Ariana Jollee és Silvia Saint a legismertebb pornósztár lett a kései 1990-es években és a korai 2000-es években. Manapság kissé megkopott a "pornósztárság" státusza, főleg az internetes pornódömping hatására már nemigen vannak feltűnő "tehetségek". Az 1970-es években az Egyesült Államokban megpróbálták a pornószínészeket prostitúció vádjával bíróság elé állítani. A bíróság azonban különbséget tett a pénzért szexuális kapcsolatot létesítő, és a szexuális kontaktust ábrázoló színészi játék között, amit pénzért adnak elő. Ettől függetlenül manapság is előfordul "átjárás" a két tevékenység között, jellemzően amikor egy korábban pornószínészkedéssel is foglalkozó hölgy később prostituáltként kínálja a szolgáltatásait – kizárólag magánszemélyként. Pornográf műfajok A pornográf művek sokféle kategóriába sorolhatóak, a leggyakoribbak: Hetero: A hagyományos egy férfi egy nő szituáció, mivel ez az alapfelállás, külön nem szokták jelezni, de előfordul. Blowjob: Ez az orális szexet jelenti, azaz a pénisz szájjal történő izgatását, közönségesebben szopás nak hívják. Anal: Az anális szex lényege a pénisz végbélbe történő behatolása. Cumshot: Ez a férfi magömlésére utal, ami a nő testére vagy máshova történik. Facial: Arcraélvezés , ahol a férfi a nő arcára ejakulál. Mouthful: Ilyenkor a férfi a nő szájába ejakulál, aki akár le is nyeli a spermát. Threesome: Hármas felállás, két férfi egy nővel, vagy két nő egy férfivel. Double vagy DP: Két férfi egy nő ánuszába és vaginájába egy időben történő behatolása. Group: Három vagy annál több szereplő, csak az egyik vagy mindkét nemből, gyakran pl. két hetero pár. Gangbang: Egy nő sok férfival, vagy egy férfi sok nővel történő szexuális együttléte. Bukkake: Általában egy nő arcára sok férfi ejakulál, leggyakrabban közösülés nélkül. Creampie: Amikor a férfi a nő ánuszán vagy vagináján belül ejakulál, ezért jelent angolul krémes pitét . Handjob: Magyarul kézimunka , amikor kézzel vezeti a nő a férfit a kielégüléshez. Fingering: Angolul ujjazást jelent, ahol a férfi az ujjaival izgatja a nő nemi szervét. POV: Az angol „point of view” kifejezés rövidítése, személyes nézőpontot jelent, a férfi szemszögéből készült produkciókat jelöli. Voyeur: Kukkolásra emlékeztető beállítás. Vannak szexuális indentitás szerinti kategóriák, mint például: Gay: Ez összességében a férfi homoszexuális tartalmakat jelöli. Lesbian: Leszbikus érintkezés nők között. BDSM: Alá-felé rendelt viszony – gyakran csak szimulált – fájdalomokozással és/vagy fétistevékenységgel . Tranny vagy TS , esetleg Shemale: transznemű szereplők. Származásra: Asian: Ázsiai származású szereplők. Ebony: Afroamerikai vagy fekete bőrű szereplők, a meghatározás ezért kapta a sötét színű ébenfa után a nevét. Latina: Latin-Amerikai szereplők. Interracial: Különböző származású szereplők, pl. európai és ázsiai, vagy ázsiai és afroamerikai közös szereplése. Életkorra: Teen: Tinik vagy annak látszó lányok. MILF: Angol rövidítése a „Mother/Mom/Mum I'd Like to Fuck”-nak, szalonképesen a vonzóbb középkorú hölgyeket jelenti. Mature: A szintén középkorú szereplők általánosabb jelzője. Helyszínre: Nature: Szabadban, főleg természetben zajló cselekmény. Public: Nyilvános helyen zajló cselekmény, ahol más emberek is előfordulhatnak vagy elő is fordulnak (utca, tömegközlekedési eszköz stb.). Még a hajszínre is létezik kategória: Brunette: Barna hajú hölgyek. Blonde: Szőke hölgyek. Redhead: Vörös hajú hölgyek. Brownhair: Barna hajú hölgyek. Ezeken kívül sok egyéb meghatározás van még a pornográf művek különböző kategóriáira. Hatásai A pornográfia, illetve a pornográf tartalmú művek, filmek leginkább vitatott hatása az, amit az emberek magánéletére, még inkább nemi életére gyakorol. A pornográfiával kapcsolatos előítéletek leggyakrabban azok felszínes, közönséges, sokszor trágár stílusa miatt alakul ki, ezen kívül a fiatalok vagy a nemi és/vagy társas kapcsolatokban kevéssé jártas emberek számára megtévesztően hathatnak, akik erkölcsileg is sérülhetnek. Ezen emberek a „könnyen” elérhető pornóval helyettesíthetik tapasztalatlanságukat, ami miatt az a téves képzet alakulhat ki bennük, hogy a való életben is úgy működnek a társas és nemi kapcsolatok, mint a pornográf művekben. Emiatt a jövőbeli kapcsolatkezdeményezéseik és személyiségük alakulása is veszélybe vagy hátrányba kerülhetnek. Ha azonban a néző tisztában van vele, hogy amit lát az elsősorban csak színjáték, aminek hátterében elsősorban az üzlet és nem az ismeretterjesztés áll, a pornográfia feltehetően kevéssé fog ilyen téves hatást gyakorolni rá. Főleg ha azt is tudja, hogy a pornográfia elsősorban testi, fizikai hatásokat bemutató műfajával szemben egy valódi kapcsolatnak két ember között normális esetben a szex és a testi kapcsolatok csak egy bizonyos részét teszi ki, sok más egyéb tényező is kell egy valódi jól működő kapcsolathoz. Fontos tehát a nevelésben, tájékoztatásban is adott esetben őszintén beszélni a pornográfiáról, nem mindösszesen csak tiltani vagy megbélyegezni, hanem rámutatni a megtévesztő hatásokra és ellentmondásokra. Philip Zimbardo szociálpszichológus tanulmánya szerint az emberi agy gyorsan hozzászokik a pornográf tartalmú művek nézéséhez, majd fokozatosan egyre durvább, szélsőségesebb ingereket keltő vizuális hatások kellenek, hogy ismét izgalmi állapotba tudjon kerülni. Ez elvezethet odáig, hogy teljesen érdektelenné válik az egyén a normális szexualitással szemben. Szabályozás A pornográfia előállítását és forgalmazását a világ nagy részén szigorú törvények szabályozzák. A legtöbb országban tiltott kiskorúakat vagy fiatalkorúakat ábrázoló pornográf anyag előállítása, illetve forgalmazása. Jelenleg 18 éven aluliak ilyen műben való megjelentetése, az ilyen tartalom forgalmazása Magyarországon is tilos. Ahol a forgalmazás megengedett, ott is korlátozzák a művek bizonyos helyeken, illetve bizonyos módokon való árusítását és reklámozását. Ilyen például az iskolák környéke. Ezen törvények főképp a gyermekek szexuális fejlődését próbálják védelmezni. 28-as busz (Pécs) A pécsi 28-as jelzésű autóbusz a II-es rakodó és Lámpásvölgy között közlekedik. A busz érinti az Árkád felső részét és az Ágoston teret. A 38-assal a Zsolnay-szobortól Feketehegyig azonos útvonalon közlekedik. Története 1958. január 8-án új vonalat nyitnak Borbálatelepre a Széchenyi térről 48-as jelzéssel. 1969. október 1-jén a járat végállomása a Főpályaudvar lesz. 1987. január 1-jétől új számozási rendszer keretén belül kapta meg a 38A jelzését. 2014. február 3-tól az újonnan alakult 28-as buszjáratba olvasztották az egykori 38A-s buszt. A járat csak munkanapokon közlekedik. 2014. június 16-tól, a nyári menetrend bevezetésétől a cassian-telepi forduló megépítéséig a korábbi 38A végállomásáig, Borbálatelepig közlekedett. 2016. június 16-ától csak egy irányban, a Lámpásvölgy felé közlekedik. Az ellenkező irányban más jelzésű autóbuszok járnak. Felsődubovány Felsődubovány (szlovákul Horné Dubovany) Dubovány településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban. Fekvése Pöstyéntől 14 km-re, délnyugatra fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint Dubovány területén a kőkorszak óta éltek emberek. A vonaldíszes kultúra népének nyomain kívül megtalálták itt a bronzkor és a korai vaskor népeinek nyomait is. A szlávok korai településének nyomait a 8. és 9. századból származó 39 feltárt sír jelzi. 1113-ban a zobori apátság oklevele „villa Lucinci" falut említ. A falu bizonyos első említése 1279-ből származik „Luchunch" néven. A középkorban a mai Dubovány község helyén két település, a csejtei váruradalomhoz tartotó Felsődubovány és az Ocskay család birtokában levő Alsódubovány állt. A történeti források szerint 1600-ban Felsőduboványnak 32 háza állt. 1787-ben 233 lakosa és 33 háza volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint: „Felső Dubovány. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbitöl nem meszsze, réttye, és földgye ugyan első Osztálybéli, legelője is elég van, piatzozája Csejtán, Vágujhelyben, és Galgóczon; de mivel szőleje nintsen, és kevés fája van tűzre, a’ második Osztályba tétettetett." Fényes Elek szerint: „Dubován, (Alsó- és Felső-), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, N. Kosztolán mellett. Az első 547 kath., 1 evang., 28 zsidó lak. F. u. Ocskay fam.; a második 252 kath., 1 evang., 11 zsidó lak. F. u. a csejtei uradalom. Határuk termékeny; réteik igen jók; bort termesztenek; malmuk van. Ut. p. N. Szombat." Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Felső-Dubován, tót község, Alsó-Dubován mellett, a Dudvág jobb partján, 304 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kosztolány, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Földesurai ugyanazok voltak, mint Alsó-Dubován községé, minthogy története és egyéb emlékei tekintetében is teljesen összefügg a szomszédos Alsó-Dubovánnal 1379-ben szintén mint Leövey 114Miklós, az Ocskayak ősének birtoka szerepel. Most gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka." 1910-ben 419, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott. Alsó- és Felsőduboványt 1943-ban egyesítették. Major István (katona) Major István (Győr, 1819. július 17. – Szanád, 1890. október 6.) magyar tüzérhadnagy és terménykereskedő. Élete Major István és Szombath Zsuzsanna fiaként született. Részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban, melynek bukását követően egy ideig Szegeden bujdosott. Amikor osztrák útlevélhez jutott, egy darabig egy győri kereskedő hajóján tartózkodott, majd 1851/2-ben a Délvidékre költözött, ahol különféle győri kereskedők megbízottjaként dolgozott: ő fizette ki azt a nagybirtokokról odaszállított búzát, amit Szanádról Győrbe szállítottak hajón. 1865-ben megnősült. Meggazdagodott és 1877-ben beválasztották Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai közé. 1890-ben betörtek hozzá, ellopták a búzára felvett pénzét, tettes felderítetlen maradt. Major István ekkor az elveszett pénzt kénytelen volt saját vagyonából pótolni, szinte mindene ráment. Néhány hónappal később elhunyt. Műve Honvédélményeim 1848-49-ből. (Magvető Könyvkiadó, 1973) Sébastien Bourdais Sébastien Bourdais (Le Mans, 1979. február 28. –) francia autóversenyző. A Champ Car sorozat egyik legsikeresebb résztvevője, a versenyág négyszeres bajnoka (2004–2007). 2008–2009-ben a Toro Rosso Formula–1-es csapat versenyzője. Jelenleg az Interkontinentális Le Mans Kupában és az IndyCar Series-ben versenyzik. Floridában él feleségével, Claire-rel és lányával, Emmával. Korai évek A gokartozás után 1995-ben kezdődött karrierje, amikor a Formula Campus Bajnokságban indult, és az összesítésben a kilencedik helyen végzett. Ezután két évig a Francia Formula Renault Bajnokságban indult. 1997-ben öt pole-pozíciót és négy futamgyőzelmet szerzett, ezzel az összesítésben a második helyezést érte el. A következő két évben a Francia Formula–3-as bajnokságban versenyzett. 1998-ban öt futamgyőzelemmel a hatodik helyen végzett és megnyerte az Év Újonca díjat is. 1999-ben három pole-pozíciót szerzett, nyolc futamot nyert és ezzel a sorozatban az első helyen végzett. 2000-ben a Formula 3000 nemzetközi mezőnyében versenyzett a Prost Junior Csapattal. Összesítésben a 9. helyen végzett egy pole pozícióval és egy futamon elért második hellyel. 2001-ben a DAMS Csapathoz igazolt és Silverstone-ban megszerezte első futamgyőzelmét. 2002-ben ismét csapatot váltott. a Super Nova Racing autójával hét pole-pozíciót és három futamgyőzelmet szerzett. A pontversenyben vezető Tomas Enge pontbüntetése miatt ő örökölte meg annak első helyét, két ponttal megelőzve Giorgio Pantanót. Champ Car Ahogy a legtöbb Formula 3000 bajnok, úgy Bourdais is a Champ Car sorozatban folytatta karrierjét. 2003-ban a Newman/Haas Racing-hez igazolt. Első Nagydíján rögtön a pole-pozíciót sikerült megszereznie. Ezt a bravúrt előtte utoljára Nigel Mansell tudta véghezvinni. Bár ezt a futamot csak a tizenegyedik helyen fejezte be, nem kellett sokat várnia az első győzelmére. Az évad negyedik futamán Nagy Britanniában sikerült a dobogó legfelső fokára állnia. Az évben még két futamgyőzelmet, három második helyet, és egy harmadik helyet zsebelt be. Ezzel az összesítésben a 4. helyen végzett és megkapta az Év Újonca címet is. 2004-ben maradt a Newman/Haas Racing csapatnál. A McDonald's által szponzorált Lola autói uralták a mezőnyt. Bourdais nyolc pole-pozíciót ért el, tizennégy futamból tízen dobogós helyen végzett, ebből hét futamgyőzelem, egy második helyezés és két harmadik hely. Összesítésben első helyen végzett, dominanciáját az mutatja, hogy a világbajnoki ezüstérmes csapattársát, Bruno Junqueirát 28 ponttal előzte meg. 2005-ben szintén nem váltott csapatot, ötször indult az első rajtkockából, és tizenhárom futamból hatot nyert meg, további egy futamon ezüstérmet szerzett. Ezekkel az eredményekkel megvédte világbajnoki címét. 2006-ban is a Neewman/Haas Racingnél versenyzett. Hét pole-pozíciót és hat futamgyőzelmet zsebelt be, továbbá egy ezüst és három bronzérmet szerzett. Ezzel háromszoros világbajnok lett. 2007-ben sem váltott csapatot. Ötször indulhatott az első rajtkockából, nyolc futamgyőzelem mellett még egy ezüstérmet is szerzett, ezzel négyszeres világbajnok lett. A Formula–1-ben 2002-ben az Arrows csapattal tesztelt. A jó eredmények miatt az Arrows szerette volna szerződtetni, de a csőd szélén álló csapatnak erre az anyagi források hiánya miatt nem volt lehetősége. Még ebben az évben a Renault-nál is tesztelt, de végül a csapat Bourdais honfitársát, Franck Montagny-t szerződtette le. (Egyes értesülések szerint először ő kapott ajánlatot, de nem szeretett volna együtt dolgozni a Renault vezetésével.)[forrás?] 2007-ben tért vissza a Formula–1-be a Toro Rossóval tesztelni. 2007 januárjában bejelentette, hogy abban az évben még marad a Champ Car-ban. 2007. augusztus 10-én jelentették be, hogy 2008-tól Bourdais Vitantonio Liuzzi helyén, Sebastian Vettel mellett a Toro Rosso csapatánál fog versenyezni. A 2008-as szezonnyitó ausztrál nagydíjon a negyedik helyen állt, amikor megállt az autó motorja, de már teljesítette a verseny 90%-át, ezért értékelték, és a 7. helyet szerezte meg, két pontot szerezve ezzel csapatának. Malajziában már az első körben kilökte Nico Rosberg, Bahreinben a 15. helyen ért célba. A spanyol nagydíjon Nelson Piquet próbálta megelőzni, de későn vette észre a Renault belső íven kanyarodó versenyzőjét, és összeütköztek. Bal első kerékfelfüggesztése eltörött, ami a verseny feladására kényszerítette. Törökországban kicsúszott és kiesett. Az esős monacói nagydíjon csak pár kört tudott megtenni az új STR3-assal, amikor David Coultharddal ugyanott veszítették el uralmukat az autójuk fölött. A falnak, majd egymásnak ütköztek és mindketten kiestek. Kanadában utolsóként, a 13.-ként ért célba. Hazai versenyén, a francia nagydíjon sem volt esélye a pontszerzésre, csak a 17. lett. A brit nagydíjon a 13. rajthelyet szerezte meg, és a 11. helyen ért célba. Németországban a 15. helyet szerezte meg az időmérőn, és a 12. helyen ért célba. A következő két versenyen is messze volt a pontszerzéstől, mígnem az esős belga nagydíjon megismételte élete legjobb Formula–1-es eredményét: 7. lett. Az év hátralévő öt versenyén mindannyiszor célba ért, de a pontszerzés rendre elmaradt. Japánban ugyan 6.-ként intették le, de utólag 25 másodperces időbüntetést kapott, mert a boxból kihajtva összeütközött Felipe Massával. A kínai nagydíj időmérő edzésén bejutott az első tízbe, de a versenyen csak 13. lett. A brazil nagydíjon ismét eljutott az időmérő edzés harmadik szakaszáig, de a versenyen nem tudta megtartani a 9. pozíciót és egy 14. hellyel zárta a szezont. 2008-ban Bourdais két 7. hellyel összesen 4 pontot szerzett, ami a világbajnoki pontverseny 17. helyére volt elég. A 2009-es szezonban ismét maradt a Toro Rosso csapatánál. Mivel a szezon első felében rendszeresen gyengébben teljesített, mint csapattársa, az újonc Buemi, július 16-án kirúgta a csapata. Le Mans-i 24 órás versenyek Szülővárosa híres versenyén először 1999-ben indult a Labre Competition színeiben Porsche 911 GT2-es autóval. Csapattársai Pierre de Thoisy és Jean-Pierre Jarier voltak. A versenyt a motor meghibásodása miatt 134. körben kényszerültek feladni. 2000-ben a Pescarolo csapattal indult Emmanuel Clerico és Olivier Grouillard mellett. Negyedik helyezett lett a három Domináns Audi mögött. 2001-ben csapattársai Jean-Christophe Boullion és Laurent Redon voltak, egy Courage C60-al álltak rajthoz. A versenyből 271 kör után estek ki. 2002-ben Jean-Cristophe Boullion mellett idén Franck Lagorce volt a csapat tagja. A kocsi nem változott, de idén sikerült beérni a célba a kilencedik helyen. 2003-ban nem indult. 2004-ben Nicolas Minassian és Emmanuel Collard csapattársaként versenyzett, de 282 kör után kiestek a versenyből. 2007-ben Stephane Sarrazin és Pedro Lamy mellett állt rajthoz a Peugeot 908-al. Az első körben a nedves pályán Bourdais kicsúszott, de a verseny során sikerült végül a második helyre felhozni magukat az Audi mögé. Egyéb versenyek Champ Car pályafutása alatt több más versenyen is kipróbálta magát. 2002-ben Christophe Bouchut, David Terrien és Vincent Vosse csapattársaként egy Chrysler Viper GTS-R-rel megnyerte a Spa-i 24 órás versenyt. 2006-ban a Panoz Esperante autóval megnyerte a Sebringi 12 órás verseny GT2-es kategóriáját. 2005-ben részt vett a Bajnokok Nemzetközi Versenyén, ahol 12 versenyző közül az ötödik helyen végzett. A négy futam egyikét, a Texas Motor Spedeway-en ő nyerte meg. Futamokon elért eredményei Formula-1 (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Mikus Gyula Mikus Gyula (Celldömölk, 1905. október 16. – Keszthely, 1996. december 6.) magyar pedagógus, festőművész. Élete Kisgyermekkorát születési helyén töltötte 1910-ig, székely származású édesanyjával és borbélyként működő édesapjával. Tapolcán járt elemi, majd polgári iskolába, ahol Frimmel Gyula rajztanár fedezte fel tehetségét. Kiskorától kezdve sokat rajzolt, festegetett, de családja szűkös anyagi lehetőségei miatt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola helyett be kellett érnie a biztosabb kenyérkeresetet nyújtó tanítói hivatással. Tanítóképzőt végzett Szegeden 1927-ben. Szegeden a festői mesterség elsajátításában Bocskai István és Dinnyés Ferenc volt a mestere. A tanítóképzőben szabadidejében nemcsak festett és rajzolt, hanem figurális alkotásokat is készített, sokat mintázott és faragott. 1927-ben került vissza a Balaton mellékére, Zalaszántón kapott tanítói állást. A zalai táj szépsége, a falusi környezet, a falu életének szegényes mindennapjai ihlették első alkotásait. A mindennapi tanítói munka mellett kísérletezgette ki saját stílusát, kereste egyéni művészi hangját. Az 1930-as, 1940-es évek társadalmi feszültségeit , drámáit részletgazdag, elbeszélő jellegű képekben festett meg a századelő életképi stílusában. Első nagyobb sikerét Halottasmenet című művével érte el, amellyel Halmos Izor Életkép-díjat nyert a Műcsarnok 1939-es téli tárlatán. 1941-től az 1948-as államosításig a keszthelyi polgári fiú- és leányiskolában tanított, az addiginál lényegesen kedvezőbb anyagi és szellemi körülmények között. 1943-ban született franciás könnyedségű impresszionista látásmódot tükröző vászna, a Nyár. Figyelme egyre inkább a Balatonra, a Szigligeti-öböl páratlan panorámájának megragadásra irányult. Az 1940-es évek végétől alkotásai még határozottabban a természeti látványok megörökítésére koncentrálódtak. A Fényes Adolf Teremben volt első egyéni kiállítása 1951-ben, majd számtalan hazai és külföldi tárlaton szerepelt. A balatongyöröki Bece-hegyről feltáruló kép újabb és újabb megfogalmazása szinte életfeladatává nőtt, ő maga így szólt erről évtizedek múltán: „A Balatont festettem télen, nyáron, kora tavasszal, késő ősszel. Amikor úgy tűnik, mindent tudok róla, naponta újabb arcát fordítja felém. Kapcsolatom a tóval és környékével megbonthatatlan, már csak magammal elmúló…” Halála után a keszthelyi Szent Miklós temetőben helyezték örök nyugalomra. Társasági tagság Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Emlékezete Emlékére Keszthely városa és a művész családja emlékkiállítást hozott létre 1998-ban abban a házban, amelyben Keszthelyen élt és alkotott több mint 50 évig. Az emlékház működését a város nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással a 10 éves fennállás megünneplése helyett ideiglenesen felfüggesztette, majd 2010 novemberében más célra hasznosította. Keszthely díszpolgára, születése 100. évfordulójára emléktáblát avattak (készítette: Lénárd Gábor) a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház Pantheonjában. Művei (válogatás) Halottasmenet 1939 Mosónők 1948 Mályvás csendélet 1956 Vadvirágok 1967 Halásztragédia 1978 Művei közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria , Budapest Balatoni Múzeum , Keszthely Laczkó Dezső Múzeum , Veszprém Díjai, kitüntetései Halmos Izor életkép-díj (1939) Festészeti Nívódíj (1953, 1969) Egry József Képzőművészeti Díj (1973) Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozata (1975) Szocialista Kultúráért (1975, 1980, 1985) Keszthely Városért kitüntetés (1980) Alkotói Díj, Zalaegerszeg (1991) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje ( 1995 ) Didímium Didímium hipotetikus elem, amely Di vegyjellel 1869-ben Mengyelejev periódusos rendszerének első változatába is bekerült. Később kiderült róla, hogy prazeodímium és neodímium keveréke, emellett nyomokban egyéb lantanoida elemeket, szamáriumot és gadolíniumot is tartalmaz. Ez az elemcsoport csak vegyületei formájában állt a kutatók rendelkezésére, mégis a korabeli publikációkban sokszor zavaró módon elemként hivatkoznak rá. Az oxidjának a többi lantanoida oxidhoz hasonló névképzéssel -céria, lantána, ittria, stb.- a didímia nevet adták. Rövid tudományos pályafutása során elemi formában nem tudták előállítani. Története Az elemnek hitt keveréket Carl Gustaf Mosander svéd kémikus, a lantán, erbium és terbium felfedezője 1841-ben különítette el lantán-oxidtól, amihez való hasonlósága miatt kapta a nevét. A didymium szó görögül ikerelemet jelent. Per Teodor Cleve svéd kémikus jött rá 1874-ben, hogy két összetevőből áll. Végül Carl Auer Freiherr von Welsbach osztrák kémikus választotta szét 1886-ban frakcionált kristályosítással salétromsavas oldatból a két elem sóját, prazeodímium-ammónium-nitrátot és neodímium-ammónium-nitrátot. Ennek ellenére Mengyelejev a periódusos rendszernek még az 1889-es változatában is bennhagyta. Ezt az időszakot nevezik ritkaföldfém krízisnek, ugyanis ezek az elemek sehogy sem akartak illeszkedni az addig létrehozott rendszerhez. Egy új oszlopnak túl sokan voltak, egy új sor lehetősége pedig nem merült fel, hiszen ezeknek az elemeknek a vegyértértéke a rendszámmal nem változott. Utóélete és felhasználása A név a ritkaföldfém iparágban egy ideig használatban maradt. Az Egyesült Államokban didímium sónak hívták azokat a vegyületeket, amik a monacitból a cérium eltávolítása után maradtak vissza. Ez a Mosander-féle eredeti változathoz képest lantánt is tartalmaz. Európában ezt a keveréket krakkolási katalizátorként alkalmazták, amelyet később tiszta lantán- vagy neodímiumalapú vegyületekkel váltották ki. Neve az üvegiparban és kohászatban is fennmaradt, ugyanis optikai tulajdonságait felhasználták védőszemüvegek üvegének színezéséhez és a név idővel márkanévvé vált. A didímium üveg teljesen kiszűri az izzó fém és üvegolvadék zavaró sárga fényét, emellett a kohászati eljárások során jelenlevő magas hőmérsékletű gázok UV-sugárzásával szemben is védelmet biztosít. Fényképezésnél a didímium üveget fénysszűrőként használják, a vörös és narancssárga árnyalatok telítettségének növelését lehet elérni vele. Hullámtörők A Hullámtörők (The Guardian) egy 2006-os film Kevin Costner és Ashton Kutcher főszereplésével, Andrew Davis rendezésében. Az amerikai bemutató 2006. szeptember 29-én volt, Magyarországon november közepén került a mozikba. A film az Egyesült Államok Partiőrségének mindennapjaiba nyújt betekintést, közelebbről az AST (Aviation Survival Technician) programba. Cselekmény Ben Randall (Kevin Costner) a valamikori úszóbajnok és legendás vízimentő a mentési képzésre jelentkezők felkészítését végzi. A sajátos módszerekkel végzett tréning során a zárkózott edző bizalmába fogad egy fiatal jelöltet (Ashton Kutcher), akitől azonban paradox módon a többiek teljesítményétől sokkal többet követel. Az edző és tanítványa lelkileg közel kerülnek egymáshoz, végül választaniuk kell élet és halál, önzés és önfeláldozás között. Érdekességek A gyártó cég vállalkozókat bérelt fel egy nagy kiterjedésű beltéri hullámmedence megépítésére a film számára. 2005 -ben, az Amerikai Egyesült Államok déli részén bekövetkezett sorozatos hurrikánpusztításokat követően a forgatás helyét áttették Shereveportba, Louisiana államba. Néhány jelenetet, melyek a filmben az alaszkai Kodiakban játszódnak, Elizabeth Cityben, Észak-Karolinában vettek fel. 60 000 font súlynyi jeget használtak a forgatáson. Az egyik tanonc a filmben Mark Gangloff. Gangloff olimpiai úszó , aki az athéni olimpiai játékokon aranyérmet szerzett. A film mindkét főszereplője, Kevin Costner és Ashton Kutcher is a Delta Chi elnevezésű főiskolai testvériség tagja. Clancy Brown játssza Hadley kapitány szerepét. A remény rabjai című filmben szintén egy Hadley kapitány nevű karaktert alakított, aki azonban börtönőr . A film betétdalát Bryan Adams adja elő, a címe: Never Let Go . The Space Between Us (film) A The Space Between Us egy amerikai sci-fi kalandfilm, amit Peter Chelsom rendezett és Allan Loeb, Stewart Schill és Richard Barton írt. A főszereplők Asa Butterfield, Britt Robertson, Gary Oldman és Carla Gugino. A forgatás 2015. szeptember 14-én kezdődött Albuquerque-ben (Új-Mexikó). A film bemutatója 2016. augusztus 19. Cselekmény Gardner Elliot, az első ember, aki a Marson született, a Földre utazik, hogy megtalálja az apját. Clarke megye (Virginia) Clarke megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Berryville. Lakosainak száma 14 348 fő (2013. július 1.). Clarke megye Jefferson, Loudoun, Fauquier, Frederick, Warren és Berkeley megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: La fan A La fan (A rajongó) egy amerikai telenovella, amelyet a Telemundo mutatott be 2017. január 17-én 20:00 órai kezdettel. A főszereplői: Angélica Vale, Juan Pablo Espinosa, Miguel Varoni, Scarlet Ortiz, Ximena Duque, Jonathan Islas és Gabriel Porras. Történet Valentina Perez meglátja, hogy a híres telenovella színészt, Lucas Duartét egy kocsi el akarja gázolni. Mivel ő Lucas egyik legnagyobb rajongója egy vetődéssel megakadályozza a balesetet. Azonban a jelenet egy forgatás része lett volna, így Valentina tönkretette a stáb munkáját. Salma, a sorozat nő főszereplője kirúgatja Valentinát a munkahelyéről, a forgatáshoz közeli pizzériából. Miután Lucast lebuktatják a paparazzik a szeretőjével, Gabriel, Lucas menedzserre mindenképpen javítani szeretné a színész image-át, így az egyik rajongó együtt ebédelhet Lucasszal. Gabriel Valentinát választja ki közülük. Valentina hamarosan Lucas személyi asszisztense lesz, anélkül, hogy tudná, hogy Lucas volt a legjobb barátnője, Lucía nagy szerelme és Lucía fiának, Tomásnak az édesapja. Lucas testvére, Carlos úgy dönt, hogy visszavonul a cégvezetéstől és helyét, lánya Adriana foglalja el. Erre a pozícióra a cég egyik alkalmazottjának, Benicionak is fáj a foga, de mivel ő nem családtag, így számára ez elérhetetlen. Kivéve, ha sikerül Adrianát feleségül venni. Ennek két akadálya is van. Az egyik, hogy Adriana megközelíthetetlen azután a csalódás után, amit volt vőlegénye okozott, aki, Felicitasszal, Adriana édesanyjával csalta meg őt. A másik, Adriana vonzódása Diego iránt. Stazione di Manerbio Stazione di Manerbio vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Manerbio településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brescia–Cremona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Verolanuova (Brescia–Cremona-vasútvonal, dél) Stazione di Bagnolo Mella (Brescia–Cremona-vasútvonal, észak) Norman Foster Norman Foster (1935. június 1.) angol építész és formatervező. Szakmai élete, ismertetői Londoni székhelyű cége Foster+Partners a világ legnagyobb tervező irodáinak egyike, 17 irodával világszerte. Számos művei között kiemelkednek a berlini Reichstag újjáépítése, az új Wembley Stadion Londonban, a frankfurti Commerzbank székház, a londoni Swiss Re irodaház, a Temze fölött átívelő Millennium Bridge, és a pekingi repülőtér. Kide Kide Romániában, Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken, a Borsa-patak-mellékvölgyében található, a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig magyar többségű faluja. Története A kora középkori magyar alapítású falut Bádokkal és Csomafájával együtt a dobokai vár őrizetét ellátó katonák lakták, így lakosainak többsége nemesi kiváltságokkal rendelkezett. Jellegzetessége, hogy a kicsiny faluban négy vallás temploma is megtalálható (katolikus, református, unitárius, és a hajdani görögkatolikus, ma ortodox fatemplom). A település egykor lényegesen népesebb volt, 1850-ben több mint 700 lakójával szűkebb környezete legnagyobb településének számított. Az első világháború alatt a falu katolikus plébánosa Nyirő József, a későbbi népszerű író volt. A lakosság fogyatkozása az 1950-es évektől gyorsult fel a település jövője szempontjából igen-igen aggasztó mértékben, ma a lakók száma mintegy 160 fő, néhány kivétellel magyarok. Itt született Kovács András (1925-2017) Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező. Látnivalók A falu templomai közül műemléki szempontból egyértelműen a legértékesebb a 13. században épült egyenes záródású szentélyű mai református templom , amely csaknem teljesen megőrizte eredeti formáját. A templom különös értéke a kidei Sipos Dávid által faragott szószék, de szép munka a 18. századi, de csak 1837-ben felszentelt katolikus templom szintén Sipos Dávid által faragott kő szószéke is. Ez utóbbit Nyirő József szállíttatta át a lebontott báboci templomból. A faluba látogatva feltétlenül érdemes megtekinteni a tájházat is. Unitárius templom Szent György ortodox fatemplom Kidei unitárius templom A kidei unitárius templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07561 sorszámon szerepel. Gare de Pont-de-Bois Gare de Pont-de-Bois vasútállomás Franciaországban, Villeneuve-d’Ascq településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Fives-Baisieux-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Hellemmes Gare d’Annappes Az s-mező fémei Az s-mező fémjei kis elektronegativitású alkáli- és alkáliföldfémek. Igen reakcióképes elemek. A periódusos rendszer első két főcsoportjában találhatóak. Tiszta állapotban ezüstszínűek. Kis sűrűségű, lágy fémek, késsel vághatóak, illetve könnyen karcolható felülettel rendelkeznek. Az elektromos áramot jól vezetik. Levegőn oxidálódnak, ezért az alkálifémeket és a báriumot (kivéve lítium) petróleum alatt tartják. A lítiumot, kalciumot és stronciumot csak lezárt üvegben tárolják. Oxigénnel való heves reakciójuk mutatja, hogy remek redukálószerek. Halogénekkel olvadt állapotban reagálnak. Az s-mező fémjei nagy, negatív standardpotenciálú elemek, a vizet hidrogén gáz fejlődése közben bontják. Jellemző rájuk, hogy színesre festik a színtelen lángot, mert lazán kötött vegyértékelektronjuk már kis energiával is gerjeszthetőek. Ipari felhasználásuk A rubídiumot és a céziumot fotocellákban katódnak használják. A nátriumot speciális világítótestek töltésére, Na-lámpák készítéséhez használják. Sokan közülük pl. a berillium és a magnézium is fontos ötvözőelem, melyek a fémek keménységét határozzák meg. A kohászati és kémiai iparban ezeket a fémeket redukálószerekként alkalmazzák. például szerves oldószerek víztelenítésére. Élettani hatásuk Nagy részük az elsődleges, illetve másodlagos biogén elemek közé tartoznak. Azonban, amellett, hogy élőlények számára létfontosságú elemeket rejt az s-mező, akadnak köztük mérgezőek is. Ilyenek pl a berillium és a bárium vízben oldódó vegyületei. Llewelyn Davies Llewelyn Crichton Davies (Bala, 1898 – 1918. március 16.) walesi származású angol katona, pilóta. Az első világháború idején először a brit szárazföldi erőknél szolgált, majd a légierő kötelékéhez csatlakozott, ahol öt győzelmével az ászpilóták soraiba emelkedett. Élete Ifjúkora Davies 1898. negyedik negyedévében született a walesi Bala településen, Merionethshire megyében. Szülei Henry és Anna Davies Crichton voltak. A Denbighshire található Llanrwst városában lakott. Katonai karrierje Daviest az első világháború kitörése után, 1915-ben besorozták a Brit Hadseregbe és a Skót Lövészeknél teljesített szolgálatot. A háború második felében a légierőhöz jelentkezett és 1917-től vállalt aktív szolgálatot, először a 22. brit repülőszázad kötelékében mint megfigyelő. A győzelmei során mindig a kanadai Carleton Clementtel repült együtt. Clament volt a pilóta, Davies pedig a megfigyelő. Davies a géppel az első győzelmét 1917. április 6-án, reggel nyolc órakor St. Quentin felett, más pilótákkal közösen érte el. Második győzelmét két nappal később aratta egy ugyanolyan típusú géppel szemben szintén más repülősökkel közösen. Harmadik és a negyedik győzelmére is a pilótájával 1917. június 5-én tett szert két Albatros D.V típusú német géppel szemben. Ötödik győzelmét Clementtel 1917. július 29-én aratták le Tortequesne városa felett. Nem sokkal ezután Davies elkerült a 22. légi századtól, ezek után nem ért el több győzelmet. A háború további szakaszában szolgált még az 54. brit repülőszázadban, és a 105. brit repülőszázadban. 1918. március 16-án halt meg, egy légi balesetben szerzett sérülései következtében. Szolgálata során két típusú géppel aratott győzelmeket (mint megfigyelő), a F.E.2b típussal és a Bristol F.2b típussal. A győzelmeknél mindig Carleton Clement volt pilótája. Davies szolgálata során megkapta a Brit Hadikeresztet (Millitary Cross). III. Jakab mallorcai király III. Jakab (Catania, Szicília, 1315. április 15. – Llucmajor, Mallorca, 1349. október 25.), katalánul: Jaume III de Mallorca, spanyolul: Jaime III de Mallorca, olaszul: Giacomo III di Maiorca, franciául: Jacques III de Majorque, okcitánul: Jacme III de Malhòrca, görögül: Ιάκωβος Γ' της Μαγιόρκας, latinul: Iacobus III, Rex Maioricae, Mallorca királya, Rousillon, Cerdanya grófja, Aumelas bárója és Montpellier ura, Achaja címzetes uralkodó hercege. A Barcelonai-ház mallorcai ágának a tagja. Élete Apja Ferdinánd mallorcai királyi herceg (infáns), I. Ferdinánd néven Achaja uralkodó hercege, II. Jakab mallorcai király és Foix Esclarmunda harmadszülött fia. Édesanyja Sabran Izabella, Akova (Matagrifon) úrnője, Isnard de Sabran és Villehardouin Margit achajai hercegnő lánya. 1315. április 15-én született a szicíliai Cataniában. Anyja pár héttel a születése után, 1315. május 7-én meghalt gyermekágyi lázban. Apja újranősült, de meghalt még mielőtt másodszülött fia világra jöttét megérhetette volna. 1316-ban első felesége jogán Achaja uralkodó hercegévé kiáltották ki Burgundi Lajos és I. Matild hercegnő ellenében. I. Matild anyai ágon Ferdinánd infáns első feleségének, Sabran Izabellának az elsőfokú unokatestvére volt. Jakab apja, Ferdinánd az akháj trónért vívott csatában Burgundiai Lajos fogságába került, aki lefejeztette a már több mint egyéves kis Jakab apját, Ferdinándot. Jakab öccse, ifjabb Ferdinánd 1317-ben született meg. Mivel apját korán elvesztette, és apja bátyjának, I. Sanchónak nem születt törvényes gyermeke Anjou Máriával kötött házasságából, így nagybátyját követte a mallorcai trónon 1324-ben. Miután Jakab ekkor még csak kilencéves volt, ezért apja öccse, Fülöp infáns uralkodott helyette régensként. Első felesége, Aragóniai Konstancia volt, aki két gyermeket szült. Feleségének az öccse, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzte sógorát, III. Jakabot, Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. Felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel III. Jakab újranősült, és feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, Vilaragut Berengárnak, Albaida bárójának, Sant Martí és Subirats urának, valamint Mallorcai Saurának (vagy Laurának/Maurának) (–1333), II. Jakab mallorcai király természetes lányának a lányát 1347-ben. feleségül ment III. Jakab mallorcai királyhoz, aki anyja révén az elsőfokú unokatestvére volt. A házasságból két kislány született: Esclarmunda (1348–1349) és Mária, de mindketten meghaltak kiskorukban. A trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek. Lányát, Aragóniai Izabella (Erzsébet) mallorcai királyi hercegnőt III. Jakab özvegye, Jolán királyné összeházasította a második férjének, Braunschweigi Ottónak a montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János montferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született. A fia, a mentálisan retardált IV. Jakab címzetes mallorcai király, akinek az elszenvedett lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az éltéért aggódó Johanna száműzte férjét, aki elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben. III. Jakabot sógora és vetélytársa, Szertartásos Péter a Valenciai Székesegyházban temettette el, de 1900-ban XIII. Alfonz spanyol király uralkodása idején, aki III. Jakab 18. (generációs) leszármazottja volt, III. Jakab földi maradványait Mallorcára szállították, és Palmában, a Szűz Mária Székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Gyermekei 1. feleségétől, Konstancia ( 1318 – 1346 ) aragón királyi hercegnőtől (infánsnőtől), 2 gyermek: Jakab ( 1337 – 1375 ), IV. Jakab néven Mallorca címzetes királya , felesége I. Johanna ( 1326 – 1382 ) nápolyi királynő , 1 gyermek: N. (gyermek) (elvetélt 1364 ) Izabella (Erzsébet) ( 1338 – 1404 ), I. Izabella néven 1375 -től Mallorca címzetes királynője , 1. férje II. (Palaiologosz) János ( 1313 – 1372 ), Montferrat őrgrófja, 5 gyermek, 2. férje Konrad von Reischach zu Jungnau (– 1417 / 18 ), Ehingen és Schelklingen zálogtulajdonos ura ( 1385 ), Achalm várura ( 1409 ), 1 fiú, 6 gyermek, többek között: (második házasságából): Michael von Reischach (– 1417 / 18 ), apjával együtt meggyilkolták a gaienhofeni várukban 2. feleségétől, Vilaragut Jolán ( 1320 / 25 – 1369 / 72 ) albaidai bárónőtől, 2 leány: Esclarmunda ( 1348 – 1349 ) mallorcai királyi hercegnő Mária (megh. fiatalon) mallorcai királyi hercegnő Házasságon kívüli kapcsolatából, 2 gyermek: János ( 1335 körül– 1374 után), felesége Eslavai Konstancia, nem születtek gyermekei Konstancia ( 1337 körül–), 1. férje Lauriai János Alfonz ( 1330 – 1369 után), Lauriai Alfonz, Cocentaina ura fia, nem születtek gyermekei, 2. férje Humbert de Fenollar, Banyalburfar bárója Női szuperóriás-műlesiklás a 2006. évi téli olimpiai játékokon A 2006. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí női szuperóriás-műlesiklás versenyszámát február 20-án rendezték San Sicario Fraiteve-ben. Az aranyérmet az osztrák Michaela Dorfmeister nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Dülferstraße (metróállomás) A Dülferstraße egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U2 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U2 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hasenbergl Harthof Val-de-Roulans Val-de-Roulans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 189 fő (2015). Val-de-Roulans La Bretenière, Baume-les-Dames, Breconchaux, L’Écouvotte, Le Puy, Rougemontot és Villers-Grélot községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2017-es Australian Open A 2017-es Australian Open az év első Grand Slam-tornája, amelyet 2017. január 16–29. között 105. alkalommal rendeznek meg a Melbourne-ben található Melbourne Parkban. A tornát férfi és női egyes, páros és vegyes páros; junior fiú és lány egyes és páros; szenior férfi és női egyes és páros, valamint kerekesszékes férfi és női egyes és páros kategóriákban rendezik. Emellett meghívásos alapon a teniszlegendák számára is rendeznek férfi és női páros mérkőzéseket. A torna szponzora a korábbi évekhez hasonlóan a Kia Motors. A magyar résztvevők közül a junior fiúk versenyét Piros Zsombor nyerte, ezzel Kapros Anikó 2000-ben szerzett lány győzelme után az első junior korosztályos magyar fiú teniszező lett, aki nyert az Australian Openen. A női egyéni versenyt Serena Williams nyerte, miután testvérét, Venust 6–4, 6–4 arányban legyőzte. A férfi egyéni versenyen Roger Federer ötödször lett bajnok az Australian Openen, ezzel megszerezte 18. Grand Slam-tornagyőzelmét, miután a döntőben 6–4, 3–6, 6–1, 3–6, 6–3 arányban legyőzte Rafael Nadalt. Világranglistapontok A versenyen az elért eredménytől függően a világranglista állásába beszámító alábbi pontok szerezhetők. Pénzdíjazás A torna összdíjazása 50 millió ausztrál dollár, amely 14%-kal magasabb a 2016. évinél. Az alábbiakban szintén ausztrál dollárban olvashatóak az összegek, párosnál feleződik az egy főre jutó díjazás. Döntők Férfi egyes Roger Federer – Rafael Nadal , 6–4, 3–6, 6–1, 3–6, 6–3 Női egyes Serena Williams – Venus Williams , 6–4, 6–4 Férfi páros Henri Kontinen / John Peers – Bob Bryan / Mike Bryan , 7–5, 7–5 Női páros Bethanie Mattek-Sands / Lucie Šafářová – Andrea Hlaváčková / Peng Suaj , 6–7(4), 6–3, 6–3 Vegyes páros Abigail Spears / Juan Sebastian Cabal – Szánija Mirza / Ivan Dodig , 6–2, 6–4 Juniorok Fiú egyéni Piros Zsombor – Yishai Oliel, 4–6, 6–4, 6–3 Lány egyéni Marta Kosztyuk – Rebeka Masarova, 7–5, 1–6, 6–4 Fiú páros Hsu Yu-hsiou / Csao Ling-hszi – Finn Reynolds / Duarte Vale, 6–7(8), 6–4, [10–5] Lány páros Bianca Andreescu / Carson Branstine – Maja Chwalińska / Iga Świątek, 6–1, 7–6(4) Imre József (sebész) Imre József (Szeged, 1930. április 11. — Szeged, 1980. október 23.) magyar sebész, urológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, mb. tanszékvezető egyetemi tanár. Családja Szülei Imre Mihály orvos és Agócsy Rózsa. Testvére Antal Attiláné Imre Rózsa gyógyszerészdoktor. Felesége Kaiser Gabriella (1930–) orvos, kandidátus, a SZOTE Véradó Állomás egyetemi adjunktusa, akivel 1954-ben kötött házasságot. Leányai Imre Gabriella (1955. december 4.) és Imre Anna (1959. március 20.); fia Imre Mihály (1957. december 14.). Életútja Középiskolái tanulmányait Jászberényben és Szegeden végezte, a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban érettségizett (1948). Orvostudományi tanulmányokat a Szegedi Tudományegyetemen folytatott 1948-1954 közt. 1954-ben avatták orvosdoktorrá. Sebészeti szakorvosi szakvizsgát 1957-ben, urológiai szakvizsgát 1961-ben tett. Kandidátusi disszertációját 1970-ben védte meg. A orvostudományok doktorává avatták 1976-ban. 1955-től haláláig a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján dolgozott, 1972 július 1-től egyetemi docensi, 1977 július 1-től egyetemi tanári kinevezést kapott. 1980-tól haláláig megbízott tanszékvezető egyetemi tanári beosztásban működött. Elsősorban híres sebész volt, tapasztalatait az Egyesült Királyságban tett tanulmányútjain gyarapította, Kikingbeck Hospital, Leeds, (1962-1963, 1 év); Frenchay Hospital, Bristol, (1966, 6 hó). 50 éves korában érte a halál, Szegeden a Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik (XVII - díszsírhely -28) Kutatási területe Gasztroenterológiai sebészettel, gyomor- és nyelőcsősebészettel, a felső emésztőtraktus rekonstrukciós lehetőségeivel foglalkozott, tudományos közleményeit magyar, német és angol nyelven adta közre. Publikációi Tudományos közleményei Über den Ersatz der Speiseröhre mittels intrathorakal verlagerten Darms (Jejunum bzw. Colon). Erfahrungen an Hand von 41 operierten Fällen. (M. Horváthtal). In: Der Chirurg, 1966. Tapasztalataink a vastagbéllel történő intrathoracalis nyelőcsőpótlással. In: Magyar Sebészet, 1969. Über die Narbenkarzinome des Osophagus. (M. Gergellyel) In: Thoraxchirurgie, 1971. Arguments against long-term conservative treatment of oesophageal strictures due to corrosive burns. (M. Kopp-pal). In: Thorax, 1972. Einschichtige, monofile Drahtnaht bei Speiseröhren-Anastomosen (Társszerzőkkel). In: Zentralblatt für Chirurgie, 1972. Plastic tube prosthesis for the surgical treatment of perforations in esophageal strictures. In: The Annals of Thoraric Sugery, 1973. Ersatz der Speiserohre mit Darm. In: Zentralblatt für Chirurgie, 1974. Behandlung der Komplikationen des Refluxsyndroms und des sekundären Brachyosophagus. In: Zentralblatt für Chirurgie, 1979. Kötetekben Módszerek és lehetőségek a nyelőcsőműtétek biztonságának és hatásfokának javítására (Szeged, 1975); Mütétek a nyelőcsövön. In: Sebészeti mütéttan. (Szerk. Littman 1.) Budapest; 1977, Medicina. 161-206. p. Indokolt-e a pesszimizmus a malignus nyelőcső- és gyomordaganatok kezelésében. (Társszerzőkkel). In: Az orvostudomány aktuális problémái, 41. Budapest; 1981, Medicina. 81-111. p. Tudományos tisztség Csongrád megye sebész szakfőorvosa Társasági tagság A Magyar Sebész Társaság vezetőségi tagja; A Délmagyarországi Sebész Szakcsoport vezetőségi tagja; Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) tagja. Díjak, elismerések Markusovszky-díj (1971) Emlékezete Tiszteletére 1995. szeptember 30-án avattak domborműves emléktáblát Szegeden a Pécsi u. 4. sz. alatti Sebészeti klinika lépcsőházában. (A dombormű Tóth Sándor alkotása.) 2005. október 22-én, Imre József sebészprofesszor halálának 25. évfordulója (1980-2005) alkalmából tudományos ülést tartottak a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának munkatársai a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Székházában. Llo Llo település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 169 fő (2015). Llo Queralbs, Eyne, Err és Saillagouse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dünfus Dünfus település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Gornja Pastuša Gornja Pastuša falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 18, közúton 30 km-re, községközpontjától légvonalban 14, közúton 20 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinska gora északi lejtőin, a Pastuša-patak felső folyása mentén, Jabukovac és Donja Pastuša között fekszik. Története Pastuša valószínűleg a 18. században keletkezett, 1773-ban az első katonai felmérés térképén még „Bastinsa” alakban szerepel. Gornja Pastuša lakosságát csak 1857-től számlálják önállóan. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 26, 1910-ben 257 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1991 júliusának végén a pastušai erdőben gyilkoltak meg a szerb szabadcsapatok öt horvát polgári lakost és két katonát. (Meggyilkolásuk helyén 2015. június 12-én emlékművet avattak.) A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 31 lakosa volt. Népesség (1869-ben, 1880-ban, 1921-ben és 1931-ben Donja Pastuša lakosságát is ide számították.) Ludmírov Ludmírov település Csehországban, a Prostějovi járásban. Ludmírov Vysoká, Jesenec, Kladky, Konice, Hvozd, Dzbel, Březsko és Bouzov településekkel határos. Lakosainak száma 571 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: A zűr közepén A zűr közepén (eredeti cím: Stuck in the Middle) 2016-tól futó amerikai televíziós filmsorozat, amelyet Alison Brown készített a Disney Channel számára, forgatókönyvét Linda Videtti Figueiredo írta. Amerikában 2016. február 14-én, Magyarországon 2016. szeptember 3-án tűzték műsorra. Ismertető A sorozat Massachusettsben játszódik, a Diaz család történetét mutatja be, különös figyelmet fordítva Harleyra, a hét közül a középső gyerekre. Harley a kreativitása segítségével birkózik meg a nagycsaládi élettel. Porosz hódolat (festmény) A Porosz hódolat (lengyelül: Hołd pruski) Jan Matejko 1879 és 1882 között készített historikus festménye. Lengyelország egyik fontos politikai eseményét ábrázolja. Krakkóban, a Posztócsarnok XIX. századi lengyel festészetet bemutató galériájában látható, mérete 388 cm × 785 cm. Történelmi háttér 1525. április 10-én a Német Lovagrend nagymestere, Brandenburgi Albert hűbéresküt tett I. Zsigmond királynak a krakkói piactéren, majd ezt követően létrejött a Porosz Hercegség világi állama. Lengyelország később jelentős segítséget nyújtott az új államnak abban, hogy megvédelmezze magát más németekkel, többek közt V. Károly német-római császárral szemben. A festmény Lengyelország történelmének, kultúrájának és királyainak egyik legdicsőségesebb pillanatát ábrázolja, ugyanakkor sötétebb tónusok is megjelennek benne az ország későbbi bukására utalva. A XVIII. század második felében, Lengyelország három felosztásának folyamatában az Orosz Birodalom, a Porosz Királyság és a Habsburg Birodalom 123 évre megfosztotta függetlenségétől. Ezt a felvilágosodásra alapozott 1791. évi Május 3-i alkotmánnyal, illetve a megelőző több évtizedes polgári reformokkal sem tudták megállítani a lengyelek. Egyes vélekedések szerint a mű poroszellenes, mert jóslatszerűen érzékelteti, hogy el fogják árulni Lengyelországot. Mások szerint inkább a lengyelséggel szembeni kritika, mivel Matejko azt érzékelteti, hogy a látszólag diadalmas pillanat valójában üres, csak egy elfecsérelt győzelmet mutat. Megint mások úgy vélik, a függetlenségét vesztett haza szeretetét, a könnyen forgandó történelmi szerencsét, a nemzeti balsorsot fogalmazta meg a művész benne. A festő több, mint 30 jelentős történelmi alakot jelenített meg a képen. Mint sok más hasonló alkotásánál, úgy ennél sem törekedett teljes történeti hűségre. Olyan személyeket is megfestett például, akik az eskünél nem is voltak jelen. Története Matejko 1879 szentestéjén kezdte festeni a képet és három évvel később fejezte be. 1882. október 7-én Lwówban (Lembergben), a galíciai szejm (Sejm krajowy) ülésén a lengyel nemzetnek adományozta abból a célból, hogy hozzájáruljon egy új gyűjtemény létrehozásához, amelyet a Wawelben, a Királyi Palotában kívántak megnyitni. Ezt követően bemutatták Krakkóban, Lwówban, Varsóban, továbbá Berlinben, Párizsban és Budapesten, legfőképpen pedig Rómában és Bécsben. Miután 1885-ben visszakerült Krakkóba, átmenetileg a Posztócsarnok emeletén működő Nemzeti Múzeum galériájában állították ki. A Wawelben ugyanis ekkor még a megszálló osztrák hadsereg székelt. A mű hazafias és poroszellenes üzenetei miatt I. Vilmos német császár ellenezte azt a javaslatot, hogy Matejko elismerést kapjon. Poroszország egyébként is mindent megtett annak érdekében, hogy elnyomja a lengyel kultúra fejlődését és elősegítse az ország germanizálódását. A II. világháború idején a németek módszeresen igyekeztek megsemmisíteni a lengyel kultúra alkotásait. Ez a festmény – együtt a művész A Grünwaldi csata (Bitwa pod Grunwaldem) című képével – a legkeresettebb elpusztítandó művek között szerepelt. A harcok idején Zamośćban őrizték titkos helyen. A mű a XX. század jó részében a Posztócsarnok Porosz hódolat termében volt kiállítva. 1915-ben, 1938-ban, majd a világháború után 1945-ben is restaurálásra szorult. 1974-ben Moszkvában állították ki, miután szakértők az eredeti állapotába igyekeztek visszaállítani. A legutóbbi állagfelújítás 2006-2008 között zajlott, s ennek köszönhetően a festmény ismét a régi fényében tündököl. 2011-ben Németországban szerepelt, az ezeréves Lengyelország művészetét és történelmét volt hivatva népszerűsíteni. Leírás A festmény Matejko egyik legnagyobb méretű alkotása, hossza csaknem 8 méter. A hűbéri eskü letételét Lengyelország jelentős politikai győzelmeként ábrázolja, amelynek során érvényesíteni tudta az akaratát Poroszországgal szemben. Utóbbi később szembefordult a Lengyel-Litván Unióval, sőt az egyik olyan országgá vált, amely Lengyelország területéből és népességéből jelentős részt szakított ki magának. A festő a porosz, osztrák és orosz megszállás idején készítette művét, azzal a céllal, hogy emlékeztesse a lengyel népet történelmük dicsőségeire. Mindazonáltal a képen látható egyes arcok és mozdulatok kifejezően előrevetítik a jövő tragédiáját. I. Zsigmond király – bár Brandenburgi Albert térdel előtte – egyáltalán nem fenyegetően lép fel vele szemben. Erős és fenséges, de alakja azt jelzi, hogy a győzelem ideiglenes, s a lengyel dominancia nem lesz tartós. Albertről ezzel szemben több olyan jel olvasható le, ami hátsó szándékot tükröz. Mindkét térde a földön van, ami azt sugallja, hogy nem tekinti valódi szuverén hatalomnak Zsigmondot. Ez a testtartás ugyanis csak istent illetheti. A lobogót erősen szorítja, a Bibliát azonban éppen hogy csak érinti. A zászló büszkén lobog, utalva Poroszország militáns ambícióira. Végül egy kesztyű hever mellette, ami néma kihívást jelent Zsigmonddal szemben. A festmény számos művészettörténeti tanulmány tárgya volt a múltban, és jó néhány művész értelmezte át, például Tadeusz Kantor. 1992-ben a Piwnica pod Baranami kabarécsoport szervezett előadást vele kapcsolatban. A festményt Matejko remekművei között tartják számon. Történelmi szereplők a képen A háttérben a Mária-templom (Kościół Mariacki) látható, a kép felső részén pedig egy galamb, ami a békét szimbolizálja. A művész – elrugaszkodva a történelmi valóságtól – a Posztócsarnokot reneszánsz stílusúra festette meg, holott 1525-ben ez még gótikus volt. A kompozíció középpontjában I. Zsigmond lengyel király és Brandenburgi Albert szerepel, utóbbi térdelve. További szereplők: Piotr Tomicki, Przemyśl , Poznań és Krakkó püspöke, a korona alkancellárja, királyi titkár, humanista ügyvéd, szónok és diplomata. Laszky Jeromos ( Hieronim Łaski ) lengyel diplomata lengyel, magyar és Habsburg királyok szolgálatában, Sieradz kormányzója, erdélyi vajda. Anna Radziwiłłówna mazóviai hercegnő, régens. Janusz III mazóviai herceg. Jagelló Hedvig ( Jadwiga Jagiellonka ) királyi hercegnő, I. Zsigmond és első felesége, Szapolyai Borbála lánya. Sforza Bona lengyel királyné, I. Zsigmond második felesége. Matejko saját hitveséről, Teodoráról mintázta az asszonyt. Piotr Kmita, a korona nagymarsallja , krakkói vajda. Krzysztof Szydłowiecki kincstárnok, nagykancellár. Andrzej Tęczyński lublini , sandomierzi és krakkói vajda, krakkói kastellán. Przecław Lanckoroński kozákkapitány, Chmielnik kormányzója. Konstanty Ostrogski fejedelem, litván hetman (katonai parancsnok). Jan Tarnowski krakkói vajda és kastellán, Sandomierz, Lubaczów, Stryj és Chmielnik kormányzója. Andrzej Kościelecki kincstárnok, kormányzó. Mikołaj Firlej krakkói kastellán, sandomierzi és lublini vajda. Jan Łaski érsek. Olbracht Gasztołd litván kancellár, vilnói , troki-i, polacki , nowogródeki vajda. Stańczyk udvari bolond (arckifejezése kétséget tükröz, hogy valódi-e a győzelem). Stańczykot Matejko önmagáról mintázta, mint más képein is, például épp a Stańczyk címűn. A kép bal alsó sarkában látható Bartolommeo Berrecci építész, a Királyi palota újjáépítője, aki királyi pecsétes dokumentumot tart a kezében. Mellette Seweryn Boner bankár áll, akit szintén önmagáról mintázott a festő. A trónörökös (a későbbi II. Zsigmond Ágost ), aki egy láncot babrál, utalva arra, hogy veszélyes játék zajlik a sorssal. A Német Lovagrend katonája, aki a rend megszűnését szimbolizálja. A városőrség egy tagja, aki a tömeget figyeli és biztosítja, hogy senki se zavarja meg az eskütételt. Cestayrols Cestayrols település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 470 fő (2015). Cestayrols Bernac, Cahuzac-sur-Vère, Castanet, Donnazac, Fayssac, Noailles és Villeneuve-sur-Vère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tang Kao-cung kínai császár Kao Cung (628. július 21. – 683. december 27.) kínai császár 649-től haláláig. Korea meghódítójaként ismert. Tang Taj-cung fiaként született, és édesapját követte a trónon. Folytatta előde hódító hadjáratait, és 668-ban leigázta Koreát. Belpolitika területén véget vetett az édesapja idejére jellemző fényűző palotaépítkezéseknek. Ugyanakkor gyengekezű császár volt országában, és utolsó éveire teljesen felesége, Wu császárné befolyása alá került. Kao Cung 683-ban hunyt el 34 évnyi uralkodás után, 55 évesen. A trónon ugyan fia, Csung Cung követte, de néhány évvel később Wu császárnő kezébe került a hatalom. Jegyzetek Uralkodók és dinasztiák, 353. oldal Forrás Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 Fougères-sur-Bièvre Fougères-sur-Bièvre település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 816 fő (2015). Fougères-sur-Bièvre Chitenay, Feings, Ouchamps, Sambin és Thenay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Duck Rock Az 1983-as Duck Rock Malcolm McLaren nagylemeze. Az album megkedveltette a hiphopot a közönséggel az Egyesült Királyságban. Két kislemez (Buffalo Gals és Double Dutch) mind az Egyesült Királyságban, mind az Egyesült Államokban sláger lett. Sok kritikus azonnal megkedvelte a lemezt, több legjobb listára felkerült. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Az album dalai További dalok Zulu's on a Time Bomb (Horn, McLaren) She's Looking Like a Hobo (Horn, McLaren) Double Dutch - New Dance Mix (Horn, McLaren) Roly Poly (Horn, McLaren) D'ya like Scratchin'? - with the Red River Gals (Horn, Dudley, McLaren) World's Famous - Radio ID (Horn, Dudley, McLaren) 1381 Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század Évtizedek: 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek Évek: 1376 – 1377 – 1378 – 1379 – 1380 – 1381 – 1382 – 1383 – 1384 – 1385 – 1386 Események június 2. – Károly , (II. Károly dédunokája) III. Károly néven lép trónra Nápolyban ( 1386 -ig uralkodik). június 12. – Kitör a Wat Tyler vezette parasztfelkelés Angliában a lázadók elfoglaják Londont . II. Richárd angol király kénytelen elfogadni a parasztok követeléseit. Bár később a felkelést leverik, a jobbágyság gyakorlatilag megszűnik Angliában. augusztus 8. – I. Lajos magyar és lengyel király megköti Velencével a torinói békét. Lajos visszaadja itáliai hódításait, Velence pedig elismerte őt Dalmácia urának. augusztus 26. – Lajos Johanna királynő eltávolítása után a nápolyi trónra segíti a korábban udvarában nevelkedett Kis Károlyt . november 14. – Remete Szent Pál testét Budáról, a Királyi Vár kápolnájából átvitték s Szentlőrinci Kolostorba Határozatlan dátumú események az év folyamán – Nagy Lajos király megszerzi hadisarcként Velencétől Remete Szent Pál mumifikálódott holttestét. Barikád (hetilap) A Barikád (a címlapon bar!kád formában) egy Magyarországon megjelenő hetilap. 36 színes oldalon, 10 000 példányban kerül utcára minden csütörtökön. Első próbaszáma 2009 májusában, míg az első hivatalos szám 2009 júniusában került forgalomba. Kezdetekben havilapként, majd 2010 januárjától hetilapként jelenik meg. Az átalakulással egyidőben lett a lap főszerkesztője Pörzse Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője. A lap kiadója a Magyar Hírek Kft., melynek egyik tulajdonosa Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A lap és a párt székhelye kezdetben ugyanabban az épületben volt, 2011. szeptember 20. óta a lap székhelye az 1162 Budapest, Irha utca 39. címre van bejegyezve. Jogilag nincs kapcsolat a barikád.hu (azóta alfahir.hu-ra átnevezett) hírportál és a hetilap között, azonban azt honlapjuknak tekintik, és a névazonosság mellett emblémájuk is gyakorlatilag megegyezik, valamint a szerkesztőgárdában is vannak átfedések. A domainnév birtokosa Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője. Digitális formában a 2012/21-es számtól (2012. május 24.) vásárolható. 2017. február 9-én bejelentették, hogy a Barikád hetilap megszűnik. 1382 Gerti Az 1382 Gerti (ideiglenes jelöléssel 1925 BB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1925. január 21-én, Heidelbergben. Kékfejű bozótkakukk A kékfejű bozotkakukk (Centropus monachus) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nem megerősített. Előfordulása Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burundi, Kamerun, Csád, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Ghána, Guinea, Kenya, Libéria, Mali, Nigéria, Ruanda, Szudán, Tanzánia, Togo és Uganda területén honos. Alfajai Centropus monachus fischeri Centropus monachus monachus Centropus monachus occidentalis Centropus monachus verheyeni Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 14.) A haldokló detektív A haldokló detektív (eredeti címén: The Adventure of the Dying Detective) egyike a skót író, Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmesról írt 56 novellájának. Az 1913-ban publikált és 1890-ben Londonban játszódó mű 7 további művel együtt alkotja az Az utolsó meghajlás című kötetet. Történet Dr. Watsont a Baker Street 221B-be hívják, hogy viselje gondját barátjának, Sherlock Holmesnak, aki éppen egy nagyon ritka ázsiai betegségtől szenved, amit akkor kapott meg, amikor Rotherhithe-ban járt. Watsont megrázza, hogy nem tud semmit barátja betegségéről. Holmes házvezetőnője, Mrs. Hudson szerint már három napja nem evett és nem ivott semmit sem. Megérkezésekor nagyon rossz állapotban találta Holmest, aki számos különös kéréssel fordul hozzá. Watson nem közelítette meg barátját a kór erősen fertőző volta miatt. Ő nem segíthet a detektíven, csak az a valaki akit Holmes nevez meg. Ez a valaki nem más, mint Mr. Culverton Smith, a ritka betegség egyetlen szakértője akit azonban Holmes korábban meggyanúsított Smith unokaöccse rejtélyes halálakor. Watson megígéri barátjának, hogy hamarosan elhozza Culverton Smith-t, akinek Holmes kérése Watson nélkül kell megjelennie. Watson elmegy a Holmes által megadott címre, de Smith először visszautasítja a kérést. Amikor azonban Watson keményebb eszközökhöz folyamodik, és nyíltan kimondja, hogy Sherlock Holmes haldoklik, Culverton Smith véleménye teljesen megváltozik. Habár egy pillanatra elégedettnek tűnt Smith ábrázata, később inkább gondterheltnek látszott. A haldokló kérését meghallgatva végül beleegyezett, abba, hogy meglátogassa őt. Watsonnak egy másik betegére való hivatkozás szolgált ürügyként, s Culverton Smith egyedül indult el a Baker Street felé. Watson még Smith előtt visszatér Holmes házába. Holmes megelégedéssel veszie tudomásul, hogy Smith útban van hozzá, majd pedig megkéri Watson-t, hogy rejtőzzön el a szobájában. Ő így is tett, s alighogy teljesítette barátja kívánságát, Culverton Smith megérkezett. Abban a tudatban, hogy egyedül vannak, Culverton Smith nagyon nyíltan beszél a haldokló detektívvel, s így Watson legnagyobb megrökönyödésére kiderül, hogy Smith unokaöccse éppen abba a betegségbe halt bele, ami Holmest is megfertőzte. Mivel azt hiszi, hogy Holmes a halál kapujában áll, és biztos benne, hogy nem árulhatja el senkinek sem titkát, bevallja, hogy ő ölte meg unokaöccsét, mégpedig ezzel, a csak általa tanulmányozott kór segítségével. Meglátja a kis elefántcsont dobozt, amit ő küldött Holmes-nak, és amiből egy éles, megfertőzött rugó állt ki. Elveszi ezt a detektív polcáról, s ezzel a bűncselekménye egyetlen bizonyítékát tünteti el. Aztán úgy dönt, hogy ott marad, megvárja és végignézi Holmes halálát. Holmes megkéri Smith-t, hogy kapcsolja fel a lámpákat, aki ezt meg is teszi. Továbbá vizet és és cigarettát kér látogatójától. Ekkor színre lép Morton felügyelő - akinek a lámpa felkapcsolásával maga Smith adta meg a jelet - és letartóztatja Culverton Smith-t unokaöccse meggyilkolásáért. Smith, aki most is olyan arrogáns, mint mindig, természetesen mindnt tagad, de hiába, hiszen a rejtekhelyéről mindent halló Dr. Watson Smith beismerő vallomásának fül -és szemtanúja volt. Sherlock Holmes természetesen nem halldoklott. Ez csak egy trükk volt, hogy kicsalja Culverton Smith-től a vallomását, és rábizonyíthassa a gyilkosságot. A detektívet nem fertőzte meg Smith küldeménye. Holmes olyan sok ellenséget szerzett magának az évek során, hogy megtanulta megvizsgálni a postáját, mielőtt kibontja azt. A három napi éhezés a vazelin a rúzs és a méhviasz nagy távolságból elhitették Culverton Smith-el és Watson doktorral is, hogy halálos beteg, de közelebbről észrevették volna a csalást. Feldolgozások 1921-ben bemutatott film Eille Norwood főszereplésével 1947-es rádiósorozat Sherlock Holmes új kalandjai címmel , amiben Tom Conway alakította Sherlock Holmest és Nigel Bruce játszotta Dr. Watsont. 1951-es tv-sorozat Alan Wheatley főszereplésével 1994-es Sherlock Holmes emlékiratai című tv-sorozat Jeremy Brett , Edward Hardwicke, és Jonathan Hyde főszereplésével. Ez utóbbi feldolgozás hűen adja vissza az eredeti történetet, de egy kissé kibővített változat. Sokkal több részletet közöl Smith unokaöccséről, Viktorról, akit Culverton Smith unokatestvéreként mutat be. Ezenkívül a végén Watson megakadályozza, hogy Smith megfertőzze magát a rugókkal - amiket a feldolgozásban két szeggel helyettesítenek - és így legyen öngyilkos. 2017 -es Sherlock -feldolgozás, A hazug detektív címmel. Ez a változat csak nagy vonalakban emlékeztet az eredeti műre, de számos elemét felhasználta. Svídnice (Rychnov nad Kněžnou járás) Svídnice település Csehországban, Rychnov nad Kněžnou-i járásban. Svídnice Vrbice, Krchleby, Doudleby nad Orlicí, Kostelecké Horky és Kostelec nad Orlicí településekkel határos. Lakosainak száma 163 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kisszőlős Kisszőlős község Veszprém megyében, a Devecseri járásban. Fekvése A település a Marcal-medencében, a Pápa–Devecseri-síkon, a Somló hegytől 4 kilométerre északra fekszik, a Hajagos-patak bal partján. Hajdan a helység a mostani helyétől délnyugatra feküdt három dűlő távolságra, amely a „Keresztfa-rend” nevet kapta az ott fennállott feszületről. Később ez a határrész „Tikhegy” néven vált ismertté, ahol talajművelés során lakott településre utaló cserépdarabok kerültek felszínre. Feltételezhető, hogy lakói a török-tatárveszély elől települtek át egy védettebb helyre, amely ekkor még nádas és lápos terület volt. A községgel határos települések: Somlószőlős, Somlóvecse, Nagyalásony, Csögle, Kiscsősz, Iszkáz. A legközelebbi városok: Devecser (15 km), Pápa (20 km), Celldömölk (23 km), Ajka (29 km), vasútállomás: Somlóvásárhely (10 km), posta: Somlószőlős (2,5 km). Közúti távolsága a megyeszékhelytől 52, a fővárostól 165 km. A közigazgatási intézmények legtöbbje Ajkához (kistérségközpont, rendőrség, bíróság, földhivatal, munkaügyi kirendeltség), illetve Devecserhez (okmányiroda, gyámhivatal) köti. A településnek négy utcája van: Rákóczi utca, Széchenyi utca, Petőfi utca, Árpád utca. Nevének eredete 1266-ban „Villa Scevleus” néven említik, 1367-től „Kyszevleus” néven szerepel, ennek magyarított változata „Kisszőllős”, illetve új helyesírás szerint: Kisszőlős. A "szőlős" helynév a szőlőművelő foglalkozásnévből keletkezett. A 'kis' előtag, az egykor Nagyszőlősnek hívott Somlószőlőstől való megkülönböztetésre szolgál. Címere Kék alapú pajzs alsó harmadában zöld hármas halom. A középsőn áll az ezüst színű, kisszőlősi Szent István kápolna, két arany színű, kacskaringós indájú szőlőtő között. A kápolna ajtaja, tetőzete és a tetőcsúcson lévő kettős kereszt szintén arany színű. A keresztből három kereszt formában kinövő, arany szélű, zöld hársfalevél hajt ki. A címert az önkormányzat 2004. március 28-án fogadta el. A címer tervezője: Dózsa Tamás (Budapest) Története A régebbi korokban is lakott hely volt, a régészeti ásatások során réz- és római kori leletek kerültek elő. Kisszőlős első írásos említése 1266-ból való „Villa Scevleus” néven, IV. Kelemen pápa levelében, melyben a tihanyi apátságot megerősíti birtokaiban. 1367-től „Kyszevleus” néven szerepel. 1511. augusztus 10. II. Ulászló király a vásárhelyi klastromból botrányos viselkedésük miatt elűzött Benedek-rendi apácák birtokait az oda áthelyezett premontrei apácáknak adományozta, így lett a község a vásárhelyi premontreiek birtoka. Az 1511-es urbárium szerint a községben 19 üléshely, összesen 169 jobbágytelek volt, és 380 dénár adót fizetett. Húsvétkor 190 tojást és 57 kalácsot szolgáltatott be a kolostori tiszttartónak, Karácsonykor 19 kappant és 57 kalácsot ajándékozott, robotjuk nem volt olyan súlyos, mint a világi nagybirtokon élő társaiké. Ezt követően a falu sorsa nagyjában azonosan alakult az uradalmi központéval, Vásárhellyel. A 16. század közepén a község 9 portával szerepel. A törökök 1566-ban elpusztították és lakóit fogságba hurcolták. A székesfehérvári szandzsák 1563-1567. évi adóösszeírásában a község a somlói náhije (várkapitányság) része, Diváne Ferhát tímárja, azaz hűbérbirtoka, 7 házzal, 50 akcse (török pénzegység) adóval. Noha 1567-1596 között hódolt, 1596-ban a török seregben harcoló tatárok portáit, egy kivételével felperzselték. 1600. október 13. II. Rudolf király az elnéptelenedett vásárhelyi kolostort és birtokait /köztük Kisszőlőst is/ a Pozsonyban székelő Óbudai Klarisszáknak adományozta. A hivatalos beiktatáson Kisszőlőst Ács Péter bíró képviselte. A 17. század közepe után nagyobb csapás nem érte, állandóan lakott település. 1698-ban saját erejéből tartott fenn iskolát. A lakosság elsőrendű fenntartási forrása a szőlő volt, 1696-ban a Somlóhegyen 138 kapás szőlőt tudhatott magáénak. A szőlőművelés mellett a megélhetés másik forrása a földművelés és az állattenyésztés volt. Ez azonban nagy gonddal járt, mert a Hajagos-patak áradása földjeit gyakran elöntötte. A pragmatica sanctio korában végzett népesség-összeírásban 1721-ben 21 jobbágy szerepelt. A malom jövedelme ekkor 30 forint, a korcsmából származó jövedelem pedig 1 forint. A község határa ekkor egynyomású, a legelő saját határukban silány és kevés, rét semmi. Mivel semmiféle kézművességgel nem foglalkoztak, lakossága szerény gazdasági viszonyok között élt. A 18. század végén az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) adatai szerint Kis Szőllős a Kamara birtoka volt, 65 házzal, benne 76 család 410 lakossal. A 19. század közepén határának felét még erdő borította. 1857-ben 68 kisbirtokos 1086 hold területen gazdálkodott, ebből 483 hold szántó. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Kisszőlős a Nagyalásony székhellyel szervezett 55. számú nemzetőr-kapitánysághoz tartozott. Az ünnepélyes eskütétel 1848. május 23-án történt. A község 22 nemzetőrrel szerepelt, köztük két tizedes és egy hadnagy. A 20. század elején a község élénk társadalmi életet élt, a két világháború között a településen Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, Gazdakör, Levente mozgalom, Önkéntes Tűzoltóegylet (utóbbi egészen a hatvanas évekig) működött. Magyarország 1924. évi címtárának szakmacímjegyzéke szerint a faluban 2 fő biztosítási ügynök, 2 fő szabó, és 1-1 korcsmáros, kovács, kőműves, szatócs, malomtulajdonos élt, továbbá 2 szövetkezet működött (Kisszőlős és Vidéke Hitelszövetkezet, Kisszőlős és Vidéke Tejszövetkezet). 1932-ben átadásra került a villanyhálózat. 1930. szeptember 11-én a csütörtökről péntekre virradó éjjel tűzvész pusztított a községben. Este 11 órakor kigyulladt egy pajta, a nagy szélben sorra borultak lángba az épületek, melyek közül 17 lakóház és 21 pajta égett le, emberéletben nem esett kár. 1950. október 22-én alakult meg az önálló községi tanács, amely 1962-ig működött. A község 1963-ban a Nagyalásonyi Községi Közös Tanácshoz lett beosztva mint társközség. 1959-ben alakult meg a termelőszövetkezet "Becsület" néven. 1962-ben Nagyalásony székhellyel egyesültek a környező falvak termelőszövetkezetei (Táncsics MGTSZ). Ekkor a tsz községi állatállománya 156 szarvasmarha, 130 sertés volt. 1990 óta a községben ismét önálló önkormányzat működik (körjegyzőség: Somlószőlős). Ennek a változásnak köszönhető a község korábbinál gyorsabb fejlődése. 1994-ben aszfaltburkolatú út épült a temetőhöz, majd a következő évben új buszváróval gazdagodott a falu, kiépült a vezetékes ivóvíz (1995), valamint a gázhálózat (2001). A Petőfi utcában sportpálya, a község központjában tekepálya található, utóbbi mellett új játszótér épült. Három utca aszfaltburkolattal rendelkezik, egy pedig betonozott. A község központjában artézi kút működik, az egykori tejcsarnok épületében orvosi rendelő működik. A polgármesteri hivatal az 1957-ben, a nagy részben a lakosság társadalmi munkájával épült egykori kultúrház épületében működik (Rákóczi u. 3.). A rendszerváltozást követő időszak polgármesterei: Kuti István (1990-94), Nagy Árpád (1994-2002), Árik István (2002-től). Népessége A rendszeres népszámlálások kezdete óta a település lélekszáma a 19-20. század fordulóján érte el csúcspontját, az elvándorlás a téeszesítés (1959) után gyorsult fel. A demográfiai folyamatokat jelzi, hogy a község 65 lakásából 52 még 1960 előtt épült. A falut története során szinte teljes egészében római katolikusok lakták (néhány evangélikus és izraelita lakos mellett). A 2011-es népszámlálás során 100 római katolikus mellett 4 evangélikus lakost írtak össze. A község kezdettől Felsőiszkáz (később Iszkáz) anyaegyház fíliája (leányegyháza) volt. Jelenleg Nemesszalókhoz van beosztva. A falut a kezdetektől magyar lakosság lakta, a legutóbbi népszámlálás (2011) során 62-en vallották magukat a roma etnikai kisebbséghez tartozónak (a "nemzetiség", az "anyanyelv", a "családi, baráti közösségben használt nyelv" válaszok legalább egyike szerint). Nevezetességei Római katolikus templom A falut északról elérő út mellett álló barokk jellegű, eklektikus templom elődje 1672-ben a hívek erejével épült, és az 1880-as években bontották le (az elbontott templom küszöbköve napjainkban a templomkertben látható). A jelenlegi templomot 1881-ben építették fel, 1958 óta műemléki védettséget élvez. Azon körülményből, hogy Kisszőlős Szent Márton ünnepén 19 kappant és 57 kalácsot ajándékozott a kolostornak, következik, hogy a faluban már 1511-ben egyházközség létezett, továbbá feltételezhető, hogy kis templom vagy kápolna állott. Az 1698-as vizitáció megállapításai szerint a templom zsindellyel volt fedve, belül boltíves és minden jó állapotban volt, az oltár kőből, a kórus fából készült. A torony kőből készült, melyben egy harang van és az Szt. Márton tiszteletére van megáldva. A főbejárat felett levő márványtábla felirata: "Isten dicsőségére építette a Kis szőlősi katholika hitközség, 1881, Hints Ist. építész által" A templom mérete: 30x10 méter, tetőzete palával, a toronysisakja bádoggal van fedve. A toronyban két harang lakik, a nagyharangot Sentehofer Frigyes fiai (1924, Sopron), a kisharangot Szlezák Rafael öntötte. A templom titulusa Szt. Márton püspök, búcsúja november 11. Kiemelkedő dísze a főoltár és annak festménye. Az oltárkép Szt. Mártont mint római lovas katonát ábrázolja, amint köpenyét megosztja a didergő koldussal. (Sem a festő neve, sem az alkotás éve nem ismert.) A karzaton elhelyezett orgona 1882-ben készült, építője: Országh Sándor (Magyar Királyi Orgonaépítő). A templomban a bejárat közelében elhelyezett emléktábla a község szülöttének, Nagy Kelemen József bencés szerzetesnek állít emléket, állíttatták egykori tanítványai születésének 100. évfordulóján, 2005-ben. A templom előtt álló szobor Szűz Máriát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. A megszokott ábrázolástól eltérően, a gyermek Jézus koronát visel és a Szűzanya jobb karján ül. Felirata: „Óh, Szűz Mária! Magyarország patronája. Tengeren evezők reménycsillaga Könyörögj érettünk. Felállították Amerikában dolgozó szeretteink. (Kondor, Kis Czell) 1906.'' A bekerített templomkertben álló fenyőfákat a község az I. és II. világháborúban elesett hősi halottainak emlékére ültették. Temető A szépen gondozott temető megnyitásának időpontja nem ismert. Egy, jó állapotban lévő ravatalozóval rendelkezik, egyelőre villany nélkül. A vezetékes vízhálózat a ravatalozóig ki van építve. A temető be van kerítve és egy, művészien kivitelezett kovácsoltvas kapuval van ellátva. Közepén központi kőkereszt, rajta két dátum: 1855, 1938 (felújítva 2005-ben). Kápolna A község címerében is szereplő barokk kori körkápolna 1762-ben épült a falu Somlószőlős felőli szélén és Szt. István királyunk tiszteletére lett felszentelve 1762. augusztus 1-én került sor (búcsúja: augusztus 20.). A kápolnát 2000-ben felújították, és ugyanabban az évben, augusztus 20-án újra felszentelték. Ezen a napon vette át az önkormányzat a községnek ajándékozott millenniumi zászlót, és ekkor állították a kápolna előtt levő millenniumi kopjafát (alkotója: Bálint Árpád fafaragó művész). A kápolnát 2009-ben műemléki védelem alá helyezték. Az erről szóló miniszteri rendelet szakmai indoklása szerint: „A Szent István-kápolna a település arculatának meghatározó eleme. Látványos oromzata, arányos tömege, jó állapota rangos helyre emeli a Szent István tiszteletére emelt vidéki barokk kápolnák sorában. A település egyetlen műemlékével, a barokk eredetű római katolikus templommal együtt a kápolna Kisszőlős épített örökségének értékes eleme”. A kápolna mellett egy vele azonos korú hársfa állt,mely 2014-ben betegsége, életveszélyes állapota miatt kivágásra került. Világháborús emlékmű A falu központjában álló emlékmű a község I. és II. világháború hősi halottainak állít emléket. Az önkormányzat által emeltetett emlékmű felavatására és beszentelésére 1995. augusztus 20-án került sor. (tervező: Nagy Sándor, kivitelező: „ÁVÉP” Ajka.) Az emlékmű felirata: „Óh, ne sirasd annak végzetét, ki a hazáért adta életét!” A márványlapon feltüntetett hősi halottak névsora: 1914-1918: Antal Flórián, Ács Imre, Árik Ernő, Bakos József, Horváth Ferenc, Horváth Lajos, Mátis Elek, Mike István, Mike Lajos, Mike László, Mód Péter, Nagy János, Nagy József, Pap Béla, Tomor József, Tomor Péter, Vathy Géza. (Vathy Jenő neve az avatást követően utólagosan került az emlékműre). 1941-1945: Árik Ernő, Árik Vince, Bálint József, Hegyi Lajos, Kovács János, Nagy Jenő, Sándor László, Stenger Jenő, Tomor Imre. Kőkeresztek Emlékkereszt A község közepén, a kultúrház és a Polgármesteri Hivatal előtt álló emlékkereszt kerítéssel van körülvéve. Felirata: „Dicsértessék Jézus Krisztus / emeltetett 1882-ben” „Stenger-kereszt” A Somlószőlősre vezető út jobb oldalán, a két község határán áll, kovácsoltvas kerítéssel körbevéve. Felirata: „Isten dicsőségére emeltették Stenger Mihály és neje Szecsődi Mária 1914.” „Kili-kereszt” A Somlószőlős felé vezető út bal oldalán, közvetlenül a községi helységnévtábla mellett álló keresztet Kili Edvárd, a község egykori tanítója emeltette a 19. század végén. A talpazaton lévő felirat nem olvasható. A talpazaton eredetileg volt még két mellszobor, amit időközben eltulajdonítottak. Egykori épületek A falu Somlószőlős felőli oldalán a Hajagos patakon működő vízimalom első írásos említése 1696-ból való. Ekkor a kommuna (faluközösség) birtokolta, a tevékenységéből származó jövedelme 30 forint volt. Később magántulajdonba került. Utolsó tulajdonosa Pap János molnár volt, aki a vízimalmot elektromos meghajtásúra alakította át. Az államosítás idején leszerelték. Ma csak a romjai láthatók. Az egykori kovácsműhely létesítésének dátuma nem ismert. Mindvégig a község tulajdonában volt, utolsó bérlője: Varga János kovácsmester. Az 1960-as évek közepéig működött, majd lebontásra került a hozzátartozó szolgálati lakással együtt. Ugyanígy lebontásra került a községi kanász ezen a telken lévő szolgálati lakása is. Az azóta elbontott községi hídmérleg is ezen a telken volt (Rákóczi u. 58.). Az egykori tűzoltószertárat a tűzoltóegylet megszűnését követően az 1960-as években lebontották. (Rákóczi u. 7.) Egykoron jégveremben tárolták a Hajagos-patakból kitermelt jeget, ami a tejcsarnokban, a gazdáktól átvett tej hűtésére szolgált. A tejcsarnok a megszűnését követően szintén lebontásra került. Vincze Balázs (balettművész) A szakmailag és emberileg nívós, erős társulat építése, a táncszerető közönség megtartása és kibővítése mellett legfontosabb feladatának tekintette a tagozati lét megszüntetését, a Pécsi Balett önálló működésének megteremtését. 11 év küzdelem után sikerült tánctörténeti pillanatot írnia: 2017 januárjában Pécs M.J. Város megalapította a szakmailag és gazdaságilag is önálló Pécsi Balett Nonprofit Kft.-t, melynek élére Vincze Balázst nevezte ki ügyvezetőnek. Az önállósodás elérésében nagy segítségére volt dr. Hoppál Péter akkori kultúráért felelős államtitkár. 2017. október 1-je óta a Pécsi Balett művészeti vezetőjeként tevékenykedik. Vincze Balázs Attila (Budapest, 1976. május 26. –) Harangozó Gyula-, Imre Zoltán-díjas és Seregi László-díjas balettművész, koreográfus, a Pécsi Balett Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel elismert művészeti vezetője, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője és a Baranya megyei Nyugotszenterzsébet község polgármestere. Élete 1976-ban született Budapesten; édesanyja balettal és néptánccal is foglalkozott, így Balázs is belenőtt a tánc szeretetébe. A Magyar Táncművészeti Főiskolára való felvételkor, amit anyja kezdeményezett, szándékosan próbálta úgy intézni, hogy alkalmatlannak találják, ennek ellenére is felvételt nyert. Az iskolába bekerülve azonban már élvezte a körülményeket, azóta is nagyon szeret táncolni, és mindig az állt az érdeklődése középpontjában. Pályáját az Operettszínházban kezdte 1995-ben, ahol fél év után került be egy váratlanul elhunyt táncművész helyére, az ő szerepében jutott el első komolyabb külföldi fellépésére is, Japánba. Egy évi után ott hagyta az Operettszínházat, szabadúszó lett, majd egy évet Németországban töltött ösztöndíjasként. Nem sokkal ezután került be Markó Iván társulatába, ahol négy évet töltött, majd 2001-ben, Keveházi Gábor megkeresésére került Pécsre, ahol 2005-ben elnyerte a Pécsi Balett igazgatói posztját is. Közben színészvizsgát is tett, aminek révén próbai szerepeket is kapott. Egy időben tanítással is foglalkozott, mint a pécsi művészeti gimnázium óraadója. 2015. szeptemberétől, a balettigazgatóság mellett elvállalta, hogy a leköszönt Márta István utódjaként ő legyen a pécsi kulturális, közművelődési intézmények döntő többségét integráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) új ügyvezetője is. A szakmailag és emberileg nívós, erős társulat építése, a táncszerető közönség megtartása és kibővítése mellett legfontosabb feladatának tekintette a tagozati lét megszüntetését, a Pécsi Balett önálló működésének megteremtését. 11 év küzdelem után sikerült tánctörténeti pillanatot írnia: 2017 januárjában Pécs M.J. Város megalapította a szakmailag és gazdaságilag is önálló Pécsi Balett Nonprofit Kft.-t, melynek élére Vincze Balázst nevezte ki ügyvezetőnek. Az önállósodás elérésében nagy segítségére volt dr. Hoppál Péter akkori kultúráért felelős államtitkár. 2017. október 1-je óta a Pécsi Balett művészeti vezetőjeként tevékenykedik. 2010 óta közéleti szerepet is vállal, mint a Baranya megyei Nyugotszenterzsébet polgármestere. A településre 2005-ben költözött, és helyiek megkeresésére vállalta, hogy szerepet vállal a halmozottan hátrányos helyzetű, 90 százalékos munkanélküliséggel sújtott település életének fellendítésében. Pályafutása 2017- A Pécsi Balett Nonprofit Kft. művészeti vezetője 2015- A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője 2013- A Nemzeti Kulturális Alap Táncművészet (korábban Színház- és Táncművészet) Kollégiumának tagja 2013-2018 A Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja 2013-2018 A Harangozó Gyula-díj kuratóriumi tagja 2008-2012 A Pécsi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium Táncművészeti Tagozatának modern tánc tanára 2008- A Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja 2007-2008 Az EKF szakértői testületének tagja 2007- A Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó létrehozója 2005-2017 A Pécsi Balett igazgatója 2001- A Pécsi Balett magántáncosa 1998-2001 A Magyar Fesztiválbalett táncművésze 1997-1998 Dortmund, táncművész 1995-1997 Fővárosi Operettszínház, táncművész Koreográfiái 2018 Rómeó és Júlia (balett, Pécsi Balett) 2017 A muzsika hangja (musical, Pécsi Nemzeti Színház) 2017 A fából faragott királyfi (táncjáték, Pécsi Balett, Kodály Központ Bartók-est: A csodálatos mandarin – A fából faragott királyfi) 2017 Meseautó (zenés vígjáték, Pécsi Nemzeti Színház) 2016 A csodálatos mandarin (balett, Pécsi Balett, Müpa CAFe Budapest) 2016 Száll a kakukk fészkére (táncszínház, Pécsi Balett) 2016 Faust, az elkárhozott (táncdráma, Pécsi Balett, Müpa Budapesti Tavaszi Fesztivál) 2016 A kis herceg (táncmese, Pécsi Balett) 2015 A kis herceg és a planéták / A kis herceg (táncmese, Pécsi Balett) 2015 Vörös és Fekete (musical, Kaposvári Csiky Gergely Színház) 2015 János-passió (Magyar Állami Operaház) 2015 Csíksomlyói passió (zenés passiójáték, Pécsi Nemzeti Színház) 2014 Carmen (balett, Pécsi Balett) 2014 Én és a kisöcsém (operett-bohózat, Pécsi Nemzeti Színház) 2014 A kőszívű ember fiai (romantikus színmű, Pécsi Nemzeti Színház) 2013 Diótörő (balett, Pécsi Balett) 2013 Ideje a táncnak gyerekek (balett, Pécsi Balett) 2013 A Jó, a Rossz és a Csúf COLOS (vadnyugati táncbohózat, Pécsi Nyári Színház) 2013 Banális viszonyok - édes finomságok(balett, Pécsi Balett) 2013 A padlás (musical, Pécsi Nemzeti Színház) 2012 János vitéz (daljáték, Pécsi Nemzeti Színház) 2012 A dzsungel könyve (musical, Pécsi Nemzeti Színház) 2011 Mozart Csokoládé (balett, Százhalombatta) 2011 Otello (balett, Pécsi Balett) 2011 Hófehérke és a hét törpe(mesebalett, Pécsi Balett) 2010 Szimbiózis (duett, Pécsi Balett) 2010 Bernarda Alba (musical, Művészetek Palotája) 2009 Giselle (balett, Pécsi Balett) 2008 Bernstein: Mise (Művészetek Palotája) 2008 Bolero (balett, Pécsi Balett) 2007 Spartacus 2076 (balett, Pécsi Balett) 2007 Nem adom fel (balett, Pécsi Balett) 2006 Bonnie&Clyde (balett, Pécsi Balett) 2005 Oliver! (musical, Pécsi Nemzeti Színház) 2004 A helység kalapácsa (zenés próza, Pécsi Szabadtéri Játékok) 2001 A víg özvegy (operett, Pécsi Nemzeti Színház) Szerepei 2008 Chance Operation – kor.: Gaál Mariann Utam – kor.: Lőrinc Katalin-Vincze Balázs 2007 Spartacus 2076 – kor.: Vincze Balázs Bahnhof - kor.: Jurányi Patrick 2005 A Notre-Dame-i toronyőr (Frollo) – kor.: Jurányi Patrick Hódolat Eck Imrének – Concerto-Elégia – kor.: Eck Imre 2004 Vágyak vándorlása – kor.: Román Sándor 7 – kor.: Kun Attila Rómeo és Júlia (Mercutio) – kor.: Keveházi Gábor Is-mer-M – kor.: Kun Attila 2003 A fából faragott királyfi (Fabábu) – kor.: Keveházi Gábor A csodálatos mandarin (Csavargó) - kor.: Egerházi Attila Salome (Keresztelő János) – kor.: Keveházi Gábor Zárt függönyök – kor.: Egerházi Attila Red with Me – kor.: Jorma Elo 2002 Kakukkfészek (McMurphy) – kor.: Keveházi Gábor Diótörő (Keresztapa) – kor.: Egerházi Attila Az utolsó látomás - kor.: Keveházi Gábor Ravel: Bolero - kor.: Keveházi Gábor Táncok Bécsből – kor.: Raza Hammadi Carmen (Torreádor) – kor.: Egerházi Attila Carmina Burana - kor.: Keveházi Gábor 2001 Támad a szél – kor.: Egerházi Attila Bálinka – kor.: Keveházi Gábor 2000 A bosszú – kor.: Markó Iván József és testvérei (Fáraó) – kor.: Markó Iván 1999 Mennyegző (Halál) – kor.: Markó Iván 1998 Bolero – kor.: Markó Iván Carmina Burana – kor.: Markó Iván Színészi szerepei 2015 · Csíksomlyói passió - Júdás 2014 · A kőszívű ember fiai - Leonin 2013 · A padlás (musical) - Robinson, a gép 2012 · A dzsungel könyve (musical) - Majomkirály 2008 · Az ötödik pecsét (színmű) - Vasöntő 2005 · Godspell (musical) 2004 · My Fair Lady (musical) – Jamie / A helység kalapácsa (zenés próza) 2003 · Rómeó és Júlia - Baltazár 2003 · Anconai szerelmesek (zenés komédia) 2001 · Valahol Európában (musical)- Ficsúr Magánélete Korábbi kapcsolatából 2002-ben született Laura nevű kislánya; táncművész nejével, Brigittával közös kislányaik, Lilien 2011-ben, Olívia 2014-ben, kisfiuk, Belián 2017-ben született. Elismerései 2007-ben megkapta a Pécsi Nemzeti Színház BAT Közönségdíját, elsőként a táncművészek között. 2010 -ben elnyerte a táncművészet legmagasabb állami elismerésének számító Harangozó Gyula-díjat , mint a Pécsi Nemzeti Színház - Pécsi Balett tagozatvezető-igazgatója és magántáncosa. 2011 -ben Imre Zoltán-díjat nyert. 2014 . március 15-én a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, az elismerést a 47 együttest tömörítő Magyar Táncművészek Szövetsége felterjesztése nyomán nyerte el és Balog Zoltán nemzetierőforrás-minisztertől vehette át azt. 2014 szeptemberében a Szarvasi Vízi Színházban elnyerte a Magyar Teátrumi Társaság legjobb koreográfiáért járó szakmai díját, A Jó, a Rossz, és a (Csúf) COLOS című vadnyugati táncbohózat koreográfiájáért. 2015-ben A Jó, a Rossz, és a (Csúf) COLOS című előadásért elnyerte A zsűri különdíjat a Zágrábi Nemzetközi Szatíra Fesztiválon 2017-ben Seregi László-díjat kapott. Olovjannaja Olovjannaja (oroszul: Оловянная) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Olovjannajai járás székhelye. Elhelyezkedése Az Onon bal partján, Csitától vasúton 249 km-re délkeletre helyezkedik el. Vasútállomása 1899-ben épült; a település mellett vezet az A-350 jelű Csita-Zabajkalszk autóút. Története A körzet jelentős ónkészleteit már a 19. században is ismerték. A település azonban csak 1898-ban, a vasútállomás építésekor keletkezett. Eredeti neve Onon-Kitajszkij ('kínai Onon') volt. Mai nevét 1911-ben, a közeli ónbányáról kapta: az "Olovjannaja" az orosz olovo (jelentése: 'ón') szóból képzett melléknév nőnemű alakja. Az állomás mellett vasúti depo és az Onon fölött vasúti híd is épült. Utóbbit a polgárháború idején felrobbantották, helyén később új hidat építettek. A falu 1926-ban járási székhely lett, 1929-ben kapott városi jellegű település rangot. A II. világháború után az itteni vasútállomás szerepe csökkent. 1962-ben a vasúti járműjavító helyén nagy gépipari vállalat alakult (Забайкальский завод подъемно-транспортного оборудования), ahol vasúti- és futódaruk, egyéb emelőgépek gyártása kezdődött és folytatódott a 20. század végéig. Népessége 2002-ben 8621 fő 2010-ben 8406 fő volt. Jeandelize Jeandelize település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 377 fő (2015). Jeandelize Boncourt, Olley, Puxe és Thumeréville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: K. Csilléry Klára K. Csilléry Klára (Király Péterné) (Budapest, 1923. augusztus 30. – Budapest, 2002. június 25.) magyar néprajzkutató, muzeológus. Férje Király Péter nyelvész. A történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1970), a néprajztudomány doktora (1993). Életpályája A budapesti Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakán tanult (1942-1947). Szőnyi István tanítványaként festőművésznek készült, de életét végül a néprajztudománynak szentelte. 1950-ben a budapesti ELTE bölcsészettudományi karán muzeológusi (1950) oklevelet. Részt vett a Teleki Intézet Táj- és Népkutató Osztálya által szervezett erdélyi kutatótáborban (1943). Baranyában önálló kutatást végzett (1946) a népi bútorok témakörben főiskolai diplomamunkájához (Szökrönyök Sumonyból és Csedriből, kézirat, 1947). Elvégezte az állami Nőipariskola kézimunka tanítónői tanfolyamát (1947), majd az ELTE BTK néprajz-művészettörténet szakán tanult; muzeológus oklevelet szerzett (1950). 1947-től a Néprajzi Múzeumban dolgozott, ő volt a Bútorgyűjtemény kezelője, majd osztályvezető-helyettes (1961–től 1970-ig). A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megszervezésétől annak muzeológiai osztályvezetője volt (1970-1979; nyugdíjazásáig). Nevéhez fűződik a Szabadtéri Múzeum első épületeinek berendezése is. Kutatási területe Az összehasonlító népi lakáskultúra-kutatással, a népi bútor történetével, a népi fatechnológia vizsgálatával és a népművészet történetével foglalkozott. "Képzettsége alapján a bútorművesség, a lakáskultúra és a népművészet történeti szempontú kutatása állt tudományos munkásságának középpontjában. A népi bútorművesség tanulmányozását összekapcsolta a faipar vizsgálatával, élő gyakorlatban sikerült megtalálnia Szuhahu- tán a legrégiesebb szerkesztésű bútordarab, az ácsolt láda készítését. A hagyományos bútorművesség területén a technológiával, a készítőközpontokkal és az árusítással kapcsolatban tárt fel új ismereteket. A lakáskultúrában a kulcsfontosságú bútordarabok és a lakásberendezés történeti alakulása foglalkoztatta (ácsolt láda, tálcaasztal, talpas bölcső, csuklós támlájú pad). A jelenségek kialakulásának megértésére, a történeti folyamatok rekonstruálására törekedett, amint azt kandidátusi értekezése is reprezentálja (A magyar népi lakáskultúra történeti kezdetei. Budapest, 1982). A népművészet történetének feltárása kezdettől foglalkoztatta. A tárgyi, történeti adatok, tények elsőbbségét hangoztatta a tetszetős következtetésekkel szemben. Munkásságát rendkívül nagy tárgyismeret és a történeti összefüggések éles szemű meglátása jellemezte. Muzeológiai tevékenységével a Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményét több ezer tárggyal, azoknak mintaszerű dokumentációjával gyarapította." Tanárként A Képzőművészeti Főiskola tanára (1979-1993), emeritusz professzora (1993-tól), a Miskolci Egyetemi Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékének professzora volt (1993-2002). Társadalmi tevékenysége Számos jelentős kiállítást rendezett, nagyszámú előadást tartott itthon és külföldön; páratlan méretű szaklektorálást végzett. A Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztályának elnöke (1985-1994), az Osztrák Néprajzi Társaság tagja (1990). Az Ethnographia szerkesztő Bizottsági tagja (1981-1993). Díjai, elismerései Móra Ferenc-emlékérem (1977) Györffy István-emlékérem (1984) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001) Főbb művei Magyar népművészet . Fél Edittel , Hofer Tamással (Budapest, 1958; 2. kiadás 1969 angol, német, francia nyelven is); A magyar bölcső eredeti formája (Néprajzi értesítő, XLVIII., 1966, 5-47.); A magyar nép bútorai (Budapest, 1972; 2, kiad. 1975; angol, német és francia nyelven is); Egy németalföldi eredetű magyar népi bútor: a csuklós támlájú pad (Néprajzi értesítő, LVII., 1975, 5-68.); A magyar népművészet története (Budapest, 1978; 2. kiad. 1979); A magyar lakáskultúra kialakulásának kezdetei (Budapest, 1982); A lakáskultúra társadalmi rétegek szerinti differenciálódása (Ethnographia, XCVI., 1985, 173-211.); A hartai bútor (Cumania, 10, Kecskemét, 1987,375-418.); Bútorművesség (in: Magyar néprajz III, Anyagi kultúra 2. Kézművesség. Szerk. Domonkos Ottó . Budapest, 1991, 482-523); Bútorművesség - lakáskultúra - népművészet. Doktori értekezés is (Néprajzi értesítő, LXXV., 1973, 9-36.). K. Csilléry Klára: Az ácsolt láda (Összegyűjtött tanulmányok. Szerkesztette: Kiss Margit) Series Historica Ethnographiae 13. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2007. (Posztumusz kiadás) Irodalom róla Hofer Tamás: K. Csilléry Klára köszöntése (Néprajzi értesítő, LXXV, 1973, 5-8.); Balázs György: Csilléry Klára (Magyar Múzeumok, 2002. 2., 59-60.); RúL IV.: 654. Selmeczi Kovács Attila (Magyar Múzeumi arcképcsarnok / életrajzok a magyar múzeumügy történetéből, Pulszky Társaság - Tarsoly kiadó, Budapest 2002, 166-167. oldal) Diedorf (Rhön) Diedorf település Németországban, azon belül Türingiában. Diedorf Kaltennordheim és Zella/Rhön községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kist Kist település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2293 fő (1987. május 25.). Kist Waldbrunn községgel határos. Ortigosa de Pestaño Ortigosa de Pestaño település Spanyolországban, Segovia tartományban. Lakosainak száma 59 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 28196 Szeged A 28196 Szeged kisbolygó, melyet a Szegedi Tudományegyetem csillagászai fedeztek fel. A Szeged a Mars és a Jupiter pályája között kering. A kisbolygó közel kör alakú pályáján 3,6 év alatt kerüli meg Napunkat, átlagos naptávolsága 2,35-szöröse a Nap-Föld távolságnak. A Nemzetközi Csillagászati Unió által 2002. március 27-én kapta meg hivatalosan is Szeged városának nevét az addig csak 28196-os objektumszámmal ellátott kisbolygó. Erszényesnyestfélék Az erszényesnyestfélék (Dasyuridae) az erszényesek közé tartozó erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) rendjének egy családja. Rendszerezés A család két alcsaládjába az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: Erszényesnyestformák (Dasyurinae) alcsaládja Dasyurini nemzetség – Goldfuss, 1820 – 10 nem Dasycercus – Peters, 1875 – 2 faj Dasykaluta – Archer, 1982 – 1 faj Dasyuroides – Spencer, 1896 – 1 faj Dasyurus – É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1796 – 6 faj Myoictis – Gray, 1858 – 4 faj Neophascogale – Stein, 1933 – 1 faj Parantechinus – Tate, 1947 – 1 faj Phascolosorex – Matschie, 1916 – 2 faj Pseudantechinus – Tate, 1947 – 6 faj Sarcophilus – F. Cuvier, 1837 – 1 faj Phascogalini nemzetség – Gill, 1872 – 7 nem Antechinus – Macleay, 1841 – 10 faj Micromurexia – Van Dyck, 2002 – 1 faj Murexechinus – Van Dyck, 2002 – 1 faj Murexia – Tate & Archbold, 1937 – 1 faj Paramurexia – Van Dyck, 2002 – 1 faj Phascogale – Temminck, 1824 – 2 faj Phascomurexia – Van Dyck, 2002 – 1 faj Erszényescickány-formák (Sminthopsinae) alcsaládja Planigalini nemzetség – Archer, 1982 – 1 nem Planigale – Troughton, 1928 – 5 faj Sminthopsini nemzetség – Archer, 1982 – 3 nem Antechinomys – Krefft, 1867 – 1 faj Ningaui – Archer, 1975 – 3 faj Sminthopsis – Thomas, 1887 – 21 faj (20397) 1998 MR35 A (20397) 1998 MR35 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. június 24-én. 182-es busz (Budapest) A budapesti 182-es jelzésű autóbusz az Alacskai úti lakótelep és a Kőbánya-Kispest között közlekedik. A vonalat a VT-Arriva üzemelteti. Története 2007. szeptember 3-án a 82-es buszt 184-esre, a 182-est 284E-re, a 82A-t 182-esre, a 182A-t 282E-re változtatták és változatlan útvonalon közlekedtek tovább. 2008. december 28-ától a KöKi Terminál bevásárlóközpont építési munkálatai miatt megszűnt a Kőbánya-Kispestnél lévő autóbusz-végállomás, helyette a buszok a korábbi P+R parkoló helyén kialakított ideiglenes végállomásra érkeztek. 2011. június 21. és október 3. között, az M3-as metró Kőbánya-Kispest állomásának átépítése miatt a metróra való közvetlen átszállás érdekében, a Határ útig meghosszabbított útvonalon közlekedett. Az új autóbusz-végállomás elkészültével, október 4-étől ismét csak Kőbánya-Kispestig közlekedik. Járművek 2015 novemberéig a BKV Ikarus 260-as, Ikarus 263-as, Ikarus 412-es, Van Hool A300 és Van Hool A330 CNG típusú autóbuszai közlekedtek a vonalon. November 2-ától a viszonylaton a VT-Arriva MAN Lion’s City típusú autóbuszai közlekednek. A BKV 2008-as paraméterkönyve szerint a vonalon hétköznapokon 4 db Ikarus 412-es alacsony padlós és 13 db Ikarus 260-as magas padlós autóbusz közlekedett. Szombaton 3 412-es és 5 260-as, míg vasárnap 4 db 412-es és 2 db 260-as autóbusz közlekedett. Ortisei Ortisei, németül: St. Ulrich in Gröden, ladin nyelven Urtijëi település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében. Lakosainak száma 4821 fő (2017. január 1.). Ortisei Castelrotto, Villnöß, Santa Cristina Valgardena és Laion községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tenerifei kékcinege A tenerifei kékcinege (Cyanistes teneriffae) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó kis termetű, 11-12 centiméter hosszú madárfaj. Előfordulása A Kanári-szigetek, és Észak-Afrika) erdeiben él. Rovarokkal és magokkal táplálkozik. Februártól júliusig és októbertől januárig költ. Alfajai C. t. cyrenaicae (Hartert, 1922) – Északkelet- Líbia ; C. t. degener (E. J. O. Hartert, 1901) – Kanári-szigetek ( Lanzarote , Fuerteventura ); C. t. hedwigae (Dietzen, Garcia-del-Rey, Castro & Wink, 2008) – Kanári-szigetek ( Gran Canaria ); C. t. ombriosus (Meade-Waldo, 1890)– Kanári-szigetek (El Hierro); C. t. palmensis (Meade-Waldo, 1889) – Kanári-szigetek ( La Palma ); C. t. teneriffae (Lesson, 1831) – Kanári-szigetek ( La Gomera , Tenerife , Gran Canaria ); C. t. ultramarinus ( Bonaparte , 1841) – Kanári-szigetek ( La Palma , El Hierro, Fuerteventura , Lanzarote ), Északnyugat- Afrika ( Marokkó , Algéria , Tunézia ). Kékhomlokú rozsdafarkú A kékhomlokú rozsdafarkú (Phoenicurus frontalis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. A természetes élőhelye a mérsékelt égövi erdőkben van. Alfajai Phoenicurus auroreus auroreus Phoenicurus auroreus leucopterus Megjelenése Testhossza 15 centiméter. A hím és a tojó különbözik egymástól. 4118 Sveta A 4118 Sveta (ideiglenes jelöléssel 1982 TH3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmilla Vasziljevna Zsuravljova fedezte fel 1982. október 15-én. Névadója Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja. Saint-Geniès-Bellevue Saint-Geniès-Bellevue település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 2342 fő (2015). Saint-Geniès-Bellevue Saint-Loup-Cammas, Castelmaurou, Lapeyrouse-Fossat, Launaguet, Saint-Jean és L’Union községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Claude Florimond de Mercy Claude Florimond de Mercy gróf, németül: Claudius Florimund Graf Mercy (Longwy, Lotaringia, 1666 – Parma, 1734. június 29.) lotaringiai származású, Habsburg császári szolgálatban állt katona, tábornagy, német-római császári hadvezér, 1719-ben a négyes szövetség háborújában a szicíliai Habsburg-haderő parancsnoka, 1717–1734 között a Habsburg Birodalom Bánság (Banat) tartományának vezénylő tábornoka, katonai parancsnoka, a katonai adminisztráció elnöke. A lengyel örökösödési háborúban esett el. Régi magyar nyelvű iratokban Mercy Claudius Florimund névformában is szerepel. Élete 1666-ban született a lotaringiai Longwyban. Apja Pierre Ernest de Mercy (Peter Ernst von Mercy) báró altábornagy (1641–1686) volt, anyja Marie Christiane d’Allamont grófnő. 1682-ben önkéntesként lépett be a Habsburg császári hadseregbe. 1683–1690 között már mint hadnagy vett részt magyarországi török harcokban, és 1686-ban Buda bevételénél is. Az ostrom során apját, Pierre de Mercy altábornagyot, a császári lovasság parancsnokát Lipót császár szeptember 23-án gróffá emelte, de ő röviddel ezután elesett a harcban. Fiát, Claude Florimond-t 1700-ban már Fontoy, Looten és Schöndorf uraként említik. 1701-ben a spanyol örökösödési háborúban Itáliában harcolt, ekkor már mint alezredes, Borgoforte ellen, közben többször is fogságba esett. 1716-ban a Habsburg–török háborúban szerepe volt a péterváradi győzelemben, Belgrád elfoglalásában és Temesvár harc nélküli átvételében a töröktől. 1716-tól Savoyai Jenő tábornagy megbízta a Temesköz katonai parancsnokságával. 1717-től a bánáti tartományi adminisztráció (Banater Landesadministration) elnökévé nevezték ki, e tisztséget haláláig betöltötte. Hivatalba lépése után azonnal elvégeztette a bánsági területek lakosságának összeírását. 1718-ban, amikor VI. Károly császár, elfogadva a Bánság újjáépítésére és rendezésére készített tervezetét, Mercyt az Udvari Haditanács hivatalosan is kinevezte a Temesi Bánság császári-királyi katonai parancsnokává. 1719-ben a a négyes szövetség háborújában a spanyoloktól megszállt Szicília visszafoglalására irányuló sikeres hadműveleteket vezette. Mercy 1724-től indította meg a Temesköz nagyszabású mocsár-lecsapolási munkálatait, a munkatáborokba terelt hontalanná tett őshonos bánsági lakossággal. Giroda mellett nagy területen, több ezer embert befogadó ,,Iagd,, a Josefianische térképen az 54. fila. Ekkor épült a Béga-csatorna első változata. Német telepesek a Bánság német lakossága szinte az egész német nyelvterületről gyűlt össze, majd később francia, olasz és spanyol telepítéseket is vegyesen a németekkel valamint a bányatelepekre cseh, osztrák és német bányászokat hozatott a tulajdonos. A mocsárlecsapolásokon kívül a Bánságban meghonosította a selyemhernyó-tenyésztést is, valamint Temesvárott több üzemet alapított, igyekezett a céhek háttérbe szorításával kincstári ipart teremteni, a vállalatok vezetésére is külföldről hozott be embereket. Bánsági működését, a németek betelepítését az udvar támogatta, elsősorban összbirodalmi érdekből. A német telepítések a magyar királyi kamara költségére történtek. A bánáti magyar lakosság falvaiba is új telepeseket küldött. 1722. április 17-én (indigenátust) magyar nemességi honfiúsítást nyert. 1722. augusztus 10-én pallogsjogot kapott Tolna megyében. 1723-ban kapott magyar grófi rangot, Birtokai Tolna, Fejér és Baranya vármegyékben feküdtek. 1733-ban átvezényelték a lengyel örökösödési háború észak-itáliai hadszínterére, ahol 1734-ben, a spanyolok ellen harcolva, a Parma közelében álló Crocetta-kastély megrohanása közben halálos sebet kapott. Mivel gyermeke nem született, vagyonát, birtokait fogadott fia, Antoine Mercy d’Argenteau gróf, aki 1767-ben Eszék katonai kormányzója lett, majd annak fia, Florimond-Claude de Mercy-Argenteau gróf (1727–1794) örökölte, aki diplomataként működött Mária Terézia, majd II. József császár szolgálatában. Emlékezete 2009. augusztus 3-án Temesváron, a Piața Victoriei parkjában felállították mellszobrát. Marcsok János Marcsok János (Salgótarján, 1950. november 4. –) magyar labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Labdarúgóként A labdarúgással fiatalon ismerkedett meg, serdülő és ifjúsági játékosként 1963-1973 között az NB II-es Salgótarjáni KSE játékosa, fiatal felnőttként 1973-1977 között, az NB I-es Salgótarjáni BTC támadó középpályása. Az első bemutatkozása, 15 évesen, a Borsodi Bányász–Salgótarjáni KSE NB II-es bajnoki találkozón volt. Első élvonalbeli mérkőzése, az Salgótarjáni BTC–Rába ETO NB I-es bajnoki találkozó volt. 1977-1981 között az NB I-es Kaposvári Rákóczi játékosa lett. Pályafutásának végére hazatért és 1981-1988 között az NB III-as Salgótarjáni Síküveggyár csapatát erősítette. Komoly térdsérülés miatt kellett befejeznie a játékot. Búcsúmérkőzése, a Salgótarjáni Síküveggyár SE–Vasas barátságos találkozó volt. Labdarúgó-játékvezetőként A labdarúgó játékot befejezve, apósának Válóczi Bélának, aki akkor Nógrád megyében a Játékvezető Bizottság elnöke volt - javaslatára indult el a bírói pályán. A játékvezetői vizsgát 1986-ban tette le, ezt követően Nógrád megyében a megyei I. osztálytól indulva különböző labdarúgó bajnokságokban gyorsan szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Előbb NB III-as, majd országos utánpótlás játékvezető lett. 1990-ben minősítették NB II-es, országos játékvezetőnek. Első mérkőzése: Nyíregyháza–BVSC NB II-es bajnoki találkozó volt. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1997-ben búcsúzott. Sportvezetőként 1997-2001 között az NB III-as Mátra csoport Játékvezető Bizottságának (JB) elnöke. 2001-2005 között a Nógrád Megyei Labdarúgó-szövetség JB elnöke volt, egészségi okok miatt jelenleg a megyei játékvezetők ellenőre. Sikerei, díjai A Nógrád Megyei Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságától 2007-ben aranykitűzőt kapott 20 éves pályafutásának elismeréseként. Családija Fia, Marcsok Péter NB I/B-s szinten országos játékvezetőként tevékenykedett. Az NB II-ben egy rövid ideig lehetőségük volt együttműködniük. Buglossidium luteum A Buglossidium luteum a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe és a nyelvhalfélék (Soleidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen faja. Előfordulása A Buglossidium luteum elterjedési területe az Atlanti-óceán keleti része, Izlandtól Skóciáig. Ezenkívül még előfordul, az Északi-tengerben, a Kattegat-szorosban, a Balti-tengerben, a Földközi-tengerben, az Adriai-tengerben, a Márvány-tengerben és a Boszporuszban. Megjelenése Ez a halfaj általában 8 centiméter hosszú, de akár 15 centiméteresre is megnőhet. Az alsó részén, vagyis a „vak felén” levő csőszerű orrlyuk és mellúszók, csak alig fejlettek. A szemes felén levő orrlyuk, majdnem függőlegesen áll. 36-38 csigolyája van. Pikkelyei négyzetszerűek. 7-8 centiméteresen számít kifejlett állatnak. Életmódja A Buglossidium luteum tengeri, fenéklakó halfaj, amely homokos élőhelyeket kedveli. 5-450 méteres mélység között él, de általában, csak 10-40 méteres mélységben tartózkodik. Tápláléka főleg rákok, köztük evezőlábú rákok, felemáslábú rákok, Cumacea-fajok; étrendjét kagylókkal és soksertéjűekkel egészíti ki. Legfeljebb 13 évig él. Felhasználása Az ember, csak kis mértékben halássza. Forrás http://www.fishbase.org/Summary/speciesSummary.php?ID=53&genusname=Buglossidium&speciesname=luteum&AT=Buglossidium+luteum&lang=English - Fishbase Majski Trtnik Majski Trtnik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 26, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közüton 8 km-re délkeletre, a Maja-patak síkságának keleti részén fekszik. Keleti részén folyik át a Bručina-patak, mely később a Majába ömlik. Glinával és Petrinyával aszfaltozott út köti össze. Vasútállomása is van, melyet a szomszédos falvak Maja, Glinski Drenovac és Ravno Rašće lakói is használnak. Glinával menetrendszerű autóbuszjárat is összeköti. Története A római korban itt haladt át az Ad Finest (Topuszka) Sisciával (Sziszek) összekötő út. Az egykori római életről tanúskodnak a falu környékén talált római pénzek és különféle használati tárgyak, melyekről Mihajlo Kunić is ír „Minelralbades Topusko” című, 1827-ben kiadott könyvében. A falu középkori létezéséről nincs információ, de a horvát eredetű dűlőnevek a közelben élő horvát ajkú népességről tanúskodnak. A 16. és 17. század török háborúi a térséget teljesen elnéptelenítették, a lakosság északra, biztonságosabb vidékekre menekült. Egy részük minden bizonnyal Dél-Morvaországban Brno környékén települt le, ahová magukkal vitték fazekas mesterségüket és ahol ma is számos horvát származású család él. Majski Trtnik a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 364, 1910-ben 542 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az I. világháború után több család Szlavóniába és a Vajdaságba települt át. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosság fellázadt az új hatalom ellen. 1941-ben a helyi temetőnél két horvát csendőrt megöltek. Az usztasák bosszúja nem maradt el. A falut felgyújtották, a lakosság egy részét megölték, a többieket a jasenovaci koncentrációs táborba, illetve németországi munkára vitték. Később kiszabadulásuk után többségben csatlakoztak a nemzeti felszabadító egységekhez. A falu 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült de később néhányan visszatértek. A településnek 2011-ben 36 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A vlahovići pravoszláv parókiához tartoznak. A Hannibal epizódjainak listája Ez a lista a Hannibal című amerikai sorozat epizódjainak felsorolását tartalmazza. A sorozat 2013. április 4-én debütált az Amerikai Egyesült Államokban az NBC Universal csatornán. Áttekintés Minden évad 13 részes, és egy bizonyos nemzet konyhájának jellegzetességeit használják az adott epizód címének. Az első évad a francia konyha, a második a japán konyha, a harmadik az olasz konyha elemeit tartalmazza címként. Porsche A Porsche AG, vagy teljes nevén Dr. Ing. h.c. F. Porsche Aktiengesellschaft német autógyártó cég, amit 1931-ben Ferdinand Porsche alapított Stuttgartban műszaki tervezőirodaként. A vállalat társasági formája az alapítás óta többször megváltozott, 1931-től 1937-ig Dr. Ing. h.c. F. Porsche GmbH néven, 1937-től 1972-ig Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG néven működött, majd 1972-ben vált részvénytársasággá Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG néven. A vállalat főhadiszállása Zuffenhausenben, Stuttgart külvárosi részében található. Itt jelenleg 911-et, Boxstert, Caymant gyártanak a Cayenne a Volkswagen AG pozsonyi gyárában, míg a Macan a lipcsei Porsche gyárban készül. A Porsche gyártásának története „Egyesült Vas- és Acélművek”, így nevezte Ferry Porsche és mintegy 200 dolgozója a Gmündben (Karintia) található egykori fűrészüzem fabarakkjait, ahova a II. világháború alatt (1944) apa és fia a Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG céget Stuttgart-Zuffenhausenből átköltöztette. Itt készült el 1948-ban az első Porsche, az 1. számú 356-os modell. A Porsche 356-ból 52 darabot állítottak össze Gmündben. 1949 nyarán egy tucat Porsche alkalmazott elkezdte a gyártás visszaköltöztetését Stuttgart-Zuffenhausenbe, a Reutter céghez albérletbe. Zuffenhausenban aztán tovább folytatódott a Porsche sikertörténete. 1950 elején elindult a Porsche 356 sorozatgyártása. Az év végéig 400 autót sikerült elkészíteni. A Porsche gyártása folyamatosan bővült. A Porsche 911 1963-as bevezetése mérföldkövet jelentett a Porsche fejlődésében. 1969 májusában a Schwieberdinger utcában lévő új, többszintes szerelőüzemmel jelentősen megnőtt az üzem területe. Ez 1988-ban tovább bővült a szerelőcsarnokkal szemben található karosszériagyártó üzem épületével. A gyártástechnológiában is történtek változások az elmúlt 50 év során. A kézzel végzett sorozatgyártás helyét időközben egy korszerű és flexibilis gyár vette át. A német hetilap, a „Produktion” és a vezetési tanácsadó cég, az A. T. Kearney által adományozott „Év gyára, 1996” kitüntetést a zuffenhauseni gyár a kemény munka és az elkötelezettség elismeréseként kapta. Ferry Porsche a cégénél, amely a II. világháború ideje alatt Stuttgart-Zuffenhausenból az ausztriai Gmündbe (Karintia) költözött át, 1947-ben a megbízható munkatársai segítségével egy olyan sportautó építésébe kezdett, ami - saját szavaival élve - neki magának is tetszene. A kiindulási pontot az apja által kifejlesztett Volkswagen Bogár jelentette. Gmündben összesen 52 darabot készítettek a 356-os modellből (az 1. számút nem számítva), az összes többit 1950 után, Zuffenhausenban gyártották. Kezdetben a Porsche tervező és adminisztrációs részlegeit a Schwieberdinger utca 147. szám alatti két fabarakkban helyezték el. A karosszériák gyártását és az autók összeszerelését a Reutter karosszériaüzem tulajdonát képező épületben végezték, az utca túloldalán. A Porsche eredeti üzemrészeit, a mai I. gyáregységet, a háború után lefoglalták az amerikaiak, és azokat egészen 1956-ig nem lehetett újra használni. A Porsche számára újabb mérföldkövet jelentett a motorok és autók összeszerelésének céljait szolgáló új épület felépítése 1953-ban. 1964-ben, röviddel a Porsche 911 bemutatása után, a Porsche átvette a Reutter gyárépületeit a karosszériagyártással együtt. A következő fontos lépést a háromszintes szerelőcsarnok (41-es épület) elkészülte jelentette 1969-ben, ami lehetővé tette a gyártókapacitás növelését. 1982-ben megkezdte működését az automatizált, magaspolcos raktár. Az új fényezőműhely 1986. tavaszi és a karosszériaüzem (V. Üzem) 1988-as elkészültével kialakult a jelenlegi épületstruktúra. Karosszéria A Porsche 356 modell karosszériáját kézzel készítették a Reutter karosszériaüzemben. Magát a karosszériaburkolatot a több részből összehegesztett alvázkeretre rögzítették rá. Az illesztéseket lágyforrasszal töltötték ki, ami igen fárasztó és időigényes eljárás volt, majd lecsiszolták. 1965-ben befejeződött a Porsche 356 gyártása. A végén már napi 25 karosszéria elkészítésénél tartottak. 1964-ben, a Porsche 911 modell bevezetésével, a Porsche szakított az addigi gyártási módszerekkel. Ettől kezdve a különböző szerkezeti egységeket előre összeszerelték, majd azok összehegesztésével vagy összecsavarozásával készült el a karosszéria. 1973-ban a Porsche volt az első az autógyártásban, amely galvanizált fémlemez paneleket hegesztett a karosszériára. Ez mérföldkövet jelentett az autó korrózióvédelme szempontjából. A Porschénál üzembe állított első robot egy hegesztőrobot volt, mely a 911 modell hátsó futóművének kereszttartó csövén dolgozott. 1988 új korszakot nyitott a karosszériagyártás terén. Átadták az újonnan épített karosszériaüzemet, ahol az induláskor 15 robotot használtak. 1989 júliusában hagyta el az utolsó 911-es karosszéria a régi Reutter épületet. A legújabb autógeneráció elindításával jelentősen megnőtt az automatizálás szintje, miközben a flexibilitás változatlan maradt. A gyártás modell-mix rendszerben történik, így a Boxster és a 911 modellek bármilyen sorrendben legyárthatók. Fényezés A Porsche autók fényezése a karosszéria íveltsége miatt már a kezdetektől fogva magas szintű szakmai tudást és óriási tapasztalatot igényelt. A gyártás növekedésével párhuzamosan, idővel újabb műhelyek váltak szükségessé, aminek köszönhetően 1969-ben új épületet emeltek, ez lett azután a fényezőműhely, vagyis a 40-es épület. 1975-ben a Porsche első gyártóként az egész karosszériát tűzihorganyzott acélból készítette el, ez jelentős mértékben javította a korrózióval szembeni védelmet. 1980-tól a Porsche 928-nál alkalmazni kezdték az alumínium részek (első csomagtértető, sárvédő és ajtók) fényezését. 1986 februárjában megkezdte működését az új karosszériafényező-műhely (40A épület), ahol bevezették a katódos merítőalapozási eljárást (KTL), és amely 1986 júliusától kezdett teljes kapacitással dolgozni. A régi fényezőműhelyt 1992-ig a műanyag kiegészítő alkatrészek festésére használták. Az új fényezőműhely több területen is javulást eredményezett: A korrózióvédelem javulása a katódos merítőalapozási eljárásnak köszönhetően. Az oldószer-kibocsátás korlátozása a levegőtisztító-berendezésnek köszönhető. Robotok alkalmazása az alvázvédelmi feladatoknál. A lehetséges napi darabszám 140 karosszériára való növelése. Hővisszanyerés a keresztáramú hőcserélőnek köszönhetően. 1993 és 1995 között tovább növekedett az automatizálás szintje. A tömítési munkákhoz használt robotok hozzájárultak a hatékonyság növeléséhez, és egyben a munkahelyek humanizálásához. Különösen a környezetvédelemnek nőtt meg a jelentősége. 1992-től a Porsche áttért a vízbázisú festékek alkalmazására. 1997 óta a használt töltőréteg is vízbázisú. A Porsche 1995-ben bevezette az oldószer-kibocsátás folyamatos ellenőrzését, és közjogi szerződést kötött Stuttgart városával a károsanyag- és a zajkibocsátás határértékeinek hosszú távú szabályozásáról. Motorgyártás A motorgyártás 1948-ban Gmündben (Karintia) a Porsche 356 számára készült négyhengeres boxermotorral kezdődött, ami egy továbbfejlesztett VW motor volt. Nem sokkal azután, hogy a Porsche cég 1950-ben visszatért Stuttgart-Zuffenhausenba, a motorgyártás 1953-ban átköltözött a külön erre a célra épített saját épületbe, a II. gyáregységbe. 1963-ban, a Porsche 911 bevezetésével elkezdődött az új hathengeres, karburátoros boxermotor első változatának gyártása. Ez volt az első motor a Porsche történelmében, amelyet szerelőszalagon állítottak össze. A termékkör bővítésével (1974: Porsche Turbo, 1977: Porsche 928, 1978: Porsche 924 Turbo stb.) szükségessé vált egy párhuzamos szerelősor. A műszaki innovációk, mint például a sűrítettlevegős és elektromos csavarozórendszer, fokozatosan hozzájárultak a gyártási folyamatok tökéletesítéséhez. 1985-ben a Porsche 924 S/944 modellek iránt megnőtt kereslet jelentős növekedést idézett elő a gyártási mennyiségben. Ettől az időponttól kezdve - rövid megszakításoktól eltekintve - két műszakban folyik a motorok összeszerelése. Az 1993-as év újabb mérföldkövet jelentett. Az alapjaiban átdolgozott 911 modell (fejlesztési szám: 993) gyártásának elindításával a motorgyártás átkerült egy folyamatosan mozgó szerelőszalagra. A motor próbapadon végzett próbajáratása (meleg- vagy hidegteszt) a motorgyártás változatlan jellemzője maradt az évek során. Az eddig készült összes Porsche motor átesett ezen a megbízható eljáráson. Kárpitozás A kárpitosműhely eredetileg a Reutter cég karosszériaüzemének közvetlen szomszédságában működött. Itt készültek a Porsche 356 számára az első és hátsó ülések, a lehajtható vászontető, valamint a belső kárpitozás. A Porsche 356 sorozat kifutásával az ülések gyártását átadták a Recaro cégnek. Minthogy ettől kezdve a Porsche 911-et kizárólag kupé formában gyártották, a lehajtható vászontetők gyártását is beszüntették. 1969-ben a kárpitos részleg átkerült az újonnan épített összeszerelő üzembe. Azóta a kárpitozásnál a bőr egyre nagyobb arányú felhasználása figyelhető meg, és ez a tendencia a napjainkban is folytatódik. Az autógyártási kapacitás bővülése szükségessé tette, hogy a kárpitosműhelyt áttelepítsék a korábban a motorok összeszerelésére használt épületbe. 1982 után a kárpitozással foglalkozó összes területet egy helyre vonták össze, és a magaspolcos raktár épületében helyezték el. A 911 Cabriolet és a Targa modellek számára újra elkezdték a lehajtható vászontetők gyártását. Ezt azonban a Porsche Boxster 1996-os bevezetésekor részben, majd 1997-ben, az új Porsche 911 megérkezésekor teljes egészében átadták a DaimlerChrysler céggel közösen tulajdonolt leányvállalatnak. A számtalan műszaki innováció ellenére, mint például az 1980-as évek végétől használt automata varrógép, vagy a ragasztó felvitele permetezéssel, a kárpitos részleget mind a mai napig a kézművesmunka jellemzi. Ezt jól tükrözi az alkalmazottak számának alakulása, amely az 1950-es évek közepétől napjainkig 60 főről 250 főre növekedett. Összeszerelés Az 1950-es években a Porsche 356 karosszériáját a Reutter gyárban állították össze és fényezték, majd azt az ablakokkal és a belső berendezésekkel együtt adták át. Ezt követően a Porsche elvégezte a motor és a futómű beépítését. 1964-ben a Porsche megvásárolta a Reutter karosszériaüzemét. Ezzel a Porschénak először került a tulajdonába egy teljes, önálló autógyár. 1969-ben az autó összeszerelés átköltözött a Schwieberdinger utcában található, újonnan épített, többemeletes épületbe. Ekkoriban a belső szerelvények beszerelését a második emeleten, míg a motor beépítését és a futómű rögzítését az első emeleten végezték el. 1979-ben, a Porsche 928 gyártásánál működésbe állt a második gyártószalag. Ez volt az első alkalom, amikor a futómű beépítésénél függesztőrendszert használtak, amit azután rövid idővel később a Porsche 911 összeszerelésénél is átvettek. Az 1980-as évek elején, a Porsche a második emeleten a görgőlábas targoncák használatára váltott át. Az összeszerelést továbbra is álló autónál végezték, de az egyes ciklusok végén az autók az adott gyártási műveleten belül automatikusan továbbmozogtak. Ezzel párhuzamosan a Porschénál tovább fejlődött a gyártási technológia, ennek megfelelően a Boxster és 911 modelleket napjainkban együtt, egy modell-mix rendszerben, folyamatosan haladó szerelőszalagon szerelik össze. 1987 óta a korábban a főüzemben hegesztett karosszériákat egy hídon keresztül az újonnan épített karosszériaüzemből a fényezőműhelybe, majd onnan a szerelőcsarnokba viszik át. Porsche Design A Porsche Design a Porsche által létrehozott tervező csoport, amely nem csak az autók számára, hanem a közélet számára is készít terveket. Terveznek cipőket, konyhákat, fürdőszobát, épületeket. Kronológiai áttekintés Korai évek 1900 Bemutatják a Lohner-Porsche elektromos meghajtású gépkocsit a párizsi világkiállításon. A fiatal mérnök és próbapilóta Ferdinand Porsche által tervezett, kerékagymotorokkal ellátott járművek világhírűvé tették a Porsche nevet. 1928 Technikai igazgatóként és vezetőségi tagként a Daimler-nél, F. Porsche többek között kifejlesztette a legendás Mercedes SS és SSK kompresszoros sportautót. 1931-1933 Ferdinand Porsche létrehozza a Porsche tervezőirodát Stuttgartban. Ezzel letette a mai Dr.Ing.h.c.F.Porsche RT-nek az alapkövét. Később az NSU' megbízásából létrejön a Volkswagen előhírnökének tekintett 32-es típus. 1936-1938 1936 tavaszán megkezdődnek a próbautak az első VW prototípusokkal. 1938-ban Ferdinand Porsche vezetése alatt felépítik Wolfsburgban az első gyártócsarnokokat a Volkswagen számára. A 60-as típus elérte végső formáját és megérett a sorozatgyártásra. A második világháború azonban megelőzi ennek a megvalósítását. A 60-as típus alapján megtervezik a nyitott terepjárót. Majd csak 1946-ban, a háború vége után kezdik el a Volkswagen sorozatgyártását. 1947-1948 Ifj. Ferdinand (Ferry) Porsche irányítása alatt megszületik Gmündben, Ausztriában egy Grand-Prix versenyautó a Cisitalia számára. 1944-ben kiköltöztették Stuttgartból a tervezőirodát. 1948-ban Ferry Porsche irányításával megvalósítanak egy Volkswagen alkatrészek alapján tervezett sportkocsit: a 356-os modellt. 1950-es évek 1950-53 Új fejezet kezdődik a Porsche történetében. A Reuter autóváz-gyártó műhelye által kiadott helyiségeket berendezik a gyártáshoz szükséges gépekkel. A Porsche önálló gépjárműgyárrá növi ki magát. 1951-ben idősebb Ferdinand Porsche professzor 75. életévében meghal. Ugyanebben az évben szerzi meg első nemzetközi versenygyőzelmét a 356-os Porsche: az 1100 cm³-ig terjedő kategóriában a Le Mans-i 24 órás versenyen való győzelmével. 1953-56 A „Fuhrmann-motorok” bemutatása az 550-es Spyder Porsché-hoz: 1,5 liter négyhengeres, négy vezérműtengelyes, 110 LE. Az 550-es Spyder Porsche bemutatása után két évre, a társaság 25. évfordulóján a 10 000. számú 356-os Porsche is elhagyta a gyár kapuját. Eddig a pillanatig már 400 versenyen szerzett győzelmet mondhat magáénak a Porsche. 1958 Tíz évvel a 356-os bemutatója után már több mint 25 000 gépkocsi hagyta el a gyár kapuját. Az 1965-ig előrebecsült adatok szerint, ha a gyártás ilyen ütemben halad, akkor ez a szám akár a 77 361-et is elérheti. 1960-as évek 1961-64 A hátul zárt, ajtókkal ellátott autóval megkezdődik a kivitelezése egy új, hathengeres motorral felszerelt Porschénak. Az autó karosszériatervezője Ferdinand Alexander Porsche, Ferry Porsche fia. Két évvel később mutaták be először a 911-es Porschét a frankfurti IAA-n (Nemzetközi Autókiállításon). A léghűtéses boxer farmotor alapelképzelést 1997-ig használják. 1964-ben elkezdik gyártani a 911-es Porschét. 1970-es évek 1970-77 Az előző évben, a nyilvánosság előtt először Genfben bemutatott 917-es Porsche (4,5 literes, 12 hengeres boxermotorral) világszerte teljes győzelmet mondhat a magáénak, nem hagyva ki egyetlen versenyen való részvételt sem. Végül a Márka Világbajnokaként és a Hosszútáv Világbajnokaként zárja az évet az 1970-es évet. Ferry Porsche felügyelőtanácsi elnöklete alatt a Porschét részvénytársasággá alakítják át. A turbómotoros autók korszakát a Porsche 911-es indította el, mikor 1974-ben bemutatták az új típust. A Porsche 924-es az első orrmotoros, transaxle Porsche (elöl van a motor, hátul a nyomatékáltó- és a kiegyenlítőmű). Nem sokkal a 924-es után érkezett a 928-as V8-as, könnyűfémből készült motorral. Napjainkig az egyetlen sportautó, amelyet „Az Év Autójá”-nak választottak meg. 1980-as évek 1982-89 Ebben az évtizedben adták ki minden idők legsikeresebb versenyautójának, a 956-os Porschét. Nem sokkal később megjelent az új 911-es Carrera bemutatója. 1990-es évek A '90-es évek elején a Porsche csőd közeli állapotba került. Mivel a gyár híresen jó kárpitokat készített, és szép belsőket tervezett, a Mercedes-Benz megbízta, hogy a G osztály belsejét ők tervezzék, és készítsék. Ettől a pillanattól kezdve alkalmaznak a G osztályokban átdolgozott E osztály belsőteret. 1993-97 Az első Boxster-tervrajz bemutatója a detroiti autószalonban. A szintén új 911-es Carrera bemutatója az IAA Nemzetközi Autókiállításon. Bemutatják az új, biturbó motorral szerelt 911-es turbo modellt, mint első, sorozatban gyártott gépkocsit kínálják OBD II-vel, üreges küllős kerekekkel (Porsche-szabadalom). Két évvel a biturbós 911-es után piacra dobják a három és fél évig tartó fejlesztés után az új, középmotoros Roadster típusból kidolgozott Porsche Boxstert. Autóversenyzés A Porsche az egyik legsikeresebb versenyautó-gyártó cég egyike. 2006-ban a Porsche 195 versenyautót épített. Modellek Traktorok Porsche-Diesel Motorenbau Prototípusok Porsche 114 Porsche 356/1 Porsche 695 Porsche 901 Porsche 916 Porsche 959 Prototype Porsche 942 Porsche 969 Porsche Panamericana Porsche 989 Porsche Varrera Porsche Boxster Concept Porsche Carrera GT Concept Porsche E2 Porsche Martel design Kapcsolódó szócikkek Porsche Automobil Holding Porsche Holding Ferdinand Porsche alapító Ferry Porsche Ferdinand Alexander Porsche Louise Piëch Ferdinand Piëch Wolfgang Porsche Ferdinand Oliver Porsche Porsche Design Group Porsche-múzeum További információk Porsche hivatalos oldala Porsche Leipzig Porsche Design, angol és német nyelvű oldal Hivatalos magyar oldal Porsche.lap.hu - linkgyűjtemény Startlap fórum Porsche Boxster.lap.hu - linkgyűjtemény Megjegyzések GmbH: Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Kft., korlátolt felelősségű társaság KG: Kommanditgesellschaft, Bt., betéti társaság AG: Aktiengesellschaft, Rt., részvénytársaság Arthur Kornberg Arthur Kornberg (New York, 1918. március 3. - Stanford, 2007. október 26.) amerikai biokémikus. 1959-ben Severo Ochoával közösen megkapta a orvostudományi Nobel-díjat a "DNS- és RNS-szintézis mechanizmusának felfedezéséért". Tanulmányai Arthur Kornberg 1918. március 3-án született New Yorkban. Szülei kelet-európai zsidó bevándorlók voltak; apja, Joseph Kornberg kis vasáru-kereskedéssel rendelkezett; anyja Lena Kornberg (lánykori nevén Katz) volt. Brooklynban járt elemi és középiskolába, majd mindössze 15 évesen beiratkozott az ingyenes City College of New York-ba, ahol 1937-ben BSc fokozatot szerzett. Az gazdasági válság idején a család nehéz anyagi helyzetben volt és Arthur előbb apja kereskedésében, majd egy férfiruha-boltban dolgozott eladóként az iskola mellett. Tanulmányait a Rochesteri Egyetem orvosi szakán folytatta és 1941-ben megkapta diplomáját. Egy évig belgyógyászati gyakorlaton volt, utána pedig, mivel az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, egy ideig hadihajón teljesített orvosi szolgálatot. Tudományos munkássága Egy sárgaságról írt cikke felkeltette a National Istitutes of Health (NIH) igazgatójának figyelmét és meghívta az intézetébe. Kornberg hiánybetegségeket tanulmányozott és itt kezdett el érdeklődni az anyagcsere útvonalai és a benne szereplő enzimek iránt. 1946-tól egy évet töltött Severo Ochoa New York-i laboratóriumában, ahol megtanulta az enzimek tisztítását és izolálta a malát-dehidrogenázt a májból és az akonitázt az izomszövetből. Ochoa ajánlásával további fél évet töltött Carl és Gerty Cori St. Louis-i intézetében, ahol megtanulta az "új biokémiát" és élethosszig tartó szenvedélyévé vált a bonyolult metabolitikus útvonalak kibogozása és az enzimek izolálása. Miután visszatért a NIH-be, létrehozta az Enzim és Anyagcsere Részleget és azt kezdte el kutatni, hogyan lesz a NAD és NADP molekulákból energiagazdag adenozin-trifoszfát. 1953-ban átment a Cori házaspár egyetemére, a St. Louis-i Washington Egyetemre, ahol a mikrobiológiai tanszék vezetésével bízták meg. A DNS-szintézis felderítése 1953-ban fény derült a DNS szerkezetére, Kornberg pedig 1955-ben elkezdett foglalkozni a DNS-szintézis kérdésével. Mintegy hároméves munkával sikerült izolálni a DNS-polimeráz enzimet; kiderítette hogy mindig szükség van egy kiinduló egyszálú DNS-re a kettős spirál létrejöttéhez; ő fedezte fel, hogy az enzimnek szüksége van egy primerre, egy rövid kétszálú szakaszra, amit aztán folytathat; hogy az enzim nukleozid-trifoszfátokat használ fel az új DNS-molekulához; és hogy a DNS-polimerázban beépített hibajavító funkció is található. A nukleinsav-szintézisben elért felfedezéseiért Arthur Kornberg 1959-ben Severo Ochoával közösen (aki az RNS-szintézisben ért el jelentős eredményeket) orvostudományi Nobel-díjban részesült. Későbbi pályafutása Kornberg más kutatókkal együttműködve megmutatta, hogy a mesterségesen lemásolt bakteriofág-DNS fertőzőképes. Eredményét az újságok úgy interpretálták, hogy először hozott létre életet kémcsőben. Ezen munkája során fedezte fel a ligáz enzimet, amely képes a lineáris DNS-molekula végeit összekapcsolva kör alakúvá változtatni azt. Kornberg felismerte, hogy a baktériumokban többféle DNS-polimeráz is működik; ezek egyikét, az Escherichia coli DNS-polimeráz III-át a fia, Tom Kornberg izolálta egyetemi hallgatóként. Másik fia, Roger Kornberg 2006-ban kapott kémiai Nobel-díjat az RNS-másoló enzimkomplexum szerkezetének felderítéséért. 1959-ben felajánlották számára a Stanford Egyetem újonnan létrehozott biokémiai tanszékének vezetését, amit egészen 1969-ig ellátott, majd utána az egyetem professzoraként dolgozott. 1988-ban visszavonult és professor emeritusként tevékenykedett. Tagja volt az Amerikai Tudományos Akadémiának, az angol Royal Society-nek, az Amerikai Filozófiai Társaságnak. 1979-ben Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki. Családja Arthur Kornberg 1943-ban feleségül vette Sylvy Ruth Levyt. Három fiuk született, Roger Kornberg (kémiai Nobel-díjas strukturális biológia professzora a Stanford Egyetemon), Thomas Kornberg (a biokémia és biofizika professzora az San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen) és Kenneth Kornberg (laboratóriumokra specializálódott építész). Miután felesége 1986-ban meghalt, Kornberg 1988-ban összeházasodott Charlene Walsh Leveringgel. Charlene 1995-ben elhunyt, Kornberg pedig harmadszor is megnősült, Carolyn Frey Dixont vette el 1998-ban. Arthur Kornberg 2007. október 26-án hunyt el Stanfordban, 89 éves korában. Férfi egyéni tőrvívás az 1900. évi nyári olimpiai játékokon A Párizsban megrendezett 1900. évi nyári olimpiai játékokon a férfi egyéni tőrvívás egyike volt a hét vívószámnak. 54 vívó indult 10 nemzetből. Női váltósúlyú cselgáncs a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a cselgáncs női váltósúlyú versenyszámát augusztus 12-én rendezték. Szojuz TMA–8 Szojuz TMA–8 a Szojuz–TMA orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2006-ban. A 29. emberes repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Küldetés Hosszú távú cserelegénységet szállított a ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű. Jellemzői 2006. március 30-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően április 1-jén a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,8 perces, 51,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 202 kilométer, az apogeuma 259 kilométer volt. Az időszakos karbantartó munkálatok mellett elvégezték az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. Fogadták a teherűrhajókat (M55, M56, M57), kirámolták a szállítmányokat, illetve bepakolták a keletkezett hulladékot. 2006. szeptember 29-én Arkalik (oroszul: Арқалық) városától hagyományos visszatéréssel, a tervezett leszállási körzettől mintegy 80 kilométerre délre ért Földet. Összesen 182 napot, 22 órát, 43 percet és 17 másodpercet töltött a világűrben. 2885 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet Felszállásnál Pavel Vlagyimirovics Vinogradov parancsnok Jeffrey Williams fedélzeti mérnök Marcos Cesar Pontes speciális kutatásfelelős Leszálláskor Pavel Vlagyimirovics Vinogradov parancsnok Jeffrey Williams fedélzeti mérnök Anousheh Ansari űrturista Tartalék személyzet Fjodor Nyikolajevics Jurcsihin parancsnok Edward Michael Fincke fedélzeti mérnök Szergej Alekszandrovics Volkov fedélzeti mérnök Animals (album) A Pink Floyd harmadik konceptalbuma, az Animals 1977. január 23-án jelent meg (Amerikában és Kanadában február 2-án). Ez volt az első albumuk, melyet saját, Britannia Row Studios nevű londoni stúdiójukban vettek fel. Az album távolról George Orwell Állatfarm-ját idézi. A digitálisan felújított CD változatot 1994-ben, Európában az EMI, 1997-ben a világ többi részén a Columbia/Sony jelentette meg. Ezt 2000. április 25-én Amerikában a Capitol, a világ többi részén az EMI újra megjelentette. Az Animals 3. lett a Billboard-on, de gyorsan lekerült a listáról, mert három nagyon hosszú dala volt, másrészt túl erős volt rajta a basszus, így a rádiók sem játszották. Bár amikor 1992-ben a Shine On box set-ben újra megjelent, a hangzását még mindig jobbnak tartották más 1977-es albumokéhoz képest. Amerikában 1977. február 12-én arany-, 1977. március 10-én platinalemez lett, bár sokak szerint nem volt annyira jó, mint a két előző album. Eddig Amerikában több mint négymillió darabot, világszerte pedig több mint hétmillió darabot adtak el belőle; Amerikában ma már négyszeres platinalemez. Itt jelent meg először a Pink Floyd-disznó. Az album 8 sávos változatához Snowy White egy rövid gitárszólót játszott, ami összeköti a "Pigs on the Wing" első és második részét; a "Dogs"-ot két részre szedték. Érdekességek Úgy tűnik, hogy az albumot erősen befolyásolta George Orwell Állatfarm című regénye. A három hosszú dalban – mindegyik hosszabb 10 percnél – Roger Waters az embereket három állatnak felelteti meg: kutyák („Dogs”), disznók [„Pigs (Three Different Ones)”] és a birkák („Sheep”). A kutyák a megalomániás üzletembereket jelképezik, akik azonban magányosan halnak meg, és senki sem sajnálja őket. Ezt már 1974–75-ben játszották „You Gotta Be Crazy” címmel. A disznók a korrupt politikusokra és az erkölcscsőszökre utalnak (Mary Whitehouse-ra és Margaret Thatcherre, aki akkor még oktatási államtitkár volt, két év múlva azonban miniszterelnök lett). Mindazok, akik egyik kategóriába sem tartoznak, azok a birkák: ők vakon, öntudatlanul követik a vezért. Ezt 1974–75-ben „Raving and Drooling” címmel játszották. A három dalt két rövid szerelmes dal foglalja keretbe, amit Waters akkori feleségének, Caroline-nak írt: a „Pigs on the Wing” első és második része. Erős kontrasztban állnak a három központi dallal, de azt sugallják, hogy a barátság segíthet legyőzni hibáinkat. A második részben Waters magára mint kutyára utal. A 8 sávos verzión a két részt Snowy White gitárszólója köti össze. A borító A borító Waters elképzelései alapján készült, mivel (ahogy Nick Mason fogalmazott Inside Out nevű könyvében) ez volt az első eset, hogy a Hipgnosis által bemutatott tervek közül egyik sem tetszett az együttesnek. A borítón látható, héliummal töltött disznót a London külvárosában található Battersea Power Station kéményei közé kötötték ki. A fotózás első napján – arra az esetre, ha a disznó valamilyen oknál fogva elszállna – hívtak egy mesterlövészt. A második napon még azelőtt elkezdték a munkát, hogy a mesterlövész megérkezett volna. Hogy hogy nem, épp ezen a napon egy szélroham megfosztotta kötelékeitől a disznót. Mivel nem volt ott senki, aki kilőhette volna, a disznó szép lassan elszállt a reggeli égen, a fotós stáb nem kis meglepetésére. Egy utasszállító repülőgép jelentett a disznóról, ezért a londoni Heathrow-n minden repülőgép késett. A legenda szerint a leszállás után a pilótának meg kellett fújnia az alkoholszondát. Egy rendőrségi helikoptert küldtek a disznó követésére, de vissza kellett térniük, mivel a disznó akkor már 5000 láb (1524 méter) magasan repült. Figyelmeztették a pilótákat, hogy egy óriási rózsaszín disznó van a levegőben. 18 ezer láb (5486 méter) magasságban a disznó kikerült a Polgári Légiközlekedési Hatóság radarának hatásköréből, csak azt tudták, hogy Németország felé repül. Végül egy angol farmon ért földet (károsodás nélkül), de a farm tulajdonosa dühös volt, mert a disznó megijesztette a juhokat. Az elkészült képek nem feleltek meg, ezért a borító fotóját az erőmű (első nap) és a disznó (második nap) fotójából rakták össze. Mivel Roger Waters sosem használt volna egy összeeszkábált képet, ezért az erőmű fölé füstfelhőt „helyeztek”, hogy ne látsszon az illesztés. Azóta nem volt Pink Floyd-koncert a felfújható disznó nélkül. A köpködés Az albumot támogatandó, a Pink Floyd elindult az 1977-es In the Flesh turnéra, ami (többek között) egy montréali incidens következtében lett híres. Mialatt a Pigs (Three Different Ones)t játszották, Waters a színpad mellé hívta egy hangoskodó társaság egyik üvöltöző tagját, majd leköpte. A néző meglepetésében alig tudott visszamenni a közönség közé. Ez az incidens is szerepet játszott abban, hogy Waters megírta a The Wallt. Az album dalai " Pigs on the Wing (Part One) " (Roger Waters) – 1:25 " Dogs " (Roger Waters – David Gilmour) – 17:04 " Pigs (Three Different Ones) " (Roger Waters) – 11:22 "Sheep" (Roger Waters) – 10:24 " Pigs on the Wing (Part Two) " (Roger Waters) – 1:25 Közreműködők Roger Waters – basszusgitár , ének , akusztikus gitár a Pigs on the Wing mindkét részén, ritmusgitár a Pigs (…) -on és a Sheep -en, vocoder (beszédtorzító), szalagos effektek, borító design; David Gilmour – gitár , basszusgitár a Pigs (…) -on és a Sheep "-en, ének, talkbox, szintetizátor ; Richard Wright – Hammond-orgona , Fender Rhodes - és Yamaha zongora , ARP szintetizátor, vokál Nick Mason – dob , ütőhangszerek , szalagos effektek, borító grafika Snowy White – szólógitár a Pigs on the Wing -en (8-sávos változat) Produkció Brian Humphries – hangmérnök Storm Thorgerson – borító design Aubrey Powell – borító design Helyezések Album – Billboard (Amerika) 566 Évszázadok: 5. század – 6. század – 7. század Évtizedek: 510-es évek – 520-as évek – 530-as évek – 540-es évek – 550-es évek – 560-as évek – 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek Évek: 561 – 562 – 563 – 564 – 565 – 566 – 567 – 568 – 569 – 570 – 571 Események Az egyesült avar és longobárd seregek legyőzik a gepidák államát. China Railways SS9 A China Railways SS9 sorozat egy kínai Co'Co' tengelyelrendezésű villamosmozdony-sorozat. 1998 és 2006 között gyártotta a Zhuzhou Electric Locomotive Works. A két prototípust 1998. december 26-án fejezték be. Összesen 214 db-ot gyártottak belőle 2006-ig. Feladata a nagysebességű személyvonatok vontatása. Bakonysárkány vasútállomás Bakonysárkány vasútállomás egy Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, Bakonysárkány községben, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kisbér vasútállomás Mór vasútállomás Muraszaki Sikibu Muraszaki Sikibu (� ��; Hepburn: Murasaki Shikibu; Heiankjó, 973 és 978 között – 1014 és 1025 között) japán regényíró, költő és udvarhölgy volt a Heian-korban. Legismertebb műve a Gendzsi szerelmei (����, Gendzsi monogatari) című nagyregény, „a világirodalom első regénye”, amely körülbelül 1000 és 1012 (vagy 1021) között keletkezhetett. A Muraszaki Sikibu felvett név, valódi neve ismeretlen, de talán ő lehetett az a Fudzsivara Takako, akit egy 1007-es udvari napló udvarhölgyként említ. A Heian-kori nők hagyományosan nem tanulhattak kínaiul, a korabeli kormányzás (és a férfiak) nagy presztízsű hivatalos nyelvén, de a művelt apja háztartásában nevelkedő Muraszaki igen hamar fogékonyságot mutatott a kínai klasszikusok iránt, és sikerült elsajátítania a kínai írást-olvasást. Húszas évei elején-közepén ment férjhez, és egy leánygyermeke született; a férj a házasságkötés után két évvel meghalt. Nem tudni pontosan, mikor kezdte írni Muraszaki a Gendzsi szerelmeit, talán házasélete alatt, vagy nem sokkal utána. 1005-ben meghívták udvarhölgynek Sósi császárné mellé, minden bizonnyal akkor már kialakulóban levő írói hírneve miatt. Udvari szolgálata alatt is folyamatosan írhatott, udvarbéli jelenetekkel gazdagítva regényét. Öt vagy hat év után otthagyta az udvart, és Sósi császárnéval együtt visszavonult a Biva-tó mellé. Halála évét nem tudják pontosan megjelölni a kutatók: legtöbben 1014-re teszik, de vannak, akik szerint még 1025-ben is élhetett. Három műve ismert: a Muraszaki Sikibu naplója, egy kötetnyi vers és a Gendzsi szerelmei. Alig egy évtizeddel elkészülte után a Gendzsit már tartományokszerte terjesztették, egy évszázad múltán pedig a japán irodalom klasszikusának számított, és tudós elemzések tárgya lett. Külföldön a 20. század első harmadában jelent meg először: Arthur Waley hatkötetes angol fordítása 1933-ra fejeződött be. Muraszaki írásai alapműveknek számítanak nemcsak irodalmi értékük okán, hanem azért is, mert részletes ábrázolást nyújtanak a virágkorát élő Heian-udvar kultúrájáról. A 13. század óta számtalan kiadásban illusztrálták őket japán festők és közismert ukijo-e mesterek. Ifjúsága Muraszaki Sikibu 973 körül született Heiankjóban, a későbbi Kiotóban, a Fudzsivarák északi ágán, amely Fudzsivara no Josifuszától, az első, 9. századi Fudzsivara régenstől eredeztette magát. A Fudzsivara család egészen a 11. század végéig kezében tartotta az udvari politika irányítását azáltal, hogy lányaikat beházasították a császári famíliába, valamint hogy kiskorú császárok alatt kisajátították a régensi pozíciót. A 10. század végén, 11. század elején Fudzsivara no Micsinaga (966–1027) nem kevesebb mint négy lányát adta hozzá leendő uralkodókhoz, és így addig példátlan hatalomra tett szert. Muraszaki dédapja, Fudzsivara no Kaneszuke még a legfelső arisztokratarétegbe tartozott, de a családnak ez az ága fokozatosan veszített hatalmából, és Muraszaki születésekor már csak a középső-alsó rétegbe, a tartományi kormányzók csoportjába volt sorolható. Az arisztokrácia alsóbb rangosztályait képviselő férfiakat általában nemkívánatos vidéki posztokra küldték, eltávolítva őket a központi hatalomtól, a kiotói udvarból. A család a státuszvesztés ellenére irodalmi hírnévnek örvendett: Muraszaki apai dédapja és nagyapja is közismert költőnek számított. Dédapjának, Kaneszukénak ötvenhat versét vették be tizenhárom császári antológiába, azonkívül a Harminchat halhatatlan költő című gyűjteménybe, valamint a Jamato monogatari-ba. Mind dédapja, mind nagyapja barátja volt Ki no Curajukinak, a japán nyelvű verselés egyik első népszerűsítőjének. Apja, Fudzsivara no Tametoki kijárta a Császári Egyetemet, és megbecsült szakértője volt a kínai klasszikusoknak és általában a költészetnek; néhány verse szintén antológiadarab lett. 968-ban nevezték ki alacsony beosztású kormányhivatalnokká, de csak 996-ban kapott négyéves kormányzóságot Ecsizenben, majd tízéves szünet után, 1011-ben Ecsigóban. Körülbelül 1014-16-ig maradt állami szolgálatban. Muraszaki édesanyja ugyanarról az északi Fudzsivara-ágról származott, mint Tametoki, róla csak annyit tudunk, hogy Fudzsivara Tamenobu lánya volt. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. A nők nevét nem volt szokás megörökíteni a Heian-korban. Muraszaki valódi neve ismeretlen; mint a kor legtöbb asszonya, ő is becenevet kapott, a Muraszaki Sikibut. A nők beceneve általában egy-egy férfi rokonnal volt kapcsolatos: a „Sikibu” a Sikibu Sóra, a Szertartási Hivatalra utal, ahol apja dolgozott, a „Muraszaki” pedig eredhet a muraszaki nevű növény lila virágából, amely a Fudzsivara nevet idézi fel (ez ugyanis szó szerint „lilaakácmezőt” jelent), habár többek szerint éppen a muraszaki növény kapta a nevét az írónőről, de az is lehetséges, hogy a Gendzsi egyik hősnője, Muraszaki, Gendzsi második felesége nevét ragasztották rá. Micsinaga egy 1007-es naplóbejegyzésében említi néhány udvarhölgy nevét: az egyik, Fudzsivara Takako (Kjósi) lehetett éppen Muraszaki is. A bejegyzésben szereplő hét nő közül négynek ismerjük a nevét, a másik három közül egy nem Fudzsivara volt, egynek túlságosan magas rangja miatt idősebbnek kellett lennie, így tehát a harmadik, Fudzsivara Takako talán valóban Muraszaki volt. A Heian-kori Japánban a férj és a feleség külön háztartásban élt; a gyerekeket az anyjuk nevelte, noha a társadalom még az agnáció rendszerén alapult. Muraszaki helyzete annyiban rendkívüli, hogy ő az apjánál lakott, valószínűleg a kiotói Teramacsi utcában, a Rozandzsi templom mellett, öccsével, Nobunorival együtt. Anyjuk korán meghalt, talán gyermekágyi lázban. Muraszakinak három féltestvére is volt, ezek az anyjukkal éltek; tudjuk, hogy egyik lánytestvérével, aki huszonéves korában hunyt el, különösen meghitt kapcsolatban állt. Muraszaki olyan korban született, amikor Japán szándékosan egyre inkább elszigetelődött, a kínai követjárások véget értek, és kifejlődőben volt az erős nemzeti kultúra. A 9. és a 10. század folyamán a japán fokozatosan írott nyelvvé vált, a kínai írásjegyek egyszerűsítésével kialakult a kana vagyis a szótagírás. Muraszaki idejében a férfiak továbbra is kínaiul, a kormányzás nyelvén írtak, a kana pedig a nemesasszonyok írott nyelve lett, ami lehetőséget teremtett a japán irodalom egy egészen különleges műfajának létrehozására. Muraszaki öccsét is tanították kínaira, hogy kormányzati hivatalt kaphasson, és gyermek korában, mivel apjuk házában élt, Muraszaki maga is kiválóan elsajátította a klasszikus kínai nyelvet. Mint naplójában írja: Amikor öcsém a kínai klasszikusokat tanulta, én hallgatóztam, és egészen járatos lettem azoknak a passzusoknak az értelmezésében, amelyeknek megértése és memorizálása neki oly nehezére esett. Atyánk, aki igen művelt ember volt, többször is sajnálkozva megjegyezte: „Ilyen az én szerencsém. Milyen kár, hogy nem férfinak született!” A kínai irodalmat is tanulmányozta öccsével, de valószínűleg képzést kapott a hagyományosabb tárgyakból, a zenélésből, a kalligráfiából és a vakaköltészetből is. Muraszaki kétségkívül szokatlan neveltetésben részesült. Mint Louis Perez The History of Japan című művében kifejti: „A nőket nem tartották igazán értelmes lényeknek, ezért nem is tanulhattak kínaiul.” Muraszaki tisztában volt vele, hogyan vélekednek róla kortársai: elbizakodott, mégis félszeg, nehezen megközelíthető, barátságtalan, túlságosan nagyra van az irományaival, dölyfös, lépten-nyomon verselget, lenéző, zsémbes és gunyoros. Thomas Inge, az ázsiai irodalmak kutatója úgy véli, „erőteljes egyénisége kevés barátot szerzett neki”. Házassága A Heian-kori arisztokrata nők igen behatárolt és elzárt életet éltek, férfival csak akkor beszélgethettek, ha az közeli rokon vagy családtag volt. Muraszaki önéletrajzi jellegű versei arról vallanak, hogy nőkkel folytatott ugyan társasági életet, férfiakkal azonban az apján és az öccsén kívül kevés kapcsolata volt: nőkkel aránylag gyakran váltott verseket, férfiakkal soha. A legtöbb rangbéli nővel ellentétben nem ment férjhez, amint a serdülőkorba lépett; apja házában maradt egészen huszonéves koráig, sőt lehet, hogy a harmincas évei elejéig, udvari szolgálata kezdetéig. Amikor apját 996-ban négy évre kinevezték Ecsizen tartomány kormányzójává, Muraszaki elkísérte, noha a korban szokatlan volt, hogy egy arisztokrata nő olyan hosszú vidéki útra induljon, amely akár öt napot is igénybe vehet. Valószínűleg 998-ban tért vissza Kiotóba, hogy feleségül menjen apja barátjához, Fudzsivara no Nobutakához (kb. 950 – kb. 1001), nála jóval idősebb másod-unokatestvéréhez. Nobutaka a Fudzsivara családnak ugyanarról az ágáról származott, a Szertartási Hivatal udvaronc-tisztviselője volt, híres ficsúr és tehetséges táncos. Házasságkötésük idején közel járt az ötvenhez, több háztartást is fenntartott, több felesége és gyermeke volt. Ismert társasági embernek számított az udvarban, sok nővel folytatott viszonyt, amelyeknek alkalmasint a házasságkötésekor sem vetett véget. Nobutaka több tartományban is szolgált már kormányzóként, s valószínűleg eléggé gazdag volt. Házasságuk megítélése nem egyöntetű: Richard Bowring szerint boldog házaséletet éltek, a japán származású amerikai kutató, Haruo Shirane szerint viszont Muraszaki verseiből kiolvasható, hogy nem kedvelte a férjét. 999-ben született meg a lányuk, Kensi (Kataiko), és két évvel később Nobutakát elvitte egy kolerajárvány. Muraszakinak mint férjes asszonynak bizonyára számtalan szolgálója volt, hogy ellássák a háztartást és gondoskodjanak a lányáról, így sok szabadidővel rendelkezhetett. Szeretett olvasni, hozzáfért különböző beszélyekhez (monogatarikhoz), például A bambuszgyűjtő öregember meséi-hez és az Iszei történetek-hez. A kutatók úgy vélik, már férje halála előtt hozzákezdhetett a Gendzsi írásához; annyi bizonyos, hogy friss özvegyként, talán gyászában, már alkotott. Naplójában kitér rá, hogyan érezte magát férje halála után: szomorú voltam és elesett. Évekig fásultan éltem... csak tengődtem, és néztem az idő múlását... Elviselhetetlen volt a gondolat, hogy mindig ilyen magányos leszek. A legenda szerint Muraszaki elvonult a Biva-tó partján álló Isijamadera buddhista templomba, ahol egy augusztusi estén, a holdat nézve kapott ihletet a Gendzsihez. Noha a kutatók elvetik ennek a lelkigyakorlatnak a meséjét, a japán festők és fametszetkészítők gyakran ábrázolták őt az Isijamadera verandáján, amint a holdhoz fohászkodik inspirációért. Lehet, hogy megrendelésre kezdett írni, és talán ismert is olyan száműzött udvaroncot, aki hősére, a „fénylő Gendzsire” emlékeztetett. Minden valószínűség szerint kölcsönadta barátainak a Gendzsi új fejezeteit, akik másolatokat készítettek róluk, és szintén továbbadták őket. A történet így korán, már keletkezése közben ismertté vált, és jó előre megalapozta írói hírnevét. Húszas évei végén, harmincas évei elején, 1005 utolsó havában udvarhölgy (njóbó) lett Sósi (Akiko) császárné mellett, amit valószínűleg írói hírének köszönhetett. Chieko Mulhern a Japanese Women Writers: A Bio-Critical Sourcebookban megjegyzi: a kutatókat már régóta foglalkoztatja, miért vállalt Muraszaki hivatalt életének ilyen aránylag kései szakaszában. Naplója tanúsága szerint férje halála után verseket váltott Micsinagával, ennek nyomán egyesek úgy gondolják, a szeretője lehetett. Bowring kétli, hogy Micsinaga ágyasaként került volna az udvarba, bár tény, hogy a férfi a szolgálati út megkerülésével juttatta be lánya mellé. Mulhern úgy véli, hogy Micsinaga azt akarta, Muraszaki tanítsa, művelje a lányát, Sósit. Udvari élete A Heian-kori kultúra és császári udvar a 11. század elején élte fénykorát. Kiotó lakossága elérte a 100 000 főt, miközben az arisztokrácia egyre inkább elszigetelődött a császári palota területén, a kormányzati és udvari szolgálatban. Az udvaroncoknak valójában igen kevés tennivalójuk volt, a végletekig kifinomulttá váltak, a való élettel, a külvilággal szinte semmilyen kapcsolatot nem tartottak, az udvari élet apróságai, a művészi törekvések kötötték le őket. Az érzelmeket szertartásosan, artisztikus öltözködéssel, illatszerekkel, kalligráfiával, színes levélpapírokkal, versekkel, a lehető legjobb összhatást keltő ruharétegek kiválogatásával juttatták kifejezésre – mindennek a pillanatnyi hangulatot és az évszakot együtt kellett tükröznie. Akiknek nem volt tehetségük a bevett esztétika elsajátításához, hamar népszerűtlenné váltak, különösen az udvarban. A Heian-kori nemes hölgyeknél általános divat volt a földig érő haj, a fehérített arcbőr, a feketére festett fogsor, és jóformán kötelező időtöltés a szerelmi viszonyok szövögetése, a vers- és naplóírás. A Heian-kori nőirodalom ma a japán kánon egyik legkorábbi és legértékesebb összetevőjének számít. Rivális udvartartások, nőköltők Amikor Micsinaga két fivére, Fudzsivara no Micsitaka és Fudzsivara no Micsikane 995-ben meghalt, és a régensség betöltetlen maradt, Micsinaga villámgyorsan megnyerte a hatalmi harcot unokaöccse, Fudzsivara no Korecsika (Icsidzsó császár feleségének, Fudzsivara no Teisinek a testvére) ellen, és nővére, Szensi segítségével megszerezte a régensi tisztséget. Teisi a fivérét, Korecsikát támogatta, aki nem sokkal utóbb kegyvesztett lett, és egy időre száműzték az udvarból, ami még inkább megrendítette Teisi pozícióját. Négy évvel később Micsinaga császári ágyasként az udvarba küldte legidősebb lányát, az akkor még csak tizenkét éves Sósit, egy évre rá pedig, hogy Teisi befolyását tovább csökkentse, és Sósi tekintélyét növelje, előléptette Sósit császárnévá, noha ezt a címet már Teisi birtokolta. Mint Donald Shively kifejti: „Micsinaga még rajongóit is megdöbbentette azzal, hogy addig példátlan módon elérte: Teisi és Sósi egyszerre legyenek császárnéi ugyanannak az uralkodónak, Teisi a szokásos Dicső Örökösszülő (kógó) címmel, Sósi pedig a külön erre az alkalomra kreált Belső Palotalakóval (csúgú).” Körülbelül öt év múlva, talán 1005 végén juttatta be Micsinaga Muraszakit Sósi udvarába, Bowring szerint amolyan társalkodó-nevelőnőnek. A Heian-kori udvari élet nagyon divatos, sőt „modern” volt, de meglehetősen laza erkölcsű is. Az udvarbéli nők elzárkózva éltek, és rokonaik, pártfogóik leginkább arra használták őket, hogy ügyes férjhez adásukkal politikai hatalomra tegyenek szert. Elzártságuk ellenére egyes nők jelentős befolyással rendelkeztek, gyakran egymással versengő szalonjaik révén, amelyeknek személyzete ily módon kulcsfontosságú volt. Icsidzsó anyjának (vagyis Micsinaga nővérének, Szensinek) is volt egy igen tekintélyes szalonja; Micsinaga valószínűleg éppen azért akarta a Muraszakihoz hasonló tehetséges nőkkel körülvenni Sósit, hogy hasonló hírű szalont hozhasson létre. Sósi 16–19 éves lehetett, amikor Muraszaki az udvartartásába került. Arthur Waley komoly ifjú hölgynek nevezi Sósit, aki hol apja házában, hol a palotában lakott. Tehetséges nőírókat gyűjtött maga köré, közöttük volt Izumi Sikibu és Akazome Emon is, utóbbi egy korai japán nyelvű krónika, az Eiga monogatari szerzője. A nők közötti rivalizálás Muraszaki naplójából is kiviláglik, amelyben lekezelően így ír Izumiról: Izumi asszony mulatságos levélíró, de van benne valami nyugtalanító. Tud kapásból közvetlen sorokat írni, de a költészetben érdekes témára vagy klasszikus mintára van szüksége, amit utánozhat. Nem is hiszem, hogy egyáltalában költő lenne. Szei Sónagon, a Párnakönyv szerzője már udvarhölgyként szolgált Teisinél, amikor Sósi az udvarba érkezett; könnyen lehet, hogy Muraszakinak éppen az ő riválisaként kellett fellépnie Sósi udvartartásában. Teisi 1001-ben halt meg, mielőtt még Muraszaki Sósi szolgálatába szegődött volna, így a két neves írónő nem volt egyszerre jelen a palotában, de Muraszaki, aki naplójában Sónagonról is ír, kétségkívül ismerte a hírét, s bizonyos fokig hatással is lehetett rá vetélytársnője. Sónagon Párnakönyvét talán éppen azért rendelték meg, hogy propagandaműként tükrözze Teisi környezetének fényét, amely művelt udvarhölgyeiről volt híres. Joshua Mostow, a japán irodalom kutatója úgy véli, Micsinaga azért küldte Sósi mellé a Sónagonhoz foghatóan művelt vagy talán még műveltebb Muraszakit, hogy hasonló módon feltündököltesse Sósi udvartartását. A két írónő más-más temperamentumú volt: Sónagon szellemes, okos, nagyszájú, Muraszaki visszahúzódó, érzékeny. Muraszaki naplójának egyes bejegyzései azt sejtetik, hogy nem lehettek jó viszonyban. Muraszaki ezt írja például: Szei Sónagon igen öntelt teremtés volt. Roppant eszesnek képzelte magát, műveit teleszórta kínai írásjegyekkel, amik nem mondhatni, hogy hibátlanok lettek volna. Keene szerint Muraszaki Sónagonról alkotott véleményét befolyásolhatta Sósi, no meg az udvarhölgyei, hiszen Sónagon korábban a rivális császárnénál szolgált. Keene úgy sejti, Muraszakit egyenesen azért vitték az udvarba, hogy Sónagon népszerű Párnakönyvére válaszul írja meg a Gendzsit. Muraszaki többféleképpen is megkülönböztette magát Sónagontól. Lekicsinyelte a párnakönyv műfaját, és Sónagonnal ellentétben, aki büszke volt kínaitudására, úgy tett, mint aki nem is ismeri ezt a nyelvet. „Krónikás hölgyünk” Noha a kínai ismeretek presztízse a Heian-kor második felében megcsappant, a kínai költészet továbbra is népszerű maradt; különösen Po Csü-ji verseit tartották nagyra. Muraszaki kínaira tanította Sósit, akit érdekeltek Po Csü-ji költeményei. Amikor császárné lett, Sósi kínai írásjegyekkel díszíttette paravánjait, ami botrányosnak számított, hiszen a kínai a férfiak nyelve, a női szállásokon semmi keresnivalója. Hölgyeknek kínaiul tanulni illetlenség volt, a kínai irodalomhoz csupán a férfiaknak volt szokás szentesítette hozzáférése. A nők csak japánul írhattak-olvashattak, hogy ily módon is el legyenek zárva a kormányzat és a hatalom központjától. Muraszaki példátlan klasszikus kínai műveltsége révén azon kevés nő közé tartozott, akik taníthatták Sósit. Bowring egyenesen „felforgatónak” nevezi, hogy Muraszaki tudott kínaiul, és Sósinak is megtanította a nyelvet. Muraszaki nem szellőztette kínaitudását, eltitkolta kettejük nyelvóráit, és így írt róla naplójában: Múlt nyár óta, nagy titokban, őfensége a császárnéval Po Csü-ji verseit olvassuk együtt. Persze szó sem lehetett szabályszerű nyelvtanulásról... Mégis jobbnak véltem, hogy a dologról egy szót se szóljak senkinek. Második becenevét (Nihongi no cubone, „krónikás hölgyünk”) valószínűleg azért kapta Muraszaki, mert kínai irodalmat tanított Sósinak. Az egyik udvarhölgy, aki nem kedvelte Muraszakit, megvádolta, hogy kérkedik kínai ismereteivel, és ráaggatta a „krónikás hölgyünk” csúfnevet (a klasszikus kínaiul írott Nihongi japán krónikára utalva ezzel); erre az incidensre azután került sor, hogy valaki fejezeteket olvasott fel a császárnak és udvaroncainak a Gendzsiből, s egyikük megjegyezte, hogy a szerző igen művelt teremtés lehet. Muraszaki ezt jegyezte fel naplójában: Milyen nevetséges! Én, aki még otthoni szolgálóim előtt is titkolom műveltségemet, merészelnék-e kérkedni vele őfelsége udvarában? Habár sértésnek szánták, Mulhern szerint Muraszakinak valójában hízelgett ez a csúfnév. A kínai nyelvhez fűződő viszony ellentmondásos volt. Teisi udvartartásában valósággal tüntettek vele, a császári uralom, a felsőbbrendűség jelképének tekintették. Ám Sósi szalonjában ellenségesen viszonyultak hozzá, talán politikai okokból, hiszen ebben az időszakban már a japán nyelvet részesítették előnyben, habár maga Sósi, mint láttuk, tanult kínaiul. Ez az ellenségesség hathatott Muraszakira és az udvarról alkotott véleményére is, s arra késztette, hogy titkolja kínaitudását. Sónagonnal ellentétben, aki hivalkodó és csélcsap teremtés volt, és nagydobra verte kínaitudását, Muraszaki alázatosnak tűnik, ami, úgy tetszik, jó benyomást tett Micsinagára. Noha Muraszaki használta kínai ismereteit, és művébe is beépítette őket, a nyilvánosság előtt elvetette a nyelvet, ami alighanem helyes attitűdnek számított a japán kultúra egyre erősödő hegemóniája idején. Úgy tetszik, Muraszaki nem volt boldog az udvarban, erre utal tartózkodása és komolysága is. Nem maradt ránk feljegyzés arról, hogy valaha is részt vett volna a divatos költészeti versenyeken, s alig váltott verset vagy levelet a többi udvarhölggyel. Naplója azt érzékelteti, hogy Szei Sónagonnal ellentétben nem szerette az udvari életet, az udvarhölgyeket és a részeg tivornyákat. Egy bizonyos udvarhölggyel, Szaisóval azonban összebarátkozott, és a teleket is szerette: Imádom nézni itt a havat. Waley szerint talán nem is maga az udvari élet tette boldogtalanná, hanem Sósi udvartartása untatta. Waley feltételezi, hogy jobban érezte volna magát Szensi anyacsászárné szalonjában, akinek környezetét kevesebb szigorúság és nagyobb könnyedség jellemezte. Muraszaki így ír Sósi udvaráról: Az évek múlásával őfensége a császárné több élettapasztalatra tett szert, és már nem ugyanazzal a merev mértékkel mér, mint azelőtt; de időközben az udvar rendkívül unalmas hírnevet szerzett magának... Muraszaki ki nem állhatta a szerinte folyton részegeskedő és ostoba udvaroncokat. Egyes kutatók, köztük Waley is, úgy vélik azonban, hogy legalábbis Micsinagával viszonyt folytatott. Annyi biztosnak látszik, hogy Micsinaga kitartóan üldözte szerelmével, s hogy Muraszaki flörtölt vele, azt naplója még 1010-ből is tanúsítja. A naplóban megörökíti, hogy sokszor menekülnie kellett Micsinaga elől – egy éjjel például a régens belopózott a szobájába, és elcsente a Gendzsi legújabb fejezetét. Micsinaga pártfogására azonban szüksége volt ahhoz, hogy tovább írhasson. Muraszaki megörökítette Micsinaga lányának udvarbeli ténykedését: a fényűző szertartásokat, a rafinált és kifinomult széptevéseket, „a házasodási rendszer bonyodalmait”, továbbá, meglehetős részletességgel, Sósi két fiának világra jövetelét. Valószínű, hogy Muraszaki szeretett magányosan, elvonulva írni. Úgy érezte, nem illik bele az udvar légkörébe, s magáról így vallott: Teljesen belemerültem a régi történetek tanulmányozásába... egy kitalált költői világban élek, alig veszem észre más emberek létezését... De amikor megismernek, legnagyobb meglepetésükre állapítják meg, hogy kedves és gyengéd vagyok. Inge szerint túlságosan szókimondó volt ahhoz, hogy barátokra tegyen szert az udvarban, Mulhern pedig úgy véli, Muraszaki élete az udvarban viszonylag csendes és nyugodt volt a többi udvari költőéhez képest. Mulhern valószínűnek tartja, hogy Muraszaki megjegyzései Izumiról nem annyira annak költészete ellen irányulnak, mint inkább a viselkedése, erkölcstelensége és udvari viszonyai ellen, amelyeket Muraszaki helytelenített. A rang nagyon fontos tényező volt a Heian-kor udvari társadalmában, és Muraszaki aligha érezhette magát egyenrangúnak a nála előkelőbb és hatalmasabb Fudzsivara rokonsággal. Naplójában így ír erről: Már akkor is tudatában voltam annak, hogy a családnak az az ága, amelyhez tartozom, nagyon szerény; de ez a gondolat csak ritkán bántott, mert akkortájt messze állt tőlem a kisebbrendűség fájdalmas tudata, amely szakadatlanul megmérgezte életemet az udvarnál. Az udvari pozíció ennek ellenére növelte megbecsültségét, s ami még fontosabb, több élményre tett szert, amelyekről írhatott. Az udvari élet sokkal elevenebben tükröződik a Gendzsi azon fejezeteiben, amelyeket már mint Sósi udvarhölgye vetett papírra. Legvalószínűbb, hogy udvari becenevét, a Muraszakit egy vacsorán kaphatta, amelyet naplójában is megörökített: 1008 táján Fudzsivara no Kintó, jeles udvari költő a „kis Muraszaki” felől érdeklődött (így hívják a Gendzsi egyik hősnőjét, s egyben ez az egyik fejezet címe is), ami nőíróhoz intézve feltétlenül bóknak számított egy udvari férfi költő szájából. Visszavonulása, halála Amikor Icsidzsó császár 1011-ben meghalt, Sósi visszavonult a császári palotából, és a Biva-tó partján álló egyik Fudzsivara-kúriába költözött, ahová bizonyára Muraszaki is elkísérte, legalábbis tudomásunk van arról, hogy 1013-ban ott tartózkodott Sósival. George Aston felidézi, hogy Muraszaki, amikor otthagyta az udvari szolgálatot, ismét kapcsolatba kerülhetett az Isijamadera templommal: „Azt mondják, erre a szépséges helyre húzódott el Muraszaki no Sikibu az udvarból, hogy hátralevő életét az irodalomnak és a vallásnak szentelje. Ám vannak, akik kétlik a dolgot, köztük Motoori Norinaga is, aki nem hisz ebben a mesében, mert... nem egyezik a tényekkel. Mindenesetre máig mutogatják a templomnak azt a helyiségét, ahol a Gendzsi született – akárcsak az írónő tuskövét és egy általa másolt szútrát, ami a kritikust lehet, hogy nem elégíti ki, de a templom egyszerű látogatóit nagyon is képes meggyőzni.” Lehetséges, hogy Muraszaki 1014-ben halt meg. Apja abban az évben váratlanul visszatért Kiotóba ecsigói tartományából: ennek az írónő halála is lehet a magyarázata. Shirane az A Bridge of Dreams: A Poetics of „The Tale of Genji” című művében kifejti, hogy Muraszaki Sikibu halálának évét legtöbben 1014-re teszik, és konszenzus van abban is, hogy 973-ban született, amiből következőleg halálakor 41 éves lehetett. Bowring ezzel szemben az 1014-et spekulatívnak tartja, és úgy véli, Muraszaki akár 1025-ig is Sósinál élhetett. Waley álláspontja is ezzel egyezik: szerinte Muraszaki 1025-ben Sósival együtt még részt vehetett a császárné fiának, Go-Icsidzsónak a tiszteletére rendezett szertartáson. Muraszaki öccse, Nobunori 1011-ben hunyt el, s ez a körülmény talán a lánya halálával együtt járult hozzá ahhoz, hogy apjuk 1014-ben vagy 1016-ban végleg lemondott hivataláról, és a Miidera templom szerzeteseként folytatta életét 1029-ben bekövetkezett haláláig. Muraszaki Sikibu lánya előbb Sósi anyacsászárné (visszavonulása utáni „palotanevén” a Dzsótó Monin) udvarhölgye lett, majd 1025-ben tényleges udvari szolgálatba lépett mint a leendő Go-Reizei császár szoptatós dajkája. Daini no Szanmi (999–1078?) néven maga is ismert és jelentős költővé vált. A családban az ükapa óta ő volt az első, aki megkapta a harmadik rangosztály második fokozatát (összesen tíz rangosztály volt), vagyis messze anyja és nagyapja fölé emelkedve a legelőkelőbb arisztokrata rétegbe tartozott. Művei Három önálló művet tulajdonítanak Muraszakinak: a Gendzsi szerelmeit, a Muraszaki Sikibu naplóját és a Költői emlékeket, amely 128 verset tartalmaz. Művei irodalmi értékükön felül azért is fontosak, mert híven tükrözik a japán írásbeliség kialakulását és fejlődését abban a korban, amikor a japán íratlan köznyelvből írott nyelvvé lett. A 9. századig a japán szövegeket kínai ideogrammákkal, a manjógana írásrendszerrel örökítették meg. Forradalmi újítás volt az igazi japán írás, a kana kialakítása a 9. század közepétől. Attól fogva a japán szerzők a maguk nyelvén írhattak prózát, ami olyan új műfajok létrejöttéhez vezetett, mint a beszélyek vagy románcok (monogatari) és a költői naplók (nikki). Edwin O. Reischauer történész szerint a monogatari eredendően japán műfaj, s a kanával írott Gendzsi monogatari a korszak legkiemelkedőbb alkotása. A napló és a versek Muraszaki egy-két évvel azután kezdett naplóírásba, hogy Sósi császárné szolgálatába lépett. Amit tudunk róla és udvarbéli élményeiről, annak nagy része a naplóból, a Muraszaki Sikibu nikkiből származik, amelyet hozzávetőleg 1008 és 1010 között vezetett. A hosszú leíró részek (némelyik eredetileg levél lehetett) beszámolnak a többi udvarhölggyel való viszonyáról, Micsinaga jelleméről, Sósi fiainak születéséről – a két eseményre nem a császári palotában, hanem Micsinaga házában került sor –, a Gendzsi készüléséről, például arról is, amikor az új fejezeteket kalligráfusokra bízza, hogy tisztázzák le őket. A korabeli udvari naplókra jellemzően, amelyek többnyire pártfogók magasztalására szolgáltak, Muraszaki naplójának fele Sósi fiának, a későbbi Go-Icsidzsó császárnak a születéséről szól: ez az esemény meghatározó volt Micsinaga számára, ezt tervezte már akkor is, amikor lányát férjhez adta – egy császár nagyapja és de facto régense lett. A Muraszaki Sikibu kasú (Muraszaki Sikibu költői emlékei) 128 versből álló gyűjtemény, amelyek Mulhern szerint életrajzi sorrendben követik egymást. Az eredeti összeállítás elveszett. A korabeli szokásnak megfelelően valószínűleg kézről kézre adták és másolták ezeket a verseket is. Néhány közülük egy szerelmeshez szól, lehet, hogy a férjéhez annak halála előtt, de az is lehet, hogy csupán a konvenciót követve írt szerelmes verseket. Életrajzi momentumok olvashatók ki belőlük: említi egy nővérét, aki meghalt, az utat Ecsizen tartományba az apjával, s hogy költeményeket írt Sósi számára. Több darab gyermekkori barátnőjét idézi meg, aki szintén vidékre kerül kormányzó apjával. Muraszaki verseit 1206-ban tette közzé Fudzsivara Teika. Mulhern szerint valószínűleg ez az összeállítás a leghívebb az eredetihez. Nagyjából ugyanekkor Teika Muraszaki több költeményét is beleillesztette egy fontos császári antológiába, a Sin kokin vakasú-ba. Ezen a gyűjteményen kívül természetesen Muraszaki költői életművének részét képezi a Gendzsi szerelmeibe foglalt, a szereplők szájába adott 795 vakája is. A Gendzsi szerelmei Muraszaki legismertebb műve az 54 fejezetből avagy „könyvből” álló monumentális Gendzsi szerelmei, amelyet gyakran a világirodalom első regényének vagy legalábbis első teljes regényének neveznek. (Érdekességképpen: a Háború és béke magyar fordításának terjedelme 3 200 000 karakter, a Gendzsié 2 500 000.) Legalább egy évtizeden át készült: az első fejezeteket egy pártfogó megrendelésére írhatta még a házassága alatt, vagy nem sokkal férje halála után, az udvarba kerülve folytatta, s amikor elkészült, Muraszaki valószínűleg még mindig Sósi szolgálatában állt. Egy ekkora munka elvégzéséhez minden bizonnyal támogatóra volt szüksége. Micsinagától akkoriban igen költséges írópapírokat, tust kapott, és ő bocsáthatta rendelkezésére a kalligráfusokat is. Az első kézzel írt köteteket (füzeteket) az udvarhölgyek rakták és fűzték össze, ahogy a naplóban olvashatjuk. Donald Keene The Pleasures of Japanese Literature című művében kijelenti, Muraszaki „a japán széppróza legnagyobb mesterművét” hozta létre, az udvari verses naplók és a korábbi (manjóganával írt) monogatarik (A bambuszgyűjtő öregember meséi, Iszei történetek) hagyományára alapozva. Merített és elegyített anyagot és stílust kínai történeti művekből, elbeszélő költeményekből és a korabeli japán prózából is. Adolphson véleménye szerint a formális kínai stílus és a világias témák kombinálása parodisztikus, szatirikus hatást keltett, páratlan egyéni hangját is ennek köszönheti elsősorban. A Gendzsi a monogatarik formáját követi például abban is, hogy időnként a szövegből kiszóló, mindentudó narrátora van, Keene szerint azonban Muraszaki messze túllépett ennek a műfajnak a keretein, és teljesen modern formát teremtett. A „fénylő Gendzsi” története az írónő szándéka szerint a 9–10. században játszódik (cselekménye mintegy háromnegyed századot ölel fel), de Muraszaki mellőzött minden tündérmesei és egyéb fantáziaelemeket, amelyek a korábbi monogatarikat jellemezték. Az évszázados spekulációkra, hogy vajon miért írta meg Muraszaki a Gendzsit, buddhista vagy netán konfuciánus példázat-e a mű, a 18. századi nagy japán esztéta, Motoori Norinaga szemléletes, csattanós választ adott: „A regény sem nem olyan, mint a Buddha útja, amely arra tanít bennünket, hogy mindig a helyes irányban maradva tegyünk szert a megvilágosodásra, sem nem olyan, mint a konfucianizmus útja, amely arra oktat, hogyan kell szabályozni az országot, a családot, a viselkedést... A Gendzsi célját ahhoz az emberhez lehetne hasonlítani, akinek, mivel szereti a lótuszvirágot, sáros, piszkos vizet kell gyűjtenie, hogy elültethesse és gondozhassa a lótuszt. A lopott szerelmek tisztátalan sara nem azért van jelen mindenütt a Gendzsiben, hogy megcsodáljuk, hanem hogy ezek között lehessen ápolni a virágot: az emberi lét szomorúságának tudatát.” A főtéma tehát Norinaga szerint az élet mulandósága, „az emberi lét szomorúsága” vagyis a mono no avare – ez utóbbi terminus ezernél is többször fordul elő a regényben. A Gendzsi témái egyebekben az írónő korának témái, de Shively meghatározása szerint is „az idő zsarnokságát és a romantikus szerelemmel elkerülhetetlenül együtt járó bánatot” jelenítik meg. Shively úgy véli, Muraszaki a „fénylő herceg” történetében eszményi menekvésre lelt az udvari életből, amelyet cseppet sem talált vonzónak. Gendzsi alakjában tehetséges, szép, kifinomult, mégis emberi és rokonszenves főhőst keltett életre. Keene szerint a Gendzsi ablakot nyit a Heian-kor világára, például arra a paradoxonra is, hogy noha a hölgyeknek paravánok, függönyök vagy tolófalak mögé kellett rejtőzniük, azért a szerelem bőven virágzott. Helen McCullough így fogalmaz: „Muraszaki műve időtlen és mindenkihez szóló, mert a Gendzsi szerelmei túllép műfaján és korán. Tárgya és helyszíne – szerelem a Heian-udvarban – a monogatarik világához köti, kulturális viszonylatai a közép-Heian-időszaké, ám Muraszaki géniusza a mindenkori emberi kapcsolatok erőteljes ábrázolásává avatta művét: rávilágít az örök szerelmi boldogság lehetetlen voltára, és annak alapvető fontosságára, hogy e bánattal teli világban mindig fogékonyak legyünk mások érzéseire.” Gendzsi minden szerelmesében meglátja a nő belső szépségét, az élet törékenységét, ami Keene értelmezésében hősiessé formálja alakját. A mű már a maga idejében is népszerű volt: még Icsidzsó császár is felolvastatta magának, pedig csak japánul íródott. 1012-re (de 1021-re biztosan) mind az 54 fejezet elkészült, és vidéken is sokan keresték, ahol igen nehéz volt hozzájutni. Japán első Nobel-díjas írója, a világhírű Kavabata Jaszunari így vallott róla 1968-as elfogadóbeszédében: „A Gendzsi szerelmei a japán irodalom legmagasabb csúcsa, amelynek napjainkig nem akad párja. Kész csoda, hogy egy ilyen modern mű a 11. században születhetett. Noha a klasszikus japánnal akkoriban még természetesen hadilábon álltam, legkedvesebb gyermekkori olvasmányaim a Heian-kori klasszikusok voltak, de azt hiszem, közülük is a Gendzsi jelentette a legtöbbet nekem... A Gendzsi [évszázadokon át] bőven patakzó forrása volt a költészetnek és a képzőművészeteknek, egészen a tájkertészetig bezárólag.” Utóélete, emlékezete Muraszaki hírneve, hatása mit sem csökkent azóta, hogy más Heian-kori nőírókkal egyetemben létrehozta, kialakította az írott japán nyelvet. Művei az udvari költők számára kötelező olvasmánynak számítottak a 12. századtól, s már akkor tudósok tanulmányozták őket, állítottak helyre hiteles szövegváltozatokat, készítettek róluk elemzéseket. Alig egy évszázaddal a halála után már klasszikusnak tekintették. A 17. századra életműve a konfuciánus filozófia jelképévé vált, és minden nőt arra buzdítottak, hogy olvassák a könyveit. Kumazava Banzan 1673-ban nagyra tartotta érzékenységét és érzelemábrázolását. Gendzsi-kommentárjában azt írta: „amikor az emberi érzelmeket nem értik meg, az Öt Emberi Kapcsolat harmóniája odavész”. A Gendzsi szerelmeiből másolatok, illusztrált kiadások készültek már egy évszázaddal Muraszaki halála után is. A Gendzsi monogatari emaki 12. századi tekercskép négy tekercsből, tizenkilenc festményből és 20 oldalnyi kalligráfiából áll. Az 1110 és 1120 közé datált illusztrációs anyag talán Fudzsivara no Takacsika műve, a kalligráfia pedig a kor híres írásművészeié. A Gendzsi monogatari emaki részben a Gotó Múzeumban, részben a Tokugava Képzőművészeti Múzeumban látható. A 17. században a nők erényességét irodalmi ismereteikkel hozták összefüggésbe, így nagy keletje lett a Muraszaki vagy a Gendzsi témájú műtárgyaknak; ezek összefoglaló neve a gendzsi-e. A Gendzsi-jeleneteket vagy Muraszakit ábrázoló kelengyék igen népszerűek voltak az arisztokrata nők körében: a gendzsi-e a 17. században kulturális státusszal ruházta fel a menyasszonyt, a 18.-ban pedig már a sikeres házasságot vetítette előre. 1628-ban Tokugava Iemicu sógun lánya ilyen lakkdobozkészletet vitt magával a házasságba; Tositada herceg egy pár gendzsi-e selyemparavánt kapott nászajándékul 1649-ben, amelyeket Kanó Tanjú festett. Muraszaki kedvelt témája az olyan festményeknek és illusztrációknak, amelyek erényes nőként és költőként ábrázolják őt. Gyakran látható íróasztalánál az Isijamadera templomban, amint a hold nézéséből merít ihletet. Tosza Micuoki fali tekercsképeket festett a Gendzsi fejezeteihez a 17. században. A Gendzsi szerelmei igen korán a fametszetkészítők népszerű témája lett, Hirosige, Kijonaga, Utamaro is készített illusztrációkat a különböző kiadásokhoz. A korai „Gendzsi-művészet” még az udvari kultúrához kötődött, de az Edo-kor közepére a tömegtermeléssel előállított ukijo-e illusztrációk a szamurájok és a köznép számára is elérhetővé váltak. Mint Shirane az Envisioning „The Tale of Genji”ben megjegyzi: „a Gendzsi szerelmei sok mindent jelentett sok különféle közönségnek sok különféle közvetítő közeg révén ezer éven át... egyetlen japán irodalmi szöveg vagy más műalkotás sem ér e tekintetben a nyomába”. Művet és szerzőjét a legkülönfélébb módokon népszerűsítették: tekercsképek, paravánképek, fametszetek, filmek, hagyományos képregények, mangák foglalkoztak vele. Muraszakiról írott életrajzi regényében (Muraszaki meséje) Liza Dalby romantikus szerelmi viszonyt sző köréje, miközben apjával Ecsizen tartományba igyekszik. A Gendzsi szerelmei ma már időtlen klasszikus. McCullough vélekedése szerint Muraszaki „egyszerre tökéletes képviselője egy egészen különleges társadalomnak, és olyan író, aki egyetemes emberi vonatkozásokat ábrázol időtlen hangon. Azóta sem volt ekkora géniusza Japánnak.” Keene is úgy véli, a Gendzsi azért tudja máig rabul ejteni az olvasókat, mert figurái és témái egyetemlegesek. Az 1920-as–30-as években, amikor Waley angol fordítása kötetenként megjelent, a kritikusok Jane Austenhez, Marcel Prousthoz, Shakespeare-hez hasonlították Muraszakit. Mulhern is Shakespeare-hez méri, aki az Erzsébet-kori Angliát képviseli számunkra, Muraszaki pedig a Heian-udvar leglényegét ragadta meg, s regényíróként „olyan maradandó sikert aratott, amiben maga sem reménykedhetett”. Műve, akárcsak Shakespeare-é, könyvtárnyi szakirodalmat szült. 2008-ban Kiotóban egész éven át tartó ünnepségsorozattal emlékeztek meg a Gendzsi keletkezésének 1000. évfordulójáról: költészeti versenyeket rendeztek, kirándulásokat szerveztek az Udzsi városkában található Gendzsi-múzeumba és az Isijamaderába (mely utóbbiban ez alkalommal kiállították Muraszaki életnagyságú mását, amint íróasztalánál ül), nők vonultak fel hagyományos tizenkét rétegű Heian-kori udvari öltözékekben és bokáig érő parókákban. Múzeumi tárlatokat, mangafeldolgozásokat szenteltek a szerzőnek és életművének. Az először 2000-ben kibocsátott 2000 jenes bankjegy hátoldalán egy Gendzsi-jelenet és az írónő portréja látható. A Gendzsi fordításai The Tale of Genji , 6 kötetben, Arthur Waley, G. Allen and Unwin, London, 1921–33 The Tale of Genji , Edward Seidensticker, Alfred A. Knopf, New York, 1976 The Tale of Genji , Royall Tyler, Viking Penguin, New York, 2001 Die Geschichte vom Prinzen Genji , Oscar Benl, Manesse Verlag, Zürich, 1966 Le Dit du Genji , René Sieffert, Publications orientalistes de France, Párizs, 1988 Díszkiadása 3 kötetben, rengeteg színes illusztrációval, díszdobozban: Le Dit du Genji de Murasaki-shikibu illustré par la peinture traditionnelle japonaise , Diane de Selliers, Párizs, 2008 Повесть о Гэндзи , 4 kötetben plusz 1 kötet melléklettel, Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina, Nauka, Moszkva, 1991–93 Příběh prince Gendžiho , 4 kötetben, Karel Fiala, Paseka, Prága, 2002–2008 Gendzsi regénye (Arthur Waley angol nyelvű változatából), Hamvas Béla , Európa Könyvkiadó , Budapest, 1963 Gendzsi szerelmei (Edward Seidensticker angol nyelvű változatából), Gy. Horváth László , Európa Könyvkiadó, 2009 Latin ábécé A latin ábécé, amit a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: Története A latinság valószínűleg kétféle irányból, etruszk közvetítéssel és dél-itáliai közvetítéssel ismerte meg a föníciai ábécét. A kétféle eredeztetés közötti pontos viszony megállapítása körül évszázados szakmai vita folyik. Hammerström szerint (Jensen, 521 o.) a B, D, O, X betűk egy olyan dél itáliai görög betűs írásból származnak, ami etruszk befolyás hatására tartalmazta ezeket a betűket (Sampson, 108 o.). Rix (203 o.) állítása szerint a latin nyelvben ezen betűk hangértéke görög nyelvi hatásra utal, maguk a betűk már mind léteztek, mikor Rómában használatba vették az etruszk ábécét (Wachter, 33 o.) A kompromisszumos álláspont bizonyos betűk esetén tehát etruszk, más betűk esetén görög hatást feltételez. Az etruszkban nem volt zöngés zárhang, ezért a C a görög gamma átvételeként vált a zöngétlen [k] hanggá mind az etruszkban, mind a latinban. Jensen (521 o.) szerint a C, K, Q betűk használata a latinban megegyezett az etruszk használattal, azaz [e, i] előtt C-t, [a] előtt K-t, [u, o] előtt pedig Q-t írtak. (Ez utóbbi csak a latinra igaz, mert az etruszkban nem volt [o] hang.) A betűk elnevezése is e módszer szerint alakul: gamma/gemma, kappa, qoppa/quppa (Wachter, 15 o.). Az Y és Z betűket később, szintén a görögből kölcsönözték. A G-t Spurius Carvilius Ruga (ie. 230 körül) alkotta a C-ből (Sampson, 109 o.). F (digamma) [w] hangot jelölt eredetileg, később az [f] hang jelévé egyszerűsödött. A [w, j] félhangzókat és az [u, u:, i, i:] magánhangzókat V-vel és I-vel jelölték. Az eredeti latin ábécé i. e. 7. sz. körül: A B C D E F Z H I K L M N O P Q R S T V X Összehasonlításhoz: Etruszk ábécé Görög ábécé Héber ábécé Cirill ábécé Használata A történelem folyamán a latin ábécét átvette számos újonnan kifejlődött nyelv is saját használatára. Természetesen ezen nyelvek hangrendszerét nem fedte le teljesen a latin írás, ezért ezek néhány új betűt alkottak és számos mellékjelet készítettek, pl: a cedilla (franciásan cédille) a ç-ben (eredetileg egy kis z a c alatt), mely az sz-es ejtést szimbolizálja: az óspanyolból származik, majd számos újlatin nyelv átvette, de a török és az albán nyelvbe is bekerült cs hangértékkel; érdekesség, hogy a modern spanyolban már nem használják (helyette z-t írnak ma). a hacsek (haček) a szláv nyelvekben, egyes betűk lágyítását jelölik vele, pl: č a tilde a spanyol ñ-ben, és néhány portugál magánhangzón (eredetileg egy kis N a betű fölé írva), mely az egykori n kiesését, ezzel együtt a hang nazalizációját is jelöli. az ă, â, î, ș és ț a román nyelvben és természetesen a magyar nyelv bizonyos, pl. egyes hosszú magánhanzóit jelölő ékezetes betűk: á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű A teljes listát lásd: Latin eredetű ábécék. A W két V egybeírásából keletkezett. A késő római korban került az ábécébe, germán nyelvek hatására. Az U-t és a J-t eredetileg nem különböztették meg a V és I betűktől. Az óangolban három – rúna eredetű – betűt adtak az ábécéhez: a þ-t (thorn), az ð-t (edh) és a ƿ-t (wynn) – az izlandi nyelvben az első kettő még ma is használatos. A német nyelvben négy, egykor ligatúraként használatos betűkapcsolatból alakult ki új betű: ae → ä, oe → ö, ue → ü; és ſs → ß. A francia nyelvben használatos tetős ékezet (circumflex) a korai formákból eltűnt mássalhangzókat (elsősorban s-et) jelöli (ezek eredeti formái megtalálhatóak más nyelvekben, például az angolban is): ófrancia hostel → francia hôtel = angol hotel vagy késő latin pasta → középfrancia paste → francia pâte = angol paste. A szláv nyelvek a latin és a cirill ábécét is használják. Az ortodox egyházhoz tartozó országok általában a cirill írást használják, a többiek pedig a latint. A legtöbb speciális betűt tartalmazó nyelv a lengyel, mely jelöli egyes betűk lágyságát, a kétféle l-et stb. A többi latin írású szláv nyelvben is találhatunk számos – főként hačekkel módosított – mellékjeles betűt. A hausza nyelv három különleges mássalhangzót használ, ezek: �, � és ƙ. Rendezési szempontok Latin eredetű ábécék rendezési szempontjai: A franciában és az angolban a trémával ellátott betűket ugyanúgy kezeljük, ha két egyforma szót csak a tréma különböztet meg, akkor az ékezetes szó áll hátrébb. A német nyelvben az umlautos ( Ä , Ö, Ü ) betűket nem kezeljük külön alapváltozatuktól, – kivéve a telefonkönyvekben, ahol az ae, oe, ue kapcsolatok között találhatók –, a ß -et mindig az ss között találjuk. A svédben és a dánban a W csak változata a V -nek, nem különálló betű. A svéd nyelv három különleges betűje a normál latin ábécé végén található: …, X, Y, Z, Å , Ä , Ö. Ezzel megegyező a finn betűrend is. Ugyanezeket a hangokat a dán és norvég nyelvben más sorrendben rendezzük: …, X, Y, Z, Æ , Ø, Å . Az Aa változata az Å -nak, ezért ide rendezzük. 1997-ig a spanyol betűrendben különálló betű volt a CH és az LL is (CINCO, CREDO, CHISPA és LOMO, LUZ, LLAMA). 1997-ben a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) változtatott e szabályozáson, azóta ezeket a betűkapcsolatokat tartalmazó szavakat tagonként (tehát: c+h és l+l) rendezzük sorba. Az Ñ (eñe) önálló betűként kezelendő mindkét szabályozás szerint. A holland betűrendben az IJ -t egykoron az Y változatának tartották és a betűrendben az ilyen szavakat vagy az y-ként, vagy az y utáni betűként kezelték. Manapság tagonként, tehát az i-s szavak közé sorolva rendezzük őket. Fontos, hogy az IJ -jel kezdődő szavakban mind az I -t, mind a J -t nagybetűvel írjuk (pl: IJssel )! A magyar nyelvben az ékezetes betűket többnyire nem kezeljük külön alapváltozatuktól – az ö, ü külön betűnek számít, de itt sem különböztetjük meg a rövid és a hosszú formákat. Az úgynevezett szoros ábécében viszont az ékezetes betű az ékezettelen után következik. Az izlandi nyelv az ábécé végére illesztette a Þ -t és a D után az Ð-et. A lengyel nyelv számos speciális betűt tartalmaz: A, Ą, B, C, Ć, D, E, Ę, …, L, Ł, M, N, Ń, O, Ó, P, …, S, Ś, T, …, Z, Ź, Ż. A cseh nyelv ékezetes magánhangzókat nem különböztetjük meg alapváltozatuktól, a hačekkel módosított mássalhangzók mindig alapváltozatuk után állnak. Fontos, hogy a CH mindig a H után rendeződik! Az eszperantó nyelvben a tetős ékezettel ( circumflex ) ellátott betűk és a félhangzós u ( Ĉ , Ĝ, Ĥ, Ĵ, Ŝ, Ŭ) különálló betűként kezelendő: …, c, ĉ, d, e, f, g, ĝ, h, ĥ, i, j, ĵ, k, …, s, ŝ, t, u, ŭ, v, z. A románban a speciális betűket az alapváltozatuk után rendezzük, különálló betűként: A, Ă, Â, …, I, Î, …, S, Ş, T, Ţ, …, Z. A tatár nyelv speciális betűit az alapbetűk után rendezzük. A latin betűvel író déli szláv nyelvekben ( horvát , szlovén stb.) a mellékjeles és az összetett betűk az alapbetűk után állnak: …, C, Č, Ć, D, Dž, Đ, E, …, L, LJ, M, N, NJ, O, …, S, Š, T, …, Z, Ž. Diego Haro Diego Haro (1982. december 18. – ) perui nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Diego Mirko Haro Sueldo. Polgári foglalkozása tanuló (2016). Pályafutása Játékvezetésből 2001-ben vizsgázott. A FPF Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével a Segunda División, majd 2009-től a Primera División játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói, majd 4. bírói szolgálatot végez. Primera División mérkőzéseinek száma: 114. (2009. február 22. –2016. május 29.) A Perui labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2013-tól tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság, Olimpiai játékok), valamint Copa Libertadores és Copa Sudamericana klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként, majd 4. bíróként segített. A 2015-ös U17-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. A 2018-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB 2015-ben a lehetséges játékvezetők közé sorolta. Selejtező mérkőzést a COMNEBOL zónában irányított. A 2016. évi nyári olimpiai játékokra a FIFA JB 4. bírói (tartalék) szolgálatra jelölte. DRG E 60 sorozat A DB 160 sorozat, korábbi nevén DRG E 60 sorozat, egy 1'C tengelyelrendezésű német villamosmozdony-sorozat volt. 1983-ban selejtezték. Története Az 1920-as években a DRG villamosította a München környéki vonalakat, mely után a tolatási munkákat is villamosmozdonnyal kívánta ellátni a nagyobb állomásokon. 1926-ban kettő darab tolatómozdonyt rendeltek, lehetőleg a DRG E91 és DRG E 52 sorozatokból minél több megoldást átvéve, hogy a fenntartásuk gazdaságosabb legyen. Az elkészült mozdony így tulajdonképpen a Winterthur típusú rudazattal összekapcsolt és azzal hajtott 3 tengelyével, amelyet egy duplamotor hajt, egy fél E91-esnek felelt meg. A főkeret felett egy nagyon alacsony, rövid géptér, majd a vezetőfülke (tetején az áramszedővel), majd egy hosszú géptér, amely a mozdony vége felé egyre alacsonyabb lesz. Emiatt az aszimmetrikus mozdonyszekrény miatt kapta a mozdony a "Vasaló" elnevezést. Az AEG 1927-ben legyártotta az E60 01 és E60 02 mozdonyokat, 1928-ban követte öt további mozdony, majd 1934-ben egy harmadik széria hét mozdonnyal. Az E60 01 - E60 12 széria elektromos berendezése az AEG-től, az E60 13 és E60 14 elektromos része az SSW-től származik. A sorozatot München Hauptbahnhofra, Roseinheim-be és Garmisch-ba állomásították. Később további nagyobb bajor állomásokra is kerültek, 1938-ban pedig Ausztriába is. A második világháború végén hét mozdony Ausztriában ragadt, de végül 1945-1946-ban visszaadták őket. A Deutsche Bundesbahn az 1950-es években modernizálta a mozdonyokat, a tolatószemélyzet részére trepnit kaptak mindkét végükre, további oldalsó vezetőfülke-ablakokat kaptak, a villamos berendezést korszerűsítették. 1964-ben az E60 05 és E60 06 Heidelberg-be került. 1968-ban a sorozatot átszámozták DB 160 sorozatnak. Ekkor még mind a 14 mozdony üzemelt. 1976-ban kivonták a mozdonyokat a fenntartásból, 1977-ben az első 2 mozdonyt selejtezték. 1980-ban már csak három mozdony dolgozott, a 160 003 Freilassing-ban, a 160 009 és 012 Heidelberg-ben. 1983-ban rudazattörés és alkatrészhiány miatt selejtezték az utolsó mozdonyt, a 160 012-t. Három mozdony maradt meg a sorozatból: 160 009 a Darmstadt-Kranichstein-i vasúti múzeumban, 160 010 a hivatalos Deutsche Bahn múzeuális mozdony Koblenz-ben, 160 012 a Sinsheim-i Autó- és Technikatörténeti múzeumban. Koszta József Múzeum Koszta József Múzeum (Szentes) Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum (1897–1949) A Koszta József Múzeum otthona 2006-tól a felújított szentesi volt megyeháza épülete a főtéren, a Kossuth téren, azonban megalakulása és működése a szentesi Széchenyi-Ligetben meghúzódó kis neoklasszikus jellegű földszintes épülethez kötődik. Az épület eredetileg nem múzeumnak épült, hanem az 1869-ben népkertté alakított gróf Széchenyi Istvánról elnevezett Széchenyi-ligetet volt hivatott népszerűsíteni. A város vezetése még 1869-ben vendéglő és fürdőház építését határozta el a Csongrádi út és a Kurca által határolt gyönyörű és nagy kiterjedésű különleges fákkal is beültetett parkban. Megbízták a munkálatokkal a legkedvezőbb ajánlatot tévő mestereket, Szrenkányi Lajos kőművesmestert, Busch Gusztáv és Molnár József ácsmestereket, s 1870 áprilisában már mindkét épület készen állt. A vendéglő egy U alakú épület, a korabeli leírás szerint teljesen téglából épült, tetejét zsindelytetővel fedték be. Az U alakú épület középső részén a két szárnyépület között, a főépület előtt mintegy 19 méteres négy ("dór") oszlopon nyugvó főfolyosó húzódott meg mintegy beleolvadva a Liget szellős, tágas térségébe, sajnos e tornácot 1928-ban beépítették, s az oszlopok azóta már csak áloszlop benyomást keltenek, pedig eredetileg valóságos tartó oszlopok voltak. A város vezetése a vendéglőt és a fürdőt is haszonbérbe adta, Szentes legnépszerűbb vendéglőse, a lengyel származású Rambovszky József mindkét épületet bérbe vette, s 1870. április 10-étől mind a vendéglőt, mind a gőz- és kádfürdőt üzemeltette. Az "Újvilághoz" címzett vendéglő csak 1873-ig működött, 1873-1888-ig a polgári fiúiskola használta, majd 1912-ig városháza volt, ez volt "a túl a Kurcai városháza". A város központjától távol esett. 1913-ban vette birtokába a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1897. május 9-én alakult meg. Már megalakulásakor rendelkezett amatőr régészek gyűjteményeivel, köztük Balogh János polgármester, Szívós Béla tanár, Farkas Sándor gyógyszerész, Kosztka Károly és Komáromi Lajos mérnökök, de leginkább Csallány Gábor (1871–1945) rakta le a múzeumi gyűjtemény alapjait az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírleletekben gazdag gyűjteményével. 1913-ban mintegy 30 000 múzeumi tárggyal költöztek be, a "nagy háborúig" a gyűjtemény a 70 000-et is meghaladta. Csallány Gábor lett a gyűjtemény első őre, majd az 1925-ben Csongrád Vármegyei Múzeum és Könyvtár néven múzeummá és könyvtárrá szerveződő intézmény első és "örökös" igazgatója. 1927-ben kiváló segítséget kapott Zalotay Elemér személyében, aki eleinte a könyvtári teendőket látta el. 1913-1938-ig zavartalanul működött a múzeum a fent leírt neoklasszikus épületben. 1938-ban azonban át kellett adniok a csendőriskolának, amely át is alakíttatta az épületet, új lakószárnyat is építettek hozzá Antal Endre és Cseuz Béla tervei alapján. 1942-re azonban felépült az új csendőrlaktanya a Kossuth utcán, s így a múzeum visszaköltözhetett eredeti helyére, a Széchenyi-ligetbe. A második világháború a szentesi múzeum gyűjteményét sem kímélte, hiszen Szenteshez is közeledett a front, s 1944 nyarán a múzeumi tárgyakat és a könyveket be kellett csomagolni ládákba, s nyugatra kellett küldeni. Csallány Gábor életének utolsó éveit szeretett gyűjteménye megmentésének szentelte. Azonban már nem ismerte meg, hogy mi lett a gyűjtemény sorsa, Budapesten megbetegedett, s 1945. január 31-én meghalt. A szentesi Kálvária temetőben nyugszik. A szentesi múzeumi és könyvtári gyűjtemény Szekszárdig jutott el, a ládákba csomagolt anyag alig több mint fele lett csak meg, s került vissza a szentesi múzeumhoz, Zalotay Elemérre várt a feladat, számba venni a veszteségeket és a megmaradtakat. 1925 – 1950-ig a szentesi múzeum megyei múzeumként működött, amely Szentes és környéke, Hódmezővásárhely és környékén túl az egész Csongrád vármegye területéről gyűjtötte a régészeti leleteket, a néprajzi emlékeket és a képzőművészet jeles alkotásait. Külön nagy szerencséje volt a múzeumnak Koszta József (1861–1949) festővel, aki igen szívesen dolgozott egy Szentes közeli tanyán, s hagyatékát és festményeit a városra hagyta, amely a szentesi múzeum gyűjteményébe került. Koszta József festészetének esztétikai értéke Munkácsy Mihály művészetének értékeivel vetekszik, méltán lehet büszke a szentesi múzeum arra, hogy Koszta József nevét viseli. 1949-ben lett a múzeum Koszta József Múzeum néven megszervezve. Koszta József Múzeum 1949 – 2007 A múzeum 1949-től számított évtizedeiben újra magára talált, visszakerült műtárgyaikat számbavették, adományokból, új ásatásokból megint jelentős gyarapodásnak indult. Jeles régész igazgatói igen eredményes ásatásokat folytattak, Csalogh József Szegvár-Tűzkövesen meglelte a Sarlós Istent, egy újkőkori égetett agyagszobrot, a Szegvár-tűzkövesi idolt, amely a múzeum világhíres régészeti lelete. Csalogh József munkáját komoly szakértelemmel és szorgalommal folytatta Hegedűs Katalin, majd Vörös Gabriella. A múzeum régészeti gyűjteményének publikációs szintje 1999-ben meghaladta a 80%-ot, mindez elsősorban Csallány Gábor és fia Csallány Dezső, Zalotay Elemér, Csalogh József és Vörös Gabriella érdeme. A Koszta József Múzeum otthonos környezetben élt a Széchenyi-ligetben. Tágabb környezete is muzeális jellegű értékeket jelenít meg. 1845 után a Petőfi utcai iskola elől A múzeum főbejárata elé került Borbereki Kovács Zoltánnak az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert Kubikos c. szobra, amely a folyamatosan zajló régészeti feltárások földmunkásainak állít emléket. A múzeum keleti rizalitja elébe telepítették az 1891-ből származó Zsoldos emlékkutat, a kút felirata és megalkotásának körülményei az erdélyi székely-kapukra emlékeztet, az erdélyi székely-kapukat is mindig házaspárok jegyezték éppen úgy, mint a Zsoldos kutat, Zsoldos Ferenc és neje Fodor Anna, a Zsoldos család neves iparos család volt Szentesen. A kút funkcionálisan is működik, jóízű vizet ad a gyermekeiket sétáltató családoknak, a kerékpározó turistáknak. A kopjafás temetők néhány jellegzetes darabjának 2:1 arányú faszobrát is a múzeum köré telepítették, ma már csak egy árválkodik ott belőle. 1999-ben a múzeum közelében avatták fel Csíky László szentesi orvos és világhíres karikatúra szobrász Széchenyi-portrészobrát. Romantikus érzés a nagy hazafi portrészobrával találkozni nyáron az árnyas fák alatt, amelyeken keresztül azért a napfény mindig átszűrődik. Az őszi lombhullatás után a Széchenyi szobornak őrző szerepe van. A centenáriumát ünneplő múzeum (1897–1997) már jóval több mint 100.000 múzeumi műtárgyat őrzött, bizony kezdett nagyon szükössé válni a Széchenyi-ligetbeli épület, szükségszerűen tápraktárakat kellett igénybe venni. Szakmai okokból külön fiók-múzeumok megnyitására is sor került, ezek közül az egyik a Péter Pál Polgárház a Petőfi utca 9. sz. alatt, a Petőfi utca és az Iskola utca sarkán, a korhű berendezéseken túl számos néprajzi és képzőművészeti jellegű műtárgy elhelyezésére is sor került itt. A másik, ugyancsak a Koszta József Múzeum fennhatósága alatt működő Fridrich János fényirda a Kossuth Lajos utca 6. sz. alatt, a Kossuth tér és az új Sportcsarnok közelében van. Jeles fotográfus volt Fridrich János, aki vándorévei után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben lett segéd, majd a Görög udvarban építette fel saját fotográfiai műhelyét. Egyedül ő foglalkozott Szentesen műtárgykereskedelemmel, rendezett kamara-tárlatokat, festőknek előfényképezett témáikhoz, köztük Koszta Józsefnek is. Divat volt ez a korszakban, a leginkább Párizsban élő és alkotó Munkácsy Mihály is rendszeresen lefényképeztette magának a megfestendő témát, gyakran így tett Koszta József is. Műtárgyak fotózásával is foglalkozott Fridrich, köztük Koszta József valamennyi festményét üveglemez negatívra rögzítette. Említést érdemel még a Koszta József Múzeum Dél-Alföldi Archív Térképtára, amely a szentesi volt megyeháza épületében nyert elhelyezést (sajnos az épület felújítása miatt felszámolták), ahová 2006–2007-ben maga a Koszta József Múzeum törzsanyaga is beköltözött új állandó kiállításokkal és az irodákkal, munkaszobákkal együtt. A ligeti épületben jelenleg a Csallány Gábor Kiállítóhely található Régészeti Látványtárral, Képzőművészeti Látványraktárral, Drahos István és Dr. Szalva Péter emlékszobákkal, Régészeti kiállítással. Phylloscartes superciliaris A Phylloscartes superciliaris a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezés A régebbi besorolások a Mecocerculus nembe helyezték Mecocerculus superciliaris néven. Előfordulása Costa Rica, Panama, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi nedves hegyvidéki erdőkben van. Alfajai Phylloscartes superciliaris griseocapillus W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1952 Phylloscartes superciliaris palloris (Griscom, 1935) Phylloscartes superciliaris superciliaris (P. L. Sclater & Salvin, 1868) Milan Ružić Milan Ružić (Fiume, 1955. július 25. – Fiume, 2014. január 25.) jugoszláv válogatott horvát labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban 1976 és 1983 között az NK Rijeka játékosa volt. 1983 és 1990 között belga és holland klubokban játszott. Leghosszabban, négy idényen át a belga KAA Gent csapatában szerepelt. A válogatottban 1983-ban két alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban. Sikerei, díjai Jugoszláv kupa győztes: 1978, 1979 Gallai Rezső (helytörténész) Gallai Rezső (Tatabánya, 1939–2014) magyar helytörténész. Élete Édesapja Felsőgallán volt tanár és iskolaigazgató. Gallai Rezső a tatabányai egykori Központi Műhely technikusa, valamint üzemrészleg vezetője volt. Harmincnégy ledolgozott esztendő után nyugdíjba vonult, ekkor kezdett szülővárosa helytörténetével foglalkozni. Már 1962-től gyűjtötte a Központi Műhellyel kapcsolatos dokumentumokat, s ezek alapján írta első könyvét, mely Volt egyszer egy Központi Műhely-üzem címmel jelent meg 1997-ben. 2007-ig 16 kötete látott napvilágot, összesen 12 500 példányban. 2003-ban a Tatabánya Kultúrájáért díjjal jutalmazták munkáját. 30. könyve 2014-ben, 75 évesen jelent meg Távolság közelítése térben és időben címmel, mely ünnepe volt egyben a 30. "gyermeke" megszületésének és 75. születésnapjának. Könyvei Volt egyszer egy Központi Műhely-üzem (1997) Emlékeim Felsőgalláról (Tatabánya, 1998) Életutak - Arcvonások (2001) Múltidéző igaz mesék (2002) Szórabírt emlékezet (2003) Velünk élő történelem (2004) 25 éves a Sárberki lakótelep (2004) Nyitott emlékkapuk (2004) Élet a régi Tatabányán (2005) A Központi Műhely-üzemtől az ASG Gépgyártó Kft.-ig, 1956-2006 Az én városom Tatabánya (2006) Barátságról, emberségről... (2007) Isten éltessen Tatabánya! (2007) Visszapillantó (2008) A történelem ma is történik (2008) Kertvárosi krónika (2009) Örökbecsű kincseink (2010) Helytörténeti olvasókönyv (2010) Tartsuk ébren hagyományainkat (2011) Apadó forrásaimból (2011) Helytörténetek a jubileumra (2012) Emlékeket őrzök unokáinknak (2012) Megújult a városközpont, 2009-2013 (2013) Távolság közelítése térben és időben : 75 év 30 könyv (2014) Norrtälje község Norrtälje község (svédül: Norrtälje kommun) Svédország 290 községének egyike. Stockholm megyében található, székhelye Norrtälje. Települések A község települései: Spillersboda 2010-től a nyaralók nagy száma miatt nem minősül településnek. Bee Gees Run To Me (EP4) Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Maurice Gibb – ének, gitár, zongora, orgona, basszusgitár Robin Gibb – ének Alan Kendall – gitár Geoff Bridgeford – dob stúdiózenekar Bill Shepherd vezényletével A lemez dalai Run To Me (Barry, Robin és Maurice Gibb) ( 1972 ), stereo 3:05, ének: Barry Gibb , Robin Gibb I.O.I.O (Barry és Maurice Gibb) ( 1968 ), mono 2:51, ének: Barry Gibb , Maurice Gibb Road To Alaska (Maurice Gibb) ( 1971 ), mono 3:00, ének: Maurice Gibb Sweetheart (Barry és Maurice Gibb) ( 1969 ), mono 3:09, ének: Barry Gibb , Maurice Gibb Man For All Seasons (Barry, Robin és Maurice Gibb) ( 1970 ), stereo 2:58, ének: Barry Gibb , Robin Gibb And The Sun Will Shine (Barry, Robin és Maurice Gibb) ( 1968 ), mono 3:26, ének: Robin Gibb Top 10 helyezés Run To Me: Ausztrália , Dél-afrikai Köztársaság : #3., Olaszország , Új-Zéland : #5., Kanada : #6., Írország : #7., Spanyolország : #8., Egyesült Királyság : #9. I.O.I.O : #6.: Németország , Spanyolország , Új-Zéland #9.: Hollandia Victor Purcell Victor William Williams Saunders Purcell (1896. január 26. – 1965. január 6.) brit gyarmati köztisztviselő, történész, költő, sinológus. Élete Purcell az első világháború után befejezte tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen, majd történelmet tanult a Trinity College-ban Malajziában teljesített kozhivatalnoki szolgálatot, különösen a helyi kínai kisebbséggel foglalkozott. 1926-ban hét hónapot töltött Karácsony-szigeten körzeti hivatalnokként. 1949-től a Cambridge-i Egyetemen távol-keleti történelmet tanított. 1978-ban a Karécsony-sziget bélyeget emlékére postai bélyeget bocsátott ki. Főbb művei Early Penang , Penang 1928. The Further Side of No Man’s Land , London 1929. An Index to the Chinese Written Language on a New Non-radical System with Reference to the Dictionaries of Kanghsi and Giles , Singapore 1929. The Spirit of Chinese Poetry, and original essay , Singapore 1929. Problems of Chinese Education , London 1936. The Dog and the Don , Singapore 1938. Chinese Evergreen, the story of a journey across south China , London 1938. Cadmus: The Poet and the World , Melbourne 1944. Malaya: Outline of a Colony , London 1946. The Chinese in Malaya , London 1948. The Position of the Chinese in Southeast Asia , New York 1950. The Chinese in Southeast Asia , London 1951. The Colonial Period in Southeast Asia, a historical sketch , New York 1953. Malaya: Communist or Free , London 1954. The Chinese in Modern Malaya , Singapore 1956. The Sweeniad, signed Myra Buttle , New York: Sagamore Press, 1957, London 1958. Toynbee in Elysium, a fantasy in one act, signed Myra Buttle , London 1959. The Bitches’s Brew or the Plot against Bertrand Russell , London 1960. The Revolution of Southeast Asia , London 1962. The Boxer Uprising, a background study , Cambridge 1963. Malaysia , London 1965. Memoirs of a Malayan Official , London 1965. South and East Asia since 1800 , Cambridge 1965. Riegersburg Riegersburg osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 4906 lakosa volt. Elhelyezkedése Riegersburg Kelet-Stájerországban fekszik kb. 40 km-re keletre Graztól, a Keletstájer-dombvidéken, a messziről is jól látható, vulkanikus eredetű várhegy tövében, amelyen a hasonló nevű vár áll. Az önkormányzat 11 katasztrális községben 16 települést egyesít: Altenmarkt bei Riegersburg (440 lakos), Bergl (304), Breitenfeld an der Rittschein (389), Dörfl (146), Edelsgraben (138), Grub I (84), Krennach (432), Lembach bei Riegersburg (352), Lödersdorf I (590), Lödersdorf II (126), Neustift (142), Oberkornbach (120), Riegersburg (657), Sankt Kind (265), Schützing (441), Schweinz (300). A környező önkormányzatok: délkeletre Fehring, délnyugatra Feldbach, északnyugatra Markt Hartmannsdorf, északra Ottendorf an der Rittschein és Ilz, északkeletre Großwilfersdorf és Söchau. Története Az első német telepesek a magyarok 955-ös augsburgi veresége után érkeztek a vidékre, miután a kalandozásaiknak vége szakadt. A várat 1122-ben építtette Rüdiger von Hohenberg, akiről az erőd a nevét is kapta. Az erőd már a 13. században két részből állt: a régebbi, 1122-es építésű Kronegg fellegvárból és a III. Ottokár stájer herceg által 1140-50 között felhúzott alsó Lichteneckből. A Hohenberg család hamarosan von Riegersburgra változtatta a nevét. 1249-es kihalásuk után a Kuenring-Dürnstein család szerezte meg az erődöt, 1301 után Ulrich von Wallsee-Graz kezére került. A jól védhető Riegersburg Hartberg, Fürstenfeld és Radkersburg váraival együtt Ausztria fontos keleti védvonalát képezte előbb a magyar, majd a török betörésekkel szemben. Vas Ernő osztrák herceg 1412-ben rövid ostrom után elfoglalta az alsóvárat, a fellegvár pedig rövidesen megadta magát. 1417-ben Reingelt von Wallsee szerezte meg a birtokot, ami a család kihalása után III. Frigyes császárra szállt vissza, aki 1478-ban Reinprecht von Reichenburgnak adományozta azt. A 15. század második felében a Baumkirchner-féle nemesi felkelés, a török betörések és Mátyás magyar király háborúja során a környéket többször is feldúlták, de a várat egyik alkalommal sem ostromolták meg. A vár 1571-ben a Stadl-családé lett, akik késő reneszánsz stílusban átépítették; adósságaik miatt azonban 1618-ban kénytelenek voltak eladni Georg Christoph of Ursenbecknek. A birtokot 1637-ben házassága révén a radkersburgi Seyfried von Wechsler szerezte meg, aki nővérére bízta. A 17. század közepén az állandó török fenyegetés miatt megerősítették a fellegvárat és lebontották az alsóvárat. Az 1664-es török háború során több ezren kerestek menedéket a várban, míg a Rába-völgyet feldúló törököket Montecuccoli vissza nem szorította a folyó mögé. Az ekkori várúr, Johann Ernst Purgstall gróf volt Stájerország fő boszorkánybírája, aki a szomszédos Feldbachban tartotta a boszorkánypereket. A vár egyik szobájában ma is megtalálható Katharina Paltauf, a "virágboszorkány" képe, aki a várkapitány felesége volt és akit 1675-ben máglyán megégettek. Nem tudni, hogy Riegersburg mikor kapott mezővárosi státuszt. Gazdasági jelentősége feltehetően fokozatosan erősödött 1500 után, főleg lenszövőinek köszönhetően. 1598-ban az osztrák herceg már mezővárosként hivatkozik rá. 1603-ban említés történik a város bírájáról, a helyi plébános 1663-as állítása szerint viszont a település nem rendelkezett vásártartási joggal; ezt csak Ferdinánd császár biztosította Riegersburgnak 1838-ban. A Purgstall család 1817-es kihalása után 1822-ben Johann von Liechtenstein vásárolta meg az uradalmat; tőle a politikai hatalom 1850-ben került a városi tanács kezébe. 2015-ben a stájerországi közigazgatási reform keretein belül az addig önálló Breitenfeld an der Rittschein, Lödersdorf és Kornberg bei Riegersburg községeket egyesítették Riegersburggal. Lakosság A riegersburgi önkormányzat terület 2017 januárjában 4906 fő élt. A lakosságszám 1910 óta (akkor 5831 fő) többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,7%-a római katolikusnak, 0,9% evangélikusnak, 0,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a városban. Látnivalók Riegersburg vára a kornbergi kastély a boszorkánymúzeum a Szt. Márton-plébániatemplom Breitenfeld an der Rittschein plébániatemploma Lödersdorf Jézus szíve-temploma St. Kind Szent András-temploma az 1740-ben épült breitenfeldi plébánia Fischentin-Villa Stazione di Merone Stazione di Merone vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Merone településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Asso-vasútvonal Como–Lecco-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Moiana Stazione di Anzano del Parco Stazione di Erba Stazione di Lambrugo-Lurago Vysoké Veselí Vysoké Veselí település Csehországban, a Jičíni járásban. Vysoké Veselí Vrbice, Smidary, Staré Smrkovice, Nevratice, Sběř, Volanice és Žeretice településekkel határos. Lakosainak száma 868 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Dudás Gyula (labdarúgó) Dudás Gyula (Budapest, 1902. január 7. – 1956. július 7. előtt) válogatott labdarúgó, hátvéd. Pályafutása A válogatottban 1925 és 1932 között 20 alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1929–30, 1930–31, 1932–33 2.: 1931–32, 1933–34 3.: 1928–29 Magyar kupa döntős: 1933 Közép-európai kupa (KK) győztes: 1929 Bajnokok Tornája győztes: 1930 Milan Škriniar Milan Škriniar (Garamszentkereszt, 1995. február 11. –) szlovák válogatott labdarúgó, aki jelenleg az Internazionale Milano ésjátékosa. Borussia Dortmund A Borussia Dortmund (rövidítéseiben: BVB vagy BVB 09) egy német sportegyesület, székhelye Dortmund. A BVB Németország egyik legsikeresebb klubja, egyben az első német csapat, amely nemzetközi trófeát nyert. (1966 - KEK) Sikereinek csúcsát 1997-ben Ottmar Hitzfeld irányítása alatt érte el, többek között az UEFA Bajnokok Ligáját, majd ezt követően a Világkupát is elhódította. A Borussia Dortmund jelenleg is a Bundesligában játszik és a harmadik helyen áll a német örökranglistán. Legutóbbi bajnoki címét a 2011-12-es szezonban, Jürgen Klopp vezetőedző irányításával érte el. A dortmundi futballcsapatot nem csak a múltja miatt, de az egyedülálló szurkolótábora miatt is Európa legnagyobb klubjai közé sorolják. A 81.264 néző befogadására alkalmas Signal Iduna Park minden mérkőzésen megtelik, a dortmundi átlagnézőszám egyedülálló Európában. Habár a Borussia Dortmundot eredetileg labdarúgó szakosztályként alapították, van egy kézilabda és asztalitenisz szakosztálya is. A tagok száma az egyesületben kb. 35 000 fő. Történelem Az alapítás évei és a kezdetek A Borussia Dortmund csapata 1909. december 19-én alakult egy csapatnyi fiatal által. Ezen a napon az ifjú játékosok a templomkertben összevesztek a csapatot vezető papokkal. Ennek következményeképpen különváltak, és a labdarúgók egy közeli kocsmában elhatározták, hogy alapítanak egy új csapatot Ballspiel-Verein Borussia Dortmund 1909 néven. A „Borussia” szó Poroszországot jelenti, de a csapat neve mégsem az országnévből, hanem a közeli Borussia sörfőzde hasonnevű sörének nevéből származik. A kezdetekkor az új klub futballistái kék-fehér mezben, fekete nadrágban és vörös sportszárban játszottak. 1910. június 19-én megtartott szakszervezeti ülésen meghatározták, hogy ettől a naptól fogva három csapat, a Ballspiel-Verein Borussia Dortmund 1909, a Britannia Dortmund és a Rhennia Dortmund egy egyesületet, Ballspiel-Verein Borussia Dortmund-ot fogja alkotni. 1929-ben a csapat közel állt csődhöz, mivel komolyabb gazdasági háttér nélkül kínáltak profi szerződéseket játékosoknak. Így merült ki a csapat az erőn felüli költekezésekben. Első edzőjét, a német Ernst Kuzorrat a csapat 1935 júliusában szerződtette a csapat. Az 1930-as és '40-es évek A második világháború előtti évtizedben kezdett a csapat egyre eredményesebbé válni. Első edzőjét, a német Ernst Kuzorrat a csapat 1935 júliusában szerződtette a csapat. A háború alatt a dortmundiak számára a futball terén is szomorú korszak köszöntött be, mivel a nemzetszocialisták felszámolták a klubot. Emiatt a háború után is egy ideig SG Borussia Dortmund nevet viselték a játékosok, amelyet később BVB von 1909 e.V.-ra változtatták. Az 1947-1948, valamint 1948-1949-es szezonok során megnyerték a Nyugati Oberliga sorozatokat, így kiharcolták részvételüket a Német Nemzeti Labdarúgó bajnokságba. 1949-ben szerezte vissza az egyesület teljes önrendelkezési jogát. Ebben az évben vette fel a csapata a mai napig hivatalos nevét az egyesület: Ballspielverein Borussia 1909 e.V. Dortmund. Az '50-es és '60-as évek A Borussia Dortmund felemelkedésére az általános német csapatok közül, a legjobbak közzé az 1950-es években került sor, amire egy évtizednyi alapozásra volt szükség. 1956-ban, 1957-ben és 1963-ban is bajnoki címnek örvendhetett a csapat. A német labdarúgó-bajnoki rendszer 1964-es átszervezése megviselte a dortmundiakat. A Borussia, a Bundesliga egyik alapítóklubja, 1995-ig kellett várniuk a sárga-feketéknek a következő bajnoki győzelemig, ez volt az első Bundesliga elsőségük. 1965-ben a klub történetében első alkalommal nyerték meg a nemzeti kupát, így kvalifikálták magukat a következő szezon Kupagyőztesek Európa-kupája sorozatába, amit meg is nyertek. Így a Borussia Dortmund lett az első német klub amely trófeát nyert az európai futball-porondon. Címvédőként az ebben a szezonban kupagyőztes Bayern Münchennel indulhattak a KEK 1966-1967-es kiírásában, ketten képviselve a nyugat-németeket. Ez az idény nem sikerült olyan eredményesre, mint az előző, mivel a KEK második körében kiestek. Továbbá új riválisra, a Bayern Münchenre találtak, akik ebben az idényben előttük végzett a kupában, a bajnokságban és a KEK-ben is - , sőt meg is nyerte ezeket. Az 1966-1967-es szezont követően sajnálatos, és nemvárt módon hanyatlásba kezdett az egyesület. Az évtized legeredményesebb játékosa Lothar Emerich volt, aki 215 mérkőzésen 126 gólt szerzett. 1969-ben visszatért Jürgen Schütz, a csapat egykori középpályása. A '70-es és '80-as Az 1969-1970-es szezonban elért bajnoki 5. helyezés reményt adott a csapatnak az előző évek vesszőfutását, és a legtöbb gólt szerző Lothar Emmerich távozását követően, hogy a csapat ismét képes lehet tartani a lépést Nyugat-Németország élmezőnyével. Viszont a következő szezonok nem erről tanúskodtak: továbbra is a kiesés elől menekült a csapat, míg 1972-ben - főképp pénzügyi okok miatt - kiesett a csapat a harmadosztályba. Két szezont töltött a Regionalligaban. Az 1974-es év mozgalmas volt a Borussia Dortmund számára: beköltözött a csapat a világbajnokságra épült Westfalenstadionban (mai nevén Signal Iduna Park), továbbá feljutott a másodosztályba, ahol további 2 évet töltött, amíg megérett az első osztálybeli feljutásra. 1976-ban, a feljutás évében leigazolta a csapat Manfred Burgsmüller-t, aki 1983-ig szolgálta a csapatot, színeiben 224 alkalommal lépett pályára, és 135 gólt szerzett. 1978-ban ismét pénzügyi problémák jelentkeztek, amelyek kiküszöbölésére az 1989-es német kupagyőzelemből befolyt összeg által került sor. A megmaradt pénzből további játékosokat igazolt az egyesület. Az évezredforduló előtti sikerek A nagy terveket szövögető Borussia Dortmund az évtizedfordulót követő szezonban alulteljesítette az elvárásait (a bajnokságban a 10. helyen zárt a csapat), így a csapatot kupasikerre vezető Horst Köppel vezetőedző távozni kényszerült. 1991. július 1-én Ottmar Hitzfeld vette át a vezetőedzői feladatokat, aki a XX. század legsikeresebb edzője lett a Borussia Dortmund kispadján. A nyáron Stéphane Chapuisat is érkezett első számú csatárnak. Hitzfeld első szezonjában bajnoki második helyre vezette együttesét. Az 1992-1993-as szezonban pedig az UEFA-Kupa döntőjéig menetelt a csapat, ahol oda-vissza vágós rendszerben 6:1 arányban maradt alul Juventus Torinóval szemben. Ekkor vetett szemet Ottmar Hitzfeld a Juventusban játszó Jürgen Kohler, Andreas Möller, Júlio César hármasra, akik mindegyikét 1995-re teljes mértékben leigazolt a Dortmund. 1995-ben már Bundesliga elsőséget ünnepelhettek Ottmar Hitzfeld fiai olyan nevekkel a soraiban, mint Lars Ricken, Michael Zorc, Karl-Heinz Riedle, Matthias Sammer (az egyesület egyetlen aranylabdás játékosa), vagy a kapus, Stefan Klos. Az alábbi játékosokkal a soraiban és Ottmar Hitzfelfd vezetőedző vezetésével az 1995-1996-os szezonban bajnoki és szuperkupa győzelmet ünnepelhetett a Borussia Dortmund. Hatalmas potenciál rejlett a csapatban. Az 1996-1997-es szezon volt a Borussia Dortmund legsikeresebb idénye, ami során elhódította a hőnáhított UEFA-bajnokok ligája serleget, és megvédte az német szuperkupa címét. A szezon végén lejáró szerződését Ottmar Hitzfeld nem hosszabbította meg csapatával, és a Bayern Münchenhez csatlakozott. A vezetőedzői tevékenykedést az olasz Nevio Scala vette át aki egy szezon erejéig írt alá. Az olasz mester vezetése alatt az 1997-1998-as szezonban botrányosan alacsony színvonalú teljesítményt nyújtott a csapat: a BL győzelem által UEFA-szuperkupa résztvevői joggal játszott a csapat két mérkőzést az FC Barcelona ellen a trófea elnyeréséért, amin 3-1-es összesítéssel maradtak alul, a bajnokságban a 10. helyen végzett a csapat, a kupában pedig a harmadik körben esett ki a csapat. Egy neves trófeát mégis sikerült elhódítania a Borussia Dortmundnak: Tokióban 2:0 arányban legyőzták a Cruzeiro csapatát. Ennek az elvárásokon alulteljesített szezonnak egyik kiváltó oka Matthias Sammer térdsérülése volt, ami 1999-ben visszavonulásra kényszerítette őt. Az 1998-1999-es szezonban nem ért el trófeát érő sikereket a csapat. A XXI. század eleje A 2000-2001-es szezon kezdetekor Matthias Sammer vette át a Borussia Dortmund irányítását. Az átalakuláson átmenő csapat a 2001-2002-es szezon során megnyerte a bajnokságot Matthias Sammer vezetésével, és UEFA-kupa-döntőt játszott a Feyenoord Rotterdam csapatával, amit 2:3 arányban elveszített. 2002-ben újra pénzügyi problémák jelentkeztek a Borussia Dortmund együttesénél. Sammer 2004 nyaráig tartó edzősködése alatt csapatát a gazdasági nehézségek ellenére a bajnokság élmezőnyében tudta tartani. Az egyesület fennmaradásának érdekében el kellett adni a játékosokat, hogy kifizesse a felhalmozódott tartozásokat. Ebben az időben a Bayern München is segített kölcsönnel a csapatnak. Végül a 2005-ös krízist követően 2006-ban a Borussia Dortmund a megmenekülés érdekében felvásárlásra került, és elkezdődött a Westfalenstadion (mai nevén: Signal Iduna Park) átépítése. A 2007-2008-as szezonban Thomas Doll vezetőedző irányítása alatt a Borussia Dortmund német labdarúgókupa-döntőt játszott a Bayern München ellen, amit a hosszabbításban 1:2 arányban elveszített. A Jürgen Klopp-éra Jürgen Klopp 2008. július 1-én kezdte el a Borussia Dortmund élén a vezetőedzői feladatokat. Már a 2008-2009-es szezonban az egyesület egy tudatos építkezésbe kezdett: fiatal tehetséges játékosok érkeztek a klubhoz. A csapat az idény végén a bajnokság 6. helyén végzett. A 2009-2010-es szezonban Jürgen Klopp csapatát kezdte a saját stílusára, már-már arcképére formálnia, ami bajnoki 5. helyet és Európa-liga indulói helyet ért. 2010 nyarán érkezett Robert Lewandowski a csapathoz aki 2014 nyarai távozásáig 131 mérkőzésen 74 gólt szerzett. Jürgen Klopp regnálása alatt a 2010-2011-es szezonban 75 pontot szerezve megnyerte a csapat Bundesligát, így kiharcolták a BL részvételt a következő szezonra. A nyár folyamán a rivális Schalke 04 ellen veszítette el a csapat a német szuperkupát. A 2011-2012-es szezonban egy száguldó Borussia Dortmund nyerte meg (egy évig) rekordot jelentő 81 ponttal a bajnokságot, és a német kupát a Bayern Münchent döntőben 5-2 arányban legyőzve. Így a Borussia Dortmund történelmében először duplázott. A nyáron Marco Reus érkezett, hogy betöltse a balszélső pozíciót, Shinji Kagawa távozása miatt. A szezon a Bayern München elleni elvesztett szuperkupa-mérkőzéssel kezdődött. A 2012-2013-as szezonban a német kupából a negyeddöntőben búcsúzott a Bayern München elleni 0:1-es vereséget követően, a bajnokságot 91 pontot szerző Bayern München mögött a második helyen zárta a csapat 66 pontot gyűjtve. Viszont a Bajnokok ligájában a szezon utolsó hétvégéig versenyben volt a csapat. A Real Madridot 4:3-as összesítéssel kiejtő Borussia Dortmund az FC Barcelonát 7:0-s összesítéssel kiejtő Bayern Münchennel küzdött meg a csapat a Wembley stadionban a BL-serlegért. A finálét a Borussia Dortmund 1:2 arányban elbukta. Az új szezon kezdetekor nagy veszteség érte a dortmundiakat, mivel a Bayern München kifizette a csapat sajátnevelésű fiatal tehetségéért, Mario Götze-ért a kivásárlási árat, aki (meglepetésre) örömmel írta alá szerződését a csapat riválisánál. A nyári dortmundi német szuperkupa-mérkőzésen viszon visszavágott a csapat a már Josep Guardiola vezette Bayern Münchennek az előző szezonért, és 4:2-re legyőzték a BL-címvédő riválist. A 2013-2014-es szezon nem sikerült olyan jól, ahogy a felkészülés. A bajnokságban ismét a Bayern München mögött a második helyen, 19 ponttal lemaradva. A BL-ből a későbbi győztes Real Madrid ellen esett ki a csapat 2:3-as összesítéssel. A kupa-döntő hosszabbításásban 0:2-es vereséget szenvedett a Bayern München ellen a csapat. A nyáron Robert Lewandowski ingyen távozott a Bayern München csapatához, mivel nem hosszabbította meg a szerződését a Borussia Dortmund csapatával, és a vágya is Götze-hez hasonlóan a Bayern Münchenben való szereplés volt. Lewandowski pótlására Adrián Ramos és Ciro Immobile érkezett a nyáron. A 2014-es német szuperkupa-mérkőzésen ismét legyőzte a csapat a Bayern Münchent 2:0-ra. A 2014-2015-ös szezon nem folytatódott jól. A bajnokság első fordulójában rögtön vereséget szenvedett (0:2) a Bayer Leverkusen ellen. Ezen a mérkőzésen született a Bundesliga történetének leggyorsabb gólja: Karim Bellarabi kilenc másodperc után talált be. Ezután a téli szünetig még kilenc vereséget szenvedett, a szünetet 15 ponttal kieső (17.) helyen töltötte. A Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében a későbbi döntős Juventus állította meg a csapatot. Tavasszal gyorsan felzárkózott a bajnoki tabellán: az Európa Liga selejtezőt érő 7. helyen végzett. 2015. április 15-én jelentették be, hogy nem hosszabbítják meg Jürgen Klopp szerződését, így a vezetőedző a szezon végén távozik. A kupában egészen a döntőig jutottak, miután az elődöntőben tizenegyesekkel kiejtették a Bayernt. A döntőben azonban vereséget szenvedtek (3:1) a Wolfsburg csapatától. A 2015-2016-os szezontól Thomas Tuchel irányítja a Dortmundot. A Klopp éra után A Klopp helyére érkező Tuchelnek sikerült felráznia, és új fazont adnia a Dortmund játékának, így a Borussia ismét a Bayern München első számú kihívója lehet.Shinji Kagawa visszatért, a többi kulcsembert pedig sikerült megtartani. Bár az Európa-ligában szépen menetelt a gárda, a negyeddöntőben a Liverpool FC egy parádés párharc után búcsúztatja a BVB-t. (1-1,3-4) A bajnokságban másodikként zárnak, így ismét kiharcolják a BL indulást. Annál fájóbb volt a Bayern Münchennel szemben büntetőkkel elvesztett kupadöntő, ami a harmadik volt az elmúlt három évben. A szezon végén Mats Hummels bejelentette, hogy a Bayern Münchennél folytatja pályafutását. Sikerei, Díjai Nemzeti szinten Fußball-Bundesliga/Német Bajnokság Német (DFB)-Kupa Német Szuperkupa Ligakupa Nemzetközi szinten UEFA-bajnokok ligája Kupagyőztesek Európa-kupája UEFA-kupa/Európa-liga : ( 1996 ) UEFA-szuperkupa Világkupa Játékosok Jelenlegi keret 2018. február 12-i állapot szerint. Híres játékosok Németország Rudi Assauer Fredi Bobic Manfred Burgsmüller Norbert Dickel Lother Emmerich Jörg Heinrich Steffen Freund Torsten Frings Mario Götze İlkay Gündoğan Thomas Hässler Siggi Held Thomas Helmer Heiko Herrlich Eike Immel Sebastian Kehl Alfred Kelbassa Stefan Klos Jürgen Kohler Dieter "Hoppi" Kurrat Heinrich Kwiatkowski Jens Lehmann August Lenz Reinhard "Stan" Libuda Willi "Ente" Lippens Christoph Metzelder Frank Mill Andreas Möller Christian Nerlinger Alfred Niepieklo David Odonkor Frank Pagelsdorf Adi Preißler Stefan Reuter Marco Reus Lars Ricken Karl-Heinz Riedle Michael Rummenigge Matthias Sammer Aki Schmidt Hans Tilkowski Miroslav Votava Christian Wörns Michael Zorc Ausztria Wolfgang Feiersinger Bosznia-Hercegovina Sergej Barbarez Brazília Márcio Amoroso Júlio César Flávio Conceição Dedé Ewerthon Tinga Csehország Patrik Berger Jan Koller Tomáš Rosický Dánia Niclas Jensen Flemming Povlsen Dél-Afrikai Köztársaság Delron Buckley Steven Pienaar Horvátország Robert Kovač Mladen Petrić Lengyelország Euzebiusz "Ebi" Smolarek Jakub Błaszczykowski Robert Lewandowski Łukasz Piszczek Magyarország Varga Zoltán Hajnal Tamás Nigéria Victor Ikpeba Sunday Oliseh Norvégia André Bergdølmo Jan Derek Sörensen Paraguay Nelson Valdez Lucas Barrios Portugália Paulo Sousa Románia Marcel Răducanu Skócia Scott Booth Paul Lambert Murdo MacLeod Svájc Stéphane Chapuisat Philipp Degen Alexander Frei Törökország Nuri Şahin Uruguay Ruben Sosa Bédarrides Bédarrides település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 5051 fő (2015). Bédarrides Sorgues, Courthézon, Châteauneuf-du-Pape, Sarrians, Monteux, Entraigues-sur-la-Sorgue és Althen-des-Paluds községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Györfi Jenő Györfi Jenő (Nyárádmagyarós, 1933. június 9. –) romániai magyar matematikus és hadmérnök. Felesége Györfi Ibolya könyvszerkesztő. Életpályája A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett matematikát 1954-ben, majd mérnöki szakot 1961-ben a bukaresti Műszaki Katonai Akadémián. Ez utóbbin tanított 1961 és 1994 között. 1974-ben doktorált műszaki tudományokból. 1994-ben nyugdíjba vonult, de utána még tanított a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán. Tudományos dolgozatai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Munkássága Szakterületei: információelmélet, kódelmélet, véges algebrák. Könyvei A matematikai analízis elemei , Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2005. Valószínűségszámítás és lineáris programozás . A játékelmélet alapjai ( András Szilárddal ), Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2007. 1956-os dunaharaszti földrengés Az 1956-os dunaharaszti földrengés 1956. január 12-én következett be Dunaharasztiban, helyi idő szerint 06:46-kor. Az 5,6-os erősségű rengés következtében két ember vesztette életét, 38-an megsérültek, ugyanakkor Dunaharasztiban 3144 lakóház megrongálódott a település 3500 épülete közül. A földrengést több előrengés előzte meg, melyek 1922. augusztus 12-én és 21-én és 1923. február 9-én következtek be. A rengések erejét Dunaharaszti, Soroksár és Taksony településeken is érezni lehetett. Dunaharasztiban és Taksonyban mintegy 50-60 sírkő kidőlt, az ásott kutakat homok töltötte fel, Taksonyban iszapkráter és egy 3 cm széles repedés keletkezett. Törpeszender A törpeszender (Proserpinus proserpina) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, alkonyatkor aktív, a szenderfélék családjához tartozó lepkefaj. Megjelenése Mérete igen változatos, szárnyfesztávolsága 36–60 mm között lehet. Színe kevésbé változó: elülső szárnya alapszíne világoszöld, amely a peremén besötétedik. Pereme erősen szeldelt. Közepén sötétzöld, néha szinte fekete, széles sáv húzódik, benne egy-egy fekete folttal. Hátulsó szárnya narancssárga, széle fekete. Több színváltozat is ismert, a form schmidti elülső szárnyai sárgászöldek, hátsó szárnyai szürkék; a form brunnea cserzett bőrszínű vöröses középső sávval, a form grisea esetében pedig a zöld színt szürke váltja fel. A fiatal hernyó világoszöld, mintázata csak később mutatkozik rajta. Kifejlett formájában 6–7 cm hosszú, barna vagy zöld alapszínű, hátán apró sötét foltokból álló rajzolattal. Oldalát ferde sötét csíkok díszítik, melyek érintik nyolc, fekete keretű légzőnyílását is. A szenderfélék hernyóinál szokásos faroknyúlványa hiányzik, helyén szemre emlékeztető, sárga keretes fekete folt található. Bábja 25–30 mm hosszú, vörösbarna, fényes, feje és potroha sötétebb színű. Elterjedése Az Ibériai-félsziget északi részétől - Észak-Európa kivételével - egészen Nyugat-Szibériáig előfordul. A Kaszpi-tengertől keletre húzódó sivatagokból hiányzik, de újból megtalálható a Pamírban és Afganisztán hegyei között. Vándorló példányait megfigyelték a Brit-szigeteken és az Északi-tenger partvidékén is. Ismert egy izolált populációja a Közel-Keleten (Libanon és részben Izrael és Jordánia) valamint Marokkó és Algéria hegyvidéki területein. Az Alpokban 1500 m, a Pireneusokban 2000 m magasságig él meg. Magyarországon főleg az erdősebb vidékeken, elszigetelt csoportokban, de országszerte előfordul. Életmódja A törpeszender imágója április végétől június közepéig repül. Alkonyatkor aktív, szürkületben gyors repüléssel látogatja a virágokat az erdőszegélyeken, patakpartokon vagy ligetekben. Vonzódik a mesterséges fényforrásokhoz. Kis zöld petéit egyesével helyezi a hernyó tápnövényére, füzikékre (Epilobium), füzényekre (Lythrum) vagy ligetszépére (Oenothera biennis). Ennek megfelelően a vízfolyásokat és állóvizeket szegélyező magaskórós-bokorfüzeseket (ahol a füzike gyakori) vagy a száraz, elgyomosodó bokros erdőszéleket, parlagokat (a ligetszépe termőhelye) kedveli. Hernyója júniustól augusztusig táplálkozik, majd bebábozódik és a talajban áttelel. Európában évente egy generáció nő fel, de a meleg éghajlaton, például Észak-Afrikában évente két nemzedék nevelkedik márciusi és június-júliusi imágóaktivitással. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Beresztecskói csata A beresztecskói csata (lengyelül Bitwa pod Beresteczkiem, ukránul Берестецька битва [Beresztecka bitva]) a lengyel-litván hadsereg Bohdan Hmelnickij ellen vívott ütközete 1651. június 28–30-án. Előzmények 1648-ban a zaporozsjei kozákok és az ukránok közösen felkeltek a lengyel kizsákmányoló kiskirályok ellen, akiknek nagy földjeik voltak Ukrajnában. Vezetőjükké Bohdan Hmelnickijt egy korábbi lengyel-török háború hősét választották, aki a felkelés első két csatájában két válogatott reguláris lengyel sereget szétvert. Segítségül hívta a krími tatárokat, ami ellenben nagy hiba volt, mert a szövetségesek ukrán területeket pusztítottak, ami felett a hetman szemet hunyt. A lengyelek további vereségeik hatására egyezséget kötöttek az ukránokkal és a kozákokkal. Kilátásba helyezték a parasztok elnyomásának megszüntetését, a kozákok megsértett jogainak orvoslását és az ország függetlenségét. A zborovi béke értelmében a Hmelnickij hetman maradhatott és Ukrajna uralkodója, mely továbbra is a lengyel korona része maradt. De a kiskirályok is visszanyerték birtokaikat, s addigi hagyományos kizsákmányolási rendszerük mit sem változott. A zborovi béke után két évvel a kozákok és Ukrajna újból fellázadt a lengyelek ellen, de a lengyel fél is kezdeményezte a háborút, s eltökélt szándéka volt a Szejmnek, hogy leszámol Hmelnickijjel. A kozákokhoz csatlakozott III. Islam Girej tatár kán hordáival, akiket Tuhaj-bej irányított a harcban. A nyárra már lángokban állt Ukrajna és több várat is bevettek, de II. János Kázmér vezetésével a teljes haderő megindult és Beresztecsko mellett csatát vállalt Hmelnickijjel szemben. A szembenálló erők A főhetman hadereje az egykori túlzó becslésekkel ellentétben nem volt „tengernyi sokaság”, de a kozákokkal, felkelőkkel, zsoldosokkal (törökök, moldvaiak, hódoltságiak), s vele együtt a kán szintén hordáival százezer fő lehetett. Velük szemben a lengyel–litván hadsereg a még király hűségén levő lajstromos kozákokkal és ukrajnai csapatokkal nagyjából ugyanannyit tehetett ki, de alig lehetett kevesebb. A csata Június 28-án és a rákövetkező napra eléggé egyenetlenül folyt le a harc és nagy véráldozatokkal járt, ami miatt a nap hátralevő része gyakran halotthordással telt el. Június 30-án fordulat állt be, mikor Jeremi Wiśniowiecki hercegnek, az egyik mágnásnak ezredei megkezdték a támadást. Ezalatt a kozákok a királyi hadak hátába kerültek és már-már úgy tűnt a lengyelek megfutamodnak, mikor is Jeremi herceg átvágta az ellenség sorait, megfutamítva a moldvai és török zsoldosokat és megtámadták a kánt, akinek az elit hadai az átellenes dombokat foglalták el. Az ezt követő kemény harcban a kán testvére Amurat és a krími hadak vezére, az oroszlánul harcoló Tuhaj bej is elesett, a kán megsebesült. Ekkor János Kázmér cselekvésre szánta el magát és tatárok ellen indult, hogy a hordáikat megsemmisíthesse. De azok nem várták meg a bekerítést és kivonultak az ütközetből. Islam Girejt szétverték. Hmelnickij könyörögve próbálta maradásra bírni a kánt, de az dühödt gőgjében elhurcolta. A vereség teljessé vált és már csak a kozákok szekérvára maradt meg, akik az odazárkózott pórnéppel próbáltak kitartani, hátha Hmelnickij mégis csak visszatér. Az erődítményt közben rászakadt a zápor és ez időt engedett a kozákoknak, hogy megerősíthessék magukat. Az eső elmúltával a lengyel csapatok és a litvániai hadak bekerítették az ukránokat és a kozákokat. Henryk Sienkiewicz úgy írja le, hogy az ostromlókkal szemben a kozákok és az ukránok kétszeres túlerőben voltak, ez persze nem igaz, de a felkelő sereg száma nem lehetett annyira csekély, s megőrizte mind élelmiszer készleteit, mind felszerelését. A harcot Filon Dzsalalij ezredeskapitány folytatta, eközben egyezkedésbe bocsátkozott, de ez nem vezetett eredményre. Dzsalalij hasztalanul reménykedett abban, hogy a kán és a hetman mégis csak visszatér és felmenti a szekérvárat, de hír semmi nem jött, s közben a veszteségek nagyok voltak. Az elöljárók leváltották Dzsalalijt és Ivan Bohun ezredeskapitányt tették meg, aki a csata előtt pár nappal Winnicánál megfutamította a lengyeleket. Bohun agresszív és bátor katona volt, aki hallani sem akart az egyezkedésről, ehelyett a Pleszowa folyón át hidat akart leverni, hogy kivezesse a kozák–paraszt hadakat. A kozákok minden szóba jöhető anyagot, még értékes ruhákat is felhasználtak. Ám a lengyel tüzérség jelentős kárt tett az építményben, mire Bohun elindult, hogy elűzze a támadást intéző Adam Kisiel bracławi vajdát. Miután kivonult nemsokára olyan hír terjedt el, hogy a többi kozák parancsnok titokban el akar menni. Az emberek megrémültek, Bohun próbálta őket feltartóztatni, de a menekülők elsodorták, viszont nem halt meg. A szekérvárból kirontók közül sokan belefúltak a mocsarakba, a többiek java része áldozatul esett a lengyel és litván haderőnek. További események Ez a kegyetlen mészárlás még inkább szította a kozákokban a lengyelekkel szembeni gyűlöletet, amit a lengyel területek könyörtelen pusztításával toroltak meg. Hasonlóval válaszoltak a lengyelek Ukrajnában, ahol a kozák szolgálatba állt törökök és tatárok is további pusztításokat végeztek. 1654-ben Ukrajna Oroszországot ismerte el legfőbb urának, ez hosszas háborúskodást eredményezett Lengyelország és Moszkva között, továbbiakban pedig a törökök is beavatkoztak az Ukrajnában dúló háborúkba. 2001-es Australian Open – női egyes A 2001-es Australian Open női versenyét az amerikai Jennifer Capriati nyerte a svájci Martina Hingis előtt. PlayStation Network A PlayStation Network (rövidebb nevén PSN), a Sony Corporation által a PlayStation 4, PlayStation 3, a PlayStation Portable és a PlayStation Vita konzolokhoz létrehozott online rendszer, mely biztosítja az összeköttetést a játékosok között, illetve a Sony által nyújtott tartalmakhoz. Világszerte közel 77 millió regisztrált felhasználója van, ebből a magyarországi játékosok száma közel 30 000 fő. A hálózat 150 szerveren fut, és megközelítőleg 50 szoftver vezérli. A rendszerbe regisztrált felhasználói fiókokat 2012. február 8-án átnevezték, attól fogva Sony Entertainment Network (SEN) felhasználói fióknak hívják ezeket. A változás semmilyen következménnyel nem jár, a PlayStation Portable használóit pedig az átnevezés nem is érinti. (Nem tévesztendő össze tehát a teljes szolgáltatás megnevezésével, amire nem vonatkozik a változtatás.) Történet A Playstation Network megjelenését a Sony 2006-ban jelentette be a Tokyo Game Show keretein belül, miután már véglegesen is lehetett tudni a konzol megjelenési dátumát. Az eseményen többek között bemutatták, hogyan működik a rendszer, milyen letölthető tartalmak lesznek, és mennyibe fognak ezek kerülni. Nem sokkal később a fizetős tartalmakhoz létrehozták a PSN Network kártyákat, amelyeket több címletben hoztak forgalomba, illetve lehetővé tették az online bankkártyás fizetést is. A bejelentéssel együtt a Sony ígéretet tett arra is, hogy a szolgáltatás minden felhasználó számára ingyenes és mindenkor elérhető lesz. Ez meg is valósult 2011 áprilisáig. PSN tartalom A PlayStation Network azon túl, hogy a többjátékos mód használatát biztosítja ingyenesen, további lehetőségeket is nyújt a felhasználók számára. Mód van egy saját profil létrehozására, amin keresztül fel lehet venni a kapcsolatot más játékosokkal. A profil az interneten és a konzolokon keresztül is létrehozható. Számuk nincs korlátozva, ellenben a profilon belül felvehető barátok száma már igen. Kezdetben ez 50 volt, de a növekvő játékosszámnak köszönhetően megduplázódott, így ma már összesen 100 ismerős meghívásos alapon történő hozzáadására van lehetőség. A barátok chat-en vagy üzeneteken keresztül kommunikálhatnak, valamint meghívást is küldhetnek egymásnak valamely játékhoz történő csatlakozásra (ennek feltétele, hogy a meghívott személy is rendelkezzen az adott játékkal), de a játékokban elért eredményeik is összehasonlíthatók. A rendszer mindig jelzi az aktuális be- és kijelentkezéseket. A játékokban a trófeák (Trophies) szolgálnak a teljesítmény mérésére. Ezeket a profil a megszerzés dátumával és időpontjával együtt elmenti, és később akár egyenként is össze lehet hasonlítani őket más felhasználókéival. Jelenleg négy trófeatípus létezik, amik megszerzése nehézségi szinttől függően változik: bronz, ezüst, arany, illetve platina, ami úgy szerezhető meg, hogy a felhasználó a játékban található összes trófeatípust megszerzi. A PlayStation Store és PlayStation Plus szolgáltatás 2012. március 2-től Magyarországon is elérhető lesz. A bankkártyás fizetés mellett feltöltőkártyák vásárlására is lesz lehetőség, amelyek az indulási nappal egy időben kerülnek kereskedelmi forgalomba. PlayStation Store A PlayStation Store a PSN hivatalos online webáruháza, ami kifejezetten a konzolok értékesítésére lett létrehozva. Rengeteg fizetős és ingyenes extra tartalommal rendelkezik, amelyeket automatikusan letölt és telepít a rendszer. A fizetős tartalmak leginkább a játékok, amik a PlayStation programoktól kezdve egészen a legújabbPlayStation 4-es játékokig terjednek. Rengeteg kiegészítőt is csak innen lehet beszerezni, mint például bónusz pályákat vagy küldetéseket, valamint egyéb, később kiadott extrákat, de teljes, boltban kapható játékok letöltésére is van mód. Mindezeket összefoglaló néven DLC-nek, azaz letölthető tartalmaknak (Downloadable Content) hívják. A legfrissebb játékok kipróbálható változataihoz is itt lehet hozzájutni. Ezek általában egy-két pályát tartalmaznak, és ma már a legtöbb játék esetében elérhetőek. A vásárlást vagy letöltést megkönnyítendő, a tartalmak túlnyomó részébe egy bemutató videón vagy egy képgalérián keresztül is betekintést nyerhetnek a felhasználók. A konzolhoz is sok extra tartalom érhető el, mint például avatarok, hátterek és dinamikus témák. A fizetés háromféle módon történhet: egy előre megvásárolt (pre-paid) kártya segítségével, online bankkártyás fizetéssel vagy PayPal-lal. Minden felhasználónak van egy virtuális „pénztárcája”, amiben az aktuális egyenlege található, és amit tetszés szerint fel is tölthet. A pre-paid kártya úgy működik, hogy a rajta lévő kódot be kell írni a “redeem code” mezőbe és ezután az összeg automatikusan bekerül a pénztárcába (wallet). A tartalmakat akár egyenként is meg lehet vásárolni. Ilyenkor az összeg automatikusan levonódik a bankkártyáról, aminek az adatait előre eltárolja a rendszer, így nem kell minden egyes alkalommal begépelni azokat. PlayStation Plus A PlayStation Plus szolgáltatást a 2010-es E3 (Electronic Entertainment Expo) rendezvényen jelentette be Jack Tretton, az SCEA elnöke. 2010. június 29-én indult el, és mint azt neve is jelzi, extra szolgáltatásokat és kedvezményeket nyújt előfizetői számára. Jelenleg három időtartamra lehet előfizetni: egy hónapra, három hónapra és egy évre. A regisztrációkor vagy később lehetséges egy 14 napos próbaidőszak kipróbálására is, illetve bizonyos esetekben van lehetőség még egy 2 napos időszak aktiválására. Alapvetően elmondható, hogy minél hosszabb időszakra vásárolunk előfizetést, annál kedvezményesebb az ár. Sokszor a PS Store is kedvezménnyel adja az előfizetést, illetve ajándékot (pl. meghatározott játék, további hónapok) ad hozzá. A játékok vásárlásakor további engedményben részesülhetnek az előfizetők: a PlayStation Plus logóval ellátott tartalmakhoz általában 50%-os kedvezmény is kapható, de sokszor ingyenesen is elérhetőek a számukra. A szolgáltatást 2011. március 19-én kibővítették egy online tárhellyel, amit a játékok mentésére lehet használni. Összesen 150 MB áll rendelkezésre előfizetésenként és a mentések száma maximum 1000 lehet. Lehetőség van a törölt mentések visszahozására is, de csak akkor, ha 24 órán belül történt az adott törlés. A Sony a mentéseknek jelenleg 10 GB méretű felhőalapú tárhelyet biztosít a felhasználók részére. Instant Game Collection A PlayStation Plus-tagság megváltása hozzáférést biztosít bizonyos kiválasztott játékokhoz, külön költségek nélkül. Minden hónapban újabb játékok válnak elérhetővé, míg a régebbi címek kikerülnek a gyűjteményből. Az Instant Game Collectiont 2010. június 4-én jelentette be a SCEA vezérigazgatója, Jack Tretton. Kezdetben a PlayStation Plus-tagok a tagságuk megváltásával egyből 12 játékhoz jutottak, míg az új játékok egymást váltották a gyűjteményben. A tagok mindaddig a gyűjteményükben tudhatják a játékokat, amíg a PlayStation Plus tagjai. Ha a tagságuk lejár, akkor a játékok játszhatatlanná válnak, viszont, ha a tagságukat megújítják, akkor a játékok újra játszhatóvá vállnak. 2012. november 16-án a Sony bejelentette, hogy az új 2.00 firmware-frissítéssel a Plus szolgáltatás a PlayStation Vitán is elérhető lesz, így 2012. november 20-tól ez a rendszer is megkapja az ingyenes játékokat és a leárazásokat. Az első hat PS Vita Instant Game Collection-játék az Uncharted: Golden Abyssból, a Gravity Rushból, a Wipeout 2048-ből, a Tales from Space Mutant Blobsból, a Final Fantasy Tacticsból és a Jet Set Radióból állt. Kris Graft a Gamasutrától számos a PlayStation Plus Instant Game Collection szolgáltatásában részt vevő fejlesztőt is meginterjúvolt, hogy milyen hatással volt a szolgáltatás a bevételeikre és az elismertségükre. Minden egyes szerződés feltételei egyedi elbírás alapján történik, így egyes kiadók vagy fejlesztők részesedést kérnek a profitból, míg mások kizárólag a hírverésből profitálnak. Christofer Sundberg (Just Cause 2) szerint „PR és üzleti hírnév szempontjából mindenképpen megéri”, míg Tyler Glaiel (Closure) az így szerzett bevételt „szép lökés”-nek nevezte. A Retro City Rampage 125 000 új játékost szerzett a promóció keretében, a tervezője, Brian Provinciano megjegyezte, hogy „egy kritikus túlságosan nehéznek vélte a játékot és félúton abbahagyta, alacsony pontszámot adott rá. Azonban a PS Plus további 100 000 személyt hozott be, akik elmondhatják a barátaiknak ennek ellenkezőjét. Egy barát szava mindig többet jelent, mint egy kritikusé.” Összességében a meginterjúvolt fejlesztők úgy vélték, hogy az Instant Game Collection pozitív hatással van a márka ismertségre és a kulturális presztízsre miközben e mellé még szerény profitot is termel. PlayStation Home A PlayStation Home egy virtuális 3D-s szolgáltatás a PSN felhasználók részére. A Home szekcióban a felhasználó egy virtuális képmást alkothat meg (avatar), amit kedve szerint fejleszthet és alakíthatja külsejét, illetve egy hozzá tartozó lakást is kap. Az avatar segítségével a virtuális világban barangolhat, ahol más játékosokkal is interakcióba léphet vagy a világon belül található játékokban mérhetik össze tudásukat. (Jelenleg 256 ilyen típusú játék létezik.) Vannak versenyek, ahol értékes PS3 játékokat nyerhetnek, vagy a lakáshoz, illetve az avatarhoz kaphatnak kiegészítőket. A PS Home leginkább a Second Life típusú játékokra hasonlít. Közel 17 millió felhasználója van, 70 000 virtuális tárgya és több mint 600 állandó eseménye. Jelenleg Magyarországon ez a szolgáltatás nem elérhető. A jövő 2009 márciusában a Sony bejelentette, hogy a PSN-ből egy “nyílt operációs rendszert” szeretne létrehozni, ami nem csak a PS konzolok által lenne elérhető, azonban azóta sem jelent meg semmilyen hivatalos közlemény ezzel kapcsolatban. Howard Stringer, a Sony vezérigazgatója elmondta, hogy rengeteg kiaknázatlan lehetőség van még a Playstation Networkben, ezért a rendszert megérné nem csak PS3-ra fejleszteni. Támadás a hálózat ellen 2011. április 17-én súlyos támadás érte a Playstation Networköt üzemeltető szervereket. A világszerte nagy port kavart és a történelem egyik legnagyobb hackertámadása során 77 millió felhasználó adatait lopták el közel 3 nap alatt, ezzel megelőzve az amerikai TJX vállalat ellen elkövetett 2007-es támadást, ami 45 millió felhasználót érintett. Hatására a Sony kénytelen volt 2011. április 20-án leállítani a szolgáltatást, amivel nem kis elégedetlenséget váltott ki a felhasználók körében. Közel egy hónapig nem lehetett használni az online funkciókat. A támadás a felhasználók nevére, születési dátumára és bankkártya-adataira összpontosult. A vizsgálat közben támadás érte a Sony Online Entertainment szervereit is, aminek hatására a szakemberek számos hibára bukkantak az online védelmi rendszerben. Az egyik SOE szerveren találtak egy fájlt, ami “Anonymus” cím alatt a következő idézetet tartalmazta: “We are Anonymous. We are Legion. We do not forgive. We do not forget. You should have expected us." (“Mi vagyunk az Anonymus. Mi vagyunk a Légió. Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Számítanotok kellett volna ránk.”). Mivel valóban létezik egy “Anonymous” nevű csoport, a Sony joggal feltételezte, hogy ők voltak az elkövetők, ugyanis hetekkel korábban egy jól megszervezett támadásban behatoltak több, a Sony tulajdonában lévő cég rendszerébe, hogy egy közismert hacker jogait sértő eljárás ellen tiltakozzanak. A csoport hivatalos válaszlevélben reagált a vádakra: leírták, hogy bár valóban az ő szlogenjük az, amit találtak, mégsem ők az elkövetők, és amúgy sosem álltak bankkártyaadatok ellopása mögött. A Sony a támadás részleteit nem hozta nyilvánosságra, de elismerte, hogy nem tudják pontosan, hogyan is hatoltak be a rendszerbe. Végül 2011. május 14-én a cég sikeresen visszaállította a szolgáltatást és megerősítette a védelmi rendszerét. A támadás során világszerte 12,3 millió bankkártyaadatot tulajdonítottak el, ebből 5,6 millió az USA-ból való volt. A helyreállítás 171 millió dollárjába került a Sony-nak. Elterjedtség A Playstation Network hivatalosan 73 országban érhető el. A szolgáltatásokat a nem támogatott régiókban is el lehet érni, ha a felhasználó olyan tartózkodási helyet ad meg, melyen támogatott a hálózat. Ving Rhames Irving Rameses Rhames (New York, 1959. május 12.) amerikai színész. Filmjei 1994 Lemmenjoki A Lemmenjoki (finn nyelven: Lemmenjoki, észak-számi nyelven: Leammi) folyó Finnország északi részén található, Lappföldön. A mintegy 80 kilométer hosszú folyó a Nautajänkäból ered, a Paatari tavon keresztül végül az Inari tóba ömlik. Nevének eredete A Lemmenjoki tó neve a számi "Leammijohka" kifejezésből ered, amely meleg folyót jelent. A téves népi asszociáció miatt gyakran a finn "lempi" szóból eredeztetik nevét, amely a lemmen birtokos esetből ered, amely szerelem jelentéssel bír. A folyó mentén jelölték ki a Lemmenjoki Nemzeti Park területét, amely nevét a folyóról kapta, és ez egyben ez Európa legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Nagy Gábor (színművész) Nagy Gábor (Budapest, 1949. május 25. –) magyar színész. Életpályája Művészi hajlamát grafikus édesapjától, Nagy Zoltán (1916-1987) bélyeg- és bankjegytervezőtől örökölte, aki a régi magyar forint papírpénzeknek volt az egyik metszője. 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Főiskolásként kapta első filmes szerepét. Fabrícius Antalt alakította a Zsurzs Éva rendezésében 1971-ben készült A fekete város című tévéfilmsorozatban. Keleti Márton 1972-ben készítette el Huszka Jenő: Bob herceg című operettjének tévéfilmváltozatát, amelyben a címszereplőt játszotta. Később Mészáros Márta és Fábri Zoltán által a Szabad lélegzet és Az ötödik pecsét című filmekben jutott komoly feladathoz. A főiskola elvégzése után lett a Vígszínház tagja. 1980-ban a szolnoki Szigligeti Színház társulatához került. Öt évad után lett a Thália Színház, a későbbi Arizona Színház tagja, 1997-ben pedig a Soproni Petőfi Színházhoz szerződött. A Turay Ida Színház társulatának szintén a tagja. Első felesége, Pongor Ildikó balettművész, leányuk: Borbála. Második házasságából is egy leánya született. Szabadidejében teniszezik és lovagol, népművészeti tárgyakat gyűjt. Színpadi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 172; ugyanitt negyvenhat színházi felvételen is látható. Rendezései Georges Feydeau: Tragikus hirtelenséggel Szinkron Sorozatok A Bádogember: Ahamo - Ted Whittall A klinika : Dr. Udo Brinkmann - Sascha Hehn Álomhajó : Chefstewart Victor - Sascha Hehn Bankok Hilton: Richard Carlisle - Hugo Weaving Carnivale - A vándorcirkusz: Henry „Hack” Scudder - John Savage Dr. Csont : Max Keenan - Ryan O’Neal Halló, halló! : Herr Otto Flick - Richard Gibson/ David Janson Tiltott szerelem : Esteban Itriago - Manuel Escolano Filmek Anne Frank naplója (1959): Peter Van Daan (Richard Beymer) Az ördög jobb és bal keze (1970): Mortimer (Dominico Barto) Hangjátékok Hamupipőke (1983) .... Királyfi Jugband Blues A Pink Floyd Jugband Blues című dala 1968. június 29-én jelent meg a zenekar A Saucerful of Secrets című albumán. A dalt Syd Barrett írta, szerzőként csak ennyit tett hozzá az albumhoz. A Pink Floyd tagjaként ez volt az utolsó dala, ami hivatalosan megjelent. A dalhoz két promóciós filmet is forgattak. Az elsőben, ami egy régi – ma már nem kapható – Pink Floyd-videogyűjteményen van, Barrett céltalanul bolyong, miközben a dalt énekli. A második, sokkal egyszerűbb felvételen Barrett (aki először látható akusztikus gitárral) és a zenekar playbackre játszik (bár a felvétel némileg különbözik a stúdióban felvett változattól); a színpad elrendezése hagyományos, a háttérben pedig különböző pszichedelikus minták láthatóak (ezt a filmet 1967. december 20-án vették fel). Ezen a felvételen Roger Waters és Richard Wright tubán és harsonán is játszik. A film híven tükrözi, hogy milyen állapotban volt Barrett 1967 végén. A dal stúdiófelvételén Barrett azt akarta, hogy a fúvósbetétet az Üdvhadsereg zenekara játssza. A zenekar el is ment a stúdióba, Barrett pedig azt mondta, hogy játsszanak azt, amit akarnak, függetlenül attól, hogy a másik három zenész mit játszik. Norman Smith producer viszont azt tanácsolta, hogy a fúvószenekarnak írjanak partitúrát és azt vegyék fel. Végül mindkét változat elkészült, de az előre megírt rész felvétele közben Barrett szó nélkül elhagyta a stúdiót. A kész dalban az első, meg nem tervezett változat hallható. Sok rajongó úgy tekint a dalra, mint Barrett szomorú búcsújára. Barrett mentális állapota már a második album felvételének kezdetén komolyan leromlott, amit súlyosbított a zenekar másik három tagjától való eltávolodása. Erre utal a dal szövege is: „I don't care if the sun don't shine, and I don't care if nothing is mine, and I don't care if I'm nervous with you, I'll do my loving in the winter.” (Nem érdekel, ha nem süt a Nap, nem érdekel, ha semmim sincs, nem érdekel, ha dühös vagyok rád, majd télen szerelmeskedünk.) A Set the Controls for the Heart of the Sun mellett a második albumról a Jugband Blues került fel a 2001-es Echoes: The Best of Pink Floyd című válogatásra. Ezen közvetlenül a Wish You Were Here után hallható, amit részben Barrett hiánya ihletett. Részlet Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot. Bogovich Károly Bogovich Károly (Zemplén vármegye, 1780 körül – ?) mérnök. Életpályája Pontos születési helye és ideje, valamint halálozásának adatai nem ismertek, Zemplén vármegyében született 1780 körül. 1819-ben Zemplén vármegye első földmérőjeként volt ismert. Mérnöki oklevelét a pesti Institutum Geometricumban 1808-ban nyerte. 1823-ban a Duna felvételéhez rendelték ki. Lejtmérési munkálataikkal, Huszár Mátyással és Holecz Andrással a Hortobágyon és a Veresnádon át egységes szintezési hálózatot hoztak létre Nagyszőlőstől Szegedig. Munkássága Dolgozott a Bodrog , a Laborc , a Tisza és a Tapoly szabályozásának tervein, valamint a Bodrog több más mellékfolyójának felvételén is. A Tokajnál levő torkolathoz műtárgyakat is tervezett. Nagyszőlőstől a Hortobágyig ő végezte e vidék első lejtmérését. Borville Borville település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 100 fő (2015). Borville Clayeures, Froville, Loromontzey, Rozelieures és Saint-Rémy-aux-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fourneaux (Manche) Fourneaux település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 150 fő (2015). Fourneaux Pont-Farcy, Beuvrigny, Domjean és Tessy-Bocage községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ágost Az Ágost férfinév a latin Augustus név magyar változatából (Augusztusz) való, de lehet a szintén ebből származó Ágoston név rövidülése is, jelentése: magasztos, fennkölt. Női párja: Auguszta, Augusztina, Ágosta. Rokon nevek Az Ágost anyakönyvezhető rokon neve: Ágoston Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években nem szerepel a 100 leggyakrabban adott férfinév között. A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es és a 2010-es években az Ágost nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között. Névnapok május 28. augusztus 3. augusztus 8. augusztus 28. Híres Ágostok Adelburg Ágost lovag, 19. századi zeneszerző , hegedűművész Ágost szász választófejedelem ( 16. század , 1526-1586) II. Ágost lengyel király (Erős Ágost), I. Frigyes Ágost néven szász választófejedelem III. Ágost lengyel király (Kövér Ágost), II. Frigyes Ágost néven szász választófejedelem Bayer József Ágost honvéd ezredes August Ewald König német regényíró August Ferdinand Möbius német matematikus, csillagász Augustus S. Porter amerikai politikus, szenátor Gillette Stadion A Gillette Stadion (angolul: Gillette Stadium) az otthona a New England Patriots amerikai futball csapatnak, és a New England Revolution futball csapatnak. Az eredetileg CMGI Field névre keresztelt stadiont ( jelenlegi nevét 2006 óta viseli) végül 2002-ben adták át. Az építés költsége elérte a 325 millió dollárt. A hivatalos átadás 2002. május 11-én volt, a New England Revolution soccer-csapat mérkőzésével (természetesen az ő hazai mérkőzéseik is itt kerülnek lebonyolításra). A hivatalos nyitómérkőzés 2002. szeptember 9-én a Pittsburg Steelers elleni Monday Night Football mérkőzés volt. A komplexum 68 756 néző befogadására képes, ez magában foglalja a több, mint 6000 klub ülést, és a 87 luxus páholyt. A pályát eredetileg valódi fű borította. 2006. november 14-én egy felhőszakadást követően a New York Jets elleni meccs során a talaj annyira megrongálódott, hogy a vezetőség műfű “telepítése” mellett döntött. A november 26-án a Bears elleni mérkőzésük már az új műfüves pályán zajlott, és a csapat győzelmével zárult. Szék község Szék község (románul: Comuna Sic) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Szék, beosztott falvai nincsenek. Fekvése Kolozs megye északnyugati részén helyezkedik el, Kolozsvártól 60, Szamosújvártól 15 kilométerre. Szomszédos köégek: délnyugaton Bonchida, délkeleten Magyarpalatka, keleten Cege, északon Szamosújvár, északkeleten Szamosújvárnémeti. Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult: A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2459 fő volt, melynek 93,78%-a magyar, 3,58%-a román. Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 73,32%-a református, 9,92%-a hetednapi adventista, 6,43%-a római katolikus, 3,66%-a ortodox, 2,77%-a pünkösdista. Nevezetességei A község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a széki Aranyszájú Szent János-fatemplom ( LMI-kódja CJ-II-m-B-07762) a széki ferences templom (CJ-II-m-B-07761) a széki református templom (CJ-II-m-B-07759) a széki Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (CJ-II-m-B-07758) a széki Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom (CJ-II-m-B-07760) a széki sóbányában található két kőoszlop (CJ-III-m-B-07822) Országos szinten védett terület a széki nádas. Híres emberek Széken születtek Redmeczi T. János református pap, Aranka György (1737–1817) tudományszervező, író, költő, zabolai Mikes Kelemen (1820–1849) honvéd huszár ezredes, Köpeczi Sebestyén József (1878–1964) művészettörténész, heraldikus, festőművész, Filep Istvánné Győri Klára (1899–1975)mesemondó, Csorba István (1925–2008) agrármérnök, gazdasági szakíró. Rullstorf Rullstorf település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1891 fő (2016. december 31.). Rullstorf Reinstorf községgel határos. Népesség A település népességének változása: Szederaknázó sörtésmoly A szederaknázó sörtésmoly (Emmetia marginella) a valódi lepkék alrendjének Heteroneura alrendágába sorolt foltaknás sörtésmolyfélék (Tischeriidae) családjának képviselője. Elterjedése Európai és észak-afrikai faj, hazánkban általánosan elterjedt. Megjelenése Szárnya agyagsárga, barna mintázattal. A szárny fesztávolsága 8–10 mm. Életmódja Évente egy nemzedéke nő fel; a lepkék május–júniusban repülnek. Főként nappal aktívak, de éjszaka a mesterséges fény is vonzza őket. Tápnövényei a málna- és szederfélék (Rubus nemzetség). A hernyó ősszel rágja ezek leveleibe nagy, fehéres vagy barnás, szélén gyakran vöröses foltaknáit. Vay Béla Báró vajai Vay Béla (Alsózsolca, 1830. szeptember 29. – Alsózsolca, 1910. augusztus 17.) politikus, Borsod vármegye főispánja, a főrendiház alelnöke, báró vajai Vay Lajos főispán fia, Vay Elemér főispán apja. Élete Az ősrégi református vajai Vay család bárói ágának a sarja. Apja vajai báró Vay Lajos (1803–1888), Borsod vármegye többszörös főispánja, anyja gróf széki Teleki Erzsébet (1812–1881). Szülei egyetlen gyermekeként gondos neveltetésben részesült. A szülői kapcsolatok révén magántanulóként szülőhelyén, Alsózsolcán tanult, ott is érettségizett. Ezt követően Budapesten végezte jogi tanulmányait, szintén magánúton. Itt érte az 1848-as forradalom, melynek során beállt nemzetőrnek. A szabadságharc alatt többek között Mészáros Lázár seregében részt vett a szikszói ütközetben. A bukás után elkerülte a számonkérés, így európai utazásai révén tágíthatta látókörét. Mivel apja Borsod megye főispánja volt (három ízben), Vay Lajos is politikai pályát választott. Először az 1861-es, majd az 1869-es választásokon lett a szirmabesenyői választókerületből országgyűlési képviselő. A következő, 1872-es választásokon már nem indult, mert 1872. május 15-én megbízatást kapott Borsod vármegye főispáni feladatainak ellátására. A beiktatási ceremónia június 17-én volt, melynek során „…tekintélyes küldöttség … díszmagyar öltözetben együttesen indult Alsó-Zsolcára, …[hogy] onnan a megye székházába ünnepélyesen bekísérjék”. A köszöntő beszédeket Lévay József főjegyző, valamint a város országgyűlési képviselője, Horváth Lajos mondta. Vay Béla 22 évig, 1894-ig állt a vármegye élén. Munkálkodása nem volt problémáktól mentes: Miskolc – Losonczi Farkas Károly és Soltész Nagy Kálmán polgármesterek vezetésével – ebben az időszakban indította el küzdelmét a város önállósága elnyeréséért, a diósgyőri koronauradalomtól való elszakadásért, tulajdonképpen a feudális függőségek felszámolásáért (Miskolc végül csak 1909-ben vált törvényhatósági jogú várossá). Tudományos szintű numizmatikai témájú munkája Az én pénzeim című, 1902-ben a Franklin Társulat által kiadott könyv, amelyben 2334 darabból álló és 11 057 korona értékű gyűjteménye leírását tette közzé. Vay Béla családjához fűződik Lillafüred elnevezésének a története. Erzsébet lányának – miként a Vay családban minden Erzsébetnek – Lilla volt a beceneve. A névadás Vay Elemérnek, Lilla fivérének, a Borsodi Bükk Egylet akkori elnökének javaslatára született 1881–1882 körül. Az apropó az volt, hogy Lilla kezét ebben az időben kérte meg gróf Pejácsevich Tivadar (1855–1928) horvát bán. A távolra került Lilla állítólag részt vett a Palotaszálló átadási ünnepségén – inkognitóban. Házassága és leszármazottjai 1854-ben megnősült, felesége Teleki Zsófia grófnő lett. A házasságból három lány- és egy fiúgyermek (Elemér) született: báró Vay Elemér ( 1855 – 1931 ), Borsod vármegye főispánja. báró Vay Erzsébet ( 1860 — 1941 ), császári és királyi palotahölgy. Férje, dr. gróf verőczei Pejácsevich Tivadar ( 1855 – 1928 ), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, császári és királyi kamarás. báró Vay Anna ( 1856 — 1934 ). Férje, gróf hallerkeöi Haller János ( 1852 — 1928 ), Máramaros vármegye főispánja. báró Vay Mária ( 1858 — 1936 ). Férje, pelsőczi Hámos Aladár ( 1852 - 1916 ). Ammerndorf Ammerndorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1286 fő (1987. május 25.). Lemnitz Lemnitz település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 403 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Saint-Georges-des-Gardes Saint-Georges-des-Gardes település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1598 fő (2015). Saint-Georges-des-Gardes La Chapelle-Rousselin, La Tourlandry, Trémentines, Chemillé, Melay és Chemillé-Melay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Orvaux Orvaux település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 530 fő (2015). Orvaux Champ-Dolent, Le Fresne, Gaudreville-la-Rivière, Le Mesnil-Hardray és Nogent-le-Sec községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Galliavola Galliavola település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 199 fő (2017. január 1.). Galliavola Lomello, Villa Biscossi, Ferrera Erbognone és Pieve del Cairo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Jugoszlávia az 1924. évi téli olimpiai játékokon A Jugoszláv Királyság a franciaországi Chamonix-ban megrendezett 1924. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. I. Henrik navarrai király A Champagne-házból származó I. (Kövér) Henrik (1244/1249 – 1274. július 22.) navarrai király 1270-től 1274-ig uralkodott, egyidejűleg III. Henrik néven Champagne grófja, I. (Utószülött, avagy Trubadúr) Theobald (1201 – 1253) navarrai király másodszülött fia Bourbon Margit navarrai királynétól. A bátyjának, II.Theobald (1239 – 1274) navarrai királynak az utóda. I. Henrik rövid uralkodása alatt ügyetlenül kormányzott. Az egyik forrás adatai szerint a mértéktelen életmódot folytató király teljesen francia befolyás alatt állt, egy másik forrás adatai szerint viszont Anglia felé keresett kapcsolatot. A lányát, az Artois-i Blanka navarrai királynétól született Johannát ugyanis a Plantagenet-házból származó I. Edward (1239 – 1307) angol király egyik fiához akarta feleségül adni, hogy a Navarrai Királyság területeit egyesíthesse az akkor angol kézen lévő Gascogne-nyal, de a királynak ez a terve nem valósult meg. I. Henrik fia, Theobald, balesetben, már gyermekkorában meghalt. Utóda így a lánya, Johanna (1273? – 1305) lett, aki I. Johanna néven a Navarrai Királyság utolsó Champagne-házi uralkodója volt. Protestáns többségű államok A protestáns államnak vagy protestáns országnak nevezzük[forrás?] tágabb értelemben azokat az államokat, országokat, ahol a lakosság többsége protestánsnak vallja magát, szűkebb értelemben pedig azokat, ahol valamelyik protestáns vallás államvallásként van deklarálva. A protestáns vallásúak lehetnek reformátusok, unitáriusok, baptisták, evangélikusok, anglikánok: metodisták és episzkopálisok; mormonok, kvékerek, adventisták, pünkösdisták. Néhány protestáns többségű állam Amerikai Egyesült Államok - 51,3% protestáns Antigua és Barbuda - 76,4% protestáns, ebből 25,7% a Nemzetközösség és az Egyesült Királyság befolyására visszavezethetően anglikán Barbados 63,4% protestáns, ebből 28,3% anglikán Dánia lakosságának hivatalosan 95%-a evangélikus Norvégia – hivatalos adatok szerint a lakosság 85,7%%-a az evangélikus Norvég Egyházhoz tartozik Saint Kitts és Nevis - Az ország lakosságának 36%-a anglikán egyház híve, további felekezetek: metodista (32%) [forrás?] Saint Vincent és a Grenadine-szigetek - 75% protestáns, ebből 47% anglikán, 28% metodista Swieqi Swieqi Málta egyik helyi tanácsa a kikötőktől északnyugatra. Két völgy, a Wied Għomor és a Wied il-Kbir (vagy Wied Mejxu) közötti dombon áll. Lakossága 8099 fő. Neve a sieqja (öntözőcsatorna) többes száma. Ibraġ neve a borġ (torony) többes száma. A helyi tanácsot Swieqi Madliena, Ta' l-Ibraġ és St. Andrew's egy része alkotják. Története Madliena helyén a 15. században épült fel a Mária Magdolna-kápolna. Ibraġ főútján is áll még egy régi kétemeletes "torony", amelyről a hely a nevét kaphatta, a másikat néhány évtizede elbontották. A San Ġiljantól északkeletre Baħar iċ-Ċagħaqig tartó területet a britek építkezései óta St. Andrew's néven ismerték, a katonai tábor elnevezése után. Mai elnevezése alapján mezőgazdasági terület lehetett. 1878-ban a kikötők védelmére elkezdődött a Victoria Lines védvonal építése, egyik erődjét Madliena dombjára tervezték. 1880-ban az erőd építése közben lebontották a régi Mária Magdolna-kápolnát, helyette épült a ma is álló kápolna. Ta' l-Ibraġban 1966-ban épült fel a Szeplőtelen fogantatás-templom. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. 1999. április 4-én lett önálló egyházközség, így a tanács területe egyházilag is egységessé vált. 2010. márciusában Madliena részlegesen önálló mini-tanácsot választott. Swieqi alapvetően lakóövezet, de a közeli városokban tanulók is előszeretettel bérelnek itt lakást. Önkormányzata Swieqit héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban. Polgármesterei: Antoinette Naudi (1994-1998) Dolores Cristina (1998-2001) Paul Abela (2001-2004) Alfred Curmi (2004-2007) Carmen Said ( Nemzeti Párt , 2007-2012) Noel Muscat (Nemzeti Párt, 2012-) Nevezetességei Fort Madliena Victoria Lines Szeplőtelen fogantatás templom (Ta' l-Ibraġ): Swieqi plébániatemploma Mária Magdolna -kápolna (Madliena) Swieqi Day: szeptember 9 -én tartják a település napját színes programokkal Sport Sportegyesületei: Labdarúgás: Swieqi United Football Club ( 2009 . május): jelenleg a 4. vonalban játszik Tenisz: Swieqi Tennis Club Közlekedése Autóval jól megközelíthető az északkeleti parti főútról vagy Birkirkara felől. Autóbuszjárata Valletta felől: 64 (St.Andrew's). A tömegközlekedési reformot követően a tanács területén belül is lesz helyi buszközlekedés. Phyllostomus hastatus A Phyllostomus hastatus az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) családjába tartozó faj. A Phyllostomus emlősnem típusfaja. Előfordulása A Phyllostomus hastatus előfordulási területe Közép- és Dél-Amerika. A következő országokban őshonos: Bolívia, Brazília, Costa Rica, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Honduras, Kolumbia, Nicaragua, Panama, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela. Belizében, Ecuadorban és Peruban ritka vendég. Dél-Amerikában gyakori denevérfaj, míg a Közép-Amerikában csak stabil állományai vannak. Az erdők mellett a városokban és falvakban is fellelhető. Alfajai Phyllostomus hastatus hastatus Pallas, 1767 Phyllostomus hastatus panamensis J. A. Allen, 1904 Megjelenése Ez az állat Amerika egyik legnagyobb denevérfaja. Fej-testhossza 10-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 45,5 centiméter. Testtömege 81 gramm. Bundája sötét barna, hasi része világosabb narancssárga árnyalattal. A hártyás orra igen fejlett, fülei távol ülnek egymástól, farka pedig rövid. A hímnek torokzsákja van. Az alsó ajkon V-alakú kinövés van, amelyen sok is dudor látható. Életmódja A Phyllostomus hastatus egyaránt kedveli a sűrű erdőket és a nyílt terepet is. Főleg a folyók, patakok közelében található meg, de a szárazabb vidékeken is megél. Ez a faj faodvakban, barlangokban, termeszek váraiban vagy háztetők alatt is megpihen. Körülbelül 10-100 példány pihenhet egy helyen. Olykor egy hím akár 30 nőstényt is gyűjthet maga köré, amelyeket aztán hevesen védelmez, más hímekkel szemben. A Phyllostomus hastatus mindenevő, kisebb gerinceseket, virágport és virágot egyaránt fogyaszt. Táplálkozása során megtermékenyíti az ember egyes haszonnövényét, azonban a banánt is megdézsmálja. Körülbelül 18 évig él. Szaporodása A kutatók még nem ismerik e denevérfaj szaporodási időszakát, és azt sem, hogy évente hányszor ellik. Bár szoptatós anyákat az év bármely részében be lehet fogni. Legvalószínűbb, hogy egy nőstény évente, csak 1 kölyöknek ad életet. A vemhesség pedig körülbelül 120 napig tarthat. Grönlandi kutya A grönlandi kutya (dánul: Grønlandshund) erős testfelépítésű szánhúzó kutya, mely a sarki farkas közeli rokonának tekinthető. Jellemzői Teste A grönlandi kutya erős teste nagy kitartást sejtet. Törzsének hossza valamivel nagyobb, mint a marmagassága. A teste erős, és izmos, a mellkasa széles, a háta vízszintes és egyenes, a lágyéka pedig széles. A far enyhén lejt. Igen vastag, magasan tűzött farkát a háta fölé borítva görbítve tartja. Lábai egyenesek, vastag csontokkal és erős izmokkal. Könyöke a test közelében van, de teljesen szabadon mozoghat. Hátsó lábain csak enyhén rajzolódnak ki az ízületek. Mancsai kör alakúak, viszonylak vaskosak és erősek. Nyaka erős és eléggé rövid. Feje A grönlandi kutya széles, kissé boltozatos koponyája határozott - de nem eltúlzott - stop található. Az orrnyereg tökéletesen egyenes. Az ék alakú arcorri rész az orr hegye fölé keskenyedik, de azért nem lehet " csőszerű ". Ajkai vékonyak. Háromszögletű, felálló fülei meglehetősen kicsik, s a végük lekerekített. Szemei kissé ferde metszésűek, és nem mélyen ülők, sem kidülledők nem lehetnek. A grönlandi kutyának erős, ollószerű harapása van. Marmagassága A kanok marmagassága legalább 60 centi, a szukáké 55 centi. Felső mérethatár nincs megadva. Szőrzete A grönlandi kutya szőrzete kettős. A sűrű és puha aljszőrzet fölött sűrű, egyenes és durva fedőszőrzet húzódik. A szőrszálak nem göndörödnek, de, még csak nem is hullámosak. A farok alsó oldalán sűrűbb és hosszabb szőrzet fejlődik. Színei Ennél a fajtánál az albínói kivételével minden szín és színkombináció elfogadható. Orra fekete, de télen hússzínűvé változhat. A sötét szem az ideális, bár a világosabb szőrzetű egyedéknél a szemvilágosabb lehet. Vérmérséklete Jelleme A grönlandi kutya igazi ősi típusú sarki kutya, és a vérmérséklete is ennek megfelelő. Társnak nem különösebben alkalmas, egyszerűen nem olyan a természete. Magabiztos és nyugodt, kiegyensúlyozott, független és önfejű, emellett józan, igénytelen, nem kíméli magát, és domináns jellemű. Társkedvelő állat, rosszul érzi magát, ha egyedül kell maradnia. Ritkán ugat, de annál többet vonyít. Ennek a kutyának hihetetlen mennyiségű energiája van, és elképesztő kitartása. Társas viselkedése Nem szereti, ha egyedül hagyják. Aki ilyen kutyára vágyik, annak legalább kettőt, de célszerű többet beszerezni. Ezek aztán remekül éldegélnek együtt egy szabadtéri kifutóban. A falkájukon kívüli kutyákkal domináns módon viselkedhetnek. A grönlandi kutya erős vadászösztöne miatt általában nem jön ki jól a macskákkal és egyéb háziállattal. A család barátait és az idegeneket egyaránt szilaj lelkesedéssel üdvözli - s ezt gyakran izgatott vonyítással kíséri. Nagyságával és megjelenésével elriasztja a betolakodókat, de valójában nem alkalmas házőrző kutyának. Általános gondozási tudnivalók Szőrzetápolási igényei A gondozás mennyisége függ az adott vidék éghajlatától és a kutya tartásának módjától. A hűvösebb vidékeken, a szabadban tartott grönlandi kutya szőrzete alig igényel törődést, míg a melegebb éghajlaton élő, vagy lakásba gyakran bejáró társát rendszeresen át kell kefélni, fésülni. A vedlési időszakban a kétsoros, fémfogú fésű a legalkalmasabb eszköz arra, hogy eltávolítsa az aljszőrzet kihulló, régi szálait. Tanítása A grönlandi kutyát elég nehéz engedelmességre nevelni, mivel önfejű, domináns, független természetű. Gazdáját ugyan nagyon szereti, de általában inkább saját ösztöneire hallgat. Sok-sok türelem és megértés kell ahhoz, hogy megtanítsák az alapokra, de a gazdája így sem számíthat túl sokra. A grönlandi kutya elsősorban szánhúzó, amelyet azért tenyésztettek ki, hogy zord éghajlaton is képes legyen dolgozni - tehát nem családi kutya. Mozgásigénye Nyilvánvaló, hogy a grönlandi kutyának sok mozgásra van szüksége. Ennek a fajta számára legjobb formája az, ha lehetőséget kap egy szán, vagy egy kis kerekes kocsi vontatására. Ha valaki nem tud erről gondoskodni, az inkább nézzen másik fajta után. A grönlandi kutya általában túl erős ahhoz, hogy gazdájával tartson egy kis kerékpáros sétálásra - könnyen fel tudná borítani a biciklist. A késztetés az órákig való gyaloglásra nagyon erős benne, és hatalmas távolságokat tud megtenni. Ha alkalma adódik rá - mondjuk a kerítés hibája miatt -, szívesen elszökik, és ilyenkor napokig távol maradhat. Ugyan ezért nem tanácsos póráz nélkül sétáltatni sem. Alkalmazásai A fajta nagyszerű teljesítményre képes a szánhúzásban, ezért aki ilyen célra szeretné használni kutyáját, annak ő az ideális választás. Meleg időben nem szabad dolgoztatni - és a grönlandi kutya esetében a 15 fok feletti hőmérséklet már melegnek számít! Swift megye (Minnesota) Swift megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Minnesota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Benson. Lakosainak száma 9546 fő (2013. július 1.). Swift megye Stevens és Chippewa megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 57-es busz (Tatabánya) A tatabányai 57-es jelzésű autóbusz a Végállomás és a Bridgestone között közlekedik. A vonalat a T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. üzemelteti. Története Az új buszvonalat 2018. január 2-án indította el Tatabánya új közlekedési társasága, a T-Busz Kft. 7495 Feynman A 7495 Feynman (ideiglenes jelöléssel 1995 WS4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Miloš Tichý és Zdeněk Moravec fedezte fel 1995. november 22-én. 2017-es US Open – vegyes páros Ez a szócikk tartalmazza a 2017-es US Open (tenisz) vegyes páros mérkőzéseit. A címvédő a német Laura Siegemund és a horvát Mate Pavić párosa volt, akik azonban ebben az évben nem tudtak együtt indulni Laura Siegemund sérülése miatt. Pavić párja ezúttal a szlovén Andreja Klepač volt, azonban már az első körben kiestek. A magyar Babos Tímea párja a vegyes párosban korábban már háromszor is Grand Slam-győzelmet aratott brazil Bruno Soares volt, akivel a negyeddöntőig jutott. A tornagyőzelmet Martina Hingis és Jamie Murray párosa szerezte meg, miután a döntőben 6–1, 4–6, [10–8] arányban győztek a tajvani Csan Hao-csing és az új-zélandi Michael Venus kettős ellen. Kiemelések Martina Hingis / Jamie Murray (Győztes) Szánija Mirza / Ivan Dodig (első kör) Csan Hao-csing / Michael Venus (döntő) Babos Tímea / Bruno Soares (negyeddöntő) Casey Dellacqua / Rajeev Ram (első kör) Andrea Hlaváčková / Édouard Roger-Vasselin (első kör) Gabriela Dabrowski / Róhan Bópanna (negyeddöntő) Lucie Hradecká / Marcin Matkowski (negyeddöntő) Hontmarót Hontmarót (szlovákul: Hontianske Moravce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Apátmarót és Egyházmarót egyesítésével jött létre. Fekvése Korponától közúton 20 km-re északnyugatra fekszik. Története Apátmarótot 1135-ben a bozóki monostor birtokainak összeírásában "Morout" alakban említik először. Neve alapján eredetileg morvák lakta település lehetett. Következő említése 1252-ben történik, amikor IV. Béla király a zólyomi erdőóvók itteni földjét Preyzazlo comesnek adja. 1269-től a pilisi cisztercita kolostor birtoka, akik egészen a 19. századig bírták a települést. 1285-ben "Marouth" néven említik. Károly Róbert, majd Nagy Lajos király is szabadalmakat adott a településnek, melyeket Mátyás is megerősített. A 16. századra azonban jobbágyközséggé alakult vissza. 1496-ban "Apath Marouth" alakban szerepel írott forrásban. 1715-ben 31 portája volt. 1828-ban 44 házában 265 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Egyházmarót a 13. században keletkezett Apátmarót határában. 1245-ben "Morout" alakban említik először, a bozóki apátság birtokolta. A 16. században birtokosai a Zmeskall és a Bartakovics család voltak. 1715-ben malma, 6 kúriája és 26 adózó portája létezett. 1828-ban 42 házában 251 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "Apát Marót, és Házas Marót. Két tót falu Hont Várm. Apát Marótnak földes Ura a’ Religyiói Kintstár, postája is vagyon, amannak pedig földes Urai több urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek Nádasnak szomszédságában, és annak filiáji, földgyeik közép termékenységűek, Házas Marótnak legelője van elég, szőlő hegye jó, de egyik féle fája sints." Fényes Elek szerint "Maróth (Apáth), Moravicz, tót falu, Honth vmegyében, az Ipolyságtól Dévára vivő országutban, 20 kath., 207 ev. lak. Jó föld, rét, legelő. Bortermesztés. F. u. a Cisterciták." "Maróth (Egyházas), Morawcse Kosztolne, tót falu, Honth vmegyében, 46 kath., 203 evang. lak. Evang. templom. Több uri lakházak. Van jó bort termő szőlőhegye, gesztenyéje, elégséges legelője, erdeje. I. Károly, I. Lajos és Corvin Mátyás alatt város volt. F. u. többen." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Népessége 1910-ben Apátmarótnak 330, Egyházmarótnak 351, túlnyomórészt szlovák lakosa lakosa volt. Egyházmaróton jelentős magyar kisebbség is lakott. 2001-ben 813 lakosából 747 szlovák és 47 ukrán volt. 2011-ben 918 lakosából 757 szlovák és 40 ukrán. Nevezetességei Az evangélikus templom 1882 -ben épült, a korábbi 16. századi templom helyén. A Zmeskall-kastély 1868 -ban épült klasszicista stílusban . A falunak gazdag népi hagyományai, népviselete van. Neves személyek Itt született 1897 -ben Julius Bateľ zenepadagógus, népzenekutató. Bartók Béla mintegy 180 népdalt gyűjtött a faluban, ahol először 1913 -ban járt. A falu papja volt 1852 és 1862 között Szeberényi Gusztáv evangélikus egyházi író. Egyházmaróton hunyt el 1832-ben Bohuslav Tablic szlovák költő, evangélikus lelkész. Gare de Remoulins - Pont-du-Gard Gare de Remoulins - Pont-du-Gard vasútállomás Franciaországban, Remoulins településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Givors-Canal–Grezan-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stollár Fanny Stollár Fanny (Budapest, 1998. november 12. –) magyar teniszezőnő. Felnőtt magyar bajnok (2012), junior párosban wimbledoni bajnok (2015), egyéniben, csapatban és párosban U16 korosztályos Európa-bajnok (2014), vegyes párosban az ifjúsági olimpia bronzérmese (2014), csapatban U16 korosztályos világbajnoki bronzérmes (2014). Párosban 2015-ben Gálfi Dalmával párban győzött a wimbledoni teniszbajnokságon a junior lányok versenyén. A kombinált junior világranglistán a legjobb helyezése a 2015. október 19-én elfoglalt 7. hely volt. A felnőttek között párosban egy WTA-tornagyőzelemmel rendelkezik, emellett egyéniben egy, párosban hat ITF-tornagyőzelmet szerzett. A WTA felnőtt világranglistáján a legjobb helyezését 2018. október 8-án érte el, amikor egyéniben a 129. helyen állt, míg párosban 2018. szeptember 10-én a 67. helyre került. A Grand Slam-tornákon a legjobb eredménye párosban a 2018-as wimbledoni bajnokságon elért 2. kör. Első edzői a szülei voltak, majd Kuhárszky Zoltán foglalkozott vele. Később egy amszterdami teniszakadémián készült a versenyekre, ahol az egykori holland szövetségi kapitány keze alatt fejlődött. 2013-tól az MTK versenyzője, ahol Krocskó József az edzője. 2014-2017 között az amerikai IMG teniszakadémián a floridai Bradentonban edzett a hírneves tréner Nick Bollettieri iskolájában, ahol edzője Margie Zesinger volt. 2017-ben hazatért, edzését itthon Bardóczky Kornél segítette. 2016-ban a magyar Fed-kupa csapat tagja lett. 2016-ban az ITF a Fed-kupa honlapján a következő évek legnagyobb ígéretei között sorolta fel. Élete és pályafutása Korai évek Édesapja, Stollár Tibor, édesanyja Varga Yvett, aki korábban szintén versenyszerűen teniszezett, párosban magyar bajnok is volt. 3 éves korában vett először ütőt a kezébe, de rendszeresen csak hatéves korától foglalkoztak vele szülei. 10 éves korában, amikor megnyert egy olyan országos teniszversenyt, amin fiúk is indulhattak, döntötte el, hogy a kézilabda és a tenisz közül az utóbbit választja. 2010. decemberben, 11 évesen a Nike Juniors Tour Bahamákon rendezett világdöntőjén a 12 éven aluliak korosztályában a 3. helyet szerezte meg. Eredménye alapján a Nike hároméves szerződést között vele, és egy olasz cég is szponzorálni kezdte. Itt figyelt fel rá Ugo Colombini, Juan Martín del Potro menedzsere is, aki tanácsadással, szabad kártyák intézésével segíti a magyar tehetséget. Ezt megelőzően ebben az évben már több korosztályos versenyt nyert: 2010. júliusban első helyen végzett a szlovéniai Otocecben (a döntőben Gálfi Dalmát győzte le három szettben), augusztusban szintén Gálfi Dalma ellen nyert döntőt Radenciben. 2011-ben az első helyen végez a spanyolországi Magalufban a 14 éven aluliak számára rendezett versenyen, az elődöntőbe jutott az olasz U14 korosztályos nemzetközi bajnokságon Rómában, Pécsett a junior tenisz kupán, Százhalombattán a Batta kupán a 16 évesek között indulva. A döntőben maradt alul az ausztriai Bergheimben rendezett versenyen, amelyen Bondár Anna győzött, a szlovákiai Prievidzán, valamint az ausztriai Haid Ansfeldenben, mindkét helyen a 16 évesek között indulva. Az év utolsó versenyén győzött a spanyol Academia Sanchez versenyén. 2012-ben győzött Pécsett a junior tenisz kupán, majd egy héttel később a boszniai Tuzlában a Goran Tanovic emlékversenyen. Az amerikai versenyek előtti utolsó hazai tornáján a 18 éven aluliak Talentum Kupáján 14 évesen a döntőig jutott, ahol Békefi Biankától szenvedett vereséget. Legfiatalabb magyar bajnok 13 éves korában, 2012-ben megnyerte a felnőtt magyar bajnokságot, ezzel ő lett a sportág történetében a legfiatalabb, aki ezt a címet megszerezte. Ugyanebben az évben a 14 évesek korosztályában az első helyet szerzi meg az IMG Academy (a Bollettieri tenisziskola) nemzetközi juniorversenyén. Amerikai junior versenyek 2012-ben sikeresen szerepelt több rangos amerikai junior versenyen. Az Eddie Herr versenyen összesen csupán egyetlen szettet veszítve lett az első, a döntőben három szettben győzött az amerikai Sofia Kenin ellen. Ezen a versenyen korábban olyan nevek győztek, mint Anna Kurnyikova, Jelena Janković, Ana Ivanović, Marcelo Ríos, Ljubičić, Guillermo Coria, Malisse, Nalbandian, Roddick, Tomic vagy Čilić. A következő héten a negyeddöntőig jutott a Nike Junior Tour Masters versenyen, majd rá egy hétre bronzérmet szerzett az egyik legrangosabb amerikai junior teniszversenyen, a Junior Orange Bowl-on. Korosztályos Európa-bajnok 2014-ben az U16 korosztályos Európa-bajnokságon egyéniben és párosban Gálfi Dalmával aranyérmet szerzett. Párosban utoljára 1988-ban nyert magyar páros. Egyéniben korábban csak hárman, Temesvári Andrea 1981-ben és 1982-ben; Vidáts Réka 1995-ben és Babos Tímea 2008-ban szerezte meg a címet. Pár nappal később a Budapesten rendezett csapatversenyen Gálfi Dalmával és Udvardy Pannával csapatban is Európa-bajnokok lettek, amivel kiharcolták a részvételt az U16-os korosztályos világbajnokságon. 2015. augusztusban több társával együtt "pályán kívüli fegyelmezetlenség" miatt kizárták az Európa-bajnokságon induló válogatott keretből. Az erről szóló közleményt nagyon félreérthetően fogalmazták meg, amelyet sérelmezett Gálfi Dalma apja, és edzője Temesvári Andrea is. Ezért a Magyar Tenisz Szövetség hivatalos közleményt adott ki arról, hogy a kizárás tiszteletlen megnyilvánulások miatt történt, és csak az EB-n történő indulást érinti. „A szövetség az ügyet lezártnak tekinti, és az érintett sportolókat továbbra is maximálisan támogatják.” Korosztályos világbajnoki bronzérmes 2014. szeptemberben a mexikói San Luis Potosiban rendezett U16-os világbajnokságon a Stollár Fanny, Gálfi Dalma, Udvardy Panna összeállítású magyar csapat bronzérmet szerzett. Ifjúsági olimpiai érem A 2014-ben az ifjúsági olimpiai játékokon Nankingban a lengyel Kamil Majchrzakkal az oldalán nyerte meg a bronzmérkőzést egy román–argentin duó ellen a vegyespárosok versenyében. Európa-bajnoki címei és ifjúsági olimpiai bronzérme alapján 2014-ben megkapta a Körmöczy Zsuzsa tiszteletére alapított Körmöczy-díjat. ITF versenysikerek 2013-tól a 18 éven aluliaknak kiírt versenyeken indult. A szezont két tornagyőzelemmel kezdte, először Haifában győzött, ahol a román Tudorral a párost is megnyerte, majd egy héttel később Beer Shevában is az első helyen végzett egyéniben is, és az izraeli Kimhi oldalán párosban is. Az év folyamán elődöntős a hollandiai Castricumban, majd egyéniben és az angol Lumsdennel párosban is győz Temesváron, és elnyeri a Wilson–Tivoli trófeát. A döntőben marad csak alul a budapesti Talentum kupán. Két elődöntős eredménnyel érkezik a téli amerikai versenyekhez: először az izraeli Raananában, majd a mexikói Meridában éri el ezt az eredményt. Az amerikai versenyeken a 15 éves Fanny a 18 évesek korosztályában az Eddie Herr versenyen a 16 közé jutás, az Orange Bowl-on a legjobb 8 közé jutás egyéniben nem sikerült, de párosban elődöntőt játszott a román Cristiannal az oldalán. Párosban az angol Brogannal elődöntőt játszott Villachban, majd Barzó Lillával párban megnyerik az Építők-Abris kupát Budapesten, és a döntőbe jutottak Biesterbosban is. Újvidéken Bondár Annával párban döntősök, majd novemberben a litván Mikulskyte oldalán győz az izraeli Raananában. 2014. márciusban egyéniben megnyerte a paraguayi Asuncionban rendezett tornát, párosban az ausztrál Hon partnereként az elődöntőig jutott. A következő héten Bondár Annával párban döntőt játszott Brazíliában. Júniusban a kvalifikációból az elődöntőbe jutott a hollandiai Amstelveenben rendezett 10 000 dolláros versenyen, párosban az ausztrál Honnal a döntőben az 1. kiemelt Kalinina–Shymanovich duó elleni győzelemmel nyeri meg a roehamptoni fűves tornát. Elődöntőt játszott Mexico Cityben az Abierto Juvenil tornán, valamint a Bollettieri teniszakadémia Eddie Herr nemzetközi versenyén is. Wimbledonban az amerikai Arconadával párosban az elődöntőig jutnak. A US Openen az angol Lumsdennel ismétli meg ugyanezt az eredményt. 2014. októberben az 50 000 dolláros Pro Circuit torontói versenyen párosban az elődöntőig jutott a kanadai Broomfielddel. 2014. novemberben Anna Blinkovával párosban győz Mexikóban, majd az amerikai Arconadával az oldalán elődöntős az Orange Bowl versenyen. 2015. márciusban az amerikai Ingrid Neellel párosban megnyerte az USTA 10 000 dolláros Pro Circuit tornáját Gainesville-ben. Egy héttel később megnyerik Orlandóban is a párost. Ezen a versenyen Fanny a kvalifikációból indulva a döntőig jutott egyesben is. Következő versenyén, az Amerikai Teniszszövetség tavaszi nemzetközi bajnokságán Carsonban is a döntőig jutott, ahol Sofia Kenintől szenvedett vereséget. Áprilisban az első helyen végez a Sarasota Open versenyen. Májusban szerzi meg első ITF profi tornagyőzelmét Romániában. Az előtte való héten párosban a szlovák Kuzmovával elődöntőt játszott Nagyszebenben egy 10 000 dolláros tornán. 2015. augusztusban az amerikai Neellel az elődöntőig jut párosban a Winnipegben rendezett 25 000 dolláros tornán. A 2015-ös Grand Slam versenyeken a junior lányok versenyében a Roland Garroson egyéniben a negyeddöntőbe jutott, Wimbledonban a 3. körben esett ki, a US Openen 11. kiemeltként indult, és az elődöntőig jutott, ahol régi riválisától, az amerikai Sofia Kenintől kapott ki. Így nem sikerült megvalósítani a magyar álomdöntőt a versenyt később megnyerő Gálfi Dalmával. Út a Grand Slam győzelemig Gálfi Dalmával Grand Slam-tornán első alkalommal a 2015. évi Roland Garros junior párosok versenyén szerepelt, ahol az elődöntőig jutottak. 2015. júliusban Gálfi Dalmával párosban megnyerték a junior lányok versenyét a wimbledoni teniszbajnokságon. Ez az első alkalom a sportág történetében, amikor egy tisztán magyar páros szerezte meg a trófeát. (2005-ben Szávay Ágnes, 2010-ben Babos Tímea nyert ugyanitt, de mindketten külföldi partnerrel.) A 2015-ös US Openen az elődöntőig jutott, ahol Sofia Kenintől szenvedett vereséget, így elmaradt a magyar álomdöntő a később Kenin ellen tornagyőzelmet szerző Gálfi Dalmával. 2016 Lépések a WTA-versenyek felé A US Opent követően ITF 50 000-es tornákon indult a mexikói Victoriában, valamint Tampicóban, majd a kanadai Saguenayben és Torontóban. Ez utóbbi helyen párosban Kristie Ahn partnereként a döntőbe jutott. 2016. februárban a mexikói cuernavacai 25 000 dolláros tornán párosban a bolgár Alekszandrina Najdenova partnereként megszerezte harmadik páros ITF tornagyőzelmét. 2016. márciusban a Pueblában rendezett 25 000 dolláros tornán egyéniben a kvalifikációból, valamint párosban Ingrid Neel partnereként egyaránt a negyeddöntőig jutott. Szereplései WTA- és ITF-tornákon Első WTA-tornáján 2016. márciusban vett részt, amikor a Premier kategóriájú Miami Masters tornán szabad kártyával indulhatott a kvalifikációban. Első mérkőzését a korábban a világranglista 35. helyén is állt, Top100-as szlovén Polona Hercog ellen megnyerte (Stollár Fanny 6–3, 3–0-s vezetésénél a szlovén feladta), majd a főtáblára kerülésért a korábban a világranglista 40., az összecsapásuk idején 111. helyen álló francia Pauline Parmentier-vel került szembe, akitől nagy küzdelemben, 2 óra 12 perc játék után három játszmában (7–6(5), 2–6, 4–6 arányban) kapott ki. 2016. áprilisban egy amerikai versenyen bal csuklója eltört, ezért több hónapig kénytelen volt távol maradni a versenyektől. Következő versenye a július 2–10 között Budapesten megrendezésre került Ladies Open 100 000 dolláros ITF verseny volt, amelyen szabadkártyával a főtáblán indulhatott, és élete addigi legjobb versenyeredményét elérve az elődöntőbe jutott, ahol a későbbi győztes bolgár Kostova ellen szenvedett vereséget. Egy héttel később az Olomoucban rendezett 50 000 dolláros ITF-versenyen a negyeddöntőig jutott, ahol a korábbi versenyeken már két Top10-es játékos ellen is győzelmet szerző, a versenyen negyedik kiemelt orosz Jekatyerina Alekszandrova ütötte el a továbbjutástól. 2016. augusztus 26-án a spanyol Georgina Garcia-Perez partnereként párosban megnyerte a Bükfürdőn rendezett 25 000 dolláros tornát. Ugyanezen a tornán egyéniben a negyeddöntőig jutott, ahol az első kiemelt Jani Réka Lucától szenvedett vereséget. 2016. szeptemberben a Las Vegasban rendezett 50 000 dolláros ITF-versenyen a kvalifikációból feljutva az elődöntőig jutott, ahol az első kiemelt Alison Van Uytvanck ellen 1–6, 3–3 állásnál sérülés miatt feladni kényszerült a játékot. 2017 Első WTA-főtáblás győzelme A 2017-es Hungarian Ladies Open tornán szabadkártyával indulhatott a főtáblán, ahol az első fordulóban 6–2, 7–6(4) arányban győzött a világranglista 69. helyén álló montenegrói Danka Kovinić ellen, ezzel megszerezte első egyéni WTA-főtáblás győzelmét, egyben első győzelmét egy Top100-as versenyző ellen. Ugyanezen a versenyen az első WTA-főtáblás győzelmét könyvelhette el párosban is, amikor Bukta Ágnessel párban 6–3, 6–4 arányban legyőzték a cseh Lenka Kunčíková és a fehérorosz Lidzija Marozava párost. 2017. márciusban az ausztráliai Morningtonban rendezett 25000 dollár összdíjazású tornán az ausztrál Priscilla Hon partnereként párosban aratott tornagyőzelmet. 2017. áprilisban először jutott fel kvalifikációból a főtáblára WTA tornán Charlestonban, a Premier kategóriás tornán, a Volvo Cars Openen, miután a selejtező első körében 6–1, 6–0-ra legyőzte a 2015-ben még a világranglista 43. helyen is álló, a verseny idején 189. brazil Teliana Pereirát, majd három szettben fordított és 2 óra 24 perc alatt 4–6, 6–2, 6–4-re verte a világranglista 129. helyén álló amerikai Grace Mint. Az ekkor a világranglista 282. helyén álló Stollár Fanny a főtáblán először a 133. helyezett amerikai Asia Muhammad ellen győzött 6–3, 7–5-re, majd a második körben élete eddigi legnagyobb sikerét aratva 7–6(7), 7–6(3) arányban legyőzte a verseny negyedik kiemeltje, a márciusban Indian Wellsben legjobbnak bizonyult, előző évi wimbledoni elődöntős, világranglista 14. helyén álló orosz Jelena Vesznyinát. A nyolcaddöntőben a néhány héttel későbbi Roland Garros-győztes lett Jeļena Ostapenko elleni mérkőzését sérülés miatt feladni kényszerült. Első GS-szereplések A 2017-es Roland Garroson indulhatott élete első felnőtt Grand Slam-tornáján. A világranglista 204. helyén álló Fannynak a selejtező első körében a 187. helyen álló 20 éves horvát Jana Fett volt az ellenfele, akitől 7–6(5), 6–3 arányban vereséget szenvedett. A 2017-es wimbledoni teniszbajnokságon is a selejtező első körében búcsúzni kényszerült, miután 6–1, 6–3 arányban vereséget szenvedett a japán Omae Akikótól. A 2017-es US Openen már a selejtező második köréig jutott. WTA-elődöntők párosban A Budapesten rendezett 100 000 dolláros ITF-tornán ezúttal párosban jutott az elődöntőbe, az egyéni versenyen viszont nem tudta megvédeni az előző évben szerzett pontjait. A Québecben rendezett Tournoi de Québec International kategóriájú versenyen a világranglista 235. helyén állva a kvalifikációból feljutott a főtáblára, ott azonban vereséget szenvedett a verseny 4. kiemeltjétől, a világranglista 58. helyén álló, később az elődöntőig jutó Tatjana Mariától. Párosban élete első elődöntőjét játszotta WTA-tornán, ezzel az eredményével a páros világranglistán 67 helyet javítva először került a Top200-ba, a 197. helyre. Októberben a BGL Luxembourg Openen az amerikai Varvara Lepchenkóval párban ismét az elődöntőbe jutott, ahol szoros mérkőzésen a torna későbbi győztes párosától szenvedtek vereséget. Ezzel az eredményével párosban a világranglista 159. helyére ugrott. 2018 Párosban első WTA-tornagyőzelem és a Top100-ban Első felnőtt Australian Open tornáján nem sikerült a selejtező 1. körén túljutnia. A világranglista 116. helyén álló, a versenyen a selejtezőben 4. kiemelt svájci Viktorija Golubic ellen az első szettet 6–3 arányban nyerte, a másodikban 5–2-re vezetett és két meccslabdája is volt, amit ellenfele hárított, majd kiegyenlítette a játszmát. A rövidítésben Stollár Fanny 5–2-es hátrányból még visszajött, de a svájci 7–5-tel egyenlített. A harmadik játszma 6–1-gyel ért véget Golubic javára. Következő versenyén Newportban a 125 000 dolláros Challenger-versenyen párosban az elődöntőig jutott. Ezzel az eredményével a páros világranglistán a 149. helyre jött fel. A 2018-as Hungarian Ladies Openen a spanyol Georgina García Pérezzel párosban élete első WTA-döntőjébe jutott, amelyet meg is nyert, miután 4–6, 6–4, [10–3]-ra legyőzték a Kirsten Flipkens–Johanna Larsson belga-svéd kettőst. Eredményével majdnem 50 helyet javított a világranglistán, és az első 100 közelébe került. Március 10-én Laura Robsonnal párban megnyerték a Jokohamában rendezett 25 000-es ITF tornát, ezzel a páros világranglistán a Top100-ba került. Egy héttel később Laura Robsonnal első kiemeltként indult a Tojotában rendezett 25 000-es ITF tornán, de Robson sérülése miatt a negyeddöntőben vissza kellett lépniük. Ezen a tornán egyéniben az elődöntőig jutott. Charlestonban az előző évhez hasonlóan a selejtezőből indulva ismét Top25-ös játékos ellen nyert a második fordulóban. Ezúttal a magyar származású, korábban a világranglista 4. helyén is álló brit Konta Johanna ellen győzött 6–3, 6–4-re. A nyolcaddöntőben azonban kikapott a később a tornát is megnyerő holland Kiki Bertenstől. Májusban a rabati International kategóriájú WTA-tornán budapesti tornagyőztes párjával, Georgina García Pérezzel ismét a döntőbe jutott, ezúttal azonban nem sikerült nyerniük, mert 6–4, 6–4 arányban kikaptak az Anna Blinkova–Raluca Olaru orosz–román kettőstől. Ezzel az eredményével 27 helyet lépett előre, és párosban a 83. helyre került a világranglistán. Ugyanebben a hónapban a 25 000 dolláros ITF-tornán Rómában párosban elődöntős volt, egyéniben a döntőben maradt alul. Egyéniben a Top150-ben Májusban a nürnbergi International kategóriájú tornán a kvalifikációból feljutva az első körben 6–2, 6–2 arányban legyőzte a Top30-as, 4. kiemelt, a világranglista 27. helyén álló Csang Suajt, ezzel 31 helyet javítva a Top200-ba került. A második fordulóban a korábban világranglista 38. helyén is álló brit Heather Watson ellen 6–3, 6–3 arányban győzött, ezzel élete első egyéni WTA negyeddöntőjébe került. Eredményével a világranglistán 38 helyet javítva a 165. helyre ért. Az elődöntőbe jutás azonban nem sikerült, miután fordulatos és szoros mérkőzésen 5–7, 4–6 arányban alulmaradt a cseh Kateřina Siniaková ellenében. A füves szezon első versenyén a 100 000 dolláros surbitoni tornán egyéniben ugyan csak a 2. körig jutott, de ezzel is tovább javított világranglista helyezésén, és a 161. helyre került. Párosban az elődöntőig jutott, és ezzel a páros világranglistán a 81. helyre lépett. A Ricoh Openen a kvalifikációból felkerült a főtáblára, majd az 1. fordulóban egy hónapon belül másodszor is legyőzte a Top30-as kínai Csang Suajt, a verseny 5. kiemeltjét. A második fordulóban azonban vereséget szenvedett a világranglista 63. helyén álló Alison Riskétől. Eredményével így is újabb 15 helyet javított a világranglistán és a 146. helyre került. Első Grand Slam-főtáblás győzelem párosban 2018-ban Wimbledonban egyéniben a selejtező 1. körében kiesett, párosban Georgina García Pérezzel indult, és a selejtező 2. körében kikaptak, de visszalépés következtében szerencsés vesztesként feljutottak a főtáblára. Az 1. körben 6–1, 6–2-re legyőzték a Mandy Minella–Anastasija Sevastova luxemburgi–lett kettőst, ezzel párosban első felnőtt Grand Slam-főtáblás győzelmüket aratták. A 2. körben 6–2, 6–4 arányú vereséget szenvedtek a 12. kiemelt, később a döntőig jutó Nicole Melichar–Květa Peschke amerika–cseh párostól, eredményével azonban újabb helyeket javított a páros világranglistán és a 79. helyre került. A keménypályás szezon A Citi Openen Washingtonban egyéniben a nyolcaddöntőig jutott, ahol nagy küzdelemben, döntő szett 15–13-ra kapott ki a később a döntőbe jutó Donna Vekićtől. Ezzel az eredményével tovább lépett előre a világranglistán, és a 145. helyre került. Párosban a belga Ysaline Bonaventure párjaként az első kiemelt tajvani–kínai párost legyőzve az elődöntőbe jutott, ott azonban vereséget szenvedtek a későbbi győztes Han Hszin-jün–Darija Jurak párostól. Ezzel az eredménnyel a páros világranglistán jelentőset lépett előre, és a 71. helyre ugrott. A US Openen egyéniben a kvalifikáció első körében a cseh Barbora Krejčíková ellen meccslabdát hárítva győzött 3–6, 7–6(3), 6–3-ra, a második körben azonban 5–7, 2–6 arányban kikapott az egykor világranglista 2. helyén is álló orosz Vera Zvonarjovától. Párosban a szerb Nina Stojanovićcsal párban a 2. körig jutottak. Ezzel újabb helyeket lépett előre a páros világranglistán. 2018. szeptemberben a selejtezőből indulva feljutott a Tashkent Open főtáblájára, ahol többek között legyőzte a korábbi világranglista 2. helyezett Vera Zvonarjovát, a negyeddöntőben azonban három szettben vereséget szenvedett a későbbi győztes, korábban a világranglistán 41. helyen is állt orosz Margarita Gaszparjantól. Eredményével 27 helyet lépett előre, és több, mint 10 helyet javított legjobb világranglista helyezésén is, ezzel a 131. helyre került. A Hong Kong Open International kategóriájú tenisztornán a selejtezőből feljutott a főtáblára, ott azonban az első fordulóban 6–4, 6–4 arányú vereséget szenvedett az ukrán Dajana Jasztremszkától. Eredményével azonban további helyezéseket javított a világranglistán. Párosban sem sikerült az 1. fordulón túljutnia: az ausztrál Priscilla Honnal párban szintén 6–4, 6–4 arányban kaptak ki a Samantha Stosur–Csang Suaj ausztrál-kínai kettőstől. WTA döntői Páros * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Díjai, elismerései 2014: Körmöczy-vándordíj Erxleben (Landkreis Börde) Erxleben település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Népesség A település népességének változása: DSpace A DSpace egy nyílt forrású szoftvercsomag, amely biztosítja a digitális és digitalizált adatok kezelését. Gyakran alkalmazzák intézményi adattárnak is. Sokféle adatot támogat, köztük könyvek, szakdolgozatok, 3D-ben digitalizált tárgyak, fényképek, filmek, videók, kutatási adatokat, készletek és egyéb adatok tárolását. Az adatok tételenként vannak rendezve, amelyeket bitfolyamok gyűjtenek egybe. DSpace legfőbb célja, hogy platformul szolgáljon a digitalizált adatok tárolására. A 2002-es kiadását megelőzően, mint a HP-MIT Szövetség terméke, világszerte több mint 240 intézményben használták: nagy egyetemeken, kis főiskolákban, kulturális szervezetekben és kutatóközpontokban. 2002-ben kiadták BSD licenc alatt, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy igényeiknek megfelelően testre szabhassák vagy kiegészítsék a szoftvert. Története A DSpace első verzióját 2002 novemberében adták ki, Cambridge-ben, Massachusetts államban, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a HP Labs fejlesztőinek közös munkájaként. 2004 márciusában került sor az első DSpace User Group Meetingre (DSUG), ahol megvitatták a platform további fejlesztését. Megalakult a DSpace Szövetség az érdekelt intézmények csoportjából, míg a DSpace fejlesztői csoport (lásd a közösségi fejlesztési modell alább) nem sokkal azután jött létre, öt fejlesztőből a HP Labs, az MIT, Online Computer Library Center, Cambridge-i Egyetem és a Edinburgh-i Egyetem képviseletében. Később további két intézmény, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a texasi A&M Egyetem is csatlakozott a csoporthoz. A DSpace 1.3-as változata, 2005-ben lett kiadva, és evvel egy időben megrendezték a második DSpace User Group Meeting-et a Cambridge-i Egyetemen. Ezt követően a fejlesztők további két kisebb megbeszélést tartottak, az elsőt, 2006. január-februárban Sydneyben, a másodikat 2006 áprilisában Bergenben, Norvégiában. 2008 márciusában a DSpace közösségi kiadta a DSpace 1.5-ös változatát. A DSpace 1.6-os 2010. márciusában jelent meg. DSpace Alapítvány 2007. július 17-én a HP és a MIT közösen bejelentette, hogy megalakult a DSpace Alapítvány, az a non-profit szervezet, amely irányítja és támogatja a DSpace közösséget. Közösségi fejlesztési modell A DSpace közösség az Apache Alapítvány közösségi fejlesztési modellje alapján igyekezett kiépíteni saját struktúráját. Ez áll egy felhasználói bázisból, amelyen belül megtalálhatóak a fejlesztők, akik közül néhányan a alkotják a közösség fejlesztési magját. A közösség technológiai fejlesztési hátterét a SourceForge látja el, és számos levelezőlista áll rendelkezésre a technikai kérdések és a fejlesztés megvitatására, valamint egy általános lista a nem szakmai közösség tagjai számára. Alkalmazott technológiák DSpace Javában és JSP-ben van írva, a Java Servlet API felhasználásával. A platform adatbázis hátterét a PostgreSQL vagy Oracle látja el. Az információk elsősorban webes felületen keresztül érhetőek el, de a DSpace támogatja a OAI-PMH v2.0, és az adatokat METS (Metadata Encoding and Transmission Standard) csomagokba tudja exportálni. Montreuil-Juigné Montreuil-Juigné település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 7497 fő (2015). Montreuil-Juigné La Meignanne, Le Plessis-Macé, La Membrolle-sur-Longuenée, Feneu, Cantenay-Épinard, Avrillé és Longuenée-en-Anjou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Romano Fogli Romano Fogli (Santa Maria a Monte, 1938. január 21. –) válogatott olasz labdarúgó, középpályás, edző. Pályafutása A válogatottban 1958 és 1967 között 13 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban. Részt vett az 1966-os angliai világbajnokságon. Age of Empires III Az Age of Empires III (ismert rövidítéssel: AoE III) egy valós idejű stratégiai játék az Ensemble Studios-tól. Amerikában 2005. október 18-án, Európában ugyanezen év november 4-én adták ki. A játék az Age of Empires sorozat harmadik része, az Age of Empires II: The Age of Kings utáni rész. A Kr. u. 1500-tól Kr. u. 1850-ig tartó időszakban játszódik. Két kiegészítő csomag jelent meg hozzá: Age of Empires III: The WarChiefs 2006 . október 17. Age of Empires III: The Asian Dynasties 2007 . október 23. A játékból több mint 2 millió példányt adtak el. Több díjat nyert, a GameSpy „2005 legjobb RTS-é”nek választotta, valamint helyezett lett a 2005-ben legtöbbet eladott játékok között. Jelenleg az 1.12 verzió a legújabb, ezt 2007. szeptember 27-én adták ki. A siker dacára a vezető tervezők egyike, Bruce Shelley „hatalmas hibának” nevezte az Age of Empires III. elkészítését, mivel szerinte túlságosan eltér az előző részektől. Shelley szerint a játéknak új néven kellett volna megjelennie, a Microsoft azonban nem engedélyezte ezt. Rendszerkövetelmények Minimum: Windows XP, Intel Pentium IV 1.4 GHz, 256 MB RAM, 3 Gbyte szabad hely, 64 Mbyte-os videokártya Ajánlott: Windows XP, 2,4 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 2500+, 1 GB RAM, Nvidia 6600/Radeon X800 videokártya, Játékmódok Egyjátékos mód Ahogy a sorozat előző részeiben és a hasonló valós idejű stratégiai videojátékok nagy részében is, az egyjátékos mód alapvetően kétféle lehet: A skirmish (csatározás) módban egy vagy több emberi játékos a szoftver mesterséges intelligenciájával irányított gépi ellenfelek (CP-s, computer players) vagy egymás ellen játszhat különféle „félvéletlen” pályákon. Ez a játékmód az előző részek „random map” és „deathmatch” játékmódjaira hasonlít. Itt építkezni kell, majd a legyártott épületeket és egységeket felhasználni az ellenfelek elleni harcban. A campaign (hadjárat) módban különféle előre megszerkesztett, küldetéseket kell végrehajtania. A játékhoz egyetlen, rövid és történelminek kevéssé mondható hadjáratot mellékeltek, melyben a Szent János lovagrend alvezérének kalandjait követhetjük nyomon az Örök Ifjúság Kútjának keresése során. A kiegészítésekhez több hadjáratot is készítettek. Többjátékos mód A többjátékos mód az Ensemble Studios Online(ESO) rendszeren vagy közvetlen LAN kapcsolaton valósítható meg. Hasonlóan a Battle.Net rendszerhez a játékosok itt is beszélgethetnek, chatelhetnek játék közben. Pályák Minden területnek megvan a sajátos kinézete változatos flórával és faunával - hiszen sivatagos, erdős, sztyeppés és dzsungel környezettel is létezik. Minden környezetnek van jó pár fix tulajdonsága, ami befolyásolja majd a játékmenetet is, a többi pedig természetesen véletlenszerűen alakul ki (ilyen értelemben beszélhetünk félvéletlen pályákról: a pályákat egy szkriptnyelv generálja közvetlenül a játék elején, a szkriptnyelv a térképen elhelyezendő fix elemeket tartalmaz; bizonyos feltételekkel - pl. hogy a városközponttól nem túl messze kell lennie egy-két állatcsordának - azonban ezek elhelyezése korlátozott mértékben véletlenszerű). A fix pontok lehetnek folyók (pl. a „Yukon” című pályatípusban a térképet egy befagyott folyó, a Yukon szeli át), kanyon vagy az, hogy hány darab szigeten és milyen elosztásban leszünk az ellenfelekkel; illetve kincsek, nyersanyagok, kereskedelmi útvonalak és telephelyek, bennszülött falvak, és hasonlók. Ezek a félvéletlen pályák csupán csak a skirmish játékmódban vagy a multiplayerben választhatók. A játék tartalmaz beépített pályaszerkesztőt, ahol térképeket és küldetéseket lehet gyártani, hasonlóan kezelhető az előző részek editorához. Újítások az előző játékokhoz képest Az Age of Empires III. számos újítást - többnyire bővítést - tartalmaz a második (és az első) részhez képest. A számos hasonlóság mellett (a nyersanyagok: élelem, fa, érme; a civilizációk és korszakok; valamint a nagyjából egyforma egységek - dárdás, íjas, puskás, kardos egységek, lovas huszár és lovas íjász, könnyű tüzérség, ágyúk és tüzérségellenes ágyúk) számos újítás is van. A legfontosabbak: a felfedezők (scout) szerepének alapvető megváltozása; a kincsek megjelenése; a tapasztalati pontok és játékosszintek megjelenése; a kártyarendszer; a civilizációkra egyénileg jellemző gazdálkodás megjelenése; a kereskedelmi telepek megjelenése, melyek a bennszülött törzsekkel való szövetségkötésre és a kereskedelmi utak uralására egyaránt használatosak. A játék elemei a fentieket leszámítva nagy vonalakban ugyanolyanok maradtak: az előző részhez hasonlóan működnek a korszakok (öt féle), az egységek és a technológiák. Vannak viszont apróbb, ugyanakkor esetleg meghatározó jelentőségű hiányosságok is. Pl. a szövetségesek egymással már nem képesek kereskedni (nincsenek kereskedőszekerek, vagy kereskedőhajók), az ellenséges játékosoknak nem lehet adót fizetni nyersanyagokban, a szövetséges játékosok épületei sem javíthatóak többé; játszmánként minden civilizációból legfeljebb egy szerepelhet. Nem lehetséges pl., hogy az A ellenség és a B ellenség is francia (Napóleon) legyen. Anyaország, civilizációk és kártyák Az Age of Empires III-ban játszható civilizáció 8 van: franciák, németek, hollandok, spanyolok, portugálok, oroszok, oszmánok és britek (ezeken kívül kisebb civilizációk is megjelennek, akikkel szövetséget lehet kötni). A kiegészítésekben megjelenik 3 indián (sziú, irokéz és azték) és 3 ázsiai (japán, kínai és indiai) civilizáció is. A skirmish (a régebbi részek véletlentérképes / deathmatch játékainak megfelelő) játékmódban legeredetibb újítás, a főváros v. anyaország. Ez a segítő háttérország szerepét tölti be a felfedező kolóniák számára. A játékosnak a játék elején kell választania egy civilizációt, ezzel együtt egy anyaországot. Az anyaország fogalma többé-kevésbé megegyezik az előző részekben használatos, civilizációk nevű fogalommal, azonban az új részben az előzőekhez képest a lehetőségek némi bővülése tapasztalható. Nevezetesen, az anyaországgal együtt civilizációt is választunk, de egy civilizációhoz több anyaországot is létrehozhatunk. Ez ahhoz a lehetőséghez hasonló, amikor bizonyos játékokban regisztráljuk játékosnevünket és karakterünket, és vele bizonyos tulajdonságokat; de többféle regisztráció (virtuális személyiség) létrehozása is lehetséges. A játékos egy civilizációval (illetve anyaországgal) együtt ún. kártyákat kap (hivatalos nevükön home city cards, azaz anyaország-kártyák), melyeket egy-egy küldetés során bizonyos időközönként kijátszhat. Egy kártya kijátszásakor kaphat nyersanyagküldeményt a fővárostól, vagy adott számú és típusú katonákat, vagy az egységeit jellemző pontok (hitpoint, los, stb.) javulhatnak, és más hasonló, a játék során kisebb-nagyobb szerepet játszó előnyökhöz juthat. Néhány kártya minden vagy majdnem minden civilizáció számára elérhető, de van egy csomó civilizáció-specifikus kártya is. Általában egyszerre 20 darabot lehet használni, bár kezdetben kevesebbet; a kiegészítésekben pedig 25-öt, 10 szintenként ugyanis egy plusz kártyával bővül a felhasználhatóak köre a kezdeti 15-20-hoz képest; egészen 25-ig. Egy adott kártya egy küldetés során általában csak egyszer használható fel (bár az V. korszakban bizonyos kártyák újra elküldhetőek; és a kiegészítések egyes indián és ázsiai civilizációi is kivételek), ráadásul csak adott fejlődési korszakban (pl. csak a fortress age során, előtte és utána nem, vagy - ez a gyakoribb - előtte nem, csak utána). Minden kártya felhasználása után bizonyos ideig várnia kell, amíg a kért küldemény az anyaországból megérkezik, addig nem használhat fel másikat, valamint várakozni kell két kártya elküldhetővé válása közben is (ez kissé a körökre osztott stratégiai játékok ízét adja az AoE III-nak). A várakozási idő, valamint maguk a felhasználható kártyák is, az ún. tapasztalati pontoktól függenek. A civilizációk között egy játszmán belül nem lehet váltani, de egyébként, egy-egy játszma elindítása előtt ez lehetséges („manage home city” menüpont a kezelőfelületen). Ha a felhasználó civilizációt vált, a régebbi civilizációjával elért eredményei - pl. a játékosszint - természetesen elmentődnek, ha visszatér a régebbi civilizációhoz, nem kell mindent elölről kezdenie. Bár éppenséggel ez is lehetséges: lehetőség van egyszerre több „home city” elindítására - a dolog hasonlóképp működik pl. a kalandjátékokban való főszereplő- ill. karakterválasztáshoz - csak másképp kell elnevezni az egyes anyavárosokat. Az egyes anyavárosokkal elért eredmények a játék kiegészítései számára is mentésre kerülnek (pl. ha szintet lépünk az Asian Dynasties-ban, akkor az a Warchiefs-re is hatással lesz). Tapasztalati pontok és a kártyák Tapasztalati pontokat sikeres játékbeli tevékenységekkel lehet gyűjteni: kincsek és nyersanyagok gyűjtésével, építkezéssel, civil és katonai egységek gyártásával, a térkép felfedezésével, ellenséges egységek megsemmisítésével, illetve bizonyos előre meghatározott események elérésével (pl. 500XP jár annak a játékosnak, aki először vált egy bizonyos korba a többi játékoshoz képest). Ezeket a teljesítményeket már az előző részekben is játszmánként monitorozta a szoftver, csak az értük kapott pontokat nem XP-nek hívták, hanem score-nak („játékpontoknak”). A score az előző részekben még csak nagyon finoman és esetlegesen befolyásolta a játszmát - pl. bizonyos beállítások esetén az automata játékosok a legnagyobb pontot elért játékosokat támadták - és az internetes játékosstatisztikákban és rangsorokban is szerepük volt. Az Age of Empires III. egy picit továbblépett a pontok hasznosítása terén, amikor megjelentek az anyaország-kártyák (ld. fentebb). A tapasztalati pontok felhalmozása egyrészt lehetővé teszi e kártyák használatát; mintegy kártyahasználati díjként; másrészt, bár a tapasztalati pontok egy küldetés (egy játék) erejéig érvényesek (a játék végével lenullázódnak); ámde a játék során gyűjtött pontok mégis hatással vannak a játékos következő küldetéseire, mivel bizonyos tapasztalati pont összegyűjtése után a játékos szintet léphet. Szintlépés által a játékos újabb és újabb kártyákat (szintenként 1-2-t) választhat a 15-25 darabos kártyakészletébe, ill. készleteibe. Játékosszintek Szintek: A játékosunk fejlődhet és szintet léphet. Szintlépés akkor történik, ha a játékos összegyűjt bizonyos mennyiségű tapasztalati pontot a játék során (tehát a tapasztalati pontokból a játék során használt kártyák is „fizethetőek”, de a szintlépésre is fordíthatóak). Minden szint után lehetőségünk van új kártyákat választani, amit a következő játékokban felhasználva egyre komolyabb előnyre tehetünk szert. Minél magasabb szintű városunk van, annál több (és annál jobb) kártyák közül választhatunk; a húsz darab egyszerre felhasználható kártya pakliját mindig a küldetések között kell egy külön erre a célra szolgáló felületen (deck = "pakli") kikeverni a szintlépések folytán egyre nagyobb választékból. Minden játékos 15-20 kártyával indul. Minden civilizációnak van egy negyven-ötven darabos kártyakészlete, de ezek többsége, az említett 15-20 kivételével, kezdetben nem elérhető. Szintlépéskor a játékos ebből a nagyobb készletből új, elérhetővé vált kártyákat választhat a 20, egy küldetés során felhasználható kártyája közé. Ahogy egyre nagyobb szintet ér el, egyre több kártya közül választhatja ki azt a húsz darabot, amelyet egy küldetés során felhasznál. Az elérhetővé tett kártyákból gyűjteményeket (paklik, deckek) készíthet (1 pakli tehát általában húsz kártya), így arra is lehetősége van, hogy más-más térképekhez más-más kártyagyűjteményt használjon (mellesleg, anyaországonként 32 paklit lehet létrehozni). A küldetés legelején (konkrétan az első kártya elküldésekor, később már nem) lehet eldönteni, hogy az adott térképhez melyik pakli illik leginkább. (Megjegyezzük, hogy a 110-edik, a kiegészítésekben - civilizációtól is függően - pedig a 130-adik szint körül a legtöbb civilizáció esetében „elfogynak” az új kártyák, azaz a játékos a civilizáció kártyakészletéből az összeset elérhetővé tette - ez esetben nem történik semmi különleges; nincs "Gratulálunk, megnyerted a skirmish játékmódot" vagy hasonló üzenet.) Nyersanyagok A négy nyersanyagos modell három nyersanyagosra változott (élelem-fa-arany, a régi kő helyett a védelmi épületekhez is fa kell). A negyedik, nyersanyaghoz kissé hasonló tényező a már említett tapasztalati pontok mennyisége (XP). Itt említjük meg a civilizációkra egyénileg jellemző gazdálkodás megjelenését is. Míg az előző részekben a civilizációs különbségek nagyrészt a kastélyokban legyártható "sajátegységekre" korlátozódtak, de a civilizációk alapvetően ugyanazokkal az eszközökkel gazdálkodtak (malom, aranybányák stb.) az Age of Empires III. változtatást hozott ebben. Különösen a holland és a török civilizáció gazdasága tér el a többitől: a holland telepesek (munkások) ugyanis élelem helyett aranyba kerülnek, míg a török munkásokat a városközpont teljesen ingyen termeli, igaz, csigalassan. A hollandok képesek bankokat építeni aranytermelésre. A francia és a német munkások speciálisak ("coureur de bois", ill. "settler wagon"): jóval drágábbak, de jobban harcolnak és gyorsabban dolgoznak. A kiegészítések további furcsaságokkal fokozták az újszerű gazdálkodási modellek lehetőségét: a sziúknak pl. nem kell házakat építeniük, a japánok házai (szentélyek) pedig képesek bármilyen nyersanyagot termelni, ha vadállatok közelébe építik őket, ugyanakkor a japán munkások nem képesek vadászni és nincs háziállat-gyártó épületük sem, bár a térképeken talált háziállatokat le tudják ölni. Az indiai munkások (akik egyedülálló módon nem élelmet, hanem fát igényelnek a termelődéshez) ellenben a háziállatokat nem ölhetik le (hindu vegetarianizmus), habár vadászni képesek. Az indiánok pedig tánc-tűzhelyet tudnak építeni, ami különféle bónuszokat ad (pl. elit katonákat termel, gyorsítja a munkát vagy növeli az egységek harcértékét). Az európai és amerikai civilizációknál kétféle épület szolgál élelem- és aranytermelésre (farm / ültetvény), az ázsiaiaknál egyféle (rizsföld). Egységszintű változások Ezeken kívül az épületek és egységek - természetesen, hiszen a középkor helyett az újkorban járunk - is változtak, sok esetben nagyon. Néhány egység ugyan újkori grafikát és felületet kapott, de alapjában véve ugyanúgy működik, mint az előzményjáték valamely régi egysége (pl. a lándzsások, vagy a hajók; vagy az ágyúk, amik tulajdonképpen ugyanazt a szerepet töltik be, és nagyon hasonló játékélményt nyújtanak, mint az I. és II. részekből ismert katapultok). Néhány elem azonban drasztikus változáson ment át, ilyen pl. a kereskedés; ami meglehetősen átalakult az AoE II.-höz képest; vagy a szövetségesnek megnyerhető indián- és bennszülött törzsek léte. Az egyik legjelentősebb változás a scout (felfedező) egységet érinti: az AoE III.-ban ezt explorernek - felfedezőnek - hívják, jelentősen megerősödött, és különféle, civilizációktól függő extrákra képes, pl. egy lövéssel megölni egy egységet, harci kutyákat (vagy éppen harci pumákat - az indiánok esetében) kiképezni, vagy hőlégballonokat eregetni. Ha megölik, egy idő múlva újjáéled, illetve bizonyos mennyiségű arannyal ettől függetlenül is újraéleszthető, esetleg katonaságot is lehet küldeni, akik megmentik (utóbbi módon a szövetségesek felfedezői is reaktiválhatóak). Városközpontot csak a felfedező tud elkezdeni építeni (kivételek az ázsiai civilizációk), a munkások már nem (legfeljebb gyorsíthatják az építést); az építésük másik módja, hogy kártyák segítségével ponyvás szekereket (európaiak) vagy kordékat (indiánok) vagy riksákat (ázsiaiak) kapunk, amelyek nem-visszafordítható módon városközponttá telepíthetőek (kicsit hasonlóan a C&C mobile construction vehicle-eihez). Az AoE harmadik részében már csak három városközpont építhető összesen pályánként, akár felfedezővel, akár kártyákkal; kivételt jelentenek bizonyos upgradek és a portugál civilizáció. A gyalogságot általában továbbra is a barakkokban, a lovasságot istállókban, a tüzérséget pedig az ostromgépgyárakban (artilery foundries), a hajókat kikötőkben lehet gyártani. Megmaradtak a második részből ismert kastélyok is, a nevük erőd (fort), de az AOE II.-től eltérően maximum egy vagy két erőd építhető pályánként, ha elpusztul, akkor sem lehet újjáépíteni (kiv. az oroszok bizonyos játékosszint felett). Az őrtornyok és falak hasonlóan működnek a második részhez. Újdonság a gyárak (factories) megjelenése, amelyek csak kártyák által érhetőek el. Maximum két gyár építhető pályánként, és az elpusztított gyárak sem építhetőek újjá. A gyárak nyersanyagokat vagy speciális ágyúkat képesek gyártani, a gyártásmódok között lehetséges bármikor váltani. Az első és második részhez képest a kereskedés is teljesen megváltozott: szekerek vagy hajók útján kereskedni már nem lehet egymással; csak GAIÁ-val (csak tribute formájában lehet nyersanyagokat cserélni a szövetségesekkkel); és azt is csak akkor, ha van a térképen kereskedelmi útvonal. A kereskedelmi útvonalak meghatározott helyeire kereskedőtelepeket (trading posts) lehet építeni, amelyek tapasztalati pontokat, vagy nyersanyagokat képesek termelni meghatározott sebességgel. A "beépített" térképeken egy vagy két kereskedelmi útvonal szokott lenni, három telephellyel utanként. Az utakon egy jármű (riksa, szekér vagy vonat) járkál körbe-körbe adott sebességgel, minden körbejárás során adott mennyiségű nyersanyagot tesz le egy-egy poszton (a riksa lassan és keveset, a szekér gyorsabban és többet, a vonat pedig még gyorsabban és még többet szállít - az út fejlesztése a posztot birtokló játékos feladata, nyersanyagokat igényel). Az első részből ismert kereskedelmi hajók és a második részben szereplő kereskedőszekerek tehát megszűntek. Végül meg kell jegyeznünk, hogy az Age of Empires csak nagy vonalakban követi a történelmi hitelességet az egységek szintjén, a harci cselekmények realitása pedig körülbelül annyira felemás, mint az előző részekben - például előfordul, hogy öt egyszerre tüzelő ágyú csak három-négy lövéssel tud megölni egy lovast. A készítők a hangsúlyt teljesen áthelyezték az előző részekhez képest, jóval inkább kihangsúlyozva általában a játékok olyan elvontabb elemeit, mint a felváltva történő lépések a körökre osztott stratégiai játékoknál (vö. kártyák), a stratégiai (játékstratégiai és nem hadi stratégiai) választások, a nyersanyag-felhasználás, és így tovább. A játékélmény e tekintetben jóval közelebb áll a klasszikus táblás-kockás társasjátékokhoz, mint a valósághű harci szimulátorokhoz. A grafika, köszönhetően pl. a játékmotor „Havok” fizikai alrendszerének, viszont jelentősen javult, élethűbb lett az előző részekhez képest. Kincsek Kincsek: A térképeken random kincsforrások vannak, amiket ellenséges GAIA egységek (vadállatok vagy rablók stb.) őriznek. Az őrök megölése után a felfedezővel vagy egy telepessel (= munkással) meg lehet szerezni a kincset, amivel különféle előnyökhöz (nyersanyagok, vagy egységek) lehet jutni. Változások a mesterséges intelligenciában, az ellenségek egyéniesítésében A komputer irányította játékosok viselkedése jóval erősebben függ az általuk képviselt civilizációtól, mint az előző részekben, ahol a viselkedés jobbára a CP körülményeitől függött, és jobbára a saját-egységek fokozott gyártásában nyilvánult meg. A harmadik részben az ellenségek sokkal egyénibben viselkednek. A játék készítői minden CP-hez és civilizációhoz egy nagy történelmi egyéniséget rendeltek: a francia civilizáció vezére Napóleon (Napoleon), az angoloké Erzsébet királynő (Queen Elisabeth), a germánoké Nagy (II.) Frigyes (Frederick the Great), a portugáloké Tengerész Henrik (Henry the Navigator), a spanyoloké Izabella királynő (Queen Isabella), az oroszoké Rettegett Iván cár (Ivan the terrible), a törököké pedig Szulejmán szultán (Suleiman), a hollandoké Nassaui Móric herceg (Maurice of Nassau). A kiegészítésekben az irokézek vezetője Hiawatha, az aztékoké Cuauhtémoc (Quauthemoc), a japánoké Tokugava Iejaszu (Tokugawa), és így tovább. Ezek a vezérek különféleképp viselkednek, hogy kihasználhassák az egységeik és kártyáik adta előnyöket vagy hátrányokat: Frigyes és Napóleon például hajlamos a játék korai szakaszában erős lovasságával és néhány kardvívóval vagy számszeríjásszal támadni, Erzsébet királynő pedig nagy tömegű „longbow” íjásszal. Frigyes és Tengerész Henrik általában semmiféle komoly városvédelmet (őrtornyok, falak) nem építenek ki, Rettegett Iván és Napóleon a szituációtól függően gyenge, vagy közepes védelmet épít, Erzsébet királynő és Móric herceg viszont, ha csak teheti, tornyokkal erősíti meg a telepeit. Az indián civilizációk hajlanak az age rushra (korai korszakugrások), és így tovább (a dolgot bonyolítja, hogy az MI működése attól is függ, az alapjátékot vagy valamelyik kiegészítő csomagot futtatjuk-e). Különbségek vannak abban, hogy milyen üzenetetek eregetnek a szövetségesek és ellenségeik felé: Rettegett Iván pl. meglehetős durva hangnemben fenyegetőzik, Frigyes inkább gúnyolódik, Napóleon sokszor ad taktikai jellegű tanácsokat („ideje lenne már korszakot váltanod, nem gondolod”?), Erzsébet királynő rendszeresen kisebb adományokat kér a szövetségeseitől, Szulejmán pedig veretes bölcsességeket küldözget barátnak és ellenségnek egyaránt („a korán gyújtott gyertya hamarabb elég stb.”). Az ázsiai civilizációk meglehetősen gyengén viselkednek a többihez képest (az Asian Dynasties c. kiegészítőben), kevesebbszer és kevesebb egységgel támadnak, habár a japán MI, Tokugawa, hajlamos a szövetségeseivel tökéletesen egy időre időzíteni a támadásokat. Küldetések A játékhoz három küldetéssorozat tartozik. A küldetések a XVI. (Blood), a XVIII. (Ice), és a XIX. (Steel) században játszódnak. A küldetések történelmileg nem hitelesek, a történelmi legendák és valóság szándékosan teljesen összekeveredik bennük a játékkészítők ötleteivel. Az első küldetés Az első küldetés Morgan Black kalandjait beszéli el. Morgan egy lovag, aki a törökök ellen harcol Málta szigetén. A lovagok vezérének Alainnak a segítségével, legyőzik az oszmánokat és kiűzik őket a szigetről. A törökök üldözése közben egy kőkönyvtárra bukkannak, melyet még a titokzatos Osszusz Kör készített. A felirat a Hold tavát emlegeti, amelynek vize örök ifjúságot biztosít. Alain elküldi Morgant az újvilágba, hogy keresse meg a tavat. A lovag sikeresen átkel az óceánon, de Kuba partjainál megtámadják a flottát Elizabeth Ramsey kalózai. Szerencsére az utánuk érkező utánpótlás segítségével sikeresen visszaverik a támadást, és továbbhajóznak a kontinens felé. Legnagyobb meglepetésükre török harcosokkal találkoznak, Sahin már az újvilágban van. Azt gondolva, hogy a törökök az Osszusz Kör emberei harcba bocsátkoznak velük. Közben a spanyolok Delgadó vezetésével megjelennek, hogy az azték bennszülöttektől megtudják a tó helyét, a kincsek reményében. Morgan üldözőbe veszi őket de hajóját megrongálja egy hurrikán, így kénytelen a kalózok segítségét kérni. Elizabethnek a spanyol arany nem kell, így Morgant próbára teszi, majd vitorlát bontanak. Sikeresen megütköznek a spanyol flottával, de Alain elárulja őket és csatlakozik a Körhöz. Az Osszusz Kör körbevette a tavat, és a kis csapat, a hozzájuk csatlakozó Sahinnal az elpusztítás mellett dönt. Ezt egy hatalmas ágyú segítségével végre is hajtják. A Föld megmenekült egy nagy és gonosz hatalom uralmától. A második küldetés A második fejezet John Black, Morgan unokája és indián barátja a mohawk (irokéz) Kanyenke kalandjait beszéli el. John egy kolónián él, valahol a keleti partvidéken, nagybátyja Stuart társaságában. Egyszer cseroki indiánok törnek a falura, a kolónia majdnem elpusztul. John a megérkező zsoldosokkal az indiánok után ered, de hirtelen angol sorkatonák törnek a védtelen gyarmatra és elrabolják Suartot. John rájön, a család ősi ellensége, az Osszusz Kör áll a támadás hátterében. Az angol Warwick emberei már ostrom alá vették Kanyenke testvérének, Nonahkeenak a faluját. A csapat megvédi az indiánokat, de szembesülnek a szomorú ténnyel, hogy a francia és brit csapatok közé kerültek. Más lehetőség híján felveszik a harcot a britekkel, és sikeres csaták után Washington ezredes békét kér. Warwick elmenekül, de az angol hajóhad kiszorítja a Huron-tó menti állásaiból, kénytelen nyugat felé visszavonulni. Az erőd elhagyása előtt Warwick megöleti Stuartot. A bosszútól megvadult John utána ered, a prérin csapnak újra össze. A dakota indiánok segítenek nekik, így Warwick húséhes gárdistáival kénytelen a hófödte hegyekbe menekülni. Itt megpróbál orosz katonákat keresztülhozni a Bering-szoroson. John a hegyen felrobbantja a TNT-t, amitől leomlanak a kövek és az orosz katonákra zúdulnak. John, Warwick és az emberei, valamint az oroszok is meghalnak, de a fő ellenséget a Black család legyőzte. A történet végén megszületik John és Nonahkee közös gyermeke, Nathaniel Black. A harmadik küldetés Ez a küldetés a Black család és az Osszusz kör utolsó összecsapásait mutatja be. Miután John meghalt, a családot kitüntették, sok pénzre tettek szert. John fia egy vasúttársaságba, a Sólyom-társaságba fektette a pénzét, de szerencsétlenségükre a fiúnak nem volt jó üzleti érzéke, ezért a társaság a csőd szélére került. Itt lép be a történetbe Amália Black, John unokája. Apja halála után Amáliát új vasútvonal építésével bízza meg az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az ő fellépésén múlik, hogy képes-e megmenteni a céget. Az építkezés végén Amáliát és Cooper ezredest megtámadta a mexikói hadsereg, de erődjük sikeresen ellenáll a támadásnak, Mexikó kapitulál. Egy titokzatos favágó, Beaumont sok aranyat ígérve nyugatra csalja őt, Amália majdnem a Kör fogságába esik. Az utolsó pillanatban menti meg Cooper és Kanyenke. Beaumont elmenekül, a hősök üldözőbe veszik. Egy floridai indián törzsfőnöktől megtudják, hogy az inkák megőriztek néhány hordót az Ifijúság forrásának vizéből. A kör harcosai Dél-Amerika felé veszik az irányt. Cooper szorosan a nyomukban van, de Beaumont meggyilkolja. A dél-amerikai szabadságharcban Amália Bolivar oldalára áll, aki cserébe segít neki átjutni a fagyos Andokon, és megtalálni az Inkák utolsó városát. Beaumont is ideér, de Kanyenke döntő pillanatban harcba vezeti a csapatait, a csata az inkák javára dől el. Amália Kuba szigetéig üldözi, majd ott végső csatára kényszeríti, és elkeseredett harcban legyőzi a Kör utolsó embereit. Beaumont megkísérli megölni Amáliát, de hála Kanyenkének, a francia hal meg. A Black család végre megnyugodhat, ősi ellenségüket legyőzték. Kiegészítők Age of Empires III: The WarChiefs (2006) A WarChiefs főleg az indián őslakosokra fókuszál, három új civilizáció (sziú, irokéz, azték) jelenik meg. Az indián civilizációk különlegessége a tűzhely (fire pit), ahol különféle bónuszokat, vagy egységeket adó rituális táncokat járnak a falusiak (ez körülbelül az európai „gyáraknak” megfelelő épület). Az indián felfedezők mind híres hadi főnökök, az európai felfedezőkhöz hasonlóan kiemelt harci képességekkel (pl. sebzési vagy gyorsasági bónusz). Az európai felfedezők mesterlövészete helyett speciális szelídítő képességük van, amellyel a maguk oldalára térítik a kincsőrzőket, ezzel ingyen (sem nyersanyagba, sem populációs pontba nem kerülő) katonákat szerezve. Az indiánok sztenderd egységei általában viszonylag olcsó íjászok és könnyű közelharcosok (buzogányos, tomahawk-hajító stb.), élelembe és fába kerülnek. A sziúknak emellett viszonylag erős lovassága van, az aztékoknak pedig olyan elit íjászai (arrow knights), akik nagy tömegben helyettesítik a tüzérséget. A legerősebb indián civilizáció az irokéz: nekik speciális ostromegységeik vannak, az egyik a faltörő kos, ami az egyetlen olyan épületromboló eszköz a játékban, ami nem igényel aranyat, a mantlet, ez egyfajta ostrompajzs, ami hatékony védelmet nyújt a többi katonai egység számára az ágyútűz ellen, valamint az indián civilizációk közt egyedülálló módon, ágyúk - amik kisebb teljesítményűek ugyan, mint az európai ágyúk, de olcsóbbak is, és végső soron mégiscsak ágyúk. Az indián felfedező egységek, a hadifőnökök hatással vannak a mögéjük sorakozó egységek teljesítményére, pl. ideiglenesen megnő az egységek támadóereje és csökken a sérülékenységük. Az indián automata játékosok ezért általában a főnökeik vezetésével támadnak. Alapértelmezésben az indián civilizációk katonai potenciálja általában sokkal gyengébb az európaiakénál (különösen fájóvá válhat pl. a tüzérség hiánya). Ugyanakkor az indián építkezés olcsóbb és egyszerűbb, így könnyen tudják regenerálni a károkat, azonkívül speciális bónuszokat kapnak ellensúlyként, mint pl. a kártyákkal hívható szövetséges egységek, a lopakodó típusú egységek, a tűzhelyeken beállítható táncok, a felfedező hadifőnökök katonai bónuszai stb. Ezek apróságok, de egy tapasztalt játékos kezében összességében erős stratégiává kovácsolhatóak. Az is megfigyelhető, hogy az európai játékosok AI-je a kiegészítésekben kissé csökkentett módban működik (később támadnak, az Asian Díynasties-ben az európaiak mellőzik a gyárépítést stb.) Age of Empires III: The Asian Dynasties (2007) Az Asian Dynasties három új civilizációt tartalmaz, a japánokat, Indiát és Kínát. Ezen ázsiai civilizációk új különlegessége a csoda, amely új korszakba lépéshez szükséges épület és különféle bónuszokat is ad, valamint a nagykövetség, ahol választani lehet egy szövetséges civilizációt négy megadott közül, és tőlük különféle segítséget kérni. A segítség export pontokba kerül, az export pontok automatikusan termelődnek az idő múlásával, illetve a gyűjtött nyersanyagok bizonyos százaléka is automatikusan export pontokká formálódik. Az ázsiai civilizációk egyféle farmtípust ismernek, a rizsfarmot (rice paddy), ezen vagy élelmet, vagy aranyat lehet termelni (a termelés átállítható). Az ázsiai felfedezők nem képesek sem az európaiak mesterlövészetére, sem az indián főnökök szelídítő funkciójára, de rövid időre el tudják kábítani a kincsőrzőket. Kéler Béla Kéler Béla (Adalbert Paul von Kéler, Bártfa, 1820. február 13. – Wiesbaden. 1882. november 21.) magyar zeneszerző, karmester, zenetanár, hegedűművész. Élete 1845-ben több szerzeményével Bécsbe ment, hogy ott magát kiművelje és egyszersmind a hegedűjátszásban is tökéletesítse. Tagja lett mint hegedűs az udvari operaháznak, honnan csakhamar Berlinbe szerződtették, mint a Sommer-féle zenekar karmestere (1854), mely állásában mint magánhegedűs, s több sikeres tánczene szerzője jó nevet szerzett. 1863-ban Wiesbadenban állt a katonai zenekar élére, míg végül 1867-ben az ottani fürdői zenekar karmestere lett, melyet 1873-ig vezényelt. Tevékenységének javarészét aztán itt fejtette ki mint zeneszerző és dirigens. Mint magyar művész kihatóan működött Németországban a magyar zene terjesztése körül, részint eredeti, részint pedig magyar művek zenekari átírásával. Művei Zeneszerző Magyar vígjáték-nyitány Katonaélet / Soldier Life Bártfai Emlék Csárdás op. 31 Magyar takarodó Ladies Polka Op.29 Szövegíró Messze, messze Rodostóba Csendül a nóta Emlékezete Kéler Béla Társaság Zečevo Rogozničko Zečevo Rogozničko falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Rogoznicához tartozik. Fekvése Šibeniktől légvonalban 20, közúton 34 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az azonos nevű félszigeten, fenyő- és tölgyerdők között fekszik. Története Zečevo határában a Peleš-öbölben már az ókorban emberi település állt, ezt igazolják az itteni régészeti lelőhely leletei. Mai nevét nyulakban gazdag területéről kapta, mely évszázadokig velencei uralom alatt állt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 117, 1910-ben 195 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 195 fő volt, akik a turizmusból és a mezőgazdaságból (szőlő, olivaolaj, füge) éltek. Lakosság (1948-ig Zečevo néven, 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Rogoznicához számították.) Nevezetességei A település bejáratánál áll Szent József tiszteletére szentelt kápolnája. Alapkövét 1998-ban áldotta meg II. János Pál pápa spliti látogatása során. Évente csak egyszer, május 1-jén tartanak benne istentiszteletet. Evening Standard Az Evening Standard (ejtsd: ívnin sztendöd) egy ingyenes brit bulvárlap, melyet Londonban adnak ki, és ott, illetve Anglia délkeleti részén terjesztenek. Bár gyakorlatilag egy regionális- vagy helyi lapnak tekinthető, meghatározó befolyása van London méretéből és fontosságából adódóan. A lap az egyik legolvasottabb londoni városi lap, erős pénzügyi hangsúllyal, mely mellett nemzeti és nemzetközi híreket is közölnek. Története Az újság 1827. május 21-én jelent meg először Standard néven. Az újságnak korábban naponta négy fizetős változata jelent meg. 2004-től először Standard Lite majd 2006-tól London Lite néven jelent meg az újságnak egy ingyenes, rövidített változata is. 2009-től az egykori KGB-s orosz milliárdos, Alekszandr Lebegyev lett a többségi tulajdonosa. Októbertől a korábbi 50 pennys ár után ingyenes lett, és a példányszáma is 250 000-ről 600 000-re nőtt. Érdekességek Az Eurovízió (Eurovision) nevet az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) hálózatával kapcsolatban először George Campey brit újságíró használta a London Evening Standard-ben, 1951-ben. Fouzilhon Fouzilhon település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 234 fő (2015). Fouzilhon Gabian, Laurens, Magalas és Roquessels községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Moio della Civitella Moio della Civitella község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Campora, Cannalonga, Gioi és Vallo della Lucania. Története A község területén görög és római romokat fedeztek fel, ami a település ókori eredetére utal (valószínűleg az eleai görög telepesek alapították). A középkor során Vallo della Lucaniához tartozott, majd a 18. századtól önálló báróság székhelye volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Lakossága elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Francesco-templom Madonna della Civitella-kápolna Santa Veneranda-templom San Bartolomeo Apostolo -templom De Caux Mimi Lászlóné De Caux Mimi; Decaux Mária Zsuzsanna Anna (Kolozsvár, 1823 vagy 1825 – Újpest, 1906. december 8.) énekes-színésznő. Életútja Francia nemes családból származott. Nagyapja a francia forradalom elől menekülve került Magyarországra, majd Erdélybe ment, ahol már egyik fia, De Caux Mimi apja, Decux Károly előkelő hivatalt viselt az egykori guberniumnál. Édesanyja Zink Karolina. Fáy István támogatása mellett képezte magát a színipályára, annak hatása alatt, hogy egy ízben magyar nótájával teljesen elragadta a kiváló mecénást. Pályáját az 1840-es években kezdte és ez időben ő teremtette meg Szigligeti Ede népszínműveinek nőalakjait, a Szökött katona Julcsáját, a Csikós Rózsiját stb. 1838-ban kezdte pályafutását Kilényi Dávid társulatánál Kolozsváron. 1843-ig vándorszínész volt, ebben az évben Kecskeméten egy társulatban játszott Petőfi Sándorral. 1843-tól 1847-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1852-ben Londonban Garcia Emanuelle tanítványa volt. 1855. január 16-án a bécsi udvari színházban vendégszerepelt a Normában. Ez idő tájt dús jövedelmének nagy részét Kufsteinban, Olmützben, Aradon szenvedő rab szabadságharcosok fogságának enyhítésére küldözgette. Ezért nem is szerezhetett vagyont. Működött Londonban, Párizsban, Berlinben, stb. és mindenütt dicsőséget szerzett a magyar dalművészetnek. Első férje László József, a Nemzeti Színház kitűnő bonvivánja volt, második férje Zademack Pál, kóburgi énekes, harmadik férje Doria Lajos volt. Meghalt 1906. december 8-án, délután 1 órakor hashártyalob következtében, Újpesten, a Vas u. 49. sz. alatti házban. Hamvait 1909. augusztus 7-én Újpestről díszsírhelybe áttették a Kerepesi úti temetőbe és Bartha Miklós és Beöthy Ákos sírjai mögött helyezték örök nyugalomra. (Elhunytáról Kuliffay Izabella iskolaigazgatónő adott ki gyászjelentést összes jóbarátai nevében.) Fontosabb szerepei Cordélia (Shakespeare: Lear király) Marcsa (Hirschfeld: Tündérkastély Magyarországon) Amina (Bellini: Az alvajáró) Borgia Lucrezia (Donizetti) Semiramis (Meyerbeer); Norma (Bellini) Lichen ruber planus A lichen ruber planus ismeretlen eredetű, nem fertőző, gyulladásos jellegű autoimmun betegség, amely a bőrön és/vagy a nyálkahártya egyes részein jelentkezik. Másfélszer gyakoribb nőkben mint férfiakban, és általában a 30-60 éves korosztályra jellemző. BNO kódja L43. Elnevezése A betegségnek magyar neve nincs. A lichen latin szó, szó szerint zuzmót jelent, a bőrgyógyászatban sömört. A ruber, rubra, rubrum magyarul vörös, piros. A planus annyit tesz, mint sík, sima. Több nyelven Lichen planus a hivatalos neve. Tünetek Előfordulhat hogy a Lichen ruber planus tünetei csak a bőrön jelentkeznek, de az is, hogy a bőr teljesen tünetmentes marad, csak a szájban, vagy a genitáliákon figyelhetők meg a jellegzetes elváltozások. Tünetek a bőrön A bőrön jellemzően a csuklóhajlatban és a bokák környékén gyakori, de a bőrfelületen másfelé is előfordulhat. Apró, lapos, fényes felületű, vöröses kiütések jellemzik, melyek nagyobb csomókká, vagy kiterjedt plakkokká állhatnak össze. Ezek színe sötétlilára, barnásra válthat. Az érintett bőrfelületek időnként erősen viszkethetnek. Tünetek a nyálkahártyán A nyálkahártyán jellemzően a szájban, szürkésfehér csíkok formájában jelentkezik, de a betegség kiterjedhet a makkra és a vaginára is. Terápia Bár a tünetei enyhíthetők, jelenleg nem gyógyítható. A betegség lefolyása változatos, általában hosszú, eltarthat évekig is, és hullámzó periódusokat is mutathat. Az esetek 20 százalékában gyógyulás után újra visszatér. Forrás http://www.tankonyvtar.hu/main.php?objectID=5820688 O.G. Original Gangster Az 1991-es O.G. Original Gangster Ice-T negyedik nagylemeze, sokan az előadó legjobb albumának tartják. Az album bemutatja a Body Count együttest, amelynek thrash metal hangzása éles ellentétben áll az album többi anyagával. Az O.G. Original Gangster a 9. helyig jutott a Billboard magazin Top R&B/Hip-Hop Albums listáján, a 15.-ig a Billboard 200-on. A Melody Maker 1991 legjobb 30 albuma listáján a 25. lett, szerepelt a The Source 100 legjobb rapalbumának listáján, továbbá az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz könyvben. Periféria (hardver) A periféria egy olyan számítógépes hardver, amivel egy gazda számítógép képességeit bővíthetjük. A fogalom szűkebb értelemben használva azon eszközökre értendő, amelyek opcionális természetűek, szemben azokkal, melyekre vagy minden esetben igény van, vagy elengedhetetlen fogalmi alapkövetelmény jelenlétük. A fogalmat eredetileg azokra az eszközökre alkalmazták, melyek külsőleg csatlakoztak a gazdagéphez, tipikusan egy számítógépes buszon keresztül, mint például az USB. Tipikus példa a joystick, nyomtató, és lapolvasó. Manapság ezeket kissé tautologikusan külső perifériának nevezik. Az olyan eszköz, mint például monitor és a lemezmeghajtó manapság azért nem számít perifériának, mert igazából nem opcionálisak, a videodigitalizáló kártya pedig azért nem, mert belső eszköz. Az eszközök, perifériák működtetéséhez a számítógépnek speciális, úgynevezett eszközmeghajtó (driver) programra van szüksége, amely biztosítja az eszköz operációs rendszerhez való illesztését, ezen keresztül a lehetőségeknek megfelelően szabványos kezelését. Perifériák listája Háttértárak Cserélhető (Hordozható médiára ír/olvas) CD CD-ROM CD-RW CD-R DVD DVD-ROM DVD-RW DVD-R Pendrive Szalagos meghajtó Hajlékonylemezes meghajtó (Floppy disk drive) Elavult eszközök: Lyukszalag Lyukkártya Belső Merevlemez RAID Bemenet Manuális Billentyűzet Mutató eszközök Egér Trackball Fényceruza – Light Pen Botkormány Gamepad Kormány Érintőképernyő Joypad Mikrofon Lapolvasó Komputer terminál Számítógépes beszédfelismerés Webkamera Digitalizáló tábla Vonalkód olvasó Kimenet Nyomtató Plotter Nyomtató Braille embosser Hang Computer speech synthesis Hangkártya Hangszóró Vizuális Grafikus kártya Monitor Refreshable Braille display Hálózati eszközök Modem Hálózati kártya USB WLAN GSM 9705 Drummen A 9705 Drummen (ideiglenes jelöléssel 3137 T-3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 16-án. Murfeld Murfeld osztrák község Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 1656 lakosa volt. Elhelyezkedése Murfeld a Kelet-stájerországi dombságon fekszik a Mura északi partján, annak bal oldali mellékfolyója, a Schwarzau torkolatánál, a szlovén határ mentén. Az önkormányzat 5 települést egyesít (valamennyit a saját katasztrális községében): Lichendorf (499 lakos), Oberschwarza (161), Seibersdorf bei Sankt Veit (257), Unterschwarza (215), Weitersfeld an der Mur (523). Murfeld nevű település nincs, az önkormányzat központja Lichendorfban található. A környező önkormányzatok: nyugatra Straß in Steiermark, északra Sankt Veit in der Südsteiermark, keletre Mureck, délre Šentilj (Szlovénia). Története A Mura partján fekvő öt falu, amelyből a mai község létrejött a középkorban különböző földesurakhoz tartozott, sőt a falvakat is több részre osztották. Például Weitersfeldet 1278-ban említik először, de éppen azzal kapcsolatban, hogy addigi tulajdonosa, Harti von Wildon, Stájerország marsallja a birtok egy részét a seckaui püspöknek adományozta (igaz vissza is kapta hűbérbirtokként). 1382-ben már három Weitersfeldet említ a püspöki tizedgyűjtő. 1469-ben a weitersfeldi vár akkori tulajdonosa, Ulrich Preßnitzer csatlakozott az osztrák herceg elleni Baumgartner-felkeléshez, ezért várát és falvait elpusztították. A nyomorúságot csak fokozták a néhány évvel későbbi török betörések, majd a magyar háború, amely során Mátyás király megszállta a térséget. Az 1532-es török pusztítás után pedig sok Mura-vidéki falu végleg elpusztult, Lichendorf és Seiberdorf is sokáig lakatlanul állt, míg újra nem telepítették őket. Schwarzát 1135-ben említik először, amikor akkori tulajdonosa Meginhard elcserélte a salzburgi érsek egy másik birtokára. Az érsektől a Wildonokhoz került, 1325-ben pedig a stájer hercegé lett. Lakosság A murfeldi önkormányzat területén 2017 januárjában 1656 fő élt. A lakosságszám 1934 óta (akkor 1944 fő) többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 2,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben. Látnivalók Lichendorf kápolnája a lichendorfi pellengér Seibersdorf kápolnája Unterschwarza kápolnája Weitersfeld kápolnája Sikur Mihály Sikur Mihály 1960-ban született Hevesen. 1991-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskolán, animáció-video szakon. Diplomafilmjét, "A tékozló fiú"-t beválogatták az Annecy-i és Espinhoi filmfesztiválokra. 1989-ben elnyerte a John Halas Alapítvány Ösztöndíját Londonba. 1990-ben az Artus mozgásszínházról készített video-filmje bekerült a videofilmek Franciaországi Nemzetközi Központjának válogatott anyagába. 1991-től a Művészeti alap tagja. 1992-ben grafikái bekerültek a "young ico" nemzetközi képzőművészeti szervezet válogatásába. Xagħrai kőkör A Xagħrai kőkör (máltai nevén Iċ-ċircu tax-Xagra, angolul Xagħra stone circle), első lefestője után kapott nevén Brochtorff circle egy újkőkorszaki föld alatti temetkezési hely romja a máltai Għawdex (Gozo) szigetén lévő Xagħra községben. A névvel ellentétben a kőkör csak az építmény egy eleme. Szoros kapcsolatban állhatott a község másik részén fennmaradt Ġgantija templomegyüttessel. Története Málta szigeteit Kr. e. 5200 körül népesítették be a szicíliai Stentinello-kultúra elvándorolt tagjai. Halottaik számára föld alatti temetkezési helyeket (hipogeum) építettek, amelyek legszebb példája a Ħal Saflieni-i hipogeum Malta szigetén. Kr. e. 3600 körül a közösség fejlettsége elegendő volt arra, hogy monumentális kőtemplomokat építsenek, amelyek legkorábbi példája éppen a község szélén ma is látható Ġgantija. A templom közelében természetes barlangok felhasználásával épült hipogeumot kb. Kr. e. 3000 és 2400 között használták, ám a környék temetkezési helyei már Kr. e. 4100 óta használatban voltak. A második hipogeum valószínűleg már Kr. e. 2000 körül beomolhatott. 1820 körül Otto Bayer ezredes, Gozo kormányzója ásatta ki a föld alatti részt, elpusztítva a felszíni szerkezet jó részét. A 120 méter kerületű körből ma mindössze 26 méter látható. Az "ásatást" megörökítő Charles Brochtorff festményei régészeti szempontból is rendkívül fontosak, a föld felett szétbontott részt csak ez a festmény őrizte meg. Bayer ezután visszatemettette a helyszínt, amely több mint egy évszázadra eltűnt a köztudatból. Joseph M. Attardnak végül Brochtorff festményei alapján sikerült azonosítania a helyszínt. Az 1980-as években sikerült is megakadályoznia az ide tervezett lakónegyed felépítését. Az első szakszerű ásatásra végül 1987 és 1994 között került sor, a Máltai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem közreműködésével, Anthony Bonanno, Tancred Gouder (később Anthony Pace), Caroline Malone, Simon Stoddart és David Trump vezetésével. 2004-ben találták meg a második hipogeumot, mintegy 70 holttesttel, ennek ásatása ma is folyik, a terület emiatt nem látogatható. Szerkezete A föld alatti részt - a templomokhoz hasonlóan - lóhere alakú elrendezésben alakították ki. A föld fölött kőkör vette körül a hipogeum felszínét, ez rituális terület volt. Két kőoszlop között egy kő küszöb felett lehetett belépni, mögötte valószínűleg lépcsők vezettek a föld alatti helyiségekbe. Középen hatalmas kőtömbökből épült trilithonok övezte helyiség volt, a barlangok járataiban falakkal kisebb tereket alakítottak ki. Tárgyi emlékek Az itt talált tárgyak Málta szinte teljes kőkori időszakát felölelik, és bizonyos tárgyak nagyon eltérnek a más lelőhelyekről ismertektől. A hipogeumban összesen mintegy 220 000 emberi és állati csontdarabkát találtak, a 800 koponya árulkodik az ide temetett emberek hozzávetőleges számáról. A holttestek nagy részét szétválogatták: a koponyák az egyik oldalra kerültek, a többi csont a másikra. Helyenként férfi halottak fölött korábbi férfi halottakat találtak, talán őseikkel együtt voltak eltemetve. A csontmaradványok érdekes vizsgálat alanyai is lettek 1993-ban: Robert E. M. Hedges és S. Stoddart azt vizsgálták, hogy az itt eltemetettek ettek-e tengeri táplálékot, vagy csupán mezőgazdaságra építették az étrendjüket. Ez magyarázatot szolgáltathat arra is, miért okozott akkora gondot a szigetek túlnépesedése, ugyanis az egyre kevesebb táplálékot nem pótolták a tengerből. Újabb keletkezés-elmélet Dmitri Bekh-Ivanov orosz geológus néhány éve felvetette, hogy Málta őskori építményei egy olyan időszakban keletkezhettek, amikor az addig víz alatti vagy víz közeli kőzetekből álló lapos szigetek egy tektonikai katasztrófa miatt szinte egyik napról a másikra emelkedtek mai helyükre. A felszínen kiszáradó egykori tengeri üledékből keletkeztek a ma "korallmészkőnek" nevezett kőzetek, megőrizve az elköltöző embereknek az ezekbe vágott nyomait, amiket ma keréknyomokként ismerünk. Ugyanezzel magyarázza a hipogeum(ok) készítését is: a kérget képező felszínbe az emberek kis bejáratot vágtak, majd az alatta még mindig puha agyagban akár ásóval is kivájhatták a barlangokat, amelyeknek a kéreg szolgált mennyezetül. Ahogy a környező kőzet megkeményedett, egyre nagyobb súly nehezedhetett az alul még mindig képlékeny agyagra, ez magyarázhatja, miért szakadtak be a nagyobb termek. Megközelítése Rabatból autóval, gyalog és busszal is megközelíthető. Autóval a kikötő felé indulva, majd balra a Triq Xagħra - Triq Ta' Hamet útvonalon elérhető, gyalog a Triq L'Ewropa - Triq ix-Xagħra útvonal biztonságosabb és rövidebb. A buszpályaudvarról a 64-es és 65-ös vonal halad el a közelben. Figyelem! A rom nem látogatható! Make a Jazz Noise Here A Make a Jazz Noise Here Frank Zappa utolsó, 1988-as turnéjának különböző helyszínein felvett dupla koncertalbuma, 1991-ben jelent meg. A turnéről a Broadway the Hard Way (1988) és a The Best Band You Never Heard in Your Life (1991) után ez jelent meg utolsóként (1991). A Broadway The Hard Way turné Zappa már az 1984-es (húszéves jubileumi) turnéját is az utolsónak tervezte ("az utolsó turné utolsó dala" - olvasható az 1984-es Does Humor Belong in Music? kísérőfüzetében a záródalnál), de már az 1982-es koncertsorozat után is nagyon keserűen nyilatkozott a koncertezésről: akkor több fellépést tettek lehetetlenné különböző lázadások, rendbontások vagy rendőri beavatkozások. Ezek után nagy meglepetést és várakozást keltett, hogy 1987 őszén újra próbálni kezdett és meghallgatásokat tartott egy majdani zenekar zenészeit keresve. A terve egy nagy, sok fúvóssal kiegészített zenekar felállítása volt, a kezdeti próbák idején a korábbi zenésztársak közül Tommy Mars, Flo & Eddie vagy Ray White is felbukkant, ők végül mégsem lettek részei a csapatnak. A csapat magját többé-kevésbé a 84-es felállás adja, de érdekesség például, hogy a régi nagy nevek közül a 72-74-es együttműködések után újra Zappánál zenél Bruce Fowler harsonás. A turnét Broadway The Hard Way címmel promótálták, a zenekar februártól júniusig Amerika nyugati parti helyszíneitől eljutott Európáig (hozzánk legközelebb Bécsben játszottak '88 májusában). Zappa (a korábbi évekhez képest mindenképpen) viszonylag kevesebb időt töltött a zenekarral, a próbákat Scott Thunes basszusgitáros vezette, az ő megosztó személyisége azonban lassan maradandó nyomokat hagyott mindenkiben: a feszültségek növekedtével a zenekar kijelentette, hogy nem hajlandóak Thunes-szal játszani - ez azonban a csapat és a turné végét is jelentette. Erről a koncertsorozatról a Broadway the Hard Way (1988) után nem sokkal jelent meg a The Best Band You Never Heard in Your Life (1991), majd végül a Make A Jazz Noise Here (1991). Mindhárom kiadvány kísérőfüzetében ez olvasható: A lemezről A lemez nagy része instrumentális szerzemény, a legkorábbi időszakoktól a hetvenes és nyolcvanas évek nagy zappa-klasszikusaiig, a big band felálláshoz illő pazar hangszerelésben. A második CD-n felbukkan Zappa két nagy kedvence, Bartók Béla és Igor Stravinsky, előbbitől a III. zongoraverseny nyitórészét, utóbbitól a Katona történetének egy szakaszát halljuk, Scott Thunes hangszerelésében. Ahogy ez Zappa más albumaira is igaz, az egyes dalokban rengeteg utalást találunk korábbi szerzeményekre és lemezekre - ezek az anyaggal először találkozó hallgatónak nem feltétlenül tűnnek fel. A lemez számai A másként feltüntetetteken kívül minden darab Frank Zappa szerzeménye. Első CD "Stinkfoot" – 7:39 "When Yuppies Go to Hell" – 13:28 "Fire and Chains" – 5:04 "Let's Make the Water Turn Black" – 1:36 "Harry, You're a Beast" – 0:47 "The Orange County Lumber Truck" – 0:41 "Oh No" – 4:43 "Theme from Lumpy Gravy" – 1:11 "Eat That Question" – 1:54 "Black Napkins" – 6:56 "Big Swifty" – 11:12 "King Kong" – 13:04 "Star Wars Won't Work" – 3:40 Második CD " The Black Page (new age version) " – 6:45 "T'Mershi Duween" – 1:42 "Dupree's Paradise" – 8:34 "City of Tiny Lights" – 8:01 "Royal March from L'Histoire du Soldat " ( Igor Stravinsky ) – 0:59 "Theme from the Bartok Piano Concerto #3" ( Bartók Béla ) – 0:43 "Sinister Footwear 2nd mvt." – 6:39 "Stevie's Spanking" – 4:25 "Alien Orifice" – 4:15 "Cruisin' for Burgers" – 8:27 "Advance Romance" – 7:43 "Strictly Genteel" – 6:36 A zenészek Frank Zappa – szólógitár, ének Kurt McGettrick – baritonszaxofon Scott Thunes – basszusgitár Albert Wing – tenorszaxofon Ed Mann – ütőhangszerek Chad Wackerman – dobok Ike Willis – gitár, ének Paul Carman – altszaxofon Walt Fowler – trombita Mike Keneally – szintetizátor, ének, gitár Bruce Fowler – harsona Robert Martin – billentyűk, ének Emmendingen járás Emmendingen járás egy járás Baden-Württembergben. Emmendingen járás Breisgau-Hochschwarzwald járással határos. Lakosainak száma 157 399 fő (2014. január 3.). Népesség A járás népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: DVTK Vénusz A DVTK-Vénusz Szabadidőközpont (előzőleg: Miskolci-Vénusz Szabadidőközpont) egy 2006-ban alapított női futsal labdarúgócsapat, amely megalapítása óta a női NB1-ben szerepel. A csapatot Kovács Aliz és Juhász Viktor alapította a korábban nagypályán (az MVSC szakosztályában) szereplő miskolci, labdarúgást szerető lányokkal. A csapat legnagyobb sikere a 2011-12-es bajnokságban volt.Az alapszakasz megnyerése utána Tolna-MŐZS gárdájával játszott döntőt, melyet a másik fél három győzelméig tartó párharcban a Vénusz nyert 3-1-es arányban.Ezzel 54 év után szerzett ismét Miskolci csapat első osztályban aranyérmet. Ezt megelőzően kétszer volt bronzérmes a csapat: a 2008/2009 illetve a 2010/2011 bajnokságban. Ungheni (Iași megye) Ungheni település és községközpont Romániában, Moldvában, Iași megyében. Fekvése A Jilja mellett fekvő település. Története Ungheni községközpont, melyhez 4 falu: Ungheni, Bosia, Coada Stâncii és Mânzătești tartozik. A 2002-es népszámláláskor 3989 lakosának 95,64 százaléka román és 95,18%-a görögkeleti ortodox volt. A Jilja folyó közelsége és áradásai miatt a település és környéke sokat szenved az árvizektől. E-számok Az E számok az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékanyagok kódjai. Feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában. A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU. Szabályozás az Európai Unióban Az EU-ban két fő jogszabály vonatkozik az adalékanyagokra: Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Számintervallumok szerinti csoportosítás Megjegyzés: Nem mindegyik példa esik egy-egy számtartományba. Továbbá számos anyagnak, különösen az E400-499 tartományban, többféle felhasználása van. A teljes lista E100–E181 E100 kurkumin (színanyag) E101 riboflavin (B 2 -vitamin), régi neve laktoflavin (G-vitamin) (színanyag) [LGM] E101a riboflavin-5'-foszfát (színanyag) [LGM] E102 tartrazin (színanyag) [LAR] E103 krizoin (színanyag) E104 kinolinsárga (színanyag) [LAR] E105 fast yellow ab (színanyag) E106 riboflavin-5-nátriumfoszfát (színanyag) E107 yellow 2g (színanyag) [LAR] E110 sunset yellow fcf , orange yellow s , fd&c yellow 6 (színanyag) [LAR] E111 orange ggn (színanyag) E120 kárminvörös , kárminsav , carmines , natural red 4 (színanyag) [LAR] [ÁE] E121 orcein , orchil (színanyag) E122 carmoizin , azorubine (színanyag) [LAR] E123 amaranth , fd&c red 2 (színanyag) [LAR] E124 ponszó 4R , cochineal red a , brilliant scarlet 4r (színanyag) [LAR] E125 scarlet gn (színanyag) E126 ponszó 6R (színanyag) E127 eritrozin , fd&c red 3 (színanyag) [LAR] E128 vörös 2g (színanyag) [LAR] E129 allura red ac , fd&c red 40 (színanyag) [LAR] E130 indantrénkék (színanyag) E131 patentkék V (színanyag) [LAR] E132 indigókármin , indigó, FD&C Blue 2 (színanyag) [LAR] E133 brillantkék fcf , fd&c blue 1 (színanyag) [LAR] E140 klorofillek és klorofillinek (színanyag) E141 Klorofill-rézkomplexek, Klorofillin-rézkomplexek (színanyag) E142 greens s (színanyag) [LAR] E143 Fast Green FCF , fd&c green 3 (színanyag) E150a karamell – natúr (színanyag) [LGM] E150b karamell – szulfitos (színanyag) [LGM] E150c karamell – ammóniás (színanyag) [LGM] E150d karamell – ammónium-szulfitos (színanyag) [LGM] E151 fekete PN , brillantfekete bn (színanyag) [LAR] E152 fekete 7984 (színanyag) [LAR] E153 szén , Növényi szén (színanyag) [LGM] [ÁE lehetséges] E154 brown fk , kipper brown (színanyag) [LAR] E155 csokoládébarna ht (színanyag) [LAR] E160a alfa-karotin , béta-karotin , gamma-karotin (színanyag) E160b annatto , bixin , norbixin (színanyag) [LAR] E160c kapszantin , kapszorubin , paprika kivonat (színanyag) E160d likopin (színanyag) [GM lehetséges] E160e béta-apo-8'-karotenal (C 30) (színanyag) E160f béta-apo-8'-karoténsav-etil észter (C 30) (színanyag) E161a flavoxantin (színanyag) E161b lutein (színanyag) E161c kriptoxantin (színanyag) [LGM] E161d rubixantin (színanyag) E161e violaxantin (színanyag) E161f rhodoxantin (színanyag) E161g kantaxantin (színanyag) [ÁE lehetséges] E162 céklavörös , betanin (színanyag) E163 antocián (színanyag) E170 kalcium-karbonát , mészkő (színanyag) E171 titán-dioxid (színanyag) E172 vasoxidok és hidroxidok (színanyag) E173 alumínium (színanyag) E174 ezüst (színanyag) E175 arany (színanyag) E180 rubin pigment , litol rubin bk (színanyag) E181 tannin (színanyag) E200–E297 E200 szorbinsav (tartósítószer) E201 nátrium-szorbát (tartósítószer) E202 kálium-szorbát (tartósítószer) E203 kalcium-szorbát (tartósítószer) E210 benzoesav (tartósítószer) [LAR] E211 nátrium-benzoát (tartósítószer) [LAR] E212 kálium-benzoát (tartósítószer) [LAR] E213 kalcium-benzoát (tartósítószer) [LAR] E214 etil-parahidroxibenzoát (tartósítószer) [LAR] E215 nátrium-etil-parahidroxibenzoát (tartósítószer) [LAR] E216 propil-para-hidroxibenzoát (tartósítószer) [LAR] E217 nátrium-propil-para-hidroxibenzoát (tartósítószer) [LAR] E218 metil-parahidroxibenzoát (tartósítószer) [LAR] E219 nátrium-metil-parahidroxibenzoát (tartósítószer) [LAR] E220 kén-dioxid (tartósítószer) [LAR] E221 nátrium-szulfit (tartósítószer) [LAR] E222 nátrium-hidrogén-szulfit (tartósítószer) [LAR] E223 nátrium-metabiszulfit (tartósítószer) [LAR] E224 kálium-metabiszulfit (tartósítószer) [LAR] E225 kálium-szulfit (tartósítószer) [LAR] E226 kalcium-szulfit (tartósítószer) [LAR] E227 kalcium-hidrogén-szulfit (tartósítószer) [Szilárdító anyag] [LAR] E228 kálium-hidrogén-szulfit (tartósítószer) [LAR] E230 bifenil, difenil (tartósítószer) E231 ortofenil-fenol (tartósítószer) E232 nátrium-ortofenil-fenol (tartósítószer) E233 tiabendazol (tartósítószer) E234 nizin (tartósítószer) E235 natamycin, pimaracin (tartósítószer) E236 hangyasav (tartósítószer) E237 nátrium-formiát (tartósítószer) E238 kalcium-formiát (tartósítószer) E239 hexamin (tartósítószer) E240 formaldehid (tartósítószer) E242 dimetil-dikarbonát (tartósítószer) E249 kálium-nitrit (tartósítószer) E250 nátrium-nitrit (tartósítószer) E251 nátrium-nitrát (tartósítószer) E252 kálium-nitrát ( salétrom ) (tartósítószer) [ÁE lehetséges] E260 ecetsav (tartósítószer) (savanyúságot szabályozó anyag) E261 kálium-acetát (tartósítószer) (savanyúságot szabályozó anyag) E262 nátrium-acetát , nátrium-hidrogén-acetát (Nátrium-diacetát) (tartósítószer) (savanyúságot szabályozó anyag) E263 kalcium-acetát (tartósítószer) (savanyúságot szabályozó anyag) E264 ammónium-acetát (tartósítószer) E270 tejsav (tartósítószer) [Étkezési sav] (antioxidáns) [ÁE lehetséges] E280 propionsav (tartósítószer) E281 nátrium-propionát (tartósítószer) E282 kalcium-propionát (tartósítószer) [LAR] E283 kálium-propionát (tartósítószer) E284 bórsav (tartósítószer) E285 nátrium-tetraborát ( bórax ) (tartósítószer) E290 szén-dioxid (savanyúságot szabályozó anyag) E296 almasav [Étkezési sav] (savanyúságot szabályozó anyag) E297 fumársav (savanyúságot szabályozó anyag) E300–E386 E300 aszkorbinsav ( C-vitamin ) (antioxidáns) E301 nátrium-aszkorbát (antioxidáns) E302 kalcium-aszkorbát (antioxidáns) E303 kálium-aszkorbát (antioxidáns) E304 Aszkorbinsav zsírsav észterei (i) aszkorbil-palmitát (ii) aszkorbil-sztearát (antioxidáns) E306 tokoferol -dús kivonat (természetes) (E-vitamin) (antioxidáns) [GM lehetséges] E307 alfa-tokoferol (szintetikus) (E-vitamin) (antioxidáns) [GM lehetséges] E308 gamma-tokoferol (szintetikus) (E-vitamin) (antioxidáns) [GM lehetséges] E309 delta-tokoferol (szintetikus) (E-vitamin) (antioxidáns) [GM lehetséges] E310 propil-gallát (antioxidáns) [LAR] E311 oktil-gallát (antioxidáns) [LAR] E312 dodecil-gallát (antioxidáns) [LAR] E315 eritroaszkorbinsav ( izo-aszkorbinsav ) (antioxidáns) E316 nátrium-eritroaszkorbát ( nátrium-izo-aszkorbát ) (antioxidáns) E319 butil-hidrokinon (antioxidáns) E320 butil-hidroxi-anizol (BHA) (antioxidáns) E321 butil-hidroxi-toluol (BHT) (antioxidáns) [LAR] E322 lecitin (emulgeálószer)[LGM] [ÁE lehetséges] E325 nátrium-laktát (antioxidáns) [ÁE lehetséges] E326 kálium-laktát (antioxidáns) (savanyúságot szabályozó anyag) [ÁE lehetséges] E327 kalcium-laktát (antioxidáns) [ÁE lehetséges] E329 magnézium-laktát (antioxidáns) E330 citromsav (antioxidáns) E331 nátrium-citrátok (i) mononátrium-citrát (ii) dinátrium-citrát (iii) trinátrium-citrát (antioxidáns) E332 kálium-citrátok (i) monokálium-citrát (ii) trikálium-citrát (antioxidáns) E333 kalcium-citrátok (i) monokalcium-citrát (ii) dikalcium-citrát (iii) trikalcium-citrát (savanyúságot szabályozó anyag) [Szilárdító anyag] E334 borkősav (L(+)-) [Étkezési sav] (antioxidáns) E335 nátrium-tartarátok (i) mononátrium-tartarát (ii) dinátrium-tartarát (antioxidáns) E336 kálium-tartarátok (i) monokálium-tartarát (tisztított borkő) (ii) dikálium-tartarát (antioxidáns) E337 kálium-nátrium-tartarát (antioxidáns) E338 foszforsav (antioxidáns) E339 nátrium-foszfátok (i) mononátrium-foszfát (ii) dinátrium-foszfát (iii) trinátrium-foszfát (antioxidáns) E340 kálium-foszfátok (i) kálium-foszfát (ii) dikálium-foszfát (iii) trikálium-foszfát (antioxidáns) E341 kalcium-foszfátok (i) monokalcium-foszfát (ii) dikalcium-foszfát (iii) trikalcium-foszfát (csomósodást gátló anyag) [Szilárdító anyag] E343 magnézium-foszfátok (i) monomagnézium-foszfát (ii) dimagnézium-foszfát (iii) trimagnézium-foszfát (csomósodást gátló anyag) E350 nátrium-malátok (i) nátrium-malát (ii) nátrium-hidrogén-malát (savanyúságot szabályozó anyag) E351 kálium-malát (savanyúságot szabályozó anyag) E352 kalcium-malátok (i) kalcium-malát (ii) kalcium-hidrogén-malát (savanyúságot szabályozó anyag) E353 metaborkősav (emulgeálószer) E354 kalcium-tartarát (emulgeálószer) E355 adipinsav (savanyúságot szabályozó anyag) E356 nátrium-adipát (savanyúságot szabályozó anyag) E357 kálium-adipát (savanyúságot szabályozó anyag) E363 borostyánkősav (savanyúságot szabályozó anyag) E365 nátrium-fumarát (savanyúságot szabályozó anyag) E366 kálium-fumarát (savanyúságot szabályozó anyag) E367 kalcium-fumarát (savanyúságot szabályozó anyag) E370 1,4-heptonolakton (savanyúságot szabályozó anyag) E375 nikotinsav , niacin , nikotinamid (B 3 -vitamin) [Szín tartósító anyag] [LAR] E380 ammónium-citrát (savanyúságot szabályozó anyag) E381 ammónium-ferrocitrát (savanyúságot szabályozó anyag) E385 kalcium-dinátrium-etilén-diamin-tetraacetát ( kalcium-dinátrium EDTA ) (antioxidáns) E386 dinátrium-etilén-diamin-tetraacetát ( dinátrium EDTA ) (antioxidáns) E400–E495 E400 alginsav (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) E401 nátrium-alginát (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) E402 kálium-alginát (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) E403 ammónium-alginát (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (emulgeálószer) E404 kalcium-alginát (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) E405 propán-1,2-diol-alginát ( propilén-glikol-alginát ) (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (emulgeálószer) E406 agaragar (sűrítőanyag) (zselésítő anyag) (stabilizálószer) E407 karragén (gyöngyzuzmó) (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) [LAR] E407a feldolgozott euchemamoszat (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) E410 szentjánoskenyér-liszt (Carob gum) (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (zselésítő anyag) (emulgeálószer) E412 guargumi , guargyanta (sűrítőanyag) (stabilizálószer) E413 tragantmézga (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (emulgeálószer) [LAR] E414 gumiarábikum (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (emulgeálószer) [LAR] E415 xantángumi , xantángyanta (sűrítőanyag) (stabilizálószer) [GM lehetséges] E416 karaya-gumi (Karagumi)(sűrítőanyag) (stabilizálószer) (emulgeálószer) [LAR] E417 taramag liszt (sűrítőanyag) (stabilizálószer) E418 gellángumi (sűrítőanyag) (stabilizálószer) (emulgeálószer) E420 szorbit (i) Szorbit (ii) Szorbit szirup (emulgeálószer) (édesítőszer) [Humectant] E421 mannit (csomósodást gátló anyag) (édesítőszer) E422 glicerin (emulgeálószer) (édesítőszer) [ÁE lehetséges] E425 Konjak (i) konjak-gumi (ii) konjak-glükomannán (emulgeálószer) E430 polioxietilén(8)-sztearát (emulgeálószer) (stabilizálószer) [LAR] [ÁE lehetséges] E431 polioxietilén(40)-sztearát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E432 polioxietilén(20)-szorbitán-laurát (poliszorbát 20) (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E433 polioxietilén(20)-szorbitán-oleát (poliszorbát 80) (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E434 polioxietilén(20)-szorbitán-palmitát (poliszorbát 40) (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E435 polioxietilén(20)-szorbitán-sztearát (poliszorbát 60) (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E436 polioxietilén(20)-szorbitán-trisztearát (poliszorbát 65) (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E440 pektinek (i) pektin (ii) amidált pektin (emulgeálószer) E441 zselatin (emulgeálószer) (zselésítő anyag) [ÁE] E442 ammónium-foszfatidok (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E444 szacharóz-acetát-izobutirát (emulgeálószer) E445 fagyanták glicerin-észterei (emulgeálószer) E450 difoszfátok (i) dinátrium-difoszfát (ii) trinátrium-difoszfát (iii) tetranátrium-difoszfát (iv) dikálium-difoszfát (v) tetrakálium-difoszfát (vi) kalcium-dihidrogén-difoszfát (emulgeálószer) E451 trifoszfátok (i) pentanátrium-trifoszfát (ii) pentakálium-trifoszfát (emulgeálószer) E452 polifoszfátok (i) nátrium-polifoszfátok (ii) kálium-polifoszfátok (iii) nátrium-kalcium-polifoszfátok (iv) kalcium-polifoszfát (v) ammónium-polifoszfát (emulgeálószer) E459 béta-ciklodextrin (emulgeálószer) E460 cellulóz (i) mikrokristályos cellulóz (ii) porított cellulóz (emulgeálószer) E461 metilcellulóz (emulgeálószer) E462 etilcellulóz (emulgeálószer) E463 hidroxipropil-cellulóz (emulgeálószer) E464 hidroxipropil-metilcellulóz (emulgeálószer) E465 etil-metil-cellulóz (emulgeálószer) E466 karboximetil-cellulóz , nátrium-karboximetil-cellulóz (emulgeálószer) E468 keresztkötött nátriumkarboximetil-cellulóz (emulgeálószer) E469 enzim által hidrolizált karboximetilcellulóz (emulgeálószer) E470a zsírsavak nátrium, kálium és kalcium sói (emulgeálószer) (csomósodást gátló anyag) [ÁE lehetséges] E470b zsírsavak magnézium sói (emulgeálószer) (csomósodást gátló anyag) [ÁE lehetséges] E471 zsírsavak mono- és digliceridjei (gliceryl-monosztearát, gliceryl-disztearát) (emulgeálószer) [LGM] [ÁE lehetséges] E472a zsírsavak mono- és digliceridjeinek ecetsav-észterei (emulgeálószer) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E472b zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E472c zsírsavak mono- és digliceridjeinek citromsav-észterei (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E472d zsírsavak mono- és digliceridjeinek borkősav-észterei (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E472e zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diacetil-borkősav észterei (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E472f zsírsavak mono- és digliceridjeinek kevert ecet- és borkősav-észterei (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E473 zsírsavak szacharóz-észterei (emulgeálószer) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E474 szacharogliceridek (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E475 zsírsavak poliglicerin-észterei (emulgeálószer) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E476 poliglicerin-poliricinoleát (emulgeálószer) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E477 Zsírsavak propilén-glikol- (propán-1,2-diol) észterei (emulgeálószer) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E478 tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E479b hőoxidált szójababolaj zsírsavak mono- és digliceridjeivel reagáltatva (emulgeálószer) [LGM] [ÁE lehetséges] E481 nátrium-sztearoil-2-laktilát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E482 kalcium-sztearoil-2-laktilát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E483 sztearil-tartarát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E491 szorbitán-sztearát (emulgeálószer) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E492 szorbitán-trisztearát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E493 szorbitán-laurát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E494 szorbitán-oleát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E495 szorbitán-palmitát (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] E500–E585 E500 nátrium-karbonátok (i) nátrium-karbonát (ii) nátrium-hidrogén-karbonát (iii) nátrium-szeszkvikarbonát (i és ii keveréke) (savanyúságot szabályozó anyag) [Raising Agent] E501 kálium-karbonátok (i) kálium-karbonát (ii) kálium-hidrogén-karbonát (savanyúságot szabályozó anyag) E503 ammónium-karbonátok (i) ammónium-karbonát (ii) ammónium-bikarbonát (ammónium-hidrogén-karbonát) (savanyúságot szabályozó anyag) E504 magnézium-karbonátok (i) magnézium-karbonát (ii) magnézium-bikarbonát (magnézium-hidrogén-karbonát) (savanyúságot szabályozó anyag) (csomósodást gátló anyag) E507 sósav (hidrogén-klorid) [Étkezési sav] E508 kálium-klorid (zselésítő anyag) [Seasoning] E509 kalcium-klorid [Sequestrant] [Szilárdító anyag] E510 ammónium-klorid , ammónia oldat (savanyúságot szabályozó anyag) [Improving agent] E511 magnézium-klorid [Szilárdító anyag] E512 ónklorid (antioxidáns) E513 kénsav [Étkezési sav] E514 nátrium - szulfátok (i) nátrium-szulfát (ii) nátrium-biszulfát (nátrium-hidrogén-szulfát) (savanyúságot szabályozó anyag) E515 kálium - szulfátok (i) kálium-szulfát (ii) kálium-biszulfát (kálium-hidrogén-szulfát) [Seasoning] E516 kalcium-szulfát [Sequestrant] [Improving agent] [Szilárdító anyag] E517 ammónium-szulfát [Improving agent] E518 magnézium-szulfát (epsom sók) (savanyúságot szabályozó anyag) [Szilárdító anyag] E519 réz(II)-szulfát (tartósítószer) E520 alumínium-szulfát [Szilárdító anyag] E521 alumínium-nátrium-szulfát [Szilárdító anyag] E522 alumínium-kálium-szulfát (savanyúságot szabályozó anyag) E523 alumínium-ammónium-szulfát (savanyúságot szabályozó anyag) E524 nátrium-hidroxid (savanyúságot szabályozó anyag) E525 kálium-hidroxid (savanyúságot szabályozó anyag) E526 kalcium-hidroxid (savanyúságot szabályozó anyag) [Szilárdító anyag] E527 ammónium-hidroxid (savanyúságot szabályozó anyag) E528 magnézium-hidroxid (savanyúságot szabályozó anyag) E529 kalcium-oxid (savanyúságot szabályozó anyag) [Improving agent] E530 magnézium-oxid (savanyúságot szabályozó anyag) (csomósodást gátló anyag) E535 nátrium-ferrocianid (savanyúságot szabályozó anyag) (csomósodást gátló anyag) E536 kálium-ferrocianid (csomósodást gátló anyag) E538 kalcium-ferrocianid (csomósodást gátló anyag) E540 dikalcium-difoszfát (savanyúságot szabályozó anyag) (emulgeálószer) E541 nátrium-alumínium-foszfát , savas (emulgeálószer) E542 csontfoszfát (csomósodást gátló anyag) [ÁE] E543 kalcium-nátrium-polifoszfát E544 kalcium-polifoszfát (emulgeálószer) E545 ammónium-polifoszfát (emulgeálószer) E550 nátrium-szilikát (csomósodást gátló anyag) E551 szilícium-dioxid (Silica) (emulgeálószer) (csomósodást gátló anyag) E552 kalcium-szilikát (csomósodást gátló anyag) E553a (i) magnézium-szilikát (ii) magnézium-triszilikát (csomósodást gátló anyag) E553b talkum (csomósodást gátló anyag) [LAR] E554 nátrium-alumínium-szilikát (csomósodást gátló anyag) E555 kálium-alumínium-szilikát (csomósodást gátló anyag) E556 kalcium-alumínium-szilikát (csomósodást gátló anyag) E558 bentonit (csomósodást gátló anyag) E559 alumínium-szilikát (Kaolin) (csomósodást gátló anyag) E560 kálium-szilikát (csomósodást gátló anyag) E570 sztearinsav (Fatty acid) (csomósodást gátló anyag) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E572 magnézium-sztearát , kalcium-sztearát (emulgeálószer) (csomósodást gátló anyag) [GM lehetséges] [ÁE lehetséges] E574 glukoninsav (savanyúságot szabályozó anyag) E575 glukono-delta-lakton (savanyúságot szabályozó anyag) [Sequestrant] E576 nátrium-glukonát [Sequestrant] E577 kálium-glukonát [Sequestrant] E578 kalcium-glukonát [Szilárdító anyag] E579 vas-glukonát (színanyag) E585 vas-laktát (színanyag) [ÁE lehetséges] E620–E671 E620 glutaminsav (ízfokozó) [possible reaction] [GM lehetséges] E621 nátrium-glutamát (MSG) (ízfokozó) [possible reaction] [LGM] E622 kálium-glutamát (ízfokozó) [possible reaction] [GM lehetséges] E623 kalcium-diglutamát (ízfokozó) [possible reaction] [GM lehetséges] E624 ammónium-glutamát (ízfokozó) [possible reaction] [GM lehetséges] E625 magnézium-diglutamát (ízfokozó) [possible reaction] [GM lehetséges] E626 guanilsav (ízfokozó) E627 dinátrium-guanilát , nátrium-guanilát (ízfokozó) [ÁE lehetséges] E628 dikálium-guanilát (ízfokozó) E629 kalcium-guanilát (ízfokozó) E630 inozinsav (ízfokozó) E631 dinátrium-inozinát (ízfokozó) [ÁE lehetséges] E632 dikálium-inozinát (ízfokozó) E633 kalcium-inozinát (ízfokozó) E634 kalcium-5'-ribonukleotidok (ízfokozó) E635 dinátrium-5'-ribonukleotidok (ízfokozó) [ÁE lehetséges] E636 maltol (ízfokozó) E637 etil-maltol (ízfokozó) E640 glicin és nátrium-sója (ízfokozó) [ÁE lehetséges] E671 D3 vitamin E701–E703 E701 Tetraciklin (Tetrán) E703 Oxitetraciklin (Tetramycin) E900–E968 E900 dimetil-polisziloxán (csomósodást gátló anyag) E901 méhviasz , sárga és fehér (fényezőanyag) [ÁE] E902 kandelillaviasz (fényezőanyag) [LAR] E903 karnaubaviasz (fényezőanyag) [LAR] E904 sellak (fényezőanyag) [ÁE] E905 paraffin (fényezőanyag) E905a ásványi olaj (csomósodást gátló anyag) E905b petrolátum ( vazelin ) E905c mikrokristályos viasz (fényezőanyag) E906 benzoe viasz E907 kristályos viasz (fényezőanyag) E908 arrosviasz E910 L-cisztein [ÁE] E916 kalcium-jodát E917 kálium-jodát E920 L-cisztein [térfogatnövelő] [ÁE] E921 L-cisztein nátrium- és káliumsói, hidrokloridjai [térfogatnövelő] [ÁE] E922 kálium-perszulfát E923 ammónium-perszulfát E924 kálium-bromát [Improving agent] E925 klór (tartósítószer) E927b karbamid [térfogatnövelő] E938 argon (csomagológáz) E939 hélium (csomagológáz) E940 diklór-difluor-metán (Freon-12) (csomagológáz) (ritkán használt) E941 nitrogén (csomagológáz) E942 dinitrogén-oxid (csomagológáz) E943a bután (hajtóanyag) E943b izobután (hajtóanyag) E944 propán (hajtóanyag) E948 oxigén (csomagológáz) E949 hidrogén E950 Aceszulfám-K ( en ) (édesítőszer) E951 aszpartám (édesítőszer) E952 ciklaminsav és ciklamátok E954 szacharin valamint nátrium-, kálium- és kalciumsói (édesítőszer) E966 laktit (édesítőszer) [ÁE] E967 xilit (édesítőszer) E968 eritrit (édesítőszer) E1105–E1510 E1105 lizozim (tartósítószer) E1400 dextrin (stabilizálószer) [Thickening agent] E1412 dikeményítő foszfát (stabilizálószer) E1510 etanol E1511 - E1520 propilén-glikol Rövidítések LAR – Lehetséges allergiás reakció GM – Genetikailag módosított ÁE – Állati eredet Az irodalomban használatban lévő rövidítések: PAE – Possible Adverse Effect (feltételezhető káros hatás) GRAS – Generally Recognized As Safe (általában biztonságosnak tekinthető) Az amerikai élelmiszerfelügyelet részletesen felsorolja ez ebbe a kategóriába tartozó adalékokat Rumli, a bajkeverő A Rumli, a bajkeverő magyar-brit televíziós rajzfilmsorozat, amelyet az InterPannónia készített 1994-ben. Szereplők Rumli : A bajkeverő lila mellényes macska, aki a padláson lakik, és ráadásul folyton lebukik. Muki : A barna sapkás basset hound kutya, akivel meggyűlik Rumlinak a baja. Gyártás Rumli magyar hangja : Bor Zoltán Írta : Andy James, Wayne Thomas, Hickey és McCoy Rendezte : Mark Taylor Animációs rendezők : Baksa Tamás, Ternovszky Béla , Wayne Thomas Zene : Dave Howman, André Jacquemin Operatőr : Ádám Imre, Balázs Mária, Radocsay László Szinkron hangmérnök : Kiss István Vágó : M.A.C. Adams Háttérfestők : Bodó András, Kozma Tibor, Kis Szilárd Háttértervező : Wayne Thomas Figuraterv : Andrew K. James Animátorok : Bolfert Csaba, Felleginé Kiss Katalin, Fülöp Rita, Huszák Tibor, Kis Szilárd, Kovács Judit, Nagy Péter, Prell Oszkár, Rozsgai Péter, Tóth Gábor Kulcs és fázisrajzolók : Horváth Balázs, Kolbertné Nagy Erika, Lajos Csilla, Mester Andrea, Schanzi Ágnes, Soó Melinda, Tari József, Temesi Eszter, Varjas Ágnes, Virth Beáta Gyártásvezető : Mary Polinger Szinkrongyártásvezető : Derzsi Kovács Éva Magyar szöveg : Fekete Zoltán Szinkronrendező : Zalán János A szinkront az InterPannónia megbízásából a Masterfilm Digital Kft. készítette Epizódlista Mennyből a Rumli Rumli tábornok Az egér Zéró jele Karácsonyi Rumli Robotkutya Szuper Muki visszatér Vissza a gyökerekhez Tartsd a formád, cicus! Sir Muki Láncalóg A defektes detektív Rumli álruhában Rumli, a harcművészet Kudimkar Kudimkar (oroszul: Кудымкар) város Oroszország Permi határterületén, a Komi-permják körzet közigazgatási központja, a Kudimkari járás székhelye. A körzet egyetlen városa. Lakossága: 28 967 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Permi határterület északnyugati részén, Permtől kb. 215 km-re, az Inyva (a Káma mellékfolyója) partján, a Kuva mellékfolyó torkolatánál helyezkedik el. Sík, erdővel borított vidéken, nagyobb részt a két folyó bal partján fekszik. A legközelebbi vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Perm–Verescsagino közötti szakaszán lévő Mengyelejevo (104 km). Országút köti össze kelet felé a Káma parti kisebb kikötővel (kb. 80 km), valamint észak felé a komi-permják járások székhelyeivel is. Története A város előtörténete Izjur komi-permják településsel (7–15. század) kezdődött, erre utalnak a régészeti leletek. Kudimkar falu első írásos említése 1579-ből származik, amikor a területet már oroszok is lakták. 1609-ben egy kisebb körzet igazgatási központja lett. 1801–1872 között a helységben volt a Sztroganovok Inyva környéki birtokainak központja. A település és az egész körzet szempontjából fontos előrelépés volt, hogy Sztroganova földbirtokosnő engedélyt adott híd megépítésére az Inyva folyón. 1925-től Kudimkar a Komi-Permjak nemzeti körzet központja volt és fontos szerepet játszott a helyi értelmiség kialakulásában. Tanítóképzője (1927), nővérképzője (vagy egészségügyi iskola, 1931), valamint erdészeti (1929) és mezőgazdasági (1930) technikuma nyílt. Az 1920-as évek végétől az 1930-as évek közepéig a helyi gazdaság fellendítésére és a lakosság ellátására több kisebb vállalatot: vasöntödét, fa- és lenfeldolgozó, bőr- és cipőipari, tejfeldolgozó és édesipari üzemet alapítottak. A település 1938-ban kapott városi rangot. Népesség 1959-ben 21 801 lakosa volt. 1970-ben 26 350 lakosa volt. 1989-ben 33 451 lakosa volt. 2002-ben 31 914 lakosa volt, melynek 61,3-a komi, 36,4%-a orosz. 2010-ben 28 984 lakosa volt, melynek 53%-a komi, 45,2%-a orosz. Körzeti közigazgatási központ A szovjet hatalom idején, 1925. február 26-án megalapították a Komi-Permjak nemzeti körzet et, mely előbb az Uráli terület, majd a Szverdlovszki terület, végül a Permi terület része volt. A körzet központja Kudimkar lett és nyolcvan évig változatlan formában az is maradt. 1977-ben az addigi Komi-Permjak nemzeti körzetet Komi-Permjak autonóm körzetté nyilvánították. 1992-ben, a Szovjetunió felbomlása után a Komi-Permjak autonóm körzet a föderáció egyik önálló alanya (szubjektuma) lett, bár továbbra is a Permi területhez tartozott. A 2003-ban tartott népszavazás eredményeként 2005. december 1-jén a Komi-Permjak autonóm körzet és a Permi terület egyesítésével létrehozták a Permi határterületet , azon belül különleges területi közigazgatási egységként – de már nem a föderáció önálló alanyaként – a Komi-Permjak körzet et. Kudimkar a körzet közigazgatási központja maradt. Gazdasága A nagy iparvidékektől és a fő közlekedési útvonalaktól távol fekvő Kudimkar erdőgazdasági és mezőgazdasági területek lokális központja. Nincs igazán nagy, a város egész életét meghatározó ipari létesítménye. Helyi jelentőségű ipari üzemei főként mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkoznak. Az 1990-es évekig jelentős vállalat volt a több mint ezer főt foglalkoztató elektromechanikai gyár (a permi műszergyár fiókintézménye). Oktatás, kultúra Oktatási és kulturális intézmények: Az Udmurt Állami Egyetem kudimkari fiókintézménye (1996) Az Uráli Erdészeti Egyetem kudimkari kihelyezett tagozatát egy központi szakmai revízió során – az ország több más felsőoktatási intézményével együtt – 2013-ban lényegében bezárásra ítélték. Komi-Permjak Tanár-továbbképző Intézet (1944-ben alapították). Az 1920-as – 1930-as évek fordulóján nyílt szakiskolák (vagy jogutódjaik) napjainkban is működnek: Pedagógiai kolledzs (1927) Erdészet-gépipari technikum (1929) Mezőgazdasági technikum (1930) Egészségügyi szakiskola (1931) A város színházát 1931-ben alapították. Jellemzője, hogy az orosz mellett rendszeresen játszik komi-permják nyelvű darabokat is. A város büszkeségének tartott színházépületet 2002-ben teljes felújításra bezárták. A felújítás elhúzódott, több mint tíz éven át a társulat máshol játszott. 2014 novemberében végleg birtokba vehették az épületet, melynek felújítása több mint egymilliárd rubelbe került. A helytörténeti múzeum P. I. Szubbotyin-Permjak nevét viseli. A Kuva folyó bal partján, a város legmagasabb pontján találhatók Izjur (jelentése 'kőfej') egykori település maradványai, orosz nevén Krasznaja Gorka. A hely az egyik komi-permjak törzs központja lehetett, az ott előkerült régészeti leletek az ún. rodanovói kultúra anyagait gazdagítják. A régi korok fennmaradt emlékei közül kiemelkedik a 18. század végén épült Nyikolszkij-székesegyház és a Sztroganovok egykori igazgatási épülete (19. század első fele). Egyéni lovastusa az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a lovaglás egyéni lovastusa versenyszámát július 28. és 30. között rendezték a Real Polo Clubban. Eredmények A rövidítések jelentése a következő: Galloitáliai nyelvek A galloitáliai nyelvek – hagyományosan északolasz nyelv(járások) – a történelmi Gallia mai Olaszország északi részére eső területein (latinul Gallia Cisalpina) kialakult újlatin nyelvjáráscsoport, amelyek hangtani, nyelvtani tulajdonságaik alapján közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartoznak. A szóban forgó területeket a római hódítás előtt kelták lakták, így ezeknél a nyelvváltozatoknál a kelta szubsztrátum hatásával is kell számolni. A galloitáliai dialektusok és az irodalmi olasz nyelv, illetve dél-itáliai dialektusok közötti választóvonalnak a La Spezia–Rimini városokat összekötő képzeletbeli egyenest lehet tekinteni: az ettől délre eső nyelvváltozatok (beleértve az irodalmi olaszt) összességében hagyományőrzőbbek, a tőle északra beszélt nyelvjárások viszont sokkal újítóbb jellegűek, amelyek jobban eltávolodtak a latintól. E nyelveket vagy nyelvváltozatokat hagyományos értelemben – sokszor még maguk a beszélőik is – csak az olasz nyelv északi nyelvjárásainak tekintik; A világ nyelvei című szaklexikon is csupán mint olasz nyelvjárásokat tárgyalja az „olasz” címszó alatt. Nyelvészetileg ugyanakkor a galloitáliai nyelvek közelebbi rokonságban állnak a francia, okcitán, katalán nyelvekkel, illetve a rétoromán dialektusokkal, mint az olasszal. Főbb közös jellemzőik A latin cl-, gl-, pl-, bl-, fl- csoportok palatalizációja . A szóvégi magánhangzók – nyelvváltozattól függően, különösképpen az e, i, o – lekoptak. A szóközi latin [p, t, k] mássalhangzók a legtöbb nyelvváltozatban zöngésülnek. Számos dialektusban megtalálhatóak a franciára jellemző ö és ü hangok. A többes számot – olasz hatásra – magánhangzóval (-i, -e) vagy – a szóvégi mássalhangzó megváltoztatásával (palatalizálás, affrikativizálás) képzik. (A nyelvészek úgy tartják, hogy történetileg a nyugatabbra lévő újlatin nyelvekhez hasonlóan az -s volt a többes szám jele, azonban ez eltűnt az olasz nyelv befolyása miatt.) Nyelvtani jellemzőjük, hogy az alaktani redukció következtében – akárcsak a franciában – a kijelentő mondatokban kötelező a hangsúlytalan személyes névmás használata az igével (ún. klitikus névmás), kiterjedt továbbá a különböző körülírások, idiomatizmusok használata. Csoportosításuk Nyugati újlatin nyelvek Galloromán nyelvek galloitáliai nyelvek piemonti ligur lombard nyugati lombard keleti lombard emilián–romanyol emilián romanyol velencei Példák Itt meghallgatható néhány rövid szöveg északolasz anyanyelvi beszélőktől ligur (genovai), lombard (milánói) és velencei nyelvjárásokban. Rieux-Volvestre Rieux-Volvestre település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 2570 fő (2015). Rieux-Volvestre Carbonne, Gensac-sur-Garonne, Goutevernisse, Latrape, Mailholas, Montesquieu-Volvestre, Saint-Julien-sur-Garonne és Salles-sur-Garonne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kudlik János Kudlik János (Tósnyárasd, 1842. május 19. – Pozsonypüspöki, 1900. szeptember 26.) római katolikus esperes-plébános és országgyűlési képviselő. Élete Iskoláit Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1866. július 25-én szentelték fel. Segédlelkész volt Balassagyarmaton; 1872–73-ban az esztergomi tanítóképző-intézet tanára, majd az év végétől 1881-ig igazgatótanára volt. 1881. február 3-án püspöki (Pozsony megye) plébános lett. 1887. június 17-én a somorjai kerület (antiszemita programmal) megválasztotta országgyűlési képviselővé. Írt számos politikai vezércikket a Magyar Állam, a Keresztény Magyarország, a Magyar Néplap, a Pozsony stb. című lapokba; egyházi beszédet a Jó Pásztor XI-XIII. évf. és a Borromaeusban (1898); írt könyvismertetéseket a Magyar Sionba, s az Irodalmi Értesítőbe, költeményeket is több lapba. Írásai Cikkei a Tanodai Lapokban (1863. Melyik iskolamester követi legjobban az isteni mestert Jézus Krisztust? Mezővárosi egyházzene, Az orgona története), a Kath. legény-egyl. Olvasó-Tárában (1864. I. Ki van itt a hó alatt? Beszély); a Katholikus Néplapban (1864. Buch Henrik vagy az első kath. legényegyletek ősalakja); az István bácsi Naptárában (1871. Az esztergomi Bakácskápolna); a Magyar Államban (1870. 59. sz. Előleges észrevételek a pápák bűneire vonatkozólag, 1883. 202-3. sz. Kik a zsidók és mik vagyunk mi? 311-15., 319. sz. A zsidó esküről hajdan és most, 1884. 23. sz., Keresztény türelem és felebaráti szeretet, 1887. 335. sz. Az antisemitismus történetéhez, 1893. 3. sz. Patriotizmus és polgári házasság, 1898. 103., 109. sz. Pápafalók és papfalók); a Keresztény Magyarországban (1888. Magyarország zsidó köztársaság, 1889. A magyar kath. klerus és az antisemitismus, Az ország elzsidósodása, 1890. A társadalom ujjá alakítása, A való és a hamis szabadság. A társadalom és népképviseletek, 1891. A zsidó-kérdés hazánkban. első díjjal kitüntetett pályamű); a Magyar Néplapban (1892. Mit akarnak a zsidók). Parlamenti beszédei az Országgyűlési Naplóban vannak rögzítve. Művei Assisi szent Ferencz élete. Irta Chavin de Malan. Magyarítá. Pest, 1865 Bibliai régiségtan. I. füzet. Bibliai földrajz. U. ott, 1871 (Több nem jelent meg. Ism. Új Magyar Sion 314. 1.) IX. Pius intelmei a katholikusokhoz. Ford. ... Magyarázat Kudlik János fatérképéhez. Esztergom. 1879 (A székesfehérvári országos kiállításra küldött Magyarország szemléltető térképéhez) Kútvölgy Kútvölgy Budapest egyik városrésze a XII. kerületben. Jórészt a budai márgába ágyazódó völgy. Fekvése Határai: Béla király út – Diós árok – Városmajor utca – Kútvölgyi út a Béla király útig. A Széchenyi-hegy északi oldalán található. Megközelítése 128-as, 155-ös, 156-os autóbusszal a Széll Kálmán térről . Története Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Brunnenthal magyar tükörfordításából adta ezt a nevet, a mai Dániel út elején feltört tiszta vizű forrásra utalva. Innen hordta a lakosság a vizet szamárháton, puttonyban. Nevezetességei Kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgyi kórház és rendelőintézet Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Orvosi somkóró Az orvosi somkóró (Melilotus officinalis) a hüvelyesek családjába tartozó növényfaj. Jellemzése A 30–90 cm magas orvosi somkóró egynyári vagy áttelelő kétnyári, lágy szárú növény, amely egész Európában és Észak-Ázsiában elterjedt. Zöld, barázdált, ismételten elágazó szárán 3 fogazott szélű levélkéből álló leveleket találunk. Igen apró, sárga, illatos virágai hosszú fürtökbe rendeződnek. Termése sárgásbarna, tojásdad hüvelytermés. Felhasználása Az orvosi somkóró vénás keringési zavarok, valamint vénás és nyirokelégtelenség ('aranyér, lábdagadás, visszér, ödéma') esetén alkalmazható. Emésztési zavarok (felfúvódás, renyhe emésztés, bélgázképződés) kezelésekor is jótékony hatású. Vízhajtóként is használják. Más növényekkel (vadgesztenye, vörös bortermő szőlő) együtt is alkalmazható. Külsőleg különböző okokból (hosszan tartó megerőltető nézés, füstös környezet) eredő szembántalmakra, zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre is ajánlott. Az orvosi somkóró vénafal-erősítő, ödémaellenes és érvédő tulajdonságokkal rendelkezik. Szabályozza a máj- és nyirokműködést, valamint véralvadásgátló hatást fejt ki. Flavonoidjainak köszönhetően vízhajtóként és görcsoldóként is ismert. Figyelmeztetés Az állatoknál megfigyelt mérgezések okozója a dikumarol. Az enyhe altató hatású tiszta kumarin májra való mérgező hatása csak nagyobb adagnál érvényesül. Hajtásának és virágainak étrend-kiegészítőkben való felhasználását – ismert mellékhatásaik miatt – tiltja az OÉTI. Jegyzetek Az OÉTI Szakértői Testülete: Az OÉTI Szakértői Testülete által étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények (magyar nyelven) (pdf). oeti.hu pp. 20. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), 2013. december. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.) Forrás A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 Moisdon-la-Rivière Moisdon-la-Rivière település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 1955 fő (2015). Moisdon-la-Rivière Erbray, Grand-Auverné, Issé, Louisfert, La Meilleraye-de-Bretagne és Petit-Auverné községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Brgujac Brgujac falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Vishez tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 57 km-re délnyugatra, Vis városától légvonalban 3, közúton 7 km-re délkeletre, Vis szigetének délkeleti partján, Podstražje és Milna között, az azonos nevű kis félszigeten fekszik. Visről Podseljén és Podstražjén keresztül közelíthető meg. A település régebbi része (Gornji Brgujac) egy kisebb magaslat lejtőin található, míg az alsó rész (Donji Brgujac) az egykori kis halászfalu mára Steralo üdülőtelepüléssé vált. A homokos Zaglav-öböl a sziget legjobb strandjai közé tartozik. Története A település valószínűleg a 17. században kis halászfaluként keletkezett, amikor a sziget a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a kivándorlás miatt lakosság száma jelentősen csökkent. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992 május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. Lakói a hagyományos halászat, olajbogyó- és szőlőtermesztés mellett főként a turizmusból éltek. Nevezetességei A településsel szemben található a Ravnik-sziget Zöld barlangjával, valamint egy három szigetből, Budihovacból, Mali Budihovacból és Sanakból álló szigetcsoport a környék egyik legjobb halászterülete, egyúttal kedvelt merülőhely. Totem A totem vallásosan tisztelt növény, állat vagy az ezeket ábrázoló tárgy. A totemállataikat a természeti népek a törzsük ősének tekintették, s emiatt azok kultikus tiszteletnek örvendtek. A totem angol szó, az algonkin indiánok ototeman szavából ered, amely szó pedig az ote (törzs, nemzetség) származéka. Totemnek hívták egyúttal a kanadai indiánok azt a kézjegyet is, melyet törzsfőnökeik a szerződések aláírásakor használtak. E szót a néprajz tágabb értelemben is használja, általában törzsjelet értenek rajta, és ezekből fejlődtek ki a családi- és országcímerek is. A totem egyúttal az illető törzs nevét is jelenthette, s minthogy e törzsek többnyire valamelyik állat nevével jelölték magukat, így annak rajzolata az illető állatnak a kezdetleges képét jeleníti meg. Mivel a műveltség e kezdetleges fokán a címerállat a törzs hite szerint annak őse és mint ilyen a vallási tiszteletük tárgya is volt, - erre való tekintettel (Lubbock kutatásai óta) a totem szó olyan értelemmel is bír az etnológiában és az összehasonlító vallástudományban mint a fétis. A totemizmus köztes helyen áll a vallás fejlődése során, - a legkezdetlegesebb fétisizmus s a haladóbb felfogású sámánizmus, valamint a még későbbi sokistenhit a politeizmus között. Annyiban fejlettebb a fétisizmusnál, hogy a totemet nem mint a tárgyat tekinti egy természetfölötti erejű felsőbb lénynek, hanem azt, amit vagy akit a totem ábrázol. Ez lehet még az állaton és a növényen kívül hegy, kő, patak, folyam, égitest vagy bármely más élő vagy élettelen dolog, melynek a tevékenysége - hitük szerint, - lehet az emberre nézve hasznos vagy káros. Ezeknek a felsőbbrendű volta miatt váltak a vallásos tisztelet tárgyává képzeletükben. A totemizmus az észak-szibériai népeknél, az ainóknál és sok észak-amerikai indián törzseknél igen elterjedt volt, de még az ókori görögöknél is megtalálható volt a medvetisztelet, valamint az egész földön széles körben elterjedt volt a kigyótisztelet is. WWE SmackDown vs. Raw Online A WWE Smackdown VS. Raw Online egy pankráció videojáték amit a Vertigo games fejlesztett és a THQ forgalmazza.A WWE Smackdown VS. Raw Online lesz a WWE és a THQ 11. közös pankráció játéka, de idén debütál a sorozat először PC-n. PC-n játszva a billentyűzettel és az egérrel irányíthatjuk majd a játékot.Ha a játék elég kelendő lesz PC-n akkor a játék többi része is meg fog jelenni rá. Módok A WWE Smackdown VS. Raw Online-játékosok képesek lesznek egymással küzdeni, üzletelni az interneten az online játékmód segítségével. A játékban továbbra is benne marad a story mód és a többjátékos mód, amivel egy gépen egyszerre akár többen is játszhatnak. Anjou Katalin nápolyi királyi hercegnő Anjou Katalin (Avignon, 1348. június – 1349. június 8.), olaszul: Caterina d'Angiò, franciául: Catherine d'Anjou, nápolyi királyi hercegnő és trónörökös. A Capeting-dinasztia Anjou-ágának a tagja. Élete I. (Anjou) Johanna nápolyi királynő és második férje, Tarantói Lajos nápolyi király két leánya közül az első. Avignonban született, két évvel szülei házasságkötése után. Apai nagyszülei: I. Fülöp tarantói herceg és II. Katalin címzetes konstantinápolyi latin császárnő. Anyai nagyszülei: Anjou Károly calabriai herceg és Valois Mária francia királyi hercegnő. Anyja előző házasságából volt egy féltestvére is, Károly (1345–1348) herceg, akinek az apja András calabriai herceg volt, I. Károly (Róbert) magyar király fia, Nagy Lajos magyar uralkodó öccse, és aki hároméves korában bekövetkezett haláláig a nápolyi trón első számú örököse volt. Katalinnak született egy húga is, Franciska (1351–1352) hercegnő, aki szintén csak pár hónapot élt. Apja, Tarantói Lajos 1362. május 26-án, 42 évesen halt meg, és két törvénytelen leánya is született. Egyik lánya, Esclarmunda, aki I. (Capuai) Lajos (–1397), altavillai grófhoz ment feleségül, és akinek a fia, András (1374/78–1425) Chiaromontei Konstancia (1375/76–1423 körül) nápolyi királynét, I. László nápolyi király első, elvált feleségét vette nőül. Másik házasságon kívül született lánya, Klemencia (Konstancia) volt, akinek a férje I. János, Amendolea ura lett. Született volna egy fiatalabb féltestvérük is, anyjuk harmadik házasságából, ám Johanna elvetélt a gyermekkel 1364-ben. Johanna 1375-ben harmadjára is megözvegyült, 1376-ban pedig negyedszer, utoljára állt oltár elé, ezúttal a nála hat évvel idősebb Braunschweig-Lüneburgi Ottó herceggel, aki akkor már négy éve özvegy ember volt. A házasság gyermektelen maradt, Johanna pedig hat év múlva, 1382. július 27-én, 56 évesen meghalt. Özvegye, Ottó még 1399-ig élt, és többé nem nősült újra. Katalin 1349. június 8-án, egyévesen meghalt. Johannát egy gyermeke sem élte túl. Lópata-rendellenességek A lópata-rendellenességek közé azok a betegségek és elváltozások tartoznak, amelyek a lovak patáját megtámadhatják. Ezek a rendellenességek a lovak munkabírását és teljesítőképességét nagy mértékben befolyásolják. A betegségek megelőzhetőek azáltal, hogy a kovácsok rendszeresen ellenőrzik a lovak patáját és időben beavatkoznak, ha az egészséges patánál kóros elváltozások mutathatóak ki. A pata szerkezetének bemutatása a lópata cikkben található. A rendellenességek fajtái Törékeny pata Megfelelő ápolás hiányában a pata szarutokja szárazzá és keménnyé válhat. Rendszeres pataolajozással ez a probléma megelőzhető. A korszerű ápolóolajok nemcsak védik a patát a kiszáradástól, hanem a szaru növekedését is serkentik. Puha pata Amennyiben a pata szarutokja túl puha, meg kell védeni a környezeti hatásoktól. A boxot tisztán és szárazon kell tartani a nedvesedés megelőzésére és pataolajos kezelést kell alkalmazni. Ilyenkor nem szabad a lovat fürdőztetni, mert a víz további felpuhulást eredményezhet. Berepedt pata A ló patája berepedhet a hordozószéltől indulva felfelé, vagy a pártától indulva lefelé. A felfelé induló repedések kevésbé okozhatnak gondot, ha a repedés szélét lereszelik ezzel gátolva a további repedést. A lefelé induló repedések veszélyesek, akár sántaságot is okozhatnak. Amennyiben a repedés nagyon mély, begyulladhat, elfertőződhet a terület, ilyenkor az élő szövetig vissza kell vágni a patát. Súlyos esetekben akrilgyantával vagy fémlappal fogják össze a széleket és ló akár antibiotikumos kezelést is kaphat. Savós patairha-gyulladás Ez a betegség leggyakrabban az elülső lábakon fordul elő. Okai közé tartozik a túlterhelés, például a ló betonon való futtatása vagy a ló kíméli a lábát, mert a másik valamiért érzékeny. Kiválthatja allergiás reakció is a túl egyhangú étrend miatt, például a sok lucerna adása és a kevés mozgás miatt. Előidézheti még a szervezetben lévő más gyulladás is, például kancáknál a méhgyulladás, vagy a hólyaggyulladás. A betegség nagyon fájdalmas, a ló nehezen viseli, ezért mozgatni nem tanácsos. Onnan ismerhető fel elsősorban, hogy a ló meggörbíti a hátát, fejét előrenyújtva és testsúlyát a hátsó lábaira próbálja áthelyezni, hogy kímélje az elülsőket. Állatorvosi beavatkozás szükséges a krónikus állapot megelőzése érdekében, ugyanis a gyulladás által az irha és a szarutok összeköttetése megszűnik és elfordulhat a patacsont és annak részleges elsorvadásához vezethet. Megoldásként speciális, könnyített patkókat alkalmaznak, és a ló testsúlyát is csökkentik diéta segítségével, hogy a patára kisebb nyomás nehezedjen. A pártacsont megbetegedése A betegség a csüd alatt és a patacsont felett alakul ki. Krónikus betegség, de a sántaság mértéke időszakonként változik. Idős lovaknál jellemzőbb, mint a fiataloknál és az elülső lábakat támadja meg gyakrabban. Gyógyítani nem lehet, de speciális patkók segítségével enyhíteni lehet a pártacsont terhelését és segíteni a ló munkában tartását. Nyilallás A betegség a pata érzékeny szöveteiben alakul ki. A hátsó lábakra jellemző inkább és a sebet valamilyen éles tárgy, szög, fémdarab vagy akár a laza patkó is okozhatja. Gyógyíthatatlan sántaság is kialakulhat, ha a nyír csúcsát érik a sérülések. Gyógyítása úgy történik, hogy a sebesülést okozó fémdarabot minél gyorsabban el kell távolítani, a gyulladás megelőzése érdekében. A sérülést okozó tárgyat nem szabad eldobni, mert a kovács annak alakjából a sérülés mélységére következtethet. A sérült szövetet kivágják, jóddal fertőtlenítik és a lónak tetanuszinjekciót adnak. Nyírrothadás A nyír fertőződésekor a pata rothadásnak indul, kellemetlen szagú váladékképződés indul be. Azok a paták hajlamosabbak a betegségre, amelyek mély nyírbarázdával rendelkeznek. Kezelését állatorvos, vagy patkolókovács végezheti. A fertőzött részeket ki kell vágni, tisztító kefével megtisztítani és fertőtlenítő oldattal kezelni. A gyógyulás érdekében a ló boxát tisztán és szárazon szükséges tartani. Fontos a megelőzés, ezért az erre a betegségre hajlamos lovak patáit gyakrabban szükséges ellenőriztetni a kováccsal. Lock Up the Wolves Az 1990-es Lock Up the Wolves az amerikai Dio heavy metal zenekar ötödik nagylemeze. Története A Dream Evil album megjelenését követő években több tagcserére is sor került. Először a tizennyolc éves Rowan Robertson váltotta Craig Goldy-t. Ezt követően Jimmy Bain és Claude Schnell hagyta el a zenekart. Helyüket Teddy Cook, valamint Jens Johansson foglalta el, és úgy tűnt, elkezdhetik az új lemez készítését. December 28-án azonban Vinny Appice lépett ki, akinek Simon Wright került a helyére. 1990. január 20. körül megkezdődtek a lemez felvételei a nevadai Renóban, ám az utómunkálatokat már Londonban végezték. Eredetileg május közepén készültek kiadni az albumot, ám az végül egy héttel korábban, május 7-én jelent meg. A lemez mellett egy Lock Up the Wolves-kottát is kiadtak. Kimaradt dalok Néhány interjúban a zenekar tagjai elárulták, hogy eredetileg 12 dalt vettek fel, ám az egyik, Hell Wouldn't Take Her nem került fel a lemezre. Még egy szám készült, a There's A River Between Us, de ezt már korábban elvetették. Fogadtatás Az európai turnét a Metallica előzenekaraként kezdték, majd egy saját koncertkörutat is tartottak az Egyesült Királyságban. Az itteni színpadtechnika szegényesnek nevezhető, a díszletet csak néhány csont alkotta. Az amerikai turné már sokkal látványosabb volt, és a Throw 'em To The Wolves Tour nevet kapta. 1990. augusztus 5-én azonban történt egy baleset, amikor a szintetizátorra helyezett pirotechnika megsebesítette Jens Johanssont. A minneapolisi koncert 1990. augusztus 28-án Geezer Butler lépett a színpadra, és eljátszotta a Neon Knights című dalt az együttessel. A koncert után leültek beszélgetni Ronnie James Dio-val, majd úgy döntöttek, újra összehozzák a Black Sabbath zenekart. Az album dalai A dalszövegeket Ronnie James Dio írta. Regős Pál Regős Pál (Budapest, 1926. március 7. – Budapest, 2009. július 18.) pantomimművész, koreográfus, rendező. Fia Regős János, a Szkéné Színház igazgatója. Életpályája Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. 1945–1948 között mozgásparódiákkal lépett fel. 1948–1953 között jégtáncos volt. 1957–1966 között a Magyar Jégrevü karakterszólistája volt, közben pantomimet tanult. 1962-ben megalakította a Commedia XX Pantomim nevű társulatot. 1964-ben mutatkoztak be. 1966-ban a Nemzeti Színházban mozgásrendezést végzett. 1970–1973 között nyári előadássorozatot tart a budavári Vörös Sün Házban. 1973-ban megalakította a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pantomimcsoportját a Szkéné Színházban, amelynek művészeti vezetője volt. 1979-ben megrendezte a nemzetközi mozgásszínházi találkozót. 1985–2005 között megrendezte a nyári nemzetközi tánc- és mozgásműhelyt. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 1; színészként: 2; rendezőként: 2; koreográfusként: 2. Szerzőként Életbúcsú (1998) Színészként Madách Imre : Az ember tragédiája....Az Úr Regős: Életbúcsú.... Rendezőként Regős: Életbúcsú (1998) Koreográfusként Ajtmatov: Az első vadászat (1979) Művei A fából faragott királyfi A csodálatos mandarin A kékszakállú herceg vára Ősvigasztalás Végjáték Zarándokének Lélekbörtön Töredékek Születésnapomra Makfalvi Zoltán Makfalvi Zoltán (Kolozsvár, 1936. augusztus 10. – Csíkszereda, 2015. március 12.) romániai magyar geológus, hidrológus, szakíró. Élete és munkássága Az általános iskolát Bánffyhunyadon, a középiskolát szülővárosában végezte 1953-ban, majd 1957-ben a Bolyai Tudományegyetemen geológia-földrajz szakos diplomát szerzett. 1958 és 1963 között tanárként dolgozott Kide, Jegenye és Egeres községekben. 1964-ben Nagybányán a Szamos-Körös Vízügyi Igazgatóságnál meteorológus lett, majd 1965–68 között Borsabányán volt geológus. Ezt követően Csíkszeredában a Hargita Bányavállalatnál, majd ugyanott a Megyei Vízügyi Hivatalnál volt hidrológus 1969–84-ben. Ezután a Hargita Megyei Geológiai Inspektorátuson dolgozott. Első írását a nagybányai Bányavidéki Fáklya közölte 1964-ben. A Csíkszeredában 1973-ban megjelent Hargita megye útikönyve szerkesztője és társszerzője. Cikkei jelentek meg az ásványvizekről, hévizekről, gázömlésekről, gyógyvizekről és gyógylápokról a Korunkban, illetve az Aluta és az Acta Hargitensia köteteiben. Beder Tiborral közös Forráskalauz címet viselő cikksorozatát a Hargita Kalendárium adta közre 1982–84-ben. A Péter Elekkel közösen írt Gázömlések a Kelemen-Görgényi-Hargita hegyvonulat vulkáni övezetében című tanulmánya a Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (SITH) XVIII. kongresszusának 1982-es balatonfüredi kiadványában olvasható. Marçay (Vienne) Marçay település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 1131 fő (2015). Marçay Celle-Lévescault, Cloué, Coulombiers, Fontaine-le-Comte, Iteuil, Ligugé, Marigny-Chemereau és Vivonne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi Abu Zajd Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi (arab betűkkel ��� ��� ���� �� ����� �������, tudományos átiratban Abū Zayd �unayn ibn Is�āq al-ʿIbādī), hagyományos latin nevén Johannitius (al-Híra, 808 – Szamarra, 873) nesztoriánus keresztény vallású arab orvos, orvostudományi író és fordító, a 9. századi fordítómozgalom meghatározó alakja volt. Nagy szerepe volt az ókori görög–római orvostudomány meghonosításában és elterjesztésében az iszlám világban. Élete A mezopotámiai al-Hírában született, arab származású, nesztoriánus keresztény családban. Feltehetően kétnyelvű közegben nőtt fel: a mindennapokban arabul beszéltek, de a vallás és oktatás nyelve a szír volt. Arabtudását később Baszra nyelvészeinél csiszolta. Gyógyszerész apja nyomdokain haladva maga is orvostudományt kezdett tanulni a fővárosban, Bagdadban a gondisápuri iskolát képviselő Júhanna ibn Mászavajh mellett, eközben egy két évig tartó nyugati utazás keretében (amelynek pontos céljaként a források vagy Alexandriát, vagy Bizáncot jelölik meg) kiválóan megtanult görögül. Szír és görög nyelvtudása birtokában korának legjelentősebb fordítójává vált, bár sajátos módon nem kötődött az al-Mamún kalifa által kifejezetten e célból alapított Bölcsesség Házához. Az eredeti forrásokat keresve sokat utazott Mezopotámia, Szíria és Egyiptom területén. Az orvosként is ténykedő Hunajn ibn Iszhák érdemeinek elismeréseképpen a Szamarrában székelő al-Mutavakkil kalifa (847–861) udvari orvosává nevezte ki. Egy udvari intrika következtében – kihasználva, hogy saját vallásában elítélte a képek tiszteletét – egy alkalommal megkorbácsolták, fél évre börtönbe zárták és elkobozták a könyvtárát. Végül visszakerült hivatalába, amit 873-ban bekövetkezett haláláig megőrzött. Két fiút hagyott maga után, Dávúdot és Iszhákot, akik szintén orvosi pályára léptek, utóbbi pedig fordítóként is apja nyomdokaiba lépett. (Egyik unokaöccse, Hubajs ibn al-Haszan al-Aaszam is híres fordítóvá vált a későbbiekben.) Munkássága Ma Hunajn ibn Iszhákot elsősorban fordítóként tartják számon. Munkamódszere rendkívül pontos volt: igyekezett egy adott szöveg minél több fellelhető változatát összeszedni, hogy minél hitelesebb verziót közölhessen. Gyakorta kritizálta a többi fordítót, és tudható, hogy sok, szírből lefordított művet javított a görög eredetijeik alapján. Mindenekelőtt görög nyelvű orvostudományi munkák arabra (és szírre) fordításában jeleskedett: egy fennmaradt episztolája szerint Galénosz 100 írását ültette át arabra, emellett Hippokratész munkáival is foglalkozott. Orvosi művek mellett az Ószövetséget is lefordította a görög nyelvű Septuaginta alapján. Ibn Iszhák kevésbé ismert saját írásai szintén nagyrészt orvosi tárgyban íródtak; sokuk a fordítások kérdés-felelet formájú kivonata. Közülük a legjelentősebb „Az orvostudomány kérdései” (al-Maszáil fi t-tibb) címet viselő, később héberre és latinra is lefordított munka, amely számos kéziratban maradt fenn. Több könyvet szentelt a szem betegségeinek és gyógyításának („Tíz értekezés a szemről”; „A szem kérdései”). Emellett arisztotelészi alapokon írt a fény fizikájáról („A fényről és igazságáról”), összeállított egy ókori filozófusokhoz kapcsolódó írásgyűjteményt („A filozófusok ritkaságai”) és ismert egy apologetikus műve is („A vallás igazságai megértésének mikéntjéről”), de a kor más polihisztoraihoz hasonlóan a földrajz, a zoológia és a nyelvészet területén is születtek írásai. Montreux-i Jazz Fesztivál A Montreux-i Jazz Fesztivált Claude Nobs (1936-2013) találta ki. Nobs, aki rajongott a dzsesszért, idegenforgalmi igazgató volt Montreux-ben. 1967-ben rendezte ott meg az első dzsesszfesztivált, amelyen többek között Keith Jarrett és Jack DeJohnette is fellépett. Nobs kapcsolatai és lelkesedése révén évről évre egyre több zenészt, sok híres embert vonzott Montreux-be. Idővel a dzsessz mellett a blues, a gospel, a soul, majd a popzene is helyet kapott a fesztiválon. A fesztiválon az évek folyamán – komoly sikerrel – sok magyar zenész is részt vett. A Montreux-i Jazz Fesztivál a világ egyik legfontosabb zenei fesztiváljává vált. A Live in Montreux hanglemezek sok millió példányban keltek el. Mintegy 5 000 órányi videóanyagot archiváltak. A Montreux Jazz Festival Library pedig körülbelül 10 000 felvételt tárol. A fellépők listája (angol Wikipédia) Hanglemezek (angol Wikipédia) External Links Montreux Jazz Festival Claude Nobs Foundation Live at Montreux on YouTube Claude Nobs Revealed on CNN.com International Da Vinci (norvég együttes) A Da Vinci egy norvég rockzenekar Oslóból. Első koncertjüket 1987-ben adták, a Polygram Records szerződtette őket. Két lemezük jelent meg, melyek 20 000 illetve 10 000 példányban keltek el. Tagok Lars Aass - ének Bjørn Boge - basszus Jarle Meløy - dob Dag Selboskar - billentyűsök Gunnar Westlie - gitár Lemezeik Da Vinci (1987) Back In Business (1989) Törvényen kívüliek (Lost) 2005. február 16-án került először adásba az amerikai ABC csatornán a sorozat 16. részeként. Drew Goddard írta, és Jack Bender rendezte. Az epizód középpontjában James "Sawyer" Ford áll. Ismertető Visszaemlékezések Sawyer még kisgyerek volt, amikor egy napon, anyja elbújtatta őt az ágy alá. Azt mondta neki, semmi esetre se jöjjön elő. Amíg ott feküdt, Sawyer egy lövést hallott az előszobából. Ezután, az apja bement a szobába, leült az ágyra, majd fejbelőtte magát. Évekkel később, Sawyer belép egy hotelszobába egy Mary Jo nevű nővel. Csókolóznak, ám mielőtt szeretkezhetnének, egy férfit vesznek észre a szobában. Sawyer felismeri Hibbs-et, és kiküldi Mary Jo-t a szobából. Hibbs egy dokumentumot hozott Sawyer-nek, hogy kárpótolja a "tampa-i meló" miatt. Azt mondja, megtalálta az "igazi Sawyer-t", aki átverte Sawyer szüleit, előidézve, hogy az apja megölte az anyját, majd önmagával is végzett. A férfit Frank Duckett-nek hívják, és Ausztráliában lakik. Ausztráliába érve, Sawyer felkeresi Hibbs egyik ismerősét, hogy fegyvert szerezzen. A férfi figyelmezteti őt, hogy ha a szemébe néz annak, akit meg készül ölni, rájön, milyen ember is valójában. Sawyer elmegy a rák-büféhez, ahol Duckett dolgozik. Előveszi a fegyverét, ám miután beszélgetni kezd Duckett-tel, rájön, hogy képtelen őt megölni. Beül egy bárba, hogy leigya magát. Találkozik Chrisitan nevű férfivel, és beszédbe elegyedik vele. Christian megemlíti a mondását: „ezért nem nyerhet soha a Red Sox a kupán”. Beszél a fiáról, akivel megromlott a kapcsolata, és akit bármikor felhívhatna, hogy megmondja, szereti, de túl gyáva hozzá. Sawyer elmondja, hogy üzleti ügyben jött Ausztráliába, mire Christian arra biztatja, ne késlekedjen. Éjjel, Sawyer újból felkeresi Duckett-et. Sawyer-nek szólítja őt, majd mellkason lövi. Fel akarja neki olvasni a levelét, amit kiskorában írt, de hamar rájön, hogy Hibbs becsapta őt. Duckett nem az az ember, aki átverte Sawyer szüleit; Hibbs azért akarta, hogy Sawyer megölje, mert tartozása volt. „Ezért még megfizetsz” – mondja Duckett Sawyer-nek utolsó szavaival. Valós idejű történések (29-31. nap) Sawyer felébred, miután rémálmában újra lepergett előtte, ahogy gyermekkorában az ágy alatt bujkálva látta és hallotta szülei halálát. Egy vaddisznót vesz észre a sátrában, ami – miután Sawyer zseblámpával rávilágít – magával viszi a sátor tetejét képező ponyvát. Sawyer utána rohan a dzsungelbe, de nem éri utol. Épp indulna visszafelé, amikor suttogásokat hall. „Ezért még megfizetsz” – mondja egy hang. Másnap, Sayid jót nevet a póruljárt Sawyer-en. Sawyer megkérdezi tőle, mit hallott a dzsungelben, amikor a francia nőtől jött vissza. Sayid beszél a suttogásokról, de Sawyer tagadja, hogy ő is hallotta volna. A dzsungelben, Jack elmondja Kate-nek, hogy Sawyer-en kívül már mindenki visszaadta a pisztolyokat. Kate biztos benne, hogy vissza tudja tőle szerezni. Eközben, a barlangoknál, Claire elhívja Charlie-t sétálni, de Charlie lerázza őt, azt mondva, hogy most nem ér rá. Sawyer ismét hallja a dzsungelben a suttogásokat, és ahogy a hang újból arra figyelmezteti: „Ezért még megfizetsz.” A vaddisznó rohan elő Sawyer mögül, és belelöki őt a sárba. Miután Sawyer visszamegy a sátrához, elhatározza, hogy végez a vaddal. Hurley és Charlie vermet ásnak, hogy eltemessék Ethan-t. Hurley aggódik Charlie miatt, mert úgy gondolja, poszt-traumatikus stressze van, mióta embert ölt. Megkéri Sayid-ot, hogy beszéljen vele. Kate követi a dzsungelbe Sawyer-t, és felajánlja, hogy segít neki – egy feltétellel. Ha kelleni fog valami a sátrából, kérdezés nélkül odaadja. Sawyer vonakodva ugyan, de beleegyezik. Éjjel, mindketten letáboroznak, és egy "Sohasem" nevű játékkal ütik el az időt, hogy jobban megismerjék egymást. Számtalan kérdést tesznek fel, amik olyan dolgokra világítanak rá, mint hogy Kate férjnél volt. A játék drámaian ér véget, amikor kiderül, hogy mindketten öltek már embert. „Úgy látszik, mégis van bennünk valami közös” – kommentálja Sawyer. Másnap reggel, Sawyer arra ébred fel, hogy a vaddisznó feldúlta a holmiját (Kate dolgait érintetlenül hagyta). Locke éppen arra jár, és miután Kate elmondja neki, hogy Sawyer egy vaddisznót okol a problémáiért, elmesél egy történetet. Még kisgyerek volt, amikor meghalt a húga, és az anyja önmagát okolta emiatt. Egy napon, egy kutya ment be a házukba. Lefeküdt az anyja elé, és sokáig csak bámulták egymást. Locke anyja úgy hitte, a kutya valójában a halott kislánya, és azért jött el, hogy elmondja: nem az ő hibája. Sayid odamegy Charlie-hoz, aki rögtön rájön, mit akar tőle. Azt mondja, nem érez bűntudatot Ethan megölése miatt, mert ezzel megvédte a túlélőket. Sayid beszél arról, hogy álmában gyakran megjelennek azok, akiket megkínzott és megölt. arra akar rávilágítani, hogy Ethan megölése egész életében el fogja kísérni Charlie-t. „Nem kell bezárkóznia” – mondja Sayid Charlie-nak. Sawyer és Kate rálelnek a vaddisznó lakhelyére, ahol Sawyer egy kismalacot talál. A kezébe veszi, és a felnőtt disznó után kiáltozik. Kate dühös lesz Sawyer-re, amiért egy disznón vezeti le a feszültségét. „Találj haza egyedül” – mondja neki, mielőtt elmegy. Sawyer végül rátalál a vaddisznóra, és fegyvert szegez rá. Sokáig habozik, mígnem rájön, hogy képtelen megölni. Kate a bokrok mögül figyeli őt, és Sawyer észreveszi. „Ez csak egy vaddisznó” – mondja neki, miután belátja, hogy a problémáiért csakis önmagát terheli a felelősség. Kate-tel együtt elindulnak vissza a táborba. Claire magányosan üldögél a tengerparton, míg Charlie oda nem megy hozzá, hogy bepótolják az elmulasztott sétát. Eközben, Sawyer visszaadja Jack-nek a pisztolyt, majd rövid beszédbe elegyednek. Miután Jack beszél apja életelvéről („Ezért nem nyerhet soha a Red Sox a kupán.”), Sawyer rájön, hogy Jack a fia Christian-nak, akivel egy ausztrál bárban beszélgetett. Nem beszél erről Jack-nek. Csángó András Csángó András (Börcs, 1927. május 7. – Veszprém közelében, 1967. március 23.) Ybl Miklós-díjas magyar építész. Szakmai pályafutása A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1950-ben. Ezt követően építésvezetőként dolgozott 1952-ig a Nyírségben, Budapesten és az Alföldön. 1952–1955 között az Építőművész Szövetség titkára volt, 1956-ban Berlinben az Építészeti Akadémián dolgozott. 1957–1964 között az Általános Épülettervező Vállalat tervezőmérnöke volt. Itt tervezte a Budapest Ifjúsági Szállót, amiért 1965-ben Ybl Miklós-díjban részesült. 1964-től az Építésügyi Minisztérium Építéstervezési Főosztály munkatársaként az építészeti tervezés, különösen a típustervezés színvonalának emelését segítő módszerek kialakításában és bevezetésében vett részt. Farkas Lászlóval, Juhász Miklóssal, együtt tagja volt annak a bizottságnak, mely az Ybl-díjra jelölt épületeket értékelte. Helyszíni szemlére utazva Veszprém közelében halálos autóbalesetet szenvedtek. Labdarúgókapus A kapus egy poszt a labdarúgásban. A kapus poszt története A legtöbb csapatsporthoz hasonlóan a labdarúgásban is van kapus. A játék középkori gyökerei még nem említenek kapusokat, mivel rontásűző hagyomány volt a labdát rúgni. Tavasszal minden megrontó veszedelmet egy bőrzsákba gyömöszöltek, amit kirugdosták a falu vagy vár kapuján. Később városok csaptak össze és a cél a másik város kapujának bevétele volt. Ezt a játékot be is tiltották Angliában és Franciaországban a 14. században, mivel a tömegben sokan megsérültek és gyakran tömegverekedésbe torkollott az egész napos rugdosódás. Nagyjából ekkor jelent meg az első firenzei calcio. Ez a játék már hasonlított a labdarúgásra: 27-27 fős csapatok játszottak egy körülhatárolt területen és az ellenfél várát szimbolizáló sátrat kellett bevenniük a labdával. 15 csatár volt, 5 fedezett, 7 védő, akik közül az egyik kapus. Itt már megjelent a privilégiuma, miszerint csak ő foghatta meg a labdát. A mai labdarúgás alapjai 1820-ban alakultak ki, és 1857-ben megalapították az első amatőr futballklubot, az FC Sheffieldet. A taktikai felállás gyakorta 9 támadó egy hátvéd és egy kapus volt. A 19. század végére lefektették a ma is ismeretes szabályokat. A század elején a vetődés nem volt a kapus fegyvertárának része. Azzal a kifogással éltek: „csak a részeg ember fekszik le a földre”. 1906-ban Domonkos László mégis megtette és hírnevet is bravúrjaival ért el. A kapus eleinte ugyanolyan mezben játszott, mint társai, de ez zavarta a bírót, mivel a kapus kijövetelekkor előnyt élvezhetett az ötösön belül, illetve csak ő érhetett a labdába a 16-oson belül kézzel. Ezért később mindig másféle színű mezt választott a kapus, de sosem megegyezőt az ellenfél mezével. Grosics Gyula az Aranycsapat hálóőre volt az első feketében védő kapus. Beceneve ezért is illetve ügyessége és reflexei miatt lett "Fekete Párduc". A XX. században nem volt ritka az egészen tarka mez, hogy jól megkülönböztessék a kapust a mezőnyjátékostól. A kapus feladata A kapus a gólvonal előtt áll, az a feladata, hogy megakadályozza, hogy a labda a gólvonal mögé jusson. Ehhez használhatja minden testrészét. A kapus kézből is kirúghatja a labdát, ha az nem hagyta el előtte a játékteret, ha igen, akkor a földről végezheti el. A kapus kézzel is kidobhatja a labdát. A kapus jogai A kapus egy adott területen, a 16-oson belül foghatja meg a labdát kézzel, a játékszer birtokba vétele után már nem lehet őt támadni. A kapus közvetlen kirúgásból gólt érhet el, de ha a labda közvetlenül, lepattanás nélkül kerül az ellenfél hálójába, a gól érvénytelen. A kapusok mezszámai Mint ahogy a 9-es mez általában a középcsatároké volt, a kapusoké az 1-es mez. Ez azt akarja szimbolizálni, hogy a csapat összeállítása vele kezdődik. Másik kapus szám még a 12-es, mely az 1-eshez hasonlóan szintén az elsőségre utal, csak éppen ez a cserekapusok mezszámának alakult ki, ugyanis a 11 kezdő után, ő az 1. a kispadon, a 12-ik. Elterjedt kapusszám még a 22-es is, mely a válogatott kereteknek köszönhető, ahol is 22 fős keretet jelöltek ki, és a 3. számú kapus kapta meg, mutatván, hogy az ő szerepeltetésére van a legkevesebb esély. Az utóbbi idők világ- és Európa-bajnokságai a 23-as mezt is "kapusszámmá" tették, mivel ezekre a tornákra már 23 játékost nevezhetnek, s így a 22-eshez hasonló elven a legtöbb 3. számú kapus ezt a mezt kapja. Természetesen akié az 1-es mez, az attól még nem kezdő a csapatában. A válogatottaknál ez inkább igaz, ott ugyanis általában a mérkőzés előtt a kezdőcsapat tagjai kapják az 1-11-ig tartó számokat, kivéve a világeseményeket, ahol fix mezszámok vannak. A klubcsapatok kapusai azonban különféle mezekben védenek, mint például az egykori portugál kapus Vítor Baía, aki 99-esben védett. Baktói kiskertek A mai Baktói kiskertek területén van a hajdan volt Belsőbaktói ONCSA-telep Országos Nép-és Családvédelmi Alap ) Benépesedése 1940-ben indult meg, amikorra a belvíz következtében elpusztultak a külsőbaktói tanyák. ebben az időben közúti kapcsolatuk nem volt az anyavárossal. Ma ez a terület kiskertnek minősül, de beépítése folyamatos. A terület önkormányzati képviselője volt 1994-2014 között Gila Ferenc, Ezen időszak alatt elkészült a kiskertek lakóterületbe bevonásának Részletes Szabályozási Terve, Megkezdődött a közvilágítás kiépítése, járdák, kerékpárutak épültek és rendszeressé vált a sáros utak javítása. Correcaminos de la UAT A Correcaminos de la Universidad Autónoma de Tamaulipas (nevének jelentése: A Tamaulipasi Autonóm Egyetem Gyalogkakukkjai) Mexikó egyik labdarúgócsapata, mely jelenleg a másodosztályú bajnokságban szerepel. Otthona Tamaulipas állam fővárosa, Ciudad Victoria. Eddig sem bajnoki címük, sem kupagyőzelmük nincs. Története A Correcaminos, azaz Gyalogkakukkok név 1970-ben született meg a városban, de ekkor még csak az egyetemi amerikaifutball-csapatot kezdték így nevezni. Ezt a nevet Francisco Díaz Navarro és társai alkották meg, az ötletet onnan merítve, hogy a gyalogkakukk a környék egyik jellegzetes madara, mely gyorsasága, ereje és intelligenciája miatt megfelelő választásnak tűnt egy sportegyüttesnek is. A Correcaminos labdarúgócsapat 10 évvel később, 1980-ban jött létre, első elnökük Francisco Adame Ochoa volt. Az évekig a másodosztályban szereplő csapat 1987-ben jutott fel a legmagasabb szintre, amikor is a másodosztály döntőjében a Querétaro csapatát győzték le. Bár a feljutás után első szezonjukban máris kieső helyen végeztek, az egyetem és az állam vezetésének segítségével megvásárolták a Neza csapatát, így mégis bent maradhattak az első osztályban. 1995-ben azonban ismét kiestek, és ezúttal nem folyamodtak hasonló módszerekhez, hanem megkezdték azóta is tartó másodosztályú szereplésüket. Legnagyobb sikerüket 2012-ben érték el, amikor a kupa döntőjéig meneteltek, ott azonban a Dorados de Sinaloa legyőzte őket, így csak az ezüstérmet tudták megszerezni. Bajnoki eredményei A csapat első osztályú szereplése során az alábbi eredményeket érte el: Stadion A csapat hazai mérkőzéseit az Estadio Marte R. Gómezben játssza. Az épületet először 1939. október 19-én avatta fel Marte R. Gómez, az állam akkori kormányzója, akiről később a stadion a nevét is kapta. Amikor a Correcaminos 1988-ban feljutott az első osztályba, a férőhelyek számát 18 000-re bővítették, majd 2007-ben és a következő években is többször bővítették, átépítették, felújították. 9739 Powell A 9739 Powell (ideiglenes jelöléssel 1987 SH7) egy kisbolygó a Naprendszerben. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1987. szeptember 26-án. Sydney Sydney (ejtsd: szidni), Ausztrália legnagyobb városa, Új-Dél-Wales állam fővárosa. Ausztrália délkeleti részén, a Tasman-tengernél található. A város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kert. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ hetedik legélhetőbb városa. Sydney a központja az ausztrál kereskedelemnek, művészetnek, oktatásnak, kultúrának, divatnak, a zenei, szórakoztató iparnak és a turizmusnak is. A város otthont adott nagy nemzetközi sporteseményeknek, mint például az 1938-as Nemzetközösségi játékoknak, a 2000-es nyári olimpiai játékoknak és a 2003-as rögbivilágkupa döntőjének is. Története A Sydney régió már vagy 30 ezer éve az ausztrál bennszülöttek által lakott terület. A hagyományos bennszülött lakosság a Cadigal emberek, akik földje Sydney déli részéig, a Port Jackson részig nyúlt. A becslések szerint a lakosság a brit flotta megérkezése előtt (1788), úgy 4000 és 8000 fő között volt. Bár ezek az adatok vitatottak a történészek között. A britek megérkezésével az őslakosok magukat eoráknak hívták, mert az „eora” jelentése, „itt vagy, a mi helyünkön!”. Három nyelvcsoport volt elterjedve a térségben, Sydney-ben mind a három nyelvjárást beszélő népcsoport megtalálható volt. Ez a három nyelv a darug (vagy egyes területeken cadigal-nak szokták mondani), a dharawal és guringai. A régészek azt állapították meg, hogy az itt élő klánok városiasodni akartak, ám az erre utaló bizonyítékok elpusztultak az idő folyamán, de sok sziklametszetet és faragást már megtaláltak. 1770-ben, amikor a brit tengeri kapitány és hadnagy James Cook partra szált Sydney déli részén, a mai Botanika Bay városrésznél, akkor fölvette a kapcsolatot az egyik bennszülött közösséggel, a gweagalokkal. A brit kormány utasítást adott egy fegyenc település létrehozására, amit Arthur Phillip megalapított. Ő 1788. január 18-án érkezett a 11-es hajóflottával a város déli részére, a Botanikai Bay-re. Az alapítás után nem sokkal észrevették, hogy a kontinensnek ez az oldala alkalmatlan város építésére, a rossz talaj és a friss víz hiánya miatt. Arthur Phillip ezért 1788. január 26-án a kolóniát kicsit északibb irányban, a mai Port Jackson városrésznél hozta létre. Phillip a város nevét a brit belügyminiszterről, Lord Sydney-ről (teljes nevén Thomas Townshend 1. Viscount Sydney-ről) nevezte el, ám az eredeti név, amit a városnak szántak, az az Albion, de Phillip ragaszkodott a Sydney-hez. Az indoka az volt, hogy a miniszter volt az, aki engedélyezte itt a kolónia létrehozását. 1789-ben, nem sokkal a kolónia megalapítása után egy francia expedícióval az itt kikötő tengerészek járványt hoztak magukkal, fekete himlőt vagy bárányhimlőt. Ez elsősorban az eura emberek körében terjedt el, így több ezer bennszülött őslakos halt meg. A holttesteket a tengerbe dobták, ezért megszokott volt a holttestek látványa a lebegő vízen. 1789 áprilisáig kb. 1000 őslakos halt meg csak a város területén, és még egyszer ennyi a környező területeken. Az őslakosok és a gyarmatosítók között a város területén nem volt összecsapás, a bennszülöttek még csak ellenállást sem tanúsítottak. Nem úgy, mint a környező Hawkesbury folyónál, ahol rendszeresek voltak az összecsapások. 1820-ra már csak alig pár száz őslakos volt a térségben. Lachlan Macquarie akkori kormányzó, megkezdte a bennszülöttek „civilizálását”. Ezzel a lépéssel a klánjaikat fölszámolták, és az őslakosok beleépültek a társadalomba. Maquarie kormányzása alatt Új-Dél-Wales volt az Ausztrál gyarmat irányításának központja, és Sydney lett a székhelye. Ennek hatására utak, hidak, hajókikötők, középületek épültek a város egész területén. 1820-ra a város volt a térség központja, bankjaival, piacaival és jól megszervezett rendőrségével. Az 1830-as évek és az 1840-es évek között Sydney nagy városfejlesztéseken ment keresztül, beleértve a város első külvárosait. A népesség gyorsan növekedett, mert az angol és ír bevándorlók tucatjával érkezek az új, jobb élet reményében. Ezen okok miatt a város népessége olyan mértékben megnőtt, hogy 1842. július 20-án Sydney-t Ausztrália első nagyvárosává nyilvánították, és John Hosking lett az első demokratikusan megválasztott polgármester. 1845-re hullámokban kezdek érkezni az emberek a világ minden pontjáról. Sydney gyors fejlődésnek indult, a 19. században, megjelentek az első gőzvillamosok és vasutak. Az iparosodás nagy mértékben való növekedése közben a népesség a 20. században átlépte az egymilliót. 1929-ben a regényíró Arthur Henry Adams nevezte a várost el, a „Déli Szirének” városának. A nagy gazdasági világválság Sydney-t is sújtotta. Itt a válság a csúcspontját a Sydney Harbour Bridge (Kikötő Híd) 1932-es építése alatt érte el. A válságidőszak után versengés tört ki Sydney és Melbourne között az aranytermelés miatt. Bár Melbourne az aranytermelésben megelőzte Sydney-t, de a város maradt Ausztrália legnépesebb és legnagyobb városa. Az 1970-es évek és az 1980-as években Sydney-ben megépült a CBD negyed, a nagy számú pénzügyi központ, ami a várost Ausztrália pénzügyi központjává tette. A 21. században Sydney tovább bővült, megmaradt az ország pénzügyi, kulturális központjának, a népessége tovább növekszik és gyarapodik az európai és az ázsiai etnikumoktól. Földrajz Sydney két óriási öbölre épült, melyek a hajók számára a szárazföldbe benyúló, tagolt partvidék miatt kitűnő kikötési lehetőséget biztosítottak. Ez a tagolt, dombokkal borított öböl ma luxusházakból álló kertvárosokkal van körbevéve, és rengeteg jachtnak biztosít kikötőt. A Sydney Harbor a világ legnagyobb természetes kikötője. Sydney területén több mint 70 strand jellegű tengerpart (beach) található, melyek közül a leghíresebb a szörfözők kedvence, a Bondi Beach. Ugyancsak említést érdemel a város északi részén, Manly-félszigeten található Manly Beach. Nyugaton a város határai gyakorlatilag a Kék hegyekig nyúlnak, mely a sydneyi lakosok kedvenc kirándulóhelye, a híres Három nővér sziklaformációjával, a világ legmeredekebb vasútjával és számtalan, esetenként több száz méter magas vízesésével. A Kék hegyek annyira nehezen járható terep a sok kanyonja, függőleges sziklafalai és sűrű növényzete miatt, hogy sokáig nem is vezetett át út rajta, a mögötte elterülő területek gyakorlatilag el voltak zárva a világtól. Éghajlat Sydney éghajlata óceáni-szubtrópusi. A legmelegebb hónap a január, amikor a napi átlaghőmérséklet 18,6-25,8 °C között van, és amelyik hónapban átlagosan 14,6 napon át haladja meg a hőmérséklet a 30 °C-ot. A tél enyhe, a hőmérséklet csak nagyon ritkán csökken 5 °C alá. Sydneyben az 1830-as években esett legutóbb hó. A város mentes az időjárási szélsőségektől, nem jellemzőek a tornádók, vagy földrengések. Ugyanakkor a meleg, száraz nyarak során, különösen januárban és februárban a bozóttüzek gyakoriak, melyek igen gyakran elérik a város külterületeit is. Városszerkezet Sydney teljes területi 12 144,6 km². A központi üzleti negyed (CBD) kiterjedés mintegy 3 km dél felé. Itt a CBD-ben található nyugati irányba a Darling Harbour, ami a szórakoztató központ az üzleti negyedben, itt van az Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeum és a városi állatkert, a Taronga Zoo is. Továbbá a CBD-ben található, keletre egy park is, a Hyde Park, ahol a Királyi Botanikus Kert is megtalálható. Ez a központi üzleti negyed volt kezdetben a város kulturális központja is, de e téren a második világháborúban veszített jelentőségéből, ugyanis különböző kulturális körzetek alakultak ki ebben az időben, hosszú sugárutakat hozva magukkal. Ennek eredményeként a CBD-ben egyre kevesebb ember kezdett vállalkozást nyitni, és más cégekkel együtt, inkább ezekbe a körzetekbe költöztek, így a CBD-ben dolgozók aránya majd 60%-kal visszaesett, ezzel meggátolva a városrész fejlődését. Majd egy tíz évnek kellett eltelnie, hogy az emberek visszatérjenek ide, így 2004-ig az innen elköltöző emberek mintegy fele, majd 30%-a visszatért. Így a városrész nagymértékű fellendülése következtében, az 1980-as évektől kezdődött a CBD nagymértékű modernizálódása, és ekkortól kezdődtek a felhőkarcolók építése (mint például a legmagasabb épülete a városnak, a 2000-ben épült 243 méter magas Citigroup Centre). Sydney-nek mintegy 649 külvárosa van, és ezeket mintegy 40 önkormányzat látja el. A városnak nincs városi szintű kormánya. Sydney-t regionálisan tízen három régióra osztjuk, hogy könnyebben tájékozódjunk. Ezek a nagyobb blokkok a város területén. Ezek: Kelet-Suburbs, Hills kerület, Belső-Nyugati régió, Canterbury-Bankstown, Nagy Nyugat-Sydney, Északi-tengerparti régió, Észak-Suburbs, Észak-Shore, Szent György régió, Dél-Sydney, Délnyugat-Sydney, Sutherland Shire és Nyugat-Sydney. Parkok és nyitott terek Sydney nagyon kiépített város, rengeteg nyitott tér, számos park található meg benne, és a város azon kevés városok közé tartozik, ahol a hajózás fontos része a közlekedésnek, mert jelentős vízi utak is ki vannak építve. A CBD városközpontban található parkok a legnagyobbak és a leglátogatottabbak. Ilyen például a Hyde Park, a Kíni Kert, a Királyi Botanikus Kert és a 34 hektáros Domain park. A Domain parkot Arthur Phillip hozta létre, mindössze hat hónappal az első flotta érkezése után. Hivatalosan a Kormányzótanács alapította 1830-ban. A Hyde Parkot 1810. október 13-án alapította Lachlan Macquarie, ahol szórakoztató standokat hozott létre az emberek szórakoztatására. Külvárosi park például a Sir Henry Parkes 1888-ban alapított Centennial Parkja. A városhoz tartozik a Királyi Nemzeti Park is, amely a világ második legrégebbi nemzeti parkja. Látnivalók Turistalátnivalók Sydney-i Operaház Sydney Harbour-híd Bondi Beach Sydney Aquarium, Darling Harbour, Olimpiai Park Chinatown Sydney Tower ( Centrepoint Tower vagy AMP Tower ), Central Business District Taronga Zoo, Mosman Darling Harbour Sydney Fish Markets Oceanworld, Manly Múzeumok Art Gallery van Nieuw-Zuid-Wales Australian Centre for Photography Museum of Contemporary Art Powerhouse Museum of Science and Design Sydney Observatory Museum of Sydney Australian Muzeum Parkok Royal Botanic Gardens Hyde Park Gazdaság Mivel Sydney a pénzügyi és gazdasági központja Ausztráliának, így a város gazdag és virágzó várossá nőtte ki magát. A legnagyobb gazdasági ágazatok Sydney-ben, ahogy azt a foglalkoztatottak száma mutatja, az üzleti szolgáltatások, a kiskereskedelem, a gyártás, valamint az egészségügyi és közösségi szolgáltatások. Sydney adja mintegy 25 százalékát az ország teljes GDP-jének. Az ausztrál Takarék Bank is itt székel, csakúgy, mint 90 másik bank, és több mint a fele Ausztrália vezető vállalatainak. A központi üzleti negyedben mintegy 500 multinacionális vállalat is székel. Ausztráliában 54 engedélyezett betétgyűjtő bank van, ebből 44 Sydney-ben, beleértve a 11 külföldi leánybankot és az összes a 29 külföldi bankot. A legdrágább vásárlási helyek Sydney-ben, a Pitt utca (Pitt Street), a George utca (George Street), a Király utca (King Street), a Piac utca, és a Castlereagh utca. A legnagyobb bevásárló komplexumok a Viktória Királynő Épület (Queen Victoria Building) és a Westfield bevásárlóközpont. 2004-től a munkanélküliségi ráta Sydney-ben 4,9 százalék volt. A The Economist felmérése szerint Sydney a világ tizenhatodik legdrágább városa. 2009 szeptemberétől a város számít az országon belül a legdrágább ingatlanokkal rendelkező ausztrál településnek. Más ausztrál városban az átlagos lakásár 400 000 $, Sydney-ben ez valamivel több, 569 000 $. A bérleti árak is itt a legmagasabbak, átlagban heti 450 $. A Sydney régió számláinak 12 százalékát (körülbelül 1 milliárd eurót évente) a teljes mezőgazdasági termelés teszi ki. Sydney 1994 és 1995 között Új-Dél-Wales baromfihúsának 44 százalékát, és az állami tojás 48 százalékát termelte meg, ez az arány maradt a mai napig. Népesség A 2006-os népszámlálás jelentései szerint a lakosság száma 4 119 190 fő. Ebből 3 641 422 fő él a városban, a maradék a külvárosokban. A jelentésből az is kiderült, hogy belső Sydney a legsűrűbben lakott terület (egész Ausztráliában is), itt egy négyzetkilométerre 4023 lakos jutott; mára ez az érték megduplázódott. A leggyakoribb más nemzetiségűek, mint kiderült, az angolok, írek, skótok és a kínaiak. Azt is megállapították a népszámlálás során, hogy az itt élők 1,1%-a az őshonos eredetű, 31,7%-a a tengerentúlról érkezett és 16,9%-a ázsiai eredetű. A bevándorlók az Egyesült Királyságból, Kínából, Új-Zélandból vándorolnak a legnagyobb számban, ezeket az országokat követik Vietnám, Libanon, India, Olaszország és a Fülöp-szigetek lakosai. A lakosság nagy része angolul beszél, a leggyakrabban használt másik nyelv az arab (libanoni arab), a kínai (a kantoni és a mandarin), és a görög nyelv. Sydney a hetedik legnagyobb százalékban külföldön született személyekkel rendelkező város a világon. A bevándorlók teszik ki a város éves népességnövekedésének 75%-át. Sydney lakosainak 34,12%-a elmúlt már 65 éves, 65,88%-a 65 év alatti. A lakosság 15,2%-a rendelkezik minimum egy diplomával. A 2006-os népszámlálásnál a lakosság 64%-a vallotta magát kereszténynek, 3,9% volt muszlim, 3,7% buddhista, 1,7% hindu, 0,9% zsidó, 0,4% bahái, 14,1% nem tartja magát vallásosnak, és 10,4%-a nem válaszolt. Kultúra Sydney Ausztrália kulturális központja, hiszen sok szép és nemzetközileg elismert múzeum és galéria található itt, ilyen például az Új Dél Wales-i Művészeti Múzeum, a Kortárs Művészeti Múzeum, a Kínai Kortárs Művészeti Múzeum, a Sydney Múzeum és az Iparművészeti és Tudományos Múzeum. Ezek elsősorban a belváros területén találhatók. Sydney otthont ad különböző fesztiváloknak, és Ausztrália néhány legnagyobb társadalmi és kulturális rendezvényeinek. Ezek közé tartozik a Sydney Fesztivál (Ausztrália legnagyobb művészeti fesztiválja, amely mind beltéri, mind szabadtéri előadások sorozatát jelenti, egész januárban), a kétévente megrendezett Biennálé Fesztivál (ami az ausztrál kortárs művészetet mutatja be), az 1992 óta megrendezett BDO fesztivál (amely egy homoszexuális fesztivál, és minden év januárjában rendezik meg), a Sydney Filmfesztivál és más kisebb filmfesztiválok, valamint a Tengeri Szobrok Fesztiválja, ami a legnagyobb szabadtéri szoborkiállítás, és 1996 óta rendezik meg a Bondi Beach-en. A Sydney tartja a legnagyobb szabadtéri és mindenki számára ingyenesen elérhető szilvesztert egész Ausztráliában. Egy 2009-es felmérés alapján egy tízes skálán Sydney kilencet kapott, mint „legdivatosabb város”. Évente megrendezik a világhírű Ausztrál divathétvégét, ami azt jelenti, hogy Ázsia és Ausztrália leghíresebb divattervezői ezen a hétvégén mutatják be a következő kollekciójukat. A legtöbb helyi tervező ruhaalkotásait rendszeresen bemutatják az Ausztráliai Topmodell leszekben. Vallás Sydney város lakóinak többsége valamilyen keresztény felekezethez tartozik. Szórakozás és előadóművészet Sydney kulturális intézményei közé tartozik a város egyik jelképe, a Sydney-i Operaház. Az épület magába foglal öt termet, köztük egy nagy koncerttermet, és az ország legnagyobb színpadát, az opera-előadótermet, mindezek együtt jelzik, hogy Sydney az ausztráliai opera otthona. Itt székel az Opera Australia is, ami a harmadik legforgalmasabb operacég a világon. Egyéb színházi előadásokra használják még a Sydney-i Városházát, a Sydney-i Nemzeti-, Állami- és a Sydney-i Királyi Színházat. Itt található a Zeneművészeti Konzervatórium is, ami az egyik legrégebbi és legrangosabb zenei iskola Ausztráliában. A zenei konzervatórium közelében található a Királyi Botanikus Kert is. Sydney szerepének növekedését a filmiparban a Fox Studios Australiának köszönheti. Az itteni Stúdióban dolgoztak olyan híres színészek, mint Mel Gibson, Cate Blanchett, Judy Davis és Baz Luhrmann. Itt forgatták többek között a Mission: Impossible II-t, a Moulin Rouge!-t, a Star Wars második és harmadik részét, a A Maszk fiát, a Mátrixot, a Superman visszatért és a Táncoló talpakat is. 2006-tól kezdve napjainkig több mint 229 filmet forgattak az itteni stúdiókban, vagy közvetlen a város területein. Sport A sport fontos része Sydney kultúrájának. A legnépszerűbb sport a rögbi. Az Új-Dél-Wales-i Rögbi Liga' (New South Wales Rugby League) is itt kezdte a pályafutását 1908-ban. Ők a legrangosabb rögbi csapat egész Ausztráliában. Továbbá a város ad otthont az ország tizenhat csapata közül kilencnek. A legnépszerűbb nyári sport a krikett. Ezt a sportágat az angolok népszerűsítették az országban és főként Sydney és a környező területeken. Mivel az állama fővárosa, így Sydney ad otthont az Új-Dél-Wales-i krikettválogatottnak, és itt rendezik meg a Sheffield Shield krikettversenyt. A versenyekre az Ausztrália Stadionban (ANZ Stadion) kerülnek megrendezésre. A város adott otthont az 1992-es Krikett Világbajnokságnak, és szintén a városban rendezik meg a 2015-ös Krikett Világbajnokságot. Továbbá Sydney-ben van az ország második legnagyobb labdarúgó csapata, a Sydney Swans. Továbbá itt székel még, egy női netball csapat, a Swifts, egy baseball csapat, a Sydney Blue Sox, egy gyeplabda csapat, a Waratahs, két jégkorong csapat, a Penrith Medvék és a Sydney-i Jégkutyák, valamint egy nemzetközi kosárlabdacsapat, a Sydney Uni Flames. Turizmus Sydney 2008-ban 2 700 000 nemzetközi látogatót fogadott. A legismertebb nevezetességei közé tartozik a Sydney-i Operaház, a Harbour Bridge (Kikötő híd). További látnivalók közé tartozik még a Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden), Luna Park és annak mintegy negyven standja, valamint a 309 méter magas kilátótorony a belvárosban, a Sydney Tower. A környező strandok (a legnépszerűbb a Bondi Beach) és hegyek is számos látnivalót rejtenek. Oktatás Sydney ad otthont az ország néhány legrangosabb oktatási intézménynek. Például a Sydney Egyetemnek (The University of Sydney), amit 1850-ben alapítottak, és Ausztrália legrégibb és legnagyobb egyeteme. Egyéb állami egyetemek Sydneyben: a Sydney-i Műszaki Egyetem (University of Technology, Sydney), az Új-Dél-Wales-i Egyetem (University of New South Wales), a Nyugat Sydney Egyetem (University of Western Sydney) és az Ausztrál Katolikus Egyetem (Australian Catholic University). Sydney-ben a kormány által finanszírozott négy multi-campus műszaki és továbbképzési (TAFE) intézmény van, amelyek felsőfokú szakképzést adnak. Ezek a Sydney Műszaki Intézet (Sydney Institute of Technology), az Észak-Sydney TAFE Intézet (Northern-Sydney Institute of TAFE), a Nyugat-Sydney TAFE Intézet (Western Institute of Technology) és a Délnyugat-Sydney TAFE Intézet (South Western Sydney Institute of TAFE). Sydney-ben állami, egyházi és független iskolák is vannak. Az állam fenntart több óvodát, általános iskolát, középiskolát és speciális iskolákat is. Ezek az oktatási intézmények kb. 1000 embert foglalkoztatnak, és több százezer diákot. Infrastruktúra Közlekedés Sydney legtöbb lakosa autóval közlekedik, a dolgukat megkönnyíti az utak jó minősége és a jól kiépített autópályák, amelyekkel könnyedén és gyorsan eljuthatnak a város bármely pontjára. A város területén futó autóutak kb. 110 kilométert tesznek ki körgyűrű formában. Továbbá Sydney szolgál a lakosainak vonat-, metró-, busz-, taxi-, hajó- és komphálózattal is. Sydney-ben CityRail márkájú vonatok közlekednek, amiket a szintén CityRail állami tulajdonban lévő vállalat lát el. A vonatok összekötik a várost a külső kerületekkel. A különböző kerületek között ingázó vonatok, a felszínen futnak, majd a városközpontba érve, egy föld alatti pályára térnek át, hogy ezzel is könnyítsék a tömegközlekedést. A 2000-es évek óta a vonatközlekedés teljesítménye jelentősen csökkent, ezért 2005-ben a CityRail belekezdett egy nagy infrastruktúrális projektbe, ami által több megálló, és nagyobb kiterjedésű pálya megépítése volt a fő cél. A projektet 2010-ben fejezték be, bár a CityRail azóta is gyengén teljesít, de a projekt eredményességét a következő egy-két évre várják. Sydney-ben van egy magántulajdonban működtetett könnyű vasút, vagy metró hálózat is, ami egészen 6 kilométerre a várostól található Lilyfield kisvárosáig is elhalad. A metró főhálózata az üzleti negyeden és a szórakoztató központon, a Darling Harbourön megy végig. A metró az 1950-es és az 1960-as években zárva volt, a túlzsúfoltság miatt, amit egészen csak az 1970-es évekre tudtak megoldani. A város területén az autók után a busz a legnagyobb számban használt tömegközlekedési jármű. A busz útvonala nagyjából megegyezik a metró útvonalával. A Sydney-ben közlekedő állami tulajdonban lévő Sydney Buszok, monopólhelyzetben vannak, azaz nincs versenytársuk, bár a külső kerületekben közlekedik néhány magánkézben lévő busztársaság busza is. 1999-ig nem szolgált nagy jelentőséggel a busz, mert lassúnak bizonyult, egészen 2003 februárjáig, amikor is kiépítettek egy busz gyorsvasút vonalat, ami lehetővé tette a buszok akadálytalan közlekedését a város egész területén. A Sydney-i Repülőtér a Mascot nevű külvárosban található, ami az egyik legrégebbi folyamatosan működő repülőterek egyike a világon. A kisebb Bankstown Repülőtér elsősorban a magán célú repülésre szolgál. Sydney-ben sok vita folyik egy második nemzetközi repülőtér megépítéséről. 2003-ban egy vizsgálat megállapította, hogy egy reptér is tudja kezelni a nemzetközi járatokat, bár a forgalma jelentősen növekszik minden évben, ráadásul statisztikák szerint a jövőben még nagyobb forgalom várható. Ám egy második reptér építése hatással lenne az itteni közösségekre, nem is beszélve a hangszennyezésről, amit a repülők okoznak. A vita még mindig tart. Plaça Molina (metróállomás) Plaça Molina egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 7-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gràcia (Plaça de Catalunya állomás, 7-es metróvonal) Pàdua (Avinguda Tibidabo, 7-es metróvonal) Domingo García (község) Domingo García egy község Spanyolországban, Segovia tartományban. Lakosainak száma 27 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Anjouan-szigeti füleskuvik Az anjouan-szigeti füleskuvik (Otus capnodes) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj. Megjelenése Az Anjouan-szigeti füleskuvikot eredetileg a madagaszkári füleskuvik (Otus rutilus) alfajaként írták le 1889-ben. Attól fő elkülönítő bélyege sötétebb színű tollazata, határozottabban kivehető fehér mintázat a vállat fedő tollakon, hosszabb szárnyai és a toll nélküli csüdje. Testhossza 20-22 centiméter, szárnyainak hossza 17 centiméter. Két színváltozat ismert: a típuspéldánynál leírt sötétbarna és egy világosabb, rozsdabarnás színű. Tollfülei nagyon rövidek, többnyire észre sem lehet venni őket a fejtollazatban. Elterjedése, élőhelye A faj kizárólag a Comore-szigetek Anjouan szigetén honos. A szigeten előforduló 500 és 800 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó hegyi erdőség maradványfoltjainak lakója. Táplálkozásáról, életmódjáról és szaporodási szokásairól nincsenek adatok. Természetvédelmi helyzete Az első egyedet a fajból 1884-ben fogták Anjouan szigetén. Ezt követően 1886-ig összesen 31 egyedet gyűjtöttek be, melyeket ma Cambridge, London, New York, Norwich és Párizs természettudományi múzeumaiban őriznek. Ezek egyike alapján írta le a fajt Gurney 1889-ben. Ezt követően 1906-ban, majd 1907-ben is indítottak kutató-expedíciót a faj után, de ezek sikertelenek maradtak. Ezt követően Constantine Walter Benson, brit ornitológus kutatott a faj után a szigeten 1959-ben, de ő sem bukkant a faj nyomára. Egészen 1992-ig úgy tűnt, hogy e bagolyfaj kihalt. 1992 júniusában aztán a fajt újra felfedezték egy aprócska erdőfoltban Lingoni közelében. Pontos állományai ma sem ismertek. 1995-ben egy állományszámlálás során 96 egyedet találtak, 1999-ben Roger J. Safford, ornitológus szerint nagyjából 200 pár élhetett belőle. Az Anjouan-szigeti füleskuvik egy apró, nagyjából 120 km²-es területen fekvő, több szétforgácsolódott erdőfoltból álló maradvány hegyi erdőségben fordul elő a sziget délnyugati részén. Ezen erdőfoltokat továbbra is veszélyezteti a mezőgazdasági célú erdőirtás. Emellett több behurcolt növényfaj, mint például a Rubus rosifolius is megnehezíti az erdőfoltok természetes felújulását, valamint a szigeten meghonosodott házi patkányok általi predációs hatás is nehezíti a populáció fennmaradását. Emellett a szigetre lecsapó ciklonok is tovább csökkenthetik a madarak számát. A madarak egy részének áttelepítése a szigetcsoport más részeire sem lehetséges, mivel a másik kettő szigeten egy-egy csak ott előforduló füleskuvik faj él és a hibridizáció elkerülése mindkét, szintén veszélyeztetett fajnál elkerülendő. Mindezen tényezők (a fajnál meglevő nehezen ellenőrizhető, de mindenképpen alacsony egyedszám, valamint a fennmaradásának számos kockázati tényezője) miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „kihalóban” kategóriába sorolja a fajt. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Anjouan-Zwergohreule című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 8.) Bergantiños Bergantiños egy comarca (járás) Spanyolország Galicia autonóm közösségében, A Coruña tartományban. Székhelye Carballo. Népessége 2005-ös adatok szerint 70 698 fő volt. Települések A székhely neve félkövérrel szerepel. Cabana de Bergantiños Carballo Coristanco A Laracha Laxe Malpica de Bergantiños Ponteceso Piaci szegmentáció A piaci szegmentáció a közgazdaságtan és a marketing egyik fogalma. Egy piaci szegmens a piac azon kisebb része, melyeket azonos keresleti tulajdonságokkal rendelkező személyek vagy szervezetek építenek fel. A közös tulajdonság lehet egy termék ára vagy funkcióinak összetettsége. A valódi piaci szegmensnek a következő kritériumokat kell teljesítenie: más szegmensektől világosan megkülönböztethető (eltérő szegmenseknek eltérő igényeik vannak), a szegmensek egymáson belül homogének (közösek az igényeik), a piaci változásokra hasonlóképp válaszolnak, a piac befolyásával lehet hatni a keresletükre. A fogalmat arra is használják, mikor egy fogyasztói csoport ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást veszi igénybe. A feltételezések szerint az egy csoportba tartozó emberek a szegmentáció szempontjából homogénnek tekinthetőek. A kritériumok szerint szegmentált csoportok tagjai között a szétválasztás alapjául szolgáló jellemző szerint különbségek mutatkoznak. Szélesebb összefüggésben ezt a kritériumrendszerben pozitív vagy negatív tulajdonságnak is fel lehet fogni. Így a piacot kisebb darabokra lehet szabdalni. Példák: fogyasztói szokások ár érdeklődés Bár elméletileg létezhet ideális piaci szegmens, a szervezetek olyan környezetben dolgoznak, ahol folyamatosan újra kell szegmentálni. A különféle piaci részek igényeit termék-differenciálással lehet egyszerre kielégíteni. A helyes szegmentáció és az új termékek megfelelő elkészítése ideiglenes piaci előnyt biztosíthat a vállalat számára. Pozitív szegmentáció A piacszegmentálással a piacot több kisebb, egymástól független részre lehet felosztani, melyekbe olyan fogyasztók tartoznak, akiknek megegyeznek az igényeik. A vállalatok ezeket különböző csoportokba oszthatják, melyeknek eltérő szokásaik, viselkedéseik vannak, esetleg más termékek és szolgáltatások keltik fel az érdeklődésüket. Tágabb értelemben a piacokat rengetegféleképp szét lehet bontani. Meg lehet ezt tenni iparáganként, vagy hogy állami, esetleg magán szektorról beszélünk. Bár sok különbség van az ipari piacszegmentálás és a vásárlói piacok szétválasztása között, mindkettőnek hasonlóak a céljai. A következő megállapítások mind egy elképzelt, ideális piaci szegmensre igazak, de ezek a csoportok nem mindig esnek egybe a demográfiai tagolással. A fogyasztói piacot a termékek alapján is szét lehet bontani. Így lehet megteremteni a közvetlen kapcsolatot egy termék és egy adott fogyasztó között. Ennek ellenére számos általános piaci szegmens is létezik. Erre példa az olyan rendszer, mely a demográfiai statisztikai és földrajzi eloszlási statisztikák alapján szegmentálják a piacokat. A piacszegmentálás nem ugyanaz, mint egy termék pozicionálása. A pozicionálás egy olyan marketing mix, mely megpróbál minél több szegmenst megcélozni. A legfontosabb cél, hogy hasonló ízlésű fogyasztókból álló csoportot tudjunk alkotni, ahol megtalálhatjuk a potenciális fogyasztókat. Ehhez ismerni kell a csoport hasznosság felfogását és viselkedését. Csak így lehet felépíteni egy hasznos marketingstratégiát, mely egyaránt kielégíti a megcélzott szegmensek eltérő preferenciáit. Csak így növekedhet a bevétel. Minél jobban szegmentálják a piacot, annál hatékonyabban lehet felhasználni a marketing kínálta megoldásokat. Lehet, hogy az eltérő szegmenseknek más-más az ipari struktúrája, és így egyes csoportok számára kedvezőbbek, másoknak nem annyira nyerőek. Pozicionálás Ha meghatározták a kiválasztott piaci szegmenst, akkor kezdődik az adott szegmensre eltervezett pozicionálás. Ekkor azt kell kideríteni, milyen kép él a fogyasztó képzeletében az adott termékkel vagy az azt gyártó vállalattal kapcsolatban. Ilyenkor egy olyan térképet kell elkészíteni, melyen a riválisok jószágai szerepelnek ár és minőség alapján elhelyezve. Ha elkészült ez a térkép, a vállalat csak ekkor állhat neki eldönteni, milyen kommunikációs csatornákon keresztül akarja megszólítani a célközönséget. Storbeck-Frankendorf Storbeck-Frankendorf település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Ungvári Zsófia Ungvári Zsófia (Budapest, 1995. szeptember 7. –) magyar szinkronszínésznő. Berge (Prignitz) Berge település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 767 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Sportsárkány A sportsárkányok két kézzel, két- vagy több zsinórral irányítható, manőverező sárkányok. A sportsárkányokról A sportsárkányoknak két fő típusa van: a sportsárkány, és a trükksárkány. A sportsárkányok java nem képes bonyolult trükkök végrehajtására, csak reptetni, illetve egyszerű trükköket lehet vele csinálni. A trükksárkányok kifejezetten a bonyolultabb trükkökre lettek kifejlesztve. A sportsárkányok legtöbbször háromszög alakú, úgynevezett deltasárkány formában láthatóak az égen. A vitorlájuk szakadásmentes nylon vagy poliészter szokott lenni. Rudazatuk szén- vagy üvegszálas csövek és rudak. Használatuk nehezebb és gyakorlatot igénylő, cserébe sokkal izgalmasabb élményt nyújthatnak reptetés közben. Olyan trükköket hajthatunk végre velük, mint az Axel, vagy a Flap Jack. Corrientes tartomány Corrientes egyike Argentína 23 tartományának. Földrajz Az ország északi részén helyezkedik el. Története A spanyolok érkezése előtt a mai Corrientes tartomány legnagyobb részén guarani indiánok éltek. Corrinetes várost 1588. április 3-án alapították az Asunción és Buenos Aires közötti úton. A tartomány északi részén a jezsuiták alapítottak missziókat. A spanyolok elleni függetlenségi háborúk aktív résztvevője Corrientes. A város elleni paraguayi támadás volt a hármas szövetség háborújának nyitánya 1865-ben. Ezt a háborút Paraguay ellen Argentína, Uruguay és Brazília vívta. Corrientes nevezetes a bélyeggyűjtők világában az 1856 és 1880 között itt kiadott levélbélyegekről. A corrientesi bélyegek nagyon hasonlítanak az első francia bélyegekre. Durva munkával, kis sorozatban készültek, de ma értékesek. 1880 után Argentína bélyegeit használták Corrientes tartományban is. A helyi egyetemet 1919-ben alapították. A 19. és 20. században nagyobb részében a helyi politika domináns tényezője a Romero Feris család volt, helyi nagybirtokosok, akik a tartomány dohánytermesztésének nagyobb részét ellenőrizték. "Uralmuk" idején hatalmasra duzzadt az államapparátus, végül már a dolgozók 10%-a állami alkalmazott volt. Ez az apparátus sokáig elnyomta az elégedetlenség hangjait, különösen pedig a földreformra irányuló törekvéseket. 1991-ben vitatott választási eredmények után a közvélemény nyomására Carlos Menem köztársasági elnök eltávolította hivatalából Raúl "Tato" Romero Feris kormányzót. Közigazgatás Kormányzók: 2009 - Ricardo Colombi Megyék Corrientes tartomány megyéi: Bella Vista megye (Bella Vista) Berón de Astrada megye (Berón de Astrada) Capital megye (Corrientes) Concepción megye (Concepción) Curuzú Cuatiá megye (Curuzú Cuatiá) Empedrado megye (Empedrado) Esquina megye (Esquina) General Alvear megye (Alvear) General Paz megye (Nuestra Señora del Rosario de Caá Catí) Goya megye (Goya) Itatí megye (Itatí) Ituzaingó megye (Ituzaingó) Lavalle megye (Lavalle) Mburucuyá megye (Mburucuyá) Mercedes megye (Mercedes) Monte Caseros megye (Monte Caseros) Paso de los Libres megye (Paso de los Libres) Saladas megye (Saladas) San Cosme megye (San Cosme) San Luis del Palmar megye (San Luis del Palmar) San Martín megye (La Cruz) San Miguel megye (San Miguel) San Roque megye (San Roque) Santo Tomé megye (Santo Tomé) Sauce megye (Sauce) Forrás Official site todo-argentina.net http://www.capillasytemplos.com.ar 2011-es Giro d’Italia A 2011-es Giro d’Italia a 94. olasz kerékpáros körverseny 1909 óta. 2011. május 7-én kezdődik Torinóban. A rajt helyszínére Itália egyesítésének 150. évfordulója alkalmából, a város akkor betöltött szerepe kapcsán esett a választás. A verseny május 29-én ér véget az Milánóban. A verseny része a 2011-es UCI World Tour sorozatnak, ami kisebb módosításokkal a korábbi világranglista-sorozatot váltja ettől az évtől. 2012 februárjában a győztes Contador eredményét törölték doppingolás miatt. Végeredmény Összetett Pontverseny Hegyi pontverseny Fiatalok versenye Csapatverseny Bill Paxton William „Bill” Paxton (1955. május 17. – 2017. február 25.) amerikai színész és filmrendező. Ismertebb filmjei közé tartozik a Terminátor – A halálosztó (1984), a Különös kísérlet (1985), A bolygó neve: Halál (1986), a Ragadozó 2. (1990), a True Lies – Két tűz között (1994), az Apolló 13 (1995), a Twister (1996), a Titanic (1997) és A holnap határa (2014). A filmes szerepek mellett televíziós sorozatokban is feltűnt. A HBO Hármastársak című drámasorozatában való szerepléséért összesen három Golden Globe-jelölést kapott. A Hatfield-McCoy viszály című History Channel-sorozatban Randolph „Randall” McCoy megformálásáért Primetime Emmy-díjra és Screen Actors Guild-díjra jelölték. Utolsó filmes szerepe a 2017-es A kör című sci-fi-drámában volt, amely halála után két hónappal került a mozikba. 2017. február 25-én, hatvanegy éves korában hunyt el, szívműtét utáni komplikációk miatt bekövetkező agyvérzésben. Fiatalkora és családja A texasi Fort Worth városban született és nőtt fel, Mary Lou (leánykori nevén Gray) és John Lane Paxton gyermekeként. Apja üzletember, fakereskedő és múzeumigazgató volt, alkalmanként színészettel is foglalkozott – többek között feltűnt Sam Raimi Pókember-filmjeiben is. Bill édesanyja római katolikus vallású volt, gyermekeit is ebben a szellemben nevelte. Gyermekként Paxton is a várakozó tömegben volt, amikor 1963. november 22-én, meggyilkolásának reggelén John Fitzgerald Kennedy kilépett a Hotel Texas épületéből. A Sixth Floor Museum több képet is őriz, melyen látható a tömeg fölé emelt nyolcéves Paxton. Elmondása alapján tizenhárom éves korában reumás lázat kapott, a betegség károsította a szívét. Tizenévesen újságkihordóként dolgozott együtt Mike Muir-ral, a későbbi Suicidal Tendencies énekesével. A Forth Wort-i Arlington Heights Középiskola elvégzése után Los Angelesbe költözött, filmes karrierje beindítása érdekében. Itt produkciós asszisztensként és díszletrendezőként dolgozott. Huszonegy évesen a New York Egyetem hallgatójaként Stella Adler tanítványa lett. Két év után félbehagyta tanulmányait és visszaköltözött Los Angelesbe. Filmes pályafutása 1980-as és 1990-es évek Egyik első, kisebb szerepe az 1984-es Terminátor – A halálosztó című filmben volt, ahol egy utcai banda punk tagját alakította és az Arnold Schwarzenegger által megformált címszereplővel került összetűzésbe. Az 1985-ös Különös kísérletben a főszereplő basáskodó bátyjaként tűnt fel, míg az 1986-os A bolygó neve: Halál című akcióhorrorban – melyet a Terminátorhoz hasonlóan szintén James Cameron rendezett – a heves természetű és harsány Hudson közlegényt játszotta. A film egyik emlékezetes mondata („Game over, man. Game over!”) az ő szájából hangzik el, ráadásul részben improvizálta azt a forgatás közben. Alakítását Szaturnusz-díjjal jutalmazták legjobb férfi mellékszereplő-kategóriában. 1990-ben a Ragadozó 2.-ben is szereplést vállalt. Érdekesség, hogy napjainkig ő az egyedüli színész, akit a filmvásznon egy Terminátor, egy Xenomorf (bár halálát A bolygó neve: Halálban közvetlenül nem mutatják) és egy Predator is megölt. Az 1990-es évek során ismét alkalma nyílt együtt dolgozni Cameronnal. Paxton feltűnt a rendező 1994-es True Lies – Két tűz között és az 1997-es Titanic című filmjeiben – utóbbi a bemutatása idején a legmagasabb bevételt elérő filmnek számított. Az évtized folyamán bemutatott fontosabb filmjei közé tartozik még a Tombstone – A halott város (1993), az Apolló 13 (1995) és a Twister című katasztrófafilm (1996). Főszerepeket kapott olyan filmdrámákban is, mint az Egy rossz lépés (1992) és a Szimpla ügy (1998). 2000-es évek A 2000-es évek első felében két filmet rendezett, a 2001-es Isten haragja című thrillert (ennek elkészítésében színészként is részt vett), továbbá a 2005-ös A golfbajnok című sport témájú drámát. 2001-ben Cameronnal közösen meglátogatta a Titanic roncsait. Az utazásukról készült, Cameron által rendezett dokumentumfilmet 2003-ban mutatták be, A Titanic szellemei címmel. Paxton a filmek mellett a televíziózás felé is sikeres kitérőt tett. A 2006 és 2011 között gyártott Hármastársak című HBO-sorozatban főszereplőként három Golden Globe-jelölést tudhatott magáénak. Kedvező kritikákat kapott A Hatfield-McCoy viszály című, a History Channel által bemutatott sorozatért is; legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) kategóriában Primetime Emmy-díjra jelölték. 2014-ben negatív szerepet alakított A S.H.I.E.L.D. ügynökei című sorozatban, illetve mellékszerepben feltűnt A holnap határa című sci-fiben, Tom Cruise oldalán. A Call of Duty: Advanced Warfare című 2014-es videojátékban Jon Bernthal, Rose McGowan és John Malkovich mellett Paxton is játszható karakterként szerepel. 2016-tól Frank Roarke nyomozó szerepében színészkedett a Training Day című bűnügyi thrillersorozatban, amely a 2001-es Kiképzés című film folytatása. A 2017-es A kör című sci-fi-dráma volt a színész utolsó filmje (ebben Emma Watson és Tom Hanks társaságában játszott). A bemutatóra már csak Paxton halála után került sor. Magánélete Kétszer házasodott, 1979 és 1980 között rövid ideig Kelly Rowan férje volt. 1987-ben vette feleségül Louise Newburyt, házasságuk 2017-ig, Paxton haláláig tartott. Két gyermekük született, a később szintén színészi pályát választó James (1994. február 23. –), valamint Lydia (1997 –). Halála 2017. február 25-én hunyt el, hatvanegy éves korában, szívműtét utáni komplikációk következtében. A halál pontos oka agyvérzés volt, mely február 14-i szív- és aortaműtétjét követően alakult ki. Hamvasztás után földi maradványait a Forest Lawn-Hollywood Hills temetőben helyezték örök nyugalomra. Clavagnostidae A Clavagnostidae a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályának az Agnostida rendjéhez, ezen belül az Agnostina alrendjéhez tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak: Aspidagnostinae Pokrovskaya, 1960 Aspidagnostus Triadaspis Clavagnostinae Howell, 1937 Clavagnostus Utagnostus Solaris Urbino 12 A Solaris Urbino 12 a Solaris Bus & Coach S. A. által 1999-től kezdődően gyártott autóbusz. Lengyelországban készül, és az egyik legnépszerűbb a Solaris buszok közül, ma már egyre több országban van jelen. Magyarországon Hajdúszoboszlón és Nyíregyházán közlekednek ilyen típusú buszok. Műszaki adatok A Solaris Urbino 12 alacsony padlós városi autóbusztípus. 12 méter hosszú, három ajtóval. Ülőhelyeinek száma 28, az állóhelyeké 76, egyszerre 104 utast szállíthat. E20 (európai út) Az E20 egy európai út, amely az írországi Shannoni repülőtértől indul és az oroszországi Szentpétervárig tart. Teljes hossza 1880 km, ebből 770 km Svédország területén található. Nyomvonala Shannoni repülőtér - Limerick - Dublin - (Írország-Egyesült Királyság komp) - Liverpool - Manchester - Leeds - Kingston upon Hull - (Egyesült Királyság-Dánia tengeri szakasz) - Esbjerg - Odense - Koppenhága - (dán–svéd határ) - Malmö - Halmstad - Göteborg - Skara - Örebro - Eskilstuna - Stockholm - (svéd–észt komp) - Tallinn - Narva - (észt–orosz határ) - Szentpétervár Kapcsolódó utak Az E20-at keresztező vagy hozzá kapcsolódó európai utak: E 1 Dublinnál E 5 Liverpoolnál E 15 Leedsnél E 45 Koldingnál E 47 és E 55 közös szakasz Koppenhágától délre E 65 keresztezés Malmőnél E 22 rövid közös szakasz Malmö után E 6 közös szakasz Malmö és Göteborg között E 4 rövid közös szakasz Helsingborgnál E 18 közös szakasz Örebro és Arboga között E 4 közös szakasz Södertälje és Stockholm között E 67 és E 263 Tallinnál E 95 Szentpétervárnál Saint-Germain-des-Prés (Tarn) Saint-Germain-des-Prés település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 908 fő (2015). Saint-Germain-des-Prés Cambounet-sur-le-Sor, Lempaut, Lescout, Puylaurens, Sémalens és Soual községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jefferson megye (Texas) Jefferson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Beaumont. Lakosainak száma 252 358 fő (2013. július 1.). Jefferson megye Hardin megyével határos. Népesség A megye népességének változása: Porte de Pantin (metróállomás) A Porte de Pantin egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 5-ös metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 5-ös metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Ourcq (Place d’Italie) Hoche (Bobigny – Pablo Picasso) Seimas A Seimas (szó szerint „család”) a litván parlament neve. 141 tagját négy évre választják. A törvényhozó testület tagjainak egyik felét (71 képviselőt) egyéni választókerületekben, másik felét (70 képviselőt) az országos listán arányos képviselet alapján választják meg. Egy pártnak 5%-ot, pártok szövetségének 7%-ot kell elérnie, hogy képviseltethesse magát a Seimasban. Hoover-gát A Hoover-gát egy nagy teljesítményű vízerőmű Arizona és Nevada államok határán, a Colorado folyón, az Amerikai Egyesült Államok területén. Építése 1931-től 1936-ig tartott, és elkészültekor ez volt a világ legnagyobb gátja. Az elnevezés sok vitát kavart a közvéleményben, végül a korábbi elnökről, Herbert Hooverről nevezték el. A duzzasztás eredményeként a gát mögött létrejött tó a Mead-tó. Kutatás az erőforrások után Ahogy fejlődött a délnyugati országrész az Egyesült Államokban, egyre több figyelmet fordítottak a Colorado folyóra. Az 1890-es évek végén William Beatty földbirtokos egy csatornát tervezett építeni a folyótól a Mexikóhoz közeli birtokáig öntözés céljából, de végül a terv a költségek miatt kudarcba fulladt. 1902-re az elektromos áram továbbítása már felfejlődött annyira, hogy a Los Angelesben működő Edison Electric Company felvetette egy gát építését a Colorado folyóra, ami 12 méter magas és 7500 kW energiát termelne, de ezt az energiát csak 130 km-es távolságba tudták volna eljuttatni, és csak néhány közeli bánya ellátására lett volna lehetőség, ezért ezt elvetették. 1922-ben újra felmerült egy gát terve, Arthur Powell Davis javaslata az volt, hogy 32 km-re a gáttól dinamittal robbantsanak le sziklákat, és a folyón úsztassák le a gát építéséhez, de ezt is elvetették. Építés A Hoover gát 1931 és 1936 között épült, amely meglepően rövid időnek tűnik, ha figyelembe vesszük a kor építészetének technikai színvonalát. Első lépésként – a tényleges gát létrehozása előtt – el kellett terelni magát a Colorado folyót. Emiatt két kisebb gátat és négy elvezető csatornát kellett elkészíteni. A csatornák mindegyike 17 méter széles és majdnem 5 km hosszú volt. Ezután az építési területet tették vízmentessé, majd kiásták a gát alapját. Az ásás során több mint 1 millió köbméter földet mozgattak meg és távolítottak el. A gát első betonelemét 1933 nyarán helyezték el, és az építkezés során számos technikai újítást alkalmaztak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a világon először itt alkalmazott, speciális eljárás, amellyel a gátat alkotó betonelemeket le lehetett hűteni. A mérnökök kiszámolták, hogy ha a gátat egyetlen hatalmas tömbben építenék meg, akkor a betonnak 125 évre volna szüksége, hogy elérje a megfelelő hőmérsékletet, és megkössön. Ráadásul az összehúzódás miatt be is repedezne és morzsolódna. Ezért a gát számtalan, egymásba illeszkedő, trapéz alakú betonoszlopból áll. A további hűtés érdekében az alkotó elemek mindegyike 25 mm átmérőjű hűtőcsöveket tartalmaz, amelyekben a folyó vize cirkulált. Miután mindegyik réteget lehűtötték, a csöveket eltávolították, és kiegyenlítették a nyomást. Az építkezéshez 3 330 000 m³ betont használtak fel. Ez akkora mennyiség, hogy egy San Franciscót New Yorkkal összekötő kétsávos autópálya építéséhez is elegendő lett volna. Az építés összköltsége meghaladta a 49 millió dollárt. A gát azonban nemcsak anyagi, hanem emberi áldozatokat is követelt. Összesen 21 000-en vettek részt az építkezésben. A munkálatok során 112-en vesztették életét, közülük 96-an haltak meg az építkezés közben. A sok erőfeszítés azonban nem volt hiábavaló. A 221 méter magas, 379 méter hosszú és – helyenként – 200 méter vastagságú gát 1936 tavaszára elkészült, s mind a mai napig eredeti berendezéseivel működik. A gát lábánál álló vízerőmű 16 hatalmas turbinája egy U alakú épületben kapott helyett (8-8 turbina mindkét oldalon), a rendszer üzembe helyezése 1936-ban vette kezdetét, és 1961-ig tartott. Napjainkban A hatalmas szerkezet kulcsszerepet játszik a folyószabályozásban, emellett létfontosságú édesvízzel látja el az év minden napján Nevada, Arizona és Kalifornia több mint 20 millió lakosát. Ugyancsak fontos feladata az elektromos áram termelése. Az erőmű több mint 2000 megawatt teljesítményű, amely 1,3 millió ember számára elegendő áram termelését jelenti. Az áramot több száz mérföld hosszú villamos távvezetékek szállítják a környező államok gyáraiba, finomítóiba és a civil felhasználókhoz, köztük a 40 km-re fekvő Las Vegashoz. A Hoover-gát átadása óta szinte mágnesként vonzza a belföldi és külföldi turistákat. Évente több százezren vesznek részt a Hoover-gát Látogatóközpontja által szervezett túrákon. Az érdeklődők megismerkedhetnek a gát építésének történetével, láthatják az erőmű óriási turbináit és sétálhatnak a szerkezet tetején is. Mivel a gát stratégiai fontosságú célpont (lehet), ezért a történelem során két alkalommal zárták el a nyilvánosság elől: először a Pearl Harbor elleni japán támadás napján, 1941. december 7-én. Egészen a második világháború végéig a gáton áthaladó járművek csak konvojban haladhattak, szigorú katonai kísérettel. Másodszor a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően zárták le a létesítményt, ami azután 2002 decemberében ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A közelmúltban a gátat a filmipar is „felfedezte”, a 2007-ben bemutatott Transformers néhány kulcsjelenete is itt játszódott, valamint 2015-ben a Törésvonal egyes jelenetei is. Az 1999-ben „A 20. század 5. legkiemelkedőbb építészeti teljesítményének” címét elnyerő Hoover gát azonban több mint pusztán egy nagy építmény, egy erőmű, vagy egy turista látványosság. Szimbólum is egyben, hiszen ne feledjük, hogy az 1930-as évek elején súlyos gazdasági recesszió és depresszió sújtotta az USA-t. Az építési munkálatokat, az akadályok leküzdésének embert próbáló feladatát kiemelt figyelemmel kísérte az egész nemzet. Az elmúlt időszakban a Colorado vízhozama az éghajlatváltozás miatt lecsökkent, így kérdésessé vált az erőmű sorsa. Bergen (Vogtland) Bergen település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 1022 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Frohen-sur-Authie Frohen-sur-Authie település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 232 fő (2015). Frohen-sur-Authie Bonnières, Villers-l’Hôpital, Beauvoir-Wavans, Béalcourt, Le Meillard, Mézerolles és Remaisnil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zichy-kastély (Óbuda) A barokk stílusú Zichy-kastélyt 1746 és 1752 között épült, közreműködtek Jäger János Henrik kőfaragómester és Bebo Károly szobrász. A melléképületek is a 18. században készültek el. Története Óbuda 1695-ben került a Zichy család birtokába. Zichy Péter nevéhez fűződik Óbuda uradalmasítása és az első kastélyt ő építtette a 18. század első évtizedeiben. Zichy Péter halálát követően fia, Zichy Miklós tervei szerint kezdték el a kastély építését. A kastély kivitelezésére Jäger János Henriket és Bebo Károlyt szerződtette le Zichy Miklós. Az főépület 1752-re készült el, a melléképületek pedig 1754 és 1757 között jöttek létre. A főépület lépcsőzetét és kápolnáját freskók díszítették, továbbá a berendezése vetekedett az akkori főúri kastélyokkal. Zichy Miklós halála után özvegye 1766-ban életjáradékért cserébe visszaadta a birtokot a Koronának. A 19. század folyamán ruharaktárként szolgált, az 1950-es években pedig szükségszállásokat létesítetek benne. A főépület 1974-es helyreállítása óta művelődési házként funkcionál. Ma az épületeiben található a Kassák Múzeum, Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum. 9778 Isabelallende A 9778 Isabelallende (ideiglenes jelöléssel 1994 PA19) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 12-én. Dominik Kaiser Dominik Kaiser (Mutlangen, 1988. szeptember 16. –) német labdarúgó, aki jelenleg a Brøndby IF középpályása. Pályafutása Fiatal évei Fiatalon a TSGV Waldstetten, a Normannia Gmund és a VfL Kirchheim csapataiban szerepelt. Ez időben teniszezet is, de végül a labdarúgás mellett döntött. A Kirchheim csapatában nyújtott teljesítményére felfigyelt egykori klubja a Normannia Gmünd és szerződést ajánlottak neki. Normannia Gmünd 2007. júliusban aláírt az akkor negyedosztályban szereplő Normannia Gmünd együtteséhez. Augusztus 5-én debütált a csapatban a kupában az Alemannia Aachen ellen 3-0-ra elvesztett hazai találkozón. A félidőben 1-0-s állásnál lépett pályára Giuseppe Catizone cseréjeként. Három nappal később a bajnokságban is debütált, méghozzá az FC 08 Villingen ellen, a félidő után Catizone váltotta őt. November 17-én a VfL Kirchheim ellen megszerezte az első gólját. Ezt követően a SG Sonnenhof Großaspach és a TSG Hoffenheim II ellen volt eredményes a szezon során. A következő szezonban az első gólját a 3. fordulóban a VfL Kirchheim ellenszerezte meg, valamint gólpasszt is jegyzett a 2-1-re megnyert mérkőzésen. Szeptember 27-én a Stuttgarter Kickers II ellen ismételten eredményes tudott lenni. November 1-jén a FC-Astoria Walldorf ellen a szezonbeli harmadik találatát is megszerezte és alapembere lett klubjának. Április 24-én az ASV Durlach ellen, míg egy hónappal később az FC Nöttingen ellen volt eredményes. 61 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és ezeken 8 gólt szerzett, valamint egy kupa mérkőzésen szerepelt a csapatban töltött ideje alatt. TSG 1899 Hoffenheim 2009 nyarán aláírt a Bundesligában szereplő TSG 1899 Hoffenheim klubjához. Ezt követően többször is a kispadon kapott helyett. 2011 májusában a Wolfsburg ellen debütált a Bundesligában, Edson Braafheid helyére érkezett a 84. percben. A 2010-2011-es szezonban már a 2. fordulóban a Borussia Dortmund ellen lehetőséget kapott, a 81. percben váltotta Fabian Johnsont. A mérkőzést Sejad Salihović 9. percben szerzett góljával 1-0-ra nyerték meg. Október 25-én a kupában az 1. FC Köln ellen kezdőként lépett a pályára és végig ott is maradt. 2012 januárjában két évvel meghosszabbították a szerződését, ami így 2014. június 30-ig lett érvényes. Két szezon alatt 10 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és egy kupa találkozón, majd 2012 nyarán eligazolt. TSG 1899 Hoffenheim II Mivel a felnőtt keretbe nem kapott lehetőséget ezért tapasztalat és rutin szerzés végett a második csapatba szerepelt. 2009. augusztus 8-án lépett először pályára a TSG Weinheim ellen 1-0-ra elvesztett mérkőzésen. A 73. percben Pascal Groß cseréjeként. Egy hónappal később az FC Denzlingen ellen 60. percet töltött a pályán, de ez is elég volt ahhoz, hogy az 57. percben gólt szerezzen. Október 3-án a TSG Balingen, november 15-én a TSG Weinheim ellen volt eredményes. 2010. február 28-án az ASV Durlach ellen 4-0-ra megnyert mérkőzésen a 42. percben volt eredményes. A szezon utolsó bajnoki mérkőzésén az SGV Freiberg ellen góllal zárta a szezont és megnyerték a bajnokságot. A következő szezonban egy gólt szerzett 22 mérkőzésen. 2011. április 16-án az SV Wehen Wiesbaden II ellen szerezte meg az egyetlen találatát. A 2011–2012-es szezonban csak 12 mérkőzésen kapott lehetőséget, miután az első csapatban is számítottak rá. 2012. április 22-én az Karlsruher SC II ellen szerezte meg az egyetlen gólját a szezonban. RB Leipzig Az RB Leipzig klubjába igazolt a 2012-13-as szezon elején. 2012. augusztus 12-én debütált az Union Berlin II csapata ellen kezdőként. Szeptember 23-án a Germania Halberstadt ellen már a 4. percben Thiago Rockenbach passzából gólt szerzett. A mérkőzést 3-0-ra nyerték meg és már ekkor alapemberre lett új klubjának. December 2-án a Carl Zeiss Jena ellen ismét gólt szerzett, a mérkőzés 1-1-s döntetlennel végződött. 2013. áprilisában a Torgelower ellen megszerezte a szezonbeli harmadik és egyben utolsó gólját. Az 1. FC Magdeburg és az Energie Cottbus II ellen 2-2 gólpasszt jegyzett. A bajnokságot megnyerték és feljutottak a harmadosztályba. A 3. Ligában továbbra is alapemberre volt együttesének. Augusztus 2-án az FC Augsburg elleni kupa mérkőzésen is a pályán volt. A mérkőzést a Lipcse 2-0-ra kikapott és kiesett. A bajnokság 3. fordulójában a Wacker Burghausen ellen megszerezte a szezonbeli első gólját. A 11. és a 12. fordulóban az SpVgg Unterhaching és az 1. FC Heidenheim ellen 1-1- gólt jegyzett. Novemberben az SV Darmstadt 98 és a Hansa Rostock ellen ismételten egymást követő mérkőzéseken szerzett 1-1 gólt. A 2013-as év utolsó bajnoki mérkőzésén a Hallescher FC ellen 2-1-re megnyert hazai mérkőzésen ő szerezte az első gólt. 2014. január 25-én a Wacker Burghausen ellen első alkalommal viselhette a csapatkapitányi karszalagot. Februárban ismét 1-1- gólt szerzett a Rot-Weiß Erfurt és a Wehen Wiesbaden csapatai ellen. Március 2-án az SV 07 Elversberg ellen ismét a csapatkapitányi karszalag nála volt és gólt szerzett, majd a 65. percben Timo Röttgernek jegyzett gólpasszt. Egy hónappal később a Chemnitzer FC ellen a 77. percben Yussuf Poulsen passzából beállította a 2-1-es végeredményt. Május 3-án az 1. FC Saarbrücken ellen 5-1-re megnyert hazai mérkőzésen mind az 5 gólból kivette a részét. A 7., 35. és a 48. percben ő maga volt eredményes, ami pályafutása első mesterhármasa volt. A duplázó Daniel Frahn-nak pedig két asszisztott adott a gól előtt. A szezont a 2. helyen fejezték be és Frahn mögött 2. lett a hazai góllövőlistán, valamint a szezon játékosa lett. A 2014–15-ös szezont már a Bundesliga 2-ben kezdték meg, augusztus 2-án debütált a VfR Aalen ellen. A Karlsruher SC ellen egy gólt és két gólpasszt jegyzett, a mérkőzést hazai pályán 3-1-re nyerték meg. Október 6-án az 1. FC Heidenheim ellen a szezonbeli második gólját is megszerezte. Ezt követően többször is viselhette a csapatkapitányi karszalagot. 2015. február végén ő lett a csapatkapitány, megörökölve Daniel Frahntól. Az Eintracht Braunschweig és az Union Berlin ellen is 1-1- gólt szerzett. Áprilisban az 1. FC Nürnberg ellen a 76. percben volt eredményes, míg a VfL Bochumnak a 67. percben lőtt gólt. A bajnokság utolsó két mérkőzésén is eredményes volt, az Ingolstadt és a Greuther Fürth ellen. A szezont az 5. helyen fejezték be csapatával, ő maga pedig a bajnokságban 8 gólt szerezve Yussuf Poulsen mögött végzett a házi góllövőlistán. A 2015–16-os szezonban továbbra is ő maradt a csapatkapitány. 2015. október 4-én a 10. fordulóban szerezte meg első gólját a szezonban a Nürnberg ellen. November 1-jén a Sandhausen ellen idegenben megnyert mérkőzésen a 31. percben tizenegyesből volt eredményes. December 13-án az FSV Frankfurt ellen 3-1-s hazai győzelmet hozó mérkőzésen Marcel Sabitzernek adott gólpasszt, majd ezt az osztrák viszonozta és Kaiser is feliratkozott a gólszerzők közé. 2016. február 19-én az Union Berlin ellen gólt és gólpasszt jegyzett. Március elején az 1. FC Heidenheim és az SC Freiburg ellen 1-1 gólt lőtt. Az utolsó szezonbeli bajnoki gólját a VfL Bochum ellen szerezte meg az 51. percben. A szezont a tabella 2. helyén végezték, ezzel feljutottak a Bundesligába. 30 bajnoki mérkőzésen 7 gólt szerzett és 6 gólpasszt jegyzett. 2016. augusztus 20-án a kupában az Dynamo Dresden ellen a 45+1. percben értékesítette a tizenegyest, majd miután a mérkőzés 2-2-re végződött 90 perc múltán jöhetett a hosszabbítás. A tizenegyespárbajban viszont hibázott egyedüliként a csapatából, így 7-6-ra elvesztették a büntetőpárbajt. Nyolc nappal később a bajnokságban az 1. fordulóban egykori klubja a TSG 1899 Hoffenheim ellen az 58. percben Diego Demme passzából egyenlített ki, majd a mérkőzés végül 2-2-s döntetlennel végződött. Október 23-án a Werder Bremen elleni mérkőzést követő meccseken egyre kevesebb játék lehetőséget kapott Ralph Hasenhüttl vezetőedzőtől és a kezdőben is keveset szerepelt. Brøndby IF 2018. július 1-jétől a dán Brøndby IF játékosa lett két szezonra. Sikerei, díjai Klub Hoffenheim II Oberliga Baden-Württemberg: 2009-10 RB Leipzig Regionalliga Nordost: 2012-13 Szászország kupa: 2012–13 Egyéni A 3. Liga legjobb játékosa: 2013–14 The West Briton A The West Briton egy helyi hetilap, amit Cornwallban négy kiadásban jelentetnek meg. Ezek a következő területeken kaphatók: Truro és Cornwall középső része Falmouth és Pennryn Camborne és Hayle Halston és Lizard 1810-ben alapították, a Cornwall & Devon Media médiabirodalom tagja. A heti átlagos forgalma 45.928 darab volt 2006 júniusában. Az újság honlapja azt állítja, ez a legnagyobb példányszámban eladott hetilap az Egyesült Királyságban. Oláh Károly (labdarúgó, 1884) Oláh Károly, Román (1884. szeptember 6. –1937. május 22.) válogatott labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban A BSC, majd a BTC labdarúgója, balszélsője volt. Tagja volt az 1902-es bajnokcsapatnak. A válogatottban 1902-ben a magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzésén szerepelt a nemzeti tizenegyben. Nemzeti játékvezetőként Gyakorlata valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken tevékenykedett. Az MLSZ tanácsa határozata alapján hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára NB II-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1908–1914 között a futballbíráskodás legjobb játékvezetői között tartják nyilván. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1902 2.: 1903 3.: 1904, 1908–09 Újlatin nyelvek Az újlatin nyelvek vagy román nyelvek egymással igen közeli rokonságban álló modern nyelvek, amelyek az indoeurópai nyelvek italikus (itáliai) csoportjába tartozó latin nyelv beszélt változataiból alakultak ki. Napjainkban hozzávetőlegesen 850 millió anyanyelvi beszélője van e nyelveknek világszerte, főleg Amerikában, Európában és Afrikában. Az újlatin nyelvű európai országokat összefoglaló néven Romaniának is nevezik. Az összes újlatin nyelv az ún. vulgáris latinból származik, ami Róma valóságos, tehát beszélt nyelve volt, és melynek változásait az irodalmi nyelv jóval kevésbé, vagy egyáltalán nem követte (azaz már igen korán kétféle nyelvállapotról beszélhetünk), és a különbség utóbb egyre nagyobb lett (bár az irodalmi nyelv, melyből aztán a középkor nemzetközi nyelve lett, maga is sokat változott közben). Tekintve, hogy az oktatásban mindenkor mutatkozott egy igény, hogy a beszélt nyelvet újra és újra közelítsék az ideálisnak elképzelt aranykori állapotokhoz (a legnagyobb presztízsű szövegek és a latin Biblia nyelvéhez), a folyamatos átalakulás egy bonyolult kölcsönhatás volt az írott és beszélt nyelvváltozatok között. Az i. e. 3. század és i. sz. 2. század között a latin vált az uralkodó nyelvvé a Földközi-tenger térségében az Ibériai-félszigettől a Balkánig. A latin volt a birodalom nyugati felében az érvényesülés, a kereskedelem, a jog (utóbb pedig a kereszténység) nyelve, az áttérésre tehát sokféle erőteljes motiváció hatott. A provinciákban változatos tendenciák érvényesültek, annyit mindenesetre lehet mondani összefoglalóan, hogy meglepő gyorsasággal merült feledésbe számos helybeli nyelv, és a kulturális asszimilálódás is igen erőteljes volt annak ellenére is (vagy talán éppen azért), hogy a birodalomnak nem volt sem közös nyelvi, sem közös kultúrpolitikája. Az idő múltával a vulgáris latin területi változatai folyamatosan elkezdtek helyi nyelvjárásokká, majd dialektusokká fejlődni. Ez a változás az 5. században a Római Birodalom felbomlása után tovább gyorsult, és elvezetett a ma ismert újlatin nyelvekhez, úgymint: portugál, spanyol, katalán, francia, olasz és román. A 15. századra az újlatin nyelvek túllépték Európa határait és a spanyol, portugál és francia terjeszkedés során eljutottak Amerikába és Afrikába. Napjainkban már az újlatin nyelvek anyanyelvi beszélőinek kétharmada Európán kívül él. Az újlatin nyelvek pontos besorolása mindamellett nem túl egyszerű, mivel (összevetve az egyéb indoeurópai rokon nyelvekkel) még mai állapotukban is igen közel állnak egymáshoz, ún. dialektális kontinuumot alkotva. Így az egyszerűbb szövegkörnyezetekben valamennyiük között – legalább írásban – elég jó a kölcsönös érthetőség: például egy elegendő nyelvérzékkel rendelkező spanyolul beszélő szóban alapvetően meg fogja érteni a galíciai portugált, a katalánt és az olaszt, írásban a portugált, a franciát és a románt is. Felosztásuk, csoportosításuk Az újlatin nyelvek részletesebb felosztása tekintetében mindmáig nincs egységes álláspont; a különféle csoportosítások más és más szempontokat vesznek figyelembe. Valameny nyelv konzervatívabb vagy újítóbb volta a romanizáció korával állhat kapcsolatban, illetve a szélső területek gyakran mutatnak régiesebb vonásokat a nagyobb forgalmú, dinamikusan fejlődő városokkal szemben, ezzel magyarázható többek között a szárd, a keleti újlatin nyelvek, illetve az iberoromán nyelvek hagyományőrzőbb viselkedését a latintól legmesszebbre került francia és északolasz nyelvekkel szemben. A hagyományos nyelvészeti besorolás területi, illetve bizonyos hangtani és nyelvtani tulajdonságok alapján csoportosítja az újlatin nyelveket. E felosztás szerint a keleti újlatin nyelvek azok, amelyekben a szóközi zöngétlen zárhangok megmaradnak, és a többes számot magánhangzóval (-i, -e) képzik; a nyugati újlatin nyelvek pedig azok, amelyekben a szóközi zöngétlen zárhangok zöngésülnek, esetleg réshanggá válnak, a többes számot pedig -s hozzáadásával képzik; míg a kettő között átmenetet képeznek az olaszországi dialektusok. A választóvonalnak e tekintetben a La Spezia–Rimini olasz városokat összekötő képzeletbeli egyenes tekinthető, amelytől északra, illetve nyugatra a nyugati újlatin nyelveket, délre, valamint keletre pedig a keletei újlatin nyelveket beszélik. A csoportosítás ily módon a következőképpen alakul: Nyugati és itáliai újlatin nyelvek Nyugati újlatin nyelvek Iberoromán nyelvek portugál és galiciai spanyol , asztúriai és aragóniai katalán Galloromán nyelvek okcitán (és dialektusai ) francia (és dialektusai: vallon, pikárd stb.) rétoromán dialektusok ( romans , ladin és friuli ) galloitáliai (északolasz) dialektusok ( emilián–romanyol , ligur , lombard , piemonti , velencei ) Déli csoport szárd dialektusok Itáliai nyelvek olasz , nápolyi és calabriai dialektusok , valamint szicíliai korzikai Keleti újlatin nyelvek román , valamint az aromán , isztroromán és meglenoromán nyelvváltozatok dalmát † Egy másféle csoportosítást az Ethnologue kiadvány tartalmaz. Történetük A „vulgáris latin” A hagyományosan úgynevezett „vulgáris latin” mára már kissé elavult, téves alapokon nyugvó kifejezés a latin nyelv mindenkor élő és beszélt változataira. A latin kezdetben egy igen kis területen beszélt nyelvváltozat volt Itáliában, olyan nagy fontosságú és magasabb kultúrát közvetítő nyelvek mellett, mint például a nem indoeurópai eredetű etruszk, vagy a görög. Máig érthetetlen, hogyan terjedhetett el a latin a későbbiekben oly nagy mértékben, hiszen fordítva is történhetett volna: ha nevezetesen az etruszk válik Itália kultúrnyelvévé, akkor nagy valószínűséggel ma nem is beszélhetnénk újlatin nyelvekről. Amikor Róma felülkerekedett és meghódította először Itália többi részét, a római katonák által beszélt latin már akkor mutatott különféle szubsztrátum hatásokat (indoeurópai: kelta, oszk-umber, görög; illetve nem indoeurópai: etruszk, rhaetiai stb.). E hatásoknak köszönhető például az észak-itáliai és az összes nyugati nyelvjárásban a szóközi [p, t, k] zöngésülése [b, d, g] majd eltűnése bizonyos területeken. Mivel a latin ily módon a valóságban beszélt, élő nyelv volt, amely – mint minden nyelv – folyamatosan fejlődött, nem beszélhetünk úgy egy vulgáris latinról, mint a latintól eltérő nyelvről, hiszen a vulgáris latin volt maga a latin. Ugyanakkor egy fogalom nem utalhat egy dologra és egyidőben annak az ellenkezőjére, következésképpen a vulgáris latin, mint egységes nyelv, soha nem létezett. A folyamat éppen ellenkezőleg zajlott le. Róma terjeszkedése és a Mediterráneum meghódítása után szükségesség vált egy egységes, a közigazgatásban, a provinciák közötti kommunikációban és kultúra közvetítésében nélkülözhetetlen irodalmi nyelv kimunkálása, vagyis egy mesterséges nyelvi állapot létrehozása a nyelv szabályozásával, sztenderdizálásával: ennek eredménye az a klasszikus latin, amelyet ma csak latinként említünk. A beszélt latin persze eközben folyamatosan fejlődött, regionális változatokra bomlott. A Római Birodalom széthullása után és a germán, arab hódítások folytán a közös irodalmi nyelv hatása egyre csökkent, a római provinciák közötti kommunikáció megszakadásával és az analfabetizmus növekedésével pedig az egyes latin nyelvjárások közötti különbségek kiéleződtek. A „barbár népek” (germánok, arabok) hódításaival azonban idővel kialakult egy törekvés az irodalmi latin, mint a művelt nyelv visszaállítására, azonban ezt már a nép nem értette: a hivatalos szövegeket le kellett fordítani az – azelőtt írásban nem létező, csak a mindennapi érintkezésben használt – élő latin nyelvjárásra. Ennek eredményeként születtek meg fokozatosan azok az iratok, amelyeket ma az újlatin nyelvek első emlékeinek nevezünk. Amennyiben viszont ragaszkodunk a hagyományos „vulgáris latin” megnevezéshez, mivel ez – a fentebb leírtak alapján – a mindenkor beszélt latin nyelvváltozatokra utal, valójában ma is „vulgáris latinul” beszélnek az olaszok, a spanyolok, a franciák, stb. Az önálló újlatin nyelvek kialakulása a 3–7. századra tehető, azonban az első írásos emlékek csak a 9–10. századból maradtak fenn. Mindazonáltal csak a 13. századtól beszélhetünk valójában megszilárdult, már az irodalomban is használt önálló újlatin nyelvekről. Említést érdemel, hogy az első írásos emlékeknek nevezett szövegek készítői nem voltak tudatában annak, hogy már egy újlatin nyelvjárásban írtak: a scriptorok csupán a nép által beszélt és érthetőbb nyelvre fordították a mesterséges irodalmi nyelvet, és az általuk önkéntelenül elkövetett „hibák” (pejoratív értelemben „vulgarizmusok”) voltak a szövegekben elrejtett már újlatin (francia, spanyol, olasz stb.) szavak. E nyelvemlékek és a latin szövegekben elszórt újlatin elemekből annyi bizonyos, hogy ezek a nyelvek beszélt formájukban már a 7. században létezhettek. A Római Birodalom felbomlása után A Római Birodalom felbomlása után az 5. században a germán, szláv, hun és egyéb törzsekkel folytatott háború során a Római Birodalom keleti területei elszakadtak a többi résztől (Keletrómai Birodalom), majd a Balkánon a latin helyét átvették a szláv nyelvek, és terjeszkedésük folyamán elszigetelték a román nyelvet beszélők területét a latin nyelvű világtól, amihez még az is hozzájárult, hogy beszélőik az ortodox (görög rítusú) egyházhoz tartoztak. A román nyelv innentől kezdve külön fejlődési útra lépett. A nyugati területeken a germán törzsek folyamatos betörései bomlasztották a birodalmat, ami a kereskedelemnek és a belső emberáramlásnak szabott gátat. Ez az elszigeteltség vezetett a nép körében a helyi nyelvváltozatok megjelenéséhez, bár a hivatalos életben még mindig csak a klasszikus aranykori latin volt elfogadott, amit már a nép egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben értett meg. Az írott és beszélt nyelv eltávolodása egyfajta tudathasadásos állapotot idézett tehát elő a beszélők körében: az iskolában oktatott nyelvváltozathoz képest a beszélt mindig „közönségesebbnek”, „rontottnak” minősült egészen addig, amíg a 9–10. században polgárjogot nem nyertek a dialektusok, és elkezdték írásban is használni őket. Erre a korra datálódnak az ún. „újlatin nyelvemlékek”, azaz a területi vulgáris dialektusok első írásos emlékei. A 10. századra a helyi nyelvek számos változáson mentek át és egyre jobban eltávolodtak egymástól: az 5. századra elvált egymástól a keleti újlatin nyelvek és a nyugati újlatin nyelvek ága; a 8. századra különvált a gallo-ibér és az italo–dalmát csoport ; a 10. századra elszakadt egymástól a galloromán és az ibériai (iberoromán) csoport. A latintól az újlatin nyelvekig Ahogy arról az előzőekben már szó esett, a nép által beszélt latin, vagyis a vulgáris latin erősen eltért az írásban őrzött latin nyelvtől. Mivel a vulgáris latin nagyon sokáig nem volt írott nyelv (írásban történő első megjelenéseit nevezik ma az újlatin nyelvek első emlékeinek), ezért a mai újlatin nyelvek alapján csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy a kiejtés és a szóhasználat mennyire különbözött a klasszikus irodalmi nyelvtől. A vulgáris latin nyelvhasználatban létrejött változások alapja – akárcsak bármely népies nyelv esetében – a beszélők egyszerűsítési szándéka volt, ezzel magyarázható a legtöbb hang- és alaktani változás: például a klasszikus nyelv mássalhangzótorlódásainak feloldódása hangkiesés, hasonulás vagy palatalizáció útján; a szóközi zöngétlen hangok zöngésülése vagy eltűnése bizonyos változatokban; a kettőshangzók összeolvadása egyszerű magánhangzóvá; a magánhangzók mennyiségi különbségének átalakulási minőségi különbségekké; a kettős mássalhangzók leegyszerűsödése, stb. Az alaktani változásokra jellemző a névszóragozás erős redukciója (majdnem teljes eltűnése), az igeragozási rendszer átalakulása, a határozott névelő kifejlesztése stb. E változások természetesen nem voltak minden területen egységesek (hiszen ha így lett volna, nem beszélnénk különböző újlatin nyelvekről), és kisebb-nagyobb mértékben befolyásolták az őslakosság, illetve a később érkező hódító népek nyelvei is. A főbb eltéréseket az alábbiakban foglaljuk össze. Hangtani változások Néhány kivételes esettől (például lombard , rétoromán dialektusok ) eltekintve eltűnt a rövid és hosszú magánhangzók fonológiai megkülönböztetése, amelyet a hangsúly szerepe váltott fel. A vulgáris latinban és az újlatin nyelvekben (néhány – általában nyelvjárási – kivételtől eltekintve) a magánhangzók hosszúsága csupán a hangsúly másodlagos kísérőjelenségeként fordulhat elő, többnyire csak nyílt szótagban, azonban nem kötelező érvényűen. E fonológiai megkülönböztetés eltűnésére a következő lehetséges magyarázatok léteznek: 1) statisztikailag, a latin szavak többségében a magánhangzók rövidek voltak; 2) a hosszú magánhangzók többsége hangsúlyos szótagban fordult elő; 3) a hangsúlyos rövid magánhangzók a hangsúly hatására meghosszabbodtak, a hangsúlytalan hosszú magánhangzók pedig lerövidültek. Következésképpen a hangsúlyos magánhangzók azonossá váltak a hosszú (pontosabban hosszabb) magánhangzókkal, a hangsúlytalanok pedig a rövidekkel, vagyis többé nem volt a hosszúság megkülönböztető értékű, hanem a hangsúllyal azonosult. Az eredeti latin kettőshangzókból (ae, au, oe) nyílt e, o , illetve zárt e lett, majd később a nyílt e és o a legtöbb újlatin nyelvben kettőshangzóvá alakult (például latin caelum > olasz és spanyol cielo , francia ciel , ’ég[bolt]’; latin novus > olasz nuovo , spanyol nuevo , francia neuf , ’új’; latin aurum > olasz és spanyol oro , francia or , ’arany’; latin fortis > spanyol fuerte , román foarte , ’erős’ ; stb.). Lekoptak a szóvégi -c, -d, -m, -t mássalhangzók – amelyek a névszóragozásban és bizonyos igealakokban jelentésmegkülönböztető szerepet is betöltöttek (például a latin cantabam ’énekeltem’ és cantabat ’énekelt’ a spanyolban mindkettő cantaba , csupán a szövegkörnyezetből, illetve az opcionálisan használható személyes névmásból derül ki a cselekvő személye) –, illetve a keleti újlatin nyelvekben a szóvégi -s is. A latin rövid i, u magánhangzók – nyelvjárástól függően – megnyíltak, és e, o hangokká váltak. A hátul képzett k és g hangok a vulgáris latinban elöl képzett *ty > c , illetve *gy > dzs hangokká váltak (kivétel bizonyos szárd nyelvjárásokban), majd a nyugati újlatin nyelvekben tovább alakultak sz és zs hangokká. A félhangzós (j-nek ejtett) latin i hang palatális rés- vagy zár-rés-hanggá (dzs, s, zs) alakult – a spanyolban már egy későbbi, másodlagos fejleményként bizonyos szavakban összeolvadt a g/j -vel és az x -szel jelölt zs/s hangokkal és velarizálódott, azaz [x] hanggá alakult (például latin Iunius > olasz giugno – dzs-vel ejtve –, spanyol junio – [x]-vel ejtve, ’június’; latin iam > olasz già , portugál já – zs-vel ejtve, viszont spanyol ya – j-vel ejtve, legalábbis a művelt köznyelvben – ’már’). A latin szókezdő cl-, fl- , és pl- csoportok a nyelvterület legnagyobb részén – a francia , katalán és okcitán kivételével – különböző egyszerűsödéseket szenvedtek: az olaszban megtartották az első mássalhangzót, az l pedig palatalizálódott, vagyis [j] hanggá alakult (például latin plus > olasz più , ’több’; latin flore(m) > olasz fiore , ’virág’); a spanyolban jésült az l és az első hang kiesett (például latin clamare > spanyol llamar , ’hívni’; latin pluvia > spanyol lluvia , ’eső’; latin flamma > spanyol llama , ’láng’) vagy pedig a csoport változatlan maradt (például latin claru(m) > spanyol claro , ’világos’; latin flore(m), flores > spanyol flor, flores , ’virág, virágok’); a szárdban az l hang r -ré változott (például latin plus → szárd prus) ; a portugálban hol cr, fr, pr lett belőlük, hol palatalis réshanggá (magyar s) váltak. A franciában nem történt változás (latin florem > francia fleur ; latin plenu(m) > francia plein , ’tele’). Az egyszerű szóközi zöngétlen zárhangok [p, t, k] a nyugati újlatin nyelvekben zöngésültek, majd ellágyultak, a [b, d, g] pedig (a franciában már a [p, t, k] is) eltűntek, keleten általában megmaradtak (például latin vita > olasz vita ; de spanyol, portugál, szárd vida , és francia vie , ’élet’). A latin szóközi mássalhangzótorlódások (-ct-, -pt-, -gn- stb.) – hasonulással, palatalizálódással, hangkieséssel – leegyszerűsödtek (például latin octo > olasz otto , spanyol ocho , portugál oito , román opt , ’nyolc’). A szókezdő s+mássalhangzó torlódásokat a nyugati újlatin nyelvek egy magánhangzó (e- vagy i-) betoldásával oldották fel – majd a franciában az -s el is tűnt (például latin spiritus > spanyol espíritu , portugál espírito , szárd ispìritu , ’lélek’; latin stella > spanyol estrella , portugál estrela , de francia étoile , ’csillag’); az olasz ezzel szemben alaktanilag oldja fel a mássalhangzótorlódást: s+mássalhangzó s szókezdet esetén a magánhangzóra végződő lo és uno névelőt használják az il és un helyett (például lo spagnolo , ’a spanyol [nyelv]’), kiegészülve azzal, hogy az olaszban – néhány elöljárón kívül – nem létezik mássalhangzóra végződő szó. E fonológiai változás oka – azzal a triviálisnak tűnő „népszerű” magyarázattal ellentétben, mely szerint a latint elsajátító őslakosság csak így tudta kiejteni a szavakat – szintén a latinban keresendő. Az s+mássalhangzó kapcsolat ugyanis a szavakon belül két különböző szótaghoz tartozott (például detestare → /de-te s-t a-re/), így a latin beszélőknek az ilyen kapcsolat furcsának bizonyult a szó elején. Vagyis tulajdonképpen „szótagosították” a mássalhangzó előtt álló szó eleji s hangot egy i- hozzátételével, amely a nyugati újlatin nyelvekben (a rövid magánhangzók rendes fejlődésének megfelelően) e- vé vált. Az első erre utaló nyomokat Rómából származó feliratokon találták a II. században (például ismaragdus < smaragdus , ’smaragd’). Bár a régi olaszban is megvolt, a modern olaszban valószínűleg azért nem maradt meg e jellemző, mert mivel minden szó magánhangzóra végződik, a beszédben nem fordulhat elő mássalhangzótorlódás a szavak találkozásánál. Általános jelenség továbbá a szóvégek, főleg a latin -e(m), -u(m) kisebb-nagyobb mértékű lekopása: a szóvégi magánhangzó az olaszban mindenhol, a spanyolban és a portugálban az -z (< -ce[m]), -l (< -le[m]), -n (< -ne[m]), -r (< -re[m]) és -d(e) (< -te[m]) kivételével megmaradt; a románban, franciában, katalánban stb. eltűnt. A többes szám újlatin képzési módjainak eredete máig vita tárgyát képezi. A hagyományos elméletek szerint a keleti újlatin nyelvekben a latin magánhangzós tövű alanyeset többes számának -i és - ae végződése, míg nyugaton a latin tárgyesetű -s , vagy -es képzési mód maradt meg (például latin casa/casae > olasz casa/case , de spanyol casa/casas) ; ugyanígy latin amore(m)/amores > spanyol amor/amores , viszont olasz amore/amori) . Az újabb feltevések szerint eredetileg mindehol -s -szel képezték a többes számot a vulgáris latinban, csak mivel a keleti latinságban eltűnt a szóvégi -s , más megoldást kellett keresni: s ezt váltotta fel az alanyesetű többes szám. Megint mások úgy vélik, hogy az -i, -e többes számú képzési mód is az -es -ből származik, azonban ez hangtanilag nem igazolható. Alaktani változások Ebben a részben négy lényeges változásról kell szólnunk. A legszembetűnőbb, amely megkülönbözteti a latint az újlatin nyelvektől, a névszóragozás erős leegyszerűsödése; az alapvetően kétféle többesszámképzési mód kialakulása, a határozott névelő kifejlesztése, valamint az igeragozás átalakulása. A névszóragozás redukciója Az újlatin nyelvek többségében a névszóragozás szinte teljesen eltűnt (kivétel a román nyelvben, ahol szintén lényegesen leegyszerűsödve ugyan, de a nőnemű főnevek, illetve a szó végéhez kapcsolt határozott névelő esetei megmaradtak), és mindössze hímnem – nőnem, egyes szám – többes szám megkülönböztetésére korlátozódott. A névszóragozás leegyszerűsődése két fő okra vezethető vissza. Az egyik, amint már említettük, a szóvégi mássalhangzók lekopása (a szóvégi -m például már a klasszikus korban nem hangzott), amelyek a legtöbbször az esetragokat jelölték; szintén ehhez kapcsolódik a hosszú–rövid magánhangzó szembenállás eltűnése (például bizonyos szavaknál csak ez különböztette meg egymástól az egyes- és a többes számú alakot). Ez a hangtani jellegű változás, mindazonáltal, még nem indokolja teljesen az esetrendszer eltűnését, hiszen ugyanúgy érintette az igeragozást is, amely viszont mégsem tűnt el, sőt, mondhatni még bonyolultabbá vált az újlatin nyelvekben. A másik okot tehát nem a fonetikában, hanem a mondattanban kell keresni. A latin szavakat ugyanis általában elöljárószóval használták a mondatokban, a névszóragozással együttesen (amely eleve bonyolult és sokszor következetlen volt), vagyis az elöljárószó és névszó kapcsolata már önmagában kifejezte a jelentésviszonyokat. Következésképpen a névszóragozás lassan szükségtelenné vált, és bőven beérte a szám és a nyelvtani nem megkülönböztetésével. A latin esetrendszer maradványai egyedül a személyes névmásoknál találhatóak meg, azonban ez is jóval egyszerűbbé vált: a részes és a tárgyeset a harmadik személyek kivételével összekeveredett, ezzel szemben kialakult egy hangsúlyos és hangsúlytalan szembenállás a névmások között oly módon, hogy a hangsúlyos alakok önállóan, elöljárószóval használatosak a mondatban, míg a hangsúlytalan névmások az igéhez szorosan kapcsolódó ún. kötött morfémák, és a helyük is szigorúan szabályozott a mondatban. Példaként az olaszban a hangsúlyos alakok a latin tárgyesetből (me, te), a hangsúlytalanok pedig a részes esetből (mi, ti < mihi, tibi) származnak; a spanyolban pontosan fordítva történt: a hangsúlyos alakok származnak a latin részes esetből (mí, ti < mihi, tibi), míg a hangsúlytalanok a tárgyesetből (me, te). Mivel ezek a névmások a részes és a tárgyesetet is jelölhetik, sokszor csak a szövegkörnyezetből, illetve az ige jelentéséből derül ki, hogy mikor melyikről van szó, de bizonyos esetekben a beszélő számára semmilyen különbség nincs a részes és a tárgyeset között (éppen ezért az újlatin nyelvekben a mordern grammatikusok már nem is tárgy- és részes esetről, hanem ún. közvetlen és közvetett bővítményről beszélnek). A többes szám képzési módja A keleti és italo-dalmát, illetve a nyugati újlatin nyelvek közötti egyik legszembetűnőbb különbség a többes szám képzésének módjai, melynek eredete máig vita tárgyát képezi. A hagyományos elméletek szerint a keleti újlatin nyelvekben a latin magánhangzós tövű alanyeset többes számának -i és -ae végződése, míg nyugaton a latin tárgyesetű -s, vagy -es képzési mód maradt meg (például latin casa/casae → olasz casa/case, de spanyol casa/casas; ugyanígy latin amor/amores → spanyol amor/amores, viszont olasz amore/amori). Az újabb feltevések szerint eredetileg mindehol -s-szel képezték a többes számot a vulgáris latinban, csak mivel a keleti latinságban eltűnt a szóvégi -s, más megoldást kellett keresni: s ezt váltotta fel az alanyesetű többes szám. Megint mások úgy vélik, hogy maga az -i, -e többes számú képzési mód is az -es-ből származik, azonban ez hangtanilag nem igazolható. Az alábbiakban néhány példa látható a többes szám képzésére. spanyol : Todos los seres humanos portugál : Todos os seres humanos francia : Tous les êtres humains katalán : Tots els èssers humans okcitán : Totes los èssers umans szárd : Totu sos èsseres umanos olasz : Tutti gli esseri umani román : Toate fiinţele umane A határozott névelő kialakulása Az újlatin nyelvek nem csupán a latin leegyszerűsödésével jöttek létre: természetesen kifejlesztettek olyan sajátosságokat is, amelyek a latinban nem voltak meg. Az egyik legjelentősebb ilyen újítás a határozott névelő megjelenése, amely a latin mutatónévmások rövidüléséből származik. A határozott névelő az újlatin nyelvek többségében a latin ille (jelentése: „az, amaz”) mutatónévmásból alakult ki. Ez alól kivételt jelent a szárd és a baleár-szigeteki katalán, ahol a névelő a latin ipse, ipsa, ipsum, ipsos, ipsas alakokból fejlődött ki (baleári katalán es, sa, ses, sos és szárd su, sa, sos, sas, is). Az alábbiakban az ille szó különböző alakjainak rövidüléséből származó névelők kialakulását fogjuk tárgyalni. Az egyes számú határozott névelő az újlatin nyelvek mindegyikében az ille szó alakjaiból fejlődött ki. A román névelők: A románban a határozott névelő (ponotsabban fogalmazva determináns , mivel nem a név előtt áll) a szó végére kerül, például román urs ul – olasz il urso, román lup a – olasz la lupa. A hímnemű egyes számú határozott névelő kialakulása Az olasz és okcitán lo : ille > il / illum > illu > illo > lo , hasonlóan alakult a szicíliai és korzikai lu , u , de ezekben az esetekben a latin u hang nem alakult o -vá, illetve a korzikai esetében még a szókezdő l hang is lekopott csakúgy mint a nápolyi nyelvnél (ahol viszont az u hang az szintén o -vá alakult). A spanyol és katalán el : ille > il > el / illum > illu > illo > lo , hasonlóan alakult az olasz il és a román -ul is, de az olaszban megmaradt az i hang a románban meg u betűvé alakult. A nőnemű egyes számú határozott névelő kialakulása: kivétel nélkül illam > illa > la (> ’a) változás révén alakultak ki. A hímnemű többes számú határozott névelő kialakulása A nyugati újlatin nyelvekben: illos > los (> les) , a szókezdő i lekopásával. A keleti újlatin nyelvekben: illi > lli > li (> i) , a szókezdő i lekopásával. A nőnemű többes számú határozott névelő kialakulása: A nyugati újlatin nyelvekben: illas > las (> les) , a szókezdő i , némely esetben az l lekopása jellemző. A keleti újlatin nyelvekben: a latinban az alanyi alakban kétféle hanggal képezték a többesszámot -i -vel és -ae [�]-vel. Ennek mintájára alakult a nőnemű többes számú határozott névelő képzése is. A legtöbb nyelvben egyszerűen a gyakoribb -i -vel váltották fel az ae hangot, míg a román és az olasz megtartotta (illae > ille > le [az olaszban], > -e [a románban]). A többi keleti újlatin nyelvben a hímnemhez hasonlóan illi > li (> i) a képzési forma. A semlegesnemű alakok az újlatin nyelvek többségénél eltűntek (többnyire a hímnemű alakba olvadtak bele), illetve csak speciális esetekben használják őket, főként meghatározatlan egész jelölésére. A déli újlatin nyelvek bár külön csoportként vannak osztályozva, valójában az italo–dalmát (korzikai) illetve a nyugati azon belül is az ibéroromán nyelvekkel (szárd) mutatnak hasonlóságokat. Természetesen egymáshoz is közel állnak. Az igeragozási rendszer átalakulása A latinban négyféle igeragozás volt: -are, -ere (másodéles), -ĕre (harmadéles) és -ire (az -ere és -ĕre csoport között csak a hangsúlyozásban volt különbség); megkülönböztettek kijelentő- (indicativus), kötő- (coniunctivus) és felszólító (imperativus) módot, valamint igeneveket, amelyeket a névszókhoz hasonlóan ragoztak. Mindhárom módnak kétféle ragozása lehetett: cselekvő és szenvedő, önálló igealakokkal; összetett (segédigével képzett) igealakok nem léteztek. Az újlatin nyelvekben a négy igeragozási csoport többnyire megmaradt; a spanyolban és a portugálban azonban háromra redukálódott (-ar, -er, -ir, mindegyik véghangsúlyos). Az igemódok általában megmaradtak úgy, ahogy a latinban voltak; bizonyos újlatin nyelvek kifejlesztettek még feltételes módot is, amely a főnévi igenév + a habere ige folyamatos múltja igei körülírásból alakult ki (bár a spanyolban a nyelvészek egy része a feltételes mód időit a kijelentő módhoz sorolja). A szenvedő igeragozás eltűnt: a visszaható névmással ragozott alakok, illetve igei körülírások váltották fel. Például latin auditur „hallatszik” → spanyol se oye (szó szerint: „magát hallja”), vagy latin amor „szeretnek [engem]” → olasz sono amato (szó szerint: „szeretve vagyok”). Mint már említettük, míg a latinban nem léteztek az összetett igealakok, az újlatin nyelvekben az eredeti igei körülírásokból összetett igealakok alakultak ki, melyek egy része később önálló alakokká vonódott össze. Így például eltűnt a latin jövőidő – például amabo „szeretni fogok” – helyette életbe lépett az amare habeo (szó szerint: „szeretni kell/van nekem”) igei körülírás, amely az újlatin nyelvekben később összeolvadt egytagúvá: amare habeo > *amaraeo > olasz amerò, > spanyol amaré, > portugál amarei, stb. Hasonlóképpen jöttek létre a feltételes igealakok: amare habebam (szó szerint: „szeretnem volt”) > *amarebam > spanyol amaría, stb. Ezen kívül újabb igei körülírások is kialakultak, amelyek egy része beleolvadt az igeragozási rendszerbe, például olasz ho cantato, spanyol he cantado, román am cantat („[már] énekeltem”; < habeo cantatu(m) „nekem van énekelve”). Mennyire távolodtak el a latintól? A szókészleti egyezések szakaszban található táblázatot alapul véve, ha annak minden egyes sorából megkíséreljük kiválasztani azokat a szavakat, amelyek hang- és alaktanilag a legnagyobb mértékű egyezést mutatják az eredeti latin szóalakkal, majd a kiválasztott szavakat nyelvenként összeszámoljuk, eléggé pontos és objektív rangsor állítható fel. Az így kapott sorrend, kezdve a legkonzervatívabb nyelvvel, haladva a latintól leginkább eltávolodott újlatin nyelvig a következő: olasz / szárd spanyol portugál okcitán katalán román francia Amint látható tehát, természetesen az olasz, melyet gyakorlatilag az itáliai latin mai nyelvváltozatának tekinthetünk, nyilvánvalóan a legközelebb áll az aranykori irodalom nyelvéhez. Ezután a szárd (egyes archaikus hangtani jellemzői miatt azonos szinten az olasszal) és a spanyol nyelvek állnak mai formájukban is a legközelebb a kései birodalom beszélt latinjához, míg a román és a francia a legújítóbbak. Mai helyzetük A legszélesebb körben beszélt újlatin nyelv a spanyol, azután a portugál, francia, olasz, román és katalán. A katalán kivételével ezen nyelvek mindegyike több országnak is a nemzeti és egyben hivatalos nyelve. A fő újlatin nyelvek mellett számos, a globalizáció és a többségi média térhódítása miatt kiveszőfélben lévő regionális újlatin nyelv is létezik. Olaszországban: emilián-romanyol, friuli és ladin (rétoromán), korzikai, lombard, nápolyi, szárd, szicíliai, velencei stb. Franciaországban: gascon, okcitán (provanszál), frankoprovanszál Spanyolországban: katalán ( Andorra hivatalos nyelve), galíciai. A spanyol, portugál, francia, olasz és román az Európai és Latin Unió hivatalos nyelvei. A spanyol és a francia az ENSZ két hivatalos nyelve a hatból. Európán kívül Az Európán kívüli újlatin nyelvek a spanyol, portugál és a francia, számos országban beszélik őket (kisebbségi nyelvként több helyen az olaszt és más újlatin nyelveket is). A spanyol nyelv Kanada kivételével az egész amerikai kontinensen ( Észak-Amerikában Mexikóban és az Egyesült Államok déli részén, Közép - és Dél-Amerikában , Brazília kivételével) elterjedt, és Afrika , valamint Ázsia egyes részein is beszélik. Anyanyelvi beszélőinek száma közel 400 millió, ebből csak kb. 10% él az anyaországban. A legnépesebb spanyol anyanyelvű ország Mexikó , több mint 100 millió beszélővel, egyúttal itt található a világ legnépesebb spanyol nyelvű városa is, Mexikóváros . A portugál Dél-Amerikában és Afrika déli országaiban terjedt el. Érdekesség hogy Portugáliában az anyanyelvi beszélőknek csak 4%-a él. Anyanyelvi beszélőinek száma 200 millió. A franciául beszélő közösségek a világon mindenhol fellelhetőek. Hivatalos nyelvként használják több észak- és közép-afrikai országban is, ahol a lakosság nagy része anyanyelvi szinten beszéli, viszont a helyi törzsi nyelvek többségben vannak ezen országokban. 7 milliós nagyszámú, a lakosság 24%-át kitevő francia közösség él Kanadában . A franciát sok szigetországban is beszélik, mint például Haiti , Seychelle-szigetek , Francia Polinézia stb. Mindazonáltal, összességében véve egymástól távoli kisszámú közösségek beszélik világszerte, ennélfogva beszélőinek száma a spanyoléhoz és a portugáléhoz képest viszonylag kevés, mindössze 110 millió, ebből 70% él az anyaországban. Habár Olaszországnak voltak Európán kívüli gyarmatai, kivonulásuk után sehol sem maradt az olasz hivatalos nyelv, de ma is élnek olaszul beszélő kisebb közösségek észak-afrikai országokban, például Líbiában , Eritreában és Szomáliában . Anyanyelvi beszélőinek száma kb. 60 millió. Romániának nem voltak gyarmatai, ezért saját régióján kívül szinte teljesen ismeretlen, viszont a Romániából Izraelbe menekült zsidó közösség magával vitte a nyelvét, így ma Izrael lakosságának 5%-a beszél románul . Anyanyelvi beszélőinek száma kb. 26 millió. Nemzetközileg használt újlatin nyelvek A fenti adatok ellenére mindössze két újlatin nyelvről mondható el, hogy valódi univerzális státusza van. A francia a legutóbbi időkig a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok hivatalos nyelvének számított, egyúttal több művészet nyelve is, valamint az Európai Unió fő hivatalos nyelve (az angol mellett), amelyen az összes dokumentumot meg kell őrizni. Az olasz a zene és a zenei szakkifejezések nemzetközi nyelve. A spanyol és a portugál – bár a legnagyobb területen e két nyelvet beszélik –, valamint a többi újlatin nyelv semmilyen kulturális státusszal nem rendelkeznek. Az önállósuló újlatin dialektusok első írásos emlékei A mai Spanyolország területéről A valpuestai okiratok (Cartularios de Valpuesta) a 9. századból ókasztíliai nyelvjárásban …in loco que vocitant Elzeto cum fueros de totas nostras absque aliquis vis causa, id est, de illa costegera de Valle Conposita usque ad illa vinea de Val Sorazanes et deinde ad illo plano de Elzeto et ad Sancta Maria de Vallelio usque ad illa senra de Pobalias, absque mea portione, ubi potuerimus invenire, et de illas custodias, de illas vineas de alios omnes que sunt de alios locos, et omnes que sunt nominatos de Elzeto, senites et iubines, viriis atque feminis, posuimus inter nos fuero que nos fratres poniamus custodiero de Sancta Maria de Valle Conpossita… A „glosszák” (Glosas Emilianenses) a 10. századból La Rioja-i (aragóniai–kasztíliai) nyelvjárásban Cono aiutorio de nuestro duenno, duenno Xristo, duenno salbatore, qual duenno yet ena honore et qual duenno tienet ela mandatione cono patre, cono spiritu sancto enos sieculos de los sieculos. Facanos Deus Omnipotes tal serbitio fere ke denante ela sua face gaudiosos seyamus. Amen. A mai Franciaország területéről A Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg) 842-ből Pro Deo amur et pro christian poblo et nostro commun salvament, d’ist di en avant, in quant Deus savir et podir me dunat, si salvarai eo cist meon fradre Karlo, et in aiudha et in cadhuna cosa, si cum om per dreit son fradra salvar dift, in o quid il mi altre-si fazet, et ab Ludher nul plaid numquam prindrai qui meon vol cist meon fradre Karle in damno sit. A mai Olaszország területéről Assisi Szent Ferenc naphimnusza (Cantico delle Creature) 1225-ből Laudato sie, mi signore, cum tucte le tue creature, spetialmente messer lo frate sole, loquale iorni et allumini noi per lui Laudato s' mi Signore, per sora nostra Morte corporale, da la quale nullu homo vivente po' skappare: guai a quelli ke morrano ne le peccata mortali; beati quelli ke trovarà ne le Tue sanctissime voluntati, ka la morte secunda no 'l farrà male. Laudate et benedicete mi Signore et rengratiate e serviateli cum grande humilitate. Si Lodhwigs sagrament que son fradre Karlo jurat conservat et Karlus, meos sendra, de suo part n lostanit, si io returnar non l'int pois, ne io ne neuls cui eo returnar int pois, in nulla ajudha contra Lodhuwig nun li iu er. Az újlatin nyelvek összehasonlítása Szókincsbeli egyezések mértéke Az alábbi mátrix az újlatin nyelvek közötti kölcsönös érthetőség mértékét szemléteti a szókincsbeli egyezéseket százalékban kifejezve. Az Ethnologue 15. kiadása a referenciapontot 85%-ban adja meg: az ennél magasabb százalékok esetén, kölcsönös érthetőség szempontjából, az összehasonlított nyelvek dialektusnak tekinthetők, míg az alacsonyabb értékek már valószínűleg megnehezítik a megértést. Szókészleti összehasonlítás Az alábbi táblázatban a mindennapi életben leggyakrabban használt szavak megfelelői láthatók latinul, illetve az egyes újlatin nyelveken. A hasonlóságot szemlélteti a „Minden emberi lény szabadon születik, s egyenlő méltósága és joga van” mondat is (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata) az újlatin nyelvekben: Hangpélda Ezen a hangfelvételen ugyanazt a rövid szöveget hallhatjuk négy újlatin nyelven, a következő sorrendben: portugál, spanyol, olasz és francia. Savignone Savignone település Olaszországban, Liguria régióban, Genova megyében. Lakosainak száma 3186 fő (2017. január 1.). Savignone Busalla, Casella, Crocefieschi, Mignanego, Valbrevenna és Serra Riccò községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Navas (metróállomás) Navas egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 1-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Clot (Hospital de Bellvitge) Sagrera (Fondo) Calendulauda barlowi A Calendulauda barlowi a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába és a Calendulauda nembe tartozó, 18 centiméter hosszú madárfaj. A Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia partvidéki száraz, homokos talajú bokros területein él. Rovarokkal és magokkal táplálkozik. Alfajok C. b. barlowi (Roberts, 1937) – délnyugat- Namíbia partvidéke (délen Lüderitzig); C. b. patae (Macdonald, 1953) – délnyugat- Namíbia (északon Lüderitztől), északnyugat- Dél-afrikai Köztársaság partvidéke; C. b. cavei (Macdonald, 1953) – délnyugat- Namíbia , északnyugat- Dél-afrikai Köztársaság nem partvidéki részei. Tennessee Williams Tennessee Williams (Columbus, Mississippi, 1911. március 26. – New York, New York, 1983. február 25.) amerikai drámaíró, sok jelentős színházi díj jutalmazottja. Életrajzi adatok Tennessee Williams a "Thomas Lanier Williams III" brit eredetű nevet kapta amikor anyai nagyapja házában (Columbus, Mississippi) meglátta a napvilágot. Nagyapja a helyi anglikán templom (Episcopal Church) plébánosa volt. Amikor 1939-ben New Orleansba (Louisiana) költözött, Williams keresztnevét a déli állam neve után Tennesseere változtatta. Hároméves korában a család Clarksdale-be (Mississippi) tette át székhelyét. Amikor elérte ötödik évét, Tennessee diftériát kapott, és majdnem két évbe telt mire újra megtanult járni. Közben olvasott és történeteket írogatott. Anyja, a déli úrihölgyek státuszáról ábrándozó Edwina Dakin Williams, fiát tizenegy éves korában megajándékozta egy írógéppel. Apja, Cornelius Williams, egy cipőgyár utazó ügynökeként kereste kenyerét. Ahogy a gyerekek nőttek, apjuk úgy lett velük egyre gorombább. Kedvence Tennessee bátyja, Dakin volt, valószínű Tennessee betegsége és hosszadalmas gyengélkedése miatt. 1918-ban, amikor Williams elérte hetedik évét, a család megint szedte a sátorfáját, és University Citybe (Missouri) költözött. Williams itt járta ki a középiskolát. 16 éves korában egy újságtól öt dollárt kapott a „Tud-e egy jó feleség jó pajtás is lenni?” című írásáért. A következő évben megjelent nyomtatásban első novellája „The Vengeance of Nitocris” címmel a Furcsa történetek (Weird Tales) nevű folyóiratban. A korai 30-as években Williams a University of Missouri hallgatója volt, de diplomáját végül is az Iowai Egyetemen) kapta meg 1938-ban. Művei Karrierje folyamán harminc színdarabot (közöttük több egyfelvonásosat), két kötet verset, és együttesen öt kötet esszét és novellát produkált. Korai munkái közé tartoznak a Candles to the Sun, és a Fugitive Kind. Az 1935- ben írt Cairo, Shanghai, Bombay! című színdarabját még ugyanabban az évben egy amatőr társulat Memphisben (Tennessee állam) elő is adta. Első, szakmai hozzáértéssel színre vitt darabját, az Angyalok csatáját (Battle of Angels), 1940-ben mutatták be a közönségnek. Williams legtöbb írásának témáját problémákban bővelkedő családja szolgáltatta. Legközelebb Rose nővéréhez érezte magát. Rose karcsú szépség volt, akit sajnálatos módon skizofréniával kezeltek egészen fiatal kora óta. Amikor a kezelés az elmegyógyintézetben sikertelennek bizonyult és állapota romlott, szülei beleegyeztek abba, hogy a lányon agylebeny-vágást (lobotómiát) végezzenek. Ez a sebészeti eljárás azokban az időkben gyakori volt, a nyugtalanabb pácienseknél alkalmazták. A műtétre 1937-ben a Tennessee állambeli Knoxville-ben került sor, siralmas eredménnyel: Rose egész életére cselekvőképtelenné vált. Williams soha nem bocsátott meg szüleinek. Szeretett nővére tragikus kimenetelű operációja is valószínűleg tovább erősítette alkoholizmusát és a különböző kábító hatású gyógyszerek iránti függőségét. A gyógyszereket doktora, Dr. Max (Feelgood) Jacobson írta elő számára. Igen valószínű, hogy az író gyakori depressziója genetikai rokonságban állt nővére neurotikus idegalkatával. Az író attól félt, hogy egy szép napon, mint Rose, majd ő is megőrül. Az „őrült hősnő” témája több drámájában is felbukkan. A stabilitást számára egy Frank Merlo nevű, második generációs, szicíliai amerikaival való kapcsolata jelentette. 1947-ben ismerkedtek meg, miután Merlo a háború végeztével leszerelt. Merlo kiegyensúlyozott egyénisége gyógyító hatással volt Williams depressziós periódusaira: az író ekkor alkotta legmaradandóbb munkáit. A kapcsolat 1963-ig, Merlo haláláig tartott. Tüdőrák vitte el. 1939-től kezdve egy ideig New Orleansban lakott. Itt kezdte el írni A vágy villamosát (A Streetcar Named Desire, 1947), melyet végül is Floridában fejezett be, ahová a 40-es években költözött le. Szereplői gyakran tükrözik családja életét, illetve a családtagok egyéniségeit. A vágy villamosa hősnőjét, Blanche DuBois-t Rose után mintázta, de egyes irodalmárok úgy vélik, Blanche-ban Williams számos jellemvonása is megtalálható. Mondják, hogy amikor a darabot írta, úgy érezte rövidesen meghal, és ez a mű lesz a hattyúdala. A történet New Orleansban, az úgynevezett francia negyedben játszódik. A tragédiát az özvegyen maradt Blanche DuBois vezeti be, aki egy bőrönddel megjelenik húgánál, Stellánál. Blanche a céltalanság megtestesítője. A cselekményt nemcsak a régi, elveszett Déli Élet utáni sóvárgás szövi át, de az élet brutális oldala is. Köszönhetően Blanche munkásosztálybeli sógorának, Stanley Kowalskinak, a darabban megtaláljuk a féltékenységet, a durvaságot, a nemi erőszakot, és mindennek eredményeképpen, az őrületet. Blanche törékeny idegrendszere felmondja a szolgálatot, és New Orleans-i látogatása az elmegyógyintézetben végződik. A darab Williams számára 1947-ben meghozta a Pulitzer-díjat, és a New York Drama Critics Awardot. Az Üvegfigurák (The Glass Menagerie, 1944) című műve egy déli államból származó, St. Louis (Missouri) városában élő anya-lánya-fia keserű drámája. A három ember közös lakásban lakik. Anyját és bénalábú húgát a fiú tartja el, akinek egyetlen szórakozása az esti mozi, anyjáé a déli emlékek felett való ábrándozás, Laura húgáé pedig egy üvegállatokból álló gyűjtemény. Az anya és fia kísérlete hogy férjet találjanak Laura számára kudarcba fullad, és a fiú elmenekül családjától. A második Pulitzert a Macska a forró bádogtetőn (Cat on a Hot Tin Roof) hozta meg 1955-ben. Itt megint egy déli családról van szó, ebben az esetben egy nagycsaládról. A pátriárka halálos betegsége – amit eleinte titkolnak előtte – és az örökség körüli harc adja meg a történet keretét. Ezen belül ott van a pátriárka fia (egy homoszexualitásával vívódó fiatal férj aki bánatában iszik), kétségbeesett felesége aki gyereket akar tőle az örökséget biztosítandó, férje bátyja akinél szexuális szempontból rendben van és már vannak is gyerekei, és a család aggódó matriarchája. Williams majdnem minden művében – mint ebben a darabban is – megtalálhatóak az alkoholizmus, a homoszexualitás és az agybaj elemei, csakúgy mint való életében. Sebastian karakterét a Suddenly Last Summer című munkájában egyenesen saját magáról mintázta, és ugyanitt használta fel nővére agyműtétének történetét is. Az iguána éjszakája (The Night of the Iguana, 1961), melynek helyszínéül Williams Mexikót választotta, egy lebukott pap és egy vénkisasszony megrázó története; a drámáért New York Drama Critics Awardot kapott. A Tetovált rózsa (The Rose Tattoo) 1951-ben Tony Awardot nyert. Az ifjúság édes madara (Sweet Bird of Youth, 1959), az ambíció és egy vakágányra futott szerelem története. Tennessee Williams egy olyan társadalomban nőtt fel amelyben a konvenciók erősen negatív hatással voltak a nonkonformista polgárok életére. Szexuális orientációja és vallási kételyei miatt magát kívülállónak érezte. Erőteljes írásaiban az emberek mindennapos dolgai szimbolikus jelentőséget kapnak. Karakterei minduntalan konfliktusba kerülnek az emberi természet szélsőséges oldalaival: az őrültség, a nimfománia, a vérfertőzés, a homoszexualitás, az erőszakos halál okait boncolgatja. Az író számára mindehhez a mintát a déli ember különleges természete és körülményei szolgáltatták. Idővel ez a sajátságos atmoszféra bekerült az amerikai irodalomba „déli gótika” néven, mint külön irodalmi zsáner; Williamson kívül legismertebb művelői Flannery O'Connor, Eudora Welty, William Faulkner, Katherine Ann Porter, Truman Capote és Harper Lee voltak. Bár a Something Cloudy, Something Clear című munkáját már 29 éves korában elkezdte, kisebb-nagyobb megszakításokkal egész életében ezen dolgozott. A darab története önéletrajzi, egy korai romantikus viszony leírása. Színpadra először 2006-ban vitték a massachussettsi Provincetownban, a Shakespeare on the Cape nevezetű színtársulat feldolgozásában, mint részét az úgynevezett First Annual Provincetown Tennessee Williams Festivalnak. The Parade, or Approaching the End of a Summer című művét 2008 tavaszán publikálta a New Directions kiadóvállalat. Ugyanez a vállalat ugyanebben az évben adta ki Williams utolsó darabját is: Ez a ház bontásra vár (A House Not Meant to Stand). Williams a darabot tipikusan déli, gótikusan ijesztő történetnek nevezte. A gyűjtemény szerkesztői ezeknek az experimentális stílusban írt munkáknak The Traveling Companion and Other Plays címet adták. Legkiemelkedőbb színdarabjait többször is filmre vitték. Hőseit befutott színészek játszották, közöttük Richard Burton, Marlon Brando, Katherine Hepburn, Paul Newman, Elizabeth Taylor, Montgomery Clift, Bette Davis. Halála Williams egy bizarr baleset következtében halt meg 1983. február 24-én éjjel, a Hotel Eysee nevű New York-i hotelszobájában. Szokása szerint, miközben gyógyszert csepegtetett szemeibe, az üveg fedelét fogai között tartotta, de ezúttal az üveg kupakja valahogy a torkára csúszott, ott megakadt, és Williams megfulladt. A rendőrségi vizsgálat azonban kimutatta, hogy a fulladáshoz minden valószínűség szerint alkoholizmusa, azonkívül a szobájában talált mérgező hatású gyógyszerek is hozzájárulhattak. Bár Williamsnak két otthona is volt - egyik Key Westen, a másik New Orleansban -, ironikus módon mégis egy hotelben érte a halál. Azokban az időkben a szállodában élő írókat szinte a társadalom kivetettjeinek tekintették - nem mintha Williamst ez zavarta volna, hiszen egész életében kívülállónak érezte magát. 1983. március 3-án temették el Saint Louis városában (Missouri állam), bátyja kívánságára a katolikus szertartás szerint. Irodalmi örökségét a Sewaneei (Sewanee, The University of the South, Tennessee) Egyetemre hagyta, anyai nagyapja, Walter Dakin emlékére (hajdanában nagyapja ennek az egyetemnek volt a diákja). Az alapítvány az alkotói íróközösség programjait támogatja. Évekkel később, miután Rose az elmegyógyintézetben meghalt, Williams hagyatékából még több mint 50 millió dollár jutott az egyetemnek. Díjat nyert munkái Üvegfigurák ( The Glass Menagerie , 1945) New York Drama Critics' Circle díj A vágy villamosa ( A Streetcar Named Desire , 1947) Pulitzer-díj Tetovált rózsa ( The Rose Tatoo , 1952) Tony-díj Macska a forró bádogtetőn ( Cat on a Hot Tin Roof , 1955) Pulitzer-díj Az iguána éjszakája ( The Night of the Iguana , 1961) New York Drama Critics Award Egyfelvonásos darabok Williams több mint hetven egyfelvonásos színművet írt, melyekben körülbelül ugyanazokat a témákat dolgozta fel, mint hosszabb műveiben. Az elmúlt évek alatt ezeket a New Directions kiadóvállalat gyűjtötte össze New York Cityben. Egyik legismertebb egyfelvonásosa az I rise in Flame Cried the Phoenix, amely legnagyobb bálványa, David Herbert Lawrence és felesége vitatott kapcsolatáról szól. Mister Paradise and Other One-Act Plays Dragon Country: a book of one-act plays The Traveling Companion and Other Plays 27 Wagons Full of Cotton and Other Plays The Theatre of Tennessee Williams, Volume VI The Theatre of Tennessee Williams, Volume VII További gyűjtemények: Gussow, Mel and Holditch, Kenneth, eds. Tennessee Williams, Plays 1937-1955 (Library of America, 2000) ISBN 978-1-883011-86-4. Gussow, Mel and Holditch, Kenneth, eds. Tennessee Williams, Plays 1957-1980 (Library of America, 2000) ISBN 978-1-883011-87-1. Válogatott novellák és novellagyűjtemények "The Vengeance of Nitocris" (1928) "The Field of Blue Children" (1939) "The Resemblance Between a Violin Case and a Coffin" (1951) Hard Candy: a Book of Stories (1954) Three Players of a Summer Game and Other Stories (1960) The Knightly Quest: a Novella and Four Short Stories (1966) One Arm and Other Stories (1967) Eight Mortal Ladies Possessed: a Book of Stories (1974) "Tent Worms" (1980) It Happened the day the Sun Rose, and Other Stories (1981) Magyarul Drámák ; ford. Bányay Geyza et al., utószó Sz. Kováts Lajos; Európa, Bp., 1964 A vágy villamosa ; ford. Czimer József; Irodalmi, Bukarest, 1968 Az ifjúság szép madara ; ford. Örkény István, Beney Zsuzsa; Szukits, Szeged, 1995 ( A dráma világa ) Drámák ; vál., szerk. Upor László, ford. Bányay Geyza et al.; Európa, Bp., 2001 Orfeusz alászáll ; ford. Forgách András; Nemzeti Színház, Bp., 2009 ( Nemzeti Színház színműtár ) Drámák ; ford. Ungvári Tamás; Scolar, Bp., 2012 ( Ungvári Tamás színműfordításai ) 1841 a tudományban Az 1841. év a tudományban és a technikában. Események Matematika Karl Weierstrass felfedezi a Laurent-sorozatokat, de nem publikálja. A matematikai abszolút érték fogalmának bevezetése. Egyéb terület Charles Wheatstone feltalálja a nyomtatós távírógépet, és javaslatot készít az idő-multiplekx távírórendszerre. A hipnózis alkalmazása a gyógyászatban. Friedrich Henle német orsvos felfedezi a belső elválasztású mirigyeket, amelyek termékeiket közvetlenül a véráramba bocsátják. Díjak Copley-érem : Georg Ohm Wollaston-érem : Adolphe Theodore Brongniart Születések január 28. – Henry Morton Stanley felfedező, újságíró, († 1904 ). február 2. – François-Alphonse Forel a tavak tanulmányozásának úttörője († 1912 ). február 24. – Carl Gräbe kémikus († 1927 ). március 3. – John Murray kanadai születésű brit oceanográfus, tengerbiológus és limnológus, úttörő munkásságát elismerve az oceanográfia atyjának tekintik († 1914 ). március 6. – Alfred Cornu fizikus († 1902 ). április 2. – Clément Ader mérnök, feltaláló, a repülők úttörője († 1926 ). augusztus 25. – Emil Theodor Kocher az 1909 -es Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj nyertese († 1917 ). Makkai János Makkai János (Marosvásárhely, 1941. május 19. –) magyar újságíró, közíró, szerkesztő. Életútja Középiskolát szülővárosában végzett (1962), majd a Vörös Zászló napilap munkatársa, s e napilap Jövendő c. ifjúsági oldalának szerkesztője, s közben egyetemi tanulmányokat folytat Bukarestben. 1989. december 23-tól az ugyancsak Marosvásárhelyen megjelenő Népújság szerkesztője, 1990 márciusától főszerkesztője. Írásai jelentek meg a Művelődés, Új Élet, majd a Romániai Magyar Szó hasábjain; saját napilapjában rendszeresen közli Későesti tűnődések c. rovatának politikai jegyzeteit. Díjai Szakmai munkássága elismeréseként 1991-ben megkapta a Látó folyóirat Nívódíját.(az ezzel járó pénzjutalmat a marosvásárhelyi Bernády szobor létrehozására ajánlotta fel. 2009-ben a Szabad sajtó Alapítvány Aranytollal (MUOSZ), majd 2010-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Monts (Oise) Monts település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 179 fő (2015). Monts Ivry-le-Temple, Monneville és Neuville-Bosc községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. Johanna nápolyi királynő I. Johanna (1326 – Muro Lucano, 1382. május 22.), olaszul: Giovanna I d'Angiò, franciául: Jeanne Ire de Naples, occitánul és katalánul: Joana I reina de Nàpols, görögül: Ιωάννα Α' της Νάπολης. Szicília ('Nápoly') királynője, Achaja hercegnője, Provence és Forcalquier grófnője a saját jogán, a harmadik házassága révén Mallorca királynéja, a negyedik házassága révén braunschweig-lüneburgi hercegné. A Capeting-dinasztia Anjou-ágának tagja. Élete Anjou Károly calabriai herceg és Valois Mária francia királyi hercegnő harmadik lányaként I. (Bölcs) Róbert nápolyi királynak, valamint Jolán aragón infánsnőnek és szicíliai királyi hercegnőnek, III. (Nagy) Péter aragón és szicíliai király, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő lányának az unokája. Nagyapja fiúutódok hiányában őt jelölte a nápolyi trónra, melyet a királyság hűbérura, a pápa is támogatott ellentétben I. Károly (Róbert) magyar király jogos trónigényével. A magyar igényeket azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni Magyarország nemzetközi súlyánál fogva, így 1333-ban Károly Róbert elutazott Nápolyba másodszülött fiával, András herceggel, és nyélbe ütötte fiának Johannával történő eljegyzését. Megegyezett nagybátyjával, hogy közösen fognak uralkodni, tehát András herceg is tényleges nápolyi király lesz. A pápa szentesítette az eljegyzést, de I. Károly halála után Róbert nápolyi király megváltoztatta végrendeletét, melyben csak Johannát nevezte meg örökösének. A következő évben, 1343-ban meghalt a nápolyi király is, és végrendelete értelmében csak unokáját, Johannát kiáltották ki királlyá I. Johanna néven. András még a királyi címet sem kapta meg felesége mellett. András herceget mellőzték a nápolyi udvarban, és nyíltan sértegették, melyet a magyar királyi udvar, és különösen az anyakirályné, Piast Erzsébet kevéssé tűrhetett, ezért 1343-ban a magyar kincstár jelentős aranykészleteivel Nápolyba utazott, hogy előmozdítsa rég nem látott fia királlyá koronázását. Utazásával annyit elért, hogy VI. Kelemen pápa ígéretet tett András herceg királlyá koronázására. András halála előtt nem sokkal hivatalosan is megkapta a királyi címet, és készülhetett a pápai koronázására. 1345. szeptember 18-án Aversában azonban az ifjú királyt várandós felesége közvetlen környezetében meggyilkolták. Johanna bűnrészessége a gyilkosságban mai napig tisztázatlan maradt. A pápa felmentette a gyilkosság vádja alól, de a magyar királyi udvar Johannát mindvégig férjgyilkosnak tartotta. Három hónappal később, 1345. december 25-én Johanna megszülte gyermekét, egy fiút, akit dédapja után „Martell” Károlynak neveztek el. Nagy Lajos 1347/48-ban és 1350-ben büntetőhadjáratot indított Johanna megbuktatására, aki a fia nélkül 1348. január 15-én hajón elmenekült az országból, és az Avignonban regnáló pápa védnöksége alá helyezte magát. A kis „Martell” Károlyt a nagybátyja, a magyar király elismerte az öccse fiának, és 1348 elején Visegrádra küldte, de az 1348/49-ben dúló pestisjárványban, amely miatt a hadjáratot is meg kellett szakítania Nagy Lajosnak, hamarosan, 1348. május 10-én vagy június 19-én Visegrádon életét vesztette a kis trónörökös a magyar királynéval, Luxemburgi Margittal együtt, aki 1349-ben halt meg. 1351-ben térhetett vissza csak királyságába második férjével, Tarantói Lajossal, akivel még 1346. június 20-án kötött házasságot. A házasságból két lány, Katalin (1348–1349) és Franciska (1351–1352) született, de mindketten csecsemőkorban meghaltak. Johannát 1352. május 23-án Rómában férjével együtt királlyá koronázták. Rossz előjel volt, hogy férjének, Tarantói Lajosnak a szertartás közben a fejéről leesett a korona. Ekkor halt meg a házaspár második kislánya, Franciska hercegnő. Tarantói Lajos király 1362-ben halt meg, és a királynő újabb utódok reményében új férjet keresett. 1363-ban a mentálisan retardált, de testileg jó fizikumú, és a királynőnél 11 évvel fiatalabb címzetes mallorcai királyt, IV. Jakabot választotta férjéül a pápa ajánlására. A házasság úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az életéért aggódó Johanna 1366-ban száműzte férjét Nápolyból, de sohasem váltak el hivatalosan. Jakab ekkor elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben. 1376-ban negyedszer, a lehetséges utódok további reményében, az ötvenéves királynő az elhunyt férje mostohaanyjának, Vilaragut Jolán mallorcai királynénak az özvegyéhez, Braunschweigi Ottóhoz ment feleségül. Egy jóst megkérdeztek a királynő házasságaival kapcsolatban, hogy vajon kinek is szánta őt a sors. Ő azt válaszolta: Másnak, azaz latinul Alio, amely Johanna férjeinek kezdőbetűiből áll össze: A(ndreas), L(udovicus), I(acobus), O(tho). Az öregedő és a gyermekeit túlélt királynő ekkor a trónöröklés megoldatlanságával találta szembe magát. Húga, Mária nápolyi királyi hercegnő 1366-ban gyermekszülésben vesztette életét, és csak lányai maradtak. Johanna a rokonai mellőzésével II. János francia király fiát, I. Lajost, Anjou hercegét jelölte trónörökösévé, és örökbe fogadta 1380-ban. Anjou Lajost az avignoni pápa, VII. Kelemen javasolta, aki mellé végül Johanna állt, míg a törvényes római pápa, VI. Orbán, akit kezdetben favorizált a királynő, ezért kiátkozta Johannát. Nagy Lajos Orbánt támogatta, aki felhatalmazta a magyar királyt Johanna trónjának elfoglalására, és trónfosztotta a királynőt 1381-ben. Nagy Lajos maga helyett Johannával közös unokaöccsüket, ifjabb Durazzói Károlyt jelölte a nápolyi trónra, akinek a felesége, Durazzói Margit Johanna húgának és a Nagy Lajos által 1348-ban kivégeztetett idősebb Durazzói Károlynak a kisebbik lánya volt, és erőteljes katonai támogatással Nápolyba küldte a magyar udvarban nevelkedő Károlyt. Johanna egyezkedni próbált, és nem volt hajlandó lemondani a trónról. Fogadott fia, Anjou Lajos segítségében reménykedve tárgyalásokat folytatott az új uralkodóval hatalmának megtartása érdekében, azonban kétszínű politikája miatt a III. Károly néven királlyá koronázott durazzói herceg Muro várában megfojtatta a királynőt 1382. május 22-én. Legnagyobb ellenfele, Nagy Lajos, mintha csak erre várt volna, mert alig négy hónappal élte túl egykori jegyesét, és öccsének feltételezett gyilkosát. Gyermekei 1. férjétől, András ( 1327 – 1345 ) címzetes nápolyi királytól , 1 fiú: Károly ( Nápoly , 1345 . december 25. – Visegrád , 1348 . május 10. / június 19. ), nápolyi és magyar trónörökös 2. férjétől, Tarantói Lajos ( 1327 / 28 – 1362 ) címzetes nápolyi királytól , 2 leány: Katalin ( Avignon , 1348 . június – 1349 . június 8. ) nápolyi királyi hercegnő Franciska ( 1351 . október – Nápoly , 1352 . június 2. ) nápolyi királyi hercegnő 3. férjétől, IV. Jakab ( 1337 – 1375 ) mallorcai királytól , 1 gyermek: N. (gyermek) (elvetélt 1364 ) 4. férjétől, Ottó ( 1320 – 1399 ) tarantói hercegtől , Braunschweig-Lüneburg hercegétől , nem születtek gyermekei A holnap úttörői A holnap úttörői egy gyerekműsor Palesztinában, amelyet a Hamász által birtokolt Al-Aqsa TV sugároz. A műsor Izraellel szembeni ellenállásra, illetve nyugatellenességre tanítja az arab gyerekeket. Főszereplője kezdetben egy Farfur nevű egér volt, ám miután megölték a zsidók, Farfur unokatestvére, egy méh, Nahoul lépett a helyébe. A másik főszereplő Saraa, egy 11 éves kislány. Farfur alakját többen támadták azért, mert Mickey egérre hasonlít. Arturo Sosa Abascal Arturo Sosa SJ (Caracas, 1948. November 12.-) venezuelai származású jezsuita szerzetes, a jezsuita rend 31. generálisa, aki 2016. október 14-től tölti be hivatalát. Élete Arturo Sosa Caracasban született 1948. november 12-én. Jézus Társaságába 1966-ban lépett be, 1977-ben szentelték pappá. Filozófiai tanulmányokat végezett Chileben az Andrés Bello Egyetemen 1972-től. Később Caracasban, a venezuelai Központi Egyetemen politikatudományból szerzett doktorátust 1990-ben. Spanyolul, olaszul, valamint angolul beszél és francia nyelven is ért. Rendi szolgálatát Veneuzelában kezdte el, ahol a Gumilla társadalomtudományi és szociális központ vezetője volt éveken át, majd Sosa atya 1996 és 2004 között a Társaság venezuelai provinciájának volt a tartományfőnöke. Élete nagy részében az oktatás és a kutatás volt a fő tevékenységi köre. Oktató és tanácstag volt az Andrés Bello Katolikus Alapítványban, majd a Tachirai Katolikus Egyetem rektora tisztségét töltötte be. Kutatási területe a politikatudományok köre. 2004-ben a washingtoni Georgetown Egyetem latin-amerikai Tanulmányi Központ megbízott tanára volt. Oktatói és kutató munkája közben számos publikációt jelentetett meg, főként hazája, Venezuela történetéről és az ország politikai életéről. 2008-ban, a 35. rendi nagygyűlésen Adolfo Nicolas tanácsnoknak nevezte ki venezuelai székhellyel. 2014-től Rómában tölti be a legfőbb rendi elöljáró delegátusa feladatot, a rend római házai és intézményei felé. Feladatkörébe tartozott a Gregoriana Pápai Egyetem, a Pápai Biblikus Intézet, a Pápai Keleti Intézet, Specola Vaticana Csillagvizsgáló, valamint a Civiltà Cattolica folyóirat, illetve több római nemzetközi jezsuita kollégium felügyelete. Főbb művei Arturo Sosa, La filosofía política del gomecismo, Estudio del pensamiento de Laureano Vallenilla Lanz, Barquisimeto, Centro Gumilla, 1974, 130 p. (ISBN 8439920830) Arturo Sosa, Eloi Lengrand, Del garibaldismo estudiantil a la izquierda criolla, Los orígenes marxistas del proyecto de A.D. (1928-1935), Caracas, Centauro, 1981, 517 p. (OCLC 30449576) Arturo Sosa, Ensayos sobre el pensamiento político positivista venezolano, Caracas, Centauro, 1985, 269 p. (ISBN 9802630217) Arturo Sosa, Rómulo Betancourt y el Partido del Pueblo, 1937-1941, Caracas, Fundación Rómulo Betancourt, coll. « Tiempo vigente » ( no 9), 1995, 617 p. (ISBN 9806191293) A jezsuita rend generálisaként A legfőbb rendi elöljárót, a „generálist” életre szólóan választják meg, a rendalkotmányban előírt módon. A generálist az általános rendgyűlés választja meg, s feladatát élete végéig (illetve lemondásáig) látja el. Megválasztása után a megválasztás tényét be kell jelenteni a mindenkori római pápának, aki megerősíti a személyt. Ezután a megválasztott esküt tesz, s attól kezdve teljes jogkörrel betölti a generálisi feladatokat. Arturo Sosát 2016. október 14-én választották meg generálisnak, s az eskü letétele után teljes jogkörrel látja el a feladatait. Vida Tivadar (régész) Vida Tivadar (Celldömölk, 1962. február 7. –) tanszékvezető egyetemi docens, igazgatóhelyettes, régész. Élete 1980-ban érettségizett a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1981-1986 között végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet-történelem tanári szakán. 1986-tól a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa. 1993-1994-ben DAAD-ösztöndíjat szerzett Münchenbe. 1994-ben egyetemi doktor címet szerzett az ELTE Régészettudományi Intézetében, ekkortól tudományos munkatárs lett. 1995-ben megvédte kandidátusi értekezését. 1996-tól tudományos főmunkatárs. 1998-1999-ben vendégkutató és -oktató a Marburgi Egyetemen. 1999-2002 között az MTA Régészeti Bizottságának tagja. 2000-2003 az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjas. 2001-től előadó az ELTE Régészettudományi Intézetében, 2002-től egyetemi docens az ELTE Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszékén. 2008-tól az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. 2012-ben habilitált és az Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék vezetője lett. Több tanulmányúton vett részt: 1986-ban Csehszlovákiában, 1987-ben Baskíriában, 1989-ben Horvátországban, 1990-ben a Szovjetunióban és Bulgáriában, 1993-1994-ben Németországban, 1995-ben Albániában. 1999-től az Archaeologiai Értesítő szerkesztőbizottságának tagja, a Monumenta Avarorum Archaeologica és a Monumenta Gepidorum Archaeologica sorozatok társszerkesztője. 1987-1992 között leletmentő ásatást végzett Pásztor Adriennel a budakalászi avar temetőben. Művei 1991 Chronologie und Verbreitung einiger awarischen Keramiktypen. Antaeus 19-20, 131–144. 1996 Avar Settlements Remains and Graves at Gyoma 133. In: Bartosiewicz László - Berecz Katalin - Choyke Alíz - Medzihradsky Zsófia - Székely Balázs - H. Vaday, Andrea - Vicze Magdolna - Vida Tivadar: Cultural and Landscape Changes in South-East Hungary II. Gyoma 133. Ed. Bökönyi Sándor . Archaeolinqua 5. Budapest, 323–364. 1999 Die awarenzeitliche Keramik I. Früh- und Mittelawarenzeit, 6./7. Jh. Varia Archaeologica Hungarica 8. Berlin-Budapest. 2000 Das slawische Brandgräberfeld in Olympia. Archäologie in Eurasien 9. Rahden. (tsz. Thomas Völling) 2000 Merowingische Spathagurte der Awarenzeit. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2000, 161-175. 2004 Pogányság, kereszténység és szinkretisztikus világkép a kora középkorban - Régészeti megfigyelések a kora avar kori ember hitvilágáról. In: Várak, templomok, Ispotályok, Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Neumann Tibor . Analecta Mediaevalia II. Piliscsaba, 327-349. 2008 Conflict and coexistence - the local population of the Carpathian Basin under Avar rule (sixth to seventh century). In: The Other Europe in the Middle Ages: Avars, Bulgars, Khazars and Cumans. East Central and Eastern Europe in the Middle Ages 450–1450, 2. (Florin Curta ed.) Brill, Leiden-Boston, 13–46. 2011 Das Gräberfeld dem Horreum in der Innenbefestigung von Keszthely-Fenékpuszta. In: Keszthely - Fenékpuszta im Kontext Spätantiker Kontinuitätsforschung zwischen Noricum und Moesia. Heinrich Tamáska Orsolya (Hrsg.) Castellum Pannonicum Pelsonense 2. Budapest-Leipzig-Keszthely-Rahden/Westf., 397–455. 2013 Raumkonzepte der Awaren und Byzantiner und deren Auswirkungen im unteren Donaubecken im 6.-7. Jahrhundert. In: Sv. Hansen – M. Mayer (Hrsg.) Parallele Raumkonzepte. Topoi Berlin Studies of the Ancient World 16. Berlin-Boston, 307–323. 2013 Kora avar kori temetőrészlet Szihalom -Budaszögről. Archaeologiai Értesítő 138, 157–173. (tsz. Fodor László) Késő antik fémedények a Kárpát-medencében. Gazdagság és hatalom a népvándorlás korában ; Archaeolingua–MTA BTK Régészeti Intézet, Bp., 2016 ( Hereditas archaeologica Hungariae ) Late antique metal vessels in the Carpathian Basin. Luxury and power in the Early Middle Ages ; angolra ford. Magdaléna Seleanu; Archaeolingua–Institute of Archaeology Research Centre for the Humanities HAS, Bp., 2016 ( Hereditas archaeologica Hungariae ) Elismerései 1990 Akadémiai Ifjúsági Fődíj San Pietro Viminario San Pietro Viminario település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 3031 fő (2017. január 1.). San Pietro Viminario Cartura, Monselice, Pernumia, Tribano és Conselve községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Navas de Estena Navas de Estena település Spanyolországban, Ciudad Real tartományban. Navas de Estena Alcoba, Horcajo de los Montes, Los Navalucillos, Hontanar és Retuerta del Bullaque községekkel határos. Lakosainak száma 246 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tennó Tennó (japánul: ��, jelentése: az ég ura) a japán császár kínai mintát tükröző címe. Az ókimi (nagykirály) méltóságot váltotta föl a 7. században. A tennó politikai hatalma a Heian-korban (794–1185) fokozatosan a sógun kezébe került, ezért a következő évszázadokban szerepe reprezentatív volt: a sintó főpapjaként, valamint az isteni hatalom letéteményeseként uralkodott. Bár politikai befolyása valóban nem volt, a császárt továbbra is óriási tisztelet övezte, a legkisebb felségsértés is a legnagyobb bűnök közé tartozott. Japán uralkodóját jogaiba a Meidzsi-restauráció (1867) helyezte vissza. 1946 januárjában, nem sokkal a második világháború után Hirohito császár nyilvánosan lemondott a tennók isteni méltóságáról. 1947. május 3-án pedig az újonnan érvénybe léptetett modern alkotmány szerint a császár a japán állam és a nemzet egységének szimbóluma, feladatai azóta ismét a formális államügyekre (kinevezések, a parlament összehívása, stb.) korlátozódnak. Személye napjainkban is szent és sérthetetlen. Nyugati írásokban régebben használták a mikado (�� vagy �, jelentése: tiszteletreméltó kapu) megnevezést is, de ez ma már elavultnak számít. KSZO Ostrowiec Świętokrzyski A KSZO Ostrowiec Świętokrzyski egy labdarúgó csapat Ostrowiec Świętokrzyskiban, Lengyelországban. A csapatot 1929-ben alapították, színei: narancs és fekete. Jelenleg a lengyel labdarúgó-bajnokság negyedosztályában szerepel. Jelenlegi keret 2013. március 12-i állapot szerint Jakubher Jakubher (vagy Jakubhar, más néven Jak-Baal, uralkodói nevén Meruszerré) ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban, az i. e. 17. vagy 16. században. Vitatott, melyik dinasztiához tartozott, mikor élt, mennyi ideig uralkodott és hatalma mekkora területre terjedt ki. Említései és helye a kronológiában Vitatott, melyik dinasztiához tartozott Jakubher: egyes tudósok a XIV. dinasztia egyik királyának tartják, mások a XV. dinasztia elejének egyik hükszosz uralkodójának, vagy a hükszoszok vazallusának. Neve 27 szkarabeuszpecséten maradt fenn, melyek közül három Kánaánból került elő, négy Egyiptomból, egy Núbiából, a fennmaradó 19 pedig ismeretlen helyről. Az, hogy egymástól ennyire távol kerültek elő, azt jelzi, hogy a második átmeneti korban kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a Nílus-delta, Kánaán és Núbia között. XIV. dinasztia A XIV. dinasztia kánaáni eredetű királyok dinasztiája volt, amely a Delta keleti részét uralta a hükszoszok érkezése előtti időkben. Kim Ryholt feltételezése szerint Jakubher a XIV. dinasztia végének egyik királya volt, köztük az utolsó, akinek kortárs említései is fennmaradtak. Ryholt ezt elsősorban arra alapozza, hogy Jakubher egyik szkarabeuszát a mai Izrael területén, Tel Sikmonában fedezték fel egy ásatás során, a MB IIB korszakra (középső bronzkor, i. e. 1750–1650) datált régészeti kontextusból, ami azt jelenti, a XV. dinasztiánál korábban élt. Mivel Jakubher neve nyugati sémi eredetű lehet – jelentése: „Har védelmezi őt” –, a XIV. dinasztiához tartozhatott. Másodszor arra alapozza feltevését, hogy bár a korai hükszosz uralkodók, például Szekirhar a heka haszut („az idegen földek uralkodója”) címet viselték, a későbbiek felvették a hagyományos egyiptomi királyi titulatúrát. Erre a változásra Hian uralkodása alatt került sor, aki eleinte a heka haszut címet viselte, uralkodása során azonban felvette a Szeuszerenré egyiptomi uralkodói nevet. A későbbi hükszosz uralkodók, köztük Apepi a heka haszut címet már elhagyták, és csak a hagyományos egyiptomi uralkodói nevet viselték, akárcsak a XIV. dinasztia uralkodói. Mivel Jakubhernek ismert az uralkodói neve (Meruszerré), vagy a XV. dinasztia végén uralkodott, vagy az ázsiai eredetű XIV. dinasztia tagja volt. Tekintve, hogy a XV. dinasztia végén nem ismert Meruszerré nevű király, Ryholt arra a következtetésre jutott, hogy Jakubher a XIV. dinasztiához tartozott. XV. dinasztia Daphna Ben Tor és Suzanne Allen ezzel szemben felhívják a figyelmet arra, hogy Jakubher szkarabeuszai stilisztikailag csaknem egyformák egy hükszosz uralkodó, a jól ismert Hian szkarabeuszaival. Ez azt mutatja, hogy Jakubher vagy Hian közvetlen utóda volt, és a XV. dinasztiához tartozott, vagy a hükszoszok azon vazallusai közé sorolható, akik Hian fennhatósága alatt uralkodtak a Nílus-deltában. Ben-Tor szerint „azt, hogy Jakubher király a XV. dinasztiához tartozik, az ő és a Hian király szkarabeuszai közt fennálló komoly stilisztikai hasonlóság támasztja alá”. Emellett az uszer hieroglifának az a formája, amelyet ennek a két királynak az uralkodói nevében használtak, azt mutatja, hogy időben közel álltak egymáshoz. A popkultúrában Simcha Jacobovici Exodus Decoded című filmjében felvetette, hogy Jakubher azonos lehetett a bibliai Jákob pátriárkával, mert a hükszosz fővárosból, Avariszból előkerült egy pecsétgyűrű a Jakov vagy Jakub névvel, ami megfelel Jákob nevének. Jacobovici figyelmen kívül hagyja, hogy Jakubher a második átmeneti kor jól dokumentált egyiptomi uralkodója, a Jakov és különböző változatai pedig gyakori sémi nevek ebben a korszakban. Emellett nem próbálja megmagyarázni, miért használta volna József az apja pecsétjét, nem a sajátját, ahogy elmélete állítja. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Yaqub-Har című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. szerk.: Iorwerth Eiddon Stephen Edwards: Cambridge Ancient History, C. J. Gadd, N. G. L. Hammond, E. Sollberger, Cambridge: Cambridge University Press, 59. o. (1970). ISBN 0-521-08230-7 Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 503-504 K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997 A. Kempinski: Syrien und Palästina (Kanaan) in der letzten Phase der Mittelbronze IIB-Zeit (1650-1570 v. Chr.), Wiesbaden: Harrassowitz, 1983 K. S. B. Ryholt: The Date of Kings Sheshi and Ya'qub-Har and the Rise of the Fourteenth Dynasty, in: "The Second Intermediate Period: Current Research, Future Prospects", edited by M. Marée, Orientalia Lovaniensia Analecta 192, Leuven, Peeters, 2010, pp. 109–126. Ryholt, The Political Situation, pp.99-100 Daphna Ben-Tor, Sequence and Chronology of Second Intermediate Period Royal-Name Scarabs, based on excavated series from Egypt and the Levant in Marée, Marcel (Hrsg.): The Second Intermediate Period (Thirteenth - Seventeenth Dynasties). Current Research, Future Projects. Leuven-Paris-Walpole 2010, (Orientalia Lovaniensia Analecta 192) pp.96-97 Ben Tor in Marée, 2010, p.97 Higgaion » The Exodus Decoded: An extended review, part 4 John Ferne Sir John Ferne (1560 - 1609. június 20.), heraldikai író, genealógus, angol jogász. Huntingdon harmadik hercegének volt a titkára 1595-1609 között az Északi Tanácsban. Blazon of Gentrie (1586) című könyvében Összesen 14-féle színjelölési módszert sorol fel. Rendszere ma már meglehetősen abszurdnak tűnik, de szervesen illeszkedett a korabeli heraldikai nézetekhez. Műve Ferne, Sir J.: The Blazon of Gentrie: Deuided into two parts. The first named, The Glorie of Generositie. The second, Lacyes Nobilitie. Comprehending discourses of Armes and of Gentry. Wherein is treated of the beginning, parts and degrees of gentlenesse, with her lawes: of the bearing, and blazon of Cote-armers: of the lawes of armes, and of combats. John Windet for T. Cooke: London, 1586. Lenes Lenes (románul: Leniș) falu Romániában, Maros megyében. Története Mezőrücs község része. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. Népessége 2002-ben 188 lakosa volt, ebből 188 román nemzetiségű. Vallások A falu lakói közül 187-an ortodox hitűek. (25003) 1998 OZ8 A (25003) 1998 OZ8 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1998. július 26-án. Hahó, Öcsi! A Hahó, Öcsi! egy 1971-es Török Sándor gyerekkönyvéből készült magyar film, Kovács Krisztián főszereplésével. Történet A Balogh család legfiatalabb tagját, Öcsit mindig apró csínytevésen érik. Nincs ez másképp a reggeli készülődésnél se, ezért bezárják a fürdőszobába. Itt megjelenik Kököjszi és Bobojsza, a két mesebeli törpe, akik Öcsi segítségére lesznek, aki elhatározza, hogy elmegy szerencsét próbálni, és időt szerez a szülei számára, akik mindig rohannak. Ám hiába megy el az Óragyárba, itt nem tudnak segíteni neki. Végül azonban eljut Bergengócia királyához, és a hétfejű sárkánnyal is megvív. A két törpe letartóztatja a Balogh családot, és Öcsi megmenti családját a halálos ítélettől. Szereplők Kovács Krisztián (Balogh Öcsi) Kiss Manyi (Balogh nagymama) Koncz Gábor (apa) Szakács Eszter (anya) Laluja Ferenc (Gyuszi) Kassai Tünde (Ági) Básti Lajos (Fő Bölcs) Kovács István (király) Piros Ildikó (királyné) Sinkovits Imre (szemetes) Alfonzó (szemetes) Avar István (szemetes) Bárdy György (mutatványos) Garas Dezső (Írnok) Zenthe Ferenc (Horváth úr) Szabó Gyula (Kököjszi (hangja)) Márkus László (Bobojsza (hangja)) Bessenyei Ferenc (Sárkány (hangja)) Xenerpestes A Xenerpestes a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A családon belül a legközelebbi rokona a Metopothrix nembe tartozó Metopothrix aurantiacus. A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Xenerpestes minlosi Xenerpestes singularis Oláh Zoltán Sándor Dr. Oláh Zoltán Sándor (Hódmezővásárhely, 1956. május 1.) molekuláris biológus, biokémikus a Miskolci Egyetem docense, az Acheuron Kft. és Nefelejts B2B Kft tudományos igazgatója és tulajdonosa. Az USA szabadalmakkal védett morfint leváltó fájdalomcsillapító felfedezője. Szakmai életrajza 1980-ban szerzett biológia-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet a JATE Természettudományi karán (ma Szegedi Tudományegyetem). Tudományos pályáját az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) kezdte, ahol már 1987-ben megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, mely a protein kináz témakörben végzett kutatásai eredményeként jött létre. Így az ország legfiatalabb biológus kandidátusaként alkalma nyílt 1988-ban Fogarty ösztöndíjjal az USA világvezető egészségügyi kutatóintézetében, a National Institutes of Health (NIH) Rák kutató Intézetében (NCI) folytatni tudományos pályafutását. Az itt eltöltött 7 év eredményeként megalapította az „SZBK-in-US” laboratóriumot az SZBK-ból általa elhívott magyar biológusokkal. 1995-ben megkapta a szabad munkavállaláshoz szükséges zöld kártyát, mellyel tudásalapú biotech-cégekben (Research Institute for Genetic and Human Therapy, SESI) végezhetett kutatásfejlesztést. Tudományos és biotechnológiai tapasztalatait a Georgetown University (Washington DC) Biokémiai Intézete „Assistant Professor”-i állással ismerte el, majd 1998-ban "Title42" főmunkatársi kinevezéssel visszatért az NIH-be. Itt a „Krónikus fájdalmak génterápiás gyógyítása” amerikai szabadalom társfelfedezőjeként tett nagy lépést előre az akkor meghirdetett „Laborasztaltól a betegágyig” (Bench-to-Bedside) programban. Az NIH szponzorálta első szabadalma a második gyógyító eljárás, a „Molekuláris Idegsebészet” megalapozásában csúcsosodott ki 2001-ben. Ez utóbbi egy új, a TRPV1 gyulladásos célmolekulára irányított, szelektív, nem-narkotikus fájdalomcsillapító eljárás, amelynek Fázis I klinikai kipróbálása 2008-ban indult el, mely jelenleg is fogad morfin-rezisztens, rákos fájdalomban szenvedő végstádiumú betegeket az NIH-ben. A szabadalmakon túl, kutatási eredményeiből nagyszámú közlemény jelent meg a legrangosabb nemzetközi szakfolyóiratokban (ld. Magyar Tudományos Művek Tára: Oláh Zoltán (biokémikus)) . Munkásságának elismerő fogadtatását jelzi, hogy eddig több, mint 2100-szor idézték közleményeit tőle független publikációkban. Hazatérése után, 2005-ben megalapította a Magyarországon első kemo-, bioinformatikai csoportot, mely többek között a tudományos közlemények egyik világvezető kiadójának, az Elsevier-nek is készített tematikus adatbázisokat magas rangú tudományos folyóiratokban megjelent publikációkból és szabadalmakból. Oktatói tevékenysége a washingtoni Georgetown University-n kezdődött 1997-ben, ahol bekapcsolódott az ott folyó PhD képzésbe. Hazatérése után, 2004-től a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Doktori Iskolájának témavezetője és oktatójaként több hallgatót juttatott el a sikeres PhD fokozat megszerzéséig. Az általa irányított hallgatók a PhD fokozat megszerzése után jó nevű nyugat-európai és amerikai kutató laboratóriumokban is megállják helyüket. Jelenleg a Miskolci Egyetem bionika képzésének akkreditálásán dolgozik. Díjai, elismerései 1984-1987 Tudományos ösztöndíj, MTA 1985 FEBS ösztöndíj, National Institute for Medical Research, Mill Hill, London, UK 1986 Soros György ösztöndíj, George Washington University, Washington DC, USA 1988-1995 Fogarty ösztöndíj, National Institutes of Health, USA 1997 Meghívott előadó, Department of Pharmacy, Free University, Berlin, Germany 1997-1999 Emerging Scientific Opportunities Fund, USA 1998-2001 Laborasztaltól a klinikumig (Bench-to-Bedside) kutatási támogatás „Genetherapy…[of]… pain”, USA 2001-2002 Laborasztaltól a klinikumig (Bench-to-Bedside) kutatási támogatás „New treatments for intractable pain”, USA 2003 USA szabadalom 6 596 269 „Methods of treating chronic pain” 2003 Gyógyszerfejlesztésben alkalmazható fejlett robotika kidolgozásáért, USA (pénzdíj) 2012 USA szabadalom 8 338 457 „Selective ablation of pain-sensing neurons by administration of a vanilloid receptor agonist(1)” 2013 USA szabadalom 20130210905 „Selective ablation of pain-sensing neurons by administration of a vanilloid receptor agonist (2)” elbírálás alatt Stazione di Montecosaro Stazione di Montecosaro vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, Montecosaro településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Civitanova-Fabriano-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Civitanova Marche-Montegranaro Stazione di Morrovalle-Monte San Giusto Rihard Jakopič Rihard Jakopič (Ljubljana, 1869. április 12. – Ljubljana, 1943. április 21.) szlovén impresszionista festő. Élete Jómódú családban született, apja mezőgazdasági terményekkel kereskedett. Gyermekkora óta epilepsziában szenvedett. A reálgimnáziumot nem fejezte be, mert képzőművész akart lenni. 1887-ben felvették a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. 1889-ben a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, de csak két félévet végzett el. Ezt követően Anton Ažbe festőiskoláját látogatta két éven keresztül, ahol rajzot és portréfestést tanult. Nyáron hazájában festett Matija Jamával, de a telet Ažbe iskolájában töltötte. 1900-ban részt vett a Szlovén Művészeti Társaság megalakításában, és elvállalta a titkári teendőket. Aktívan szervezte az első szlovén képzőművészeti kiállítást. 1902-ben a látogatók értetlenül és erős kritikával fogadták impresszionista képeit, de Bécsben, 1904-ben nagy sikert arattak. 1903-ban Vojtěch Hynaisnél tanult a Prágai Képzőművészeti Akadémián. Matej Sternennel festőiskolát nyitott 1907-ben, melyet 1914-ig vezetett. 1904-ben létre hozta Bécsben a szlovén képzőművészek Sava nevű klubját. Az első világháború kitöréséig kiállítottak Belgrádban, Szófiában, Triesztben, Zágrábban, Varsóban, Krakkóban és Rómában. Az impresszionizmust az újjászülető szlovén képzőművészet sarokkövének tartotta Jakopič. A művészek és a művészetkedvelők kapcsolatát akarta javítani, amikor a ljubljanai Tivoli parkban saját költségén felépíttette a Max Fabiani által tervezett Jakopičev paviljont. Az évente megrendezett kiállításon szobrászok, festők mutathatták be alkotásaikat. 1938-ban a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává választották. Arcképe a 100 toláros bankjegyen látható. Képalkotó spektrometria A hiperspektrális távérzékelés A hiperspektrális távérzékelés során számos (10-100-as nagyságrendű) sávban készül spektrum az adott terület egyes pontjairól; az egyes spektrumokat magában foglaló képpontokból pedig kép állítható össze (képalkotó spektrometria). A hiperspektrális távérzékelő eljárást eredetileg idegen égitestek felszínének geokémiai vizsgálatára dolgozták ki, hiszen csak a távérzékelés segítségével tudjuk a más bolygók felszínén található anyagokat meghatározni (a Földre hullt meteoritokon kívül). A spektrometria jelenleg is a leghatékonyabb módszer például a Mars felszíni anyagainak vizsgálatára (A Mars Express OMEGA műszere ilyen képalkotó spektrométer). A földi alkalmazásokban az 1980-as évektől elsősorban ásványtérképezési céllal használták a hiperspektrális technológiát. A növényzettel és sokszor felhőkkel is borított Európában főleg bányászati szennyeződések kimutatására használják, a száraz területeken a felszín geológiai térképezésére is. A hiperspektrális távérzékelés a legújabb, felszínborítást vizsgáló eljárások egyike. Hazánkban először 2002-ben készítettek képalkotó spektrometriát használó légifelvételeket. Az alábbi írásban ezt a módszert mutatjuk be, elsősorban a vegetáció vizsgálatának példáján. Működése Jól azonosítható fényvisszaverési görbéje (spektruma, spektrális „ujjlenyomata”) van az egyes molekuláknak, ásványoknak vagy a növényfajoknak, a legtöbbször vizsgált 0,4-2,5 µm sávban. Ezekről laboratóriumban pontos (és pontszerű) mérések készültek, melyek spektrumkönyvtárakból lehívhatók és összehasonlíthatók a terepi mérésekkel. A képalkotó spektrometriában, más elnevezéssel hiperspektrális távérzékeléssel (imaging spectroscopy, hyperspectral remote sensing) egy nagyobb területet képelemekre bontva végezzük el (közel) egyidejűleg minden képelemre a teljes spektrális mérést, így egy összefüggő területről kapunk teljes spektrális információt, miközben ily módon minden képelemről rendelkezésre áll egy csaknem folyamatos spektrumgörbe. Az egy területről felvett adatmennyiséget hiperspektrális adatkockának nevezzük. Az adatkocka tartalma közvetlenül maximum 3 sávot felhasználó színes képként, egy képelem információtartalma pedig spektrumgörbeként jeleníthető meg. A folyamatos spektrumgörbe vizsgálata új megközelítés a kőzeteket, növényzetet, talajt, stb. külső megjelenési jegyei vagy spektrumgörbéje néhány pontja alapján történő meghatározása mellett. A legegyszerűbb spektrométerek csak egy viszonylag kis felületről visszavert fényt mérik, azaz nem képalkotók (egy képhez több elkülönített képelem kell). A terepi vagy laboratóriumi spektrométerek lényegében úgy működnek, mint egy fénymérő, de egy széles hullámhossz-tartományon belül több tíz – több száz sávban adják meg a fényvisszaverés értékét. Ebből áll össze a spektrum görbéje. A multispektrális képen a látható tartományban felvett általában legalább három, valamint az infravörösben is felvett képet értjük, így legalább négy színcsatornát. Hiperspektrális képen általában a teljes optikai sávban végzett felvételek értendők, ahol a csatornák száma nagy (több tíz), így az egyes csatornák hullámhossz-szélessége kisebb (spektrális felbontása jobb). A Landsat TM felvételek hét, átlagosan egy-kétszáz nanométeres szélességű hullámsávban készülnek egy-egy területről. Ezek mezőgazdasági termésbecslés során jól felhasználhatók, egyes növényfajták jól elkülöníthetők rajtuk (Csornai et al. 1997). Miért van szükség a hiperspektrális képek sokkal nagyobb számú sávjára? A hiperspektrális felvételek sávjai nemcsak számosabbak, de egyúttal jóval keskenyebbek is: szélességük csak néhány nanométer. Így azokat a részleteket is rögzíteni tudják, amelyeket a multispektrális képek – rosszabb spektrális felbontásuk miatt – nem mutathatnak ki. Így például a növényzet spektrumára jellemző vörös él alsó, felső és inflexiós pontjainak, vagy a finom lefutású abszorpciós sávok meghatározásával lehetővé válik a felszín korábban nem elkülöníthető kategóriáinak beazonosítása. A hiperspektrális képfeldolgozás nem ritkán gigabájt nagyságrendű adathalmaz kezelését igényli. Az eljárás optimalizálása érdekében gyakran alkalmaznak adattömörítést (pl. fő-komponens analízist), valamint a kevésbé fontos, vagy redundáns adatok elhagyását. Ha azonban a spektrumgörbéket szeretnénk használni, például más spektrumkönyvtár adataival összevetve, az adatdimenzionalitás nem csökkenthető. A spektrometria alapjai A következő módszerrel szerezhetők be digitális spektrális adatok a felszínről. – laboratóriumban mért spektrum: előnye, hogy mentes a zavaró hatásoktól, széles hullámhossztartományban folyamatos spektrumot ad, de pontszerű mérésű, és nem tükrözi a valódi felszín változatosságát és sajátos fény-árnyék viszonyait. – helyszínen (in situ) fölvett spektrum. Spektroradiométeres méréssel készül. Fontos szempont, hogy a spektroradiométer látómezejébe mi kerül, így a helyszín és „látószög” kiválasztása alapvetően befolyásolja. Ezt meghatározza, hogy milyen látószögű az adott érzékelő, illetve hogy milyen távolságból történik a spektrum felvétele (közelről vagy akár egy daru tetejéről). Természetes fényben vagy kis, felszíni terület vizsgálatakor lámpával is készülhet spektrum. – egyedi légifelvételes spektrum. Felbontása 1-20 méter körüli, nagyobb költsége miatt változásdetektálásra, monitorozásra kevéssé használt. Általában kevesebb sávban figyel meg, mint a felszíni/labormérések, és a sávok között nagyobb kihagyások lehetnek, műszertől függően máshol. Befolyásolja a légkör zavaró hatása is. – műholdról fölvett spektrum. Monitorozásra is használható. Ez esetben a légkör befolyása jelentős, amit a későbbi laboratóriumi vagy in situ mérésekkel való összehasonlíthatóság végett ki kell szűrni (atmoszferikus korrekció) – modell alapján számított spektrum. Általában a felszín növényzetborítását modellezik. Magyarországi alkalmazás Ezzel az új távérzékelési technológiával első alkalommal öt magyarországi területről készültek 2002 augusztusában képalkotó spektrométeres légifelvételek egy nemzetközi kooperáció keretében (Kardeván et al. 2003a, Kardeván et al. 2003, Hargitai et al. 2004, Jung et al. 2003, Hargitai et al. 2006). A repülést a német DLR végezte, míg a hazai földi méréseket a MÁFI támogatta anyagilag. A repüléssel egyidejűleg a terepen spektrális mérésekre, talaj- és növényzet mintavételezésekre került sor. Az így gyűjtött adatok az Európai Unió által támogatott projekt keretében bányászati és ipari szennyezések térképezésére, valamint talaj szikesedéssel és mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kutatásokban kerültek feldolgozásra. Az adatkockák feldolgozása a későbbiekben új, független kutatási projektekben folytatódott. A projekt egyben a hiperspektrális technológia első hazai tesztelése is volt, melynek során a különféle egyetemek és kutatóintézetek munkatársai elsajátíthatták a hiperspektrális képfeldolgozás folyamatát a terepi munkától az adatfeldolgozásig. A kutatások elsődleges célja az új technológia lehetőségeinek és korlátainak meghatározása volt. [A hiperspektrális technológia használata] „jelenleg még világszinten is csak kutatási fázisban tart. Ezért hazai szinten országos méretű felvételezési program megvalósítása ma még nem célszerű.”– írta 2001-ben a FÖMI tudományos főigazgató-helyettese (Winkler 2001). Mára lassan megteremtődnek a feltételei annak is, hogy hiperspektrális légifelvételek készítését hazai forrásból, szolgáltatásszerűen rendelhessék meg azok, akik számára a multispektrális technológia nem nyújt megfelelő pontosságú adatokat. A módszer idő- és költséghatékonysága csak megfelelő cél esetén igazolható. Magyarországon természetes körülmények között alig találunk nagyobb felületű kőzetkibúvást vagy talajfelületet. Emiatt a sajátos felszínborítottság miatt elsősorban a növényzet és a vizek megfigyeléséből lehet következtetéseket levonni, így ezeket vizsgálhatjuk közvetlenül vagy használhatjuk őket a különféle környezeti hatások indikátoraként (nyomjelzőjeként). Spektrumkönyvtár A hiperspektrális adatkockával a cél a felszínen vagy a légkörben található jelenségek lehetőleg automatizálható beazonosítása. A tapasztalatok alapján a felszínborítási kategóriák sokkal finomabbak lehetnek, mint ami multispektrális adatokkal szétválasztható, de ennek előfeltétele – a megfelelően korrigált és szűrt kép megléte mellett – az osztályozás alapjául szolgáló tanítópontok megfelelő kiválasztása. Mivel itt részletgazdagabb kategorizálásról lehet szó, ez esetben a tanítópontoknak is pontosabbnak kell lenniük. A kevert képpontok spektrumának szétkeverése összetevőire lehetséges, ha ismertek a végállású tagok („endmemberek”). Ehhez olyan helyről kell spektrális mintát venni, ahol az adott felszínborítási kategória (a maga kategóriájában) homogénen jelenik meg. Ez különösen az elegyedést „kedvelő” összetevők esetén nehéz. A talaj, cserjeszint, telepített-bekevert növények, aktuális évszak, fenológiai fázis, a növénytakaró kora, a lejtőkitettség stb. mind módosítják a spektrumot, így egy megbízható spektrumkönyvtárhoz faji vagy társulási szinten több időpontban, pontosabban a növény/társulás fejlődési fázisában készült spektrum volna szükséges. Amennyiben rendelkezésre áll az egyes fafajok saját spektruma mint „endmember”, ebből – elméletileg – az adott társuláson belül meghatározható lehet az elegyarány. A hiperspektrális technológia egyéb alkalmazási területei A hiperspektrális technológiát a földtudományokon kívül számos más tudományterületen alkalmazzák. A hiperspektrális képalkotás a műholdas felvételektől a mikroszkopikus mérettartományok fényképezéséig terjed. Az alábbiakban csak véletlenszerűen emelünk ki néhány alkalmazását a nagy spektrális felbontású, hiperspektrális spektroradiométeres és képalkotó távérzékeléses módszereknek. – A talaj felszínén érzékelhető kőolaj-szennyezettség megállapítását hiperspektrális légi felvételezéssel tervezték megállapítani Algyő körzetében. Mucsi és munkatársai (2000) tanulmánya szerint a talaj kőolaj-szennyezettsége hiperspektrális mérésekkel megállapítható, jellegzetesen az 1700 nm-es hullámhossz közelében. A növényzettel fedett helyszíneken a növényzetet indikátorként használva, a fedetlen talajon a nehézfémek és a kőolaj közvetlenül is kimutatható (Mucsi et al. 2000). A kőolaj-szennyezettség kimutatása segítségével meghatározhatók a szivárgó olajvezetékek szivárgási pontjai is (Kőolaj és Földgáz, 2001). – Városi stressz alatt álló növényzet egészségi állapotának felmérése az NDVI vagy más indexek felhasználásával lehetséges, megfelelő felbontású kép, például hiperspektrális légifénykép esetén akár egyed szinten is. A városi növények hőmérsékletet hűtő hatása is érzékelhető a hiperspektrális képek termális csatornájában. Ezekre vonatkozóan a magyarországi HySens 2002 repülés adataiból is készült elemzés, hiszen a képek nagyvárosi területet (pl. Gyöngyös) is magukban foglaltak (Jung et al. 2005). Ez volt az első alkalom, hogy hiperspektrális képeket alkalmazhattak magyarországi városi terület vizsgálatára. – A hiperspektrális technológia alkalmazható mindenféle festékkel és tintával kapcsolatos kutatáshoz. A mesterséges színezőanyagok esetenként a látható tartományon túl „eltűnhetnek”. A barna színű kakaós ízű keksz spektruma például csak a látható tartományban különbözik a vaníliás, barna színezőanyagot nem tartalmazóétól (saját megfigyelés). Egyes tinták 800, mások 1000 nm-es tartomány fölött válnak láthatatlanná (Scholten et al. 2004). A tinták egyéni spektrumával megállapítható lehet a tinták eredete, illetve egymásra írt vagy kivakart szövegek (palimpszesztek) is olvashatók lehetnek. A kifakult szövegek újra olvashatóvá tételét a művészettörténettől az antik történelem és irodalom kutatásáig számos tudományterület használhatja. – A hiperspektrális képeket puszta esztétikai értékük miatt hamar felfedezték a képzőművészet számára is (O’Donnell 2002). – Az emberi látás kutatásában a hiperspektrális képek a részletes spektrumgörbének köszönhetően hozhatnak új fejleményeket. Ezen kutatások során, akárcsak a földtudományi alkalmazásoknál, spektrum-könyvtár készül a legváltozatosabb tárgyakról, tájakról, különféle megvilágítottság mellett (Osorio 2005). – A hiperspektrális képalkotó szkennerek érzékelési tartománya a termális infravörösben lehetővé teszi közvetlen hőmérsékleti adatok kiolvasását. Ezzel erdőtüzek („high temperature event”) hőmérséklete is megállapítható. Az égő növényzet kibocsátási maximuma a 3000-5000 nm-es tartományba esik (Barducci et al. 2004), ahol azonban még némi reflektált energia is van az emittált mellett.. Hasonlóképp a termális sávban dolgozó műholdakról a vulkánkitörések láváinak hőmérséklete is meghatározható (Lombardo és Buongiorno 2006). – A talajok kémiai összetétele, szemcse-összetétele, humusz tartalma, nedvességtartalma, struktúrája és felületi érdessége is befolyásolja a talaj spektrumát (Zilinyi 1995). – Egy kurrens és hazánkban is kétségtelenül szükséges alkalmazás a gyomdetektálás területéről a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) gócok kimutatása távérzékeléses felvételekkel. A parlagfű a lakosság jelentős részénél okoz allergiás panaszokat az augusztus-szeptemberi időszakban. A MÁFI-ban – a Nyugat-Magyarországi és a Debreceni Egyetemekkel közösen – is történtek vizsgálatok a parlagfű kimutatásával kapcsolatban, LANDSAT képek és in situ mérések segítségével, annak késői fenológiai fázisában, 2003-tól, Jánossomorján, Mosonszolnoknál, Pomogynál (Tőzeggyármajornál) és Rábcakapiban (Kardeván et al. 2004c, 2005a, 2005b). A FÖMI Polleninformációs Rendszer Kialakítása témájú NKFP keretében támogatta ezeket a terepi spektrométeres méréseket (Kardeván et al. 2005b). Auda et al. (2002) az ASTER 1 B felvételein határozta meg sikerrel a terepi mérésekkel már előzetesen meghatározott területeken a parlagfűvel borított felszínt. Főleg a homogén „monokulturás”, sűrűn benőtt parlagfűmezőket tudták meghatározni. - A módszer új alkalmazási területe élelmiszerek és nyersanyagaik (pl. termények) vizsgálata. A VIS (400-1000 nm) és NIRVIS (900-1700 nm) tartományok mérésével jellemzően inhomogén szerkezetű anyagok beltartalmi jellemzőinek hely szerinti eloszlására lehet következtetni. Nyomon követhető például a nedvességtartalom változása egy növény különböző szövettípusain szárítás, tárolás közben (Firtha 2007, Firtha et al. 2008). A multispektrális látás biológiai háttere Bár a szem esetében a hiperspektrális távérzékelésben használt megoldásoktól eltérő mechanizmussal történik az adatok feldolgozása és a spektrumok azonosítása, a szem evolúciója a távérzékelés fejlődéséhez hasonló utat járt be annyiban, hogy itt is a monokromatikus (fényképezésben fekete-fehér „pánkromatikus”) észlelés volt az első lépcsőfok (azaz a fényerősség érzékelése bizonyos hullámsávban), majd a dikromatikus és az ember esetében a trikromatikus (három színre érzékeny) látás következett. Az ember evolúciója során úgy tűnik, eddig „nem volt szükség” ennél több sáv és szélesebb spektrum érzékelésére (egyes lepkék tették meg ezt a lépést), de, akárcsak más területeken, az ember a maga alkotta eszközökkel képes egyrészt a sokáig ismeretlen eredetű színeket objektíven mérni, másrészt a „színek” érzékelési tartományát az ember által nem látható spektrum területére is kiterjeszteni. Az állatok és köztük az ember is rendkívül nagyszámú, folyamatosan változó spektrális információt érzékel. Annak érdekében, hogy az agy megbirkózzon ezzel az információtömeggel, le kell egyszerűsítenie („tömörítenie” kell) a sokdimenziós adathalmazt, melyet a spektrum nyújt. Az egyszerűsítést úgy oldja meg, hogy a spektrumgörbe különféle lefutásait kis számú színként dekódolja. A színekkel a színingermetrika tudománya foglalkozik (Schanda et al. 2005). A színészleletben (szakszóval színpercepcióban) meghatározó, hogy mely hullámhosszakon legerősebb a fényerősség. Mindazonáltal nincs olyan modell, mellyel egyértelműen leírható lenne, hogy adott lefutású spektrumot milyen színként dekódol az agy (Bouman 2006). Ezek elnevezése hasonló minden nyelvben (Berlin és Kay 1969). Mivel mi magunk is egy multispektrális rendszerrel látunk, alapvetően fontos ennek a rendszernek az ismertetése. Az alábbiakban az emberi szemet mint multispektrális távérzékelő szenzort írjuk le, zárójelben megemlítve a megfelelő, távérzékelésben használt szakkifejezéseket. Az emberi szemben (adatfelvevő rendszer) levő három különböző színre érzékeny (spektrális felbontású) csap típus (fotoreceptor, fotondetektor, szenzor) található a szem ideghártyájában (detektorok száma: összesen 6-7 millió db, azaz ennyi “képelemből” áll össze a fókuszált terület képe. Egy képernyő kb. 1/2 millió képelemből áll). A szürkületi (perem-, mozgás-, él-) látást segítő pálcikák (120 millió) más hullámhosszra érzékenyek (a kék felé: 510 nm), de ezt nem érzékeljük színként, csak szürkeárnyalatként, fényességként (monokróm, pánkromatikus). A csapok érzékenységi intervalluma a látható tartományt (távérzékelésben használt rövidítéssel: VIS, azaz „visible”) definiálja: ez a 380-780 nm (a CIE 1931 és MSZ 9620:1991 szerint), ami épp egy oktávnyi terjedelmű (a két végpont frekvenciájának aránya 2); Antal et al. (2005) szerint valószínűleg azért, mert ha egy oktávnál szélesebb tartományban is érzékeny lenne a szem, a receptorok felharmonikusait nem tudná megkülönböztetni: a receptorok ugyanis az adott érzékenységi frekvenciájuk kétszeresét is érzékelnék. Ezt alátámasztja az is, hogy a két szélső színt – az ibolyát és a pirosat – hasonlóként dekódoljuk, azaz a színkör két vége „összeér” (körkörös percepció). A szem maximális érzékenysége 535 nm körül van, ami zöldessárga árnyalatnak felel meg. A három típusból különféleképp érzékeny és számuk sem egyenlő, mégis egyenlően veszik ki részüket a színlátásból. A legérzékenyebbek a legkisebb számban lévő, legnagyobb energiájú (ezért legkönnyebben detektálható), kék fotonokat érzékelő csapok. A csapok érzékenységi maximumai: hosszú hullámhosszú (sárgászöldben legérzékenyebb) csapok: 564 (-575), közepes hullámhosszú (kékeszöldben legérzékenyebb) csapok: 534 (-535), rövid hullámhosszú (kékben érzékeny) csapok: 420 (-445) nm. A hiperspektrális távérzékelés történeti háttere: a színek „felfedezése” Az ókori görögök szerint a szín a fény és a közeg kölcsönhatásából ered, azaz nem magának a fénynek a tulajdonsága (Zemplén 1999). Az, hogy a mindaddig egyszerűnek tartott fehér fény összetett, különböző törésmutatójú sugarakból áll, melyek színe a törésmutatóval együtt változik, Isaac Newton 1672-ben bejelentett felfedezése. Rájött, hogy a prizmán áthaladó fényt nem a prizma színezi be, hanem az csak szétbontja a fényt. Kétprizmás kísérletében először a fehér fényt bontotta fel, majd az egyik – zöld – fény útjába egy másik prizmát helyezett. A második prizma után is zöld maradt a fény, ez tehát egyrészt nem volt tovább bontható, másrészt bemutatta, hogy nem a prizma színezte meg a fényt. Magyarázata: „a természetes testek azért színesek, mert eltérő módon és mértékben verik vissza az egyik fajta fényt mint a másikat. Ily módon bármely test bármilyen színűvé tehető. A testeknek ugyanis nincs saját színük, hanem mindig olyan színűnek látszanak, amilyen színű fénnyel megvilágítjuk őket” (Newton 1704:VR 24). A prizmával felbontott színek hőmérsékletét mérte meg egyszerű hőmérővel William Herschel, mikor 1800-ban felfedezte, hogy a látható tartományon túl is folytatódik a színek sora: a spektrum legmelegebb pontját a prizma által felbontott szivárvány látható tartományán kívül mérte. Ez a vörös színen túl volt, azaz az infravörös tartományban. (Rubin 2006) Egy évvel Herschel kísérlete után Johann Ritter a spektrum másik felén is megpróbált láthatatlan fényt kimutatni: ezüst-kloridot használt, mely különösen a kék szín hatására besötétedett. Amikor prizmán áthaladó fényben a kék utáni láthatatlan tartományt irányította az ezüstkloridra, az minden korábbinál jobban besötétedett, jelezve a fény jelenlétét. A ma ultraibolyának nevezett fényt ő kémiai sugaraknak nevezte el. (Rubin 2006) Löbau Löbau település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 15 003 fő (2016. december 31.). Löbau Weißenberg és Vierkirchen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sylvietta ruficapilla A Sylvietta ruficapilla a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Macrosphenidae családba és a Sylvietta nembe tartozó faj. 12 centiméter hosszú. Angola, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Malawi, Mozambik, Tanzánia és Zambia erdős, bokros területein él. Rovarokkal táplálkozik. A száraz évszak végén, az esős évszak elején költ. Alfajai S. r. rufigenis (Reichenow, 1887) – délkelet- Gabon , Kongói Köztársaság , délnyugat- Kongói Demokratikus Köztársaság ; S. r. makayii (C. M. N. White, 1953) – északközép- Angola ; S. r. ruficapilla (Bocage, 1877) – közép- és kelet- Angolától dél- Kongói Demokratikus Köztársaságig ; S. r. gephyra (C. M. N. White, 1953) – dél- Kongói Demokratikus Köztársaság , északnyugat- Zambia ; S. r. schoutedeni (C. M. N. White, 1953) – délkelet- Kongói Demokratikus Köztársaság ; S. r. chubbi (Ogilvie-Grant, 1910) – délkelet- Kongói Demokratikus Köztársaság , Zambia , nyugat- Malawi , nyugat- Mozambik . Clayes Clayes település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 818 fő (2015). Clayes Parthenay-de-Bretagne, Pleumeleuc és Saint-Gilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Clayton Farlow Clayton Farlow a Dallas című sorozat egyik szereplője, megszemélyesítője Howard Keel volt 1981-től 1991-ig. Háttér Clayton Farlow a húgával, Jessicával együtt Southern Cross Ranch-en nevelkedett a texasi San Angeloban. Clayton és Jessica édesapját olyan embernek mondták, aki "nagy ember volt, aki szerette az olajüzletet, de az igazi szerelme az állattenyésztés volt a farmon". Clayton 6 éves volt, amikor is az édesapja először vitte el egy szarvasmarha vásárra, majd elkezdte tanítani neki az állattenyésztést és az olajüzletet. Akár csak az édesapjából, Claytonból is sikeres olajvállalkozó és farmer lett. Jessica tizenévesen nagyon vaddá vált, és később súlyosan erőszakossá vált a mentális állapota. Később Londonban életet adott fiának, Steven "Dusty" Farlow-nak. Clayton és újdonsült felesége, Amy lettek Dusty törvényes szülei, és őket is írták be Steven születési anyakönyvi kivonatába, míg Jessica férjhez ment Lord Montfordhoz és Angliában maradt. Clayton és Amy pedig visszatértek Texasba a kis Stevennel. Jessica úgy gondolta, hogy Amy a helyébe akar lépni, mint Dusty édesanyja, és ezért amíg Amy otthon betegeskedett Southern Cross-on, felgyújtatta a házat, míg Clayton Galvestonban dolgozott az egyik olajfinomítója ügyében. Clayton túl későn ért haza, és nem tudta már megmenteni szeretett feleségét, Amyt. Steven, akit mindenki csak Dusty-nak becézett, nem mutatott semmiféle érdeklődést sem az olajüzlet, sem pedig az állattenyésztés iránt, helyette híres rodeó sztár vált belőle. Steven (Dusty) Farlow az 1979-es Ewing rodeón találkozott Samantha Ewing-al, akivel egymásba szerettek és viszonyt folytattak egymással. Amikor Dusty és Samantha Fort Worth-ben akartak találkozni, Dusty magán repülőgépe lezuhant és azt mondták, hogy Dusty nem élte túl a szerencsétlenséget. Azonban kis idő múlva kiderült, hogy ez nem igaz, mivel Dusty túlélte a balesetet és hamarosan fel is épült Dentoni otthonában. Történet Clayton segített fiának, Dusty Farlow-nak, hogy mielőbb felépülhessen a baleset okozta sérüléseiből, és ekkor találkozott először Samantha Ewinggal és a Ewing család többi tagjával. Samantha azután talált rá Dusty-ra, miután a férfi titokban letette érte az óvadékot, amikor is letartóztatták azzal a váddal, hogy rálőtt a férjére, Jockey-ra. Samantha Ewing benyújtotta a válókeresetet Jockey ellen és magával vitte a fiukat, Johhny-t a Southern Cross-i birtokra. Amikor mindezt Jock megtudta dél-amerikai tartózkodása alatt, dühös lett, és megmondta Jockey-nak, hogy nem számít milyen áron, de Johnny kerüljön haza Southforkba. Miután minden próbálkozása kudarcba fulladt, hogy hazavihesse a fiát, Jockey az apja teljes támogatásával felvásárolta az összes nyersolajat, amit Clayton finomítóiba szállítottak. Jockey csak akkor adta volna vissza az olajat, ha Clayton kidobja Samanthát Southern Cross-ról. Clayton ezt megtagadta, azonban Samantha magától is elment a birtokról, visszaköltözött Dallasba majd később újra férjhez ment Jockey-hoz és visszaköltözött Southforkba. A felhalmozott nyersolajat Ellie-nek köszönhetően tudta visszavásárolni Clayton és ezután barátok lettek. Ezalatt az idő alatt, Clayton elkezdett vonzódni Samanthához és próbálta őt védeni Jockeyval szemben. Később, miután Jock 1982-ben elhunyt helikopter balesetben Dél-Amerikában, Ellie és Clayton randevúzni kezdtek és 1984-ben összeházasodtak. Míg udvarolt Ellie-nek, Clayton nagyon féltékeny lett arra az életre, amilyen Jocké volt: a fiai folytatták az örökségét az olajüzletben, volt egy odaadó felesége, és egy nagy családja a fiaival, menyeivel, és unokáival. Röviddel azelőtt, hogy hozzáment volna Claytonhoz, Ellie-t elrabolta Clayton mentálisan instabil húga, Jessica, aki Jockey-val együtt konspirált, hogy megakadályozzák az esküvőt. Clayton és Ellie Görögországban töltötték a mézesheteiket, majd hazatértek Southforkba, annak ellenére hogy Claytonnak fenntartásai voltak azzal kapcsolatban, hogy Jock otthonában éljen, Jock állandó "árnyékában". Hogy az átmenetet megkönnyítse, Ellie felújította a hálószobáját, ahol még Jockkal éltek, de Clayton több üzleti útra is elment, hogy ne kelljen annyit Southforkban tartózkodnia. Végül Ellie meggyőzte Jockeyt és Bobbyt, hogy vegyék le Jock képét a Southfork-i nappaliból és átvitték a képet a Ewing Olajtársaság irodájába. Clayton nagyon jól összebarátkozott Ray-el és mostohafiával, Bobby-val, de idősebb mostohafiával, Jockey-vel továbbra is ellenségek maradtak, és rengeteg vitájuk és harcuk volt az évek során. Clayton aztán találkozott egy fiatal angol modellel, Laurel Ellis-el (Annabel Schofield), és egy rövid ideig vonzódott hozzá. Ez visszatükrözte Jock és korábbi titkárnője, Julie Gray "majdnem kapcsolatát", miután úgy érezte, hogy Ellie elhanyagolja őt. Ezen kívül Clayton egy rövid ideig amnéziában is szenvedett, és majdnem elhagyta Ellie-t, amíg vissza nem tér az emlékezete. Clayton aztán eladta a finomítóit a Ewing Olajtársaságnak és utána egy pillanat alatt lótenyésztésbe kezdtek Ray-el. 1990-ben Clayton, aki nem tudott már tovább Jock emlékének az árnyékában élni, Ellie-vel együtt elhagyta Southforkot és elkezdték körbeutazni a világot. Az utolsó, 14. évadban Clayton visszatért Southforkba, Ellie nélkül, hogy átruházza Bobby-ra Southfork kizárólagos tulajdonjogát, és ezt Jockey nagyon is ellenezte. Dallas (2012, televíziós sorozat) Az új Dallas sorozatban kiderült, hogy Clayton 1999-ben elhunyt szívrohamban. A Dallas Facebook oldala szerint 1999. március 17-én halt meg. SB/DV 17a sorozat Az SB/DV 17a sorozat a Déli Vasút szerkocsis gyorsvonati gőzmozdonytípusa volt. A mozdonyokból a Kassa–Oderbergi Vasút (KsOd) is vásárolt. 1881-ben a Déli Vasútnak növelni kellett gyorsvonati mozdonyparkját. 1882-ben a floridsdorfi mozdonygyár szállított tíz db 17a sorozatú mozdonyt 302–311pályaszámokkal A 16a sorozat mintájára a hátsó csatolt tengely nem az állókazán mögé, hanem alá került. A mozdony csakúgy, mint a 17b, 17c és 17d, külsőkeretes, Hall forgattyús, Stephenson vezérlésű, légűrfékes volt, és ezért abban az időben már elavultnak számítottak A 17a sík pályán 115 km/ó, 150 t súlyú vonattal 80 km/ó sebességet ért el. Elsősorban a Bécs–Trieszt vonal menetrend szerinti gyorsvonatait továbbította, majd amikor ott a 17b, 17c és 17d sorozatok átvették a helyét, áthelyezték (Nagy)Kanizsára, ahol a Budapest–Pozsony és a (Nagy-)Kanizsa–Sopron–Bécs szakasz gyorsvonatait továbbította, valamint előfogatolt Bozen és Lienz között. 1924. után két mozdony Magyarországra került, nyolc pedig Jugoszláviába. A Kassa–Oderbergi Vasút (KsOd) gyorsvonati mozdonyai számának növelésére a Floridsdorfi Mozdonygyár 1884. és 1891. között tíz mozdonyt szállított a Déli Vasútnál már bevált típusból. A KsOd az I. osztályba sorolt mozdonyokat a 31–40 pályaszámokkal látta el. A KsOd-nál ezek voltak az első igazi gyorsvonati mozdonyok. 1924-ben a Csehszlovák Államvasutak a 253.1 sorozatba osztotta őket. A ČSD 1937-ben selejtezte a sorozat utolsó mozdonyát. John Forgeham John Forgeham (Kidderminster, 1941. május 14. – Worthing, 2017. március 10.) angol színész. Filmjei Mozifilmek Az olasz munka (The Italian Job) (1969) Két Balláb az ezredben - avagy hogyan járultam hozzá Hitler bukásához (Adolf Hitler: My Part in His Downfal) (1973) Sheena, a dzsungel királynője (Sheena) (1984) Nyomozás Krisztus holtteste után (L'inchiest) (1987) Egy lövés a fejbe, öt a testbe (The Young Americans) (1993) Rég nem látott kedves (Remember Me?) (1997) A sárkány csókja (Kiss of the Dragon) (2001) Gépállat SC (Mean Machine) (2001) Tv-filmek Első számú gyanúsított (Prime Suspect) (1991) A középcsatár (All in the Game) (1993) Tv-sorozatok Meghökkentő mesék (Tales of the Unexpected) (1980, egy epizódban) Szűkülő körök (Ever Decreasing Circles) (1984, egy epizódban) Baleseti sebészet (Casualty) (1986, 1997, két epizódban) Robin Hood legújabb kalandjai (The New Adventures of Robin Hood) (1997, egy epizódban) Futballistafeleségek (Footballers' Wives) (2002–2004, 21 epizódban) Doktorok (Doctors) (2012, egy epizódban) 1426 Riviera Az 1426 Riviera (ideiglenes jelöléssel 1937 GF) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Margueritte Laugier fedezte fel 1937. április 1-én, Nizzában. Laupheim Laupheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 20 655 fő (2014). Stazione di Monterosso Stazione di Monterosso vasútállomás Olaszországban, Monterosso al Mare településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–La Spezia–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Vernazza Stazione di Levanto Haibár-hágó A Haibár-hágó, (vagy angolosan Khyber-hágó, pastu: ���� ���, perzsa: ���� ����, urdu: ��� ����) egy 1070 méter magasságon fekvő hágó Pakisztán és Afganisztán határán, legmagasabb pontja a határtól 5 km-re van Pakisztán területén. Évezredek óta stratégiai jelentőségű hely és fontos kereskedelmi útvonal Közép-Ázsia és Dél-Ázsia között. Landi Kotalnál átvág a Szefid Kuh hegységen, mely egészen a Hindukus déli részéig nyúlik. Történelem Az árják népvándorlási hipotéziseik egyes változatai szerint az indoárják a Haibár-hágón át jutottak Indiába. Az első írásos emlékek a hágón keresztül folyó inváziókról I. Dareiosz és III. Alexandrosz hódításaival jelennek meg. Később a muzulmánok jöttek innen át Dél-Ázsiába. A muzulmán invázió a Mogul Birodalom 1526-bani létrejöttével érte el tetőpontját. A britek Afganisztánt támadták meg Indiából, és három háborút vívtak ellenük 1839-42, 1878-80, és 1919-ben. George Molesworth, az 1919. évi harci csapat tagja mondta: „A Khyber minden egyes köve vérben lett úsztatva”. Rudyard Kipling a hágót „a hegyeken keresztüli kardvágásnak” nevezte. A Haibár-hágótól északra a mullagori törzs él. Délre van Afridi Tirah, mig maga a hágó lakosai az Afridi törzshöz tartoznak. Az évszázadok során a pastu törzsek, és leginkább az afridik és az afgán shinwarik, a hágót saját tulajdonuknak tartották és vámot szedtek az utazóktól. Mivel ez volt hosszú ideig a fő bejövetelük, a shinwarik hevesen ellenálltak minden kísérletnek, hogy másnak a hatósága alá kerüljenek. Stratégiai okokért a britek vasutat építettek a hágón keresztül az első világháború után. A Haibár-hágói vasútvonal a Pesavar közeli Jamrudból Landi Kotal-nál az afgán határig ment. 1925-ben nyitották meg. A második világháború alatt tankellenes akadályokat fektettek a völgyben, mivel a britek tartottak a németek India elleni támadásától. A hágó népszerű lett több ezer nyugat-európai és japán vándor számára akik a Hippi-úton mentek Indiába és Nepálba. Kabulban autóbuszt vagy kocsit béreltek. A pakisztáni határőrségnél az utasoknak tanácsolták, hogy ne menjenek messzire az úttól, mivel az államnak alig volt uralma a terület fölött. A vámvizsgálatok után nappal gyorsan áthajtottak a hágón. Az út mentén a britek által emelt emlékműveket lehetett látni, valamint katonai erődítményeket is. Jelenleg az afganisztáni háború alatt a hágó fontos utánpótlási út a NATO csapatok számára. A tálibok ezért többször próbálták lezárni az utat, ami összetűzésbe hozta őket a pakisztáni kormánnyal. Hódítók és hadvezérek Azok a vezérek akik a Haibár-hágón át mentek mind kelet felé mentek India meghódítására. Ennek kivétele csak Csandragupta Maurja, Randzsit Szing és George Pollock, akik az ellenkező irányban, Perzsia felé vonultak katonaságukkal. II. Kürosz III. Alexandrosz Csandragupta Maurja I. Démétriosz Mahmúd al-Gaznavi Mahmúd Ghúri Dzsingisz kán Kutlug Hádzsa Timur Lenk Bábur Randzsit Szing Humájun Sah Dzsahán Nádir sah Ahmad sah George Pollock Sir Donald Stewart Kit Harington Christopher Catesby "Kit" Harington (London, Anglia, 1986. december 26. –) angol színész. Filmszerepekben és a színpadon egyaránt játszik. Legismertebb filmes szerepe Havas Jon az HBO-n 2011 óta futó Trónok harca című fantasy sorozatban. Alakításáért 2016-ban Emmy-díjra is jelölték „a legjobb férfi mellékszereplő drámai tévésorozatban” kategóriában. 2017-re a televíziózás egyik legtöbbet fizetett színésze lett, miután a Trónok harca egyes epizódjaiért 2 millió dollárral jutalmazták. Főszereplő volt továbbá a Pompeji, Az ifjúság végrendelete és a Kémvadászok: A szolgálat kötelez című filmekben, valamint mellékszerepet kapott a Silent Hill: Kinyilatkoztatás és a Hetedik fiú című horror-, illetve kalandfilmekben. 2014-ben az Így neveld a sárkányodat 2.-ben szinkronszínészként szerepelt. Producerként és főszereplőként részt vett a Lőpor (2017) című történelmi minisorozat munkálataiban. Korai élete és származása Harington 1986. december 26-án született a londoni Actonban az egykori drámaíró Deborah Jane (Catesby) és Sir David Richard Harington baronet és üzletember gyermekeként. Édesanyja Christopher Marlowe angol drámaíróról nevezte el, de keresztnevét csak röviden „Kit”-ként használja. Harington nagybátyja a szintén a baronet nemesi címmel rendelkező Sir Nicholas John Harington, míg apai dédapja Sir Richard Harington baronet volt. Apai nagymamája, Lavender Cecilia Denny részéről II. Károly angol király leszármazottja. Szintén édesapja ágáról Harington a híres skót politikussal, Henry Dundas-szal áll rokoni kapcsolatban. Harington a Southfield Primary School-ba járt 1992 és 1998 között. 11 éves korában a család Worcestershireba költözött, ahol a Chantry High School-ban tanult 1998 és 2003 közt. 14 éves korában kezdett érdeklődni a színészet iránt, amikor végignézhette a Godot-ra várva című színmű rendezését. Iskolai színházi projektekben is rendszeresen részt vett. Később a Worcester Sixth Form College tanulója volt, ahol drámai és színházi tanulmányokat folytatott 2003 és 2005 között. 2008-ban végzett a londoni Central School of Speech and Drama-ban, ami a Londoni Egyetem egyik iskolája. Pályafutása Mielőtt színészi karriere beindult volna, Harington eredetileg újságíró, operatőr vagy haditudósító akart lenni. Tanulmányai alatt megkapta Albert szerepét a londoni National Theatre War Horse című drámájában. A darab nagy sikert aratott: két Olivier-díjat kapott és Harington nevét is megismerték az emberek. 2010-ben a Posh című színdarabban játszott a londoni Royal Court Theatre-ben. A War Horse után Harington elment a Trónok harca című televíziós sorozat meghallgatására, ahol nagy sikert aratott és rögtön meg is kapta első filmes szerepét, Havas Jont (Jon Snow). A sorozatot 2011-ben mutatta be az HBO és hamar elnyerte mind a kritikusok, mind a nézők tetszését, így a második évadot is rövidesen berendelték. Harington jeleneteit javarészt Izlandon, illetve Észak-Írországban vették fel. Havas Jon alakításáért 2012-ben Haringtont Szaturnusz-díjra jelölték „a legjobb férfi mellékszereplő” kategóriában, míg 2016-ban megkapta első Emmy-jelölését. Harington a mozivásznon 2012-ben debütált Vincent szerepében a Silent Hill: Kinyilatkoztatás című filmben. A horror film a Silent Hill 3 túlélőhorror videojátékon alapszik, és a Silent Hill - A halott város című film folytatása. A filmben együtt szerepel Sean Beannel, akivel szintén együtt játszott a Trónok harca című sorozatban. 2013-ban a Young Hollywood Awards gáláján „az év színésze” elismerésben részesült. Első mozifilmes főszerepe Milo volt a 2014-es Pompeji című történelmi katasztrófafilmben. A forgatási munkálatok 2013-ban kezdődtek el Toronto területén. A film néhány jeleneteit a címadó Pompeii ókori romvárosban vették fel. Bevétel szempontjából a film nem aratott áttörő sikert és a kritikusok is megosztóan vélekedtek róla. 2014-ben Eret hangjaként szerepelt az Így neveld a sárkányodat 2. című Golden Globe-díjat nyerő sikerfilmben. 2014-ben továbbá feltűnt Jeff Bridges mellett a Hetedik fiú című filmben, amely nem aratott nagy sikereket a nézők körében. Később Roland Leightont alakította Az ifjúság végrendelete című filmben Alicia Vikander és Emily Watson mellett. A filmet 2015. január 16-án mutatták be az Egyesült Királyságban, világpremiere korábban, 2014-ben volt. 2014 decemberében bejelentették, hogy Harington szerepet kapott Xavier Dolan The Death and Life of John F. Donovan című filmjében olyan színészek mellett, mint Jessica Chastain, Kathy Bates, Thandie Newton és Susan Sarandon. A forgatási munkálatok 2016 júliusában kezdődtek el Montréalban. 2015-ben szerepelt az HBO 7 nap a pokolban című rövidfilmjében. 2015 júniusában megerősítették, hogy Harington veszi át Robert Pattinson szerepét Martin Koolhoven Brimstone című thrillerjében. 2016-ban főellenségként tűnt fel a Call of Duty: Infinite Warfare című first-person shooter videojátékban. 2017. február 19-én hivatalossá vált, hogy Harington íróként, producerként és szereplőként is részt vesz a BBC Lőpor című történelmi minisorozatában, amely az 1605. november 5-i lőporos összeesküvést dolgozza fel. Harington saját ősének bőrébe bújik és Robert Catesbyt alakítja olyan színészek mellett, mint Mark Gatiss, Liv Tyler és Peter Mullan. Magánélete 2016-ban Harington megerősítette, hogy 2012 óta kapcsolatban van Trónok harca-beli partnerével, Rose Leslie-vel. 2017 szeptemberében bejelentették eljegyzésüket. Az esküvőre 2018. június 23-án került sor Skóciában. Megjegyzések 1. magyar változat (szinkron) Mafilm Audio Kft. gondozásában 2014-ben. 2. magyar változat (szinkron) Masterfilm (Digital) Kft. gondozásában 2014-ben. Union (Yes-stúdióalbum) Az Union a Yes által kiadott tizenharmadik nagylemez, mely 1991-ben jelent meg az Aresta Records kiadónál. A lemez neve is mutatja, hogy egyesültek a tagok azt követően, hogy Chris Squire kilépett az együttesből, a maradék zenész pedig Anderson Bruford Wakeman Howe néven játszott. Érdekesség, hogy nemcsak ők öten szerepeltek a lemezen, hanem Alan White is dobolt, Tony Kaye is zongorázott, illetve Trevor Rabin is gitározott. Rajtuk kívül még seregnyi közreműködő zenész is játszott az albumon. Ennek ellenére kiváló, a kritikusok által megéljenzett zenei remekmű született a progresszív rock nagymestereitől. Zenészek Jon Anderson – ének Chris Squire – basszusgitár Trevor Rabin – gitár Steve Howe – gitár Tony Kaye – billentyűs hangszerek Rick Wakeman – billentyűs hangszerek Alan White – dob Bill Bruford – dob Számok listája I Would Have Waited Forever – 6:32 Shock to the System – 5:09 Masquerade – 2:17 Lift Me Up – 6:30 Without Hope You Cannot Start the Day – 5:18 Saving My Heart – 4:41 Miracle of Life – 7:30 Silent Talking – 4:00 The More We Live—Let Go – 4:51 Angkor Wat – 5:23 Dangerous (Look In The Light Of What You're Searching For) – 3:36 Holding On – 5:24 Evensong – 0:52 Take the Water to the Mountain – 3:10 Északi Stájer-Alpok Az Északi Stájer-Alpok (németül: Steirische Nordalpen) az Alpok keleti részében található hegyvonulat, melyet az Alpok SOIUSA (Suddivisione Orografica Internazionale Unificata del Sistema Alpino, angolul: International Standardized Mountain Subdivision of the Alps) szerinti felosztása során határoztak meg. Bár főként Stájerországban terül el, nevével ellentétben északkeleti része Alsó-Ausztriában található, északnyugaton pedig átnyúlik Felső-Ausztriába. Földrajz A körzetet a Keleti-Alpok fővonulatától a Schober-hágó választja el, amely a Seckaui- és az Ennsvölgyi-Alpok között található. Ehhez a SOIUSA-körzethez tartozik az Alpok legkeletibb, 2000 méteres magasságot meghaladó hegye: a Schneeberg. Az egész hegyvonulat a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Jelentősebb folyói: az Enns a belé torkolló Salzával, illetve az itt eredő Mürz és az őt befogadó, a körzetet délen érintő Mura. SOIUSA szerinti osztályozás A SOIUSA szerint az Északi Stájer-Alpok a Keleti-Alpok egy körzete az alábbi osztályozásnak megfelelően: fő rész (settore) = Keleti-Alpok övezet (grande settore) = Északi-Keleti-Alpok körzet (sezione) = Északi Stájer-Alpok kód = II/B-26 Az Északi Stájer-Alpok felosztása Az Északi Stájer-Alpok körzete 2 alkörzetre (sottosezione), továbbá 6 szupercsoportra (supergruppo) osztható. Ezek rendre a következőek a legmagasabb csúcsaikkal, illetve SOIUSA-kódjaikkal: Ennsvölgyi-Alpok – II/B-26.I. Haller Mauern – Großer Pyhrgas 2244 m – II/B-26.I.A. Gesäuse - Hochtor 2369 m – II/B-26.I.B. Eisenerzi-Alpok - Gößeck 2214 m – II/B-26.I.C. Északkeleti Stájer-Alpok – II/B-26.II. Hochschwab-csoport - Hochschwab 2277 m – II/B-26.II.A. Mürzstegi-Alpok - Hohe Veitsch 1981 m – II/B-26.II.B. Rax-Schneeberg-csoport - Klosterwappen 2076 m – II/B-26.II.C. Nevezetesebb csúcsok A Stájer Elő-Alpok néhány nevezetesebb csúcsa: Forrás Marazzi, Sergio. Atlante Orografico delle Alpi. SOIUSA (olasz nyelven). Priuli & Verlucca (2005). ISBN 978-88-8068-273-8 5789 Sellin Az 5789 Sellin (ideiglenes jelöléssel 4018 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Agnella Az Agnella latin eredetű olasz névből származik, jelentése: bárányka. Rokon nevek Aniella Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Agnella sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok december 14. Valdivienne Valdivienne település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 2750 fő (2015). Valdivienne Chapelle-Viviers, Chauvigny, Civaux, Fleuré, Lhommaizé, Pouillé és Tercé községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Radulesd Radulesd (románul: Rădulești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése A Ruszka-havas északi szélén, Dévától 30 km-re nyugatra található. Nevének eredete Neve a Radu férfinév román helynévképzővel ellátott alakja. Először 1491-ben, Radwlyesd alakban említették. Története Hunyad vármegyei román falu volt. Kezdetben a dévai váruradalomhoz tartozott. 1786-ban 393 lakosának 80%-a volt zsellér és 17%-a nemes. Népessége 1850 -ben 377 ortodox román lakosa volt. 2002 -ben 128 lakosából 127 volt román és 1 magyar nemzetiségű; 121 ortodox, 6 pünkösdista és 1 református vallású. Látnivalók Ortodox fatemploma 1733 -ban épült és a 19. században újjáépítették. Marek Suchý Marek Suchý (Prága, Csehszlovákia, 1988. március 29. –) cseh labdarúgó, aki jelenleg a Szpartak Moszkvában játszik hátvédként. A cseh válogatott tagjaként ott volt a 2012-es Európa-bajnokságon. Pályafutása Suchý 1993-ban került a Slavia Praha ifiakadémiájára, majd 2005-ben került fel az első csapathoz. 2008-ban a Rangers mellett angol, francia és német csapatokkal is szóba hozták, ekkor azonban még a csapatánál maradt. 2009. november 24-én távozott a Slaviától, a Szpartak Moszkva egy évre kölcsönvette, majd véglegesen is leigazolta. A válogatottban Suchý tagja volt annak az U20-as cseh válogatottnak, amelyik ezüstérmet szerzett a 2007-es U20-as vb-n. Tagja volt a 2012-es Eb-n részt vevő cseh válogatott keretének. Sikerei, díjai Slavia Praha Cseh bajnok : 2007/08 , 2008/09 Boskovice Boskovice település Csehországban, a Blanskói járásban. Boskovice Vážany, Okrouhlá, Sudice, Valchov, Skalice nad Svitavou, Chrudichromy, Vísky, Lhota Rapotina, Velenov, Újezd u Boskovic és Míchov településekkel határos. Lakosainak száma 11 635 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Montuhotepi Montuhotepi (uralkodói nevén Szanhenré) ókori egyiptomi uralkodó a második átmeneti kor idején. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint a XVI. dinasztia ötödik uralkodója, és hatalma Thébára és környékére terjedt ki. Jürgen von Beckerath a XVII. dinasztia ötödik királyának, Dzsehuti utódjának tartotta, VII. Montuhotepként, Wolfgang Helck pedig VI. Montuhotepként, a torinói királylista legújabb, Kim Ryholt általi olvasata szerint azonban a XVI. dinasztiához tartozik. Említései Montuhotepit említi egy karnaki sztélé és egy ismeretlen lelőhelyű szkarabeusz; utóbbin az uralkodói nevet olvasták Szeuahenréként, Szeuadzsenréként és Szanhenréként is. 1924-ben két, mészkőből készült szfinxét is felfedezték az edfui Hórusz-templom romjai közt; az egyiken a Szanhenré uralkodói név állt, a másikon a Montuhotepi név. Nevét említi a torinói királylista is, Szanhenréként. Uralkodása Amennyiben helyes Ryholt olvasata, mely szerint Szanhenré Montuhotepi a torinói királylistán szereplő királlyal azonos, úgy III. Noferhotepet követte a trónon, és csak egy évig uralkodott. Rövid uralkodását valószínűleg az Alsó-Egyiptomot megszállva tartó, hükszosz XV. dinasztiával folytatott állandó konfliktusok jellemeztéj. A XVI. dinasztia hatalma erre az időre már meggyengült, uralmuk alig terjedt tovább Théba területénél. Karnaki sztéléjén Montuhotepi hangsúlyozza, hogy „én vagyok a király Thébában, ez az én városom”, és a várost „az egész föld úrnőjének, a győzelem városának” nevezi. Beszámol arról, hogy visszaverte „az idegen földeket”, ami feltehetőleg a hükszoszokat, esetleg a núbiaiakat jelentette. A sztélé hangsúlyozza Montuhotepi seregének erejét, a királyt Szahmethez hasonlítja, aki lángoló lehelletével öli meg ellenségeit. Montuhotepit I. Nebirierau követte, aki 25 éven át uralkodott Felső-Egyiptomban. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Seankhenre Mentuhotepi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Henri Gauthier (1931), "Deux sphinx du Moyen Empire originaires d'Edfou", ASAE 31 Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800-1550 B.C, Museum Tusculanum Press, (1997), pp. 154, 160, 202 Darell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300 - 1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 233 Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964 Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46, Mainz am Rhein, 1997 Plectrohyla sagorum A Plectrohyla sagorum a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Salvadorban, Guatemalában és Mexikóban él. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők és folyók. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Tunyogmatolcs alsó megállóhely Tunyogmatolcs alsó megállóhely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Tunyogmatolcs településen, melyet Tunyogmatolcs önkormányzata üzemeltet.. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tunyogmatolcs vasútállomás Fehérgyarmat vasútállomás Kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú A kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis michaeli) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) egyik alfaja. Előfordulása A kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú eredeti előfordulási területe Etiópia, Szomália, Tanzánia és Kenya voltak. 2017-ben, Kenyában 594 példány, míg Ruandában és Észak-Tanzániában összesen 80 egyed élt. A Dél-afrikai Köztársaságban egy 60 orrszarvúból álló állományt hoztak létre. Az orvvadászat miatt három nemzedék alatt 90%-kal csökkent az állománya. 2010-ben 740 kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú létezett; állítólag jól szaporodnak, ha hagyják őket. Korábban az északabbra található Diceros bicornis ladoensis nevű alfajt azonosnak tartották a kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvúval, manapság viszont önálló alfajként van elismerve, azonban nem mindenki által. Megjelenése A többi délen élő keskenyszájú orrszarvú alfajtól a hosszabb, keskenyebb és hajlottabb tülke, valamint a jól kivehető bőrredői különböztetik meg. Agresszívabb, mint a déliek. Életmódja A szavannákon található ligeterdők és bozótosok lakója, ahol a mozgatható ajkaival a bokrok és cserjék leveleit szedegeti. Azonban a déli alföldi alfajoktól eltérően, a kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú a hegyvidéki erdőkben is jól érzi magát. Paiste A Paiste egy svájci illetőségű, cintányérokat, gongokat és egyéb fém ütőhangszereket gyártó cég. A szó jelentése ragyogás (észt/finn). Ejtése helyesen: "pájszti". A 2002-es és a Twenty szérián a napfelkelte szimbóluma látható. Általánosságban elmondható, hogy a többi cintányérgyártó termékeihez képest a Paiste tányérok kissé tradicionálisabb hanggal bírnak, és a profi szériájú tányérjaiknál is inkább B8-as ötvözetet használnak a B20-as helyett. Történet Az első Paiste tányér 1906-ban megrendelésre készült egy észt muzsikus, Toomas Paiste keze által a hangszerjavító boltjában Szentpétervárott. Toomas a Cári Gárdában szolgált, és 1901-es nyugdíjazása után a zenei és hangszeriparban helyezkedett el. Martonosi György, a Zenész Magazin cikkírója elmondása szerint: "…A harmincas évek óta a legnagyobb újítónak számít ez az európai cég, és már a negyvenes évek végén elsőként gyártottak szétválasztott szériákat kezdők és profik számára. A zeneiskolai képzés számára kifejlesztett cintányérok elérhető áron nyújtottak lehetőséget arra, hogy a legszegényebb iskola is rendelkezzen használható hangszerekkel…" Paiste cintányérok Jelenlegi típusok 101 A 2005-ben bemutatott 101-es sorozat kimondottan kezdő széria, illetve gyakorlásra alkalmas. Sárgarézből készül (brass), vagyis réz és cink ötvözésével. Gépi forgácsolású és kalapálású, olcsó tányérok. A 302-es tányérokat váltották le ezzel a sorozattal. 201 Az előző csoport B8-as változata, vagyis annyiban különbözik a 101-estől, hogy nem sárgarézből, hanem CuSn8 bronzból készül. Szintén gépi kidolgozású cintányér. Az 502-es széria utóda. PST3 2005-ben bemutatott, kezdő cintányér sárgarézből. A "Paiste Sound Technology" eljárással készült család olcsóbbik tagja. PST5 Az előző kategória egy kissé igényesebb változata B8-as bronzból (CuSn8). A "Paiste Sound Technology" eljárással készült család drágább tagja. Alpha Szintén B8-as bronzból készült félprofi széria. Univerzális hangja miatt eléggé elterjedt az igényesebb amatőr zenekarokban. 1991-ben mutatták be, majd 2006-ban áttervezték. Noise Works Különleges, úgynevezett effekt-tányérok gyűjteménye (kisméretű lábcinek, Chinese, Swiss, Splash). Általában extrém zenékben használatosak, de előfordulnak a jazznek olyan változataiban is, ahol a különleges megszólalás megkövetelt. Jellemző ezekre a tányérokra még a gyors lecsengés és a száraz hangzás. Giant Beat A hagyományos, "kopogós" cintányérok kedvelőinek készül a Giant Beat széria. Eredetileg 1967 és 1971 között gyártották az akkori "keményedő" trendek kielégítéséra, de a 18" 20" és 24" Crash-Ride-okat valamint a 14" és 15" lábcineket ismét bemutatták 2005-ben. 2002 Tradicionális, profi széria. 1971-ben mutatták be. 1986-ban leálltak a gyártásával, de az igény olyan nagy volt rá továbbra is, hogy 1988 óta újra bemutatták. B8-as ötvözetből készül (CuSn8). A többi gyártó ezzel egy szintű cintányérjaival szemben (Zildjian K, Sabian HH, stb…) a 2002-esnek hagyományosabb hangja van. A Zildjian és a Sabian felsőkategóriás tányérjai modernebb, univerzálisabb hangképpel rendelkeznek. 1994 és 1999 között a Rude széria a 2002 alkategóriájaként szerepelt a Paiste-nál. Rude A Rude cintányérok kimondottan a kemény zenéket játszó dobosoknak készültek. Szintén B8-as ötvözetet (CuSn8) használnak a gyártásához. Bemutatásuk 1980-ban történt, majd 1986-ban leváltotta a szériát az 1000 Rude és a 3000 Rude. 1994 és 1999 között 2002 Rude néven szerepelt, majd 1999 óta megint külön kategóriát képvisel. Edzett kúpjuk, vastagabb anyaguk, lehetővé teszik, hogy ezeket a tányérokat nagyobb erővel üthessék meg a metal zenében. Mivel egy vastagabb cintányér halkabb, erre szükség is van. Lecsengésük rendszerint hosszabb, mint a hasonló átmérőjű, vékonyabb tányéroknak. Twenty Signature 1989-ben jelent meg a piacon, azzal a céllal, hogy megalkossák, a teljesen elit cintányért, ami magában hordozza a Paiste-re jellemző összes stílusjegyet. Patented Signature Bronze ötvözetből készült. Valamennyi műfajban (a metal-ba korlátozottan) használják. New Signature A New Signature és a Traditional tányérok a Paiste két legdrágább árfekvésű, csúcskategóriás termékei. Kézzel megmunkált, nagy gonddal ellenőrzött hangszerekről van szó. A New Signature sorozat 2004-ben lett bemutatva. Anyaga megegyezik a Signature anyagával. A különbség a kettő között annyi, hogy ezen névvel fémjelzett cintányérok nem ajánlottak metal zenébe. Traditional A Paiste cégnél 1996-ban támadt az az ötlet, hogy készítenek egy csúcskategóriás cintányércsaládot azon muzsikusok számára, akik a 30-60-as évek blues, szving, big band, cool jazz, be-bop és hard bop zenéjét, eredeti régi hangzású tányérokkal szeretnék kísérni. Az eredmény a Patented Signature Bronze ötvözeten alapuló, teljes egészében kézzel gyártott Traditional széria lett. A külső megjelenésben is a tradíciók dominálnak. Határozott, erőteljes kalapálás, és bonyolult esztergálási eljárásokon esik át ez a hangszer. Rock/metal zenére nem alkalmas, tipikusan jazzes, "dark" hangzású cintányérok, bár készül egy pár finoman extrém hangzású darab is belőlük. Ma már nem gyártott szériák 302 Anyaguk MS63 vörösréz ötvözet, amelyben 63% a réz és 37% a cink, tehát ezek is brass tányérok. Árukhoz viszonyítva jó minőségű hangszerek. Kidolgozásuk abszolút korrekt, nem érezni elnagyoltságot, amelyet ettől a kategóriától még akár el is viselhető lenne. Igazán jó szolgálatot a lágyabb játékmódot képviselőknek tesz. 402 NS12 fedőnévvel ellátott Nickel-Silver ötvözetről van szó, ami 88% réz és 12% nikkel felhasználásával készült. A nikkel ezüstös színt kölcsönöz a cintányérok anyagának. A 40-es 50-es években már használta ezt az ötvözetet a Paiste. Különösen jó hangtulajdonsággal bírnak a 402-esek a jazz és a latin zenékben. A lecsengésük nem túl hosszú, zavaró felhangok nem keletkeztek, a ride kúphangja nagyon kellemes, de mégis átütő. Hasonlóan jól illeszkedik az összhangzásba a lábcin és a beütő, ez különben a teljes palettára érvényes. 502 1993 óta automatikus gépsoron gyártott B8-as tányérok. Manuális ellenőrzésen és tesztelésen estek túl. Az ár-minőség arányuk nagyon jó volt, egyes zenészek a 802-es szériánál is jobbnak tartottak egy-két darabot. 602 802 1997-ben bemutatott középkategóriás B8-as tányérok. A "Sonic Texture Formula" nevű felület-megmunkálási technikának köszönhetően a magas hangok selymesebb fényt kaptak, és a mélytartományban is változtak a hangtulajdonságok, mert harmonikusabb az átmenet a mély- és magastartomány között. 2003-ban a 802-es cintányérok. 404 505 200 400 500 900 1000 2000 3000 Sound Formula COLORSOUND 5 VISIONS BRASSTONES Stanople Ludwig Standard Stambul Zilko SOUND CREATION Dixie Dimensions Innovations Híres, Paiste-et használó dobosok Alex Gonzalez - Maná (1983-tól) Alex Van Halen - Van Halen Alfonso André - Caifanes és Jaguares Balázs Elemér - Balázs Elemér Group, session Barriemore Barlow - Jethro Tull Bill Bruford - King Crimson , Yes , Earthworks Bill Ransom - független, session Brad Wilk - Rage Against the Machine és Audioslave Chad Butler - Switchfoot Chad Wackerman - Frank Zappa , szóló Carl Palmer - Emerson, Lake & Palmer és Asia Charlie Benante - Anthrax Chester Thompson - Genesis és Frank Zappa (1973-88) turnén Chris Slade - David Gilmour , The Firm , AC/DC Cozy Powell - Rainbow , Black Sabbath , Whitesnake , stb Danny Carey - Tool Dave Haley - Psycroptic Dave Holland - Judas Priest (1979-89) Dave Lombardo - Slayer , Grip Inc. és Fantômas David Silveria - KoЯn Dean Butterworth - Morrissey és Good Charlotte Doane Perry - Jethro Tull Don Henley - Eagles Eric Carr - Kiss Frank Beard - ZZ Top George Schwindt - Flogging Molly Gina Schock - The Go-Go’s Herman Rarebell - ex- Scorpions Reidar 'Horgh' Horghagen - Immortal és Hypocrisy Ian Paice - Deep Purple Ingo Schwichtenberg - Helloween (1984-1995) Jeff Plate - Trans-Siberian Orchestra Jeff Porcaro - Toto , session Jet Black - The Stranglers Joey Jordison - Slipknot és Ministry Johnny Fay - The Tragically Hip Josh Freese - DEVO, The Vandals , A Perfect Circle , ASHES dIVIDE, session John Bonham - Led Zeppelin John Dolmayan - System of a Down John Fell - Heroine Sheiks Jukka Nevalainen - Nightwish Kalani Keith D - Arctic Sleep Keith Moon - The Who Kenney Jones - The Faces és The Who (1969-81) Larry Mullen Jr. - U2 Linda McDonald - The Iron Maidens Mark Craney - Jethro Tull Marko Atso - Metsatöll Marky Ramone - Ramones Meg White - The White Stripes Mika Kristian "Gas Lipstick" Karppinen - HIM Mikkey Dee - Motörhead és King Diamond Mykill (Mike) Aresco - ex-Lost Soul, Dead Skin Mask Németh Gábor - Németh Gábor Project, SBB Niall Quinn - The Hitchers Nicholas Barker - Atrocity Nick Mason - Pink Floyd Nicko McBrain - Iron Maiden Paul Wertico - The Pat Metheny Group Paul Bostaph - Exodus , Slayer , Forbidden , Testament , Systematic, Truth About Seafood Pedro Galindo - független, session Phil Collins - Genesis (1973-81) Phil Rudd - AC/DC (1975-83, 1994-napjainkig) Prairie Prince - The Tubes Richard Ploog - ex-The Church Rick Allen - Def Leppard (1984-ig) Ringo Starr - The Beatles (1963-ig) Roger Taylor - Queen (1973-83, 1988 és 1989) Scott Rockenfield - Queensryche Scott Travis - Judas Priest (1987-től) Stewart Copeland - The Police Ted Kirkpatrick - Tourniquet Tico Torres - Bon Jovi Tommy Aldridge - Whitesnake , Ozzy Osbourne , Thin Lizzy Tommy Lee - Mötley Crüe (1982-2004) Tommy Portimo - Sonata Arctica Torstein Lofthus - Shining Zbigniew Robert Promiński 'Inferno' - Behemoth Yuri Ruley - MxPx EC Juventude Az Esporte Clube Juventude, röviden Juventude, egy 1913. június 29-én Caxias do Sulban létrehozott brazil labdarúgócsapat. Az együttes a Série C, valamint a Gaúcho állami bajnokság résztvevője. Története A klubot 35 fiatal olasz bevándorló alapította 1913. június 29-én. 1920-ban uruguayi játékosokkal erősítették a keretet, így a Juventude lett az egyik legkorábbi professzionális státusszal rendelkező labdarúgó csapat Brazíliában. 1975. december 11-én játszották első hivatalos mérkőzésüket az azóta ősi riválissá vált SER ellen, melyet 1-0 arányban nyertek meg. Az 1990-es évek végén a csapat legsikeresebb időszakát élte meg. 1998-ban megnyerték a Gaúcho bajnokságot, majd 1999-ben a Copa do Brasil került a székház vitrinjébe. A kupagyőzelemnek köszönhetően nemzetközi szinten is képviseltették magukat, azonban a 2000-es Libertadores kupa küzdelmeiben az első csoportkörben búcsúzni kényszerültek. Sikerlista Hazai 1-szeres kupagyőztes: 1999 Állami 1-szeres Gaúcho bajnok: 1998 Játékoskeret 2015. január 1-től Vipava (folyó) A Vipava (olaszul Vipacco, németül Wippach, latinul Frigidus) egy kisebb, főleg Szlovénia területén futó folyó, mely a San Lorenzo (1019 méter) hegyen ered, és Olaszország területén folyik bele Gorizia városa mellett az Isonzóba. A Római Birodalom idején, a Vipava folyóhoz közel, 394-ben a Frigidus menti csata során I. Theodosius császár győzelmet aratott a trónbitorló Eugenius seregei fölött. Mellékvizei és lefolyása A Vipava mellékvizei az alábbiak a folyó felső szakaszáról indulva: A Močlinik-patak Vipavánál torkollik a folyóba. A Hubelj folyó Ustje falunál éri el a folyót. A Vrnivec-patak Male Žablje településnél éri el a Vipavát. A Skrivšek-patak Dobravlje falunál torkollik a folyóba. A Vipava egyik legnagyobb mellékfolyója a Branica, amely Steske településnél éri el a folyót. A Lijak patak Renče falunál torkollik a folyóba. A Vrtojbica patak Renče falunál éri el a Vipavát. A folyó ezután Olaszország területén folyik tovább, majd végül az Isonzóba torkollik Savogna 'D Isonzónál. SB M Az SB M egy keskenynyomtávú szertartályos gőzmozdony volt az osztrák-magyar magánvasúttársaságnál, a Déli Vasútnál. A Mödling-Hinterbrühl H.É.V. volt az első villamos vasút Európában, amely folyamatosan működésre volt képes. Ennek ellenére, úgy ítélték meg, hogy a technikai és a technológia ezen szintjén szükség van egy tartalék gőzmozdonyra, amelyet használhatnak pl. az áramellátó rendszer hibája esetén. Az SB, amely a vasút üzemeltetését végezte, így megrendelt a Floridsdorfi Mozdonygyárban egy kis, két kapcsolt kerékpárú szertartályos 1000 mm nyomtávú mozdonyt. A mozdony 1884-ben került átadásra, és először A sorozatba, de hamarosan az úgynevezett M sorozatba lett beosztva és az 1 pályaszámot kapta. Az M sorozatba történő besorolás valószínűleg a kkStB rendszer alapján történt, amely szerint a keskeny nyomtávú mozdonyok megjelölése az üzemelés helye nevének első betűjével (Mödling) történt. A mozdony kazánjának mindkét oldalán kondenzátort szereltek fel. A víztartályokat a kereten belül a kazán alatt és a tengelyek fölött helyezték el. Fűtése koksszal történt, hogy a városi területen a füstkibocsájtás alacsony legyen. A mozdony az elvárásoknak eleget tett, de csak igen ritkán volt használatban, így 1887-ben bérbeadták a szlavóniai Waldbahn Korenicani-nak, majd 1897 eladták nekik. The X Factor (kilencedik évad) A The X Factor brit tehetségkutató kilencedik évada 2012. augusztus 18-án indul az ITV műsorán. A meghallgatások előtt az ITV bejelentette, hogy Louis Walsh, Gary Barlow és Tulisa Contostavlos is visszatér a zsűribe. Később Nicole Scherzinger-t bejelentették mint a negyedik állandó mentor. Kelly Rowland nem vállalta a showba való visszatérést, ezért a korai meghallgatásokon vendégmentorok zsűriztek. Geri Halliwell, Leona Lewis, Rita Ora, Nicole Scherzinger, Mel B és Anastacia kapott felkérést a vendégzsűrizésre. Végül június 15-én az ITV bejelentette, hogy Nicole Scherzinger lesz a negyedik zsűritag 2012-ben. Dermot O'Leary 2012-ben is visszatért a műsorvezetői pozícióba az ITV-n. Az ITV2-n a műsor háttérműsorát idén is Olly Murs és Caroline Flack vezeti. Az évad első ajánlóját július 30-án mutatták be, melyben a korábbi évadok versenyzői közül Alexandra Burke, JLS, One Direction, Little Mix, Leona Lewis és Olly Murs kapott szerepet. A sorozatot ellentmondásosnak ítélték a számos meghallgatás miatt, beleértve a Zoe Alexandert, aki káromkodott a bírák előtt és bántalmazta a stáb tagjait , és Lorna Bliss, Walshnak táncolt. Az élő show szintén ellentmondásos Carolynne Poole és Ella Henderson kiesésénél. Változás hogy a versenyzők szereplése előtt elindították a szavazást a korábbi 8 évaddal ellentétben. A sorozat indult a legalacsonyabb nézettséggel 2006 óta, és gyakran verték más programok, mint a Strictly Come Dancing, Downton Abbey és az I'm Celebrity ... Get Me Out of Here!. A finálé kapta a legalacsonyabb nézettséget az X Factorban 2005 óta. 2012. december 8-i eredményhirdetés után James Arthur és Jahmene Douglas, maradt versenybe ami garantálta Nicole Scherzinger győzelmét, hiszen mindkét versenyző az ő kategóriájában versenyzett. 2012. december 9-én kiderült a győztes személye aki James Arthur lett. A zsűri, a műsorvezetők és más személyek 2012. április 17-én bejelentették, hogy Gary Barlow visszatér a zsűribe. Május 3-án azt is bejelentették, hogy Louis Walsh is visszatér, immár kilencedik éve zsűrizik a műsorban. Tulisa Contostavlos szintén visszatért a showba, de Kelly Rowland nem tért vissza. A negyedik zsűritagot nem sikerült időben megtalálni, ezért a korai meghallgatásokra vendégzsűriket hívott az ITV. Geri Halliwell, Leona Lewis, Rita Ora, Nicole Scherzinger, Mel B és Anastacia foglaltak helyet a három zsűritag mellett. Többen esélyesek voltak arra, hogy főállást is megkaphatják, például Halliwell, Alesha Dixon és Rochelle Wiseman is. 1–4. évad mentora Sharon Osbourne, 4–7. évad mentora Dannii Minogue, Katy Perry és Rihanna állítólag visszautasították a felkérést. Miután vendégmentorként szerepelt, Scherzingernek felajánlottak $1 milliót, hogy vállalja el a zsűrizést főállásban, Nicole Scherzinger elvállalta, az ITV június 15-énjelnettette be, hogy ő a legújabb mentor. . Dermot O'Leary vezeti ismét a műsort az ITV-n. miközben Caroline Flack ésOlly Murs fogják a show háttérműsorát vezetni az ITV2-n. Brian Friedman kreatív igazgató, aki 2010-ben hagyta ott a műsort, idén visszatér a régi munkájához, ezzel szemben Natalya Nair-nek a sminkesek vezetőjének szerződését nem hosszabbította meg a televíziós csatorna. A kiválasztás menete Jelentkezés és a válogatások Ebben az évben lehetett először a Facebook segítségével jelentkezni a műsorba. A producerek úgynevezett a "mobile audition van"-okat hoztak létre Anglia és Írország területén az olyan városokban, ahol nem volt lehetőség aréna meghallgatásokra. A mobil meghallgatások Plymouth-ban kezdődtek és 18 nappal később Brighton-ban fejeződtek be. Az autó minden nap egy-egy városban időzött, kivétel ez alól Dublin, mert ott két napig április 28-án és 29-én zajlottak a mobil meghallgatások. Városok, ahol a mozgó meghallgatások voltak: Aberystwyth, Bangor, Blackpool, Carlisle, Edinburgh, Inverness, Aberdeen, Dundee, Middlesbrough, Wakefield, Derby, Norwich, Colchester, Southend-on-Sea és Chatham. A zsűri meghallgatásai május 15-én kezdődtek volna, de a negyedik állandó mentor hiánya miatt elhalasztották. —majd a válogatások május 23-án Liverpool (Echo Arena)-ban kezdődtek május 26-30-ig London (The O2 Arena)-ban folytatódtak. június 5-7-ig Manchester (EventCity)-ben folytak a meghallgatások, június 11-én Glasgow (SECC)-ba utaztak a mentorok. Június 18-án Newcastle (Metro Radio Arena)-ban folytatódott a válogatás ahol már mind a négy zsűritag jelen volt. június 25-én Cardiff (Motorpoint Arena Cardiff)-ban lesz az utolsó meghallgatás. Geri Halliwell volt az első vendégzsűritag a Liverpoolban megrendezett meghallgatásokon. A London-i meghallgatásokon Leona Lewis május 26-án és május 29-én délután zsűrizett, Rita Ora május 28-án és május 29-én délelőtt foglalta el a széket Gary Barlow mellett, Nicole Scherzinger , pedig május 30-án zsűrizett. Melanie Brown a manchesteri meghallgatások vendégzsűrije volt. Anastacia pedig Glasgow-ban zsűrizett. Nicole Scherzinger a Newcastle-i válogatásoktól tölti be a teljes állású mentor pozíciót. Tábor 2012. július 4-én bejelentették, hogy ebben az évben a tábor nem Londonban kerül megrendezésre az olimpiai játékok miatt, helyette a tábor helyszíne Liverpool lesz. A műsor készítői azt ígérték, ez a tábor lesz a legkíméletlenebb a versenyzőkkel szemben. A tábor első napján 70 versenyző távozott a műsorból éneklés nélkül, a tánctudásuk és a válogatón nyújtott teljesítményük alapján. A tábor 2012. július 18-20-án került megrendezésre a liverpooli Echo Arenában. Ebben az évben a 25 év felettiek kategóriája 28 évre emelkedett. Idén Simon Cowell maga döntötte el és értesítette a mentorokat arról, hogy a tábor után melyik kategória mentorai lettek. A tábor adásai 2012. szeptember 22-én és 23-án kerültek képernyőre. Ez volt az első két olyan adás, amely vendégzsűritagok nélkül futott. A tábor első napján 70 versenyző ment haza éneklés nélkül a zsűritagok előzetes döntése alapján. Ezen a napon a versenyzők hármasával választhattak egy dalt az alábbiak közül: What Doesn't Kill You (Stronger);Respect, Moves like Jagger, Are You Gonna Go My Way, Crazy in Love, Next to Me, She Said, Use Somebody és a How to Save a Life. A dal eléneklése után a versenyzők megtudták, hogy folytathatják-e a versenyt a tábor második napján is. A tábor második napján, a továbbjutott 70 versenyző maga választhatott egy dalt, amelyet előadott a zsűri és az 5000 fős közönség előtt. A tábor utolsó napján bejelentették kategóriánként azt a 6-6 továbbjutót aki a Mentorok Házában küzdhet majd a legjobb 12-be való bekerülésért. A mentorok, pedig megtudták idén melyik kategória mentorai lettek. Mentorok háza Idén 25 versenyző jutott tovább a show ezen állomására, ami azt jelenti, hogy 12-en fognak majd bejutni az első élő adásba, ellentétben a 2010-es és a tavalyi évaddal, amelyekben 16 versenyző versenyzett az első élő showban. A 24 versenyzőből azért lett 25, mert a táborból továbbjutott Rough Copy-t kizárták a versenyből és a helyére két másik csapat érkezett a Times Red és az Union J. A mentorok háza második adásában minden mentor adott egy "wildcardot", annak a versenyzőnek, aki ugyan nem jutott be az élő adásba, de a mentor szerint ott lenne a helye. A négy versenyző közül a közönség döntése alapján 1 versenyző kerülhet be az élő adásba, a visszatérő versenyzőt október 6-án jelentik be az első élő show-ban, ahol már ő is a nézői szavazatokért fog énekelni. Így az egyik mentornak eggyel több versenyzője lesz versenyben. Barlow Christopher Maloney-t, Scherzinger Adam Burridge-t, Walsh Times Red-t és Contostavlos Amy Mottram-t választotta. Döntősök A döntőbe került versenyzők: Jelzések: Élő adások Az első élő adás 2012. október 6-án került képernyőre. Az évad fináléja Manchester-ben lesz a Manchester Central-ban. Ez az első alkalom, hogy a finálé London városán kívül kerül megrendezésre. Idén először a versenyzők lehetőséget kapnak a saját dalaik eléneklésére, mert azok nagyon sikeresek voltak a válogatók alatt is. A végső 12 előadót, szeptember 30-án jelentették be a Mentorok háza záró epizódjában. Idén minden mentor az 1. élő adás idejére visszahív egy előadót, azaz a visszahívott 4 előadó közül a nézők által legtöbb szavazatot elnyert versenyző kerül be a legjobb 12 közé és ő lehet a 13. előadó, ami azt is jelenti, hogy egy mentornak egyszerre 4 versenyzője fog küzdeni a végső nyereményért, az 1 millió fontos lemezszerződésért. Lucy Spraggan nem lépett fel a 4. élő adásban betegsége miatt.Lucy túl beteg Lucy a betegsége miatt az 5. élő adás előtt a visszalépés mellett döntött. Az élő adások folyamán fellépett Leona Lewis, Ne-Yo, Rebecca Ferguson, Taylor Swift, Labirinth, Emeli Sandé, a JLS, a Fun, Robbie Williams, Rita Ora, a No Doubt, One Direction, Little Mix Ed Sheeran, Olly Murs, Alicia Keys, Bruno Mars, Rihanna, Pink és a show egyik mentora Tulisa Contostavlos A december 8-án a döntő első felvonásában Kelly Clarkson, Kylie Minogue és Rita Ora lépett fel. A december 9-i adásban a One Direction, Rihanna, Emeli Sandé énekelt a 10000 néző előtt. A győztes dala Idén a győztes dala, egyben a jótékonysági dal is lesz, ami különbözik az előző négy év tendenciájától. Simon Cowell 2012. november 28-án bejelentette, hogy a győztes dalból származó bevétel 100%-át a Together for Short Lives nevű szervezetnek fogják felajánlani. Idén a szokásoktól eltérően minden döntősnek más- más dalt választott Simon győztes dalnak. Olyan dalt próbált választani, ami legjobban illik az előadóhoz. A győztes James Arthur lett. A győztes dala pedig a Impossible című dal. Millenniumi Díj Millenniumi Díj (korábban: Király Díj) a galopp versenyek egyik legrangosabb, legmagasabban díjazott viadala. A verseny távja hagyományosan 1800 méter, melyen hároméves és idősebb lovak mérhetik össze tudásukat. A Millenniumi Díjat általában május harmadik versenynapján rendezik meg. A díj története A millenniumi ünnepségek egyik legnagyobb attrakciója, idegenforgalmi szenzációja a magyar lóverseny volt. A „motor” Batthyány Elemér, aki sorra alapította a nagydíjakat. Az állam 100 ezer koronával támogatta Millenniumi Díj ősét a Király Díjat, amelyben a legjobb hároméveseket együtt versenyeztették a még lábon lévő idősebb lovakkal. A díj a Monarchia Derby-jének nevezett Preis des Jockey Club jelentőségét volt hivatott tompítani. A verseny első két évtizedében a korszak legjobb lovainak nevét a győztesek között is megtaláljuk. Közülük kiemelkedett Rascal háromszori győzelmével. A két világháború között éppen a legjobbak nem tudtak ezen a versenyen diadalmaskodni. Később Imperiál mellett Roppant, Absolon, Notórius és Steady As A Rock is duplázni tudott. Mindmáig az egyik legrangosabb galopp versenyt csak 1920-ban írták ki Millenniumi Díj néven. (26289) 1998 SL74 A (26289) 1998 SL74 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1998. szeptember 21-én. Török János (politikus, 1843–1892) Török János (Vinga, 1843. december 27. – Barlangliget, 1892. szeptember 4.) jogász, Temesvár polgármestere, Budapest rendőrfőkapitánya. Élete 1843. december 27-én született Vingán földbirtokos szülőktől. Tanulmányainak befejezése után 1866-ban Vingán kezdte hivatalos működését mint aljegyző, de ezen hivataláról leköszönt és Temesvárra költözött, ahol 1867-től ügyvédbojtár volt Rieger Nándor irodájában. Később fogalmazó és tiszteletbeli jegyző, 1872-1876 között pedig főjegyző. Temesvár polgármesteri tisztségét 1876-ban szerezte meg, Steiner Ferenc visszalépését követően. 1885-ben királyi miniszteri tanácsossá léptették elő, majd a budapesti államrendőrség főkapitányává. 1878-ben nősült, Rieger Bálint temeskutasi (kudritzi) nagybirtokos leányát, Rieger Leonát vette feleségül. Nagy szerepet vállalt a Temesvári Királyi Állami Főreáliskola felépítésében, a neves ipariskolák és az állandó színtársulat létrehozásában. Helyreállította az 1873-ban leégett Miklós-gőzmalmot, megkönnyítette a belváros és a külvárosok közti közlekedést, nagy gondot fordított a köztisztaságra, védgátakat és vasszerkezetű hidakat emelt, népkonyhákat, árvaházat és nyugdíjalapot létesített, mind a lakóházak egy részébe, mind az utcákra bevezettette a villanyvilágítást, elsőként Európában. A szegedi árvíz idején (1879) jelentős támogatásban részesítette a Tisza-parti települést, amelynek újjáépítésében kiemelkedő szerepet vállalt. 1885-ben kinevezték budapesti államrendőrségi főkapitánynak. 1892. szeptember 4-én hunyt el barlangligeti nyaralójában. Temesváron, a belvárosi köztemetőben helyezték örök nyugalomra, a központi kápolna közelében. Sírját máig megőrizték. Temesvári tartózkodása alatt állandó munkatársa volt az ottani lapoknak. Munkája Emlékbeszéd a délmagyarországi részek visszacsatolásának százados évfordulója alkalmából, Temesvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának 1879. ápr. 23. tartott rendkívüli közgyűlésén. Temesvár, 1879. (Magyar és német kiadás). John Glover John Soursby Glover, Jr. (Salisbury, Maryland, 1944. augusztus 7. –) amerikai színész, legismertebb a Smallville című sorozatból, mint Lionel Luthor. Élete Pályája során a színészkedés összes formájában bizonyított. Játszott mozi- és tv-filmben, valamint színházban. Rengeteg ismert filmben és sorozatban láthattuk már őt. A szuperhősök világa nem idegen számára. Láthattuk őt a Batman és Robinban, valamint a Robotzsaru 2-ben. Ismertebb filmjei közé sorolható Mel Gibson mozija, a Visszavágó, valamint a Szörnyecskék 2: Az új falka. Televíziós sorozatokban is gyakran feltűnt. A magyar tévénézők a Miami Vice-ban láthatták egy epizódszerep apropóján. A Smallville Magyarországon vetített első évadjában még csak egy-két alkalommal láthattuk, ekkor még csak mellékszereplő volt. Lex rideg és pénzhajhász apját, Lionel Luthort alakította. Ám a karakter nagyon érdekes volt, így a második évadra főszereplői rangra emelték. Filmjei Júlia ( 1977 ) Annie Hall (1977) Valaki megölte a férjedet ( 1978 ) Melvin és Howard ( 1980 ) A hihetetlen módon zsugorodó nő ( 1981 ) Egy kis szex ( 1982 ) Kennedy ( 1983 ) Az erőszak pokla ( 1984 ) Halálbalett ( 1985 ) Bocsássatok meg mindenért! ( 1986 ) Mozgó célpont ( 1987 ) Gyilkos viszony ( 1988 ) Szentháromság és csokoládé (1988) Rocket Gibraltar (1988) Szellemes karácsony (1988) Álarc mögött (1988) El Diablo – Texas ördöge ( 1990 ) Szörnyecskék II. – Az új falka (1990) Robotzsaru 2. (1990) Michelangelo – egy zseni születése ( 1991 ) A menekülő ember éjszakája ( 1994 ) Az őrület torkában ( 1995 ) Haláli terv (1995) Szerelmi csetepaté ( 1996 ) Batman és Robin ( 1997 ) Atomjárat (1997) Vihar ( 1998 ) Visszavágó ( 1999 ) Televíziós szerepei Smallville ( 2001 -től 2011 -ig) Huntingdon megye (Pennsylvania) Huntingdon megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Pennsylvania államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Huntingdon. Lakosainak száma 45 694 fő (2013. július 1.). Huntingdon megye Centre, Mifflin, Juniata, Franklin, Fulton, Bedford és Blair megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Képregény Koktél A Képregény Koktél című magazin 1991-ben indult és hat számot ért meg az év végéig. Az első olyan lap volt Magyarországon, amely kizárólag képsorokat (comic strip) tartalmazott. Ebben jelent meg először rendszeresen Snoopy kutya, és a hazai olvasók itt ismerkedhettek meg Kázmér és Huba kalandjaival. Történet és utóélet A Képregény Koktél kiadójának, a Semic Interprintnek a megszokott formátumában, 32 oldalas, színes comic book méretben jelent meg. Mind a hat számban ugyanaz a három sorozat szerepelt, mindig ugyanabban a terjedelemben: Snoopy 4, az ausztráliai Dilidagonya 14, Kázmér és Huba 12 oldalon. A sorozatok közül a Kázmér és Huba 1994-ben visszatért a Semic egy másik lapjában, a Tiszta Diliben. Idővel a Dilidagonya és Snoopy is csatlakozott hozzá. 1997-ben megszűnt a Tiszta Dili is, de Snoopy címen és hasonló profillal újraindult, és mindkét sorozat szerepelt benne, csakúgy, mint a Snoopy második, 2001 és 2004 között megjelent folyamában (Snoopy és barátai) Snoopy több önálló kötetben is olvasható magyarul, a teljes Kázmér és Huba gyűjteményes kiadás pedig 2007 óta jelenik meg könyvformátumban. Képsorok Peanuts (ismertebb címén Snoopy, írta és rajzolta Charles M. Schulz ) Dilidagonya (eredeti címe Swamp, írta és rajzolta Gary Clark) Kázmér és Huba (eredeti címe Calvin and Hobbes, írta és rajzolta Bill Watterson ) Chlorestes notata A Chlorestes notata a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó Chlorestes nem egyetlen faja. Rendszerezés Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint az Chlorostilbon nembe tartozik Chlorostilbon notatus néven. Előfordulása Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamit Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők, nedves szavannák, valamint leromlott egykori erdők, legelők, ültetvények és városi környezet. Alfajai Chlorestes notata notatus (G. C. Reich, 1793) Chlorestes notata obsoletus (Zimmer, 1950) Chlorestes notata puruensis Riley, 1913 5803 Ötzi Az 5803 Ötzi (ideiglenes jelöléssel 1984 OA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1984. július 21-én. Ötziről, a jégemberről kapta a nevét. John Green John Michael Green (Indianapolis, 1977. augusztus 24. –) amerikai író, YouTube videóblogger (vlogger), pedagógus, aki fiataloknak és felnőtteknek egyaránt ír fikciókat. 2006-ban Alaszka nyomában című első könyvével megnyerte a Printz-díjat, majd 2012 januárjában a hatodikként megjelent könyve, a Csillagainkban a hiba a New York Times magazin listája szerint a legeladottabb volt. A 2014-es filmadaptációja elsőként kezdett a jegyirodákban. Green szerepelt a Time magazin által összeállított „A világ 100 legbefolyásosabb embere” listán. Egy másik film, amely a Papírvárosok című könyvére épült, 2015. július 24-én jelent meg. Amellett, hogy író, John Green ismert a YouTube-vállalkozásáról is. 2007-ben öccsével, Hank Greennel ő indította el a #VlogBrothers kihívást. Akkortól kezdve John és Hank eseményeket indított el, mint például: Project for Awesome és VindCon. Corvin-negyed A Corvin-negyed Budapest VIII., vagy más néven Józsefváros kerületének egyik negyede, amely a Fővárosi Közgyűlés városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletével jött létre, a Csarnok-negyeddel, a Ganz-negyeddel, a Losonci-negyeddel, a Magdolna-negyeddel, a Népszínház-negyeddel, az Orczy-negyeddel, a Palotanegyeddel és a Százados-negyeddel együtt. Területe Határai a József körút-Baross utca-Horváth Mihály tér északi oldala-Baross utca-Leonardo da Vinci utca-Práter utca-Szigony utca-Üllői út. Jelenlegi állapota 2013 óta 22 hektárnyi területre kiterjedő területen zajlik Közép-Európa legnagyobb belváros-megújítási programja. Negyeddel kapcsolatos hírek Önkormányzat honlapja Corvin-negyed Facebook oldal Gosné Gosné település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1998 fő (2015). Gosné Ercé-près-Liffré, Liffré és Saint-Aubin-du-Cormier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Maresso Maresso (lombard nyelven Marèss) település Olaszország Lombardia régiójában. Fekvése A település az Alpok lábánál a Brianza területen fekszik. Története A név először 879-ben jelent meg a Szent Ambrose kolostor egyik dokumentumában. Paióniosz (építész) Paióniosz (i. e. 6. század) görög építész Epheszoszból származott, Démétriosszal együtt befejezte az Epheszoszi Artemisz-templom templomának építését, Daphnisszal együtt pedig megépítette Apollón milétoszi templomát. Abaúj-Torna vármegye Abaúj-Torna vármegye (szlovákul: Abov-Turňa, németül: Abaujwar-Tornau, latinul: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis vagy Comitatus Abaujvarisis et Tornensis) közigazgatási egység Magyarország felvidéki részében 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik. Abaúj vármegye és Torna vármegye egyesítésével jött létre. Székhelye A törvényesen egyesült Abaúj-Torna székhelye 1881–1920 között, majd 1938–1945 között ismét Kassa, 1920–1938, majd 1945–1950 között Szikszó volt. Földrajz 1910-ben az Abaúj-Tornát körülvevő vármegyék a következők voltak: északon Szepes és Sáros, keleten Zemplén, délen Zemplén és Borsod, nyugaton pedig Gömör és Kis-Hont. A vármegye területe 1910-ben: 3269,16 km². A vármegye két fő folyója: a Hernád és a Bódva. Nagyobb részében hegyes terület. A vármegye két nagyobb folyóvölgyből áll, melyek egyike, a Hernádé északról délnyugat felé, másik, a Bódváé keletről nyugatra húzódik. A Hernád völgye a vármegyét két részre osztja. Keleti részét az Sátor-hegység (más néven Eperjes–Tokaji-hegység) ágazza be, melyet a Kassától Keletre levő, mélyre aláereszkedő Dargói-nyereg (473 m) választ ketté. Északra az úgynevezett Sóvári-hegység terül el, míg az attól délre emelkedő terjedelmes hegység, legmagasabb pontja a Nagy-Milic (894 m) és átnyúlik Zemplén vármegyébe, amiről újabb nevét kapta. Nyugati részén a Gömör–Szepesi-érchegység nyúlványai és az ahhoz csatlakozó mészkőhegységek vannak. Ezt a Bódva két részre osztja. Északi részében van az ásványkincseiről ismert Szomolnok-Kassai-hegység, mely a Nagy-Csükerészben (1187 m, a vármegye legmagasabb pontja), továbbá a tőle északra emelkedő Kloptanyában (1153 m) éri el legmagasabb pontját, és a karsztos, barlangjairól híres Tornai-mészkőhegység. Déli részletében a Cserehát dombvidéke (321 m) terül szét. A Nagy-Magyar-alföld a Hernád völgyén majdnem Kassáig felnyúlik, így a Nagy-Magyar-alföldhöz tartozik már a vármegye déli része. A Hernád, Kassánál hagyja el keskeny völgyét és innentől kezdve egyre szélesedő síkságon folydogál tovább, végighúzódva a vármegye teljes hosszában. A Bódva, mely a vármegyében a már említett Nagy-Csükerész lábánál ered, végigfolyik a tornai síkságon, és Perkupánál elhagyja a vármegyét. Éghajlata A megye éghajlata mérsékelt, a déli részekben melegebb, az északi hegyes vidéken jóval hidegebb; az évi átlaghőmérséklet Kassán 8,8 °C, a július és augusztus hőfoka 19,6 °C, a januáré -3,8 °C, az észlelt hőmérsékleti szélsőségek 29,8 °C és -17,7 °C, ingadozás 47,5 °C. A csapadék évi mennyisége 602 mm. Történelem Abaúj-Torna vármegye az 1881. évi LXIV. törvénycikk értelmében a korábbi Abaúj és Torna megyék egyesítésével jött létre . A két megye egyesítésével egyidejűleg az addig Torna vármegyéhez tartozott Dernő, Hárskut, Kovács-Vágás, Lucska, Barka, Borzova és Szilicze községeket Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatolták. (Az említett települések (Borzava és Szilice kivételével) már a Bach-korszakban átkerültek Gömör és Kishonthoz, de 1860-ban Torna vármegyéhez tértek vissza). Abaúj vármegye határait az 1881. évi LXIII. törvénycikk részben rendezte. Szepes megyéből Stoószt, Sáros megyéből Tihanyt Abaúj megyéhez , Alsó-Regmecz, Felső-Regmecz, Kis-Bányácska, Kis-Kázmér, Mátyás-háza, Mikóháza, Vily (Vilyi pusztával), Biste és Felső-Golop községeket Abaúj megyétől Zemplén megyéhez csatolták. 1884-ben Borsod vármegyétől Szent-Jakab község Torna-Abaújhoz, illetve Abaújtól Zemplén vármegyéhez került Erdőhorváti, Komlóska és Regéczi-három-hutta. 1918. december 29-én cseh csapatok vonultak be Kassára, de a tanácsköztársaság alatt ismét magyar közigazgatásba került, ekkor a vármegye élére direktóriumot állítottak, és a vármegyét 5 járásra (Hídvégardó, Encs, Gönc, Abaújszántó, Szikszó) osztották. 1920-ban a trianoni békeszerződés után a vármegye magyarországi területe 1690 négyzetkilométerre, a lakók száma 92358-ra, a települések száma pedig 138-ra esett vissza. A megye székhelye Kassáról Szikszóra került. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. 11 település kívánta, hogy Zemplénhez csatolják őket, hiszen közigazgatásuk ellehetetlenült. Abaúj-Torna a Hegyköz 15 községéből, füzérradványi központtal szolgabírói kirendeltséget létesített. (A neve később hegyközi kirendeltség, központja Füzérkomlós lett). A belügyminiszter a 149.218/1923. számú határozattal vetette el a vármegye Zemplénnel való egyesítés tervét. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében Abaúj-Torna vármegye területe ismét kiegészült, székhelye pedig újra Kassa lett. A második világháború után a bécsi döntések érvényüket vesztették, és visszaállították az 1938-as csehszlovák-magyar határt, az elnevezését egyszerűsítették Abaúj vármegyére. Az 1950-es megyerendezés eredményeként Abaúj megye Borsod-Gömör és Zemplén megyékkel egyesülve Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé vált. A csehszlovákiai területen maradt vármegye 1918 december elején Dvorcsák Győző kikiáltotta a Kelet-szlovákiai Köztársaságot, ám 1918. december 29-én a csehek bevonultak Kassára. 1919. június 6-án a Vörös hadsereg rövid időre visszafoglalta a vármegye északi részét, majd a visszatérő csehszlovák közigazgatás ún. nagymegye-rendszert (župa) épített ki. E rendszerben a csehszlovákiai Abaúj-Torna a volt Sáros vármegyével ill. Zemplén vármegye elcsatolt részével került egy közigazgatási egységbe 1927-ig, ekkor négy közigazgatási kerületet alakítanak ki Csehszlovákiában (Csehország, Morvaország, Szlovenszkó és Ruszinszkó). Az Abaúj-Tornát is magában foglaló Szlovenszkó központja Pozsony lett, így Kassa, bár egyike maradt a két városi rangú szlovákiai településnek, veszített jelentőségéből. Kassán csak egy állami és az Orsolya-rend elemi iskolában folyt magyarul a tanítás. Kassa környékére több ezer cseh és szlovák települt. A járásbíróságok kialakításánál leszorították a magyarok arányát, mert ha 20% alatt volt egy település kisebbsége, a kisebbségi nyelv nem lett hivatalos. 1930-ban a kassai magyarság 18%-os arányt képviselt a városban, így a magyar nyelv kikerült a hivatalos státuszból, a kétnyelvű utcatáblákat leszedték. Szlovákia 1996-os közigazgatási átszervezése után az egykori vármegye szlovákiai része a Kassai kerület része lett. Lakosság A lakosság száma 1880 -ban 180 344 volt. Közülük 109 176 magyar (60,54%), 51 247 szlovák (28,42%), 11 891 német (6,59%), 547 ruszin (0,3%) anyanyelvű volt. A lakosság száma 1880 óta kissé fogyott, 1891 -ben: 179 884 lakosa közül 119 526 magyar , 10 010 német , 48 240 tót s 249 rutén ; 1910-ben a vármegyének összesen 202 282 lakosa volt. Ebből 156 668 magyar (77,45%), 36 067 szlovák (17,83%), 6520 német (3,22%), 387 ruszin (0,19%) és 2444 egyéb (1,20%) anyanyelvű volt. 1941-ben 203 438 magyar, 18 879 szlovák, 2581 bunyevác, 904 német, 623 cigány, 256 ruszin, 72 román, 3 horvát és 105 egyéb nemzetiségü lakott a vármegyében. vallásra nézve 1891 -ben 103 018 római katolikus , 17 538 görögkatolikus , 6 630 lutheránus ágostonrendi evangélikus , 40 051 kálvinista (helvét református) és 12 550 zsidó . 1910-ben hitfelekezeti szempontból 118 179 római katolikus, 42 728 református, 20 089 görögkatolikus, 14 251 zsidó, és 6832 evangélikus lakott 1910-ben a vármegye területén. 1941-ben hitfelekezet szerinti megoszlás ugyanakkor: 140 377 római katolikus, 45 384 református, 22 476 görögkatolikus, 14 764 zsidó, 4773 evangélikus, 339 ortodox, 116 baptista és 55 unitárius. Foglalkozásuk szerint (1891) túlnyomóan földművesek és állattenyésztők; a kereskedelem főtárgyai a gabonaneműek, bor- és bányatermékek. Az ipar főszéke Kassa ; ezenkívül a már említett ezüstkohókon és vasgyárakon kívül van jeles késgyára (Stoósz), kapagyárak (Alsómecenzéf), gépgyár és vasöntő (Kassa és a Csermely völgyében), téglavetők, porcelángyár (Hollóháza, Telkibánya), gőzfűrészmű (Nagyszalánc), bútor- és parkettgyár (Kassa), kékárugyár (Kassa), kötszövőgyár (Kassa), papírgyár (Kassa mellett a Csermely-völgyben), műmalmok (Kassa, Csány), sörfőzők, magy. kir. dohánygyár (Kassa), búzakeményitő- és sikergyár, valamint légszeszgyár (Kassa); Kassán a szalámi- és sódargyártás is virágzik. Közigazgatás A vármegye székhelye 1920-ig Kassa, azután Szikszó, majd 1938–1944 között ismét Kassa, végül 1950-ig újból Szikszó volt. A megye 20. század elején hat járásra oszlott: Csereháti járás , székhelye Szepsi Füzéri járás , székhelye Hernádzsadány Gönci járás , székhelye Abaújszántó Kassai járás , székhelye Kassa Szikszói járás , székhelye Szikszó Tornai járás, székhelye Torna A két világháború között a Magyarországon maradt terület járási beosztása kissé módosult az alábbiak szerint: Abaújszántói járás, székhelye Abaújszántó Encsi járás, székhelye Encs Gönci járás, székhelye Gönc Szikszói járás, székhelye Szikszó Tornai járás, székhelye Bódvaszilas 1938 és 1944 között, amikor a vármegye korábbi területe szinte maradéktalanul visszakerült Magyarországhoz, a járási beosztás az alábbiak szerint alakult: Abaújszántói járás, székhelye Abaújszántó Encsi járás, székhelye Encs Gönci járás, székhelye Gönc Kassai járás, székhelye Kassa Szikszói járás, székhelye Szikszó Tornai járás, székhelye Torna A megyeszékhely, Kassa nem tartozott a vármegyéhez. 1876-ig szabad királyi város, azután pedig – e címét megőrizve – törvényhatósági jogú város volt. Közlekedés, oktatás A közlekedés főere a Magyar Kir. Államvasutak Miskolc-Kassai vonala, mely az egész megyét a Hernád mentén szeli, továbbá a Kassáról induló Kassa-Oderbergi, Tornai és Legenye-Mihályi vonal. Országútja számos (380 km) és jó. Az anyagi élet emelésére 3 bank és 7 takarékpénztár szolgált. A népoktatás ügye meglehetősen jó lábon állt; a (1890) 32 469 tanköteles gyermek közül 4 755 (14,6%) nem látogatta iskolát; a 264 község közül 207-ben volt iskola, 51 szomszédos községben járatta gyermekeit, s 8-nak semmiféle iskolája nem volt. Ezen kívül volt 7 kisdedóvó, 3 polgári iskola, 3 felsőbb népiskola, 5 iparostanulói tanfolyam, Kassán kat. főgimnázium, állami főreáliskola, kir. jogakadémia, kereskedelmi akadémia, katonai alreáliskola, gazdasági tanintézet stb. A lakók közül (1881) 46 443 (36%) nem tudott sem írni, sem olvasni. Gazdasági élete A megye földjét tekintve a gazdagabb megyék közé tartozott; legtermékenyebb a Hernád völgye, s az ezzel összefüggő Bódva és Ida völgye; a Szárazföld és Cserehát már jóval hátrább áll, de szegénynek nem mondható, fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltatott, míg a Hernád völgyét szegélyező hegyek inkább szőlőben és gyümölcsben gazdagok. Legszegényebb a tornai mészkőfennsík, ahol a pálinka és vele az erkölcstelenség is igen elterjedt. Főbb termékei a búza, melyet főleg a szikszói, kassai és csereháti járásban termelnek, rozs, árpa, őszi repce (a csereháti járásban), zab és kukorica (a szikszói és tornai járásban); ezenkívül kevés köles, sok kendermag, len, burgonya, lucerna, lóhere és bükköny. Cukorrépát a kassai és szikszói j.-ban termelnek, káposztát az Ósva völgyében. Igen jelentékeny a bortermelés is, mely tekintetben Aszaló válik ki, ahol jó aszú és szomorodni bort termesztenek, az utóbbit Árka, Bodókő-Ujfalu, Bodókő-Váralja és Erdő-Horváti is termeli. Nevezetesebb bortermő helyek és vásárok még Hejce, Abaúj-Szántó, Abaúj-Szikszó, Forró, Torna, Devecser és Fancsal. (A filloxera nagyobbrészt elpusztította a szőlőket.) Gyümölcsből legtöbb és a legjobb terem Göncön, ahol évenként 3-4000 forintot jövedelmez; a gönci cseresznye és kajszibarack, továbbá Fony, Hejce, Erdő-Horváti, Mogyoróska, Regécke, Jablonca, Körtvélyes, Telkibánya, Füzér s a Cserehát számos községének nemesített gyümölcse jelentékeny kiviteli cikket képezett. Volt a vármegyében összesen 140 021 ha szántóföld, 6 035 ha kert, 27 694 ha rét és kaszáló, 33 416 ha legelő, 4 521 ha szőlő és 119 641 ha erdő, túlnyomóan tölgyes és bükkös, s csak kevés (4 786 ha) fenyves; a nagyobb favásárok Kassán, Erdő-Horvátin és Tornában vannak. Jelentékeny az állattenyésztés, mely kiterjedt a lóra, szarvasmarhára, juhra és sertésre egyaránt, habár a juhtenyésztés újabban ijesztően hanyatlik. Találtatott a megyében (1883) 18 737 ló (1000 lélekre 101), legtöbb a szikszói, csereháti és kassai járásban, (1880) 49 457 magyar fajtájú, 10 427 színes fajtájú és 1 410 hízó szarvasmarha, amelyet főleg Kassán, Szikszón, Szepsin, Göncön, Jászón, Tornán, Enyickén és Szinán értékesítenek; továbbá 16 845 magyar s 124 069 nemesített juh (1870 még 229 646) s 34 457 sertés. A méhészetet (9026 méhkas) leginkább a csereháti járásban űzik. Házi szárnyas és vad szintén bőven volt; halak Kassán és Alsó-Mecenzéfen kerülnek piacra. Az ásványország szolgáltat vasércet (Alsó- és Felsőmecenzéf, Rákó, Stoósz), rézércet (Felsőmecenzéf), ezüstércet (Telkibánya, Aranyidka), antimont (Jászó-Mindszent), továbbá kisebb mennyiségben jáspist, kalcedont karneolt, agátot, valamint jó cserepesagyagot, kályhásagyagot, porcelánagyagot s földet (Hollóháza), quarcot, tűzkövet, azbesztet, mészkőt, márványt (Jászó), malomkövet (Nagyszalánc, Ránk); építőanyagként a trachit, mészkő és dolomit szolgál. Az ásványkincsek földolgozása az aranyidkai Magy.Kir. ezüstkohóműben, a kassahámori vasgyárban, az alsó-mecenzéfi kohóban történik. Somodiban újabban szénbányát nyitottak. San Salvatore di Fitalia San Salvatore di Fitalia település Olaszországban, Szicília régióban, Messina megyében. Lakosainak száma 1289 fő (2017. január 1.). San Salvatore di Fitalia Castell’Umberto, Frazzanò, Mirto, Naso, Galati Mamertino és Tortorici községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mascagnia A Mascagnia a Malpighiales rendjébe és a malpighicserjefélék (Malpighiaceae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 43 faj tartozik: Mascagnia pringlei Nied. Mascagnia aequatorialis W.R. Anderson & C. Davis Mascagnia affinis W.R. Anderson & C. Davis Mascagnia aptera W.R.Anderson Mascagnia arenicola C.E. Anderson Mascagnia australis C.E. Anderson Mascagnia benthamiana (Griseb.) W.R. Anderson Mascagnia boliviana C.E. Anderson Mascagnia brevifolia Griseb. Mascagnia conformis W.A. Anderson Mascagnia cordifolia (A. Juss.) Griseb. Mascagnia cynanchifolia Griseb. Mascagnia dipholiphylla (Small) Bullock Mascagnia dissimilis C.V.Morton & Moldenke Mascagnia divaricata (Kunth) Nied. Mascagnia eggersiana (Nied.) W.R.Anderson Mascagnia glabrata W.R. Anderson & C. Davis Mascagnia glandulifera Cuatrec. Mascagnia gouania Small Mascagnia guianensis W.R. Anderson Mascagnia haenkeana W.R. Anderson Mascagnia leticiana W.R. Anderson Mascagnia lilacina (S. Watson) Nied. Mascagnia loretensis Morton Mascagnia lugoi W.R. Anderson Mascagnia macradena (DC.) Nied. Mascagnia macroptera (Moc. & Sessé ex DC.) Nied. Mascagnia microcarpa (Sandwith) W.R. Anderson Mascagnia ovatifolia (Kunth) Griseb. Mascagnia peruviana Cuatrec. Mascagnia polycarpa Brandegee Mascagnia rivularis C.V. Morton & Standl. Mascagnia schizoptera (Turcz.) Cuatrec. Mascagnia schunkei W.R.Anderson Mascagnia seleriana Loes. Mascagnia sepium (A.Juss.) Griseb. Mascagnia strigulosa (Rusby) Nied. Mascagnia tenuis Cuatrec. Mascagnia tomentosa C.E. Anderson Mascagnia tucuruensis C.E. Anderson Mascagnia vacciniifolia Nied. Mascagnia velutina C.E.Anderson Mascagnia violacea (Triana & Planch.) Nied. Forrás Mascagnia (Bertero ex DC.) Colla The Plant List Lövészárok-hadviselés A lövészárok-hadviselés a védelmi jellegű hadműveletek egyik speciális fajtája, amikor a küzdő felek megerősített pozíciókat, egymással összekapcsolt lövészárkok bonyolult rendszerét építik ki, illetve kísérleteket tesznek az ilyen védelmi rendszerek leküzdésére. Ez a hadviselési fajta a modern, 19–20. századi háborúkra volt jellemző. A lövészárok igazából akkor vált a hadviselés egyik fontos elemévé, amikor nagy előrelépés történt a gyalogság és a tüzérség tűzerejének növelésében, anélkül, hogy a páncélvédettség vagy mobilitás terén hasonló előrelépések történtek volna. A korszerű hadviselésben már a háború kezdetén az ellenség rendkívül gyors megsemmisítése volt a cél, és ennek megakadályozására kitűnő eszköznek bizonyult harcárkok, mellvédek vagy különböző bunkerek építése. A lövészárokban tartózkodó katonák védve voltak az ellenséges kézifegyverek tüzétől, bár a tüzérségi eszközök és a légierő eredményesen használható ezek támadására. Az egymással szemben álló lövészárkok közötti terület („a senki földje”) mind a kézifegyverek, mind a tüzérség tüzének teljes mértékben ki volt téve, emiatt még a sikeres támadások is jelentős veszteségeket okoztak a támadóknak, akiknek először ezt kellett leküzdeni, mielőtt közelharcban el tudták volna foglalni az ellenséges lövészárkot. A lövészárkokat először az amerikai polgárháború során alkalmazták, ahol már megjelentek a lövészárok-hadviselés alapvető elemei. A lövészárok-hadviselés legjobb példája az első világháború, amely során az antant és a központi hatalmak hadseregei, elsősorban a nyugati fronton, lövészárkok, bunkerek és szögesdrótakadályok bonyolult és jelentős véráldozatok nélkül szinte bevehetetlen rendszerét építették ki. Nagy előnye volt, hogy ellenséges tűzhatás alatt is lehetőség nyílt a saját csapatok rejtett mozgatására. A második világháborúban már a harckocsik tömeges megjelenése a lövészárkok eredményes védelmét nem tette lehetővé, de kisebb konfliktusokban vagy különleges terepviszonyok esetén ez után is alkalmazták. Előzmények A lövészárok-hadviselés, amelyben a felek lövészárkokból viselnek hadat egymás ellen, az első világháborúhoz kötődik. A védelmi célból ásott árkok harcászati alkalmazása azonban jóval régebbre nyúlik vissza. Ezeket már a rómaiak is használták, a 17. században pedig a francia Sébastien Le Prestre de Vauban továbbfejlesztette az addig használatban lévő ostromtaktikákat. Ennek ellenére a hadseregek alacsony létszáma és kezdetleges fegyverzete miatt az árkok használata gyakorlatilag az ostromok jellemzője maradt. A Vauban által kifejlesztett harcmód elterjedt és ezt használták az 1854 és 1856 között zajló krími háborúban is. Az amerikai George Brinton McClellan megfigyelőként átlátta a védelmi célokból alkalmazott árkok előnyeit, az ugyancsak amerikai Dennis Hart Mahan pedig már az amerikai polgárháború előtt javasolta azok használatát. A modern lőfegyverek és a modern tüzérség megjelenése is némi változást hozott és Hart Mahan kifejezte kétségeit a megerősített pozíciók elleni frontális támadás hasznosságát illetően. Álláspontját igazolták az 1850-es évek közepén bevezetett lőfegyverek is. Ennek ellenére sokan továbbra is a támadáson alapuló napóleoni hadviselést támogatták, mivel a mexikói–amerikai háborúban (1846–48) ez a taktika jelentős amerikai sikereket hozott. Az árkok első komolyabb alkalmazására az amerikai polgárháborúban került sor, bár ezeket a konfliktus első két évében nem igazán tartották fontosnak. 1863-tól azonban, különösen a használatban lévő karabélyok hatékonysága miatt, a gyalogság által dominált csatákban az áldozatok száma egyre jelentősebb lett és a konföderációs hadsereg egyre inkább védekezésre kényszerült, így a lövészárkok szerepe felértékelődött. Különösen a Petersburg és Richmond körzetében található hadszíntéren létrehozott árokrendszer érdemel említést, amely joggal tekinthető az első világháborúban alkalmazott lövészárkok elődjének. Ennek hossza elérte a 35 mérföldet (megközelítőleg 56 kilométer). Az árokrendszer megépítésénél gyakran használtak fatörzsekből készített mellvédeket, mivel kevés volt a műszaki katona és az ásáshoz szükséges szerszám. Egyesek még mindig kételkedtek az ilyen fajta hadviselés hasznosságában, mivel nézetük szerint az rossz hatással volt a hadsereg moráljára. Ennek megítélését illetően maga Ulysses S. Grant tábornok is ingadozott. A korai lövészárok-hadviselés legjobb példája Vicksburg és Petersburg ostroma volt. Vicksburg ostrománál az Ulysses S. Grant tábornok által bekerített könföderációs erők megerősített védelmi vonalat építettek ki, amelyben a tüzérség és a lőfegyverek számára megerősített állásokat alakítottak ki. Grant két sikertelen támadást indított és mindkét alkalommal súlyos veszteségeket szenvedett. Ezt követően a korábbi, Vauban által kifejlesztett taktikához folyamodott és ennek köszönhetően végül sikerült a védőket megtörnie. Petersburg ostrománál hasonlóan, az utánpótlási vonal elvágásával és a veszteségek következtében sikerült a konföderációs hadsereget legyőzniük. Bár a porosz–francia háborúban, a második búr háborúban és az orosz–japán háborúban is megmutatkozott a modern fegyverzet (különösen a géppuska) és a védekező céllal létrehozott lövészárkok hatékonysága, a katonai vezetők főként még mindig a támadásra koncentráltak, így a lövészárok-hadviselés széles körű elterjedésére az első világháborúig nem került sor. A lövészárok-hadviselés elterjedése Bár a fent említett tényezők (korszerű gyalogsági lőfegyverek, géppuskák elterjedése, modern tüzérség) a 20. század elejére alapjaiban változtatták meg a modern hadviselést, a legtöbb hadsereg vagy nem volt tudatában a változások következményeinek vagy nem volt hajlandó a szükséges lépéseket megtenni. Az amerikai polgárháború végére a szemben álló felek hónapokig tartó, súlyos személyi veszteségekkel járó csatározásokba bonyolódtak, de a kialakult patthelyzetet nem sikerült megtörni. Ennek ellenére az első világháború kirobbanásakor minden hadviselő fél rövid ideig tartó háborúra és a napóleoni korszakra jellemző manőverekre számított. Ennek megfelelően mind az antant, mind a központi hatalmak haderejében jelentős szerepet szántak a frontra szállított lovasegységeknek. A valóságban azonban a lovasságnak csak elenyésző szerep jutott, elsősorban a háború kezdeti szakaszában. Igen hamar kiderült, hogy a lövészárokban elhelyezkedő, géppuskával és hátultöltő fegyverekkel felszerelt, tüzérség által támogatott gyalogság szinte sebezhetetlen frontális támadással szemben. Az első csaták megvívása és a következmények elemzése után mindkét fél a másik kiépített állásainak megkerülésére és hátbatámadására koncentrált. 1914 szeptemberében kezdődött a „versenyfutás a tengerhez” néven ismert, kisebb csaták és hadműveletek sorozata, amikor a német, francia és az angol haderő egymás után próbált meg átkaroló hadműveleteket indítani. A frontvonal réseibe betörni igyekvő, majd elakadó hadseregek egyre nyugatabbra terjedő védelmi állásokat vettek fel. 1914 végére azután kialakult a belga tengerparttól a svájci határig terjedő lövészárok-rendszer, amely egészen 1918 márciusáig, a nagy német tavaszi offenzíva, majd az azt követő antant ellentámadás kezdetéig meghatározta a nyugati fronton zajló hadműveletek statikus jellegét. Az első hónapok kezdetleges, sebtében kiásott lövészárkai hamarosan jól kiépített, nemritkán betonnal megerősített védelmi állásokká fejlődtek, nemegyszer több lépcsőben, mélységben tagolt védelmi rendszerekkel, amelynek jó példája a német Hindenburg-vonal. Az így kialakított lövészárokrendszer a legtöbbször képes volt ellenállni a tüzérség összpontosított tüzének és a front egy szűk szakaszára koncentrált gyalogsági egységek támadásának is. A két frontvonal között elterülő senki földje a nyugati fronton átlagosan 90-275 méter széles volt, de helyenként ez akár 30 m-re is lecsökkent. Miután a német egységek 1917 márciusában visszavonultak a Hindenburg-vonalba, a senki földje már egy kilométer széles volt, azonban Gallipoli közelében az ausztrál és a török lövészárkokat helyenként csak 15 méter választotta el egymástól és a katonák szünet nélkül zaklatták az ellenfelet gránátokkal, aknavetőkkel, vagy éppen éjszakai rajtaütéssel. A keleti fronton a csatatér hatalmas kiterjedése és a lövészárok-hadviseléshez szükséges építőanyagok hiánya miatt nem alakult ki a nyugati frontra jellemző állóháború. Hadtörténészek az állóháború helyett a helyzetet jobban kifejező állásháború megnevezést tekintik helytállónak. Az Alpokban, ahol Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadereje csapott össze, a lövészárkok rendszere a rendkívül meredek hegyoldalakra, illetve a gleccserek belsejére is kiterjedt, egy helyen 3900 méteres magasságban (egy tüzérségi állást az Ortler csúcsára telepítettek a közeli frontvonal támogatásához). A lövészárkok kialakítását itt a kedvezőtlen időjárás és a köves-sziklás altalaj befolyásolta, egyes részeit például az Alpok gleccserein keresztül ásták (mint például Adamello–Presanella térségében). A védelmi rendszerek kiépítése Az első világháború kezdetén a brit harcászati szabályzat három vonalból álló lövészárok-rendszer kiépítését írta elő, amelyeket közlekedőárkok kötöttek össze. A közlekedőárkok és a lövészárkok kereszteződését a szokásosnál is jobban megerősítették. Az első lövészárokban csak alacsony létszámú helyőrség állomásozott, nagyobb létszámú csapatokat csak a szürkületi és hajnali időszakban vezényeltek ide. A második vonal általában 60–90 méterrel az első vonal mögött helyezkedett el, és az első vonalban védekező katonák ide vonultak vissza az ellenséges tüzérség tüze elől. A harmadik vonal további 280–460 méterrel hátrébb volt, ahol a tartalékba beosztott egységek katonái gyülekeztek, ha az ellenség által elfoglalt lövészárok visszafoglalására vagy ellentámadásra készültek. Ezt az elrendezést a tüzérség növekvő pontossága és hatótávolsága hamarosan feleslegessé tett, de a front egyes részein a harmadik vonalat elterelésként építették ki, hogy az ellenséges tüzérség tüzét ide összpontosítsa. 1915 májusában a németek értékes kincsre leltek. La Ville-aux-Bois-ban elfogták azokat a francia dokumentumokat, amelyek leírják az új védelmi rendszert. Ahelyett, hogy egy erősen védett frontvonalban gondolkodtak volna, több harclépcsőt iktattak be. A frontvonal lenne a gyéren elfoglalt előretolt állás, ami után többszörösen megerősített géppuskafészkek és fedezékek kerültek volna kifejlesztésre. Ha támadás érte volna a vonalakat, azonnal tartalékokat indítottak volna megerősíteni az állásokat. A védelem teljesen a tüzérségi parancsnok keze alá került volna. A német hadvezetés elfogadta ezt a tervet és így ők kezdték el kiépíteni így az állásaikat. Nagyobb támadások előkészítéseként gyülekezési árkokat ástak az első vonal közelében. Itt gyülekeztek azok az egységek, amelyek az első hullámban támadó csapatokat követték és felváltották. A senki földjén keresztül ideiglenes árkokat ástak, amelyek különböző célokat szolgáltak: a frontvonalat kötötték össze egy megfigyelő vagy lehallgatóállomással vagy kiindulási pontként szolgáltak egy meglepetésszerű támadásnak. A frontvonalbeli, mélységben tagolt lövészárokrendszer mögött, rendszerint a fronttól több kilométerre helyezkedett el egy vagy több, részben vagy teljesen előkészített tartalék lövészárok, amelyet az ellenség áttörése esetén a visszavonuló csapatok vagy a beérkező erősítés foglalt el. Elsősorban a német hadsereg járt az élen a mélységben többszörösen tagolt védelmi rendszerek létrehozásában – 1916-ban a Somme folyó völgyében két, egymástól egy kilométer távolságra található lövészárokrendszert építettek ki, míg ezek mögött egy harmadik, részben kész lövészárokrendszer volt előkészítve a brit áttörés esetére. A mélységben tagolt lövészárkok rendszere a sikeres támadást, illetve az áttörés esélyét szinte a nullára csökkentette le, hiszen az első vonal elfoglalása esetén a frontvonalbeli katonák visszahúzódhattak a második vonalba, vagy az itt található tartalék indíthatott ellentámadást az első vonal visszafoglalására. Mindkét oldalon a lövészárok-rendszer fő védelmi pontjain betonnal megerősített, a tüzérségi gránátoknak ellenálló, szellőzött fedezékeket építettek. Ezeket a föld felszíne alatt 2,5–5 méterre (brit) vagy akár 3–9 méterre (német) alakították ki. A német fedezékeket helyenként három szinten, betonnal megerősítve építhették és a szövetségesek támadást előkészítő tüzérségi tüzének szinte teljes mértékben ellenálltak. A németek az antant támadásai során hajlandóak voltak feladni az első vonalat és visszavonulni egy jól előkészített második vonalba, amely sikeresen tartóztatta fel az ellenség előrenyomulását, majd ellentámadást indítottak az elveszett állás visszaszerzésére. A németek alkalmazták először a mélységben való védekezés koncepcióját is, amikor a front nem egy vonalban kiásott árok, hanem akár száz méter mélyen kialakított egyéni lőállások rendszere volt. Minden lőállás tűzzel tudta támogatni a szomszédos lőállásokat, és a lőállások között előrenyomuló ellenséget több oldalról is tudták támadni. A háború vége felé a britek is hasonló védelmi rendszert kezdtek kiépíteni, de az 1918 márciusában indított utolsó német támadás idejére még nem sajátították el ezt a védelmi technikát, ami katasztrofális következményekkel járt. A franciák ezzel szemben a tüzérség támogató tüzére és a mélységben elhelyezett tartalékok ellentámadására helyezték a hangsúlyt a lövészárok-hadviselésben, nem pedig a lövészárok-rendszer mélységben történő kiépítésére. A lövészárok felépítése A lövészárkokat általában törött vagy görbe vonalban építették ki, ezért egy adott pontról mindkét irányban általában legfeljebb 10 métert lehetett belátni. Erre azért volt szükség, hogy a lövészárok egyik pontján betörő ellenséges katonák oldalazó tűzzel ne tudják támadni az árok szomszédos részeit védő katonákat, valamint ha egy tüzérségi lövedék éppen a lövészárokban robbant fel, a kirepülő repeszek is csak az árok egy kis részén okoztak sebesüléseket. A harmadik előnye a görbe vagy törött vonalvezetésű lövészároknak, hogy az ellenséges tüzérség tüzét irányító légi megfigyelők nehezebben tudtak pontos koordinátákat szolgáltatni. A lövészároknak az ellenség felé néző oldalát mellvédnek (az angol katonai terminológiában parapetnek) nevezték, itt volt egy lőpad, amelyre fellépve tüzeltek a katonák. A lövészároknak a hátország felé néző oldala volt a parados, amely a katonák hátát védte a frontvonal mögött becsapódó gránátok repeszeitől. Az árok oldalait homokzsákokkal, fapalánkokkal vagy dróthálóval erősítették meg, az árok aljára fa palánkokat helyeztek. A mellvédbe általában kémlelőlyukakat vagy réseket vágtak, amiken keresztül szemmel lehetett tartani az ellenséget. Ez lehetett egy rés a homokzsákok között, vagy akár acéllemezzel megerősített kémlelőlyuk a mellvédben. A német mesterlövészek páncéltörő lövedékkel igyekeztek a kémlelőlyukak mögött megfigyelt katonákat kilőni. Éppen ezért a mellvéd feletti megfigyelés egyik eszköze volt a periszkóp, amelynek legegyszerűbb formája egy botra erősített két tükördarab volt. A Gallipoli körüli lövészárkokban, ahol a terepviszonyok miatt az ausztrál és új-zélandi katonák állásaira kitűnő rálátása volt a török hadseregnek, kifejlesztették a periszkóppal felszerelt puskát, amely lehetővé tette a török állások elleni tüzelést a katonák veszélyeztetése nélkül. Az árok kiásásának három lehetséges módja volt: a legegyszerűbb változat szerint a katonák saját maguk előtt ásták ki az árkot, a kitermelt földből emelve a mellvédet. Ez azonban, bár egy időben akár több kilométeres arcvonalon is lehetővé tette a lövészárok kialakítását, az árkot ásó katonákat kitette az ellenség tüzének. Az árok kialakításának második változata, amikor egy teljes mélységű árok oldalfalát ásták tovább, így bár csak egy-két katona tudott egyszerre árkot ásni, de az ellenség tüzétől védve voltak. Ennek egy további változata volt, hogy a talaj legfelsőbb rétegét nem távolították el, vagyis az árok (tulajdonképpen akna) rejtve maradt az ellenség elől egészen addig, amíg teljesen el nem készült. A brit harcászati szabályzatok becslése alapján 450 katona 6 óra alatt (azaz egy éjszaka) tudott teljes mértékben kiásni egy 250 méter hosszúságú lövészárkot az első módszerrel. Elkészülte után az árok folyamatos karbantartásra szorult az ellenséges tüzérség vagy az időjárás okozta károk kijavítása érdekében. A nyugati front flandriai szakasza, ahol a világháború leghevesebb csatáit vívták, különösen nagy problémákat támasztott a lövészárokban védekező katonák számára. A tüzérség koncentrált tüze tönkretette, szétrombolta a talajvizet elvezető csatornák hálózatát, illetve a belga hadsereg felrobbantotta az alacsonyan fekvő vidéket a tengertől védő zsilipeket. Ezért a legtöbb helyen a talajvíz szintje szinte közvetlenül a földfelszín közelében volt, vagyis a lövészárkokat hamarosan ellepte a talajvíz. Ennek elkerülésére Flandriában egyes helyeken a lövészárkokat a föld felett készítették el, homokkal vagy agyaggal töltött zsákokból. Kezdetben az „árok” mindkét oldalát, de később csak a mellvédet építették meg, így a második vonal továbbra is tűz alatt tudta tartani az első vonalat elfoglaló ellenséget. A lövészárok-hadviselés földrajzi tényezői A lövészárok-hadviselés igényei miatt hamarosan átalakult a frontvonal és a hátország képe. A front közelében az utak és vasutak hagyományos hálózatát felváltotta a közlekedőárkok és kisvasútvonalak rendszere. Különösen a flandriai és észak-francia síkságon, minden kis kiemelkedés stratégiai jelentőségre tett szert, hiszen innen szemmel lehetett tartani az ellenséges vonalakat. Hatalmas küzdelmeket vívtak a legkisebb természetes vagy mesterséges kiemelkedésért, mint például a messinesi gerinc, a Kemmel melletti hegy, vagy például egy magasabb templomtorony, szélmalom vagy erdőség. A legtöbb helyen azonban a harcok olyan hevesek voltak és a kis területre koncentrált tüzérségi tűz olyan pusztítást végzett, hogy ezek a földrajzi jellegzetességek rövid idő alatt eltűntek és csak a térkép őrizte megnevezéseiket. Élet a lövészárokban A frontvonalban szolgáló alakulatok katonái általában rövid időt töltöttek az első vonalban: egy naptól két hétig terjedő időszak volt az általános, mielőtt az alakulatot visszavonták tartalékba vagy a hátországba. Az ausztrál 31. ezred katonái egy alkalommal 53 napot töltöttek az első vonalban Villers-Bretonneux közelében, de ez kivételnek számított. A tipikus frontkatona idejét a következőképpen osztotta meg: 15% az első vonalban 10% a támogató lövészárkokban 30% tartalékban 20% pihenés 25% egyéb (kórház, utazás, menet, eltávozás, kiképzés stb.) A frontvonalbeli szolgálat során ritka volt, hogy az átlagos katona részt vegyen valamilyen hadműveletben, általában évente néhányszor került sor nagyobb támadásra, védekezésre vagy egy rajtaütésre. A kiemelt harcértékű, „elit” egységek katonái természetesen sokkal több küzdelemben vettek részt, ilyen alakulatok voltak például a szövetségesek oldalán a brit reguláris hadosztályok, a kanadai hadosztály, a francia XX. hadosztály, valamint az ausztrál és új-zélandi egységek (ANZAC), vagy német oldalon a speciális kiképzésben részesült rohamosztagok. A front egyes szakaszain a háború egész ideje alatt csak minimális harctevékenységre került sor, ezért az élet a lövészárokban viszonylag könnyű volt. Amikor a sikertelen gallipoli támadás után az 1. ANZAC hadosztályt kivonták a küzdelmekből 1916 áprilisában, Franciaországba, az Armentières közelében húzódó frontszakaszra küldték az alakulatot „pihenni”. A front más szakaszain viszont szűnni nem akaró harcok dúltak, mint például a flandriai Ypres városa körüli részen, ahol a szövetséges csapatok által elfoglalt kiszögellést szinte állandó német támadások érték. Még a „csendes” frontszakaszokon is rendszeresek voltak a napi veszteségek, az ellenséges tüzérség és mesterlövészek tüze, váratlan gáztámadás vagy éppen betegség miatt. 1916 első hat hónapjában, a nagy somme-i támadás előtt a britek semmilyen jelentősebb hadműveletben nem vettek részt a nyugati fronton, ennek ellenére ebben az időszakban 107 776 fő halottat, sebesültet és hadifoglyot vesztettek ezen a frontszakaszon. A frontvonalban bevetett alakulatok veszteségei csendes időszakban is óriásiak voltak: minden 8 katonából 1 tért vissza sebesülés nélkül a hátországba. Harcrend a fronton A front egy szektorán kialakított lövészárokrendszer védelmét rendszerint egy hadtest egységei, általában három gyalogos hadosztály biztosította. Ebből két hadosztály az első vonalbeli állásokat tartotta, míg a harmadik a második vonalban, tartalékként helyezkedett el. Ezt a felosztást az alacsonyabb szinten elhelyezkedő egységek és alegységek is követték, tehát egy dandár három ezredéből kettő a frontvonalon szolgált, egy tartalékban, stb. Minél alacsonyabban volt egy egység a katonai hierarchiában, annál gyakrabban váltották fel a frontvonalról és helyezték tartalékba, majd vissza a frontra. Napközben a mesterlövészek, valamint az előretolt megfigyelők által irányított tüzérségi tűz mindenfajta mozgást rendkívül veszélyessé tett a lövészárokban. Ilyenkor szinte semmilyen tevékenységet nem lehetett végezni, ezért csak éjszaka lehetett utánpótlást kihordani, javítási munkálatokat végezni, sebesülteket és holtakat hátraszállítani, vagy a csapatok váltását lebonyolítani, az árokrendszert és a szögesdrótakadályokat karbantartani, fejleszteni, és az ellenséges pozíciókat felderíteni. Az előretolt állásokban elhelyezett fülelők igyekeztek az ellenséges őrjáratokat, munkacsapatokat vagy éppen egy támadás előkészületeit kiszúrni. A senki földjén találkozó őrjáratok általában elkerülték a közvetlen összecsapásokat, legalábbis a lőfegyverek használatát, mert ilyenkor mindkét fél tüzet nyitott a szóban forgó területre tüzérségi és gyalogsági fegyvereiből. 1915 februárjában a kanadai könnyűlovasság egységei hajtottak végre először éjszakai rajtaütést a német lövészárkok ellen, hogy foglyokat ejtsenek, felderítsék az ellenséges lövészárkot, valamint térképeket, dokumentumokat, élelmiszert és egyéb ellátmányokat zsákmányoljanak. A háború során a rajtaütések végrehajtása aztán mindkét fél számára bevett gyakorlattá vált. Elsősorban a brit hadsereg vezetése a rajtaütésekkel a katonák harci szellemét kívánták fenntartani, illetve a senki földjét igyekezték ellenőrzésük alá vonni éjszakára. A rajtaütések egyik következménye volt, hogy az ellenség katonái nem tudtak pihenni, érzékeny veszteségeket szenvedtek és általában a saját vonalakra vonták a tüzérség tüzét is. A háború első éveiben még lehetséges volt „meglepetésszerű” rajtaütést végrehajtani, de később csak gondosan megtervezett és pontosan kivitelezett rajtaütések voltak sikeresek. 1916 után az átlagos rajtaütés a gyalogság és a tüzérség pontos együttműködését kívánta meg: a rövid ideig tartó tüzérségi támadás megsemmisítette a szögesdrótakadályokat, illetve időlegesen visszavonulásra vagy fedezékbe húzódásra kényszerítette az első vonalbeli katonákat. A tüzérség tüze ekkor általában a második vonal zavarására és az utánpótlás megakadályozására váltott, míg a gyalogság betört az ellenséges vonalakba. A tüzérségi támogatás nagy hátránya volt, hogy az ellenség időben értesült a rajtaütés lehetséges helyéről és távolabbi szektorokból is mozgósíthatta tartalékait, illetve saját tüzérsége támadhatta a támadó fél kiindulási állásait. Halál a lövészárokban Az első világháború során a hadseregek személyi állományának kb. 10%-a halt meg, további 40–50% sebesülés miatt vált harcképtelenné. Összehasonlításképpen, a britek által vívott második búr háborúban a halottak aránya kb. 5%, míg a második világháborúban kb. 4,5% volt. A nyugati fronton, elsősorban a brit és a gyarmati katonákból álló egységeknél, a halottak aránya akár a 12,5%-ot is elérhette. Mivel minden frontvonalban szolgáló katonára akár három vagy több hátországbeli katona (tüzér, szállító, egészségügyi, parancsnokság, repülők stb.) jutott, a frontvonalbeli alakulatok veszteségei akár a 40–50%-ot is elérhették (halottakban), vagyis az első vonalakban harcoló katonák esélye, hogy a háborút sebesülés nélkül túléljék, szinte a nullával volt egyenlő. Az orvostudomány korabeli szintjének megfelelően a sebesültek orvosi ellátása igen kezdetleges volt, és mivel a penicillint és más antibiotikumokat ekkor még nem fedezték fel, akár a legkisebb sérülés is elfertőződhetett és vérmérgezés miatt a katona meghalt vagy a sebesült végtagot amputálni kellett. A német hadsereg feljegyzései alapján a közvetlenül nem életveszélyes lábsérülések 15%-a és a karsérülések 25%-a vezetett a sebesült katona halálához. Az amerikai hadsereg feljegyzései szerint a vérmérgezést kapott katonák 44%-a, az összes sebesült katona 50%-a és az alhasi sérülést szenvedett katonák 99%-a meghalt. Az összes sebesülés 75%-át a tüzérségi lövedékek repeszei okozták, amelyek általában nagyobb traumát okoztak, mint a gyalogsági lövedékek lőszerei. A repeszek általában szennyező anyagokat is sodortak a sebbe, amely így sokkal nagyobb valószínűséggel fertőződött el. Emiatt háromszor akkor volt a valószínűsége, hogy a sebesült katona belehal a repeszek okozta sérülésbe, mintha ugyanazt a sebesülést gyalogsági fegyver okozta volna. A tüzérségi lövedékek felrobbanása, a légnyomás is halálos sérüléseket okozhatott, a pszichológiai károsodásról nem is beszélve. A hosszabb tüzérségi támadást túlélő katonák igen gyakran sokkot kaptak, amelyet akkoriban nem ismertek fel, de poszttraumatikus stressz szindróma miatt mégis harcképtelenek lettek. A korábbi háborúkhoz hasonlóan a halálozások nagy részét fertőzéses betegségek okozták. A lövészárkokban uralkodó közegészségügyi és tisztasági viszonyok (illetve ezek hiánya) miatt általános volt a járványos hasmenés, a kolera és a tífusz megjelenése. A legtöbb katona parazitáktól és az általuk terjesztett fertőző megbetegedésektől is szenvedett, ezért mindennapos volt a fej, a haj, a testhajlatok és a ruházat fertőtlenítése. A katonák egyenruháját időnként fertőtlenítették, kigőzölték, de a hajlatokban megbúvó petékből a bolhák, tetvek hamarosan ismét kikeltek – az egyetlen megoldás a fertőzött ruházat elégetése volt. A személyes tisztálkodás hiánya és a nedves környezet gyakran vezetett a száj és a láb fertőzéseihez. A katonák másik nagy ellensége a hideg volt, mivel a téli hónapokban a nyugati és a keleti fronton jóval fagypont alá süllyedhetett a hőmérséklet és az ellenséges támadás veszélye miatt a lövészárkokban nem lehetett tüzet gyújtani. A halottak eltemetése általában olyan luxus volt, amelyet egyik fél katonái sem engedhettek meg maguknak gyakran. A senki földjén elesett katonák holtteste egészen addig ott maradt, amíg a frontvonal el nem mozdult valamelyik irányba vagy szünet állt be a harccselekményekben, bár eddigre a legtöbb holttest a felismerhetetlenségig elbomlott. Egyes frontszakaszokon, mint például Gallipoli közelében, a halottakat csak a háború után temették el. A nyugati front egykori helyszínén árkok vagy alapok kiásása során a mai napig rátalálnak az első világháborúban elesett emberek maradványaira. Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei Gyalogsági fegyverek Az első világháborús katonák felszereléséből négy fegyver volt igen fontos a lövészárokban: a puska, a szurony, a sörétes puska és a kézigránát. A britek Lee-Enfield karabélya kezdetben a lovasság fegyvere volt, innen vette át a gyalogság is, hatótávolsága kb. 1200-1300 méter volt. A háború elején a britek a monsi vagy az első ypres-i csata során a jól képzett gyalogos katonák összehangolt tüzelése révén, képesek voltak eredményesen megállítani a német támadásokat. Erre annál is inkább szükségük volt, mivel a brit expedíciós hadtestnek összesen kb. 200-300 géppuska állt rendelkezésére a háború első szakaszában. Később a briteknek már nem volt lehetőségük kellő számú lövészkatona összevonására, de eddigre tömegesen használták a géppuskákat a német hadsereg példáján okulva. A brit gyalogosok fegyverzetéhez tartozott egy 53 cm hosszú szurony, amelyet azonban hossza miatt csak nyílt terepen lehetett eredményesen alkalmazni. Ilyen helyzetben a közelharc során azonban a szurony gyakran és előszeretettel használt fegyver volt, hiszen egy lövés akár saját bajtársat is megsebesíthetett, illetve az éjszakai rajtaütés során riadóztatta az ellenséget. A brit adatok szerint a sebesüléseknek csak 0,3%-át okozták szuronnyal, de ezek a sérülések általában halált okoztak. A támadás során megsebesült ellenséges katonáknak szuronnyal adták meg a kegyelemdöfést, hogy ezzel is csökkentsék a lőszerfelhasználást és minimalizálják a hátbatámadás veszélyét. A német oldalon a legelterjedtebb gyalogsági fegyver a 7,92×57 mm-es lőszerrel ellátott (.323 kaliberes) Mauser Gewehr 98 puska volt. Kisebb tárja és az újratöltés alacsony sebessége miatt kevésbé volt alkalmas gyorstüzelésre (amit bőven ellensúlyozott a németek kezdeti fölénye a géppuskák számában és minőségében). A német katonák az S98/05 „Butcher-blade” típusú szuronyt használták, amely hossza miatt a közelharcban szintén nehezen volt használható. A legtöbb katona a szabvány szurony helyett inkább egy gyalogsági ásót élesített meg, amely méretei miatt a lövészárokban vívott közelharc során sokkal hatékonyabb volt és szükség esetén eredeti rendeltetésének megfelelően, újabb lövészárok vagy menedék kiásására is felhasználható maradt. A hadseregek szabványos fegyverzete mellett számos rögtönzött, kézzel eszkábált fegyvert használtak a katonák, mint például fából és acélból készült buzogányokat, késeket és egyéb közelharci eszközöket. A háború előrehaladtával ezek közül egyeseket szabványosítottak és a rendes felszerelés részei lettek. Az amerikai hadsereg katonáinak kedvelt fegyvere volt a sörétes puska v. (pump action shotgun), amely a közelharcban olyan félelmetes fegyver volt, hogy a németek hivatalosan elítélték használatát, és kijelentették: minden hadifogoly, akinél ilyen fegyvert találnak, az életével fizet. Az amerikai hadsereg a shotgun speciális változatát kezdte a lövészárokban harcoló egységeknél rendszeresíteni, amelyet rövidebb cső, nagyobb tárkapacitás, a cső köré kialakított hőszigetelés és az M1917 szurony felszerelését lehetővé tévő kiegészítők jellemeztek. Egyes brit, ausztrál és új-zélandi katonák is előszeretettel használtak lefűrészelt csövű sörétes puskákat, amelyeket azonban sportlőfegyverekből alakítottak át. A lövészárok-hadviselés egyik jellegzetes fegyvere a kézigránát volt, amelyet elsősorban védelmi harc során, a nyílt terepen át támadó ellenség támadására vetettek be. Mindkét fél rövidesen különleges egységeket hozott létre a kézigránátos támadások kivitelezésére. A kézigránát lehetővé tette az ellenség támadását anélkül, hogy a katona kitette volna magát az ellenség tüzének és a gránát repeszhatása miatt nem is kellett pontos találatot elérni. A németek és a törökök már a háború elején jól el voltak látva kézigránátokkal, de a brit hadsereg az 1870-es években feloszlatta a gránátos csapatokat és a háború elején a katonáknak kellett rögtönzött bombákat barkácsolni. 1915 vége felé kezdték csak ellátni a fronton harcoló csapatokat megfelelő mennyiségű Mills típusú kézigránáttal. Géppuska A géppuska talán a lövészárok-hadviselés egyik legjellegzetesebb és legrettegettebb fegyvere, amely mindenkiben a senki földjén keresztül előrenyomuló gyalogságot letaroló fegyver képét idézi fel. A német hadvezetés már röviddel a feltalálása után támogatta a géppuskák rendszeresítését és 1904-re 16 egységet szereltek fel a fegyverrel, összesen kb. 12 000 db állt rendelkezésükre. A géppuskás egységeket általában a könnyű gyalogsági (Jäger) ezredek támogatására osztották be. Míg 1914-ben a britek két Vickers gyártmányú géppuskát rendszeresítettek ezredenként, a németek hatot, az orosz hadsereg pedig nyolcat. Ezzel ellentétben az amerikai hadseregben csak 1917-re sikerült elérni, hogy minden gyalogsági egységnél legalább egy géppuska legyen. 1915 után a német hadseregben az MG 08/15 géppuska terjedt el, ezt a központi hatalmak haderei is előszeretettel használták. Gallipolinál és a Palesztinában vívott harcok során előfordult, hogy a gyalogos egységek katonái törökök voltak, de az alegységekhez beosztott géppuskákat német katonák kezelték. A brit főparancsnokság kezdetben - tanúbizonyságot téve arról, hogy még nem készültek fel a modern hadviselésre - nem támogatta a géppuskák alkalmazását, mivel ezeket a fegyvereket túlságosan „sportszerűtlennek” tartotta, és mivel úgy gondolta, hogy a katonákat a támadással szemben a védekezésre sarkallja. Sir Douglas Haig brit tábornok 1915-ben állítólag azt mondta: „A géppuska jelentőségét túlbecsülik, kettő darab ezredenként több, mint elegendő”. Emiatt a Brit Expedíciós Hadtestnek összesen kb. 200-300 géppuska állt rendelkezésére 1914-ben. Csak 1915-ben került sor a Géppuskás Hadtest (Machine Gun Corps) kialakítására, amelynek feladata a nehéz géppuskák kezelőszemélyzetének kiképzése és hatékony géppuska-alegységek biztosítása volt. 1917-re már minden brit gyalogsági században négy géppuska volt, amely jelentősen megnövelte az alegységek tűzerejét. A gyarmati alakulatok közül a kanadai hadsereg az élen járt a géppuska alkalmazásában, elsőként használtak területtüzet és közvetett irányzású tüzet, a francia hadsereg volt tisztje, Raymond Brutinel vezérőrnagy irányításával. A nehézgéppuska kezelése nagy szakértelmet kívánt és a lövészárok rendszerében a géppuskaállások kialakítása szinte tudománynak számított, mivel igen pontosan kellett kialakítani az egymást fedő tüzelési szektorokat. A géppuskát kezelő katona nagy pontossággal tudta tűz alatt tartani az ellenséges lövészárok bizonyos pontjait vagy éppen a saját szögesdrót-akadályokon nyitott átjárót, időnként közvetett irányzással az ellenséges lövészárkokat. A nehézgéppuskák kezelőszemélyzete akár nyolc fő lehetett, akik részt vettek a szállításban, összeszerelésben, karbantartásban és a lőszerutánpótlásban. Tömegük miatt ezek a fegyverek alkalmatlanok voltak a támadó hadműveletekben való részvételre, de védelmi helyzetekben annyira jól kihasználhatók voltak, hogy nagymértékben hozzájárultak az első világháborús frontok megmerevedéséhez. Aknavető Az aknavetőket az ellenséges lövészárokban rejtőzködő, a közvetlen irányzású fegyverek ellen védett katonák támadására, az ellenséges drótakadályok átvágására, illetve a lövészárok egy adott pontjának vagy egy fedezéknek a lerombolására használták. 1914-ben a britek összesen 545 aknavetőgránátot lőttek ki, 1916-ban ez a szám 6 500 000 volt. A brit hadsereg a Stokes aknavetőt rendszeresítette, amely a modern aknavetőkhöz hasonló fegyver volt. Bár űrmérete alapján csak könnyű tüzérségi fegyvernek számított, kezelése egyszerű volt, mivel a modern aknavetőkhöz hasonlóan az aknagránátot csak be kellett helyezni a vetőcsőbe. A németek többféle aknavetőt fejlesztettek ki és rendszeresítettek, amelyek különböző űrméretűek voltak: a legkisebb a gránátvető volt a (Granatenwerfer), ezt követte az aknavető (Minenwerfer), majd a Ladungswerfer, amely kb. 1000 méteres távolságra akár 90 kg-os robbanótöltetet juttatott célba. Tüzérség Az első világháborús csatatereket a tüzérség uralta, ahogyan manapság a légierő uralja a modern csatateret. A háború során indított gyalogsági támadások általában csak tüzérségi előkészítés után voltak sikeresek, és amint az előrenyomuló gyalogság kikerült a saját tüzérség hatótávolságából, a támadás szinte minden esetben elakadt. Az ellenséges vonalak, erődítések, szögesdrótakadályok közvetlen támadásán kívül a tüzérségi eszközök mozgó tűzzel is támogatták a gyalogság előrenyomulását. Időnként tüzérségi párbajt vívtak a szemben álló felek ütegei. A tüzérségi eszközök általában hagyományos robbanóanyaggal töltött repeszgránátokat tüzeltek, bár a háború során kifejlesztették a mérgező gázzal töltött lövedékeket is. A britek kísérleteket végeztek gyújtólövedékek kifejlesztésére is. A csatatéren használt tüzérségi eszközök két fő típusa az ágyú és a tarack volt. Az ágyúk általában magas csőtorkolati sebességű lövedéket tüzeltek, amelyek lapos röppályán közelítették meg a célpontot, hatótávolságuk is nagyobb volt. A tarackok lövedékének kezdősebessége alacsonyabb volt és meredekebb röppályán haladt, ezzel mélyen a földbe ásott fedezékeket is lehetett támadni. A németek kifejlesztettek egy 420 mm űrméretű tüzérségi eszközt, amely 20 tonna tömegű volt, és 1 tonna tömegű gránátot 10 km-es távolságra lőtt el. A korabeli tüzérségi eszközök egyik legfontosabb újítása a hidraulikus hátrasiklás-csökkentő rendszer volt, amely lényegesen megnövelte a tüzérség pontosságát. A célpont koordinátáinak felderítése után már nem kellett minden lövés leadása után újra becélozni a tüzérséget. A tüzérség tüzének vezetéséhez lőelemekre van szükség, amelynek két fő eleme a löveg csövének emelkedési és oldalszöge. A lőelemek meghatározása kezdetben tüzérségi megfigyelők közreműködését igényelte, akik megfigyelték az első gránátok becsapódását és szükség esetén módosították a lőelemeket. Az első, pontatlan lövések azonban figyelmeztették az ellenséget, hogy tüzérségi támadás várható és így a katonáknak volt idejük fedezéket keresni. 1917-re új eljárást fejlesztettek ki, az előre jósolt tűzcsapást (angolul Predicted Fire), ami lehetővé tette a pontosabb célzást próbalövések nélkül is. Ekkor a regisztrációs lövéseket a hátországban, egy ismert pontra adták le, majd ezután a tüzérséget előremozgatták a lőállásba, ahonnan már éjszakai vagy mélységi tűzcsapás leadására is lehetőség volt. Gáz A franciák voltak az elsők, akik az első világháború alatt vegyi fegyvert (könnygázt) vetettek be. A németek először 1915 januárjában, Bolimów városnál használtak xilil-bromidot tartalmazó lövedékeket. A mérgező gázok első nagyarányú, harctéri alkalmazásra 1915. április 22-én a második ypres-i csata kezdetén került sor, amikor a németek klórgázzal támadták a francia, kanadai és algériai csapatokat. A támadás során a 15 000 francia katonából 5000 azonnal meghalt. A foszgén első alkalmazására 1915 decemberében került sor és hamarosan ez lett a legnagyobb mennyiségben bevetett vegyi fegyver – a klórgáznál 18-szor kisebb adag már halálos és sokkal nehezebb volt felderíteni. A vegyi támadásokban mustárgázt is bevetettek, amelyet szintén nehéz volt felderíteni, az általa okozott sérülések olyan súlyosak voltak, hogy a sebesültek általában sosem tértek vissza a csatatérre. Összesen 50 965 tonna könnygázt, hólyaghúzó vagy a tüdőt roncsoló vegyi anyagot vetettek be a konfliktusban mindkét oldalon, ideértve a klórt, foszgént és mustárgázt is. A hivatalos adatok szerint a vegyi támadásokban körülbelül 1 176 500 fő sebesült és 85 000 fő halt meg. A vegyi fegyverek alkalmazásának első módszere közvetlenül a csatatéren a tárolótartályok megnyitásával történt. Ez a módszer csakis kedvező szélviszonyok esetén volt használható, és a korabeli meteorológiai ismeretek kezdetlegessége miatt sokszor előfordult, hogy a tartályok szelepeinek kinyitása után a szél megfordult és a támadó állásai felé sodorta a mérgező gázfelhőt. Másik probléma volt, hogy a tartályokat az első vonal előtt, a senki földjén kellett elhelyezni, ahol ki voltak téve az ellenséges gyalogság és tüzérség tüzének. A háború későbbi szakaszában a vegyi anyagok célba juttatására tüzérségi tölteteket vagy repülőgépet alkalmaztak. Egyéb felszerelések Sisakok A háború első éveiben sem az antant, sem a központi hatalmak hadseregei sem rendszeresítettek acélsisakot a gyalogság számára. Ehelyett textilből vagy bőrből készült sisakot viseltek, amely természetesen semmilyen védelmet nem nyújtott a lövedékek és repeszek ellen. A német katonák a hagyományos csúcsos Pickelhaube sisakot viselték, a bőrből készült sisakot huzattal védték a szennyeződésektől. Miután a frontvonalak kezdtek megmerevedni a nyugati fronton, drasztikusan megnőtt a fejsérülések száma. A franciák vezették be az első acélsisakot, amit tervezője, August-Louis Adrian után Adrian-sisaknak hívtak. Később ezt a sisakot a belga és az olasz hadsereg is átvette. Ezzel egy időben a britek is saját acélsisakjuk kifejlesztésén dolgoztak. A francia változatot megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy nem nyújt megfelelő védelmet és nehezen lehet nagy mennyiségben előállítani. A végleges változatot tervezője (John L. Brodie) után Brodie-sisaknak nevezték el, a sisak széles pereme védelmet nyújtott a magasról lehulló repeszek ellen, de a viselő nyaka védtelen maradt. Amikor az Egyesült Államok belépett a háborúba, az amerikai haderő katonái is ezt a sisakot kapták, bár közülük néhányan inkább a francia Adrian-sisakot részesítették előnyben. A német oldalon a pickelhaube sisakot a Stahlhelm vagyis „acélsisak” váltotta fel 1916-ban. Az olasz hadsereg különleges alakulatai az ókori Róma légiósainak sisakjához hasonló acélsisakot viseltek. A fent említett sisakok egyike sem nyújtott védelmet az arc vagy a szem részére, ezért például a géppuskások számára speciális védőszemüvegeket terveztek. Szögesdrót A lövészárok-hadviselésre jellemző védelmi hadműveletek egyik legfontosabb eleme – a géppuska mellett – a szögesdrót volt. A szögesdrótakadályok jelentősen lelassították vagy megakadályozták a támadó gyalogság rohamát, enélkül a gyalogos vagy lovas egységek rohamtempóban, jelentősen kisebb veszteségekkel tudták volna elérni az ellenséges lövészárkot vagy géppuskafészket. A szögesdróton fennakadó gyalogságra azonban a védők koncentrált tüze zúdult. B. H. Liddell Hart angol hadtörténész a szögesdrót és a géppuska szerepét emelte ki, amelyek miatt megmerevedtek a frontok. A szögesdrót-akadályok felállítása általában az éj leple alatt folyt, kezdetben fa karókat vertek a földbe és ez tartotta a szögesdrótot. Később a németek kifejlesztették (és az antant haderői átvették) a vas tartóoszlopot, amelynek vége dugóhúzóra emlékeztetett (francia neve queue de cochon, azaz malacfarok volt) és amelyet nem kellett kalapálni, így kevesebb zajt csaptak vele éjszaka. A szögesdrót-akadályok leküzdésére egyik hadseregnek sem sikerült kifejleszteni hatásos megoldást. Az egyik lehetőség volt összpontosított tüzérségi tűzzel megkísérelni az akadály lerombolását, a legtöbbször ez azonban csak összegubancolta a drótokat. A másik lehetőség volt drótvágóval felszerelni az első hullámban támadó katonákat, azonban az antant katonái legtöbbször nem voltak képesek ezt a feladatot teljesíteni, a kis területre összpontosított ellenséges tűz miatt. A háború vége felé kitolható, vagy rakétával kilőhető nyújtott töltetekkel próbálkoztak átjárót nyitni a szögesdrót-akadályokon, később ezt (a brit katonai szaknyelvben Bangalore torpedo néven ismert) módszert a második világháborúban az aknamezőkön való átjárónyitásra is alkalmazták. Repülők A lövészárok-hadviselésben, a korszak technikai fejlettségének megfelelően, a repülők szerepe az ellenséges állások felderítésére és a saját tüzérség tüzének irányítására korlátozódott. A levegőből végzett felderítésre alkalmaztak még meleg levegővel vagy héliummal töltött ballonokat is, de az ellenséges hátország megfigyelésére, a csapatok mozgásának felderítésére csak a repülők voltak alkalmasak. Ekkor a vadászrepülők feladata arra korlátozódott, hogy védelmet nyújtsanak a saját felderítőrepülőknek és megsemmisítsék az ellenség felderítőit, de legalábbis megnehezítsék tevékenységüket. A feladat teljesítése érdekében először ki kellett vívni a légi fölényt a front egy adott szakasza felett. A tüzérségi megfigyelők feljegyezték, hogy a tüzérségi gránátok hol csapódnak be és ennek megfelelően módosították a tüzérségi lőelemeket. A felderítő repülők feladata az ellenséges lövészárkok feltérképezése (kezdetben kézzel rajzolt térképen, csak később fénykép alapján), a csapatok mozgásának felderítése, valamint az ellenséges tüzérség állásainak bemérése volt. Az első repülők téglákat vittek magukkal, amiket az ellenséges állásokra hajítottak, mielőtt bevett gyakorlat lett volna a kézzel vagy bombavető szerkezettel célba juttatott robbanótöltet alkalmazása. A légierő másik alkalmazási területe az ellenséges állások felderítése és a tüzérség tüzének irányítása volt. A tüzérségi megfigyelők igen gyakran lehorgonyzott léggömbökben vagy léghajókban tartzkodtak, ahonnan kezdetben jelekkel, zászlókkal, majd később vezetékes telefon segítségével kommunikáltak a tüzérekkel. Új fegyverek a lövészárok-hadviselésben 1917-1918-ra mindkét fél új fegyvereket fejlesztett ki, amellyel a nyugati fronton kialakult állóháborút akarták megtörni és a háború kezdeti szakaszára jellemző mozgó támadó hadműveletekhez visszatérni. Bár ezek a fegyverek valóban megváltoztatták a modern hadviselést, de tömeges alkalmazásukra csak a második világháború során került sor és ezért az első világháború kimenetét érdemben nem befolyásolták. A franciák vezették be 1916 tavaszán a Fusil-Mitrailleur Mle 1915 CSRG (Chauchat) golyószórót, és 1918-ra több, mint 250 000 ilyen fegyvert állítottak hadrendbe. Az elképzelés szerint a katonák támadás közben területtüzet zúdítottak volna az ellenséges vonalakra. Több, mint 80 000 francia katonát szereltek fel az RSC 1917 félautomata golyószóróval, szintén hasonló célból. Az FT 1917 harckocsikra is a nyílásokon át tüzelő automata fegyvereket szereltek. A britek a harckocsikban látták az esélyt az frontok áttörésére, mivel azok át tudtak kelni a senki földjén és a szögesdrót-akadályokon, bizonyos mértékben a lövészárkokon is. A kezelőket a páncélzat megvédte a kézifegyverek és a géppuskák tüzétől. A harckocsik átjárót tudtak nyitni a támadó gyalogságnak, amely a harckocsikat kísérve elfoglalta és megtartotta az ellenséges állásokat. Az első tankok azonban nagyon lassúak és megbízhatatlanok voltak, és nem nyújtottak elég védelmet a tüzérségi lövedékekkel szemben. Ezeket a problémákat a háború utolsó évére sikerült áthidalni és a harckocsit tömeges bevetése jelentős mértékben megkönnyítette a brit hadsereg utolsó hadműveleteit. A francia hadsereg a német géppuskafészkek és betonnal megerősített fedezékek megsemmisítésére vetette be a haditengerészet által rendszeresített Hotchkiss 37 mm-es ágyú tábori változatát, amelyet kezdetben nagy rombolóerejű lövedékekkel, de később páncéltörő lövedékkel is használtak - így ez lett az első harckocsi-elhárító ágyú. A németek egyik jelentős újítása volt a lángszóró (Flammenwerfer) alkalmazása, amit először 1915. június 25-én francia, majd június 30-án brit állások ellen vetettek be. A technológia azonban kezdetleges volt és 1917-ig ezek az eszközök nem nagyon terjedtek el. 1918-ra a továbbfejlesztett, könnyebb és megbízhatóbb változat a német rohamcsapatok („Stosstruppen”) egyik legkedveltebb fegyvere lett. A géppisztolyok első változatai is az első világháború alatt készültek el, elsősorban az ellenséges lövészárokban végrehajtott rajtaütések igényei miatt. A lövészárokban való gyors mozgást lehetővé tevő, nagy tűzgyorsaságú, rövid távon hatásos és könnyű fegyverek, mint például az MP 18, 1918-tól a német rohamcsapatok (Stosstruppen) fő fegyverévé váltak. A géppisztolyok olyan nagy benyomást tettek az antanthatalmak vezetőire, hogy a versailles-i békeszerződések kifejezetten megtiltották további fejlesztésüket, ennek ellenére 1920–1939 között sorozatban készültek újabb és újabb változatok az olasz, német, osztrák, magyar, szovjet, francia, brit és amerikai hadseregben. Találékonyság a lövészárok-hadviselésben A lövészárokba kényszerített katonák kitűntek találékonyságban is. A legelképesztőbb ötleteket valósították meg és próbálták ki a harcok során. Ilyenek voltak például a különböző dobó eszközök, melyek segítségével nagyobb távolságra tudták eljuttatni a gránátokat. Aknák Míg a Somme folyó völgyének mészköves altalaja kifejezetten alkalmas volt földalatti aknák és alagutak ásására, megfelelő vízelvezetéssel a vízzel telített flandriai harcmező is megfelelt a földalatti hadviselésre. Különleges alagútásó századokat (az angol katonai szaknyelvben „tunneling companies”) hoztak létre az alagutak kiásására, tagjaik általában a civil életben bányászok voltak. Az alagutat a senki földje és az ellenséges vonalak alá ásták, megrakták robbanóanyaggal és általában egy támadással szinkronizálva felrobbantották. A robbanás megrongálta vagy megsemmisítette a környező védműveket, az ellenség lövészárkát és nagyméretű krátert hagyott hátra, amelyet a támadó katonák könnyedén elfoglalhattak és megvédhettek. Amennyiben a tűzszerészek egy ellenséges akna vagy alagút készítését észrevették, ellenaknát igyekeztek ásni, amelyet felrobbantva meg lehetett semmisíteni a készülő aknát. Időnként éjszakai támadásokra is sor került, amelyeknek legfontosabb célpontja az ellenség aknájának megsemmisítése, más esetekben a föld alatt vívtak közelharcot az aknaásó katonák. 1916. július 1-jén a somme-i offenzíva első napján is aknákat robbantottak a britek a német vonalak alatt. A legnagyobb aknák az Y Sap akna és a Lochnagar akna volt La Boiselle közelében, mindkettőben 24 tonna robbanóanyagot helyeztek és a robbanás törmelékei 1200 méter magasra repültek. 1917. június 7-én hajnali 03:10-kor a britek 19 aknát robbantottak fel egyszerre a messinesi magaslat elleni támadás előkészítéseként. Az aknák átlagosan 21 tonna robbanóanyagot tartalmaztak. A támadás előestéjén Herbert Plumer tábornok, a brit parancsnok a következő megjegyzést tette tisztjeinek: „Uraim, elképzelhető, hogy holnap nem írunk történelmet, de az biztos, hogy megváltoztatjuk a földrajzot.” A robbanás következményeként a német arcvonalban összesen 10 000 katona vesztette életét és a betörő brit katonák délelőtt 10 órára az összes kitűzött célt elfoglalták. A messinesi és más robbantások kráterei a mai napig láthatók az első világháborús csatatereken: egyeseket a visszatérő lakosság feltöltött, de mások mint emlékművek megmaradtak, mint például a „Pool of Peace” Spanbroekmolen közelében. Lövészárok-hadműveletek Hadászati alapok A lövészárok-hadviselés hadászati alapelve a kialakított védelmi pozíció megtartása volt, illetve támadás során az ellenséges lövészárok-rendszer elfoglalása és betörés az ellenség hátországába. Mivel a védekezéshez rendelkezésre álló eszközök ekkor még jóval felülmúlták a támadók rendelkezésére álló eszközöket, az eredmény igen költséges állásháború lett, amelyben mindkét fél a másik erőforrásainak kimerítésére törekedett, míg végül az Egyesült Államok hadba lépésével és Németország kimerülésével végleg az antanthatalmak felé billent a mérleg nyelve. A nehézségek egyik oldalon sem tartották vissza az ambiciózus parancsnokokat attól, hogy nagyszabású támadó hadműveleteket tervezzenek és hajtsanak végre, mivel a világháború előtti katonai doktrínának megfelelően támadó harc során kivívott végső győzelemre törekedtek. A brit csapatok főparancsnoka, Douglas Haig tábornok állandóan a német vonalak áttörésére törekedett, amit aztán a lovasegységek bevetésével szélesített volna ki a mélységben. Az 1916-ban a Somme mellett és 1917-ben Flandriában indított brit támadásoknak is ez volt a célja, de mindkettő igen hamar elakadt és a háború legnagyobb veszteségeket okozó összecsapásaivá fajultak. A németek az első háborús hónapok hadműveletei után 1915-ben megkísérelték az áttörést a második ypres-i csata során, de 1916-ban a Verdun elleni támadásnak egyetlen célja volt: hogy felmorzsolják a várost védő francia erőket. Harcászat A lövészárok-hadviselés egyik legmeghatározóbb és a legtöbb ember számára ismerős eleme a senki földjén keresztül, feltűzött szuronnyal rohamozó katonák képe, akik az ellenséges lövészárok előtt telepített szögesdróton fennakadva, a géppuskák tüzében lelik halálukat. A frontális támadás (attaque à outrance) a korabeli hadseregek bevett eljárása volt, annak ellenére, hogy már az amerikai polgárháború végén is megmutatkozott hiábavalósága. A háború során végrehajtott rohamok közül alig néhány volt sikeres, de legtöbbször mindegyik óriási véráldozatokat követelt meg a támadótól. A másik, sokkal sikeresebb harcászati eljárás az éjszakai támadás volt, amit a senki földjén kialakított előretolt állásból indítottak és célja a szögesdrót-akadályok felszámolása után az ellenséges lövészárok ideiglenes elfoglalása egy rövid szakaszon. 1917-re a németek kialakították a beszivárgás technikáját, amikor jól felszerelt és kiképzett katonák kis csoportja hajtott végre támadást a front egy gyenge szakasza ellen, majd a megerősített pontokat elkerülve a hátországban folytatták tevékenységüket. A beszivárgások, rajtaütések sikerét, a támadás időtartamát a legtöbb esetben korlátozta az előretolt egységekkel való kapcsolattartás, illetve a katonák ellátásának nehézsége. A frontális támadás során nagy szerep jutott a tüzérség tüzének, amelynek két fontos célja volt: a tüzérségi előkészítés során általában igyekeztek megsemmisíteni a szögesdrót-akadályokat, a lövészárkot és a felderített megerősített pontokat, megsemmisíteni vagy demoralizálni az ellenséges katonákat és megakadályozni megerősítésüket. Az előkészítés időtartama változó, néhány perctől akár több napig is terjedhetett: az 1916-os brit támadást a Somme mentén 8 napig tartó tüzérségi támadás készítette elő, amelynek így sem sikerült átvágni a szögesdrótot és megsemmisíteni a betonnal megerősített német fedezékeket. A tüzérségi előkészítés problémája, hogy az ellenség számára jól megjelölte, hogy a front melyik szakaszán várható támadás és ennek megfelelően lehetett elhelyezni a mélységben a tartalékokat. A tüzelés beszüntetése után a védőknek általában volt annyi ideje, hogy elfoglalják állásaikat és teljes készenlétben várták a támadókat. A tüzérség másik feladata volt az előrenyomuló gyalogság támogatása mozgó tűzzel, illetve az ellenséges ellentámadás megakadályozása zárótűzzel. A tüzérség másik eljárása volt, hogy a támadás megindítása előtt egy adott célpontra zúdítottak tüzet, majd a gyalogsági támadást megelőzően a tüzet a következő célpontra összpontosították és így tovább (angolul lifting barrage). A gyakorlatban a gyalogság szinte sosem tudott olyan gyorsan előrenyomulni, amilyen gyorsan a tüzérség tüzét mozgatták, ezért kifejlesztették a mozgó tűz (creeping barrage) eljárást, amelyben a tüzérségi tűz gyakran, de kis léptékben mozgott előre, időt hagyva a gyalogságnak az ellenséges állások elfoglalására és a helyzet stabilizálására. A támadás célpontjainak elfoglalása azonban csak időleges sikert jelentett, a célpontot meg is kellett tartani az ellenség tüzérségének és gyalogságának ellentámadásával szemben. Ehhez viszont a megerősített állások építéséhez szükséges eszközökre és anyagokra – ásó, lapát, homokzsák, szögesdrót –, valamint időre volt szükség. A németek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minden elvesztett állás visszaszerzésére a leghamarabb ellentámadást indítsanak, ami kezdetben igen sikeres volt. 1917-re a brit hadsereg korlátozta az előrenyomulás lendületét és a katonák felkészültek a német ellentámadás visszaverésére. A brit tüzérség egy részét a frontvonal mögé vonták össze, és nem is vettek részt a tüzérségi előkészítésben; egyetlen feladatuk az ellentámadás során a saját egységek támogatása volt. Hírközlés Az első világháborús hadműveletekben a hírközlés megbízhatatlansága mindkét félnek nagy nehézségeket jelentett. A drót nélküli hírközlési eszközök még igen kezdetlegesek voltak, ezért a hadseregek mindenhol az előre telepített eszközökre, a telefonra, távíróra, vagy jelzőzászlókra, futárokra és postagalambokra voltak utalva. Az üzenetek igen gyakran nem vagy csak később értek célba, különösen akkor, amikor alegységek üzeneteit magasabb szintre, dandár-, hadtest- vagy hadsereg-parancsnokság felé továbbították. Ennek következtében az előre elkészített tervek mellett a legtöbb küzdelmet a század- és szakaszparancsnokok döntötték el, akik a front egy-egy szakaszán közvetlenül irányították a küzdelmet és nem volt lehetőségük sem a szomszédos egységekkel, sem a magasabb szintű parancsnokságokkal kommunikálni a csata során. A zászlóalj vagy ezred szintje felett a parancsnokoknak lényegében semmi esélye nem volt a csata kimenetelét érdemben befolyásolni a rendelkezésre álló információ hiánya miatt. Helyi áttöréseket igen gyakran nem tudtak kihasználni, mert a szükséges erősítés csak jóval később ért a helyszínre, a tüzérség pedig nem tudott a változó helyzethez alkalmazkodni, nem tudta tüzével a saját csapatok előrenyomulását követni. A lövészárok-hadviselés egyéb példái 1945 után A második világháborút követő nagyobb háborúkban a lövészárok-hadviselés igen ritka. Hagyományos hadműveletekben általában két, harckocsikkal és gyalogsági harcjárművekkel felszerelt és légierővel támogatott haderő csapott össze, amely a világháborúra jellemző összfegyvernemi hadműveletek vív egymással. A lövészárok-hadviselés egyes elemei felbukkantak a kínai polgárháború, a koreai háború és a vietnámi háború egyes csatáiban. A hidegháború során a NATO hadseregeket felkészítették az ún. szovjet stílusú „lövészárok-rendszerek” leküzdésére, ezzel szemben a Varsói Szerződés hadseregei komplex erődítmények kialakítását gyakorolták a csatatéren, és az ehhez a harcmodorhoz illő haditechnikai eszközöket (árokásó gép) fejlesztettek és állítottak hadrendbe. A lövészárok nagyszabású alkalmazására a második világháborút követően az irak–iráni háborúban került sor. Mindkét hadsereg korszerű kézifegyverekkel szerelte fel katonáit, viszont mindkét oldalon elégtelen volt a páncélos csapatok és a légierő támogatása, illetve a katonák felkészítése az összfegyvernemi hadműveletek végrehajtására. Ennek következtében visszatértek a lövészárok-hadviselés klasszikus elemei, a lövészárkok és megerősített pozíciók, géppuskafészkek, szuronyroham, a szögesdrót alkalmazása a gyalogság ellen, frontális támadás az ellenség megerősített pozíciói ellen, illetve vegyi fegyverek alkalmazása (amelyet az iráni hadsereg ellen vetett be Szaddám Huszein). A nyolc évig tartó háború mindkét félnek milliós veszteségeket okozott, mielőtt 1988-ban fegyverszünetet kötöttek. 1992–1996 között a délszláv háborúban is felbukkantak a lövészárkok, Szarajevó ostroma során a védők a városon kívül és a városon belül is kialakítottak egy lövészárkon alapuló védelmi vonalat. A védelmi vonalba integrálták az épületeket és építményeket, ennek egyik példája a Trebević közelében az 1984-es téli olimpiára épített bobpálya, amit a bosnyák védők és a szerb támadók is kihasználtak az ostrom különböző szakaszában. Az 1998–2002 között vívott etióp–eritreai háborúban is kiterjedt lövészárokrendszert hoztak létre a küzdő felek. A két Korea, valamint Pakisztán és India között kialakult demarkációs vonalak a korábbi összecsapásokban kialakult frontvonalak maradványai, amelyeket több kilométeres lövészárkok és megerősített pontok rendszere, Koreában ezen felül több millió akna telepítésével létrehozott aknazár jellemez. Dearborn megye (Indiana) Dearborn megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Indiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Lawrenceburg. Lakosainak száma 49 904 fő (2013. július 1.). Dearborn megye Franklin, Butler, Hamilton, Boone, Ohio és Ripley megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: (27686) 1981 ES21 A (27686) 1981 ES21 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Dumb és Dumber kettyó A Dumb és Dumber kettyó (eredeti cím: Dumb and Dumber To) egy 2014-es amerikai vígjáték, melyet közösen írt és rendezett Bobby Farrelly és Peter Farrelly. Ez a folytatása az 1994-ben bemutatott Dumb és Dumber – Dilibogyók című filmnek. A főszereplők Jim Carrey, Jeff Daniels, Laurie Holden és Kathleen Turner. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2014. november 14-én mutatta be az Universal Pictures, Magyarországon a következő hónapban szinkronizálva, december 11-én a Freeman Film jóvoltából. A film vegyes kritikákat kapott a kritikusoktól. A Metacritic oldalán a film értékelése 35% a 100-ból, ami 31 véleményen alapul. A Rotten Tomatoeson a Dumb és Dumber kettyó 26%-os minősítést kapott, 94 értékelés alapján. A film középpontjában ismét a két töketlen, Lloyd Christmas (Dumb) és Harry Dunne (Dumber) áll, akik 20 év után útra kelnek, mielőtt még Lloyd felfedi a legjobb barátja előtt, hogy a szanatóriumban töltött ideje alatt végig színlelt, hogy őt megtréfálja. Hamarosan tudomást szereznek arról, hogy Dumbernek van egy elveszett lánya, akit meg kell megkeresniük. Llyod Mary Swanson után ismét szerelmes lesz. Történet Húsz évvel az első film eseményei után Lloyd Christmast (Jim Carrey) szanatóriumban kezelik, amióta a régi szerelme, Mary Swanson (Lauren Holly) elutasította őt. Ahogy Harry Dunne (Jeff Daniels) minden egyes héten meglátogatja a legjobb barátját, hamarosan rájön, hogy Lloyd végig szimulálta az egész rendellenes életét egy poén miatt. Lloyd úgy dönt, hogy elhagyja a helységet Harry-vel és elmennek a lakására. Amikor odaérnek, Harry elmondja az orvosi problémáját: rossz az egyik veséje és szüksége van egy donorra, aki új vesét tud adni. Mindketten azt a döntést hozzák, hogy elmenjenek Harry régi otthonához, de ott sajnos a szülei veséi nem megegyezőek az övével, mert nem a vér szerinti őseiről van szó, az igaziak viszont meghaltak. A ház elhagyása során az apja átad egy doboznyi felhalmozott levelet Harrynek, amiket az elköltözése miatt semmilyen úton-módon nem tudott megkapni. Ezek közül az egyik egy képeslapot tartalmaz a régi barátnőjétől – Fraida Felcherről (Kathleen Turner) még 1991-ből. Az áll rajta, hogy terhes és hívja fel, mert szüksége van rá. Elmennek Fraidához, aki épp a család temetkezési vállalatánál tartózkodik. Fraida bevallja, hogy van egy lányuk, Fanny, akit beadott lelencbe, mert szüksége volt a pénzre. Írt Fannynak rengeteg levelet, de ő elolvasatlanul visszaküldte az összeset azzal a búcsú mondattal, hogy: Vissza a feladónak, kérlek több levelet ne küldj. Fraida mutat mindkettejüknek egy képet Fannyról, aki megtalálható az interneten; Lloyd azonnal beleszeret Fannyba, miután látja a képet róla. A páros úgy dönt, hogy megkeresik Fannyt, miután vesznek egy halottaskocsit a szalonból, amivel készülnek elmenni Marylandbe, ahol Fanny most éppen él. Dr. Bernard Pinchelow (Steve Tom) és a felesége, Adele (Laurie Holden) az örökbefogadó szülei a lánynak, akinek új nevet választottak: Penny. Penny el fog menni El Pasoba (Texas), a KEN (Kutatási Eredmények Napjainkban) konferenciára, ahol beszédet kell tartania az apja életművéről és egy csomagot is el kell vinnie az egyik ott lévő orvosnak. Penny végül otthon felejti a csomagot, valamint a mobilját. Adele titokban próbálja megmérgezni Bernardót, a család házgondnokának segítségével, Travissel (Rob Riggle). Ahogy Harry és Lloyd megérkeznek a házhoz, tájékoztatják Pinchelowsékat a helyzetről, ekkor rádöbben Bernard, hogy Penny otthon hagyta a csomagot, amely a maga módján milliárdokat ér. Adele azt az ötletet veti fel, hogy talán Harry és Lloyd elszállíthatnák a csomagot Pennynek. Adele és Travis is kaphat a milliárdokból, ezért beleegyeznek. Travis kíséri el a duót, aki nagyon haragszik rájuk a sok bohóckodás miatt. Miközben úton vannak, Travis egy petárdát gyújt meg a kocsiban, hogy visszavágjon a fiúknak a sok szívatásért. Leállítja Harry a kocsit az út közepén és kiszállnak, mert a fülük a nagy durranás miatt "besípol". Travis kihasználva az időt, megpróbálja lelőni őket, de az utolsó pillanatban egy tehervonat elcsapja őt a halottaskocsival együtt. A két jó barát folytatja az útjukat, rábukkannak a régi furgonra az egyik bolt előtt. Elviszik egy körre, de az autó kerekei kitörnek úti bukkanó során. Végül kénytelenek lesznek ellopni egy Zambonit. Adele megtudja Travis ikertestvérétől, Lippencott kapitánytól, hogy meghalt Travis, ezért a nő beleegyezik Harry és Lloyd megölésébe. A páros elmegy az El Pasói KEN kongresszushoz. Harryt összetévesztik Bernarddal, a duót felkérik egy szemináriumi részvételre. Harry és Llyod összevitatkozik, amikor Harry rájön, hogy Lloyd el akar menni Pennyhez. Harry nem engedi, hogy kapcsolatban legyen a legjobb barátja a lányával, ezután Lloydot kikísérik az intézményből, mivel nem szerepel a neve a listán. Lloyd ezt követően kap egy hívást Pennytől. Elmondja neki, hogy itt van az apja, majd megbeszélnek egy találkozót a szökőkútnál. A szökőkútnál mikor megismerkednek, elmennek egy étterembe, ahol Lloyd rájön, hogy nem Harry a biológiai apja Pennynek. Adele megérkezik a konferenciára és beárulja Harryt, mint csalót és elmondja, hogy nem ő a konferencia feje, mivel nem a férje. Fraida is megérkezik, majd meghúzza a tűzjelzőt, melytől mindenki elkezd kifelé menekülni. Harry belefut Fraidába és Pennybe, ám abban a pillanatban Lippencott is felbukkan, aki fegyvert szegez rájuk. Sikerül elmenekülni a mosdóba, hogy elrejtőzzenek, de ő és Adele követi őket. Miután Lloyd is megérkezik a mosdóba, Adele és Lippencott megpróbálja lelőni őket, de három rendőr beront az egészséges kinézetű Bernarddal, aki rájött, hogy Adele meg akarta őt mérgezni. A csomag tartalma négy darab sütemény, amit Pennynek kellett volna átadnia az egyik kongresszusi fejesnek. Adele ekkor ráfordítja a fegyvert Pennyre és lelövi, de Harrynek időben sikerül a golyó elé vetnie magát, melytől súlyosan megsérül. Adele-t és Lippencottot letartóztatják. Harryt sietve viszik át a kórházba, ahol kiderül, hogy Harry kölcsönösen átverte Lloydot a súlyos vesebetegségéről, mert valójában kutyabaja. Fraida elmeséli Harrynek és Lloydnak, hogy nem Harry a biológiai apja Pennynek, hanem egy elhunyt középiskolás barátjuk, Pete Stainer (vagy "Fosfolt", ahogy nevezték). Ahogy mindketten készülnek elhagyni El Pasót, a helyszínen feléjük sétál két gyönyörű nő. Úgy döntenek, hogy nem hagyják ki ezt a lehetőséget, mert még egy ilyen "jó esélyük" nem lenne, a két nőt belökik a bokorba viccszerűen és elrohannak onnan. A stáblista leforgása után látható egy jelenet, melyben Harry és Lloyd vezetik a Zambonit az országúton és panaszkodnak, hogy rossz a család turmixa. Dumbé vaníliás helyett csokis, Dumberé pedig csokis helyett vaníliás, ezért a két dilinyós hátradobja, ami telibe talál egy teherautót. A sofőrje az első részből ismert Zsilett (Cam Neely), aki elkezdi dühösen hajszolni őket. Bejön egy plakát a Dumb és Dumber kétszer kettő (Dumb and Dumber For) logójával, ami a „közeljövőben”, 2034 nyarán jelenik meg. Szereplők További magyar hangok: Kis-Kovács Luca, Mohácsi Nóra, Presits Tamás, Rada Boglárka, Seres Dániel, Szabó Andor, Szokol Péter, Törtei Tünde, Vida Sára, Botár Endre, Bozsó Péter, Katona Zoltán, Kocsis Mariann, Kassai Ilona, Kajtár Róbert, Némedi Mari, Tarján Péter, Renácz Zoltán, Sörös Miklós, Ács Balázs, Élő Balázs, Fehér Péter, Gerő Soma, Gruber Zita 2011-es WTCC magyar nagydíj A 2011-es WTCC magyar nagydíj volt a 2011-es túraautó-világbajnokság negyedik fordulója. 2011. június 5-én rendezték meg a Hungaroring-en, Mogyoródon. Első futam Y – Yokohama bajnokság Agny Agny település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 1938 fő (2015). Agny Achicourt, Mercatel, Wailly, Beaurains és Ficheux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Differenciál A matematikai analízisben egy differenciálható függvény differenciáljának nevezzük azt a lineáris függvényt, mely a függvény növekményét legjobban közelíti. Gyakran ennek a lineáris függvénynek a növekményét is differenciálnak nevezik, ami tehát közelítő értéke a függvényérték két közeli pont közti eltérésének. A differenciál kifejezés olyan értelemben is használatos, mint egy függvény végtelen kicsiny megváltozása, miközben a független változót végtelen kis mennyiséggel megváltoztatjuk. Ez esetben vagy beletörődnünk, hogy a "végtelen kis mennyiség" kifejezés nem teljesen jól definiált, és intuíciónkra bízzuk értelmének kibontását, vagy a nemsztenderd analízishez fordulunk, mely halmazelméleti, modern logikai eszközökkel teszi pontossá a fogalom értelmezését. Definíció Legyen f a valós számok egy részhalmazán értelmezett függvény, a az f értelmezési tartományának egy belső pontja. Ekkor az f függvény a-beli differenciálhatóságával egyenértékű a következőkkel: létezik olyan ε (az f értelmezési tartományán értelmezett) függvény, mely eltűnik a -ban (azaz ott folytonos és értéke 0), továbbá van olyan A valós szám, hogy minden x -re az f értelmezési tartományából: Az iménti képletben az ε(x) (x-a) úgy nevezett másodrendűen kicsiny mennyiség a körül, azaz legalább az (x-a)2 hatvánnyal osztva adhat csak 0-tól különböző határértéket. Ez azt jelenti, hogy az f függvényt felbontottuk egy lineáris részre: és egy nemlineáris maradék részre: Ha az f fenti alakját deriváljuk (az egyenlőségből látható, hogy ε is differenciálható), akkor kapjuk, hogy: vagyis az x = a esetben f '(a) = A. Az A szám tehát a derivált, az x – a = h helyettesítéssel nyert (homogén) lineáris leképezést pedig az f függvény a-beli differenciáljának nevezzük. Jelölések Az a pontban az f függvény, vagy más néven az y = f(x) formula függvő változójának differenciálját jelöli. A független változó differenciálját, ahogyan az x – a különbséget nevezik szimbolizálja. f-re tehát fennáll: ahol mind df(a), mind ε függ x-től, bár ezt nem mindig szokás kiírni. Fontos tudnunk, hogy mind df(a), mind dx valódi, véges mennyiség szemben a nemsztenderd analízis használta differenciállal, mely végtelen kicsi. Gyakran a differenciál jelöléséből az a-ra utaló jeleket elhagyják. x-re mint középpontra és dx-re mint eltérésre felírva a függvény megváltozását: A differenciál definíciójából adódik, hogy a függő és független változó hányadosa éppen a derivált: ami jól illusztrálja, hogy a derivált kifejezést mért nevezik még differenciálhányadosnak is. A differenciál geometriai jelentése Rajzoljuk be a függvénygörbe egy P pontjához az érintőt (PS szakasz), tetszőleges dx távolsággal eltávolodva x-től a függvény f(x+dx) értéket vesz fel, míg az azt közelítő lineáris f(x)+dy értéket (S pont). A dx 0 határértékben az f(x+dx)-f(x) különbség egyenlővé válik dy-nal, vagyis a lineáris közelítés annál jobb, minél kisebb dx-et választunk. Az ábrán a differenciált ábrázoló PRS háromszöget Leibniz-féle háromszögnek nevezzük. Magasabbrendű differenciálok Másodrendű differenciál Ha feltesszük, hogy f az a pontban kétszer differenciálható, akkor az x ε(x) függvény is kétszer differenciálható lesz. Tekinthetjük tehát az f ' függvény differenciálját, melyet a következő egyenlet definiál: ahol az utolsó tag másodrendűen kicsi a közelében. Ekkor a másodrendű, vagy második differenciál: Természetesen ekkor a szokásos dx = x – a jelöléssel érvényben van a következő összefüggés: A másodrendű differenciált is figyelembe véve f-re egy másodfokú közelítést adhatunk. Ha ε-t is "lineáris + nemlineáris" alakban írjuk fel, akkor f(x) alkalmas B számmal és a-ban nullához tartó x η(x) függvénnyel a következő alakban fejezhető ki: azaz Ezt kétszer deriválva a-ban, a következő azonosságot ismerhetjük fel: Vagyis a függvény megváltozása: ahol ξ(x) nullához tart, ha x tart a-hoz. Magasabb rendű differenciálok A fentiekhez hasonlóan a-ban n-szer differenciálható f esetén definiálható az n-ed rendű differenciál, melynek jelölése és melyre teljesül: ahol f (n)(a) az f függvény a pont beli n-edik deriváltja. Belátható, hogy n-szer differenciálható függvény esetén a függvénynövekményt a Taylor-sorhoz hasonló alakban kapjuk: Végül valós analitikus függvény esetén a Taylor-sor teljes egészében átírható a függvénynövekmény differenciálokkal történő előállításaként: Kukszu A kukszu (hangul: ��, latin betűkkel: guksu) vagy sino-koreai szóval mjon (hangul: � , handzsa: �, latin betűkkel: myeon) a koreai tésztafélék neve. Ázsiában a tészta készítése Kínából terjedt el. Nemcsak búzalisztből készülhet, hanem például mungóbablisztből (üvegtészta), árpából, szójababból, hajdinából és tápiókából is. A gabonából készült tésztafélék korábban a hosszú élet szimbólumaként ünnepi ételnek számítottak, mivel a búza és hasonló gabonafélék ritkák voltak, így ezek a típusú tészták csak 1945 után váltak alapvető élelmiszerré. Fajtái A nengmjon (naengmyeon) hideg tésztaételeket, az onmjon (onmyeon) meleg tésztaételeket jelöl. A khalgukszu (kalguksu) kézzel készített és késsel vágott tésztát jelenti, a tangmjon (dangmyeon) (��) pedig az üvegtésztát, ez egyébként a csapcshe (japche) (��) alapanyaga is. A szudzsebi (sujebi) kézzel tépett tésztával készül. 768 (szám) A 768 (római számmal: DCCLXVIII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 768-as a kettes számrendszerben 1100000000, a nyolcas számrendszerben 1400, a tizenhatos számrendszerben 300 alakban írható fel. A 768 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 28 · 31 szorzattal, normálalakban a 7,68 · 102 szorzattal írható fel. Tizennyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12, 16, 24, 32, 48, 64, 96, 128, 192, 256 és 384 és 768. Előállítható nyolc egymást követő prímszám összegeként (79 + 83 + 89 + 97 + 101 + 103 + 107 + 109). Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. A 768 négyzete 589 824, köbe 452 984 832, négyzetgyöke 27,71281, köbgyöke 9,15771, reciproka 0,0013021. Wagner János (festő) Wagner János (Budapest, 1936. szeptember 9. –) magyar festő, grafikus. Pályafutása A Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerezte diplomáját 1962-ben, ahol Fónyi Géza, Szőnyi István és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1977 és 1983 között a Kirakatrendező Iskolában tanított, 1983-tól 1996-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban vonult nyugdíjba. Tanulmányútat tett európai országokban és Vietnámban. Vezetőségi tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, társelnöke a Magyarországi Német Alkotók Szövetségének, valamint tagja az MFT és a Magyar Vízfestők Egyesületének. Díjak, elismerések 1968-71: Derkovits-ösztöndíj 1981: az Olasz Idegenforgalmi Hivatal díja 1983: Petőfi-pályázat I. díja, Kiskőrös 1993: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, lektorátusi díj 1997: a Magyar Festők Társaságának díja 2004: Munkácsy Mihály-díj. Egyéni kiállítások 1970 • Hanoi (Vietnám) • Mednyánszky Terem, Budapest 1977 • Fészek Klub, Budapest 1982 • Medgyessy Terem, Debrecen 1991 • Francia Intézet, Budapest 1993 • Vigadó Galéria, Budapest 1994 • Vigadó Galéria, Budapest 1997 • Bank Center, Budapest 2000 • Fény-képek, Stúdio 1900 Galéria Válogatott csoportos kiállítások 1965 • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1976 • IV. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Frechen (NSZK) 1978 • VII. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó 1993 • Tavaszi Tárlat, Salgótarján 2000 • Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Múzeum, Kiskőrös. Portofino Portofino (ligur nyelven Portofin) egy olasz község Liguria régióban, Genova megyében. Elhelyezkedése A község a Tigullio-öböl nyugati részén fekszik, Genovától 36 km-re, Rapallótól 7 km-re nyugatra. Elérhető az A12-es autópályán Rapallo kijárattól. Északon Santa Margherita Ligure községgel, délen és keleten a Ligur-tengerrel, nyugaton pedig Camogli községgel határos. Hat másik községgel együtt alkotja a Portofinói Regionális Természeti Parkot, és itt találjuk a Portofinói tengeri rezervátumot is. Látnivalók Vallási épületek San Martino templom San Giorgio templom: 12. századi, a második világháborúban lebombázták, ezt követően teljesen újjáépítették Oratorio di Nostra Signora dell'Assunta. Katonai épületek Brown-kastély a 16. századból Közlekedés Közúti közlekedés Portofino központján a SP 227-es út halad át, amely az egyetlen közúti összeköttetést jelenti számára Santa Margherita Ligure-val. Autópályán közvetlenül nem elérhető, de megközelíthető az A12-es autópálya Rapallo lejárótól. Helyijáratos autóbuszok közlekednek Rapallo felé ütemes menetrendben. Parkolás számára a településközpont gyalogos övezetének határán parkolóház épült. A parkolóházban a parkolás drága, első óra 2013-ban 11 euro. A lakosok számára kijelölt utcai parkolókat (sárga festéssel jelöltek) a vendégek és turisták nem használhatják. Vasút Vasútállomása a Santa Margherita Ligure-Portofino a Pisa-La Spezia-Genova vonalon fekszik. Tengeri közlekedés Rapalloból óránként indulnak hajók Portofinoba. Portofinóhoz köthető személyek Oroszlánszívű Richárd angol uralkodó, aki egy helyi legenda szerint öt napot töltött Portofino erődjében 1190-ben a harmadik keresztes háború előtt. XI. Gergely pápa 1377-ben járt Portofinóban, amint Rómából Avignonba tartott; Guy de Maupassant francia író, 1889-ben járt itt, és egy elégikus költeményt szentelt Portofinónak Guglielmo Marconi fizikus és feltaláló, az 1930-as években járt Portofinóban Valea Holhorii Valea Holhorii falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Szászavinc közelében fekvő település. Története Valea Holhorii korábban Szászavinc része volt, 1956 körül vált külön 67 lakossal. 1966-ban 69, 1977-ben 81, 1992-ben 40, 2002-ben pedig 35 román lakosa volt. Challuy Challuy település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 1540 fő (2015). Challuy Nevers, Magny-Cours, Gimouille, Marzy, Saincaize-Meauce és Sermoise-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Radó Bertalan Radó Bertalan, Rott, Róth (Debrecen, 1858. július 30. – 1918. december 24.) biztosító-társasági titkár. Élete Rott Elkán kereskedő fia. Iskoláit szülővárosában végezte. 1872-ben az első magyar általános biztosító-társaság szolgálatába lépett és annak szatmári főügynökségének vezető titkára lett. A Csokonai Körnek és a Kölcsey Körnek egyik alapítója és választmányi tagja volt. Rott családi nevét 1883-ban Radóra változtatta. A Debreczen és Debreczeni Ellenőr című lapoknak munkatársa volt; később a szatmári lapokba irogatott. Munkái A hallgatásról, Debreczen, 1884. A tapsról. Szatmár, 1887. Az angyalokról. U. ott, 1895. (Ezen munkák felolvasások). Egy szekuráns naplójából. Irta és a Szatmártt a «Kölcsey-kör» 1897. febr. 28. tartott matinéján felolvasta. U. ott, 1897. Ósdi szálla új terem. U. ott, 1902. A szatmári kereskedelmi csarnok megújítása alkalmából. U. ott, 1904. (Felolvasás). Szerkesztette: Emlékkönyv Ő felsége negyedszázados emlékünnepére. Szatmár, 1892. (Másokkal együtt). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. PIM 1 2 Perneczky Géza Perneczky Géza (Keszthely, 1936. május 21. –) Széchenyi-díjas (2006) magyar művészettörténész, képzőművész, festő, író, pedagógus. Élete Perneczky Géza Keszthelyen született 1936. május 21-én Perneczky Géza és Veress Albertin gyermekeként. 1954 és 1957 között a Zenei Szaktanárképző (Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola) diákja volt. 1957 és 1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet–magyar szakos hallgatója volt. 1962 és 1965 között a Képzőművészeti Alap Kiadó könyvszerkesztőjeként dolgozott. 1965 és 1968 között a Magyar Nemzet munkatársaként, 1966-1970 között a Magyar Televízió képzőművészeti műsorainak munkatársaként működött. 1968 és 1970 között az Élet és Irodalom műkritikusa volt. 1970 óta Kölnben él, gimnáziumi tanár, a Deutsche Welle, majd a Deutschlandfunk rádió külső munkatársa. 1970 és 1980 között konceptuális (fogalmi, gondolati) munkákat, fényképeket, pecsétműveket, kiadványokat készített. 1980-tól szoros kapcsolatba került a nemzetközi mail arttal (levelezésművészet). 1984 óta festőként ismerik (Németországban, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon). Művei Kortársak szemével (1967) Klee (1967) Kortársak szemével. Írások a magyar művészetről, 1896-1945 ; vál., jegyz., bev. Perneczky Géza; Corvina, Bp., 1967 ( A művészettörténet forrásai ) Sugár Kata munkássága (fotóalbum, 1968) Tanulmányút a Pávakertbe (1969) Kassák (katalógus, 1969) Művészeti búvópatakok (1969) Számozott füzetek I.-V. (1970) Munkácsy (1970) Rajzolj velünk! (1972) Important Business I.-II. (1973) A Klorofil kora (regény, 1975) Bestiarium (1977) Az imaginárius muskátli: reflexiók és rekonstrukciók 1971-1977 (1978) Tíz nap Szilifke (1979) Do it Yourself Literature (1981) Hogy van avantgarde, ha nincsen - vagy fordítva I.-II. (1983) Barta Lajos emlékkiállítása (katalógus, 1986) A próféta mint művészi jelkép: Joseph Beuys a nyolcvanas évek művészetének küszöbén (1987) The artists' books in European view. The soul of books or the Third Generation? ; angolra ford. Lugo László; Soft Geometry, Cologne, 1987 A korszak mint műalkotás (1988) Picasso - Picasso után (1989) Szeretettel és szabotázzsal: A "neoizmus" (1990) A háló: Alternatív művészeti áramlatok a folyóirat-kiadványaik tükrében, 1968-1988 (1991) Art in the Sixties (1991) Mail art - szigetvilág? (1991) Mire jó a fraktálfilozófia? A nyelvről, a komputerről, a fraktálokról, a káoszelméletről és a modernizmus válságáról a művészettörténész szemével (1992) The Magazine Network (1993) Zuhanás a toronyból. Válogatott írások 1983-1994 (1994) Falsifikáljuk a lelket és a művészetet is? (1994) A diktatúrák művészete (1994) Művészet alkonyatkor (1994) A Marco Polo-szindrómáról (1995) Kapituláció a szabadság előtt (1995) A művészet vége? ; szerk., ill. Perneczky Géza; Új Világ, Bp., 1995 ( Európai füzetek ) Barta Lajos szobrai és rajzai (1995) A kultúra mint szolgáltatás és az esztétikai döntés mint emberi jog (1996) Fraktálok és eseményminták ; Kijárat, Bp., 1998 ( Teve könyvek ) Éljen a kultúrfusi! A mail-art mozgalom Magyarországon (2000) Network Atlas. A historical Atlas for the post-fluxus movements (2001) The poly-dimensional fields of Saxon-Szász (2002) Művészet az ezredfordulón. Tanulmányok a művészet végéről és a művészettörténet újrakezdéséről ; Palatinus, Bp., 2006 ( Mintázatok sorozat ) Assembling magazines, 1969-2000. Soft geometry ; angolra ford. Fejérvári Boldizsár, Sólyomföldi Éva, Polony Csaba; Árnyékkötők Foundation, Bp., 2007 Héj és lepel. Pauer Gyula művészetéről ; Noran, Bp., 2008 + DVD Rózsák nyesése. Bolyongás a művész-galerista-műgyűjtő háromszögben ; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2008 ( Műút-könyvek ) Három megfigyelés feLugossy László művészetéről ; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2012 ( Műút-könyvek ) Kiállításai 1964 Hága 1969, 1986-1987 Budapest 1972, 1974, 1983, 1986 Köln 1973, 1977 Amszterdam 1977 Düsseldorf 1980 San Francisco , Reykjavík 1982 Brüsszel 1984 Gent , Bécs 1985 Chicago Chlorophytum macrophyllum A Chlorophytum macrophyllum az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Chlorophytum macrophyllum előfordulási területe a trópusi Afrika. A következő országokban található meg: Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Burundi, Csád, Dél-Szudán, Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mozambik, Nigéria, Sierra Leone, Szenegál, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe. Megjelenése Csoportban növő, általában 60-90 centiméter magas növényfaj. A gyöktörzse rövid, a gyökerei vastagok. A levelei rozettaszerűen nőnek és 28-90 centiméter hosszúak, illetve 1,5-12 centiméter szélesek. Életmódja Az erdőkben a patakok és folyók mentén él. A köves talajokat is megtűri. Általában 100-1200 méteres tengerszint feletti magasságok között található meg. A Kaposvári Rákóczi FC 2013–2014-es szezonja Ez a szócikk a Kaposvári Rákóczi FC 2013–2014-es szezonjáról szól, mely sorozatban a 10., összességében pedig a 15. idénye a csapatnak a magyar NB Iben. A klub fennállásának ekkor volt a 90. évfordulója. A szezon 2013. júliusában kezdődött, és 2014. májusában ér majd véget. OTP Bank Liga A bajnokság végeredménye Utolsó frissítés: 2014. június 1. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Kaposvári Rákóczi FC 2013/14-es bajnokságban elért eredményei. Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. Vegeta A Vegeta egy ételízesítő keverék, fő összetevői só, zöldségek, fűszerek, és ízfokozók. 1959-ben találta fel Zlata Bartl horvát kémikus, 1967-re világszerte ismertté vált. A terméket a Podravka nevű horvát cég, és annak magyar, ausztriai, valamint lengyel leányvállalatai gyártják. Létezik olyan változata is, amelyhez nem adnak nátrium-glutamátot. Története A Vegetát 1958-ban találták ki a Podravka laboratóriumában, a terméket megalkotó csapat vezetője Zlata Bartl professzor volt. A termék először Jugoszláviában került kereskedelmi forgalomba, Vegeta 40 néven, és olyan népszerűvé vált, hogy nagyságrendekkel kellett növelni a termelését a piac ellátásához. 1967-ben Magyarországra és a Szovjetunióba is eljutott. 1971-re Ausztriában, Svédországban, Nyugat-Németországban, Csehszlovákiában, és Ausztráliában is árusítani kezdték. Napjainkban a világ kb. 40 országában elérhető. 1970-ben a Vegetához hasonló ételízesítőt fejlesztett ki a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Delikát néven. Összetevői A Vegeta ételízesítő összetevői a következők: Étkezési só, sárgarépa, paszternák, burgonya, vöröshagyma, zeller, petrezselyemzöld, nátrium-glutamát, dinátrium-inozinát, cukor, fűszerek, kukoricakeményítő, riboflavin. Tápértékre vonatkozó információk: Ausztrál férfi kézilabda-válogatott Az ausztrál férfi kézilabda-válogatott Ausztrália nemzeti csapata, melyet az Ausztrál Kézilabda-szövetség (angolul:Australia Handball Federation) irányít. Eredmények nemzetközi tornákon Az ausztrál férfi kézilabda-válogatott az óceániai térség legeredményesebb csapata. Négyszer nyerték meg az Óceánia-bajnokságot. Az olimpiai játékokon eddig egy alkalommal vettek részt és legjobb helyezésük egy 12. hely a hazai környezetben, Sydney-ben rendezett 2000. évi nyári olimpiai játékokról. A világbajnokságra több ízben is kvalifikálták magukat, először 1999-ben. A 2003-as vb-n szerzett 21. helyezésük az eddigi legjobb eredményük ebben a versenysorozatban. Nemzetközi tornákon való szereplés Világbajnokság 1938 - 1997 : Nem jutott ki 1999 - 24. hely 2001 - Nem jutott ki 2003 - 21. hely 2005 - 24. hely 2007 - 24. hely 2009 - 24. hely 2011 - 24. hely 2013 - 24. hely Óceánia-bajnokság 2004 - Győztes 2006 - Győztes 2008 - 2. hely 2010 - Győztes 2012 - Győztes A válogatott kerete 2013-ban Ognjen Latinovic, Almiro Pandzo, Bevan Calvert, Tommy Fletcher, Callum Mouncey, Antonio Queiroz, Martin Najdovski, Caleb Gahan, Kristofer Karlsson, Mitchell Hedges, Danile Kelly, Boris Jovanovic, Tim Anderson, Ognjen Matic, Jay Abiera, Nemanja Subotic Nyári olimpiai játékok 2000 — 12. hely Nazrat-Illit Nazareth Illit (héberül : ������� �������, arabul: ������� ������, jelentése: Felső Názáret) egy város Észak-Izraelben. Testvérvárosok Győr , Magyarország Saint-Étienne , Franciaország Gyulafehérvár , Románia San Miguel de Tucumán , Argentína Leverkusen , Németország Nagykikinda , Szerbia Klagenfurt am Wörthersee , Ausztria Detroit , Egyesült Államok Csernyivci , Ukrajna Szegedy Géza Szegedy Géza (Magyarország, ? – 1918) magyar olimpikon, atlétika sportágaiban helyezetlen lett. Az első világháborúban vesztette életét. Sportegyesülete A Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC), majd 1904 őszétől a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, Budapesti EAC (BEAC) színeiben versenyzett. Magyar atlétikai bajnokság A 11., az 1906-os magyar atlétikai bajnokságon magasugrásban aranyérmes (172 cm). Olimpiai játékok 1906. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágaiban: magasugrás (165 cm), magasugrás helyből - 125 cm-rel a 9. helyen végzett, távolugrás helyből sportágakban indult, helyezetlen lett. Emlékezete A Magyar Atletikai Club kétnapos Hősök emlékversenyének második napján Zsuffka (MAC) 4 méterre javította a rúdugrás országos rekordját, ezzel elnyerte a Szegedy Géza-emlékverseny díját. Síugrás az 1936. évi téli olimpiai játékokon Az 1936. évi téli olimpiai játékokon a síugrás versenyszámát február 16-án rendezték meg Garmisch-Partenkirchenben. Az aranyérmet a norvég Birger Ruud nyerte. Magyar versenyző nem vett részt a versenyszámban. Éremtáblázat (Az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Részt vevő nemzetek A versenyeken 14 nemzet 48 sportolója vett részt. Ausztria (AUT) (4) Csehszlovákia (TCH) (4) Egyesült Államok (USA) (4) Finnország (FIN) (4) Japán (JPN) (4) Jugoszlávia (YUG) (4) Kanada (CAN) (3) Lengyelország (POL) (3) Németország (GER) (4) Norvégia (NOR) (4) Olaszország (ITA) (2) Románia (ROU) (1) Svájc (SUI) (3) Svédország (SWE) (4) Eredmények A versenyzők két ugrást teljesítettek, a két ugrás pontszámainak összege határozta meg a végső sorrendet. A távolságok eredményei méterben értendők. 1. ugrás Balatoni Levente és Darabos Sándor visszalépett a versenytől. Vireo leucophrys A Vireo leucophrys a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj. Rendszerezése A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1844-ben, a Hylophilus nembe Hylophilus leucophrys néven. Alfajai Vireo leucophrys amauronotus Salvin & Godman, 1881 Vireo leucophrys bulli J. S. Rowley, 1968 Vireo leucophrys costaricensis (Ridgway, 1903) Vireo leucophrys dissors Zimmer, 1941 Vireo leucophrys dubius (A. R. Phillips, 1991) Vireo leucophrys eleanorae Sutton & Burleigh, 1940 Vireo leucophrys josephae P. L. Sclater, 1859 Vireo leucophrys laetissimus (Todd, 1924) Vireo leucophrys leucophrys (Lafresnaye, 1844) Vireo leucophrys maranonicus Zimmer, 1941 Vireo leucophrys mirandae Hartert, 1917 Vireo leucophrys palmeri (A. R. Phillips, 1991) Vireo leucophrys strenuus Nelson, 1900 Előfordulása Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Salvador, Panama, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 11,5-12,5 centiméter, testtömege 11,3-13,4 gramm. Életmódja Rovarokkal és magvakkal táplálkozik. Természetvédelmi helyzete Elterjedési területe és egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. 2018-as Australian Open – női egyes Ez a szócikk tartalmazza a 2018-as Australian Open női egyes mérkőzéseit. A címvédő Serena Williams volt, aki azonban gyermeke születése után ebben az évben nem indult el. A tornáról távol maradt a kétszeres Australian Open bajnok Viktorija Azaranka, valamint a kiemeltek közül sérülés miatt az orosz Szvetlana Kuznyecova és a magyar származású svájci Bacsinszky Tímea is. A tornán elért eredményétől függően az első hét kiemeltből hat versenyzőnek (Simona Halep, Caroline Wozniacki, Garbiñe Muguruza, Elina Szvitolina, Karolína Plíšková, Jeļena Ostapenko) volt lehetősége a világelsőség megszerzésére. Simona Halep megelözéséhez Wozniackinak és Szvitolinának legalább az elődöntőbe kell jutnia, Muguruzának a döntőbe, míg Plíšková és Ostapenko az elsőség megszerzése esetén juthat fel a csúcsra. Muguruza a 2. körben, Ostapenko a 3. körben, Plíšková és Szvitolina a negyeddöntőben esett ki. A döntőt játszó Halep és Wozniacki összecsapásának nemcsak az a tétje, hogy közülük ki szerzi meg első Grand Slam-tornagyőzelmét, hanem a világelsőség kérdése is ezen dől el. A döntőt Wozniacki 7–6(2), 3–6, 6–4 arányban nyerte, ezzel első Grand Slam-tornagyőzelme mellett 2012 után a világelsőséget is visszaszerezte. A tornán való indulásra két magyar versenyző szerzett jogot. Babos Tímea a főtáblán indulhatott és a 2. körig jutott, míg az első felnőtt Australian Open tornáján induló Stollár Fanny a selejtezőben indult, de az első körben búcsúzni kényszerült. A magyar származású, brit színekben induló Konta Johanna a torna 9. kiemeltje volt, de ő is a 2. körben esett ki. Kiemeltek Simona Halep (döntő) Caroline Wozniacki (Győztes) Garbiñe Muguruza (második kör) Elina Szvitolina (negyeddöntő) Venus Williams (első kör) Karolína Plíšková (negyeddöntő) Jeļena Ostapenko (harmadik kör) Caroline Garcia (negyedik kör) Konta Johanna (második kör) Coco Vandeweghe (első kör) Kristina Mladenovic (első kör) Julia Görges (második kör) Sloane Stephens (első kör) Anastasija Sevastova (második kör) Anasztaszija Pavljucsenkova (második kör) Jelena Vesznyina (második kör) Madison Keys (negyeddöntő) Ashleigh Barty (harmadik kör) Magdaléna Rybáriková (negyedik kör) Barbora Strýcová (negyedik kör) Angelique Kerber (elődöntő) Darja Kaszatkina (második kör) Daria Gavrilova (második kör) Dominika Cibulková (első kör) Peng Suaj (első kör) Agnieszka Radwańska (harmadik kör) Petra Kvitová (első kör) Mirjana Lučić-Baroni (második kör) Lucie Šafářová (harmadik kör) Kiki Bertens (harmadik kör) Jekatyerina Makarova (első kör) Anett Kontaveit (negyedik kör) Prusy (Aube) Prusy település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 98 fő (2015). Prusy Chesley, Coussegrey, Vallières és Vanlay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lengyel Menyhért Lengyel Menyhért (Lebovics Menyhért, Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.) író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró, a Belvárosi Színház társigazgatója (1929-1930). Élete és munkássága Balmazújváros Híreshát (más néven: Rollháza) nevű pusztáján született, a középiskolát Miskolcon végezte el. Irodalmi pályafutását újságíróként kezdte, Kassán, majd Budapesten dolgozott. 1907-ben jelentkezett színpadi szerzőként: a Thália Társaság mutatta be A nagy fejedelem c. színművét. A hálás utókor c. drámáját 1908-ban a Nemzeti Színház mutatta be, ezt a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal tüntette ki. 1909-ben megjelent Taifun c. színdarabja világsiker lett. Publikált a kor legjelentősebb magyar irodalmi folyóiratában, a Nyugatban is. Az első világháború idején (1914–1918) Az Est című lap megbízásából Svájcban dolgozott, onnan küldte háborúellenes cikkeit, publikációit, amelyeket német és francia lapok is átvettek. Ezek az írások Egyszerű gondolatok címmel 1918-ban kötetben is megjelentek. 1916-ban írta meg A csodálatos mandarin c. "pantomim-mesét" (az író saját megfogalmazása), amelyből Bartók Béla világhírűvé lett táncjátéka született. A háború után hosszabb utazást tett az Egyesült Államokban, ott szerzett tapasztalatait Amerikai Napló című kötetében adta közre (1922). Az 1920-as években a színház mellett a filmmel is aktívan foglalkozott, egy ideig a berlini May-Film dramaturgja volt. 1929–1930-ban Karinthy Frigyes mellett a Belvárosi Színház társigazgatójaként dolgozott. 1931-ben a Pesti Napló számára Londonból küldte tudósításait. 1937-ben költözött át az USA-ba, Hollywoodba, forgatókönyvírónak. Számos filmje világsiker lett és néhány ma is szerepel a mozik és tévécsatornák műsorán (pl. a Ninocska, amelynek a főszerepét Greta Garbo játszotta, és amelyet 1942-ben Oscar-díjra is jelöltek, vagy a Lenni vagy nem lenni). (A Ninocska alapján készült Cole Porter Silk Stockings – Selyemharisnya – c. musicalje is, aminek film változatát 1957-ben mutattak be.) 1960 végén azonban ismét Európában, nevezetesen Olaszországban, Rómában telepedett le. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki. 1956 után többször hazatért látogatóba, 1974-ben végleg haza akart települni, de hazaérkezését követően röviddel Budapesten, 94 éves korában elhunyt. Egész életén át vezetett naplóját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Szülővárosában, Balmazújvárosban a városi könyvtár 2004-ben a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet vette fel. Főbb színpadi művei A titkos drámaíró. Monológ ; Singer és Wolfner, Bp., 1901 ( Monológok. Víg és komoly magánjelenetek ) A nagy fejedelem (1907) A hálás utókor. Színjáték ; Franklin, Bp., 1908 Falusi idill (1908) Taifun (1909) A szűz (1909, Hatvany Lajossal ) Az árny (1910) A próféta (1911) A cárnő (1912, Bíró Lajossal ) Róza néni (1913) Biró Lajos–Lengyel Menyhért: A cárnő. Színmű ; Singer és Woflner, Bp., 1913 ( Bíró Lajos munkái ) A vendégek (1914, Bródy Sándorral ) A táncosnő (1915) A csodálatos mandarin (1916) Az igazi hős (1917) Vera (1917) Lengyel Menyhért színművei ; Athenaeum, Bp., 1918 Seherezádé (1918) Chalotte kisasszony (1918) Sancho Panza királysága. Vígjáték ; Athenaeum, Bp., 1919 Néva parti estély (1919) Caruso contra Ramses (1922) Mister Rong (1923) Antonia (1924) A waterlooi csata (1924) Mária. Színmű ; Athenaeum, Bp., 1926 Seybold (1926) A postáskisasszony (1927) Tihamér (1928) Lengyel Menyhért színművei. 1. A postáskisasszony ; Lantos, Bp., 1928 A kínai lány (1929) Földnélküly János (1929, Karinthy Frigyessel ) Vendégszereplés (1931) Angyal (1931) Pintyőke (1931) Evangeline (1932, Bíró Lajossal ) A feltaláló (1934) Színművek ; Révai, Bp., 1934 Királyi vér (1935) Ninocska (1937) Lady Chatterley szeretője (1940) Különleges nap (1944, Phyllis Parkerrel) Kean és Aldridge (1948-1954) Jámbor lelkek külföldön (1950) Bölcs Náthán (1953) Dráma a vadászaton (1961) Lábán leányai (1963) Taifun ; előszó Hubay Miklós; Magvető, Bp., 1984 Bartók Béla–Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin. Pantomim. Opus 19 ; előszó ifj. Bartók Béla, tan. Bónis Ferenc; Tevan–Magyar Bibliofil Társaság, Békéscsaba–Bp., 1993 Fontosabb film-forgatókönyvei Tiltott paradicsom (Forbidden Paradise) (1924) - R.: Ernst Lubitsch Nagy Katalin, a cárnő (Catharine the Great) (1934) - R.: Paul Czinner, Fsz.: Elisabeth Bergner Helyet az öregeknek (1934, Cziffra Gézával és Stella Adorjánnal Siegfried Geyer és Bús Fekete László színdarabjából) Egy frakk története (Tales of Manhattan) (1934, Vadnay Lászlóval és Fodor Lászlóval) - R.: Julien Duvivier, Fsz.: Charles Laughton, Paul Robeson Karaván (Caravan) (1934) - R.: Erich Carr, Fsz.: Charles Boyer , Loretta Young Rembrandt (1934) - Fsz.: Charles Laughton A cár és a muzsikus (The Tzar and the Musician) (1935) - Fsz.: Arthur Richmann Hotel Imperial (1935, Bíró Lajossal) - R.: Otto Preminger Angyal (Angel) (1937) - R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Marlene Dietrich Ninocska (Ninotchka) (1939) - R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Greta Garbo Lenni vagy nem lenni (To Be or Not to Be) (1942) - R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Carole Lombard Dicsőség napjai (Days of Glory) (1944) - R.: Casey Robinson, Fsz.: Gregory Peck Királyi botrány (Royal Scandal) (1945) - R.: Otto Preminger Selyemharisnya (Silk Stockings) (1957, a Ninocska film-musical változata) - Fsz.: Fred Astaire , Cyd Charisse Regények, elbeszélések, cikkek Lengyel Menyhért–Török Jenő: Egy kis panzióból ; Molnárok Lapja Ny., Bp., 1906 Egyszerű gondolatok ; Pallas Ny., Bp., 1918 Amerikai napló ; Athenaeum, Bp., 1922 A boldog város. Regény ; Athenaeum, Bp., 1931 Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek ; szerk., előszó, jegyz., névmutató Vinkó József; Gondolat, Bp., 1987 Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek ; szerk., előszó, jegyz., névmutató Vinkó József; 2. jav. kiad.; Gondolat, Bp., 1988 Műveinek és a róla megjelent írásoknak részletes jegyzéke Kun Józsefné: Lengyel Menyhért. Személyi bibliográfia (1880-1974) . Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Balmazújváros, 2004 Makszim Makszimovics Litvinov Makszim Makszimovics Litvinov (Białystok, 1876. július 17. – Moszkva, 1951. december 31.) orosz forradalmár, szovjet diplomata, 1930. július 21-től 1939. május 3-ig a Szovjetunió külügyi népbiztosa (külügyminisztere) volt. Fiatal kora és első száműzetése Meir Henoch Mojszewicz Wallach-Finkelstein (röviden Max Wallach) néven látta meg a napvilágot Białystok városában (az akkori cári Oroszországban) egy gazdag zsidó bankár család második fiaként. Megalakulásakor, 1898-ban, lépett be az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba, mely akkor illegálisan működött, ezért tagjai álnevet használtak: ekkor vette fel a Makszim Litvinov nevet, de emellett a Papasa és a Makszimovics álnevet is használta, illetve publikált még M. G. Harrison és David Mordecai Finkelstein néven is. 1900-ban lett a kijevi pártbizottság tagja, ám egy évvel rá az egész bizottságot letartóztatták. 18 hónap fogság után megszökött 11 társával és Svájcba menekült, ahol az Iszkra egyik szerkesztője lett. 1903-ban a bolsevik frakciót választotta és visszatért Oroszországba, ahol az 1905-ös orosz forradalom lapját szerkesztette. Második emigrációja A forradalom leverése után a kormány elrendelte a bolsevikok letartóztatását, ezért Litvinov ismét elmenekült az országból. A következő tíz évben fegyverbeszerzéssel és csempészettel támogatta az Oroszországban maradt kommunista forradalmárokat. 1907-ben részt vett az ötödik pártkongresszuson Londonban, ahol a párt együtt bérelt neki szállást Joszif Sztálinnal. 1908-ban letartóztatták Franciaországban, majd kitoloncolták az országból, mivel találtak nála 12 darab 500 rubeles bankjegyet, melyek az előző évi tifliszi bankrablásból származtak. Ezek után Londonban élt, de továbbra is aktív tagja volt a bolsevik pártnak. Angliában találkozott későbbi feleségével, Ivy Lowe-val, aki az egyik legelőkelőbb angliai zsidó családból származott, és akinek ősei Magyarországról vándoroltak ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után. Egy ideig Belfastban éltek. Az 1917-es októberi orosz forradalom után A bolsevik hatalomátvétel után Lenin Litvinovot nevezte ki (nem hivatalosan) az orosz kormány képviselőjének Nagy-Britanniában. 1918-ban letartóztatták, mivel Oroszországban szintén letartóztatták Anglia képviselőjét, R. H. Bruce Lockhartot. Végül fogolycserével mindkét diplomata szabadult. A következő években ő volt a szovjet kormány utazónagykövete. Fontos szerepe volt abban, hogy a britek feloldották a gazdasági blokádot a Szovjetunióval szemben, illetve több kereskedelmi egyezmény létrejöttében is meghatározó szerepe volt. 1929-ben ratifikálták a Litvinov-paktumot, amelyben a Szovjetunió, Észtország, Lettország, Lengyelország és Románia abban egyezett meg egymással, hogy nem fognak erőszakot alkalmazni nézeteltéréseik megoldására (ezt akkoriban egyfajta „keleti Kellogg–Briand-paktumnak” tartottak, amelyet egyébként szintén Litvinov írt alá a Szovjetunió nevében). 1930-ban Sztálin őt nevezte ki külügyi népbiztosnak. Ellentétben elődjével, a németbarát külpolitikát folytató Georgij Csicserinnel, ő az antanthatalmakhoz kíván közeledni. 1933-ra elérte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan elismerje a szovjet kormányt. Franklin D. Roosevelt egy komikust, Harpo Marxot küldte a Szovjetunióba jószolgálati nagykövetnek, akivel Litvinov személyes jó barátságba került. Litvinov aktívan elősegítette, hogy hazája bekerüljön a Népszövetségbe, ahol képviselte is a Szovjetuniót 1934-38-ig. Tárgyalások a náci Németországgal és az emiatti leváltása A müncheni egyezmény után, Litvinov a német sajtó célkeresztjébe került, zsidó származása miatt „Finkelstein-Litvinov"-nak gúnyolták. 1939. május 3-án Sztálin leváltotta és Vjacseszlav Molotovot nevezte ki a szovjet diplomácia élére. Éjszaka az NKVD emberei körbezárták a külügyminisztérium épületét, a telefonvonalakat elnémították, és másnap reggel Molotov, Berija és Malenkov közölték Litvinovval, hogy leváltották. Ezek után több minisztériumi alkalmazottat letartóztattak és megkínoztak, hogy kompromittáló információkat tudjanak belőlük kicsikarni. Litvinov leváltása egyértelműen megnövelte Sztálin mozgásterét a szovjet külpolitikában, ugyanis a náci Németországgal való tárgyalásokat akadályozta Litvinov zsidó származása. Molotov utasítást kapott rá, hogy „tisztítsa meg a zsidóktól” a szovjet diplomáciát, amit készségesen végre is hajtott. Ugyanakkor a német közeledés egyúttal távolodást is jelentett a szovjetek számára a szövetséges hatalmaktól. A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása előtt három hónappal Hitler azt mondta tábornokainak, hogy Litvinov leváltása döntő a paktum létrejöttének ügyében, illetve azt is üdvözölte, hogy nem egy másik zsidó foglalta el Litvinov helyét. Egyben Hitler megírta Mussolininek, hogy ez a gesztus Moszkva részéről azt jelenti, hogy készek megkötni Berlinnel „minden idők legnagyobb” megnemtámadási szerződését. Mikor később Litvinovot leváltásának okairól kérdezték, visszakérdezett: „Tényleg azt gondolja, hogy én voltam a megfelelő ember arra, hogy aláírjak egy szerződést Hitlerrel?” Litvinov, akárcsak Churchill, kételkedett benne, hogy a müncheni egyezmény sikerrel megfékezheti Hitler világbirodalmi törekvéseit. 1941. június 22., a Barbarossa hadművelet megkezdése, igazolta is az igazukat. Ezután Sztálin kinevezte Litvinovot külügyi népbiztos-helyettesnek, de egyúttal ő lett a Szovjetunió amerikai nagykövete is 1941-1943-ig. Nagy szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államok megalkotta a kölcsönbérleti törvényt, amely lehetővé tette az USA számára fegyverek és egyéb hadianyagok szállítását szövetségeseinek, elsősorban Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak. Halála és hagyatéka 1945-ben felmerült a neve, mint Nobel-békedíj várományos, de végül Cordell Hull kapta meg, aki 1933-1944-ig az USA külügyminisztere volt. Azt pletykálták, hogy Sztálin személyesen adott utasítást a meggyilkolására, a zsidóellenes leszámolásai részeként. Anasztasz Mikojan azt állította, hogy egy teherautó szándékosan ütközött össze Litvinov autójával egy kanyarban nem messze a nyaralójától 1951 szilveszterén és a baleset sérüléseibe halt bele Litvinov. Ennek ellentmondott Litvonov felesége és lánya, akik szerint Sztálin és Litvinov jó viszonyban voltak utóbbi haláláig. Litvonovnak súlyos szívproblémái voltak, Sztálin pedig a legjobb orvosokat bízta meg a kezelésével, és végül szívroham végzett vele 1951. december 31-én. Halála után felesége visszaköltözött Angliába, állítólag utolsó szavai ezek voltak hozzá: „Angol nő, menj haza!” Molotov még évekkel Litvinov halála után is azt állította, hogy elődje a proletárok ellensége volt, és megérdemelte a legsúlyosabb büntetést is. Unokája, Pavel Litvinov, orosz fizikus, író, még a szovjet érában disszidált nyugatra. New York zászlaja A pajzson a Hudson folyó látképe; a felkelő nap a fényes jövő jelképe. A Szabadság és az Igazság istenasszonyai tartják a pajzsot. Masegoso de Tajuña Masegoso de Tajuña település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Masegoso de Tajuña Solanillos del Extremo, Valderrebollo, Cogollor, Alaminos, Guadalajara, Las Inviernas és Cifuentes községekkel határos. Lakosainak száma 57 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Gare de Saint-Genouph Gare de Saint-Genouph vasútállomás Franciaországban, Saint-Genouph településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Tours–Saint-Nazaire-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Savonnières (Gare de Saint-Nazaire, Tours–Saint-Nazaire-vasútvonal) Gare de Tours (Gare de Tours, Tours–Saint-Nazaire-vasútvonal) Gare de Saint-Pierre-des-Corps Frontino (Olaszország) Frontino település Olaszországban, Marche régióban, Pesaro és Urbino megyében. Lakosainak száma 293 fő (2017. január 1.). Frontino Piandimeleto, Pietrarubbia és Carpegna községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Amritszári mészárlás Az 1919. április 13-i amritszári mészárlás vagy Dzsallianvala Bágh-i mészárlás néven ismert esemény, melynek során a brit hadsereg fegyvertelen indiai tüntetők közé lőtt, 379 tüntetőt megölve és 1200-at megsebesítve. Ezen a napon a fallal körülvett amritszári Dzsallianvala Bágh kertjében mintegy tízezer fős zarándoktömeg gyűlt össze a szikh ünnep, a Viszákhi (pandzsábi: ������) IPA:visākhī) fesztivál alkalmából, akikhez számos, az angol uralom ellen fellépő, az Indiai Nemzeti Kongresszus két vezetőjének letartóztatását sérelmező tüntető is csatlakozott. A tömeg annak ellenére gyűlt össze, hogy az angolok erre a napra kijárási tilalmat rendeltek el. Reginald Dyer dandártábornok – felkeléstől tartva – parancsba adta gurkha katonáinak, hogy lőjenek a tüntetők közé. A katonák előzetes figyelmeztetés nélkül tíz percig kézifegyverekkel, célzott lövésekkel lőtték a menekülésre képtelen, fegyvertelen tömeget, köztük számtalan nő, gyermek halálát okozva. Az esemény nemcsak az indiai, hanem a brit közvéleményt is megdöbbentette, egyúttal közvetlen kiváltó oka volt Mahátma Gandhi passzív ellenállást hirdető mozgalmának és jelentős szerepet játszott India függetlenségi küzdelmeinek kibontakozásában. Előzmények Az első világháborúban több mint egy millió indiai harcolt Nagy-Britannia mellett, akik közül mintegy 60.000 vesztette életét. Miután az első világháború alatt bevezetett kényszerintézkedéseket az angolok békeidőben is fenntartották, a brit uralommal szembeni elégedetlenség a tetőfokára hágott. A háború közvetlen utóhatásaként felerősödtek a függetlenségi mozgalmak, ezeket az 1919 áprilisában letartóztatott nacionalista vezetőkről terjengő hírek tovább szították. A szikh szent város, Amritszár zavargások gócpontja lett, több európait, köztük nőket is megöltek, kifosztottak számos bankot és leromboltak középületeket. Reginald Dyer dandártábornok parancsnoksága alatt brit és indiai csapatokat küldtek a rend helyreállítására. Dyer első intézkedése volt, hogy betiltott minden nyilvános találkozót, egyúttal bejelentette, hogy amennyiben megszegik a gyülekezési tilalmat, erőszakkal fog érvényt szerezni akaratának. A mészárlás A Viszákhi, vagy Baiszákhi az egyik legfontosabb szikh ünnep, amely megemlékszik arról a napról, amikor Guru Gobind Szingh 1699-ben megalapította a Khalsza Panth-t. Ebből az alkalomból az emberek azzal ünnepelnek, hogy összegyűlnek, vallásos és közösségi életet élnek, vásárokat tartanak. A Dzsallianvala Bágh-ot minden oldalról házak és épületek veszik körül, bár volt néhány szűk átjáró a kertbe, ám ezek legtöbbjét folyamatosan zárva tartották. A tömeg nem vette figyelembe Dyer figyelmeztetését, nem hagyta el a kertet, így a parancsnok 65 gurkhából és 25 indiai katonából (balucsi) álló egységet vezényelt a területre. Ezek közül ötven katona volt felfegyverkezve Lee Enfield .303 puskával. Dyer idevezényelt még két páncélozott autót is, amelyek géppuskákkal voltak ellátva, de a járművek a főkapun kívül megálltak, mert nem voltak képesek áthaladni a kert szűk bejáratán. Ez a főbejárat viszonylag szélesebb, lehetőséget adott volna a tömeg menekülésére, így tehát páncélozott járművek őrizték. Délután négy óra harminc perckor az egység figyelmeztetés nélkül tüzet nyitott a csapdába szorult, pánikba esett emberekre. Tíz-tizenöt percen keresztül válogatás nélkül tüzeltek mindenkire, mintegy 1650 lőszert felhasználva, amíg a töltény el nem fogyott. A tüzelés során – a hivatalos verzió szerint – 379 halálos lövést adtak le, és mintegy ezerötszázan megsebesültek. Sokan akkor haltak meg, amikor a golyók elől menekülve az udvaron álló mély kútba vetették magukat. A függetlenség elnyerése után felállított emlékmű felirata szerint ebből a kútból másnap 120 halottat emeltek ki. Dyer ezután visszavonta az embereit, anélkül, hogy az udvaron a sebesültek megmentésére kísérletet tett volna. Ezt a falon kívül rekedt lakosság sem tehette meg, ugyanis a kijárási tilalom még érvényben volt, ezért az éjszaka folyamán még többen meghaltak. A lövések okozta halálesetek száma vitatott. Bár a hivatalos adat (az angol vizsgálat szerint) 379 halálesetet említ, magát a vizsgálati módszert ezek felderítésére több kritika érte. 1919 júniusában, három hónappal a mészárlás után az angol elöljáróság felkérte a város lakosságát, hogy maguk jelentsék be a mészárlás során elhunyt hozzátartozójukat, ám ez a szám sem pontos, hiszen sokan az áldozatok közül nem helyi lakosok voltak. Utóélete Dyer tettét Pandzsáb kormányzója Sir Michael O'Dwyer helyesnek ítélte, sőt dicsérte. O'Dwyer később tiszteletbeli szikhnek avattatta magát, amit az Aranytemplom vénei nem is tagadtak meg tőle, pusztán azt a feltételt kötötték ki, hogy megnöveszti a szakállát és évi egy szál cigarettára csökkenti a dohányzást. A mészárlás híre hamar elterjedt Indiában, ahol széles körű felháborodást keltett. Jól példázza ezt, hogy Rabindranáth Tagore lemondott brit lovagi címéről. A főkormányzóhoz írott levelében ezt írta: „Eljött az idő, amikor a becsület jelvényei szégyent hoznak ránk, ragyognak a megalázottság nem hozzáillő kontextusában... ”. Zavargások törtek ki Pandzsábban és a kormánynak statárium alá kellett helyezni öt kerületet is a régióban. A részleteket Nagy-Britanniában csak 1919 decemberében ismerte meg a közvélemény. Winston Churchill az angol parlament alsóházában elítélte Dyer cselekedetét, mint fogalmazott: „...ez egy rendkívüli esemény, egy szörnyű esemény, egy olyan esemény, ami egyedülálló és vészjósló elszigetelésben áll (a történelemben)”. A politikailag érdekelt Indiai Nemzeti Kongresszus létrehozott egy saját vizsgálóbizottságot, ami a sebesültek számát 1500-ra, a halottakét mintegy ezer főre tette. Angliában egy bizottságot neveztek ki az események kivizsgálására és feltárására, amit Lord Hunter, egy skót bíró vezetett. Kezdetben úgy tűnt, hogy Dyer megvédi magát a bizottság előtt, de az erkölcsileg elítélte, és kényszerítette, hogy leköszönjön az indiai hadseregből. A Lordok Háza viszont dicséretben részesítette. Erőteljes vita alakult ki azok között, akik egyetértettek a Hunter-bizottság ítéletével, és azok között, akik azt gondolták , hogy Dyer járt el hatékonyan, hogy megakadályozza egy újabb indiai lázadás (→Szipojlázadás) kitörését. Az epizód megrontotta a brit és az indiai politikusok közötti kapcsolatokat évekig, de segített, hogy összegyűjtse az új politikai erőket amelyek támogatják Gandhi erőszakmentes ellenállás fémjelezte politikáját. Dyer Angliában halt meg 1927-ben. Sir Michael O'Dwyert 1940-ben Londonban egy szikh forradalmár, Udham Szingh meggyilkolta, aki a mészárlás során maga is megsérült Amritszárban. Udham Szinget felakasztották. Gandhi elítélte a merényletet, mint értelmetlen cselekedetet, de a merénylőt szikh körökben ma is hősnek, mártírnak tartják. Emlékezete A kert ma már nemzeti zarándokhely. Nem sokkal a tragikus események után egy bizottság alakult, Pandit Madan Mohán Malávija elnökletével, hogy méltó emlékművet állítson a mártírok emlékére. A kertet 1920 augusztus 1-jén a bizottság már megvásárolta, de a tényleges építkezésre a függetlenség kikiáltásáig (1947) várni kellett. Az emlékművet a Szabadság Lángjának nevezték el, és az Indiai Köztársaság első elnöke, Dr. Rajendra Prasad avatta fel 1961 április 13-án. Az emlékmű 30 láb magas pilon, egy négyoldalú kúpos vörös kő áll egy sekély tartály közepén, közepén az indiai szimbólum, Asóka csakrája áll. A pilon mind a négy oldalán a következő felirat olvasható hindi, pandzsábi, urdu és angol nyelven: „Az 1919 április 13-i vértanúk emlékére”. A mészárlást az 1982-es, Richard Attenborough rendezte Gandhi c. Oscar-díjas film is megörökítette. Francesco Cossiga Francesco Maurizio Cossiga (Sassari, 1928. július 28. – Róma, 2010. augusztus 17.) olasz politikus, jogász és docens volt. Ő volt az Olasz Köztársaság 8. elnöke 1985 és 1992 között. Életrajza Belügyminiszter volt az 5.Moro továbbá a 3. és 4. Andreotti-kormányok alatt 1976 és 1978 között, 1978-ban lemondott Aldo Moro meggyilkolásának hírére. 1979-1980 között az ország miniszterelnöke is volt, 1983 és 1985 között az olasz törvényhozás alsóházának elnöke volt. Államfői időszaka alatt 5 miniszterelnöke volt: Bettino Craxi (1985-ig), Amintore Fanfani (1987), Giovanni Goria (1987-1988), Ciriaco De Mita (1988-1989) és Giulio Andreotti (1989-1992). Öt örökös szenátort nevezett ki (Francesco De Martino, Giovanni Spadolini, Giulio Andreotti, Gianni Agnelli és Paolo Emilio Taviani személyeket). Elnöksége során 5 alkotmánybírót nevezett ki az Alkotmánybíróság tagjának: 1986-ban Antonio Baldassarre, 1987-ben Mauro Ferri, Luigi Mengoni és Enzo Cheli, 1991-ben Giuliano Vassalli személyeket nevezte ki. Fiatalkora Egy Szardíniai polgári, köztársaságpárti, antikommunista családba született. Másod unokatestvére volt Enrico Berlinguernek az Olasz Kommunista Párt egykori főtitkárának. A nevét sokan Cossíga-nak ejtették, habár az eredeti szárd dialektus szerint Cóssiga-nak ejtik. 16 évesen fejezte be középiskolai tanulmányait, egy évvel később az Olasz Kereszténydemokrata Párt tagja lett, három évvel később 19 évesen diplomázott le jogtudományból. Ekkor egyetemi pályafutása kezdődött el a Sassari Egyetem jogi karán, ahol alkotmány jogi ismereteket oktatott. Politikai tevékenysége Politikai pályájának kezdete 17 évesen lett tagja az Olasz Kereszténydemokrata Pártnak (DC), majd egyetemi éve alatt a FUCI, olaszországi katolikus egyetemi szövetségnek, aminek Sassari városi képviseletének vezetője lett. Az 1950-es években vezetője volt az „ifjú törökök” nevű szárd politikusokból álló csoportnak, akik mindenképpen meg akarták reformálni a Kereszténydemokrata Pártot. 1958-ban választották meg a Camera dei deputati képviselőjének, 1966-ban a Harmadik Moro-kormány honvédelmi államtitkára lett, ekkor 38 évesen a legfiatalabb államtitkár volt. 1974 novembere és 1976 februárja között a Negyedik Moro-kormányban a Közigazgatás megszervezéséért felelős miniszter, 1976. február 12-én, 48 évesen belügyminiszter lett. Belügyminiszter 1977. március 11-én Bolognában, az egyetemi hallgatók és a rendvédelmi erők között kemény összecsapás volt, miután megölték Pierfrancesco Lorussót a szélsőbaloldali Lotta Continua mozgalom egyik aktivistáját. Ennek következtében még nagyobb lett a tüntetés. Cossiga erre válaszul felfegyverzett M113-as harckocsit küldött a tüntetés helyszínéül szolgáló egyetemi városrészbe. Emiatt a légkör egyre erőszakosabbá vált, főleg a parlamenten kívüli radikális párt követői részéről. Cossiga elrendelte, hogy egész Lazio tartományban tiltsák be a tömegdemonstrációkat május 31-ig. A tiltás ellenére számos militáns, parlamenten kívüli csoport tüntetett Rómában, ahol megemlékeztek Giorgiana Masiról, akit a Ponte Garibaldin lőttek le a rendvédelmi erők egy a Radikális Párt által szervezett tüntetésen. A diákok hamar gúnynevet adtak Cossiganak: A nevét C helyett K betűvel kezdték és a két S betűt rúnaírással az SS-re emlékeztető módon írták átírták így lett a gúnyneve Koϟϟiga. 1978-ban hozzájárult a titkosszolgálatok reformjához, amely 2007-ig hatályban volt és támogatta olyan terrorelhárító szervezetek létrehozását, mint a rendőrséghez tartozó NOCS és a csendőrséghez tartozó GIS. Terrorizmus és Aldo Moro elrablása 1978-ban elrabolták Aldo Moro miniszterelnököt a Vörös Brigádok terroristái, akit 55 napig túszul ejtve fogságba tartottak. Cossiga azonnal két válságtanácsot hívott össze, egy hivatalosat és egy szűkkörűt. A tagok közül sokan később érintettek lesznek a P2-ügynek. Cossiga az amerikai pszichiátertől, Steve Pieczeniktől kért segítséget. Pieczeniket maga Jimmy Carter amerikai elnök kérte meg, az elrablás napján. Cossiga nem volt hajlandó tárgyalni a terroristákkal Moro kiszabadításáról. Moro fogsága alatt írt Cossiganak, hogy engedjenek a terroristáknak és a közvélemény akaratának és szabadítsák őt ki. 1978 májusában egy kocsi csomagtartójában megtalálták Aldo Moro holttestét, akit a Vörös Brigádok öltek meg. Ennek következtében Cossiga lemondott belügyminiszteri posztjáról. Később Pieczenik könyvében azt állította, hogy "hagytuk meghalni Morot, Olaszország stabilitásáért cserébe", amit később tagadott. Cossigat ez az eset olyan mélyen megrendítette, hogy krónikus betegségeket okozott nála, mint a bipoláris zavar (Indro Montanelli az Il Giornale újságírója szerint ciclotimia), és a krónikus fáradtság szindrómája. Köztársasági elnök 1985-ben az Olasz Köztársaság történetében ő volt az első köztársasági elnök, akit az alsóház és a felsőház közvetlenül választott meg. A 977-ből 752-en szavaztak Cossiga mellett. A kereszténydemokraták mellett öt párt képviselői és a Független Baloldal nevű társadalmi mozgalom is támogatta. Cossiga elnöksége alatt komoly, történelmi fordulatok voltak az ország történetében: A Cosa Nostra leszámolásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, 1986-ban az ország történetében először az ügyészség Giovanni Falcone vezetésével pert indít több szicíliai maffia csúcsvezető és tag ellen, ez volt a Maxiprocesso, magyarul Maxiper. A berlini fal leomlása után szerinte Olaszországban véget ért egy olyan politikai rendszer, amely 1948-as megalakulásakor a hidegháborús szembenállás válaszára született meg, és emiatt a szembenállás miatt szerinte a DC és a PCI két legfőbb pártnak súlyos következményekkel kell szembenéznie. Ezzel komoly politikai vitát teremtett, ami miatt a "rendszer lefejezőjének" nevezték. Az 1991-es évvégi beszédében ezt mondta: Lemondása 1992. április 28-án 18:38-kor a Quirinale-palotában tartott beszéde során lemondott köztársasági elnökségéről, két hónappal tisztségének lejárta előtt. Lemondását az 1992-es választások miatti történelmi változások miatt tette. Jelanyi járás A Jelanyi járás (oroszul Еланский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Volgográdi területen. Székhelye Jelany. Népesség 1989-ben 36 293 lakosa volt. 2002-ben 36 212 lakosa volt. 2010-ben 33 064 lakosa volt, melyből 30 478 orosz, 969 ukrán, 312 csuvas, 166 örmény, 132 azeri, 120 kumik, 87 dargin, 76 tatár, 54 német, 46 üzbég, 43 fehérorosz, 40 mari, 27 grúz, 25 moldáv, 24 kazah, 20 avar stb. Našuškovica Našuškovica (cirill betűkkel Нашушковица) egy falu Szerbiában, a Piroti körzetben, a Babušnicai községben. Népesség 1948-ban 656 lakosa volt. 1953-ban 649 lakosa volt. 1961-ben 642 lakosa volt. 1971-ben 623 lakosa volt. 1981-ben 586 lakosa volt. 1991-ben 428 lakosa volt 2002-ben 295 lakosa volt, akik közül 251 bolgár (85,08%), 22 szerb (7,45%), 2 jugoszláv, 11 ismeretlen. Lúcar Lúcar község Spanyolországban, Almería tartományban. Lakosainak száma 771 fő (2017). Földrajza Lúcar Oria, Somontín, Purchena, Armuña de Almanzora, Tíjola és Cúllar községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Tepeyac A Tepeyac (régi nevein Tepeyacac vagy Tepeaquilla) egy domb Mexikóváros legészakibb városrészében, Gustavo A. Madero kerületben. A feljegyzések szerint ezen a helyen találkozott Juan Diego Cuauhtlatoatzin 1531 decemberében a Guadalupei Szűzanyával. Ma a Guadalupei bazilika áll itt. A Tepeyac a hagyomány szerint a spanyol hódítók szerint az azték Tonantzin anyaistennő imádásának helyszíne volt. A navatl nyelvből származó Tepeyacac név a tepetl (jelentése „hegy”), a yacatl („orr”) és a c helyhatározórag összetétele. Újszentanna Újszentanna (románul: Sântana, 1919 és 35 között Sfântă Ana, németül: Sanktanna vagy Neusanktanna) város Romániában, Arad megyében. 1951-ben egyesítették a vele összeépült Ószentannával, amely a mai belterület északi részét alkotja. Fekvése Aradtól 23 km-re északkeletre található sakktábla alaprajzú település. Nevének eredete Eredetileg a Komlós-nak nevezett Ószentanna mellett létrejött német települést is Komlosch-nak hívták. 1748-ban Mária Terézia rendeletére mindkét falut Szent Annáról nevezték el. Ószentanna neveként azonban mind a románban, mind a németben a korábbi Komlós fejleménye maradt meg, az új falut pedig egyszerűen 'Szentanná'-nak hívták. Magyarul már 1783–84-ben Uj. St. Anna néven szerepelt. Története A határában fekvő földvár a vaskorban jelentős központ lehetett. Az avar korból szintén gazdag lelet bukkant fel Újszentannán. A vasút építésekor, 1888-ban sírmellékletként több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. 1596 előtt a mai város határában feküdtek Dombavására, Komlós és a 16. században kettévált Nemes- és Kismaróc falvak. A dévai katolikus bolgár családból származó Bibics Jakab telepítette Komlós Fakó nevű határrészébe. Katolikus német lakói közvetve a Fekete-erdőből, Pfalzból és Baden-Württembergből, közvetlenül pedig a gyulai és eleki Harruckern-birtokokról érkeztek. 1736-ban hat, 1742-ben 29, 1744-ben 17 család települt be, majd 1751–53-ban további sváb családok a baden-württembergi Kraichgauból. A kisebb számban beköltöző magyarok beolvadtak a németségbe. 1760-ban 173 család, 1763-ban már 206 német család lakta. 1748-ban mezővárosi kiváltságot kapott. Bibics Jakab és felesége, Tomeján Margit 1750-től szegedi piaristákat költöztetett ide, akik 1755 és 67 között kollégiumot építettek. Ez kezdetben kisgimnáziumként, 1772-től gimnáziumként működött. 1788-ban Temesvárra költöztették. 1774-ben alakult csizmadiacéhe, majd 1775-ben egy vegyes iparoscéh kapott szabadalmat, amelyből 1817-ben kiváltak a szabók. Blaskovich Antal 1789-ben selyemmanufaktúrát létesített Újszentannán. Bibics özvegye a birtokot 1755-ben eladta galántai gróf Fekete Györgynek, majd 1811-ben Edelspacher Zsigmond tulajdonába került. A családnak 1819-ben kastélya állt a településen, határában bort és dohányt termesztettek. 1837-ben megnyílt az első gyógyszertár. Miután 1848 novemberében ide menekült Arad vármegye vezérkara, egy hónapig a vármegye székhelyeként szolgált. Az 1858-as nagy tűzvészben szinte a teljes település elpusztult. 1245 ház égett le, és országos segélyakciót szerveztek a károsultak megsegítésére. 1884-ben megalakult az Első Uj-Szent-Annai Takarékpénztár, 1904-ben az Uj-Szent-Annai Népbank. 1894-ben az állam fiúpolgári iskolát nyitott benne, mert szervei a sváb lakosságban hajlandóságot fedeztek fel a magyarosodás iránt. 1899 elején a szegényparasztság körében az asszonyok által vezetett zendülés tört ki a polgármester ellen, főként a legelők szántófölddé alakítása miatt. A csendőrség január 17-én sortüzet adott le a tiltakozó tömegre, amelyben öt asszony életét vesztette. Birtokszerkezetét a század végén az igen szétszórt kisbirtokok jellemezték. Házainak többsége vert falból, cseréppel vagy zsindellyel fedve épült. Gabonán kívül cukorrépát, zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt is termesztettek. Arad vármegyében itt volt a legjelentősebb a selyemhernyótartás, és Adelmann Károlyé volt a legnagyobb méhészet. Marháit néha külföldre is szállították. Hetipiacot és három jelentős országos vásárt tartott, amelyeken főként sertés és ló cserélt gazdát. Gőzmalma a legjobbak egyike volt a vármegyében, emellett olajsajtó, szikvíz- és téglagyár is működött benne. Az iparosok többsége magyar volt, és a módos gazdák is kezdték elveszíteni nemzetiségi különállásuk tudatát. A legtöbben beszélték a magyar nyelvet, és az egyletekben a német rovására tért nyert a magyar nyelvhasználat. A prédikáció nyelve csak 1925-től lett ismét túlnyomóan német. 1926-ban járási székhellyé nevezték ki. 1943-ban nyolcszáz újszentannai svábot soroztak be a Wehrmachtba, 1945 januárjában pedig a sváb lakosság nagy részét kényszermunkára hurcolták a Szovjetunióba. A háborúban 350-en haltak meg vagy tűntek el, a deportálásból 275 személy nem tért haza. A svábok kisajátított házaiba móc és keményfoki román veteránokat költöztettek be. Közülük több mint hatszáz család házat épített magának a keleti részen létrehozott Satu Nou ('Újfalu') falurészben, és a svábok rehabilitálása után is a faluban maradt. A telepesek jártak az élen a termelőszövetkezet megalapításában, amely az elsők egyike volt Romániában. 1950-ben egyesítették Ószentannával, 1956-ban pedig községközponttá nyilvánították. A férfiak Arad gyáraiba való ingázása már 1930 körül megkezdődött, de általánossá a németek kényszermunkából való hazatérése után, az 1950-es évek végén vált. A nők ugyanakkor az állami gazdaságban találtak munkát, amely hatalmas üvegházi virágkertészetet tartott fenn. A termelőszövetkezetben, különösen a primőr paradicsom, az uborka és a zöldpaprika mintaszerű termesztése miatt, a szocialista vezetés rendszeresen körülvezette a külföldi delegációkat. 1967 után itt talált új otthonra Crișana román telepesfalunak a Fehér-Körös áradása által hontalanná vált ezernél több lakosa. Ők a falu északi peremén, az új Crișana falurészben telepedtek le. A szentannai románok (mivel csak ők juthattak határátlépési és kiskereskedelmi engedélyhez), főként idősebb asszonyok, 1970 táján kezdtek Magyarországra járni, és az összeköttetések révén beszerzett vagy az üzemekből „privatizált” áruikat Gyula, Lőkösháza, Békéscsaba, Kétegyháza és Méhkerék piacain hiánycikkekre – főként élelmiszerre – cserélték. A svábok Németországba vándorlása 1977-ben élénkült meg. Az ország elhagyása előtt minden tulajdonukat el kellett adniuk, így ezek is bekapcsolódtak a hiánygazdaságot kiegészítő kereskedelembe. A németek helyére 1983-tól főleg Fehér, Máramaros, Beszterce-Naszód megyei és moldvai románokat költöztettek be. A szentannai románokon belül a komlósiak, „telepesek”, crișanaiak és „jövevények” közötti megkülönböztetés ma is éles. 1990-ig 8500 szentannai német települt át a határon. Az 1990-es és 2000-es években sokan véglegesen Spanyolországba és Belgiumba emigráltak. Főként a fiatal romák közül hagyták el sokan, ők Brüsszel környékén települtek le. Helyükre Románia más vidékeiről érkeztek cigányok. Közben a korábban szegregáltan, Ószentanna északkeleti részén élő romák elkezdtek beköltözni a korábban „nem roma” falurészekbe. A település 2003-ban kapott városi címet. Lakossága 1880-ban 5193 lakosából 3867 volt német, 948 magyar és 117 román anyanyelvű; 4620 római katolikus, 82 zsidó és 69 ortodox vallású. 2002-ben 11 617 lakosából 8938 volt román, 1912 cigány, 448 német és 279 magyar nemzetiségű; 9259 ortodox, 1243 pünkösdista és 707 római katolikus vallású. Nevezetességek A belterülettől négy kilométerre délre található a vasút által átszelt ovális alakú, 78 hektár területű réz - és vaskori földvár ( Avar-domb , románul : Cetatea Veche , németül : Awaren Hügel ). Az 1963-as és a 2000-es években folytatott feltárásakor a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak. A földvár virágkora Krisztus előtti 1400 és 1200 között lehetett. Az újszentannai Szent Anna római katolikus templom 1864–68-ban, Leopold Schütz tervei alapján épült. Tornya 53 méter magas, oltára carrarai márványból készült 1920-ban. Az egyházközséget kezdetben a ferencesek , 1751 és 1788 között a piaristák , majd az 1790-es években ismét a ferencesek gondozták. Az egykori piarista konviktus épülete (1778 k.). Az ún. Urbarialhaus (1749). Reliktumtölgyes a Takács határrészben, a belterülettől hét kilométerre nyugatra. A város határának területét a 16. században még ártéri erdők, lápok, tavak borították. Híres emberek Itt született 1873-ban Kaufmann Oszkár építész. Itt született 1930-ban Kondrák Károly szobrász. Itt született 1961-ben Maya Kayser német énekesnő (Maria Reinholz néven). Itt élt gyermekkorában Stefan Hell Nobel-díjas fizikus. Gazdaság Gazdaságának alapja a mezőgazdaság, azon belül a gabonatermesztés. Emellett a városban működik a Nexans német autóelektronikai cég négyszáz főt foglalkoztató gyára. Giorgos Pelagias Giorgos Pelagias (Nicosia, 1985. május 10. –) ciprusi válogatott labdarúgó. Székelysárd Székelysárd (1899-ig Sárd, románul Șardu Nirajului) falu Romániában Maros megyében. Fekvése Marosvásárhelytől 13 km-re keletre a Tompa-patak völgyében fekszik 2.5 km-re a tompai elágazótól. Nyárádszeredához tartozik. Története 1360-ban Saard néven említik. A 17. században pusztaként említik, később Daczó Gergely román jobbágyokat telepített be. 1910-ben 462, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 403 lakosából 246 magyar, 123 román és 33 cigány volt. Római katolikus temploma van, de lakói közül 123 református, 120 ortodox és csak 93 római katolikus. Sokan állattenyésztéssel foglalkoznak (juh) és földműveléssel. A rajta végighaladó patak Székelytompa mellett torkollik a Nyárádba. Egy általános iskolája van.A főútról letérve eljuthatunk Székelymosonba. A körülötte lévő erdők nagy része vegyes. Kabaláspatak Kabaláspatak (Bălaia), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Nagyváradtól északkeletre, a Réz-hegység nyúlványai alatt, Telegdtől északnyugatra, Mezőbottyán északkeleti szomszédjában fekvő zsáktelepülés. Története Kabaláspatak már a 16. században Kabalapatak nevet viselt és a Thelegdy család uradalmához tartozott. Nevét 1622-ben Kabaláspatak néven említette először oklevél. Az 1800-as évek elején a Ferdényi család birtoka volt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „230 óhitü lakossal, anyatemplommal, hegyes erdős határral, 75 urbéri telekkel. Birja a Ferdényi család.” 1910-ben 817 lakosából 775 román, 38 magyar, volt. Ebből 752 görögkeleti ortodox , 13 római katolikus, 12 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott. Nevezetességek Görög keleti temploma 1800 körül épült. Chamadelle Chamadelle egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2008 – 2014 Daniel Fillon 2014 – 2020 Sophie Blancheton Forrás http://www.annuaire-mairie.fr/mairie-chamadelle.html Recensement de la population 2015, 2017. december 27. INSEE Prefektúrák annuaire-mairie.fr Jules Cluzel Jules Cluzel (Montluçon, 1988. október 12. –) francia motorversenyző, jelenleg a Supersport-világbajnokságban versenyez. Korábban megfordult a Superbike-világbajnokságban és a MotoGP-ben is. Karrierje A sorozatban 2005-ben mutatkozott be, a nyolcadliteresek között. Egy versenyen, a francia nagydíjon szabadkártyásként indult, de szerepelt a szezon utolsó két versenyén is. Pontot nem szerzett. 2006-ban felkerült a negyedliteresek közé, a szezont végül 15 ponttal a huszadik helyen zárta. 2007-ben is maradt ebben a géposztályban. Legjobb eredménye egy tizenegyedik hely volt, a szezont végül a 21. helyen zárta. Ezúttal 19 pontot szerzett. 2008-ra visszatért a legkisebbek közé, ahol a Loncin Racingnél versenyzett, Alexis Masbou csapattársaként. A motor nem volt versenyképes, így Cluzelnek nem sikerült pontot szereznie. 2009-ben ismét a negyedliteres géposztályba szerződött. A szezonnyitón rögtön egy meglepetéssel szolgált, ugyanis a második helyen végzett. Bár ezt az eredményét később nem tudta megismételni, így is bőven túlszárnyalta az előző évi teljesítményét. A szezont végül a tizenkettedik helyen zárta 82 ponttal. 2010-ben az újonnan létrejött Moto2-ben indult. Csapata a korábban MotoGP-ben Hayate néven szereplő Forward Racing. A szezon során rendkívül hullámzó teljesítményt nyújt, a szezonnyitón dobogóra állhatott, aztán többször is kiesett, majd Silverstone-ban megszerezte pályafutása első győzelmét. Rajtszáma mindig is a 16 volt, kivéve 2005-öt, ekkor 89-cel versenyzett. Teljes MotoGP-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Supersport-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Superbike-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Monumento alle Cinque Giornate A Monumento alle Cinque Giornate (Piazza Cinque Giornate) egy milánói emlékmű. Története Az 1848-as forradalom híres öt napjának (március 18-22) emléket állító díszoszlopot Giuseppe Grandi tervezte. 1895-ben avatták fel, A több mint 22 m magas gránittalapzaton álló bronzobeliszkre felvésték az öt nap hősi halottainak nevét. Az obeliszk körülötti öt női alak az öt napot jelképezi. Egyéb szimbolikus díszítései közé tartozik egy ébredő oroszlán és egy sas, továbbá szembe tűnik egy harang, amely a Piazza Mercantin levő egykori városháza régi harangjának (1352) másolata. A harang felirata: „Bár mozdulatlan vagyok, hangom mégis szól!" Az emlékmű alatti kripta az ötnapos felkelés során elesettek földi maradványait tartalmazza. Chamagne Chamagne település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 460 fő (2015). Chamagne Saint-Germain, Charmes, Socourt, Gripport, Bainville-aux-Miroirs és Villacourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lengyel Péter (író) Lengyel Péter (eredeti neve: Merényi Péter) (Budapest, 1939. szeptember 4. –) Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Életpályája 1939-ben született Budapesten, eredeti neve Merényi Péter. Édesapja, Merényi Endre gépészmérnök (1908–1943) volt, aki hadifogságban halt meg. Édesanyja: Ent Olga volt. Lengyel Sándor vegyész fogadta örökbe, az ő nevét vette fel később. Iskoláit Budapesten és Veszprémben végezte, az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett. Ekkor írta első novelláját – Citroën DS 19 címmel (a Rondó kötetben olvasható). 1957–1962 között az ELTE BTK spanyol–olasz szakán tanult és szerzett diplomát. Az egyetemi évek alatt fordít, angol, spanyol és olasz prózát, utazik, tanít. 1960–1962 között dramaturg volt a Madách Színházban. 1963–1964 között egyetemi lektor volt Havannában. Az 1963–1975 közötti időben a Magyar Írószövetség, az Élet és Irodalom, valamint a Mozgó Világ munkatársa volt. 1965-ben publikálja első saját írását, a Nyár című novellát. Változatos munkákat végez, fordít, tanít, tolmácsol. A Nemzetközi P.E.N. és a Nemzetközi Írói Alap regionális pályázatán díjat nyert. 1967-ben készül el Két sötétedés című novelláskötetével, 1969-ben megírja tudományos-fantasztikus regényét, az Ogg második bolygóját. Életrajza szerint "irodalmi lapok szerkesztőségében dolgozik, majd tizenhárom évig egy villanyújságnál a Nagykörút és a Dohány utca sarkán." – ez az 1975 és 1988 közötti időszak. 1978-ban megírja a Cseréptörés, 1980-ban a Mellékszereplők című regényeit – ez utóbbit betiltották. A rendszerváltozás környékén készül el elbeszéléskötete Rondó, később a Macskakő (detektívregény), majd a Holnapelőtt című nem-regény. A Macskakő a 90-es években megjelent angol fordításban is, Cobblestone címen. 1990-1993 között tanított az ELTE BTK Esztétika Tanszékén. Elkészül a Búcsú, melynek társszerzője apja, Merényi Endre. 1993-ban sajtó alá rendezte elhunyt barátja, Ottlik Géza posztumusz regényét, a Budát. Jelenleg szabadúszó író. Sci-fi Lengyel Péter a sci-fi műfajban az Ogg második bolygója című regényéről ismert. Ez a mű megjelent német nyelven (Düsseldorf, Econ, 1972., tr. G. Feidel.), lengyel (1982), japán (1978) és cseh (1981) nyelveken is. Több sci-fi tárgyú regényt nem írt, alkotott azonban két sci-fi novellát. Az egyik a Napkelet című – amely megjelent a World Omnibus of SF című antológiában is (Penguin, 1987). A másik novella a Rondó, novelláskötetének címadója. Művei 1967: Két sötétedés (elbeszélések) 1969: Ogg második bolygója (sci-fi regény) 1970: Mellékszereplők (regény; megjelenik: 1980) 1978: Cseréptörés (regény) 1982: Rondó (elbeszélések) 1988: Macskakő. Detektív regény 1992: Holnapelőtt 89-90-91 (nem-regény, esszénapló) 1993: Búcsú két szólamban (Merényi Endrével) Macskakő. Ponyva ; Európa, Bp., 1994 Mert én tudom, honnan jöttem, s hová megyek... Lengyel Péterrel beszélget Sipos Márti ; Kairosz, Bp., 2007 ( Miért hiszek? ) Díjak 1966 – PEN és IWF nemzetközi novellapályázatának díja 1983 – József Attila-díj 1986 – Arany Meteor-díj 1989 – Az Év Könyve díj 1989 – A Jövő Irodalmáért díj 1990 – Pro Urbe Budapest díj 1992 – Déry Tibor-díj 1995 – Füst Milán-díj 1996, 1998 – Soros Alapítvány díja 1998 – Európai Írók Háza, Villa Mont Noir 1999 – Márai Sándor-díj 2010 – Kossuth-díj Monyoród Monyoród (horvátul Minjorod, németül: Mun(j)erod) község Baranya megyében, a Bólyi járásban. Fekvése A megye keleti részén fekvő település mintegy félúton található Pécs és Mohács között. Az 57-es főúttól kb. 2,5 kilométerre húzódik. Csak közúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Villány–Mohács-vasútvonalon Bóly - 10 kilométerre. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,9%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 8,4% horvátnak, 14,9% németnek, 1,3% románnak mondta magát (33,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 7,1%, felekezeten kívüli 8,4% (39% nem nyilatkozott). Története A községről az első fellelt írásos emlék egy Anjou-korabeli, 1389-ből származó oklevél. Ez Monorod néven említi. Később előfordul Monyaród és Manyorod változatban is. Története során földesura volt Török Bálint. Erről egy 1552. évi adólajstrom tanúskodik. A török hódoltság korában szerencsés fekvésének köszönhetően nem pusztult el. A 18. század elejétől a pécsváradi apátság birtoka, majd annak megszüntetése után a Budapesti Tudományegyetem tulajdonába kerül. Magyar település volt, csak néhány horvát család települt Monyoródra. A 18. század végén erősen megcsappan a magyar lakosság létszáma, telkeiket a környező falvakban élő németek vásárolják meg. A németek közül 1940-ben többen tagjai lettek a Volksbundnak, s a szovjet csapatok elől menekülve 23 család Németországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. Vagyonukat a megye különböző településeiről érkezett szegényparasztok kapták meg, s 1947-ben a Felvidékről is betelepítettek 18 magyar családot. A közigazgatási átszervezések szinte évtizedenként hoztak változást. Kezdetben a szederkényi körjegyzőséghez tartozott, majd 1950-től önálló tanács alakult. 1965-től ismét a szederkényi közös tanács tagja. 1990-ben önálló önkormányzatot hoztak létre. Az 1907-es helységnévtár adatai szerint a lakóházak száma 115, lakónépessége 578, német és horvát nemzetiségűek, római katolikusok. Ma a falu három utcájában fekvő 96 lakóházat (ebből egy az önkormányzat tulajdona) 218-an lakják. A népességszám az elmúlt években is folyamatosan csökkenő. 2001-ben a lakosság 13%-a németnek vallotta magát. Látnivalók Különös látvány a kőbánya-rekultiváció területén látható kőfal, ahol jól kirajzolódnak a különböző geológiai rétegek, és amit most dróthálóval is védenek. A Pécsi borvidék -Versendi körzetéhez tartozó Babarc , Bár , Bóly , Dunaszekcső , Hásságy , Lánycsók , Máriakéménd , Mohács , Monyoród , Nagynyárád , Olasz , Szajk , Szederkény , Versend nevével fémjelzett terület a Juhfark nevezetes, hagyományos termőhelye. 30-40 présház van a falu környékén, ahol a szőlőket gondosan művelik is, ugyanis kiváló fehérborok érlelődnek a hordókban - Juhfark, Chardonnay, Cserszegi fűszeres. Több gazda is akad, aki szívesen viszi a borát a versenyekre. SEAT A SEAT (Sociedad Española de Automóviles de Turismo, magyarul: „Spanyol Személygépkocsi Társaság”) egy spanyol gépkocsimárka, amelyet 1950-ben alapítottak a Fiattal együttműködésben. 1986 óta a Volkswagen csoport leányvállalata. A gyár telephelye Martorellben található, amely Barcelonától 35 km-re fekszik. Története Időrendben 1950 . május 9-én megalakult a S ociedad E spañola de A utomóviles de T urismo S.A., a SEAT. 51%-ban a Spanyol Nemzeti Ipari Intézet, 42%-ban 6 bank és 7%-ban Fiat voltak az alapító tagok. 1951 . Megépül a Zona Franca, a SEAT gyára 20 hektáron fekszik, Barcelonában . 1953 . Legördült az első SEAT, egy 1400-as modell. Naponta 5 autó készül, és 925 ember dolgozik a SEAT-nál. 1955 . május 5-én hivatalosan megnyitják a közel 200 000 négyzetméteren fekvő gyárat. Már 7.000 SEAT fut az utakon. 1956 . SEAT elérte első célját, egy éven belül legyártott 10 000 gépkocsit. 1961 . 36.000 SEAT készül egy év alatt. 1964 . június 29-én Madridban megnyílik a SEAT új központi irodája. Közel 10 000-en dolgoznak a SEAT-nál. Naponta 300 autó készül. Ezzel a SEAT a legnagyobb európai autógyártó. 1966 . Elkészült az 500 000. autó. 1969 . Legördült a gyártósorról az 1 000 000. SEAT, egy sárga 124-es. 1971 . A SEAT Spanyolország legnagyobb ipari vállalata. 55.000 SEAT-ot értékesítenek külföldön. Elkészül az egy üléses Formula 1430-as versenyautó. 1974 . Elkészült a 2 000 000. SEAT. 1980 májusában a Fiat úgy dönt, hogy megszakítja a SEAT-tal meglévő vállalati kapcsolatát. Ezzel a döntéssel a 30 éves FIAT-SEAT együttműködés megszűnik. 1981 . A Fiat eladja a Spanyol Ipari Minisztériumnak a részvényeit. A vállalat új stratégiát követ, saját maga tervezi autóit, neveiket spanyol városok - Ronda , Ibiza , Málaga és Marbella - adják. 1982 . Új arculatot kap a cég. Szeptember 30-án ipari és kereskedelmi együttműködésről szóló szerződést ír alá a SEAT S.A. a Volkswagen AG-val. A SEAT forgalmazza Spanyolországban a Volkswagen és Audi márkákat, amelyeket részben importál és részben helyben gyárt le. 1983 . Legyártják az 5 000 000. SEAT-ot. Elkezdődik a Zona Franca gyárában a VW Passat gyártása. 1986 . Június 1-jén a Volkswagen megveszi a SEAT 51%-át, ezzel a SEAT a Volkswagen csoport harmadik márkájává válik. December 23-ára 75%-os részvényese a Volkswagen a SEAT-nak. 1990 . Decemberben a Volkswagen a hátralevő részvényeket is megveszi, és így 99,99%-ban tulajdonosa lett a SEAT-nak. 1992 . A SEAT az egyik fő szponzor a XXV. nyári olimpiai játékokon Barcelonában. 1993 . Márciusban bemutatták az új Ibizát, amelyből naponta 530 darab készül. Év végén bemutatták a SEAT Cordobát. 1994 . augusztusában a Toledo gyártósorát Martorellbe viszik át. Hivatalosan bemutatják a 2.0 literes 16 szelepes Toledót, és az 1.8 literes 16 szelepes Ibizát. 1995 . A Genfi Autószalonon bemutatták a SEAT egyterűjét, az Alhambrát. Májusban indultak Brazíliába az első Cordobák. Szeptember 26-án Fülöp trónörökös adja át a 10.000.000. SEAT-ot. 1997 . A gyár 402 671 gépkocsi gyártásával történelmi eredményt ér el, az ezredfordulóra 500.000 darab gyártását tűzi ki célul. Termelékenysége 60 gépkocsi/dolgozó, naponta 2050 gépkocsit gyárt, tehát átlagosan 43 másodpercenként készül egy új SEAT. 1998 . A Párizsi Autószalonon a SEAT bemutatja az új SEAT Toledót, amely teljesen új külsővel, megváltozott karakterrel jelentkezik. 2000 . A Genfi Autószalonon a nagyközönség megismerkedhetett a Salsa nevezetű koncepcióautóval, amely Walter de Silva tervező keze munkája. A kocsi új távlatot nyit a tervezésben. A 250 LE-s, tiptronic váltóval szerelt jármű külső megjelenése a SEAT jövőt tükrözi. 2000 tavaszán mutattuk be a SEAT Leónt, amely azóta sikert sikerre halmoz. 2001 . Bevezették a SEAT auto emoción szlogent hazánkban is. 2002 . Október 10-én ünnepli a SEAT 10 éves magyarországi fennállását. 2003 . Januárban Magyarországon is bemutatkozik az új Cordoba. Márciusban Genfben debütál az új SEAT Ibiza Cupra R és az a 250 LE-s Toledo, amellyel az Európai Túrabajnokságon áll rajthoz a SEAT. A 60. Frankfurti Autókiállításon mutatkozik be a SEAT Altea prototípusa. A SEAT első modellje november közepén ünnepeli 50. születésnapját. 2004 . Walter Maria de’Silva az Audi márkacsoport vezető tervezője megnyitja a ’Konzept Design München’ tervező stúdiót, ahol kreatív koncepciókat dolgoznak ki az Audi márka csoport számára. A Genfi Autószalonon bemutatkozik a nagyközönségnek a SEAT Altea mindössze öt hónappal a prototípus debütálását követően. Májusban debütál a SEAT Toledo prototípusa a Madridi Autókiállításon. 2005 . Májusban átadják az 50 000. Magyarországon értékesített SEAT-ot. Júniusban a nemzetközi sajtónak bemutatkozik az új León, mely itthon szeptemberben debütál. A 2005-ös év legkedveltebb SEAT modellje az Ibiza Magyarországon. 2006 . Márciusban Magyarországon is debütál az új Ibiza. Júniusban bemutatkozik a León FR, majd decemberben a 240 lóerős León Cupra. Októberben már megismerheti a nemzetközi sajtó az Altea XL modellt, amely Magyarországra 2007. februárjában érkezik. A SEAT modellek 2006-ban is halmozták a díjakat, ebben elsősorban a León járt az élen több kitüntetéssel. 2007 . A spanyol márka Shakira Oral Fixation európai turnéjának kiemelt támogatójaként Magyarországon 100 darabos limitált szériát dob piacra Ibiza FEVER néven. Februárban Magyarországon is bemutatkozik az új SEAT Altea XL. A tavaly év végi nemzetközi bemutatót követően Magyarországra is megérkezik a legerősebb SEAT, a 240 lóerős SEAT León Cupra. 2008 . A SEAT martorelli gyára február 22-én ünnepelte működésének 15. évét. Áprilisban mutatkozott be a nemzetközi sajtó számára, majd júliusban hazánkba is megérkezik az ötajtós SEAT Ibiza, amely az Euro NCAP töréstesztjén 5-csillagos minősítést szerez. Júniusban a spanyol autógyártó bemutatja a háromajtós SEAT Ibiza SportCoupé modellt illetve nyilvánosságra hozza, hogy a 2009-ben piacra kerülő, B-szegmensben vetélkedő limuzinja EXEO néven kapható majd. 2009 . A SEAT a válságot követő évben, minden nehézség ellenére nyereséggel folytathatta alaptevékenységét. Bevezetik az új SEAT Exeo Limousine-t valamint a kombi-változat Exeo ST-t. Mindezt a legsportosabb Ibizák (FR, Cupra és Bocanegra), valamint az újszerű imázzsal megjelent, látványos León FR, Cupra és Cupra R verziók egészítették ki. Mindemellett számos modell kínálata újabb motorváltozatokkal bővült. 2010 . Ebben az évben ünnepelte a SEAT fennállásának 60. évfordulóját. A SEAT és az UEFA Európa Liga közötti sikeres partneri együttműködés a 2010/2011-es labdarúgó szezonban is folytatódik. Emellett a 2010-es SEAT León-Európa-kupa már a harmadik szezon volt a sorozat történelmében. 2010. május 22-én vette kezdetét Monzában, és szeptember 19-én Valenciában zárult és ismét magyar versenyző szerezte meg a bajnoki címet. Michelisz Norbert 2009-es sikere után a 2010-es sorozatot Wéber Gábor nyerte meg. 15 év után ebben az évben visszatért a megújult Alhambra, a SEAT egyterűje, amelynek itthon novemberben kezdték meg az értékesítését. 2011 . Jubilált a SEAT magyarországi importőre, a márka 1992-es hazai indulása óta 20 000 SEAT Ibiza talált gazdára. Az Ibiza a márka kínálatának legnépszerűbb tagja hazánkban, 1992 óta a márka eladásainak 27%-át a típus tette ki. A kisautó kategóriában megszületett a SEAT Mii, de hazánkban azonban ez a modell nem került bevezetésre. 2012 . májusában az Ibiza ráncfelvarráson, úgynevezett Faceliften esett át. Tavasszal a genfi Autószalonon bemutatták az új Toledót, a szeptemberi párizsi Autókiállításon pedig a megújult Leónnal is megismerkedhetett a közönség. 2013 . Hazánkban is megkezdődik az új León és Toledo értékesítése. A SEAT a martorelli gyártóüzem hivatalos megnyitásának 20. évfordulóját ünnepli. Szponzorációk A SEAT számos jelentős nemzetközi sporteseménynek volt már kiemelt támogatója, mint például: UEFA Európa-liga SEAT León-Európa-kupa 1992. évi barcelonai olimpiai játékok Magyarországon is elsősorban sportolókat és sportcsapatokat szponzorál a márka. Közéjük tartozik két olimpikonunk; Cseh László és Kovács Katalin. Logó evolúció A SEAT 2012. szeptember 28-án bemutatta megújult márkalogóját a Párizsi Autószalonon, ahol az új SEAT León modelljével egyidejűleg a márka új vállalati arculata is világpremierjét ünnepelte. „A SEAT fejlődésének újabb szakaszához érkezvén bemutatjuk új márkaemblémánkat, amely hűen tükrözi a márka összes jellegzetes erényét: letisztult, egyszerű design és precíz, minőségi technikák” – mondta James Muir. Az új logó újabb jelentős lépés a SEAT márkaimázsának megújulása útján, immár összhangba hozva a vállalati arculatot a márka alapvető karakterével, s hűen szimbolizálva annak hat fő erényét: stílusos dizájn, dinamizmus, fiatalos szellemiség, gazdaságosság, megbízhatóság és sokak számára elérhető árszint. Szlogenek 2000. - SEAT - auto emoción Tűz és temperamentum, meg egy csipetnyi szenvedély - sportossággal fűszerezve. Egyszerre testesíti meg a latinos temperamentumot, a szívdobogtató designt és a vérpezsdítő sportosságot. Mindemellett megbízhatóságához sem férhet kétség, felépítésében a legmodernebb technológia és az autógyártás legkiválóbb szakemberei működtek közre. 2012. - ENJOYNEERING - Ahol az érzelem találkozik a technológiával A SEAT új szlogenje egy szóban egyesíti mindazt, amit a márka képvisel. Az ENJOYNEERINGben megnyilvánul a márka jövőképe, kultúrájának alappillérei. Az élet ráció és emóció egyensúlya, a SEAT minden modellje ezt a harmóniát tükrözi. A spanyol kreativitásnak és dinamizmusnak a kiemelkedő, német mérnöki szaktudás ad formát. Tartalomban a forma, értelmet nyer a dizájn, a precíziós technológiát életre kelti a lendület és állandó megújulás. A SEAT márka legfőbb értékei így a dinamizmus mellett a megbízhatóság. ENJOYNEERING videó Modellek Mai modellek SEAT Mii SEAT León 1.6TSi WTCC SEAT Ibiza SEAT Exeo SEAT León SEAT Altea SEAT Altea XL SEAT Altea freetrack SEAT Toledo SEAT Alhambra SEAT ATECA SEAT Arona Koncepciók SEAT Cupra GT SEAT Formula SEAT Salsa SEAT Tango SEAT Altea Freetrack Prototype SEAT Tribu SEAT Bocanegra SEAT 20V20 Kovač (Jičín járás) Kovač település Csehországban, a Jičíni járásban. Kovač Podhorní Újezd a Vojice, Lužany, Třtěnice, Tuř, Butoves, Kacákova Lhota és Konecchlumí településekkel határos. Lakosainak száma 134 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: A Kenguru-sziget kétéltű- és hüllőfajainak listája A Kenguru-sziget kétéltű és hüllőfajai tengeri teknősök: álcserepesteknős (Caretta caretta) közönséges levesteknős (Chelonia mydas) kérgesteknős (Dermochelys coriacea) agámaformák (Agaminae) Ctenophorus decresii keleti szakállas agáma (Pogona barbatus) gekkóalakúak (Gekkota) Phyllodactullus marmoratus Underwoodisaurus milli lábatlan gekkófélék (Pygopodidae): Aprasia striolata szkinkek (Scincidae): Egernia multiscutata White szkinkje (Egernia whitei) Hemiergis decresiensis Lampropholis guichenoti Lerista bougainvilli ausztrál kéknyelvű szkink varánuszfélék (Varanidae) Rosenberg-varánusz (Varanus rosenbergii) kígyók (Serpentes): síkvidéki bronzkígyó (Austrelaps superbus) fekete tigriskígyó Notechis ater niger békák (Anura): Litoria wingi Limnodynastes dumerilii tasmániai mocsárjáró béka (Limnodynastes tasmaniensis) tarka ásólábú béka (Neobatrachus pictus) Bibron álvarangya (Pseudophryne bibroni) Ranidella signifera Theli A Theli a svéd szimfonikus metal zenekar, a Therion nagylemeze. Az album hű maradt a banda gyökereihez, mégis nagyon sötét hangzást kapott; igazából ez a lemez egy komoly fordulópontnak tekinthető a csapat történetében. A borítón, amelyet Peter Grøn tervezett egy egyiptomi isten, Széth látszik. Számlista Preludium" – 1:43 To Mega Therion – 6:34 Cults of the Shadow – 5:14 In the Desert of Set – 5:29 Interludium – 1:47 Nightside of Eden – 7:31 Opus Eclipse – 3:41 Invocation of Naamah – 5:31 The Siren of the Woods – 9:55 Grand Finale / Postludium – 4:04 Japán változat A japán változat három bónusz dalt is tartalmaz: In Remembrance Black Fairy Fly to the Rainbow ( Scorpions cover) Albé Albé település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 461 fő (2015). Albé Andlau, Breitenbach, Le Hohwald, Reichsfeld, Saint-Martin, Saint-Pierre-Bois, Triembach-au-Val és Villé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyar Gasztronómiai Egyesület A Magyar Gasztronómiai Egyesület, az ország gasztronómiai kultúrájának megreformálása, és a szakácsképzés új alapokra helyezése céljából alakult civil szervezet. Alapítása Az egyesület alapítását, Molnár B. Tamás, és Bittera Dóra kezdeményezte 2004 évben. A több neves magyar egyéniség által aláírt „Kulináris Charta” 2007 évi megjelentetésével, új korszak kezdődött a magyar gasztronómia történetében. Az aláírókat az a felismerés vezette, hogy, Magyarország vendéglátása és gasztronómiája valaha az ország vonzereje volt. A felismerés lényege: Az étkezési kultúra, az ország civilizáltságának és általános kultúrájának egyik legfontosabb fokmérője. Jó alapanyag nélkül nincs gasztronómia. Halaszthatatlanná vált a szakácsképzés és a kapcsolódó kézműves szakmák talpra állítása. A népesség egészségi állapota és a közízlés romlása megköveteli, hogy meg kell tanítani a jövő nemzedékét (már az óvodában, iskolában) arra, milyen fontos az értékes táplálék. Céljai Az egyesület filozófiájának terjesztése. Ahogy a konyha több mint receptgyűjtemény, úgy az igazi étterem is több mint üzlet: életforma, amely felelősséggel jár. A kultúramegőrzés felelősségével. A pék, aki rossz kenyeret süt, elárulja a kenyeret s elárulja saját szakmáját. A vendéglős, aki ilyen kenyeret kínál, elárulja a vendéget és saját éttermét. A vendég, aki mindezt elfogadja, az – tudja vagy nem – elárulja saját magát. Az oktatás, és továbbképzés megalapozása. A hagyomány megőrzésével, az evolúció alapjának a megteremtése, példamutatással, továbbképzési kurzusok, versenyek szervezésével, tankönyv és szakkönyvek kiadásának elősegítésével. A magyar konyha megújulásához, az oktatás átszervezése szükségességének bemutatásához, külföldi és magyar példák bemutatása, az egyesület portálja segítségével. A gasztronómiában résztvevők kreativitásának fejlesztése. Az új magyar konyha jó ízlésű és kreatív. Az ízlés a megkülönböztetés képessége, a kreativitás a következetes munka és a csiszolt ízlés hozománya. A szakács egyik képességet sem kapja készen, mindkettőt tanulnia kell. A gasztronómiai evolúcióhoz vezető út elvének az elfogadtatása. Az egyesület alapítójának, és a tagjainak elve: a magyar konyha nem holmi öröklött hátizsák, amit minden generáció úgy köteles tovább vinni, ahogy kapta. A zsákot ki kell nyitni. A romlott árut kivenni, a zsákot új tartalommal megtölteni. Rendezvényei Czifray versenykurzus (három évenként) Hagyomány és evolúció szakácsverseny (két évenként). Például megtekinthető a 2010. februári verseny zsürije itt. A Bocuse d'Or szakácsverseny magyarországi döntője Gasztronómiai bemutatók szervezése külföldi szakácsok felkérésével Lehetőség felkutatása szakácsok külföldi tanulmányútjára Szeghalom vasútállomás Szeghalom vasútállomás egy Békés megyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet. Áthaladó vasútvonalak Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal (127) Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal (128) Gennes (Maine-et-Loire) Gennes település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 2335 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Chamber Chamber (Jonothon "Jono" Evan Starsmore) egy kitalált szereplő, szuperhős a Marvel Comics képregényekből. Megalkotói Scott Lobdell író és Chris Bachalo művész. Első megjelenése 1994 szeptemberében, a Generation X #1 számában. Chamber az X-Men junior tagozatának, a Generation X-nek volt a tagja, bár szüntelen mogorvaság és rosszkedvűség jellemezte a csapattársakkal szembeni magatartását. Egy rövid ideig X-Men is volt. Életrajza Jono brit mutáns, aki képes volt romboló energiát kilövellni a mellkasából. Az ereje első megnyilvánulása egy véletlen robbanás volt egy partin, ahol barátnőjével Gayle Edgerton-nal élvezték egymás társaságát. Elsettenkedtek kettesben a ruhatárba, nem tudni, hogy a pillanat izgalma és feszültsége volt e, vagy csak a puszta véletlen, hogy hatalmai ekkor öltöttek testet először. Gayle megpróbált segíteni neki, de a robbanás örökre tolószékre kárhoztatta a fiatal lányt. Jono csak korlátozott ellenőrzéssel bírt az ereje felett. A különleges robbanás a mellkasa nagy részén rajta hagyta a nyomát, és az állát, valamint arca alsó harmadát is megsebezte. Ennek eredményeképpen csak telepatikusan volt képes kommunikálni. Nem evett, nem ivott vagy lélegzett; a jelek szerint a pszichikus energia táplálta anélkül, hogy az általánosan létfontosságúnak tartott szerveire szüksége lett volna. Mintha a teste csupán egy burok lenne, ami valójában telepatikus energiákból áll. (A szereplő eredeti neve, a Chamber, jelentése: Kamra, is erre célozhat.) Generation X Kevéssel mutáns hatalmai testet öltése után Jono elfogadta a hívást, hogy csatlakozzon Xavier professzor különleges fiataloknak fenntartott iskolájába. A repülőtéren megtámadta Emplate, egy gonosz mutáns, aki mutálódott genetikai anyagot fogyaszt, hogy életben maradjon. A Generation fiatal csapata lett a felmentő sereg. Nem sokkal csatlakozása után már ő győzte meg az eszét vesztett Penance-t, hogy hagyjon fel az X-ek üldözésével, mivel képes volt szimpátiát mutatni a nő ijesztő természete ellenére és elérte, hogy a csapattal éljen. Később Emplate elfogta Chambert annak korábbi barátnője segítségével, aki a fiút hibáztatta a történtekért és azzal vádolta, hogy tönkretette az életét, de az újabb találkozás és a mindkettejük közös fájdalma feloldotta a gyűlöletét. Chamber lassacskán romantikus kapcsolatba bonyolódott csapattársával Husk-kal (Paige Elisabeth Guthrie), bár a viszonyuk esetlen volt és feszültségekkel teli, így nem tartott sokáig. Chamber még levertebb lett, mikor látta, hogy a Generation egy másik tagja Synch (Everett Thomas), aki a duplájára volt képes növelni a közelében tartózkodó mutánsok erejét járatosabbnak bizonyult Chamber saját erejében, mint ő maga. Mikor az iskolát megtámadta egy mutáns-ellenes csoport Synch elhunyt. Az incidens fordulópontnak bizonyult a Generation X ifjú mutánsainak számára. X-Man, Weapon X Amikor a diákok elköltöztek a Massachusetts Academy of Higher Learning-ből Jonónak felkínáltak egy tagságot az X-Men felnőtt csapatában, aki azonban ennek ellenére is inkább visszatért Londonba. Egy rövid ám annál viharosabb viszonyt folytatott a popsztár Sugar Kane-nel, így teremtve meg az énekesnőt felkapó sajtóérdeklődést. Az útjaik elváltak, mikor a nő menedzsere megrendezte a sztár anti-mutáns erők általi elrablását egy hamis bulvárlapcikket követően, amiben Sugar állítólagos terhességéről írtak. A nem létező gyermek apja a cikk szerint Jono lett volna. Mint X-Man, Chamber az Empire State University mutáns diákjainak látszólagos gyilkosságait vizsgálta. Tudomást szerzett egy hüllőszerű mutánsról Amber-ről, aki az egyetlen nem emberi diákja maradt az egyetemnek mikor a felsőoktatásbeli mutáns program véget ért. Visszatérve az X-ekhez Husk-ot Arkangyal karjaiban találta. A féltékeny és dühös Jono megtámadta a férfit- dacára, hogy már rég nem járt Husk-kal. Lerombolta a bárt, ahol voltak, és távozott. Az X-Men megelégelte Jono antiszociális viselkedését és úgy döntött a hatóságokat bízza Chamber ügyét. A börtönben, ahol az erejét gátló sisak viselésére kényszerítették, kapott egy felhívást a S.H.I.E.L.D. ügynök Brent Jacksontól, hogy csatlakozzon a Weapon X, magyarul az X Fegyver nevű programhoz. Elfogadta, habár tulajdonképpen már beszivárgott a csoportba, míg X-Man volt. A program keretében helyreállították sérült testét, de később felfüggesztették a terv folytatását. Úgy tűnt Jono egy újabb energiakitörése megint megrongálta az arcát és csatlakozott az Excelsior nevű szuperhőscsapathoz, de az olvasóknak felfedték, hogy ez csupán egy Chamber szerepében pózoló szélhámos volt. (A képregényben a többi csapattag előtt ez titokban maradt.) House of M és a Decimation Mikor a Skarlát Boszorkány elszabadult erői a valóság torzulását okozták a House of M eseményei alatt, Chamber egyike volt azon mutánsoknak, akik megfosztattak az erőiktől. Az arca alsó része, álla, a szívével együtt még egyszer súlyosan megsérült. A mellkasa helyén gyakorlatilag egyetlen üreg tátongott, gép pótolta a vérkeringését, amit az X-Men bocsátott a kórház rendelkezésére, ahol hagyták míg a dolgok lehűlnek az X-birtokon. Innét szólították soraikba az Apocalypse vs Dracula mini sorozatban szereplő Akkaba klán, akik Apokalipszis (En Sabah Nur) genetikai leszármazottjai. Döntésüket arra alapozták, hogy Chamber sok hasonlóságot mutatott képességeiben és más egyebekben is egy John Jack Starsmore nevű tagjukhoz és feltételezték, hogy Chamber valamilyen úton az ő ivadéka. Egy angliai kórházba vitték, ahonnét néhány héttel később terapeutája elrabolta, aki nem volt más mint Frederick Slade, az Akkaba egyik tagja. Az Ozymandias nevű szuperbűnöző és empata felügyelet alatt teljesen felépült miután vérátömlesztést kapott Apokalipszistől és átváltozott annak egy tizenéves verziójává. Hatalmai Omega szintűre fejlődtek. New Warriors Decibel névvel jelenik meg New Warriors-ban, ahol ereje már hangrobbanásokban mutatkozik meg, de teljes mibenléte ismeretlen. Képességek Chamber a House of M eseményeit követően elvesztette a képességeit. Jelenleg ismeretlen hatalmakat birtokol, amiket az Apokalipszistől kapott vérátömlesztésnek köszönhet. Korábban Chamber a mellkasában és szájában manifesztálódó telepatikus energiát volt képes összpontosítani, ami lézer természetű robbanásokban nyilvánult meg. Bár ezek az energiák teste létfontosságú részeit pusztították el először Chamber telepatikus ereje kárpótolta őt ezért a veszteségért, aminek segítségével hang nélkül is tudott kommunikálni és nem volt szüksége evésre, vegy lélegzésre. Egy alkalommal Chamber az egész testét helyreállította, habár ez a hatás nem tartott sokáig. Ez az esemény szintén azt az elméletet erősítette, hogy a testi alakja egyszerűen egy héj a tiszta szellemi energia számára. Egyszer az egyik Generation X beli társa: Synch, mutáns erejét használva „lemásolta” Chamber képességeit és ekkor tudott repülni. Maga Jono sosem mutatta ezt a fajta tehetséget sem előtte, sem utána. Miután az Apokalipszis klánja testileg megváltoztatta Jonot egy tesztnél Omega szintű erőt mértek nála. Továbbra is tehetségesen gitározik és nyit fel zárakat tolvajkulcs segítségével. X-Men Icons Az X-Men Icons minisorozat egyik főszereplője Chamber volt, ahol amellett, hogy érdekességeket tudhatunk meg a Marvel Világában ritka, de létező mutáns pozitív diszkriminációról (az Empire State University ingyen szobákat és tandíjmentességet biztosít a mutáns hallgatóinak) és Jono lelkivilágába is mélyebb betekintést nyerhetünk. A Jono-t érintő részt Brian K. Vaughan írta, Lee Ferguson rajzolta, Norm Rapmund húzta ki, a színekért Jose Villarrubia, a betűkért Dave Sharpe felelt. Szerkesztője Mike Raicht volt. Eredetileg $2.99 US-ba került. Megjelenése más médiában Age of Apocalypse Az Age of Apocalypse idővonalban Chamber egy teljesen más személyiség. Ő a Generation Next vezetője Árnymacska és Kolosszus után. A hatalmát korábban felfedezték és egy mellkasi korong segítségével szabályozni képes a használatát, az arca és teste sértetlen. Itt is szenvedélyes kapcsolatot folytatott Husk-kal. A csapata nagy részével együtt megölték, mikor behatoltak Sugar Man rejtekhelyére Kolosszus nélkül. Lacelle Lacelle település Franciaországban, Corrèze megyében. Lakosainak száma 131 fő (2015). Lacelle Chamberet, L’Église-aux-Bois, Saint-Hilaire-les-Courbes, Tarnac, Viam és Rempnat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Squiffiec Squiffiec település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 791 fő (2015). Squiffiec Kermoroc’h, Landebaëron, Plouëc-du-Trieux, Pommerit-le-Vicomte, Saint-Clet és Trégonneau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Selenidera reinwardtii A Selenidera reinwardtii a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Selenidera reinwardtii előfordulási területe Kolumbia déli részeitől, Ecuadorig, valamint Peruig és Brazíliáig terjed. Alfajai Selenidera reinwardtii langsdorffi (Wagler, 1827) - korábban önálló fajnak vélték Selenidera reinwardtii reinwardtii (Wagler, 1827) Megjelenése A fej-testhossza 33-35 centiméter és testtömege 129-200 gramm. A csőre nagyon sötétvörös, fekete véggel. A testtollazata főleg fekete és zöld. A nyaka körül és a fülei tájékán sárga látható. A tojó a hímtől eltérően, nem feketés, hanem vöröses árnyalatú. Wahlner Aladár Wahlner Aladár, Wahlner Aladár Róbert Győző (Betlér, 1861 – Budapest, 1930. augusztus 11.) bányamérnök, bányajogász, államtitkár, költő. Élete Wahlner Károly és Csávinszky Julianna fia. Selmecbányán végzett, majd jogi akadémiára járt Kassán. 1885-ben kezdte meg pályáját, Oravicán, az ottani bányakapitányságon. 1891-ben besztercebányai bányabiztos, öt év múlva a Pénzügyminisztérium bányahatósági osztályának főbányabiztosa, 1909-ben miniszteri tanácsos, majd öt év múlva főosztályvezető, illetve helyettes államtitkár lett. Tevékeny szerepet vállalt a bányatörvény előkészítésében, illetve a bányászati közigazgatás megszervezésében is, 1899 és 1903 között a törvényt előkészítő bizottság előadója. Bányajogi tanulmányain túl meghatározóak voltak az 1896-tól több mint 20 éven át évente publikált Magyarország bánya- és kohóipara címet viselő ismertetője. A Bányászati és Kohászati Egyesület emlékére alapította a Wahlner Aladár-emlékérmet. Agyvérzésben hunyt el 1930-ban. Neje Fülepp Aranka volt. Fő művei A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja (Bány. és Koh. L. 1897); Kutatási jogosítványok megszűnéséről (Bány. és Koh. L. 1897); Kutatási intézmények reformja (Bány. és Koh. L., 1902); Bányarendészet feladatai (Bány. és Koh. L., 1903); A bányatörvényjavaslat indokolása (Bp., 1903); Magyarország bánya- és kohóipara (1896-tól 1915-ig) (Bány. és Koh. L., 1916); Minőségellenőrzés a szénbányászatban (Bp., 1955). Selenka Tamás Selenka Tamás (1949. június 3. –) labdarúgó, csatár. Pályafutása A Ferencvárosban kezdte a labdarúgást. Az élvonalban 1970. október 18-án mutatkozott be a Szegedi EOL ellen, ahol csapata 4–0-s győzelmet aratott. A Fradiban mindössze három bajnoki mérkőzésen jutott szóhoz, de ezzel tagja volt az 1970–71-es ezüstérmes csapatnak. 1972 és 1974 között a VM Egyetértés csapatában játszott. Az MTK és az Egyetértés fúziója után a Tatabányai Bányász labdarúgója lett. Itt 1976-ig szerepelt az élvonalban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 1970–71 Digital Ash in a Digital Urn A Digital Ash in a Digital Urn a Bright Eyes hetedik stúdióalbuma, amelyet az előző, hatodik lemezzel (I’m Wide Awake, It’s Morning) egy napon, 2005. január 25-én adott ki a Saddle Creek Records. Az Egyesült Államok slágerlistáján a 15., az Egyesült Királyságén pedig a 43. helyen zárt; előbbi országban 268 ezer példányt adtak el belőle. 2007-ben megkapta az Independent Music Companies Association arany minősítését, amit azon alkotások nyerhetnek el, amelyekből Európában legalább 100 000 darabot értékesítenek. A Digital Ash in a Digital Urn az előző nagylemezhez képest több elektronikus elemet tartalmaz. A Lua és Take It Easy (Love Nothing) alkotások a Billboard Hot 100 kislemezes listájának első két helyét érték el. Az album a Saddle Creek Records 73. kiadványa. Turné Nagyobb sikereket akkor értek el először, amikor a Lua és First Day of My Life számaik a Billboard Singles Sales listáján 2004-ben az első két helyre kerültek. 2005-ben két részre osztott turnéra indultak: először népzenei hatású I’m Wide Awake, It’s Morning, majd az inkább elektropop-elemeket tartalmazó Digital Ash in a Digital Urn dalaiból válogattak. A Billboard listáin mindkét lemez a legjobb húsz között volt: előbbi a Billboard 200 rangsorában a tizedik, a független albumok listáján pedig a második lett. Az albumokat kísérő turnét megörökítették a szintén 2005-ben kiadott Motion Sickness: Live Recordings koncertlemezen. A Digital Ash in a Digital Urn lemez Conor Oberst kísérleti alkotása, melynek elkészültében a Yeah Yeah Yeah tagja, Nick Zinner, illetve a Postal Service tagja, Jimmy Tamborello is segédkezett. Számlista Az összes dal szerzője a Bright Eyes. Győri Mátyás Győri Mátyás (Debrecen, 1997. február 2. –) magyar válogatott kézilabdázó, jelenleg a Telekom Veszprém játékosa. Posztja irányító. Pályafutása Klubcsapatban 2013-ban mutatkozott be az első csapatban Balatonfüreden, abban a szezonban 9 mérkőzésen 11 gólt szerzett. A 2014–15-ös évadban már 14 mérkőzésen 15 találatig jutott a bajnokságban, az EHF-kupa csoportkörében pedig 13 gólt szerzett. Mindeközben az ifjúsági csapatban egymás után a második szezonjában is 7 gólos átlag felett zárt. A 2015–16-os idényben vált stabil kerettaggá. 2015. augusztus 24.-én bejelentették, hogy szerződését 2019-ig meghosszabbította. 2016. október végén került be először a felnőtt válogatott keretébe, és november 6.-án Hollandia ellen idegenben be is mutatkozott. Bekerült a 2017-es világbajnokságra készülő bő keretbe, de betegség miatt nem tudta időben megkezdeni a felkészülést, és a szűk keretnek sem lett végül tagja. Általános közvélekedés szerint a magyar férfi kézilabda egyik legnagyobb tehetsége. A Balatonfüreddel kötött szerződését nem töltötte ki, mivel ahogy 2017 márciusában hivatalosan is bejelentették, a következő idénytől a Telekom Veszprém játékosa lesz, akikkel 2021 nyaráig érvényes szerződést kötött. Utolsó Balatonfüreden töltött szezonjában 158 góljával a bajnokság gólkirálya lett. 2017 decemberében súlyos térdsérülést szenvedett egy Csurgó elleni bajnoki találkozón, aminek következtében meg kellett múteni és több hónapos kihagyás várt rá. A 2018-2019-es idény előtt a Tatabányához került kölcsönbe. A felkészülési időszakban ismét térdsérülést szenvedett, így újabb féléves kihagyás várt rá. A válogatottban 2017 júliusában a junior világbajnokságon ötödik helyezett magyar válogatott legeredményesebb góllövője volt, 49 találatával a góllövőlista negyedik helyén végzett. A torna legjobb irányítójának is megválasztották. Decemberben bekerült Ljubomir Vranjes bő Európa-bajnoki keretébe, de a Csurgói KK elleni bajnokin súlyos sérülést szenvedett, a vizsgálatok keresztszalag-szakadást és belső porcsérülést állapítottak meg, így több hónapos kihagyásra kényszerült és lemaradt a kontinenstornáról. Sikerei Magyar bajnokság gólkirálya: 2017 Junior világbajnokság legjobb irányítója: 2017 Logisztikai költségek Logisztikai költségek a logisztikai feladatokhoz kapcsolódó költségek. Típusai a) Vevő kiszolgálási szint költségei - A vevő kiszolgálásával kapcsolatos költségek - Az elmaradt értékesítések költségei és az ezzel elveszített jövőbeni profit b) Szállítási költségek Ezek teszik ki a költségek legnagyobb hányadát Feloszthatjuk pl.: - Belső - Külső c) Raktározási költségek Nem közvetlenül a készletek nagyságától, hanem a raktárak számától függ - Munkabér - Épülethez kapcsolódó fix költségek d) Készletezési / Készlettartási költségek Olyan költségek amelyek együtt változnak a készlet szinttel (pl. biztosítás) e) Sorozat nagysághoz kapcsolódó költségek Azok a beszerzéssel, gyártással és értékesítéssel kapcsolatos költségek, amelyek változnak ha változik a tétel nagyság. Megmutatják mennyibe kerül ha eltérő mennyiségen szerzünk be, termelünk, értékesítünk. - termelés átállás költsége - átállási selejtek költségei - ellenőrzés költsége - anyagkezelés, mozgatás és szállítás költségei f) Rendelés feldolgozási költségek és információs rendszer költségei - rendelés beérkezés költsége - rendelés továbbítás költsége - kezelési költségek - belső és külső kommunikációs költségek Költségek közötti konfliktusok Egyes területeken a költségek csökkentése más területeken a költségek növekedését eredményezheti. Ez általában a kapacitások túllépéséből adódik. Például ha a szállítási költségeket csökkentjük, akképpen hogy ritkábban szállítunk, akkor – azonos anyagszükséglet mellett – nagyobb raktárkapacitásra lesz szükségünk a termelés kiszolgálásra a következő beérkezésig. Így a logisztikában a szükségletek lehető legalacsonyabb költségű kielégítését a lehető legideálisabb kapacitás kihasználással érhetjük el. Boinville-en-Mantois Boinville-en-Mantois település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 304 fő (2015). Boinville-en-Mantois Arnouville-lès-Mantes, Goussonville, Guerville és Mézières-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nostorf Nostorf település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Gennevilliers Gennevilliers település Franciaországban, Hauts-de-Seine megyében. Lakosainak száma 44 551 fő (2015). Gennevilliers Colombes, Argenteuil, L’Île-Saint-Denis, Villeneuve-la-Garenne és Asnières-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Wilbert Hurst-Brown Wilbert Hurst-Brown (Kanada, Saskatchewan, Regina, 1899. szeptember 24. – Kanada, Ontario, Toronto, 1964. április 6.) Európa-bajnoki bronzérmes kanadai-brit jégkorongozó, olimpikon. Mint akkoriban sok brit jégkorongozó, ő is kanadai volt. Az 1928. évi téli olimpiai játékok részt vett a jégkorongtornán, a brit válogatottban. 5 mérkőzésen játszott és 1 gólt ütött a franciák ellen. Összesítésben a 4. helyen végeztek. Ez az olimpia Európa-bajnokságnak is számított, így Európa-bajnoki bronzérmesek lettek. Klubcsapata a London Canadiens volt. Self-help A self-help vagy önfejlesztés általában önmagunk - gazdasági, érzelmi vagy intellektuális - fejlesztését jelenti, gyakran jelentős pszichológiai vagy spirituális támogatással. A self-help alapja az önbizalom, nyilvános adatok és hasonló cél érdekében alakult csoportok. Self-help piac A Marketdata piacelemző cég 8500 milliárd dollárosra becsülte az iparágat 2003-ban, 2008-ra pedig 11.000 milliárdosra jósolják az üzlet nagyságát. Kritika Kritikusok azt állítják, hogy a self-help könyvek és programok "könnyű válasz"-t kínálnak súlyos személyes gondok orvoslásaként. Véleményezők szerint a self-help könyvek pszeudo-tudományos kijelentéseket tartalmaznak, amik a fogyasztókat félrevezetni látszanak; számos író kritizálta a self-help írokat és kijelentéseiket. Christopher Buckley könyve (God is My Broker (1998)) mondja: "Az egyetlen módja, hogy meggazdagodjunk egy self-help könyvvel, az az, hogy írunk egyet.". 1993-as könyvében, az I'm Dysfunctional, You're Dysfunctional-ban, Wendy Kaminer azzal bírálja a self-help mozgalmat, hogy szociális események helyett saját problémáikkal való foglalkozásra buzdítja az embereket. Virginia címere Virginia címere kör alakú, rajta felül az állam neve, alul pedig az állam mottója áll: Sic Semper Tyrannis („Mindig így a zsarnokok ellen”). A hagyomány szerint ezeket a szavakat mondta Brutus miközben Julius Caesart megölte. A címeren Virtus, a Nemzetközösség szimbóluma, Amazonnak van öltözve; lába a legyőzött Zsarnokság alakján (a földön fekvő férfi kezében széttépett lánc és korbács). A címert az 1776-os Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadta el, tervezője George Wythe. Jelenleg a Virginiai Törvénykönyv I. fejezetének 5. szakasza kodifikálja a címerrel kapcsolatos szabályokat. Forrás The Great Seal of Virginia Brienzi-tó A Brienzi-tó (németül:Brienzersee) a berni kantonban fekszik, Svájc északi részén. Hosszúsága 14 km, szélessége 2,8 km, és átlagos mélysége 173 méter. A tengerszinttől számított 560 méter magasan fekszik. Két folyó táplálja: az Aare, és a Lütschine. A tó kifolyása szintén az Aare folyó. A tó fő vízgyűjtő területe a Finsteraarhorn (4274 m). A tó, a mellette fekvő Brienz nevű településről kapta a nevét. A tónak egy Bödeli nevű csatornán keresztül összeköttetése van a Thuni-tóval. A tó mellett több kisebb falu található: Iseltwald, Ringgenberg, Niederried and Oberried 1839 óta személyszállító hajók is közlekednek a tavon. A hajókkal elérhető Interlaken keleti vasútállomása, továbbá Giessbachbahn nevű siklóvasút, mely felvisz a híres Giessbach vízeséshez. A tó nem túl gazdag tápanyagban, ennek ellenére évente közel 10 tonna halat halásznak ki. Újtelepi-parkerdő A Újtelepi-parkerdő (más néven Kiserdő) Budapest XX. kerületében, Pestszenterzsébet Gubacsipuszta városrészében található. Fekvése Az erdőt északon az Eperjes, Karánsebes, Kakastó utca határolja, délről a Szentlőrinci út valamint a Köves út mentén található meg. Nyugat felől a Jahn Ferenc Kórház és az alsó-határútról közelíthető meg. A kiserdő területébe ékelődik bele a Jahn Ferenc Kórház telke. Története A kiserdő természeti értékei miatt a kerületi önkormányzat 2015-ben támogatta védettségét. Természeti értékei Az itt található állatfajok Pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), kecskebéka (Pelophylax kl.esculentus), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), vöröshasú unka (Bombina bombina). Az itt eddig látott hüllők Mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis). A területen élő, kiemelendő ízeltlábú fajok Sisakos sáska (Acrida ungarica), laposhasú acsa (Libellula depressa), kéksávos légivadász (Enallagma cyathigerum), szép légivadász (Coenagrion puella), négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata), óriás szitakötő (Anax imperator), gyakori acsa (Aeshna affinis), erdei rabló, (Sympecma fusca), kis színjátszólepke (Apatura ilia), C-betűs lepke (Polygonia c-album), kardoslepke (Iphiclides podalirius), atalantalepke (Vanessa atalanta), nappali pávaszem (Aglais io), pókhálós lepke (Araschnia levana), barna busalepke (Thymelicus sylvestris), nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina), erdei szemeslepke (Pararge aegeria), vörös szemeslepke (Lasiommata megera), szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) Botanikai értékei Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) Mason megye (Texas) Mason megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Mason. Lakosainak száma 4128 fő (2013. július 1.). Mason megye San Saba, McCulloch, Llano, Gillespie, Kimble és Menard megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Férfi lesiklás az 1960. évi téli olimpiai játékokon Az 1960. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi lesiklás versenyszámát február 22-én rendezték. Az aranyérmet a francia Jean Vuarnet nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Vegyes rövid program szinkronúszás a 2015-ös úszó-világbajnokságon A 2015-ös úszó-világbajnokságon a szinkronúszás vegyes rövid programjának selejtezőjét július 25-én, a döntőjét pedig másnap, július 26-án rendezték meg a Kazan Arenában. A műúszók vegyes párosainak rövid programját (technikai versenyét) az amerikai Christina Jones és Bill May párosa nyerte. Győzelmükkel történelmet írtak, ugyanis először vettek részt vizes világversenyek programjaiban férfiak is. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint olvashatóak (GMT +03:00). Eredmény Zölddel kiemelve a döntőbe jutottak 2980 Cameron A 2980 Cameron (ideiglenes jelöléssel 1981 EU17) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Bélarga Bélarga település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 550 fő (2015). Bélarga Campagnan, Paulhan, Plaissan, Puilacher, Saint-Pargoire és Tressan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Zenone degli Ezzelini San Zenone degli Ezzelini település Olaszországban, Veneto régióban, Treviso megyében. Lakosainak száma 7502 fő (2017. január 1.). San Zenone degli Ezzelini Borso del Grappa, Fonte, Loria, Mussolente, Crespano del Grappa és Riese Pio X községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi lesiklás az 1992. évi téli olimpiai játékokon Az 1992. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi lesiklás versenyszámát február 9-én rendezték Val-d’Isère-ben. Az aranyérmet az osztrák Patrick Ortlieb nyerte meg. A Magyarországot képviselő Kristály Péter a 43. helyen végzett. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Reinier Kreijermaat Reinier Kreijermaat (Utrecht, 1935. április 25. – 2018. január 22.) válogatott holland labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban Az Elinkwijk korosztályos csapatában kezdte a labdarúgást, majd 1956 és 1959 között az első csapatban szerepelt. 1959 és 1967 között a Feyenoord labdarúgója volt és három bajnoki cím és egy holland kupa győzelemnek volt részese. 1967–68-ban a Xerxes labdarúgója volt, majd visszavonult az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1961-ben két alkalommal szerepelt a holland válogatottban. 1961. október 22-én Budapesten Magyarország ellen debütált egy világbajnoki selejtező-mérkőzésen, amely 3-3-as döntetlennel ért véget. Majd ugyanebben az évben november 12-én hazai pályán Amszterdamban lépett pályára utoljára a holland válogatott mezében Belgium ellen, ahol súlyos 4–0-s vereséget szenvedett a csapattal. Sikerei, díjai Holland bajnokság bajnok (3): 1960–61 , 1961–62, 1964–65 Holland kupa (KNVB) győztes: 1965 43-as busz (Budapest) A budapesti 43-as jelzésű autóbusz Árpád híd, metróállomás és Megyer, Vízművek lakótelep között közlekedett. A járatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története 1950. június 25-én a Marx tér (ma Nyugati tér) és a Dagály fürdő (Szabadság fürdő) között indítottak járatot 43-as jelzéssel, majd október 21-én meghosszabbították Újpest, Tanácsházig. 1951. június 11-étől már Újpest, Szilágyi utcáig közlekedett. 1959. július 13-ától 143-as jelzésű gyorsjáratot is járattak a belvárosi Madách tér és Újpest, Nádor utca között, majd augusztus 17-én a Szilágyi utcáig hosszabbították, végül pedig szeptember 19-én megszüntették kihasználatlanság miatt. 1961. február 25-én az U jelzésű gyorsjárat a 143-as jelzést kapta. 1964. január 20-án a 43-as buszok belső végállomása átkerült a Katona József utcába. 1971. február 11-én átadták az új újpesti végállomást a Szilágyi utcánál, amit a buszok a Kiss János utca és Dózsa György utca (ma Görgey Artúr utca) felől közelítettek meg. 1977. január 3-án a 143-as gyorsjárat a 43-as jelzést kapta, majd április 1-jén 43A jelzésű betétjárat is indult a Katona József utca és a Megyeri út között. 1981. december 30-án az M3-as metró Deák tér–Élmunkás tér szakaszának átadása miatt a 43-as és a 43-as buszok útvonala az Élmunkás térig (ma: Lehel tér) rövidült, a 43A megszűnt. 1984. december 6-án, a metró újabb szakaszának átadása miatt újra lerövidítették a 43-as és 43-as buszokat, már csak az Árpád hídig jártak. 1985. május 31-én a 43-as buszt megszüntették, azonban az év utolsó napján, rendkívüli szilveszteri járatként újra közlekedett. 1990. december 15-én átadták a 3-as metró újpesti szakaszát is, ekkor a 43-as autóbusz jelzését 43-asra módosították (Árpád híd–Újpest, Petőfi laktanya), majd 1993. július 1-jén meghosszabbították Megyer, Vízművek lakótelepig. Párhuzamosság és takarékossági okok miatt előbb 1995. február 4-én a hétvégi üzemet, majd április 28-án a vonalat is megszüntették. Gottfried Dienst Gottfried Dienst (Bázel, 1919. szeptember 6. –1998. június 1.) svájci nemzetközi labdarúgó-játékvezető, a svájci posta telefonközpontjának üzemvezetője. Pályafutása Labdarúgóként Gyermekkorában műugrott és úszott. Hosszú ideig balhátvédként művelte a labdarúgást. 1932-1944 között az FC Basel kölyökcsapatában balhátvédként kezdte a labdarúgást, majd 18 éves korában bekerült az A-ligában szereplő csapatba, ahol az egyik mérkőzésen súlyos térdsérülést szenvedett. Levezetésként 1944-1948 között az FC Kleinhüningen egyesületében szerepelt. A labdarúgáshoz való ragaszkodását jól bizonyítja, hogy az edzői oklevelet is megszerezte, de a játékvezetés mellett döntött. Nemzeti játékvezetés 1948-ban vizsgázott. 1954-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1968-ban vonult vissza. Játékvezetői pályafutása alatt több mint 823 találkozót vezetett, vagy társának partbíróként segített. Első ligás mérkőzéseinek száma: 252. Nemzetközi játékvezetés A Svájci labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1955-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Első játékvezető (a második Sergio Gonella), aki világbajnoki- (1966) és Európa-bajnoki (1968) döntő mérkőzést vezethetett. A svájci nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 5. helyet foglalja el 13 találkozó szolgálatával. Európai-kupamérkőzések irányítójaként az örök ranglistán a 42. helyet foglalja el 38 találkozó vezetésével. 38 különböző minősítésű nemzetközi klubtalálkozót vezetett. Járt 20 ország 44 városában. Válogatott mérkőzéseinek száma: 24 nemzetek közötti "A", 6 nemzetek közötti "B", összesen: 30. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1968-ban búcsúzott. 1964-ben a Brazil labdarúgó-szövetség jubileumi tornájára kapott meghívást, ahol a Brazília–Argentína, valamint a Brazília–Portugália találkozókat vezette. Ugyanebben az évben a jugoszláv földrengés áldozatainak megsegítésére az UEFA egy jótékonysági mérkőzést rendezett, a Jugoszlávia–Európa válogatott (2:7) találkozót koordinálta. 1965-ben az Olasz labdarúgó-szövetség felkérésére az olasz labdarúgó bajnokság kimenetele szempontjából döntő jelentőségű FC Internazionale Milano–AC Milan mérkőzést irányította. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Chilébe a VII., az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra és Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. A FIFA JB elvárásának megfelelően, ha nem vezetett mérkőzést, akkor valamelyik társának partbíróként segített. 1962-ben egy csoportmérkőzésen és az egyik negyeddöntőben volt partbíró. A negyeddöntőn első számú beosztást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. 1966-ban a nyolcadik világbajnokság döntőjét 8. európaiként, első svájciként vezethette. Egy csoportmérkőzésen és az egyik nyolcaddöntőben kapott partbírói küldést. A nyolcaddöntőn első számú beosztást kapott. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 5 + 4 (partjelzés). Dr. Gerő-kupa Hugo Meisl az Európa-kupa, majd Dr. Gerő-kupa kigondolója. Az 1920-as évektől az öt legerősebb közép-európai válogatott, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország, Svájc indult harcba érte. A magyar válogatott 1953-ban megnyerte a tornát. AZ Európa-bajnokság létrehozása után, 1960-tól megszűnt. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Franciaországba az I., az 1960-as labdarúgó-Európa-bajnokságra és Olaszországba a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. 1968-ban a 3. labdarúgó-Európa-bajnokság döntőjét, első svájciként vezethette. Skandináv Bajnokság Nordic Championships/Északi Kupa labdarúgó tornát Dánia kezdeményezésére az első világháború után, 1919-től a válogatott rendszeres játékhoz jutásának elősegítésére rendezték a Norvégia, Dánia, Svédország részvételével. 1929-től a Finnország is csatlakozott a résztvevőkhöz. 1983-ban befejeződött a sportverseny. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 3. Bajnokcsapatok Európa-kupája A 6. és a 10. játékvezető – az első, és a 2. svájci – aki BEK döntőt vezetett. A torna történetében 2014-ig rajta kívül Leo Horn, Concetto Lo Bello és Palotai Károly vezethetett kettő alkalommal döntőt. Vezetett mérkőzéseinek száma: 8. Vásárvárosok kupája A versenykiírás szerint egy mérkőzésen dőlt el a kupasorozat győztesének neve. A tornasorozat 12. döntőjének – az első svájci – bírója. Vásárvárosok Kupája (VVK) mérkőzéseinek száma: 16. Sportvezetőként A labdarúgás szeretetének hatására az edzői szakvizsgát is elvégezte, de a pedagógiai gyakorlatban (csak a játékvezetésben) nem alkalmazta. Szakmai sikerek Az 1962-es Chilében rendezett világbajnokságon mutatott kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a FIFA elnöke kitüntette az Ezüst síppal. 1966-ban az angol világbajnokság döntőjében való tevékenységének emlékére a FIFA JB vezetése átadta részére a világbajnoki kupa aranyozott mását. Vidéki gyermeknevelés Koreában A vidéki gyermeknevelés Koreában számos hasonlóságot mutat más nemzetek szokásaival, viszont megfigyelhetők olyan hagyományok is, amik kifejezetten csak erre az ázsiai népre jellemzőek. A Dél-Korea vidéki területein élő családoknak a megélhetést leggyakrabban a mezőgazdaság biztosítja, ami kemény, mindennapi munkát jelentett és jelent a mai napig egyaránt. A család összes tagjának dolgozni kell a hetedik életévüket betöltve. Nem képeznek kivételt a lányok, sem idősebb családtagok. A gyermek megszületése után az anyának a háztartás kézben tartása helyett a legfontosabb a csecsemő táplálása, felnevelése, oktatása. Miután a kisbaba már mászni, totyogni tud, a nagyszülőknek és a többi testvérnek kötelező feladata a gyermekfelvigyázás, hogy anyjuk a ház körüli teendőkkel is tudjon foglalkozni. Ahogy cseperedik a gyermek és egy újabb csecsemő születik és/vagy eléri a hétéves kort, alvóhelye átkerül anyja szobájából a nagyszülőkébe, megkezdődik a kötelező oktatás és a ház körüli munkák ellátása, legyen szó lány- vagy fiúgyermekről. A terhesség alatt Hosszú idők óta él az a hit Koreában, hogy a gyermek nevelése, oktatása már az anya terhessége alatt elkezdődik. E szerint a várandós nő gondolatai, érzelmei, viselkedései nagyban befolyásolják a magzat fejlődését. Hogy a gyermek egészséges legyen anyjának csak pozitív dolgokra szabad gondolnia, boldognak kell lennie, óvakodni kell a rossztól, stressztől. Ha sétál csak lassan, kiegyensúlyozottan sétálhat. Tilos tűz illetve lószőrből készült kötél felett átlépni. Az előbb említett szabályokon kívül számos, ételre vonatkozó szigorítást is be kell tartania. Ilyen tabu a kacsa hús fogyasztásának tilalma, mondván a születendő gyermek úszóhártyás lábakkal fog születni, vagy a magzat bőre és csontjai túl vékonyak lesznek, ha az anya cápa vagy polip húst fogyaszt. Táplálás Az édesanya az első perctől anyatejjel táplálja az újszülöttet. A táplálás az egyik legjobb módja a csecsemő elaltatásának, gyakran az anyja mellével a szájában. A koreai hagyomány ebből a tevékenységből eredezteti a „kar-párna” szókapcsolatot, ami a legörömtelibb periódusnak számít a csecsemő életében. Az anyatejjel való táplálás az etetés, elaltatás mellett a gyermek elcsitítására használt szokás is egyben. A táplálásra semmiféle szigorítás, szabályozás nem vonatkozik, így egy szoros kapcsolat alakul ki anya és gyermeke között. Ez az idő nem csak az újszülöttnek kedvező. Az anya ilyenkor mentesül a kemény házimunkától. Ha a nő képtelen szoptatni, a legközelebbi anya, szomszéd táplálja a kisdedet, de a jómódú családokban egy, erre a célra tartott, úgynevezett „tejanyát” fogadnak. Elválasztás Amikor a gyermek eléri a 6 hónapos kort szülője lágy étellel eteti az anyatej mellett. Ez a lágy étel általában rizspép a szegényebb családokban. A gazdagabb otthonokban ezt a pépet húsfélékkel, zöldséggel, mogyoróval egészítik ki. Gyakori szokás a vidéki Koreában, hogy az ételt előbb az anya vagy nagymama előzetesen megrágja és úgy adja oda a kisbabának. Ezt a szokást „mozgó rizs”-nek vagy „összekapcsolt szív”-nek nevezik az érzelmek, eszmék cseréje miatt. A régmúltban általában a gyermeket a következő gyermek születéséig táplálták anyatejjel vagy körülbelül kétéves koráig. Tanulmányok szerint a vidéki, koreai családokban a nők mindössze 2%-a hagyta abba egy éven belül az anyatejes táplálást, 12%-uk két éven belül, nagyszámú azaz 58%-uk két és hároméves koruk között, 17%-a az anyáknak három míg 11%-uk körülbelül négyéves koráig szoptatta gyermekét. De előfordult, hogy hatéves koráig is kaphattak ilyen táplálást. Az erről való leszokással kapcsolatban is léteznek különböző praktikák, mint például a mellbimbó bedörzsölése piros paprikával, aminek a kesernyés íze megakadályozza a csöppség újbóli próbálkozását. De vannak anyák, akik egyszerűen hagyják a gyermeküket szopni az üres kebleket, míg magától abba nem hagyja. Alvási szokások Köztudott és mindenki által alkalmazott szokás a gyermek egy légtérben való altatása az édesanyjával, gyakran a fejét az anyja karján pihentetve. Vidéken veszélyesnek tartják a csecsemőt egyedül hagyni, féltve a fizikai és lelki biztonságát. Különösebb alvási rituálék nem léteznek. A gyermek akkor szundít el, amikor akar és ebben senki nem akadályozza meg. Amikor már mászni, totyogni kezd anyja a hátán, anyagdarabok segítségével cipeli, közben a házi munkát, főzést végzi. Ez az eljárás még szorosabb kapcsolatot képez köztük. Ha az édesanya túl elfoglalt, akkor a nagyszülők vagy akár egy idősebb testvér segít. Ha a testvér lány és 7 évesnél idősebb, akkor neki kötelessége a segítségnyújtás, beleértve a háton cipelést is. Ennek ellenére a legnagyobb felelősség az édesanyát illeti. Ha újabb kisbaba születik a háznál, akkor az idősebb gyermek alvóhelye átkerül a nagyszülők szobájába. A kislánnyal a nagymama osztja meg a szobáját addig, amíg férjhez megy, ha pedig fiú, akkor a nagypapával alszik az iskolakezdésig. Ennek köszönhetően a vidéken élőknek személyes, intim szférája nincs igazán, kölcsönös függésben élnek egymással. Otthoni nevelési elvek A nagyszülők szerepe Három és ötéves kor közötti időszakot „bájos hármas”-ként emlegetik, mivel ilyenkor a gyermek aranyosan, elbűvölően játszik, foglalatoskodik. Ebben a periódusban a nagymama a térdére ülteti és a világról, életről mesél neki. A nagymamák köztudottan toleránsabbak és több idejük van foglalkozni az unokájukkal, miközben édesanyjuk a háztartást tartja kézben. Megtanítják az étkezési etiketteket, a pálcika használatot, öltözködési és fürdési szokásokat. Mindezek felett viszont a legmérvadóbb a beszéd elsajátítás. Már a kúszás-mászás idején megkezdik a baba tanítását mesékkel, mondókákkal. Miután már elsajátította az alapvető szavakat, utána megpróbálja a környezetében élőket megszólítani. Viszont nem a személyneveket tanítják neki, hanem a rokonsági kapcsolatra szolgáló „anya, apa, nővér, húg, báty, öcs stb.” megnevezéseket használják. Ennek következtében megtanulja a hierarchikus ranglétrát is a családon belül. A hetedik életév szerepe Amikor a gyermek betölti a hetedik életévét belép ebbe a periódusba, amikor szülei szerint a viselkedése megváltozik, szófogadatlan lesz és barátokat keres a házon kívül. Ebben az időszakban továbbra is a nagyszülőkkel osztozik a szobán, ami egy hétévesnek terhes lehet, így inkább a barátaival tölti az idejét. A fiú gyermekeknek nemcsak a szobájukat, de étkezéskor a tányérjukat is meg kell osztani az apjukkal vagy nagyapjukkal. Ez az „utálatos hetedik év” azért is egy megvetett időszak, mert a koreai szokás szerint ilyenkor kell a leginkább jó példát mutatni a fiatalabb testvéreknek. Nem ritka, hogy ebben a korban a gyermekek éjszaka bevizelnek, ami degradáló büntetést von maga után. Ebben az esetben a fiúnak át kell mennie a szomszédhoz, ahol egy bögre sóért kell könyörögni majd a fejére szórni. Ez a büntetés meglehetősen megalázó a fiúk számára és ezt a szomszédok és a falu többi lakója nyíltan hangoztatja is. Ez az időszak valóban egy nehéz periódus volt a gyermekeknek. Ha például a kisfiú nem tudta megfelelően használni az evőpálcikát apja megbüntette, míg korábban ennek semmilyen következménye nem volt. Hétévesen az igen bonyolult, koreai, tiszteleti nyelv mesterének kell lenni, aminek segítségével kimutathatják a szüleik iránti tekintélyt. Régen nem volt ritka testi fenyítés sem. Extrém esetekben a fiúk fenekét és lábát ostorral verték. A lányoktól sokkal nagyobb fegyelmet parancsoltak, mint a fiúktól, de ők komolyabb büntetésben részesültek. Továbbá ettől az időtől kezdve a fiúk és a lányok nem játszhatnak többet együtt. Otthoni tanítás az iskolakezdésig Dél-Koreában az iskolakötelezettség a gyermek hetedik évétől kezdődik az általános iskolával. Az első és második tanév rengeteg energiát, aktivitást igényel, hogy a tanuló beleszokjon egy új társaságba, közösségbe, ami különbözik az otthonitól. A gyermek otthoni oktatása a szülők, nagyszülők által szintén mérvadó. Talán a legfontosabb „lecke” a nemek, a fiú-lány különbség megtanulása. A fiúk a legtöbb időt az édesapjukkal vagy nagypapájukkal töltik és megkövetelik tőlük a felnőtt viselkedést. Ha gyerekes, akkor büntetés jár a viselkedéséért. Apjukkal az iskola mellett a földeken dolgoznak. A lányok ebben a korban az édesanyjuktól a házimunka rejtelmeit tanulják. Főzni, takarítani, mosni, mosogatni és a kisebb testvérekre kell felügyelni vidéken. Ez az otthoni, majd az iskolai tanítások a lány gyermekeknek sokkal fontosabb. Viszont ebben a tipikus konfuciánus koreai társadalomban az otthoni oktatás talán legfontosabb részét képezi az ősök tisztelete és a rituálék elsajátítása. Ez a vidéki falvakban elengedhetetlen. Stazione di Offida-Castel di Lama Stazione di Offida-Castel di Lama vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, Ascoli Piceno településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ascoli Piceno–San Benedetto del Tronto-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Spinetoli-Colli Stazione di Maltignano iPod shuffle Az iPod shuffle egy digitális zenelejátszó-sorozat, melyet az Apple Inc. tervez és forgalmaz 2005. január 11. óta. Az iPod család többi tagjától főként annyiban különbözik, hogy nem rendelkezik kijelzővel és az összes közül a legkisebb. A sorozat első tagját 2005. január 11-én mutatták be a Macworld Conference & Expón, és az volt az első az iPodok közül, amely flashmemóriát használt a korábban használt merevlemez helyett. A legújabb, negyedik generációs változat 2010. szeptember 1-jén jelent meg. Az Apple 2017. július 27-én megszüntette az iPod shuffle forgalmazását. Történet Első generáció A sorozatot elindító első modellt 2005. január 11-én mutatták be a 2005-ös Macworldön 512 MB-os és 1 GB-os méretben. Vegyeserdők övezete Ukrajnában Az vegyeserdők övezete (ukránul: Мішаний ліс) Ukrajna egyik természet-földrajzi övezete. Földrajzi fekvés A vegyeserdők övezete Ukrajna területén a Poliszjai tartománnyal van képviselve, amely az ország északi részét foglalja el. Déli határvonala az erdőssztyeppével az antropogén üledékek felépítésében, a talajok és a növényzet jellegében mutatkozik ki. Az ősi és jelenkori folyóvölgyek mentén a Poliszjai táj déli irányban beleolvad az erdőssztyeppébe. A legnagyobb nyúlványa, amely a Poliszja fő részéből Ukrajna nyugati részén déli irányban húzódik – az úgynevezett Kis Poliszja (Male Poliszja), amely Ráva- Ruszkától Sepetyivkáig húzódik északról, és délről erdőssztyeppei természeti tájakkal határolódik. A legkevésbé észrevehető a Poliszja határvonala a Dnyepermelléki részen, többek között a Dnyeper bal partján, ahol a Poliszja jellegzetes természetvilága a széles teraszokon fokozatosan átalakul a Dnyepermelléki-alföld erdőssztyeppei részévé. A vegyeserdők övezetének természetes, déli határvonala a következő települések közelében halad el: Volodimir-Volinszkij, Luck, Rivne, Korec, Berezgyiv, Sepetyivka, Polonne, Csudnyiv, Trojanyiv, Zsitomir, Kornyin, Kijev, Nyizsin, Komarivka, Baturin, Krolevec, Gluhiv. A Poliszja határain belül helyezkednek el a Volinyi, Rivnei, Zsitomiri, Csernyihivi területek járásainak többsége, és a Lvivi, Hmelnyickiji, Kijevi, Szumi területek járásainak töredéke. Az Ukrán-Poliszja nyugatról kelet felé 750 km-re hosszúságban, északtól délfelé 150–180 km szélességben húzódik. Területe 113 500 km², amely az ország területének kb. 19%-a. A Poliszja felszínére jellemző a sík, alföldies domborzat, széles elmocsarasodott folyóvölgyekkel, pozitív nedvességi mérleggel, lápos és podzolos gyeptalajjal, amelyek többnyire homokos talajképző alaprétegen keletkeztek a talajvíz magas szintje, az erdei-fenyves erdők jelentős elterjedése mellett, lomblevelű fafajokkal keveredve. A Poliszján megfigyelhető a természeti komplexumok mozaikszerű elrendeződése, amely megnehezíti a terület mezőgazdasági felhasználását. A természetvilág mozaikszerű elrendeződésének okát a keletkezésben és az antropogén idő alatti fejlődésben találhatjuk. Természetföldrajzi jellemzői Domborzata és geológiai felépítése Nagyon változatos a Poliszja földtani felépítése. Különböző földszerkezeti egységek határain belül helyezkedik el a Kelet-Európai-ősmasszívumon. Nyugati része a Halics-Volinyi-mélyedést foglalja el, középső része az Ukrán-pajzson fekszik, keleten pedig a Dnyeper-Donyeci-mélyedésen és a Voronyezsi kristályos masszívumon helyezkedik el. A földszerkezeti egységek elhelyezkedése kimutatkozik a jelenkori természetföldrajzi feltételeken is. A Poliszjai-alföld és természeti vidékeinek kialakulása kapcsolatban van az antropogén paleogeográfiai feltételeivel. Az éghajlati feltételek többszöri váltakozása, a jégtakaró és olvadékvizeinek tevékenysége, a terület jelentős nedvessége elősegítették a homokos aljzat keletkezését, amelyen podzolos és láptalajok fejlődtek ki fenyves és tölgyes-fenyves erdők alatt. Ukrajna vegyeserdők övezete a Poliszjai-alföld déli részét, részben a Dnyepermelléki-alföld északi részét foglalja el. A Poliszjai-alföld domborzatában a főszerepet a folyóvölgyek, morénadombok és morénasíkságok, részben dombos és denudációs formák játsszák a prekambriumi és krétai alapkőzetek üledékein. A Poliszjai-alföld északról és délről hátságokkal határolódik, amelyek felszínéről a Pripjatyba torkollik a terület mellékfolyóinak jelentős része. A domborzat adott jellege a hidrológiai sajátosságokkal együttvéve elősegíti a terület északi részének jelenkori elmocsarasodását. A geológiai szerkezettel kapcsolatosak az ásványkincsek lelőhelyei is. Az Ukrán-pajzs felszínre bukkanásának helyein szilárd, kristályos kőzetek lelőhelyei találhatók: gránit, bazalt, labradorit stb. Ezeknek az ásványkincseknek lelőhelyeit megtalálhatjuk Korosztisiv közelében (labradorit). Tervezik jáspis, topáz, gránát, turmalin és más drágakövek kitermelését is. Rivnei terület keleti részén kaolinlelőhelyek helyezkednek el. Értékesek az ezen a területen található szürke és rózsaszín gránitok. Az Ukrán-Poliszja déli részén jó minőségű agyag-, írókréta- és homokkőlelőhelyek találhatók. Rivnei terület középső és északi részén, főleg Kosztopil közelében, nagy bazaltlelőhelyek összpontosulnak, amelyeket közutak építésénél használnak. Rivnei terület északi részén borostyánkészleteket tártak fel. Különösen nagy a keresletnek örvend, a külföldön is ismert zsitomiri gránit, amelyet emlékművek burkolására használnak. A közelmúltban, Volinyi terület északnyugati részén, rézérc rétegeket találtak. Az Ukrán-Polisszja északkeleti részén (Krolevec, Szumi terület) foszforittelepek találhatók. Az egész Polisszja legelterjedtebb ásványkincse a tőzeg. Az Ukrán-Poliszja lápos területeinek nagy részét lecsapolták és elsősorban legelőnek, kaszálónak használják, de foglalkoznak tőzegkitermeléssel is. A legnagyobb tőzegtelepek az Ukrán-Poliszja nyugati részén találhatók. Kialakulásukat a növényzet számára kedvező éghajlati viszonyok tették lehetővé (csapadékmennyiség, párolgás stb.). Az ukrajnai tőzeg a műtrágyagyártás értékes alapanyaga, azonban a tőzeges területek a nagymértékű és gyakran rendszertelen melioráció következtében a megsemmisülés határán vannak. Éghajlat A vegyeserdők övezetének éghajlata mérsékelten-kontinentális, meleg és nedves nyárral, enyhe és felhős téllel. A közvetlen, teljes napsugárzás értéke eléri a 98–102 kcal/cm²-t, az évi sugárzási mérleg pedig a 40–45 kcal/cm²-t, amely jelentősen meghatározza a Poliszja levegőjének hőmérsékletét. A napsugárzás évi átlagos összideje 1500–1800 óra, amely nyugatról kelet felé növekszik. Ebben döntő szerepet játszik a felhősültség csökkenése ugyanebben az irányban. A januári középhőmérséklet nyugatról (–4,5° – –5°C) kelet felé (–7° – –8°C) változik. A januári izotermák a délkörök mentén, csaknem párhuzamosan húzódnak. A júliusi középhőmérséklet +17° – +19°C között változik. Ezektől a sokévi átlagos mutatóktól egyes években jelentős eltérések is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérsékletet januárban vagy februárban mérik (–32° – –39°C), a legmagasabbakat júliusban (+33° – +39°C). A 0°C feletti átlagos napi hőmérsékletű időszak hossza 240–260 nap. A vegetációs időszak április közepétől október második feléig tart. Tavasszal, az utolsó talajmenti fagyokat többnyire május 5–15. körül mérik, de előfordulhatnak legkésőbb június első felében is. Az őszi talaj menti fagyok szeptember végén jelentkeznek (vagy október elején). A fagymentes időszak átlagos időtartama változik 160 naptól (keleten) 180 napig (nyugaton). Az időjárási feltételeket jelentős mértékben határozza meg a légkörzés. A legnagyobb jelentőségük az Atlanti-óceán felől érkező légtömegeknek van, de jelentős hatással vannak az időjárási feltételek alakulására az arktikus légtömegeknek is. Jelentéktelen hatással vannak a vegyeserdők éghajlatára a trópusi keletkezésű légtömegek, amelyek ritkán érik el dél felől a Poliszját. Télen, főleg Atlanti-óceáni légtömegek az időjárás meghatározói, amelyeket felmelegedések és hóolvadások kísérnek. Nyáron megfigyelhető az atlanti levegő átalakulása kontinentálissá. Az Atlanti-óceáni légtömegek betörését gyakran kísérik ciklonális tevékenységek. Az arktikus légtömegek télen jelentős lehűlést idéznek elő, tavasszal pedig késői talajmenti fagyokat. A Poliszja, Ukrajna síkvidéki területei között a legcsapadékosabb terület. Évente átlagosan 600–700 mm csapadék hullik (vagy 6000–7000 tonna víz 1 hektárra). Egyes években jelentős eltérések lehetnek a közepes értékektől (300–1000 mm-ig). A csapadék jelentős része a meleg időszakban hullik (április-október). A legnagyobb csapadékmennyiség júniusban–júliusban hullik, amikor heves esők, zivatarok is kialakulhatnak. Az év folyamán gyakrabban kisebb, hosszantartó szemerkélő esők esnek. Összefüggő hótakaró többnyire december második harmadában alakul ki, és 90–100 napig marad meg. A hótakaró vastagsága változik 13–15 cm-től nyugaton, 30–35 cm-ig keleten. A talaj átlagosan 40–50 cm-re fagyik át, amely nemcsak a hőmérséklettől és a hótakaró vastagságától, hanem a talaj jellegétől is függ. A mocsarak, főleg amelyeket nem csapoltak le, sokkal kisebb mértékben fagynak be (15–20 cm-ig), egyesek felszínén pedig egyáltalán nem keletkezik átfagyott réteg. A relatív páratartalom télen és ősszel a legnagyobb, amikor délben eléri a 80–85%-ot. A legalacsonyabb értékek májusban figyelhetők meg (48–54%). A 30%-nál alacsonyabb páratartalom évente 13–20 napot fordul elő (többségük májusban). A vegyeserdők övezetének vízháztartása nemcsak a csapadék mennyiségével határozható meg, jelentős mértékben függ a párolgás mennyiségétől is. A Poliszján a természetes párolgás a talaj és a növények felszínéről nyugaton közel 450 mm, keleten 400 mm. A csapadék mennyisége nagyobb, mint a természetes párolgás, ezért a Poliszján pozitív a nedvességi mérleg. A nedvességi együttható változik 1,9-től keleten 2,6-ra nyugaton. Ellenben itt nincs kizárva egyes talajtípusok időszakos kiszáradásának lehetősége, amelyek rossz nedvességtartással rendelkeznek és bennük a nedvesség nem halmozódik fel. Ezért a Poliszján a meliorációs munkálatok célja nem a talaj szárazabbá tétele, hanem a felszíni és talajvíz mozgásának szabályozása. A Poliszján a nyugati szelek az uralkodók. A havi átlagos sebességük 3–5 m/sec. Néha lehetnek nagy sebességű, erős szelek is, amelyek épületeket rongálnak meg, fát törnek össze, felemelik a vizet a tavakból stb. Mindegyik évszakot a Poliszján sajátságos pozitív és negatív időjárási feltételek jellemzik. Átmenet egyik évszakból a másikba fokozatosan történik. Egészében véve, a Poliszja éghajlati feltételei előnyösek az ember gazdasági tevékenységének kiszélesítésére, többek között a mezőgazdaság számára. Vízrajz Az éghajlati feltételek és a domborzat jelentős nedvességképződést és felhalmozódást idéz elő, ezért itt sűrű folyóhálózatot találunk, sok a mocsár, nagy felszínalatti vízkészletek vannak. A folyóhálózat átlagos sűrűsége 0,29 km/km². A legnagyobb folyósűrűséggel a Horiny folyó medencéjében találkozhatunk (0,5 km/km²), a legkisebbel az Osztra folyó medencéjében (0,16 km/km²). A vegyeserdők övezetének folyóira jellemző a hosszantartó tavaszi áradás, amelyet nagy területekre kiterjedő kiöntések kísérnek. Szintén jellemző a nyári–őszi alacsony vízállás. A tavaszi maximum március végén figyelhető meg, a nyári minimum – augusztusban, ritkábban júliusban. A Poliszján elterjedtek a völgygátolt, karszt és glaciális keletkezésű tavak. A nagy völgygátolt tavak közül meg lehet említeni a következőket: Tuz (13,5 km²), Nobely (5,1 km²), Ljubjázs (3,8 km²). A legnagyobb területű tavak északnyugaton összpontosulnak és karszt keletkezésűek: Szvityaz (27,5 km²), Pulemecke (16,0 km²), Luka (7,0 km²). Nagy mennyiségű apró tavak és víztározók is találhatók. A Poliszja gazdag felszínalatti vizekben. A vízhordozó rétegek mennyisége, mélysége és vízjárása kapcsolatban van a geológiai felépítéssel, domborzattal, éghajlattal. Mindegyik földszerkezeti terület bizonyos hidrogeológiai sajátossággal rendelkezik. Az anrtopogén üledékekhez kapcsolódó vízhordó rétegeket használják fel a legnagyobb mértékben. A vízrétegek mélysége függ a domborzattól, az üledékek vastagságától és a vízrekesztő rétegtől (0,5–8 m). A vízhozam ritkán emelkedik 2,5–3 m³/órán magasabbra, csak a nagyobb folyók völgyében emelkedik 15–20 m³/óráig. Az antropogén idei üledékek vizei táplálják a folyókat és elősegítik a földek elmocsarasodását. A Poliszja elmocsarasodása a domborzat jellegétől, a földtani felépítéstől, az éghajlati feltételektől, a hidrogeológiai változásoktól függ. A legnagyobb mértékben a síklápok terjedtek el, amelyek folyóvízzel táplálkoznak (többnyire tavasszal, amikor kiöntenek). A legelmocsarasodottabb terület a Volinyi-Poliszja (Volinyi, részben a Rivnei terület). Az utóbbi évtizedekben nagy területeket csapoltak le. A mocsarak egy részét védetté nyilvánították. Talajtakaró A Poliszja talajtakaróját nagy mozaikosság jellemzi, amelyet a domborzat, a talajképző kőzetek jellege és a talajvíz mélysége határoz meg. A talajtípusok többnyire a homok és homokos, könnyű mechanikai összetételű üledékeken keletkeztek, jelentős nedvesség mellett, sűrű fűtakaróval borított vegyeserdők alatt. Ilyen körülmények között képződtek a podzolos gyeptalajok különböző mechanikai összetétellel, és a láptalajok. A löszös helyeken találhatók szürke és sötétszürke erdei talajok is. A podzolos gyeptalajok között a legelterjedtebbek a gyengén- és közepesen-podzolosak. A gyengén-podzolos talajok főleg a folyóteraszokon és a homokdombokon fejlődtek ki. Ezért ezek a talajok magas vízáteresztő és alacsony víztartó képességgel rendelkeznek. Jelentős részét ezeknek a talajoknak erdők borítják, egy részüket pedig növénytermesztésre használják. A közepes-podzolos talajok többnyire a vízválasztókon helyezkednek el, agyagos-homokos fluvio-glaciális és glaciális üledékeken. Ezek már jobb fizikai adottságokkal rendelkeznek, termékenyebbek. Negatív adottságuk a magas savasság. Helyenként, foltokban a közepesen-podzolos talajokon találkozhatunk erősen-podzolos talajokkal is. A Poliszján fejlettek a felsoroltakon kívül podzolos-glejes-gyeptalajok és a glejtalajok is. A glejesedés magas felszínalatti nedvesség mellett megyen végbe. Tavasszal és ősszel ezeken a talajokon sokáig megmarad a víz és az őszi vetések gyakran kirothadnak. Az ilyen talajtípusú területeket, többek között az ártereken, kaszálónak használják. Jelentős szerepet játszanak a Poliszja talajtípusai között a láptalajok, amelyek a jelenkori és ősi folyóvölgyeket, mélyedéseket foglalják el. Nagy területeken találhatók láptalajok a Volinyi és Rivnei területek északi részén, a Zsitomiri terület északnyugati részén és a Csernyihivi területen. Természetes állapotukban a láptalajok felhasználásra nem alkalmasak, de lecsapolás után termékenységük nagymértékben növekszik. Termékeny talajai a vegyeserdők övezetének a karbonátos gyeptalajok, szürke-erdei és az elpodzolosodott-csernozjomos talajok. Karbonátos csernozjomos talajok terjedtek el a Volinyi-Poliszja déli és délnyugati részén, kréta idei márga rétegeken és mállási termékein (3–12% humusz), szürke-erdei talajok a legnagyobb területeket a Szlovecsán-Ovrucsi-hátságon, a Zsitomiri-Poliszja déli részén, a Deszna jobb partján foglalják el. Növényzet A Poliszja természetes növényzetét erdei, réti és mocsári növényzet alkotja (több mint 1500 faj). Az erdei növényzetben a fenyves fafajták az uralkodók (64%-a az erdővel borított területeknek). A lomblevelű fafajták közül a legelterjedtebbek a nyír (11,7%), a tölgy (10,7%), az éger (7,6%), a rezgő nyár (1,6%), a gyertyán (0,5%). Más fafajták közül található még kőris, hárs, juhar, szil, európai vörösfenyő stb. A Poliszja nagy részén fenyves-tölgyes erdők terjedtek el sasfűves-füves és sasfűves-áfonyás takaróval. Termékeny, homokos és agyagos-homokos talajokat foglalnak el, ahol a felszínhez közel ülepedtek le a morénák vagy a krétai üledékek. A Zsitomiri-Poliszjára jellemzőek olyan erdők, amelyek aljzatában sárga rododendront találhatunk, amely reliktum növény. Más reliktum növények közül ismert még az alacsony nyírfa, a mocsári kardfű, a mocsári kőtörőfű, a csarab. A termékenyebb talajokon fenyves-tölgyes-gyertyános erdők nőnek, füves-bokros aljnövényzettel, amelyek a lomblevelű erdőkre jellemzőek: közönséges sóska, acsalapu, csillagfürt stb. Az erdőkben ritka növényfajok is megtalálhatók: aprószemű áfonya, sarkvirág, szúrós korpafű, mocsári kontyvirág stb. A tölgyes-gyertyános erdők a podzolos-homokos-gyeptalajon és a szürke, elpodzolosodott talajokon nőnek, fejlett aljnövényzettel. A legelterjedtebbek, a Poliszja déli részén, a lösztalajú részeken a Zsitomiri-, Kijevi- és Balparti-Poliszján, ahol találhatunk tölgyes-hársfás erdőket is. Égeres erdők a nedves mélyedéseket és területeket foglalják el podzolos-glejes-gyeptalajokon. Gyakrabban találhatunk tiszta égeres és nyírfás-égeres erdőket, ritkábban – fenyves-égeres, kőris-égeres, tölgyes-gyertyános-égeres erdőket. Rétek a Poliszján jelentős területeket foglalnak el és a mezőgazdaság számára fontos, természetes kaszálókat, legelőket alkotnak. Nagy területeken terjedtek el a száraz rétek, amelyek a kiirtott erdőterületeken jöttek létre. A mélyedésekben keletkezett rétek nagy nedvességfelesleg mellett jöttek létre, amelynek fő növénycsoportosulásai: alacsony sás, molinyia stb. Ezek a rétek termékenyebbek és nagyobb tápértékkel rendelkeznek. Az ártéri rétek nagy területeket foglalnak el a Dnyeper és a Pripjaty mellékfolyóinak árterein. A kisebb folyók árterein inkább mocsarak találhatók. A Poliszja jellemzője a mocsár. Az Ukrán-Poliszja átlagos elmocsarasodása 8%, a tőzegesedés (a vastagabb 0,5 m tőzegterületek aránya az egész területekhez) 11%-tól (Volinyi-Poliszja) 1,2%-ig (Zsitomiri-Poliszja) terjed. A legelláposodottabb terület Rivnei területen, a Lev és Sztvig folyók közötti területeken található. Állatvilág A Poliszja állatvilága is változatos. Tipikus emlősök, amelyek itt élnek: európai jávorszarvas, európai őz, vaddisznó, borz, hermelin, farkas, barna medve, róka, vadmacska, hiúz, hód, vidra, nyest, nyérc, szürke nyúl, pézsmapocok, mezei és erdei egér, mezei és erdei pocok. Változatos a madárvilág is: túzok, siketfajd, császármadár, hattyú, szürke daru, fekete gólya, vadkacsa, erdei szalonka, harkály, parti fecske, vadgalamb stb. A vizekben több mint 30-féle hal él, amelyek egy része ipari jelentőséggel is bír: ponty, durda, kárász, harcsa, csuka, sügér stb. A jellemző kártevők: len és kender bolha, burgonyabogár, kéregrágó bogarak, szövőlepkefélék stb. A mocsaras, nedves környezet kedvező a szúnyogok, vaklegyek, bögölyök terjedésének. A Poliszján több védett területet hoztak létre, ahol állat és növényfajokat védenek. Közöttük a legismertebbek: Sacki nemzeti park, Rivnei természetvédelmi terület, Poliszjai természetvédelmi terület, Deszna-Sztarohuti nemzeti park, Cseremi természetvédelmi terület. Természet-földrajzi körzetek Poliszja a Kelet-európai-síkság természetföldrajzi tartománya. A Poliszjai tartományt három altartományra lehet osztani, amelyek különböznek a természeti feltételeikkel: Északi (a Pripjaty bal partja), Déli (a Pripjaty és a Dnyeper jobb partja) és Keleti (a Dnyeper bal partja). Az Ukrán-Poliszja a déli altartomány nagyobb részét és a keletinek egy részét foglalja el. Tájföldrajzi viszonylatban az Ukrán-Poliszját 5 természetföldrajzi területre osztják: Volinyi-Poliszja Zsitomiri-Poliszja Kijevi-Poliszjaa Csernyihivi-Poliszja Novogrod-Sziverszki-Poliszja. A Poliszján a negatív természetföldrajzi folyamatok és jelenségek között a legelterjedtebbek az elmocsarasodás, a defláció, kisebb mértékben az erózió, a szikesedés, a karszt. A vegyeserdők övezetében történt 1986-ban a Csernobili atomerőmű katasztrófája. Lásd még Vörös-erdő 30 km-es zóna Jegyzetek A Poliszját néha hibásan övezetnek nevezik, habár nem hordja az övezet jellegzetességeit, hanem természetföldrajzi tartomány. Forrás Географічна енціклопедія України. Том 1–3. УРЕ, Київ, 1989. Maszljak P. O., Siscsenko P. H. (2000): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9. osztálya számára. Szvit, Lviv. Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv. Simabara (Kiotó) Simabara (��) egyike Kiotó gésanegyedeinek, azonban ez volt az egyetlen olyan negyed, ahol valóban zajlott prostitúció. A negyed 1589-ben jött létre, nevét onnan kapta, hogy kapuja rendkívül hasonlít a Hizen tartománybeli simabarai vár kapujára. Története 1589-ben Tojotomi Hidejosi elrendelte, hogy Kiotó környékén egy negyedet – melyet fallal vettek körül – kifejezetten a gyönyörök számára különítsenek el, ez volt Simabara. A negyed fő tevékenysége a művészetek élvezete, az italozás és a luxusszínvonalú prostitúció volt. A kurtizánok (oiran) drága prostituáltak voltak és vonzották a gazdag vendégeket. Több művész is dolgozott a negyedben, akik zenével, tánccal, költészettel szórakoztatták a vendégeket. Hosszú időn át ezek a művészek férfiak voltak, őket nevezték először gésának. Mint a japán kultúra legtöbb eleme, a kurtizánok világa is meglehetősen bonyolult volt. Minden férfinak, aki együtt kívánt lenni egy oirannal, nehéz rituálékat, szokásokat kellett betartania, és csak a nagyon gazdag és nemes férfiak tehették ezt meg. Emiatt több teaház (ocsaja) jött létre Simabarán kívül is, néhányukban olcsóbb prostitúciót kínáltak. Azonban néhány nő a táncot és a zenét tökélyre fejlesztette, ők lettek az odorikók („táncoló lányok”). Hamar nagy népszerűségre tettek szert, majd felvették a gésa elnevezést. 1700 körül a női gésák már sokkal népszerűbbek voltak, mint a férfiak, néhány évvel később pedig majdnem minden gésa nő volt. Az állam törvényeket hozott, miszerint a gésák számára tiltott a prostitúció, csak a szórakoztatásra kaptak engedélyt. Néhány hivatalos személy úgy vélte, a prostituáltaknak és gésáknak csak a munkamódszere eltérő, ám ugyanazért a célért, a fizetett szexért dolgoznak, és hogy minden prostituáltat a továbbiakban gésának kellene nevezni. Végül a kormány úgy határozott, határt von a két csoport közé, mondván, a gésák jóval kifinomultabbak, és nem kellene őket a „prostituált” kifejezéssel bemocskolni. A gésák hamarosan az oiranok népszerűségét is felülmúlták, így 1750-re az oiranok el is tűntek. Ezután Simabara mellett újabb gésanegyedek, azaz hanamacsik jöttek létre Kiotóban és más városokban is. Manapság a negyed turisztikai látványosság, ám két teaház továbbra is működik, és őrzi a kulturális javakat. Az egyik a Szumi-ja (alapítva 1641-ben), a másik a Vacsiga-ja (alapítva 1688-ban). Chamborand Chamborand település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 248 fő (2015). Chamborand Le Grand-Bourg, Saint-Étienne-de-Fursac és Saint-Priest-la-Feuille községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mezei Mór Mezei Mór (Sátoraljaújhely, 1836. január 17. – Budapest, 1925. november 20.) hírlapíró, szerkesztő, ügyvéd. Mezei Ernő hírlapíró bátyja, Nádas Péter Kossuth-díjas író dédnagyapja. Pályája Középiskolái tanulmányait szülővárosában és Pesten végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. Az 1860-as évek elején a polgári egyenjogúsításukért küzdő zsidók egyik vezére lett. 1862-ben egy időre átvette a Magyar Izraelita című hetilap (1861–1868) szerkesztését is, melynek előbb főmunkatársa volt, és melyben ő hangoztatta először kongresszus összehívásának szükségességét. Szerkesztői működésének hazafias és nemzeti szelleméért a provizórium idején a helytartó katonai törvényszék elé állította. A katonai törvényszéki eljárás súlyosabb következményeitől megmentette a királynő hosszas betegeskedéséből való felépülése után kibocsátott általános királyi kegyelem, a rendőrfőnök végzése azonban szerkesztői állásából így is elmozdította. Akkoriban a zsidóság az orvosi hivatást kivéve még a szabad pályáktól is el volt zárva, Mezei Mór csak külön királyi engedéllyel nyithatta meg ügyvédi irodáját 1864-ben. Az 1865–1868. évi országgyűlés alatt a zsidó emancipáció érdekében megjelent hírlapi cikkeket nagyobbára ő írta. Publicisztikai működésének és munkatársai agitációjának megvolt a hatása: gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1867 őszén az országgyűlés elé terjesztette az egyenjogúsító törvényjavaslatot. A zsidóság felszabadítását a képviselőház egyhangúlag, a főrendiház nagy szótöbbséggel elfogadta. Ferenc József király szentesítő aláírásával lépett életbe az 1867. évi 17. törvénycikk: „Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak.” Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által egybehívott 1868–1869. évi zsidó kongresszuson Mezei Mór a neológ zsidóság egyik vezére volt, szemben az óhitű hitközségek rabbijaival és a reformellenes zsidók tömegeivel. Ezután a nyilvános életben kevésbé vett részt. 1893-ban Budapest-Lipótvárosban, majd 1896-ban ugyanott országgyűlési képviselőjévé választották. (A neológok ugyanazokat a hitelveket vallották, mint az ortodoxok, de a szertartásokba és hitközségi szervezetbe újításokat vittek, a modern élettel nem egészen egyező hagyományokat mellőzték. Az ortodoxok visszavonulása után a kongresszusi zsidóság Mezei Mór, Wahrmann Mór és mások vezetésével megalkotta a maga szervezetét, viszont a neológokkal szemben álló ortodox csoport, az «autonom hittörvényű zsidó hitfelekezet» is körülbástyázta hitközségeit a maga alapszabályaival.) 1871 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek Évek: 1866 – 1867 – 1868 – 1869 – 1870 – 1871 – 1872 – 1873 – 1874 – 1875 – 1876 Események Határozott dátumú események január 1. – I. Amadé spanyol király megérkezik Madridba , hogy elfoglalhassa trónját. január 18. – I. Vilmos német király megkapja a német császári címet. január 28. – Franciaország megadja magát, véget ér a francia–porosz háború. február 1. – Megalapítják az ácsi cukorgyárat . március 22. – Az észak-karolinai William Holden az első amerikai kormányzó, akit elmozdítanak hivatalából vád alá helyezéssel. március 28. – A francia–porosz háború hatásaként kikiáltják a párizsi kommünt . március 29. – Viktória brit királynő megnyitja a Royal Albert Hallt . április 3. – Az új spanyol király, I. Amadé esküt tesz az alkotmányra. május 1. – Megjelennek az első magyar gyártású bélyegek . május 28. – A párizsi kommün leverése. július 20. – Brit Columbia csatlakozik Kanadához . augusztus 31. – Adolphe Thiers lesz Franciaország köztársasági elnöke. október 8. – A nagy chicagói tűzvész: 17 450 épület leég, 250 000-en halnak meg, 90 000-en válnak hajléktalanná. november 10. – Henry Morton Stanley megtalálja az eltűnt kutatót és misszionáriust, dr. David Livingstone -t. november 14. I. Ferenc József császár gróf Andrássy Gyulát nevezi ki az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszterévé. Lónyay Menyhért grófot választja a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének . Határozatlan dátumú események az év folyamán – A Német Birodalom megteremtése. A hanrendszer eltörlése Japánban . Kolozsváron bevezetik a légszesz-világítást. Az év témái 1871 a vasúti közlekedésben május 3. – Elkészül a Salgótarján – Losonc vasút. szeptember 11. – Megnyílik Nagyvárad – Békéscsaba vasútvonal. Születések január 3. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja († 1952 ) január 7. – Émile Borel francia matematikus (a mértékelméletben a Borel-mérték felfedezője) († 1956 ) február 4. – Friedrich Ebert , a Weimari Köztársaság elnöke († 1925 ) február 20. - Puky Endre , politikus, külügyminiszter a Gömbös-kormányban († 1941 ) március 4. – Borsos Károly , református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves († 1933 ) március 5. – Rosa Luxemburg német politikusnő († 1919 ) március 27. – Heinrich Mann elbeszélő, drámaíró és esszéista († 1950 ) április 11. – Kellner Gyula olimpiai bronzérmes atléta († 1940 ) április 16. – Mikola Sándor fizikatanár, tankönyvíró, tudományfilozófus, a fasori gimnázium igazgatója († 1945 ) május 6. – Christian Morgenstern szerző († 1914 ) május 7. – Károlyi Gyula , Magyarország miniszterelnöke († 1947 ) május 19. – Ligeti Miklós szobrászművész († 1944 ) május 27. – Georges Rouault festő és grafikus († 1958 ) május 30. – Dáni Nándor olimpiai ezüstérmes atléta († 1949 ) június 2. – Fjodor Vasziljevics Tokarjev szovjet–orosz fegyvertervező († 1968 ) június 2. – Nyáry Albert festőművész, író és történész († 1933 ) június 19. – Szokolyi Alajos olimpiai bronzérmes atléta († 1932 ) július 10. – Marcel Proust francia író († 1922 ) július 27. – Ernst Zermelo német matematikus, a halmazelmélet Zermelo-Fraenkel-axiómarendszerének egyik névadója († 1953 ) augusztus 11. – Heltai Jenő költő, író († 1957 ) augusztus 29. – Albert Lebrun francia politikus († 1950 ) augusztus 30. – Ernest Rutherford fizikus († 1937 ) szeptember 1. – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere († 1944 ) szeptember 23. – František Kupka cseh festőművész († 1957 ) szeptember 27. – Grazia Deledda Nobel-díjas szardíniai író († 1936 ) október 2. – Cordell Hull Nobel-békedíjas amerikai politikus († 1955 ) október 17. – Berinkey Dénes ügyvéd, jogtudós, polgári radikális politikus († 1948 ) november 16. – Nagy Emil magyar politikus , képviselő, igazságügy-miniszter Bethlen István miniszterelnök kormányában († 1956 ) december 12. – Papp Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja († 1943 ) Jamaica-koalíció Jamaica-koalíció (németül Jamaika-Koalition) alatt a modern németországi politikában a Kereszténydemokrata Unió-Bajor Keresztényszociális Unió tömb (CDU/CSU, vagy uniópártok), a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Szövetség ’90/Zöldek együttes kormányzó szövetségét értik. A nevét arról kapta, hogy a pártok színei kiadják Jamaica nemzeti zászlajának a színeit: a CDU/CSU színe a fekete, a liberális FDP-é a sárga és a Szövetség ’90-é a zöld. Egyúttal utalás arra is, hogy ez a kombináció a német politikában ritka, azaz egzotikus. A Jamaica-koalícióra más neveket is használnak: Jamaica szövetség, fekete-sárga-zöld koalíció, Jamaica közlekedési lámpa (németül Jamaika-Ampel), fekete közlekedési lámpa (németül Schwarze Ampel, illetve szóösszevonással Schwampel). Ezt a fajta koalíciót szövetségi szinten eddig csak fontolgatták, létre azonban csak tagállami szinten jött. A 2017. szeptember 24-én tartott szövetségi választások után azonban a Jamaica-koalíció látszik az egyetlen lehetséges többségi kormánykoalíciónak. Az uniópártokkal 2013 óta kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyanis kijelentette, hogy ellenzékbe vonul, és a maradék két Bundestagba jutott párttal, a bevándorlásellenes AfDvel és a kommunista utódpárt Baloldali Párttal korábban a többi pártok kizárták az együttműködést. A közvéleménykutatások szerint a németek többsége támogatja, hogy ilyen koalíció jöjjön létre. Története A 2005-ös választásokat követően a Jamaica-koalíció matematikailag lehetségessé vált a Bundestagban. A Zöldek és a többi párt politikai platformjai között azonban jelentős különbségek mutatkoztak. Az FDP vezetői úgy nyilatkoztak, hogy inkább ellenzékben maradnak, minthogy a szociáldemokratákkal, (SPD) vagy a Zöldekkel kormányozzanak. A Zöldek leköszönő vezetője, Joschka Fischer szintén kizárta a Jamaica-koalíció lehetőségét: 2005. október 10-én bejelentették, hogy a CDU/CSU és az SPD közti tárgyalások sikeresek és nagykoalíció alakul, amelyben Merkel lesz a kancellár, de az SPD kapja a több kormányposztot. A Zöldek nem kerültek bele a koalícióba. 2009 októberében a Zöldek bejelentették, hogy Saarlandban támogatják a CDU vezette kormányt, koalícióban az FDP-vel. Ezzel létrejött Németország első Jamaica-koalíciója. A szövetkezés célja az volt, hogy ne engedjenek kisebbségi SPD-kormányt alakulni, amelyet a kommunista utódpárt Baloldali Párt (Die Linke) kívülről támogatott volna. A Jamaica-koalíció 2012 januárjában összeomlott. 589 Croatia Az 589 Croatia egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit August Kopff fedezett fel 1906. március 3-án. Nevét Horvátország után kapta. Amvrakiai-öböl Az Amvrakiai-öböl (görögül: Αμβρακικός κόλπος, Amvrakikósz kólposz), vagy Ártai-öböl, Actiumi-öböl a Jón-tenger egyik öble Görögország északnyugati részében. Hossza mintegy 40 kilométer, szélessége 15 kilométer és ezzel Görögország egyik legnagyobb zárt öble. A partján fekszenek Préveza, Amfilohía és Vónitsza városok. Bejárata mindössze 700 méter széles, délen Aktio (az ókori Actium), északon Préveza város közt. A szoros alatt a közelmúltban alagút épült. Az öböl viszonylag sekély, a partjait nagyszámú mocsár tagolja, amelyeknek egy része a Lúrosz és Árahthosz folyók közös torkolatvidékéhez tartozik. A beömlő édesvíz miatt az öböl melegebb és kevésbé sós, mint a Jón-tenger és egy áramlat szálltja vizét a Jón-tengerbe. Az öböl gazdag tengeri pérhalban, lepényhalban és angolnában. Ez a szócikk részben vagy egészben az Ambracian Gulf című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Rinaldo Capello Rinaldo 'Dindo' Capello (1964. június 17. –) olasz autóversenyző, pályafutása alatt a hosszútávú pályaversenyeken ért el jelentős sikereket. Pályafutása 2003-ban a Bentley alakulatával, Tom Kristensen és Guy Smith társaként megnyerte a Le Mans-i 24 órás autóversenyt. 2004-ben már újra az Audi csapatban állt rajthoz, és Kristensennel, valamint Ara Szeidzsivel egy autóban megvédte címét. 2008-ban is győzni tudott. Ezúttal is Kristennel egy autóban indult, harmadik versenyző pedig a skót Allan McNish volt. Négy alkalommal (2001-ben, 2002-ben, 2006-ban és 2009-ben) győzött a Sebringi 12 órás versenyen. Ő tartja a rekordot a legtöbb győzelmek tekintetében a Petit Le Mans-on. Capello a 2000-es, 2002-es-os, 2006, 2007-es és a 2008-as futamon volt első. 2013-ban már nem indult a Le Mans-i 24 órás versenyen. Sikerei Le Mans-i 24 órás autóverseny Győzelem : 2004 , 2005 , 2008 , Második: 2001 , 2002 Harmadik: 2000 , 2006 , 2009 Sebringi 12 órás verseny Győzelem : 2001 , 2002 , 2006 , 2009, Kulindadromeus A Kulindadromeus a madármedencéjű dinoszauruszok egyik neme, mely a középső jura és késő jura korszakok között, azaz 169-144 millió évvel ezelőtt élt, ott ahol manapság Oroszország fekszik. Az állat az első felfedezett, kezdetleges tollakkal rendelkező madármedencéjű, vagyis növényevő dinoszaurusz. Felfedezésével kitudódott, hogy a tollasodás a dinoszauruszoknál jóval korábbi tulajdonság, és nem a hüllőmedencéjűek (Saurischia) közé tartozó Coelurosauria kláddal kezdődött. Felfedezése, megnevezése 2014-ben, a belga Pascal Godefroit nevű paleontológus és társai, vagyis Sofia Sinitsa, Danielle Dhouailly, Yuri Bolotsky, Alexander Sizov, Maria McNamara, Michael Benton és Paul Spagna, megnevezték a típusfajt, a Kulindadromeus zabaikalicust. A nemi szintű nevének az első része, a megtalálási helyére, azaz a Kulinda-lelőhelyre utal, míg a dromeus = „szaladó”. A fajneve a Bajkálontúli határterület orosz megnevezését, a Zabaykalsky Krait hordozza. A holotípust, az INREC K3/109 a középső jura és késő jura korszakokbeli Ukureyskaya-formációban találták meg. Ez egy részleges koponyából és egy állcsontból áll. A vulkanikus hamu, mely annak idején beborította, kiválóan megőrizte a maradványt. 2010 óta, innen jó sok maradvány került elő; köztük kis dinoszauruszok és fiatal, ivaréretlen példányok is. 2014-ben, e sok maradvány alapján két új taxont hoztak létre, a Kulindapteryx-et és a Daurosaurus-t. Azonban Godefroit szerint, ez a kiadvány lopott példányokon alapszik, és helyesebb számba se kell venni. A szóban forgó dinoszaurusz kövületei, két lelőhelyről származnak, és 6 koponyából, valamint több száz egyéb csontból állnak. Miután a belga őslénykutató átvizsgálta a leleteket, rájött, hogy az összes darab egyetlenegy fajhoz, a Kulindadromeusnak elnevezett dinoszauruszhoz tartoznak. Megjelenése Mint más korai Neornithischia, a Kulindadromeus is két lábon szaladott, körülbelül 1,5 méter hosszú volt, továbbá rövid feje, mellső végtagjai, valamint hosszú hátsó végtagjai és farka volt. A tollazat a háton, a mellkason és a fejen voltak jelen, de a végtagokon is látható volt. Valószínűleg röpképtelen volt, a kutatók szerint a tollait figyelemfelkeltésre és a riválisok elűzésére, valamint a test meleg megtartására szolgáltak. Tollazottsága mellett, egyes testrészein, mint például a farok végén, még megvoltak a hüllőkre jellemző pikkelyei. Már ennél a korai tollasdinoszaurusznál is, a tollak háromfélék voltak: az első, legfeljebb 3 centiméter hosszú, bolyhos szőrszerű szálakból állt és a testet, a nyakat és a fejet borította; a második, legfeljebb 1,5 centiméter hosszú lefelé irányuló szálakból tevődik össze és a combon, illetve a felkaron helyezkedett el - ez a második tolltípus hasonlít a legjobban a Theropodák tollazatára; a harmadik tolltípus a lábszár felső részén ült, ez eddig, csak a Kulindadromeusra jellemző; 6-7 csoportba rendeződő szalagszerű szálakból áll, melyeket 10-10 párhuzamosan elhelyezkedő, 0,1 milliméter széles képződmények alkotnak. A pikkelyei is három típusúak; testének több részén is pikkelysorokat alkotva; testrésztől függően fedve vagy nem fedve egymást; a legnagyobb pikkelyei 3,5 milliméter átmérőjűek voltak. Pakhtoszok A pakhtoszok az ókori Perzsa Birodalom területén (ógörögül Pakhtikhé) élt népcsoport. Területük az Indus folyónál volt, Hérodotosz szerint szőrmékbe öltöztek, s sajátságos alakú íjakat és tőröket használtak. Hérodotosz így ir róluk: „A pakhtoszok szőrös állatbőr köpenyt viseltek, otthon készült tőr és íj volt a fegyverük, s Artauntész, Artabanosz fia volt a vezetőjük.” (A görög-perzsa háború, 7, 67) Iszkémia Az iszkémia (latin írásmóddal ischaemia, helytelen ejtéssel isémia) a vérellátás csökkenését jelenti, többnyire a vérerekhez köthető okokból, ami szövetelhaláshoz és funkcióvesztéshez vezet. Használják lokális anémia értelemben is, amit a véráram elakadása okoz (pl. vazokonstrikció, trombózis vagy embólia miatt). A kifejezés az ógörög ισχαιμία iszkhaimía szóból származik, ami az ισχειν iszkhein ’visszatartani’ és a αἷμα haima ’vér’ szavak összetétele. Genpact Gecis vagy GE Capital International Services a neve a General Electric Business process outsourcing üzletágának. Székhelye az indiai Gurgaonban volt, irodákkal Kínában, Romániában, Magyarországon, Mexikóban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban. Első elnöke Raman Roy. 2004 telén a General Electric eladta a 60%-os részesedését két vállalatnak: Oak Hill Capital Partners-nek és a General Atlantic Partners-nek, azóta a vállalat Genpact néven működik. Jamaica a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Jamaica az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 48 sportoló képviselte, akik összesen 9 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Nebel (Amrum) Nebel település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban, Amrum szigeten. Lakosainak száma 932 fő (2014. január 2.). A község részei Nebel Steenodde Süddorf Großdün Westerheide Népesség A település népességének változása: Perry (Oklahoma) Perry város az USA Oklahoma államában. Lakosainak száma 5126 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Bulgária az 1952. évi téli olimpiai játékokon Bulgária a norvégiai Oslóban megrendezett 1952. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 10 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el A Kongói Köztársaság az 1992. évi nyári olimpiai játékokon A Kongói Köztársaság a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Srednji Poloj Srednji Poloj falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Barilovićhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 27 km-re, községközpontjától 15 km-re délnyugatra a Kordun területén fekszik. Története A településnek 1857-ben 133, 1910-ben 137 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 12 lakosa volt. Fleischwangen Fleischwangen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Viel-Saint-Remy Viel-Saint-Remy település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 314 fő (2015). Viel-Saint-Remy Dommery, Faissault, Launois-sur-Vence, Neuvizy, Novion-Porcien és Wagnon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lükurgosz (athéni szónok) Athéni Lükurgosz (ógörögül: Λυκοῦργος, latinul: Lycurgus), (i. e. 390 körül – i. e. 324) a nevezetes tíz attikai szónok egyike. Lükophrón fiaként született a Butadák ősi papi nemzetségéből. Mint államférfi, nagy érdemeket szerzett egyrészt mint a makedón befolyással küzdő görögbarát párt tagja, másrészt mint Athén pénzügyeinek 2 éven át való intézője (i. e. 338–326). Helyreállíttatta a hadihajókat (négy és ötevezősorosokat is építtetett), kitataroztatta a hajóállásokat, befejezte a hadi szertár építését és felszerelését, továbbá a Dionüszosz színház, a panathenaei stadium és a lükeumi gümnaszión építését és díszítését. Nem sokkal ezután elhunyt, és csak jóval halála után, i. e. 307-ben örökítették meg emlékét, irodalmi (Ps. Plutarch. p. 852) és felirati (CIA II 1, 240) módon. Szónoki szereplései összefüggésben álltak államférfiúi pályájával: feladatának tűzte ki, hogy hazaárulókat vonjon megérdemelt büntetés alá. Ilyen tárgyú egyetlen ránk maradt beszéde, a Leokratész ellen. Leokratész a khairóneiai csata után gyáván megszökött a városból, és i. e. 331-ben, amikor már biztonságban hitte magát, ismét visszatért. Tanulságos a beszéd jogtörténeti szempontból is, mert példa a korabeli vádemelés formájára. Az ókorban Lükurgosznak a fentebbi beszédén kívül még másik 14-et ismertek; ezek közül kettőt Lükurgosz saját intézkedéseinek igazolására tartott. Ékesszólásának leghatásosabb eleme az erkölcsi megbotránkozásnak (a görög szónokoknál ritka) komolysága volt; nyelvezete és előadása kissé darabos, de a komoly tartalomhoz nagyon illő. Számos törvénye, melyeknek szövege az Akropolisz kőtábláin volt bevésve – néhány töredék (CIA II 162, 168 stb.) kivételével – szintén elveszett. Forrás Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos . Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. Lycurgus (7) Lykurgos beszéde Leokratés ellen 1960-as Formula–1 francia nagydíj Az 1960-as Formula–1-es világbajnokság hatodik futama a francia nagydíj volt. Futam Három héttel a katasztrofális belga nagydíj után Rheimsben gyűlt össze a mezőny. Moss lábtörése miatt egy ideig a versenyeken nem tudott részt venni. Tony Brooks a BRP Cooperről egy Vanwall VW11-esre váltott, míg a Lotus Ron Flockharttal helyettesítette az előző futamon elhunyt Alan Stacey-t. Az edzések mindkét Scarab motorja tönkrement, így a két versenyzőjük nem tudott indulni a versenyen. Jack Brabham indult az első rajtkockából, amelyet 1,4 másodperc előnnyel szerzett meg Phil Hill Ferrarija előtt. Graham Hill a harmadik helyről indult, de BRM-jével nem tudott időben elindulni a rajtnál, ezért összeütközött Trintignant Cooperjével. Szintén összeütközött Brooks és Lucien Bianchi is. Az elsőségért P. Hill és Brabham harcolt, körönként többször váltották egymást az élen, amíg Hill ki nem esett az erőátvitel meghibásodása miatt. Hasonló hiba miatt esett ki a másik ferraris Wolfgang von Trips, valamint Mairesse. Irelandnek törött első felfüggesztése miatt kellett kiállnia. Dan Gurney és Jo Bonnier a BRM motorjának meghibásodása miatt esett ki. Ezek után Gendebien szerezte meg a második helyet a győztes Brabham mögött. Bruce McLaren harmadik, Henry Taylor negyedik helyének köszönhetően a Cooper autói értek célba az első négy helyen. Őket Jim Clark és Flockhart Lotusa követte az ötödik és hatodik helyen. Statisztikák Vezető helyen: Jack Brabham : 42 kör (1-3 / 5 / 7 / 9-10 / 12 / 14 / 18-50) Phil Hill : 8 kör (4 / 6 / 8 / 11 / 13 / 15-17) Jack Brabham 2. mesterhármasa (3. pp, 3 lk, 5. gy) Cooper 11. győzelme. Paszab Paszab község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járásban. Fekvése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától északra, Tiszabercel, Buj és Ibrány között fekvő település. Története Paszab nevét az oklevelek már a tatárjárás idején említették Beel-Paszab néven. Az Országos Levéltár egyik oklevelében nevét már 1424-ben Pazab alakban írták. Földesura ekkor berzeviczi Pohárnok István volt. 1455-ben a Szakolyi család birtoka volt. A 18. század végén és a 19. század elején több családé volt, így az Ibrányi, a Csoma, a Bessenyey, a Bakó, és a Tahy családok voltak birtokosai. Paszab régi helynevei közül a 20. század elején még ismert volt Czakód, Kelincz, Záda, Öved, Bénye, Medej, Kerekecs, Istenhalma, Pallok halom, Péntek aranya és Üllő tó neve. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 92,5%-a magyar, 7,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Református temploma - 1821 -ben épült. Paszabi szőttes Nyírvidéki Kisvasút Parno Graszt Együttes Wildenbörten Wildenbörten település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: 146 (szám) A 146 (száznegyvenhat) a 145 és 147 között található természetes szám. A matematikában Nontóciens szám – nincs megoldása a φ (x) = 146 egyenletnek. Érinthetetlen szám : nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként . A 146 oktaéderszám . A Kongói Köztársaság zászlaja A Kongói Köztársaság jelenleg is állami jelképnek számító zászlót az ország függetlenségének kikiáltása előtt egy évvel, 1959. augusztus 18-án fogadták el. Ez átlósan sávos, a felső háromszög zöld, az alsó vörös, míg a kettőt elválasztó széles sáv sárga színű. A zászló színei az úgynevezett pán-afrikai színek, amelyek igen népszerűek Afrika középső vidékein. Kongó az ötödik afrikai ország volt, amely ezeket a színeket választotta zászlóján. Oldalainak aránya 2 : 3. A zászlót 1969. december 30-án eltörölték, majd 1991. június 10-én ismét ezt tették meg az ország jelképének. A zöld a természetet és a barátságot jelképezi, a sárga a jobb jövőt, a vörös pedig a függetlenséget, illetve a szabadságért elhullajtott vért jelenti. Történelmi zászló 1968-ban Marien Ngouabi lett az új elnök, aki 1969-ben népköztársasággá tette az országot, és szovjetpolitikát folyatott. 1970-ben az elnök új zászlót nevezett meg az ország hivatalos zászlajának. Ez a zászló vörös volt és hasonlított a szovjet lobogóhoz. A vörös a kommunizmust, a kalapács a munkásokat, az ág a természetet és a békét szimbolizálja. Oldalainak aránya 2:3. Clifton Webb Clifton Webb, eredeti nevén Webb Parmelee Hollenbeck ( Indianapolis, 1889. november 19. – Los Angeles, 1966. október 13.) Oscar-díjra jelölt Golden Globe-díjas amerikai színész. Élete Gyerekszínész, táncos és énekes 1889-ben született Indianapolisban, egyedüli gyermek volt. Édesapja, Jacob Hollenbeck, egy vonattársaságnál dolgozott, édesanyja, Mabelle Parmelee (egyes helyeken Parmalee), helyi színházakban lépett fel. Mabelle szerette volna, ha fia is színészi pályára lép, azonban ez az elképzelés nem egyezett meg a férjéével. Mabelle New Yorkba költözött a kicsi Webb-bel, ahol a kisfiú táncórákat és színleckéket vett. Mabelle miután elvált első férjétől, hozzáment 1897-ben Green Berry Raum, Jr.-hoz. Webbet gyakran piszkálták osztálytársai arisztokratikusnak ható orra és modora miatt. Mikor hétéves lett, felkeltette egy gyermekszínház rendezőjének, Malcolm Douglasnak az érdeklődését, Webbnek pedig 1900 környékén szerződése volt a Carnegie Hallben. A színészkedést azonban meg kellett szakítania egy rövid időre a család forduló szerencséjével, így egy brókernek asszisztenskedett a Wall Streeten, amíg helyzetük nem javult. Webb továbbképzésben részesült a Chase Művészeti Iskolában, és táncosként folytatta, majd operában is énekelt Bostonban, 1911-ben. 1913-ban debütált a Broadwayen a Purple Road című operettben. Az első világháború alatt rendszeresen foglalkoztatták vaudeville-i művészek turnékon, 1917-ben szerepelt először képernyőn John és Ethel Barrymore főszereplésével a National Redd Cross Pageantben szintén táncos szerepben. Következő fontosabb filmes szerepét 1925-ben kapta meg Richard Barthelmess és Mary Hay mellett a New Toys című filmben. Ugyanebben az évben szerepelt utoljára a Heart of A Siren filmes produkcióban, és egy rövidfilm kivételével közel húsz évig nem forgatott. Oka ennek egy hetekig tartó semmittevésért járó fizetés volt, ami valójában forgatás kellett volna, hogy legyen, azonban a filmprojekt meghiúsult a forgatókönyv "szépséghibái" miatt. A Broadway sztárja A nagy gazdasági világválság időszakában Webb kizárólag a Broadway színpadán játszott. Sok művésznevet használt, végül a harmincas évektől Clifton Webb név alatt futott. Olyan kiváló színészekkel dolgozhatott együtt, mint Fred MacMurray, Lupe Velez, Fred Allen és az ifjú Humphrey Bogart. Webb sikereit is mutatta, hogy musicaljeit és színdarabjait sorra hosszabbították és ismétlésre tűzték, mint a Three's Crowd és az As Thousand Cheer. 1939-ben beválogatták Oscar Wilde The Importance of Being Earnest című darabjának ismétlésére. 1941-től Noël Coward Blithe Spirit színművének állandó szereplője lett, és olyan nagy sikere volt, hogy hatszáz előadást megért. A második világháború alatt Webb a katonákat szórakoztatta nekik szánt előadásokkal. 1943-ban a 20th Century Fox megszerezte Vera Caspary Laura (Valakit megöltek) című krimijének filmezési jogait. A főkarakter, Waldo Lydecker, egy közismert és népszerű személyiségről volt mintázva, Alexander Woollcottról. Woollcottnak voltak már tapasztalatai a filmezés terén, azonban a rendező, Preminger Ottó úgy döntött, meghallgatásra hívja Webbet. Premingert sikerült meggyőznie, azonban a vezető producerek kétségbe vonták Webb arisztokratikus, flegma jellegét, aminek néhol homoszexuális beütése is volt. Preminger kitartott Webb mellett, és a Valakit megöltek című filmet főszerepben Gene Tierney-vel és Dana Andrewsszal öt Oscar-díjra jelölték: egy jelölést Webb legjobb mellékszereplői alakítása kapott. Belvedere szitterkedik és tündököl Webb játékát újból Oscarra jelölték A borotva éle című filmben főszerepben Tierney-vel. Habár az Oscart nem tarthatta a kezei között, a Golden Globe-díjat elnyerte. A 20th Century Fox ekkortájt fontolgatta Gwen Davenport Belvedere című regényének megfilmesítését. Ismerve Clifton Webb stílusát és tehetségét, ráosztották a beköltöző Lynn Belvedere szerepét, aki tanácsaival és attitűdjével gyermeknevelésbe csap át, a szülők néhai megrökönyödésére (Robert Young és Maureen O’Hara) és a szomszédok boldog csámcsogására. A mérleg mégis mindig Belvedere javára billen. A Sitting Prettynek annak ellenére, hogy Young és O’Hara nevével díszelgett és magasabban fizetett szerepet takart, Clifton Webb közreműködése hozta meg a sikerét annyira, hogy további két folytatást kapott 1949-ben Mr Belvedere Goes To College és 1951-ben Mr Belvedere Rings The Bell címmel, és megkapta utolsó Oscar-jelölését. Következő szerepe egy viktoriánus korabeli családfő volt az 1950-es Nagyban olcsóbb filmadaptációban, ami Frank és Ernestine Gilbreth önéletrajzi regénye alapján készült. Ugyanezen évben játszott Myrna Loyjal a For Heaven's Sake című filmben, ahol egy angyal képében jelent meg, hogy egy születendő gyermek segítségére siessen. 1951-ben egy zsarnoki apa szerepét öltötte magára az Elopement című filmben, lányát Anne Francis alakította, aki később 1956-ban a Tiltott bolygóval vált híressé. 1952-ben Webb John Philip Sousa amerikai zeneszerzőt játszotta az életéről készült Stars and Stripes című filmben, amiért Golden Globe-ra jelölték. 1953-ban a Titanic katasztrófájáról készült filmben gyerekek és nők életét mentette, míg saját házasságával küzdött (Barbara Stanwyckkel a szerepben), végül fiával együtt elsüllyedt a hajóban. Kevésbé komorabb filmszereppel jelent meg a Mr. Scoutmaster című filmben, ahol a főszereplő saját magát próbálta népszerűsíteni, mint házigazda és műsorvezető. Következő filmjéhez Olaszországba kellett utaznia, hogy megtalálja a szerelmet régóta alkalmazott titkárnőjében (Dorothy McGuire) a Három pénzdarab a szökőkútban. Kései évek Az ötvenes évek végén játszott még Jane Wymannel (Holiday for Lovers) és Sophia Lorennel (Fiú a delfinen), 1960-ban csillagot kapott a Hírességek sétányán, mikor édesanyja váratlanul elhunyt. Webb sosem dolgozta fel a halálát és az 1962-es Satan Never Sleeps volt az utolsó filmszerepe. Családot nem alapított és sosem házasodott meg, egész életét az anyja társaságában töltötte. Akkortájt ez nagyon szokatlan volt a társadalomban elvártaktól, ezért pletykák röppentek szárnyra, hogy Webb homoszexuális, férfiakkal flörtöl és viszonya van James Deannel. Valószínűleg az anyjához való abnormális közelségét próbálták meg valahogy megmagyarázni. Webbet 1966-ban szívinfarktus vitte el, édesanyja mellé temették el. Filmográfia Színpadi szereplések The Purple Road (1913) Dancing Around (1914–15) Ned Wayburn's Town Topics (1915) See America First (1916) Love o' Mike (1917) Listen Lester (1918–1919) As You Were (1920) Jack and Jill (1923) Meet the Wife (1923–24) Parasites (1924–25) Sunny (1925–26) She's My Baby (1928) Treasure Girl (1928–29) The Little Show (1929–30) Three's Crowd (1930–31) Flying Colors (1932–33) As Thousands Cheer (1933–34) And Stars Remain (1936) You Never Know (1938) The Importance of Being Earnest (1939) Blithe Spirit (1941–43) Present Laughters (1946–47) Rafael Moura Rafael Martiniano de Miranda Moura vagy egyszerűen Rafael Moura (Belo Horizonte, 1983. május 23. –) brazil labdarúgó, az Internacional csatára. Xivray-et-Marvoisin Xivray-et-Marvoisin település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 97 fő (2015). Xivray-et-Marvoisin Seicheprey, Bouconville-sur-Madt, Loupmont, Montsec, Rambucourt és Richecourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Késmárk utca (XV. kerület) A Budapest XV. kerületi Késmárk utca Újpalotán található, az Újpalotai lakótelepet Rákosszentmihállyal összekötő főútvonal. Bár az út a lakótelepen kezdődik, ezen a rövid lakott szakaszon túl az út mentén található a kerület egyik jelentős munkahelyi övezete (korábban ipartelep). A XV.-XVI. kerület összeköttetésében a Szentmihályi utáni második legfontosabb út. Fekvése Az út a Drégelyvár utca-Nyírpalota út-Apolló utca csomópontjánál kezdődik és beletorkollik a XV.-XVI. kerületek határát jelentő Rákospalotai határútba. Rákospalota és Pestújhely sajátos határvonalából adódik, hogy bár rákospalotai lakott területet nem érintett, és Pestújhelyt köti össze Rákosszentmihállyal, mégis, az Újpalotai lakótelep felépültéig Rákospalota területén feküdt (ma Újpalotához tartozik). Kialakulása Az út még nem létezett, amikor 1912-ben a Rákosszentmihályt Pestújhelyen át Rákospalotával összekötő helyiérdekű vasút vonalát kiépítették az akkor mezőgazdasági művelés alatt álló, Palotai legelőnek és Nádastónak nevezett területek között. A vasúti közlekedés 1912 utolsó napján indult meg, ám sem ekkor, sem az ezt követő évek térképein kiépített út a mai Késmárk utca nyomvonalán nem volt látható. Ugyanakkor az építkezés tervrajzai között Dűlőút néven szerepelt egy út a vasúti sínekkel párhuzamosan (magához az építkezéshez is szükség volt egy útra az építőanyagok, munkások szállításához), ami megegyezik a későbbi Késmárk utca nyomvonalával. 1916-ban Pestújhely lakosai kérték a HÉV-et üzemeltető BHÉV-től, hogy burkolja le a vasút melletti utat, ami a későbbi Késmárk utca volt, ekkor tehát már feltehetően használták (volna) közlekedésre. Azonban az első várostérkép, amin - még név nélküli útként - a későbbi Késmárk utca felfedezhető, csak 1922-ben jelent meg. Feltételezhető, hogy jelentősége ekkor nőtt meg annyira, hogy érdemes volt térképen is ábrázolni. Bár már 1912 után is működött iparvállalat a környéken (Resinol Illóolajgyár), az iparterület bővítésére 1950 után került sor. A Ferroglobus (bejárata a Rákospalotai Körvasút sorról) 1952-ben költözött a környékre, az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat építése 1969-re fejeződött be, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat 1967-ben alakult, a Villamosipari Kutató Intézet beruházásai 1962-69 között zajlottak. 1994-ben az utcában a következő vállalkozások, intézmények működtek (zárójelben a Cservenka Miklós úti házszám): 2-4 sz. (100): Fővárosi Távfűtő Művek 6. sz. (100/a): Fővárosi Kertészet, 8-10. sz. (84/b) Klíma Rt. 9. sz. (79): Villamosipari Kutató Intézet, Konstans Trade Kft. 11. sz. (103-105): AGROTEK, Erfaker Kft., Fortuna autósiskola 12. sz. (86): 22-es Állami Építőipari Vállalat, Lancelot Bt., Axis Kft., Interlift Kft. Szábed Kft., Bürocopy Kft. 13. sz. (103-105): AGROKER, Rodexco Vegyiáru Nagykereskedés 14. sz. (88): Villamosipari Kutató Intézet, Thermo Team, Timesped, Lessi lapterjesztés, Arbor Művészeti Stúdió, Optikai Bt. 15. sz. (103-105): AGROKER, Gazdabolt, Colosseum étterem. 16. sz. (86) 22-es Állami Építőipari Vállalat 18. sz. (90): GÉPTEK Julius Meinl raktár 20. sz. (90): Erőkar fűtőüzem 22. sz (92): Elektromodul, vámudvar, Illatszer Nagykereskedés 30. sz. (24-28): ERŐKAR, Garia szerviz, Energo Merkúr, Forgács Kft. Az út elején négy lakóépület található (Késmárk utca 1., 3., 5., 7.), ezek az Újpalotai lakótelephez, azon belül pedig a Frankovics Mihály utcai lakótelephez tartoznak, egyebekben a Késmárk utca további részében lakóház már nem található. Elnevezése Az utcanévlexikon az 1930-as évekre teszi az utcanév születését, ennél pontosabban nem is lehet behatárolni az elnevezés dátumát. 1945-ben a Pestújhelyi Apolló utcát Cservenka Miklósról nevezték el, ugyanakkor Rákospalotán is elneveztek egy utcát a volt párttitkárról. 1950-ben Nagy-Budapest kialakításakor így a XV. kerületben két utca viselte Cservenka nevét. A rákospalotai utca nevét megszüntették (Csákó utca lett), és a pestújhelyi volt Apolló, valamint a rákospalotai volt Késmárk utcákat összevonva az egész utat, teljes hosszában Cservenka Miklós útnak keresztelték 1954-ben. Mindkét utca 1994-ben kapta vissza eredeti nevét, s lett ismét Apolló, illetve Késmárk utca. A Késmárk egyébként abba az utcanévbokorba illeszthető, amely itt, Pestújhely és Rákospalota határán, az ún. Honfoglalástelep közterületneveiből kialakult: a Nyitra utca, Kárpát utca, Dobsina utca és Selmecbánya utcák az Újpalotai lakótelep felépítésekor területrendezés miatt megszűntek, a Lőcse utcából Lőcsevár utca lett, egyedül a Késmárk utca kapta vissza korábbi nevét. Jelentős épületek 2-4. sz. A FŐTÁV Zrt. fűtőműve, épült az Újpalotai lakóteleppel egyidőben (1970-es évek első fele) 9. sz. A volt AGROTEK székház (épült 1965-ben) homlokzatán két falfestmény található: az egyik Aknay János , a másik ef Zámbó István alkotása (kb. 2001) 13. sz. a Raiffeisen Bank irodaháza 2002-re készült el (építész: Lente András, Zoboki Gábor ) 30. sz. A volt Rákospalota-Nádastó HÉV állomásépület (lebontották 2014-ben) Cosovan Attila Cosovan Attila Róbert(Máramarossziget, Románia, 1970. március 25. –) tervezőművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a COANDCO.CC társalapítója. Cosovan Attila tervezte a DFF (Design Felső Fokon) című a Magyar Iparművészeti Egyetem elmúlt ötven évét átfogó kiadványát, az OH (Object from Hungary), a START (5 év járműtervezés a DaimlerChrysler támogatásával) című kiadványokat, valamint a DIS.CO (ejtsd: dizájnkommunikáció / designkommunikáció ) című könyvet írta és tervezte. Tanulmányait három egyetemen végezte: a bukaresti Román - Amerikai Egyetem Design Karán, az ELTE Esztétika szakán, a Magyar Iparművészeti Egyetem, Vizuális Kommunikáció Tanszék tervezőgrafikán. Életpálya 1992-ben kezdett grafikusként dolgozni. Művészeti tanulmányait a bukaresti Román-Amerikai Egyetem Design karán kezdte 1992-ben. két évvel később az ELTE Esztétika tanszékén folytatta tanulmányait, ezzel egy időben beiratkozott a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció tanszékére is, ahol tervezőgrafikát tanult. 1998-ban diplomázott és Vizuális kommunikáció tervező művészi oklevelet szerzett. Diplomaszerzése után reklámügynökségeknél dolgozott, majd 2003-2007 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója volt. 2009-ben megírta DIS.CO című könyvét http://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_web 2010-ben DLA fokozatot szerzett. Jelenleg ugyanennek az egyetemnek a docense - egyben a négy Red Dot díjas www.coandco.cc társalapítója -, ahol a designkommunikáció program létrehozójaként a design globális fontosságáért és egyben felelősségvállalásáért küzd. http://coandco.cc/dinamic/disco/20/CC_DISCO_prezi_hu_en_short_TTM.pdf Folyamatosan publikál különböző szaklapokban. 2012-től a Magyar Formatervezési Tanács tagja, ugyanebben az évben munkásságát Ferency Noémi-díjjal jutalmazták. 2013-tól a Designterminál Tanácsadó Testületének tagja. Ugyanebben az évben habilitált. 2015 szeptemberétől a Budapesti Corvinus Egyetem habilitált docense. Szakmájáról alkotott véleménye és a DESIGNKOMMUNIKÁCIÓRÓL néhány sorban: Designkommunikáció = fejlesztésbe (fejlődésbe) integrált kommunikáció* A designkommunikáció nem csupán funkció és forma, hanem tartalom, üzenet, stílus és kultúra is egyben. Ez egy szemlélet, amely a designt és a jelenlegi életünket meghatározó gazdaságot, valamint a stratégiai kommunikációt próbálja összekötni a hozzá illő státusszal együtt. A kommunikáció ebben a formában nem egy utólagos sallang, hanem a problémakereséssel, problémamegoldással együtt születik és kódolódik a termék, szolgáltatás vagy éppen eljárás fejlődésébe. A tervezés, az alkotás az emberi faj egyik legfontosabb adottsága és egyben kötelessége, figyelembe véve a társadalmi állandók és változók kölcsönhatását. Az alkotói/tervezői képességünk, fajunk létezése óta determinálja a Túlélés – Fennmaradás – Fejlődés hármasát. Tehát a Design (Tervezés), az Alkotás = Felelősség és egyben Lehetőség is. Konklúzió: Az állandó és változó együtthatója az alkotás. A Nobel Díjas közgazdász Herbert Simon művében úgy fogalmaz „legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges – nem azzal, hogy mi van, hanem azzal, hogy mi lehet, – röviden designnal”. A Designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Komplex módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás-fejlesztés között. Számol az idő-faktorral mely túl erős, szerteágazó és objektívnek tűnő a digitális (majd várhatóan a) konceptuális kor kontextusában *Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő - 113. évfolyam 12. szám I. kötet, 2008.12.15. Lajstromszám:196961 DIS.CO-FÉLE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ALAPMODELL (2009) 1. az internetet elfogadni olyan infrastruktúraként, amely a Túlélés-Fennmaradás-Fejlődés érdekében a legtöbbet teheti, azaz megteremti az esélyegyenlőséget és lehetővé teszi a -soha eddig nem tapasztalt - tudás és technológiák demokratizálódását. 2. az egész emberi fajban megtalálni a közös nevezőt, a minimum- és maximumszabályokat (megoldásokat), és átmenetileg elfogadni a közös pénzt. 3. minden létező nyelvet - beleértve a jelnyelvet is - hivatalossá tenni, és az optimális fordító technológiát mielőbb kifejleszteni a planetáris összefogás jegyében. A közös nevezőt és a minimum maximumszabályokat megfogalmazva, kifejleszteni a TFF Wiki környezetet. 4. a TFF (azaz a Túlélés/Fennmaradás/Fejlődésről gondoskodó) szoftvert/projektet/környezetet bevezetni a köztudatba, és mielőbb alternatív kiegészítő gazdasági modellként üzemeltetni, kezdetben gyerekek és idősek számára, akiknek jól jöhet egy értékfenntartó és értékteremtő társadalmi jelenlét (egyelőre „állami” támogatás mellett). 5. a tömeges együttműködést, a Wikipédiát és a Wikinómiát alapértelmezett szemléletként támogatni és használni, minden szinten (egyelőre „állami” támogatások mellett). 6. a TFF programot bevezetni az oktatási intézményekben, általánostól a legmagasabb szintig + a teljes társadalom számára elérhetővé tenni, mint például jelenleg a Wikipédia (egyelőre „állami” támogatások mellett). 7. nyitottá és elszámoltathatóvá tenni a társadalmat, irány és irányultság nélkül, azaz mindenki számára elérhetővé tenni az információt. 8. a pénz megszerezhetőségét a TFF, valamint az elszámoltathatóság és nyitottság halmazában újraértelmezni. A TFF pontosan tudja, hogy lokális és planetáris szinten minek milyen értéke van, és ez alapján az emberek társadalmi részvétele folyamatosan értékelve lesz: kreditben, pontban, szmájliban, stb. amik akár anyagi javakra is fordíthatók. 9. a közvetlen demokráciára való felkészülés (talán paradoxonnak tűnhet, de egyelőre állami kommunikáció révén, hiszen elvégre az állam, a demokráciában, egy kis jó szándékkal - ma is - a közösséggel egyenlő). 10. ezeket követi öt éven belül a közvetlen demokrácia első éve. A felvetések, a lokális és globális problémák a TFF segítségével és a különböző nyílt forráskódú felületeken, valamint a közösségi fórumok révén kerülnek megvitatásra, majd döntésre. Amennyiben ma egy törvény kidolgozása 1 év, úgy a közvetlen demokráciában ez nem lehet több 1 hónapnál. A törvény nem állandó, hanem folyamatosan változik, a társadalom morális fejlődésével arányosan, valamint a TFF révén. A törvény nem tiltás, szabály, hanem megoldás! 11. megszűnnek azok a munkahelyek, amelyeket az infrastruktúra helyettesíteni tud, létrejönnek a szabad és önálló, új típusú munkahelyek. A TFF segítségével, az együttműködök számát folyamatosan látni lehet, és a felvetett probléma fontosságát mérlegelni, illetve értékelni, természetesen a lokális és planetáris érdekek figyelembe vételével. 12. a pénz jelenlegi formája, intézményei és tartalmi háttere teljesen megszűnik. Önálló entitásként többé nem létezik. A pénz utódja a társadalmi értékítélet lesz - nevezzük most T.É.R.-nek, amit bárki bárhol, bármikor materializálhat, a majdani kívánalmaknak megfelelően. 13. megszűnnek a Földön a territoriális határok, hogy tisztán, háborúk és a múltra hivatkozó revizionista eszmék nélkül, minden nemzet kultúrája és nyelve nyugodtan fejlődhessen és létezhessen a Planetáris egészen belül: a Bolygó lesz a hazátok, a kertetek, amelyet ennek megfelelően óvni és gondozni fogtok. 13+1. ezen felül pedig mindenki ugyanúgy élhet, mint eddig, csak szabadon és nyitottan, ugyanúgy szerethet és kívánhat meg egy másik embert, ugyanúgy fog vigyázni gyermekeire és zenét hallgatni, ugyanúgy fog kirándulni és bringázni, focizni, enni, aludni, ugyanúgy fog görög filozófusokat és kortárs írókat olvasni bármilyen nyelven, és bármilyen kulturális kötődéssel, ugyanúgy gyakorolhatja vallását természetesen kulturális, filozófiai és lelki megközelítésben - a mostani hatalmi és materializált ideológia helyett -, csak mindezt méltósággal, esélyegyenlőségben és létbiztonságban, hiszen szabadon választott munkája, a TFF környezet révén, élete végéig szól, mert hivatása, munkahelye, az élete, nem más, mint a Föld nevű bolygó. Művészeti Kiállítások 1993 , csoportos, /Comunicatii Vizuale/ címmel, GAMB Bukarest. 1995 , önálló, Együtt címmel, GMM Máramarossziget. 1996 , X.Tervezőgrafikai Biennálé, Békéscsaba. 1997 , önálló, Nő címmel, GMM Máramarossziget. 1997 , önálló, Nő címmel, Portland , USA. 1998 , önálló, Feketegrayalb címmel, Kiscelli Múzeum , Budapest. Alkotói és Oktatói Díjak / Sikerek 1993, I. díj Comunicatii Vizuale, Bukarest. 2000, I. díj MT Rt. Nemzetközi Turisztikai kiállítás, London. (építész Jásdi Miklós) 2001, Nívódíj - MTRt. Nemzetközi Turisztikai kiállítás, arculata (építész Jásdi Miklós) 2002, SADICONTEST Cultural Crossroads Nemzetközi Design Pályázat, Tale Pillow - II. díj (témavezető) / hallgató: Balogh István 2003, Electrolux Nemzetközi Design Pályázat, I. díj (konzulens) / hallgatók: Cosovan Tamás, Hosszú Gergely 2004, Gaz De France, Nemzetközi Design Pályázat- II. díj, (konzulens) / hallgatók: Cosovan Tamás, Megyeri Gábor 2005, Magyar Formatervezési Díj , Diák kategória - Slick, Braun projekt (konzulens) / hallgatók: Cosovan Tamás, Nagy Richárd 2006, Magyar Formatervezési Díj, Diák kategória - Witch, Electrolux projekt (konzulens) / diplomázó: Cosovan Tamás 2006, Epica Nemzetközi Reklámfesztivál, Online pályázat, I. díj (tervezőtársak: Nagy Richárd, Szabó László) 2007, Magyar Formatervezési Díj, Diák kategória - OVSZ projekt, (témavezető) / hallgatók: Deák László, Darvas Réka, Nagy Richárd, Sümegi Éva, Szmolka Zoltán 2008, Magyar Formatervezési Díj, Diák kategória - Diploma (témavezető) / diplomázó: Sümegi Éva 2008, Magyar Formatervezési Díj, Diák kategória - Diploma - Pentavox projekt (konzulens) / diplomázó: Nagy Richárd 2010, Magyar Terméknagydíj - Gömböc Bélyegfüzet / tervezők: Nagy Richárd, Cosovan Tamás, Hosszú Gergely és Cosovan Attila 2010, Designing Obama - Kampány Könyv / Közreműködő 2011, RedDot Design Award, Winner / CocoDice / coandco.cc 2011, Magyar Formatervezési Díj, Termék kategória / CocoDice / coandco.cc 2012, Ferenczy Noémi-díj 2012, RedDot Design Award, Winner / DSI / coandco.cc 2013, Magyar Formatervezési Díj, Termék kategória / CocoDice / coandco.cc 2013, Magyar Formatervezési Díj, Diák kategória / LightMe / Pais Panni, Püspök Balázs, Cosovan Attila / MOME 2014, RedDot Design Award, Winner / NOSIBOO / coandco.cc 2015, RedDot Design Award, Winner / Teqball / coandco.cc 2016, AA Design Award Silver Award / Sustainable identities / alkotótársak: Cseke Szilárd, German Kinga, MOME 2016, German Design Award, Special / NOSIBOO / coandco.cc 2017, Finewaters Taste and Design Competition / Silver / Bronz / 383 The Kopjáry Water / coandco.cc 2018, iF Design Award Winner / Teqball / coandco.cc Barneville-la-Bertran Barneville-la-Bertran település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 130 fő (2015). Barneville-la-Bertran Équemauville, Pennedepie és Saint-Gatien-des-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Indiai-óceán Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Nyugaton Afrika határolja, északon Ázsia, keleten a Szunda-szigetek és Ausztrália. Déli határa vitatott; némelyek az Afrika legdélibb pontját a Tasmania legdélibb pontjával összekötő egyenesen húzzák meg, mások a déli sarkkörön. Ezért területe sem egyértelmű: ha a 74 039 600 négyzetkilométert fogadjuk el, csaknem két és félszer akkora, mint Afrika. Kialakulása Az óceán kialakulása a kora kréta korszakban kezdődött mintegy 130 millió éve, amikor a déli szuperkontinens Gondwana nyugati pereméről leszakadt és nyugat felé indult a mai Antarktisz, valamint Ausztrália és környékének őse, a Szahul őskontinens, a Gondwana maradéka és a Szahul között pedig kinyílt a Csendes-óceán déli medencéje. Kb. 10 millió évvel később vált le az indiai szubkontinens, és olyan gyorsan mozgott északkelet felé, hogy 70 millió éve már megközelítette az Egyenlítőt, Mozgása közben fokozatosan bezárta a Gondwana északkeleti részét Délkelet- Laurázsiától elválasztó Tethys-óceánt. Az óceánközépi hátságot elérve amentén, északnak haladt tovább, és kb. 50 millió éve ütközött össze Ázsiával, miközben Afrika nyugat felé sodródott. Ausztrália kb. 53 millió éve vált el az Antarktisztól, az Indiai-óceán 36 millió éve nyerte el jelenlegi formáját, ezért ez a legfiatalabb világtenger. Domborzata A kiterjedt és igen mély fenéksíkságoknak köszönhetően átlagos mélysége 3890 méter, amivel a Föld második legmélyebb óceáni medencéje. Térfogata mintegy 292 millió köbkilométer. Belső részein nincsenek mélytengeri árkok, csak keleti peremén húzódik az India–Ausztráliai-medence árokrendszere (Jávai-árok, Szunda-árok, Diamantina-árok). Itt vannak legmélyebb pontjai: a Jávai-árokban 7455 méter, a Diamantina-árokban 7102 m. Az Indiai a legbonyolultabb felépítésű óceán. Hátságrendszere fordított Y alakú. Ennek délnyugati szára, az Atlanti–Indiai-hátság a Közép-Atlanti-hátság folytatása, és Madagaszkár partjaitól keletre húzódik délnyugat–északkelet csapással. Keleti szára, a Délkelet-Indiai-hátság a Tasmán-törésövtől indul és az Amszterdam-törésövig nyúlik északnyugatnak. A medence középső aljzatát két, párhuzamos észak–déli irányú hátság uralja: a Középső Indiai-óceáni-hátság és a Keleti Kilencvenes-hátság (ez onnan kapta nevét, hogy nagyjából a keleti szélesség 90°-án húzódik). A Középső Indiai-óceáni-hátság szerkezeti felépítése igen bonyolult; északnak és északnyugatnak számos víz alatti hegylánccá seprűzik szét: a Vema-törésövtől északnak tart az egyenes vonalú, vulkanikus Chagos–Lacadive-hátság (ennek csúcsai a Maldív-szigetek ). a Carlsberg-hátság szintén a Vema-törésövtől halad az Arab-félsziget felé, majd az Adeni-öbölben nyugatnak fordul, és egyik ága, a Nyugati Sheba-hátság, behatol a Vörös-tenger keskeny medencéjébe is. A óceánt a hátságok hét nagyobb abisszális síkságra tagolják. Közülük a két legnagyobb az antarktiszi régióhoz sorolható Atlanti—Indiai-nagymedence, a Dél-Indiai-óceáni-nagymedence, amit ettől a Kerguelen-plató választ el. A legmélyebb fenéksíkság a Wharton-medence a Keleti Kilencvenes-hátság, a Nagy Szunda-szigetek és Ausztrália között; ennek legmélyebb pontja 6839 méter mély. Közel ilyen mély az Afrika déli selfjével határos Natal-medence; ennek legmélyebb pontja 5972 méter. Az Atlanti- és az Indiai-óceán válaszvonala az Aghulas-fenéksíkságon át húzódik. Az ugyancsak mély Szomáli-fenéksíkság Kelet-Afrika kontinentális talapzata és a Carlsberg-hátság között fekszik. Nagy területű, de az előbb felsoroltaknál sekélyebb részmedence az óceán középső, egyenlítői vizei alatt elterülő Közép-Indiai-óceáni-medence. A Mozambik és Madagaszkár közötti self sekély, széles. Az óceán északi partvidékén a self ugyancsak kivételesen széles; az Arab-tenger és a Bengáli-öböl a Föld két legnagyobb, folyami hordalékkúp selfje. Előbbit az Indus táplálja, utóbbit a Gangesz-Brahmaputra rendszer. E két folyam évente átlag 1,3 milliárd tonna üledéket terít szét e két peremtengerben. A Bengáli-öbölben a hordalékkúp már több mint kétezer kilométer hosszan nyúlik be az óceánba, a megsüllyedt üledékréteg vastagsága és egyes helyeken eléri a 15 000 métert. Az Arab-tengerből nyíló Perzsa-öblöt a Tigris és az Eufrátesz tölti fel. Szigetei Az Indiai-óceánban kevés a sziget — nyugati, az Antarktisztól a Szokotra-szigetig, illetve az indiai küszöbig tartó részén valamivel több, mint a nagyobb és mélyebb keletin. Legnagyobb szigete, Madagaszkár geológiai értelemben Afrika része. A Comore-szigetek és a Mascarenhas-szigetcsoport tagjai (egyebek közt Réunion és Mauritius) a Madagaszkártól keletre húzódó Mascarenhas-plató tengerszint fölé emelkedő hegycsúcsai. Az Egyenlítőhöz közeli Seychelle-szigetek az indiai szubkontinensről szakadtak le, amikor az északnak vándorolt. Óceánközépi hátsága csak néhány ponton éri el a tengerszintet: Prince Edward-szigetek , Amszterdam-sziget , Szent Pál-sziget . Peremtengerei Nyugati, afrikai és keleti, ausztrál partvidéke egyaránt kevéssé tagolt. Az Ausztrália és Ázsia közötti szigettengert a sok kis résztengerrel a Csendes-óceán medencéjéhez számítjuk, ezért peremtengerei csak északon, Ázsia partvidékén vannak: Arab-tenger , Bengáli-öböl , Andamán-tenger (az Andamán-szigetek és Thaiföld között). Két különleges melléktengere a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger: a Perzsa-öböl a jégkorszakban még szárazföld volt, és csak a Würm-glaciális után került víz alá. Átlagos mélysége 25 méter, a legmélyebb pontja 84 méter mély. A Vörös-tenger frissen szétnyíló, születő óceáni medence, az Afrikai és az Arab lemez között. Vize A három óceán közül az Indiaiban a legnagyobb a trópusi terület aránya, következésképp ennek a vize a legmelegebb is — nyugati része kevésbé, mint a keleti. A víz szalinitása (sótartalma) többnyire 35,5–36 súlyezrelék, de peremein ettől szélsőségesen eltérhet. A sivatagi övben fekvő, sekély Perzsa-öböl keleti részén a sótartalom eléri a 45 súlyezreléket; ez a világtenger legsósabb, szuperhalin vize. Hasonló okokból a Vörös-tenger is túlsós; sótartalma 38 és 42 súlyezrelék között változik. Áramlatai Az Indiai-óceánnak kevés áramlata van, mivel maga az óceán észak felé a trópusi övezeten túl nem folytatódik. Éppen ezért áramlatai csak kevéssé módosítják a partmenti éghajlatot. Afrika délnyugati partjaitól indul az Agulhas-áramlat, de még ennek sincs folyamatos melegítő hatása, mert Fokföldnél az áramlat melegebb vize összekeveredik a nyugatról érkező Benguella-áramlat egyik ágának hidegebb vizével. Ez a világtenger egyetlen olyan része, amelynek északi részén az áramlási viszonyok félévenként a visszájukra fordulnak. Az északi partoktól a déli 10. fokig terjedő monszun övben az uralkodó szélirány félévenként változik. Az északi félgömb szerinti nyáron (májustól októberig) Ázsia fölött alacsony a légnyomás, és a monszunszelek nedves levegőt szállítanak Dél-Ázsia partjaihoz. Áprilisban az uralkodó szélirány még északnyugati, ám májustól délnyugatira. Ilyenkor a kelet-afrikai partokat az erőteljes Szomáliai-áramlás mossa. A nyári hónapokban a víztömeg keletre mozog; ez a Monszun-áramlás. Télen északkeletire fordul a szélirány, ekkor Indonézia és Ausztrália kapja a csapadékot. Az Egyenlítővel párhuzamosan nyugatnak mozgó víz az Északi Egyenlítői-áramlat. Ez Szomáliánál éri el Afrika keleti partvidékét, ahol délre fordul, majd az Egyenlítő vonalában keletnek. Az így kialakuló Egyenlítői-ellenáramlat hömpölyögteti vissza a vizet a medence keleti részébe. Egyenlítőtől délre az uralkodó nyugati passzátszelek miatt a vízkörzés az óramutató járásával ellentétes irányú. A Broecker-féle globális óceáni szállítószalagnak két felszíni és egy mélyvízi ága, valamint egy hurka van az Indiai-óceánban. Jelentősebb kikötői A Perzsa-öböl fúrószigeteiről óriás tankhajók szállítják a nyersolajat délre és keletre, Ausztráliából, Indiából és Dél-Afrikából vasércet szállítanak Japánba, Ausztráliából pedig szenet az Egyesült Királyságba. Jelentősebb kikötők: Adelaide , Ausztrália Áden , Jemen Bombay , India Csittagong , Banglades Colombo , Ausztrália Darwin , Ausztrália Durban , Dél-Afrika Karacsi , Pakisztán Maputo , Mozambik Melbourne , Ausztrália Mombasa , Kenya Rangun , Mianmar Szingapúr , Malajzia Halászat Az Indiai-óceán élővilága igen gazdag, különösen a korallszigeteknél, tengeri szivacsok, rákok, tengeri sünök és csillagok és rengeteg apró de színes halak fordulnak elő tömegesen. A part menti mangroveerdők őrzik a biológiai egyensúlyt, és az víziállatok szaporodási helyéül szolgálnak. Legjelentősebb élőlények a rákok, csigák, medúzák, polipok, a halak közül leggyakoribb a repülőhal, a szardella, a tonhal, a vitorláshal és sok cápaféle. Az emlősök közül gyakori a dugong, a különféle cetek, delfinek és a fókák, a déli részeken pedig pingvinek élnek. A feláramlási területek bőséges planktonmezői a legjobb halászterületek, az Arab-öbölben és Dél-afrika partjainál, garnéla, aligátorteknős és rájafélék, szardínia, makréla és szardella a gyakori zsákmány. A nyílt tengeren pedig a tonhalhalászat folyik. Győrzámoly Győrzámoly község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban. Fekvése Magyarország északnyugati részén, Győrtől 9 km-re helyezkedik el az úgynevezett Alsó-Szigetközben. Nevének eredete Győrzámoly nevének eredetére több különböző magyarázat létezik: az egyik szerint szláv eredetű és zátony mögötti helyet (zá morje) jelent, a másik szerint a zsámolyból származik (a szigetközi tájszólásban a község neve Zámú vagy Zámol), esetleg a Hédervári család Sámuel nevű tagjának nevéből. Története és mai élete Győrzámoly a megye azon kevés településeinek egyike, amelynek területéről eddig semmilyen régészeti lelet sem került elő. Első okleveles említése 1271-ből ismert: ekkor mint Malomsokkal határos települést említik. A 15. század első felében már bizonyosan a Héderváry-család birtoka volt: 1443 és 1548 között nem kevesebb mint tizenhat oklevélben fordul elő váltakozva „Zámoly”, „Zamoly” ill. „Zamol” alakban. Közben a 15. század végén előbb a Szemerék, majd a Nagylucseiek kezén volt; 1500-ban pedig a Rozgonyiaknak zálogosították el birtokosai. 1549-ben a Héderváry család, valamint Bakyth Péter együtt bírta a nagyobb részben újonnan benépesített falut. A 16. század második felében többször elpusztult – így Győr 1594. évi török ostromakor is. A 17. század elejétől az újjáépülő falu évszázadokon át a Héderváry-család – ill. későbbi örökösei – uradalmához tartozott. 1658-ból Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról tudunk, melyet ez évben már romba dőltként említik. A falu ma álló temploma 1779-ben épült. Az 1809. évi francia hadjárat érzékenyen érintette a települést. A Győrzámolyon keresztül vonuló francia csapatoktól elmaradt katonákat a nép megrohanta és sokakat közülük felkoncolt. Ennek hírére a csapatok visszafordultak, a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat pedig Győrött haditörvényszék elé állították és halálra ítélték; de a győri püspök közbenjárására Narbonne francia tábornok június 30-án az elítélteknek kegyelmet adott. A békés fejlődés azonban nem tarthatott sokáig: 1869-ben a falu egy része – a templommal, a plébániaépülettel és az iskolával együtt – leégett, de hamarosan újjá is épült. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Győrzámolyon, valamint a hozzá tartozó Gyűrűsön, Tölösön és Patkányoson közel 1300 lélek élt; közülük 1278 római katolikus, 7 evangélikus, 6 pedig zsidó vallású volt. A 20. század elején Győrzámoly körjegyzőség székhelye volt, ahol a lakosok hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község életében az utolsó nagy pusztítást az 1954. évi árvíz jelentette, amely a falu régi építészeti emlékeit szinte teljesen eltüntette. A kedvező fekvésű község azonban hamarosan újjáépült, fejlődését nemcsak az új házak, az újonnan megnyitott utcák bizonyítják, hanem az utóbbi évtizedekben átadott középületek sora is: a takarékszövetkezet, a művelődési ház és az új iskolaépület után 1987-ben falumúzeumot és tűzoltószertárt is avattak, 1993-ban pedig elkészült a nagy népszerűségnek örvendő tornacsarnok is. Kiépült a közüzemi vízvezeték-hálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat, amelyhez eddig több száz lakás csatlakozott. Kiépült a helyi kábeltévéhálózat, széles sávú internet is mindenhol elérhető. Megoldott az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi rendelőn kívül gyermekszakorvosi és fogászati rendelés is van a faluban. Óvodájában több mint 120 gyermekkel foglalkoznak; nyolcosztályos általános iskolájában is 125 körüli létszámban tanulnak. A lakosság elsősorban Győrött, valamint helyi magánvállalkozásokban talál megélhetést. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 2,6%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11% (24,2% nem nyilatkozott). Látnivalók Római katolikus templom: A község Szent László tiszteletére szentelt, 114 m² alapterületű, barokk stílusú temploma 1779-ben épült; 1869-ben leégett, de eredeti stílusában újjáépítették. Fő- és mellékoltára, szószéke és keresztelőkútja 1780-ban készült copf stílusban, az első templom berendezéséből menekült meg. A templom és berendezése műemléki védelem alatt áll. 1917-ben a falu központi helyén, a Szent István és a Szent László utca kereszteződésében Csuti Vince és neje, Jász Örzse hálából keresztet állíttatott, mert 4 fiuk az első világháborúból hazatért. E kereszt két oldalára került fel később az első világháborúban hősi halált halt 44 zámolyi férfi neve. Az emlékmű szomszédságában alakította ki az önkormányzat 1990-ben a falu második világháborús áldozatainak emlékoszlopát, ez 32 személynek állít emléket. A falu határa természeti értékekben is nagyon gazdag. Győrzámoly és Győrújfalu határában terül el a Remencei Duna-ág, a Szil-ága és a Zámolyi tölös közel 100 ha-nyi területe. A vízfolyásokat mindenütt magassásosok, magaskórósok szegélyezik. Itt található az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a Lajma . A Zámolyi tölös pedig az Alsó-Szigetköz ma már ritka ártéri keményfa- (tölgy-, kőris- és szil-) ligeterdeje. Falumúzeum 10270 Skoglov A 10270 Skoglov (ideiglenes jelöléssel 1980 FX3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Claes-Ingvar Lagerkvist fedezte fel 1980. március 16-án. 2002–2003-as UEFA-bajnokok ligája (csoportkör) A 2002–2003-as UEFA-bajnokok ligája csoportkörének mérkőzéseit 2002. szeptember 17. és november 13. között játszották le. A csoportkörben 32 csapat vett részt, a sorsoláskor nyolc darab négycsapatos csoportot képeztek. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok első két helyezettje a második csoportkörbe jutott. A harmadik helyezettek az UEFA-kupa harmadik fordulójába kerültek. A negyedik helyezettek kiestek. Sorsolás A sorsolás előtt a csapatokat négy darab nyolccsapatos kalapba sorolták az úgynevezett UEFA-együtthatójuk sorrendjében. A címvédő Real Madrid automatikusan az 1. kalapba került, az első sorszámú kiemeltként. Minden kalapból minden csoportba egy-egy csapatot sorsoltak. Egy csoportba nem kerülhetett két azonos nemzetiségű csapat. Csoportok Az időpontok közép-európai idő/közép-európai nyári idő szerint értendők. Cselgáncs a 2007. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2007. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a cselgáncs versenyszámait július 23. és 27-e között rendezték Belgrádban. A férfiak 8 számban versenyeztek, míg a nők 7-ben. Luis Gregorio da Rosa Luis Gregorio da Rosa (a szakirodalomban használt a Luis Fredy da Rosa alak is, 1939. szeptember 17. – 2014. február 19.) uruguayi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Nemzetközi játékvezetés Az 1975/76-os szezontól 1989-ig volt FIFA játékvezető. Copa América A 31., 1979-es Copa América, valamint a 32., 1983-as Copa América labdarúgó tornán vezetett mérkőzést. Sazeret Sazeret település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Sazeret Chappes, Deux-Chaises, Montmarault, Saint-Bonnet-de-Four, Saint-Marcel-en-Murat, Saint-Priest-en-Murat és Voussac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kim Mindzse Kim Mindzse (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Kim Min-jae; Thongjongszi, 1996. november 15. –) dél-koreai válogatott labdarúgó, jelenleg a Csonbuk Hjonde (Jeonbuk Hyundai) játékosa. Pályafutása 2016-ban a Kjongdzsu (Gyeongju) KHNP játékosaként lett profi játékos, majd december 22-én aláírt a következő szezonra a Csonbuk Hjonde (Jeonbuk Hyundai) csapatához. A válogatottban 2017. augusztus 17-én bekerült a felnőtt válogatott keretébe, amely a 2018-as világbajnokság selejtezőkre készül Irán és Üzbegisztán ellen. Augusztus 31-én mutatkozott be Irán ellen, majd Üzbegisztán ellen is pályára lépett. Sikerei, díjai Csonbuk Hjonde (Jeonbuk Hyundai) Dél-Koreai bajnok: 2017 Luis Hernández Carreón Luis Arturo Hernández Carreón (Poza Rica, 1968. december 22. –) mexikói válogatott labdarúgó. A mexikói labdarúgó-válogatottban 1995 és 2002 között szerepelt. Ez alatt számos nemzetközi tornán vett részt, köztük az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon. Az 1998-as tornán 5 gólig jutott, ezzel második helyen végzett a góllövő listán. Ringo Starr Sir Ringo Starr (eredeti nevén Richard Starkey) (Liverpool, 1940. július 7. –) brit zenész, egykor a Beatles együttes tagja. Jellemzése Előadását egyenletes, megbízható dobjáték és újító jellegű szólók jellemzik. Egyszerű személyisége lévén jól kijött a zenekar többi tagjával. 1965-ben vette feleségül Maureen Coxot, akitől 1975-ben elvált. Közös gyerekeik Zak, Jason és Lee. 1981-ben újra megnősült, felesége Barbara Bach, színésznő, akinek legemlékezetesebb alakítása: Bond-lány a A kém, aki szeretett engem című filmben. Korai évei Richard Starkey Liverpool munkásnegyedében nőtt fel. Gyermekkorában két súlyos betegsége is volt, amelyek miatt összesen három évet töltött kórházban, így iskolai tanulmányaival lemaradt kortársaitól. A liverpooli Rory Storm and the Hurricanes dobosa volt 1959 és 1962 között, akikkel ugyan azokban a klubokban játszott Liverpoolban és Hamburgban, mint a Beatles. 1962. augusztus 16-án a Beatles megvált akkori dobosától, Pete Besttől, s Ringót kérték fel a helyére. Szerepe a Beatlesben Starr dobstílusa fontos szerepet játszott a Beatles hangzásában. Világszerte sok dobos példaképei között tartja számon, például Max Weinberg az E Stereet Bandtől, Liberty De Vitto (Billy Joel dobosa), Phil Collins és Andy Sturmer a Jellyfishből. Collins szerint Ringót „mérhetetlenül alábecsülik. Az „A Day in the Life” dobszólója nagyon összetett. Kiválaszthatnánk mai nagyszerű dobosokat és megkérhetnénk őket, hogy így játsszanak. Nem tudnák, hogyan csinálják.” Mark Levisohnnak a Beatles lemezfelvételeire vonatkozó széles körű felmérése megerősítette, hogy Starr következetes, professzionális és rendkívül megbízható volt: a zenekar nyolcéves történetében talán, ha egy tucat alkalommal kellett leállítani felvételeket az ő hibájából, miközben a másik három társának játékában bekövetkezett hibák rengeteg leállást és újravételt okoztak. Starr nyilatkozata szerint a dobjáték szempontjából a valaha is előadott legnehezebb Beatles szám a „Rain” volt. Lennon, McCartney és Harrison mind állították, hogy Ringo a világ legjobb dobosa, bár amikor egy interjúban erre rákérdeztek, Lennon gúnyosan annyit válaszolt „A Beatlesben nem ő a legjobb!” Ezzel utalt a White Albumon szereplő „Back in the USSR”-re, amelyben Paul volt kénytelen a dobokon játszani. Nem sokkal a felvétel előtt Ringo kiviharzott a stúdióból (a zenekar többi tagja közötti feszültség borította ki) és két hétig nem is tért vissza, ezért a "The Ballad of John and Yoko" és a "You Know My Name (Look Up the Number)" esetében is Paul ült a dobok mögött, mivel csak ő és Lennon volt elérhető. Voltak további Beatles számok, amelyekben szintén nem ő dobolt. Például az együttes első kislemezén (Love Me Do/P. S. I Love You) Ringo Starr helyett egy stúdiódobos, Andy White hallható, ugyanis George Martin, a zenei producer nem volt mindenben elégedett Ringo játékával, az akkori szigorú elvárásoknak nem felelt meg. Ringo általában egy számot énekelt albumonként. Néhány esetben kifejezetten neki írták a szöveget és a dallamot, mint John Lennon a „With a Little Help from My Friends”-t a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band lemezen, vagy Paul McCartney a „Yellow Submarine”-t a Revolveren. Ezek dallamvezetése szándékosan egyszerűsített, figyelembe veszi Starr hangterjedelmét – „With a Little Help from My Friends” nagy része például nem több, mint öt hang távolságban énekelhető. A zenekar tagjai közül ő írta a legkevesebb számot. Ezek közül kettő, a „Don’t Pass Me By” (White Album) és az „Octopus’s Garden” (Abbey Road) jelent meg Beatles lemezen. Ez utóbbihoz kapott némi segítséget George Harrisontól, aki érdeklődni kezdett a country zene iránt, épp Ringo hatására (a Rubber Soulon helyet kapott „What Goes On” társszerzője volt) . Szólókarrierje A zenekar felbomlása után elkészített két slágerlistás számot, "It Don't Come Easy" és "Back Off Boogaloo" címmel, valamint részt vett Harrison ’Koncert Bangladesért’ projektjében. 1973-ban jött ki a Ringo album, amelyen, bár különböző számokon, de mindhárom volt csapattársa részt vett. Váratlan módon ez lett a legsikeresebb ex-Beatle projekt abban az időben. A következő, Goodnight Vienna lemez is sikeres volt, olyan számokkal, mint a "Photograph" (társszerzője Harrison), "You're Sixteen", "I'm the Greatest" (szerzője Lennon), "Only You", és a "No No Song". Ezután Starr műveinek jelentősége folyamatosan csökkent, bár időnként kiadott egy-egy albumot. 1989-ben tűnt fel ismét, amikor koncertturnét szervezett Ringo Starr and His All-Starr Band néven jól ismert zenészek egy csoportjával. A koncerteken először Ringo énekelt néhány Beatles dalt, majd mindegyik zenész előadott egyet a saját számaiból, Ringoval a doboknál, aztán ismét Ringo következett, majd még egy kör a többiekkel. 2003-ban került sor a nyolcadik turnéjukra. Számos filmben szerepelt, például a Candy (1968), a The Magic Christian (1969) (Peter Sellers mellett), a Son of Dracula (1974) vagy a Caveman (1980). Ő játszotta Larry törpe szerepét Frank Zappa filmjében, a 200 Motelsben (1971). Különösen jó kritikákat kapott a brit That'll Be the Day (1973) filmben nyújtott alakítása. 1991-ben szerepelt A Simpson család című rajzfilmsorozat egyik epizódjában, ahol saját magát alakította. 2005 januárjában Stan Lee képregényrajzoló bejelentette, hogy következő szuperhősét Ringo alapján mintázza meg. Sikeres számai "It Don't Come Easy" 1971 #4 US, #4 UK "Back Off Boogaloo" 1972 #2 UK, #9 US "Photograph" 1973 #1 US, #8 UK "You're Sixteen" 1974 #1 US, #4 UK "Oh My My" 1974 #5 US "Only You (And You Alone)" 1974 #6 US, #28 UK "No No Song" b/w "Snookeroo" 1975 #3 US "(It's All Da-Da-Down To) Goodnight Vienna" 1976 1975 #31 US "A Dose of Rock 'n' Roll" #26 US "Wrack My Brain" 1981 #38 US "Weight of the World" 1992 #72 UK "Don't Go Where The Road Don't Go" 1993 "La De Da" 1998 "Never Without You" (with electric guitar played by Eric Clapton) 2003 Érdekességek 1996 -ban egy japán hirdetésben almaszószt reklámozott. Ez véletlenül épp a Ringo jelentése, japánul . Később egy Pizza Hut reklámban is szerepelt Ő volt a Thomas, a gőzmozdony narrátora az első két szezonban 1971 -ben egy spagettiwesternben vállalt el szerepet, Ferdinando Baldi Vakember -ében, ahol az anti-hős szerepét játszotta. Albumai Szólistaként Sentimental Journey ( 1970 ) Beaucoups of Blues ( 1970 ) Ringo ( 1973 ) Goodnight Vienna ( 1974 ) Blast From The Past ( 1975 ) Ringo's Rotogravure ( 1976 ) Ringo the 4th ( 1977 ) Bad Boy ( 1978 ) Stop and Smell the Roses ( 1981 ) Old Wave ( 1983 ) Starr Struck: Best of Ringo Starr, Vol.2 ( 1989 ) Time Takes Time ( 1992 ) Vertical Man ( 1998 ) I Wanna Be Santa Claus ( 1999 ) Ringo Rama ( 2003 ) Choose Love ( 2005 ) Liverpool 8 ( 2008 ) Y Not (2010) Ringo 2012 (2012) Postcards from Paradise (2015) The All-Starr Band albumok és VH1 Storytellers Ringo Starr and His All-Starr Band ( 1990 ) Ringo Starr and His All-Starr Band: Live From Montreux ( 1993 ) Ringo Starr and His Third All-Starr Band (Volume 1) ( 1997 ) VH1 Storytellers: Ringo Starr ( 1998 ) Ringo Starr and His All-Starr Band: The Anthology… So Far ( 2001 ) KING BISCUIT FLOWER HOUR PRESENTS Ringo & His New All Starr Band ( 2002 ) Extended Versions: The Encore Collection ( 2003 ) Ringo Starr and His All-Starr Band Tour 2003 ( 2004 ) Indiai farkas Az indiai farkas (Canis lupus pallipes), a farkas (Canis lupus) eurázsiai alfaja. Elterjedése Irántól Indiáig élő, viszonylag kis méretű alfaj. A legtöbb élő egyede Indiában él. A Közel-Kelet-en gyakorlatilag kipusztult, az egyetlen ország, ahol még biztosan él az Izrael. Ma 150-200 példánya élhet Izrael északi és középső részén. Megjelenés Szőre rövid, bundája sűrű, barnás színű. A fülei viszonylag nagyok. Védelem A vadászat mellett a kutyákkal való keveredés jelenti a legnagyobb veszélyt állományára. Állományai nagyon lecsökkentek, összpéldányszámát 2004-ben 2000 és 3000 egyed közé becsülték. Egyéb Canis lupus desertorum néven is ismert. Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művében is feltűnik, mint a főhőst, Mauglit felnevelő és csapatába fogadó farkasfalka. Aragacotn tartomány Aragacotn (örményül:���������) Örményország nyugati részén fekvő tartomány (marz), székhelye Astarak. Nyugatról Törökország Kars tartománya, északról Sirak, északkeletről Lorj, keletről Kotajk, délről Armavir és délkeletről pedig a főváros Jereván határolja. Települései Aragacotn tartományban 114 község (hamajnkner) található, melyből 3 város. Városok Astarak 21 600 fő Aparan 6158 fő Talin 5371 fő Karl Bögelein Karl Bögelein (Bamberg, 1927. január 28. – 2016. augusztus 9.) nyugatnémet válogatott német labdarúgó, kapus, edző. Pályafutása Klubcsapatban 1951-ig az 1. FC Bamberg labdarúgója volt. 1951 és 1957 között a VfB Stuttgart csapatában szerepelt, ahol egy-egy bajnoki címet és kupa győzelmet szerzett az együttessel. 1957 és 1963 között az SSV Reutlingen 05 kapusa volt. 1963-ban 36 évesen fejezte be az aktív labdarúgást. A válogatottban 1951-ben egy alommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban. Edzőként 1972-ben és 1976-ban volt korábbi klubja, a VfB Stuttgart ideiglenes vezetőedzője. Sikerei, díjai Nyugatnémet bajnokság bajnok: 1951–52 Nyugatnémet kupa (DFP-Pokal) győztes: 1954 Vejer de la Frontera Vejer de la Frontera község Spanyolországban, Cádiz tartományban. Vejer de la Frontera Conil de la Frontera, Chiclana de la Frontera, Medina-Sidonia, Tarifa és Barbate községekkel határos. Lakosainak száma 12 782 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Pasztell A pasztell átmenet a rajz és a festészet között. Lényege, hogy a festékszemcsék a papíron kötőanyag nélkül, kizárólag a felület bolyhossága, érdessége révén tapadnak meg. Eszköze és egyben anyaga a minimális kötőanyaggal kis rudakká préselt festékpor, amellyel krétához vagy rajzszénhez hasonló módon bánnak. Hatása nagyban függ a felhasznált papír milyenségétől, amely gyakran finomra tört habkőporral van bevonva, hogy csiszolópapírként porlassza szét a pasztellrudat, vagy fonaltörmelékkel, hogy bársonyosságával kösse meg a festékport. Technikája A pasztell technikája eredetileg a krétarajzét örökölte, később egyre nagyobb szerepet kaptak a benne rejlő festői lehetőségek, annak kihasználása, hogy a lágyabb vagy erőteljesebb felrakás különböző árnyalatokat eredményez, hogy az olajfestményhez hasonlóan magán a felületen is keverhetők a színek. A művész a pasztellrudacskákon kívül más eszközöket, az ujjait, ecsetet, összesodort rongy- vagy papírdarabkákat stb. is használ a kép fejlesztéséhez, a por szétdörzsöléséhez. A pasztell nagyon gyengén tapad az alaphoz, ez teszi lehetővé a kép részleteinek a színek felrakása utáni fejlesztését, javítását, vagy akár sörteecsettel való letörlését, de ugyanezért kerülni kell a túl vastag rétegben való alkalmazását is. A leporlás úgy akadályozható meg, hogy a felületre pasztellfixírt permeteznek. Ennek hátránya, hogy a színeket megváltoztathatja, ezért a fixáló lakkokat nagyon erősen hígítva, nagyon vékony rétegben használják. Története A pasztell a 15. század legvégén jelent meg Franciaországban, legkorábban Leonardo da Vinci munkásságában fordul elő. Első nagy mesterének Maurice Quentin de la Tour-t szokás tekinteni, aki portrék készítésére használta a technikát. A 19. században az impresszionizmusban is nagy szerepet kapott, például Edgar Degas művészetében. Magyarországon Rippl-Rónai József és Nagy István voltak mesterei. Pasztellszín A pasztellszínek jellemzően világos, lágyabb árnyalatú színek, mint a világoszöld, világoskék, rózsaszín, barackszín stb. Lakberendezésben és ipari formatervezésben a mai napig jelen van a használata, bár az igazi divatja a 20. század ötvenes éveitől kezdve a hetvenes évei végéig tartott. Gamál al-Gandúr Gamál Mahmúd Ahmed al-Gandúr [arabul: ���� ����� ���� �������] (Kairó, 1957. június 12. –?) egyiptomi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása vámtisztviselő. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1981-ben tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói, illetve alapvonalbírói szolgálatot is végzett. 1989-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 2002-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Egyiptomi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1993-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Az egyiptomi nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság sorrendjében az első helyet foglalja el 6 találkozó szolgálatával. 1999-ben a Japánban az első ligában oktató jelleggel vezetett mérkőzéseket. A nemzetközi játékvezetéstől 2002-ben búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság U20-as labdarúgó-világbajnokság Katar rendezte a 10. 1995-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnoknak alkalmazta. 1995-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokság --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra és Dél-Koreába és Japánba a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) és az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (CONCACAF) zónákban irányított. Ali Huszejn Kandíl és Kamel Mahmoud után a 3. egyiptomi bíró, aki világbajnoki mérkőzést vezethetett. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 6. Hat (6) világbajnoki mérkőzést vele együtt a világon csak öt játékvezető teljesíthetett: a mexikói Arturo Brizio Carter (1994,- 1998),- svéd Ivan Eklind (1934,- 1938,- 1950), az angol Arthur Ellis (1950,- 1954,- 1958), a szír Dzsamál as-Saríf (1986.- 1990,- 1994) és a szovjet Nyikolaj Gavrilovics Latisev (1958,- 1962). Afrikai nemzetek kupája Négy kontinensbajnoki torna döntőjéhez vezető úton Dél-Afrikába a 20., az 1996-os afrikai nemzetek kupája, Burkina Fasóban a 21., az 1998-as afrikai nemzetek kupája, Ghánába és Nigériába a 22., a 2000-es afrikai nemzetek kupája valamint Maliba rendezték a 23., a 2002-es afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornát, ahol a CAF JB játékvezetőként alkalmazta. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Az első afrikai játékvezető aki részt vehetett az UEFA Eb rendezvényén. Konföderációs kupa Dél-Korea és Japán adott otthont az 5., a 2001-es konföderációs kupa tornának, ahol a FIFA JB játékvezetői szolgálatra alkalmazta. Ázsia-kupa Az Egyesült Arab Emírségek adott otthont a 10., az 1996-os Ázsia-kupa labdarúgó tornának, ahol a AFC JB bíróként foglalkoztatta. Olimpiai játékok Amerikában, Atlantában rendezték a XXVI., az 1996. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB hivatalnoki feladatokra alkalmazta. Szakmai sikerek Az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 98, legjobb bírójának rangsorolta, holtversenyben Sálvio Spinola Fagundes Filho, Renato Marsiglia, Edgardo Codesal Méndez társaságában. 1986-os labdarúgó-világbajnokság (C csoport) Az 1986-os labdarúgó-világbajnokság C csoportjának mérkőzéseit június 1. és június 9. között játszották. A csoportban a Szovjetunió, Franciaország, Magyarország és Kanada szerepelt. A csoportból Szovjetunió és Franciaország jutott tovább az első két helyen. A harmadik és negyedik helyezett Magyarország, valamint Kanada kiesett. A mérkőzéseken 16 gól esett. Selman Waksman Selman Abraham Waksman (Nova Priluka, 1888. július 22. – Woods Hole, 1973. augusztus 16.) ukrán-amerikai mikrobiológus és biokémikus. A talajlakó mikroorganizmusok tanulmányozása során mintegy 15 antibiotikumot fedezett fel (ő alkotta meg az antibiotikum kifejezést is), köztük a klinikai gyakorlatban széleskörűen alkalmazott sztreptomicint és neomicint. 1952-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott "a tuberkulózis elleni első hatékony antibiotikum, a sztreptomicin felfedezéséért". Ifjúsága Selman Waksman 1888. július 22-én született ukrajnai zsidó családban, Nova Priluka faluban (akkor Podóliai kormányzóság, ma Vinnicjai terület). Apja, Jakov Vakszman házakat adott bérbe a környező falvakban, anyjának, Fraida Londonnak pedig egy kis vegyesboltja volt. Selmannak született egy Miriam nevű húga is, aki azonban kiskorában torokgyíkban meghalt. Ötéves korában a zsidó vallási iskolában, a héderben kezdett tanulni, tízévesen pedig anyja magántanárokat fogadott mellé, akik orosz nyelvre és irodalomra, aritmetikára és történelemre oktatták. 1910-ben egy odesszai gimnáziumban mint külső magántanuló leérettségizett. Anyja ekkor már egy éve halott volt és az egyre gyakoribb zsidóellenes pogromok miatt Selman úgy döntött, hogy kivándorol Amerikába. Amerikai élete Kezdetben az unokatestvére New Jersey-i csirkefarmján dolgozott, de szeretett volna továbbtanulni, így rokona tanácsára 1911 őszén beiratkozott a Rutgers Főiskolára, ahol agrártudományokat tanult és 1915-ben BSc, a következő évben pedig MSc fokozatot szerzett. Kutatási témája a talajlakó baktériumok, ezen belül az Actinomyces fajok voltak és ebből a témából védte meg doktori disszertációját is a Berkeley Egyetemen 1918-ban. 1916-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. A PhD megszerzése után visszatért a Rutgers Főiskolára, ahol a talaj mikrobiológiájáról tartott előadásokat és a kísérleti mezőgazdasági állomáson kutató mikrobiológusként dolgozott. Folytatta kutatásait az Actinomycesekkel, tanulmányozta taxonómiájukat és számos új fajt írt le; szerepüket a talaj lebontó folyamataiban és azt a tulajdonságukat, hogy képesek voltak gátolni más baktériumok és gombák növekedését. 1924-ben feleségével együtt féléves európai körutazásra ment, melynek során meglátogatta szülőfaluját is. A forradalom utáni Szovjetunióról így írt: "A legnagyobb nyomorúság amit az ember elképzelhet, a legnagyobb katasztrófa amin Oroszország népei valaha is átestek; a legnagyobb kísérlet az emberek társadalmi és politikai viszonyairól nem tudja kifejezni amit ott láttunk." Utazása során Waksman végiglátogatta Nyugat-Európa neves talajbiológusait és -kémikusait is. 1925-ben docensi, 1930-ban pedig professzori kinevezést kapott. 1931-ben felkérték, hogy szervezze meg a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet tengeri mikrobiológiai részlegét. A sztreptomicin felfedezése 1939-ben Waksman volt diákja, René Dubos felfedezte a Bacillus brevis által termelt, antibiotikus hatású tirotricint, és ezen fellelkesülve Waksman is elkezdte keresni az általa tanulmányozott mikroorganizmusok baktérium- és gombaölő vegyületeit. Waksman volt az, aki bevezette az antibiotikum kifejezést is. Fáradságos, szisztematikus munkával, melynek során a talajbaktériumokat patogén mikroorganizmusokkal tenyésztették együtt, Waksman és munkacsoportja felfedezte az aktinomicint (1940), klavacint, sztreptotricint (1942), sztreptomicint (1943), grizeint (1946), neomicint (1948), fradicin, kandicidint, kandidint és egyéb antibiotikumokat. A sztreptomicinről kiderült, hogy hatásos az addig gyógyíthatatlannal tartott tuberkulózis ellen (ezenfelül a tífusz, kolera, pestis, húgyúti fertőzések és más fertőző betegségek ellen is). 1946-tól kezdték forgalmazni az új antibiotikumot és Waksman a szabadalom után kapott jövedelem feléből 1951-ben megalapította a Waksman Mikrobiológiai Alapítványt, amiből támogatta a Rutgers (akkor már) Egyetemen a szintén róla elnevezett Waksman Mikrobiológiai Intézet létrehozását. Vita a felfedezés körül 1949-ben egyik munkatársa, Albert Schatz beperelte őt, kifogásolva, hogy Waksman arat le minden dicsőséget és pénzt közös munkájukért. A sztreptomicin felfedezését bejelentő cikken Schatz volt az első szerző, és ebből írta doktori tézisét is 1945-ben. Másrészt viszont ő csak három hónapon át dolgozott a laboratóriumban, ahol jórészt a Waksman által elindított rutin szűrővizsgálatokat végezte. 1950-ben az egyetem közvetítésével egyezség született, miszerint a szabadalmi jövedelmekből Waksman 10%-ot, Schatz 3%-ot, a laboratórium többi dolgozója pedig 7%-ot kap. Selman Waksman a sztreptomicin felfedezéséért 1952-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. Ezenfelül számos kitüntetésben részesült, megkapta a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát és a japán Felkelő Nap Csillagát is. Családja Selman Waksman 1916-ban vette feleségül a szintén a szülőfalujából Amerikába kivándorolt Deborah Mitniket. Egy fiuk született, Byron Halsted Waksman. Selman Waksman 1973. augusztus 16-án halt meg Woods Hole-ban, 85 évesen. 2011 a filmművészetben Sikerfilmek Sikerfilmek Magyarországon Forrás: Box Office Mojo - Hungary Yearly Box Office Árfolyam: 1 US dollár = 191 forint Filmbemutatók Észak-amerikai, országos bemutatók január – december Sorsügynökség / The Adjustment Bureau Boszorkányvadászat / Season of the Witch Az ismeretlen férfi / Unknown Forráskód / Source Code Hanna – Gyilkos természet / Hanna Csúcshatás / Limitless Vizet az elefántnak / Water for Elephants Larry Crowne / Larry Crowne Mr. Popper pingvinjei / Mr. Popper's Penguins Szellemtanú / Little Murder 30 perc vagy annyi se / 30 Minutes or Less Az igazság ára / The Lincoln Lawyer Colombiana / Colombiana Csak szexre kellesz / No Strings Attached Különleges Valentin nap / The Lost Valentine Díjak, fesztiválok 83. Oscar-gála 68. Golden Globe-gála 24. Európai Filmdíj-gála 36. César-díjátadó 64. BAFTA-gála 64. cannes-i fesztivál 31. Arany Málna-gála Amélie-les-Bains-Palalda Amélie-les-Bains-Palalda település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 3493 fő (2015). Amélie-les-Bains-Palalda Maçanet de Cabrenys, Reynès, Saint-Laurent-de-Cerdans, Arles-sur-Tech és Montbolo községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kondó Kondó község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton 17 kilométerre északnyugatra. Környező települések Parasznya (kb. 4 km), Radostyán (3 km), Sajókápolna (4 km), Sajólászlófalva (kb. 2 km), Varbó (kb. 5 km), a legközelebbi város: Sajószentpéter (7 km). Népcsoportok A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van. Népesség A település népességének változása: Kovács Béla (matematikus) Kovács Béla (Kovács Adalbert) (Érkörtvélyes, 1949. január 29. –) matematikus, egyetemi tanár, Kovács Laura Ildikó apja. Életútja Középiskolát az érmihályfalvi reál-líceumban végzett, főiskolai tanulmányait Kolozsvárt kezdte, majd a moszkvai Lomonoszov Egyetem matematika-mechanika karán szerzett diplomát (1973). Pályáját a resicai almérnöki főiskola tanársegédjeként kezdte, 1982-ben doktorált. 1984-től a temesvári Traian Vuia Műszaki Egyetem matematikai tanszékének előadótanára, 1994 óta egyetemi tanár, egyben 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, majd 1999 októberétől 2004 májusáig a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Kutatási tárgyköre az elméleti mechanika, rezgéstan, folyadékok és gázok hidrodinamikája s az elektronika területén jelentkező matematikai függvények tanulmányozása és kidolgozása. Több egyetemi példatár és jegyzet társszerzője, ezek: Matematici superioare pentru subingineri I-II. (Temesvár, 1976); Mecanică tehnică, Statica (Temesvár, 1977); Matematică superioară I-II. (Temesvár, 1982); Matematici superioare. Probleme pentru concursul profesional Traian Lalescu, Secții de subingineri (Temesvár, 1982). Szakcikkeivel resicai, temesvári, dévai, nagyszebeni és bukaresti tudományos gyűjteményekben és kongresszusi kötetekben jelentkezett. Magyar nyelvű tudománynépszerűsítő írásait, könyvismertetéseit a temesvári Szabad Szó és A Hét közölte. Társasági tagság (válogatás) A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának és Közgyűlésének tagja Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tagja Unreal Tournament Az Unreal Tournament (sz.sz. „valótlan/valószerűtlen bajnokság”, rövidítve: UT) egy FPS műfajú videojáték, melyet a Digital Extremes fejlesztett az Epic Games-szel közösen, és a GT Interactive adta ki 1999-ben. Több folytatást ért meg, egy egész sorozat készült azóta (Unreal Tournament 2003, Unreal Tournament 2004, Unreal Tournament 3). Az UT az Unreal nevű, szintén jelentős FPS nagymértékben továbbfejlesztett utódjátéka volt, lényegében ugyanazon technológiát használta, de a hangsúlyt a multiplayer módra tette (a játéktörténetet tekintve, nagymértékben eltávolodva az elődjétől), ezzel komoly konkurenciát teremtve a vele szinte egyidőben megjelenő Quake III Arena játéknak. E két termék új alműfajt teremtett, az aréna-FPS-t. Az Unreal Tournamentet rajongók, különféle honlapok és néha szaklapok is UT néven rövidítik. Mivel ezt a játékot több hasonnevű folytatás is követte, a sorozatban való azonosítás végett használatos az UT '99, a (ritka) UT I., ill. a (pontatlan) UT GOTY rövidítés is, előbbi a megjelenés évéről, utóbbi pedig az egyik újrakiadásról (Game of the Year Edition, l.o.) elnevezve. Háttértörténet "2291-ben a mélyűrbeli bányákban elharapódzó erőszak megfékezése céljából az Új Földi Kormány [NEG] törvényesítette a gladiátorjátékokat. A legnagyobb bányatársaság [a Liandri Corp.], karöltve az Új Földi Kormánnyal, véres nyilvános viadalok sorát alapította meg. E harcok népszerűsége egyenes arányban nőtt a brutalitásukkal. A Liandri hamarosan rájött, hogy ezek a játszmák jelentik társaságuk legjövedelmezőbb melléktevékenységét. Ezért professzionális szinten is megszervezték a bajnokságot - összegyűjtötték a világegyetem legvérengzőbb és legképzettebb harcosait, hogy a Nagy Játszmában [Grand Tournament] harcoljanak. Most 2341-et írunk. 50 év telt el az első Bajnokság óta, ami a tulajdonosainak több százmilliárd kredit hasznot hozott. A Liandri szervezőbizottsága neked is lehetőséget adott, hogy itt harcolhass. Erőd és brutalitásod legendás. Eljött az idő, hogy bizonyítsd: te vagy a legjobb! Hogy szétzúzd ellenfeleidet! Hogy megnyerd a Bajnokságot!" (a játék bevezető kommentárjának fordítása). Az Unreal Tournament csak nagyon laza értelemben tekinthető az Unreal folytatásának: az „aréna-FPS” alműfaj követelményeinek megfelelően szakít az egy főhős kalandjaira építő akció-kaland-FPS tematikával, a cselekményt az Unreallal azonos fiktív világba helyezi, de a hangsúly a multiplayeres, emberek által irányított karakterek harcán alapuló játékon van. Hogy mégis egy világban játszódik a két játék, azt az UT pályáinak, szereplőinek és fegyvereinek dokumentációjában olvasható számos apró utalás biztosítja (ld. pl. DM-Fractal, DOM-MetalDream, a GOTY kiadásban pl. DM-ArcaneTemple). Az utolsó pályán - egy deatmatch során (DM-Hyperblast) - a Liandri által szponzorált favoritot és az aktuális bajnokot, a speciális páncélzatot viselő és a botok közül a legintelligensebben viselkedő egyetlen boss (videojátékok)t, Xan Kriegort kell legyőzni. Ha ezt elérte a játékos, akkor nyert. Játékmódok Deathmatch ( öldöklés ): Klasszikus mindenki-mindenki ellen. A játékosok egymást gyilkolásszák a pályákon elhelyezett fegyverekkel; a „gyilkosságokat” frageknek nevezik (ejtsd: freg). Az a játékos nyer, aki legelőször eléri a megszabott frag számot vagy a megadott idő lejárta után, akinek a legtöbb fragje van. Last man standing ( az utolsó emberig ): Deathmatch variáció; a rangsorolás az alapján megy, hogy az adott játékosok mennyiszer halnak meg. Egy előre megadott küszöb feletti halálozás esetén a játékos kiesik, az utolsónak maradó játékos, vagy adott időhatár alatt a legkevesebbszer megölt játékos nyer. Team deathmatch ( csapatos öldöklés ): Csapatok egymás ellen, a pontozás a deathmatchhez hasonló egyénileg, de a végeredményt a csapattagok pontjainak összege alapján felállított sorrend adja meg. Capture the flag ( zászlórablás ): Ezen játékmódban az a feladat, hogy az ellenfél bázisán lévő zászlót elhozzák a csapatok a saját bázisukra, így szerezve pontokat. Általában egy előre megadott ponthatár van a pályához rendelve, amelyik csapat először eléri, az nyer (alternatíva: időhatár). Domination ( uralom / területfoglalás ): A térképen előre megadott pontok (kettő vagy három ellenőrzőpont) elfoglalásával szerezhetőek pontok. Az ellenőrzőpontot megadott ideig megtartva egy pontot kap a csapat, ezalatt a pont közelébe nem szabad ellenséges játékost engedni. Assault ( roham ): Két csapatra osztott játék, ahol az egyik csapat véd egy bázist, míg a másik feladata azt elfoglalni. Tipikusan több részfeladatra bontott mód. Ha a bázist elfoglalták vagy az időhatár lejárt, azaz az első körnek bárhogyan is vége, új kör kezdődik: a védő csapat lesz a támadó és viszont. Az a csapat nyer, aki mindkét körben nyert, ha az első két kör döntetlen, akkor egy harmadik, mindent eldöntő kör kezdődik, amelyben újra az első csapat a védő. Játékmenet Az UT-t úgy tervezték, hogy a fej-fej elleni többjátékos ún. deathmatch az elsődleges játékmódja. Az „egyjátékos mód” számítógépes ellenfelekkel, ún. botokkal vívott ugyanilyen deathmatch játszmák sorozata (kiegészítve domination, ctf és assault pályákkal). Bár számítógép irányította ellenfelekkel a többjátékos módban is lehet versenyezni, csapatjátszma esetén például gyakran előfordulnak - ha az egyik csapatban pl. épp nincs elég emberi játékos a hálózaton, akkor kiegészíthető a csapat botokkal. A botok mesterséges intelligenciáját dicsérték, és elismerték, mint abban az időben az egyik elérhető legjobbat. Az „egyjátékos mód” során először négy deathmatch-t kell megnyerni, a negyedik (DM-Fractal) megnyerése teszi elérhetővé a domination pályákat (nem egyszerre, hanem lépésről lépésre). A játékos továbbmehet a tíz (eredeti kiadás) vagy tizenkettő (GOTY kiadás) deathmatch pályán - ezeket megnyerve egy kisebb trófeát kap, aminek (akárcsak a többi trófeának) semmilyen játékbeli szerepe nincs (pl. bónusz életerő vagy pickupok) - az UT-ban nincs beépített karakterfejlődés. Megkezdheti a domination pályasor teljesítését is: a tanítópályát is beleértve tíz "uralom" játszma vár megnyerésre (az utolsó, "DOM-MetalDream" után szintén egy arcade stílusú, csak szimbolikus jelentőségű trófeát nyer). A negyedik (DOM-Cryptic) uralom játszma után elérhetővé válik a zászlórablás pályasor; szintén lépésről lépésre: a játékos immár a deathmatch, az uralom és a ctf játékmódok pályáinak bármelyike közül választhat - ha a megfelelő előző pályát már megnyerte. A tíz (első kiadás) vagy tizenkettő (GOTY) megnyert zászlórablás után szintén trófea a jutalma. A negyedik (CTF-Coret) megnyert zászlórablás teszi elérhetővé az utolsó játékmódot, az assault-ot. Hét ilyen pálya válik sorra elérhetővé, ha az előző pályán a játékos győzött. Ahogy eddig, az assault ladder végigvitele is trófeát eredményez. Ha a játékosnak megvan mind a négy trófeája (dm, dom, ctf és assault), egy új, "challenge" nevű opció válik elérhetővé. Ez egy négy deatchmatch-ből álló küldetéssor, amelynek végén a már említett Xan-t kell legyőzni, és a Valótlan Bajnokság ezzel ér véget. Az UT tartalmaz egy Practice session (Gyakorlás) menünevű lehetőséget. Itt bármelyik pálya elérhető, játszható, függetlenül az egyjátékos módban elért eredményektől, a játékos nagymértékben testre is szabhatja az ellenfeleket, illetve különféle mutator-okat alkalmazhat. A rajongók által alkalmazott intenzív modding eredményeképp (aminek számításba vétele bevallottan része volt az Epic marketingstratégiájának) ez a menü hihetetlenül kitágítja az UT lehetőségeit: akár új játékmódokkal (Monsterhunt, Jailbreak, fegyver-aréna módok, vagy akár az Unreal singleplayeréhez hasonló történetszerű küldetések is). Ld. még Módosítások. Fogadtatás A játékot a kritikusok a megjelenésekor nagyra értékelték, dicsérték elsősorban az akkori korban kimagasló grafikai, játékélménybeli és többjátékos képességei miatt. Szinte az összes jelentős szaklapnál 90% körüli, vagy a fölötti értékelést kapott, az eladási statisztikái is jó teljesítményt mutattak. 2001 és 2002 években még hivatalos versenyt is hirdettek ezzel a játékkal a World Cyber Games világbajnokságon. (2003-ban már a folytatással szerepelt a széria) Utóélet Módosítások Az Unreal motor úgy készült (moduláris felépítés), hogy a rá épülő játékok bármelyike esetében adott legyen az elvi lehetőség a rajongók számára, hogy a játékmenettől a grafikán át a háttérzene-zenelejátszási opciókig, bármit nagymértékben módosíthassanak (ehhez ismerni kell a motort „működtető” szkriptnyelvet, ami elvileg nyilvános). Ennek megfelelően Unreal és az UT sorozat mindegyik tagja, ide értve tehát az UT '99-et is, nagymértékben modolható. Ezt a rajongók ki is használták, a világhálón több száz apróbb-nagyobb módosítás érhető el, és felbecsülni is nehéz, mennyi készülhetett összesen. Ezen módosítások között van olyan, ami csak apróbb változtatásokat eredményezett - csak néhány példa: néhány fegyver, vagy az összes, lecserélése (Nali Weapons, Oldskool, SWWM), a pályák Unrealbeli szörnyekkel (Monster Madness, Monster Hunt) vagy vízzel való elárasztása (WaterWar), vagy a pályák háttérzenéinek megváltoztatása (Oldskool) - de voltak teljes konverziók is, pl. a Tactical Ops, ami olyan sikeres lett, hogy később önálló játékként is megjelent. Néhány rajongócsoport az Unreal mintájára egyjátékos pályasorokat készített (Operation Na Pali, Legacy, Nali Chronicles). A rajongók számos új játékmódot is kitaláltak, vagy implementáltak át más videojátékokból (akár az UT elődjeiből vagy követőiből). A játékmód-változtatások közül igen népszerű lett a már említett MonsterHunt (szörnyvadászat), amelyet egy Kenneth 'Shrimp' Watson nevű, Dél-Afrikában élő angol informatikus készített, és forráskódját is közrebocsátotta (írt még egy UnWheel nevű modot is.) . Lényege, hogy egy pályán úgy kell végigmenni, vagy hasonló feladatot teljesíteni, hogy ebben bizonyos számú, különböző helyeken felbukkanó, az Unreal-ból ismert szörny (skaarj, titán, behemót, manta, stb.) akadályozza a játékost vagy csapatát(általában csapatban játsszák, co-op jellegű). A MonsterHunt mód fontosságára utal az is, hogy az Unreal Tournament 2003 c. folytatásban a játék része lett módosított formában, Invasion néven. Néhány mod annyira népszerűvé vált, hogy az Epic és a kiadó integrálta az újrakiadásokba is, így a "GOTY" kiadás óta vitathatatlanul az UT részét képezi. Ezek: még az Epic készítette a „relics” („ereklye”) mutatort, ez 6 olyan tárgyat helyez el a pályákon, melyek felvehetőek az eszköztárba (inventory), és birtoklásuk alatt különleges képességeket adnak a játékosnak (feltámadás - megölés esetén nem veszik el az inventory tartalma; vagy az életerőpontok lassú regenerálódása stb.). A másik integrált mod a Chaos UT nevű mutator: ez elsősorban egy fegyverarzenál-bővítés (kard, nyílpuskák, bombavető), de a készítők meglehetősen sajátos (az UT futurisztikus, high-tech látványvilágától inkább goth külsőségek felé forduló) hangulatú ChaosUT pályákkal is fokozták a játékélményt. Folytatások Az eredeti játék sikere szavatolta a folytatások megjelenését, ezekből eddig 3 jelent meg: az UT2003, UT2004, és az UT 3 (eredetileg UT2007 néven). Több remake is készült az eredeti játékból, az aktuális motort próbálták a technikai fejlődés szerint mindig továbbfejleszteni különböző csapatok. Az egyik eredeti fejlesztő cég, a Digital Extremes 2000-ben még úgy tervezte, hogy készít egy Dark Sector nevű kvázi-folytatást, de ez végül soha nem látott napvilágot ilyen formában, csak különböző elemek kerültek beépítésre az UT2004-ben. A játéknak a mai napig van egy kicsi, de lelkes rajongótábora, különböző fansite-okat tartanak fenn. Győzelmi dal A Nézd a győztest kezdetű győzelmi dalt Georg Friedrich Händel eredetileg a Joshua című, 1747-ben írt oratóriuma részeként írta. 1751-ben beillesztette a dalt Júdás Makkabeus(en) című, 1746-ban komponált oratóriumába. 1884-ben Edmond Louis Budry(en) önálló himnusszá dolgozta át. Források Judas Maccabeus. hymnary.org (Hozzáférés: 2017. ápr. 7.) (4-szólamú kotta, angol szöveg) 388 - Győzelmet vettél. Digitális Evangélikus Énekeskönyv (Hozzáférés: 2017. ápr. 6.) (kotta, szöveg) Handel: Győzelmi kórus. blog.xfree.hu (2015. ápr. 6.) (Hozzáférés: 2017. ápr. 6.) (kotta, szöveg) Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 209. kotta Felvételek Georg Friedrich Händel – Thomas Morella (en) : Júdás Maccabeus HWV 63 - Győzelmi kórus. Állami Hangversenyzenekar , Budapesti Kórus, vezényel Forrai Miklós YouTube (1959. nov. 17.) (Hozzáférés: 2017. ápr. 6.) (videó) Georg Friedrich Händel – Thomas Morella (en) : Thine be the glory. Choir of King's College Cambridge (en) YouTube (2011. máj. 12.) (Hozzáférés: 2017. ápr. 6.) (videó, angol szöveg) Georg Friedrich Händel – Thomas Morella (en) : Thine is the glory. YouTube (2015. márc. 9.) (Hozzáférés: 2017. ápr. 6.) (videó) orgona Georg Friedrich Händel – Thomas Morella (en) : Thine is the Glory (JUDAS MACCABEUS). Congregation, choir and Easter Orchestra of First-Plymouth Church YouTube. Lincoln (Nebraska) (2014) (Hozzáférés: 2017. ápr. 6.) (videó) Gouda Goverwelle vasútállomás Gouda Goverwelle vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Gouda városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Utrecht–Rotterdam-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gouda vasútállomás Woerden vasútállomás Práznóc Práznóc (szlovákul Práznovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. Fekvése Nagytapolcsánytól 3 km-re keletre, a Nyitra bal partján fekszik. Története Eredetileg nemesi település, melyet 1183-ban "Proznouch" alakban említenek először. 1287-ben "Prezniche", 1354-ben "Preznolch", 1401-ben "Praznolch" néven említik. Kezdetben Nyitra várának tartozéka volt, később Csák Máté birtoka, majd 1326-tól a Práznóczi családé, később több nemesi családé. 1556-ban malma és 6 portája állt. 1715-ben 8 háztartása adózott. 1778-ban 7 nemesi, valamint 9 jobbágy és zsellérháza volt. 1828-ban 38 házában 267 lakos élt, akik földműveléssel, kézművességgel foglalkoztak. Vályi András szerint „PRASZNÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Bossányi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Bossányhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában fája van mind a’ kétféle, makkja, legelője elég, piatza Nagy Tapoltsányon, malma helyben, földgye, réttye jó, első osztálybéli.” Fényes Elek szerint „Prasznócz, tót falu, Nyitra vmegyében, N. Bossány fil., 256 kath., 11 zsidó lak. F. u. többen.” A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. A háború után lakói a környező nagybirtokokon dolgoztak. 1931. április 22-én és 23-án nagy árvíz pusztított a községben. A Nyitra és mellékfolyóinak áradása áttörte a gyenge gátakat és elöntötte a falut. Az árvíz után hatalmas árvízvédelmi és újjáépítése munkákat kellett elvégezni. A falu kultúrháza 1968-ban, az alapiskola épülete 1973 és 1976 között épült. 1975. október 22-én a települést Nagytapolcsányhoz csatolták. 1996. január 7. óta újra önálló község. Népessége 1910-ben 438, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 957 lakosából 897 szlovák volt. 2011-ben 962 lakosából 910 szlovák. Nevezetességei Barokk temploma 1776 -ban épült, a 19. század második felében megújították. 1997 -ben új templomot építettek, melynek alapkövét II. János Pál pápa szentelte fel Pozsonyban , 1990 -ben. Cselgáncs az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Az 1996. évi nyári olimpiai játékokon a cselgáncsban hét férfi és hét női súlycsoportban mérkőztek. Összesített éremtáblázat (A táblázatokban Magyarország és a rendező ország sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.) Lausitzi-hegység A Lausitzi-hegység (németül: Lausitzer Gebirge, csehül: Lužické hory) leginkább gránitból álló, hegyekkel megrakott, 190 km hosszú, 320 m átlagos magasságú fennsík az Elbei-homokkő-hegység és az Iser, illetőleg Neisse között Csehország északi határán. Két részre szokták osztani, az északnyugati tulajdonképpeni Lausitzi-hegységre és a Jeschken-hegységre. Amabban a Lausche (796 m), emebben a Jeschken-hegy (1013 m) a legmagasabb csúcsok. Ez utóbbiról igen szép kilátás nyílik a hegységre. Forrás Pallas Nagylexikon Kulturális sokk A kulturális sokk kifejezés azokra az érzésekre (aggodalom, meglepetés, tájékozódási zavar, bizonytalanság, zavarodottság) utal, amit az emberek olyankor élnek át, amikor egy teljesen különböző kulturális vagy társadalmi környezetben kell működniük (például egy idegen országban). A kifejezést Kalvero Oberg vezette be 1955-ben. Brazíliában számos amerikai dolgozott egy bizonyos projekten, őket vizsgálta, hogyan viszonyulnak az idegen kultúrához. A kulturális sokk az interkulturális kommunikáció egyik kutatási területe. Minél nagyobb a kulturális sokk, annál nagyobb a kulturális különbség a született- és a választott kultúra között. Amikor idegen kultúrába kerülvén megpróbálunk a helyi kultúrához asszimilálódni, azt acculturationnek nevezzük. Mikor beleszületünk egy kultúrába és ösztönösen elsajátítjuk, az pedig idegen szóval enculturation. Az új kultúrába való beilleszkedés nehézségeiből ered, hogy az ember nem tudja, mi megfelelő és mi nem. Ez gyakran az új vagy különböző kultúra bizonyos nézőpontjai iránt érzett erős (erkölcsi) undorral jár együtt. Néhány kutató szerint ugyanakkor a kulturális sokk pozitív hatásokkal is jár, például javítja az önmotivációt. Edward T. Hall a kulturális sokk kialakulásának három fajtáját emelte ki : A megszokott kapaszkodók elvesztése: Tárgyi és társadalmi közösségről van szó, amiben szocializálódtunk. (nyelv, gesztusok, képi szimbólumok, szokások, viselkedési minták) A személyközi és társas kommunikáció diszfunkciója: Hiába tud valaki az adott nyelven, ha nem érti az üzenetben lévő rejtett szándékot, mert más kulturális háttérrel rendelkezik. Identitáskrízis: Nem tudja eldönteni, hogy a felé áramló jelzésekből mi a fontos és mi a lényegtelen. Forrás: Malota Erzsébet: Kultúrafogalmak és modellek (1. fejezet), Kulturális sokk és adaptáció (2. fejezet), in: Malota, Mitev (2013) Kultúrák találkozása, nemzetközi kommunikáció, kultúrsokk, sztereotípiák, Budapest, Alinea Malota Erzsébet: Kulturális környezet (5. fejezet), Nemzetközi üzleti gyakorlat, üzleti szokások (6. fejezet) in Rekettye, Tóth, Malota (2015) Nemzetközi Marketing, Budapest, Akadémia kiadó Valentyin Valentyinovics Ivanov Valentyin Valentyinovics Ivanov (oroszul: Валентин Валентинович Иванов; Moszkva, 1961. július 4. –) orosz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Moszkvában él, foglalkozása testnevelőtanár. Pályafutása Labdarúgóként Fiatalon ismerkedett meg a labdarúgással; édesapja edző és a győztes olimpiai labdarúgócsapat tagja volt. Sportolói pályafutását 1986-ban egy súlyosnak tűnő hátsérülés miatt fejezte be. 1976 és 1984 között a FK Torpedo Moszkva csapatában hatvan bajnoki mérkőzésen szerepelt. 1985-ben a Dinamo Sztavropol egyesületben tízszer, 1986-ban a Dinamo Brjanszk klubban tizenötször játszott hivatalos mérkőzésen. Játékosként 1983-ban játszott a Szovjet labdarúgókupa döntőjében. Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1986-ban tette le. Nemzeti labdarúgó-szövetségének játékvezető bizottsága minősítése alapján[forrás?] 1993-ban lett a Premjer-Liga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói, illetve alapvonalbírói szolgálatot is végzett.[forrás?] A nemzeti játékvezetéstől 2007-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 199. A szovjet-orosz mérkőzésvezetői örök ranglistán (2009 bajnoki év végével) a 9. helyen áll. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 2. Nemzetközi játékvezetés Az Orosz labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1997-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Az első éveiben főleg utánpótlástornákon foglalkoztatták, a nemzeti sorbaállás után felgyorsult működésének lehetősége. FIFA JB besorolás szerint első kategóriás bíró. Működési idején Ľuboš Micheľ mellett az egyik legjobb európai bíró volt. Az orosz nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 1. helyet foglalja el 18 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2006-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 28. Labdarúgó-világbajnokság Az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon, a 2002-es labdarúgó-világbajnokságon, a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. Az 1994-es labdarúgó-világbajnokság volt az első, ahol ténylegesen külön tevékenykedtek a játékvezetők és a segítő partbírók. A partbírók még nem kapcsolódtak szorosan a delegált nemzeti játékvezetőjükhöz. A 2006-os világtorna volt az első, amikor a meghívott játékvezetőhöz (nemzeti vagy nemzetközi) szorosan kapcsolódtak asszisztensei. Selejtező mérkőzéseket az UEFA zónában vezetett. 1994-ben három csoportmérkőzésen tevékenykedhetett asszisztensként. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 3. 2006-os labdarúgó-világbajnokság (A bíró a hibás!) 2006-ban a Portugália–Hollandia hajmeresztőnek tekintett játékvezetői produkció történt. Megállapítandó, ha a játékosok a cél elérése érdekében nem a labdával, hanem egymással foglalkoznak, ha szinte minden játékos áttöri azokat a viselkedési korlátokat, amelyeket a futball fair play szabályai megkövetelnének, akkor a bíró fegyelmező taktikája szinte egyenlővé válik a nullával. A játékvezetői sporttörténelem igazolja, hogy ilyen helyzetben a legjobb játékvezetők is sorra elbuktak* [forrás?]. A világsajtóban csak elszabadult pokolként vagy a gyűlölet csatájaként emlegetett mérkőzés termése: 16 sárga és 4 piros lap, ami a világbajnokságok történetében abszolút csúcs. A piros lapok tekintetében abszolút világcsúcs. (A 2002-ben Antonio López Nieto spanyol játékvezető a két csapat durvaságainak fékezésére 14 sárga illetve kettő sárga/piros lapot mutatott fel.) Gerhard Mayer-Vorfelder, a Német labdarúgó-szövetség (DFB) elnöke egyedül védte Ivanovot, mondván, hogy Ivanov a szabályok előírásai szerint járt el. A két csapat játékosai felejtették el a fair play szabályait és egyéni céljaik elérése érdekében rendkívül nagy kockázatot vállaltak. Labdarúgó-Európa-bajnokság U16-os labdarúgó-Európa-bajnokság Németország rendezte az 1997-es U16-os labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol az FIFA/UEFA JB hivatalnokként vette igénybe szolgálatát. --- U18-as labdarúgó-Európa-bajnokság Ciprus rendezte az 1998-as U18-as labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol az FIFA/UEFA JB játékvezetői szolgálatra alkalmazta. --- A 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, illetve a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 3. Szakmai sikerek Az IFFHS szerint 2004 -ben az év legjobb játékvezetője szavazáson, azonos pontszámmal Márcio Rezende játékvezetővel a 7. helyen lett kiemelve. Az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987 - 2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 32, legjobb bírójának rangsorolta, holtversenyben Arturo Brizio Carter , Javier Castrilli társaságában. A 2008 -as szavazáshoz képest 3 pozíciót hátrább lépett. Családi háttér Apja, Valentyin Kozmics Ivanov korábbi szovjet labdarúgó-játékos későbbi edző, a kiemelkedő eredményeket elérő szovjet labdarúgó válogatott tagjaként sorozatban ért el kiemelkedő eredményeket. Az 1956. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját nyerő, az I., az 1960-as labdarúgó-Európa-bajnokságt nyerő, illetve a VII., az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon a negyeddöntőig menetelő labdarúgó válogatott tagja volt. Chilében Albert Flóriánnal, valamint további négy gólkirállyal együtt 4-4 gól szereztek. Felesége Ligyija Ivanova olimpiai bajnok tornásznő, két gyermekük született, köztük Valentyin. Juliana Bernes Juliana Bernes (1400 k. – 1460 u.), angol heraldikai, solymászati, vadászati író. A neve előfordul Julianna Berners, Barnes, hu: Bärnes Julia alakban is. Valószínűleg a St Albans melletti Sopwell apácazárda priornője volt. Talán az udvarban nevelkedett és innen ered szeretete a solymászat és a vadászat iránt. A feltételezések szerint az 1386-ban lefejezett Sir James Barnes, II. Richárd kegyencének a lánya volt. Őt tartják a Boke of Saint Albans címen ismert könyv szerzőjének, melynek ritka kéziratát 1486-ban nyomtatta ki egy ismeretlen iskolamester St Albans-ben. Bernd szerint ez volt az első nyomtatott heraldikai tankönyv. Wynkyn de Worde hasonmás kiadását J Haslewood adta ki (London, 1811). Az eredeti első kiadásnak csak három teljes példánya ismert. Hasonmása The Book of St. Albans címmel, William Blades előszavával 1881-ben jelent meg. Műve több kisebb értekezésből áll az úri foglalatosságokról, mint a vadászat, halászat, lovászat és a heraldika. A III. fejezet foglalkozik a címerekkel. Inkább más műveket idéz és nem volt olyan eredeti gondolkodó, mint Christine de Pisan. A műnek magyar vonatkozásai is vannak. Lütje Hörn A Lütje Hörn egy Németországhoz tartozó pusztuló sziget, közel az Ems torkolatához. A Borkum és Memmert között fekvő apró földdarab mindössze 6,5 hektár méretű, az utóbbi években területe a vihardagályok pusztításai miatt gyorsan fogyatkozott. A szomszédos Borkumnál és Memmertnél is idősebb szárazulat az utóbbi évtizedekben területének felét elveszítette. A sziget az évtizedek során nem csak kisebb lett, de helyzetét is megváltoztatta. Jelenleg 15 méter/éves sebességgel kelet, illetve 4 méter/év sebességgel dél irányában halad. A lakatlan sziget nem tartozik Németország egyetlen települési közösségéhez sem. (Az ilyen németországi területek közül Lütje Hörn a legkisebb.) A sziget hivatalosan a Leeri kerület része, ám földrajzilag az Aurichi körzethez esik közelebb. A sziget hosszú ideje folyamatosan pusztul. Területe 1988-ban a jelenleginél még jóval nagyobb volt. Ekkor a szigetet borító fűben még egy bodzabokrot is találtak. 1989 után több viharkatasztrófa is érte a szigetet, amelynek területéből egyre többet ragadott el a tenger. A tenger támadása a szárazföldi élővilág jelentős pusztulásával járt. A korábban füves szigeten 2006-ban nem volt látható zárt növénytakaró, 2008-ra viszont a növényzet jelentős része regenerálódott. 1994-ben még 450 madárpár költött a szigeten, 2006-ban már csak 200-nál alig több. A még jelen lévő fajok közé tartozik az ezüstsirály, a heringsirály, a pehelyréce és a csigaforgató. Különös fejlemény a kormoránok megjelenése. A lütje hörni kormoránok szárazföldi társaikkal ellentétben nem fákon költenek, hanem a puszta homokban felkutatott fadarabokból és növényi szálakból készítenek fészket. Madárállománya miatt a sziget a legszigorúbban védett területek közé tartozik. Területére a költési időszakban tilos belépni. 2018-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (AFC – 2. forduló) A 2018-as labdarúgó-világbajnokság ázsiai selejtezőjének 2. fordulójának (és a 2019-es Ázsia-kupa selejtezőjének) mérkőzéseit tartalmazó lapja. Lebonyolítás A második fordulóban 40 csapat vett részt: az 1–34. helyen rangsoroltak és az első forduló 6 továbbjutója. A csapatokat nyolc darab ötcsapatos csoportba sorsolták, ahol körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A nyolc csoportgyőztes és a négy legjobb második helyezett továbbjutott a harmadik fordulóba, és egyúttal kijutott a 2019-es Ázsia-kupára. A nyolc harmadik és a négy legjobb negyedik helyezett továbbjutott az Ázsia-kupa selejtező, 3. fordulójába. A további csapatok az Ázsia-kupa selejtező, rájátszásába kerültek. Kiemelés A csoportok sorsolását 2015. április 14-én, 17 órától tartották Kuala Lumpurban. A kiemelést a 2015. áprilisi FIFA-világranglista alapján határozták meg. A 40 csapatot 5 kalapba sorsolták be: Az 1. kalapba az 1–8. helyezett csapatok kerültek A 2. kalapba a 9–16. helyezett csapatok kerültek A 3. kalapba a 17–24. helyezett csapatok kerültek A 4. kalapba a 25–32. helyezett csapatok kerültek Az 5. kalapba a 33–40. helyezett csapatok kerültek Mindegyik csoportba egy-egy csapat került a kalapokból. A dőlt betűvel jelzett csapatok az első fordulóból jutottak tovább, és jobb helyezésük volt, mint az 5. kalapos csapatoknak. Csoportok A selejtezők során a csoportokban a következők szerint kellett meghatározni a sorrendet: több szerzett pont az összes mérkőzésen (egy győzelemért 3 pont, egy döntetlenért 1 pont jár, a vereségért nem jár pont) jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen több lőtt gól az összes mérkőzésen több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken több lőtt gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken több idegenben szerzett gól (ha két csapat áll azonosan) rájátszás mérkőzés semleges helyszínen, hosszabbítással és büntetőkkel Az időpontok helyi idő szerint értendők. A csoport A Malajzia–Szaúd-Arábia mérkőzés 2015. szeptember 8-án, a 87. percben félbeszakadt, mert a nézők tárgyakat dobáltak a pályára. Szaúd-Arábia 2–1-re vezetett. 2015. október 5-én a mérkőzést a FIFA 3–0 arányban Szaúd-Arábia javára írta. D csoport Az India–Irán mérkőzést a FIFA 3–0 arányban Irán javára írta az indiai Eugeneson Lyngdoh jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzést eredetileg Irán nyerte 3–0-ra. F csoport 2015. május 30-án a FIFA bejelentette, hogy Indonéziát kizárta a selejtezőből. 2015. június 3-án az AFC bejelentette, hogy Indonézia mérkőzéseit törölték. G csoport 2015. október 16-án a FIFA bejelentette, hogy a Kuvaiti labdarúgó-szövetség tagságát felfüggesztette. A 2015. november 17-ére kiírt Mianmar–Kuvait mérkőzést nem játszották le a felfüggesztés miatt, 2016. január 13-án a FIFA a mérkőzést 3–0 arányban Mianmar javára írta. A 2016. március 24-ére, és 29-ére kiírt Kuvait–Laosz, valamint a Dél-Korea–Kuvait mérkőzést nem játszották le, 2016. április 6-án a FIFA a mérkőzéseket 3–0 arányban Laosz, illetve Dél-Korea javára írta. H csoport A Jemen–Észak-Korea mérkőzést a FIFA 3–0-val Észak-Korea javára írta, a jemeni Mudir Al-Radaei jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzést eredetileg Észak-Korea nyerte 1–0-ra. Másodikok sorrendje A csoportmásodikok sorrendjét a következők szerint kellett meghatározni: több szerzett pont (3 pont a győzelem, 1 pont a döntetlen, 0 pont a vereség) jobb gólkülönbség több szerzett gól rájátszás mérkőzés semleges helyszínen Indonézia kizárása miatt az F csoportban csak négy csapat szerepelt. Emiatt az ötödik helyezett csapat elleni eredményeket nem vették figyelembe a rangsorolásnál. Negyedikek sorrendje A csoportnegyedikek sorrendjét a következők szerint kellett meghatározni: több szerzett pont (3 pont a győzelem, 1 pont a döntetlen, 0 pont a vereség) jobb gólkülönbség több szerzett gól rájátszás mérkőzés semleges helyszínen Indonézia kizárása miatt az F csoportban csak négy csapat szerepelt. Emiatt az ötödik helyezett csapat elleni eredményeket nem vették figyelembe a rangsorolásnál. Megjegyzések A Szaúd-Arábia–Palesztina mérkőzés pályaválasztói jogát felcserélték. Kelet-Timor a hazai mérkőzéseit Malajziában játssza. A Malajzia–Szaúd-Arábia mérkőzés a 87. percben félbeszakadt miután a nézők egy csoportja tárgyakat dobált a pályára. Ekkor Szaúd-Arábia 2–1-re vezetett. 2015. október 5-én a mérkőzést a FIFA 3–0 arányban Szaúd-Arábia javára írta. A Malajzia–Egyesült Arab Emírségek mérkőzést zárt kapuk mögött kellett lejátszani. Palesztina a Szaúd-Arábia és Malajzia elleni mérkőzéseit biztonsági okok miatt semleges helyszínen, Jordániában játszotta. A Maldív-szigetek a Kína elleni mérkőzését Kínában játszotta. Az India–Irán mérkőzést a FIFA 3–0 arányban Irán javára írta az indiai Eugeneson Lyngdoh jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzést eredetileg Irán nyerte 3–0-ra. Afganisztán a hazai mérkőzéseit Iránban játszotta. A Japán–Szingapúr mérkőzések pályaválasztói jogát felcserélték. Szíria a hazai mérkőzéseit Ománban játszotta. A Thaiföld–Vietnám mérkőzést a tervezett 2015. június 11-i időponthoz képest előrébb hozták. Irak a hazai mérkőzéseit Iránban játszotta. Mianmar a hazai mérkőzéseit Thaiföldön játszotta, a 2014-es világbajnokság selejtezőjében kiszabott büntetése miatt. Kuvait a Mianmar elleni mérkőzését Katarban játszotta. A Mianmar–Kuvait mérkőzést eredetileg 2015. november 17-én, 19:00-tól (UTC+7) játszották volna, de a mérkőzést törölték a Kuvaiti labdarúgó-szövetség tagságának felfüggesztése miatt. A le nem játszott Mianmar–Kuvait mérkőzést 2015. január 13-án a FIFA 3–0 arányban Mianmar javára írta. A Kuvait–Laosz mérkőzést eredetileg 2016. március 24-én, 18:35-től (UTC+3) játszották volna, de a mérkőzést törölték a Kuvaiti labdarúgó-szövetség tagságának felfüggesztése miatt. A le nem játszott Kuvait–Laosz mérkőzést 2016. április 6-án a FIFA 3–0 arányban Laosz javára írta. A Dél-Korea–Kuvait mérkőzést eredetileg 2016. március 29-én, 20:00-tól (UTC+9) játszották volna, de a mérkőzést törölték a Kuvaiti labdarúgó-szövetség tagságának felfüggesztése miatt. A le nem játszott Dél-Korea–Kuvait mérkőzést 2016. április 6-án a FIFA 3–0 arányban Dél-Korea javára írta. A Jemen–Észak-Korea mérkőzést a FIFA 3–0-val Észak-Korea javára írta, a jemeni Mudir Al-Radaei jogosulatlan szereplése miatt. A mérkőzést eredetileg Észak-Korea nyerte 1–0-ra. Jemen a hazai mérkőzéseit Katarban játszotta. Bela (Pirot) Bela (cirill betűkkel Бела) egy falu Szerbiában, a Piroti körzetben, a Piroti községben. Népesség 1948-ban 256 lakosa volt. 1953-ban 233 lakosa volt. 1961-ben 206 lakosa volt. 1971-ben 165 lakosa volt. 1981-ben 120 lakosa volt. 1991-ben 41 lakosa volt 2002-ben 37 lakosa volt, akik mindannyian szerbek. Mezey Barna Mezey Barna (Debrecen, 1953. május 27. –) magyar jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A magyar alkotmány- és jogtörténet jelentős tudósa. 2000 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar dékánja, 2010. augusztus 1-jétől 2017 augusztusáig az ELTE rektora. 2012. július 1-jétől 2014. június 20-ig a Magyar Rektori Konferencia elnöki funkcióját töltötte be, jelenleg ugyanazon Konferencia tiszteletbeli elnöke. Életpályája Középiskolai tanulmányait Budapesten a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol 1971-ben érettségizett. Előfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített. Egyetemi tanulmányait 1972-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1977-ben szerzett jogi doktorátust. 1978 és 1980 között posztgraduális szociológiai tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után az MTA munkatársa lett (1977-1983). 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén dolgozott, egyetemi adjunktusként, 1991-től egyetemi docensként, 2000-től egyetemi tanárként. 1993-tól a tanszékvezetői posztot is betölti. 1996-ban az Állam- és Jogtudományi Kar oktatási és tanulmányi dékánhelyettesévé választották, majd 2000-ben a Kar dékánja lett, ezt a tisztségét 2008-ig töltötte be. 2010. március 22-én az ELTE rektorává választották 2010. augusztus 1-jétől négy év időtartamra. 2012. július 1-jétől a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. 1991-ben védte meg kandidátusi disszertációját a Magyar polgári börtönügy kialakulása címmel, 2011-ben pedig akadémiai doktori értekezését. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott, 1999-ben habilitált. 2007−től a Magyar Jogászegylet Jogtörténeti Osztályának elnöke, 2008-tól a Magyar Börtönügyi Társaság elnöke, ezen kívül a Magyar Tudományos Akadémia nem akadémikus köztestületi tagok választott közgyűlési képviselője volt. Munkássága Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. Kutatásai során a Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási kérdéseivel, a magyarországi cigányság történetének jogtörténeti kérdéseivel, a magyar büntetés-végrehajtási jog történetével, a polgári börtönügy kialakulásával, az európai parlamentarizmus történetének kérdéseivel foglalkozott. Publikációit elsősorban magyar és német nyelven adja közre. Művei Könyvek Magyar alkotmánytörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2005., ISBN 9633895324, Magyar jogtörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2007., helytelen ISBN kód : 9633899014 , Régi idők tömlöcei, Rubicon-Ház Bt., Budapest, 2010., ISBN 9789639839069, Főbb tanulmányai A Rákóczi-szabadságharc országgyűlései. Jogtörténeti Értekezések 11. Budapest (1981) A büntetőjogi felelősségre vonás intézményi hátterének kialakítása a 18–19. században. Az önálló magyar büntetés-végrehajtás jogi és szervezetei kereteinek kiépítése. (A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai 14.) Budapest (1990) A magyar polgári börtönügy kezdetei. Jogtörténeti értekezések 17. Budapest (1995) A polgári börtönügyi tudományosság a XIX-XX. század Magyarországán. Jogtörténeti Értekezések 20. Budapest (1997, 2000) Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes. Rechtsgeschichtliche Abhandlungen 27. Budapest (2003) Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Budapest (2003) Magyar alkotmánytörténet (szerzői munkaközösség, szerk. Mezey Barna) Budapest (1995, 1996, 1998, 1999, 2001, 2002, 2003) Magyar jogtörténet (szerzői munkaközösség, szerk. Mezey Barna) Budapest (1996, 1997, 1999, 2003, 2004, 2007) Strafverfolgung und Staatsraison / Deutsch-ungarische Beiträge zur Strafrechtsgeschichte. Rothenburger Gespräche zur Strafrechtsgeschichte. Band 6. Gießen (2009) "Öszve-szövetkezett Szövetségünknek kötele" A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban. Budapest (2009) Régi idők tömlöcei. (Büntetések, börtönök, bakók) Budapest (2010) Díjai, elismerései Magyar Jogász Szövetség Aranykoszorús Jelvény 1989 (MJSZ) Az évfolyam legjobb előadója / Az év előadója 1991, 1992, 1993, 1999, 2002, 2003, 2005 (ELTE ÁJK HÖK) "A hű barátságért aranyoklevél" a cigányságért folytatott évtizedes munkáért 2000 (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság) Rendvédelem történetéért Érdemkereszt 2003 (Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság) Emberi jogokért Emlékplakett 2004 (Igazságügyi miniszter) a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje 2005 ("A jogászképzés tartalmi megújításában és értékes hagyományainak megőrzésében végzett tevékenységéért, oktatói, kutatói és vezetői munkásságáért" – a Magyar Köztársaság elnöke) Bishinger József Ezüst Emlékérem 2005 (Győr Megyei Jogú Város polgármestere) Mestertanár Aranyérem 2005 (Országos Diákköri Tudományos Tanács) Pázmány Péter Felsőoktatási Díj 2006 (Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány) Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Ezüst Emlékérme 2008 (KRE ÁJK dékánja) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme 2008 (ELTE szenátusa) Bocskai-díj 2017 (Sapientia EMTE) Kultúrpalota (Marosvásárhely) A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja. A külső leírása A Kultúrpalotára kiírt pályázatot Komor és Jakab egy kétemeletes épülettervvel nyerte meg, csak később, Bernády György polgármester kérésére alakították három emeletesre. 1911-ben kezdődött meg az építkezés és 1913-ra már a belső díszítések is befejeződtek. Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített. A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében Marosvásárhely címerét és a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A második emeleti ablakok mellvédjében kőből faragott portrék vannak, melyek a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait örökítik meg (köztük: Teleki Sámuelt, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Mentovich Ferencet). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók. A belső leírása A földszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Színpadán nem kisebb nevek, mint Pablo Cassals, Jan Kubelik, George Enescu, David Ojsztrah és Bartók Béla is megfordultak. Az előcsarnok 45 méter hosszú.12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat, amelyeket Thorozkai-Wigand Ede és Nagy Sándor az 1914-es San Fransisco-i világkiállításra terveztek, de közbeszólt a történelem: kitört az első világháború. A második világháborút az alkotások a pincében vészelték át. A két végén velencei tükrök találhatók. A tükörterem, a palota legkisebb terme, valóságos gyöngyszem. A harmadik emeleten található több mint ezer alkotással a képzőművészeti múzeum. A könyvtárban több mint 1 millió kötet található. Indiai remetegyurgyalag Az indiai remetegyurgyalag vagy kékszakállú gyurgyalag (Nyctyornis athertoni) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj. Rendszerezés Sorolták a Merops nemben Merops atherton néven. Előfordulása Ázsiában, Banglades, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos. Állandó, nem vonuló faj. A természetes élőhelye trópusi és szubtrópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Alfajai Nyctyornis athertoni athertoni (Jardine & Selby, 1828) Nyctyornis athertoni brevicaudatus (Koelz, 1939) Megjelenése Átlagos testhossza 35 centiméter, testtömege 70-93 gramm. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2016. február 9.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2016. február 7.) Internet Bird Collection. (Hozzáférés: 2016. január 27.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2016. február 6.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2016. február 9.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. február 9.) Étalle (Ardennes) Étalle település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 101 fő (2015). Étalle Blombay, Chilly, Marby, Maubert-Fontaine és Sévigny-la-Forêt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Loisieux Loisieux település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 197 fő (2015). Loisieux La Balme, Champagneux, La Chapelle-Saint-Martin, Saint-Maurice-de-Rotherens, Saint-Pierre-d’Alvey és Traize községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ligatura A Ligatura 2007-ben indult irodalomtörténeti könyvsorozat. A 18–20. századi magyar irodalom történetével foglalkozó kutatások azon ágainak kínál publikációs lehetőséget, amely a nemzetközi tudományossághoz is kapcsolódva kulturális antropológiai, új eszmetörténeti vagy társadalomtörténeti szempontokat is érvényesít. Célközönsége így nemcsak az irodalomtörténész szakma, hanem a tágan értelmezett társadalomtudomány képviselői, vagyis a valódi interdiszciplináris párbeszéd lehetőségét keresi. A sorozat címe, vagyis a tipográfiában használatos ligatúra szó latinos változata az egyik értelmezési lehetőség szerint éppen erre, a különféle szempontok összefogására utal. A könyvsorozat nem zárkózik el a magyar irodalomtörténet-írás bizonyos klasszikus értékeinek összegyűjtésétől és felmutatásától sem (ennek tulajdonítható, hogy az első két kötet a szerkesztők által példaadónak tartott Csetri Lajos munkásságából válogat), de leginkább a fiatalabb kutatói nemzedékek munkáinak közzétételére vállalkozik. A sorozatot szerkeszti: Szilágyi Márton, Scheibner Tamás és Vaderna Gábor. Kiadja 2007 és 2009 között a L'Harmattan Kiadó és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2009 óta a Ráció Kiadó. Eddig megjelent kötetek Csetri Lajos : Amathus. Válogatott tanulmányok I. (összeáll. Szajbély Mihály – Zentai Mária), Budapest: L'Harmattan, 2007. (ISBN 978-963-236-003-4) Csetri Lajos: Amathus. Válogatott tanulmányok II. (összeáll. Szajbély Mihály – Zentai Mária), Budapest: L'Harmattan, 2007. T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában , Budapest: L'Harmattan, 2007. (ISBN 978-963-236-019-5) Labádi Gergely: A magyar episztola a felvilágosodás korában. Műfaj- és médiatörténeti értelmezés , Budapest: L'Harmattan, 2008. (ISBN 978-963-236-095-9) Milbacher Róbert: Arany János és az emlékezet balzsama. Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben , Budapest: Ráció, 2009. (ISBN 978-963-9605-78-7) Kerényi Ferenc : Színek, terek, emberek. Irodalom és színház a 18-19. században (szerk. Szilágyi Márton és Scheibner Tamás), Budapest: Ráció, 2010. (ISBN 978 963 9605 98 5) Keszeg Anna: Gyöngyössi János. Szövegek és kontextusok , Budapest: Ráció, 2011. (ISBN 978-615-5047-15-2) Török Zsuzsa: Petelei István és az irodalom sajtóközege. Média- és társadalomtörténeti elemzés , Budapest, Ráció, 2011. (ISBN 978-615-5047-22-0) Sándor István: Író és társadalom. fejezet a magyar felvilágosodás irodalomtörténetéből , Budapest, Ráció, 2012. (ISBN 978-615-5047-29-9) Vaderna Gábor: Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében , Budapest, Ráció, 2013 (ISBN 978-615-5047-49-7) Czifra Mariann: Kazinczy Ferenc és az ortológusok. Árnyak és alakok az 1810-es évek nyelvújítási mozgalmában , Budapest, Ráció, 2013. (ISBN 978-615-5047-52-7) Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói, Budapest, Ráció, 2014. (ISBN 978-615-5047-71-8) Kritikák a kötetekről Takáts József: Az irodalomtörténész politikája, Élet és Irodalom , 52.13 (2008. március 28.): 27. Debreczeni Attila: Csetri Lajos megújuló jelenléte, Tiszatáj , 62.5 (2008. május): 88–90. Bodrogi Ferenc Máté: „[L]aurus-erdők szent homályin, / illatozó Amathunt ölében”: Csetri Lajos válogatott tanulmányköteteiről, Debreceni Disputa , 6.7–8 (2008. július–augusztus): 71–74. Keszeg Anna: A klasszikus magyar irodalomtörténet közeli és távoli kontextusai, Korunk , 3. folyam, 19.9 (2008. szeptember) Eisemann György: T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern, Irodalomtörténet , 89.4 (2008): 626–633. Hajdu Péter: Mikszáth? Modernség?, Literatura , 34.4 (2008): 493–497. Milbacher Róbert: Mikszáth Kálmán kaján vigyora, Revizor – az NKA kritikai portálja , 2009. február 18. Don A. Adams Don A. Adams (1925 –) a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania jelenlegi elnöke, amely a Jehova Tanúi legfontosabb bejegyzett szervezete. Korai évek Valamikor 1925-körül született, valahol az amerikai Illinoisban. Nagy családban nőtt fel, amelynek tagjai az Episzkopális Egyházzal (pünkösdizmus) álltak kapcsolatban. Az anyja mutatott érdeklődést Jehova Tanúi iránt, a gyermek Don Adams fokozatosan kezdett érdeklődni. Apja kezdetben semmilyen valódi érdeklődést nem mutatott. Don viszont hamarosan teljes idejű szolga lett, így felmentették a katonai szolgálat alól. Egyik öccsének azonban be kellett volna vonulnia – de apja megvédte ettől, később pedig több más Jehova Tanújának is segített a kormány rendelete ellenében. Ezután az apa is érdeklődni kezdett a hit iránt és néhány év múlva meg is keresztelkedett. Szolgálatának kiteljesedése Don és két testvére a New York-i központban kezdett dolgozni, hamarosan megbízták többféle hivatal betöltésével is. A testvérei misszionáriusi szolgálatot teljesítettek a Dominikai Köztársaságban, ő pedig Nathan Homer Knorr – a szervezet harmadik elnöke – titkára volt, valamint a világméretű misszionárius tevékenységet koordinálta. Ellátott egyéb adminisztratív feladatokat is az egész világot beutazva felesége társaságában. 2000 végén kapott felkérést, hogy Milton George Henschel távozása után, az újabb nagy szervezeti átalakítások idején legyen a helyettese. Belaja Holunyica-i járás A Belaja Holunyica-i járás (oroszul Белохолуницкий район) Oroszország egyik járása a Kirovi területen. Székhelye Belaja Holunyica. Népesség 1989-ben 27 156 lakosa volt. 2002-ben 23 232 lakosa volt, melynek 97,3%-a orosz. 2010-ben 19 890 lakosa volt, melyből 19 404 orosz, 91 ukrán. Lauterbach (Wartburgkreis) Lauterbach település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 664 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Turi Marcell Turi Marcell (1991. május 15. –) magyar műugró. Élete A 2010-es margitszigeti műugró-Európa-bajnokság férfi 3 méteres számában a 27. helyen végzett. 2011–2012-es angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A 2011–2012-es angol labdarúgó-másodosztály, más néven Championship vagy Npower Football League Championship a bajnokság 20. szezonja a megalakulása óta. 2011. augusztus 5-én kezdődött, és 2012 májusában ért véget a playoff mérkőzéseivel. A 2011-es bajnok a Queens Park Rangers lett. A Reading bajnok lett és 4 év után szerepel újra az első osztályban, míg a Southampton másodikként automatikusan feljutott, ezzel harmad osztályból 2 szezon után ott van az első osztályban. A Bristol City, a Coventry City és a Doncaster Rovers kiesett a harmadosztályba. Változások a előző idényhez képest A Championshipből... ...feljutott a Premier League-be Queens Park Rangers Norwich City Swansea City ...kiesett a League One-ba Preston North End Scunthorpe United Sheffield United A Championshipbe... ...esett ki a Premier League-ből Birmingham City Blackpool FC West Ham United ...jutott fel a League One-ból Brighton & Hove Albion Southampton Peterborough United Balatoni borrégió A Balatoni borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike. Hat borvidék alkotja: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, Balatonfüred–Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai. Borvidékei a Balaton körül sorakoznak; ezek a területek a 19. században egységes borvidéket képeztek. A bortermelés kezdetei az 1. század elejéig, a rómaiakig nyúlnak vissza. Jellegzetes, helyi sajátosságokat tükröző fehérborairól ismert; a legelterjedtebb fajta az olaszrizling. Casas de Reina Casas de Reina település Spanyolországban, Badajoz tartományban. Casas de Reina Ahillones, Berlanga, Badajoz, Reina, Badajoz, Trasierra, Llerena, Badajoz, Higuera de Llerena, Montemolín, Fuente del Arco, Monesterio és Puebla del Maestre községekkel határos. Lakosainak száma 197 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Dalai láma A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója. Az egymást követő dalai lámák egy (tibeti nyelven) tulku (mongolul kubilgán) öröklési vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. A legtöbb tibeti buddhista iskola elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el.[forrás?] Ez gyakorlatilag Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette a pozíció betöltőjét. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az ország nagy részét (a 17. század közepétől 1959-ig, amikor a dalai lámának Indiába kellett menekülnie). A dalai láma a hit szerint Avalókitésvara, az együttérzés bodhiszattvájának megtestesülése, akit tibeti nyelven „Csenreszig”-nek neveznek. A bodhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják. Gyakran teszik hozzá az „Őszentsége” megnevezést a dalai láma titulusa elé. A dalai lámáról gyakran azt gondolják, hogy a gelugpa iskola feje, de a pozíciója hivatalosan a ganden tripához tartozik. A tibetiek a dalai lámát gyalva rinpocsénak vagy jisinorbunak nevezik. Történelem A dalai „óceán”-t jelent mongol nyelven, a láma pedig „újjászületett”-et tibeti nyelven, és az összetételt általában „a bölcsesség óceánja”-ként fordítják. Maga a dalai láma is ezt a fordítást használja. A tényleges titulust a mongol uralkodó Altan kán ruházta Szönam Gyacóra 1578-ban, a teljes mongol cím így hangzik: „a csodálatos Vadzsradhara, erényekkel ékes ragyogó óceán”. Szönam Gyaco a Drepung kolostor apátja volt, akit ebben az időben széles körökben a legfőbb lámának tartottak. Bár Szönam Gyaco az első láma lett, aki a dalai láma titulust birtokolta, annak köszönhetően hogy a leszármazási vonalának harmadik tagja volt, a 3. dalai láma-ként vált ismertté, és a titulust azóta a reinkarnációs vonal minden tagja viseli. A két megelőző címet posztumusz adományozták a korábbi inkarnációinak. 170 éven belül öt dalai lámát gyilkoltak meg a buddhista udvaroncok. Az 5. dalai láma, Güsri kán támogatásával, aki Höh Núr mongol uralkodója volt, egyesítette Tibetet. A dalai lámák egész addig gyakorolták részleges uralmukat Tibetben, a kínai kormány által bizonyos mértékű autonóm hatalommal felruházva, amíg a Kínai Népköztársaság egészen meg nem szállta a régiót 1949-ben, majd 1959-ben teljesen ellenőrzése alá nem vonta. A 14. dalai láma ekkor Indiába menekült. A dalai lámák utódlása A „dalai láma” címet jelenleg a spirituális vezető következő reinkarnációjának adományozzák (például: a 14. dalai láma következő reinkarnációja a „15. dalai láma” titulust fogja viselni). A dalai láma környezete a reinkarnációra utaló magatartást vagy közlést már a dalai láma haldoklása során figyeli, nincs-e valamilyen utalás az eljövendő utód születési helyére, a születendő személy közvetlen környezetére vagy ismertetőjelére. A dalai láma ugyanis maga választja meg a helyet és annak körülményeit, milyen formában és kiben fog újjászületni. Halálát követően a szerzetesek campából gyúrt golyókba helyezik az égtájak neveit, majd imamalomban megpörgetik. Ha a kieső golyóban levő égtájat az elhunyt is említette, akkor a vezető lámák elindulnak és keresésbe kezdenek egy kisgyermek, a láma reinkarnációja, avagy a yangsi (yang srid) után. A pontos hely megtalálásához jóslatokat és híres lámák látomásait is igénybe veszik. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait. A reinkarnáció keresése általában több évet vesz igénybe. A reinkarnációt ezután Lhászába viszik, hogy ott a többi láma tanítsa. A dalai láma jövője Világi nézete ellenére, a Kínai Népköztársaság kormánya megszerezte az ahhoz való hatalmat, hogy jóváhagyja a fő reinkarnációk megnevezését Tibetben. Ez a döntés egy precedensre hivatkozik, melyet a Csing-dinasztia Csien-lung császára állított fel, aki bevezetett egy rendszert, a dalai láma és a pancsen láma kiválasztására sorshúzásos módszerrel, amihez egy aranyurnát használnak, árpagolyókba csomagolt nevekkel. Napjainkban ezt a precedenst használták a pancsen láma megnevezéséhez, akinek hatalmában van felismerni az új dalai lámát. Vannak feltételezések, miszerint a jelenlegi dalai láma halálával a Kínai Népköztársaság fogja levezetni az utód kiválasztását. A jelenlegi dalai láma többször kijelentette, hogy soha nem fog újjászületni olyan területen amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll, és alkalmanként azt sugallta, hogy úgy dönthet, ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újjá. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az ismételt reinkarnációinak az a célja, hogy folytassa a befejezetlen munkát, és amennyiben a tibeti helyzet változatlan marad, nagyon valószínű, hogy újjá fog születni, hogy befejezhesse a munkáját. Ezenfelül, a jövőbeli tibeti alkotmánytervezetében a dalai láma intézménye bármikor érvényteleníthető a Gyűlés 2/3-os demokratikus többségével. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a 14. dalai láma kijelentette: „Személy szerint úgy érzem, a dalai láma intézménye megszolgálta a célját”. Rezidencia Az 5. dalai lámától kezdve, a 14. dalai láma 1959-es száműzetésbe való vonulásáig, a dalai lámák székhelye télen a Potala palota volt, nyáron pedig a Norbulingka palota és park. Mindkét rezidencia a tibeti Lhászában található, körülbelül 3 kilométerre egymástól. 1959-ben, Tibet kínai megszállását követően, a 14. dalai láma Indiában keresett menedéket. Az indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru hozzájárult, hogy biztonságos menedéket garantáljon a dalai lámának és tibeti társainak. A dalai láma azóta Dharamszalában az észak indiai Himácsal Prades államban él, ahol megalapították a Központi Tibeti Adminisztrációt (a száműzött tibeti kormányt). Tibeti menekültek Dharamsalában sok iskolát és buddhista templomot építettek és nyitottak meg. A dalai lámák A dalai lámának 14 elismert reinkarnációja van: Filmek Bernardo Bertolucci : A kis Buddha (Little Buddha), 1993 Martin Scorsese : Kundun, 1997 Jean-Jacques Annaud : Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet), 1997 Jochen Breitenstein: Der Ring des Buddha, 2001 Werner Herzog : Rad der Zeit, 2004 Könyvek Roland Barraux: A dalai lámák története. Tizennégy fénysugár a Látomások taván , Budapest, Ferenczy, 1995, ISBN 963-825-843-8 Mayank Chhaya: A Dalai Láma. Az ember, a szerzetes, a misztikus , Budapest, Trivium Kiadó, ISBN 978-963-971-135-8 Glenn H. Mullin: A tizennégy Dalai Láma. A reinkarnáció szent öröksége , Budapest, JLX Kiadó, 2011, ISBN 978-963-305-297-6 Waldems Waldems település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Casaseca de Campeán Casaseca de Campeán település Spanyolországban, Zamora tartományban. Casaseca de Campeán El Perdigón, Morales del Vino, Peleas de Abajo, Corrales del Vino, Villanueva de Campeán és Pereruela községekkel határos. Lakosainak száma 101 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: An Jonghak An Jonghak (Kurashiki, 1978. október 25. –) dél-koreai válogatott labdarúgó. Az öreg halász és a tenger (film, 1999) Az öreg halász és a tenger (orosz címén Sztarik i more (Старик и море), japán címén Ródzsin to umi (����; Hepburn: Rōjin to umi), angol címén The Old Man and the Sea) 1999-ben bemutatott orosz–japán–kanadai üvegfestéssel készült animációs film Alekszandr Petrov rendezésében és forgatókönyve szerint. A film a montréali Pascal Blais Studióban készült több kanadai, orosz és japán stúdió együttműködésével. A cselekmény Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényét veszi alapul. Világszerte az IMAX forgalmazásában jelent meg. Magyarországon az Oliza Film forgalmazta 2008-tól. A film 2000-ben elnyerte a legjobb animációs kisfilmnek járó Oscar-díjat, emellett számos más díjjal is jutalmazták, köztük az Ófudzsi Noburó-díjjal. Cselekmény Santiago, az öreg kubai halász már 84 napja nem fogott egyetlen halat sem. Szerencsétlenül érzi magát, amiért a tanonca, Manolin nem halászhat vele a szülők tiltása miatt. Hogy nagyobb szerencsével járhasson távolibb vizekre evez ki. Kifog egy apró halat, amelyet csalinak használ. Rá is harap egy hatalmas hal, amelyről Santiago úgy véli, egy marlin, de nem tudja kifogni, mert elhúzza a csónakját. Több nap telik el, mire sikerül elkapnia a halat és szigonyát beledöfnie a hal hátába. A zsákmányt a csónakja oldalához köti, de az cápák raját vonzza oda, s Santiago hiába küzd, felfalják a marlint, csak a csontjait meghagyva. Visszatérve, kimerülten megpihen a halász, Manolin pedig arra kéri, hogy épüljön fel, mert legközelebb már közösen fognak halászni. Megvalósítás és stílus A film ötlete 1995-ig vezethető vissza, amikor Petrov először találkozott a kanadai Pascal Blais Studióval. A gyártás is a Pascal Blais Studióban zajlott a japán Imagica Corporation, Dentsu Tec és NHK és az orosz Panorama stúdiók közreműködésével. Legutóbbinak Petrov a vezetője. A munkálatok 1997 márciusában kezdődtek és több mint két évig tartottak. Alekszandr Petrov és fia, Dmitrij Petrov több mint 29000 képkockát festettek meg. A film technikáját, amely üvegtáblára történő pasztell olajfestés, a világon csak egy maroknyi animátor sajátította el. Petrov a festéshez főként az ujjait használta, kiegészítve különböző ecsetekkel. Az üvegtáblákat több szinten helyezte egymásra, mindegyiken lassan száradó olajfestéket használt. A képek négyszer nagyobbak voltak a hagyományos A4-es papírméretnél, így a fényképezésnél a képet apránként módosítva haladt előre. A képek forgatásához speciális mozgásellenőrző kamerarendszert építettek ki, talán ez volt a valaha összeállított legprecízebb számítógéppel kisegített animációs állvány. Az állványra egy IMAX kamerát, arra pedig segédkamerát kamerát csatlakoztattak. A film stílusa analóg Petrov más filmjeivel, és a romantikus realizmus egy fajtájaként jellemezhető. Az emberek, állatok és tájak rendkívül realisztikusan vannak festve és animálva, de bizonyos jelenetekben Petrov a szereplő belső gondolatait és álmait jeleníti meg vizuálisan. Az egyik ilyen jelenet, amikor a halász arról álmodik, hogy ő és a marlin testvérek és együtt ússzák át a tengert és eget. Megjelenések A film kétféle változatban jelent meg azonos borítóval. Az angol DVD angol és francia hangsávot is tartalmaz, Az öreg halász és a tenger mellett Eric Canuel Hemingway: A Portrait című 17 perces kisfilmje is megtalálható. A francia DVD-változaton az előbbiek mellett megtalálhatóak Petrov korábbi kisfilmjei, a The Cow (1989), a The Dream of a Ridiculous Man (1992) és a The Mermaid (1997), melyek rendre 10, 20, és 10 perc hosszúak, az eredeti orosz hangsáv és egy 9 perces werkfilm is. Az Oliza Film által készíttetett magyar változat az angol DVD-változat alapján készült. Szomory Dezső Szomory Dezső, születési neve: Weisz Mór (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) magyar író, drámaíró. Életpályája Zenei tanulmányokat folytatott, de abbahagyta. Jobban vonzotta a sajtó. Újságíró lett. Eleinte a "Nemzet", azután a "Pesti Hírlap" és a "Pesti Napló" munkatársa lett. Dolgozott az "Élet" című lapnak is, melyet Vikár Béla szerkesztett. 1890-ben a katonai szolgálat elől Franciaországba költözött. Ott, majd Londonban élt, közben a Magyar Hírlapban publikált. Csak 1906-ban költözött haza. 1908-ban csatlakozott a Nyugathoz. Műveinek témája általában a gyorsan polgárosodó Magyarország társadalmában felmerülő új konfliktusok megragadása. Ma már gyakran modorosnak ható írásait az intenzív zenei hatások, bizonyos romanticizmus jellemzi. Nagyszerű novellái mellett igazi sikereit a – mind a mai napig játszott – színműveivel aratta. Első művei a 19. sz. végi francia naturalizmus hatását mutatják, majd a 20. sz. eleji szecesszió nyomán egyre erősebb zeneiségű s mind szeszélyesebbé és modorosabbá váló, stilizáltan romantikus nyelvet alakított ki. Fő törekvése olyan költői nyelv kiképzése volt, amely zeneileg hat, de túlzásai sokszor öncélúvá tették ezt az igyekezetét. Pályája kezdetén konzervatív, arisztokratikus póz jellemzi műveit. A feudális erőkkel, hagyományokkal szemben álló polgárság hangját szólaltatja meg társadalmi problémákat feszegető írásaiban. Az I. világháború borzalmai, majd az ellenforradalmi viszonyok hatására valamivel élesebbé válik kritikája, olykor gúnyosan ábrázolja a vidéki és a fővárosi polgárság életét. Tehetséggel művelte a novellát, de leginkább drámáival aratott sikert. Ezek sorában is első helyen áll a Habsburg-trilógia. Az 1939-es törvények miatt darabjait nem játszhatták többé, a jobboldali sajtó támadásainak céltáblájává vált, még az utcán is tüntettek ellene. A háború előrehaladtával egyre megtörtebb lett, teljesen visszavonult. Testvére, Szomory Emil Szent István körúti lakásáról a nyilasok egy Pozsonyi úti védett svéd házba hurcolták. Szomory Emil haláltáborba került, ő maga pedig állítólag éhen halt. „Vége nemsokára az egésznek – mondta Szomory Dezső – én érzem és érzem azt is, milyen tehetségtelen dolog volna meghalni az utolsó negyedórában...” (Füsi József naplójából) Művei Drámák Péntek este (1896) A nagyasszony. Regényes színmű négy felvonásban és hét képben ; Nyugat, Bp., 1910 ( A Nyugat könyvei ) Online A rajongó Bolzay-lány. Színmű (Bp., Nyugat, 1911) Online Györgyike, drága gyermek (Bp., Nyugat, 1912) Bella (Bp., Singer és Wolfner, 1913) Mária Antónia. Színmű (Bp., Singer és Wolfner, 1914) Online Hermelin. Színmű (Bp., Singer és Wolfner, 1916) II. József császár. Színmű (Bp., Pallas, 1918) Online Matuska. Színmű (Bp., Pallas, 1918) A Habsburg drámák (Bp., Pallas, 1918) Incidens az Ingeborg-hangversenyen (1918) II. Lajos király (Bp., Athenaeum, 1922) Online Királydrámák (Bp., Athenaeum, 1927) Gloria. Színmű (Bp., Athenaeum, 1923) Szabóky Zsigmond Rafael . Színmű (Bp., Athenaeum, 1924) Takáts Alice. Színmű (Bp., Athenaeum, 1930) Desider Szomory: Alice Takats ; Marton, Wien, 1930 Szegedy Annie (Bp., Athenaeum, 1931) Bodnár Lujza. Színmű (Bp., Athenaeum, 1936) Színház ; vál., sajtó alá rend., utószó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1973 Hét játék ; vál., szöveggond. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1991 Sába királynője (?) Próza Elbukottak. Hat novella (Bp., Singer és Wolfner, 1892) A tudósok. Regény a modern magyar társadalmi életből (megjelent folytatásokban, 1894) Les Grands et les Petits Moineaux (Párizs, Lemerre, 1895) Mesekönyv (Bp., Grill, 1896) Budapesti Babylon: pikáns mesék (Bp., Boros, 1898) Az isteni kert. Novellák (Bp., Nyugat, 1910) Ünnep a Dühöngőn és egyéb szerelmek (Bp., Nyugat, 1911) Lőrinc emléke. Novellák (Bp., Nyugat, 1912) A pékné (Bp., Athenaeum, 1916) Az élet diadala. Novellák (Bp., Nyugat, 1917) Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről (Bp., Pallas, 1918) A selyemzsinór (Bp., Genius, 1921) Online A mennyei küldönc (Bp., Athenaeum, 1926) Levelek egy barátnőmhöz (Bp., Athenaeum, 1927) Térjetek meg végre hozzám (Bp., Athenaeum, 1928) A párizsi regény (Bp., Athenaeum, 1929) Gyuri (Bp., Athenaeum, 1932) Horeb tanár úr. Regény (Bp., Athenaeum, 1934) Emberi kis képeskönyv (Bp., Athenaeum, 1936) Kamarazene (Bp., Athenaeum, 1937) Az irgalom hegyén (Bp., Magvető, 1964) A tudósok. Regény a modern magyar társadalom életéből, 1-2. ; sajtó alá rend. Zsoldos Sándor; Múlt és Jövő, Bp., 2016 Életműkiadás (Szomory Dezső művei, Múlt és Jövő Kiadó, szerk. Kőbányai János, 2007-2016) Horeb tanár úr (I. kötet) Gyuri (II. kötet) Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről (III. kötet) Zene és ének hangjainál. Zenei írások (IV. kötet) Levelek egy barátnőmhöz (V. kötet) A párizsi regény (VI. kötet) Emlékek szárnyán. Újságprózák (VII. kötet) Szamosmenti táj (VIII. kötet) Elbukottak. Hat novella ; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2016 ( Szomory Dezső művei ) Játszott művei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 59. Péntek este (1896-1897, 1935) A búcsú (1897) Angyalka (1909) A nagyasszony (1910, 1927) A rajongó Bolzay lány (1911) Györgyike, drága gyermek (1912, 1957, 1983, 1991, 2003-2004, 2011) Bella (1913, 1972, 1986, 1997, 1999) Mária Antónia (1913) Hermelin (1916, 1969, 1982, 1990, 1992, 1996, 2001, 2007) (a budapesti Nemzeti Színházban ) II. József császár (1918, 1933) Matuska (1919) Takáts Alice (1930, 1946, 1985, 1987, 2011) Szegedy Annie (1931) Botrány az Ingeborg-koncerten (1959, 1990) II. József (1964, 2004) Incidens az Ingeborg hangversenyen (1970, 1974, 1983, 1993, 2000) II. Lajos király (1972, 1987) Hagyd a nagypapát! (1982, 1992, 1996, 2000) Szabóky Zsigmond Rafael (1986) Botrány az Ingeborg hangversenyen (1995) Abdullah Omar Abdullah Omar Ismail (N’Djamena, Csád, 1987. január 1. –) bahreini válogatott labdarúgó, a Muharraq középpályása. Csíki Endre Csíki Endre (Álnevei: Alexander, Cis.) (Kolozsvár, 1888. december 1. – Kolozsvár, 1949. január 11.) magyar zeneszerző. Életpályája Tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1919-től hosszabb időn át Désen volt zenetanár. Verseit, novelláit, cikkeit a Haladás, Erdélyi Szemle, Napkelet közölte. Zeneelméleti, hallásfiziológiai, lélektani kérdések foglalkoztatták. Megzenésítette Harsányi Zsolt, Kosztolányi Dezső, Richard Dehmel és mások verseit. Fontosabb munkái: A cigány kísérőzene Szigligeti Ede népszínművéhez (1935); Idahegyi pásztorok kísérőzene Áprily Lajos verses drámájához. 1938; zenei anyagából zenekari szvitet is írt 1939-ben. To Beast or not to Beast A To Beast Or Not To Beast a Lordi nevű finn hard rock-zenekar hatodik stúdióalbuma, amelyet 2012 őszén rögzítettek és 2013. március 1-jén adtak ki Európában, míg az USA-ban 2013. március 19-én Információk Az album felvételei az előző dobos, Otus halála, valamit az előző billentyűs, Awa távozása után történtek. Ezáltal ez a zenekar első albuma, melyen a dobos pozíciót Mana, a billentyűs szerepét pedig Hella tölti be. Az album megjelenése előtt az énekes, Mr. Lordi a zenekar fennállásának eddigi legagresszívabb albumjaként jellemezte az anyagot, mivel Otus előtt szerettek volna tisztelegni, aki az efféle hangzásvilágot képviselte dobjátékával. Az album első kislemezdala a The Riff című számhoz készült, melyhez videoklipet is készítettek Csehországban egy cseh playmate főszereplésével. Az album utolsó száma az SCG6: Otus' Butcher Clinic az elhunyt dobos Párizsban felvett dobszólóját tartalmazza, ezzel is emléket állítva elhunyt szörnytársuknak. Kislemezek az albumról " The Riff " - 2013 . február 8. "Sincerely With Love" - 2014 (PROMO) Extenzionalitási axióma Az extenzionalitási axióma (röviden: extenzionalitás; olykor: meghatározottsági axióma) a halmazelméleti axiómarendszerek tipikus axiómája: Általában úgy tartják, hogy ez az axióma fejezi ki a halmazfogalom lényegét: a halmazokat meghatározzák az elemeik. Változatok Az axiómát olykor a megfordításával együtt mondják ki: A halmazelméleti axiómarendszereket olykor azonosságjel-mentes elsőrendű nyelven vezetik be. Ilyenkor az extenzionalitási axióma a halmazegyenlőség definíciójává válik (a megfordításával együtt kimondott változatában). Atomos halmazelméletekben az axióma a következő, gyengébb formát veszi fel: Osztályrealista halmazelméletekben (például az NBG -ben) általában valódi osztályokra is kiterjesztik az axiómát. Andrzej Kisielewicz különös kétepszilonos halmazelméletének ( double extension set theory ) különféle változatai a következő formában mondják ki az extenzionalitási axiómát: Valerij Georgijevics Karpin Valerij Georgijevics Karpin (Narva, 1969. február 2. –) észtországi születésű orosz labdarúgó és edző. Karrierje 8 évesen ismerkedett meg a labdarúgással, de 12 éves koráig a korosztályos iskolai jégkorong csapatokban is szerepelt. Ekkor döntött a labdarúgás mellett. Válogatott A Szovjetunió megszűnése után ő lőtte Oroszország első hivatalos gólját. Az orosz labdarúgás egyik legjobb játékosának tartják. Sikerei, díjai Szpartak Moszkva szovjet bajnok (1) : 1991 szovjet kupagyőztes (1) : 1991–1992 orosz bajnok (2) : 1992-1993, 1993-1994 orosz kupagyőztes (1) : 1993–1994 Celta Vigo UEFA Intertotó-kupagyőztes (1) : 2000 Stazione di Palestro Stazione di Palestro vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Palestro településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Vercelli–Pavia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Robbio (Stazione di Pavia) Stazione di Vercelli (Stazione di Vercelli) Dilaktid A dilaktid (más néven laktid) a tejsav gyűrűs diésztere (dilaktonja). A tejsav önmagával nem tud laktont alkotni, mert a karboxil- és hidroxilcsoport túl közel van egymáshoz, de két tejsavmolekula dimerré tud egyesülni, amelyben már megfelelő távolságra van egymástól a két atomcsoport. Ez olyannyira így van, hogy hevítés hatására a dimer 6 atomos gyűrűvé, dilaktiddá alakul. A laktid szóból kapták a nevüket a gyűrűs észterek, a laktonok. Sztereoizomerek A tejsav királis vegyület két sztereoizomerrel. Ennek megfelelően dimerjének, a dilaktidnak három sztereoizomerje van. Polimerizáció Megfelelő katalizátorral a dilaktid nyílt láncú polilaktonná polimerizálható. Heterotaktikus és szindiotaktikus térszerkezetű polimer egyaránt előállítható. Forrás Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN 963-19-2784-9 Binzen Binzen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2973 fő (2014). Binzen Lörrach községgel határos. Harper megye (Oklahoma) Harper megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oklahoma államban található. Megyeszékhelye Buffalo, legnagyobb városa Laverne. Lakosainak száma 3813 fő (2013. július 1.). Harper megye Comanche, Ellis, Woods, Woodward, Beaver és Clark megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Lőng Can-jing Lőng Can-jing (���; Hongkong, 1954. augusztus 12. –) ismertebb nevén CY Leung, a harmadik hivatalban lévő hongkongi kormányzó, Hongkong Különleges Közigazgatású Terület Végrehajtó Tanácsának elnöke. 2012-ben Hongkong kormányzójává választották 689 elektori szavazattal. Élete CY Leung a King's College-be járt középiskolába. 1974-ben diplomázott a Hong Kong Polytechnic University-n építészetből. A diploma után a Bristol Műszaki Főiskolán értékesítési - és ingatlangazdálkodást tanult. 1984-ben, 30 éves korában a JLW hongkongi fióktelepének vezére lett. 1985-ben megválasztott tagja lett a hongkongi alaptörvénytervezetet előkészítő tanácsadó bizottságnak, majd később megválasztották a bizottság főtitkárává. 1995-től 1996-ig Leung a Hong Kong Surveyors Intézet elnöke volt. Ez után egy ideig ő volt a Royal Institution of Chartered Surveyors hongkongi fióktelepének. Ezután Tiencsin és Shanghaj tartományi jogú városok kormányánál lett a földreformokért felelős tiszteletbeli tanácsadó, majd Hebei tartomány népi kormányának nemzetközi gazdasági tanácsadója. 1999 és 2008 között Leung tanácselnöki tisztségeket töltött be a Lingnan Egyetemen. Tagja volt a City University of Hong Kong nevű egyetemet vezető Tanácsnak. 1999-ben Leung-ben elnyerte a Gold Bauhinia csillagot. Simon Attila (labdarúgó, 1983) Simon Attila (Budapest, 1983. február 4. –) magyar labdarúgó. Pályafutása Pályafutását a BKV Előrében kezdte, ahol 50 meccsen ötször talált az ellenfelek hálójába. Majd Soroksárra igazolt, ahol egy szezon alatt 26 meccsen 11 gólt ért el. Teljesítményére felfigyelt a Diósgyőr is, ahol két esztendő alatt a közönség kedvencévé vált, a második esztendőben házi gólkirály lett. Majd szerződése lejárta után Újpestre igazolt, ahol nem kapott túl sok játéklehetőséget, többnyire Rajczi és Kabát cseréje volt. 2010. februárjában Kecskemétre szerződött. Szerződése 2012. június 30-áig szólt. Az új csapatánál a 9-es mezszámot szerette volna hordani, azonban azt már előtte lefoglalta a klub szintén új játékosa, Dudu, így Simon a tavasz során a 27-es mezben szerepelt. 2011 decemberében közös megegyezéssel szerződést bontott a Kecskeméttel. 2010 augusztusában fél évre kölcsönbe a Zalaegerszegi TE csapatához került. Itt először szeptember 11-én lépett pályára csereként Budapest Honvéd ellen 1–0-ra elvesztett találkozón. Első gólját ötödik fellépésén szerezte október 16-án a BFC Siófok ellen 4–0-ra megnyert bajnokin. 2015 és 2016 között a Gyirmót FC játékosa volt. A 2015–2016-os NB II-es idényben 27 bajnokin 12 gólig jutott és bajnoki címhez, valamint feljutáshoz segítette csapatát. Az élvonalban az ifj. Bene Ferencet váltó Urbányi Istvántól mindössze hat bajnokin kapott lehetőséget, ezért 2016. december 28.-án közös megegyezéssel szerződést bontottak. 2017. január 10-én aláírt a másodosztályú Dorogi FC-hez. A 2017-2018-as idényben huszonkilenc mérkőzésen négyszer talált a kapuba. A szezon végén távozott a Dorogtól. 2018. július 22-én a harmadosztályú Szolnoki MÁV csapata igazolta le. Sikerei, díjai Másodosztályú bajnok : 2015-16 NB I gólkirály: 2013-14 Ascensione a Chiaia (Nápoly) Az Ascensione a Chiaia egy templom Nápoly Chiaia negyedében. A templomot a 16. században emelték a tengerparton. Innen származik elnevezése is Ascensione in plaga neapolitana, azaz a nápolyi partból kiemelkedett. Építését Anjou Róbert rendelte el, aki a celesztinusoknak ajándékozta. A romlott állapotban lévő épületet 1645-ben újította fel Cosimo Fanzago. Alaprajza görög kereszt. Belsejét színes márványborítás díszíti, kupoláját pedig egy négyszögletes apszis tartja. Belső díszítései Alfonso di Spinga, Giovanni Battista Lama alkotásai. Az oltár Luca Giordano műve (1757). A templomhoz tartozó kolostort a Bourbon időkben kaszárnyává alakították. Balatonszentgyörgy vasútállomás Balatonszentgyörgy vasútállomás egy Somogy megyei vasútállomás, Balatonszentgyörgy északnyugati részén. Az állomást a MÁV üzemelteti. Építése 1858-ban kezdődött, és három év múlva fejeződött be. Eredetileg Keszthely külső pályaudvarnak nevezték. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Balatonberény megállóhely Vörs megállóhely Fenékpuszta megállóhely Nagy Viktor (színművész) Nagy Viktor (Budapest, 1976. május 7. –) magyar színművész. Életpályája 1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán Zsámbéki Gábor osztályában. 1998 és 2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja, 2009-től 2012-ig pedig (a színház megszűnéséig) a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 2012-től szabadúszó, játszik többek között a kecskeméti Katona József Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, az Orlai Produkciós Iroda, a Pintér Béla és Társulata, valamint a Panodráma Produkció előadásaiban. 2017-től a Thália Színház tagja. Egyéb tevékenységei 1996 és 2010 között szakmai vezetőtanár a People Team Alapítvány nyári táboraiban óraadó tanár, művésztanár a kaposvári Toldi Általános Iskola és Gimnáziumban a barcsi Dráva Völgye Középiskolában a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán a budapesti Táncművészeti Egyetemen 2003-tól az Összpróba Alapítvány kuratóriumi elnöke 2005-től a Kultkikötő Balatonföldvári Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója Főbb színpadi szerepei Tennessee Williams : Macska a forró bádogtetőn (Robert Pollit) Simon Beaufoy: Alul semmi (David) Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (10. esküdt) Pintér Béla: Szutyok (Béla) Jaroslav Hašek – Spiró György : Svejk (Svejk) Rolf Hochhuth: A helytartó (Doktor) Anton Pavlovics Csehov : Három nővér (Báró, Tuzenbach, Nyikolaj Lvovics) Peter Shaffer: Amadeus (Wolfgang Amadeus Mozart) Tennessee Williams : Üvegfigurák (Tom Wingfield, a fia) Szép Ernő : Lila ákác (Csacsinszky Pali) Dušan Kovačević: A maratoni futók díszkört futnak (Mirko Topalovic, 24 éves, Laki fia) Frayn Michael: Veszett fejsze (Péterfi Obláth Tamás, rendező) Csehov : Három nővér (Báró, Tuzenbach, Nyikolaj Lvovics) Mohácsi István– Mohácsi János –Kovács Márton: 56 06/őrült lélek vert hadak (Szereplő) Petr Zelenka: Hétköznapi őrületek (főszereplő) Móricz Zsigmond : Úri muri – 1896 (Boka Pista, az igazmondó) Biljana Srilbjanovic: Családtörténetek – Belgrád (Andrija) Carlo Goldoni : A chioggiai csetepaté (Beppe (Giuseppe)) Mohácsi István, Mohácsi János: Megbombáztuk Kaposvárt (Szereplő) Brian Friel: Philadelphia, nincs más út! (Gar O'Donnell, belső énje) Georg Büchner : Danton halála (Camille Desmoulins) Jules Verne : Cirkuszkocsival a sarkvidéken (César Cascabel) Georges Feydeau: Balfék (Clément Pontagnac) Filmszerepek Játékfilmek Pannon töredék (1998) Portugál (1999) I Love Budapest (2001) Jött egy busz... (2002) Bakkermann (2007) Judith Keith (2010) Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) Tévéfilmek A fiú naplójából (1997) Kivilágos kivirradtig (2004) Munkaügyek (televíziós sorozat, 2012) Díjak, elismerések 2017. POSZT - Legjobb férfi mellékszereplő, Apátlanul (Platonov) - Katona József Színház, Kecskemét 2015/2016. - Legjobb férfi epizodista, Kecskemét 2016. VIDOR Fesztivál - Legjobb férfi epizódalakítás, Boeing, Boeing - Katona József Színház, Kecskemét Komor-gyűrű 2003. (kaposvári Csiky Gergely Színház) Stazione di Pantano Borghese Stazione di Pantano Borghese 1996-ban bezárt vasútállomás Olaszországban, Monte Compatri településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Róma–Fiuggi-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Laghetto Államok vezetőinek listája 1979-ben Ezen az oldalon az 1979-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Enver Hoxha (1944–1985) Államfő - Haxhi Lleshi (1953–1982), lista Kormányfő - Mehmet Shehu (1954–1981), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg - Valéry Giscard d’Estaing (1974–1981), lista Episzkopális társherceg - Joan Martí i Alanis (1971–2003), lista Ausztria (szövetségi köztársaság) Államfő - Rudolf Kirchschläger (1974–1986), lista Kancellár - Bruno Kreisky (1970–1983), szövetségi kancellár lista Belgium (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. Baldvin király (1951–1993) Kormányfő - Paul Vanden Boeynants (1978–1979) Wilfried Martens (1979–1981), lista Bulgária (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Todor Zsivkov (1954–1989), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára Államfő - Todor Zsivkov (1971–1989), lista Kormányfő - Sztanko Todorov (1971–1981), lista Ciprus (köztársaság) Államfő - Szpírosz Kiprianú (1977–1988), lista Észak-Ciprus (1975 óta török megszállás alatt) Államfő - Rauf Raif Denktaş (1975–2005), lista Kormányfő - Mustafa Çağatay (1978–1985), lista Csehszlovákia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Gustáv Husák (1969–1987), a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára Államfő - Gustáv Husák (1975–1989), lista Kormányfő - Lubomír Štrougal (1970–1988), lista Dánia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Margit királynő (1972–) Kormányfő - Anker Jørgensen (1975–1982), lista Feröer Kormányfő – Atli Pætursson Dam (1970–1981), lista Grönland Kormányfő – Lars Chemnitz (1971–1979), a Landsråd elnöke Jonathan Motzfeldt (1979–1991), lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet Nagy-Britannia királynője (1952–) Kormányfő - James Callaghan (1976–1979) Margaret Thatcher (1979–1990), lista Finnország (köztársaság) Államfő - Urho Kekkonen (1956–1981), lista Kormányfő - Kalevi Sorsa (1977–1979) Mauno Koivisto (1979–1982), ügyvezető, lista Åland – Kormányfő – Alarik Häggblom (1972–1979) Folke Woivalin (1979–1988) Franciaország (köztársaság) Államfő - Valéry Giscard d’Estaing (1974–1981), lista Kormányfő – Raymond Barre (1976–1981), lista Görögország (köztársaság) Államfő - Konsztantínosz Cácosz (1975–1980), lista Kormányfő - Konsztantínosz Karamanlisz (1974–1980), lista Hollandia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Julianna királynő (1948–1980) Miniszterelnök - Dries van Agt (1977–1982), lista Holland Antillák (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Izland (köztársaság) Államfő - Kristján Eldjárn (1968–1980), lista Kormányfő - Ólafur Jóhannesson (1978–1979) Benedikt Sigurðsson Gröndal (1979–1980), lista Írország (köztársaság) Államfő - Patrick Hillery (1976–1990), lista Kormányfő - Jack Lynch (1977–1979) Charles Haughey (1979–1981), lista Jugoszlávia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Josip Broz Tito (1936–1980) Stevan Doronjski (1979–1980), ügyvezető, a Jugoszláv Kommunista Liga Elnökségének elnöke Államfő - Josip Broz Tito (1953–1980), Jugoszlávia Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Veselin Đuranović (1977–1982), lista Lengyelország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Edward Gierek (1970–1980), a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára Államfő - Henryk Jabłoński (1972–1985), lista Kormányfő - Piotr Jaroszewicz (1970–1980), lista Liechtenstein Uralkodó - II. Ferenc József herceg (1938–1989) Kormányfő - Hans Brunhart (1978–1993), lista Luxemburg (parlamentáris monarchia) Uralkodó - János nagyherceg (1964–2000) Kormányfő - Gaston Thorn (1974–1979) Pierre Werner (1979–1984), lista Magyarország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Kádár János (1956–1988), a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára Államfő - Losonczi Pál (1967–1987), az Elnöki Tanács elnöke, lista Kormányfő - Lázár György (1975–1987), lista Málta (köztársaság) Államfő - Anton Buttiġieġ (1976–1981), lista Kormányfő - Dom Mintoff (1971–1984), lista Monaco Uralkodó - III. Rainier herceg (1949–2005) Államminiszter - André Saint-Mleux (1972–1981), lista NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Erich Honecker (1971–1989), a Német Szocialista Egységpárt főtitkára Államfő – Erich Honecker (1976–1989), az NDK Államtanácsának elnöke Kormányfő – Willi Stoph (1976–1989), az NDK Minisztertanácsának elnöke NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) (szövetségi köztársaság) Államfő - Walter Scheel (1974–1979) Karl Carstens (1979–1984), lista Kancellár - Helmut Schmidt (1974–1982), lista Norvégia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - V. Olaf király (1957–1991) Kormányfő - Odvar Nordli (1976–1981), lista Olaszország (köztársaság) Államfő - Sandro Pertini (1978–1985), lista Kormányfő - Giulio Andreotti (1976–1979) Francesco Cossiga (1979–1980), lista Portugália (köztársaság) Államfő - António Ramalho Eanes (1976–1986), lista Kormányfő - Carlos Mota Pinto (1978–1979) Maria de Lourdes Pintasilgo (1979–1980), lista Románia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Nicolae Ceaușescu (1965–1989), a Román Kommunista Párt főtitkára Államfő - Nicolae Ceaușescu (1967–1989), lista Kormányfő - Manea Mănescu (1974–1979) Ilie Verdeț (1979–1982), lista San Marino (köztársaság) Régenskapitányok Spanyolország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. János Károly király (1975–2014) Kormányfő - Adolfo Suárez (1976–1981), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Rudolf Gnägi (1965–1979), Kurt Furgler (1971–1986), Willy Ritschard (1973–1983), Hans Hürlimann (1973–1982, elnök), Georges-André Chevallaz (1973–1983), Fritz Honegger (1978–1982), Pierre Aubert (1978–1987), Leon Schlumpf (1979–1987) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - XVI. Károly Gusztáv király (1973–) Kormányfő - Ola Ullsten (1978–1979) Thorbjörn Fälldin (1979–1982), lista Szovjetunió (szövetségi népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Leonyid Brezsnyev (1964–1982), a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára Államfő – Leonyid Brezsnyev (1977–1982), lista Kormányfő – Alekszej Koszigin (1964–1980), lista Vatikán (abszolút monarchia) Uralkodó - II. János Pál pápa (1978–2005) Államtitkár - Jean-Marie Villot (1969–1979) Agostino Casaroli bíboros (1979–1990), lista Afrika Algéria (köztársaság) Államfő - Rabah Bitat (1978–1979) Csadli Bendzsedid (1979–1992), lista Kormányfő - Mohamed Ben Ahmed Abdelgáni (1979–1984), lista Angola (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Agostinho Neto (1975–1979) José Eduardo dos Santos (1979–1991), az Angolai Munkáspárt Népi Mozgalmának főtitkára Államfő - Agostinho Neto (1975–1979) José Eduardo dos Santos (1979–2017), lista Benin (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Mathieu Kérékou tábornok (1979–1990), a Benini Népi Forradalmi Párt főtitkára Államfő - Mathieu Kérékou tábornok (1972–1991), lista Bissau-Guinea (köztársaság) Államfő - Luís Cabral (1973–1980), lista Botswana (köztársaság) Államfő - Sir Seretse Khama (1966–1980), lista Burundi (köztársaság) Államfő - Jean-Baptiste Bagaza (1976–1987), lista Csád (köztársaság) Államfő - Félix Malloum (1975–1979) Goukouni Oueddei (1979), az Ideiglenes Államtanács elnöke Lol Mahamat Choua (1979), az Ideiglenes Nemzeti Egységkormány elnöke Goukouni Oueddei (1979–1982), lista Comore-szigetek (köztársaság) Államfő - Ahmed Abdallah (1978–1989), lista Kormányfő – Salim Ben Ali (1978–1982), lista Dél-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - B. J. Vorster (1978–1979) Marais Viljoen (1979–1984), lista Kormányfő - P. W. Botha (1978–1984), lista Bophuthatswana (el nem ismert állam) Államfő - Lucas Mangope (1968–1994) Transkei (el nem ismert állam) Államfő - Zwelibanzi Maneli Mabandla (1978–1979) Kaiser Matanzima (1979–1986) Kormányfő - Kaiser Matanzima (1963–1979) George Matanzima(1979–1987), lista Venda (el nem ismert állam) 1979. szeptember 13-án kiáltotta ki függetlenségét. Államfő - Patrick Mphephu (1969–1988) Délnyugat-Afrika (Nemzetek Szövetsége mandátuma, dél-afrikai igazgatás alatt) Főadminisztrátor – Marthinus T. Steyn (1977–1979) Gerrit Viljoen (1979–1980), lista Kormányfő – Dirk Mudge (1980–1983), Délnyugat-Afrika miniszterelnöke Dél-Rhodesia (brit koronagyarmat) lásd Zimbabwe-Rhodesia alatt Dzsibuti (köztársaság) Államfő - Hassan Gouled Aptidon (1977–1999), lista Kormányfő - Barkat Gourad Hamadou (1978–2001), lista Egyenlítői-Guinea (köztársaság) Államfő - Masie Nguema Biyogo Ñegue Ndong (1968–1979) Teodoro Obiang Nguema Mbasogo (1979–), lista Egyiptom (köztársaság) Államfő - Anvar Szadat (1970–1981), lista Kormányfő - Musztafa Khalíl (1978–1980), lista Elefántcsontpart (köztársaság) Államfő - Félix Houphouët-Boigny (1960–1993), lista Etiópia (népköztársaság) Államfő - Mengisztu Hailé Mariam alezredes (1977–1991), lista Felső-Volta (köztársaság) Államfő - Sangoulé Lamizana (1966–1980), lista Kormányfő - Joseph Conombo (1978–1980), lista Gabon (köztársaság) Államfő - Omar Bongo (1967–2009), lista Kormányfő - Léon Mébiame (1975–1990), lista Gambia (köztársaság) Államfő - Sir Dawda Jawara (1970–1994), lista Ghána (köztársaság) Államfő- Fred Akuffo (1978–1979), a Legfőbb Katonai Tanács elnöke Jerry Rawlings (1979), a Fegyveres Erők Forradalmi Tanácsa elnöke Hilla Limann (1979–1981), lista Guinea (köztársaság) Államfő - Sékou Ahmad Touré (1958–1984), lista Kormányfő – Louis Lansana Beavogui (1972–1984), lista Kamerun (köztársaság) Államfő - Ahmadou Ahidjo (1960–1982), lista Kormányfő – Paul Biya (1975–1982), lista Kenya (köztársaság) Államfő - Daniel arap Moi (1978–2002), lista Kongói Köztársaság (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Jean-Pierre Thystère Tchicaya (1979) Denis Sassou Nguesso (1979–1991), a Kongói Munkáspárt Központi Bizottsága elnökségének elnöke Államfő - Joachim Yhombi-Opango (1977–1979) Jean-Pierre Thystère Tchicaya (1979) Denis Sassou Nguesso (1979–1992), lista Kormányfő – Louis Sylvain Goma (1975–1984), lista Közép-afrikai Köztársaság (köztársaság) Az ország neve 1979. szeptember 20-án változott vissza köztársaságra. Uralkodó - Jean-Bédel Bokassa (1966–1979) Államfő - David Dacko (1979–1981), lista Kormányfő – Henri Maïdou (1978–1979) Bernard Ayandho (1979–1980), lista Lesotho (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Moshoeshoe király (1965–1990) Kormányfő - Leabua Jonathan (1965–1986), lista Libéria (köztársaság) Államfő - William R. Tolbert, Jr. (1971–1980), lista Líbia (köztársaság) De facto országvezető - Moammer Kadhafi (1969–2011), lista Névleges államfő - Moammer Kadhafi (1969–1979) Abdul Ati al-Obeidi (1979–1981), Líbia Népi Kongresszusa főtitkára Kormányfő - Abdul Ati al-Obeidi (1977–1979) Dzsadallah Azzúz at-Talhí (1979–1984), lista Madagaszkár (köztársaság) Államfő - Didier Ratsiraka altengernagy (1975–1993), lista Kormányfő - Désiré Rakotoarijaona alezredes, (1977–1988), lista Malawi (köztársaság) Államfő - Hastings Banda (1966–1994), lista Mali (köztársaság) Államfő - Moussa Traoré vezérőrnagy (1968–1991), lista Marokkó (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Hasszán király (1961–1999) Kormányfő - Ahmed Oszmán (1972–1979) Máti Buabíd (1979–1983), lista Nyugat-Szahara (részben elismert állam) Államfő - Mohamed Abdelaziz (1976–2016), lista Kormányfő - Mohamed Lamine Úld Ahmed (1976–1986), lista Mauritánia (köztársaság) Államfő - Musztafa Úld Szálek (1978–1979) Mohamed Mahmúd Úld Lúli (1979–1980), lista Kormányfő - Ahmed Úld Bouceif (1979) Ahmed Szálem Úld Szídi (1979) Mohamed Khúna Úld Haidalla (1979–1980), lista Mauritius (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő (1968–1992) Főkormányzó – Sir Dayendranath Burrenchobay (1978–1983), lista Kormányfő - Sir Seewoosagur Ramgoolam (1960–1982), lista Mayotte (Franciaország tengerentúli megyéje) Prefektus - Jean Rigotard (1978–1980), lista A Területi Tanács elnöke - Younoussa Bamana (1976–2004) Mozambik (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Samora Machel (1975–1986), a Mozambiki Felszabadítási Front elnöke Államfő - Samora Machel (1975–1986), lista Niger (köztársaság) Államfő - Seyni Kountché (1974–1987), lista Nigéria (köztársaság) Államfő - Olusegun Obasanjo (1976–1979) Sehu Sagari (1979–1983), a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke, lista Rhodesia (el nem ismert, de facto független ország) lásd Zimbabwe-Rhodesia alatt Ruanda (köztársaság) Államfő - Juvénal Habyarimana (1973–1994), lista São Tomé és Príncipe (köztársaság) Államfő - Manuel Pinto da Costa (1975–1991), lista Seychelle-szigetek (köztársaság) Államfő - France-Albert René (1977–2004), lista Sierra Leone (köztársaság) Államfő - Siaka Stevens (1971–1985), lista Szenegál (köztársaság) Államfő - Léopold Sédar Senghor (1960–1980), lista Kormányfő – Abdou Diouf (1970–1980), lista Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Geoffrey Colin Guy (1976–1981), lista Szomália (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Sziad Barré (1976–1991), a Szomáliai Forradalmi Szocialista Párt főtitkára Államfő – Sziad Barré (1969–1991), lista Szudán (köztársaság) Államfő - Dzsáfar Nimeri (1969–1985), lista Kormányfő – Dzsáfar Nimeri (1977–1985), lista Szváziföld (abszolút monarchia) Uralkodó - II. Sobhuza király (1921–1982) Kormányfő - Maphevu Dlamini (1976–1979) Ben Nsibandze (1979), ügyvezető Mabandla Dlamini herceg (1979–1983), lista Tanzánia (köztársaság) Államfő - Julius Nyerere (1962–1985), lista Kormányfő - Edward Sokoine (1977–1980), lista Zanzibár Államfő – Mwinyi Aboud Jumbe sejk (1972–1984), elnök Togo (köztársaság) Államfő - Gnassingbé Eyadéma (1967–2005), lista Tunézia (köztársaság) Államfő - Habíb Burgiba (1957–1987), lista Kormányfő - Hedi Amara Nuíra (1970–1980), lista Uganda (köztársaság) Államfő - Idi Amin Dada (1971–1979) Yusuf Lule (1979) Godfrey Binaisa (1979–1980), lista Zaire (köztársaság) Államfő - Mobutu Sese Seko (1965–1997), lista Kormányfő - Mpinga Kasenda (1977–1979) Bo-Boliko Lokonga Monse Mihambo (1979–1980), lista Zambia (köztársaság) Államfő - Kenneth Kaunda (1964–1991), lista Kormányfő – Daniel Lisulo (1978–1981), lista Zimbabwe-Rhodesia (el nem ismert, de facto független ország) Rhodesia 1979. június 1-jén nevet váltott, Zimbabwe-Rhodesia lett, majd 1979. december 12-én ismét brit gyarmat lett, Dél-Rhodesia néven. Államfő – Jack William Pithey (1978–1979), ügyvivő, lista Henry Everard alezredes (1979), ügyvivő, Josiah Zion Gumede, (1979), Zimbabwe-Rhodesia elnöke Kormányzó - Christopher Soames (1979–1980), Dél-Rhodesia kormányzója Kormányfő – Ian Smith (1965–1979), lista Abel Muzorewa (1979), Zimbabwe-Rhodesia miniszterelnöke Zöld-foki Köztársaság (köztársaság) Államfő - Aristides Pereira (1975–1991), lista Kormányfő - Pedro Pires (1975–1991), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő - Jorge Rafael Videla (1976–1981), lista Bolívia (köztársaság) Államfő - David Padilla (1978–1979), a Junta elnöke Wálter Guevara (1979), ügyvivő Alberto Natusch (1979) Lidia Gueiler Tejada (1979–1980), lista Brazília (köztársaság) Államfő - Ernesto Geisel (1974–1979) João Figueiredo (1979–1985), lista Chile (köztársaság) Államfő - Augusto Pinochet tábornok (1973–1990), lista Ecuador (köztársaság) Államfő - Alfredo Poveda (1976–1979) Jaime Roldós Aguilera (1979–1981), lista Falkland-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Sir James Roland Walter Parker (1977–1980), kormányzó lista Guyana (köztársaság) Államfő - Arthur Chung (1970–1980), lista Kormányfő - Forbes Burnham (1964–1980), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő - Julio César Turbay Ayala (1978–1982), lista Paraguay (köztársaság) Államfő - Alfredo Stroessner (1954–1989), lista Peru (köztársaság) Államfő - Francisco Morales Bermúdez (1975–1980), lista Kormányfő - Óscar Molina Pallochia (1978–1979) Pedro Richter Prada (1979–1980), lista Suriname (köztársaság) Államfő - Johan Ferrier (1968–1980), lista Kormányfő – Henck Arron (1973–1980), lista Uruguay (köztársaság) Államfő - Aparicio Méndez (1976–1981), lista Venezuela (köztársaság) Államfő - Carlos Andrés Pérez (1974–1979) Luis Herrera Campins (1979–1984), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő - Jimmy Carter (1977–1981), lista Puerto Rico (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Carlos Romero Barceló (1977–1985), lista Amerikai Virgin-szigetek (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Juan Francisco Luis (1978–1987), lista Antigua és Barbuda Antigua (az Egyesült Királyság társult állama) Főkormányzó - Sir Wilfred Jacobs (1967–1981), lista Kormányfő - Vere Bird (1976–1994), lista Bahama-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, a Bahama-szigetek királynője (1973–) Főkormányzó - Sir Milo Butler (1973–1979) Sir Gerald Cash (1979–1988), lista Kormányfő - Sir Lynden Pindling (1967–1992), lista Barbados (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Barbados királynője (1966–) Főkormányzó - Sir Deighton Lisle Ward (1976–1984), lista Kormányfő - Tom Adams (1976–1985), lista Belize (az Egyesült Királyság koronagyarmata) Főkormányzó - Peter Donovan McEntee (1976–1980), Belize kormányzója Kormányfő - George Cadle Price (1961–1984), lista Bermuda (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Sir Peter Ramsbotham (1977–1980), lista Kormányfő - David Gibbons (1977–1982), lista Brit Virgin-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - James Alfred Davidson (1978–1982), lista Kormányfő - Willard Wheatley (1971–1979) Lavity Stoutt (1979–1983), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő - Rodrigo Carazo Odio (1978–1982), lista Dominikai Közösség (köztársaság) Államfő - Sir Louis Cools-Lartigue (1968–1979) Fred Degazon (1979–1980), lista Kormányfő - Patrick John (1974–1979) Oliver Seraphin (1979–1980), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Antonio Guzmán Fernández (1978–1982), lista Salvador (köztársaság) Államfő - Carlos Humberto Romero (1977–1979) Junta (1979–1982), lista Grenada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Grenada királynője, (1974–) Főkormányzó - Sir Paul Scoon (1978–1992), lista Kormányfő - Sir Eric Gairy (1967–1979) Maurice Bishop (1979–1983), lista Guatemala (köztársaság) Államfő - Fernando Romeo Lucas García (1978–1982), lista Haiti (köztársaság) Államfő - Jean-Claude Duvalier (1971–1986), Haiti örökös elnöke, lista Holland Antillák (A Holland Királyság társult állama) Kormányzó - Bernadito M. Leito (1970–1983), lista Miniszterelnök - Silvius Gerard Marie Rozendal (1977–1979) Miguel A. Pourier (1979) Dominico Martina (1979–1984), lista Honduras (köztársaság) Államfő - Policarpo Paz García (1978–1982), lista Jamaica (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Jamaica királynője, (1962–) Főkormányzó - Sir Florizel Glasspole (1973–1991), lista Kormányfő - Michael Manley (1972–1980), lista Kajmán-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Thomas Russell (1974–1982), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Kanada királynője, (1952–) Főkormányzó - Jules Léger (1974–1979) Edward Schreyer (1979–1984), lista Kormányfő - Pierre Trudeau (1968–1979) Joe Clark (1979–1980), lista Kuba (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Fidel Castro (1965–2011), főtitkár Államfő - Fidel Castro (1976–2008), lista Miniszterelnök - Fidel Castro (1959–2008), lista Mexikó (köztársaság) Államfő - José López Portillo (1976–1982), lista Montserrat (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Gwilyum Wyn Jones (1977–1980), lista Kormányfő - John Osborne (1978–1991), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő - A Nemzeti Újjáépítés Tanácsa (1978–1985), lista Panama (köztársaság) De facto országvezető – Omar Torrijos (1968–1981), a Nemzeti Gárda parancsnoka Államfő - Aristides Royo (1978–1982), lista Panama-csatorna-övezet (USA külbirtok) 1979. szeptember 30-án visszaintegrálódott Panamába. Kormányzó – Harold Parfitt (1975–1979), lista Saint Christopher and Nevis (az Egyesült Királyság társult állama) Kormányzó - Sir Probyn Ellsworth-Innis (1975–1981), kormányzó Kormányfő - Paul Southwell (1978–1979) Lee Moore (1979–1980), lista Saint Lucia (parlamentáris monarchia) 1979. február 22-én vált függetlenné. Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Szent Lucia királynője, (1979–) Főkormányzó - Sir Allen Montgomery Lewis (1974–1980), lista Kormányfő - John Compton (1964–1979), lista Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország külbirtoka) Prefektus - Pierre Eydoux (1977–1979) Clément Bouhin (1979–1981), lista A Területi Tanács elnöke - Albert Pen (1968–1984), lista Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (parlamentáris monarchia) 1979. október 27-én nyerte el függetlenségét. Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Saint Vincent királynője, (1979–) Főkormányzó - Sir Sydney Gun-Munro (1976–1985), lista Kormányfő - Milton Cato (1974–1984), lista Trinidad és Tobago (köztársaság) Államfő - Sir Ellis Clarke (1972–1987), lista Kormányfő - Eric Williams (1956–1981), lista Turks- és Caicos-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - John Clifford Strong (1978–1982), lista Főminiszter - James Alexander George Smith McCartney (1976–1980), lista Ázsia Afganisztán (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Babrak Karmal (1979–1986), az Afgán Népi Demokratikus Párt főtitkára Államfő – Nur Mohammad Taraki (1978–1979) Hafizullah Amin (1979) Babrak Karmal (1979–1986), lista Kormányfő – Nur Mohammad Taraki (1978–1979) Hafizullah Amin (1979) Babrak Karmal (1979–1981), lista Bahrein (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Ísza emír (1961–1999) Kormányfő - Halífa ibn Szalmán Al Halífa, lista (1970–) Banglades (köztársaság) Államfő - Ziaur Rahman (1977–1981), lista Kormányfő – Mashiur Rahman (1978–1979) Shah Azizur Rahman (1979–1982), lista Bhután (abszolút monarchia) Uralkodó - Dzsigme Szingye Vangcsuk király (1972–2006) Brunei (brit protektorátus) Főmegbízott - Arthur Christopher Watson (1978–1984), Brunei brit főmegbízottja Uralkodó - Hassanal Bolkiah , szultán (1967–) Kormányfő - Pengiran Dipa Negara Laila Diraja Pengiran Abdul Mumin (1972–1981), lista Burma (köztársaság) Államfő - Ne Vin (1962–1981), lista Kormányfő - Maung Maung Kha ezredes (1977–1988), lista Dél-Korea (köztársaság) Államfő - Pak Csunghi (1962–1979) Csoj Kjuhva (1979–1980), lista Kormányfő - Csoj Kjuhah (1975–1979) Sin Hjunhvak (1979–1980), lista Egyesült Arab Emírségek (abszolút monarchia) Elnök - Zájed bin Szultán Ál Nahján (1971–2004), lista Kormányfő - Maktúm bin Rásid Ál Maktúm (1971–1979) Rásid bin Szaíd Al Maktúm (1979–1990), lista Abu-Dzabi – Zájed bin Szultán Ál Nahján (1966–2004) Adzsmán – Rásid ibn Humajd an-Nuajmi (1928–1981) Dubaj – Rásid bin Szaíd Ál Maktúm (1958–1990) Fudzsejra – Hamad ibn Muhammad as-Sarki (1974–) Rász el-Haima – Szakr ibn Muhammad al-Kászimi (1948–2010) Sardzsa – Szultán ibn Muhammad al-Kászimi (1972–) Umm al-Kaivain – Ahmád ibn Rásid al-Mualla (1929–1981) Észak-Korea (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kim Ir Szen (1948–1994), főtitkár Államfő - Kim Ir Szen (1972–1994), Észak-Korea elnöke Kormányfő - Li Dzsongok (1977–1984), lista Fülöp-szigetek (köztársaság) Államfő - Ferdinand Marcos (1965–1986), lista Kormányfő – Ferdinand Marcos (1978–1981), lista Hongkong ( brit koronafüggőség ) Kormányzó - Sir Murray MacLehose (1971–1982), lista India (köztársaság) Államfő - Nilam Szandzsiva Reddy (1977–1982), lista Kormányfő - Morardzsi Deszaj (1977–1979) Csaran Szing (1979–1980), lista Indonézia (köztársaság) Államfő - Suharto (1967–1998), lista Irak (köztársaság) Államfő - Ahmed Haszan al-Bakr (1968–1979) Szaddám Huszein (1979–2003), lista Kormányfő - Ahmed Haszan al-Bakr (1968–1979) Szaddám Huszein (1979–1991), lista Irán (köztársaság) Az Iráni Császárság 1979. április 1-jén Iráni Iszlám Köztársaságra változott. Uralkodó – Mohammad Reza Pahlavi sah (1941–1979) Legfelső vallási vezető - Ruholláh Homeini (1979–1989), lista Államfő - Ábolhasszán Bániszádr (1979–1981), lista Kormányfő – Gholam Reza Azhari (1978–1979) Shapour Bakhtiar (1979) Mehdi Bazargan (1979), ügyvivő Iszlám Forradalmi Tanács (1979–1980), lista Izrael (köztársaság) Államfő - Jichák Návón (1978–1983), lista Kormányfő - Menáhém Begín (1977–1983), lista Japán (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Hirohito császár (1926–1989) Kormányfő - Ohira Maszajosi (1978–1980), lista Dél-Jemen (Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Abdul Fattah Iszmaíl (1978–1980), a Jemeni Szocialista Párt főtitkára Államfő – Abdul Fattah Iszmaíl (1978–1980), Dél-Jemen Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke Kormányfő – Haidar Abu Bakr al-Attasz (1971–1986) Észak-Jemen (Jemeni Arab Köztársaság) (köztársaság) Államfő - Ali Abdullah Szaleh (1978–2012), lista Kormányfő – Abdul Azíz Abdul Gáni (1975–1980), lista Jordánia (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Huszejn király (1952–1999) Kormányfő - Mudár Badrán (1976–1979) Abdelhamíd Saraf (1979–1980), lista Kambodzsa (népköztársaság) Demokratikus Kambodzsa 1979. január 7-én változtatta nevét Kambodzsai Népköztársaságra. Államtanács elnöke – Khieu Szamphan (1976–1979) Heng Szamrin (1979–1992) Kormányfő - Pol Pot (1976–1979), lista Katar (abszolút monarchia) Uralkodó - Halífa emír (1972–1995) Kormányfő - Halífa emír (1970–1995) Kína (népköztársaság) Legfelső Vezető – Teng Hsziaoping (1970–90-es évek) A kommunista párt főtitkára - Hua Koufeng (1976–1981), főtitkár Államfő - Je Csian-jing (1978–1983), lista Kormányfő - Hua Kuofeng (1976–1980), lista Kuvait (alkotmányos monarchia) Uralkodó - III. Dzsáber emír (1977–2006) Kormányfő - Szaad al-Abdulláh al-Szálim asz-Szabáh (1978–2003), lista Laosz (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kaiszone Phomviháne (1975–1992), főtitkár Államfő - Szuphanuvong (1975–1991), ügyvezető elnök, lista Kormányfő - Kaiszone Phomviháne (1975–1991), lista Libanon (köztársaság) Államfő - Elíasz Szárkisz (1976–1982), lista Kormányfő - Szelím al-Hossz (1976–1980), lista Makaó (Portugália tengerentúli területe) Kormányzó - José Garcia Leandro (1974–1979) Nuno Viriato Tavares de Melo Egídio (1979–1981), kormányzó Malajzia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Jahja Petra szultán (1975–1979) Ahmad szultán (1979–1984) Kormányfő - Husszein Onn (1976–1981), lista Maldív-szigetek (köztársaság) Államfő - Maumoon Abdul Gayoom (1978–2008), lista Mongólia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Jumdzságin Cedenbál (1958–1984), Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára Államfő - Jumdzságin Cedenbál (1974–1984), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Dzsambün Batmönkh (1974–1984), lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Bírendra király (1972–2001) Kormányfő - Kirti Nidhi Biszta (1977–1979) Szurja Bahadur Thapa (1979–1983), lista Omán (abszolút monarchia) Uralkodó - Kábúsz szultán (1970–) Kormányfő - Kábúsz bin Száid al Száid (1972–), lista Pakisztán (köztársaság) Államfő - Mohammad Ziaul Hakk (1978–1988), lista Kormányfő - Mohammad Ziaul Hakk (1977–1985), lista Srí Lanka (köztársaság) Államfő - Junius Richard Jayewardene (1978–1989), lista Kormányfő - Ranasinghe Premadasa (1978–1989), lista Szaúd-Arábia (abszolút monarchia) Uralkodó - Khalid király (1975–1982) Kormányfő - Khalid király (1975–1982) Szingapúr (köztársaság) Államfő - Benjamin Sheares (1971–1981), lista Kormányfő - Li Kuang-jao (1959–1990) Szíria (köztársaság) Államfő - Hafez al-Aszad (1971–2000), lista Kormányfő - Muhammad Ali al-Halabí (1978–1980), lista Tajvan (köztársaság) Államfő - Csiang Csinkuo (1978–1988), lista Kormányfő - Szun Junszuan (1978–1984), lista Thaiföld (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Bhumibol Aduljadezs király (1946–2016) Kormányfő - Krjangszak Csamanan (1976–1980), lista Törökország (köztársaság) Államfő - Fahri Korutürk (1973–1980), lista Kormányfő - Bülent Ecevit (1978–1979) Süleyman Demirel (1979–1980), lista Vietnám (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Lê Du�n (1960–1986), főtitkár Államfő - Tôn Đ�c Th�ng (1969–1980), lista Kormányfő - Ph�m Văn Đ�ng (1955–1987), lista Óceánia Amerikai Szamoa (Az Amerikai Egyesült Államok külterülete) Kormányzó - Peter Tali Coleman (1978–1985), lista Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Ausztrália királynője, (1952–) Főkormányzó - Sir Zelman Cowen (1977–1982), lista Kormányfő - Malcolm Fraser (1975–1983), lista Karácsony-sziget (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - F.C. Boyle (1977–1980) Kókusz (Keeling)-szigetek (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - Charles Ivens Buffett (1977–1981) Norfolk-sziget (Ausztrália autonóm területe) Adminisztrátor - Desmond Vincent O'Leary (1976–1979) Peter Coleman (1979–1981) Kormányfő - David Buffett (1979–1986), lista Csendes-óceáni-szigetek (ENSZ gyámsági terület, USA adminisztráció) Főbiztos – Adrian P. Winkel (1977–1981) Északi-Mariana-szigetek (autonóm terület) Kormányzó - Carlos Camacho (1978–1982), lista Marshall-szigetek (autonóm terület) Államfő - Amata Kabua (1979–1996), lista Mikronézia (autonóm terület) Államfő - Tosiwo Nakayama (1979–1987), lista Fidzsi (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő , Fidzsi királynője, (1970–1987) Főkormányzó – Ratu Sir George Cakobau (1973–1983), lista Kormányfő - Ratu Sir Kamisese Mara (1967–1987), lista Francia Polinézia (Franciaország külterülete) Főbiztos - Paul Cousseran (1977–1981), lista Guam (Az USA külterülete) Kormányzó - Ricardo Bordallo (1975–1979) Paul McDonald Calvo (1979–1983), lista Kiribati (köztársaság) A Gilbert-szigetek 1979. július 12-én nyerte el függetlenségét. Kormányzó – Reginald James Wallace (1978–1979) Államfő - Ieremia Tabai (1979–1982), lista Kormányfő – Ieremia Tabai (1978–1979), lista Nauru (köztársaság) Államfő - Hammer DeRoburt (1978–1986), lista Nyugat-Szamoa (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Malietoa Tanumafili II, O le Ao o le Malo (1962–2007) Kormányfő - Tufuga Efi (1976–1982), lista Pápua Új-Guinea (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Pápua Új-Guinea királynője (1975–) Főkormányzó - Sir Tore Lokoloko (1977–1983), lista Kormányfő - Michael Somare (1973–1980), lista Bougainville (autonóm terület) Miniszterelnök – Alexis Sarei (1975–1980) adminisztrátor Pitcairn-szigetek (Az Egyesült Királyság külbirtoka) Kormányzó - Sir Harold Smedley (1976–1980), lista Salamon-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , a Salamon-szigetek királynője (1978–) Főkormányzó - Baddeley Devesi (1978–1988), lista Kormányfő - Peter Kenilorea (1976–1981), lista Tonga (alkotmányos monarchia) Uralkodó - IV. Tāufaʻāhau Tupou király (1965–2006) Kormányfő - Fatafehi Tu'ipelehake herceg (1965–1991), lista Tuvalu (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Tuvalu királynője (1978–) Főkormányzó - Sir Fiatau Penitala Teo (1978–1986), lista Kormányfő - Toaripi Lauti (1975–1981), lista Új-Hebridák (brit-francia kondomínium) brit helyi kormányzó - Andrew Stuart (1978–1980) francia helyi kormányzó - Jean-Jacques Robert (1978–1980) Főminiszter - Gérard Leymang (1978–1979) Walter Lini (1979–1991), lista Új-Kaledónia (Franciaország külbirtoka) Főbiztos - Claude Charbonniaud (1978–1981), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Új-Zéland királynője (1952–) Főkormányzó - Sir Keith Holyoake (1977–1980), lista Kormányfő - Robert Muldoon (1975–1984), lista Cook-szigetek (Új-Zéland társult állama) A királynő képviselője - Sir Gaven Donne (1975–1984) Kormányfő - Tom Davis (1978–1983), lista Niue (Új-Zéland társult állama) Kormányfő - Sir Robert Rex (1974–1992), lista Tokelau-szigetek (Új-Zéland külterülete) Adminisztrátor - Frank Corner (1975–1984) Wallis és Futuna (Franciaország külterülete) Főadminisztrátor - Henri Beaux (1976–1979) Pierre Isaac (1979–1980), lista A Területi Gyűlés elnöke - Manuele Lisiahi (1978–1984), lista Alcáçovasi szerződés Az alcáçovasi szerződés a kasztíliai örökösödési háborút (1475–1499) lezáró békeegyezmény, amit Portugália, illetve az egységesülő Aragónia és Kasztília képviselői hivatalosan 1479. szeptember 4-én kötöttek meg a portugáliai Alcáçovasban. Mivel a tárgyaláson a szerződő uralkodók nem voltak jelen, az egyezményt később írták alá: I. Izabella kasztíliai királynő még 1479-ben, Trujillóban , II. Ferdinánd aragóniai király 1480 -ban, Toledóban A szerződésben V. Alfonz portugál király lemondott kasztíliai trónigényéről, I. Johanna kasztíliai királynő pedig a kasztíliai trónról, a spanyolok (pontosabban: ekkor még kasztíliaiak és aragónok) viszont elismerték Portugália addigi afrikai hódításait. Portugália lemondott a Kanári-szigetekre támasztott igényéről és kivonult La Gomeráról, a spanyolok viszont elismerték a portugál fennhatóságot az Atlanti-óceán többi szigetcsoportján (Azori-szigetek, Madeira-szigetek, beleértve a Selvagens-szigeteket is, Zöld-foki-szigetek). Post- och Inrikes Tidningar A Post och Inrikes Tidningar (megjelenéskori nevén: Ordinari Post Tijdender) Svédország legelső újságja és a világ első napilapja. Első száma 1645-ben jelent meg Krisztina svéd királynő utasítására. A lap 362 évig volt nyomtatásban, 2007-óta ugyanis internetes kiadása mellett csupán hagyományőrzés miatt gyártanak belőle napi három példányt. Tartalma/szerkesztése Eredeti és jelenlegi funkciója szerint is hivatalos közlönyként működik, vállalati csődökről tájékoztat, az ország hivatalos csődértesítője. A 18. század végén III. Gusztáv svéd király a Svéd Akadémiának adta a lap kiadásának a jogát. Az újság főszerkesztői pozícióját azóta is az Akadémia mindenkori főtitkára tölti be. A lap szerepe különlegesnek mondható a svéd tájékoztatásban, hiszen az újság honlapja szerint számos közlemény csak itt látott napvilágot. Kaczvinszky József Kaczvinszky József (Budapest, 1904. augusztus 9. – 1963. október 29.) magyar szakíró, keletkutató, műfordító, jógaoktató. Fő műve, a háromkötetes Kelet világossága a hazai jógairodalom kiemelkedő, jelentős alkotása. Élete Budapesten született 1904. augusztus 9-én. Nagyszülei nevelték fel. Már egészen fiatalon tudományos könyveket olvasott, nyugati modern írásokat és távol-keleti bölcseleti munkákat egyaránt. Nagyapja tekintélyes magánkönyvtárral rendelkezett. Széles körű műveltsége révén a húszas években már előadásokat tartott a keleti filozófiáról, Patandzsali aforizmáiról és a szanszkritról. 1937-ben megházasodott. 1945-ig vegyészként dolgozott egy tejipari üzemben, valamint raja jógát oktatott. Ekkorra már jelentős méretű tanítványi kör alakult ki körülötte. 1957-ben újraházasodott. 1958-ban felbukkanó betegségei miatt tanítványi körét fokozatosan szűkíteni kezdte. 1963. október 29-én halt meg. Szakírói munkássága Tudományos felkészültsége figyelemreméltóan nagy volt. Noha napjainkban elsősorban keletkutatóként, az ind-hindu hagyomány yoga darsanájának elmélyült tanulmányozójaként ismert, Kaczvinszky foglalkozott pszichológiával, matematikával, fizikával, valamint szimbólumelemzésekkel és a Tarottal is, sőt, több megírt novella is fennmarad tőle. Ugyanakkor műveinek jó része életében nem kerülhetett kiadásra; a Kelet világosságán kívül írásai csak kéziratként voltak megszerezhetőek a kommunizmus alatt. Csupán a rendszerváltást követően nyílt rá lehetőség, hogy kiadatlan könyveinek és tanulmányainak egy része végre megjelenhessen. Bár kisebb terjedelmű írásokat már közöltek tőle korábban is, voltaképpeni életművének kiadását a nyíregyházi Kötet Kiadó kezdte meg 1994-ben, illetve 1995-ben, midőn újra megjelentette az addigra már nehezen beszerezhető Kelet világosságát. Az életműkiadást a debreceni Kvintesszencia Kiadó folytatta 2001-ben, kiadván három írását egy könyvben, majd pedig a miskolci-ongai Hermit Kiadó jelentetett meg tőle több önálló kötetet, valamint egy műfordítást. Művei Hivatalosan kiadott művek Kelet világossága I. Bevezetés a Yogába . Írás, 1943; Kötet, 1994; Hermit, 2015. Kelet világossága II. Gyakorlati Yoga . Írás, 1943; Kötet, 1995; Hermit, 2016. Kelet világossága III. Misztikus Yoga . Írás, 1943; Kötet, 1995. A hét beavatás / "F" napló / Yoga aforizmák . Kvintesszencia, 2001, 2016. A hét beavatás . Hermit, 2009. Yoga aforizmák . Hermit, 2012. Meditációs könyv / Töredékek / A Tarot nagy arkánuma . Hermit, 2015. Kiadatlan művek (válogatás) Intrazeriális matematika . Kézirat, 1959. Publikációk (válogatás) Tanácsok, meditáció . In: Humanisztikus pszichológia . Közművelődés Háza, 1990. Misztikus yoga – Az elmélyedés tudománya . In: Őshagyomány, 1992/7. Meditáció . In: Új Forrás , 1993/10. A hét beavatás (II. fejezet) . In. Baranyi Tibor Imre - Horváth Róbert (szerk.): Tradíció MMIII. A metafizikai tradicionalitás évkönyve . Kvintesszencia, 2003. A mélypszichológia jövője és fejlődési lehetőségei . In: Deák Zsolt (szerk.): Jung nálunk I . Ursus Libris, 2017. Fordítások (válogatás) Patandzsali Yoga-aforizmái . (Megjelent a Kelet világosságának III. kötetében.) Lü Tung-pin: Az aranyvirág fakadásának titka (Taj ji Csin hua cung cse) . Hermit, 2010. Selyem (film) A Selyem (Silk) 2007-ben bemutatott romantikus filmdráma, mely Alessandro Baricco azonos című novellája alapján készült. A filmet írta és rendezte François Girard. Főszerepben Michael Pitt, aki egy selyemmel kereskedő francia férfit, Herve Joncourt alakítja. Herve feleségét és üzlettársát Keira Knightley és Alfred Molina játsszák. A film a New Line Cinema megbízásából készült, a magyar szinkront a Mafilm készítette 2008-ban. Dunavecsei járás A Dunavecsei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Dunavecse volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Solti felső járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Dunavecse volt, és 1970-ben szűnt meg, amikor területét felosztották a Kalocsai és a Kecskeméti járás között. Története A Dunavecsei járás elődje a 19. század közepén az addigi Solti járás feldarabolásával létrejött Solti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Dunavecse volt a székhelye. 1924-ben a járás határait kis mértékben módosították, a közlekedési infrastruktúra fejlődésével összhangban három legészakibb községét könnyebben megközelíthető székhelyekhez osztották be. Az 1950-es megyerendezés során a Dunavecsei járás Bács-Kiskun megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette határait. 1956-ban a megszűnő Kunszentmiklósi járás községeit egy kivételével ide csatolták, egyidejűleg viszont a két legdélebbi községet innen a Kalocsai járáshoz csatolták, melynek székhelye jobban elérhető volt azokból. Ezzel különös képződmény jött létre másfél évtizedre, amely a korábban közös közigazgatási egységbe soha nem foglalt Duna-menti és kiskunsági településeket vont közös igazgatás alá, és amelynek Dunavecse nem vált valódi központjává, mivel Kunszentmiklós jelentősebb hely volt nála mind népességét, mind vonzását tekintve. Az 1990-es évektől kialakult kistérségi rendszerben a két település egy kistérségbe tartozik, de a központ szerepét ma Kunszentmiklós tölti be. A Dunavecsei járás megszűnésére 1970. június 30-ával került sor, amikor területét felosztották a Kalocsai és a Kecskeméti járás között. Előbbihez a Duna mentén fekvő községek, utóbbihoz a történelmi Kiskunsághoz tartozók kerültek. Községei Az alábbi táblázat felsorolja a Dunavecsei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Az utolsó oszlop a települések 2010 elején érvényes kistérségi beosztását tünteti fel. Dömsöd része 1938 óta Területe és népessége Az alábbi táblázat a Dunavecsei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutaják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve. Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat. Kovács Gyula (színművész, 1949) Kovács Gyula (Budapest, 1949. szeptember 17. –) magyar színművész. Életpályája 1949-ben született Budapesten. A színművészeti előtt három évet tanult a jogi egyetemen. 1971-1975 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1975-1977 között a Thalia Színház, 1977-1981 között a József Attila Színház, 1981-1983 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 1983-1996 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1996-2007 között szabadúszó volt. 2007-től ismét a kecskeméti Katona József Színház színművésze. Fontosabb szerepei Bertolt Brecht: A Jóember Szecsuánból (Nagypapa ) - 2017/2018 Kocsis L. Mihály - Cseke Péter: Újvilág Passió (Második Főpap) - 2015/2016 Tennessee Williams: Macska A Forró Bádogtetőn (Dr.) - 2015/2016 Barta Lajos: Szerelem (Postás ) - 2015/2016 Réczei Tamás: Színházi Vándorok (Busch Jenő, Igazgató) - 2014/2015 Molnár Ferenc: Liliom (Kádár István) - 2014/2015 Réczei Tamás: Szabadság Kórus (Helyey, Maurus, Gábor Miklós, Apa, Asztrik Atya, Elemér) - 2013/2014 William Shakespeare: A Vihar (Gonzalo, Tanácsos) - 2012/2013 Kocsis L. Mihály - Cseke Péter: Újvilág Passió (Simeon, Később Hanan Főpap, Második Főpap) - 2012/2013 Réczei Tamás: Amazonok (Érzelmes Zakatolás) (Szereplő) - 2011/2012 Füst Milán: Boldogtalanok (Mihály, Öreg Szolga) - 2011/2012 William Shakespeare: Harmadik Richárd (Lord Rivers, A Királyné Bátyja) - 2010/2011 Molnár Ferenc: Játék A Kastélyban (Gál) - 2009/2010 Anton Pavlovics Csehov: Három Nővér (Ferapont, Altiszt Az Elöljáróságon) - 2009/2010 Márai Sándor: Eszter Hagyatéka (Tibor, A Család Barátja, Tibor, A Család Barátja) - 2008/2009 Molnár Ferenc: Játék A Kastélyban (Gál) - 2008/2009 Jókai Mór: A Komédiás Had, Avagy Thespis Kordéja (Idegen 1) - 2008/2009 Euripidész: Alkésztisz (Pherész) - 2007/2008 Móricz Zsigmond: Úri Muri (Zsellyei Balogh Ábel, Az Ezredes) - 2007/2008 Eugčne Ionesco: A Kopasz Énekesnő (Mr. Martin ) - 2005/2006 Örkény István: Macskajáték (Pincér) - 2000/2001 Joseph Kesselring: Arzén És Levendula (Klein, Rendőr ) - 1999/2000 Filmes és televíziós szerepei Liszt Ferenc (1982) Barátok közt (2008) A nagy füzet (2013) Kojot (2017) Díjai és kitüntetései Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Enes Kišević Enes Kišević (Bosanska Krupa, 1947. május 1.) horvát író, költő, színész. Életútja Az általános és középiskolát a boszniai Ključban végezte. 1971-ben szerzett diplomát a zágrábi színház- és filmművészeti akadémián. Játszott több színdarabban és filmen is, több díjat is elnyert. Műveit lefordították többek között angolra, németre, franciára, szlovénra, törökre, magyarra és arabra is. Mintegy húsz kötete jelent meg. Tagja a horvát írószövetségnek. Kötetei Mladić nosi svoje prve pjesme na ogled ( 1976 ) Sve mirim te svijete (1976) I ništa te kao ne boli ( 1980 ) Mačak u trapericama (igra za djecu 1979 ) Na ogledalu lice umij (igra za djecu 1979) Due Pozzi Verdi (izbor pjesama na italijanskom 1987 ) Erosa sjeme ( 1986 ) Lampa u prozoru (1987) Sijeda djeca ( 1992 ) Snijeg u očima ( 1993 ) Havino preklinjanje ( 1995 ) Dever ćuprija ( 1996 ) Svjetlost je Tvoja sjena ( 2002 ) 101 vino od vina ( 2007 ) Voda je moja mati ( 2008 ) Zelene piramide (2008) Both Gábor Both Gábor (Budapest, 1971. szeptember 19. –) író, költő, szerkesztő, fotós. Élete 1986-tól ír verseket. 1990-ben érettségizett Tatán, az Eötvös József Gimnáziumban. Első publikálása 1991-ben az Ifjúsági Magazinban történik versekkel. Első könyve 1997-ben jelent meg. A Vészhelyzet című tévésorozat megkönyvesítése. Ezt követően több fordításon is dolgozott. 2001-től a saját maga alapította FérfiMagazin főszerkesztője. Első saját könyve Gebriel Booth álnéven 2002-ben jelent meg. 2002-től főleg fotózással, lapok szerkesztésével, könyvek írásával és kiadásával foglalkozik. Első magánkiadású könyve 2007-ben jelent meg. 2008-tól az Interneten újra indította egykori magazinját online verzióban. Budapesten él, nőtlen. Könyvei 1997 – Vészhelyzet (JLX-kiadó) 1998 – Visszaszámlálás (Szukits-kiadó, fordítás, Raymond Benson James Bond -története) 1998 - Légicsapás (Beholder Kiadó, fordítás, Chris Stewart) 1999 - Kathrin, avagy az elveszett tavasz (K.u.K. Kiadó, fordítás, Hans Habe) 1999 - Vakmerő terv (Beholder Kiadó, fordítás, Philip Kerr) 2001 - Kaland a világ tetején (Beholder Kiadó, fordítás, Philip Kerr) 2002 - Bomba-gól (Pallas Antikvárium Kiadó) 2007 - Hogyan legyek modell? (Magánkiadás) 2008 - Hülye magyarok (Magánkiadás) Útmutató az élethez a Föld nevű bolygón. Anasztázia tanításai alapján ; Emeriseg.hu, Lábatlan, 2014 Fotózás 1986 óta foglalkozik fotózással, de komolyabban csak 1998-ban kezdte. 2001-ben és 2002-ben a FérfiMagazinban közel 400 fotója jelent meg. Ezt követően számos magazinban publikált írásokat és képeket. Szépségversenyeken fotózik, saját stúdióját 2005-ben rendezte be. Forrás http://www.bg71.hu Wilhelm Liebknecht Wilhelm Liebknecht (Gießen, 1826. március 29. – Berlin, 1900. augusztus 7.) német szociáldemokrata író, képviselő, agitátor, a német szociáldemokrata párt egyik alapítója. Karl Liebknecht apja. Részt vett az 1848-49-es németországi forradalomban. A vereség után Svájcba, majd Angliába emigrált, ahol megismerkedett Marxszal és Engelsszel. 1862-ben tért haza. Az első Internacionálé megalakulása után az Internacionálé németországi szekciójának vezetője lett. 1874-től haláláig a német Reichstagban volt képviselő. 1875-től a német szociáldemokrata párt Központi Bizottságának a tagja, 1890 után a pártlapnak, a Vorwärtsnek a szerkesztője. Forradalmi tevékenységéért többször bebörtönözték. Részt vett a második Internacionálé megszervezésében is. Kitűnő szónokként tartották számon. Magyarul A legyek és a pókok ; s.n., Bp., 189? Liebknecht Vilmos: Mit akar a szociáldemokrácia? ; ford. Suhogó B. [Somogyi Béla]; Népszava, Bp., 1906 Liebknecht Vilmos: A tudás: hatalom! A hatalom: tudás! ; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1914 ( Munkáskönyvtár ) Liebknecht Vilmos: Pókok és legyek ; ford. Nánássy György; Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja, Moszkva 1918 ( Forradalmi írások ) Marxista lexikon ; kieg. Willi Münzenberg; Proletár, Paris, 1932 Waldport Waldport az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Lincoln megyéjében, az Alsea Bayben, az Alsea River (Alsea folyó) mellett helyezkedik el. A város Newporttól 29 km-re délre, Yachatstól pedig 13 km-re északra található. A város területe 7,82 km2, melyből 0,65 km2 vízi. A második világháború során a Civilization Conservation Corps Camp Angel tábora volt a harcokban részt nem vevők művészek otthona. Éghajlat A térség nyarai szárazak és melegek (de nem forróak); az átlaghőmérséklet nem megy 22 °C fölé. A város időjárása a Köppen-skála alapján meleg nyári mediterrán. Népesség 2010 A 2010-es népszámláláskor a városnak 2 033 lakója, 974 háztartása és 530 családja volt. A népsűrűség 283,4 fő/km2. A lakóegységek száma 1 196, sűrűségük 166,7 db/km2. A lakosok 91,2%-a fehér, 0,8%-a afroamerikai, 1,1%-a indián, 1%-a ázsiai, 0,3%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 0,5%-a egyéb etnikumú, 5,1% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 3,3% (2,3% mexikói, 0,1% Puerto Rico-i, 0,9% pedig egyéb spanyol/latino származású). A háztartások 19,3%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 42,2% házas, 7,9% egyedülálló nő, 4,3% pedig egyedülálló férfi; 45,6% pedig nem család. 37,4% egyedül élt; 17,6%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,08 személy élt; a családok átlagmérete 2,69 fő. A medián életkor 53 év volt. A város lakóinak 15,8%-a 18 évesnél fiatalabb, 5% 18 és 24 év közötti, 16,1%-uk 25 és 44 év közötti, 36,9%-uk 45 és 64 év közötti, 26,2%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 47,4%-a férfi, 52,6%-uk pedig nő. 2000 A 2000-es népszámláláskor a városnak 2 050 lakója, 909 háztartása és 540 családja volt. A népsűrűség 369,9 fő/km2. A lakóegységek száma 1 099, sűrűségük 198,3 db/km2. A lakosok 93,41%-a fehér, 0,1%-a afroamerikai, 2,2%-a indián, 1,17%-a ázsiai, 0,1%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 0,34%-a egyéb-, 2,68% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 3,71% (2,9% mexikói, 0,1% Puerto Rico-i, 0,6% pedig egyéb spanyol/latino származású). A háztartások 23,8%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 44,2% házas, 12,2% egyedülálló nő; 40,5% pedig nem család. 34% egyedül élt; 17,2%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,24 személy élt; a családok átlagmérete 2,81 fő. A város lakóinak 23,9%-a 18 évnél fiatalabb, 4,2%-a 18 és 24 év közötti, 22,8%-a 25 és 44 év közötti, 25,7%-a 45 és 64 év közötti, 23,5%-a pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 45 év volt. Minden 100 nőre 83 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 78,3. A háztartások medián bevétele 33 301 amerikai dollár, ez az érték családoknál $38 571. A férfiak medián keresete $29 904, míg a nőké $22 071. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $15 939. A családok 9,4%-a, a teljes népesség 17,3%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 24,9%, a 65 év felettieknél pedig 9,6%. Politika 2009. február 22-én Herman Welch polgármester bejelentette, hogy kilép a Republikánus Pártból, és a Függetlenek Pártjának tagja lesz, így Oregonban ő volt az első városvezető, aki e párt tagja. Közlekedés A várostól 4,8 km-re délnyugatra, a Beachside State Recreation Site-tól néhány lépésre található a Wakonda Beach állami repülőtér. Virágos kőris A virágos kőris, más néven mannakőris (Fraxinus ornus) az olajfafélék családjába tartozó lombhullató fafaj. A „virágos kőris” nevet azért kapta, mert virágainak – a magas kőristől eltérően – sziromlevelei is vannak. Előfordulása Európa déli, délkeleti területein és Kis-Ázsiában, főleg a középhegységekben honos, ott a száraz, meleg, sziklás talajú bokorerdők jellemző fája. Kis-Ázsiában főleg Törökországban és Libanonban nő, Európában elterjedésének északi határa nyugaton Franciaország; Közép-Európában a Bécsi-medence, illetve a Kárpát-medence. Magyarországon a síksági és dombvidéki erdőtársulásokban zonálisan, a hegyvidéki erdőtársulásokban intrazonálisan fordul elő, mellékfafajként. A Mátrában megtalálhatóak állományai. Jellemzői A virágos kőris általában 6–8 méter magasra nő meg, a legnagyobb példányok is legfeljebb 20 méteresek. Törzse szabálytalan alakú, általában görbe, szétágazó, gyakran egész alacsonyan villásodik; lombozata laza, szabálytalan. Lombkoronája laza, kerekded. Kérge fiatalon feltűnően sima, barázdák nélküli (ez segít a magas kőristől megkülönböztetni), idősebb korában rücskösen repedezik – színe világosszürkéről idővel feketésszürkére sötétedik. Az ágak sugarasan szétágaznak, sokszor görbék, csavarodottak (a magas kőris ágai egyenesek). A barnászöld, zöldeszszürke vagy hamuszürke hajtásokat finom paraszemölcsök pontozzák. Keresztben átellenes levelei páratlanul szárnyaltak, 15–20 centiméter hosszúak, 5–11 (többnyire 7) levélkéből összetettek. A levélkék 1,5 centis nyélen ülnek, tojásdad alakúak, 3–8 cm hosszúak és legfeljebb 2,5 cm szélesek, bőrszerűek, a szélük szabálytalanul fűrészelt, csúcsuk hegyes. A levéllemez a színén középzöld, a fonákán világosabb, és ott a főér mentén rozsdás vagy fehéres szőrök nőnek. A csúcson növő levélke hosszabb az oldalsóknál. A levélnyél 3–8 cm hosszú, gyakran finom szőrök borítják. Őszi lombja a sárgától a liláig sokféle színárnyalatban pompázik. Világosszürke rügyei télen nemezesen szőrösek. A szürke csúcsrügyek nagyok, gúla alakúak, míg a szürkésbarna hónaljrügyek kisebbek, gömbölydedek, két pikkelyük van. Sárgásfehér, dús bugavirágzata az új hajtások végén, laza, hófehér, pamacsszerű tollbokrétában nyílik, majd hamar lehullik. A virágok csészéje négyhasábú, négy, kb. 6 cm-es sárgásfehér sziromlevéllel, amik alapjuknál párosával összeforrtak. Termése 2-3 centiméter hosszú, lecsüngő, lándzsa alakú szárnyas lependék, kissé lekerekített csúccsal, beérve sárgás-barnás színű. Ellentétben a család többi honos fajától a virágos kőris a szélbeporzásról a rovarporzásra történő áttérés egy tipikus példája. Életmódja Leginkább a dolomitos, illetve mészköves területeket kedveli, közepesen tápanyagigényes. Hegyvidéki, fagyálló és az aszályt is jól tűrő fa. Fiatalon árnyéktűrő, később fényigényes. Száraz–félszáraz termőhelyeken jellegzetes: gyakran találkozhatunk vele erdőszéleken, irtásokon, erdőkben pedig főleg a molyhos-, a kocsánytalan és a csertölggyel együtt nő. A tölgyesekben, bokorerdőkben állományalkotó lehet. Virágai a lombfakadás után, április–júniusban nyílnak. Rovarok porozzák be. Termése októberben érik be. Jól sarjadzik. Hatóanyagai Mannitot, glükózt, fruktózt, nyomokban fraxint tartalmaz. Hasznosítása, ártalmai Feltűnő virágzata miatt Dél-Európában gyakran díszfának ültetik. A szárazságot, légszennyezést igen jól viseli. Erdőgazdasági Mivel törzsének átmérője és magassága is meglehetősen kicsi, erdészeti jelentősége alárendelt. Leginkább csak tűzifának alkalmas, de mivel gyorsan nő, már fiatalon terem és magról szaporodik, a kopár területek erdősítéséhez elegyfának ültetik. A szennyezett levegőt jól tűri, ezért az ilyen helyeken véderdők, erdősávok telepítésére igen alkalmas. Az elegyfaként a hegyvidékekbe felhatoló példányok törzse gyakran szabálytalan alakú, hajlott, gyakran egész alacsonyan villásodik. Gyógyászati Kérgéből néha édes nedv, „manna” folyik, ezért szokták mannakőrisnek is nevezni. A nedvedzést a mannakabóca (Cicada orni) szúrása okozza, vagy naponta ismételt kereszthasítással érhető el. A kifolyó manna a levegőn megkeményedik. Gyógyszerészeti felhasználásra legjobb a csöves manna, ugyanis a vénebb törzsről gyűjtött kövér manna nem elég tiszta. Az így gyűjtött mannát köhögés ellen és enyhe hashajtónak (pl. aranyér, végbélrepedés kezelésére) használják. A mannitot cukorbetegség esetén cukorhelyettesítő szerként is alkalmazzák. Virágpora allergén. Morandi híd A Morandi híd vagy Polcevera viadukt (olaszul: Ponte Morandi vagy Viadotto Polcevera, Ponte delle Condotte) egy ferdekábeles híd az olaszországi Genovában. A 2x2 sávos viadukt az A10-es autópálya részét képezi és közelebbről a liguriai nagyváros két kerületét, Corniglianót és Sampierdarenát köti össze, jelentős teherforgalmat is bonyolítva Genova ipari zónája és az ország többi része, valamint nemzetközi személyforgalmat Észak-Olaszország és Dél-Franciaország között. Az 1967-ben megnyitott híd a Polcevera patakot (időszakos folyócskát), illetve a Torino-Genova- és a Milánó–Genova-vasútvonalakat íveli át. 2018. augusztus 14-én a híd egy szakasza leszakadt, a balesetben 43-an életüket vesztették. Története Tervezése A hidat Riccardo Morandi olasz építész tervezte, miután 1957-ben egy hasonló hídja készült el Venezuelában. A Rafael Urdaneta tábornok híd a Maracaibo-tó fölött húzódik, összekötve Maracaibót az ország többi részével. 1964. április 6-án egy hajó ütközött a híd egyik pillérjének, aminek következtében a híd egy szakasza leomlott, és heten meghaltak a balesetben. Építése A viaduktot 1963 és 1967 között építette a Società Italiana per Condotte d’Acqua vállalat. Az 1102 m hosszú és az útpálya szintjén 45 m magas hídnak három, vasbetonból készült pilonja volt (egyenként 90 m magasak). A legnagyobb támaszköz 210 m. Az építményt 1967. szeptember 4-én adták át a forgalomnak. Az avatáson jelen volt Giuseppe Saragat köztársasági elnök is. A vasbeton-szerkezetek állékonysága akár 80 évre is megfelelő lett volna, ám a közeli tenger sós levegője beindította a fémszerkezet nagyfokú korrózióját. Egy 1979-es jelentés szerint Morandi javasolta, hogy „teljesen távolítsák el a betonacél tartókról az összes rozsdát, töltsék fel az üregüket epoxigyantával, és fedjenek le mindent nagyon nagy vegyi ellenállóságú elasztomerrel”. 1992–1994 között a híd korrodálódott acélelemeit renoválták, illetve a ferdekábeles szerkezetet újabb acélkábelek beépítésével stabilizálták. A továbbra is folyamatos felújítás és ellenőrzés alatt álló híd azonban egyre kevésbé bírta a növekvő igénybevételt: a közelmúltban naponta 25 000 teherautó haladt át a viadukton. Az 1990-es évek végére már olcsóbb lett volna újjáépítése, mint renoválása. A genovai egyetem építőmérnöki karának professzora, Antonio Brencich 2016-ban megállapította, hogy a hídnak alapvető szerkezeti hiányosságai vannak, mert annak idején rosszul becsülték meg a beton deformálódásából adódó mozgásokat. Véleménye szerint egy ilyen hídnak legalább 80 évet kellene kibírnia nagyobb felújítás nélkül, és a Morandi híd életében eljöhet az idő, hogy drágább lesz a folyamatos javítása, mintha új hidat építenének. Ennek ellenére 2018-ban egy 20 millió euró értékű felújítási tendert írtak ki. A versenytárgyalási eljárás a 2018-as balesetig még nem fejeződött be. Összeomlás 2018. augusztus 14-én, helyi idő szerint 11:30 körül a viadukt nyugati pilonja és az útpálya 210 méteres szakasza összeomlott. Szemtanúk szerint a heves vihar során a Polcevera folyó és Sampierdarena ipari övezete fölött leszakadt hidat villámcsapás érte a baleset előtt. A viaduktról 30-35 gépkocsi és 3 teherautó zuhant az éppen minimális vízszintű, időszakos folyóba, a Torino–Genova és Milánó–Genova vasúti pályájára, illetve az Ansaldo Energia energetikai vállalat raktárépületeire. Az előzetes feltételezések szerint a híd szerkezetének gyengesége okozta a leszakadást. A Corriere della Sera napilap szerint ez volt a 11. hídomlás Olaszországban 2013 óta. Áldozatok A katasztrófában 43-an vesztették életüket, 16-an megsérültek (12-en életveszélyesen). Az áldozatok többsége olasz (27 felnőtt és 4 gyermek), ezen kívül négy francia, három chilei, két albán és egy-egy kolumbiai, perui és román állampolgár van az áldozatok között. A híd közvetlen környezetében álló lakóépületek lakóit kitelepítették, ami kb. 400 embert érintett. Reakciók A híd fenntartója, az Atlantia csoporthoz tartozó Autostrade (ASPI) vállalat szerint a katasztrófa nem volt előre látható, váratlanul következett be, és a hidat a törvényi előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrizték. Az üzemeltető Atlantia társaság részvényei a katasztrófa napján 5%-ot, két nappal később 25%-ot estek. Az olasz kormány elrendelte a közúti infrastruktúra rendkívüli ellenőrzését, szigorúbb vizsgálatokkal. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök 12 hónapos szükségállapotot rendelt el Liguria régióra, illetve 5 millió eurós gyorssegélyt kapott a környék. Eduardo Rixi infrastruktúráért felelős miniszterhelyettes szerint az egész hidat el kell bontani. A katasztrófa miatt a Stazione di Genova Piazza Principe és Stazione di Genova Borzoli állomások között a vasúti közlekedést leállították. Az esemény felhívta a figyelmet az európai infrastruktúra általános állapotával kapcsolatos aggodalmakra, valamint arra, hogy Olaszországban, Franciaországban és Németországban végzett tanulmányok szerint számos híd felújításra vagy cserére szorulhat a korrózió, illetve szerkezeti károsodások miatt. Az olasz köztársasági elnök augusztus 18-án a (11.30 órakor, a katasztrófa időpontjában kezdődő) nemzeti temetés napjára országos gyásznapot hirdetett meg. Négy campaniai fiatal áldozatot Nápoly környékén már 17-én eltemettek, tiltakozásul a vétkesnek tartott állami tisztviselők által rendezett dísztemetés ellen. Az ünnepélyes gyászmisét a genovai vásár nagypavilonjában a genovai bíboros érsek celebrálta, majd a helyi muszlim imám búcsúztatta az elhunytakat, tekintettel két szintén meghalt (albán) hívére. A kardinális minden gyászoló családhoz odament, és bátorító szavakkal, gesztusokkal vigasztalta őket. A szertartás az állami, önkormányzati és a mentésben részt vevő testületek vezetőinek jelenlétében, fehér virágözönben, nagy részvét mellett folyt le. Berlingen (Eifel) Berlingen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Romániai fegyveres antikommunista ellenállási mozgalom A romániai fegyveres antikommunista ellenállási mozgalom főleg 1945-1962 között volt aktív. Az ellenállók kis, fegyveres csapatokba szerveződve rejtőzködtek, elsősorban a Kárpátokban, de Dobrudzsában is aktívak voltak. Az önmagukat gyakran hajdúkként megnevező csapatok létezését a romániai kommunista rezsim minden eszközzel igyekezett titokban tartani, illetve amit nem lehetett ellhallgatni, azt útonállók akcióinak nevezték. A szovjet- és kommunistaellenes csapatok részben a volt legionáriusokból toborzódtak, de többségükben a kollektivizálásnak ellenálló parasztokból álltak. Ezenkívül a katonaságból is többen harcoltak az ellenállásban. A CIA igyekezett a Nyugatra menekült románok közül toborozni segítséget az ellenállóknak, de a kis számú, ejtőernyővel bejuttatott embereket gyorsan elkapták, amiben valószínűleg része volt Kim Philby kémnek is, aki az angoloktól információt szivárogtatott kommunistáknak. Magyar Mannheimer Gusztáv Magyar-Mannheimer Gusztáv, Magyar-Manheimer (Pest, 1859. február 27. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 16.) magyar festő és illusztrátor. A MIÉNK és a Szinyei Merse Pál Társaság egyik alapító tagja. Életpályája Magyar-Manheimer Frigyes és Spitzer Zsófia fia. A budapesti Mintarajziskolában tanult rajzolni és festeni, majd Bécsben Hans Makart, Münchenben Wagner Sándor volt a mestere, Pestre visszaérkezve ösztöndíjjal tagja lett a Benczúr Gyula-iskolának. Műveinek stílusát a romantikus realizmus, a naturalizmus és a Makart féle dekoratív akadémizmus jellemezte és páratlan mesterségbeli tudás. Legfelszabadultabban Itáliában alkotott, legderűsebb színei ott születtek, kitűnt jó kompozícióteremtő képességével is. Tavasz c. képével szerepelt az 1910-es velencei biennálén, a képet megvásárolta a velencei Modern Képtár. Itthon Esti hangulat c. képével társulati díjat nyert, 1902-ben állami kis arany, 1912-ben nagy aranyéremmel jutalmazták. Több ízben szerepelt kollektív kiállításokon a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Képei magángyűjteményekben és a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Jeles magyar írók (Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor) műveit illusztrálta. Önarcképe a budapesti Magyar Történelmi Képcsarnokban található. Felesége Schossberger Szidónia volt. A 19-20. század fordulóján a nagybányai művésztelepen is megfordult, később a MIÉNK és a Szinyei Merse Pál Társaság alapító tagjai közé tartozott. Műveiből Budapesti külvárosi gyártelep (1893; olaj, vászon, 86 x 131 cm; Magyar Nemzeti Galéria , Budapest Favágók (c. 1911) Ismeretlen cím (olaj; 27 x 17 cm; Nemzeti Szalonban kiállított, ritka, magántulajdonban) (c. 1911) Ismeretlen cím - hátlap (olaj; 27 x 17 cm; Nemzeti Szalonban kiállított, ritka, magántulajdonban) (c. 1911) Dél-itáliai táj (olaj, vászon; 87 x 73 cm; magántulajdonban) Tópart (olaj, fa, 40 x 50 cm; magántulajdonban) Lengyel–lovagrendi háború (1309) Az 1309-es lengyel lovagrendi háború először a brandenburgiak és a lengyelek konfliktusaként indult. Mikor a Teuton Lovagrend is beavatkozott a harcba, megkaparintották Danzig városát és Kelet-Pomerániát is. Ezzel kezdetét vette a lengyel-teuton háborúk korszaka. A lengyel-teuton kapcsolat mélypontra süllyed A Német Lovagrend 1233-83-as kereszteshadjárataiban elfoglalta a porosz törzsi területeket, s még a kardtestvérek kelet-balti hódításait is megszerezte. A meghódított részek ugyan jelképesen a Szentszék birtokai voltak, ahogy azt IX. Gergely 1234-ben elismerte, de azon a lovagrend alakított ki önálló államiságot. Lengyelország támogatta eleinte a lovagrendet, hogy megszabaduljon a Balti-tenger felé vezető utat elláló poroszoktól és hogy a lovagrendet keleti, orosz és litván területek felé való hódítási törekvéseire felhasználja, de a lovagrend a Szentszék és a császárság támogatását élvezte, s a Hanza is segítette, ezért nem függött a lengyelektől és mindig külön úton járt tőlük. A 13. század végén a viszony megromlott és elindultak a kisebb összecsapások. A lovagrend expanzióját a Hanza azért támogatta, hogy egyre több termőterülethez jusson, s minél nagyobb mennyiségű gabonát szállítson a nyugatnak, amely nem rendelkezett önellátó élelmiszerrel. Palesztina elvesztése és a keresztes háborúk kudarca a lovagrend politikáját már teljesen a kelet-európai területek meghódítása felé hangolta. A széttagolt Lengyelország erre jó lehetőséget adott. A pomerán hercegség feletti vita 1295-ben Łokietek Ulászló és II. Vencel cseh király pályázott a lengyel trónra, melyet ez utóbbi uralkodó nyert. Vencel emellé Pomerellen (Kelet-Pomeránia) királyának is számított, de a kis hercegség trónját Sambor rügeni fejedelem meg akarta szerezni, ezért a tartomány védelmére a Német Lovagrendet kérte fel. A Csehország és Német Lovagrend között már régóta jó viszony volt, s ez a szövetségesi állapot hosszú időn át tartott. Vencel a magyar trón megszerzésére tett erőfeszítései miatt elvesztette Lengyelországot is. Pomerrellen Brandenburgnak kellett átadni, a lengyel trónt Ulászlónak. Háború Ulászló a Gdańsk várának élére nevezte ki Bogussa várnagyot 1309-ben, míg a várost Kázmér kujawy herceg irányította. A város polgárai nem fogadták el kinevezésüket, sem Ulászló hatalmát és a brandenburgi választót hívták segítségül, aki megtámadta Danzigot. A várat Bogussa tartotta, míg a város a németek kezébe került. A dominikánus szerzetesek azt tanácsolták, hogy hívja segítségül a teutonokat, akik közelben voltak. A lovagrendi sereg november meg is érkezett Gdańsk alá. A brandenburgiak nem ütköztek meg velük, hanem inkább visszavonultak német területre. A rendi sereg azonban körbezárta a várat és folytatta az ostromot így a konfliktus lengyel-teuton háborúvá változott. Bogussa egy ideig védte megát a lovagok támadásaitól. A várost a teutonok elfoglalták, később a vár egy része is a kezükbe jutott. Egyelőre még vártak a teljes bevétellel, mert utánpótlásra volt szülségük, rövidesen az is megérkezett és a német lovagok rohammal bevették a vár többi részét is november 13-án. A vár lengyel őrségének jelentős részét megölték, s a polgárság körében is vérfürdőt rendeztek. A tettet felpanaszolták V. Kelemen pápa előtt is, miközben a lovagok folytatták előrenyomulásukat Kelet-Pomerániában, s teljesen uralmuk alá hajtották. A brandenburgiak a soldini békében lemondtak Pomerániára támasztott igényükről és meghagyták a lovagrend kezében. A Lovagrend virágkora Nagy sikere a virágzás korát jelentette, mely csupán száz évig tartott csak. De addig is Lengyelországra komoly veszélyt jelentett agresszióvá fajuló expanziójával. Még ebben az évben új székhelye lett a lovagrendnek – Velence és Marburg után (Acre eleste után itt voltak az európai központok) –, a poroszországi Marienburg (Máriavár). Brandenburg le is mondott a kelet-pomerán területekről egy szerződésben, míg a lengyeleknek 1310-ben és a következő években is folytatniuk kellett a háborút a lovagokkal, akinek szövetségese Csehország maradt, s akivel megegyeztek a széttagolt ország felosztásában. Lásd még A Német Lovagrend háborúi Forrás Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó 2004 . Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban Ascher Oszkár Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20. – Budapest, 1965. október 25.) Kossuth-díjas magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató, kiváló művész. Életpálya Műszaki pályára készült, a BME elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult Ódry Árpádnál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is. 1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt. 1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést. Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak. Fia: Ascher Tamás rendező, 2006-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora. Színpadi szerepeiből A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3. Színdarabok Hypokritos (Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború ) Írnok ( Jean Anouilh : Euridiké) Mr. Willerspoon (Joseph Kesselring: Arzén és levendula) Roger inas ( Agatha Christie : Tíz kicsi néger) 11. számú esküdt (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember) Jégeső gróf ( Gáli József : Erős János) Ahunbajev kapitány (Valentin Katajev: Az ezred fia) Öregecske ( Babay József : Három szegény szabólegény) Müller (Szergej Mihalkov: Haza akarok menni) Horvai (Mándi Éva: Hétköznapok hősei) Karinthy Frigyes : Így írtok ti Krutyickij ( Alekszandr Osztrovszkij : Karrier) Irodalmi Színpad A Föld ébresztése (1957) Új tavaszi seregszemle (1957. április 3.) Heltai Jenő irodalmi est (1957. április 23.) A Nagyvilág irodalmi estje (1957.április 30.) Fényes koszorú (1957. május 5.) Villon és kora (1957. június 12.) Arany János : Toldi (1957. június 17.) Nagy Endre-est (1957. november 9.) Csehszlovák költők estje (1957. november 27.) Brecht emlékest születésének 60. évfordulójára (1958. január 18.) Tajtékos ég (1958. február 19.) Kínai költők estje (1958. február 21.) Régi szép idők (Gábor Andor-est) (1958. november 11.) Nyugat-est (1958. január 2.) Nagy Lajos-est (1958. február 4.) Petőfi-est (1958. március 15.) Népek barátsága (1958. május 20.) Ez a harc (1958) Az életért (1958. november 6.) Babits est (1958. február 4.) A barátság ébresztése (1959. február 11.) Majakovszkij elmondja életét (1959. február 18.) József Attila-est (1959. március 1.) Komját Aladár emlékest (1959. március 11.) Kosztolányi Dezső-est (1959. április 22.) Árad tiszta fényed (1958) Ady-est (1958. szeptember 22.) Sok téma keres egy szerzőt Szállj, költemény! (1961) Önálló estjei Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957) Ascher Oszkár előadóestje (1958) Rendezései Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság Nagy Lajos: Tanyai történet Főbb művei Beszédművészet (1937) Láthatatlan színház ( Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával , 1941) A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953) Kis szavalókönyv (1956) Tiszta szívvel. Szép versek szavalókönyve; szerk. Ascher Oszkár, Réz Pál; Móra, Bp., 1957 Előadóművész különpróba ; Móra, Bp., 1960 (Úttörő különpróbafüzetek) Minden versek titkai. Életrajzi regény ; Szépirodalmi, Bp., 1964 Irodalom Horváth Ferenc : Mosoly a pont után. Ascher Oszkár emlékére ( Új Írás , 1966. 1. sz.) Szécsi Ferenc : Költők tolmácsa ( Film Színház Muzsika , 1966. 29. sz.) Emlékezete Ma egy budapesti amatőr színház viseli nevét. Molnár Gál Péter megemlékezése születésének 100. évfordulóján. Francia vizsla A francia vizsla a kontinens legrégebben ismert vadászkutyája, amely a francia vizsla alaptörzse. Alkalmazása Kifinomult a szaglása, ezért vadászatra használják. Könnyen betanítható nyomozói munkára is, sőt alkalomadtán kitűnő retriever, megkeresi, elhozza a sebzett és megölt vadat. Külleme, és jelleme Marmagassága 56-60 centiméter, testtömege 25-32 kilogramm. Szőrzete rövid, lesimuló, a fejen és a fülön finomabb. Fej formája hasonlít a magyar vizsláéhoz, elég tekintélyes, koponyája ovális és enyhén domború. Stopvonala nem kifejezett. Ajkai lelógók, az orra gesztenyebarna, széles orrnyílásai tágak. Füle középmagasan tűzött, a szem magasságában rálóg a fejre, vége lekerekített. Szeme jól nyitott, gesztenyeszínű vagy sötétsárga. Nyaka inkább hossz, felső részén diszkrét, sűrűbb szőrzetű "gallér" van. Mellkasa széles, mély, oldala nem túlzottan domború. Háta széles, egyenes, ágyéka rövid és izmos, fara rövid és enyhén lejt. A farka leggyakrabban kurtított. Eredete Francia fajta, a Pireneusok vidékén tenyésztették ki. Utódlás Másfél éves korától ivarérett. Általában 5-7 utódot hoz a világra. Rendes, gondoskodó szülő. A kölykökön már játék közben felfedezhetőek a vadászat hajlamai. Rokon fajták Magyar vizslák, Német vizslák, Olasz vizslák Jellemzői Fajtajellemző: vadászkutya. Marmagasság: 56–65 cm, kicsi: 47–56 cm. Testtömeg: 25–32 kg., kicsi: 18–25 kg. Táplálékigény: 1585 g/nap. Színválaszték: Fehér, gesztenyeszínű foltokkal vagy pöttyökkel. Alomszám: 5-7 kölyök. Várható élettartam: 10-14 év. Forrás Vadallatok.hu Omurtag bolgár kán Omurtag (bolgárul: Омуртаг), (? – 831) bolgár kán (815 – 831), a dunai Első Bolgár Birodalom uralkodója. Krum fiaként született, és nagybátyja, Dicsevg halála után jutotta trónra. 817-ben V. León bizánci császárral 30 évi fegyverszünetet kötött, így képes volt figyelmét nyugatra irányítani. 827-ben elfoglalta a frankoktól a mai Szerémséget és Dél-Magyarország egy részét: ez a föld a bolgárok kezén maradt a magyarok bejöveteléig. Omurtag a kereszténység első terjesztőit országában keményen üldözte és Mánuel drinápolyi érseket, három más püspököt, valamint 374 keresztény foglyot egy napon megöletett. Magyar Mickiewicz Társaság tagjai Ez a lista az 1929 és 1949 között működött, az irodalom és a kultúra terén a lengyel-magyar kapcsolatok fejlesztését célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak a nevét tartalmazza. A tagok száma, illetve a tagoknak az irodalomban, művészetben, tudományban és közéletben játszott szerepe miatt a Társaság mindmáig a legjelentősebb hazai lengyel szervezet. A Társaság alapszabálya szerint a tagok száma egyidejűleg legfeljebb 60 lehetett. A tagság a működés két évtizede alatt jelentősen cserélődött, de főképp a II. világháborút követő rendszerváltás során. Néhány személy nem ismert a tagok közül, csupán a neve maradt fenn. A Társaság irattára a háborúban megsemmisült, a rekonstruált taglistában 144 név szerepel. Kin Ping Meh A Kin Ping Meh német rockzenekar, amely Mannheimban alakult és 1970 és 1977 között működött, majd 2005-ben újjászerveződött. Progresszív rockot és hard rockot játszanak. Tagok Jelenlegi tagok Geff Harrison - ének Gagey Mrozeck - gitár Alan "Joe" Wroe - basszusgitár Frieder Schmitt - dob Korábbi tagok Werner Stephan - ének Joachim Schafer - gitár, zongora, háttérvokál Fritz Schmitt - orgona, zongora Torsten Herzog - basszusgitár Kalle Weber - dob Albumaik Kin Ping Meh (1971) No. 2 (1972) III (1973) Virtues And Sins (1974) Concrete (1976) Kin Ping Meh (1977) Hazy Age On Stage (1991) Chorenei Mózes Chorenei Mózes (örményül: ������ ��������, Movses Chorenazi, tudományos transzliterációkban Movsēs Xorenac‘i; Kr.u. V. század) késő ókori örmény történetíró volt. Örményországban a legfontosabb történetírók között tartják számon, és az örmény történetírás megalapítójának. Élete Saját elmondása szerint Mózes Szent Meszrop tanítványa volt, és mestere művének lejegyzésével foglalkozott a Bagratida herceg Izsák (Sahak) kérésére, aki 482-ben csatában elesett. Néhány kutató úgy tartja, hogy a hagyománnyal ellentétben nem Mózes a híres és jelentős mű "Örményország története" szerzője. Ennek ellenére senki sem kételkedik abban, hogy Choreni Mózes valóban létező személy és az örmény egyház fontos alakja volt. Pharp Lazarus alapján igazolt, hogy az V. században tevékenykedett egy örmény püspök, aki különleges tehetségű író is volt. Choreni Mózes költőként, nyelvészként is ismert volt. Szó esik egy Khorenből származó (örmény) hazafiról, akit Mesrop, az örmény irodalom alapítója Edesszába, Bizáncba, Alexandriába, Athénba és Rómába küldött tanulni és művelődni. Hazatérése után ő pedig segített Mesropnak a biblia örményre fordításában. Születésnapja ismeretlen, de a fentebb leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy a IV. század vége felé látta meg a napvilágot, halálát ennek megfelelően az V. század utolsó negyedére szokás tenni. Geoffrey Hornby Sir Geoffrey Thomas Phipps Hornby (Winwick, Lancashire, 1825. február 10. – London, 1895. március 3.) angol tengernagy. Élete Már 12 éves korában kezdte pályáját az angol hajóhadon, és 1875-ben helyettes tengernagy lett. 1878-ban (a török-orosz háború idején) a Marmara-tengerbe küldött angol hajóhadat vezényelte és azzal volt megbízva, hogy az oroszok előnyomulása esetén Konstantinápolyt fedezze. 1881-től 1884-ig a greenwichi tengerészeti iskola igazgatója volt. 1893-ban a Times-ban közzétett levélben az angol flotta elégtelen létszámát és hiányait kifogásolta. Forrás Bokor József (szerk.). Hornby, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Lengyel–szovjet háború A lengyel–szovjet háború (a lengyel történetírásban lengyel–bolsevik háború) Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna, valamint a Második Lengyel Köztársaság és az Ukrán Népköztársaság, négy újonnan született állam között zajlott az első világháború utáni Európában. A háború az egyre terebélyesedő konfliktus végeredménye lett. Lengyelország, amely a felosztásokat követően visszanyerte államiságát, meg akarta védeni azokat a területeket, amelyeket tőle egyszer már elvettek, a szovjetek célja pedig az Orosz Birodalom által ellenőrzött területek megtartása volt, amelyek felett a világháború alatt elvesztették uralmukat. Mind a két oldal saját magát tekinti győztesnek: a lengyelek azt állítják, sikeresen megvédték államukat, míg a szovjetek a lengyelek 1920-as keleti támadásának visszaverése miatt tekintik magukat a győztesnek. A versailles-i békeszerződés nem rendezte a Lengyelország és Oroszország közötti határokat, ennek megállapítását több, a háborút követő esemény hátráltatta. Ezek közé tartozik az 1917-es orosz forradalom, az orosz, a német és az osztrák birodalom szétesése, az oroszországi polgárháború, a központi hatalmak kivonulása a keleti frontról, valamint Ukrajna és Fehéroroszország függetlenedési igénye. Lengyelország államfője, Józef Piłsudski elérkezettnek látta az időt, hogy a keleti határokat, amennyire csak tudja, kitolja, hogy ezt követően meg tudja alkotni a lengyel vezetés alatt álló államok föderációját, a Międzymorzét. Ez Közép- és Kelet-Európa nagy részét egybeolvasztotta volna, s így megakadályozta volna mind a német, mind az orosz imperializmus feléledését. Lenin Lengyelországban látta a hidat, ami összeköttetést biztosít más kommunista mozgalmakhoz, amelyek segítségével el tudja terjeszteni Európában a kommunista forradalmakat. 1919-re már a lengyel hadsereg ellenőrizte Nyugat-Ukrajna nagy részét, miután megnyerte a lengyel–ukrán háborút; a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság sikertelenül próbált meg független államot létrehozni, mert erre a területre mind az ukránok, mind a lengyelek igényt tartottak. Ezalatt Oroszországban, az ott folyó polgárháborúban a bolsevikok elkezdték átvenni az irányítást, és elkezdtek nyugatra terjeszkedni, az igényelt területek irányába. 1919 végére világos frontvonal kezdett kirajzolódni. A két fél közötti határon nyílt harc indult, miután Piłsudski serege 1920 áprilisában betört Ukrajnába. Itt egy hevenyészve összeállt, mégis ütőképes csapattal találta magát szemben, amely hirtelen rajtaütött. Ekkor a szovjet csapatok a lengyel erőket egészen a fővárosig, Varsóig visszaszorították. Ezalatt erősödtek a nyugati félelmek, hogy a szovjet csapatok elérik a német határt, és veszélyeztetik a nyugati hatalmak érdekeit. A nyár közepén Varsó eleste már biztosnak látszott, de augusztus közepén a lengyel erők váratlan győzelmet arattak a varsói csatában. 1920. szeptember végén a lengyelek újabb győzelmet arattak a nyemani csatában. Amikor keleten a lengyelek erői mellé állt a hadiszerencse, a szovjetek kérték, hogy kössenek békét, és a háború 1920 októberében tűzszünettel ért véget. A hivatalos békeszerződést 1921. március 18-án Rigában írtak alá, amely a vitatott területeket elosztotta Lengyelország és Szovjet-Oroszország között. A háború nagymértékben meghatározta a két világháború közti lengyel–szovjet határt. Nevek és dátumok A háborút számos néven emlegetik. Talán a lengyel–szovjet háború a legelterjedtebb, azonban ez félrevezető, mert a Szovjetunió csak 1922 decemberében jött létre. Ebben a háborúban a másik fél Szovjet-Oroszország volt. Az alternatív elnevezések közé tartozik az orosz–lengyel [vagy lengyel–orosz] háború 1919-20/21, hogy megkülönböztessék a régebbi háborúktól. Hívták még lengyel–bolsevik háborúnak is. Ez a második megnevezés (vagy csak egyszerűen az, hogy bolsevik háború (lengyelül Wojna bolszewicka)) sokkal népszerűbb a lengyel forrásokban. Néhány lengyel forrás 1920-as háborúnak nevezi. A másik vitatott kérdés a háború kezdetének és végének dátuma. Például az Encyclopædia Britannica az 1919–1920-as dátummal kezdi cikkét, de később a következőket mondja: Bár már voltak összetűzések a két ország között 1919-ben, a háború akkor kezdődött, amikor a lengyel államfő, Józef Piłsudski az ukrán nacionalisták vezetőjével, Szimon Petljurával szövetkezett (1920. április 21.) és egyesített erővel próbálták meg lerohanni Ukrajnát, és május 7-én el akarták foglalni Kijevet, míg a lengyel Internetowa encyklopedia PWN több történészhez, például Norman Davieshez hasonlóan – egyértelműen 1919-et tekintik a háború kirobbanásának éveként. A befejezés éve is kétséges. Vagy 1920, vagy 1921. Ez a bonyolultság onnan ered, hogy a tűzszünetet már 1920-ban megkötötték, a háborút hivatalosan lezáró szerződést viszont, csak 1921-ben írták alá. Míg az 1919-es eseményeket csak kiterjedt konfliktusként lehet leírni, 1920-ra már mindkét fél érzékelte, hogy rendes háborúba keveredett. Az 1919-es összetűzések szoros kapcsolatban álltak az egy évvel később kirobbant háborúval. Az 1920-as történések az 1919-es események logikus következményei, melyeket nem lehetett előre látni. Előzmények Az első világháború következtében drámaian megváltozott Közép- és Kelet-Európa térképe. Németország terve, miszerint bábállamot hoz létre, ugyanúgy nem valósult meg, mint Oroszországé, amely a birodalom bukása után forradalomba és polgárháborúba süllyedt. Sok nemzet látott ekkor lehetőséget a függetlenedésre, de nem voltak eléggé felkészültek a véghezvitelére. Oroszország úgy tekintett ezekre a területekre, mint rebellis orosz provinciákra, amelyek veszélyesek az ország biztonságára, de ő is képtelen volt időben reagálni. Az 1918-as nagy-lengyelországi felkelés sikerét követően, az 1795-ös három részre osztás után Lengyelország ismét elnyerte önálló államiságát. 123 évvel azelőtt három szomszédos birodalom felosztotta egymás között. Az ország Második Lengyel Köztársaság néven született újjá, s határait kicsit kibővítette. Lengyelország nem volt egyedül az új államok megalkotásának lehetőségeivel, s a velük szembesülő problémákkal. Valójában minden új ország határvitákba és összetűzésekbe keveredett. Románia Erdély miatt Magyarországgal, Jugoszlávia Fiume miatt Olaszországgal, Lengyelország Teschen miatt Csehszlovákiával, a németekkel Posen és az ukránokkal Kelet-Galícia miatt. Az ukránok, lettek, litvánok, észtek egymással és az oroszokkal, akik szintén megosztottak voltak. A terjedő kommunizmus miatt, ami a müncheni, a berlini, az eperjesi kommunista felkelésekben és a Magyarországi Tanácsköztársaságban öltött testet, Winston Churchill a következőt mondta: „Az óriások háborúja befejeződött, a törpéké elkezdődött.” A lengyel–szovjet háborún kívül az összes többi határvillongás rövid életű volt. A lengyel–szovjet háború inkább a sors mintsem a tervezettség eredményeként lett olyan, amilyen. Sem Szovjet-Oroszország, sem az újonnan alapított Második Lengyel Köztársaság nem akart ilyen hosszú ideig elnyúló háborúba keveredni. Lengyelország, amelynek területén áthúzódott az első világháború frontvonala, politikailag labilis volt. Épp csak megnyerte a Nyugatukrán Népköztársaság ellen vívott harcát, és máris konfliktusba került Németországgal (sziléziai felkelések) és Csehszlovákiával (lengyel csehszlovák határviták). Azonban a nyugatiak figyelmét lekötötte a forradalmi Oroszországban folyó eseménysor, s azon gondolkodtak, hogy közbe kell-e avatkozniuk. Az 1919 februárjától, az első összecsapások után még majdnem egy évnek el kellett telnie, hogy mindkét fél belássa: már valódi háború résztvevői. 1919 elején Oroszország új kommunista kormányának vezetőjét, Lenint felbátorította a Vörös Hadsereg polgárháborús győzelme a fehér oroszok és nyugati szövetségeseik felett, és nagyobb optimizmussal kezdte szemlélni a forradalom jövőjét. A bolsevikok a proletárdiktatúra szükségességét hangsúlyozták, és világméretű kommunista társadalom szükségessége mellett érveltek. Titkolt céljuk az orosz és a német forradalom összekapcsolása és egyéb nyugati kommunista szervezetek támogatása volt. Ennek érdekében Lengyelország volt az a híd, amin a Vörös Hadseregnek át kellett haladnia, hogy ezt megvalósítsa. Lenin célja az volt, hogy breszt-litovszki békével átengedett területek feletti ellenőrzést visszaszerezze, beszivárogjon a határokon, és Lengyelországban is szovjet kormányt állítson fel, majd elérje Németországot, ahol elképzelései szerint szocialista forradalom tör ki. 1919 nyarának végére a szovjetek megpróbálták átvenni a hatalmat Ukrajna nagy része felett, a kormányt Kijevből ők akarták irányítani. 1919 elején szintén létrehozták a Litván–Fehérorosz Köztársaságot. Ez a kormány nagyon népszerűtlen volt, a terrorizmus valamint az élelem és egyéb javak a hadsereg számára való rekvirálása miatt. Erre csak a kijevi offenzíva visszaverése után került sor, bár néhány szovjet vezető a háborúban a forradalom nyugatra történő terjesztésének eszközét látta. Valójában a bolsevikok a következőt állították: A lengyel–szovjet háború megindulása előtt a lengyel politikusokra nagy hatással volt az akkori államfő, (Naczelnik państwa), Józef Piłsudski meg akarta dönteni az orosz vezetést, és lengyel vezetésű államot akart felállítani a független, más birodalmaktól elszakadt területekből, mint Litvánia, Ukrajna és más közép-kelet-európai országok. Az új föderáció neve Międzymorze Föderáció lett volna. Ennek az újonnan létehozandó uniónak az lett volna a legfőbb célja, hogy ellensúlyt biztosítson bármilyen potenciális gyarmatosítási lépéssel szemben, amelyre Németország és Oroszország részéről lehetett számítani. Piłsudski a következőkkel érvelt: „Független Ukrajna nélkül nem lehet független Lengyelország”, de sokkal jobban érdekelte az, hogy Ukrajnát csatolják el Oroszországtól, semmint az ukránok jóléte. Nem habozott fegyveres erőket bevetni hogy megpróbálja Lengyelország területét Galícia és Volhinia felé kiterjeszteni, s így megsemmisíteni az ukrán önrendelkezési törekvéseket a Nyugati-Bugtól északra fekvő területeken, ahol jelentős számú lengyel kisebbség lakott, leginkább a Lwówhoz hasonló városokban, Lengyelország jövőjéről szólva Piłsudski a következőket mondta: „Minden, amit nyugaton nyerhetünk, az antanton múlik. Azon, hogy mekkora nyomást gyakorol Németországra. Míg keleten vannak kinyíló és bezáródó ajtók, és minden azon múlik ki és milyen erővel próbálja meg kinyitni őket”.” A lengyel keleti terjeszkedési terv az ő haderejükkel több mint megvalósíthatónak tűnt. Azonban Lengyelországnak nem állt érdekében a nyugatiakkal közösen beavatkozni az orosz polgárháborúba, sem az, hogy magát Oroszországot elfoglalja. Hadműveletek 1919 Káosz Kelet-Európában 1918-ban a német hadsereg Max Hoffmann vezetésével elkezdett nyugati irányba visszavonulni. A központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Török Birodalom, Bulgária) által elhagyott területeken konfliktus tört ki a németek által alapított, a maguk erejéből fejlődött helyi kormányzatok és a bolsevikok között, akik be akarták kebelezni ezeket a területeket Szovjet-Oroszországba. Ennek eredményeképpen majdnem egész Kelet-Európát a káosz jellemezte. 1918. november 18-án a szovjet legfelsőbb katonai vezetés utasította a Vörös Hadsereg nyugati részlegét, hogy a német csapatok Ober Ost-i kivonulását követően kezdjék meg a nyugati hadműveleteket. A fő cél az volt, hogy amekkora területet csak lehet, helyi erőforrásokkal védjenek meg. Csakhogy ezekre a területekre az újonnan született lengyel állam is igényt tartott, és a lengyelek is bevonultak a kiürített területekre. Itt több kisebb összecsapás történt a lengyel és a szovjet csapatok között. 1919 elején a lengyel – orosz háború mondhatni véletlenül tört ki, mindenféle, a felelős kormányok által adott utasítás nélkül, amikor egy önszerveződő lengyel alakulat Vilnában a Litván–Fehérorosz SZSZK-ban megütközött a bolsevik hadsereggel, mindketten a saját kormányuk területét védendő. Végeredményben a sokkal szervezettebb szovjet seregek leverték az ellenállókat, és nyugat felé szorították őket vissza. 1919. január 5-én a Vörös Hadsereg majdnem teljesen zavartalanul elérte Minszket, és véget vetett a rövid életű Fehérorosz Népköztársaság történelmének. Ugyanakkor egyre több és több lengyel önvédelmi egység bukkant fel Fehéroroszországban és Litvániában (többek között a Litván és Fehérorosz Önvédelmi Erő), és a bolsevistaellenes helyi csoportokkal közösen több helyi összeütközést provokáltak ki. Az újonnan alakult lengyel hadsereg elkezdte keletre küldeni első egységeit, hogy segítsék az önvédelmi erőket, míg Oroszország saját csapatait nyugatra küldte. 1919 tavaszán a szovjetek sorozással 2 200 000 főre növelték a Vörös Hadsereg állományát. Egy részüket nyugatra küldték, más részük belföldön harcolt a fehér lázadók (pl. Anton Gyenyikin) ellen. A nyugati hadseregnek februárban csak 46 000 tagja volt. Ugyanekkor a teljes lengyel hadsereg létszáma 110 000 fő volt, majd áprilisban 170 000, amiből 80 000 volt hadra fogható. 1919 szeptemberében a lengyelek létszáma már 540 000 volt, amiből 230 000 a szovjet fronton harcolt. Február 14-ére a kelet felé haladó lengyel hadsereg megerősítette állásait Kobryń, Prużany és a Zelvjanka folyó valamint a Nyeman vonalánál. Mosztinál az első szervezett lengyel csoportok összetalálkoztak a felszerelt Vörös Hadsereggel, ahol a bolsevik egységek lövés nélkül győztek. Lassan elkezdett kialakulni a frontvonal Litvániától Fehéroroszországon át Ukrajnáig. A háború közvetlen előzményei A március 5-én a lengyelek elfoglalták Pinszket és elértek Lidához. Április 16-án megkezdték a támadást, amelynek célja a Vilna elfoglalása volt. Meghódították Lidát, Navahrudakot, Baranavicsit, Vilnát, azután Minszket, Babrujszkot és Bariszavot. Északon a lengyeleknek sikerült felvenni a kapcsolatot a lett hadsereggel. 1920. januárjában elfoglalták Daugavpilst, amelyet átengedték a letteknek. 1919. szeptemberében a lengyelek feltörték az orosz rejtjelet, ami jelentősen megkönnyített a lengyel fővezérnek, Józef Piłsudski marsallnak, a döntéshozatalt. A Vörös Hadsereg 1919 nyarán szorongatott helyzetbe került a fehér tábornok, Anton Gyenyikin támadása miatt. A francia diplomácia felszólította Piłsudskit, hogy támogassa a tábornok bolsevikellenes hadjáratát, ám az államfő a lengyel érdekeket tartotta szem előtt. A lengyel érdekek pedig Gyenyikin ellen szóltak, hiszen a tábornok 1919 augusztusában kereken kijelentette, hogy a lengyelek a leendő fehér Oroszországban legfeljebb autonómiát kaphatnak. Piłsudski ezért üzenetet küldött a bolsevik vezetőknek, hogy amennyiben a szovjet csapatok néhány kilométerrel visszavonulnak, felhagynak a lengyel katonák közti agitációval, és a Szimon Petljura (Az Ukrán Népfront vezére) elleni támadással, akkor a lengyelek irányából nem kell támadástól tartaniuk. A bolsevikok így az ukrán frontról átdobott csapatok segítségével megverték Gyenyikin hadait. Válaszul a bolsevikok megajánlották Lengyelország függetlenségének feltétlen elismerését és elvileg a keleti határnak azt a formáját, amely megfelelt a lengyeleknek. Piłsudski később azt állította, hogy az a célzatos lengyel tétlenség dönthetett az orosz polgárháború eredményéről. December folyamán a vörösök a fehérek ukrajnai erőit üldözve bevonultak Kijevbe. Ám ezzel nem csak Gyenyikint gyengítették meg, hanem Petljurát is kiűzték az országból, ami a lengyelek kívánságával ellentétes volt. Lengyelországot azonban a szovjet csapatok nem támadták meg, sőt Lenin 1919. december 22-én békeajánlatot tett Varsónak. Ezt 1920. január 28-án megismételték. Az ajánlatban az állt, hogy a szovjet kormány elismeri a független Lengyelországot, elfogadja a fehérorosz és ukrán frontokat határnak, és nem köt Lengyelország ellen irányuló egyezményt senkivel. Ezzel gyakorlatilag felosztották volna egymás között Belorussziát és Ukrajnát. Ezen tervezet elfogadása esetén Lengyelország területe 388 000 km²-rel nagyobb lett volna, mint amekkora végül a rigai béke nyomán lett, másrészt viszont jelentős nem lengyel etnikumú népcsoportok kerültek volna Lengyelország határain belülre. Egyes történészek szerint Szovjet-Oroszország így akarta meghálálni Lengyelországnak a gyenyikini polgárháború alatt tanúsított semleges magatartását. Azt, hogy volt is miért hálásnak lenni, az mutatja, hogy Gyenyikin élete végéig a lengyeleket hibáztatta vereségéért, sőt még a Vörös Hadsereg egyik legtehetségesebb tábornoka, a Lengyelország elleni háborút is irányító Mihail Tuhacsevszkij is úgy fogalmazott 1923-ban, hogy „Ha a lengyel kormány meg tudott volna alkudni Gyenyikinnel”, akkor a háború „számunkra jóval rosszabbul végződhetett volna: nehéz is lett volna megjósolni a végeredményt.” Mások – köztük Piłsudski is – ezzel szemben azon az állásponton voltak és vannak, hogy ezzel csak időt akart nyerni a szovjet vezetés, amíg rendbe szedi kifulladt csapatait és megfelelő fegyverzettel látja el őket, illetve amíg leveri Gyenyikin erőinek maradékát, és az újabb támadást indító, franciák által támogatott tábornokot, Pjotr Vrangelt. Erre utalt az is, hogy Lev Trockij 1920 januárjában határozottan kijelentette, hogy a burzsoá Lengyelországot le kell rombolni, illetve Borisz Saposnyikov, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének helyettese haditervet dolgozott ki Lengyelország ellen. Az ukrán fronton négyszeresére növelték a szovjet hadosztályok számát, és Lenin is a háború mellett foglalt állást. Piłsudski visszautasította a béketervezetet, és Varsó készülni kezdett a háborúra. Hogy szövetségest szerezzenek, tárgyalásokat kezdeményeztek Petljurával. Az ukrán vezető segítségével akarták a saját pártjukra állítani az ukrán lakosságot. Ezért 1920 április 21-én politikai megállapodást kötöttek, amelyben a lengyel fél elkötelezte magát az ukrán függetlenség és önálló állami lét mellett, cserébe viszont Petljura örökre lemondott Kelet-Galíciáról. Ezt követte április 24-én a katonai egyezmény, amely rögzítette, hogy a felek a jövőben szövetségesnek tekintik egymást. Ezen diplomáciai előkészületek után Piłsudski elérkezettnek látta az időt arra, hogy megtámadja Szovjet-Oroszországot. 1920 - A háború eseményei A lengyel támadás Piłsudski 1920. április 25-én indította el csapatait Kijev ellen. Célja az volt, hogy a szovjet hadsereget ütközetre kényszerítse, és legyőzze még Kijev előtt, így a szovjetek harci szellemét megtörve érjen el tartós békét. A Vörös Hadsereg kitért az összecsapás elől. A lengyel hadsereg gyorsan elfoglalta Zsitomirt, Vinnicját és Csernobilt megközelítette a Dnyepert a Pripjaty torkolatánál. Május 7-én Piłsudski erői ellenállás nélkül tudtak bevonulni a fővárosba. Míg a lengyel társadalom a győzelmet ünnepelte, addig az orosz nép tragédiaként élte meg Kijev elvesztését. A bolsevik vezetők felhívással fordultak a régi cári tisztekhez, hogy csatlakozzanak a Vörös Hadsereghez, amelynek hatására a szovjet hadseregben közel megduplázódott a volt cári tisztek száma, ez a Vörös Hadsereg ütőképességét nagyban megnövelte. Míg a szovjet vezetés joggal számított az orosz népben felébredő nacionalizmusra, addig az ukránok sem lelkesedtek a lengyel megszállásért, csak tudomásul vették az eseményeket. A lengyelek így nem tudták feltölteni csapataikat lelkes ukrán önkéntesekkel – ennek ellenére, a lengyel főparancsnokság arra törekedett, hogy az ukrán népesség ne megszállásként élje meg a lengyel jelenlétet: pl. csak az ukrán zászlókat engedte meg kitűzni a hivatalos épületekre, a lengyel zászlókat pedig csak azokra, amelyekben a lengyel parancsnokságok voltak. Jelentősebb szovjet ellenerő május 14-én indult Fehéroroszország felé Mihail Tuhacsevszkij vezetésével, de még 6-án Szemjon Bugyonnij 1. Lovashadserege megkezdte az átkelést a Dnyeperen Jekatyerinoszlavtól északra. Június 11-éig elfoglalta Zsitomirt, Rivnét és Kijevet. A július 4-én induló szovjet offenzívát a lengyelek már nem bírták feltartóztatni – a hónap első napjaiban vissza kellett vonulniuk kb. 300 km-t nyugatra. Ekkor írta Tuhacsevszkij a híres hadparancsát: „Az egyetemes forradalom sorsa nyugaton dől el, a fehér Lengyelország holttestén át vezet az út a világégéshez. A mi bajonettjeink hoznak majd boldogságot és békét az emberiségnek. A támadás órája eljött. Nyugatra! Vilnába, Minszkbe, Varsóba, előre!” Tuhacsevszkij felelevenítette a novemberi felkelés ellen harcoló tábornokok taktikáját, ennek révén már július végén az orosz haderők a Bug vonalánál álltak és elfoglalták Brześćet. Augusztus 10-én a front elérte Ciechanówot és Siedlcét. Az oroszok biztos voltak, hogy Varsó nemsokára elesik – hiszen már 90 km-re megközelítették a lengyel fővárost – és a Vörös Hadsereg egyesül a kommunista forradalmi erőkkel Németországban. Az európai közvélemény Az európai közvélemény a lengyel–szovjet háborúról nagyon kedvezőtlen volt Lengyelország számára. 1920 júliusában sok európai országban sztrájkoltak és lengyelellenes sajtópropaganda terjedt el – mindkettőt a Komintern hangolta egybe. Az angol, francia, csehszlovák és német munkások úgy hitték, hogy Oroszországban megszületett az igazi munkáshatalom és igazságos szocializmus, Lengyelország pedig ellene van a „munkások közös ügyének”. Csehszlovákia, kihasználva a Lengyelország nehéz helyzetét, elfoglalta a Tescheni-Szilézia nyugati részét (Zaolzie), ahol pedig többségben lengyelek éltek (lásd Lengyel–csehszlovák háború). A cseh vasutasok megállították Břeclavban a Lengyelországba irányuló francia fegyverszállítást; hamarosan a csehek, a szovjet Oroszországgal való jó kapcsolatokra számítva és arra, hogy Lengyelország belebukik a háborúba, így nekik sikerül baj nélkül megtartaniuk Zaolziét, akadályozták a nyugatról érkező hadianyagok szállítását Lengyelországba. A kritikus helyzetben lévő lengyel kormány az antant segítségét kérte. A spai konferenciára utazó Władysław Grabski lengyel miniszterelnököt azonban az antant küldöttek (különösen David Lloyd George brit miniszterelnök) nem szövetségesnek kijáró fogadtatásban részesítették, hanem kikötötték, hogy csak akkor segítenek neki fegyverszünetet kötni, ha elfogadja a határok kérdésében a világháborúban győztes országok küldötteiből álló Legfelsőbb Haditanács döntését. A lengyel miniszterelnök kényszerből belement az alkuba, így az antant jelölhette ki a lengyel–csehszlovák határt a vitás területeken – Tescheni-Sziléziában, Szepesben és Árvában – anélkül, hogy népszavazást szervezett volna (ezt előzőleg kérték a lengyelek). Különösen a Tescheni-Sziléziában az eredmény a lengyeleknek határozottan kedvezőtlen volt, hiszen habár Lengyelország megkapta a terület csaknem felét, de az értékes iparvidék és szénmedence mind a cseheknek jutottak. Lengyelország tekintettel a kritikus hadászati helyzetre, ideiglenesen beleegyezett a határkérdés ilyen megoldásába. Az angol külügyminiszter, George Curzon felszólította a szovjet kormányt a hadműveletek befejezésére, és a Suwałki–Białystok–Bug vonal országhatárként való elfogadására. Ezt “Curzon-vonalnak” kezdték nevezni (a második világháború után ez lett az alapja a jelenlegi keleti lengyel határ kijelölésére). Moszkva azonban határozottan elutasította az angol döntőbíróságot, és kijelentette, hogy csak Varsóval hajlandó tárgyalni. Azonban olyan feltételeket szabtak a lengyel államnak, hogy annak elfogadása gyakorlatilag öngyilkossággal ért volna fel, ezért a lengyel vezetés is a háború folytatása mellett tette le a voksát. Hasonló kedvezőtlen volt lengyel szempontból a német kormány viselkedése. 1920 augusztusában a német dokkmunkások Danzig Szabad Városban (az adott helyzetben Lengyelország egyetlen kapcsolata a világgal) megtagadták azoknak a hajóknak a kirakodását, amelyek segítséget hoztak Lengyelországnak. Emiatt a kirakodásban a Danzigban állomásozó brit katonáknak kellett részt venniük. Az egyetlen ország, amely segítséget ajánlott a bolsevikok által megtámadott Lengyelországnak, Magyarország volt. A magyarok 30 ezer lovast és fegyvert akartak küldeni, de azt a csehek nem engedték át. Végül Románia beleegyezése révén Magyarország saját szerelvényével elszállította Lengyelországba a lőfegyvereket, muníciót és pótalkatrészeket. Varsói csata Augusztus 13-án elkezdődtek azok a hadműveletek, amelyeket a történészek varsói csatának hívnak. Valójában a hadműveletek nagyon nagy területet foglaltak magukba, a Lublin környékétől (Wieprz folyó az északkeleti Mazóvián keresztül Toruń környékéig. Ezen a napon két orosz hadosztály megindult Varsó felé északkeletről és bevette Radzymint (város kb. 25 km északkeletre Varsótól). A lengyel csapatok feltartóztatták őket, a csata kibontakozott és egészen augusztus 15-éig tartott, amikor a lengyelek visszaszerezték Radzymint. Gyakran csak ezt a csatát értik „varsói csata” alatt a történészek – mert ez csak 10 km-re történt Varsótól és a harcok nagyon elkeseredett voltak (különösen augusztus 15-én). Włocławek és Toruń között Jevgenyij Szergejev és Gaja Gaj csapatai kezdtek átkelni Visztulán, hogy megközelítsék Varsót nyugatról (a novemberi felkelés ellen harcoló tábornokok taktikáját követték ebben). A hadseregnek második feladata Kelet-Pomeránia elfoglalása volt. A bolsevikok Németországnak akarták azt átadni, hogy a németek össze tudják kapcsolni Kelet-Poroszországot az államuk többi részéivel. Így akarták a bolsevikok elérni a német nacionalisták támogatását. Az aggasztó hírek arra bírták rá Piłsudski főparancsnokot, hogy megtámadja a Wieprz folyótól kiindulva augusztus 16-án Tuhacsevszkij csapatainak oldalát. Ebből a célból összevonta a csapatok egy részét Lwówból, amelyet Szemjon Bugyonnyij lovashadserege támadott meg. A lwówiak sikerrel verték ezt vissza (lásd lejjebb) és így Tuhacsevszkij csapatai számára óriási meglépetést okozott, amikor már a következő napon a lengyel erők szétzúzták az ellenfelet és elérték a Biała Podlaska – Siedlce – Varsó vonalat. Ezután Piłsudski átcsoportosította a hadseregét és utasítást adott, a szovjeteket oly módon üldözni, hogy azok ne tudjanak visszavonulni. Ez csak részben sikerült, mert két orosz hadsereg mégis elmenekült Oroszország felé. A Włocławek és Toruń környékén harcoló csapatokat sikerült elvágni a többi szovjet erőtől, így azok Németországba (Kelet-Poroszországba) menekültek, ahol internálták őket. A varsói csatát gyakran „visztulai csodának” hívják – különösen a radzymini részét – a „marne-i csodához” hasonlóan, amikor 1914. szeptemberében a franciák visszaverték a németeket, akik csaknem elfoglalták Párizst. A „csoda” szó rámutat egy isteni beavatkozásra, amely a vallásos emberek hite szerint tényleg megtörtént, mert augusztus 15-ére, amikor a legnehezebb harcok folytak Radzyminnál, fontos egyházi ünnep esik: Mária mennybemenetele. Augusztus 15-e ma nemzeti ünnep, a Lengyel Hadsereg napja. Lwów védelme és a további harcok Amikor a szovjet Nyugati Front Tuhacsevszkij parancsnoksága alatt megtámadta Varsót, a Délnyugati Front Alekszandr Jegorov parancsnoksága alatt (ahol Joszif Sztálin politikai biztos volt) Lwówot támadta. Közvetlenül Szemjon Bugyonnij lovashadserege támadott. Ebben az időben a lengyelek kivonták hadseregük egy részét, hogy megerősítsék a Tuhacsevszkijt támadó csapatokat. Végeredményben így Lwówot csak három lengyel hadosztály védte, két orosz hadsereg pedig támadta. 17-én a lwówi önkéntesek zászlóalja megállította Bugyonnij lovashadseregének közvetlen támadását. Egy egész álló napig sikeresen tartóztatta fel a bolsevik erőket, de 330 harcosukból 318 elesett, s ezért ezt a csatát „Lengyel Thermopülének” nevezték el. További két nap eltelte után Bugyonnij abbahagyta Lwów ostromát és irányt vett Lublin felé, hogy segítsen Tuhacsevszkij hadseregének a varsói csatában. Augusztus 16–18-a között a Lengyel Hadsereg ellentámadása már Tuhacsevszkij Nyugati Frontját zúzta szét – így, a lovashadserege műveletei elkéstek. Minden egyes nap, amelyen a lovashadsereg el volt foglalva a Lwówért folyó harcokkal, nélkülözhetetlen volt a lengyel győzelem számára a varsói csatában. Władysław Sikorski ezredes parancsára Bugyonnij lovashadseregét nyugodtan támadhatták a megnyert varsói csata után jó hangulatú lengyel csapatok. Bugyonnij mindenáron meg akarta hódítani Zamośćot, amire sok erőt és időt elpazarolt, hiábavalóan. Az északnyugatról jövő Sikorski-csapatok és a Lwów felől jövők a lovashadsereget arra kényszerítették, hogy kelet felé meneküljön. Szeptember 12. és 21. között a lengyelek legyőzték mind a három szovjet hadsereget, amely Volhíniában és Kelet-Galíciában tartózkodott. A lengyeleknek a Mihajlo Omeljanovics-Pavlenko tábornok által vezetett hadsereg, az Ukrán Népköztársaság Hadserege segített – az egyetlen valódi lengyel szövetséges a szovjetek elleni háborúban (Magyarországon kívül, amelynek ugyan nem sikerült katonákat küldeni Lengyelországba, de muníciót és felszerelést igen). A varsói csata és a Lovas Hadsereg elleni csata után a nyemani hadjárat zajlott le, amely döntő szerepet játszott az egész háború végeredményére. Célja Tuhacsevszkij csapatainak teljes felszámolása volt. A harcok szeptember 20. és 28. között a mai északnyugati Fehéroroszországban folytak; az oroszokon kívül, a lengyeleket a litvánok is támadták, mert az oroszok megígérték nekik, hogy Vilnát nekik adják. A legnehezebb harcok Grodnónál, Lidánál, Volkoviszknál és Baranavicsinál zajlottak. Október 12-én a lengyelek elfoglalták Minszket, amivel befejeződött a hadjárat. A rigai béke A menekülő Vörös Hadsereg megállt augusztus végén a mai lengyel–fehérorosz határhoz hasonló vonalon, a Nyeman és Szviszlacs folyók vonalán. Szeptember 20-án a lengyel hadsereg támadásával elkezdődött a nyamani hadjárat. A támadás meglepte az oroszokat, akik kivonultak Hrodnába. Szeptember 28-án a lengyelek elfoglalták Lidát, október 12-én Minszket; ezzel a hadjárat befejeződött. 1920. október 18-án fegyverszünet lépett életbe. Féléves tárgyalás után 1921. március 18-án a felek aláírták Rigában a békeszerződést, amely kijelölte a lengyel–szovjet határt és megszabta a kapcsolatokat a két állam között. A lengyel határ kissé keletebbre került, mint a második felosztáskor (1793) az oroszok által elvett területek határa. Az ukrán szakaszon azonos volt a régi orosz–osztrák határral (a Zbrucs folyónál). Érdekes, hogy a lengyeleknek nem kellett a szovjetek teljes ajánlata (pl. az egész Fehéroroszország). Ez azért volt így, mert Rigában főként az endecja tagjai tárgyaltak, akik úgy vélték, hogy ha Lengyelország túl sok területet ölel fel keleten, akkor ott túl sok más néphez tartozó fog élni, ami nagyon előnytelen lesz az állam kohéziója szempontjából. Voltak, akik véleménye szerint Roman Dmowski, az (endecja vezére) félt, hogy Piłsudski túl sok hívet fog szerezni a küszöbön álló parlamentáris választásokon, mert ők főként keleten éltek, míg az endecja hívei nyugaton és Lengyelország központi részén. 1920 novemberében a Vörös Hadsereg legyőzte az Ukrán Népköztársaság (UNR) hadseregét, a lengyelek szövetségesét a szovjetellenes háborúban. Az UNR helyett a kommunisták létrehozták az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot, amelynek a képviselői is aláírták a rigai békeszerződést. Lengyelország elismerte az USZSZK-t, ami azt jelentette, hogy többé nem támogatta az UNR-t. A háború jelentősége Európa számára A brit történész, A. J. P. Taylor szerint, a lengyel–szovjet háború nagy mértékben meghatározta Európa történelmét legalább a következő 20 évre. A vereség rákényszerítette a szovjet államvezetőkre, hogy felhagyjanak a „nemzetközi forradalommal”. Csak 20 évvel később küldtek hadsereget külföldre azzal a céllal, hogy „csináljon forradalmat”. Az amerikai szociológus, Alexander Gella szerint, a lengyel győzelem nemcsak Lengyelországnak, hanem egész Közép-Európának 20 év függetlenséget szerzett. Ami a varsói csatát illeti, lord Edgar Vincent D'Abernon, varsói brit nagykövet, a világtörténelem 18. döntő csatájának nevezte el. Ez egyik könyvének a címe is. Louis Faury francia tábornok viszont a csatát a bécsi csatával hasonlította össze: ott Lengyelország megmentette Európát a török veszélytől, Varsónál pedig a kommunistától. Szergej Nyikolajevics Ignasevics Szergej Nyikolajevics Ignasevics (Oroszul:Сергей Николаевич Игнашевич, Moszkva, 1979. július 14. –) orosz válogatott labdarúgó, hátvéd, a CSZKA Moszkva játékosa, hazájának válogatottsági rekordere. Hatszoros bajnok, hétszer nyert klubcsapataival kupát és szuperkupát, tagja volt a CSZKA Moszkva 2005-ös UEFA-kupa-győztes csapatának. A 2008-as Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett az orosz válogatottal. Pályafutása kezdeti éveit a Torpedo Moszkvánál töltötte, majd a Szpartak Orehovo együttesénél folytatta és itt mutatkozott be az élvonalban is. Az 1999-2000-es bajnokság idején rövid kitérőt tett a Krilja Szovetovnál, ezt követően pedig a Lokomotyiv Moszkva igazolta le, ahol három évet töltött és 2002-ben pályafutása első bajnoki címét is a Vasutasokkal nyerte. 2004-ben írt alá a CSZKA Moszkvához, amely csapattal karrierje legnagyobb sikereit érte el, és amely színeiben több mint 300 alkalommal lépett pályára bajnoki mérkőzésen. 2005-től 2008-ig ő volt a CSZKA csapatkapitánya, így a 2005-ös UEFA-kupa trófeát is ő emelhette elsőként a magasba. Az orosz válogatottban 2002-ben mutatkozott be, a Szbornaja színeit három Európa-bajnokságon és egy világbajnokságon képviselte. 2015-ben néhány mérkőzésen a nemzeti csapatban is viselhette a kapitányi karszalagot. Ebben az évben megdöntötte Viktor Onopko csúcsát, és ő lett az orosz nemzeti csapat új válogatottsági rekordere. Ignasevics egyike azon négy orosz labdarúgónak akik több mint 400 bajnoki mérkőzést játszottak, és az egyedüli aki több mint 700 mérkőzést játszott a legmagasabb szinten. A válogatott szerepléstől 2016-ban, 120 mérkőzéssel a háta mögött vonult vissza, azóta már csak klubcsapatában, a CSZKA Moszkvában lép pályára. Pályafutása során 61 gólt szerzett, ezzel az orosz liga történetének leggólerősebb védőjátékosa. Sikerei, díjai Lokomotyiv Orosz Premier League : 2002 Orosz kupa : 2001 Orosz szuperkupa : 2003 CSZKA Moszkva UEFA-kupa (1): 2005 Orosz Premier League (5): 2005, 2006, 2012–13, 2013–14, 2015–16 Orosz kupa (6): 2004–05, 2005–06, 2007–08, 2008–09, 2010–11, 2012–13 Orosz szuperkupa (6): 2004, 2006, 2007, 2009, 2014 Oroszország Labdarúgó-Európa-bajnokság : 2008 bronzérem Statisztika 2016. december 3-án frissítve. (29790) 1999 CW64 A (29790) 1999 CW64 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. február 12-én. Ruttkay Mária Ruttkay Mária (Budapest, 1906. december 8. – Veszprém, 1988. szeptember 1.) magyar színésznő, érdemes művész (1968). Czeglédy Sándor színész felesége volt. Életrajza 1931-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában. Színészi pályafutása szubrettként indult. Mielőtt a Veszprémbe költözött volna, több vidéki színházban játszott, főleg komikusi és jellemszerepeket. 1961-től élete végéig a veszprémi Petőfi színház tagja volt. Első szerepe Plankenhorst Alphonsine volt Jókai Mór „A kőszívű ember fiai” című művében. Veszprémben több emlékezetes alakítást nyújtott, többek között Warrennét alakította G.B. Shaw: Warrenné mestersége darabjában, valamint a Nagyasszonyt Bródy Sándor: A tanítónő című művében. Több évig futott a színházban Shakespeare: Rómeó és Júlia darabja, ahol a Dajkát alakította. Szerepelt Madách Imre: Mózes darabjában (Jokhabéd), Szigligeti Ede: Liliomfijában (Camilla), Lev Tolsztoj: Háború és Béke művének színpadi feldolgozásában (a grófnő), valamint Visnyevszkij: Optimista tragédiájában (Az öregasszony). Utolsó alkalommal 1984. május 28-án lépett fel, Gertrudet alakította Thornton Wilder: A házasságszerző c. komédiájában. 1986-ban a Veszprémi Városi Tanács Pro Urbe emlékéremmel tüntette ki. Tevékenységét 1968-ban érdemes művész kitüntetéssel jutalmazták. 2012-es ATP-szezon Az alábbi táblázat a 2012-es Association of Tennis Professionals (ATP) Tourhoz tartozó tornák eredményeit foglalja össze. Emellett tartalmazza az ITF által szervezett Davis-kupa és Hopman-kupa eredményeit is. (29801) 1999 CX84 A (29801) 1999 CX84 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. február 10-én. Kadenbach Kadenbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Kadenbach Montabaur községgel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi szinkron toronyugrás a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a műugrás férfi szinkron 10 méteres toronyugrás versenyszámát július 30-án rendezték meg az Aquatics Centre-ben. A Cao Jüan–Csang Jen-csüan összeállítású kínai páros győzött a versenyszámban. Az ázsiaiak közel húszpontos előnnyel nyertek az Iván García–Germán Sánchez mexikói és a David Boudia–Nicholas McCrory amerikai duó előtt. A britek nagy reménysége, a Tom Daley–Peter Waterfield-kettős kilencpontos hátránnyal végül éppen csak lemaradt a dobogóról, s lett negyedik. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Szeldzsuk-dinasztia A Szeldzsuk-dinasztia egy az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, akiket egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául �������� Szaldzsúkiján; arabul ����� Szaldzsúk, vagy �������� asz-Szaládzsika) néven emlegetünk. A szeldzsukok Közép-Ázsiából vándoroltak a mai Irán, az egykori Perzsa Birodalom területére. Szeldzsuk volt nagyapja a Nagyszeldzsuk Birodalmat (1037–1194) megalapító I. Tugrulnak. Birodalmuk legnagyobb kiterjedése idején a Pamírtól a Földközi-tengerig terjedt. Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes területeit uralták a 11. századtól a 14. századig. Történetük A Szeldzsuk Birodalom A manzikerti csata során 1071. augusztus 26-án az Alp Arszlán vezette szeldzsuk erők katasztrofális vereséget mértek a Bizánci Birodalomra. Még IV. Rómanosz császár is fogságba esett. Alp Arszlán utódja, Maliksáh uralkodása alatt két perzsa vezír, Nizám al-Mulk és Tádzs al-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen Kínáig és a Bizánci Birodalomig. Amikor Malík Sáh 1092-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. 1118-ban Ahmad Szandzsár, a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mehmed szultánná nevezte ki magát Bagdadban. Szandzsárt elfogták és 1153-tól 1156-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt. Maliksáh halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az anatóliai régiót. 1194-ben Ala ad-Dín Tekis, Hvárezm Birodalom uralkodója legyőzte Togrult és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az anatóliai szultanátus maradt fenn. A 13. században a dinasztia hanyatlásnak indult, 1260-as években Ázsiából érkező törzsek kis emirátusokra (beylik) darabolták a területet. Az egyik törzs, az oszmán végül kiemelkedett és meghódította a többit. Utódállamok A birodalom széthullása után, romjain utódállamok jöttek létre, amelyek közül a nyugati, Bizánccal határos területek szeldzsuk török államalakulata mint Ikóniumi Szultánság (Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam, illetve „anatóliai szeldzsukok”) vált ismertté, elsősorban Konya (Ikónium) központtal. A 13-14. század fordulóján egy Oszmán nevű törzsfő, maga köré gyűjtve a kóborló török szabadcsapatokat, egyre nagyobb hatalomra tett szert, és szolgálataival önálló fejedelemséget érdemelt ki a rúmi szultántól. Kis-Ázsia szeldzsuk fennhatósága megindította azt a folyamatot, amelynek során a későbbiekben létrejöhetett az Oszmán Birodalom. A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket (Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán). 1961–1962-es magyar férfi kosárlabda-bajnokság Az 1961–1962-es magyar férfi kosárlabda-bajnokság a harmincegyedik magyar kosárlabda-bajnokság volt. Tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1963 Club Nacional de Football A Club Nacional de Football egy sportintézmény Uruguayban. 1899. május 14-én alapították Montevideóban. Bár a labdarúgás áll a szervezet középpontjában, számos más sportággal (kosárlabda, tenisz, kerékpározás, röplabda, futsal, sakk stb.) képviseltetik magukat a hazai illetve a nemzetközi porondon. Története A labdarúgócsapat az ősi rivális Peñarol mellett Uruguay legsikeresebb egyesülete. A Primera División trófeáját 46 alkalommal, a Libertadores-kupát 3-szor emelték a magasba. Ráadásul az utóbbi sorozatban 515 összesítésben megszerzett pontjukkal Dél-Amerika összes klubja fölé nőttek. Hazájukból az egyetlen csapat, amelyik győztesen távozott a Copa Interamericana (1972, 1989) és a Recopa Sudamericana (1989) sorozatból. Nyert trófeák tekintetében Uruguayban a legsikeresebb klub. Eddig összesen 132 hazai és 21 nemzetközi címnek örvendhettek a szurkolókkal együtt (ebből 9 cím a CONMEBOL és a FIFA által is elismert). Mezük Uruguay nemzeti hősének, José Gervasio Artigas zászlajának színeit viseli. Legtöbb mérkőzésüknek a csapat stadionja (Parque Central), de néhány meccsnek a rivális Centenario ad otthont. Stadionjuk büszkélkedhet a világbajnokságok történetének egyik nyitómérkőzésével, melyet az Egyesült Államok, Belgium csapata ellen játszott le 1930. július 13-án. 2013-ban a klub alkalmazottjainak teljes létszáma meghaladta a 60 000 főt. Sikerlista Primera División (46): 1902, 1903, 1912, 1915, 1916, 1917, 1919, 1920, 1922, 1923, 1924, 1933, 1934, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1946, 1947, 1950, 1952, 1955, 1956, 1957, 1963, 1966, 1969, 1970, 1971, 1972, 1977, 1980, 1983, 1992, 1998, 2000, 2001, 2002, 2005, 2005–06, 2008–09, 2010–11, 2011–12, 2014–15, 2016 Uruguayi Liguilla (Libertadores selejtező sorozat) (8): 1982, 1990, 1992, 1993, 1996, 1999, 2007, 2008 Nemzetközi eredmények Copa Libertadores (3): 1971, 1980, 1988 Világkupa (3): 1971, 1980, 1988 Copa Interamericana (2): 1972, 1989 Recopa Sudamericana (1): 1989 Játékoskeret 2015. augusztus 26-tól IV. Gusztáv svéd király IV. Gusztáv Adolf (1778. november 1. – 1837. február 7.) Svédország királya 1792-től 1809-ig, amikor katonatisztek államcsínnyel lemondásra kényszerítették. Ő volt Finnország utolsó svéd uralkodója. Ifjúkora Gusztáv Adolf Stockholmban született 1778. november 1-jén III. Gusztáv svéd király és Zsófia Magdolna (V. Frigyes dán király lánya) első gyermekeként. Születését botrányok övezték, ugyanis amikor szülei elhálták a házasságot, egy finn-svéd nemes, Adolf Fredrik Munck „tanácsaival” segítette a királyt, ezért voltak, akik úgy vélték, hogy valójában ő volt Gusztáv Adolf biológiai apja. A trónörökös nevelését anyja udvarhölgye, Maria Aurora Uggla, a liberális szemléletű Nils von Rosenstein és apja irányította. Tizennégy éves korában apja a stockholmi operában merénylet áldozata lett és Gusztáv Adolf örökölte Svédország koronáját, nagybátyja, Károly herceg régenssége alatt. 1796 augusztusában a régens Szentpétervárra küldte a tizennyolc éves királyt, hogy találkozzon jegyesével, Alekszandra Pavlovna nagyhercegnővel, Nagy Katalin unokájával. A házasság azonban kútba esett, mert Gusztáv Adolf nem volt hajlandó elfogadni, hogy felesége az orosz ortodox vallást gyakorolja. Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy az uralkodó túlzott vallásossága mögött pszichés problémák rejtőzhetnek, éppen ellenkezőleg: a néhány hónappal később nagykorúvá vált király igen népszerű volt, mert józan, takarékos, istenfélő karakternek ismerték. (Alexandra nagyhercegnő három évvel később József nádorhoz ment feleségül). Politikája Népszerűségét csak növelte, mikor leváltotta nagybátyja gyűlölt tanácsadóját, Gustaf Adolf Reuterholmot. 1797. október 31-én feleségül vette Friderika Dorottyát, a badeni őrgróf unokáját, amivel megrontotta ugyan a viszonyt Oroszországgal, de háborúig nem fajult a konfliktus, mert mind Gusztáv Adolf, mind I. Pál cár elsődleges ellenségének a forradalmi Franciaországot tartotta. A svéd király már-már betegesen rettegett a jakobinusoktól és évekig halogatta a koronázását, csak hogy elkerülhesse az országgyűlés összehívását. 1800-ban mégis rákényszerült hogy összehívja a rendeket, mert az ország kincstára problémákkal küszködött az előző évek rossz termése és apjának még az orosz háborúk idején felhalmozott adósságai miatt. Gusztáv Adolf a rendek tiltakozását tapasztalva úgy döntött, hogy több országgyűlést nem hív össze. Finnország elvesztése 1805-ben Svédország csatlakozott a Napóleon elleni koalícióhoz, ám a hadjárat balul sült el, és a franciák megszállták a svéd uralom alatt levő Svéd-Pomerániát. 1807-ben Oroszország kilépett a koalícióból és francia szövetséges lett, Napóleonnal szemben pedig a svédeken kívül már csak az britek és portugálok álltak. 1808. február 21-én az oroszok megkezdték a svéd koronához tartozó Finnország elfoglalását és néhány hónap alatt szinte teljesen megszállták. 1809. szeptember 17-én Svédország megadta magát és átadta az ország keleti harmadát Oroszországnak, ahol megalakították az autonóm Finn Nagyhercegséget. Lemondása A katonai sikertelenségek és területi veszteségek miatt a hadsereg tisztjeinek egy csoportja összeesküvést szőtt Gusztáv Adolf uralmának megdöntésére. 1809. március 7-én a Värmlandban állomásozó nyugati hadsereg főparancsnoka, Georg Adlersparre fellázadt és megindult Stockholm felé. Március 13-án hét összeesküvő behatolt a király lakosztályába, foglyul ejtették Gusztáv Adolfot, és családjával együtt a gripsholmi kastélyban őrizet alá helyezték. Károly herceget meggyőzték, hogy vállalja el az átmeneti kormányzat vezetését. A sietősen összehívott rendi gyűlés áldását adta a palotaforradalomra. IV. Gusztáv Adolf március 29-én önként lemondott a trónról fia javára, de május 10-én a rendi gyűlés úgy döntött, hogy a király teljes vérvonala kizárandó az uralkodásból; egyrészt a Gusztáv Adolf származását illető pletykák miatt, másrészt hogy elkerüljék a nagykorúvá váló trónörököstől várható megtorlást. Június 5-én Károly herceget (Gusztáv Adolf nagybátyját) koronázták XIII. Károly néven Svédország királyává. Ugyanezen év decemberében IV. Gusztávot és családját kiutasították Németországba, ahol a volt uralkodó három évvel később elvált a feleségétől. Gusztáv Adolf a száműzetésben különféle neveket használt, Gottorp grófjának, Holstein-Eutin hercegének hívatta magát, majd mikor végül a svájci Sankt Gallenben letelepedett, a Gustafsson ezredes nevet használta. Itt élt magányosan és szegénységben egy kis szállóban egészen 1837. február 7-ig, amikor agyvérzésben meghalt. Hamvait II. Oszkár svéd király vitette haza és temettette el a stockholmi Riddarholm-templomban. Családja és gyermekei IV. Gusztáv Adolf 1797-ben vette feleségül a badeni Friderika Dorottya Vilhelminát (1781–1826), akitől öt gyermeke született: Gusztáv, 1809 után Gustaf Gustafsson, Vasa hercege (1799. november 9. – 1877) az osztrák hadseregben szolgált tisztként. Zsófia Vilhelmina (1801. május 21. – 1865) feleségül ment Lipót badeni nagyherceghez , unokája, Viktória hercegnő 1881-ben V. Gusztáv svéd király felesége lett. Károly Gusztáv (1802. december 2. – 1805. szeptember 10.) Amália Mária Sarolta (1805. február 22. – 1853. augusztus 31.) nem ment férjhez Cecília (1807. június 22. – 1844) feleségül ment Ágost oldenburgi nagyherceghez. Miután 1812-ben elvált feleségétől, Gusztáv Adolfnak több szeretője is volt, egyiküktől, Maria Schlegeltől született egy fia, Adolf Gustafsson. Therese-Giehse-Allee (metróállomás) A Therese-Giehse-Allee egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U5 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U5 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Neuperlach Zentrum Bahnhof München-Neuperlach Süd Fröhlich Sándor Fröhlich Sándor, (1897. – 1982.) válogatott labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban 1927 és 1928 között a Ferencvárosban játszott. A Fradiban összesen 24 mérkőzésen szerepelt (3 bajnoki, 20 nemzetközi, 1 hazai díjmérkőzés) és 11 gólt szerzett (1 bajnoki, 10 egyéb). A válogatottban 1927-ben egy alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1927–28 Jennerbahn A Jennerbahn egy drótkötélpályás felvonó Bajorországban a Königssee tó partján. A 3320 méter hosszú kötélvasút 1952 és 1953 között épült, 140 nyitott és 30 zárt kabin közlekedik rajta. Az alsó- és a felső állomás között 1170 méter a szintkülönbség, a menetidő 20 perc. Mehun-sur-Yèvre Mehun-sur-Yèvre település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 6644 fő (2015). Mehun-sur-Yèvre Allouis, Berry-Bouy, Foëcy, Marmagne, Quincy és Sainte-Thorette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Romániában történt légi közlekedési balesetek listája A Romániában történt légi közlekedési balesetek listája mind a halálos áldozattal járó, mind pedig a kisebb balesetek, meghibásodások miatt történt, gyakran csak az adott légiforgalmi járművet érintő baleseteket is tartalmazza évenkénti bontásban. Romániában történt légi közlekedési balesetek 1995 1995. június 25., Balko. Repülőnapon, bemutatórepülés közben lezuhant egy JAK–52-es típusú katonai repülőgép. A gép egyik pilótája a helyszínen életét vesztette, míg a másik pilótát súlyos sérülésekkel szállították kórházba. 2010 2010 . július 26. ., Bucsecs-hegység . Egy izraeli CH-53 Sikorsky katonai helikopter ütközött neki gyakorlatozás közben a nyugati gerincnek, hét ember halálát okozva. 2010. november 1., Aranyosgyéres mellett, Kolozs megye . Lezuhant egy MiG-21 Lancer típusú 329-es oldalszámú vadászgép időjárás-felderítő repülés közben. A gép kettő pilótája életét vesztette a balesetben. 2017 2017. június 12., Konstanca közelében. A Kogalniceanu repülőtérről gyakorlórepülés miatt felszállt MiG-21 Lancer típusú vadászgép zuhant le a hajtómű meghibásodása miatt. A pilóta katapultált, ám a földet éréskor gerincsérülést szenvedett. Húsz év alatt ez már a huszadik balesete volt ennek a géptípusnak Romániában. 2018 2018. augusztus 04., Suceava megye . Két kis repülőgép összeütközött egy légi parádé előtti begyakorlás során. Az egyik gép pilótája életét vesztette, a másik pilóta súlyos sérülésekkel került kórházba. A baleset körülményeit vizsgálják a hatóságok. Tobias Schilk Tobias Schilk (München, 1992. március 24. –) német labdarúgó, az 1. FSV Mainz 05 hátvédje. Huszár László Huszár László (Budapest, 1938. június 9. – 2018. június 14. vagy előtte) magyar színművész. Pályafutása 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán és Szinetár Miklós tanítványaként. A főiskola után az egri Gárdonyi Géza Színház társulatához szerződött. 1966-tól a debreceni Csokonai Színház, 1968-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1975-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-től a Radnóti Színpad, 1982-től a Vígszínház, 1986-tól a Thália Színház, 1993-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze volt. Utolsó bemutatója 2007-ben volt. 1999-óta a Nemzeti Színiakadémia, 2000-től a Pesti Magyar Színiakadémia osztályvezető tanára volt. Szerepei A Színházi adattár-ban 145 előadását regisztrálták. Noszty Feri ( Mikszáth : A Noszty fiú esete Tóth Marival) Bornemissza Gergely ( Gárdonyi : Egri csillagok ) Bicska Maxi ( Brecht - Weill : Koldusopera ) Viktor ( Hubay - Vas - Ránki : Egy szerelem három éjszakája ) Ham ( Beckett : A játszma vége) Richelieu ( Dumas : A három testőr ) Kovács kapitány ( Molnár : Olympia) dr. Sárkány, Csathó ( Molnár : Doktor úr) Katz ( Hašek : Švejk ) Starbuck (Nash: Az esőcsináló) Közvádló (Hochwälder: A közvádló) Borbáró ( Móricz : Úri muri) Teokrosz ( Szophoklész : Aiasz ) Mixi ( Szirmai - Bakonyi : Mágnás Miska) Charlie, Gorilla ( Fényes : Maya) Svángya (Trenyov: Ljubov Jarovaja) Winchester ( Marlowe : II. Edward) Freddie ( Maugham : Imádok férjhez menni) Oscar ( Neil Simon : Furcsa pár ) Diótörő Bill ( Brecht - Weill : Happy End) Voltore ( Jonsson : Volpone ) Roma ( Brecht : Állítsátok meg Arturo Uit) Manuel ( Déry Tibor - Poós Zoltán - Presser Gábor : Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról ) Ferrovius ( Shaw : Androcles és az oroszlán) Potyemkin ( Shaw : Nagy Katalin) Bajcsy-Zsilinszky ( Hernádi Gyula : Bajcsy-Zsilinszky Endre) Likhasz ( Szophoklész : Trakhiszi nők ) Mokány ( Kisfaludy : Csalódások ) Seth ( O’Neill : Amerikai Elektra) Carlisle, Salisbury ( Shakespeare : II. Richárd) Capulet ( Shakespeare : Rómeó és Júlia ) sir Lamorak ( Dorst : Merlin) Nagy Muheim ( Dürrenmatt : A Meteor) Biccentő ( Huszka : Mária főhadnagy) Gül Baba ( Huszka : Gül Baba) Raoul (Deval: A potyautas) Borzsák János (Török-Komjáthy: Ipafai lakodalom) Dönci ( Szakonyi : Adáshiba ) Kosztya ( Dunajevszkij : Fehér akácok) Fieldingen ( Hernádi Gyula : A tolmács) Molnár ( Verebes : Üzenet ) Leonardo ( Lorca : Vérnász) Polgármester ( Gogol : A revizor ) Carlos, Alba ( Schiller : Don Carlos) Mortimer ( Schiller : Stuart Mária ) Petur ( Katona József : Bánk bán ) Übü ( Jarry : Übü király) Trigorin ( Csehov : Sirály ) Versinyin ( Csehov : Három nővér ) Báró ( Gorkij : Éjjeli menedékhely) Stanley ( Williams : A vágy villamosa ) Kreon ( Szophoklész : Antigoné ) Dareiosz ( Aiszkhülosz : Perzsák) Warwick ( Shaw : Szent Johanna) Marco ( Miller : Pillantás a hídról) Bolkonszkij ( Tolsztoj - Piscator : Háború és béke ) Bóni, Feri bácsi ( Kálmán Imre : Csárdáskirálynő ) Méltóságos( Tersánszky Józsi Jenő : Kakukk Marci) Gernyeszegi Németh János ( Sütő : Az ugató madár) Birs (Dunai: Párhuzamos pofonok) Rudolf Krohn herceg ( Molnár : Panoptikum) Fogadós, Kormányzó (Leigh-Wassermann: La Mancha lovagja ) de. Keilits Gyula ( Szomory : Bella) Csák Máté ( Szörényi Levente - Bródy János : A kiátkozott) Lajos bácsi ( Móricz : Nem élhetek muzsikaszó nélkül) Flaherty kocsmáros (Synge: A nyugati világ bajnoka) Angelo ( Shakespeare : Tévedések vígjátéka) Borgida úr ( Szép Ernő : Patika) Galeotto Marzio ( Heltai : A néma levente) Bellomy (Tom Jones - Harvey Schmidt: A fantasztikusok) Fogadós ( Shakespeare : A windsori víg nők) Brodarics úr ( Szabó Magda - Bereményi Géza : Az ajtó ) - Magyar Színház Páter ( Tamási Áron : Ábel ) - Magyar Színház Csermlényi Viktor ( Örkény István : Macskajáték ) - IBS Színpad Film Rózsa Sándor (tv-sorozat) Írott malaszt Az erőd Sértés A legyező Szabadíts meg a gonosztól Te rongyos élet Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája Egy jenki Arthur király udvarában A dunai hajós A sólyom repülése (NDK tv-sorozat) X kapitány (francia tv-sorozat) Szomszédok (tv-sorozat) Frici, a vállalkozó szellem (tv-sorozat) Kisváros (tv-sorozat) Rizikó (tv-sorozat) Balekok és banditák De kik azok a Lumnitzer nővérek? Veszélyes áruk fuvarozása Naponta két vonat Mint oldott kéve (tv-sorozat) Petőfi (tv-sorozat) Akár tetszik, akár nem Snuki Rádiójáték Németh László : Kocsik szeptemberben (2001) Rendezései Hašek: Švejk Jókai: Szegény gazdagok Arbuzov: Felnőnek a gyerekek Királyhegyi Pál : Könnyű kis gyilkosság Schisgal: Gépírók Victor Máté - Kardos G. György : Villon és a többiek Tóth Ede - Örkény: A falu rossza Maugham - Nádas - Szenes: Imádok férjhez menni Williams: Amíg összeszoknak Molnár Ferenc: Jelenetek Örkény: Zsugori uram Örkény: Kulcskeresők Kitüntetése A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004) Postern hadművelet A Postern hadművelet (Operation Postern, magyarul Kiskapu hadművelet) a második világháború egyik csatasorozata volt Új-Guineán 1943. szeptember 4. és 1944. április 24. között. A szövetséges csapatok célja a Markham-völgy és a Huon-félsziget megtisztítása volt a japánoktól. Háttér 1943 elején a szövetségesek több tervet dolgoztak ki, először Rabaul elfoglalására, majd izolálására. Az Eklton III terv Második hadműveletként (Operation II) építette be Lae, Salamaua és Finschafen, majd Madang elfoglalását. Végül a tervezett akciókat a Cartwheel hadművelet Postren hadmozdulataiként hajtották végre. A Cartwheel indítását június 30-ára tervezték, így Lae megtámadása augusztus végén, Salamaua és Finschhafen ostroma pedig november közepén következett volna. A Madang elleni akció kezdetét december elejére tervezték. Az időpontok a végrehajtás során megváltoztak. A japánok 1942 márciusában vonultak be a Huon-félszigetre, és elfoglaltak két fontos települést, Laét és Salamauát. Ezzel biztosították a hajóforgalmat Új-Guinea és Új-Britannia között. A két település fontos kiindulópontja lett az északi parti Buna és Gona elleni akcióknak, valamint a Kokoda ösvény ellenőrzéséért tett erőfeszítéseknek. A japánok kudarcot vallottak, és az ausztrál csapatok, amerikai támogatással, 1942 végén és 1943 elején visszafoglalták Bunát és Gonát. A két településről 5400 japán katona vonult vissza Laéba és Salamauába. A Huon-félszigethez legközelebbi szövetséges bázis Wauban volt, amelyet a japánok sikertelenül próbáltak meg elfoglalni. Adacsi Hatazó tábornok, a japán nyolcadik hadsereg parancsnoka elhatározta, hogy megvédi Laét és Salamauát, amelyek kulcsfontosságúak voltak Rabaul megóvásában, ezért erősítést küldött. A nyolc szállítóhajót azonban a szövetséges légierő megsemmisítette a Bismarck-tengeri csatában. A két bázist mindössze ezer japán katona érte el. Salamaua és Lae A Postern hadművelet első lépcsője Salamaua és Lae elfoglalása volt. A cél érdekében az amerikaiak június 29-éről 30-ára virradó éjszaka partra szálltak a Nassau-öbölben, az ausztrálok pedig elindultak Wauból a tengerpart felé. A szövetségesek bevették Mubót, majd a Tambu-hegyet augusztus közepére. Adacsi attól tartott, hogy nem tudja Laét megmenteni, ha Salamaua elesik, ezért 11 ezer emberéből 9 ezret oda csoportosított át. Szeptember 4-én az ausztrál 9. dandár partra szállt a jelentősen meggyengült Lae közelében, és a település felé nyomult. Másnap amerikei ejtőernyősök elfoglalták a nadzabi repülőteret, és másnaptól érkeztek az ausztrál utánpótlást szállító repülők. Adacsi belátta, hogy sem Lae, sem Salamaua nem tartható, ezért megkezdte csapatai áthelyezését Finschafenbe. Szeptember 11-én az amerikaiak bevonultak Salamauába, 16-án pedig az ausztrálok érkeztek meg Laéba. A harcokban 500 ausztrál elesett, 1300 megsebesült. Az amerikaiak közül 81 meghalt, 396 megsebesült. A japánok 2722 embert vesztettek. Bogadijm, Finschafen, Madang Markham-völgyi csaták A Postern hadművelet második nagyobb fázisában a szövetségesek két külön fronton harcoltak. Az egyik erő a Markham-völgyben kapaszkodott fel a gerincre, majd a Ramu-völgyben ereszkedett lefelé. Ezután északi irányba fordult, és Bogadijm közelében kiért a tengerpartra. A második csapattest a partvonalat követte. A Markham-völgyi csapatok szeptember 20-án elérték a völgy felső végén található Kaiapit. Október 4-én elfoglalták a Ramu-völgyben Dumput. A szövetségeseknek még ebben a hónapban sikerült megvetniük a lábukat a Shaggy-gerincen. December 8-án a japánok ellentámadást indítottak Dumpunál, és visszanyomták az ausztrálokat. A leghevesebb támadás december 12-éről 13-ára virradó éjszaka volt. A japán veszteségek olyan nagyok voltak, hogy az offenzíva kifulladt. A Finisterre-hegységbeli főbb csaták január végén befejeződtek, és az ausztrálok három irányból támadtak a Kankiryo-nyeregnél, a Fari-völgy felső részén. Január 26-án elfoglalták a nyerget, az utolsó japán pozíciót, amely a Crater-hegyen volt, február 1-jén semlegesítették. A japánok harcolva vonultak vissza a tengerpart felé. Az ausztrálok április 13-án elérték Bogadijmot az északi parton. Harcok Finschanért, Madang kiürítése Az ausztrálok szeptember 22-én partra szálltak Finschafentől északra, és megindultak a kikötő felé, amely hamarosan elesett. Október 16-án a japánok ellentámadást indítottak az ausztrál hídfő ellen, az offenzíva azonban hamarosan kifulladt. Október 29-én megkezdődött Sattelberg ostroma, amely november 25-én fejeződött be. Ezután az ausztrálok elfoglalták Wareót. 1944. január 2-án az amerikaiak partra szálltak Saidornál, aminek következtében a japánok kivonták csapataikat a térségből. A visszavonuló japánok, nagyjából a fele az útnak induló 20 ezernek, február közepén érték el Madangot. A japánok az események hatására úgy döntöttek, hogy feladják a várost, amelybe az ausztrálok április 24-én vonultak be. Következmények Új-Britanniában megindult a Dexterity hadművelet, amelynek eredményeképpen a szövetségesek ellenőrizhették az Új-Guinea és Új-Britannia közötti Vitiaz-szoros hajóforgalmát, ami jelentősen megkönnyítette a fő cél, Rabaul semlegesítésének teljesülését. A Dexterity a december 15-ei arawei partraszállással kezdődött, majd a december 26-ai Gloucester-foki csatával folytatódott. Adacsi tábornok komoly veszteségeket szenvedett el, de még nem adta fel a harcot. Megtette az előkészületeket a wewaki nagy bázis védelmére, a szövetségesek viszont úgy döntöttek, hogy nem ostromolják meg azt, hanem elszigetelik. Áprilisban megkezdődött a Reckless hadművelet, Hollandia és Aitape elfoglalása, és Adacsi két tűz közé került. Késő júniusban megpróbált nyugati irányba kitörni, de az amerikaiak a Driniumor-folyó menti csatában visszaverték. Az ausztrálok 1945 tavaszán offenzívát indítottak, és Adacsi kénytelen volt a hegyek felé visszavonulni. Amikor 1945. szeptember 13-án megadta magát, csak 13 500 katonája volt életben a korábbi 30 ezerből. Eylaui csata (1807) Az eylaui csata (1807. február 7–8.) Napóleon seregeinek a negyedik koalíció ellen vívott egyik ütközete. Első ízben a háború során Napóleonnak nem sikerült katonáit győzelemre vezetnie. Előzmények Ausztria és Poroszország legyőzése után Napóleon az Orosz Birodalom ellen fordult. A csatára Preußisch Eylaunál (ma Bagratyinovszk, Oroszország) került sor, a kelet-poroszországi Königsbergtől (ma Kalinyingrád) 37 km-re délre. A csata Első nap Leontyij Leontyjevics Bennigsen vezette orosz–porosz hadserege röviddel azután ütközött meg a francia sereggel, hogy az oroszok megindították váratlan téli offenzívájukat. Soult és Murat francia tábornokok lovassága délután 2 óra körül elérte Eylau térségét. A délután folyamán Augereau tábornok seregei és a gárda ezeket megerősítették. A csata kezdetén a francia erők felfejlődtek Eylau város elfoglalására. Napoleon számára ez biztosította volna az előnyt az orosz és az Anton Wilhelm von L’Estocq porosz tábornok vezette erőkkel szemben a szörnyű hidegben. A kezdeti előre nem tervezett csata február 7-én mind a két oldal számára kb. 4000 főnyi veszteséget okozott, de egyik harcoló fél sem ért el döntő eredményt. Második nap Február 8-án, reggel Napóleonnak csak 41 000 katonája volt Bennigsen 64 000 fős seregével szemben. Ezért a császár az erősítés megérkeztéig halogató hadműveletet folytatott. Megpróbálta lovasrohamokkal fékezni az oroszok előrenyomulását. A hóviharban végrehajtott, súlyos veszteséggel járó első rohamot az oroszok visszaverték. Időközben három orosz hadoszlop előretört a gyenge francia vonalak irányába. Napóleon a tartalékból Joachim Murat vezetésével 10 700 főnyi lovasságot küldött, hogy megállítsa az oroszokat: „Nous laisseras-tu dévorer par ces gens-là?” „Hagyjuk magunkat felemészteni ilyen emberektől?” - Murat marsall a történelem egyik legnagyobb lovasrohamával megállította az orosz előretörést, két oszlopban átvágták az oroszok derékhadát, majd egyetlen oszlopban, az oroszok hátába kerülve, ismét szétverték a vonalaikat. Ez a lovasroham tette lehetővé Napóleon számára, hogy megvédje a derékhadat, és úrrá legyen a válságos helyzeten. A következő hat órában mind a két sereghez megérkezett az erősítés. A patthelyzet így tovább tartott, míg a kimerültség következtében este 10 órakor vége lett a harcnak. Az éjszaka folyamán Benningsen visszavonult. Eredményei Bennigsen hadserege bár visszavonult, de nem volt legyőzve. Napóleon tovább folytatta hadjáratát az Orosz Birodalom ellen. Az oroszok mintegy 26 000 embert veszítettek. A 19 000 fős francia veszteségről a francia császár csak így nyilatkozott: „Une nuit de Paris réparera tout ça” („Egy párizsi éjszaka helyre fogja állítani az egészet.”) Ney francia marsall borúlátóbb volt: „Quel massacre! Et sans résultat!” (Micsoda mészárlás! És eredmény nélkül...). Ez a csata nem vezetett a korábbi napoleoni győzelmekhez, viszont a következő, friedlandi csata már tárgyalóasztalhoz kényszerítette az orosz cárt. Yakari (televíziós sorozat, 2005) A Yakari (eredeti címén Yakari la toison blanche) francia-belga televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat. Franciaországban 2005-ben a France 3 tűzte műsorra. Magyarországon a Minimax sugározta és az RTL Klub vetítette. Ismertető Yakari egy bátor kis indián. Barátai Bölényszem és Szivárvány, akik néha nem értenek vele egyet, de mégis jó barátok és összetartanak. Meg akar tanulni lovagolni és ez sikerül is neki. Jó barátai lesz az állatoknak, ugyanis az emberek többsége sokszor nem bánik jól az állatokkal. Nagysas egy varázserővel rendelkező madár, aki egy tollával megjutalmazza Yakarit bátorságáért és jóságáért. Miután bebizonyítja a törzsnek is, hogy mennyire bátor és okos, attól a naptól viseli fején a tollat. Nagysasnak köszönhetően megtanul az állatok nyelvén is beszélni. Megmenti Kismennydörgés életét is, azóta jó barátok és bátran lovagol a hátán. Kismennydörgés a nyerget és a kantárt nem szereti, ezért Yakari szőrén üli meg. Az idők folyamán sok állattal találkozik, akiknek segít és sok állatnak megmenti az életét. Szereplők Yakari – A bátor kis indián, aki megtanul lovagolni és az állatok nyelvén is beszél. Bölényszem – Yakari barátja, aki sokszor a maga módján akar megtanulni sok mindent, de rájön, hogy Yakari is a segítségére lesz. Nagysas – Egy varázserővel rendelkező hatalmas madár, aki sokat segít Yakarinak és megjutalmazza jó tetteiért. Kismennydörgés – Az egyik kedves ló a környéken, Yakarival jó barátok lesznek, miután megtanul lovagolni. Villámcsapás – Az egyik kedves ló a környéken, Bölényszem lovagol rajta és Yakarival versenyezik. Szivárvány – Yakari barátnője, aki gyakran kíséri Yakarit útjai során. Epizódok 1. évad (2005-2006) Yakari és a nagy sas Az erdőtűz Az első vágta Őrjöngő farkas A bölénycsorda A pelikán Lassú kígyó repülni tanul Az erdő réme Az ég haragja A felejtés folyója A fehér gyapjú A látogató A tó szörnye Yakari és a hódok Yakari és a szürke medve A sziget foglyai A tűzfüggöny Yakari és a kojot A huncut bocsok Yakari és a kondor A farkaskölyök A sziklafal rejtélye Kismennydörgés titka A szivárványkígyó A fehér medve A titokzatos halász A beszélő fák A különös ló A repülő tolvaj Bölényszem a nagyvadász A titokzatos idegen Az ajándék A táncoló medve A szél fia A szentkő Az örök barátok A törött furulya A holdszellem Az ígéret szép szó Az őrjöngő medve Farkas kaland A verseny A préri csillaga A magányos farkas Sebes nyíl és a fehér medve Az éjszakai vendég A titokzatos szemek Az öreg bölény A sas gyermekei A nagy musztáng A vörös nyíl törvény A medvekarom Apák és fiúk A csillagmorzsa Tolvajok nyomában A varjú éneke A viharmadár rikoltása Mentsük meg a fészket Yakari és a kis gida Szivárvány áldozata Holdszellem utolsó utazása Agyag vadászat A bölényszarv A nap magvak A bölény nyomában Együtt sikerül Az álomcsapda Nyugvószikla lovagok A törzsajándéka Kásztor a felnőtt Kutya a farkasok között A kígyótojások A mogorva grizzly A nagy fészek Az óriás bölény A hiúz szeme Fény magvak Flik 8 A Fliegerkompanie 8 (rövidítve Flik 8, magyarul 8. repülőszázad) az osztrák–magyar légierő egyik repülőszázada volt. Története A világháború kitörése után a Flik 8 a keleti fronton harcolt, 1914 augusztusában a lengyelországi Radymno volt a bázisa. A századot bevetették a przemyśli erőd ostroma során; elesése előtt az utolsó, aki kirepült az erődből, a századparancsnok Stangler Rudolf volt. Olaszország hadba lépése után átkerült az isonzói frontra. A század Alturából indult bevetéseire, először az 1915. június 23-án indult első olasz offenzíva során. 1917 júliusában átszervezték a teljes légierőt, a század hadosztály-felderítői feladatokat kapott, jelzése Flik 8D-re (Divisions-Kompanie) változott és átirányították a keleti frontra. Az orosz fegyverszünet után visszakerült Olaszországba, a Feltre melletti repülőtérre. 1918-ban egy újabb átszervezésen csatarepülő-vadászszázad lett belőle (Schutzflieger-Kompanie, Flik 8S). A 11. hadsereg alárendeltségébe került és 1918. június 15-től részt vettek a Monarchia nagy vereségével végződő piavei offenzívában. Október 15-én átkerült a Belluno-hadseregcsoporthoz és San Pietro in Campo repterére költözött. A háború után a teljes osztrák légierővel együtt feloszlatták. Századparancsnokok Stangler Rudolf főhadnagy Czapáry Jenő főhadnagy Gustav Studeny százados Georg von Lehmann lovassági százados Oskar Lestin százados Századjelzések A századjelvény széttárt szárnyú aranysas, fölötte vörös-arany császári korona, alatta aranyszínű pajzs, a három motívumot zöld tölgykoszorú fogja össze a táboripilóta-jelvény mintájára). A pajzson SÜDWEST-/FRONT 1916/FLIEG. K./8. felirat. Repülőgépek A század pilótái a következő gépeket repülték: Albatros B.I Lohner B.VII Hansa-Brandenburg C.I Plouray Plouray település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1142 fő (2015). Plouray Glomel, Mellionnec, Ploërdut, Saint-Tugdual, Priziac és Langonnet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sem Limites Pra Sonhar A Sem Limites Pra Sonhar Bonnie Tyler és Fábio Junior közös portugál/angol nyelvű duettje 1986-ból. A dal Fabio azonos című nagylemezének első slágere lett. Az eredeti címben Fábio portugál nyelven énekel, de készült egy angol verzió is Reaching For The Infinite Heart címmel, melyben mindketten angolul énekelnek. A dalból kislemez is készült és több országban listavezető volt. Fábio Jr. hazájában igen népszerű énekes, lemezeiből eddig több mint 16 millió példány kelt el. Forrás Sem Limites Pra Sonhar kislemez StEG II 1251–1256 A StEG II 1251–1256 egy tehervonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt az Államvasút-Társaságnál, amely egy osztrák-magyar magánvasúttársaság volt. A StEG ezeket a négycsatlós mozdonyokat a saját mozdonygyárában építtette 1890-ben. A hat mozdonyt a Vn osztályba sorolták és a 1251–1256 pályaszámokat adták nekik. 1897-ben a sorozatszámot 43-ra változtatták. A mozdonyok belsőkeretes, külsővezérlésűek voltak dupla gőzdómmal és igen nagy rostélyfelülettel, melyre a gyenge minőségű szenek eltüzelése miatt szükség. A negyedik csatolt kerékpár tengelye oldalirányban elmozdulhatott, melyre a kedvezőbb kanyarfutás elérése miatt volt szükség. A StEG osztrák részének 1909-es államosítása után a kkStB a mozdonyokat a kkStB 75 sorozatba osztotta be a 01-06 pályaszámok alá. Az első világháborút követően a két mozdony, amely túlélte a háborút a Csehszlovák Államvasutakhoz került a ČSD 414.3 sorozatba és már az 1920-as évek elején selejtezték őket. Szergej Vjacseszlavovics Lazarev Szergej Vjacseszlavovics Lazarev (Moszkva, 1983. április 1. –) orosz énekes, táncos, színész. Énekes karrierje akkor kezdődött, amikor a Smash!! csoport tagja lett. A csoport feloszlott 2006-ban. Azóta Lazarev szóló karrierbe kezdett. Ő képviselte Oroszországot a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon Stockholmban, ahol a döntőben a harmadik helyen végzett, bár a nézőktől ő kapta a legmagasabb pontszámot. Gyermekkora Lazarev Moszkvában született. Hattól kilencéves koráig művészi tornát gyakorolt. Tízéves korában tagja lett a Lokteus Gyerekkórusnak. Tizennégy éves korában megkapta az első zenei díját. Ezután belépett a Nyeposzedi gyermekcsoportba, amelynek tagjai voltak Julija Volkova és Lena Katyina, a t.A.T.u együttes tagjai is. Szintén a barátja Vlad Topalov. Színészi karrier 2000-től Lazarev a moszkvai MHAT Színházi Intézetbe járt, majd itt diplomázott le 2004-ben, mint profi színész. Főszerepet játszott a Rómeó és Júliában és A Karamazov testvérekben a Puskin Színházban. Szóló zenei karrier 2008-ban részt vett az Eurovíziós Dalfesztivál orosz nemzeti döntőjében "Flyer" című dalával. A döntőt Dima Bilan nyerte meg, Lazarev a negyedik lett. Szintén 2008-ban Lazarev megnyerte az MTV Művész Díjat. 2015. december 10-én bejelentették, hogy Lazarev fogja képviselni Oroszországot a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon Stockholmban. A döntőben harmadik helyezést érte el a "You Are the Only One" című dallal. Lazarev a nemzeti zsűriktől 130, a nézőktől 361 pontot kapott. Magánélete 2016 decemberében beismerte, hogy van egy kétéves fia, Nyikita, miután bizonyos fotók kerültek nyilvánosságra. Nyikita később szerepelt Lazarev "So Beatiful" című klipjében, 2017-ben. Turnék "Ne Légy Hamis" Túra (2006-07) "TV-Műsor" Túra (2007-08) "Lazerboy" Élő (2009-10) "Szívverés" Túra (2011) Lazarev Élő (2013-14) A Legjobb Túra (2015-17) "N" Túra (2018) Bioméhészet A bioméhészet az ökológiai mezőgazdaság más területeihez hasonlóan azt a célt tűzte ki maga elé, hogy vegyszermentesen egészséges élelmet állítson elő. Emellett tekintettel van a méhekre is, és kedvező életfeltételeket alakít ki nekik, tiszteletben tartva a méheket egyedenként és a méhcsaládot szuperszervezetként is. A méhek évmilliókon át megéltek az ember nélkül, de az ember beavatkozásai miatt mára olyan élősködők terjedtek el, amik képesek kiirtani még a legnagyobb és leggazdagabb családokat is. Ma már az ember feladata, sőt felelőssége, hogy megvédje méheit a veszélytől, az ázsiai méhatkától. A bioméhészetben a különféle vegyszerek helyett szerves savakkal (tejsav, hangyasav, oxálsav, ecetsav) vagy fizikai módszerekkel védekeznek. A zsíroldékony szerek felhalmozódnak a viaszban, így a mézbe is beleoldódhatnak, és a viaszt is szennyezik. A bioméhészet eredményesen állít elő szermaradványtól mentes termékeket. Egyes méhészek tagadják a méhmérgezés jelentőségét, mondván, hogy a méhek vagy elpusztulnak, vagy nem szenvednek mérgezést. Ez azonban nem igaz. Egyrészt lehet, hogy a mérgezés csak az egészséget károsítja, amivel lerövidül a méhek várható élettartama. Másrészt, mivel a virágport külsőleg szállítják, ezért később az eltett virágpor a fiasítás halálát okozhatja, ami alattomosabb, mint a másik. Egy hasonló technológia a természetes méhészkedés, amit a Méhészet 2016. márciusi száma mutat be. Itt nem végeznek rajzásgátlást, de használnak anyarácsot, és etetnek cukorral. Ez a kettő utóbbi a magyar bioméhészetben tilos. Kritériumrendszere A bioméhészet kritériumrendszerét Szalay László dolgozta át a magyar viszonyokra. Rövid formáját 1997-ben mutatta be a Biokultúra Egyesületben. Ennek alapelve a vegyszermentes termékek előállítása mellett a méhekkel szembeni bánásmód is. A kritériumrendszerben ez utóbbi szerepel az első helyen. Az általános feltételek közé tartozik a családok elhelyezése, gondozásuk és egészségük védelme, külön tekintettel az atkára és a gyomorvészre. Emellett a vegyszermentesség biztosításához kitér a méhlegelő megválasztására, a pergetés és a mézkezelés módjaira és a méz tárolására. Gondoskodás a méhekről A méhek lakása A kaptártípus megválasztása szabad, viszont mivel az anyarács használata tilos, a bioméhészet nagy kaptárt igényel. A kaptár és a lépek nem lehetnek műanyagból, mivel annak előállítása és elégetése sok energiát igényel és környezetszennyező. A takarítás segítésére a röpnyílásnak alul kell lennie. A méhek tájékozódását segíti, hogy a családokat kisebb, 4-5 tagú csoportokban helyezik el, és az egyes kaptárak távolsága legalább 1 méter. A bioméhész raklapos elhelyezést is választhat, ekkor az egységeket nem egy vonalban, hanem előrébb vagy hátrébb helyezi el. A méheskocsik között szintén meg kell tartani az ajánlott izolációs távolságot. A családcsoportok kialakítása segíti a méhlegelő felosztását, így kevésbé kényszerülnek távolabb a gyengébb és a kevésbé agresszív családok gyűjtői. Ajánlja állandó telephelyen a tetőt, vándortanyán a félárnyékos helyet. A méhek munkáját segíti, ha a fő gyűjtőterületről teherrel megrakodva lefelé repülhetnek. A hely legyen szellős, de ne huzatos; a kaptárak álljanak szilárd lábakon. A bioméhész az itatásról is gondoskodik, hogy méhei ne oda járjanak vízért, ahol nem szeretik őket, például a szomszédba, vagy egy közelben lakó, méhszúrásra allergiás ember háza tájára. Szalay zeolitot ajánl a vízbe. A belőle kioldódó ásványi anyagok kedvezőek a méhek egészségére, és meghosszabbítja életüket is. A méhtartás társadalmi körülményeit legalább az érvényben levő jogszabályokhoz kell igazítani. Természetközeli életmód A bioméhésznek gyakran kell kaptárt bontania, de nem szabad fölöslegesen zavarnia méheit. A legkisebb zavarással a lehető legtöbb információt kell összegyűjtenie. Ehhez hozzátartozik a hallgatózás és a méhek megfigyelése a kaptár előtt. Tavasszal és ősszel gyorsan kell benézni a kaptárba, hogy meg ne fázzon a fiasítás, vagy hogy a telelőfürt ne bomoljon fel. Nyáron a rablásveszélyre kell ügyelnie. A bioméhész alkalmazkodik a méhek természetes ösztöneihez és életmódjához. A méhek tiszteletéhez hozzátartozik, hogy nem csonkítja meg őket, nem vágja le sem a szárnyukat, sem a lábukat, különös tekintettel a méhanyára. Nem használ anyarácsot, és nem korlátozza az anyát. Kerüli a műlépek tűzdelését, a lépek cserélgetését, hogy ne zavarja meg méheit. A rajzás késleltetésére Szalay a kiterjesztést ajánlja. Ha szaporítani kell a családokat, akkor különböző módszerek használhatók. Ha szükséges, akkor mézzel etet, a cukros etetés tilos. A mézes etetés jobban gátolja a nozéma kialakulását, mint a cukor. Hasonlóan, a virágport virágporral pótolja. Az őrölt virágport nem érheti eső. A cukros etetés vitatott a bioméhészetben. Szükségmegoldásként engedélyezett Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Németországban gyógyteával készítik a cukrot, Észak-Amerikában pedig csak biocukrot használhatnak. Ausztriában csak a hordás megkezdése előtt szabad cukorral etetni. A cukor nem teljes értékű táplálék a méhek számára; olyan, mintha az ember csak üres kenyeret enne. A cukrot a németek eredetileg szükségmegoldásnak használták, mivel az édesharmatméz támogatja a nozémát. Azóta technológiai elemmé vált, ami annak is eszköze, hogy minél több mézet kizsaroljanak a méhektől. A bioméhész nem támogathatja ezt az irányt, ami a méhek egészségének és a fogyasztónak sem tesz jót, hiszen a legyengült méheknél vegyszeres kezeléssel próbálják megelőzni vagy gyógyítani a betegségeket. A bioméhész a méz mellett más méhészeti termékeket is elvehet méheitől. Virágporcsapdát időszakosan, propoliszgyűjtő eszközöket tavasszal, vagy nyár végén használ. A lépek harmadát minden évben kicseréli. Az öreg, fekete lépeket a méhek egy idő után lerágják, és friss lépet építenek a helyére. A méhész segít méheinek az öreg lépek elvételével, de nem szabad ezt túlzásba vinni, mert a barna lépek segítik a telelést. A bioméhész nem kerüli el a viaszolvasztást, hiszen saját viaszából készült műlépet kell használnia. Ha elég fedelezés gyűlt össze, akkor abból készít műlépet. Csak méhmérget nem termelhet, mert az áramütéses elvétel nem kíméletes. A bioméhész nem vagdoshatja ki a herefiasítást, mivel a családoknak szükségük van arra, hogy legyen here. Az anyák könnyebben bepárzanak, és a herék a hőszabályozásban is részt vesznek. A tenyésztésben megengedett a mesterséges megtermékenyítés, hogy megőrizzék a fajtatiszta krajnai méhet. Az angol bioméhészet azért tiltja, mert az megsérti a királynő (mármint a méhanya) személyes jogait. A holland bioméhészek sem foglalkozhatnak mesterséges megtermékenyítéssel. Méhegészségügy A bioméhészetben fontos a megelőzés, mivel csak kivételes esetekben használhatók agresszív vegyszerek, és ezek használata esetén az adott családtól nyert termékek nem kaphatják meg a bio minősítést. A megelőzés érdekében segítik a méhek tájékozódását, igyekeznek elkerülni a családok közötti lépcserét, és lehetőleg egy terepen egyszerre végzik el a védelmi műveleteket. A zsírban oldódó vegyszerek tiltottak, mert felhalmozódnak a viaszban. Továbbá fontosnak tartják a rendszeres lépcserét is. A bioméhész ezekkel fertőtlenítheti a kaptárakat: napfény; forró, nagy nyomású vízgőz; 5%-os forró trisóoldat; 4-5%-os formalin; 6%-os ecet. A fertőtlenítő folyadékok után a kaptárt alaposan át kell öblíteni vízzel. Vizsgálnia kell és a tenyésztésben figyelembe kell venni a tisztogatókészséget. A kaptárak előtt tisztán kell tartani egy sávot, ahonnan a méhész eltakarítja a hullákat, amiket később eléget. Az atka ellen kémiailag és fizikailag is védekezhet. A kémiai védekezésben a bevezetésben felsorolt szerves savak és az illóolajok engedélyezettek. Az illóolajok ugyan nem ölik meg az atkákat, hanem megzavarják őket. A kámfor elfedi a fiasítás szagát, így a süket és vak atkák csak véletlenül botlanak a megfelelő korú fiasításba. Szakszerűen alkalmazva az illóolajok nem zavarják a méheket. A fizikai módszerek közé tartozik a herefiasítás kivillázása, az inkubációs hőkezelés, a Jenter-féle készülék és a zeolitporok. A védekezés hatásfokát szúrópróbaszerűen államilag kezelt készítménnyel ellenőrizheti. Hollandiában és Németországban heresejtes műlépek is kaphatók, amiket atka elleni védekezésre használnak. Ezekkel a műlépalapokkal és a kivillázással 50%-kal tudják csökkenteni az atkák számát. Németországban 5 éven át 50 méhcsaládnál a kezelést hőkezeléssel egészítették ki. Apithermmel a fedett fias lépeket 4 órára 44 Celsius-fokra melegítették. Az összes atka elpusztult, a fiasítás 95%-ban túlélt. Dániában a bioméhészek szövetsége ajánlja a hőkezelést. A költésmeszesedés megelőzése érdekében kerülni kell a lucskosodást. A kaptárak nem állhatnak közvetlenül a földön. Saját lábon, öntött betontuskón, téglán vagy szükség esetén gumiabroncson kell elhelyezni őket. A betegség ellen Szalay elsősorban zeolitot ajánl, de használhatók növényi kivonatok is. Tavasszal a méhésznek kell takarítania, de később is takaríthat, ha szükséges. Kicseréli az aljdeszkát, a farostlemez betétet, a meszes álcákat kirázza és a fertőzött lépet leselejtezi. A szemét fontos információforrás. A folyamatosan beteg családban anyát cserél. A takarítóhajlamot csak egyforma szerkezetű kaptárakban lakó családoknál lehet összehasonlítani, mert alsó röpnyílással a család könnyebben takarít. Ha felső röpnyílásuk van, akkor sokszor inkább összerágják a hullákat, és a szálló por tovább terjeszti a betegség csíráit. Az atka elleni és a költésmeszesedés elleni védekezés részeként a bioméhész rajosíthatja a családokat, és fertőtlenített kaptárba röptetheti vissza. A zeolit mindkét betegség ellen hasznos, mert szárítja a levegőt, és a hosszabb ideig rajta tartózkodó állatokat megöli. A méheknek nem árt, de kihordhatják. Egy egy más szemcseméretű zeolittal kell próbálkozni. Gyomorvész ellen szükség esetén permetezve vagy mézben Fumagillin adható, ezt azonban fel kell tüntetni a méhésznaplóban. Rágcsálók és rovarok ellen semmilyen vegyszer nem használható. A kis adagban, de gyakran adott antibiotikum erősíti a rezisztencia kialakulását, és a fiasítás terjedését is gátolja. Bármikor új méhellenség jelenhet meg, ami ellen a méhész találékonysággal védekezhet, szükség esetén segítséget kérve a többi méhésztől, a Biokultúra Egyesülettől, a méhegészségügyi személyektől. Ahogy Szalay írja: Méhegészségügyben nincs megállás. Nem támogatja az önhibájukból legyengült családokat, hogy kirostálódjanak az életképtelenné tevő gének. Ezek fertőző gócok is, így a többi családot is veszélyeztetik. A használhatatlan anyát le kell cserélni. Az elnéptelenedett családot a bioméhésznek meg kell vizsgálnia, hogy miért gyengült le. Ha betegségtől, akkor nem egyesíthető egy egészséges családdal, hanem csak egy vagy két másik, hasonló okokból legyengült családdal egyesíthető. Ebben az esetben az anyákat le kell cserélni, és a nagyobb család egy új anyával alakul meg. Ha egy járványt csak erős vegyszerekkel lehet feltartóztatni, akkor megengedett a vegyszerhasználat. Ezt naplózni kell, és az érintett családokkal a vegyszer kiürülésééig nem lehet biomézet termelni. Külön felszerelés, még külön pergető is kell hozzájuk, hiszen nem keveredhet a biomézzel. Ha a vegyszer zsírban oldódó, akkor a vegyszer csak három év alatt fog kiürülni a lépek teljes cseréjével. Ha bármi okból el kell pusztítani egy családot (például nyúlós költésrothadás miatt), akkor a halálra ítélteket el kell kábítani, hogy ne szenvedjenek a kénfüsttől. A nyúlós költésrothadás a HIV vírushoz hasonlóan az immunrendszert támadja. Az antibiotikum csak tüneti kezelést jelent; ha abbahagyják, akkor a betegség újra megjelenik, továbbá a kezelt család fertőző góccá válik. Ezért nem engedélyezik a méhészeknek, hogy gyógyszerekkel kísérletezzenek. Az Amerikai Egyesült Államokban ilyenkor szabad antibiotikumot használni, de csak bizonyított esetben. Gondoskodás a termékekről A kritériumrendszer csak a mézzel foglalkozik. A többi termék bió minőségét a telephely körültekintő megválasztása és a zsírban oldódó vegyszerek tilalma biztosítja. Ezek nemcsak a viasz és a méz minőségét rontanák, hanem a többi termékét is. A méhek jobban szeretik a nehezebb virágporokat, emiatt az erősebben allergizáló növények virágporát nem gyűjtik. Ugyanakkor nem árt az óvatosság a keresztallergiák miatt. Bioméz csak vegyszerektől és szennyezéstől mentes alapanyagból készülhet. Az intenzív termesztésbe vont terület és az ipar vagy közlekedés által szennyezett természetes táj nem megfelelő. A biztonsági távolság többnyire 3,5 km, de ez lehet több, vagy kevesebb is, a veszélyeztetés forrásától, a széliránytól és a szél erősségétől függően. A Biokultúra Egyesület megbízottja a méhész kérésére helyszíni szemlével dönt a terület alkalmasságáról. A szennyeződések vagy a vegyszerek bekerülnek a méhészeti termékekbe, és azok csak annyira minősülnek biónak, amennyire az azon a helyen termett növények. A méhmérgezéses esetek mutatják, hogy ilyen helyekről nem lehet vegyszermentes mézet szüretelni. A családokat nem szabad lerabolni, és a mézelvétel miatt nem gyengülhet meg a család. Csak a fölösleg vehető el. Méhleűzésre csak füstölő vagy méhlefújó használható, a vegyszereket mellőzni kell. Egy időben divat volt a karbol, később a benzaldehid, amiről utólag kiderült, hogy mérgező. Megesett, hogy a méhleűző szerek miatt nem lehetett exportálni a mézet. A legkíméletesebb módszer a méhszöktető használata, ami lassú, de a méheknek nem eshet bántódása. Ha egy család mérgezést szenvedett, akkor mézét nem pergetik ki. A mérgezett mézet tartalmazó kereteket kiveszi, és addig tárolja őket, amíg a szer fel nem bomlik. Ezután a kereteket visszateszik etetésre. Az alpesi rózsa méze mérgező az emberre. Ezt külön kipergetik, majd visszaetetik a méhekkel, rájuk nem mérgező. Dél-Amerikában az indiánok az európaiak megérkezése előtt nem fosztották ki teljesen a méhcsaládokat az erdő szelleme miatt. Miután a misszionáriusok megtérítették őket, lerabolták a méheket, így azok sok helyről eltűntek. Ez figyelmeztet arra, hogy csak a fölösleget szabad elvenni. A bioméhészetben nem alkalmazható az a pusztán gazdasági szemléletű gyakorlat, hogy a mézet elveszik, és cukorral etetnek vissza. A bioméhésznek csak kivételesen szabad éretlen mézet pergetnie és azt mesterségesen érlelni, hogy vándorlás közben nehogy leszakadjanak a lépek, és hogy időben odaérjenek az új helyszínre. A pergetőhelyiségnek meg kell felelnie az előírásoknak. Zártnak és fűthetőnek kell lennie. Fűtésre azért lehet szükség, mert a kaptármeleg méz jobban folyik. Javasolt a zsilipelő rendszer, hogy a méhek be ne szökjenek. A kutatókat vonzza a méz illata. A pergetőnek rozsdamentes acélból kell lennie. Az olcsóbb gépek dobja sokszor bádog, ami nem saválló. A dohányzás itt tilos, mert a cigaretta hamvát nem lehet kiszűrni a mézből. A méz nem melegíthető 40 Celsius-fok fölé. A fűtőspirál használata megengedett. Krémméz mechanikai eljárással (állandó kevergetéssel) készíthető. Pasztörizálni tilos. A szűrés megengedett, de adalékanyagok hozzáadása nem. Nem szabad megfosztani a mézet természetes jellegétől. A méz öntisztulása hetekig tart. A mézet külön, jól zárható helyiségben kell tárolni. A fajtamézeket fel kell címkézni, és csoportosítani kell. A méztároló edényeket le kell zárni. A méz öregedése 10 Celsius-fokon lassabb. Ha elég nagy a termés, akkor elég széles utakat kell hagyni a targoncáknak. Propoliszon és virágporon kívül nem szabad más szagos anyagokat tárolni. A virágport papírzacskókban vagy papírzsákokban kell tárolni. A propoliszt gömbbé gyúrva, alufóliába csomagolva kell tárolni. A kénezés miatt a viaszlépeknek külön helyiség kell. Felmosásra sem használhatók erős, szúrós szagú anyagok. A mézet jól lezárva, állandó hőmérsékleten kell tárolni. Pergetés után a méz csak két évig minősül biónak az enzimek pusztulása és a HMF felhalmozódása miatt. De még ekkor is jobb, mint a cukor szerves savai és ásványanyagai miatt. Kereslet Mivel a hazai méz már önmagában drága, és a bioméz még drágább, a hazai kereslet kicsi. Ugyanakkor külföldön van kereslet a mézre. Nyugat-Európa piacain több földrész mézeivel kell versenyezniük a magyar méhészeknek. Nemcsak az akácmézre van kereslet, hanem sok más fajtamézet drágábban lehet eladni, mint a vegyes virágmézet. 2001-ben ismeretlen volt náluk a selyemkóróméz, még szavuk sem volt rá. A Bioklutúra Egyesület segít abban, hogy az eladó és a vevő egymásra találjon. Más országok Habár a különböző országok kritériumrendszerei hasonlók, nincs egységes szabályozás. Az alább ismertetett jellemzők csak betekintést adnak, a kritériumrendszer több más elemet is tartalmaz. Amerikai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államokban a szabályozás csak egyes államokra érvényes. Vándorlás előtt tehát a bioméhésznek tájékozódnia kell a célterület szabályozásáról, amennyiben az egy másik államban van. Az 1997-es változat szerint a méhek etetésére bioméz használható, aminek egészséges családtól kell származnia. A virágporos etetésre is hasonlóknak kell teljesülniük: bio minőség, egészséges családtól. Szükség esetén az éhezéstől való megmentésre biocukor etethető. Az OTCO engedélyével azonban kommersz cukor is etethető. A biomézbe nem kerülhet cukorméz; ha hordás alatt etetnek cukorral, akkor a következő pergetésből származó méz nem lehet bio. Elkülönítésre nincs szükség, de a röpnyílásokat szűkíteni kell a rablás megelőzésére. A méhésznek részletes írásos jelentést kell készítenie a cukros etetésről. Szigorúan tilos akkor cukorral vagy cukorszörppel etetni, amikor a lépek a helyükön vannak. Hogyha nem érhető el bio virágpor, akkor egészséges családoktól származó virágpor is etethető. Dokumentumokkal igazolandó, hogy az illető családok egészségesek, meg kell indokolni az etetés szükségességét, és nyilatkozni arról, hogy igyekeznek bio virágport beszerezni. A bioméhésznek méhészeti tervet kell készítenie, amiben leírja, hogyan előzi meg a károkat és a betegségeket. Az OTCO a dokumentum átolvasása közben és a terepszemlén a következő szempontokat értékeli: A kaptárak úgy vannak elhelyezve, hogy megfelelően szellőzzenek, biztosítva legyen a vízelvezetés, rablás ellen védhetőek legyenek, és a méhek számára egészséges legyenek. A kaptárakat megemelt rakfelületre kell tenni, hogy akadályozzák a beteg méhek hazatérését. A rendszeres megfigyelésnek ki kell terjednie a következőkre: Betegség, kártevők és kórokozók keresése A táplálék mennyisége A fiasítás mennyisége, kora és egészségi állapota Az anya egészsége Ausztria A bioméhészek szervezete az ERNTE. A következők csak szemelvények. A családok elhelyezésénél az egészség fontosabb, mint a termelés. A méhlakásban csak a kötőelemek, a tető, a rostaszövet és az etető lehet nem természetes anyagból. Vándor üzemmódban az 1995 előtt már meglevő kaptárak még használhatók. A kaptárak belsejét csak bio viasszal és propolisszal szabad kezelni. A külső bevonatnak is természetesnek és bionak kell lennie. Tisztításra és fertőtlenítésre ezek használhatók: forró víz, lángolás, szódaoldat. A család kezelése a magyarhoz hasonló. A génmanipuláció tilalmát nekik külön rögzíteniük kell. Anyarács kivételes esetben és csak a kiterjedés után használható. Termelni csak egyanyás üzemmódban szabad. Virágporgyűjtésre csak hálórosta engedélyezett. A tenyésztés során fokozattan figyelemmel kell kísérniük a méhek egészségét. Családot csak bioméhészetből, rajt és anyát bármely méhészetből lehet venni. Csak az őshonos fajták tartása megengedett, amelyek fajtisztaságára megengedett a mesterséges megtermékenyítés. A bioméhész saját viaszának kiolvasztására más üzemet is igénybe vehet, de igazolni kell, hogy az az ő viasza. A keretek fából vannak, bennük viaszléppel, amiben a műlép lehet normál vagy magasított. A viasznak bionak kell lennie. Az átállás alatt nem bio viasz is használható, de ellenőrizni kell benne a szermaradványokat és a származását is. A lépeket száraz, hűvös helyen kell tartani. Cukoretetéssel pótolni lehet a téli élelem hiányzó részét. A cukor kommersz is lehet. Az első hordás előtt is lehet cukorral etetni. A nagyobb gyűjtések között azonban kizárólag saját termelésű mézet lehet etetni. A rajok is támogathatók cukorral. Virágporpótlók nem használhatók; a virágport virágporral kell pótolni. A méz minőségét meg kell tartani abban a minőségben, ahogy a lépben volt. A méhtelenítésnek kíméletesnek kell lennie, méhleűző szerek nem használhatók, csak füst. A mézet nem szabad pergetés, feldolgozás és töltés alatt 35 Celsius-foknál jobban melegíteni. A végfogyasztó egyszer, és csak egyszer melegítheti 45 Celsius-fokig. A mézet száraz, hűvös helyen, nemesacél edényekben kell tárolni, vagy egyszer használatos műanyag edényekben. Csak üvegben adható el. A méz víztartalma legfeljebb 18%, HMF-tartalma legfeljebb 10 mg/kg, az enzimaktivitás legalább 37,5 egység. A betegségeket nagyrészt szelekciós tényezőnek tekinti, de lehet ellene védekezni viaszban fel nem dúsuló szerekkel. Az engedélyezett szerek: gyógynövényteák, homeopatikus készítmények, hangyasav, ecetsav, tejsav, szódaoldat, nem génmanipulált Bacillus thuringiensis, valamint hő- és hideghatás. Figyelembe kell venni, hogy ezek a szerek bekerülhetnek a mézbe. Be kell tartani a járványok elleni óvintézkedéseket. Az ERNTE a következő feljegyzéseket követeli a méhésznaplóba: Részletes vándorlási terv: mikor, hova, hány családdal, mennyi időre. A tervbe utólag be kell vezetni a gyűjtött mennyiséget is. Kimutatás átfutó számmal a családokról. Kezelési könyv, védekezések a kártevők és a betegségek ellen. Áruforgalmi általános feljegyzések. A bioméhészetre az átállás legalább 12 hónap, és egy bioméhészeti tanfolyam elvégzését is megkövetelik. A méhész akkor adhat el ERNTE márkajelzéssel mézet, ha saját költségén bevizsgáltatta viaszát. A vizsgálat szermaradékokat keres; ezek mennyisége nem haladhatja meg egyenként a 0,5 mg/kg-ot. Ha ezen a vizsgálaton elbukik, akkor nem használhatja a védjegyet. Franciaország A francia bioméhészet kritériumrendszerét nem társadalmi szervezet, hanem a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszeripari Minisztérium Élelmiszeripari Főigazgatósága A bioméhészet előállítási módjának feltételei címmel. Az alábbiak csak jellemző részletek. A bevezetés foglalkozik a méhészet szerepével (termelés, megporzás), és a bioméhészet célkitűzéseivel. Eszerint a bioméhészetnek maximális pozitív hatással kell lennie a környezetre, és minimális negatív hatással a méhészeti termékekre. Az átállás akkor tekinthető befejezettnek, ha a kaptár teljes faanyaga és viasza megfelel a kritériumoknak, és a méhész vállalja a bioméhészet követelményeinek teljesítését. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a bioméhészkedés azonnal megkezdhető. Minden olyan termék bio minősírtést kaphat, ami megfelel a feltételeknek. A bioméhészeteket évente legalább egyszer ellenőrzik, de az ellenőr előzetes figyelmeztetés nélkül is beállíthat. Az ellenőrnek szigorúan bizalmas ügynek kell tekintenie az ellenőrzést. A méheseket DSV kódszámmal kell ellátni. A bioméhésznek elsősorban biogazdálkodási területre vagy vadonba kell települnie. A növényvédő szerekkel kezelt növényekről gyűjtött méz nem lehet bio. Ezt az IGN azonosító kártyával ellenőrzik, és a méhes áthelyezésekor újra ellenőrzik az új helyen legalább 1,5 km-es környezetben. Az ipari és urbanizációs ártalmak elkerüléséért a Biogazdálkodási Osztály behatárolja a túlzottan szennyezett területeket, amiket biogazdálkodásra alkalmatlannak nyilvánít. A bioméhészeteknek ezektől legalább 3 km-es távolságot kell tartaniuk, különben nem használhatják a bio minősítést. A cukros etetés tilos, a méhek táplálékigényét mézzel és virágporral kell kielégíteni. A téli etetéshez kivételesen használható kommersz, költésrothadástól mentes méz is. Szárazanyag-tartalma legfeljebb 7 kg lehet lehet két egymást követő télre beosztva. Külön engedéllyel a kontinentális és a hegyi éghajlatú területeken 10 kg szárazanyag-tartalom használható külön engedéllyel. Fenyőmézes területeken engedélyezett 10 kg szárazanyag-tartalom is a minősítő szervezet engedélyével. A franciák külön kitérnek a viaszra is. A bioméhészetek csak bio termelésű viaszt használhatnak. A kaptárak anyagának és anyagvédelmének természetesnek kell lennie. Nem használhatnak karbolt, krezolt vagy más olyan anyagot, ami szennyezné a környezetet és a méhészeti termékeket. A kaptárak és a fiókok viaszba márthatók, aminek hőfoka 135 és 150 Celsius-fok között kell lennie. A kártevők és élősködők ellen csak a következő módokon lehet védekezni: Fizikai eljárások: meleg, hideg, fény, szellőzés Kémiai eljárások: engedélyezett szerek, kivéve a kén és oxidjai Biológiai eljárások: engedélyezett eljárások, kivéve Bacillus thuringiensis Egészségügyi szempontból fontos a megelőzés. Erre a következők használhatók: előzetes tisztítás és fertőtlenítés (kaparás, égetés, ecetsav, szóda, lúg, de még hypo is) a fertőzött anyag elégetése megfelelő környezet kiválasztása, megfelelő mennyiségű élelem a viasz rendszeres újítása az anya cseréje Általában gyógyításra nem használhatók szintetikusan előállított vegyszerek. Az atka elleni védekezésként használhatók engedélyezett szerek, herefiasítás csapdának, és más hatékony módszerek. Engedéllyel használhatók más, az engedélyezettekhez hasonló szerek is. Ezekkel évente egyszer szabad kezelni az utolsó pergetés után. Ha élve az engedéllyel mégis használnak szintetikusan előállított szereket, amelyek molekulára azonosak az engedélyezett szerekkel, akkor a lépesméz bio minősítése elvész. A mérgezés vagy a szennyező anyagokkal való fertőzés szintén megszünteti a bio minősítést. Az atka ellen használhatók a következők: atkairtásra alkalmas növényi kivonatok (roténon, dohány, pirétrum, illóolajok) homeopátiás, izoterápiás és biodinamikus szerek ásványi és növényi porok tejsav A légcsőatkával erősen fertőzött családokat életképtelennek tartják, ezért el kell őket távolítani. Az erősebb fertőzéseket be kell jelenteni. A rágcsálók ellen csak mechanikus eszközökkel szabad védekezni. Csapdák az élősködők ellen is kihelyezhetők; ezek lehetnek mechanikusak vagy elektromosak. Részletesen foglalkoznak a pergetéssel, tárolással, a méz kezelésével is. Méhleűzésre nem használhatók vegyszerek, csak füst, és fizikai módszerek (szöktetés, kefélés, leűzés). A pergetés nem okozhatja a család pusztulását, és nem igényelheti a család elpusztítását. A mézet nem szabad még részben sem 40 Celsius-fok fölé melegíteni. Felolvasztáskor ellenőrizni kell a HMF mennyiségét. A pergetőhelyiség felszerelésének meg kell felelnie az élelmiszeripari előírásoknak. Tilos az alumínium, a csupasz vagy a galvanizált fémlemez. A mézfeldolgozással egy időben nem végezhetők nem élelmiszer jellegű műveletek. A méz víztartalma legfeljebb 18,5% lehet, kivéve a gesztenyemézet, aminek víztartalma legfeljebb 19%. A szermaradványok határértékét gyakran módosítják, ezért ez nem szerepel a kritériumrendszerben. A HMF tartalom kimért vagy hordós méz esetén legfeljebb 10 mg/kg, edényben legfeljebb 15 mg/kg lehet. A virágport sem szabad 40 Celsius-foknál magasabb hőmérsékleten szárítani. A címkén jelezni kell a virágpor eredetét. Ha egy növény virágpora, akkor a növény nevét kell feltüntetni, különben a társulást kell megnevezni. Termálfürdő FC Tiszaújváros A Termálfürdő Football Club Tiszaújváros, egy 1960-ban alapított magyar labdarúgóklub. Székhelye Tiszaújvárosban található. Történet Alapítás előtti időszak 1953. január 16-án a Minisztertanács rendelete értelmében Tiszavidéki Vegyi Kombinát (TVK) néven szocialista mamutvállalat alapíttatott Tiszaszederkény és Tiszapalkonya között. A település és a sport fejlődését ezután a TVK működése jelentősen befolyásolta. Fokozatosan indították be a termelő egységeket, ezzel munkahelyeket teremtve. A munkahelyek dolgozókat vonzottak és a település lélekszámának növekedésével párhuzamosan nőtt a település lakóinak kulturális és szórakozási igénye is. Alapítás és kezdetek 1960-ban megalakult a vállalati egyesület, a Tiszavidéki Vegyi Kombinát Sport Club (TVK SC). Ezt megelőzően is létezett futball, a falusi Tiszaszederkény a járási bajnokságban küzdött, az 1960/61-es idényben a megyei II. osztályú csapata beolvadt a TVK SC-be. 1963 őszén az időközben Tiszai Vegyi Kombinát SC-re átkeresztelt csapat egyesült a szomszédos Tiszapalkonyai Vasassal, amelynek jóvoltából először szerepelt a Borsod megyei első osztályban, mégpedig Tiszaszederkényi Munkás Testedző Kör néven. 1967-ig a középmezőnyben szerepeltek, ekkor az egyesület vezetősége a minőségi futball létrehozását határozta el: edzőnek leszerződtették Bányai Nándort, a Budapest Honvéd FC volt válogatott játékosát , aki több NB-s rutinnal rendelkező játékost hozott magával. A változás gyorsan meghozta eredményét, először a megyei bajnokságot, majd újoncként az NB III-at nyerte meg a csapat Bán Nándor edző vezérletével és jutott az NB II-be. A sportegyesület történetének első nagy sikerének az alábbiak játékosok voltak részesei: Taskó Lukács, Kádár Lajos, Visnyiczki Lajos, Zumpf Béla, Káposzta János, Toperczer Tibor, Farnek Mihály, Széles Ferenc, Kapus István, Bodzsár Ferenc, Lupkovics Gyula, Heidrich József, Teslér Balázs, Lukács János, Unyi Ferenc, Tóth Lajos, Varga János, Breuer Lajos, Gulyás István, Gunics József, Németh Mihály, Fritz László, Haisz Imre. A hanyatlás és feltámadás 1970-ben Lenin születésének 100. évfordulóján a város felvette a Leninváros nevet, ezáltal a csapat neve is Leninvárosi MTK (LMTK)-ra változott. 1978-ig az országos harmadik-negyedik vonalban (NB II-NB III) szerepelt, ekkor egy bajnoki átszervezésnek köszönhetően, osztályozón a Nagybátony gárdáját legyőzve, az országos másodosztályba (NB II) jutott. Ugyanebben az évben hat LMTK játékosnak szerveztek búcsúmérkőzést, amelyen 1-0-ra legyőzték a kor magyar sztárcsapatát, az Újpesti Dózsát. Két év NB II-es szereplés után, 1980-ban a megyei I. osztályba esett az időközben Olefin SC-re keresztelt klub. Egy év megyei szereplés után egészen 1997-ig a Területi, később az NB III-as bajnokságban játszottak. A 80-as években rendszeresen kiválóan szerepeltek a Magyar Népköztársaság Kupájában, több elsőosztályú csapatot vertek, a csúcsot 1984-ben érték el, amikor az elődöntőbe jutásért játszottak a Rába ETO-val és 7.000 néző előtt 5-2-re kaptak ki Verebes József mester csapatától. 1993-ra a klubot is elérte a rendszerváltás, gyári csapatból városi csapattá vált, neve Tiszaújvárosi SC-re változott. Az 1996/97-es bajnokságban megnyerte az NB III Tisza csoportját, ezzel jogot szerezve az NB I/B-s részvételért játszott osztályozóhoz, ahol a Kiskőrösi FC-t győzte le. Az első év bennmaradása után, a ´98/´99-es szezonban a helyi futball máig legnagyobb sikerét érték el. Az NB I-nek nevezett másodosztályban Szentes Lázár vezetésével a 6. helyen végeztek. 2002-ben a másodosztályban jól szereplő csapat anyagi gondokkal küzdött. Az 1998 és 2003 között a FC Tiszaújváros néven szereplő csapat 2003 nyarán kénytelen értékesíteni az NB III-as indulási jogát, melyet a Monor csapata szerzett meg. A 2003/04-es idényt a legalsó osztályban, már Tiszaújváros Labdarúgásért Egyesületként, kezdi a nulláról a felemelkedést a csapat. 2005-ben már ismét FC Tiszaújvárosnak nevezve nyeri meg a körzeti bajnokságot. Egymás után a megyei II. és I. osztályt megnyerve, 2008-tól ismét az Nemzeti Bajnokság harmadik vonalába jutott. Egy év megingás után, 2009-ben kiesve a megyei I. osztályba, 2010-től ismét az NB III-ban szerepelt a klub. Az egyesület kiváló körülményeket biztosít játékosainak és szurkolóinak a Tiszaújvárosi Sportcentrumban. A mindig is jó utánpótlással rendelkező klub, olyan játékosokat adott a magyar futballnak, mint Bodnár László, a Pécsi MSC és az Újpest kapusa, vagy a Ferencvárossal bajnok Nagy Norbert, Pogány László. Erre az utánpótlásra és szakmai háttérre, valamint a kiváló edzők, mint pl. Temesvári Miklós, Varga Zoltán vagy Herczeg András munkásságára alapozva a remények szerint az FC Tiszaújváros hosszú évekig a régió meghatározó, Nemzeti Bajnokságban szereplő klubjává válik. 2010-es évek 2009-ben, miután egypontnyi különbséggel kiestünk az NB III-ból, a cél az azonnali visszajutás volt ami a tervszerű munkának köszönhetően sikerült is, hiszen a megyei első osztályt toronymagasan nyerte meg a gárda vetélytársai előtt. Ehhez az kellett, hogy a város és a klub vezetés elkötelezte magát az NB III-as szereplés mellett, és minőségi - az NB II-t is megjárt játékosokkal erősítette meg a csapat keretét, valamint Koleszár György személyében egy felkészült és keménykezű edzőt szerződtetett. Nem mellékesen biztosították az anyagi fedezetet is a szerepléshez. Remek szezont tudhat maga mögött az NB III Mátra csoportjában szereplőcsapat. A Tisza-partiak újoncként a biztos bennmaradást tűzték maguk elé a szezon elején, amit alaposan túlteljesítettek és csak kevesebb győzelmüknek köszönhetően végeztek a 3. Vasas tartalékkal azonos pontszámmal (58) a 4. pozícióban. Az előző idényektől eltérően a Mátra csoportból az erősebbnek tűnő Tisza csoportba kezdte a szezont csapatunk, Koleszár György vezetőedző irányításával. A bajnokság átszervezése kapcsán az első perctől kezdve kiélezett csata folyt az első 5 hely valamelyikének a megszerzéséért. Az együttes végig ott volt a bajnokság élmezőnyében és végül az osztályozós helyet érő 3. helyen zárta a bajnokságot, úgy, hogy ugyanannyi pontot szerzett mint az általa kétszer is legyőzött és végül 2. Nyírbátor akinek eggyel több győzelme volt. Az osztályozón aztán meggyőző fölénnyel léptünk túl a Borsod megyei bajnok Szikszó-Tomor- Lakon (2-4, 9-2, összesítésben 13-4) és kivívtuk a az átszervezett NB III-ban való szereplés jogát. Névváltozások Az alapítás óta bekövetkezett névváltoztatások okai sokrétűek. Szerepet játszott a profi/amatőr labdarúgás szétválasztása, az 1950-es évek államosítási törekvései, a társadalmi bázis kiszélesítése, a bennmaradás fúzió általi lehetővé tétele, a rendszerváltás, tulajdonos váltás, anyagi megfontolások és még sorolhatnánk a végtelenségig. Az alábbi összeállítás a nagy múltú egyesület különböző elnevezéseit mutatja meg. 1960 – 1963 : Tiszavidéki Vegyi Kombinát Sport Club 1963 – 1990 : Tiszaszederkényi Munkás Testedző Kör 1970 – 1979 : Leninvárosi MTK 1980 – 1993 : Olefin SC Leninváros 1993 – 2003 : Tiszaújvárosi SC 2003 – 2005 : Tiszaújváros Labdarúgásért Egyesület 2006 – 2013 : FC Tiszaújváros 2013 – 0 0 0 0 : Termálfürdő FC Tiszaújváros Játékoskeret 2015. augusztus 19-i állapot szerint. Sikerek Bajnok: 1968-69, 1996-97 Bajnok: 1967-68, 2007-08, 2009-10 Bajnok: 2006-07 Bajnok: 2004-05 Statisztikák Kovács István Díj Az FC Tiszaújváros megalapította a „Kovács István díjat”, melyet az FC Tiszaújváros legjobb utánpótlás játékosa vehet át minden évben. Kovács István 371 mérkőzésen lépett pályára az egyesület színeiben. Hihetetlen módon szerette a futballt, melyre mindig is nagy alázattal és tisztelettel tekintett. Ezen nagyszerű tulajdonságok alapján döntött úgy az egyesület, hogy a tragikus körülmények között elhunyt Kovács Istvánnak emléket állítva, minden évben az FC Tiszaújváros legjobb utánpótlás játékosát díjazza. Kovács István Díjasok 2014: Sebők Gergő 2013: Nagy Dénes 2012: Varró Bálint Ladiszla A Ladiszla a László férfinév latinosított alakjának (Ladislaus) a női párja. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok június 27. Ostenfeld (Rendsburg) Ostenfeld település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 545 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Csengeri kistérség A Csengeri kistérség kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, központja: Csenger. Pervomajszkojei járás (Tomszki terület) A Pervomajszkojei járás (oroszul Первомайский район) Oroszország egyik járása a Tomszki területen. Székhelye Pervomajszkoje. Népesség 1989-ben 23 350 lakosa volt. 2002-ben 21 260 lakosa volt. 2010-ben 18 947 lakosa volt. Simon Miklós (festő) Simon Miklós (Szeged, 1937. szeptember 2. –) képzőművész. Pályafutása Műhelyében tűzzománc magániskolát és nyári művésztelepet működtet fiataloknak és felnőtteknek tanítja a tűzzománc-technikák ismeretét. 1990. a Szegedi Szépmíves Céh egyik alapító tagja. A Mester-Tanoda Alapítvány alapítója, ami a Dugonics András Piarista Gimnázium berkein belül művészeti oktatást folytat. A Tápéi Tűzzománc Tanoda Alapítvány művészeti vezetője. Magángyűjtemények őrzik munkáit Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Oroszországban, Romániában-Erdélyben,Szlovákiában, Spanyolországban, Olaszországban, Thaiföldön, az USA-ban. Fő témaköre a természet és az ember által alakított környezet. Erős érzelmi kötődés fűzi Erdélyhez, az ottani művésztelepeken készült alkotások tanúskodnak. Művészete szellemiségében, stílusában közel áll a hajdan nagyhírű Nagybányai Művésztelep alkotóinak törekvéseihez. Jelentősebb csoportos kiállítások 1964. Párizs, Balzac Galéria Nemzetközi kiállítás 1964-től Szeged, Téli Tárlatok 1985. Budapest, Dunánál című nemzetközi kiállítás 1990. Szeged-Temesvár Nyári Tárlat 1991. Hódmezővásárhely, Őszi Tárlat Szeged, JATE Aula- Szegedi Szépmíves Céh kiállítása 1993-2002. Hódmezővásárhely, Tavaszi és Őszi Tárlatok Tornyai Múzeum 1994. Szeged, Móra Ferenc Múzeum Képtára, „Szegedi festők” kiállítás Szegedi Fesztivál Tálat, táblaképfestészeti triennálé 1995. Szegedi Nyári Tárlat 2002. IV. Tokaji Képző-és Iparművészeti kiállítás 2003-2004. Iparművészeti Múzeum, Vigadó Galéria, Budapest 2004-2007. Hódmezővásárhelyi Tavaszi Tárlat 2007. Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely Őszi Tárlat 2007. Gorizia, Olaszország,Városi Galéria 2009. Orosháza, Városház Galéria, Kép-Tér Alkotócsoporttal 2010. Balatonkenese, Kultúra Háza, Kép-Tér Alkotócsoporttal Szeged, Bálint Sándor Művelődési Ház, Kép-Tér Alkotócsoporttal 2011. 8. Kortársművészeti Biennálé Firenze, Fortezza da Basso 2012. Rovás Kortárs Képzőművészeti Csoport Baja, Eötvös József Műszaki Főiskola 2015. Szerbia, Szabadka Városháza, Szegedi Szépmíves Céh kiállítása 2016. Szerencs, Szegedi Szépmíves Céh kiállítása Kiskunfélegyháza, Művelődési Központ, Kiskunsági-Bugaci Művésztelep kiállítása Jelentősebb egyéni kiállítások 1965. Szeged, Kollektív Műterem 1975. Szeged, Sajtóház Művészklub 1980. Budapest, Pénzügyminisztérium 1981-82. Szeged, JATE-Klub, Szeged, SZOTE Oktatási Központ 1981. Kecskemét, Gépipari és Automatizálási Főiskola 1974-95. MTA Szegedi Biológiai Központ 1994. Németország, Bad Windsheim, Kur Rezidenz Hotel 1995. Németország, Bad Colberg 1996. Németország, Rothenburg o. d. T. Kunstkreis Galerie Szeged, Bálint Sándor Művelődési Ház 1997. Németország, Ulm, Magyar Kulturális Egyesület Románia-Erdély, Szováta, Teleki Oktatási Központ Románia, Erdély, Gyergyószentmiklós, Magyarok Háza Románia, Arad, RMDSZ székház 2002. Siófok Polgármesteri Hivatal, Aranykagyló Fesztivál Budapest, Magyar Borok Háza Szeged, Bibliotéka Könyvtár, Költészet Napja 2003. Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ „B” Galéria Szentes, Művelődési Központ Galériája 2004. Magyarok Háza 2005. Dugonics András Piarista Gimnázium Borsos Miklós Emlékház Gyergyócsomafalva Románia-Erdély Művelődési Központ Gyergyószentmiklós Románia-Erdély 2006. Kiskunhalas Művelődési Központ Magyar Kultúra Napja Berki Viola-díj beszámoló kiállítás Hortobágy Galéria Kézműves Galéria nyitó kiállítása Szeged Szegvár, Kastély Nagybánya, Teleki Magyar Ház, Erdély, Románia 2007. Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely Marosvásárhely, Bernády Ház, Barkos Beával Bálint Közösségi Ház Budapest Graz, Ganggalerie 2008. Makvalva művésztelep záró kiállítása 2009. Szeged, Belvárosi Galéria Zsombó, Közösségi Ház tűzzománc kiállítás Barkos Beával Orosháza, Képtár, Mezőmadaras, Művésztelep záró kiállítása 2010. PrimArt Galéria Budapest V., Falk Miksa u. 3., Barkos Beával Nyitott Műhely Egyesület, Veszprém, Barkos Beával Németország, Ulm, Magyar Kultúregyesület Polgári Szalon, Szeged MTA Szegedi Biológiai Kutató Központ, Szeged 2011. Magyarok Háza Csontváry Terem, Budapest 8. Kortárs Képzőművészeti Biennálé, Fitrenze, Fortezza da Basso és Firenzei Magyar Egyesület 2012. Szeged, Bálint Sándor Művelődési Ház, jubileumi kiállítás TIK Őszi Kulturális Fesztivál 2013. Pápa, Református Gimnázium, Barkos Beával 2014. Szeged, Polgári Szalon Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ, nemzetközi bugaci KEFAG művésztelep 2015. Szeged Heller Ödön Művelődési Ház Magyar Kultúra Napja Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal 2016. Semmelweis Szalon, Budapest Orvostudományi Egyetem, Barkos Beával Budapest, Hotel Intercontinental Orvos-kongresszus Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Városi Könyvtár 2017. Kálmán Imre Emlékház Siófok, Barkos Beával Művésztelepek Zebegény, Ásotthalom, Siófok, Makfalva (Románia,Erdély), Kőtelek, Bácskossuthfalva (Szerbia), Hajdúdorog- tűzzománc alkotótelep Kecskemét Nemzetközi Zománcművészeti Szimpózium, Mezőmadaras 1996-tól tűzzománc művésztelepet vezet Szeged-Tápén levő műhelyében Mezőmadaras (Románia, Erdély) Hajdúdorog, Tűzzománc Alkotótelep, Morelli Edit vezetésével Balatonkenese, Kép-Tér alkotócsoport művésztelepe 2012. Rovás Kortárs Képzőművészeti Csoport Kassa, Tihany 2012-16. KEFAG nemzetközi alkotótelep Bugac 2013. Mezőmadaras, Lövéte, Szentegyháza, Mezőbergenye, Baja, Fiume,Tihany, KEFAG nemzetközi alkotótelep Bugac 2014. Sövér Elek művésztelep nemzetközi alkotótábor Gyergyóalfalu 2014-16. KEFAG nemzetközi alkotótelep Bugac Díjazás 2005. Berki Viola-díj 2006, 2011, 2015. Szeged Város Alkotói-díj 2014. Szegedért Emlékérem Publikációk Tandi Lajos: Szegedi festők Dér Endre: Simon Miklós kiállítása Szegeden, Művészet, 1967. Dér Endre: Párbeszéd a művészetről, Bába és Társa Kiadó, 1998. Nyilas Péter: A fény tiszta forrás, Délmagyarország, 1998.V.30. Farbenfrohe bilder zum früchling Frankraicher Unzeiger 1998.03.30. Die Natur in leuchtenden Farben Bad Windsheim 1997.Übersteigerte Farbigheit und Lebhafte Strukturen Frankisher Unseiger 1998.04.10. Nagy Botond:Tűzvirágok, zománckirályok, Marosvásárhely, Népújság, 2007.04.07. Nagy Miklós Kund: Tűzben fogant szépség, Marosvásárhely, Múzsa, 2007.04.14. Antal Erika: Műalkotás fémre olvasztott üvegből, Marosvásárhely Krónika, 2007.04. 06. Máté Zsuzsanna: Kezdet és vég Barkos Bea és Simon Miklós művészetéről ,Szeged A Város folyóirata 21. évfolyam, 8. szám 35-37.pp. Barkos Beáta és Simon Miklós a biennálén Délmagyarország. 2010. november 23. Európai festőművészek, grafikusok 1246-2006 művészeti lexikon 2007. Keszthely Who is who Magyarországon –Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája- szócikk Simon Miklós 2118., Hübners Who is who 2012. Galéria a Bernády házban, Nagymiklós Kund:Tűzben fogant szépség Dr .Bernády György Közművelődési Alapítvány, Marosvásárhely 2009. 50pps Marton Árpád: Marasztalások Simon Miklós képei között, Szeged, A város folyóirata 2015. február, 34-35.pps A Szegedért emlékérem díjazottjai Szeged, A város folyóirata 2013. május, Marton Árpád: Fény(t)örvények Simon Miklós kiállítása elé Szeged, A város folyóirata 2014.március,48..pps Máté Zsuzsanna: Kezdet és vég Barkos Bea és Simon Miklós művészetéről,Szeged, A város folyóirata 2009.augusztus,35-37.pps Marton Árpád: Rekesz-románcok, fény-orgonák, Simon Miklós életművének margójára,Mértékadó Új Ember Kiadó 2016.január 18-24.Új Ember Kiadó Marton Árpád: Krisztusok,portrék, Toronyirány, 2016. Gerhardus Médiaközpont Kft, 26.pps Magyar Belorvos Archívum 2016. címlap Marton Árpád: Egyetemes vitalitás A szív 2014. július-augusztus,79-84 .pps Marton Árpád:Az akvarell egy kissé mágia. Tapintatos törvény a lét megejtő örvényében Képmás,2013. 3. szám, 87 pp Kakucsi László: Vissza a gyökerekhez, Kapu, az értelmiség magyar folyóirata, 2012.2.szám, 66.pp Agáta Az Agáta a görög eredetű női név, aminek a jelentése: a jó. Rokon nevek Ágota Gyakorisága Az 1990-es években igen ritkán fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Agáta sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok január 11. , február 5. Híres Agáták Agatha Christie angol írónő Gare de Seltz Gare de Seltz vasútállomás Franciaországban, Seltz településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Strasbourg-Lauterbourg-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Munchhausen Gare de Roppenheim IV. János portugál király IV. János (Villa Vicosa, 1604. március 19. – Lisszabon, 1656. november 6.) Portugália első Bragânça-házi királya. Élete II. Teodóz bragânçai herceg fia. Amikor a portugálok 1640-ben fellázadtak a spanyol uralom ellen, Jánost kiáltották ki királyuknak, mint az ősi dinasztia leszármazottját. A spanyolok ellen szerencsésen harcolt, és 1654-ben Brazíliát is visszafoglalta a hollandoktól. Tulajdonképpen ő alapította a Bragânça-dinasztiát. A krónikások Helyreállító, vagy Szerencsés Jánosként említik. Családja 1633-ban feleségül vette Luisa Francisca de Guzmán spanyol hercegnőt (Luísa Francisca de Gusmão, 1613–1666), Medina Sidonia hercegnőjét, aki hét gyermeket szült neki: Teodóz (1634–1653) Anna (*/† 1635) Johanna (1636–1653) Katalin (1638–1705), 1662-től II. Károly angol király felesége Mánuel (*/† 1640) Alfonz (1643–1683), 1656-tól VI. Alfonz néven Portugália királya. Péter (1648–1706), 1683-tól II. Péter néven Portugália királya. Volt egy házasságon kívüli gyermeke is: Mária (1643–1693) Sörtésmadárfélék A sörtésmadárfélék (Dasyornithidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nem és 3 faj tartozik: Dasyornis (Vigors & Horsfield 1827) – 3 faj nyugati sörtésmadár (Dasyornis longirostris) keleti sörtésmadár (Dasyornis brachypterus) vörhenyes sörtésmadár (Dasyornis broadbenti) Morašice (Svitavy járás) Morašice település Csehországban, a Svitavy-i járásban. Morašice Dolní Újezd, Nová Sídla, Tržek, Cerekvice nad Loučnou, Makov, Osík, Litomyšl, Vidlatá Seč és Újezdec településekkel határos. Lakosainak száma 719 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mustis Mustis, eredeti nevén Øyvind Johan Mustaparta, született 1979. szeptember 10-én a norvégiai Oslóban, a szimfonikus black metalt játszó norvég Dimmu Borgir együttes billentyűse. Életrajz Mustis már a Dimmu Borgirba való belépése előtt is barátságot ápolt Shagrath-tal, az együttes énekesével. Ennek a barátságnak volt köszönhető, hogy 1998-ban, mikor a zenekar billentyűs nélkül maradt Stian Aarstad kilépése után, ő vette át a billentyűs szerepét. Az ő csatlakozásával a Dimmu Borgir zenéjében még inkább hangsúlyossá válik a melodikus és atmoszferikus hangnem. Legjobb példa erre a jelenségre a Progenies of the Great Apocalypse című dal, (az együttes eddigi legnagyobb sikerű száma) melyet maga Mustis szerzett, és amely a 2003-as Death Cult Armageddon című albumon jelent meg a Nuclear Blast kiadó gondozásában. Mustis a Dimmu Borgir előtt nem játszott egyetlen említésre méltó együttesben sem, első élő fellépésére pedig a Dynamo Open Air Fesztiválon került sor 1998 nyarán. Érdekességek Mustis vezetékneve, a Mustaparta finnül "fekete szakállat" jelent. Diszkográfia A Dimmu Borgirral Spiritual Black Dimensions (1999), Puritanical Euphoric Misanthropia (2001), Death Cult Armageddon (2003), Stormblåst – Újrakiadás (2005), In Sorte Diaboli (2007). Csíksomlyói Barátok fürdője A csíksomlyói Barátok fürdője a Kissomlyó-hegy északnyugati lábánál fakadó borvízforrástól délre, 50 méter távolságra található. Története A Csíksomlyói kegytemplom mögötti területen a ferences kaszáló helyén fakadó forrás vizét a csíksomlyói ferences barátok medencébe fogták, és magánfürdőt alakítottak ki, amelyet Barátok feredőjének neveztek. Vitos Mózes a Csikmegyei füzetek című könyvében így ír a fürdőről: „...bő forrással buzog fel a Szentferenczrendiek kaszáló helyén az ugyneveztt „barátok fürdője”, melyet az ősi Szentfereczrend tagjai állandóan jól bekeritve és jó karban tartva használnak. Jelenleg a használati jog fenntartása mellett a fürdő át van adva egy somlyói intelligentiából alakult részvénytársaságnak, mely társaság által gondoztatik és tartatik fenn. A kihülésből keletkező különféle bajokban a legrégibb időktől fogva sokan eredménynyel használták és használják.” Imets Fülöp Jákó szerint a szerzetesek a fürdőt „lábvontatásra használták”, mivel annak vize csúzos bántalmak ellen igen hatásos volt. Bányai János a Székelyföld írásban és képben című 1941-ben kiadott könyvében olvasható: „Híres nevezetes a nagy köpübe foglalt „ Somolyai borvíz”, amelyet korsókban szállítanak be az előfizető megrendelőknek minden reggel a házhoz. Alatta egy deszkabódés borvizes medence is van, a Barátok feredeje.” Csajághy Vilmos Az 1941-1942-es évi erdélyi ásványvízkutatások című tanulmányában így ír a csíksomlyói ferencesek fürdőjéről: „deszkával kibélelt 3x6 m-es medence. A leeresztett medence aljáról feltörő víz szabad szénsavtartalma: 1400 g. Kénhidrogén: 0, 0017 g. A víz hőfoka: 15, 4 °C. Az erős gázfejlődéstől a vize állandóan zavaros.” Az 1980-as években a csíksomlyói Barátok fürdőjének korhadt fagerendás medencéje még állott, de később a medencét betemették. Az eltelt közel 150 év alatt a Mária-forráson kívül nem maradt meg semmi az egykori Barátok fürdőjéből. A felújított Barátok-fürdője A 2006. augusztusában felújított borvízfürdő visszakapta régi nevét és helyét, amelyet a szépen kialakított zarándokkertben állítottak fel. A mai Barátok fürdőjéhez kanyargós ösvényen lehet eljutni. A Mária-forrás melletti részen található a tulipán alakú, deszkával bekerített fedett új fürdő, amely egy bővizű forrásra épült, ahol egykor a régi Barátok fürdője állott. A hatszögű medence a tulipán épület közepén kapott helyet. A kertben kialakítottak még egy kisebb lábáztató medencét, amelynek közelében van a fűzfából megformázott Köpenyes Madonna, vagyis a Fűz Mária. Az út szélén egy fenyő alakú életfa látható, a mögötte lévő székelykapu jobb oldali bejáratán át a Rózsafüzér-ösvényre lehet eljutni, ahol az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet olvasható. Ugyancsak ezen a részen van elhelyezve a Nap- és a Holdóra, amelyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely róvásírással van bevésve, a középponthoz legközelebb János evangélista neve olvasható. A kert utolsó dísze a kifele hajló, papi süveget jelképező füzfakorona. A csíksomlyói kegyhelyen, a székelyföldi vallási turizmus legjelentősebb színhelyén, a szent hegynek nevezett Kissomlyó-hegy, a Jézus-hágója mellett ma már a Barátok fürdője is a katolikus székelyek zarándokhelyévé vált. Ron Meighan Ron James Meighan (Kanada, Québec, Montréal, 1963. május 26.) kanadai profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierjét az OMJHL-ben kezdte 1979-ben. A Niagara Falls Flyersban játszott három idényt. Az 1981-es NHL-drafton választotta ki a Minnesota North Stars csapata az első kör 13. helyén miután nagyon jól játszott junior védőként. A North Starsban csak hét mérkőzésen lépett jégre az 1981–1982-es idényben. A következő idényben még az OHL-ben játszott (North Bay Centennials) majd a szezon közben a Pittsburgh Penguinshez került. Utolsó idényét a Baltimore Skipjacksben töltötte amely AHL-es csapat. Díjai Max Kaminsky-trófea : 1982 OHL Első All-Star Csapat: 1982 Azeglio Azeglio (piemonti nyelven Asèj) egy olasz község (comune) a Piemont régióban. Személyek Luigi Cesare Bollea Semide Semide település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 195 fő (2015). Semide Aure, Contreuve, Leffincourt, Liry, Machault, Mont-Saint-Martin, Saint-Étienne-à-Arnes, Sugny és Sommepy-Tahure községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Príti Zinta Príti Zinta (Hindi: ������ ������, Urdu: ����� ����� , /priːti zi��aː/) (született Príti Szing Zinta néven, India, 1974. január 31. –) indiai színésznő. Tøsedrengene A Tøsedrengene dán könnyűzenei együttes volt, amely 1976 és 1986 között működött. Zenéjükben pop-rock és reggae-elemek keveredtek. Tagok Klaus Kjellerup (basszus, gitár, ének, 1978-83) Michael Bruun (gitár) Åge Hagen (billentyűs hangszerek) Henrik Stanley (billentyűs hangszerek, ének) Jan Sivertsen (dob) Anne Dorte Michelsen (ének, 1980-?) Gitte Naur (1980-81) Maria Bramsen (ének, 1981-?) Rene Sczyrbak (basszus, 1983-84) Lars Danielsson (basszus, 1984-85) Lemezeik Det går fremad (1979) Tiden står stille (1981) Tøsedrengene 3 (1982) Alle vore håb (1983) Tiden er klog (1984) I sikre hænder (1985) Sig du kan li mig / Det bedste fra tøs.. (2014) Forrás http://rateyourmusic.com/artist/tosedrengene Lőw András Lőw András (Budapest, 1967. október 26. –) magyar ultramaratoni futó és szociológus. 21-szer futotta le a Spartathlont, a 24 órás futás magyar bajnoka 2005-ben. Életrajza 1986-ban érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd 1997-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológus szakát. Az ELTE Társadalomtudományi Karán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen különféle matematikai, főleg statisztikai tárgyakat tanított. Ultramaratoni pályafutása Az egyik legtapasztaltabb magyar amatőr ultrafutó. Legfőbb eredménye a Spartathlon 21-szeri teljesítése, amellyel a történelmi ultrafutó verseny listáján holtversenyben az első helyet foglalja el; ugyanitt ő tartja a rekordot a legtöbb egymás utáni, megszakítás nélküli teljesítéssel (18 alkalom 2000 és 2017 között). 2004-ben ötödik, 2001-ben hatodik volt. 24 órás futásban Sárváron 2005-ben 222,999 km-es eredménnyel lett magyar bajnok, ezzel a világranglistán az 51. lett abban az évben. Egyéni legjobbja 242,297 km, amit 2004-ben ért el. 12 órás futásban 2008-ban Csákváron érte el egyéni rekordját. A 134,754 km-es eredmény a versenyen a győzelmet, a világranglistán abban az évben a 15. helyet jelentette. Hat alkalommal teljesítette az Ultrabalatont, ebből kétszer 24 órán belül. 2007-ben 23:19:05-ös idejével Bogár János és Jánisz Kúrosz mögött harmadik helyezést ért el. Háromszor futott a Marathon des Sables-en (1993-1995). Kétszer nyert csapatban (1994, 1995). Ezekben az években egyéniben az első tízben végzett. Kedvence a Kazinczy 200. Háromszor vágott neki a Barkley Marathonsnak. Források Adatlapja a Deutsche Ultramarathon Vereinigung honlapján „Igazolásom van arról, hogy komplett hülye vagyok” (hvg.hu, 2012) ELTE TÁTK A Spartathlon bűvöletében (lopott cikk, eredetileg megjelent a már megszűnt Outdoor Magazinban) Egyéb interjúk Lőw András-interjú ( mozgasvilag.hu , 2014) Spártai beszélgetések ( edzesonline.hu , 2013) Hosszú interjú Lőw András ultrafutóval ( Nem azé, aki fut blog , 2012) A szociológiatörténet pótszigorlat, a Sezamki és az örökre megkötött cipőfűző ( Fussatok, bolondok! blog , 2011) Fenrich von Gjurgjenovac család Fenrich von Gjurgjenovac arisztokrata család német eredettel. Egyes okiratokban Fenrich de Gjurgjenovac alakban szerepel, de Fendrich formával is találkozhatunk. Ashraf Waheed Al Sebaie Ashraf Waheed Al Sebaie (1991. július 5. –) bahreini labdarúgó, a Mamama Club kapusa. Sceloporus serrifer A Sceloporus serrifer a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a békagyíkfélék (Phrynosomatidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Sceloporus serrifer Texas déli részén és Mexikóban fordul elő. 700-2300 méteres tengerszint fölötti magasságban él. A nagy előfordulási területe miatt, ez a gyíkfaj nem veszélyeztetett. Állománynagysága nem ismert, de körülbelül 10000-100000 főből állhat. Mexikóban közönségesnek számít. Alfajai Sceloporus serrifer serrifer Sceloporus serrifer cyanogenys - 1987-ig külön fajnak számított, Sceloporus cyanogenys néven Sceloporus serrifer plioporus Sceloporus serrifer prezygus Életmódja A sziklás, köves és törmelékes helyeket választja élőhelyül. Megtalálható a kőhidakon, valamint az elhagyott házak falain is. A talaj repedéseibe menekül, ha veszélyt észlel. A kisfiú és a pingvin A kisfiú és a pingvin (eredeti cím: Lost and Found) 2008-ban bemutatott animációs rövidfilm. A filmet Philip Hunt rendezte, a forgatókönyvet pedig Oliver Jeffers írta. A film narrátora Jim Broadbent volt. Cselekmény Váratlanul felbukkan egy pingvin az egyik álmos tengerparti kisvárosban, és az egyik kisfiúhoz verődik. De a kisfiú nem nagyon tud mit kezdeni az állattal, ezért mindenáron szabadulna tőle. De nem jár sikerrel a talált tárgyak osztályán, ezért elmegy a könyvtárba, hogy többet megtudjon a pingvinekről. Ezután a szobájában nekilát egy csónak építésének, majd pedig elindul a pingvinnel a Déli sarkra, ahol a tervei szerint majd végleg megszabadul az állattól. Azonban az oda vezető úton szoros kötelék alakul ki köztük, ezért nehézzé válik az elválás. A kisherceg (Lost) 2009. február 4-én került először adásba az amerikai ABC csatornán a sorozat 87. részeként. Brian K. Vaughanés Melinda Hsu Taylor írta és Stephen Williams rendezte. Az epizód Kate-centrikus. Az előző részek tartalmából Christian temetésén Jack megtudja, hogy Claire a féltestvére. Két ügyvéd felkeresi Kate-et, hogy egy bírói végzés értelmében vérmintát vegyenek tőle és Aarontól, hogy ezáltal megállapítsák, rokonok-e. Austen megriad, összeszedi legfontosabb dolgait, és nevelt fiával elmenekül otthonról. Sun felhívja telefonon, mert találkozni szeretne vele, így a nő a kisfiúval elmegy hozzá. A búvóhelyen Sayidot megtámadták, de David Reyes segítségének köszönhetően Jack elláthatta az irakit. Richard Alpert tudatja Johnnal, csak úgy mentheti meg a Szigetet, ha visszahozza azokat, akik hazatértek. Charlotte orra egyre gyakrabban vérzik, a feje is fáj. Daniel látszólag tudja a tünetek okát, de ezt titkolja társai elől. Lewis egy újabb időutazás után vérző orral összeesik. 2005. január 1., a Sziget elhagyása után Jack a Searcher fedélzetéről bámulja az óceánt. Kate az alvó Aaronnal a karjában odamegy hozzá, és elmélkedni kezd a gyerek jövőjén. Ő azt szeretné, ha nála maradna, ezért azt hazudná az embereknek, hogy az ő gyermeke. Shephard közli, másnap felhozza a többieknek a hazugság lehetőségét, és szeretné, ha Kate támogatná őt. Külvilág, 2007 Kate Sun tanácsának megfelelően elmegy, hogy elintézzen valami sürgőset, addig Aaront barátnőjénél hagyja. Amint Austen távozik, megjelenik a hotel egy alkalmazottja, hogy átadjon egy csomagot Ms. Kwonnak. Sun bevonul a szobájába, felbontja a küldeményt, és elővesz belőle egy köteg iratot. Néhány fénykép is előkerül, amik Jacket és Bent ábrázolják. Kwon ezt követően a csomagban lévő desszertes dobozzal kezd foglalatoskodni, amiből egyből kiemel egy pisztolyt. Kate alkut ajánl Mr. Nortonnak az irodájában: megkapja a vérmintákat, de előbb szeretne találkozni a megbízóval. A férfi közli, délután találkozni fog vele, akkor átadja az üzenetet, de a válasz nagy valószínűséggel elutasító lesz. Szerinte Austen már rég a seriff őrizete alatt állna, ha az ügyfél nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy csendben végezzék el a „gyámügyi váltást”. Kate kétségbeesetten próbálkozik megtudni, ki tette ezt vele, de az ügyvéd csak annyit mond, mindezt magának köszönheti. Végezetül pedig azt tanácsolja a nőnek, készüljön fel rá, hogy el fogja veszíteni a fiát. Sayid jobban érzi magát, és már rögtön Hurley-ért menne. Jack nyugtatja, hogy Hugónak nincs semmi baja, Ben nem fogja bántani, mivel velük van. Ekkor a klinika igazgatója benyit a kórterembe, és kihívja a dokit, hogy elbeszélgessen vele. Az igazgatónő megrója Shephardöt, mivel felfüggesztett orvosként beteget kezel. Jack tudatja vele, minden felelősséget vállal, de ez nem érdekli a nőt. A doki telefonja megcsörren, ezért elnézést kér, és távozik, hogy válaszoljon a hívásra. Hurley az, aki Sayid felől érdeklődik. Miután megbizonyosodott róla, hogy az iraki jól van, közli, hogy egy börtönben van, ahol Ben sosem talál rá. Végezetül megkéri barátját, adja át Jarrah-nak, hogy követte az utasításait, nem hitt Linusnak. Reyes ezt követően lerakja a telefont, Benjamin pedig megjelenik a kórházban, hogy Sayid felől érdeklődjön. Időközben egy ápoló belép az irakihoz, hogy beadja neki a gyógyszereket. Elfordul, de az orvosságok helyett egy kábító lövedékekkel töltött pisztolyt vesz elő. Az ágy felé fordul, ám a célszemély már nincs ott: odalopódzott a támadó mellé, hogy ő jöhessen ki győztesként a verekedésből. Rögtön fojtogatni kezdi a férfit, és ezt addig folytatja, amíg az illető el nem árulja, mit keres a kórházban. Jarrah ekkor két kábító lövedéket lő a merénylőbe, aki egyből kiterül. Az ismeretlen zsebéből előkerül egy cím, amit az időközben Bennel az oldalán megérkező Jack be is azonosít: a papíroson Kate címe áll. A doki azonnal felhívja Austent, hogy megtudja, hol van. A nő először nem akarja elárulni tartózkodási helyét, ám végül beadja a derekát. Shephard megkéri, hogy Aaront is vigye magával, úgy találkozzanak. Kate elmondja, a fiú most Sunnál van. Ezen a doki meglepődik, de neki ez most nem fontos. Leteszi a telefont, majd közli Bennel, hogy indul Austenért. Linus pedig úgy dönt, Hurley-ért mennek Sayiddal. Az iraki tiltakozik ez ellen, nem akarja egykori főnökét Hugo közelébe engedni. Benjamin azt ajánlja, hogy tegyék félre ellentéteiket, most a barátja biztonsága helyezésére összpontosítsanak. Jarrah beleegyezik azzal a feltétellel, hogy ő vezeti a furgont. Ben megmondja Jacknek, hol találkozzanak, végezetül pedig megkéri, hogy siessen, mert kifutnak az időből. Jack megérkezik Kate-hez, aki meglepetten veszi észre, hogy a férfi megvált szakállától. A doki szeretné tudni, mit csinál Austen, de ezt a nő nem akarja elárulni. Végül azonban megtörik a jég, és felfedi, hogy valaki el akarja venni tőle Aaront, mivel tudja, hogy nem ő az anyja. Ekkor az ügyvédi iroda garázsából kihajt Mr. Norton. Kate felszólítja Shephardöt, hogy ha vele akar tartani, akkor szálljon be a kocsiba. Kate-ék követték Mr. Nortont, így elértek egy motelhez. Jack próbálja győzködni, hogy talán csak csapdába akarják őket csalni, ezért inkább szedjék fel Aaront, és menjenek a megbeszélt helyre, de a nő hajthatatlan. Az ügyvéd közben felért az ügyfele lakásához, s mikor kinyílik az ajtó, láthatjuk, hogy a megbízó Carole Littleton, Claire anyja. Pár perc múlva Norton távozik, Austen pedig egyből fel akar menni Ms. Littletonhoz. Shephard látja, hogy nem tudja lebeszélni erről a nőt, ezért felajánlja, hogy majd ő beszél vele, hiszen ő is szeretné, ha Aaron náluk maradna, végtére is ő a családjához tartozik. Így hát felsiet a lépcsőn, és bekopog. Carole beengedi, a doki pedig azonnal nekilát a magyarázatnak. Elmondja, hogy követték az ügyvédet, mivel félnek, hogy valaki el akarja tőlük venni Aaront. Littleton értetlenkedik, azt se tudja, kicsoda Aaron. Jack megkérdezi, akkor miért van Los Angelesben, majd miután megkapta a választ, visszamegy az autóhoz. Megkéri Kate-et, hívja fel Sunt, hogy vigye Aaront a kikötőbe, ahol találkoznak a többiekkel. Austen nem érti az egészet, ezért Shephard kifejti, Carole azért bérelte fel Nortont, hogy beperelhesse az Oceanic Airlinest, és kártérítést követelhessen Claire haláláért. A nő furcsállja, hogy az az ügyvéd képviseli Littletont, aki el akarja venni Aaront is, de Jack szerint ezzel most nem kell törődniük. Ben megkérdezi Sayidot, miért vállalta, hogy megmenti Hurley-t. Az iraki közli, csak azért, hogy biztonságban legyen. Linus ezután megkéri Jarrah-t, hogy kanyarodjon be a parkolóházba. Ott már vár rájuk Mr. Norton. Átad egy aktát Benjaminnak, és elmondja, nincs semmi bizonyíték Reyes ellen, a bíróság nem fogja továbbengedni az ügyet, így a férfit elengedik. Ben megköszöni a segítséget, Norton pedig távozik. Sayid kérdésére válaszolva Linus elmondja, ő az ügyvédje. Jackék megérkeznek a kikötőbe. Kate megkérdezi, miért hívta fel őt a férfi. A doki elmondja, hogy Sayidot megtámadták, és a merénylő zsebében az ő címét találták meg, ezért aggódott érte. Austen nem érti, mit keres Sayid Los Angelesben, de Shephard szerint most nem ez a fontos, hanem az, hogy biztonságba helyezzék Kate-et és Aaront. Időközben megérkezik Benék furgonja, Linus kiszáll belőle, és mosolyogva üdvözli a nőt, Jarrah pedig a háttérből figyeli az eseményeket. Jack próbálja nyugtatni Kate-et, azzal, hogy Ben azért jött, hogy segítsen nekik és a hátrahagyottaknak, de Austen nem higgad le, ugyanis meg van róla győződve, hogy Benjamin akarta elvenni tőle Aaront. Ezt Ben be is ismeri, és elnézést kér tőle. A nő korholja Linust, amiért nem hagyja őket békén, ezt pedig Sun is figyeli pár méterrel arrébb az autójából. Látja, hogy Aaron a hátsó ülésen alszik, ezért előveszi a pisztolyát, és kiszáll a járműből. Sziget, 2004. november 1. Miles a közeli patakból vizet visz Danielnek, aki Charlotte-ot próbálja felébreszteni. Juliet szeretné megtudni, mit titkol a fizikus. Sawyer dühösen kifejti véleményét, miszerint Faraday mindent tud a betegségről, csak nem akarja elmondani. Burke elküldi a háborgó Jamest, Dan pedig megosztja gondolatainak egy részét a doktornővel. Szerinte az időutazások kiütötték az agyban lévő belső órát, ez okozza a tüneteket. Azt viszont nem tudja megmondani, miért csak Charlotte-tal történik mindez. Locke felhozza Sawyernek, hogy vissza kellene menniük az Orchideába, hiszen ott kezdődött minden, így lehetséges, hogy ott véget is tudnának vetni a kiszámíthatatlan időutazásoknak. James emlékezteti a kopaszt, hogy a melegház jó egy napnyi járásra van tőlük. John azt javasolja, menjenek vissza a partra a motorcsónakért, amivel átvágják a Sziget egy öblét, tehát jelentősen lerövidíthetik az állomáshoz vezető utat. Úgy gondolja, ha Ben is az Orchidea segítségével jutott ki a Szigetről, ő is megteheti ugyanazt, és ha ez sikerül neki, megmentheti a hátrahagyottakat. Ford érdeklődik, hogyan is akar nekik segíteni, mire Locke elmondja, hogy visszahozza azokat, akik hazajutottak. Sawyer szerint ők meghaltak a hajó robbanásakor, ám ezt a kopasz egyből kijavítja, hiszen ő már tudja az igazat Richardtól. John nagyon eltökéltnek látszik, kijelenti, akkor is véghezviszi a feladatot, ha belehal. Kis ösztönzésképp megkérdezi Fordot, hogy szeretné-e, ha Kate visszatérne? Közben Miles odakiált nekik, hogy Charlotte ébredezik. A nő magához tér, először nem ismeri fel Danielt, de hamar helyreállnak az emlékek. Faraday érdeklődésére Lewis elmondja, a feje még mindig fáj, de amúgy jól van. Straume ironikusan közli, hogy minden visszatért a régi kerékvágásba, de még mindig nem tudják, mihez kezdjenek. James kiadja az utasítást: irány az Orchidea. A kis csapat sötétben menetel a dzsungelben. Sawyer afelől érdeklődik, hogy a kopasz mivel fogja visszacsábítani Kate-et a Szigetre, mikor meglátnak egy függőleges fénysugarat tőlük nem messze. Locke úgy véli, akármi is az, jobb lenne távol maradni tőle, ezért inkább egy kerülőt iktat a túrába. Daniel megkérdezi, tudja-e, hol vannak az időben. John nem válaszol a kérdésre, csak kiadja a parancsot az indulásra. Faraday Charlotte-ot kérdezi a fejfájásáról, aztán megnyugtatja, hogy nemsokára pihenhetnek. Straume észreveszi, hogy az ő orra is vérzik, de erről nem szól senkinek. Ekkor egy nő sikolyát hallják a közelből. Ford egy fegyverrel a kezében elindul a hang forrása felé, és meglepetten látja, hogy Claire éppen szül, Kate pedig segédkezik a baba világrahozatalában. James lemerevedve, elérzékenyülve nézi a bokrok közül a történéseket, ám ekkor újra megjelenik a fény, a Sziget pedig egy újabb idősíkba ugrik. Sziget, 2005 vagy később Locke odaér Sawyerhez, és megkérdezi, mit látott. James egy ideig hallgat, aztán kiböki, hogy nem számít, mivel már nincs ott. A két férfi kicsit eltávolodott a többiektől, a kopasz pedig még mindig érdeklődik Jamesnél, hogy mit látott, ezt azonban a szélhámos csak nem akarja elmondani. John erősködik, hogy mindketten tudják, milyen idősíkban jártak, de még ez sem használ. Így hát kénytelen felfedni, hogy a fényoszlop, amit láttak, az a bunkerből jött akkor, amikor Boone halála után a fedélen dörömbölt. Sawyer megkérdezi, ez esetben miért nem ment oda magához, és mondta meg, hogy mit kell másképp tennie. A dobozos azt válaszolja, azért, mert akkor nem lenne az, aki most. A csapat leghátulján Miles elárulja Danielnek, hogy az ő orra is vérzett, és tudni szeretné, miért. Faraday úgy véli, a tünetek azoknál jelentkeznek leghamarabb, akik sok időt töltöttek a Szigeten. Straume ezt nem érti, hiszen ő csak két hete van a szigeten, míg a túlélők már hónapok óta. Dan szerint ez valószínűleg nincs így, valamiről megfeledkezhetett a kínai. Időközben a menetelők elérték a parti tábort, ami ismét a helyén van, habár nincs túl jó állapotban. Sehol egy ember, ráadásul a motorcsónak is eltűnt. Miles szerint ez azért van, mert azok elől menekültek, akik a homokon pihenő csónakkal érkeztek. Straume kiszúr egy vizes palackot, amin az Ajira légitársaság emblémája van. Juliet szerint ez egy indiai cég, mindenhová szállítanak utasokat. Faraday kíváncsi rá, hogy mikor térnek vissza a csónak tulajdonosai, Locke pedig úgy véli, ezt nem kellene megvárniuk. Így hát a járművet vízre bocsátják, majd mindannyian beleülnek, és az Orchidea felé kezdenek evezni. Sawyer lapátolás közben elmondja Julietnek, hogy látta a dzsungelben Kate-et, miközben Claire gyerekét segítette világra. Burke megjegyzi, hogy az kb. két hónapja történt, erre pedig James finoman elküldi az időutazást melegebb éghajlatra. A következő pillanatban valaki rájuk lő. Jóval a hátuk mögött egy másik csónak követi őket, onnan tüzelnek rájuk. Ford lebukik, Juliet pedig visszalő a támadókra. Az ismeretlenek egyre közelebb kerülnek hozzájuk, ám ekkor újra megjelenik a vakító fény, hogy egy újabb idősíkba küldje a menekülőket. Sawyer most kivételesen köszönetet mond ezért. Sziget, 1988 James a kijelentését azonnal visszavonja, amikor meglátja, hogy egy vihar kellős közepébe érkeztek. Locke felszólítja társait, evezzenek, hogy minél hamarabb kiérhessenek a partra. A csónakosok nagy nehezen kiértek a partra, de azt nem tudják, hol vannak. Juliet szívesen hallgatná Sawyer történetét, de a férfi nem szeretné folytatni azt. Végül aztán mégis kiönti bánatát, ami abból ered, hogy nem beszélhetett Kate-tel, nem érinthette meg őt, mindez pedig amiatt, hogy nem változtathatja meg a múltat. Ekkor James észreveszi, hogy Juliet orrából is folyik a vér. Charlotte magához hívja a többieket, ugyanis tárgyakat talált a földön. Locke megfordít egy tárgyat, amire valami franciául van írva. Egy mentőcsónakban néhány francia ember hánykolódik az óceánon. Egy nő észrevesz egy vízen sodródó testet, ezért odaeveznek hozzá, és felhúzzák maguk mellé. A hátára fordítják az illetőt, aki nem más, mint Jin. Jin magához tér a parton, és látja, ahogy a franciák kipakolnak a csónakjukból. Egyikük egy rádión befogta a számokat ismétlő adást, erre fel is hívta a többiek figyelmét. A fiatal nő, aki észrevette Kwont a vízben, kommunikálni próbál vele, szerencséjükre mindketten beszélnek angolul. Megkérdezik, honnan érkezett, erre Jin azt feleli, hogy egy hajóról, ami eltűnt. Az egyik férfi gyanúsnak ítéli a történetet, de a fiatal hölgy leállítja, és vizet hozat a koreainak. Közben leveszi kabátját, és láthatjuk, hogy terhes. Jin pár korty víz után bemutatkozik megmentőinek. A nő is elmondja nevét: Danielle Rousseau Stazione di Piazzale Flaminio Stazione di Piazzale Flaminio vasútállomás Olaszországban, Róma településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Róma–Civitacastellana–Viterbo-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Piazza Euclide (Stazione di Viterbo, Róma–Civitacastellana–Viterbo-vasútvonal) Esnes-en-Argonne Esnes-en-Argonne település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 136 fő (2015). Esnes-en-Argonne Avocourt, Béthincourt, Chattancourt, Cumières-le-Mort-Homme, Malancourt és Montzéville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Paternus Tarruntenius Paternus Tarruntenius (2. század eleje – 183) római jogász, hadvezér Marcus Aurelius titkára (ab epistulis) s hadvezére volt, a markomannok ellen viselt hadat. Tíz alkalommal kapta meg az imperator címet. Commodus alatt praefectus praetorio lett, s mint ilyen, részt vett a császár ellen szőtt összeesküvésben, amiért kivégezték. Korabeli források szerint mint jogtudományi író is kiemelkedőt alkotott, de munkáiból semmi sem maradt fenn. Aelius Lampridius említi a „Historia Augusta” című munkában. EastEnders Az EastEnders népszerű brit szappanopera. Nagy-Britanniában az első részt 1985. február 19-én adták le a BBC One csatornán. Jelenleg az Egyesült Királyságban a legnézettebb tv-sorozatok közé tartozik. Magyarországon a BBC Entertainment csatornán látható hétfőtől csütörtökig 20:15-kor, magyar felirattal. A főszereplők megjelentek egy mini Doctor Who részben (Dimensions in Time). Tartalom Az EastEnders a londoni East End képzeletbeli része, Walford lakóinak életét mutatja be. A sorozat az Albert Square-en, egy Viktória korabeli téren, és a szomszédos utcákon (Bridge Street, Turpin Road és George Street) játszódik. A szappanopera főbb helyszínei egy pub, egy piac, egy night club, egy művelődési ház, egy kávézó, sok kis üzlet, egy park és telkek. A szereplők Az EastEnders fontosabb szereplői: A Beale család: Ian Beale , Jane Beale, Lucy Beale, Peter Beale, Bobby Beale, Christian Clarke A Mitchell család: Phil Mitchell, Peggy Mitchell, Ronnie Mitchell, Roxy Mitchell A Branning család: Dot Branning, Jim Branning, Max Branning, Tanya Branning, Abi Branning, Lauren Branning, Jack Branning A Slater család: Stacey Slater, Jean Slater, Charlie Slater, Mo Harris A sorozat története A BBC1-on 1983-ban merült fel az igény egy új szappanoperára. A BBC producerei, főképp David Reid szerették volna, hogy a BBC egy új esti szappanoperával álljon elő. A munkát Tony Holland író és Julia Smith producer gondjaira bízták. A páros leghíresebb munkája a Z Cars című sorozat volt. Huszonnégy szereplőt alkottak meg az EastEnders-höz, akiket Holland családjáról, és egyéb az East Endben lakó ismerősükről mintáztak. A szereplőválogatások után elkezdődött a műsor forgatása a BBC Elstree Centre-ben (Borehamwood, Hertfordshire). Simon May és Alan Jeapes megalkották a sorozat főcímét, végül a szappanoperát tervezett címéről, az East 8-ről Eastenders-re módosították, mikor Smith és Holland hogy hónapokig azzal a kérdéssel hívták fel az ügynökségeket, hogy tudnak-e ajánlani igazi "East Ender-öket". Julia Smith azonban az "Eastenders" címet leírva rondának találta, ezért nagy betűvel írta le a második "e"-t is, és így született meg az EastEnders cím. A sorozat első részét Nagy-Britanniában először 1985. február 19-én vetítették, és a műsor rendkívül népszerű lett, megverve a Coronation Street-et a nézettségi listákon végig az 1980-as években, az 1990-es évek nagy részében, és még az új évezredben is. Gozo Għawdex (közismert spanyol eredetű nevén Gozo) a Máltai-szigetcsoport részét képező szigetek egyike a Földközi-tengerben. Malta után a második legnagyobb méretű sziget. A sziget Málta önálló minisztérium által kormányzott része. Földrajza Gozo területe 68 km², mintegy 5 km-re északnyugatra fekszik a szomszédos Malta szigetétől. A két sziget közti Comino-csatornában (Il-Fliegu ta' Kemmuna, Comino Channel) helyezkedik el a kicsiny Comino-Cominotto szigetpár. Alakja megközelítőleg ovális, hosszúsága 14 km, legnagyobb szélessége 7 km. A szigetek tömbje 15 millió évvel ezelőtt emelkedett ki a tengerből. Nagyjából 15000 éve a szigeteket Szicíliával összekötő földhíd eltűnt. A sziget anyaga változatos. Bár alapja mészkő, Maltával ellentétben a dombok kivételével kék agyag található a felszínen, ezért jóval termékenyebb, mint a nagyobb sziget. Felszínére a szűk vízmosások, lapos platók és termékeny völgyek jellemzők. Bár a nagy szigethez hasonlóan itt is van néhány törésvonal a mészkő-felszínben, nem olyan jelentőségűek, mint Maltán. A legjobban megfigyelhető törésvonal a szűk völgy Nadur és Mġarr között. Mivel a sziget talaja termékenyebb Maltáénál, tájai zöldebbek. Természetes vize szinte nincs, a téli esőkből lezúduló vizet igyekeznek felfogni, illetve néhány kút és forrás az év nagyobb részében ad vizet. Partjait meredek sziklafalak alkotják, csak egyes víz által feltöltött öblökben találunk lapos, még ritkábban homokos tengerpartot. Története A sziget első lakosai Szicíliából érkeztek Kr.e. 7000 körül. Állatokat és növényeket hoztak magukkal, és kezdetben feltehetően a nyugati dombokban lévő barlangokban laktak. Az első régészeti emlékek Kr.e. 5000 körülre datálhatók az Il-Mixta barlangból. Emellett a legrégebbi emlékek közé tartoznak az ún. keréknyomok. A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Kr.e. 3600 és 3000 között épült. Ugyanebből a korból származik a Xagħrai kőkör és számos más emlék. 2500-tól más népcsoport foglalta el a szigetet, ám nem tudni, kik voltak. A bronzkorban, kb. Kr. e. 1500 körül épült az első erődítmény a mai Citadella helyén. Első történelmi lakói a föníciaiak voltak (Kr.e. 700 k.). Legfontosabb emlékük a Ras il-Wardijánál talált sziklába vágott szentély. Karthágó uralmát (kb. 550 után) Kr.e. 218-ban Rómáé váltotta fel. Ebben az időben Gozo Gaudos oppidum néven szövetséges település volt, és saját pénzt vert. Az itt termelt mézet és olívaolajat a birodalom különböző piacaira szállították. Ebben az időben érkezett ide először a kereszténység is. A római korból néhány villa alaprajza, és kevés tárgyi emlék maradt fenn. A római uralmat 455-ben a vandál, 493-ban osztrogót megszállás követte, míg végül 535-ben Bizánc foglalta el a szigeteket. Őket észak-afrikai arabok űzték el. Tőlük származnak a szigetek mai nevei, és a legkorábbi hely- és családnevek is. Medina, a mai Citadella ekkor vált véglegesen a sziget központjává. Ők terjesztették el a szigeten a szélmalmokat. Az 1091-es normann hódítás után újra a kereszténység vált egyeduralkodóvá a szigeten. Ezután Szicília királyságához tartozott. 1275-ben a Genovai Köztársaság csapatai kifosztották. 1299-ből származik az egyházközség első írásos említése. 1397-ig hűbérbirtok, ettől kezdve koronabirtok volt, kapitányát (a hakimot) évente nevezték ki. Az 1410-es években az aragóniai kormányzók őrtorony építésébe kezdtek Cominón, hogy a csatorna védelmét biztosítsák, ám a torony csak 1614-ben készült el. 1530-ban V. Károly német-római császár a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozta, akik azonban nem sokat foglalkoztak Gozo védelmével. Több betörés után 1551. júliusában a Turgut reisz vezette, Maltáról elűzött törökök megostromolták a Citadellát, a sziget 5000 lakosát elhurcolták. Juan d'Homedes nagymester komolyan fontolóra vette Gozo elhagyását, ám a spontán betelepülés mégis megkezdődött. A lovagok ezután komoly védelmi építkezésekbe fogtak a szigeten: megerősítették a Citadellát, őrtornyokat építettek minden parton. 1637-ig a sziget lakosait törvény kötelezte, hogy az éjszakát a Citadellában töltsék. Ennek feloldása után a lakosság jelentős növekedésnek indult. A század végéig több település önálló egyházközséggé és településsé vált. Már a 17. században felmerült a Citadella helyett egy erődített város építése Marsalforn mellett, végül 1720-ban egy erőd, a Chambray erőd építésébe fogtak a délkeleti parton. 1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok csapatai megszállták a szigeteket és elűzték a lovagokat. A fosztogatások miatt még ugyanezen évben Saverio Cassar atya vezetésével felkelés tört ki a francia megszállók ellen, akik október 28-án megadták magukat. Gozo teljesen függetlenné vált. 1800-ban a britek szállták meg a szigetet, amely ismét Málta része lett. Az 1814-es párizsi béke értelmében Málta brit koronabirtokká vált. 1864. szeptember 16-án IX. Pius pápa Gozót püspökség rangjára emelte. A második világháború a szigeten is szedett áldozatokat, bár katonai jelentősége nem volt. 1964. szeptember 21-én Málta függetlenné vált Nagy-Britanniától, 1987 óta pedig a központi kormányzatot külön Gozóért Felelős Minisztérium képviseli a szigeten. 1993-ban Málta átszervezte a közigazgatást, azóta Gozo 14 helyi tanácsra oszlik. Közigazgatása és települései Gozo 1678-ig egyetlen településként Málta "csatolt részének" számított. Ekkor vált ki Xewkija az egységes gozói egyházközségből, ami akkor a közigazgatási egységeket meghatározta. A Lovagrend uralmának végén a következőkből állt: Rabat (Gozo), Xewkija, Għarb, Xagħra, Żebbuġ, Ta' Sannat, Nadur (Kelet-Gozo). Napoleon két községgé szervezte, ám hamar visszaállították a régi községeket. A brit uralom idején újabb egyházközségek jöttek létre: Fontana, Għasri, Kerċem (mindhárom Rabatból), San Lawrenz (Għarbból), Munxar (Ta' Sannatból), Għajnsielem és Qala (Nadurból). Néhány évtizednyi átmeneti közigazgatás után végül 1993-ban létrehozták a helyi tanácsokat, Gozót 14 helyi tanácsra osztották. Helyi tanácsai és települései: Fontana Għajnsielem Għarb Għasri Kerċem Marsalforn (Żebbuġ, 2010. márciusától részlegesen önálló) Mġarr (Għajnsielem) Munxar Nadur Qala Rabat (székhely) San Lawrenz Sannat Santa Luċija (Kerċem, 2010. márciusától részlegesen önálló) Xagħra Xewkija Xlendi (Munxar, 2010. márciusától részlegesen önálló) Żebbuġ Kultúra A szigetnek számos helyi rádióadója működik. Két állandó színháza (Teatru Astra, Teatru Aurora) van Rabatban, és több színtársulata. Szinte minden községben van band club. A kulturális események nagyban kötődnek a plébániákhoz és az ifjúsági központokhoz (youth centre), illetve fontos események a festák. Fesztiválok Helyi festák Cittadella: a Leone Philharmonic Orchestra szervezi, teljes címe: Cittadella – Gozo for Arts and Culture. Egyhetes program kulturális kirándulásokkal, koncertekkel, színházi előadásokkal Mediterranea: kulturális fesztivál a Teatru Astra szervezésében Egyház Gozo 98%-a gyakorló katolikus. 1864 óta önálló püspökség, a Máltai Érsekség része. Jelenlegi püspöke Mario Grech. Más egyházak Gozón nem léteznek szervezett formában. Eddigi püspökei: 1864–1866: Mikiel Franġisk Buttiġieġ 1866–1867: Paolo Micallef (püspöki helynök) 1868–1876: Antonio Grech Delicata 1877–1889: Pietru Pace 1889–1924: Giovanni Maria Camilleri 1924–1943: Michael Gonzi 1944–1972: Ġuzepp Pace 1972–2006: Nikol Ġ Cauchi (1929-2010) 2006-tól: Mario Grech (*1957) Népessége 2005-ben a sziget lakossága 31 053 fő volt (49,4% férfi, 50,6% nő), ez az ország lakosságának 7,7%-a. Nyers élveszületési arányszáma 7,93, alacsonyabb mint Máltáé (9,59). A legmagasabb arányszám San Lawrenz községéé (15,93), a legalacsonyabb Xewkijáé (4,89). A lakosság 31,8%-a 25 év alatti, 34,5%-a 25 és 49 év közötti, 17,7%-a 49 és 5 év közötti, 16%-a 65 év fölötti, ebből 4% 80 év fölött van. A legnagyobb népességnövekedés Munxarban, Żebbuġban, Għajnsielemben, Għasriban és Għarbban figyelhető meg (1995 és 2005 között). Népsűrűsége jóval alacsonyabb Maltáénál, 452 fő/km². Közlekedése Érkezés A sziget csak Málta felől, legegyszerűbben a Gozo Channel Line által üzemeltetett komppal közelíthető meg, amely a máltai Ċirkewwa és a gozoi Mġarr között jár, csúcsidőben háromnegyed óránként. Ezen kívül helikopterjárat (Luqa-Gozo Airport) és hidroplánforgalom (Valletta-Mġarr) is üzemel a két sziget között. Előkészületek folytak a szigetek közti híd megépítésére, amelyet azonban a lakosság tiltakozása miatt leállítottak. 2011-ben Chris Said parlamenti képviselő indítványt nyújtott be egy tenger alatti alagút építésére, amely a környezetet, a hajózást és a látképet sem zavarva állandó összeköttetést jelentene a két sziget között. A költségeket 150 millió euróra becsülte. Bár Gozo lakossága üdvözölte az elképzelést, a szakemberek számos lehetséges problémára hívták fel a figyelmet, amik legalábbis a költségek jelentős emelkedését jelenthetik, a nagy szigeten lakóknak pedig nem érdeke ez, így sokan elvből ellenzik. Közúti közlekedés A sziget útjai szűkek, de összességében jobb minőségűek a máltaiaknál. Minden fő útvonal Victoriában fut össze, az összekötő- és kerülőútvonalakhoz szükség lehet térképre is! Taxik ugyan vannak, de aránytalanul magas áraik miatt csak végszükség esetén ajánlott igénybe venni őket! Tömegközlekedés A szigeten szinte mindenhova eljuthatunk az itt szürke színű menetrend szerinti autóbuszokkal. A buszok meglehetősen ritkán járnak. Mġarr és Qala kikötőiből magáncsónakokon elérhető Comino szigete. Látnivalói Leghíresebb látnivalói: Fontana A forrás és az árkádok Għajnsielem Plébániatemplom Régi plébániatemplom Chambray erőd (Mġarr) Mġarr kikötője Lourdes-i kápolna (Mġarr) Għarb Ta' Pinu temploma és a Keresztút, Málta legfontosabb zarándokhelye Plébániatemplom Folklór Múzeum Għasri Ta' Ġurdan-világítótorony Munxar Xlendi-öböl és község Xlendi Tower (Xlendi) Nadur Szt. Péter és Pál bazilika Ta' Karkanja ( Szent Szív )-templom Ta' Sopu-torony (San Blas) Ramla Bay (Ta' Hida) Daħlet Qorrot-öböl (San Blas) San Blas-öböl (San Blas) Qala Szeplőtlen fogantatás kápolna Szűz Mária-kápolna a sziklákon Keréknyomok A sziget legjobb állapotban megőrzött szélmalma Sólepárlók Ħondoq Ir-Rummien-öböl, a helyiek kedvelt barbecue-helye Rabat A Citadella , a sziget egykori erőssége és menedékhelye, amelynek falairól szinte az egész sziget belátható Történeti Múzeum ( Museum of Archaeology , Citadella) Régi börtön ( Old Prison , Citadella) Folklór Múzeum ( Folklore Museum , Citadella) Természettudományi Múzeum ( Natural Science Museum , Citadella) A Szűz Mária-székesegyház ( Santa Marija ) Szt. György-templom ( San Ġorġ ) Astra Színház ( Teatru Astra ) Aurora Operaház ( Teatru tal-Opra Aurora ) San Lawrenz Dwejra: Il-Qawra (Inland sea, a beltenger) Szent Anna kápolna Dwejra torony A Generális-szikla (Fungus Rock) Keréknyomok Ta' Sannat Ta' Ċenċ sziklái Szent Margit-plébániatemplom Keréknyomok Borģ l-Imramma őskori templomrom Mġarr ix-Xini: Mġarr ix-Xini Regionális Park Lovagkori őrtorony Xagħra Ġgantija neolitikus templomrom Xagħrai kőkör ( Iċ-ċircu tax-Xagħra ; Xagħra vagy Brochtorff stone circle ) Szélmalom ( Ta' Kola Windmill ) Játékmúzeum ( Pomskizillious Museum of Toys ) Xewkija La Rotunda Keréknyomok (Misraħ Imbert) A szélmalom, szélirányokhoz tájolt alapjával Żebbuġ Mária mennybevétele-plébániatemplom: ónix díszítések Marsalforn üdülőfalu Tas-Salvatur domb a Megváltó Jézus szobrával Sólepárlók ( salt pans ) Xwejni- és Qbajjar-öböl Autreville-sur-Moselle Autreville-sur-Moselle település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 274 fő (2015). Autreville-sur-Moselle Belleville, Bezaumont, Dieulouard, Millery és Ville-au-Val községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hilarión Osorio Hilarión Osorio (1928 –) paraguayi labdarúgócsatár. Ondino Viera Ondino Leonel Viera Palaserez (Cerro Largo, 1901. szeptember 10. – Montevideo, 1997. június 27.) uruguayi labdarúgóedző. Milton Viera válogatott labdarúgó édesapja. Az 1963-as Dél-amerikai bajnokságon a második helyen zárt Paraguay válogatottjával. Az 1966-os világbajnokságon szövetségi kapitányként irányította az uruguayi válogatottat, Milton a keret tagja volt. Sikerei, díjai Uruguayi bajnok (4): 1933, 1955, 1956, 1957 Carioca bajnok (4): 1938, 1940, 1941 Carioca bajnok (4): 1945 Mineiro bajnok (4): 1954 Paraguayi bajnok (1): 1964 Dél-amerikai ezüstérmes (1): 1963 East 181st Avenue megállóhely East 181st Avenue megállóhely a Metropolitan Area Express kék vonalának, valamint a TriMet autóbuszainak megállója az Oregon állambeli Greshamben. A megálló a keleti Burnside utca és az északkeleti/délkeleti 181. sugárút kereszteződésében található, a peronok a keresztutca két oldalán helyezkednek el, közelében pedig egy P+R parkoló található. A megálló a megnyitástól 2012 szeptemberéig, a zónarendszer felszámolásáig a hármas tarifazónába tartozott. Autóbuszok 25 – Glisan/Rockwood (Gateway Transit Center◄►E 181st Ave) 87 – Airport Way/181st Ave (Gateway Transit Center◄►Powell Street) Lennart Magnusson Lennart Carl Oscar Magnusson (Stockholm, 1924. január 1. – Sundsvall, 2011. szeptember 2.) olimpiai ezüstérmes svéd párbajtőrvívó. East London East London (afrikaansul: Oos-Londen, xhosza nyelven eMonti) város a Dél-afrikai Köztársaságban, az Indiai-óceán partján. Lakossága 2011-ben 267 000 fő volt, ebből 70% fekete, 16% fehér, 14% egyéb (kevert, ázsiai). Iparváros, fő ágazatai az autógyártás, ruházati ipar, textilipar, gyógyszergyártás, élelmiszer-feldolgozás. Tengeri kikötőjét 1826-ban alapították a Buffalo folyó torkolatában. Látnivalók Városi múzeum Városháza Ann-Bryant Művészeti Galéria Gately House (Az első polgármester lakóháza) East London Akvárium Queen's Park Botanical Garden & Zoo (Botanikus kert és állatkert) East London Coast State Forest Tengerpart Inkwenkwezi Private Game Reserve (vadrezervátum, a várostól 30 km) Államok vezetőinek listája 991-ben 986 – 987 – 988 – 989 – 990 – 991 – 992 – 993 – 994 – 995 – 996 – Államok vezetői évek szerint Európa Anglia – II. Gügye vagy Tanácstalan Ethelred , király ( 978 - 1016 ) Amalfi – I. Mansone herceg ( 966 – 1004 ) Barcelona – II. Borrell , Barcelona grófja ( 948 – 992 ) Beneventói Hercegség – II. Pandulf herceg ( 981 – 1014 ) Bretagne – I. Konan, Bretagne hercege ( 990 - 992 ) Bulgária – Roman cár ( 977 - 997 ) Córdobai Kalifátus II. Hisám, Omajjád kalifa ( 976 - 1009 ) Al-Manszur Ibn Abi Aamir, Hajib ( 978 - 1002 ) Csehország – II. Jámbor Boleszláv , herceg ( 972 - 999 ) Dánia – I. Villásszakállú Svend király (kb. 986 - 1014 ) Franciaország – Capet Hugó , király ( 987 - 996 ) Anjou – III. Fulk gróf ( 987 – 1040 ) Aquitánia – V. Vilmos herceg ( 990 – 1029 ) Blois – I. Odo gróf ( 975 – 995 ) Burgundi Hercegség – Nagy Henrik herceg ( 965 – 1002 ) Champagne – III. Herbert gróf ( 967 – 993 ) Flandria – IV. Balduin gróf ( 988 – 1036 ) Gascogne – Bernát Vilmos herceg ( 984 – 1009 ) Maine – II. Hugó gróf ( 950 – 992 ) Normandia – I. Richárd herceg ( 942 – 996 ) Provence – III. Roubaud gróf ( 961 – 1018 ) Toulouse – III. Vilmos gróf ( 950 – 1037 ) Gaeta – III. János herceg ( 991 – 1012 ) Grúzia – III. Bagrat király ( 978 – 1014 ) Horvátország – Stjepan Držislav horvát király ( 969 – 997 ) Írország – II. Mael Seachlainn Mor, nagykirály ( 979 - 1002 ) Kijevi Rusz – I. Nagy Vlagyimir nagyfejedelem ( 980 - 1015 ) Lengyelország – I. Mieszko , fejedelem ( 960 k.- 992 ) León és Galiciai Királyság – II. Közveszélyes Bermudo , León királya és Galicia királya ( 982 - 999 ) Magyarország – Géza , fejedelem (kb. 970 - 997 ) Nápolyi Hercegség – II. Marinus herceg ( 968 – 992 ) Navarra – II. Sancho király ( 970 – 994 ) Német-római Birodalom – III. Ottó , császár ( 983 - 1002 ) Német Királyság Ausztria – I. Lipót őrgróf ( 976 – 994 ) Bajorország – II. Henrik herceg ( 955 – 995 ) Karinthia – II. Henrik herceg ( 989 – 995 ) Alsó-Lotaringia – Ottó herceg ( 991 – 1012 ) Meissen – II. Eckard őrgróf ( 985 – 1002 ) Szászország – I. Bernát herceg ( 973 – 1011 ) Svábföld – I. Konrád herceg ( 982 – 997 ) Felső-Lotaringia – I. Dietrich herceg ( 978 – 1027 ) Itáliai Királyság Aquileia – IV. János pátriárka ( 984 – 1017 ) Milánó – II. Landolfo da Carcano milánói érsek ( 980 – 998 ) Spoletói Hercegség – Nagy Hugó herceg ( 989 – 1001 ) Toszkána – Nagy Hugó toszkán őrgróf ( 961 – 1001 ) Norvégia – Haakon Jarl, király ( 976 - 995 ) Pápai állam – XV. János pápa ( 985 – 996 ) Salernói Hercegség – II. János herceg ( 983 – 994 ) Skócia – II. Kenneth , király ( 971 - 995 ) Svédország – VI. Győztes Erik király (kb. 970 -kb. 994 ) Velence Tribuno Memmo , dózse ( 979 - 991 ) II. Pietro Orseolo , dózse ( 991 - 1009 ) Wales Gwynedd – Maredudd ab Owain király ( 986 - 999 ) Powys – Maredudd ab Owain király ( 986 - 999 ) Deheubarth – Maredudd ab Owain király ( 986 - 999 ) Afrika Egyiptom – Nizár al-Azíz billáh, Fátimida kalifa ( 975 – 996 ) Ifríkija (a Fátimidák hűbérese) – Abul-Fat al-Manszúr ibn Buluggin, Zírida emír ( 983 - 995 ) Marokkó – Zírí, Maghrawa emír ( 987 – 1001 ) Ázsia Abbászida Kalifátus – Al-Kadír bagdadi kalifa ( 991 – 1031 ) Aleppó – Szaid ad-Davla Szaid, Hamdánida aleppói emír ( 991 – 1002 ) Ani (Örményország) – Gagik, Ani királya ( 989 – 1020 ) Asszám , Pála-dinasztia, Kamarúpa – Gopála király ( 990 – 1015 ) Bizánci császár – II. Baszileiosz császár ( 976 - 1025 ) Buvajhida Emírség – Firuz Abú Naszr Baha ad-Davla emír ( 989 – 1012 ) Csalukja – II. Tailapa király ( 973 – 997 ) Csola – I. Radzsaradzsa Csola Csola király ( 985 – 1012 ) Gaznavida Birodalom – Abu Manszúr Sebük Tigin emír ( 977 – 997 ) Japán – Uralkodó – Ichijō, Japán császár ( 986 - 1011 ) Tényleges úr – Fujiwara no Michitaka, Sessho ( 990 - 993 ); Kampaku ( 993 - 995 ) Keralaputra – Bhaszkara Ravivarman I király ( 962 – 1019 ) Khmer Birodalom – I. Dzsajavarman király ( 968 – 1001 ) Kína (Északi Song-dinasztia) – Taizong, császár ( 976 - 997 ) Kitáj Birodalom – Sengzsong király ( 982 - 1031 ) Korea ( Korjo ) – Szongdzsong király ( 981 - 997 ) Manipur – Kainou Irengba király ( 983 – 1073 ) Mataram – Dharmavangsza ( 985 – 1006 ) Moszul – Nyugat-Ganga – Rakkasza Ganga király ( 985 – 1024 ) Orissza I. Jajati Mahszivagupta király ( 970 – 1000 ) Pála Birodalom – I. Mahipála király ( 988 – 1038 ) Perzsia – Samsz al-Muali Abú l-Haszan Kábúsz ibn Vusmgír Zijárida uralkodó ( 976 – 1012 ) Pratihara – Radzsjapála király (kb. 990 – 1018 ) Szaurashtra – I. Kavat király ( 982 – 1003 ) Transzoxánia Konspiráció A konspiráció a titkosszolgálatok, valamint illegális, földalatti politikai vagy bűnöző szervezetek felépítésének, szerkezetének jellemzője, tevékenységének módszerei, amelyek lehetővé teszik a titkos tevékenység biztonságos megszervezését. Az ilyen szervezet által folytatott tevékenység az illetéktelenek elől rejtve, fedve, leplezve folyik. A szó másik jelentése az összeesküvés szinonimája. A titkosszolgálatok konspirációja A külső konspiráció szerepe hasonló az informatikában alkalmazott tűzfalakhoz. Célja az, hogy megakadályozza az illetéktelenek hozzáférését a belső információkhoz, lezárja az informális vagy véletlen kiszivárogtatást. A konspiráció különösen a külföldön folytatott hírszerző tevékenység esetében fontos, hiszen ott az egész ellenséges állami apparátus és a társadalom elől rejteni kell a tevékenységet. Az elhárítás esetében az a legfontosabb, hogy a potenciális ellenfél, a leleplezendő külföldi kémek, illetve a „belső ellenség” tagjai elől maradjon rejtve az elhárító személye és tevékenysége. A titkosszolgálati tevékenységnek a konspiráció által védendő legfontosabb területei a következők: a hírigények, a tevékenység konkrét céljai az alkalmazott erők, eszközök, módszerek a tevékenység tervei, dokumentumai, okmányai az akciók, műveletek, kombinációk, játszmák, csapdák, dezinformációk és ezek részletei a rejtjelzés minden részlete a kapcsolattartási formák, a találkozók rendje, a személyi és tárgyi postaládák a már megszerzett információk tartalma, formája, mennyisége az információk forrásai, az informátorok személye, tevékenységük adatai az információk értékelésének módszerei, eredményei a titkosszolgálati tevékenység infrastruktúrája, pénzügyi és technikai háttere a speciális kutatási-fejlesztési tevékenység feladatai, eredményei a titkosszolgálati tevékenység kitűzött jövőbeli feladatai. Legenda A legenda, mint titkosszolgálati szakkifejezés, a külső konspiráció egyik legfontosabb eszköze, módszere. Előre kidolgozott, a valóság elemeire épülő, nagyrészt ellenőrizhető, dokumentumokkal is alátámasztott fedőtörténet, magyarázat, amely a titkosszolgálati személyek előéletére, illetve a konkrét akciókra vonatkozik, azok leplezésére és legalizálására szolgál. A legenda lehet összetett, komplex történet, életrajzi elemekkel, a fedőtevékenység teljes kibontásával, életvitel, kapcsolati kör hozzárendelésével, de vonatkozhat egy-egy időben korlátozott akció fedésére, a külső szemlélő számára szolgáló megmagyarázására is. Belső konspiráció A belső konspiráció követelményei ugyanilyen szigorúak. A szervezet külső behatolás elleni önvédelme céljából a szolgálaton belül is korlátozott az információkhoz való hozzáférés. Szigorúan be kell tartani azt az elvet, hogy minden résztvevő csak annyit tudjon a részletekről, amennyi munkájának ellátásához szükséges. (Az ismert angol kifejezéssel: need to know.) A szabályok biztosítják a szolgálati és államtitkot ismerők körének pontos körülhatárolását, optimális minimumra csökkentését. Ez a titkosszolgálati információk hivatalos címzettjeire, felhasználóira is vonatkozik; ők megismerhetik az információ feldolgozott tartalmát, hisz ez a tevékenység végső célja, de azok forrását, a megszerzés módszereit nem. A belső konspiráció nem bizalmatlanság, hanem működési alapelv. Megsértése, a dekonspirálódás súlyos „rendkívüli esemény”. SNAFU A SNAFU az angol Situation Normal: All Fucked Up (a helyzet normális: teljesen elkúrva) rövidítése, amely a második világháborús amerikai katonai szlengből került át a köznyelvbe az 1940-es évek első felében. Legkorábbi említése a Notes and Queries nyelvészeti magazin 1941 szeptemberi számában szerepel. Tarerach Tarerach település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 53 fő (2015). Tarerach Trévillach, Rodès, Arboussols és Campoussy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dedicated to Chaos A Dedicated to Chaos az amerikai Queensryche együttes 11. stúdióalbuma, amely 2011. június 28-án jelent meg. Ez volt az együttes első olyan lemeze, amelyet a Roadrunner Records kiadóhoz tartozó Loud & Proud jelentetett meg. A lemez Japánban már 2011. június 11-én hozzáférhetővé vált. A Dedicated to Chaos a Billboard 200 lista 70. helyére került, és nemcsak kereskedelmileg lett sikertelen, hanem nagyrészt a hallgatók számára is csalódást okozott. Nick Vujicic Nicholas James Vujicic (Brisbane, Ausztrália, 1982. december 4.) nemzetközi hírű prédikátor, szónok, motivációs tréner, aki a karok és lábak nélkül született emberként vált híressé. Előadásainak témái a fogyatékosság, a remény és a keresztény hit. Élete Nicholas Vujicic szerb emigráns szülők gyermekeként született Ausztráliában. Édesanyja, Duška (Душка) betegápoló, édesapja, Boris Vujičić (Борис Вујичић) pedig lelkész. Két testvére van. Születésekor derült csak ki, hogy az úgynevezett tetra-amelia szindrómában szenved, vagyis karok és lábak nélkül jött világra. Bal lába helyén csupán két lábujj van, amelyek segítségével ma már tud boldogulni a mindennapokban. A szülőket először sokkolta Nick állapota, ám hamarosan kiderült, hogy súlyos fogyatékosságától eltekintve gyermekük életképes. Így mindenben támogatták őt, hogy minél önállóbb életet tudjanak biztosítani neki. Az ausztrál törvényhozásnak köszönhetően előbb fogyatékosok számára fenntartott iskolába, majd az integrációt támogató iskolába járt. Iskolatársai sokat csúfolták, emiatt nyolcévesen depressziós lett, tízévesen pedig öngyilkosságot kísérelt meg: megpróbálta belefojtani magát a fürdőkádba. Az elkeseredett lépés végül a szülei iránt érzett szeretetből fakadóan csupán kísérlet maradt. A középiskolát követően számvitelt és pénzügyi tervezést tanult, és végzettséget is szerzett. Vujicic saját elmondása szerint sokáig nem látta értelmét életének. Egy ideig ugyan imádkozott azért, hogy nőjön keze és lába, de egy idő után rájött, hogy hálásnak kell lennie azért, amiért él, hogy Isten ezzel feladatot és kihívást adott neki, és célt kell keresnie az életében. Életének egyik fordulópontja az volt, amikor édesanyja mutatott neki egy újságcikket, amely egy súlyosan fogyatékos férfiról szólt. Vujicic megértette, hogy nincs egyedül, akinek ilyen nehéz sors jutott. Másik pedig az, amikor tizenöt éves korában elolvasta János evangéliumának 9. fejezetét, amelyben Jézus Krisztus találkozik egy születése óta vak emberrel. Az embereknek azon kérdésére, miért született így ez az ember, Jézus azt feleli: azért, hogy nyilvánvalóvá váljanak rajta keresztül Isten tettei. Életének célja és értelme végül az lett, hogy meséljen embertársainak Isten szeretetéről, és megerősítse őket abban, hogy valósítsák meg álmaikat. Sok gyakorlással és akaraterővel megpróbálta megoldani a mindennap előtte tornyosuló feladatokat. Két lábujjának segítségével megtanult írni, gépelni, a számítógépet használni, fésülködni, fogat mosni és borotválkozni. 17 éves korában kezdett prédikációkat és előadásokat tartani iskolákban és egyházi rendezvényeken. Mára a világ minden táján tart telt házas előadássorozatokat, létrehozta saját nonprofit szervezetét (Life Without Limbs), valamint könyveket jelentet meg és filmeket forgat. A Kaliforniában élő Vujicic 2012. február 12-én feleségül vette barátnőjét, a malajziai származású Kanae Miyaharát. Első gyermekük Kiyoshi James Vujicic 2013. február 13-án született meg, a második pedig – aki a Dejan nevet kapta – 2015-ben. Művei magyarul Élet korlátok nélkül - Ötletek egy teljes élethez Stúdium Plusz, Budapest, 2012. ISBN 978-615-5054-60-0 (Life Without Limits: Inspiration for a Ridiculously Good Life, 2010) Megállíthatatlan - A cselekvő hit fantasztikus ereje Stúdium Plusz, Budapest, 2013. ISBN 978-615-5054-64-8 (Unstoppable: The Incredible Power of Faith in Action, 2012) Bottanuco Bottanuco település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 5165 fő (2017. január 1.). Bottanuco Capriate San Gervasio, Filago, Madone, Chignolo d'Isola, Suisio, Cornate d’Adda és Trezzo sull’Adda községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Camden Town (metróállomás) A Camden Town a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a Northern line érinti. Története Az állomást 1907. június 22-én adták át a Charing Cross, Euston and Hampstead Railway részeként, napjainkban a Northern line része. 1924. április 20-án az Euston felé futó ágat is megnyitották. Mészáros Viktor Mészáros Viktor (Budapest, 1952. augusztus 2. – Pilisvörösvár, 2016. május 7.) költő, műfordító, angoltanár. Műveiben az emberi faj és kultúra szarkasztikus, irónikus és önirónikus kritikusa. Talán épp ezért az angol abszurd humor egyik legeredetibb képviselőjének, Tom Sharpe-nak kiváló magyar fordítója. Tanulmányai Toldy Ferenc Gimnázium , Budapest Eötvös Loránd Tudományegyetem , Bölcsész Kar, Budapest Saját művek Ősz, Isten, Judit (Pilisvörösvár, Teleteacher, 2003.) Október (CAPSYS — Capital Systems Informatikai Kft., 2009.) Élni kertben, állatokkal, boldogan (Társszerző: Bozsár Judit, GANTELINE, 2012.) Tom Sharpe fordítások Remetelét (Budapest, Teleteacher, 1996, Budapest, Typopress, 1994.) Kisvárosi gyilkosságok (Budapest,Teleteacher, 1994.) Éretten éretlen (Budapest, Teleteacher, 1996) Kertész a vártán (Budapest, Teleteacher, Typopress, 1997) Wilt (Budapest, Partvonal, 2005.) Wilt alternatív lesz (Budapest, Partvonal, 2005.) Egyéb fordítások Deepak Chopra: Tökéletes egészség : az ájurvéda segítségével felszabadíthatjuk a szellem gyógyító erejét (Budapest, Édesvíz, 1993.) Paul A. Scipione: A piackutatás gyakorlata : gyakorlati útmutató szakembereknek és hallgatóknak (Budapest, Springer Hungarica, 1994.) William L. Shirer: A Harmadik birodalom felemelkedése és bukása (Budapest, Teleteacher, 1996.) Roger Whiting: Leonardo, a reneszánsz ember (Budapest, Képzőműv. K.: Budakönyvek, 2002.) Iain Gale: Waterloo négy napja : a megnyert és elvesztett ütközet (Budapest : Partvonal, 2006.) Mineke Schipper: Soha ne vegyél el nagy lábú nőt! : szólásgyűjtemény a nőkről (Budapest, Partvonal, 2007.) Christopher Rauschenberg, Kemenesi Zsuzsanna: Sweet as cherry, fine like wine (Budapest, Magyar Fotóművészek Szövetsége, 2008.) Philippa Gregory: A másik királynő (Budapest, Cartaphilus, 2012.) George V. Higgins: Ölni kíméletesen (Budapest, Cartaphilus, cop. 2014.) Neil Gordon: A hallgatás szabálya (Budapest, Cartaphilus, cop. 2014.) Paul McPartlan: Az üdvösség szentsége: bevezetés az eucharisztikus egyháztanba (Budapest, L'Harmattan : Sapientia Szerzetesi Hittud. Főisk., 2015.) Meitnerium A meitnerium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Mt, rendszáma 109. A Mt egy szintetikus elem, legstabilabb izotópja a Mt-278. Feltételezett felezési ideje 30 perc. Felfedezése Először 1982. augusztus 29-én szintetizálta egy Peter Armbruster és Gottfried Münzenberg irányítása alatt álló német kutatócsoport Darmstadtban. Bizmut-209 et ütköztettek vas-58-cal, és egyetlen meitnerium-266 izotópot figyeltek meg. Elnevezése A 109-es elemet eka-irídiumként ismerték, a Meitnerium végleges nevét 1997-ben Lise Meitner osztrák fizikus tiszteletére kapta. Elektronszerkezet Bohr-modell: 2, 8, 18, 32, 32, 15, 2 Kvantummechanikai modell: 1s²2s²2p63s²3p64s²3d10 4p65s²4d105p66s²4f145d10 6p67s²5f146d7 Abingdon (Virginia) Abingdon város az USA Virginia államában. Lakosainak száma 8191 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Horramsahr Horramsahr, egyéb átírásokban Horramsár, Khorramshahr (perzsa: ������) város Irán délnyugati részén. Huzesztán tartományban az azonos nevű Horramsahr körzet központja. Lakossága a 2006-os népszámlálás idején közel 124 ezer fő volt. Jelentős belvízi kikötő Ábádántól kicsit északra, de mára már egybeépült a két város. Történelem Már az ókorban a Kárun folyó partjának legforgalmasabb kikötője volt, Nagy Sándor idején. Krisztus idejében is indítottak innen Kínába, Indiába hajókat. Később a Tigris folyó egyik áradása a várost és a kikötőt is elpusztította, de a szeldzsuk uralom alatt hamarosan újraépült. A történelem folyamán sokszor változtatta a nevét - a hódítóktól függően. Műemléke nem maradt meg, de a Transziráni vasút végállomásával igen látványos fejlődést ért meg. 1980-ban, az Irak–iráni háború elején az irakiak elfoglalták és ekkor elhagyatottá vált, de mára újra virágzó város. Aransas megye Aransas megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Rockport. Lakosainak száma 24 356 fő (2013. július 1.). Aransas megye Calhoun, Nueces, San Patricio és Refugio megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Dals-Ed község Dals-Ed község (svédül: Dals-Eds kommun) Svédország 290 községének egyike. A mai község 1971-ben jött létre. Települései A községben 3 település található: Harry Potter és a Titkok Kamrája (filmzene) J. K. Rowling Harry Potter és a Titkok Kamrája című film zenéjét John Williams, a legendás amerikai komponista szerezte. Az első részben előforduló zenék jelentős része visszatér, ám Williams emellett számos újabb művel gazdagította a Harry Potter filmzenék listáját. A visszatérő dallamok közé tartozik a Harry's Wondrous World (Harry varázslatos világa), míg az újak képviselője a Gilderoy Lockhart, vagy a Dobby the House Elf. Florence Owens Thompson Florence Owens Thompson, született Florence Leona Christie (Cseroki Indián Territórium, Amerikai Egyesült Államok, 1903. szeptember 1. – Scotts Valley, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok, 1983. szeptember 16.) mezőgazdasági munkás. Dorothea Lange amerikai fotográfus 1936. márciusában róla és gyermekeiről készítette híres fotóját, mely Hajléktalan anya, Nipomo, Kalifornia címmel mára egyike lett a legtöbbet idézett fényképeknek. Lange fotósorozata A nagy gazdasági világválságot követő években hirdette meg Franklin D. Roosevelt új gazdaságpolitákáját. Az intézkedésekhez kapcsolódóan bízták meg az Áttelepítési Hivatal (Resettlement Administration, RA) – a későbbi Mezőgazdaság-védelmi Hivatal (Farm Security Administration, FSA) – Történeti szekcióját, hogy felmérjék és dokumentálják a vidék nyomorúságos helyzetét. A program Ron Stryker irányítása alatt működött, melyben Lange mint fotós vett részt. Nipomo, Kalifornia 1936. márciusában, egy esős napon Lange egy hathetes fotózás után tartott hazafelé autójával. Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában készített felvételeket a vándormunkásokról. Az út szélén látott egy táblát, mely a borsószedők táborát jelezte, de először nem foglalkozott vele. „nem akartam észrevenni a táblát.” – írta Lange a Popular Photography-ban 1960-ban megjelent cikkében. Húsz mérfölddel később mégis úgy döntött, hogy visszafordul. Behajtott a tábor területére, ahol észrevette a nőt és gyermekeit, akik egy sátorba húzódtak a hideg ellen. Thompson egyike volt a táborban élő közel 2 500 embernek, akik mind nyomorban éltek. Lange úgy fogalmazott, hogy mágnesként vonzotta a látvány. Lassan közelített feléjük, miközben fényképezett. „Nem emlékszem, hogyan magyaráztam el neki a jelenlétemet és a fényképezőgépemet, de arra igen, hogy nem kérdezett semmit. […] Nem kérdeztem az asszony nevét, sem a történetét. Ő mondta el, hogy 32 éves.” – emlékezett vissza. Thompson hét gyermekét egyedül nevelte és mezőgazdasági munkákból próbálta eltartani családját. A család fagyott borsókon és a gyerekek által leölt madarakat élt. Lange a családról Garflex kamerájával összesen hat felvételt készített, majd távozott. Thompson lánya, a kép bal oldalán álló Katherine egy interjúban mesélt Lange látogatásáról: Lange megkérdezte Thompsont, hogy lefotózhatja-e őt, mert ezzel segíthetne a hasonló helyzetben lévő embereken. Thompson beleegyezett a fotózásba. A táborban készült fotók közül kettő március 10-én egy riport illusztrációjaként jelent meg a San Fransisco News-ban. A fotók híre hamar eljutott a táborba: „Szégyelltük magunkat. Nem akartuk, hogy bárki is tudja hol vagyunk.” – mondta Katherine. A cikk hatására a szövetségi kormány elrendelte, hogy élelmiszersegély küldjenek az érintett területre. Thompson gyermekeivel már elhagyta a tábort, mire a segély odaért. Katherine később sikertelenül próbálta elérni, hogy a kép publikálását bírósági úton tiltsák meg. A híres fotó Mivel Lange a munkája részeként készítette a képeket, azok a Mezőgazdaság-védelmi Hivatalhoz kerültek, ahonnan csak 1938-ban kapta vissza őket. A Hajléktalan anya címen ismertté vált felvételt, melyen Florence Thompson és három lánya – Katherine (balra), Ruby (jobbra) és az egyéves Norma – látható, eredetileg Destitute peapickers in California; a 32 year old mother of seven children. February 1936. leírással látták el. Lange sajátos dokumentumfotó értelmezését jól mutatja, hogy a fotót retusálta: szerkesztője, Don Stryker tiltakozása ellenére a kép jobb alsó részéről eltüntetett egy ujjat. Hogy kihez tartozott az ujj nem lehet tudni, lehetséges, hogy Thompsoné volt. A változtatás nyoma a módosított felvételen kivehető. A képet első alkalommal 1936. szeptemberében a Survey Magazine-ban publikálták, majd a US Camera folyóirat kiállításán mutatták be. Ismertségéhez jelentősen hozzájárult az is, hogy 1955-ben szerepelt Edward Steichen Az ember családja című kiállításán. A Hajléktalan anya az FSA kampányának legismertebb képe lett és egyszerű dokumentumfotóból az „emberi szenvedés időtlen metaforájává” vált. A LIFE magazin beválogatta azon 100 kép közé, melyek megváltoztatták a világot. Az eredeti negatívokból ötöt – köztük a Hajléktalan anyát, valamint annak egy másolatát – ma a washingtoni Kongresszusi Könyvtár őrzi. Lange hatodik felvétele a kaliforniai Oakland Múzeum Dorothea Lange Archívumában található. Florence Thompson A kép főszereplőjének kiléte több mint negyven évig tisztázatlan volt. Bill Ganzel a Nebraska Educational Television fotósa és producere 1975-ben elhatározta, hogy kideríti a képen látható nő személyazonosságát. A hetvenes évek végén Thompson interjút adott egy helyi újság a Modesto Bee számára. Ganzel 1979-ben az újságcikk alapján vette fel a kapcsolatot Thompsonnal, aki a kaliforniai Modestóban lakott három lányával. Ganzel interjút készített Thompsonnal. A találkozásról egy fénykép is készült, melyen Thompson három lányával együtt látható, azokkal, akik Lange felvételén is szerepeltek. Minderről Ganzel Dust Bowl Descent (1984) című könyvében számolt be. Florence Thompson 1903-ban született a cseroki Indián Rezervátumban – a későbbi Oklahoma állam területén. Édesanyja apját elhagyva Oklába költözött és magával vitte Florence-t. Thompson 1921-ben 17 évesen ment férjhez Cleo Owenshez, akitől öt gyermeke született. 1931-ben, amikor hatodik gyermeküket várták Owens tuberkulózisban elhunyt. Thompson, hogy gyermekeit eltartsa napszámosként dolgozott a földeken, éjjelente pedig egy étteremben vállalt munkát. Családjával éveken át vándorolt, hogy dolgozni tudjon. Egy oroville-i üzlettulajdonostól született egy gyermeke Charlie, akit Thompson a nagyszülőknél helyezett el, mert attól félt, hogy az apa befolyásos családja el akarja tőle venni. 1935-ben megismerkedett James R. Hillel, akitől négy gyermeke született (közülük az egyik, Leana még kétéves kora előtt elhunyt). Hillel együtt 1936-ban újabb munka reményében utaztak Watsonville felé, de autójuk elromlott. Így kerültek a borsószedők táborába a kaliforniai Nipomóba, ahol Lange a fényképeket készítette. A második világháborút követően férjhez ment George Thompsonhoz. A hetvenes években családja egy házat vásárolt számára a kaliforniai Modestóban. Florence Thompson 1983-ban kórházba került, gyermekei adományokat gyűjtöttek, hogy fizetni tudják az ellátását. Szeptember 16-án hunyt el Scotts Valley-ben, Kaliforniában. Második férje, George mellé temették a Lakewood Memorial Parkban Hughsonban, sírján a „Migrant Mother: A Legend of the strength of American motherhood.” felirat olvasható. Simon van der Meer Simon van der Meer (Hága, 1925. november 24. – Genf, 2011. március 4.) holland gyorsítófizikus volt, aki 1984-ben Carlo Rubbiával megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a W- és Z-bozonok felfedezéséhez való hozzájárulásáért. Élete Szülei, Pieter van der Meer és Jetske Groeneveld, fríz származásúak voltak, három lánytestvérével együtt nevelték. Édesapja tanár volt, édesanyja tanárcsaládból származott, ezért gyermekeik oktatása elsőrendűen fontos volt számukra. 1943-ban érettségizett Hágában. Mivel a holland egyetemek ekkor a német megszállás miatt zárva voltak, 1945-ig a gimnázium humán szakjait látogatta, eközben növekvő érdeklődést mutatott a fizika és az elektronika iránt. 1945-től műszaki fizikát tanult a Delfti Műszaki Egyetemen. 1952-ben mérnöki diplomát kapott és a Philips kutató laboratóriumába ment dolgozni Eindhovenbe. 1956-ban Genfbe költözött, ahol 1990-es nyugdíjba vonulásáig a CERN-ben dolgozott. 1966-ban a svájci hegyekben síelve ismerkedett meg jövendő feleségével, Catharina M. Koopmannal, akivel 1967-ben megházasodtak. Két gyermekük született, Esther (1968) és Mathijs (1970). Tudományos pályája A CERN-ben 1956-ban John Adams és C. A. Ramm vezetése alatt kezdett dolgozni az épülő Protonszinkrotron (PS) mellett, ahol kompenzált tekercseléssel és multipólusú korrekciós lencsékkel foglalkozott a PS és tápegységei számára. 1960-ban egy szeparált antiproton nyaláb mellett dolgozva javasolt egy új neutrínónyaláb-fókuszáló eszközt („horn”). 1965-ben csatlakozott F. J. M. Farley csoportjához, amely a második g-2 kísérlet előkészítésén dolgozott a müon anomális mágneses momentumának mérésére. Ő tervezte a kis tárológyűrűt, de részt vett a kísérlet minden fázisában, az adatfeldolgozásban is. 1967–1976-ig az ISR majd az SPS mágneseinek tápegységeiért volt felelős, de közben gyorsítófizikai elveken is gondolkodott. Az ISR mellett a luminozitás kalibrációs módszerén és a részecskenyalábok sztochasztikus hűtésén dolgozott. 1968-ban előállt ez utóbbinak egy kezdetleges elméletével, amelyet azonban félretett, mert az ISR nagy nyalábintenzitása mellett túl lassú lett volna a hűtés. Mások azonban 1974-ben előszedték az ötletét. 1976-ban Cline, McIntyre, Mills, és Rubbia javasolták, hogy az SPS-t használják proton–antiproton ütköztetőként, ami megkövetelte az antipronnyalábok hűtését. Van der Meer csatlakozott a csoporthoz és egy kis gyürün (ICE) végrehajtott sikeres kísérletek után R. Billinge-dzsel együtt társvezetője lett az Antiproton-felhalmozót (AA: Antiproton Accumulator) felépítő projektnek. Hamarosan javasolta az antipronnyaláb intenzitását egy nagyságrenddel megnövelő Antiprotongyűjtő (AC: Antiproton Collector) megépítését is, valamint a később a LEAR-nél alkalmazott sztochasztikus extrakció (kinyerés, lefejtés) módszerét is. Nobel-díj 1984-ben Carlo Rubbiával megosztva megakapta a fizikai Nobel-díjat, miután 1983-ban az UA1-kísérlet felfedezte a W- és Z-bozonokat, az elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő bozonjait, amivel igazolta a Glashow–Weinberg–Salam-modell helyességét. Az UA1 az SPS mellett működő proton–antiproton kísérlet volt. A felfedezéstől számított egy év a Nobel-díj odaítéléséig kivételesen rövid időnek számít. A13-as autópálya (Luxemburg) Az A13-as (németül Bundesautobahn 8, rövidítve Autoroute 13) egy luxemburgi autópálya (ném:Autoroute), ami Pétange városától a legfontosabb iparvidék érintésével éri el az német határt Schengen közelében. Az A13-as mára az egyik legfontosabb luxemburgi autópályának mondható, hiszen déli elkerülőútként is szolgál, ezáltal tehermentesítve a főváros Luxembourg forgalmát. Története Az 1990-es évek elején kezdődött építése, főként az északabbi egyetlen nyugat-keleti Luxemburgon átmenő út tehermentesítése céljából. Az utolsó szakaszát 2003-ban adták át a forgalomnak. Az építést megelőző célját (tehermentesítés) szinte maximálisan beváltotta, ma ez az egyik legforgalmasabb útvonal az országban. Az A13-as autópályát 7 rész szakaszban adták át: It’s A Biz (Ain’t Nobody) Az It’s A Biz (Ain’t Nobody) a Scooter negyedik (technikailag ötödik) kislemeze a The Big Mash Up című lemezükről, mely 2012. március 23-án jelent meg. Különlegessége, hogy a refrén vokáljait egy magyar származású hölgy, Magyar Zsuzsa énekli. A dal Chaka Khan klasszikusának feldolgozása. Története A "The Big Mash Up" című lemez vegyes érzelmeket váltott ki a rajongókból, annak hangzása ugyanis merőben más volt, mint az addig megszokott. A Scooter a klub-barátabb szerzeményekkel tett egy kísérletet, hogy az elméleti elképzelés mennyire válik be a gyakorlatban. Ezért miközben a rajongók kívánságára kiadták a C’est Bleu kislemezt, addig az It's A Biz kikerült a német lemezlovasok kezei közé. Az eredmény több mint meggyőző volt: a C'est Bleu a német slágerlistán megbukott, viszont az It’s A Biz egyre feljebb kúszott a német DJ-listán, egészen szép eredményeket elérve. Valószínűleg ennek hatására is dönthettek úgy, hogy ez lesz az új kislemez. A bejelentésről már 2012 januárjában lehetett kósza híreket hallani, de hivatalossá csak február 20-án vált. Az új szám jelentős mértékben eltér az albumverziótól, szinte teljesen átírták azt, dallamosabb és energikusabb lett, egyben felbukkan benne a The KLF "What Time Is Love?"-jának dallama is, a Scooter történetében immár harmadik alkalommal egy kislemezen. A kislemez borítója illeszkedik a The Big Mash Up többi kislemezének és a nagylemezének stílusához, a szürkés háttérrel és a különleges, ecsettel festett betűtípussal. A Facebook-on jelent meg először, de hibásan, az aposztróf ugyanis rossz helyre került. Később ezt korrigálták, és a végleges kiadványra is jól került fel, nincs tehát hibásan nyomtatott változata. Számok listája It's A Biz (The Big Mash Up Tour 2012 Edit) - 3:21 It's A Biz (Club Mix) - 5:40 It's A Biz (Extended) - 5:40 (csak az internetes kiadásokon) Stráž (Tachov járás) Stráž település Csehországban, Tachovi járásban. Stráž Hostouň, Staré Sedlo, Bor, Třemešné, Přimda, Vidice és Bělá nad Radbuzou településekkel határos. Lakosainak száma 1127 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Állandó háború Az állandó háború fogalma egy világos vég nélküli konfliktusra vagy küzdelemre, vagy egy bármelyik pillanatban tényleges háborúba robbanható folyamatos ellentétre utal. Eredete Az ’állandó háború’ elnevezés George Orwell 1984 című regényében tűnt fel először 1949-ben. Ebben, a világot uraló három képzeletbeli szuper-állam egy folyamatos háborút tart fenn. Az ellenség tényleges létezését homályban tartva, az állam mesterséges félelmet és gyűlöletet kelt saját hiányosságainak igazolására és a Nagy Testvérnek való engedelmesség fenntartására sztálinista módszerekkel. A történet a szuperállamok egyikében, Óceániában élő állampolgár szemén keresztül mutatja be hogy milyen az, amikor az állandó háború képezi a gazdaság alapját. Ez a gazdaság az állampolgárok életszínvonalát emelő termékek helyett a harcmezőn azonnal elpusztított hadszerek termelésével biztosít teljes foglalkoztatottságot. Az állandó háborús propaganda által teremtett légkör az ellenség gyűlöletével együtt az állam által nyújtott védelem iránt érzett hála tartja az állampolgárokat függőségi helyzetben. Mivel egyrészt a ’Nagy Testvér’ létezése sem tisztázott, másrészt pedig az elnyomást fenntartó állami apparátus tagjai maguk is e személytelen elnyomás áldozatai, a kialakult helyzet nem tekinthető egyfajta osztályharcnak, hanem csupán valamiféle, mindenkire kiterjedő lelki nyomornak. A biztonság érdekében feláldozott szabadságjogok hiánya tartja fenn ezt az áldatlan, mindenkit elnyomó folyamatos függőséget, melyben az elnyomók és az elnyomottak személyileg azonosak. Történelemben Bár a kifejezés új, a jelenségnek az emberiség kezdeteibe visszanyúló gyökerei vannak. Úgyis mondhatnánk, hogy e jelenség az emberiség tudatának egyik alapvető jellemzője az ősközösség felbomlása, a személyi tulajdon és a társadalmi munkamegosztás kialakulása óta. Úgy tűnik, hogy mióta Ádám és Éva evett a tiltott gyümölcsből, mióta meg tudja különböztetni a jót a rossztól, azóta hadakozik a rossz választásának mostani rövidtávú előnye (s későbbi hosszútávú hátránya) és a jó választásának mostani (szintén rövidtávú) hátránya (s későbbi hosszútávú előnye) között. Mert az például nem titok hogy akik hajlandóak szabadságukat biztonságukért feláldozni, azok egyiket sem érdemlik (kapják) meg. Noam Chomsky például azt állítja, hogy kortól és társadalmi viszonyoktól függetlenül, az állandó háború nem más, mint a mindenkori domináns politikai és gazdasági hatalomnak az adott társadalmi helyzet fenntartására, különböző módokon használt eszköze. Az állam legfontosabb (önérdekű) feladata a népeknek ’kenyér és cirkusz’ mellett hivatalos ellenséggel való ellátása. Példák Saját korukban állandósult, a népek tudatát tartósan befolyásoló örök háborúnak tekinthető időszakok voltak többek között a százéves háború 1337-1453, a harmincéves háború 1618-1648, a hosszú időszakon át 1095-1291, kilenc hadjáratból álló keresztes háborúk, de a magyarországi török megszállás 150 éves harcai, sőt még az évszázadokon át különböző formákban fel-fellobbanó katolikus–református harcok is. Közelmúltban A hidegháború ötven éve tipikus állandó háborúnak tekinthető. Ez többnyire az egyik, vagy másik nagyhatalom felbujtásából eredő és azok által támogatott, nagyszámú kisebb ’nemzeti szabadságharc’-okkal vívott helyi küzdelmek voltak, de az egyre gyorsuló fegyverkezési verseny szinte folyamatosan a világ feje fölött tartotta a mindkét fél által elkerülhetetlennek propagált, mindent elpusztító nukleáris összecsapás veszélyének Damoklész kardját. Érdemes megemlíteni, hogy a nagyhatalmak által közvetlenül vívott háborúk csaknem minden esetben azok kudarcával végződött. Ilyenek voltak az Amerikai Egyesült Államok által folytatott vietnámi háború, vagy a Szovjetunió Afganisztánja is. Állandó háborúnak tűnhetett a vietnámiaknak a nemzedékeken át 1947 és 1979 között, Japánnal, Franciaországgal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Kambodzsával, Kínával és önmagával vívott háborújuk is. Hasonló helyi konfliktus az India és Pakisztán közötti 1947 óta tartó háború is Kasmírért, valamint a India és Kína között 1972 óta tartó viszálykodás a Himalája különböző területeiért. Az Izmaelig visszanyúló négyezer éves zsidó-arab ellentét 1948 óta az arab-izraeli ellentétben újult ki, melynek végét sokan csak a Végidők kiteljesedésében látják. Hasonló folyamatos harci légkörben él Észak-Korea is a több mint ötven évvel ezelőtt, az Amerikai Egyesült Államokkal vívott koreai háború fegyverszünete óta. Állandó háborúk Főleg a programok ellenzői, állandó háborúnak titulálnak olyan nem-hadászati ’háború’kat is melyet egyes amerikai elnökök a társadalom figyelmének összpontosításaként hirdettek meg. Ilyenek voltak többek között Lyndon B. Johnson Nyomor háborúja, Richard Nixon Rák háborúja, Ronald Reagan Kábítószer háborúja, és a jelenlegi George W. Bush Terror háborúja is. Jelenben A mai kor legjelentősebb és legtöbbet vitatott állandó háborúja az Irak központú közép-keleti háború. E konfliktus gyökerei Izrael magalapításáig vezethetők vissza, de ténylegesen az Iráni sah bukásával kezdődött. Az ezt követő, Khomeini ajatollah által létrehozott iszlám fundamentalista Irán nyíltan a nyugat ellenségévé vált és veszélyeztette a Perzsa-öbölből való olajszállítás biztonságát. Az új iráni vezetés ősi ellentéteket felszítva hamarosan sok áldozatot követelő háborúba keveredett az Amerikai Egyesült Államok által támogatott Szaddám Huszein Irakjával (1980-1988). E háborúban az Amerikai Egyesült Államok közvetlenül nem vett részt, de az amerikai haditengerészet a Perzsa-öbölben védelmet biztosított Rockefeller olaj szállító hajóinak (Operation_Earnest_Will). (A The Washington Post expozéja után minden olajszállító védelmet kapott.) E háború végetértével Irak hamarosan Kuvait ellen fordult az amerikai nagykövet April Glaspie semleges támogatásával. Szaddám Huszein szerencsétlenségére a német újraegyesítést követően egy kelet-német titkos irattárban egy bizonyos vegyszer szállítási dokumentumai kerültek napvilágra. A nyomozás a szállítmányt Bagdadig követte. Mikor George H. W. Bush érdeklődésére Szaddám Huszein nem adott kielégítő választ, Bush felállt, és az Irak Kuvaitba való betöréséről úgy nyilatkozott, hogy „This will not stand.!” (~ Ez nem áll meg.!). A korábbi amerikai támogatottból ezzel ellenség lett, és ezzel az első öbölháború több mint fél milliónyi amerikai haderejének felépítése vette kezdetét. Az ezt követő, 28 amerikai és több mint 120 000 iraki életet felemésztő macska-egér játéknak beillő hadjárat Norman Schwarzkopf tábornok Bagdadtól 50 km-re való megállásával végződött. A döntés az volt, hogy mivel Szaddám Huszein szerepét hitelképesen betöltő személy nem található, meghagyják őt hatalmában, s ezzel az ENSZ tömegpusztító fegyver keresése vette kezdetét. A következő tíz évben az amerikai légierő a levegőben tartotta sakkban Huszeint, míg a hadsereg az ENSZ zászlaja alatt a földön kereste azt a bizonyos vegyszert Berlinből – sikertelenül. Idővel az iraki együttműködés hiánya miatt a helyzet tarthatatlanná vált, s mikor a derült égből arab fundamentalisták utasokkal teli repülőgépekkel támadták meg Amerikát, George W. Bush hadat üzent a terrorizmusnak, és főhadiszállásként Irakot jelölte meg, mint a jövő közel-keleti liberális demokráciája. Sajnos a már korábban is ismert szunnita-síita ellentét, a Palesztina probléma, és a felizgatott iszlám fundamentalizmus a konfliktusban öngerjesztő hatásúak. Ahogy az azóta eltelt évek tapasztalatai mutatják, Szaddám Huszein szerepe ma is betölthetetlen, a nemzetépítés lehetetlennek tűnik, és a háború eredetileg néhány-heti olajbevétel árára becsült költségei az égbe szöknek többek között (több száz tonnányi bankjegyszállítmánynak gyakorlatilag nyoma veszett), és így nem csoda, hogy sokan egy Vietnám-féle vesztésre és kivonulásra adják szavazataikat (újabban republikánusok is). Ugyanakkor csaknem mindenki számára egyértelmű, hogy egy ilyen kivonulás megengedhetetlen. Szóval, a háború folytatódik, a háború ellenséget termel, tehát a háború folytatódik… Azonban a háború hatalmas üzlet is a fegyvergyártók és a fegyvergyártásban világelső USA számára, így nem véletlen, hogy egyes összeesküvés-elméletek szerint "a háborút nem szabad sem feladni, sem megnyerni, fent kell tartani". Robert Fisk a Nyugat közel-keleti politikájának kritikus brit zsurnalisztája Egy Orwell-féle állandó háborúba zárva című cikkében kifejti, hogy a hidegháborút követő jelenlegi nyugati támadások közel-keleten egy új állandó háború kezdetei csupán. Szerinte az Egyesült Államok elnöke, Bill Clinton csak azért támadta meg Irakot, Szudánt és Afganisztánt, hogy a lakosság figyelmét a belföldi saját politikai problémáiról elterelje. Rámutat arra, hogy a győzelmesnek kikiáltott első öbölháború után Szaddám Huszein ’körömtelenítve lett’, mégis ismét a nyugati hadászat célkeresztjében van. Sok kritikus adott hangot azon véleményének, miszerint az Egyesült Államoknak csupán egy szeptember 11-ei támadásra volt szüksége ahhoz, hogy tervezett terror-háborúját elindítsa. Emellett szól az, hogy az ’Új amerikai évszázad’ című folyóirat korábban arról írt, hogy egy új Pearl Harbor-re van szükség, hogy a 2006-ban kiadott Négyéves Hadvédelmi Report a terror-háborút ’hosszú háború’-nak nevezte, valamint az a tény, hogy a terrorizmus nem egy valóságos, megsemmisíthető hadászati célpont, hanem csak egy taktika, egy módszer. Némelyek úgy látják, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló modern demokratikus köztársaságokban egyre könnyebbé válik ilyen állandósult hadiállapot kialakulása. Szerintük a háborúból közvetlenül hasznot húzók és a abban közvetetten érdekelt nagy hatalmú vállalatok közötti kapcsolatok folyamatos fejlődése és egyre szorosabbá válása nem csak a háborút magát, hanem következményeit is formálja. Ez az alapja többek között a Bush-adminisztráció és a Halliburton vállalat közötti összefonódás kritikájának (Az alelnök, Dick Cheney korábban a verseny nélküli állami megbízásokat kapó Halliburton vezérigazgatója volt, és jelenleg is van jövedelme annak gazdasági sikereiből). Ugyanakkor a hadászat és ipar egységét jelentő hadiipar fogalma nem Cheney, hanem Eisenhower, amerikai elnök találmánya volt. Ő mutatott rá, hogy a hadászat a piacteremtés egyik formájának (is) tekinthető. De a gyakorlat természetesen sokkal messzibbre nyúlik vissza. Az Athén által vezetett hadszövetség már az i. e. ötödik évszázadban is nyilvánvalóvá tette a hosszú hadakozásra való társadalmi felkészülés gazdasági előnyeit. Napjainkban Észak-Korea államszervezete mutat fel példát a hadiparon alapuló nemzetgazdaságra. Elég sajnálatosnak tűnhet az emberiség történelmében az, hogy nemcsak hogy egyesek profitálnak a háború borzalmaiból, hanem hogy a felsőbb rétegek aktívan részt vesznek benne: a fegyverkereskedőket ugyan lelövik, de a fegyverkereskedést támogatják. Urban Hang Suite Az 1996-os Urban Hang Suite Maxwell debütáló nagylemeze. Egy koncepcióalbum, amely egy felnőttszerelemre fókuszáló dalciklus köré épül. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Egyéves huzavona után jelent meg, mérsékelt kereskedelmi és kritikai sikert ért el. Az album az Ascension (Don't Ever Wonder) kislemez segítségével tett szert valamennyi figyelemre, egy éven belül pedig egymillió példányban kelt el. A kritikusok dicsérték, elsősorban azt méltatták, hogy elfordult a kor mainstream-irányú R&B-től. Az Urban Hang Suite nagy befolyással volt Maxwell karrierjére, a lemeznek hála szexszimbólummá és komoly előadóvá vált a zenei színpadon. Az albumot a kritikusok Maxwell legjobb munkájának tartják, máig a legeladottabb lemeze. Abjan kormányzóság Abjan kormányzóság (arabul ������ ���� [Mu�āfa�at Abyan]) Jemen huszonegy kormányzóságának egyike. Az Arab-tenger partján fekszik, nyugaton Lahidzs, északon Bajdá, keleten pedig Sabva kormányzósággal határos. Székhelye Zindzsibár városa. Területe 20 380 km², népessége a 2004-es népszámlálási adatok szerint 433 819 fő. Közigazgatási beosztása Abjan kormányzóság tizenegy kerületre (mudírijja) oszlik. Ezek: Ahvar, Dzsajsán, Hanfir, Laudar, el-Mahfad, Múdijja, Szarár, Szibáh, Raszad, el-Vadí, Zindzsibár. Palawani sertésborz A palawani sertésborz (Mydaus marchei) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a bűzösborzfélék (Mephitidae) családjába tartozó faj. Elterjedése A palawani sertésborz a Fülöp-szigetek két szigetének Palawanon és Busuanga területén honos. Megjelenése Szőre barna. Hosszú karmai az ásásra valóak. Egy kis termetű bűzösborzféle, testhossza 32–46 cm. Testtömege 2.50 kg. Életmódja Tápláléka gerinctelenek. Fogságban 16 és 13 évig él. Természetvédelmi állapota Az élőhelyének szűkülése fenyegeti. Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel. Taribo West Taribo West (Port Harcourt, 1974. március 26. –) nigériai válogatott labdarúgó. Riska Riska románul: Rișca, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Körösbányától északra, a Fehér-Körös jobb partján fekvő település. Története Riska egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1427-ben említette először oklevél Ryska néven, mint Czebével együtt Körösbánya királyi adományul nyert birtokát. 1439-ben Felső-Richa és Középső-Richa, 1441-ben Felső-Rach és Rachka, 1445 Felsew Rechka ~ Felsew Rach és Rachka, 1750-ben Riska, 1760–1762 között Ritska, 1808-ban és 1913-ban Riska néven írták. 1525-ben Rychka és Rezkulicya a világosi vár tartozékai voltak. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott. 1910-ben 479 lakosából 469 román, 9 magyar volt. Ebből 466 görögkeleti ortodox, 8 római katolikus, 5 izraelita volt. 6001 Thales A 6001 Thales (ideiglenes jelöléssel 1988 CP2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1988. február 11-én. Champrenault Champrenault település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 33 fő (2015). Champrenault Charencey, Saint-Hélier, Turcey, Villy-en-Auxois és Chevannay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kunguri járás A Kunguri járás (oroszul Кунгурский район) Oroszország egyik járása a Permi határterületen. Székhelye Kungur. Népesség 1989-ben 47 949 lakosa volt. 2002-ben 46 332 lakosa volt, melynek 88%-a orosz, 9%-a tatár nemzetiségű. 2010-ben 42 450 lakosa volt, melyből 37 293 orosz, 3 929 tatár, 194 komi, 137 ukrán, 121 udmurt stb. Vignole Borbera Vignole Borbera település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 2162 fő (2017. január 1.). Vignole Borbera Borghetto di Borbera, Grondona, Stazzano, Arquata Scrivia és Serravalle Scrivia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: It’s Dark and Hell Is Hot Az It’s Dark and Hell Is Hot DMX amerikai rapper bemutatkozó albuma, amely 1998. május 19-én jelent meg a Def Jam kiadó leányvállalatánál, a Ruff Ryders Entertainment-nél. Az albumról olyan híres kislemezeket adtak ki, mint a Get at Me Dog, Stop Being Greedy, How’s It Goin’ Down és a Ruff Ryders’ Anthem. A lemez széles körben a rajongók és a kritikusok szerint is hiphop-klasszikusnak számít, mivel újraélesztette a mainstream hardcore rap szcénát a Puff Daddy és a Bad Boy Entertainment kiadó pop-orientált és listauraló slágerei után. Háttér Stílus Az album megjelenése előtt DMX csatlakozott Irv Gotti, P.K., Dame Grease és Swizz Beatz producerekhez. Minden producer sajátos stílust teremt az album hangzásában, főleg P.K. készített gótikus stílusú instrumenteket, amelyek leginkább jellemzik a lemezt, ehhez hozzá téve DMX erőszakos szövegeit. DMX gyakran alkalmazott kutyaugatást és kutyahörgést, ez meghatározta az egész album jellegét. Az It’s Dark and Hell Is Hot lemezt sötét alapok és kemény szövegek alkotják, amelyek az erőszakot helyezik előtérbe. Az agresszív dalok, mint az Intro ellenére a Ruff Ryders’ Anthem és a How’s It Goin’ Down már lazább és könnyedebb tartalmú. A lemezen ezen kívül olyan önelemző dalok is szerepelnek, mint a Let Me Fly, vagy a For My Dogs és mások. A Damien című dalban DMX egy történetet mesél el, ami a közte és az Ördög közötti egyezségről szól, amelyben az áll, hogy DMX-nek erőszakos tetteket kell elkövetnie a szerencse és a hírnév megszerzése érdekében. Lírai témák Az It’s Dark and Hell Is Hot-on olyan rendkívül erőszakos tartalmú dalok vannak, mint az Intro, vagy az X-Is Coming. DMX-nek közismerten fájdalmas és nehéz fiatalkora volt, többek közt a Look Thru My Eyes és a Let Me Fly számokban is erről rappel. A lemezen olyan témák szerepelnek, mint a szeretet, düh, harag, erőszak és Isten. A többi hiphop albumtól eltérően a lemezen olyan beszélgetések és imádkozások is helyet kaptak ami DMX és Isten között játszódnak le. A Rolling Stone kritikusa Miles Marshall Lewis az X-Is Coming című dal kapcsán ezeket a sorokat idézte a szövegből: „If you got a daughter older than fifteen, I’m a rape her/Take her on the living-room floor, right there in fronta you/Then ask you seriously, ’What you wanna do?’” (magyarul körülbelül ezt jelenti: „Ha a lányod idősebb 15-nél, őt is elkapom/ A nappaliban, a szemed előtt baszom/Komolyan kérdezem, hogy ’most mit teszel’?”). Magyarázásképpen ezeket a sorokat írta: „DMX még egy hardcore rap album kontextusán belül is túlmegy bizonyos határokon.” DMX legerőszakosabb szövegeit a rémület és a bűn inspirálta, ennek következtében létrejött egy olyan stílus a hardcore műfajon belül, amely sokáig uralta a rap-ipar egy részét. Ezekre a legkorábbi példák az olyan kiadatlan dalok mint a Gotti Style és a Read About It (mindkét dalban közreműködött Ja Rule is), a rengeteg kiadatlan freestyle felvételek és Mic Geronimo 1995-ös dala, a Time To Build, amelyben X mellett Jay-Z és Ja Rule is megjelent közreműködőként. Fogadtatás A kritikusok nagy része pozitívan fogadta az albumot. Az Allmusic ezeket írta: „ellentétben a többi kőkemény rapperrel, akik sokkal több fizikummal és retorikával rendelkeznek, DMX-et már azelőtt agresszív aura lengi körül, mielőtt szólna egy szót is.” A Sputnikmusic szerint „DMX ritmusérzéke és flow-ja kitűnő, ez egy rendkívüli tulajdonság és sokkal több ilyen hiphop lemezre lenne szükség.” A The Source nevű vezető hiphop magazin ezt mondta az albumról: „Rendkívül izgalmas és tartalmas mű, amely magába foglalja a rapzene egyik legújabb életérzését.”" Az egyik legjobb bemutatkozó rap-albumnak nevezték, DMX-et pedig az egyik legjobb hardcore rappernek, az album megjelenése után sokan Tupac Shakurhoz hasonlították. DMX-et ezenkívül dicsérték az imázsa, a történetei és a szövegei miatt. Eladások Az album a Billboard 200 lista első helyén debütált, az első héten 251 ezer darabot adtak el belőle. 2000. december 18-án négyszeres platinalemez lett, az Amerikai Egyesült Államokban összesen 4 674 000 darabot adtak el belőle, így ez DMX második legkelendőbb lemeze az …And Then There Was X után. Bernard Camille Bernard Camille (1975. október 6. –) Seychelle-szigeteki nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Lakókörzetének labdarúgó-szövetség által üzemeltetett bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A SFF Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével a First Division játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végzett. A Seychelle-szigeteki labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2011-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát és az angolt beszéli. A CSF JB besorolása szerint elit kategóriás bíró. Több nemzetek közötti válogatott, valamint CAF-konföderációs kupa és CAF-bajnokok ligája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Válogatott mérkőzéseinek száma: 21 (2015. november 14.) A 2015-ös U20-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. A 2014-es labdarúgó-világbajnokságon, valamint a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az CAF zónában irányított. --- A 2013-as afrikai nemzetek kupája, valamint a 2015-ös afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornán a CAF JB bíróként foglalkoztatta. Az Afrikai nemzetek bajnoksága labdarúgó tornán a CAF JB hivatalnokként foglalkoztatta. A 2013-as COSAFA kupa labdarúgó tornán a CAF JB bírói feladattal alkalmazta. James Geiss James Peter Geiss (1950. március 14. – 2000. december 19.) amerikai sinológus. Élete, munkássága James Geiss a Princetoni Egyetemen végzett, majd szerzett doktori fokozatot 1979-ben a Peking under the Ming (1368-1644) című disszertációjával. A szakterülete a Ming-kori történelem volt. Számos, a témában született publikációja mellett, a The Cambridge History of Ancient China 7. kötetében két fejezetnek is a szerzője. Emlékére 2001-ben a Ming-kori kutatásokat támogató non-profit alapítványt, a James P. Geiss Foundationt hozták létre. Jenyiszej A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója. Neve valószínűleg az ó-kirgiz Эне-Сай („folyó-anya”) szóból ered. Más magyarázatok nevét a tunguz (evenki) jene („nagy folyó”) szóval hozzák összefüggésbe, illetve valamilyen szamojéd forrásból eredeztetik. Földrajz A folyó a Nagy - és a Kis-Jenyiszej (tuvai nyelven: Bij-Hem és Ka-Hem – „Nagy-” és „Kis folyó”) összefolyásával kezdődik, hossza innentől számítva 3487 km. Kezdetének azonban inkább a Szajánok Kara-Balik tavát, vagyis a Nagy-Jenyiszej eredetét tartják, hossza innentől számítva 4092 km. Ha a Jenyiszej vízgyűjtő területének folyói közül a leghosszabbnak, a Bajkál-tóba torkolló és az Angarán át a Jenyiszejbe folyó Szelengának a forrását tekintjük a Jenyiszej forrásának, akkor és csak akkor 5940 km a folyó teljes hossza. A Jenyiszej a világ legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyóinak egyike. A maga 2 600 000 km2 vízgyűjtő területével Oroszország második legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyója. Tuva, Hakaszföld, a Krasznojarszki határterület és a – 2007-től a Krasznojarszki határterülett részét képező – Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás területén folyik keresztül, lényegében végig délről észak felé. Felső szakaszán magas hegyek között folyik, ezeket elhagyva medre előbb a Szajano-susenszkojei-víztározóban (621 km²), majd lejjebb a Krasznojarszki-víztározóban (kb. 2000 km²) folytatódik. Innentől egész a torkolatig természetes határt alkot Nyugat- és Kelet-Szibéria között: bal partján sík vidékek, rétek és ártéri fenyőerdők húzódnak, jobb partja magas, sziklás, hegyes. Az északi sarkkörön túl partjain a tajgát fokozatosan erdős tundra, majd zuzmóval borított tundra váltja fel. A folyót az év jelentős részében jég borítja. A tavaszi olvadás a felső szakaszon kezdődik, az alsó szakaszon kb. egy hónappal később, ezért a jégtorlaszok gyakran nagyon jelentős vízszintemelkedést és ezáltal hatalmas áradásokat okoznak. Legnagyobb részén, a torkolattól kb. 2900 km-ig, Minuszinszkig hajózható. Legnagyobb mellékfolyói Jobb oldali mellékfolyók: Legnagyobb mellékfolyója a Bajkál-tóból eredő, bővizű Angara , mely a Jenyiszej víztömegét a duplájára emeli. További két bővizű, jobb oldali mellékfolyója a Köves-Tunguszka és az Alsó-Tunguszka . Ezek torkolata után a Jenyiszej medre átlagosan 5 km-re szélesedik, helyenként a 15 km-t is eléri. Bahta Kurejka Bal oldali mellékfolyók: Abakan , a Krasznojarszki-víztározónál ömlik a folyóba. Szim Turuhan Nagy-Heta Az Ob-Jenyiszej csatorna: a 19. század végén a két folyó között (mellékfolyóikon át) hajózható csatornát építettek, amely Jenyiszejszk alatt érte el a folyót. A csatorna akkor sem teljesen felelt meg a követelményeknek, de sokáig használatban volt. Napjainkban már elhanyagolt, jelentőségét vesztette. Városok, kikötők Kizil – a Kis - és a Nagy-Jenyiszej találkozásánál fekszik, Tuva fővárosa (110 000 fő, 2010-ben) Abakan – Hakaszföld fővárosa (165 000 fő, 2010-ben) Krasznojarszk – a térség legnagyobb városa, a Krasznojarszki határterület székhelye ( 973 826 fő, a 2010. évi népszámláláskor) Jenyiszejszk – a folyó mentén épült legrégebbi város ( 18 766 fő, a 2010. évi népszámláláskor) Turuhanszk Igarka – tengeri hajók eddig a kikötőig is feljutnak ( 6183 fő, a 2010. évi népszámláláskor) Dugyinka – Norilszk kikötővárosa, Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás székhelye ( 22 175 fő, a 2010. évi népszámláláskor). Távolságok Települések távolsága Krasznojarszktól a folyón lefelé (észak felé), a hajózási útvonalon számítva: Krasznojarszk – 0 km Leszoszibirszk – 375 km Jenyiszejszk – 413 km Turuhanszk – 1450 km Igarka – 1748 km Dugyinka – 1989 km Uszty-Port – 2099 km Dickson – 2668 km (a Jenyiszej-öböl bejáratánál). Balinovce Balinovce (cirill betűkkel Балиновце) egy falu Szerbiában, a Pcsinyai körzetben, a Vladičin Hani községben. Népesség 1948-ban 254 lakosa volt. 1953-ban 270 lakosa volt. 1961-ben 341 lakosa volt. 1971-ben 199 lakosa volt. 1981-ben 179 lakosa volt. 1991-ben 177 lakosa volt 2002-ben 154 lakosa volt, akik közül 149 szerb (96,75%) és 5 cigány. Søren Colding Søren Colding (Frederiksberg, 1972. szeptember 2. –), dán válogatott labdarúgó. A dán válogatott tagjaként részt vett az 1998-as világbajnokságon és a 2000-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Dán bajnok (3): 1995–96, 1996–97, 1997–98 Dán kupagyőztes (2): 1993–94, 1997–98 Vissza a farmra A Vissza a farmra (eredeti cím: Back at the Barnyard) 2007 és 2011 között vetített amerikai rajzfilmsorozat, a 2006-os Pata tanya: Baromi buli című film folytatása. A sorozat alkotója Steve Oedekerk, a történet pedig a filmben szereplő, farmon lakó állatcsapat kalandjait mutatja be. Az eredeti szinkronhangok közt megtalálható Chris Hardwick, Jeff Garcia, Leigh-Allyn Baker, Tino Insana és Cam Clarke. A sorozatot az Amerikai Egyesült Államokban a Nickelodeon adta 2007. szeptember 29. és 2010. szeptember 18. között, a hátramaradt részeket pedig a Nicktoons mutatta be 2011. szeptember 12. és 2011. november 12. között. Magyarországon szintén a Nickelodeon kezdte adni 2010. április 5-től. Készült egy videojáték is, Back at the Barnyard: Slop Bucket Games címmel, amit 2008-ban adtak ki Nintendo DS konzolra. Cselekménye A sorozat a Pata tanya eseményei után játszódok és folytatja a farmon lakó, beszélő állatok történetét, akik ezt titkolják a farm gazdája elöl. A csapat vezetője és őre Attis (eredeti nyelven: Otis), aki barátaival rengeteg izgalmas kalandba keveredik. A videójáték A sorozat alapján játék is készült Back at the Barnyard: Slop Bucket Games címen, amit Észak-Amerikában 2008. október 20-án mutattak be. Mataruška Banja Mataruška Banja (cirill betűkkel Матарушка Бања), település Szerbiában, a Raškai körzet Kraljevoi községében. Népesség 1948-ban 470 lakosa volt. 1953-ban 704 lakosa volt. 1961-ben 915 lakosa volt. 1971-ben 1 329 lakosa volt. 1981-ben 2 132 lakosa volt. 1991-ben 2 262 lakosa volt. 2002-ben 2 732 lakosa volt, akik közül 2 665 szerb (97,54%), 21 montenegrói, 12 macedón, 6 jugoszláv, 5 cigány, 5 horvát, 1 albán, 1 bolgár, 1 román, 1 ukrán, 6 ismeretlen. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Florentin (Tarn) Florentin település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 670 fő (2015). Florentin Marssac-sur-Tarn, Albi, Aussac, Cadalen, Lagrave és Rouffiac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kingfisher megye Kingfisher megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oklahoma államban található. Megyeszékhelye Kingfisher, legnagyobb városa Piedmont. Lakosainak száma 15 276 fő (2013. július 1.). Kingfisher megye Major, Oklahoma, Canadian, Garfield, Logan és Blaine megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: SNCF BB 16500 sorozat Az SNCF BB 16500 sorozat egy francia 25 kV 50 Hz AC áramrendszerű, Bo'Bo' tengelyelrendezésű villamosmozdony-sorozat. Az SNCF üzemelteti. A mozdony abba a mozdonycsaládba tartozik, mint az SNCF BB 8500, az SNCF BB 88500, az SNCF BB 17000, az SNCF BB 20200 és az SNCF BB 25500 sorozat. Összesen 294 db-ot gyártott belőle az Alstom 1958 és 1964 között. Ekmeleddin İhsanoğlu Ekmeleddin İhsanoğlu (Kairó, 1943. december 26.) török történész, az Iszlám Konferencia főtitkára. Életrajza Kairóban született, 1943-ban. Diplomáját a Kar Tudományos és Művészeti Ayn Shams Egyetem szerezte Egyiptomban. 1974-ben doktorált az ankarai egyetem Bölcsészettudományi Karán. 1984-ben lett professzor. Nős, 3 gyermeke van. Gitárosok listája stílusok szerint Ez a lista zenei stílusok szerint tartalmazza az ismertebb gitárosokat. A betűrendes listát az alábbi lapon találod: Gitárosok listája betűrendben Gitárosok Klasszikus Agustín Barrios Bernáth Ferenc Remi Boucher Julian Bream Leo Brouwer Abel Carlevaro Costas Cotsiolis Csáki András Csík Adolf Alirio Diaz Zoran Dukic Eötvös József Dimitris Fampas Tilmann Hoppstock Katona Twins Kováts Barna Antonio Lauro Miguel Llobet Carlo Marchione Pablo Marquez Müller Márió Alvaro Pieri Alberto Ponce Emilio Pujol David Russell Andrés Segovia Pavel Steidl Szendrey-Karper László Szilvágyi Sándor Francisco Tárrega John Williams Narciso Yepes Flamenco Juan Carmona Paco de Lucía Carlos Montoya Ramón Montoya Paco Peña Manitas de Plata Pepé Romero Sabícas Tomatito Adamo Kocana Dzsessz Babos Gyula Bacsik Elek George Benson Kenny Burell Marco Comandè Al Di Meola Joe Diorio Eichinger Tibor Scott Henderson Allan Holdsworth Barney Kessel László Attila John McLaughlin Pat Metheny Wes Montgomery Joe Pass Les Paul Django Reinhardt John Scofield Snétberger Ferenc Mike Stern Szabó Gábor Rock Alapi István Michael Angelo Batio Martin Barre ( Jethro Tull ) Syd Barrett ( Pink Floyd ) Jeff Beck ( The Yardbirds , The Jeff Beck Group ) Matthew Bellamy ( Muse ) Bencsik Sándor ( P. Mobil , P. Box ) Chuck Berry Ritchie Blackmore ( Deep Purple , Rainbow , Blackmore’s Night ) Mick Box ( Uriah Heep ) Kurt Cobain ( Nirvana ) Dave Grohl ( Foo Fighters ) Chris Shiflett ( Foo Fighters ) Mike McCready ( Pearl Jam ) Fazekas Ákos Art of Haven Robin Finck ( Guns N’ Roses , Nine Inch Nails ) Peter Frampton (The Herd, Humble Pie ) Ace Frehley ( Kiss ) Robert Fripp ( King Crimson ) John Frusciante ( Red Hot Chili Peppers ) Rory Gallagher David Gilmour ( Pink Floyd ) Peter Green ( Fleetwood Mac ) George Harrison ( The Beatles , Traveling Wilburys ) Jimi Hendrix Buddy Holly Steve Howe ( Yes ) Frank Iero ( My Chemical Romance ) Tony Iommi ( Black Sabbath ) Eric Johnson Brian Jones ( The Rolling Stones ) Jorma Kaukonen ( Jefferson Airplane , Hot Tuna ) Kispál András ( Kispál és a Borz ) Mark Knopfler ( Dire Straits ) Richard Z. Kruspe ( Rammstein ) John Lennon ( The Beatles ) Benji Madden ( Good Charlotte ) Yngwie J. Malmsteen Steve Marriott ( Small Faces , Humble Pie ) Hank Marvin ( The Shadows ) Brian May ( Queen ) Nick McCarthy ( Franz Ferdinand ) Gary Moore Steve Morse ( Deep Purple ) Szörényi Levente ( Mediterrán , Balassa , Illés , Fonográf ) Ted Nugent Mike Oldfield Jimmy Page ( The Yardbirds , Led Zeppelin ) Joe Perry ( Aerosmith ) John Petrucci ( Dream Theater ) Elvis Presley Radics Béla Keith Richards ( The Rolling Stones ) Richie Sambora ( Bon Jovi ) Carlos Santana Yağmur Sarıgül Joe Satriani Rudolf Schenker ( Scorpions ) Neal Schon ( Santana , Journey ) Tátrai Tibor Mick Taylor ( The Rolling Stones ) Pete Townsend ( The Who ) Steve Vai Tolcsvay László (Tolcsvay Trió, Tolcsvayék és a Trió, Fonográf ) Móricz Mihály (Sakál-Vokál, Tolcsvayék és a Trió, Fonográf , NO coMMent) Bródy János ( Illés , Fonográf ) Eddie Van Halen ( Van Halen ) Ron Wood ( The Jeff Beck Group , Faces , The Rolling Stones ) Angus Young ( AC/DC ) Malcolm Young ( AC/DC ) Frank Zappa Slash ( Guns N’ Roses , Velvet Revolver ) Metal Antti Kokko ( Kalmah ) Dimebag Darrell ( Pantera ) Kirk Hammett ( Metallica ) Jeff Hanneman ( Slayer ) Matt K. Heafy ( Trivium ) James Hetfield ( Metallica ) John 5 ( Rob Zombie , Marilyn Manson ) Kerry King ( Slayer ) Alexi Laiho ( Children of Bodom ) Jeff Loomis ( Nevermore ) Uwe Lulis ( Rebellion ) Daron Malakian ( System of a Down ) James Root ( Slipknot , Stone Sour ) Adrian Smith ( Iron Maiden ) Szekeres Tamás Mick Thomson ( Slipknot ) Zakk Wylde ( Black Label Society , Ozzy Osbourne ) Peter Windtorn Molnar ( Windtorn ) Blues Doyle Bramhall II ( Arc Angels ) Eric Clapton ( The Yardbirds , Cream , Blind Faith , Derek and the Dominos ) Fehér Géza ( Hobo Blues Band ) Buddy Guy John Lee Hooker Robert Johnson Tommy K. Jr. Albert King B. B. King Alexis Korner John Mayall Gary Moore Ripoff Raskolnikov Sonny Terry Jimmie Vaughan Stevie Ray Vaughan Muddy Waters Johnny Winter Lazlo Baliko AG Weinberger Country James Burton Johnny Cash Waylon Jennings Kris Kristofferson Albert Lee Légrády Péter Willie Nelson Brad Paisley Keith Urban Punk Steve Jones Shane MacGowan Joe Strummer Basszusgitárosok Michael ' Flea ' Balzary ( Red Hot Chili Peppers ) Matt Bissonette Jack Bruce ( Cream ) Szörényi Szabolcs ( Illés , Fonográf ) Cliff Burton ( Metallica ) Geezer Butler ( Black Sabbath ) Jack Casady ( Jefferson Airplane , Hot Tuna ) Adam Clayton ( U2 ) Billy Cox (Jimi Hendrix) John Deacon ( Queen ) John Entwistle ( The Who ) Nate Mendel ( Foo Fighters ) Jeff Ament ( Pearl Jam ) Bill Wyman ( The Rolling Stones ) Roger Glover ( Deep Purple ) Paul Gray ( Slipknot ) Tom Hamilton ( Aerosmith ) Steve Harris ( Iron Maiden ) Glenn Hughes ( Deep Purple , Black Sabbath ) John Paul Jones ( Led Zeppelin ) Greg Lake ( King Crimson , Emerson, Lake & Palmer ) Ronnie Lane ( Small Faces , Faces ) Lovasi András ( Kispál és a Borz ) Lukács László ( Tankcsapda ) Paul McCartney ( The Beatles , Wings ) Oliver Riedel ( Rammstein ) Duff McKagan ( Guns N’ Roses ) John McVie ( Fleetwood Mac ) Shavo Odadjian ( System of a Down ) Cait O'Riordan ( The Pogues ) Jaco Pastorius ( Weather Report ) Nadja Peulen (ex- Coal Chamber ) Carl Radle ( Derek and the Dominos , Eric Clapton ) Noel Redding ( The Jimi Hendrix Experience ) Krzysztof Ścierański Gene Simmons ( Kiss ) Paul Simonon ( The Clash ) Sting ( The Police ) Robert Trujillo ( Metallica , Suicidal Tendencies , Infectious Grooves, Black Label Society , Ozzy Osbourne ) Sid Vicious ( Sex Pistols ) Klaus Voormann ( Manfred Mann , The Plastic Ono Band ) Roger Waters ( Pink Floyd ) Bill Wyman ( The Rolling Stones ) Vándoralbatrosz A vándoralbatrosz (Diomedea exulans) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül az albatroszfélék (Diomedeidae) családjába tartozó faj. A Diomedea madárnem típusfaja és egyben legnagyobb szárnyfesztávolságú recens madár, 360 centiméterrel. Előfordulása Antarktisz körüli izolált szigeteken, így Déli-Georgián, a Marion- és a Prince Edward-szigeteken, a Crozet-szigeteken, a Kerguelen-szigeteken, a Campbell-szigeten, az Auckland-szigeteken és Új-Zéland legdélebbi apró szigetein költ. A meleg légáramlatok által nagy távolságokat jár be, naponta akár 500 kilométeren keresztül is vitorlázhat, egy évben akár többször megkerülheti a Földet. Korábban 5 alfajt véltek ennek az albatroszfajnak, azonban az újabb DNS-vizsgálatoknak következtében a vándoralbatrosz a törzsalfajon, Diomedea exulans exulans kívül elvesztette az összes többi alfaját. Az alábbi fajok 1998-ig a vándoralbatrosz alfajainak számítottak: délsarki albatrosz (Diomedea antipodensis) (Robertson & Warham 1992) - nemcsak, hogy levált a vándoralbatroszról, hanem magával vitt egy másik alfajt is, a Diomedea antipodensis gibsoni -t Robertson & Warham, 1992 - manapság a délsarki albatrosz alfajának vélik, korábban a vándoralbatroszénak tekintették; egyesek a fajkomplexumra hivatkozva, faji szintre emelnék Diomedea gibonsi néven Tristan da Cunha-szigeteki albatrosz vagy atlanti albatrosz (Diomedea dabbenena) (Mathews, 1929) amszterdam-szigeti albatrosz (Diomedea amsterdamensis) Roux, Jouventin, Mougin, Stahl & Weimerskirch 1983 - ezt a madarat, csak 1983-ban írták le, akkor pedig vándoralbatrosz egyik alfajának tekintették; azonban az új genetikai vizsgálatok szerint ez a madár kiérdemli az önálló faji státuszt. Megjelenése A fajra a 107-135 centiméter átlagos testhossz és 250-360 centiméter szárnyfesztávolság jellemző. Testtömege 5,9-12,7 kilogramm között változik. A felnőtt madarak tollazata hófehér, kivéve a szárnyaik végét. Életmódja Hosszú, keskeny szárnyaival vándorol, majd a csendes vízre ereszkedve, vadászik halakra és lábasfejűekre. Általában éjszaka vadászik, akkor a tintahalak közelebb vannak a vízfelszínhez. Emésztésük során a táplálék egy részéből egy olajos folyadék keletkezik, amit vagy később emészt meg, vagy a fiókáit eteti vele. Szaporodása Szárazföldön csak a költési időszakban tartózkodik. A párok násztáncot járnak, kinyújtott nyakkal egymással szemben bólogatnak, csőrüket összeütögetik. Minden második év nyarán 1 tojást tojnak földből és növényi anyagokból épített fészkükbe, a költési idő akár több hónap is lehet. A fiókák kirepülési ideje 10-12 hónap. Alacsony szaporodási képességüket hosszabb életkorral ellensúlyozzák. Jegyzetek Brand, S. (2008) BirdLife International (2008) Gibson’s Albatross. Species Profile and Threats Database. Dept of Sustainability, Environment, Water, Population and Communities, Australia, 2012. (Hozzáférés: 2012. november 27.) Christidis, Les; & Boles, Walter E.. Systematics and Taxonomy of Australian Birds. Melbourne: CSIRO Publishing, 84–87. o. (2006). ISBN 9780643065116 'Diomedea gibsoni'. BirdLife data zone: Species factsheet. BirdLife International, 2012. (Hozzáférés: 2012. november 29.) (2004) „Global population structure and taxonomy of the wandering albatross species complex” (PDF). Molecular Ecology 13 (8), 2345–2355. o. DOI:10.1111/j.1365-294X.2004.02232.x. ISSN 09621083. PMID 15245406. BirdLife International (2008b) Robertson, C. J. R. & Nunn, G. B. (1998) BirdLife International: 'Diomedea amsterdamensis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1600-048X.2010.05295.x/abstract Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.) Matching Mole A Matching Mole egy angol progresszív rock együttes a canterburyi szcénából. Legismertebb számuk az "O Caroline". Robert Wyatt alakította a zenekart 1971 októberében, miután elhagyta a Soft Machine-t és felvette első szóló albumát, The End of an Ear címmel. Pályafutását énekesként és dobosként folytatta és társult az orgonista és zongorista David Sinclairrel a Caravanból, a gitáros Phil Millerrel, valamint a basszusgitáros Bill MacCormickkal, aki korábban a Quiet Sun együttes tagja volt. A nevük egy szójáték a Machine Molle-ra, Wyatt korábbi együttese, a Soft Machine nevének francia fordítására. Első – az együttes nevével egyező című – albumuk 1972 áprilisában jelent meg, a számok többsége Wyatt szerzeménye volt, kivéve a buja, mellotronnal fűszerezett "O Caroline"-t (Dave Sinclair szerzeményét Wyatt szövegére, amelynek az volt az ihletője, hogy Wyatt éppen szakított barátnőjével Caroline Coonnal), valamint a Phil Miller-féle "Part Of The Dance"-et. Második albumuk, a Matching Mole's Little Red Record felvételének idejére Sinclairt egy új-zélandi születésű billentyűs játékos és dalszerző, Dave MacRae váltotta, aki már az első albumon is feltűnt vendég zenészként. A lemez 1972 novemberében jelent meg és Robert Fripp volt a producere. Az album már inkább csapatmunka volt, Wyatt a szövegekre és a vokális melódiákra koncentrált, a zeneszerzést pedig társaira hagyta. A Matching Mole 1972 szeptemberének végén oszlott fel, egy – a Soft Machine-nel lebonyolított – európai turnét követően, mivel Sinclair és Miller távoztak, hogy létrehozzák a lényegesen sikeresebb Hatfield and the North együttest. Egy új felállás jött létre – melynek tagjai Wyatt, MacCormick, a Curved Air korábbi billentyűse, Francis Monkman és a jazz szaxofonista Gary Windo voltak -, abból a célból, hogy 1973-ban felvegyék a harmadik albumot, de a terv meghiúsult, mivel Wyatt közben kiesett egy ablakból és deréktól lefelé megbénult, így fel kellett hagynia a dobolással. Diszkográfia Matching Mole ( 1972 . - CBS 64850) Matching Mole's Little Red Record ( 1972 . - CBS 65260) BBC Radio 1 Live in Concert ( 1995 . - BBC Windsong) Smoke Signals ( 2001 . - Cuneiform) March ( 2002 . - Cuneiform) On the Radio ( 2007 . - Hux) Túry Mária Túry Mária (Szeged, 1930. április 23. – Budapest, 1992. március 26.) Munkácsy-díjas, festő, érdemes művész. Tanulmányok 1948–53: Magyar Képzőművészeti Főiskola (mesterei voltak: Domanovszky Endre , Szőnyi István ) Az USA -ban, Egyiptomban és több európai országban járt tanulmányúton. 1953–55: a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. Köztéri munkái 1958: Üvegablak, Gellért Szálló, Budapest 1961: „Paprikafűzők”, gobelin, Addis Abeba, Magyar Nagykövetség 1964: Kerámia falikép, Miskolc, Szakszervezeti Székház 1966: „Figurák”, gobelin, Országos Tervhivatal, Budapest 1967: Mozaikburkolat , Pesti Színház, Budapest 1967: „Mérnökök”, gobelin, Budapesti Műszaki Egyetem 1968: „Barátság”, gobelin, Fővárosi Tanács, Budapest 1968: Homlokzati mozaik, Irodaház, Kiskőrös 1968: „Asszonyok”, gobelin, Művelődési Minisztérium, Budapest 1969: „Festő”, gobelin, Magyar Intézet, Prága 1970: „Gyógynövények”, gobelin, Kőbányai Gyógyszergyár, Budapest 1971: Mozaik, Babits Mihály Művelődési Ház, Szekszárd 1973: „Orange-fekete kompozíció”, gobelin, Külügyi Szálló, Budapest 1974: „Műemlékvédelem”, gobelin, Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1976: „Sci –fi”, gobelin, Magyar Nemzeti Galéria 1979: Üvegablak, Fejér Megyei Tanács, Székesfehérvár 1980: Üvegmozaik, Pártszékház, Baja 1982: „Nógrád”, gobelin, Megyei Tanács, Salgótarján 1984: „Kertészlány”, gobelin, Művelődési Minisztérium, Budapest Egyéni kiállításai 1955: Fényes Adolf Terem, Budapest 1956: Szeged 1956: Hódmezővásárhely 1963: Galleria Scorpio, Róma (Hajnal Gabriellával, Kass Jánossal, Kádár Györggyel) 1964: Róma (Kádár Györggyel) 1965, 1969 és 1977: Csók István Galéria, Budapest 1969: Salgótarján 1973: Helikon Galéria, Budapest 1977: Magyar Ház, Berlin 1977: Suhl 1978: Helikon Galéria, Budapest 1978: Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola , Budapest 1992: Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2002: Szinyei Szalon, Budapest 2004: Körmendi Galéria, Budapest 2004: Atrium Hotelgaléria, Budapest 2006: „Variációk”, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest 2010: Emlékkiállítás, születésének 80. évfordulója alkalmából, Galéria Lénia, Budapest Válogatás csoportos kiállításaiból 1958: Brüsszeli Világkiállítás 1958: Bécsi VIT 1961, 1965: Párizs Biennale de la Jeunesse 1966: XXXIII. velencei biennále 1969: Konstruktivista Biennálé, Nürnberg 1972: Fredriksberg 1972: Bécs 1985: Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok Díjak, kitüntetések 1958: Bécsi VIT festészeti díja 1958: Brüsszeli Világkiállítás, Diplome d’Honneur (Kádár Györggyel közösen festett pannóért.) 1958-61: Derkovits-ösztöndíj 1966: Munkácsy Mihály-díj 1977: Munkácsy-díj 1985: Érdemes művész 8000 Isaac Newton A 8000 Isaac Newton (ideiglenes jelöléssel 1986 RL5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1986. szeptember 5-én. Nevét Sir Isaac Newton (1643–1727) brit matematikus után kapta. Cnaeus Domitius Calvinus Maximus Cnaeus Domitius Calvinus Maximus (i. e. 4. század – i. e. 3. század) római politikus, az előkelő, plebejus származású Domitia gens Calvinus-ágához tartozott. A hasonló nevű Cnaeus Domitius Calvinus, i. e. 332. consuljának fia volt. I. e. 304-ben pályázott az aedilis curulisi címre, azonban származása ellenére Appius Claudius híres írnokát, Cnaeus Flaviust választották meg helyette. Csak öt évvel később, i. e. 299-ben nyerte el a rangot. I. e. 283-ban Publius Cornelius Dolabella Maximus társaként választották consullá. Hivatali évében meglehetősen keveset hallani Calvinusról, de minden bizonnyal igen tevékeny volt, hiszen számos törzs, nép és terület fogott össze a Római Köztársaság ellen – Tarentum városa, a lucanusok, a bruttiumiak, az etruszkok, gallok, umberek és szamniszok. Amikor a szenon kelták megtámadták Arretiumot, a consulok valószínűleg máshol voltak elfoglalva, mivel csak egy praetort, Lucius Caecilius Dentert küldtek ellenük. Ő azonban a csatában odaveszett, és hadai is vereséget szenvedtek. Utódját, a túszcsere ügyében követként eljáró Manlius Curiust meggyilkolták, mire Dolabella elpusztította a szenon haderőt, és feldúlta a nép földjét, hogy colonia létesülhessen rajta. Erre a megrettenő boik összefogtak a maradék szenonokkal és az etruszkokkal, és megindultak dél felé. A Tiberisen átkelve azonban szembetalálkoztak a rómaiak hadseregével. A római haderő súlyos vereséget mért a támadókra: az etruszkokat lemészárolták, a kelták közül is csak kevesen élték túl az ütközetet. Forrásaink megoszlanak abban, hogy melyik consulé az érdem, de nagy valószínűséggel mindketten kitüntették magukat a csatában. Calvinus ekkor kapta meg a Maximus agnoment (ragadványnév latinul), sőt további megtiszteltetésként i. e. 280-ban dictatorrá is választották. A tisztséget még abban az évben letette, és ekkor a plebejusok közül elsőként censorrá választották. Rainford Kalaba |válfriss = 2017-10-18 }} Rainford Kalaba (Kitwe, 1986. augusztus 14. –) zambiai válogatott labdarúgó, jelenleg a TP Mazembe játékosa. Sikerei, díjai Afrikai nemzetek kupája (1): 2012 4452 Ullacharles A 4452 Ullacharles (ideiglenes jelöléssel 1988 RN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Poul Jensen fedezte fel 1988. szeptember 7-én. Fenyőgyűjtemény (Erdőtarcsa) Mesterházy Zsolt 1981-ben kizárólag fenyőfélék bemutatására alapított különleges gyűjteményét egy 2400 négyszögöles területen. Mivel az alapító céljai között az ismeretterjesztés is szerepel, az addig zárt gyűjteményt az alapítás 20. évfordulóján a nagyközönség számára is megnyitották. A gyűjtemény A gyűjtemény rendszertani bemutató, így például a jegenyefenyők 21 faját tekinthetjük meg. A kísérlet fontos része a félsivatagi fenyőfélék honosítása: ezek itt eredeti termőhelyüknél lényegesen jobb körülmények közé kerülnek. Ritkaságok: Koyama-luc ( Japánból ), turkesztáni luc, szahalini luc, szibériai luc, távol-keleti jegenyefenyő, szibériai jegenyefenyő , koreai jegenyefenyő ; mexikói diófenyő, közönséges erdeifenyő mongóliai változata. Látványosságok: nehézszagú boróka , szír boróka , észak-amerikai félsivatagi, sziklás-hegységi borókák, McNab-ciprus, libanoni cédrus . Látogatása A gyűjtemény vasárnaponként látogatható, de ehhez előzetesen be is kell jelentkezni. Asnois (Vienne) Asnois település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 152 fő (2015). Asnois Pleuville, Charroux, Chatain, Genouillé és Surin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. babiloni dinasztia Az I. babiloni dinasztia az amoriták letelepedésétől az Óbabiloni Birodalom bukásáig tartó periódus Mezopotámiában. Mezopotámiának ez a része az i. e. 3. évezred második felében Akkád uralkodóinak birtokában volt. Az akkád uralmat az Arábia felől betörő sémi amoriták és a dél-perzsiai elámiak támadása döntötte meg. Az amorita uralkodók egyik leszármazottja az i. e. 19. században a jelentéktelen Babilont tette székhellyé, és megalapította az első babiloni dinasztiát. Az első babiloni dinasztia hatalmának a kis-ázsiai hettiták betörése, majd Perzsia felől a kasszita hódítás vetett véget. A kasszita királyok uralma Babilóniában az i. e. 16. századtól az i. e. 12. századig tartott, ez a középbabiloni kor. Az i. e. 13. századtól egyre gyakrabban ismétlődtek meg az asszír támadások. Az i. e. 12. században az elámiak nyomása megdöntötte a kasszita dinasztiát, de Babilon politikai-gazdasági hatalma ezután sem érte el a régi, óbabiloni fokot. Története Előzmények Az amorita Babilon egy amorita származású dinasztia fősége alatt jött létre. Ez a sémi népcsoport már az i. e. 3. évezred elején megjelent a Közel-Keleten és Mezopotámiában, több várost alapítottak és beköltöztek a régi városokba is. Nem tudni, saját magukat milyen néven nevezték, az „amorita” egyszerűen csak annyit jelent: nyugati, ezért ezt a csoportot a tudomány is nyugati sémik, nyugati szemiták néven emlegeti. Etnogenezisük és származási helyük éppúgy ismeretlen, mint a sumer népé, nyelvük a szemita nyelvek közé tartozik. Két igen jelentős várost alapítottak az i. e. 3. évezredben, Larszát és Íszínt, amelyek hosszú ideig sikerrel egyensúlyoztak a keleti elámiták és az északnyugati asszírok között. A gutiak (qútúk) kiűzésétől Hammurapi koráig a legjelentősebb városok közt voltak. Az uri III. dinasztia bukása után kényes egyensúlyi helyzet állt elő. Az i. e. 3. évezred végére Íszín és Larsza amorita királyságok kicsiny, de gazdag területek felett uralkodtak, Elám Urt fenyegette, végül fel is számolta, és Ur területeit Larsza kebelezte be, mivel az elámiták nem tudtak hosszabb időre berendezkedni az Alsó-Folyamközben. Mári az Eufrátesz mentén, Esnunna pedig a Tigris mentén birtokolt nagyobb kiterjedésű földeket. A Tigris középső szakaszát Assur uralta szilárdan. Ebla Jeruzsálem vonalától a Hábúrig és Melídig (görög nevén Meliténé) terpeszkedett. E prebabiloni kor királyságai már valódi államok voltak, azok minden jellemzőjével, melyekben a sumerek (mint etnikum) sehol sem játszottak lényeges szerepet. Mintegy száz év telt el az akkád utódállamok szüntelen hadakozásával, mely események általános tendenciájává vált Iszín és Larsza lassú térnyerése Mári, Esnunna és Elám rovására. E két városállam Dél-Mezopotámia vezető hatalmává vált. Az i. e. 20. században még Íszín hatalma rendíthetetlen volt, de Lipit-Istár íszíni lugal (városkörnyék uralkodója) törvénygyűjteménye megváltoztatta a történelem menetét. Lipit-Istár ugyanis nem tett különbséget a hadifogoly-rabszolga, az adósrabszolga és a vásárolt rabszolga között. Megszűnt a törvényi különbözőség az őslakó sumer, akkád és a hódító amorita etnikum között. A nippuri töredékekből kiolvasható szemléletváltozás nagy léptékű felkelésekhez vezetett, valószínűleg ezek egyike alatt vesztette életét maga Lipit-Istár is. Annyi bizonyos, hogy a lázongásokat véglegesen már utódja, Ur-Ninurta verte le. Az események következtében Íszín rövid időre meggyengült a belső helyzet miatt, s ezt kihasználva Larsza hamarosan meghódította Urt és Nippurt. Ilyen módon Iszín és Larsza között rövid időre kiegyenlítődtek az erőviszonyok. Larsza városa azonban mindkét folyam torkolatvidékét ellenőrizte, amely kereskedelmi monopóliummal és harci stratégiai előnyökkel járt. Gungunum király egy felirata szerint egyetlen éjszaka alatt felépítette Larszát, szabályozta a Purattut (Eufrátesz), visszaverte Esnunna hadseregét. Nem kétséges, hogy Gungunum volt a larszai amorita dinasztia legnagyobb uralkodója, egy gazdag, és ebből kifolyólag erős állam feje. Íszín sorsa azután valamikor az i. e. 19. században megpecsételődött. Egy újabb amorita törzs hatolt be területére – melynek neve ismeretlen –, és Ur-Ninurta a lázongásoktól és területveszteségektől meggyengült állama nem tudta megakadályozni a végleges letelepedésüket a királyság területének kellős közepén. A Szumuabum által vezetett amoriták két évvel Ur-Ninurta halála után már erős fejedelemségbe tömörültek a valószínűleg általuk alapított Bâbil (Babilon = Az istenek kapuja) város körzetében. Első székhelyük sem ismert, Babilonba csak később költöztek át. Kialakulása Szumuabum ténykedéséről nem sokat tudni, mint ahogy közvetlen utódjairól (Szumu-la-Él, Szábium, Apil-Szín) sem. De negyedik utódja, Szín-muballit alatt Babilon városa már egyenrangú volt Larszával és Íszínnel. A néhány konkrétum között említendő, hogy már Szumu-la-Él Babilon várost tette meg fővárosává, ugyanő valószínűleg rendeletgyűjteményt is kiadott, Szábium pedig elfoglalta Kist, s a gyengülő Íszín semmi ellenállást nem tanúsíthatott. Az első babiloni dinasztia négy nemzedék alatt új hatalmi központot alakított ki. Az i. e. 19. század folyamán az elámita királyok gyakran betörtek Larsza és Esnunna területére. Elám határvidéki területének, Emut-Baalnak elöljárói egyéni akciókat vezettek. Ilyen volt Kuturmapuk (Kudur-Mabuk) is, aki saját fiát ültette Larsza trónjára. Így Larsza Elám függvényévé vált, de önálló státuszban. Szín-muballit Babilon városban ekkor az elámita Varad-Szín, majd annak utódja és testvére, Rím-Szín főhatóságát ismerte el. A helyzetfelismerés nagyszerűnek bizonyult, az Íszín ellen felvonuló Larsza és Babilon hadereje felszámolta Íszínt. Mindezek ellenére az i. e. 19. század nagyhatalmai közé még nem sorolható be Babilon. A vezető területek Esnunna, Mári, Larsza, Assur, valamint a peremvidéken Katna és Jamhad. Ismertetőjük az önálló, független államiság léte. A kisebb, függőségben álló fejedelemségek, azaz a második vonal Ugarit, Idamaraz, Ebla, Kussúkhe és Babilon. Babilon e második vonalból szívós munkával küzdötte fel magát az elsőbe - majd vált az egyetlenné. Ennek egyik első lépcsőfoka Íszín, a nagy hegemón eltakarítása volt. Az i. e. 19. században azonban még úgy tűnt, a legfőbb hegemón címének megszerzésére Assurnak van a legnagyobb esélye - mondhatni az akkád birodalom feltámasztására tört, s talán ennek része volt az egyre fokozódó akkád kultúra-átvétel is. Az ezredfordulótól kezdve asszír telepesek hullámai indultak északnyugat felé, fel a Tigris mentén, majd átkelve az Eufráteszen egészen Anatólia szívéig, azaz nagyjából a korábbi Akkád Birodalom keleti peremvidékéig. A Halüsz-folyó melletti Kanis vált az egyik legjelentősebb asszír kereskedő-kolóniává. Vitatott, hogy az Assurtól Kanisig terjedő óriási terület mennyiben volt része az asszír államnak, de maga a jelenség – óasszír kereskedelem – is figyelemre méltó. Az eredeti alapnépességet itt is elárasztották az amoriták. Ez idő tájt az asszír anyaországot a subartu (vagy szubar) törzsek nyugtalanították, akik a hurrita szállásterületekkel határos vidékeken laktak. A nyugati sémiták terjeszkedésének első lépcsőjeként amorita vezérek kerültek hatalomra Assurban, mint például Ila-kabkabi. Az i. e. 18–19. század fordulóján az asszír Óbirodalom egyik legnagyobb taktikusa lépett trónra - I. Samsi-Adad, Ila-kabkabi fia -, aki azonban rossz stratégának bizonyult. Az amorita Samsi-Adad úgy jutott Közép-Mezopotámia szomszédságába, hogy legyőzte az egymással marakodó Márit és Esnunnát. Kihasználva a Máriban kitört palotaforradalmat (az sem kizárt, hogy benne volt a keze a kirobbantásában) meggyilkoltatta Jahdun-Lim királyt és egész családját. A mészárlásból csak Jahdun-Lim egyetlen fia, Zimrí-Lim menekült meg. Samsi-Adad miután az amorita törzsterületeket is behódolásra kényszerítette, kora legerősebb uralkodójává vált. Délnyugaton Libanonig, délkeleten Esnunnáig háborúzott, többnyire sikerrel. Hammurapi Babilonban Szín-muballit utódja Hammurapi lett. Másodrendű fejedelemsége jó 12 esztendőn át Samsi-Adad főségét ismerte el. Így viszonylag szabad kezet kapott Assurtól, melyet arra használt fel, hogy pozícióharcot kezdjen az Íszín bukása után önállóvá váló IV. uruki dinasztiával szemben. Ehhez ismét Larsza lett a segítőtárs, s együttes erővel elfoglalták Urukot. Néhány kisebb északi fejedelemség elfoglalásával északi határait is megerősítette. Mind Samsi-Adad Assurban, mind Rím-Szín Larszában elszámította magát Hammurapival kapcsolatban. Az asszír király Hammurapi hűségnyilatkozatát fogadta el, az elámita pedig a szövetségben bízott. Rím-Szín későn döbbent rá hibájára, Samsi-Adad pedig nem érte meg Hammurapi színeváltozását. Samsi-Adad 3 évvel később meghalt, s Hammurapi az utódját, I. Ismé-Dagant már nemhogy nem ismerte el főnökéül, de elhódította Márit és vele annak törvényes uralkodóját, Zimrí-Limet. Ez utóbbit azonmód visszaültette atyja trónjára - nyilvánvalóan ütközőállamot hozott létre saját területe és az óriás szomszéd, Assur között. Mellékesen értékes szövetségest nyert minden hadszíntéren. A babiloni-máribeli haderő egyik első ténykedése az amorita törzsterületek felperzselése volt, s ennek esett áldozatul Ebla is, amely soha többet nem nyerte vissza jelentőségét. E hadmozdulatok elsődleges célja vélhetően az asszír kereskedőkolóniák elszakítása volt az anyaországtól úgy, hogy a lehető legkevesebb támadási felületet nyújtson közben Ismé-Dagan számára. Assurt gyengítette Esnunna elszakadása is, amely viszont igen kevés mozgástérrel rendelkezett, hiszen Mári, Larsza és Assur közé ékelődött be. Zimrí-Lim sem tudta atyái hagyományait feledni, s friss hatalmának teljes - maradék - súlyát Esnunna ellen fordította. A helyzet tehát úgy alakult, hogy Assur, a nagyhatalom néhány év alatt szorongatott helyzetbe került. Ehhez csak adalék, hogy Assur északi területeit a turukú törzsekkel szövetkezett hurriták fosztogatták, nyugaton pedig Esnunna próbálta területeit nyesegetni, ha már a másik három oldalon nem volt lehetséges a térnyerés. Hammurapi politikai helyzete rendkívül kedvezővé vált. Nyugaton és keleten szövetségesek - Mári és Larsza. Az északi Esnunnát Mári sakkban tartotta helyette, a korábbi nagyhatalom, Assur pedig tehetetlen, vergődő áldozattá változott. A szövetségi viszonyok az adott időben még roppant fontosak voltak Hammurapi számára, ami kiderül abból, hogy Hammurapi államának rövid válsága (két évtizeddel Samsi-Adad halála után) akkor kezdődött, amikor Larsza ellene fordult. Rím-Szín csak huszonkilenc év elteltével jött rá arra, hogy rossz lóra tett. Hibáját már nem tudta jóvá tenni, hiába hangolta össze Esnunnával a hadműveleteit - egyszerre támadva északon és keleten -, a Mári–Babilon koalíció erősebbnek bizonyult, még úgy is, hogy ekkorra Mári részvétele csak jelképesnek mondható. Esnunnát még abban az évben legyőzte Hammurapi. Larsza nem tudta kezdeti sikereit kiaknázni - a meghódított déli területeket semmilyen formában nem tudta engedelmességre késztetni. Zimrí-Lim már egy ideje egyensúlyozni próbált, kiskapukat keresett, amelyen keresztül kijuthatott volna Hammurapi egyre nyomasztóbb hatalma alól. Az ellentét Rapík és környékének birtoklása okán éleződött ki. Mielőtt Assur elfoglalta volna Márit, Rapík Jahdun-Lim fennhatósága alá tartozott. Mikor Hammurapi innen visszaszorította Assurt, elfoglalta Rapíkot (sőt Tuttult is), mely hódítmányokat nem adott vissza Zimrilímnek. Mári uralkodója viszont ragaszkodott hozzájuk, hiszen mintegy a béke zálogát jelenthette volna Hammurapi nagyobb távolsága Máritól, illetve a köztük levő erődítmények. Zimrí-Lim nyíltan ugyan nem fordult Hammurapi ellen, de talán már a Larsza–Esnunna koalíció összekovácsolásában is volt szerepe. Lehetőségei viszont egyre inkább beszűkültek, s Larsza bukása után már csak a korábban főellenségként nyilvántartott Esnunnában bízhatott, melyet Hammurapi a háború hevében nem pacifikált megfelelően. Hammurapi azonban megelőzte, s alig négy évvel Larsza legyőzése után már Mári ellen vonult, s földig rombolta azt. Még ebben az évben Esnunna, majd Assur végleges bekebelezése is megtörtént. Ezzel kialakult az az állam, melyet Óbabiloni Birodalom, vagy amorita Babilon néven ismerünk. Hammurapi a kortársak és az utókor tiszteletét is kivívta. Sokan végletekbe esnek a jellemzését illetően: egy mindenfelől szorongatott kis állam egyszer csak legyőzi minden ellenfelét és a világ ura lesz. A közhiedelemmel ellentétben nem Hammurapi - illetve állama - gyűrte le a vetélytársakat, hanem ügyesen kijátszva azokat, egymást gyengítették és pusztították, egészen addig, míg az egyetlen lehetséges kimenetel Hammurapi győzelme nem lett. A nagypolitika mintapéldája ez, Hammurapi kétségtelenül a történelem legnagyobb politikusai között van. Első politikai és háborús ténykedéseivel csak állama fennmaradását igyekezett elérni, de a kedvező alkalmakat azonnal felismerte, és mindig a leghatékonyabb módon cselekedett, lehetőségeit maximálisan kihasználva. Az Óbabiloni Birodalom hanyatlása Hammurapi halála után az Óbabiloni Birodalom azonnal hanyatlásnak indult. Ebben a korban a nagybirodalmak még életképtelenek voltak, és ahogy az Akkád Birodalmat is hamarosan megdöntötték a környező területek fejedelmei és nomád törzsei, úgy az Óbabiloni Birodalmat is. Chris Cunningham Chris Cunningham (Reading, Berkshire megye, 1970. október 15.): brit klip-, reklám- és filmrendező. Korábban festészettel, szobrászattal foglalkozott, majd később a filmrendezésben találta meg igazi kifejezőerejét. Filmjei igen gyakran anatómiai vonatkozásúak, nemritkán a legextrémebb végletekig torzítva vagy teljesen ellentmondva annak, ráadásul ennek bemutatására nem csak emberi, de (saját készítésű) kiborg és robot modelleket is szerepeltet. Egyéni stílusával új színt vitt a sci-fi és a horror fogalmába, de vizuális védjegyei jól felismerhetőek „szelídebb” műveiben is. 2004-ben a Warp Filmshez szerződött. Művei Klipek Autechre – Second Bad Vilbel (1995, új verzió 2002) Auteurs – Back with the Killer Again (1995) Auteurs – Light Aircraft on Fire (1996) Placebo – 36 Degrees (1996) Aphex Twin – Come to Daddy (1997) Jesus Jones – The Next Big Thing (1997) Portishead – Only You (1998) Madonna – Frozen (1998) Leftfield featuring Afrika Bambaataa – Afrika Shox (1998) Squarepusher – Come on My Selector (1998) Aphex Twin – Windowlicker (1999) Björk – All is Full of Love (1999) The Horrors - Sheena is a Parasite (2006) Kisfilmek Flex (2000) (zene: Aphex Twin) Monkey Drummer (2001) (zene: Aphex Twin – Mt Saint Michel + Saint Michaels Mount ) Rubber Johnny (2005) (zene: Aphex Twin – afx237 v7 ) Reklámok Mental Wealth – Sony PlayStation -reklám (1999) Photocopier – nem bemutatott Levis-reklám Engine – Nissan-reklám. Zene: Boards of Canada Flora by Gucci - parfümreklám (2009) Tervei: William Gibson cyberpunk kultuszkönyvéből, a Neurománcból szándékozik (?) filmet készíteni. Spectral Musicians kisfilm vagy klip (zene: Squarepusher) Melaka (állam) Melaka (ahogy a helyiek emlegetik, Negeri Bersejarah, a Történelmi Állam, angolul Malacca) Malajzia harmadik legkisebb állama, a Maláj-félsziget déli részében, a Malaka-szorosnál. Területe 1650 km² (akkora, mint Vas megye fele), népessége 733 000 (2007-es becslés). Északi szomszédja Negeri Sembilan, délen Johor. Fővárosa Bandar Melaka, amelynek történelmi központja 2008. július 7. óta a Világörökség része. Bár Melaka történelmileg egyike volt a legkorábbi maláj szultánságoknak, ma már nincs szultánja, az államfő a Yang di-Pertua Negeri, azaz kormányzó, akit a Yang di-Pertuan Agong, Malajzia királya nevez ki. Thiago Galhardo Thiago Galhardo do Nascimento Rocha vagy egyszerűen Thiago Galhardo (São João del-Rei, 1989. július 20. –) brazil labdarúgó, a Coritiba középpályása. Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország Az Üdvhadsereg egy nemzetközi egyház, amelynek hitvallása a Bibliára épül. A világ több mint száz országában működő Üdvhadsereg mindenütt azonos irányelvek szerint munkálkodik, munkamódszereit azonban az adott ország körülményeihez igazítja. Magyarországon az Üdvhadsereg először 1924-ben kezdte munkáját. Története Az Üdvhadsereg 1924-ben kezdte meg tevékenységét Budapesten, majd 1945-ig harminc Üdvhadsereg központ jött létre. 1949-ben a kormány betiltotta a szervezet tevékenységét (nemzetközi kapcsolatok, katonai felépítés, nyilvános fellépés). 1990-ben kezdte újra szociális tevékenységét a szervezet, mellyel egy időben a kormány visszaszolgáltatta az Üdvhadseregnek a Dobozi utcai férfiotthont. A svájci Üdvhadsereg felügyelte az újraszervezést és svájci lelkipásztorok is megérkeztek Budapestre. Az első Üdvhadsereg gyülekezet a VI. kerületben, Bajnok u. 25. szám alatt jött létre, majd ezt követően újabbak a XVII. és a VIII. kerületekben is. 1994-ben az Üdvhadsereg anyaotthont nyitott bántalmazott nők és gyermekeik részére, majd három évvel később rehabilitációs női otthon is létrejött. 2001-ben új gyülekezeti ház nyílt a VIII. kerületben, majd az első magyar tiszti iskola. 2005-ben beindult a Regionális Ifjúsági Titkárság munkája és 2006-ban Gyöngyösön is új gyülekezet jött létre. Napjainkra több száz támogató tagja van. Az Üdvhadsereg Szabadegyház a Magyarországi Metodista Egyház és a Názáreti Egyház és további három missziós szervezet mellett tagja a Wesley Egyházi Szövetségnek, melynek keretében oktatással, könyvkiadással is foglalkoznak. Jelszava Több mint száz éve ugyanaz a jelszava: „Levest, szappant, üdvösséget.” Más szóval, ha az ember éhes, vagy nincs lehetősége tisztálkodni, nem elég Isten szeretetéről beszélni neki. Az Üdvhadsereg tehát szociális jellegű egyház, nem pedig zárt közösség. A közösség tagjai egymást támogatva járják a maguk életútját. Damblain Damblain település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 254 fő (2015). Damblain Romain-aux-Bois, Tollaincourt, Breuvannes-en-Bassigny, Germainvilliers és Blevaincourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Patrice Abanda Patrice Abanda Etong (Yaoundé, 1978. augusztus 3. –) kameruni labdarúgóhátvéd. A kameruni válogatott színeiben részt vett az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon, illetve a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, ahol aranyérmet szereztek. Forrás Patrice Abanda adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Férin Férin település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1475 fő (2015). Férin Lambres-lez-Douai, Sin-le-Noble, Courchelettes, Dechy, Gœulzin, Corbehem és Gouy-sous-Bellonne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Terpes Terpes község Heves megye Pétervásárai járásában. Fekvése Terpes Heves megye északi középső részén, a Tarna völgyében, Pétervásárától délkeleti irányban 8 km-re fekvő település. A 23-as és 24-es számú utak közt húzódó 2412-es közúton közelíthető meg. Története Terpes nevét 1409-ben, majd 1410-ben Trebes, 1466-ban Therpes néven említik az oklevelek, ekkor a Besenyei család volt a birtokosa. 1465-ben Tari György birtoka volt, aki mivel fiú örököse nem született, végrendeletileg Országh Mihály nádornak és Kompolthi János fiainak: Miklósnak és Venczelnek hagyományozza. 1475. május 24-én Mátyás király e birtokra adománylevelet állított ki Országh Mihály nádornak és Kompolthi Jánosnak. Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai: Kompolthi Zsigmond és Ferencz között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében, a Kompolthi család kihaltával, az Országh családra szállott. 1546 évi adóösszeírásban neve már nem fordult elő. Az 1693-as összeírásban Terebes néven említették, ekkor Szalay Pál birtoka volt. 1741-ben báró Orczy István birtoka, a. A 19. század első felében báró Orczyné, született gróf Pejachevich Francziska birtoka volt. 1910-ben 400 magyar lakosából 399 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Római katolikus templomai A terpesiek újonnan épült kápolnáját 1732-ben említik először. 1874-ben Csepcsányi István parádi kőművesmesterrel meg akarták hosszabbíttatni és emeltetni a templomot, de az érsek csak a tető helyreállítását engedélyezte. A falu közepén, lejtős, mélyebb helyen, fallal körülvett kertben álló, egyszerű falusias építmény. Kívül oromzatos, ajtó nélküli homlokzatán fönt szegmentíves, veretsarkos ablak. Ormán huszártorony. A jobb oldali homlokzatán az előzőkhöz hasonló négy ablak, kosáríves szentélyzáródás. Bal oldalon sátortetős sekrestyeépítmény, két törtíves, veretsarkos hajóablak és egyenes záródású, szalagkeretes kapu. Zárköve helyén hétágú csillag. Alacsony lábazat, párkány nélküli cseréptető. Egyszerű, téglalap alaprajzú síkmennyezetes tér. Félkörös diadalív, lépcsővel emelt szentélye kosárívvel zárul. Fakarzatát egyetlen faoszlop tartja. Titulusa: Szent Lőrinc A templom veszélyessé vált, ezért az egyházközség a régi községházát átalakítva egy új templomot épített a régi mellé, amelynek ugyancsak Szent Lőrinc a titulusa (2012). Saint-Jeannet (Alpes-de-Haute-Provence) Saint-Jeannet település Franciaországban, Alpes-de-Haute-Provence megyében. Lakosainak száma 63 fő (2015). Saint-Jeannet Bras-d’Asse, Le Chaffaut-Saint-Jurson, Entrevennes, Estoublon, Malijai, Mézel, Puimichel és Saint-Julien-d’Asse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mézangers Mézangers település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 688 fő (2015). Mézangers Deux-Évailles, Évron, Hambers, Jublains, Neau és Sainte-Gemmes-le-Robert községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (29990) 1999 XR208 A (29990) 1999 XR208 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. december 13-án. John Wesley Harding 1967. december 27-én jelent meg Bob Dylan nyolcadik albuma, a John Wesley Harding. Dylan három kísérletező, „elektromos” albuma után visszatért a hagyományos, akusztikus zenéhez. A John Wesley Harding felvételei ugyanabban az időszakban készültek, mint a The Banddel készített és 1975-ben kiadott The Basement Tapes. Ezek a felvételek stílusukban hasonlítanak az albumra, melynek producere Bob Johnston volt. A John Wesley Harding kedvező fogadtatásra talált a kritikusok körében és az eladási listákon is előkelő helyen szerepelt (UK #1; US #2). Figyelembe véve, hogy Dylan utasítására az albumot elég visszafogottan reklámozták, ez igen szép teljesítmény. Alig három hónappal megjelenése után az albumot az RIAA aranylemezzé minősítette. Bár Dylan nem adott ki kislemezt az albumról, az All Along the Watchtower Jimi Hendrix 1968-as feldolgozásának köszönhetően az egyik legnépszerűbb dallá vált. 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumát felsoroló listáján az album a 301. helyet szerezte meg. A felvételek Dylan a John Wesley Harding munkálatait 1967 őszén kezdte el. Ekkor már több, mint 18 hónap telt el a Blonde on Blonde elkészülte óta. Miután felépült motorbalesete során szerzett sérüléseiből, idejének java részét az általa és a The Band által bérelt woodstocki ház alagsorában töltötte, ahol a zenekarral készített felvételeket, melyek között sok új dal is volt. Végül majdnem mindegyiket bejegyeztette a szerzői jogi hivatalban, de egyiket sem akarta következő albumához felhasználni. (Ezek csak az 1975-ös The Basement Tapes című albumon jelentek meg, addig pedig kalózfelvételeken voltak bezerezhetőek.) Ezek helyett más dalokat vett fel. Az albumra került dalok pontos keletkezési ideje nem ismert, de az eddig előkerült alagsori felvételek között egyik sem található meg. Robbie Robertson ezt mondta: „Bobnak nem voltak konkrét tervei Nashville-ben. Ott viszont néhány zenésszel felvette az albumot”. A John Wesley Harding három felvételi napon összesen kevesebb, mint tizenkét órányi munkával készült el. Azok az érzelmekkel és gondolatokkal teli dalok, melyekkel Dylan Nashville-be érkezett, hasonlítottak az alagsorban felvett kompozíciókhoz. Tartalmukhoz híven a zene is egyszerű, díszítésektől mentes. Bob Johnston producer így emlékezett: „Bob a Ramada Innben szállt meg, eljátszotta a dalokat és azt javasolta, hogy csak basszusgitárt, gitárt és dobot használjunk. Beleegyeztem, de mondtam, hogy steel gitárt is használjunk. Így került a képbe Pete Drake.” Dylan ismét egy zenekarral készített felvételeket, de a hangszerelés elég egyszerű volt. A felvételek döntő részében csak Kenneth A. Buttrey dobos és Charlie McCoy basszusgitáros kísérte Dylant, aki énekelt, gitározott és szájharmonikázott. Dylan 1971-ben ezt mondta a felvételekről: „Nem hoztam létre szándékosan lágy hangzást. Szerettem volna… több steel gitárt, több zongorát. Több zenét… nem ültem le előtte és nem terveztem meg a hangzást.” Az első felvételi napot 1967. október 17-én tartották a Columbia Studio A stúdiójában. A három órás munka alatt Dylan az I Dreamed I Saw St. Augustine, a Drifter's Escape és a The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest című dalokat vette fel. A munka november 6-án folytatódott, ekkor az All Along the Watchtower, a John Wesley Harding, az As I Went Out One Morning, az I Pity the Poor Immigrant és az I Am a Lonesome Hobo készült el. A maradék négy dalt (Dear Landlord, The Wicked Messenger, Down Along the Cove, I'll Be Your Baby Tonight) november 29-én vették fel. Az utolsó felvételi napon Pete Drake steel gitáros csatlakozott a zenekarhoz, játéka az album utolsó két dalában hallható. Az album végső keverése még aznap elkészült. Valamikor a második és harmadik felvételi nap között Dylan felkérte Robbie Robertsont és Garth Hudsont a The Bandből, hogy néhány dalhoz vegyenek fel rájátszásokat. Robertson ezt mondta: „Beszélgettünk arról, hogy csinálunk néhány rájátszást, de amikor meghallgattam a dalokat, teljesen késznek hatottak. Úgy kerültek fel az albumra, ahogy Bob visszavitte őket.” A John Wesley Harding az utolsó felvételi nap után alig négy héttel jelent meg. Ez szokatlanul gyors volt egy olyan nagy kiadó esetében, mint a Columbia Records. A dalok A John Wesley Harding legtöbb dalszövege rövid, lényegre törő. Bár Dylan továbbra is merész költői képeket, képzettársításokat alkalmaz, az 1965-re és 1966-ra jellemző vad, mámoros szürrealizmus, a tudatfolyamszerű szerkesztésmód valami kézzelfoghatóbbnak, egyszerűbbnek, egyúttal metszőbbnek adta át helyét. Ahogy Dylan egy 1968-as interjúban elmondta: „Most megpróbálok kevesebb szót használni. Nincs hézag a szakaszok között. Nincsen bennük töltelék. Minden sornak megvan a szerepe.” Allen Ginsberg szerint Dylan beszélt neki erről az új irányról: „Azt mondta, hogy rövidebb sorokat akar, melyeknek megvan a maguk jelentése. Nem írt egy újabb sort pusztán azért, hogy rímeljen; minden sornak előrébb kellett vinnie a történetet. Abból az időből származik néhány legjobb szűkszavú balladája, például a The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest. Nem volt benne felesleges szó, sem felesleges szünet. A képek funkciója fontosabb volt, mint az, hogy mennyire díszesek.” A dalszerkezet is merev, a legtöbb dal három szakaszból áll. A The Basement Tapes idején felbukkanó sötét, vallásos hangnem ezen az albumon is folytatódik, melynek nyelvezetére az angol King James Biblia volt hatással. Bert Cartwright The Bible in the Lyrics of Bob Dylan című könyve az alig 40 perces albumról több, mint 60 bibliai utalást említ, a The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest című dalból egyenesen tizenötöt. A dalok hangulatát egy ótestamentumi moralitás is színezi. Dylan anyja, Beatty Zimmerman Toby Thompsonnak adott 1968-as interjújában megemlítette Bob növekvő érdeklődését a Biblia iránt: „A woodstocki házának egyik szobájában van egy állvány, melyen nyitva áll egy Biblia. Annyi könyve van, hogy alig férnek el a házban, de ezek közül a Bibliát olvassa a leggyakrabban. Mindig talál benne valamit, amiről beszélgetni tud.” Az album első dala a címadó dal, ami John Wesley Hardinról, egy texasi banditáról szól, néhányan azonban fontos vallásos elemnek tartják monogramját. Dylan 1969-ben ezt mondta a dalról a Rolling Stone-nak: Tim Riley a következőt írta: „Az As I Went Out One Morning című dalban sokkal fontosabb a csábító, fogságban lévő hajadon, mint Tom Paine, az első törvényen kívüli amerikai újságíró.” A Rolling Stone-ban megjelent kritikájában Greil Marcus ezt írta: „Néha úgy hat rám a dal, mint egy rövid időutazás az Egyesült Államok történelmében; az énekes egy parkban sétál és megáll Tom Paine szobra előtt és máris egy allegóriába botlik: Tom Paine, a szabadság és lázadás szimbóluma, akit a történelemkönyvek és az emlékművet bíráló bizottság igazi patriótának akart beállítani, a dalban egy vérbeli patrióta szerepét játssza. Egy menekülni vágyó lány fogvatartója, aki Délre – az amerikai nép, az amerikai zene életerejének forrása felé – akar menekülni Paine elől. Íme, sikerült fejreállítani történelmünket, gúnyt űznünk saját mítoszainkból…” Az I Dreamed I Saw St. Augustine című dal egy álomról szól, melyben Hippói Szent Ágoston, Hippo Regius tudós püspöke szólítja meg az énekest; Szent Ágoston 430-ban halt meg, amikor a várost feldúlták a vandálok. Riley megjegyzi, hogy a dalban Dylan Szent Ágoston „emberi nagyságát minden olyan emberre általánosítja, akit a csőcselék fosztott meg életétől.” A dalban Szent Ágoston víziója ráébreszti az énekest, hogy „milyen érzés egy erőszakos tömeg célpontjának lenni és milyen nehéz azonosulni a tömeg ösztöneivel, mely szerint akit szeretnek, azt mindennel elhalmozzák, amit nem értenek, azt pedig lerombolják.” A dal első sorát Dylan az I Dreamed I Saw Joe Hill Last Night című munkásegyleti dalból vette át. Az utolsó sor („I put my fingers against the glass and bowed my head and cried”) Woody Guthrie Ludlow Massacre című dalának utolsó sorát („I said God bless the Mineworkers' Union, and then I hung my head and cried”) idézi. Az album legnyilvánvalóbb bibliai utalását az All Along the Watchtower tartalmazza: Ézsaiás próféta könyvények 21:8–9 részére épül, mely Babilon elestéről szól. Heylin szerint „a tolvaj, aki azt mondja, hogy „az idő egyre sürget” (the hour is getting late), kétségkívül az, akiről a Jelenések könyvében is szó esik: Jézus Krisztus. Ő az, aki azt mondja: „…eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád.”” Ahogy Dylan később az albumról mondta: „ingerülten számoltam le az ördöggel.” A dalt Jimi Hendrix 1968-as feldolgozása tette világhírűvé. Az album talán legtitokzatosabb dala a The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest, ami egy középkori moralitás szerkezetét követi. A történet arról szól, hogyan kísérti meg Frankie Lee-t egy köteg tízdolláros, amit Júdás pap (Judas Priest) ad neki. Miközben Frankie azon gondolkodik, hogy elfogadja-e a pénzt, Júdás tekintetétől egyre nyugtalanabbá válik. Végül Júdás magára hagyja Frankie-t, hogy egyedül gondolkodjon a dolgon. Azt mondja, hogy a hely, ahol utolérheti, „az Örökkévalóság, de lehet, hogy te Paradicsomnak hívnád” (Eternity, though you might call it Paradise). Miután Júdás elmegy, egy idegen érkezik Frankie-hez. Megkérdezi tőle, hogy ő-e „a kártyás, akinek apja meghalt” (Are you Frankie Lee the gambler whose father is deceased?). Az idegen üzenetet hoz Júdástól, mely szerint egy házban tartják fogva. Frankie kétségbe esik, otthagyja a pénzt és Júdáshoz siet, akit a ház előtt talál. (Júdás azt mondja, „ez nem ház… ez otthon”.) Frankie hamar megnyugszik, amikor a ház huszonnégy ablakának mindegyikében egy nő arcát látja meg. Felmegy a lépcsőn és habzó szájjal elkezdi „éjféli lopakodását” (make his midnight creep). Frankie tizenhat napon és éjen át tombol, ám a tizenhetediken Júdás karjaiban meghal – szomjúságtól (az angol thirst szó szomjúságot és vágyat is jelent). Az utolsó két szakasz a legnehezebben értelmezhető. Miközben Frankie-t kihozzák a házból, az emberek közül csak egy fiú szólal meg, aki azt mondja, hogy „semmi sem derült ki” (nothing is revealed), miközben rejtélyes bűnét eltitkolja (with his guilt so well concealed). Az utolsó szakasz tanulságot von le a történetből: „az embernek nem szabad odamennie, ahol nincs keresnivalója” (one should never be where one does not belong). Az utolsó sort gyakran szokták idézni: „ne hidd, hogy a túloldalon álló ház maga a Paradicsom” (don't go mistaking Paradise for that home across the road). A következő három dal három, a társadalom perifériáján élő emberről szól. A Drifter's Escape egy elítélt csavargóról szól, aki úgy menekül meg a rabságtól, hogy egy villámcsapás romba dönti a bíróság épületét. A dalt Joan Baez és Jimi Hendrix is feldolgozta. A Dear Landlord szereplője tiszteletért és egyenlő jogokért könyörög földesurának. Az I Am a Lonesome Hobo egy csavargó figyelmeztetése, hogy jobb, ha távol tartják magukat tőle az emberek. A. J. Weberman amatőr „dylanológus” szerint a Dear Landlord című dalt Dylan és a menedzsere, Albert Grossman közötti nézeteltérések ihlették, ezt viszont több kritikus is megkérdőjelezte. (Tim Riley szerint lehetséges, hogy Dylan korábbi barátnőjéről, Suze Rotolóról írt dalt, de kizártnak tartja, hogy Joan Baeznek is írt volna egyet.) Az értelmezések alapja a földesúr (landlord) személye (az értelmezések az irodalmi ihlettől az Istenre utaló metaforáig terjednek). A borító A John Wesley Harding borítóján az oldalra sandító Dylan mellett a Bengali Bauls két tagja, két dél-afrikai zenész áll, akiket Dylan menedzsere, Albert Grossman hozott Woodstockba; Dylan mögött Charlie Joy, egy helybéli kőműves és ács látható. Dylan ugyanazt a kabátot viselte, amit a Blonde on Blonde borítóképén. Egy régi „legenda” szerint az eredeti bakelitlemez borítóján, a fa ágai között láthatóak voltak a Beatles tagjainak képei. Néhányan feltételezik, hogy még a megjelenés előtt eltüntették ezeket a képeket, és a legközelebbi fatörzs ezért olyan sötét. A borító a rajta olvasható szöveg miatt is érdekes, amit maga Dylan írt. Ez három király és három másik szereplő (Terry Shute, Frank és Frank felesége, Vera) története, melyben fellelhetőek a dalok szövegéből átvett részletek. A valódi dalszövegekkel ellentétben ezek a részletek Dylan korábbi munkáinak színes, terjengő stílusát idézik. Az album dalai Minden dalt Bob Dylan írt. John Wesley Harding – 3:00 As I Went Out One Morning – 2:52 I Dreamed I Saw St. Augustine – 3:55 All Along the Watchtower – 2:31 The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest – 5:35 Drifter's Escape – 2:48 Dear Landlord – 3:18 I Am a Lonesome Hobo – 3:24 I Pity the Poor Immigrant – 4:16 The Wicked Messenger – 2:05 Down Along the Cove – 2:25 I'll Be Your Baby Tonight – 2:39 2012-es IWCC női labdarúgó-klubvilágbajnokság A 2012-es IWCC női labdarúgó-klubvilágbajnokság volt az első nemzetközi női labdarúgókupa, melyet 2012. november 22-e és november 25-e között rendeztek meg Japánban. Szervezés A bajnokságot az IWCC női labdarúgó-klubvilágbajnokság első felvonásaként rendezték meg 2012-ben. Házigazdája a Japán labdarúgó-szövetség és a japán női labdarúgó-bajnokság volt, míg szervezője a „2012-es mobcast kupa IWCC női labdarúgó-klubvilágbajnokság szervezőbizottság” volt. Résztvevő csapatok A meghívott csapatokat Európa, Ausztrália, Japán és a Nadesiko ligakupa győztesei alkották. Helyszínek A bajnokságnak két helyszíne volt, mindkettő Szaitama városában. Gólszerzők Ivasimizu Azusza Nagaszato Aszano Lara Dickenmann Beverly Goebel-Yanez Öngólok Arijosi Szaori Játékvezetők Pannipar Kamnueng Kim Szukhi Asszisztensek: Negyedik játékvezető: Fukano Ecuko Jamagisi Szacsiko Nyereményalap A teljes nyereményalap 100 000 dollár volt. 1. helyezett: $60 000 2. helyezett: $30 000 3. helyezett: $10 000 Német ifjúsági labdarúgó-válogatottak Ez a szócikk a Németország utánpótlás válogatottjait, az U19-es, U18–as, U17-es, U16-os és az U15-ös válogatottak kereteit és azok nemzetközileg elért eredményeit foglalja össze. Német U19-es keret A pályára lépések és gólok száma 2018. március 27-én lettek utoljára frissítve. Német U18-as keret A pályára lépések és gólok száma 2015. május 13-án lettek utoljára frissítve. Német U17-es keret A pályára lépések és gólok száma 2018. március 27-én lettek utoljára frissítve. Német U16-os keret A pályára lépések és gólok száma 2014. szeptember 9-én lettek utoljára frissítve. Német U15-ös keret Pályára lépések és gólok száma 2014. szeptember 9-én lettek utoljára frissítve. Rekordok U17-es labdarúgó-világbajnokság döntős: ( 19851 ) harmadik helyezett: ( 2007 , 2011 ) negyedik helyezett: ( 1997 ) Legjobb játékos (Golden Ball) : ( 2007 ) U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság Győztes : (1965 2 , 1970 2 , 1981 1 , 1986 2 , 2008 , 2014 ) döntős: (1954 1 , 1969 2 , 1972 1 , 1973 1 , 1984 , 1998 , 2002 U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság győztes: ( 1984 , 1992 , 2009 ) Díjak Egyéni Legjobb játékos (Golden Ball) : Toni Kroos (2007) Legjobb góllövő (Golden Shoe) : Marcel Witeczek (1985) Csapat FIFA Fair play-díj: (1985) Urbán László (zenész) Urbán László több sikeres magyar alternatív-rock együttes dobosaként ismert zenész. Pályafutása alatt olyan neves formációk soraiban dolgozott, mint a korai kilencvenes évek idején ismertté vált Rituális Rémtettek, a Fixa Idea, a Soffi (EMI) vagy a budapesti punk csapat a C.A.F.B.. Sikeres évek Segítségével alakult újra 1996-ban a C.A.F.B., amelynek egyik sikerdala, a Nő vagy csak nő eredetileg Urbán előző zenekarának (Rituális rémtettek) egyik slágere volt. Urbán 1997-ben a C.A.F.B. Zanza című nagylemezének idején vált országosan is elismert dobossá, miután a lemezhez készült Engedj be című videoklipet a magyar zenei televíziós csatornák rendszeresen játszották. 2000 után Szakácsi Gábor távozása után a C.A.F.B. átmeneti időszaka alatt Urbán a M.Á.K. és a C.A.F.B. együttesek tagjaiból verbuválódott "Sokol 403" nevű formációval töltötte idejét, A később újraalakult C.A.F.B. mellett az EMI lemezkiadóhoz szerződött "Soffi" nevű pop punk együttes dobosaként is dolgozott, melynek énekesnőjével, Zsófiával összehazásodott. 2010 nyarán, a később az Egység, kétség, háromság című C.A.F.B. lemezen megjelent dalok felvételei után hivatalosan távozott a zenekar soraiból. Helyét egy fiatal dobos vette át, Szepesi Máté személyében. Dalszerzőként Urbán László jóvoltából került a C.A.F.B. együttes repertoárjába, két később a zenekar pályafutását erősen meghatározó dal, a "Nő vagy csak nő" és a "Kövér nő". Mindkét szám Urbán előző zenekarától, a Rituális rémtettek nevű formációtól származik, ahol Urbán dobosként dolgozott és a dalok irasaban társszerzőként közreműködött az 1990-1991 időszakban. Nő vagy, csak nő A "Nő vagy csak nő" című dal az 1991-ben megjelent, egyetlen hivatalos Rituális rémtettek által rögzített nagylemezen található. A dal később a C.A.F.B. által feldolgozott és az együttes 1997-es "Zanza" című lemezén megjelent változatában vált széles körben ismertté, a zenekar legsikeresebb albumának egy darabjaként olyan szerzemények mellett mint az "Engedj be!", a "Budapest" és a "Fekszel a porban". A C.A.F.B. által átírt változat tartalmazza azt a gitár részletet és dallam futamot, amely széles körben is népszerűvé tette a dalt. Ezt a C.A.F.B. által irt változatot számtalan fiatal és feltörekvő hazai alternativ, punk és rockegyüttes (például a "Linx", a "RATIO" es a "Rögeszme") is sikerrel játszotta koncerteken. (Urbán mindkét változat felvételeinél és írásánál is közreműködött.) A két Urbán László által játszott és hivatalosan jegyzett változat. C.A.F.B. változat (1996-1997) https://www.youtube.com/watch?v=0hHpFVAwvuE Rituális rémtettek változat (1990-1991) https://www.youtube.com/watch?v=XSL0lD2rY4Q&feature=related Kövér nő A "Kövér nő" című dal az 1991-es keltezésű egyetlen Rituális rémtettek nagylemez egyik ismert dala. A szerzeményt a Rituális rémtettek mellett a C.A.F.B. is játszotta, majd a dal megjelenésének 10. évfordulójára, "Subkontakt" című kiadványán is megjelentette. Urbán mindkét változat felvételeinél és írásánál is közreműködött. Lemezek Rituálé - Rituális rémtettek (1991) Csak Lövök - Fixa idea (1995) Fixa Idea - Fixa idea (1996) Zanza - C.A.F.B. (1997) Klubbang! - C.A.F.B. (1998) Minden-ható - C.A.F.B. (1999) Subkontakt - C.A.F.B. (2001) Naiv? - C.A.F.B. (2004) Sugarpunk - Soffi (2008,EMI) Szennyhullám - C.A.F.B. (2009) CAFB - C.A.F.B. (2017) Videoklipek és film Engedj be! - C.A.F.B. 1997 Álomgyár - C.A.F.B. 1999 Lator - C.A.F.B. 2001 Kövér nő - C.A.F.B. 2001 Try - Soffi 2008 Green light - Soffi 2008 Vigyázz Zsófi (Film) - Rendezte: Hazai Attila Camilla (teleregény) A Camilla (Camila) egy mexikói telenovella, amit a Televisa gyártott és sugárzott, 1998-ban. A sorozat a Viviana című 1978-as mexikói telenovella remake-je. A főszereplők: Bibi Gaytán, Eduardo Capetillo és Adamari López. Történet Camila Flores (Bibi Gaytán) egy kis faluban él nagyapjával. Egy napon találkozik a mexikóvárosi ügyvéddel, Miguel Gutiérrezszel (Eduardo Capetillo) és hamarosan beleszeret, majd nem sokkal később Miguel feleségül veszi Camilát egy polgári szertartás keretein belül. A tervek szerint az egyházi szertartást pár héttel később tartják meg, ám erre nem kerül sor, mert Miguel elhagyja újdonsült feleségét, hogy feleségül vehesse Mónica Iturraldét (Adamari López), a neves ügyvéd, Don Armando Iturralde (Enrique Lizalde) elkényeztetett lányát. Miguelt bántja a bűntudat az érdek- és bigámista házasság miatt, és majd megszakad a szíve, mert szereti Camillát, de fél, hogy vissza kell térnie a szegénységbe, mert sok energiát fektetett abba, hogy idáig jusson. Közben Camilla rájön, hogy várandós és elhatározza, hogy egyedül neveli fel gyermekét és soha nem fog megbocsátani férjének. Mónica kiábrándul a Miguellel kötött házasságából, gyorsan elválik, és beleszeret a helyi egészségügyi klub tulajdonosának a fiába, Julióba (Kuno Becker). Érdekességek A főszereplők, Bibi Gaytán és Eduardo Capetillo a valóságban is házaspárt alkotnak 1994 óta, valamint ismét együtt játszanak a 2008-as A szerelem nevében című mexikói telenovellában, ahol a főszereplőnő szüleit alakítják. Enrique Lizalde (Don Armando) 2013. június 3-án elhunyt májrákban, 76 éves korában. Korábbi verziók Az 1968 -as El engaño venezuelai telenovella. Főszereplők: Conchita Obach és Raúl Amundaray. Az 1978 -as Viviana mexikói telenovella. Főszereplők: Lucía Méndez és Héctor Bonilla. Az 1985 -ös Los años pasan mexikói telenovella. Főszereplők: Laura Flores és Manuel Saval. Lukács Zsolt (zenész) Lukács Zsolt (1976. november 20.) magyar basszusgitáros, a C.A.F.B. tagjaként vált ismertté. 1999-ben, Szakácsi Gábor USA-ba való távozását követően csatlakozott a zenekarhoz, mivel Sütő Lajos gitárra váltott, hogy betöltse a hiányzó frontember szerepét. 2004 óta a Hollywood Rose nevű Guns N’ Roses trubute zenekar tagja, akikkel több sikeres turnén is részt vett és Billy Idol vendégeként is fellépett Ausztriában. Zenei pályafutás Lukács Zsolt az Euthanasia nevű zenekarban kezdte pályafutását, majd 1999-ben a C.A.F.B. tagja lett és közel fél évtizedet töltött a csapat soraiban. Lukács közreműködésével készült a C.A.F.B. Subkontakt és Naiv? című nagylemeze, majd 2004- ben a Hollywood Rose együttesbe távozott. A C.A.F.B. mellett dolgozott a Suckerpunch nevű formációval is, amelynek egyik tagjával, ("Zaba") ma is együtt dolgozik a Hollywood Rose-ban.A zenekarról készült filmet, 2010-ben mutatták be. Diszkográfia C.A.F.B.-Subkontakt 2001 C.A.F.B.-Naiv? 2004 Hollywood Rose-Minimal design 2009 Hollywood Rose-Piknik a holdon 2011 Hollywood Rose-Szétfeszít az élet 2016 Videoklipek Álomgyár-C.A.F.B. 2000 Lator-C.A.F.B. 2001 Kövér nő-C.A.F.B. 2001 Én-Hollywood Rose 2010 Addig jó (Film)/Szalai Anett Szedjetek Szét 2012 Így Volna Jó 2013 Diablo 2014 Mindennap...2016 Felszerelés Fender Duff McKagan jazz bass special Daddario 45-105 húrok Dunlop Tortex pengető Gallien-Krueger Mb2 500 Erősítő Gallien-Krueger Neo 4x10 Shure ULXP-4 Boss Hangoló Tc electronic Corona chorus Mxr M80 bass D.I Pedál SafeCase Konténerek, Rackek Chris Hansen Christopher Edward "Chris" Hansen (Chicago, Illinois, 1959. szeptember 13. –) amerikai újságíró, televíziós személyiség, Legismertebb szereplése a Dateline NBC című műsor To Catch a Predator című szegmensében volt, ahol potencionális internetes szexragadozókra csaptak le. Szintén házigazdája a Investigation Discovery csatorna Killer Instinct című szegmensének, 2016 szeptemberétől pedig a Crime Watch Daily című műsort vezeti. Gyermekkora Hansen az illinoisi Chicagóban született, West Bloomfield és Birmingham környékén nőtt fel, majd a Brother Rice High Schoolban tanult a Michigani Blomfield Hillsben. Egy interjúban elmondta, hogy 14 évesen nyomon követte az FBI és a rendőrség Jimmy Hoffa utáni üldözését, ez vezette az újságírói pályára. Magánélete Hansen összeházasodott Mary Joe Hansennel, akiktől két gyermeke született. A család Connecticutben él. Díjai Hansent összesen nyolcszor jelölték Emmy-díjra, négyszer Edward R. Murrow-díjra, háromszor Clarion-díjra, Overseas Press Club-díjra, IRE-re, National Press Club-díjra és International Consortium of Investigative Journalists-díjra. Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközség Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközség (feröeriül: Kunoyar, Mikladals og Húsa sókna kommuna) egy megszűnt község (polgári egyházközség) Feröeren. Kunoy és Kalsoy szigeteket foglalta magába. Történelem A község 1908-ban jött létre Norðoyar egyházközség szétválásával. 1931-ben szétvált Kunoy egyházközségre, Mikladalur egyházközségre és Húsar egyházközségre, és ezzel megszűnt. Szorcsik Viktória Szorcsik Viktória (Salgótarján, 1978. október 11. –) magyar színésznő, műsorvezető. Élete Karrierje már ötévesen elindult, amikor egy fogkrém-reklámban szerepelt. Gimnáziumi tanulmányait a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban végezte. Tizenhat évesen szerződött Veszprémbe, a Petőfi Színházhoz 2001-ig. 1995-1998 között megszerezte a stúdiós illetve gyakorlati színészi pályát. 2002-2004 között a Vidám Színpadon játszott. 2004-2005 között egy évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 2005-ben a Pannon Várszínházban szerepelt. Jelenleg szabadúszó. Filmjei Egynyári kaland ( 2014 ) (színész) Hacktion ( 2012 ) (színész) 10! ( 2009 ) (műsorvezető) Jóban Rosszban (színész) Az ördög nem alszik ( 2003 ) (színész) Színházi szerepei Madách Imre : Az ember tragédiája ....Éva Titus Maccius Plautus : A hetvenkedő katona....Philocomasium Mikszáth Kálmán – Makk Károly –Lőkös Ildikó–Lackfi János: Királyi kaland....Vuca Thuróczy Katalin: Macskalépcső Bob Grant–Anthony Marriott: Nász-frász....Julia Orfeum (kabaré) Vaszary Gábor – Fényes Szabolcs – Szenes Iván – Vaszary János : Az ördög nem alszik....Éva Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter : A padlás....Kölyök, szellem, 330 éves William Shakespeare : Sok hűhó semmiért....Héró, Leonáto lánya Forrás Szorcsik Viktória honlapja Szorcsik Viktória a PORT.hu -n (magyarul) L’Hospital-szabály A matematikai analízisben L’Hospital-szabálynak (ejtsd: [lopitál]) nevezik (Guillaume de l'Hôpital francia matematikus nyomán) a határérték-számítás egyik módszerét. Segítségével és a differenciálszámítás felhasználásával sok esetben kiszámítható a határérték akkor is, ha a függvényműveletek kritikus alakú határértékhez (például , stb.) vezetnek, azaz ha egyszerű határérték-számítási szabályok nem adnak eredményt. Ilyen esetekben a L’Hospital-szabály szerint érdemes a függvényt hányadosként felírni, és ha mind a számláló, mind a nevező differenciálható, továbbá a deriváltak hányadosának van határértéke a vizsgált helyen véve, akkor ezzel a határértékkel megegyezik a keresett határérték. A szabály alapgondolata Egy algebrai tört határértékproblémája esetén, például a határérték esetén a kritikus alak eltűnik, ha az (x-1) polinomot kiemeljük a számlálóból is és a nevezőből is (hiszen mindegyiknek gyöke az 1 szám). Ekkor behelyettesítéssel már kiszámíthatóvá válik a határérték: Bonyolultabb függvényeknél, hasonló esetben, például a határértéknél a fenti módon nem tudjuk megszüntetni a 0-val való osztást. Hogy mód nyíljon valamiféle egyszerűsítésre esetünkben is, írjuk fel a függvényeket hatványsor alakban, azaz Taylor-sor formájában, így hasonlatosakká válnak a polinomokhoz. Rögzített x szám esetén a sorok összegének homogén tulajdonsága folytán kiemeltük x-et, majd a törtet egyszerűsítettük. Ekkor a határértékképzés és az összegzés felcserélhetősége miatt adódik, hogy: Tekintve, hogy a sor konstans tagja tűnt el és az elsőfokú tag együtthatója jelent meg konstansként, a hányados határértéke a deriváltak határértéke lett (hiszen a Taylor-sor elsőfokú tagjának együtthatója nem más, mint a függvény adott pontbeli deriváltja). Az egyszerű L’Hospital-szabály Nem kell feltennünk, hogy a függvény (mint az előző példában is) analitikus legyen. Elegendő a differenciálhatóság megkövetelése. Tétel – Egyszerű L’Hospital-szabály – Legyen f és g olyan valós-valós függvény és u olyan pont, hogy f és g differenciálható u-ban, de g'(u) nem 0 és legyen u torlódási pontja az f/g függvény értelmezési tartományának. Ha f(u) = g(u) = 0, akkor f/g-nek létezik határértéke u-ban és Bizonyítás. Mind f, mind g a differenciálhatóság definíciója alapján felírható az u pont körül a következő alakban: ahol ε és η az u pontban folytonos és ott eltűnő függvények. Tetszőleges x pontra az f/g értelmezési tartományából felírható a következő hányados: hiszen f(u) = g(u) =0 és x-u-val egyszerűsíthetünk. Ekkor az ε és η u-beli 0 határértékei folytán: Ismételt „L’Hospitálás” Előfordulhat, hogy u-ban a deriváltak is nullával egyenlők. Ekkor a L’Hospital-szabályt újból kell alkalmaznunk. Ha például f és g n+1-szer differenciálható u-ban, de egészen az n-edik deriváltig az összes magasabbrendű derivált 0, akkor (a szabály feltételeinek teljesülése esetén): Erős L’Hospital-szabály Tétel – Erős L’Hospital-szabály – Ha nyílt intervallum, u az torlódási pontja, az f és g függvények \ {u}-n értelmezett n+1-szer differenciálható függvények, g(n+1) nem veszi föl a 0 értéket és minden k = 0,…,n számra limuf (k) = limug(k) = 0, továbbá létezik a , akkor létezik az alábbi határérték és a következővel egyenlő: Tüdőrák A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdő karcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat. A folyamat áttét (metasztázis) képzéséhez is vezethet, amely alatt az abnormális tüdőszövetnek más szervekben való megjelenését és burjánzását lehet érteni. A tüdőrákok többsége a tüdő epitheliális szövetéből, azaz hámszövetéből származik. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése, valamint a mellkasi fájdalom.. A tüdő daganatos elváltozásai között megkülönböztetnek kissejtes és nem-kissejtes formákat. Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára. A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: nem operálható, viszont a kemoterápiára illetve sugárterápiára érzékeny. A tüdőrákot indukáló tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el. Az esetek túlnyomó többségében (85%) a tüdőrák a hosszú időn át végzett dohányzás miatt alakul ki. A nem dohányzók mindössze 10-15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek,. esetükben genetikai illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz, azbeszttel való érintkezés, levegőszennyezés és a passzív dohányzás játszanak döntő szerepet. A veszélyeket jelentő faktorok kiiktatásával, beleértve a dohányzást, illetve a légszennyezést lehet a megelőzés elsődleges lépéseit megtenni. A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, illetve könnyen azonosítható CT-vel. A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja ki. A kezelést a szövettani besoroláson túl a daganat stádiuma és a beteg fizikai állapota határozza meg. A beavatkozás lehet sebészi, (főleg a nem kis sejtes tüdő karcinóma esetében), illetve az aprósejtes tüdő karcinóma esetében a kemoterápia, a sugárkezelés, vagy mindezek kombinációja. 2012-ben a világon mintegy 1 800 000 embert érintett tüdőrákos megbetegedés és ebben az évben 1 600 000 ember hunyt el tüdőrák következtében. Ez alapján a tüdőrák a leggyakoribb halálos kimenetelű rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nők essetében a második leggyakoribb halálozási ok a mellrákot követően. A leggyakrabban 70 éves korban diagnosztizálják e betegséget. Az Amerikai Egyesült Államokban diagnosztizált tüdőrákos betegek közül összességében csak 17,4 százaléka a betegeknek élt még öt évvel a betegség megállapítását követően. A tüdőrák következményei a fejlődő világ országaiban jóval súlyosabbak. A kezelést követő 5 éves túlélés esélye átlagosan 14%. Története A tüdőrák a nem gyakori betegségek körébe tartozott a dohányzás elterjedését megelőzően, ezért 1761-ig nem is tekintették különálló betegségnek. A tüdőrák különböző fajtáit 1810-ben írták le először. 1878-ig a tüdő daganatos elváltozásai a malignus daganatok közel 1%-át tették ki, de ez az érték 1900-ra 10-15%-ra nőtt. 1912-ig mindössze 374 esetet diagnosztizáltak a patológusok világszerte. A dohányzás és a tüdődaganat kialakulása közötti összefüggésre először 1929-ben figyelt fel Fritz Lickint német orvos. Az első hivatalos tanulmány, amely bizonyította a rák és a dohányzás közötti összefüggést 1950-ben jelent meg brit orvosok tollából. 1964-ben az amerikai sebészek már javasolták a dohányosoknak a dohányzásról való leszokást egészségügyi okok miatt. Az első sikeres tüdőeltávolítást 1933-ban végezték. Palliatív sugárterápiát 1940-óta alkalmaznak, míg a beavatkozás, mint primer kezelési mód pusztán 1950 után terjedt el. A kissejtes tüdőrák kezelésére irányuló erőfeszítések (sebészi beavatkozás és sugárterápia) az 1960-as évekig eredménytelenek voltak. Az első sikeres műtétre 1970-ig kellett várni. Epidemiológia Incidenciáját és mortalitását tekintve a tüdőrák a legelterjedtebb daganatféleség a világon (1,35 millió új eset évente 1,18 millió halálos áldozattal). A statisztikák szerint a tüdőrák 50 év felett, korábban vagy jelenleg is aktívan dohányzó személyekben alakul ki a leggyakrabban. A tüdőrák a második leggyakoribb daganatos elváltozás a nyugati országokban és a legelső helyet foglalja el a halállal végződő daganatos megbetegedések között. Habár a nyugati országokban a halálozás aránya csökken a férfi lakosság körében ez nem mondható el a női populációról, köszönhetően a dohányzás egyre nagyobb elterjedésének e csoporton belül. Ez többek között a dohánygyárak sikeres kampányának is köszönhető, akik az 1970-es évek óta előszeretettel célozzák meg a női fogyasztói réteget (light és hosszú cigaretták). Nem minden tüdőrák alakul ki dohányzás talaján, de a passzív dohányzás, mint kiváltó tényező egyre inkább előtérbe kerül, ami megelőző intézkedések meghozatalára serkenti a kormányokat a nem dohányzók védelmében. A gépkocsik, gyárak és erőművek által kibocsátott szennyeződés szintén jelentős előmozdító tényezőnek bizonyul. Kelet-Európa rendelkezik a legnagyobb mortalitási indexszel a férfi tüdőrákosok körében, míg a legtöbb tüdőrákban szenvedő nő Nyugat Európában és az Egyesült Államokban halálozik el. Az előrejelzések szerint a közeljövőben a tüdőrákban meghaltak száma növekedni fog a fejlődő országokban, mint Kína és India. A rákos megbetegedések jól korrelálnak a napsütéses órák számával és az UVB sugárzás mértékével. Feltételezhető, hogy a napfény hatására a bőrben keletkező D-vitamin protektív hatást fejt ki. Az 1950-es évektől kezdve az adenokarcinóma vált a leggyakoribb tüdődaganattá. Ez valószínűleg a cigarettán lévő filterek bevezetésének köszönhető. A filter meggátolja a nagyobb részecskék átjutását, és így azok lerakódását a nagyobb bronchusokban. Sajnálatos módon azonban a dohányzónak nagyobb, mélyebb slukkot kell szívnia, hogy azonos mennyiségű nikotint juttasson a szervezetébe, így viszont elősegíti a kisebb szemcsék lerakódását a kisebb bronchusokba, ahonnan az adenokarcinóma származik. Klasszifikáció Primer tüdődaganatok A tüdőrákok többsége malignus karcinóma, amelyek a tüdő epithel szöveteiből indulnak ki. Méretük és mikroszkópos megjelenési mintázatuk alapján a patológusok két csoportot különítenek el: nem-kissejtes (80,4%) és kissejtes (16,8%) változatokat. A szövettani besorolás fontos szerepet tölt be a terápia, illetve a betegség kimenetele szempontjából. Nem-kissejtes karcinóma (NSCLC) A nem-kissejtes (Non-small cell lung carcinoma) elváltozásokat egy csoportba sorolják, mivel kezelésük és kimenetelük hasonló. Ide három daganatos elváltozást sorolnak: a laphámrákot (laphámból kiinduló, planocellularis carcinomát), a nagysejtes illetve az adenokarcinómát. A tüdőrákok 33,3%-át kitevő laphámrák az esetek többségében centrális elhelyezkedésű és a fő bronchusból indul ki. A daganat üregképzésre és nekrózisra hajlamos. Jól differenciált formái a többi tüdőrákhoz képest viszonylag lassabb növekedést mutatnak. A tüdő daganatainak 29,4%-a adenokarcinóma. Az elváltozás általában a tüdő perifériás részéből kiinduló növedék. Az adenocarcinómák többsége erős asszociációt mutat a dohányzással, habár ez a változat a nem dohányosok körében előforduló leggyakoribb tüdőrák. Kissejtes tüdőrák (SCLC) A kissejtes tüdőrák (Small cell carcinoma) egy kevésbé gyakori forma. A primer és secunder hörgőkből eredő elváltozás gyorsan növekszik és viszonylag nagyra nő. A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással. Sebészileg nem eltávolítható, kemo- illetve sugárterápiára érzékeny, agresszív daganat. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat komprimálja. A felfedezés időpontjában rendszerint már távoli áttéteket ad, ez a forma rendelkezik a legrosszabb prognózissal. Egyéb daganatok A gyermekek leggyakoribb primer tüdődaganata a blastoma és a carcinoid. Szekunder daganatok Szekunder tüdőrákok alatt a tüdőbe adott daganatos áttéteket értjük. Gyermekekben a legtöbb tüdőrák áttét következménye. A tüdő daganatainak többsége haematogen úton a mellékvesébe, a májba, az agyba és a csontokba ad áttétet. Per continuitatem a pleurára, a bordákra és a sternumra terjed. Jelek és tünetek Tünetek, amelyek felvethetik a tüdőrák gyanúját a következők: dyspnoe (nehézlégzés) haemoptyzis (vérköpés) krónikus köhögés, vagy a köhögés mintázatának megváltozása mellkasi fájdalom cachexia (senyvedés) dysphagia (fájdalmas nyelés) Amennyiben a daganat a légutakba befelé nő, elzárhatja azokat, légzési nehézséget és más tüneteket okozva. Az elzáródás mögött felhalmozódó és pangó folyadék felülfertőződhet és pneumóniát (tüdőgyulladás) eredményezhet. A sérülékeny daganatok mechanikai behatásra megrepedhetnek, és a belőlük elfolyó vér komplikációkat válthat ki (vérköpés, haemothorax, halál). A tumor továbbá összenyomhatja a mediasztinumban futó felső üres visszeret (vena cava superior) is, vena cava superior szindrómát okozva. A tumor típusától függően paraneopláziás szindróma tünetei is jelentkezhetnek a betegen, amely szintén felvetheti a tüdőrák gondolatát. A tüdőcsúcsban elhelyezkedő daganatok méretüknél fogva komprimálhatják a szimpatikus idegrendszer idegeit. A tüdőrákban szenvedők 10%-nak nincsenek tüneteik. Ebben az esetben a daganatot általában rutinvizsgálat során szokták felfedezni (tüdőröntgen során). Kiváltó okok A tüdőrák (és a legtöbb rák) kialakulását, megjelenését több tényező indukálhatja, mint például carcinogének (ideértve a dohányfüstben lévő 4000 káros anyagot), virális infekció és ionizáló sugárzás. Az előbb felsorolt tényezőknek kitett szövetben (tüdőrák esetében a bronchus epitheliuma) a sejtek DNS-e károsodik. Minél nagyobb a károsodás, és minél több sejt szenved elváltozást, annál nagyobb a daganat kialakulásának esélye. A dohányzás A dohányfüst a tüdőrákot indukáló tényezők legfontosabbika. A fejlett világban a halálos tüdődaganatok 90%-át a dohányzás okozza. Az Egyesült Államokban a dohányzás okolható a tüdőrákok 87%-áért (90% férfiakban, 85% nőknél). A dohányzó férfiakban a tüdőrák kialakulásának kockázata 17,2%, míg a dohányzó nőkben ez az érték 11,6%. A nem dohányzó populációban a tüdőrák kialakulásának kockázata jóval alacsonyabb: férfiakban 1,3% nőknél 1,4%. A dohányfüst több mint 4000 káros anyagot tartalmaz, ezek közül több mint 60 bizonyítottan rákkeltő. Ilyen például a nitrózamin, a benzopirén és a radioaktív radon gáz. Mindemellett a dohányban lévő nikotin csökkenti az immunrendszer válaszát a daganatos sejtburjánzásra. Minél tovább dohányzik valaki, annál nagyobb eséllyel lesz tüdőrákos. Tény, hogy a nem dohányzók jobb prognózisra (hosszabb túlélésre) számíthatnak, mint a dohányzók, illetve azok, akik a diagnózis felállításakor is dohányoznak. A passzív dohányzás a tüdőrák kialakulásának egyik jelentős oka nem dohányzókban. Amerikai, brit, európai és ausztráliai tanulmányok alátámasztják, hogy a passzív dohányzás növeli a rák kialakulásának kockázatát. A legújabb kutatások igazolják azt a feltételezést is, hogy a passzív dohányzás kártékonyabb az aktív dohányzásnál. Radon gáz A radon egy színtelen, szagtalan gáz, amely a radioaktív rádium bomlása során szabadul fel. A radon a második helyet foglalja el a tüdőrákot indukáló tényezők között. A radonszint nagy változatosságot mutat, földrajzi helyzettől függően változik. Azbeszt Azbesztexpozíció széles körű tüdőbetegségeket okozhat, köztük tüdőrákot is. A szervezetben lerakódó azbeszt és a dohányzás között szignifikáns kapcsolat van. Dohányzó, azbeszttel fertőzött embernek 55-ször nagyobb esélye van arra, hogy tüdőrákban fog megbetegedni. Mindemellett az azbeszt a pleura (mellhártya) malignus elváltozásaiért is felelős. Vírusok Bizonyított, hogy virális infekciók indukálhatják a tüdő sejtjeinek malignus transzformációját állatok esetében, és újabb kutatások szerint hasonló folyamatok emberekben is lejátszódhatnak. Feltételezett patogének: humán papillómavírus, JC vírus, SV40, BK, citomegalovírus. Ezen kórokozók befolyásolhatják a sejtciklust és gátolhatják a sejtek apoptózisát. Pathogenezis Hasonlóan más rákos elváltozásokhoz a tüdőrák is onkogének aktivációjával, illetve tumor szupresszor gének inaktivációjával kezdődik. Az onkogének olyan humán gének, amelyekről feltételezik, hogy túlzott kifejeződésükkel képesek beindítani a rákos elfajulásokat. A proto-onkogének rákkeltő hatásokra képesek onkogénekké differenciálódni. A K-RAS prot-onkogénben végbement mutáció felelős a tüdő adenocarcinómáinak 10-30%-ért. Az epidermális növekedési receptor (EGFR) fiziológiás körülmények között angiogenezisért és a sejtek apoptózisáért is felelős. Mutációja gyakori a kissejtes tüdőrákokban, így lehetőséget biztosít EGFR agonista gyógyszerek terápiás alkalmazására. Kromoszóma mutációk hajlamossá tesznek a heterozigóta jelleg elvesztésére, és így a tumor szupresszor gének inaktiválódására is egyben. A kromoszómák károsodása, mint pl a 3p, 5q, 13q, és 17p szintén gyakoriak a kis-sejtes tüdőrákokban. A p53 nevű fehérjét kódoló gén mutációja a 17-es kromoszómán a tüdő daganatos elváltozásainak 60-75%-ban előfordul. További, gyakran előforduló génmutációk: c-MET, NKX2-1, LKB-1, PIK3CA és BRAF. Diagnózis Amennyiben a tüdőrák lehetősége felmerül egy betegnél, az első diagnosztikus lépés a mellkasröntgen. Pozitív esetben a daganat kontúrjai észrevehetőek. Amennyiben daganatos elváltozás nem észlelhető, de a gyanú erősen megalapozott, bronchoscópia és/vagy CT vizsgálat biztosíthatja a szükséges információkat. Bronchoscópia vagy CT biopsziával kombinálva lehetővé teszi a daganat szövettani besorolását. Tüdőrákhoz hasonló röntgenképet adhatnak a tüdő egyéb nem daganatos elváltozásai, mint például tuberkulózis, sarcaidozis vagy mediasztinális lymphadeonpathia. Megelőzés A megelőzés a legköltséghatékonyabb eljárás a tüdőrák leküzdésére. Habár a legtöbb országban a rákkeltő ipari és mezőgazdasági vegyszereket betiltották, a dohányzás továbbra is világszerte elterjedt. A dohányzás elterjedésének visszaszorítása és a már dohányzók leszoktatása a megelőzés elsődleges eszköze. A megelőzési programok célkorosztálya a fiatalság. Az Egyesült Államokban a szövetségi államok maguk finanszírozzák prevenciós programjaikat, amelyeknek döntő bevétele a cigaretta jövedéki adójából származik (habár az ebből befolyt összegnek 15%-át sem költik erre a célra). A passzív dohányzás megelőzésére tett kísérletek is egyre inkább elterjednek. Ennek értelmében tilos a dohányzás középületekben: Kaliforniában (1998), Írországban (2004), Olaszországban (2005), Norvégiában (2005), Skóciában (2006), Angliában (2007), Franciaországban (2008). Új-Zéland kormánya betiltotta a köztereken való dohányzást 2004-ben. 2005 óta Bhutánban tilos a dohányzás minden formája. Egy 2008-as, 75000 közép és időskorú emberen végzett tanulmány szerint a hosszú távú vitaminszedés nem csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, sőt, a túlzott mennyiségű E-vitamin fogyasztása feltehetően növeli az esélyt a tumor kialakulására. A fiatalkorúak védelmében a WHO felszólította a kormányokat a dohányzás teljes betiltására világszerte. Kezelés A tüdőrák kezelését meghatározza: a daganat szövettani jellege, a daganat kiterjedése (státusz, grádus) illetve a beteg fizikai állapota. A legelterjedtebb kezelések közé a sebészi beavatkozás, továbbá a sugár- és kemoterápia tartozik. Sebészi beavatkozás Amennyiben a vizsgálatok igazolták a rák meglétét, a betegen CT vizsgálatot, vagy PET-CT végeznek, hogy megállapítsák a kóros szövet pontos helyzetét illetve annak rezekálhatóságát. Amennyiben a tumor szétterjedt, sebészi eltávolíthatósága és így a műtét is kérdésessé válik. IV-es stádiumú daganat inoperábilis. Ezen betegek sebészi kezeléssel nem gyógyíthatóak. Vérvizsgálatok és spirometria elvégzése is szükséges a beteg fizikális állapotának felmérésére. Amennyiben a beteg légzési értékei nem megfelelőek (gyakran COPD miatt), a műtéti beavatkozás ellenjavallt. A beavatkozás közbeni halálozási arány 4,4% amelynek mértékét döntően a páciens légzési funkciói határozzák meg. Sebészi beavatkozást döntően abban az esetben alkalmaznak, ha a daganat nem-kissejtes, csak az egyik tüdőt érinti és stádiuma maximum III fokú. A műtét során eltávolíthatják egy lebeny bizonyos részét/részeit, a teljes lebenyt (lobectomia) vagy az egyik tüdőt (pulmonectomia). Kemoterápia A kissejtes tüdőrák sebészileg nem kezelhető, kizárólag kemo- illetve sugárterápiával kísérelhető meg a gyógyítás. Kemoterápiát alkalmaznak metasztatikus nem-kissejtes tüdődaganatok esetében is. Adjuváns kemoterápia Az adjuváns kemoterápiás kezelést sebészi beavatkozást követően alkalmaznak, hogy a terápia sikeres kimenetelét növeljék. A műtét alatt mintákat vesznek a környező nyirokcsomókból (sentinel nyirokcsomók). Amennyiben a szövettan igazolja a daganatos sejtek meglétét (II-III as stádium) megkezdik az adjuváns terápia alkalmazását. Az adjuváns kezelés 15%-kal is növeli a túlélés esélyét. Sugárterápia A sugárkezelést gyakran alkalmazzák kemoterápiás szerekkel kombináltan, illetve azon nem kissejtes daganatok esetén, amelyeket nem lehet sebészileg eltávolítani. A beavatkozás ezen formáját radikális sugárterápiának nevezik, mivel rövid idő alatt nagy dózist kap a beteg. A potenciálisan gyógyítható kissejtes elváltozásokat szintén ezzel a módszerrel kezelik. A sugárterápia alkalmazása, mint adjuváns beavatkozás nem-kissejtes carcinóma műtéti eltávolítását követően nem elterjedt és vitatott. Előnyök – amennyiben származnak a beavatkozásból – azon személyekben észlelhetőek, akiknél lymphogén áttétet diagnosztizáltak a mediasztinális nyirokcsomókban. Kissejtes és nem-kissejtes daganatok esetén is alkalmazható e beavatkozás palliatív terápiaként. Alacsony stádiumú, kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeket általában profilaktikus céllal koponya besugárzásban részesítik, megelőzendő az agyi áttétek kialakulását (PCI). Azon betegekben, akiknél a sugárkezelést követően a kissejtes tüdőrák ismét kialakult, a koponya besugárzása 40,4%-ról 14,6%-ra csökkentette az agyi metasztázis kialakulásának lehetőségét. Prognózis Nem-kissejtes tüdőrák esetén a gyógyulás esélyét befolyásolja: a meglévő légzőszervi tünetek, a tumor mérete, a szövettani diagnózis, a tumor stádiuma, lymphogén áttétek jelenléte, illetve hogy van-e vaszkuláris invázió. Kissejtes tüdőrákok esetében további befolyásoló tényező a máj és a központi idegrendszer érintettsége (áttét). IA stádiumban lévő nem-kissejtes daganat eltávolítását követően az 5 éves túlélés esélye 67%. IB stádium esetén az érték 57%. IV-es stádiumban lévő NSCLC-ben szenvedő páciensek esetén az 5 éves túlélés esélye 1%. Kissejtes tüdőrák 5 éves túlélési esélye 5%. A kifejezetten rossz stádiumban lévő betegek átlagos 5 éves túlélési esélye kevesebb, mint 1%. A tüdőrákok átlagosan 70 éves korban alakulnak ki, és a betegek többsége egy éven belül belehal a betegségbe. 2012-es Junior Eurovíziós Dalfesztivál A 2012-es Junior Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizedik Junior Eurovíziós Dalfesztivál, amit Hollandia fővárosában, Amszterdamban rendeztek meg, és az ukrán Anasztaszija Petrik nyert 138 ponttal, a Nebo című dalával. A helyszín az amszterdami Heineken Music Hall volt. A versenyre 2012. december 1-jén került sor. Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellenben itt nem az előző évi győztes rendez, hanem pályázni kell a rendezés jogára. A 2011-es Junior Eurovíziós Dalfesztivál a grúz Candy együttes győzelmével zárult, akik a Candy Music című dalukat adták elő Jerevánban. 12 ország erősítette meg a részvételét a dalfesztiválra, beleértve Albániát, Azerbajdzsánt és Izraelt, melyek első alkalommal vettek részt. Bulgária, Lettország, Litvánia és Macedónia pedig visszaléptek. A helyszín és a verseny A verseny pontos helyszíne a Hollandia fővárosában, Amszterdamban található Heineken Music Hall volt, ami 5 500 fő befogadására alkalmas. Hollandia volt az első ország, amely másodjára rendezte meg a dalfesztivált, mivel a 2007-es versenynek is ők voltak a házigazdái, csak akkor Rotterdamban tartották a versenyt. Emellett Kim-Lian van der Meij volt az első személy, aki második alkalommal volt a fesztivál műsorvezetője. Érdekesség, hogy sorozatban másodszor Fehéroroszországot Svédország követte a fellépési sorrendben. A verseny mottója Break the Ice, azaz Törd meg a jeget! volt. Ez egyben a műsorvezetőnő azon dalának a címe, ami a 2012-es dalfesztivál hivatalos dala. A résztvevők Először vett részt a versenyen Izrael, amely így a verseny első, földrajzilag nem Európához tartozó résztvevője lett, valamint Albánia és Azerbajdzsán is ebben az évben küldte első indulóját. Ugyanakkor visszalépett a versenytől Bulgária, Lettország, Litvánia és Macedónia. Utóbbi a legelső, 2003-as Junior Eurovíziós Dalfesztivál óta minden évben részt vett. Így összesen tizenkét ország vett részt Amszterdamban, ami az eddigi legalacsonyabb létszám volt. A szavazás A szavazás megegyezett a hagyományos versenyen alkalmazott szavazási rendszerrel, vagyis minden részt vevő ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kapnak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat. Ebben az évben először egy gyerekekből álló zsűri is szavazott a dalokra. Az eredményeket a 2009-es Junior Eurovízió holland győztese, Ralf Mackenbach jelentette be. A Gyerek Zsűri Grúziát helyezte az élre. Ezután következtek a résztvevők pontjai. Az országok a fellépés sorrendjében szavaztak, tehát Fehéroroszország volt az első, és Hollandia lett volna az utolsó, de technikai problémák miatt Grúzia pontjait jelentették be utoljára: Fehéroroszország tíz pontjával Oroszország és Grúzia holtversenyben vezetett, de a 12 pont után Ukrajna volt az első. A svédek nyolc pontjával Oroszország újra az élen állt, de a tíz ponttal Grúzia volt az első. Viszont a 12 ponttal ismét Ukrajna állt a tabella élén. Belgium nyolc pontjával megelőzte őket Grúzia, de az ukránoknak adott 12 ponttal ismét fordult az állás. Ukrajna ezután végig megőrizve előnyét megnyerte a versenyt. A győztes dal nyolc országtól (Belgium, Fehéroroszország, Hollandia, Izrael, Moldova, Oroszország, Örményország és Svédország) kapta meg a maximális 12 pontot, míg a legkevesebb, négy pontot Azerbajdzsán adta. A dal ezen kívül minden részt vevő országtól, és még a Gyerek Zsűritől is kapott pontot. Ez rajta kívül még Belgiumnak, Izraelnek, Grúziának és a házigazda Hollandiának sikerült. Emellett a győztes és a második helyezett közti 35 pontos különbség az eddigi legnagyobb a verseny történetében, így ez a Junior Eurovízió eddigi legsikeresebb győztes dala. Anasztaszija Petrik ezzel Spanyolország 2004-es rekordját döntötte meg, amikor is 31 pont volt a különbség. Ponttáblázat Ebben az évben először egy gyerekekből álló zsűri is pontozta a dalokat, és az eredményeket a 2009-es győztes, Ralf Mackenbach jelentette be. Anatol Rapoport Anatol Rapoport, oroszul: Анато́лий Бори́сович Рапопо́рт (Oroszország, 1911. május 22. – Toronto, 2007. január 20.) zsidó származású, orosz születésű, amerikai matematikai pszichológus. Részt vett az általános rendszerek elméletének megalkotásában, a matematikai biológia kutatásában, és a társadalmi interakciók matematikai modellezésében, valamint a fertőzések sztochasztikus modellezésében. Életútja Rapoport az oroszországi Lozоvayaban született, 1922-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol 1928-ban megkapta az állampolgárságot. Chicagóban kezdte zenei tanulmányait, majd zongorával, karmesterkedéssel és komponálással folytatta a bécsi Hochschule für Musik-on, ahol 1929-től 1934-ig tanult. A nácizmus előretörése következtében azonban képtelen volt munkát találni, mint zongorista. A matematika irányába fordult, PhD fokozatot szerzett matematikából Otto Schilling és Abraham Adrian Albert irányítása alatt a Chicagói Egyetemen 1941-ben, diplomamunkájának címe: Előírt aritmetikájú nem-Abeli testek konstrukciója (Construction of Non-Abelian Fields with Prescribed Arithmetic). A Toronto Globe és a Mail szerint három évig az Amerikai Kommunista Párt tagja volt, de kilépett mielőtt jelentkezett volna az Egyesült Államok Légi Hadtestébe, 1941-ben. Alaszkában és Indiában szolgált a második világháború alatt. A háború után belépett a Matematikai biológia bizottságba a Chicagói Egyetemen (1947–1954). 1950-ben kiadta első könyvét, a Science and the Goals of Man-t, melyet a szemantista S. I. Hayakawaval közösen írtak. Egyéves ösztöndíjat kapott a nagy presztízsű Viselkedéstudományok emelt szintű kutatócentrumába (Stanford Egyetem, Kalifornia). 1955-től 1970-ig Rapoport a matematikai biológia professzora és vezető kutató matematikus volt a Michigan Egyetemen, emellett 1955-ben alapító tagja volt a Mentálhigiénés Kutatóintézetnek (MHRI), szintén a Michigan Egyetemen. 1970-ben Rapoport Torontóba költözött, hogy elkerülje az USA Vietnammal kapcsolatos propagandáját. A matematika és a pszichológia professzora volt a Torontói Egyetemen, 1970-1979 között. Bukolikus, a Wychwood Parkra néző lakásban élt Torontóban, Marshall McLuhan szomszédságában. Amikor nyugdíjba vonult a Torontói Egyetemről, az emelt szintű tudományok intézetének igazgatója lett 1983-ig. 1954-ben Rapoport és társai, Ludwig von Bertalanffy, Ralph Gerard, és Kenneth Boulding megalapították az Általános Rendszerkutató Társaságot, melynek Rapoport lett az elnöke 1965-ben. Rapoport Torontóban halt meg, tüdőtályog következtében. Hátrahagyta feleségét, Gwent, lányát Anya-t, és fiait, Alexandert és Anthonyt. Munkássága Részt vett az általános rendszerek elméletének megalkotásában, a matematikai biológiában, és a társadalmi interakciók matematikai modellezésében, valamint a fertőzések sztochasztikus modellezésében. Tanulmányaiban, a játékelmélet, a szociális kapcsolatrendszer és a szemantika területén egyesítette matematikai tapasztalatait pszichológiai tudásával. Rapoport kiszélesítette ezeket az értelmezéseket a pszichológiai konfliktusokra, a nukleáris leszerelésre és internacionális politikára is. Önéletrajza, a Bizonyosságok és Kétségek : Egy Élet Filozófiája (Certainties and Doubts: A Philosophy of Life), 2001-ben jelent meg. Játékelmélet Rapoport sokoldalú érdeklődésének köszönhetően sokoldalú kutatásokat folytatott a matematika, pszichológia, biológia, játékelmélet és a szociális kapcsolatrendszer analízisének, valamint a béke és konfliktus tanulmányozásának terén. Például úttörő volt a parazitáskodás és szimbiózis modellezésében, a kibernetikus teóriát kutatva. Ez adott fogalmi alapot az egész életén át tartó kutatásának a konfliktus és együttműködés terén. Sok jól ismert könyve jelent meg a harcok, játékok, erőszak és béke területek kapcsán, például Rapaport volt a szerzője több mint 300 cikknek, a Kétszemélyes Játékelméletnek (1966), és az N-személyes játékelméletnek (2001). Olyan versenyeket elemzett, ahol több, mint két egymásnak ellentmondó érdek volt, úgy, mint háborúban, diplomáciában, pókerben vagy alkudozásban. Ez a munkája a béke kutatásához vezetett (lásd lentebb), és olyan könyvekhez, mint Az erőszak forrásai (1989) és Béke, egy idea, aminek eljött az ideje (1993). Mindkettőt a Torontói Egyetemen írta. Az 1980-as években megnyert egy számítógépes versenyt, Robert Axelrod The Evolution of Cooperation (Az együttműködés evolúciója) műve alapján. Arra törekedett, hogy megértse, hogyan alakult ki az együttműködés az evolúció során. A program lényege, hogy a siker érdekében együtt kell működni az ellenféllel. A Peace Magazine írója és szerkesztője, Metta Spencer szerint, a program "megbüntette a másik játékost az önző viselkedésért és megjutalmazta a kooperatív viselkedésért a másikat, de a büntetés csak addig tartott, ameddig az önző viselkedés tartott. A gyermekei szerint jó sakkjátékos, de rossz póker játékos volt, mert non-verbális kommunikációja mindig elárulta a kezében lévő lapok erősségét. Szociális hálózatok elemzése Anatol Rapoport ennek az egyik korai kidolgozója volt. Eredetileg azon dolgozott, hogy kimutassa, hogy a nagy hálózatokat mérni lehet az őket átfogó nyomok és áramlások profiljának megalkotásával. Ez lehetővé teszi, hogy megismerjük az erőforrások - beleértve az információkat is - elosztásának sebességét és azt, hogy mi gyorsítja vagy akadályozza ezeket a folyamatokat (úgy, mint a rassz, a nemi, szocioökonómiai státusz, távolság, rokonság. Ez a munka összekapcsolta a szociális hálózatokat az innováció terjedésével, és tág értelemben az epidemiológiával. Rapoport empirikus munkássága felvázolta az információ terjedését egy iskolában. Megelőzte a szeparáció hat fokozatának tanulmányozását azzal, hogy megmutatta az információ gyors terjedését egy populációban az iskola majdnem minden tagjára. Konfliktus és béke studiumai A második világháború után erősödtek Rapoport háborúellenes nézetei, ellene volt az USA Vietnám elleni háborújának. A nyilvánosság előtt is vállalta nézeteit. Író- és szerkesztőtársaival együtt aláírta a háborúellenes tiltakozást 1968-ban. Torontóban 1970-ben civil szervezetek segítségével kurzust alapított a konfliktus és a béke témakörének programjával. Interdiszciplináris (matematika, politika, pszichológia, filozófia, tudomány, szociológia) megközelítésben adta elő a témát. Békéért való előadásait, tanulmányait méltó tudományos törekvés hatotta át. Rapoportnak 12 hallgatója volt, ma már három tanárral és kilencven hallgatóval működik a program. Rapoport sokoldalú műveltsége, nagyvonalú szelleme, humora, a diákokkal való törődése, szuggesztív előadásmódja biztosította a program sikerét. Békéért küzdő nemzetközi (NGO, Non-governmental organization, azaz nem kormányzati) szervezetekben sokat cselekedett a nukleáris konfliktus megelőzéséért. 1976-ban Lenz International Peace Research Prize (Lenz Nemzetközi Békekutató-díj) kitüntetésben részesült. Publikációk (válogatás) Könyvek 1950, Science and the Goals of Man, Harper & Bros., New York 1953, Operational Philosophy: Integrating Knowledge and Action, Harper & Bros., New York 1960, Fights, Games, and Debates, University of Michigan Press, Ann Arbor 1975, Semantics, Crowell, 1975. 1989, The Origins of Violence: Approaches to the Study of Conflict, Paragon House, New York. 2000, Certainties and Doubts : A Philosophy of Life, Black Rose Books, Montreal, 2000: His autobiography. Cikkeiből 1953, "Spread of information through a population with sociostructural bias: I. Assumption of transitivity." in: Bulletin of Mathematical Biophysics, 15, 523-533. 1956, with Ralph W. Gerard and Clyde Kluckhohn, "Biological and cultural evolution: Some analogies and explorations". Behavioral Science 1: 6-34. 1957, "Contribution to the Theory of Random and Biased Nets." in: Bulletin of Mathematical Biology 19:257-77. 1960 with W.J. Horvath, "The theoretical channel capacity of a single neuron as determined by various coding systems", in: Information and Control, 3(4):335-350. 1963, "Mathematical models of social interaction". In R. D. Luce, R. R. Bush, & E. Galanter (Eds.), Handbook of Mathematical Psychology (Vol. II, pp. 493–579). New York, NY: John Wiley and Sons. 1966, Two-person game theory: the essential ideas. Ann Arbor, University of Michigan Press. 1974, with Lawrence B. Slobodkin, "An optimal strategy of evolution". Q. Rev. Biol. 49:181-200 1979, "Some Problems Relating to Randomly Constructed Biased Networks." Perspectives on Social Network Research:119-164. 1989, with Y. Yuan, "Some Aspects of Epidemics and Social Nets." Pp. 327–348 in The Small World, ed. by Manfred Kochen. Norwood, NJ: Ablex. Róla szóló irodalomból Ron Csillag,"Anatol Rapoport, Academic 1911-2007." Toronto Globe and Mail, January 31, 2007, p. S7 Chesmak Farhoumand-Sims, "Memories of Anatol Rapoport." Peace Magazine, April 2007, p. 14 Alisa Ferguson, "Rapoport was Renowned Mathematical Psychologist, Peace Activist." University of Toronto Bulletin, February 20, 2007. 20306 Richarnold A 20306 Richarnold (ideiglenes jelöléssel 1998 FC106) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 31-én. John William Waterhouse John William Waterhouse (Róma, 1849 - London, 1917. február 10.) angol preraffaelita festő, akinek a szülei is művészek voltak. Pontos születési ideje nem ismert, csak az, hogy 1849. április 6-án keresztelték meg. Élete Ismert volt félénk, zárkózott természetéről, beceneve pedig a Nino volt, ami az olasz Giovanino becézése. 1883-ban feleségül vette Esther Kenworthyt, házasságukból született mindkét gyermekük még kiskorában meghalt. Különösen ismert nőalakjairól, témái legfőképpen az Artúr-mondakör és a görög mitológia voltak. Összesen 118 képet alkotott. Matenci Matenci falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Donja Stubicához tartozik. Fekvése Zágrábtól 21 km-re északra, községközpontjától 1 km-re északkeletre a horvát Zagorje területén a megye déli részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 203, 1910-ben 296 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott. 2001-ben 473 lakosa volt. Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1870-ben épült. Kovács Magda (villamosmérnök) Kovács Magda (1931 – 2006. szeptember 6.) egyetemi doktor, a magyarországi távoktatási rendszer egyik elindítója, a Gábor Dénes Főiskola elindulásának szervezője. Tanulmányai 1954 -ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán 1965 -ben mérnök-közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1977 -ben egyetemi doktorrá avatták 1996 -ban PhD-fokozatot szerzett Munkássága 1955 : minőségvizsgáló laboratóriumi mérnök az ORION-nál 1956 : tervezőmérnök az ÉVITERV-nél 1959 : fejlesztőmérnök a Csepel Fémműnél (Izotópos vastagságmérő) 1963 : szakági főmérnök a KGM Automatika Titkárságnál (digitális áramkörök tervezése diszkrét komponensekkel) 1973 : tudományos főmunkatárs a Híradástechnika Ipari Kutató Intézetben (integrált áramkörök fejlesztése) 1979 -ben létrehozta az LSI Informatikai Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítványt, illetve munkaszervezetét az LSI Informatikai Oktatóközpontot, melynek vezetője lett 1992 -ben a SZÁMALK-kal együttműködésben a Gábor Dénes Főiskola megalapításánál működött közre, melynek alapító főigazgatója lett 1992 -től 1997 -ig a Gábor Dénes Főiskola Számítógéprendszerek és rendszerszoftverek tanszékének vezetője, majd 2002 -től 2004 -ig a főiskola főigazgatója lett 134 szakmai publikációt jegyzett Elismerések 1986 : Ifjúságért Érdemérem 1987 : Munka Érdemrend ezüst fokozata 1989 : Szocialista Kultúráért Érdemérem 1992 : Tarján díj (Neumann János Számítógéptudományi Társaság) 1993 : ERCOLE D’ORO Ad iniziativa dell’ Accademia Internazionale per gli Studi Economici e Sociali ( Róma ) díj 1997 : A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2000 : Gábor Dénes-díj 2004 : Gábor Dénes Nívódíj 2004: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tanácsa által adott „címzetes egyetemi tanári” cím Guillaume Joli Guillaume Joli (Lyon, 1985. március 27. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok francia válogatott kézilabdázó, jelenleg a Dunkerque HBGL játékosa. Pályafutása Joli felnőtt szinten 2004-ben a Chambéry HB-nál kezdett kézilabdázni. Ezzel a csapattal nemzetközi szinten az EHF-kupában és a Bajnokok Ligájában is játszhatott. 2005-ben 164 gólt szerzett a francia bajnokságban, amivel gólkirály lett, a következő szezonban pedig 105 gólt ért el, amivel a góllövőlista 9. helyén végzett. Jó formájának köszönhetően 2006 nyarán a válogatottban is bemutatkozhatott. 2010-től két szezont a spanyol BM Valladolidnál töltött, majd 2012-ben visszatért a francia bajnokságba, a Dunkerque HBGL játékosa lett. Ezzel a csapattal nyert 2014-ben francia bajnokságot. Két szezont a Bundesligában is eltöltött a HSG Wetzlar csapatában, majd 2016-tól újra a Dunkerque HBGL-nél kézilabdázik. 2006-os válogatottbeli bemutatkozása óta több világversenyen is részt vett a francia csapat tagjaként. Részese volt három világbajnoki, két európa-bajnoki győzelemnek, valamint tagja volt a 2012-es londoni olimpián győztes válogatottnak is. Sikerei Olimpiai bajnok: 2012 Világbajnokság győztese: 2009 , 2011 , 2015 Európa-bajnokság győztese: 2010 , 2014 Francia bajnok: 2014 Karlsruhe (könnyűcirkáló) A Karlsruhe német, K osztályú könnyűcirkáló volt a második világháborúban. Testvérhajói a Königsberg és a Köln voltak. A K osztály volt a németek első cirkálóosztálya, amit csavarozás helyett hegesztéssel építettek és ezekre a hajókra szerelték fel először az új, háromcsövű 150 mm-es lövegtornyokat. A Karlsruhét 1927. augusztus 20-án bocsátották vízre, majd 1929. november 6-án állt hadrendbe, mint kiképzőhajó. A hajó világkörüli utazásra indult, de a hajótörzs gyengesége miatt kénytelen volt megállni San Diegóban, ahol kijavították a hibát. Az 1930-as évek során még számos tengerentúli utat tett. A spanyol polgárháború alatt, 1937 januárjában és februárjában, a Karlsruhét Spanyolország és Portugália partjaihoz küldték járőrözni. 1940 áprilisának elején, a 4. hajóraj tagjaként, a Karlsruhe is részt vett a Norvégia elleni támadásban, avagy a Weserübung hadműveletben. A hajóraj többi hajójával, a Seeadler, a Greif és a Luchs nevű torpedónaszádokkal együtt, szárazföldi csapatokat szállított Kristiansandba. Április 9-én, mikor hazafelé tartott Németországba, a Truant nevű brit tengeralattjáró megtámadta a hajót, Kristiansandtól nem messze. A támadás során egy torpedótalálat érte, aminek következtében mindkét motorja, valamint az erőműve is működésképtelenné vált. A Karlsruhe legénységét a Grief torpedónaszád vette fel, mielőtt 22.50-kor, két torpedóval elsüllyesztették a mozgásképtelen cirkálót. Parancsnokok Eugen Lindau – 1929 . október 10. – 1929 . november 6. (képzés) Eugen Lindau – 1929 . november 6. – 1931 . szeptember 25. Erwin Wassner – 1931 . szeptember 25. – 1932 . december 8. Harsdorf von Enderndorf – 1932 . december 8. – 1934 . szeptember 16. Gunther Lutjens – 1934 . szeptember 16. – 1935 . szeptember 23. Leopold Siemens – 1935 . szeptember 23. – 1937 . szeptember 29. Erich Forste – 1937 . szeptember 29. – 1938 . május 21. JAVÍTÁS – 1938 . május 21. – 1939 . november 13. Friedrich Rieve – 1939 . november 13. – 1940 . április 10. 1988 a tudományban Lásd még: Más események XXX-ben A tudomány években … 1987 a tudományban 1988 a tudományban 1989 a tudományban … 1988 a tudományban és a technikában. Orvostudomány Megszületik az első magyar lombikbébi. Számítástechnika november 2. – A Morris féreg elterjed az Interneten . november 17. – Hollandia a második állam, mely csatlakozik az internethez. Nagy-Britanniában előállítják az első műanyag tranzisztort Az IBM laboratóriumában minden eddiginél kisebb tranzisztorokat készítenek. Megjelennek a számítógépprogram-vírusok Nemzetközi nagymesteri fokozatot ér el a sakkjátékban a Mély gondolat sakkszámítógép. Űrkutatás szeptember 29. – A NASA több mint két és fél éves kényszerszünet után újra indítja a Challenger katasztrófája után felfüggesztett űrrepülőgép programot,. november 15. – A Szovjetunióban egy Energia rakétával fellőtték az ember nélküli Buran űrsiklót. Ez volt az első és egyben utolsó útja is. Az első Ariane–4 felbocsátásával új fejezet kezdődik az űrhajózás történetében . Díjak Nobel-díj Fizikai Nobel-díj : Leon Max Lederman ( USA ), Melvin Schwartz ( USA ) és Jack Steinberger ( USA ) „a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” ( kétneutrínó-kísérlet ). Kémiai Nobel-díj : Johann Deisenhofer, Robert Huber, Hartmut Michel "a fotoszintetikus reakció központ 3 dimenziós felépítésének meghatározásáért." Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj : Sir James W. Black "a béta blokkolók és a hisztamin-2 receptor blokkoló felfedezéséért"; illetve Gertrude B. Elion "a rákkezelésben és a transzplantációs kilökődés megakadályozása miatt használt gyógyszerek kifejlesztéséért"; és George H. Hitchings a "különböző antibiotikumok kifejlesztéséért". Turing-díj :Ivan Sutherland Stubnyafürdői járás A Stubnyafürdői járás (szlovákul Okres Turčianske Teplice) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 393 km², lakosainak száma 16 379 fő (2011), székhelye Stubnyafürdő (Turčianske Teplice). A járás területe teljes egészében az egykori Turóc vármegyéhez tartozott. Története A Stubnyafürdői járás 1922-ig egyike volt az egykori Turóc vármegye két járásának a Turócszentmártoni mellett. Területe azonban nagyobb volt a mainál, mivel északnyugaton ide tartozott kilenc község, melyek ma a Turócszentmártoni járáshoz tartoznak (Turócremete, Znióváralja, Lazány, Valcsa, Turóctótfalu, Lézsa, Turócszentgyörgy, Szocóc és Szentmária). A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. 1923-ban a Stubnyafürdői járás megszűnt, teljes területét a Turócszentmártoni járáshoz csatolták, melynek területe így azonos lett az addigi Turóc vármegyéével. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban a járás négy déli községét (Turócnémeti, Felsőstubnya, Alsóturcsek és Felsőturcsek) elcsatolták a Körmöcbányai járáshoz. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Turócszentmártoni járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott, a Körmöcbányai pedig Garammente megyéhez (Pohronská župa). A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. A Turócszentmártoni járás határai is visszaálltak az 1938-as állapotukba, az 1938-ban elcsatolt négy déli községet visszacsatolták. 1949-ben újabb átszervezésre került sor, számos más járással ekkor hozták létre ismét a Stubnyafürdői járást a Turócszentmártoni járás déli részéből. Ennek határai majdnem megegyeztek az 1923 előttivel, csupán Valcsa és Lézsa került most a Turócszentmártoni járáshoz. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, az egykori Turóc megye területén fekvő két járás a Zsolnai kerülethez került. 1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre, a Stubnyafürdői járást ekkor másodszor is beolvasztották a Turócszentmártoniba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Turócszentmártoni járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában. 1996-ban, a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Stubnyafürdői járás ismét kivált a Turócszentmártoniból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között. A Stubnyafürdői járás települései (Zárójelben a szlovák név szerepel.) Berestyénfalva ( Brieštie ) Bodorfalva ( Bodorová ) Borcfalu ( Borcová ) Felsőstubnya ( Horná Štubňa ) Ivánkafalva ( Ivančiná ) Kiscsepcsény ( Malý Čepčín ) Kisraksa ( Rakša ) Márkfalva ( Jazernica ) Moskóc ( Moškovec ) Mosóc ( Mošovce ) Nagycsepcsény ( Veľký Čepčín ) Stubnyafürdő ( Turčianske Teplice ) Tótpróna ( Slovenské Pravno ) Turcsek ( Turček ) Turócábrahámfalva ( Abramová ) Turócandrásfalva ( Ondrašová ) Turócbalázsfalva ( Blažovce ) Turócborkút ( Budiš ) Turócerdőd ( Liešno ) Turócjeszenő ( Jasenovo ) Turóckelemenfalva ( Kaľamenová ) Turócliget ( Háj ) Turócmeggyes ( Čremošné ) Turócnémeti ( Sklené ) Turócrudnó ( Rudno ) Turóctölgyes ( Dubové ) Horthy Miklós 1944. október 15-ei hadparancsa 1944. október 15-én, déli 13.10 órakor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az alábbi hadparancsot intézte a Magyar Királyi Honvédséghez: A hadparancs végrehajtása A hadparancsot a rádióban beolvasták, azonban a szerveződő nyilas puccs révén a harcoló alakulatokhoz már nem jutott el. A vezérkarnál is voltak, akik hátráltatták a csapatoknak való leadást, 14.30-kor a vezérkar meg is tiltotta további sugárzását. Otto Skorzeny ekkor a „Vasököl hadművelet” (Operation Eisenfaust) keretében megrohamozta a Várat. A kormányzó végül kapitulált, amikor megérkezett hozzá a hír, hogy fiát ifjabb Horthy Miklóst elrabolták a „Micky Mouse" fedőnevű akciót végrehajtó náci Skorzeny-kommandó tagjai. Így az egész kiugrási kísérlet halálra volt ítélve. Hiba volt, hogy a hadparancs a katonákat nem szólította fel egyértelműen a németekkel való szembefordulásra. Horthy Miklós másnap 1944. október 16-án lemondott és egyidejűleg megbízta Szálasi Ferencet a kormányának megalakításával, ezzel véget ért a Horthy-korszak és kezdetét vette a nyilasok uralma. Vörös János vezérezredest, a magyar Honvéd Vezérkar főnökét László Dezső altábornagy letartóztatta, majd a nyilasok aláírattak vele egy Szálasival szembeni passzivitási nyilatkozatot. Ezt követően később átállt az oroszokhoz. Pseudonezumia A Pseudonezumia a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe, ezen belül a hosszúfarkú halak (Macrouridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Pseudonezumia cetonuropsis (Gilbert & Hubbs, 1916) - talán azonos a P. parvipes szel Pseudonezumia japonicus Okamura, 1970 - típusfaj Pseudonezumia parvipes (Smith & Radcliffe, 1912) Pseudonezumia pusilla (Sazonov & Shcherbachev, 1982) Egyes halbiológusok a Paracetonurus flagellicauda nevű halat is ebbe a nembe sorolják. William B. Spong, Jr. William B. Spong, Jr. (Portsmouth, 1920. szeptember 29. – Portsmouth, 1997. október 8.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Virginia, 1966–1973). Donje Dubrave Donje Dubrave falu Horvátországban, Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik. Településrészei Gornji Zatezali, Vucelići, Kukići, Mikašinovići, Rebići, Požari, Donje Dubrave, Papići, Janjani, Mirići, Kršići, Jakovići, Mrkići, Dimići, Gnjatići, Purdeki és Donji Zatezali. Fekvése Károlyvárostól 25 km-re délnyugatra, községközpontjától 12 km-re északkeletre, a Mrežnica bal partján fekszik. A szomszédos Gornje Dubravétól a Globornica patak választja el. Erre vezet a Károlyvárost Zenggel összekötő régi Jozefina út és itt halad át a Zágráb-Fiume vasútvonal is. Története A boszniai török hódoltságból menekült szerbek által a 17. és 18. században települt falu. Első csoportjuk 1641-ben érkezett, majd 1658-ban Vuk Mandić az Usora mellékéről újabb telepeseket hozott ide. 1672-ig a Frangepánok jobbágyai voltak, majd Herberstein gróf közbenjárására a korábban már az uszkókoknak is adott szabadságjogokat kaptak, ennek fejében a férfiaknak katonai szolgálatot kellett ellátni. A falunak 1880-ban 812, 1910-ben 858 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. Alapiskolájába nemrég még öt tanuló járt, mára be kellett zárni. A néhány gyermek Ogulinba és Generalski Stolba jár iskolába. 2011-ben a falunak 195 lakosa volt. Nevezetességei Nyugati határában a Tuk nevű területen található a Vrelić barlang. A barlang 2003-ban intenzív hidrológiai és barlangászati vizsgálat helyszíne volt, ugyanis bejáratától száz méterre délkeletre erős olajszagot éreztek. Mivel a szennyezés a terület vízellátását fenyegette meg kellett határozni a szennyezés eredetét. A vizsgálat végül arra az eredményre jutott, hogy annak legvalószínűbb oka egy 1970-es vasúti baleset, mely során egy olajjal teli tartálykocsi csúszott le a sínekről egy közeli völgybe, ahol teljes tartalma a földbe szivárgott. Az olajat a barlangi patak a forrásán keresztül hozta újra a felszínre. Leo Leroy Beranek Leo Leroy Beranek (Solon, Iowa, 1914. szeptember 15. – 2016. október 11.) amerikai villamosmérnök, a műszaki akusztika kutatója és szakértője, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyugállományú oktatója, a Bolt, Beranek and Newman (ma BBN Technologies) nevű akusztikai szaktanácsadó cég egyik alapítója, több műszaki akusztikai szakkönyv szerzője. Életpályája Leo L. Beranek az iowai Solon kisvárosban született, a közeli Tiptonban kezdte iskoláit, később a család visszaköltözött Solonba, Leo az itteni iskolába járt. Gyermekkorában zongorázni tanult, és nagy érdeklődést mutatott minden elektromos „zenegép” (rádiókészülék, lemezjátszó, telefon) iránt. 1929-től a Mount Vernon-i Cornell College-ban tanult, 1936-ban érettségizett, közben rádiókészülékek javításával pénzt keresett. 1940-ben sikeresen felvételt nyert a Harvard Egyetemre. A második világháború alatt a Harvard elektroakusztikai laboratóriumában dolgozott. Kutatócsoportjának legfontosabb feladata a repülőgépekkel folytatott rádiós forgalmazás minőségét rontó zaj elhárítása volt. 1947–1958 között az Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként távközlési mérnöki tudományt (communications engineering) tanított. 1948-ban egy MIT-es tanártársával, Richard Bolttal, és annak korábbi tanítványával, Robert Newmannel együtt megalapította a Bolt, Beranek and Newman (BBN) nevű akusztikai és elektronikai mérnöki tanácsadó (konzultáns) vállalatot, amelyet 1952–1971 között elnökként irányított. A BBN cég első munkája az ENSZ New York-i székházának akusztikai tervezése volt. Ezt operaházak, előadótermek tervezése követte. Később a BBN olyan különleges megbízatásokat is kapott. 1963 után pl. vizsgálták azt a Dictabelt rendszerű hangrögzítő szalagot, amely Kennedy-gyilkosság nyomozásában bizonyítékként szolgált, majd 1972 után a Watergate-botrány nyomozása során előkerült, részben letörölt Nixon-magnószalagokat is. A BBN cég az elektronikai kommunikáció területén élenjáró kutató-fejlesztő és szolgáltató vállalattá fejlődött. 2009-ben a BBN-t megvette a Raytheon haditechnikai elektronikai konglomerátum. A megkötött üzlet értékét 350 millió dollárra becsülik. Tudományos munkássága, elismerései Beranek első könyve, az 1954-ben kiadott Acoustics a műszaki akusztika alapműve lett. Újabb kiadásai sorra jelennek meg, számos nyelvre lefordították. Magyarul Zajcsökkentés címmel a Műszaki Könyvkiadó jelentette meg 1967-ben. Mint a térakusztika szakértője, Beranek számos működő koncerttermet, színháztermet bevizsgált, kiértékelt, és javaslatokat tett az akusztikai jellemzők megjavítására. Tapasztalatait 1962-ben Music, Acoustics and Architecture című művében foglalta össze. Eredményeit a zenei szakma is elismerte. Beraneket 1983–1986 között meghívták a Bostoni Szimfonikus Zenekar (Boston Symphony Orchestra) igazgatótanácsába. 1952-ben American Academy of Arts and Sciences tagjává fogadták. 1971-ben megkapta az Audio Engineering Society (AES) aranyérmét, 1975-ben az Acoustical Society of America (ASA) aranyérmét. 2003-ban a gépészmérnökök egyesülete, az American Society of Mechanical Engineers (ASME) neki ítélte a Per Brüel-aranyérmet. 2003-ban George W. Bush elnök kezéből vette át a National Medal of Science kitüntetést. Az amerikai építészek egyesületének, az American Institute of Architects-nek (AIA) tiszteletbeli tagja. 2012-ben az akusztika vezető kutatójaként elért tudományos eredményeiért, az akusztika oktatásának fejlesztéséért, az akusztikai tudás széles körű terjesztéséért, és a kínai–amerikai egyetemi akusztikai tudományos csereprogramok előmozdításáért tiszteletbeli tagjává fogadta a Kínai Akusztikai Társaság is. Művei A BME-OMIKK Központi Könyvtárában fellelhető művei: Zajcsökkentés, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967. (640 oldal) Acoustic measurements, Wiley, New York, 1949, 1959 (914 oldal) Noise reduction (Prepared for a special summer program at the Massachusetts Institute of Technology), McGraw-Hill, 1960. (752 oldal) Music, acoustics and architecture, Wiley, New York, 1962. (586 oldal) Acoustics, ASA, Cambridge (MA) , 1988. (491 oldal) Acoustical measurements, Revised ed., American Institute of Physics – Acoustical Society of America (ASA), Cambridge (MA), 1988. (841 oldal) Noise and vibration control engineering, Wiley, New York, 1992. (804 oldal) Riding the waves : a life in sound, science, and industry, MIT Press, Cambridge (MA), 2008. (235 oldal) Analysis and Ranking of the Acoustic Disturbance Potential of Petroleum Industry Activities and Other Sources of Noise in the Environment of Marine Mammals in Alaska, Bolt Beranek and Newman Inc., Cambridge (MA), 1989. (307 oldal) (Vér L. Istvánnal közösen): Noise and vibration control engineering : principles and appications, 2. edition, Wiley, Hoboken, New Jersey, 1992, 2006. (966 oldal) További művei: Acoustics, Acoustical Society of America , McGraw Hill 1954, 1986. Concert Halls and Opera Houses: music, acoustics and architecture, 2. kiadás, Springer Verlag, 2004. (az első kiadás kiadás címe: Music, acoustics and architecture, Wiley, 1962). Concert and Opera Halls: how they sound, American Institute of Physics – Acoustical Society of America (ASA), 1996. (Tim Mellow-val közösen): Acoustics: Sound Fields and Transducers, Elsevier, Oxford, 1st edition, 2012. ISBN 0-123-91421-3. Plößberg Plößberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3186 fő (1987. május 25.). Fekvése Falkenbergtől délkeletre fekvő település. Története Plößberget a 12. század közepén említették először. 1350 körül a terület a cseh korona része volt, később többször is változtak tulajdonosai, főként a reformáció és az ellenreformáció és a harmincéves háború idején. Múzeumok Üvegmúzeum - A községben nagy hagyománya van az üvegolvasztó kemencék készítésének, mely hagyomány emlékeit az üveg múzeum őrzi, ahol a kézműves üveg előállítására épített régi olvasztó kemencék láthatók. Betlehem-múzeum - A településen a 19. század óta hagyomány a fából faragott betlehemek készítése. 2010-ben például több mint 150.000 vendég látogatta meg az itteni faragott betlehemek kiállítását. A betlehemek közül a legrégebbi jászol az 1800-as évekből való. Nevezetességek Római katolikus templom Kastély (Neues Schloss, Plößberg) Kontaktusnyelvészet A kontaktusnyelvészet az egyes nyelvek, nyelvközösségek, a többségi és a kisebbségben lévő nyelvek egymásra való hatását kutatja. A nyelvérintkezés tárgykörével, különösen az érintkezés nyelvi következményeivel foglalkozik. A nyelvérintkezés tudományos vizsgálata Uriel Weinreich 1953-as korszakalkotó munkájának (Language Contact: Findings and Problems) megjelenése óta számít önálló kutatási területnek. A nyelvérintkezés egy beszélőközösségnek egy vagy több, a sajátjától eltérő nyelvvel való kapcsolata. Ez a kapcsolat többnyire más nyelvű beszélőkkel való személyes érintkezés révén jön lére. Egyoldalú nyelvérintkezés során egy beszélőközösség sokkal nagyobb mértékben sajátítja el és használja egy másik beszélőközösség nyelvét, mint fordítva. Kisebbségi helyzetben a nyelvérintkezés leggyakrabban egyoldalú, a kontaktushatás csak az egyik nyelv változását befolyásolja számottevően. A kétoldalú nyelvérintkezés során két egymással kapcsolatban álló beszélőközösség nagyjából azonos mértékben sajátítja el és használja egymás nyelvét. Összetartás (konvergencia) esetében két egymással érintkező nyelv rendszere egymáshoz hasonlóbbá válik. Nyelven belül is lehet kontaktushelyzet, ekkor egy nyelv két változatának érintkezése folytán áll fenn kontaktushelyzet, és a beszélőközösség egynél több nyelvváltozatot sajátít el. A kontaktusnyelvészet területei és fogalmai A kontaktusnyelvészet nyelvek és nyelvi változatok közti interferenciajelenségeket vizsgál. A nyelvi érintkezés hozama lehet a kódváltás, kölcsönzés, egy kevert kód (kontaktusváltozat) létrejötte, és végső esetben a nyelvcsere vagy a nyelvhalál. A kontaktusnyelvészet leginkább a két- vagy többnyelvű régiókban kutat: külhoni magyarok nyelvhasználata, Magyarország kisebbségeinek nyelvhasználata, az oroszországi kisebbségek nyelvhasználata, finnországi svédek, észtországi oroszok nyelve. Egy nyelv akkor hat egy másik nyelvre, ha változásokat idéz elő benne - pl. szókészletében, szóhasználatában, nyelvhasználati mintákban, grammatikájában, szerkezetében, pragmatikájában, szemantikájában. A kontaktusnyelvészetben a 'nyelv' kifejezés helyett általában a 'kód' kifejezést használják, mert az utalhat bármely nyelvre, nyelvváltozatra, tájnyelvi verzióra, vagy a beszélő alapnyelvére is. A kontaktusnyelvészeti kutatásokban általában két fogalom használatos, a forrásnyelv (átadó nyelv) és az átvevő nyelv. Az átvevő nyelv az a nyelv, amelyben a másik nyelv egyenes vagy áttételes, közvetlen vagy közvetett hatására változások következnek be. A forrásnyelv az a nyelv, amelyből az átvevő nyelv egyes formákat, szavakat, mintázatokat átvesz. A kontaktusjelenség az átvevő nyelvnek olyan eleme vagy elemsora, amely hangalakjában, jelentésszerkezetében, nyelvi felépítésében hasonlít az átadó nyelvi megfelelőjére. A vendégszó kontaktushatás révén bekerülő alkalmi szókészleti elem. Ezzel szemben a kölcsönszó az átvevő nyelvbe az átadó nyelvből állandósult kontaktushatás révén bekerülő, ill. az átadó nyelv hatását mutató szókészleti elem. (4744) 1988 RF5 A (4744) 1988 RF5 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1988. szeptember 2-án. Pék Pál Pék Pál (Nagykanizsa, 1939. július 26. – Nagykanizsa, 2008. július 24.) magyar költő, irodalomkritikus, tanár. Élete Szülei tisztviselők voltak. Az általános iskolát és a középiskola első három osztályát Nagykanizsán végezte. Az 1956-os forradalom során diákszövetségi tisztséget vállalt, emiatt később magánúton kellett érettségiznie, majd magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett Pécsett (1965). 1956-os szerepvállalása miatt kezdetben a DKG gyárban szerszámkészítő lakatosként (1960), később képesítés nélküli nevelőként dolgozott Murakeresztúron. Általános iskolai tanárként még Kiskanizsán kezdett, majd 1982-től Nagykanizsán az Andrejka Jenő uti Általános Iskolában tanított, ahonnan az egyetem elvégzése után a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumba került nyugdíjazásáig. Közben 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári diplomát szerzett. 1959-től kezdődően ír verseket, novellákat, kritikákat. Első publikációi 1963-ban a Zalai Hírlapban, a Kortársban és Jelenkorban jelentek meg. A Kanizsa hetilap és a Pannon Tükör kulturális folyóirat alapítója, több éven át szerkesztője (1996-2001). 2004-től a versrovat vezetője. Jelentős szerepe volt a zalai irodalmi élet szervezésében. 2000-től a Magyar Napló című irodalmi folyóirat regionális vezetője. A Magyar Írószövetség tagja volt. Alapító tagja volt az SZDSZ-nek . 2010. szeptember 1-jén emléktáblát helyeztek el lakóhelyén (Nagykanizsa, Ady Endre utca 12/B) Önálló verseskötetei Rapszódia a reményről (1976) Nyár füstje (1984) Holtág (1990) Az idő metszetei (1994) Havak tánca (1997) A Bárány kiűzése (1999) Arccal a Semminek (2001) Szodoma (2004) Szélcsönd és újra szél (2006 ) Az elmerült sziget (2008) Kitüntetései Kiváló Úttörővezető (1976) Kiváló Munkáért-díj (1986) Zala Megye Alkotói Díja (1997) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1999) Nagykanizsa Megyei Jogú Városért díj (2008) Forrás Elhunyt Pék Pál költő (Zalai Hírlap) A Dr. Mező Ferenc Gimnázium honlapja Elhunyt Pék Pál (Szuperhir.hu) Büky László: Pék Pál, Holtág. Széphalom Könyvműhely, [Budapest,] 1990. Életünk XVIII, 699-702 Büky László: Pék Pál, Szodoma. Pannónia Könyvek. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, [h.. n., é. n., 2004.] Életünk XLVII, 829–32. Büky László: Az utak és útvesztők elejéről és végéről. [Megemlékezés Pék Pálról.] Pannon Tükör XIII. évf. 5. sz., 8–10. Bakonyi István: A dolgok arca. (kismonográfia) Pannon Tükör Könyvek, 2007. El Bonillo El Bonillo község Spanyolországban, Albacete tartományban. Lakosainak száma 2852 fő (2017). Földrajza El Bonillo Alcaraz, Villanueva de la Fuente, Villahermosa, Ossa de Montiel, Villarrobledo, Munera, Lezuza, Robledo, El Ballestero és Viveros községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Urdès Urdès település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 305 fő (2015). Urdès Arthez-de-Béarn, Castillon (Arthez-de-Béarn kanton), Doazon, Lacq és Serres-Sainte-Marie községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Togucsini járás A Togucsini járás (oroszul Тогучинский район) Oroszország egyik járása a Novoszibirszki területen. Székhelye Togucsin. Népesség 1989-ben 66 912 lakosa volt. 2002-ben 65 515 lakosa volt, melynek 94%-a orosz, a többiek főleg németek, ukránok és fehéroroszok. 2010-ben 60 303 lakosa volt, melyből 56 961 orosz, 851 német, 357 ukrán, 229 tadzsik, 223 azeri, 210 örmény, 187 tatár, 178 cigány, 154 üzbég, 108 fehérorosz, 71 mari, 53 kazah, 51 észt, 41 ingus, 37 csuvas, 35 baskír, 34 grúz, 33 mordvin, 25 csecsen, 24 lengyel, 23 moldáv, 17 lezg, 17 tuva, 10 udmurt stb. 1900 a tudományban Az 1900. év a tudományban és a technikában. Fizika Paul Villard francia fizikus és kémikus felfedezi a gamma-sugarakat Régészet Arthur Evans brit régész Krétán megkezdi knósszoszi ásatásait Születések március 9. – Howard H. Aiken amerikai mérnök, a számítástechnika egyik úttörője († 1973) március 19. – Frédéric Joliot-Curie Nobel-díjas kémikus és atomfizikus († 1958) április 25. – Wolfgang Pauli Nobel-díjas svájci fizikus († 1958) április 26. – Charles Richter amerikai szeizmológus († 1985 ) június 5. – Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója († 1979) július 29. – Mihail Klavgyijevics Tyihonravov orosz, szovjet mérnök, rakétatervező, a műszaki tudományok doktora († 1974) augusztus 25. – Hans Adolf Krebs Nobel-díjas (megosztva) német-brit orvos és biokémikus († 1981 ) december 12 – Telkes Mária magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője († 1995 ) Aspremont Ferdinánd Graf Ferdinand Gobert Aspremont-Lynden von Reckheim, avagy magyarosan Aspremont Ferdinánd gróf (Reckheim, 1643 – u.o., 1708. február 7.), Rákóczi Julianna férje, magyar nemességet nyert, lotaringiai származású nemes. Életrajza Ferdinand Aspremont-Reckheim von Linden gróf (1611–1665) és Elizabeth von Fürstenberg-Heiligenberg grófnő gyermekeként született a nagy múltú Aspremont családba. Pályája kezdetén előbb a bajor, azután az osztrák hadseregben szolgált. 1686-ban már altábornagyi rangban részt vett Buda ostromában. A következő évben már Eszék várparancsnoka volt. 1689-ben ostrom alá vette Nagyváradot, nem sokkal ezután megkapta a főparancsnokságot a Belgrádban és környékén összegyűjtött csapatok felett. 1690-ben Belgrád ostromakor Aspremont katonái Köprülü Musztafa seregeinek több támadását is visszaverték, de a törökök sorra foglalták el a vár külső védműveit. Az altábornagy működését Bécsben alkalmatlannak ítélték, felváltására Charles Eugène de Croÿ herceg táborszernagyot küldték, de ő csak október elején érkezett a várba, amikor a védők helyzete már nagyon súlyosra fordult, a török aknászok már a vár fő falait kezdték aláaknázni. Október 8-án török tüzérségi belövések vagy aknarobbantások egymásután négy lőporraktárt repítettek a levegőbe, a védelem kilátástalanná vált, Aspremont gróf és Croÿ herceg a Dunán keresztül elmenekült a várból, amely még aznap elesett. A várban hátramaradt védőket a törökök lemészárolták. Belgrád feladásáért Aspremont altábornagyot Bécsben perbe fogták, és fogva is tartották. Szabadságát rövid idő múlva visszanyerte ugyan, de újabb harctéri megbízást nem kapott. Bécsben maradt, ahol császári beleegyezés nélkül nőül vette Rákóczi Juliannát, II. Rákóczi Ferenc nővérét. „Ha Isten Aspremont uramnak rendelte Juliánkat, arról én is mit tehetek?” – írta a császár ellen épp hadban álló Thököly Imre levelében nejének, a Bécsben, az Orsolya-szüzek zárdájában fogva tartott Zrínyi Ilonának. Ezt követően Aspremont gróf szülőhelyén, Reckheim várában élt haláláig. Családja Kétszer nősült, de első neje, Elizabeth von Nassau-Dillenburg 6 évnyi házasság és gyermek nélkül özvegyen hagyta. Másodszor 1691. június 24-én házasodott, ekkor Rákóczy Juliannát vette nőül. A nászpárt a menyasszony hivatalból kirendelt gyámja, Kolonics bíboros eskette. A házasságból hét gyermek is született, de közülük csak kettőről lehet tudni bővebben: Josef Gobert (1694-1720); neje: Charlotte Turinetti Karl Gobert Franz (1703-1749); neje: Eleonora Kokorzowa grófnő (1703-1747) Chang International Circuit A Chang International Circuit egy 2014-ben épült thaiföldi versenypálya Buriramban, amelyen jelenleg a MotoGP-ben, a Superbike-ban és a Super GT sorozatban rendeznek futamokat. Korábban a WTCC is versenyzett itt. Története A pályát 2013-ban kezdték el építeni Hermann Tilke tervei alapján. A versenypálya ötletét a helyi Newin Chidchob fogalmazta meg, aki Buriram városában álmott meg egy sport negyedet, melyben már korábban építtetett egy stadiont. Újabb kívánsága volt, hogy a pálya viszonylag kis területen elférjen, hogy így a fő lelátóról az aszfaltcsík nagy része belátható legyen. A Formula–1, MotoGP, valamint éjszakai versenyek lebonyolítására is alkalmas versenypályát végül 2014-ben adták át. Az első verseny, amit itt rendeztek egy Super GT verseny volt 2014. október 4-én, amelyet Nakadzsima Kazuki és James Rossiter nyertek meg. 2015-ben már a Superbike-világbajnokság is megrendezte első versenyét, az óta az eddigi 6 alkalomból 5-ször Jonathan Rea nyert. 2018-tól a MotoGP mezőnye a téli tesztek során használta a pályát amíg meg nem rendezték a thai nagydíjat. 2015-ben egy szezon erejéig a WTCC is rendezett két futamot, de a következő évre már nem tértek vissza a pályára. Győztesek Jonathan Rea (Superbike): 5 győzelem Tom Sykes (Superbike): 1 győzelem Rattapark Vilairot (Supersport): 1 győzelem Jules Cluzel (Supersport): 1 győzelem Federico Caricasulo (Supersport): 1 győzelem José María López (WTCC): 1 győzelem Sébastien Loeb (WTCC): 1 győzelem Nakadzsima Kazuki és James Rossiter (Super GT): 1 győzelem Motojama Szatosi és Janagida Maszataka (Super GT): 1 győzelem Kunimoto Júdzsi és Szekigucsi Juhi (Super GT): 1 győzelem Nick Cassidy és Hirakava Rió (Super GT): 1 győzelem Pierremont Pierremont település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 274 fő (2015). Pierremont Fleury, Beauvois, Bermicourt, Croix-en-Ternois, Hernicourt, Humières és Wavrans-sur-Ternoise községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Online marketing Az online marketing az e-marketing egy fajtája, nem más, mint internetes marketing. Az internet létrejöttének első néhány évében (1995-2000), Közép-Kelet-Európában pedig a legutóbbi időkig sok tévhit kapcsolódott hozzá, mostanában azonban egyre több olyan tiszta, átlátható módszertan létezik, melyet a marketing szakemberek nagy hatékonysággal használhatnak fel online marketing programok kivitelezésére. Az online marketing eszközei közül érdemes megemlíteni a következőket: Webanalitika Keresőmarketing Mobilmarketing Sajtóközlemény Banner Linkkampány E-mail -ek és hírlevelek Vírusmarketing Partnerprogram Blogok Wikik Hírek RSS -ben Fórumok A marketingguru Seth Godin (könyvei: Purple cow: Transform Your Business by Being Remarkable és Permission Marketing) szerint az online marketing nem egyszerűen a hagyományos (offline) marketingeszközök online alkalmazását jelenti, hanem minőségileg új tevékenységet takar. Az online marketing célja Az online marketing alapelve összefoglalható a hagyományos marketing 4-lépéses folyamatával, azonban az interneten a marketing tevékenység egyre inkább az eladó és az egyszemélyes piacot képző vásárló közötti kommunikációban valósul meg – áll a The clutrain manifesto, egy nagy port kavart online marketinggel foglalkozó kiáltvány középpontjában. A kommunikátor szerepében az eladónak személyesebb módszerekkel van lehetősége cégének vagy üzletének ismertségét/tudatosságát felépíteni, és ezzel végeredményben egy emberközpontúbb kommunikációt létrehozni. A kommunikáció célja végső soron az, hogy megalapozza a potenciális vásárlóban a bizalmat az eladó iránt. Smith és Chaffey (2001) szerint az internet segítségével a vásárlóra fókuszált marketing tevékenységet végezhetünk, miközben más üzleti tevékenységekhez kapcsolódva nyereségességet érhetünk el. Ezt a következő módokon hajthatjuk végre: Azonosítás – az internet hasznosítása piackutatási célokra, hogy felfedjük a vásárlók igényeit és akaratát, Előrelátás – az internet egy új információforrás és vásárlási csatorna. A csatornában jelentkező kereslet megértése kulcsfontosságú az online marketingbe fektetett erőforrások meghatározásánál. Példa erre az easyJet diszkont légitársaság ( http://www.easyjet.com ), amely eladásainak több mint 90%-át online hajtja végre, mivel az interneten a szabvány termékek (mint például a repülőjegyek) iránti kereslet magas. A vásárlói igények kielégítése – az online marketing sikerének szempontjából megkülönböztetett fontossága van a vásárlók igényeinek kielégítésének az elektronikus csatornán keresztül, mely olyan kérdéseket vet fel, mint a weboldal használhatósága, vagy annak teljesítménye, a kapcsolódó közönségszolgálat színvonala, és a fizikai termékek postázása. Az online beszélgetések által létrejövő ember-ember kapcsolat fenti koncepciójának ellenzői szerint a vállalatok óvakodni fognak a marketing ilyen alkalmazásától, talán soha nem fognak teljes mértékben nyílt és őszinte beszélgetéseket folytatni a fogyasztókkal, mivel üzleti érdekeik nem egyeznek meg a vásárlók érdekeivel. A már említett kiáltvány (The cluetrain manifesto) ezt a gondolkodást is megengedi: azzal érvel, hogy azok a vállalatok, melyek ilyen módon hajtanak végre marketing tevékenységet nem csak a (rövid távú) pénzkeresésre koncentrálhatnak. Ha ugyanis ezek az üzletek csak a pénzkeresésre fókuszálnak, ez a szoros online beszélgetésekből kiderül majd előbb-utóbb, és a piac ennek megfelelően fog reagálni, mivel a piacok az internet jelenlétével olyan belső (vásárlók közötti) kommunikációs eszközhöz jutottak, mely hasonló az eladó és a potenciális vásárló közöttihez. Online marketing tevékenységek Smith és Chaffey (2001) könyvében öt olyan kulcsfontosságú marketing tevékenységet sorol fel (az '5Ss'-et), melyet egy szervezet online marketing taktikájának megvalósításához használhat fel. Egy (internetes) hírlevél szempontjából az 5Ss a következő: Elad (Sell) – Növeli az eladásokat (egy hírlevél gyakran mind új vásárlók szerzésének, mind pedig a régi vásárlók megtartásának célját is szolgálja). Szolgál (Serve) – Értéket ad (a vásárlónak plusz online előnyöket biztosít, mint például egy csak online elérhető ajánlat vagy részletesebb információ a vállalat termékekeiről vagy az ágazatról. Beszél (Speak) – Közelebb kerül a vásárlóhoz egyfajta párbeszéd kialakításával. Jelenthet ez például online kérdőíveket vagy a vásárlók preferenciáinak kiderítését követés (tracking) segítségével – azaz hogy milyen tartalom iránt érdeklődnek vásárlóink. Megtakarít (Save) – Költségek megtakarítása (elsősorban nyomdai és postai költségek) Sistereg (Sizzle) – A márka (brand) kiterjesztése. A hírlevél a vásárlók tudatában tartja a márkát és segít megerősíteni a márka értékeit. A potenciális vásárlók figyelmének megragadása véghezvihető egyszerű módszerekkel, mint néhány, az új online világ által biztosított hirdetési lehetőségek, például hirdetés a keresőmotorokban, de kiterjedhet olyan bonyolultabb módszerekre, melyek számos honlapot érintenek és sok ember figyelmét fókuszálják az általunk kívánt helyre. Legalább három olyan séma létezik, melyeket online figyelemfelkeltésre lehet használni, ezek a tölcsér építés, a suttogó marketing, és a jópofa eszközök. Egy eladási tölcsér felépítése során alkalmazni kell a következő eszközöket: keresőoptimalizáció, e-mail hírlevelek, fórum marketing, hirdetések, partner programok stb., azaz minden olyan módot, mely lehetővé teszi, hogy a potenciális vásárló megkezdje a párbeszédet a vállalattal, tanuljon a vállalat termékeiről, szolgáltatásairól, vagy olyan koncepciókat és javaslatokat tegyen magáévá, melyek végül vásárláshoz vezetnek. A tölcsér felépítése sok időbe telik, és megkívánja az eladó folyamatos online tevékenységét. A suttogó marketing általában sokkal gyorsabb és kevesebb munkát követel az eladótól. Lényege, hogy a vállalat egy terméke iránti érdeklődés annak érdekes, meghökkentő vagy megdöbbentő tálalása miatt "szájról szájra" terjed mind online mind pedig offline. A Purple cow című könyvet például nagyrészt ilyen módszerekkel sikerült nagy példányszámban eladni. A hír/pletyka itt leginkább blogok által terjedt el. Végül az utolsó gyakran használt taktika az online figyelem felkeltésére egy jópofa eszköz (cool tool) szabad kibocsátása. Ez egy olyan eszköz amit annyira jópofának tart az online közönség, hogy szeretné azt megosztani másokkal is: egy videoklip, egy cuki kis program, mint például egy rajzfilm karakter, ami a felhasználó asztalán él. Az eBay (a legnagyobb online aukciósház) például mostanában újszerű marketinget használ, amit adat-tápláló (datafeed) marketingnek is neveznek. Az eBay-ben eladó virtuális bolt-tulajdonos felviszi az általa eladásra kínált áruk és szolgáltatások adatait az eBay-re, majd onnan betáplálja ezeket az adatokat olyan hirdető csatornákba, mint a Froogle (a Google ár és online bolt keresője) és a Yahoo Product Search (a Yahoo termék keresője), illetve még húsz-harminc olyan oldalra, mely hasonló mechanizmussal működik. Az összes hirdetési csatorna végeredményben az eBay-beli virtuális boltra mutat. A módszer a fentebb már tárgyalt eladási tölcsér egy esete. Az internet marketing része, hogy a kulcsszavas keresésekkel vagy valamilyen online hirdetés útján megtalálják oldalunkat (ld. Keresőmarketing). Ez csak akkor következik be, ha oldalunk benne van az első kb. 30 találatban. Ezt három módon érhetjük el: 1.) természetes keresőmotor rangsorolással (a felmérések szerint a felhasználók nagyobb része nem nézi át a fizetett hirdetéseket a keresők találati oldalain), 2.) fizetve a találatokban a jó helyezésért (a Google-ben, a Magyarországon legnépszerűbb keresőben nem lehetséges), valamint 3.) Fizetett hirdetéssel a találati oldalon (például Google Adwords). Miután a keresőmotorokban a jó helyezés elérése nagyon nehéz lehet egy nagy piacon (mint például az angol nyelvű web) sokan a 2. és a 3. megoldást választják. Kisebb piacokon, amilyen például a magyar is, az első lehetőség is kivitelezhető megfelelő keresőoptimalizálással. A dot com lufi kipukkanása óta nyilvánvalóvá vált a kereső motorok számára, hogy a túlélés érdekében azonnali bevételt kell produkálniuk. Ezt először banner hirdetések segítségével próbálták elérni, de kiderült, hogy a látogatók nem reagálnak a megfelelő mennyiségben a bannerekre. Így aztán megszülettek a fent említett hirdetési módszerek. A bannerek hatékonysági fokát, sok tényező növelheti, a színek, képek és címsorok kiválasztása és elhelyezkedése. Az iparágtól függően, változik a módszerek hatékonysága. Gyakran „A reklám apjának” nevezett David Ogilvy által több évtizede használt technika még ma is sok vásárlót szerez banner hirdetések által. A módszer egyszerű: egy képet helyez a banner-re, alá egy nagy betűs címsort, alá pedig egy kis betűs, rövid szöveget. Az oldallátogatókban így fokozatosan lehet érdeklődést kelteni, ugyanis először a képet nézik meg, utána pedig a szöveges részt. Legjobban a meghökkentő és különleges képek működnek. Az online marketing, egy rendkívül gyorsan fejlődő ágazat. Ami tegnap működött, ma már nem biztos hogy fog. Sok honlap biztosít tesztelő eszközöket, amik segítenek folyamatosan figyelni és kideríteni, milyen kép/szöveg kombinációk, illetve elhelyezkedésük működik legjobban. Az online marketing eszközök fejlődése az elmúlt években exponenciális növekedést mutat. 2011-ben Scott Brinker (VP Platform Ecosystem at HubSpot) publikált egy kutatást, amelyben 150 marketinges eszközt sorolt fel. Egy évvel később, 2012-ben már 350 online marketinges eszköz volt a frissített listáján. A legfrissebb, 2018-as anyagában már 6289 terméket kellett csoportosítania. A végső cél az online marketingben, hogy minél több célzott oldallátogatót szerezzen egy honlap, azaz olyan látogatókat, akit valóban érdekel a honlap tartalma. Ehhez ma már nem elég a látogatottság mérése, online olvasottság mérésre is szükség van. Az oldallátogatókból, pedig kiváltson egy reakciót (konverzió). Ez a reakció lehet azonnali vásárlás, de gyakran hírlevélre való feliratkozás, vagy ingyenes demo szoftver letöltés is. Az online marketing egyik legnagyobb erőssége, hogy az óriás mennyiségű és változatosságú adatnak (ún. big data-nak) hála rengeteg információt lehet szerezni a látogatókról, a potenciális vevőkről. Nemcsak a márkahűség vagy vevői elégedettség, de a kampányok hatékonysága is mérhetővé válik. Bizonyos esetekben - pl. oldalon belüli keresések engedélyezésénél - akár a felhasználók "vágyairól", vásárlási szándékáról is lehet információkat szerezni, a látogató privát szférájának megsértése nélkül. Ezt az adatelemzés és a webanalitika különböző módszereivel lehet elérni. A Facebook Pixel használatával például a vásárlás különböző folyamatain tudjuk végigkövetni a felhasználót, majd később újra elérni! Az online reklámok magyar szabályozása A reklámozás általános szabályait és tilalmait a 2008. évi XLVIII. törvény szabályozza. Tiltott a reklám, ha az személyiségi jogokat sért, pl. ha valakinek a jó hírnevével élnek vissza, vagy erőszakra buzdít, közbiztonságot sért vagy félelmet kelt. A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős, ha törvényszegés történik. Az e-kereskedelmi törvény az internetes és az e-mailes hirdetési tevékenységet is egyértelműen hirdetésnek minősíti. A hirdetés megjelenésével egy időben tájékoztatási kötelezettség keletkezik a hirdetés jellegéről és a hirdető személyéről. Ha az Ektv. hirdetésre vonatkozó szabályait megsérti valaki, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közigazgatási eljárás keretében jár el az aktuális ügyben, az eljárás befejezése előtt jogosult megtiltani a jogsértő magatartás további folytatását.(Eszes, 2011, p.346) Gradinje (Oprtalj) Gradinje (olaszul: Gradigne) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Oprtaljhoz tartozik. Fekvése Az Isztria középnyugati részén, Pazintól 15 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Mirna völgye felett a Motovuni erdő szélén fekszik. Története A falunak 1880-ban 250, 1910-ben 267 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része, majd 1993-ban Oprtalj község része lett. 2011-ben a falunak 116 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, ezen belül teraszos földműveléssel foglalkoznak és a közeli nagyobb településeken dolgoznak. Nevezetességei Remete Szent Antal tiszteletére szentelt temploma a 17. században épült a korábbi templom maradványain. Egyhajós épület, homlokzata előtt loggiával. Kőből épített oltárán Szent Antal, Szent Ágota és Szent Katalin ábrázolása látható. Íjászat a nyári olimpiai játékokon Források Archery (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.) Florideophyceae A Florideophyceae a vörösmoszatok törzsének egy osztálya. Egyik ismert, európai képviselője a tengerpartokon gyakori vörös szarumoszat. Felépítés A Florideophyceae osztályba tartozó moszatok igen fejlettek, telepeik elágazó képleteket növesztenek, amelyek gyakran szár- és levélszerűek. A színtestre jellemző a sejtfalközeli (parietális) elhelyezkedés, általában korong vagy szalag alakja van. Rendszerezés A Saunders és Hommersand féle 2004-es rendszerezés az alábbi taxonokat különbözteti meg a Florideophyceae osztályon belül: Hildenbrandiophycidae alosztály Hildenbrandiales rend Nemaliophycidae alosztály Acrochaetiales rend Balbianiales rend Balliales rend Batrachospermales rend Colaconematales rend Corallinales rend Nemaliales rend Palmariales rend Rhodogorgonales rend Thoreales rend Ahnfeltiophycidae alosztály Ahnfeltiales rend Pihiellales rend Rhodymeniophycidae alosztály Bonnemaisoniales rend Ceramiales rend Gelidiales rend Gigartinales rend Gracilariales rend Halymeniales rend Nemastomatales rend Plocamiales rend Rhodymeniales rend Garda József Garda József (Nagyfölpös, 1833. február 27. – Nagyenyed, 1899. május 31.) református teológiai tanár. Életrajza Nagyfölpösön született, ahol apja református lelkész volt. Iskoláit Tekében kezdte, ahol apját lelkésznek választották. 1844-ben a marosvásárhelyi főiskolába ment és itt volt 1848-ig, amikor honvéd lett. A szabadságharc után ugyanott folytatta tanulását. 1853-ban a Török-féle ügyben való részvétellel vádoltatván, elfogták, de semmit reá nem bizonyíthatván egy hónap mulva szabadon bocsátották. 1855-ben Kolozsvárra ment az oda központosított teológiai intézetbe, s itt tanulmányainak végeztével 1857-ben osztálytanító lett. A következő két évet a marburgi s a bázeli egyetemeken töltötte s a szünnapokat utazásra fordította Berlin, Hamburg, az Északi tenger, Amszterdam, Hollandia, a Rajna vidékén és Svájcban. 1859 nyarán hazajött és a nagyenyedi főiskolában segéd-tanároskodott. 1862-ben az Enyedre visszahelyezett teológiai szeminariumban lett tanár, hol a keresztény erkölcstant és a gyakorlati teológiát adta elő. Elhunyt 1899. június 1-jén, örök nyugalomra helyezték 1899. június 3-án. Programmértekezései a nagy-enyedi ev. ref. főgimn. Értesítőjében (1874. Tanévet bezáró beszéd, 1877. Emlékbeszéd gróf Mikó Imre felett); cikke az Erdélyi Gazdában (1870. Borseprő-sajtó), a Kolozsvári Protestáns Lapban (1885. Zwingli három százados emlékünnepe) sat. Munkái Görög régiségtan (antiquitas graeca) a tanuló ifjuság számára. Kolozsvár, 1862. Katechetika, vagy népszerű vallástanítás, theologusok, buzgó lelkipásztorok és néptanítók számára. Kolozsvár, 1865. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1866. és 1867.) Lelkipásztori gondviseléstan. Lelkipásztori theologia vagy cura pastoralis. Kolozsvár, 1867. Keresztyén hittan. Irta Bodola Sámuel; az 5. kiadást átdolgozta Kolozsvár, 1867. Jerez de la Frontera Jerez de la Frontera város Dél-Spanyolországban, Andalúzában, Cádiz tartományban. A Costa de la Luz (Napfénypart) közelében fekszik. A város környéke meszes talajú és itt terem a híres sherry-borszőlő. Látnivalók Alcazár (12. századi erőd) A katedrális Centro Andaluz de Flamenco. Az egyik városi palota ad otthont a flamencokutatás legfontosabb spanyol központjának. Iglesia de San Dionisia (15. századi templom). A templom előtt van a város egyik legszebb tere, a Plaza Asunción. Real Escuela Andaluza de Arte Ecuestre (lovasiskola) Feria de Caballó (évente megrendezett lovasbemutató) Nevezetes személyek Alvaro Orbetos de Valeto (1427–1482) Cabeza de Vaca (1490–1557), José de la Serna (1770–1832) José Gallegos y Arnosa (1859–1917), festő Miguel Primo de Rivera (1870–1930), Lola Flores (1923–1995), Flamenco-táncos Paco Cepero (* 1942), Flamenco-gitáros José Mercé (* 1955), Flamenco-énekes Gerardo Núñez (* 1961), Flamenco-gitáros Andrés Cea Galán (* 1965), zenész Ana Álvarez (* 1969), sakkmester Daniel Güiza (* 1980), focista Mercedes Ruiz (* 1980), flamenco-táncos Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jegyzetek 2017-es spanyol községi regiszter Forrás Marco Polo: Andalúzia, 2001. Gare de Thuès-les-Bains Gare de Thuès-les-Bains vasútállomás Franciaországban, Thuès-Entre-Valls településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ligne de Cerdagne Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Nyers Gare de Thuès-Carença Belica (Drugovo) Belica (macedónul: Белица) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Kicsevói járásában, 2013-ig a Drugovói járás része volt, ami teljes egészében beolvadt a Kicsevói járásba. Népesség 2002-ben 103 lakosa volt, akik közül 102 macedón és 1 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Tarkalúdformák A tarkalúdformák (Tadorninae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe a récefélék (Anatidae) családja alá tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsalád az alábbi nemzetségeket, nemeket és fajokat foglalja magában: Zuhatagirécék A zuhatagirécék (Merganettini) nemzetségébe 2 nem tartozik: Hymenolaimus – 1 faj karimáscsőrű réce (Hymenolaimus malacorhynchos) Merganetta – 1 faj zuhatagi réce (Merganetta armata) Gőzhajórécék A gőzhajórécék (Tachyerini) nemzetségébe 1 nem tartozik: Tachyeres ( Owen , 1875 ) – 4 faj patagóniai gőzhajóréce (Tachyeres patachonicus) óriás-gőzhajóréce (Tachyeres pteneres) fehérfejű gőzhajóréce (Tachyeres leucocephalus) falklandi gőzhajóréce (Tachyeres brachypterus) Tüskésszárnyú ludak A tüskésszárnyú ludak (Plectropterini) nemzetségébe 2 nem tartozik: Sarkidiornis (Eyton, 1838 ) – 1 faj bütykös fényréce (Sarkidiornis melanotos) újvilági bütykös fényréce (Sarkidiornis sylvicola) Plectropterus (Stephens, 1824 ) – 1 faj tüskésszárnyú lúd (Plectropterus gambensis) Ásóludak Az ásóludak (Tadorini) nemzetségébe 6 nem tartozik: Cyanochen – 1 faj kékszárnyú lúd (Cyanochen cyanopterus) Alopochen (Stejneger, 1885 ) – nílusi ludak, 2 faj nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus vagy Alopochen aegyptiaca) mauritiusi ásólúd (Alopochen mauritianus) – kihalt Mascarenachen (G.S. Cowles, 1994 – 1 kihalt faj réunioni ásólúd (Mascarenachen kervazoi) – kihalt Neochen (Oberholser, 1918) – Orinoco-ludak, 1 faj. orinocói lúd (Neochen jubata) Chloephaga (Eyton, 1838 ) – piszecsőrű ludak, 5 faj andoki lúd (Chloephaga melanoptera) Magellán-lúd (Chloephaga picta) szirti lúd (Chloephaga hybrida) szürkefejű lúd (Chloephaga poliocephala) rőtesfejű lúd (Chloephaga rubidiceps) Tadorna (Oken, 1817 ) – ásóludak, 7 faj bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) szürkefejű ásólúd (Tadorna cana) koreai ásólúd (Tadorna cristata) radjah ásólúd (Tadorna radjah) ausztrál ásólúd (Tadorna tadornoides) új-zélandi ásólúd (Tadorna variegata) Incertae sedis Pachyanas (Oliver, 1955) – 1 faj Chatham-szigeteki réce (Pachyanas chathamica) – az alcsaládba sorolása bizonytalan, régen kihalt faj, melynek pontos rendszertani helye nem ismert 1527 Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek Évek: 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531 – 1532 Események Határozott dátumú események január 12. – Békés vármegye küldötteket meneszt Szapolyai Jánoshoz Cserni Jován rablásai miatt. május 6. – Sacco di Roma: Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát; a pápa a nocerai püspökkel az Angyalvárba menekül. május 22. – A szerbek a szőlősi csatában legyőzik az ellenük küldött Perényi Pétert . július 8. – Ferdinánd választott magyar király cseh és német hadai átlépik a magyar határt. július 25. – A szerbek a szőlősi győzelem után a sződfalvi ütközetben döntő vereséget szenvednek és legtöbbjük kiszorul az Oszmán Birodalomba . július 31. – A Magyarországra bevonuló I. Ferdinánd a köpcsényi esküben ígéretet tesz a magyar törvények és az Aranybulla megtartására. augusztus 20. – Ferdinánd hadai bevonulnak a kiürített Budára . szeptember 27. – Ferdinánd hadvezére – 10 000 fős spanyol és német zsoldos csapattal – Tokaj mellett szétszórja János király seregét. október 28. – Szapolyai János rendeletével Kolozsvár arany- és ezüstpénz-veretési jogot kap. november 3. – Ferdinánd osztrák főherceget Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királlyá koronázza Székesfehérváron , ezzel megkezdődik a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon . november 4. – Jagelló Annát , Ferdinánd feleségét Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királynévá koronázza. november 23. – Beírja utolsó sorait, ezzel befejezi az Érdy-kódexet egy ismeretlen karthauzi szerzetes. Határozatlan dátumú események június 4. vagy június 20. – Cserni Jován a fönlaki ütközetben legyőzi Szapolyai Jánost . az év folyamán – Cserni Jován felkelése a Délvidéken . I. Gusztáv svéd király a Riksdag , a svéd parlament összetételét megváltoztatva a társadalom mind a négy rétegét (nemesség, egyház, városiak és a parasztság) meghívta a parlamentbe. Ez a forma, a Ständestaat 1865 , a modern kétkamarás parlament létrejöttéig megmaradt. Megjelenik Brodarics István (1470–1539) Igaz történet ( De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcorum imperatore ad Mohach historia verissima című műve a mohácsi csatáról . Marburgban megalakítják az első protestáns egyetemet. ősz – I. Ferdinánd kancellárjává Szalaházi Tamás egri püspököt nevezi ki. (Szalaházi 1535-ben bekövetkezett haláláig Ferdinánd uralmának egyik legfontosabb támasza maradt.) december vége – Jajca elfoglalása . (Gházi Huszrev visszaszerzi az 1463-ban Mátyás király által elfoglalt Jajcát.) Születések július 31. – Miksa magyar király († 1576 ) május 21. – II. Fülöp spanyol király († 1598 ) október 21. – Louis de Guise lotaringiai bíboros , a Sensi főegyházmegye érseke , később a Metzi egyházmegye püspöke († 1578 ) az év folyamán – Giuseppe Arcimboldo († 1593 ) olasz manierista festő Couquèques Couquèques egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2008 Jean-Noel De hapourt 2008 – 2020 Thierry Faugerolle Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás http://www.noisettines.fr/ INSEE Prefektúrák Sainte-Lucie-de-Tallano Sainte-Lucie-de-Tallano település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 444 fő (2015). Sainte-Lucie-de-Tallano Altagène, Cargiaca, Foce, Granace, Levie, Loreto-di-Tallano, Mela, Olmiccia és Zoza községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ahsoka Tano Ahsoka Tano, más néven Ashla kitalált szereplő a Csillagok háborúja univerzumában. A mozifilm-sorozatban nem szerepel; főként az animációs Star Wars: A klónok háborúja c. egész estés filmből és a spin-off-sorozatokból, mint a 3D-s Klónok háborúja, illetve a Star Wars: Lázadók c. sorozatból közismert. Togruta lány, aki Anakin Skywalker tanítványaként fényes karriert futott be a Jedi-rendben; amit a Köztársaság korrupttá válása miatt, mestere szomorú, de hallgatólagos megértésével, végül otthagyott, s egy ideig passzivitásba vonult. Anakin Skywalker Darth Vaderré válásával nagyjából egy időben, de ettől az eseménytől függetlenül, a Galaktikus Birodalom megalakulásának időszakában felvette a kapcsolatot a lázadókkal. Története Gyermekkor Ahsoka a togruták egyik bolygóján született, de szülei elhagyták, és - ahogyan a Köztársaság korában szokásos volt - nagyon fiatal korában a Jedi-rend - személyesen Plo Koon nagymester - felfedezte és tagjai közé vette. Sokáig a rend nevelte, mígnem eljött az ideje, hogy egy mester foglalkozzon vele. Az árva kislány meglehetősen önfejű, indulatos és büszke volt, ezért amikor közeledett az ideje, hogy egy mester padawanja legyen, Yoda mester - kissé az esemény szokásos ideje után, amikor Ahsoka 14 éves volt - úgy döntött, hogy Anakin Skywalker, a hasonlóan öntörvényű Jedi kezére bízzák, hogy egymás rossz példájából tanuljanak alázatot és felelősségérzést. A kezdeti nehézségek után a két árva hamar összeszokott, különleges és elválaszthatatlan páros lettek egészen a Barris Offee-féle gyalázatos incidensig. A padawan Cserfessége és pimaszsága miatt Skywalker rögtön a megismerkedésük alkalmával Szájasnak (angolul: Snipes) kezdte csúfolni, Ahsoka pedig „Skysrácnak” (SkyGuy) becézte a mesterét, ami nem vallott túlságos tisztelettudásra. Hamar összeszoktak, állandó veszekedéseik és a Jedi-kódex előírásai ellenére nagyon kötődtek egymáshoz, és őrülten aggódtak, ha a másik veszélybe került. Ezt Skywalker ki is mutatta a többi Jedi, mint pl. Kenobi vagy Unduli előtt, kiváltva azok időnkénti rosszallását. Első közös küldetésük az volt, hogy kimentsék Jabba újszülött porontyát a szeparatista parancsnok és Sith-tanonc, Asajj Ventress karmai közül, aki elrabolta, hogy háborút robbantson ki a huttok és a Köztársaság között. Ez a Köztársaságot nagyon érzékenyen érintette volna, mivel a huttok számos hiperűrutat ellenőriztek. Ahsoka rendkívül értékes segítségnek bizonyult, együtt sikerült leleplezniük Jabba előtt a szeparatisták ármánykodását, és visszaszolgáltatni neki a kis hutt lárvát. Az ifjú padavan nagyon sok küldetésben vett részt a klónháborúk során, és mindent megtett, hogy bizonyítson mind magának, mind mesterének. Annak ellenére, hogy még kevés a tapasztalata, Ahsoka igazán jól bánik a fénykarddal. Ahsoka bizonyos értelemben túlnőtt mesterén is, ugyanis a kezdeti nehézségek után a legtöbb veszélyes szituációra előírásszerűen reagált, vagyis tényleg tanult alázatot és felelősségérzést a mesterétől, ám végül ott hagyja a már említettek miatt. Kilépés a Rendből A klónháborúk alatt egy másik padawan, aki egykor Ahsoka legközelebbi diáktársa volt, Barris Offe, megpróbált egy terroristamerényletet rákenni Ahsokára, a Köztársaság hivatalos szervei hitelt adtak a rágalmazónak, vizsgálati fogság címén börtönbe zárták (ahonnan a padawan szinte azonnal megszökött, csak megerősítve az őt körülvevő gyanút), a Jedi-tanács pedig kizárta a Rendből. Ahsoka azt gyanította, hogy a dolog mögött egykori legmegvetettebb személyes ellenfele, a konföderációs tábornok és bérgyilkos Sith-tanítvány, Asajj Ventress áll. Ventressről azonban kiderült, hogy kiugrott a Sithek közül, mivel mestere, Dooku gróf elárulta és meg akarta ölni, otthagyta a Konföderációt is, már régebben fejvadásznak állt, és bár összecsap a padawannal, mivel szeretné bezsebelni a fejére kitűzött díjat, egyébiránt semmi köze az ügyhöz. Mikor Anakin kideríti, hogy Barris Offee, Ahsoka kvázi barátnője és padawantársa mozgatja a szálakat, a Rend rehabilitálni akarja Ahsokát, azonban ő képtelen újra bízni a rendben. Csalódott, és mélységesen szomorú mikor elutasítja a Jedi rend rehabilitáló kérelmét. Fulcrum Ahsoka Fulcrum álnéven a Lázadók sorozatban tér vissza, mint az egyik lázadó sejt titokzatos segítője. Halála A lázadókkal való sok közös kaland után Ashoka elkerül egy réges-régi Sith-templomba Kanan Jarrus-szal és Ezra Bridgerrel, ahol megküzdenek az Inkvizítorokkal ill. Darth Maullal is. Végül aztán Ashoka találkozik Darth Vaderrel, akivel fénykardcsatát vív és közben felismeri benne régi mesterét, akit azóta is keresett, Anakin Skywalkert. Viszont Ezra, a Lázadók alatt megmenti, mert egy portálkapun át visszamegy a múltba, hogy megmentse. Ez után Ahsoka visszamegy ugyanazon a portálkapun, mert megtámadják őket. Nem lehet tudni, akkor meghalt-e. Megjelenése A Star Wars: A klónok háborúja c. animációs filmben és az ezt követő animációs sorozatban, valamint a később játszódó Star Wars: Lázadók sorozatban jelent meg. Eredeti szinkronhangja Ashley Eckstein, állandó magyar hangja Molnár Ilona. Abraham Baldwin Abraham Baldwin (Guilford, 1754. november 23. – Washington, 1807. március 4.) politikus a Georgiai Egyetem alapítója, az amerikai alkotmány egyik aláírója, Georgia kongresszusi képviselője, az USA szenátora Georgia állam képviseletében 1799 és 1807 között. Élete Baldwin a connecticuti Guilfordban született. Tizenöt éves korában a család New Havenbe költözött. Itt járt egyetemre is, a Yale College-ba (mai nevén Yale University). Az egyetem elvégzése után teológiát tanult, és 1775-ben lelkésszé avatták. 1777-től 1783-ig tábori lelkészként szolgált az amerikai függetlenségi háborúban (a felkelők oldalán). A háború alatt jogot tanult, és 1783-ban ügyvédi vizsgát tett és jogi pályára lépett. 1784-ben Georgiába költözött, ahol a következő évben az állami törvényhozás tagja lett. Az ő tervei alapján létesült a Georgiai Egyetem, amelynek 1786-tól 1801-ig elnöke (rektora) volt. 1785-ben a Kontinentális Kongresszus tagja lett, és részt vett a philadelphiai alkotmányozó nemzetgyűlésen is. Egyike az Alkotmány eredeti aláíróinak. Amikor az alkotmányt ratifikálták és megalakult az Egyesült Államok Kongresszusa, Baldwin 1789-től 1799-ig a képviselőházban, 1799-től 1807-ben bekövetkezett haláláig pedig a szenátusban szolgált. SS Empire Cowper Az SS Empire Cowper egy brit teherhajó volt, amelyet 1941-ben építtetett a háborús szállításokért felelős minisztérium a sunderlandi William Doxford & Sons Ltd-vel. A hajót 1942. április 11-én, a QP–10-es konvoj tagjaként egy német repülőgép elsüllyesztette. Adatok A hajó a William Doxford & Sons Ltd sunderlandi gyárában készült, műhelyszáma 682 volt. 1941. szeptember 23-án bocsátották vízre, és decemberben fejezték be. Hossza 130,66 méter, legnagyobb szélessége 17,2 méter, merülése 10,8 méter, szállítókapacitása 7164 BRT volt. Háborús szolgálat Az Empire Cowper tagja volt a PQ–13-as konvojnak, amely 1942. március 10-én futott ki Loch Ewe-ből, és március 31-én érkezett meg a szovjetunióbeli Murmanszkba. Április 10-én tagja volt a Kola-öbölből induló QP–10-es konvojnak, amelyik az izlandi Reykjavík felé futott ki. Másnap egy Ju 88-as bombázó eltalálta és elsüllyesztette. Egyes adatok szerint a legénység 9, mások szerint 19 tagja halt meg. Jegyzetek Arctic Covoys World War Database. (Hozzáférés: 2014. március 2.) Benjidog Nautical Resources Empire Cowper. (Hozzáférés: 2014. március 2.) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a SS Empire Cowper című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Seneh Seneh ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban; valószínűleg a XIV. dinasztiához tartozott, és Alsó-Egyiptom egy része fölött uralkodott valamikor az i. e. 17. században. Ez azt jelenti, hogy Avariszból uralta a Nílus-delta keleti és talán a nyugati részét is. Említései Seneh egyike azoknak a XIV. dinasztiabeli uralkodóknak, akiknek maradt fenn kortárs említése, három szkarabeusz formájában. Egyiknek a lelőhelye sem ismert, ami megnehezíti a kutatást. Az egyik szkarabeusz ma a British Museumban található, egy másik Aberdeenben (katalógusszám 21048), a harmadik pedig Moszkvában (katalógusszám 2258). Moszkvai szkarabeuszán kötélmintás szélső díszítés látható, ami csak a XIII. dinasztia hivatalnokai, valamint a XIV. dinasztia elején uralkodó Sesi király és fia, Ipku szkarabeuszain fordul elő. Ez azt jelenti, Seneh a XIV. dinasztia korának elején uralkodhatott, egy eddig azonosítatlan uralkodói néven, ami talán egyike a torinói királylistán szereplőknek. Személyazonossága Senehnek XIV. dinasztiabeli uralkodóhoz képest viszonylag sok említése maradt fenn, emiatt Kim Ryholt feltételezi, hogy azonos lehet Szehebrével vagy Merdzsefarével. Ez a két uralkodó ugyanis 3–4 évig uralkodott, ami ebben a dinasztiában a leghosszabbnak számít, más említésük nincs, és csak uralkodói nevük ismert. Seneh nevét korábban Senesznek is olvasták, de ez a királynevek után álló „élet adatik neki” félreolvasatából eredt. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Sheneh (pharaoh) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Percy E. Newberry: Scarabs, an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, A. Constable and Co., ltd. in London, 1906, available online, p. 124, pl. X, num. 28. Percy E. Newberry: Scarabs, an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, A. Constable and Co., ltd. in London, 1906, available online, p. 124, pl. X, num. 28. Kim S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997] Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 358-359 Olga Tufnell: Studies on Scarab Seals, vol. II, Aris & Philips, Warminster, 1984 Harry Reginald Hall: Catalogue of Egyptian scarabs, etc., in the British museum, 1913, n. 208 p. 50, available online copyright free 1901 a filmművészetben Események Zsitkovszky Béla fényképész az Uránia Tudománynépszerűsítő Színház (a mai Filmszínház) teraszán és más helyszíneken, parádés szereposztással ( Blaha Lujza , Fedák Sári , Hegedűs Gyula ) – 27 egyperces filmet forgat Pekár Gyula táncművészetről szóló előadásának illusztrációjaként. április 30. – Az Urániában bemutatják A táncz című dokumentum rövidfilmeket . május 1. – A Tisza mozi helyén megnyílik a Velence Kávéház „Amerikából most érkezett képekkel”, ahogy a hirdetésszöveg reklámozza, képnek nevezve a filmet. november 14. – Az Edison Company kinevezi Edwin S. Portert híradójellegű filmjei főoperatőrének. december 31. – A Pathé Fréres cég 70 filmet készített ebben az évben. Georges Méliès a Gumifejű ember című filmjében először alkalmaz fártot, azaz sínen mozgó felvevőgépet. Magyar filmek Zsitkovszky Béla – A táncz Filmbemutatók L'homme à la tête de caoutchouc (A gumifejű ember), rendezte Georges Méliès Barbe bleu , rendezte Georges Méliès Histoire d'un crime és La visite du tsar à Paris , rendezte Ferdinand Zecca Német teológia (mű) Német teológia (németül: Theologia deutsch, latinul: Theologia Germanica) címen szerepel egy névtelen szerzőjű középkori német nyelvű keresztény írás. Az írás címet a mű kinyomtattója, Luther Márton adta neki. A mű szerzője nem ismert, saját bevallása szerint a Német Lovagrend tagja volt, később pap és könyvőr a lovagrend frankfurti házában. Ezért az irodalomtörténet „Frankfurti Névtelen”-ként (der Franckforter) tartja számon. Némelyek szerint a szerző az ún. „Isten barátai” közösség tagja volt. A Német teológia keletkezési idejét a 13. század végére teszik, műfajaként a traktátust határozzák meg. A magyar nyelven mintegy 150 oldalas alkotás 54 fejezetet tartalmaz, amelyek többek közt az Isteni teljességéről, az ember bukásáról, a belső békéről, a tökéletesség háromszor három lépcsőfokáról, a keresztény alázatról, a kevélységről, a bűn mivoltáról, az emberi akaratról és a teljes lemondásáról szól. Katolikus megítélés szerint a mű kifogásolható oldala, hogy lerontja az Isten és ember, a természetes és természetfölötti, a jó és rossz közötti különbséget, és még a bűnt is Istenre vezeti vissza. Luther Márton 1516-ban részben, 1518-ban teljes egészében kiadatta a művet, melyről így ír: „A Biblián és Szent Ágostonon kívül nem találkoztam még könyvvel, amelyből jobban megtanultam volna, és jobban tanulnám a jövőben, micsoda Isten, Krisztus és minden dolgok. Adja Isten, hogy több ilyen könyvecske kerüljön napfényre, és akkor úgy fogjuk találni, hogy a német teológusok kétségkívül a legjobb teológusok.” Jegyzetek Német teológia, magyar nyelvű kiadás, 167. o. Chobot, i. m., 392. o. Német teológia, magyar nyelvű kiadás, 169. o. Német teológia, magyar nyelvű kiadás, 5–12. o. Német teológia, magyar nyelvű kiadás, 168. o. Magyar fordítás Frankfurti Névtelen: Német teológia , Kairosz Kiadó, 2005, ISBN 9789637510267, 178 p Remény (folyóirat, 1920–1922) Remény a kolozsvár Református Kollégium Gyulai Pál Önképzőkörének múlt századi hagyományokat folytató 1920-1922 között megjelent lapja. 1920-21-ben havi folyóirat, amely a Lapkiadó Rt. nyomdájában készült. Felelős szerkesztője Nagy Jenő, a szerkesztőbizottságban ott találjuk Jancsó Bélát, Jancsó Miklóst, Klärmann Manót, Hantos Gyulát, Schwartz Györgyöt és Szádeczky Elemért. Rajtuk kívül írása jelent meg itt ebben az időben Gyárfás Endrének, Szentgericei Jakab Gézának, Kemény Jánosnak, Kovács Jenőnek. 1922-ben a Remény kőnyomatosként folytatódott. Felelős szerkesztője Illés Gyula; a szerkesztőbizottságban szerepel Buday György, Rohonyi Vilmos, Visky János neve is. A sajtóbibliográfus Monoki István egyetlen megjelent számáról tud. Két évtizedes szünet után 1942 januárjában indult újra, ekkor felelős szerkesztőként Nagy Géza jegyezte. Abban az évben négy, 1943-ban összesen három száma jelent meg; Dáné Tibor, Ferenczy Géza, Feszt György, Horváth József, Nagy Pál, illetve Bánffy Katalin, Benedek István, Csendes Zoltán, Dobó Klára, Józsa János, Kallós Zoltán, Madaras Klára, Szövérffy Anna és mások írásaival. Cobitis calderoni A Cobitis calderoni a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Cobitis calderoni Északnyugat-Spanyolországban honos. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 10 centiméter hosszú. Életmódja Tápláléka algák és a köztük élő fenéklakók, például férgek és rovarok. Akár 3 évig is élhet. Lula (Olaszország) Lula település Olaszországban, Szardínia régióban, Nuoro megyében. Lakosainak száma 1397 fő (2017. január 1.). Lula Bitti, Dorgali, Galtellì, Irgoli, Loculi, Lodè, Onanì, Orune és Siniscola községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: El Carpio de Tajo El Carpio de Tajo település Spanyolországban, Toledo tartományban. El Carpio de Tajo Malpica de Tajo, Mesegar de Tajo, La Mata, Toledo, Carmena, La Puebla de Montalbán, San Martín de Montalbán, Villarejo de Montalbán és San Martín de Pusa községekkel határos. Lakosainak száma 1930 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 2004-es úszó-Európa-bajnokság A 2004-es úszó-Európa-bajnokságot Madridban, Spanyolországban, rendezték május 5. és május 16. között. Az Eb-n 58 versenyszámot rendeztek. 38-at úszásban, 6-ot nyílt vízi úszásban, 10-et műugrásban és 4-et szinkronúszásban. Éremtáblázat (A táblázatban Magyarország és a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) Váradi Szabó János Váradi Szabó János (Szilvásújfalu, 1783. augusztus 27. – Debrecen, 1864. március 12.) magyar pedagógus, pedagógiai író, salétrom termelés főfelügyelője. Johann Heinrich Pestalozzi nyomán a köznép nevelésének szükségességéről és a hazai tanítóképzés bevezetésének fontosságáról vallott nézetei úttörő jelentőségűek hazánkban. Életpályája Kiképeztetését Sárospatakon kapta, ahol a gimnáziumi és akadémiai tanfolyamokat tanulta és 1807-ben bevégezte. Vay Miklós báró tábornok gyermekei mellé nevelőnek ment, majd 1807 őszétől Heidelbergben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket. 1811-ben tért vissza hazájába, ezután levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Magyarországra hívta Egger Vilmost, Pestalozzi tanítványát, akivel Yverdonban ismerkedett meg. Ezután nevelőként működött, tanítványai számára maga dolgozta ki Pestalozzi elvei szerint az egyes tárgyak vezérfonalait. 1816-ban tanítványait a felsőbb tudományok hallgatása végett Pestre vitte. 1822-ben az ifjú Vayak bevégezték az egyetemi pályát és nevelőjükkel Magyar- és Lengyelországban utazgattak, két évet pedig a bécsi polytechnikumon töltöttek. 1824-ben Vay tábornok halálával Váradi Szabó megvált növendékeitől (Vay Miklós és Lajos báróktól) és 1826-ban Bártfai Szabó Erzsébetet feleségül vette. 1830-ban Debrecenben nyert alkalmazást mint a császári és királyi salétromgyár felügyelője; a lentzburgi tudós-társaságnak is tagja volt. A debreceni főiskola pedagógiai tanszékére szóló meghívást nem fogadta el. Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és Tessedik Sámuel pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló Tudományos Gyűjteményben. Folnesics Lajos Észrevételek a Pestalozzizmus ellen címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára védelmébe vette a svájci nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost. Művei Descriptio persici imperii ex Strabonis tum ex aliorum auctorum cum illo comparatorum fide composita. Heidelbergae, 1810. A hazabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról, nevezetesen hogy kellene azokat a szorgalom (industrialis) oskolákkal egybe-kötni. Különös tekintettel a protestánsok oskoláira készítette. Pest , 1817. Lagny (Oise) Lagny település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 532 fő (2015). Lagny Candor, Catigny, Cuy, Dives, Porquéricourt, Sermaize és Suzoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Castanet (Aveyron) Castanet település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 531 fő (2015). Castanet Boussac, Colombiès, Gramond, Pradinas, Rieupeyroux és Sauveterre-de-Rouergue községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Csöbörsisak A csöbörsisak a 13. század második felétől elterjedő heraldikai sisaktípus volt. A 14. század elejéig használták, de a címereken néha még ma is feltűnik. Magyarországon a 14. századi és későbbi címereken fordul elő. Régebbi típusa kisebb és laposabb tetejű volt. Skóciában a csöbörsisak a gentleman sisakja, profilból vagy félprofilból ábrázolva. Névváltozatok: zárt sisak (Nagy Iván II. 94., III. 14.), nagy bacinet, pikonhog (Kristó Anjou háb. 239.), lovagsisak, tornasisak (125 év 94.) pikonhog 1372 után/1448 körül: „nem paÿ¥ualfegyuerkedet auagÿ ’’pykonhokual’’” (JókK. 147.); 1395 k.: ’’pico[n]hog’’ (BesztSzJ. 91.), ? ’’pokonhog’’ (BesztSzJ. 105. olvasata és értelme bizonytalan). Talán német jövevényszó; vö. középfelnémet ’’beckel-hûbe, becken- hûbe’’, korai újfelnémet ’’bickelhaube’’ ’egyfajta csésze alakú sisak’, régi bajor-osztrák ’’béklhaubm, peklhaubn’’ ’zsoldos katonák bádogsisakja’ (TESz III. 188. l.) (TESz III. 188. l.) en: barrel helm, great helm, de: Kübelhelm, Helmvaz, cs: helm kbelcovitý, kbelíková přilba Rövidítések: A csuporsisakot váltotta fel a lovagi hadviselésben. A sisakok teteje ismét kezdett kúpos alakban megnyúlni, maga a sisak is nagyobb méretű lett, súlya miatt a vállakra nehezedett de kissé a homlok is tartotta. Két nagyobb összeszegecselt lemezdarabból állt, akárcsak a csuporsisak. A kúpos forma a csatában jobban védett, mert a kardcsapások lecsúsztak a sisakról. A szemek magasságában a sisak arcrészén széles de vékony, vízszintes szemnyílás húzódott végig. Az áll alatt a sisak a nyak alá lenyúlt, hátul a tarkót fedte. A 13. század második felében azonban az alja elöl egyenes volt. A szemnyílás alatt néha két sorban négyzet alakú nyílásokkal látták el, hogy a légzés akadálytalanabb legyen. A szemnyílást a 13-14. század fordulóján néha rácsos szita alkotja, máskor a szemnyílás négyzet alakú és a légzőnyílások állnak kör alakú nyílásokból. Az oldalán látható kereszt alakú bevágásnál fogva a sisakot a nyakpáncélhoz lehetett szíjazni. A csöbörsisak a preheraldikus kor normann kúpos sisakjának, a bacinetnek nagyobb, megnyúlt változata volt. Kezdetben a csatában a kúpos sisakra húzták rá. A harctéren (és címerében) a sisak tetején a lovag a saját sisakdíszét viselte. A 13. század végén kiszorította a csuporsisakot. Kúpos teteje alkalmasabb volt a sisakdísz felerősítésére, mint a csuporsisaknál, ezért ezen sisakfajta elterjedésével (a 13. század végétől) a sisakdíszek viselése is általános lett, a sisaktakaró meghosszabbodott és cafatos lett, valamint ekkor tűnt fel a sisakkoszorú is a sisakon. A csöbörsisak ábrázolásakor címerekben és a címerjavításnál nem megengedettek az olyan - némileg későbbi - címertartozékok, mint a pajzstartók, jelmondatok, rangjelölő koronák. Változata a nagy csöbörsisak vagy üstsisak, mely szintén a vállakon nyugodott. Névváltozatok: üstsisak, fazéksisak (Turul 1897/3. 113. [Varjú E.], Kristó Anjou háb. 238.) „nem paÿzualfegyuerkedet auagÿ ’’pykonhokual’’” (JókK. 147.); 1395 k.: ’’pico[n]hog’’ (BesztSzJ. 91.), ? ’’pokonhog’’ (BesztSzJ. 105. olvasata és értelme bizonytalan). Talán német jövevényszó; vö. középfelnémet ’’beckel-hûbe, becken- hûbe’’, korai újfelnémet ’’bickelhaube’’ ’egyfajta csésze alakú sisak’, régi bajor-osztrák ’’béklhaubm, peklhaubn’’ ’zsoldos katonák bádogsisakja’ (TESz III. 188. l.) cs: helm cylindrovitý Rövidítések: Az üstsisak teteje lapos, a szemnyílásnál középen rövid merevítő pánt látható. Egyes változatainál a sisak elején markáns él vonul végig. Marie de Clèves Marie de Clèves (1553-1574. november 14.) III. Henrik francia király egyik ágyasa volt. Élete Marie volt I. Ferenc nevers-i herceg és Bourbon-Vendôme Margit hercegnő legkisebb gyermeke és harmadik leánya. A szülők 1538-ban házasodtak össze. (Margit öccse nem más volt, mint Antoine de Bourbon, III. Johanna navarrai királynő második férje, és a későbbi IV. Henrik francia király édesapja.) Marie apai nagyszülei: II. Károly nevers-i herceg és Marie d'Albret (Rethel grófnője) Marie anyai nagyszülei: Charles de Bourbon (Vendôme hercege) és Françoise d'Alençon hercegnő Marie másodfokú unokatestvérének leánya Klevei Anna angol királyné volt, VIII. Henrik negyedik felesége. Marie a nénikéje, III. Johanna navarrai királynő udvarában töltötte gyermekéveit, s végig kálvini hitben nevelkedett. 18 vagy 19 évesen, 1572-ben hozzáadták elsőfokú unokatestvéréhez, a nála egy évvel idősebb Henri de Bourbon-hoz, Condé és d'Enghien 1. hercegéhez. (Az esküvői szertartás kálvinista rítus szerint zajlott le, mivel mindkét fél protestáns hitben nevelkedett.) Egy pár hónappal később, 1572 augusztusában, az ún. Szent Bertalan éji mészárlás folyamán, amikor protestánsokat gyilkoltak le a hitük miatt, Marie és férje jobbnak látták gyorsan áttérni a római katolikus vallásra, hogy mentsék életüket. (Áttérésük után ismét összeházasodtak, de ezúttal már egy katolikus szertartás keretében.) Utána Marie férje elhagyta a francia királyi udvart, és ismét a protestánsok pártjára állt. Az asszony bölcsen az udvarnál maradt, és élete hátralévő részében katolikusként viselkedett. Hitvese távozása után a szépséges Marie-n megakadt az akkor 22 esztendős Anjou hercege, vagyis a későbbi III. Henrik francia király tekintete is, akivel körülbelül 1573-ban kezdett viszonyt az asszony. (III. Henrik 1574. május 30-án került trónra.) Henrik vonzalma olyan mély volt iránta, hogy állítólag együtt kieszelték, hogy elérik, Marie férje egyezzen bele a válásba, azért, hogy ők ketten végre összeházasodhassanak. Tervüket Marie halála törte derékba, aki szülés utáni komplikációk következtében hunyt el, 1574-ben. Egy kislányt hozott a világra, aki a Catherine keresztnevet kapta. A gyermek apja valószínű, hogy III. Henrik lehetett, nem pedig Marie hitvese. Marie csupán 20-21 évet élt. Lánya, Catherine 1595-ig élt, tehát pont annyi idősen halt meg, mint édesanyja. Marie özvegye, a herceg újranősült, ezúttal másodfokú unokatestvérének leánya, a thouars-i hercegnő, Charlotte Catherine de La Tremoille (Anne de Montmorency unokája) lett a felesége, aki két gyermekkel (Eleonóra és Henrik) ajándékozta meg a férfit. A herceg 1588. március 5-én, 35 esztendősen halt meg, hat hónappal fia születése előtt. Özvegye, Charlotte még 1629. augusztus 29-ig, körülbelül 60-61 éves koráig élt. III. Henrik hónapokig gyászolta Marie-t, majd pedig kötelességtudatból, 1575. február 13-án nőül vette a 21 éves Lotaringia-i Lujza mercoeur-i hercegnőt, aki mind külsőleg, mind pedig a jellemét tekintve nagyon hasonlított Marie-ra. Marie testvérei Ferenc (1540-1562), a későbbi II. Ferenc nevers-i herceg. Nem nősült meg és gyermekei sem születtek. Jakab (1544-1564), bátyja halála után ő lett Nevers 3. hercege. Ő sem házasodott meg soha és neki sem voltak utódai. Henriett (1542. október 31 - 1601. június 24.), ő 1565. március 4-én nőül ment a éves I. Lajoshoz, Mantua hercegéhez, akinek öt gyermeket (Katalin, Mária Henrietta, Frigyes, Ferenc és Károly) szült házasságuk 30 éve során. Henriett lett Nevers 4. hercegnője, bátyja, Jakab halála után. Katalin (1548-1633. május 11.), ő 12 éves korában hozzáment Antoine de Croÿ-hoz, Porcien hercegéhez, ám a frigy csupán 7 évig tartott, és nem született belőle gyermek. Férje halálát követően, a gyászév letelte után, 1570. október 4-én feleségül ment a 19 esztendős I. (Lotaringia-i) Henrikhez, Guise hercegéhez, akinek 14 gyermeket (Károly, Henrik, Katalin, Lajos, Charles, Mária, Claude, Catherine, Krisztina, Ferenc, Renée, Johanna, Lujza Margit és François Alexandre) szült házasságuk 18 éve alatt. Guilleville Guilleville település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 185 fő (2015). Guilleville Trancrainville és Ymonville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. e. 155 Évszázadok: i. e. 3. század – i. e. 2. század – i. e. 1. század Évtizedek: i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek – i. e. 150-es évek – i. e. 140-es évek – i. e. 130-as évek – i. e. 120-as évek – i. e. 110-es évek – i. e. 100-as évek Évek: i. e. 160 – i. e. 159 – i. e. 158 – i. e. 157 – i. e. 156 – i. e. 155 – i. e. 154 – i. e. 153 – i. e. 152 – i. e. 151 – i. e. 150 Események Római consulok : P. Cornelius Scipio Nasica II. és M. Claudius Marcellus II. A rómaiak leigázzák Illyricumot . Lulla Lulla község Somogy megyében, a Tabi járásban. Földrajz Lulla község Somogy megye északkeleti, dombokkal tagolt területén, Külső-Somogyban fekszik. A falu úgynevezett szalagtelkes település. Négy falurészt különíthetünk el: Jabapuszta, Felső- és Alsófalu, valamint Kisecseny. A falu Tabtól 7 km-re, Torvajtól 3 km-re, Szántódpusztától 10 km-re és Sérsekszőlőstől 4 km-re található. Szilárd burkolatú úton sokáig csak Tab felől lehetett megközelíteni, de 2012-ben átadták a Balatonendréddel (és azon keresztül a Balaton partján fekvő Zamárdival) összekötő utat. A község a balatoni táj déli peremén helyenként lankásabb, helyenként meredekebben területén fekszik. Legmagasabb pontja a Flóra-hegy 287,8 m magas. Az éghajlatot nagyban befolyásolja a Balaton közelsége (légvonalban hozzávetőleg 10 km). A legnagyobb folyóvíz a Jaba-patak. A település vízellátását 1989-ig ásott kutak biztosították, azóta ezt a feladatot egy törpe vízműrendszer biztosítja. A Jaba-patak felduzzasztásával Bálványos határában víztározót hozott létre a Termelőszövetkezet, mely mára valóságos horgászparadicsommá nőtte ki magát. A település körüli erdők területe kb. 34-36 hektár; jellegzetes fái a gyertyán, a szilfa, a hárs és az akác. Az erdők növény- és állatvilága igen gazdag, vadállománya jelentős. Történelem A Jaba-patak völgye már az őskorban is lakott volt. A római uralmat követően a honfoglalásig több barbár törzs is lakta a vidéket a hunok és az avarok ezek közül a legjelentősebbek. Középkori falu A honfoglalást követően, a 11. század elején a falu már bizonyítottan létezett, először a fehérvári püspökség, majd I. András uralmát követően a tihanyi Bencés apátság birtokaként. A 11-12. századtól több kisebb település jött létre a vidéken egymástól mindössze néhány kilométerre, ezek között megtaláljuk Jabát és Lullát is. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között soroltak fel. 1288-1381 között a veszprémi káptalannak, 1302-ben a mellette fekvő Szent-László-pusztán székelő prépostságnak is voltak itt birtokai. A falunak a 13. században temploma is épült, a templom mellett a korabeli hagyományoknak megfelelően temető és vásártér is létesült. 1264-ben a korabeli oklevelek már említik „Villa Lyula” egyházát. A falu temploma hosszú évszázadokon át létezett, erről a leletanyagok a 12. századtól a 16. századig szolgálnak bizonyítékokkal. 1332-1337 között neve ugyancsak szerepelt a pápai tizedjegyzékben, ekkor már plébániája is volt. A 14. században az Ugali családé volt, Ugali Pál halála után Kővágóőrsi Kis György birtokába került, majd 1411-ben Csapi András nyerte adományul, 1428-ban pedig Rozgonyi Istvánnéé lett. 1438-ban a Batthyányiakat és a Fajszi Ányosokat iktatták birtokába, 1460-ban Felsőendrédi Somogyi Imre és Ugron Imre volt a birtokosa. 1463-ban a veszprémi püspökségnek is voltak itt birtokrészei. 1536-ban Gyönköddel együtt Baronyay Mátyás, Perneszi Egyed, Imre és Istvánné, Koródi Demeter, Fajszi Ferenc, a szentlászlói prépost, a veszprémi püspök, Ugron Bernát, Ellyevölgyi László és Regetei Gáspár voltak birtokosai. 1557-ben mindkét falu a Perneszi nemeseké, Magyar Bálinté és Takaró Mihályé volt. 1572-ben Tihany várához tartozott. 1577-ben Lullát osztopáni Perneszy András felsőlendvai várnagy és fiai nyerték adományul. Az 1573-1574 évi adólajstrom szerint még 49 házból, 1580-ban pedig 34 házból állt. Lulla-puszta 1609-ben már puszta volt. 1618-ban Tóti Lengyel János szigligeti kapitány bírtoka volt. 1703 körül Vörös János özvegyének birtoka volt. 1726-ban a Lengyel és a Mérey, 1733-ban csak a Lengyel család birtoka volt, majd 1856-ban a Gotthard család birtokolta. A település 19. század fordulójára szinte teljesen elnéptelenedett, története innentől a szomszédos Torvaj községével fonódott össze, közigazgatásilag is hozzá tartozott. 20. század 1907-ben a Perczel család tulajdonát képező Lulla-pusztát parcellázást követően eladták. Új telepesek érkeztek Tolna vármegyéből, a döntő többségük Gyönk községből. A Fejér vármegyei Lajoskomáromból is több család érkezett, valamint további új lakosok jöttek még Somogy és Zala vármegyéből is. A falu újkori története 1907-től datálódik, ekkor épült fel a falu a mai helyén, a korábbi településtől hozzávetőleg 2 km-re délre. Az új helységet a telepesek Lullatelepnek nevezték, de hivatalos neve Lulla-puszta volt. Az újonnan települt falu és Torvaj között félúton pedig kiépült Kisecseny (lakosainak zöme a szintén Somogy megyei Ecsenyből érkezett, innen a településrész neve), mely ma Lulla részét képezi. A település harmadik részét Lulla-Szőlőhegy alkotta, mely úgynevezett halmaztelepülés volt, házai a dombok, völgyek között elszórtan helyezkedtek el. 32 család élt itt a század első évtizedének fordulóján, ők voltak a település legrégebbi lakói. 1922-ben a három lakóhely (Lulla-puszta, Szőlőhegy és Kisecseny) kérelmet nyújtott be, az egy községgé való egyesítés ügyében, amit végül – azzal az indokkal, hogy az önállósodni kívánó résznek nincs külön iskolája – elutasítottak. 1925-ben a település evangélikus családjai egyházilag különváltak Torvajtól, és az év végén az első iskolát is felavatták, melynek épülete mind a mai napig imaházul is szolgál. A község első levita tanítója, Spissák Henrik szorgalmazására állította fel az evangélikus gyülekezet a vasszerkezetes haranglábat, a harangokat pedig már a katolikus gyülekezettel közösen önttették, melynek avatására 1930-ban került sor. Ezek a harangok a mai napig szolgálják a falut. 1940-ben megalakult a katolikus iskola is, melynek létrehozását a tihanyi apátság támogatta, hogy ily módon a jabapusztai birtokán élő gyerekek oktatása is biztosított legyen. Időközben a lakosok 1938-ban újabb kísérletet tettek az önállósodásra, ám ezúttal is elutasításra találtak. 1947-ben a településről 15 német nevű családot telepítettek ki Németországba, több család pedig földönfutóvá vált, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar családokat telepítettek be. Az újonnan betelepített lakosok Komárom megyéből érkeztek. 1947-ben ismét felvetődött a különválás gondolata, főképp azért, mert immár a jabapusztai lakosok is kérelmezték a megalakítandó községhez csatolásukat. A Belügyminisztérium 1947. december elején kelt rendelete alapján Lulla puszta, Kisecseny, Szőlőhegy és Jabapuszta 1948. január 1-jével Lulla néven önálló községet alkotott. Az 1949-es népszámlálás adatai alapján Lulla község lakóinak száma 648 fő volt (ez a 2001-es adatok több mint két és félszerese). 1959-ben újjászervezték a termelőszövetkezetet, melynek következtében a Szőlőhegy fokozatosan elnéptelenedett, megkezdődött a lakosság létszámának csökkenése. 1962-ben villanyt kapott a falu, majd 1968-ra megépült a falut Tabbal összekötő kövesút. Az 1969–1970-es tanévtől kezdődően a felső tagozatot megszüntették és az iskolások az újonnan indított buszjárattal már Tabra jártak iskolába. 1972-ben megépült az új kultúrház, mely a napjainkban is helyszínéül szolgál a falu eseményeinek. 1983-ban adakozásokból, önként vállalt társadalmi munkával a tabi esperes plébános aktív közreműködésével megépült a katolikus kápolna, melynek munkálataiban a falu lakói felekezeti hovatartozástól függetlenül tevékenyen részt vettek. 1984-ben az Evangélikus világtalálkozó alkalmából a protestáns imaterem felújítására is sor került. 1985-ben gazdakör alakult a községben, mely mint civil szerveződés hiánypótló egyesületként fogható fel. Tevékenységüknek köszönhetően gazdatanfolyam, illetve gazdasági népfőiskolai előadássorozat indult, mely kiemelte a községet környezetéből. Meghonosodott az évenként borverseny hagyománya, valamint a farsangkor rendezett gazdaköri bál is, ahol a borverseny díjkiosztójára is sor kerül. Az 1989–1990-es tanévtől megszűnt az összevont alsó tagozatos iskola is a faluban, így „a faluban csak a harangszó marad”. A rendszerváltás után 1990-ben megalakult a községi önkormányzat. Lulla község a tabi körjegyzőséghez tartozik. 1992-ben a község kuratóriumot hozott létre az I. és második világháború hősi halált halt lullai lakosok emlékművének felállítására. A munka jelentős részét társadalmi munkában bonyolította le a falu. 1992. október 31-én került sor az emlékmű felavatására, mely a megyében körülbelül a harmadik volt. A 90-es évek elején indult a faluban több hagyományos rendezvény. Ezek közül kiemelkedik az évente megrendezésre kerülő falunap és idősek napja. 1997-ben a falu a gazdakör színeiben 60 fővel vesz részt a Magyar Televízió Tipp-Hopp című vetélkedő műsorában, amit megnyert és a jutalmul kapott 250 000 forintot a Lulla község története című könyv kiadására költött. Az 1998-as év több évfordulót hozott Lulla életében. A község önállóvá válásának 50. évfordulóját ünnepelte meg augusztus 20-án összekötve a Lulláról elszármazottak találkozójával. A község 50 éves függetlenségének emlékére és írásos emlékekben való említésének 770 éves évfordulójának tiszteletére kopjafát avatott a két falurész közötti úgynevezett „Rétaljban”. Az utóbbi évek legjelentősebb eseménye a helytörténeti kiállítás megnyitása volt, melyre 2002-ben került sor. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 47,9%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (52,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,2%, református 3,2%, evangélikus 5,3%, felekezet nélküli 3,7% (59% nem nyilatkozott). Lilian Thuram Lilian Thuram (született 1972. január 1. Pointe-à-Pitre, Guadeloupe, Franciaország) profi francia labdarúgó volt, 2008. augusztus 1-jén szívérrendszeri bajok miatt befejezte pályafutását. A francia válogatottal megnyerte az 1998-as világbajnokságot, és a 2000-es Európa-bajnokságot. Pályafutása Thuram futballkarrierje a francia Ligue 1-ben szereplő AS Monaco csapatánál kezdődött. Innen került az olasz bajnokságba, a Serie A-ba a Parma-hoz, majd 2001-ben a Juventus-hoz. Kétszer nyert scudetto-t (bajnokságot) a csapattal. A világhírű francia hátvéd a 2005–2006-os szezon végén érkezett az FC Barcelona csapatához. Jó teljesítménye után beverekedte magát a kezdő tizenegybe. Szerződése 2008-ig tartott. A szezon végén Thuramot a francia PSG-vel hozták szóba, sőt az első egészségügyi vizsgálatok meg is történtek, amin sajnos kiderült, a francia játékosnak szívproblémái vannak, amik végül megakadályozták az átigazolásban. Végül, Lilian Thuram 2008. augusztus 1-jével visszavonult, futballista karrierjének búcsút mondva. 17 évig volt labdarúgó. Sikerei, díjai Monaco (1991–1996) Francia kupa 1990/91 Parma (1996–2001) UEFA-kupa 1998/99 Olasz Szuperkupa 1998/99 Juventus (2001–2006) Olasz bajnok 2001/02, 2002/03 (a 2004/05, 2005/06-os címeket nem adták meg) Olasz Szuperkupa 2002, 2003 FC Barcelona (2006–) Spanyol Szuperkupa 2005/06 Francia válogatott (1994–) FIFA világbajnok 1998 Európa-bajnok 2000 Világbajnoki ezüstérem 2006 Walt Brown (kreacionista) Walt Brown amerikai „fiatal Föld” kreacionista, a Center for Scientific Creation igazgatója. PhD fokozatát a Massachusetts Institute of Technology gépészmérnöki karán szerezte. Az egyetemen fizikát, matematikát és számítástechnikát tanított. Az Egyesült Államok Hadseregének Fegyverzetkutató és -Fejlesztő Központjához tartozó Benét Laboratories igazgatója volt. Életének zömét evolucionistaként élte le, de sok éven át tartó kutatás során meggyőződött a teremtés és egy világméretű özönvíz tudományos érvényességéről. Így a nyugdíjas éveit írással töltötte a kreacionizmus javára. Magyarra lefordított művének a címe: Kezdetekben, A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai. A jelenlegi geológiai rétegek megmagyarázására a vízlemez elméletet használja. Forrás "About the Author," Center for Scientific Creation, In the Beginning: Compelling Evidence for Creation and the Flood (7th ed.) (online edition). Accessed 27 December 2007. ISBN 1932307222 Walt Brown, Kezdetben (Reménység alapítvány, Budapest) Donjeux (Moselle) Donjeux település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 88 fő (2015). Donjeux Delme, Laneuveville-en-Saulnois, Lemoncourt, Oriocourt és Viviers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Camp d’Esports d’Aixovall A Camp d’Esports d’Aixovall sporttelep Sant Julià de Lòria közösség Aixovall nevű falujában, Andorrában. Az ország természeti adottságai miatt csak néhány, labdarúgásra alkalmas sportpályával rendelkezik. A Camp d’Esports d’Aixovall mellett a nemzeti stadion, az Estadi Comunal, illetve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pénzügyi támogatásával Spanyolországban épült Centre Esportiu d’Alàs ad otthont minden hivatalos labdarúgó-mérkőzésnek Andorrában. A stadion 838 ülőhelyes fedett lelátóval rendelkezik, a pálya felülete műfüves; 500 luxos megvilágítás mellett esti edzésekre és mérkőzésekre is lehetőséget nyújt. Az andorrai első és másodosztály bajnoki mérkőzéseinek túlnyomó részét, a kupamérkőzéseket és a szuperkupa-döntőt itt rendezik. Assassin’s Creed: Revelations Az Assassin's Creed: Revelations a Ubisoft Montreal által fejlesztett és a Ubisoft által kiadott játék. Közvetlen folytatása a 2010-es Brotherhoodnak. A Revelations a negyedik rész az Assassin’s Creed videojáték sorozatban. Játékmenet A játékmenet alapjául a Brotherhoodban látott rendszer szolgál, de Ezio szabadfutás és harci képességei új funkciókkal bővültek. Desmond és az Asszaszin újoncok játékmenete szintén bővült, de a készítők interjúkban elárulták, hogy nem minden eredetileg tervezett újítást sikerült a játékba építeniük. A játék során a játékosnak küldetések sorain kell végigmennie, de szabadon kóborolhat is. Cselekmény A játék ott folytatódik, ahol a Brotherhood befejeződött: a modern kori főhős, Desmond Miles kómába esett, miután a rejtett pengével leszúrta Lucyt. Hogy megmentsék Desmond tudatát, az Asszaszinok az Animus egy védett helyre küldték azt, az úgynevezett Fekete szobába. Desmond felébred, és találkozik a 16-os alannyal, aki előtte használta az Animust. Ő elmagyarázta Desmondnak, hogy az agya "töredezett", és csak úgy egyesítheti azt, ha eléri az úgynevezett Nexus szinkronizációt, vagyis amikor már semmi újat nem tudhat meg őseitől, és az Animus képessé válik elkülöníteni a három személy emlékeit. Nagy Ádám (labdarúgó) Nagy Ádám (Budapest, 1995. június 17. –) magyar válogatott labdarúgó, posztját tekintve középpályás, a Bologna FC játékosa. Pályafutása Fiatalkora Nagy Ádám a Goldballnál kezdte el a labdarúgó pályafutását, majd a Vasas SC pasaréti akadémiáján pallérozódott. Ezt követően úgy döntött, nem szeretné folytatni a labdarúgást, de sikerült őt meggyőzni a folytatásról. Így Kelenföldre, majd a Tabáni Spartacusba, Gellérthegyre került. Itt alacsonyabb osztályú korosztályos bajnokságokban játszott. 2008-ban az Aramis Sport Egyesület színeiben futsalozni kezdett. A fordulatot az jelentette, amikor 16 évesen a Bobby Davison által fémjelzett La Manga-i edzőközpont edzéseit látogathatta Spanyolországban. A Ferencváros korábbi edzője kollégáival egy tehetséggondozási programot indítottak el 2010-ben, az oktatásban többek között Mark Hughes és Ian Wright is részt vettek, a program pedig idővel kibővítette határait Magyarország, Angola, Wales, Anglia, Kongó területére is. Nagy Ádám Portugáliába költözött, ám az iskola 2013-ban megszűnt. 2013-ban szerződtette őt a Ferencváros, ekkor volt 18 éves. A Ferencvárosban A 2013-14-es idényben a tartalékcsapatban szerepelt a harmadosztályban. 2013. augusztus 24-én, a Felsőtárkány elleni 0-2-es hazai vereség alkalmával lépett pályára először. 2015. augusztus 30-án elérte első gólját is az Ebes elleni 7-0-s győzelem alkalmával. A Ferencváros első csapatában tétmérkőzésen 2015. május 12-én lépett először pályára, a Honvéd elleni 3–0-s hazai győztes Ligakupa találkozón. Négy nap múlva a 2014–15-ös szezon 28. fordulójában a Paksi FC ellen a félidőben váltotta Ugrai Rolandot, így bemutatkozott az élvonalban is. Több bajnoki meccse a szezonban nem volt, ám nagy meglepetésre a kezdőcsapatban kapott helyet Thomas Dolltól a Videoton elleni kupadöntőn. 70 perc játéklehetőséget kapott, amit jó teljesítménnyel hálált meg. Csapata 4-0-s győzelmet aratott, így Nagy 19 évesen kupagyőztesnek vallhatta magát. A 2015–16-os szezon első tétmeccsén, a Szuperkupán szintén kezdő volt. Bár a bajnokság első fordulójában még a cserepadon ült, és következő meccsen is csak csereként állt be, a következő 17 meccsen már megkérdőjelezhetetlen helye volt a kezdőcsapatban, és az őszi szezon egyik legjobbja volt. Tavasszal csapatával bajnoki címet ért el, bár sérülése miatt kevesebb alkalommal lépett pályára, teljesítményének köszönhetően bemutatkozhatott a válogatottban is, valamint 2016-ban az MLSZ Rangadó Díjátadó gálán "Az év NB I-es felfedezettje" díjban részesült. Nagy szerepel a 2016-os Európa-bajnokság legjobb 10 fiatal tehetségét felsoroló listán a Sports Illustrated összeállításában olyan labdarúgók mellett, mint Kingsley Coman, Julian Draxler és Raphaël Guerreiro. Az Európa-bajnokságon Nagy több európai élcsapat figyelmét is felkeltette, így érdeklődött iránta a Benfica, az Olympique de Marseille és az angol bajnok Leicester City is. A Bolognában 2016. július 14-én öt évre az olasz élvonalbeli Bolognához szerződött, Détári Lajos egykori klubjához. A szezon előtti felkészülési időszakban a Tyerek Groznij ellen először lépett pályára új csapata színeiben, és rögtön a kezdőcsapatban kapott helyet, ráadásul a csapatból egyedüliként végigjátszotta a találkozót. Ezt követően több felkészülési mérkőzésen is pályára lépett. Augusztus 12-én az olasz kupában debütált tétmérkőzésen, a Trapani ellen léphetett pályára kezdőként, és végig is játszotta a kupameccset. Augusztus 21-én bal oldali támadó középpályást játszott az újonc Crotone ellen, 77. percig volt pályán, akkor Dzemaili váltotta. Az 1-0-ra megnyert mérkőzés volt Ádám első bajnoki találkozója. Az Il Messaggero című lap, illetve annak focimelléklete összeválogatta a Serie A első fordulóját követően azt a 11 játékost, akiknek a legjobban sikerült a bemutatkozásuk az olasz elitligában. Az álomcsapatban Ádám is helyet kapott. Szeptember 17-én az SSC Napoli ellen az 56. percben egy szépségdíjas góllal egyenlített a Bologna, Nagy Ádám passza után Verdi lőtt látványos gólt, ezzel 1-1 volt az állás. Ez volt az első gólpassza, bár csapata 3-1-re kikapott. Hamar az egyik meghatározó játékosa lett csapatának. A szurkolók decemberben a hónap játékosának választották. 2017. január 22-én a Torino FC elleni 2-0-ra megnyert bajnoki után a mérkőzés legjobb játékosának választották. Április elején combsérülést szenvedett, ezért az idény hátralevő részét ki kellett hagynia, csak az utolsó fordulóban,a bajnok Juventus elleni mérkőzésen állt be az utolsó öt percre. Július 16-án a San Marinó-i Virtus Acquaviva ellen 17–0-ra megnyert barátságos mérkőzésen a 42. percben gólt szerzett. A 2017–2018-as szezon nem indult jól a számára, bár az első tétmérkőzésen augusztus 12-én a kupa első fordulójában kezdőként 76 percet játszott a másodosztályú Cittadella elleni 0–3-as vereség alkalmával, a bajnokság első fordulóiban egyáltalán nem számított játékára Roberto Donadoni vezetőedző. Később Nagy is úgy nyilatkozott, hogy ez pályafutása legnehezebb időszaka, miközben Donadoni dicsérte az edzéseken példásan dolgozó magyar középpályást. Első alkalommal a 10. fordulóban kapott játéklehetőséget, a Lazio ellen cserként állt be a 42. percben, majd ő adta a csapata gólja előtti passzt, a Corriere dello Sport pedig őt választotta a mérkőzés legjobbjának. A következő fordulóban az AS Roma ellen már a kezdőcsapatban kapott helyet. A következő négy bajnokin csak a kispadon kapott helyet, játéklehetőséget azonban nem kapott. A 16. fordulóban a AC Milan ellen azonban kezdőként számított rá Donadoni, csapata azonban 2-1-es vereséget szenvedett. December közepén felvetődött, hogy kölcsönben a másodosztályú Bresciához kerül, de ezt klubja és a játékos menedzsere is cáfolta. Ezt követően év végéig még két találkozón, a Chievo és az Udinese elleni bajnokin kapott lehetőséget, mindkét alkalommal kezdőként. Április 15-én, a Hellas Verona elleni bajnokin csereként beállva megszerezte első gólját a csapatban, ami egyben profi pályafutásának első gólja is volt. A Bologna 2-0-ra győzött. A következő idény első fordulójában kiállították a SPAL elleni 1–0-s vereség alkalmával. Eltiltásának letöltése után az időközben szintén hosszabb eltiltás miatt kieső Erick Pulgar helyén a kezdőcsapatban kapott helyet az AS Roma és a Juventus elleni bajnokikon. Nagy mindkét mérkőzést végigjátszotta, a Bologna a Rómát 2–0-ra győzte le, a torinói csapattól pedig ugyanilyen arányban szenvedett vereséget. A bajnokság hetedik fordulójában az Udinese Calcio ellen 2–1-re megnyert találkozót ugyancsak végigjátszotta. A válogatottban Nagy tagja volt a 2015-ös U20-as világbajnokságon nyolcaddöntős magyar válogatottnak. 2015. szeptember 7-én Észak-Írország ellen debütálhatott a nemzeti csapatban, Elek Ákos sérülése miatt már a mérkőzés 22. percében. Feröer ellen már kezdőként lépett pályára, és végig is játszotta a találkozót. A Norvégia elleni pótselejtező első meccsén csereként léphetett pályára (1–0), majd a hazai mérkőzésen már kezdőként játszott (2–1). A kettős győzelemnek köszönhetően Magyarország 1986 után először jutott ki egy nemzetközi tornára. Nagy Ádám május 5-én meghívást kapott a magyar válogatott 2016-os Európa-bajnokságra készülő, bő, 30 fős keretébe. Az utazó keretben is helyet kapott és végigjátszotta az osztrákok és izlandiak elleni csoportmeccset, illetve a belgák elleni nyolcaddöntőt. Sikerei, díjai Klubcsapattal Ferencvárosi TC : Magyar bajnok : 2016 Magyar ligakupa -győztes: 2015 Magyar kupa -győztes: 2015, 2016 Magyar első osztály -ezüstérmes: 2015 Magyar szuperkupa -győztes: 2015, 2016 U20-as válogatottal Magyarország U20 : U20-as labdarúgó-világbajnokság – nyolcaddöntős: 2015 Válogatottal Magyarország : Európa-bajnokság - nyolcaddöntős: 2016 Egyéni MLSZ Rangadó Díj: Az év NB I-es felfedezettje: 2016 Nemzeti Sport Az év csapata: 2015–16 Magyar Aranylabda: 2016 Statisztika Klubcsapatokban 2018. augusztus 23-án frissítve. 808 State Az 808 State brit elektromos zenei társulat. House-t, elektromos zenét és technót játszik. 1987-ben alakult meg Manchesterben. Jelenleg két taggal rendelkezik: Graham Massey-vel és Andrew Barkerrel. A „Pacific State” című számuk kisebb slágernek számít, ezen kívül a dal szerepelt a 2004-es Grand Theft Auto: San Andreas videojátékban is. Az együttes pályafutása alatt hat nagylemezt dobott piacra, amelyből a második bekerült az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe is. Diszkográfia Newbuild (1988) 90 (1989) ex:el (1991) Gorgeous (1993) Don Solaris (1996) Outpost Transmission (2002) Helyből távolugrás A helyből távolugrás egy atlétikai versenyszám. Az olimpián 1900-tól 1912-ig szerepelt. Az atlétikai versenyszámok helyből ugró számai közül az egyik, amelyek közül a másik kettő a helyből magasugrás és a helyből hármasugrás. A helyből távolugrást egy szőnyeggel és homokgödörrel, vagy normál talajon végzik. A versenyző kis terpeszben áll a deszkára. Lábát enyhén behajlítja, karjával lendületet vesz. Testsúlya úgy mozog, mint a futballban, és talpa nincs teljesen a földön. Ezután felugrik, karját hátulról előrelendíti, és két lábon landol. Sok versenyző a levegőben felhúzza a lábát. Mindezek gyorsan végbemennek. A normál távolugrástól eltérően itt a karok a legfontosabbak, de a legnagyobb terhelést a fenék, a csípő, a térd és a felső lábszár kapja. Az olimpián minden versenyző háromszor próbálkozhatott, és a leghosszabb táv lett az eredménye. Az ugrást meg kell ismételni, ha a versenyző visszaesett, vagy ugrás előtt lépett egyet. Sok további technika van, például hogy a test derékszöget zárjon be a behajlított lábakkal. Mások a távolugrásból származnak. Messzebbre lehet ugrani súlyokkal a kézben. Ezek ökölnagyságú kövek, vagy homokkal töltött műanyag flakonok. Nagyobb lendületet adnak. Az optimális elrugaszkodást bálák teszik lehetővé. Előkészületként a többi ugrásfajta, a lépcsőzés és a térdhajlítás a legjobb. A korábbi rekordot Ray Ewry állította be 1904. szeptember 3-án, 3,47 m-es távval. A jelenlegi rekordtartó Byron Jones, Rekordját 2015. február 23-án állította be 3,73 m-es ugrásával. Ezt a rekordot a National Football League draftja előtt, a játékos combine-on érte el. A Connecticuti Egyetem cornerbackja volt. Eltűnése a fedett pályás stadionok építésével kezdődött. Ma már csak Norvégiában rendeznek belőle nemzeti bajnokságot. 1995 óta a bajnokságot Stange-ban rendezik a többi helybőlugró számmal együtt. Szerepel az NFL scouting combine számai között, és része volt a President's Award on Physical Fitness standarizált tesztjeinek; továbbá a Royal Military College of Canada és az United States Air Force Academy fizikai képességeinek felmérésében is szerephez jutott. A brazil szövetségi rendőrségnél a megkövetelt táv férfiaknál legalább 2,14 m, nőknél 1,66 m. A brazil autópályarendőrségnél ezek a számok férfiaknál 2,00 m, és nőknél 1,60 m. A német szövetségi rendőrségnél ezek a távok férfiaknál 1,95 m, nőknél 1,57 m. A birkenwerderi Retrolympián is szerepel, ahol az egykori olimpiai sportokból rendeznek versenyt. 2012 december 31-ig a helyből távolugrás a Deutschen Sportabzeichennél a szeniorok (férfiak 50 éves, nők 45 éves kortól) a távol- és a magasugrás pótlásaként választható volt. Azóta a helyét ennél a korosztálynál is a súlylökés vette át. Olimpiai érmesek: További híres sportolók Lewis Sheldon (USA) Martin Sheridan (USA) Lawson Robertson (USA) Tükörországban (Lost) 2007. május 23-án került először adásba az amerikai ABC csatornán a sorozat 69-edik részeként. Ez a harmadik évad duplarészes befejező epizódja. Damon Lindelof és Carlton Cuse írta, és Jack Bender rendezte. Az epizód középpontjában Jack Shephard áll. Ismertető Valós idejű történések 1. rész Sayid tervének megfelelően önmaga, Jin és Bernard a táborban marad felfegyverkezve, hogy felrobbantsák a közeledő Többieket. Jack a túlélőkkel és Danielle-lel pedig elindul a rádiótorony felé, hogy felvegyék a kapcsolatot Naomi hajójával. Az indulás előtt Sayid nyomatékosan utasítja Jack-et, hogy bármi történjen is, ne forduljanak vissza. A Tükör állomáson Bonnie és Greta egy székhez kötözik Charlie-t, és vallatni kezdik róla, hogyan és miért jött le ide. Charlie elárulja, hogy Juliet beszélt neki az állomásról. Bonnie és Greta átmennek egy másik szobába, és rádióval felhívják Bent. Beszámolnak neki Juliet árulásáról. A nyitott ajtón keresztül Charlie észreveszi a villogó sárga fényt, amiről Desmond beszélt. Ben elküldi Mikhail-t az állomásra, ezzel felfedve hazugságát, hisz korábban azt mondta, az állomás el van árasztva. A táborba megérkezik a Többiek csapata. Megkeresik a megjelölt sátrakat, hogy elrabolhassák a terhes nőket. Észreveszik, hogy a sátrak üresek, de ekkor már túl késő. Sayid és Bernard felrobbantja Ivant és Diane-t, valamint további hármat. Jinnek nem sikerül eltalálnia a dinamithalmot, de lelövi Luke-ot és Matthew-t. Végül azonban a Többiek elfogják őket. A távolban a Jack által irányított túlélők - különösen Rose és Sun - aggódni kezdenek, mivel csak két robbanást hallottak három helyett. Vissza akarnak fordulni, de Jack nem engedi meg nekik, és tovább folytatják útjukat. Charlie elmondja Bonnie-nak és Greta-nak, azért jött, hogy kikapcsolja a zavaró adást. Bonnie azt mondja neki, rajta kívül csak Greta és Ben ismeri a kikapcsoláshoz szükséges kódot. Charlie szerint nem lesz rá szükség, mert az állomás el lesz árasztva. Bonnie megkérdezi Charlietól, ha az állomás elárasztódik, mi lesz vele. Charlie teljes nyugodtsággal azt feleli, „én meg fogok halni”. Tom rádión keresztül tájékoztatja Bent, hogy a túlélők csapdát állítottak nekik, és heten meghaltak. Ben parancsára fegyvert szegeznek Jinre, hogy Sayid és Bernard elmondják, hová mentek a túlélők. Sayid megpróbálja lebeszélni Bernardot a beszélésről, de sikertelenül. Bernard elmondja, hogy Jack vezetésével elmentek az adótoronyhoz, hogy segítséget kérjenek Naomi csapatától. Azt is elmondja, hogy Karl-nak köszönhetően indultak el még a Többiek megérkezése előtt. Ben rájön, hogy Alex beszélt Karl-lal. Reggel Ben tervbe veszi, hogy elmegy a rádiótoronyhoz, és lebeszéli Jacket a tervéről. Richardot arra utasítja, hogy vezesse a csapatot a „templomhoz”. Alex is Ben-nel akar menni. Ben megengedi neki, mondván: „ez egy igazán jó ötlet, legalább újra láthatod Karlt”. Desmond magához tér a csónakban, és rájön, hogy Charlie lement az állomásra. Hirtelen lőni kezdenek rá. Mikhail az. Desmond leúszik az állomásra és megtalálja a fogva tartott Charlie-t. Bonnie és Greta a másik szobából meghallják, hogy Charlie beszél valakihez, ezért sietve előjönnek. Ám mire odaérnek, Desmond elbújik a fegyverraktárban. Charlie úgy tesz, mintha mindvégig csak énekelt volna. Mikhail később, teljes búvárfelszerelésben érkezik meg az állomásra. Csodálkozik Bonnie és Greta láttán, mert úgy vélte, ők a „kanadai küldetésen” vannak. A két nő azt mondja, Ben vette rá őket, hogy hazudjanak. Charlie beismeri Mikhailnak. hogy a zavaró berendezés kikapcsolása miatt jött ide. Ben rádión keresztül felhívja Mikhailt és elnézést kér a Tükör állomás felőli hazugsága miatt. Arra utasítja, hogy ölje meg Charliet és a két nőt, és biztosítsa, hogy a zavaró berendezés továbbra is működésben legyen. Mikhail megkérdezi Bent, miből lehet biztos abban, hogy nem mondta-e ugyanezt Bonnie-nak és Greta-nak, kiegészítve Mikhail megölésének parancsával. Ben azt feleli: „ha ezt tettem volna, már rég halott lennél”. Kate szerint vissza kellene menni a táborba segíteni Sayidékon. Sawyer ellenzi Kate tervét. Kate dühös Sawyerre, mert amióta visszajött a Fekete Sziklától, teljesen megváltozott. 20 perccel később Sawyer bejelenti Jacknek, hogy visszamegy a táborba - de Kate nélkül. Juliet is csatlakozik hozzá, ugyanis tud egy útbaeső helyet, ahol fegyverek vannak elrejtve. Juliet megcsókolja Jacket, amit Kate megrökönyödve figyel. Nem sokkal elindulásukat követően Juliet bevallja Sawyernek, hogy nincs semmiféle elrejtett fegyver, csupán azért mondta azt, hogy Jack elengedje őket. Hurley utoléri őket, és azt kéri, hadd tartson velük, hogy segíthessen. Sawyer elküldi őt, mert úgy gondolja, Hurley csak a terhükre lenne. Alex megkérdezi Bentől, miért engedte, hogy vele jöjjön. Ben azt mondja, azért, hogy elvigye őt az új családjához, mivel elárulta őt. Alex dühös Benre amiért eltiltja Karltól, mondván, nem akarja hogy teherbe essen. Arra kéri apját, hagyja, hogy a repülőgép-szerencsétlenség túlélői elhagyják a szigetet, de Ben azt feleli: „Azt nem tehetem”. Majdnem egy egész nappal azután, hogy Ben lelőtte, John magához tér a DHARMA Kezdeményezés megölt tagjainak sírhelyében. Észreveszi, hogy nem tudja mozgatni a lábait. Odanyúl a pisztolyért, majd a fejéhez szegezi. Ebben a pillanatban a verem fölött megjelenik Walt, és arra utasítja Johnt, hogy keljen fel. „Dolgod van” - mondja neki. 2. rész Jack biztosítja róla Kate-et, hogy Sawyer csak azért nem akarta, hogy vele menjen a partra, mert nem szeretné, ha baja esne. Ugyanezért nem akarta Jack sem, hogy Kate visszamenjen érte, amikor a Többiek-kel volt. Kate furcsállja, hogy Jack miért védi ennyire Sawyert. „Azért, mert szeretlek” - vallja be Jack. Körülbelül egy órányira a rádiótoronytól Ben és Alex feltartóztatják Jacket és a túlélőket. Elhívja Jacket egy a közelben fekvő helyre, hogy négyszemközt beszélhessen vele. Elmondja Jacknek, hogy Naomi egyike a „rossz fiúk”-nak, és ha felveszik a kapcsolatot a hajójával, mindenki meg fog halni a szigeten. Éppen ezért arra kéri Jacket, adja oda Naomi adóját. Jack nem hajlandó erre, ezért Ben drasztikusabb megoldást keres annak megszerzésére. Rádión keresztül utasítja Tomot, hogyha nem hallja meg a hangját a rádióban egy percen belül, lője le Jint, Sayidot és Bernardot. Jack továbbra sem hajlandó átadni menekülésük talán egyetlen lehetséges eszközét Bennek, így az egy perc leteltével három lövés hallatszik Ben rádiójában. Jack brutálisan összeveri Ben arcát tettéért. Magához veszi a rádiót és megígéri Tomnak, hogy az első dolga azután, hogy megmenekítette a túlélőket, az lesz, hogy megkeresi és megöli őt. Jack visszavezeti az összevert Bent a túlélőkhöz. Danielle közelebbről is megnézi lányát, Alexet, mire Ben bevallja lányának, hogy a nő az édesanyja. Danielle első mondanivalója lánya számára az, hogy segít-e neki megkötözni Bent. Eközben Jack elmondja Kate-nek, mit tett az imént Ben. Kate megkérdezi tőle, miért nem ölte meg Bent. Jack azt válaszolja, megengedi Bennek, hogy lássa, ahogy megmenekülnek, azután végez vele. A Tükör állomáson Mikhail megtudja Bonnie-tól és Greta-tól, hogy ha az állomás elárasztódik, a zavaróberendezés attól még tovább tud működni, továbbá azt is, hogy csak ők ketten ismerik az inaktiváló kódot. Ennek tudatában, lelövi Gretát. Bonnie megpróbál elmenekülni, de Mikhailnak sikerül hátba lőnie. Mielőtt megölhetné Bonnie-t, Desmond előjön a fegyverraktárból és egy szigonypisztollyal keresztüllövi Mikhailt. Charlie megpróbálja kiszedni a haldokló Bonnie-ból az adás megszüntetéséhez szükséges kódot. Bonnie elkezdi sorolni a beírandó számokat, de már nincs elég életereje ahhoz, hogy végigmondja, ezért még gyorsan elmondja Charlienak, hogy a kód a billentyűzet gombjainak hangjához lett hozzárendelve, és a Beach Boys Good Vibrations című száma lett lekottázva vele. „Egy zenész programozta be” - mondja Bonnie halála előtt. A túlélők táborában Tom arról beszél életben maradt két társának egyikével, Pryce-szal, hogy meg kellett volna ölniük a három foglyul ejtett túlélőt, ahelyett, hogy engedelmeskedve Ben parancsának a homokba lőnek bele. Ezalatt, Sawyer és Juliet a fák rejtekéből figyelik őket. Úgy vélik, a tervük nem fog működni, mivel fegyvertelenek és kevesen vannak. Hirtelen, Hurley robog elő a DHARMA furgonnal, és begyorsítva keresztülhajt Pryce-on. Sawyer megkaparintja Pryce pisztolyát. Sayidnak sikerül elgáncsolnia az előtte álló Jasont, majd lábaival átkulcsolva kitöri a nyakát. Egyedül Tom maradt életben. Juliet és Sawyer fegyvert szegeznek rá. Tom megadja magát, de Sawyer ennek ellenére is lelövi. „Ezt a gyerek elrablásáért a tutajról” - mondja a halott Tomnak. Hurley úgy véli nem lett volna szükség erre, de Sawyer azt mondja, „Nem hittem neki”. Hurley Tom rádiójának segítségével kapcsolatba kerül Ben rádiójával, ami Jacknél van, így be tud számolni a Többiek sikeres kiiktatásáról, valamint arról, hogy Sayid, Bernard és Jin, csakúgy mint Sawyer és Juliet, megmenekültek. Claire Charlie felől kérdezi Hurley-t, de róla nem tud mondani semmit. A Tükör állomáson, miközben Desmond előkészíti a búvárfelszerelést a merüléshez, Charlie lekódolja a Good Vibrations-t, s ezzel megszünteti a zavaró jelet. Charlie megjegyzi, „ennyit a sorsról”, majd épp készül elhagyni a termet, amikor egy bejövő adást fedez fel. Videobeszélgetés keretében, Charlienak sikerül kapcsolatba lépnie Desmond szerelmével, Penny-vel. Charlie Desmond után kiált, s bár Desmond nem hallja meg, Penny-t megnyugtatja a tudat, hogy Desmond életben van. Charlie a hajóról és Naomiról kérdezi Pennyt; de Penny nem tud semmiféle hajóról és Naomiról. Desmond észreveszi, hogy Mikhail teste eltűnt. A Charlie melletti kis ablakon keresztül Mikhail kopogtat be - egy gránáttal a kezében. Charlie bezárja a terem ajtaját. Mikhail aktiválja a gránátot, minek következtében az ablak szétrobban és víz áramlik a terembe, ahová Charlie az imént bezárta magát. Desmond megpróbálja betörni az ajtót, hogy kimenekítse Charliet. Mielőtt teljesen ellepné a víz, Charlie filctollal a tenyerére ír valamit, majd az ajtóüvegen keresztül megmutatja Desmondnak. NEM PENNY HAJÓJA - olvasható rajta. Megfulladása előtt Charlie keresztet hint maga előtt. A rádiótoronynál Naomi boldogan újságolja Jacknek, hogy egy zöld jelzés jelent meg az adóján, ami azt jelenti, hogy a zavaró jel megszűnt, és egy bejövő adás észlelhető. Hamar kiderül azonban, hogy az adás Rousseau segélykérése. Rousseau bemegy a toronyba, és véglegesen törli üzenetét. Ben, akit egy fához kötöztek, óva inti Jacket a telefon használatától, ugyanis szerinte ez egy óriási hiba lenne és „a vég kezdete”. Épp akkor, amikor Naominak sikerül bemérnie egy bejövő adást, John késsel hátbadobja őt. Naomi holtan esik össze. John fegyvert szegez Jackre, és megpróbálja megakadályozni, hogy Jack segítséget kérjen. Ben arra utasítja, hogy ölje meg Jacket, de Rousseau leüti, még mielőtt bármi mást mondhatna Johnnak. Jack azt mondja John-nak, nem tarthatja itt őket többé a szigeten. Végül John leereszti a fegyvert és távozik, bár előtte megjegyzi Jacknek, „nem szabadna ezt tenned”. Jack felveszi a telefont. Egy Minkowski nevű férfi válaszol neki. Jack említi neki Naomit, akiről a férfi igazolja, hogy ismeri. Jack megkérdezi tőle, be tudják-e mérni a helyzetüket; Minkowski igennel felel neki, és elmondja, hogy azonnal értük küld egy mentőcsapatot. Ben tehetetlenül figyeli a túlélők ujjongását. Jack alig tudja visszatartani örömkönnyeit. A Szigetről való kijutást követő események Jack egy repülőgépen iszogat. Elég depressziós, lecsúszott állapotban van. Az utaskísérő megkéri, hogy ivás helyett inkább olvasson újságot. Jack neki is lát. Úgy tűnik valami fontos dolgot talált benne. Később, a leszállás után, Jack megáll egy hídon a kocsijával, és a kitépett újságcetlit olvasgatja. Úgy tűnik, eléggé megrázta az olvasott dolog; sírva fakad. Felhív valakit, és összevissza beszél. Utána kimászik kocsijából, és véget akar vetni az életének, leugorva a hídról. Néhány pillanat habozása után hallja egy személygépkocsi fékcsikorgását hallja maga mögül. Az ösztönei azt súgják, segítenie kell; Jack szembeszáll a roncs tüzével és próbál segíteni az áldozatoknak. Jack a kórházban van a sérültek bevitele után, s volt felesége, Sarah jön látogatóba hozzá. Kínos pillanatok elé néznek. Az is kiderül, hogy Jacket a híradósok várják kint a hőstette miatt. Jack haza akarja vitetni magát Sarah-val, de a nő szerint nem lenne helyes, mert már férjnél van. Jack elbúcsúzik a nőtől. Mint kiderül, Jack egy 8 éves kisfiút és 40 éves anyját szedte kis az égő roncsból. A kisfiú jól van, de az anyának sürgős gerincműtétre van szüksége. Jack a nő kórlapját nézegeti, közben pedig valamiféle orvosságot szedeget. Megjelenik egy orvos, Dr. Hamill, akitől Jack engedélyt kér rá, hogy ő végezhesse a műtétet. A férfi azt mondja, ez nem lehetséges. Később láthatjuk a dokit, miközben megvizsgálja annak a nőnek az orvosi kartonját, akit megmentett az autókatasztrófánál. Dr. Hamill besétál és megmagyarázza Jacknek, hogy egy másik doktor végre fogja hajtani a gerincműtétet a nőn. Ezután egy másik helyszínen vagyunk. Jack kocsija a város egy rossz helyén parkol, és Jacket majdnem elüti egy autó. Jack belép egy ravatalozóba, ahol van egy lezárt koporsó, és nincs senki más a szobában. Egy alkalmazott belép, Jack a temetésről kérdezi. Az alkalmazott azt mondja, hogy senki nem jött el a koporsóért. Jack kérdez az áldozat családja és barátai felől, de nem jön válasz. Az alkalmazott egyedül hagyja a dokit a koporsóval. Jack megkérdezi még, hogy ki van benne, de a férfi azt feleli nem tudja. Jack megpróbálja megkapni a receptjéért járó gyógyszert, de a pultos ellenáll. Jack követeli a gyógyszert amit az apja, dr. Christian Shephard írt fel. Egy másik ember megvédi Jacket, miközben hősnek nevezi őt, amit Jack tagad. Amikor a nő megpróbálja hívni dr. Shephard hivatalát, Jack tombolni kezd. Jacket újra a kórházban látjuk, miközben ellop néhány adag fájdalomcsillapítót. Jack, ahogy halad a folyosón megbotlik, és leejt néhány dolgot a padlóra. Dr. Hamill látja Jacket és megmagyarázza, hogy az a nő, akit megmentett, ébren van. A nő elmondja Jacknek, hogy az az ok, amiért összetört, az autója a hídon, hogy látott egy pacákot a híd korlátnál, aki épp ugrani készült. Dr. Hamill megkérdezi Jacket, hogy mennyit ivott, mert ha így folytatja úgy jár, mint az apja, és kirúgják. Jack visszautasítja Dr. Hamill közeledését, és elrohan a kórházból. A kétségbeesett Jack egyedül a koszos lakása padlóján ül, miközben iszik. Jack felveszi a telefont, és tárcsáz egy számot. Egy nő válaszol, és a doki arra kéri a nőt, hogy találkozzon vele. A kijelölt helyszínnél Jack meglátja azt az autót, amire várt, és Kate száll ki a járműből. Ahogy beszélnek, minden egyes jel arra utal, hogy ezek az események a szigetről való elkerülés után történnek. Jack elmondja, hogy amikor repülővel utazik, csak arra vár, hogy az lezuhanjon, de Kate beszáll a kocsiba, és elhajt. Jack ordítani kezd: "Vissza kell mennünk!" Nicolas Leblanc Nicolas Leblanc (Ivoy-le-Pré, 1742. december 6. – Párizs, 1806. január 16.) francia orvos és kémikus. Ő dolgozta ki a szódagyártás első nagyipari eljárását. Élete, munkássága 1742. december 6-án született Franciaországban Ivoy-le-Pré-ben. Apja egy vasműben dolgozott hivatalnokként, de nem tudta felnevelni őt, hiszen 1751-ben elhunyt. Nicolas ezután Bourges-ba került a család jó barátjához, Dr. Bienhez. Gyámja nagy hatást gyakorolt a fiatal fiúra, aki a gyógyászat iránt kezdett érdeklődni. Miután 1759-ben Bien is meghalt, Párizsba ment, és az École de Chirurgie (sebész iskola) hallgatója lett. Az orvosi diploma megszerzése után rendelőt nyitott, és praktizálni kezdett. 1775-ben megnősült; négy év múlva fiuk született. Az orvosi praxis azonban nem jövedelmezett eléggé, ezért 1780-ban örömmel fogadta el a felkérést és Louis Philippe Joseph d’Orléans háziorvosa lett, aki támogatta kutatásait is. Jean D’Arcet kémia professzor laboratóriumában 1791-ben kidolgozta az úgynevezett a Leblanc-féle szódagyártást. Ehhez kősóból állított elő lúgot. Találmánya alapján sikerült a vegyészeknek marónátront (nátrium-hidroxid) készíteniük; ez volt az előszoba a szappan ipari méretű előállításához. Korszakalkotó szabadalma akár gazdaggá is tehette volna, de közbeszólt a francia forradalom. Pártfogóját lefejezték, szabadalma közkincs lett, a szódagyárat államosították. Leblanc teljesen elszegényedett, és 1806. január 16-án főbe lőtte magát. 3082 Dzsalil A 3082 Dzsalil (ideiglenes jelöléssel 1972 KE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tamara Smirnova fedezte fel 1972. május 17-én. Himbák A himba törzs egy félnomád pásztornép Namíbia északi részén, a Kunene régióban. Egyike azon kevés afrikai bennszülött csoportnak, akiknek sikerült megőrizniük eredeti életmódjukat; önfenntartóak, és többségük a külvilágtól elszigetelten él. Különös ismertetőjelük a nők bőrének és hajának vörös színe, amit egy okker, zsír és növényi anyagok keverékéből előállított kenőccsel érnek el. Történelmük A himbák ősei több száz éve költöztek a mai Namíbia és Botswana területére, amikor számos bantu nyelven beszélő kelet-afrikai népcsoport nyugatra vándorolt. 150 éve két csoportra szakadtak, a himbák maradtak, a hererók pedig délre vándoroltak. Ettől kezdve sorra érték őket a csapások. A 19. század végén a nyájaikat fosztogató déli nama szomszédaik kis híján a pusztulásba sodorták őket. 1904-ben a német gyarmati uralom elleni hereró lázadásra válaszul Lothar von Trotha népirtást rendezett a bennszülöttek között, aminek sok himba is áldozatul esett. Az apartheid idején saját területet jelöltek ki nekik Kaokoland néven, és megtiltották, hogy elhagyják a határait. Kaokoland hivatalosan autonóm tartomány volt, de sosem alakult saját kormányzata; végül 1989-ben hivatalosan is megszűnt, és Kunene régió néven Namíbia egyik tartományává vált. Az 1980-as években egy súlyos szárazság állataik 90%-át elpusztította, sokan a közeli Opuwo nyomornegyedeibe vagy a gerillák ellen harcoló dél-afrikai hadseregbe kényszerültek. A ’90-es években véget ért a szárazság és helyreállt a béke, Namíbia elnyerte függetlenségét. Ezzel a himbák életkörülményei is kedvezőbbé váltak, és nemzetközi aktivisták segítségével sikerült megakasztaniuk a namíbiai kormány által a Kunene folyóra tervezett vízerőmű építését is, amely természetes életterüket és szent helyeiket elöntéssel fenyegette. A himbák számát ma 20 000 és 50 000 közé teszik. Kultúra A himba törzsi szerkezet különlegessége a kétoldali leszármazás: a törzs minden tagja két klánhoz tartozik, az apáéhoz és az anyáéhoz. A klánt a legidősebb férfi vezeti. A fiúk az apák klánjában élnek, és a feleség a férj klánjába költözik, de az állatok és más értékek öröklését az anyai klán határozza meg: a fiúk nem apjuk, hanem anyai nagybátyjuk javait öröklik. A kétoldali leszármazás nagyon ritka; antropológusok szerint rendkívül nehéz életkörülmények között alakul ki, ahol előnyt jelent, ha válság esetén az egyén két különböző, más területen élő csoportra támaszkodhat. A himbáknál emellett az állatállomány belterjességét is csökkentheti: tabuk tiltják, hogy a klán tagjai bizonyos színű vagy mintázatú állatokat birtokoljanak, az ilyeneket el kell cserélni egy másik klánéval. Vallásuk is a kétoldali leszármazáson alapul, és az apai klánokban gyakorolják. A himbák egy távoli teremtőben hisznek, akinek a segítségét csak az ősök szellemeinek közbenjárásával lehet elnyerni. A szertartásaik szent tüzek köré összpontosulnak, amelyeket az ősök sírjain gyújtottak, és az apai klán vezetőjének családi tűzhelyében őriznek. A síroknak a viták rendezésében is szerepe van: az legeltethet egy adott területen, akinek több és régebbi ősének van ott sírja. Pougny (Nièvre) Pougny település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 465 fő (2015). Pougny Saint-Loup, Saint-Père, Alligny-Cosne, Donzy és Saint-Martin-sur-Nohain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Föderációs hajók Ezeket a hajókat a kitalált Star Trek univerzumbeli Bolygók Egyesült Föderációja, illetve annak védelmi és tudományos szervezete, a Csillagflotta építette és üzemelteti, Star Trek-időszámítás szerint 2161-től. A föderációs csillaghajó-tervezés története A föderációs űrjárműveket három dolog különbözteti meg korábbi, földi építésű elődjeiktől, s e tények miatt érdemelték ki a "Csillaghajó" elnevezést. A hajók sebessége. - Korábban lehetetlen volt 5,5-5,8-es szubtéri sebességnél többet elérni. A legénység soknemzetiségű volta. - A Föderáció megalakulása után a különböző tagállami flottákat, azok személyzetét és infrastruktúráját összevonták. A felhasznált technológia. - Bár a hajók tervezése nagyrészt a korábbi sémákon alapult, az új technológiák jelentősen többet voltak képesek kihozni a hagyományos földi kialakításból. 2156-ban a Föld és a Csillagflotta vesztésre állt a Romulán Csillagbirodalom ellenében, és egyértelmű igény mutatkozott egy új harci hajóosztályra, mely képes kiváltani a kis darabszámú Nx, elsősorban kutató-, és a gyenge fegyverzetű Intrepid harci-osztályokat. Így született meg a Daedalus-osztály, mely a háború hőse lett, több győzelmet aratva a romulánok felett, de ezek ellenére is a háború egyre rosszabbul alakult a Föld számára, ám végül a Charon melletti ütközetben a földi erők vulcani támogatással legyőzték a romulánokat és így megalakult a Föderáció, és vele együtt az Egyesült Csillagflotta. Általános felépítési paraméterek A háború után a Daedalus-osztályt fokozatosan kivonták, ám a tervezésénél alkalmazott alapelvek évszázadokig megmaradtak. Szinte a legtöbb föderációs hajó a következő séma szerint épül fel: Egy tipikus föderációs hajó általában két jól elkülöníthető részből áll: a "csészealj"- vagy parancsnoki-szekcióból és a hajtómű-szekcióból. (A Daedalus-osztályféle "parancsnoki gömb" viszonylag hamar csészealjjá módosult a hajótervezésben.) Ezekre a részekre elsődleges és másodlagos hajótörzsként is szoktak hivatkozni. A csészealj tetején található a parancsnoki híd, mely egy kupolával kiemelkedik a szekció síkjából, a csészealj alján és tetején találhatóak az energia fegyverek (fázis ágyúk, majd lézer, később fézer), a peremen az érzékelők, az RCS-hajtóművek (manőverező hajtóművek), hátul az impulzus-hajtóművek, maga a szekció pedig a legénységi szállásokat, laborokat, kényelmi egységeket, illetve a főkomputer-magot tartalmazza. A korai hajóknál a parancsnoki híd és a vele "átellenben" lévő érzékelő-dóm tövénél helyezték el az előre néző torpedó vetőket is. A hajtómű-szekció tartalmazza a gépházat, a fő reaktort, az üzemanyag tartályokat, különböző raktereket, az űrkomphangárt, az elején a fő navigációs deflektor-tányért, illetve a Csillagflotta-hajók egyik fő jellegzetességét: e szekció hordozza a pilonokra szerelt térhajtómű-gondolákat. A gondolák pilonokkal történő elkülönítésére a hajótesttől a gondolákban keletkező, legtöbb élőlényre káros sugárzás miatt került sor. A hajtómű-szekció kezdetben fegyverzetnek a Constitution osztálynál csak hátsó fézer ágyúkat kapott (ld. ST-E tükör univerzumos dupla epizód), majd a 23. század második felében a felújított változat torpedó fegyverzetét is áthelyezték ide (előre és hátra nézőt), illetve a 2300-as évektől a szekció "hasán" energia fegyvert is elhelyeztek az újabb hajóosztályoknál. A két szekciót egy jellegzetes "nyak" köti össze, melyet gyakran a hajtómű-szekció részének is tekintenek, és van mikor itt található az impulzus-hajtómű is. Egyes hajók esetében vészhelyzet idején a parancsnoki-szekció leválasztható a hajtómű-szekcióról. További szabály, hogy a hajtómű-gondoláknak az elölnézeti-ábrán a csészealj alatt vagy felett, de "ki kell látszaniuk". A csillaghajók mind egy-egy hajóosztályba tartoznak és azon belül kapnak nevet valamint egyedi azonosítószámot (ez alól csak a kezdeti prototípusok képeznek kivételt). A csészealj tetejének elején olvashatók az elsődleges azonosítójelek: a hajó neve és regisztrációs száma, ez utóbbi az azonosítás végett nagyobb méretben. A regisztrációs szám magában a csészealj alján is megtalálható, valamint a gondolákon, pilonokon és más látható helyeken is. A hajó neve kevesebb helyen, de szintén többfelé megtalálható, ahogy a Csillagflotta felségjele is. A hajó oldalán, vagy néha a gondolákon is (angolul) a "Csillaghajó USS Hajónév Bolygók Egyesült Föderációja" felirat olvasható. Néha a feliratban a Csillaghajó helyett a regisztrációs szám szerepel. Az azonosítójeleket a jobb láthatóságért gyakran reflektorokkal is megvilágítják. A hajók a régi földi, amerikai hadihajók "United States Ship", röviden U.S.S. – informálisan csak USS – jelzései mintájára kapnak nevet, de ez a Csillagflottánál már a "United Space Ship" vagy "United Star Ship" titulusra utal. A regisztrációs szám NCC- előtaggal szerepel, mely a "Naval Construction Contract" jelzése. A kísérleti hajók vagy egy osztály első hajói rendszerint NX-, vagyis "Naval eXpermimental" titulussal kapnak regisztrációs számot. Egy adott osztály hajóit, főleg amelyek évtizedekig szolgálnak a Csillagflottában, bizonyos idő elteltével kisebb-nagyobb mértékben tovább fejlesztenek az időközben történt műszaki fejlesztések nyomán. Ezek a fejlesztések, változtatások sokszor csak a hajókon belül történnek, új eszközök, berendezések formájában, például számítógépek vagy a parancsnoki híd módosításával, de nemritkán a hajók külsejének részleges vagy teljes átalakítását is jelenthetik. Ilyen külsőt érintő, részleges fejlesztések során jellemzőek például a hajtóműgondolák, hajtóműrendszerek vagy a fegyverzet cseréje fejlettebb változatra, esetleg a hajótörzs átalakításával plusz helyiségek létesítése, vagy más, módosított, fejlesztett külső alkatrészek felszerelése. Teljes felújítás esetén az egész hajót átépítik, nem csak bizonyos részeit, hanem az egész hajó teljes szerkezetét, burkolatát, szekcióit felújítják, ezáltal tulajdonképpen egy teljesen új, fejlettebb alosztálytípust létrehozva. Parancsnoki híd A hajók leggyakrabban látható belső helyisége természetesen a parancsnoki híd, hiszen innen vezérelhető az egész hajó (de rendkívüli esetekben átmenetileg a hajók bizonyos más helyei is alkalmassá tehetők a vezérlésre, pl. a gépház). A parancsnoki-szekció síkjából kupolával kiemelkedő híd belül valóban leggyakrabban kör vagy ellipszis alakú terem, aminek a csillaghajókhoz hasonlóan szintén tipikus a felépítése: A helyiség közepén a kapitány széke található, előtte - vagy ritkán mellette - a kormányosi és a navigátori konzolok találhatók a hozzájuk tartozó székekkel. A kapitánnyal szemben a központi óriáskivetítő látható, ami régebben egyben ablak is volt, újabb hajóknál azonban már csak monitor, amin alapesetben is az érzékelők által közvetített frontális képet lehet látni, de természetesen vizuális kommunikációra vagy adatok megjelenítésére is alkalmas. Körben a hídon pedig a megfigyelő, a diagnosztikai, a kommunikációs és a taktikai állomások konzoljai és monitorjai sorakoznak, székekkel vagy azok nélkül. A kapitány, a kormányos és a navigátor, illetve bizonyos hajóknál az első tiszt és a tanácsadó helyét is a híd közepén rendszerint - olykor konzolként is funkcionáló - korláttal is elválasztják a legénység többi konzolokat kezelő, gyakran közlekedő tagjaitól. Hátul pedig egy vagy két turbólift található, ami a többi fedélzetről teszi elérhetővé a hidat. A hídról újabb hajóknál a híd mögötti tárgyaló is elérhető, ahol a főtisztek tanácskozhatnak, akárcsak a kapitány irodája. A hajtómű-szekció szétválasztásnál használatos "harci hídja" kisebb, puritánabb, csak a legfontosabb berendezéseket tartalmazza. Hajótípusok, változatok, fejlesztések A hajók hagyományos kialakítása, annak ellenére, hogy sokszor bebizonyosodott taktikai hátránya (például a nyak igen sebezhető, duplázott szerkezeti integritás mező, stb.), évszázadokig meghatározta a Csillagflotta hajótervezési irányvonalát. Az újabb hajók esetén azonban már jelentős eltérések mutatkoznak a "klasszikus" hajó-formától. Nem minden hajónak van ugyanis "csészealj", azaz kör alakú parancsnoki-szekciója, az újabb hajóknál ovális, három-, vagy akár sokszögletű is lehet ez a szekció. Főleg azoknál az új hajóknál, ahol a hajtómű- és a parancsnoki-szekció majdnem, vagy ténylegesen egy egységet alkot. A kör forma inkább a régebbi osztályú vagy régi konstrukciójú hajók sajátja, ahol a részek mint parancsnoki-szekció, hajtómű-szekció, "nyak", pilon, hajtómű külön részegységek. Mint később olvasható gyakran ezek variálásával jöttek létre a különböző hajóosztályok. A szekciók alakja elsősorban a hajó szubtérbeni sebességének megnövelése okán változott. A hajó elnyújtottabb alakja miatt a szubtérmező z-tengelye is megnyúlik, így egy "áramvonalasabb" szubtérmező jön létre. A legtöbb hajónak két térhajtómű-gondolája van, amik pilonokkal legtöbbször a hajtómű-szekcióhoz illeszkednek, de akadnak egy-, három-, és négygondolás hajók is. Négygondolás hajókból viszonylag több készült, egy- és háromgondolásból viszont kevés. Ennek oka szintén a szubtér-mechanika törvényeiben keresendő, mivel csak páros-térhajtómű tekercsekkel lehet stabil szubtérmezőt generálni. Később sikerült olyan kisméretű, ám magas hatásfokú tekercseket gyártani, amiket már egyetlen gondolába is el tudtak helyezni. A három- és négygondolás hajóknál a nagyobb sebesség elérése volt a cél, míg az egygondolásnál sok esetben csupán az elrendezés hatékonyságának a kipróbálása. Újabb hajóknál viszont előfordul a (két)gondola beinjektálása a hajótestbe, ilyenkor nincs pilon. Több hajótípusnál hiányzik a hajtómű-szekció, (pl. az egy hajtóműveseknél) ekkor a gondolák pilonjai közvetlenül a parancsnoki-csészealjhoz illeszkednek. Ilyenkor jellemző a deflektor-tányér hiánya is, mivel a hagyományos tányér kialakítására nincs hely, ezért azt egy, a hajótestbe integrált, másodlagos deflektorral helyettesítik. Van ahol van ugyan hajtómű szekció, de az függetlenül a pilonoktól és a hajtóművektől maga is a parancsnoki-csészealjba "kapaszkodik" nyak nélkül. Olyan hajótípus is létezik ahol a központi rész nyakkal, de a parancsnoki-csészealj tetejéhez kapcsolódik. A leggyakoribb eljárás, hogy egy osztály (vagy korszak) alkatrészeinek átrendezésével, módosításaival alkotnak új típusokat, osztályokat, sokszor valamilyen feladatra specializálva, pl. teherhajó vagy űrkompszállító. Némely hajó két vagy több ismert osztály jellegzetes alkatrészeinek összerakásából születik, pl. Constitution + Excelsior = Curry type, ezek a hajók azonban gyakran csak prototípusok. Új fejlesztésű hajók is vannak, mint például a USS Prometheus, ami veszélyes helyzetben három különálló támadóegységgé képes szétválni. A fő irány azonban egyértelműen továbbra is a Daedalus-osztály által kijelölt út. A Föderáció csillaghajó-osztályai, kronológiai sorrendben 2161-től 2243-ig a Daedalus osztályból kifejlesztett, annak szerkezeti elemeit egy az egyben felhasználó variációk adták a flotta hajóparkját. Az egyes osztályok hajóinak darabszáma a konstrukció felhasználhatóságától és praktikusságától függően néhány tucattól több százig is terjedhet. Kivéve a speciális vagy kísérleti hajótípusokat, ezekből általában csak egy-két darab készül. A listán a hajóneveknél a Pl. "például"-t jelent értelemszerűen, ezen hajók egyike osztálya hajóinak, ahol ez nem szerepel ott az az egy hajó ismert az osztályból. A *-gal jelölt osztályok (az eredeti idővonal szerint) már nem aktívak. A fontosabb osztályok időrendben: 2243 - Miranda osztály - A legrégebbi és legnagyobb darabszámban épült hajókat jelölő osztály, még 2378-ban is szolgálatban van. Azonban a Constitution-osztályhoz hasonlóan a hajók időközben jelentős felújításon estek át. Tudományos felszereléseiket eltávolították, helyükre taktikai rendszereket telepítettek. Ezért még a Domínium elleni háborúban is szolgáltak. Küllemre a Constitution osztály parancsnoki-szekciója és gondolái egy központi pilonnal összekötve, melynek felső részén a torpedóvető található. Ilyen hajó a USS Reliant (NCC-1864) is. Később két altípusa is lett, a Miranda II és III: a II-nél hiányzik a torpedóvető az azt tartó pilonnal együtt, ilyen a USS Lantree (NCC-1837), a III szintén nem hordoz torpedóvetőt, ugyanakkor nagy hatótávolságú szenzor-rudakkal szerelték fel, erre példa a USS Saratoga (NCC-31911). (A II és III típusból csak ez az egy-egy hajó szerepelt hivatalosan.) 2244 - Constitution osztály* - Hosszútávú kutatóhajó/nehézcirkáló. Ebbe az osztályba tartozik az első USS Enterprise (NCC-1701) nevű csillaghajó is, mely megalapozta az osztály hírnevét. Az osztály felújításokon is átesett, míg végül nagyjából öt évtized múltán leszerelték az utolsó hajóit is. 2245 - Saladin osztály* - Ez egy mindössze egyetlen hajtóműgondolával készült hajókat, rombolókat jelölő osztály. Külsőre egyformák a Hermes osztály* felderítőivel, amelyeknek a Saladinokhoz képest kevesebb fegyverük van. 2247 - Ptolemy osztály* - Régi, vontatóhajókat magába foglaló osztály. 2260 - Federation osztály* - A Föderáció első és egyetlen csatahajó -osztálya. Ezek a hajók három térhajtóműgondolát kaptak, melyekből a középső pilonnal a "csészealj" tetejéhez illeszkedik, valamint erősebb pajzsrendszert és erősebb, dupla-borítást. Fegyverzete nagyjából kétszerese a Constitution osztálynak: fézerágyúból 10, míg fotontorpedó-vetőből 5 található a hajókon, 215 db. torpedóval, szemben a Constitutionnel, aminek 6 fézerágyúja és 2 fotontorpedó-vetője van, 120 db. torpedóval. Három hajtóművével gyorsabb is a Constitutionnél. Pl. USS Star Empire (NCC-2116) 2269 - Oberth osztály - Az első, csak tudományos feladatok elvégzésére épült, kisméretű hajó. Pl. USS Grissom (NCC-638) 2270 - Soyuz osztály* - Alapvetően a Miranda osztály átépítése. A Föderáció nem tudott minden peremvidéki naprendszerbe csillaghajót küldeni a megszaporodott kalóztámadások miatt, ezért a Miranda előre gyártott elemeit használták egy új, csak határvédelmi feladatokat ellátó hajó magalkotására. Mivel a kalózokon kívül a klingonokkal is szembe kellett szálljon meglehetősen erős fegyverzetet kapott. Torpedó vetőit leszerelték, helyükre nagy teljesítményű gyors-tüzelési módra is alkalmas fézereket telepítettek. Leghíresebb egysége a USS Bozeman (NCC-1941). A Soyuzhoz hasonlóan a Miranda osztály módosításával alakítottak ki más, inkább specifikált osztályokat is, mint a Ticonderoga (torpedóvető nélküli, nagyobb fézerágyús), a Vol Sulaki (háromgondolás), az Apache (négygondolás), a New York (vontató), vagy a Callisto (háromgondolás vontató) osztályt. Ezek szemléletes példái az újabb hajóosztályok létrehozásának. 2273 - Polaris osztály - A Constitution osztály parancsnoki-szekciójából, "nyakából" (ami torpedóvető-egység is), és a rászerelt két gondolából álló hajók osztálya. 2279 - Sydney osztály* - Nagy hatótávolságú utas- és teherszállító osztály. 2283 - Constellation osztály - Négygondolás, felderítő hajótípus, ami módosított Constitution részekből áll. Pl. USS Stargazer (NCC-2893) 2287 - Excelsior osztály - Az egyik legjobban kihasználható és a második legnagyobb darabszámban épült osztály. Legelső és egyik legismertebb hajója a USS Excelsior (NX-2000/NCC-2000). A továbbfejlesztett változat legismertebbike a USS Enterprise-B (NCC-1701-B), valamint a USS Lakota (NCC-42768). 2286 - Defender osztály* - Kísérleti hajótípus, melynek elviekben igazolnia kellett volna egy csak energiafegyverekkel ellátott, gyors nagy hatótávolságú hajó életképességét. (A hajó kinézete ismeretlen, mivel sehol nem volt látható.) 2287 - Shelley osztály - A Csillagflotta egyetlen teherszállító-osztálya, Excelsior fődarabokkal és Constitution hajtóművel. 2325 - Centaur osztály - Az Excelsior osztály csészealj-szekciójából és gondoláiból álló hajótípus. Tekinthetjük a Sabre és a Steamrunner osztály előfutárának. Pl. USS Centaur (NCC-42043) 2330 - Ambassador osztály - Az első hajóosztály, mely fézerágyúk helyett már fézersorokat használt. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy a technikai fejlődés megoldotta a pontszerűen elhelyezett fézer-platformok egy sorba való kötését. Az Ambassador volt az utolsó hajótípus, aminek a csészealj-szekciója szabályos kört formázott. Főleg diplomáciai feladatkörben tűnt ki. Egyik hajója a USS Enterprise-C (NCC-1701-C) volt, mely egy romulán csata során semmisült meg. Később kisebb-nagyobb módosításokat hajtottak végre az osztályon. Pl. USS Zhukov (NCC-26136) 2335 - Freedom osztály - A Galaxy osztály részeit idéző, egyetlen hajtóműgondolával rendelkező hajótípus. Egy hajtóműje és kisebb mérete miatt inkább csak a Föderációs-űrben használatos. Pl. USS Concorde (NCC-68711) 2339 - New Orleans osztály - A Galaxy osztállyal majdnem megegyező, annál hosszabb pilonú, nyak nélküli, modulcsatlakozókkal felszerelt hajók. Pl. USS Kyushu (NCC-65491) 2340 - Raven osztály - Nem túl nagy méretű kutatóhajók osztálya. 2345 - Cheyenne osztály - Négygondolás, Galaxy osztályra emlékeztető, de annál kisebb csillaghajó. Pl. USS Ahwahnee (NCC-71620) 2350 - Challenger osztály - Az első, függőleges gondola-elrendezésű csillaghajó. (Fent-lent egy-egy) Pl. USS Buran (NCC-57580) 2352 - Springfield osztály - Az osztály hajóinak gondolái egészen fent vannak köztük szenzor, a központi rész viszont nyak nélkül, pilonokkal kapcsolódik a parancsnoki szekcióhoz. USS Chekov (NCC-57302) 2355 - Nebula osztály - A Galaxy osztályhoz hasonlító, alsó gondolás, nyak nélküli csillaghajók, fent elhelyezett, cserélhető szenzor és egyéb modullal. A Galaxy osztály utáni, második legnagyobb hajók osztálya, mivel lényegében Galaxy részek alkotják. Pl. USS Farragut (NCC-60597) 2356 - Saber osztály - A legújabb osztályok egyike, kicsit "rájaszerű", kicsi, jól felfegyverzett csillaghajó. Pl. USS Yeager (NCC-61947) 2357 - Steamrunner osztály - Szintén új, szintén "rájaformájú" és jól felfegyverzett, de a Saber osztálynál nagyobb hajók osztálya. A gondolák eleje a hajótestbe van ágyazva, a deflektor viszont külön, a gondolák végein, pilonokon függeszkedik. Pl. USS Appalachia (NCC-52136) 2358 - Rigel osztály - Háromgondolás hajók osztálya, ahol a középső gondola alul helyezkedik el. A csészealj-szekció és a gondolák normál Galaxy-csészealj, illetve gondola, ám a hajtómű-szekció egy kétszeresre növelt, felújított Constitution-é. Hasonló a Niagara osztályhoz, de az a Galaxy gondolákon kívül főleg Ambassador részekből áll. Ez utóbbi osztály legismertebbike a USS Princeton (NCC-59804). 2360 - Norway osztály - Ennek a kisméretű kutatóhajókat jelölő osztálynak a tagja a USS Budapest (NCC-64923) is. 2362 - Galaxy osztály - A Csillagflotta valaha épített legnagyobb méretű hajói. Többek között az USS Enterprise-D (NCC-1701-D) is ide tartozik. 2363 - Akira osztály - Viszonylag nagyobb, nehézfegyverekkel felszerelt hajótípus szintén a legmodernebb hajók közül. Pl. USS Thunderchild (NCC-63549) 2366 - Olympic osztály - Orvosi és kórházhajó. Érdekessége a gömb formájú parancsnoki-szekció. Pl. USS Pasteur (NCC-58925) 2367 - Defiant osztály - A flotta egyetlen, kimondottan hadihajója, amelyet eredetileg a Borg ellen fejlesztettek ki, de leginkább a Domínium ellen használták. Kisebb méretű, alakja inkább hasonlít űrkomphoz, mint a klasszikus csészealj-hajókhoz, de nagy szerkezeti integritás és rendkívül erős fegyverzet jellemzi. Pl. USS Defiant (NX-74205) 2369 - Nova osztály - Kis méretű, tudományos kutatóhajók osztálya. Pl. USS Equinox (NCC-72381) 2369 - Sovereign osztály - A Föderáció legerősebb hajóosztálya. Pl. USS Enterprise-E (NCC-1701-E) 2370 - Intrepid osztály - Az első osztály, mely bioneurális gélcsomagokat használ adat-továbbításra a szokványos áramkörök helyett. Pl. USS Voyager (NCC-74656) 2374 - Prometheus osztály - Az egyetlen hajó, mely képes az ún. "multivektoros" támadási módra. USS Prometheus (NX-59650) 2374 - Griffin osztály, Yeager osztály és a Trident osztály - A Domínium-háborúban híressé vált "Frankenstein-flotta" osztályai. Ezek a hajók Intrepid, Constitution, Excelsior és más osztályú hajók alkatrészeiből lettek "összeeszkábálva". A Griffin akkor jött létre, amikor a Domínium megtámadta a Bektrel hajógyárat; az itt épülő 12 db Intrepid hajtóműszekcióját elpusztították, ezért a hajógyár a közeli roncstelepről régi Constitution hajtómű szekciókat szerzett be, és azokkal fejezték be a hajókat. A Yeager osztály esete kísértetiesen hasonlít a Griffin-ére, de a hajtómű szekciót itt felnagyított Peregrine vadászokkal helyettesítették. A Trident két, egymással szembefordított Excelsior csészealjból és három Excelsior gondolából áll. Érdekesség, hogy bár az "alsó" csészealj fejjel lefelé van, a belső gravitációs rendszert megfordítani már nem volt idő. Ezért a két részleg között van egy null-gravitációs szint, a turbóliftek ezen a szinten keresztülhaladva fordulnak meg. 2378 - Luna osztály - Ebbe a teljesen új, elsősorban tudományos és felderítői feladatokra készült, közepes méretű hajókat jelölő osztályba tartozik a USS Titan (NCC-80102) nevű hajó is, aminek William T. Riker lett a kapitánya. A hajók külseje a Sovereign, az Intrepid és az Akira osztály hajóival mutat hasonlóságot. (A Titan vagy a Luna osztály más hajója amúgy soha nem jelent meg filmen, ezért mikor kiadták a róla szóló könyvsorozatot, pályázatot írtak ki, és az ott beadott pályaművek közül választották ki a legtetszetősebb hajótervet.) 2553 - Celestial Osztály - Egy nagyon új hajóosztály, melybe csak 2 hajó tartozik (hivatalosan csak egy jelenik meg), a hajó hasonlít az NX-osztályra, de a parancsoki tányérja inkább a Galaxy osztályra mutat. Pl. USS Enterprise (NCC-1701-J) Számos hajóosztály – és azokhoz kapcsolódó hajó – csak említés szintjén fordul elő a hivatalos történetekben, „látható” szereplés nélkül, így ezek ismeretlenek maradtak, de többet belőlük a nemhivatalos történetekben (pl. képregényekben) ábrázoltak, vagy rajongók szerkesztették meg őket. Szereplések A sorozatokban és a filmekben a következő hajóosztályok láthatók a fentebb felsoroltak közül: Miranda, Soyuz, Constitution (eredeti és felújított), Constellation, Excelsior (mind három variáns), Ambassador, Nebula, Galaxy, Intrepid, Sovereign, Prometheus, Nova, Akira, Defiant, Olympic, Norway, Saber, Steamrunner, Raven, Centaur, Shelley, Sydney, Oberth. A többi modern típusra (Galaxy alapú, mint a Cheyenne) a Wolf 359-nél látott roncsmező alapján hivatkoznak, noha elég nehéz megállapítani, hogy melyik roncsdarab melyik hajó alkotórésze volt, és a hajó neveken kívül semmilyen információ nem hangzik el a hajók típusára vonatkozólag. Továbbá a DS9 első epizódjának nyitó jelenetében csak a hagyományos hajókat, mint a Mirandát, Nebulát, Excelsiort és Ambassadort láthatunk a csata kellős közepén. Ezeken a hivatalosnak mondható osztályokon kívül több más, félhivatalos osztály is létrejött, amik a Star Trek egyéb kiadványaiban, számítógépes játékaiban bukkantak fel, vagy olyan nemhivatalos hajótípusok, amiket főleg rajongók "fabrikáltak". Az is igaz, hogy a hivatalos hajók többségét is barkácsolás útján készítették, mint például a Miranda vagy a Constellation osztályokat, amiket a fejlesztett Constitution osztály (Enterprise és Enterprise-A) alkatrészeiből állítottak elő. Ennek oka általában a pénz és az idő hiánya volt, erre utal a Miranda osztály több mint 130(!) éves „karrierje” is. Bár a későbbiekben, hogy megmagyarázzák a hajók extrém szolgálati idejét, kidolgozták az osztályok Constitution osztályhoz hasonló életpályáját, miszerint például a Miranda osztály sem így nézett ki eredetileg, csak a Constitutionhoz hasonlóan felújították, mire először debütált volna a Star Trek II: Khan haragja című filmben. Ugyanakkor a Miranda hosszúra nyúlt szolgálati ideje csak ezután kezdődött, s közben semmilyen jelentős fejlesztést nem hajtottak végre rajta, legalábbis külsőleg, miközben a kortárs Constitutiont felújítva is leszerelték. Magyarázatul később az szolgált, hogy a régebbi osztályok sokszor a gyakorlatozóhajók szerepét töltik be. Teljesen új hajók inkább a nagyobb büdzséjű mozifilmekben (pl. az Excelsior a Star Trek III-ban) vagy újabb sorozatokban (az Enterprise-D Az új nemzedékben) mutatkoztak be, ahol dramaturgiailag is fontos volt egy új hajótípus megjelenése. Ahol ez nem volt annyira lényeges ott elegendőnek bizonyultak a régebbi vagy módosított hajók is. Németh András (orvos) Dr. Németh András (Szeged, 1924. július 8. – Szeged, 1999. október 10.) 1956-os amatőr filmfelvételéért üldözött orvos, egyetemi tanár, író, az első kelet-közép-európai szervátültetést végző urológus. Élete Paraszti családban született első generációs értelmiségiként. 1942-ben érettségizett Szegeden, 1948-ban Szegedi Tudományegyetemen általános orvosi diplomát szerzett, majd a szegedi klinikai prosecturán kezdett dolgozni, később urológus szakorvosi végzettséget szerzett. Ezután „aktív pályafutása végéig a szegedi orvostudományi egyetem Sebészeti Klinikáján dolgozott, annak Urológiai Osztályát vezette. Az ötvenes évek első felében munkatársaival művesekészüléket tervezett, amellyel 1954-ben elvégezték az első sikeres hazai hemodialízist”. 1960-ban adjunktus, 1969-ben kandidátus, 1971-ben docens lett. 1990-ben nyugdíjba vonult, később címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1956-os tevékenysége és annak következményei Szakmáján túlmenően amatőrfilmes is volt. 1956. október 23-án nagy hazafias embertömeg nézett farkasszemet a felsorakozott szovjet harckocsikkal a Széchenyi téren. Egy fiatalember tűzoltólétrán felkapaszkodott a szovjet emlékműre, hogy az annak tetején pöffeszkedő arany csillagot kalapáccsal leverje. Az akció első nekifutásra ugyan nem sikerült, de a platánsor egyik fájához állvány híján támaszkodva Németh doktor az eseményt 8 mm-es filmes kamerájával rögzítette. Erre biztatták a téren szintén bőven jelenlévő civil ruhás nyomozók is, mondván, hogy később még használható lesz a felvétel. A fiatal doktor fel is vette, amíg a filmjéből csak futotta. 1957 tavaszán a számonkérés során őt is begyűjtötték, megpofozták, kihallgatták. Majd a rendszerváltásig minden április 4. és egyéb kommunista állami ünnepek alkalmával pár napra lecsukták. Közben hivatását a klinika urológiáján folytatva 1962-ben Magyarországon és egyben az egész kelet-középeurópai régióban elsőként veseátültetést végzett. Amikor a Debreceni Egyetem orvostudományi karán az urológiai tanszékre egyetemi tanárt kerestek, ő megpályázta az állást, hiszen minden szakmai feltételnek megfelelt. A kádári politika azonban nem felejtett, és akkor megakadályozta debreceni professzorrá válását. Szakmai érdemei „Dr. Németh András professzor emblematikus alakja volt a magyar urológiai sebészetnek és nefrológiának. 1962-ben végrehajtotta az első sikeres humán vesetranszplantációt Magyarországon; ez pályafutásának egyik csúcspontját jelentette. Kivételes képességeit jellemzi, hogy nevéhez fűződik a rekonstrukciós urológiai sebészet elindítása is; úttörő tevékenységet végzett a hólyag- és prosztatarák műtéti kezelésében.” Emlékezete A professzor élete előtt 2017. november 16-tól tisztelgő kiállítás nyílt a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek anyagát a Petri Tanítványok Baráti Köre és az SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemi Gyűjteménye gyűjtötte és rendezte. Művei Hivatása mellett a szépirodalom területére is ellátogatott: Tétova esztendő, r., 1988 Nemzetőr voltam Szegeden. Kendi József emlékezései, 1991 A Nap szembenéz a Holddal, elb., visszaemlékezés, 1996 79 nap remény. Az első magyar veseátültetés története, Szeged, 1997 Francisco Sarabia nemzetközi repülőtér A Francisco Sarabia nemzetközi repülőtér (spanyolul: Aeropuerto Internacional Francisco Sarabia, IATA-kódja: TRC, ICAO-kódja: MMTC) a mexikói Torreón nemzetközi repülőtere, amelyet a Grupo Aeroportuario Centro Norte (OMA) üzemeltet. Főleg belföldi forgalomra használják: 2016-ban belföldi utasszáma megközelítette a 600 000-et, míg nemzetközi forgalma alig volt több 50 000 főnél. Névadója az a Francisco Sarabia pilóta, aki sokat tett Mexikó légiközlekedésének fejlesztéséért, valamint 1939-ben egy repülési rekordot is megdöntött. Története A repülőteret hivatalosan 1946-ban nyitották meg, az első járatok a LAMSA-hoz (Líneas Aéreas Mexicanas) tartoztak, és Ciudad Juárezt és Mexikóvárost kötötték össze Torreónnal. Az ekkor használt repülők típusa főként DC–3 volt, a repülőtér pedig egy egyszerű épülettel és egy irányítótoronnyal rendelkezett. A környék lakói, főként a fiatalok sokszor csoportokba gyűlve figyelték, ahogy a repülők fel-le szállnak. Köztük volt egy Cliserio Reyes Guerrero nevű fiatal is, akinek nagy vágya volt, hogy repülhessen, ezért 1950. október 8-án titokban felkapaszkodott egy 23:30-kor Mexikóvárosba induló gép hátsó szárnyára. A gép fel is szállt, de egy idő után a pilóta szokatlan rezgésekre lett figyelmes, ezért visszatért a torreóni repülőtérre, ahol végül megtalálták a potyautast, akit börtönbe vittek. A következő napokban azonban a médiának köszönhetően országos hírnévre tett szert, és többen, állítólag híres emberek is, pénzadománnyal támogatták, hogy elvégezhessen egy pilótaképző iskolát. Nagy feltűnést keltett a városban, amikor 1954 júniusában Arizonából egy sugárhajtású repülőgép érkezett a repülőtérre. Utasforgalom A repülőtér forgalmának nagy részét a belföldi utazások teszik ki. Az utasszám jelentős ingadozást mutat, de tendenciája növekvő. Úticélok A repülőtérről egyetlen városba indulnak nemzetközi járatok: a texasi Dallasba. A belföldi célpontok között megtalálható Mexikóváros, Monterrey, Guadalajara, Mazatlán, Chihuahua, Tijuana és Santiago de Querétaro is. Gare de Tressin Gare de Tressin vasútállomás Franciaországban, Tressin településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Somain-Halluin-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Anstaing Gare d’Ascq Ontex Ontex település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Ontex Billième, La Chapelle-du-Mont-du-Chat, Jongieux, Lucey és Saint-Pierre-de-Curtille községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A költözés (Így jártam anyátokkal) A költözés az Így jártam anyátokkal című televízió-sorozat második évadának tizennyolcadik epizódja. Eredetileg 2007. március 19-én vetítették, míg Magyarországon egy évvel később, 2008. november 26-án. Ebben az epizódban Ted és Robin össze szeretnének költözni, de Barney ellopja a költöztetőautót, hogy így szabotálja az eseményeket. Közben Lily és Marshall megtapasztalják, milyen Ted nélkül élni. Cselekmény Ted és Robin úgy döntenek, hogy összeköltöznek. Barney eleinte támogatja ezt, hiszen így megkérheti Lilyt és Marshallt, hogy hadd vigyen fel hozzájuk nőket a bárból, mert ő 23 percre lakik onnan, és ennyi idő alatt rendszeresen elromlanak a dolgok. Végül meggondolja magát, és rádöbben, hogy Ted helytelenül cselekszik. Ezért ellopja a költöztetőautót, és közli telefonon Teddel, hogy csak akkor kaphatja vissza, ha különféle kihívásokat teljesít. Ted belemegy a játékba, de egy idő után elege lesz, és ekkor veszi észre, hogy az autó mindvégig ott volt a bár háta mögött egy sikátorban, és Barney azzal csajozott. Visszaszerzi a holmikat, ám ekkor kiderül egy s más: Robin nem örülne annak, hogy az ő cuccaival lenne tele a lakás, amellett dohányzik is, és egy fegyvermagazinra van előfizetése. Így végül közösen úgy határoznak, hogy mégsem költöznek össze. Eközben Marshall és Lily élvezik, hogy végre csak az övék a lakás. Hamarosan azonban rájönnek arra, hogy Ted nélkül nehéz az élet, mert ő vásárolt be, az övé volt egy csomó holmi, és ő gondoskodott mindenről. Amikor már a vécépapír is hiányozni kezd, több más holmival egyetemben, Lily és Marshall rájönnek, hogy nem tudnak Ted nélkül élni. Így amikor a költözésből semmi sem lesz, üdvrivalgásban törnek ki. Kontinuitás Ted és Robin a " Cuccok " című részben döntötték el, hogy összeköltöznek, ami már láthatóan akkor sem tetszett Barneynak. Hogy Robin és Ted a fegyverviselés terén is ellentétes állásponton vannak, a " Hol is tartottunk? " című részben már látható volt. Osvaldo Benavides Osvaldo Benavides (Mexikóváros, Mexikó, 1979. június 14. –) mexikói színész, író, producer és operatőr. Élete Osvaldo Benavides 1979. június 14-én született Mexikóvárosban. Karrierjét 1992-ben kezdte az El abuelo y yo című telenovellában. 1996-ban a María című sorozatban Nanditót alakította. Filmográfia Telenovellák 2015 - A que no me dejas - Adrián Olmedo Rodriguez 2013 - Szerelem zálogba (Lo que la vida me robó) - Dimitrio Mendoza Giacinti 2011 - Megkövült szívek (La que no podía amar) - Miguel Carmona Flores 2005 - Piel de otoño - Damián 2002 - Daniela - Andrés Miranda 2000 - Barátok és szerelmek (Locura de amor) - León Palacios 1998 - Preciosa - Simón Ortiz 1996 - Te sigo amando - Lazarito 1995 - María (María la del Barrio) - Fernando "Nandito" de la Vega Hernández 1995 - El premio mayor - «Chicles» 1992 - El abuelo y yo - Francisco "Paco" Sorozatok 2012 - Cloroformo .... Joe Marvelous 2010 - Soy tu fan .... Julián 2010 - Gritos de muerte y libertad .... Lucas Alamán Ezüstlabda Az Ezüstlabda vándordíj volt a magyar labdarúgás első kupasorozata, 1903-tól 1909-ig. A szabályok szerint az a csapat kapta meg végleg a díjat, amely egymás után háromszor vagy összesen ötször megnyerte. Ez az FTC-nek sikerült 1909-ben az ötödik győzelmével. Az MLSZ ezután új kupasorozatot írt ki, a magyar kupát. Létrejötte Polónyi Géza országgyűlési képviselő 1903-ban felajánlott egy nagyobb összeget egy labdarúgó-vándordíj létrehozására. Paár János tervei alapján Fábry János ötvösmester készítette el a trófeát. A kupasorozat lebonyolítására az MLSZ egy bizottságot hozott lére, amelynek első elnöke Dáni Vilmos lett. A kiírásban feltételül szabták, hogy a mérkőzéseket lehetőleg az ország akkori egyetlen füves pályáján, a Margitszigeten játsszák le (ettől időnként eltértek). Forrás A Fradi és a magyar labdarúgás régebbi kupái: 1. rész Megismételt mérkőzés. A megismételt mérkőzésre a Postás nem állt ki. Lazuri (Nagylupsa község) Lazuri falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Muska közelében fekvő település. Története Lazuri korábban Muska része volt. 1956 körül vált külön településsé 390 lakossal. 1966-ban 395, 1977-ben 353, 1992-ben 350, 2002-ben 302 román lakosa volt. Szíjgyártó A szíjgyártó (régiesen szíjjártó) az emberi ruházathoz, lószerszámhoz, és a különböző használati tárgyakhoz (például az ülőalkalmatosságokhoz) szükséges szíjazatot készítő és egyéb bőrmunkát is végző mesterember. A szíjgyártó mesterség valószínűleg ősi mesterség a magyarság körében, már a vándorlások idején magas színvonalon ismerhették. A többi bőrműveshez hasonlóan a középkorban a szíjgyártók is maguk dolgozták meg a termékeikhez szükséges nyersbőröket. A timsós-faggyús készítést nevezték Európa-szerte „magyar bőr”-nek. Nagy rugalmassága és szakítószilárdsága miatt elsősorban lószerszámok, kocsiszerszámok készítésére volt igen alkalmas a bőr. Az akkor használatos állatbőrök olyan, ridegen tartott állatok bőréből készültek, ahol a tartás körülményei is előnyösen befolyásolták a bőrök minőségét. A 17. században a német és a francia szíjgyártók még azért vándoroltak Magyarországra, hogy e „magyar bőr” készítését eltanulják. Később, a 18. században a magyar szíjgyártók már a vargák cserzett (cseresen) kikészített bőreiből dolgoztak. Szerszámzatuk Számos sajátos kézi szerszámmal dolgoztak, mint bőrgyalu, bújtató, cérnavágó kés, csípőfogó, élszedő, félhold-serfelőkés, fenőkövek, festőkészlet, fogólyukasztó, gömbőlyűár, görbekés, jelölő körző, rádli, kúpos és lapos fogó, szélezőfa, szurok és méhviasz, tolókés, varróár, madzag vagy cérna, varrószék vagy csikó. A varrófonalat megviaszolták vagy olvadt szurokba mártották. A nyerges és szíjgyártó mesterség kereslete a lóállomány rohamos fogyásával a 20. század második felére nagymértékben lecsökkent. Rokon szakmák még az egyéb, bőrrel dolgozó iparosok a csizmadia, a tímár, a tobakos, a suszter, a kárpitos és az ostorkészítő (ostorfonás). Mini koncert A Mini koncert a Mini együttes 1980-ban megjelent koncertalbuma. 1993-ban CD-n is megjelent. A lemezen közreműködik: Závodi János. Dalok Fekete gép (Németh –Török) Sirályok (Papp –Török) Kolduskirály (Németh – Török -S. Nagy) Senki sem vehet el tőlem semmit (Németh – S. Nagy) Kereszteslovag (Papp – Török) Kell a barátság (Németh – Török –S. Nagy) Vissza a városba (Török) Gőzhajó (Papp – Török) Játék–rock (Németh – Török) Közreműködött Török Ádám – ének, fuvola, csörgő, kolomp Németh Károly – fender–zongora, szintetizátor Kunu László – basszusgitár Balogh Jenő – dob Závodi János – gitár Broad City A Broad City egy amerikai vígjátéksorozat (sitcom), amelyet A sorozat alkotói és főszereplői Ilana Glazer és Abbi Jacobson készítette, a műsor alapjául pedig az általuk készített, 2009 és 2010 között megjelent, hasonló című websorozat szolgált. A történet két zsidó nő New Yorkban történő mindennapjairól szól, az alkotók mellett szerepet kap még többek közt Arturo Castro, Hannibal Buress és Paul W. Downs. A sorozat az Amerikai Egyesült Államokban a Comedy Central tűzte műsorra 2014. január 22-én, Magyarországon szintén a Comedy Central mutatta be 2015. október 28-án. Cselekménye A sorozat főszereplője két zsidó nő, Abbalah "Abbi" Abrams és Ilana Wexler, akik New Yorkban keverednek különféle érdekes helyzetekbe. Ilana nem szeret dolgozni és mindig igyekszik elkerülni a munkát, ellentétben Abbivel, aki illusztrátorként dolgozik. Különböző kalandjaik mellett egymással is gyakran kerülnek konfliktusba az ellentétes jellemeik miatt. 4504 Jenkinson A 4504 Jenkinson (ideiglenes jelöléssel 1989 YO) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Robert H. McNaught fedezte fel 1989. december 21-én. Yerseke Yerseke (zeelandiul: Iese) egy falu Hollandiában a Keleti-Schelde folyó (Oosterschelde) déli partján, Zeeland tartomány középső részén (Tengermenti Flandriától északra). 1970-ig külön közigazgatása volt, manapság Reimerswaal község részét képezni. 2007. január 1-jén 6541 regisztrált lakosa volt. A település (1870 óta) halászatáról híres, különösen a kagyló és osztrigahalászat, illetve az Oosterschelde egyéb ehető kagylóinak halászata jelentős. Története Első írásos említése 966. január 24-éről való. Akkor Gersika néven nevezték I. Ottó egyik okmányban. 980. július 27-én már Gersicha néven említik. Úgy vélik, a település neve a kis öbölről kapta a nevét, ami korábban ott volt. 1868-ban (a térkép szerint) Ijerseke volt a neve. Háztartások száma Yerseke háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott: Yerseke híres szülöttei Piet Rentmeester ( 1938 . augusztus 27. – 2017. február 11.), holland kerékpáros. Patrick Tolhoek ( 1965 . június 26. 2006 ), holland kerékpáros, Sydney 2000. Szovjetunió Hőse A Szovjetunió Hőse (oroszul: Герой Советского Союза, geroj szovetszkovo szojuza) a legnagyobb kitüntetés volt a hajdani Szovjetunióban. Egyének és kollektivák részére adományozták hősies helytállásuk elismeréseként. Története Az első kitüntetettek 1934-ben a Cseljuszkin hajó legénységének megmentésében közreműködők kapták. Kezdetekben a Lenin-rend szolgálta a címhez a jelvényt, de 1939. augusztus 1-jétől megalkották az arany csillagos változatot. Az elismerés átadáskor az „Arany Csillagot”, oklevelet a Legfelsőbb Tanács Elnökségétől, egyéneknek pénzbeni juttatást egyévi fizetésüknek megfelelően és 1973-tól kezdve Lenin-rendet is adtak vele együtt. A legtöbb címet a második világháború alatt osztották ki, összesen mintegy 13 000 fő részesült ilyen elismerésben. Egy személy többször is megkaphatta, így vannak kétszeres, háromszoros és négyszeres hősök is. A legtöbb, négyszeres hős címet két fő Leonyid Iljics Brezsnyev és Georgij Konsztantyinovics Zsukov kapta meg. Nőket is kitüntettek, de közülük csak kilencvenen részesültek e magas elismerésben. Az egyik szinte legendává magasztosított alak Zoja a partizán lány volt. Zoja Anatoljevna Koszmogyemjanszkaja 18 éves volt a háború kitörésekor, és önként csatlakozott a partizánokhoz. 1941 novemberében a frontvonal mögött szabotázsakciót hajtott végre Petriscsevo faluban, ahol az istállót akarta rágyújtani az ott éjszakázó német katonákra. Az akció során elfogták, megkínozták, de semmilyen információt nem sikerült belőle kiszedni, ezért a németek felakasztották. Ezzel a hősies helytállásával kiérdemelte az 1943 márciusában halála után adományozott „a Szovjetunió hőse” címet. Híres kitüntettek Vaszilij Grigorjevics Zajcev szovjet mesterlövész Leonyid Iljics Brezsnyev politikus (négyszeres) Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall (négyszeres) Rogyion Jakovlevics Malinovszkij marsall (kétszeres) Kliment Jefremovics Vorosilov marsall (háromszoros) Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij marsall (kétszeres) Ivan Alekszandrovics Szerov állambiztonsági tiszt Alekszandr Marinyeszko haditengerész Endel Puusepp pilóta Richard Sorge kém (posztumusz) Jurij Alekszejevics Gagarin űrhajós Magyar kitüntetettek Kádár János Farkas Bertalan Szabó Endre (tanító) Szabó Endre (Nagyoroszi (Nógrád megye), 1839. december 28. – Budapest, 1913.) községi tanító, a rimaszombati ipariskola igazgatója (1878). Élete Szabó Lajos gazdatiszt és Szegő Zsuzsanna gyermekeként született. Jogi pályára készült, de kisdednevelő lett; 1865-ben szerzett óvói oklevelet; előbb Halason, majd Álmosdon volt óvó; s 1870 szeptemberétől rövid ideig a pesti kisdedóvókat képző intézet igazgatója. 1873-ban a kolozsvári Fröbel-intézet titkára, 1874-től igazgatója volt. 1883-ben elhagyta a nevelői pályát és újságíró lett Budapesten. A magyar óvodai nevelés reformere, a mai modern kisgyermeknevelés előfutára és az első óvodai szakfolyóirat alapítója és szerkesztője volt. Korának legismertebb német óvodapedagógusát, Friedrich Fröbelt (1782–1852) népszerűsítette a magyar pedagógusok körében Álmosdon írt egyik könyvével. Egy másik művével pedig a mai környezetismeret tárgy elődjének tanítását kívánta megkönnyíteni, szintén Fröbel szellemében. Emlékezete Márványból készült emléktábláját, mely a nagyoroszi óvoda falán található, 1985. májusában avatták fel. 1990-ben az álmosdi óvoda falán is emléktáblát kapott. Munkái Első gyakorlatok az értelem fejlesztése köréből. Kisdedóvódák... használatára. Debreczen, 1871. Vezérkönyv Fröbel Frigyes foglalkoztató eszközei használatára. Nevelők, tanítók és anyák számára német kútfők után. 31 táblán számos ábrával, Pest, 1871. Társalgó-terem. Beszélykék 3-10 éves gyermekek számára. Fröbel Frigyes rendszeréhez alkalmazottan. Kolozsvár, 1872. A gyermekekért. Népszerű ismertetés ezen intézet czéljáról és berendezéséről. U. ott, 1873. Képek a külföldi tanügyi állapotok köréből. Különös tekintettel a prágai, szászországi, thüringiai és bajorhoni gyermekkertek, elemi és polgári iskolák, gyermekkertésznő, tanító- és tanítóképezdék ismertetésére. U. ott, 1873. (Egy része a Kelet 1873. 148-160. sz. jelent meg.) Gyermekisme. Boncz- és lélektani alapon. U. ott, 1874. Neveléstan. Vezérfonál a kis gyermekek nevelésére. Fröbel Frigyes elvei szerint. U. ott, 1874. Előterjesztvény és javaslat. Bpest, 1875. A kézimunka tanítása a népiskolában. Kolozsvár, 1876. (2. jav. kiadás. Rimaszombat, 1878.) Az érzékszervek gymnastikája. A neveléssel foglalkozók számára. Rimaszombat 1877. Szerkesztette a Kisdednevelés című lap első évfolyamát 1870-ben; azonban tovább is írt a lapba, ahol utolsó cikke 1883-ban jelent meg. Szerkesztője volt az Alapnevelők és Szülők Lapja című óvodapedagógiai folyóiratnak is. Álnevei Szabó bácsi, Gyermekbarát és Egy nevelő. Várakozó asszonyok A Várakozó asszonyok (Kvinnors väntan) egy 1952-ben bemutatott Ingmar Bergman által rendezett komédiai elemeket is felvonultató svéd filmdráma. A filmben nők beszélnek kapcsolatukról, ami visszaemlékezés formájában jelenik meg a filmvásznon. A film műfaja alapvetően dráma, habár a legemlékezetesebb része a vicces liftes jelenet Gunnar Björnstrand és Eva Dahlbeck között. Ez a jelenet volt Bergman első komédiai próbálkozása is egyben, később a rendező úgy nyilatkozott, hogy annál a jelenetnél tudatosodott benne, hogy vígjátékot is tudna írni - amit sikeresen bebizonyított néhány évvel később a Szerelmi leckével (1954) és az Egy nyáréjszaka mosolyával (1955) - és az elkövetkező komédiai forgatókönyveit nagyban inspirálta. 8103 Fermi A 8103 Fermi (ideiglenes jelöléssel 1994 BE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Farra d'Isonzóban fedezték fel 1994. január 19-én. Nevét Enrico Fermi (1901–1954) olasz fizikus után kapta. (5428) 1987 RA1 Az (5428) 1987 RA1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1987. szeptember 13-án. Nagy őzlábgomba A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) a gombákhoz (Fungi), ezen belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nagy termetű, feltűnő megjelenésű gomba .Csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. A procera szó jelentése a faj latin nevében karcsú, magasra nőtt. Rántott gombaként elkészítve a legízletesebb. Spóra spp. fehéres rózsaszín, sp. 12,5-17,5 × 9-11 µm, elliptikus, sima Jellemzés Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén, világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós, és rajta eltolható gyűrű van. Kalap : Fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen csúcsos púppal. 10–30 cm nagyra nő. Fiatalon összefüggően sötétbarna, barna bőre növekedés közben körben felrepedezik, ezért a kifejlett, szétnyílt gomba fehéres, világos szürkésbarnás alapon szabálytalanul rendezett, sötétebb barna, kiálló pikkelyekkel tarkított. Széle rojtos. A kalap bőre nem húzható le. Lemezek : A tönk körül gyűrűben összenőttek, és a tönktől udvar választja el őket. Szabadon és igen sűrűn állnak, a kalap széle felé szélesebbek, puhák. Színük fehér, az idős gombán lehet vörösesbarnán rozsdafoltos is. Spórapora fehér. Spórái fehérek, tojásdadok. Tönk : Megnyúlt, magas, lefelé fokozatosan vastagabb, alul hagymaszerűen, gumósan kiszélesedő, 10–40 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, a gumó 3–6 cm nagy. A kalapból csuklószerűen kifordítható. Alapszíne barnás, de bőre növekedéskor szétrepedezik, és így világos sárgásszürkés alapon apró, sűrű, barna pikkelyektől övesen márványozott, tarka. Állománya keményen rostos, szálas, belül üres, csöves. Gyűrűje kettős szélű, szélein puha, barnás, korpás, középen merevebb, porcos, sima, pelyhes. Könnyen elmozdítható, a tönkön le és fel tologatható. Hús : Puha, a tönkben szívós, rostos. Fehér, színtartó, az idősebb példányoké lehet kissé szürkés rózsaszínű. Szárítva szürkésfehér. Nehezen szeletelhető, kócszerű. Szag és íz : Kellemes dió illatú és ízű, édeskés. A fiatal gomba : Tönkje duzzadt, felfelé vékonyodó, alul széles talpon álló. A tönk csúcsán a kalap kicsiny, tojás alakú, ezért a fiatal gomba dobverőre, cimbalomütőre emlékeztet. Termőhely és termelési idő Lomb- és fenyőerdőben egyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban, fiatalosban, irtásos, bokros helyeken, erdőszéleken, többnyire seregesen vagy boszorkánykörökben. Az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőt kertekben is előjön. Nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori. Felhasználás Levesnek, rántva, sütve vagy más gombás ételnek egyaránt jó. Fiatalon egyike a legjobb csemegegombáknak, eléggé állóképes és ritkán kukacos. Kirántva a gombakalapok halhúsra emlékeztető ízűek. Leszedve tovább fejlődik. Tönkje rostos, rágós, ezért azt megdarálva használjuk fel. Szárításra alkalmas, világosszürkés színűre szárad. Az idősebb gomba szárítva is rágós, a fiatal gomba nyersen is ehető. Hasonló fajok Kevés gomba hasonlít hozzá. Csak két rokon faj, a csipkés őzlábgomba és a karcsú őzlábgomba igen hasonló, de mindkettő jóval kisebb, ehetők. A karcsú őzlábgomba a méretkülönbségen kívül másban alig különbözik a nagy őzlábgombától. A csipkés őzlábgomba azonban halványbarnás - fehéres színű, kalapja alig pikkelyes, a széle pedig a szakadozott burokmaradványoktól csipkés, és ez a faj fű között, réten, legelőn terem. A mérgező vörhenyes és rozsdás őzlábgombák, valamint ezek rokonai lényegesen kisebbek, és a feltűnő nagyságkülönbség miatt nem téveszthetők vele össze. A mérgező párducgalóca kalapja nem fehéres alapon barna pikkelyes, hanem barna alapon fehér pettyes, továbbá kisebb, és gallérja nem eltologatható gyűrű. Az ehető csiperkék lemezei megsötétednek. A piruló őzlábgomba alacsonyabb termetű, durvábban pikkelyes kalapú, és húsa megvörösödik. Forrás Mek.oszk.hu Moriszaki Kódzsi Moriszaki Kódzsi (Hirosima, 1981. május 9. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán U23-as válogatott tagjaként részt vett a 2004. évi nyári olimpiai játékokon. Terrorizmus A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek célja a félelem keltés révén, meghatározott politikai, ideológiai, vallási célok kikényszerítése. A félelemkeltés az erőszak minden formájának – a kocsmai verekedéstől a hagyományos hadviselésig – velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű. A terrorizmus modern formáinak kialakulásában fontos szerepe van a tömegmédia létrejöttének, mely nemzetközi méretekben képes az embereket az erőszak sokkoló jeleneteinek részeseivé tenni, azok hatását felfokozni. Híres terrorista szervezetek voltak például a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok, az IRA, az ETA, az al-Káida, az Irgun és az új Iszlám Állam. A szó eredete A terror főnév latinul ijedtséget, rémületet jelent. A ’társadalomra erőltetett rettegés’, ’rémuralom’ értelmében először a francia forradalomban használták a régime de la Terreur, a jakobinus terror idején. Szintén a francia történelemben gyökerezik a Terreur blanche, a fehérterror fogalma, amely eredetileg a Bourbonok fehér zászlajára célozva a restauráció utáni véres megtorlást jelölte. Története Terrorizmus Magyarországon a XXI. században A XXI. század első két évtizedében Magyarország legnagyobb terrorszervezet-ügye a Budaházy György nevével fémjelzett Magyarok Nyilai szervezet ügye volt, amely terrorszervezet ügyében 2016. augusztus 30-án született az elsőfokú, nem jogerős ítélet. Fajtái Egyéni terrorizmus A terrorizmus e válfaja a 19. század vége felé bukkant fel, magányos anarchisták, nihilisták hajtottak végre merényleteket Oroszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és másutt. Ezek a terrorcselekmények, melyeket gyakran bosszú is motivált, a hatalmat jelképező személyiségek ellen irányultak, vagyis politikusok, pénzemberek, papok, rendőrök, katonák ellen, akiket a politikai elnyomásért felelősnek tartottak. Úgy gondolták, ezek az akciók képesek az elnyomó gépezetben félelmet, zavart kelteni, azt meggyengíteni. Az egyéni terrorizmus egyik legelső és a maga korában leghíresebb esete a Vera Zaszulics (későbbi marxista forradalmár) által 1878-ban elkövetett merénylet volt Trepov, Szentpétervár rendőrfőkapitánya ellen. Napjainkban az egyéni terrorizmus leggyakrabban etnikai vagy vallási motivációjú, szintén fontos szerepet kap benne a felháborodás, a bosszúvágy. Jellemző példája az izraeli Baruch Goldstein által 1994-ben a hebroni Pátriárkák Mecsetjében elkövetett mészárlás, melyben 29 muszlim imádkozó vesztette életét, vagy Timothy McVeigh robbantása Oklahoma Cityben, amely 167 áldozatot követelt. Illegális szervezetek terrorizmusa A titkos, illegális szervezetek által kitervelt és végrehajtott terrorcselekmények esetén szervezett terrorizmusról beszélhetünk, de gyakran ezt tekintik par excellence terrorizmusnak. A csoport terrorcselekményeket általában akkor kezdeményez, ha más eszközökkel nem tudja érdemi tárgyalásra bírni a hatalom élenjáróit, kilátástalannak látja helyzetét, hogy elérje jogos vagy jogosnak vélt követelését. Nemzeti, vallási, forradalmi-ideológiai terrorcsoportok sokasága alakult és működött a 20. század folyamán. Gondot okozhat a magukat felszabadító, forradalmi, szeparatista, gerilla stb. mozgalomnak nevező tényezők azonosítása a terrorizmussal, vagy megkülönböztetésük attól. A 60-as, 70-es években a szélsőbaloldali illetve kisebb mértékben a szélsőjobboldali ideológiájú terrorizmus vált meghatározóvá, ebben az időben jött létre a nemzetközi terrorizmus fogalma, jelentek meg új elkövetési módok, mint például a repülőgépek elpusztítása, eltérítése, a levélbomba stb. Politikai, ideológiai vonal E korszak legismertebb képviselői az NSZK-beli Vörös Hadsereg Frakció (más néven Baader-Meinhof csoport), az olasz Vörös Brigádok, a francia Action directe (’Közvetlen Akció’). E csoportok egymással, illetve közel-keleti szervezetekkel (Fatah) is szoros kapcsolatokat építettek ki. A dél-amerikai gerillamozgalmak, mint például a perui Fényes Ösvény is gyakran folyamodtak terrorisztikus módszerekhez. Az 1990-es évektől a szélsőbaloldali, jellemzően marxista ideológiájú terrorszervezetek eltűntek, vagy eltűnőben vannak, nagyrészt a kelet-európai rendszerváltozásokkal összefüggésben. Etnikai, vallási vonal A mai terrorizmus alapvetően etnikai-vallási és szeparatista indíttatású. Legjelentősebb, legveszélyesebb megjelenési formája a globalizálódó „iszlámista”, „dzsihádista” terrorizmus, amely egyfajta muszlim vallási fundamentalizmushoz kapcsolódik. Legismertebb példa erre az al-Káida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok területén eltérített utasszállító repülőgépekkel végrehajtott támadássorozat. Egyéb A 20. században megjelent környezetvédelmi aktivisták egy része radikalizálódott és nem riadtak vissza robbantásos merényletektől, gyújtogatásoktól. Általánosan a célpontjuk valamely cég vagy annak vezető képviselői. Ezt a fajta terrorizmust szokták még zöld terrorizmusnak, bioterrorizmusnak, ökoterrorizmusnak is nevezni. Államterrorizmus Államterrorizmus, amikor az állami vezetés igyekszik belső vagy külső ellenfeleit fegyverrel és egyéb eszközökkel megrémiszteni és így meghátráltatni. A hatalmon lévők többnyire belső ellenfélként ítélik meg a hátrányosan megkülönböztetett egyén vagy csoport fellépését az emberi méltóságért és az esélyegyenlőségért. Azt gyakran a hatalmukat és kiváltságuk megnyirbálási szándékaként élik meg, ezért igyekeznek őket különböző eszközökkel megfélemlíteni. Az államok által elkövetett, a terrorizmus ismérveit magukon hordozó cselekményeket gyakran szokás leválasztani a terrorizmus fogalmáról, azokat eufemisztikus módon meghatározni („nemkonvencionális hadviselés”, sőt „terrorellenes harc”, „megtorlás” stb.). Az államterrorizmus szókapcsolatot eredetileg baloldali politikusok honosították meg a hidegháború idején, kezdetben a dél-amerikában meghirdetett Kondor-hadműveletet jellemezték vele, amely a kontinens baloldali forradalmi mozgalmainak megfékezését, visszaszorítását célozta az 1970-es években. A különböző dél-amerikai autoriter rezsimek szoros együttműködésben ebben az időben titkosszolgálati akciók során emberek sokaságát gyilkolták meg, kínozták meg, tüntették el máig nyomtalanul, köztük olyanokat is, akiknek semmi közük nem volt a baloldali mozgalmakhoz. Napjainkban az államok, vagy titkosszolgálataik által végrehajtott terrorisztikus akciókat jelöli, például az 1988-as Lockerbie-i merényletet, melyet a líbiai titkosszolgálat hajtott végre, de gyakran ide sorolják például az izraeli hadsereg által a palesztin területeken végrehajtott megtorlásokat, „célzott merényleteket” is, sőt a legtágabb értelemben ide tartozhat minden olyan katonai akció, amely katonai jelentőség nélküli célpont ellen irányul. A nemzetközi jog az államterrorizmus fogalmát nem ismeri. Guineai-öböl A Guineai-öböl az Atlanti-óceán része Afrikától délnyugatra. Itt található az Egyenlítő és a greenwichi délkör metszéspontja. Nevét Afrika partjainak korábbi nevéből kapta: Nyugat-Afrika déli partvidéke Felső-Guinea, Dél-Afrika nyugati partja pedig Alsó-Guinea néven volt ismert. A nevet ma is őrzi három itteni ország neve: Guinea, Bissau-Guinea és Egyenlítői-Guinea. Az öbölbe folyik többek között a Volta és a Niger folyó. A Niger által lerakott szerves üledékből az évmilliók során kőolaj képződött. K�lb�c�ri járás A K�lb�c�ri járás (azeri nyelven: K�lb�c�r rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye K�lb�c�r. A járás egy része Hegyi-Karabahban található. Népesség 1999-ben 66 211 lakosa volt, melyből 55 082 azeri, 9 794 örmény, 1 248 kurd, 45 török, 14 orosz, 9 lezg, 9 ukrán, 4 zsidó, 3 tatár. 2009-ben 80 769 lakosa volt, melyből 70 895 azeri, 9 794 örmény, 38 kurd, 33 orosz. 2048 Dwornik A 2048 Dwornik (ideiglenes jelöléssel 1973 QA) egy kisbolygó a Naprendszerben. Eleanor F. Helin fedezte fel 1973. augusztus 27-én. Christian Anfinsen Ifjabb Christian Boehmer Anfinsen (Monessen, 1916. március 26. – Randallstown, 1995. május 14.) amerikai biokémikus. 1972-ben Stanford Moore-ral és William H. Steinnel megosztva elnyerte a kémiai Nobel-díjat az RNS-bontó enzimekkel, a ribonukleázokkal való munkájáért. Tanulmányai Christian Anfinsen 1916. március 26-án született a pennsylvaniai Menossen kisvárosában. Szülei Bergenből kivándorolt norvégok voltak. Apja, az idősebb Christian Anfinsen eredetileg útépítő mérnökként dolgozott, aki Amerikában acélgyárakban helyezkedett el; anyja pedig Sophie Rasmussen Anfinsen volt. A 20-as években a család Philadelphiába költözött. Christiant 1933-ban felvették a Swarthmore College-be, ahol kémiát tanult és a főiskola futballcsapatában játszott. 1937-ben megkapta diplomáját és jelentkezett a Pennsylvaniai Egyetemre, hogy doktorátust szerezzen szerves kémiából, később azonban érdeklődése a biokémia felé fordult. 1939-ben, miután megkapta mesterfokozatát, az Amerikai Skandináv Alapítvány ösztöndíjával a koppenhágai Carlsberg Laboratóriumban folytatta tanulmányait. Itt fehérjekémiával és az enzimek ionizációjával foglalkozott, ám 1940 áprilisában a náci Németország hadat üzent Dániának, és Anfinsennek vissza kellett térnie az Egyesült Államokba. Pályája Miután hazaérkezett, a Harvard Egyetem doktori programjára jelentkezett, amelyet 1941-ben kezdett el. Témája a retina biokémiája volt. 1943-ban kapta meg PhD-jét, utána pedig a Harvardon oktatta az orvostanhallgatókat, akik a háború alatt gyorsított képzésben részesültek. 1944-46-ban a kormány háborús kutatásainak keretén belül részt vett a maláriaellenes programban és négy cikket publikált a kórokozóval megfertőzött majmok vérének kémiai sajátosságairól. A háború után 1947-48-ban két évet Svédországban töltött Hugo Theorell laboratóriumában az Orvostudományi Nobel Intézetben. Visszatérése után már docensi állásban dolgozott tovább a Harvardon, majd 1950-ben meghívták a National Institutes of Health (NIH) szívkutatási intézetében a sejtélettani laboratórium vezetésére. Kutatási szabadságait rendre külföldön töltötte, 1954-55-ben előbb Cambridge-ben megtanulta a modern fehérjeszekvenálási módszereket, majd ismét a Carlsberg Intézetben dolgozott a ribonukleáz szerkezetén; 1958-59-ben pedig Izraelben, a Weizman Intézetben töltött el egy évet. 1962-ben biokémiaprofesszorként rövid időre visszatért a Harvardra és a tanszék vezetését is felajánlották neki, ám inkább a NIH biokémiai laboratóriumának vezetői állását fogadta el 1963-ban; ezt a posztot 1981-ig megtartotta. 1982-től a Johns Hopkins Egyetem biológiaprofesszora volt. Munkássága Anfinsen az 50-es évek elejétől a fehérjék szintézisét tanulmányozta radioaktív atomokkal megjelölt aminosavakból, kutatta a koleszterin metabolizmusát és sikeresen tisztított az L-glutaminsav-dehidrogenáz enzimet. Ekkoriban kezdett foglalkozni az RNS lebontását végző ribonukleáz szerkezetével. Választása azért esett erre az enzimre, mert kicsi volt, eléggé stabil és nagy mennyiségben lehetett izolálni a marhák hasnyálmirigyéből. Különböző fehérjebontó enzimekkel (pepszin, tripszin) kezelte, amelyek olyan kisebb darabokra vágták, amelyeknek a korabeli technikákkal is meg lehetett állapítani az aminosavszekvenciáját. 1954-ben már közölni tudta az enzim N-végén található négy aminosav sorrendjét. Anfinsen munkáját inspirálta, hogy Frederick Sanger akkoriban határozta meg az inzulin teljes aminosavsorrendjét. Dániai tartózkodása idején is folytatta ezt a munkát és bebizonyította, hogy az enzim kataliktikus aktivitásáért annak csak egy kis része felelős. Miután 1955-ben Koppenhágából hazatért, megtudta, hogy két másik biokémikus, Stanford Moore és William H. Stein jelentős előrehaladást tettek a ribonukleáz 124 aminosavból álló szekvenciájának meghatározásában. Ahelyett, hogy versenyezni kezdett volna velük, Anfinsen kutatásait inkább a fehérjeszerkezet és a biológiai funkció közötti kapcsolatra fókuszálta. Proteolitikus kísérleteivel meghatározta, hogy mely aminosavak alapvetőek az enzimatikus működéshez. Azt is meghatározta, hogy a másodlagos szerkezetet összetartó négy diszulfid híd közül melyikre van feltétlenül szükség a katalitikus aktivitáshoz. Az ő nevéhez kötődik az ún. Anfinsen-dogma, miszerint a fehérjék másodlagos szerkezetét egyedül az aminosavszekvenciájuk határozza meg. A 60-as években laboratóriumában meghatározták a β-galaktozidáz és egy bakteriális nukleáz szerkezetét is: ennek során először alkalmazták fehérjetisztításra az affinitáskromatográfiás módszert. A módszer leírása lett Anfinsen legtöbbet idézett cikke (a Nobel-díj átvételi előadásán kívül). A 70-es években munkatársaival együtt elsőként szekvenálta meg az interferon egyik alegységét. Díjai Christian Anfinsen 1972-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat a ribonukleázzal végzett munkájáért. Ő a pénzdíj felét kapta, a másik felén Stanford Moore és William H. Stein osztozott. Nyolc egyetem választotta díszdoktorává, tagja volt az Amerikai Filozófiai Társaságnak, az Amerikai Tudományos Akadémiának, a Királyi Dán Akadémiának és a Pápai Tudományos Akadémiának. 1971-72-ben ő volt az elnöke az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaságnak. Nézetei Anfinsen az 50-es évektől kezdődően részt vett politikai kampányokban. Aláírta Linus Pauling nyílt levelét, melyben a légköri nukleáris tesztrobbantások beszüntetését követelte. Ellenezte a vietnámi háborút és 1969-ben Marshall Nirenberggel együtt levelet írt a brazil kormánynak, amelyben tiltakoztak neves tudósok elbocsátása miatt. 1973-ban más kutatókkal együtt levelet írt Nixon elnöknek, melyben kérték, hogy adjanak vízumot a Szovjetunióba látogató tudósoknak és növeljék a tudományos együttműködést a két ország között. 1981 és 1989 között Anfinsen volt az Amerikai Tudományos Akadémia emberijogi bizottságának elnöke. Szerette a klasszikus zenét, zongorán és brácsán is játszott; ezenkívül szívesen vitorlázott. 1979-ben, miután feleségül vette Libby Shulman Elyt, áttért a judaizmusra. Korábban is sok szál fűzte Izraelhez, több évet töltött a Weizmann Intézetben. Anyai nagyanyja is zsidó volt, akinek családja eltűnt, miután a nácik megszállták Norvégiát. Családja Anfinsen 1941-ben vette feleségül Florence Kenengert, akitől két lánya (Carol és Margot), valamint egy fia (Christian) született. 1978-ban elváltak és egy évvel később másodszor is megházasodott, Libby Shulman Elyt vette el. Christian Anfinsen 1995. május 14-én halt meg szívroham következtében, 79 éves korában. Anca Grigoraș Anca Gabriela Grigoraș, házassága után Mihăilescu (Kománfalva, 1957. november 8. –) olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnoki bronzérmes román szertornász, edző, nemzetközi tornabíró. 1972-ben felkerült a Nemzetközi Torna Szövetség Világszínvonalú tornászok listájára. Életpályája 1966-tól az ónfalvi Flacăra Sportegyletben tornázott, 1976-ban igazolt a bukaresti Dinamo sportklubhoz. Edzői voltak: Marcel Duncan, Maria Simionescu, Gheorghe Gorgoi, Nicolae Covacs. A felnőtt válogatottban edzői Károlyi Márta, Károlyi Béla, Nicolae Covaci, Emilia Vătășoiu-Liță, Pozsár Géza és Atanasia Albu voltak. Felnőttként Országos eredmények 1971 és 1982 között hatszor volt országos bajnok: 1971-ben Alina Goreackal megosztva felemás korláton, 1972-ben és 1973-ban egyéni összetettben és gerendán, 1979-ben pedig ismét felemás korláton. Továbbá 1976-ban és 1978-ban országos harmadik, 1977-ben pedig országos negyedik helyezett volt egyéni összetettben. 1972-ben második helyezett volt a Román Tornatrófea versenyen. Nemzetközi eredmények Románia Nemzetközi bajnokságán 1972-ben ötödik volt egyéni összetettben, 1976-ban első egyéni összetettben, ugrásban és gerendán, 1977-ben ismét ötödik egyéni összetettben, 1978-ban első ugrásban és negyedik egyéni összetettben. Egyéni összetettben 1973-ban az Amerikai Egyesült Államok-Románia kétoldalú találkozón hatodik, 1975ben a Románia–Magyarország–Szovjetunió találkozón első, 1976-ban a Franciaország–Románián a Nagy-Britannia–Románián harmadik, a Hollandia–Románián negyedik, az Amerikai Egyesült Államok–Románián kilencedik, 1977-ben a Nagy-Britannia–Románián első, 1978-ban a Hollandia–Románián újra első, a Nyugat-Németország–Románián pedig második helyezett volt. Az 1975-ös Balkán-bajnokságon a csapattal és egyéni összetettben is bajnoki címet szerzett. 1976-ban a csapattal ismét bajnok, egyéni összetettben pedig harmadik helyezett volt. 1978-ban a csapattal és felemás korláton volt bajnok, egyéni összetettben pedig második helyezett. Az 1975-ös londoni Világkupán egyéni összetettben kilencedik, felemás korláton ötödik helyen végzett. 1977-ben az Ontario Kupán és a Paris Grand Prix-n is második volt egyéni összetettben. Az 1977-es Universiadén második volt a csapattal és gerendán, harmadik ugrásban és ötödik talajon, 1979-ben pedig második gerendán és negyedik egyéni összetettben. Egyéni összetettben 1978-ban a FISU Invitationalon első, a Dynamo Spartakiade-n és a Shanghai Internationalon harmadik, a Coca Cola Internationalon pedig negyedik helyezett volt. 1979-ben a Genfi Kupán második, a Cottbus Internationalon pedig tizennegyedik helyen zárt. Európa-bajnokság Európa-bajnokságon egyszer, 1973-ban Londonban vett részt, ahol bronzérmes volt gerendán, hatodik felemás korláton és kilencedik egyéni összetettben. Világbajnokság Világbajnokságon kétszer vett részt, egy ezüstérmet szerezve. Első részvételén 1974-ben Várnában negyedik helyet sikerült szerezni a csapattal (Elena Ceampelea, Alina Goreac, Aurelia Dobre, Rodica Sabău, Paula Ioan) és a tizenkettedik helyet érte el egyéni összetettben. Másodszor, 1978-ban Strasbourgban a csapattal (Nadia Comăneci, Éberle Emília, Teodora Ungureanu, Marilena Vlădărău, Marilena Neacșu) az ezüstérmet sikerült megnyerni. Olimpiai játékok Karrierje során az olimpiai játékok két kiadásán vett részt, egy ezüstérmet szerezve. Először az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Münchenben, ahol a hatodik helyen végzett a csapattal (Elena Ceampelea, Alina Goreac, Elisabeta Turcu, Paula Ioan, Marcela Păunescu) és a huszonkilencediken egyéni összetettben. Másodszor az 1976. évi nyári olimpiai játékokon Montréalban, ahol a csapattal (Nadia Comăneci, Teodora Ungureanu, Mariana Constantin, Gabriela Trușcă, Georgeta Gabor) az ezüstérmet sikerült elhozni. Visszavonulása után Egyetemi tanulmányait a bukaresti Testnevelési és Sport Intézetben (jelenleg Nemzeti Testnevelési és Sport Egyetem) 1981-ben már tagja volt a román válogatott edzői csapatának, 1982 óta a bukaresti Dinamo sportklub edzője, 1990-től pedig szövetségi edző. 1984 óta nemzetközi tornabíró. Tagja az Európai Torna Szövetség Női Gimnasztika Technikai Bizottságának és a Román Torna Szövetség Végrehajtó Bizottságának. Férje Radu Mihăilescu Grigoraș orvos. Díjak, kitüntetések A Nemzetközi Torna Szövetség 1972-ben felvette a Világszínvonalú tornászok listájára. A Román Torna Szövetség 1974 és 1978 között minden évben beválasztotta az év tíz legjobb női sportolója közé. 1976-ban Kiváló Sportolói címmel tüntették ki. 1998-ban megkapta a Kiváló Edzői címet. 2000-ben a Hűséges Szolgálat Nemzeti Kereszt II. osztályával tüntették ki. Neirone Neirone település Olaszországban, Liguria régióban, Genova megyében. Lakosainak száma 886 fő (2017. január 1.). Neirone Lorsica, Lumarzo, Mocònesi, Torriglia, Uscio, Favale di Malvaro és Tribogna községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Castel Colonna Castel Colonna egykori település Olaszországban, Marche régióban, Ancona megyében. Castel Colonna Corinaldo, Mondolfo, Monterado, Ripe (Marche) és Senigallia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: . Története 2014. január elsején beleolvadt az újonnan létejött Trecastelli községbe. Franciszek Bohomolec Franciszek Bohomolec (Vityebszk, 1720. január 29. – Varsó, 1784. április 24.) lengyel drámaíró, nyelvész és színházi reformer. Jezsuita szerzetes, az udvari nyomda vezetője. Szenvedélyes tanár, nevelő és társadalmi aktivista. Élete Iskolai tanulmányait a vilniusi jezsuita kollégiumban kezdte, majd 1747-től 1749-ig Rómában retorikát tanult. Ezek befejezése után Varsóban tanított, dolgozott. Konviktusi vígjátékok írásával kezdte a pályafutását. Vígjátékain érződött Carlo Goldoni és Molière hatása. Korai művei a tudatlan és ostoba lengyel arisztokráciát figurázták ki. Későbbi komédiái és szatírái a szélesebb közönséghez szóltak. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a felvilágosodás kiteljesedjen Lengyelországban. 1765-ben közeli kapcsolatba került az új királlyal, Stanisław August Poniatowskival. Bohomolec támogatta az uralkodó reformterveit. A nagy tekintélynek örvendő színpadi szerző az anyanyelvi kultúra, az oktatás és a nyelvművelés töretlen híve volt. Társalapítója és 1765-től 1784-ig szerkesztője a lengyel felvilágosodás folyóiratának, a Monitornak, mely az angol The Spectatort tekintette példaképének. Művei Gyűjteményes kiadás: Komedie – Vígjátékok (1767) Paryzanin polski (komedya we trzech aktach) – A párizsi lengyel (komédia 3 felvonásban) (Varsó, 1779) Alapítvány Az író végrendeletében minden összegyűjtött megtakarítását, 3000 aranyat hagyott hátra egy alapítvány számára, mely segítette a Varsó városában élő szerencsétlen sorsú szegény embereket. A történelmileg változó körülmények között ez az alapítvány folyamatosan támogatta a nehéz sorsú polgárokat, egészen az első világháború kitöréséig. Valli del Pasubio Valli del Pasubio település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 3191 fő (2017. január 1.). Valli del Pasubio Posina, Recoaro Terme, Schio, Torrebelvicino, Trambileno és Vallarsa községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Halbe Halbe település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Moritz Leitner Moritz Leitner (München, 1992. december 8. –) német-osztrák labdarúgó, aki jelenleg az FC Augsburg játékosa. A 2013–14-es és 2014–15-ös szezont kölcsönben a VfB Stuttgart csapatánál töltötte. Pályafutása Klub csapatok Fiatal évei Leitner az FC Ismaning csapatánál kezdte elsajátítani a futball alapjait. 1998-ban csatlakozott a TSV 1860 München akadémiájához. Az 1860 München-nél szerepelt az összes korosztályos csapatban. A 2009/10-es szezonban 4 mérkőzésen szerepelt az U-19-es bajnokságban, de továbbra is az U17-es csapat tagja volt. 1860 München Leitner a 2010-11-es szezon előtti felkészülésen az első csapatban töltötte, néhány mérkőzésen szerepelt. 2010. augusztus 14-én debütált az 1860 München-nél. Kilenc nappal később a Bundesliga 2 szezonnyitó mérkőzésén is pályára lépett VfL Bochum ellen. Borussia Dortmund 2011. január 1-jén a Bundesligában szereplő Borussia Dortmund csapatába szerződött, 2015 nyaráig szóló szerződést írt alá. Augsburg (kölcsönben) A 2010-11-es szezonban nem lépett pályára a Dortmund színeiben, mivel kölcsönben a Bundesliga 2-ben szereplő FC Augsburg csapatába került kölcsönben, ahol 9 mérkőzésen szerepelt. VfB Stuttgart (kölcsönben) 2013 nyarán a Dortmund két évre kölcsönadta a Stuttgartnak. Válogatott Leitner szerepelt az osztrák U17-es válogatottban egy nemzetközi mérkőzésen. 2010. szeptember 6-án a német U19-es válogatott keretébe bekerült, a dán válogatott ellen. 2011. augusztus 9-én egy 4-1-es győzelemmel debütált Ciprus ellen az U21-es válogatottban. Statisztika 2016. december 26. szerint. Sikerei, díjai Borussia Dortmund : Bundesliga bajnok (1): 2011–12 Német kupa győztes (1): 2011–12 Bajnokok ligája döntős (1): 2012–13 Deilephila A Deilephila a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Deilephila askoldensis (Oberthür, 1879) szőlőszender (Deilephila elpenor) (Linnaeus, 1758) - típusfaj piros szender (Deilephila porcellus) Linnaeus, 1758 Deilephila rivularis (Boisduval, 1875) A korábban idesorolt oleanderszendert (Deilephila nerii), manapság áthelyezték a Daphnis nembe, Daphnis nerii néven. Jegyzetek CATE Creating a Taxonomic eScience - Sphingidae. Cate-sphingidae.org, 2009. július 21. [2012. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 26.) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Deilephila című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Kitching & Cadiou, 2000: Hawkmoths of the World; An annotated and illustrated revisionary checklist (Lepidoptera: Sphingidae). Leonarda Cianciulli Leonarda Cianculli (Montella, 1894. április 14. – Pozzuoli, 1970. október 15.) a „correggiói szappanfőző”, olasz sorozatgyilkos. Az asszony baltával agyonvert három másik nőt, testüket megfőzte vagy szappant csinált belőlük. Mint kiderült, az asszony rendkívül babonás volt, s azt hitte, hogy a gyilkosságokkal megvédheti fiát, aki a fronton harcolt. Cianciullit, Olaszország egyik legbrutálisabb sorozatgyilkosát harminc év börtönre és további három év pszichiátriai kezelésre ítélték. 1970-ben halt meg az elmegyógyintézetben. Transport Layer Security A Transport Layer Security (TLS) és elődje a Secure Sockets Layer (SSL), titkosítási protokollok, melyek az Interneten keresztüli kommunikációhoz biztosítanak védelmet. A TLS és SSL protokollok titkosítják a hálózati kapcsolatok szegmenseit a szállítási réteg felett. A TLS egy IETF szabványt követő protokoll, amely a korai, Netscape Communications által meghatározott SSL specifikációkon alapul. Utolsó verzióját az IEEE RFC5246-os referenciájában definiálták. Különböző változatait rengeteg alkalmazásban felhasználják, mint például levelezés, web-böngészés, azonnali üzenetküldés, vagy esetleg VoIP (Voice over IP) kommunikáció területén. Leírás A TLS protokoll kliens/szerver alapú alkalmazások számára lehetővé teszi a biztonságos kommunikációt, elhárítva a lehallgathatóságot és az esetleges hamisítást. Amióta a legtöbb protokoll használható TLS-sel vagy anélkül, fontos, hogy a szerver felé jelezze a kliens, hogy használ-e TLS-t. Ezt kétféleképpen érhetjük el: Egyik lehetséges mód, hogy a TLS kapcsolatoknál külön portot használunk (például HTTPS-hez 443-as portot). A másik lehetőség, hogy a szokásos, szabványos portot vesszük igénybe, és a kliens kéri a szervert, hogy a meglévő kapcsolatnál használja fel a TLS-t is valamilyen protokoll-specifikus mechanizmus segítségével. Amint eldőlt, hogy a szerver és a kliens TLS-t használnak, kapcsolódnak egy handshake procedúrán keresztül végigmenve. Ezalatt a kliens és a szerver bizonyos paraméterek összehangolásával biztonságos kapcsolatot létesít egymás közt. A kézfogás azzal indul, hogy a kliens egy TLS-sel ellátott szerverhez kérelmet küldve próbál biztonságos kapcsolatot létesíteni, és egy listát biztosít a szerver számára a felhasználható titkosítási módszerekkel és hash függvényekkel. Ebből a listából a szerver a legerősebbeket kiválasztja. A szerver elküldi a digitális aláírását, ami a szerver nevéből, egy tanúsítványból és a szerver nyilvános kulcsából áll. A kliens ezután csatlakozhat, és elkészít munkafolyamat-azonosító kulcsot (session key). Egy ilyen kulcs előállításához a kliens vesz egy véletlen számot, amit titkosít a szerver nyilvános kulcsával együtt és ennek eredményét visszaküldi a szerver számára, amit kizárólag a szerver képes dekódolni a titkos kulcsa segítségével. Ha a fenti folyamat során valamely lépés nem sikeres, a kézfogás sikertelen lesz és a kapcsolat nem jön létre. Fontosabb verziói Kezdet A szállítási réteg biztosítására tett korai kezdeményezések egyik eredménye volt az SNP (Secure Network Programming) API, amelyet 1993-ban dolgoztak ki. Felhasználási területei Általánosságban A TLS egyik legfontosabb alkalmazási területe a világhálón való böngészés biztosítása (http és https protokollokon keresztül), azon belül az e-kereskedelem, banki szolgáltatások és az elektronikus levelezés. A levélküldésnél használt protokoll, az SMTP(Simple Mail Transfer Protocoll) is a TLS-t alkalmazza. Néhány példa Vegyünk néhány webböngészőt: Mozilla Firefox legfrissebb verziói már támogatják a TLS 1.1 és 1.2 verziót is. A Google Chrome a Firefox-hoz hasonlóan a TLS 1.1 és 1.2 verzióját is támogatja. A Google Chrome 2017-ben egy rövid időre alapértelmezetté tette a TLS 1.3 verzióját, majd az alapértelmezett státuszt később visszavonta számos dologgal szembeni inkompatibilitás miatt. Microsoft Internet Explorer mindig az alatta futó Windows operációs rendszerre implementált TLS-t használja egy SChannel Security Service Provider nevű szolgáltatáson keresztül. Az Internet Explorer 8 Windows 7 és Windows Server 2008 R2 alatt már támogatja a TLS 1.2-t. Apple Safari szintén támogatja a TLS szabványt, a konkrét támogatott verzió az alatta futó operációs rendszertől függ. Biztonság TLS handshake részletesebben A TLS protokoll egységbezárt adatok, úgynevezett rekordok segítségével kommunikál. Minden egyes rekord tömöríthető, kiegészíthető ún. üzenet azonosító kóddal (MAC - Message Authentication Code), vagy akár titkosítható is, mindez a kapcsolat aktuális állapotától függ. Minden rekord tartalmaz egy tartalom típus, hossz és TLS verzió mezőket. Amikor a kapcsolódás megtörténik, a rekord egységbezár egy másik protokollt (a handshake üzenetküldési protokollt), aminek a tartalomtípusa a 22-es számmal van ellátva. Egy egyszerűbb handshake folyamat 1. Tárgyalási fázis A kliens egy ClientHello üzenetet küld a szerver számára, néhány plusz kéréssel együtt, amit a szervertől vár válaszként: a legnagyobb támogatott TLS verziót, egy véletlen számot, egy titkosítási módszert, és egy ajánlott tömörítési eljárást. A szerver egy ServerHello üzenettel válaszol a kliensnek és továbbítja az előbbiekben felsorolt kéréseket. A választott protokoll a kliens és a szerver által egyaránt támogatott legújabb verziójú protokoll. Például: Ha a kliens a TLS 1.1-et támogatja, a szerver a TLS 1.2-t is, akkor az 1.1-es verzió lesz kiválasztva. SSL 3.0 nem választható. A szerver ezután egy Certificate üzenetet küld(a titkosítási módszertől függően ezt a szerver kihagyhatja). A szerver következik ismét: ServerHelloDone üzenet formájában jelzi a kliens fele, hogy a handshake tárgyalási folyamatát lezárja. A kliens ClientKeyExchange üzenettel válaszol, ami tartalmazhat egy PreMasterSecret -et, vagy egy nyilvános kulcsot, vagy semmit se. Ez a PreMasterSecret titkosítva van a szerver nyilvános kulcsa által. A kliens és a szerver a véletlenszámok és a PreMasterSecret segítségével előállítja a privát kulcsokat. 2. A kliens egy ChangeCipherSpec rekordot küld a szervernek, jelezve fele, hogy "minden amit innentől mondok, titkosítva lesz". Ez a rekord a 20-as tartalom típussal van ellátva. Végül, a kliens küld egy Finished üzenetet, ami egy hash-t és egy MAC-en tartalmaz az előző üzenetekből. 3. A szerver is küld a kliens részére egy ChangeCipherSpec üzenetet. 4. Alkalmazási fázis: ezen a pontot a "handshake" véget ér, az alkalmazási protokoll engedélyezve van. TLS rekord felépítése Az alábbi táblázat segítségével szemléltethető a TLS rekordok szerkezete. Kapcsolódó szabványok A legújabb a TLS 1.3, amely 2018 márciusában jelent meg. TLS 1.3 RFC-tls13-28 TLS 1.2 [rfc:5246 RFC5246] TLS 1.1 RFC4346 TLS 1.0 RFC2246 Földes Dezső (színművész) Földes Dezső (Szekszárd, 1886. február 25. – Budapest, 1945. június 10.) színész, rendező, színigazgató. Életútja 1906-ban szerezte diplomáját a Színművészeti Akadémiát. 1906-07-ben Pozsonyban lépett fel először, majd 1907 és 1910 között Sopronban játszott. 1910–11-ben Feld Irén Kamarajáték társulatában szerepelt Budapesten, ezután 1911–12-ben visszatért Sopronba. 1912-ben a Ferenczy Kabaréban, 1913–14-ben újból Pozsonyban lépett fel, majd az első világháborúban harcolt. 1918–19-ben Pozsonyban lépett színpadra. 1919-ben a budapesti színészszakszervezetben tevékenykedett, majd 1919-től Csehszlovákiában élt. Színész és rendező volt Kassán, 1923–24-ben igazgatta a Pozsonyi Városi Színház magyar együttesét. Bemutatták többek között Sebesi Ernő: Félemberek; Šrámek: Nyár és Langer: Teve a tű fokán című drámáját. 1928 és 1939 között a magyar nyugat-szlovákiai színikerületre rendelkezett koncesszióval, megrendezte Čapek: R.U.R. című drámáját. A pozsonyi rádió magyar műsora számára több művet dolgozott át és rendezett. A második világháború idején Budapesten működött. Az ő vezetésével indult újra 1945 elején Kispesten a színházi élet. Cseresnyés Sándor (orvos) Felsőőri Cseresnyés Sándor (Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. – Veszprém, 1854. szeptember 13.) orvos, költő. Élete Szatmárnémetiben kezdte tanulmányait, majd Nagykárolyban és Kolozsváron folytatta. A pesti tudományegyetemen orvostanhallgató volt, itt szerezte diplomáját is 1826-ban. Medikusként 1817-ben a pesti vakok intézetének segédorvosa lett. Évekig dolgozott mint sebész, de szépirodalmi téren is működött. Előbb Makóra került, majd Csanád és Csongrád vármegyék, később 1832-től Veszprém vármegye másod főorvosa, 1848 után pedig első tiszti főorvosa lett. A pesti királyi orvoskar rendes, a budapesti orvosegylet levelező tagja volt. Balassa János volt az, aki a német sebészeket is megelőzve 1847-ben először alkalmazta az éternarkózist. Ugyanezen év elején már Cseresnyés Sándor is használta ezt a módszert Pápán végezett műtétei alkalmával. 1848-ban Pápáról Veszprémbe költözött. Több orvosi műve jelent meg, de publikált egy történelmi és topográfiai munkát a Veszprém vármegyei Somló-hegyről is. Ő írta az első magyar nyelvű fülészeti művet. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben található, műemlék jellegű lakóháza a Budapesti út 3. sz. alatt áll. Munkái Radelinak orvostudományt hallgatott nemes ifjú barátjának hamvai felett jún. havában 1816 (költemény, Pest, 1816. jún.) Elegidiopaean t. Tóthpápay János úrhoz mint kedves és jó principálisához ( elégia , Pest, 1816) A párisi sashoz Pesten, nemzeti könyvtárunkba lett beiktatásakor 1816. eszt. Pesten (költemény, Pest, 1816) Elegia kedves emlékezetű Hermine cs. kir. herczeg asszonyunk hamvai felett (elégia, 1818) (Magyar és német szöveggel; az utóbbit J. v. U. fordította) A pesti és budai meltgs. asszony-egyesület vakokat tárgyazó ispotályában tett két esztendei (1817–18.) nevezetesebb szemorvoslásokról, a szemalkatnak leirásával együtt (Bécs, 1819) A nagy Festetics árnyékához . (Bécs, 1819. május 10.) Orvosi értekezés a köszvényről . (Buda, 1826, latin címmel is.) A hallás előművészeiről, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásáról (Veszprém, 1832) Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kigyók harapását gyógyító módjáról (Pápa, 1840) Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról. (Pápa, 1841) A Nagy-Somló hegyről, váráról, Somló-Vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági s költészeti tekintetben. Egy képpel. (Pápa, 1848) Transport Tycoon Deluxe A Transport Tycoon Deluxe (TTD) Chris Sawyer Transport Tycoon című gazdasági szimulátorának folytatása, melyet 1995-ben, egy évvel az első rész után adott ki a Microprose MS-DOS platformra, majd később, 1999-ben Windows 95/98-ra. Újdonságok A Deluxe verzió, ahogy a neve is sugallja, egy kiegészített, javított változata az eredeti játéknak. Az egyik legszembetűnőbb változás a három új pályatípus, a trópusi, sarkvidéki, valamint a játékvilág megjelenése. Ezek nem csak grafikailag különböznek az alapjátékból már megismert mérsékelt éghajlatú pályától: más típusú nyersanyagok, újfajta gyárak, különböző kihívások várják a játékost. Például a sarkvidéki pályán a hóhatár feletti települések nem növekednek folyamatos ételutánpótlás nélkül, míg a trópusi égövi városoknak vízre van szüksége. Ide tartozik még, hogy a Deluxe verzióban nem csak számítógép által generált pályákon van lehetőség játszani, ugyanis egy komplett pályaszerkesztőt is mellékeltek a játék mellé. Első ránézésre kevésbé szembetűnő, ám ugyancsak fontos változás a vasúti jelzőlámpák működésének megváltozása. Az eredeti játékban csak kétirányú jelzések lerakására volt lehetőségünk, ami mindkét irányban engedélyezte a forgalmat. Ez viszont nem mindig volt megfelelően hatékony megoldás: az ilyennel felszerelt vágány egy kétirányú, ám egysávos úthoz volt hasonló - bár a vonatok egyazon pályán haladhattak egymással szemben ütközés nélkül, ám ahhoz, hogy egymás mellett elhaladjanak, mellékvágányokra és gondos körültekintésre volt szükség, és még így sem volt mindig hatékony a megoldás. A Deluxe verzióban azonban már egyirányú lámpák is vannak, amik az adott pályaszakaszt egyirányúvá teszik, így a játékosnak több lehetősége van vasúti hálózatának tervezésekor. Járművek Szerzői jogi viták elkerülése miatt a játék az eredeti járműnevek helyett kitalált neveket tartalmaz. Ezeket később a játékban megváltoztathatjuk, csakúgy, mint a városok vagy állomások neveit. A játékban az alábbi járműveket vásárolhatjuk a vasúti közlekedéshez: A Transport Tycoon Deluxe után Bár a játékhoz nem készült hivatalos folytatás, két külső, Transport Tycoon rajongókból álló fejlesztőcsapat is igyekszik tovább javítani a TTD játékmenetét. A TTDPatch az eredeti játék programfájljait módosítja, míg az OpenTTD a játék egy nyílt forráskódú klónja. Vitas Gerulaitis Vytautas Kevin Gerulaitis (Brooklyn, New York; 1954. július 26. – Southampton, New York; 1994. szeptember 18.) litván származású amerikai hivatásos teniszező. Legnagyobb sikere az 1977-es Australian Open megnyerése. Ezenkívül még két Grand Slam-döntőt játszott. Gerulaitis közeli barátságot ápolt Björn Borggal, sokak szerint ezért nem tudott nagyobb sikereket elérni. 16 egymás elleni meccsükből 16-ot nyert meg Borg. Halálát szén-monoxid-mérgezés okozta: egy barátjánál vendégeskedett, amikor a fűtőberendezés elromlott és a szagtalan, mérgező gáz az alvó Gerulaitis szobájába szivárgott. Urou-et-Crennes Urou-et-Crennes település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 747 fő (2015). Urou-et-Crennes Silly-en-Gouffern, Argentan, Sai és Sévigny községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Antal Áron Antal Áron (Csíkdánfalva, 1881. október 20. – Csíktaploca, 1966. április 28.) romániai magyar író, történész. Élete Csíksomlyón kezdte tanulmányait, majd Budapesten és Kolozsváron folytatta. 1908-ban latin-magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően Székelyudvarhelyen, Brassóban és Csíksomlyón, majd 1910-től Csíkszeredában, a római katolikus gimnáziumban (ma Márton Áron Gimnázium) tanított, egészen nyugdíjba vonulásáig, 1943-ig. Az első világháborúban besorozták katonának. A két világháború közti időszakban cikkeket írt különböző székelyföldi újságokba, elbeszélései is jelentek meg. Megírta Imets Fülöp Jákó életrajzát, aki a moldvai csángók kutatója volt. 1940-ben ő volt annak a csíkszeredai küldöttségnek a vezetője, amely fogadta Horthy Miklóst és a magyar honvédeket. Sógora volt Vajna Gábornak, aki 1944-ben a Szálasi-kormányban belügyminiszter lett. Antal Áron 1966-ban hunyt el, a csíktaplocai temetőben helyezték örök nyugalomra. Főbb művei A török diák (Kolozsvár, 1926.) Köderdő mellől (Kolozsvár, 1926.) A pásztorbükki leány (Egy ballada feldolgozása Báthory András haláláról) Munkatársa volt a Székelyföld és székely nagyjaink című mű I. kötetének, amelyben Csík vármegye történetéről értekezett. Renato Sulić Renato Sulić (Rijeka, Horvátország, 1979. október 12. –) horvát válogatott, világbajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes kézilabdázó, a Wisła Płock csapatának játékosa. Posztja szerint beállós. Pályafutása Klubcsapatban Sulić pályafutását az RK Trsatban kezdte, ahol hamar felfigyeltek tehetségére, így 1995-ben az RK Zamet igazolta le, akiket abban az évben feljutáshoz segített a másodosztályból. Ugyanebben a szezonban tagja volt a klub U-19-es bajnokcsapatának is. Négy év elteltével klubot váltott és az RK Metkovićban folytatta pályafutását. Itt mindössze egy szezont töltött, majd visszatért a Zametbe. 2001-től az RK Zagreb játékosa lett, háromszor nyert bajnoki címet a fővárosi csapattal. 2004 nyarán a Fotex Veszprém szerződtette, de egy súlyos sérülés miatt alig szerepelhetett a magyar csapatban, egy év elteltével pedig újra a Zamet, majd a szlovén RK Celje csapatának tagja lett. 2007-ben szlovén bajnokságot nyert a csapattal, majd 2009-ben visszatért a Veszprémhez, ahol ezt követően tíz szezont töltött el. A bakonyi klubbal kilenc bajnoki címet és Magyar Kupát nyert, a Bajnokok Ligájában kétszer játszhatott döntőt és kétszer megnyerte a nemzetközi SEHA-ligát is. A 2018-2019-es szezontól a lengyel ZKS Wisła Płock játékosa. Magánélet Sulić 2003 óta házasságban él az egykori Miss Universe-induló Maja Cecić-Vidoškallal. Négy gyermekük született, egy fiú és három lány. Egy ideig éjszakai bárt működtetett Rijeka belvárosában. 2016 áprilisában magyar állampolgársági esküt tett. Sikerei,díjai EHF-kupa győztes (1)ː 2000 Horvát bajnok (3)ː 2002, 2003, 2004 Horvát kupagyőztes (2)ː 2003, 2004 Szlovén bajnok (2)ː 2007, 2008 Szlovén kupagyőztes (1)ː 2007 Magyar bajnok (9): 2005, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017 Magyar kézilabdakupa (10): 2005, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018 EHF-bajnokok ligája : döntős (2) 2015, 2016 SEHA-ligagyőztes (2): 2015, 2016 EHF-bajnokok ligája az idény legjobb beállója, 2013-14 Földes Imre (színműíró) Földes Imre (Kaposvár, 1881. szeptember 15. – Budapest, 1958. május 5.) magyar író, színműíró. Életútja Budapesten tisztviselőként dolgozott. Írói pályája verses történelmi színművek írásával indult. Első darabja, A király arája (1904) a budapesti Nemzeti Színházban került színre. Romantikus drámáival az 1900-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia több pályadíját nyerte el (A király arája, Dacos lelkek, Hadik-huszárok). Közönségsikereit társadalmi színműveivel aratta, ezekben időszerű témákat dolgozott fel. A császár katonáiban (1908) az osztrák-magyar közös hadsereg magyarellenes világát ellenzéki szellemben ábrázolta. A Hivatalnok urak (1909) a magántisztviselők életét vitte színpadra; az alkalmazottak urat játszanak, miközben napi megélhetési gondjaik vannak. „Többé-kevésbé szocialista irányzatú színművei” a megrázó jelenetek kiélezésével és életképszerű ábrázolásukkal zajos hatást keltettek. Különösen jó volt bennük a fővárosi zsidóság rajza. Későbbi darabjaiban a társadalombíráló hang, a valóságábrázolás igénye visszaszorult. Könnyű vígjátékokat is írt, operettek szövegkönyv-írásában is közreműködött (társszerzőkkel, pl. Viktória, Hawaii rózsája). Ezenkívül számos egyfelvonásosa és művészien kidolgozott novellája jelent meg napilapokban és folyóiratokban. Munkái A király arája (verses vígjáték, Budapest, 1907) A királyné (tragédia, Budapest, 1907) Daczos lelkek (verses vígjáték, Budapest, 1907) A császár katonái (dráma, Budapest, 1908, Magyar Színház; a romantikus drámaíró itt már erősen realista. Katonai alakrajzaiba erős torzítások vegyülnek) Hivatalnok urak (dráma, Budapest, 1909, Magyar Színház; az alapjában jóérzésű emberek elbuknak az ínség útvesztői között, a silány emberek boldogulnak) A kuruzsló (színmű, Magyar Színház: 1909, az orvos és közönsége) Nincs tovább (színmű, Vígszínház: 1911, iránydráma: a kártya, a szerencsejáték nyomában erkölcsi és anyagi pusztulás. A pesti kaszinói élet elfajulása) Fekete ország (regény, Budapest, 1912, szatirikus irányregény a konzervatív társadalmi rend ellen. Radikális-szocialista kritikája főként az egyház ellen irányul) Halló! (vígjáték, Budapest, 1913, Magyar Színház; német előadása Bécsben, horvát előadása Zágrábban) A vörös szegfű (színmű, Budapest, 1914, egy szocialista agitátor története) Grün Lili (vígjáték, Budapest, 1916, Magyar Színház; a pesti zsidó kispolgárság tükörképe. Az életképet Palesztinában héber nyelven is előadták) Terike (színmű, 1919, Belvárosi Színház,; derűs vidéki történet) Tüzek az éjszakában (dráma, 1928, Új Színház; egy magyar színtársulat vergődését mutatja be a romániai, elszakított országrészben) Égő város (dráma, 1928, Új Színház; az előbbi színdarab a román, ez a dráma a cseh uralom néhány szomorú jelenetét mutatta be) Ifj. Horváth Pál (színmű, Budapest, 1936, Nemzeti Színház; a diplomás fiatalok állástalanságának feldolgozása). Courchelettes Courchelettes település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 2804 fő (2015). Courchelettes Lambres-lez-Douai, Férin és Corbehem községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Viterbo Viterbo város Közép-Olaszországban, Lazio régió északnyugati csücskében, Rómától 60 km-re északra, az Umbriai dombságban, a Bolsenai- és a Vico-tó között, több mint 67 000 lakossal. Római katolikus püspöki székhely. Történet Az etruszk és a korai római időszakban jelentéktelen település volt (Vicus Elbii). Augustus idején első aranykorát élte. A 8. században Kis Pippin ajándékaként a pápasághoz került. A 11. század végétől szabad város. Virágzását jól jellemzi, hogy a 12. században több lakója volt, mint Rómának. 1192-től püspöki, 1257-81 között pápai székhely. Itt választották meg IV. Orbán, V. Hadrián, XXI. János és III. Miklós pápát. 1396-ban ismét a pápai állam része. Gazdaság A környező mezőgazdasági vidék terményei (gabona, gyümölcs- és zöldségfélék, olíva, szőlő) feldolgozásának és kereskedelmének központja. Élelmiszer-, kerámia-, papír- és elektrotechnikai iparral rendelkezik. A szolgáltatások közül a bankok, a közlekedés és a közhivatalok a legjelentősebb foglalkoztatók. Nevezetességek Egyetem, hat színház és hat múzeum működik benne. Utóbbiak: Etruszk Nemzeti Múzeum (régészeti), Városi múzeum, Tuscia (Etruria) Kerámiamúzeuma, Dóm téri múzeum (a katedrális mellett), Hordáregyesületi múzeum, Ross Venerini-múzeum. Műemlékek Műemlékei döntően a középkori falakkal, kapukkal övezett óváros területén találhatók. San Sisto-templom (9-12. század) San Lorenzo-katedrális (12. századi, gótikus toronnyal és 16. századi homlokzattal) Santa Maria Nuova-templom (11-12. századi, kolostorudvarral) San Francesco-templom (12-13. századi, gótikus stílusú, a 20. században újjáépítették) Falain belül található két pápa sírja és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéi is. Santa Maria della Verità-templom (14-15 századi, a 20. században szintén újjáépítették) Santa Maria della Quercia-kolostoregyüttes (1470-1525) Palazzo Papale (Pápai Palota, 1257-66) Városháza (1247-1460) Szökőkutak (Fontana Grande, 13. századi) Jegyzetek http://demo.istat.it/bilmens2016gen/index02.html Forrás Magyar Nagylexikon, 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. 523. o. ISBN 963-9257-19-2 Jersey (textilanyag) A jersey (ejtsd: dzsörzi) mint textilanyag eredetileg gyapjúból készült, kézzel kötött kelme volt, amely a La Manche-csatornában elhelyezkedő Jersey szigetről kapta a nevét, ahol gyapjúból, kézikötéssel, vastag pulóvereket kötöttek halászok számára. Ez a termék már a középkortól nagyon népszerű volt és exportálták is. Későbbi elterjedése során a jersey elnevezés mindenféle gyapjúból, pamutból, selyemből, mesterséges szálasanyagból készült vetülékrendszerű kötött kelmére átragadt; kezdetben csak az egyszínoldalas, később már a kétszínoldalas vetülékrendszerű kelméket is jersey-nek nevezték. A mai szóhasználat szerint a jersey szakkifejezést elsősorban körkötött kelmékre alkalmazzák. Megkülönböztetnek egyszínoldalas ( single ) jersey kelmét, amely egy tűágyon, egyszínoldalas kötésben készül, és kétszínoldalas ( double ) jersey kelmét, amely két tűágyon, kétszínoldalas kötésben készül. Ez utóbbin belül fontos változat az interlock jersey és a jacquard-mintás jersey. Az egyszínoldalas jersey puha, nyúlékony kelme, amelynek egyik oldalán szín, a másik oldalán fonákoldali szemek láthatók. A kétszínoldalas jersey ennél vastagabb, kevésbé nyúlékony – ez utóbbi tulajdonság főleg az interlock jerseyre érvényes -, merevebb fogású; mindkét oldalán egyformán színoldali szemek láthatók. Mind az egy-, mind a kétszínoldalas jersey mintás kivitelben is készülhet, pl. jacquard-mintázattal is. Alkalmazási területek Az egyszínoldalas jersey leggyakoribb felhasználása az alsóruházati cikkek gyártása, köztük a legismertebb a T-ing, de népszerű ágyneműanyag is. Ezekre az alkalmazásokra gyakran elasztánfonalat is belekevernek, hogy fokozzák a kelme rugalmasságát. A kétszínoldalas jersey általában ruhaanyagként szolgál, főleg női ruhákat, kabátokat, férfizakót készítenek belőle. Le Baizil Le Baizil település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 261 fő (2015). Le Baizil Festigny, Saint-Martin-d’Ablois, Brugny-Vaudancourt, Corribert, Igny-Comblizy, Mareuil-en-Brie és Montmort-Lucy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Deinotherium A Deinotherium az emlősök (Mammalia) osztályának az ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a kapafogú őselefántok (Deinotheriidae) családjába tartozó fosszilis nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoztak: Deinotherium bozasi Arambourg, 1934 Deinotherium giganteum típusfaj ; Kaup, 1829 - szinonimák: D. levius , D. gigantissimum Deinotherium indicum Falconer , 1845 Deinotherium "thraceiensis" Kovachev, 1964 Deinotherium proavum Eichwald, 1831 Tudnivalók A Deinotherium (azaz magyarul „förtelmes szörny”) a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi emlős volt. Az állatok óriási méretűek voltak, marmagasságuk elérte a 3,59–4,01 métert, tömegük pedig a 8,8–13,2 tonnát. Lehet, hogy az ormányuk nem volt olyan hosszú, mint a mai elefántok ormányai. Az agyaraik lehajoltak, befelé görbültek és az állkapocsból indultak. Az agyaraikat bizonyosan a fakéreg lehántására és a gumók kiásására használták. Mint a mai elefántok, ők is növényevők voltak. Az elefántoktól eltérően, a Deinotheriumoknak kisebb agyuk volt, ami arra következtet, hogy nem voltak olyan intelligensek. A kapafogú őselefántok különleges családja elég korán levált a többi ormányosok családjaitól. A három faj Afrika, Ázsia és Európa területein barangolt. Lelőhelyek Sok Deinotherium-maradványt találtak Kelet-Afrikában, a Hadarnál, a Laetolinál, az Olduvai-szurdoknál és a Turkana-tónál. Association of Tennis Professionals Az Association of Tennis Professionals (ATP) 1972-ben alakult meg a profi férfi teniszezők érdekeinek képviseletére (női teniszezőknél ez a WTA). 1990-ben ez a társaság vált az év férfi tenisztornáinak (ATP World Tour) szervezőjévé. Az ATP World Tour jelenleg a következő tornákat foglalja magába (zárójelben a rendező szervezet): Grand Slam-tornák ( ITF ) ATP World Tour Finals (az ITF és az ATP közösen rendezik) ATP Masters 1000-es tornák (ATP) ATP 500-as tornák (ATP) ATP 250-es tornák (ATP) Challenger-tornák (ATP) Futures-tornák (ITF) A világranglista (ATP Rankings) Egy teniszező világranglista-helyezése mindig az utolsó 52 héten nyújtott eredményeinek függvénye. A világranglista tehát nem csak az adott év eredményeit veszi számításba, év végén nem törlődnek az előző évi pontok, mint az ATP Race-ben. Az ATP Rankings célja elsősorban az, hogy meghatározza a tenisztornákon a kvalifikációkat és a kiemeléseket, mivel ezeknél nem lenne célszerű csak az adott év eredményeit számításba venni. Az ATP Race és az ATP Rankings legjobbjai tehát nem feltétlenül egyeznek meg, főleg a naptári év elején: lehetséges, hogy egy feltörekvő játékos vezeti az ATP Race-et, de az utolsó 52 hét eredményei alapján ez még nem mutatkozik meg ilyen látványosan a világranglista-helyezésekben. A világranglista-pontba beleszámít a 4 Grand Slam-, a 9 Masters- és az évzáró tornán elért pontszám, valamint az öt legjobb eredmény egyéb tornákról. ATP Race Az ATP Race egy 1 évre érvényes rangsor. Az év elején minden teniszezőnek 0 pontja van, függetlenül az előző éves teljesítményétől. Aki év végén az élen végez, az a világelső. Pontokat a különböző tornákon nyújtott teljesítményekért lehet kapni, 18 torna számít: a Grand Slam-tornák (4), a Masters tornák (9) és a versenyző 5 legjobb helyezése International Series tornákon. A Tennis Masters Cup mint 19. tenisztorna szintén beleszámít azoknak a játékosoknak a pontjába, akik részt vehetnek rajta. A rendszert a 2009-es évtől már nem használják. Pontok elosztása (*) csak 1 pont, ha a főtábla 32-nél (International Series) vagy 64-nél nagyobb (ATP Masters Series) Világelsők Akik az ATP Rankings bevezetése óta (1973) elérték a világelsőséget: **A versenyző először lett világelső. ATP World Tour díjak Évente kiosztásra kerülő díjak, amelyet az ATP az adott évben nyújtott teljesítmény, játékosok és szurkolók szavazatai alapján ítélnek oda. Kategóriák Év játékosa díj Év párosa díj Legtöbbet fejlődő játékos díj Év felfedezettje díj Év visszatérő játékosa díj ATPWorldTour.com Szurkolók kedvence díj Stefan Edberg legsportszerűbb játékos díj Arthur Ashe az év humanitáriusa díj Év tornája díj ATP-rekordok Grand Slam-tornák Legfiatalabb 10-szeres Grand Slam-győztes: Björn Borg (24 év, 29 nap), Roger Federer (25 év, 173 nap), Pete Sampras (25 év, 328 nap) Megcsinálták a Grand Slamet : Don Budge (1938), Rod Laver (1962, 1969) Megcsinálták a karrier-Grand Slamet: Andre Agassi, Don Budge, Roy Emerson, Rod Laver, Fred Perry, Roger Federer, Rafael Nadal Megcsinálták a karrier "Golden Slam"-et (mind a négy GS-torna + olimpiai aranyérem): Andre Agassi, Rafael Nadal Azok a teniszezők, akik egy naptári éven belül mind a négy GS-tornán döntőbe jutottak: Donald Budge (1938), Frank Sedgman (1952), Lewis Hoad (1956), Rod Laver (1962, 1969), Roger Federer (2006, 2007,2009) Azok a teniszezők, akik három egymást követő Grand Slam-tornán győzni tudtak (open era): Pete Sampras (1993-94), Roger Federer (2005-06), (2006-07) Azok a teniszezők, akik egy naptári évben három Grand Slam-tornát megnyertek: Roger Federer (2004, 2006, 2007), Mats Wilander (1988), Jimmy Connors (1974), Rod Laver (1962, 1969), Roy Emerson (1964), Ashley Cooper (1958), Lewis Hoad (1956), Tony Trabert (1955), Don Budge (1938) Csak Roger Federer volt képes háromszor megtenni ezt. Sorozatban a legtöbb Grand Slam-tornát nyerte: Don Budge: 6 (1937-38) Sorozatban a legtöbb Grand Slam-döntőbe jutott be: Roger Federer 10 (2005-2007), Jack Crawford 7 (1933-1934), Don Budge 6 (1937-38), Rod Laver 6 (1961-62), Fred Perry 5 (1934-35), Fred Stolle 5 (1964-65) Sorozatban a legtöbb Grand Slam-elődöntőbe jutott be (open era): Roger Federer 23 (2004-2010), Ivan Lendl 10 (1985-88) Sorozatban a legtöbb játszmát nyerte Grand Slam-tornákon: Roger Federer 36 (2006-2007), John McEnroe 35 (1984), Björn Borg 28 (1980) A leghosszabb idő, amikor a teniszező minden évben nyert legalább egy Grand Slam-tornát: Rafael Nadal 10 év (2005-2014), Pete Sampras 8 év (1993-2000), Björn Borg 8 év (1974-81), Roger Federer 8 év (2003-2010). Hivatalos oldal www.atptennis.com Hylocereus undatus subsp. luteocarpus A Hylocereus undatus subsp. luteocarpus a közismert Hylocereus undatus alfaja, a közismert változattal szemben termése nem vörös, hanem sárga pitaja terméseket fejleszt. Elterjedése és élőhelye Mexikó: Yucatán-félsziget, Campeche állam, a Xpujil–Dzibalchén főút mentén 3,7 km-re San Francisco de Campechétől, epifitikus száraz lombhullató erdőkben. Jellemzői Az alapfajtól elsősorban az areolákon fejlődő szőrökkel és több tövisével, valamint éretten sárga termésével különbözik. A taxont 2001. augusztus 18-án R.C. Martinez fedezte fel. Grimaldo-Juárez et al. feltételezése szerint a Hylocereus undatus fajnak még számos alakja emelkedhet varietas vagy subspecies rangra a közeljövőben a morfometriai és genetikai vizsgálatok eredményeképpen (J PACD 99" [2007]). Courcoué Courcoué település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 266 fő (2015). Courcoué Braslou, Chaveignes, Chezelles, Luzé, La Tour-Saint-Gelin és Verneuil-le-Château községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Brodce Brodce település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Brodce Benátky nad Jizerou, Horky nad Jizerou, Dobrovice, Luštěnice, Hrušov, Strašnov és Písková Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 1059 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Stazione di Resiutta Stazione di Resiutta 1995-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Resiutta településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: K.k. Staatsbahn Tarvis–Pontafel Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Dogna Viktor Mihajlovics Arbekov Viktor Mihajlovics Arbekov, oroszul: Виктор Михайлович Арбеков (Podolszk, 1942. március 8. – Moszkva, 2017. február 18.) világbajnok szovjet-orosz motokrossz-versenyző. Pályafutása 1959-ben 125 cm³ osztályban kezdte a pályafutását saját maga által készített motorral. 1963-ban indult 250 cm³-ben az orosz GP-n. 1964-ben bronzérmes lett a világbajnokságon a belga Joël Robert és a svéd Torsten Hallman mögött. 1965-ben világbajnoki címet szerzett ČZ krosszmotorral. Sikerei, díjai Világbajnokság – 250 cm³ aranyérmes: 1965 bronzérmes: 1964 Általános Gépipari Minisztérium (Szovjetunió) Koordináták: é. sz. 55° 46′ 39″, k. h. 37° 35′ 27″55.7775, 37.590833333333 A Szovjetunió Általános Gépipari Minisztériuma, (oroszul: Министерство общего машиностроения СССР, rövidítve Минобщемаш vagy МОМ, magyar átírásban: Minyisztyersztvo obscsevo masinosztrojenyija SZSZSZR, Minobscsemas, MOM) a Szovjetuniónak az űrkutatással és rakétatechnikával kapcsolatos tudományos és ipari tevékenységet irányító és koordináló legfelsőbb államigazgatási szerve, össz-szövetségi minisztériuma volt 1955–1957 és 1965–1991 között. Története 1955. április 2-án hozták létre. Első vezetője Pjotr Goremikin volt. 1957. május 10-én beolvasztották a Hadiipari Minisztériumba. 1965-ben újraszervezték. A minisztérium az űrkutatás területén tevékenykedő tudományos kutatóintézeteket, tervezőirodákat és ipari vállalatokat irányította. A minisztérium felügyelete alá tartoztak az atomtöltetű ballisztikus rakétákkal foglalkozó tervezőirodák és gyárak, valamint a rakéta-kísérleti lőterek is. Legmeghatározóbb vezetője a minisztériumot közel két évtizeden át irányító Szergej Afanaszjev volt, aki a szovjet űrkutatás és rakétagyártás felfelé ívelő szakaszában állt a szervezet élén. A minisztérium székháza Moszkvában a Miusszkaja tér 3. szám alatt volt. A minisztérium elérhetőségét a szovjet telefonkönyvek nem tartalmazták. 1991. november 26-án megszüntették. Szerepét és feladatainak többségét az 1992 februárjában újonnan létrehozott Orosz Űrügynökség (ma: Orosz Szövetségi Űrügynökség) vette át. Vezetői Pjotr Nyikolajevics Goremikin (1955. április 2. – 1957. május 10.) Szergej Alekszandrovics Afanaszjev (1965. március 2. – 1983. április 8.) Oleg Dmitrijevics Baklanov (1983. április 8. – 1988. március 25.) Vitalij Husszejnovics Doguzsijev (1988. március 25. – 1989. június 7.) Oleg Nyikolajevics Siskin (1989. július 17. – 1991. november 26.) Mókusfélék A mókusfélék (Sciuridae) családjába alkatra és életmódra nagyon különböző fajok tartoznak. A családon belül megkülönböztethetjük egyrészt a fán élő mókusok négy csoportját, a Ratufinae, Scurillinae, Sciurinae – ezen belül a valódi mókusokat (Sciurini) és a repülő mókusokat (Pteromyinae) – és Callosciurinae alcsaládokat, másrészt a Xerinae alcsaládot (földimókusok), és ezen belül az ürgemókusokat, mormotákat és ürgéket. A mókusfélék családja 282 fajt tartalmaz. Rendszerezés Ratufinae A Ratufinae alcsaládba 1 nem tartozik Ratufa Gray , 1867 – királymókusok : 4 faj, Délkelet-Ázsia Scurillinae A Scurillinae alcsaládba 1 nem tartozik Sciurillus Thomas , 1914 – amerikai törpemókusok : 1 faj, Brazília és az Amazóniai esőerdők amerikai törpemókus (Sciurillus pusillus) Mókusformák A mókusformák (Sciurinae) alcsaládját két nemzetségre: a valódi és a repülő mókusokéra tagolják; a két nemzetségben összesen 20 nem és 83 faj van: valódi mókusok (Sciurini) Fischer de Waldheim , 1817 nemzetsége Microsciurus J. A. Allen , 1895 – 4 faj, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része Rheithrosciurus Gray , 1867 – 1 faj, Borneó Bojtosmókus (Rheithrosciurus macrotis) Sciurus Linnaeus , 1758 – 30 faj, Európa, Közép-Kelet, Észak-Ázsia, Észak-Amerika, Dél-Amerika Syntheosciurus Bangs, 1902 – 1 faj, Panama és Costa-Rica Costa Rica-i mókus (Syntheosciurus brochus) Tamiasciurus Trouessart, 1880 – vastagfejű mókusok: 3 faj, Észak-Amerika repülő mókusok (Pteromyini) Brandt , 1855 nemzetsége Aeretes G. M. Allen, 1940 – 1 faj, Északkelet-Kína Aeretes melanopterus Milne-Edwards, 1867 Aeromys Robinson & Kloss, 1915 – 2 faj, Thaiföld és Borneó Belomys Thomas , 1908 – 1 faj, Délkelet-Ázsia szőröslábú repülőmókus (Belomys pearsonii) Gray, 1842 Biswamoyopterus Saha, 1981 – 1 faj, India Namdapha-repülőmókus (Biswamoyopterus biswasi) Saha, 1981 Eoglaucomys A. H. Howell, 1915 – 1 faj Kasmír repülőmókus (Eoglaucomys fimbriatus) Gray, 1837 - korábban Hylopetes baberi Eupetaurus Thomas , 1888 – sziklamászó repülő mókusok – 1 faj gyapjas repülőmókus (Eupetaurus cinereus) Thomas, 1888 Glaucomys Thomas , 1908 – amerikai sutaszárnyú mókusok: 2 faj, Észak-Amerika Hylopetes Thomas , 1908 – 9 faj, Délkelet-Ázsia Iomys Thomas , 1908 – 2 faj, Malajzia és Indonézia Petaurillus Thomas , 1908 – 3 faj, Borneó és Malajzia Petaurista Link, 1795 – repülő mókusok: 8 faj, Délkelet-Ázsia Petinomys Thomas , 1908 – 9 faj, Délkelet-Ázsia Pteromys G. Cuvier, 1800 – sutaszárnyú mókusok: 2 faj, Finnországtól Japánig Pteromyscus Thomas , 1908 – 1 faj, Thaiföldtől Borneóig füstös repülőmókus (Pteromyscus pulverulentus) Günther, 1873 Trogopterus Heude, 1898 – 1 faj, Kína Trogopterus xanthipes Milne-Edwards, 1867 Callosciurinae alcsalád A 14 nemben összesen 65 faj van: Callosciurus Gray, 1867 – 15 faj, Ázsia Dremomys Heude, 1898 – 6 faj, Délkelet-Ázsia Exilisciurus Moore, 1958 – 3 faj, Borneó és Fülöp-szigetek Glyphotes Thomas, 1898 - 1 faj, Borneó Glyphotes simus Thomas, 1898 Hyosciurus Archbold & Tate, 1935 - 2 faj, Indonézia Lariscus Thomas & Wroughton, 1909 - 4 faj, Thaiföld déli része, Malajzia és Indonézia Menetes Thomas, 1908 – indokínai földimókusok: 1 faj, Burma, Indokína és Thaiföld Menetes berdmorei Blyth, 1849 Nannosciurus Trouessart, 1880 – törpemókusok: 1 faj, Indonézia Nannosciurus melanotis Müller, 1840 Prosciurillus Ellerman, 1947 - 5 faj, Indonézia Rhinosciurus Blyth, 1856 – hosszúorrú mókus: 1 faj, Thaiföld, Malayzia, Szumátra és Borneó Rhinosciurus laticaudatus Müller, 1840 Rubrisciurus Ellerman, 1954 - 1 faj, Indonézia Rubrisciurus rubriventer Müller & Schlegel, 1844 Sundasciurus Moore, 1958 - 15 faj, Thaiföldtől Indonéziáig és Fülöp-szigetek Tamiops J. A. Allen, 1906 - 4 faj, Burma, Kína, Laosz, Malajzia, Nepál, Tajvan, Vietnam pálmamókusok (Funambulus) Lesson, 1835 – 6 faj, India, pálmamókusok Földimókusformák A földimókusformák (Xerinae) alcsaládját három nemzetségre tagolják; a három nemzetségben összesen 22 nem és 129 faj van: Xerini Osborn, 1910 nemzetség – ürgemókusok Atlantoxerus Forsyth Major , 1893 – észak-afrikai ürgemókus: 1 faj, Marokkó és Algéria Atlantoxerus getulus Linnaeus, 1758 Spermophilopsis Blasius, 1884 - 1 faj Spermophilopsis leptodactylus Lichtenstein, 1823 Xerus Hemprich & Ehrenberg, 1833 – valódi ürgemókusok, 4 faj, Afrika, Kivéve a Szaharát Protoxerini Moore, 1959 nemzetség Epixerus Thomas, 1909 – álürgemókusok, 1 faj, Nyugat-Afrika Epixerus ebii Temminck, 1853 Funisciurus Trouessart, 1880 – fészekrakó mókusok 9 faj, Közép- és Nyugat-Afrika Heliosciurus Trouessart, 1880 – rövidfülű mókusok: 6 faj, Közép-, Nyugat- és Kelet-Afrika Myosciurus Thomas, 1909 - 1 faj, Kamerun és Gabon Myosciurus pumilio Le Conte, 1857 Paraxerus Forsyth Major , 1893 – ligeti mókusok, 11 faj, Afrika Protoxerus Forsyth Major, 1893 – olajpálmamókusok, 2 faj, Libériától Kenyáig és Angoláig Marmotini Pocock, 1923 nemzetség Ammospermophilus Merriam, 1892 - 5 faj, Egyesült Államok délnyugati része és Észak-Mexikó Callospermophilus Merriam, 1897 - 3 faj prérikutya (Cynomys) Rafinesque, 1817 – prérikutyák, 5 faj, Észak-Amerika Ictidomys J. A. Allen, 1877 - 3 faj, Észak-Amerika Mormota (Marmota) Blumenbach, 1779 – mormoták, 14 faj Notocitellus A. H. Howell, 1938 - 2 faj Otospermophilus Brandt, 1844 - 3 Poliocitellus A. H. Howell, 1938 - 1 faj hosszúfarkú ürge (Poliocitellus franklinii) Sabine, 1822 Sciurotamias Miller, 1901 – 2 faj, Kína Ürge (Spermophilus) F. Cuvier, 1825 – ürgék, 14 faj Csíkosmókus (Tamias) Illiger, 1811 – csíkosmókusok, 25 faj, Mexikótól Kanadán át Szibériáig Urocitellus Obolenskij, 1927 - 12 faj Xerospermophilus Merriam, 1892 - 4 faj Irodalom Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World . Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9 Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része Források és jegyzetek Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Csergezán Pál-kilátó A Csergezán Pál-kilátó egy kilátó Pest megyében, a Budai-hegység legmagasabb pontjának számító Nagy-Kopasz csúcsán, Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán. Neve Csergezán Pál természetfestő emlékét őrzi. Leírása A különleges alakú, leginkább vitorlát formázó kilátó 2004-2005-ben épült, a 2000-es hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is jegyző Fernezelyi Basa Építésziroda két munkatársa, Basa Péter (1964-2009) építész és Czér Péter szobrász építészeti, valamint Jordán László statikai tervei alapján, a Pilisi Parkerdő Zrt. beruházásában, kivitelezői a Kámán Kft. és az Orsfa Kft. voltak; avatása 2006. szeptember 5-én történt. A 23,5 méteres teljes magasságú építmény vasbeton alapon nyugszik – alapzatát graffitiálló festékkel festették –, szerkezete a kültéri viszonyoknak leginkább megfelelő, az időjárási viszontagságoknak jól ellenálló vörösfenyő gerendákból és lécekből készült; a gerendákat külön erre a célra tervezett és legyártott acélelemek kapcsolják össze. Homlokzatát különleges lécborítás fedi, amely lehetővé teszi a szabad kilátást a fölfelé való haladás közben is, miközben tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Építésének különlegessége volt, hogy miután komolyabb gépek használatára a helyszínen nem volt lehetőség, ezért a nehéz vörösfenyő elemeket mind kézzel emelték a helyükre. A közbenső emeleteken számos pad található, amelyek tovább könnyítik a feljutást a legfelső szintre. A tágas pihenőknek köszönhetően nagyobb csoportok is látogathatják a kilátóhelyet, egyidejűleg maximálisan 150 fő tartózkodhat a kilátóban. Megközelítése Budapest felől a kilátó közösségi közlekedéssel a Nagykovácsira közlekedő 63-as busszal, vagy a Volánbusz Telkit érintő járataival (778, 789, 795) érhető el a legegyszerűbben. A 63-as buszról a külső végállomáson kell leszállni, ahonnan kb. 45-50 perces sétaúttal lehet elérni, a telki buszok vonalán pedig az Erzsébet-tanyai megállóhoz esik legközelebb a kilátó. A hegyre a zöld háromszög jelzés vezet fel. Névadója A kilátó névadója, Csergezán Pál (1924–1996) grafikus, természetfestő, ezen a tájon is szerzett élményeivel indult el sajátos művészi pályáján, élete utolsó időszakát is a környéken töltötte. Aved Luun Aved Luun a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik szereplője. Leírása Aved Luun a dzsava fajhoz tartozó sámánnő, aki a galaktikus polgárháború alatt a Tatuinon élt és a Jabba, a huttnak dolgozó Kalit törzsfőnök párja volt. Y. u. 4-ben meghalt. Szemszíne sárga. Klánjába tartozik Iasa és Thedit is. Élete Valamikor Y. u. 4-ben Kalit megkérte Jabbát, hogy békítse ki legfőbb ellenségével, Wittinnel, de Aved Luun gyanította, hogy Wittin nem fogja betartani a békeszerződést, emiatt elment a párjához, Kalithoz figyelmeztetni. Körülbelül ekkor Aved Luun és Kalit tanúi voltak Han Solo lázadó tábornok kiszabadításának, az úgynevezett yavini hősök által. Megjelenése a filmekben Ezt a dzsava sámánnőt „A jedi visszatér” című filmben láthatjuk először. Karosa B 831 A Karosa B 831 a csehszlovák Karosa állami vállalat által 1987-től 1989-ig gyártott cseh városi autóbuszmodell volt, amely a Karosa B731-es és B732-es modellek utódjának tekinthető. Utódja a Karosa B 931 városi autóbusz. Műszaki adatai A B 831 busz egy kettős tengelyes városi busz, amelynek féltengelyes karosszéria-szerkezete van. A tervezők viszonylag időtlen járműtervet hoztak létre, amely nagymértékben műanyagokat és egyéb progresszív elemeket használ. A jobb oldalon három két szárnyú ajtó van. Az utasülések 2 + 2 helyzetben keresztirányúak. Színindex A színindex a csillagászatban egy egyszerűsített módszer a csillagok színszűrők alkalmazásával történő osztályozására, a színképeik legjellemzőbb vonásainak feltárásával. Egy csillag egy adott osztályba az általa kibocsátott fény színképének vizsgálata alapján sorolható, s így összehasonlítás révén megállapítható a színképosztálya, vagy meghatározható a spektrál- ill. színindexe, esetleg a színképsorozatban elfoglalt helye. Az egyes csillagoknak a Hertzsprung-Russell diagramban történő elhelyezése is részben színképosztályozással történik. Egy csillagszínkép fő jellemzői felkutatásának egyik egyszerű módszere a látható, vagy az ahhoz közeli spektrumokban észlelt sávok rögzítése. Széles körben elterjedt módszer a látszólagos fényesség meghatározása az U, B, V tartományokban; az U egy szűrőn át csak az ultraibolyát és az ibolyát engedi át, a B a kéket, a V pedig a zöld és sárga színeket. A szín-indexek U-B és B-V negatívok is lehetnek. Egy hideg vörös csillagnak szinte nincs is U-fényessége; egy forró kék csillagnak sokkal nagyobb az U-fényessége, mint a V. Alapvetően ez egy egyszerű és átfogó módszer egy adott égitest feketetest-sugárzási görbéjének meghatározására, amelyből a hőmérséklete és számos más jellemzője kiszámítható. Donji Žirovac Donji Žirovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 41, közúton 65 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 20, közúton 23 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén a bosnyák határ közelében fekszik. Története Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Žirovac benépesülése is a 17. század vége felé kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. Első temploma 1693-ban már állt, mivel parókusát említik. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben Ostojićival együtt 2053, 1910-ben már nélküle 1432 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sok žirovaci vándorolt ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A lázadás 1941. augusztus 22-én vette kezdetét, majd szeptemberben megalakult az első partizán egység, mely a nevezetes 7. banijai brigád része lett. A brigád a Sutjeska völgyében vívta legvéresebb harcait a német megszállókkal, ahol közülük sokan elestek. 1942-ben megtorlásul usztasa egységek vonultak be a településre, ahol sokakat kivégeztek, a többieket pedig koncentrációs táborba hurcolták. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért. 2011-ben 46 állandó lakosa volt. Népesség (1857 és 1880 között lakosságát Gornji Žirovachoz számították.) Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1830 -ban épült. A II. világháború idején 1943 -ban német bombatalálatot kapott és már nem állították helyre. Berendezése teljesen tönkrement. Ennek ellenére a romos templomot alkalmanként még mindig használja a helyi pravoszláv közösség. A 20. század elején épített népi építésű földszintes faház pincével a település központjában. Diogo Jota Diogo José Teixeira da Silva (Massarelos, 1996. december 4. –) portugál korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg az Wolwerhampton Wanderers játékosa. Pályafutása 2005-ben került a Gondomar SC csapatához, ahol a labdarúgás alapjait sajátította el egészen 2013-ig. Ezután került a Paços Ferreira-hoz, itt 2015-ig a korosztályos csapatokban szerepelt. 2014 október 19-én debütált az első csapatban, a portugál kupában az Atlético elleni 4-0-ra megnyert mérkőzésen. A mérkőzésen gólt és gólpasszt is jegyzett. 2015 február 20-án a bajnokságban is debütált, mégpedig a Vitória Guimarães ellen Diogo Rosado cseréjeként. Május 17-én elsó góljait is megszerezte a bajnokságban a Académica de Coimbra ellen. Ezzel a klubja legfiatalabb duplázója lett. Május 30-án meghosszabbította szerződését 5 évvel, azaz 2020-ig írt alá. 2016 márciusában aláírt a spanyol Atlético Madrid csapatához, ahova csak a szezon végén csatlakozott, majd a 2016-17-es idényre kölcsönbe az FC Portóhoz került. Október 1-én mesterhármast szerzett a Nacional elleni bajnokin. Statisztika 2016. március 15. szerint. Sina Weibo A Sina Weibo Kína legnépszerűbb mikroblog weboldala, melynek több mint 300 millió regisztrált felhasználója van, és ezzel a Twitter egyik legnagyobb vetélytársa. A Sina Weibót egyszerűen vejpo (weibo)-nak is nevezik, ami a „mikroblog” kínai megfelelője, és általában a Sina Weibót értik rajta, bár más mikroblogszolgáltatók is működnek Kínában. Naponta mintegy 100 millió üzenetet küldenek rajta. Társadalmi hatása A mikroblogolás a cenzúra miatt Kínában komoly önkifejezési eszközzé vált a lakosság számára, a mikroblogokat felhasználják társadalmi felhívásokra, összefogásokra is. Mivel rengetegen használják és egy-egy üzenetet egyszerre milliók is láthatnak, a hatóságokra és a politikusokra is nyomást gyakorol. A mikrobloggerek összefogása elérte például, hogy a hatóságok közzétegyék Peking légszennyezettségi adatait, amiket korábban titkoltak. 4540 Oriani A 4540 Oriani (ideiglenes jelöléssel 1988 VY1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Osservatorio San Vittore fedezte fel 1988. november 6-án. Írország az olimpiai játékokon Írország független államként a párizsi 1924-es nyári olimpia óta vesz részt a játékokon. 1896 és 1920 között az ír sportolók Nagy-Britannia színein belül indultak a négyévenként megrendezett sportünnepeken. 1906-ban próbát tettek az „önálló nemzet” státusz elnyerésére, de György görög és dán herceg leállította a kérelem elbírálását, ám 1924-ben végre megalakult a független Ír Köztársaság olimpiai küldöttsége, így részt vehettek a versenyeken. Észak-Írország sportolói választhatnak; az Ír Olimpiai Tanács és a Brit Olimpiai Szövetség egyezményeként versenyezhetnek Írország vagy az Egyesült Királyság (mely az olimpiai játékokon Nagy-Britannia néven vesz részt) színei alatt is. Érmesek Ez a lista nem tartalmazza sem azokat az ír sportolókat, akik 1900 és 1920 között Nagy-Britannia színeiben indultak, sem az 1908-as gyeplabda ezüstérmes nemzeti csapatot és azokat az ír születésű sportembereket, akik más nemzetek lobogói alatt vonultak fel az olimpiai játékokon, például John Jesus Flanagan, aki kalapácsvetésben nyert háromszor aranyérmet 1900 és 1908 között. 814 (szám) A 814 (római számmal: DCCCXIV) egy természetes szám, szfenikus szám, a 2, a 11 és a 37 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 814-es a kettes számrendszerben 1100101110, a nyolcas számrendszerben 1456, a tizenhatos számrendszerben 32E alakban írható fel. A 814 páros szám, összetett szám, azon belül szfenikus szám, kanonikus alakban a 21 · 111 · 371 szorzattal, normálalakban a 8,14 · 102 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 11, 22, 37, 74, 407 és 814. A 814 négyzete 662 596, köbe 539 353 144, négyzetgyöke 28,53069, köbgyöke 9,33702, reciproka 0,0012285. A 814 egység sugarú kör kerülete 5114,51284 egység, területe 2 081 606,726 területegység; a 814 egység sugarú gömb térfogata 2 259 237 166,5 térfogategység. Ferdinandy Mihály Hidasnémeti Ferdinandy Mihály Béla Mária (Michael de Ferdinandy, vagy Miguel de Ferdinandy) (Budapest, 1912. október 5. – Oxford, 1993. október 7.) író, történész, egyetemi lektor. Élete A nemesi származású hidasnémeti Ferdinandy család sarja. 1912-ben született Budapesten hidasnémeti Ferdinandy Béla (1859-1919), országos lótenyésztési főfelügyelő, országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos és pilisi Neÿ Angéla gyermekeként. Anyai nagyapja, pilisi Neÿ Ferenc (1814- 1889) hírlapíró, színműíró, a pesti belvárosi reáliskola igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Mihály nagybátyja, hidasnémeti Ferdinandy Gyula (1874-1960), jogász, igazságügyminiszter, majd belügyminiszter volt. Ferdinandy Mihály, tanulmányait a Budapesti Királyi Egyetemi Gimnáziumban végezte, 1934-ben szerezte meg bölcsész doktorátusát. Egyetemistaként, 1926-ban verseivel országos pályázaton versenydíjat nyert. 1927 és 1929 között a Hazánk című újság szerkesztője. Az 1934/35-ös és az 1939/40-es tanévben ösztöndíjas tagja a római Magyar Történeti Intézetnek, 1935/36-ban csereösztöndíjas Berlinben. 1936-ban a Budapesti Egyetem művészeti és keresztény régészeti intézetben kap asszisztensi állást. 1941-től múzeumi tisztviselő, 1942-ben már múzeumigazgató. Az 1943/44-es tanévet a lisszaboni egyetemen töltötte, az egyetem magyar lektora volt. 1947-ben Argentínában a mendozai egyetemen néprajzi és régészeti, majd a középkori történeti tanszékének tanára, 1950-től pedig a Puerto Ricó-i Állami Egyetemen az antik és középkori történelem, majd az összehasonlító irodalomtudományi tanszékének oktatója. 1977-ben nyugdíjazták, de ezután is hosszabb ideig vendégtanára volt a nyugat-berlini Szabad Egyetemnek. Hagyatéka Ferdinándy Mihály naplókat, művek kéziratait és jegyzeteket tartalmazó hagyatéka 2012-ben az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került. Munkássága Ferdinandy Mihály Füzetei címen, a szerző által írt és szerkesztett valamint kiadott füzetsorozatban a magyar nyelvű tanulmányokon és cikkeken kívül olykor német és spanyol nyelvű írások is megjelentek. 1972 és 1980 között nyolc füzet látott napvilágot Münchenben, számonként 48–60 lappal. Lírai verseiből (Budapest, 1928) A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban (Budapest, 1934) A történeti táj (Budapest, 1938) Közép-Európa (Budapest, 1940), A nemzeti kormány 530/945-ös rendelet alapján megsemmisítették Magyarok és délszlávok (Budapest, 1940), németül és szerbül is megjelent 1941-ben Mi magyarok (Budapest, 1941) Giotto (Budapest, 1941) Széchenyi összeomlása (Budapest, 1942) Zrinyi Miklós a költő művei regékben (Budapest, 1942) Az etelközi vérszövetség (Budapest, 1942) Nemzetiségi kérdés és magyar birodalom (Budapest, 1942) Az Istenkeresők – Az Árpád-ház története (Budapest, 1943) A menekülők (Budapest, 1943) – regény két kötetben A Szentgáliak (Budapest, 1943) – regény két kötetben Ahnen und Schicksal. Geschichtsforschung und Genotropismus (München, 1955) A sehonnai (München, 1957) – elbeszélés Studien zur ungarischen Frühgeschichte (G. Vernadskyval, München, 1957) Tschingis Khan (Hamburg, 1958) Magyar portyák ibér földön 1943–1957 (München 1963) – útleírás El Emperador Carlos V. (Puerto Rico, 1964) – németül Carl V. címen jelent meg 1966-ban, Tübingenben Historia da Hungría (Madrid, 1967) Der heilige Kaiser: Otto III. und seine Ahnen (Tübingen, 1969) Pázmány, az államférfi (Róma, 1970) Itália és az északi ember (München 1976) – esszék, I-III, Kun László siratása (München, 1977; Budapest, 1989) Philipp II. (Wiesbaden, 1977) – spanyolul Barcelonában jelent meg 1989-ben Carneval y Revolución (Puerto Rico, 1977) Magyarország romlása, 1490–1526 (Róma, 1979) Az ellenszegülők – Apám és nemzedéke, 1859–1919 (San Francisco, 1980) A baklovagok (Bécs, 1983) Országok úrnője – A magyar Anjouk kora (Róma, 1985) Az ünneprontók (Boardman OH, 1989) Góg és Magóg, A birodalom végnapjai (Budapest, 1990) A két-hitűek ; Bethlen, Bp., 1992 Az álarcosok ; Bethlen, Bp., 1992 III. Ottó, a szent császár ; németből ford. Váróczi Zsuzsa; Balassi, Bp., 2000 Karnevál lovagjai ; Universitas, Bp., 2002 Az Árpád-ház mítoszai ; szerk., sajtó alá rend. Török Péter; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005 ( Historia incognita. Zsebkönyvek ) A magyar honfoglalás mítoszai ; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2009 ( Historia incognita 1. sorozat. Történettudomány ) Mi magyarok. Tíz tanulmány a magyar történelemből ; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2011 ( Historia incognita 1. sorozat. Történettudomány ) Mindezek mellett rendszeresen publikált cikkeket és műkritikákat: Korunk Szava (1938) Fényjelek (1940) Diárium (1941) Regnum (1941) Új magyarság és az új Európa (1942) ezek mellett írt az Apollóba, a Jelenkorba és a Magyar Nemzetbe, valamint versírással is foglalatoskodott. A861-es autópálya (Németország) Az A861-es autópálya (németül: Bundesautobahn 861) egy autópálya Németországban. Hossza 4 km. Dutár A dutár, dotár vagy dutor (perzsa �� ��� = ’két húr’) közép-Ázsiában sokfelé használt kéthúros pengetős hangszer. A hosszúnyakú lantok családjába tartozik. Ének kíséretére vagy szólóhangszerként használják. A dutár Türkmenisztán nemzeti hangszere. Leírása A dutár kicsi, csepp alakú hangszertestből és a hozzá csatlakozó hosszú, vékony nyakból áll. Két húrja a hangszertest alsó részén kiképzett húrtartótól indul, majd egy alacsony húrláb érintésével a hosszú, bundozott fogólap fölött áthaladva a hangolófej fa hangolókulcsaihoz csatlakozik. Húrjainak anyaga lehet bél, selyem vagy fém. A két húr legtöbbször kvart hangközre van hangolva, de ez lehet kvint vagy azonos hangmagasság is. Test A dutár teste készülhet egy darab fából kifaragva, kivájva, vagy nedvesen meghajlított szelvényekből összeragasztva. Anyaga leggyakrabban eperfa. A hangszer tetőlapja, rezonánsa vékony eperfa tábla, a nyakhoz közelebbi végén geometrikusan elrendezett kis furatok szolgálnak hanglyukakként. A húrok rezgését kicsi, alacsony húrláb közvetíti a tetőnek. A test végpontján fából készült húrtartó rögzíti a húrokat. Nyak A test felső, ívelt végébe simul a hosszú nyak. Anyaga eper- vagy sárgabarackfa. Legtöbbször kötözött bundok vannak rajta, anyaguk bélhúr, vagy újabban fém- vagy nylonszál. Készülhet keményfa érintőkkel is, melyek gyakran a 12 fokú kiegyenlített hangolásnak megfelelően vannak elrendezve. Fej A hangszer hangolófeje nem különül el a nyaktól, annak egyszerű meghosszabbítása. A két T alakú fa hangolókulcs hagyományosan úgy van elhelyezve, hogy egyikük felülről, a másik bal oldalról döfi át a vékony fejet. A húrok közvetlenül a kulcsok fogantyúja alá tekerednek fel. Használata A jobb kéz egy vagy több ujjal, ritmikusan, oda-vissza mozdulatokkal pengeti a két húrt együtt, míg a bal kéz két ujja a magasabb, hüvelykujja a mélyebb húr hangmagasságát módosítja a fogólapra való lefogással. Története A perzsa muszlim filozófus és tudós, al-Fárábi (kb. 870–950) Kitáb al-musziki al-kabír (’Nagy könyv a zenéről’) című munkájában leírt tunbúr nevű pengetős hangszer, különösen a Horászáni tunbúr nagyon közeli rokonságot mutat a dutárral. Renault Trucks A Renault Trucks a Renault Véhicules Industriels cég jogutódja, az egyik legnagyobb cég a nehézgépjárművek piacán. Története A Renault Trucks története 1894-1909: az úttörő munka időszaka 1894-ben Lyonban Marius Berliet tervezte és gyártotta egyhengeres motorját és elkészítette az első benzines autóját. 1906-ban készítette az első teherautót. Billancourt-ban, Párizs mellett, 1898-ban Louis Renault tökéletesítette a négysebességes váltót és elkészítette első motoros járművét, egy egynegyed lóerős kisautót. Ő gyártotta az első kisteherautót majd 1900 és 1906 között megalkotta a párizsi autóbuszok elődjét. 1914-1918: Az első tömegtermelés Berliet-nél naponta 40 CBA teherautót gyártottak a verduni frontra. A Renaultnál 600 taxi járult hozzá a marni győzelemhez, és megalapozták a Renault helyét a történelemben. 1917-ben készítették az első modern tankot. Az első 4x4-es teherautót Latil építette. Ez természetes folytatása volt az 1898-ban kifejlesztett első kerék meghajtásnak. 1919-1928: egyre szerteágazóbb tevékenységek Louis Renault és Marius Berliet tehetségükre építve megalapítják első autógyártó vállalat-csoportjukat. Berliet - a francia kormány megrendelése alapján - részt vett a Renault FT17-es tank gyártásában is. 1923-ban a Renault volt az első márka, amely országúti nyergesvontatót hozott forgalomba. Ugyanebben az évben mutatták be az első fagázzal hajtott motorokat és az első mind a 4 keréken szervó-fékkel ellátott vontatót. 1928-ban építettek be először dízel motort kamionba. 1952-1978: a vállalatcsoport kiépítése 1952 és 1974 között a Laffly, a Rochet Schneider, a Carniva és a Citroën HGV összeolvadt a Berliet-vel. 1957-ben a Berliet legyártotta a T100-t, a világ legnagyobb kamionját. 1955-ben megalakult a Saviem cég, a korábbi Latilból, illetve a Renault és Somua cégek teherautó üzletágából. A Richard Continental 1965-ben csatlakozott, a Sinpar pedig 1975-ben. A Berliet nevű teherautógyártó cég 1974-ben az ekkor már állami tulajdonban lévő Renault-hoz került, ezután 1978-ban a Berliet a Saviem-mel fuzionált, ekkor alakult meg a Renault Véhicules Industriels, a Renault csoport teherautó üzletágaként. 1980 óta pedig a Berliet és Saviem márkák termékei Renault, majd Renault Trucks név alatt jelennek meg. 1983 óta folyamatos haladás, hogy a világ vezető márkájává váljék. A Renault Véhicules Industriels nemzetközi vállalatcsoport kiépítésébe kezdett. Első lépésként a Dodge Europe-t vásárolta meg 1983-ban, majd a jónevű amerikai Mack márkát 1990-ben. 1992 fontos dátum: A Renault Véhicules Industriels Renault V.I. néven él tovább. 2001-ben a Renault V.I. a Volvo csoport részévé vált. 2002-től nevezzük hivatalosan ezt a világmárkát "Renault Trucks"-nak. Helye a Volvo csoportban A Renault Trucks a második legnagyobb cég a Volvo csoporton belül. A Renault Trucks a Föld 5 kontinensének több, mint 100 országában van jelen. A járművek tervezése és gyártása, valamint az alkatrészek gyártása Franciaországban és Spanyolországban történik. 15 000 főt foglalkoztat világszerte. 1200 eladási és szervizpontot tart fenn több, mint 100 országban. 11 összeszerelő gyára van világszerte, ebből 5 gyártóbázis Európában. Üzleti célja 2010-ben 100 000 eladott jármű. Járművek Áruszállítási kínálat Renault Master Renault Maxity Renault Mascott Disztribúciós kínálat Renault Midlum Renault Premium Distribution Építőipari kínálat Renault Premium Lander Renault Kerax A Hosszú távú szállítás kínálata Renault Premium Route Renault Magnum Feelin’ So Good A Feelin’ So Good Jennifer Lopez negyedik kislemeze első albumáról, az On the 6-ről, melyben nemcsak ő, hanem Big Pun és Fat Joe is közreműködik. A kislemez dalai USA: kislemez Feelin’ So Good (Thunderpuss Radio Mix) – 4:32 Feelin’ So Good (ft. Big Pun & Fat Joe) – 5:26 USA: MAXI kislemez Feelin’ So Good (ft. Big Pun & Fat Joe) Feelin’ So Good (Bad Boy Single Mix ft. Big Pun & Fat Joe) Feelin’ So Good (Thunderpuss Radio Mix) Feelin’ So Good (HQ2 Radio Mix) Feelin’ So Good (Matt & Vito's Club Mix) Feelin’ So Good (HQ2 Club Mix) Feelin’ So Good (Thunderpuss Club Mix) Feelin’ So Good (Bad Boy Mix ft. Sean Combs & G. Dep) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Feelin’ So Good című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás On the 6 > Charts & Awards > Billboard Singles. Allmusic. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) Jennifer Lopez feat. Big Pun & Fat Joe – Feelin’ So Good – swisscharts.com. SwissCharts.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) Jennifer Lopez – Feelin’ So Good – swisscharts.com. SwissCharts.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) Nederlandse Top 40 – week 13 – 2000 (holland nyelven). Top 40. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) Musicline.de – Jennifer Lopez – Feelin’ So Good (német nyelven). Musicline.de. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) Chart Stats – Jennifer Lopez – Feelin’ So Good. Chart Stats. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) ARIA Charts – Accreditations – 2000 Singles. ARIA. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) Matilla de los Caños del Río Matilla de los Caños del Río település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Matilla de los Caños del Río Carrascal de Barregas, San Pedro de Rozados, Vecinos, Villalba de los Llanos, Aldehuela de la Bóveda, Robliza de Cojos és Calzada de Don Diego községekkel határos. Lakosainak száma 640 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Absolutivus Az absolutivus (abszolutívusz) nyelvtani eset (a jelöletlen alany), amely az ergatív nyelvekben az ergativus kísérője. Az absolutivus rendszerint végződés nélküli, vagyis jelöletlen, így hasonlít a többi, azaz alanyesettel és tárgyesettel rendelkező nyelv nominativusához. Azokban a mondatokban fordul elő, amelyben nincs a cselekvésnek tárgya, és az alany – mint cselekvő – magában áll. Ezekben a mondatokban az absolutivus jelöli az alanyt. Funkcióját tekintve a magyar alanyesettel egyenértékű. Azokban a mondatokban, amelyekben a cselekvésnek tárgya van, az absolutivus esetében az a főnév áll, amelyre a cselekvés irányul, miközben az alany ergativusban áll. Az absolutivust néha pontatlanul nominativusnak tekintik a magyar szakirodalomban, aminek oka a végződés hiánya (a magyarban ugyanis az alanyeset jelöletlen). Előfordulnak azonban olyan nyelvek – mint például a hettita nyelv –, melyekben egyszerre létezik absolutivus és nominativus is. Példa a sumer nyelvből: Mónica Puig Mónica Puig Marchán (Hato Rey, San Juan, Puerto Rico, 1993. szeptember 27. –) Puerto Ricó-i teniszezőnő, olimpiai bajnok (2016), kétszeres junior Grand Slam-döntős, Közép-Amerika kétszeres bajnoka (2010, 2014), a Pán-amerikai játékok ezüstérmese (2011), Puerto Rico Fed-kupa csapatának tagja. 2010 óta profi teniszjátékos. Egyéniben egy WTA és hat ITF-tornagyőzelemmel rendelkezik. Juniorként 2011-ben két alkalommal szerepelt a lányok Grand Slam-döntőjében, az Australian Openen és a Roland Garroson. A felnőttek között Grand Slam-tornán először 2013-ban került a főtáblára, amikor a Roland Garroson a 3. körig jutott. Legjobb eredménye a Grand Slam-tornákon a Wimbledonban 2013-ban elért 4. kör. Junior korszakában a legjobb helyezése a kombinált ranglistán a 2. hely volt 2010-ben. A felnőttek között legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 27. hely, amelyet 2016. szeptember 26-án ért el, párosban a 210. hely, amelyre 2015. május 25-én került. 2008 óta Puerto Rico Fed-kupa-csapatának tagja. A 2016. évi nyári olimpia női egyes teniszversenyének győztese lett, miután két Grand Slam-győztes, a spanyol Garbiñe Muguruza és a cseh Petra Kvitová után a döntőben nagy meglepetésre 6–4, 4–6, 6–1 arányban legyőzte az ugyancsak Grand Slam-győztes, világranglista 2. helyezett német Angelique Kerbert. Győzelmével Puerto Rico történetének első olimpiai aranyérmét szerezte. A Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége (ANOC) közgyűlésén a riói olimpia legjobb női sportolójának választotta. Családja Apja José Puig katalán felmenőkkel rendelkező kubai származású, anyja spanyol származású Puerto Ricó-i. Vállalkozásuk Mónica gyerekkora óta Miamihoz köti őket. Junior évei Hatéves korában kezdett el teniszezni. Első junior döntőjét 2008. márciusban a Costa Rica Bowlon Eugenie Bouchard ellen játszotta . Első egyéni tornagyőzelmét ugyanebben az évben júniusban a XVII Copa Mundo Maya, párosban augusztusban a Tampico Junior Cup versenyen aratta. Első A kategóriás junior tornadöntőjére Casablancában került sor 2010. januárban, és ugyanebben az évben márciusban már A1 kategóriás tornagyőzelmet is sikerült szereznie Porto Alegrében. Első ITF-tornagyőzelmét ebben az évben áprilisban szerezte, amikor a spanyolországi Torrentben első lett a 10 000 dolláros versenyen. Legjobb junior világranglista helyezését, a 2. helyet is ekkor, 2010. április-májusban érte el. A 2010-es Roland Garroson a junior lányok versenyében első kiemeltként indulhatott, de csak a negyeddöntőig jutott. A 2010-es US Openen a lányok versenyében ötödik kiemeltként szintén a negyeddöntőig jutott, ahol a későbbi döntős orosz Julija Putyincevától szenvedett vereséget. 2010. júliusban megnyerte Közép-Amerika és a Karibi-térség teniszbajnokságát. A szingapúri ifjúsági olimpián második kiemeltként indulhatott, de már az első körben búcsúzni kényszerült, miután vereséget szenvedett a később ezüstérmet szerző kínai Cseng Szaj-szajtól. 2011. januárban a döntőben a kazah Julija Putyincevát verve megnyerte a Loy Yang Power Traralgon International A1 kategóriás ifjúsági tornát, majd bejutott az Australian Open lány döntőjébe, ott azonban vereséget szenvedett a belga An-Sophie Mestachtól. Márciusban győzött egy 25 000 dolláros ITF-tornán az amerikai Surprise-ban. A döntőbe jutott a Roland Garroson, azonban ekkor sem sikerült győznie. Ezüstérmet szerzett a Pán-Amerikai Játékokon is, miután a döntőben vereséget szenvedett Irina Falconitól. 2012. októberben nyerte első 50 000 dolláros ITF-versenyét Joue-Les-Toursban. WTA versenyeken Első WTA főtáblás szereplése 2013. áprilisban a Portugal Openen volt, ahol a negyeddöntőben szenvedett vereséget a később döntőt játszó spanyol Carla Suárez Navarrótól. A 2013-as Roland Garroson addigi pályafutása legnagyobb eredményeként az első körben legyőzte a világranglista 11. helyén álló Nagyja Petrovát, majd a második körben az amerikai Madison Keyst, és a 3. körig jutott, ahol ismét csak Carla Suárez Navarro ütötte el a továbbjutástól. Ugyanebben az évben Wimbledonban érte el eddigi legjobb Grand Slam-tornaeredményét, amikor az első körben a világranglista 5. helyén álló Sara Erranit is legyőzve a 4. körig jutott, ahol Sloane Stephens állította meg. Az évet a világranglista 56. helyén zárta. Első WTA-tornagyőzelmét 2014. májusban Strasbourgban aratta. Ez év októberében az első helyen végzett a WTA feltörekvő csillagok (Rising stars) számára rendezett versenyén Szingapúrban, miután a döntőben legyőzte a kínai Cseng Szaj-szajt. 2016. januárban Sydneyben a kvalifikációból jutott egészen a döntőig, közben olyan neveket győzve le, mint Magdaléna Rybáriková, Anna Karolina Schmiedlová, Samantha Stosur és Belinda Bencic. A döntőt sérülés miatt a második szettben feladta Szvetlana Kuznyecova ellen. Az Australian Openen a 3. körben szenvedett vereséget Agnieszka Radwańskától. Eastbourne-ben a későbbi győztes Dominika Cibulkovától az elődöntőben kapott ki. 2008 óta Puerto Rico Fed-kupa-csapatának tagja. 2016-ig egyéniben 16−5, párosban 8−7, összesítve 24−12 az eredménye. A riói olimpián a döntőbe jutott, miután az első körben Polona Hercog, a másodikban Anasztaszija Pavljucsenkova, a harmadikban a harmadik kiemelt Garbiñe Muguruza, a negyeddöntőben Laura Siegemund és az elődöntőben Petra Kvitová ellen is győzni tudott. WTA döntői Egyéni Győzelmei (2) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. 2012-es WTA Tour Championships – egyéni Ez a szócikk tartalmazza a 2012-es WTA Tour Championships egyéni mérkőzéseit. A címvédő Petra Kvitová volt, aki hatodik kiemeltként ezúttal csupán egy mérkőzést játszott, majd vírusos megbetegedés miatt visszalépett a viadaltól. A tornagyőzelmet Serena Williams szerezte meg, miután a döntőben 6–4, 6–3 arányban felülmúlta Marija Sarapovát. Játékosok Viktorija Azaranka (elődöntő) Marija Sarapova (döntő) Serena Williams (győztes) Agnieszka Radwańska (elődöntő) Angelique Kerber (csoportkör) Petra Kvitová (visszalépett a csoportkörben) Sara Errani (csoportkör) Li Na (csoportkör) Tartalékok Samantha Stosur (csoportkör, Kvitová helyére) Marion Bartoli Csoportok R = feladta w/o = az ellenfél visszalépett STS–3 Az STS–3 volt a 3. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 3. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajót – másik legénységgel – harmadszor is a világűrbe juttassanak, valamint visszahozzanak a Földre. Küldetés A repülés elsődleges célja a teljes rendszer világűrkörülmények között történő további tesztelése, illetve az Office of Space Science (OSS–1) kísérletsorozat végrehajtása. Jellemzői Első nap A fűtőrendszer meghibásodása miatt az indulás egy órát csúszott. 1982. március 22-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a 39A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89,4 perces, 38 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 241 kilométer, az apogeuma 249 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 2 026 993 kilogramm, műveleti tömege a pályán 106 782 kilogramm, leszálló tömeg 93 926 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál 10 301 kilogramm Az STS–1 és az STS–2 indításánál tapasztalt festékfolyás miatt megszüntették a külső üzemanyagtartály (ET) fehérre festését, amivel 272 kilogramm súlycsökkentést értek el. A raktér zárt és nyitott pozíciójában a meghatározott mérési, kutatási, kísérleti program végrehajtása, adminisztrálása. Manipulátor alkalmazásának gyakorlása, különféle pozíciók felvétele, mozgatásának gyakorlatias végzése. A fűtőrendszer meghibásodásán kívül a program során több hiba is előfordult: Lousma rosszul lett a súlytalanság miatt, a toalett meghibásodott és a hőszabályozó rendszer sem működött tökéletesen. Három kommunikációs csatorna is felmondta a szolgálatot. Műszerek Development Flight Instrumentation (DFI) – az űrsikló rendszereinek folyamatos ellenőrzésére (felszállás, orbitális mozgás, leszállás), Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – az űrsikló aerodinamikai tulajdonságait mérte a repülés ideje alatt, Office of Space Science (OSS-1) – komplett műszerpark (szennyezettség, mikrometeorit, nyomásváltozás mérése, növényekre ható súlytalanság vizsgálata), a Föld-közeli tér környezetét, szennyezettségét is mérte, Induced Environment Contamination Monitor (IECM) – környezetszennyezés mérése, fényképezése, Solar Flare X-ray Polarimeter Experiment (SFXP) – napkitörés vizsgálata, Vehicle Charging and Potential Experiment (VCAP) – az űrsikló elektrosztatikus töltésének mérése, Plasma Diagnostics Package (PDP) – plazmadiagnosztika, Orbiter Experiment Program (OEX) – az űrsikló aerodinamikai együtthatójának meghatározása, Detailed Supplementary Objective DSO S133 – az űrsikló kiegészítő programjainak ellenőrzése, DSO S134 – kozmikus sugárzás mérése, DSO S142 – az űrhajósok mozgásszervi változásainak mérése, HBT – biotechnológia kísérletek végzése, Passive Optical Sample Assembly (POSA) – az űrsikló passzív adatainak mérése Monodisperse Latex Reactor (MLR) – részecske előállító reaktor, Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–3-mal együtt) Jack Lousma (2), parancsnok Gordon Fullerton (1), pilóta Tartalékszemélyzet Thomas Mattingly , (1) parancsnok Henry Hartsfield , (0) pilóta Nyolcadik nap 1982. március 30-án – a floridai Kennedy Űrközpont és a kaliforniai Edwards légitámaszponton uralkodó rossz időjárás miatt – első alkalommal az Új-Mexikói White Sands Rakétakísérleti Telepen szállt le. Összesen 8 napot, 00 órát, 4 percet és 46 másodpercet töltött a világűrben. 3 334 904 mérföldet repült, 130 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára. Lahntal Lahntal település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 6853 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Sürgöny (diplomácia) A sürgöny (franciául dépeche, olaszul dispaccio), a külügyminisztérium és annak diplomáciai közegei között váltott hivatalos iratok, egyrészről utasítások, másrészről jelentések neve. A név a továbbítás sürgősségéből ered. Innen sürgönyöknek nevezték általában a különös gyorsasággal, futárokkal továbbított hivatalos iratokat s általában a táviratokat. Forrás A Pallas nagy lexikona Pietro Barbolano Pietro Barbolano (más néven Pietro Centranigo, Heracleia, … – Bizánc, 1032 után) a huszonnyolcadik velencei dózse. Élete, hivatala A hajdani Heracleia városából származó gazdag és nemes család sarját Orseolo Ottó elűzése után választották meg a város dózséjává. Ebben igen nagy szerepe volt a lázadást vezető Domenico Flabanciónak is. Mindenesetre Pietro olyan családból származott, amely még nem uralkodott a kereskedővároson, ezért a környező nagyhatalmak szemében tiszta lappal indult. A velenceiek gyakran próbálták úgy megoldani nemzetközi konfliktusaikat, hogy a köztársaság fejét elűzték trónjáról. Ez a módszer sokszor bevált, és 1026 környékén még úgy tűnt, hogy ezúttal is sikeres lesz a velenceiek szokatlan politikája. A város katonai és politikai egyensúlya helyrebillent, de ami ennél sokkal fontosabb, a gazdasági hatalom is lassan a régi nagyságában tündökölt. Azonban hamarosan olyan fellegek gyűltek össze a dózse feje felett, amelyek ellehetetlenítették a sikeres külpolitikát, és hamarosan szembeállították Velencét mindhárom környező nagyhatalommal. II. Konrád német-római császár rábeszélte XIX. János pápát, hogy hívjon össze egy zsinatot, amelyen a püspökök kara végleg eldöntheti Itália utolsó patriarchátusának, a gradóinak a sorsát. Az aquileiai érsek hatalmát a gradói egyházmegyére is ki akarták terjeszteni, hogy ezzel is csökkentsék a félszigeten a Bizánci Birodalom befolyását. Velencének ez nem állt érdekében, ezért hamar szembekerült Rómával és a német udvarral. Pietro hiába kereste fel III. Romanosz császárt Konstantinápolyban, az nem akart harcba bonyolódni a nyugati hatalmakkal. Sőt mi több, a bizánci császár feltüzelte Magyarországot, hogy érvényesítse Velence trónján az Orseolo Péter által az Árpád-házra szállt jogot, és szerezze meg a velencei trónt. Azonban minden próbálkozást és cselszövést megelőzött a jól bevált velencei válságkezelés, és 1032-ben a kereskedőváros népe leborotválta Pietro szakállát és haját, aztán száműzte őt Konstantinápolyba. Rixer Géza Rixer Géza (Budapest, 1960. szeptember 30. –) labdarúgó, középpályás. Pályafutása A Vasas csapatában mutatkozott az élvonalban 1979. március 24-én a Salgótarján ellen, ahol csapata 3–1-re győzött. 1979 és 1988 között 127 bajnoki mérkőzésen szerepelt angyalföldi színekben és 13 gólt ért el. Két bajnoki bronzérmet szerzett a csapattal. Az 1989–90-es idényben a Csepel együttesében lépett pályára. Utolsó élvonalbeli mérkőzésen a Honvéd ellen csapata 2–1-re kikapott. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1979–80, 1980–81 Magyar kupa (MNK) győztes: 1981, 1986 döntős: 1980 Echoes, Silence, Patience & Grace Az Echoes, Silence, Patience & Grace az amerikai Foo Fighters hatodik stúdióalbuma, ami 2007. szeptember 25-én jelent meg. Az album producere Gil Norton, aki már a második albumukon is dolgozott a csoporttal. Az album a Brit albumlistán rögtön az első helyre került. Az albumból az első héten összesen 135,685 albumot adtak el. Az album szintén platinalemez lett Ausztráliában és Új-Zélandon. Az Egyesült Államokban a Billboard 200-ban a #3 helyet szerezte meg. A Grammy-díj kiosztón az album megnyerte az év albuma címet és a legjobb rock album címet is. Számok Bónusz számok: Gáyor Tibor Gáyor Tibor (Gágyor) (Budapest, 1929. április 14. –) magyar építész, festő, grafikus. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Képző- és Iparművészeti Osztály rendes tagja, érdemes művész. Életútja 1951-ben a Műegyetemen építész diplomát szerzett. Pályakezdő éveit Budapesten, majd Bécsben töltötte építészként. 1956-ban bekerült a bécsi Műegyetem építőművészeti tanszékére tanársegédnek. 1963-tól szabadfoglalkozású képzőművész, a festészet és a grafika felé fordult. Az 1960-as években, majd rövid konceptuális művészeti korszak után 1972-től, a tektonikus hajtásstruktúrák módszeres feldolgozásával, amphigrammákkal foglalkozik. A sík és a tér összefüggéseit kutatja, a kép felületének legteljesebb kihasználása érdekében kétoldalas, kihajtott sík- és térbeli grafikai és vászon-objekteket hoz létre. Matematikailag meghatározott és modellezhető, sorozatokat alkotó hajtásstruktúrái részben kvázi-plasztikusak, de az egymásra rétegződő, többnyire fehér felületek plasztikus hatásúak. Gáyor Tibor a kortárs magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alkotója, aki az 1970-es évek elejétől rendszeres szereplője és szervezője a hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításoknak. 2009-ben a Paksi Képtárban rendezték meg Gáyor Tibor Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia székfoglaló kiállítását, e kiállítással összefüggésben elemezték és értékelték a művész alkotói életútját, köztük: A jelentéstágítás lehetőségei : szempontok egy Gáyor-mű elemzéséhez; Modell és élmény : szempontok Gáyor Tibor művészetszemléletének megközelítéséhez. Kiállításai (válogatás) Egyéni 1964 • Nansenhaus, Bécs 1975 • Faltcollagen, Faltobjekte, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz • Folkwang Museum, Essen 1976 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Bercsényi Klub, Budapest • G. Sztuka Najnowszej, Wrocław 1977 • Galerie Gamma, Utrecht • Sohle I., Bergkamen (Németország|Német Szövetségi Köztársaság) 1978 • Atelier Schweinebraden, Berlin 1980 • Pécsi Galéria, Pécs 1983 • M. Hedendaagse Kunst, Utrecht • Galerie Circulus, Bonn 1986 • Hajtogatott kollázsok 1972-1986, Ernst Múzeum , Budapest (kat.) • Faltcollagen 1972-1986, Museum Moderner Kunst, Bécs 1993 • Szombathelyi Képtár ( Maurer Dórával ) Szombathely 1999 • Összehasonlító kiállítás , Éri Galéria, Budapest 2001 • Párhuzamos életrajzok (Mauer Dórával), Városi Művészeti Múzeum , Győr 2003 • LARES ET PENATES SATURNALIAM CELEBRANTES, Fészek Galéria, Budapest 2005 • (De)Constructiones, K.A.S. Galéria (Kortárs Alkotók Stúdiója Galéria), Budapest 2006 • (De)construction 4, BTM Budapest Galéria, Budapest 2009 • Új hajtások, K.A.S. Galéria (Kortárs Alkotók Stúdiója Galéria), Budapest • L'arte d'invenzione (akadémiai székfoglaló kiállítás), Paksi Képtár, Paks 2010 • Staccato, BTM Budapest Galéria, Budapest 2011 • Maurer Dóra és Gáyor Tibor kiállítása, A22 Galéria, Budapest Csoportos 1964 • Europaische Gegenwartskunst, Europahaus, Bécs 1971 • Kunstzone, München • Trigon, Graz 1972 • Aktuelle Kunst in Osteuropa, Studio Du Mont, Köln • Krauthammer, Zürich • Modern grafika '72, Pécs • Ungarische Avantgarde, Kunstverein, Vechta (Németország) • Fluxshoe, Museum of Modern Art, Oxford • Museum Bradford • Exe Gallery, Exeter ( Egyesült Királyság ) 1973 • In memoriam Kopernikusz, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Reale und irreale Raume, Galerie Falazik, Neuenkirchen (Ausztria) • CAYAC, Buenos Aires • Szövegek/ Texts, Kápolnatárlat, Balatonboglár • 6 ungarische Konstruktivisten, Forum Kunst, Rottweil (Németország) • Aspekten van hedendaagse hongaarse kunst, Utrecht • 8 ungarische Künstler, Kunstverein, Frechen ( Németország ) • Ost-West. Internationale Graphik, Kleine Graphik Galerie, Bréma 1974 • Kép/vers, Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Signale und Embleme, Galerie Falazik, Neuenkirchen • Ungarische Kunst '74, Kunstverein, Kleines Augusteum, Oldenburg ( Németország ) 1975 • Neue ungarische Konstruktivisten, Stadtisches Museum, Bonn 1976 • Sorozatművek. Kortárs művészet magángyűjteményekben 2., Csók Képtár, Székesfehérvár • Móra Ferenc Múzeum , Szeged • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan • Modern grafika, Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1977 • Geometrica, Tulln (Ausztria) • Neue Kunst aus Ungarn, Galerie Lometsch, Kassel • Sul cocetto di serie, M. Civico, Varese (OL) • Osteuropese Conceptuele Fotografie, TH, Eindhoven ( Hollandia ) • Hongaarse konstruktivistische kunst 1920-1977, Hedendaagse Kunst, Utrecht 1978 • K 45. Exakte Tendenzen, Künstlerhaus, Bécs 1979 • Photography as Art, Art as Photography, ICA, London 1980 • Künstler aus Ungarn, Kunsthalle • Wilhelmshaven (D) • Ein Künstler - ein Prinzip, Museum Moderner Kunst, Bécs • Cercle, carré, triangle, L'Hôtel d'Escoville, Caen (FR) • Tendenciák 1970-1980, 3. Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében • Óbuda Galéria, Budapest 1980-tól • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs 1981 • Erweiterte Fotografie, Sezession, Bécs • Construction in Process, Fabrik, Łódź • Vonal/Line, Pécsi Galéria, Pécs 1982 • Exakte Tendenzen, Galerie Modern Art, Bécs • Ein Künstler - ein Prinzip, Institut für Kunstgesichte der Universität, Wien • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok , Budapest 1983 • "Helyzet." A 70-es évek művészete a Sárospataki Képtárban, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Film/ művészet, Budapest Galéria, Budapest • Raumprojekte. Exakte Tendenzen, Schloss, Buchberg (Ausztria) 1984 • Orwell és a jelenkor, XX. sz.-i Múzeum, Bécs • Szövegek, Belvárosi Ifjúsági Ház, Budapest 1985 • Tértervek/Raumprojekte, Fészek Galéria, Budapest • 101 tárgy. Objektművészet Magyarországon 1955-1985, Óbuda Galéria, Budapest 1987 • Szövegek. Kép-vers/Vers-kép, Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1988 • SUMUS II., IV., Fészek Galéria, Budapest • A sarok, Galerie Hoffmann, Friedberg Kantonales M., Sion (Svájc) 1989 • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Szimmetria és aszimmetria, Magyar Nemzeti Galéria , Budapest 1993 • Levél a vakokról, Pécsi Galéria, Pécs 1994 • 1980-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest 1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest. 2004 • Képzőművészeti kiállítás, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Aulája, Budapest 2006 • A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület kiállítása, Vasarely Múzeum - Budapest, Budapest 2006-2007 • 1956 – Művészet emigrációban, Szentendrei Képtár és Kamaraterem ( Ferenczy Múzeum ), Szentendre 2007 • Artinact – Válogatás a Paksi Képtár gyűjteményéből, Paksi Képtár, Paks 2009 • Hommage Bauhaus 90 2014 Papier/Paper IV - Collagen Kunstgalerie Bonn Köztéri művei Reliefek (1989, Bécs , Egészségügyi Központ). Művei közgyűjteményekben Folkwang Museum, Essen Hedendaagse Kunst, Utrecht Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Kunstmuseum, Bochum Landesmuseum Joanneum, Graz Museum Moderner Kunst, Bécs M. Sztuki, Łódź Nationalgalerie, Oslo Neue Nationalgalerie, Berlin Paksi Képtár, Paks Sárospataki Képtár, Sárospatak Szombathelyi Képtár, Szombathely Díjak, elismerések (válogatás) Érdemes művész (2009) Csúcsformában A Csúcsformában (Rush Hour) egy 1998-ban bemutatott amerikai akcióvígjáték Jackie Channel és Chris Tuckerrel a főszerepben. A film 1998 hetedik legsikeresebb amerikai filmje volt, és ez Jackie Chan harmadik legsikeresebb amerikai produkciója a bevétel szempontjából. A kritikusok is viszonylag jól fogadták, a Rotten Tomatoes oldalán 62%-ot kapott. Fly Eagles A Fly Eagles a nigériai Dr. Alban promóciós kislemeze, mely csupán papírtokos kiadásban jelent meg. A dal az 1998-as világbajnokság nigériai csapat hivatalos himnusza. Dr. Alban a nigériai „zöld sasok” csapat lelkes támogatója. A dal albumra nem került fel, és slágerlistás helyezést sem ért el. Tracklista "Fly Eagles" (champion mix) - 3:07 Estación de La Coruña-San Cristóbal Estación de La Coruña-San Cristóbal vasútállomás Spanyolországban, A Coruña településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Atlanti-tengely nagysebességű vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Fly from Here Fly from Here a Yes angol rockegyüttes huszadik stúdióalbuma. Az első stúdióalbumuk a 2001-es Magnification után, és szintén az első nagylemezük Benoît David kanadai énekessel, aki két évvel korábban csatlakozott a zenekarhoz. A lemez felvétele közben távozott Oliver Wakeman billentyűs, akit a Yesbe visszatérő Geoff Downes váltott. A lemez producere a korábbi énekes Trevor Horn volt. A lemez központi eleme a 23 perces, 6 tételes címadó szám, amit eredetileg az 1980-as években írt Trevor Horn és Geoff Downes, amikor még a The Bugglesben játszottak. Az albumra a dal sokadik átirata került fel. A brit lemezeladási listán a 30., míg Amerikában a Billboard 200-as eladási listáján a 36. helyig jutott a Fly from Here. Abszolút nulla fok Az abszolút nulla fok a termodinamikai hőmérsékleti skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz entalpiája és entrópiája megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket 0-nak tekintjük. Nemzetközi megállapodás szerint a Celsius-skálán a −273.15° az abszolút nulla, Fahrenheit-skálán ‒459,67 °F. A Kelvin- (abszolút hőmérsékleti skála) illetve Rankine hőmérsékleti skálák az abszolút nulla értéket feleltették meg a skála kezdőpotjának. Az abszolút nulla fok az a hőmérséklet, amelynél a testből nem nyerhető ki hőenergia. Ezen a szinten az atomok és molekulák mozgása megszűnik, csupán kvantummechanikai, nullponti energiával indukált részecskemozgást tartanak fenn. A termodinamika törvényei értelmében az abszolút nulla fok a valóságban elérhetetlen, mivel a hűtendő anyag hőmérséklete aszimptotikusan tart a hűtőközeg hőmérsékletéhez, azonban tetszőleges mértékben megközelíthető. Tudósoknak, mérnököknek különleges kísérleti körülmények között milliárdod kelvin közelébe is sikerült elérniük. Ezen a hőmérsékleten már az atomok kvantummechanikai mozgása válik meghatározóvá, az anyag különleges, kvantumos tulajdonságokat mutat, mint például a szupravezetés és a szuperfolyékonyság. Az abszolút hőmérséklet számítása Az abszolút nulla fok egy számított adat, az ideális gáz állapotegyenlete alapján: Ezt a víz olvadás- és forráspontjára felírva: olvadás: forrás: Továbbá: , ekkor R-re felírható: . Megjegyzés: R az egyetemes gázállandó, értéke: 8,314 J/(K·mol) Visszahelyettesítve az olvadás képletébe: . Ezen eredmény szerint az új skálán az olvadó jég hőmérséklete: . Mivel az olvadó jég hőmérséklete a Celsius-skálán 0, és mindkettő 100 egységnyire osztotta a víz olvadása és forrása közti hőmérséklet-különbséget, a kettő közti megfeleltetés nem más, mint: . Termodinamika az abszolút nulla fok közelében A 0 K (−273.15 °C; −459.67 °F) hőmérsékleten közel minden molekuláris mozgás megszűnik és bármely adiabatikus folyamatra ΔS egyenlő lesz 0-val, ahol az S az entrópiát jelenti. Ilyen körülmények között (T → 0) a tiszta anyagok tökéletes kristályokat képezhetnek. Az ideális kristály olyan tökéletesen szabályos rácsú egykristály, amely nem tartalmaz szennyezéseket, hiányokat vagy más kristályhibát. A tökéletes kristály olyan, amelyben a belső rácsszerkezet minden irányba kiterjed, megszakítás nélkül, a struktúra minden rácseleme a megfelelő helyen van, függetlenül attól, hogy egy atomról vagy éppen molekuláról van szó. Ilyen kristályok nem fordulnak elő a gyakorlatban, mert a tökéletlenségek befagyasztják az anyagot. Walther Hermann Nernst szerint az abszolút tiszta kristályos anyagok entrópiája 0 K hőmérsékleten zérus. Olyan abszolút tiszta kristályos anyag, amelyre a Nernst megfogalmazása érvényes lenne, a természetben nem fordul elő, vagyis nulla entrópiájú anyag nem létezhet. Az entrópia határértékét a harmadik főtétel pontosított megfogalmazása (Max Planck) a következőképpen rögzíti: a termodinamikai rendszerek entrópiája véges pozitív érték felé, az entrópia hőmérséklet szerinti deriváltja pedig a zéró felé tart, amikor a rendszer hőmérséklete az abszolút nulla érték felé közelít. Nernst később újrafogalmazta posztulátumát, mely szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen megközelíthető, de nem érhető el. Ez a kijelentés a harmadik főtétel előbbi megfogalmazásának következménye: mivel az abszolút nullához közeli hőmérsékleten az anyagok fajhője nagyon kicsi, kis hőmennyiség is a hőmérséklet jelentős megváltozásához vezet. Bárhogyan is valósítjuk meg a hűtést, a lehűtendő test valamilyen fokú visszamelegedése elkerülhetetlen. A folyamat megismétlésével a hőmérséklet tovább csökkenthető, tehát végső soron az abszolút nulla hőmérséklet elvileg tetszőleges pontossággal megközelíthető, de nem érhető el. Kapcsolata a Bose-Einstein kondenzációval A Bose–Einstein-kondenzátum (BEK) olyan állapota az anyagnak, ahol a bozonokból álló híg gáz le van hűtve az abszolút nulla fokot megközelítő hőmérsékletre. Ilyen körülmények között a bozonok nagy része a legalacsonyabb kvantumállapotot foglalja el, ezen a ponton a kvantummechanikai jelenségek makroszkopikusan megfigyelhetőek lesznek. Az első gázkondenzátumot 1955-ben állították elő a coloradói egyetemen, ahol gázállapotú rubídiumatomokat hűtöttek le 170 nanokelvinre. Később izotópokat, molekulákat és fotonokat is kondenzáltak. A BEK segítségével létrehozták anyagok szuperfolyékonyságát, a szupravezetést. Negatív hőmérséklet Olyan hőmérsékletek, amik negatív értékkel vannak kifejezve a megszokott Celsius illetve Fahrenheit skálán, hidegebbek mint a skáláknak megfelelő nulla fokok. Bizonyos rendszerek el tudnak érni valóban negatív értékeket, a termodinamikus hőmérsékletük (kelvinben kifejezve) lehet negatív mennyiség. Az ilyen, valóban negatív hőmérsékletű rendszerek nem hidegebbek, mint az abszolút nulla fok. Inkább egy negatív hőmérsékletű rendszer melegebb, mint bármilyen más rendszer pozitív hőmérséklettel, olyan értelemben, hogyha két ilyen rendszer találkozik egymással, a hő a negatív hőmérsékletűtől fog a pozitív fele tartani. A legtöbb rendszer nem tud negatív hőmérsékletet elérni mivel energia hozzáadásával nő az entrópiájuk. Viszont, néhány rendszernek van egy maximum mennyiségű energiája amennyit megtud tartani és ahogy közelednek a maximum felé az entropiájuk csökkenni kezd. Mivel a hőmérséklet az energia és az entrópia közti kapcsolatból van meghatározva, az ilyen rendszerek negatív hőmérsékletet tudnak elérni energiafelvevéssel. Ennek eredményeképp a Boltzmann faktor (e-E/kT) negatív hőmérsékletű rendszerek esetében növekedik, mintsem hogy csökkenjen növekvő energia mellett. Ebből adódóan, egyetlen teljes rendszer sem rendelkezhet negatív hőmérséklettel mivel nem létezik legmagasabb energia állapot, vagyis az állapotok lehetőségeinek összegei eltérnének a negatív hőmérséklettől. Azonban, kvázi egyensúlyi rendszerekre ez nem vonatkozik, vagyis effektív negatív hőmérséklet elérhető. 2013. január 3-án fizikusok bejelentették, hogy a világon először létrehoztak egy kvantumgázt kálium atomokból, aminek a hőmérséklete negatív volt. Történelem Legelőször Robert Boyle vetette fel az abszolút minimum hőmérsékletnek a létezését. Az 1665-ben megjelent könyvében (New Experiments and Observations touching Cold) fogalmazta meg a „primum frigidum ” néven ismert vitát. Az elképzelés ismertté vált a természettudósok körében az idők folyamán. Néhányan azt állították, hogy az abszolút minimum hőmérséklet a Földdel együtt alakult ki (mint a négy klasszikus elem), mások azt állították, hogy a vízben, megint mások, hogy a levegőben, de olyanok is voltak akik szerint a salétrom belsejében. Viszont mindannyian egyetértettek abban, hogy "kell létezzen olyan test vagy valami, amely saját magára rendkívül hideg és ha kapcsolatba kerül más testekkel, átadja ezt nekik is." A "hidegség határa" Az a kérdés merül fel, hogy van-e határa a "hidegségnek ", létezik-e leghidegebb, és ha igen, akkor hol kell a nulla értéket elhelyezni. Először egy francia fizikus, Guillaume Amontons próbálkozott megtalálni 1702-ben ezt a 0-t, ő a találmánya, a léghőmérő fejlesztésével foglalkozott. Amontons a skálán, amit használt a víz forráspontját +73-nak, a jég olvadáspontját 51-nek jelölte, úgy hogy a nulla a −240-nek felelt meg a Celsius-skálán. Ez nem állt olyan messze a mostani értéktől, a −273.15 °C-tól. Viszont abban az időben ezen értékei az abszolút minimum hőmérsékletnek nem voltak elfogadottak. Hasonló közeli értéket ért el Johann Heinrich Lambert 1779-ben, aki megfigyelte, hogy −270 °C (−454.00 °F; 3.15 K) lehet az abszolút hideg. Ehhez képest például John Dalton különböző számítások eredményeként a −3000 °C-ot jelölte meg a természet legkisebb hőjének. Lord Kelvin (William Thomson) munkássága Miután James Prescott Joule meghatározta a hő mechanikai jelentőségét, Lord Kelvin egy teljesen más nézőpontból közelítette meg a kérdést és 1848-ban kidolgozott egy abszolút hőmérsékleti skálát, amely független volt egy adott anyag tulajdonságaitól. Kelvin skálája Carnot elméletén (Motive Power of Heat) és Henri Victor Regnault publikált adatain alapult. A skála elvei szerint kezdőpontnak a −273 °C-t vette, de ezt az értéket nem fogadták el egyből, laboratóriumi mérések alapján az abszolút nulla fokot −271.1 °C (−455.98 °F) és −274.5 °C (−462.10 °F) közé helyezték. Verseny az abszolút nulla fok felé Az abszolút nulla fok pontosabb elméleti megértésével a tudósoknak csak egyre nőtt a vágyuk, hogy minél jobban megközelíthessék ezt a hőmérsékletet laboratóriumi körülmények között. 1845-ben Michael Faradaynek sikerült a legtöbb ismert gázt cseppfolyósítania és új rekordot ért el a legkisebb hőmérséklet terén: −130 °C (−202 °F; 143 K). Faraday úgy vélte, hogy bizonyos gázok, például az oxigén, a nitrogén és a hidrogén állandó gázok, és nem lehet őket cseppfolyósítani. Évtizedekkel később, 1873-ban egy holland elméleti tudós, Johannes Diderik van der Waals kimutatta, hogy ezek a gázok cseppfolyósíthatóak, de csak nagyon nagy nyomás és nagyon alacsony hőmérséklet alatt. 1877-ben Franciaországban Louis Paul Cailletet és Svájcban a Raoul Pictet sikeresen cseppfolyósították a levegőt, létrehozva az első levegőcseppeket −195 °C (−319.0 °F; 78.1 K)-on. Majd 1883-ban lengyel professzorok, Zygmunt Wróblewski és Karol Olszewski cseppfolyósították az oxigént −218 °C (−360.4 °F; 55.1 K)-on. Folytatva a sort, James Dewar cseppfolyósította a hidrogént és még alacsonyabb hőmérsékletet sikerült elérnie: −252 °C (−421.6 °F; 21.1 K). Heike Kamerlingh Onnes pedig a héliumot, ő több előhűtési fázist és a Hampson–Linde ciklust alkalmazva elérte a hélium forráspontját, ami −269 °C (−452.20 °F; 4.15 K). A folyékony hélium nyomásának csökkentésével még alacsonyabb hőmérsékletet ért el, 1,5 K-t. Megközelítési kísérletek Abszolút nulla fok nem érhető el mesterségesen, bár el lehet érni hőmérsékletet az abszolút nulla fok közelében kriogénhűtők használata révén. A lézeres hűtés a leggyakrabban alkalmazott eljárás, amellyel a hőmérséklet egymilliárdod K-re hűthető. Az átlaghőmérséklete az univerzumnak 2.73 K (−270.42 °C; −454.76 °F), ami a kozmikus háttérsugárzás mérésén alapszik. A jelenlegi világrekordot 1999-ben állították fel, 100 pikokelvinre hűtöttek egy darab ródiumot . 2003 szeptemberében Wolfgang Ketterle és munkatársai 450 pK-t, azaz 4,5 ·10 –10 K-t értek el az amerikai MIT laboratóriumában. 2003 februárjában, a Bumeráng-köd volt megfigyelhető. A gázfelhő kb. 1 K-re hűlt le, ezt intenzív csillagászati megfigyelésekkel következtették ki. Ez a legalacsonyabb valaha feljegyzett természetes hőmérséklet. 2005 májusában az Európai Űrügynökség (ESA) kutatási témákban javasolta a femtokelvin hőmérséklet elérését. 2006 májusában a hannoveri egyetem kvantumoptikai intézete részletesen elkezdett foglalkozni az ESA által felvetett kutatással. 2013 januárjában Ulrich Schneider német fizikus bejelentette, hogy az abszolút nulla fok alatti hőmérsékletet ért el gázokban. 2014 szeptemberében tudósok Olaszországban, a Laboratori Nazionali del Gran Sassoban 15 napig hűtöttek egy réztartályt, míg elérte 0.006 K-t (−273.144 °C; −459.659 °F). 2015 júniusában az MIT kísérleti fizikusai egy gázban a nátrium-kálium molekulákat 500 nanokelvinre hűtötték. Avellino–Rocchetta Sant’Antonio-vasútvonal A Avellino–Rocchetta Sant’Antonio-vasútvonal egy 119 km hosszúságú, normál nyomtávolságú egyvágányú, nem-villamosított vasútvonal Olaszországban, Avellino és Rocchetta Sant’Antonio között. Fenntartója az RFI, a járatokat a Trenitalia üzemelteti. Története A vasútvonalat három részletben adták át 1892 és 1895 között: Rorschwihr Rorschwihr település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 382 fő (2015). Rorschwihr Bergheim, Saint-Hippolyte és Rodern községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Melito di Porto Salvo Melito di Porto Salvo község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. Fekvése A megye déli részén fekszik. Határai: Montebello Ionico, Roghudi és San Lorenzo. Története A 16-17. században alapították. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Itt szálltak partra 1860. augusztus 19-én Giuseppe Garibaldi és csapatai Nápoly felé menet. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Madonna di Portosalvo-templom San Giuseppe-templom San Giovanni Battista-templom Madonna dell’Immacolata-templom Madonna dell’Addolorata-templom Santi Pietro e Paolo-templom Patsch Patsch település Ausztriában, Tirolban az Innsbrucki járásban található. Területe 9,73 km², lakosainak száma 961 fő, népsűrűsége pedig 99 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 896 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Gizmondo A Gizmondo egy kézi játékkonzol, amit a Tiger Telematics adott ki 2005 márciusában. Az elektronika tervezését a Plextek Limited végezte, a formaterv Rick Dickinson műve. Az egész projekt vezetője kezdettől Carl Freer volt, a Tiger Telematics alapítója és vezérigazgatója. Az eszközt nem adták ki Japánban és Ausztráliában. A Gizmondo konzolt eredetileg Gametrac-nek hívták. A Tiger Telematics első híre a fejlesztésről 2003 októberében jelent meg a cég weboldalán. Ez a készülék volt a cég válasza a Nokia N-Gage játékgéppel kombinált mobiltelefonjára, amely nem volt igazán jó játékkonzolnak. A Gizmondo még ugyanazon év decemberében megjelent a sajtóban, az első működő modelljét 2004 januárjában mutatták be a Las Vegas-i CES show-n, majd szerepelt a németországi CeBIT-en is, 2004 márciusában. A céget és a konzolt 2004 augusztusában átnevezték Gizmondo-ra. Operációs rendszere Windows CE 4.2, .NET Framework-kel. Az első játékokat a készülékre a svédországi Helsingborgban és az angliai Manchesterben fejlesztették. Van benne GPRS és GPS is. A Gizmondóból nagyon kevés fogyott, ezért 2006 februárjában leállították a gyártását; később a cég csődbe ment. A Gizmondónak – egy legenda szerint – Stefan Eriksson révén köze volt a maffiához is. 2008-ban a CEO alapítója Carl Freer bejelentette, hogy újra gyártani akarja a Gizmondót, Gizmondo 2 néven. Kiadás Egyesült Királyság 2005. március 19-én adták ki az Egyesült Királyságban 229 fontos áron. Azokat a konzolokat amiken volt "Smart Adds" 129 fontos áron adták. A Gizmondot a londoni Regent Street-i boltjában, a Gizmondo webboltjában lehetett megvenni. Egyesült Államok 2005. október 22-én adták ki az Amerikai Egyesült Államokban 400 dolláros áron. Azokat a konzolokat amiken volt "Smart Adds" 229 dolláros áron adták. Csak a Gizmondo webboltjában lehetett megvenni. Csak 8 játékot adtak ki a tervezett 14-ből, a CoPilot GPS szoftvert nem árulták, a brit oldalakon is 1-2 hétig árulták. Szinte semennyire nem reklámozták a konzolt, de benne volt a Gizmondo reklámja a Nintendo Power újságban. Játékok A Gizmondo indulásakor 14 játék volt rá elérhető, mint például a FIFA Football 2005 az SSX 3, és a Richard Burns Rally. Ezenkívül 13 játékot fejlesztettek a konzolra de miután a Tiger Telematics csődbe ment, mindegyik fejlesztését leállították. Smart Adds A „Smart Adds” egy reklámfogadó rendszerrel ellátott konzol volt. A helyesírási eltérés – ads helyett adds – abból adódott, hogy a piacon már létezett egy „Smart Ads” néven bejegyzett cég. A "Smart Adds"-szal ellátott konzolok jóval olcsóbbak voltak. A reklámok a "Home" képernyőre kerültek. Ezeket a reklámokat GPRS segítségével töltötte le, és a reklámok / hirdetések a felhasználó viselkedése szerint változtak (volna). A felhasználó legfeljebb 3 reklámot kaphatott volna naponta. A Smart Adds szolgáltatás soha nem lett aktiválva. Adatok Kijelző: 72 mm (2,8 inch) TFT Felbontás: 320 × 240 pixel Processzor: Samsung S3C2440, 400 MHz, ARM920T mag Grafikai vezérlő: NVidia GoForce 3D 4500 128-bit 3D grafikus gyorsító, 65 536 szín Grafikus RAM: 1,2 MiB 128 bites SRAM RAM: 128 MiB 16 bites DDR ROM: 64 MiB Hang: beépített hangszórók Kapcsolat: Bluetooth (class 2) a multiplayer játékokhoz, GSM Csatlakozók: sztereó fülhallgató kimenet, Mini-USB bemenet, SD kártyaolvasó Akkumulátor: kivehető Hőfok: 0°C-tól 55°C-ig (32°F - 130°F) Operációs rendszer : Windows CE 4.2 with .NET Framework Multimédia: MPEG 4 videó lejátszás, MP3 , WAV és MIDI lejátszás Windows Media Player 9-cel Kamera: JPEG Eltávolítható SIM kártya GPS pozicionáló rendszer GPRS térképprogram, GPRS Class 10 SMS MMS küldés és fogadás WAP 2.0 Polifónikus csengőhangok Repülési mód ( flight mode ) Gizmondo widescreen A Tiger Telematics a Gizmondo-ból 2006-ban ki akart adni egy szélesvásznú kiadást. Ebben nagyobb lett volna a kijelző és lett volna benne Wi-Fi és TV-re lehetett volna kötni. Ezt a kiadást néhány héttel az amerikai Gizmondo megjelenése előtt jelentették be. Gizmondo 2 Carl Freer 2008 elején jelentette be a Gizmondo 2-t. Az eredeti tervek szerint 2008 májusában kellett volna kiadni, de ezt nem sokkal később novemberre csúsztatta. Decemberben sem jelent még meg a konzol és bejelentették, hogy okostelefont csinálnak az új Gizmondoból. Azóta a weboldal már nem üzemel, és a svéd partnert, Mikael Ljungman-t körözik. Pourrières Pourrières település Franciaországban, Var megyében. Lakosainak száma 5000 fő (2015). Pourrières Puyloubier, Trets, Artigues, Ollières, Pourcieux és Rians községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Francs (Gironde) Francs település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 195 fő (2015). Francs Puynormand, Les Salles-de-Castillon, Minzac, Saint-Cibard és Tayac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sant Vicenç de Torelló Sant Vicenç de Torelló település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 1998 fő (2017). Földrajza Sant Vicenç de Torelló Orís, Sant Pere de Torelló és Torelló községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: A legelő hősei A legelő hősei (eredeti cím: Home on the Range) 2004-ben bemutatott egész estés amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a 45. Disney-film. Az animációs filmet Will Finn és John Sanford írta és rendezte, a zenéjét Alan Menken és Glenn Slater szerezte, a producere Alice Dewey volt. A Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation készítette, a Buena Vista Pictures forgalmazta. Amerikában 2004. április 2-án, Magyarországon 2004. július 29-én mutatták be a mozikban. Cselekmény A vadnyugaton játszódó filmben egy békés farm lakói egy nap értesítést kapnak, miszerint kilakoltatják őket, mivel a gazda özvegyasszony birtokát 750 dolláros jelzálog terheli. Az özvegy sajnos képtelen törleszteni az adósságát. A bocik, attól való félelmükben, hogy eladják őket a közeli húsfeldolgozó üzemnek, azaz hamarosan egy vágóhídon kötnek ki, a vezér-marha, Mrs. Calloway irányítása alatt nekiállnak kiötleni a pénz visszafizetésének járható útját. Csatlakozik hozzájuk Buck, a család lova, aki régen egy "segélyvadász" tulajdona volt, így van egy nagyszerű terve, hogyan tudnák megmenteni a farmot. Hallotta ugyanis, hogy a közeli városban egy Girnyó Dalton nevű veszélyes marhatolvaj garázdálkodik, akinek éppen 1000 dolláros vérdíj van kitűzve a fejére. Így hát a kis farm "állati" csapata elindul, hogy elfogják a bűnözőt, ezzel megmentsék az otthonukat és az életüket. Szereplők További magyar hangok : Balázsi Gyula , Bolla Róbert, Csuha Lajos , Fehér Péter, Imre István, Maday Gábor, Megyeri János, Palóczy Frigyes, Szinovál Gyula, Varga Tibor, Vizy György Énekhangok : Boross Sándor, Boross Tibor, Demjén András, Pataki István , Polyák Lilla , Szekeres Adrien Somos András (kertészmérnök) Somos András (Mezőberény, 1911. szeptember 18. – Budapest, 1996. március 15.) Kossuth- és állami díjas kertészmérnök, a kert- és szőlőgazdaság-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a zöldségtermesztés agrotechnikai eljárásainak növényélettani alapú fejlesztése volt, nevéhez fűződik a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi bevezetése. 1946-tól 1981-ig volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, illetve jogelődei zöldségtermesztési tanszékének vezetője. Életútja 1937-ben a budapesti Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet, ezt követően a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult tovább. Ezzel párhuzamosan 1939-től 1942-ig a Kertészeti Akadémia kamaraerdei kísérleti telepének helyettes vezetője volt. 1942-ben a műegyetemen, 1944-ben pedig a Kertészeti Akadémia jogutódjában, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán nyerte el kertészmérnöki oklevelét. 1944-ben, a második világháború végóráiban mozgósították, hadifogságba esett, s csak 1946-ban tért haza a Szovjetunióból. Szervezőmunkájának köszönhetően a Magyar (később Gödöllői) Agrártudományi Egyetem kert- és szőlészettudományi karán 1946-ban megnyílt a zöldségtermesztési tanszék, amelynek tanszékvezető intézeti tanára lett. Egyidejűleg 1947–1948-ban a földművelésügyi minisztérium egyetemi ügyosztályát vezette. 1948-tól 1981-es nyugdíjazásáig az 1953-ban önállósult Kertészeti és Szőlészeti Főiskola zöldségtermesztési tanszékének tanszékvezető főiskolai, 1968-tól egyetemi tanára volt, ezzel párhuzamosan 1975-től 1981-ig az egyetemi zöldségtermesztési intézet igazgatói posztját is betöltötte. Két ízben, 1961–1965-ben a még főiskolai státusú, illetve 1971–1975-ben a már egyetemi rangra emelt oktatási intézmény rektori feladatait is ellátta. Munkássága Kutatásai elsősorban a zöldségfélék élettanára, a zöldségtermesztés környezeti feltételeinek, hő-, fény-, víz- és tápanyagigényének vizsgálatára, ezen keresztül a zöldségtermesztési technológiák fejlesztésére irányultak. Tanulmányai során kiemelt figyelmet szentelt a paradicsom- és a paprikatermesztés agrotechnikai tökéletesítésére, de a hüvelyesek, a spenót, sőt a csiperke termesztési feltételeivel is foglalkozott. Több paprikafajta nemesítése fűződik a nevéhez. Újításaival nagymértékben hozzájárult a mezőgazdasági műanyag-felhasználás magyarországi meghonosításához, a fóliaborítású termesztőberendezések, a fóliaalagutas, fóliasátras zöldségtermesztés elterjesztéséhez. Irányítása alatt folyt a nagy méretű, vasvázas – palántanevelésre és zöldséghajtatásra egyaránt alkalmas – gépesített fóliasátrak kifejlesztése, valamint a geotermikus és napenergiával fűtött fóliasátrak kialakítása. Közeli munkatársaival együtt bizonyította, hogy nagyüzemi módon, teljes gépesítéssel csak a bab, a zöldborsó, a gyökérzöldségek és a hagyma termeszthető. 1948-ban a kert- és szőlőgazdaság-tudomány doktora lett. 1950-től 1961-ig szerkesztette az Acta Agronomica és Az MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei című szakfolyóiratokat. Társasági tagságai és elismerései 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1955-ben rendes tagjává választották. Emellett 1977 és 1985 között az Akadémia alelnöki feladatait is ellátta, 1985 és 1990 között pedig részt vett az elnökség munkájában. További tisztségeket is vállalt az akadémiai testületben: 1949-től 1961-ig az agrártudományi osztály titkára, 1976–1977-ben elnöke volt, 1954-től 1976-ig a kertészeti bizottságban folyó munkát elnökölte. 1967-től tiszteleti tagja volt a Bolgár Mezőgazdasági Akadémiának, 1970-ben pedig a Szovjet Mezőgazdaság-tudományi Akadémia külső tagjává választották. Közel negyed évszázadon keresztül, 1959-től 1983-ig képviselte Magyarországot a Nemzetközi Kertészettudományi Társaságban (International Society for Horticultural Science), 1970–1972-ben elnöke, majd 1972–1974-ben alelnöke volt a Mezőgazdasági Műanyag-felhasználás Nemzetközi Bizottságának (International Committee for Plastics in Agriculture). Az öntözéses zöldségtermesztés agrotechnikájának kidolgozásáért, valamint kétkötetes Zöldségtermesztés könyvéért 1956-ban átvehette a Kossuth-díj harmadik fokozatát. 1963-ban Entz Ferenc-emlékérmet, 1973-ban pedig a zöldségtermesztésben elért eredményeiért és oktatói tevékenységéért az Állami Díj első fokozatát kapta meg. Ezek mellett birtokosa volt a Magyar Népköztársasági Érdeméremnek (1951), a Munka Vörös Zászló érdemrendjének (1954), a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésnek (1954), a Munka érdemrendnek (1960), a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek (1970), a Munka érdemrend arany fokozatának (1971), a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének (1981), valamint a Kiváló Feltaláló díjnak (1982). 1961-ben a berlini Humboldt Egyetem, 1975-ben a varsói Mezőgazdasági Főiskola fogadta díszdoktorává. Főbb művei Konyhakerti növények termesztése. Budapest. 1948. Zöldségtermesztő üzemek vetésforgói. Budapest. 1950. Szántóföldi zöldségtermesztés. Budapest. 1950. Zöldségtermesztés I–II. Budapest. 1955. Zöldségtermesztés. Budapest. 1956. ( Angeli Lamberttal ) A paradicsom. Budapest. 1959. Korszerű csiperketermesztés. Budapest. 1960. (Angeli Lamberttal) A műanyagfólia használata a zöldséghajtatásban. Budapest. 1965. (Filius Istvánnal) A paprika. Budapest. 1966. Korai szabadföldi paradicsomtermesztés. Budapest. 1967. (Koródi Lászlóval) Műanyaggal borított termesztőberendezések a zöldségtermesztésben. Budapest. 1969. (Társszerzőként) A spenót. Budapest. 1972. ( Priszter Szaniszlóval ) Vízfüggönyös fóliasátrak építése és hasznosítása a házikertben. Budapest. 1977. (Turi Istvánnal) Zöldséghajtatás. Budapest. 1980. (Koródi Lászlóval és Turi Istvánnal) Műanyagok a kertészetben. Budapest. 1985. Az oktatás és kutatás 40 éve (1945–1984) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében. Budapest. 1987. Matolcsy Mátyás Matolcsy Miklós Mátyás Károly (Budapest, 1905. február 24. – Budapest, 1953. június 20.) magyar agrárközgazdász, szélsőjobboldali politikus. Élete Gyermekkorát a farmosi családi birtokon töltötte. A budapesti Lónyai utcai Budapesti Református Főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A Királyi József Műegyetemen 1926-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd az egyetemen Pöschl Imre tanársegédje lett. 1929-ben műszaki és közgazdaságtani oklevelet szerzett. Az 1930-as évek elején a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezőgazdasági szakelőadója volt. Komoly közgazdasági tudományos munkát végzett. 1935 és 1944 között országgyűlési képviselő volt. Kormánypárti programmal lépett fel az 1935-ös választásokon, de pártjából hamarosan kilépett és a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1938-ban ebből a pártból is kilépett és előbb többedmagával megalapította a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot, majd azt otthagyva a Nyilaskeresztes Front tagja lett. Az 1939-es választásokon már e párt programjával nyert parlamenti képviselői mandátumot. A Front 1940-ben beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, ahová Matolcsy is belépett. 1942-ben kivált az egyre radikalizálódó nyilasok közül és ismét a kormánypárt, a Magyar Élet Pártja tagja lett. A második világháború végén Bajorországban amerikai fogságba esett. 1945-ben átadták a magyar hatóságoknak, a népbíróság pedig 10 év börtönre ítélte. Fogságban halt meg. Családja Apja dr. Matolcsy Miklós, az első világháborúban a hadsereg főgyógyszerésze. Bátyja Matolcsy Tamás orvos és politikus. Matolcsy Györgynek (1955) nem nagybátyja, csak távolabbi rokona. Művei London földalatti villamos közlekedése (Elektrotechnikai Egyesület, 1929) Nagybritannia energiagazdálkodása különös tekintettel szénbánya iparára és az országos villamosításra (1932) A német iparvidékek villamos energiaellátása (Magyar Királyi József Nádor Műegyetem, 1932) A mezőgazdasági munkanélkülkiség Magyarországon (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1933) Agrárpolitikai feladatok Magyarországon (Soli Deo Gloria, 1934) Jövedelemeloszlás Magyarországon (Légrády Nyomda, 1936) Az új földreform munkaterve (Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1936) Szekfű Gyula előszavával Magyarország nemzeti jövedelme 1924/25–1934/35 (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1936) Varga Istvánnal közösen Új élet a magyar földön (Cserépfalvi, 1938) The national income of Hungary (King, London, 1938) A magyar takarmánymérleg (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1938) A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás (Universitas, 1938) Mezőgazdasági termékek árkérdése (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1940) A zsidók útja (Nyilaskeresztes Párt, 1941) Föld, nép élet . A tengelyhatalmak agrárpolitikája és a magyar feladatok (Centrum, 1941) Az életszínvonal alakulása Magyarországon 1924–1944 (Magyar Ipari Munkatudományos Intézet, 1944) A magyar mezőgazdaság adósságterhének alakulása 1924–44 években (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1944) Szabó Imre (újságíró) Szabó Imre (Érsekújvár, 1882 – Kolozsvár, 1943. szeptember 19.) magyar író, újságíró, műfordító. Életútja, munkássága Középiskolai tanulmányainak elvégzése után újságíró, először Budapesten, majd Kolozsváron az Új Keletnél. 1930–31-ben szerkesztette a Kelet Népe c. Kolozsvárt megjelent rövid életű irodalmi, kritikai és közgazdasági havi szemlét, munkatársa volt a Zsidó Jövőnek. Regényeiben, elbeszéléseiben és önálló kötetekben kiadott úti jegyzeteiben Románia és az általa bejárt balkáni országok és keleti tájak zsidó világa, a zsidóság ottani helyzete elevenedik meg. Walter Gyula írja Kelet kapujában c. könyvéről: „…szellemi batyujában a riporter éleslátásával és az író könnyed megfogó és átérző művészetével ment le Keletre, helyesebben Törökországba és az ott töltött néhány hét múlva impressziókkal dúsan, színekben meggazdagodva, élményekben felfrissülve tért vissza. Ezek a színek, élmények és impressziók gyorsan és könnyen váltották ki a Kelet kapujában c. sorozatot, amely egészében kerek képet rajzol egy új szellemi és gazdasági evolúció élére álló, halottnak hitt, de kvalitásokban és lehetőségekben gazdag országról és embereiről…” (Pásztortűz, 1927/8). Az utolsó máglya c. regényéről pedig ugyanő: „…Első nagyobb szabású alkotása… Históriai regény, széles ívelésű, bő lélegzetű, sok figurájú, színes alkotás… Az érdekes meseszövésű, sok epizódú, színes pergetésű cselekményt … igen rutinos és avatott író-kézzel… bonyolítja, fonja, oldja meg. [Ez a regény] … egyre jobban mélyülő művészetének újabb dokumentuma, az erdélyi irodalomnak pedig érdemes, friss gazdagodása” (Pásztortűz, 1928/18). A Napkelet hasábjain 1921–22-ben s több antológiában mutatta be magyar nyelven az új zsidó irodalmat. Művei Zsidócskák (Kolozsvár, 1921); Szent Eliz. Egy modern lány regénye (Kolozsvár, 1923); Orrlik és Hebegő (egyfelvonásos tréfa, Kolozsvár, 1924); A piros zubbony. A varázspokróc. Wranyovsky mester (Kolozsvár, 1924); Zsidó komédiások (novellák, Kolozsvár, 1925); A házmesterlány (színházi kisregény, Kolozsvár, 1926); A légvárak urai (elbeszélések, Kolozsvár, 1926); Kelet kapujában (útijegyzetek, Kolozsvár, 1927); Az utolsó máglya (regény, Kolozsvár, 1928); Az új Balkán. Útijegyzetek a háború utáni Romániáról, Bulgáriáról, Jugoszláviáról, Görögországról és Törökországról (Kolozsvár, 1929); Aki bírja, marja (Kolozsvár, 1931); A piros belépő (Kolozsvár, 1932); A zsidó Marx (Arad, 1932); Toledo (regény, Kolozsvár, 1934); Bélyeges irodalom (zsidó miniatűrök antológiája, összeállította Szabó Imre Kolozsvár, 1934); Új zsidók (Kolozsvár, 1936); Erdély zsidói (Kolozsvár, 1938); A pozsonyi zsidó utca (korrajz, Kolozsvár, 1939); Simon kancellár (Kolozsvár, 1940); Gábort ünneplik (egyfelvonásos tréfa, Kolozsvár, é. n.); Zsidó almanach (Kolozsvár, é. n.); Babylon és Júdea (regény, Kolozsvár, 1942); Róma és Júdea (elbeszélések, Kolozsvár, 1943). Fordításai Solem Alejchem: Leégett nemesek (Kolozsvár, 1922); Oszip Dimov: Szomorúságának énekese (Kolozsvár, 1927); Louis Golding: Magnolia Street. Gondozásában jelent meg Hermann Paneth Utazáson a Szentföldön c. könyve (Kolozsvár, 1921). Pattantyús Gergely Pattantyús Gergely (Pécs, 1972. augusztus 24. –) üvegtervező iparművész. Életpályája Készít színes, ólmozott és hajlított üvegképeket, ablakokat és térelválasztókat. Gyűjti a régi magyar üvegművészeti emlékeket, mesterműveket rekonstruál. 1996 Polyák Jánossal a létrehozza az Első Magyar Délibáb összeszerelő üzem et, a Fénybányát . 1997 megalapítja a Fényszövetség nevű művészeti társulást Bárdudvarnokon . 1998 óta Magyar Iparművészeti Főiskola óraadó tanára. 1999 – 2000 Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szaktanár. Tanulmányai 1986 – 1990 Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola üveg szak. Mesterei Buczkó György, Tasnádiné Marik Klára. 1991 – 1995 Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia, üveg szak. Mesterei Csekovszky Árpád, Bohus Zoltán , Horváth Márton . 1995 – 1997 Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézet. Mestere Makovecz Benjámin, opponense: Ekler Dezső . Kiállításai Csoportos kiállítások (válogatás) 1993 Magyar Iparművészeti Főiskola kiállítása, Veszprémi Egyetem , Veszprém 1994 Kortárs üveg , Szombathely 1995 Diplomakiállítás , Tölgyfa Galéria , MIE, Budapest 1995 Bárka Csorba Lászlóval , Vigadó Galéria , Budapest 1995 Paradoxon , Kortárs Magyar Üvegművészet , Iparművészeti Múzeum , Budapest 1996 VI. Bárdudvarnoki Szimpozion , Kaposvár 1996 Concact Point Hungary , Brüsszel 1997 Mesterdiploma , Tölgyfa Galéria , Budapest 1997 Fiatal Iparművészek Stúdiója , Budatétény 1998 Kozma Lajos iparművészeti ösztöndíjasok beszámoló kiállítása , Iparművészeti Múzeum , Budapest 1998 VIII. Nemzetközi Üvegsymposion , Bárdudvarnok-Bárdibükk 1999 Kortárs Magyar Üvegművészet , Városi Képtár , Győr 1999 Kozma Lajos iparművészeti ösztöndíjasok beszámoló kiállítása , Iparművészeti Múzeum , Budapest 2001 Ipar-Művészet – Millenniumi iparművészeti kiállítás , Műcsarnok , Budapest. 2008 – 2009 Craft & Design – „Irányok, utak a kortárs magyar iparművészetben” Iparművészeti Múzeum , Budapest Egyéni kiállításai (válogatás) 1994 Szellembe zárt palack , Marczibányi téri Művelődési Ház , Budapest 1995 Hungarian Mankow , Tam Tam Galéria , Budapest 1999 Sajnálom… , St. Art. Galéria , Budapest Díjai, elismerései 1997 FISE kiállítás díja Budatétény 1997 - 2000 Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíj Művei 2002 Gyertyatartó Emlékmű/Candelabrum Memorial (formába öntött hutaüveg/free shaped glass;18 x 18 x 24 cm) Köztéren 1997 MVSZ székháza lépcsőházi üvegeinek teljes rekonstrukciója (savazott, ólmozott színes üvegablakok; Budapest, VI. ker. Benczúr utca). 1997 12 darab pillérfejezet a Belvárosi Irodaház homlokzatára Polyák Jánossal (öntött üvegtéglákból, zodiákus jegyekkel) 1997 színpadfal Polyák Jánossal (vakolat, Gyökér vendéglő) Közgyűjteményekben DeForma Alapítvány Goszthony Mária Alapítvány Társasági tagságai 1994 – FISE ( Fiatal Iparművészek Egyesülete´) 1995 – Magyar Üvegművészek Társasága 1997 – DeForma Csoport 1999 – Kézműves Üveges Iparművészetért Egyesület Donusz pápa Donusz (latinul: Donus), (? – 678. április 11.) léphetett a keresztény egyház vezető hivatalába a történelem során 78.-ként 676. november 2-től. Kicsivel több mint egy évig tölthette be szent pozícióját. Több építkezés is az ő nevéhez kötődik Rómában. Élete Rómában született, apját Mauriciusnak nevezték. Elődje halála után több mint négy hónappal 676. november 2-án szentelték fel Róma püspökének. Életéről keveset tudunk. A Liber Pontificalis szerint ő volt az az egyházfő, aki a még ma is látható hatalmas márványtömbökkel boríttatta le a Szent Péter-bazilika előtt lévő átriumot. Felújíttatta a Via Appia mentén álló Szent Euphemia-templomot, és megújította a falakon kívüli Szent Pál-bazilikát (más feltételezések szerint azt a kis templomot, amely a legenda szerint azon a helyen épült fel, ahol Szent Péter és Szent Pál vértanúhaláluk előtt elváltak egymástól.) Donusz uralkodása idején Reparatus ravennai érsek feladta egyházmegyéjének függetlenségét, amelyet II. Kónsztansz bizánci császár biztosított Ravennának 666-ban. Feloszlatta azt a római szír kolostort (Monasterium Boetianum), melynek szerzetesei a nesztorianizmus tanai szerint éltek. A szerzeteseket különböző római kolostoroknál helyezte el, az épületbe pedig ortodox szerzeteseket telepített. IV. Kónsztantinosz bizánci császár levelet küldött Donusnak, amelyben közeledést mutatott a monothelétizmus kérdésében, de a levél a pápa halála után érkezett meg Rómába. 678. április 11-én halt meg, a Szent Péter-bazilikában temették el. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Magyar forint A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze, valutája. 2008. február 26-a óta a forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben. A forint története A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. (Erről részletesebben lásd a forint és Osztrák–magyar forint szócikkeket!) A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13 210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet és a 9000/1946. Értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban. A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum). A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint leghamarabb 2018 és 2020 között vonhatják ki a forgalomból. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2015 januárjában kijelentette, hogy az országnak nem szabad bevezetnie az európai valutát. 2014 decemberében a magyar sajtó arról cikkezett, hogy a tervek szerint 3 éven belül kivonták volna az ötforintos érmét, az 500 forintos bankjegyet pedig érme váltotta volna fel. A Magyar Nemzeti Bank még aznap cáfolta ezeket az információkat. Értékének becslése A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára: (Lásd: vásárlóerő-paritás) A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot. Csak becslés szintjén használható a magyar egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP): Az amerikai dollár árfolyama is változó értékű: Az aranyparitás 1946 után csak névlegesen valósult meg. Habár a forint azóta konvertibilissé vált, az arany helyett az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítják az értékét. A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott. Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazért az árucikkért, amely 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba került (eltekintve a fogyasztói kosár változásától ebben az időszakban). 1946-ban 1 kg kenyér 0,96 Ft, 1 kg búzadara 1,40 Ft, 1 kg liszt 1,40 Ft, 1 kg cukor 7,00 Ft, 1 liter kannás tej 0,90 Ft, 1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft, 1 liter benzin 1,60 Ft, 1 levél helyben 0,30 Ft, 1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft, 1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben. Érmék Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtők számára vert emlékpénzek színesfémből, ezüstből és aranyból is készülnek. 2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott. Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni. A pénztárgépeket és más szoftvereket nem készítették fel erre, mert számítások szerint 25 milliárd forint költséget jelentene az átállás, ehelyett a számításokat fejben kell elvégezni, a számlákon pedig a pontos összeg szerepel. A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában. Bankjegyek A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések: előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Magyarország címere hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel A bankjegysorozat első tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból. Érdekességek A horvát kétkunás érme és a magyar tízforintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik őket. A horvát parkolási cég vezetőjének elmondása szerint többször találnak ilyen magyar érméket az automatákban. Fordított volt a helyzet az egykori bicolor olasz ötszázlírás és a mi százforintosunk viszonylatában, ahol a miénk ért mintegy 20%-kal többet. Pétange Pétange (luxemburgi: Péiteng; német: Petingen) Luxemburg egyik városa, mely az ország délnyugati részén, a belga és francia határ mentén terül el. Földrajz Pétange Luxemburg délnyugati részén helyezkedik el, szomszédai a belga Luxembourg tartomány és a francia Meurthe-et-Moselle megye. A város a Chiers-völgy felső részén fekszik. A város közel 12 km²-es területével az egyik legkisebb Luxemburgban. Történelem Pétange-ról az első írásos feljegyzések 938-ból származnak. Közel hat századdal később a település még mindig egy nem túl jelentős falu, melynek 1536-ban csupán 25 lakója volt. 1601-ben vált határtelepüléssé. A települést megosztotta a határ egészen 1795-ig, amikor a szomszédos Franciaországhoz csatolták. A bécsi kongresszus után Pétange Hollandia része lett. A 19. században jelentősége megnőtt, köszönhetően a vasbányászat és acélipar fellendülésének. Az első vasútvonalat 1873-ban nyitották meg (Esch-sur-Alzette-be), majd ezt kettő követte 1873-ban (Ettelbruckba) és 1900-ban (Luxembourgba). 1944. szeptember 9-én a várost Luxemburgban elsőként szabadították fel a szövetségesek a német megszállás alól. Népesség Pétange 14 632 fős népességével az ötödik legnagyobb a 116 luxemburgi település közül. Nevezetességek A várostól délre található a Titelberg-domb , melyen kelta emlékek és egy erőd romjai találhatók (amelynek a római hódítás előtt 10 000 fős népessége volt). A Fond de Gras múzeumvasút az 1900-as évek elején tapasztalható gazdasági virágzást és a nagy vasúti múltat idézi fel, többek között két gőzmozdony vontatta szerelvénnyel. Sport A város futballcsapata az 1910-ben alapított (és ezzel az egyik legidősebb Luxemburgban) C.S. Pétange, mely a luxemburgi labdarúgó-bajnokság első osztályában játszik. Eddigi legnagyobb eredménye a 2004-2005-ös szezonban a kupagyőzelem. Stadionja a 3300 fő befogadóképességű Stade Municipal. Testvértelepülések Maribor , Szlovénia Schio , Olaszország Bourbon Izabella spanyol királyné Bourbon Erzsébet (házasságát követvén ismert még mint Franciaországi Izabella, franciául: Élisabeth de Bourbon, spanyolul: Isabel de Borbón; 1602. november 22. – 1644. október 6.), a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, aki IV. Fülöp spanyol király első feleségeként Spanyolország királynéja 1621-től 1644-es haláláig. Erzsébet volt IV. Henrik francia király és Medici Mária legidősebb leánygyermeke. Férjétől származó felnőttkort megért gyermekei között van az idő előtt elhunyt spanyol trónörökös Baltazár Károly, Asztúria hercege, valamint a későbbi francia királyné, Mária Terézia. Élete Származása, testvérei Izabella Erzsébet 1602. november 22-én született Fontainebleau-ban IV. Henrik francia király és második felesége, Medici Mária királyné elsőszülött leánygyermekeként. Apai nagyszülei Antoine de Bourbon, Vendôme hercege, Navarra királya és III. Johanna (Jeanne d'Albret), Navarra királynője; anyai nagyszülei Francesco de’ Medici toszkánai nagyherceg és Johanna osztrák főhercegnő voltak. Szülei házasságából hat gyermek született, közülük csak négyen, két fiú és két leány érték meg a felnőttkort: XIII. Lajos ( Fontainebleau , 1601 . szeptember 27. – Saint-Germain-en-Laye , 1643 . május 14. ), Franciaország és Navarra királya ( 1610 - 1643 ). Erzsébet (1602–1644), Bourbon Izabella néven IV. Fülöp spanyol király felesége, Spanyolország királynéja, Krisztina Mária ( Párizs , 1606 . február 10. – Torinó , 1663 . december 27. ), 1619 -től I. Viktor Amadé savoyai herceg felesége. Miklós ( 1607 . április 16. – 1611 ), Orléans hercege, gyermekkorban meghalt. Gaston (Fontainebleau, 1608 . április 25. – Blois , 1660 . február 2. ), Orléans hercege, a Monsieur. Henrietta Mária (Párizs, 1609 . november 15. – Colombes, 1669 . szeptember 10. ), 1625 -től I. Károly angol király felesége. Házassága A 13 éves Izabella 1615. november 25-én Bordeauxban ünnepélyes keretek között férjhez ment a 10 éves spanyol trónörököshöz, a későbbi IV. Fülöp spanyol királyhoz. Több ezer lovas katona és gyalogos pórnép kísérte a hercegnőt Franciaország és Spanyolország akkori határfolyójához, a Bidasoa folyóhoz, ahol Izabellát „kicserélték” a bátyja, XIII. Lajos számára kiválasztott spanyol feleséggel, Mária Anna Mauricia infánsnővel, aki mellesleg IV. Fülöp nővére volt. Gyermekei Mária Margarita ( 1621 . augusztus 14. – 1621 . augusztus 15. ) Margarita Mária Catalina ( 1623 . november 25. – 1623 . december 22. ) Mária Eugénia ( 1625 . november 21. – 1627 . július 21. ) Izabella Mária Teresa ( 1627 . október 31. – 1627 . november 1. ) Baltasar Carlos ( 1629 . október 17. – 1646 . március 9. ) Francisco Fernando ( 1634 . március 12. – 1634 . március 12. ) Mária Anna Antonia ( 1636 . január 17. – 1636 . december 5. ) Mária Terézia ( 1638 . szeptember 10. – 1683 . július 30. ), XIV. Lajos francia király felesége. Halála, utódainak sorsa Izabella 1644. október 3-án, 42 éves korában halt meg Madridban. A spanyol Habsburgok hagyományos temetkezőhelyén, a madridi San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostorban temették el. Szült ugyan fiúörököst férjének, azonban halála után két évvel, 1646-ban a 17 éves Baltasar Carlos infáns váratlanul meghalt, IV. Fülöpnek nem maradt törvényes örököse, ezért kénytelen volt másodszor is megnősülni: 1651-ben, 46 éves korában saját unokahúgát, a 17 éves Mária Anna osztrák főhercegnőt vette feleségül. Tőle született 1661-ben a későbbi II. Károly, az utolsó Habsburg-házi spanyol király. AA gőzmozdony Az AA (AA – Andrej Andrejev) szovjet kísérleti, 1G2 tengelyelrendezésű gőzmozdony volt. Összesen 1 db készült belőle. Története A 30-as évekre a Szovjetunióban a vasúti szállítások volumene jelentősen növekedett, ami egyre nagyobb vonóerejű mozdonyokat követelt meg. A probléma kezelésére két irányzat indult: az egyik a tengelyterhelések emelését tűzte ki célul (23 t, sőt, 27 t-s elképzelés is volt), a másik a csatolt kerékpárok számának emelését kisebb, 20 t tengelyterhelés mellett. Az első irányzat "termékei" az Alco 1E2 tengelyképletű mozdonyai voltak, ezek Ta (a felső indexben) jelet kaptak (10000-10004 psz.), illetve a Baldwin 1E1 mozdonyai (Tb, 10005-10009), mindkét sorozat 23 t tengelyterheléssel. Ez a tengelyterhelés az akkor alkalmazott felépítmény számára túlzottnak bizonyult. A 2G2 mozdonyt a második irányzat szülte. Fiatal mérnökök csoportja először 1G2 tengelyképlettel tervezte és 140 t tapadótömeggel. A gőzgép 735 mm furattal, 812 mm lökettel rendelkezett, a csatolt kerékpárok futókörátmérője 1550 mm, a kazán felülete 445 m², a túlhevítő felülete 175 m², a rostély felülete 10 m². A kivitelezéssel a Vorosilovgrádi (Luganszki) Gőzmozdonygyárat bízták meg (ezt a gyártót például a MÁV M62-esekről ismerjük az utóbbi évtizedekben, a nevében pedig már dízelmozdonyok szerepelnek.) A végleges tervek szerint a mozdony 2G2 lett, 208 t szolgálati és 140 t tapadótömeggel, a gőzgép furata 740 mm, a rostély felülete 12 m². Speciális rudazatot terveztek, amelynek csatlórúdjai a hajtott kerékpárhoz képest oldalirányban elmozdulhattak, elfordulhattak (az 1-3 és az 5-7 kerékpáré külön-külön). Az első futóforgóváz 145, a hátsó 265 mm-t mozdulhatott el keresztirányban. Az 1. és 2. csatolt kerékpár 27 mm, a 7. pedig 35 mm keresztirányú elmozdulási lehetőséggel rendelkezett. A harmadik, negyedik és ötödik csatolt kerékpár nyomkarima nélküli, abroncsszélességük pedig megnövelt, 175 mm. A mozdony AA20-1 jelet kapott (AA mint Andrej Andrejev, a 20 a tengelyterhelés, az 1 a sorszám). Konstrukciós sebessége 70 km/h volt. Az FD sorozatú gőzmozdony gyártására való felkészülés miatt a projektet a kivitelező alacsonyabb prioritással kezelte, így csak 1935 január 1-jére készült el egy példányban, a második prototípus építésére nem is vállalkoztak. 2800 tonnás tehervonatot 10 ezrelékes emelkedőn 40 km/h sebességgel volt képes vontatni. Indítóvonóereje elérte a 320 kN-t, teljesítménye a 3700 LE-t. A futópróbák során bebizonyosodott, hogy a mozdony kitérőkön hajlamos a siklásra, a nyíltvonalon károsítja a pályát. Ezt tetézték a méretéből adódó bajok: nem fért rá a meglévő fordítókorongokra, nem fért be a mozdonyszínbe. Emiatt az üzemből hamarosan kivonták, egészen 1960-ig kerítésként funkcionált, majd szétvágták. Moroni Moroni (arabul: ������ Mūrūnī) 1962 óta a Comore-szigetek fővárosa. Egyben a szigetcsoport legnépesebb városa, népessége 2003-as becslés alapján 60 200 fő. Földrajz A város a Grande Comore sziget nyugati partján, a ma is aktív 2361 méter magasságú Kartala-vulkán előterében, 60 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Éghajlat Az északnyugati monszun és a délkeleti passzát által befolyásolt trópusi szavanna éghajlat. Egész éven át nagy a forróság. Az évi középhőmérséklet 25 Celsius-fok. Jellemző az évi bőséges (2640 mm) csapadék, és a hosszan tartó nedves évszakra jutó esőzés, melynek nagy része (az esőzések több mint négyötöde), a hosszan tartó nedves évszakra jut. Története Moronit a 15. században a szigetre bevándorló arabok alapították, akik előbb portugál, majd francia fennhatóság alá kerültek. Az 1800-as évek végén a szigeteket, mint francia protektorátust Madagaszkárhoz csatolták. Ez időtől fokozódott az afrikaiak és a malgasok betelepítése. 1974-ben népszavazás eredményeként szakadt el Franciaországtól. Egy évvel később Moroni gyarmati székhelyből a függetlenséget elnyert államocska fővárosa lett. Moronit 1985-ben 18000-en lakták, túlnyomórészt antalaotrák (arab-afrikai-malagas keverék), de néhány száz indiai és francia is megtelepült itt. Közlekedés Repülőtere a Prince Said Ibrahim nemzetközi repülőtér (IATA kód: HAH). Kikötőjét menetrend szerinti járatok kötik össze az afrikai kontinenssel és a szigetcsoport többi tagjával, valamint Madagaszkárral és más indiai-óceáni szigetekkel. Gazdasága A főváros körüli földeken többféle exportnövényt termelnek: vanília, illóolaj tartalmú drognövények, cukornád, kávé, kakaó terem, valamint kókuszpálmát, belső fogyasztásra pedig maniókát, rizst és kukoricát; mely termékeket Monori kisüzemei dolgozzák fel, illetve készítik elő kivitelre. Klaudia Felicitász magyar királyné Habsburg–Tiroli Klaudia Felicitász (ismert még mint Ausztriai Klaudia Felicitász főhercegnő, németül: Claudia Felizitas von Österreich-Tirol; Innsbruck, 1653. május 30. – Bécs, 1676. április 8.), a Habsburg-ház tiroli ágából származó osztrák főhercegnő, Ferdinánd Károly főherceg és Medici Anna egyetlen felnőttkort megért gyermeke, aki I. Lipót császár második hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné. Két leánya közül egyik sem érte meg a felnőttkort. Származása Klaudia Felicitász főhercegnő 1653. május 30-án született Innsbruckban, a Habsburg-ház tiroli ágának tagjaként, mint szülei legidősebb és egyetlen életben maradt leánya. Apja Ferdinánd Károly főherceg, tiroli gróf, aki V. Lipót főherceg és Medici Klaudia legidősebb fia volt. Apai nagyapai dédszülei II. Károly osztrák főherceg és Bajorországi Mária Anna hercegnő (V. Albert bajor herceg leánya), míg apai nagyanyai dédszülei I. Ferdinando de’ Medici toscanai nagyherceg és Lotaringiai Krisztina (III. Károly lotaringiai herceg leánya) voltak. Anyja a befolyásos firenzei bankárcsalád, a Medici-házból származó Anna hercegnő, II. Cosimo de’ Medici toscanai nagyherceg és Habsburg Mária Magdaléna főhercegnő legfiatalabb leánya volt. Apai nagyapai dédszülei ugyan azok volt mint apai nagyanyai felmenői, míg anyai nagyanyai dédszülei apai nagyapai őseivel egyezett meg, mivel szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Házassága és gyermekei Klaudia Felicitász főhercegnő a Habsburg-ház osztrák főágából származó I. Lipót német-római császár második felesége lett. Rokonságuk nem csak abból ered, hogy mindketten a Habsburg-család tagjai voltak, hanem mindketten I. Ferdinánd német-római császár ükunokája is (Klaudia Felicitász anyai és apai ágról egyaránt). Férje III. Ferdinánd császár és Spanyolországi Mária Anna infánsnő (III. Fülöp spanyol király leányának) gyermeke volt. Kettőjük házasságára 1673. október 15-én került sor Grazban. Kapcsolatukból összesen két leánygyermek született, melyek közül egyik sem érte meg a felnőttkort. Gyermekeik: Anna Mária Zsófia főhercegnő (1674. szeptember 11. – 1674. december 21.), pár hónaposan elhunyt Mária Jozefa Klementina főhercegnő (1675. október 11. – 1676. július 11.), szintén pár hónapos korában elhunyt Klaudia Felicitász császárné és királyné három évvel a házasságkötés után, 1676. április 8-án meghalt. Bécsben temették el; szívét a Habsburgok családi temetkezőhelyén, a kapucinusok bécsi templomának kriptájában helyezték el, teste a dominikánusok templomában nyugszik. Özvegye még 1676 decemberében harmadjára is megnősült, Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolnát vette feleségül. Kakasos templom (Kolozsvár) A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07427 sorszámon szerepel. A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. A tervezéssel Spáda János helyi építőmestert bízták meg, akinek a tervét a presbitérium 1908. május 22-én elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a tervből törölni kell mindent, ami a kálvinista egyszerűséggel nem fér össze, csökkentve ezáltal az építési költségeket is. A módosított tervet és költségvetést a presbitérium 1910. június 8-án fogadták el, de elbukott a felsőbb hatóság előtt. Közben a parochiális tanács kifogást emelt a terv stílusával kapcsolatban, ezért átadták bírálatra és módosításra Kós Károlynak. Kós Károly tervét 1913. február 11-én a presbitérium egyhangú határozattal elfogadta, az építéssel Spáda Jánost bízták meg. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel. Az építkezés mintegy 100 000 koronába került. A templom alaprajza hasonlít a román stílusú bazilikákhoz. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt. A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve. Rosalind Harris Rosalind Harris zsidó származású amerikai énekes színésznő. Első és leghíresebb filmszerepe a Hegedűs a háztetőn című musicalben volt mint Tevje legidősebb, Cejtel nevű lánya, akinek a gazdag Lazar Wolfhoz kellett volna feleségül mennie, ám ő már évekkel korábban megfogadta a szegény szabóval, Mótel Kamzoillal, hogy összeházasodnak. Így ő az első aki szembeszegül apja akaratával. 2007-ben videón kiadták Tevje lányai címmel a musical folytatását, ami egy zenés rövidfilm. Még évekig játszotta Cejtelt a Broadway színpadán, majd megkapta Golde szerepét. Több szerepe van színházban. 2004-ben látható volt a One Man Show: A Musical Documentary című dokumentumfilmben. A film John Falcon performanszművészről szól, aki egy nagyobb összeget nyert (45 millió dollárt) a New York-i lottón. A filmből kiderül, hogy a színésznő és a művész régi barátok. Szabó István (püspök) Bogárdi Szabó István (Sárbogárd, 1956. december 14. – ) református lelkész, 2003 óta a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki református egyházkerületének püspöke. 2015. február 25-én a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökévé választották. A „Bogárdi” nevet szülőfaluja tiszteletére vette fel, publikációit Bogárdi Szabó István néven írja. Munkássága Középiskolába a Debreceni Református Kollégiumba járt, 1975-ben érettségizett. 1981-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészi oklevelet. 1981–1982 között Fejér megye Sáregres nevű falujában szolgált segédlelkészként. 1982–1983 Chicagóban MATS (Magisteri) fokozatot szerzett a McCormick teológiai szemináriumon. 1983–1985 között Budapest–Józsefvárosba került, mint beosztott lelkész, majd 1997-ig a Budapest Külső-Üllői úti Missziói Egyházközséget vezette. 1994-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen teológiai doktorátust szerzett. 1997-től a Budapest Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkészi vezetője. 1998-tól a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára, 1999-től egyetemi tanár. 2003-ban választották meg először a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé (lelkészi elnökévé). Harmadik püspöki ciklusát 2015-ben kezdte meg. (A Magyarországi Református Egyházban hat évente tartanak választásokat, a jelenlegi egyházi törvények szerint a püspöki tisztet legfeljebb három egymást követő ciklusban lehet betölteni.) 1999 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja. Díjai Sárbogárd díszpolgára ( 2010 ) Széchenyi-díj ( 2017 ) Íván (építészet) Az íván (ismeretes liván, iván, illetve ejván alakban is) az iszlám építészetben az udvar felé nyitott, nagyméretű boltozott csarnok. Sajátos formájában sztalaktitboltozat is előfordul. Az iszlám építészet a pártusoktól vette át, akik fényűző palotáikban építettek ívánokat. A legszebb ívánok egyike az iszfaháni nagymecseté. Forrás Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Bp, Corvina Kiadó, 1984. Halifax megye (Észak-Karolina) Halifax megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Karolina államban található. Megyeszékhelye Halifax, legnagyobb városa Roanoke Rapids. Lakosainak száma 53 453 fő (2013. július 1.). Halifax megye Northampton, Edgecombe, Bertie, Martin, Nash, Franklin és Warren megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Gulyás Attila Gulyás Attila (1983. május 12.) színművész. Életrajz Mezőberényben töltötte gyermekkorát, itt járt iskolába is, később bőrtárgykészítőnek tanult. Az érettségi vizsgát követően felvételt nyert a békéscsabai Jókai Színház színiiskolájába, amit sikeresen elvégzett. Ezután a Jókai Színház tagja lett, egyidejűleg egyetemi tanulmányokat folytatott vallásbölcseleti szakon, levelező tagozaton. Díjak, elismerések Junior Prima díj (2008) Filmjei Csörte - Karaoke sztárbazár (TV-film) Friedrich Schiller: Stuart Mária (szín., magyar színházi felv.) (TV-film) Szarvashiba (TV-műsor) Magyar Teátrum-díj évzáró gálaestje a Békés Megyei Jókai Színházból (szín., magyar szór. műsor, 2010) (TV-film) Starfactory (szín., magyar tévéfilm, 2014) Színházi szerepei A hetvenkedő (bemutató: 2010. augusztus 28. Békéscsabai Jókai Színház) A vadkacsa (bemutató: 2007. október 5. Békéscsabai Jókai Színház) Aida (bemutató: 2009. május 8. Békéscsabai Jókai Színház) Állítsátok meg Arturo Uit! (bemutató: 2006. szeptember 29. Békéscsabai Jókai Színház) Circus Hungaricus (bemutató: Békéscsabai Jókai Színház) Cirkuszhercegnő (bemutató: 2008. június 28. Sziget Színház) Csínom Palkó (bemutató: 2008. december 12. Békéscsabai Jókai Színház) Csörte (bemutató: 2012. január 6. Békéscsabai Jókai Színház) Egy lócsiszár virágvasárnapja (bemutató: 2005. december 9. Békéscsabai Jókai Színház) Életek árán (bemutató: 2006. október 22. Békéscsabai Jókai Színház) Éljen az élet! (bemutató: 2004. december 17. Békéscsabai Jókai Színház) Háztűznéző (bemutató: 2009. szeptember 25. Békéscsabai Jókai Színház) Hippolyt, a lakáj (bemutató: 2012. szeptember 28. Békéscsabai Jókai Színház) Kabaré (bemutató: 2012. május 18. Békéscsabai Jókai Színház) La Mancha lovagja (bemutató: 2011. május 13. Békéscsabai Jókai Színház) Lúdas Matyi (bemutató: 2010. november 27. Békéscsabai Jókai Színház) Lüzisztraté (bemutató: 2008. október 3. Békéscsabai Jókai Színház) Monte Cristo grófja (bemutató: 2011. október 7. Békéscsabai Jókai Színház) Rómeó és Júlia (bemutató: 2006. október 27. Békéscsabai Jókai Színház) Sóska, sültkrumpli (bemutató: 2009. január 23. Békéscsabai Jókai Színház) Stuart Mária (bemutató: 2011. január 14. Békéscsabai Jókai Színház) Téboly Thébában (bemutató: 2010. április 9. Stúdió "K") Varázsfuvola (bemutató: 2012. február 21. Békéscsabai Jókai Színház) Vértestvérek (bemutató: 2007. január 12. Békéscsabai Jókai Színház) Vörös és fekete (bemutató: 2008. február 15. Békéscsabai Jókai Színház) 4567 Bečvář A 4567 Bečvář (ideiglenes jelöléssel 1982 SO1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. M. Mahrová fedezte fel 1982. szeptember 17-én. Móricz-ház (Szeged) A Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik. Az épületet Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle J. Ferenc építette 1910 és 1912 között. A Móritz-házat a korabeli nagypolgárság igényeit szem előtt tartva építették. A homlokzatot a juhászok subáját idéző díszítéssel látták el, a ház belső közös tereit szecessziós falfestményekkel dekorálták. Az épületet kezdetben gázzal világították, fűtését cserépkályhákkal oldották meg. A nagyméretű polgári lakások mellett apróbb cselédszobák is voltak az épületben. A modernitás jegyében helyet hagytak egy személyfelvonó számára is, amely azonban még évtizedekig nem készült el. (A szerkezet sokáig az udvaron hevert bedobozolva, mígnem a világháború idején lába kelt.) A második világháborút követő lakáshiányos időszakban a városi hatóság államosította a nagypolgári lakásokat és azokat kisebb területű bérlakásokká alakította át. A háború utáni gyorsjavítás során az épületet újravakolták, ekkor külső díszeit vakolattal elfedték. Az évtizedek során lemeszelték az épület belső festményeit és leszerelték a kovácsoltvas korlátokat is. Az 1990-es évekre az épület állaga és külső megjelenése is igen leromlott. 2007-ben a város 126 millió forintért eladta az épületet egy vállalkozásnak, amely teljes körű renoválást hajtott végre. Gulyás Balázs (közíró) Gulyás Balázs (Győr, 1977. július 24. –) magyar filmes szakember, konzervatív közíró. A második Orbán kormány alatt a nemzeti tulajdonban lévő MOKÉP vezérigazgatója, az egyik hetilap szerint az öt legfontosabb filmszakmai szereplő egyike. Jelenleg a CINEMApink mozimárka magyarországi és európai bevezetésén dolgozik. A Magyar Nemzet majd a Magyar Hang állandó publicistája, a Szabadfogás, majd a Kötöttfogás állandó szereplője. Élete 1977-ben született Győrött, közgazdasági szakgimnáziumban érettségizett német nyelven ugyanott. Korán bekapcsolódott a közéletbe, apai nagyapja hatására az ezredforduló környékén a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak lett az egyik szervezője, vezetője. Emlékezetes akciója volt az ifjúsági szervezetnek ebből az időszakból a KISZ- és úttörővagyon - közte a Csillebérci Úttörőtábor - elszámoltatásának felvetése, követelése, valamint a Hétköznapi Csalódások szélsőbaloldali punkzenekar uszító szövegei kapcsán tett lépésük. Filmes karrier 2002-től 2010-ig különböző filmgyártó- és forgalmazó cégeknél dolgozik, nevéhez többek között a Kill Bill, A bukás – Hitler utolsó napjai vagy az Egy szoknya, egy nadrág című filmek magyarországi bemutatója kötődik. 2010-ben az állami tulajdonú MOKÉP filmgyártó- és filmforgalmazó cég élére kerül, majd ugyanazon év végén a szintén állami Budapest Filmstúdió igazgatójának is kinevezik "elismerve a 2010. évben a MOKÉP-Pannónia Kft.-nél végrehajtott átszervezés eredményeit". Vezetése alatt a MOKÉP visszatért a korábban megszüntetett üzletág, a mozifilmforgalmazás piacára, többek között olyan Oscar-díjas alkotások magyarországi bemutatásával mint a Nader és Simin - Egy elválás története, vagy a Szemekbe zárt titkok. Ezen időszakban Gulyás elmondása szerint tudatosan törekedtek rá, hogy a kommersz filmek nyereségéből fedezzék az általa egy interjúban "fontosnak" és "értékesnek" nevezett filmek bemutatását. Így ebben az érában került az állami filmforgalmazó cég repertoárjába a Biszku-üggyel foglalkozó, nagy port kavart Bűn és büntetlenség, Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust! című Mindszenty-filmje, valamint Vitézy László Biszku és a többiek című sorozata. Kultúrmissziót is betöltő állami cégnek láttatta a vezetője ebben az időszakban a MOKÉPet, amint az több interjúban is kifejtette, "fontos egy olyan, kultúrmissziót is betöltő, állami - ezért a piac szeszélye által kevésbé sebezhető - forgalmazó vállalat folyamatos jelenléte, mint a MOKÉP". Gulyás Balázs a cég vezérigazgatójaként kezdeményezte a Gyurcsány- és Bajnai kormányok alatti MOKÉP-vezetés által kötött előnytelen szerződések felülvizsgálatát, mely ügyet később Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is vizsgált, és végül feljelentés is született. Gulyás vezetői korszaka alatt a MOKÉP MagyarBrands elismerésben részesült. Emlékezetes még ebből a korszakból a Gulyásnak Tarr Béla filmrendezővel folytatott nyilvános vitája is. A Gulyás-vezette MOKÉP mutatta volna be Tarr Béla utolsó filmjét, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve díjat nyert A torinói lovat. A rendező a filmfesztivál alatt az Orbán-kormány kultúrpolitikáját bírálva, a berlini Der Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva kulturkampfnak minősítette azt, illetve Magyarország kormányát távozásra szólította fel. Gulyás Balázs a filmet forgalmazó MOKÉP vezetőjeként hossmn zas nyílt levélben határolódott el Tarr Béla szavaitól: "A »mi Bélánk« (vö.: A legényanya) szerint a kormány »Kulturkampf«-ot folytat az értelmiség ellen, mivel az liberális és ellenzéki. Érdemes ezt itt és most kikérni magamnak-magunknak. Az elmúlt huszonegy év egyik szomorú tanulsága, hogy liberális véleményvezérek szerint aki nem liberális, az már nem is lehet értelmiségi, művész meg pláne nem. Méltatlan volna egy szép hosszú felsorolással élnem." Később Tarr azt állította, hogy nem mondott olyat, ami és ahogy megjelent a német lapban. A Der Tagespeigel szerint azonban hangfelvétel készült az interjúról, és kötötték az ebet a karóhoz, hogy minden úgy hangzott el Tarrtól, ahogyan az megjelent a lapban. Gulyás később egy interjúban némiképp revideálta "A torinói ló-ügy" kapcsán tett megállapításait, akképpen fogalmazott, hogy "a nyilatkozatban megfogalmazott gondolatokat más köntösben is el lehetett volna mondani". 2011-ben a Heti Válasz még az öt legfontosabb filmszakmai szereplő egyikének nevezi felsorolásában Gulyást, 2012-ben aztán mégis hirtelen visszahívták a MOKÉP éléről. Az állami vállalat ezt követően beszüntette filmforgalmazói tevékenységét, ingatlanjait értékesítették. Gulyás 2018-ban, hat év múltán nyerte meg jogerősen a bírósági perét a MOKÉP ellen, melyről a média is tudósított. Gulyás ezt presztízsértékű győzelemnek minősítette, amellyel a bíróság elismerte a MOKÉP vezérigazgatójaként végzett munkáját. Gulyás Balázs 2012-től az általa alapított, három kelet-európai országban aktív filmes vállalatot, a PARLUX Entertainmentet menedzseli. Közel 40 magyar és nemzetközi film fűződik a nevéhez. 2017-től a törökországi alapítású mozilánc-márka, a CINEMApink magyarországi és nemzetközi bevezetésén dolgozik. A magyarországi CINEMApink filmszínházakat üzemeltet Budapesten. Közíróként Bár korábban is írt különböző lapokba rendszertelenül, ám rendszeresen 2011 év elejétől jelennek meg publicisztikái a Magyar Nemzet napilapban. Kezdetben az írások filmszakmai témákra korlátozódtak, érdeklődése később egyre inkább a kultúrpolitika, majd a közélet felé fordult. Gyakran ostorozza a politikai elitet, különösen a baloldalról van lesújtó véleménye, ám többször bírálta az Orbán-kormányt is, elsősorban a korrupció intézményesítése miatt. 2012 márciusában feljelenti Gyurcsány Ferencet terrorcselekménnyel fenyegetés gyanúja miatt, ám Polt Péter legfőbb ügyész elutasítja a nyomozás megindítását. A "G-napot" követően is a Magyar Nemzetnél marad, továbbra is többségében ott jelennek meg az írásai. 2017-ben a Barikád hetilapban jelent meg egy publicisztikája, melyet a Heti Válasz a Barikád "meghekkeléseként" értékelt, tudniillik Gulyás kifejezetten az antiszemitizmust elítélő cikket írt a korábban a zsidóságot gyakran negatívan megítélő lapba: "Én ahhoz az eszme szerinti, valamint kor szerinti generációhoz tartozónak szeretném hinni magamat..., amely nem tudja megállapítani ránézésre, hogy ki a zsidó, belga vagy rétoromán. ...azért, mert nem ez alapján ítéli meg embertársait, és hisz benne, hogy az ilyen méricskélést meghaladta a kor." 2017 októberétől, a műsor harmadik évadától a HírTV Szabadfogás című műsorának rendszeres szereplője, megmondóembere , valamint a Egyenesen Kálmán Olgával című műsorba is hívják véleményvezéri szerepben. 2018 januárjában szervezője és felszólalója volt Románia budapesti nagykövetsége elé szervezett tüntetésnek, amelyet a román miniszterelnök, Mihai Tudose akasztós kijelentése miatt hirdettek meg. ("Ugyanaz lesz az álláspontom, mint akkor, amikor megpróbáltak kitűzni egy zászlót, egy nem tudom milyen napon. Akkor nagyon világosan megüzentem: ha az a zászló ott fog lobogni a szélben, minden ottani felelős ott fog lobogni a zászló mellett" – mondta ugyanis a román kormányfő.) 2018 nyarán online műsort indított Lukácsi Katalinnal és Pápay Györggyel, Három a magyar címen. Ugyanezen év nyarán saját rovatot indít a Magyar Hang hetilapban "Maga itt a kultúrhörcsög?" cím alatt. 2018 augusztusában a televízió kormánypárti elfoglalását követően eltávolítják a HírTV-ből, a továbbiakban az ATV véleményműsoraiban és kérdezőként az Egyenes Beszédben szerepel. Ugyancsak augusztustól a Szabadfogás állandó - a hírTV-től kiebrudalt - tagjaival (Konok Péter, Csintalan Sándor, Dévényi István, Pörzse Sándor) útjára indítja a műsor szamizdat-változatát, Kötöttfogás néven. Gare de Blangy-sur-Ternoise Gare de Blangy-sur-Ternoise vasútállomás Franciaországban, Blangy-sur-Ternoise településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Pol-sur-Ternoise-Étaples-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Anvin Gare d’Auchy-lès-Hesdin ABC-fegyverek ABC-fegyverek a közös neve az atom- (angolul: Atomic), a biológiai (Biological) és a vegyi (Chemical) hadviselés fegyvereinek. Máskor az „atom-” helyett a nukleáris (Nuclear) kifejezést használják, ekkor a rövidítés NBC-re módosul. E kategória nagymértékben átfed, de nem azonos a tömegpusztító fegyverek kategóriájával. Napjainkban terjedt el az angol CBRN-kifejezés, ami (Chemical) (Biological) (Radiological) (Nuclear)-t fejezi ki. Az ún. "piszkos" radiológiai bombák elterjedésével, illetve a hidegháborús (NBC) terminológiától való szakítással hozták létre, eme kategóriát. Novokubanszki járás A Novokubanszki járás (oroszul Новокубанский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Krasznodari határterületen. Székhelye Novokubanszk. Népesség 1989 -ben 76 275 lakosa volt. 2002 -ben 87 478 lakosa volt, melyből 75 669 orosz (86,5%), 5936 örmény (6,8%), 2013 ukrán , 988 német , 533 fehérorosz , 361 adige , 198 tatár , 129 cigány , 104 grúz , 95 azeri , 53 görög , 1 török . 2010 -ben 86 311 lakosa volt. Az örmény lakosság százalékos aránya Prikubinszkijben eléria a 16%-ot, Procsnojokopszkaja faluban a 15,2%-ot, Glubokin faluban a 14,9%-ot, Kovalevszkoje faluban a 8,3%-ot. Laines-aux-Bois Laines-aux-Bois település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 517 fő (2015). Laines-aux-Bois Prugny, Saint-Germain, Saint-Pouange, Souligny és Vauchassis községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Peter Benton Peter Benton kitalált szereplő a Vészhelyzet című amerikai kórházsorozatban. A megszemélyesítője Eriq La Salle. A sorozatban Benton sebész a sürgősségi osztályon. A kitalált személy története A sorozat első évadjában Benton másodéves sebész rezidens, aki pont a bevezető epizódban ejti meg a legelső felügyelet nélküli műtétjét, amelynek sikeréért David Morgenstern sebész megdicséri. Benton kissé mogorva, magának való jellem, keveset mosolyog, és nem szereti a tréfát. A kollégái sem kedvelik túlzottan, kissé nagyképűnek és arrogánsnak tartják. A sorozat elején sebésznek tanuló John Carter éppen az ő tanulója lett: Benton nagyon szigorú és könyörtelen tanárnak bizonyul, Carter és a többi orvostanhallgató rettegtek tőle. Mindazonáltal Mark Greene elmondása szerint amikor együtt végezték az orvosi egyetemet, Benton állandóan rosszult volt. Az első évadban rengeteget foglakozott az öreg, betegeskedő édesanyjával, aki szenilisségére már csak Bentont ismerte fel a gyermekei közül. Mikor már állandó felügyeletet igényelt, Benton hazaköltözött, de még így sem tudta összeegyeztetni a munkájával a felügyeletet, ezért felbérelte Jeanie Boulet szakasszisztenst erre a feladatra. Egy óvatlan pillanatban az édesanyja mégis legurult a lépcsőn, és súlyos sérüléseket szerzett, fekvőbeteg lett. A könyörgése ellenére kénytelenek voltak elhelyezni egy ápolási otthonban, de nem sokra rá elhunyt. Nem sokkal az édesanyja halála után Benton intim kapcsolatba került a férjezett Beoulet-val. A románcnak hamar vége szakadt, és erős feszültség maradt Benton és Boulet között, mert amikor a nő szakasszisztensként munkát kapott a sürgősségi osztályon, a férfi lekezelően és elutasítóan viselkedett vele. A második évadban testi kapcsolatot kezdett Carla Reese étterem tulajdonosnővel, de sosem éreztek egymás iránt semmi többet. Később kiderült, hogy Carla terhes lett, de nem akarta, hogy Benton bármilyen formában is részt vegyen a gyermek életében, ha nem akar. Benton először bizonytalan volt, de végül mindvégig Carla mellett volt. A gyermek hamarabb született meg, mint kellett volna, emiatt süketnéma lett. Benton ettől függetlenül ugyanúgy szerette, elmondása szerint a fia volt a legfontosabb dolog számára a világon. kettejükről Reese Benton lett a neve. Később Carla élettársa, Roger is aktívan részt vállalt Reese nevelésében. A negyedik évadban közel került sebész kolléganőjéhez, Elizabeth Cordayhez. Eleinte csak testi kapcsolat volt közöttük, ahogy Corday mondta, elfoglalt sebészekként nem is remélhetnek mást, de később közelebb kerültek egymáshoz. Végül mégis szakítottak, mert Benton nem tudta elfogadni, hogy nem afroamerikai partnere van. A hatodik évadban randevúzni kezdett Cleo Finch gyermekorvossal, aki ugyancsak az osztályon dolgozott. Kisebb zökkenőkkel a kapcsolatuk folyamatos volt, bár Benton gyakran nehezményezte, hogy Finch túlságosan öntudatos afroamerikai, és „meg akarja mondani, hogyan kell feketének lenni”. Finch doktornő Benton mellett volt, amikor meghalt annak unokaöccse, Jessie, és amikor szükség volt rá, befogadták Jessie volt barátnőjét, Kinishát is. A kislány azonban többször is beengedte Finch lakásába a barátait, és ellopták az autóját is. Az évek elteltével egészen szoros kötelék alakult ki közte és Carter doktor között. Amikor Carter egy idő után úgy érezte, hogy a sebészet nem való a számára, és átnyergelt a sürgősségi ellátásra, Benton megneheztelt rá. Carter ezután egy darabig úgy érezte, hogy Benton nem tiszteli őt, és egy alkalommal elé állt, számon kérni ezt rajta. A szinte tettlegességig fajuló vita végén Benton azt mondta neki: „ha azt akarod, hogy tiszteljelek, ne akarj folyton megfelelni nekem”. Később mély barátság alakult ki köztük. Amikor Cartert leszúrta egy skizofréniás beteg, és ő rászokott a fájdalomcsillapítókra, Benton erővel kényszerítette elvonókúrára. Carter ezt később úgy értékelte, hogy Benton megmentette az életét. A karrierje során többször származott baja a konokságából, emiatt az első évadokban Angela Hicks doktornővel is sokszor összeütközésbe került, majd később még több konfliktusa volt Robert Romano doktorral. Az akaratos, nehéz természetű Romano többször nehezményezte, hogy Benton túl sok időt tölt a fiával a munka rovására. A gyakornoki ideje letelte után Banton szinte Cordaya orra elől kaparintotta meg a baleseti sebész ösztöndíjas állást, amivel mind Corday, mind Romano haragját kivívta. A hetedik évadban Romano neki adta a sebészeti gyakorlatvezetői állást, direkt kikötve előre, hogy viselkedjen csapatjátékosként. Ennek ellenére Benton rövid idő elteltével keresztbe tett Romanónak, amikor névtelen bejelentést tett a minisztériumi ellenőrnél, hogy a főnöke nem hajlandó megoperálni egy önmagával, egészségével nem törődő beteget. Az eset után a haragra gerjedő Romano egyszerűen kirúgta Bentont, még a belépőkártyáját is visszavonatta. Eljárt ugyan interjúkra, de a jelentős befolyással bíró Romano feketelistára tetette, így nem alkalmazta senki. Amikor Benton számon kéri ezt rajta, Romano felajánl egy napidíjas állást, amit először dühösen visszautasított, végül mégis kénytelen volt elfogadni. A nyolcadik évadban Carla autóbalesetben elhunyt, és Roger pert indított Reese felügyeletéért. A pert végül Benton nyerte meg, de mivel nem sikerült Romano doktortól kevesebb beosztással járó munkát kapnia, otthagyta a megyei kórházat. Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok listája A lista a Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok névsorát tartalmazza. Le Brethon Le Brethon település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 334 fő (2015). Le Brethon Cérilly, Hérisson, Meaulne, Saint-Bonnet-Tronçais, Saint-Caprais, Vallon-en-Sully, Le Vilhain és Vitray községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Laurent-de-Belzagot Saint-Laurent-de-Belzagot település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 407 fő (2015). Saint-Laurent-de-Belzagot Courgeac, Juignac, Montboyer, Montmoreau-Saint-Cybard, Saint-Eutrope, Saint-Martial, Bors és Saint-Amant-de-Montmoreau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Leonor Watling Leonor Watling (Madrid, 1975. július 28. –) spanyol színésznő, énekesnő. Élete Spanyol édesapja és brit édesanyja van. Spanyol, angol és francia nyelvű produkciókban szokott szerepelni. 1993-ban Pablo Llorca drámájában a Függőkertekben debütált. Először a spanyol TV-n kapott egy-két szerepet, majd Miguel Albaladejo Az első éjszakám című filmjében a terhes Palermát alakította. A következő filmje az Anyám a lányokat szereti című film volt. 2003-ban Isabel Coixet angol nyelvű drámájában az Élet nélkülemben tűnt fel. Patrick Alessandrin francia nyelvű vígjátékában a Mauvais Esprit-ben is láthatták a nézők. 2004-ben Pedro Almodovarral és Sebastian Corderoval dolgozott együtt a La Mala Educacion és a Crónicas című filmekben. Filmjei (színészként) Teresa (2006) Carnaval de Sodoma, El (2005) Tirant lo Blanc (2005) Malas temporadas (2005) The Secret Life of Words (2005) Películas para no dormir: La habitación del hijo (2005) Inconscientes (2004) Crónicas (2004) Rossz nevelés (La mala educación) (2004) Mauvais esprit (2003) Elefante del rey, El (2003) En la ciudad (2003) My Life Without Me (2003) Deseo (2002) Beszélj hozzá (Hable con ella) (2002) A mi madre le gustan las mujeres (2002) Son de mar (2001) Espalda de Dios, La (2001) Figurante, El (2000) Llombai (2000) "Raquel busca su sitio" (2000) tv-sorozat No respires: El amor está en el aire (1999) Outlaw Justice (1999) Hora de los valientes, La (1998) Todas hieren (1998) Primera noche de mi vida, La (1998) Nacimiento de un imperio, El (1998) Grandes ocasiones (1998) Solo de cello, Un (1997) Sueños de sal (1997) "Querido maestro" (1996/I) tv-sorozat "Hermanos de leche" (1994) tv-sorozat Jardines colgantes (1993) Ámon (keresztnév) Az Ámon egyiptomi eredetű férfinév, Ámon isten nevéből, jelentése: rejtett, elrejtőzött. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években az Ámon nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között. Névnapok január 14. október 4. Balmazújváros vasútállomás Balmazújváros vasútállomás egy Hajdú-Bihar megyei vasútállomás, Balmazújváros településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Debrecen–Füzesabony-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nagyhát megállóhely Kónya megállóhely Estación de Vitoria Estación de Vitoria vasútállomás Spanyolországban, Vitoria-Gasteiz településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: 25-ös vonal 26 (Renfe) Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Alegría-Dulantzi train station Szabó Judit (fotóművész) Szabó Judit (Budapest, 1955 –) Balgh Rudolf-díjas magyar fotóművész. Életpályája Gimnáziumi érettségi után elvégzi a Szakmunkásképző Intézet fényképész szakát. 1976-ban kapott fényképész oklevelet. 1974 és 1976 között a Dobrányi Géza által vezetett Magyar Filmlaboratóriumi Intézetben volt gyakornok. Ezután a FŐFOTO-nál, majd később laboránsként a Hírlapkiadó Vállalatnál fényképészként dolgozott, továbbá kisebb lapok részére fotóriportokat készített. 1986 és 1998 között Hollandiában élt és dolgozott. 1998 óta ismét Budapesten él, ahol laboránsként dolgozik. Tagsági viszonyai 1981–85: Fiatal Fotóművészek Stúdiója 1998-tól: Magyar Fotóművészek Szövetsége Egyéni kiállításai 2010: „Fotopasszázs”, Szentendre 2004: „Kópia” Galéria, Budapest 2000: Magyar Fotográfusok Háza, Mai Manó Galéria, Budapest 1994: Magyar Kulturális Intézet, Párizs 1993: „Nyitott műterem” Amszterdam 1990: F. S. Könyvesbolt Amszterdam 1987: „Desmet Galéria” Amszterdam 1984: Hajógyári Művelődési Ház, Budapest 1979: I. kerületi Művelődési Ház , Budapest Részvétele csoportos kiállításokon 2009: „Kor határok nélkül” vándorkiállítás Budapest, Szombathely, Szekszárd, Eger, 1983: „Hórus” archívum pályázat és kiállítás, Gödöllő 1978: BME Galériája, Budapest 1985: FFS klub 1985: „Pajta Galéria”, Ábrahámhegy Ösztöndíjak 1994: Hollandia 2009: Nemzeti Kulturális Alap Publikációi „Zottigheid”, Leiden, 1992 „Csak képek” sorozatban, 2006 Képei gyűjteményekben Magyar Fotográfiai Múzeum , Kecskemét Bibliothèque nationale de France , Párizs Magángyűjtemények Díjai, elismerései Balogh Rudolf-díj (2012) Dance, Dance, Dance A Dance, Dance, Dance Brian Wilson, Carl Wilson és Mike Love szerzeménye ami először kislemezként, B-oldalán a The Warmth of the Sun-nal, majd az 1965-ös Beach Boys nagylemezen a The Beach Boys Today!-en jelent meg. A dal felépítése, élő felvételek A szám eredeti hangneme G-dúr, és majd csak a végén megy át Asz-dúrba. Igaz, harmóniailag nem annyira izgalmas mint a B-oldalon található "The Warmth of the Sun", de ez talán érthető is mivel ez a dal nem egy szívhez szóló ballada, Brian inkább csak a szórakoztatás kedvéért írta. Tempója 150-es, ami elég gyorsan számít, és Beach Boys - ahogy sok dalával is tette - az élő koncerteken gyorsabban játszotta mint a stúdió felvételen. A hangszerelésből is látszik hogy ekkor már Brian bátran kísérletezett új hangzásokkal és a gitárok mellett, tenor - baritonszaxofont, és akkordiont is használ. A koncerteken a Beach Boys csak a gitárokat használva adta elő a dalt. A "Dance, Dance, Dance"-t a Beach Boys nagyon sokszor játszotta élőben, többek között az 1964-es The T.A.M.I. Show-ban is előadták. Zenészek Hal Blaine - ütőhangszerek Glen Campbell - gitár Steve Douglas - tenorszaxofon Carl Fortina - akkordion Al Jardine - gitar, vokál Mike Love - szóló vokál Jay Migliori - bariton sanzonett Ray Pohlman - basszus gitar Brian Wilson - basszus gitar, vokál Carl Wilson - 12 húros gitar, vokál Dennis Wilson - dobok, vokál Helyezések A Brit invázió ellenére szerte az államokban nagy siker tért el a dal, a rádiós lejátszási listákon. 1. helyezett lett Washington DC (WKMC)-ben, San Joséban és Providence-ben, valamint 4. San Franciscóban és Dallasban. Egyéb verziók A dal eredetileg monoban jelent meg. A sztereó változata a Hawthorne, CA című Beach Boys antológián található. Létezik a számnak egy másik, korábbi verziója eltérő szöveggel, ami bónuszszámként megtalálható a 2001-es kiadású Today! /Summer Days (And Summer Nights!!) CD-n. A dalt a Wilson Phillips együttes is feldolgozta California című lemezükön. A trióból egyébként ketten Brian Wilson gyermekei: Wendy és Carnie Wilson. Podhajcei csata Első csata Podhajcei csata 1667. október 6–16. Sobieski János hetman 3000 katonával és 6000 felfegyverzett paraszttal megerősített táborában védekezett húszezer kozákkal és tatárral szemben. Ez idő alatt más lengyel egységek megakadályozták a kozákokat és tatárokat abban, hogy élelem utánpótláshoz jussanak. Október 16-án Girej kán, október 19-én Piotr Dorosenko, kozák hetman lováról leszállva esedezett, hogy katonáival a király őfelségéhez hű lesz, és békét kötött Sobieskivel. Második csata Podhajcei csata 1698. szeptember 8–9-én. Feliks Kazimierz Potocki 6000 lengyellel győzelmet aratott a 14 000 fős tatár hadseregen. Ez volt az utolsó csata lengyelek és tatárok között. 1699. február 26-án a karłowicei (Kamieniec Podolski) béke után visszatér Lengyelországba. William Kelly William Kelly (Dél-Karolina, 1786. szeptember 22. – New Orleans, 1834. augusztus 24.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Alabama, 1822–1825). Yogi Berra Yogi Berra, hivatalos nevén Lawrence Peter Berra (Saint Louis, 1925. május 12. – West Caldwell, 2015. szeptember 22.) amerikai baseballjátékos, aki szállóigévé vált mulatságos mondásairól is híres volt. Sinfonia concertante A sinfonia concertante (symphony concertante) zenei műfaj, melyben szólóhangszerek csoportja és a zenekar „versenyez” a témák megszólaltatásában. A többtételes sinfonia concertante a barokk kor concerto grossójának a 18. századvégi megújult formában való folytatása a klasszikus szimfónia kialakulása után és részben annak hatása alatt is. A sinfonia concertante forma részben magábafoglalja a concertót és a szimfóniát, egy concerto, azaz egy versenymű, ahol a szólisták kiemelkednek a zenekarból, ugyanakkor tekinthető egy szimfóniának is, melyben a szólisták egyúttal a zenekar részei is. A sinfonia concertante műfaja főképp a klasszikus korban volt kedvelt, ugyanakkor a romantikus kor kettős- és hármasversenyeinek elődje is, de a 20. századi zeneszerzők is komponáltak ebben a formában. Klasszikus kor A műfaj virágkorát a klasszikus korban élte, de már a kora klasszikus zeneszerzők, a mannheimi iskola mesterei is számos művet komponáltak ebben a formában. A mannheimi mesterek közül főleg Christian Cannabich és Carl Stamitz komponáltak számos sinfonia concertantét. Johann Christian Bach pedig a mannheimi műhelyt megismerve az 1770-es évektől kezdett el sinfonia concertantékat írni, ezekben a szólóhangszerek száma kettőtől kilencig változik, a zenekarban pedig minden esetben legalább két pár fúvós hangszer is szerepel. Johann Christian Bach sinfonia concertantéi általában három tételesek, csak körülbelül egyharmaduk kéttételes. Joseph Haydn és Mozart művei között is felbukkan, Mozart hegedűre, brácsára és zenekarra írt Esz-dúr sinfonia concertantéja (K. 364) egyik gyönyörű kompozíció ebben a műfajban, és a fúvós Esz-dúr sinfonia concertantéja (K. 297b) is, melyet oboára, klarinétra, kürtre és fagottra komponált, de Joseph Haydn hegedűre, csellóra, oboára és fagottra komponált B-dúr sinfonia concertantéja (Hob. I:105) is megemlíthető az ismert klasszikus sinfonia concertanték között. A többtételes sinfonia concertante formailag a kora klasszikus mannheimi iskola mesterei által kifejlesztett, az egy tétel belső formarendjét jelentő szonátaformával is rokon, azaz tételei egy-egy műben már szonátaformában írodtak, de megőrzi a solo és tutti és a concertino és a concerto grosso jellegzetességét is, azaz leggyakrabban kettő vagy négy hangszer concertálását a tutti zenekarral. Ugyanakkor a szóló részekben nagyobb mértékben kiemeltek a szólóhangszerek, mint a barokk kor concerto grossoiban. A klasszikus kor sinfonia concertantéi megelőzik a később ebből kialakult kettős- és hármasversenyeket, melyre példa Beethoven hármasversenye (op. 56). Romantikus kor Beethoven hegedűre, csellóra és zongorára komponált C-dúr hármasversenye (op. 56), és Johannes Brahms hegedűre és csellóra írt a-moll kettősversenye (op. 102) szintén részben ebbe a műfajba sorolható, bár a darabokra ekkor már nem használják a sinfonia concertante elnevezést. 20. század A 20. században is felbukkannak ebben a műfajban komponált jelentős művek, William Walton 1927-ben befejezett zongorára és zenekarra írt Sinfonia concertantéja többek között, bár itt csak egy szólóhangszer concertál a zenekarral - az elnevezés inkább a szólózongorához képest a zenekar jelentőségére utal -, de komponált 1937-ben Wilhelm Furtwängler is szimfonikus concertót, ahol szintén csak egy szóló hangszer szerepel a h-moll zongorára és zenekarra írt művében, az elnevezésében szintén inkább a zenekar jelentős szerepére utalva, de Prokofjev is a csellóra és zenekarra írt e-moll szimfonikus concertójában (op. 125.) valószínűleg hasonló okkal élt a szimfonikus concerto elnevezéssel. Média W. A. Mozart Esz-dúr sinfonia concertante oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b) a YouTube -on. Carl Stamitz D-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra a YouTube -on. Joseph Haydn Sinfonia concertante hegedűre, csellóra, oboára, fagottra és zenekarra (Hob.I:105) a YouTube -on. Podhorányi László Podhorányi László (? – Nagyszombat, 1710. szeptember 12.) Jézus-társasági áldozópap. Élete 1676. október 16-án lépett a rendbe; tanár volt Nagyszombatban, ahol 1710-ben bekövetkezett haláláig működött. Munkái Iter honoris lauream processuris a Pallade paratum ac Illustr. Comitibus Thomae et Nicolae Csáki dicatum. Tyrnaviae, 1695. Nucleus honoris e gemina cortice erutus sive Lusus poematico anagrammaticus in gestis et titulis eorundem Comitum instructus. U. ott, 1696. Propugnatio festi Theophorae ... promotore ... U. ott, 1706. Üvöltés (album) Az Üvöltés Földes László bluesénekes első nagylemeze, amely 1987-ben jelent meg, 1996-ban pedig CD-n. Az album Allen Ginsberg közreműködésével készült el, az ő versei hangzanak el Földes tolmácsolásában. Számlista Az összes szám szerzője Allen Ginsberg. Pató Pál Párt A Pató Pál Párt továbbiakban P.P.P. saját hitvallása szerint egy felülről lefelé építkező párt, amely a társadalomban, mint egy kollektív atya szerepét tölti be, a jelen levő ideiglenes megváltó hiányában. A párt jelképe a zászló, zöldszínű szárnyas csigabiga, mint szent állat, piros alapon fehér mezőben, a zászló szélén körbefutó nemzetiszínű felirat. Története A párt jogelődje az 1989. február 10-én Százhalombattán alakult Pató Pál Asztaltársaság. A Társaság létszáma a jegyzőkönyvvezetővel együtt három fő volt, mindannyian komlóiak. A baráti társaságok laza szövetségeként működő Pató Pál Asztaltársaság, és a nem sokkal később a Komlón megszülető Oblomov-társaság lettek később a párttá vált mozgalom alappillérei. Ezen szervezetek alapján 1999. január 1-jén alapult a mai párt. A P.P.P. egy szatirikus csoportosulás, mely a párttá válás sikertelen harcát vívja. A Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint demoralizáló és destruktív az alapszabályuk, ironikus, szatirikus valamint közösségellenes a ténykedésük. Bera István elnök önkritikája szerint, ha három szóval kellene jellemezni a pártját, és mindazt, amit képviselnek, akkor a P.P.P. nem más, mint politikai pártok paródiája. A párt névadója Pató Pál kisnemes, akit Petőfi Sándor költeményéből ismerhetünk. Nemzetközi kapcsolatok Az orosz Oblomov Párttal nagyon élénk kapcsolatot ápolnak. A japán Ohara Soszuke Párt képviselője Takenori Kambe úr pártját a P.P.P. ihlette. Járt Szőgyénben és pipacsot helyezett el Pató Pál sírjára. Nemzetközi példák Jaroslav Hašek az 1920-as években megalakította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül nevű pártot, zsebakváriumot ígérve azoknak, akik rászavaznak. Jacob Haugaard dán színész, bohóc, aki 1979-től pályázott a Dán parlament képviselői székére, míg aztán 23.253 szavazattal nyert 1994-ben. 1998-ig hivatalban maradt. Választási programjában a következő ígéretetek szerepeltek: több szexet az iskolákba, jobb hátszelet a biciklistáknak, jobb időjárást, több napsütést a népnek! A párt főbb célkitűzése A legfontosabb célkitűzés Pató Pál eszmei örökségének ápolása. A P.P.P. párt eszmerendszere legismertebb alakjának Ilja Iljics Oblomovnak, magyarországi kultuszát elősegítő támogatás. A lustálkodási jog kiharcolása. A passzív rezisztencia lassú feloldása s a fontolva haladás, túlélés, szerelem, ágyban, párnák közt halni meg. Álmodozás "régi dicsőségünk"-ről, a bor és a sör békés egymás mellett élésének hirdetése. A magyar írott nyelvben az ly megőrzése. Az ideális társadalom utáni vágyakozás megőrzése, amely a Kert-Magyarország, a dzsentri életmód és a kávéházi szocializmus harmóniáján alapszik. a Pató Pál Párt Kormányprogramja Szervezeti felépítés A párt legfőbb szerve a Közgyűlés. A pártot az elnök (Főpohárnok) képviseli. A párt ügyintézőszerve a három tagú Központi Illuminátus. Feladata a párt akcióinak, programjainak, dokumentumainak előkészítése, a választási kampány szervezése és a tagnyilvántartás. A párt sugalmazó szerve a Transzcendens Satrapák Tanácsa. Tagjai: az elnök, a főtitkár és az Etikai Bizottság elnöke. Feladata sugalmazás, kapcsolattartás földön kívüli és szellemi lényekkel, transzcendens információk közvetítése a párt tagság, a szimpatizánsok és a választók felé. Az Etikai Bizottság feladata a párt belső etikai és fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és elbírálása. A Közgyűlés 5 évenként titkos szavazással megválasztja az elnököt (Főpohárnok), aki a párt hivatalos képviselője, a főtitkárt (Nagy Organizátor), aki egyben a Központi Illuminátus vezetője is, a Központi Illuminátus két tagját, az Etikai Bizottság elnökét (a Jóság Különös Dadája) és az Etikai Bizottság két tagját. Tisztségviselők Elnök úr: Bera István Főtitkár legfőbb ideológus: Schreiber László úr Csipkerózsika Nőegylet Elnökasszonya: Beráné Sziládi Xénia A Pártarchívum Főigazgatóhelyettes ura: Ponori Thewrewk Ádám Ajtony A párt ünnepei Gyásznapok Április 28. - 1855. április 28-án hunyt el Pató Pál. Ezen a napon a párt aktivistái megszervezték a munka ritualisztikus temetését, a napot 2005-től már, mint a Munkamánia Áldozatainak Napjaként tartják nyilván a párt naptárában. Augusztus 18. - Pató Pál felesége, Wargha Örzsébet halálának napja. Örömnapok November 7. - A Fel nem kelés napja. Ezen napon írta Petőfi Sándor Pató Pál úrról híres versét, valamint szintén ezen a napon békét és szerelmet hirdetve bújt nagy nyilvánosság előtt ágyba 1969-ben John Lennon és Yoko Ono. December 29. - A Magyar Kártya Napja. Ezen a napon minden évben megkoszorúzzák a Király utca és Kazinczy utca sarkán elhelyezett márványtáblát, miszerint e helyütt nyomták 1836-ban az első pakli magyar kártyát. December 31. Pató Pál (Pathó Páll) 1793. december 31-én született. Főbb események Forradalom és szabadságharc hirdetése, forradalom a derű megteremtésére a Kárpát-medencében. 1995. november 7. Emléktábla avatás Szőgyénben Pató Pál házán. 1995. november 7. Pató Pál szobrának felavatása Szőgyénben, 1999. augusztus 16. I. Pató Pál Fesztivál, Szőgyén, 2008. augusztus 5. II. Pató Pál Fesztivál, Szőgyén, 2009. július 17-19. Kultikus tárgyak Munkamánia Áldozatainak Emlékköve, (Súlya 18 dkg,) Párt zászló Pató Pál portréja A Magyar Kártya, mint a haza és haladás jelképe. Publicisztika Harle Tamás: A derű destruktív forradalmárai (PHP). nol.hu. Népszabadság, 2005. június 2. B. Kiss László: Új radikális erő a magyar politikai palettán (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2009. május 9. Ünnepekkel kell kormányozni , 2008.08.17 Devecseri Tamás: Magyarország a ,,Pató Pál Úr” országa (PHP). amerikai-magyar.blog.hu. Amerikai-Magyar, 2009. június 20. Störnstein Störnstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1181 fő (1987. május 25.). Aina Az Aina finn eredetű női név, mely a 19. században keletkezett, és amely feltehetően az aina, jelentése: képzelet; vagy a táj, vidék jelentésű ainava szóból származik. Lehet azonban az Anna alakváltozata is, ekkor jelentése: szépség, báj, kedvesség, Isten kegyelme. Rokon nevek Ajna Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Aina sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok május 10. Híres Ainák Aina Berg svéd úszónő Charing Cross A Charing Cross a Strand, a Whitehall és a Cockspur Street kereszteződésében, London központjában fekszik. A terület onnan kapta nevét, hogy régen itt, az akkori Charing faluban állíttatott I. Eduárd volt feleségének, Kasztíliai Eleonórának emlékkeresztet. 1675 óta a kereszt helyén I. Károly lovas szobra áll. Hivatalosan a Charing Crosst tekintik London középpontjának; a Londontól való távolságot az eredeti Eleonóra kereszttől mérik. A Charing Crosst a mai térképeken egy kereszteződésként jelölik, bár régebben ez egy postai cím is volt, ami a Great Scotland Yard és a Trafalgar Square közötti utcaszakaszt jelölte. 1931. január 1-jétől az utcának ez a része Whitehallhoz tartozik. Használata központi helyként A 19. század elejének joganyaga a Charing Cross használatával adta meg a rendeletek területi hatályát. A jogban a későbbi használata során a helyi önkormányzatok hatáskörének kijelölésére korlátozódott ez a szerepe, majd 1965-ben Nagy-London létrejöttével ez a használata is idejétmúlttá vált. A Charing Cross Boltívek A vasút megépülése óta a Charing Cross vasútállomás fölött lévő boltívek London több, perifériára sodródott csoportjának biztosított menedéket, s az ő életvitelük ellenséges reakciókat váltott ki a közvéleményből. A 20. század elején gyakran a Charing Cross állomás csarnokában és a boltíveknél kerestek maguknak az emberek azonos nemű, közeli barátot. Szintén itt találtak menedéket London egyedül élő hajléktalanjai, akik a szállások és az utca között sodródtak, és nomád körülmények között kartondobozokban éltek. 1979-ben itt lett a ‘’Heaven’’, az egyik legismertebb, London belvárosában lévő meleg bár helyszíne. A Charing Cross boltíve adták az ihletet a híres duó, Bud Flanagan és Chesney Allen egyik dalának. Szintén középpontban voltak egy rádiós dokumentumműsornak, a nagy hatást keltő Underneath the Archesnek, mely felhívta a közvélemény figyelmét a hajléktalanok nehéz helyzetére. Legközelebbi helyszínek Trafalgar tér Soho Holborn Mayfair Bloomsbury Leközelebbi metróállomások Charing Cross metróállomás Embankment metróállomás Leicester Square metróállomás Waterloo állomás Westminster metróállomás Legközelebbi vasútállomások Charing Cross vasútállomás Waterloo East állomás Waterloo állomás Kuroszava Akira Kuroszava Akira (�� �; Hepburn: Akira Kurosawa) (Tokió, 1910. március 23. – Tokió, 1998. szeptember 6.) japán filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró. Japán talán legismertebb filmrendezője. Nagy hatással volt rendezők több generációjára világszerte. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó műve halála után, 1999-ben jelent meg. Kevés olyan filmkészítőt ismerünk, akinek pályafutása ilyen hosszú és munkássága ilyen közkedvelt lett volna. Élete Nyolcadik gyermekként született egy tokiói családban. Apja tornatanár volt, aki kedvelte a nyugati kultúrát, különösen a sportot és a filmeket. Az általános iskolában egy tanára bátorította, hogy rajzoljon és fessen. 1936-ban a Nikkatsu filmstúdióhoz került, ahol rendezést is tanult, miközben ott asszisztenseként dolgozott, forgatókönyveket írt, és a vágással ismerkedett. Korai filmjei a háborús japán propagandájaként értékelhetőek, nacionalista témákkal foglalkoznak. Egy sztrájkban vállalt szervező szerepe miatt elbocsátották. Ekkor két társával közös céget alapított. Az első háború utáni filmje (Ne sajnáld az ifjúságod) már a régi japán állam kritikája. Egy kosztümös film, a A vihar kapujában volt az első nemzetközi sikere: a Velencei filmfesztiválon Arany Oroszlán díjat kapott. Az 1950-es évekre kialakult jellegzetes stílusa. Gyakorivá vált nála a teleobjektív használata arra gondolván, hogy a kamerától távolabb játszó színész jobban szerepel. Több kamerát használt egyszerre, hogy ugyanazt a jelenetet több irányból is lássa, és választhasson közülük. Jellemzője lett filmjeinek az időjárás hangsúlyos jelenléte. A zuhogó eső például a Hét szamurájban, de más filmjeiben is szinte főszereplő. Jellemző rá a jelenetváltásokban az áttünés alkalmazása is. Az európai irodalom, Shakespeare, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, és külföldi filmesek is megihlették, például John Ford munkái. Emiatt sokan túlzottan is nyugatiasnak tartották, ami persze igaztalan: a japán kultúra hagyományai legalább annyira foglalkoztatták. Az idők folyamán aztán az ő művei is nagy hatást gyakoroltak a világ filmművészetére. Élete idején Japán harcias államból békés gazdasági nagyhatalommá vált. Legismertebb filmjei az 1950-es és 1960-as években készültek, de haláláig még sok filmet írt, rendezett. Filmtörténeti jelentőségű filmje az Akutagava két novellájából – A vihar kapujában (Rasómon) és A bozótmélyben (Jabu no naka) – készült A vihar kapujában; 1950. (Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Nagydíj). Sok filmje játszódik Japán feudális korszakában (kb. 13–17. század), néhány William Shakespeare-mű filmes adaptációja. Ilyen például a Ran („Téboly”; Shakespeare Lear királya) vagy a Véres trón (Macbeth (színmű)-adaptáció). A hét szamuráj (1954) című filmje forgatókönyvéből készült A hét mesterlövész című amerikai film (rendezője John Sturges). A Derszu Uzala című szovjet–japán filmje (1975) elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Szélütésben halt meg a tokiói Szetagaja negyedbeli otthonában. Entiméma Az entiméma vagy enthüméma olyan, szabadon megfogalmazott szillogizmus (három részből álló deduktív érvrendszer), amely akkor érvényes, ha egy burkolt/kimondatlan (implicit) előfeltevés (premissza) is igaz (ha nem igaz, akkor a premisszák sem vezethetnének el a következtetéshez). Az előfeltevést azért nem fogalmazzák bele az érvrendszerbe, mert azt eleve ismert ténynek tekintik. Tágabb értelemben minden olyan hiányos érvrendszer is entimémának tekinthető, ami nem szillogizmus. Retorikájában Arisztotelész nem adott pontos definíciót az entimémára, és az a mai napig is vita tárgyát képezi. Az entiméma három része Az entiméma egy példája a következő idézet: „Egy törvény sem tiltja, hogy az ember teljesen ötlettelenül komponáljon zenét; így hát Wagner zenéje is teljesen törvényes.” –Mark Twain A három rész: További példák Első példa: Szókratész azért halandó, mert ember. Ez egy klasszikus szillogizmus: Második példa: „A kesztyű nem illik [a vádlottra], ezért fel kell menteni őt.” Ezt az érvelést Johnnie Cochran alkalmazta O.J. Simpson védőbeszédében. A teljes szillogizmus így nézne ki: Ez a kibővített érvelés hiányosságot sugall, és helyet ad bizonyos kérdéseknek. Így például annak, hogy a kesztyű nem ment-e össze, vagy hogy mi is értendő itt az „illik” alatt – vagy akár annak, hogy mit is jelent a kesztyű kifejezés: Hogy érti azt, hogy a kesztyű? A határozott névelő jelenléte arra utal, hogy van ebben a szövegkörnyezetben egy azonos jelentésű, határozott leíró tagmondat is, ami lehetne például a következők valamelyike: Az a kesztyű, amit a tett helyszínén találtak Az a kesztyű, amit a merénylő viselt A fenti szillogizmus fő előfeltevése nyilvánvalóan utal bizonyos határozott leíró tagmondatokra. Bármilyen érvelés hibás vagy megkérdőjelezhető előfeltevései sokszor hatékonyan elkendőzhetőek burkolt tálalással. Az entimémák leggyakoribb forrásai az érvelési hibák (így például az argumentum ad hominem, vagy a két tévesből egy helyes esetei). Entiméma a humorban Az entiméma humoros technikaként is alkalmazható, amennyiben a burkolt előfeltevés az adott szövegkörnyezetben valamilyen oknál fogva meglepő, durva, vagy abszurd. Entimémák reklámokban A hirdetők általában nem mondják ki nyíltan, hogy miként is függenek össze a bemutatott képek és az eladni kívánt termékek. Egy vörös sportkocsi motorháztetőjén elfekvő szép nő és az autó tényleges értéke között például nincs semmiféle logikai kapcsolat, de a hirdető mégis egy olyan előfeltevést sugall, miszerint igenis van. Ha azonban ehelyett a hirdető nyíltan megfogalmazná az előfeltevést és kimondaná, hogy „Ha megveszed ezt az autót, több szexuális kielégülésben lesz részed”, azt már sokkal könnyebb lenne megítélni. Jó példa még az is, amikor a hirdetők azt mutatják be, ahogy különböző emberek éppen kiélvezik az adott terméket. Soha nem szólítják fel nyíltan a nézőt, hogy vegye meg azt a terméket vagy szolgáltatást, ami ilyen élvezetet nyújt az embereknek; ezt is csak burkolt fő előfeltevésként vezetik elő. Megjegyzések Az entimémák általában két fő esetben használatosak: Ha a burkolt előfeltevés nyilvánvaló Ha a burkolt előfeltevés kétes A második esetet példázhatná ez a kijelentés: „Persze, hogy ostoba, hiszen férfi”. A burkolt előfeltevés ez esetben az, hogy „Minden férfi ostoba”, ami azonban könnyedén megcáfolható, amennyiben egyetlen férfiről is bebizonyítjuk, hogy ő nem „ostoba”. A beszélő tehát nem fogalmazza meg nyíltan az előfeltevést, mivel bízik benne, hogy a hallgató nem fog rádöbbenni, hogy mit is sugallt ezzel a mondattal. A hétköznapi társalgások során használatos entimémák burkolt előfeltevései általában kevésbé nyilvánvalóak. Longessaigne Longessaigne település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 598 fő (2015). Longessaigne Villechenève, Saint-Clément-les-Places, Brullioles, Chambost-Longessaigne, Montrottier és Saint-Laurent-de-Chamousset községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ptolomeo da Lucca Eredeti olasz nevén Bartolomeo Fiadoni, elterjedt nevén Ptolomeo da Lucca, Bartolomeo di Lucca, Tolomeo da Lucca, magyarosan Luccai Bertalan (Lucca, 1236 körül – Torcello, 1327) latin nyelven író középkori itáliai történetíró és filozófus. Élete Ptolomeo da Lucca Bartolomeo Fiadóni néven látta meg a napvilágot Luccában. Már igen fiatalon belépett a domonkos-rendiek soraiba, ahol kitűnt jámborságával és tanulmányi előmenetelével. Ezeknek köszönhetően Aquinói Szent Tamás kedvelt tanítványa lett. 1272-ben elkísérte Tamást Rómából Nápolyba. Megállván Nápolyban, 1274-ben itt érte a hír, hogy mestere meghalt Fossa Nuovában. 1288-ban szülővárosában a rend priorjává választották. 1294-ben ismét Nápolyban van, ahol fontos szerepet játszik annak a tömegmegmozdulásnak a megszervezésében, melynek célja az volt, hogy megakadályozza V. Celesztin pápa lemondását. 1301-ben a firenzei Santa Maria Novella priorjává választották, majd Avignonba utazott, ahol kilenc évig kápláni tisztet töltött be 1309–18 között Patrasso kardinális, Albano püspöke mellett, majd annak 1311-ben bekövetkezett halála után Bayonne-i Vilmos kardinális mellett. Az avignoni pápai udvarban XII. János pápa bizalmasa és gyóntatója lett. A pápa a Torcellói egyházmegye püspökévé nevezte ki, azonban hamarosan összetűzésbe került Gradó pátriárkájával abban a kérdésben, hogy melyiküknek van joga kinevezni a torcelloi Szent Antal monostor apátnőjét. 1321-ben emiatt Ptolomeót kiközösítették és száműzték, és majd csak 1323-ban békült ki a pátriarchával és foglalhatta el újra püspöki székét. Itt halt meg 1327-ben. Történeti és filozófiai művei Leghíresebb történeti műve az Annales, mely 1061–1303 közötti évek eseményeit foglalja össze. Ismert még Historia Ecclesiastica Nova című írása, mely 24 könyvben beszéli el az egyház történetét Krisztus születésétől 1294-ig, de az ezt követő pápák életrajzát is röviden ismerteti, ezért az események fonalát 1341-ig bontja ki. Műve elsőrangú forrás az Avignonba költöztetett pápaság kezdeteinek megismeréséhez. Ez utóbbi művét többen kivonatolták Extract[us] de chronico Fr. Ptolomaei de Luca és Excerpta ex chronicis Fr. Ptolomaei címeken. Nevét leginkább az Aquinói Szent Tamás által félbehagyott De Regimine Principum (A fejedelmek kormányzásáról) befejezése tette híressé. Ebben az alkotásban a pszeudo-Dionüszioszi elemek nagy szerepe Albertus Magnus hatására vall. Létezett egy Hexaëmeron című műve is. Elveszett viszont Historia Tripartita című műve. Jegyzetek Gilson, i. m., 575. o. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Bartholomew of Lucca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850 , 575. o. Hasfelmetsző Jack – Az utolsó vágás A Hasfelmetsző Jack – Az utolsó vágás az első élő társasjáték. A Horrorlegendák által üzemeltetett program a whitechapeli gyilkosságokra épül, és Hasfelmetsző Jack történetét dolgozza fel. A játék története 1888-ban egy rejtélyes és kegyetlen, nők ellen elkövetett gyilkosságsorozat veszi kezdetét a leromlott és bűntől terhes East End negyedben, Londonban. Közben az újságszerkesztőségeket és a nyomozóhatóságokat elárasztják a Hasfelmetsző Jack nevében írt levelek. Az esetek sokkolják a közvéleményt. Hasfelmetsző váratlan lépést tesz; elcsalja az utána nyomozókat rejtett menedékébe és ultimátumot ad: ha rájönnek ki ő valójában és miért tette a szörnyűségeket, feladja magát. A helyzet azonban korántsem ennyire egyszerű: rejtekhelyén az utolsó áldozat borzalmas kínok között várja, hogy a nyomozók megmentsék. Frederick Abberline főfelügyelőn, Robert Lees médiumon és társaikon a sor, hogy kinyomozzák, vajon ki tartja rettegésben a várost és megmentsenek egy ártatlan életet. A játék rendszere A játékmenet részfeladatai a Tarot kártya bizonyos lapjaira épülnek, ez mutatja az egymáshoz tartozó feladatokat és a következő lépést. A játékosok ezt a következetességet folytatva jutnak el az egyes feladatokhoz és a játék végéhez. Mivel a játék kooperatív, ezért bizonyos típusfeladatokat csak a hozzáértők tudnak végrehajtani - ezeket a tennivalókat bízzátok arra a játékostársra, aki szakértő benne. A fő feladatsoron kívül a karakterek egyéni feladatai is elvégezhetőek. Játékosok A klasszikus táblás társasjátékkal ellentétben itt nem bábuk jelképezik a játékosokat, hanem ők, saját maguk. A szobában levő tárgyakat ténylegesen használni kell, minden a valóságban zajlik. Minden résztvevő más és más karaktert alakít a játékmenet alatt. A játékosok karakterlapot kapnak a program elején, amin a személyes adataik, Hasfelmetszőhöz való kapcsolódásuk és egyedi képességeik szerepelnek. Egyéb adatok Időtartam: 100 perc (10 perc a szabályismertetés + max. 90 perc a program) Korhatár besorolása: 18 éven felülieknek Létszám: 2-8 főig Nyelv: Magyar Jelleg: nyomozásra épülő kooperatív szerep- és társasjáték Matt Davis Matthew W. Davis (1978. május 8.) amerikai színész. Élete és pályafutása Davis Salt Lake Cityben született. A Woods Cross-i Középiskolában és a Utahi Egyetemen tanult. Davis leginkább Warner Huntington, Elle Woods (Reese Witherspoon) barátjaként vált híressé a Doktor Szöszi filmvígjátékban. Más híres filmekben is játszott, ezek közé tartozik többek között a 2002-es Sorsdöntő nyár (a többi főszerepben Kate Bosworth és Michelle Rodriguez szerepelt), a Tigrisek földjén (2000) (Colin Farrellel) és Az igazság árnyékában című 205-ös alkotás. Legutóbb a Vámpírnaplók sorozatában játszotta Alaric Saltzman középiskolai történelemtanár és vámpírvadász szerepét 2009-től 2012-ig. Ezen kívül 2006–2007-ben az ABC Miért pont Brian? című sorozatában "Adam Hillman" szerepét formálta meg. 1558 a tudományban Az 1558. év a tudományban és a technikában. Események február 22. – Jéna egyetemének megnyitása Georgius Agricola : A bányászatról és kohászatról Születések Olivier van Noort, holland utazó Niederraden Niederraden település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Alsóelefánt Alsóelefánt (szlovákul Dolné Lefantovce, németül Unter-Elefant) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Irma udvar (szlovákul Dvor Irma) tartozik hozzá. Fekvése Nyitrától 15 km-re északra, Felsőelefánttól 2 kilométernyire nyugatra fekszik. Története Területén már az újkőkorban és a kora vaskorban (hallstatt) is éltek emberek. 1113-ban Elefant néven említik először. Ősi birtokosa az Elefánt nemzetség volt, amely még Könyves Kálmán királytól kapta adományul a birtokot. 1253-ban Elephant, 1322-ben Elephanth Inferior, 1337-ben Elefant untrawue, 1372-ben Alsoelephanth alakban szerepel az írott forrásokban. Későbbi birtokosai a Bartakovich, Forgách, Pongrácz és más nemes családok voltak. Volt itt birtokuk a felsőelefánti pálosoknak is. A 19. században a Gyulai család birtoka. A település 1421-ben vásártartási jogot kapott. 1715-ben szőlőskertje, 7 jobbágy és 2 zsellér háztartása volt. 1751-ben 32 család élt itt. 1787-ben 47 házában 332 lakost számláltak. 1828-ban 57 háza és 399 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. Fényes Elek szerint "Alsó-Elefánt, Nyitra vm. tót falu, a Nyitra vizéhez közel, ut. post. Nyitrától északra 2 1/2 mfdnyire: 366 kath., 14 zsidó lak. Kath. fil. templommal. Van sok és jó réte; szőlőhegye. F. u. a religioi kincstár s más nemesek." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1976-tól 2002-ig Lefantovce néven egyesült Felsőelefánttal. Népessége 1880-ban 344 lakosából 282 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 344 lakosából 298 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 430 lakosából 351 szlovák és 54 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 403 lakosából 358 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt. 1919-ben 62 házában, 502 lakosából 490 csehszlovák, 5 magyar és 7 német volt. 1921-ben 476 lakosából 466 csehszlovák volt. 1930-ban 576 lakosa mind csehszlovák volt. 2011-ben 528 lakosából 518 szlovák, 1 cseh és 9 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt. 1801 -ben és 1857 -ben átépítették. Gótikus keresztelőmedencéje van. Kastélyát 1774 -ben építették, a 19. század végén és a 20. század első felében megújították. Itt, a sírkápolnában nyugszik Bartakovics Béla ( 1791 – 1873 ) egri érsek, aki a szomszédos Felsőelefánton született. Estadio Gigante de Arroyito Az Estadio Gigante de Arroyito egy labdarúgó-stadion Rosarióban, Argentínában. Ez az otthona a Rosario Central nevű helyi csapatnak. A stadion eredetileg 1926-ban épült. Azóta több szakaszban esett át felújításon, – először 1957-ben, majd 1963-ban, 1968-ban, végül pedig 1974 és 1978 között. Az 1978-as világbajnokság egyik helyszíne volt, hat mérkőzést játszottak itt. A stadion 48900 néző befogadására alkalmas. Ferencz Gábor Ferencz Gábor Szolnok, 1954, december 1. fotóművész, modell- és aktfotós, de reprodukciók, tárgy-, reklám- és divatfotók, valamint színházi fotók is a témái. Élete Nővére Ferencz Éva (színművész), népdalénekes. Dolgozott a Mezögazdasagi Kutato es kiserleti Intezetben, majd a Rakkutato es korbonctani intezet (Semmelweis Egyetem, Budapest), és a Jahn Ferenc korhazban. Ezután a Ludwig Maximilian Universität München - Müveszettörteneti Tanszek-hez került. A fotózást 17 évesen kezdte, Zenith fényképezőgéppel. Autodidakta módon tanult, majd szakmunkás vizsgát tett. Tagja volt 1981-ig a Magyar Dolgozók Országos Művészfényképezők Egyesületének, Budapesti Fotóklubnak, majd Németországba emigrált. Több száz portré, tárgy- és művészettörténeti témájú fotója megtalálható különböző napilapokban, könyvekben és egyéb kiadványokban. Készített CD-borítókat is. Mesterei voltak: Schwanner Endre, Varró Géza,és Domonkos Sándor fotóművészek. Egyéni kiállítások 1979 • E-Klub, Budapest 1980 • Várklub, Budapest 1989 • Művészettörténeti Intézet, München 1999 • Sportuszoda, Budapest. 4598 Coradini A 4598 Coradini (ideiglenes jelöléssel 1985 PG1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1985. augusztus 15-én. Piezoelektromosság A piezoelektromosság olyan fizikai jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos polarizáció (töltésszétválasztás) lép fel. Így a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre. A fordított effektus során elektromos feszültség hatására megváltozik az alakjuk. Ez utóbbi az inverz piezoelektromosság. A jelenség tehát megfordítható, ugyanabban az anyagban oda-vissza működik. A kifejezés a görög piezō (πιέζω) vagy piezein (πιέζειν) szavakból származik, melyek jelentése összenyom, présel. Felfedezése A piezoelektromosságot Jacques Curie és Pierre Curie fedezte fel 1880-ban, amikor észrevették, hogy bizonyos kristályok (kvarc, turmalin, Rochelle-só (kálium-nátrium-tartarát, KNaC4H4O6·4H2O)) meghatározott irányú nyomására elektromos töltések jelennek meg a kristály felületén. A következő évben felfedezték ennek fordítottját: a kristályra elektromos áramot vezetve annak alakja deformálódott. A jelenség A szimmetriaközépponttal nem rendelkező szerkezetű kristályos anyagokban a deformáció (rugalmas alakváltozás) hatására elektromos dipólusok keletkeznek, mert a pozitív és negatív töltésközéppontok különválnak, vagy a már meglévő dipólusok hossza megváltozik. A kristály szemben álló lapjain – a mechanikai feszültség keltette dipólusok rendeződése miatt – ellentétes előjelű elektromos töltések halmozódnak fel, ami elektromos feszültséget hoz létre. A deformáló erő irányváltozásakor az előjel felcserélődik, az elektromos tér és a feszültség is előjelet vált. A fordított piezoelektromos jelenség akkor lép fel, ha a piezoelektromos kristály valamelyik kristálytengelyével egybeeső irányú elektromos térbe kerül. A térerősség irányától függően az elektromos tér hatására, annak irányától függően összehúzódik vagy megnyúlik. A méretváltozás az elektromos tér erősségének nagyságával arányos és irányfüggő. (A középpontos szimmetriával rendelkező szerkezetű anyagokban létrejövő elektrostrikció jelensége ettől különbözik, ott a méret megváltozása a térerősség négyzetével arányos, és független az elektromos tér irányától.) Bizonyos piezoelektromos anyagok (pl. turmalin) hőmérséklet-változás hatására deformálódnak, ami ellentétes előjelű elektromos töltéseket hoz létre a megfelelő határfelületeken, ez a jelenség a piroelektromosság. Piezoelektromos anyagok Az alkalmazásokban leggyakrabban előforduló piezojelenséget mutató kristály a hatszöges rendszerben kristályosodó kvarc (SiO2), amelynek rácspontjaiban felváltva helyezkednek el a pozitív és negatív ionok. Piezoelektromos tulajdonságot mutat valamennyi ferroelektromos anyag és bizonyos kerámiák is. Például az ólom-cirkonát-titanát (PZT) már a méretének 0,1%-os megváltozása révén mérhető piezoelektromosságot produkál. Alkalmazások Egy piezoelektromos anyagot két fémlap között összenyomva a fémlemezek feltöltődnek, és ezzel elektromos szikrát lehet gerjeszteni (öngyújtó, gázgyújtó). Ezt a tulajdonságot kihasználva készítenek apró generátorokat is. Az inverz piezoelektromos jelenség alapján állítanak elő nagyon stabil frekvenciájú órajeleket. A rákapcsolt váltakozó feszültségnek köszönhetően a kristály rezgőmozgást végez. Rezonancia révén a saját frekvenciájával megegyező frekvenciájú elektromos jellel stabil mechanikai rezgés állítható elő. Ezt használják ki a kvarcóráknál. Órajel-generátorként kerámia rezonátorokat is használnak. Bár a kvarckristály frekvenciastabilitása nagyságrenddel nagyobb a kerámiáéhoz képest, de az utóbbi sokkal olcsóbb elérhetősége több alkalmazásnál is előny lehet. Alkalmas frekvenciájú elektromos jelekkel ultrahangtartományba eső mechanikai rezgések is előállíthatók. Fordítva is, piezoelektromos tulajdonságú anyagokkal UH-frekvenciájú hangok detektálhatók. A jelenség tehát mind az UH előállítására, mind az érzékelésére alkalmas eszközök működésében jelentős szerepet játszik. Jelentős a piezojelenség alkalmazása minden olyan tudományos berendezésben, ahol nagyon kicsiny elmozdulásokat kell mérni, vagy elektromos jelekkel kontrolláltan előidézni. Piezoelektromos transzlátorokat alkalmaznak, amikor a mintát vagy bármilyen optikai elemet nanométeres nagyságrendű elmozdulásokkal kell mozgatni, például nagy felbontású pásztázó mikroszkópokban (atomerő-mikroszkóp, konfokális pásztázó mikroszkóp, elektronmikroszkóp, közeli mező optikai mikroszkóp) vagy lézercsipeszben. Jelentős a jelenség katonai hasznosítása. Már az első világháború utáni években használták a szonár megalkotásához. Ugyancsak alkalmazzák lövedékek gyújtóiban. Ezt az elvet alkalmazzák a ma használatos dízelinjektorok. A piezojelenség gyorsaságának köszönhetően az ilyen injektorok mozgása nagyon gyorsan, pontosan vezérelhető. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a modern dízelmotorok mind tisztaságban, mind teljesítményben felvehetik a versenyt benzines társaikkal, miközben fogyasztásuk kisebb. 1990-es NFL-szezon A National Football League 1990-es szezonja a 71. szezon volt az amerikai professzionális amerikai futball ligában. A szezont a Super Bowl XXV zárta, amelyet a New York Giants a Buffalo Bills ellen nyert meg. Az alapszakasz időtartamát 17 hétre növelték, a csapatoknak továbbra is 16 mérkőzésük volt. A rájátszás menetét azonban megváltoztatták. A korábbi tíz csapatról tizenkettőre nőtt a csapatok száma. Mindkét konferenciából még egy–egy csapat jutott be a rájátszásba. A további két csapat a wild-card fordulóban kezdett, és ettől az évtől kezdve a konferencia harmadik helyezettjének is játszania kellett a wild-card fordulóban. Alapszakasz ↑ a: A Cincinnati a Houston és a Pittsburgh előtt végzett az AFC Central divízióban, a jobb egymás elleni eredmény miatt (3–1; Houston: 2–2; Pittsburgh 1–3). ↑ b: A Houston szerezte meg az AFC 6. helyét a Seattle és a Pittsburgh előtt, a jobb konferencia eredménye miatt (8–4; Seattle: 7–5, Pittsburgh: 6–6). ↑ c: A Philadelphia a Washington előtt végzett az NFC East divízióban, a jobb divízió eredménye miatt (5–3; Washington: 4–4). ↑ d: A Tampa Bay a Detroit, a Green Bay és a Minnesota előtt végzett az NFC Central divízióban, a jobb egymás elleni eredmény miatt (5–1; Detroit: 2–4; Green Bay 3–3; Minnesota 2–4). ↑ e: A Detroit a Green Bay előtt végzett az NFC Central divízióban, a jobb divízión belüli nettó pont miatt (–8; Green Bay –40). ↑ f: A Green Bay a Minnesota előtt végzett az NFC Central divízióban, a jobb konferencia eredménye miatt (5–7; Minnesota: 4–8). ↑ g: A L.A. Rams az Atlanta előtt végzett az NFC West divízióban, a jobb divízión belüli nettó pont miatt (–1; Atlanta –31). Gare de Virieu-sur-Bourbre Gare de Virieu-sur-Bourbre vasútállomás Franciaországban, Panissage településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-André-le-Gaz (Lyon-Perrache pályaudvar) Gare de Châbons (Gare de Marseille-Saint-Charles) FoamFatale A FoamFatale leginkább a nagyméretű ipari tárolótartályok tűzvédelmét szolgáló, a korábban alkalmazottaktól eltérő működési elvű tűzoltási technológia. A hagyományos, szabványos tűzoltó berendezések működési elvétől való eltérés célja a tűznek rendkívül rövid időn belül történő eloltása. A rövid égési idő az automatikus, késlekedés nélküli oltásindításnak és a nagyon gyorsan lezajló, rendkívül intenzív oltásnak köszönhető. Az ilyen gyors oltást az igen nagy mennyiségű habnak rövid időn belül az égő tartályba juttatásával lehet elérni. A FoamFatale technológia előnye a rendkívül nagy teljesítményű habforrás, a hidraulikusan méretezett habelosztó csőhálózat és egy speciális habbevezetési megoldás, a résfúvóka alkalmazása. Az eljárás magyar találmány, amelynek 15 évig tartó kifejlesztése Szőcs István fejlesztő nevéhez fűződik. A találmány a világ 28 országában 32 szabadalommal védett. A FoamFatale védjegy oltalmát a Magyar Szabadalmi Hivatal 2007-ben lajstromozta. A feltaláló találmányát 2014-ben értékesítette szaúd-arábiai Regional Energy & Environment cégnek, ettől az időponttól kezdve ez a cég birtokolja a kizárólagos jogokat. Történeti visszatekintés 1990-ben dr. Szőcs István kifejlesztette a tűzoltásra szolgáló instant habot. Ezt szabadalmaztatva nagy darabszámban kész tűzoltókészülékeket kezdett el cégein keresztül gyártani. Később ezt az újszerű hab-előállítási technológiát nagy méretekben bevezette az ipari felhasználás területére is. Így jött létre egy új, szénhidrogén-tároló tartályok tűzoltására alkalmas technológia, amely FoamFatale néven vált ismertté. A technológia hosszú éveken át tartó tudományos kutatómunka eredménye, mellyel a feltaláló a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karán, a 2002-ben alapított Katonai Műszaki Doktori Iskolán doktori címet érdemelt ki. A márkanév eredete A védett FoamFatale név játék a szavakkal: a francia eredetű „Femme Fatale”-ra utal (az angol „foam” szó magyarul habot jelent). Ezzel azt fejezi ki, hogy a FoamFatale jelenti a tűz végzetét, ugyanolyan gyorsan, kegyetlenül elbánik vele, mint ahogy a végzet asszonya elbánik a férfiakkal. A FoamFatale típusú oltóberendezések jellegzetes felépítése Habellátás A FoamFatale tűzoltó berendezésnél az oltáshoz szükséges hab – szemben a korábban alkalmazott oltóberendezésekkel és eljárásokkal – nem a tűzoltás helyén és idejében kerül előállításra, hanem jóval előtte, még az oltóberendezés telepítése és üzembehelyezése során. A hab – hasonlóan a palackos tejszínhabhoz – nyomás alatt van tárolva a felhasználás pillanatáig. A tárolandó habmennyiség mindig a tűzfelület nagyságának megfelelően kerül kiszámításra, figyelembe véve a tárolt anyag kémiai jellemzőit is. Alkohol típusú éghető folyadékok oltásához például speciálisan erre a célra kifejlesztett habot kell előkészíteni. Habbevezetés A nyomás alatt tárolt, előre elkészített hab felhasználáskor (azaz amikor tűz tör ki) egy csőhálózaton és egy speciális fúvókán keresztül kerül az égő tárolótartályba. Nagyon fontos ennek a csőhálózatnak az áramlástani szempontból pontos méretezése. A habbevezető csőhálózat elemei a következők: hab-fővezeték: ez köti össze a FoamFatale habtartályt a védendő szénhidrogén-tároló tartállyal elzáró szelep, mely a fővezetékbe van építve: ez normál állásban zárva van, így a habot a tartályban tartja. Tűz esetén automatikusan kinyit, nyitását a tűzérzékelő rendszer jele vezérli hab-felszálló vezeték: ez vezeti a habot a tartály felső éléhez folyamatos lineáris fúvóka: ez juttatja a habot a tárolótartályba Ez utóbbi a tartály átmérőjének megfelelő méretre, zárt kör alakban hajlított cső, mely a tartály felső peremére belülről van felerősítve. Ezen a csövön a palást belső falára irányuló folyamatos nyílás, rés van, ez a fúvóka. Az ezen át kilépő hab függönyszerűen a tartálypalást belső felületére jut, azon lefolyva éri el az égő folyadék felszínét, és így kezdi meg a felszín közepe felé folyva a zárt habtakaró létrehozását. A FoamFatale típusú oltóberendezések működése Az oltás indítása Ha a telepített, automatikus oltóberendezéssel felszerelt tűzveszélyes folyadéktároló tartályban tűz keletkezik, azt egy tűzérzékelő, jelző és oltásvezérlő berendezés érzékeli, és oltási jelet ad ki. Ennek hatására a FoamFatale berendezés habvezetékének szelepe automatikusan kinyílik. A hab kiáramlása A nyomás alatt tárolt FoamFatale habanyag a bevezető csőhálózatba áramlik. Elérve és megtöltve a folyamatos lineáris fúvókát, azon keresztül a tárolótartály palástjának belső felületére ömlik. Ez a folyamat a nyomáskiegyenlítődés fizikai törvényszerűsége miatt mindenféleképpen végbemegy. A függönyszerű belső habbevezetés következtében a tartálypalást hűtése igen hatékony, a hab a tartálypalást acéllemezét a hő közvetlen hatásától és a hősugárzástól is azonnal megvédi. Ezután a hab lefolyik a tartálypalást belső felületén és eléri a tárolt, égő folyadék felületét. Ekkor a palást mellett, a kerület mentén feltorlódik, és a benne létrejövő hidrosztatikai nyomás miatt kialakuló, a tartály középpontja felé mutató erő hatására elkezd az égő folyadékfelületen a tartály középpontja felé áramolni. A habtakaró záródása Helyes, az elméleti számításokon és a gyakorlati méréseken alapuló hidraulikai méretezés esetén a hab áramlásképe egyre szűkülő gyűrű alakú. Abban a pillanatban, amikor a habtakaró a tűzfelület közepén összezár, a tűz kialszik. A habmennyiség úgy van a tűzfelülethez mérten kiszámolva, hogy a biztonságot növelő, a tűz visszagyulladását is megakadályozó, az oltáshoz szükségesnél kellően vastagabb habtakaró alakuljon ki. Oltás után A tűz eloltása után a habot vízzel össze lehet törni, és mivel a FoamFatale technológia környezetbarát, biológiailag lebomló habanyagot alkalmaz, a csatornahálózatba lehet vezetni. A FoamFatale tűzoltási technológia elméleti előnyei Nagy átmérőjű tárolótartályok tüzének oltásához olyan nagymértékű habintenzitásra van szükség, amit a FoamFatale megjelenése előtt csak nagyon drága, nagy teljesítményű eszközöket és vízforrást használó technológia tudott biztosítani. Vízforrás nélkül ezek a technológiák nem képesek működni. A napjaink szokásos, szabványnak megfelelő tűzoltási technológiáival bejuttatott hab megsemmisülési ideje rövidebb, mint ahogy zárt habtakaró létrejöhetne: az oltás egy bizonyos tűzfelület-nagyság esetén elméletileg sem lehetséges. Mivel a FoamFatale technológiával bármilyen mértékű szükséges habintenzitás elérhető, a tárolótartályok hatékony tűzvédelme mérettől függetlenül biztosítható. A szükséges habintenzitás kiszámításának alapja a védendő felület nagysága és a kitűzött oltási idő. A FoamFatale előnyei a gyakorlatban A FoamFatale technológia számos, különleges előnnyel bír az előtte alkalmazott tartálytűzoltási technológiákkal szemben. nincs teljesítménykorlátja, az időegység alatt kiáramló hab térfogata előre megtervezhető, ezért bármely tartályméretnél biztosítható a kitűzött 2 percen belüli oltási idő nincs méretkorlátja, a tárolható habmennyiség a habtartályok csoportjának kapacitásával tetszőlegesen növelhető, így bármely méretű szénhidrogén-tároló tartály azonnali oltására alkalmas az oltóberendezés felépítése rendkívül egyszerű, a tartály elzáró szelepén kívül nincs mozgó, vagy más okból meghibásodásra hajlamos alkatrész az egyszerű felépítés előnye kettős: a beruházási költség alacsony, a működési biztonság megközelíti a 100%-ot az oltórendszer működése minden külső forrástól független, a működéséhez nincs szükség se vízhálózatra, se elektromos energia hálózatra sem az oltás indítása, sem az oltás végrehajtása nem igényel emberi erőforrást az oltóberendezés szélsőséges klimatikus viszonyok között is működik, a forró sivatagoktól kezdve az örökké jeges sarkvidéki viszonyokig mindenütt azonnali működésre képes a habtartályban nyomás alatt tárolt hab környezetbarát, a természetbe kijutva magától lebomlik, halogén atomokat nem tartalmaz, ózonlebontó hatása nincs a habanyag önmagában sem veszélyes élőlényekre, természetes alapanyagokból készül tűzoltóautóban gyorsbeavatkozó járműként jelentkeznek a legfőbb előnyei, például a repülőtéri balesetek tűzoltóautói További fejlesztések A technológia alkalmazóinak gyakorlati tapasztalatai és igényei, valamint a folyamatos tudományos kutatómunka és kísérletek eredményeinek felhasználásával a FoamFatale folyamatos fejlesztés alatt áll. Kínai táblásfenyő A kínai táblásfenyő (Pinus tabuliformis) a fenyőfélék családjába tartozó, Kelet-Ázsiában honos fafaj. Származási helye Kína északi, nyugati és középső része, hegységek. Leírása Ernyősen szétterülő 25 méter magasra megnövő örökzöld fenyő. A fiatal növények koronája kúpos, az idős példányoké pedig ernyőszerűen szétterülő. Kérge szürke, barázdált. A fa csúcsának közelében narancsos vagy rózsás árnyalatú. A levelei tűlevelek, 15 cm hosszúak, zöldek, szürkészöldek. Többnyire párosával, ritkán hármasával fejlődnek a sárgásbarna száron. A fiatal hajtások hamvasak. A fiatal hajtásokon nyár elején nyílnak virágzatai, a porzósak sárgák, a termősek bíborszínűek. A toboz tojásdad, 6 cm hosszú és barna. Pikkelyeinek csúcsán apró tüske van. Több éven át megmarad a fán. Számos változata van. Rácz Szabó László Rácz Szabó László (Zenta, 1957. május 12. –) vajdasági magyar vállalkozó, politikus. Pályafutása Az általános iskolát és a gimnáziumot Zentán végezte, egyetemi tanulmányokat Ljubljanában és Szarajevóban folytatott. Szakmáját tekintve számítógépes programozó. A VMSZ egyik alapítója, több évig elnökségi tagja, aki 2000-ben – saját bevallása szerint – a szervezet balra tolódása miatt kilépett. 1996-tól a Magyarok Világszövetségének tagja, majd 2000-től elnökségi tagja lett. 1996 és 2000 között – a délszláv háború, a bombázások, a gazdasági zárlat, a féktelen infláció idejében – a zentai községi Végrehajtó Bizottság elnöke volt. Ebben az időszakban, több éves kihagyás után újraindultak a városi infrastrukturális beruházások, Zenta városnapját (a Zentai csata évfordulóját) Vajdaság és a vajdasági magyarság legnagyobb ünnepévé tette. 2007-től a délvidéki Magyar Polgári Szövetség nevű párt elnöke, és a zentai Községi Képviselő-testület (KKT) MPSZ-frakciójának vezetője. 2010 februárjától a zentai KKT elnöke. Politikája Jobboldali politikát képvisel. Nevéhez fűződik a – többségében magyarok által lakott területeket célzó erőszakos – betelepítések tevőleges megakadályozása, az erőszakosan mozgósítottak védelme, a kettős állampolgárságért és a magyar nemzeti autonómiáért való következetes kiállás. Elkötelezettsége következményeként többször meghurcolta a rendőrség és a bíróság. A miloševići időben három éven keresztül zaklatta a rendőrség, járta a bíróságokat , mert 3-tól 10 éves börtönbüntetésre akarták ítélni, hogy így távolítsák el a betelepítésék, az etnikai arányok megváltoztatásának egyik legnagyobb akadályát. A magyar ügy szolgálatára esküt tett a Szent Korona előtt. Személyes háttere Római katolikus vallású. Két leánygyermek apja. Vállalkozását feladva jelenleg kizárólag politikusi hivatásának él. Bronzfejű amazília A bronzfejű amazília (Agyrtria candida) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Rendszerezés Besorolása vitatott, egyes rendszerezők az Amazilia nembe sorolják Amazilia candida néven. Előfordulása Mexikó déli részén, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras és Nicaragua területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint ületvények. Alfajai Agyrtria candida candida (Bourcier & Mulsant, 1846) Agyrtria candida genini (Meise, 1938) Agyrtria candida pacifica (Griscom, 1929) Magyar jégkorongkupa A magyar jégkorongkupát 1964-től írja ki a Magyar Jégkorong Szövetség. A sorozatot 1989-ig Magyar Népköztársasági Kupának hívták. A kupát általában kieséses rendszerben rendezik, de sokszor (a kevés csapat miatt) körmérkőzéses formában játszották. Az 1978–79-es és 1983–84-es szezonhoz két kupaküzdelem is tartozik. 1980-ban, a sorozatban tizedszer megnyert bajnokság után a Ferencváros játékosai a szakvezető leváltását kérték, de mivel a klub az edző mellett állt ki, a játékosok nagy része átigazolt az ekkor létrehozott Fóti TSZ SE-be. Bár a csapat nem indult az első osztályban, a kupát megnyerte. A következő szezontól a játékosok ismét visszaigazoltak a Fradiba. Az eddigi döntők * körm: körmérkőzés; b: büntetőkkel; hh: hirtelen halál Megjegyzés: Körmérkőzés esetén a csapatok neve után fel van tüntetve, hogy hány pontot értek el. A dátum ilyenkor az utolsó meccs dátumát jelzi akkor is, ha az nem az első kettő meccse volt (vagy akár egyik sem játszott aznap). Helyszín: A nem jelölt városú helyszínek mind Budapesten vannak. A Megyeri út az Újpesti TE pályája. Ángel Sanz Briz Ángel Sanz Briz, a „budapesti angyal” (Zaragoza, 1910. szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata. A második világháború alatt, amelyben Spanyolország semleges maradt, ügyvivőként szolgált Budapesten. 1944-ben, „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból, segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított; kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogy szefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek. E tevékenységéért megkapta a Világ Igaza elismerést. A nyilvánosságra hozott spanyol diplomáciai iratok tanúsága szerint Sanz Briz tájékoztatta Franco tábornokot a holokauszt létezéséről. Élete Jogi tanulmányainak befejezése után 1933-ban felvételt nyert a Diplomáciai Iskolára, amit nem sokkal a spanyol polgárháború kirobbanása előtt végzett el. Beállt Franco tábornok hadseregébe. A polgárháború után megkapta első beosztását: ügyvivő lett Kairóban. 1942-ben, röviddel azt követően, hogy házasságot kötött Adela Quijanóval, újabb ügyvivői beosztást kapott, ezúttal a budapesti spanyol nagykövetségen. Magyarország ugyan a tengelyhatalmak közé tartozott, de – a nácik által megszállt Európa államaitól eltérően – ekkor még nem tett intézkedéseket a zsidók kiirtására. Diplomáciai munkája mindaddig nyugodtan zajlott, amíg 1944 tavaszán, Magyarország német megszállása után, meg nem kezdték a zsidók gettókba zárását és Adolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy 750 000 magyar zsidó deportálását. A szefárdok támogatása A nácik tervein felháborodott Sanz Briz megszerezte kormánya engedélyét arra, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar hatóságokkal és megfelelő dokumentumokkal ellátva őket, védelmet nyújtson a felkutatható ibériai eredetű szefárd zsidóknak. Jogi alapként Miguel Primo de Rivera 1925-ben hozott rendeletére hivatkozott, ami valójában már 1931-ben érvényét vesztette. Befolyását és kapcsolatait kihasználva sikerült mintegy 5200 zsidót biztonságba helyeznie. A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg. A Spanyolország és a zsidók a második világháborúban című könyvben a következőképpen ismertette módszerét: Így a megmentett 5200 főből, valójában csak mintegy 200 volt szefárd. 1944 augusztusában, két szökött francia rab beszámolója alapján jelentést küldött a spanyol kormánynak, amelyben részletezte az auschwitzi koncentrációs táborban végrehajtott népirtást. A jelentést kísérő levél megerősítette annak hitelességét: 1944. november végén, amikor a Vörös Hadsereg megközelítette Budapestet, azt az utasítást kapta, hogy hagyja el állomáshelyét és települjön át Svájcba. Giorgio Perlasca olasz kereskedő, a spanyol polgárháború frankóista veteránja, tiszteletbeli spanyol állampolgár, aki addig is segítette Sanz Brizt zsidómentő akciójában, budapesti spanyol konzulnak adva ki magát, spanyol okmányok felhasználásával folytatta a tevékenységet. Sikerült megakadályoznia a „spanyol” zsidók elszállítását mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem foglalták Pestet és fel nem szabadították a gettókat. További pályafutása Ezt követően, folytatta diplomáciai karrierjét. További állomáshelyei: San Francisco és Washington, Lima, Bern, Bayonne, Guatemala, Hága, Brüsszel, majd 1973-ban Peking, ahol ő volt Spanyolország első nagykövete. 1976-ban Rómába küldték, hogy hazáját a Szentszék mellett képviselje. Ott halt meg 1980. június 11-én. Elismerése Sanz Briz maga mesélte el a budapesti zsidók mentésének körülményeit Federico Ysart újságírónak, aki azt 1973-ban megírta. 1966-ban, az izraeli Jad Vasem intézet elismerte Sanz Briz zsidómentő tevékenységét. Megkapta Izrael Állam kitüntetését, a Világ Igaza címet, neve felkerült a holokauszt hőseinek emlékművére. Ő volt az első spanyol diplomata, aki spanyol postabélyegen szerepelt. 1994-ben a magyar kormány posztumusz a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki. 2008. október 27. óta három emléktábla őrzi emlékét Budapesten: a spanyol nagykövetség I. János Károly szavait idézve, a Cervantes Intézet falán, valamint a Szent István park 35. sz. épületen, amely a nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állt. Szülőhelyén, Zaragozában emlékművet állítottak és utcát neveztek el róla. Budapesti embermentő tevékenységéről 2011-ben játékfilm készült magyar résztvevőkkel "Budapesti angyal" címmel (El ángel de Budapest), 2015-ben "Ángel Sanz Briz keresztútja" címmel (La encrucijada de Ángel Sanz Briz) José Alejandro González Baztán dokumentumfilmet rendezett 2015-ben, a fővárosi közgyűlés határozata értelmében a Budapest III. ker. Jégtörő utat Ángel Sanz Briz útra nevezték át, melynek Záhony utcai kereszteződésében emlékkövet állítottak. Ia típusú szupernóva Az Ia (kimondva: „Egy a”) típusú szupernóva a szupernóvák egy alosztálya, szoros kettős vagy többes rendszerekben lévő fehér törpék végső robbanása. Működési mechanizmusa A szoros rendszerekben keringő fehér törpék kísérőcsillaguktól – amely többnyire egy vörös óriás – akkréciós korong közvetítésével – anyagot kapnak. Az idők folyamán több nóvakitörés is előfordulhat, melyek során a felhalmozott gázokból a hidrogén fuzionál és a magfúzió végtermékei visszamaradnak. Ez a folyamat egészen addig tart, amíg a fehér törpe át nem lépi a Chandrasekhar-határt (a Nap tömegének 1,44-szerese) és a saját gravitációja alatt össze nem roppan. Az ekkor beinduló szénfúzió a csillagot teljesen szétszakítja, így e jelenséget termonukleáris szupernóvának is nevezik. Annak ellenére, hogy e folyamatban relatíve alacsony tömegű csillagok vesznek részt, ezek a legfényesebb szupernóvák. Eddig egyetlen, ilyen típusú szupernóva progenitorát (a robbanást kiváltó csillagot) sem sikerült egyértelműen azonosítani, mert a fehér törpék halvány csillagok, emellett a velük együtt keringő vörös óriásokkal esetleg közös gázburokban lehetnek, amely elnyeli a csillagok fényét, ezt egy viszonylag távoli galaxisban kimutatni nem könnyű. A fehér törpe felszínére zúduló anyag erős ultraibolya sugárzást kelt, ezért ez esetleg megfigyelhető. Bár az ilyen típusú szupernóvák elméletben csak öreg csillagrendszerekben lángolhatnának fel (az egyik komponensnek először el kell fejlődnie a fehér törpe állapotig, majd jelentős mennyiségű anyagot kell társától begyűjtenie, ez önmagában legalább 100 millió évet vesz igénybe) az Ia típusú szupernóvák egy része mégis galaxisok olyan területein következik be, ahol a csillagkeletkezés nem állt le túl régen. Számítógépes szimulációk szerint ez így elképzelhető, ha a kísérőcsillag elvesztette hidrogénburkát, és a fehér törpe felszínére hélium áramlik az akkréciós korongon keresztül. Szerepe az extragalaktikus távolságmérésben Az extragalaktikus távolságmérésben szerepük nagyon fontos: mivel az elfogadott elméletek szerint a robbanás mindig a Chandrasekhar-határ átlépésekor történik, ezért a robbanó csillagok tömege, így a robbanásban részt vevő anyag mennyisége, végső soron a robbanás abszolút fényessége nagyon hasonló kell legyen. Így lehetőség nyílik standard gyertyaként történő felhasználásukra igen távoli galaxisok esetében, melyekben robbannak. Később kiderült, hogy abszolút fényességük több mint egy magnitúdóval is eltérhet egymástól. Viszont megfigyelték, hogy a nagyobb fényességű Ia típusú szupernóvák időbeli halványodása más. A fényesebbek lassabban halványodnak mint a halványak. Alternatív elméletek Újabban vitatják az Ia szupernóvák állandó abszolút fényességét bizonyos esetekben. Több közeli, viszonylag jól ismert távolságú galaxisban fellángolt Ia típusú szupernóva (SN 2003fg, SN 2006gz, SN 2007if, SN 2009dc) abszolút fényessége meghaladta az anyagbefogási elméletek által előrejelzettet. A szokásosnál mintegy 1,2 magnitúdóval nagyobb, -20,39 magnitúdós abszolút fényességű SN 2007if esetében sikerült megmérni a keletkezett szupernóva-maradványban előforduló nukleáris bomlástermékek izotópjainak tömegét, ez alapján a szupernóvát elszenvedett objektum 2,1 naptömegű volt. Modellszámítások alapján az így keletkező szupernóvák progenitorainak maximális tömege 2,4 naptömeg lehet. Ugyanennek a szupernóvának egy független vizsgálata szerint a robbanásban keletkezett 56Ni mennyisége önmagában 1,5 naptömeg, azaz felette van a Chandrasekhar-határnak (így a progenitor tömege 2 naptömeg felettinek adódik). A korábbi modellek emellett nem veszik figyelembe a szupernóvának a progenitort körülvevő csillagközi gázanyaggal történő kölcsönhatását, ami szintén növeli az objektum fényességét (így még bizonytalanabbá teszi az erre alapozott távolságmérést). Összeolvadó fehér törpék Elvben elképzelhető, hogy szoros kettős rendszerekben mindkét komponens fehér törpévé alakult, és egymás körüli keringésük közben egyre közelebb kerülve egymáshoz, egyszerre csak összeolvadnak, és így lépik át a Chandrasekhar-határt. Ezek az úgynevezett szuper-Chandrasekhar, vagy kétszeresen degenerált modellek, mert bennük, két, degenerált anyagú fehér törpe van. Az így keletkező objektum tömege bizonytalan, elvben a Chandrasekhar-határ kétszeresét is átlépheti, így a szupernóva fényessége is jóval nagyobb lehet, így egyes esetekben a szupernóvákkal történő távolságmérés bizonytalan lehet. A Spitzer űrtávcsővel végzett mérések alapján, legalábbis az elliptikus galaxisokban, nem találtak az akkréciós korongokból származó ultraibolya sugárzást, ez a kétszeresen degenerált modellek túlsúlyát valószínűsíti az ilyen szupernóvák között. Gyorsan forgó fehér törpék Más esetekben, ha a robbanó csillag forgási sebessége igen nagy, a centrifugális erő ellene dolgozhat a csillag összeroppanásának, így újra a szokottnál nagyobb, a modellszámítások alapján akár 2,1 naptömeg elérésekor robbanva, megint csak fényesebbé téve a létrejövő szupernóvát. Távoli galaxisokban fellángolt szupernóvák esetében ismeretlen (és nehezen becsülhető) a távoli galaxisokon belüli fényelnyelés is. A szupernóvák színképi tulajdonságainak elemzése mindkét problémát megoldhatja. Nagy számú, ismert vöröseltolódású galaxisban fellángolt szupernóva színképének statisztikai elemzésével olyan színképvonal-párokat találtak, melyekben a vonalak egymáshoz viszonyított erőssége a szupernóva abszolút fényességével korrelál, így az abszolút fényesség mintegy 6%-os hibával kiszámítható. Ia típusú szupernóva-jelöltek a közelünkben IK Pegasi V445 Puppis T Pyxidis Sztavropol Sztavropol (oroszul Ста́врополь) Oroszország Sztavropoli határterületének székhelye és legnépesebb városa, egyben kulturális, üzleti és ipari (főleg gép- és műszeripari) központja. Egyike az Észak-kaukázusi szövetségi körzet legjelentősebb városainak. A Sztavropol elnevezés a görög σταυρός (sztavrosz, magyarul kereszt) és πόλις (polisz, magyarul város) szavak összetétele. A települést 1777-ben alapították, városi rangot pedig 1785-ben kapott. Neve 1935-ig Sztavropol-Kavkazszkij (Ставрополь-Кавказский, vagyis „Kaukázusi Sztavropol”) volt, 1935 és 1943 között pedig Vorosilovszk (Вороши́ловск), Kliment Vorosilov marsall után. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar Charles A. Rawson Charles A. Rawson (Des Moines, 1867. május 29. – Des Moines, 1936. szeptember 2.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Iowa, 1922). Vilamalla Vilamalla település Spanyolországban, Girona tartományban. Vilamalla El Far d'Empordà, Fortià, Siurana, Garrigàs, Borrassà és Santa Llogaia d'Àlguema községekkel határos. Lakosainak száma 1146 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rakovica (Románia) Rakovica (románul: Racovița, németül: Rakowitza) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Nevének eredete Szláv eredetű neve 'rákban gazdag patak'-ot jelent. Nevének alakja 1447-ben Rakawycza, 1554-ben Raqıtofče (mai török átírás arab írásból). Fekvése Temesvártól 42 kilométerre keletre, a Temes jobb partjához közel fekszik. Népessége 1880-ban 1735 lakosából 1664 volt román és 57 cigány anyanyelvű; 1498 ortodox és 222 görögkatolikus vallású. 2002-ben 898 lakosából 866 volt román és 24 ukrán nemzetiségű; 864 ortodox és 21 görögkatolikus vallású. Története 1447-ben a dobozi uradalom tartozékai között sorolták föl. 1717-ben negyven házzal írták össze, és a nagykövéresi kincstári uradalomhoz csatolták. 1807-től az uradalommal együtt a tanulmányi alaphoz került. Az 1830-as években román falu volt, lakói favillákat és keréktalpakat készítettek. 3782 holdas határából 1425 hold volt úrbéres szántó, 522 rét és 254 legelő, 300 hold majorsági legelő és 248 hold rét. 1779 után Temes vármegyéhez, a 20. század elején a Buziásfürdői járáshoz tartozott. Görögkatolikus egyháza 1864-ben alakult, több ortodox család áttérését követően. A gyülekezet ma is létezik, mai templomuk 1930-ban épült. Walter de Souza Goulart Walter de Souza Goulart (Rio de Janeiro, 1912. július 17. – 1951. november 13.) brazil labdarúgókapus. Baráth Lajos Baráth Lajos (Abaújkér, 1935. augusztus 18. – Vértessomló, 2006. július 29.) magyar író. Élete Korán árvaságra jutott, nagynénje nevelte. Ácstanuló volt, majd Miskolcon, illetve Diósgyőrben próbált szerencsét 1957-1964 között. Az üzem munkáslapjába írogatott. A kor lehetőséget adott, ezt kihasználva Veres Péter, Illyés Gyula, Váci Mihály gyámsága alatt novelláskötetei jelentek meg. Ekkoriban szinte pezsgett az ország irodalmi élete és a könyvkiadás. A rendszer kultúremírje (Aczél) semmilyen árat sem sajnál, hogy egy saját nevelésű és gondolkodású író-költő generáció jól érezze magát benne, jó minőségű és élvezhető, populáris, de tartalmas írások szülessenek. A realista próza megtalálta az olvasóit. Igaz, a vallás és a világra kitekintés érezhetően tabu téma maradt. Baráth Lajos ebben az időben alkotott 17 regényt és novelláskötetet, néhány filmet, egy drámát, megszámlálhatatlan publikációt és tárcát. Még a német könyvvásárra kijutott magyar szerzők válogatásába is bekerült Móricz Zsigmond és József Attila közé, „Sand” (Homok) című novellájával, mivel a kötet összeállítói szerint a munkás kádárista korra találóbb mű nem is kellett. SZOT-díjat kapott 1970-ben. Művei Ember fehér bottal (elbeszélések, 1962) Házak tábla nélkül (kisregény, 1963) Díszhal (regény, elbeszélések, 1963) Vesznyánka [„Tavaszka”; oroszul], elbeszélés, Moszkva, 1965) Lopakodó prédikátorok (kisregények, elbeszélések, 1966) Tűz és korom (regény, 1967, oroszul: Moszkva, 1969) Külső körön (regény, 1970) Sortűz (regény, elbeszélés, 1971) A hét százhatvannyolcadik órája, elb., München, 1972; A félelem földje (történelmi regény, 1975) Örökség (regény, 1976) Miért hullámzik a tenger? (elbeszélések, 1977) Kigyelmed, János mester (történelmi regény, 1979) A szörnyeteg (regény, 1979) Hármaskönyv (1983) Párnámon anyám ujjának melege (elbeszélések, 1983) Vakvágat (regény, 1986) A folyosó (regény, 1989) Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 1967-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj Az 1967-es Formula–1 világbajnokság szezonnyitó futama a dél-afrikai nagydíj volt.1965 után ismét visszakerült a dél-afrikai nagydíj a világbajnoki versenyek közé, a szezonnyitó versenyt január 2-án rendezték az új Kyalami pályán, Johannesburg mellett. Futam Dél-Afrikába a Ferrari és a McLaren csapat sem utazott el. A rajtrács elején a két Brabham-Repco végzett Brabham-Hulme sorrendben Clark és Rodríguez előtt. A helyi versenyző John Love a figyelemre méltó ötödik időt autózta privát Cooper-Climaxával. A rajt után Hulme állt az élre Brabham és Surtees előtt. A 3. körben Brabham, majd Rindt is megcsúszott. Mindketten több helyet visszaestek, de visszatértek a 2. és 3. helyre. Rindt a verseny felénél motorhibával kiállt, majd Surtees visszaesett Love és Gurney mögé. Brabham a második helyről visszaesett motorprobléma miatt, majd Gurney hátsó felfüggesztés hibája miatt kiesett. Ezek után Hulme egy perccel vezetett Love előtt, de a 61. körben problémája akadt fékjeivel és visszaesett a mezőnyben. Ekkor John Love vezette a futamot, és bár Rodríguez a második helyen közeledett felé, úgy tűnt hogy a rhodesiai nyeri a versenyt. Hét körrel később azonban Love kiállt üzemanyagért, így Rodríguez nyert 20 másodperccel Love, Surtees és Hulme előtt. Statisztikák Vezető helyen: Denny Hulme 60 (1-60) John Love 13 (61-73) Pedro Rodríguez 7 (74-80) Pedro Rodríguez 1. győzelme, Jack Brabham 9. pol pozíció , Denny Hulme 2. leggyorsabb köre. Cooper 16. győzelme. Piers Courage első versenye. Bronzmolyfélék A valódi lepkék (Glossata) közé tartozó bronzmolyfélék (Roeslerstammiidae) családjának mindössze két faja él Magyarországon. A hernyók fiatal korukban lombos fák levelein aknáznak, később a levélen kívül bábozódnak be szövedékben. Magyarországon két fajuk él. Rendszertani felosztásuk A családot tizenöt nemre tagolják: Agriothera Amphithera Chalcoteuches Cuphomorpha Dasycarea Dinocrana Enchoptila Harpedonistis Hestiaula Macarangela Roeslerstammia zöldes bronzmoly ( Roeslerstammia erxlebella Fabricius, 1787) – hazánk kevés pontjáról ismeretes (Mészáros, 2005; Pastorális, 2011); barnaöves bronzmoly ( Roesslerstammia pronubella Denis & Schiffermüller, 1775) – hazánk több pontjáról is előkerült, de nem gyakori (Mészáros, 2005; Pastorális, 2011) Sphenograptis Telethera Thalassonympha Thereutis Myiobius A Myiobius a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Tityridae családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: Myiobius atricaudus Myiobius barbatus Myiobius mastacalis vagy alfaj Myiobius barbatus mastacalis néven Myiobius sulphureipygius Myiobius villosus Klausz Melinda Klausz Melinda 2007 óta foglalkozik közösségimédia-marketinggel. Öt különböző altémájú könyve jelent meg a közösségi médiáról az internetbiztonságtól a közösségimédia-konfliktuskezelésen át a mérésig, amelyeket több felsőoktatási intézményben tananyagként használnak. Órákat a Metropolitan Egyetemen posztgraduális képzéseken rendszeresen, míg alkalmi jelleggel a Pannon és Debreceni Egyetemen tart. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának marketingvezetőjeként még az iwiw és MyVIP felületeken kommunikált először cégként, 2007-ben indította első blogját, 2009-ben adta fel első Facebook hirdetését. Jelenleg (2017) többek között a VeszprémFest, a Fujitsu Klíma, a Total Dance Festival közösségimédia-tanácsadója, közösségimédia-tréningeket tart a Buddha-Bar Hotel, a Líra Könyvkiadó, a Centrál Médiacsoport, a Zeneipari Hivatal, a Pannon Lapok Társasága, az MTD Hungary munkatársai részére. Könyvei Megosztok, tehát vagyok - Szakértői kérdések a közösségi médiáról, 2017 A közösségi média nagykönyve - Hogyan építsd fel magad és céged az online térben, 2016 Megosztok, tehát vagyok - A közösségi média és az Internet szép új világa, kozossegi-media.com, 2014 Közösségi média ügyfél-, konfliktus-, panasz-és nyereményjáték-menedzsment a gyakorlatban, 2014 Megosztok, tehát vagyok - A közösségi média és az Internet szép új világa, Könyvmuhely Kiadó, 2013 Közösségi média mérése - Hogyan elemezd a mutatókat és hozz ki minél többet oldalaidból?, 2011 Díjai Magyar Marketing Szövetség 2x KKV Marketing Gyémánt Díj, 2017. #TSMA Toursm Social Media Awards, 5 díj, 2017. Magyar Marketing Szövetség 2x KKV Marketing Gyémánt Díj, 2015 TOP10 Miller Soundclash - VIVA DJ contest (Selector Emka), 2015 Petőfi Rádió TOP10 DJ-je Selector Emka néven, 2012 BBC-riportverseny 2. helyezés, Sziget Fesztivál, 2003 Oktatási Minisztérium -Technológiai és Előretekintési Program (TEP) 1. helyezés – Az EU-csatlakozás várható következményei az egyén szemszögéből c. kutatással Walter von Siebenthal Walter von Siebenthal (Svájc, Genf, 1899. június 6. – 1958. szeptember,) svájci jégkorongozó, olimpikon. Az 1924. évi téli olimpiai játékokon a svájci válogatottal játszott a jégkorongtornán. Első mérkőzésükön a svédek ellen kikaptak 9–0-ra. Ezután a kanadaiaktól egy megsemmisítő 33–0-s vereség jött, majd az utolsó csoportmérkőzésen a csehszlovákoktól is kikaptak 11–2-re. Az utolsó, 8. helyen végeztek. Mind a 3 mérkőzésen játszott, de nem ütött gólt. A gastaadi HC Rosey Gstaad volt a klubcsapata. Fehér Miklós (labdarúgó) Fehér Miklós (Tatabánya, 1979. július 20. – Guimarães, Portugália, 2004. január 25.) magyar válogatott labdarúgó. Pályafutását a Győri ETO csapatában kezdte, majd fiatalon külföldre került, a portugál FC Porto csapatához. Később megfordult több kisebb luzitán csapatban és a lisszaboni Benficában. Egyszeres portugál bajnok és kupagyőztes, a Primera Ligában 80 találkozón 27 gólt ért el. 2004. január 25-én hunyt el, a Vitória SC elleni bajnoki mérkőzés közben. Pályafutása Klubcsapatban Fehér Miklós 1979. július 20-án született Tatabányán, majd Győrben kezdett futballozni. 1995-től szerepelt az első osztályban, ahol három év alatt 62 meccsen 23 gólt szerzett. 1997-ben a legjobb ifi játékosnak választották. 1998 nyarán, akkor rekordösszegnek számító 700 ezer dollárért került az FC Portóba, ám ott nem kapott túl sok lehetőséget. A Porto többször is kölcsönadta, ahol több játéklehetőséget kapott. Előbb a Slagueirosban 14 meccsen lőtt öt gólt, amivel ő lett csapata legeredményesebbje, majd a nevesebb Sporting Braga játékosa lett, ahol házi gólkirályként fejezte be a 2000–2001-es idényt, 26 találkozón szerzett 14 góljával. 2001-ben a legjobb fiatal játékosnak választották.2002-ben szerződtette a Benfica, de Portóhoz hasonlóan, itt is inkább a kispadon kapott helyet. Egyszer nyert portugál bajnokságot és kétszer portugál Szuperkupát. Már a távozáson gondolkodott, amikor José Antonio Camacho közölte vele, hogy a sérült Nuno Gomest kell pótolnia. A lisszaboniaknál 27 meccsen és 7 gólt szerzett addig a meccsig, amikor bekövetkezett a tragédia. Válogatott A magyar válogatottban 1998-ban mutatkozott be, a 2000-es Európa-bajnoki-selejtező-sorozatban az azeriek ellen csereként állt be Horváth Ferenc cseréjeként. 25 meccsen hét gólt szerzett, a 2000-es Európa-bajnoki-selejtezőkben, Vilniusban három gólt lőtt a litvánoknak a 6-1-re megnyert mérkőzésen. Halála 2004. január 25-én csereként lépett pályára a Vitória SC elleni bajnokin. A találkozó hajrájában sárga lapot kapott, majd előrehajolt és összeesett. Mindkét csapat orvosai azonnal a pályára rohantak és megpróbálták újraéleszteni, miközben megérkezett a mentőautó, hogy Fehért a közeli kórházba vigyék. A média egész éjjel figyelemmel követte állapotát és az orvosok küzdelmét. Nem sokkal éjfél előtt bejelentették halálát, amelynek oka hirtelen szívmegállás és hypertrophiás cardiomyopathia volt. "Fehér Miklós a hatvanadik percben állt be csereként a Guimaraes-Benfica portugál bajnoki találkozón. A szakadó esőben megrendezett találkozón Fehér nem egészségesen vállalta a játékot – náthával bajlódott már napok óta –, legalábbis a tragédia előtt saját honlapján még erről adott tájékoztatást. A hajrában gólpasszt adott csapattársának, Aguiarnak, amellyel a vendégek megszerezték a vezetést. Pár másodperccel később a játékvezető sárga lapot mutatott fel a magyar válogatott támadónak – nem engedett elvégezni egy bedobást –, aki egy hamiskás félmosollyal és hajának hátra simításával nyugtázta figyelmeztetését. Fél pillanat sem telt el, Fehér megpróbált újra a játékra összpontosítani, de ekkor mintha valami történt volna vele. Megállt, fejét előre hajtotta, majd háta begörnyedt, kezeit térdére támasztotta, majd tehetetlenül esett hátrafelé a fűre. A két csapat játékosai azonnal körbevették, a játékvezető engedélyt adott az orvosi segítségre. Tizenöt percig állt a játék, ekkor már lehetett tudni: nagy a baj. Már a pályán megpróbálkoztak újraélesztésével, valaki elrohant a mentőért. A pályán tanácstalan játékosokat láthattunk ekkor, néhányan a földre borulva sírtak, majd lementek a pályáról, hiszen a játékvezető félbeszakította a mérkőzést… Fehért azonnal a guimaraesi kórházba szállították, ahol hiába küzdöttek életéért az orvosok, már ők sem tudtak rajta segíteni." Emlékezete A portugál sztárklub, Fehér utolsó egyesülete, a Benfica méltóképpen meg akarja őrizni Fehér Miklós emlékét, a klubvezetők úgy döntöttek, hogy visszavonultatják a 29-es mezt, amit ezek után már soha többé senki nem viselhet a klubnál, valamint a klub stadionjában mellszobrot állítottak a tiszteletére. Temetésén a portugálok több jeles képviselője is megjelent, így a legendás Eusébio, vagy volt csapattársai közül Nuno Gomes és Zlatko Zahovič A 2004–2005-ös portugál bajnoki cím megszerzése után a Benfica küldöttsége Luís Filipe Vieira klubelnök és Giovanni Trapattoni vezetőedzővel Fehér szüleinél járt és átadtak nekik egyet az aranyérmekből. 2009. október 9-én a magyar válogatott a portugálokkal mérkőzött világbajnoki selejtezőn, ami előtt az akkor átadott, Fehér Miklóst ábrázoló bronzszobrot is megkoszorúzták. Természetesen Győrben is méltóképpen őrzik az emlékét. Emlékmúzeumot hoztak létre a tiszteletére, valamint minden évben emléktornát is rendeznek, valamint a klub utánpótlás akadémiája az ő nevét viseli. 2017. május 13-án, miután a portugál csapat megnyerte története 36. bajnoki címét, már a mérkőzés után az Estádio da Luzban és a Lisszabon utcáin tartott ünnepségen is megemlékeztek Fehér Miklósról. Tudnivalók Posztja: középcsatár (jobblábas) Mezszáma: a Győrben 10-es és 9-es, az FC Portóban 15-ös, a Bragában 28-as, a Salgueirosban 26-os, a Benficában 29-es Első élvonalbeli mérkőzése: 1995. november 4., Győr–Debrecen 1–3 Első élvonalbeli gólja: 1996. június 5., Győr–MTK 1–0 Klubcsapatai: Rába ETO (1995–98), FC Porto (portugál, 1998–2000), Salgueiros (portugál, 2000–01), Braga (portugál, 2001–02), FC Porto (2002–03), Benfica (portugál, 2003–04) Magyar élvonalbeli mérkőzések/gólok száma: 62/22 Portugál élvonalbeli mérkőzések/gólok száma: 66/23 Utánpótlás-válogatott mérkőzések/gólok száma: 48/18 Első felnőttválogatott mérkőzése: 1998. október 10., Azerbajdzsán–Magyarország 0–4 (a 6. percben Horváth Ferenc helyére állt be, a 90. percben gólt szerzett) Felnőttválogatott mérkőzések/gólok száma: 25/7 Sikerei, díjai ifjúsági Eb részvétel NB I-es tartalékbajnok NB I-es 4. helyezés a Győrrel 1997. Legjobb Ifjúsági Játékosa Braga-val 4. helyezés és itt a házi gólkirályi cím Salgueiros 5. helyezés és itt is házi gólkirályi cím a Válogatottban mesterhármas Szakvélemények szerint év játékosa 2000-ben 2001-ben legjobb utánpótlás játékos Puskás Ferenc díj Portugál bajnoki cím 2-szeres Portugál Szuperkupa győztes Waltersdorf (Türingia) Waltersdorf település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Rob Zombie Robert Bartleh Cummings, ismertebb nevén Rob Zombie (1965. január 12. –) amerikai zenész, filmrendező, valamint producer. 1985-ben hozta létre első ismert zenekarát, a White Zombie-t. Mikor 1997-ben a banda föloszlott, szólókarrierbe kezdett, és csak saját neve alatt 15 millió eladott lemez fémjelezte tevékenységét. Első nagylemeze, a Hellbilly Deluxe, háromszor is platina minősítést kapott. A 2004-ben megjelent Need For Speed Underground-ban egy autót neveztek el róla. Élete 1965. január 12-én született New Yorkban. A Hammer World magazinnak adott 2006-os interjúban, amely az Educated Horses nevű új nagylemezről szólt, Rob mesélt a riporternek az 1970-es években lezajlott múltjáról. "… én abban a korszakban nőttem fel, a '70-es évek zenéin. Nem Slayer-en vagy Metallica-n, sokkal inkább Alice Cooper-en, KISS-en, Led Zeppelin-en, Rush-on, Blue Öyster Cult-on. De a többiek is olyan zenére indultak be mostanság mint a régi Slade vagy a T-Rex. Úgyhogy ez az ős-glam vonal nagyon ott van a lemezen szerintem… Rob olyan családban nőtt fel, mely cirkuszi mutatványokat adott elő. Rob elmesélte a Hammer World Magazinnak adott interjúban azt is, hogy túlélt egy lövöldözést. Ott álltak a "csatatér" közepén, amikor egyik ismerősük szólt nekik, hogy arra fussanak. Rögtön szét is vágták a fejét. Rob szülei szerencsére jöttek és kimenekítették gyermekeiket a bajból. A cirkuszi-mutatvány neve "Educated Horses" volt. Innen kapta a nevét a 2006-os album is. Ugyanis lovakkal voltak a bemutatók. Rob elmondása szerint volt egy olyan eset, amikor az egyik ló összezúzott egy nézőt. Innen az "Educated Horses" lemezcím. Rob kedvencei voltak többek között az említett Alice Cooper, vagy a KISS, valamint a Black Sabbath és a The Ramones. Ezek hatására kezdett zenélni. 1985-ben akkori barátnőjével megalapította a White Zombie nevű zenekart amely később hatalmas sikereket ért el. 2002 halloweenján, feleségül vette Sheri Moont, akivel 13 éve jártak együtt. Zenei munkássága White Zombie lásd bővebben: White Zombie 1985-ben alapította meg első igazán ismert zenekarát, a White Zombie-t. A csapatban nem voltak állandó tagok, első EP-jükön amely még a megalakulás évében jelent meg, valamint az azt követő EP-n a dobos, és a gitáros már más. Utóbbi dobosuk, Ivan de Purme azonban egészen 1995-ig tagja maradt a csapatnak. Első éveikben New York legkoszosabb klubjaiban zenéltek, mígnem 1987-ben szerződést kötöttek a Caroline Records-dzal, és kiadták első albumukat. Azonban a nagy áttörést az 1992-es "La Sexorcisto: Devil Music, Vol. 1" nevű nagylemezükkel érték el, annak is főként "Thunder Kiss '65", és "Black Sunshine" nevű dalaival. Az album második helyezést ért el a Billboard listán. Következő albumuk ismét óriási sikert ért el. Az "Astro Creep: 2000" című albumról rengeteg sikeres dal jött ki kislemezként is. 1997-ben a White Zombie feloszlott. Szóló karrier A White Zombie 1997-ben oszlott föl. 1996-ban Rob Alice Cooper társaságában készítette el a "Hands Of Death (Burn Baby Burn)" nevű dalt. Ez volt Rob első zenei tevékenysége, a zenekarán kívül. Rob nem hagyta abba zenei pályafutását, és szóló karrierbe kezdett. Dobosként vele maradt a zenekar dobosa John Tempesta, basszusgitárosként érkezett Blasko, gitárosként pedig Mike Riggs. A Hellbilly Deluxe 1998-ban jelent meg, és nagy sikereket hozott Robnak. Rengeteg dal vált közismert slágerré, és a slágerlistákon is nagy helyezéseket értek el (pl: "Superbeast", "Dragula", "Living Dead Girl", "Meet The Creeper") Az imént felsoroltak közül különösen a "Dragula" számít nagy dalnak, sokak szerint ez a dal Rob pályafutásának legnagyobb dobása. A következő album, 2001-ben jelent meg, és a The Sinister Urge nevet viseli erről az albumról, főként a " Demon Speeding, "Feel So Numb", "Never Gonna Stop", "Dead Girl Superstar" című dalok értek el sokat. Azonban az album megjelenése után, a zenekaron belül korántsem volt minden rendben. A turné után Rob azt nyilatkozta, hogy most jó időre leáll a zenéléssel. Rob négy éven keresztül szüneteltette a zenélést, és filmrendezőként dolgozott, és elkészítette a "The House Of 1000 Corpses" és a "The Devils Reject" című filmeket, amiket elmondása szerint nagyon élvezett. Amíg Zombie a filmezéssel volt elfoglalva, Mike Riggs, és az ex-White Zombie dobos John Tempesta megalakították a Scum of The Earth nevű heavy metál zenekart amelynek stílusa nagyban hasonlít a "mester" korai szólómunkáihoz. Rob 2005-ben tért vissza a zenéhez. A cunami áldozatainak megsegítésére tartott koncerten a Camp Freddy nevű projekt hívta meg eljátszani a "Thunder Kiss '65" nevű White Zombie dalt. A fesztiválon ott volt John5 is, aki azt mondta Robnak, hogy ha fellép az Ozzfest-en akkor szívesen menne gitározni. Rob tényleg kapott meghívást a fesztiválra. A régi csapatból csak Blasko maradt Robbal, és amikor Rob elmondta az ötletet Blasko-nak, ő Tommy Clufetos dobost ajánlotta aki akkor Alice Cooper-nél dobolt. Miután a fellépés sikeres volt, Rob friss csapatával 2006-ra készítette el az Educated Horses nevű új lemezt. Erről az albumról, főként az "American Witch" nevű felvétel nyerte meg a hallgatókat. Filmográfia 1000 halott háza (The House of 1000 Corpses) (2003) 1000 halott háza 2 – A Sátán bosszúja (The Devil’s Reject) (2005) Were Wolf Woman of the SS (2007) Halloween (2007) The Haunted World of El Superbeasto (2008) Halloween II (2009) Tyrannosaurus Rex (2011) Lords of Salem (2013) Entrevennes Entrevennes település Franciaországban, Alpes-de-Haute-Provence megyében. Lakosainak száma 163 fő (2015). Entrevennes Brunet, Le Castellet, Puimichel, Saint-Jeannet és Saint-Julien-d’Asse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jonas Strifler Jonas Strifler (Schwetzingen, 1990. január 30. –) német labdarúgó, az Arminia Bielefeld hátvédje. Astoria Szálló (Budapest) Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája, Az 1914-ben megnyíló hotel a legelegánsabb, drága, exkluzív szállodák közé számított, többször volt történelmi események helyszíne. Jelenleg is Budapest egyik legpatinásabb szállodája, főleg külföldi turisták a vendégei. Az Astoria (hivatalos nevén: Danubius Hotel Astoria City Center) a Danubius Hotels Group szállodalánc tagja. Elhelyezkedése Az Astoria Szálló Budapest belvárosában, a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, az V. kerület határán, a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán található. Története A hely előtörténete Az Astoria szálloda története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de akkoriban még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Az Unger család is gyarapodni kezdett, amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek. Napjainkban a szálloda melletti Magyar utca neve emlékeztet az Unger családra. Miután a Hatvani kaput lebontották, mellette 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik. Tervezés és nyitás A szálloda három telekre épült, ám a tulajdonosok (az Unger, az Elek és a Takács család) nem tudtak megegyezni a tervező személyében, így egyszerre két építész kapott lehetőséget a munkára. Nem voltak társszerzők, külön-külön, de egymással szerencsés összhangban dolgoztak. Hikisch Rezső a Magyar utcai részt tervezte a Kossuth Lajos utcai „portálig”, Ágoston Emil a Múzeum körútit. A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálló 1914. március 14-én nyitotta meg kapuit. A hotelt nem a tulajdonosok működtették, hanem a korabeli vendéglátó-világ ismert alakja, Gellér Mihály, aki bérelte a helyet. Ő volt a hotel első igazgatója, az Astoria elnevezés is tőle származik. Gellér egy ideig New Yorkban dolgozott, egyes források szerint a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben, ezért javasolta a budapesti szállodának az Astoria nevet. (Az amerikai szálló az Astor családról(wd) kapta a nevét, egy nagy hírű mágnásdinasztiáról, amelyet John Jacob Astor alapított a 19. század elején.) Az Astoria kezdettől fogva központi fűtésű volt, és az akkori legkorszerűbb felvonók működtek benne, sőt beépítettek egy speciális porelszívó rendszert is, de újdonságnak számított a szuterénban kialakított pinceborozó is. Ám az 1914-es nyitáskor az épület földszinti részét még üzletek foglalták el, amely a kényesebb ízlésűek számára némileg visszatetsző volt – a korabeli lapok szerint az építtetőket az kényszerítette a helyiségek bérbe adására, hogy a város egyik legfelkapottabb helyén található telek méregdrága volt. A szállóban egyaránt szívesen szálltak meg a vidékről a fővárosba érkező urak és a Budapestre érkező jómódú külföldiek. Elegáns, drága, exkluzív szállónak számított, erre utal, hogy tréfásan "Ahsztória" néven is emlegették, annak a jeléül, hogy ide nehéz bejutni. Történelmi események színhelye 1918. október 30-án gróf Károlyi Mihály az Astoria első emeletéről szónokolt az odasereglett tömegnek, ami tulajdonképpen az őszirózsás forradalom „hivatalos megnyitója” volt. Ezt követően az Astoria Szálló lett a Károlyi vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye. De Károlyi nemcsak dolgozni járt ide, feleségével, Andrássy Katinkával együtt itt is lakott, a 4. emelet 14-es szobájában (a lakosztály jelenleg a 411-es számot viseli). Az irodák az első emeleten kaptak helyet. A 105–109-es szobákban tanácskozott a Nemzeti Tanács, az 508-as szobában pedig foglyokat helyeztek el. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába. Jelenleg az egykori 105-ös szoba az Astoria egyik konferenciaterme, és gróf Károlyi Mihály nevét viseli. A szálló fénykorát a két világháború között, a Horthy-korszak ’20-as, ’30-as éveiben élte. Bár ekkorra sorra nyíltak az új, nagy szállodák Budapesten, az Astoria egyik későbbi igazgatója, Gyenes József így írt róla: „Berendezése szerény a többi nagy szálloda lenyűgöző berendezéséhez képest, de szépsége, hangulata megejtő. A kávéházban, a szálloda halljában drága szőnyegeken lépked a vendég. Nem sajnálják a fényt, a csillogó tükröket. A falakat barna színű lambéria fedi, a szobákban és a közös helyiségekben értékes festmények és műtárgyak adnak művészi élményt az itt tartózkodóknak.” 1944 márciusában Magyarország német megszállásakor az Astoria a Gestapo főhadiszállása lett, visszavonuláskor pedig teljesen kifosztották. Budapest szovjet ostroma idején az épület két bombatalálatot is kapott és több belövést, de 1945 tavaszán, alighogy véget értek a harcok, a szálloda már újra üzemelt: az amerikai hadsereg tisztjeit szállásolták el benne, 1946-tól pedig már bárki igénybe vehette a szobákat 13–100 forint közötti áron, ami meglehetősen drágának számított abban az időben. Alig akadt olyan hotel a szétlőtt Budapesten, amelyből megmaradt volna valami, így az Astoria biztosította a legnagyobb fényűzést. Ez főként az akkori tulajdonosnak, Dr. Unger Ödönnek volt köszönhető, aki rövid idő alatt visszahozta a boldog békeidők hangulatát. Új bútorokat és műtárgyakat vásárolt, sőt magángyűjteményéből is a szálló rendelkezésére bocsátott jó pár darabot (ezek közül néhány még ma is megvan, a hallban és az étteremben látható). Unger próbált az új időkhöz alkalmazkodni: 1947-ben alacsony árakról és olcsó éttermi szolgáltatásokról nyilatkozott, de egy évvel később a szállodát államosították, Ungert pedig szó szerint kidobták saját hoteléből (állítólag csak két pezsgőspoharat vihetett magával). Angliába költözött, de valahányszor hazatért látogatóba, mindig az Astoriában szállt meg. 1948-ban az épületet teljesen újjáépítették, de az Astoria nevét nem változtatták meg az ’50-es években. Bár étterméből népbüfét alakítottak ki, így is a legelitebb szállodának számított a népi demokrácia idején. Az 1956-os forradalom során ismét jelentős sérüléseket szenvedett, de a ’60-as években az Astoriát már újra Budapest legjobb szállodájának tartották. Ekkor bővült a Magyar utcai szárnnyal a szálloda, ahol 44 vendégszobát is kialakítottak. A titkosszolgálatot persze nem kerülhette ki, a „Budapest a diktatúrák árnyékban” című könyv szerzői szerint „más vendéglátó-ipari egységekhez hasonlóan a kádári titkosszolgálatok a szálloda több szobáját is »betechnikázták«”. Rendszerváltás után A százéves szállodát az elmúlt évtizedekben többször felújították. A Hotel Astoriát 1996-ban privatizálta a Danubius Hotels Group, Európa egyik legnagyobb szállodalánca, a végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 1999-ben négycsillagos besorolást kapott. 2004-2007 közötti nagyszabású felújításakor a tetőszerkezetet renoválták, a homlokzatot felfrissítették, átalakították a szálloda hallját és éttermét, áttépítették a történelmi szárny mind a 94 „Deluxe” szobáját, műemlékvédelmi kontroll mellett, az épület eredeti stílusát megőrizve. A műemlék jellegű szállodának ma mind a 138 szobája hangszigetelt, külön fürdőszobás és légkondicionált. Az Astoriában 5 lakosztály és 4 konferenciaterem található. A vendéglátásról a Café Astoria & Restaurant gondoskodik. Érdekességek Gyakori vendég volt az Astoriában Krúdy Gyula , aki állítólag azért szerette a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy délig is alhatott, anélkül hogy megzavarták volna. Évtizedekig a szálló halljából és étterméből szólt a Magyar Rádió népszerű, „Ki nyer ma?” című komolyzenei műveltségi vetélkedője. 1976-tól 1981-ig a szálloda igazgatóhelyettese volt Schmitt Pál későbbi köztársasági elnök. Az 1983–1985 között tartó felújítás során a Múzeum körúti Grill Internacionál gyorséttermet végleg bezárták. A HungarHotels megfogalmazása szerint „hamarosan nemzetközi vendéglátó nyit hasonló étkező helyeket Budapesten, ezért a Vállalat nem tartja szükségesnek ilyen jellegű üzlet fenntartását”. 1988-ban a McDonald’s valóban megkezdte magyarországi tevékenységét, és később ezen a helyen is éttermet nyitott. Az Astoria Szálló épületében, illetve mellette forgatták a Kern András rendezte A miniszter félrelép című film (1997) több jelenetét. Publikációs torzítás A publikációs torzítás (más néven fiókeffektus vagy asztalfiók-effektus) egy, a tudományos kutatások publikációja terén előforduló torzítás. Akkor beszélünk publikációs torzításról, mikor egy kísérlet vagy kutatás eredménye befolyásolja azt, hogy publikálják vagy más módon terjesztik-e. A publikációs torzítás azért lényeges, mert egy adott hipotézist tárgyaló szakirodalmi összefoglalókban, metaanalízisekben is megjelenik a torzítás, ha a téma irodalmában jelen van. Több tényező is publikációs torzításhoz vezethet. A szignifikáns eredményt hozó kutatásokat háromszor olyan valószínűséggel jelentetik meg, mint a nem szignifikáns eredményűeket, annak ellenére, hogy az utóbbiak ugyanolyan minőségűek lehetnek a kutatási design és a kivitelezés tekintetében, mint a szignifikáns eredménnyel záruló kutatások. Arra is van példa, hogy a publikációs gyakorlat a negatív eredmények felé torzít; ha egy tudományos eredmény már biztosan alátámasztott, hírértéke lehet az olyan kutatások publikációjának, melyek nem találtak hasonló eredményt. Az érem másik oldala, hogy az ellentmondó eredményeket gyakorta azért nem publikálják, mert maguk a kutatók nem nyújták be azokat. Ennek oka például az, hogy a kutatók azt feltételezik, hogy hibáztak, mikor kutatásuk nem támasztott alá egy jól ismert eredményt; elvesztették érdeklődésüket a téma iránt vagy feltételezik, hogy másokat nem fog érdekelni a negatív eredmény. A nem publikált munkák azonosítása gyakran nehézségekbe ütközik vagy egyenesen lehetetlen. A probléma megoldására több tudományos folyóirat a publikációra benyújtott kutatások előzetes regisztrációját vezette be, ez azt jelenti, hogy a kutatás tervét még az adatok gyűjtése és elemzése előtt közölni kell. Más ajánlott stratégia a publikációs torzítás felismerésére és kontrollálására a valószínűség-eloszlás elemzése és a kis, nem-randomizált kutatások kizárása az esetükben gyakori hibák és torzítások elkerülése végett. Definíció Akkor beszélünk publikációs torzításról, mikor kutatási eredmények publikációja nem csak a kutatás minőségén, hanem a vizsgált hipotézisen és az eredmények irányán és statisztikai szignifikanciáján is múlik. A fogalmat először Theodore Sterling statisztikus használta 1959-ben olyan tudományterületek tárgyalásakor, melyekben a „sikeres” kutatások nagyobb valószínűséggel jelennek meg. Ennek eredményeképpen „az ilyen területek irodalma lényeges mennyiségű hamis következtetést tartalmaz, melyek az elsőfajú hibából fakadnak”. A publikációs torzítást gyakran asztalfiók-hatásnak vagy Robert Rosenthal nyomán az asztalfiók problémájának nevezik. Ezek az elnevezések arra utalnak, hogy egy adott hipotézist nem támogató eredmények gyakran a kutatók asztalfiókjában maradnak, mely torzításhoz vezet a megjelent irodalomban. A pozitíveredmény-torzítás a publikációs torzítás egy fajtája, mely abból fakad, hogy a szerzők és a folyóiratszerkesztők nagyobb hajlandóságot mutatnak pozitív eredmények benyújtására, valamint elfogadására, mint negatív vagy nem egyértelmű eredményekére. Az eredményközlési torzítás akkor lép fel, mikor a kutatók több eredményt mértek és elemeznek, majd az eredmények ereje és iránya alapján döntenek arról, hogy melyiket közlik. Ezeket az úgynevezett post hoc döntéseket az angol nyelvű tudományos közvélemény a „hypothesizing after the results are known” (hipotézisalkotás az eredmények tudatában) angol kifejezés kezdőbetűiből HARKingnek („HARKolásnak”) nevezi. Rizikótényezők John Antonakis a tudományos gyakorlat problémáit játékosan a tudományt veszélyeztető öt betegségként foglalja össze: significosis, vagyis a szignifikáns eredményekre való túlzott fókuszálás; neophilia, az újdonságok iránti túlzó lelkesedés; theorrhea, az új elméletek hajszolása; arigorium, a fegyelem hiánya az elméleti és empirikus munkában, és végül a disjunctivitis, a nagy mennyiségű redundáns, triviális és inkoherens munka előállítása. Ezen tényezők kiválthatják vagy hozzájárulhatnak a publikációs torzításhoz. John Ioannidis szerint a „kutatási eredmények sokszor csak pontos mérőeszközei a meglévő torzításoknak”. A következő tényezőket sorolja fel, melyek a pozitív eredménnyel bíró kutatások valószínűbb publikációjához vezetnek: a tudományterületen megjelenő kutatások kis elemszámúak alacsony hatásméret nagyszámú, előzetesen nem szűrt kapcsolat mérése kutatási dizájnok, definíciók, eredmények, elemzési módok rugalmas használata előzetes várakozások (pénzügyi vagy másmilyen érdek) verseny az adott kutatási területen; magas motiváció a szignifikáns eredmények közlésére Más ilyen tényező például a kísérletvezetői torzítás vagy az etikai vagy erkölcsi alapú torzítások. Bizonyítékok A tudományos irodalomban jelenlévő publikációs torzítást az orvosbiológiai kutatásokban vizsgálták a legalaposabban. A klinikai vizsgálatokat az etikai bizottságokhoz való benyújtástól a publikációig követő kutatások azt mutatják, hogy a pozitív eredményeket nagyobb valószínűséggel közlik. Ezenkívül a publikált kutatások gyakran elhallgatják a negatív eredményeket, ahogy azt egy, a kutatási protokollokat a megjelent folyóiratcikkekkel összehasonlító kutatás megállapította. Ha jelen van a publikációs torzítás, a megjelent folyóiratcikkek nem jelentenek reprezentatív mintát az elérhető bizonyítékokra nézve. A torzítás hat a metaanalízisekre és a szisztematikus szakirodalmi összefoglalókra. Ez például azért jelent problémát, mert a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyre inkább metaanalízisekre támaszkodik a bizonyítékok értékeléséhez. A legnagyobb volumenű metaanalízis-vizsgálat orvosi kezeléseket vizsgáló kutatások szisztematikus elemzésében vizsgálta a publikációs torzítás jelenlétét a Cochrane-adatbázist használva. A kutatás azt mutatta, hogy a pozitív, statisztikailag szignifikáns eredményeket 27%-kal nagyobb valószínűséggel közlik a kezelések hatásosságát tárgyaló metaanalízisek, mint másfajta eredményeket. A káros hatásokat nem találó kutatásokat 78%-kal nagyobb valószínűséggel tárgyalják a kezelések biztonságát vizsgáló kutatások, mint a statisztikailag szignifikáns, káros hatásokat mutató eredményeket, tehát a publikációs torzításra neves orvosi szakfolyóiratokban megjelent metaanalízisek esetén is vannak bizonyítékok. A publikációs torzítás jelenléte egy úgynevezett tölcsérgrafikon elkészítésével is felmérhető: a folyóiratcikk által közölt hatásnagyság becslését egy pontosságot mérő változó vagy a mintaméret függvényében ábrázoljuk. Azt várjuk, hogy a grafikon pontjai tölcsér alakot rajzolnak majd ki, jelezve, hogy nincs összefüggés a hatásméret publikációja és a statisztikai szignifikanciája között. Mikor azonban kis kutatások jellemzően egy irányba mutatnak (általában a nagy hatásméretek felé), aszimmetria lép fel, mely publikációs torzításra utalhat. A tölcsérgrafikonokat vizuálisan értelmezzük, ezért az értékelés elkerülhetetlenül szubjektív. A szubjektív ítéletek torzítását elkerülendő többféle teszt is rendelkezésre áll a grafikonok aszimmetriájának kimutatására. Ezek a tesztek gyakorta lineáris regresszión alapulnak, és egy többszörösítő vagy additív diszperziós paramétert használnak a kutatások heterogenitásának kiigazítására. Egyes megközelítések a publikációs torzítás (feltételezett) jelenlétét igyekeznek kiigazítani, ami különösen hasznos a metaanalízisek eredményeire gyakorolt feltételezett hatás feltérképezésében. Példák Két, a reboxetin hatóanyag antidepresszánsként való alkalmazását feltérképező metaanalízis kísérletet tett a publikációs torzítás kimutatására klinikai vizsgálatokban. Pozitív vizsgálati eredményeket követően 2001-ben a reboxetint elfogadták a depresszió kezelésére több európai országban, így az Egyesült Királyságban is, bár a gyakorlatban ritkán alkalmazták ilyen indikációra. Egy 2010-es metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy a reboxetin hatástalan a depresszió kezelésében, és a pozitív eredményű vizsgálatok túlsúlya a publikációs torzítás következménye volt, nagyrészt a Pfizer gyógyszergyártó cég által publikált vizsgálatoknak köszönhetően. Egy ezt követő, 2011-ben megjelent metaanalízis az eredeti adatokra támaszkodva hibásnak ítélte a 2010-es elemzést, és a reboxetin hatásosságát támasztotta alá súlyos depresszió esetén. A gyógyszerészeti, orvosi kutatásokban megjelenő publikációs torzítást Goldacre és Wilmshurst tárgyalja. A társadalomtudományok területén a vállalati társas és pénzügyi teljesítményt tárgyaló publikált kutatások elemzése arra a következtetésre jutott, hogy „a közgazdaságtani, pénzügyi és számviteli folyóiratokban az átlagos korrelációk mértéke körülbelül feleakkora volt, mint a társas problémamanagementtel, üzleti etikával vagy az üzlet és társadalom kapcsolatával foglalkozó folyóiratokban”. A publikációs torzítás egy példája, hogy a Daryl Bem prekogníciót feltételező kutatását eredetileg publikáló The Journal of Personality and Social Psychology című folyóirat nem jelentette meg a kutatást megismételni próbáló vizsgálatokat. Egy, a Kínában készült, gén-betegség kapcsolatokat vizsgáló kutatásokat a Kínán kívül készültekkel összehasonlító elemzés azt találta, hogy a Kínában született kutatások erősebb kapcsolatot és több statisztikailag szignifikáns eredményt közöltek. Megoldási lehetőségek A metaanalízisek és szisztematikus szakirodalmi összefoglalók nem publikált kutatásokból származó, valamint nem egyértelmű következtetésekre jutó kutatások bevonásával védekezhetnek a publikációs torzítás ellen. A publikáció torzítás kordában tartható nagyobb statisztikai erejű vizsgálatokkal, szigorúbb kutatási irányelvekkel, és a feltételezett kapcsolatok óvatos vizsgálatával. A nagyobb statisztikai erejű vizsgálatok olyan nagy, egyértelmű eredményeket mutató vagy átfogó elméleteket tesztelő vizsgálatok, melyek alacsony torzítású metaanalíziseket eredményeznek. Szigorúbb kutatási irányelveket valósít meg például a protokollok, majd az adatok regisztrációja, vagy a bevett kutatási protokollokhoz való igazodás. A hamis pozitív eredmények elkerülése végett a kutatónak figyelembe kell vennie, hogy valós vagy nem valós kapcsolatot vizsgál-e. Ezt a hamis pozitív eredmény valószínűségének értékelésével teheti meg, mely az elvégzett próba statisztikai erején alapul, valamint az eredményt is validálhatja, ha korábbi, megalapozott, ismert módon minimális torzítást tartalmazó kutatások eredményeit erősíti meg. Kutatások előzetes regisztrációja 2004 szeptemberében neves orvosi szakfolyóiratok (többek között a New England Journal of Medicine, a The Lancet, az Annals of Internal Medicine, és a JAMA) szerkesztői bejelentették, hogy nem jelentetnek meg gyógyszerészeti cégek által szponzorált kutatásokat, csak abban az esetben, ha a kutatást előzetesen regisztrálják egy nyilvános, klinikai vizsgálatokat rögzítő adatbázisban. Ezenkívül egyes folyóiratok kiemelten támogatják a kutatási protokollok publikációját. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a klinikai vizsgálatokat illető minden alapvető információt előzetesen regisztrálni és elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a WHO Nemzetközi Klinikai Kutatások Regisztrátumában. Ezenkívül az egyes vizsgálatok bemutatásán túl a teljes kutatási protokollok nyilvánosságra hozatala is egyre elterjedtebb. 460 (szám) A 460 (római számmal: CDLX) egy természetes szám, középpontos háromszögszám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 460-as a kettes számrendszerben 111001100, a nyolcas számrendszerben 714, a tizenhatos számrendszerben 1CC alakban írható fel. A 460 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 22 · 51 · 231 szorzattal, normálalakban a 4,6 · 102 szorzattal írható fel. Tizenkettő osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 5, 10, 20, 23, 46, 92, 115, 230 és 460. Tizenkétszögszám. A 460 négyzete 211 600, köbe 97 336 000, négyzetgyöke 21,44761, köbgyöke 7,71944, reciproka 0,0021739. A 460 egység sugarú kör kerülete 2890,26524 egység, területe 664 761,00550 területegység; a 460 egység sugarú gömb térfogata 407 720 083,4 térfogategység. Háború a zidiótákkal A Háború a zidiótákkal (The War with the Fnools) Philip K. Dick egyik novellája, amely először 1969-ben, a Galaxy magazin februári számában jelent meg. Magyarul a Lenn a sivár Földön című novelláskötetben olvasható. Történet A zidióták ismét megtámadták a Földet. Mint mindig, most is mindegyikük ugyanannak (jelen esetben ingatlanügynöknek) álcázta magát. Az egyetlen dolog, ami miatt mégis könnyen felismerhetőek maradtak a méretük: mindössze hatvan centi magasak. Ugyanakkor roppant veszélyesek, bármennyire is képtelenség komolyan venni őket. Hauk őrnagy vezetésével már többször is sikeresen legyőzték őket, így hát most is behozat egy zidiótát magához. Lightfoot el is megy, és hamarosan össze is szed két idegent. Azok a helikopterben arról panaszkodnak, hogy hiába a tökéletes álcázásuk, mindig lebuknak. Lightfoot dohányzás közben magyarázza el nekik, hogy ez a magasságuk miatt van. Az egyik zidióta meg akarja kóstolni Lightfoot cigarettáját, hátha attól olyan magasak az emberek. Ő nevetve odaadja, de meglepődve tapasztalja, hogy a kis lény a duplájára nőtt tőle. Közben Hauk őrnagy bevallja titkárnőjének, hogy egyáltalán nincs kedve a zidióták ellen harcolni, így együtt lemenekülnek az óvóhelyre, hátha ott túlélik a támadást, vinne is magával egy kis whiskyt, de az irodában felejti. Lenn úgy döntenek, érdemes átöltözni a sugárbiztos ruhába. Amikor a titkárnőn már szoknya sincs, Hauk úgy dönt, visszamegy az italért. Lightfoot az őrnagy irodájába vezeti a zidiótákat, akik megkaparintják a whiskyt, majd megisszák. Ettől újabb 60 centit nőnek, így már semmi sem különbözteti meg őket a normális emberektől. Ha lehetne még 60 centit növeszteni rajtuk… Közben megérkezik Hauk őrnagy, és az egyik zidiótát lelövi. A másik lemenekül az óvóhelyre. Amikor a két katona megérkezik, a titkárnő rohan védelmükbe, mögötte az immáron 240 centis zidiótával. Nová Ves (Louny járás) Nová Ves település Csehországban, Louny-i járásban. Nová Ves Smolnice, Vinařice, Hříškov és Brodec településekkel határos. Lakosainak száma 123 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bókoló gyömbérgyökér A bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A bókoló gyömbérgyökér elterjedési területe egész Észak- és Közép-Európa, nyugaton a Brit-szigetekig, dél felé Franciaország és a volt Jugoszlávia déli részéig terjed. A növény, még őshonos Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában is. Megjelenése A bókoló gyömbérgyökér 20-60 centiméter magas, évelő növény. Szára felálló, kissé elágazó és különösen a felső részén mirigyszőrös. Hosszú nyelű tőlevelei szaggatottan szárnyaltak, a csúcsi levélke jóval nagyobb a többinél. A felső szárlevelek három karéjúak vagy tagolatlanok. A virágok bókolók, egyesével vagy kevés virágú sátorvirágzatban helyezkednek el. A csészelevelek vörösbarnák, a szirmok külső oldalukon vörösesek, belül sárgák. Életmódja A bókoló gyömbérgyökér nedves rétek, liget- és láperdők, síklápok, patakpartok, magaskórós társulások lakója, 2000 méter magasságig megtalálható. A tápanyagban gazdag, szivárgó víztől nedves, időszakosan elárasztott humuszos vályog- vagy agyagtalajokat kedveli. A virágzási ideje április - május között van, de néha júliusig is virít. A megporzást rovarok végzik, horgas termései állatokra akaszkodnak. Hibridjei Geum x aurantiacum Fr. - szülők: Geum rivale és Geum aleppicum Jacq. Geum x pratense Pau Geum x pulchrum Fernald Geum x sudeticum Tausch - szülők: Geum rivale és Geum montanum L. Geum x thomasianum Ser. Anthon (Isère) Anthon település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 1037 fő (2015). Anthon Loyettes, Saint-Maurice-de-Gourdans, Villette-d’Anthon, Charvieu-Chavagneux, Chavanoz és Janneyrias községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tolmacsova ikrek A Tolmacsova ikrek, Anasztaszija Andrejevna Tolmacsova és Marija Andrejevna Tolmacsova (oroszul: Анастасия Андреевна Толмачёва, Мария Андреевна Толмачёва; Kurszk, 1997. január 14. –) orosz előadóművészek. Életpályájuk Kilencévesen, 2006-ban Romániában, Bukarestben Vesenniy Jazz (magyarul: Tavaszi Jazz, oroszul: Весенний Джаз) című számukkal megnyerték az az évi Junior Eurovíziós Dalfesztivált. A dalukat az összoroszországi válogatón választották ki, ahol több mint 200 énekes és zenekar vett részt. A döntőben négy előadó közül választották ki, hogy végül ők képviselhetik az országot a kontinentális versenyen. 2007-ben megjelentették Polovinki című albumukat, és szerepeltek egy televíziós filmben is. Az ikrek a 2009-es Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntőjének felvezetőjében is felléptek. 8 évvel Junior Eurovíziós győzelmük után, ők képviselték Oroszországot a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, a dán fővárosban, Koppenhágában Shine című dalukkal. A fesztivál május 10-én rendezett döntőjében a 7. helyen végeztek. Glasehausen Glasehausen település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: A Nascar fenegyerekei A Nascar fenegyerekei (angolul: NASCAR Racers) egy 1999-ben indult amerikai animációs akciósorozat, amelyben a NASCAR versenyeket ültették át animációs formába. Ám eltérés a valódi Nascar versenyekhez képest az, hogy itt nem csupán ovális pályákon folyik a küzdelem. 2 évadot élt meg 26 epizóddal a sorozat. A sorozatot az Amerikai Egyesült Államokban 1999. november 20. és 2001. március 24 között adta a Fox, majd később a Toon Disney és a Jetix is műsorra tűzta. Magyarországon a sorozat szintén a Jetix-en volt látható. Cselekménye A történet a jövőben játszódik, ahol egy 4 fős autóversenyző csapat, a Fastex versenyeit követhetjük végig. Az ultramodern versenyautókat használó csapat tagja a családjának megfelelni próbáló Mark McCutchen, a műszaki dolgokban tehetséges Megan Fassler, az érzelmi és fizikai gyengeségeivel küzdő Steve Sharp és a kockáztató Carlos Rey. A csapatnak nem csak a versenypályán, hanem a magánéletben is meg kell küzdeniük a problémáikkal, amiket csak tetéz az ellenséges Rexcor csapat, amit a bosszúra vágyó Garner Rexton vezet. Média Videójáték A sorozatból 2000. november 21-én jelent meg egy videójáték NASCAR Racers néven, az Electronic Arts és a Hon2 Games Inc. közreműködésével. A játék megjelent Windows-ra és Game Boy Colorra, valamint terveztek egy PlayStation verziót is, ám utóbbit végül elvetették. Könyv A sorozat alapján készült egy könyvsorozat is NASCAR Racers néven amit a HarperEntertainment adott ki, az első könyv pedig 2000. május 3-án jelent meg. A kiadvány első 6 résuát Gene Hult írta J. E. Bright írói álnéven, az utolsó, 7. kötetet viszont Michael Teitelbaum alkotta meg, ez 2001. április 3-án jelent meg. A könyvsorozaton kívül megjelent még két NASCAR Racers-könyv Official Owner's Manual és How They Work címen, mindkettőt Mel Gilden írta és 2000. május 3-án jelentek meg. Hasonmás (film) A Hasonmás (Surrogates) egy 2009-ben bemutatott amerikai sci-fi, Bruce Willis főszereplésével. Cselekmény 2054-ben az emberek robot hasonmásaikat használják a mindennapi életben, hogy helyettesítsék saját magukat. Így az élet biztonságosabb, mert baleset, szándékos rongálás vagy akár fegyveres támadás esetén is csak a robot test sérül, a tulajdonosa biztonságban van otthonában. Egy napon azonban olyan fegyver jelenik meg, amely megöl két hasonmást és az őket távolból irányító embereket is. Az egyik áldozat a hasonmások kitalálójának fia. Mivel az ilyen támadást eddig lehetetlennek tartották a nyomozásba bevonják az FBI két ügynökét, Tom Greert (Bruce Willis) és Jennifer Peterst (Radha Mitchell). Hamarosan egy összeesküvés nyomára bukkannak és miután Greer hasonmása használhatatlanná válik, önmaga ered a tettesek után... Szereplők Bruce Willis mint Tom Greer FBI-ügynök, Radha Mitchell mint Jennifer Peters ügynök, Greer partnere Rosamund Pike mint Maggie Greer, Greer felesége Ving Rhames mint a Próféta Boris Kodjoe mint Andrew Stone, Peters és Greer felettese az FBI-nál Jack Noseworthy mint Miles Strickland, a férfi, aki megölte Canter fiát. James Cromwell mint Dr. Lionel Canter, a hasonmások kitalálója Michael Cudlitz mint Colonel Brendan James Francis Ginty mint Dr. Lionel Canter fiatalabb hasonmása Helena Mattsson mint JJ, a szőke Meta Golding mint az egyik női ügyvéd 8291 Bingham A 8291 Bingham (ideiglenes jelöléssel 1992 RV1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1992. szeptember 2-án. Tüzelőanyag-póttartály Az üzemanyag-póttartály repülőeszközökre, elsősorban katonai repülőgépekre szerelhető, áramvonalas tartály, amelybe a gépbe tölthető mennyiségen felül tüzelőanyag tölthető, ezáltal a repülőeszköz hatótávolsága megnövelhető. Az első tüzelőanyag-póttartályokat a spanyol polgárháborúban a német He 51 vadászrepülőgépeken alkalmazták. A németek nagy sorozatban csak az Angliai légicsata kései időszakában alkalmazták a Bf 109 vadászrepülőgép E7 altípusától kezdve, melyek így több időt tölthettek a hatósugaruk határán fekvő Anglia légterében, saját bombázóikat védve. Napjainkban egy-egy póttartályba jellemzően 400-1500 kg tüzelőanyag tölthető, de például a MiG–25 hordozhat ennél lényegesen nagyobb, 5300 literes póttartályt is. A tüzelőanyag-póttartályokat általában a repülőgépek szárnya vagy törzse alá, fegyverfelfüggesztő csomópontokra szerelik föl. Nem minden csomópont alkalmas a tartályok hordozására, csak azok, amelyek csatlakoztatva vannak a repülőgép tüzelőanyag-rendszeréhez, az ilyen csomópontokat nedves csomópontnak nevezik. A póttartályok kiürülésük után a repülőgépről ledobhatók (viszonylag olcsók), mert légellenállásuk és tömegük akadályozza a repülést (egy-egy tartályban tárolt tüzelőanyag mennyiségének kevesebb, mint a fele fordítódik a repülés meghosszabbítására, a maradék a tartály légellenállásának kompenzálására használódik el). Néhány korszerűbb vadászbombázó repülőgépen alkalmaznak úgynevezett illeszkedő tüzelőanyag-póttartályokat (CFT – Conformal Fuel Tank). Ezek nem fegyverfüggesztő csomópontokon lógnak, hanem a repülőgép törzséhez vannak rögzítve. Nem ledobhatóak, de gazdaságosabbak (a bennük tárolt tüzelőanyag mintegy 80%-a fordítódik a hatótávolság meghosszabbítására). Az ilyen póttartályok a repülőgépekről mintegy fél óra alatt leszerelhetők. Léteznek olyan póttartályok is, melyeket csak bombázóknál alkalmaznak. Ezek nem növelik a gép légellenállását, csak a súlyát. Egy nagyobb vagy több kisebb tartályról van szó, amit a gép bombaterébe szerelnek be, majd feltöltik kerozinnal. A póttartály beszerelése nem bonyolultabb, mint bombákkal feltölteni a gépet. Az űrtartalma a bombakamra nagyságától és a repülőgép terhelhetőségétől függ. Gémes Antos Gémes Antos (Budapest, 1981. április 29. –) MASZK Ösztöndíjas magyar színész, a Pesti Magyar Színház társulatának tagja. Életpályája A Leövey Klára Gimnázium zene-tagozatos osztályában 1999-ben érettségizett, ahol négy évig a színkör tagja volt. Középiskolai évei alatt zeneszerzőnek tanult, de több hangszeren is játszik, így zongorán, gitáron, fúvós hangszereken. Középfokú tanulmányai végezetével több különböző színházi formát kipróbált. Éveken át a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványnál bohócdoktorként, Dr. Monokli szerepében tevékenykedett. Érettségi után a Kolibri Színház stúdiójába járt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre 2004-ben vették fel, ahol Meczner János tanítványaként, Bábszínész szakon végzett 2008-ban. Ebben az évben lett a Pesti Magyar Színház társulatának MASZK Ösztöndíjas fiatal művésze, ahol e mellett 2010-től a Színiakadémián színészmesterséget oktat, 2011-től pedig saját osztálya is van. Játszott a Kolibri Színház, a Mu Színház, a Mozaik Színház, a Szkéné Színház, a Vígszínház előadásaiban és különböző alternatív produkciókban. Vendégszerepel a HOPPart Társulatnál, és a Veszprémi Petőfi Színházban. Már egyetemi évei alatt is volt zenekara, Bábsuvápp néven, majd 2009-től a Pesti Magyar Színházból indult útjára a már fesztiválokon, szórakozóhelyeken is koncertező Harmadik Figyelmeztetés színészzenekar, melynek énekese és alapítója is egyben. Ő kezdeményezte a 2018. február 3-ai Színészfesztivál elnevezésű színészzenekar fesztivált, amin 6 együttes vett részt (Bekvart, Bonsay Boy, Harmadik Figyelmeztetés, Karamazov, Pink Mojos, Rézpróba) az Akvárium Klubban. Színházi munkái mellett filmekben - így például a Marslakók televíziós sorozatban is - szerepel. 2010-ben közreműködött a Compact Disco „Segíts Antosnak!” című vírusvideó-sorozatában, amelyre a reklámszakma is felfigyelt, illetve 2012-ben az együttes Sound of our Hearts című dalának hivatalos klipjében, melynek mindkét központi karakterét - egy gazdag brókert, és egy hajléktalant is - Gémes Antos játszotta, ahogy 2014-ben az első magyar nyelvű, Te + én című dalukhoz készült Egy nyelvet beszélünk három epizódos kisfilmben is. 2013-ban főszerepet kapott P. Szabó István Indián című filmjében, mely már a hivatalos magyarországi bemutató előtt meghívást kapott két külföldi filmszemlére. Díjai MASZK Ösztöndíj (2008) Főnix díj (2009) Farkas–Ratkó-díj (2010) Story Ötcsillag-díj Értékdíj a (2012) Színházi szerepei A Színházi adattárban nem szereplő előadások: Znajkay Zsófia: Rendezői változat (felolvasószínház a Nyílt Fórum keretein belül, Pécsi Országos Színházi Találkozó , 2017) Jelenleg játszott szerepei Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2018. augusztus 9., 16:41 (CEST) A Pesti Magyar Színházban: Berg Judit : Rumini - DUNDI BANDI Dobozy Imre : A tizedes meg a többiek - KRASZNAVÖLGYI Dés László , Nemes István, Böhm György , Korcsmáros György , Horváth Péter , Radványi Géza , Balázs Béla : Valahol Európában - LEVENTEOKTATÓ Eugene O’Neill : Utazás az éjszakába - EDMUND TYRONE Arany János verseiből Lengyel Ferenc : A képmutogató Lőrinczy Attila: Balta a fejbe - BITÓ, első bérgyilkos Maurice Hennequin (wd) , Pierre Veber (wd) , Farkas Jenő , Horváth Illés, Horváth János Antal: Folytassa, Cicero! avagy Botrány a törvényszéken - Pinglet, Bruno Filmes szerepei 2009, Dongó Erzsike és a megsavanyodott ménkű (kisjátékfilm) - 2010, Szép magyar szó-kép-tár; epizód: Nő (kisfilm-sorozat) - 2012, Marslakók (televíziós sorozat) - Óbester Antos 2013, Indián (játékfilm) - Lantos Tamás Megjegyzések A MASZK Országos Színészegyesület, a színészek szakmai érdek-képviseleti szervezete nagy figyelmet fordít a pályakezdők elhelyezkedésének segítésére, ezért ösztöndíjjal támogatja a fiatal, egyetemről kikerült előadóművészeket. - hivatalos oldala 1911 az irodalomban Az 1911. év az irodalomban. Megjelent új művek Próza Frances Hodgson Burnett angol író gyermekkönyve: A titkos kert (The Secret Garden) G. K. Chesterton Brown atyá ról szóló detektívtörténet-sorozatának egyik első darabja: The Innocence of Father Brown (A jámbor Brown atya) Joseph Conrad regénye: Under Western Eyes (Nyugati szemek előtt) Theodore Dreiser regénye: Jennie Gerhardt Valery Larbaud francia költő, író kisregénye: Fermina Márquez D. H. Lawrence angol író: The White Peacock Robert Musil elbeszéléskötete: Vereinigungen (Egyesülések) Upton Sinclair regénye: Love's Pilgrimage (magyarul A szerelem kálváriája és A szerelem tövises útja címen is megjelent) Sigrid Undset norvég írónő regénye: Jenny Költészet Guillaume Apollinaire verseskötete: Le Bestiaire ou Cortège d'Orphée (Bestiárium, vagy Orpheus kísérete) Paul Claudel : Cinq grandes Odes (Öt nagy óda) François Mauriac : Adieu l'Adolescence (Búcsú az ifjúságtól), verseskötet Saint-John Perse francia költő, író, diplomata első jelentősebb műve: Eloges (Magasztalások), verseskötet Franz Werfel versei: Weltfreund (A világ barátja) Dráma Gerhart Hauptmann tragikomédiája: Die Ratten (A patkányok), megjelenés és bemutató Magyar irodalom Babits Mihály verseskötete: Herceg, hátha megjön a tél is! Krúdy Gyula megteremti „az álmok vizén hajózó Szindbád” alakját: Szindbád ifjúsága Mikszáth Kálmán regénye könyv alakban: A fekete város, (előtte 1908–1910 között folytatásokban a Vasárnapi Ujságban Móricz Zsigmond regénye: Az Isten háta mögött Születések február 4. – Takáts Gyula költő, író, műfordító, kritikus († 2008) március 26. – Tennessee Williams amerikai író, drámaíró († 1983) április 1. – Goda Gábor író, műfordító, színházigazgató († 1996) április 8. – Emil Cioran román-francia filozófus, író († 1995) április 17. – Hervé Bazin francia író († 1996) május 15. – Max Frisch német író, drámaíró († 1991) június 30. – Czesław Miłosz Nobel-díjas (1980) lengyel költő, író, esszéista, irodalomtörténész († 2004) szeptember 19. – William Golding Nobel-díjas (1983) brit regényíró, költő († 1993) október 13. – Millosh Gjergj Nikolla albán költő, a modern albán költészet úttörője († 1938 ) november 2. – Odysseas Elytis Nobel-díjas (1979) görög költő († 1996) december 11. – Nagíb Mahfúz Nobel-díjas (1988) egyiptomi író († 2006) Courtes Courtes település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 301 fő (2015). Courtes Curciat-Dongalon, Mantenay-Montlin, Saint-Nizier-le-Bouchoux, Saint-Trivier-de-Courtes és Vernoux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Monaco a 2006. évi téli olimpiai játékokon Monaco az olaszországi Torinóban megrendezett 2006. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Leopold von Neumann Leopold von Neumann (Zaleszczyki (Galícia), 1811. október 23. – Gries bei Bosen, 1888. december 7.) német jogtudós. Életútja Csernyivciben járt gimnáziumba, majd a lembergi és bécsi egyetemeken tanult jogot. 1840-től a bécsi Theresianumban oktatott. 1849 és 1883 között a nemzetközi jognak és statisztikának a tanára volt a bécsi egyetemen, ugyanitt 1867-68-ban rektor, illetve 1856-57-ben a jogi kar dékánja volt. 1869-től az urak házának tagja, a bárói méltóságot érdemei jutalmául nyerte. Művei Handbuch des Konsulatswesens. (A konzulátusi ügy kézikönyve) Wien, 1854 Grundriß des heutigen europäischen Völkerrechts. (A mai európai nemzetközi jognak alapelvei) Wien, 1855 Das Verhältnis Schleswig-Holsteins zu Dänemark. Wien, 1864 Plusonnal együtt kiadta a Recueil des traités et conventions conclus par l'Autriche avec les puissances étrangéres depuis 1763 (1885-88, 18 kötet). Forrás Bokor József (szerk.). Neumann, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Charles Bukowski Henry Charles Bukowski (Andernach, Németország, 1920. augusztus 16. – Los Angeles, Kalifornia, USA, 1994. március 9.) költő, író. Otthona az amerikai Los Angeles volt, melynek földrajzi adottságai és atmoszférája erősen befolyásolta Bukowski munkásságát. Stílusa nagy hatással volt kortársaira, akik gyakran utánozták azt. Ő maga termékeny író volt, több ezer költeményt, több száz novellát és hat regényt jegyez; több mint ötven könyve jelent meg nyomtatásban. Rendszeresen emlegetik a skid row (nyomornegyed) koszorús költőjeként. Élete A korai évek Charles Bukowski a németországi Andernachban született 1920-ban Heinrich Karl Bukowski néven. Édesanyja a német Katharina Fett édesapjával, a német-amerikai katonával az első világháború után találkozott. Bár Bukowski apja Amerikában született, apai nagyapja szintén németországi születésű volt. A család nevének eredete lehet lengyel vagy ukrán is. A buk szó lengyelül, ukránul, szlovákul, csehül és bolgárul is bükkfát jelent. Szülei katolikusok voltak, és fiukat is katolikusnak nevelték. Bukowski vonzódást és szeretetet mutatott sok költeményében Németország iránt.[forrás?] Németország gazdaságának az első világháború utáni összeomlását követően a család Baltimoreba költözött 1923-ban. A könnyebb beilleszkedés érdekében szülei elkezdték Henrynek hívni fiukat, és a családnevüket is angolosabban hangzóan ejtették ettől a pillanattól fogva. 1926-ban, miután gyűjtöttek valamennyi pénzt, a család ismét költözött, ezúttal Los Angeles egyik elővárosába, ahol apja családja élt. Bukowski gyerekkorában apja gyakran munkanélküli volt, és Bukowski szerint ez idő tájt rendszeresen zaklatta verbálisan és pszichésen is (ahogy azt részletezte a Ham on Rye című önéletrajzi jellegű regényében).[forrás?] Halála 1994. március 9-én halt meg a Kaliforniai San Pedróban. Halálát leukémia okozta. Nem sokkal halála előtt fejezte be utolsó regényét, amely magyarul Ponyva címmel jelent meg. Sírját a „Don't Try” felirat díszíti. Művei Regények A kezdő (Cartaphilus Kiadó, 2008) ISBN 978-963-266-073-8 Hollywood (Cartaphilus Kiadó, 2008) ISBN 978-963-266-012-7 Nők (Cartaphilus Kiadó, 2007) ISBN 978-963-7448-27-0 Ponyva (Cartaphilus Kiadó, 2005) ISBN 963-7448-10-1 Tótumfaktum (Cartaphilus Kiadó, 2007) ISBN 978-963-7448-74-4 Posta (Cartaphilus Kiadó, 2006) ISBN 963-7448-15-2 Novelláskötetek Egy vén kujon jegyzetei (Ferenczy Könyvkiadó, 1995) ISBN 963-8258-24-1 A semmitől délre (Cartaphilus Kiadó, 2009) ISBN 978-963-266-101-8 Forró vízi zene (Cartaphilus Kiadó, 2010) Confessions of a Man Insane Enough to Live with Beasts (1965) All the Assholes in the World and Mine (1966) Notes of a Dirty Old Man (1969) Erections, Ejaculations, Exhibitions, and General Tales of Ordinary Madness (1972) Tales of Ordinary Madness (1983) Portions from a Wine-stained Notebook: Short Stories and Essays (2008) ISBN 978-0-87286-492-4. Absence of the Hero (2010) The Most Beautiful Woman in Town (1983) Verseskötetek Flower, Fist, and Bestial Wail (1960) Poems and Drawings (1962) Longshot Poems for Broke Players (1962) Run With the Hunted (1962) It Catches My Heart in its Hands (1963) Crucifix In A Deathhand (1965) Cold Dogs in the Courtyard (1965) The Genius of the Crowd (1966) 2 by Bukowski (1967) The Curtains are Waving (1967) At Terror Street and Agony Way (1968) Poems Written Before Jumping Out of an 8 story Window (1965) A Bukowski Sampler (1969) The Days Run Away Like Wild Horses Over the Hills (1969) Fire station (1970) Mockingbird Wish Me Luck (1972) Me and Your Sometimes Love Poems (1972) While the music played (1973) Burning in Water, Drowning in Flame (1974) Africa, Paris, Greece (1975) Scarlet (1976) Maybe Tomorrow (1977) Love is a Dog from Hell (1977) Play the Piano Drunk Like a Percussion Instrument Until the Fingers Begin to Bleed a Bit (1979) Dangling in the Tournefortia (1982) War All the Time (1984) You Get So Alone at Times That It Just Makes Sense (1986) The Roominghouse Madrigals (1988) Septuagenarian Stew: Stories & Poems (1990) The Last Night of the Earth Poems (1996) Betting on the Muse: Poems and Stories (1996) Bone Palace Ballet (1998) What Matters Most Is How Well You Walk Through the Fire (1999) Open All Night (2000) The Night Torn Mad with Footsteps (2001) Sifting Through the Madness for the Word, the Line, the Way (2003) as Buddha smiles (2003) The Flash of the Lightning Behind the Mountain (2004) Slouching Toward Nirvana (2005) Come On In! (2006) The People Look Like Flowers At Last (2007) The Pleasures of the Damned (2007) The Continual Condition (2009) Egyéb munkái Barfly - Forgatókönyv Magyarul Egy vén kujon jegyzetei ; ford., utószó Balázs Attila, Ferenczy, Bp., 1995 Tótumfaktum ; vál., szerk. Virág Zoltán, ford. Domokos Tamás, Fenyvesi Ottó, Virág Zoltán; Messzelátó, Szeged, 2003 ( Fosszília , 4. évf. 5/6. sz.) Ponyva ; ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2005 Posta ; ford. Pritz Péter, Bajtai Zoltán; Cartaphilus, Bp., 2006 Tótumfaktum ; ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2007 Nők ; ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2007 A kezdő ; ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2008 Hollywood ; ford. Vizi Katalin; Cartaphilus, Bp., 2008 A semmitől délre ; ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2009 Forró vízi zene ; ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2010 Shakespeare ilyet nem csinált ; fotó Michael Montfort, ford. Pritz Péter; Cartaphilus, Bp., 2011 Vegyes felvágott ; ford. Pritz Péter; Trubadúr, Bp., 2013 Egy vén kujon jegyzetei ; ford., utószó Balázs Attila; Helikon, Bp., 2014 Egy vén kujon további feljegyzései ; ford. Pritz Péter; Trubadúr, Bp., 2016 Macskák ; ill. drMáriás, ford. Pritz Péter; Trubadúr, Bp., 2017 Hollywood ; ford. Pritz Péter; Trubadúr, Bp., 2017 Hippopotamus gorgops A Hippopotamus gorgops az emlősök (Mammalia) osztályának, ezen belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó fosszilis faj. Előfordulása A Hippopotamus gorgops először Afrikában jelent meg, a miocén kor vége felé. A pliocén kor elején betelepült Európába (ahol először fedezték fel) is. A Würm-glaciális idején pedig kihalt. Megjelenése A Hippopotamus gorgops testhossza 4,3 méter, marmagassága 2,1 méter és testtömege 3900 kilogramm volt; ezekkel a méretekkel, jóval nagyobb volt a ma is élő rokonánál, a nílusi vízilónál (Hippopotamus amphibius). Legfőbb ismertetőjele a szemeinek az elhelyezkedése volt; habár a mai nílusi vízilónak a szemei fejének felső szélein vannak, a Hippopotamus gorgops a szemek szélsőséges elhelyezkedését tovább vitte. A Hippopotamus gorgops szemüregei jóval kimagasodtak a koponyából, majdnem nyúlványokként hatottak. Ilyen módon ez az ősállat, a mai rokonától eltérően, még jobban lebukhatott a vízbe, azonban tovább kémkedhetett a felszínen. Bolognai Gellért Bolognai Gellért (latinul: Gerardus Bononiensis, olaszul: Gerardo da Bologna), (1255 – Avignon, 1317. április 17.) középkori itáliai filozófus és teológus. Kármelita szerzetes volt, és a Párizsi Egyetemen tanított. Quodlibetek, Quaestio disputaták és egy Summa theologica maradt utána. Nézetei egy részére Godofredus de Fontibus hatott (az értelem és az akarat radikális passzivitásának tana), univerzálé elmélete viszont önálló. Azt tanítja, hogy az absztrakció csupán egyedi zavaros ismeret, az univerzálé pedig zavarosan megismert egyediség. Elveti a létezés és a lényeg közötti különbséget, és elutasítja az anyag általi egyediesítés gondolatát is. Jegyzetek http://www.treccani.it/enciclopedia/gerardo-di-bologna_%28Enciclopedia-Italiana%29/ http://www.treccani.it/enciclopedia/gerardo-di-bologna_%28Enciclopedia-Italiana%29/ Forrás Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850 , 675–676. o. 83-as villamos (Budapest) A budapesti 83-as jelzésű villamos a Moszkva tér és Hűvösvölgy között közlekedett. A járatot a Fővárosi Villamosvasút üzemeltette. Története 1915-ben indult Hűvösvölgy és a Várfok utcai (más néven Retek utcai) hurok között a 39-es és 41-es villamos helyett. 1921. augusztus 11-étől éjszakai is közlekedett. 1924. január 13-ától speciális pótkocsikkal közlekedett vasárnap és ünnepnapokon, melyekből a padok ki voltak szerelve, így síléc tárolására alkalmasak voltak. Ezeket a villamosokat Téli sport felirat díszítette. Ezek a kocsik 1925-ben már nem közlekedtek. 1941. június 16-ától déli végállomása a Széll Kálmán tér lett, a korábbi Retek utcai végállomást elbontották. 1944 októberében még közlekedett, majd ezután megszűnt. 1945. május 17-én indult újra korábbi útvonalán, majd 1955. május 16-án jelzését 56-osra módosították. Tarzo Tarzo település Olaszországban, Veneto régióban, Treviso megyében. Lakosainak száma 4378 fő (2017. január 1.). Tarzo Cison di Valmarino, Refrontolo, Revine Lago, San Pietro di Feletto és Vittorio Veneto községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sinka György Sinka György (1925–1977) magyar labdarúgó. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bronzérmes: 1947–48 Jonathan Davis (énekes) Jonathan Davis (Bakersfield, 1971. január 18. –) a Korn énekese és frontembere. Gyerekkora Jonathan Bakersfielben született, Kaliforniában, Rick Davis és Holly Chavez fiaként. Van egy Alyssa nevű nővére és egy féltestvére, Mark Chavez, az Adema alapító tagja. Az édesapja billentyűs volt, játszott többek között Buck Owensnek és Frank Zappának. Az édesanyja pedig profi színész és táncosnő volt. A szülei elváltak, mikor Jonathan hároméves volt. Az édesanyja elhagyta Ricket egy színészért, így Jonathant édesapja, és nevelőanyja, Lily nevelte fel, Bakersfieldben. Jonathan és Lily között borzalmas kapcsolat alakult ki, Jonathan ezt énekli meg a Korn Kill you számában. Jonathan gyermekkora óta asztmában szenved, ötéves korában majdnem meg is fulladt, pár másodpercig klinikailag halott volt. Néha még koncerteken is meg kell állni két szám között, hogy oxigénpalackról lélegeztessék pár másodpercig. Jonathan kedvenc gyerekkori színjátéka az Andrew Lloyd Webber által írt Jesus Christ Superstar rockopera, és a kedvenc gyerekkori együttese a Duran Duran volt. 1989-ben érettségizett. Színészi pályafutása Jonathan szívesen színészkedik is. Legjobb példa erre a South Park egyik része, ahol a Korn is megjelenik. De megjelenik a Kárhozottak királynőjében is, amiben a Kornon kívüli első zenei anyaga is elhallatszik. Volt egy Sin-Jin Smyth nevű horror film is, ami még mindig nem került megrendezésre, mert nincs elég pénz hozzá. Magánélete Jonathan magánélete titokzatos, sok dologra még mindig nem derült fény. A Daddy számban, ami az 1994-es Korn albumon volt található, azt énekli, hogy az édesapja szexuálisan molesztálta, azonban Jonathan több interjúban is azt mondta, hogy nem az apja volt, aki molesztálta, hanem a család barátja, egy nő, de egyelőre nem lehet tudni, ki ez a személy. Jonathan azt is elmondta, hogy amikor a családjának el akarta mesélni a történteket, azok nem vették komolyan, azt hitték bohóckodik. Jonathan kétszer házasodott, először 1998-ban, Renee Perezzel, akit még a középiskolában ismert meg. Tőle született egy fia, Nathan Houseman Davis, de 2001-ben élváltak. 2004. október 5-én, egy évtizeddel pontosan az első Korn lemez megjelenése után elhatározta, hogy újra megházasodik, a pornószínész Devon Davist vette el. Még 2005-ben megszületett a második gyermekük, Pirate Houseman Davis, majd 2007. április 28-án Zeppelin Houseman Davis is világra jött. Jonathan 1998 óta nem drogozik és saját bevallása szerint alkoholt sem fogyaszt. Az Untouchablest tartja a legjobb Korn albumnak, az a kedvence, a két kedvenc száma a Korntól pedig a "Hollow Life" és a "Do What They Say". A "Hollow Life" a 2002-es Untouchablesen, a "Do What They Say" pedig a 2007-es Untitleden található. 2006-ban a Download Festival alatt kiderült, hogy Jonathan Idiopathic thrombocytopenic purbura-ban szenved, azaz kevés vérlemezkéje képződik. Felszerelése Jonathan elhíresült mikrofonállványát, amit a 2000-es évek elején kezdett használni, egy svájci szobrász H.R. Giger készítette, aki az Oscar-díj A nyolcadik utas: a Halál című című sci-fi film földönkívülieit is tervezte. Az állványt 'The Bitch'-nek szokta Jonathan nevezni. A 'The Bitch' előtt Jonathan normál, átlagos állványt használt. Mikrofonjai mindig Shure mikrofonok, azon belül is leggyakrabb Shure Beta 87c Wirelesst használ legszívesebben, de más prototípusokon is énekelt. J Devil Jonathan 2011 környékén kezdett el elektronikus zenét csinálni, és remixeket készíteni. A The Path of Totality és az ő unszolására tartalmazott elektronikus zenei részeket. Albumok Korn Neidermeyer's Mind (1993] Korn (album) (1994) Life is Peachy (1996) Follow the Leader (1998) Issues (1999) Untouchables (2002) Take a Look in the Mirror (2003) Korn: Greatest Hits Vol.1 See You on the Other Side (2005) Live & Rare MTV Unplugged: Korn Címtelen Korn-album (2007) Korn III: Remember Who You Are (2010) The Path of Totality (2011) Koppány Zsolt Koppány Zsolt (Budapest, 1955. augusztus 20.) magyar író, esszéista, kritikus. Híres felmenője Diebold Hermann (1877–1960) XX. századi építész. Életpályája Szülei: Koppány Henrik (1919 k. – 1985) és Forgács Hedvig voltak. 1969–1973 között a Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola diákja volt. 1973–1976 között Csepeli Vas és Fémművek valamint a Csőgyár és Acélmű fizikai munkása volt. 1976-tól jelennek meg művei. 1976–1977 között könyvesbolti eladó és egyházi kegytárgyeladóként dolgozott, majd hivatalsegéd lett. 1978–1980 között a Magyar Néphadsereg katonája volt. 1980–1992 között a Pallas Lap- és Könyvkiadó ügyintézője és raktárosa volt. 1992 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1998–2008 között a C.E.T. szerkesztője volt. 2001-2011.: a TIT József Attila Szabadegyetem XX. századi magyar költészet tanára. Magánélete 1981-ben házasságot kötött Hegyesi Aranka balettművész, koreográfussal. Művei Költői színjáték (versek, 1988) Körkép '89 (novella antológia, 1989) Szavak és szenvedélyek (beszélgetésesszék és esszénovellák, 1991) Körkép '92 (novella antológia, 1992) Hétköznapi passió (novellák, elbeszélések, 1992) Algernoni óda - Ólomtelefon (versek, aforizmák, dráma, 1994) A gondolat birodalma (beszélgetésesszék, esszénovellák, miniesszék, 1994) Könyvháború avagy anekdota a halhatatlanságról (regény, 1994) Hét Évszázad Magyar Költői (antológia, 1996) Akvarell (megtalált versek, 1996) Krisztus után (válogatott versek, 1997) Árnyékban a Megváltó (tárcák, publicisztikák, esszék, interjúk, 1997) A munkanélküliség diszkrét bája (színművek, hangjátékok, filmek, 1999) Az elkésett halott (novellák, elbeszélések, 2000) E-mailen szól a Zarathustra? (publicisztikák, esszék, 2000) Szegény Yorick a Mama csontölén (tárcák, publicisztikák, esszék, 2001) Sírbérlet (drámák, 2001) A hóhérság eszkalációja (publicisztikák, esszék, kritikák, 2002) Az év esszéi (antológia, 2003) Amikor a belgák tolatnak (novellák, 2003) Az öreg tölgy és vastag ága (esszék, 2004) Feltámadás és az élet, avagy az apokrif sírbatétel (2006) Morbusz és hungarikum (esszék, 2007) Derengő városmúlt (válogatott esszék, történetek, 2011) Volt egyszer egy Kocsis Zoltán - hosszú évtized egy géniusz közelében (esszénovella-füzér, 2018) Díjai, kitüntetései Budapestért díj (1990) Lengyel József ösztöndíj (1995) Az MSZSZ IRKA Iroda alkotói ösztöndíja (1996) Major Ottó-díj (2000) NKA-ösztöndíj (2002, 2017) Magyar Arany Érdemkereszt (2016) Jegyzetek Édesapja gyászjelentése Tagságai: Magyar Írószövetség Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Magyar Újságírók Országos Szövetsége Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapesti Városvédő Egyesület (alapító tag) Elérhetősége: zsolt.koppany14@gmail.com Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Twinkle, twinkle, little star A Twinkle, twinkle, little star egy népszerű angol bölcsődal. A szövege Jane Taylor (wd) (1783–1824) angol költő The Star című verse, melyet 1806-ban a Rhymes for the Nursery című versgyűjteményében adtak ki. A dallama megegyezik a francia Ah! vous dirai-je, maman gyerekdal dallamával, melyet 1761-ben publikáltak először. A szöveg és a dallam együtt először 1838-ban a The Singing Master: First Class Tune Book kiadványban jelent meg. Szövege A dal szövege Jane Taylor angol költő The Star című verse, mely 1806-ban a Rhymes for the Nursery című versgyűjteményében jelent meg. Ugyan a vers öt versszakos, általában csak az elsőt ismerik és azt éneklik. Szövegváltozat Mildred J. Hill szövegváltozata 1896-ban jelent meg a Song Stories for the Kindergarten kiadványban. Twinkle, twinkle, little star, How we wonder what you are. Up above the world so high, Like a diamond in the sky. When the glorious sun has set, And the grass with dew is wet, Then you show your little light, Twinkle, twinkle, all the night. When the golden sun doth rise, Fills with shining light the skies, Then you fade away from sight, Shine no more 'till comes the night. Walyunga Nemzeti Park A Walyunga Nemzeti Park Nyugat-Ausztráliában található, Perthtől 35 kilométernyire északkeletre helyezkedik el a Great Northern Highway mentén. A park a Darling Scarp, vagy másik helyi nevén a Darling Range mögött húzódik, egy alacsony esésű hegyhát, amely Nyugat-Ausztrália partvidéke mentén húzódik az állam délnyugati részén. A Swan, Avon-folyó és az Eastern Railway fut keresztül a park területén. A minden évben augusztusban megrendezett Avon Descent sportesemény az Avon-folyón zajlik, amelynek során a résztvevők a nemzeti park területén is keresztülhaladnak. A folyó ezeken a szakaszokon zúgókon is keresztülvág. A területen gránitkiszögellések és dolerittel borított területek is találhatóak, miközben a hegyek tetejét laterit borítja. Leopoldo Eleuteri Leopoldo Eleuteri (Castel Ritaldi, 1894. december 17. - 1926. január 19.) olasz ászpilóta. Az olasz légierőben hadnagyként szolgált az első világháború alatt. Pályafutása során 7 igazolt, és 1 igazolatlan légi győzelmet szerzett. Eleuteri volt az egyetlen olyan pilóta, aki képes volt légi győzelmet szerezni Ansaldo A.1 Balilla típusú repülőgéppel. Élete Fiatalkora 1894-ben született Castel Ritaldi-ban. Katonai szolgálata 1917 vége felé kerülhetett a légierőhöz, erre légi győzelmeinek idejéből lehet következtetni. Eleuteri 3 repülőszázadban is szolgált, (70a, 73a, 121a) győzelmeket azonban csak a Squadriglia 70-ben, azaz a 70. repülő osztagban szerzett. 1918. április 17-én 3 megosztott (nemcsak neki, hanem a másik pilótának [aki részt vett az ellenség lelövésében] is felszámolták) légi győzelmet szerzett, ebből egy azonban igazolatlan. 1918. júliusában további két légi győzelmet aratott, 15-én és 19-én. Az ellenséges repülőgép típusa azonban nem ismert. Utolsó három légi győzelmét mind 1918 októberében szerezte meg. 6. légi győzelmét (1918. október 8.) a híres Ansaldo A.1 Balilla típusú repülőgéppel lőtte, ezzel a géppel rajta kívül senki sem szerzett győzelmet, ennek köszönhetően igen ismert és népszerű lett az ászpilóták körében. Szolgálatait később Katonai Vitézségi Éremmel jutalmazták. Lásd még Olaszok Első világháború Forrás Leopoldo Eleuteri életrajza, légi győzelmei (angol nyelven). The Aerodrome-com. (Hozzáférés: 2011. július 11.) Tarzíciusz A Tarzíciusz egy görög eredetű férfinév latin formájából való, jelentése: Tarzosz városából való. Női párja: Tarzícia. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok augusztus 15. Nemek harca A nemek harca elnevezésű dilemma a játékelméleti alapjátszmák egyike. Kétszereplős koordinációs játékról van szó, amely egy házaspár döntési helyzetét modellezi. Alaphelyzet Az alaphelyzet szerint egy házaspár mindkét tagja szeretné az estét a párjával együtt tölteni, de a feleség (példánkban Anna) színházba menne szívesebben, a férj (Bence) pedig inkább futballmeccsre. Döntésüket a játszma szerint külön hozzák meg, tehát egymás döntéseiről nem tudnak. Lehetőségek Anna 4 pontot nyerhet akkor, ha férje kooperál, és lemondva a meccsről, vele együtt színházba megy, bár Bence így csak 2 pontot szerez. Ha Anna kooperál, és férje hűtlen (a hűtlenség terminus a játékelméletben a kooperáció ellentéte), tehát kitart a focimeccs mellett, akkor Anna 2, míg Bence 4 pontot szerez. Érdekes, de nem meglepő módon legrosszabbul abban az esetben járnak, ha mindketten kooperálnak. Ennél valamennyivel jobb a helyzet akkor, ha mindketten hűtlenek – hiszen így legalább ott töltik az estét, ahol eredetileg szerették volna. Eredmény A táblázatból jól látható, hogy több szempont is szerepet játszik a pontok szerzésénél. Nem elég, hogy a házastársak a maguk által preferált programra mennek el, fontos az együttlét is. Tehát a feleség elmegy ugyan színházba egyedül, férje nélkül mégsem érzi magát olyan jól, így csak egy pontot szerez (ahogy férje is). Ha pedig külön is töltik az estét, és más helyen is, mint szeretnék – akkor mindketten 0 pontot szereznek. A lehető legrosszabb variáció tehát a kölcsönös kooperálás (sárga mező), ezért a felek ezt felmérve, és ennek megfelelően racionálisan döntve a hűtlenséget fogják választani (zöld mező), vagyis mindketten a saját elképzelésük szerint fogják alakítani estéjüket. Matthew Bingley Matthew Bingley (Sydney, 1971. augusztus 16. –) ausztrál válogatott labdarúgó. Az ausztrál válogatott tagjaként részt vett az 1997-es konföderációs kupán. Vitulano Vitulano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében. Fekvése A megye északnyugatra részén fekszik, 50 km-re északkeletre Nápolytól, 12 km-re északnyugatra a megyeszékhelytől. Határai: Campoli del Monte Taburno, Castelpoto, Cautano, Foglianise, Frasso Telesino, Guardia Sanframondi, Paupisi, San Lorenzo Maggiore, Solopaca és Torrecuso. Története A település első említése a normann időkből származik (11. század), bár egyes történészek szerint az ókori szamnisz város, Vitalium helyén épült fel. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Fontana Reale (díszkút) Santa Menna-remetelak) Santa Trinità-templom Santo Spirito-templom Santa Maria Maggiore-templom Santa Croce-templom San Pietro-templom Madonna delle Grazie-templom Santa Maria in Gruptis-apátság Híres emberek Itt született 1833. február 10-én Camillo Mazzella bíboros Colazza Colazza település Olaszországban, Piemont régióban, Novara megyében. Lakosainak száma 452 fő (2017. január 1.). Colazza Ameno, Armeno, Invorio, Meina és Pisano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Osztrák labdarúgó-válogatott Az Osztrák labdarúgó-válogatott Ausztria nemzeti csapata, amelyet az Osztrák labdarúgó-szövetség (Németül: Österreichischer Fußball Bund) irányít. Eddig hét alkalommal sikerült kijutniuk labdarúgó-világbajnokságra, legutóbb 1998-ban. Legjobb eredményük egy harmadik helyezés 1954-ből. Az Európa-bajnokságon először 2008-ban szerepeltek, amikor Svájccal közösen voltak a torna házigazdái. A 2016-os Eb-n is részt vettek. A válogatott története A kezdetek Az Osztrák labdarúgó-szövetséget 1904 március 18-án alapították az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Az osztrák labdarúgásnak a Bécsben élő britek adták meg a kezdőlökést. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1902-ben az osztrák csapat 5–0-ra verte Magyarország válogatottját. Az Anglia-Skócia összecsapás után ez a világ második leggyakoribb nemzetközi mérkőzése. Az 1930-as évekre Európa meghatározó válogatottjai közé tartoztak és ekkor nevezték el őket Wunderteam-nek, azaz csodacsapatnak. A csapat legnevesebb játékosa Matthias Sindelar volt. 1931. október 16-án Ausztria volt az első európai válogatott, mely legyőzte Skóciát. A csodacsapat (Wundermannschaft) Akárcsak Magyarországon az Aranycsapat, Ausztriában is volt egy rövid fénykora a labdarúgó válogatottnak, mégpedig 1931 és 1932 folyamán. Ebben az időszakban 14 mérkőzésen maradtak veretlenek. Nagyarányú győzelmeket arattak, így Skócia ellen 5–0, Németország ellen 6–0 és 5–0, Svájc ellen 8–1, Magyarország ellen 8–2 arányban. 1934 nyaráig 30 mérkőzésen 101 gólt lőttek a játékosok, a világbajnokság favoritjának kiáltották ki őket. Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon végül a negyedik helyen végeztek, miután az elődöntőben 1–0-s vereséget szenvedtek Olaszország ellen, majd a harmadik helyért rendezett mérkőzésen Németország ellen maradtak alul 3–2 arányban. Az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek, miután a döntőt 2–1-re elveszítették Olaszországgal szemben. Az osztrák válogatott, játékával lenyűgözte a világot. A rengeteg passzra, sok mozgásra épülő taktika a Wunderteam-Aranycsapat vonulat miatt kapta később a Dunai Iskola becenevet. A taktika a csapat mindenható menedzserét, Hugo Meislnek dicsérte, a csapat körüli mindenes szerepét is betöltő szakember vezette be a totális futball alapjaként is ismert játékrendszert az osztrák válogatottnál. Az osztrák válogatott ezután kijutott az 1938-as világbajnokságra, de miután Ausztriát az Anschluss értelmében Németországhoz csatolták, nem vett részt a tornán. Március 28-án a FIFA-t értesítették, hogy az Osztrák labdarúgó-szövetség, mint önálló szervezet, megszűnt létezni, ennek ellenére 1938. április 3-án Ausztria–Németország mérkőzést rendeztek a bécsi Práterben. Szűk egy hónappal az Anschluss után Adolf Hitler parancsára az osztrák válogatottat feloszlatták és utasították a játékosokat, hogy utazzanak a német válogatott edzőtáborába. Egy erős, egyesített német válogatottat szerettek volna indítani a világbajnokságon, melyben az osztrák játékosok ugyanúgy helyet kapnak, azonban a német válogatott szövetségi kapitányának Sepp Herbergernek nagyon kevés ideje maradt, hogy előkészítse és egyesítse a különböző játékstílusokat. Néhány osztrák játékos, ha nehezen is, de eleget tett a kérésnek, azonban nem sok köszönet volt a játékukban, az 1938-as világbajnokság a német válogatott történetének legrosszabb tornája volt. Külön említést érdemel még Matthias Sindelar esete, akit hiába kértek több alkalommal is, hogy csatlakozzon, határozott nemmel utasította el a németeket. 1939. január 23-án barátnőjével egyetemben holtan találták a lakásában. A világháborút követően A második világháború után Ausztria ismét elnyerte függetlenségét. Az osztrák válogatott történetének legjobb eredményét 1954-ben érte el, amikor a világbajnokság elődöntőjében ugyan 6–1-es vereséget szenvedett az NSZK-tól, de a harmadik helyért rendezett mérkőzésen 3–1 arányban legyőzte Uruguayt. Az 1958-as svédországi világbajnokságra szintén kijutottak, de a csoportkör után búcsúzni kényszerültek. Ezután hosszú időszak következett eredménytelenül, egészen az 1978-as labdarúgó-világbajnokságig egyetlen rangos tornára sem sikerült kvalifikálniuk magukat. 1970-es, 1980-as évek A Herbert Prohaska, Hans Krankl és Bruno Pezzey fémjelezte válogatott kijutott az 1978-as és az 1982-es világbajnokságra. Az 1978-as argentínai tornán az első csoportkör végén a csoportjukat megnyerve jutottak tovább a második csoportkörbe, ahol ugyan két vereséget követően biztosan az utolsó helyen végeztek, de sikerült legyőzniük és egyben elütniük a továbbjutástól a végső győzelemre is esélyesnek tartott NSZK-t 3–2 arányban. A mérkőzés azóta legendává vált és Cordobai csodaként lett elnevezve. Ezen a mérkőzésen Krankl kétszer is eredményes tudott lenni. Az 1982-es világbajnokságra már némileg visszaesett a teljesítménye az osztrák csapatnak. A németekkel ismét egy csoportba kerültek és az egymással lejátszott mérkőzésükön– mely 1–0-s német győzelmet eredményezett– együttesen kiejtették Algériát. Történt mindez úgy, hogy nagyon jól tudták csak ebben az esetben juthat tovább mindkét csapat. Horst Hrubesch 10. percben szerzett találatát követően már nem is történt semmi érdemleges a mérkőzésen. A labdarúgás történetének egyik legnagyobb szégyeneként lett aposztrofálva a mérkőzés. Ezután döntöttek arról, hogy az utolsó csoportkör mérkőzéseit egy időpontban kell megrendezni. 1990-es évek A Toni Polster vezette Ausztria nyolc év után tért vissza a világbajnokság mezőnyébe. Az 1990-es világbajnokságon annak ellenére, hogy 2–1 arányban legyőzték az Egyesült Államok válogatottját már a csoportkör után kiestek. Az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben bombameglepetésre 1–0-s vereséget szenvedtek a Feröer-szigetek ellen. A mérkőzést a svédországi Landskronában rendezték, mivel Feröeren ekkor nem volt füves pálya. Minden bizonnyal ez osztrák válogatott történetének egyik legsötétebb napja. Az 1998-as világbajnokságon B csoportba került az osztrák csapat Chile, Olaszország és Kamerun társaságában. Első mérkőzésüket Kamerun ellen játszották. Pierre Njanka góljával az afrikaiak szereztek vezetést, amire Toni Polster válaszolt a 91. percben. Chile ellen meglehetősen hasonló volt a forgatókönyv. Marcelo Salas révén a chileiek jutottak előnyhöz, majd érkezett a csereként beállt Ivica Vastić és egyenlített. Utolsó csoportmérkőzésükön Olaszországtól szenvedtek 2–1-es vereséget. Christian Vieri a 49., majd Roberto Baggio a 89. percben talált be, amire Andreas Herzog válaszolt büntetőből. Az osztrákok 2 ponttal zártak, ami kevés volt a továbbjutáshoz. 2000-es évek Az 1998-as világbajnokságot követően a válogatott több meghatározó játékosa visszavonult. A nemzeti együttes komoly változásokon ment keresztül. A következő világbajnokságról és Európa-bajnokságról lemaradtak és közben súlyos (a Feröeri vereségükkel megegyező), nagy különbségű vereségeket szenvedtek el: Spanyolországtól 9–0-ra, Izraeltől 5–0-ra kaptak ki 1999-ben. 2006-ban Josef Hickersberger lett a szövetségi kapitány, akinek az irányításával sikerült 2006 végén legyőzniük Svájcot, ezzel megszakítva egy rossz sorozatot. A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságon Ausztria társrendezőként, Svájc mellett automatikusan részt vett a tornán. A csoportkörben Horvátország, Lengyelország és Németország volt a három ellenfél. Azonban az automatikus részvételnek nem mindenki örült Ausztriában. Szurkolók egy csoportja kezdeményezést hozott létre, miszerint a gyenge játékerőt képviselő osztrák válogatott ne induljon el az Eb-n, ne rontsa el a rajongók örömét, pocsék játékával. A petíciót több, mint 10 000 szurkoló írta alá, de végül nem lett belőle semmi. A válogatott az előzetes várakozásokkal ellentétben helyt állva szerepelt. A horvátoktól 1–0-ra kaptak ki, a lengyelekkel 1–1-es döntetlent játszottak. A németek elleni mérkőzésen még volt esélyük akár a továbbjutásra is, de Michael Ballack szabadrúgásgóljával a németek nyertek 1–0 arányban. A 2008-as Európa-bajnokságot követően Hickersberger lemondott, helyét a cseh válogatottól távozó Karel Brückner vette át. A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőit vele kedte meg a válogatott, de nyolc hónap elteltével 2009. márciusában leváltották, az új kapitány Didi Constantini lett. Annak ellenére, hogy Ausztriának még a pót selejtezőt érő pozíciót sem sikerült elérnie, Brückner irányítása alatt Franciaországot egy emlékezetes mérkőzésen legyőzte 3–1-re. A franciáknak ez volt az egyetlen vereségük a selejtezőkben. A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben Németország, Törökország és Belgium mögött a negyedik helyen végzett. A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Németország és Svédország mögött a harmadik helyen zárt. 2016-os Európa-bajnokság A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőinek G csoportjában egy Svédország elleni idegenbeli 1–1-s döntetlennel kezdtek. Mint utólag kiderült ez volt az egyetlen mérkőzés, melyen pontokat veszítettek, a hátralévő kilenc selejtezőt egyaránt megnyerték. Moldova ellen idegenben nyertek 2–1-re, Montenegrót és Oroszországot hazai pályán verték 1–0-ra, a gólokat Rubin Okotie szerezte. Ezt követte a Liechtenstein elleni idegenbeli 5–0-s győzelem. Oroszországot szintén idegenben győzték le 1–0-ra Marc Janko góljával. Moldova ellen Bécsben Zlatko Junuzović találatával szerezték meg a három pontot. Idegenben Svédországot 4–1-re, Montenegró pedig 3–2-re verték. Utolsó selejtezőjükön Liechtensteint hazai környezetben győzték le 3–0 arányban. A sorozatot 22 rúgott és 5 kapott góllal zárták. Ausztria a 2016-os Európa-bajnokságon az F csoportba került a sorsolást követően Izland, Magyarország és Portugália mellé. Az első mérkőzésén Magyarország ellen 2–0-s vereséget szenvedett. Négy nappal később Portugáliát fogadta, a mérkőzés 0-0-s döntetlennel zárult. Az osztrák válogatott utolsó mérkőzésén Izlandtól kapott ki 2–1 arányban. A csoport utolsó helyén végzett és nem jutott tovább. Stadion Az osztrák labdarúgó-válogatott első számú otthona az Ernst Happel Stadion (korábbi nevén: Práter Stadion), mely Bécsben a Práter nevezetű park közelében található. Befogadóképessége 49 825 fő, mely egyike volt a Svájccal közösen megrendezett 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság helyszíneinek. A torna döntőjét is itt rendezték. UEFA ötcsillagos besorolással Európa egyik legjobb és legmodernebb stadionja. Ez az egyetlen ötcsillagos labdarúgó-stadion, amely 50 000 nézőnél kevesebb befogadására alkalmas. Szerelés Ausztria hazai szerelése hosszú időn keresztül a fehér mez, fekete nadrág, fekete sportszár volt, ugyanúgy, ahogy a német válogatottnál, annyi különbséggel, hogy a németek fehér sportszárat viselnek. A megkülönböztetés érdekében, 2004-ben Hans Krankl szövetségi kapitányként javasolta, hogy az első számú szerelés az osztrák zászló színeinek megfelelően piros mezből, fehér nadrágból és piros sportszárból álljon. A mezekre nem a Labdarúgó-szövetség címere van felhímezve, hanem Ausztria címerállatának számító fekete egyfejű sas piros, fehér, piros pajzson. Az osztrák válogatottat jelenleg a puma látja el sportszerekkel. Nemzetközi eredmények Bronzérmes: 1 alkalommal ( 1954 ) 4. helyezett: 1 alkalommal ( 1934 ) Ezüstérmes: 1 alkalommal ( 1936 ) Bajnok : 1 alkalommal (1931–1932) Ezüstérmes: 2 alkalommal (1927–1930, 1933–1935) Bronzérmes: 2 alkalommal (1948–1953, 1954–1960) Játékosok Játékoskeret A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságra nevezett 23 fős keret. Lásd még Az osztrák labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája Osztrák női labdarúgó-válogatott Osztrák U21-es labdarúgó-válogatott Irodalom J. Skocek und W. Weisgram, Wunderteam Österreich, 1996. Források és jegyzetek „Magyar futballtragédia a bécsi Hohe Wartén”, huszadikszazad.hu (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „Az osztrák mitológia”, magyarnarancs.hu, 2008. április 24. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „Nem lett náci az osztrák vébéhős”, http://index.hu/, 2010. május 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) „Ausztria–Németország: a két ősi ellenfél igazi ki-ki meccse”, Nemzeti Sport, 2008. június 16. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „A hanyatlás évei”, http://hir24.hu/, 2008. április 28. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) „A futballtörténelem legsötétebb mérkőzése”, http://focitipp.hu/, 2008. június 5. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) „A futballvébék legdurvább szívatása”, http://index.hu/, 2010. június 8. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) „A feröeri diadal oly ritka, hogy még a riporter is eszét veszti”, http://nemzetisport.hu/, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) „Ausztria és Svájc: hat év múlva Eb!”, Nemzeti Sport, 2002. december 12. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „LABDARÚGÁS – Osztrák-svájci Európa-bajnokság az osztrák válogatott nélkül?”, http://boon.hu/, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) „Euro 2008: Ausztria-Horvátország 0-1”, delmagyar.hu, 2008. június 8. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „Euro 2008: Ausztria-Lengyelország 1-1”, delmagyar.hu, 2008. június 12. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „Euro 2008: Ausztria-Németország 0-1”, delmagyar.hu, 2008. június 16. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) „Hatalmas magyar diadal – és még Szalaira is gondolt a sors”, Nemzeti Sport, 2016. június 14. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) „Tovább szenved Ronaldo, most sem nyertek a portugálok”, Nemzeti Sport, 2016. június 18. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) „Izland a végén adta meg a kegyelemdöfést Ausztriának”, Nemzeti Sport, 2016. június 22. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) „Ennyit ért az osztrákok veretlen selejtezősikere”, Origo.hu, 2016. június 22. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) Opeth Az Opeth egy svéd zenekar, mely 1990-ben alakult. Zenéjükben a death metal keveredik a 70-es évek progresszív rockjával, utolsó lemezeiken inkább az utóbbi irányra koncentrálva. A zenekar vezetője a fő dalszerző/gitáros/énekes Mikael Åkerfeldt. Az Opeth pályafutása alatt 9 stúdiólemezt, 2 koncertlemezt és 2 DVD-t adott ki. 2001 óta már számtalan alkalommal jelölték őket Grammy-díjra, hard rock kategóriában. Emellett 2003-ban P3 Gold díjat nyertek. Az együttes 2005 decembere után ismét Magyarországra látogatott és Club 202 színpadán lépett fel 2012. február 28-án. Történet 1990-1993 A zenekart David Isberg énekes alapította 1990-ben. Hozzá csatlakozott Mikael Åkerfeldt, miután saját bandája az Eruption nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit. Mikael magával hozta Anders Nordin dobost és Nick Döring basszusgitárost. A másodgitárosi posztot Andreas Dimeo töltötte be. Ez a felállás egy általános iskolát bérelt ki próbahelyként. Az Opeth ezen felállása egy évig tartott és egy koncertet adtak. Az első koncertjük után Andreas Dimeo és Nick Döring kilépett. Ekkor már az Opeth nevet használták. Az elnevezés Wilbur Smith 1972-es regényéből a Napmadárból származik. A könyvben az eredeti írásmód Opet, ami a hold városát jelenti. Kim Pettersson és John DeFarfalla belépésével adták második koncertjüket, de DeFarfalla a buli után kiszállt (1994-ben aztán visszatért). Pettersson sem maradt sokáig, ő 1991 végén távozott. Peter Lindgren először basszusgitárosként mutatkozott be, de hamar átváltott eredeti hangszerére a gitárra. David Isberg 1992 elején távozott a zenekarból "zenei nézeteltérésekre" hivatkozva. Így Mikael állt a mikrofon mögé a gitározás mellett. Azonnal nekiállt dalokat írni Lindgren társaságában. Az Opeth 1992 és 1993 között trió felállásban működött. Stefan Guteklint csatlakozásával újra lett basszusgitárosuk, de ő csak egy évig maradt. Még Stefan társaságában készítették azt a próbatermi felvételt, mely végül eljutott Lee Barrett kezei közé, aki a Candlelight kiadó főnöke. A legenda szerint Lee csak néhány másodpercet hallott a felvételből és azonnal szerződést ajánlott az együttesnek. Az ajánlat után Stefan Guteklint-et távozásra szólították fel. Debütáló lemezüket az 1994-es Orchidot Johan DeFarfalla segítségével rögzítették, aki végül állandó tag lett. 1994-1998 Az Orchid lemez végül 1995-ben jelent meg a Candlelight égisze alatt. Amerikában két év múlva került a boltok polcaira a lemez, melyet odaát a Century Media forgalmazott. A korong hangmérnöke Dan Swanö volt. A lemez remek kritikákat kapott, az Allmusic egyenesen briliáns, progresszív death metal alkotásnak vélte. A lemezmegjelenést követően néhány koncertet adtak Angliában, ahol egy este folyamán nagy példaképeik a Morbid Angel előtt játszhattak. A kettes lemez felvételei 1996 tavaszán zajlottak, megintcsak Dan Swanö producerkedése mellett. A lemez megintcsak jó kritikákban részesült, mely a Morningrise címet kapta. A 66 perces album mindössze öt számot tartalmaz, köztük a Black Rose Immortalt, mely a maga 20 percével máig a leghosszabb kompozíciójuk. A Morningrise megjelenése után indult első európai körútjuk a brit Cradle of Filth társaságában. Ekkor jártak először hazánkban. A turné végeztével Johan Farfallát kirúgták, Anders Nordin pedig a Brazil nevű csapatba távozott. Az új dobos Martin Lopez lett, aki korábban az Amon Amarth soraiban tevékenykedett. A harmadik nagylemez My Arms Your Hearse címen jelent meg. A felvételek Fredrik Nordström Fredman stúdiójában készültek. Ez idő tájt csatlakozott hozzájuk Martin Mendez basszusgitáros, de időhiány miatt a lemezen hallható basszustémákat Mikael játszotta fel. Szerepeltek egy Iron Maiden tribute lemezen is ( A Call to Irons: A Tribute to Iron Maiden-1999), melyen a Remember Tomorrow című dalt dolgozták fel. Ekkor alakult ki az Opeth első stabil felállása, mely aztán évekig együtt tudott dolgozni. A My Arms Your Hearse jelentős változásokat hozott : a dalok lerövidültek 6-8 percesre, Mikael egyre inkább a hörgésre koncentrált, a lemez kisugárzása pedig sötétebb mint elődjéé. A lemez szövegi értelemben egy konceptlemez, melyen kevesebb szerep jut az akusztikus átkötéseknek. Itt hallható a Demon Of The Fall c. szerzemény is, mely a rajongók kedvence, és a zenekar gyakorta játssza ráadásként a koncerteken. A My Arms Your Hearse volt az utolsó korong, melyet a Candlelight jelentetett meg. 1999-2001 A Peaceville Records égisze alatt álltak neki a soron következő album rögzítésének. Az 1999-ben napvilágot látott Still Life egy újabb konceptalbum lett. A történet lényegében egy Melinda nevű nő és annak viszonzatlan szerelme körül forog. A korongon már Martin Mendez basszusjátéka hallható, aki mindössze két zenekari próba után játszotta fel a témáit. A zenében visszatér a Morningrise-on megszokott arány a death metal és az akusztikus témák között. Hangzás tekintetében addigi legjobbjuk a Still Life. Mikael itt inkább természetes énekhangját részesíti előnyben. Az ötödik lemez Blackwater Park címen jelent meg 2001-ben a KOCH Records gondozásában. A lemez producere az a Steven Wilson volt, aki a Porcupine Tree nevezetű brit progresszív rockbanda vezéregyénisége. A hangmérnöki feladatokat közösen látta el Fredrik Nordströmmel. Wilson emellett vokálozott és néhány gitár, és billentyűrészletet is feljátszott a lemezre. Az albumon felerősödtek a szimfonikus hatások, a remek hangzás révén pedig jobban kihallhatóvá váltak a zenekarra jellemző rejtett finomságok. Mikael hangja minden korábbinál mélyebb lett. A nyitó The Lepper Affinity tökéletesen foglalta össze a zenekar minden védjegyét. A lemez nemcsak Európában de Észak-Amerikában is komoly szakmai és kereskedelmi sikert hozott. 2001-ben felléptek a német Wacken Open Air fesztiválon 60000 ember előtt. 2002-2004 2002-ben jelent meg a Deliverance album, ismét Steve Wilson és a KOCH Records támogatásával. Eredetileg dupla albumban gondolkodtak a zenekar tagjai. Az egyik lemezre kerültek volna fel a zenekar durvább, metalosabb élét kidomborító dalok, míg a másik korong a kísérletezésé lett volna. A kiadó utasítása miatt azonban külön jelentek meg a korongok, néhány hónapos különbséggel. Először a Deliverance látott napvilágot. A maszterizálást/keverést Andy Sneap személyére bízták. A Deliverance öt 10 perc fölötti számot rejt valamint egy hatodik, közel 2 perces instrumentális dalt. Zeneileg az egyik legsúlyosabb lemezük, melyen tovább kísérleteztek az ütemekkel, a tempóváltásokkal. A durva részeknél gyakorta érezhető a Morbid Angel és a 80-as évek végi Voivod hatása is. A Deliverance felkerült a Billboard magazin Top100 Heatseeker listájára. Néhány hónappal később jelent meg a Damnation. A produceri székben ismét Steve Wilson ült, aki nemcsak a vokálokban és a billentyűs témákban szerepelt, de a Death Whispered A Lullaby megírásában is részt vett. A Damnation abszolút a 70-es évek progresszív rockbandáinak stílusában íródott. Metalnak nyoma sincs a korongon, annál több az akusztikus gitár, a merengő, szomorú hangulat. Mikael a Deliverance és a Damnation albumokat az akkoriban elhunyt édesanyjának ajánlotta. A Damnation is felkerült a Billboard listára, majd a zenekar Grammy jelölést kapott, hard rock kategóriában. 2004-ben Lamentations címmel DVD-t adtak ki, melynek anyaga az előző évi, londoni Shepherd's Bush Empire-beli kétórás fellépésüket rejti. A műsor első részében terítékre került a teljes Damnation album, valamint a Harvest című dal a Blackwater Park albumról. A második részben a keményebb számaikat vették elő a Blackwater Park és Deliverance albumokról. A DVD tartalmaz továbbá egy 1 órás dokumentumfilmet a Damnation/Deliverance lemezek stúdiómunkálatairól a zenészek és Steve Wilson tolmácsolásában, akik beszélnek a zenekarról, a két albumról és a felvételi folyamatról. 2005-2007 A turnéra Per Wiberg (Spiritual Beggars) kísérte el az Opeth-et billentyűsként. Később hivatalosan is a zenekar tagja lett. 2005. március 15-én vonulnak stúdióba, hogy felvegyék a következő lemezt. A Ghost Reveries augusztus 30-án jelent meg a Roadrunner kiadó gondozásában, Jens Bogren producerkedésével. A lemezen előtérbe kerülnek a billentyűs hangszerek. Ezáltal a zene jóval dallamosabb és összetettebb lesz. Néhányan kifogásolják az albumban, hogy elődeihez képest nem hoz semmilyen újdonságot. A Ghost Reveries inkább addigi munkásságuk egyfajta összefoglalása. A felvételek után Martin Lopez a zenekar dobosa egészségügyi problémákra hivatkozva kilép a zenekarból. Helyére Martin Axenrot kerül. 2006-ban a Nevermore társaságában bonyolítottak le egy észak-amerikai turnét. Ezután megjelenik a Ghost Reveries limitált példányszámú kiadása egy Deep Purple feldolgozással (Soldier of Fortune), és egy bónusz DVD-vel. A 2005-ös turné mindenhol telt ház előtt zajlik, az Opeth pedig fellép a Sziget fesztiválon, valamint néhány hónap múlva (2005.12.17.) a Petőfi Csarnokban. 2006-ban részt vesznek a Gigantour fesztiválturnén, mely által további rajongókat szereznek. Szintén 2006-ban a KOCH records egy 5 lemezből álló box- szettet ad ki Collector's Edition Slipcase név alatt. A csomag első 3 CD-je a sorlemezekről válogat, míg az utóbbi kettőn egy 2003-as koncert hallható. A 2006. november 9-én adott londoni, a Camden Roundhouse-ban tartott koncertjüket DVD és dupla CD formátumban is hozzáférhetővé teszi a Peaceville kiadó, The Roundhouse Tapes címmel. 2007. május 17-én Peter Lindgren kilép a zenekarból. Elvesztette hitét az Opeth iránt, a turnékon lefogyott és állandóan panaszkodott. Helyére Fredrik Åkesson került (ex-Arch Enemy). Ekkora a Ghost Reveries világszerte már több mint negyedmillió példányban kelt el. 2008-napjainkig 2007 végén kezdődtek el és 2008 elején fejeződtek be a kilencedik Opeth album felvételei. A Watershed címet kapott anyag, producere Jens Bogren és Mikael Åkerfeldt voltak. A lemezre hét dal került fel, de a speciális kiadásokhoz rögzítettek 3 feldolgozást is: Robin Trowertől a Bridge of Sighs c. dalt, az Alice in Chainstől a Would?-ot, és a Roxette svéd együttes énekesétől, Marie Fredriksson-tól a Den Standiga Resan-t. A lemezen ismét a death metal és a pogresszív rock keveréke hallható, ám ezúttal Per Wiberg több 70-es évekbeli hangszínt használ, valamint sokszor kap szerepet a mellotron is. A Billboard lista huszonharmadik helyéig kúszik fel a Watershed. A rajongók egy része túlságosan kiszámíthatónak tartja a lemezt, míg mások szerint most írtak először igazi dalokat. A turné során a zenekar fellép a Wacken Open Air fesztiválon, majd a Dream Theater előzenekaraként turnéznak. Az európai turné olyan zenekarokkal zajlik, mint a Cynic vagy a The Ocean. 2008-ban The Candlelight Years címen jelent meg az első három albumuk újrakiadása egy 3CD-s dobozban, aminek bakelitverziója The Wooden Box néven 2009-ben jelent meg. 2009 novemberében Ausztrál turnéra indultak. Borítók A zenekar mindig is nagy gondot fordított lemezei csomagolására. Azt akarják elérni, hogy a borító alapján a hallgató meg tudja ítélni a dalok hangulatát. Az első lemez az Orchid borítója még lila színben pompázott, de volt olyan korongjuk is, az 1999-es Still Life, melyen a vörös szín dominált. A többi album esetében a fekete-fehér árnyalatait alkalmazzák, véleményük szerint ugyanis a hangulatokat ezáltal jobban ki tudják fejezni. Némi kivételt képez el alól a Ghost Reveries és a Watershed festménye, mert bár az élénk színekhez ezeknél sem kanyarodnak vissza, de a szürke árnyalatokat barnás és aranyszín tónusokra cserélték fel. Elmondásuk szerint ezáltal még inkább ki tudják fejezni a zenéjük által sugárzott, mélabús hangulatokat. A borítók tervezését rendszerint Travis Smith-re bízzák. Diszkográfia Orchid (1995) Morningrise (1996) My Arms, Your Hearse (1998) Still Life (1999) Blackwater Park (2001) Deliverance (2002) Damnation (2003) Ghost Reveries (2005) Watershed (2008) Heritage (2011) Pale Communion (2014) Sorceress (2016) Lamentations (2003) The Roundhouse Tapes (2007) Lamentations (2003) The Roundhouse Tapes (2008) Opeth Box Set (2006) The Candlelight Years (2008) The Wooden Box (2009) Le Crestet Le Crestet település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 523 fő (2015). Le Crestet Arlebosc, Boucieu-le-Roi, Empurany, Gilhoc-sur-Ormèze és Lamastre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dani Rodrik Dani Rodrik (Isztambul, 1957. augusztus 14. –) török kereskedelmi közgazdász, a Harvard Egyetemen a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora. Pályafutása Szefárd zsidó családban született, ősei az Ibériai-félszigetről települtek át az Oszmán Birodalomba. Török állampolgárságát megtartotta, bár évtizedek óta az Egyesült Államokban él. Isztambulban érettségizett a Robert College amerikai középiskolában, majd felvételt nyert a Harvard Főiskolára. Politikatudományt tanult, részben édesapja kívánságára, majd a Princetoni Egyetemen MPA (Master in Public Affairs) fokozatot szerzett 1981-ben. 1985-ben közgazdaságtanból doktorált szintén a Princetonon. Négy évig tanított a Columbia Egyetemen, majd 1996-ban a Kennedy School of Government professzora lett a Harvard Egyetemen. 2013-tól az Institute for Advanced Study-n a társadalomtudományok professzora, majd 2015-ben visszatért a Harvardra. A London School of Economics vendégprofesszora. Rodrik kutatási területe a globalizáció, a gazdasági növekedés és fejlődés valamint a politikai gazdaságtan. Bírálja a szabadkereskedelem túlértékelését. A vezető közgazdászok között arról vált nevezetessé, hogy olyan eklektikus megoldásokat javasol, amelyekben mind az állam, mind a magánszektor pragmatikus módon vannak jelen. Vizsgálatai alapján állítja, hogy a legtöbb iparág azért növelhette sikeresen exportját, mert a piac és az állam egyaránt szerepet játszottak a folyamatban. Rodrik gazdasági tanácsadóként látogatja a fejlődő országokat. 2002-ben Leontief-díjjal tüntették. Felesége, Pinar Doğan szintén a Harvard Egyetem professzora, Çetin Doğan' bebörtönzött török tábornok lánya. Válogatott publikációi Eastern Europe and the Soviet Union in the World Economy (with S. Collins), Institute for International Economics, Washington, D.C., 1991. The Economics of Middle-East Peace (edited with S. Fischer and E. Tuma), Cambridge, MA, MIT Press, 1993. Has Globalization Gone Too Far?, Institute for International Economics, Washington, DC, 1997. Emerging Agenda for Global Trade: High Stakes for Developing Countries (with R. Lawrence and J. Whalley), Overseas Development Council, Washington, DC, 1996. Nations et Mondialisation : Les Stratégies Nationales de Développement dans un Monde Globalisé, Editions Découverte, Paris, 2008. One Economics, Many Recipes: Globalization, Institutions, and Economic Growth, Princeton University Press, 2007. The Globalization Paradox: Democracy and the Future of the World Economy, W.W. Norton, New York and London, 2011. Economics Rules: The Rights and Wrongs of the Dismal Science, W.W. Norton, New York, 2015. Towards a Better Global Economy: Policy Implications for Citizens Worldwide in the 21st Century, with Franklin Allen and others, Oxford University Press, Oxford and New York, 2014. Magyarul megjelent könyve A globalizáció paradoxona, Corvina Kiadó, 2014. ISBN 9789631361810 Henning Fritz Henning Fritz (Magdeburg, 1974. szeptember 21. –) német válogatott kézilabdázókapus. Jelenleg a német Rhein-Neckar Löwen játékosa. A 2004-es év legjobb kézilabdázójának választották. Pályafutását szülővárosa csapatában az SC Magdeburgban kezdte 1988-ban és egészen 2001-ig játszott itt. Ekkor a THW Kiel együttesébe igazolt. Ötszörös német bajnok (2001, 2002, 2005, 2006, 2007), négyszeres EHF-kupa győztes (1999, 2001, 2002, 2004). A Kiellel 2007-ben elhódította a bajnokok ligája serleget. 2007 óta a Rhein-Neckar Löwen hálóját védi. A német válogatottban 1994-ben egy Magyarország elleni mérkőzésen mutatkozhatott be. Számos tornán részt vett a válogatottal és komoly sikereket ért el. A 2004-es Európa-bajnokságon és a hazai rendezésű 2007-es világbajnokságon aranyérmet, míg a 2002-es Eb-n, a 2003-as vb-n és a 2004-es athéni olimpián ezüstérmet szerzett a nemzeti csapat tagjaként. Sikerei Válogatottban Olimpia 2. hely : 2004 Világbajnokság : 1. hely : 2007 2. hely : 2003 Európa-bajnokság : 1. hely : 2004 2. hely : 2002 Klubcsapatban EHF-kupa 1. hely : 1999, 2001, 2002, 2004 EHF-bajnokok ligája 1. hely : 2007 Bundesliga : 1. hely : 2001, 2002, 2005, 2006, 2007 3. hely : 2009 Német-kupa : 1. hely : 1996, 2007 Német-szuperkupa : 1. hely : 1996, 2005 Egyéni A világ legjobb kézilabdázója: 2004 A 2004-es Európa-bajnokság legjobb kapusa. A 2004. évi nyári olimpiai játékok legjobb kapusa. Az év kézilabdázója Németországban : 2004 A 2003-as és a 2007-es vb legjobb kapusa. A 2007-es kézilabda-világbajnokságon beválasztották az All Star csapatba. MAN SL 222 A MAN SL 222 egy autóbusz típus. Adatai Hosszúság: 11 855 mm Szélesség: 2500 mm Magasság: 3064 mm Tengelytáv: 5725 mm Fordulókör átmérője: 21,9 m Max. össztömeg: 18 000 kg Motor: MAN D0826 LOH 15 6 hengeres soros dízelmotor közvetlen befecskendezéssel, turbófeltöltővel és közbenső hűtővel 162 kW/2400/min, 820 Nm/1800/min, 6871 cm³, kompresszió: 17:1, furat*löket: 108*125 mm Sebességváltó: ZF S6-85 6+1 fokozatú szinkronizált, olajhűtővel Tengelykapcsoló: F&S MFZ 400 azbesztmentes száraz kapcsoló automatikus kopásutánállítóval, hidraulikus működtetővel Kormány: ZF 8098 szervókormény, állítható kormányoszlop, 500 mm-es kerékátmérővel Első tengely: MAN V9-75 L merev kivitelű, 7,5 tonna terhelhetőség Hátsó tengely: MAN AP-H09-1380, terhelhetőség 13 tonna Felfüggesztés: Légrugós Alváz: U alakú acél főtartók csavarozott kereszttartókkal Fékrendszer: Azbesztmentes kétkörös fékrendszer automatikus kopáskompenzációval, elöl hátul dobfék Üzemanyagtartály: 300 liter kétfokozatú üzemanyagszűrővel, vízleválasztó előszűrővel szerelt Max sebesség: 100 km/h Kapaszkodóképesség: 31% Ülések: Műanyag ülések kárpitozott kivitelben, vezetőülés hidraulikusan felfüggesztett állítható, 2 pontos biztonsági övvel Szigetelés: Tető és oldalfalak hő és hangszigeteltek Seregno Seregno település Olaszországban, Lombardia régióban, Monza e Brianca megyében. Lakosainak száma 44 962 fő (2017. január 1.). Seregno Albiate, Cabiate, Carate Brianza, Cesano Maderno, Giussano, Lissone, Meda, Desio, Mariano Comense és Seveso községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: George Reader George Reader (Exeter, 1896. november 22. – Southampton, 1978. július 13.) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása tanár, diplomáját a St Luke tanárképző-főiskolán szerezte, itt végzett Kenneth Aston későbbi nemzetközi játékvezető is. 1960-ban iskolaigazgatóként fejezte be tanári pályafutását. Pályafutása Labdarúgóként Tizenhat éves játékos pályafutását 1914-1920 között az Exeter City-nél csatár poszton töltötte. Fejlődését elősegítve 1920-1921 között a Southampton FC-be igazolt, ahonnan három bajnoki mérkőzés után távozott, mert nem láttak fantáziát játékában. A lehetséges önkontrollt is figyelembe véve nagyon aláigazolt, 1921-ben a Cowes FC-vel megnyerte Hampshire grófság kupáját, ez az osztály nagyjából megfelel a magyar megyei negyedosztálynak. Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés 1930-ban vizsgázott. 1936-ban már az I. liga partjelzői keretének tagja, 1939-ben minősítették az I. Liga játékvezetőjének. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1944-ben visszavonult. Szövetségének felkérésére 1948-tól 1950-ig újra I. Ligás bíró. Első ligás mérkőzéseinek száma: 61. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 2. War kupa A második világháború alatt az Angol Labdarúgó-szövetség szervezésében a háborús labdarúgásban kiemelkedően jeleskedett, a háborús viszonyok között megtartott kettő, nem hivatalos FA Kupa döntőt vezette. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség (FA) Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1944-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszélte. Az angol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 21. helyet foglalja el 3 találkozó szolgálatával. 1947. május 10-én a Nagy-Britannia – Európa válogatott mérkőzést vezette. Ez a mérkőzés volt hivatott gálával ünnepelni, hogy az angolok visszatértek a FIFA-ba. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1950-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 16. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a IV., az 1950-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Angliából öt sportember képviselte a játékvezetést, összesen 9 mérkőzést (2 partbírói tevékenység mellett), a 22 mérkőzés 41%-át vezették. Ez szokatlanul magas foglalkoztatottságot - angol a FIFA elnöke - jelent. A nyitómérkőzéssel (egyik csoportmérkőzés) kezdett. Sir Stanley Rous: Már az a játékvezető is megtisztelve érezheti magát, aki a nagy világverseny első mérkőzését dirigálhatja. Egy nagy színjáték prológusaként irányt szabhat a többi kollégájának. Ő volt a negyedik sportember és az első angol, aki labdarúgó-világbajnoki döntőt vezethetett. Partbírói feladatot nem látott el. A negyedik világbajnokság döntőjét 4. európaiként, első angolként vezethette. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 3. A FIFA JB tagjai sok szempontot vettek figyelembe a döntő játékvezetőjének kijelölésekor. Többek között az egyik momentum, hogy Brazília többnyire angol játékvezetés mellett jutott a döntőbe. A másik, hogy egy São Paulóban levő napilap szerkesztője, nevezetesen Gazeta Esportivo, dicsérte a brit játékvezetők szakmai munkáját, miközben elmondta az olvasóinak, Brazília megérdemelne egy brit játékvezetőt, még akkor is, ha Anglia lenne az ellenfél. A harmadik, hogy Anglia nem jutott a döntőbe. Már nem fiatalon - a világbajnokság legidősebb játékvezetője -, kiegyensúlyozott teljesítményét elismerve, 54 évesen (53 éves és 236 napos) vezette a döntő mérkőzést, ami egyben a búcsúmérkőzése volt. Hasonló teljesítményre legközelebb 2006-ban Horacio Elizondo játékvezető lehetett büszke. Olimpiai játékok Az 1948. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB bírói szolgálatra alkalmazta. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Partbíróként nem kapott küldést. Brit Bajnokság 1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották meg. Skandináv Bajnokság Nordic Championships/Északi Kupa labdarúgó tornát Dánia kezdeményezésére az első világháború után, 1919-től a válogatott rendszeres játékhoz jutásának elősegítésére rendezték a Norvégia, Dánia, Svédország részvételével. 1929-től a Finnország is csatlakozott a résztvevőkhöz. 1983-ban befejeződött a sportverseny. Sportvezetői pályafutás 1963-tól közel tizenöt éven át Southamton FC elnökeként tevékenykedett. Csapata 1976-ban a Southampton FC – Manchester United FC (1-0) találkozóval megnyerte a FA Kupa tornát. Christmas-faktor A Christmas-faktor vagy IX-es faktor a véralvadási rendszerhez tartozó szerin proteázok egyike; amely az S1 peptidáz családhoz tartozik. E fehérje hiánya okozza a hemofília B-t. 1952-ben fedezték fel; és nevezték el egy fiatal fiú, Stephen Christmas után, akiben a tényező hiánya hemofíliát okozott. Fiziológia A IX-es faktor inaktív enzim előanyagként (zimogén) termelődik. Aktiválódása: eltávolítódik belőle a jelző peptid, glikozilálódik, végül felhasítja a XIa faktor (kontakt aktiválási útvonal), vagy a VIIa faktor (szöveti faktor (Tissue factor) útvonal). Így két láncúvá válik, ahol a láncokat diszulfid híd kapcsolja össze. Amikor a IX-es faktor Ca2+-ionok, membrán foszfolipidek, és a VIII-as faktor kofaktorának jelenlétében aktivizálódik (IXa faktor); egyúttal hidrolizál egy arginin-izoleucin kötést a X-es faktorban, így az Xa faktorrá alakul (aktivizálódik). A IX-es faktort gátolja az antitrombin. A IX-es faktor expressziója a kor előrehaladtával növekszik az emberekben és az egerekben. Az egér modellekben, a IX-es faktor promoter régiójában történő mutációknak van egy életkorfüggő fenotípusa. Domén felépítés A VII-es, IX-es és X-es faktorok mindegyike kulcsszerepet játszik a véralvadásban, valamint közös a fehérjedomén. A IX-es faktor fehérje, négy fehérjedoménből áll. Ezek a Gla domén; az EGF domén két tandem másolata; és a C-terminális tripszin-szerű peptidáz; amely végrehajtja a katalitikus hasítást. Kimutatták, hogy az N-terminális EGF domén, legalább részben felelős a szöveti faktor megkötéséért. Mind a négy domén struktúrát megfejtették; a két EGF domén és a tripszin-szerű domén meghatározó a disznó fehérje számára. A Gla domén szerkezetét, amely a Ca2+-függő foszfolipid kötésért felelős, szintén mágneses magrezonancia (NMR) segítségével határozták meg. A "szuper-aktív" mutánsok több szerkezetét is sikerült megfejteni, amelyek felfedik IX-es faktor, a véralvadási kaszkád más fehérjéi általi aktivációjának természetét. Genetika A IX-es faktor génje az X-kromoszómában található (Xq27.1-q27.2), ezért X-kromoszómához kötött recesszív tulajdonságú: ennek a génnek a mutációja férfiak esetében sokkal gyakoribb, mint a nőknél. Először 1982-ben klónozták (Kotoku Kurachi és Earl Davie által). Polly, a transzgénikusan klónozott Poll Dorset birka hordozza a IX-es faktor génjét, amelyet Dr. Ian Wilmut készített a Roslin Intézetben, 1997-ben. Betegségben játszott szerepe A IX-es faktor hiánya okozza a Christmas betegséget (hemofília B). A IX-es faktor több mint 100 mutációját írták már le; néhány nem okoz tüneteket, de sokuk jelentős vérzési rendellenességhez vezet. Az eredeti Christmas betegséget okozó mutációt Christmas DNS-ének szekvenciálásával azonosították; felfedtek egy mutációt, amely egy ciszteint szerinné változtatott. A Christmas betegség kezelésére rekombináns IX-es faktort használnak, amely a kereskedelmi forgalomban BeneFIX néven található meg. A IX-es faktor néhány ritka mutációja megemelkedett véralvadási aktivitást eredményez, és így véralvadási betegségeket, például mélyvénás trombózist okoz. A IX-es faktor hiányát különböző állati vagy állati sejt vektorokban klónozott, tisztított IX-es faktor injekciókkal kezelik. A tranexámsav értékes, azon műtét előtt álló betegek számára, akik öröklött IX-es faktor hiányban szenvednek; annak érdekében, hogy csökkentsék a perioperatív vérzés kockázatát. Michael John Smith Michael John Smith (Beaufort, Észak-Karolina, 1945. április 30. – Cape Canaveral, Florida, 1986. január 28.) amerikai pilóta, űrhajós. Életpálya 1967-ben a Haditengerészeti Akadémián szerzett oklevelet. 1969-ben pilóta jogosítványt szerzett. A vietnámi háborúban hat harci bevetésen vett részt, szolgálati repülőgépe az A–6 Intruder volt. 1976-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. Több mint 4867 órát töltött a levegőben (repülő), több mint 28 különböző polgári és katonai repülőgépen teljesített szolgálatot. 1980-ban a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzett űrhajósként a Shuttle Avionics Integrációs Laboratory parancsnoka. Első űrszolgálatára indulva összesen 1 percet 13 másodpercet (73 másodperc) töltött a levegőben. Az űrrepülőgép technikai hiba miatt felrobbant. Űrrepülések STS–51–L, a Challenger űrrepülőgép 10. repülésének rakomány pilótája. Burnhaupt-le-Bas Burnhaupt-le-Bas település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 1849 fő (2015). Burnhaupt-le-Bas Reiningue, Burnhaupt-le-Haut, Heimsbrunn, Bernwiller, Ammerzwiller, Gildwiller, Soppe-le-Bas és Schweighouse-Thann községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1912–1913-as román labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1912–13-as román labdarúgó-bajnokság a román labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának negyedik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 6 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Colentina București nyerte az ezüstérmes FC Bukarester, és a bronzérmes Cercul Atletic Bucureşti előtt. Thomas Dutton Sir Thomas Dutton (Dutton, 1421. augusztus 1. – Blore Heath, 1459. szeptember 23.) középkori angol lovag volt, aki VI. Henrik angol király trónját védelmezve halt meg a rózsák háborújának Blore Heath-i ütközetében. Életéről keveset tudni. Apja Sir John Dutton, anyja Margaret Savage volt. Családja a Chesire-i Dutton Hall birtokot tulajdonolta. Az eredeti épületet az 1930-as években átköltöztették Sussexbe; ma egy magániskola működik benne. Sir Thomas Dutton Anne Tuchet-t, James Tuchet, Audley 5. lordjának lányát vette feleségül. (Nevük Touchet alakban is használatos.) Tíz gyerekük született: Peter, Margaret, Anne, Isabel, Maud, John, Eleanor, Elizabeth, Alice és Laurence. A lovag a lancasteriek oldalán harcolt a Blore Heath-i csatában, ahol testvérével, Johnnal, legidősebb fiával, Peterrel és apósával, Audley lordjával együtt elesett. Stazione di San Donà di Piave-Jesolo Stazione di San Donà di Piave-Jesolo vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, San Dona di Piave településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velence–Trieszt-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Fossalta di Piave Stazione di Ceggia Venezuela az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Venezuela a mexikói Mexikóvárosban megrendezett 1968. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 23 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Vitorlázás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Star Wars: A Jedik hajnala A Jedik hajnala (Dawn of the Jedi): A Star Wars univerzumban játszódó, három egybefüggő történetből álló képregénysorozatot John Ostrander írta. 2012. februárja és 2014. márciusa között képregényfüzetekben, 2012. decembere és 2014. júniusa között gyűjteményes képregényekben (TPB) jelent meg a Dark Horse Comics kiadásában. A Jedik hajnala történetei 25793 és 25792 évek között játszódnak az Új remény eseménye előtt. Bózes Bózes románul: Bozeș, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Algyógytól északra fekvő település. Története Bózes nevét 1407-ben említette először oklevél p. Bozes néven. 1509-ben p. Bozos, 1808-ban Bozés, Bosendorf, Bozesu, 1861-ben Bozes, 1888-ban Bozes (Bazesd), 1913-ban Bózes néven írták. 1518-ban Al-Diód vár tartozékai közé számították. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott. 1910-ben 733 lakosából 721 román, 5 magyar volt. Ebből 728 görögkeleti ortodox volt. Nevezetességek 16. századi ortodox temploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03262 sorszámon szerepel. Kalamúni incidens (2015. április) A 2015. áprilisi kalamúni incidens egy 2015. április 25-én reggel lezajlott támadássorozat volt, melynek célpontjai a szíriai Kalamún-hegységben lévő támaszpontok voltak. Itt állomásozott a 155. Dandár valamint a kalamúni 65. Dabdár. Két fegyverszállító konvojt is megtámadtak, itt a jelentések szerint egy ember halt meg. Ellenzéki források szerint a célpontok a Hezbollah különböző táborai és két helyszínen ammónia-raktárak voltak. Kteife, Yabrud és egy kalamúni falu környékéről több robbanás hallatszott. A támadások után röviddel füstfelhőt lehetett látni a 65. Dandár bázisának a környékén is. Ellenmondó források szerint ez vagy az al-Nuszra Front szárazföldi támadásai voltak, vagy az izraeli légierő légi támadásai. Az eddigi hasonló eseményekkel ellentétben Izrael most cáfolta, hogy bármi köze is lenne az incidenshez. Avogadro-szám Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó, melynek értéke a Committee on Data for Science and Technology 2017-es ajánlása szerint: A leggyakrabban a kémiában és a fizikában alkalmazott állandó definíció szerint megegyezik a 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban lévő szénatomok számával. Története Az Avogadro-számot Amedeo Avogadro 19. századi olasz természettudósról nevezték el, bár az értékét elsőként Johann Josef Loschmidt számolta ki 1865-ben a kinetikus gázelmélet segítségével. A német nyelvű országokban ezt az állandót máig Loschmidtnek tulajdonítják. Jean Baptiste Perrin volt az első, aki az Avogadro-állandó elnevezést használta. Sok régi kiadású könyvben az egy köbcentiméterben található atomok (vagy molekulák) számaként adják meg. A 19. századi fizikusok egy darab hidrogénatom tömegét körülbelül 1/(6,02214199·1023) grammnyinak mérték. A grammot eredetileg egy köbcentiméter standard hőmérsékletű és nyomású tiszta víz tömegeként definiálták. A kísérletek pontosságának növekedése során kiderült, hogy a víz mindig valamilyen mennyiségben nehézvízzel „szennyezett”. Ez a felfedezés kétségessé tette azt az eddigi alapfeltevést, hogy a hidrogénnek csak egyféle atomi tömegegysége létezik. Úgy találták, hogy a szénnek a hidrogénnél sokkal stabilabb az izotopikus felépítése, ezenfelül ennél az anyagnál lehetséges volt elkülöníteni tisztán 12-es szénizotópot („szennyezések” nélkül). Így lett az atomi tömegegység új alapegysége a 12-es tömegszámú szénatom grammban mért tömegének az 1/12-ed része. Ennélfogva 12 gramm 12-es szénizotópban kb. 6,0221415·1023 db atom található. Az Avogadro-szám jelentése és alkalmazása Az Avogadro-szám és a mól jelentése szerint, bármely 1 mol-nyi mennyiségű anyagban Avogadro- számú elemi egység (atom, molekula, elektron, ion, egyéb részecske, vagy ezek meghatározott csoportja) van. Például a vas atomtömege 55,847 atomi tömegegység, tehát a vasatomok Avogadro-számnyi mennyiségének (vagyis egy mól vasatomnak) a tömege 55,847 g. És fordítva 55,847 g vas Avogadro-számnyi vasatomot tartalmaz. Az Avogadro-szám tehát kapcsolatot teremt a grammban mért tömeg és az atomi tömegegység (atomic mass unit, jelölése u) között. Az összefüggés a következőképpen írható le: Az Avogadro-szám más fizikai állandók közötti összefüggésben is szerepel. Például: az univerzális gázállandó (jele: R ) és a Boltzmann-állandó (jele: k B ) között: R = kB N A . a Faraday-állandó (jele: F ) és az elemi töltés (jele: e ) között: F = e N A . Kapcsolata a protonok és a neutronok tömegével A 12-es tömegszámú szénatom 6 protont, 6 neutront és 6 elektront tartalmaz. A proton és a neutron tömege nagyságrendileg azonos, az elektroné pedig hozzájuk képest elhanyagolható. Ennek alapján tehát az Avogadro-szám közel egyenlő azoknak a protonoknak vagy neutronoknak a számával, melyek össztömege 1 gramm. Egy szabad proton tömege 1,00727 u (atomi tömegegység), tehát 1 mol proton tömege 1,00727 g. Hasonlóan 1 mol neutron tömege körülbelül 1,00866 g. Ha 6 mol proton és 6 mol neutron tömegét összeadjuk, 12,09558 g-ot kapunk (ha az elektronokat is beleszámolnánk, egy kicsivel még nagyobb számot kapnánk). Azonban 1 mol szén-12 tömege a mól definíciója szerint pontosan 12 g. Hová lesz ez a többlet-tömeg? Erre a kérdésre Albert Einstein adta meg a választ a speciális relativitáselméletben. A jelenség neve „tömegdefektus”, mely a tömeg és az energia közötti kapcsolat következménye. Az atom kialakulásakor a protonok és a neutronok az erős kölcsönhatás révén összekapcsolódnak az atommagban. A kötődés miatt alacsonyabb energiaállapotú szerkezet jön létre. A speciális relativitáselmélet alapján az energia és a tömeg két egymással egyenértékű, ekvivalens fogalom. Ezt a két mennyiség közötti egyenes arányosság fejezi ki (E = m·c²). Eszerint az atom kialakulásakor a protonok és neutronok által „elveszített” energia egyben tömegveszteségként is megjelenik. Vagyis az atom tömege az őt alkotó protonok és neutronok össztömegéhez képest kisebb lesz. Így tehát a protonok és neutronok tömege a szénatommagban körülbelül 0,8%-kal kisebb, mint a magot alkotó szabad protonok és neutronok tömege. A tömegveszteség pontos értéke függ az atommag kötési energiájától, a kötési energia pedig függ az atom típusától. Az SI rendszer jövője és az Avogadro-állandó, mint rögzített természeti állandó Régi törekvés, hogy a nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszerben az alapmennyiségeket és a hozzájuk tartozó mértékegységeket ne etalonok alapján, hanem természeti állandók segítségével definiálják. A másodperc és a méter esetén ez például már megvalósult. De a tömeg mértékegysége a kilogramm jelenleg még egy ember alkotta tárgy tömege. Az SI mértékegységrendszer folyamatban lévő reformja többek között a kilogramm és a hozzá kapcsolódó mól, és amper új definíciójának megalkotását tűzte ki célul. A 2018-ban bevezetendő új SI-ben hét természeti állandó értékét rögzítik, és ezek egyike lesz az Avogadro-állandó. A következő hét természeti állandót választották, amelyek értékét attól kezdve mérési hiba nélkül adják meg, és minden más mennyiséget ezekre vezetnek vissza. a cézium -133 által kibocsátott fény frekvenciája a fény vákuumbeli terjedési sebessége a Planck-állandó az elemi töltés a Boltzmann-állandó az Avogadro-állandó a spektrális fényhasznosítás értéke A mikroszkopikus tömegi rendszerek (atomi tömegegységek vagy Daltonok) és a makroszkopikus tömegek mértékegysége a kilogramm között az Avogadro-szám teremt kapcsolatot. Ez lehetne a kilogramm új – természeti állandóhoz kötött – definíciójának az alapja. A másik – még megfontolás alatt lévő – elképzelés szerint a kilogrammot a Planck-állandóval definiálnák. Az Avogadro-állandó rögzítésével az anyagmennyiség mértékegysége a mól is új meghatározást kap. Nevezetesen bármely anyagból az Avogadro-számú elemi egység (atom, molekula, stb…) 1 mol-nyi anyagmennyiséget jelent. Az Avogadro-állandó mérése Az SI megújításának részeként 2004-ben indított – nemzetközi együttműködésben megvalósuló – Avogadro-projekt célja az Avogadro-állandó még pontosabb, megbízhatóbb újra meghatározása. Több évig tartó kísérletsorozat eredményeképpen 2011-ben a következő értéket adták meg: aminek a relatív bizonytalansága 3·10−8 volt. Később még pontosítva a mérések kivitelezését a 2015-ben megadott adat: aminek a relatív bizonytalansága 2·10−8. A méréseket még újra és újra ismétlik, és a 2017-ben lezárt adatok alapján 2018-ban rögzítik az Avogadro-szám értékét. A hétköznapi életben csak 6·1023 mol−1-nak becsült szám minél pontosabb értékének meghatározása nem a szén 12-es izotópjának segítségével, hanem a nagy tisztaságban előállítható szilícium 28-as izotópjának felhasználásával történik. Az 1 mol szilíciumban lévő atomok számának megszámlálásához a 28Si-nak 99,995%-os tisztaságban szennyező atomoktól mentesnek kell lennie. A rácshibáktól mentes szabályos egykristály szerkezet előállítása szintén kritikus a pontosság szempontjából, hiszen az atomok számának megszámlálása a röntgenkrisztallográfia módszerével, a rácsállandó meghatározásával lehetséges. A mérésekből meghatározható mennyiségek segítségével az Avogadro-állandót a következő összefüggéssel fejezhetjük ki: ahol : az elemi cellában lévő atomok száma ( ), : az atomtömeg, : a sűrűség, : a rácsállandó. 1913-as magyar atlétikai bajnokság Az 1913-as magyar atlétikai bajnokságot – amely a 18. bajnokság volt. Hitelesítették az első magyar atlétikai világcsúcsot, Rajz Ferenc érte el 500 méteres síkfutásban (1:07,6). Eredmények Magyar atlétikai csúcsok 300 m síkfutás 36,4 Vcs. Mezei Frigyes Diósgyőr 1913. 8. 31. 500 m síkfutás 1:07,6 Vcs. Rajz Ferenc Budapest 7. 6. Szigetjátékok A szigetjátékok, vagy hivatalos nevén Island Games egy kétévente megrendezett sportverseny, amelyen autonóm szigetek vagy szigetcsoportok csapatai vesznek részt. Szervezője az International Island Games Association (IGA). A részt vevő területek képviselői különböző sportágakban mérik össze tudásukat. Önálló szigetállamok nem vehetnek részt a rendezvényen, mivel ez nem felel meg a játékok céljainak. Az IGA-t 1985-ben alapították Man szigetén. Jelenlegi tagjai: Sportágak A rendezőnek a következő sportágak közül kell 12-14-et kiválasztania: asztalitenisz atlétika bowling cselgáncs fallabda golf íjászat kerékpározás kosárlabda labdarúgás lövészet röplabda tenisz tollaslabda torna triatlon úszás vitorlázás Éremtáblázat A játékok összesített éremtáblázata (a 2009-es játékok eredményeit is beleértve): Alekszej Sztanyiszlavovics Jeliszejev Alekszej Sztanyiszlavovics Jeliszejev (oroszul: Алексей Станиславович Елисеев; Zsizdra, 1934. július 13. –?) szovjet űrhajós, mérnök. Életpálya A moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán végzett. 1957-től a Koroljov tervezőirodában dolgozott. 1962-ben megszerezte a műszaki tudományok doktora fokozatot. 1968. május 27-től részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 8 napot, 22 órát és 20 percet töltött a világűrben. 1973-tól a Szovjetunió Űrrepülésirányító Központjában a repülésirányító csoport vezetője volt. 1985. december 19-én elköszönt az űrhajós köteléktől és a Bauman Főiskola adminisztratív vezetője lett. Kitüntetések Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet. Űrrepülések 1966 -ban a Szojuz–5 űrhajón fedélzeti mérnök. Sikeres összekapcsolódás után Hrunovval átszállt a Szojuz–4 űrhajóra. Ezen folytatta és fejezte be a szolgálatot. 1969 -ben a Szojuz–8 űrhajó fedélzeti mérnöke 1971 -ben a Szojuz–10 űrhajó fedélzeti mérnöke Tartalék személyzet Szojuz–6 fedélzeti mérnök Szojuz–7 fedélzeti mérnök Szigetközi Tájvédelmi Körzet A Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése érdekében alapították meg 1987-ben a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet. Területi elhelyezkedése Területe 9157 hektár, a Szigetköz területének mintegy 20%-a, amelyből fokozottan védett 1325 hektár. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedő egységből áll. Ezek részletezve: a Duna hullámtere Dunaszigettől (Sérfenyőszigettől) a medvei közúti hídig védett, a Mosoni-Duna és a mellette fekvő erdők Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Dunasziget, Lipót, Dunaszeg községek területén. A tájvédelmi körzet növényvilága A lassúbb vizeiben és morotvákban, amelyek levágott Duna-ágak, lebegő és gyökerező hínártársulások élnek (Lemnetalia, Hydrocharietalia és Potamogetonetalia). A sekélyebb vizekben és a partok mentén nádas és magassásos társulások találhatók. A Duna szigetein található, időszakosan kiszáradó tavacskák, feltöltődő mellékágak mindamellett, hogy jelentős vízimadár költő- és táplálkozóhelyek, különböző fajokban gazdag vízinövény-társulások menedékhelyei is. A hullámtérben kialakuló zátonyokon elsőnek a törpekáka iszaptársulás és ártéri gyomtársulások (Nanocyperion, Polygogn-Chenopodion) vetik meg lábukat. A terület további töltődésével a magasabb szinteken ezeket követik a bokorfüzesek, főleg a csigolya- és mandulalevelű fűz (Salix purpurea, S. triandra). A gyepszinten sok helyen tömeges a védett nyári tőzike (Leucojum aestivum). A bokorfüzesek feletti szintet a fűz-nyár ligeterdők alkotják. Fő fajai a fehér- és törékeny fűz (Salix alba, S. fragilis), a fehér- és fekete nyár (Populus alba, P. nigra), a mézgás éger (Alnus glutinosa), a vénic-szil (Ulmus laevis), és a májusfa (Prunus padus). Megtalálható itt a ligeti szőlő (Vitis vinifera), a tavaszi csillagvirág (Scilla vindobonensis). A magasabb térszíneket valaha tölgy-kőris-szil ligeterdő uralta. Ma ezek a Mosoni-Duna mentén találhatók meg. A leggazdagabb növénytársulást alkotják: kocsányos tölgy (Quercus robur), mogyoró (Corylus avellana), gyöngyvirág (Convallaria majalis), erdei ibolya (Viola sylvestris). Néhány dombvidéki faj is fellelhető: fehér sás (Carex alba), bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) és a tüzes liliom (tűzliliom, Lilium bulbiferum). Ezekben az erdőkben él két ritka kosborféle is. A légy- és méhbangó (Ophrys insectifera, O. apifera) fokozottan védettek. Elszórtan találhatók gyertyános-kocsányos tölgy erdők (Querco robori-Carpinetum), valamint fűz- és égerlápok (Dryopteridi-Alnetum) is. A szigetközi gyepek zöme mocsárrét (Alopecuterum pratense). Értékes növényeik a kosborokon kívül a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a keskenylevelű gyapjúsás (Eriphorum angustifolium). A tájvédelmi körzet állatvilága A Szigetköz állatvilágának legjellegzetesebb képviselői a vízi életközösségben előforduló fajok. Halfaunájában megtalálható a hazai fajok mintegy 80%-a. Az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario) éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), a lápi póc (Umbra krameri) vagy egyéb, édesvízi halak: a márna (Barbus barbus), az európai harcsa (Silurus glanis), a kecsege (Acipenser ruthenus) és a compó (Tinca tinca). A kétéltűeknek csaknem valamennyi hazai faja megfigyelhető itt. Közülük gyakori a kecskebéka (Rana esculenta), a mocsári béka (Rana arvalis), vöröshasú unka (Bombina bombina) és a levelibéka (Hyla arborea). A hüllők kisebb számban élnek, ám jellegzetes képviselőjük a vízisikló gyakori. A madárfajok száma 230-ra tehető. Nagyobb telepeiken szürke gémek (Ardea cinerea) és bakcsók (Nycticorax nycticorax) költenek. A fokozottan védett fajok közül a barna kánya (Milvus migrans), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a fekete gólya (Ciconia nigra) fészkel. Megfigyelhetők azonban a kanalasgém (Platalea leucorodia), a halászsas (Pandion haliaëtus) és a rétisas (Haliaeetus albicilla) is. Különösen télen figyelhetők meg a nagy csapatokban úszkáló réce félék képviselői: a hegyi réce (Aythya marila), a jegesréce (Clangula hyemallis), a füstös- és fekete réce (Melanitta fusca, M. nigra). A védett emlősállatok közül gyakori a hermelin (Mustella erminea), a nyuszt (Martes martes) és a denevérek több faja. Újabban, alkalmanként egy-egy hód (Castor fiber) is felbukkan a Duna szigetein. A nagyvadak közül gyakori az őz, a szarvas, illetve a vaddisznó. A tájvédelmi körzet igazgatása A Szigetközi tájvédelmi Körzet jelenleg a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. Központja Lipót község külterületén, Gombócoson található . Tervek, tanulmányok készültek a Szigetközi Nemzeti Park esetleges létrehozására. Ez a mai tájvédelmi körzet területéből álna. Forrás Szigetközi Tájvédelmi Körzet. Szerkesztette: Tolnai Krisztina. A Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatóságának kiadása. Ed Wood Edward Davis Wood, Jr. (Poughkeepsie, 1924. október 10. – Hollywood 1978. december 10.), közismertebb nevén Ed Wood amerikai forgatókönyvíró, filmrendező, producer, színész, szerző és vágó. Az 1950-es években olcsó és rossz minőségű filmeket gyártott. Filmjei kétes hírnevet szereztek a bennük előforduló technikai hibák, tökéletlen filmtrükkök, a nagyszámú rossz helyen lévő 'konzerv jelenet', jellegzetes bugyuta dialógusok, bizarr szereposztás és különös, értelmezhetetlen és logikátlan cselekményelemek miatt. Filmjeiben gyakran feltűnik Lugosi Béla. Korai élete Wood édesapja id. Edward Davis Wood letéti kezelőként dolgozott az Amerikai Egyesült Államok Postai Szolgálatánál. A család sokat költözött, míg végül a New Yorkhoz tartozó Poughkeepsieban telepedtek le. Édesanyja szeszélyes asszony volt, aki Edwardot mindig lányruhába öltöztette, emiatt nemi identitászavar lépett fel a gyereknél, aki még felnőttkorában is hordott női ruhákat, illetve alsóneműket. A Glen or Glenda c. filmben is megpróbálta bemutatni a nemi identitászavar és a transzvesztiták problémáit, amellyel egy korszakalkotó film legyártását tervezte, de szándéka balul sült el. Gyerekkorában lelkesedéssel volt a film és a ponyvairodalom iránt. Szerette gyűjteni a képregényeket, az olcsó magazinokat és rajongója volt a westernfilmeknek illetve az okkult témájú filmeknek is. Már ekkoriban bálványozta Buck Jonest és Lugosi Bélát is. Sokszor kerülte az iskolát csak azért, hogy filmszínházi mániájának hódolhasson. Szülei nem nehezteltek rá hobbija miatt, sőt 12. születésnapjára egy Kodak Cine Special típusú kézikamerát kapott, amellyel egyszer lefilmezte a Hindenburg léghajót is, amikor az épp megint az Államokban járt. Serdülőkorában szerepelt néhány filmben, dobolt és énekelt, sőt egy fiú kvartettet is létrehozott Eddie Wood's Little Splinters néven. 1942-ben bevonult a hadseregbe és harcolt a Japán elleni háborúban. A hadseregnél több kitüntetésre is szert tett, nem egy alkalommal megsérült és tizedessé is előléptették. Filmes próbálkozásai Az 1950-es évektől Hollywoodban rendszeresen születettek különböző fogadtatásban részesülő B-kategóriás, vagy annál rosszabb filmek. Sok új rendező és forgatókönyvíró bukkant fel a filmiparban, s létrejöttek rövid életű stúdiók, melyek hamar el is tűntek tehetség, hozzáértés és igyekezet híján. Közéjük tartozik Ed Wood is. Viszontagságos pályája mégis figyelemre méltó, ugyanis eleve hamvába holt filmes ötleteihez képes volt támogatókat szerezni. Bár a háború utáni és az első filmjének elkészülte közötti időszaka Wood életének némiképp homályos, de a legtöbben úgy tartják, hogy színészetet tanult, illetve kreatívírással kapcsolatos gyakorlatokat végzett. Példaképének Orson Wellest választotta. Kivette a részét néhány reklámfilm megrendezésénél és írt egy regényt katonai szolgálatáról, amely nem lett sikeres. Wood maga túl keveset tanult, inkább szórakozásra pocsékolta az idejét. A filmezést igen hamar elkezdte, noha vajmi kevés volt a megszerzett tudása. Szorgalom és tapasztalat nem állt mögötte, ami ismerete volt azt hallomásból szerezte, vagy megbízhatatlan másodkézből való információkból vette azokat. Egyedül csak a lelkesedés és a vak álmodozás vezette a céljait. Egyetlen affinitása Woodnak az az egyfajta behízelgő magatartás, ami képes volt neki szimpátiát kiváltani más emberekből. Erre szüksége is volt, hisz csak így tudott szponzorokra szert tenni. Egyetemi szobatársa Alex Gordon író és producer hozta őt össze az akkor már vegetáló és gyógyszerfüggő Lugosival. Lugosi Béla fia úgy vélekedett erről, hogy Wood egyszerűen kihasználta apját és a megfakult hírnevére építve próbált sikert kieszközölni a maga filmjei számára. Az idős színész morfiumfüggőségének finanszírozására bármilyen munkát elvállalt ekkor. Állítólag Wood és Lugosi összebarátkoztak és Wood segített Lugosinak leküzdeni a depresszióját. Lugosi jelentéktelen honoráriumokat kapott a szerepekért, legfeljebb egy-két ezer dollárt, ami elég volt ahhoz, hogy a szükséges szereket beszerezze. Első teljesen önálló filmje Woodnak a Glen or Glenda, amelynek főszerepét önmaga játszotta. A film témájának Wood a nemi identitászavart, a másság elfogadásának kérdését, a transzvesztiták belső lelki vívódását szánta, amellyel egy tabut akart megdönteni. Ezzel szemben a Glen or Glenda telis-tele van érthetetlen és förtelmes álomepizódokkal. Jelentős részét a filmnek más filmekből átvett jelenetek teszik ki, ezek nagy része szintén funkciótlan, szerepük a filmben logikát nélkülöző és unalmas is. Lugosi ebben a filmben Istent játszotta el, szintén jellegtelen, semmitmondó játékkal. Minthogy Lugosinak nem is volt kedvére a szerep, ezért különösebb színészi alakítást sem törekedett nyújtani benne. A Glen or Glenda így csúfosan megbukott. 1955-ben Wood és Lugosi elkészítették A szörny menyasszonya c. horrorfilmet. A pénzt egy húsüzemi cég biztosította, még a tulajdonos fia is szerepet kapott benne, sőt beleszólást is nyert a forgatókönyv megírásába. A film némi bevételt hozott, de állítólag azért, mert az ezúttal is csapnivaló alkotást mulatságosnak találta a közönség egy része és direkt saját szórakoztatására ült be a moziba. Legújabb filmjéhez a 9-es terv a világűrből-höz Wood abszurd módon a Baptista egyháztól kapott pénzt, akik eredetileg egy keresztény szellemiségű filmet akartak készíttetni a rendezővel. Wood meggyőzte őket, ha a film sikeres lesz és nagy bevételt hoz, akkor abból megvalósíthatják az általuk igényelt filmet is. A film Wood eddigi legnagyobb csődje volt. Az egyik szereplő, a svéd származású Tor Johnson beszédét szinte érteni sem lehetett az egész film alatt, annyira nehezen beszélte az angol nyelvet. Wood sose vette fel kétszer ugyanazt a jelenetet, nem készített alternatív jeleneteket sem (igaz a szűkös költségvetés sem tette volna lehetővé). A színészek ahogy tudták, elmondták szövegüket, a hibák és bakik kijavítására lehetőség sem volt. A rosszul elmondott szövegek még szánalmasabbá és még inkább érthetetlenné tették a filmet. Olyan baklövések is akadnak nagy számban a filmben, amit laikusok is könnyen észrevesznek, pl. a rendező vagy az operatőr árnyéka belelóg a képbe. Még a díszletek is silányak voltak: a földönkívüli űrhajókat autófelnikből gyártották, a sírköveket pedig kartonból vágták ki. Ez volt Lugosi Béla utolsó filmje is, ahol még egyszer magára öltötte a legendás vámpírköpenyt. Ám a forgatás alatt Lugosi meghalt, ezért egy másik színésszel helyettesítettek. Lugosi helyettese végig a köpennyel takarta el az arcát a még hátramaradt jelenetekben, de az effajta megoldásnak végképp nem volt semmi értelme. Utolsó évei és halála A 9-es terv a világűrből eloszlatta minden lehetőségét annak, hogy Woodból valaha is komoly filmrendező vagy forgatókönyvíró lehet. Ettől kezdve már senkit sem tudott meggyőzni, hogy képtelen filmötleteit anyagilag támogassák. A rendező alkoholista lett és anyagilag teljesen tönkrement. Megélhetése feleségétől függött, sokszor vállalt el alkalmi fizikai munkákat. Az 1960-as évektől megélhetési célból több, mint 175 különböző regényt és novellát írt, melyek témája erőszak, bűntények, szex. Némelyik művét Ann Gora álnévvel írta, amely az angora szóból kialakított név, Wood transzvesztitaként ugyanis imádta az angorapulóvereket. Mára 34 maradt fenn ezekből az írásokból, amelyek éppolyan csapnivaló alkotások, akárcsak Wood filmjei. Noha szándéka az volt Woodnak, hogy maradandó értéket próbál alkotni és olyan dolgokról beszélni, amelyek megérintik az embereket, mégis teljesen más hatást ért el. Bár majdnem élete végéig filmezett a későbbiekben már jórészt sexploitation filmeket, soft-core filmeket és keménypornófilmeket gyártott. Az 1970-es évek végére Woodnak már egy fillérje sem maradt és lakását is elvesztette. Halála előtt három nappal lakoltatták ki és feleségével egyik barátjuknál, egy Peter Coe nevű horvát származású színésznél húzták meg magukat. Wood halála napján megivott egy kis vodkát, majd rosszullétre panaszkodott és lefeküdt. Felesége később arra lett figyelmes, hogy Wood azt kiáltja, miszerint nem tud lélegezni, ám azt hitték, hogy csak megint italt akar magának. 20 perc elteltével Peter bement hozzá a szobába, de Wood akkorra már halott volt. Vélhetően szívroham következtében hunyt el. Halála után testét elhamvasztották, a hamvait pedig a tengerbe szórták. Magánélete Woodnak hosszú ideig volt viszonya a filmjeiben szereplő egyik színésznővel Dolores Fullerral. Amikor Fuller megtudta épp a Glen or Glenda forgatása alatt, hogy Woodnak transzvesztita hajlamai vannak rögvest otthagyta. A szörnyeteg mennyasszonya c. film munkálatainak végeztével Wood feleségül vette az egyik női szereplőt, Norma McCarty-t. A házasságot rendkívül rövid időn belül felbontották. Wood 1959-ben összeházasodott Kathy O'Harával, akivel haláláig élt együtt. Wood depressziója Kathyre is kihatott, aki férjéhez hasonlóan szintén alkoholista lett. Emléke Ed Wood halála után az érdeklődés középpontjába került pont az abszurd és lehetetlen filmjeivel. Sokakat érdekelni kezdett, hogy Wood vajon hogy volt képes támogatókra szert tennie olyan filmekhez, amelyek eleve kudarcra voltak ítélve. Lugosi Béla szereplése is utóbb érdeklődést váltott ki ezek iránt a filmek iránt, hisz a magyar származású színész már életében filmlegendává lett. Woodnak tehetsége nem, de lelkesedése annál több volt a filmezéshez, az íráshoz vagy a színészkedéshez, s meg volt győződve arról, hogy képes lesz kasszasikert produkálni filmjeivel, vagy inkább annyi anyagi haszonra és szakmai elismertségre szert tenni, hogy mások is felfigyeljenek munkájára, így egyengethetné előrelépését. Woodot egyfajta gyermeki fantázia vezette, ami viszont elrugaszkodott a valóságtól. Az avétos kivitelezés, katasztrofális színészi játékok és röhejesen primitív kellékek Wood lelki szemei előtt egy mesterien kivitelezett, igényes filmalkotásként jelentek meg, de mindezt csak ő látta így. Tim Burton 1994-ben még filmet rendezett Wood életéről Ed Wood címmel, amelyben a főbb szerepeket Johnny Depp, Martin Landau és Sarah Jessica Parker játszották. Ed Wood nem az egyetlen, kifejezetten csak a legrosszabb rendező a filmtörténetben, de kétségkívül a sikeres pancserok közé tartozik, aki hajdani világsztárokat tudott szerződtetni, s sikerült támogatást kieszközölnie olyanoktól, akiktől mások nem is várnák ugyanezt. Jean Rollin francia filmrendező 1981-ben leforgatta a minden idők legrosszabb horrorjának kikiáltott Zombik tava c. filmet, amelyet Woodhoz hasonló igénytelen módszerekkel vettek fel. A film logikátlansága, baklövései, rossz trükkjei Woodra emlékeztetnek. Hasonló rossz kivitelezésű filmje Rollinnak még A halál szőlője c. alkotása. Rollin ezenkívül szintén gyártott pornófilemeket és pornóhorrorokat. De Jean Rollin természetesen nem volt tehetségtelen és tanulatlan filmrendező, mint Ed Wood, sőt készített értékelhető filmeket is. Valójában voltak olyan időszakai, amikor pénzszűkében állt, ezért szoros határidővel készített rögtönzött filmeket. A Zombik tava viszont a maga igénytelenségével kultuszkategóriába emelkedett a Wood-filmekhez hasonlóan. Korábban, 1972-ben az amerikai vágó Robert Freeman a filmes zeneszerző William Allen Castlemannal közösen készített egy értéktelen Zorro-filmet, soft-core kivitelezésben The Erotic Adventures of Zorro címmel, amely a bárgyú alakítások közé beágyazott szexjelenetekkel és rémes vívójelenetekkel komoly visszatetszést vált ki a mai napig és nem vált ki akkora érdeklődést, mint a Wood-produkciók. Paul Leder munkássága viszont jóformán vetekszik Wood dilettantizmusával. 1976-ban készítette el dél-koreai közreműködéssel az Ape c. King Kong-utánzatot, amelyet Wood mellett emlegetnek a minden idők legrosszabb filmjeinek listáján. A színészi alakítások és a trükkök híjával múlják alul Woodot. Leder ráadásul még Woodnál is alacsonyabb költségvetéssel dolgozott. Még Wood képes volt néhány tízezer dollárt összekuporgatni filmjeire, Leder az Ape-t alig több mint kétezer dollárból forgatta és 23 ezer dollár bevétele származott belőle. A trash-filmek kultuszában egyértelműen szoros versenyt tart Leder produkciója Wood filmjeivel. Uwe Boll német filmrendező a 20. század végén és a 21. század elején készített több, költséges filmalkotást, amelyek megbuktak a nézők és a kritikusok előtt egyaránt, s egyikük bekerült minden idők legrosszabb filmjeinek a listájába is. Sokak szerint Boll munkássága is vetekszik Ed Woodéval, habár az utóbbi időben sikerült kedvező fogadtatásban részesülő filmeket is összehoznia. Filmek The Sun Was Setting (1951) Glen or Glenda (1953) Trick Shooting with Kenne Duncan (1953) Jail Bait (1954) A szörny menyasszonya (1955) 9-es terv a világűrből (1959) The Violent Years Night of the Ghouls The Sinister Urge (1960) Orgy of the Dead The Young Marrieds (1971) Jan Diddens Jan Diddens (Mechelen, 1906. szeptember 14. – 1972. július 21.) belga válogatott labdarúgó. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1930-as világbajnokságon és az 1928. évi nyári olimpiai játékokon. FC Bayern München Az FC Bayern München (teljes nevén: Fußball-Club Bayern München eingetragener Verein) Németország legsikeresebb labdarúgócsapata. A klubot Franz John alapította 1900. február 27-én Münchenben, és ő lett a csapat első elnöke is. Sportegyesületként 251.000 taggal rendelkezik, így a második legnagyobb sportegyesület a világon. A bajorországi csapat jelenleg a német labdarúgó bajnokság (Fußball-Bundesliga) első osztályában szerepel. Minden évben résztvevője a német labdarúgó kupának (Deutscher Fußball-Bund-Pokal), valamint évek óta Európa legjobbjaival mérkőzik meg az együttes a UEFA-bajnokok ligája idényeiben. Az egyesület tagja a Német Labdarúgóligának (DFL), mely a bajnokság gazdasági ügyeinek rendszerezéséért felelős, és az Európai Klubszövetségnek (ECA), az európai klubcsapatok gazdasági és érdekvédelmi szervezetének, amely elnöke a Bayern München gazdasági társaságának (FC Bayern München AG) igazgatója, Karl-Heinz Rummenigge. Németország legsikeresebb együttese. Ennek megfelelően kapta németül a „der Rekordmeister”, magyarul „A Rekordbajnok” becenevet, melyet 28 bajnoki elsőségével és 18 kupagyőzelmével érdemelt ki. Az FC Bayern München megjelenésére a hazai mezeken alapként használt piros, vörös szín és a fehér vagy kék szín kombinációja jellemző. Az idegenbeli mezen általában a fehér szín szerepel hangsúlyosan , míg a harmadik számú szerelésen a sötétebb elemek dominálnak. Az egyesület mezgyártója az Adidas. Az egyesület története során számos alkalommal váltott stadiont. A klub leghíresebb otthont adó létesítményei a Grünwalder Stadion (1925 és 1972 között), a Müncheni Olympiastadion (1972 és 2005 között) és 2005 óta az Allianz Arena. Az egyesület klubközpontja a Säbener Straße. A klub története 1900–1923 – Az alapítástól az önállóságig A csapat alapítását 1900 februárjában a berlini Franz John kezdeményezte. A müncheni MTV München 1879 tornaklub futballistái be szerettek volna lépni a Délnémet Labdarúgó-szövetség kötelékébe. 1900. február 27-én az MTV München 1879 egyesületi taggyűlést tartott a Bäckerhöfl étteremben, melyen az egyesület többi tagja nem járult hozzá a Délnémet Labdarúgó-szövetségbe való belépéshez. Franz John és a labdarúgók bejelentették, hogy kiválnak az MTV München 1879 egyesületéből és München Schwabingen kerületében a Gisela étterembe siettek, és jegyzőkönyvbe véve fél kilences kezdettel ülést tartottak. Franz John két kérdést intézett a futballisták felé: „Mit akarunk?” „Szükség van egy új klub megalakítására?”. A jelenlevők felbuzdulva megvitatták az alapuló egyesület alapvető kérdéseit. Fél tízre Männer, Nägele, Schmid, Karl, Wamsler, Ringler, Focke, Francke, Friedrich, Zoepffel, Pollack labdarúgók és az első elnöknek megválasztott Franz John aláírták az alapító okiratot és megalakult a labdarúgó egyesület Münchner Fußballklub „Bayern” néven. Az FC Bayern első labdarúgó edzéseire alkalmas tere a Schyrenplatz, első mérkőzéseire a Theresienwiese volt. Az akkoriban még kék és fehér színekbe öltöző futballisták hamarosan a város legerősebb csapatává nőtték ki magukat. A csapat első mérkőzését márciusban játszotta, melyen 5–2 arányú győzelmet aratott az 1. Münchner FC 1896 ellen. A csapat az amatőr korszak egyik legnagyobb győzelmét 1900. április 15-én Húsvét vasárnap az FC Nordstern 1896 München elleni 15–0-os mérkőzésen aratta, mely tekintélyt kölcsönzött a csapatnak. Július 8-án a klub megalapította az ifjúsági osztályát. Első tesztmérkőzésen világossá vált a csapat két kerete közötti különbség 1901. május 31-én a 12–2-re záruló mérkőzésen. November 6-án az FC Bayern látogatott Nürnbergbe egy barátságos mérkőzésre, melyet a müncheniek 6–0 arányban megnyertek az 1. FC Nürnberg ellen. 1902-ben első alkalommal megnyeri az FC Bayern a München Városi Bajnokságot, majd 1903-ban megvédi címét. 1903. januárjában változás történt a Bayern vezetőségében: Franz John alapító klubelnököt a csapat első sztárjának nevezett holland Dr. Willem Frederik Hesselink váltotta, aki a csapat első válogatott játékosa, edzője is volt. 1903-tól a kitejesztésre került a bajnokság München környékére. Szembenézve az MTV Augsburg és 1. FC Nürnberg csapataival 1904-ben és 1905-ben is megnyerte a bajnokságot. 1906. január 1-jén az FC Bayern labdarúgócsapata és a Münchner Sport-Club sportegyesülete érdeki okokból egyesül egy egyesületbe, így az FC Bayern labdarúgó sportosztályként működött tovább Bayern, Fußballabteilung des M.S.C. hivatalos néven FA Bayern München-ként emlegetve. Az egyesüléskor Willem Hesselink helyére Dr. Kurt Müller érkezett az elnöki poszton. 1907-től Prof. Dr. Angelo Knorr az FA Bayern München elnöke, aki 1913-ig tartó elnöksége alatt leszerződtette a klub első angol származású profi edzőit: Thomas Taylor (1907–1908 és 1911), Dr. George Hoer (1908 és 1911 között), Charles Griffiths (1911–1912) és William Townley (1913–1914). A klub első kiemelkedő sikereit az 1908-as, 1910-es és 1911-es keletbajor bajnoki győzelemmel, valamint az 1910-es délbajor bajnoki győzelemmel érte el, viszont a délnémet bajnokságba kvalifikálva mind három alkalommal a második helyet értek el, miközben a második számú csapat 18 hónapig veretlen volt. Az első világháború ideje alatt 1914 és 1918 között 6 alkalommal váltott elnököt a csapat: Kurt Landauer (1913–1914), Fred Dunn (1914–1915), Hans Tusch (1915), Fritz Meier (1915), Hans Bermühler (1916 és 1919 között). 1919 januárjában másodjára kerül Kurt Landauer az elnöki posztra, akire hárul az a feladat, hogy újjáépíttesse a Leopoldstraße Sportpályát. Kurt Landauer hatására az FA Bayern München kivál Münchner Sport-Club kötelékéből, és egyesül a Turn- und Sportverein Jahn München sportegyeseületével, ahol labdarúgó sportosztályként továbbra is az FA Bayern München nevet viseli a csapat. A csapat 1920-ban és 1923-ban is megnyerte a délbajor bajnokságot. Ez idő alatt a klub edzői posztját az angol William Townley (1919 és 1921 között), a magyar származású Kürschner Izidor (1921–1922) és német Hans Schmid (1922 és 1924 között) töltötte be. 1923-ban a Turn- und Sportverein Jahn München sportegyeseületéből kivált az FA Bayern München képezte labdarúgó sportosztály, és máig változatlan szerveződésben működik tovább Fußball-Club Bayern, München eingetragener Verein néven. 1923–1933 – A Kurt Landauer-korszak Az 1923-ban önálló sportegyesületté váló FC Bayern München az 1923–1924-es és az 1924–1925-ös szezonban a bajor bajnokság középmezőnyébe tartozott. 1925-ben a skót Jim McPherson edzőt szerződtették le a csapat élére, majd az év végén egy újjab áttörő sikert értek el: megállapodtak a városi rivális TSV 1860 München vezetőivel, hogy a klub bérlője lehessen a Grünwalder Stadionnak. Erre az előrelépésre szükségük volt, hiszen a Leopoldstrasse-i sportpályán már három csapat osztozott. A Bayern München feltörekvő fiatal futballistái hamarosan Dél-Németország legkiválóbb futballgárdájává nőtték ki magukat. Az 1925–1926-os szezon során megnyerték bajor bajnokságot, majd 1926. április 11-én rekordközönség, 26.000 néző előtt a Bayern München 4–3-ra legyőzte az SpVgg Greuther Fürth gárdáját, így története során először megszerezte a délnémet bajnoki címet. A müncheniek legnagyobb ellefelei így az SpVgg Greuther Fürth és 1. FC Nürnberg lettek. Dél-Németország bajnokaként részt vehettek a Német országos bajnokságban, melyből az első körben kiestek az SV Fortuna Leipzig 02. A statisztikai mutatók szerint az egész idényt figyelembe véve a csatársor 176 gólt szerzett, ezekből 57-et az ekkor 23 éves Josef Pöttinger rúgott. A közvélemény a „Wundersturm” (magyarul: „Csodacsatárok”)-nak nevezte őket. 1927 tavaszán a Bayern München nemzetközi porondon is felhívta magára a figyelmet az európai turnéja során. A tavaszi sikerektől függetlenül a skót edzőnek távoznia kellett a csapattól, akit 1930-ig magyar származású edzők követték: Weisz Leó és Konrád Kálmán. Az 1927–1928-as szezonban az FC Bayern München megnyeri a délbajor bajnokságot, majd a délnémet bajnokságot. Az FC Bayern München az országos bajnokságban az elődöntőig jutott a Hallescher FC Wacker (5–2), SpVgg Sülz 07 (5–2) ágon, ahol Hamburger SV csapata ellen 2–8-as vereséget szenvedtek. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokra, Amszterdamba utazó német válogatott keretben a klub öt labdarúgója is helyet kapott: Konrad "Konny" Heidkamp, Ludwig Hofmann, Emil Kutterer, Ernst Nagelschmitz és Josef Pöttinger. 1928-ban a Dienerstraße-n irodát nyitott a csapat, és 43 dolgozót alkalmazott benne. Az 1928. év végi taggyűlésen Kurt Landauer, a klubelnök bejelentette, hogy az egyesület 1608 tagot számlál, köztük 520 fiatal játékos. Az 1928–1929-es szezonban a csapat ismét megnyerte a délbajor bajnokságot, majd a délnémet bajnokságban második helyen végeztek. Az országos német bajnokságban, ahol a negyeddöntőig jutottak Dresdner SC csapatát 3–0-ra legyőzve a Breslauer SC 08 ellen szenvedtek 3–4-es vereséget. Az 1929–1930-as és 1930–1931-es szezon során a Bayern München ismét megnyerte a délbajor bajnokságot, de az áttörés továbbra is elmaradt. A Bayern München német válogatott játékosai által tovább népszerűsödött Németországban. 1931-ben az osztrák Richard "Dombi" Kohn lett a csapat edzője, valamint Josef Pöttinger, a kor egyik legnagyobb ígérete folytonos térdsérülései miatt visszavonúlásra kényszerült. Az 1931–1932-es szezont később a történelmi jelzővel illették, hiszen az FC Bayern München ekkor érte el első áttörő sikerét a német labdarúgásban, mely által tett szert rendíthetetlen hírnévre. A szezon során a csapat megnyerte a délbajor labdarúgó bajnokságot, majd megnyerte a délkeleti német bajnokságot. A délnémet bajnoki döntőt az északnyugati bajnok Eintracht Frankfurt ellen vívták Stuttgartban, melyet 0–2 arányban elvesztették a müncheniek. Az országos bajnokság nürnbergi döntőjéig az FC Bayern München a Minerva 93 Berlin (4–2), a PSV Chemnitz (3–2) és az 1. FC Nürnberg (2–0) ágon jutott el, melyben 2–0 arányban az Eintracht Frankfurt csapatát győzték le, így elhódították a Viktória-kupát. Az 1932–1933-as szezonban az előző idény sikereit nem tudta megismételni az FC Bayern München. A müncheniek 7. alkalommal nyerték meg a délbajor bajnokságot. Miután a nemzetszocialisták átvették a hatalmat Németországban 1933. március 22-én Kurt Landauer a klub zsidó származású elnöke lemondott posztjáról, és Svájcba emigrált. Kurt Landauert Siegfried Herrmann váltotta az elnöki pozícióban. Beköszöntött a fasizmus és diktatúra korszaka, mely megkeserítette az emberek életét. A zsidó származásúak üldöztetése miatt az edző, Richard Kohn és több játékos, köztük Oskar "Ossi" Rohr és Sigmund "Sigi" Haringer labdarúgók is emigráltak. Az egyesület erősen küzdött a fasizmus ellen. 1933–1945 – A második világháború időszaka 1933–1934-es szezontól a nemzetszocialisták hatására megváltozott a német bajnoki rendszer: az északi és déli bajor, valamint a délnémet bajnokság helyét átvette a Gauliga Bayern, mely a bajor regionális labdarúgás első osztályának számított. A német nemzeti bajnokságba a Gauliga Bayern első két helyezettje jut be. A fasiszta uralom alatt a klub megbélyegezetté vált, és a „Judenclub“ (magyarul: „Zsidó csapat“) jelzővel illették. Az emigráló játékosok ellenére a Gauliga Bayern küzdelmeiben 1937-ig a az első négy társaságát képezték: három 3. helyezés és egy 4. helyezés, valamint az 1935-ös évben a Német labdarúgó-szövetség megalapította német labdarúgókupa elődje, a Tschemmarpokal első kiírásának első fordulóban kiesett a sorozatból az Ulmer FV 1894 ellen (4–5), majd 1936-ban ugyancsak az első fordulóban az Ulmer FV 1894 ellen (3–4) Ez idő alatt a klub edzői Hans Tauchert (1933–1934), Ludwig Hofmann (1934–1935) és Dr. Richard Michalke (1935–1937) volt, miközben a az egyesület elnöki posztját Siegfried Herrmann (1933–1934), Dr. Karl-Heinz Oettinger (1934–1935) és Dr. Richard Amesmeier (1935–1937) töltötte be. Az 1937–1938-as idény Gauliga Bayernben elért 5. helyezését követően a klub 1942-ig a táblázat alsó részén ért el helyezést, majd 1943-ban 3. helyezést értek el, miközben a Tschemmarpokalban 1938-ban a második fordulóig jutott a csapat Union Böckingen csapat 7:0-ra legyőzve, ahol VfR Mannheim ellen 1–2-es vereséget senvedtek, majd 1940-ben az első fordulóban szenvedtek Wiener Sport-Clubellen 1–2-es vereséget. Ez idő alatt a klub edzői Heinz Körner (1937–1938) és a klub korábbi játékosa Ludwig Goldbrunner (1937–1943), miközben az egyesület elnöki posztját Franz Nußhardt (1937–1938) és Dr. Franz Keller (1938–1943) töltötte be. Az 1943–1944-es és 1944–1945-ös idények során során a klub egykori csapatkapitánya, a német Konrad Heidkamp és a magyar Schaffer Alfréd vezetőedzők, valamint a nemzetszocialista Josef Sauter klubelnök itányítasa alatt megnyerik az átszervezett Gauliga Bayernt, míg 1943-ban a megszűnő Tschemmarpokal első fordulójában szenvednek 3-0-ás vereséget a BC Augsburg ellen. A Münchent ért bombázások során a romookban álló Grünwalder Stadion helyett a csapat a Dantesatdion (1943–1944) és a Schlierseestraße -i sportpályán (1944–1945) kényszerült játszani. 1945–1963 – Az újjászületés évei A háborút követő években folytatódott a vesszőfutás. Az 1949-50-es években például 70 gólt kapott a csapat! A mélypont azonban még csak ezt követően jött. 1945 és 1955 között kilenc edző váltotta egymást, hogy aztán a Bayern München az Oberliga Südből az 1954-55-ös idény végén, története során először, kiessen a másodosztályba. A Bayern mindössze egy évet töltött a purgatóriumban. Ezt követően azonban elmaradtak a sikerek: 1957-ben a tizedik, egy évvel később pedig a hetedik helyen végeztek az Oberliga Süd tabelláján. A Bayern a legnagyobb jóindulattal is csak középcsapatnak volt akkoriban nevezhető a Szövetségi Köztársaságban. A DFB-kupa 1935-ös indulása óta még csak tizenhat közé sem jutó csapat ugyanis megnyerte a német kupát, annak ellenére, hogy a közvélekedés a Fortuna Düsseldorfot tartotta az összecsapás esélyesének (1-0). Bár az 1958-as világbajnokságon szerepelt válogatottban nem volt Bayern-játékos, az azt követő években a bajor csapat újra a legjobbakkal vetélkedett, s általában az élmezőnyben végzett. A gárda az 1962-63-as idényben mutatta meg magát először a nemzetközi porondon: a Vásárvárosok Kupájában (VVK) egészen a negyeddöntőig jutott, ahol az akkoriban jugoszlávnak számító Dinamo Zagreb már túl nagy falatnak bizonyult (1-4 Münchenben, 0-0 Zágrábban). A déli csoportnak jutó helyeket az Eintracht Frankfurt, az 1. FC Nürnberg és a TSV 1860 München kapta meg. A Bayern vezérkara dühös volt a kirekesztés miatt, úgy gondolták, hogy igazságtalanul sorolták hátra az egyesületet. Sokan gondolták úgy, hogy elsősorban a városi rivális 1860 München okolható azért, hogy a klub nem kapott lehetőséget a Bundesliga-szereplésre. Ám nem volt mit tenni, a csapat számára maradt a második vonal, az amatőrliga, a Regionalliga Süd. Wilhelm Neudecker elnök válasz gyanánt 1963 nyarán igazi sztáredzőt szerződtetett a csapat élére a horvát Zlatko "Csik" Csajkovszki személyében. Csajkovszki csapata az első évében rögvest osztályozót játszhatott a Bundesligába kerülésért, ám elbukott. Az ezt követő 1964-65-ös idény két momentum miatt nevezhető kulcsfontosságúnak a Bayern München történetében: először is mert a gárda kivívta a jogot, hogy a következő szezonban már a legjobbak között indulhasson; másodszor pedig azért, mert ebben az idényben játszott először együtt a Sepp Maier-Franz Beckenbauer-Gerd Müller-tengely. 1963–1976 – Út Európa trónjára Az új, fiatal aranygenerációval, Gerd Müllerrel, Franz Beckenbauerrel és Sepp Maierrel a soraiban nagy álmokat dédelgetett a Bayern München. 1965-ben megnyerték a bajorországi Regionaligát, és feljutottak a nyugat-német első osztályba, ahol a következő szezonban mindjárt a 3. helyen zártak, és megnyerték a kupát. Első alkalommal kvalifikálták magukat a KEK-be. Franz Beckenbauert választották meg az év játékosának NSZK-ban. Az 1966/67-es szezon kiválóan alakult a müncheniek számára. Címet védtek a kupában és hosszabbítás után 1-0-ra megnyerték a KEK-et legyőzve a Glasgow Rangerst Franz Roth 109. percben szerzett találatával. Gerd Müller a Bundesliga gólkirálya llett 28 góllal megosztva Lothar Emmerichel. A következő szezon egy trófea nélküli szezonra sikeredett. 1968-ban Branko Zebec lesz az edző, aki a bajorok nagy megrökönyödésére betiltja a sör fogyasztását. Szerencséjére a sikerek nem váratnak magukra ugyan is a csapatnak sikerül a „duplázás“ (a Német bajnokság elnyerése 8 ponttal az Alemannia Aachen előtt és a kupa elnyerése a Schalke ellen). Gerd Müller megint gólkirály lett. Ez időben megjelenik egy csapat, amely a Bayernt még hosszú ideig, mérgesíteni fogja, Borussia Mönchengladbach. A "csikók" nyerik 1970-ben és 1971-ben a bajnokságot, mindkétszer a Bayern előtt. 1970-ben újra Gerd Müller a bajnokság gólkirálya. Az 1968/69-es Bundesliga szezon a Bayern győzelmével zárul. A csapat első alkalommal lett a Bundesliga bajnoka. 1970-ben Gerd Müller lesz az első német aki megnyeri az Aranylabdát. 1972-ben a csapat beköltözik az Olimpia stadionba és Udo Lattek lesz az edző. Ebben az évben a Bayern lesz a bajnok. A pontok állása a bajnokság végén 55:13 (a győzelem csak két pontot ér), ez is azóta Bundesliga rekord. Valamint elnyerik a kupát is a Kölnt megverve a döntőben 2:1-re. Ebben az évben Franz Beckenbauer lesz az év legjobb játékosának járó díjjal, az Aranylabdával kitüntetve. Gerd Müller is beállít egy rekordot: az 1971-72-es Bundesliga szezonban 40 találatig jutott, ami azóta is abszolút rekord. Sőt az 1972-es naptári évében egy 40 évig fennálló rekordot állított be amit 2012-ben döntöttek meg: január 1-től december 31-ig 84 gólt szerzett. NSZK első alkalommal Európa bajnoknak mondhatta magát, melyben a Bayern játékosok nagy része oroszlánrészt vállalt, többek között Beckenbauer és Gerd Müller. Lattekkal még kétszer egymás után elnyerik a bajnokságot valamint először 1974-ben a BEK-et nyerték meg. „Katsche” Schwarzenbeck egy perccel a hosszabbítás vége előtt kiegyenlített, az Atlético Madrid ellen (1:1), így egy újabb mérkőzésre került sor Brüsszelben ahol a Bayern München 4:0 arányban nyert (gólok: 2 Uli Hoeneß, 2 Gerd Müller). A BEK-ben elért 8 góllal Gerd Müller lett a gólkirály. Otthon, Németországban zsinórban harmadjára lettek bajnokok, ismét Gerd Müller lett a gólkirály. Az UEFA-szuperkupa politikai okok miatt maradt el, mert a Kelet-német Magdeburggal kellett volna megmérkőzzenek ezért a trófeáért. Udo Lattek leköszönt, az új edző a német Dettmar Cramer lett. A világkupa szerepléstől visszaléptek, így helyettük a BEK döntős Atletico Madrid indult. Nyáron Nyugat-Németország megnyeri az 1974-es világbajnokságot a müncheni döntőben 2-1-re, ahol a müncheni születésű Franz Beckenbauer vehette át a trófeát. Bayern-játékos minden mérkőzésen kapuba talált, kivéve az egyetlen vesztes mérkőzésen, amikor a Nationalelf Kelet-Németországtól kapott ki. A világbajnok válogatottban hét Bayern-játékos szerepelt: Sepp Maier, Paul Breitner, Hans-Georg Schwarzenbeck, Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Uli Hoeneß és Jupp Kapellmann. 1975-ben másodjára nyerik meg a BEK-et. A döntőben a Leeds United felett diadalmaskodik a Bayern, bár egy kis szerencse is szükségeltetett hozzá Párizsban. Ebben az évben a hangsúlyt a BEK-re fektették, ami meg is látszott a bajnokságbeli helyezésükön: a 10. helyen zártak, ám BEK címvédőként a következő szezonban ismét indulhattak Európa legrangosabb labdarúgó sorozatában. A kupában sem értek el jelentős eredményt. Az UEFA-szuperkupába ismét kvalifikálták magukat, mivel megnyerték a BEK-et, ám most sem sikerült elhódítani azt. A Gyinamo Kijev oda-vissza verte a németeket, összesítésben 3-0-ra győztek a szovjetek. A nem ideális időpontok miatt ismét elmarad a világkupa szereplés, de most az ellenfél Independiente számára is. 1976-ban a BEK döntőben az AS Saint-Étienne ellen Glasgowban győztek a bajorok 1:0-ra Roth góljával. A Bayern mivel harmadjára nyerte meg a BEK-et, a két másolat után a szabályok értelmében megkapja az eredeti serleget. A döntőig legyőzték a luxemburgi AS Jeunesse Escht 8-1-es összesítéssel, a nyolcaddöntőben Malmö FF -t szoros párharcban, 2-1 összesítéssel. A negyeddöntőben az SL Benficát 0-0 után 5-1-re győzte le Bayern, majd az elődöntőben az előző szezon Németország bajnokaként értelemszerűen induló Borussia Mönchengladbachot kiejtő Real Madridon léptek tovább a döntőbe 3-1-es összesítéssel. A bajnokságban az előző év utáni szégyenteljes szereplést követően magukat megemberelve a 3. helyen zárt a Bayern. A győztes az előző évhez hasonlóan a Borussia Mönchengladbach lett. A '70-es évek legnagyobb riválisa a Bayern számára. A kupát nem tudták megnyerni. Az aranykorszak levirágzását követően ínséges időszak köszöntött be a Bayern München számára. 1976–1998 – Klubformáló évek és rekordbajnokká válás Következnek a változások évei, trófeák nélkül. A '70-es éveket jellemző Bayern München uralom az évtized végére eltűnt, és fontos reformációkon ment át a csapat. Ennek a kiváltó oka többek között a játékosok kiöregedése volt. Az 1976-os Európa-bajnokságon NSZK büntetőpárbajban maradt alul Csehszlovákia ellen. Uli Hoeneß visszavonul a válogatottságtól. Kezd érződni, hogy generáció váltásra van szükség, a legjobbak a visszavonulás gondolatával játszadoznak. Franz Beckenbauert 4 év elteltével életében másodjára választják meg az év legjobb labdarúgójának. A nyáron ismét kudarcba fulladt az UEFA-szuperkupa megnyerésének terve, mivel az Anderlecht ellen sikerült elérniük egy 2-1-es győzelmet, de nem bizonyúlt elégségesnek. A visszavágót 4-1-re a belgák nyerték. Az év végén élnek történetük során először a Világkupa indulásjogával. Megnyerik a müncheni találkozón Cruzeiro ellen 2:0 arányban, majd Belo Horizonteban gól nélküli döntetlent értek el, így megnyerték a trófeát. Az 1976-77-es szezont követően nagy volt az elégedetlenség, mivel egy az elvárásokon aluli szezont produkált a BEK címvédő. A bajnokságban 7. helyen zárt a csapat. Ez a helyezés nem ért BEK induló helyet, és mivel megszakadt az európai uralom, címvédőként sem indulhatott a csapat a következő BEK sorozatban. A csapat két házi negatív rekordot tudhat a szezont követően a magáénak: 65 kapott góllal zárták a Bundesliga idényt, valamint csúfosan 0-7 arányban szenvedett vereséget a csapat a Schalke 04 ellen. A kupában a negyeddöntő jelentette a végállomást. Az első körben 10-0 arányban győzte le az egyesület a Hannover amatőr csapatát (velük párhuzamosan a 3-1-es eredménnyel jutott tovább az a matőrcsapat), a második körben 5-1-re páholta el a Hamburger SV-t a Bayern (az egyesület amatőrcsapata 2-1-es győzelemmel múlta felül ellenfelét), a harmadik körben 10-1-re győzedelmeskedett a TV Unterboihingen felett a profi csapat (az amatőrcsapat 2-1-es eredménnyel jutott tovább a VfB Stuttgart ellen), a nyolcaddöntőben a Bayern München két csapata egymással találkozott. A döntő mérkőzést a profi csapat nyerte 5-3-ra. A negyeddöntő jelentette a megállást a csapatnak, amikor hosszabbítás után 2-4-re kapott ki a később döntőt játszó Hertha Berlintől. A BEK-ben szintén az elődöntőig jutott a csapat. A Køge BK csapatát összesítésben 7-1-re győzték le a bajorok, a következő körben az FC Baník Ostravát 6-2-re múlta felül a csapat összesítésben, miután az első mérkőzésen 1-2-re kapott ki a csapat. A negyeddöntőben a Gyinamo Kijev ellen hiába győztek a németek, mert végül 1-2-es összesítéssel alul maradtak. A szezon végén Franz Beckenbauer visszavonul a válogatottságtól, és az Egyesült Államok New York Cosmos csapatába igazol. Az új idényben feltámadásra vártak a egyesületet illetően, viszont a jószereplésre decemberre már nem volt remény. Lóránt Gyula érkezett Dettmar Cramer helyére. A bajnokság története során másodjára kevesebb gólt szerzett a Bayern, mint amennyit kapott (62:64), végül egy saját negatív rekordot állított fel a csapat a 32 (ekkor maximum 68 pontot lehetett szerezni, mert Németországban a győzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért) szerzett pontjával, ami a 12. helyre volt elegendő. A szezon első felében még Dettmar Cramer vezetése alatt kiesett a csapat a kupa a harmadik körében. 1975 óta komoly térdsérüléssel küszködő Uli Hoeneß kölcsönbe megy az Nürnbergbe. Paul Breitner 4 év után visszatér a csapatba. Összeáll a "Breitnigge" duó: Rumennigge és Breitner összjátéka nagy erősség a csapat számára, de bármilyen gólerősek is voltak együtt, nem lehetett tőlük elvárni a megváltást. A csapat is fejlődőben volt ekkor. Kezdenek beépülni a fiatal játékosok is, és egyre fontosabb szerepeket kapnak. Február 9-én Gerd Müller Fort Lauderdale Strikers-be igazol, követi Beckenbauert Amerikába, a labdarúgás népszerűsítésének érdekében és a pályafutása levezetéseképpen. Február 28-án Lóránt Gyula vezetőedzőt menesztik, másnap pályaedzője (másodedző) Csernai Pál váltja. Az elnök, Wilhelm Neudecker Max Merkel osztrák edzőt szerette volna hozni Lóránt Gyula helyére. A játékosok tiltakoztak az elnök döntése ellen. Ennek következtében 17 év vezetés után Wilhelm Neudecker lemond elnöki posztjáról. Április 24-én Uli Hoeneß 27 évesen átveszi Beckenbauer tanácsadójától, Robert Schwantól a menedzseri tisztséget, valamint megválasztják Willi O. Hoffmannt új elnöknek. A bajnokságban ismét nem jött áttörés. A holtponton kezd átlendülni a Bayern. Erről árulkodik a 4. hely, amely UEFA-kupa szereplést érő pozíció. A kupában sem remekelt a csapat a hírnevéhez méltóan, a második körben búcsúztak a tornától. A három sikertelen szezon eredménye egy megújult, fiatal csapat, amely sikeréhességébe és Csernai Pál tapasztalataiba volt fektetve minden bizalom. 1980-ban megnyeri a csapat, hat hosszú év után a bajnokságot. A szurkolók örömére, még a következő évben is. 1982-ben elnyerik megint a nemzeti kupát,azon a legendás mérkőzésen hol a Nürnberg már 2:0 arányban vezetett és a Bayern a végén 4:2 győzedelmeskedett. Dieter Hoeneß vérző fejjel, turbánnal játszott és még gólt is adott. A BEK döntőt az Aston Villa ellen elvesztették 0:1. Úgyszintén a német válogatott a világbajnoki döntőt is az olaszok ellen. Megemlítésre méltó, hogy Breitner két világbajnoki döntőben is szerepelt és mindkettőben gólt is lőtt. Valamint említésre szorul, hogy a Bayern soraiból 1965-1981 között 11-szer lett az év játékosa megválasztva Németországban. Beckenbauer(4) Maier(3) Müller(2) Rummenigge(1) Breitner(1) 1983-ban visszajött Lattek, a Bayern megint megnyerte a nemzeti kupát a Mönchengladbach elleni döntőben. Rummenigge olyan hírnévre tesz szert, hogy még egy angol együttes is az ő szexi térdéről énekel. Nem csoda, ha 11 millió márkáért a milánói Inter csapatához szerződik. Egy év múlva Sören Lerbyvel és a fiatal Wiggerl Köglel megint bajnokok lesznek,mi több a következő évben megduplázzák,és 1987-ben még egyszer elnyerik a bajnokságot. A szurkolók nagy szomorúságára Bécsben elvesztik a BEK döntőt az FC Porto ellen. 1988-ban Jupp Heynckes lesz az edző azzal a feladattal,hogy Matthäus, Brehme, Eder, Hughes, Michael Rummenigge és Pfaff nélkül, egy új erős csapatot képezzen. Habár 1989 és 1990-ben megnyerik a bajnokságot de a nagy célt, egy nemzetközi kupát nyerni nem teljesítik. Megemlítendő viszont, hogy Németország 1990-ben megnyeri a világbajnokságot. Soraiban a Bayern játékosokkal: Augenthaler, Reuter, Thon, Kohler, Pflügler, Aumann. Az 1991/92. évi bajnokság után Heynckesnek menni kellett, helyére Sören Lerby került, nem nagy sikerrel. Mikor már a kiesés fenyegette a csapatot jött Erich Ribbeck, Franz Beckenbauer és Karl-Heinz Rummenigge is felajánlotta segítségét, ők az elnökhelyettesi posztra kerültek. A 93/94-es bajnokságban a „császár” vette át a csapat vezetését, Ribbeck-től és mindjárt bajnokságot is nyertek. Jött Giovanni Trapattoni, a játékosok és az újságírók kedvence, sajnos nem sok sikerrel. A 94/95-ös bajnokságban a hatodik helyen végeztek, a Bajnokok Ligájában pedig az elődöntőig jutottak el. A következő idényben (1995/96) viszont már nem állt meg a csapat az elődöntőben. Igaz, nem a Bajnokok Ligájában, hanem "csak" az UEFA-kupában indultak, az egyetlen jelentős európai kupasorozatban, melynek trófeája még hiányzott a Bayern vitrinjéből. Trapattonit Otto Rehhagel váltotta, aki hozta magával egyik kedvencét, az osztrák Andy Herzogot. Jött még Thomas Strunz, "Ciri" Sforza s Jürgen Klinsmann; közülük kétségtelenül a német válogatott támadó volt a legnagyobb vétel. A Bundesligában botladozott a gárda, melynek következtében a Borussia Dortmund már az őszi záráskor is megelőzte a bajorokat. A tavasszal becsúszott két újabb vereséggel gyakorlatilag már elúszott a bajnoki cím lehetősége, minek következtében Rehhagelnek (az UEFA-kupa-döntő előtti napokban!) távoznia kellett. Helyét maga a Császár vette át. Beckenbauerrel a kispadon a csapat a bajnokság utolsó négy mérkőzésén két győzelem mellett csak két döntetlen produkált, második helyen zárva az idényt a BVB mögött. A Bayern előtt egyetlen javítási lehetőség maradt: az UEFA-kupa döntője. Az elődöntőben a németek otthon döntetlent (2-2) játszottak a Barcelona ellen. Az eredmény a spanyoloknak kedvezett, ám ez kevésnek bizonyult: a Camp Nou-ban kivívott győzelmével (1-2) a Bayern újfent bejutott egy európai kupa döntőjébe - kilencéves várakozást követően. A fináléban az Intertotó-kupából induló Girondins Bordeaux (főleg a Barça után) nem tűnt veszélyes ellenfélnek. Akkoriban még keveset mondott a világnak Zidane, Lizarazu és Dugarry neve. Ráadásul utóbbi kettő a eltiltása miatt a döntő müncheni első felvonásán nem is játszhatott, így aztán nem meglepő, hogy a Bayern simán, 2-0-ra nyert. A visszavágó már csak formalitás volt: Bordeaux-ban is kettővel nyert a bajor gárda (1-3). A Bayern 1976 után lett ismét nemzetközi kupagyőztes, s csatlakozott a Juventus, az Ajax és a Barcelona előkelő társaságához: Európában csak ez a négy klub tudta megnyerni a BEK-, a KEK- és az UEFA-kupa-sorozatot is. Klinsmann, a szezon hőse egyetlen idény alatt szerzett 15 góljával minden idők legeredményesebb gólszerzője lett a nemzetközi kupák történetében. A következő szezonra (1996/97) visszatért Trapattoni. A klub leigazolta többek között Mario Baslert (Werder Bremen), Carten Janckert (SK Rapid), s újra újra a Bayern tagja lett Sammy Kuffour (1. FC Nürnberg). A cél mindenki számára világos volt: a bajnoki cím elnyerése. A bajorok az utolsó előtti fordulóban, a VfB Stuttgart legyőzésével húzták be újabb aranyérmüket. Giovanni Trapattoni, a védekezés mestere méltó maradt korábbi önmagához: az Bayern a legkevesebb vereséget (3) begyűjtve és a legkevesebb gólt (34) kapva lett a Bundesliga bajnoka. 1997 nyarán Klinsmann (elérve célját, hogy végre megszerezze pályafutása első bajnoki címét) Olaszországba, a Sampdoriához szerződött. Helyére Uli Hoeness a VfB Stuttgart brazil csatárát, a "mágikus háromszög" egyik tagját, Giovane Elbert igazolta. Mellette még Michael Tarnat (Karlsruhe) és Bixente Lizarazu (Athletic Bilbao) érkezett a csapathoz. A Bayern csak ritkán tudott csúcsformában játszani, ami odáig vezetett, hogy Otto Rehhagel Kaiserslauternje megelőzte a táblázaton. Trapattoni ekkor, sajtótájékoztatón adta elő legendássá vált kirohanását, melyben a nyilvánosság előtt bírálta futballistáit. Trap nem maradt most sem trófea nélkül: a DFB-kupát az MSV Duisburg ellenében Mario Basler utolsó percben lőtt szabadrúgása döntötte el a Bayern javára (2-1). 1998–2004 – A Hitzfeld-korszak Trapattonit Ottmar Hitzfeld váltotta fel. Már az első évben megnyerték a bajnokságot,a nemzeti kupa döntőjében és a Bajnokok Ligája döntőjében szerepeltek irányítása alatt. Sajnos a két utóbbit nem sikerült megnyerni. Fergetegesen kezdte a csapat az új évszázadot. A Manchester United elleni 1999-es drámai vereség után nagy terveket szőtt a csapat Kahn, Effe és Elberrel az élen. A terveket tettek követték, ezt érzékelhette a Real Madrid mikor is nyolc nap leforgása alatt nyolc gólt kaptak a Bayerntől (BL-4:2 a Bernabeu-stadionban, 4:1 az Olimpia-stadionban). A középdöntőben megint találkoztak, itt a Real bosszút állt, a 2:0-s otthoni győzelem elegendő volt a Realnak, mivel a visszavágón 2:1-re tudott csak győzni a Bayern. A szezon mégis eredményes volt, hiszen a bajnokságban az utolsó fordulóban sikerült a Leverkulsent megelőzni kik az Unterhaching (ők is Müncheniek) ellen veszítettek. Így a bajnokság elnyerése sikerült. A nemzeti kupa döntőjében sikerült a Werder-Brement 3:0 arányban legyőzniük. Tehát az 1999-2000-es szezonban sikerült a duplázás. A 2000-2001-es szezonban a nemzeti kupában már a második fordulóban kiestek a Magdeburg elleni mérkőzésen. De a bajnokságban 34. forduló után megint az első helyen álltak, és az utolsó fordulóban Patrik Andersson a HSV elleni mérkőzés hosszabbításában szerzett szabadrúgás góljával megnyerik a bajnokságot. Kuriózum, hogy a második helyen álló Schalke 04 ez időben már befejezte mérkőzését (amit megnyert) és már ünnepelte a biztosnak hitt bajnokság elnyerését. Természetesen egy ilyen siker után nagy önbizalommal utazott a csapat Milánóba a BL döntőjére, amit a Valencia csapata ellen kellett játszani. Oliver Kahn volt a hős, hiszen három büntetőt is kivédett. A döntőt így Milánóban 5:4 arányban megnyerték. 2001/2002-es szezonban nem sikerült sem bajnokságot, sem a nemzeti kupát megnyerni. A bajnokságban csak harmadikak lettek a Dortmund és a Leverkusen után, a nemzeti kupában a középdöntőben estek ki a 2:0-s vereség után amit a Schalketől szenvedtek el. A CL-ben is csak a középdöntőig sikerült, ahol a Real kiütötte őket. Viszont egy trófeát mégis csak sikerült nyerni, mégpedig nem is akármelyiket. A Boca Juniors Buenos Aires elleni mérkőzésen 1976 után megint elnyerik a világkupát. A 2002-2003-as szezonban megint sikerült a bajnokságot és a nemzeti kupát is megnyerni. A bajnokságot 16 pont különbségel a második helyezett Stuttgart előtt. A nemzeti kupa döntőjében az FC Kaiserslauternt 3:1-re verték meg. Michael Ballack két gólt is lőtt. Az év játékosa is ő lett. Egyetlen negatívum az a korai búcsú a BL-től. Az első csoportkörben búcsúzni kényszerűltek. A La Coruna elleni mérkőzésen az a Makaay rúgta nekik a gólokat ki egy év múlva már a Bayernben fogja rúgni a bőrt. Makaay már az első idényben 23 gólt szerzett, törlesztve 18,75 millió eurós vételárát (a Bayern addigi legdrágább igazolása), viszont nem nyertek semmit, és ez Ottmar Hitzfeld állásába került. Hitzfeld a klub második legsikeresebb edzője. Az új edző Felix Magath lett, a VFB Stuttgart volt edzője. 2004–2016 – Út a triplázásig és a rekordévek A 2004-2005-ös szezonnak új edzővel vágott neki az FC Bayern München. Felix Magath edző vezetésével a csapat visszatért a sikerek útjára. Dupláztak a bajorok a bajnokság megnyerésével és a Német Kupa az FC Schalke 04 elleni 2:0-s megnyerésével. Az UEFA-bajnokok ligájában a negyeddöntőig meneteltek: az Arsenal FC összesítésbeli 3:2-es legyőzésétől az Chelsea FC elleni összesítésbeli 5:6-os alulmaradásig. Michael Ballack ekkor a középpálya irányításáért felelt. A szezon végeztével többek között 12 év után a ghánai Samuel Kuffour is távozott a csapatból. A 2005-2006-os szezonra befejezték az Allianz Arena építését, melyet birtokba vehettek a müncheni labdarúgócsapatok. Az idény végén az FC Bayern München ismét duplázni tudott. A Német Kupa-címüket az Eintracht Frankfurt ellen védték meg. A BL-ből viszonylag korán, a legjobb 16 csapat között estek ki az AC Milan ellen két mérkőzés alatt született 2:5-ös gólkülönbséggel. A szezon során az utánpótlásból felkerült Bastian Schweinsteiger és a fejlődés reményében kölcsönadásból visszatért Philipp Lahm alalpemberekké váltak a csapatban, majd a 2006-os hazai labdarúgó világbajnokságon bronzérmet szerző válogatottban is. Az idény végetértével a csapatból eligazolt Michael Ballack és Zé Roberto, valamint visszavonult Bixente Lizarazu és Jens Jeremies. A 2006-2007-es szezonban a Bayern München hazai porondon botrányosan teljesített, habár a felkészülési időszakban megnyerték a Ligakupát. A Német Kupában Alemannia Aachen ellen 2:4-es vereséget szenvedtek, így már a harmadik körben kiestek. Ezt követően Felix Magathot menesztették, helyét Ottmar Hitzfeld. A régi-új edzővel a bajnokságban végül a 4., UEFA-kupa részvételi jogot érő helyen végeztek a bajorok. Az UEFA-bajnokok ligája B-csoportjában az FC Internazionale Milano előtt végzett a csapat. A nyolcaddöntőben a Real Madrid CF ellen jutottak tovább 4:4-es összesítést követően idegenben több lőtt góllal. Az első találkozó a holland Roy Makaay 10,2 másodperces rekordgyorsaságú gólja által vállt híressé. A negyeddöntőben 2:4-es összesítésbeli eredménnyel maradtak alul a későbbi győztes AC Milan ellen. A szezon végeztével a bajnokság gólkirálya, Roy Makaay, Hasan Salihamidžić, Owen Hargreaves és Claudio Pizarro távozott a csapatból, valamint Mehmet Scholl visszavonult a labdarúgástól. 2007 nyarán az FC Bayern München a keret megerősítése érdekében újabb játékosokat igazol, így érkezett a csapathoz az olasz Luca Toni, a török Hamit Altıntop, a francia Franck Ribéry és a német Miroslav Klose is. Ottmar Hitzfeld irányítása alatt ismét duplzáni tudott az müncheni gárda: a bajnokságban az első fordulótól az utolsóig birtokolták az első helyet; a kupában pedig legyőzve az összes riválist, majd a döntőben a feltörekvő Borussia Dortmundot is 2:1-re diadalmaskodtak. Az UEFA-kupában az elődöntőig menetelt a fiatal labdarúgókból álló bajor csapat: a csoport megnyerése után a legjobb 32 csapat között a skót Aberdeen ellen jutottak tövább 7:3-as összesítéssel, a nyolcaddöntőben összesítésben 6:2-re múlták felül belga RSC Anderlecht csapatát, negyeddöntőben 4:4-es összesítéssel és idegenben több lőtt góllal jutottak túl a spanyol Getafe CF csapatán, majd az elődöntőben a későbbi győztes orosz Zenyit Szentpétervár ellen estek ki 1:5 arányban. A 2007-2008-as a szezon végeztével Oliver Kahn végleg visszavonult a labdarúgástól, valamint Ottmar Hitzfeld távozott az FC Bayern München kispadjáról. A szezont követően a 20. bajnoki cím megszerzésével a szabályok értelmében felkerült még egy, a 4. csillag a klub címere fölé. A 2008-09-es szezont nagy reményekkel várta a müncheni alakulat, bízván az európa-bajnokságon ezüstérmet szervő német válogatott játékosokban. A magas elvárások ellenére egyik sorozatban sem szerepelt az elvárásoknak megfelelően az FC Bayern München: a bajnokságban a 2. helyen végzett a csapat; a német kupában a negyeddöntőben búcsúzottak; a BL-ben a nyolcaddöntőben rekordnak számító 12:1-es gólkülönbséggel jutott tovább a portugál Sporting CP ellen a bajor alakulat, majd a negyeddöntőben a későbbi győztes FC Barcelona búcsúztatta 1:5-ös összesítéssel a bajorokat. Áprilisban Jürgen Klinsmann, a Bayern München egykori játékosa távozott az edzői posztról, helyét a szezon végéig Jupp Heynckes vette át. 2009 nyarán a Bayern München vezetősége Louis van Gaalt igazolta le a vezetőedzői pozícióba. Franck Ribéry is távozni akart, mivel nem érezte elég erősnek a keretet; válaszul a klub leigazolta Arjen Robbent. 2009. november 28-án Franz Beckenbauer helyét Uli Hoeneß vette át az elnöki székben. A nyolcaddöntőben az ACF Fiorentina ellen, majd a negyeddöntőben a Manchester United FC ellen Arjen Robben és Ivica Olić híres góljaival 4:4-es összestéssel és több idegenbe lőtt góllal jutott tovább a Bayern München. A BL-döntőbe az Olympique Lyonnais összesítésbeli 3-0-s legyőzésésvel jutott a csapat. Május 15-én, a BL-döntő előtti hétvégén a csapat az SV Werder Bremen 4:0-s legyőzésével megnyerte a német kupát, így a bajnokság május 8-i megnyerésével 8. alkalommal dupláztak a müncheniek. Az FC Bayern München a triplázás reményével vághatott neki a Bajnokok ligája-döntőjének, melyet végül 0-2-re elvesztettek az FC Internazionale Milano ellen. A szezon két felfedezettje a két saját nevelésű játékos Holger Badstuber és Thomas Müller lett. A 2010 nyarán az FC Bayern München megnyerte az 1996 után ismét megrendezett, immáron a Német Labdarúgóliga égisze alatt futó DFL-Szuperkupát. Louis van Gaalt menesztették posztjáról a BL-ből az FC Internazionale Milano elleni korai kiesés és a csapat az elvárásoknak nem megfelelő teljesítménye miatt. A Német Kupából a 0:1-re elvesztett elődöntőben estek ki az FC Schalke 04 ellen. Végül a bajoroknak a BL-pótselejtezőt érő 3. helyet sikerült kiharcolni a bajnokságban. Mario Gómez a Bundesliga gólkirálya lett. Az év felfedezettjei az utánpótlásból felkerülő David Alaba és Toni Kroos lett. A szezon végeztével a csapatból Mark van Bommel és Miroslav Klose távozott. 2011 nyarán visszatér Jupp Heynckes, aki harmadjára ül le az FC Bayern München kispadjára. A Bayern a 2011–2012-es szezonban a BL halálcsoportjának megnyerése után a döntőig menetelt. A csapat először az FC Baselt ejtette ki. Az első mérkőzésen 1-0-s vereséget szenvedett, de Münchenben már 7-0-ra végződő mérkőzésen győzött a Bayern, hol Mario Gómez parádézni tudott 4 szerzett találatával. A negyeddöntőben az Olympique de Marseille-t ejtették ki 2-0-ra megnyert idegenbeli és hazai mérkőzésen. Az elődöntőben 3-3-as összesítésig jutott a Bayern München és a Real Madrid CF, ahol az idegenben lőtt gólok egyező mennyisége miatt a büntetőpárbaj során dőlt el a továbbjutás kérdése. A döntőben a Chelsea FC-vel találkozott, amit Münchenben hazai közönség előtt nem tudott megnyerni. Rendes játékidőben 1-1, tizenegyesekkel 3-4 az Chelsea FC javára. A kupában a döntőig menetelt, hol a BL döntő előtti szombaton a Borussia Dortmund győzte le a Bayern Münchent 2-5-ös pofon hatású eredménnyel. A bajnokságban szakértők szerint nem bírta erővel a Bayern München, erre részben az is tanúbizonyíték, hogy amíg a Ruhr-vidéki rivális is versenyben volt a BL-ben, tartották egymással a lépést, sőt az őszi szezon bajnoka a Bayern München lett. Főoka a kulcsjátékosok hiánya sérülések miatt, mivel "rövid" volt a kispad, megvalósíthatatlan volt a hiányosságok pótlása. Ebben a szezonban a Bayern München 3 ezüstéremmel zárt. 2012–2013-as szezon előkészületi szakaszában jelentősen erősítettek. Érkezett: Mario Mandžukić a VfL Wolfsburg csatára, Claudio Pizarro az SV Werder Bremen csatára, a Byern München egykori támadója és közkedvelt játékosa, Javi Martínez az Athletic Bilbao középpályása, aki a Bundesligában rekordösszeget érő pénzért 40 millió eurós kivásárlási ár ellenében jött és Dante a Borussia Mönchengladbach védője. 2012 nyarán Christian Nerlinger sportigazgató helyére Matthias Sammer, egykori dortmundi és aranylabdás játékos került. Augusztus 12-én saját stadionjában fogadta vendégül a 2012-es évben harmadik németországbeli aranyérmére hajtó Borussia Dortmundot a Bayern a Szuperkupa keretein belül, melyet 2:1 arányban meg is nyert a rivális ellen. Az előző évek sikertelenségeit követően az FC Bayern München hatalmas elszántsággal vágott neki a végül történelmi sikerrel záruló 2012-2013-as szezonnak. 1. Bundesliga A bajnokságot már április 6-án, 28. fordulóban megnyerték. 30 rekordot döntött meg a Bayern a Bundesligában. Az bajnokság során csupán egy alkalommal szenvedett vereséget a csapat: 1:2-re kapott ki a Bayern München október 28-án a Bayer 04 Leverkusen ellen hazai pályán; valamint négy alkalommal játszott döntetlent a 29 győzelem mellett. A legnagyobb győzelmet is a bajorok aratták: március 28-án 9:2-re győzték le a Hamburger SV csapatát. Végül 91 ponttal nyerték meg a bajnokságot a bajorok, 10 ponttal megjavítva a Dortmund előző szezonban 81 pontos rekordját. 25 pontos rekordot erő előnnyel végzett a Bayern München a tabellán a második Borussia Dortmund előtt. 2. UEFA Bajnokok-ligája A BL-ben a Bayern München csoportelsőként jutott tovább Valencia CF előtt, majd találkozott az Arsenal FC-vel. Londonban 3-1 arányban győzött a Bayern München, míg Münchenben a londoniak nyertek 0:2-re, de inegenben több lőtt góllal a Bayern München jutott tovább. Elszenvedte szezonbeli harmadik, egyben utolsó vereségét a bajor alakulat. A negyeddöntőben az olasz Juventus FC-vel került szembe a német csapat, akiken 4:0-s összesítéssel (2:0;2:0) jutottak tovább. Az elődöntőben az FC Barcelona lett az ellenfele a Bayern Münchennek. A bajorok 4:0-s hazai, illetve 3:0-s idegenbeli győzelemmel múlták felül a katalánokat,így már 4 éven belül harmadjára játszott a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében. A rivális Borussia Dortmund ellen lépett pályára a München alakulat.013-as UEFA-bajnokok ligája-döntő|Bajnokok Ligája döntőjében]]. A német rangadót a müncheniek nyerték meg 2:1 arányban. A Bayern München a közvélemény szerint a legerősebb csapattá fejlődve ült fel Európa trónjára a Wembley Stadionban 2013. május 25-én. 3. Német-kupa Az első fordulóban az SSV Jahn Regensburg vendégeként győzött a Bayern München 4:0 arányban. Október végén az 1. FC Kaiserslautern ellen szintén 4:0-os győzelmet arattak hazai pályán. A következő körben az FC Augsburgot győzték le a bajorok 2-0-ra. A negyeddöntőben a Borussia Dortmund ellen győzött a Bayern München alaptásának 113. évfordulóján 1:0-ra Arjen Robben góljával. Az elődöntőben a VfL Wolfsburgot múlták felül a bajorok 6:1-es végeredménnyel. A döntőt szokás szerint a berlini Olympiastadionban rendezték meg. A VfB Stuttgart 3:2-es legyőzésével tudta a Bayern megvalósítani a történelmi triplázást. A kupa gólkirálya Mario Gómez lett a maga 5 találatával. A 2012-2013-as szezonban a Bayern München a megnyerhető 4 trófeából mind a négyet megnyerte, ezzel végrehajtotta a történelmi triplázást, ami a münchenieken kívül csupán 6 csapatnak sikerült. 2013. június 1-jén a Bayern edzője, Jupp Heynckes visszavonul a labdarúgástól, akit az FC Barcelona egykori sikeredzője, Josep "Pep" Guardiola váltja az FC Bayern München kispadján. 2013 júliusától átveszi a csapat irányítását Josep Guardiola, aki azelőtt a spanyol FC Barcelona vezetőedzője volt. Az új edző hatására Mario Götze, a Borussia Dortmund középpályása, valamint Thiago Alcántara, az FC Barcelona középpályása érkezett a csapathoz. A 2013-as német labdarúgó-szuperkupa 4:2-es vereséggel zárult bajorok számára. Augusztus 30-án megnyerték az UEFA-szuperkupát, így a Bayern lett az első német alakulat, mely el tudta hódítani ezt a nemes trófeát. Az FC Bayern München történelmében új korszak kezdődött. A csapat új rekordot állított fel a Bajnokok ligájában zsinórban megnyert 10 mérkőzéssel. Decemberben a bajor csapat 2013-as FIFA-klubvilágbajnokságon vett részt, melyet a Guangzhou Evergrande élődöntőbeli 3-0-s, majd a Raja Casablanca elleni döntőben aratott 2:0-s győzelemmel nyerte meg az FC Bayern München. 2014. március 13-án Uli Hoeneß adócsalási pere miatt lemondott elnöki posztjáról, így a klublegenda 45 év után már nem áll szolgálatára az FC Bayern München családjának. A bajorok a Bundesligát rekordgyorsasággal nyerték meg a 27. fordulóban március 25-én. Ezen történelmi tettből kifolyólag a csapat elvesztette sikeréhségét és lendületét: következő három mérkőzésén képtelen volt győzni az erősen rotált csapat. A rekordot jelentő 19 mérkőzése tartó győzelmi sorozat a 28. fordulóban szakadt meg. Április 5-én az FC Augsburg ellen elszenvedett 0:1-es vereséggel szakadt meg a csapat 53 mérkőzése tartó veretlenségi sorozata. A Bajnokok ligájában az elődöntőig jutott el a bajor alakulat az Arsenal FC-t legyőzve 3-1-es összesítéssel (2:0;1:1) a nyolcaddöntőben, majd a negyeddöntőben a 4:2-es összesítéssel (1:1;3-1) múlták felül a Manchester United FC-t. Az elődöntőben viszont 0-5-ös összesítéssel (0:1;0:4) estek ki a bajorok a Real Madrid CF ellen. Május 2-án Karl Hopfnert választották meg az egyesület elnökének. Május 17-én a csapat hosszabbításban 2:0-ra győzte le a Borussia Dortmundot a német-kupa-döntőjében. Az FC Bayern München történelme során 10. alkalommal tudott duplázni a szezon végeztével. 2014 nyarán megnyeri a világbajnokságot a Német labdarúgó-válogatott, melynek keretében hét Bayern-játékos szerepelt:Thomas Müller, Philipp Lahm, Bastian Schweinsteiger, Manuel Neuer, Jérôme Boateng, Mario Götze és Toni Kroos. Philipp Lahm lett a második müncheni születésű világbajnok csapatkapitánya a Nationalelf-nek. A 2014/15-ös szezon felkészülési időszakában a csapat elvesztette a német szuperkupát. Több meghatározó játékos os távozozz, mint Toni Kroos és Mario Mandžukić, valamint többek között érkezett Robert Lewandowski és Xabi Alonso az FC Bayern Münchenhez. A világbajnokságot követően nagy volt a sérültek száma, így a középpálya irányítása a hamar beilleszkedő Xabi Alonso és a több poszton játszani képes Philipp Lahm hatáskörébe került. A bajorok a BL-csoportkör után csoportelsőként biztosították helyüket a nyolcaddöntőben. A nyolcaddöntőben a Shakhtar Donetsk csapatát verte megösszesítésben 7:0-ra. A negyeddöntőben az FC Porto csapatát verte meg összesítésben 7:4-re. Az elődöntőben Pep Guardiola előző klubjával, az FC Barcelonával találkoztak, ahol végül az FC Barcelona csapata tudott továbbjutni. A Német kupában sem tudott a csapat diadalmaskodni mivel, még a negyeddöntőt a csapat sikeresen vette a Bayer Leverkusen ellen, de az elődöntőben a Dortmund jutott tovább büntető párbaj után. Végül a csapatnak, "csak" a Bundesligát sikerült megnyernie, ami ez az FC Bayern Münchennek a 25. Bundesliga címe volt. Ezzel a csapat egymást követő 3 évben hódította el a Bundesliga címet. Így a következő szezonban (2015/16) rekordot állíthatnak fel a bajorok, mivel még a Bundesliga történelmében egyik csapatnak sem sikerült 4 egymást követő évben elhódítani a Bundesliga címet. A 2015/16-os szezon kezdetén, az FC Bayern München egyik legikonikusabb játékosa, Bastian Schweinstieger hagyta el a klubot, de érkezők terén Arturo Vidal, Douglas Costa, Kingsley Coman, Joshua Kimmich és Sven Ulreich érkezett a csapathoz. A német szuperkupát nem sikerült a csapatnak megszereznie, mivel Vfl Wolfsburg büntetőpárbajban kerekedett felül a csapaton. A szezon kezdés remekül indult a bajorok számára és decemberig hihetetlen menetelést folytatott a csapat, de a későbbiekben sem maradtak el a sikerek. Az ősszel a csapat a nagyobb riválisait igen csak nagy gólzáporos meccseken győzte le, a Bayer Leverkusent 3:0-ra, a Wolfsburgot 5:1-re verte, köszönhetően Robert Lewandowski hihetetlen teljesítméníének, aki 9. perc alatt 5 gólt rugott csereként beálva, a Dortmundot szintén 5:1-re, a Schalkét 3:1-re, az Arsenált 5:1-re. A csapat a Bajnokok Ligája csoportköréből csoport előként jutott tovább, a nyolcaddöntőben a Juventus (2:2; 4:2) csapatán jutott tovább, a negyeddöntőben az Sl Benfica (1:0; 2:2) csapatán jutott túl az elődöntőbe. Az elődöntőben az Atletico de Madrid ellen két szoros mérkőzésen dőlt el a párharc. Madridban Saúl góljával győzött az Atletico, míg Münchenben 2-1-re ugyan nyert a Bayern, de idegenben lőtt góllal a spanyolok jutottak a fináléba. A Német kupában a csapat az elődöntőben a Werder Bremen cspatát verte 2:0-ra, így a bajorok bejutottak a döntőbe, (ahol a Dortmund csapatával találkoztak, és győztek 0-0-s döntetlen után büntetőkkel). A szezon végén három év után Pep Guardiola távozott a csapat kispadjáról ás átadta a helyét Carlo Ancelottinak. 2016- Ancelotti korszak Az egyesület eddigi fennállása során használt nevek: Himnusz és mottó Himnusz Az FC Bayern München más csapatokhoz hasonlóan több szurkolói dallal rendelkezik: "Viva, viva FC Bayern"; "FC Bayern, Forever Number One"; "Jetzt gehts los"; "Bayrische Welle"; "Wir sind FC Bayern". Az FC Bayern München himnuszának a Willy Astor művésznéven futó német énekes által szerzett "Stern des Südens" című zeneművet tekintik. FC Bayern - Stern des Südens Welche Münchner Fussballmannschaft kennt man auf der ganzen Welt? Wie heisst dieser Klub der hierzulande die Rekorde hält? Wer hat schon gewonnen� was jemals zu gewinnen gab? Wer bringt seit Jahrzehnten unsere Bundesliga voll auf Trab? FC Bayern Stern des Südens, Du wirst niemals untergehen, weil wir in guten wie in schlechten Zeiten zueinander stehen. FC Bayern� Deutscher Meister� ja so heißt er mein Verein, ja so war es, und so ist es, und so wird es immer sein. Wo wird lauschend angegriffen wo wird taeglich spioniert? Wo ist Presse wo ist Rummel wo wird immer diskutiert? Wer spielt in jedem Stadion vor ausverkauften Haus? Wer hält den grossen Druck der Gegener stets aufs Neue aus? FC Bayern Stern des Südens, Du wirst niemals untergehen, weil wir in guten wie in schlechten Zeiten zueinander stehen. FC Bayern Deutscher Meister, ja so heisst er mein Verein, ja so war es, und so ist es, und so wird es immer sein. Ob Bundesliga, im Pokal oder Championsleague, ja gibt es denn was schoeneres als einen Bayernsieg? Hier ist Leben, hier ist Liebe, hier ist Feuer, und es bleibt Bayern München Deutschlands Bester, bis in alle Ewigkeit. FC Bayern Stern des Südens, Du wirst niemals untergehen, weil wir in guten wie in schlechten Zeiten zueinander stehen. FC Bayern Deutscher Meister, ja so heisst er mein Verein, ja so war es, und so ist es, und so wird es immer sein. Mottó Az FC Bayern München hitvallásának is nevezett 16 irányelve az egyesület mottója. Az vezetők az egyesületet az irányelvek alapján irányítják. Ez a 16 irányelv a Bayern München hosszú története során folyamatosan alakult ki és állandóan emlékezteti a csapat tagjait az egyesület által képviselt filozófiára. Ezek formálták Németország legsikeresebb klubját a mai képére, illetve határozzák meg mindenkori küldetését. A 16 irányelvet a klub vezetői előszor a 2009 nyarán kiadott Mia san Mia! című könyvben gyűjtötték össze, és magyarázták meg jelentésüket. A könyv példányai nem kerültek elárusításra. A művet csak az egyesület játékosai, alkalmazottai és partnerei kapták meg. A vezető irányelv az 1980-as években jött létre, amikor a játékosok bajnoki győzelmüket ünnepelve a Városháza erkélyén bajorul ezt énekelték: Mia san Mia – Vagyunk, akik vagyunk Az FC Bayern München leghíresebb irányelve, mottója. Ez az elv emlékezteti a vezetőséget,a jétkosokat és a szurkolókat, hogy büszkén kell vállalni a csapat történelmének minden pillanatát: a győzelmeket és vereségeket egyaránt. Klubszínek Mezek Az egyesület 1900. február 27-i megalapítása után bajor színekbe öltözöt: 1902-ig a cspat fehér nadrágba és halványkék ingbe öltözött. 1902-ben változtatott a csapat öltözékén, és 1906-ig fekete bőrnadrágba és fehér ingbe öltöztek a játékosok. Innen ered a "Bőrnadrágosok" becenév. A labdarúgócsapat az 1906-os Münchner Sport-Club sportegyesülettel való egyesülése után került fel az egyesület színskálájára a vörös szín. 1906-tól 1909-ig fekete lábszárvédőben, vörös nadrágban és fehér ingben léptek pályára. 1908-ig nadrágjukat egy bőrszíjjal kötötték át. A piros-vörös szín az ingre először 1908-ban került fel: az ing ujja és gallérja borult pirosba. 1909 és 1912 között a csapat nadrágja változatlanul vörös maradt, viszont ingükön függőlegesen vörös és halványkék csíkok váltakoztak. 1912-től a Münchner Sport-Club sportegyesületéből való 1919-es kiválásáig a labdarúgócsapat ismét vörös nadrágban és fehér ingben játszott, majd szerelésük színösszetételét megtartották a TV Jahn München és aTuSpV Jahn München sportegyesületekkel való összeolvadása és 1923-as szétválása után is. 1906 óta először 1923-ban rendelkezett maga felett önálló egyesületként az FC Bayern München. 1924-ben hímezték fel a máig változatlan szerveződésű egyesület első címereit. Egészen 1927-ig viselt a Bayern München vörös nadrágot és fehér inget. 1927-ben a fehér ingen vörös függőleges csíkok jelentek meg. Ebben az összeállításban 1931-ig játszottak bajorok. 1931-től 1955-ig vörös nadrág és vörös újjú fehér ingben játszottak. 1938 és 1945 között a rendszernek megfelelően a mezen az "FC Bayern München" klubnév mellett a horogkeresztet is fel kellett tüntetnie az egyesületnek. A második világháború után ismét Bayern München címert hímeztek a mezre. 1955-től 1957-ig fekete nadrág és vörös ing volt a csapat szerelése, viszont egy alternatív felszereléssel is rendelkezett az egyesület, melynek az összeállítása nem tért el az előző évek szerelésétől. 1962-től 1966-ig vörös nadrág és fehér mez volt a csapat hazai szerelése, 1963-tól 1966-ig piros nadrág és póló volt a csapat idegenbeli szerelése. Az 1970-es évektől már általában szezonról szezonra váltakoztak a Bayern München mezei, viszont a domináló színpáros, a fehér és piros/vörös színek 1991-ig változatlanul megmaradtak. A '70-es évek elején a kék szín is felkerült csíkokban a mezre. Harmadik számú mezzel a Bayern München először az 1982–1983-as szezonban rendelkezett, melynek színei a sárga, a zöld és halványkék voltak. Az 1989–1990-es szezontól a csapat töretlenül tervez egy harmadik számú mezt. 1991-től 2002-ig a kék szín hol kisebb, hol nagyobb felületen domináló elemként volt jelen az FC Bayern München mezén. 2003-tól 2014-ig a hazai mezen a piros szín, 2006 óta az idegenbeli mezen a fehér szín, 2004 óta a harmadik számú mezen (BL-mezen) a sötét színek dominálnak. A 2013–2014-es szezonban a klub idegenbeli mezét oktoberfesti és bajor népviseletű motívumok díszítették. A jelenlegi, 2014–2015-ös szezonban a Bayern München hazai mezén a piros és kék szín egyaránt dominál. A csapatoknak fel kell tüntetniük annak a versenysorozatnak a logójat, amiben részt vesznek (pl.: nemzeti bajnokság, nemzeti kupa, kontinentális rendezvények, interkontinentális rendezvények logója). Ezeket a logókat a mezek ujjain helyezi el a Bayern München. Az egyesület címerét baloldalt a szív felett, a mezgyártó Adidas nevét jobboldalt, a mezszponzor nevét/logóját hasi tájékon tünteti fel a csapat. A 2013-as FIFA-klubvilágbajnokság megnyerését követően klubvilágbajnoki címvédőként köteles volt feltüntetni a mez felületén a klubvilágbajnoki jelvényt. Címerek Az alapítást követően az FC Bayern München címerként az "F.C.B.M." monogramot használta. A Münchner Sport-Club sportegyesületébe való beolvadást követően a labdarúgó osztályt képező FA Bayern München rövid ideig felvette az "M.S.C." monogramot a csapat jelöléseként, majd új címert tervezve felkerült a logóra az F.A. (Fußballabteilung, magyarul labdarúgó osztály) rövidítés. Miután 1919-ben a Münchner Sport-Club, 1923-ban négy év együttműködést követően a TV Jahn München és TuSpV Jahn München nem képezett egy egyesületet a Bayern München labdarúgó cspatával az FC Bayern München önállósuló egyesületként új címert tervezett. Később ovál alakban a bajor zászlót és a klubnevet tüntette fel. A második világháború alatt viszont a horogkeresztre kellett cseréljék a bajor zászlót a címer közepén, melyet az "FC Bayern München" klubnév övezett. Az 1961-től 1970-ig használt címer alapján tervezték meg a klub jelenlegi logójának formáját, mely 1970 óta több változtatáson esett át. Eredmények Az FC Bayern München történelme során nemzeti és nemzetközi szinten 64 hivatalos trófeát nyert. Nemzeti szinten Az FC Bayern München nemzeti szinten 54 hivatalos trófeát nyert. Fußball-Bundesliga/Német Bajnokság Német (DFB)-Kupa Ligakupa Német Szuperkupa Nemzetközi szinten Az FC Bayern München nemzetközi szinten 11 hivatalos trófeát nyert. Bajnokcsapatok Európa-kupája/ UEFA-bajnokok ligája Kupagyőztesek Európa-kupája UEFA-kupa UEFA-szuperkupa Világkupa FIFA-klubvilágbajnokság Regionális szinten Az alábbiakban az FC Bayern München a német labdarúgórendszer regionális szerveződésének időszakából származó (1897–1963) hivatalos regionális eredményei találhatóak. Délnémet labdarúgó-bajnokság (1897–1933) Délnémet kupa München Városi Bajnokság (Regionale Meisterschaft Bayern, Oberbayern), (Münchner Stadtmeisterschaft) (I) Keleti Bajnokság (Ostkreis-Liga) (I) Délbajor Területi Bajnokság (Kreisliga Südbayern) (I) Bajor Körzeti Bajnokság (Bezirksliga Bayern) (I) Délbajor Körzeti Bajnokság (Bezirksliga Süd-Bayern) (I) Bajor Kerületi Bajnokság (Gauliga Bayern) (I) Dél-németországi Regionalliga (Regionalliga Süd) (1963-74) (II) Elismerések és díjak Az alábbiakban az FC Bayern München szakértők, újságírók által megszavazott szubjektív elismerései, díjai vannak felsorolva: Év Német Sportcsapata (3): 1967, 2001, 2013 IFFHS Év Klubcsapata (1): 2013 FIFA Fair Play-díj (1): 2013 World Soccer Magazine Év Csapata (1): 2013 Laureus Év Sportcsapata (1): 2014 Játékosok Jelenlegi keret 2018. augusztus 4. szerint Enyves aggófű Az enyves aggófű (Senecio viscosus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az enyves aggófű eredeti előfordulási területe Európa, kivéve Írországot, Dániát, Norvégiát, Finnországot és Oroszország európai részét. Őshonos állományai találhatók Grönlandon, Izlandon, Törökország ázsiai részén és a Kaukázusban is. Az enyves aggófüvet betelepítették az Amerikai Egyesült Államok néhány északi államába és Alaszkába, valamint Kanada egész déli és keleti területeire. Robert Betts Laughlin Robert Betts Laughlin (Visalia, Kalifornia, 1950. november 1.) amerikai fizikus, aki 1998-ban kapott fizikai Nobel-díjat a „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”. Napjainkban az amerikai Stanford Egyetemen tanít professzorként. Tetovált Sztálin A Tetovált Sztálin (Szovjet elítéltek tetoválásai és karikatúrái) Kovács Ákos és Sztrés Erzsébet 1989-ben Szegeden megjelent könyve. Dancig Szergejevics Baldájevvel 1987. december és 1988. október között készült interjúkon és összegyűjtött rajzain alapul. A könyv 1994-ben Szergej Vasziljev művészfotóival kibővítve igényes albumként is megjelent. A szerzőpáros néhány évtizeddel korábban a Tihanyban szabad ég alatt rendezett madárijesztő-kiállítást, rá pár évre pedig falvédőket mutatott be. A tetoválásokról A börtönviselt orosz ember tetoválása: „testre varrt személyi igazolvány”, és azonnal mindenki tudja, kivel áll szemben. A hajdani Szovjetunióban a rabok tetoválásaik alapján ítélték meg és rangsorolták egymást, és rangsorolták személyes jellemzőiket. Jelentősége volt annak is, hogy az egyes szimbólumok a test mely részére kerültek. Az orosz börtöntetoválások az 1930-as évektől terjedtek el, az ötvenes években „virágzottak”, majd a rendszerváltás után hanyatlani kezdtek. Sokan vallási jelképeket varrattak magukra. A templom ugyanis ez a tolvajok jelképe volt, a templomtornyok száma pedig az ítéletek számát jelölte. A mellkasra tetovált szempár a rangot jelölte, a szemek jelentése ez volt: „figyellek benneteket!”. Ugyanez a hason homoszexualitásra utalt. A csuklóra varrt, karkötőszerű tetoválás értelme az volt, hogy több mint öt évet kapott az illető. Az ujjperceken viselt kis keresztek a megjárt munkatáborokat jelölték meg. Lenin vagy Sztálin képmásáról úgy vélték, hogy megvédi őket a börtönben. A legnépszerűbb tetoválás a Madonna és a gyermek Jézus voltak, mert ők szerencsét hoznak. Aki önhatalmúlag csináltatott tetoválást, az attól tarthatott, hogy a többi fogoly arra kényszerítheti az ilyen embert, hogy törött üveggel vágja ki a jogtalan tetoválását. Óbánya Óbánya (németül Altglashütten) község Baranya megye Pécsváradi járásában, a Kelet-Mecsekben, egy elzárt kis völgyben Mecseknádasd közelében. A természeti és épített környezet szépsége miatt Óbányát néha "magyar Svájc" néven is említik. Fekvése A két domb közt fekvő kis község a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. A 6-os főútról Mecseknádasdnál kb. 3,5 km-es letéréssel találhatjuk meg. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg-patak fut végig. Területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen Óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdő. Története A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya területének már az Árpád-korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű. A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. Míg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent. A községben 89 ház őrzi a múlt századi, fésűs beépítésű, oldaltornácos faluképet. Az utóbbi években nem építettek új házat a KSH adatai alapján. 2001-ben a lakosság 30%-a német nemzetiségű volt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 51,3%-a magyarnak, 49,6% németnek mondta magát (26,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 4,3%, felekezeten kívüli 0,9% (30,4% nem nyilatkozott). Nevezetességei A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben. Útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel, szennyvízcsatornával és vezetékes gázzal ellátott. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. Ezenkívül egy kis élelmiszerbolt, egy ajándékbolt, egy kocsma és egy vendéglő is van. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. A tömegközlekedést a helyközi busz jelenti, amelynek megállója szintén a faluban található. Élénk gazdasági életről Óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. Összesen 14 vállalkozás működik itt, amelyeknek köszönhetően munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk a faluban. Számos turisztikai és idegenforgalmi létesítményt kell megemlíteni. Mecseknádasd felől közeledve az Imhof-tanyával szemben található a Bambi kemping, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az Öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellett különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találunk. Az előzőeken kívül még 6 család foglalkozik szállásadással saját lakásán vagy külön vendégházban. Így nem csoda, hogy 2005-ben összesen 1097 belföldi és 2 külföldi turista töltött legalább egy éjszakát a településen. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élőhelye. Óbánya népművészete, hagyományai igen figyelemreméltóak. A helyiek olyannyira féltve őrzik népi hagyományaikat, szokásaikat, hogy otthonaikban még ma is a sváb nyelvet beszélik. Majd minden házhoz hozzátartozik egy oldaltornác – ez az építészeti hagyomány a 19. századból maradt fent. A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különböző vásárokon kínálták portékáikat. A helyi fazekasok által készített világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektől messze földön nagy hírnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is 10-15 fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István (Kiváló Népi Iparművész, valamint Népművészet Mestere ősökkel is büszkélkedhető) munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz. Főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz. Keszler István fazekas műhelyében betekintést nyerhetünk a helyi fazekasság életébe, munkásságába és fazekas foglalkozásokon is részt vehetünk. A német olvasókör és a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésével létrejött Falumúzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit – köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat – és számos más tárgyi értéket is. A gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya. A népi iparművészetek közül kiemelkedik még a fafaragás, Óbánya megbecsült szülötte volt Haklik Mihály fafaragó mester. A helyi néphagyományokhoz tartozik a Hutzelsonntag (örömtűz), amelyet a katolikus vallás szerint Nagyböjt első vasárnapján tartják. Nevét – hutzel – a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az „aszalvány, aszalt gyümölcs” megfelelője, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepített németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. Ez idő tájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újította meg a falu a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében. Ilyenkor az est beálltával legurul a „tüzeskerék” – „Hutzelrod” – a hegyről. A néphit szerint amerre a kerék gurul, arra várható az évben a jobb termés. Wangelau Wangelau település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Sakigake A Sakigake japán űrszonda 1985. január 8-án indult a Kagosima űrközpontból. 1986. március 11-én megközelítette a Halley-üstököst. A legkisebb távolság 7 millió kilométer körüli volt. Három tudományos műszert vitt magával. A Sakigake később többször is megközelítette a Földet. Először 1992. január 8-án 90 ezer kilométerre. A másik japán üstökösszonda a Suisei volt. 1986-os üstökösszondák Giotto (Európa) Vega-1 és Vega-2 (Szovjetunió) Sakigake (Japán) Suisei (Japán) Edda 20. Az Edda Művek huszadik albuma stílusosan a 20. címet kapta. Ekkor a doboknál már Hetényi Zoltán ült, a felállás azon kívül változatlan maradt. Számok listája Át vagyunk vágva - 4:26 Te talán megértesz - 4:01 Vad éjszakák - 5:19 Egy álom elég - 5:06 Munkásélet - 4:14 A sirály 4:47 Tetvek és poloskák - 5:46 Menni kéne már - 5:37 Kard-tánc - 5:18 Az együttes felállása Alapi István – szólógitár Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek Hetényi Zoltán – dob Kicska László – basszusgitár Pataky Attila – ének Novák Péter Novák Péter (Budapest, 1970. július 18. –) magyar színész, énekes, szövegíró, zeneszerző, műsorvezető. Édesanyja Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus, édesapja Novák Ferenc ("Novák Tata") koreográfus, rendező, etnográfus. Élete 1984-1988 között a Cég együttes tagja volt. 1990-1991 között az Aranyláz együttesben játszott. 1993-tól a Holló Színház tagja. 1994-ben megalapította a Kimnowak nevű zenekarát, ami 2003-ig működött. Az együttesnek ő volt a frontembere, zeneszerzője és a szövegírója is. Számos színházban szerepelt: a Budapesti Operettszínházban és a Budapesti Kamaraszínházban. Az 1999-ben megjelent Keresztes Ildikó Nem tudod elvenni a kedvem... című lemezén a dalok szövegét ő írta. A Megasztár 3 zsűri tagja volt. A Tűnj el című dalban duettet énekelt Ildikóval. Oláh Ibolya "Egy sima, egy fordított" című aranylemezén is a dalok többségét ő írta. Szintén szövegíró volt Rúzsa Magdi 2006-os "Ördögi angyal" című lemezén, valamint a legújabb 2008-as Magdi lemezen (Iránytű) a "Tűz" című dalt ő szerezte és volt a szövegíró is. 2007-től a Beugró műsorvezetője. 2007. augusztusától a Kultúrpart kulturális portál kreatív igazgatója. Diszkográfia Kimnowak 1994 : Tűz van, babám 1995 : Fekete zaj 1997 : Ég és Föld 1997: Utcazene 1999 : Lepkegyűjtő 2001 : Tartós slágerek 2003 : A ház Műsorok, szereplései Reggeli (RTL Klub) BÁR (Viasat, reality show)- műsorvezető Sziget TV Megasztár 3 Megatánc Strucc Beugró (műsorvezető) A cég hangja (Viasat3) - zsűri tag A Társulat (M1) Fölszállott a páva 2012 (Duna) Fölszállott a páva 2014. Színházi szerepei Rendezései Presser Gábor : Magyar Carmen - Honvéd Színház Mozart : A varázsfuvola - HOPPart Társulat Foltin Jolán – Novák Péter: Tititá – Nemzeti Táncszínház Kiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók Weöres Sándor Rockandroll – Művészetek Palotája Kolozsvári Magyar Opera: Báthory című musical koreográfus Kolozsvári Magyar Opera – Mozart: Figaro házassága rendező István, a király - Városliget Díjai Arany Zsiráf Díj 1995: év hazai felfedezettje (Tűz van babám) Radio France-díj legígéretesebb közép-kelet európai formáció (1995) 1996: év hangfelvétele (Fekete zaj) Huszka Jenő-díj (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004) You and Me (Declan Galbraith-album) A You and Me Declan Galbraith énekes 2007. november 23-án megjelent harmadik stúdióalbuma. Az album dalai "You and Me" "Leavin' Today" " Ego You " "I Think I Love You" - The Partridge Family "I Do Love You" "Nothing Else Matters" - Metallica "Missing You" - John Waite "Everybody Tells Me" "Moody Blues" - Declan Galbraith "Sister Golden Hair" - America "Maybe" - Thom Pace "Everything's Gonna Be Alright" "Ruby Tuesday" - Rolling Stones "I'd Love You to Want Me" - Lobo "The Living Years" - Mike & the Mechanics "I'm Crying For You" "Guardian Angel" (Christmas Bonus Track) Userin Userin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Linckia A Linckia a tengericsillagok (Asteroidea) osztályának a Valvatida rendjébe, ezen belül az Ophidiasteridae családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 9 faj tartozik: Linckia bouvieri Perrier, 1875 Linckia columbiae Gray, 1840 Linckia gracilis Liao, 1985 Linckia guildingi Gray, 1840 Linckia kuhli von Martens, 1866 kék tengeri csillag (Linckia laevigata) (Linnaeus, 1758) - típusfaj Linckia multifora (Lamarck, 1816) Linckia nodosa Perrier, 1875 Linckia tyloplax H.L. Clark, 1914 Korábban 61 fajt soroltak ebbe a nembe, azonban a legtöbbjüket áthelyezték más nemekbe, vagy összevonták a fenti kilenc fajjal. Sublaines Sublaines település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 200 fő (2015). Sublaines Bléré, Chédigny, Cigogné, Luzillé és Saint-Quentin-sur-Indrois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lakatos István (zenetörténész) Lakatos István, szignója tempo (Nagyzorlenc, 1895. február 26. – Kolozsvár, 1989. szeptember 22.) zenetörténész. Élete A középiskolát Balázsfalván és Kolozsvárott végezte. A budapesti Zeneakadémián Koncz Jánosnál tanult hegedülni. 1922-ben a budapesti Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett. 1946-ban a Bolyai Tudományegyetemen doktorált művészettörténetből, etnográfiából és irodalomtörténetből. 1919 és 1954 között a kolozsvári mérnöki hivatalnál mérnökként dolgozott, emellett 1919-1923 között hegedűtanár volt a Marianumban, illetve 1949-1963 között a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenetörténetet adott elő. Kutatási területe az erdélyi román, magyar és szász zenekultúra volt. Zenetörténeti írásai az Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, Hitel, Studia Musicologica, Musica, Acta Musei Napocensis, Studii de Muzicologie, Magyar Zenei Szemle és Magyar Zene, valamint a Zenetudományi írások című könyvsorozat hasábjain jelentek meg. Művei Magyaros elemek Brahms zenéjében, Kolozsvár, 1935 Az új magyar műzene, Kolozsvár, 1936 ( Szövege a MEK-ben ) A román zene fejlődéstörténete, Kolozsvár, 1938 ( Szövege a MEK-ben ) A muzsikus Ruzitskák Erdélyben, Kolozsvár, 1939 A román népdal és irodalma, Budapest, 1939 Brassai Sámuel és a muzsika, 1941 Egy erdélyi muzsikus vallomásai: Ruzitska György emlékezései 1856-ból, Erdélyi Tud. Füzetek, 1940 Székelyudvarhely legrégibb leírása, Kolozsvár, 1942 Bibliográfia az 1919-40 erdélyi szerzőktől önállóan megjelent magyar zenei vonatkozású munkákról, Kecskemét, 1943 Farkas Ödön , Magyar Zenei Szemle, 1943 Liszt Ferenc Erdélyben, Kolozsvár, 1943 Liszt Ferenc Kolozsváron, Kolozsvár, 1944 A Kolozsvári Zenetársaság története, Magyar Zenei Szemle, 1944 Erkel F. élete és munkássága, mint összekötő kapocs a magyar és román zenekultúra között (V. Cosmával), Budapest, 1954 Zenetörténeti írások, Bukarest, 1971 Kodály művészetének romániai útja, Budapest, 1972 Kolozsvári magyar muzsikusok emlékvilága. Szemelvények a XIX. század zenei írásaiból, 1973 A kolozsvári magyar zenés színpad (1792-1793), Bukarest, 1977 Jan Flinterman Jan Flinterman (Hága, 1919. október 2. – 1992. december 26.) holland autóversenyző. Pályafutása 1952-ben részt vett a Formula–1-es világbajnokság holland versenyén. Dries van der Lof-al együtt, aki szintén futam nevezői közt volt, ők lettek Hollandia első versenyzői a sorozatban. Jan a tizenötödik helyről indult a futamon. A hetedik körben technikai gondjai akadtak, és átült a márkatárs, Chico Landi autójába. Kettősük végül a kilencedik helyen zárt, hét kör hátrányban a győztes Alberto Ascari mögött. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) LVCI 111–119, 130 Az LVCI 111-119, 130 egy szerkocsis gőzmozdonysorozat volt az osztrák-magyar Lombardisch-venetianischen und central-italienischen Eisenbahn-Gesellschaft (LVCI) magánvasút-társaságnál. A tíz mozdonyt a Parent & Schaken építette 1857 és 1859 között az LVCI--nek. A 11-119, 130 pályaszámokat kapták (más források szerint 106-115). A Déli Vasút kilencet (111-119) besorolt a 21 sorozatába 111-119 SB pályaszámokkal. 1867-ben a kilenc mozdony a Strade Ferrate Alta Italia-hoz (SFAI) került, ahol előbb 718-727, majd 782-791 pályaszámokat kaptak. Rete Adriatica szerint 3036–3045 pályaszámúak lettek. közülük 1905-ben a 3042 még az FS állományába került FS 3955 pályaszámmal. A többi mozdonyt az RA 1899 és 1904 között selejtezte. Raljin Raljin (cirill betűkkel Раљин) egy falu Szerbiában, a Piroti körzetben, a Babušnicai községben. Népesség 1948-ban 468 lakosa volt. 1953-ban 432 lakosa volt. 1961-ben 362 lakosa volt. 1971-ben 249 lakosa volt. 1981-ben 141 lakosa volt. 1991-ben 84 lakosa volt 2002-ben 50 lakosa volt, akik közül 49 szerb (98%) és 1 ismeretlen. Lushnjai kongresszus A lushnjai kongresszus (albánul Kongresi i Lushnjës) az első világháborús megszállás alól felszabaduló Albánia közjogi helyzetét rendező nemzetgyűlés volt, amelyet 1920. január 28–31. között tartottak meg Albánia akkori fővárosában, a közép-albániai Lushnja városában. A világháború lezárását elősegítő párizsi békekonferencián Nagy-Britannia és Franciaország 1920 januárjában megegyeztek Albánia felosztásáról akképpen, hogy Dél-Albániát Görögországhoz csatolják, az északi országrészt Szerbia kapja, Közép-Albániában pedig olasz protektorátus alatt álló közigazgatást hoznak létre. Az albán vezetők a lushnjai politikus, Kaso Fuga házában gyűltek össze, céljuk az ország feldarabolásának megakadályozása és az alkotmányos alapok megteremtése volt. A kongresszus elnöklését Aqif Elbasanira bízták, a résztvevők között olyan prominens, a későbbi évek történéseit meghatározó személyek jelentek meg, mint Sylejman Delvina, Fan Noli és Amet Zogu. A megjelentek először is kimondták Albánia függetlenségét és területének oszthatatlanságát, valamint fegyverbe szólították az albánságot az ország középső részét okkupáló Olaszország ellen. Az ország államformája továbbra is királyság maradt, de az államügyek intézésére megalakították a régenstanácsként működő Legfelsőbb Tanácsot, amelynek első tagjai Aqif Elbasani, Luigj Bumçi, Abdi Toptani és Mihal Turtulli lettek. Ugyanekkor a kongresszus tagjai magukat albán nemzetgyűléssé nyilvánították, valamint február 8-ai hatállyal Tiranát jelölték ki az ország fővárosának. Döntöttek a durrësi székhelyű Turhan Përmeti-kormány feloszlatásáról, és Sylejman Delvinát bízták meg kormányalakítással, kijelölve a minisztereket is. A március 27-én felállított kabinetben Amet Zogu, a későbbi I. Zogu a belügyi, Mehmet Konica a külügyi, Kadri Prishtina az igazságügyi, Lek Çoba a pénzügyi, Sotir Peci az oktatásügyi, Ali Riza Kolonja a honvédelmi, Eshref Frashëri a közmunkaügyi, Idhomene Kosturi pedig a postaügyi tárcát kapta. A lushnjai kongresszus határozatainak köszönhetően megindult az élet az országban, s elsőként Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök ismerte el a független Albániát 1920 márciusában. Ennek következményeként a párizsi döntések végrehajtását felfüggesztették, és még az év decemberében Albánia a Népszövetség teljes jogú tagja lett. Melwood Melwood, Liverpool West Derby kerületében, az otthona a Liverpool FC edzőközpontjának. Nem kapcsolódik az Akadémiához, ami Kirkby-ben van. Története A hely az ötvenes évek óta számít a Liverpool otthonának, korábban a St. Francis Xavier nevű római katolikus iskola tulajdona volt. A területen az iskola játéktere volt, Melling atya és Woodlock atya órákat töltött el itt, hogy az iskola fiú diákjait a futball alapjainak elsajátításában segítse. Emlékezésképp munkásságukra, a területet később a vezetéknevükből összeállított névvel illették, innen származik a Melwood megjelölés. Melwood igencsak lerobbant állapotban volt, mikor Bill Shankly a klubhoz került 1959-ben, a skót szakember első kérése az volt a vezetőség felé, hogy hozzák rendbe gyakorlóteret. Az eredetileg itt álló faépületet ekkor bontották el és építettek helyére újat, téglából. Shankly itt kezdte el az öt az öt elleni játékot játszatni, hogy a híres „pass and move” taktikára felkészítse a játékosait. A csapat tagjai reggel az Anfieldon találkoztak, itt is öltöztek át, majd az egyesület buszával mentek át Melwoodba. Az edzés után a busz visszavitte őket a stadionhoz, ahol lezuhanyoztak, átöltöztek, majd közösen megebédeltek. Shankly mindig odafigyelt, hogy az edzés elején jól bemelegítsenek a játékosok, a gyakorlás végeztével pedig megfelelő legyen a levezetés is, így megóvta fiait a sérülésektől. Ennek a szemléletnek köszönhető, hogy az 1965-66-os szezonban a Liverpool úgy lett bajnok, hogy mindössze 14 játékost vetett be a bajnoki küzdelmek során, ketten közülük pedig mindössze egy maroknyi alkalommal lépett pályára. Az egyesület végül az 1999-2000-es szezon során döntött úgy, hogy ismét jelentős beruházásokat végeznek Melwoodban. A munkálatok 2001 januárjában kezdődtek meg a Millennium Pavilonon. A döntés értelmében a régi épületeket elbontották és olyan újakat emeltek a helyükre, amelyek már megfelelnek a 21. század követelményeinek. Létesítményei Sajtó és konferenciaterem A menedzser itt tartja a meccsek előtti sajtótájékoztatót. Az ellenféltől függően akár 10 TV társaság stábja is helyet foglalhat a teremben. A televízió után a rádió munkatársai következnek, végül az írott sajtó kérdéseire válaszol King Kenny Dalglish. A teremben tartják általában a klub ünnepségeit, valamint a vezetőség és a játékosok megbeszéléseit is. Öltözők Kényelmes, tágas öltözőszobát alakítottak ki az új épületben, mindenkinek saját szekrénye és köntöse van, amit a fürdőbe vagy az úszómedencéhez vihet magával. Relaxációs létesítmények Az új Melwood építésénél alapvető szempont volt, hogy biztosítsák a játékosoknak azt a környezetet, amiben a munkájukat élvezettel végezhetik. Hogy a játékosok ne türelmetlenkedve távozzanak egyből az edzés végeztével, jakuzzi várja őket, ahol időről időre kipihenhetik a tréning fáradalmait, de a rehabilitációs medencében is felfrissülhetnek. Orvosi szoba A magasan képzett orvosi stáb veszi kezelésbe az esetlegesen sérült játékosokat, igyekeznek mindig fitten tartani a csapat tagjait. A legmodernebb orvosi eszközök között saját röntgengép is van, így az edzésen adódó sérüléseket rögtön, helyben ki tudja vizsgálni a csapatorvos, sőt, egyből meg tudja állapítani, hogy előzetesen mennyi időt kell kihagynia a játékosnak. A röntgengép mozgatható, így az idegenbeli mérkőzésekre is el lehet vinni. Fedett műfüves pálya Szélsőséges időjárási körülmények között a fedett, műfüves borítású pályán tud gyakorolni a csapat, valamint hasznos, ha az ellenfél pályája is ilyen borítású, így egyből a speciális körülményekre lehet készülni. Edzőpályák Melwoodban saját stáb felügyel azért, hogy mindig kifogástalan állapotúak legyenek az edzőpályák. A sok éves tapasztalattal rendelkező szakembereknek köszönhetően minden évben egyre jobb és jobb minőségű lesz a gyepszőnyeg, ma már az ország egyik legjobb talajú edzőközpontja van itt. A füvet minden nap vágják és öntözik, így az állapotára sosem lehet panasz. A pályák mindegyike meg van világítva, hogy az esti órákban is lehessen edzést tartani. Edzőterem Az új Melwood edzőterme ötször akkora, mint a régi volt, ennek megfelelően egyre többször vesznek részt a játékosok az edzések előtt vagy után különmunkán, szabadon használhatják a szobabiciklit, a futógépet, vagy a súlyzókat. Külön hypoxi kamra áll a sérült játékosok rendelkezésére, ez segíti a gyorsabb felépülésüket. 20 percig dolgozhatnak itt a gépeken, és mivel a kamrában ritkább a levegő, ezért olyan, mintha 40 perces munkát végeztek volna. Rekreációs létesítmények A klub igyekszik kikapcsolódási lehetőséget biztosítani Melwoodban a játékosoknak, mivel sok a külföldi játékos, ezért a csapategység kialakítása miatt is hasznos, hogy a csapattagok minél több időt töltsenek együtt. Szabadon használhatják az asztalitenisz- és biliárdasztalokat is többek között. Étkező Az állandó konyhai személyzet felelős a játékosok helyes étkeztetéséért, a tészta mindennapos eledel, de bőségesen van zöldség, leves, joghurt és gyümölcs is a kínálatban. Az előszobában kényelmes fotelek és szélesvásznú plazmatévé van. Stábszoba A legendás „Boot Room”-ot egy minden igényt kielégítő terem váltotta fel, ahol a menedzser és az edzők megtárgyalhatják a taktikát és az összeállítást, valamint az elvégzendő feladatokat. Jelenleg A játékosok ma már saját autóikkal érkeznek az edzés színhelyére, reggel legkésőbb 9:30 percre kell mindenkinek befutnia, a délelőtti tréning tíz órától délig tart, majd este következik egy újabb felvonás. A szurkolók számára Melwood a legideálisabb hely, hogy autogramot szerezzenek kedvenceiktől, de akár közös fotót is készíthetnek, szigorúan a komplexum területén kívül, a bejáratnál. Megközelíthetőség Címe: Liverpool FC Training Ground, Melwood Drive, West Derby, Liverpool L12 8SV Közlekedés: A városközpontból az egész nap közlekedő 12-es és 13-as buszokkal lehet eljutni ide, közvetlenül a bejáratnál van buszmegálló. Rosignano Marittimo Rosignano Marittimo település Olaszországban, Toszkána régióban, Livorno megyében. Lakosainak száma 31 197 fő (2017. január 1.). Rosignano Marittimo Castellina Marittima, Cecina, Collesalvetti, Livorno, Orciano Pisano és Santa Luce községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagyfüged Nagyfüged község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. Fekvése Heves megye déli részén, a Gyöngyösi síkon fekvő település. Gyöngyöstől és Hevestől megközelítőleg egyformán 20 km távolságra van. A település határát átszeli az M3-as autópálya, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal 5 km-re halad el a falutól, a legközelebbi vasútállomás Ludason található. Története Az első okleveles forrás 1301-1302. évben Fygug névalakban említi. 1411-ben Figedi Barnabás fiát, Imrét beiktatják egy Felső-Figeden levő kúria felének birtokába. 1427-ben kerül Fyged a jászkunok birtokába. A középkorban a település Kis és Nagy-Figed nevű falurészekre különült el. A török hódoltság kezdetén az 1549. évi adóösszeírásban Nagy- és Kis-Figed névvel találkozunk. Ekkorra már mindkét helység elhagyatottan áll, lakosaik elmenekültek. Hasonlóképpen emlékszik meg róla az 1554. évi és az 1564. évi adóösszeírás is. 1635-ben azonban Nagy-Figed Három portája már portális adót fizető, telkes gazdák által lakott jobbágy falu. 1672-ig a falu újra benépesül, portális adótól mentesített településsé válik. Almásy János Heves megyei alispán 1698-ban megvásárolta a települést, amelyre 1700-ban királyi adománylevelet is szerzett rá I. Lipóttól. 1707-től 1712-ig ismét néptelen volt a falu, az új népesség ismeretlen helyekről 1713 után költözött be. 1734-ben Nagyfüged is felállították az önálló plébániát Tarnazsadány leányegyházzal. Nagyfügednek 1771-től a Mária Terézia úrbéri rendelete után 32 telkes jobbágya és 20 zsellér családja volt. 1819-ben a romosodó templomkápolna helyreállítását, melyet Almásy János 1756 előtt állíttatott, Szász János kezdte meg. A plébános tehát 1821-ben kis toronnyal, haranggal, oltárral felszereltette a kápolnát. A paplakot 1838-tól 1840-ig Fischer Mihály és Hartmann Lipót gyöngyösi mesterek építették fel. A barokk templom és a késő barokk temetőkápolna műemlék jellegű, a település nevezetességei között tartjuk számon. 1848 utáni úrbéri község 1871 után nagyközség lett. Az 1874-es nagy árvíz a település gazdaságát tönkretette. 3 év kellett ahhoz, hogy a lakosság újra erőre kapjon. Jelenleg 1810-en élnek a településen. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Saint-Léger-de-Balson Saint-Léger-de-Balson település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 340 fő (2015). Saint-Léger-de-Balson Balizac, Bourideys, Préchac, Saint-Symphorien és Villandraut községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Elcserélt lányok (1. évad) Az első évad premierje 2011. június 6-án volt a ABC family csatornán, az utolsó epizód premierjét 2012. október 22-én vetítették. Az évad 30 epizódból áll. Hazánkban M1 csatorna kezdte el sugározni 2011. december 13-án, hetente, főműsoridőben. 2012. május 17-ig sugározta de ezután egy hosszabb szünet következett a sorozat hazai vetítésében. 2013. január 6-án azonban visszakerült a képernyőre a 23. résszel. Innentől vasárnap kora esténként folytatódott a sorozat. 2013. február 24-én adták le az évad utolsó epizódját. 2014 nyarán az M2 csatorna ismétlésben vetítette. Mario Lemieux Mario Lemieux (Montréal, Québec, 1965. október 5. –) kanadai profi jégkorongozó, aki 17 szezont játszott a National Hockey League-ben a Pittsburgh Penguinsben 1984 és 2006 között. Jelenleg a csapat tulajdonosa és elnöke. Ő mentette meg a csapatot a csődtől 1999-ben. A csapatot két Stanley-kupa győzelemre vezette. Kanadát pedig olimpiai aranyra, Kanada-kupa és jégkorong-világkupa győzelemre. Háromszor lett az NHL-MVP-je, hatszoros pontkirály és kétszeres rájátszás MVP. Visszavonulása után hetedik volt az örök pontlistán 690 góllal és 1033 assziszttal. A lehetséges 1428 mérkőzésből mindössze 915-ön lépett jégre, mert karrierjét egészségi problémák kísérték végig. Krónikus hátfájása és Hodgkin-kórja volt többek között. 1997-ben a Hodgkin-kór miatt visszavonult, de 2000-ben visszatért. Majd 2006-ban végleg vissza kellett vonulni szívritmuszavarok miatt. 1997-ben azonnal beválasztották a Jégkorong Hírességek Csarnokába (nem várták meg a kötelező három évet). Ő lett a harmadik játékos a liga történetében, aki tagja volt a Csarnoknak és visszatért játszani (Gordie Howe és Guy Lafleur a másik kettő játékos). Sokak szerint ö volt minden idők egyik legnagyobb játékosa. 2009-ben a Penguins megnyerte a kupát, így ő az egyetlen ember, aki játékosként és tulajdonosként is Stanley-kupát nyert. Nemzetközi karrier 1983-ban részt vett a junior világbajnokságon ahol bronzérmes lett. 1985-ben a felnőtt világbajnokságon már ezüstérmes lett. Az 1987-es Kanada-kupán ő lőtte válogatottja egyik leghíresebb gólját amikor a szovjet válogatott ellen betalált Wayne Gretzky passzából. A 2002-es téli olimpián csapatkapitány volt és aranyéremre vezette a kanadai válogatottat a döntőben az amerikai válogatott ellen. A 2004-es jégkorong-világkupán szintén csapatkapitány volt és akkor is győzelemre vezette a csapatot. Rekordok NHL-rekordok Az NHL történetében az egyetlen játékos aki egy mérkőzésen megütötte az öt különböző gólt (egyenlő létszám, emberhátrány, emberelőny, büntető és üres kapus) Legtöbb emberhátrányos gól egy szezonban: 13 (1988–1989) Legtöbb gól egy harmadban: 4 (1997. január 27., megosztva) Az egyetlen játékos az NHL történetében aki két szezonban is 30+ emberelőnyös gólt ütött Az egyetlen játékos az NHL történetében aki két szezonban is 10+ emberhátrányos gólt ütött Az NHL történetében neki van a legmagasabb százalékos aránya (57,3%) abban, hogy ő szerezte a csapat pontjait bizonyos részét. Az egyetlen játékos az NHL történetében akinek három nyolc pontos mérkőzése volt. Legtöbb öt gólos mérkőzés: 4 (megosztva) NHL-rájátszás rekordok Legtöbb gól egy harmad alatt: 4 (megosztva) Legtöbb gól egy mérkőzésen: 5 (megosztva) Legtöbb pont egy harmad alatt: 4 (megosztva) Legtöbb pont egy mérkőzésen: 8 (megosztva) All-Star Gála rekordok Legtöbb gól az All-Star Gálákon: 13 (megosztva) Legtöbb gól egy All-Star Gálán: 4 1990 (megosztva) Legtöbb pont egy All-Star Gálán: 6 1988 Legtöbb All-Star Gála MVP cím: 3 (megosztva) Csapat rekordok Legtöbb mérkőzés: 915 Legtöbb gól (karrier): 690 Legtöbb assziszt (karrier): 1033 Legtöbb pont (karrier): 1723 Legtöbb gól egy szezonban: 85 1988–1989 Legtöbb assziszt egy szezonban: 114 1988–1989 Legtöbb pont egy szezonban: 199 1988–1989 Leghosszabb gól lövő széria: 12 mérkőzés Legtöbb gól egy mérkőzésen: 5 (négy alkalommal a rájátszással együtt) Legtöbb assziszt egy mérkőzésen: 6 (három alkalommal, megosztva) Legtöbb pont egy mérkőzésen: 8 (három alkalommal a rájátszással együtt) Díjai, elismerései Stanley-kupa : 1991, 1992 (játékos), 2009, 2016 (tulajdonos) Olimpiai aranyérem: 2002 Világbajnoki ezüstérem: 1985 Junior világbajnoki bronzérem: 1983 Kanada-kupa aranyérem: 1987 Jégkorong világkupa aranyérem: 2004 Jégkorong Hírességek Csarnoka: 1997 Hart-emlékkupa : 1988, 1993, 1996 Art Ross-trófea : 1988, 1989, 1992, 1993, 1996, 1997 Conn Smythe-trófea : 1991, 1992 Ted Lindsay-díj : 1986, 1988, 1993, 1996 NHL Plus-Minus Award : 1993 Calder-emlékkupa : 1985 Chrysler-Dodge/NHL Performer of the Year: 1985, 1986, 1987 Dapper Dan Athlete of The Year: 1986, 1989 Lester Patrick-trófea: 2000 Bill Masterton-emlékkupa : 1993 NHL All-Star Gála MVP: 1985, 1988, 1990 NHL Első All-Star Csapat: 1988, 1989, 1993, 1996, 1997 NHL Második All-Star Csapat: 1986, 1987, 1992, 2001 NHL All-Rookie Team: 1985 ESPN Hockey Player of The Decade: 2000 ESPY Award NHL Player of The Year: 1993, 1994, 1998 Lou Marsh-trófea: 1993 CHL Az Év Játékosa Díj : 1984 FC Energie Cottbus Az Energie Cottbus, teljes nevén Fußballclub Energie Cottbus e. V. német labdarúgócsapat. A klubot 1966-ban alapították, székhelye Cottbus városa. A 2014–15-ös szezon óta a német harmadosztályban szerepel. Története A Cottbus előtt A Cottbus előtt is voltak különböző csapatok a városban, ilyenek voltak például a Glückauf Marga, amit bányászok alapítottak 1925-ben, vagy az FSV Sturm Marga, amelyet a nácik 1933-ban erőszakkal megszüntettek. A világháború után A klubot 1949-ben újra létrehozták Franz Mehring Marga néven, 1954-ben pedig a klubot SC Aktivist Brieske-Senftenberg-ra keresztelték át. Jelenlegi nevét 1963-ban nyerte el. Ekkor a DDR-Oberligában játszott, ahol általában középmezőnybeli helyezéseket ért el. A német újraegyesítés után A klub 1990-ben, Németország újraegyesítése után az FC Energie nevet vette fel. Egyike volt azon kevés keletnémet csapatnak, amely viszonylagos sikereket ért el az össznémet bajnokságban is. Eddigi legsikeresebb szezonja a 2006-07-es volt, ahol a klub a 13. helyen végzett, 41 ponttal. Sikerei Német kupa döntős: 1996-97 Jelenlegi keret 2014. augusztus 15. szerint Lakatos Sándor (táncos) Lakatos Sándor (Csíkszentsimon, 1819. – Hódmezővásárhely, 1892. augusztus) táncmester, színpadi táncos. Pályája 1847-ben Szőllősy-Szabó Lajossal közösen létrehoztak egy 12 tagú magyar tánctársaságot, mellyel országszerte sikert arattak és Moldvában is felléptek. Petőfi Sándor a „lábászok lábásza” elnevezéssel illette őt, mivel Farkas Józsefhez hasonlóan a nehezebb lépéseket lábujjhegyen járta. 1848–49-ben részt vett a szabadságharcban. Az 1850-es évektől több társastánc-koreográfiát készített, amellyel a kor politikai mozgalmaihoz kapcsolódott, viszont soha nem voltak önálló táncjátékai. Koreográfiái közül 1851-ben kifejezte a lengyelek iránti rokonszenvét a Testvértánccal, a nemzeti múltra való emlékeztetést az Ősapáink toborzó táncával (1858), majd az 1860-as évekbeli politikai küzdelmekban a kossuthi eszméket az Egyesüljünk című ötrészes társastánccal. Utóbbiban az öt testvérnemzet (szerb, horvát, szlovák, román és magyar) tánca jelképezte a békés együttélés eszméjét, melyet hirdetni szándékozott. 1865-ben a Pesti Vigadó felavatására alkalmából vitte színpadra Örömvigadó című hatrészes társastáncát, melyben már hangot kap a kiegyezésre vágyó nemesség óhaja. A kiegyezésre készült a Koronázási quadrille, mellyel Ferenc Józsefet ünnepelte. Az 1860-as évek elején elsőként próbálkozott meg egy tánctanítóképző létrehozásával, a tánctanítást haláláig űzte. Fontosabb koreográfiái Sortánc (1846); Testvértánc (1851); Ősapáink tobortánca (1858); „Egyesüljünk!” (1860); Koronázási quadrille (1860); Örömvigadó (1865). Írásai Tánczkönyv mindkét nembeli ifjúság számára (Nagykanizsa, 1869); Új magyar táncz (Hölgyfutár, 1851. 10. sz.); Felszólítás a tánczművészekhez (Pesti Napló, 1851. 260. sz.). Wapping állomás A Wapping a londoni Overground egyik állomása a 2-es zónában, az East London line érinti. Története Az állomást 1869-ben nyitották meg Wapping and Shadwell néven. Mai nevét 1876-ban kapta. 1884-től 1905-ig, illetve 1913-tól 1939-ig a District line és a Metropolitan line szolgálta ki. 2007-ben bezárták az állomást, majd 2010. április 27-én nyitották ki újra az East London line részeként. Szabó Sebestyén László Szabó Sebestyén László (Debrecen, 1991. december 21. –) magyar színész. Életpályája 1991-ben született Debrecenben. 2011-ben végzett a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatán. 2016-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, majd 2016-tól a Nemzeti Színház tagja, ahol egyetemi gyakorlatát is töltötte. Édesanyja Szentgyörgyi Rozi előadóművész, édesapja Szabó László Béla költő. Filmjei Almafa (szín., magyar dokumentumf., 2003) forgatókönyvíró, operatőr, szereplő, vágó Színházi szerepei A vihar, 2012, Örkény István Színház A bunda, 2014, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) Hamlet, 2014, Örkény István Színház Übü király, vagy a lengyelek, 2014, Örkény István Színház A Bernhardi-ügy, 2015, Örkény István Színház A lábakélt szamár / A csikóval vemhes paraszt / A meghótt férjszínész - Kuckó Művésztanya Utcaszínház Athéni Timon, 2015, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) Brand, 2016. Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) Csongor és Tünde, 2016, Nemzeti Színház Cyrano de Bergerac, 2016, Nemzeti Színház Énekelünk..., Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) III. Richárd, 2016, Gyulai Várszínház Középkori komédiákszínész, Kuckó Művésztanya Utcaszínház Liliomfi, 2015, Budaörsi Latinovits Színház Lúdas Matyi, Kuckó Művésztanya Utcaszínház Móricz vígjátékok (A zördög, Dufla pofon), Kuckó Művésztanya Utcaszínház NIBELUNGbeszéd, 2014, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) Nincstelenek, 2014, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) Solaris, 2015, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) Talléros kalap, zenész, Kuckó Művésztanya Utcaszínház Útravaló, Kuckó Művésztanya Utcaszínház III. Richárd (2017) - Erzsébet fiatalabb fia Részegek (2016) - Matthias CYRANO DE BERGERAC (2016) Csongor és Tünde (2016) - Dimitri Kinek az ég alatt már senkije sincsen (2017), Debreceni Csokonai Színház Díjai és kitüntetései Máthé Erzsi Alapítvány kuratóriumának díja (2013) POSZT 2016, Különdíj: a Liliomfi teátristáinak A legjobb 30 év alatti színésznek járó Fidelio díj: a Liliomfi teátristáinak (POSZT, 2016) Star Wars I. epizód: Baljós árnyak kalandok I. epizód: Baljós árnyak kalandok (Episode I: The Phantom Menace Adventures): A Star Wars univerzumban játszódó, négy különböző történetből álló képregénysorozatot Timothy Truman, Ryder Windham, Henry Gilroy és Mark Schultz írták. 1999. május és 1999. július között képregényfüzetekben, 2000. márciusában I. Epizód: Baljós árnyak kalandok címen gyűjteményes képregényben (TPB), majd 2009. áprilisában Omnibus képregényben jelent meg a Dark Horse Comics kiadásában. Az I. Epizód: Baljós árnyak kalandok történetei 32 évvel ezelőtt játszódnak az Új remény eseménye előtt és a Baljós árnyak eseménye alatt. Avrigney-Virey Avrigney-Virey település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 431 fő (2015). Avrigney-Virey Charcenne, Autoreille, Beaumotte-lès-Pin, Brussey, Courcuire, Cugney, Cult, Marnay és Tromarey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lonzac Lonzac település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 258 fő (2015). Lonzac Celles, Coulonges, Échebrune, Jarnac-Champagne és Saint-Martial-sur-Né községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kalauzhal A kalauzhal (Naucrates ductor) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen faja. Előfordulása A kalauzhal széles körben elterjedt, ragadozó életmódot folytató halfaj. A Föld trópusi és melegebb nyíltvizeiben található meg. Az Atlanti-óceán nyugati részén, a kanadai Új-Skóciától Argentínáig, míg ugyanez az óceán keleti részén, a Brit-szigetektől (itt eléggé ritkán) és a Vizcayai-öböltől egészen Angoláig terjed az élőhelye. A Földközi-tengerben és a Kanári-szigetek környékén is megtalálható. A Csendes-óceán keleti részén, a Brit Columbia-i Vancouver-sziget körül és a Galápagos-szigeteknél. található meg. Az Indiai-óceán minden részén előfordul a kalauzhal. Megjelenése A kalauzhal színezete a sötét kéktől a feketés-ezüstösig változik, hasi része világosabb. A kalauzhal amikor izgatott, kis időre színt tud változtatni; a sötét csíkjai eltűnnek és fehéres-ezüstössé válik és három vastag sötétkék sáv jelenik meg a hátán. Nyugalmi állapotban a halnak 5-7 sötét keresztcsíkja van. A kalauzhal hossza 60-70 centiméter. Életmódja A kalauzhalak a cápák, ráják és tengeri teknősök köré gyülnek. A gazda állatok élősködőit és táplálékának maradékait fogyasztják el. A kalauzhalak ivadékai a medúzákkkal és a sodródó algákkal úsznak. E halak néha a hajókat is követik, ily módon eljutottak az írországi Cork megye közelébe is. Sokszor észrevettek kalauzhalakat Anglia partjainál is. Habár számos cápafajt követnek, úgy látszik, hogy a kalauzhalak gyakran az óceáni fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus) választják gazdaállatul. E társulásból mindkét állatfaj hasznot húz: a kalauzhal védelmet kap a ragadozókkal szemben, míg a cápa megszabadul az élősködőktől. A cápák csak ritka esetben falják fel kisebb követőiket. A kapcsolatuk olyan szoros, hogy a kalauzhalak fiatalabbja beúszik a cápák szájába, hogy azok fogát megtisztítsa. 30 méternél mélyebb vízmélységben nem fordul elő. Felhasználása E halfaj nem jelent veszélyt az ember számára, sőt ehető is, de mivel nehéz a fogása, ritkán bajlódnak vele. A víz felszínén, kézihálóval is fogható. Frissen, szárítva vagy sózva árusítják. Az akváriumoknak is fognak be belőlük. Alençon Alençon város Franciaország nyugati részén, Alsó-Normandia régiójában, Orne megye székhelye. Története Alençon XIV. Lajos uralkodása idején a francia csipkeverés fővárosa lett. A nagyhatalmú pénzügyminiszter, Colbert rendeletére 1665-ben hozták létre a csipkekészítő manufaktúrát, mert egyrészt sajnálta a rengeteg pénzt, amit az udvari arisztokrácia a drága velencei csipkére költött, másrészt ennek a mesterségnek már volt itt hagyománya, kialakult a jellegzetes Point d’Alençon mintázata. A városban máig működik a csipkeverők iskolája. Látnivalók Musée de la dentelle – a múzeumban rendkívül értékes csipkékből van kiállítás. Musée des Beaux-Arts et de la dentelle – főként francia festők alkotásai mellett jelentős gyűjteménye van helyi, valamint velencei, brüsszeli és más csipkékből. Église Notre-Dame – egy régebbi templom helyén a XIV. században kezdték építeni. A bejárat fölé emelt tornác Jézust sz ószövetségi próféták és az apostolok társaságában ábrázolja. Gazdagon díszítettek a főhajó oszlopai és ívei, értékesek a XVI. századi színes üvegablakok. Itt keresztelték meg Thérése Martint , a későbbi Kis Szent Terézt , emlékét külön kápolnában idézik fel. Testvérvárosok Nagy-Britannia - Basingstoke , 1968 Németország - Quakenbrück , 1969 Mali - Koutiala , 1970 BK Frem A BK Frem, teljes nevén Boldklubben Frem egy dán labdarúgócsapat. A klubot 1886-ban alapították, székhelye Koppenhágában van. 1993-as csődjéig a Frem szinte az összes szezont az első osztályban töltötte. A bajnokságot hat, a kupát két alkalommal sikerült megnyernie. Története Kezdetek A klubot 1886-ban alapították Fremskridtsklubbens Cricketklub néven. 1887-ben a klub neve a ma is használt Boldklubben Fremre változott. Az alapításkor a klub nevében szereplő krikett-szakosztály egyébként azóta is megmaradt. Az első két évben a csapat csak barátságos mérkőzéseket játszott, amikor azonban a szövetség szervezett bajnokságot indított, rögtön indult azon, és meg is nyerte azt, miután legyőzte a KB csapatát. 1905-ben költöztek jelenlegi helyükre, Vesterbróba. A legsikeresebb időszak 1923 és 1944 között a klub megszerezte mind a hat bajnoki címét. Ingázás az osztályok között A 80-as évektől a csapat anyagilag folyamatosan gyengült, így egyre szerényebb célokkal vághattak neki a bajnokságnak. 1993-ban ez egészen csődig vezetett, ugyanis 8 és fél millió dán koronás tartozást halmoztak fel. Ekkor egészen a harmadosztályig csúszott vissza a csapat. 2004-ben, miután visszajutott az első osztályba a csapat, a szezon végén ismét csődbe mentek. Azóta a másodosztályban szerepelnek. Sikerek Labdarúgás Bajnokság Győztes (6): 1923, 1931, 1933, 1936, 1941, 1944 Második (9): 1930, 1935, 1937, 1938, 1948, 1958, 1966, 1967, 1976 Harmadik (6): 1934, 1955, 1957, 1968, 1971, 1992 Kupa Győztes (2): 1956, 1978 Második (3): 1969, 1971, 1981 Fodboldturneringen Győztes (1): 1902 Második (3): 1899, 1901, 1903 Koppenhágai bajnokság Győztes (3): 1904, 1923, 1933 Második (8): 1906, 1908, 1910, 1911, 1918, 1922, 1929, 1937 Koppenhágai kupa Győztes (6): 1927, 1927, 1938, 1940, 1943, 1946 Második (9): 1913, 1918, 1919, 1922, 1924, 1930, 1934, 1939, 1944 Baneklubberne-kupa Győztes (1): 1911 Krikett Koppenhágai bajnokság Győztes (2): 1894, 1898 Sztyeppi varánusz A sztyeppi vagy szavanna varánusz (Varanus exanthematicus), a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjének, gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó varánuszfélék (Varanidae) családjának egyik faja. A négy afrikai varánuszfaj egyike. Kis mérete és nyugodt természete miatt a terraristák nagyon kedvelik, ezért tömegesen hozzák be Európába és Észak-Amerikába hobbiállatnak. Előfordulása Élőhelye Kelet-Afrika, elsősorban Kenya és Tanzánia, de Togóban is gyakori. Füves, ligetes szavannák, bozótosok lakója, megtalálható a félsivatagokban és a trópusi lombhullató erdőkben is, de az esőerdőket és a sivatagokat kerüli.Elterjedésének északi határa a Szahara, dél felé pedig fokozatosan a fehértorkú varánusz váltja fel. Megjelenése A szavanna varánusz felépítése kissé eltér a többi varánuszétól: nem olyan karcsú, mint az ázsiai fajok többsége. A feje kicsit tompa, a többi varánuszénál kevésbé hosszúkás. A nyaka is rövid, a farka nagyon vastag, ovális, és abban zsírt raktároz az ínséges időkre. Teste ugyanolyan hosszú, mint a farka – a kifejlett példányok elérhetik a 75–120 cm-t. A fogságban tartott egyedek hajlamosak az elhízásra. Színe nagyon változatos: világosbarna, drapp, sötétbarna vagy szürke – a szürke valamilyen árnyalata a legtöbb példányon megfigyelhető. Képes változtatni a színét, hogy könnyen beleolvadhasson környezetébe, és hideg időben is sötétebb árnyalatra vált, hogy segítse a hőfelvételt. Hűvösben nem szeret mozogni, de amint elérte az optimális testhőmérsékletet, aktiválódik és kivilágosodik, ilyenkor is lassabb azonban a legtöbb varánusznál. Életmódja A többi varánuszhoz hasonlóan nappal aktív, csak a legforróbb órákban vonul vissza menedékbe. Megeszik szinte bármit a rovaroktól és csigáktól a rágcsálókon és tojásokon át a dögökig – fiatal korában még főleg ízeltlábúakat eszik, aztán ahogy nő, egyre nagyobb állatokat zsákmányol. Bekapják a mérgező százlábúakat is. Erős a kannibál hajlama: előszeretettel fogyasztja el kisebb fajtársait. Jellemző rá a territoriális viselkedés: a hímek hevesen védelmezik területüket. Ha sarokba szorítják, farkának csapásaival védekezik, és ha ez sem segít, halottnak tetteti magát. Az ínséges száraz évszakot végigkoplalja, és ezalatt akár testsúlyának tizedét is elvesztheti. Ehhez az esős évszakban gyűjt zsírtartalékot. Szaporodása Alapvetően magányos állat. Az esős évszakban párzik, ilyenkor, ha egy hím egy nőstényt talál, nyakát harapdálva és karmolásokkal készteti azt párzásra. A nőstény 2–5 db, 15–30 cm mély üreget ás, és azokba egyenként legfeljebb 15, összesen 20–50 tojást rak. Ezek a hőmérséklettől függően 5-6 hónap múlva kelnek ki. A kikelő kis gyíkok aránya igen magas, sokszor 100%. A kis varánuszok gyorsan fejlődnek, főleg az első két hónapban. Veszélyeztetett faj, a bennszülöttek húsáért és bőréért vadásszák, de leginkább az illegális állatkereskedelem veszélyezteti. Tartása Nagyon kedvelt állat a terraristák körében. Tartásához Cites II engedély szükséges. A fogságot, a terráriumot legtöbbször gyorsan megszokja. Folyamatos törődés esetében hamar kezessé válik, ámde szelídségről nem beszélhetünk, hiszen a varánuszok mégis csak vadállatok. Hamar megszokják az ember jelenlétét, manipulációit. Kiskorában nagyon ütemesen nő, majd 50–60 cm körül kicsit lelassul a hirtelen növekedés. A hímek sokkal nagyobbra és robusztusabbra nőnek a nőstényeknél, így terráriumi tartásuk esetében nagyobb helyre is van szüksége egy kifejlett hím varánusznak, mint egy nősténynek. Várható élettartamuk kb 15-25 év. Találkozhatunk rekord életkorú varánuszokkal is, amelyek túlhaladták a 30. életévüket is. A terrárium legalább 200 cm * 100 cm * 60 cm legyen; legjobb talaja a kavicsos homok. Tegyünk bele néhány farönköt vagy nagyobb követ, amik közé elrejtőzhet, és egy fürdőmedencét, amiben hűsölhet! Ezt gyakran kell tisztítani, mert az állat rendszeresen belepiszkít. Fontos még a megfelelő napfény (UVA, UVB) állatunk egészségéhez. Nyáron, megfelelő időjárás esetében napoztatni érdemes az állatot. Ezt megtehetjük udvarunkon, szökésbiztos kifutó segítségével. Ha nem tudjuk megoldani a friss levegőn történő napoztatást, abban az esetben szükségünk lesz (télen, hideg időben is) egy terráriumi UV fénycsőre vagy kompakt égőre, amely megfelelő UV sugárzást nyújt kedvencünk részére. Jan Krásl Johan Josef „Jan” Krásl (Chlumec nad Cidlinou, 1899. augusztus 10. – Prága, 1980. március 17.) csehszlovák olimpikon, Európa-bajnoki ezüstérmes jégkorongozó. Életpályája Részt vett az 1924-es téli olimpián. Először kanadai válogatottól megsemmisítő 30–0-s vereséget szenvedtek el, majd a svéd válogatottól 9–3-ra kaptak ki, csak a svájci válogatottat tudták legyőzni 11–2-re. Így harmadikok lettek a csoportban és nem jutottak tovább és végül az ötödik helyen végeztek. Az 1928. évi téli olimpiai játékokra vissztért a jégkorongtornára. A csehszlovákok a B csoportba kerültek. Az első mérkőzésen a svédektől kikaptak 3–0-ra, majd a lengyeleket verték 3–2-ra. A csoportban a másodikok lettek és nem jutottak tovább. Összesítésben a 8. helyen végeztek. Az 1926-os jégkorong-Európa-bajnokságon ezüstérmes lett. Az 1927-es jégkorong-Európa-bajnokságon nem szerzett érmet. Pócstelke Pócstelke románul: Păucea, német nyelven Puschendorf, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Fekvése Medgyestől északra, Balázstelkétől keletre fekvő település. Története Pócstelke nevét 1366-ban említette először oklevél Posteleke néven. További névváltozatai: 1373-ban p. Poustelke, 1375-ben p. Powstelke, 1427-ben officialis de Pochthelke, 1587-ben Poczytelke, 1733-ban Poutsa, 1750-ben Poucsa, 1760–1762 között Pocstelke, 1805-ben Pocs-Telke, 1808-ban Pócstelke ~ Postelke, Puschendorf, Pocse, 1861-ben Pocstelke, Pócstelke, Potse, 1888-ban Pocstelke (Puschendorf), 1913-ban Pócstelke. 1441-ben Hari Mihály tetestvérei: Bálint, István és Katalin nevében is tiltja az erdélyi káptalant néhai Geréb György rájuk szállott Pochteke-i részbirtoka és a Sorokzo nevű jószág harmadrésze elfoglalásától (KmJkv 290). 1526-ban Pochthelke-n Almási Tabiási János részbirtokos (4161), 1550-ben pedig Palotai Pálné Istvánházi Katalin Pochtelke-i elzálogosított részét átengedi Válaszúti János deáknak (4999). 1650 -1670 körül egy feljegyzés egy galambbúgos kapu-t is említett a gróf Székely-udvarház telkén (SzTA). A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. 1910-ben 621 lakosából 101 magyar, 95 német, 420 román volt. Ebből 94 református, 92 evangélikus, 419 görögkeleti ortodox volt. Nevezetességek Evangélikus temploma Református temploma Görögkeleti ortodox temploma Villa Gesell partido Villa Gesell egy partido Argentína középpontjától keletre, Buenos Aires tartományban. Székhelye Villa Gesell. Népesség A partido népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Kóma (regény) A Kóma (Coma) Robin Cook második, 1977-ben megjelent regénye. Leghíresebb művei közé tartozik. Történet Egy bostoni kórházban egy fiatal, életerős lány egészségügyi küret után kómába esik. Susan érthetetlenül szemléli a helyzetet. Azonban, mikor egyik ismerőse egy kisebb műtét során szintén kómába esik, megerősödik a gyanúja, hogy itt valami nincs rendben. Hosszú nyomozás során rájön, hogy ez nem az első eset volt: számos egészséges, fiatal beteg esett kómába jelentéktelen kis beavatkozások során, akiket a kórházból egy komor intézetbe szállítottak, ahol testüket gépekkel tartják életben. A rezidensnő odamegy, a veszéllyel szembe szállva próbál rájönni a történtekre. Egyre jobban belekeveredik az ügybe, már a korábban neki segítő Mark Bellows is elpártol tőle, a metró aluljáróban sötét alak követi, aki rátámad a kórházban, végül ő maga is a műtőasztalon végzi. Mark Susan iránti szerelme által vezetve nekilát a kórházban végigfutó szellőző nyílásokon átkeveredni, és megtalálni az okot, miért mindig ugyanabban a műtőben esnek kómába váratlanul a betegek. Susan eközben menekülni akar a műtét elől, amiből tudja, nem fog felébredni. A kutatás során rájön, hogy az igazgatónak nagyon is sok köze van az ügyhöz. Azt is kideríti, hogy az altatásnál használt két csőben van a titok nyitja. Mark Bellows épp az utolsó pillanatban tör be a műtőbe és sikerül megakadályoznia, hogy kedvese meghaljon. Ugyan a műtéten túlesett, viszont a "felelős" cső elzárása következtében nem esett kómába. Szereplők Susan Wheeler, sebész, orvostanhallgató Dr. Mark Bellows, bostoni kórház sebésze Dr. George A. Harris, kórházigazgató Dr. George Mrs. Emerson Walters Stark Feldolgozás A könyvből azonos címmel Michael Crichton készített filmet, melyet 1978-ban mutattak be, Susan Wheeler szerepét Geneviève Bujold játssza. Loopolva A Loopolva (eredeti cím: Looped) kanadai televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet Mark Thornton és Todd Kauffman rendezett. Magyarországon 2015. augusztus 4-étől a Megamax vetíti. Kanadában eredetileg a YTV vette meg, de nem adta le. 2016. március 2. óta a Teletoon sugározza. Ismertető A főhős két fiú, Luc és Theo, akik egy időhurokba kerültek, és megtehetik, hogy újrakezdik mindig ugyanazon a hétfőn az életük. Szeretnék tudni, mi fog történni, mielőtt új napot kezdenek. Csinálhatnak a hétfőből egy jó kis szombatot is. Viszont nem mindig úgy történnek a dolgok, ahogy eltervezik, de minden napjukat úgy kezdik, hogy életük legjobb hétfője az a nap legyen. Szereplők További magyar hangok: Baráth István, Berkes Bence, Hermann Lilla, Lamboni Anna, Renácz Zoltán, Joó Gábor, Tarján Péter, Pálmai Szabolcs Gérbics A gérbics (Limodorum abortivum) az orchideafélék vagy kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növény. Leírása 20-50 (80) cm magas korhadéklakó kosborféle. A növény földfeletti részei ibolyáslila-szennyeslila futtatású, zöld színanyagot alig tartalmaz. A szár erőteljes vastag, levelei a szaprofiton életmódnak megfelelően erősen redukálódtak, pikkelyszerűek. A virágzat nyúlánk, a virágok nagyok, fürtösek. A külső lepellevelei tojásdad-lándzsásak, kívül zöldesibolyák, belül világosibolyák, sötét erekkel tarkított. A belső lepellevelek kisebbek, szálas-lándzsásak, világosibolya színűek. A mézajak hosszúkás-tojásdad és a külső leplekhez hasonlóan sötét ibolyaszínű hosszerekkel tarkított. A sarkantyú keskeny, hengeres, lefelé irányuló. Május-júniusban virágzik. A termése toktermés. Élőhelye Karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, ritkán cseres-tölgyesek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban gyakori, valamint a Gödöllői-dombság, a Börzsöny, a Mátra és a Cserhát területén él. Delphi (Indiana) Delphi város az USA Indiana államában. Lakosainak száma 2893 fő (2010). Népesség A település népességének változása: MH 74. Arrabona Felderítő Zászlóalj A Magyar Honvédség 74. Arrabona Felderítő Zászlóalj a Magyar Néphadsereg MN 11. Harckocsi Hadosztály közvetlen alakulata volt 1961-1987 között. Majd az 1. Gépesített Hadtest/Katonai Kerület felderítő alakulata volt 1997-es felszámolásáig. Története Az alakulat 1961. szeptember 1-én alakult meg Tatán, mint motoros felderítő század. 1962. október 30-ával zászlóalj szervezetre tért át. Első parancsnoka Bodri Mihály őrnagy volt. A felderítő alegységek szervezetét parancsnoksággal és törzzsel egészítették ki, ami néhány főből áll. (ügyvitel, pénzügy, szaktiszthelyettesek). A zászlóalj szervezetében híradó- és egy ellátó szakasz mellett egy csapatfelderítő század, egy PT-76-os úszóharckocsikkal felszerelt úszharckocsi szakasz és egy ejtőernyős felderítő szakasz volt. 1964-65-ben az "ADRIA" szervezési feladat során elkezdődött a felderítő csapatok ellátása a magyar gyártmáynú D-442-es FUG-kal, ill. úszó harckocsikkal (UHK-al). Ekkor tájt a felderítő zászlóalj a következőképpen szerveződött: Parancsnokság- és Törzs FUG-század 3 db FUG szakasz (10 db) és 1 db oldalkocsis mootorkerékpár szakasz (12 db) UHK-század 2 db szakasz (5db UHK) Mélységi ejtőernyős felderítő szakasz 3 db MFCS-al RÁF-század (hadművelet csoport, felderítő lehallgató szakasz, iránymérő szakasz) Kiszolgáló alegységek: szállító- ellátó- javító raj, zászlóalj ellátóhely. Összesen 210 fő. 24 fő tiszt, 28 fő tiszthelyettes, 80 tisztes, 78 honvéd. A "VELENCE-II" szervezési intézkedésnek megfelelően 1973. szeptember 1-én módosították a csapatok hadrenjét. Az első lépcsős felderítő zászlóaljak hadrendje a következők szerint módosult: Parancsnokság- és Törzs (6 db parancsnoki P FUG jármű) Híradó szakasz Csapatfelderítő század: 6 db felderítő csoport (12 db D-944 PSZH -F, PSZNR-1 lokátor szakasz (3 db lokátor, 3 db GAZ-69)). Mélységi felderítő század: 6 db mélységi felderítő csoport Rádiófelderítő és rádiótechnikai felderítő század: adatfeldolgozó és vezényló szakasz, rádiófelderítő szakasz, rádiótechnikai szakasz, rádió relé felderítő szakasz Kiszolgáló alegységek: szállító- ellátó- javító raj, zászlóalj ellátóhely. Összesen 327 fő (béke állomány, 350 fő "M"-állomány). 25 fő tiszt, 40 fő tiszthelyettes, 90 fő tisztes, 170 fő legénységi és 2 fő polgári alkalmazott. Fontos megjegyezni, hogy megszüntették a csapat- és mélységi felderítő századokban a szakasz szerveződési szintet. Az 1976. augusztus 16-án foganasított "MARCAL" feladat során az első lépcsős hadosztályok 3 felderítő zászlóalját, ill. a budapesti 2. Önálló Rádiófelderítő Zászlóaljat áthelyezték. A 74. Felderítő Zászlóaljat Győrbe. A szombathelyi Garasin, ill. a győri ún. likócsi Dobi István Laktanya volt a Néphadsereg legújabb laktányái. Minőségileg jobb körülmények között kerültek elhelyezésre az alakulatok. A likócsi laktanyában volt elhelyezve a MN 11. Harckocsi Hadosztály légvédelmi oltalmazását ellátó MH 14. Rába Légvédelmi Rakétaezred, aminek jogutódja a MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred. Az 1 évvel későbbi "FERTŐD-I" technikai változást hozott a felderítő alakulatok számára. Javult a felderítő- és híradástechnikai eszközök minősége, és a parancsnoki járművek ZPSZH-F-re lettek cserélve. Azidáig a PFUG-I típusú felderítő járműveket használták. A MÁTRA-85" tervidőszak során a zászlóaljak RÁF-századainál megszüntették a rádiórelé szakaszt, ill. új technikai eszközök kerültek beszerzésre. 1983-ban felállításra került a 2. csapatfelderítő század is, ami nagyobb létszámot eredményezett. 1985-ben az 1., 2. csapatfelderítő századok és a mélységi felderítő század is átfegyverzésre került BMP-1-es harcjárműre. A kivonásra került PSZH-F-ket a másodiklépcsős alakulatokhoz csoportosították át. 1986-87-ben a "BAKONY" középtávú fejlesztési terv részeként annak második üteme volt a sokat emlegetett ún. RUBIN-feladat. A hadsereg-hadosztály-ezred-zászlóalj szervezetet felváltotta a hadsereg-hadtest-dandár-zászlóalj szervezet. Ennek eredményeképpen átalakult a MN 11. Harckocsi Hadosztály 1. Gépesített Hadtestté. A megszűnő hadosztályok alakulataik egy részét felszámolták vagy beolvasztották más alakulatokba. A felszámolásra ítélt 54. Felderítő Zászlóalj állományát és technikai eszközeinek nagy része a szombathelyi 42. Felderítő Zászlóaljhoz és a győri 74. Felderítő Zászlóaljhoz került. 1990-ben először a Kinizsi Pál nevet vette fel, majd 1 évvel később a hivatalos megnevezése MH 74. Arrabona Felderítő Zászlóalj lett. Utalva Győr helyőrség római nevére. A 90-es évek elején sok változás következett be a szervezetek terén. 1993-ban a rádiófelderítő század kivált a zászlóalj kötelékéből. 1996. szeptember 1-én századdá csökkentették a zászlóaljt és vissza telepítették Tatára, mint a MH 25. Klapka György Önálló Gépesített Lövészdandár kötelék százada. 1997. szeptember 1-én felszámolták jogutód nélkül. Parancsnokok 1962-1966 Bodri Mihály őrnagy 1966-1976 Kriska János alezredes 1976-? Kiszely Béla őrnagy ? -? Oláh István alezredes ? -? Nagy Gergely alezredes ? -1997 Horváth Zsolt alezredes Források, megjegyzések Egyéb források Somkutas Róbert - Álcaruhában. Fejezetek a hadműveleti-harcászati csapatfelderítés történetéből (1945-2000), Zrínyi Kiadó 2014, ISBN 978 963 327 631 0 Hisztidin dekarboxiláz A hisztidin dekarboxiláz (HDC) az az enzim, amely a hisztidinből hisztamint előállító reakciót katalizálja a B6 vitamin segítségével a következő módon: Az emberi testben az enzimet a HDC gén termeli. Működése A biogén hisztamin számos fiziológiai folyamat, például a neurotranszmisszió, a gyomorsav-kiválasztás és a simaizom tónus fontos modulátora. A hisztidin-hisztamin bioszintézist az L-hisztidin dekarboxiláz enzim végzi. Ez a homodimerenzim egy pirodoxál-foszfát (PLP)-függő dekarboxiláz. Bouvante Bouvante település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 252 fő (2015). Bouvante La Chapelle-en-Vercors, Léoncel, Omblèze, Oriol-en-Royans, Saint-Jean-en-Royans, Saint-Julien-en-Quint, Saint-Laurent-en-Royans, Saint-Martin-le-Colonel és Vassieux-en-Vercors községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ramasse Ramasse település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 312 fő (2015). Ramasse Ceyzériat, Drom, Jasseron, Bohas-Meyriat-Rignat, Revonnas és Villereversure községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bouverans Bouverans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 356 fő (2015). Bouverans Dompierre-les-Tilleuls, La Planée, La Rivière-Drugeon és Vaux-et-Chantegrue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di San Zeno-Folzano Stazione di San Zeno-Folzano vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, San Zeno Naviglio településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brescia–Cremona-vasútvonal Brescia–Parma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Bagnolo Mella (Brescia–Cremona-vasútvonal, dél) Stazione di Brescia (Brescia–Cremona-vasútvonal, Brescia–Parma-vasútvonal, észak) Stazione di Montirone (Brescia–Parma-vasútvonal, Sud-Est) Monchiero Monchiero település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében. Lakosainak száma 583 fő (2017. január 1.). Monchiero Lequio Tanaro, Monforte d’Alba, Novello és Dogliani községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Rákos vasútállomás Rákos vasútállomás egy vasútállomás és rendező pályaudvar, amit a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet Budapest X. kerületében. Áthaladó vonalak: Budapest–Hatvan-vasútvonal (80a) Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal (120a) Több BKV buszjárat is megáll közvetlenül mellette („Rákos vasútállomás”); a 161-es, 161A, 162-es, 162A és a 168E, illetve a közelben van megállója a 67-es (Fővárosi kertészet) és a 68-as buszoknak (Athenaeum Nyomda) is. Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Busz: 161 , 161A , 162 , 162A , 168E , 262 Éjszakai autóbusz: 956 , 990 Ramat Gan Stadion Ramat Gan Stadion (héberül: �������� ��� ��) stadion Ramat Gan (héberül: ����� ����) izraeli városban, amely a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól keletre fekszik. Sportaréna Izrael legnagyobb stadionja, 1951-ben adták át rendeltetésének. 1982-ben jelentős felújításokat, korszerűsítéseket végeztek. Ülőhelyeinek száma 41 583. A pálya mérete 105 m × 68 m, a gyepszőnyeg mérete 10 500 m2 (2,6 hektár). A sportlétesítmény területe 36 000 m2 (8,9 hektár). A VIP páholy 328 fős, a média kiszolgálására 148 (ADSL internet, illetve WIFI vezeték nélküli kapcsolattal) tudósító befogadását teszi lehetővé. A játéktér megvilágítása, a maga 1550 lux értékével a világon az egyik legjobb. Füves területe az egyik legjobb a világon, modern alácsövezett öntözőrendszerét számítógép vezérli. Az események közvetítését egy zárt láncú televíziós rendszer 52 kamerával biztosítja. Hangosbeszélő rendszere a tájékoztatáson túl vészhelyzeti kommunikációt is biztosítja. Az építményben hat öltöző, konferenciatermek, konferencia központ, kettő oktatást segítő terem, vendégszobák, játékvezetői öltöző, csapat öltözők, orvosi szoba valamint egy teszt klinika. Továbbá étteremmel, kávézóval és egy 3900 m2-es parkolóval rendelkezik. Irodáiban végzi munkáját az Izraeli labdarúgó-szövetség. A stadion vegyes használatú, futball mérkőzések mellett alkalmas atlétikai versenyek, kulturális rendezvények üzemeltetésére. Négyévente itt tartják a Maccabi Játékokat. Izrael Nemzeti Stadionja, 2014-ig az Izraeli labdarúgó-válogatott itt játszotta mérkőzéseit. Itt játssza bajnoki labdarúgó mérkőzéseit a Hakoah Amidar Ramat Gan és Hapoel Ramat Gan. A Maccabi Tel Aviv és a MK Makkabi Haifa az UEFA-bajnokok ligája hazai mérkőzéseinek is otthont biztosított. Szenger Ede Szenger Ede (Eduard) (Pest, 1834. szeptember 23. – Budapest, 1904. augusztus 6.) orvos, sebész. Élete Apja, Josephus Senger (1809. július 29., Pest), szabómester, anyja Maria Radits eperjesi születésű volt, (†1869. április 1.). Születésekor Pesten éltek, lakásuk a Dob u. 4. szám alatt volt. Két testvére, Paulina (1836–1876) és Julianna (sz.: 1838) Sátoraljaújhelyen született (a család ekkoriban odaköltözött), Antal testvére 1847-ben pedig már Pesten született. Volt még egy Josefina nevű testvére is (1833-1881. április 26.), aki szintén a Kerepesi temetőben van eltemetve, férje Kaul Szilárd órásmester volt. A család neve Senger, ami arra enged következtetni, hogy valószínűleg német nyelvterületről telepedtek át Magyarországra – de ez nem egészen biztos –, viszont nagyszülei már Pesten kötöttek házasságot 1806. augusztus 2-án (Josephus Senger, 25 éves – Catherina Majezin, 24 éves). Egyetemi évei 1852-ben iratkozott be a bécsi egyetem téli szemeszterére, az orvosi fakultására, de 1853 nyári szemeszteréről kiiratkozott. A bécsi beiratkozási anyakönyvben szerepel apja foglalkozása, és az ő kora, vallása (18 éves, vallása római katolikus). Az innen nyert adatokból lehetett a születési anyakönyvekben megtalálni a fenti helyes születési dátumát és szüleit, a levéltárban. A sírján sem pontos a születési évszám, ugyanis ott is 1833 szerepel. A halotti anyakönyvben is 70 évesként van feltüntetve, ami nem mond ellent a születési anyakönyvben megtalált 1834. évi születési évszámával, ebben nőtlenként, szülei ismeretlenként vannak feltüntetve. Halálakor az Ó utca 36. sz. alatt lakott. Pesti évei A pesti Orvosegyetemen folytatta tanulmányait, és 1858. április 14-én kapta meg az orvosi diplomáját. Itt a végzettek anyakönyvében a koraként 24 év van megjelölve, ami szintén az 1834-es születési évét erősíti meg. Nevét az egyetemi vizsgajegyzőkönyvekben hol Szengernek, hol Sengernek írták. Egyes adatok szerint utána a Rókus kórházban dolgozott,1860- ban szüleinél lakott a Dob u 4.szám alatt ahol apja Senger József mint német szabó dolgozott. 1861-ben a Gróf Schlick huszárezred főorvosa volt, ekkor adományozott 2 korona 50 kr.-t a Széchenyi-emlékre, és a Magyar Tudományos Akadémiára 5 Ft-ot, Petőfi emlékre 2 korona 50 kr-t amit a Vasárnapi Ujság gyűjtött. Rendszeresen fejtette meg a sakkrejtvényeket ebben az újságban. Ekkoriban Jánosiban, Tordán, Sarkadon élt, ahol orvosként szolgálhatott a huszárezredben. Mexikói évei 1865-ben indult Saint-Nazaire-ből hajóval Mexikóba, hogy részt vegyen Miksa császár szerencsétlenül végződött mexikói vállalkozásában. A háború alatt katonakórházakat vezetett. Miksa császár elfogása és halálra ítélése után szemtanúja volt kivégzésének is. Bebalzsamozását is többed magával végezte 1867-ben, mert felkérték rá. 36 órát utazott egyfolytában, hogy odaérjen idejében, a kivégzés előtt megengedték neki, hogy beszéljen a császárral. A császár bukása után egy ideig Mexikóban maradt, orvosként dolgozott San Luis Potosíban. A Sociedad Medica Potosoma megalapítójának egyike volt, ezért a Guadalupei rend lovagjának is megválasztották. Végül kb. 10 éves mexikói tartózkodása után hazatért. Hazatérése Hazaútja során a feljegyzései nagy része megsemmisültek, olvashatatlanná váltak egy szerencsétlen baleset miatt, ami az iratok hajóra pakolása közben történt. Itthon 1876-ban kéri felvételét a Budapesti Királyi Orvosegyesületbe, és még abban az évben tagjává is választották. Ebben az évben 32 darab mexikói ásványt, köztük 2 darab szép opált adományozott a Nemzeti Múzeumnak. Mexicói néprajzi tárgyaiból a Néprajzi múzeumnak is adományoz,(a Néprajzi múzeum online gyűjteményében 37 db mexicói tárgya található). 1877-ben kiadta könyvét Mexicó felvidéke élet- és kórtani tekintetben címmel. A könyv a kinti orvosi eseteinek, tapasztalatainak feljegyzéseit tartalmazza, és részben útleírás. Ezután itthon eleinte magánorvosként dolgozhatott Pesten mert a lakcímnyilvántartásban orvosként van feltüntetve , és házat vett a Király utcában 1884-ben. 1903 decemberében részt vesz a Kairóban rendezett első nemzetközi orvoskongresszuson is. Haláláig tagja volt a Magyar Turista Egyesületnek, amit támogatott, rendszeresen részt vett a túrákon is, járt a Máramarosi-havasokban, a Szádelői-völgyben, az Aggteleki-barlangban. Halálakor hosszabb megemlékezést írtak újságjukban róla, ebben megemlítik, hogy különc egyéniség volt. Végrendelete Végrendeletét 1888. június 7-én írja meg, vagyonát jótékonysági célokra hagyja, indoklásul leírja, hogy „mivel semmi közelebbi rokonom már nincsen, nem akarom, hogy halálom bekövetkeztével zavar és kétség támadjon az iránt, hogy hagyatékommal mi történjék”. A jótékonyságra szétosztott vagyona halálakor 1904-ben több mint 273 ezer korona volt. Végül kérte, hogy hamvasszák el ha van már hamvasztókemence halálakor, és hogy a síremléke egyszerű legyen. Sírja a Kerepesi temetőben van (parcella 29/2-3-24). Műve Mexico felvidéke élet és kórtani tekintetben . Budapest, 1877. Poděšín Poděšín település Csehországban, a Žďár nad Sázavou-i járásban. Poděšín Polná, Rudolec, Sirákov és Nížkov településekkel határos. Lakosainak száma 246 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gézengúz Alapítvány A Gézengúz Alapítvány a koraszülött vagy születési sérült csecsemők fejlesztésével, terápiájával foglalkozik. 1990-ben hozta létre Dr. Schultheisz Judit gyermekorvos, saját felkar-bénult kislánya fejlesztési tapasztalatait felhasználva. Az alapítványnak öt központja van Budakalászon, Békásmegyeren, Győrött, Salgótarjánban és Budafokon, ahol az ország egész területéről fogadják a családokat gyermekneurológiai, pszichológiai vizsgálatra, gyógytornára, gyógyúszásra és gyógypedagógiai kezelésekre. A foglalkozásokon ép és sérült gyerekeket együtt fejlesztenek, a családokat is bevonva. Évente 2450 családnak nyújtanak segítséget. Stazione di Santa Maria del Molise Stazione di Santa Maria del Molise vasútállomás Olaszországban, Molise régióban, Santa Maria del Molise településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Campobasso-Isernia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Cantalupo del Sannio-Macchiagodena Stazione di Carpinone ČSD T 679.1 A ČSD T 679.1 és a ČSD T 679.5, jelenlegi nevén ČD 781 és ŽSSK 781 eredetileg egy Co' Co' tengelyelrendezésű csehszlovák dízelmozdonysorozat volt. A sorozatgyártást 1966 és 1979 között a Luhanszkteplovoz végezte a Szovjetunióban. Összesen 574 T 679.1-es és 25 db T 679.5-ös készült. Csehszlovákia felbomlása után a mozdonyok egy része Szlovákiába, egy része pedig Csehországba került. 1991-es női labdarúgó-Európa-bajnokság Az 1991-es női labdarúgó-Európa-bajnokság négyes döntőjét Dániában rendezték július 10-e és 14-e között. Az NSZK-ként címvédő német csapat nyerte a tornát. Ez volt a negyedik női labdarúgó Eb, azonban a korábbi hármat még női labdarúgó-válogatottak európai tornája néven rendezték. Selejtezők Az Európa-bajnokság selejtezője egyben az 1991-es női labdarúgó-világbajnokság selejtezője is volt. Eredmények A selejtezőből négy csapat jutott ki a tornára. Az elődöntő győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a bronzéremért mérkőzhettek. Óisi Josio Óisi Josio (�� ��, 1659. április 24. – 1703. március 20.) a Harima tartománybeli (ma Hjógo prefektúra) Akó várának kamarása (karó) volt Japánban. Gyakran említik rangnevén Óisi Kuranoszukeként (japánul:�����, Hepburn-átírással: Ōishi Yoshio) is. A negyvenhét rónin (japánul:����, Hepburn-átírással: Shi-jū-shichi-shi) vezetőjeként vált ismertté, akik 1702-ben bosszút álltak mesterük, Aszano Naganori haláláért. A történelmi esemény Csúsingura illetve „Akó incidens” (japánul:����, Hepburn-átírással: Akō jiken) néven terjedt el a köztudatban. A legendát ma is ismeri minden japán gyermek, hiszen feldolgozták filmekben, színházi darabokban, fametszeteken és tévésorozatok formájában. Életének korai szakasza Óisi Josio a Harima tartománybeli Akó vár urának, Aszanónak volt vazallusa. Édesapja szamuráj volt, amely japánul annyit tesz „közelben szolgáló”. Apjához hasonlóan Óisit is harcosnak képezték ki. Megtanult harcolni karddal, tőrrel, íjjal és bottal. Olvasott kínai könyveket is katonai taktikákról és a Konfuciánus etikáról. Puszta szerencsén múlott, hogy a japán történelem egyik legnagyobb tudósa, Jamaga Szoko (1622-1685) volt a tanára. Jamagát 1666-ban kitiltották 9 évre Akó várából, mert írt egy könyvet, melyben Konfuciusz eredeti tanításait eszményíti, illetve kritizálja számos tudós megállapítását. Az akkoriban hatalmon levő sógun néhány tanácsosa úgy vélte, a könyv nyílt támadás a hatalom erkölcsi tekintélyével szemben, amelyért Jamaga büntetést érdemel. Jamaga már korábban is ismert volt a busidóról, „a harcos útjáról” szóló esszéi miatt. Tanításai szerint egy szamuráj mindig legyen fizikai készenlétben, hogy ha szükség van rá, az életét is képes legyen feláldozni mestere épségéért. Azonban azt is megállapította, hogy a szamurájok –annak ellenére, hogy jól megfizetett katonák – nem dolgoznak a mezőgazdaságban, kézművesiparban, vagy a kereskedelemben, így ők tulajdonképpen naplopók, nem jobbak közönséges rablóknál. A híres tudós nagy hatással volt Óisira, aki akkor még csak tizenévesként tanulta a harcászat különféle módszereit. Az 1600-as években a szamurájok többsége lusta és gyenge lett, hiszen éppen boldog békeidők honoltak Japánban. Ellenben Óisi folytatta a mindennapos testedzést, és soha nem feledte el, hogy az a szamuráj, aki kibújik kötelezettségei alól, csupán parazitának tekinthető a társadalomban. Óisi huszonöt évesen házasodott meg, később felesége három gyermekkel ajándékozta meg. Az évek során Óisi egyre feljebb lépett a ranglétrán, végül Aszano urának legfőbb vazallus szamurája lett. Egyes források szerint Óisi a vár főkamarása is volt, aki felügyelte a birtokon előforduló mindennapi teendők elvégzését, illetve a szamurájok megfelelő munkavégzéséről is gondoskodott. A kamarás meglehetősen fontos embernek számított a korban, mivel a daimjó távollétében ő volt a birtok tényleges irányítója. Óisit rendkívül fiatalon érte a megtiszteltetés, mely szerint kamarás hivatalt kapott, ezért úgy tartották, hogy a daimjó teljes bizalmát élvezi. A negyvenhét rónin vezetőjeként Előzmények A negyvenhét rónin története 1701 tavaszán kezdődik, amikor Óisi már a negyvenes évei elején járt. Tokugava Cunajosi sógun azzal bízta meg hűbéresét, Aszano Naganorit, valamint egy másik nemest, Date nagyurat, hogy ünnepélyes keretek között fogadják a Kiotói császári udvar küldöttségét. A ceremóniát a sógun palotájában, Edóban (ma: Tokió) szerették volna lebonyolítani, így Aszanónak el kellett hagynia birtokát. A nagyúr távollétében Óisi feladata volt a vár népének védelme és a rend fenntartása. Aszano és Date igazi harcosok voltak, ebből adódóan nem voltak jártasak a hivatalos ünnepségek szervezésében. A sógun felkérte Kira Josinakát (japánul:�� ��, Hepburn-átírással: Kira Yoshinaka, 1641. október 5. – 1703. január 30.), az udvari ceremóniamestert, hogy tanítsa meg a nagyuraknak az etikett szabályait. Mesterük tudta nélkül, Date hűbéresei egy tekercs selymet, illetve egy marék aranyat adtak Kirának, míg Aszano emberei egyes források szerint nem adtak semmilyen ajándékot. Óisi tudta volna, mit kell tenni, de sajnálatos módon ő Akó várában maradt, a többi szamuráj pedig nem volt elég vakmerő ahhoz, hogy aranyat adjanak Kirának mesterük tudta nélkül. Kira valószínűleg kevesellte a felkészítésért kapott szokásos ajándékot, és megsértődhetett, amiért Aszano emberei nem ajánlottak fel számára semmit, ezért folyamatosan inzultálta őt vagy helytelen etikett módszert tanított neki. Aszano két napig türtőztette magát, míg végül a ceremónia harmadik – és egyben utolsó – napján nem bírta tovább elnyomni haragját, mert Kira sértő megjegyzést tett Aszano feleségével kapcsolatban. Válaszként Aszano előrántotta kardját és rátámadt Kira mesterre megsebesítve a homlokát még mielőtt az őrök közbeléphettek volna. Hatalmas bűnnek számított kardot rántani a sóguni rezidencián, ráadásul az ünnepséget is le kellett zárni az események hatására, így a sógun különösen bosszús volt. Aszanót fővesztés általi halálra ítélték, azonban a sógun felajánlotta neki a szeppuku lehetőségét, mellyel megtarthatta méltóságát, illetve családjának becsületét. A sógunátus elkobozta Aszano akói birtokát, amit családja nagy tragédiaként élt meg. Ítéletével a sógun róninná fokozta le Aszano legkiválóbb szamurájait, így tulajdonképpen földönfutókká váltak. Kira mester ellenben büntetlen maradt. A bosszú megtervezése Amikor a szörnyű hírek elérték Akó várát, Óisi gyűlést szervezett a térség mind a háromszáz harcosának. Mindannyian beleegyeztek, hogy fellebbeznek a sógunátus döntése ellen és megpróbálják a birtokot Aszano öccsének kezébe juttatni. Óisi azt javasolta, hogy ha a fellebbezéssel elbuknak, a róninoknak halálukig kell harcolniuk a kastélyban, amikor megérkeznek a sógunátus emberei, hogy átvegyék a hatalmat a birtok felett. Óisi később szervezett egy újabb találkozót a róninoknak, hogy ez alkalommal egytől egyig ígéretet tegyenek: ha kell, harcolnak utolsó levegővételükig. Ahogyan Óisi sejtette, több mint kétszáz rónin hirtelen elhagyta a várost vagy beteg lett. Csupán hatvankét harcos jelent meg a második gyűlésen, azonban Óisi tudta, bennük maradéktalanul megbízhat. Elárulta nekik, hogy ha a birtok átadása Aszano öccsének nem sikerül, nem a kastélyban kell harcolniuk. Helyette bosszút állnak Aszano halála miatt és megölik Kirát. A bosszú tervének titokban kellett maradnia. A törvény szerint a szamurájoknak kötelessége tudatni a rendőrséggel a viszályokat, mielőtt bármilyen akciót végrehajtanának. Ugyanakkor a meglepetés ereje nélkül a bosszúállás katonailag kivitelezhetetlen lett volna. Hiába terveztek titokban lecsapni, Óisi és az emberei semmit sem tudtak tenni, amíg Kira nagyúr a sógun palotájában lakott, így türelmesen vártak a megfelelő alkalomra, hogy lecsaphassanak. Időközben a róninok kiürítették és kitakarították a kastélyt, majd békés úton átadták a sógun küldöttségének. Ezen kívül elvettek Aszano nagyúr arany és ezüst készletéből, hogy kifizethessék a sírkövét, de valójában a bosszú finanszírozására használták fel a pénzt. Végül a harcosok külön utakon indultak el, különböző városokba költöztek és más mesterségeket kezdtek űzni. Aszano úr fiatal felesége visszatért szülei otthonába, azonban kislányát nem vitte magával. Óisi megkért egy közeli nagyurat, hogy ideiglenesen, illetve a legnagyobb titokban fogadja be a lányt. Csak így tudta megakadályozni, hogy Kira emberei elrabolják a kislányt és túszként tartsák fogva, ezzel biztosítva uruk biztonságát. Családjával együtt Óisi egy kisvárosba költözött, néhány kilométerre Kiotótól. Jól éltek, de sajnos kevés magánéletük volt. Kira nagyúr kémei mindenütt jelen voltak: a szakács, a munkások, és még a pap is jelentette Óisi és családja minden mozdulatát. Az Aszanóval történt incidens után kitudódott Kira nagyúr korruptsága, így 1701 őszén a sógun miniszterei megkérték, hogy vonuljon vissza a kormány szolgálatából. Kira kiköltözött a sóguni palotából, azonban feleségének befolyásos családja (Ueszugi család) több mint száz testőrt helyezett szolgálatába, hogy biztonságban legyen új otthonában. Amikor Kira elhagyta a palotát, számos rónin azonnal meg akarta támadni, ezért Óisinak Edóba kellett utaznia, hogy lenyugtassa őket, és megakadályozza a katasztrófát. Emlékeztette embereit az elsődleges célra: Aszano öccsének a kezébe kell juttatni a birtokot. Meg kell várniuk a sógun döntését a területtel kapcsolatban, hiszen addig felesleges lenne erőszakot alkalmazni. Az ellenség megtévesztése Amikor Óisi visszatért Edóból, elvált szeretett feleségétől, mert nem akarta, hogy a nőnek köze legyen az illegális bosszúgyilkossághoz. Eután felesége elköltözött a szülei otthonába, és magával vitte két legkisebb gyermeküket is. Legidősebb fiukat, Csikarát, magával vitte Óisi. Még csak tizenhat éves volt, de egyike annak a hatvankét róninnak, akik esküt tettek, hogy halálukig harcolnak Aszano halálának megbosszulásáért. Csikara nem csak jó tanuló volt, de fiatal kora ellenére rendkívül jártas volt a harcművészetekben is. Miután feleségét elhagyta, Óisi látványos tervet eszelt ki, hogy rábírja az Ueszugi családot Kira nagyúr testőrségének csökkentésére. Egy teljes évig alkoholizmust színlelt, hogy kirúgassa a harcosokat Kira testőrségéből. Egyik szaké házból ment a másikba fizetve az újabb köröket a testőrségnek. Nyilvános verekedéseket kezdeményezett, és néha még az utcára is kidobatta magát az italozókból. Óisi szintén rengeteg pénzt költött kurtizánokra. A legenda szerint kedvenc hölgye egy feltűnően szép Okaru nevű gésa volt, aki átlátott Óisi részeges cselszövésén és beleszeretett a harcosba. Óisi azonban nem elégedett meg egy nővel, olykor parasztlányokkal is hált, akiket az édesapjuk prostitúcióra kényszerített. Betekintés a korszakba Tokugava Cunajosi sógun 1680-tól 1709-ig volt hatalmon. Ebben az időszakban bűncselekménynek számított bármilyen állat meggyilkolása, így a rovarirtás is. A kártevők miatt teljesen tönkrement a termés, ezért számos gazda lánya dolgozott bordélyházakban, mert nem tudták más módon pénzhez juttatni a családot. Tokugava sógun talán nem véletlenül, „Kutya sógun” becenéven ismert a történelemben. Élőlények iránti szeretete több okból is adódhatott. Egyes források szerint Cunajosi a kutya évében született, és ezért gondolta úgy, hogy számos intézkedést kellene végrehajtania kutyákkal kapcsolatban. Más elméletek szerint akkor kezdődött Tokugava sógun kutyaimádata, amikor négyéves kisfia meghalt. Ekkor egy buddhista pap meggyőzte Cunajosit, hogy fia halála egy büntetés, amiért előző életében meggyilkolt néhány élőlényt. Eredményképpen a sógun 1687-ben kiadta a Társas Teremtmények Iránti Együttérzés törvényét. Ironikus módon a törvény nem tért ki semmilyen emberi lénnyel kapcsolatos együttérzésre. A buzgó hivatalnokok letartóztattak vadászokat vadászatért, halászokat halászatért, illetve parasztok ezreit küldték börtönbe. Kissé vonakodva ugyan, de végül az egész nemzet vegetáriánus étrendet követett. A fővárosban Cunajosi hatalmas luxus kenneleket építtetett, amelyekben kóbor kutyák százai fértek el. Azonban vidéken továbbra is jelen voltak a kutyák és más kártevők is, melyeket tilos volt bántani akkor is, ha tönkretették a termést. Számos aratás volt sikertelen, ezért az apák eladták legszebb lányaikat prostituáltnak, hogy legyen pénzük ételre a családnak. A bosszú végrehajtása Míg a nép szenvedett, Óisi folytatta kicsapongó életvitelét a kiotói gésanegyedben, Gionban. Több embere végleg elvesztette hitét benne, amikor még a kardját is hagyta berozsdásodni. Mások pedig továbbra is támogatták, például egyik társa, Kanpei még a feleségét is hajlandó volt eladni egy bordélynak, hogy a tervhez szükséges pénzt előteremtse. Kira kémei mégis mindvégig részletes jelentést készítettek Óisi minden lépéséről. Végül 1702 nyarán az Ueszugi család úgy döntött, hogy csökkentik kiadásaikat a kémek elbocsájtásával, illetve a testőrség létszámának redukálásával, így mindösszesen hatvan őr vigyázott Kirára. 1702. július 18-án a sógun elutasította Óisi petícióját az akói birtok átruházásával kapcsolatban, és Hirosimába örök száműzetésre ítélte Aszano öccsét. A kormány továbbá törölte az Aszano család nevét a nemesi családok hivatalos listájáról is. A törvényes úton való bosszúállás tehát megbukott, így eljött az ideje, hogy lecsapjanak. Óisi még egy rövid ideig megjátszotta az alkoholizmust, de titokban értesítette embereit, hogy készüljenek fel, mert novemberben megkezdi utazását Edóba. Ezután elköszönt a gyönyörű gésától, Okarutól, és kereskedőnek adta ki magát miközben páncélokat csempészett a fővárosba. Közölte a róninokkal: aki szeretne, szabadon távozhat és visszaléphet a tervtől. Összesen hét ember élt a lehetőséggel, akiknek idősek voltak a szüleik, vagy gyermekeik voltak nagyon kicsik. Következésképp ötvenöt rónin érkezett Edóba, bár kisebb csoportokban „szivárogtak” be, nehogy feltűnést keltsenek. Egy hónap alatt Óisi és emberei kiismerték Kira napirendjét, valamint összeállították tervüket a támadásról. Gondosan tanulmányozták Kira házának alaprajzát is, melyhez az egyik rónin jutott hozzá azáltal, hogy feleségül vette a rajzot készítő építész lányát. Noha az idő múlásával újabb nyolc harcos lépett vissza a vérbosszútól, 1703 januárjában negyvenhét rónin gyűlt össze egy étteremben kereskedőknek álcázva magukat. Életkoruk jócskán eltért egymástól, ennek ellenére a tizenhét évestől a nyolcvan évesig mindenki megszúrta az ujját, és vérrel esküdött fel a bosszúra. Néhány nappal később tudomást szereztek arról, hogy Kira január harmincadikán késő délutáni tea ünnepséget tart, vagyis biztosan otthon tölti az éjszakát. A támadás Amikor elérkezett a várva-várt este, havazni kezdett Edóban, és a róninok magukra öltötték harci ruhájukat. Páncélzatuk felett fekete selymet és arany szövetet viseltek, mely a helyi tűzoltóság ruházatára hasonlított, így sikerült elvegyülniük az utcán, észrevétlenek maradhattak. Egy-két nappal a támadás előtt az egyik szamuráj, aki a nyolcvanas éveiben járt hirtelen beteg lett, tehát valójában csak negyvenhat rónin hajtotta végre a bosszút. A vérrel tett esküt azonban negyvenheten írták alá, ezért a történelemben negyvenhét róninként maradt fenn a legenda. Kötél létra segítségével számos harcos mászott át az elülső falon, és még többnek sikerült átjutni a hátsó falakon. Legyőzték a közelben levő őröket, és kinyitották Kira villájához vezető kapukat. Az egyik fiatal róninnak sikerült besurrannia Kira házába még azelőtt, hogy az őrség fennmaradt tagjai értesültek volna a támadásról. További kilenc, idősebb harcos pedig őrt állt kint megakadályozva, hogy Kira emberei közül bárki kijuthasson segítséget kérni. Még egy táblát is elhelyeztek az utcán: „Mi, az Aszanót szolgáló róninok, ezen az éjszakán behatolunk Kira otthonába, hogy bosszút álljunk mesterünkért. Biztosítjuk, hogy nem vagyunk sem rablók, sem banditák, vagyis nem fognak sérülni a szomszédos területek." A tábla működött. Az embereket nem érdekelte Kira épsége, és nem tettek semmit, hogy segítsenek neki. A házban nők és gyermekek riadtak fel, amint Óisi és emberei berontottak Kira hálószobájába. Kira ágya még meleg volt, vagyis a közelben lehetett. Kétségbeesetten jártak szobáról szobára, kinyitva minden ajtót és fülkét. Félő volt, hogy ha nem találják meg időben Kirát, az Ueszugi család emberei megérkeznek és a bosszú terve elbukik. Kira néhány embere megfutamodott, ugyanakkor egy bátor őr harcba lépett Óisi fiával, Csikarával a kertben. Csikara kiválóan küzdött, megsebesítette ellenfelét a lábán. Nem szerette volna megölni, ezért megfosztotta kardjától és visszasietett a házba, hogy folytassa Kira keresését. Végül több harcos a konyha bejáratához futott, ahol az egyikük beleszúrta a kardját egy faszén tárolására használt ládába. Ekkor fájdalomtól elfojtott kiáltást hallottak, majd Kira úr mászott elő, kezében tőrt szorongatva. A rónin azonnal felismerte őt, a homlokán levő sebhelyről, melyet Aszano ejtett a kardjával két éve. Kira erősen vérzett, mivel a combjánál sérült meg. A rónin végül egyetlen lándzsadöféssel kioltotta az életét beteljesítve a bosszút. A bosszú utáni események Bizonyos források eltérnek azzal kapcsolatban, hogy pontosan ki vágta le az udvari ceremóniamester fejét. Néhányan úgy vélik, Óisi maga tette meg, azonban ezt nem vehetjük biztosra. A rajtaütés után a róninok összegyűltek egy névsorolvasásra, melyből megállapították, hogy hat ember szerzett kisebb sérüléseket, ellenben egyetlen harcos sem halt meg. A szamurájok becsomagolták Kira fejét saját kimonójába, majd 1703. január 31-én pirkadatkor öt mérföldes sétát tettek a Szengaku-dzsi nevű buddhista templomig, ahol mesterüket eltemették. A szentélyben alaposan megmosták ellenségük levágott fejét egy kútban, azután térdelve imádkoztak, miközben Aszano síremlékéhez helyezték Kira fejét a tőrrel együtt, melyet Aszano az öngyilkossághoz használt. Óisi a következő üzenetet hagyta mestere sírjánál: „Nem lettünk volna méltóak arra, hogy megjelenjünk előtted a paradicsomban, amíg nem végezzük el a bosszút, melyet elkezdtél. Minden egyes nap, melyet várakozással töltöttünk olyan volt számunkra, mintha három ősz telt volna el… Kérlek, fogadd eme tőrt és csapj le vele másodszor is ellenséged fejére, hogy elűzhesd gyűlöleted mindörökre.” Ezt követően Óisi hírnököt küldött a rendőrségre, hogy jelentse a vérbosszút. Eredményképp a róninokat letartóztatták, és négy fős csoportokra bontva helyezték el őket egy-egy daimjó birtokára, amíg a sógun döntésre jutott velük kapcsolatban. Szinte minden japán ember egyet értett a megtorlással, így nem meglepő, hogy a daimjók is kifejezték becsületüket a harcosok tetteiért. Óisi embereit hordágyakon szállították a nagybirtokosok házába, és a kiváló szórakoztatás mellett elsőrangú ételt, illetve szakét biztosítottak számukra. Ebben a gyenge, dekadens korszakban a róninok felcsigázták honfitársaikat azzal, hogy feláldoztak mindent annak érdekében, hogy eleget tegyenek kötelességeiknek. Mivel a közvélemény túlnyomórészt a harcosoknak kedvezett, a sógun nem akart hirtelen döntést hozni az ügyben. Hat hetet töltött azzal, hogy megkérdezte az összes nagy gondolkodó és tudós véleményét. A probléma nem csak abból fakadt, hogy a bosszú illegális volt, és a rendőrség sem tudott róla. Egy olyan incidens miatt történt a megtorlás, mely felett a sógun már ítélkezett korábban, így tulajdonképpen ellenszegültek döntésének. Cunajosi sógun végül halálra ítélte a negyvenhat rónint. Azonban mesterük iránt mutatott példátlan hűségüket figyelembe véve, felajánlotta nekik is a szeppuku lehetőségét. Óisi halála 1703. március 20-án az összes harcos, becsületét megőrizve rituális öngyilkosságot követett el. A szeppuku rituáléja meghatározott módon történt. A hagyomány szerint három kisebb szőnyeget fehér szövettel borítottak, melyre a szamurájok rátérdeltek. A negyvenhét rónin közül Óisi vetett véget elsőként saját életének. Letérdelt, megköszönte az isteneknek addigi életét, és a lehetőséget, hogy teljesíthette kötelességét szamurájként. Ezután beledöfte tőrét ágyékába és felrántva azt, ejtett egy vágást hasfalán. Majd hasfalának bal oldalába szúrta a tőrt és jobbra mozdítva csinált vágást. Ekkor segítője (az egyik daimjó szamurája) egy kardcsapással levágta Óisi fejét, és bemutatta egy hivatalnoknak bizonyítva, hogy sikeres volt a szeppuku. A szamuráj fejét és testét szolgálók tették koporsóba, azt követően pedig homokkal fedték vérét a földön. Aszano síremléke mellett, a Szengaku-dzsi templomnál temették el mind a negyvenhét rónint. A temető ma már az egyik legnépszerűbb turista látványosság Japánban. Szórás (valószínűségszámítás) Az X valószínűségi változó szórását az képlet adja meg (feltéve, hogy ez az érték létezik), ahol E(X) az X várható értékét jelöli. Az X valószínűségi változó szórásának jelölésére a szakirodalomban a következő konvenciók léteznek: A szórás négyzetét olyan gyakran használják a valószínűségszámításban és a matematikai statisztikában, hogy önálló fogalomként, mint szórásnégyzet vagy variancia is szoktak rá utalni. Az X valószínűségi változó szórásnégyzete tulajdonképp az X második centrális momentuma. A szórás néhány fontosabb tulajdonsága Az X valószínűségi változónak pontosan akkor létezik szórása, ha X 2 -nek létezik várható értéke, s ebben az esetben Tetszőleges a , b ∈ R esetén 21470 Frankchuang A 21470 Frankchuang (ideiglenes jelöléssel 1998 HV97) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 21-én. Bertram A Bertram német eredetű férfinév, jelentése: fényes, híres + holló. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok január 23. január 24. A Pentagon titkai A Pentagon titkai (eredeti cím: The Post) 2017-ben bemutatott amerikai film, amelyet Steven Spielberg rendezett. A forgatókönyvet Liz Hannah és Josh Singer írták. A producerei Steven Spielberg, Kristie Macosko Krieger és Amy Pascal. A főszerepekben Meryl Streep, Tom Hanks, Sarah Paulson, Bob Odenkirk, Tracy Letts, Bradley Whitford, Bruce Greenwood és Matthew Rhys láthatóak. A zeneszerzője John Williams. A tévéfilm gyártója a 20th Century Fox, a DreamWorks Pictures, az Amblin Entertainment, a Participant Media, a Pascal Pictures, a Star Thrower Entertainment, a TSG Entertainment és a Amblin Partners, forgalmazója a Universal Pictures és a 20th Century Fox. Műfaja thrillerfilm és történelmi film. Amerikában 2017. december 22-én, Magyarországon 2018. február 22-én mutatták be a moziban. Cselekmény 1971-ben a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, aminek alapján a közvélemény tudomást szerez arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a Vietnámi háborúval kapcsolatban félrevezette a közvéleményt. A kormány bíróság elé idézi a lapot, ezért a további közzétételről a The Washington Post női laptulajdonosának Katherine Grahamnak kell döntenie. Úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, a főszerkesztővel Ben Bradleeval közösen egésszen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy nyilvánosságra kerülhessenek a háború értelmetlenségét leleplező iratok. Érdekesség A film megtörtént eseményeket dolgoz fel. 2006-ban Daniel Ellsberg alternatív Nobel-díjat kapott az 1971-ben történt kiszivárogtatásért. A filmben Nixon elnök eredeti hangját lehet hallani, amelyet a kiszivárgott felvételekről illesztettek a filmbe. A film a Watergate betörésről szóló jelenettel ér véget, olyan képsorokkal, mint ahogyan Alan J. Pakula híres filmje Az elnök emberei elkezdődik. Uszo to Chameleon Az Uszo to Chameleon (�������; Hepburn: Uso to kamereon, ’Hazugság és egy kaméleon’; rövidítve Uszokame, angol nevén Lie and a Chameleon) öttagú japán rockegyüttes. Lemezkiadójuk 2018 óta a King Records. Az együttes története 2014–16: Megalakulás és a kezdetek Az együttes 2014. április 1-jén alakult a tokiói Simokitazavában. 2014 augusztusában a Simokitazava ReG koncertteremmel közös szervezésben „Oto no naru ki” (�����) címmel koncertet adtak. Az év égén a kezdeti felálláshoz (Cham énekes, Kanno Júta gitáros, Vatanabe Szószuke gitáros és Takura Júki dobos) csatlakozott Sibue Aszahi basszusgitáros. 2015 decemberében Takura Júki dobos kilépett a zenekarból, helyére Aojama Takumi állt, kezdetben turnézenészként. 2016–18: Független kiadós lemezszerződés, Joszó va uszo jo 2016. december 11-én Szaredo kidzsucusi va szai vo furu (�����������) címmel feltöltötték az együttes YouTube-fiókjára az első videoklipjüket, amely annak ellenére, hogy semmiféle promócióban nem részesült, hat hónap alatt mégis 1,4 millió megtekintést ért el. 2017. április 1-jén Aojama Takumi dobos hivatalosan is a zenekar tagja lett. 2017. június 24-én újabb videoklipet tettek közzé N-si ni cuite (N�����) címmel. Ugyanezen napon megtartották első szólókoncertjüket. 2017. szeptember 6-án a Heart Lead Records független lemezkiadó megjelentette a Joszó va uszo jo című bemutatkozó középlemezüket, mely a huszonötödik helyen mutatkozott be az Oricon eladási listáján. 2018–: Nagykiadós lemezszerződés Az együttes 2018 elején lemezszerződést kötött a Kinggel. Az együttes tagjai Cham ( ��� vagy „�△” ) Kanno Júta ( ���� ) Vatanabe Szószuke ( ���� ) ( 1992 . április 28. (26 éves) ) Sibue Aszahi ( ����� ) ( 1992 . december 26. (25 éves) ) Aojama Takumi ( ���� ) Korábbi tagok Takura Júki ( ������ ) MIM–72 Chaparral A MIM–72A/M48 Chaparral egy amerikai gyártmányú önjáró légvédelmi rakétaindító rendszer, amely az AIM–9 Sidewinder levegő-levegő rakétarendszeren alapul. Az indítójármű az M113 lánctalpas páncélozott szállítójárművön alapul. 1969-ben helyezték hadrendbe az amerikai hadseregnél, kivonása 1990 és 1998 között történt. A fegyvert az M163 Vulcan Air Defense System mellett alkalmazták, a Vulcan rövid hatótávolságban a Chaparral hosszabb hatótávolságban támadta a légi célpontokat. Fejlesztés Mauler 1959-es kezdettel a U.S. Army MICOM (Rakéta Parancsnokság) elkezdte egy önjáró kétéltű légvédelmi rakétarendszer fejlesztését a „Forward Area Air Defense” (FAAD) program keretében, a rendszer jelölése a MIM–46 Mauler volt. A Mauler egy módosított M113-as alvázon alapult, amely egy nagy körbeforgatható keretet hordozott, rajta kilenc rakétával, illetve rövid és nagy hatótávolságú radarokkal. A rendszer működtetése majdnem teljesen automatikusan zajlott, a kezelők egyszerűen kiválasztották a célpontokat a keresőradar kijelzőjéről, majd megnyomták a tűz gombot. A teljes elfogást a tűzvezető számítógép végezte. A tesztek során azonban számos probléma mutatkozott. Legtöbbjük igen csekély jelentőségű volt, mint a rakétahajtómű problémája vagy a vezérsík, de más jelentősebb gondok is adódtak például a tűzvezető és célravezető rendszerekkel, melyek megoldása már sokkal nehezebb volt. Még aggasztóbb volt az új generációjú szovjet támadó repülőgépek hadrendbe lépése. Ezen okok miatt a Mauler programot 1963-ban leállították és más alternatív megoldások után néztek. IFAAD A MICOM egy tanulmányba kezdett, ami során ki akarták deríteni, hogy a haditengerészet által alkalmazott AIM–9D Sidewinder rakéta alkalmazható-e föld-levegő feladatkörre. A Sidewindert egy infravörös kereső irányította, aminek némi időre volt szüksége, hogy befogja a célpontot, az akkori keresők viszont csak a repülőgépek farokrészét tudták befogni. A MICOM jelentése bizakodó volt, úgy vélték a Sidewindert igen hamar hadrendbe állíthatják, habár képességei korlátozottak voltak. A Sidewinder körül egy új koncepció alakult ki, az „Interim Forward Area Air Defense” (IFAAD). A fő probléma a rakétával az volt, hogy rövid hatótávolságon nem volt ideje befogni a célpontot, még mielőtt az elhagyná a hatótávolságát, így egy második járműre is szükség mutatkozott, amely az M61 Vulcan gépágyú lett. Mindkét rendszerrel manuálisan céloztak, így nem volt szükség tűzvezető rendszerre. Keresőradar egyik járműbe sem fért, így egy különálló radarrendszert fejlesztettek ki erre a feladatkörre. A tanulmányokkal 1965-ben végeztek, majd kezdetét vette a Chaparral program. Az első XMIM–72A rakétákat 1967-ben szállították a hadseregnek. A Ford kifejlesztette az M730 jelű járművet az M548 jelű járműből, amely egyike volt az M113 páncélozott szállítójármű családnak. Az első Chaparral zászlóaljat 1969 májusában állították föl. A Chaparral/Vulcan rendszer támogatására 1966-ban fejlesztették ki az AN/MPQ-49 Forward Area Alerting Radar nevű célbefogó radart. A radart a Gama Goat 6×6 hajtásképletű járművel szállították, emiatt elsővonalbeli alkalmazásra nem volt alkalmas. Leírás A MIM–72A rakéta az AIM–9D Sidewinder rakétán alapul. A fő különbség, hogy a MIM–72A rakétának csak két vezérsíkján van „rolleron”. A MIM–72 MK 50 szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóműve lényegében azonos az AIM–9D Sidewinder rakéta MK 36 MOD 5 hajtóművével. A MIM–72 rakétát az M48 indítóegységről indítják, amely egy M730 jelű lánctalpas járműből és egy M54 jelű rakétaindítóból áll, amely négy tűzkész rakéta hordozására alkalmas. Az M48 további nyolc rakétát szállít. A MIM–72A a FIM–43 Redeye-hez hasonlóan egy első generációs infravörös keresőt használ, amelyet infracsalikkal és „hot brick” zavarókkal el lehet téríteni, ilyen például a Mi–24 csatahelikopter L166 infracsapda egysége. Emellett a rakéta célzásához szükséges a repülőgép forró hajtóművének bemérése is. A B változatot kiképzési célra fejlesztették ki, amely csak a robbanófejében tér el az A változattól. A C változat 1974-ben jelent meg, továbbfejlesztett vezérlőegységgel készült, így nem szükséges a rálátás a hajtóműre, ezen felül a robbanófejet is fejlesztették. A gyújtó és a robbanófej a korábbi Mauler programból való. A C típust 1976 és 1981 között alkalmazták, üzemkész státuszát 1978-ra érte el. Egy kísérleti D típus is készült, amely a C típus robbanófejét és az A típus keresőjét ötvözte, alkalmazásra viszont nem került. Tengerészeti változatát is kifejlesztették, amely a C típuson alapult - jelölése a RIM–72C Sea Chaparral lett. A rakétát a U.S. Navy nem rendszeresítette, de Tajvannak exportáltak belőle. A Chaparral rendszerrel manuálisan tüzeltek, a célt vizuálisan fogták be, a rakétaindítót a megfelelő irányba forgatták, majd megvárták, hogy a rakéta keresője ráálljon a célpontra. A rendszer használata nem javasolt fedezék mögül felbukkanó helikopterek ellen. 1977-ben a Ford és a Texas Instruments elindított egy programot, melynek célja a Chaparral minden időjárási körülmények közötti használatának biztosítása volt egy FLIR kamera hozzáadásával. A tesztek 1978-ban kezdődtek egy új füstmentes hajtóművel, amely nagyban megnövelte a látási viszonyokat tüzelés után, így könnyebbé téve a gyors egymás után leadott lövéseket. A tesztek sikeresen végződtek, majd a FLIR fejlesztést 1984 szeptemberében kivitelezték. A meglévő rakétákat ellátták az új hajtóművel, melyek jele a MIM–72E lett, míg az új építésű változatoké MIM–72F lett. 1980-ban egy utolsó fejlesztést vezettek be a FIM–92 Stinger keresőjének alkalmazásával. A Stinger keresője sokkal megbízhatóbb és nehezebb megzavarni. A Ford 1982-től kezdte szállítani a létrejött MIM–72G-ket, a meglévő rakétákat pedig az 1980-as évek végére továbbfejlesztették. Az új építésű G típusok 1990-91 között készültek. Ebben az időben azonban a hadseregnél elkezdték kivonni a rakétákat a hadrendből, majd átadásra kerültek a nemzeti gárdának. A MIM–72-nek készült két export változata is, a MIM–72H, amely a MIM–72F export változata volt, és a MIM–72J, amely a MIM–72G export változata volt. A rakéta ára hozzávetőleg 80 000 dollár volt, az M48 indítójárműé pedig 1,5 millió dollár. Műszaki adatok (MIM–72A) Hossz: 2,9 m Fesztávolság: 63 cm Átmérő: 127 mm Indulótömeg: 86 kg Sebesség: 1,5 Mach Hatótávolság: 500 – 9000 m Magasság: 25 – 4000 m Vezérlés: Passzív infravörös Rakétahajtómű: MK 50 szilárd tüzelőanyagú hajtómű Robbanófej: 12,2 kg MK 48 Változatok MIM–72 Chaparral MIM–72A – Eredeti sorozatgyártott rakéta. MIM–72B – Gyakorló rakéta. MIM-72C – Improved Chaparral . Továbbfejlesztett változat. AN/DAW–1 vezérlőegység, M817 gyújtó, M250 robbanófej. RIM–72C – Sea Chaparral . Tengerészeti változat. Tajvan rendszeresítette. MIM–72D – Kíserleti változat. MIM–72E – MIM–72C rakéták új M121 jelű füstmentes hajtóművel. MIM–72F – Új gyártású rakéták M121 füstmentes hajtóművel. MIM–72G – AN/DAW–2 keresővel ellátott rakéták. MIM–72H – A MIM–72F exportváltozata. MIM–72J – A MIM–72G exportváltozata. M30 – Életlen gyakorló rakéta. Rendszeresítők Amerikai Egyesült Államok Chile Egyiptom Izrael Marokkó Tajvan Tunézia ALICE A.L.I.C.E. (Artificial Linguistic Internet Computer Entity) egy díjnyertes, természetes nyelven kommunikáló beszélgetőbot, egy program, amely párbeszédet valósít meg egy emberrel, az ember szöveges bemenetét egy heurisztikus mintán keresztül szabályokkal veti össze. Az ötlet Joseph Weizenbaum klasszikus ELIZA programján alapszik. A kategóriájában az egyik legkiválóbb ilyen program, elnyerte a Loebner-díjat, háromszor díjazták mint kiváló humanoid, beszélő robotot (2000, 2001 és 2004-ben). Mindazonáltal a program nem képes átmenni a Turing-teszten, mivel egy hétköznapi felhasználó is leleplezheti egy rövid beszélgetés alatt, a mechanikus válaszok miatt. Története Richard Wallace a program fejlesztését 1995-ben kezdte. A BOT nevét a programot elsőként futtató számítógép neve után kapta. A programot 1998-tól kezdve Java nyelven írták. A jelenlegi Java-implementáció neve Program D. A program egy AIML (Artificial Intelligence Markup Language: Mesterséges Intelligencia Leíró Nyelv) nevű XML sémát használ, a heurisztikus párbeszéd-szabályok meghatározására. Richard Wallace 2001-es AIML-ről szóló publikációja nyomán számos más fejlesztő is folytatni kezdte a projektet ott, ahol Wallace befejezte, ingyenes és szabad forrású AIML-fordítókat valósítva meg különböző programozási nyelvekben, AIML-csomagokat publikáltak különböző nyelveken, és folytatták a technológia terjesztését, mint ingyenes, nyílt forráskódú vállalkozás. Példa a társalgásból A következő egy log része, amely egy ember s A.L.I.C.E. között történt, és bemutatja a beszélgető-bot képességeit. Vagy egy másik társalgás: Alessandro Allori Alessandro Allori (teljes nevén: Alessandro di Cristofano di Lorenzo del Bronzino Allori) (Firenze, 1535. május 3. – Firenze, 1607. szeptember 22.) itáliai manierista festő, Cristofano Allori festő apja. Élete Nevelőapjának, Agnolo Bronzino festőnek a tanítványa volt. Nevelőapja 1571-ben bekövetkezett halála után egy ideig maga is Bronzino név alatt dolgozott (Aleassandro Bronzino Allori néven). (Ez némi zavart okozott). Fiát, Cristofano Allorit kezdetben maga tanította. Michelangelo utánzója; kiváló tulajdonsága az anatómiai festés. Leghíresebb műve a Poggio a Cajanó-i villában levő freskósorozat, amelyen az antikvitás fő alakjait és a Medici-ház történetét ábrázolta. Művei Főképpen freskókat és oltárképeket festett: Firenze : Santa Maria Novella ; Ssa Annunziata Poggio a Cajano-villa: freskósorozat Lucca Pisa Krisztus holtteste két angyallal (táblakép, Szépművészeti Múzeum , Budapest ) Třebosice Třebosice település Csehországban, a Pardubicei járásban. Třebosice Dubany, Pardubice, Dřenice, Staré Jesenčany és Starý Mateřov településekkel határos. Lakosainak száma 236 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pozsonyi Ádám Pozsonyi Ádám, (1969 –) író, publicista, zenész. Pályafutása Bár eredetileg képzőművésznek indult - ahogy egy későbbi visszaemlékezésében megemlíti: "a nyolcadik osztály elvégzése után jelentkeztem a képzőművészeti szakközépbe, melynek patinás falai közé kettes matematika osztályzatom miatt nem nyertem felvételt" - pályafutását mint underground muzsikus kezdte. (A képzőművészethez majd csak évtizedekkel később kanyarodik vissza, amikor is a köteteit saját grafikáival illusztrálja.) Az 1980-as években több budapesti punkzenekarnak volt tagja (AVO, Magyar Királyi Tűzoltózenekar (MKT), Kisangyal, Rohadt Budapest stb.) 1994-ben megalapította a Tekintetes Úr nevű zenekart. Ez az együttes képviselte először Magyarországon a politikailag nem korrekt kifejezésmódot az underground zene területén. Témaköreikben a hivatalos világnézeti klisékkel szemben foglaltak állást már a 90-es évek első harmada óta. Ezt a csapat logója, Göre Gábor, Gárdonyi Géza közismerten leragadt parasztfigurája is hűen képviselte. Mindezt a nézetrendszert humorral, abszurd, groteszk látásmóddal, valamint különleges, sehová sem sorolható zenei világgal fűszerezve. Megjelent albumok: (Úgy megvagyok hatva a franczia forradalomtól (1996), Seregesen senkik jönnek (2000), Énnekem már nincsen szinte semmi vágyam (2006)), Kínos történetek, 2015. Az együttes – melynek Pozsonyi Ádám énekese, szövegírója, gitárosa és olykor basszusgitárosa – elvileg ma is létezik, bár megalakulása óta jó pár tagcserén esett át és fellépései igencsak rapszodikusak. Írói munkássága is gyakorlatilag az „undergroundból” eredeztethető. 1990-ben megalapította a Genyó Szívó Disztroly nevezetű fanzint (szamizdat kiadványt), s itt alakította ki sajátos, csak rá jellemző formanyelvét. A lapnak 1990–1999 között 11 száma jelent meg, s a lapszámokon végigkövethető a szerző világlátásának fokozatos változása. Az "anarchista pletykalapként" induló GSZD eleinte a minden hazugnak, kötelezőnek és álértéknek nekirontás jegyében támadta a jelenségeket (1,2,3. szám), majd fokozatosan szembesülve az ellenkultúra álszentségével, annak belső ellenzékévé vált (4,5,6. szám), s végül - miután kritikáiért gyakorlatilag mindenhonnan kirekesztették - a legtöbb hazugságot és álértéket magában az ellenkultúrában, és a forradalmi eszmékben találva meg, "jobbosan kispolgári" magazinként szűnt meg. A hivatalos sajtóban - néhány provokatív, figyelemfelkeltő interjút követően (Wanted Magazin, Magyar Fórum, Magyar Demokrata) az ezredforduló táján kezd el publikálni. Elbeszéléseiben „mestereihez, Mikszáthhoz, Hašekhoz, Mrozekhez és Chestertonhoz hűen a groteszk, az abszurd, az irónia és a gyilkos humor minden eszközét latba veti, hogy leleplezze a mai kor felvilágosult ostobaságait és fricskát mutasson a tolerancia egyetemes diktatúrájának.” "Az elmúlt száz évben egyre tökéletesedő világunkban a magukat rosszul érző írók száma ijesztő mértékben megcsappant. Mára szinte a nullával vált egyenlővé. A magyar írótársadalom is már csak a formán vitatkozik, de a lényeget illetően nem hajlandó többre az udvari bolond szerepénél. (…) Pozsonyi Ádám életének eddigi 36 éve az őszinteségről, a gondolkodás bátorságáról szól. Publicistaként éppen úgy mint íróként nem görbe tükröt tart elénk, csak nekünk már a normális tükör tűnik görbének. A normalitás hat abszurdként. Ez voltaképp munkássága fő üzenete is. Nem dől be a rendszerváltás hazugságának sem. Látja, hogy lényegileg semmi se változott. A demokrácia éppen úgy abszurd és hazug, mint a kommunizmus. helyzetünk abszurditását azonban csak groteszk módon lehet láttatni. A groteszket a maga tisztaságában talán ma ő képviseli egyedül irodalmunkban.” – írja Bognár József, 2005-ben, a „Jönnek a kispolgárok” c. elbeszélésgyűjtemény utószavában Legkedvesebb figurája Keskeny Károly – ködlovag és hivatásos reakciós –, aki méltó örököse Szindbádnak vagy Esti Kornélnak. Írásai megjelentek a Magyar Nemzet a Magyar Demokrata és a Magyar Hírlap hasábjain, a barikad.hu oldalon, illetve elbeszélései a Hitel folyóiratban, és az Irodalmi jelenben. A Magyar Demokratában jelenleg önálló rovata van Korszellem néven. A lap – azóta megszűnt – Demokrata Videó Televízió című DVD-mellékletén 2007 januárja és júliusa közt külön egyszemélyes műsort vezetett Pellengér címmel. Világnézete konzervatív (reakciós)és antiliberális. Ahogy ő szokta mondani: haladásellenes és ellenforradalmár. Nézetrendszerét legtömörebben – és eddig legteljesebben – Göre Gábor, mint filozófus című munkájában fejti ki. A műben társszerzőként szerepelteti Göre Gábor, lepéndi bírót, Gárdonyi Géza közismert „leragadt parasztját”, és ellentétben a megszokott, hivatalos irodalomkritikai nézőponttal, nem megmosolyogja, hanem követendő példaként, a legnagyobb magyar filozófusként állítja elénk. „A haladó – azaz baloldali eszmék – megpróbálják erőszakkal kiiktatni a normalitást, az ún. szélsőjobboldali ideológiák pedig – melyek, minthogy utópisták, voltaképp éppúgy baloldaliak, lásd: nemzetiszocializmus – megpróbálják erőszakkal megerősíteni azt. Holott mindkettő egyformán zsákutca. (…) Úgy kell hagyni mindent, ahogy az van. Ahogy az meg lett teremtve, ahogy azt az ember kézhez kapta” – írja művében. E filozófia jegyében végigveszi a modern ember és a modern társadalom ismert problémáit, és Göre Gábor történetein keresztül, azokat felhasználva, tételesen igazolja, hogy voltaképp mindenért az un. haladás a hibás. (A tudomány hiábavalóságáról. Az emancipáció tébolyáról. A modern oktatásról. Tömeg, egyenlőség, demokrácia. A faji kérdés. A modern kultúra stb.) Legismertebb szlogenje és egyben ars poeticája: „Vesszen a haladás! Vesszen a modernség! Vesszen a nyugat!” , illetve „Mindig az az elnyomó, akit tilos szidni!” Egyéb írásaiban szatirikus elemekkel figurázza ki az ún. „haladó” eszméket és a magukat haladónak ill. szabadelvűnek valló embereket. 2009 novemberében nagy port vert fel a Magyar Demokrata lapban megjelent Harcra fel! című írása, amelyben arra buzdítja olvasóit, hogy a könyvtárakból lopják ki, majd semmisítsék meg (illetve ha ez nehézségbe ütközik, a könyvtárakban vandalizálják) az általa baloldali liberálisnak, illetve a magyarságtól idegennek talált szerzők könyveit. A glosszában Pozsonyi név szerint is említi Spiró Györgyöt, Konrád Györgyöt, Nádas Pétert, Esterházy Pétert és Bächer Ivánt. A szerző szavaival: „Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!” Az írást elítélte több baloldali blog és újság is, és tiltakozó levelet írt Bencsik Andrásnak, a Magyar Demokrata főszerkesztőjének Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója. Válaszában Bencsik hisztériakampány gerjesztésével vádolta a Népszabadságot, Pozsonyi írását pedig ártalmatlan szatíraként értékelte. A szerző egy rádióbeszélgetésben mindezt így kommentálta: „Megjelenik egy magyar hetilapban egy kétezer karakteres írás, és másnap már a svéd televízió készít összeállítást arról, hogy Budapest utcáin nácik menetelnek és égetik a könyvet. Aki elgondolkodik azon, hogy ez mennyire reális, az megkapja a választ arra, hogy nekem azt a cikket miért kellett megírnom.” Nincs jele annak, hogy Pozsonyi felhívása nyomán valóban történt volna könyvpusztítás. Könyvei A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong – A magyar punk története (2001, bővített: 2003) Hogyan pukkasszunk liberálisokat? Humoreszkek, karcolatok, publicisztikák (2003, bővített: 2006) Még néhány ötlet a liberálisok pukkasztásához Humoreszkek, karcolatok, publicisztikák (2004) Mi sokkal jobban gyűlölünk titeket / magyarellenes és neosztálinista közbeszéd a magyarországi médiában. Magyar ház kiadó, 2004 (Szentmihályi Szabó Péter, Ágoston Balázs, Vass Krisztián, Pozsonyi Ádám, Bándy Péter) Jönnek a kispolgárok. Elbeszélések (2005) Göre Gábor mint filozófus (2008) Rebellió. Bohémregény (Regény, 2009) Czímeres ökrök panoptikuma (2011) Harcra fel! (humoreszkek, szatírák, 2011) Keskeny Károly élete és kora (regény, 2012) Forradalmi ostobaságok versenye (elbeszélések, 2013) Irgalom atyja, ne hagyj el! (Kisregény, elbeszélések, 2015) Kard ki kard! és más történetek (Elbeszélések, 2017) Villa di Tirano Villa di Tirano település Olaszországban, Sondrio megyében. Lakosainak száma 2993 fő (2017. január 1.). Villa di Tirano Aprica, Bianzone, Corteno Golgi, Tirano, Teglio és Brusio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ibn Ijász Ibn Ijász (arab betűkkel ��� ����, tudományos átiratban Ibn Iyās), eredeti nevén Zajn (vagy Siháb) ad-Dín Abu l-Barakát Muhammad ibn Ahmad (arab betűkkel ���/���� ����� ��� ������� ���� �� ����, tudományos átiratban Zayn/Šihāb ad-Dīn Abū l-Barakāt Mu�ammad ibn A�mad; Kairó, 1448. június 9. – 1524 k.) késő középkori egyiptomi arab történetíró volt. Élete Ijász nevű nagyapja az-Záhir Barkúk szultán mamlúkja volt, aki egy Özdemir nevű mamlúk lányát vette feleségül. Mind Ijász, mind apósa magas állami hivatalokat töltött be. Ahmad nevű fiuk, aki 1421-ben született és 1502-ben hunyt el, az aulád an-nász nevet viselő társadalmi csoport tagjaként már nem lehetett magas rangú tisztviselő vagy hadvezér, hanem afféle tartalékos katonai szolgálatot teljesített. Huszonöt gyermeke közül hárman érték meg a felnőttkort: egy lány, aki egy rangos mamlúk felesége lett, illetve két fiú: az egyikük a fegyvertár vezetője, a másik pedig történetíró lett. Utóbbiról tudjuk, hogy a híres polihisztor, asz-Szujúti mellett tanult, de egy másik, történetírással szintén foglalkozó hanafita jogászt is ismerünk mesterei közül. Életéről ezen túlmenően gyakorlatilag semmit sem tudunk, mivel saját műveit leszámítva sehol sem maradtak fenn róla életrajzi vonatkozású adatok. A könyvekből valószínűsíthető, hogy családjához hasonlóan szoros kapcsolatban állt az udvar befolyásos személyiségeivel. Munkássága Leghíresebb műve „A virágok kitűnőségei – a korszakok eseményeiről” (Badái az-zuhúr fi vakái ad-duhúr) című krónika, amely Egyiptom történetét foglalja össze a fáraók korától 1522-ig. Első részei vázlatosak és sajátos módon nem irodalmi arab nyelven, hanem egy népnyelvhez közelítő regiszterben íródtak. A Mamlúk Birodalom korszakát annalisztikusan, évről évre haladva tárgyalja, és saját korához közeledve egyre hosszabban foglalkozik a történelem eseményeivel, az udvari és a kairói élettel. A kötet értékes forrása a Mamlúk Birodalom bukásának és Egyiptom oszmánok általi meghódításának. Ibn Ijásznak tulajdonítanak továbbá egy kivonatot az előbbi krónikából „Az utak ékkövei” (Dzsaváhir asz-szulúk) címmel, továbbá népszerűsítő történeti összefoglalót az ószövetségi pátriárkákról és az iszlám prófétáiról, egy Egyiptommal kitüntetetten foglalkozó kozmográfiai munkát és más történeti tárgyú műveket. E művek szerzősége sok esetben kérdéses. Uszoljei járás (Irkutszki terület) Az Uszoljei járás (oroszul Усо́льский райо́н) Oroszország egyik járása az Irkutszki területen. Székhelye Uszolje-Szibirszkoje. Népesség 1989-ben 54 452 lakosa volt. 2002-ben 50 561 lakosa volt. 2010-ben 50 334 lakosa volt, melyből 47 543 orosz, 555 ukrán, 331 tatár, 169 fehérorosz, 165 burját stb. Odřepsy Odřepsy település Csehországban, a Nymburki járásban. Odřepsy Pátek, Vlkov pod Oškobrhem, Libice nad Cidlinou, Opolany, Okřínek, Choťánky, Kolaje és Dobšice településekkel határos. Lakosainak száma 319 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kórusok enciklopédiája A Kórusok Enciklopédiája zenei lexikon, kézikönyv a kórus számára írt műveket, azok előadását tanítja. Főként lezárt életművű, – összesen 139 – zeneszerző népdal feldolgozásait, kórusműveit sorolja fel. A Magyarországon elérhető művek jegyzékét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtárának munkatársai, Szirányi Gábor és Gádor Ágnes készítették. Saade Vol. 1 A Saade Vol.1 Eric Saade második nagylemeze. 2011. június 29-én jelent meg, a Roxy Recordings kiadásában. Dalok "Still Loving it" egy promóciós kislemez volt a készülő lemezről, 2011 . január 14 -én jelent meg. "Popular" a második kislemez volt 2011 . február 28 -án. A dal megnyerte a 2011 -es Melodifestivalet . A 2011-es Eurovíziós Dalversenyen ezzel a számmal képviseltette magát Svédország , Düsseldorfban a döntőben ( 2011 . május 14-én ) 185 pontot szerzett, és 3. helyen végzett. "Hearts In The Air" a harmadik kislemez amit J-Son-nal közösen adnak elő. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Saade Vol. 1 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Szenna (növénynemzetség) A Szenna (Senna) a hüvelyesek rendjébe pillangósvirágúak családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. A növénynemzetség tagjai diantron glikozidokat tartalmazó, a bélfalat izgató hatású hashajtó gyógynövényekként is ismertek. Hatása Az antranol-glikozidok aglikonjai, az emodinok hashajtó hatásúak. Az emodinok di- vagy trihidroxi-antrakinon származékok. Az antranol-glikozidok ún. prodrugok, az aktív hatóanyag, az emodin a colonban a bélbaktériumok hatására keletkezik, így a hatása a vastagbélre korlátozódik. Ezek a vegyületek gátolják a víz és az elektrolitok felszívódását, fokozzák a nyálkahártya permeabilitását és a bélmozgást. A nátrium és vízvisszaszívás csökkenése a bélrendszer Na+-K+-ATP-áz gátlásának a következménye. A nemzetséghez sorolt fajok Senna acclinis (F.Muell.) Randell Senna aculeata (Benth.) H.S.Irwin & Barneby Senna alata (L.) Roxb. egyiptomi szenna (Senna alexandrina) Mill. Senna angulata (Vogel) H.S.Irwin & Barneby Senna appendiculata (Vogel) Wiersema Senna armata (S.Watson) H.S.Irwin & Barneby Senna artemisioides (Gaudich. ex DC.) Randell Ezüst szenna Senna auriculata (L.) Roxb. – Avaram szenna, Senna aversiflora (Herbert) H.S.Irwin & Barneby Senna bicapsularis Senna birostris (Vogel) H.S.Irwin & Barneby Senna candolleana (Vogel) H.S.Irwin & Barneby Senna cardiosperma (F.Muell.) Randell Senna caudata (Standl.) H.S.Irwin & Barneby ( Costa Rica , Panama ) Senna cobanensis (Britton & Rose) H.S.Irwin & Barneby Senna corymbosa – Argentin szenna Senna covesii (A.Gray) H.S.Irwin & Barneby Senna cumingii (Hook. & Arn.) H.S.Irwin & Barneby Senna cuthbertsonii (F.Muell.) Randell afrikai szenna (Senna didymobotrya) (Fresen.) H.S.Irwin & Barneby Senna domingensis (Spreng.) H.S.Irwin & Barneby ( Kuba , Hispaniola ) Senna excelsa (Schrad) Irwin & Barneby Senna fruticosa (Mill.) H.S.Irwin & Barneby Senna garrettiana (Craib) H.S.Irwin & Barneby Senna gaudichaudii (Hook. & Arn.) H.S.Irwin & Barneby – Heuhiuhi (Pacific Islands, Queensland ) Senna hayesiana (Britton & Rose) H.S.Irwin & Barneby Senna hebecarpa – Amerikai szenna, Vad szenna Senna helmsii Senna heptanthera (F.Muell.) Randell Senna hirsuta (L.) H.S.Irwin & Barneby Senna hirsuta var. puberula Senna italica Mill. Senna italica ssp. italica Senna ligustrina (L.) H.S.Irwin & Barneby Senna lindheimeriana (Scheele) H.S.Irwin & Barneby Senna macranthera (Collad.) H.S.Irwin & Barneby Senna macranthera var. macranthera Senna magnifolia (F.Muell.) Randell Senna marilandica (L.) Link Senna martiana (Benth.) H.S.Irwin & Barneby Senna martiana (Schrad) Irwin & Barneby Senna multiglandulosa (Jacq.) H.S.Irwin & Barneby Senna multijuga (Rich.) H.S.Irwin & Barneby Senna multijuga var. lindleyana (Gardner) H.S.Irwin & Barneby Senna nicaraguensis (Benth.) H.S.Irwin & Barneby Senna nitida (Rich.) H.S. Irwin & Barneby Senna notabilis (F.Muell.) Randell Senna obtusifolia (L.) H.S.Irwin & Barneby – Kínai szenna Senna occidentalis (L.) Link – Kávé szenna, (Pantropical) Senna odorata (R. Morris) Randall Senna oligoclada (F.Muell.) Randell Senna oligophylla Senna pallida (Vahl) H.S.Irwin & Barneby Senna papillosa (Britton & Rose) H.S.Irwin & Barneby Senna pendula (Willd.) H.S.Irwin & Barneby Senna pendula var. stahlii (Urb.) Irwin & Barneby Senna pleurocarpa (F.Muell.) Randell Senna polyphylla (Jacq.) H.S. Irwin & Barneby Senna purpusii (Brandegee) H.S.Irwin & Barneby Senna reticulata Willd Senna rugosa (G.Don.) H.S.Irwin & Barneby Senna scandens Senna septemtrionalis (Viv.) H.S.Irwin & Barneby Senna siamea (Lam.) H.S.Irwin & Barneby khi-lek (Thai) Senna spectabilis (DC.) Irwin & Barneby Senna spectabilis var. excelsa Senna spectabilis var. micans Senna splendida (Vogel) H.S.Irwin & Barneby Senna surattensis (Burm.f.) H.S.Irwin & Barneby (= S. speciosa Roxb. ) Senna sulfurea (Collad.) H.S.Irwin & Barneby Senna sylvestris (Vell.) H.S.Irwin & Barneby Senna sylvestris var. bifaria H.S.Irwin & Barneby Senna timoriensis (DC.) H.S.Irwin & Barneby Senna tora Senna trolliiflora Senna undulata (Vahl) H.S.Irwin & Barneby Senna venusta (F.Muell.) Randell Senna wislizeni Thomas Lemar Thomas Lemar (Baie-Mahault, 1995. november 12. –) guadeloupei származású világbajnok francia válogatott labdarúgó. Jelenleg az Atlético Madrid játékosa. Pályafutása Caen A 2013-14 szezon nyitófordulójában, 2013. augusztus 2-án mutatkozott be a felnőttek között a Ligue 2-ben Jérôme Rothen cseréjeként a 78. percben. A Caen 3-1-re győzte le a Dijont hazai pályán. AS Monaco 2016. november 22-én győztes gólt szerzett a Tottenham elleni Bajnokok Ligája csoportmérkőzésen, a Monaco pedig hazai pályán 2-1-es győzelmet aratott és ezzel biztosították továbbjutásukat a legjobb tizenhat csapat közé. 2017. március 1-jén újra győztes gólt rúgott, ezúttal az Olympique Marseille elleni rangadón volt eredményes a Ligakupában. Csapata hosszabbítás után 4-3-ra győzött, miután Rémy Cabella a 111. percben még kiegyenlítette a Marseille hátrányát. Április 1-jén Lemar a Ligakupa döntőjében gólt szerzett a Paris Saint-Germain ellen a 27. percben, de a Monaco végül 4-1-es vereséget szenvedett. Lemar minden versenysorozatot tekintve 14 gólt szerzett az idényben és bajnoki címet ünnepelhetett csapatával. A 2017-2018-as szezont megelőző átigazolási szezonban szóba hozták a Liverpool és az Arsenal csapatával is. Június 29-én a Monaco állítólag elutasított egy 31 millió eurós ajánlatot, míg a Liverpool korábban 55 millió eurót ajánlott a csatárért. 2017. október 28-án Lemar a Monaco Bordeaux elleni 2-0-s győzelme alkalmával szerezte első idénybeli gólját. December 15-én a Saint-Étienne elleni 4-0-ra megnyert bajnokin újabb gólt szerzett. 2018. január 9-én 2-1-es győzelemhez segítette csapatát a Ligakupa negyeddöntőjében a Nizza ellen. Atlético Madrid 2018. június 12-én jelentették be, hogy megállapodás született a Monaco és az Atlético Madrid között Lemar átigazolásáról, akiért a spanyol klub 60 millió eurót fizetett. Június 18-án az Atlético végül hivatalosan is megerősítette az átigazolás tényét. Válogatott Először 2016 novemberében Kingsley Coman sérülése után hívták be a felnőtt válogatott keretébe. November 15-én az Elefántcsontpart elleni 0-0-s döntetlen alkalmával debütált, Adrien Rabiot cseréjeként állt be az utolsó 12 percre. Részt vett a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon. Statisztika Klub 2017. december 15-én frissítve. International 2018. június 9-én frissítve. Sikerei, díjai AS Monaco League 1 : 2016–17 Atlético Madrid UEFA-szuperkupa : 2018 Válogatott Világbajnokság győztes: 2018 Egyéni UEFA-bajnokok ligája az év felfedezettjeinek csapata: 2016 UNFP Hónap játékosa–díj: 2016 november 1991 a légi közlekedésben Ez egy lista az 1991-ben a légi közlekedésben történt eseményekről. Események november 1991. november 20., Karakend település közelében. Az Azeri Légierő egyik Mi–8 -as helikopterét, amely békefenntartó feladatokban vett részt és többek között orosz és kazah hivatalnokokat is szállított, lelőtték. A gépen utazó 19 fő és a 3 fős személyzet életét vesztette. Třešť Třešť település Csehországban, a Jihlavai járásban. Třešť Otín, Suchá, Dolní Cerekev, Hodice, Batelov, Jihlava, Růžená, Panenská Rozsíčka, Jezdovice, Kostelec, Pavlov és Vílanec településekkel határos. Lakosainak száma 5770 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Menai-szoros A Menai-szoros (walesiül Afon Menai (am. Menai folyó), angolul Menai Strait) 22,5 km hosszú, mintegy 500 m (180–1100 m) széles tengerszoros Anglesey szigete és Wales északnyugati partjai, azaz Gwynedd megye között. Víziútja az Ír-tenger két öblét, a Caernarvoni-öblöt és a Beaumaris-öblöt köti össze. Az északkeletről délnyugat felé fokozatosan kiszélesedő szoros (egykori folyóvölgy) déli végét csaknem lezárja két félsziget: egyikük Anglesey, a másik a Brit-sziget szárazföldje felől nyúlik a tengerbe; utóbbin épült Caernarfon repülőtere (angolul Caernarfon Airport). Két híd vezet át rajta: a Menai függőhíd (Menai Suspension Bridge) 30 m magas közúti- és gyaloghídja, valamint a Britannia vasúti híd, amit a Robert Stephenson által tervezett, 525 m hosszú 1846–1850 között épült és 1970-ben leégett Britannia csőhíd (Britannia Tabular Bridge) vasúti híd köveire és téglafal-maradványaira építettek. A szoros partján található Caernarfon vára. Fehérfejű függőcinege A fehérfejű függőcinege vagy koronás függőcinege (Remiz coronatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó, mintegy 10-11 centiméter hosszú madárfaj. Afganisztán, Kína, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Oroszország, Pakisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán boreális éghajlatú és mérsékelt övi erdeiben költ, szubtrópusi erdeiben telel át. Pókokkal, rovarokkal, magokkal táplálkozik. Májustól júniusig költ. Alfajai R. c. coronatus (Severtsov, 1873) – dél- és délkelet- Kazahsztán , észak- Üzbegisztán , dél- Türkmenisztán , Kirgizisztán , északnyugat- Kína , Tádzsikisztán és északnyugat- Afganisztán területén költ, a telet kelet- Irán , észak- és nyugat- Afganisztán , Pakisztán , északnyugat- India területén tölti; R. c. stoliczkae (Hume, 1874) – kelet- Kazahsztán , dél- Oroszország , északnyugat- és közép- Mongólia valamint északnyugat- és észak- Kína területén költ. Ramlai csata (1105) A harmadik ramlai csata a keresztes Jeruzsálemi Királyság és a fátimida Egyiptom–búrida Damaszkusz szövetség között 1105. augusztus 27-én, a mai Izraelben található Ramla városának közelében megvívott ütközet, mely a keresztesek győzelmével ért véget. A csatára az első keresztes hadjárat utáni egyiptomi választámadások keretében, azok utolsó jelentős megmozdulásaként került sor. A jeruzsálemi hadsereg főparancsnoka I. Balduin jeruzsálemi király, az egyiptomiaké Szaná al-Mulk Husszain, a velük szövetséges damaszkusziaké pedig Szabava volt. Előzményei Az első keresztes hadjáratban a keresztesek jelentős palesztinai területeket foglaltak el a Fátimida Kalifátustól. Az elvesztett birtokok visszaszerzésére al-Afdal Sahinsah egyiptomi vezír csaknem évente indított hadjáratokat, de ezek rendre kudarccal végződtek. Ezen okulva a vezír szövetségeseket keresett a damaszkuszi törökök között. A nemrégiben elhunyt damaszkuszi uralkodó egykori katonája, Tugtakín damaszkuszi atabég trónöröklési viszályba bonyolódott halott ura féltestvérével, Irtas damaszkuszi emírrel, aki előbb elmenekült országából, majd I. Balduin jeruzsálemi királyhoz fordult segítségért. Ilyen körülmények között Tugtakín atabégnek kapóra jött az egyiptomiak szövetséges ajánlata, és bár Boszra ostroma miatt nagyobb haderőt nem tudott nélkülözni, de Szabava nevű vezére irányítása alatt 1300 lovas íjászt bocsátott az egyiptomiak rendelkezésére. Az egyiptomiak 1105 augusztusának elejére állították fel arab források szerint ötezer, keresztény források szerint tizenötezer arab lovast és szudáni gyalogost számláló, jól felszerelt hadseregüket Aszkalon alatt; parancsnokuk a vezír fia, Szaná al-Mulk Hasszain volt, aki vélhetően azonos a második ramlai csata egyiptomi tábornokával, Saraf al-Maálíval. Számos emír is a sereggel tartott, többek között Dzsamál al-Mulk aszkaloni kormányzó. Az egyiptomi sereg bevonult Palesztinába; a damaszkusziak átkeltek Transzjordánián és a Negev-sivatagon, majd csatlakoztak a fátimida hadhoz. Az egyiptomi flotta a tengeren támogatta a szárazföldi erőket. A jeruzsálemi keresztes csapatok Jaffa kikötővárosában gyülekeztek. Ötszáz lovasból és kétezer gyalogosból álló központi seregüket a galileai, haifai és hebroni helyőrség, valamint az Evremar jeruzsálemi pátriárka által toborzott százötven fő egészítette ki. Ibn al-Aszír arab krónikás ennél némileg több, ezerháromszáz lovas és nyolcezer gyalogos katonáról tudósít. Jaffa védelméért Lithard de Cambrai felelt háromszáz fegyveressel. A csata Az egyiptomi flotta közeledtére a keresztesek fővezére, I. Balduin jeruzsálemi király a ramlai síkságon sorakoztatta fel csapatait. Ramla városa a Jeruzsálemet Jaffával, valamint Aszkalonnal összekötő úton feküdt; stratégiai kulcsszerepének köszönhetően a korábbi egyiptomi támadások döntő összecsapásai is itt zajlottak. Augusztus 27-én hajnalban a jeruzsálemi pátriárka a Szent Kereszttel a kezében megáldotta a kereszteseket, akik ezt követően lovagokból és gyalogosokból vegyesen álló szakaszokban támadtak a muszlimokra. Akárcsak az első ramlai csatában, a jeruzsálemi király ezúttal is a tartalékos osztag parancsnoka volt. A damaszkuszi török lovas íjászok ellentámadása csaknem átszakította a frankok vonalát, de a király vezényletével sikerült visszaszorítani a törököket. Az egyiptomi sereg hosszasan kitartott, ám a balszárny egy sikertelen vállalkozást követően – Jaffát akarták kifosztani – nem tudott időben visszarendeződni. R. C. Smail történész I. Balduin királynak tulajdonítja a frankok győzelmét: csatarekonstrukciója szerint az uralkodó szétverte a keresztes hátvédet fenyegető törököket, ezután a harc sűrűjébe visszatérve ő vezette az egyiptomiakat elsöprő döntő rohamot. Estére a jeruzsálemiek győzelmet arattak: a damaszkusziak saját országukba menekültek, az egyiptomiak pedig Aszkalonba vonultak vissza. A keresztesek kifosztották a muszlimok táborát, üldözésükre azonban nem vállalkoztak. Az egyiptomi flotta a szárazföldi csapatok vereségének hírére megindult hazafelé, anélkül, hogy harcba bocsátkozott volna. Útközben viharba került, és elvesztette néhány hajóját. Foucher de Chartres, a jeruzsálemi király káplánja és krónikása négyezer megölt egyiptomi katonáról számol be. Ezzel szemben Ibn al-Aszír arab történetíró ezerkétszáz főre teszi a muszlimok veszteségét; ezt súlyosbította, hogy az ütközet fontos embereiktől fosztotta meg a szaracénokat: az aszkaloni emírt például megölték, a volt akkoni és arszufi kormányzó pedig a fogságba kerültek között volt. A keresztesek emberveszteségét illetően a keresztény és az arab források nem egybevágóak: Foucher de Chartres, valamint az ő nyomán Türoszi Vilmos csupán hatvan halottról tudósít, míg az egyiptomi és damaszkuszi krónikások a muszlimokéval megegyező ezerkétszázra becsülik a csatában elesett frankok számát. Következményei A harmadik ramlai csata zárta a palesztinai területek visszafoglalására tett egyiptomi próbálkozások sorát. Az elkövetkező években egyiptomi csapatok ugyan többször törtek be és portyáztak jeruzsálemi földeken, de ezek a megmozdulások nem voltak a három ramlai csatát megelőző hadjáratokhoz hasonlóan megszervezettek, és lényegesen kevesebb haderőt is mozgósítottak. Az egyiptomi fenyegetés elhárulása lehetőséget teremtett a keresztesek számára, hogy folytassák a kikötővárosok megszerzéséért vívott küzdelmet. A keresztesek és az egyiptomiak következő jelentős összecsapására 1123-ban került csak sor az ibelini csatában. I. Balduin király a csata után felhagyott Irtas damaszkuszi emír támogatásával; a muszlim herceg al-Rahba erődjébe vonult vissza, a jeruzsálemi király pedig három évvel később tíz évre szóló fegyverszünetet kötött Tugtakín damaszkuszi atabéggel. Oencia Oencia település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 293 fő (2017). Földrajza Oencia Barjas, Corullón, Sobrado, Rubiá, O Barco de Valdeorras, Vilamartín de Valdeorras, Quiroga és Folgoso do Courel községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Thomas Mangani Thomas Mangani (Carpentras, 1987. április 29. –) francia labdarúgó, az Angers SCO középpályása. Rendelkezik olasz állampolgársággal is. A francia utánpótlás-válogatott tagjaként részt vett a 2004-es U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságon. Forrás Thomas Mangani adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) 3289 Mitani A 3289 Mitani (ideiglenes jelöléssel 1934 RP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1934. szeptember 7-én. Pogančec Pogančec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Presekához tartozik. Fekvése Zágrábtól 35 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délre a megye északkeleti részén fekszik. Története A falunak 1857-ben 144, 1910-ben 230 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 137 lakosa volt. Nevezetességei A Lorettói Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemplomának építése 1758-ban kezdődött és valószínűleg 1790-ben fejeződött be. A templom egyedülálló formájú építmény, melyben a hajó feletti kupolát és szentély boltozatát egyaránt négy karcsú oszlop tartja. A harangtorony a barokkra jellemző gazdag díszítésű és a klasszicizmusra jellemző oszlopokkal tagolt egykor freskókkal ékesített főhomlokzatból emelkedik ki. A templom stílusában a késő barokk és klasszicista elemekkel is rendelkezik. Három késő barokk oltára van. 1991–1992-es magyar női röplabdabajnokság Az 1991–1992-es magyar női röplabdabajnokság a negyvenhetedik magyar női röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizennyolc csapat indult el, a csapatok az előző évi szereplés alapján két csoportban (A csoport: 1-10. helyért, B csoport: 11-18. helyért) két kört játszottak. Az alapszakasz után az A csoport 1-6. helyezettjei play-off rendszerben játszottak a végső helyezésekért, az A csoport 7-10. és a B csoport 1-2. helyezettjei egymás közt két kört játszottak a 7-12. helyért, míg a B csoport 3-8. helyezettjei egymás közt két kört játszottak a 13-18. helyért. Alapszakasz B csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Rájátszás 1–6. helyért 1–6. helyért: Tungsram SC–Eger SE 3:0, 3:2 és BVSC–Lehel SC 3:0, 3:0 és Vasas SC–Debreceni VSC 3:0, 3:1 Elődöntő: Tungsram SC–Vasas SC 3:0, 3:0, 3:0 és Eger SE–BVSC 3:1, 3:2, 3:1 Döntő: Tungsram SC–Eger SE 3:0, 3:2, 3:0 3. helyért: BVSC–Vasas SC 3:0, 2:3, 3:0, 0:3, 3:1 5. helyért: Debreceni VSC–Lehel SC 3:1, 3:2 13–18. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1993 Kaledónia Kaledónia (Caledonia) a mai Skócia nagy részét képező vidék, mely Nagy-Britannia északi részén található. Nem összekeverendő a francia külbirtokkal, Új-Kaledóniával. Nevét a rómaiaktól kapta, akik a 2. századtól kezdve a Hadrianus fallal választották el saját provinciájukat, Britanniát a barbárok lakta vidéktől. Ma nevét elsősorban a kaledóniai hegységrendszer őrzi, de számos irodalmi alkotásban is előfordul, ismert egy hasonló nevű ballada. A kaledónok, akiket a történetírók említenek, valószínűleg a 3. és a 9. század tájékán az ott élő piktek voltak. A piktektől így szintén nyert egy latin nevet a tartomány, mint Pictavia, azaz Piktföld. Miután a Római Birodalom nem tudta tovább fenntartani Britanniát a környező népek sorozatos betörése, illetve a kormányzás gyengülése miatt, kivonta csapatait a szigetről, ahol a különféle törzsek vették át az uralmat. Az angolszászok, valamint más germán népek (pl.: jütök) honfoglalása után a keltákat kiszorították a mai Anglia területéről többek között Wales-be és Cornwallba is. A Kaledóniába visszaszorult kelták leszármazottai a skótok, akik előbb a gael nyelvet beszélték, majd a 7. századtól kezdve, megtartva eredeti kelta nyelvüket, átvették az óangol nyelv northumbriai dialektusát is, melynek utódnyelve a mai skóciai angol (Scots). Szent-Györgyi Albert Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre) (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947). A Szent-Györgyi Albert-díj névadója. Anyai ágon neves orvosprofesszori dinasztia leszármazottja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot, amit hexuronsavnak nevezett el és tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében, amelyben közreműködött tanítványa, Straub F. Brunó is. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940–41-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem (a mai Szegedi Tudományegyetem) első rektora lett. A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportja a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta. A kiugrás előkészítésére szerveződő „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel. Emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–47 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA másodelnöke volt. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ben Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Itt létrehozott egy alapítványt, amelynek keretei között eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta. 1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS), majd 1957-ben az 1780-ban alapított amerikai Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia(wd) tagja lett. Emigrációja alatt összesen csak két alkalommal látogatott Magyarországra, 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, 1978-ban pedig tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek. Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át. Emellett több neves külföldi egyetem díszdoktora és az Albert Lasker-díj kitüntetettje. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat. Élete Származása és tanulmányai Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án, Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék Jozefina gyermekeként. Apai ágon a 16–17. századig lehet visszavezetni nemességét. Albert dédapja, Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, fia, Imre (Albert nagyapja) Fabiny Teofil igazságügyminiszter államtitkára, majd kúriai tanácselnök volt. Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos, majd jószágkormányzó a Terényhez tartozó Kiskérpusztán. Anyai ágon híres tudósdinasztiából származott. Dédapja, Lenhossék Mihály orvosdoktor, egyetemi tanár, Magyarország főorvosa és helytartósági tanácsos. Fia, József szintén orvos, anatómusprofesszor és antropológus volt, aki 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A családi legenda szerint neki volt először mikroszkópja Pesten. Lenhossék József Bossonyi Emmát vette feleségül, és három gyerekük született: Mihály (később szintén pesti orvosprofesszor és MTA-tag), Eugénia és Jozefina (Szent-Györgyi Albert anyja). Szülei házassága megromlott, az anya a három fiúval (Pál, Imre és Albert) a pesti (Baross utcai, illetve később Kálvin téri) lakásukban élt, ahol testvére, Lenhossék Mihály segített a nevelésükben; a férj pedig a vidéki birtokot igazgatta, ahová a család többi tagja nyáron költözött le. Albert 1904–11 között a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte a középiskolát. Sokáig rossz tanuló volt, így amikor Ramón y Cajal szövettani könyvének hatására bejelentette, hogy kutatóorvos akar lenni, Lenhossék Mihály megtiltotta neki, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzen, mert attól tartott, hogy szégyent hoz a professzordinasztiára. Albert végül kitűnőre érettségizett, és szigorú nagybátyja is megenyhült, de egyfajta próbaként feltételül szabta, hogy az egyetemen első kutatási témája a végbél legyen. 1911 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, és hamarosan elkezdte önálló szövettani megfigyeléseit is nagybátyja laboratóriumában, az Anatómiai Intézetben. Első, német nyelvű közleménye húszéves korában jelent meg (a végbélhámról), később pedig figyelemre méltó cikkeket közölt a szem felépítéséről. 1913-ra megunta az anatómiát, holt tudománynak tartotta, őt pedig az élet mibenléte érdekelte; így átment az Élettani Intézetbe. Az első világháborúban Szent-Györgyi 1914 nyarán a diákok számára kötelező három hónapos katonai szolgálatát töltötte, amikor kitört az első világháború, ő pedig a 65. miskolci gyalogezred önkénteseként kikerült a keleti frontra. Katonaorvosként harcolt egészen 1916-ig; ekkor a Bruszilov-offenzíva során egységének alig sikerült elmenekülnie a Dnyeszteren áttörő orosz hadsereg elől. Mivel életét kockáztatva mentette a sebesülteket, Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. A lövészárokharc borzalmai miatt elege lett a háborúból, és néhány nappal a visszavonulás után belelőtt a bal karjába, hogy kórházba kerülhessen. Lábadozása alatt folytatta egyetemi tanulmányait, és 1917-ben gyorsított képzéssel megkapta orvosi diplomáját. 1917. szeptember 15-én összeházasodott Demény Kornéliával (a Magyar Posta vezérigazgatójának lányával), akit egy évvel korábban ismert meg. Röviddel később, szeptember végén az olaszországi Udinébe vezényelték, ahol a fronttól mintegy 800 km-re fekvő kórházban teljesített szolgálatot. 1918 őszén a parancsnokságnál feljelentette felettesét, aki az olasz hadifoglyokon kísérletezett, ezért áthelyezték egy maláriafertőzött területre. Új állomáshelyére azonban nem jutott el, mert 1918. október 3-án megszületett kislánya, Nelli. Szabadságot kapott, és mire eltávozása lejárt, vége lett a háborúnak. A háború után idősebbik bátyja, a hegedűművész Szentgyörgyi Pál (ifjabbik bátyja, Imre erdész lett) a bolsevik hatalomátvételtől és a birtokelkobzástól tartva eladta a családi birtokokat. Az érte kapott pénzt azonban hamarosan elvitte az infláció, a Tanácsköztársaság bukása után pedig kárpótlásra sem tarthattak igényt, mert nem elkobozták a földjeiket, hanem maguk adták el. Kutatói pályafutásának kezdetei A Pozsonyi Egyetem Farmakológiai Intézetében, Mansfeld Gézánál talált egy asszisztensi állást, ahová első tanársegéddé nevezték ki két év időtartamra az 1918. szeptember 1-től 1920. augusztus 31-ig terjedő időszakra. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot a vele közel egykorú osztrák Carl Corival, aki később szintén kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, és kutatásaiért élettani Nobel-díjat kapott. Röviddel később, 1919 januárjában Csehszlovákia megszállta Pozsonyt, és Szent-Györgyi csak illegálisan, a téli Dunán átkelve tudta meglátogatni családját. Emiatt tüdőgyulladással hosszabb időre kórházba került. A békeszerződés aláírása után Pozsony hivatalosan is Csehszlovákiához került, Mansfeldet és munkatársait pedig mint idegen állampolgárokat kiutasították. Szent-Györgyi és Cori felpakolta a laboratórium felszerelését, és mielőtt a hatóságok lefoglalhatták volna, átcsempészték azt a határon. Mivel közvetlenül a háború után Magyarországon reménytelennek látszott tudományos kutatást folytatni, Corit követve (aki korábban a Prágai Egyetemen tanult és oda tért vissza, hogy megszerezze orvosi diplomáját), Prágába utazott a neves fiziológushoz, Armin von Tschermak-Seysenegghez. Itt azonban csak néhány hetet töltött, 1919 decemberében továbbköltözött Berlinbe, ahol Leonor Michaelis fogadta asszisztensévé. Michaelis kiváló biokémikus volt, nevéhez fűződik az enzimműködés Michaelis–Menten-féle kinetikájának elnevezése. A fizetésből azonban képtelen volt eltartani magát és feleségét, és mivel Michaelis is a külföldre költözésen gondolkodott (1922-ben előbb Japánba, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki), Hamburgba költöztek, ahol a Tengerészeti és Trópusi Intézetben gyarmati orvosnak képezte tovább magát. A házaspár itt rendkívül szerény körülmények között élt, Szent-Györgyi gyakorlatilag éhezett, még éhségödémája is kialakult. 1921-ben elment a Holland Élettani Társaság Hamburgban megrendezett közgyűlésére, és egy magyar ismerőse beajánlotta a Leideni Egyetem farmakológusához, Storm von Leeuwenhez, aki felvette asszisztensének. Itt 1922–23-ban gyógyszerészeti kutatásokat végzett (hét cikket publikált), közben angolul és hollandul tanult. Groningenben akarta letenni a holland trópusi orvosi vizsgát, annak a gyakorlati részén viszont megbukott. A helyi egyetem professzora, Hartog Jacob Hamburger alkalmazta tanársegédnek, Szent-Györgyi a kutyakísérletek sipolyműtéteinél segédkezett neki. Emellett különböző (biokémiai, mikrobiológiai, élettani) kísérleteket végzett; 1922 és 1925 között 33 cikket írt. Ekkor kezdett el foglalkozni a sejtlégzés, a biológiai oxidáció kérdéskörével. Az 1920-as években ez egy sokat kutatott és vitatott téma volt. Szent-Györgyi volt az első, aki egy elméleti cikkében feltételezte, hogy az oxigén, az oxidáló enzimek és a szubsztrátjuk között egyszerűbb közvetítő molekulák (például borostyánkősav) is szerepet játszhatnak. Felkeltette figyelmét, hogy a mellékvese rendellenes működése miatt kialakuló Addison-kórban a betegek bőre megbarnul, és ezt hasonló folyamatnak vélte, mint amikor egyes növények (burgonya, alma) vágott felülete barna lesz (valójában a két folyamatnak nincs köze egymáshoz). Utóbbiról ismert volt, hogy az oxidációs folyamatok terméke, ezért a mellékvese kivonatát kezdte vizsgálni. Felfedezett egy erős redukáló tulajdonságot mutató anyagot, amely (ideiglenesen) javította a mellékveseirtott macska tüneteit. Úgy vélte, hogy egy, az anyagcserét befolyásoló hormont találhatott meg, olyasmit, mint a szintén a mellékvesében termelődő adrenalin, vagy az éppen akkor nagy szenzációt keltő inzulin. Angliában Szent-Györgyi úgy sejtette, hogy valami nagy dologra bukkant, és 1924 végén levélben támogatást kért Henry Dale-től, az egyik legnevesebb, Nobel-díjas angol fiziológustól. Dale hajlandó volt egy szerény ösztöndíjjal támogatni, és laboratóriumi helyet is biztosított számára a Nemzeti Orvostudományi Kutatóintézetben. Munkája során hamar kiderült, hogy az a reakció, amire anyaga kimutatását alapozta (az ezüst-nitrát megfeketedése) az adrenalin és vas közötti kölcsönhatás mellékterméke, és idő előtt, kudarcot vallva kellett visszatérnie Hollandiába. Ráadásul ekkor főnöke, Hamburger is meghalt, és az új vezetés meg akarta szüntetni a biokémiai kutatásokat. Úgy érezte, hogy élete egy kudarc, és már az öngyilkosságot fontolgatta. 1926 augusztusában még elment a Nemzetközi Fiziológiai Társaság stockholmi kongresszusára, ahol meglepetésére az egyik szónok, a Nobel-díjas Frederick Hopkins előadásában többször megemlítette a A burgonya lélegzése című cikkét a növények sejtlégzéséről. E munkájában Szent-Györgyi megoldotta a sejt légzésével kapcsolatos vitát, amely O. Warburg és Wieland között dúlt. Ezután vált Szent-Györgyi Albert neve igazán ismertté a tudományos körökben. Az előadás után megkereste Hopkinst, aki felajánlott neki egy kutatói ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemen. Mivel a mellékvesében ismeretlen anyaga csak nagyon kis mennyiségben volt található, más forrásokkal is kísérletezett, és végül káposztából és narancsból sikerült annyit izolálnia, hogy meghatározhatta összegképletét: C6H8O6, vagyis valamilyen szénhidrátról lehetett szó. Cikkében az ignóz (nemtudomcukor) nevet adta ismeretlen anyagának, amit a tudományos lap szerkesztője nem talált megfelelőnek, és a hexuronsav elnevezést javasolta. 1927-ben az egyetemen megvédte a hexuronsav felfedezéséről írt doktori disszertációját, és a kémiai tudományok doktora lett. 1928 nyarán Szent-Györgyit felkereste Magyary Zoltán, hogy Klebelsberg Kuno kultuszminiszter megbízásából felajánlja neki a Szegedi Tudományegyetem orvosi kémiai tanszékének vezetését. Szeptemberben hazalátogatott (1919 óta először), és a miniszter személyesen kísérte le Szegedre, hogy megtárgyalják a Rockefeller Alapítvány által támogatott fejlesztési terveket. 1928. október 1-jén nevezték ki a szegedi egyetem nyilvános rendes tanárává, de rögtön két év szabadságot kapott kutatásai befejezésére. Visszatért Cambridge-be, 1929 nyarán pedig az Amerikai Egyesült Államokban részt vett a Bostonban rendezett élettani világkongresszuson. Itt a minnesotai Mayo Klinikán dolgozó Edward C. Kendall meghívta a laboratóriumába, ahol a közeli vágóhidakról nagy mennyiségben tudott mellékvesét szerezni, és a hexuronsavat az eredeti forrásból tudta ismét izolálni. Körülbelül 20 grammnyi anyagot sikerült előállítania, aminek a felét elküldte Norman Haworthnak, hogy állapítsa meg a szerkezetét; Haworthnak azonban ez nem volt elegendő az analízishez. 1930 augusztusában Szent-Györgyi és családja elhagyta Angliát, és – hosszabb előadókörutat tartva Franciaországban – 1930. október 26-án foglalta el szegedi katedráját, és odaköltözött családjával Szegedre, majd 1931 januárjától kezdte meg kutatói és tanári tevékenységét az orvosi vegytani intézet professzoraként. Szegeden A Rockefeller Alapítvány támogatásával Szent-Györgyi egy modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre Szegeden. Tanítványai (Straub F. Brunó, Donát Tibor, Guba Ferenc és mások) a magyar tudományos élet meghatározó személyiségei maradtak azután is, hogy ő emigrált. Új oktatási stílust vezetett be, az addig megszokott merev, poroszos, tekintélytiszteletre épülő professzorokkal szemben ő elvárta diákjaitól, hogy vitatkozzanak, meghívta őket a lakására, moziba és kirándulni járt velük. Fellendítette a sportéletet, diákjaitól megkövetelte, hogy sportoljanak; ő maga rendszeresen teniszezett, röplabdázott, megtanult vitorlázórepülni, és 1934-ben motorbiciklijével európai körutat tett (Spanyolországban kórházba is került egy balesete miatt). A C-vitamin 1931 őszén egy fiatal amerikai kutató, Joseph L. Svirbely (akinek apja Magyarországról vándorolt ki, de ő már alig beszélt magyarul) jelentkezett Szent-Györgyinél, hogy egyéves magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Svirbely korábban Charles Glen King csapatának tagja volt, amely a C-vitamint próbálta megtalálni. Az már két évszázada ismert volt, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, és az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is. A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt, mert a citrom- és narancslé igen sok különböző molekulát tartalmazott. King ezeket izolálta sorra, aztán tengerimalacoknak beadva próbálta megelőzni a skorbut kialakulását náluk; 1931-ig azonban nem járt sikerrel. Szent-Györgyi addig nem foglalkozott vitaminkutatással, de odaadta maradék hexuronsavát Svirbelynek, hogy nézze meg, tartalmaz-e C-vitamint. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában megírta Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-vitamint. King ezután április 1-jén a Science magazinban közölte, hogy megtalálta a C-vitamint, de mint később kiderült, kísérleti adat ekkor még nem volt a kezében. Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy ellopta eredményeit. King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal (akárcsak később a Nobel-díj Bizottság) megállapította Szent-Györgyi elsőbbségét a felfedezésben, ő ugyanis már 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav és a C-vitamin azonosak.” 1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin. Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból viszont nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni. Az általa mesélt történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát adott, amit nem akart megenni, úgyhogy arra hivatkozott, hogy el kell vinnie a laboratóriumba, megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, ami sok, kémiailag hasonló cukrot tartalmaz. Azonnal átállította valamennyi munkatársát a paprikatisztításra, és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében (Amerikában egy év alatt tudott 25 grammnyit előállítani mellékveséből). Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is. Az anyag egy részét elküldte Norman Haworthnak, aki így már meg tudta határozni molekulaszerkezetét. A C-vitamin nagytömegű előállítása érdekében 1933. szeptemberben egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától paprikakísérleti célokra, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát termesztette. Haworth és Szent-Györgyi nevezte el aszkorbinsavnak (skorbutellenes savnak) a vegyületet. A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. Az aszkorbinsavat fertőzések megelőzésére és mindenféle betegségre javasolták, bár hamarosan kiderült, hogy nem csodaszer. 1939-ben a Szegedi Tudományegyetem képviseletében a felsőház tagjává választották. 1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. A 180, az évi orvosi és fiziológiai díjra jelölt között volt Sigmund Freud és Korányi Sándor is. Ugyanekkor Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott a C-vitamin szerkezetének meghatározásáért. Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjjal kapott érmét az akkoriban kitört téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel, az érem holléte több évig ismeretlen volt. Az Országos Magyar Történeti Múzeum Éremtára által 1941-ben kiadott Numizmatikai Közlöny az 1940-es gyarapodásról szóló beszámolójában hitelesen tisztázza az érem sorsát: „Wilhelm Hilbert helsinkii vállalati igazgató Szent-Györgyi Albert dr. 208 g súlyú Nobel-aranyérmét megváltotta a finn segélybizottságtól és gyűjteményünk számára ajándékozta”. Az érem azóta is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. További kutatásai Szegeden 1933-ban paprikából újabb ismeretlen, sárga színű anyagot izolált, amit ideiglenesen P-vitaminnak nevezett el. A flavonoidnak bizonyuló anyag végül nem kapott vitaminstátuszt, mert szinte minden táplálékban megtalálható. Felfedezte, hogy egyes szerves savak – fumársav, almasav, borostyánkősav – katalizátorszerepet játszanak a biológiai oxidációban. 1937-re felismerte, hogy a három vegyület egy ciklikus folyamat részei, és közel állt ahhoz, hogy a sejtlégzés alapvető folyamatát, a citrátciklust felfedezze. A ciklus minden tagját (közte a kulcsvegyületet, a citromsavat) végül Hans Krebs azonosította; a folyamatot Krebs-ciklusnak vagy Szent-Györgyi–Krebs-ciklusnak is nevezik. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. 1938-ban amerikai előadókörúton vett részt, ahonnan felesége nem tért haza. A válást később kimondták, és 1941. októberben vette feleségül Borbíró Mártát, akivel annak 1963-ban bekövetkezett haláláig élt együtt. 1938–39-ben a Liège-i Egyetemen a Francqui-tanszék professzora, és az ott végzett munkája elismeréseként 1940-ben III. Lipót belga király kitüntetést adott át neki. Belgiumi tartózkodása idején írta La paix, sa biologie et sa morale (1938) című művét, ami magyar fordításban A béke élet- és erkölcstana címen, hosszú hányattatás után 2001-ben jelent meg. Szegedről 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, amelynek első rektora lett az 1940–41-es tanévben. 1939-ben egy újabb témába fogott bele, miután olvasott egy cikket arról, hogy az izom miozinfonalai megkötik és lebontják az ATP-t; elhatározta, hogy megfejti az izomösszehúzódás mechanizmusát. A miozin izomszövetből való kivonása közben egyik alkalommal munkatársa, Banga Ilona véletlenül egy óra helyett egész éjszaka hagyta a sóoldatban inkubálódni az izmot. Reggel a szokásos híg oldat helyett szirupszerű, sűrű folyadékot talált. Ennek analízisét tanítványa, Straub F. Brunó végezte, aki így felfedezte az izom másik alapvető fehérjeösszetevőjét, az aktint. Kimutatták, hogy az aktin és a miozin komplexet képez, ami ATP hozzáadására mozgást végez. Ehhez kapcsolódóan 1943-ban rájöttek, mi okozza a hullamerevséget: a halál után, amikor a szövetek ATP-tartalma kifogy, az aktin-miozin komplex mozdulatlanná válik, ami merevvé teszi az izmokat. ATP hozzáadásával a hullamerevséget vissza tudták fordítani. 1944 februárjában részt vett a Paprikavitamin termelő és értékesítő részvénytársaság megalapításában, amelyben az igazgatóság tagja lett. A 200 000 pengő alaptőkével induló társaság működési területe a cégbejegyzés szerint a paprikára vonatkozó vitaminkutatás mellett kiterjedt a vitamintartalmú paprikanövények megtermelésére, azok racionális termesztésének tanulmányozására és fejlesztésére Magyarországon, kutató intézetek felállítására és üzemben tartására, különösen a paprikából előállított C-vitamin tartalmú termékeket vizsgáló intézet felállítására, valamint a C-vitamin tartalmú paprikapép (paprikapüré) és C-vitamin tartalmú paprikapor előállítására, e cél érdekében gyárak felállítására és üzemben tartására, valamint az ezekkel való kereskedésre. A második világháborúban és utána A második világháborúban aktívan bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalomba. 1942-ben illegális csoportot alapított, melynek célja egy radikális polgári párt megalapítása volt. 1943 februárjában az ellenzék kezdeményezésére, a legnagyobb ellenzéki pártok támogatásával, Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Isztambulba repült. A titkos diplomáciai küldetés célja: tárgyalni a szövetségesekkel Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítéséről. A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért az 1944. március 19-i német megszálláskor illegalitásba vonult. Adolf Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Egy ideig vidéken, majd Budapesten bujkált, majd a svéd nagykövetségen talált menedéket. V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben svéd állampolgárságot adományozott neki és feleségének. A nagykövettől öt évig érvényes, Swenson névre szóló svéd útlevelet kapott. A háború után sokáig ezzel a svéd útlevéllel utazott. A németek rájöttek búvóhelyére, és átkutatták a követséget, de Per Anger svéd nagykövetet figyelmeztették, és az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni az épületből, ahonnan már a szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került. 1945-ben felkérést kapott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetésére, amit ő elfogadott, és a szegedi egyetem vezetése ezt sajnálattal, de tudomásul vette. Egyidejűleg az Országos Köznevelési Tanács elnöke lett, mely tisztségét 1945–47 között töltötte be. 1945 júniusában Szent-Györgyi díszelnökségével alakult meg a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT), melynek első elnöke íróbarátja, Zilahy Lajos lett. 1947. novemberben az MSZMT III. rendes évi közgyűlésén Szent-Györgyit ismét díszelnöknek választották meg. A Társaság később Magyar–Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Fizikus barátjával, Bay Zoltánnal közösen létrehozta a Magyar Természettudományi Akadémiát. A Természettudományi Akadémia első ülései egyikén, 1945 októberében felállította a magyar penicillinbizottságot, amelynek feladata a penicillingyártás tanulmányozása és magyarországi termelése bevezetésének előkészítése volt. Ugyanezen az ülésen foglalkoztak Bay Zoltán holdradar kísérletének előkészítésével is. Szent-Györgyi és Bay Zoltán törekvéseink hatására a két akadémiát később a kormány összevonta úgy, hogy a korábbi egy helyett két osztálya lehetett a természettudományoknak is hasonlóan a szintén két osztállyal rendelkező humán tudományokhoz. Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta, a tagválasztó és tisztújító nagygyűlésen ő az Akadémia másodelnöke lett. 1945. április 2-án egyike lett annak a nyolc (később tíz, végül tizenkét) kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az 1945-ös választásokat követően alakult Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. Mindkétszer elfogadta a felkérést. (Az 1947-es választások előtt ezt a törvényt eltörölték.) Sem ekkor, sem előtte, sem utána semmilyen párthoz nem csatlakozott. 1945. szeptemberben egyetlen pártonkívüliként az Országos Nemzeti Bizottság tagja lett. Egyik jelentős érdeme, hogy a Ráth Istvánnal közösen alapított Servita Rt. importálta Magyarországon először a penicillint, amely életmentő volt a háború utáni legyengült lakosság körében. 1947-ben a Szovjet Tudományos Akadémia felvette levelező tagjai sorába. Az első alkalommal 1948. március 15-e alkalmából kiosztott Kossuth-díj kitüntetettjei között szerepel a neve. Ekkor már nem élt Magyarországon, és a díjat soha nem vette át, díjazásának tényét sehol nem is említi. Nincs információ arról sem, hogy élete végéig egyáltalán tudott-e erről a díjáról. Amerikai évek 1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, amikor értesült arról, hogy barátját, Ráth Istvánt, kutatásai támogatóját letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Korábban az a nézet terjedt el, hogy íróbarátjának, Zilahy Lajosnak a letartóztatása késztette őt erre a lépésre, de az újabb kutatások kimutatták, hogy ez tévedés. Szent-Györgyi patronálójának, Ráth Istvánnak a letartóztatása és megkínzása volt a motiváló tényező. Önéletrajzi írásai a szocialista cenzúra következtében hiányosan jelentek meg, a Ráth István vállalkozóról szóló részt kihagyták, és ez okozta a személyek felcserélését. Zilahy Lajos kommunisták általi letartóztatásáról egyébként semmilyen más forrás sem tesz említést. Feleségével együtt svéd útlevelükkel érkeztek New Yorkba 1947. augusztus 2-án. A vagyonos Ráth István (akit a magyar hatóságok végül hagytak Nyugatra távozni) támogatásával Woods Hole-ban vásárolt egy nagy, óceánparti házat, és megalapította az alapkutatással foglalkozó Szent-Györgyi Alapítványt, amelynek a helyi Tengerbiológiai Intézet adott otthont, és több fiatal magyar kutató Nyugatra való kijutását segítette. 1950-re alapítványa komoly anyagi nehézségekkel küzdött, de egy chicagói húsfeldolgozó cég hajlandó volt az izomkutatást finanszírozni, és átnevezték Izomkutatási Intézetre. Az 1950-es évek elején az FBI nyomozást folytatott ellene, mert az egyik általa kihozatott fiatal fizikus, Gombás Pál visszatért Magyarországra, és az amerikai hatóságok attól tartottak, hogy atomtitkok után kémkedett. Mindezek ellenére 1955-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Anyagi helyzete is rendeződött, több országos társaság támogatta intézetét. Kutatásaiban – bár alapvető áttörést nem ért el – jelentős eredményeket tudhatott magáénak, kidolgozott egy új módszert az izompreparátumok előállítására, és feltalált egy újfajta centrifugát. Számos elméleti cikket és több ismeretterjesztő könyvet írt (munkatársaival együtt 120 cikket és 3 könyvet az 1950-es években). 1954-ben neki ítélték az egyik legrangosabb amerikai tudományos elismerést, az Albert Lasker-díjat. Tengerparti háza a tudományos elit egyik találkozóhelye volt, többször megfordult itt George Gamow, James Watson, Neumann János vagy Kodály Zoltán. Itt töltötte utolsó nyarát régi tanára, Leonor Michaelis is.A csecsemőmirigyből izolált két anyagot, amit ő retinnek és prominnak nevezett el, és amelyeknek rákellenes hatást tulajdonított; azonban nem sikerült megfelelő tisztaságban előállítani őket a kémiai analízishez, és sokéves munka után fel kellett hagynia ezzel az iránnyal. 1963. július 13-án felesége mellrákban meghalt. Nehezen viselte a csapást, amit az is súlyosbított, hogy az alapítványa pénzügyeit kezelő Ráth Istvánról 1962-es halála után kiderült, hogy számos szabálytalanságot követett el, és különböző jogcímeken Szent-Györgyinek 40 ezer dollárnyi adótartozása keletkezett. 1965-ben feleségül vette egyik kollégájának 24 éves lányát, Susan Wichtermant. Alig egy év elteltével azonban házasságuk felbomlott. A válást 1968-ban mondták ki. Magánéleti problémáit fokozta, hogy egyetlen lánya, Kornélia (Nelli), 1969. szeptember 21-én mellrákban meghalt. Az 1960-as évek második felétől politikai kérdésekben is egyre aktívabb lett. Számos cikket írt és előadást tartott a nukleáris fegyverkezési verseny és a vietnámi háború ellen. Ekkor írta az emberiség önpusztításáról Az őrült majom c. könyvét, amelynek fő gondolata, hogy az emberiség még mindig kőkorszaki reflexek alapján cselekszik, holott már az egész Föld elpusztítására elegendő atomfegyver van a kezében. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Ebben feltehetőleg közrejátszott az a tény, hogy második felesége, Borbíró Márta 1963-ban és egyetlen gyermeke, Szent-Györgyi Nelli 1969-ben ebben a betegségben hunyt el. 1972-ben létrehozta a Nemzeti Rákkutató Alapítványt. Fontos meglátása volt a szabad gyökök szerepének felismerése a rák kialakulásában és a vitaminok (lásd C-vitamin) gyökfogó szerepének felismerése. 1973-ban, emigrálása óta először, 26 év után az MTA Szegedi Biológiai Központ avatására Magyarországra látogatott. Ekkor avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává, valamint a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli tagjává. 1975-ben feleségül vette a nála ötven évvel fiatalabb Marcia Houstont, akivel haláláig élt együtt. 1978-ban tagja volt a koronázási ékszereket Magyarországra szállító küldöttségnek. Nézetei az életről Úgy vélte, hogy az életműködés folyamatai alapvetően nem molekuláris, hanem az alatti, kvantumszinten zajlanak. Marx György egy művében Albert Einstein és Werner Heisenberg végső nagy egységesítő törekvéseihez hasonlítja Szent-Györgyi vállalkozását „az anyag élő állapotának egzakt kvantumfizikai jellemzésére”. Szent-Györgyi véleménye szerint a fehérjék túlságosan nagyok és ormótlanok ahhoz, hogy az élet rajtuk keresztül működjék: ehelyett csak a színhelyet biztosítják az elektronok szintjén való tényleges folyamatoknak. Elméletét „szubmolekuláris biológiának” vagy „elektronikus biológiának” nevezte. Nézete szerint a fehérjék a sejten belül egy bonyolult struktúrát alkotnak, amit a mai biokémiai módszerekkel nem lehet felismerni vagy izolálni, és ez egyfajta állványzatként szolgál az elektronok működéséhez. Sejtosztódáskor ez a hálózat felbomlik (erre példa a sejtmag dezintegrációja a sejtosztódás során), majd a leánysejtekben újjáépül. Ha az újraszerveződés valami miatt elromlik, a sejt a primitívebb, evolúciósan korábbi anyagcserét (amit ő alfaállapotnak nevezett) folytató osztódási fázisban marad, és létrejön a rák. Úgy gondolta, hogy az elektronok molekulán belüli vagy közötti mozgása szabad gyököket hoz létre, amelyeket agresszív mivoltuk miatt a sejt kénytelen kordában tartani: erre szolgál a C-vitamin. Rákkutató alapítványa fizikusokat is alkalmazott, és vizsgálta az elektronmozgást a sejtekben, elméletét azonban nem sikerült úgy bebizonyítania, hogy a tudományos közvélemény elfogadja. Halála Szent-Györgyi késő öregkorában is mind szellemileg, mind fizikailag aktív és friss maradt. Csak 1985-től, 92 éves korától romlott meg láthatóan az egészsége. 1986 júniusában állapota hirtelen rosszabbodott, vese- és szívelégtelenség lépett fel nála. Megműtötték majd hazaengedték. Néhány hónappal később, 1986. október 22-én halt meg otthonában, veseelégtelenség következtében. Az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el. Főbb művei A műveiről készült bibliográfia 459 művet sorol fel, de az a szám szinte évente emelkedik, mert az elektronikus tartalmaknak köszönhetően gyakran kerül elő eddig ismeretlen helyen leközölt munkája. Angolul írt könyvei Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937) On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health, and Disease (1940) Chemistry of Muscular Contraction. New York: Academic Press, 1947., 1951. Bioenergetics (New York, 1957) Introduction to a Submolecular Biology. Chapters I and II. New York: Academic Press, 1960. Science Ethics and Politics (New York, 1963) Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970) The Crazy Ape (1970) What next?! (1971) The living state (1972) Electronic Biology and Cancer: A New Theory of Cancer (1976) "Electronic Biology and Cancer." Chapter 23 in Search and Discovery: A Tribute to Albert Szent-Györgyi. Edited by Benjamin Kaminer. Academic Press, 1977. Bioelectronics: a study in cellular regulations, defense and cancer Magyarul megjelent főbb művei Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok. (Budapest, 1937) Az élet tudománya (1943) Válogatott tanulmányok (Gondolat, Budapest, 1983) ISBN 963 281 261 1 A béke élet- és erkölcstana (1938, Szeged, 2001) ISBN 963 9347 18 3 Az élet jellege (Magvető, Budapest, 1973) ISBN 9632700430 Az élő állapot (Kriterion, Bukarest, 1973) Az anyag élő állapota (Magvető, Budapest, 1983) helytelen ISBN kód : 6932719832 Az őrült majom (Magvető, Budapest, 1989) ISBN 9631415104 Egy biológus gondolatai (Gondolat, Budapest, 1970) Díjai, elismerései Ezüst Vitézségi Érem (1916) Corvin-koszorú (1937. február) – „az élettudomány és a vegyészet terén szerzett kiváló érdemeiért” Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (1937) – „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen” Szeged város díszpolgára (1937) – azokért a tudományos érdemeiért, amelyeket a legmagasabb tudományos kitüntetés, a Nobel-díj elnyerése által az egyetemnek, az egész magyar tudományos világnak, a magyar nemzeti ügynek és Szeged városának szerzett Corvin-lánc (1937. október) A Szegedi Tudományegyetem tiszteletbeli doktora (1938) – kimagasló tudományos érdemei elismeréséül a bölcsészeti tudományok tiszteletbeli doktorává avatva A Lengyel Tudományos Akadémia kültagja (1938) A Sorbonne Egyetem díszdoktora (1938) A jugoszláv Szent Száva-rend II. fokozata (1939) Lipót-rend parancsnoki keresztje (1940) – a belga kultúra érdekében a liége-i Francqui-tanszéken végzett munkájáért Magyar Érdemrend középkeresztje (1941) A Padovai Egyetem díszdoktora (1942) A Lausanne-i Egyetem díszdoktora (1943) Az Edinburgh-i Egyetem Cameron-díja (1946) Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1946) Az Oxfordi Egyetem díszdoktora (1947) Kossuth-díj (1948) Albert Lasker-díj (1954) – „az actomyosin, mint az izomműködés meghatározó eleme felfedezéséért” Claude Bernard-érem (1967) Modern Medicine Award (1967) A Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktora (1973) Jan Palfijn emlékérem (Belga Orvostudományi Társaság) Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1983) Emlékezete A róla elnevezett Szent-Györgyi Albert-díj az oktatási miniszter által adományozott állami elismerés. A felsőoktatás területén, az iskolateremtő, a nemzetközi elismertségű munkát végző magánszemélyeknek adományozható. Jutalomösszege 450 000 Ft/fő. Évente, a magyar kultúra napján , január 22-én, 15 személy kaphatja. A díjazott az adományozást igazoló okiratot és plakettet kap. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Ma a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara viseli a nevét, amely Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik. Szent-Györgyi Albert emlékét mellszobor és emléktábla őrzi Szegeden a Dóm tér déli oldalán az árkádok alatt az Orvos Vegytani Intézet bejáratánál. A szobor Kalmár Márton alkotása. 2007 -ben, Nobel-díjának 70. évfordulóján, életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát avattak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának épületében (Tisza Lajos krt. 109.). A Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában a Nobel-díjas tudós. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert-park ban pedig 2002 -ben avatták fel mellszobrát ( Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását). A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Nobel-díja odaítélésének 75. évfordulója alkalmából avatták föl mellszobrát ( Kligl Sándor alkotását) 2012 -ben. Nobel-díja odaítélésének 75. évfordulója alkalmából Szegeden konferenciát rendeztek 2012 márciusában, amelyen meghívottként részt vett kilenc Nobel-díjas tudós is. A szegedi szabadegyetem előadássorozatot indított az újabb Szent-Györgyi-kutatások témájában, amelynek előadásait kötetben is megjelentette 2014 decemberében Szegedi Egyetemi Tudástár címmel. A Tudástár végül nyolc kötetben jelent meg, az első kettő a Szent-Györgyi-kutatás legfrissebb szegedi eredményeit mutatja be magyar és angol nyelven, a harmadik Szent-Györgyi Albert írásait teszi közzé a Délmagyarországban és a The New York Timesban , a sorozat további kötetei pedig Szent-Györgyi Albert szellemében a szegedi tudománytörténet lenyomatát és a Szegedi Tudományegyetem kutatói teljesítményének a 2014-es keresztmetszetét mutatják be. Születésének 120. évfordulóján, 2013 . szeptember 16-án Szent-Györgyi-szobrot avattak Szegeden. A teljes alakos szobor Bíró Lajos alkotása. Különlegessége, hogy a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épületének lépcsőjéről lépeget lefelé, kezében pipával. Szent-Györgyi Albert Agóra , röviden Szegóra lett a neve a Kálvária sugárút–Jósika utca–Londoni körút–Gogol utca által határolt területen épített közművelődési központnak, Szegeden. A közösségi központba költözött a Százszorszép Gyermekház, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által gondozott, a korábban az Öthalmi úti volt szovjet laktanyában őrzött informatikatörténeti gyűjtemény, a Szegedi Tudományegyetem Informatórium nevű programja és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) látványlaboratóriuma. Utca viseli nevét Szegeden, Kaposvárott, Győrben, Gödöllőn, Kecskeméten, Szekszárdon, Vácott, Baján, Veresegyházon, Domaszéken, Perkátán, Cegléden, Budaörsön, Nyergesújfalun, Felsőzsolcán, Gyöngyöshalászon. Egerben, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium L alakú emlékparkjában, a két szár találkozásában, az iskola kerítésén belül, de napközben szabadon látogathatóan a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató szoborpark ban megtekinthető az ő mellszobra, Farkas Pál alkotása is. Biatorbágyon emléktábla és dombormű állít emléket neki. Utóbbi Lelkes Márk alkotása. A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1993-ban kiadványt jelentetett meg Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben címmel (fényképezte Bóna Endre és Renner Kálmán). A kiadvány bemutatja azt az érem- és plakettsorozatot, amely Szent-Györgyi Albertről 1937 (Nobel-díjának éve) óta készült. ISBN 963-717-958-5 Érdekességek Budapest XVIII. kerületében utca viselte nevét, amelyet 1953-ban neveztek át Gerely utcára (ma is ezt a nevet viseli). A Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya 1953. március 26-án kelt javaslatában az átnevezés indoklásaként ez szerepelt: „Nyugatra távozott kozmopolita tudós”. Budapesten azóta sincs róla utca elnevezve. 1945 áprilisában az újjáalakuló Magyar Sakkszövetség (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége, MADOSZ) elnökségének tagjává választották. 1946. januárban a kosárlabdázó-szövetség díszelnöke lett. Szent-Györgyi Albert írta az előszót Aldous Huxley Magyarországon 1947-ben megjelent, Tudomány, szabadság, béke című könyvének magyar kiadásához. A Lillafüredi Palotaszálló Mátyás éttermének étlapján szerepelt a Paprikáscsirke Szent-Györgyi Albert-módra , amelyet Orosz József, a szálloda akkori szakácsa a szegedi tudós Nobel-díja alkalmából készített. A szakács a receptet elküldte a névadónak, aki néhánysoros levélben megtiszteltetésnek nevezte Orosz gesztusát, és megköszönte kreációját. Alessandro Manzoni Alessandro Francesco Tommaso Manzoni (Milánó, 1785. március 7. – Milánó, 1873. május 23.) gróf, a romantikus olasz iskola feje és legkiválóbb költője. Élete Anyja, Julia, a tudós Cesare Beccaria márki leánya volt és nagy gonddal nevelte fiát, aki első tanulmányait Meratéban és Luganóban, később pedig Milánóban végezte. Itt ismerte meg Montit, akinek iránya és költészete nagy hatással volt irodalmi működésére. 1805-ben anyja magával vitte őt Párizsba, ahol Manzoni azonnal a legelőkelőbb körökbe jutott és megismerkedett a XVIII. század legkiválóbb filozófusaival. Legbensőbb barátai voltak Fauriel és Destutt de Tracy, meg Imbonati, akinek halálára (In morte di C. Imbonati) írta legelső költeményét 1806-ban. Már ezen első kísérletében is, formai hibái mellett, mély érzelem, nemes fenség és gazdag költői kedély nyilatkozik. Visszatérve Olaszországba, Svájcon utazott keresztül és Genfben nőül vette 1808-ban Blondel bankár leányát, aki katolikussá lett, és azután a neofita buzgóságával fogott hozzá, hogy megtérítse Manzonit is, aki az idő szerint el volt telve Voltaire és Rousseau szkeptikus filozófiájával. E befolyás eredménye csakhamar mutatkozott is, mert Manzoni, aki ettől fogva haláláig mindig áhítattal és tisztelettel viseltetett a katolicizmus dogmái és hierarchiája iránt (1812-15), megírta Vallásos énekeit (Inni sacri, első kiadás: 1815). 1819-ben befejezte első tragédiáját: Il conte di Carmagnola, melyen már három éve dolgozott. E művével, melyben nem annyira a dráma és a kifejlődés, mint inkább a remek lírai kórusok érdekelnek, heves polémiát idézett föl, melyek ellen Manzonit maga Goethe vette védelmébe, aki ez alkalommal az "olasz Schiller" névvel tisztelte meg. Eközben meghalt I. Napóleon és Manzoni, aki őt hatalma tetőpontján ismerte meg Párizsban, a megrendülés első pillanatában hatalmas szárnyalású, merész ódát írt (Il cinque maggio, 1821, magyarra fordította Radó Antal) a rettegett titán halálára, melyet azonban a milanói cenzúra nem engedett kinyomatni, és az csak Velencében jelenhetett meg 1823-ban. Ezután Manzoni, akit az osztrák rendőrség gyanús szemmel nézett, még jobban visszavonult és kizárólag csak tanulmányainak élt. 1822-ben megjelent másik tragédiája: Adelchi, melyet időközben meghalt neje emlékének ajánlott. Mialatt Manzoni elvonulva tanult és dolgozott, egész Olaszországon, mintha földrengés rázta volna meg, forrongó, ideges nyugtalaság vett erőt, mely az irodalomban legelőször a klasszkusok és romantikusok küzdelmében nyilatkozott. Miután Carlo Porta 1821-ben meghalt, és Confalonieri meg Pellico és a többiek Splelberg börtöneiben sínylődtek, Manzoninak, akit a rendőrség különben is szemmel tartott, úgyszólván nem maradt más barátja, mint Grossi, akihez nemcsak a személyes rokonszenv, hanem az eszmék közössége is fűzte. Ekkor írta A jegyesek (I promessi sposi, storia milanese del sec. XVII., első kiadás: 1825-29) című regényét. Ez a "cantafera", mint Manzoni regényét nevezte, amelyet a kritikusok kezdetben kicsinylőleg méltattak, csakhamar meghódította és elragadta az olasz nemzetet, és rövid időn belül számtalan nyelvre lefordították, 1884-ben magyarul is megjelent. E regény, mely két szegény sorsú fiatal (Renzo és Lucia) szerelmét mondja el, egyszersmind korhű képet adott a XVII. század politikai és társadalmi viszonyairól. Ez volt az első lépés, melyet az olasz irodalom, a klasszikus mintaképektől elfordulva, a természetes egyszerűség és a való élet ábrázolása felé tett. A kritika ugyan kifogásolja az egyszerűen szövött bonyodalomhoz adott tág keretet, melyet a tudós történelmi kutatásainak eredményével tarkít, néha a cselekmény gyors menetének hátrányára: de másrészt, e részletek nélkül a regény korhűsége hiányos volna. Ezután Manzoni mind jobban visszavonult a nyilvános élettől, és midőn 1837-ben másodszor is megnősülve feleségül vette Stampa grófnőt, csak legbensőbb barátai között élt. Ezek közt Rosmini nagy hatással volt reá, s az ő eszméinek befolyása alatt készült Manzoni klasszikus párbeszéde A föltalálásról (Dell' invenzione). Noha Manzoni korának forradalmi mozgalmaiban nem vett aktív részt, lantjával és példájával éppen úgy elöljárt 1848-ban, amikor a szubalpini parlament meghívását visszautasította, mint 1859-ben, midőn zokogva borult a diadalmas Garibaldi karjaiba, 1860-ban elfogadta szenátori kineveztetését is, de a szenátus üléseiben csak kétszer vett részt. Összegyűjtött műveit Tommaseo adta ki (Opere, Firenze 1828-29), hagyatékából megjelent: Del trionfo della liberta (Verona 1877); Opere inedite e rare (Milano 1883), kiadta Bonghi, Manzoni életrajzával; leveleit (u. o. 1882) Sforza bocsátotta közre. Magyarul A' jegyesek ; ford. Mészáros Imre; Eisenfels-Emich Ny., Pest, 1851 A jegyesek. Milánói történet a XVII-dik századból ; ford. Beksics Gusztáv; Ráth, Bp., 1874 (A magyar nemzet jutányos családi könyvtára) Éljen a kenyér. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása ; ford. Révay József; Lantos, Bp., 1925 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár) A jegyesek. Milánói történet a XVII. századból. A regény centenáriuma alkalmából készült átdolgozás ; bev. Várdai Béla, ill. Vezényi Elemér; Szt. István Társulat, Bp., 1928 A jegyesek, 1-2. ; ford. Révay József, bev. Kardos Tibor; Franklin, Bp., 1942 (A regényírás mesterei) A jegyesek. Regény ; ford. Révay József, utószó Kardos Tibor; Európa, Bp., 1985 (A világirodalom klasszikusai) A jegyesek. Újrameséli Umberto Eco ; Kolibri, Bp., 2013 (Meséld újra!) Emlékezete Szülővárosa szobrot emelt Manzoni emlékének és róla nevezte el legnagyobb drámai színházát. Demeter Hedvig Demeter Hedvig (Budapest, 1926. szeptember 12. – Budapest, 1981. június 8.) magyar színésznő. Életpályája Gimnáziumi érettségi bizonyítványát a budapesti Erzsébet Leánygimnáziumban szerezte, majd főiskolai tanulmányait a Közgazdasági Egyetemen folytatta. 1945 tavaszán a Nemzeti Színház színészválogatásán megfelelve, mint színész szerződést kötött. Dolgozott a Magyar Rádióban, a Magyar Néphadsereg Színházban 1954-ig, majd újra a rádióban 1958-ig. Innen szerződött a kecskeméti Katona József Színházba. 1962-ben az egri Gárdonyi Géza, 1966-ban a kaposvári Csiky Gergely, 1969-től a Békés Megyei Jókai Színház, 1972-től pedig a miskolci Déryné Színház társulatának tagja, ahol haláláig a színház vezető színésznője volt. Színészi alkatánál fogva, mint tragika játszott főszerepeket, de repertoárján vígjátékok is szerepeltek. Házasságát Simon Györggyel 1954-ben kötötte. A halál 1981. június 8-án Budapesten érte. Színpadi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62. Ugyanitt öt színházi fotón is látható. Olga ( Csehov : Három nővér) Lady Milford ( Schiller : Ármány és szerelem) Claire Zachanassian (Dürrenmatt: A milliomosnő látogatása) Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth ) Sürge asszony ( Shakespeare : IV. Henrik) Hekabé (Euripidész) Edda (Aldo Nicolaj: Festett pillangók) Anyuska (Kertész Ákos: Sziklafal) Anya (Camus: Félreértés) Filmjei Vasvirág (1958) Plusz-mínusz egy nap (1973) Utolsó padban (1975-tévéfilm) Kilenc hónap (1976) Díjai Jászai Mari-díj (1968) Érdemes művész (1980) Demeter János (játékvezető) Demeter János (Mezőkövesd, 1970, április 1.– ) magyar nemzeti labdarúgó-partbíró, asszisztens. Pályafutása Játékvezetésből Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Labdarúgó-szövetség (BAZMLSZ) Játékvezető Bizottsága (JB) előtt vizsgázott. A megyei JB javaslatára NB III-as bíró/asszisztens, országos utánpótlás asszisztens. Az MLSZ JB minősítésével 2007-től NB II-es, 2008-tól NB I-es asszisztens. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói, illetve alapvonalbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 2015-ben a FIFA JB által meghatározott korhatárt elérve visszavonult. Búcsúmérkőzésén 4. bíróként tevékenykedett, további társai megyéjüket képviselve dr. Varga Zsolt, Márkus Tamás, Nagy Róbert és Radványi Ádám. NB I-es mérkőzéseinek száma asszisztensként: 60. Uszty-prisztanyi járás Az Uszty-pisztanyi járás (oroszul Усть-Пристанский район) Oroszország egyik járása az Altaji határterületen. Székhelye Uszty-Csarisszkaja Pisztany. Népesség 1989-ben 19 891 lakosa volt. 2002-ben 16 806 lakosa volt. 2010-ben 13 409 lakosa volt. Futrinka utca A Futrinka utca színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, amely a Mi újság a Futrinka utcában? című sorozat folytatása, és Magyar Televízióban készült 1979-ben. Alkotók Írta : Bálint Ágnes Rendezte : Szabó Attila Zenéjét szerezte : Bergendy István Vezető operatőr : Abonyi Antal Operatőr : Kalmár András , Szalai Z. László , Szirmai Béla Hang : Tóbel Béla Vágó : Balázsi Zsuzsa Báb- és díszlettervező : Lévai Sándor Bábszínészek : Csepeli Péter, Kovács Enikő, Kovács Klára, Peharcz Imre Bábkellék : Selmeczy Anikó Fővilágosító : Tréfás Imre Építész : Polgár Béla Műszaki vezető : Ambrusán János Rögzítés vezető : Pap András Asszisztens : Frankó Zsuzsa, Réti Kata Rendezőasszisztens : Östör Zsuzsa Felvételvezetők : Bánhalmi Anna, Csillag Zoltán Gyártásvezető : Singer Dezső A műsor kivitelezésében közreműködött az MTV Makett- és bábkészítő műhelye Készítette a Magyar Televízió Epizódok A kóbor eb Tanuljunk házőrzést Rókica A szájkosár A sas Az edzett eb Az őrző-védő kalap Tájékozódó futás De jó vicc! Nyuszibaba Rókavadászok Ezüstpenész Morzsa kutya díványa A bábfilmsorozatot 2005-ben és 2009-ben DVD-n is a Mokép, majd 2011-ben az MTVA forgalmazásában kiadták. De sajnos a bábfilmsorozat 13 részéből csak 8 részét adták ki színesen. Mondd el A Mondd el a Bikini negyedik albuma. A stabilizálódott felállás számtalan slágerrel megtűzdelt albumot készített. Közreműködtek D. Nagy Lajos (ének, vokál) Vedres József (gitár) Németh Alajos (basszusgitár, szintetizátor) Gallai Péter (billentyűs hangszerek) Hirlemann Bertalan (dob, effektek) / az albumon még közreműködött: Makovics Dénes -szaxofon és Nikolits Béla- ütöhangszerek/ Számok listája Ébredés után Óriások és törpék Megüssem vagy ne üssem Mondd el Fagyi Szavakat kiáltok Lóhere Adj helyet Nehéz a dolga Thomas Meunier Thomas Meunier (Sainte-Ode, 1991. szeptember 12. –) belga válogatott labdarúgó, aki jelenleg a PSG játékosa. Sikerei, díjai Klub Club Brugge Belga bajnok : 2015–16 Belga kupa : 2015 Paris Saint-Germain Francia bajnok : 2017–18 Francia kupa : 2017–18 Francia ligakupa : 2016–17, 2017–18 Francia szuperkupa : 2016 , 2017 Válogatott Belgium Labdarúgó-világbajnokság : Bronzérmes: 2018 Pónic Pónic (németül: Punitz, horvátul Punić) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban. Fekvése Németújvártól 8 km-re északra, a Hárs-patak partján, erdők között fekszik. Története A falu területe már ősidők óta lakott. Ezt bizonyítják az északra, az erdőben a "Hünengräber" nevű helyen található ismeretlen eredetű pogány sírok. A "Kirchengraben" nevű erdőrészen a helyiek ősi templom emlékét őrzik. Egykor egy régi harangot találtak itt, mivel azonban építőkövek nem kerültek elő inkább az a valószínű, hogy a harangot egy háborús időszakban, talán 1605-ben vagy 1620-ban rejtették ide. A települést 1550 körül alapította Batthyány Ferenc, aki 1531-ig a horvát báni tisztséget is betöltötte és aki horvátországi birtokairól a török elől menekülő horvátokat telepített ide. Első írásos említése a németújvári Batthyány-uradalom 1553-as adóösszeírásában történt "Ponytz" alakban. Az összeírás megemlíti, hogy a település házai az utóbbi két évben épültek. Ekkor 15 házat számláltak itt és lakói 12 évre a letelepedés fejében adómentességet kaptak. 1555-ben "Ponych", 1587-ben , 1595-ben és 1599-ben "Ponycz", 1588-ban, 1589-ben és 1608-ban "Ponicz" alakban említik a korabeli források. A horvát „podni” szó völgyben fekvő települést jelöl. 1605-ben a Strém és a Lapincs völgyével együtt Pónicot is elpusztították Bocskai István hadai, majd 1620-ban Bethlen Gábor serege pusztította el. 1662-ben a Batthyány Kristóf és Batthyány Pál közötti birtokmegosztás után a település Batthyány Kristóf birtoka lett. Az 1677-es összeírás szerint néhány magyar kivételével lakói mind horvátok. A falu első tanítója az 1779-ből ismert Josef Kerschbaum volt. Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt régi római katolikus fatemplomát 1677-ben említik először. Ezt 1739-ben lebontották és 1741-re épült fel a mai templom, melyet Szent Sebestyén tiszteletére szenteltek fel. Vályi András szerint "PUNITZ. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Miklósnak szomszédságában, mellynek filiája, határjának földgye nem igen termékeny, mivel többnyire hegyes; földgyeinek, réttyeinek is az áradások ártalmasak, szőleik jó borokat teremnek, fája, és legelője is van, második osztálybéli." Fényes Elek szerint „Punicz, horvát falu, Vas vmegyében, a németujvári uradalomban, 432 kath. lak., mészégetéssel szőlőhegygyel.” Vas vármegye monográfiája szerint „Punicz házainak száma 95, lélekszám 612. Lakosai német- és horvátajkúak, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Ujvár. Kath. temploma nagyon régi és már a reformáczió előtt fennállott.” 1910-ben 642, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Németcsencs, Horvátcsencs, Vasnyúlfalu és Taródcsencs községekkel együtt Tobajhoz csatolták. Az egykor színtiszta horvát faluban ma már csak egy-két idős ember beszéli a horvát nyelvet. Nevezetességei Szent Sebestyén tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1739 és 1741 között épült. 1859 -ben leégett, de újjáépítették. 1921 -ben renoválták, ekkor készült a mai főoltár is. Első világháborús emlékművét 1925 -ben amerikai emigránsok adományából építették. Határában polgári repülőtér működik. Kalevala A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. A 19. században Finnországot is utolérte a nacionalizmus szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet. Kialakulása F. A. Wolf feltette, a görög királyi udvarban sok hősi ének keletkezett. Egy Peiszisztrátosz türannosz /zsarnok idején állította össze Homérosz belőlük az Iliászt és az Odüsszeiát. Turkuban, (1812) Gottlund, Carl Axel írta a „Svensk Literatur-Tidning” lapban: Ha Finnország ifjú írói megpróbálnák művelni a hazai irodalmat, a régi nemzeti énekeket összegyűjtenék, belőlük eposz, dráma vagy más születne. (erősen rövidített szöveg! 1817 ?) Ő (1818–21) két kötet népdalt közölt, saját gyüjtésből. Változatok Első változata az Ős-Kalevala, mely 1833-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz (de ez csak Lönnrot halála után, 1891-ben jelent meg). 1835. február 28-án – ezen az emlékezetes napon, amelyet máig a Kalevala napjának neveznek Finnországban – Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló ún. Régi-Kalevalát, amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala 1849-ben. A Kalevala cselekménye, szereplői A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak. A világ teremtésével kezdődik, a kereszténység finnországi térhódításával zárul. Két törzs: Kalevala és Pohjola (Dél és Észak) küzd egymással folyton folyvást. A végén Vejnemöjnen, a dalos, Ilmarinen, a kovács és Lemminkaeinen hazája, Kalevala, győz. Észak leányának hatszor(!) kérik meg a kezét. Négy rabló- és bosszúhadjáratot vezetnek Pohjolába. Megülnek két nagy ünnepet, egy lakodalmat és egy medvetort; építenek két kantelét: egyet csukacsontból, a másikat nyírfából. Gyógyítanak: vérzést állítanak, égést csillapítanak, betegséget orvosolnak. Független szál a Föld bevetése, a Nagy tölgy, Joukahainen és Aino-huga regéje, a Kullervo-énekek, Marjattáról és fiáról (Mária-Jézus) rege. Lönnrot kivette szövegéből a keresztény jelleget, a jelenre utalást. Változtatta a hősök és kaland-helyek nevét. Különböző műfajokat vegyített. A Régi-Kalevala (1835) 3%-a nem ősköltészet-eredetű. Europaeus, D.E.D., Inkeriben járt gyűjtő, 1855-ben panaszkodik, - Az Új-Kalevala (1849) tele van változatokkal, lényegtelen kitérőkkel. Az elbeszélő és más műfaj vegyítése „foltozásnak” hat; a gondolat-párhuzam meg vontatottnak tűnik. A sorismétlés túlteng. Amit a népdal 2-3-szor mond, azt Lönnrot 4-5-ször ismétli. A Kalevala - jelképpé vált. Ki ne ismerné Vejnemöjnent, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, „minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is. Magyar fordítások A Kalevala később a finn–magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás Vikár Béla nevéhez fűződik (megjelent 1909-ben), modern fordítói pedig Nagy Kálmán 1971-ben, Rácz István 1976-ban, és Szente Imre 1987-ben. A Kalevalából Ortutay Gyula válogatásában, Képes Géza rész-fordításaival Kazimir Károly rendezett színi előadást a Thália Színházban. Finnországban is sikert arattak vele. „Emberméretűvé kell változtatnunk a felnagyított hősöket. A 700 éves Vejnemöjnen egyszerű idős ember... A derű, a tisztaság, az időtlenség veszi körül és jellemzi.” A Régi-Kalevala lefordításával már Reguly Antal is próbálkozott az 1840-es évek elején, de csak az első két éneket fordította le egészen. Fernando Gaibor Fernando Vicente Gaibor Orellana (Montalvo, 1991. október 8. –) ecuadori válogatott labdarúgó, aki jelenleg a CS Emelec játékosa. A válogatott tagjaként részt vett a 2016-os Copa Américán, illetve az U20-as válogatottal a 2011-es U20-as labdarúgó-világbajnokságon. Sikerei, díjai Emelec Ecuadori bajnok : 2013, 2014, 2015 Szöllősi Ilona Szöllősi Ilona (Budapest, 1908. július 2. – ?) magyar olimpikon tornász. Családja Szöllősi Jenő és Szántó Erzsébet Rebeka gyermeke. 1932. április 21-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Kaltenbach István Gyula szobrásszal, Kaltenbach Rezső és Paduch Katalin fiával. 1936-ban elváltak. Pályafutása A Testnevelési Főiskola SE (TFSE) sportolajaként indult versenyein. Olimpiai játékok Ezen az olimpián szerepelt először a női torna. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon torna, összetett csapat sportágban, csapattársaival (Hámos Mária, Hennyey Aranka, Herpich Rudolfné, Kael Anna, Kövessy Margit, Pályi Margit, Rudas Irén, Szeiler Aranka (Nándorné), Szöllősi Ilona, Tóth Judit) a 4. helyen végzett. Női tornászcsapatunk az első nap után vezetett, a másodikon azonban a pontozók tevékenységének eredményeként a negyedik helyre esett vissza. A Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) igazgató tanácsa 1932. novemberében a tornászcsapat tagjainak a pontozás miatti sérelem elégtételeként a MOTESZ nagy bronzérmét adományozta, zománcozott öt karikával, „Emlékül és elégtételül – 1928” bevésett felirattal. Magyar sóvirág A magyar sóvirág vagy sziki sóvirág (Limonium gmelinii) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és az ólomgyökérfélék (Plumbaginaceae) családjába tartozó növényfajfaj. Előfordulása, életmódja Az ürmös szikes puszták jellegzetes nyárvégi növénye, elsősorban a Tiszántúlon jellegzetes. A Hortobágy pusztáit ősszel lilára színezi tömeges virágzásával, ezenkívül a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, valamint a Jászság területén él. Júliustól szeptemberig virágzik, évelő. Megjelenése Magassága 20–60 centiméter. A szár levéltelen, ágas. A levélnyele rövid. Vastag, bőrnemű levelei közül sokvirágú bugás virágfüzérek emelkednek ki. Egy-egy füzérkében 2-3, egy oldalra álló virág nő. A csésze forrt, pelyhes, a tövén apró, sarkantyúszerű függelékkel. A párta lila. A virágok tövében 3 murvalevél nő. FC Zimbru Chișinău Az FC Zimbru Chișinău egy moldáv labdarúgócsapat. Történet A csapat a negyvenes évek közepén alakult, első hivatalos mérkőzését 1947. május 16-án játszotta Gyinamo néven, a szovjet bajnokság egyik regionális ligájában, Odessza városában, az egyik helyi csapat ellen, a mérkőzést a házigazdák nyerték 1–0-ra, a visszavágót egy nappal később Kisinyovban rendezték, ahol a moldáv csapat 4–0-s vereséget szenvedett. Az elkövetkező mérkőzéseket is sorban elvesztették, és a szezon végén az utolsó helyen zárt a csapat. 1950-ben Burevestnic (Fecske) névre keresztelték, ezzel együtt a csapat minden évben egyre jobban teljesített, sorban nyerte meg a különböző alsóbb osztályokat. 1956-ban szerepeltek először a szovjet első osztályban, ahol a 12 csapat között a 6. helyen végzett. Története során ez volt a legjobb helyezése a szovjet élvonalban. Az ötvenes években több szovjet válogatott játékos, olimpiai aranyérmes is a csapatban játszott. 1964-ben kiesett az élvonalból, a Szovjetunió széteséséig még néhány alkalommal felkerült az első osztályba, de ott kiemelkedő teljesítményt nem tudott nyújtani. Moldova 1991-es megalakulása óta az első osztályban szerepel, nyolc alkalommal lett bajnok és ötször hódította el a moldáv kupát. Nemzetközi szinten a legjobb teljesítményét az 1995-1996-os UEFA-kupában érte el, amikor búcsúztatta az izraeli Hapoel Tel Aviv FC-t és a lett RAF Jelgava csapatát, majd a második fordulóban kikapott a cseh AC Sparta Praha együttestől. Az UEFA Bajnokok Ligája kupasorozatban, az 1999-2000-es és a 2000-2001-es szezonban jutott el a harmadik selejtezőkörig. Névváltozatok 1947 : Dinamo Chișinău 1950 : Burevestnik Chișinău 1958 : Moldova Chișinău 1966 : Aventul Chișinău 1967 : Moldova Chișinău 1972 : Nistru Chișinău 1991 : FC Zimbru Chișinău Eredmények Moldáv bajnok : 8 alkalommal (1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1998, 1999, 2000) Moldávkupa-győztes : 5 alkalommal (1997, 1998, 2003, 2004, 2007) La Baussaine La Baussaine település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 654 fő (2015). La Baussaine Cardroc, Les Iffs, Longaulnay, Miniac-sous-Bécherel, Saint-Thual, Tinténiac és Trimer községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Poggio Imperiale (település) Poggio Imperiale község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében. Fekvése A Tavoliere delle Puglie északi részén, a Lesina-tótól délre fekszik. Története 1759-ben alapította Placido Imperiale herceg. A lakosság számának növelése érdekében albánokat telepített le a településen. 1816-ig Lesina része volt, ezt követően önálló község. Népessége A lakosság számának alakulása: Főbb látnivalói San Nazario Martire-templom San Placido Martire-templom Piazza Placido Imperiale a település főtere Sacro Cuore di Gesù-templom A magyar labdarúgó-válogatott 1904. június 2-i mérkőzése Előző mérkőzés - Következő mérkőzés A magyar labdarúgó-válogatott ötödik mérkőzését Ausztria ellen játszotta 1904. június 2-án. Eredménye: 3:0 (1:0). A mérkőzés A nemzeti csapatot az MLSZ Intéző Bizottsága rakta össze és Gillemot Ferenc irányítására bízta. Ez a negyedik osztrák-magyar összecsapás volt, de most vendégszerepelt az osztrák csapat első alkalommal a Millenáris sportpályán. Az osztrák szövetségből az egyik legerősebb csapat a Vienna Cricket and Football-Club kivált, így a válogatottban sem szerepelhettek kiválóságaik. Meggyengülve, de kiálltak a magyarok ellen. A mérkőzés előtt tovább gyengült az osztrák csapat. Herquett Rezső az MTK játékosa egészítette ki az ellenfél csatársorát, így lett egyszeres osztrák válogatott és állhatott ki az osztrák csapat a magyar ellen. A mérkőzést a hazaiak nyerték fölényesen. A gólokat Pokorny József, Koch Nándor és Borbás Gáspár szerezte. Örökmérleg a mérkőzés után Előző mérkőzés - Következő mérkőzés Lásd még Magyar labdarúgó-válogatott Forrás Rejtő László – Lukács László – Szepesi György : Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4 Poggio Picenze Poggio Picenze település Olaszországban, Abruzzo régióban, L’Aquila megyében. Lakosainak száma 1147 fő (2017. január 1.). Poggio Picenze Barisciano, San Demetrio ne’ Vestini, Fossa és Sant’Eusanio Forconese községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: A magyar labdarúgó-válogatott 1905. április 9-i mérkőzése 1905 egyetlen hivatalos mérkőzését Ausztriával vívta a válogatót. Előző mérkőzés - Következő mérkőzés Fernando Lucas Martins Fernando Lucas Martins (Erechim, 1992. március 3. –) brazil válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Sampdoria játékosa. Sikerei, díjai Klub Grêmio Campeonato Gaúcho: 2010 Sahtar Doneck Ukrán bajnok : 2013–14 Ukrán kupa : 2014 A válogatottban Brazília U17 Dél-amerikai U17-es labdarúgó-bajnokság : 2009 Brazília U20 Dél-amerikai ifjúsági labdarúgó-bajnokság: 2011 U20-as labdarúgó-világbajnokság : 2011 Brazília Konföderációs kupa : 2013 Elefánthy Sándor Elefánthy Sándor Máté (Nagykáta, 1822. szeptember 21. – Jászberény, 1896. január 30.) királyi törvényszéki ügyész, Jászberény város polgármestere. Ősei A család középkori történetét Fügedi Erik Széchenyi-díjas történész „Az Elefánthyak” címmel két kiadást megélt könyvében dolgozta fel. Sem Nagykáta, de Jászberény sem volt az Elefánthy család ősi fészke. Szlovákiában Nyitrától északra 16 km-re található Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce), mellette pedig Alsóelefánt (Dolné Lefantovce). A nevével mindenképpen kuriózumot jelent Európában, hogy egy település és egy családi személynév is elefántra utal.[forrás?] Az Elefánthy név mint egy családi nemzetség először 1330-ban jelenik meg a korabeli leírásokban. Többféle irás is létezik a családi név felvételéről , az egyik forrás azt mondja , hogy a család egyik őse keresztes lovag-ként járt a Szentföldön és a hadjáratról hazatérve egy szerecsent és egy elefántot ajándékozott Könyves Kálmánnak, aki egy Nyitra melletti falu adományozásával jutalmazta a figyelmességet. Valószínűbb az a másik kutatási teória, mi szerint az ónémet Helfant személynév használatáról van szó, miután az Elefánthy család ősei igen gyakran német személyneveket is használtak. Az Elefánthy családi nemzetségben találunk Gunter, Lampert, Altman nevek használatát és a Helfant személynevet viselő famíliák címerében pedig egyértelműen kivehető az elefánt stilizált alakja. A család akkor vált országosan ismertté – ez a 16. században volt - amikor Elefánthy Imre Nyitra vármegye alispánja és főkapitánya lett. A magyarországi alapítású Pálos rend egyik központja az a felsőelefánti kolostor volt, amelynek alapítása Elefánthy Dezső nevéhez kötődik 1369-es évben. Sugárné Koncsek Aranka kutató, aki a Jászság leghíresebb személyeinek életrajzát is összeállította, az ő kutatásai alapján a család egyik leszármazottja a 18. században települt a Jászságba. Pogány Péter, aki szintén végzett kutatásokat, az ö leírásában a fentieknek némiképp ellentmond, mert azt írja, hogy az Elefánthy-család 1650-ben fiúágon kihalt. Életrajza Édesapja Elefánthy Ferenc a 19. század elején, Nagykátán volt főjegyző, anyja Lubeczky Anna. 1831-ben édesapjának a nagy kolerajárvány miatt kényszerből kellett elköltözni, mivel a lakosság között elterjedt az a rémhír, azért halnak meg az emberek, mert „az urak mérgezik meg az ívó-kutakat”. Abban az időben a járvány miatt Vácon, Hódmezővásárhelyen és Nagykátán is lázadásra került sor a járványügyi intézkedések miatt. Így kilencéves volt, amikor szülei visszajöttek Jászberénybe. Tanulmányait Kassa, Pest, Pozsony iskoláiban végezte. Kitűnő tanuló lévén a gyengébb, de jómódú tanulók korrepetálásából szerzett pénzzel segített a család rossz anyagi helyzetén.Rövid ideig volt gyakorló ügyvéd Jászberényben. A város tanácsa aljegyzőnek választotta és ez egy több évtizedes közigazgatási munkálkodás kezdetét jelentette. 1870-től főjegyző, majd 1861-ben Jászkun kerületi aljegyző, 1867-től főjegyző lett. 1872-ben a jászberényi királyi törvényszékhez nyert királyi ügyészi kinevezést. E tisztségből ment néhány év múlva nyugdíjba. Nagy közigazgatási átszervezés történt 1876-ban, amikor az év szeptember 3-án Szolnokon bejelentették egy új Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulását. Ez gyökeresen megváltoztatta és egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a jelentős történelmi tradíciókkal rendelkező Jászkun Kerület, s ezzel Jászberény elveszítette a korábbi évszázadban jelentős önállósággal és önkormányzattal rendelkező régió vezető központi státusát. Egy ilyen helyzetben, amikor egy várost megfosztanak a történelmi rangjától, akkor a város első emberének lenni nem volt éppen könnyű és népszerű feladat. Elefánthy Sándor korábbi ténykedései alapján népszerű volt, tekintélyt vívott ki magának és igen jelentős közbecsülést élvezett , ami akkor is elengedhetetlen volt egy közéletben szerepet vállalni akaró városi polgárnak. 1879-ben került sorra a polgármester választásra, és egy ilyen népszerű embert az akkori szokásjognak megfelelően április 22-én közfelkiáltással választották meg a város első emberének. Ekkor már 57 éves volt a korábban főügyészként tevékenykedő megválasztott polgármester . Elődjétől, Pintér Mihálytól nem örökölt kedvező közállapotokat , a város lakossága elégedetlen volt a városházi apparátus tevékenységével , moráljával és ügybuzgalmával. A városvezetés feladata a vármegyei átszervezés következtében alapvetően megváltozott, most már csakis a helyi ügyekre kellett koncentrálnia az apparátusnak , a korábbi regionális feladatokból jóval kisebb feladatok maradtak megoldásra. Olyan nagy és fontos beruházásokat indított meg a városvezetés és a polgármester ezekben az években, mint a kórház korszerűsítését és közkórházzá történő alapvető funkcióváltást. Egyik legfontosabb lépése a városvezetésnek, hogy megszigorította a tankötelezettség betartását, felépítette a ma Lehel Vezér Gimnázium néven ismert középiskola épületét. A város másik centrumában a túlsó oldalon megkezdődött a Lehel Szálló építése. Elefánthy Sándor polgármestert, mint korábbi főügyészt rendkívül érzékenyen érintette az az országos döntés, mely Jászberényben a királyi törvényszék megszüntetéséről intézkedett. Megpróbáltak mindent, ezért 1884. november 18-án 50 tagú küldöttség kereste fel a fővárosban az illetékeseket, de eredménytelenül jártak a lobbizásban. Elődjétől örökölte az apparátuson belül zajló klikkszerű harcokat, túlságosan lágyszívű volt, sokan visszaéltek jószívűségével. Amikor a városházán egy jelentős sikkasztási ügyre derült fény, továbbá az árvaszék működése is egyre több kívánnivalót hagyott maga után, mindezért őt tették felelőssé. A fenti megoldatlan ügyek is hozzájárultak ahhoz, hogy 14 évi polgármesteri ténykedés után 1893. április 16-án lemondott. Elefánthy Sándor három évvel később, 1896. január 30-án hunyt el. Emlékezete Jászberényben utca viseli Elefánthy Sándor nevét Elefántmadár-félék Az elefántmadarak egykor Madagaszkár szigetén élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak. A madarak osztályában, a struccalakúak (Struthioniformes) rendjén belül az elefántmadár-félék (Aepyornithidae) családját alkották. Leírásuk Az elefántmadarak adták a Földön élt valaha ismert legnagyobb madarakat. Az Aepyornis maximus faj magassága elérte a 3 métert, tömege a 350–500 kg-ot. Tojásaik legnagyobb átmérője elérte a 33 cm-t, becsült űrtartalmuk a 9 litert. A hatalmas tojások héja szerte fellelhető Madagaszkár szigetén. Valószínűleg lassú mozgású erdőlakók voltak. Az elefántmadarakat csak töredékes csontjaik alapján ismerjük. Az mindenesetre a csontjaikból kiderül, hogy robusztus madarak voltak, hosszú nyakkal és kis fejjel. Minden bizonnyal növényevők voltak. Fajaik Az Aepyornithidae családban az alábbi nemeket és fajokat írták le: Nem : Aepyornis I.Geoffroy Saint-Hilaire, 1851 Aepyornis gracilis Monnier, 1913 Aepyornis hildebrandti Burckhardt, 1893 = Aepyornis mulleri A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 Aepyornis maximus I.Geoffroy Saint-Hilaire, 1851 = Aepyornis modestus A. Milne-Edwards & Grandidier, 1869 = Aepyornis ingens A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 = Aepyornis titan Andrews, 1894 Aepyornis medius A. Milne-Edwards & Grandidier, 1866 = Aepyornis grandidieri Rowley, 1867 = Aepyornis cursor A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 = Aepyornis lentus A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 Nem : Mullerornis A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 Mullerornis agilis A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 Mullerornis betsilei A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 Mullerornis grandis Lamberton, 1934 Mullerornis rudis A. Milne-Edwards & Grandidier, 1894 Az ősi röpképtelen madarak távolabbi rokonai a struccalakúak rendjének többi családjához tartozó néhány máig fennmaradt madárfaj az egykori Gondwana maradványain: Afrikában a struccfélék, Dél-Amerikában a nandufélék, Ausztráliában az emufélék, Új-Guinea szigetén a kazuárfélék, Új-Zéland szigetein a kivifélék és a kihalt moafélék. Röpképtelen óriásmadarak azonban nem csak a struccok rokonságában, hanem más csoportokban is léteztek. A neogén idején élt dél-amerikai, ragadozó gyilokmadarak (Phorusrhacidae) a ma is élő kígyászdarufélék rokonai voltak. Történetük Az elefántmadarak ősi röpképtelen madarak leszármazottjai. Ez azt jelenti, hogy már őseik sem voltak képesek repülni, ellentétben például a Mauritius-szigeti dodóval, amelynek ősei a szárnyaik segítségével érkeztek Mauritius szigetére és a ragadozók hiánya miatt veszítették el röpképességüket. A röpképtelen óriásmadarak a dinoszauruszok kihalásával indultak gyors fejlődésnek a kainozoikum elején: ekkor a szárazföldeket már nem uralták a hüllők, de még az emlősök sem indultak robbanásszerű fejlődésnek. Így ezen madarak virágkora a harmadidőszak (tercier) volt, ekkor minden kontinensen jelen voltak. Hanyatlásukat a nagy testű, méhlepényes ragadozók megjelenése és elterjedése okozta a negyedidőszakban (kvarter). Az elefántmadarak ősei Afrikából származtak. A kontinensről időközben kipusztultak, Madagaszkár szigetén viszont azért maradhattak fenn, mert az már a mezozoikum vége óta gyakorlatilag elszigetelődött a nagy szárazföldektől: a sziget a jura során vált el Gondwanától (Nagy Déli Kontinens) és a kréta alatt pedig az indiai szubkontinenstől. Ettől fogva a hatalmas sziget állatvilága más földrészektől elszigetelten fejlődött: új állatfajok csak a levegőből vagy a vízen keresztül települhettek be. Kihalásuk Kihalásuk (Madagaszkár néhány más állatfajával egyetemben) nem sokkal a mai malgasok őseinek betelepülése után következett be, mintegy 1000-1500 évvel ezelőtt (ld. pleisztocén megafauna). Nagyon valószínű, hogy a bennszülöttek vadászták a madarakat és tojásaikból tárolóedényeket készítettek. Az arab hajósok talán még találkozhattak egy-két példánnyal: valószínűleg az elefántmadarak adták az ihletet a Szindbád-legendák „rok madarához”. Az elefántmadár kifejezés pedig feltehetően az arab hajósokon keresztül Marco Polótól származik. Mikor az első európai hajósok kikötöttek a szigeten (15-16. század), már biztosan nem léteztek. Jegyzetek Davies, S. J. J. F. (2003) (1998) „All-time giants: the largest animals and their problems”. Palaeontology 41 (6), 1231–1245. o. Anderson, J. F., Rahn, H., & Prange, H. D. (1979). Scaling of supportive tissue mass. Quarterly Review of Biology, 139-148. Alvarenga, H. M., & Höfling, E. (2003). Systematic revision of the Phorusrhacidae (Aves: Ralliformes). Papéis Avulsos de Zoologia (São Paulo), 43(4), 55-91. Forrás Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985. Poggiomarino Poggiomarino község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében. Fekvése Nápolytól 25 km-re keletre fekszik. Határai: Boscoreale, Palma Campania, San Giuseppe Vesuviano, Scafati, Striano és Terzigno. Története Poggiomarinót a Vezúv 1631-es kitörése után alapították a környező településekről ide, a Sarno folyó partjára menekülő lakosok. Ekkora folyómeder már ki volt építve és a folyó is szabályozva volt, az egykori mocsaras területek pedig eltűntek. Kezdetben egyszerű faházakban éltek és csak évekkel később épültek fel az első kőépületek és jöttek létre az első utcák. A 18. század első felében a település De Marinis márki tulajdonába került, aki palotát is építettett Poggiomarinóban. Neve a latin Podio (padka, amely segített a nemeseknek lóra ülni) és Marino (De Marinis család) szavakból alakult ki. 1742-ben épült fel a város első temploma Páduai Szent Antal tiszteletére. 1810-ben vált önállóvá Joachim Murat adminisztrációs reformjainak köszönhetően. A 20. század elején épült a ki a várost Nápollyal összekötő vasút, amely ma a Circumvesuviana hálózat része. Népessége A népesség számának alakulása: Fő látnivalói Régészeti emlékek – a 20. század második felében végzett ásatások a felszínre hozták egy görög eredetű település romjait. Az egykori telepesek jól vízmérnökök voltak, ugyanis az általuk kiépített zsiliprendszer segítségével sikerült szabályozniuk a Sarno folyót, emiatt a történészek gyakran „kis Velencének” nevezik. Palazzo Cristallo – 1738-ban épült Don Cristoforo Nunziata nápolyi nemes számára, aki szenvedélyes porcelán és kristálygyűjtő volt. 1831-ben egy földrengés súlyosan megrongálta a palotát és elpuszította a gyűjtemény nagy részét. Az épület akkori tulajdonosa Don Giacinto Nunziata úgy döntött, hogy a cserepeket és porcelándarabokat beépítteti a felújított palota falaiba, ami által egyedi kinézetet kölcsönzött az épületnek. Innen származik megnevezése is: Kristálypalota . Palazzo Carotenuto – a 19. század végén épült a De Marinis hercegek helytartói számára. Palazzo Giugliano – szintén a 19. században épült Trulli Vezuviani – falusi házak sora a település határában. Négyszögletesek, kupolatetővel, amelyeket a Vezúv kitörései elleni védelem figyelembevételével építettek. Ss. Rosario di Flocco-templom – a 18. században épült San Antonio da Padova-templom – 1753-ban épült Santa Maria del Carmelo-templom – a Nunziata család építette a 18. században. La Bazouge-des-Alleux La Bazouge-des-Alleux település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 534 fő (2015). La Bazouge-des-Alleux Châlons-du-Maine, Commer, Gesnes, Martigné-sur-Mayenne, Montourtier és Saint-Ouën-des-Vallons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Berve község Berve község (románul: Comuna Berghin) község Fehér megyében, Romániában. Központja Berve, beosztott falvai Oláhgorbó, Henningfalva és Őregyház. Fekvése Fehér megye északkeleti részén helyezkedik el. Szomszédos községek: északon Mihálcfalva, délen Spring, keleten Székásszabadja, nyugaton Maroscsüged. A DJ107-es megyei úton közelíthető meg. Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult: A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1893 fő volt, melynek 89,75%-a román, 4,28%-a roma és 1,27%-a német. Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 91,28%-a ortodox 1,16%-a baptista és 1,06%-a ágostai hitvallású evangélikus. Nevezetességei A község területéről a következő épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a bervei Szent Péter-fatemplom ( LMI-kódja AB-II-m-A-00186) az oláhgorbói Szent Miklós-fatemplom (AB-II-m-A-00231) Híres emberek Őregyházán született Ştefan Manciulea (wd) (1894–1985) tanár, történész, irodalomtörténész, görögkatolikus pap BRD Năstase Țiriac Trophy A BRD Năstase Țiriac Trophy (régi nevén BCR Open Romania) minden év szeptemberében megrendezett profi tenisztorna férfiak számára Bukarestben. A mérkőzéseket salakos borításon játsszák. Az ATP 250 Series tornák közé tartozik, összdíjazása 398 250 euró. Az első versenyt 1993-ban rendezték meg, az egyéni főtáblán 28 versenyző vehet részt. A verseny érdekessége, hogy története során még nem győzött hazai teniszező az egyéni versenyeken, bár 2005-ben két román versenyző is elődöntőt játszhatott, illetve a jelenlegi legjobb román teniszező, Victor Hănescu döntőt is játszhatott 2007-ben. Győzni azonban egyiküknek sem sikerült. Elegáns gébicskotinga Az elegáns gébicskotinga (Laniisoma elegans) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a Tityridae családjához tartozó Laniisoma nem egyetlen faja. Előfordulása Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Páradús erdőkben él, patakok közelében. Alfajai Laniisoma elegans buckleyi – (P. L. Sclater & Salvin, 1880) Laniisoma elegans cadwaladeri – (Carriker, 1936) Laniisoma elegans elegans – (Thunberg, 1823) Laniisoma elegans venezuelense – (Phelps & Gilliard, 1941) Életmódja Tápláléka gyümölcsökből és rovarokból áll. La Bellière (Seine-Maritime) La Bellière település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 56 fő (2015). La Bellière Le Fossé, Longmesnil, Pommereux és Saumont-la-Poterie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Thomas S. Martin Thomas S. Martin (Scottsville, 1847. július 29. – Charlottesville, 1919. november 12.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Virginia, 1895–1919). Berylmys A Berylmys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Berylmys berdmorei Blyth, 1851 Berylmys bowersi Anderson, 1879 Berylmys mackenziei Thomas, 1916 Berylmys manipulus Thomas, 1916 – típusfaj Forrás Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) Ibrahim Rugova Ibrahim Rugova (Cerrca, 1944. december 2. – Pristina, 2006. január 21.) koszovói albán politikus, irodalomtudós. 1990 és 2006 között a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) vezetője, 2002-től haláláig Koszovó elnöke. Élete Rugova muzulmán családban született. Apja a német megszállók oldalán harcolt a kommunista partizánok ellen, akik 1945. január 10-én elfogták és kivégezték. Rugova albán nyelvet és irodalmat hallgatott a Pristinai Egyetemen, majd Roland Barthes tanítványaként irodalomtudományt a párizsi Sorbonne-on. Az 1970-es években a pristinai Albanológiai Intézetben dolgozott, és több irodalmi és tudományos folyóiratot szerkesztett (Bota e Re, ’Új Idő’; Dituria, ’Tudás’; Gjurmime Albanologjike, ’Albanológiai Tanulmányok’). 1984-ben doktorált, és a Pristinai Egyetemen helyezkedett el mint az albán irodalom professzora. 1988-ban a Koszovói Íróegyesület elnöke lett. Az 1989-es szerb invázió és Koszovó autonómiájának elvesztése után, még az év végén megalapította a Koszovói Demokratikus Ligát (LDK), amelynek egyúttal vezetője is lett. Politikai pályafutása során mindvégig Koszovó függetlenségének híve volt, de elkötelezett passzív ellenállóként nem tartott elfogadhatónak semmiféle erőszakot. Miután 1991-ben az albánokat kizárták a koszovói közéletből, a Rugova vezette LDK – a nyugat-európai albán emigráció támogatásával – árnyékkormányzatot hozott létre, amely megszervezte az albán etnikum oktatási és közegészségügyi hálózatát. 1992. május 24-én az albán közösség Rugovát tette meg a „Koszovói Köztársaság” elnökének. A nemzetközi diplomácia e címet nem ismerte el, de Rugovát elfogadta a koszovói albánság hiteles képviselőjének. Övéi körében azonban 1995 után megrendült a belé vetett bizalom, pacifizmusát kritizálták, s egyre erőteljesebbek lettek a fegyveres harc szükségességét hirdető hangok. A frissen megalakult Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) 1997-ben függetlenségi harcba hívta az albánokat, válaszlépésül a szerbek támadásokat intéztek az albán civil lakosság ellen. A polgárháborúba 1999. március 24-én beavatkozott a NATO, és két és fél hónapon keresztül bombatámadásokat intézett Szerbia ellen. Ennek nyomására a szerb erők június 10-én kivonultak Koszovóból, s a tartomány igazgatását az ENSZ, a katonai ellenőrzést a KFOR vette át. A bombázások során Rugovát és családját pristinai házi őrizetben tartották. Április 2-án, politikai pályafutása mélypontjaként a szerb televízióban NATO-ellenes állásfoglalást adott közre Slobodan Milošević oldalán, bár hívei szerint kényszerítették e szereplésre. A 2000. október 29-én és november 4-én megtartott koszovói helyhatósági választásokon a stabilitást jelképező Rugova pártja, az LDK szerezte meg a szavazatok 53%-át, megelőzve a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőiből álló pártot. 2002. március 4-én választották meg a nemzetközi igazgatás alatt álló Koszovó elnökévé, s pártja nyerte meg a törvényhozási választásokat is. A tartományban azonban továbbra sem szűntek meg az albán–szerb konfliktusok, a szerb civilek elleni támadások felerősödtek, s ezeknek sem az ENSZ-adminisztráció, sem Rugova nem volt képes elejét venni. Rugova, bár muzulmán családban született és nőtt fel, élete végén áttért a római katolikus vallásra. Hatvanegy évesen, tüdőrákban halt meg, temetése egyházi szertartás nélkül zajlott. Ibrahim Touré Ibrahim Touré (Bouake, 1985. szeptember 27. – Manchester, 2014. június 19.) elefántcsontparti labdarúgó. 2014. május végén diagnosztizáltak nála rákot. Nem sokkal később, 2014. június 19-én hunyt el. A magyar labdarúgó-válogatott 2010. május 29-i mérkőzése Előző mérkőzés - Következő mérkőzés A magyar labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzése Németország ellen, 2010. május 29-én. Eredménye: 0–3 (0–1). Előzmények A kerethirdetéskor meghívót kapott a 2009-es U20-as világbajnokságon bronzérmes csapatból Gulácsi Péter, Németh Krisztián és Koman Vladimir is. Rajtuk kívül első alkalommal lehet válogatott Elek Ákos, Laczkó Zsolt és Lázok János, ha pályára lépnek a mérkőzésen. A találkozó előtt felröppent a hír, miszerint Erwin Koeman távozik a válogatott szövetségi kapitányi posztjáról, mivel több ajánlatot is kapott, többek között a Bahreini szövetség is felkereste, hogy irányítsa az ország válogatottját. Thomas Seymour Thomas Seymour (c. 1508 - 1549. március 20.) VIII. Henrik harmadik feleségének, Jane Seymournak az egyik bátyja. A Seymour család befolyása a királyi udvarban akkor nőtt meg leginkább, amikor nővérük életet adott Henrik egyetlen törvényes fiának, Eduárd trónörökösnek. A király 1547-ben bekövetkezett halála után testvérét, Sir Edward Seymourt nevezték ki Anglia régensévé, miközben Thomas feleségül vette a király özvegyét, Parr Katalint, ennek folytán pedig további jelentős birtokokhoz jutott. Nem sokkal azután, hogy Katalin belehalt egyetlen lányuk születésébe, azt tervezte, hogy megkéri VIII.Henrik kisebbik leányának, Erzsébet hercegnőnek a kezét, ám ez már nem következett be, 1549-ben Seymourt árulás vádjával lefejezték. Ibrahima Konaté Ibrahima Konaté (Párizs, 1999. május 25. –) korosztályos francia válogatott labdarúgó, aki az RB Leipzig játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2009-ben a Paris FC csapatánál kezdte junior karrierjét, majd 2014-ben csatlakozott a Sochaux akadémiájához. 2017. január 10-én a felnőtt keretben a kupában debütált az AS Monaco ellen kezdőként. Február 7-én a bajnokságban is bemutatkozott az AJ Auxerre ellen 1–0-ra elvesztett mérkőzésen. Április 7-én első gólját is megszerezte a Chamois Niortais ellen a 32. percben. Június 12-én bejelentették, hogy 5 évre, 2022 nyaráig kötelezte el magát az RB Leipzig együtteséhez. Október 1-jén mutatkozott be az 1. FC Köln elleni bajnoki mérkőzésen, az első félidőben volt pályán és ez idő alatt a 31. percben sárga lapot kapott. A válogatottban Szerepel az U16, az U17 ás az U19-es francia válogatottakban. Statisztika 2017. november 29-i állapotnak megfelelően.